Tűzvédelem Szakmai folyóirat
Gyakorlati útmutató tűzvédelmi szakemberek, munkavédelmi szakemberek, üzemeltetők, cégvezetők részére
2012. augusztus I V. é v f o l y a m 8 . s z á m
A hónap témája Virtuális tűzvédelmi szemle zenés, táncos szórakozóhelyen Képzeljük el, hogy az alábbi tűzvédelmi célellenőrzés a szemünk előtt zajlik le, egy tömegtartózkodású (300 főt meghaladó) szórakozóhelyen. A szórakozóhely-ellenőrzések során a tűzvédelmi hatóság, az esetek többségében, társhatósági szervekkel együttműködve érkezik a helyszínre. A társhatóságok az esetek többségében a Rendőrség, a Polgármesteri Hivatal részéről a Közigazgatási és Szociális Hatóság, a Fogyasztóvédelem, valamint egyes esetekben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. A tűzvédelmi hatóság képviselői a szórakozóhely tulajdonosának vagy a helyszínen őt helyettesítő személynek szolgálati igazolványukat felmutatva közlik jövetelük célját. Ezt követően írásos tájékoztatást adnak az ügyfél jogairól és kötelezettségeiről, melyet az ügyfél vagy képviselője aláír. A hatóság elkéri a szükséges dokumentumokat az ügyféltől – ezek az alábbiak lehetnek: • • • • • •
Tűzvédelmi szabályzat, tűzriadóterv Rendezvénytartási engedély Tűzvédelmi szabványossági elektromos felülvizsgálat Villámvédelmi felülvizsgálati jegyzőkönyv Tűzoltó készülékek, tűzoltóvízforrások nyilvántartása Dolgozók tűzvédelmi oktatását igazoló dokumentumok (a pultosoké, illetve a biztonsági személyzeté is!) • Biztonsági terv • Biztonsági világítás havi ellenőrzési naplója • Kimutatás arról, hogy a rendezvényen hány fő tartózkodik (pl. eladott jegyek száma)
Tételezzük fel, hogy az ellenőrzés során a tűzvédelmi hatóság az alábbi tényeket rögzíti: 1. A helyszínen a tánctér bővítése érdekében a berendezési tárgyakat a bevásárlóközpont közlekedési útvonalára helyezték kétoldalt. A közlekedési útvonal szélessége 8 méter, a székekkel, asztalokkal csökkentett szélesség 4,5 méter. A tűzvédelmi szabályzatban a kiürítésre számításba vett útvonal szélessége 8 méter, a biztonságosan ki-
Tartalom Szerzők: Laczik Balázs tűzoltó százados, OKF, Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség A kézirat lezárása: 2012. július 22.
1 A HÓNAP TÉMÁJA • Virtuális tűzvédelmi szemle zenés, táncos szórakozóhelyen
5 AKTUÁLIS • Villámvédelem gyakorlati megközelítése
10 OLVASÓINK KÉRDEZTÉK • Munkavállalók tűzvédelmi szakvizsgakötelezettsége • Fali tűzcsapok ellenőrzése • Éghető folyadékok és gázok használati szabályai
Tisztelt Előfizetőnk! Kérdése van? Naprakész, a gyakorlatban jól hasznosítható információkhoz szeretne jutni, de nincs, akitől megkérdezze? Tűzvédelmi kérdéseivel forduljon bizalommal szakértő szerzőinkhez, akik minden beérkezett olvasói kérdésre teljesen ingyenesen, 5 munkanapon belül megadják a személyre szabott, szakszerű választ! Az online segédletek elérhetősége: www.forum-szaklapok.hu Felhasználónév: TVszaklap Jelszó: 55tuzved Kérdését az alábbi e-mail címre várjuk:
[email protected]
1 Tűzvédelem
|
2 0 1 2 . a u g u s z t u s , I V. é v f o l y a m 8 . s z á m
2.
3.
4. 5.
6.
7.
üríthető személyek száma a 6 méter szélességű ajtón 480 fő. A helyszínen, az eladott jegyek regisztrációs száma alapján, a benn tartózkodók létszáma 578 fő. A jegyek regisztrációs lapját igazoló dokumentum másolata a jegyzőkönyv mellékletét képezi. A helyszínen 4 db ABC porral oltó kézi tűzoltó készülék található: 1 db ABC porral oltó a konyhában, 1 db ABC porral oltó készülék a raktárban, 2 darab a tánctéren. A tánctéren található 2 db ABC porral oltó készülék felülvizsgálatának érvényessége: 2012. február hó. A helyiség alapterülete 800 négyzetméter, a tűzvédelmi szabályzatban található tűzvédelmi osztályba sorolás alapján. A biztonsági személyzet tűzvédelmi oktatását igazoló dokumentumot a helyszínen bemutatni nem tudták. A biztonsági személyzet tűzvédelmi oktatását hitelt érdemlő módon bizonyítani nem tudták. A helyszínen 5 fő biztonsági személyzet található: a) Példa Áron (született: Budapest, 1978. 08. 28., anyja neve: Futrinka Irma) b) Gipsz Jakab (született: Taktabukta, 1956. 04. 11., anyja neve: Kis Malvin) c) ... stb. A tűzvédelmi szabványossági elektromos felülvizsgálatban (Készült: 2009. március, készítette: Szabványos Felülvizsgáló Kft., sorszáma: TSZF0023) feltárt hiányosságok pótlását, hitelt érdemlő módon, igazolni nem tudták. A helyszínen 1 db 2 méter széles vészkijárati ajtó zárt állapotban található. Ennek kinyitásáról a hatóság a helyszínen intézkedett.
