Tantárgyi program 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
A tantárgy neve (csoportja): Kutatásmódszertan AVM_SLA006 A tantárgyfelelős neve, beosztása: Dr. Nagy Lajos adjunktus Szakcsoport (szakirány) megnevezése: Számvitel MA I. Evfolyam II. félév A tantárgy típusa: „A” A tantárgy oktatásának időterve: 1. félév 9+4 G A tantárgy kredit értéke: 4 kredit A tantárgy oktatási célkitűzése: A tárgy oktatásának alapvetõ célja, hogy a hallgatókkal megismertesse a tudományos kutatás alapjait, a probléma megoldás fő lépéseit, a modellépítés alapjait, hogy a képesek legyenek az egyetemeken, kutató intézetekben, vállalati kutató-helyeken stb. a gyors beilleszkedésre, illetve a különbözõ – kreatív tudást igénylõ – munkahelyeken a K+F+I területen elért eredmények hatékony adaptációjára, egy-egy vállalkozás mûszaki fejlesztés feladatainak kidolgozásában való hatékony közremûködésre. 8. Az oktatás személyi feltételei: Dr. Nagy Lajos adjunktus 9. A tantárgy hallgatásának előfeltétele, előképzettségi szint: A tárgy felvételénél előnyösek a következő készségek, jártasságok : kreatív gondolkodás, matematikai, statisztikai módszerekben való jártasság, középfokú angol nyelvismeret 10. A tantárgy tartalma: Óra Előadás/Gyakorlat A kutatásmódszertan fogalma, általános kutatásmódszertani alapfogalmak, a kutatási folyamat. Matematikai programozási modellek alkalmazása a kutatásban. 1.-5. A lineáris programozás alapjai, feladattípusok, árnyékárak. Alternatív programok, alternatív optimumok.Érzékenységvizsgálat. Termelési szerkezet optimalizálás, Keverési modellek. Pénzügyi modellek. 6. -9. Hálózati modellek A szimuláció alkalmazása a kutatásban. A kutatás során alkalmazható statisztikai és egyéb programcsomagok. A kutatás során alkalmazható statisztikai és egyéb programcsomagok. Gyakorlati 10.- 13. alkalmazások. 11. Órarendi, illetve „otthoni” terhelés aránya: 30-70% 12. Évközi ellenőrzés módja: Az egymásra épülő anyagrészek megértése, alkalmazásuk és begyakorlása érdekében rendszeres otthoni felkészülést kérünk a hallgatóságtól. A félév végi aláírás feltétele a gyakorlatokon való aktív részvétel és az EXCEL táblázatkezelő program felhasználói szintű ismerete. Az előadások látogatása ajánlott, a gyakorlatoké kötelező. A hiányzások száma nem haladhatja meg a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatban rögzített értéket. 13. Számonkérés módja: A félév kollokviummal zárul, formája: írásbeli az e-learning rendszerben 14. A tantárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: nincs 15. Kötelező, illetve ajánlott irodalom: Kötelező irodalom: Winston, W. L.: Operációkutatás módszerek és alkalmazások, Aula Kiadó, 1. kötet, 2003 Ajánlott irodalom: Majoros Pál : A kutatásmódszertan alapjai, Perfekt,2004 Tomcsányi Pál: Általános kutatásmódszertan, Szent István Egyetem, Budapest 2000 Mészáros Sándor : Agrárgazdasági kutatásmódszertan jegyzet, Debrecen, 2005 16. A tantárgy tárgyi szükségletei: előadó, számítástechnikai labor, tábla, projektor, notebook 2010. szeptember 10. Dr. Nagy Lajos adjunktus
Elméleti vizsgakérdések A tantárgy neve (csoportja): Kutatásmódszertan AVM_SLA006 A tantárgyfelelős neve, beosztása: Dr. Nagy Lajos adjunktus Szakcsoport (szakirány) megnevezése: Számvitel MA I. Evfolyam II. félév A tantárgy típusa: „A” A tantárgy oktatásának időterve: 1. félév 9+4 G
1. A kutatás fogalma, kutatási irányzatok 2. A lineáris programozás fogalma, feladattípusok 3. Az erőforrások és a tevékenységek árnyékárainak értelmezése 4. A termelési szerkezetet optimalizáló modell felépítése 5. A kapacitások és a programvektor egyidejű optimalizálása 6. Az érzékenységvizsgálat fogalma, lépései 7. Alternatív programok 8. Alternatív optimumok 9. Az egészértékű és a vegyes egészértékű programozás fogalma, alkalmazása 10. A keverési modellek megoldása lineáris programozása 11. Többperiódusos szimultán modellek felépítése, alkalmazása 12. Többperiódusos rekurzív modellek felépítése, alkalmazása 13. Pénzügyi terv készítése többperiódusos szimultán modellek alkalmazásával 14. Az átrakási probléma jellemzői, megoldása 15. A legrövidebb út probléma fogalma, alkalmazása 16. A hálótervezés fogalma, a hálóterv leképezése 17. A kritikus út meghatározása, jelentősége 18. Hogyan hasonlítható össze a gazdasági egységek hatékonysága DEA modellezéssel? 2010. szeptember 10. Dr. Nagy Lajos adjunktus
Tantárgyi program 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
A tantárgy magyar neve, kódja: Alkalmazott statisztika AVM_SLA101 A tantárgyfelelős neve, beosztása: Dr Balogh Péter, egyetemi docens Szakcsoport (szakirány) megnevezése: Számvitel MA A tantárgy típusa: „A” A tantárgy oktatásának időterve: 1. félév, 9+9 K A tantárgy kredit értéke: 4 A tantárgy oktatási célkitűzése: A gazdasági és társadalmi elemzésben alkalmazható kvantitatív és kvalitatív módszerek számítógépes alkalmazása önállóan és team-munkában. Az oktatás személyi feltételei: Dr. Balogh Péter egyetemi docens A tantárgy hallgatásának előfeltétele, előképzettségi szint: A tantárgy tematikája:
8. 9. 10. Órák sorszáma
1.- 6.
Az előadás témája A statisztikai módszertan alapfogalmai. Statisztikai alapműveletek. Egyszerű elemzések. Kvantitatív és kvalitatív módszerek elkülönítése. Primer és szekunder adatgyűjtés. Kérdőívszerkesztés. Tartalmi és formai követelmények. Kérdésfajták, kérdés típusok a kérdőíven. A sokaság leírása egy tetszőleges fajta, illetve mennyiségi ismérv szerint. Rendezés, osztályozás. A mennyiségi sorok grafikus ábrázolása. A gyakorisági eloszlások jellegzetességei. Helyzeti középértékek, főbb tulajdonságaik. Átlagok (a számtani átlag és főbb tulajdonságai, egyéb átlagfajták és jellegzetes alkalmazási területeik). Szóródási mutatók. Momentumok. Heterogén sokaságokra számított intenzitási viszonyszámok (és átlagok) térbeli és időbeli összehasonlítása. Standardizálás. Az érték-, ár- és volumenindex számítás alapjai. Aggregát- és átlag-formák. A Laspeyres- és Paasche-féle indexek eltérése. Indexösszefüggések. Árollók. Rész- és főindexek. Több időszak közötti összehasonlítás. Területi összehasonlítások. Átlagárak összehasonlítása. Indexszámítás a gyakorlatban. Az ismérvek közötti kapcsolat fogalma és fajtái. Az asszociáció. A vegyes kapcsolat. A korreláció. A rangkorreláció. Mintavétel. Különböző mintaelemű minták átlagainak és szórásainak összehasonlítása. Kis és nagy elemszámú minták. Kiválasztási arány számítása. Független, azonos eloszlású minta, egyszerű minta, rétegzett minta. Csoportos minták, nemvéletlen mintavételi eljárások, kombinált és mesterséges minták. Nem válaszolások a mintában. A hipotézisvizsgálat bevezető fogalmai és gondolatmenete. A próba tárgya. A nullhipotézis és 2
az alternatív hipotézis felírása. Illeszkedésvizsgálat és függetlenségvizsgálat c próbával. Heterogén sokaságok leírása részekre bontva. Példa variancia-analízis alkalmazására. Az ANOVA tábla készítése és értelmezése. Példák hipotézis-ellenőrzések 7. - 12. készítésére táblázatkezelő programmal. Az eredmények értelmezése és értékelése. Táblázatkezelő programmal kétváltozós regresszió és korrelációszámítás elvégzése, az output értelmezése, felhasználása az elemzésben. Példák táblázatkezelő programmal vagy statisztikai programcsomaggal többváltozós lineáris regresszió készítésére. Becsült paraméterek tesztelése és értelmezése. Az idősorok elemzése átlagokkal (a jelenség átlagos nagysága, az abszolút és relatív változások átlaga). Az idősorok dekompoziciója. Trendszámítás mozgó átlagokkal. Analitikus trendszámítás (lineáris és exponenciális trend). Ciklus-hatás elemzése analitikus trend és mozgó átlagolású trend összekapcsolásával. Szezonalitás jellege és mérése. Szezonális eltérések és szezonindexek számítása, értelmezése és felhasználása. Extrapoláció. Többváltozós módszerek bemutatása 13. – 18. 11. Órarendi, illetve „otthoni” terhelés aránya: 20 – 80 % 12. Évközi ellenőrzés módja: önálló esettanulmány részeinek értékelése 13. Számonkérés módja: kollokvium 14. A tantárgy előírt külső szakmai gyakorlatai:
15.
16.
A kötelező, illetve ajánlott irodalom: Kötelező irodalom: Hunyadi L. – Vita L.: Statisztika I. Aula Kiadó, Budapest, 2008. 1-348. o. Hunyadi L. – Vita L.: Statisztika II. Aula Kiadó, Budapest, 2008. 1-300. o. Hunyadi L. – Vita L.: Statisztikai képletek és táblázatok (oktatási segédlet), Aula Kiadó, Budapest, 2008. 1-51. o. Kerékgyártó Gy-né – L. Balogh I. – Sugár A. – Szarvas B.: Statisztikai módszerek és alkalmazásuk a gazdasági és társadalmi elemzésekben AULA Kiadó, Budapest, 2008. 1-446. Ajánlott irodalom: Szűcs I.: Alkalmazott Statisztika Agroinform Kiadó, Budapest, 2002. 1-551. o. Rappai G.: Üzleti statisztika Excellel. KSH, 2001. Moksony F.: Gondolatok és adatok (Társadalomtudományi elméletek empírikus ellenőrzése), AULA Kiadó, 2006. N.K. Malhotra: Marketingkutatás, AULA Kiadó, 2008. Hajdu O.: Többváltozós statisztikai számítások, KSH, 2003. A tantárgy tárgyi szükségletei: előadó, számítógépes gyakorlóterem, projektor
Debrecen, 2011. február 1.
Dr. Balogh Péter docens
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK A tantárgy magyar neve, kódja: Alkalmazott statisztika AVM_SLA101 A tantárgyfelelős neve, beosztása: Dr Balogh Péter, egyetemi docens Szakcsoport (szakirány) megnevezése: Számvitel MA A tantárgy típusa: „A” A tantárgy oktatásának időterve: 9+9 1. Primer és szekunder adatgyűjtés. Kérdőívszerkesztés. Tartalmi és formai követelmények. Kérdésfajták, kérdés típusok a kérdőíven. 2. A sokaság leírása egy tetszőleges fajta, illetve mennyiségi ismérv szerint. Rendezés, osztályozás. A mennyiségi sorok grafikus ábrázolása. A gyakorisági eloszlások jellegzetességei. 3. Helyzeti középértékek, főbb tulajdonságaik. Átlagok (a számtani átlag és főbb tulajdonságai, egyéb átlagfajták és jellegzetes alkalmazási területeik). Szóródási mutatók. Momentumok. 4. Heterogén sokaságokra számított intenzitási viszonyszámok (és átlagok) térbeli és időbeli összehasonlítása. Standardizálás. Az érték-, ár- és volumenindex számítás alapjai. Aggregátés átlag-formák. 5. Becslési alapfogalmak. Becslőfüggvény és tulajdonságai. 6. Pontbecslés. Intervallumbecslés. Átlagbecslés FAE és EV mintából. Standard hiba és maximális hiba. 7. Konfidencia intervallum készítése. A szükséges mintaelemszám meghatározása. További sokasági jellemzők (értékösszeg, arány, szórás) becslése egyszerű véletlen mintából. 8. Számítógépes mintaismétlések módszerének gondolatmenete. A hipotézisvizsgálat bevezető fogalmai és gondolatmenete. A próba tárgya. A nullhipotézis és az alternatív hipotézis felírása. 9. A próbafüggvény, szignifikancia szint, kritikus érték, elfogadási és visszautasítási tartomány, döntés. 10. Elsőfajú és másodfajú hiba. 11. Egyszerű és összetett hipotézisek. Egyoldalú és kétoldalú próbák. 12. Egymintás és kétmintás próbák (várható értékre, arányra és szórásra). Empirikus szignifikancia szint (p érték). 13. Illeszkedésvizsgálat (egyenletes és normális eloszlás feltételezésére, minta reprezentativitásának ellenőrzésére)
14. Függetlenségvizsgálat
c 2 -próbával.
c 2 -próbával.
15. Variancia-analízis. ANOVA tábla készítése és értelmezése. Az alkalmazás néhány gyakorlati kérdése. 16. Bevezetés a korreláció- és regressziószámításba. Kétváltozós lineáris regresszió. 17. Lineáris korrelációs együttható. Determinációs együttható. 18. Statisztikai következtetések lineáris regresszió alapján (paraméterek tesztelése, regressziós becslések készítése). 19. Kétváltozós hatványkitevős regresszió. 20. Korrelációs index. Elaszticitás fogalma, mérése. 21. Többváltozós lineáris regresszió. Parciális regressziós együtthatók tesztelése és értelmezése. Parciális elaszticitás. 22. Korrelációs mátrix. Parciális és többszörös korrelációs együtthatók. Determinációs együtthatók. 23. Következtetések a regresszióban (Az SLM feltételrendszere. Becslések, hipotézisvizsgálat a standard lineáris modellben. A paraméterek szeparált tesztelése. A modell egészének tesztelése.) A modell feltételek vizsgálata. A változók körének és számának meghatározása – modellépítés.
24. Az idősorok elemzése átlagokkal (a jelenség átlagos nagysága, az abszolút és relatív változások átlaga). Az idősorok dekompoziciója. Trendszámítás mozgó átlagokkal. 25. Analitikus trendszámítás (lineáris és exponenciális trend). 26. Ciklus-hatás elemzése analitikus trend és mozgó átlagolású trend összekapcsolásával. 27. Szezonalitás jellege és mérése. Szezonális eltérések és szezonindexek számítása, értelmezése és felhasználása. Szezonális kiigazítás. Extrapoláció. Debrecen, 2011. február 1.
Dr. Balogh Péter docens
Tantárgyi program 1. A tantárgy neve, kódja: Stratégiai menedzsment; AVM_SNA002 2. A tantárgyfelelős neve, beosztása: Dr. Gályász József egyetemi docens 3. Szakcsoport (szakirány) megnevezése: Számvitel és pénzügy MA; nappali 4. A tantárgy típusa: A, kötelező A tantárgy oktatásának időterve: 1. félév, 2+2 K 5. A tantárgy kredit értéke: 5 6. A tantárgy oktatási célkitűzése: A tantárgy keretében a hallgatók megismerik a stratégia jelentőségét, szakmai alapjait, így szemléletük, gondolkodásmódjuk és tételes szakmai, módszertani ismereteik lehetővé teszik, hogy egy adott szervezet stratégiájának kidolgozásában és annak megvalósításában és az eredmények értékelésében részt vegyenek. Képessé válnak továbbá arra, hogy a balanced scorecard és a benchmarking módszert adaptálni tudják a stratégia-menedzselési folyamatokban. 7. Az oktatás személyi feltételei: Dr. Gályász József egyetemi docens Dr. Juhász Csilla egyetemi adjunktus Dr. Szabados György egyetemi tanársegéd 8. A tantárgy hallgatásának előfeltétele, előképzettségi szint (felsorolni): Azonos a szakra jelentkezés feltételeivel 9. A tantárgy tartalma: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.
Stratégiai alapok I. Stratégiai alapok II. Stratégiai inputok Stratégiai elemzés I. Stratégiai elemzés II Stratégiai változatok képzése Stratégiai változatok értékelése Stratégiai döntés A stratégia megvalósítása A stratégia értékelése, visszacsatolás A jövő stratégiai irányzatai. Balanced scorecard Benchmarking Ágazati stratégiák az innovációban Félév értékelése, zárás
10. Órarendi, illetve „otthoni” terhelés aránya: A tantárgy előadásai csak órarendi elfoglaltságot jelentenek, a gyakorlatokon viszont otthoni felkészülést igénylő feladatokat is kapnak a hallgatók. Ezek meghatározott tematika szerinti információk összegyűjtését jelentik, amelyről „felkért hozzászóló”formában adnak számot az órákon. 11. Évközi ellenőrzés módja: A gyakorlatokon való részvétel kötelező a tantárgyfelvételt követően. A megengedett hiányzás a kari Tanulmányi és Vizsgaszabályzatban rögzítettek szerint. 12. Számonkérés módja: Írásbeli és szóbeli vizsga 13. A tantárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: Nincsenek. 14. A kötelező, illetve ajánlott irodalom: Chikán Attila (2008): Vállalatgazdaságtan., Aula Kiadó, Bp. IFUA Horváth Partners (2008): Balanced Scorecard a gyakorlatban Henry Mintzberg (2005) Stratégiai szafari. HVG Kiadó, Bp. Fülöp Gyula (2008): Stratégiai menedzsment. Perfekt kiadó, Bp. 15. A tantárgy tárgyi szükségletei: Oktatástechnikai eszközök: írásvetítő, diavetítő, videokamera, videomagnó, televízió készülék, fénymásoló, számítógép, tábla, kréta Átrendezhető berendezésű tanterem vagy tréning szoba.
Debrecen, 2010. 01.30. Dr. Gályász József egyetemi docens tantárgyfelelős
FOGLALKOZTATÁSI TERV
1. Stratégiai alapok I. 2. Stratégiai alapok II. 3. Stratégiai inputok 4. Stratégiai elemzés I. 5. Stratégiai elemzés II 6. Stratégiai változatok képzése 7. Stratégiai változatok értékelése 8. Stratégiai döntés 9. A stratégia megvalósítása 10. A stratégia értékelése, visszacsatolás 11. A jövő stratégiai irányzatai. 12. Balanced scorecard 13. Benchmarking 14. Ágazati stratégiák az innovációban 15. Félév értékelése, zárás
Debrecen, 2010. 01.30. Dr. Gályász József egyetemi docens tantárgyfelelős
VIZSGAKÉRDÉSEK STRATÉGIAI MENEDZSMENT 1. A stratégia megközelítései az üzleti életben…… 2. A stratégiai szemlélet jellemzői3. A problémakezelés dimenziói 4. Az összhangteremtésnek mi a tárgya 5. A stratégia fogalma? 6. A formális stratégia jellemzői……. 7. A szervezet fogalma…… 8. A vállalati stratégiai modellek felsorolása 9. A stratégia alkotás módjai….. 10. Mia különbség a stratégiai tervezés és a stratégiai menedzsment között? 11. A vállalat jellemző működési folyamatai…… - A stratégiai menedzsment fogalma…… - A stratégiai menedzsment idődimenziója….. - A stratégiai menedzsment, mint vezetési folyamat…… - A vízió meghatározása és típusai…. - A misszió meghatározása és típusai… - Az üzleti tevékenység fókuszpontjai….. - A stratégiai célok hierarchiája….. - A stratégiai célokkal szembeni követelmények…… - A környezeti és társadalmi felelősség akcióterületei….. 12. A stratégiai elemzés területei….. 13. A PESTEL elemzés területei ( a mozaikszó összetevői)…… 14. Mi az a szcenárió? 15. A mikro környezet elemzési területei….. 16. Porter öttényezős modellje…. 17. A verseny területei6a versengés mértéke…… 18. Milyen fenyegetettséget jelentenek a szállítók? 19. A stratégiai csoport fogalma… 20. A versenytárselemzés fókuszterületei…. 21. Az iparági életciklus szakaszai…… 22. Melyek a vállalatok elsődleges folyamatai/tevékenységei? - Milyen stratégiai szinteket különböztetünk meg?? - A növekedési stratégia belső és külső forrásai…. - A stratégiai szövetség előnyei… - Stratégia típusok orientáció szerint.. - Az induló vállalatok stratégiai lehetőségei… - Az üzleti egység meghatározása… - A költségvezető stratégia lényege… - A megkülönböztető stratégia lényege.. - Z összpontosító stratégia lényege…. - A legjobb értéket szolgáltató stratégia fókuszterületei… - A fejlesztési stratégiák felsorolása….. - A piaci terjeszkedési stratégia jellemzői… - A termékfejlesztési stratégia jellemzői.. - A diverzifikáció fajtái/kategóriái… - A fordulatstratégiák beavatkozási területei… 23. A logisztikai rendszer stratégiai összetevői, gondolkodási kerete…
24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.
37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44.
45. 46. 47. 48. 49.
Az értékesítés stratégiai tényezői a logisztikai rendszerben… A beszerzés stratégiai tényezői a logisztikai rendszerben….. A készletezés stratégiai tényezői a logisztikai rendszerben… A termelési kapacitások, termelő berendezések stratégiai szempontjai.. A TQM elvei…. Az EFQM modell adottságelemei és jellemzésük.. Az EFQM modell eredményelemei és jellemzésük… Az innovációs stratégia modellje, tényezői Az innováció és a szervezet viszonya… A technológiai innováció összetevői….. A termék-innováció folyamata….. Innovációs ötletgenerálási módszerek…. Új trendek az innováció menedzsmentben….. - A stratégiai változatok értékelésének szempontjai (3)….. - Megvalósíthatósági elemzési módszerek… - A megvalósíthatóság elemzési területei… - A stratégiai döntés következményei … - Mivel kell összhangban lennie a kiválasztott stratégia változatnak? A stratégia megvalósításának lépései… Az akcióterv tervezési területei… Az erőforrások elosztásánál mik a vetítési területek….. A humánerőforrás szerepének változása a modernizációval összefüggésben….. A szervezetalakítás elvei.. Melyek a rugalmas szervezeti formák? Mi a lényege a kereszt-funkcionális szemléletnek? A hálózati jellegű szervezetek ismérvei… - A balanced scorecard fogalam… - A BSc nézőpontjai.. - A BSc kialakítása… - Mire fókuszál a tanulás-fejlődés nézőpontja? - Milyen benchmarking típusokat ismer? - A benchmarking célja….. - Miért olcsó a benchmarking? Az innováció fogalma… Lineáris innovációs modellek….. A sikeres innováció kulcstényezői… Melyek a kockázatok felméréskor vizsgált dimenziók? A spin-off vállalkozások jellemzői-….
Debrecen, 2010. 01.30. Dr. Gályász József egyetemi docens tantárgyfelelős
Tantárgyi program és követelmény 1. A tantárgy neve (csoportja): Haladó vállalati pénzügyek AVM_SNA003 2. 3. 4. 5. 6.
A tantárgyfelelős neve, beosztása: Dr. Tarnóczi Tibor, egyetemi docens Szakcsoport (szakirány) megnevezése: Számvitel MSc szak, I. évfolyam A tantárgy típusa: „A” A tantárgy oktatásának időterve: 2. félév, 2+2 K A tantárgy kredit értéke: 5 kredit
7. A tantárgy oktatási célkitűzése: A vállalati pénzügyek tematikájához kapcsolódva megismertetni a hallgatókat a pénzügyi piacok működésének részleteivel, a vállalkozások finanszírozásának egyes elméleti és gyakorlati kérdéseivel. A fő cél a hallgatók mélyebb megismertetése a pénzügyi folyamatokkal, segítve pénzügyi döntéshozatali képességük fejlesztését. 8. Az oktatás személyi feltételei: Dr. Tarnóczi Tibor egyetemi docens, Dr. Rózsa Andrea adjunktus 9. A tantárgy hallgatásának előfeltétele, előképzettségi szint: 10. A tantárgy tartalma: Hét
Előadás
Gyakorlat
1.
Befektetések és a hasznosság
Hasznossággal kapcsolatos számítások.
2.
Döntés hasznosság alapján
Optimális hasznosságú portfólió összeállítása.
3.
Piaci modellek a befektetések értékelésében
A béta együttható kiszámítása.
4.
Portfóliók képzése
Portfóliók összeállítása.
5.
Portfóliók teljesítménye
Portfóliók teljesítményét mérő mutatók kiszámítása.
6.
Az arbitrázs értékelés modellje
APT modellszámítások.
7.
Az opcióárazás elmélete
Az opcióárazással kapcsolatos egyszerűbb számítások.
8.
Tőkeköltségvetés
Tőkeköltségvetés készítése.
9.
Kockázatkezelés a tőkeköltségvetésben
Beruházási számítások és érzékenységvizsgálatuk.
10.
Portfólió modellek a tőkeköltségvetésben
Beruházási kockázatok elemzése.
11.
Projekt-döntések
Beruházási döntések.
12.
Könyvtárhasználati hét. Felkészülés dolgozatírásra.
13.
Vállalatok pénzügyi gazdálkodásának főbb kérdései
Forgótőke menedzsmenthez kapcsolódó feladatok megoldása
14.
Optimális vállalati pénzgazdálkodás
Pénzgazdálkodási modellekkel történő számítások.
15.
Vállalatfelvásárlás és fúzió
Követelésmenedzsmenthez kapcsolódó számítások.
11. Órarendi, illetve „otthoni” terhelés aránya: 50-50%
12. Évközi ellenőrzés módja: A félévközi és a félévvégi megfelelő felkészülés érdekében elvárt és ajánlott az előadásokon való részvétel. A szemináriumokon maximum 3 alkalommal lehet hiányozni. Félév közben két alkalommal a Moodle rendszerben tesztek megírására kerül sor, amit a vizsgaidőszak első három hetében, a megadott időpontban lehet összevontan pótolni, illetve javítani. A tesztek 20-20 %-os mértékben a félévvégi érdemjegybe is beleszámítanak. Az utolsó szemináriumon, a félév során a szemináriumokon megoldott feladatokhoz hasonló, feladatok számítógépes számonkérésére kerül sor. A feladatmegoldást a vizsgaidőszak első három hetében, a megadott időpontban lehet összevontan pótolni, illetve javítani. A feladatmegoldást a félév elismeréséhez legalább 60 %-os szinten kell teljesíteni. A feladatmegoldás 30 %-ban számít bele a félévvégi érdemjegybe. Aki a tesztekből és a feladatmegoldásból legalább 86 %-ot elér, mentesül a szóbeli vizsga alól és jeles érdemjegyet kap. A félévvégi érdemjegy utolsó 30 %-át a szóbeli vizsga adja. Aki elégtelen érdemjegyet szerez, annak csak a szóbelit kell megismételnie. 13. Számonkérés módja: kollokvium, amely félévközi teszt (40 %), számítógépes feladatmegoldás (20 %) és szóbeli (40 %) részekből áll. Értékelés: – 60 % elégtelen 61 – 70 % elégséges 71 – 80 % közepes 81 – 90 % jó 91 jeles 14. A tantárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: 15. Kötelező, illetve ajánlott irodalom: Bélyácz Iván: Befektetési döntések megalapozása, Aula könyvkiadó, Budapest, 2009. Damodaran, A.: A befektetések értékelése. Panem Kft., Budapest, 2006. Brealey, R.A.-Myers, S.C.: Modern vállalati pénzügyek. Panem Kft., Budapest, 2005. 16. A tantárgy tárgyi szükségletei: tábla, projektor, notebook.
Debrecen, 2010. szeptember 15.
