TARTALOM BEKÖSZÖNTŐ ÖNKORMÁNYZAT ÓVODA, ISKOLA FALUTÖRTÉNET MEZŐGAZDASÁG, ÁLLATTENYÉSZTÉS KULTURÁLIS KALAUZ EGYHÁZI ÉLET EGÉSZSÉGÜGY, ÉLETMÓD GYERMEKVILÁG MAGAZIN ESEMÉNYNAPTÁR
2 4 7 10 12 13 17 19 20 22 24
2 | BEKÖSZÖNTŐ
Tisztelt Községbeliek! Kedves Barátaim! „A madárnak szárnya van és szabadsága, az embernek pedig egyetlen szülőföldje és sok kötelessége.” A nagy székely írónak, Farkaslaka híres szülöttjének, Tamási Áronnak a gondolatát idézve köszöntök minden kedves községlakót helyi önkormányzatunk kulturális és közéleti havilapja, az Ábel Népe első számának hasábjain, mely rólunk szól. Valószínűleg sokakban felmerül a kérdés, hogy miért van szüksége községünknek saját újságra? Elsősorban talán azért, mert megérdemli! Farkaslaka község lakói megérdemlik, hogy rájuk figyeljenek, hogy megkapják a megfelelő tájékoztatást. Az Ábel Népe létrehozásával egy olyan intézményt hívunk életre, amely által hónapról-hónapra betekintést nyerhetünk közösségi és kulturális életünk eseményeibe, amely lehetőséget ad arra, hogy a fontos információk rendszeresen és közérthetően eljuthassanak Önökhöz. Célunk, hogy hasznos és fontos tudnivalókkal, olvasmányos beszámolókkal, de szórakoztató írásokkal is szolgáljuk Farkaslaka község falvainak lakosságát. Szeretnénk megismertetni Önökkel az önkormányzati munkát, tájékoztatni a község lakóit mindazon eseményekről, információkról, amelyek mindennapi életünkben hasznosak, s amelyek továbbításában az elmúlt időszakban hiányosságokat tapasztaltunk. Havilapunknak az Ábel Népe nevet adtuk. A névválasztás magában hordozza az együvé tartozás üzenetét, a székelységnek a megmaradásba vetett hitét. Az Ábel Népe elnevezés ugyanakkor a községünk falvai, illetve az abban élők közötti kapcsolatok megerősödését, megújulását, szorossá válását is jelenti. Meggyőződésünk, hogy a lap – önkormányzat, egyház, iskola és községlakók között – szorosabbá fűzi kapcsolatainkat, hiteles tájékoztatást adva múltunkról, jelenünkről, jövőbe vetett elképzeléseinkről. Kérem, fogadják szeretettel ezt az újságot. Bízom abban, hogy felkelti érdeklődésüket, eleget fog tenni az Önök elvárásainak. Remélem ugyanakkor, hogy az Ábel Népe jó barátja is lesz Önöknek. Jó barát tud lenni, mert kérdéseinkre válaszokat adhat, segítséget tud nyújtani abban, hogy ügyes-bajos dolgainkat hol, mikor és miként tudjuk megoldani. Jó barát tud lenni, hisz nem a saját hasznát nézi, hanem csakis az Önökét, az olvasókét, mindannyiunkét. Mielőtt útjára indítottuk volna újságunkat, kikértük a Farkaslaka község területén működő intézményeink vezetőinek, az iskolaigazgatók, nyugdíjas tanítók, egyházi méltóságok, orvosok, állatorvos, tanácsosok és más területen dolgozó szakemberek véleményét és javaslataikat, mert úgy gondoljuk, hogy tudásuk, tapasztalataik közösségünk hasznára válnak az elkövetkező időben is. Várjuk hozzászólásaikat, észrevételeiket, megjegyzéseiket a lappal kapcsolatosan, melyek által még tartalmasabbá, színvonalasabbá válhat kiadványunk. Várjuk ugyanakkor mindazokat, akik írásaikat, cikkeiket szívesen közzétennék újságunk hasábjain, hogy az Ábel Népe színesebb, teljesebb lehessen. Szeretném megköszönni azon lelkes csapat munkáját, akik felvállalták, és odaadóan dolgoznak e lap létrejöttéért, akik tudásukkal azon fáradoznak, hogy általa községünk életébe egy új, hasznos színfoltot vigyenek. Bízom abban, hogy az Ábel Népe, mindennapi életünk részévé válva, hosszú időn keresztül fogja falvaink lakóit szolgálni! Remélem, hogy általa, nagy elődünk gondolatának szellemében, ha csak kismértékben is, de mi is hozzájárulhatunk népünk, helyi közösségünk szülőföldjén való megmaradásához és megerősödéséhez. Áldott, kegyelemteljes húsvéti ünnepeket kívánok minden kedves községlakónak! Albert Mátyás, polgármester Kiadja: Farkaslaka község Polgármesteri Hivatala Felelős kiadó: Albert Mátyás polgármester Szerkesztőség címe: 537165, Farkaslaka, Fő út 566. szám., Telefon: 0266-248212 Nyomdai előkészítés, nyomtatás: Infomarket Kft.
ROVATSZERKESZTŐK: Önkormányzat: Albert Mátyás, Kovács Lehel | Óvoda, Iskola: Mihály Edit, Hadnagy Jolán Falutörténet: Jakab Rozália, Balázsi Dénes | Mezőgazdaság, Állattenyésztés: Hilbel Ferenc, Székely Csaba Kulturális kalauz: Major Magda, Sarkadi Zoltán Gábor | Egyházi élet: Bakos Árpád, Solymosi Alpár Egészségügy, Életmód: dr. Váradi István | Gyermekvilág: Hadnagy Jolán | Magazin: Sarkadi Zoltán Gábor Eseménytár: Sarkadi Zoltán Gábor
BEKÖSZÖNTŐ |
3
„Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne.” Tamási Áron gondolataival köszöntöm mindannyiukat, hisz nagy írónk is tudta, fontos, hogy otthonunk legyen valahol, olyan otthonunk, amelynek megtartó ereje van, ahol jó élnünk. Farkaslaka község úgy érezte, hogy új jövőt szeretne teremteni magának, éppen ezért fiatalokra bízta a község irányítását. Én úgy gondolom, hogy oda kell figyelnünk arra is, hogy néz ki az a hely, ahol lakunk, hogy tudjuk szebbé tenni, hogy majd a jövő nemzedékének, gyermekeink szemébe nézhessünk. Hiszen nem mindegy, milyen örökséggel indul az ember. Ugyanakkor tudnunk kell, hogy nem csak a jövő nemzedéke figyel bennünket, hanem azok a felsőbb intézmények is követik döntéseinket, cselekedeteinket, akiktől várjuk a támogatásokat, pénzeket. Minden kezdeményezésnek tőlünk kell indulnia, hiszen a mondás is azt mondja: Segíts magadon és az Isten is megsegít! Ha pedig mi meg tudjuk mutatni, hogy képesek vagyunk folyamatokat elindítani, működtetni – márpedig Farkaslaka község erről híres! –, akkor látva bennünk a fantáziát, a cselekvő erőt, az akaratot, biztosan támogatni fognak terveink véghezvitelében. Annak, hogy egy település milyen képet mutat, hogy néz ki, az alapja az, hogy minden egyes család, személy a házának környékét mennyire tartja tisztán, rendben. Nem kell elfelejtenünk, hogy a közért való munka mindig a közösség hasznát szolgálta, szolgálja. Hisz elődeink is számos épületünket, utcánkat, hídjainkat, közmunkával, közös összefogással építették meg. Mi azokat örökségként kaptuk, jól kell sáfárkodnunk velük, sőt tovább kell fejlesztenünk, és újakat kell építenünk. Ezért szeretném én is, hogy ha ez a közért való munkálkodás valamilyen szinten megújulna, megerősödne, hisz minden egyes cselekedet, tett, amely a köz érdekében történik, tulajdonképpen saját magunk céljait szolgálja. Utcáinkat, tereinket, sáncainkat nekünk kell elsősorban rendbe tennünk és tartanunk. Ez alkalomból meghirdetjük a községi közterület tisztítást, amelybe kérjük, hogy mindenki kapcsolódjon be! Április végén ellenőrizni fogjuk, hogy ki mennyire tartja fontosnak, mennyire tartja szíve ügyének ezt a közösségünk számára annyira fontos tényezőt. Egy szebb és rendezettebb község reményében, a közelgő ünnepek alkalmával kívánok mindenkinek Istentől áldott húsvéti ünnepeket! Kovács Lehel, alpolgármester
4 | ÖNKORMÁNYZAT
Rövid beszámoló a 2008. június – december közötti időszakban történt megvalósításokról A tavalyi helyhatósági választásokat követően szembesültük azzal a ténnyel – amelyről többé-kevésbé már mindannyiunknak tudomása volt –, hogy a földtulajdonjogok nincsenek tisztázva, a község közvagyona meglehetősen szétszórt állapotban van, melyek következtében nehézségeink adódtak a pályázati lehetőségek terén. Ezek tisztázása sok munkát és rengeteg időt igényel. Sajnos középületeink is többnyire gyenge állapotban vannak, felújítást igényelnek, amelynek jelentős anyagi vonzata van. Az ősz folyamán, a 2008-as esztendő végéig, a község területén számos munkálatot indítottunk, illetve végeztünk el, valamint több rendezvényt is támogattunk, az alábbiak szerint:
Székelypálfalva – falunapok támogatása – korlátok felszerelése és betonozás
– Pellengérnél áteresz hídgyűrű berakása – az országút folytatása és befejezése végett gyors beavatkozás a víz és szennyvíz gerincvezetékére való rácsatlakozása érdekében
Farkaslaka – vízvezetékek kicserélése a pálfalvi szakaszon, a farkaslaki és a kecseti eltérő között átereszek létrehozása, – a Nyikó medrének szabályozása a falun kívül, – a Rendőrség épülete feljavításának támogatása, – a Farkaslaki Falunapok megszervezése a vállalkozók támogatásával., – az óvodában illemhely létrehozása, ajtó- és ablakcsere a szülők segítségével és anyagi hozzájárulásával – a Kultúrotthonban a főző és melegítő kályhák javítása
Községi munkálatok Firtosváralja – egyházi iroda és konyha létrehozása
Kecset – az iskola körüli kert létrehozása
Kisfalud – a kultúrotthonban a konyha létrehozása, csempézése, víz bevezetése
Bogárfalva – a hálózati vízvezeték egy szakaszának a kicserélése
Székelyszentlélek – a kultúrház körüli kert létrehozásának támogatása
Nyikómalomfalva
– községi és mezei utak javítása a község minden településén (kavicsozás, gréderezés, hengerelés), – a szennyvízderítő állomásának a feljavítása, az épülethez vezető út létrehozása, – kataszteres felmérések elkészítése a pályázatokhoz, – tanulmányok készítése pályázatokhoz (sportbázis, parkosítás, uniós programok támogatásra stb.) – kutak kimosatása, tisztítása és újak fúrása, – télen a sport és kulturális rendezvények szervezése és támogatása, – testvér-települési kapcsolatok ápolása, – az árvízkárosultak pénzbeli és