A jegyzőkönyv adott esetben 10-15 pontot is tartalmazhatna, azonban a szórakozóhely-ellenőrzések során ezek – a jogszabályok és az állásfoglalások szempontjából – a legsúlyosabb hiányosságok. Az ellenőrzés során a hatóság az ügyfelet kötelezheti az egyes hiányosságok haladéktalan megszüntetésére (7. pont). Az első és legfontosabb, amit szükséges megemlíteni, hogy a példánkban szereplő ellenőrzésen a rendezvény lefolytatását a hatóság felfüggeszti, a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló 23/2011. (III. 18.) Korm. rendelet alapján: „14. § (5) Amennyiben az ellenőrzést végző hatóság az alábbi jogsértéseket tapasztalja, köteles a külön jogszabályban meghatározott ideiglenes intézkedés
keretében a zenés, táncos rendezvény folytatását a helyszínen felfüggeszteni: a) a rendezvényhelyszín engedély iránti kérelemben meghatározott befogadó-képességének nyilvánvalóan jelentős túllépése; b) a biztonsági tervben meghatározott számú biztonsági személyzet hiánya; c) az engedély hiánya; d) a zenés, táncos rendezvény folytatása az élet vagy testi épség veszélyeztetésével jár; e) a zenés, táncos rendezvény folytatása a közbiztonságot, vagy a közrendet közvetlenül és súlyosan veszélyezteti.” A rendezvény felfüggesztésén túl, a tűzvédelmi hatóság a fenti jogsértésekért az alábbi bírságolási tételeket szabhatja ki: 1. Épületek menekülési útvonalain és azokkal egy légteret alkotó helyiségrészben szabálytalan tárolás, a rendeltetéssel nem összefüggő elektromos berendezés felügyelet nélküli üzemeltetése, továbbá a menekülési útvonalnak a kiürítéshez szükséges átbocsátóképesség mértékén túli leszűkítése: 60 000–500 000 Ft. 2. A kiürítési számítással igazolt/igazolható létszám túllépése: 100 000–3 000 000 Ft. 3. Tűzoltó készülék készenlétben tartásának, karbantartásának hiánya (a veszélyes árut szállító járművek kivételével): – készenlétben tartás hiánya: 50 000 Ft/készülék, – karbantartás hiánya: 30 000 Ft/készülék. 4. Ez a pont mindenképpen érdekes, ugyanis ebben az esetben a hatóság lényegében egy hiányosságot két pontban vett fel. Az első pont abban az esetben lép életbe, ha az oktatási dokumentáció megvan, de az ügyfél nem találta meg, illetve nem a helyszínen tartotta. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat 563. § (1) bekezdése alapján: „A létesítményre vonatkozó tűzvédelmi dokumentációt az üzemeltetőnek az adott létesítmény területén kell tartania. Több telephely esetén a dokumentációt az egyes telephelyeken el kell helyezni.” A hatóságnak a jegyzőkönyvben a tényeket kell rögzítenie, ebben az esetben azt, hogy a dokumentumok nem voltak a helyszínen. A következő pontban írja le, hogy az oktatást az ügyfél hitelt érdemlő módon nem tudta igazolni. A 4. pont nem kötelező bírságtétel, a bírság összege itt 20 000–60 000 Ft-ig terjedhet.
2 2 0 1 2 . a u g u s z t u s , I V. é v f o l y a m 8 . s z á m
|
Tűzvédelem
5. Ha a munkáltató a munkavállalók ismétlődő vagy a tűzvédelmi hatóság által előírt soron kívüli tűzvédelmi oktatásáról, illetve a tűzvédelmi szabályzat megismertetéséről a jogszabályban vagy a tűzvédelmi szabályzatában, a soron kívüli oktatást előíró határozatban rögzített határidőre – igazolt módon – nem gondoskodott, és a határidő óta több mint 15 nap eltelt: 100 000 Ft / munkavállaló. 6. A kötelező időszakos villamos vagy villámvédelmi felülvizsgálati minősítő iratban feltárt – tűzveszélyes vagy soron kívüli, javítandó jelzéssel ellátott – hibák igazolt megszüntetésének hiánya: 50 000–300 000 Ft /rendszer. 7. Menekülésre számításba vett kijárat, vészkijárat lezárása, leszűkítése oly módon, hogy a menekülő számára az nem szüntethető meg azonnal: 200 000–300 000 Ft /kijárat. A bírságtételek összeadása, úgy gondolom, nem igényel magyarázatot arra vonatkozóan, miért célszerűbb a jogszabályokat betartani.
Hogyan kerüljük el a tűzvédelmi bírságot, illetve a rendezvény felfüggesztését? A rendezvény felfüggesztését akkor tudjuk elkerülni, ha tisztában vagyunk az ahhoz vezető jogszabályi kritériumokkal. A fentiekben említett 23/2011. Korm. rendelet 14. § (5) bekezdésében felsoroltakra különös tekintettel kell lenni. Nagyon fontos a benn tartózkodó személyek pontos számának ismerete; a sorszámozott jegyek kiadása vagy a számlálókapuk bevezetése segítségével ennek kiküszöbölése egyszerűbb. Soha ne lépjük túl a kiürítésszámításban meghatározott számot, illetve a működési engedélyben szereplő maximális befogadóképességet. A két szám eltérő lehet: az előbbit a tűzvédelmi hatóság, utóbbit a polgármesteri hivatal vizsgálja. Célszerű a két számot közelíteni egymáshoz; előzőlegesen végeztessünk el egy kiürítésszámítást, és aztán kérjük a működési engedélyt. Ebben az esetben biztosan tudhatjuk, hogy nem lehet egyik hatóságnál sem probléma belőle.
A tűzoltó készülékek felülvizsgálatát az OTSZ 1. mellékletében találjuk: A tűzoltó készülékek élettartama és a karbantartási időközök 1. A tűzoltó készülék típusa
Alapkarbantartás
A tűzoltó Teljes körű Középkészülék karbantartás1 karbantartás1 élettartama3
2. Porral oltó, vizes oltóanyagbázisú habbal és vízzel oltó 3. Törőszeges porral oltó2 4. Gázzal oltó
1 év
5 és 15 év
10 év
20 év
1 év 1 év
15 év -
10 év 10 év
5. Valamennyi szén-dioxiddal oltó
1 év
-
10 év
6. Az MSZ 1040 szabványsorozat alapján gyártott tűzoltó készülék (szén-dioxiddal oltó kivételével)
6 hónap
-
5 év
20 év 20 év Vonatkozó műszaki követelmény szerint 20 év, de legkésőbb 2014.12.31-ig
1
A kötelező karbantartási ciklusidők tűrési ideje 2 hónap.
A fentieken túl, a tűzoltó készülékről nyilvántartást kell vezetni, az alábbi tartalommal: • • • •
Tűzoltó készülék helye, azonosító száma A készülék gyártási száma Utolsó felülvizsgálat dátuma Negyedévenkénti készenlétben-tartói ellenőrzés
A negyedéves készenlétben-tartói ellenőrzés során az alábbi szempontok szerint kell az ellenőrzést végezni [OTSZ 13. § (1) bekezdés]: • • • •
az előírt telepítési helyen van, rögzítése biztonságos, látható, magyar nyelvű használati utasítása a tűzoltó készülékkel szemben állva olvasható, 3
Tűzvédelem
|
2 0 1 2 . a u g u s z t u s , I V. é v f o l y a m 8 . s z á m
• használata nem ütközik akadályba, • valamennyi nyomásmérő vagy jelzőműszerének jelzése a működési zónában található, • hiánytalan szerelvényekkel ellátott, • fém- vagy műanyag plombája, karbantartást igazoló címkéje sértetlen és ép, • zárópecsétje sértetlen, • felülvizsgálata esedékes-e, és • állapota kifogástalan, üzemszerű.
