Idősödő munkavállaló és a foglalkozási eredetű egészségkárosodások DR. NAGY IMRE
M U N K AV É D EL M I K É P V I S E L Ő K X X I I . O RS Z Á G O S FÓ R U M A SIÓFOK, 2016. JÚNIUS 9.
"A világ népességének elöregedése az egyik legnagyobb olyan kihívás, amely világunk előtt áll a következő évszázadban, ugyanakkor óriási lehetőség is rejlik benne. Az időskorúak ugyanis nagyon sok mindenben lehetnek valamennyiünk szolgálatára".
Gro Harlem Brundtland, WHO „Időskorúak Nemzetközi Éve” - 1999
Európai népesség
Nő
Év
Férfi
%
Férfi (2060)
Forrás: EU OSHA
Nő (2060)
Férfi (2010)
Nő (2010)
Tüdőkapacitás Maximális oxigén-felvétel Maximális szívfrenkvencia Izomerő (pl. markoló erő maximum, kitartás) Szem akkomodációs képessége Egyensúly érzék Munkamemória Zavaró hatások kiküszöbölésének képessége Munkateljesítmény
Forrás: Prof. Krueger – Ergonómiai Nyári Egyetem, 2015
Fényigény Hallásküszöb Tapintási küszöb Tanuláshoz szükséges idő Reakcióidő, információ feldolgozási idő Hibázás Bölcsesség, önismeret Szociális képességek Szintetizáló tudás
Az időskorúak idült, nem fertőző betegségek miatti halálozási kockázata:
1. életmód: 40%, 2. környezeti ártalom: 15-20%, 3. genetikai ártalom: 20-25%, 4. az egészségügyi ellátás hiányossága: 15%. A "normál idősödés" jellegzetességei (a testi működések vonatkozásában) 30-90 éves korig: az izmok tömege és ereje 30%-kal csökken,
az idegrostok ingerületvezetése 15-25%-kal lassul, az agy tömege mintegy 300 grammal lesz kevesebb, a nyelven, az ízlelőbimbók száma a fiatalkori 240-250 egységről 40-50 egységre csökken, a testen átáramló vér mennyisége felére csökken, a tüdő vitálkapacitása 75 éves korra már felére csökken, a vese kiválasztó működése több mint felével csökken, a látás és a hallás 70-80%-ban érintett.
Az idős emberek gyakrabban veszik igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat. Az összes kórházi ápolási eset 1/3-át, a járóbeteg-szakellátás klinikai jellegű rendelésein megjelent betegek 1/5-ét a 65-x éves betegek teszik ki. Az idős emberek évente 2-3 alkalommal fordulnak a járóbetegszakellátás orvosaihoz. Az idős népesség körében is a keringési betegségek dominálnak. A 65 éves és idősebb férfiak 50%-a, a nők 52%-a magasvérnyomás betegségben szenved, a férfiak 11,3%-ának, a nők 7,9%-ának ischaemias szívbetegsége van. Az időskorú férfiak 11,7%-a, a nők 8,2%-a cerebrovascularis betegség miatt került regisztrálásra. A járóbeteg-szakellátás klinikai jellegű szakrendelésein 121 ezer rosszindulatú daganat miatt beutalt idős beteget regisztráltak, ugyanebben az évben közel 50 ezer rosszindulatú daganatos beteget kezeltek kórházban, a daganatos betegek 50%-át az időskorúak tették ki. A cukorbetegség gyakorisága az idősek köreben 14% körül van (ez alábecsült adat), a háziorvosok 216 ezer idős cukorbeteget tartottak nyilván, ez az összes cukorbeteg közel fele (46,1%-a). Forrás: KSH „Időskorúak Magyarországon”, 2014
idült betegség Képes vagyok-e dolgozni? Munkaképesség, egészség, szaktudás, követelmények, expozíciók
70
munkát korlátozó betegség 70 %
%
60
60
nők 50
50
Akarok-e dolgozni? Megbecsültség, légkör, saját és mások hozzáállása
Kell-e dolgoznom? Indirekten hat az előző kettőre Jogi környezet Anyagi lehetőségek
40
férfiak
30
30
20
20
nők
férfiak 10
10
0
0 50-54
Forrás: Hasselhorn: The demographic challenge work, age and health (2013)
40
55-59
60-64
50-54
55-59
60-64
Idült és munkát korlátozó betegséggel élő dolgozók aránya Forrás: Gould, Ilmarinen, Järvisalo, Koskinen (szerk.: Dimension of workability (2008)
MUNKAKÉPESSÉG 120
120 %
%
Funkcionális kapacitás
100 80 60
80 Energia tartalékok
60
40 20
Funkcionális kapacitás
100
Energia tartalékok
40 munkakövetelmények
20
0
munkakövetelmények
0 20
30
40
50
60
20
30
40
Kor (év)
GOND
Forrás: Ilmarinen 1999.