ruhaneművel való segítése két Bákó megyei településen, Farkaslaka község lakossága részéről, – a közvilágítás javítása, lámpatestek felszerelése az egész község területén, – tűzoltószín ablakainak kicserélése a helyi vállalkozók segítségével, – a Polgármesteri Hivatal belső felújítása (fáskazán és vízmelegítő kicserélése, illemhelyek létrehozása)
Idén tavasszal tovább folytatódtak, folytatódnak a munkálatok Az ősz folyamán nagyon jól beindult a közmunka, az összefogás Farkaslakán és Székelypálfalván az idősek és fiatalok hozzáállásával. A jó példát követték a tavasz folyamán a szentléleki lakosok. Több mint négy héten át hétközben és hét végén is a falu lakosságának nagy része az újonnan választott falubíró, Geréb Péter kezdeményezésére és szervezésében szinte az egész falu területét és a Nyikó medrét igyekeztek rendbe tenni, kitakarítani, feljavítani. Szeretnénk, ha a többi falvak területén is megmozdulna az élet a tavasz kezdetével. Malomfalván is igyekeztek rendbe tenni a templom és a temető környékét, amely csemeteültetéssel kezdődött az iskola kertje mellett. Bogárfalván is a sáncok kitakarításával kezdték el a falu szépítését. A tél folyamán igyekeztünk minden falu lakosságával felvenni a kapcsolatot, ennek érdekében falugyűléseket szerveztünk, amelynek lényege az volt, hogy felmérjük gondjaikat és nehézségeiket, valamint teendőinket az év
ÖNKORMÁNYZAT |
folyamán. Nemcsak a tél, hanem a késői költségvetés is nehezítette tevékenységünket, de reméljük, hogy ennek elfogadására hamarosan sor kerül, és azután együtt, közös erővel, összefogással minden falu életében hasznos és fontos tevékenységeket tudunk elkezdeni. Sajnos szinte minden falu területén víz problémák vannak, éppen ezért fon-
tosnak tartjuk a kijavítások mellett a vízórák kötelező felszerelését minden lakás/család részére. Ugyanakkor szintén megoldásra vár a szennyvízvezetékre való rácsatlakozás, ahol ez a lehetőség adott. Megkérjük a lakókat, hogy ilyen irányú kéréseiket juttassák el a Polgármesteri Hivatalhoz. A rácsatlakozást megszervezzük utcánként vagy szaka-
Felhívás
Hosszabb munkanélküli segély
Felkérjük azon jogi és fizikai
5
szonként, és e részeken kötelező lesz a rácsatlakozás mind a víz, mind a szennyvízhálózatra. Segítségüket, érdeklődésüket, jóindulatukat és hozzáállásukat előre is köszönjük. Reméljük, hogy közös munkánknak meg lesz az eredménye. Albert Mátyás, polgármester
személyeket, akiknek elmaradásaik (hátralék) vannak az adó és illetékek kifizetésénél, igyekezzenek azt minél hamarabb törleszteni, eme kötelességüknek eleget tenni. Farkaslaka község Polgármesteri Hivatala, Pénzügyi Osztály
Három hónappal meghosszabbítják a munkanélküli segély folyósítását – döntötte el a kormány. A rendelkezés elsősorban azokat érinti, akik a Hivatalos Közlönyben való megjelenése után vesztették el munkahelyüket. Azoknak, akiknek lejárt a segélyezési idejük, ez a rendelet nem hosszabbítja meg a segélyezési időszakot. Akiknek viszont éppen folyamatban van, azoknak is meg fogják ezt az időszakot toldani három
Anyakönyvvezetői hírek Románia lakossága lassan, de biztosan fogy. Sajnos ez alól nem vagyunk kivételek mi sem, magyarok, székelyek. Pedig, ha többen születnének, mint amennyien elhaláloznak, akkor lehetőségünk lenne, akár nagyobb képviseletet is biztosítanunk közösségünknek. A népesség fogyásban községünk sem marad alul, bár idén, úgy tűnik, hála Istennek másképp alakulnak a dolgok. De nézzük meg, mit mondanak a statisztikai adatok: A 2008-as évben összesen 44-en születtek, míg 50-en haláloztak el, és volt a községben 16 esküvő is. Elhalálozás szempontjából a márciusi, a szeptemberi és az októberi hónapok voltak a listavezetők 6- 6 elhalálo-
zással, míg születések szempontjából magasan az októberi hónap vezet 9 születéssel. Legtöbb házasság áprilisban köttetett, szám szerint 4. A 2009-es év eddigi adatai jobb mutatókkal rendelkeznek, ugyanis március 23-ig a 8 elhalálozással szemben 13 születést jegyezhettek be a községi anyakönyvvezetői hivatalban. Születések szempontjából idén is Farkaslaka viszi a prímet, hiszen a 13ból 8 gyermek itt született, a többiek egyenként Kisfaludban, Nyikómalomfalván, Kecsetben, Székelyszentléleken és Firtosváralján születtek. Györgydeák Edit, anyakönyvvezető
hónappal. A munka mezején eltöltött idő függvényében folyósított munkanélküli segély lehet kilenc, tizenkettő vagy tizenöt hónapos. Mivel Hargita megyében, az utóbbi időszakban eléggé megnövekedett azoknak száma, akik elvesztették munkahelyüket, valószínűleg sokan örvendenek a kormány eme döntésének. Sinka Márta, jegyző
Független tevékenységet végzők figyelmébe Felhívjuk a független tevékenységekből élőknek a figyelmét, hogy idén a pénzügy nem postázza a megvalósított jövedelem bevallására szolgáló nyomtatványt, így a pénzügytől kell igényelni a formanyomtatványokat, majd azokat kitöltve beadni. Jó azonban időben beszerezni, kitölteni és beadni, mert, szokás szerint, a leadási határidő előtt nagy tumultus fogadhatja a későn ébredőket. Azok a családi vagy egyéni vállalkozók, akik kitöltötték ezt az űrlapot, május 15-ig kell leadják a közpénzügyi hivatalban, Székelyudvarhelyen. Falcsali Éva, pénzügyi referens
6 | ÖNKORMÁNYZAT Fontosabb telefonszámok, elérhetőségek
Gyereknevelési segély A 257/2008-as törvény és a 225/2008-as
– az újszülött keresztlevele
sürgősségi kormányrendelet szabályozza a 2
– mindkét szülő személyazonossági iga-
éves gyereknevelési segélyt.
zolványa Farkaslaka községi lakhellyel
Szükséges iratok:
3. Kétéves gyereknevelési segély
Farkaslaka község Polgármesteri Hivatala
1. Szülési pénz igényléséhez (az
igényléséhez (annak a szülőnek jár,
első négy szülésre jár, értéke 230 lej
aki a gyerek megszületése előtt egy
Tel.: 0266-248.104, 0266-248.112
alkalmanként):
évet dolgozott és ezt igazolni tudja):
– családi könyv (Livret familiar)
– az újszülött keresztlevele
Orvosi rendelők
– az újszülött keresztlevele
– a többi gyermek keresztlevele
Farkaslaka: 0266-248.115 Szentlélek: 0266-248.335
– a többi gyermek keresztlevele
– mindkét szülő személyazonossági iga-
– mindkét szülő személyazonossági igazol-
zolványa Farkaslaka községi lakhellyel
ványa Farkaslaka községi lakhellyel
Állatorvosi rendelő Tel.: 0266-248.116
– formanyomtatvány és kérés a Helyi
– az udvarhelyi tanácstól igazolás, hogy ott nem kérte a szülési pénzt és a gyereksegélyt
Farkaslaki Rendőrség Birgaoanu Florin: 0744-782.932 Bumb Marius Bogdan: 0740-551.324 Mircea Gabriel: 0742-854.508
Farkaslaki Tűzoltó-alakulat Tel.: 0755-358 690 Burszán Dorel: 0740-050.526 Sándor Tamás: 0744-633.513 Pakot András: 0266-248.278, 0740-777.033 Kovács Kálmán: 0745-847.185
Tanácsnál – jövedelemigazolás, melyet az utolsó munkahelyen kell kitöltetni
2. Pelenka pénz igényléséhez (minden szülés után jár, értéke 150 lej):
Györgydeák Edit, anyakönyvvezető
Munkatársaink A Farkaslaki Polgármesteri Hivatal
2. anyakönyvi iratok, névváltoztatás
belső felépítése, személyzete, ügyfél-
3. szociális segélyek
szolgálati munkaköre:
4. sérültgondozók 5. gyermeksegélyes iratok összeállítása
Községünk
polgármestere
Albert
6. a kétéves gyermeknevelési iratcsomó
Mátyás, akinek fogadó órája minden
összeállítása
Általános segélyhívószám
héten, kedden 8 – 12 óra között van, a
7. termelési könyvek kiadása
Tel.: 112
Polgármesteri Hivatalban.
8. működési engedélyek
Alpolgármester Kovács Lehel, akinek
Adók és illetékek:
Főispáni Hivatal (Prefectura)
fogadó órája csütörtökönként 8 – 12 óra
Fancsali Éva, pénzügyi referens
Tel.: 0266-371.114, 372.061
között van, a Polgármesteri Hivatalban.
Pakot Enikő, pénztáros
Jegyző Sinka Márta, aki ugyancsak a Pol-
1. adók, illetékek kivetése, begyűjtése
Megyei Tanács
gármesteri Hivatalban tartja fogadó óráját
2. helyi adókkal kapcsolatos igazolások
Tel.: 0266-207.700
minden szerdán 8 és 12 óra között.
Kulturális referens: Sarkadi Zoltán
A Farkaslaki Polgármesteri Hivatal
Gábor
Székelyudvarhelyi Rendőrség
munkaprogramja:
Gazdasági felelős: Pál Árpád.
Tel.: 0266-211.125
Hétfő-péntek: 8-16 óráig, ügyfélfogadás 9-
Mezőgazdasági iroda:
14 óráig
Szőke László – mezőgazdasági mérnök
Megyei Katasztrófavédelem
A titkárságot működteti: Fancsali Ibolya.
Ferenc Izabella – referens
Tel.: 0266-371.657 Fax: 0266-314 353
A könyvelőségen Jakab Kálmán könyve-
Balázs Katalin – referens
lő és Dénes Katalin referensek dolgoz-
Fábián Vilmos
nak.
1. mezőgazdasági nyilvántartás
Sürgősségi Mentőszolgálat – Udvarhelyi Kórház
Az urbanisztikai és közbeszerzési osz-
3. mezőgazdasági támogatások
tályt Nagy Endre referens irányítja.
3. földtörvények alkalmazása: területfelmé-
Tel.: 0266-216.100, 212.186
1. urbanisztikati bizonylatok
rés, birtokba helyezés
2. építkezési engedélyek
4. parcellázási tervek kibocsátása
Székelyudvarhelyi Tűzoltóság
Anyakönyvvezető: Györgydeák Edit.