A tűzvédelmi oktatás megtörténtét a külsős munkavállalóknál is le kell ellenőriznie a cégvezetőnek. Amennyiben alkalomszerű munkavállalók látják el a biztonsági személyzet feladatát, a tűzvédelmi oktatásról a cégvezetőnek (rendezvényszervezőnek) vagy az általa megbízott személynek a rendezvény megtartása előtt kell gondoskodnia. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI törvény alapján: „22. § (3) A munkáltató köteles gondoskodni a munkavállalói, illetőleg a munkavégzésben részt vevő családtagjai tűzvédelmi oktatásáról és éves továbbképzéséről, valamint arról, hogy azok a munkakörükkel, tevékenységükkel kapcsolatos tűzvédelmi ismereteket a foglalkoztatásuk megkezdése előtt elsajátítsák, a tűz esetén végzendő feladataikat megismerjék. (4) A munkáltató azt a munkavállalót, illetőleg a munkavégzésben részt vevő családtagot, aki a tevékenységéhez szükséges tűzvédelmi ismeretekkel, illetőleg az előírt tűzvédelmi szakvizsgával nem rendelkezik, az adott tevékenységgel nem foglalkoztathatja.”
A menekülési útvonalon semmiféle bútort ne helyezzünk ki. A kiürítésszámítás bizonyos feltételek mellett tartalmaz valós adatokat. A menekülési útvonalak leszűkítése megváltoztatja a helyiségből biztonságosan kiüríthető személyek számát. A példában szereplő esetben a rendezvény szervezőjének előzetesen meg kellett volna keresni a tűzvédelmi hatóságot, azzal egyeztetve és a véleményét kikérve, hogy ilyen esetben hogyan járjon el. A megoldásra a helyszíntől függően két mód lehetséges: az első esetben a hatóság közli, hogy a jogszabály alapján a menekülési útvonalat leszűkíteni, eltorlaszolni még átmenetileg sem szabad; a második esetben bekérhet egy elrendezési rajzot és egy új kiürítésszámítást, melynek során a rendezvényszervező igazolja, hogy a módosult létszámot nem lépi túl, biztosítva ezzel a biztonságos menekülést.
Gyakorlati tapasztalat, hogy az ügyfelek a tűzvédelmi szabványossági felülvizsgálat jegyzőkönyvének elkészültét követően nem lapozzák át az elkészült dokumentumot, nem figyelnek a hibák kijavítására (az új szabályozás szerint már határnapot kell erre megadni). A másik eset, amikor a hibákat kijavítják ugyan, de azokról nem kérnek igazolást. Az is elegendő, ha a jegyzőkönyvben a munkát elvégző aláírással igazolja, hogy a hiba kijavításra került.
Zenés, táncos szórakozóhelyekre vonatkozó legfontosabb használati szabályok: 1. A tűzoltó készülékek elhelyezése nagyon fontos egy létesítmény területén belül. Fontos tudni, hogy a jogszabály hány készüléket ír elő – ez a tűzvédelmi szabályzatban is rögzítésre kell, hogy kerüljön. Amennyiben a helyszínen több készülék van, mint amennyit a jogszabály előír, és ezek közül a szükségesen túli készülékek közül nem mindegyik rendelkezik érvényes felülvizsgálattal, a hatóság nem szabhat ki ezért bírságot, hiszen a jogszabály által előírt készülékek biztosítva vannak, de az adott helyiségben az előírt számú készülékeknek érvényes felülvizsgálattal kell rendelkezni. Például, ha a raktárban van 2 darab tűzoltó készülék, a raktár alapterülete 100 négyzetméter, az egyik készülék érvényes felülvizsgálattal rendelkezik, míg a másik 6 hónapja üzemképtelennek tekinthető (érvénytelen felülvizsgálat). A jogszabályban leírt érvényes tűzoltó készülékek számát az üzemeltető biztosította, kötelezettségének eleget tett. A létesítményben tűzoltó készülékek számát a helyiség alapterülete és osztályba sorolás alapján kell meghatározni. Ezek az alábbiak:
A menekülési útvonalakat, a vészkijáratok megközelíthetőségét és nyithatóságát mindig ellenőrizzük le. Azokat lezárni csak olyan módon szabad, hogy a menekülő személyek akadály nélkül kijuthassanak rajtuk. Ez azonban sok esetben nem egyértelmű, ezért sokkal célszerűbb, ha a vészkijáratok nyitottak.
• az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségekben és veszélyességi övezetekben minden megkezdett 50 m2 alapterület után, • a „C” tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények, tűzszakaszok és szabadterek részein az – „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiség, valamint veszélyességi övezet területével csökkentett – alapterület minden megkez-
4 2 0 1 2 . a u g u s z t u s , I V. é v f o l y a m 8 . s z á m
|
Tűzvédelem
dett 200 m2-e után, de legalább szintenként, • a „D” tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények, tűzszakaszok és szabadterek részein az – „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiség, valamint veszélyességi övezet területével csökkentett – alapterület minden megkezdett 600 m2-e után, de legalább szintenként, • az „E” tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények, tűzszakaszok és szabadterek esetén szükség szerint történjen.
2. A létesítményre (helyiségre, bérleményre) vonatkozó tűzvédelmi dokumentumokat (vagy azok másolatát) a helyszínen kell tartani. 3. A helyiségben a közmű nyitó-záró szerelvényeket, a hő- és füstelvezető berendezéseket (adott esetben az ablakokat, ajtókat), tűzvédelmi berendezést (tűzoltó készülék, tűzjelző berendezés) eltorlaszolni még ideiglenesen sem szabad. 4. A menekülési útvonal leszűkítése – a kiürítéshez szükséges átbocsátóképesség méretéig –, továbbá ott éghető anyag tárolása, burkolat elhelyezése a tűzvédelmi hatóság engedélyével történhet. 5. A kiürítésre és menekülésre számításba vett nyílászáró szerkezeteket – kivéve a legfeljebb 50 fő tartózkodására szolgáló helyiségeket és az arra minősített nyílászárókat –, míg a helyiségben tartózkodnak, lezárni nem szabad. 6. Az építmény, épület üzemeltetője köteles a biztonsági jeleket karbantartani, a világító jelek működését, működőképességét a vonatkozó műszaki követelményben, ezek hiányában a gyártó által előírt rendszerességgel ellenőrizni, azt ellenőrzési naplóban dokumentálni, továbbá a biztonsági jeleket a körülmények változásaiból adódóan vagy elhasználódásuk miatt szükségszerűen cserélni, illetőleg a meglétükről meggyőződni. 7. Az építményt, építményrészt (helyiséget, tűzszakaszt), a vegyes rendeltetésű épületet csak a használatbavételi, üzemeltetési, működési és telephelyengedélyben megállapított rendeltetéshez tartozó tűzvédelmi követelményeknek megfelelően szabad használni. 8. Ha pirotechnikai eszközt akarunk használni a rendezvényen, azt a tűzvédelmi hatósággal egyeztetve tegyük. Egyes pirotechnikai termékek alkalmazása tűzvédelmi szakvizsgához kötött. 9. Különös tekintettel járjunk el a tűzriadónál, a pánik megelőzése érdekében. Ezt a biztonsági tervben, illetve a tűzriadótervben szakemberrel részletesen dolgoztassuk ki.