Dr. Tarnóczi Tibor egyetemi docens
Tantárgyi program 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
A tantárgy neve (csoportja): Kutatásmódszertan AVM_SNA005 A tantárgyfelelős neve, beosztása: Dr. Ertsey Imre, tanszékvezető, egyetemi tanár Szakcsoport (szakirány) megnevezése: Számvitel MA I. évfolyam A tantárgy típusa: „A” A tantárgy oktatásának időterve: 1. (kereszt)félév 2+1 G A tantárgy kredit értéke: 4 kredit A tantárgy oktatási célkitűzése: A tárgy oktatásának alapvetõ célja, hogy a hallgatókkal megismertesse a tudományos kutatás alapjait, a probléma megoldás fő lépéseit, a modellépítés alapjait, hogy a képesek legyenek az egyetemeken, kutató intézetekben, vállalati kutató-helyeken stb. a gyors beilleszkedésre, illetve a különbözõ – kreatív tudást igénylõ – munkahelyeken a K+F+I területen elért eredmények hatékony adaptációjára, egy-egy vállalkozás mûszaki fejlesztés feladatainak kidolgozásában való hatékony közremûködésre. 8. Az oktatás személyi feltételei: Dr. Ertsey Imre egyetemi tanár, Dr. Nagy Lajos adjunktus 9. A tantárgy hallgatásának előfeltétele, előképzettségi szint: A tárgy felvételénél előnyösek a következő készségek, jártasságok : kreatív gondolkodás, matematikai, statisztikai módszerekben való jártasság, középfokú angol nyelvismeret 10. A tantárgy tartalma: Hét Előadás Gyakorlat 1. Regisztrációs hét A kutatásmódszertan fogalma, Az Excel táblázatkezelő, mint általános kutatásmódszertani modellezési eszköz 2. alapfogalmak, a kutatási folyamat Matematikai programozási Az Excel táblázatkezelő, mint 3. modellek alkalmazása a kutatásban modellezési eszköz A lineáris programozás alapjai, LP modellezés 4. feladattípusok, árnyékárak 5. Érzékenységvizsgálat LP modellezés Alternatív programok, alternatív LP modellezés 6. optimumok, egész értékű programozás Termelési szerkezet optimalizálás, LP modellezés 7. Keverési modellek Dinamikus és szimultán modellek, LP modellezés 8. pénzügyi modellek Pénzügyi modellek Többperiódusos pénzügyi modell 9. Többperiódusos pénzügyi modell 10. DEA modellek 11. Hálózati modellek DEA modellek 12. Könyvtárhasználati hét 13. Hálózati modellek Hálózati modellek A szimuláció alkalmazása a Hálózati modellek 14. kutatásban A szimuláció alkalmazása a Monte-Carlo szimuláció 15. kutatásban 11. Órarendi, illetve „otthoni” terhelés aránya: 50-50%
12. Évközi ellenőrzés módja: Az előadások ismeretanyaga a gyakorlatokon kerül számonkérésre. A félév elismerésének feltétele, hogy az előadásokról és a gyakorlatokról történő hiányzások száma ne haladja meg az AVK Tanulmányi- és Vizsgaszabályzatában meghatározott mértéket, valamint a gyakorlati munka lezárásaként a hallgatóknak egy, a gyakorlatokon megismert problémát önállóan és sikeresen meg kell oldaniuk. 13. Számonkérés módja: A félév gyakorlati vizsgával zárul, formája írásbeli számonkérés. 14. A tantárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: nincs 15. Kötelező, illetve ajánlott irodalom: Kötelező irodalom: Winston, W. L.: Operációkutatás módszerek és alkalmazások, Aula Kiadó, 1. kötet, 2003 Ajánlott irodalom: Majoros Pál : A kutatásmódszertan alapjai, Perfekt,2004 Tomcsányi Pál: Általános kutatásmódszertan, Szent István Egyetem, Budapest 2000 Mészáros Sándor : Agrárgazdasági kutatásmódszertan jegyzet, Debrecen, 2005 Cliff T. Ragsdale : Spreadsheet Modelling and Decision Analysis Thomson-South Western 2007 16. A tantárgy tárgyi szükségletei: előadó, számítástechnikai labor, tábla, projektor, notebook 2010. szeptember 10. Dr. Ertsey Imre tanszékvezető egyetemi tanár
Elméleti vizsgakérdések A tantárgy neve (csoportja): Kutatásmódszertan AVM_SNA005 A tantárgyfelelős neve, beosztása: Dr. Ertsey Imre, tanszékvezető, egyetemi tanár Szakcsoport (szakirány) megnevezése: Számvitel MA I. évfolyam A tantárgy típusa: „A” A tantárgy oktatásának időterve: 1. (kereszt)félév 2+1 G 1. A kutatás fogalma, kutatási irányzatok 2. A lineáris programozás fogalma, feladattípusok 3. Az erőforrások és a tevékenységek árnyékárainak értelmezése 4. A termelési szerkezetet optimalizáló modell felépítése 5. A kapacitások és a programvektor egyidejű optimalizálása 6. Az érzékenységvizsgálat fogalma, lépései 7. Alternatív programok 8. Alternatív optimumok 9. Az egészértékű és a vegyes egészértékű programozás fogalma, alkalmazása 10. A keverési modellek megoldása lineáris programozása 11. Többperiódusos szimultán modellek felépítése, alkalmazása 12. Többperiódusos rekurzív modellek felépítése, alkalmazása 13. Pénzügyi terv készítése többperiódusos szimultán modellek alkalmazásával 14. Az átrakási probléma jellemzői, megoldása 15. A legrövidebb út probléma fogalma, alkalmazása 16. A hálótervezés fogalma, a hálóterv leképezése 17. A kritikus út meghatározása, jelentősége 18. Hogyan hasonlítható össze a gazdasági egységek hatékonysága DEA modellezéssel?
2010. szeptember 10. Dr. Ertsey Imre tanszékvezető egyetemi tanár
TEMATIKA ÉS KÖVETELMÉNYRENDSZER 1.
A tantárgy neve: AVM_SNA006_K5, Pénzügyi instrumentumok és számvitelük,
2.
Tantárgyfelelősök neve, beosztása: Dr. Rózsa Andrea, adjunktus; Dr. Bács Zoltán, egyetemi docens
3.
Szakcsoport (szakirány) megnevezése: Számvitel MA szak,
4.
A tantárgy típusa: Szakmai törzsanyag
5.
Oktatási követelmény: 4. félév, 2+2 G
6.
Kredit érték: 5 kredit
7.
A tantárgy oktatási célkitűzése: A tantárgy célja, hogy kibővítse a Hallgatók ismereteit az alapvető pénzügyi instrumentumok értékeléséhez, és számviteli elszámolásához kapcsolódóan. A tárgy két blokkból épül fel. Az első blokkban a pénzügyi termékek árazása témakört dolgozzuk fel, a cash flow, bankbetét, hitelfelvét, kötvény, részvény, származékos ügyletek fejezetek kiemelésével. A második blokk a nemzetközi számviteli szabályokat és a valós értékelés alapelveit ismerteti meg.
8.
Az oktatás személyi feltételei: Dr. Rózsa Andrea adjunktus (GVK 133), Dr. Bács Zoltán egyetemi docens (GVK 136), meghívott előadó(k), szakember(ek)
9.
Tantervi előfeltétel: 10. A tantárgy tartalma:
4.
Előadások REGISZTRÁCIÓS HÉT Tematika, követelményrendszer ismertetése, A pénzügyi instrumentumok és a valós értékelés alapjai CF, bankbetét, hitelfelvét, kamatlábak Kötvények, részvények, speciális pénzáramlások, átlagidő, immunizáció Kamatgörbe, és hozamgörbe
5.
Határidős ügyletek, forward, futures, árazás
6. 7.
Nemzeti Ünnep Csereügyletek: kamatswap, devizaswap
8.
Opciók, egyéb opciók, összetett pozíciók
9. 10. 11. 12. 13.
1. ZH Pénzügyi instrumentumok számvitele Pénzügyi instrumentumok számvitele Könyvtárhét Pénzügyi instrumentumok számvitele
14.
Pénzügyi instrumentumok számvitele
órai munka
15.
Pénzügyi instrumentumok számvitele
órai munka
Hét 0. 1.
2. 3.
Gyakorlatok/szemináriumok Szemináriumi értékelés megbeszélése, alapismeretek ismétlése FSZ példatár, I., II. FSZ példatár IV., prezentáció FSZ példatár III., feladatok FSZ példatár VIII., pozíció és ügylet FSZ példatár IX., deviza FSZ példatár X., XII., XV., egyéb opciók, pozíciók órai munka órai munka órai munka órai munka
11. Órarendi, illetve otthoni terhelés aránya: 50-50 %
1
12. Követelmények Az aláírás megszerzésének feltételei: Kötelező szemináriumi részvétel, max. 2 hiányzás. Önálló órai munka teljesítése: kijelölt feladatok bemutatása, kiegészítő elméleti prezentáció tartása. (aktív órai részvétel) 13. Számonkérés módja: A gyakorlati jegy (G) megszerzése: Ebből a tárgyból gyakorlati jegyet (G) kell szerezni. A gyakorlati jegy a tantárgy két blokkjának külön-külön értékeléséből tevődik össze, 50 – 50 % részarányban. A gyakorlati jegy megszerzését a vizsgaidőszak 3. hetéig le kell zárni. Az első blokk számonkérése: 14.héten: április 5-én: kötelező 60 perces zh keretében történik. A számonkérés tartalma: 6 elméleti kérdés és 6 feladat megoldás, az első blokk féléves tananyaga alapján. Értékelés: 60 %-tól: 2; 70 %-tól: 3; 80 %-tól: 4; 90 %-tól: 5. A második blokk számonkérése: várhatóan az utolsó héten. Pótlás és javítás: vizsgaidőszak 1.-2. hetében, a blokkokhoz tartozó különálló dolgozatok megírásával. A végső érdemjegyet a megszerzett százalékok egyszerű számtani átlaga alapján állapítjuk meg. 14. A tantárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: 15. Kötelező és ajánlott irodalom Kötelező irodalom: Előadásanyag (Moodle-ban elérhetőek!) 1. blokk kötelező irodalom: Száz János: Pénzügyi termékek áralakulása Flesch Ádám – Száz János: Befektetési számítások 2. blokk kötelező irodalom: későbbiekben az előadó által megadott irodalom 16.
A tantárgy tárgyi szükségletei: tábla, projektor, toll, számológép
Debrecen, 2011-02-10 Dr. Rózsa Andrea, adjunktus
2
Tantárgyi program és követelmény 1. A tantárgy neve (csoportja): Nemzetközi számviteli standardok alkalmazása (AVM_SNA008) 2. A tantárgyfelelős neve, beosztása: Dr. Bács Zoltán, egyetemi docens 3. Szakcsoport (szakirány) megnevezése: Számvitel MA mesterszak, II. évfolyam 4. A tantárgy típusa: „A” 5. A tantárgy oktatásának időterve: 4. félév, 2+2 K 6. A tantárgy kredit értéke: 5 kredit 7. A tantárgy oktatási célkitűzése: A nemzetközi számviteli standardok alkalmazásával kapcsolatos ismeretek elmélyítése. Nemzetközi számviteli standardok alapján készült beszámolók megismerése. 8. Az oktatás személyi feltételei: Bereczné Boros Andrea, tudományos segédmunkatárs 9. A tantárgy hallgatásának előfeltétele, előképzettségi szint: Számviteli esettanulmányok, Pénzügyi kimutatások elemzése 10. A tantárgy tartalma: Hét 1. 2.
3.
4.
5. 6. 7.
8.
Előadás
Gyakorlat Regisztrációs hét.
A számvitel nemzetközi szabályozása. Az IFRS jogi környezete, kapcsolata az EU szabályozással. A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok Keretelvei. Az IFRS-ek szerinti pénzügyi kimutatások tartalmára, felépítésére, szerkezetére vonatkozó elvárások (IAS 1). A pénzügyi kimutatások összeállítására vonatkozó legfontosabb szabályok. Ingatlanok, gépek és berendezések megjelenítése, elszámolási, értékelési sajátosságai, közzétételre vonatkozó követelményei (IAS 16). Befektetési célú ingatlanokra vonatkozó szabályozás az IFRS-ek rendszerében (IAS 40). Az immateriális javak megjelenítése, értékelési sajátosságai, közzétételre vonatkozó követelményei (IAS 38). A készletek megjelenítése, értékelési sajátosságai, közzétételre vonatkozó követelményei (IAS 2). Bevételek megjelenítése, elszámolásának, értékelésének sajátosságai közzétételre vonatkozó követelményei (IAS 18). Beruházási szerződésekkel kapcsolatos bevételek és költségek elszámolása, közzétételre vonatkozó követelmények (IAS 11). A céltartalékok, függő kötelezettségek és
Teszt típusú feladatok
IAS 1 alkalmazása a gyakorlatban.
IAS 16 és IAS 40 alkalmazása a gyakorlatban.
IAS 38 alkalmazása a gyakorlatban. IAS 2 alkalmazása a gyakorlatban.
IAS 18 és IAS 11 alkalmazása a gyakorlatban.
IAS 37 alkalmazása a gyakorlatban.
9.
10.
11.
függő követelések fogalma, számviteli kezelése, közzétételre vonatkozó követelményei (IAS 37). A konszolidált pénzügyi kimutatásokra vonatkozó legfontosabb szabályok az IFRS-ek szerint. A nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok első alkalmazására vonatkozó előírások (IFRS 1). Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele (IAS 20). Az átváltási árfolyamok változásának hatásai (IAS 21) Hitelfelvételi költségek (IAS 23). Nyereségadók (IAS 12).
Konszolidált pénzügyi kimutatások az IFRSek szerint. IFRS 1 gyakorlati alkalmazása.
IAS 20 és IAS 21 alkalmazása a gyakorlatban. IAS 23 és IAS 12 alkalmazása a gyakorlatban.
11. Órarendi, illetve „otthoni” terhelés aránya: 50-50% 12. Évközi ellenőrzés módja: Az aláírás és a vizsgára bocsátás feltétele a gyakorlatokon való igazolt részvétel, valamint egy esettanulmány elkészítése és prezentálása. Megengedett hiányzás mértéke TVSZ szerint. 13. Számonkérés módja: Írásbeli kollokvium 14. A tantárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: 15. Kötelező, illetve ajánlott irodalom: Kötelező irodalom: - Boros J. – Bosnyák J. – Kováts E. (szerk.): Az IFRS-ek rendszere, MKVKOK, Budapest 2006. - Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB): Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok, Magyar Számvitel Fejlesztéséért Alapítvány, 2007. - IFRS zsebkönyv 2010, Deloitte, http://www.iasplus.com/dttpubs/pocket2010hungarian.pdf - Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok – Minta pénzügyi kimutatások 2009 (Deloitte) http://www.iasplus.com/fs/2009modelfshungarian.pdf Ajánlott irodalom: - Littleford, Tokar, Vlasman: IFRS-ek nagyító alatt, Perfekt, 2006. - Novák Miklós: Bevezetés a nemzetközi beszámolókészítésbe, Saldo, 2005. - Hírek, aktualitások angol nyelven: http://www.iasplus.com/index.htm http://www.ifrs.org/Home.htm 16. A tantárgy tárgyi szükségletei: tábla, projektor, notebook.
Debrecen, 2011. szeptember 16.
Dr. Bács Zoltán egyetemi docens
Tantárgyi program és követelmény 1. A tantárgy neve (csoportja): AVM_SNA009-K5 Konszolidált beszámoló összeállítása és elemzése 2. 3. 4. 5. 6.
A tantárgyfelelős neve, beosztása: Dr. Kozma András, professor emeritus Szakcsoport (szakirány) megnevezése: Számvitel MA mesterszak, A tantárgy típusa: „A” A tantárgy oktatásának időterve: 4. félév, 2+2 K A tantárgy kredit értéke: 5 kredit
7. A tantárgy oktatási célkitűzése: A tantárgy célja, hogy a hallgatók elmélyítsék az összevont (konszolidált) éves beszámoló összeállításával és elemzésével kapcsolatos ismereteiket. 8. Az oktatás személyi feltételei: Galicz Kata Judit tudományos segédmunkatárs 9. A tantárgy hallgatásának előfeltétele, előképzettségi szint: A számvitel szabályozása, Számviteli esettanulmányok, Pénzügyi kimutatások elemzése 10. A tantárgy tartalma: Hét 1. 2.
3.
4.
5.
6.
7. 8. 9. 10. 11.
Előadás
Gyakorlat
Regisztrációs hét. A konszolidációval kapcsolatos A vállalatcsoporton belüli meghatározó fogalmak. Konszolidációs számviteli befolyás megállapítása, a konszolidációs politika. Konszolidált éves beszámoló kör kialakítása. készítési kötelezettség. Mentesülés a konszolidált éves beszámoló készítés kötelezettsége alól. Konszolidált éves beszámoló részei, A konszolidáció előkészítésével kapcsolatos formája, fordulónapja és feladatok. mérlegkészítés időpontja. Közbülső éves beszámoló. A konszolidáció általános Leányvállalat első tőkekonszolidálása előkészítése. A teljeskörű könyv szerinti értékkel. Leányvállalat első konszolidáció előkészítő feladatai. tőkekonszolidálása aktualizált érték alapján. A tőkekonszolidáció célja, Leányvállalat követő tőkekonszolidálása. csoportosítása, módszerei. Leányvállalatok tőkekonszolidációja Közös vezetésű vállalkozások Közös vezetésű vállalkozások tőkekonszolidálása. Társult tőkekonszolidálása. Társult vállalkozások vállalkozások befektetés értékelése. befektetés értékelése. Adósságkonszolidálás. Adósságkonszolidálás Közbenső eredmények konszolidálása Adósságkonszolidálás Konszolidálás miatti társasági adó Közbenső eredmények konszolidálása különbözetek. Konszolidált kiegészítő melléklet és Konszolidálás miatti társasági adó üzleti jelentés. különbözetek. A konszolidált beszámoló elemzése. A konszolidált beszámoló elemzése.
11. Órarendi, illetve „otthoni” terhelés aránya: 50-50% 12. Évközi ellenőrzés módja:
Az aláírás és a vizsgára bocsátás feltételei a gyakorlatokon való igazolt részvétel, valamint a 2 db félévközi zárthelyi dolgozat legalább 60 %-os teljesítése. A két zh együttesen pótolható a szorgalmi időszak utolsó hetében. 13. Számonkérés módja: írásbeli kollokvium 14. A tantárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: 15. Kötelező, illetve ajánlott irodalom: Kötelező irodalom: Dr. Kozma András: Vázlatok a számvitel tanulásához 3. kötet. Keletlombard Kft., Debrecen, 2002. Fridrich Péter – Dr. Simon Szilvia – Dr. Sztanó Imre: A konszolidáció módszertana. Perfekt Kiadó, Budapest, 2008. Fridrich Péter – Dr. Simon Szilvia: A konszolidáció módszertana – Példatár. Saldo Zrt, Budapest, 2010. Ajánlott irodalom: A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 16. A tantárgy tárgyi szükségletei: tábla, projektor, notebook. Debrecen, 2011. február 17.
Dr. Kozma András professor emeritus
Tantárgyi program és követelmény 1. A tantárgy neve (csoportja): AVM_SNA010 Vállalkozások költségvetési kapcsolatai és ellenőrzése. 2. A tantárgyfelelős neve, beosztása: Dr. habil Reke Barnabás, egyetemi tanár, Boros Andrea, Tóth Réka, egyetemi adjunktus 3. Szakcsoport (szakirány) megnevezése: Pénzügy II. évfolyam 4. A tantárgy típusa: „A” 5. A tantárgy oktatásának időterve: 3. félév, 2+2 K 6. A tantárgy kredit értéke: 5 kredit 7. A tantárgy oktatási célkitűzése: A tantárgy képzési célja: A hallgató sajátítsa el a gazdálkodók (vállalkozások és költségvetési szervek) különféle adózási, járulékfizetési, támogatási elszámolások, bevallások elkészítését, az ezzel kapcsolatos számviteli hibák és hibahatások feltárását vizsgálati program keretében, mindezek ellenőrzésének fő szempontjait, a feltárt hibák és hibahatások jegykönyvezését, valamint a hiba és hibahatások számviteli javításának megoldásait, az ügymenet napi gyakorlatát. A tárgy keretében kerül sor a korábbi, és a jogszabályi változások miatt újszerű adózási és adóellenőrzési ismereteinek kibővítésére, annak érdekében, hogy képesek legyenek a gazdálkodók adótervezésére, adóoptimalizálására (cégformától, tevékenységtől, székhelytől és könyvvezetéstől függő adók), az elektronikus adóbevallásaik elkészítésére és azok ellenőrzésére, az adóminimalizálást segítő szervezeti (átalakulás) és technikai (transzferárak) megoldásokra, valamint betekintést nyerjenek a hazai és az uniós támogatások rendszerébe. A tárgy keretében a számviteli, pénzügyi, adózási összefüggéseket feltárva és az ellenőrzési technikákat bemutatva rendszer szemléletben kerül feldolgozásra az ismeretanyag. A hallgató gyakorlat keretében dolgozza fel a gazdálkodók (vállalkozások és költségvetési szervek) az éppen aktuális jövedelmi típusú (szja, társasági adó), forgalmi típusú (áfa, jövedéki adó) és vagyoni jellegű adók, a helyi adók, a bérekkel kapcsolatos járulékok, illetékek, ökoadók, egyéb adójellegű kötelezettségek, vámok és illetékek alapjának, mértékének, előleg fizetésének, bevallásának, önrevíziójának és adóellenőrzésének kérdésköreit. A hallgató esettanulmányokon keresztül ismeri meg a számviteli hiba és hibahatások költségvetési kapcsolatokra gyakorolt hatásainak feltárását a revizori vizsgálati program és jegyzőkönyv készítését. A gyakorlati foglalkozásokon használja az adózás informatikai rendszereit (jogtárakat, adózási adatbázisokat, elektronikus adóbevallásokat). A hallgató foglalkozik a bevallások bizonylati alátámasztottságával, a költségvetési kapcsolatokról készülő adófolyószámlák lehívásával és egyeztetésével, az ellenőrzésről készült jegyzőkönyvek és határozatok tartalmával, a téves vagy elmaradt adóbevallások, az adókijátszások és az adócsalások miatt kiszabható szankciókkal és a büntetéseket mérséklő kérelmezési lehetőségekkel. 8. Az oktatás személyi feltételei: Dr. habil Reke Barnabás, egyetemi tanár, Galicz Kata Judit tudományos segédmunkatárs 9. A tantárgy hallgatásának előfeltétele, előképzettségi szint 10. A tantárgy tartalma: Előadás Hét Gyakorlat Regisztrációs hét 1. A tárgyévben érvényes adózási rendszer Költségvetési kapcsolatok rendszere, 2. az adót és támogatások csoportosítása, áttekintése adónemenként I. (SZJA) osztályozása. Közvetlen és közvetett adó, progresszív, proporcionális és degresszív adó. Adóhatóságok az adóhatóságok felügyelete Költségvetési kapcsolatok rendszeréA tárgyévben érvényes adózási rendszer 3.
4.
5.
6.
7.
8. 9.
10.
11.
12.
13.
14.
15.
nek könyvviteli elszámolások lehetőségei elméletei, egy-, két- és többszámlás megoldások. A költségvetési kapcsolatok könyvviteli elszámolásának elvi és gyakorlati lehetőségei Költségvetési kapcsolatok megjelenése a beszámolóban és kiemelten a mérlegben. Költségvetési kiutalási igények, főbb számlaösszefüggések, ellenőrzési szempontok A fizetendő adókkal kapcsolatos elszámolások, főbb számlaösszefüggések, ellenőrzési szempontok A fizetendő járulékokkal kapcsolatos elszámolások, főbb számlaösszefüggések, ellenőrzési szempontok Vám- és Pénzügyőrséggel kapcsolatos könyvviteli elszámolások, főbb számlaösszefüggései, ellenőrzési szempontok Az ellenőrzés fogalmának értelmezése általában és a számvitelben
áttekintése adónemenként II társasági adó
A tárgyévben érvényes adózási rendszer áttekintése adónemenként III ÁFA
A tárgyévben érvényes adózási rendszer áttekintése adónemenként IV. járulékok A tárgyévben érvényes adózási rendszer áttekintése adónemenként V vámok A tárgyévben érvényes támogatási rendszer áttekintése támogatás fajtánként I
A tárgyévben érvényes támogatási rendszer áttekintése támogatás fajtánként II
Az ellenőrzés megállapításainak értelmezése az APEH, a VPOP, az önkormányzat jegyzője kapcsán
A tárgyévben érvényes EU. támogatási rendszer áttekintése
Az ellenőrzés és önellenőrzés számvitele
Vizsgálati program és jegyzőkönyv a vállalkozás költségvetési támogatásának igénybevételének elszámolásáról és nyilvántartásáról
Hiba, hibahatás, következmény ill teher kapcsolatrendszere. A hibafajták tartalom szerinti osztályozása a számvitelben. A hibafajták nagyságrend szerinti osztályozása a számvitelben A hibafeltárás munkafázisai. A hibajavítás folyamata, a hibák, hibahatások, terhek javító könyvelése Az adóhatósági ellenőrzés megindítása. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. Törvény szerinti tényállás tisztázási és bizonyítási lehetőségek az adóellenőrzés során Az ellenőrzési jegyzőkönyv - Adóbírság, késedelmi pótlék, mulasztási bírság, és számviteli nyilvántartásai, elszámolásuk. Az ellenőrzési megállapítások realizálása - A határozathozatal. Jogorvoslati eszközök a hatósági eljárásban.
vizsgálati program és jegyzőkönyv a vállalkozás helyi adófizetési kötelezettségének teljesítéséről vizsgálati program és jegyzőkönyv a vállalkozás központi adók befizetési kötelezettségének teljesítéséről vizsgálati program és jegyzőkönyv a vállalkozás társadalombiztosítási elszámolásához kapcsolódóan vizsgálati program az eredménykimutatás valódiságának, szakmai helyességének, az eredményfelosztásnak az ellenőrzéshez jegyzőkönyv az eredménykimutatás valódiságának, szakmai helyességének, az eredményfelosztásnak az ellenőrzéséről
11. Órarendi, illetve „otthoni” terhelés aránya: 50-50% 12. Évközi ellenőrzés módja:
Az előadások látogatása nem kötelező, de a tananyag elsajátításának alapfeltétele. A gyakorlati foglalkozásokon való részvétel kötelező, a félévaláírás feltétele. A hiányzások nem haladhatják meg a TVSZ-ben előírtakat. A hiányzást követő 3 héten belül kell bemutatni a gyakorlatvezetőnek a tananyag (a gyakorlaton vett példamegoldások) pótlását az oktató által meghatározott módon. Félév közben: a félévi aláírás feltétele, három alkalommal alapismeretekből eredményes dolgozat megírása. Vizsgán csak érvényes leckekönyvvel lehet megjelenni (aki leckekönyvét és/vagy személyi igazolványát nem tudja felmutatni a vizsga előtt, az nem vizsgázhat!). A vizsga formája: írásbeli kollokvium. A vizsgafeladat 10 tesztet, 10 eldöntendő kérdésre válaszadást, 10 kifejtő kérdést-feladatot tartalmaz. 13. A Számonkérés módja: kollokvium, amely az előző pontban megadott megoszlásban, elméleti és gyakorlati részből áll. A végső osztályzat kialakulása, ha a pontszám: < 56 % elégtelen >= 56 és < 66 % elégséges >= 66 és < 76 % közepes >= 76 és < 86 % jó >= 86 jeles 14. A tantárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: 15. Kötelező, illetve ajánlott irodalom: Galántainé Máté Zsuzsa: Adó(rendszer)tan (Aula, 2006. Budapest) Bischer-Sztanó-Vladárné-Vörös: Vállalkozások ellenőrzése (Perfekt, 2001. Budapest) Herich György: Adótan (Penta unió, 2006. Budapest) Pavlik-Stafira-Becsei-Joó-Ducsai: Adózási esettanulmányok (megjelenés alatt) Számvitel 2001. Az államháztartási szervek számvitele, oktatási anyag, Magyar Könyvvizsgálói Kamara, Bp, 2001 - 2000. évi C. törvény a számvitelről - az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) - a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (továbbiakban: Pp.) - az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalról szóló 273/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet 16. A tantárgy tárgyi szükségletei: tábla, projektor, notebook.