5. helyrajzi számok telekkönyveztetéshez
Tel.: 0266-218.450
1. születés, házasságkötés, haláleset
6. arhiválás
ÓVODA, ISKOLA |
Tojásfestést tanultak az ötödikesek A húsvéti ünnepekre való készülődés jegyében április 1-jén délután a tojásfestés technikáját gyakorolták a farkaslaki ötödik osztályosok. Tamás Ildikó osztályfőnök meghívására és szervezésében a székelyudvarhelyi Major Hajnalka tanárnő tanította a gyerekeket a tojások díszítésére és festésére. Először a mintákkal ismerkedtek meg, majd az előzőleg otthon kifújt tojás megrajzolásával folytatták a munkát, egész idő alatt nagy figyelemmel követve a tanárnő útmutatásait. Végül nagy elégtétellel mutogatták egymásnak, és boldogan vitték haza az
elkészült húsvéti díszeket. A több mint három órás foglalkozás eredménye egy kellemesen és hasznosan együtt eltöltött délután és a tojásdíszítés alapjainak elsajátítása. Sajnos, egyszerre csak kevés gyerekkel lehet ezt a tevékenységet gyakorolni, a legtöbb, amennyit a tanárnő vállal, az húsz tanuló. Végül ajándékképpen mindenkinek kívánunk kellemes húsvéti ünnepeket, sok pirostojást mindenki asztalára. Tamás Zoltán iskolaigazgató, Farkaslaka
7
8 | ÓVODA, ISKOLA
„A jövő reménységének bölcsője az iskola” Hisszük és hitték elődeink is e kossuthi gondolat igazságát és e gondolat jegyében zajlanak a szentléleki Benedek Fidél Általános Iskola mindenapjai. Célunk a gondjainkra bízott gyermekek legjobb tudásunk szerint való nevelése – oktatása. Az a törekvésünk, hogy az intézményünkből kikerülő gyermekek legyenek birtokában a továbbtanuláshoz nélkülözhetetlen készségeknek és képességeknek, legyenek nyitottak, tiszteljék hagyományaikat, legyenek becsületesek, lelkiismeretesek, tudjanak beilleszkedni és alkalmazkodni környezetükhöz, tudjanak szeretetet adni és kapni. Céljaink megvalósítása elképzelhetetlen csak a tanórákon, szükség van tanórán kívüli tevékenységekre is. Iskolánkban órán kívül is zajlik az élet. Számtalan rendezvény, esemény, összejövetel teszi széppé, nemessé az iskolába járó diákok életét. Ezeken a rendezvényeken diákjaink, az iskola pedagógusai és a szülők maximális odaadással vesznek részt. A 2008 / 2009-es tanév fontosabb eseményei: – Októberben mosolyogtunk az égre és reméltük, hogy visszamosolyog, és
indulhatunk a már hagyományossá vált őszi kirándulásra. Még egy kicsit zsibong az iskolaudvar, majd elindulunk, és hátizsákok lepik be a lengyelfalvi erdő alját. Az ilyen iskolakirándulásokon talán szelídül a lélek, a tanárok is versenybe szállnak a diákokkal egy kötélhúzás erejéig. – Szintén októberben szerveztük meg a már hagyományossá vált „almabált”. A VIII. osztályos tanulók csősztánccal szerepeltek, minden szülőt, szemlélőt büszkeség töltött el. – Decemberben bensőséges ünnepe-
ket tartottunk. Minden iskolást és óvodást megajándékozott a Mikulás. A csomagokat az óvodások és az I – IV osztályosok szerepléssel köszönték meg a Mikulásnak. A farsangi mulattság minden esztendőben nagy esemény iskolánkban. A sok ötletes jelmez, az elmaradhatatlan farsangi fánk a szülők munkáját dicséri. A húshagyókeddi bál évről évre népszerűbb. Az iskola apraja – nagyja népviseletben búcsúztatja a farsangot. A mulatságok mellett nem feledkezünk meg a történelmi megemlékezésekről sem. Minden esztendőben, méltóképpen megünnepeljük Március 15.-ét. Ebben az évben a templomban ünnepeltünk, majd a kopjafánál koszorúztunk. Ezek mellett iskolánk diákjai számtalan versenyen vettek részt, mindeniken tisztességgel helytálltak, méltón képviselték iskolánkat. A tanév végéig még sok tevékenységet terveztünk, reméljük, hogy azok még színesebbé, még emlékezetesebbé teszik iskolánk életét. Mihály Edit, iskolaigazgató, Székelyszentlélek
ÓVODA, ISKOLA |
9
Óvodai visszatekintés „Hiszem, hogy Isten az ajándékait gyermekbőrbe csomagolja, a mi dolgunk, hogy mindezt ügyesen kibontsuk!” – Böjte Csaba. A gyermek egy csoda, Isten csodálatos ajándéka. Isten ránk, emberekre, szülőkre, pedagógusokra bízza ezt a csodálatos teremtményt, de nem nekünk adja, hogy birtokoljuk, hanem megbízásként kapjuk azt a feladatot, hogy segítsünk az „ajándék kibontásában”, a megszületett gyermek felnőtté válásában. Az óvodának, az óvodai pedagógusoknak, a szülők mellett, az a szerepük, hogy segítsék a gyermeket testi- lelki-szellemi fejlődésében. A farkaslaki óvoda ebben a szellemiségben működik, próbál jó segítő lenni, biztos támasz, a lehetőségek tárháza, amely sokszínű kincseket próbál belopni a gyermek tarsolyába, melyből Ő egy életre gazdagodhat. A szülőre Isten által rábízott gyermek nem maradhat mindig az óvó anyaölben, önállósodnia kell és meg kell találnia az egyéni út mellett a közös utat is. Az óvo-
da egy ilyen közös útkeresés, az első nagyobb közösség (a család után), ahol az „ÉN” lassan nyiladozik a „MI” fele, vagyis a szocializáció első lépcsőfoka. A farkaslaki óvoda négy csoporttal és négy szakképzett óvónővel működik, és próbál stabil lépcsőfok lenni a gyermekek számára. Fő célunk jó irányba hatni a fejlődő gyermeki lélekre, tudatosítani, hogy a kondásfiúból is válhat király, hogy a legki-
sebb királyfi is képes legyőzni a hétfejű sárkányt, próbálunk önbizalmat erősíteni, elültetni a vágyat a szép, a jó, az igazi értékek iránt. Visszatekintve az elmúlt időszakra, megpróbálok rövid betekintést felvázolni az óvoda életéből, megvalósításaiból. A mindennapi óvodai tevékenységeket most nem részletezem. 2008 év elejének legfontosabb lépése, a szülők és a falu lakosainak adományából, fa elemekből elkészített játszótér, amelyet a gyermekek nagy örömmel fogadtak és használnak ma is. Köszönjük! Ugyancsak a múlt év tavaszán, óvodásaink részt vettek a Szejkefürdőn megtartott „Népi Gyermekjátékok Fesztiválján”. Közösen ünnepeltünk Mikuláskor és csoportonként öltöttünk jelmezt a Farsang idején. Március 8-án szintén csoportonként külön köszöntöttük a Nőket és március 15-én a Művelődési Otthonban közösen ünnepeltünk, közösen énekeltünk, sőt még az oviban napokig masíroztak a „reguták”, és büszkén énekelték , hogy „Kicsikapu válujánál jönnek a huszárok”. Most a húsvétra készülünk, versekkel, tojásdíszítéssel, üdvözlőlap készítéssel, ablakdekorációval, és a közeljövőben a legnagyobb óvodások készül-
nek az évzáró ünnepségre, amikor elbúcsúznak az óvodától. Ha megfelelő hangulatban ünnepelünk, élmény lesz a gyermek számára, s akkor az ünnepek fénye az élet hétköznapjait is bevilágítja. A múlt tanév végén, óvodásaink közös kiránduláson vettek részt: Kőrispatakra látogattak, ahol többek közt a Szalmakalap Múzeumot tekintették meg. A szülök és óvónők közös munkadélutánon jó hangulatban kézműveskedtünk: karácsonyfadíszeket, asztaldekorációt, ablakdíszt és egyebeket készítettünk, miközben a gyermekekről és a Karácsonyról beszéltünk. A megvalósítások között még fontos kiemelnem, hogy a szülők adományaiból, a három óvodai csoport új ajtó – ablakokkal lett szebb és nem utolsó sorban melegebb, valamint azt, hogy a napokban fog használhatóvá válni, a helyi önkormányzat és a szülők fizikai munkájával elkészített új illemhely, amely nagyon régi és elemi igény az óvoda működéséhez. „Hozzon a gyermeknek mindenki, amit tud: játékot, zenét, örömet. De hogy mit fogad el, azt bízzuk rá. Csak az a lelki táplálék válik javára, amit maga is kíván.” (Kodály Z.) Hadnagy Jolán, óvónő
10 | FALUTÖRTÉNET
Firtosváralja Annak ellenére, hogy a Firtosra sok írott és íratlan jel utal, valahogy mégis kevesen emelik fel tekintetüket e hegyre, és az alant fekvő kicsiny falvakra. Pedig életre kelti e hegy tündérvilágát Benedek Elek a legendáiban, Tamási Áron az egyik novellájában. És ha elindulunk, hogy meghódítsuk a hegyet, a Korond- pataka martjából a „Likaskő” üzen: Egykor én voltam a vár sarokköve! Ha Becéd felől indulnánk útnak a Szalon-pataka mentén, tudnunk kell, hogy a várat 1701-ban a felsőbencédi Firtos nevezetű család birtokolta. Eggyel arrébb, a másik völgykatlanban, ott van Csehétfalva, mely a székelykeresztúri egyházkörnek két esperest is adott a közelmúltban, e falu is üzen, hogy egykor Cselédfalva volt a nevem, mert a várbéli cselédek laktak bennem. S ha a Gagypataka lenne a kísérőnk, tekintetünket már Firtosmartonos a hegy felé emelné, s hát még Énlaka, ahonnan a Firtos Lovát már látni lehet. Ott van hát unitárius falvaink gyűrűjében a Firtos hegye, az Őrszem, s nyakában egy kis ékszere hitünknek és nemzetünknek: Firtosváralja. Megannyi jel, mely csalogatja az embert, s mégis valahogy csak kevesen jutnak fel a hegyre, s vetnek egy pillantást onnan a Kárpát medencére.
E falu 1792-ben építette az első iskoláját, míg a jelenlegit 1912-ben emelte a Magyar Állam támogatásával. Hálás kegyelettel őrzi ma is a tanítók és a lelkészek emlékét, akik közül kiemelkedik József János és Máté Lajos szellemi munkássága és öröksége. A falu szívében álló zászlóalap 1942. július 26-án állíttatott. Már-már az enyészet martalékává vált, amikor 2004. augusztus 20-ra egy elszármazott, de honszerető ifjú, Deák Jenő ügybuzgalmának és áldozatkészségének köszönhetően felújíttatott, és új zászlót is kapott. 1910-ben éli e falu virágkorát, amikor az itt lakók közt 348 magyar lelket számlált. Ma Firtosváralja 101 magyar 2 román és megközelítőleg 113 cigány lelket számlál. Az őshonos lakosok állattenyésztéssel foglalkoznak. Szép állataik jó legelőn élnek. A gondozott kertek ízes gyümölcsöt ontanak, és bőséges a diótermés is ezen a vidéken. A cigányok bádogos mesterek, akik nyáron munkát vállalnak, és télen itthon élnek. A Firtos hegy bőséges forrásaiból már az 1910-es évektől kezdődően vezetéken keresztül kapja e falu a vizet.