10. A tűzoltó-technikai eszközök, berendezések utánvilágító táblával való jelölését, láthatóságát az esetleges dekorációk miatt minden esetben ellenőrizzük. 11. A menekülési útirányt jelző irányfények működésére fordítsunk gondot, szükség esetén kiegészíthetjük utánvilágító táblákkal is, egyértelműbbé téve a menekülési útvonalat.
Aktuális Villámvédelem gyakorlati megközelítése Az időjárás-változások hazánkban is egyre szélsőségesebbek; a megszokott viharokon túl egyre gyakoribbak az elektromos viharok, amikor csapadék nincs, csak elektromos kisüléseket látni, illetve hallani. A villámhárítók szerepe ezért az utóbbi időben megnőtt. Az alábbiakban gyakorlati oldaláról közelítem meg a villámvédelmi berendezések fontosságát, illetve rávilágítok a vele kapcsolatos mindennapi problémákra. Elsőként bemutatom a villámok mint természeti jelenségek kialakulását és azok hatásait, ezt követően kitérek a jogszabályban található előírásokra, végül pedig, néhány illusztris kép bemutatásával, rávilágítok a villámvédelmi berendezések mindennapos hibáira. A villám nem más, mint egy nagy energiájú elektromos gázkisülés, amely zivatarok alkalmával jön létre. A zivatar kialakulásának feltétele, hogy a föld felszíne felett átmelegedett páradús levegő nagy hirtelenséggel felszáll, és összekeveredik a hűvösebb légtömegekkel. A légkör feláramlása olyan heves, hogy a negatív és pozitív töltésű részecskék elválnak. Ez elektromos kisüléshez vezet: lecsap a villám. A zivatarokban egy vihar alkalmával többféle elektromos kisülés is megfigyelhető. Az egyik a cikázó (vagy vonalas) villám, amely a villámcsatornában jön létre. Ha ez a felhő és a föld között jön létre, akkor lecsapó villámnak is nevezzük. Ha viszont a felhők között keletkezik, a legtöbb esetben vízszintes, avagy szöget zár be vele. A másik fajtáját a statikus elektromosság megnyilvánulásának, felhővillámnak nevezünk. Ekkor nem látjuk a villámot, csak a nagy fényességet. A harmadik pedig nem más, mint amit felületi villámnak neveznek. 5
Tűzvédelem
|
2 0 1 2 . a u g u s z t u s , I V. é v f o l y a m 8 . s z á m
Ezt leggyakrabban akkor figyelhetjük meg, amikor egyedülálló zivatarfelhőből látjuk a kisülést. A villámcsatorna térerőssége nagy (kb. 1 MV/m). Ezen a csatornán alulról felfelé fényes kisülés fut végig, nagy sebességgel, és az elágazásoknál az ágakat felvillantja. Ez nem más, mint a villám főkisülése, amely előidézi a különböző ismert jelenségeket.
Közvetlen hatások Romboló hatás: akkor lép fel, ha a villámáram roszszul vezető épületszerkezetben folyik; ilyen esetben a szűk átütési csatornában előidézett nagy nyomás vagy a nedvesség elpárolgása miatt fellépő gőzfejlődés következtében létrejövő robbanás hatása, anyagroncsolás következik be. A romboló hatás képes a falakat, pilléreket lerombolni, az egyes épületszerkezetekben olyan mértékű károsodást okozni, hogy azok nem képesek funkciójukat ellátni (leomlanak). Kis villámáram hatására a szerkezeti faanyagokban a vékony szálkák kiemelkednek, és ennek következtében a felület felborzolódik. Nagyobb áram esetén ezek egyre vastagabbak lesznek, végül megreped, a külső rész szilánkokra hasad szét. A falakat és a hasonló rideg anyagokat a villám szintén megrepeszti. Kőből vagy téglából épült falazott épületekben a repedések az illesztési hézagokat követik, és a mellettük lévő kő vagy tégla pereme kicsorbul. Dinamikus hatás: a villámcsatornában vagy valamilyen vezetőben folyó villámáram mágneses erőteret létesít maga körül, ami erőt fejt ki minden olyan vezetőre, amelyben áram folyik. A dinamikus hatás megnyilvánulhat vezetékek elszakításában, tartószerkezetről való letépésében, lemezek összegyűrésében, fémcsövek összeroppantásában stb. Olvasztóhatás: a villámáram felmelegíti azt az anyagot, amelyen átfolyik. A villámcsapás talppontjánál levő fémtárgyakból a villám a töltésével arányos mennyiségű fémet olvaszt meg. A hőhatás következtében más, nemfémes anyagok is megolvadhatnak. Gyújtóhatás: a villámfőkisülés a 20000–30000 °C hőmérsékletű plazmacsatorna, amely a vele érintkező éghető anyagokat közvetlenül, a nem érintkező éghető anyagokat pedig hősugárzás vagy megolvadt fém szétfröccsenése útján közvetve meggyújtja. Ha a villám egy olyan fémtárgyat szigetelőanyagon keresztül ér el, amely a földbe levezeti, az átütött anyagban lyukat éget, és ha ez nem önkioltó, ak-
kor meg is gyújthatja. Nem minden villámnak van gyújtóhatása – általában csak azoknak, amelyeknek nagy az energiája. A gyúlékony tárgyak nem mindig gyulladnak meg a rövid ideig tartó hőhatás miatt, mert a felületükön nem tud a továbbégéshez és a terjedéshez kialakulni szükséges hőmennyiség. A gyújtóhatás nemcsak a villám áramerősségétől, hanem az időtartamától is függ. Rövid időtartama miatt a legtöbb villám csak igen gyúlékony anyagokat lobbant lángra (pl. szalma). Különösen veszélyes lehet azonban, például, robbanásveszélyes anyagokat tartalmazó fémtartályok felületét érő villámcsapáskor a fémtartály falának áttüzesedése.