50
60 Kor (év)
MEGOLDÁS
Javaslat munka – egészség – tudás dimenzióban 1. A munkahelyi fizikai tényezők (pl. vibráció, zaj, terhelő klíma mérséklése) 2. A munka fizikai követelményeinek (pl. kényelmetlen testhelyzetek, nehéz terhek mozgatása, ismétlődő mozdulatok, statikus izommunka, magas csúcsterhelés) mérséklése, különösen nőknél. 3. Kerülendő a szellemi munkakövetelmények leegyszerűsítése, különösen nőknél. 4. A nehéz fizikai feladatok során mikroszünetek biztosítása. 5. (Halálos) balesetek megelőzése 6. A sietség, időkényszer mérséklése. 7. Lehetőség a munka menetének (feladatok sorrendje és sebessége, munkamódszerek) egyéni befolyásolására. 8. Munka elismerése és megbecsülése. A munkakörnyezet és a munkaeszközök, illetve az egyéni fejlődés figyelembe vétele 9. A munkahelyi vezetők ismereteinek bővítése a kor-menedzsmentről. A gyakorlati megvalósításhoz szükséges feltételek és hatáskör biztosítása. 10. Az egészséghez és egyéb körülményekhez igazodóan lehetőség a rugalmas munkabeosztásra, csökkentett munkaidőre. Forrás: Prof. Juhani Ilmarinen (1999): Ageing workers in the European Union
11. Lehetőséget biztosítani a túlmunka, az össze-vissza munkaidő és az éjszakai munkavégzés csökkentésére. 12. Ha a fizikai munka mértéke nem csökkenthető, akkor a munkaórák számának csökkentése, különösképpen a nőknél. 13. A munkavállaló és a munkáltató számára is rugalmas munkaidő kikísérletezése. 14. A munkaórák fokozatos csökkentésének lehetősége. Részmunkaidős foglalkoztatás biztosítása, azoknak, akik nem bírnák nyugdíjig a teljes munkaidős foglalkoztatást. 15. A fizetés nélküli szabadság lehetőségének kibővítése, különösen férfiak között. A munkába való fokozatos visszatérés hangsúlyozása. 16. A munkafeladatok a munkavállaló egészségnek megfelelő alakítása. 17. A keveset mozgók fizikai aktivitásának (nem kampányszerű) fokozása. 18. A fizikailag megterhelő munkát végzők részére munkaidőben történő edzés biztosítása. 19. A dohányzás és az alkoholfogyasztás mérséklése, már fiatal korban. 20. Az egészséges táplálkozás népszerűsítése, az ilyen munkahelyi étkezés lehetőségének biztosítása. 21. A bölcsesség, munkatapasztalat kreatív kihasználása. 22. A társadalmi készségek felhasználása, a munkahelyi szabadidős kapcsolatépítési lehetőségek megteremtése.
Forrás: Prof. Juhani Ilmarinen (1999): Ageing workers in the European Union
23. Lehetőséget biztosítani, bátorítani a magasabb iskolai végzettség megszerzését. 24. A képzéseken való részvétel legyen kortól független. 25. A változásoknak való megfeleléshez szükséges sajátos képzések biztosítása. 26. A korosztálynak megfelelő tananyagok és tanmenetek használata, tanulócsoportok kialakítása. 27. Különös figyelem a technológiai, nyelvi és csapatmunka készségekre. 28. A képzők (tanárok) kor-tudatosságának fejlesztése.