Firtos várában lakó minorita szerzetesek háborgatták. II. József 1781-ben kiadott Türelmi Rendelete értelmében a falu elhatározza, hogy új templomot épít. 1784-1804-ig gyűjti e falu népe az építéshez szükséges anyagot: fát, követ, téglát és meszet. A templom 1805-ben készül el. A 39 m magas tornyot 1838 és 1843 között építették az elődök. 1868ban templomunk a brassói Schneidel Károly által készített orgonával gazdagodik. A kisharang 1792, míg a nagyharang 1925-ből való. Az egyházközség legnagyobb lélekszáma szintén 1910-ben volt, amikor 324 lelkes volt a gyülekezet. Ma Firtosváralja a maga 80 egyházfenntartójával és a 23 növendékével a legkisebb unitárius egyházközség a székelykeresztúri egyházkörben, amely nagy központi támogatás által ugyan, de még képes az önálló lelkész eltartására. A firtosváraljai unitárius egyházközség fennállása óta két templomot, négy papilakot épített. A legutóbbi 1948-ban épült Szász Dénes lelkészsége alatt. Az évszázadok során az egyházközségünket ez idáig 27 lelkész, 9 énekvezér, 75 gondnok valamint 21 pénztárnok szolgálta talentumai és az adott kor lehetőségei szerint.
„Firtos Váralyai Kitsin Ecclesia” Virágszirom a Firtos hegy lábánál Váralja nevét először a Székely Oklevéltár említi egy 1455. december 18-án keltezett határperlekedési oklevélben. A Székelypálfalva és Váralja közötti hétéves birtokháború során íródott öt oklevélen keresztül kiderül, hogy Warhalliafalwa előző neve Bezzenijofalwa (Besenyőfalva) volt. A vallásszabadság kihirdetésének évében János Zsigmond unitárius fejedelmünk egy rugonfalvi lakosnak itt jószágot adományoz, mely esemény az unitarizmus térhódításának a bizonyítéka is egyben.
„Akár mi nagy dolgot hoggy ha el kezdetek, / Az Isten meg segít: s végbe vihetitek… ” (Szederjesi Sigmond- curator, 1843.) A hagyomány szerint e falu 15681571 között tért az unitárius vallásra. A kezdetektől 1620-ig mint az énlaki egyházközség filiája működött. Önállósodását egy 1620-ból fennmaradt lelkészi díjlevél, valamint egy 1749-ből fennmaradt jegyzőkönyv igazolja. A mai templom helyén 1701-ben egy zsindelyfedeles fatemplom és harangláb állott. Az ellenreformáció korában e kicsiny unitárius egyházközség életét a
Ébresszük együtt a Firtosi tündérvilágot 2005. szeptember 1-jén püspöki kinevezés során kerültem feleségemmel együtt az egyházközségbe. Ezt megelőzően már két nyári szolgálat élményei, valamint e gyönyörű hely varázsa is megváltoztatta világszemléletemet, irányt szabott szolgálatomnak. Aki magába szívja e tájnak illatát, az nagyon hamar rádöbben arra, hogy ez a hely egy elvarázsolt világ. Egy kissé álmosan néz a száguldó világra, s minden, ami a mai ember feltörekvő vágyaiból születik, tőle idegen. Minek törtet-
FALUTÖRTÉNET |
ni feljebb? Hiszen az itt élő ember az élet magasán áll. Gyönyörű környezet, embert és állatot gazdagon ellátó táj, s közel a hegyen lakó gondviseléshez. Ezen életérzéshez igazítottuk életünket, s a lelkészi hivatásomat, itt, Firtosváralján ennek tudatában élem meg. Talán épp e gondolatvilág mentén születtek a következő eredmények: – 2001-ben az ifjúság újraélesztette a hagyományos szüreti mulatságot. – 2004-ben felújítottuk a zászlóalapot és falutalálkozó keretében felavattuk. – 2005-ben a falu segédlelkészt kapott, és befejezte a lelkészi lakás általános felújítását, az udvar garázzsal gazdagodott. – 2006 nyarán „Ébresszük együtt a Firtosi tündérvilágot” mottóval megszerveztük a Firtosi Kalákát, mely a faluszépítést és egy kilátó építését célozta meg. – 2007-ben a lelkészi lakás székely kaput, míg a templom cinterem bejárati kaput kapott. Szintén ebben az évben nyertünk a Szülőföld Alap Falugondnokságra kiírt pályázatán. – 2008-ban Tamási Áron gondolatával vitázva, miszerit: „Énlaka felett a Firtos lova hátán lehajtott fejjel alszik a gondviselés”, „Ébredő Gondviselés”-
Firtosváraljai Falugondnokság címen elindítottuk a faluszolgálatot. – Áprilisban pályázat útján bekapcsolódtunk a Project Harvest Hope beindított és a Civitas által vezetett Helyi fejlesztési ügynök programba. – Júniusban a pesthidegkúti Waldorf iskolás vendégeinkkel a váraljai gyermekek számára játszóteret készítettünk. – Októberben befejeződött a Firtosváraljai József János tanoda és kultúrotthon felújítása, s sor került az avatóünnepségre is.
Helyi Fejlesztési ügy(ködés)nökség Firtosváralján A 2008. áprilisában beindult unitárius HFÜ- képzést és programot megelőzően a Civitassal már azt megelőzően együtt dolgoztunk. Több általa szervezett munkaértekezleten vettem részt, és segítettek a falugondnoki pályázat megírásában is. Ezen sikerélmény és jó együttműködés késztetett arra, hogy az unitárius egyház által meghirdetett pályázaton az egyházközséggel is részt vegyünk, és a közösségből kiválasztott személy kiképzése által tegyük hatékonyabbá azt a fejlesztési tevékenységet, amely Váralján elkezdődött. Így indítottuk útnak András Izabel-
11
lát, aki részt vett a képzéseken. A lelkésszel együttműködve követte a képzések, valamint a soros pályázati kiírásokat, és próbált megfelelni a követelményeknek. A programban való részvételünknek köszönhetően pályázati úton sikerült felállítani egy ifjúsági irodát. A lelkészi lakás pincéjében felújított ifjúsági irodát Fifi Konyhának neveztük el. Az irodát 2008 októberében ünnepélyes keretek között avattuk fel. 2008. decemberében számítógépes felszereléssel, nyomtóval és fényképezőgéppel gazdagodott, amely adomány szintén a Project Harvest Hopenak valamint a Civitasnak köszönhető. A Fifi Konyha a firtosváraljai fiatalokat valamint a fejlesztési törekvéseket hivatott szolgálni: falugondnoki szolgálatot, vallásórás gyermekeket, fiatalok találkozóját, kommunikációs igényeket stb. A HFÜ tevékenységnek köszönhetően faluközösségünk addig sem lankadó szépítési, fejlesztési törekvései új lendületet kaptak, valamint lehetőségünk nyílt olyan kis álmokhoz anyagi támogatást szerezni, amelyek e vidéken nagy megvalósításokat eredményeznek. Solymosi Alpár, lelkipásztor, Firtosváralja
12 | MEZŐGAZDASÁG, ÁLLATTENYÉSZTÉS
Területalapú támogatások A területalapú támogatásokat a kifizetési ügynökség helyi körzeti irodájában, Farkaslaka község polgármesteri hivatalának udvarán álló mérlegházban lehet igényelni 16 óra után 2009. március 2. és május 15. között. Ha a kérelem benyújtása a 2009. május 16. és június 9. közötti időszakban történik, akkor ez munkanaponként 1% büntetés alkalmazását vonja maga után. A 2009. június 9. után benyújtott kérelmek alapján igényelt támogatási
összegek nem kerülnek kifizetésre. A támogatást minden természetes és jogi személy igényelheti, aki megműveli a kérésben feltüntetett mezőgazdasági területeket mint tulajdonos, bérlő, és benyújtja a támogatási kérelmet. Itt is egyetlen feltétel létezik: legalább egy hektár mezőgazdasági területtel kell rendelkezni, amely minimum 30 áras nagyságú parcellából tevődik össze (gyümölcsösök esetén a parcella legkisebb mérete legalább 10
ár). A támogatási kérelmet a személyazonossági igazolvány másolata (magánszemélyek esetén cégbírósági bejegyzési bizonylat másolata, jogi személyek esetén adminisztrátor kinevezése és felhatalmazása), illetve folyószámla- kivonat és a polgármesteri hivatal mezőgazdasági irodájának igazolása kell kísérje. Szőke László, mérnök, mezőgazdasági referens
Felhívás Gázolajtámogatások Közbirtokossági és magánerdő-társulási közgyűlés A gázolaj- támogatás igényelhető 2009. április 25- ig a helyi polgármesteri hivatal mezőgazdasági irodájában, minden kedden 9- 14 óra között, vagy Székelyudvarhelyen a Mezőgazdasági Irodában (növényvédelem udvarán), hétfőn és pénteken. Minden természetes és jogi személy igényelheti, akik szántóterülettel rendelkeznek, és tavaszi kultúrákat létesítenek. Egyetlen féltétel van: legalább egy hektár mezőgazdasági területtel kell rendelkezni. A területről a következő akták egyike mindenképpen szükséges: birtoklevél másolat, vagy bérleti szerződés, vagy adás- vételi szerződés, vagy adománylevél a területről. A támogatási kérelem mellé csatolni kell a személyazonossági igazolvány másolatát, illetve egy igazolást a mezőgazdasági lajstromból. A támogatás értéke: 39 l gázolaj/ ha és 1 lej/ l gázolaj. Bővebb felvilágosítás a 0751 226 458-as telefonszámon. Székely Csaba, mezőgazdasági mérnök
A farkaslaki Fehérnyikó közbirtokosság és a TILALMAS magánerdő-társulás rendkívüli közgyűlést tart 2009. április 19-én, vasárnap délután 2 órakor a farkaslaki kultúrotthonban, melyre tisztelettel meghívja tagjait. Napirendi pon-
tok: a két erdőgazdálkodási forma egyesülése és közös helyi vezetőség a jövőben. A vezetőség kéri a tagság pontos megjelenését, hiszen a gyűlés mindenkinek a javát szolgálja. Jakab Simon, elnök
Felhívás gazdáknak A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete székelyudvarhelyi területi szervezete Farmerképző tanfolyamot indít folyó év áprilisi kezdettel. A tanfolyam időtartama három hónap, az oktatás megszervezésére hétvégeken kerül sor. Biztosítják a hallgatók számára a színvonalas szakmai képzést (elmélet + gyakorlat), illetve a sikeres záróvizsga után a Munkaügyi és Oktatásügyi Minisztériumok által kibo-
csátott hivatalos diplomát adnak, amely szükségeltetik a vállalkozás indításához, pályázatokhoz, vagy munkavállaláshoz. Bővebb felvilágosítás és jelentkezés 2009. április 15-ig, a 0744393635 vagy a 0266-215485, illetve a 0745382368as telefonszámokon. Székely Csaba, mezőgazdasági mérnök
KULTURÁLIS KALAUZ |
13
