Tartalom
Bevezetés (Adamik Tamás) Cicero ifjúsága és tanulmányai ........................................................................... 15 De inventione – A feltalálásról ............................................................................ 18 De oratore – A szónokról .................................................................................... 26 Partitiones oratoriae – A szónoki felosztások ................................................... 41 Brutus .................................................................................................................... 46 Orator – A szónok................................................................................................ 51 Topica..................................................................................................................... 61 De optimo genere oratorum – A legkiválóbb szónok ....................................... 65 Cicero Magyarországon ...................................................................................... 68 Bibliográfia............................................................................................................ 75
A FELTALÁLÁSRÓL Simon L. Zoltán fordítása
Első könyv ................................................................................................................ 81 Előszó .................................................................................................................... 81 Az ékesszólás haszna és kára .............................................................................. 81 Az ékesszólás mibenléte, feladata, célja, anyaga és részei .............................. 85 A négy ügyállás .................................................................................................... 88 A bevezetés .......................................................................................................... 95 Az elbeszélés ...................................................................................................... 100 A tételes fölosztás ............................................................................................... 103 A bizonyítás forrásai .......................................................................................... 106 A bizonyítás fajai ................................................................................................ 113 A cáfolás .............................................................................................................. 123 A befejezés ......................................................................................................... 132 Második könyv ...................................................................................................... 138 Előszó .................................................................................................................. 138 A második könyv anyaga és a szónoklattani hagyomány ............................. 138
CICERO_28 aug 2012.indd 7
2012.08.28. 14:12:05
Bizonyítás az ügyek és az ügyállások fajai szerint.......................................... 141 A következtetésen alapuló ügyállás ................................................................. 142 A meghatározáson alapuló ügyállás ................................................................ 155 A kifogáson alapuló ügyállás ............................................................................ 157 A minőségen alapuló ügyállás.......................................................................... 159 Az írott szövegből származó vitás kérdések. A kétértelműség ..................... 179 A törvény betűje és szelleme ............................................................................ 181 Az ellentmondó törvények ............................................................................... 188 Az okoskodáson alapuló vita ........................................................................... 189 A meghatározás .................................................................................................. 191 A tanácsadó és a bemutató beszéd................................................................... 192
A SZÓNOKRÓL Első könyv Adamik Tamás fordítása ...................................................................... 203 Előszó .................................................................................................................. 203 Cicero nehéz helyzete ....................................................................................... 203 A szónoklattan és a többi tudomány ............................................................... 205 A szónok követelményei ................................................................................... 207 A mű témája és jelentősége ............................................................................... 208 A beszélgetés helyszíne és résztvevői............................................................... 209 Crassus: A szónok dicsérete.............................................................................. 211 Scaevola: Crassus tételének korlátozásáról ..................................................... 212 Crassus: A szónok széles körű tudásának fontossága ................................... 215 A szónok és a költő összehasonlítása............................................................... 222 Crassus és Scaevola vitájának lezárása ............................................................ 223 Antonius: az elmélet gyakorlat nélkül haszontalan ....................................... 224 Sulpicius, Cotta és Scaevola közbevetése ........................................................ 228 Vita az ékesszólás művészetéről ....................................................................... 230 Cotta és Sulpicius tehetségének dicsérete ....................................................... 235 A retorika alapjai ................................................................................................ 237 A gyakorlás fontossága és fajai ......................................................................... 239 A polgári jog ismeretének fontossága ............................................................. 243 A jogtudomány természete ............................................................................... 250 A jogi kultúra szükségessége ............................................................................ 253 Antonius: a saját tapasztalat fontossága .......................................................... 255
CICERO_28 aug 2012.indd 8
2012.08.28. 14:12:05
