Dr. Nagy Imre
2008. szeptember 24., Szántód
Néhány tény …. az Európai Unióban •
három és fél percenként meghal valaki munkához kapcsolódó okok miatt
•
minden évben 142 400 személy veszti életét foglalkozási megbetegedés, 8900 pedig munkahelyi baleset miatt
•
az évi 150 000 haláleset akár egyharmadát okozhatják a munkahelyen alkalmazott veszélyes anyagok (~21 ezer eset írható az abeszt számlájára);
•
a munkavállalók közel 28%-a olyan megbetegedésben szenved, melyet vagy a jelenlegi, vagy múltbeli munkájuk okozott, okozhatott vagy súlyosbított;
•
a munkavállalók átlagosan 35%-a vallja azt, hogy munkájuk káros az egészségükre;
•
a fiatal munkaválallók, a bizonytalan ideig tartó munkát végzők, az idősebb és a migráns munkavállalók jobban ki vannak téve a foglalkozási kockázatoknak;
Munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések
2 millió embert érintenek évente
Iparilag fejlett országok Fejlődő országok
Összes munkabeleset (halálos is):
160 millió ember szenved munkatevékenységével összefüggő megbetegedésben Nemzetgazdaságra háruló teher (kompenzáció, munkaidő kiesés, oktatás, egészségügyi ellátásra jutó költségek)
• Nemzetközi kereskedelem felgyorsulása, liberalizálódása • Új technológiák elterjedése
Jobb, megfelelőbb munkafeltételek kialakítása
Új munkaszervezési formák Új munkabaleseteket, foglalkozási megbetegedéseket okozó kockázatok megjelenése
Multinacionális cégek egyesülése
Kevesebb, néhány meghatározó stratégia területre koncentrálnak
A kis és középvállalatok vállnak a „helyi” gazdaság mozgatórugójává (a munkaerő foglalkoztatása alapvetően rájuk hárul) • A kockázatok előfordulási valószínűsége magasabb • Korlátozott gazdasági és technológiai lehetőségek • Nem minden esetben ismerik a vonatkozó hatályos szabályozásokat, előírásokat • Ritkán kérnek konzultációs segítséget a hatóságoktól
Bebizonyított tény, hogy a munkavállalók munkahelyükön és az egész munkában eltöltött idejük alatt veszélyes környezeti tényezőknek vannak kitéve. (89/391/EGK irányelv)
A munkavállalók biztonságát és egészségvédelmének javítását nem szabad csak gazdasági megfontolásnak alávetni. (89/391/EGK irányelv)
• munkabalesetek (GDP 3-5%-a) • foglalkozási-, foglalkozással összefüggő megbetegedések • munkaképesség átmeneti vagy végleges csökkenése • születéskor várható időtartam csökkenése • idő előtti nyugdíjazás, rokkantosítás • korai elhalálozás • krónikus megbetegedések magas száma és korai kialakulása
Munkakörnyezetből származó munkaképességet befolyásoló tényezők
Munkahelyi megterhelés Munkavégzés: - fizikai - fiziológiai - mentális - pszichés Kóroki tényezők - fizikai - kémiai - biológiai - pszichoszociális - ergonómiai Balesetveszély
Életmód, lakóhelyi tevékenység
Forrás: Ungváry
Az egészség, a munkavégző képesség megőrzése, védelme, a munka világában alapvető cél és feladat. A munkahelyen az egészséget és a biztonságot garantálni kell. Meg kell valósítani, hogy • a munkavégzésből származó megterhelés, • a munkakörnyezetből származó kóroki tényezők ne károsítsák a munkavállaló egészségét, ne rontsák a munkavállaló munkavégző képességét.
Forrás: WHO, 2006
Az egészségi állapot önértékelése Magyarországos és az EU 15 országában (Magyarország: 2003, EU: 2002)
Forrás: OLEF, Eurobarometer, 2003
Aktív (nem nyugdíjas) korú rokkantnyugdíjasok száma
Forrás: ONYF
Táppénzesek száma és aránya
Táppénzen lévők napi átlagos száma (ezer fő)
5,5
4,5
3,5
3
2,5
Forrás: KSH
1990-ben 4,5 millió, 2005-ben kevesebb, mint 3,5 millió biztosított
Táppénzen lévők aránya az összes jogosulthoz képest
6,5
népesség egészségi állapota
Egészség és munkavégzés Munkahelyi egészség és biztonság
Munkavégzés minősége
Munkavégzéshez kapcsolódó egészség-monitorozás területei
■ Munkabalesetek ■ Foglalkozási betegségek
■ Munkával kapcsolatos egészségi kockázatok ■ betegség miatti távollét ■ munkaképtelenség ■ Betegség előfordulása ■ Munka minősége ■ Munkahelyi egészségfejlesztő tevékenységek ■ Reintegráció/rehabilitáció ■ Munkavédelmi intézkedések teljesítése ■ Munkavédelmi intézkedésekre fordított kiadások
EU WorkHealth Project
2118/2006. (VI. 30.) Korm. hat.