Közvetett hatások Közvetett villámcsapás: a villámáram egymással fémes kapcsolatban nem álló fémszerkezetek, anyagok között átüt – ez oly módon lehet káros, hogy az átütő áram az útjába eső anyagban kárt tehet: roncsolhatja, meggyújthatja vagy megolvaszthatja. Rombolást többnyire nem okoz, de élő szervezetekben kárt okozhat, vagy könnyen gyulladó anyagokat (különösen robbanó gázelegyet) meggyújthat. Feszültségindukálás: a villámáram nagy áramerőssége mellett pillanatnyi értéke igen nagy mértékben változik, az időtől függően. Az áram változásának mértéke 100 kA is lehet mikroszekundumonként. Az áram hasonló mértékben változó mágneses tere emiatt az őt körülvevő vezetőhurkokban igen nagy feszültséget képes indukálni. A villám útjával össze nem kötött, azzal kisebb-nagyobb távolságban lévő, fémtárgyakban, vezetékekben az indukált feszültség lehet olyan mértékű (túlfeszültség), ami már megengedhetetlen az érintett tárgy vagy hálózat működése szempontjából – zavarja azt, vagy kárt okoz benne. A szilárd szigetelőanyagokban alig okoz átütést, a levegőben viszont igen, és a félvezetős elektronikus berendezések vékony szigetelését is gyakran tönkreteheti az indukcióban keletkező feszültség, ami rövid ideig tart. Az áramhullám fajlagos energiája kicsi; ennek ellenére képes robbanásveszélyes gázelegyet meggyújtani, a vékony vezetőket megolvasztani, és az elektronikus berendezésekben súlyos rombolást előidézni. Erősáramú berendezésekben az indukált feszültség átütése nyomán zárlat alakul ki, és sok esetben ez okozza a nagyobb sérüléseket.
6 2 0 1 2 . a u g u s z t u s , I V. é v f o l y a m 8 . s z á m
|
Tűzvédelem
Védekezés a villámok hatásai ellen A villámok hatásai elleni védekezést alapvetően két részre oszthatjuk: a külső villámvédelemre és a belső villámvédelemre. A külső villámvédelmi berendezés a villámcsapás elsődleges hatásai ellen védi az épületet, ez a – sok esetben nem túl esztétikusan kivitelezett – hagyományosan villámhárítónak nevezett berendezés. A belső villámvédelem az épületben található gépek, berendezések, eszközök védelmét szolgálja, és a villámcsapás másodlagos hatásai ellen nyújt védelmet. Az alábbiakban bemutatom a külső villámvédelmi berendezés főbb részeit, ismérveit, majd átfogó képet adok a belső villámvédelemről. A külső villámvédelmi berendezést 1752-ben találta fel Benjamin Franklin politikus, természettudós, könyvkereskedő. 1747 óta foglalkozott az elektromosság kérdésével; elmélete szerint a villám nem más, mint egy nagyméretű kisülés (ezt fiának segítségével bizonyította). A bizonyítás során, egy zivatar alkalmával sárkányt reptettek, melynek a végére egy dróttal erősített kulcsot engedtek a földig, és amikor a kulcs a földhöz ért, szikrák pattantak fel. Ennek következtében már csak egy lépés volt a villámhárító ősének alkalmazása: az épületek mellé acélrudakat állítottak fel, megvédve azokat a villámcsapástól. A villámhárító feladata a villámcsapás felfogása és levezetése a földbe, a villám energiájának anélkül, hogy mechanikai károsodás vagy tűz keletkezne. Fontos szerepe miatt szabvány és jogszabály határozza meg, hogy milyen épületre milyen villámhárító szerelhető fel. A villámhárító részeit az alábbi rajz szemlélteti.
A felfogó A védendő épület tetején helyezkedik el. Feladata az, hogy a villámcsapást magához vonzza, és így megóvja az épületet a közvetlen villámcsapástól. A felfogó fémből készül. Az épülethez közeledő előkisülés felfelé haladó ellenkisülést indít; ha ez megelőzi a további ellenkisüléseket az épületből, akkor a főkisülés a felfogóból fog kiindulni. A felfogónak jobb vezető anyagból kell készülnie az épületnél, vagy fölé kell emelkednie. Általában a tetőre szerelt rudat vagy vezetőkből épült hálót használnak felfogóként, de az épület más rendeltetésű fém alkatrésze is lehet felfogó, ha a követelményeknek megfelel. Védőhatását azon az alapon kell meghatározni, hogy a védendő épületet milyen közvetlenül érő villámcsapás mekkora kárt okozhat – ez a tető anyagától és szerkezetétől függ. Legalább 2 méterenként szilárdan az építményhez kell rögzíteni. Lehetőleg folyamatosan kell vezetni a vezetékeket, a felesleges hurkokat és összekötéseket kerülni kell. Párkányok és előtetők esetében a hurkok elkerülhetetlenek, ekkor a hurok hossza a huroknyílás 20-szorosánál kisebb kell, hogy legyen. A felfogó lehet: • felfogóvezető (a vezető a közvetlen villámcsapásnak van kitéve), • felfogórúd (legalább 2 méter magas, függőleges fémrúd), • felfogócsúcs (a védendő tárgy felületéből 0,3–2 méterre kiemelkedő fémrúd), • természetes felfogó (nem villámvédelemre készített, de arra alkalmas és használt szerkezeti elem).
1. ábra. A villámhárító részei: 1. felfogórúd; 2. felfogóvezető; 3. levezető; 4. földelővezető; 5. földelő; 6. vizsgáló összekötő 1 2
2. ábra. Felfogócsúcs2
www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/szolgaltatastechnika/ch12s03.html http://www.villamvedelem.com/fobb-referenciaink
7 Tűzvédelem
|
2 0 1 2 . a u g u s z t u s , I V. é v f o l y a m 8 . s z á m
A levezető A levezető a villámhárítónak az a része, amely a felfogót összeköti a földeléssel. Feladata az, hogy a felfogót érő villámcsapást levezesse a földelőhöz anélkül, hogy az közben kárt okozna. A villámáram dinamikus erőhatása elszakíthatja a levezetőt, de sérülést okozhat az épületben is. A levezetés közben előforduló károk általában másodlagos hatásokból, indukált feszültség következtében keletkeznek. A veszélyek elkerülésének érdekében csökkenteni kell a vízszintes áramutat, amelyen a villámáramnak végig kell haladnia, amíg eléri a levezetőt. Elhelyezhető a vakolatban, a betonban vagy műanyag csőben. Lehetőleg messze legyen az ajtóktól és az ablakoktól. Könnyen hozzáférhető helyen bontható csatlakozót kell beépíteni. Legalább minden negyedik főlevezetőbe kell beépíteni mérésre alkalmas csatlakozási helyet. A levezetőktől 15 méternél távolabb nem lehet az épület alapterületének egyetlen pontja sem. A levezetőknek három fajtája van: • mesterséges levezetők, amelyek a villámhárító céljára készült, rendszerint az épületen kívül lefutó vezetők; • természetes levezetők, amelyek az épületnek nem villámvédelem céljára készült, de a villámhárító berendezés elemeként felhasznált fémrészei, ha megfelelnek a hatályos jogszabálynak; • kisegítő természetes levezetők olyan fémtárgyak, amelyek nem felelnek meg a teljes értékű természetes levezetőkre előírt követelményeknek.