A szónok meghatározása Antonius szerint .................................................... 257 Különbség a szónok és a filozófus között ........................................................ 259 Szókratész példája .............................................................................................. 263 A mély jogi ismeret nem szükséges ................................................................. 264 A szónok számára elég az általános műveltség .............................................. 270 Alapvető a gyakorlás .......................................................................................... 271 Befejezés .............................................................................................................. 272 Második könyv Polgár Anikó és Csehy Zoltán fordítása ........................................ 275 Előszó .................................................................................................................. 275 Crassus és Antonius műveltsége ...................................................................... 275 Catulus és Caesar érkezése ............................................................................... 278 Az ékesszólás gyakorlati jellege ....................................................................... 282 A szónok feladata és hatásköre......................................................................... 283 A bemutató beszéd ............................................................................................ 286 A történetírás és a szónoklás viszonya ............................................................ 287 A szónoklás határai ............................................................................................ 291 A retorikai elméletek hiábavalósága ................................................................ 293 A tehetség és a képességek ................................................................................ 296 A modellek fontossága és a gyakorlás ............................................................ 297 A feltalálás és az ügyek típusai ........................................................................ 301 Megnyerés, megindítás, befolyásolás .............................................................. 304 A feladatok megosztása Antonius és Crassus között..................................... 306 Források és közhelyek ....................................................................................... 308 Konkrét és általános kérdések .......................................................................... 309 Lélekjelenlét, józan ész, szorgalom .................................................................. 313 Bölcselet és retorika viszonya ........................................................................... 314 A külső és belső érvek ....................................................................................... 317 A hallgatóság érzelmi motiválása .................................................................... 321 A bírák ráhangolása ........................................................................................... 322 A kiváltandó érzelmek természete ................................................................... 323 A nevetséges ....................................................................................................... 331 Öt kérdés a nevetségesről .................................................................................. 336 A helyzetből és a szavakból adódó tréfák ....................................................... 337 Kétértelműségek ................................................................................................. 340 Az elvárásokkal szembeszegülő tréfák ............................................................ 342 Szójátékok ........................................................................................................... 342
CICERO_28 aug 2012.indd 9
2012.08.28. 14:12:05
Versek, közmondások........................................................................................ 343 A szószerintiség .................................................................................................. 344 Az allegória, a metafora és az irónia ................................................................ 344 Az irónia.............................................................................................................. 347 Különc poénok ................................................................................................... 349 Célozgatások ....................................................................................................... 350 A váratlan csattanók .......................................................................................... 352 A feltalálás ........................................................................................................... 354 Az anyag elrendezése ......................................................................................... 358 A bevezetés ......................................................................................................... 359 Az elbeszélés ....................................................................................................... 362 A tanácsadó beszéd............................................................................................ 364 A bemutató beszéd ............................................................................................ 366 Az emlékezet....................................................................................................... 368 Befejezés .............................................................................................................. 371 Harmadik könyv Adamik Tamás fordítása ........................................................... 375 Előszó .................................................................................................................. 375 Crassus halála ................................................................................................375 A beszélgetés helyszíne ..................................................................................... 380 A gondolatok és a szavak egysége .................................................................... 381 Az ékesszólás sokrétűsége ................................................................................. 383 A stíluserények: világosság, latinosság, ékesség, illőség ................................ 387 A kiejtés fontossága ........................................................................................... 388 A tökéletes szónok ............................................................................................. 391 Az ékesszólás és a filozófia ................................................................................ 392 A tökéletes szónok, a közepes szónok és a filozófus ...................................... 399 Tevékeny élet – szemlélődő élet ....................................................................... 402 Ékesség, illőség és a latin rétorok ..................................................................... 405 Az ékesség alapformája ..................................................................................... 406 Nagyítás és a közhelyek ..................................................................................... 409 A széles körű műveltség szükségessége ........................................................... 413 A beszéd és tudás eredeti egysége .................................................................... 414 Az ékesség ........................................................................................................... 422 Névátvitel ........................................................................................................... 424 Szófűzés ............................................................................................................... 430 Ritmus és körmondat ........................................................................................ 431