Kelt: Debrecen, 2011-01-26 Prof. Dr. habil Reke Barnabás egyetemi tanár
KÉRDÉSEK AZ ALAP ISMERETEKBŐL 1. Költségvetési kapcsolatok rendszere, az adót és támogatások csoportosítása, osztályozása Közvetlen és közvetett adó, progresszív, proporcionális és degresszív adó. Adóhatóságok az adóhatóságok felügyelete 2. Költségvetési kapcsolatok rendszerének könyvviteli elszámolások lehetőségei elméletei, egy-, két- és többszámlás megoldások. A költségvetési kapcsolatok könyvviteli elszámolásának elvi és gyakorlati lehetőségei 3. Költségvetési kapcsolatok megjelenése a beszámolóban és kiemelten a mérlegben 4. Költségvetési kiutalási igények, főbb számlaösszefüggések, ellenőrzési szempontok 5. A fizetendő adókkal kapcsolatos elszámolások, főbb számlaösszefüggések, ellenőrzési szempontok 6. A fizetendő járulékokkal kapcsolatos elszámolások, főbb számlaösszefüggések, ellenőrzési szempontok 7. Vám- és Pénzügyőrséggel kapcsolatos könyvviteli elszámolások, főbb számlaösszefüggések, ellenőrzési szempontok 8. Az ellenőrzés fogalmának értelmezése általában és a számvitelben 9. Az ellenőrzés megállapításainak értelmezése 10. Az ellenőrzés és önellenőrzés számvitele 11. Hiba, hibahatás, következmény ill teher kapcsolatrendszere. A hibafajták tartalom szerinti osztályozása a számvitelben. A hibafajták nagyságrend szerinti osztályozása a számvitelben 12. A hibafeltárás munkafázisai. A hibajavítás folyamata, a hibák, hibahatások, terhek javító könyvelése 13. Az adóhatósági ellenőrzés megindítása. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. Törvény szerinti tényállás tisztázási és bizonyítási lehetőségek az adóellenőrzés során 14. Az ellenőrzési jegyzőkönyv - Adóbírság, késedelmi pótlék, mulasztási bírság. 15. Az ellenőrzési megállapítások realizálása - A határozathozatal. Jogorvoslati eszközök a hatósági eljárásban.
Tantárgyi program 1. A tantárgy neve (csoportja): Költség és teljesítmény elszámolás AVM_SNA012 2. A tantárgyfelelős neve, beosztása: Kondorosi Ferencné Dr, egyetemi docens, intézeti tanszékvezető 3. Szakcsoport (szakirány) megnevezése: Számvitel mesterképzési szak 4. A tantárgy típusa: „A” 5. A tantárgy oktatásának időterve: 2. félév, 2+2 K 6. A tantárgy kredit értéke: 5 kredit 7. A tantárgy oktatási célkitűzése: A hallgatók komplex rendszerben tudják kezelni a vállalkozás saját teljesítmény nyilvántartásának, illetve költségelszámolásának tartalmi kérdéseit. A tevékenységi körnek, illetve a döntéshozók információigényének függvényében képesek legyenek modellezni egy adott vállalkozás szempontjából hatékony költség- és teljesítmény nyilvántartási rendszert, valamint készletezési politikát. 8. Az oktatás személyi feltételei: Kondorosi Ferencné Dr egyetemi docens, intézeti tanszékvezető, Dékán Tamás ügyvivő szakértő 9. A tantárgy hallgatásának előfeltétele, előképzettségi szint: Számviteli alapismeretek (alapszint), Vezetői számvitel (alapszint), Haladó vezetői számvitel (mesterszint) tárgy teljesítése. 10. A tantárgy tartalma:
Hét 1. 2.
3.
4. 5. 6.
Előadás
Gyakorlat
Regisztrációs hét Költség és teljesítmény elszámolás – Költségelszámolási feladatok szerepe -vezetői döntés megalapozásának segítése az értékteremtésben. Vezetői döntéstámogatás eszközei Önköltségszámítás · önköltségszámítás · döntéshozatalt megalapozó információk · tervezés és ellenőrzés. Hozamok elszámolása Hozamok elszámolása teljesítményszámítások Költségek – ráfordítások Teljesítményszámítás költségszámítások Költségszámítási feladatok Költségszámítási módszerek
7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.
Költségszámítási feladatok Zárthelyi dolgozat megírása Gazdálkodás az elszámolás technikák Költségszámítási feladatok alapján Költségtervezés Teszt feladatok Költségvetéstervezés Költség- és költségvetés tervezése Költségvetéstervezés Költésgazdálkodás Könyvtárhasználati hét Költség és teljesítés elszámolás Esettanulmány feldolgozása esettanulmány Költség és teljesítés elszámolás Esettanulmány feldolgozása esettanulmány Esettanulmány feldolgozása Összefoglalás, rendszerezés 11. Órarendi, illetve „otthoni” terhelés aránya: 50-50% 12. Évközi ellenőrzés módja: A félévközi és a félév végi megfelelő felkészülés érdekében elvárt és ajánlott az gyakorlaton való részvétel. Követelmény a gyakorlati foglalkozásokon való felkészült megjelenés és aktív részvétel. A gyakorlatokról legfeljebb 3 alkalommal lehet hiányozni. A teszt 20%-ban, a zárthelyi eredménye 50%-ban számít be a félév végi értékelésbe. Az esettanulmány prezentálása 30%-os mértékben kerül figyelembe vételre a félévi érdemjegybe. 13. Számonkérés módja: Gyakorlati jegy 14. A tantárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: 15. Kötelező, illetve ajánlott irodalom:
dr. Sinkovics Alfréd: Költség- és pénzügyi kontrolling, Budapest, Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft 2007. Róth-Adorján-Lukács-Veit: Számviteli esettanulmányok (MKVKOK 2006.) Költség- és teljesítményértékelési esettanulmányok Kondorosi Ferencné dr: „Kiegészítés és példatár a vezetői számvitel és elemzés alapjaihoz”, CONTROLL 2003 KFT, Debrecen, 2005., ISBN 963-214-615-8 16.
A tantárgy tárgyi szükségletei: tábla, projektor, notebook.
Debrecen, 2010. szeptember 10. Kondorosi Ferencné Dr. egyetemi docens
1. A tantárgy neve (csoportja): Társaságirányítás és számvitel AVM_SNA013 2. Tantárgyfelelős: Dr. Kozma András, professor emeritus 3. Szakcsoport (szakirány) megnevezése: Számvitel MA szak 4. A tantárgy típusa: „A” típusú kötelező tantárgy 5. A tantárgy oktatásának időterve: 3. félév, 1+1 K 6. A tantárgy kredit értéke: 3 kredit 7. A tantárgy oktatási célkitűzése: Felkészíteni a hallgatókat arra, hogy végzett szakemberként hogyan állíthatják a számvitel és az ellenőrzés eszközeit a saját vállalkozásuknál, vagy külső szakértőként a megbízónál a társaságirányítás szolgálatába. 8. Az oktatás személyi feltételei: Dr. Kozma András, professor emeritus 9. A tantárgy hallgatásának előfeltétele, előképzettségi szint: 10. A tantárgy tartalma: Előadás
Oktatási hét 1. hét:
Bevezetés, követelmény.
2. hét:
A tárgy célja, szükségessége.
3. hét:
A társaságirányítás és a számviteli politika. A társaságirányítás és a számvitel gyakorlata. A társaságirányítást hatékonyan szolgáló mérleg. A társaságirányítást hatékonyan szolgáló eredménykimutatás. A társaságirányítást hatékonyan szolgáló cash-flow kimutatás. A társaságirányítást hatékonyan szolgáló kiegészítő melléklet, üzleti jelentés. A társaságirányítást hatékonyan szolgáló költségelszámolás. A társaságirányítást hatékonyan szolgáló befektetett eszközelszámolás. A társaságirányítást hatékonyan szolgáló készletelszámolás. A társaságirányítást hatékonyan szolgáló követeléselszámolás. A társaságirányítást hatékonyan szolgáló kötelezettségelszámolás. A társaságirányítást hatékonyan szolgáló értékesítéselszámolás. A társaságirányítást hatékonyan szolgáló pénzügyi műveletelszámolás.
4. hét: 5. hét: 6. hét: 7. hét: 8. hét:
9. hét: 10. hét:
11. hét: 12. hét: 13. hét: 14. hét: 15. hét:
Gyakorlat A társaságirányítás legfontosabb feladatainak áttekintése A társaságirányítás legfontosabb feladatainak áttekintése A számviteli politika szerkezetének, tartalmának megbeszélése. A számviteli politika szerkezetének, tartalmának megbeszélése. A mérleg áttekintése a társaságirányítás szempontjából Az eredménykimutatás áttekintése a társaságirányítás szempontjából A cash-flow kimutatás áttekintése a társaságirányítás szempontjából A kiegészítő melléklet áttekintése a társaságirányítás szempontjából A költségelszámolás áttekintése a társaságirányítás szempontjából A befektetett eszköz-elszámolás áttekintése a társaságirányítás szempontjából A készletelszámolás áttekintése a társaságirányítás szempontjából A követeléselszámolás áttekintése a társaságirányítás szempontjából A kötelezettségelszámolás áttekintése a társaságirányítás szempontjából Az értékesítéselszámolás áttekintése a társaságirányítás szempontjából A pénzügyi műveletek-elszámolás áttekintése a társaságirányítás szempontjából
11. Órarendi, illetve „otthoni” terhelés aránya: 50-50% 12. Évközi ellenőrzés módja: írásbeli és szóbeli prezentáció 13. Számonkérés módja: félévközi munka + szóbeli kollokvium 20-80 % 14. A tantárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: nincs 15. Kötelező irodalom: A hatályos számviteli törvény 16. A tantárgy tárgyi szükségletei: nincs Debrecen, 2010. Dr. Kozma András professor emeritus
Társaságirányítás és számvitel szóbeli kollokviumi kérdései SZÁMVITEL MA SZAK 2010/2011. TANÉV 2. FÉLÉV
-
Hol, mikor és kinek kell megfogalmazni a társaságirányítás igényét is kielégítő számvitel szabályozását?
-
Melyek a legfontosabb követelmények a társaságirányítás igényét is kielégítő számvitellel szemben?
-
A társaságirányítást hatékonyan szolgáló befektetett eszközök számvitelének jellemzői.
-
A társaságirányítást hatékonyan szolgáló anyagok, késztermékek számvitelének jellemzői.
-
A társaságirányítást hatékonyan szolgáló bolti készletek számvitelének jellemzői.
-
A társaságirányítást hatékonyan szolgáló vevők számvitelének jellemzői.
-
A társaságirányítást hatékonyan szolgáló értékpapírok számvitelének jellemzői.
-
A társaságirányítást hatékonyan szolgáló saját tőke számvitelének jellemzői.
-
A társaságirányítást hatékonyan szolgáló szállítók számvitelének jellemzői.
-
A társaságirányítást hatékonyan szolgáló egyéb rövid lejáratú kötelezettségek számvitelének jellemzői.
-
A
társaságirányítást
hatékonyan
szolgáló
hosszú
lejáratú
kötelezettségek
számvitelének jellemzői. -
A társaságirányítást hatékonyan szolgáló költségelszámolás számvitelének jellemzői.
-
A társaságirányítást hatékonyan szolgáló értékesítés elszámolás számvitelének jellemzői.
-
A
társaságirányítást
hatékonyan
szolgáló
pénzügyi
műveletek
elszámolás
számvitelének jellemzői. -
Mikor készítené az eredménykimutatást összköltség eljárással?
-
Mikor készítené az eredménykimutatást forgalmi költség eljárással?
-
A mérlegben szereplő adatok közül melyekre hívná fel a társaságirányítók figyelmét?
-
Az
eredménykimutatásban
szereplő
adatok
közül
melyekre
hívná
fel
a
közül
melyekre
hívná
fel
a
társaságirányítók figyelmét? -
A
cash
flow-kimutatásban
társaságirányítók figyelmét?
szereplő
adatok
Tantárgyi program
1. A tantárgy neve (csoportja): Pénzügyi kontrolling AVM_SNA015 2. A tantárgyfelelős neve, beosztása: Kondorosi Ferencné Dr, egyetemi docens, intézeti tanszékvezető 3. Szakcsoport (szakirány) megnevezése: Számvitel mesterképzési szak 4. A tantárgy típusa: „A” 5. A tantárgy oktatásának időterve: 2.félév, 1+1 G 6. A tantárgy kredit értéke: 3 kredit 7. A tantárgy oktatási célkitűzése: A tárgy célja, hogy bemutassa a hallgatók által a pénzügyi számvitel, a vezetői számvitel és a vállalati pénzügy tárgyak keretében megismert összefüggések és módszerek hogyan állíthatók a pénzügyi irányítás szolgálatába. A tárgy keretében elsajátított ismeretek képessé teszik a jövő szakembereit egy olyan pénzügyi vezetési eszközrendszer működtetésére, amely a stratégiai célok pénzügyi követelményeit a vállalat szervezetés keresztül a célokat megvalósító munkavállalókhoz közvetíti. A stratégiával és az egyéb vállalati tervekkel összhangban lévő pénzügyi tervezés, a pénzügyi tervek megvalósítását szolgáló operatív irányítás és a vállalat pénzügyi teljesítményének értékelése és ellenőrzése irányítási feladatok és azok megoldása. 8. Az oktatás személyi feltételei: Kondorosi Ferencné Dr egyetemi docens, intézeti tanszékvezető. 9. A tantárgy hallgatásának előfeltétele, előképzettségi szint: Pénzügyi számvitel (alapszint), Vezetői számvitel (alapszint), Haladó vállalati pénzügy (mesterszint) tárgyak teljesítése
10. A tantárgy tartalma:
Hét 1.
2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.
Előadás
Gyakorlat Regisztrációs hét A pénzügyi controlling A pénzügyi controlling szerpe, célja, szerepének megbeszélése összetevői cikkek alapján A pénzügi controlling feladata. Kontroll Pénzgazdálkodási funkciók funkciók. Pénzgazdálkodási funkciók/1. A pénzügi controlling feladata. Kontroll Pénzgazdálkodási funkciók funkciók. Pénzgazdálkodási funkciók/2. A vállalkozás tulajdonosi értéke – A tulajdonosi érték controllingjának módszertana Cash flow – nettó cash flow. Cash flow számítás és elemzés Pénzáramlás Nettó cash flow számítása Pénzügyi tervezés Stratégiai és operatív pénzügyi terv Pénzügyi teljesítmény értékelése, Startégiai pénzügyi terv ellenőrzése/1. Pénzügyi teljesítmény értékelése, Pénzügyi teljesítmény ellenőrzése/2. értékelése Pénzügyi teljesítmény ZH értékelése Könyvtárhasználati hét Tárgyévi eredmény – mérleg – Cash Vállalkozás komplex pénzügyi Flow, források értékelése Pénzügyi tevékenység monitoringja Esettanulmány feldolgozása Pénzügyi esettanulmány/1. Esettanulmány feldolgozása
11. Órarendi, illetve „otthoni” terhelés aránya: 50-50% 12. Évközi ellenőrzés módja: A félévközi és a félévvégi megfelelő felkészülés érdekében elvárt és ajánlott az előadásokon való részvétel. Követelmény a gyakorlati foglalkozásokon való felkészült megjelenés és aktív részvétel. A gyakorlatokról legfeljebb 3 alkalommal lehet hiányozni. A zárthelyi eredménye 30%ban számít be a félévvégi értékelésbe. Esettanulmány prezentálása 20%-os mértékben kerül figyelembe vételre a félévi érdemjegybe.
13. Számonkérés módja: Írásbeli kollokvium. 14. A tantárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: 15. Kötelező, illetve ajánlott irodalom: Hágen I. - Kondorosi F-né Dr.: Controlling, „Controll” 2003. KFT, Debrecen, 2003. Controlling a gyakorlatban: sikeres vezetők kézikönyve. Szerk.: Maczó Kálmán-Horváth Elekné. Budapest: Dashöfer, 2000. (http://www.hik.hu/tankonyvtar/site/books/b10109/)
Hanyecz Lajos: A controlling rendszere: az eredményorientált irányítás, Budapest, Saldo, 2006. dr. Sinkovics Alfréd: Költség- és pénzügyi kontrolling, Budapest, Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft. 2007. 16. A tantárgy tárgyi szükségletei: tábla, projektor, notebook.
Debrecen, 2010. szeptember 10.
Kondorosi Ferencné Dr. egyetemi docens
Tantárgyi program és követelmények 1. A tantárgy neve (csoportja): STRATÉGIAI VEZETŐI SZÁMVITEL AVM_SNA017 2. A tantárgyfelelős neve beosztása: Kondorosi Ferencné dr. habil. egyetemi docens 3. Szakcsoport (szakirány) megnevezése: Számvitel MA 4. A tantárgy típusa: „A” 5. A tantárgy oktatási időterve: 3. félév, 2 + 2 K 6. A tantárgy kredit értéke: 5 kredit 7. A tantárgy oktatási célkitűzése: 1. A tantárgy oktatásának célja a hallgatók menedzsment, marketing és számviteli ismereteit, illetve fejleszteni a hallgatók képességét a stratégiai gondolkodásmód irányába. A tárgy kitágítja a vezetői számvitel dimenzióit, megváltoztatja orientációját. 2. A vállalat relatív helyzetére, a versenytársakról szerzett információk vizsgálatára helyezi a számvitel fókuszát, másrészt összekapcsolja a számvitelt és a választott stratégiát a stratégiai pozicionálás révén, harmadrészt megismerteti a hallgatókkal a versenyelőny megszerzésének lehetőségeit a költségcsökkentés és/vagy a vállalat termékeinek megkülönböztetése révén, kihasználva az értékláncban meglevő kapcsolatokat, valamint a költségokozók optimalizálási lehetőségeit. 3. A stratégiai menedzsment információkkal való kiszolgálása. Stratégiai költség- és teljesítményszámítás. A releváns pénzügyi és nem pénzügyi információk értékelése és ellenőrzése a környezeti és a stratégiai pénzügyi elemzésben. Simmonds modellje a versenytársak helyzetének (például piaci részesedés, jövedelmezőség, költség és ár) relatív mérésére. Vevői jövedelmezőségre vonatkozó fedezet és hatékonysági számítások. Értékelemzés. Stratégiai árazás (árrugalmasság, piacnövekedés, versenytársak piaci stratégiája). Márka érték elemzés, monitoring és tervezés. Termékés vevő összetétel, szállítói kapcsolatok elemzése, terméktervezési és - fejlesztési döntések. 4. Kiegyensúlyozott stratégiai mérőszámok rendszere (BSC). - esettanulmányok. 8. Az oktatás személyi feltételei (közreműködők): Kondorosi Ferencné dr. habil. egyetemi docens 9. A tantárgy hallgatásának előfeltétele, előképzettségi szint (felsorolni): Haladó vezetői számvitel (mesterszint) tárgy teljesítése. 10. A tantárgy tartalma (15 hetes bontásban): Hét Előadás Gyakorlat Regisztrációs hét 1. Tantárgyi követelmények ismertetése. A stratégiai vezetői számvitel 2. Stratégiai vezetői számvitel szerepe, helye helye a vezetői számvitel rendszerében Stratégiai vezetői számvitel célja, - régi és A stratégiai vezetői számvitel 3. új módszerek és hasznosítások mátrixa módszerei Költséggazdálkodásal - eredményességgel Költséggazdálkodás 4.
5. 6. 7. 8. 9.
10. 11. 12. 13. 14. 15.
- fizetőképességgel vagyongazdálkodással információk a vezetői számvitelben Stratégiai számviteli koncepció Számítógépes teljesítménymérés A stratégia sikeres végrehajtásának összetevői A stratégia menedzselése Vezetésmódszertani - vezetői számvitel eszközök alkalmazása a stratégia megvalósítása érdekében. A hatékony költséggazdálkodás és költségcsökkentés stratégiái Stratégiai menedzsment és a BSC modell Eltéréselemzés a stratégiai vezetői számvitelben Befektetési alapok értékelemzése Értékáram-kalkuláció Ügyfélérték és ügyfél élettartam érték
Stratégiai számvitel jellemzői Esettanulmány feldolgozása Esettanulmány feldolgozása Esettanulmány feldolgozása Esettanulmány feldolgozása
A BSC modell összeállítása A BSC modell összeállítása
Eltéréselemzés Befektetési alapok értékelemzése Értékáram-kalkuláció
11. Órarendi, ill. „otthoni „ terhelés aránya: 70 -30 % 12. Évközi ellenőrzés módja (a foglalkozásokon való részvétel előírásai és félévközi ellenőrzésének módja, a vizsgára bocsátás és aláírás feltételei): Gyakorlaton való részvétel. Zárthelyi dolgozat sikeres (legalább 50 %-os) teljesítése, valamint prezentáció-esettanulmány (20 %) és írásbeli feladat önálló megoldása (30 %) 13. Számonkérés módja (félévi vizsgajegy kialakításának módja (beszámoló, gyakorlati jegy, kollokvium, szigorlat): Gyakorlati jegy 14. A tantárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: 15. A kötelező, illetve ajánlott irodalom: Kötelező irodalom: Kaplan, R. S. – Cooper, R.: Költség és Hatás, Panem-IFUA, 2001, Budapest Clarke, P.: Strategies in Management Accounting: A series of essays , The Institutions of Chartered Accountants in Ireland, 2002 Kondorosi Ferencné dr. Vezetői számvitel és elemzés alapjai, Régió, 2002. Kondorosi Ferencné dr. Kiegészítés és példatár a vezetői számvitel és elemzés Alapjaihoz, CONTROLL 2003, 2005. Dr. Kozma András. Vázlatok a számvitel tanulásához III. kötet., Keletlombard KFT, 2002. Ajánlott irodalom: Dr. Sztanó Imre - Korom Erik: Vezetői számvitel példatár 2005. A SZAKMA témához kapcsolódó szakcikkei
16. A tantárgy tárgyi szükségletei: Tanterem, projektor, laptop, vetítővászon, írásvetítő Kondorosi Ferencné dr. habil egyetemi docens,
Tantárgyi program 1. A tantárgy neve (csoportja): Számviteli esettanulmányok AVM_SNA018 2. A tantárgyfelelős neve, beosztása: Dr. Bács Zoltán, egyetemi docens 3. Szakcsoport (szakirány) megnevezése: SZÁMVITEL (MA) 4. A tantárgy típusa: „A” 5. A tantárgy oktatásának időterve: 3. félév 2+2 G 6. A tantárgy kredit értéke: 5 kredit 7. A tantárgy oktatási célkitűzése: A számvitel mesterszakon bevezetett tárgy célja az, hogy a pénzügy-számvitel szakon végzett BA diplomás hallgatók szintetizálják korábbi tudásukat, rendszerszemléletben tudják vizsgálni és átgondolni az egyes gazdasági események hatásait a könyvviteli rendszerben és annak megjelenését és következményeit a beszámoló részeiben (mérleg, eredménykimutatás) az érintett adók rendszerében. A tárgy elsajátításának eredményeként a hallgatók képesek lesznek a számviteli logika alapján gondolkodni, döntéseiket megalapozni, valamint az egyes döntések kapcsolódó következményeit is mérlegelni. A számvitel mesterszakra más szakokról érkező hallgatók a gondolkodásmódot szintén elsajátítják, de a korábbi részletes ismereteik egy részének hiányában azokat csak később lesznek képesek készségszintű gondolkodásmódjukhoz integrálni. A tantárgy gyakorlati, tréning jellegű, megköveteli a hallgatók aktív részvételét a tanórákon 8. Az oktatás személyi feltételei: Dr. Bács Zoltán, egyetemi docens Dr. Fenyves Veronika adjunktus, 9. A tantárgy hallgatásának előfeltétele, előképzettségi szint: nincs 10. A tantárgy tartalma: Hét
1.
2.
3.
Előadás A számvitel fogalma, célja, eszközei. A számviteli rendszer kapcsolata a valós rendszerrel és a vállalati információs rendszerrel. A valós rendszer és az információs rendszer kapcsolatának hitelesítése (bizonylati elv, bizonylatolási szabályok). A könyvviteli rendszer szerepe a számviteli információs rendszerben. A könyvviteli számlák és könyvelési szabályaik, logikai megalapozásuk és magyarázatuk. A négy számlasoros számlaelmélet. A könyvviteli rendszer felállítása különböző gazdálkodó szervezeti típusoknál, különböző tevékenységeknél, kapcsolata a beszámoló részeivel és egyéb output igényekkel (pl. adóbevallások) A szervezeti méret, a tevékenységi
Gyakorlat A számvitel fogalma, célja, eszközei. A számviteli rendszer kapcsolata a valós rendszerrel és a vállalati információs rendszerrel. A valós rendszer és az információs rendszer kapcsolatának hitelesítése (bizonylati elv, bizonylatolási szabályok). A könyvviteli rendszer szerepe a számviteli információs rendszerben. A könyvviteli számlák és könyvelési szabályaik, logikai megalapozásuk és magyarázatuk. A négy számlasoros számlaelmélet. A könyvviteli rendszer felállítása különböző gazdálkodó szervezeti típusoknál, különböző tevékenységeknél, kapcsolata a beszámoló részeivel és egyéb output igényekkel (pl. adóbevallások) A szervezeti méret, a tevékenységi
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
11. 12. 13.
14.
15.
folyamatok, az érdekhordozói és érdekviselői információs igények hatása a számviteli információs rendszerre. Gazdasági események a valós és az információs folyamatokban, rögzítésük a könyvviteli rendszerben, hatásuk az eredményre, a vagyonra és az érintett adókra. Befektetett eszközök. Ismétlés, áttekintés Gazdasági események a valós és az információs folyamatokban, rögzítésük a könyvviteli rendszerben, hatásuk az eredményre, a vagyonra és az érintett adókra. Forgóeszközök Gazdasági események a valós és az információs folyamatokban, rögzítésük a könyvviteli rendszerben, hatásuk az eredményre, a vagyonra és az érintett adókra. Forgóeszközök II Gazdasági események a valós és az információs folyamatokban, rögzítésük a könyvviteli rendszerben, hatásuk az eredményre, a vagyonra és az érintett adókra. Időbeli elhatárolások Könyvtárhasználati hét Gazdasági események a valós és az információs folyamatokban, rögzítésük a könyvviteli rendszerben, hatásuk az eredményre, a vagyonra és az érintett adókra. Bérelszámolás és munkaügy feladatai, valamint kapcsolódó adózási és számviteli feladatok. A könyvviteli zárás és a beszámoló készítés folyamata Ismétlés, áttekintés
folyamatok, az érdekhordozói és érdekviselői információs igények hatása a számviteli információs rendszerre.
Rendszerszemléletű számviteli feladatok egyéni összeállításának módszertana I Rendszerszemléletű számviteli feladatok egyéni összeállításának módszertana I Írásbeli vizsga. Számviteli mintafeladat összeállítása 12-14 gazdasági eseménnyel megoldással.
Rendszerszemléletű számviteli feladatok egyéni összeállításának módszertana I
Gazdasági események a valós és az információs folyamatokban, rögzítésük a könyvviteli rendszerben, hatásuk az eredményre, a vagyonra és az érintett adókra. Befektetett eszközök. Ismétlés, áttekintés Gazdasági események a valós és az információs folyamatokban, rögzítésük a könyvviteli rendszerben, hatásuk az eredményre, a vagyonra és az érintett adókra. Forgóeszközök Gazdasági események a valós és az információs folyamatokban, rögzítésük a könyvviteli rendszerben, hatásuk az eredményre, a vagyonra és az érintett adókra. Forgóeszközök II Gazdasági események a valós és az információs folyamatokban, rögzítésük a könyvviteli rendszerben, hatásuk az eredményre, a vagyonra és az érintett adókra. Időbeli elhatárolások Könyvtárhasználati hét Gazdasági események a valós és az információs folyamatokban, rögzítésük a könyvviteli rendszerben, hatásuk az eredményre, a vagyonra és az érintett adókra. Bérelszámolás és munkaügy feladatai, valamint kapcsolódó adózási és számviteli feladatok. A könyvviteli zárás és a beszámoló készítés folyamata Ismétlés, áttekintés
Rendszerszemléletű számviteli feladatok egyéni összeállításának módszertana I Írásbeli vizsga. Számviteli mintafeladat összeállítása 12-14 gazdasági eseménnyel megoldással.