Nemzetgazdasági szintű feladatok – OMMF Munkavédelmi (munkabiztonsági + munkaegészségügyi) jogalkotás (2007. január 1.-től a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter) hatáskörébe került (az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben).
2118/2006. (VI. 30.) Korm. hat.
• Nemzetgazdasági szintű feladatok – OMMF • Munkavédelmi (munkabiztonsági + munkaegészségügyi) jogalkotás (2007. január 1.-től a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter) hatáskörébe került (az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben). munkavédelmi üzembe helyezés feltételei; munkaeszközökre, a munkahelyekre vonatkozó munkavédelmi követelmények minimális szintje; építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelmények; elsősorban hátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatás minimális egészségi és biztonsági követelményei; képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményei;
a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatának és véleményezése;
egyéni védőeszköz használata feltételeinek szabályozása; foglalkozás-egészségügyi szolgálat működése és feladatai;
foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek bejelentése, kivizsgálása; potenciálisan robbanásveszélyes környezetben levő munkahelyek minimális munkavédelmi követelményei;
foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezés és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzése; munkahelyi elsősegélynyújtás célját, tárgyi és szervezési feltételeinek, a személyek kijelölésének, azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett kiképzésének és továbbképzésének, valamint az munkavállalók védelme; elsősegélynyújtás szakmai irányításának és ellenőrzésének biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészsége védelme;
1949
ALAPÍTÓ OKIRAT
Munkahigiéne, foglalkozás-egészségügy területen az OMMF szakmai-módszertani, szakmai irányítási, tudományos kutatási, képzési, továbbképzési, megelőző alapintézménye.
ALAPFELADATOK:
a munkahigiénés, a foglalkozás-egészségügyi tevékenységgel összefüggő kormányzati döntések, stratégiák megalapozása; munkavállalók egészségének javításával, betegségek megelőzésével összefüggő tudományos kutató, elemző, oktató, képző, továbbképző, tájékoztató, szervező feladatok; a munkaegészségügy területén alkalmazott vizsgálatok módszerfejlesztési feladatai és a mérési tevékenység minőségi kontrollja;
a környezeti (munkakörnyezeti) és biológiai monitorozás módszertanának kialakítása és fejlesztése;
az Európai Uniós tagállami működéssel kapcsolatos feladatok
a munkaegészségügyi vonatkozású programokban való közreműködés;
a munkaegészségüggyel foglalkozó hazai és nemzetközi szervezetek tevékenységében.
KIEGÉSZÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK:
foglalkozási betegek szakvizsgálata, felülvizsgálata és gyógykezelése, járóbeteg szakellátás;
alkalmassági vizsgálatok;
OMMF területi munkavédelmi felügyelőségei számára szakmai, módszertani segítség;
INTÉZET AKTIVITÁSI TERÜLETEI 1.
2. 3. 4. 5. 6. 7.
8. 9.
10. 11.
Szakértői, szaktanácsadói, szakvéleményezési, tájékoztatási tevékenységek Tudományos kutatási programok/témák Oktatás, képzés, továbbképzés Adatgyűjtés és elemzés Az egészségügyi szolgáltatás (foglalkozási megbetegedések) Új vagy módosított jogszabályok szerint elvégzett feladatok Munkavédelem országos programja keretében végzett tevékenység Hazai és nemzetközi kapcsolatok Minőségellenőrzési, minőségbiztosítási, akkreditációs munkák Gazdasági-pénzügyi tevékenység Tudományos, szakmai vagy ismeretterjesztő közlemények, előadások
Az alkalmazásban állók létszáma millió
3 2,691
2,721
2,726
2,753
2,789
2,786
2,790
1,162
1,182
1,209
1,258
1,261
1,268
1,544
1,544
1,531
1,525
1,522
1,565 1,153
1,559
1,563 1,128
1,058 1,461
2,519
1,056
1,072 1,479
2,509
1,453
1,069
2
2,551
1,438
2,5
2,507
2,718
1,5 1 0,5 0 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 fizikai alkalmazott
szellemi alkalmazott
Munkahelyi kóroki tényezők megoszlása 2007.