A földelő Feladata az, hogy a villámáramot károkozás nélkül szétossza a földben. A szerkezetnek olyannak kell lennie, hogy a villámáram nagyobb része rajta keresztül folyjék a földbe. Ha a földelő nagy felületen érintkezik a talajjal, akkor az áramsűrűség csökken. A talajba süllyesztett vezetőtest vagy betonba ágyazott vezetők összessége, amelyek a betonon keresztül nagy felületen érintkeznek a talajjal. Két földelő között a villámáram levezetésekor nagy feszültség jöhet létre, melynek következtében átütés keletkezik közöttük a talajban – az összekötésükkel ezt el lehet kerülni. Lehetőleg fagymentes helyre, mélyen, legalább 0,4 méterre kell leásni. Ha forgalmas helyen szeretnénk elhelyezni, akkor 1 méter mélyre kell telepíteni, illetve a felületen védőréteggel le kell szi-
getelni, hogy ne veszélyeztesse az embereket és a haszonállatokat. Ha más földelők, vízvezetékek, gázvezetékek, kábelek fémköpenyét vagy kábellel párhuzamosan fektetett földelőt 3 méternél jobban megközelít a villámhárító földelője, akkor össze kell kötni őket. Összekötés a potenciálkiegyenlítő sínnel vagy az első legközelebbi pontnál padlózatba építhető dobozba szerelt, bontható összekötővel valósítható meg. Belső villámvédelem A villám másodlagos hatásai ellen a másodlagos (szekunder), vagy belső villámvédelem véd. Feladata az, hogy csökkentse a másodlagos hatások következtében keletkező feszültséget, illetve a bejutott túlfeszültségeket károkozás nélkül levezesse. Véd az épületet ért közvetlen villámcsapás, a közeli villámcsapás ellen, illetve ha a villámcsapás kis- vagy középfeszültségű energiaelosztó hálózaton átvezetett áramimpulzusként akar behatolni az épületbe. Túlfeszültség jöhet létre az épület elektromos hálózatában, ha egy épület villámhárítóval rendelkezik, akkor közvetlen villámcsapás esetén a villám áramának jelentős része bejuthat, illetve ha az épület szabadvezetékes hálózatokhoz oszlopokon vezetett villanyvezetékhez, telefon- vagy kábeltévéhálózathoz csatlakozik, ezeken keresztül a villám áramának egy része szintén bekerülhet. Az egyik legegyszerűbb védekezési mód, ha zivataros időben az antennavezetéket kihúzzuk a TV-készülékből. Megszüntetjük a veszélyhelyzetet, mert így megszüntetjük a kapcsolatot a túlfeszültséget behozó hálózat és az elektromos berendezés között. Ez a módszer nem minden esetben alkalmazható, ugyanis nem lehet egyszerűen kihúzni a konnektorból az épületgépészeti berendezéseket, a telefonközpontot és a számítógépet. Amikor a hálózat és a berendezés kapcsolatának megszakítása nem megoldható vagy nem célszerű, akkor túlfeszültség-védelmi eszközök alkalmazása ajánlott (sőt, vannak olyan létesítmények, ahol kötelező ezen eszközök alkalmazása).
8 2 0 1 2 . a u g u s z t u s , I V. é v f o l y a m 8 . s z á m
|
Tűzvédelem
A már meglévő épületeken a villámvédelmi berendezéseket a jogszabály ún. „nem norma szerinti villámvédelmi berendezésként” szerepelteti. A már meglévő épületeken nagyrészt ilyen „nem norma szerinti” villámvédelmi berendezésekkel lehet találkozni. Az OTSZ 228. § (2) bekezdése alapján, ezek felülvizsgálata az alábbiak szerint alakul: 3. ábra. A külső villámvédelem és a belső földelés elvi sémája A hazai villámvédelmi rendszerek két részre oszthatók: az egyikhez tartoznak az új kivitelezésű épületek, melyeknél az MSZ EN 62305 sz. szabvány szerint kerültek kialakításra a villámvédelmi berendezések. A másik részt alkotják a már meglévő épületek, melyeknél – hacsak nem került lebontásra, majd újra felhelyezésre a villámvédelmi rendszer – a villámvédelmi rendszert időszakosan kell felülvizsgálni a ma hatályos műszaki követelményeknek megfelelően. Amennyiben egy épületről valamilyen oknál fogva leszerelték a villámvédelmi berendezést, az új rendszert az új szabvány szerint kell kivitelezni, felülvizsgáltatni. Az új építésű épületeknél az építési engedélyezési dokumentációban rögzítésre kerül, hogy kell-e villámhárító az épületre. Ennek fokozatát, kivitelezési szintjét az OTSZ 11. melléklete adja meg. A villámhárító tervezéséhez a védendő épületeknek és közeli környezetüknek lehetőleg pontos tervére van szükség. Ismerni kell: • • • •
a tető formáját, a tetőgerinc- és ereszmagasságot, a tetőfelépítményeket és magasságukat, minden fémrészt és ezeknek a tetőtől való távolságát, az épületben és az épületen lévő villamos szerelvényeket, • a robbanás- és tűzveszélyes helyiségeket, radioaktív veszélyforrásokat, • az épületközeli tereket és vízfolyásokat, • a talaj fajlagos ellenállását.