Forrás: Prof. Juhani Ilmarinen (1999): Ageing workers in the European Union
Milyennek látja...? (%) (n=4353) 0%
20%
Magyar egészségügy helyzetét
40%
40,1
60%
80%
36,9
100%
20,9 2,2
Saját helyzetét munkavállalóként az egészségügyben
18,4
Nagyon rossz
29,4
2,00
Forrás: Orvoskutatás 2013, MOK, SE ÁOK Magatartástudományi Intézet
3,00
35,9
4,00
Nagyon jó
13,4
Hetente átlagosan, munkára és ahhoz kapcsolódó utazásra fordított idő (n=4135) 0,0
5,0
10,0
15,0
Átlagosan hány órát ügyel egy héten?
20,0
25,0
30,0
35,0
15,5
Hetente átlagosan hány órát dolgozik a főállásában?
37,5
Hetente átlagosan hány órát dolgozik a főállásától eltérő munkahelyeken (másod-, harmadállások stb.)?
Átlagosan hetente hány órát tölt a munkájához kapcsolódó utazással (ingázás, munkába járás, stb.)?
40,0
12,3
4,9
65,3 óra!!
0%
20%
Érzelmi kimerülés
60%
49,4
Deperszonalizáció
Teljesítményvesztés
40%
27,1
57,3
26,1 közepes
magas
100%
23,5
23,7
34,2 alacsony
80%
19,0
39,7
Összességében hogyan minősítené saját egészségi állapotát? (n=4673)
11,6
0%
35,3
10%
20%
30%
nagyon rossz
10,2
40,4
40%
50%
elég rossz
60%
közepes
70%
80%
elég jó
kiváló
90%
100%
Hogyan alakult az egészségi állapota az elmúlt 5 év során? (n=4692)
7,8
0%
21,9
10%
20%
57,4
30%
40%
sokkal rosszabb lett
50%
2
60%
3
4
11,1
70%
80%
sokkal jobb lett
90%
1,8
100%
a megkérdezett orvosok körében a legnagyobb arányban a magas vérnyomás (33,3%) a váz- és izomrendszeri betegségek (25,6%) az allergia (20,3%) a szembetegségek(16,9%) és a gyomor-bélrendszeri betegségek(13,2%) fordulnak elő.
Előforduló betegség cukorbetegség májbetegség depresszió daganatos betegség neurológiai betegség magas vérnyomás agyérbetegség szívinfarktus egyéb szív-érrendszeri betegség allergia gyomor-nyombélfekély egyéb gyomor-bélrendszeri betegség vesebetegség váz-, izomrendszeri betegség
Hungarostudy elmúlt év %(n) 8,3 (164) 1,5 (29) 3,5 (69) 2,3 (45) 2,6 (125) 21,5 (428) 2,1 (42) 7,8 (156) 9 (429) 5,8 (117) 3,5 (70) 3,2 (151) 3,2 (63) 3,2 (64) 9,3 (185)
Orvosok elmúlt év %(n) 6,8 (325) 0,8 (40) 3,7 (178) 3,2 (155) 30,1 (1441) 1,3 (61) 1,3 (61) 13,2 (634) 3,2 (151) 8,6 (411) 1,6 (78) 17,8 (853)
„Az orvosnők körében nagyobb arányban megjelenő reprodukciós zavarokra utal, hogy az orvosnői mintában nagyobb arányban fordult elő az egy éven át tartó sikertelen teherbeesési próbálkozás. (18,4% vs. 9,8%), a meddőségi kezelés (8,5% vs. 3,7%) és a spontán vetélés (20,8% vs. 14,6%).”
A kiégés, a munka-család összeegyeztetése, a feszült helyzetek, a pszichoszomatikus tünetek és az észlelt stressz főbb tényezőinek tekintetében a fekvőbeteg ellátásban dolgozók, a fiatalok és az orvosnők szignifikánsan nagyobb arányt mutatnak. Nagyarányú munkamegterhelés : orvos válaszadóink átlagosan heti 37,47 órát dolgoznak főállásában 12,26 órát dolgoznak másodállásban 15,48 órát ügyelnek és 4,9 órát töltenek munkához kapcsolódó utazással, ingázással A magyar egészségügy helyzetét a megkérdezett orvosok mintegy háromnegyede rossznak találja és közel 50 százalékuk romlást prognosztizál az következő 5 évre vonatkozóan. A megkérdezettek közül minden negyedik gyógyító nem választaná újra az orvosi hivatást!