11. Órarendi, illetve „otthoni” terhelés aránya: 50-50%
12. Évközi ellenőrzés módja: Követelmény, hogy a hallgatók a gyakorlatokon felkészülten jelenjenek meg. A félévi aláírás megszerzésének feltétele, hogy a hallgatók a gyakorlatokat rendszeresen látogassák, az igazolatlan hiányzások mértéke nem haladhatja meg a 3 alkalmat, de az igazolt és igazolatlan hiányzások száma együtesen sem haladhatja meg az órák 50%át. 13. Számonkérés módja: A félév írásbeli kollokviummal zárul. 14. A tantárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: 15. Kötelező, illetve ajánlott irodalom: - Kötelező irodalom: Számviteli törvény - Adótörvények 16. A tantárgy tárgyi szükségletei: tanterem, tábla, projektor, notebook Debrecen, 2011. február 5. Dr. Bács Zoltán egyetemi docens
Tantárgyi program és követelmény 1. A tantárgy neve (csoportja): A számvitel szabályozása AVM_SNA019 2. Tantárgyfelelős neve és beosztása: Dr. Kozma András, professor emeritus 3. Szakcsoport (szakirány) megnevezése: Számvitel MA szak 4. A tantárgy típusa: „A” típusú kötelező tantárgy 5. A tantárgy oktatásának időterve: 2. félév, 2+1 K 6. A tantárgy kredit értéke: 4 kredit 7. A tantárgy oktatási célkitűzése: Megismertetni a hallgatókkal a hazai és nemzetközi szabályozás forrásait, szintjeit, területeit. 8. Az oktatás személyi feltételei: Dr. Kozma András, professor emeritus 9. A tantárgy hallgatásának előfeltétele, előképzettségi szint: 10. A tantárgy tartalma: Oktatási hét 1. hét: 2. hét: 3. hét:
4. hét: 5. hét: 6. hét: 7. hét: 8. hét: 9. hét: 10. hét: 11. hét: 12. hét: 13. hét: 14. hét: 15. hét:
Előadás Bevezetés, a tárgy célja, szükségessége. A hallgatók tanulmányútja miatt elmarad. A számvitel szabályozás szintjei, IFRS, EU irányelvek, számviteli törvény. A számvitel szabályozása a gazdálkodó szintjén. A számviteli politika célja.
Gyakorlat A számviteli politika szükségességének bemutatása gyakorlati példákon A hallgatók tanulmányútja miatt elmarad A számvitel szabályozás szintjeinek és a szintek kapcsolatának bemutatása.
A számviteli politika gyakorlati jelentőségének a bemutatása A számviteli törvény és a számviteli politika A számviteli politika és a számviteli kapcsolata törvény kapcsolatának értékeltetése A számviteli alapelvek érvényesítése a A számviteli alapelvek jelentőségének a számviteli politikában. megbeszélése A számviteli törvényben szereplő Az alternatívák közötti választás alternatívák és a választási lehetőségek. megalapozása A számvitel szabályozása a gazdálkodó Egy-egy konkrét társaság számviteli szintjén. A számviteli politika elemzése. politikájának elemzése A számviteli politika szerkezete, kötelező Számviteli politika készítés és elemzés, mellékletei. átdolgozás A számviteli politika szerkezete, kötelező Számviteli politika készítés és elemzés, mellékletei. átdolgozás A számviteli politika szerkezete, kötelező Számviteli politika készítés és elemzés, mellékletei. átdolgozás Egy adott gazdálkodó számviteli Számviteli politika készítés és elemzés, politikájának ellenőrzése, átdolgozása. átdolgozás Egy adott gazdálkodó számviteli Számviteli politika készítés és elemzés, politikájának ellenőrzése, átdolgozása. átdolgozás Egy adott gazdálkodó számviteli Számviteli politika készítés és elemzés, politikájának mellékletei, azok ellenőrzése. átdolgozás Egy adott gazdálkodó számviteli Számviteli politika készítés és elemzés, politikájának mellékletei, azok ellenőrzése. átdolgozás
11. Órarendi, illetve „otthoni” terhelés aránya: 30-70% 12. Évközi ellenőrzés módja: beszámoló az otthoni munkáról 13. Számonkérés módja: félévközi munka + írásbeli kollokvium 50-50 % 14. A tantárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: nincs 15. Kötelező irodalom: A hatályos számviteli törvény 16. A tantárgy tárgyi szükségletei: nincs Debrecen, 2010. február 8.
Dr. Kozma András professor emeritus
Tantárgyi program 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
A tantárgy magyar neve, kódja: Alkalmazott statisztika AVM_SNA101 A tantárgyfelelős neve, beosztása: Dr Balogh Péter, egyetemi docens Szakcsoport (szakirány) megnevezése: Számvitel MA A tantárgy típusa: „A” A tantárgy oktatásának időterve: 1. félév, 2+2 K A tantárgy kredit értéke: 4 A tantárgy oktatási célkitűzése: A gazdasági és társadalmi elemzésben alkalmazható kvantitatív és kvalitatív módszerek számítógépes alkalmazása önállóan és team-munkában. 8. Az oktatás személyi feltételei: Dr. Balogh Péter adjunktus 9. A tantárgy hallgatásának előfeltétele, előképzettségi szint: 10. A tantárgy tematikája: Oktatási hét Az előadás témája A gyakorlatokon feldolgozandó témakörök sorszáma A statisztikai módszertan alapfogalmai. EXCEL alapok átismétlése. Statisztikai Statisztikai alapműveletek. Egyszerű alapműveletek. Egyszerű elemzések. 1. elemzések. Kvantitatív és kvalitatív Kvantitatív és kvalitatív módszerek módszerek elkülönítése. elkülönítése. Primer és szekunder adatgyűjtés. Primer és szekunder adatgyűjtés. Kérdőívszerkesztés. Tartalmi és formai 2. követelmények. Kérdésfajták, kérdés típusok a Kérdőívszerkesztés, kódolás. Kérdésfajták, kérdés típusok a kérdőíven. kérdőíven. A sokaság leírása egy tetszőleges fajta, illetve A sokaság leírása egy tetszőleges fajta, mennyiségi ismérv szerint. Rendezés, illetve mennyiségi ismérv szerint. Rendezés, osztályozás. A mennyiségi sorok grafikus osztályozás. A mennyiségi sorok grafikus 3. ábrázolása. A gyakorisági eloszlások ábrázolása. A gyakorisági eloszlások jellegzetességei. jellegzetességei. Helyzeti középértékek, főbb tulajdonságaik. Helyzeti középértékek, főbb tulajdonságaik. Átlagok (a számtani átlag és főbb Átlagok (a számtani átlag és főbb tulajdonságai, egyéb átlagfajták és jellegzetes tulajdonságai, egyéb átlagfajták és jellegzetes 4. alkalmazási területeik). Szóródási mutatók. alkalmazási területeik). Szóródási mutatók. Momentumok. Momentumok. Heterogén sokaságokra számított intenzitási Heterogén sokaságokra számított intenzitási viszonyszámok (és átlagok) térbeli és időbeli viszonyszámok (és átlagok) térbeli és időbeli összehasonlítása. Standardizálás. Az érték-, ár- összehasonlítása. Standardizálás. Az érték-, 5. és volumenindex számítás alapjai. Aggregát- ár- és volumenindex számítás alapjai. és átlag-formák. Aggregát- és átlag-formák. A Laspeyres- és Paasche-féle indexek eltérése. A Laspeyres- és Paasche-féle indexek Index-összefüggések. Árollók. Rész- és eltérése. Index-összefüggések. Árollók. főindexek. Több időszak közötti Rész- és főindexek. Több időszak közötti 6. összehasonlítás. Területi összehasonlítások. összehasonlítás. Területi összehasonlítások. Átlagárak összehasonlítása. Indexszámítás a Átlagárak összehasonlítása. Indexszámítás a gyakorlatban. gyakorlatban. Az ismérvek közötti kapcsolat fogalma és Az ismérvek közötti kapcsolat fogalma és 7. fajtái. Az asszociáció. A vegyes kapcsolat. A fajtái. Az asszociáció. A vegyes kapcsolat. A korreláció. A rangkorreláció. korreláció. A rangkorreláció. Mintavétel. Különböző mintaelemű minták Mintavétel. Különböző mintaelemű minták átlagainak és szórásainak összehasonlítása. átlagainak és szórásainak összehasonlítása. Kis és nagy elemszámú minták. Kiválasztási Kis és nagy elemszámú minták. Kiválasztási arány számítása. Független, azonos eloszlású arány számítása. Független, azonos eloszlású 8. minta, egyszerű minta, rétegzett minta. minta, egyszerű minta, rétegzett minta. Csoportos minták, nemvéletlen mintavételi Csoportos minták, nemvéletlen mintavételi eljárások, kombinált és mesterséges minták. eljárások, kombinált és mesterséges minták. Nem válaszolások a mintában. Nem válaszolások a mintában.
9.
A hipotézisvizsgálat bevezető fogalmai és gondolatmenete. A próba tárgya. A nullhipotézis és az alternatív hipotézis felírása. Illeszkedésvizsgálat és függetlenségvizsgálat
A hipotézisvizsgálat bevezető fogalmai és gondolatmenete. A próba tárgya. A nullhipotézis és az alternatív hipotézis felírása. Illeszkedésvizsgálat és
c 2 -próbával.
2
függetlenségvizsgálat c -próbával. Heterogén sokaságok leírása részekre bontva. Heterogén sokaságok leírása részekre bontva. Példa variancia-analízis alkalmazására. Az Példa variancia-analízis alkalmazására. Az ANOVA tábla készítése és értelmezése. ANOVA tábla készítése és értelmezése. 10. Példák hipotézis-ellenőrzések készítésére Példák hipotézis-ellenőrzések készítésére táblázatkezelő programmal. Az eredmények táblázatkezelő programmal. Az eredmények értelmezése és értékelése. értelmezése és értékelése. Táblázatkezelő programmal kétváltozós Táblázatkezelő programmal kétváltozós regresszió és korrelációszámítás elvégzése, az regresszió és korrelációszámítás elvégzése, output értelmezése, felhasználása az az output értelmezése, felhasználása az elemzésben. Példák táblázatkezelő elemzésben. Példák táblázatkezelő 11. programmal vagy statisztikai programmal vagy statisztikai programcsomaggal többváltozós lineáris programcsomaggal többváltozós lineáris regresszió készítésére. Becsült paraméterek regresszió készítésére. Becsült paraméterek tesztelése és értelmezése. tesztelése és értelmezése. 12. Könyvtárhasználati hét, zárthelyi dolgozatok pótlása. Az idősorok elemzése átlagokkal (a jelenség Az idősorok elemzése átlagokkal (a jelenség átlagos nagysága, az abszolút és relatív átlagos nagysága, az abszolút és relatív változások átlaga). Az idősorok változások átlaga). Az idősorok 13. dekompoziciója. Trendszámítás mozgó dekompoziciója. Trendszámítás mozgó átlagokkal. Analitikus trendszámítás (lineáris átlagokkal. Analitikus trendszámítás (lineáris és exponenciális trend). és exponenciális trend). Ciklus-hatás elemzése analitikus trend és Ciklus-hatás elemzése analitikus trend és mozgó átlagolású trend összekapcsolásával. mozgó átlagolású trend összekapcsolásával. Szezonalitás jellege és mérése. Szezonális Szezonalitás jellege és mérése. Szezonális 14. eltérések és szezonindexek számítása, eltérések és szezonindexek számítása, értelmezése és felhasználása. Extrapoláció. értelmezése és felhasználása. Extrapoláció. 15. Többváltozós módszerek bemutatása Önálló esettanulmány bemutatása 11. Órarendi, illetve „otthoni” terhelés aránya: 50 – 50 % 12. Évközi ellenőrzés módja: önálló esettanulmány részeinek értékelése 13. Számonkérés módja: kollokvium 14. A tantárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: 15. A kötelező, illetve ajánlott irodalom: Kötelező irodalom: Hunyadi L. – Vita L.: Statisztika I. Aula Kiadó, Budapest, 2008. 1-348. o. Hunyadi L. – Vita L.: Statisztika II. Aula Kiadó, Budapest, 2008. 1-300. o. Hunyadi L. – Vita L.: Statisztikai képletek és táblázatok (oktatási segédlet), Aula Kiadó, Budapest, 2008. 1-51. o. Kerékgyártó Gy-né – L. Balogh I. – Sugár A. – Szarvas B.: Statisztikai módszerek és alkalmazásuk a gazdasági és társadalmi elemzésekben AULA Kiadó, Budapest, 2008. 1-446. Ajánlott irodalom: Szűcs I.: Alkalmazott Statisztika Agroinform Kiadó, Budapest, 2002. 1-551. o. Rappai G.: Üzleti statisztika Excellel. KSH, 2001. Moksony F.: Gondolatok és adatok (Társadalomtudományi elméletek empírikus ellenőrzése), AULA Kiadó, 2006. N.K. Malhotra: Marketingkutatás, AULA Kiadó, 2008. Hajdu O.: Többváltozós statisztikai számítások, KSH, 2003. 16. A tantárgy tárgyi szükségletei: előadó, számítógépes gyakorlóterem, projektor Debrecen, 2011. február 1. Dr. Balogh Péter docens
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK A tantárgy magyar neve, kódja: Alkalmazott statisztika AVM_SNA101 A tantárgyfelelős neve, beosztása: Dr Balogh Péter, egyetemi docens Szakcsoport (szakirány) megnevezése: Számvitel MA A tantárgy típusa: „A” A tantárgy oktatásának időterve: 2+2 1. Primer és szekunder adatgyűjtés. Kérdőívszerkesztés. Tartalmi és formai követelmények. Kérdésfajták, kérdés típusok a kérdőíven. 2. A sokaság leírása egy tetszőleges fajta, illetve mennyiségi ismérv szerint. Rendezés, osztályozás. A mennyiségi sorok grafikus ábrázolása. A gyakorisági eloszlások jellegzetességei. 3. Helyzeti középértékek, főbb tulajdonságaik. Átlagok (a számtani átlag és főbb tulajdonságai, egyéb átlagfajták és jellegzetes alkalmazási területeik). Szóródási mutatók. Momentumok. 4. Heterogén sokaságokra számított intenzitási viszonyszámok (és átlagok) térbeli és időbeli összehasonlítása. Standardizálás. Az érték-, ár- és volumenindex számítás alapjai. Aggregátés átlag-formák. 5. Becslési alapfogalmak. Becslőfüggvény és tulajdonságai. 6. Pontbecslés. Intervallumbecslés. Átlagbecslés FAE és EV mintából. Standard hiba és maximális hiba. 7. Konfidencia intervallum készítése. A szükséges mintaelemszám meghatározása. További sokasági jellemzők (értékösszeg, arány, szórás) becslése egyszerű véletlen mintából. 8. Számítógépes mintaismétlések módszerének gondolatmenete. A hipotézisvizsgálat bevezető fogalmai és gondolatmenete. A próba tárgya. A nullhipotézis és az alternatív hipotézis felírása. 9. A próbafüggvény, szignifikancia szint, kritikus érték, elfogadási és visszautasítási tartomány, döntés. 10. Elsőfajú és másodfajú hiba. 11. Egyszerű és összetett hipotézisek. Egyoldalú és kétoldalú próbák. 12. Egymintás és kétmintás próbák (várható értékre, arányra és szórásra). Empirikus szignifikancia szint (p érték). 13. Illeszkedésvizsgálat (egyenletes és normális eloszlás feltételezésére, minta reprezentativitásának ellenőrzésére)
14. Függetlenségvizsgálat
c 2 -próbával.
c 2 -próbával.
15. Variancia-analízis. ANOVA tábla készítése és értelmezése. Az alkalmazás néhány gyakorlati kérdése. 16. Bevezetés a korreláció- és regressziószámításba. Kétváltozós lineáris regresszió. 17. Lineáris korrelációs együttható. Determinációs együttható. 18. Statisztikai következtetések lineáris regresszió alapján (paraméterek tesztelése, regressziós becslések készítése). 19. Kétváltozós hatványkitevős regresszió. 20. Korrelációs index. Elaszticitás fogalma, mérése. 21. Többváltozós lineáris regresszió. Parciális regressziós együtthatók tesztelése és értelmezése. Parciális elaszticitás. 22. Korrelációs mátrix. Parciális és többszörös korrelációs együtthatók. Determinációs együtthatók. 23. Következtetések a regresszióban (Az SLM feltételrendszere. Becslések, hipotézisvizsgálat a standard lineáris modellben. A paraméterek szeparált tesztelése. A modell egészének tesztelése.) A modell feltételek vizsgálata. A változók körének és számának meghatározása – modellépítés.
24. Az idősorok elemzése átlagokkal (a jelenség átlagos nagysága, az abszolút és relatív változások átlaga). Az idősorok dekompoziciója. Trendszámítás mozgó átlagokkal. 25. Analitikus trendszámítás (lineáris és exponenciális trend). 26. Ciklus-hatás elemzése analitikus trend és mozgó átlagolású trend összekapcsolásával. 27. Szezonalitás jellege és mérése. Szezonális eltérések és szezonindexek számítása, értelmezése és felhasználása. Szezonális kiigazítás. Extrapoláció. Debrecen, 2011. február 1.
Dr. Balogh Péter docens
Tantárgyi program 1. A tantárgy neve, kódja: Stratégiai menedzsment; AVM_SNA102 2. A tantárgyfelelős neve, beosztása: Dr. Gályász József egyetemi docens 3. Szakcsoport (szakirány) megnevezése: Számvitel és pénzügy MA; nappali 4. A tantárgy típusa: A, kötelező A tantárgy oktatásának időterve: 1. félév, 2+2 K 5. A tantárgy kredit értéke: 5 6. A tantárgy oktatási célkitűzése: A tantárgy keretében a hallgatók megismerik a stratégia jelentőségét, szakmai alapjait, így szemléletük, gondolkodásmódjuk és tételes szakmai, módszertani ismereteik lehetővé teszik, hogy egy adott szervezet stratégiájának kidolgozásában és annak megvalósításában és az eredmények értékelésében részt vegyenek. Képessé válnak továbbá arra, hogy a balanced scorecard és a benchmarking módszert adaptálni tudják a stratégia-menedzselési folyamatokban. 7. Az oktatás személyi feltételei: Dr. Gályász József egyetemi docens Dr. Juhász Csilla egyetemi adjunktus Dr. Szabados György egyetemi tanársegéd 8. A tantárgy hallgatásának előfeltétele, előképzettségi szint (felsorolni): Azonos a szakra jelentkezés feltételeivel 9. A tantárgy tartalma: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.
Stratégiai alapok I. Stratégiai alapok II. Stratégiai inputok Stratégiai elemzés I. Stratégiai elemzés II Stratégiai változatok képzése Stratégiai változatok értékelése Stratégiai döntés A stratégia megvalósítása A stratégia értékelése, visszacsatolás A jövő stratégiai irányzatai. Balanced scorecard Benchmarking Ágazati stratégiák az innovációban
15.
Félév értékelése, zárás
10. Órarendi, illetve „otthoni” terhelés aránya: A tantárgy előadásai csak órarendi elfoglaltságot jelentenek, a gyakorlatokon viszont otthoni felkészülést igénylő feladatokat is kapnak a hallgatók. Ezek meghatározott tematika szerinti információk összegyűjtését jelentik, amelyről „felkért hozzászóló”formában adnak számot az órákon. 11. Évközi ellenőrzés módja: A gyakorlatokon való részvétel kötelező a tantárgyfelvételt követően. A megengedett hiányzás a kari Tanulmányi és Vizsgaszabályzatban rögzítettek szerint. 12. Számonkérés módja: Írásbeli és szóbeli vizsga 13. A tantárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: Nincsenek. 14. A kötelező, illetve ajánlott irodalom: Chikán Attila (2008): Vállalatgazdaságtan., Aula Kiadó, Bp. IFUA Horváth Partners (2008): Balanced Scorecard a gyakorlatban Henry Mintzberg (2005) Stratégiai szafari. HVG Kiadó, Bp. Fülöp Gyula (2008): Stratégiai menedzsment. Perfekt kiadó, Bp. 15. A tantárgy tárgyi szükségletei: Oktatástechnikai eszközök: írásvetítő, diavetítő, videokamera, videomagnó, televízió készülék, fénymásoló, számítógép, tábla, kréta Átrendezhető berendezésű tanterem vagy tréning szoba.
Debrecen, 2010. 01.30. Dr. Gályász József egyetemi docens tantárgyfelelős
FOGLALKOZTATÁSI TERV Előadás- - Gyakorlat 1. Stratégiai alapok I. 2. Stratégiai alapok II. 3. Stratégiai inputok 4. Stratégiai elemzés I. 5. Stratégiai elemzés II 6. Stratégiai változatok képzése 7. Stratégiai változatok értékelése 8. Stratégiai döntés 9. A stratégia megvalósítása 10. A stratégia értékelése, visszacsatolás 11. A jövő stratégiai irányzatai. 12. Balanced scorecard 13. Benchmarking 14. Ágazati stratégiák az innovációban 15. Félév értékelése, zárás
VIZSGAKÉRDÉSEK STRATÉGIAI MENEDZSMENT 1. A stratégia megközelítései az üzleti életben…… 2. A stratégiai szemlélet jellemzői3. A problémakezelés dimenziói 4. Az összhangteremtésnek mi a tárgya 5. A stratégia fogalma? 6. A formális stratégia jellemzői……. 7. A szervezet fogalma…… 8. A vállalati stratégiai modellek felsorolása 9. A stratégia alkotás módjai….. 10. Mia különbség a stratégiai tervezés és a stratégiai menedzsment között? 11. A vállalat jellemző működési folyamatai…… - A stratégiai menedzsment fogalma…… - A stratégiai menedzsment idődimenziója….. - A stratégiai menedzsment, mint vezetési folyamat…… - A vízió meghatározása és típusai…. - A misszió meghatározása és típusai… - Az üzleti tevékenység fókuszpontjai….. - A stratégiai célok hierarchiája….. - A stratégiai célokkal szembeni követelmények…… - A környezeti és társadalmi felelősség akcióterületei….. 12. A stratégiai elemzés területei….. 13. A PESTEL elemzés területei ( a mozaikszó összetevői)…… 14. Mi az a szcenárió? 15. A mikro környezet elemzési területei….. 16. Porter öttényezős modellje…. 17. A verseny területei6a versengés mértéke…… 18. Milyen fenyegetettséget jelentenek a szállítók? 19. A stratégiai csoport fogalma… 20. A versenytárselemzés fókuszterületei…. 21. Az iparági életciklus szakaszai…… 22. Melyek a vállalatok elsődleges folyamatai/tevékenységei? - Milyen stratégiai szinteket különböztetünk meg?? - A növekedési stratégia belső és külső forrásai…. - A stratégiai szövetség előnyei… - Stratégia típusok orientáció szerint.. - Az induló vállalatok stratégiai lehetőségei… - Az üzleti egység meghatározása… - A költségvezető stratégia lényege… - A megkülönböztető stratégia lényege.. - Z összpontosító stratégia lényege…. - A legjobb értéket szolgáltató stratégia fókuszterületei… - A fejlesztési stratégiák felsorolása….. - A piaci terjeszkedési stratégia jellemzői… - A termékfejlesztési stratégia jellemzői.. - A diverzifikáció fajtái/kategóriái… - A fordulatstratégiák beavatkozási területei… 23. A logisztikai rendszer stratégiai összetevői, gondolkodási kerete…
24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.
37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44.
45. 46. 47. 48. 49.
Az értékesítés stratégiai tényezői a logisztikai rendszerben… A beszerzés stratégiai tényezői a logisztikai rendszerben….. A készletezés stratégiai tényezői a logisztikai rendszerben… A termelési kapacitások, termelő berendezések stratégiai szempontjai.. A TQM elvei…. Az EFQM modell adottságelemei és jellemzésük.. Az EFQM modell eredményelemei és jellemzésük… Az innovációs stratégia modellje, tényezői Az innováció és a szervezet viszonya… A technológiai innováció összetevői….. A termék-innováció folyamata….. Innovációs ötletgenerálási módszerek…. Új trendek az innováció menedzsmentben….. - A stratégiai változatok értékelésének szempontjai (3)….. - Megvalósíthatósági elemzési módszerek… - A megvalósíthatóság elemzési területei… - A stratégiai döntés következményei … - Mivel kell összhangban lennie a kiválasztott stratégia változatnak? A stratégia megvalósításának lépései… Az akcióterv tervezési területei… Az erőforrások elosztásánál mik a vetítési területek….. A humánerőforrás szerepének változása a modernizációval összefüggésben….. A szervezetalakítás elvei.. Melyek a rugalmas szervezeti formák? Mi a lényege a kereszt-funkcionális szemléletnek? A hálózati jellegű szervezetek ismérvei… - A balanced scorecard fogalam… - A BSc nézőpontjai.. - A BSc kialakítása… - Mire fókuszál a tanulás-fejlődés nézőpontja? - Milyen benchmarking típusokat ismer? - A benchmarking célja….. - Miért olcsó a benchmarking? Az innováció fogalma… Lineáris innovációs modellek….. A sikeres innováció kulcstényezői… Melyek a kockázatok felméréskor vizsgált dimenziók? A spin-off vállalkozások jellemzői-….
Tantárgyi program és követelmények 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
A tantárgy neve (csoportja): Pénzügyi kimutatások elemzése AVM_SNA007 A tantárgyfelelős neve, beosztása: Dr. Tarnóczi Tibor, egyetemi docens Szakcsoport (szakirány) megnevezése: Számvitel mesterszak, I. évfolyam A tantárgy típusa: „A” A tantárgy oktatásának időterve: 1. félév, 2+2 G A tantárgy kredit értéke: 5 kredit A tantárgy oktatási célkitűzése: A hallgatók megismertetése a vállalkozások pénzügyi elemzésének módszertanával, a pénzügyi elemzések végrehajtásával és az eredmények értékelésével, illetve azok felhasználási lehetőségeivel. A hallgatók számára lehetőséget biztosítani különböző pénzügyi modellek megismerésére. Az ismeretek elmélyítése érdekében a szemináriumokon a hallgatók az elméleti anyaghoz kapcsolódó feladatokat, esettanulmányokat oldanak meg a Microsoft Office 2007 Excel programjának a felhasználásával. 8. Az oktatás személyi feltételei: Dr. Tarnóczi Tibor egyetemi docens (GVK 139), Dr. Fenyves Veronika egyetemi adjunktus (GVK 129) 9. A tantárgy hallgatásának előfeltétele, előképzettségi szint: 10. A tantárgy tartalma: Hét Előadás Gyakorlat A pénzügyi/gazdasági döntéshozatal Az Excel 2007 alkalmazása pénzügyi 1. kihívásai. számításokban. A pénzügyi kimutatások készítése és Szcenárió elemzés és kimutatás táblázatok 2. szerepe. (pivot táblák) készítése Excel 2007-ben. A pénzügyi elemzés keretei, módszerei. Az Excel 2007 alkalmazása az elemzés 3. eredményeinek ábrázolásában. Az eszközök elemzése. A pénzügyi elemzésben alkalmazható 4. statisztikai módszerek az Excel 2007-ben. A saját tőke és a kötelezettségek Az eszközök elemzése. 5. elemzése. Az eredménykimutatás elemzése. A saját tőke és a kötelezettségek elemzése. 6. A mérleg és eredménykimutatás Az eredménykimutatás elemzése. 7. komplex elemzése. A cash flow kimutatás és elemzése. A mérleg és eredménykimutatás komplex 8. elemzése. Befektetési döntések elemzése. A cash flow kimutatás és elemzése. 9. Befektetési döntések elemzése. 10. Hitelelemzés, csődelőrejelzés. Hitelelemzés, csődelőrejelzés. 11. Vállalati növekedés és kockázat. 12. Könyvtárhasználat, felkészülés zárthelyi dolgozatok írására Vállalati növekedés és kockázat. 13. A pénzügyi teljesítmény mérése. A pénzügyi teljesítmény mérése. 14. Ökonometriai modellek a pénzügyekben. Ökonometriai modellek a pénzügyekben. 15. Pénzügyi előrejelzések.