3
„A nem norma szerinti meglévő villámvédelmi berendezést, ha jogszabály másként nem rendelkezik, tűzvédelmi szempontból a) a „C”, „D” és „E” tűzveszélyességi osztályba tartozó építményben és szabadtéren legalább hatévenként, b) egyéb építményben, szabadtéren legalább 3 évenként, c) a villámhárító berendezés, vagy a védett épület vagy építmény minden olyan bővítése, átalakítása, javítása vagy környezetének megváltozása után, ami a villámvédelem hatásosságát módosíthatja, és d) sérülés, erős korrózió, villámcsapás, valamint minden olyan jelenség észlelése után, amely károsan befolyásolhatja a villámvédelem hatásosságát, felül kell vizsgáltatni, és a tapasztalt hiányosságokat a minősítő iratban meghatározott határnapig meg kell szüntetni, melynek tényét hitelt érdemlő módon igazolni kell.” Nagyon fontos, hogy a villámvédelmi berendezés felülvizsgálati jegyzőkönyvét minden esetben nézzük meg. Gyakorlati tapasztalat, hogy az ügyfelek meglepődtek, amikor a hatóság közölte, a villámvédelmi berendezés „nem megfelelő” minősítést kapott, így az nem tekinthető üzemképesnek. Javaslom, hogy ebben az esetben a villámvédelmi rendszert újra minősítsék, mert csak ezzel fedi le magát az ügyfél, hiszen lehet, hogy az elvégeztetett javítás nem megfelelő minőségű, ennek ellenőrzéséhez pedig mindenképpen szükséges a rendszer felülvizsgálata. Ez különösen abban az esetben igaz, ha a felülvizsgálati jegyzőkönyvben az szerepel, hogy az épületre villámhárítót kellett volna létesíteni, ami nem történt meg. A villámvédelmi berendezések legjellemzőbb hibái: • A levezetők levezető-földelővel való csatlakozásának mechanikai védelme csővel történik. A csőben felhalmozódott szemét, nedvesség nemcsak a csat-
http://villanyszaklap.hu/cikkek.php?id=1538
9 Tűzvédelem
|
2 0 1 2 . a u g u s z t u s , I V. é v f o l y a m 8 . s z á m
•
•
• •
lakozást korrodálja, hanem egy villámcsapás esetén a csőben felszabaduló gőz a hirtelen hőmennyiség következtében felrobban. Célszerű nyitott védelem (laposvas, „szögvas”) alkalmazása. Nagy földelési ellenállás. A földelő elkorrodálása, az alacsony földelési mélység okozhatja a földelési ellenállás indokolatlan nagyságát. A levezetők megszakításánál található oldható kapcsolat korrodált. A helyi ellenállás következtében a villámcsapás során a levezető elolvad, és nem képes ellátni feladatát. A levezető nem egyenes, nem megfelelően rögzített. A tetőn a felfogó csatlakozásai, tartószerkezete korrodáltak, hiányoznak. Ha a felfogók nincsenek megfelelően rögzítve a tetőhöz, hozzáérhetnek, és villámcsapás esetén a hárító nem tudja ellátni feladatát, a bitumenes szigetelésű lapostetők kigyulladhatnak.
Válasz Az első és legfontosabb tisztázandó kérdés, hogy az idevonatkozó törvény előírásai szerint a gazdálkodó tevékenységet folytató (jelen esetben a bolt) kötelezve van-e tűzvédelmi szabályzat készítésére. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 19. §-a szerint, a gazdálkodó tevékenységet folytatóknak tűzvédelmi szabályzatot kell készíteniük az alábbi esetekben: • ha a munkavégzésben részt vevő családtagokkal együtt ötnél több munkavállalót foglalkoztatnak, vagy • ha ötvennél több személy befogadására alkalmas létesítményt működtetnek, illetve • a fokozottan tűz- és robbanásveszélyes besorolás esetén, és • kereskedelmi szálláshelyeken.
A tevékenységet folytató(k) köteles(ek) gondoskodni arról, hogy a munkavállalók, illetve a munkavégzésben részt vevő családtagok a jogszabályokban meghatározott előírások szerint végezzék a tevékenységüket, vagy a létesítmény, építmény, helyiség igénybevevői a tűzvédelmi szabályzatban foglaltakat megismerjék és megtartsák. 4. ábra. Felborult villámhárító-tuskók3
Olvasóink kérdezték 1) Munkavállalók tűzvédelmi szakvizsga-kötelezettsége Kérdés
Fontos tudni, hogy tűzvédelmi szabályzatot az állandó, illetőleg az ideiglenes jelleggel működő létesítményekre a rendeltetésszerű tevékenység megkezdése előtt egyaránt el kell készíteni! A tűzvédelmi szabályzat készítéséről a 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet rendelkezik. A tűzvédelmi szabályzat tartalmazza, többek között, a tűzvédelmi feladatokat is ellátó személyek feladatait és kötelezettségeit, valamint a tűzvédelmi oktatással kapcsolatos feladatokat és a munkavállalókra vonatkozó tűzvédelmi képesítési követelményeket.
Bolti alkalmazottak közül tényleg ki kell-e valakit jelölni megbízott tűzvédelmisnek, aki tűz esetén az oltást irányítja, és ennek a személynek tűzvédelmi szakvizsgával kell-e rendelkeznie?
A 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól szól, tehát kérdésére válaÚgy hallottam, hogy az OKF ezek hiányáért bünte- szolva: ez a rendelkezés alapesetben nem érinti a tett. Utánanéztem a 45/2011. (XII. 7.) jogszabály- bolti alkalmazottak képzési előírásait, kivéve, ha e ban, de abban nincs rá hivatkozás. rendelet hatálya alá tartozó, például, pirotechnikai termékek forgalmazásával foglalkoznak. 10 2 0 1 2 . a u g u s z t u s , I V. é v f o l y a m 8 . s z á m
|
Tűzvédelem
A gazdálkodó tevékenységet folytatók kötelességei közé tartoznak: • a közvetlen tűzvédelmüket szolgáló – jogszabályban, hatósági határozatban előírt – tűzvédelmi berendezést, készüléket, felszerelést, technikai eszközt állandóan üzemképes állapotban tartani, időszaki ellenőrzésükről, valamint az oltóvíz és egyéb oltóanyagok biztosításáról gondoskodni, • a tűzoltóság részére a tűz oltására, a műszaki mentésre szolgáló felkészítés érdekében – előzetes egyeztetés alapján – a helyszíni gyakorlatok megtartását lehetővé tenni, és abban közreműködni, • a tevékenységi körükkel kapcsolatos tűzesetek megelőzésének és oltásának, valamint a műszaki mentésnek jogszabályokban meghatározott feltételeit biztosítani, • a tűzvédelmi ellenőrzés lehetőségét biztosítani.
A törvény értelmezése szerint különbséget kell tenni a „vízhozammérés” és a „nyomáspróba” fogalmak között. A rendelet 38. §-a rendelkezik a vízhozamméréssel kapcsolatos feladatokról, mely szerint: „Föld alatti és föld feletti tűzcsapok esetében … az épületek, építmények használatbavételi eljárása során a kérelem benyújtása előtt legfeljebb 30 nappal készült, a legkedvezőtlenebb fogyasztási időszakban végzett, a tűzcsapok vízhozamának méréséről felvett vízhozam mérési jegyzőkönyvvel igazolni kell az előírt oltóvíz mennyiség meglétét.”