CICERO_28 aug 2012.indd 10
2012.08.28. 14:12:05
A prózaritmus verslábai .................................................................................... 433 Gondolat- és szóalakzatok ................................................................................ 439 Az illőség elve ..................................................................................................... 444 Az előadásmód ................................................................................................... 445 Befejezés .............................................................................................................. 451
A SZÓNOKI FELOSZTÁSOK Gonda Attila fordítása
Bevezetés................................................................................................................. 455 Az ifjú Cicero kérése .......................................................................................... 455 A szónoklattan részei ............................................................................................ 455 A feltalálás ........................................................................................................... 456 Az elrendezés ...................................................................................................... 458 A stílus ................................................................................................................. 460 Előadásmód ........................................................................................................ 463 Az emlékezet....................................................................................................... 463 A szónoki beszéd részei ........................................................................................ 463 Bevezetés ............................................................................................................. 464 Elbeszélés ............................................................................................................ 465 Bizonyítás és cáfolás........................................................................................... 465 A következtetés ............................................................................................... 466 A meghatározás .............................................................................................. 467 A minőség ....................................................................................................... 468 A cáfolás .......................................................................................................... 468 Az érvelés ........................................................................................................ 468 A befejezés .......................................................................................................... 470 A nagyítás ........................................................................................................ 471 A felsorolás ...................................................................................................... 472 A kérdés .................................................................................................................. 473 A tétel .................................................................................................................. 473 Az elméleti kérdés .......................................................................................... 474 A gyakorlati kérdés ........................................................................................ 474 Az ügy.................................................................................................................. 475 A dicsérő beszéd ............................................................................................. 476 A tanácsadó beszéd ........................................................................................ 479 A törvényszéki beszéd ................................................................................... 483
CICERO_28 aug 2012.indd 11
2012.08.28. 14:12:05
A következtetésen alapuló ügyállás .......................................................... 487 A meghatározáson alapuló ügyállás ......................................................... 491 A minőségi ügyállás ................................................................................... 492 Kétértelmű szövegek értelmezése ............................................................. 493 Befejezés .............................................................................................................. 495
CICERO LEVELE Marcus üdvözli testvérét, Quintust ..................................................................... 499
BRUTUS Krupp József fordítása
Előszó. Emlékezés Quintus Hortensiusra........................................................... 503 A szónoklás helyzete ............................................................................................. 504 A beszélgetés körülményei ................................................................................... 505 A görög ékesszólás története ................................................................................ 509 A római szónoklás kezdetei.................................................................................. 515 Az idősebb Cato és kortársai................................................................................ 519 Galba és kora .......................................................................................................... 525 A Gracchusok kora ................................................................................................ 533 Marcus Antonius és Licinius Crassus kora ........................................................ 544 Cotta és Sulpicius kora .......................................................................................... 562 Hortensius és kortársai ......................................................................................... 571 Iulius Caesar és kortársai ...................................................................................... 579 A polgárháborúban meghalt szónokok .............................................................. 584 Atticisták és asianisták .......................................................................................... 592 Hortensius hanyatlása, Cicero felemelkedése .................................................... 598 Befejezés.................................................................................................................. 607
CICERO_28 aug 2012.indd 12
2012.08.28. 14:12:05
A SZÓNOK Kárpáty Csilla fordítását átdolgozta és jegyzetekkel kiegészítette Mezei Mónika