11. Órarendi, illetve „otthoni” terhelés aránya: 50-50% 12. Évközi ellenőrzés módja: A félévközi és a félévvégi megfelelő felkészülés érdekében elvárt és ajánlott az előadásokon való részvétel. Követelmény a gyakorlati foglalkozásokon való felkészült megjelenés, amit a Moodlerendszer segítségével minden gyakorlaton ellenőrzésre kerül. A gyakorlati ellenőrzés a
félévvégi érdemjegybe 10 %-ban kerül beszámításra. A gyakorlatokról legfeljebb 3 alkalommal lehet hiányozni, de az összes hiányzás (igazolt és igazolatlan) sem haladhatja meg az órák számának 50 %-át. A gyakorlati feladatok megoldása Microsoft Excel 2007 táblázatkezelővel történik, ezért elvárt annak alkalmazói szintű ismerete. Évközben két teszt megoldására kerül sor a Moodle rendszerben (30-30 perc időtartamban). A tesztek eredményei 15-15 %-ban számítanak be a félévvégi értékelésbe. Mindkét teszt félévközben egyszer pótolható. Ez a két félévközi teszt összevont formában a vizsgaidőszak első három hetében – a tanszék által megadott időpontban – pótolható, illetve javítható. A félévvégi aláírás megszerzésének feltétele a félév során az elérhető 40%-ból legalább 24 % teljesítése (60 %). A félév végén vizsgára kerül sor feladatmegoldásból is, ami a vizsga 20 %-át adja A félév során a hallgatóknak el kell készíteniük egy - maguk által kiválasztott - vállalkozás legalább 20 oldalas elemzését, amit a vizsgaidőszakban egy közös prezentáción be is kell mutatniuk. Ennek az értékelése adja a félévvégi jegy másik 40 %-át. 13. Számonkérés módja: A félévközi tesztek és a feladatmegoldás adják a kollokviumi érdemjegy 60 %-át és az elkészítendő elemzésdolgozat, illetve prezentáció a félévi vizsga maradék 40%-át. A végső osztályzat, ha az eredmény: < 61 % elégtelen >= 61 és < 71 % elégséges >= 71 és < 81 % közepes >= 81 és < 91 % jó >= 91 jeles 14. A tantárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: 15. Kötelező, illetve ajánlott irodalom: Kötelező irodalom: Fenyves Veronika - Tarnóczi Tibor: Vállalkozások pénzügyi elemzése a pénzügyi kimutatások felhasználásával (Kézirat, folyamatban), 2011. Ajánlott irodalom: Palepu, K.G.-Healy, P.M.-Bernerd, V.L.:Business Analysis and Valuation, Using Financial Statements, Text and Cases, South-Western College Pub, 2004. Fridson, M.-Alvarez, F.: Financial Statement Analysis, A Practitioner’s Guide, John Wiley & Sons, Inc., 2002. Fabozzi, F.J.-Peterson, P.P.: Financial Management and Analysis, John Wiley & Sons, Inc., 2003. 16. A tantárgy tárgyi szükségletei: tábla, projektor, notebook. Debrecen, 2011. február 10.
Dr. Tarnóczi Tibor egyetemi docens
Tantárgyi program 1. A tantárgy neve (csoportja): Rendszerszemléletű számvitel AVM_SNA111 2. A tantárgyfelelős neve, beosztása: Dr. Bács Zoltán, egyetemi docens 3. Szakcsoport (szakirány) megnevezése: SZÁMVITEL (MA) I. évfolyam 4. A tantárgy típusa: „A” 5. A tantárgy oktatásának időterve: 1. félév 2+2 K 6. A tantárgy kredit értéke: 5 kredit 7. A tantárgy oktatási célkitűzése: A számvitel mesterszakon bevezetett tárgy célja az, hogy a pénzügy-számvitel szakon végzett BA diplomás hallgatók szintetizálják korábbi tudásukat, rendszerszemléletben tudják vizsgálni és átgondolni az egyes gazdasági események hatásait a könyvviteli rendszerben és annak megjelenését és következményeit a beszámoló részeiben (mérleg, eredménykimutatás) az érintett adók rendszerében. A tárgy elsajátításának eredményeként a hallgatók képesek lesznek a számviteli logika alapján gondolkodni, döntéseiket megalapozni, valamint az egyes döntések kapcsolódó következményeit is mérlegelni. A számvitel mesterszakra más szakokról érkező hallgatók a gondolkodásmódot szintén elsajátítják, de a korábbi részletes ismereteik egy részének hiányában azokat csak később lesznek képesek készségszintű gondolkodásmódjukhoz integrálni. A tantárgy gyakorlati, tréning jellegű, megköveteli a hallgatók aktív részvételét a tanórákon 8. Az oktatás személyi feltételei: Dr. Bács Zoltán, egyetemi docens Dr. Fenyves Veronika adjunktus, 9. A tantárgy hallgatásának előfeltétele, előképzettségi szint: nincs 10. A tantárgy tartalma: Hét
1.
2.
3.
Előadás A számvitel fogalma, célja, eszközei. A számviteli rendszer kapcsolata a valós rendszerrel és a vállalati információs rendszerrel. A valós rendszer és az információs rendszer kapcsolatának hitelesítése (bizonylati elv, bizonylatolási szabályok). A könyvviteli rendszer szerepe a számviteli információs rendszerben. A könyvviteli számlák és könyvelési szabályaik, logikai megalapozásuk és magyarázatuk. A négy számlasoros számlaelmélet. A könyvviteli rendszer felállítása különböző gazdálkodó szervezeti típusoknál, különböző tevékenységeknél, kapcsolata a beszámoló részeivel és egyéb output igényekkel (pl. adóbevallások) A szervezeti méret, a tevékenységi folyamatok, az érdekhordozói és
Gyakorlat A számvitel fogalma, célja, eszközei. A számviteli rendszer kapcsolata a valós rendszerrel és a vállalati információs rendszerrel. A valós rendszer és az információs rendszer kapcsolatának hitelesítése (bizonylati elv, bizonylatolási szabályok). A könyvviteli rendszer szerepe a számviteli információs rendszerben. A könyvviteli számlák és könyvelési szabályaik, logikai megalapozásuk és magyarázatuk. A négy számlasoros számlaelmélet. A könyvviteli rendszer felállítása különböző gazdálkodó szervezeti típusoknál, különböző tevékenységeknél, kapcsolata a beszámoló részeivel és egyéb output igényekkel (pl. adóbevallások) A szervezeti méret, a tevékenységi folyamatok, az érdekhordozói és
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
11. 12. 13.
14.
15.
érdekviselői információs igények hatása a számviteli információs rendszerre. Gazdasági események a valós és az információs folyamatokban, rögzítésük a könyvviteli rendszerben, hatásuk az eredményre, a vagyonra és az érintett adókra. Befektetett eszközök. Ismétlés, áttekintés Gazdasági események a valós és az információs folyamatokban, rögzítésük a könyvviteli rendszerben, hatásuk az eredményre, a vagyonra és az érintett adókra. Forgóeszközök Gazdasági események a valós és az információs folyamatokban, rögzítésük a könyvviteli rendszerben, hatásuk az eredményre, a vagyonra és az érintett adókra. Forgóeszközök II Gazdasági események a valós és az információs folyamatokban, rögzítésük a könyvviteli rendszerben, hatásuk az eredményre, a vagyonra és az érintett adókra. Időbeli elhatárolások Könyvtárhasználati hét Gazdasági események a valós és az információs folyamatokban, rögzítésük a könyvviteli rendszerben, hatásuk az eredményre, a vagyonra és az érintett adókra. Bérelszámolás és munkaügy feladatai, valamint kapcsolódó adózási és számviteli feladatok. A könyvviteli zárás és a beszámoló készítés folyamata Ismétlés, áttekintés
érdekviselői információs igények hatása a számviteli információs rendszerre.
Rendszerszemléletű számviteli feladatok egyéni összeállításának módszertana I Rendszerszemléletű számviteli feladatok egyéni összeállításának módszertana I Írásbeli vizsga. Számviteli mintafeladat összeállítása 12-14 gazdasági eseménnyel megoldással.
Rendszerszemléletű számviteli feladatok egyéni összeállításának módszertana I
Gazdasági események a valós és az információs folyamatokban, rögzítésük a könyvviteli rendszerben, hatásuk az eredményre, a vagyonra és az érintett adókra. Befektetett eszközök. Ismétlés, áttekintés Gazdasági események a valós és az információs folyamatokban, rögzítésük a könyvviteli rendszerben, hatásuk az eredményre, a vagyonra és az érintett adókra. Forgóeszközök Gazdasági események a valós és az információs folyamatokban, rögzítésük a könyvviteli rendszerben, hatásuk az eredményre, a vagyonra és az érintett adókra. Forgóeszközök II Gazdasági események a valós és az információs folyamatokban, rögzítésük a könyvviteli rendszerben, hatásuk az eredményre, a vagyonra és az érintett adókra. Időbeli elhatárolások Könyvtárhasználati hét Gazdasági események a valós és az információs folyamatokban, rögzítésük a könyvviteli rendszerben, hatásuk az eredményre, a vagyonra és az érintett adókra. Bérelszámolás és munkaügy feladatai, valamint kapcsolódó adózási és számviteli feladatok. A könyvviteli zárás és a beszámoló készítés folyamata Ismétlés, áttekintés
Rendszerszemléletű számviteli feladatok egyéni összeállításának módszertana I Írásbeli vizsga. Számviteli mintafeladat összeállítása 12-14 gazdasági eseménnyel megoldással.
11. Órarendi, illetve „otthoni” terhelés aránya: 50-50% 12. Évközi ellenőrzés módja:
Követelmény, hogy a hallgatók a gyakorlatokon felkészülten jelenjenek meg. A félévi aláírás megszerzésének feltétele, hogy a hallgatók a gyakorlatokat rendszeresen látogassák, az igazolatlan hiányzások mértéke nem haladhatja meg a 3 alkalmat, de az igazolt és igazolatlan hiányzások száma együtesen sem haladhatja meg az órák 50%át. 13. Számonkérés módja: A félév írásbeli kollokviummal zárul. 14. A tantárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: 15. Kötelező, illetve ajánlott irodalom: - Kötelező irodalom: Számviteli törvény - Adótörvények 16. A tantárgy tárgyi szükségletei: tanterem, tábla, projektor, notebook Debrecen, 2011. február 5. Dr. Bács Zoltán egyetemi docens
Tantárgyi program (tantárgyleírás) 1. A tárgy neve (csoportja): AVM_SNC004-K4 Integrált vállalati információs rendszerek 2. A tantárgyfelelős neve, beosztása: Dr. Herdon Miklós tanszékvezető, egyetemi docens 3. Szakcsoport (szakirány) megnevezése: Számvitel MA, szabadon választható (bármelyik félévben) 4. Tantárgy típusa: „C” 5. A tantárgy oktatásának időterve: 4. félév, 2+0 K 6. A tantárgy kredit értéke: 4 7. A tantárgy oktatási célkitűzései: A tantárgy oktatási célja, hogy a hallgatók gyakorlati ismereteket, gyakorlati készséget sajátítsanak el egy kis- és középvállalkozás számára ajánlott ERP rendszer használatában, bevezetésében. A gyakorlatok során egy mintavállalat jellemző folyamatit modellezzük a kiválasztott ERP rendszerben (beállítások, beszerzés, értékesítés, gyártás, könyvelés). 8. Az oktatás személyi feltételei (közreműködők): Dr. Rózsa Tünde egyetemi adjunktus 9. A tantárgy hallgatásának előfeltétele, előképzettségi szint: nincs 10. A tantárgy tartalma: Előadás tartalma 1. Rendszer és információ elméleti ismeretek 2. Integrált vállalatirányítási információs rendszerek 3. SAP Business One rendszer általános ismertetése, Kezelési ismeretek. 4. SAP SBO Kezelési ismeretek, Alapfunkciók 5. SAP SBO Kiemelt törzsállományok kezelése: Cikktörzs 6. SAP SBO Kiemelt törzsállományok kezelése: Üzleti partnerek 7. SAP SBO Kereskedelem, 1 ZH 8. SAP SBO Beszerzés, Értékesítés 9. SAP SBO Raktári funkciók 10. SAP SBO Pénzügy es számvitel 11. SAP SBO Pénzügyi funkciók 12. SAP SBO Méretre-szabási lehetőségek 13. Az integráltság legfőbb jellemzői: egyszeres adatfelvitel (1X szemlélet), egységes adatbázis kezelés 2 ZH 14. Célpiac, Technológiai feltételek, Cégek felmérése, ASAP módszertan rövid ismertetése. 15. Javítások, félévi értékelés 11. Órarendi, illetve "otthoni" terhelés aránya: 50%-50%
12. Évközi ellenőrzés módja: A félév folyamán két teszt jellegű ZH-ra kerül sor. A félév folyamán az órai munka keretein belül elkészített feladatokat az e-learning rendszerbe kell feltölteni. A szorgalmi időszak utolsó előtti hetén a ZH-val egyidejűleg egy komplex feladatot is meg kell oldani a kiválasztott ERP rendszerben. 13. Számonkérés módja: A félév vizsgával zárul. A hallgatók megajánlott jegyet kaphatnak a két évközi ZH és a ERP rendszerben megoldandó feladatok (órai, félév végi) eredménye alapján. A három eredmény egyszerű számtani átlaga alapján történik a jegy megajánlása. Amennyiben egy hallgató nem fogadja el a megajánlott jegyet, vagy nem szerez megajánlott jegyet vizsgára jelentkezhet. A vizsga egy tesztből és egy szóbeli feleletből áll. A két jegy egyszerű számtani átlaga lesz a vizsga érdemjegye. 14. A tantárgy előírt külső szakmai gyakorlatai:
nincs
15. A kötelező, illetve ajánlott irodalom: Szenteleki Károly-Rózsa Tünde (2007): Információs rendszerek. Hefop jegyzet. Dobay Péter (1997): Vállalati információmenedzsment. Nemzeti Tankönyvkiadó. Hetyei József (2004): ERP rendszerek Magyarországon a 21. században. ComputerBooks, Budapest. Hetyei József (2009): ERP rendszerek Magyarországon a 21. században. ComputerBooks, Thomas F. Wallance: ERP-vállalatirányítási rendszerek. 16. A tantárgy tárgyi szükségletei: számítógép (megfelelő hardver és szoftver paraméterekkel), projektor
Debrecen, 2011. február 1.
Dr. Herdon Miklós egyetemi docens tantárgyfelelős
Foglalkozási terv Integrált vállalati információs rendszerek Számvitel MA 2010/2011. tanév 2. félév előadás Hét 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 Debrecen, 2011. február 1.
Dr. Herdon Miklós egyetemi docens tantárgyfelelős
Témakör Rendszer és információ elméleti ismeretek Integrált vállalatirányítási információs rendszerek SAP Business One rendszer általános ismertetése, Kezelési ismeretek. SAP SBO Kezelési ismeretek, Alapfunkciók SAP SBO Kiemelt törzsállományok kezelése: Cikktörzs SAP SBO Kiemelt törzsállományok kezelése: Üzleti partnerek SAP SBO Kereskedelem, 1 ZH SAP SBO Beszerzés, Értékesítés SAP SBO Raktári funkciók SAP SBO Pénzügy es számvitel SAP SBO Pénzügyi funkciók SAP SBO Méretre-szabási lehetőségek Az integráltság legfőbb jellemzői: egyszeres adatfelvitel (1X szemlélet), egységes adatbázis kezelés 2 ZH Célpiac, Technológiai feltételek, Cégek felmérése, ASAP módszertan rövid ismertetése. Javítások, félévi értékelés
Ellenőrző kérdések Integrált vállalati információs rendszerek Számvitel MA 2010/2011. tanév 2. félév
Irányított gyakorlati feladat megoldás az alábbi elemekkel: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.
cikktörzs bővítés partnertörzs bővítés értékesítési ajánlat értékesítési megrendelés diszpozíció beszerzési rendelés megrendelés árubeérkezés árukiadás értékesítés számlázás beszerzés számla befogadás pénzügyi kiegyenlítés könyvelési tétel ellenőrzés vegyes tételrögzítés beszerzéselemzés értékesítés elemzés
Debrecen, 2011. február 1.
Dr. Herdon Miklós egyetemi docens tantárgyfelelős
Tételsor Integrált vállalati információs rendszerek Számvitel MA 2010/2011. tanév 2. félév
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.
Rendszer és információ elméleti ismeretek Integrált vállalatirányítási információs rendszerek SAP Business One rendszer általános ismertetése, Kezelési ismeretek. SAP SBO Kezelési ismeretek, Alapfunkciók SAP SBO Kiemelt törzsállományok kezelése: Cikktörzs SAP SBO Kiemelt törzsállományok kezelése: Üzleti partnerek SAP SBO Kereskedelem, 1 ZH SAP SBO Beszerzés, Értékesítés SAP SBO Raktári funkciók SAP SBO Pénzügy es számvitel SAP SBO Pénzügyi funkciók SAP SBO Méretre-szabási lehetőségek Az integráltság legfőbb jellemzői: egyszeres adatfelvitel
Debrecen, 2011. február 1.
Dr. Herdon Miklós egyetemi docens tantárgyfelelős
Tantárgyi program 1. A tantárgy neve (csoportja): Emberi erőforrás gazdálkodás
AVM_SNC008
2. A tantárgyfelelős neve, beosztása: Dr. Dajnoki Krisztina, egyetemi adjunktus 3. Szakcsoport (szakirány) megnevezése: Számvitel MA (nappali) 4. A tantárgy típusa: Szabadon választható 5. A tantárgy oktatásának időterve: 2. félév, 2+1 K 6. A tantárgy kredit értéke: 4 7. A tantárgy oktatási célkitűzése: Az ember (munkavállaló), mint tőke értékének növelése a szervezeti célok elérésének érdekében. A tantárgy értelmezi az emberi erőforrás stratégia formáló, értékteremtő és versenyképesség meghatározó szerepét, különös tekintettel az üzleti vállalkozások/közszolgálati szféra szervezeteire. Bemutatja a stratégia különböző szintjei és az emberierőforrás-gazdálkodási stratégiai rendszerek és módszerek közötti kapcsolatokat, kölcsönhatásokat. amely kiegészülve gyakorlati példákkal alkalmassá teszi a hallgatót a humán erőforrás gazdálkodás integrált rendszerének értelmezésére. 8. Az oktatás személyi feltételei: Dr. Dajnoki Krisztina, egyetemi adjunktus 9. A tantárgy hallgatásának előfeltétele, előképzettségi szint: Nappali tagozatos hallgatói jogviszony a számvitel MA szakon 10. A tantárgy tartalma: Ø Ø Ø Ø Ø Ø Ø Ø Ø Ø Ø Ø Ø Ø Ø
Az emberi erőforrás szerepének felértékelődése Az EEM fontosabb tevékenységcsoportjai, fejlődés az EEM területén A szervezeti struktúra és a személyügyi szervezet kapcsolata Az EEM stratégiai jelentősége Emberi erőforrás tervezés Munkaerő tervezés Munkakör (értékelés – kialakítás) Emberi erőforrás áramlás Ösztönzés Teljesítménymenedzsment Az emberi erőforrások fejlesztése Munkaügyi kapcsolatok sajátosságai EsélyEgyenlőségi Emberi Erőforrás Menedzsment (4EM) Humán controlling, az EEM értékelése, auditálása Az emberi erőforrás gazdálkodást támogató információs és szakértői rendszerek
10. Órarendi, illetve „otthoni” terhelés aránya: A tantárgy órarendi elfoglaltságot és otthoni felkészülést igényel.
11. Évközi ellenőrzés módja: A foglalkozásokon való részvétel a kari Tanulmányi és Vizsgaszabályzatban rögzítettek szerint. 12. Számonkérés módja: Kollokvium 13. A tantárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: Nincsenek. 14. A kötelező, illetve ajánlott irodalom:
Kötelező irodalom: o HAJÓS L. – BERDE CS. (szerk.) (2008): „Emberi erőforrás gazdálkodás”, Szaktudás Kiadó, Budapest, 2008. o DAJNOKI K. – BERDE CS. (szerk.) (2007): „Humán Erőforrás Gazdálkodás és Vezetés”, Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2007. ISSN 1789-3542, ISBN: 978-963-9736-34-4 o POÓR J. – KAROLINY M-NÉ (szerk.) (2006): „Személyzeti/emberi erőforrás menedzsment kézikönyv”, KJK-KERSZÖV, Budapest, 2006. Ajánlott irodalom: o BERDE CS. – DAJNOKI K. (szerk.) (2007): „EsélyEgyenlőségi Emberi erőforrás menedzsment”, Campus Kiadó, Debrecen, 2007. o BRATTON, J. – GOLD, J. (2004): „Human Resource Management – Theory and Practice, Routledge”, 2004. o ARMSTRONG, M. (2003): „A handbook of human resource management practice” Kogan Page Publishers, 2003. Szakmai folyóiratok: Munkaügyi Szemle, Személyügyi Hírlevél, Humánpolitikai Szemle, Human Resources Magazin
15. A tantárgy tárgyi szükségletei: Oktatástechnikai eszközök: projektor, laptop
Debrecen, 2010. szeptember 05.
Dr. Dajnoki Krisztina egyetemi adjunktus tantárgyfelelős
FOGLALKOZTATÁSI TERV 1. Az emberi erőforrás szerepének felértékelődése 2. Az EEM fontosabb tevékenységcsoportjai, fejlődés az EEM területén 3. A szervezeti struktúra és a személyügyi szervezet kapcsolata 4. Az EEM stratégiai jelentősége 5. Emberi erőforrás tervezés 6. Munkaerő tervezés 7. Munkakör (értékelés – kialakítás) 8. Emberi erőforrás áramlás 9. Ösztönzés 10. Teljesítménymenedzsment 11. Az emberi erőforrások fejlesztése 12. Munkaügyi kapcsolatok sajátosságai 13. EsélyEgyenlőségi Emberi Erőforrás Menedzsment (4EM) 14. Humán controlling, az EEM értékelése, auditálása 15. Az emberi erőforrás gazdálkodást támogató információs és szakértői rendszerek
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50.
Az emberi erőforrás gazdálkodás jellemzői, céljai, funkciói Fejlődés az EEG területén, az 5 P modell A HR szerepe a szervezetben, a HR és a vezetés kapcsolata A HR-rel szembeni jövőbeli kihívások, elvárások A korszerű HR stratégia sajátosságai, a vállalati és a HR stratégia kapcsolata A HR stratégiák típusai (akár külön-külön) A stratégiai tervezés folyamata (akár elemenként is) A HR stratégia tartalma, felépítése, főbb céljai Az emberi erőforrás tervezés fogalma, jellemzői, fázisai A munkaerő-tervezés aspektusai, célja, funkciói, folyamata A munkaerő szükségletet befolyásoló tényezők (5 + ábra) A munkaerő-igény előrejelzése, módszerei A munkaerő kínálat előrejelzése (belső, külső, személyzeti leltár és utódlási kártya is) Akciótervek (létszámcsökkentés, természetes fogyás is) és a leépítési terv típusai A leépítés lehetséges megoldásai, módszerei (4-féle) Outplacement A tradicionális létszámtervezés és az EE tervezés összefüggései A személyügyi controlling fogalma, alrendszerei A személyügyi controlling módszerei Bértervezés A személyügyi controlling beszámoló A munkakör-elemzés fogalma, jelentősége a szervezetben A munkakör-elemzés folyamata A munkaköri leírás és a munkakör specifikáció A munkakör tervezés fogalma, jelentősége a szervezetben A munkakör értékelés fogalma, jelentősége, folyamata A munkakör értékelés módszerei, új irányai A motiváció tartalom és folyamat elméletei Az ösztönzésmenedzsment tartalma, alapelvei Bérezési alapelvek, munkabér elemek Az ösztönzési rendszerek típusai (akár külön-külön is) A teljesítményértékelés célja, jelentősége a szervezetben A teljesítményértékelés módszerei A teljesítményértékelés és a teljesítménymenedzsment összefüggései Teljesítménymenedzsment filozófiák Az erőforrás biztosítás módjai A felvételi politika stratégiai választási lehetőségei A toborzás forrásai (előnyök, hátrányok) A kiválasztás alapja, folyamata Önéletrajz és tesztek típusai Interjú típusok Az emberi erőforrás áramlás modelljei Az életciklusok jellemzői A karrierterv fogalma, jelentősége az egyén és a szervezet számára A karrier régi és új felfogása, karrierfázisok A karriertervezés folyamata, kontrollja Az esélyegyenlőség fogalma, területei, az egyenlő bánásmód sérelme A 4EM célja, értelmezése, stratégiája, feladatai A fogyatékos személyek foglalkoztatási lehetőségei a szervezetben A fogyatékos személyek foglalkoztatásának nehézségei, előnyei
Tantárgyi program és követelmény 1.
A tantárgy neve (csoportja): AVM_SNC010_KÖLTSÉGVETÉSI TERVEZÉS
2.
A tantárgyfelelős neve, beosztása: Dr. habil Reke Barnabás, egyetemi tanár
3.
Szakcsoport (szakirány) megnevezése: Számvitel MA, I. évfolyam
4.
A tantárgy típusa: „C”
5.
A tantárgy oktatásának időterve: 2. félév, 0+2 G
6.
A tantárgy kredit értéke: 4 kredit
7. A tantárgy oktatási célkitűzése: Napjainkban az államháztartás (költségvetés) folyamatos reformokon megy át. A tantárgy oktatásának célja az államháztartás alrendszereinek, lényegi kapcsolatrendszerének, intézményhálózata tervezési módszereinek és technikáinak, a tervezésen alapuló működésének olyan szintű bemutatása, amelyen keresztül a kötelezően és önként vállalt szakfeladatellátás célszerű, eredményes, hatékony gazdaságos működése kerül előtérbe. Az oktatási anyag mindazoknak megalapozott tudást nyújt, akik fejezeteknél, a központi költségvetési szerveknél, az önkormányzatoknál és intézményeiknél a gazdálkodás tervezésével, gazdálkodással, számvitellel, ellenőrzéssel foglalkoznak. 8.
Az oktatás személyi feltételei: Dr. habil Reke Barnabás, egyetemi tanár,
9.
A tantárgy hallgatásának előfeltétele, előképzettségi szint: nincs.
10. A tantárgy tartalma: Hét 1. 2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Gyakorlat Regisztrációs hét
Az államháztartás rendszere Az államháztartás alrendszerei és kapcsolatuk a központi költségvetéssel. A költségvetés, mint pénzügyi terv és pénzügyi alap Az államháztartás működésének alapelvei. A kincstári rendszer általános jellemzői. A központi (kormányzat) költségvetése. Az elkülönített állami pénzalapok költségvetése. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetése. A helyi önkormányzatok és intézményeik költségvetése. Költségvetési szervek A költségvetési szervek fogalma, feladatai, jellemzőik. A költségvetési szervek alapítása, megszüntetése, tevékenységének módosítása. A költségvetési szervek törzskönyvi nyilvántartása. A költségvetési szervek felügyelete. A költségvetési szervek rendszere, csoportosítása ((Önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, Részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv)(Teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv, Részjogkörrel rendelkező költségvetési szerv, Önállóan gazdálkodó költségvetési szerv részjogkörű költségvetési egysége.)) Az államháztartási szakfeladatok rendje Az államháztartási szakfeladatok rendje (továbbiakban: szakfeladatrend). Az elemi költségvetés tervezése során alkalmazandó új szakfeladatrend. Az egyes szakfeladatok tartalmi meghatározásai és a mutatószámrendszere. Az egyes tevékenységtípusok (alap-, kiegészítő, kisegítő és vállalkozási tevékenység) megjelenítése a szakfeladatok rendjében A költségvetési tervezés feladatai és eszközrendszere A költségvetés készítésének tartalmi kérdései. A költségvetés tervezésének alapelvei. A költségvetés tervezésének feladatai, a költségvetési előirányzatok tervezésének eszközrendszere. Értékbeli és természetes mértékszámok és mutatószámok rendszere A költségvetési tervezési módszerei Költségvetés tervezési módszerek: bázis alapú tervezés, gördülő tervezés programtervezés (programköltségvetés), nulla bázisú tervezés, normatív tervezés, intézményi- vagy keretszerű tervezés. A költségvetési tervezés eljárásrendje A költségvetés tervezésének folyamata. A költségvetési tervezés eljárási rendje a központi költségvetésben. A költségvetési tervezés eljárási rendje a helyi önkormányzatoknál. A költségvetési előirányzatok tervezése I.
Működési kiadási előirányzatok tervezése (Személyi juttatások, a munkaadókat terhelő járulékok, dologi kiadások és egyéb folyó kiadások, az általános forgalmi adó, a kiküldetés, reprezentáció, reklámkiadások, egyéb folyó kiadások, pénzeszköz-átadás, egyéb támogatás és ellátottak pénzbeli juttatásai) Felhalmozási kiadások tervezése (felújítási kiadások tervezése, intézményi beruházási kiadások, központi beruházások, állami készletek, tartalékok felhalmozási kiadásai, beruházások általános forgalmi adója) 9.