Kultúrkálók – színjátszó csoport Farkaslakán A farkaslaki „KULTÚRKÁLÓK” színjátszó csoport 2007. tavaszán alakult. Első előadásunk 2007. májusában volt, Csizmarek M. Nászajándék című három felvonásos vígjátékát mutattuk be. Az idők folyamán a kezdő csapatból páran kimaradtak, így egy szinte teljesen új társasággal 2008-ban Farkaslakán kétszer került bemutatásra Nóti Károly Nyitott ablak című három felvonásos vígjátéka. Ezt az előadást a továbbiakban előadtuk még Gyergyócsomafalván, Lövétén és Szentkeresztbányán is. A jelenlegi csoport Vidám Farsang című előadásával, amelyet Farkaslakán már láthatott a közönség, tervezünk egy községbeli turnét Székelypálfalva, Firtosváralja, Kecset, Malomfalva és Szentléleki előadásokkal, húsvét utáni két hétvégén. Jövőbeni terveink között szerepel még Dosztojevszki Két férfi az ágy alatt című három felvonásos vígjátékának bemutatása május 24-én, amelyre
ezúton is szeretettel meghívunk mindenkit. A csoport tagjai: Bálint Győző, Kovács László, Márton Ágota, Orbán Mag-
da, Fancsali Áron, Sztojka Dénes, Tamás Eta, Lakatos Ágnes és Orbán Csaba. Orbán Csaba
14 | KULTURÁLIS KALAUZ
Farkaslaka kulturális rendezvényei a 2009-es év első negyedében Minden település életében fontos szerepet játszanak a kulturális tevékenységek. Hajlamosak vagyunk ezek jelentőségének mellőzésére, pedig mindennapjaink szebbé, értékesebbé tételének letéteményesei. Kulturális rendezvényeink általában fontosabb ünnepeinkhez kapcsolódnak, de lehetnek verseny vagy szórakoztató jellegűek is. A 2009-es év első három hónapjában is emlékeztünk, illetve szórakozhattunk a zenés megmozdulások alkalmával. A januári hónap már komoly megmérettetést jelentett azon tanulóknak, akik beneveztek a Romániai Magyar Daloszszövetség, Farkaslaka Polgármesteri Hivatala, illetve a Tamási Áron Általános iskola szervezésében lezajlott Udvarhelyszéki népdaléneklési versenyre. A szervezők kellemes meglepetésére 105 tanuló nevezett be a versenyre, több településről, úgy mint: Székelyudvarhely, Székelykeresztúr, Szentegyháza, Lövéte, Oroszhegy, Bögöz, Boldogfalva, Kecset, Máréfalva, Oklánd, Parajd, Szentlélek, Alsó- és Felsősófalva, Agyagfalva, és természetesen Farkaslaka. A zsűri tagjai a szakma elismert képviselői: Gutmann Mihály, a kolozsvári Sigismund Toduta zeneiskola nyugalmazott igazgatója- zsűrielnök, továbbá Gutmann Szabolcs, az R.M.D. vezetőségi tagja, valamint Haáz Margit óvónő, a székelyudvarhelyi Venyige Néptáncegyüttes tagja. A műsorvezető Sarkadi Zoltán Gábor volt. A zsűri értékelése szerint a jó hangulatú, népes közönség előtt megtartott verseny szakmai és nevelési célokat valósított meg. A szervezők elképzelése szerint a verseny vándor jellegű lehetne, és
Farkaslaka község településein kerülne megrendezésre. Mihály Edit, a szentléleki iskola igazgatónője vállalta, hogy az általa vezetett intézmény munkatársai szívesen lennének a következő verseny házigazdái és szervezői. Mint minden versenyen, itt is voltak díjazottak, íme tehát azoknak névsora, akikre büszkék lehetünk, akik Farkaslaka község viszonylatában nyertek: Albert Barbara, II. díj, Farkaslaka, Széles Mátyás, II. díj, Kecset, Dénes Attila, III. díj, Farkaslaka, Hadnagy István, II. díj, Szentlélek, Nagy Zsuzsa, II. díj, Farkaslaka. A község életébe akkor tud beépülni egy rendezvény, ha rendszeressé válik, ha évente megismétlődik. A szervezők reményei szerint ez a rendezvény is megérdemli a figyelmet, annál is inkább, mert igény van rá versenyzők és nézők részéről is. A néphagyomány, a népdal művelése, életben tartása mindannyiunk kötelessége. Ehhez a munkához jóindulat és anyagi háttér szükséges. A szervezők ezúttal is hálásan köszönik a segítséget, és remélik, hogy a következő rendezvény is igényt tarthat a község és a média érdeklődésére. *** Az első negyedévben községünkben számos rendezvényen vehettünk részt, voltak farsangi bálok, kövér csütörtöki gyermekbálok, házasbálok, sportbál, tátika show, színházi előadás, néptáncelőadás, március 15- i megemlékező műsor. A Sportbál újdonságnak számított, bár régebben minden évben megrendezésre került. Idén számos sportban elért sikert méltányoltak, a Polgármesteri Hivatal oklevéllel és méltatással „jutalmazta” az arra érdemeseket, utána pedig
jó hangulatban zajlott le a bál, amelyet rendszeressé szeretnének tenni a szervezők. A rendezvény lelke Kovács Lehel alpolgármester volt. A Tátika show idén is, mint minden évben, nagy érdeklődésnek örvendett, bár az idén kevesebb versenyző jelentkezett. A színvonalas műsor megörvendeztette az összegyűlt közönséget, nemegyszer nagy tapsot váltva ki. A zsűri Székelyudvarhelyről érkezett, a pártatlanság megőrzése érdekében, illetve vendég fellépők is színesítették az estet. A rendezvény gazdája és lelke Orbán Csaba volt, társszervező a farkaslaki községi Polgármesteri Hivatal, műsorvezető Sarkadi Zoltán Gábor. A színházi előadás méltán örvendett sikernek, hiszen a csattanó poénok, a jókedvű humor, a helyi jellegzetességek parodizálása, nemegyszer hangos nevetésre gerjesztette a teltházas közönséget. Ugyanezt az előadást hamarosan megtekinthetik a község lakói is. Az előadás szervezője és rendezője Orbán Csaba volt. Jó hír, hogy a Kultúrkálók színjátszó csoport ismét készül egy előadással: Dosztojevszkij Két férfi az ágy alatt című három felvonásos vígjátékkal, amelynek bemutatójára május környékén kerül sor. A lövétei Kákvirág, a környék egyik olyan tánccsoportja, ahol zajlik az élet és a munka. Próba próbát követ, fellépés után, és a hosszú évek befektetett energiájának, munkájának kezd eredménye lenni. Büszkék is lehetünk részben rájuk, hiszen vezetőjük és tanítójuk a farkaslaki származású Orbán Ernő, aki fáradtságot nem kímélve összeszedett egy olyan csapatot, amely a hagyományokat megőrizve, színvonalas műsorokkal tudja
KULTURÁLIS KALAUZ |
elkápráztatni a közönséget. Örvendetes hír számunkra, hogy nálunk is ismét beindult a tánccsoport, a harmadiknegyedikesek csoportja már összeállt, az első- másodikosok most vannak kialakulóban, illetve szeretnénk egy felnőtt táncegyüttest is létrehozni. A felnőtt tánccsoportba lehet jelentkezni Orbán Csabánál. Március 15-én, mint minden más évben, a központi székely kapu előtt zaj-
lott a délelőtti megemlékezés és koszorúzás, majd annak folytatásaként, újdonságként, megemlékező műsoron vehettek részt az érdeklődők a helyi kultúrotthonban. A szervező polgármesteri hivatal mellett, ki kell emelnünk azokat, akik hathatósan kivették részüket a szervezésben és létrehozásban: óvónők, tanítónők, tanárnők, gyermekek. Összeállította, és a műsort levezette Sarkadi Zoltán Gábor. Minden rendezvény nagy érdek-
15
lődésnek örvendett, így a szervezők arra gondoltak, hogy ezután is érdemes ilyen összeállításokat létrehozni. Amióta a televízió nézettségi foka kezdett visszaesni, a közönség is kezdett visszapártolni az élő előadáshoz, igényelve a szívéhez, lelkéhez közel álló műsorokat. Major Magda, zenetanár Sarkadi Zoltán Gábor, kulturális referens
Tanár néni, mondhatunk itt egy imát? Egy gyakorló pedagógus tűnődései, léleképítő tapasztalatai, üzenetei azoknak, akik gyakran kérdezik:„De hát megéri, megfizetik?” Farkaslakán létezik, él és virágzik egy régizene-együttes, ahogy találóan kommentálják: „a tanár néni mániája”. Az a helyzet és reális valóság, hogy a tanár néni 33 éve foglalkozik régizenével és arra a következtetésre jutott, hogy a nevelés egyik leghatékonyabb módszere. Túl azon, hogy megismerhetjük elődeink kultúráját, hogy SzentIstvánhoz, Mátyás királyhoz írt dallamokat játszunk, hogy fontos történelmi események leírásait adják ezek az énekek (gondoljunk Tinódi L. Sebestyénre akinek a krónikája alapján irta Gárdonyi Az egri csillagok c. művét), hihetetlen közösségformáló ereje van egy ilyen együttesnek. 2oo9. február 22.-ére az együttes meghivást kapott Kolozsvárra, Mátyás király születésnapi bulijára. A hajnali indulást leszámítva (igaz, hogy talán a tanár néni volt a legálmosabb) kellemesen utaztunk, és időben megérkeztünk a Kolozsvári Állami Magyar Szinház elé, ahol a gyülekező volt. A színház művészeinek előadásában megtekinthettük Kozma Mária:
Csillala mester c. mesejátékát. Ezt követően ebédelni mentünk, majd megtekintettük a város központjának nevezetességeit: Mátyás-király szülőházát, lovasszobrát (mely még mindig be van deszkázva) valamint a főtéri gyönyörűszép Szent-Mihály templomot. Ha eddig nem lettem volna meggyőződve arról, hogy a legjobb befektetés a gyermeki lélek, most megbizonyosodhattam volna felőle. A templom megtekintése során a kisebb gyerekek velem voltak. Fogtam a kezüket és csendben nézelődtünk, amikor suttogást hallottam: „Tanár néni, mondhatunk itt egy imát?” Az idő megállt egy pillanatra, és az a kicsi lány nem is sejtette, hogy mekkora
ajándékot adott nekem és családomnak, hisz február 22. nekünk családi ünnep. Imádkoztunk. Visszasétáltunk a színházhoz, majd szerepeltünk, bevásárlóközpontban voltunk és hazaindultunk. Meggyőződésem, hogy ennek az útnak legnagyobb nyertese én vagyok. Szóval: megérte? Megfizetik? Meg bizony, és az a szép az egészben, hogy nem is tudnak róla. Köszönet érte, és vidáman mondjuk együtt: Soká éljen Mátyás, az igazságos, hogy jövőre is elmehessünk a SzentMihály templomba imádkozni! Major Magda, zenetanár
16 | KULTURÁLIS KALAUZ
A farkaslaki gyermektánccsoportról A gyerektánccsoport 2005-ben jött létre, válaszképpen a helyi igényre. Kezdetben 16 gyerek volt a tagja, a nagy érdeklődésnek köszönhetően ez a létszám azonban felduzzadt, és így 2005 húsvétján 90 gyerek szerepelt az akkori, húsvéti műsorban. Ezt a létszámot nem lehetett hoszszú időn keresztül fenntartani, de ezt követően minden esztendőben 16 fős csapattal bármikor fel tudunk lépni. Visszajáró vendégei vagyunk az Oroszhegyi Néptánc- és Népdalfesztiválnak, valamint a Szentegyházi Nárcisz Fesztiválnak, ahová reményeink szerint az idén is eljutunk.