A 446. § (1) bekezdése írja elő a fali tűzcsapok használatbavétele előtt a kivitelező által kötelezően elvégzendő nyomáspróbát és teljesítménymérést – az egyidejűség figyelembevételével –, melynek Fentiekben felsorolt feladatok felelőse a gazdálko- eredményét a tűzoltóság részére köteles igazolni. dó tevékenységet folytató, aki hatáskörében eljárva A 40. § (1) bekezdése pedig kimondja, hogy a a tűzvédelmi szabályzatban jogosult ezekre a fel- szerelvényszekrények azon szerelvényeit (tartoadatokra illetékes személyt kijelölni. zékait), amelyek a használat során nyomásnak vannak kitéve, ötévenként nyomáspróbának Kérdése alapján esetleg a tűzvédelmi szabályzat hi- kell alávetni. ánya adhatott okot a bírság kiszabására (a speciális esetektől eltekintve), a személyzet szakvizsgájának A félévenként elvégzett ellenőrzést és az öthiánya nem. évenként esedékes nyomáspróbát, az esetlegesen felmerülő hibákat és azokra vonatkozóan elvégzett javításokat jegyzőkönyvben szükséges 2) Fali tűzcsapok ellenőrzése minden alkalommal rögzíteni, a vízhozammérésdokumentálásra vonatkozóan pedig a törvény egyértelműen határoz. Kérdés A fali tűzcsapok ellenőrzése hogyan módosult?
3) Éghető folyadékok és gázok szabályai
Tudomásom szerint továbbra is megmaradt a félhasználati évenkénti ellenőrzés, ezenfelül évente vízhozammérést kell végezni, a jegyzőkönyvet dokumentálni kell. Jól értelmezem? Kérdés
Válasz Az OTSZ 591. §-ának (5) bekezdése szerint, a tűzoltó-technikai eszköz, felszerelés, készülék és anyag ellenőrzését nemzeti szabvány, jogszabály előírásai szerint, azok hiányában félévenként kell elvégezni. Amennyiben a tűzoltó-technikai eszköz, felszerelés, készülék előírt időszakos ellenőrzését, javítását, karbantartását nem hajtották végre, az nem tekinthető üzemképesnek.
300 liter alatti tűzveszélyes folyadék tárolása ügyében szeretnék segítséget kérni. Egy villamos gépészeti termékeket forgalmazó cég telephelyén, jellemzően 300 kg liter (kg) alatti tűzveszélyes folyadék tárolása történik. A cég rendelkezik egy külön leválasztott helyiséggel, ahol ezeket tárolják. A helyiség kb. 4-5 m2 alapterületű, a belmagasság kb. 4 méter. A raktár egy nagyobb raktárból lett leválasztva, valószínűleg 10 cm vastagságú Ytong téglából. A raktárba egy masszív vasajtón lehet belépni. Tűzoltó készülékek rendelkezésre állnak. A termékeket 11
Tűzvédelem
|
2 0 1 2 . a u g u s z t u s , I V. é v f o l y a m 8 . s z á m
Salgó polcrendszeren tárolják. Az OTSZ szerint tűzálló szekrényben lehet ezt megfelelően tárolni. Ám ennek beszerzése, az árakat nézegetve, szinte lehetetlen. Kérdésem, hogy magát a helyiséget át lehet-e úgy alakítani, hogy megfeleljen egy esetleges tűzoltósági ellenőrzésen is. Megoldható-e a helyiség átalakítása, ha mondjuk tűzálló festést kap belülről, és tűzálló álmennyezet kerül kialakításra? Ha ez megoldható, kell-e a tűzoltóság jóváhagyása a tűzveszélyes folyadékok tárolására? Vagy a legjobb megoldás mégiscsak a tűzálló szekrény lenne, mert az adja a legnagyobb biztonságot?
gálati egységtűz oltására alkalmas tűzoltó készüléket kell elhelyezni. • A kamra ajtajának külső felületén 1 db, a tűz- vagy robbanásveszélyre figyelmeztető táblát kell maradó módon elhelyezni.
Tehát az Ön által feltett kérdésre: 300 liter alatti tűzveszélyes folyadék tárolására vonatkozóan VAGY a törvény 613. §-a, VAGY a törvény 617. §-a adja meg a választ.
Válasz Az OTSZ XXXIII. fejezete tartalmazza az éghető folyadékok és gázok használati szabályait, melynek 613. §-a szerint: Az edények biztonságos tárolására – a technológia figyelembevételével – a meghatározott védelmi módnak megfelelően, a kizárólag erre a célra használatos fémlemez vagy legalább 5 mm vastagságú üveggel üvegezett fémvázas szekrény, az éghető folyadékok tárolására alkalmas tűzálló tárolószekrény vagy robbanásgátló szekrény használható. Szekrényben éghető folyadékok – a folyadékok tűzveszélyességi fokozatától függetlenül – együttesen is tárolhatók úgy, hogy a fémlemez vagy üvegezett szekrény esetében a folyadékok mennyisége legfeljebb 20 liter, a robbanásgátló szekrény esetében legfeljebb 50 liter, és a tűzálló tárolószekrény esetében legfeljebb 300 liter. E törvény 617. §-a rendelkezik az éghető folyadékok kamrában történő tárolásáról, az alábbiak szerint: • A kamrában az elcsepegett folyadék felitatására alkalmas eszközt, felitató anyagot vagy 0,5 m3 száraz homokot és 1 db szórólapátot kell készenlétben tartani. • Ha a kamrában I. és II. tűzveszélyességi fokozatba tartozó folyadékok kimérését végzik, akkor a kamrában 1 db, legalább 2 m2 nagyságú, lángmentesített takarót vagy ponyvát is el kell helyezni. • A kamra bejárata közelében – a kamrán kívül – 2 db, egymás mellé épített kamrák esetén a további kamrákhoz 1-1 db, legalább 55A és 233B jelű vizs-
A Tűzvédelem szaklapunkban közzétett jogi szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink tűzvédelmi tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok a szerzőnk rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal. Tűzvédelem, 2012. augusztus IV. évfolyam 8. szám Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1145 Bp., Szugló u. 52-54. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Petren Ágnes HU ISSN 2061-0610 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: 273-2090, 273-2091, Fax: 468-2917, E-mail:
[email protected] Internet: www.forum-szaklapok.hu www.forum-media.hu Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft.
12 Tűzvédelem
|
2 0 1 2 . a u g u s z t u s , I V. é v f o l y a m 8 . s z á m