10.
11.
12.
13.
14.
15.
A költségvetési előirányzatok tervezése II. Működési bevételek tervezése (alaptevékenység bevételei, alaptevékenységgel összefüggő egyéb bevétel, intézmények egyéb sajátos bevételei, általános forgalmi adó bevételek, vállalkozási bevételek) Felhalmozási és tőke jellegű bevételek tervezése (Támogatások, kiegészítések és véglegesen átvett pénzeszközök, Támogatási kölcsönök visszatérülése Az önkormányzatok részletes költségvetési tervkészítésének folyamata A bevételek tervezése. A kiadások tervezése. A költségvetési koncepció összeállítása, testületi előterjesztése. Az éves költségvetés tervezése, testületi előterjesztése. Az önkormányzati költségvetési szervek részletes költségvetésének elkészítése és jóváhagyása Az önkormányzati intézmények elemi költségvetésének készítése Az oktató-nevelő alapellátást biztosító intézmény költségvetésévek megtervezés modellje. Az egészségügyi alapellátó intézmény költségvetésének megtervezés modellje Az önkormányzat költségvetésének megtervezésének modellje A költségvetési előirányzatok változtatása, módosítása Az előirányzat-módosítással kapcsolatos fogalmi kérdések. Az előirányzatok megváltoztatására és módosítására jogosultak. Előirányzat-felhasználási hatáskör. Előirányzatmódosítás a helyi önkormányzatoknál.(Előirányzat-módosítás a képviselő-testület kizárólagos hatáskörében, Előirányzat-módosítás átruházott hatáskörben, A költségvetési szervek (intézmények, hivatalok) előirányzat-módosítási hatásköre, A költségvetési szervek, intézmények előirányzat-felhasználási hatásköre Vagyonnal való gazdálkodás és annak tervezése Vagyon, tulajdon, tulajdonjog fogalma. A kincstári vagyongazdálkodás és tervezése. Az önkormányzatok vagyongazdálkodása és tervezése (Az önkormányzati vagyon fogalma, tartalma, Az önkormányzati vagyon csoportosítása, Az önkormányzati vagyonleltár, A vagyon karbantartása, állagának megóvása, A vagyon bővítése, A vagyonfejlesztés tervezése, A beruházások pénzügyi forrásaink tervezése) Az önkormányzati vagyon hasznosításának, értékesítésének, selejtezésének tervezése A helyi önkormányzati gazdálkodás sajátos területei és azok tervezése A tárgyi eszközük és a befektetett eszközök tervezése. Készletgazdálkodás tervezése, szabályozása. Munkaerő és létszámgazdálkodás tervezése (A létszám tervezése, a létszámszükséglet meghatározása, A személyi juttatási előirányzat felhasználása, A közszolgálatban foglalkoztatottak jogviszonya) A költségvetési terv végrehajtás, a gazdálkodási feladatok ellátásának szabályai A gazdálkodás általános szabályai, felelősségi szabályok, sajátosságok. Hatáskörök, kötelezettségek és jogok a gazdálkodás folyamatában (Kötelezettségvállalás és ellenjegyzése, Érvényesítés, Utalványozás és ellenjegyzés, a gazdasági esemény végrehajtása , pénzügyi teljesítés (kifizetés teljesítés, bevétel beszedés). Kincstári biztos. A gazdálkodás sajátos szabályai az önkormányzatoknál, bevételek előírása, a kiadási előirányzatok felhasználása. Önkormányzati Biztos
11. Órarendi, illetve „otthoni” terhelés aránya: 50-50% 12. Évközi ellenőrzés módja:
Félév közben: a félévi aláírás feltétele, két alkalommal, 10 minimumkérdésekből 30 perces írásbeli eredményes (50 %-os) megírása. Vizsgaidőszakban: A hallgatók a tantárgyból kollokviumi vizsgát tesznek, mely 5 számjeggyel kerül osztályozásra. A kollokviumra bocsátás előfeltétele egy írásbeli felmérő az alapfogalmakból.
Kollokviumi vizsgára csak az a vizsgázó bocsátható, aki a 10 minimumkérdésekből 80%-os szinten teljesítette 13. A Számonkérés módja: kollokvium, A végső osztályzat kialakulása,: < 56 % elégtelen >= 56 és < 66 % elégséges >= 66 és < 76 % közepes >= 76 és < 86 % jó >= 86 jeles 14. A tantárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: 15. Kötelező, illetve ajánlott irodalom: Kötelező irodalom Farkas Sándorné dr. (szerk): Költségvetési szervek kézikönyve I. Költségvetési tervezés, gazdálkodás, beszámolás, ellenőrzés I. Saldó Budapest 2004. Csanádi Ágnes dr. – Tóth József dr.: Az önkormányzatok pénzügyei Perfekt, Budapest, 013/2002. Reke Barnabás: Segédlet az alapfogalmakhoz, minimumkérdések (elektronikus tananyag letölthető) 2010. Ajánlott irodalom
Költségvetési szervek kézikönyve I-II-III. kötet. Költségvetési könyvelés Saldó Budapest 2010. Szerkesztette: Gubányi Lászlóné Konzultációs lehetőségek a tananyag feldolgozáshoz: Minden oktatási héten, a fogadóórákon. 16. A tantárgy tárgyi szükségletei: tábla, projektor, notebook.
Debrecen, 2010 szept. 03 Dr. habil Bács Zoltán tanszékvezető
Dr. habil Reke Barnabás tantárgyfelelős oktató
VIZSGAKÉRDÉSEK Az államháztartás alrendszerei és kapcsolatuk a központi költségvetéssel. A költségvetés, mint pénzügyi terv és pénzügyi A helyi önkormányzatok és intézményeik költségvetése. A költségvetési szervek fogalma, feladatai, jellemzőik, alapítása, megszüntetése, tevékenységének módosítása. A költségvetési szervek rendszere, csoportosítása ((Önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, Részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv) A költségvetési szervek rendszere, csoportosítása (Teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv, Részjogkörrel rendelkező költségvetési szerv, Önállóan gazdálkodó költségvetési szerv részjogkörű költségvetési egysége.)) Az államháztartási szakfeladatok rendje az elemi költségvetés tervezése során alkalmazandó új szakfeladatok rendje Az egyes szakfeladatok tartalmi meghatározásait és a mutatószámrendszere. Az egyes tevékenységtípusok (alap-, kiegészítő, kisegítő és vállalkozási tevékenység) megjelenítése a szakfeladatok rendjében. A költségvetés készítésének tartalmi kérdései és a költségvetés tervezésének alapelvei. A költségvetés tervezésének feladatai, a költségvetési előirányzatok tervezésének eszközrendszere. A költségvetés tervezésénél alkalmazható értékbeli és természetes mértékszámok és mutatószámok rendszere Költségvetés tervezési módszerek felsorolása, a bázis alapú tervezés ismertetése, Költségvetés tervezési módszerek felsorolása, a gördülő tervezés ismertetése Költségvetés tervezési módszerek felsorolása, a programtervezés (programköltségvetés), Költségvetés tervezési módszerek felsorolása, a nulla bázisú tervezés ismertetése, Költségvetés tervezési módszerek felsorolása, a normatív tervezés ismertetése, Költségvetés tervezési módszerek felsorolása, a intézményi- vagy keretszerű tervezés ismertetése. A költségvetési tervezés eljárási rendje a központi költségvetésben. A költségvetési tervezés eljárási rendje a helyi önkormányzatoknál. A Működési kiadási előirányzatok tervezése A Felhalmozási kiadások tervezése A Működési bevételek tervezése A Felhalmozási és tőke jellegű bevételek tervezése Az önkormányzati bevételek tervezése. Az önkormányzati kiadások tervezése. Az önkormányzati költségvetés tervkészítésének folyamata (koncepció összeállítása, testületi előterjesztése) Az önkormányzati költségvetési szervek részletes költségvetésének elkészítése és jóváhagyása. Az előirányzat-módosítással kapcsolatos fogalmi kérdések. Előirányzat-módosítás a helyi önkormányzatoknál.(Előirányzat-módosítás a képviselő-testület kizárólagos hatáskörében, Előirányzat-módosítás átruházott hatáskörben) A költségvetési szervek (intézmények, hivatalok) előirányzat-módosítási hatásköre Vagyon, tulajdon, tulajdonjog fogalma, a kincstári vagyongazdálkodás és tervezése. Az önkormányzati vagyon fogalma, tartalma, csoportosítása, vagyongazdálkodása és tervezése Az önkormányzati vagyon hasznosításának, értékesítésének, selejtezésének tervezése. A tárgyi eszközük és a befektetett eszközök tervezése. Készletgazdálkodás tervezése, szabályozása. Munkaerő és létszámgazdálkodás tervezése A gazdálkodás általános szabályai, felelősségi szabályok, sajátosságok. Hatáskörök, kötelezettségek és jogok a gazdálkodás folyamatában A Kincstári Biztos és az Önkormányzati Biztos A költségvetési terv, a főkönyvi könyvelés és az éves beszámoló kapcsolatrendszere. A költségvetési terv és az elemi beszámoló kapcsolata
Tantárgyi program (tantárgyleírás)
1. A tantárgy neve (csoportja): Kisvállalkozás fejlesztési politika, (AVM_VFLD001) 2. A tantárgyfelelős neve, beosztása: Dr. Nagy Adrián Szilárd, egyetemi adjunktus 3. Szakcsoport (szakirány) megnevezése: Vállalkozásfejlesztés (MSc) levelező tagozat 4. A tantárgy típusa (A, B, C): „A” típusú kötelező tantárgy 5. A tantárgy oktatásának időterve: 3. félév, 9+0 G. 6. A tantárgy kreditértéke: 4 kredit 7. A tantárgy oktatási célkitűzése: A tárgy azokat a szakembereket kívánja kellő ismeretekkel felvértezni, akik az államigazgatás, az NGO-k, a különböző vállalkozástámogatási szervezetek, érdekképviseletek, stb. keretében foglalkoznak vállalkozásfejlesztéssel, vállalkozások támogatásával. A tárgy elvégzésével a hallgató képessé válik fejlesztési koncepciók kidolgozására, makrogazdasági szemlélet figyelembevételére és a kisvállalkozói megközelítés szempontjainak érvényesítésére a vállalkozásfejlesztési politikák kidolgozása során. 8. Az oktatás személyi feltételei (közreműködők): Dr. Nagy Adrián Szilárd, egyetemi adjunktus 9. A tantárgy oktatásának előfeltétele, előképzettségi szint (felsorolni): A mesterképzési szinten oktatott tantárgyak vonatkozásában nincs előtanulmányi feltétel 10. A tantárgy tartalma (tematika max. ½ oldal/félév): A KKV szektor jelentősége Európában és Magyarországon (fogalmi, definíciós és szerkezeti alapok). A vállalkozásfejlesztés eszközrendszere, az Európai Unió kisvállalkozás-fejlesztési politikája. Paradigmaváltás a kis- és középvállalkozás fejlesztési politikában (a piachelyettesítő paradigma belső ellentmondásai és történelmi kudarca). A piacépítő paradigma legfontosabb jellemzői, történelmi példái. A vállalkozásfejlesztési politika tapasztalatai nemzetközileg és Magyarországon. A KKV fejlesztési politika jövője, tények és tendenciák. 11. Órarendi, illetve „otthoni” terhelés aránya: A tantárgyi program sajátosságából fakadóan az otthoni felkészülés aránya 1:2
12. Az évközi ellenőrzés módja (a foglalkozásokon való részvétel előírásai és félévközi ellenőrzésének módja, a vizsgára bocsátás és aláírás feltételei): Az előadásokon való részvétel ellenőrzése. 1 alkalommal zárthelyi dolgozat megírása. 13. A számonkérés módja (félévi vizsgajegy kialakításának módja [beszámoló, gyakorlati jegy, kollokvium, szigorlat]): A zárthelyi dolgozatot sikeresen megíróknak jegymegajánlás történik, legalább közepes eredmény esetén. Sikertelen, vagy nem elfogadott esetben szintén írásban történik a kollokvium, melyet a szemesztert követő vizsgaidőszakban előre meghatározott időpontokban teljesítenek a hallgatók. 14. A tantárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: Nincsenek 15. A kötelező, illetve ajánlott szakirodalom: Kállay László – Imreh Szabolcs (2004) A kis- és középvállalkozás-fejlesztés gazdaságtana. Aula, Budapest Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Éves jelentés 2005. A kis- és középvállalkozások helyzete 2003-2004 Fülöp Gyula (2004) Kisvállalati gazdálkodás. Aula Kiadó, Budapest Nábrádi A. – Nagy A. (2007) Vállalkozások működtetése az Európai Unióban Szaktudás Kiadó Ház, Budapest 16. A tantárgy tárgyi szükségletei: Laptop, video-projektor
Debrecen, 2010. szeptember 10. Dr. Nagy Adrián egyetemi adjunktus tantárgyfelelős
Tantárgyi program (tantárgyleírás)
1. A tantárgy neve (csoportja): Kisvállalkozás fejlesztési politika, (AVM_VFND001, AVM_VFLD001) 2. A tantárgyfelelős neve, beosztása: Dr. Nagy Adrián Szilárd, egyetemi adjunktus 3. Szakcsoport (szakirány) megnevezése: Vállalkozásfejlesztés (MSc) nappali, levelező tagozat 4. A tantárgy típusa (A, B, C): „A” típusú kötelező tantárgy 5. A tantárgy oktatásának időterve: Tantárgykód
Szemeszter
Óra
Számonkérés
Kredit
AVM_VFND001
4
2+0
kollokvium
4
AVM_VFLD001
4
9+0
kollokvium
4
6. A tantárgy kreditértéke: 4 kredit 7. A tantárgy oktatási célkitűzése: A tárgy azokat a szakembereket kívánja kellő ismeretekkel felvértezni, akik az államigazgatás, az NGO-k, a különböző vállalkozástámogatási szervezetek, érdekképviseletek, stb. keretében foglalkoznak vállalkozásfejlesztéssel, vállalkozások támogatásával. A tárgy elvégzésével a hallgató képessé válik fejlesztési koncepciók kidolgozására, makrogazdasági szemlélet figyelembevételére és a kisvállalkozói megközelítés szempontjainak érvényesítésére a vállalkozásfejlesztési politikák kidolgozása során. 8. Az oktatás személyi feltételei (közreműködők): Dr. Nagy Adrián Szilárd, egyetemi adjunktus 9. A tantárgy oktatásának előfeltétele, előképzettségi szint (felsorolni): A mesterképzési szinten oktatott tantárgyak vonatkozásában nincs előtanulmányi feltétel. 10. A tantárgy tartalma (tematika max. ½ oldal/félév): A KKV szektor jelentősége Európában és Magyarországon (fogalmi, definíciós és szerkezeti alapok). A vállalkozásfejlesztés eszközrendszere, az Európai Unió kisvállalkozás-fejlesztési politikája. Paradigmaváltás a kis- és középvállalkozás fejlesztési politikában (a piachelyettesítő paradigma belső ellentmondásai és történelmi kudarca). A piacépítő paradigma legfontosabb jellemzői, történelmi példái. A vállalkozásfejlesztési politika tapasztalatai nemzetközileg és Magyarországon. A KKV fejlesztési politika jövője, tények és tendenciák. 11. Órarendi, illetve „otthoni” terhelés aránya:
A tantárgyi program sajátosságából fakadóan az otthoni felkészülés aránya 1:2 12. Az évközi ellenőrzés módja (a foglalkozásokon való részvétel előírásai és félévközi ellenőrzésének módja, a vizsgára bocsátás és aláírás feltételei): Követelmény, hogy a hallgatók a megadott határidőre elkészítsék az előírt önálló esettanulmányt a megadott témában az oktató útmutatása szerint, valamint a félévközi zárthelyi dolgozat sikeres teljesítése. 13. A számonkérés módja (félévi vizsgajegy kialakításának módja [beszámoló, gyakorlati jegy, kollokvium, szigorlat]): A zárthelyi dolgozatot sikeresen megíróknak jegymegajánlás történik, legalább közepes eredmény esetén. Sikertelen, vagy nem elfogadott esetben szintén írásban történik a kollokvium, melyet a szemesztert követő vizsgaidőszakban előre meghatározott időpontokban teljesítenek a hallgatók. 14. A tantárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: Nincsenek 15. A kötelező, illetve ajánlott szakirodalom: Kállay László – Imreh Szabolcs (2004) A kis- és középvállalkozás-fejlesztés gazdaságtana. Aula, Budapest Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Éves jelentés 2005. A kis- és középvállalkozások helyzete 2003-2004 Fülöp Gyula (2004) Kisvállalati gazdálkodás. Aula Kiadó, Budapest Nábrádi A. – Nagy A. (2007) Vállalkozások működtetése az Európai Unióban Szaktudás Kiadó Ház, Budapest 16. A tantárgy tárgyi szükségletei: Laptop, projektor
Debrecen, 2011. február 10. Dr. Nagy Adrián egyetemi adjunktus tantárgyfelelős
Vizsgatematika Kisvállalkozás fejlesztési politika 2010/2011 tanév II. félév
KKV-fejlesztés elméleti alapjai A KKV-k jelentősége és fogalma A KKV-k fejlesztése, mint közgazdasági probléma Paradigmaváltás a KKV fejlesztési politikában A KKV fejlesztés pénzügyi eszközei A vállalkozásfejlesztés nem pénzügyi eszközei Az EU vállalkozásfejlesztési politikája A vállalkozásfejlesztés sajátosságai néhány fejlett országban Vállalkozásfejlesztés a fejlődő országokban KKV-k sajátosságai Magyarországon A kisvállalkozás fejlesztés eszközei és lehetőségei Magyarországon A kisvállalkozás fejlesztés szervezetei Magyarországon A magyar KKV fejlesztési politika értékelése
Debrecen, 2011. január 18.
Dr. Nagy Adrián egyetemi adjunktus tantárgyfelelős
FOGLALKOZÁSI TERV Kisvállalkozás fejlesztési politika 2010/2011. tanév II. félév csütörtökönként 14.00-16.00 között a II. előadóban
Hét 0. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.
Időpont február 03. február 10. február 17. február 24. március 03. március 10. március 17. március 24. március 31. április 07. április 14. április 21. április 28. május 05. május 12. május 19.
Témakör Regisztrációs hét KKV-fejlesztés elméleti alapjai A KKV-k jelentősége és fogalma A KKV-k fejlesztése, mint közgazdasági probléma Paradigmaváltás a KKV fejlesztési politikában A KKV fejlesztés pénzügyi eszközei A vállalkozásfejlesztés nem pénzügyi eszközei Az EU vállalkozásfejlesztési politikája A vállalkozásfejlesztés sajátosságai néhány fejlett országban Vállalkozásfejlesztés a fejlődő országokban KKV-k sajátosságai Magyarországon A KKV fejlesztés eszközei és lehetőségei Magyarországon Könyvtárhasználati hét A kisvállalkozás fejlesztés szervezetei Magyarországon A magyar KKV fejlesztési politika értékelése Félévzárás, értékelés
Előadó N. A. SZ. N. A. SZ. N. A. SZ. N. A. SZ. N. A. SZ. N. A. SZ. N. A. SZ. N. A. SZ. N. A. SZ. N. A. SZ. N. A. SZ. N. A. SZ. N. A. SZ. N. A. SZ.
Debrecen, 2011. február 10.
Dr. Nagy Adrián egyetemi adjunktus tantárgyfelelős
N. A. SZ. – Dr. Nagy Adrián egyetemi adjunktus
Tantárgyi program (tantárgyleírás)
1. A tantárgy neve:
Vidékgazdaságtan
2.A tantárgyfelelős neve, beosztása:
Dr. Szabó Bernadett, adjunktus
3. Szakcsoport (szakirány) megnevezése:
Vállalkozásfejlesztés MSc, Vidékfejlesztési agrármérnöki MSc
4. A tantárgy típusa: 5. A tantárgy oktatásának időterve:
Tárgykód AVM_VLB106
Szemeszter 1
Órabeosztás Számonkérés 9 K
Kredit 4
6. A tantárgy kreditértéke: 4 7. A tantárgy oktatási célkitűzése: A tantárgy célkitűzése, hogy a tananyagot abszolváló hallgatók tisztában legyenek a vidékgazdaság jellemzőiről, erőforrásairól, a kialakulását befolyásoló térfolyamatokról, alternatív gazdasági lehetőségeiről. 8. Az oktatás személyi feltételei: Az előadásokat a tantárgyfelelős tartja. 9. A tantárgy oktatásának előfeltétele, előképzettségi szint: Nincs 10. Tantárgy tartalma -
-
A vidék fogalma, a vidékfejlesztés alapkérdései, a vidékgazdaság jellemzői, lehatárolása Erőforrások a vidékgazdaságban, a vidékgazdaság struktúrája, külső kapcsolatai A vidékgazdaság kialakulását befolyásoló hazai térfolyamatok, regionális egyenlőtlenségek, a vidékgazdaság teljesítménye, versenyképessége, a gazdasági fejlettség mérése A mezőgazdaság szerepe a vidékgazdaságban A vidékgazdaság diverzifikációja: az agrártermelők szerepe a turisztikai szolgáltatások bővítésében (falusi- és agroturizmus) A vidékgazdaság diverzifikációja: a gyógynövénytermesztés gazdasági jelentősége A vidékgazdaság diverzifikációja: az ökológiai gazdálkodás gazdasági jelentősége
11. Órarendi, illetve „otthoni” terhelés aránya: 1:3 12. Az évközi ellenőrzés módja: Nincs, a tantárgy írásbeli kollokviummal zárul 14. A tantárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: Nincsenek
15. Kötelező, illetve ajánlott szakirodalom: Kötelező · · ·
Az előadásokon elhangzott anyagok Fehér A.: A vidékgazdaság és a mezőgazdaság. Agroinform Kiadó, Budapest, 2005. Marselek S. – Magda R.: Vidékgazdaságtan I-II. Szaktudáskiadó Ház, Budapest, 2010
Ajánlott · Szabó B.: Vidéki gazdaságok ökonómiája. Egyetemi jegyzet. DE-ATCAVK. · Székelyhídi Tamás: Alternatív vidéki vállalkozások szervezése. Szaktudás Kiadóház, Budapest, 2003. 16. A tantárgy tárgyi szükségletei: Laptop, video-projektor,
Debrecen, 2011. február 2.
Dr. Szabó Bernadett adjunktus tantárgyfelelős
VIZSGAKÉRDÉSEK Vidékgazdaságtan · · · · · · · · · · · · · · · · ·
A regionális fejlődés folyamata Magyarországon A vidék fogalma, funkciói, lehatárolása A vidékfejlesztés fogalma, céljai, feladatai A vidékgazdaság jellemzői Erőforrások a vidékgazdaságban A vidékgazdaság struktúrája és külső kapcsolatai A vidékgazdaság kialakulását befolyásoló hazai térfolyamatok, regionális egyenlőtlenségek A vidékgazdaság teljesítménye, versenyképessége, a gazdasági fejlettség mérése régiós és kistérségi szinten Vidéki települések fejlettségének a mérése A vidékgazdaságok mezőgazdaságának múltja A vidékgazdaság és mezőgazdaság kapcsolata A mezőgazdaság támogatása A mezőgazdaság és a falusi vendéglátás potenciális kapcsolódási lehetőségei A falusi turizmus hazai helyzete: kialakulás, KSH-adatok, adózás, intézményrendszer, feltételek, támogatás A falusi és agroturizmus helyzete A gyógynövénytermesztés ökonómiai kérdései Az ökológiai gazdálkodás helyzete, lehetőségei
Debrecen, 2011. február 2.
Dr. Szabó Bernadett adjunktus tantárgyfelelős
Tantárgyi program 1. 2. 3.
A tantárgy neve (csoportja): Térségi tervezés és programozás AVM_VLD006 A tantárgyfelelős neve, beosztása: Dr. Lazányi János egyetemi tanár Szakcsoport (szakirány) megnevezése Vidékfejl, Vállalkozásfejl. Számvitel MSc, MA lev. 4. A tantárgy típusa: kötelező 5. A tantárgy oktatásának időterve: 4. félév, 9+15 6. A tantárgy kredit értéke: 5 7. A tantárgy oktatási célkitűzése: A tantárgy célja, hogy a hallgatót megismerje a térségi tervezés és programozást, amely erősíti a belső kohéziót, marketingkommunikációs eszköz, lobbi anyag és a forrásszerzés fontos, hivatkozási dokumentuma. Célja a térség hosszú távú fejlődéséhez szükséges stratégiai irányvonalak és célrendszerek kialakítása. A tervezési folyamat eredményeként egy olyan tervdokumentumok jönne létre, amelyek a helyzetelemzés következtetéseire, valamint a készítés során felmerült helyi igényekre építve, az elérhető finanszírozási források figyelembe vételével meghatározzák a lehetséges fejlesztési irányvonalakat és a térség számára integrálják az ágazati fejlesztéseket. A képzés során a hallgatók megismerkednek a stratégiaalkotás, tervezés módszereivel, támogatási programokkal és a térségek sokszínűségével az Európai Unióban. 8. Az oktatás személyi feltételei: Az előadásokat a tantárgyfelelős tartja 9. A tantárgy hallgatásának előfeltétele, előképzettségi szint: 10. A tantárgy tartalma: 1. Térségi, területi értékelés és az Országos Területi Helyzetkép 2. Európai Uniós fejlesztési programok Magyarországon 3. Az Európai Területi Együttműködési (ETE) programok 4. Határmenti együttműködési programok 5. Közép-Európai transznacionális program 6. INTERREG Közösségi Kezdeményezés program 7. Térségi tervezés és programozás országos szervei 8. Országos és regionális tervezés, programozás 9. Kiemelt és speciális területi tervezés 10. Vidékfejlesztés és kistérségi tervezés 11. Területi tervezés és értékelés módszertan 12. Területi Információs Rendszerek 13. Részvételen alapuló programozás 14. Stratégiai környezeti vizsgálatok 15. Területrendezés 11. Órarendi, illetve „otthoni” terhelés aránya: 12. Évközi ellenőrzés módja: önálló feladatok gyakorlati prezentációja 13. Számonkérés módja: kollokvium írásbeli kollokvium 14. A tantárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: 15. A kötelező, illetve ajánlott irodalom: Törvények: 2003. évi XXVI. Törvény az Országos Területrendezési Tervről 2001. évi LXIV. Törvény a kulturális örökség védelméről 1997. évi LXXVIII. Törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről Kormány rendeletek:
31/2007. (II. 28.) Korm. Rendelet a területfejlesztéssel és területrendezéssel kapcsolatos információs rendszerről és a kötelező adatközlés rendjéről 134/2005. (VII. 14.) Korm. Rendelet a területrendezési hatósági eljárásokról 75/2004. (IV. 15.) Korm. Rendelet az országos jelentőségű területfejlesztési programokra szolgáló fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának részletes szabályairól 253/1997.(XII.20.) Korm. Rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről 184/1996. (XII. 11.) Korm. rendelet a területfejlesztési koncepciók és programok, valamint a területrendezési tervek egyeztetésének és elfogadásának rendjéről Miniszteri rendeletek: 172/2004. (XII. 23.) FVM rendelet az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program kihirdetéséről 137/2004. (IX. 18.) FVM rendelet a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv kihirdetéséről, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásokkal összefüggésben a kedvezőtlen adottságú területek és az azokhoz tartozó települések megállapításáról 17/2002. (VI.21.) NKÖM rendelet a kulturális örökség hatósági nyilvántartására vonatkozó szabályokról 3/2002. (II. 15.) NKÖM rendelet a kulturális örökség védetté nyilvánításának részletes szabályairól 53/2000. (VIII. 11.) FVM rendelet a területrendezési és településrendezési tervezési jogosultságról 5/2000.(II.11.) FVM rendelet a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek nyilvántartásáról, továbbá az építésügyi műszaki dokumentációk megőrzésének és hasznosításának részletes szabályairól 40/1999.(IV.23.) FVM rendelet a területrendezési, a településrendezési és az építészetiműszaki tervtanácsokról 18/1998. (VI. 25.) KTM rendelet a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek tartalmi követelményeiről Országgyűlési határozatok: 67/2007. (VI. 28.) OGY határozat a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről 97/2005. (XII. 25.) OGY határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról 96/2005. (XII. 25.) OGY határozat az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióról 132/2003. (XII. 11.) OGY határozat a 2003-2008. közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programról 39/2001. (VI. 18.) OGY határozat a területi folyamatok alakulásáról, a területfejlesztési politika érvényesüléséről és az Országos Területfejlesztési Koncepció végrehajtásáról Kormány határozatok: 1103/2006. (X. 30.) Korm. Határozat az Új Magyarország Fejlesztési Terv elfogadásáról 1067/2005 (VI.30.) Korm. Határozat az EU-támogatásra számot tartó, 2007. évi kezdésre ütemezett nagyprojektek előkészítésének költségvetési támogatásáról 2083/2003. (IV. 24.) Korm. Határozat az integrált folyógazdálkodás megvalósításáról 1117/2001. (X. 19.) Korm. határozat a Nemzeti Környezetvédelmi Program második tervezési időszakára (2003-2008.) vonatkozó koncepcióról 16. A tantárgy tárgyi szükségletei: Debrecen, 2011. február 1. Dr. Lazányi János
Egyetemi tanár Tárgyfelelős
TÉRSÉGI TERVEZÉS ÉS PROGRAMOZÁS vizsgakérdések
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Ismertesse az Országos Területfejlesztési Koncepciót! Ismertesse a területfejlesztés alapelveit és céljait! Ismertesse a területfejlesztés három dimenziójának összefüggéseit! Ismertesse a területfejlesztés hazai forrásait! Ismertesse a Területfejlesztési célelőirányzatot (TFC)! Ismertesse a Terület- és régiófejlesztési célelőirányzatot (TRFC)! Ismertesse a Területi kiegyenlítést szolgáló önkormányzati fejlesztések támogatását (TEKI)! 8. Ismertesse a Céljellegű decentralizált támogatást (CÉDE)! 9. Ismertesse a Leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatásának támogatását (LEKI)! 10. Ismertesse a Települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolat felújításának támogatását (TEUT)! 11. Ismertesse a Települési hulladék közszolgáltatás fejlesztésének támogatását (TEHU)! 12. Ismertesse a Térség- és településfelzárkóztatási célelőirányzatot (TTFC)! 13. Ismertesse a Kistérségi támogatási alapot (KITA)! 14. Ismertesse a Vállalkozási övezetek támogatási célelőirányzatát (VÖC)! 15. Ismertesse a területfejlesztési célú és önkormányzati fejlesztési előirányzatok 1996 és 2008 közötti felhasználásának ajánlásait! 16. Ismertesse a területfejlesztési koncepció törekvéseit! 17. Ismertesse a területfejlesztés átfogó céljait a törvény alapján! 18. Ismertesse az országos területfejlesztési koncepció irányelveit az ország egészére! 19. Ismertesse az országos területfejlesztési koncepció irányelveit a területi egyenlőtlenségek mérséklése érdekében! 20. Ismertesse a fejlesztési prioritásokat a hátrányos helyzetű térségekben! 21. Ismertesse a fejlesztési prioritásokat a különböző természeti és földrajzi adottságú térségekben! 22. Hogyan történik a területfejlesztési politika céljainak érvényesítése a gazdaságpolitika egészében? 23. Ismertesse a regionális intézményrendszer fejlesztésének feladatait! 24. Ismertesse a területfejlesztési politika irányelveit a nemzetközi integráció elősegítése érdekében! 25. Ismertesse a területfejlesztés fontosabb ágazati prioritásait a környezetvédelem területén! 26. Ismertesse a területfejlesztés fontosabb ágazati prioritásait a humán infrastruktúra területén! 27. Ismertesse a területfejlesztés fontosabb ágazati prioritásait az ipar területén! 28. Ismertesse a területfejlesztés fontosabb ágazati prioritásait az agrárgazdaság területén! 29. Ismertesse a területfejlesztés fontosabb ágazati prioritásait az idegenforgalom területén! 30. Ismertesse a területfejlesztés fontosabb ágazati prioritásait a műszaki infrastruktúra fejlesztése terén! 31. Ismertesse a területfejlesztési politika feladatait az ezredfordulón!