MUNKAKÖRI ALKALMASSÁGI VIZSGÁLATOK ALAKULÁSA 2007 Összes 2.256.782
munkaköri alkalmassági vizsgálat: annak megállapítása, hogy egy meghatározott munkakörben és munkahelyen végzett tevékenység által okozott megterhelés a vizsgált személy számára milyen igénybevételt jelent és annak képes-e megfelelni; alkalmasság véleményezése: a munkáltató által megjelölt munkakörre Cél: annak elbírálása, hogy a munkavállaló: • a munkavégzésből és a munkakörnyezetből eredő megterhelés által okozott igénybevétele a) egészségét, testi, illetve lelki épségét nem veszélyezteti-e, b) nem befolyásolja-e egészségi állapotát kedvezőtlenül, c) nem okozhatja-e utódai testi, szellemi, pszichés fejlődésének károsodását; • esetleges idült betegsége vagy fogyatékossága a munkakör ellátása,során nem idéz-e elő baleseti veszélyt; • szenved-e olyan betegségben, amely miatt munkaköre ellátása során rendszeres foglalkozás-egészségügyi ellenőrzést igényel;
6000
5000
3526
3316 2867
4000
2371 2053 3000
1485
1280
1347
2000
1161 958
901
1156 854 547
1000
1391 1352 1424 990
988 675
0
640
829 531
469
488
675 541
473
339 187
719
709
691
670
567
481
423 379 529 248
164
51
1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007
Foglalkozási megbetegedés
Fokozott expozíció
FOGLALKOZÁSI MEGBETEGEDÉS foglalkozási megbetegedés: a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás, amely • a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során előforduló fizikai-, kémiai- , biológiai-, pszichoszociális- és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza, • illetve amely a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye.
A bejelentett esetek száma nemzetgazdasági áganként
83-104 ezer fő
Alkalmazásban állók Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás (2004-2008)
(KSH)
7,5-10,3 ezer fő
Ma a világon az aktív férfi keresők 3-5 %-t foglalkoztatják a faipar különböző ágazataiban. A hatalmas tömeget foglalkoztató iparágban nagyon sok a baleset – a fafeldolgozás és a bútoripar területén foglalkoztatottak között fordul elő a világ minden negyedik csonkulásos balesete. Emellett a munkavégzésből és a munkakörnyezetből a dolgozót az egészségkárosító tényezők csaknem teljes skálája fenyegeti.
balesetveszély
erdőgazdálkodás
bányászat
Főbb egészségkárosító kockázatok nem telepített munkahely (gyakran változik, egymástól elszigetelt, kevés ember – nagy területen) Közlekedés, terepviszonyok időjárás (évszak változás) fizikai munkavégzés (2000 kcal/nap; 16 kJ/min – TTH körüli) ergonómiai kóroki tényezők fizikai kóroki tényezők Zaj helyileg ható rezgés egésztest rezgés biológiai kóroki tényezők kémiai kóroki tényezők
Bejelentett foglalkozási megbetegedések 2000-2007
Zaj okozta halláskárosodás
Helyileg ható vibráció okozta megbetegedés
Bejelentett esetek megoszlása (2000-2007)
6000
5000
3526
3316 2867
4000
2371 2053 3000
1485
1280
1347
2000
1161 958
901
1156 854 547
1000
1391 1352 1424 990
988 675
0
640
829 531
469
488
675 541
473
339 187
719
709
691
670
567
481
423 379 529 248
164
51
1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007
Foglalkozási megbetegedés
Fokozott expozíció
A magyar lakosság – és benne természetesen a munkavállalói populáció – betegségeihez kapcsolódó közvetlen (pl. kezelés összes költsége, táppénz) és közvetett költségek (betegség miatt kiesett termelés) 2005-ben
6 157 milliárd forint
Ebből a kiesett termelés a nemzetgazdaság számára
3 648 milliárd forint veszteséget jelentett!
KORKEDVEZMÉNY Tny. 8. § (1) Aki a szervezet fokozott igénybevételével járó, továbbá az egészségre különösen ártalmas munkát végez, korkedvezményben részesül. Tny. 8/B. § (1) A korkedvezményre - 2010. december 31-éig - a 2006. december 31-én hatályos rendelkezések szerinti munkakörök (munkahelyek) jogosítanak.