A mostani csoport tagjai a 3. és 4. osztályból vannak, de tervezzük egy 1. és 2. osztályos csoport beindítását is, ha meglesz a minimális létszám. A jelenlegi csoportunk tagjai: Magyari Szilárd, Miklós Henrietta, Tamás Zsolt, Miklós Zelma, Bálint Dávid, Pakot Beáta, Jakab Szilamér, Fancsali Orsolya, Orbán Norbert, Magyari Boglárka, Kovács Attila, Fancsali Andrea, Márton Norbert, Benkő Boróka, Fancsali Sándor, Pakot Angyalka. Orbán Csaba
Cselekedni közösségünkért – mindnyájunk feladata A sivatagon át is vezet út. De mi azt akarjuk, hogy az ember ne úgy járja végig élete útját, mintha sivatagon menne át, hanem virágos réteken- írta Kodály Zoltán. De mostanság a réti virágok sem nyílnak maguktól. Tövis és gaz lepi el a rétet is, amelyet nem gondoz a gazda. Tennünk kell azért, hogy közösségünk életét "virágosabbá”, élvezhetőbbé, szebbé, vonzóbbá változtassuk. Ez mindnyájunk feladata, nem csak azoké, kik hivatásszerűen végzik ezt a munkát, hanem mindenkié, kiben van bármi kevés tehetség, hogy szebbé tegye embertársai életét, és ezáltal sajátjáét is. Csak pár mondat erejéig tekintenék vissza a közelmúltba. Szépen sikerült idén is a farsangi rendezvénysorozatunk. Büszkeséggel töltötte el a résztve-
vőket a tudat, hogy ennek a közösségnek a tagjai. Lehet, hogy ha majd egy fiatalnak egyszer mérlegelnie kell, hogy menni vagy maradni, máshol keresni megélhetést, vagy itt telepedni le, egy keveset ez is nyom majd a latban a maradás mellett. És akkor már- amellett, hogy szórakoztunk-, a munka sem volt hiába. Sikerült rájönnünk arra is, hogy amit nyugaton találtak ki, az nem a mienk, bármit is teszünk, azt nem fogjuk magunkénak érezni. De azt, ami a gyökereinkből ered, génjeink felismerik, befogadják. Ezért hát azt kell éltetnünk, azt kell ápolnunk, ami a miénk. És hagyjuk másnak, ami a másé. A húsvéti ünnepkörben is sok lehetőség rejlik a közösségi tudat fejlesztésére, formálására, netán kialakítására. Rejlik-…, ez szó szerint értendő, hiszen
ehhez az ünnepkörhöz a mi vidékünkön is szerintem sokkal több szokás kötődött hajdanán, mint amennyit ma ismerünk. És amelyek idővel feledésbe merültek. Voltak szokások, hiedelmek, amelyek misztikussá és ennél fogva érdekessé, széppé, még szebbé tették ezt az ünnepet. Jó lenne ezeket felkutatni, újraéleszteni. Most még ideje: vannak, lennének még adatközlők, de már a 24. órában vagyunk. És vannak községünkben elhivatott szakemberek is, kik képesek efféle háládatlan kutatómunkára. Egy kis biztatásra, egy kis támogatást nyújtva nekik, bizonyára ezt is felvállalnák. És akkor lehet, hogy egy újabb szálat sikerülne fonni a kötelékbe, ami minket ide köt. Pap Jenő, tanító, Nyikómalomfalva
EGYHÁZI ÉLET |
17
Húsvét A húsvét a keresztények legfontosabb ünnepe, ugyanakkor a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is, amelyet március vagy április hónapban – a Hold állásának megfelelően – tartanak. Pénteki keresztre feszítése után, a Biblia szerint Jézus a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Krisztus volt az az áldozat, aki megszerezte teljes megváltatásunkat. Jézus lett a mi igazságosságunk, amikor elhordozta a bűneinket a kereszten. Ugyanakkor a megváltásból fakadó előjogunk a gyógyulás. Ézsaiás könyvének a megváltásról szóló fejezetében kijelenti: „betegségeinket Ő viselte, és fájdalmainkat hordozta” „és az Ő sebeivel gyógyultunk meg”. Tehát a megváltás mind a szellemi, mind a fizikai szintre kiterjed. Így ölthet magára a romlandóság romolhatatlanságot, és a halandóság halhatatlanságot. A zsoltáros szavaival élve: „Áldjad én lelkem az Urat, és el ne feledkezzél semmi jótéteményéről! Aki megbocsátja minden bűnödet, meggyógyítja minden betegségedet.” Az eredetileg zsidó ünnep – héber nyelven pészah – az egyiptomi fogságból való szabadulás ünnepe volt. A zsidó húsvét a világ legrégibb és egyben azóta is folyamatosan megült ünnepe, amely mintegy három és fél ezer éves eseményekre tekint vissza. Ebben az időszakban a zsidó nép rabszolgaként élt Egyiptomban, elnyomás alatt, a fáraó és udvara egyre súlyosabb igákat vetett rájuk. Isten kiválasztotta Mózest és elküldte őt, hogy az Ábrahámnak adott ígéretek szerint megszabadítsa népét, kivezesse Egyiptomból és bevigye őket az ígéret földjére. A fáraó megkeményítette a szívét, és nem akarta szabadon engedni a zsidóságot, még az országát sújtó, Isten által végrehajtott csapások ellenére sem. Végül a tizedik csapás, az elsőszülöttek – s így feltehetően a trónörökös – halálával rábírta a fáraót arra, hogy útjukra bocsássa a
hébereket. A zsidók megmenekültek ettől a csapástól, mert Isten parancsa szerint családonként elkülönítettek egy ép és hibátlan bárányt, azt levágták, vérét az ajtófélfára kenték, húsát pedig elfogyasztották. A bárányt személyesen és családonként kellett levágniuk, ezzel is jelezve, hogy minden ember személyesen felelős a bárány haláláért. Innen származik a húsvéti bárány. Az ajtófélfára kent vér, Istenbe vetett hitük látha-
tó jeléül szolgált; a halál angyala kikerülte a vérrel jelölt házakat. A húsvét héber neve – Pászka vagy Peszách – is innen származik, szó szerint elkerülést, elmenést, megkímélést jelent. A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is, amelynek elemei a feltámadás, az újjászületés. Folytatás a 18. oldalon
18 | EGYHÁZI ÉLET Folytatás a 17. oldalról A húsvét helyes időpontja gyakran vita tárgyát képezte. Az első niceai zsinat 325- ben határozott úgy, hogy a katolikus egyház tagjai a húsvétot ugyanazon a vasárnapon ünnepeljék, éspedig legyen a keresztény húsvét időpontja a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap. Sajnos ennek meghatározására nem jelöltek ki semmilyen módszert, így pedig az alexandriai pátriárka (ortodox) és a római pápa alá tartozó egyházrész másképpen számította a húsvét időpontját. Később, valamikor a 6. században alkotta meg Dionysus Exiguus azt az eljárást, amely azóta is az alapját képezi a húsvét időpontja kiszámításának. A szíriai Aleppóban ülésezett 1997 -ben az Egyházak Világtanácsa. Azon javasolták, hogy a
hagyományos, képletekre és táblázatokra alapuló számítás helyett csillagászati megfigyelések alapján határozzák meg a keresztény húsvét időpontját, ezzel megszüntethető lenne a keleti és nyugati egyház közötti eltérés is, hiszen a megfigyelés (illetve a közvetlen csillagászati meghatározás) mindegyik egyházrész számára objektív módon rögzítené az ünnepnap dátumát. A reformjavaslat szerint a bevezetés 2001- ben lett volna, de lényegében egyik tag sem fogadta el még. Bár egyáltalán nincs közük vallási szempontból a húsvéthoz, mégis a húsvéti nyúl és a piros tojás a húsvét szimbólumai, mint ahogy a locsolkodás is. Régebb a kútból húzott vízzel öntözték, locsolták a lányokat, manapság inkább a kölni, dezodor vette át a szerepet. A tojás ősi termékenység
szimbólum, szinte minden népnél fellelhető. A születés, a teremtés a megújulás jelképe. A kereszténységben a feltámadás szimbóluma lett. A húsvéti nyúl jelképe Németországból ered. Az ünnep termékenységgel kapcsolatos vonatkozásában, magyarázat lehet a nyúl szapora volta. Nyúl és tojás ősi kapcsolatát abban látják a kutatók, mely a germán hagyományok alvilági istennőjének legendájában jelenik meg: eszerint a nyúl eredetileg madár volt, s az istennő haragjában négylábú állattá változtatta. E különös tulajdonságú állat hozzánk, német közvetítéssel került, de kialakulását homály fedi. Sarkadi Zoltán Gábor, kulturális referens
Beköszöntő Húsvét szellemében Nagy megtiszteltetés és egyben nagy felelőség írni annak az újságnak az első számába, mely szép és nemes célokat maga elé tűzve indul el. Kétezer évvel ezelőtt azon a nagypénteken nem tragédia történt, hanem az isteni szeretet legnagyobb hőfokon lángolt míg utolsót nem lobbant. De ez a Láng újra éled Húsvét vasárnapján kora reggel és meggyőzte az apostolokat, és bizonyította szavai és tettei hitelességét. Ez a Láng, a krisztusi élet él tovább bennünk, mert hiteles tanúk tanúskodtak a feltámadt Krisztusról. Húsvét van! Láng kell, a hit és a szeretet lángja nekünk is. Tele van a világ opportunista, hedonista, materialista emberrel. Ez vitte a világot ebbe a kilátástalan helyzetbe. Hiteles apostolokra van szükség! Tanúságtevő keresztényekre, akik élik és örömmel élik keresztény életüket. Azt kívánom, hogy ez az újság, ez a tájékoztató ezen isteni mérce szerint működjön, és akkor többet elér, mint amit a szervezők, szerkesztők elképzeltek. Kívánok sok sikert és eredmé-
nyes munkát községünkhöz tartozó minden testvéremnek, és őszinte szívvel kérem a föltámadt és köztünk élő Jézus Krisztust, hogy adjon mindenki-
nek kegyelmekben gazdag, boldog húsvéti ünnepeket. Lajos atya, Farkaslaka
EGÉSZSÉGÜGY, ÉLETMÓD |
19
Egészségünk dolgai Nagyon megtisztelőnek és hasznosnak tartom, hogy a község orvosai lehetőséget kaptak az újság hasábjain keresztül is ismertetni pácienseikkel azokat a gondokat, problémákat, amelyek közösen érintenek valamennyiünket. Bízom benne, hogy e lap olvasói a jövőben folyamatos értesítést kapnak azokról a hírekről, újdonságokról, melyek az egészségügyi ellátás rendszerében megjelennek, ugyanakkor hasznos egészésgügyi és életmódi tanácsokkal is gazdagodni fognak. Habár közel 10 éve bevezették az egészségbiztosítás új rendszerét, a sok és bonyolult szabály miatt még mindig sok páciensnek nehéz ezeket követni, ezért ma is hasznosnak tartom összefoglalni e rendszer működését. Tudni kell azt, hogy az egészségügyi rendszer fenntartását az egészségbiztosító pénztár végzi. Ez az intézmeny gyűjti össze a polgároktól az egészségügyi járulékokat. Ezt az összeget, amelyet a biztosítottak fizettek a pénztárhoz, kiutalja a rendelőknek, kórházaknak, gyógyszertáraknak. Ugyancsak az egészségbiztosító pénztár vezeti a nyilvántartását azokank, akik rendszeresen fizetik ezt a járulékot, vagyis a biztosítottaknak. Ezek szerint biztosítottnak tartják a következő személyeket: – munkakönyves alkalmazottak: ezen személyek fizetéséből eleve visszatartják az egészségügyi biztosítás összegét. Ha valakinek más megyében örzik a munkakönyvét, figyelni kell arra, hogy a hargita megyei pénztárhoz jelezzék a befizetéseket; – nyugdíjasok: nekik is visszatartják a nyugdíjból az illető összeget; – nyilvántartott munkanélküliek – magánvállalkozók, akik a jövedelmük alapján fizetik a biztosítást; – akik egyik csoportba sem tartoznak, azok közvetlenül köthetnek biztosítást a pénztárral, amelyet rendszeresen kell fizetni; – biztosítottak még a fentiek
hozzátartozói: házastárs vagy szülő, ha nincs egyéb jövedelme. Ebben a helyzetben levő hozzátartozókat kérjük, hogy a rendelőben írott nyilatkozatot adjanak arról, hogy nincs egyéb jövedelmük. – biztosítottnak tartanak még minden gyereket és fiatalt 18 éves korig, valamint a szakiskolásokat és egyetemistákat 26 éves korig. Az ő esetükben is szükséges a fent említett nyilatkozatot kitölteni. A családorvosok szerződéses viszonyban állnak a biztosító pénztárral azzal a feladattal, hogy a pénztár által nyilvántartott biztositottaknak orvosi ellátást nyújtsanak. Talán érthető ezek alapján, hogy a rendelő működtetési költségeit azoknak a személyeknek a száma szerint kapjuk, akik biztosítást fizetnek. Elméletileg mások orvosi ellátása teljesen fizetésköteles (ez egyébként a kórházi ellátásra is vonatkozik). Ez a szabályozás akkor is érvényes, ha a családorvosok gyakran szemet hunynak fölötte (a számítógépes rendszer bevezetésével erre egyre kevesebb lehetőség lesz). A családorvosi ellátás a biztosítottak számára ingyenes, kivéve egyes szolgáltatásokat, amelyeket a biztosító pénztár nem támogat: ilyenek a bizonylatok, igazolások, házasságkötés orvosi vizsgálata valamint a műszeres vizsgálatok (EKG, ultrahang), amelyek nem tartoznak a rendelő alapvető feladatai közé.