Bevezetés Brutus kérése .......................................................................................................... 611 A három stílusnem ................................................................................................ 616 Az atticizmus ...................................................................................................... 617 Az asianismus ..................................................................................................... 617 Visszatérés Brutus kéréséhez ................................................................................ 620 A szónok feladatai ................................................................................................. 625 A feltalálás ........................................................................................................... 625 Az elrendezés ...................................................................................................... 626 A stílus ................................................................................................................. 627 Az előadásmód ................................................................................................... 628 A tökéletes szónok ............................................................................................. 630 A stílusnemek......................................................................................................... 634 Az egyszerű stílusú szónok ............................................................................... 634 A közepes stílusú szónok .................................................................................. 638 A fennkölt stílusú szónok ................................................................................. 640 A tökéletes szónok ............................................................................................. 641 A retorika és egyéb tudományok ......................................................................... 645 Forma és stílus ....................................................................................................... 651 A (próza)ritmus ..................................................................................................... 664 Befejezés.................................................................................................................. 688
A HELYEK (TOPICA) Kisdi Klára fordítása
Előszó Trebatius kérése ..................................................................................................... 691 Az érvek és helyeik ................................................................................................ 692 Meghatározás, felosztás, szófejtés ....................................................................... 696 Azonos szócsalád szavai, nem, hasonlóság ....................................................... 700 Különbség, ellentét, következmény, előzmény................................................... 702 Okok, hatás, okozat ............................................................................................... 706 Összehasonlítás ...................................................................................................... 710
CICERO_28 aug 2012.indd 13
2012.08.28. 14:12:06
Az ügyön kívüli érvforrások: a tanúságok.......................................................... 711 A határozott és a határozatlan kérdés ................................................................. 714 A kérdések fajaihoz illő helyek ............................................................................ 716 A három ügyfajta ................................................................................................... 717 Az ügyállás ............................................................................................................. 718 A szónoki beszéd részei ........................................................................................ 719
A LEGKIVÁLÓBB SZÓNOK Kisdi Klára fordítása
A szónoklás és a költészet műfajának különbségei ........................................... 723 A tökéletes szónok ismérvei ................................................................................. 724 Az atticista szónoklás ............................................................................................ 727 Démoszthenész és Aiszkhinész beszédeinek háttere ........................................ 729 Névmutatók ............................................................................................................ 731 A feltalálásról ...................................................................................................... 731 A szónokról......................................................................................................... 732 A szónoki felosztások ........................................................................................ 740 Brutus .................................................................................................................. 741 A szónok.............................................................................................................. 747 A helyek (Topica) ............................................................................................... 750 A legkiválóbb szónok ........................................................................................ 751
CICERO_28 aug 2012.indd 14
2012.08.28. 14:12:06
Bevezetés Cicero ifjúsága és tanulmányai Marcus Tullius Cicero Kr. e. 106. január 3-án született Arpinumban (ma: Arpino), egy latiumi kisvárosban a volscusok földjén, Rómától délkeletre mintegy 120 kilométerre. A volscusok hosszú ideig a rómaiak ellenségei voltak; leereszkedve a hegyekről a Liris folyása mentén elérték a tengert. Arpinum neve Kr. e. 305-ben jelenik meg a történelemben a samnis háborúk idején. Ebben az évben a rómaiak visszafoglalták a samnisoktól; 303-ban a kis város római polgárjogot kapott szavazati jog nélkül. Arpinumot Róma előretolt őrállásának tekintették, ezért gondosan őrizték. Kr. e. 188-ban megkapta a római jogot szavazattal, és nem sokkal ezután municipiumi rangra emelkedett: saját hivatalnokai irányították. Régi bástyájának hatalmas falai ma is láthatók, amelyek a fellegvárat védték. A magas dombokon épült Arpinum, bevehetetlen fellegvárával sokáig ellenállhatott az újításoknak, és makacsul ragaszkodott hagyományaihoz. Jól kitűnik ez magának Cicerónak a szavaiből, amelyekkel felidézi szülőházát A törvények második könyvének előszavában: „ez az én szülőföldem, és ez az én öcsém igazi hazája is. Innen származunk, ősrégi családból; itt vannak szent tárgyaink, itt él nemzetségünk, itt őrizzük őseink emlékének megannyi nyomát. Mit mondjak még? Látod ezt a házat, ahogyan itt áll, apánk fáradozásának eredményeként előkelő módon megnagyobbítva; apánk gyönge egészségű ember lévén, csaknem egész életét itt töltötte, tanulmányaiba mélyedve. De azt is tudd meg, hogy én is pontosan ezen a helyen születtem, amikor még élt a nagyapám, s amikor még a hajdani szokásoknak megfelelően aprócska volt ez a ház, olyan, mint Curius villája a szabin földön” (1, 3; fordította Simon Attila). Igaza lehet Pierre Grimalnak, amikor megállapítja, hogy ez az a hely, amelynek Cicero köszönheti politikai hitvallását; ez az a város, amelynek hagyományaihoz mindvégig ragaszkodott.1 1
Pierre Grimal: Cicéron. Fayard 1986, 23–25.