32. Ismertesse a nemzetközi együttműködésben rejlő lehetőségek kihasználását a területfejlesztésben! 33. Ismertesse az ország egypólusú településszerkezetének problémáit a területfejlesztésben! 34. Ismertesse a területfejlesztés intézmény- és eszközrendszerének továbbfejlesztésére tett intézkedéseket! 35. Melyek az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció kiindulópontjai? 36. Ismertesse a fejlesztéspolitika középtávú stratégiai célkitűzéseit! 37. Ismertesse az országos területrendezési terv mellékleteit? 38. Ismertesse az ország szerkezeti tervére vonatkozó szabályokat! 39. Ismertesse a térségi terület-felhasználási kategóriákra vonatkozó szabályokat! 40. Ismertesse az országos műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények elhelyezésére vonatkozó szabályokat! 41. Melyek a térségi övezeti szabályok a területfejlesztésben? 42. Ismertesse az országos ökológiai hálózat szerepét a területfejlesztésben! 43. Ismertesse a kiemelt fontosságú védelmi területek szerepét a területfejlesztésben! 44. Ismertesse a magterület és ökológiai folyosók szerepét a területfejlesztésben! 45. Ismertesse a kiemelt térségi övezetekre vonatkozó szabályokat a területfejlesztésben! 46. Ismertesse a térségi hulladéklerakó hely és a világörökségre vonatkozó szabályokat! 47. Ismertesse a víz- és széleróziónak kitett területre vonatkozó szabályokat! 48. Ismertesse az EU regionális politika 1957-1999 közötti céljait! 49. Ismertesse az EU regionális politika 2000-2006 közötti céljait! 50. Ismertesse a regionális fejlesztések sikertényezőit! 51. Ismertesse a regionális politika alapelveit! 52. Ismertesse az Európai Unió regionális politikájának célrendszerét! 53. Ismertesse a regionális politika 1994-1999 közötti célkitűzéseit! 54. Ismertesse a regionális politika 1989-1999 közötti célkitűzéseit! 55. Ismertesse a regionális politika 2000-2006 közötti célkitűzéseit! 56. Ismertesse a regionális politika fő célkitűzéseit napjainkban! 57. Ismertesse a fejlesztési tervek rendszerét hazánkban! 58. Ismertesse a hazai regionális politika céljait! 59. Ismertesse a hazai regionális politikával érintett régiókat! 60. Ismertesse a hazai regionális politika hozzáférhető támogatási összegeit! 61. Ismertesse a támogatások elosztásának menetét az EU-ban! 62. Ismertesse a regionális alapok kezelését az EU-ban! 63. Ismertesse a 2007. évi szabályt az alapok kezelésének egyszerűsítésére! 64. Melyek a változások az Európai Unió regionális politikájában a 2000–2006-os időszakhoz képest? 65. Ismertesse a Kohéziós alap céljait! 66. Ismertesse az Európai Regionális Fejlesztési Alapot (ERFA -1975)! 67. Ismertesse az Európai Regionális Fejlesztési Alap céljait! 68. Ismertesse az ERFA konvergencia célkitűzéseit! 69. Ismertesse az ERFA regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzéseit! 70. Ismertesse az ERFA európai területi együttműködés célkitűzéseit! 71. Ismertesse az Európai Szociális Alapot (ESZA -1961)! 72. Ismertesse az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alapot (EMOGA, 1962-2006)! 73. Ismertesse a Halászati Orientációs Pénzügyi Eszközöket (HOPE, 1993-)! 74. Ismertesse a Kohéziós alapot (KA 1993-)! 75. Ismertesse az Európai Mezőgazdasági ls Vidékfejlesztési Alapot (EMVA, 2007-)!
76. Ismertesse az Európai Beruházási Bankot (EBB)! 77. Ismertesse az EU-támogatások mértékét 1989-1993 között! 78. Ismertesse az EU-támogatás mértékét 1994-1998 között! 79. Ismertesse a strukturális alapok szabályozását 2000-2013 között! 80. Ismertesse a strukturális alapokból származó támogatások plafonját 2007-2013 között! 81. Ismertesse a támogatások nyújtásáról szóló közös alapelveket! 82. Ismertesse az európai regionalizmus szerepét a területfejlesztésben! 83. Ismertesse az EU térbeli hálózatát (DATAR)! 84. Ismertesse a területi komplexitás növekedését az EU területfejlesztésében! 85. Ismertesse a gazdasági növekedés tényezőit a területfejlesztésben! 86. Ismertesse a fontosabb regionális gazdasági növekedési modelleket! 87. Ismertesse az ,,európai’’ és a magyar regionális politikai irányítás különbözőségeit! 88. Mit tud az Európai Területi Együttműködési (ETE) programokról általában? 89. Ismertesse a határ-menti és transznacionális együttműködési programokat! 90. Ismertesse a HU-RO határ-menti együttműködési program prioritásait! 91. Ismertesse a HU-RO határ-menti együttműködési program támogatási elveit! 92. Ismertesse a HU-SK határ-menti együttműködési program gazdaság és társadalom prioritásait! 93. Ismertesse a HU-SK határ-menti együttműködési program környezet- és természetvédelem prioritásait! 94. Ismertesse a HU-HR határ-menti együttműködési IPA programot! 95. Ismertesse a HU-HR határ-menti együttműködési IPA program prioritásait! 96. Ismertesse a HU-HR határ-menti együttműködési IPA program támogatási elveit! 97. Ismertesse a HU-SRB határ-menti együttműködési IPA program prioritásait! 98. Ismertesse a HU-SRB határ-menti együttműködési IPA program támogatási elveit! 99. Ismertesse a HU-SK-RO-UA ENPI határon átnyúló együttműködési program céljait és prioritásait! 100. Ismertesse a HU-SK-RO-UA ENPI határon átnyúló együttműködési program irányítását! 101. Ismertesse az AT-HU területi együttműködési program prioritásait! 102. Ismertesse az AT-HU területi együttműködési program támogatási elveit! 103. Ismertesse a SI-HU határ-menti együttműködési program támogatási elveit! 104. Ismertesse a Dél-kelet európai transznacionális programot! 105. Ismertesse a Dél-kelet európai transznacionális program irányítását! 106. Ismertesse a Dél-kelet európai transznacionális program támogatási rendjét! 107. Ismertesse a Közép-európai transznacionális program (CE) prioritásait! 108. Ismertesse a Közép-európai transznacionális program (CE) irányítását! 109. Ismertesse a Közép-európai transznacionális program (CE) támogatási rendjét! 110. Ismertesse az INTERREG IVC programot! 111. Ismertesse az INTERREG IVC program prioritásait! 112. Ismertesse az INTERREG IVC program támogatásait! 113. Ismertesse az INTERREG III közösségi kezdeményezést! 114. Ismertesse az INTERREG III programokat Magyarországon! 115. Ismertesse a fontosabb nemzetközi területi együttműködéseket! 116. Ismertesse az urbanisztikai hálózatokat! 117. Ismertesse a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. tevékenységét! 118. Ismertesse a területfejlesztés és urbanisztika eredményeit a VÁTI Kft-nél! 119. Ismertesse a kistérségi agrárstruktúra- és vidékfejlesztési programokat a VÁTI Kft-nél!
120. Ismertesse a tanyás térségek fejlesztésére készített programokat a VÁTI Kftnél! 121. Ismertesse a területfejlesztés célját a hátrányos helyzetű mikrotérségekben! 122. Ismertesse a területfejlesztés országos területi helyzetképet a VÁTI Kft felmérése alapján! 123. Ismertesse a területfejlesztés országos szintjeit! 124. Ismertesse az Országos Területfejlesztési Tanács és a minisztériumok feladatait! 125. Ismertesse a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, VÁTI, Regionális Fejlesztési Holding feladatait! 126. Ismertesse az Országgyűlés területfejlesztési feladatait! 127. Ismertesse a Belügyminisztérium és a belügyminiszter általános feladatait! 128. Ismertesse a Belügyminisztérium és a belügyminiszter településfejlesztési és településrendezési feladatait! 129. Ismertesse a Belügyminisztérium és a belügyminiszter építésügyi feladatait! 130. Ismertesse a területrendezési és építésügyi helyettes államtitkár feladatait! 131. Ismertesse az önkormányzati helyettes államtitkár feladatait! 132. Ismertesse a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztéspolitikai feladatait! 133. Ismertesse a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium irányítási és felügyeleti feladatait! 134. Ismertesse a nemzeti fejlesztési miniszter területfejlesztési felelősségét! 135. Ismertesse a Nemzetgazdasági Minisztérium általános feladatait! 136. Ismertesse a Nemzetgazdasági Minisztérium lakásgazdálkodási feladatait! 137. Ismertesse a Nemzetgazdasági Minisztérium területfejlesztési feladatait! 138. Ismertesse a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkári feladatait! 139. Ismertesse a Vidékfejlesztési Minisztérium feladatait! 140. Ismertesse a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárpolitikai feladatait! 141. Ismertesse a Vidékfejlesztési Minisztérium földügyi és erdőgazdálkodási feladatait! 142. Ismertesse a Vidékfejlesztési Minisztérium agrár-vidékfejlesztési feladatait! 143. Ismertesse a Vidékfejlesztési Minisztérium vízgazdálkodási feladatait! 144. Ismertesse a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetvédelmi feladatait! 145. Ismertesse a Vidékfejlesztési Minisztérium egyéb feladatait! 146. Ismertesse a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség feladatait! 147. Ismertesse a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség irányító hatóságait! 148. Ismertesse a NFÜ Központi Fejlesztési Programiroda tevékenységét! 149. Ismertesse az Országos Területfejlesztési Tanács (OTT) feladatait! 150. Ismertesse az Országos Területfejlesztési Tanács (OTT) működését! 151. Ismertesse a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) feladatait! 152. Ismertesse a Nemzeti Fejlesztési Tanács feladatait! 153. Ismertesse a Nemzeti Kutatási, Innovációs és Tudománypolitikai Tanács feladatait! 154. Ismertesse a kamarák és civil szervezetek területfejlesztési szerepét! 155. Ismertesse a 1996. évi országos területfejlesztési koncepciót (OTK)! 156. Ismertesse a második országos területfejlesztési koncepciót! 157. Ismertesse az Új Magyarország vidékfejlesztési stratégiai tervet! 158. Ismertesse az I. Nemzeti Fejlesztési Terv céljait (2004-2006)! 159. Ismertesse az Első Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjait! 160. Ismertesse az Új Magyarország Fejlesztési Tervet (2007-2013)!
161. Ismertesse az Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programjait! 162. Ismertesse Magyarország vízgyűjtő-gazdálkodási tervét! 163. Ismertesse az Első Nemzeti Agrár-Környezetvédelmi Programot (NAKP)! 164. Ismertesse a Nemzeti Agrár-Környezetvédelmi Program célprogramjait! ! 165. Ismertesse a Nemzeti Agrár-Környezetvédelmi Program intézkedéseit! 166. Ismertesse a felülvizsgált nemzeti lisszaboni akcióprogram céljait a növekedésért és a foglalkoztatásért! 167. Ismertesse az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programot 2007-2013! 168. Ismertesse az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program intézkedéscsoportjait! 169. Ismertesse Magyarország energiapolitikáját 2008-2020 időszakra! 170. Ismertesse az Európai Fenntartható Energia Kampány céljait 2008! 171. Ismertesse a területfejlesztés kiemelt térségeit! 172. Ismertesse a Balaton térség területfejlesztését! 173. Ismertesse a Tisza-mente integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási koncepcióját! 174. Ismertesse a Tisza vízgyűjtő gazdálkodási tervet! 175. Ismertesse a Tisza-vízgyűjtő helyzetértékelését! 176. Ismertesse a Tisza-térség területfejlesztését! 177. Ismertesse a Tisza-térség jövőképét! 178. Ismertesse a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervet! 179. Ismertesse az övezeti tervet a budapesti agglomerációban! 180. Ismertesse a Kézikönyv a területi kohézióról megállapításait! 181. Ismertesse a Kézikönyv az európai unió területi agendájának hazai érvényesítéséhez megállapításait! 182. Ismertesse az Iránymutatás a helyi és kistérségi szintű értékelési- és kapacitásépítéshez megállapításait! 183. Ismertesse az Útmutató a helyi fejlesztési stratégiák értékeléséhez megállapításait! 184. Ismertesse a Balaton Területfejlesztése Komplex Program megállapításait! 185. Ismertesse a Duna Területfejlesztése Komplex Program megállapításait! 186. Ismertesse a Tisza Területfejlesztése Komplex Program megállapításait! 187. Ismertesse a Geo-Termál Fejlesztés Komplex Program megállapításait! 188. Ismertesse az Új Magyarország fejlesztési terv céljait! 189. Ismertesse az Új Magyarország fejlesztési terv prioritásait! 190. Ismertesse a Közép-Dunántúli Régió területfejlesztési prioritásait! 191. Ismertesse a Nyugat-Dunántúli Régió területfejlesztési prioritásait! 192. Ismertesse a Dél-Dunántúli Régió területfejlesztési prioritásait! 193. Ismertesse az Észak-Magyarországi Régió területfejlesztési prioritásait! 194. Ismertesse az Észak-Alföldi Régió területfejlesztési prioritásait! 195. Ismertesse a Dél-Alföldi Régió területfejlesztési prioritásait! 196. Ismertesse a Közép-Magyarországi Régió területfejlesztési prioritásait! 197. Ismertesse az Új Magyarország fejlesztési terv dokumentumait! 198. Ismertesse az Új Magyarország fejlesztési terv elfogadásának menetét! 199. Ismertesse a Nemzeti Fejlesztési Terv felépítését! 200. Ismertesse az Új Magyarország fejlesztési terv struktúráját! 201. Ismertesse a helyi gazdaságfejlesztés kérdőjeleit! 202. Ismertesse a helyi (bottom-up) gazdaságfejlesztést! 203. Ismertesse a helyi hálózatok általános szerkezetét! 204. Ismertesse, hogy mit értünk helyi gazdaságfejlesztés (HGF) alatt?
205. Ismertesse a helyi gazdaságfejlesztés menedzselését! 206. Ismertesse a helyi gazdaság fejlesztésének legfontosabb elemeit! 207. Ismertesse a helyi gazdaságfejlesztés tényezőit! 208. Ismertesse a helyi gazdaságfejlesztés evolúcióját! 209. Ismertesse a HGF stratégiák felépítését és végrehajtását! 210. Ismertesse a HGF 1. lépését: (A tevékenységek megszervezése, irányító csapat és partnerségi hálózat megszervezésével)! 211. Ismertesse a HGF-2. lépését: (A helyi gazdasági értékelés elvégzése)! 212. Ismertesse a fontosabb mutatókat a helyi gazdaságfejlesztés tárgykörében! 213. Ismertesse a HGF-3. lépését: (A HGF stratégia elkészítése)! 214. Ismertesse a HGF-4. lépését: (A HGF stratégia megvalósítása)! 215. Ismertesse a HGF-5. lépését: (A HGF stratégia felülvizsgálata)! 216. Ismertesse a helyi gazdaságfejlesztés programopcióit! 217. Ismertesse a helyi gazdaságfejlesztés célrendszerét! 218. Hogyan történik a helyi gazdaságfejlesztés intézményesítése? 219. Ismertesse a HGF stratégia sikeréhez szükséges helyes gyakorlatot! 220. Ismertesse a helyi gazdaságfejlesztés teljesítményének mérését! 221. Ismertesse a területfejlesztés értékelését! 222. Ismertesse a helyes mérés és értékelés stratégiát a területfejlesztésben! 223. Ismertesse a mérés és értékelés végrehajtását területfejlesztésben! 224. Ismertesse a mérés és az értékelés közti különbségeket!
Térségi tervezés és programozás házi dolgozat
Feladatok: 1. Válasszon egy térséget és a bemutatás idejét tüntesse fel az összesítő íven. 2. Gyűjtse le a fejlesztése szempontjából fontos adatokat a http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/eurostat/home/ honlapokról. 3. Képezzen mutatókat a térségek közötti különbségek bemutatására. 4. Elemezze a térség fejlesztése szempontjából fontos trendeket. 5. Mutatókat segítségével elemezze a térségek közötti különbségeket. 6. Alakítson ki térségfejlesztési elképzeléseket az EU regionális politikájának figyelembe vételével és eredményét vesse össze a jelenlegi tevékenységi formákkal. 7. Készítsen táblázatokat és grafikonokat a 4-6 pontban szereplő eredmények bemutatására. 8. Írjon egy kivonatos esszét, ahol bemutatja a vizsgálatok célját és eredményeit. 9. A vállalt időpontban mutassa be eredményeit. 10. A vizsgaidőszak első nap 0 óra 0 perc időpontig adja le az adatokat és számításokat tartalmazó Excel és az esszét tartalmazó World fájlokat vagy küldje a
[email protected] címre. Visszaigazolás hiányában házi dolgozat nem tekinthető megküldöttnek. Késve érkezett dolgozatok nem kerülnek értékelésre.
Értékelési szempontok: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
A hallgató a bemutatta eredményeit. (igen/nem) A letöltött alapadatok Excel formában rendelkezésre állnak. (igen/nem) A hallgató felsorolta és definiálta a mutatókat. (igen/nem) A trendelemzés elfogadható. (igen/nem) Az térségek közötti különbségeket elemzése elfogadható. (igen/nem) A térségfejlesztési elképzelések rögzítésre kerültek-e? (igen/nem) A térségfejlesztési elképzeléseket összevetette az elemzésből származó adatokkal és trendekkel. (igen/nem) 8. A hallgató bemutatta-e vizsgálatok célját. (igen/nem) 9. A hallgató bemutatta-e vizsgálatok eredményeit. (igen/nem) 10. A célok és eredmények táblázatos és grafikus alátámasztása legalább 10 esetben elfogadható. (igen/nem) A térségi tervezés és programozás házi dolgozat elkészítése és leadása a félév elfogadásának feltétele. Gyakorlatok alkalmával lehetőség van a házi dolgozat rövid, előzetes értékelésére. Késedelmes vagy hibás teljesítés esetén a félév nem fogadható el, a hallgató nem bocsátható vizsgára.
FOGLALKOZÁSI TERV VIDÉKGAZDASÁGTAN AVM_VNB106 2010/2011. tanév II. félév Vidékfejlesztési agrármérnöki MSc nappali tagozat, I. évfolyam Hét
Előadás ideje
1.
február 8.
2.
február 15.
3.
február 22.
4.
március 1.
5. 6.
március 8. március 15.
7.
március 22.
8.
március 29.
9.
április 5.
10.
április 12.
11. 12. 13. 14. 15.
április 19. április 26. május 3. május 10. május 17.
Előadó
Témakör Orientáció, félévkezdés A vidék fogalma, a vidékfejlesztés alapkérdései, a vidékgazdaság jellemzői, lehatárolása Erőforrások a vidékgazdaságban, a vidékgazdaság struktúrája, külső kapcsolatai A vidékgazdaság kialakulását befolyásoló hazai térfolyamatok, regionális egyenlőtlenségek, a vidékgazdaság teljesítménye, versenyképessége, a gazdasági fejlettség mérése A mezőgazdaság szerepe a vidékgazdaságban NEMZETI ÜNNEP A mezőgazdaság szerepe a vidékgazdaság energiaellátásában A vad- és erdőgazdálkodás szerepe a vidékgazdaságban A vidékgazdaság diverzifikációja: turizmus és vidékgazdaság A vidékgazdaság diverzifikációja: az agrártermelők szerepe a turisztikai szolgáltatások bővítésében (falusiés agroturizmus) A népességmegtartó képesség vizsgálata KÖNYVTÁRHASZNÁLATI HÉT A vidékgazdaság fejlettsége, fejlesztési lehetőségek Zárthelyi dolgozat Félévzárás
Sz.B. Sz.B. Sz.B.
Sz.B. Sz.B. B.A. Sz.B. Sz.B. Sz.B. Sz.B. Sz.B. Sz.B. Sz.B.
Debrecen, 2011. február 2. Dr. Szabó Bernadett adjunktus tantárgyfelelős Sz.B. – Dr. Szabó Bernadett, adjunktus B.A. – Dr. Bai Attila, egyetemi docens
Tantárgyi program (tantárgyleírás)
1. A tantárgy neve (csoportja): Vidékgazdaságtan (AVM_VNB106) 2. A tantárgyfelelős neve, beosztása: Dr. Szabó Bernadett, adjunktus 3. Szakcsoport (szakirány) megnevezése (agrármérnök, gazdasági agrármérnök, stb.): Vidékfejlesztési agrármérnöki MSc, Vállalkozásfejlesztés MSc 4. A tantárgy típusa (A, B, C): B,C 5. A tantárgy oktatásának időterve: 1. félév; 2+0 K 6. A tantárgy kredit értéke: 4 kredit 7. A tantárgy oktatási célkitűzése: Megismertetni a hallgatókat a vidékgazdaságok helyzetével, jellemzőivel, a gazdasági fejlettség mérésének módszereivel, a vidékgazdaság struktúrájával. 8. Az oktatás személyi feltételei (közreműködők): Az oktatásban közreműködik a tantárgyfelelős oktató. 9. A tantárgy hallgatásának előfeltétele, előképzettségi szint (felsorolni): 10. A tantárgy tartalma (tematika max. ½ oldal/félév): A vidék fogalma, a vidékfejlesztés alapkérdései, a vidékgazdaság jellemzői, lehatárolása Erőforrások a vidékgazdaságban, a vidékgazdaság struktúrája, külső kapcsolatai A vidékgazdaság kialakulását befolyásoló hazai térfolyamatok, regionális egyenlőtlenségek, a vidékgazdaság teljesítménye, versenyképessége, a gazdasági fejlettség mérése A mezőgazdaság szerepe a vidékgazdaságban A mezőgazdaság szerepe a vidékgazdaság energiaellátásában A vad- és erdőgazdálkodás szerepe a vidékgazdaságban A vidékgazdaság diverzifikációja: turizmus és vidékgazdaság A vidékgazdaság diverzifikációja: az agrártermelők szerepe a turisztikai szolgáltatások bővítésében (falusi- és agroturizmus) A népességmegtartó képesség vizsgálata A vidékgazdaság fejlettsége, fejlesztési lehetőségek 11. Órarendi, illetve „otthoni” terhelés aránya: 50-50%. Órarenden kívüli terhelés: egy vidéki település gazdasági fejlettségének a megállapítása, fejlesztési lehetőségek elemzése előzetes, helyszíni adatgyűjtés alapján, az eredmények prezentálása házidolgozat és kiselőadás formájában
12. Évközi ellenőrzés módja (a foglalkozásokon való részvétel előírásai és félévközi ellenőrzésének módja, a vizsgára bocsátás és aláírás feltételei): A félév során az elkészítendő házidolgozat leadási határideje a szorgalmi időszak 13. hete (2011. május 3.), és a zárthelyi dolgozat megírása a szorgalmi időszak 14. hetén történik (2011. május 10.). A zárthelyi dolgozat pótlására és javítására a 15. héten (2011. május 17.) van lehetőség. 13. Számonkérés módja (félévi vizsgajegy kialakításának módja [beszámoló, gyakorlati jegy, kollokvium, szigorlat]): Megajánlott jegy a házidolgozat, a kiselőadás és a zárthelyi dolgozat eredményei alapján. Egyébként írásbeli és szóbeli kollokvium. 14. A tantárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: 15. A kötelező, illetve ajánlott irodalom: Kötelező: 1. A tantárgy előadásain elhangzott anyagok 2. Fehér A.: A vidékgazdaság és a mezőgazdaság. Agroinform Kiadó, Budapest, 2005. 3. Marselek S. – Magda R.: Vidékgazdaságtan I-II. Szaktudáskiadó Ház, Budapest, 2010 Ajánlott: 4. Szabó B.: Vidéki gazdaságok ökonómiája. Egyetemi jegyzet. DE-ATC-AVK, 2004. 5. Székelyhídi T.: Alternatív vidéki vállalkozások szervezése. Szaktudás Kiadóház, Budapest, 2003. 16. A tantárgy tárgyi szükségletei: Laptop, projektor.