Fontos tudnivaló még, hogy 18 éves korig ingyenes gyógyszerfelírást kapnak a betegek a hivatalosan kiadott gyógyszerlista szerint. A többi biztosított kedvezményes gyógyszerfelírásban részesül ugyancsak a gyógyszerlista szerint. Ez a kedvezmény a listán szereplő gyógyszer alapárának 90 vagy 50%-t jelenti. Azok a nyugdíjasok, akik nyugdíjának összértéke nem több, mint 600 Ron még egy plussz kedvezményben részesülnek: az 50%-os gyógszereiket 90%-os árkedvezménnyel válthatják ki. Mindezekről pontos információt kapnak családorvosainknál. Kérésünk az, hogy ezek a nyugdíjasok hozzanak magukkal a legközelebbi gyógyszerfelíráskor nygdijszelvényt. Végezetül a farkaslaki rendelő húsvéti ünnepi programját pontosítjuk: Péntek, április 10. – Nagypéntek: 9 – 13 dr. György Vilmos Hétfő, április 13., Húsvét másodnapja: 9 – 13. dr. Váradi István Húsvét harmadnapjától a rendes működési program lesz érvényes. Áldott húsvéti ünnepeket kívánok a község családorovsai nevében. dr. Váradi István, családorvos
20 | GYERMEKVILÁG László Nóra
A furfangos legények Egyszer volt, hol nem volt, tán még a világ végén is túl, volt egyszer egy szegény ember. Olyan szegény volt, mint a templom egere, gyermeke pedig annyi, mint a rosta lika. Látástól vakulásig dolgozott, mégsem jutott elég kenyér az asztalra. Dolgoztak már a nagyobbacska gyermekek is, de hiába. Egyszer a két nagyobbik legény azt mondja az apjának: – Apám, mi elmegyünk szerencsét próbálni, hátha máshol jobban fizetik a munkát. Aztán, ha egy kicsit megszedtük magunkat, hazajövünk, s elűzzük ezt a szegénységet. Az anyjuk feltarisznyálta őket hamuba sült pogácsával, s azzal a legények elindultak. Mentek, mentek, mendegéltek reggeltől estig, estétől reggelig. Amint így haladtak, egyszer csak megláttak egy partra vetett halat, aki már éppen a halál küszöbén állt. Megesett a szívük a szegény párán, így hát visszaeresztették a vízbe. Egy kis idő múlva a hal visszajött, feljött a víz színére, és így szólt a legényekhez: -Köszönöm szépen, hogy megmentettetek a haláltól, tessék, itt van ez a síp, ha szükségetek van rám, csak fújjátok meg, és abban a pillanatban itt termek. A legények elfogadták a sípot, és mentek tovább. Ahogy így haladtak, egyszer csak beértek egy erdőbe. Ez az erdő olyan szép, olyan gyönyörű volt, amilyent a legények még életükben nem láttak! A fák magasak és erősek voltak, a lombjuk zöld és dús. A legények nem nézelődtek sokat, folytatták útjukat, s hamarosan kiértek az erdőből, s egy még annál is szebb réten találták magukat. A rét közepén egy gyönyörű kastélyt találtak. Úgy döntöttek, bemennek a kastélyba szerencsét próbálni. A kastély udvarán arra figyeltek fel, hogy ott minden szomorú. Úgy
határoztak, hogy megkeresik a királyt. Nem is kellett sokáig keresgélni, hamar megtalálták. Elkezdték kérdezgetni, miért olyan szomorú itt minden. – Drága fiaim, tudjátok, van nekem két csodaszép lányom, de egy nap két haramia elrabolta őket, s azóta van ilyen szomorúság az udvaromban. Próbálgatták sokan megmenteni a lányaimat, de a haramiák három sárkányt állítottak őrnek, és azokat senki sem tudja legyőzni. – Ne aggódjon, felséges király uram, majd mi megmentjük a leányait! Megkérték a királyt, hogy igazítsa útba őket, és elindultak. Sokáig nem is kellett menniük, csakhamar találkoztak az első sárkánnyal. Amikor közel értek hozzá, így szólt hozzájuk a sárkány: – Mit kerestek ti itt, ahol még a madár sem jár? – A királykisasszonyt jöttünk megmenteni, de ha te az utunkba állsz, véged!
Erre a sárkány nagyot kacagott, és azt mondta, álljanak ki vele birkózni. A kisebbik legény birkózott meg a sárkánnyal, s úgy a földhöz vágta a sárkányt, hogy az mozdulni sem bírt. A második és harmadik sárkánnyal is ugyanígy bántak el, mindkettő a halál fia lett. Csakhamar eljutottak a haramiákhoz. Először nem a harcra gondoltak, hanem a királykisasszonyokat keresték meg. Meg is találták őket, és mikor meglátták, tátva maradt a szájuk, hiszen olyan szépek voltak, hogy a napra lehetett nézni, de rájuk nem. Így szóltak a királykisasszonyok: – Nehogy közelebb gyertek, mert a haramiák varázslatot vontak körénk, és aki hozzáér, az azonnal meghal! Egy mód van, hogy megszabadítsatok, ugyanis a haramiák gyengéje a víz. Hogyha vízzel támadtok rájuk, van esélyetek. A legények arra gondoltak, hogy ha megfújják a sípot, a hal segíthet. Úgy is tettek: mihelyt megfújták a sípot, ott termett a hal, megkérdezte, hogy mire van szükségük, miben segíthet. – Tudnál-e sok vizet hozni nekünk?kérdezték a legények. – Hogyne tudnék!- válaszolta a hal. Megbeszélték, hogy másnap este hozza a vizet a hal. Úgy is lett, és a tengernyi vizet rázúdították a haramiákra. Ettől ők nagyon legyengültek, és így már a legények maguk is elbánhattak velük. A királykisasszonyokat megszabadították, és visszavitték az apjukhoz. Jutalmul az öreg király nekik adta a kezüket. A legények családjukat a király várába hívatták, ott éltek boldogan, és többé még hírből sem hallottak a szegénységről. A cigányok húzták, én meg jártam. Annyit ettem és ittam, hogy majd beteg lettem tőle. Itt a vége, fuss el véle! Aki nem hiszi, járjon utána!
GYERMEKVILÁG |
21
Tar Csaba
A gonosztevők vára Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy király, és annak egy olyan szép leánya, hogy a napra lehetett nézni, de rá nem. Egyszer a királykisasszonyt elrabolták az ördögök és a sárkányok. A sötétség várába vitték, ahol a leggonoszabb ördögök és sárkányok laknak. A király kilencvenkilenc országban hirdetette ki, hogy annak adja a lányát és országát, aki őt visszahozza. Egy szegény embernek volt három fia. Első fiának volt egy varázsszőnyege, aminek ha azt mondták: -Repülj, szőnyegem!- abban a pillanatban repült is. A második fiának varázspálcája, a harmadiknak varázstükre volt. A tükör hatalma abban rejlett, hogy ha gazdájára gonosz átkot bocsátottak, a tükör visszajuttatta ellenfelére.
Ez a három legény jelentkezett a királykisasszony megmentésére. De nem csak ők négyen akarták megmenteni a királykisasszonyt, hanem ki tudja, hányan! Mentek, mendegéltek három évig s még három napig, míg meg nem találták a gonoszok várát. Be akartak menni, de három ördög állt eléjük: –Kik vagytok-kérdezték fenyegető hangon – mit kerestek ott, ahol még a madár sem jár?! Felelték a legények: – Egy királykisasszonyt keresünk, akit elraboltak három éve és három napja. – Hát akkor jó helyre jöttetek, mert mi raboltuk el! -mondták az ördögök, és már kardot is fogtak. A varázspálcás
Péterfi Csaba
A varázspálca Egyszer volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl, az Óperenciás tengeren is túl, de még az üveghegyeken is túl, élt egyszer egy szegény ember. Annak a szegény embernek volt egy fia, Jankó volt a neve. Azt mondta egyszer az apjának Jankó: – Apám, elmegyek szerencsét próbálni! – Jól van, fiam, menj, ha akarsz! Azzal az apja áldását adta rá, és a fiú el is indult. Ment, mendegélt, míg egy nagy fához nem ért. Ott valami kiáltást hallott. - Segítség, segítség! -kiáltozta egy vén banya. Jankó odafutott, és látta, hogy egy kígyó rátekeredett a vén banyára. Jankó nem ijedt meg, odament és egyszeriben leszedte róla a kígyót. Mondta a banya: – Köszönöm, te fiú, hogy megmen-
tetted az életemet! Hálám jeléül fogadd el ezt a pálcát. A vén banya adott neki egy varázspálcát. A fiú meg indult hazafelé, mert megvolt a szerencséje. Útközben egy nagy, mély szakadékot látott. Abban kinőtt egy ág. Azon egy kisfiú lógott, és segítségért kiáltozott. A fiú csak suhintott egyet a pálcájával, és a fiú már kint is volt. Megköszönte Jankónak, és ment is haza, Ment Jankó is tovább hazafelé. Otthon elmesélte az apjának, hogy járt, és kitől kapta a varázspálcáját. Aztán varázsolt maguknak egy nagy házat és nagyon sok aranyat. A fiú elvett feleségül egy leányt a falujukból. Hét nap s hét éjjel tartott a lakodalom. Én is ott voltam, egy csürkelábat kaptam, azzal hazajutottam. Itt a vége, fuss el te is véle!
legény kőbálványokká változtatta őket abban a szempillantásban. Mentek tovább, de útjukat állta hét sárkány, akik bosszúsan kérdezték: – Ti változtattátok át kőbálvánnyá a barátainkat? – Igen, mi voltunk! A sárkányok elkezdték lángolni a legényeket, de elejükbe állt a varázstükrös legény, és a lángok megfordultak, s így a sárkányok égtek meg. A királykisasszony meg odafutott a legényekhez, s a varázsszőnyeggel hamar elrepültek. A király háromfelé osztotta országát, s odaadta a legényeknek. A legkisebb legény feleségül vette a királykisaszszonyt, s boldogan éltek, míg meg nem haltak.