Mvt.2. § (2) A munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért. … A munkáltatói feladatok teljesítésével összefüggésben keletkező költségeket és egyéb terheket nem szabad a munkavállalóra hárítani. Mvt.18. § (2) Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek teljesítése helyett a munkáltató pénzbeli vagy egyéb megváltást a munkavállalónak nem adhat.
A korkedvezményes nyugdíjazás rendszerének felülvizsgálatát az Országgyűlés a 60/1991. (X.29.) OGY határozatával rendelte el. Ezt követően az Érdekegyeztető Tanács Szociális Bizottságának 1991. december 19-i ülésén a három oldal megállapodott arról, hogy a korkedvezményes nyugdíjazás rendszerét – annak szakmai vonatkozásai miatt – az akkori népjóléti tárca vizsgálja felül. 1992. július 5.-én az NM vezetői értekezlete megtárgyalta és elfogadta az ad hoc bizottság állásfoglalását, mely szerint a jelenlegi korkedvezményre jogosító munkakörök megítélésének módszertana elavult, feltételei módosítandók. Távlatilag a korkedvezményes nyugdíjazást indokoló foglalkozások nagy részét meg kell szüntetni. Olyan új rendszerre van szükség, amelyben a korkedvezményes munkakörök elbírálása lehetőleg mérhető orvos-szakmai paraméterek alapján történjen, finanszírozása pedig a korkedvezménnyel szemben a prevenciót preferálja.
„A korkedvezményes nyugdíjazás rendszere nem szolgálja a prevenciót; nem jelenti az egyes munkakörökben foglalkoztatottak egészségének garantálását, sőt nem jelenti életkoruk meghosszabbítását sem. Lényegében az érintett emberek egészségének, életéveinek pénzzel, néhány éves szabadsággal történő megváltása.”
1. SZÁMÚ MELLÉKLET A 168/1997. (X. 6.) KORM. RENDELETHEZ
1.
Föld alatt végzett munka
2.
Fúrótoronynál végzett munka
3.
Sűrített levegőben végzett munka
4.
Zárt csatorna karbantartásánál végzett munka
5.
Melegüzemben végzett munka
6.
Villamosenergia-iparban végzett munka
7.
Textiliparban végzett munka
8.
Sütőiparban végzett munka
9.
Hűtőházban végzett munka
10.
Ionizációs sugárzás hatása alatt végzett munka
11.
Közlekedésnél végzett munka
12.
Polgári repülésnél végzett munka
13.
Robbanóanyag-iparban végzett munka
14.
A Magyar Honvédség polgári alkalmazottainak munkakörei
Törvény – a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alóli mentesítésről Kormány rendelet - a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alóli mentesítés eljárási szabályairól Miniszteri rendelet - a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése kötelezettsége alól történő mentesítés eljárási díjairól és az állapotfelmérésről
1. Pszichoszociális környezet
2. Váz-izomrendszeri megbetegedések
prioritások 3. Veszélyes anyagok, veszélyes készítmények
4. Munkakörülmények hosszú távú hatásai
• szolgáltatás, kisüzemek • munkahely szerepe a betegség-teher • munka egészségre gyakorolt hatása • halálozás – foglalkozással való összefüggés vizsgálata • foglalkozási megbetegedések összmortalitásban játszott szerepe • Megelőzés kultúrája, „Helyes Gyakorlat”, szemlélet
• expozíció értékelésére becslési modellek fejlesztése (bőr!), új BEMek • expozíció-válasz összefüggések epidemiológiai vizsgálata, • alacsony expozíciók egészségre gyakorolt hatása, • kombinált expozíciók (vegyi és zaj, rezgés,) vizsgálata; • nanotechnológia, és ultrafinom részecskék expozíciójának vizsgálata (expozíciós utak, expozíciós szintek, toxicitás, egészségre gyakorolt hatás), • rákkeltők – foglalkozási eredetű daganatos betegség-teher • reprodukciós rendszert károsítók;
• • • •
új munkaszervezés formák stressz, megfélemlítés, erőszak balesetek Megváltozott munkaképességűek, nők, idősödő munkavállalók
• • • •
EU-ban a legtöbb foglalkozási megbetegedés értékelés Kombinált hatások (stressz, rezgés, hideg munkakörnyezet) Ismeret, megelőzési módszerek kidolgozása (egészségügy, szociális intézmények, statikus munkavégzés, stb.)