Debrecen, 2011. február 2. Dr. Szabó Bernadett adjunktus tantárgyfelelős
VIZSGAKÉRDÉSEK Vidékgazdaságtan (AVM_VNB106) Vállalkozásfejlesztés MSc, Vidékfejlesztési agrármérnöki MSc · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · ·
A regionális fejlődés folyamata Magyarországon A vidék fogalma, funkciói, lehatárolása A vidékfejlesztés fogalma, céljai, feladatai A vidékgazdaság jellemzői Erőforrások a vidékgazdaságban A vidékgazdaság struktúrája A vidékgazdaság külső kapcsolatai A vidékgazdaság kialakulását befolyásoló hazai térfolyamatok, regionális egyenlőtlenségek A vidékgazdaság teljesítménye, versenyképessége, a gazdasági fejlettség mérése A vidékgazdaság múltja A vidékgazdaság és mezőgazdaság kapcsolata A mezőgazdaság támogatása A mezőgazdaság szerepe a vidékgazdaság energiaellátásában A vadgazdálkodás gazdasági jelentősége Az erdőgazdálkodás gazdasági jelentősége Vidékgazdaság és turizmus A turizmus gazdasági, társadalmi, ökológiai hatásai A mezőgazdaság és a falusi vendéglátás potenciális kapcsolódási lehetőségei A falusi és agroturizmus helyzete A népességmegtartó képesség vizsgálata A vidékgazdaság fejlettsége, fejlesztési lehetőségek
Debrecen, 2011. február 2. Dr. Szabó Bernadett adjunktus tantárgyfelelős
Tantárgyi program 1. 2. 3.
A tantárgy neve (csoportja): Térségi tervezés és programozás AVM_VND006 A tantárgyfelelős neve, beosztása: Dr. Lazányi János egyetemi tanár Szakcsoport (szakirány) megnevezése Vidékfejl, Vállalkozásfejl., Számvitel MSc, MA nappali 4. A tantárgy típusa: kötelező 5. A tantárgy oktatásának időterve: 4. félév, 2+3 6. A tantárgy kredit értéke: 5 7. A tantárgy oktatási célkitűzése: A tantárgy célja, hogy a hallgatót megismerje a térségi tervezés és programozást, amely erősíti a belső kohéziót, marketingkommunikációs eszköz, lobbi anyag és a forrásszerzés fontos, hivatkozási dokumentuma. Célja a térség hosszú távú fejlődéséhez szükséges stratégiai irányvonalak és célrendszerek kialakítása. A tervezési folyamat eredményeként egy olyan tervdokumentumok jönne létre, amelyek a helyzetelemzés következtetéseire, valamint a készítés során felmerült helyi igényekre építve, az elérhető finanszírozási források figyelembe vételével meghatározzák a lehetséges fejlesztési irányvonalakat és a térség számára integrálják az ágazati fejlesztéseket. A képzés során a hallgatók megismerkednek a stratégiaalkotás, tervezés módszereivel, támogatási programokkal és a térségek sokszínűségével az Európai Unióban. 8. Az oktatás személyi feltételei: Az előadásokat a tantárgyfelelős tartja 9. A tantárgy hallgatásának előfeltétele, előképzettségi szint: 10. A tantárgy tartalma: 1. Térségi, területi értékelés és az Országos Területi Helyzetkép 2. Európai Uniós fejlesztési programok Magyarországon 3. Az Európai Területi Együttműködési (ETE) programok 4. Határmenti együttműködési programok 5. Közép-Európai transznacionális program 6. INTERREG Közösségi Kezdeményezés program 7. Térségi tervezés és programozás országos szervei 8. Országos és regionális tervezés, programozás 9. Kiemelt és speciális területi tervezés 10. Vidékfejlesztés és kistérségi tervezés 11. Területi tervezés és értékelés módszertan 12. Területi Információs Rendszerek 13. Részvételen alapuló programozás 14. Stratégiai környezeti vizsgálatok 15. Területrendezés 11. Órarendi, illetve „otthoni” terhelés aránya: 12. Évközi ellenőrzés módja: önálló feladatok gyakorlati prezentációja 13. Számonkérés módja: kollokvium, írásbeli vizsga 14. A tantárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: 15. A kötelező, illetve ajánlott irodalom: Törvények: 2003. évi XXVI. Törvény az Országos Területrendezési Tervről 2001. évi LXIV. Törvény a kulturális örökség védelméről 1997. évi LXXVIII. Törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről Kormány rendeletek:
31/2007. (II. 28.) Korm. Rendelet a területfejlesztéssel és területrendezéssel kapcsolatos információs rendszerről és a kötelező adatközlés rendjéről 134/2005. (VII. 14.) Korm. Rendelet a területrendezési hatósági eljárásokról 75/2004. (IV. 15.) Korm. Rendelet az országos jelentőségű területfejlesztési programokra szolgáló fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának részletes szabályairól 253/1997.(XII.20.) Korm. Rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről 184/1996. (XII. 11.) Korm. rendelet a területfejlesztési koncepciók és programok, valamint a területrendezési tervek egyeztetésének és elfogadásának rendjéről Miniszteri rendeletek: 172/2004. (XII. 23.) FVM rendelet az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program kihirdetéséről 137/2004. (IX. 18.) FVM rendelet a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv kihirdetéséről, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásokkal összefüggésben a kedvezőtlen adottságú területek és az azokhoz tartozó települések megállapításáról 17/2002. (VI.21.) NKÖM rendelet a kulturális örökség hatósági nyilvántartására vonatkozó szabályokról 3/2002. (II. 15.) NKÖM rendelet a kulturális örökség védetté nyilvánításának részletes szabályairól 53/2000. (VIII. 11.) FVM rendelet a területrendezési és településrendezési tervezési jogosultságról 5/2000.(II.11.) FVM rendelet a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek nyilvántartásáról, továbbá az építésügyi műszaki dokumentációk megőrzésének és hasznosításának részletes szabályairól 40/1999.(IV.23.) FVM rendelet a területrendezési, a településrendezési és az építészetiműszaki tervtanácsokról 18/1998. (VI. 25.) KTM rendelet a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek tartalmi követelményeiről Országgyűlési határozatok: 67/2007. (VI. 28.) OGY határozat a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről 97/2005. (XII. 25.) OGY határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról 96/2005. (XII. 25.) OGY határozat az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióról 132/2003. (XII. 11.) OGY határozat a 2003-2008. közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programról 39/2001. (VI. 18.) OGY határozat a területi folyamatok alakulásáról, a területfejlesztési politika érvényesüléséről és az Országos Területfejlesztési Koncepció végrehajtásáról Kormány határozatok: 1103/2006. (X. 30.) Korm. Határozat az Új Magyarország Fejlesztési Terv elfogadásáról 1067/2005 (VI.30.) Korm. Határozat az EU-támogatásra számot tartó, 2007. évi kezdésre ütemezett nagyprojektek előkészítésének költségvetési támogatásáról 2083/2003. (IV. 24.) Korm. Határozat az integrált folyógazdálkodás megvalósításáról 1117/2001. (X. 19.) Korm. határozat a Nemzeti Környezetvédelmi Program második tervezési időszakára (2003-2008.) vonatkozó koncepcióról 16. A tantárgy tárgyi szükségletei: Debrecen, 2011. február 1. Dr. Lazányi János
Egyetemi tanár Tárgyfelelős TÉRSÉGI TERVEZÉS ÉS PROGRAMOZÁS vizsgakérdések
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Ismertesse az Országos Területfejlesztési Koncepciót! Ismertesse a területfejlesztés alapelveit és céljait! Ismertesse a területfejlesztés három dimenziójának összefüggéseit! Ismertesse a területfejlesztés hazai forrásait! Ismertesse a Területfejlesztési célelőirányzatot (TFC)! Ismertesse a Terület- és régiófejlesztési célelőirányzatot (TRFC)! Ismertesse a Területi kiegyenlítést szolgáló önkormányzati fejlesztések támogatását (TEKI)! 8. Ismertesse a Céljellegű decentralizált támogatást (CÉDE)! 9. Ismertesse a Leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatásának támogatását (LEKI)! 10. Ismertesse a Települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolat felújításának támogatását (TEUT)! 11. Ismertesse a Települési hulladék közszolgáltatás fejlesztésének támogatását (TEHU)! 12. Ismertesse a Térség- és településfelzárkóztatási célelőirányzatot (TTFC)! 13. Ismertesse a Kistérségi támogatási alapot (KITA)! 14. Ismertesse a Vállalkozási övezetek támogatási célelőirányzatát (VÖC)! 15. Ismertesse a területfejlesztési célú és önkormányzati fejlesztési előirányzatok 1996 és 2008 közötti felhasználásának ajánlásait! 16. Ismertesse a területfejlesztési koncepció törekvéseit! 17. Ismertesse a területfejlesztés átfogó céljait a törvény alapján! 18. Ismertesse az országos területfejlesztési koncepció irányelveit az ország egészére! 19. Ismertesse az országos területfejlesztési koncepció irányelveit a területi egyenlőtlenségek mérséklése érdekében! 20. Ismertesse a fejlesztési prioritásokat a hátrányos helyzetű térségekben! 21. Ismertesse a fejlesztési prioritásokat a különböző természeti és földrajzi adottságú térségekben! 22. Hogyan történik a területfejlesztési politika céljainak érvényesítése a gazdaságpolitika egészében? 23. Ismertesse a regionális intézményrendszer fejlesztésének feladatait! 24. Ismertesse a területfejlesztési politika irányelveit a nemzetközi integráció elősegítése érdekében! 25. Ismertesse a területfejlesztés fontosabb ágazati prioritásait a környezetvédelem területén! 26. Ismertesse a területfejlesztés fontosabb ágazati prioritásait a humán infrastruktúra területén! 27. Ismertesse a területfejlesztés fontosabb ágazati prioritásait az ipar területén! 28. Ismertesse a területfejlesztés fontosabb ágazati prioritásait az agrárgazdaság területén! 29. Ismertesse a területfejlesztés fontosabb ágazati prioritásait az idegenforgalom területén! 30. Ismertesse a területfejlesztés fontosabb ágazati prioritásait a műszaki infrastruktúra fejlesztése terén!
31. Ismertesse a területfejlesztési politika feladatait az ezredfordulón! 32. Ismertesse a nemzetközi együttműködésben rejlő lehetőségek kihasználását a területfejlesztésben! 33. Ismertesse az ország egypólusú településszerkezetének problémáit a területfejlesztésben! 34. Ismertesse a területfejlesztés intézmény- és eszközrendszerének továbbfejlesztésére tett intézkedéseket! 35. Melyek az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció kiindulópontjai? 36. Ismertesse a fejlesztéspolitika középtávú stratégiai célkitűzéseit! 37. Ismertesse az országos területrendezési terv mellékleteit? 38. Ismertesse az ország szerkezeti tervére vonatkozó szabályokat! 39. Ismertesse a térségi terület-felhasználási kategóriákra vonatkozó szabályokat! 40. Ismertesse az országos műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények elhelyezésére vonatkozó szabályokat! 41. Melyek a térségi övezeti szabályok a területfejlesztésben? 42. Ismertesse az országos ökológiai hálózat szerepét a területfejlesztésben! 43. Ismertesse a kiemelt fontosságú védelmi területek szerepét a területfejlesztésben! 44. Ismertesse a magterület és ökológiai folyosók szerepét a területfejlesztésben! 45. Ismertesse a kiemelt térségi övezetekre vonatkozó szabályokat a területfejlesztésben! 46. Ismertesse a térségi hulladéklerakó hely és a világörökségre vonatkozó szabályokat! 47. Ismertesse a víz- és széleróziónak kitett területre vonatkozó szabályokat! 48. Ismertesse az EU regionális politika 1957-1999 közötti céljait! 49. Ismertesse az EU regionális politika 2000-2006 közötti céljait! 50. Ismertesse a regionális fejlesztések sikertényezőit! 51. Ismertesse a regionális politika alapelveit! 52. Ismertesse az Európai Unió regionális politikájának célrendszerét! 53. Ismertesse a regionális politika 1994-1999 közötti célkitűzéseit! 54. Ismertesse a regionális politika 1989-1999 közötti célkitűzéseit! 55. Ismertesse a regionális politika 2000-2006 közötti célkitűzéseit! 56. Ismertesse a regionális politika fő célkitűzéseit napjainkban! 57. Ismertesse a fejlesztési tervek rendszerét hazánkban! 58. Ismertesse a hazai regionális politika céljait! 59. Ismertesse a hazai regionális politikával érintett régiókat! 60. Ismertesse a hazai regionális politika hozzáférhető támogatási összegeit! 61. Ismertesse a támogatások elosztásának menetét az EU-ban! 62. Ismertesse a regionális alapok kezelését az EU-ban! 63. Ismertesse a 2007. évi szabályt az alapok kezelésének egyszerűsítésére! 64. Melyek a változások az Európai Unió regionális politikájában a 2000–2006-os időszakhoz képest? 65. Ismertesse a Kohéziós alap céljait! 66. Ismertesse az Európai Regionális Fejlesztési Alapot (ERFA -1975)! 67. Ismertesse az Európai Regionális Fejlesztési Alap céljait! 68. Ismertesse az ERFA konvergencia célkitűzéseit! 69. Ismertesse az ERFA regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzéseit! 70. Ismertesse az ERFA európai területi együttműködés célkitűzéseit! 71. Ismertesse az Európai Szociális Alapot (ESZA -1961)! 72. Ismertesse az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alapot (EMOGA, 1962-2006)! 73. Ismertesse a Halászati Orientációs Pénzügyi Eszközöket (HOPE, 1993-)! 74. Ismertesse a Kohéziós alapot (KA 1993-)!
75. Ismertesse az Európai Mezőgazdasági ls Vidékfejlesztési Alapot (EMVA, 2007-)! 76. Ismertesse az Európai Beruházási Bankot (EBB)! 77. Ismertesse az EU-támogatások mértékét 1989-1993 között! 78. Ismertesse az EU-támogatás mértékét 1994-1998 között! 79. Ismertesse a strukturális alapok szabályozását 2000-2013 között! 80. Ismertesse a strukturális alapokból származó támogatások plafonját 2007-2013 között! 81. Ismertesse a támogatások nyújtásáról szóló közös alapelveket! 82. Ismertesse az európai regionalizmus szerepét a területfejlesztésben! 83. Ismertesse az EU térbeli hálózatát (DATAR)! 84. Ismertesse a területi komplexitás növekedését az EU területfejlesztésében! 85. Ismertesse a gazdasági növekedés tényezőit a területfejlesztésben! 86. Ismertesse a fontosabb regionális gazdasági növekedési modelleket! 87. Ismertesse az ,,európai’’ és a magyar regionális politikai irányítás különbözőségeit! 88. Mit tud az Európai Területi Együttműködési (ETE) programokról általában? 89. Ismertesse a határ-menti és transznacionális együttműködési programokat! 90. Ismertesse a HU-RO határ-menti együttműködési program prioritásait! 91. Ismertesse a HU-RO határ-menti együttműködési program támogatási elveit! 92. Ismertesse a HU-SK határ-menti együttműködési program gazdaság és társadalom prioritásait! 93. Ismertesse a HU-SK határ-menti együttműködési program környezet- és természetvédelem prioritásait! 94. Ismertesse a HU-HR határ-menti együttműködési IPA programot! 95. Ismertesse a HU-HR határ-menti együttműködési IPA program prioritásait! 96. Ismertesse a HU-HR határ-menti együttműködési IPA program támogatási elveit! 97. Ismertesse a HU-SRB határ-menti együttműködési IPA program prioritásait! 98. Ismertesse a HU-SRB határ-menti együttműködési IPA program támogatási elveit! 99. Ismertesse a HU-SK-RO-UA ENPI határon átnyúló együttműködési program céljait és prioritásait! 100. Ismertesse a HU-SK-RO-UA ENPI határon átnyúló együttműködési program irányítását! 101. Ismertesse az AT-HU területi együttműködési program prioritásait! 102. Ismertesse az AT-HU területi együttműködési program támogatási elveit! 103. Ismertesse a SI-HU határ-menti együttműködési program támogatási elveit! 104. Ismertesse a Dél-kelet európai transznacionális programot! 105. Ismertesse a Dél-kelet európai transznacionális program irányítását! 106. Ismertesse a Dél-kelet európai transznacionális program támogatási rendjét! 107. Ismertesse a Közép-európai transznacionális program (CE) prioritásait! 108. Ismertesse a Közép-európai transznacionális program (CE) irányítását! 109. Ismertesse a Közép-európai transznacionális program (CE) támogatási rendjét! 110. Ismertesse az INTERREG IVC programot! 111. Ismertesse az INTERREG IVC program prioritásait! 112. Ismertesse az INTERREG IVC program támogatásait! 113. Ismertesse az INTERREG III közösségi kezdeményezést! 114. Ismertesse az INTERREG III programokat Magyarországon! 115. Ismertesse a fontosabb nemzetközi területi együttműködéseket! 116. Ismertesse az urbanisztikai hálózatokat! 117. Ismertesse a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. tevékenységét! 118. Ismertesse a területfejlesztés és urbanisztika eredményeit a VÁTI Kft-nél!
119. Ismertesse a kistérségi agrárstruktúra- és vidékfejlesztési programokat a VÁTI Kft-nél! 120. Ismertesse a tanyás térségek fejlesztésére készített programokat a VÁTI Kftnél! 121. Ismertesse a területfejlesztés célját a hátrányos helyzetű mikrotérségekben! 122. Ismertesse a területfejlesztés országos területi helyzetképet a VÁTI Kft felmérése alapján! 123. Ismertesse a területfejlesztés országos szintjeit! 124. Ismertesse az Országos Területfejlesztési Tanács és a minisztériumok feladatait! 125. Ismertesse a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, VÁTI, Regionális Fejlesztési Holding feladatait! 126. Ismertesse az Országgyűlés területfejlesztési feladatait! 127. Ismertesse a Belügyminisztérium és a belügyminiszter általános feladatait! 128. Ismertesse a Belügyminisztérium és a belügyminiszter településfejlesztési és településrendezési feladatait! 129. Ismertesse a Belügyminisztérium és a belügyminiszter építésügyi feladatait! 130. Ismertesse a területrendezési és építésügyi helyettes államtitkár feladatait! 131. Ismertesse az önkormányzati helyettes államtitkár feladatait! 132. Ismertesse a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztéspolitikai feladatait! 133. Ismertesse a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium irányítási és felügyeleti feladatait! 134. Ismertesse a nemzeti fejlesztési miniszter területfejlesztési felelősségét! 135. Ismertesse a Nemzetgazdasági Minisztérium általános feladatait! 136. Ismertesse a Nemzetgazdasági Minisztérium lakásgazdálkodási feladatait! 137. Ismertesse a Nemzetgazdasági Minisztérium területfejlesztési feladatait! 138. Ismertesse a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkári feladatait! 139. Ismertesse a Vidékfejlesztési Minisztérium feladatait! 140. Ismertesse a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárpolitikai feladatait! 141. Ismertesse a Vidékfejlesztési Minisztérium földügyi és erdőgazdálkodási feladatait! 142. Ismertesse a Vidékfejlesztési Minisztérium agrár-vidékfejlesztési feladatait! 143. Ismertesse a Vidékfejlesztési Minisztérium vízgazdálkodási feladatait! 144. Ismertesse a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetvédelmi feladatait! 145. Ismertesse a Vidékfejlesztési Minisztérium egyéb feladatait! 146. Ismertesse a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség feladatait! 147. Ismertesse a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség irányító hatóságait! 148. Ismertesse a NFÜ Központi Fejlesztési Programiroda tevékenységét! 149. Ismertesse az Országos Területfejlesztési Tanács (OTT) feladatait! 150. Ismertesse az Országos Területfejlesztési Tanács (OTT) működését! 151. Ismertesse a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) feladatait! 152. Ismertesse a Nemzeti Fejlesztési Tanács feladatait! 153. Ismertesse a Nemzeti Kutatási, Innovációs és Tudománypolitikai Tanács feladatait! 154. Ismertesse a kamarák és civil szervezetek területfejlesztési szerepét! 155. Ismertesse a 1996. évi országos területfejlesztési koncepciót (OTK)! 156. Ismertesse a második országos területfejlesztési koncepciót! 157. Ismertesse az Új Magyarország vidékfejlesztési stratégiai tervet! 158. Ismertesse az I. Nemzeti Fejlesztési Terv céljait (2004-2006)!
159. Ismertesse az Első Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjait! 160. Ismertesse az Új Magyarország Fejlesztési Tervet (2007-2013)! 161. Ismertesse az Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programjait! 162. Ismertesse Magyarország vízgyűjtő-gazdálkodási tervét! 163. Ismertesse az Első Nemzeti Agrár-Környezetvédelmi Programot (NAKP)! 164. Ismertesse a Nemzeti Agrár-Környezetvédelmi Program célprogramjait! ! 165. Ismertesse a Nemzeti Agrár-Környezetvédelmi Program intézkedéseit! 166. Ismertesse a felülvizsgált nemzeti lisszaboni akcióprogram céljait a növekedésért és a foglalkoztatásért! 167. Ismertesse az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programot 2007-2013! 168. Ismertesse az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program intézkedéscsoportjait! 169. Ismertesse Magyarország energiapolitikáját 2008-2020 időszakra! 170. Ismertesse az Európai Fenntartható Energia Kampány céljait 2008! 171. Ismertesse a területfejlesztés kiemelt térségeit! 172. Ismertesse a Balaton térség területfejlesztését! 173. Ismertesse a Tisza-mente integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási koncepcióját! 174. Ismertesse a Tisza vízgyűjtő gazdálkodási tervet! 175. Ismertesse a Tisza-vízgyűjtő helyzetértékelését! 176. Ismertesse a Tisza-térség területfejlesztését! 177. Ismertesse a Tisza-térség jövőképét! 178. Ismertesse a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervet! 179. Ismertesse az övezeti tervet a budapesti agglomerációban! 180. Ismertesse a Kézikönyv a területi kohézióról megállapításait! 181. Ismertesse a Kézikönyv az európai unió területi agendájának hazai érvényesítéséhez megállapításait! 182. Ismertesse az Iránymutatás a helyi és kistérségi szintű értékelési- és kapacitásépítéshez megállapításait! 183. Ismertesse az Útmutató a helyi fejlesztési stratégiák értékeléséhez megállapításait! 184. Ismertesse a Balaton Területfejlesztése Komplex Program megállapításait! 185. Ismertesse a Duna Területfejlesztése Komplex Program megállapításait! 186. Ismertesse a Tisza Területfejlesztése Komplex Program megállapításait! 187. Ismertesse a Geo-Termál Fejlesztés Komplex Program megállapításait! 188. Ismertesse az Új Magyarország fejlesztési terv céljait! 189. Ismertesse az Új Magyarország fejlesztési terv prioritásait! 190. Ismertesse a Közép-Dunántúli Régió területfejlesztési prioritásait! 191. Ismertesse a Nyugat-Dunántúli Régió területfejlesztési prioritásait! 192. Ismertesse a Dél-Dunántúli Régió területfejlesztési prioritásait! 193. Ismertesse az Észak-Magyarországi Régió területfejlesztési prioritásait! 194. Ismertesse az Észak-Alföldi Régió területfejlesztési prioritásait! 195. Ismertesse a Dél-Alföldi Régió területfejlesztési prioritásait! 196. Ismertesse a Közép-Magyarországi Régió területfejlesztési prioritásait! 197. Ismertesse az Új Magyarország fejlesztési terv dokumentumait! 198. Ismertesse az Új Magyarország fejlesztési terv elfogadásának menetét! 199. Ismertesse a Nemzeti Fejlesztési Terv felépítését! 200. Ismertesse az Új Magyarország fejlesztési terv struktúráját! 201. Ismertesse a helyi gazdaságfejlesztés kérdőjeleit! 202. Ismertesse a helyi (bottom-up) gazdaságfejlesztést!
203. Ismertesse a helyi hálózatok általános szerkezetét! 204. Ismertesse, hogy mit értünk helyi gazdaságfejlesztés (HGF) alatt? 205. Ismertesse a helyi gazdaságfejlesztés menedzselését! 206. Ismertesse a helyi gazdaság fejlesztésének legfontosabb elemeit! 207. Ismertesse a helyi gazdaságfejlesztés tényezőit! 208. Ismertesse a helyi gazdaságfejlesztés evolúcióját! 209. Ismertesse a HGF stratégiák felépítését és végrehajtását! 210. Ismertesse a HGF 1. lépését: (A tevékenységek megszervezése, irányító csapat és partnerségi hálózat megszervezésével)! 211. Ismertesse a HGF-2. lépését: (A helyi gazdasági értékelés elvégzése)! 212. Ismertesse a fontosabb mutatókat a helyi gazdaságfejlesztés tárgykörében! 213. Ismertesse a HGF-3. lépését: (A HGF stratégia elkészítése)! 214. Ismertesse a HGF-4. lépését: (A HGF stratégia megvalósítása)! 215. Ismertesse a HGF-5. lépését: (A HGF stratégia felülvizsgálata)! 216. Ismertesse a helyi gazdaságfejlesztés programopcióit! 217. Ismertesse a helyi gazdaságfejlesztés célrendszerét! 218. Hogyan történik a helyi gazdaságfejlesztés intézményesítése? 219. Ismertesse a HGF stratégia sikeréhez szükséges helyes gyakorlatot! 220. Ismertesse a helyi gazdaságfejlesztés teljesítményének mérését! 221. Ismertesse a területfejlesztés értékelését! 222. Ismertesse a helyes mérés és értékelés stratégiát a területfejlesztésben! 223. Ismertesse a mérés és értékelés végrehajtását területfejlesztésben! 224. Ismertesse a mérés és az értékelés közti különbségeket!
Térségi tervezés és programozás házi dolgozat
Feladatok: 1. Válasszon egy térséget és a bemutatás idejét tüntesse fel az összesítő íven. 2. Gyűjtse le a fejlesztése szempontjából fontos adatokat a http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/eurostat/home/ honlapokról. 3. Képezzen mutatókat a térségek közötti különbségek bemutatására. 4. Elemezze a térség fejlesztése szempontjából fontos trendeket. 5. Mutatókat segítségével elemezze a térségek közötti különbségeket. 6. Alakítson ki térségfejlesztési elképzeléseket az EU regionális politikájának figyelembe vételével és eredményét vesse össze a jelenlegi tevékenységi formákkal. 7. Készítsen táblázatokat és grafikonokat a 4-6 pontban szereplő eredmények bemutatására. 8. Írjon egy kivonatos esszét, ahol bemutatja a vizsgálatok célját és eredményeit. 9. A vállalt időpontban mutassa be eredményeit. 10. A vizsgaidőszak első nap 0 óra 0 perc időpontig adja le az adatokat és számításokat tartalmazó Excel és az esszét tartalmazó World fájlokat vagy küldje a
[email protected] címre. Visszaigazolás hiányában házi dolgozat nem tekinthető megküldöttnek. Késve érkezett dolgozatok nem kerülnek értékelésre.
Értékelési szempontok: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
A hallgató a bemutatta eredményeit. (igen/nem) A letöltött alapadatok Excel formában rendelkezésre állnak. (igen/nem) A hallgató felsorolta és definiálta a mutatókat. (igen/nem) A trendelemzés elfogadható. (igen/nem) Az térségek közötti különbségeket elemzése elfogadható. (igen/nem) A térségfejlesztési elképzelések rögzítésre kerültek-e? (igen/nem) A térségfejlesztési elképzeléseket összevetette az elemzésből származó adatokkal és trendekkel. (igen/nem) 8. A hallgató bemutatta-e vizsgálatok célját. (igen/nem) 9. A hallgató bemutatta-e vizsgálatok eredményeit. (igen/nem) 10. A célok és eredmények táblázatos és grafikus alátámasztása legalább 10 esetben elfogadható. (igen/nem) A térségi tervezés és programozás házi dolgozat elkészítése és leadása a félév elfogadásának feltétele. Gyakorlatok alkalmával lehetőség van a házi dolgozat rövid, előzetes értékelésére. Késedelmes vagy hibás teljesítés esetén a félév nem fogadható el, a hallgató nem bocsátható vizsgára. Debrecen, 2011. február 1. Dr. Lazányi János Egyetemi tanár Tárgyfelelős