22 | MAGAZIN
Gyermekversek Kerek erdőn jártam Kék ibolyát láttam. El akart hervadni Meg szabad-e locsolni? Én kis kertész legény vagyok, Rózsavízzel locsolkodok. Úgy locsolom a lányokat, Mint kertész a virágokat. Kelj föl párnáidról, szép ibolyavirág, Nézz ki az ablakon, milyen szép a világ! Megöntözlek szépen az ég harmatával, Teljék a tarisznya szép piros tojással! Jó reggelt, jó reggelt, Kedves liliomszál, Megöntözlek rózsavízzel, Hogy ne hervadozzál. Kerek erdőn jártam,
Piros tojást láttam, Bárány húzta rengő kocsin, Mindjárt ideszálltam. Nesze hát rózsavíz, Gyöngyöm, gyöngyvirágom. Hol a tojás, piros tojás? Tarisznyámba várom!
A szép lányok örömére. Mert a lányok szép virágok, Illatos víz illik rájok. Kit húsvétkor nem locsolnak, Hervadt virág lesz már holnap. Ne fuss el hát, szép virágom, Locsolásért csók jár, három
Én még kicsi vagyok, Verset nem tudok. Majd jönnek a nagyok, Mondanak azok.
Eljött a szép húsvét reggele, Feltámasásunk édes ünnepe. Ünneplő ruhákba öltöztek a fák, Pattognak a rügyek, s virít a virág. A harang zúgása hirdet ünnepet, Egy kismadár dalol a zöld rétek felett. Tündérország rózsái közt gyöngyharmatot szedtem, Akit azzal meglocsolok, megáldja az Isten. Az illatos rózsavíztől megnőnek a lányok, Zsebeimbe beleférnek a piros tojások.
Korán reggel útra keltem, Se nem ittam, se nem ettem. Tarisznya húzza a vállam, Térdig kopott már a lábam. Bejártam a fél világot, Láttam sok-sok szép virágot. A legszebbre most találtam, Hogy öntözzem, alig vártam. Piros tojás, fehér nyuszi, Locsolásért jár a puszi! Itt a húsvét, eljött végre,
Szokások Régebben húsvétkor szokás volt Erdély egyes területein a kakaslövés is. Annak idején élő kakasra lövöldöztek régies íjjal és nyílvesszővel, újabban már csak festett céltáblára. A célba lövést tréfás rigmus kíséri. Először perbe fogják a kakast, majd elmondják a kakas búcsúztatóját. Ha a nyíl pontosan a kakas szívébe fúródik, véget ér a játék. A szokást kakasvacsora fejezi be. A húsvétra következő fehérvasárnapon volt szokásos a komatál küldés. Ezt a szokást főként fiatal lányok gyakorolták, de előfordult az is, hogy leány fiúnak, vagy fiúk egymásnak küldték. A komatálat küldők egymást testvérré fogadták, sírig tartó barátságot kötöttek, s ezután magázták és komának, a
lányok pedig mátkának nevezték egymást. A komatál tartalma tájanként változott, de nem hiányzott belőle a húsvéti tojás, kalács, kis üveg ital. Az ajándékot kapó kivett a tálból egy húsvéti tojást, s helyette két másikat rakott a
tálba cserébe; más helyeken az egész tálat elvette, s helyébe egy másik tálat küldött. A komatál átadása énekelt, mondott köszöntő kíséretében történt. Jakab Rozália
MAGAZIN |
23
Tojásfestés Azzal kezdjük, hogy eldöntjük későbbi megevésre vagy dísznek készítjük a tojásokat. Amennyiben megevésre készül a tojás, akkor jó 10 perc alatt keményre főzzük (de semmi képp ne a sonka mellett, mert bár úgy nagyon finom íze lesz, de semmilyen festék nem fog majd rajta). Ha dísznek szánjuk, akkor egy tű segítségével a két végén fúrunk 1-1 pici lukat és kifújjuk belőle a tojást. A fújáshoz jó tüdő és kellő gyengédség kell, hogy a tojások össze ne roppanjanak, de a belsejük mégis eltávozzon belőlük. Nem a boltokban kapható tojásfesték az egyetlen megoldás a tojások színezésére. Használhatunk például erős, rikitó színű kreppapírt. A különböző színű papírokat helyezzük egy-egy edénybe, és öntsünk rá egy kevés ecetet, majd forró vizet. Tegyük az edényekbe a tojásokat és várjuk meg míg megkapják a kívánt színárnyalatot. Ezután tovább festhetjük, vagy egyszerűen kenjük be őket egy kis olajjal. A következő technika a már oly sok mindenen kipróbált szalvéta technika! Minő meglepő, a tojás felületére pontosan ugyan úgy lehet alkalmazni a szalvéta technikát, mint a fára vagy az agyagra. Itt fordított a sorrend. Először festünk és utána díszítünk. Ha szalvétázni akarunk itt is követendő, hogy a tojásokat csak világos színre fessük! A sötét színeken ugyanis nem igazán látszanak a szalvéták, vagy pedig meg kell erősíteni őket! Oldjuk fel a szükséges tojás festéket és fessük be vele a tojásokat. Ha csak sötét színű festékünk van a problémát áthidalhatjuk úgy, hogy rövidebb ideig hagyjuk benne a tojást az előírtnál. Amint a tojások elérték a kellő színhatást, kivesszük őket a festékből és hagyjuk teljesen megszáradni! Amíg a tojások száradnak, a szalvétából kivágjuk a nekünk tetsző mintákat, és a szalvéta legfelső rétegét elválasztjuk a többitől. Ugyanis csak a legfelső nyo-
mott rétegre van szükségünk. Amint a tojások megszáradtak, vesszük a szalvéta ragasztót (javasolt olyat használni, ami lakk is egyben) és a minta helyére egy pici pöttyöt teszünk, majd ráhelyezzük a mintát. Majd a minta közepétől a szélek felé haladva enyhén ragasztós ecsettel (vagy akár az ujjunkkal) kisimítjuk a mintát. Nagyon szép színárnyalatokat lehet elérni fehér vagy vöröshagyma héjával. Főzzük ki pár hagyma héját forró vízben, és ebbe a vízbe áztassuk a tojásokat, a kívánt színárnyalat eléréséig. Egy kis timsót adva a hagymahéjak levéhez napsárga színt kapunk. Timsó nélkül vöröshagymából piros színt kapunk. Különleges mintázatokat készíthetünk, ha forró viasszal rajzoljuk meg a tojásra a mintát, majd a tojást ezután helyezzük a hideg festékbe. Különböző árnyalatú mintákat is készíthetünk így, esetleg különböző színekbe is helyezhetjük a tojást egy-egy adag viasz felvitele után – ügyelve, hogy a világostól a sötétebb színek felé haladjunk. Ha kész van, óvatosan kaparjuk le a viaszt a tojásról. Érdekes színeket érhetünk el még ecetes céklalé, áfonyaszörp, sárga vagy vörös hagyma héja, vagy ibolyavirágok használatával. Fekete tojást kapunk dióburok, vagy diólevél haszná-
latával, ezek viszont mérgezőek, így kifújt tojáson alkalmazzuk csak őket! Ha ugyanezt fekete teával végezzük, akkor a tojás szép barna színt kap, a spenót létől zöld, míg a vörös hagyma héja piros színt, a bodzabogyó pedig kék színt kölcsönöz a tojásoknak. Egyszerű, de érdekes mintázatot kapunk, ha egy vagy több kisebb petrezselyem levelet helyezünk el a tojáson, majd erre – ügyelve, hogy ne mozduljanak el a kívánt helyről – jó szorosan egy harisnyát húzunk, és így tesszük a tojást a festékbe. Amint eléri a tojás a kellő színt kivehetjük a festékből. Azon a helyen ahol a tojást a levél fedte világosabb lesz és látszani fog rajta a levél erezete (már ha elég szorosan rögzítettük a tojásra a levelet!). Egyszerű, de látványos megoldás lehet még vékony selyemszalagokat kötni a tojásokra, amiket aztán egy csokor picusra is felakasztgathatunk. A festék megszáradása után, ha azt szeretnénk, hogy a tojások szépen csillogjanak, a kész tojások felületét kenjük be szalonna zsírral (kivéve a szalvétásat, azt szalvéta lakkal lakkozzuk!). Innen kezdve nem kell egyéb, mint várni a locsolókat. Jakab Rozália
24 | ESEMÉNYNAPTÁR
Községi eseménynaptár 2009. április április 18. – Farkaslaki Kultúrkálók színjátszó csoport – Színdarab: Vidám farsang (jelenetek) – Kisfalud – 18.00 – Kultúrotthon április 18. – Farkaslaki Kultúrkálók színjátszó csoport – Színdarab: Vidám farsang (jelenetek) – Kecset – 20.30 – Kultúrotthon április 19. – Farkaslaki Kultúrkálók színjátszó csoport – Színdarab: Vidám farsang (jelenetek) – Bogárfalva – 18.00 – Kultúrotthon
Vidám farsang (jelenetek) – Szentlélek – 20.30 – Kultúrotthon április 25. – Farkaslaki Kultúrkálók színjátszó csoport – Színdarab: Vidám farsang (jelenetek) – Firtosváralja – 17.00 – Kultúrotthon április 25. – Farkaslaki Kultúrkálók színjátszó csoport – Színdarab: Vidám farsang (jelenetek) – Székelypálfalva – 20.00 – Kultúrotthon április 26. – Farkaslaki Kultúrkálók színjátszó csoport – Színdarab: Vidám farsang (jelenetek) – Nyikómalomfalva – 19.00
április 19. – Farkaslaki Kultúrkálók színjátszó csoport – Színdarab:
2009. május május 10. – Elsőáldozás – Farkaslaka május 24. – Színházi bemutató előadás: Dosztojevszkij: Két férfi az ágy alatt – vígjáték – Farkaslaka Kultúrotthon – 19.00 május 31. – Pünkösd Felhívjuk minden intézmény, szervezet, egyesület, iskola stb. figyelmét, hogy a szerkesztőség várja tájékoztatásukat betervezett rendezvényeikről. Szeretnénk olvasóinkat minden, a község területén megszervezésre kerülő rendezvényről értesíteni, illetve az eseményről utólagos beszámolót közölni. Sarkadi Zoltán Gábor, kulturális referens
Áldott, kegyelemteljes húsvéti ünnepeket kívánunk Farkaslaka község Polgármesteri Hivatala és Helyi Tanácsa nevében községünk minden lakójának! Albert Albert Mátyás, Mátyás, polgármester polgármester
Kovács Kovács Lehel, Lehel, alpolgármester alpolgármester