15
CICERO_28 aug 2012.indd 15
2012.08.28. 14:12:06
Apja, Marcus a lovagrendhez tartozott. Gyenge egészsége miatt vidéken élt, de a családnak jó kapcsolatai voltak Rómával és a szenátori renddel. Nagyapjának felesége, Gratidia annak a Marcus Gratidiusnak a nővére volt, aki baráti kapcsolatban állt M. Antoniusszal, a híres szónokkal, és a nagy C. Marius egyik nővérét vette feleségül. Anyja, Helvia olyan családból származott, amely már a második században két praetort adott Rómának. Helvia nővére pedig C. Visellius Aculeóhoz ment feleségül, aki jogtudósként tevékenykedett, és baráti viszonyt ápolt L. Crassusszal, e korszak másik nagy szónokával.2 Ennek fia, C. Visellius Varro elnyerte az aedilis curulis tisztséget. Cicero nagybátyja, Lucius szintén közeli kapcsolatban volt M. Antoniusszal. Ez a családi háttér szinte predestinálta a kis Cicerót a szónoki, illetőleg a politikai pályára. A család anyagi eszközei is lehetővé tették, hogy Marcus Cicerót és öccsét, Quintust unokatestvéreivel, Aculeo fiaival együtt korán Rómába küldjék tanulni, ahol apjának háza volt. A felsőfokú oktatás tananyagát, amelyben Rómában részesült, a retorika szolgáltatta. Amióta a görög hatás a Kr. e. második században Rómában is érvényesült, görög rétorok telepedtek le a városban, akik az előkelő családok gyermekeit görög retorikára oktatták. Cicero Brutus című művében, amelyben felvázolja a római ékesszólás történetét, Catón kívül egy sor olyan híres szónokot is felsorol, akik ilyen oktatásban részesültek. Amikor Cicero elkezdte retorikai stúdiumait, kedve lett volna, hogy latinul tanulja a retorikát L. Plotius Gallusnál, aki a rhetores Latini mozgalom feje volt. Amikor ezt elmondta otthon, a család előkelő és képzett barátai ellenezték.3 Feltehetőleg Lucius Crassus volt az, aki eltanácsolta ettől, hiszen ő volt az, aki Kr. e. 92-ben cenzorként bezáratta a latin rétorok iskoláit.4 Görög tanárai közül később csak A. Licinius Archiast említi. Hogy milyen lehetett a retorikaoktatás a kezdők számára, arról fogalmat alkothatunk magunknak Partitiones oratoriae (Szónoki felosztások vagyis az ékesszólás részei) című tankönyvéből, amelyet kérdés-felelet, azaz katekizmus formájában készített fia számára 54-ben, aki ekkor 11-12 éves lehetett. Figyelemre méltó, hogy Cicero fia számára latin nyelven adta elő azt a tananyagot, amelyet ő még görögül tanult. Ez azt jelenti, hogy a Kr. e. 2. század végén és 1. század elején társadalmi méretekben jelentkezett az anyanyelv használatának az igénye, amelyet cenzori rendelettel sem lehetett visszaszorítani. Ahogyan e könyv címe is jelzi, a retorikai tananyag gerincét a szónoklattan részei alkották, de kiegészí2 3 4
Mathias Gelzer: Cicero. Ein biographischer Versuch. Wiesbaden: Franz Steiner Verlag 1969, 1–2. Vö. Suet. De gramm. et rhet. 26. Vö. De or. 3, 24, 93. E műre K. F. Kumaniecki kiadása alapján hivatkozom (Teubner, 1969).
16
CICERO_28 aug 2012.indd 16
2012.08.28. 14:12:06
tették ezt még a közhelyekkel vagy általános érvekkel: latinul loci, ami a görög topoi tükörfordítása. Ezek a közhelyek a szónok eszköztárát képezték, amelyekkel bizonyításnál, cáfolásnál, egyáltalán a meggyőzésnél élt. Használatuk alapelveit még Arisztotelész fektette le Topika című munkájában; nem véletlen tehát, hogy Cicero is hagyott az utókorra egy ilyen című munkát. 5 7
Brut. Plut. Cic.