Forrás: Orvoskutatás 2013, MOK, SE ÁOK Magatartástudományi Intézet
Fokozott pszichés megterhelés: 72% A munkahelyen erős „stressz-állapot”: 69%
Képzett szakembert igényelne a lelki- és érzelmi leterheltség feldolgozására: 54-60% Rendelkezésre állnak a megfelelő védőeszközök: 36%
A munkavédelmi szabályokat csak részben tudja betartani: 56%
Forrás: Szabó Péterné, 2001
Válaszadók (n=783) 98%-a nő,
79%-ban ismerik a betegemeléshez szükséges eszközöket
74%-ban ezek nem állnak rendelkezésre
46%-nak gondot okozna a segédeszköz használata (ha az rendelkezésére állna)
a betegmozgatást 37%-ban egyedül, 81%-ban ketten, 15%-ban hárman végzik
Csak 8% emel segédeszközzel
Derékfájdalom
62%
Lábba kisugárzó fájdalom
19%
Derékba és lábba sugárzó fájdalom
30%
Vállba sugárzó fájdalom
16%
Karba sugárzó fájdalom
12%
Tíz év munkaviszony után a betegápolók 52%-nál jelentkezett valamilyen teheremelésből adódó tünet. 30% ment orvosi vizsgálatra panaszaival. 22%-ban munkaidő kieséssel járt (táppénz, szabadság).
Az érintett(ek) szerint
az ápolók alacsony száma: 63% a segédeszközök hiánya: 63% olyan munkavédelmi felszerelés hiánya, amellyel a lehetőséghez mérten a betegágy mellett dolgozókat kímélni lehet: 23% a betegemelési technikák ismeretének hiánya: 13%
Munkahelyi ártalomnak gondolja vagy mások azt mondták neki: 14%?!
A 45 év feletti ápolók (n=505) között
jelentősen gyakoribb volt a gyenge és közepes Munkaképességi Index érték (az asszisztensekhez (n=218) és a más (n=1394) dolgozókhoz viszonyítva is;
szignifikánsan nagyobb a mozgásszervi betegségek előfordulásának gyakorisága (41%), mely utóbbi jelentősen csökkentette a jó fizikai munkaképesség esélyét;
jelentősen gyakoribb a daganatos és endokrin betegségek előfordulása. Forrás: OMFI WAI pilóta tanulmány 2010, nem publikált eredmények
Optimális munkamódszer
Forrás: EU OSHA
hagyományos munkamódszer
Forrás: EU OSHA
0 2545 2490
829
541
2003
473
120 168 191 277
2014 2015
2011 2013
274 245
2010 2012
280 254
2009
187
339 2008
2007
2006
2005
675
488
2002 2004
567 481
1999 2001
670
1998 2000
709 691
1997
719
1996
1995
531
1993 1994
675 640
1992
990 988
1989 1991
1424
1988 1990
1391 1352
1987
1986
1985
3112
2920
2824
1984 2079
2356
2464
1000
1983
1649
2000
1982
1981
1980
1975
1970
5434
6000
1965
2815 6782
7000
1960
3000
1956
8000
5000
4000
Munkahelyi balesetek (EU-15) Halászat
8592
Építőipar
6931
Mezőgazdaság, vadászat, és erdészet
5208
Egészségügyi és szociális munka
4738
Közlekedés, raktározás és kommunikáció
4056
Feldolgozóipar
3911
Szállodaipar és vendéglátás
EUROSTAT (2000): 55 milliárd €
3280
Nagy- és kiskereskedelem; javítás
2469 0
1 000
2 000
3 000
4 000
5 000
6 000
7 000
100 000 munkavállalóként 8 000 9 000 10 000
Foglalkozási megbetegedések száma a humán-egészségügyi ellátás területén 80 73 68
70
65
62 60
49
48
50 40 40
39
34
33
31 30
20
10
0 2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
Ionizáló sugárzás
Vegyi anyagok, egyéb daganatok
Bőrbetegségek
1,5
3
8 6 4 2 0
1 0,5
2 1 0
0 kontakt irritatív dermat.
Aller giás asztm a, szilikó z i s
kontakt allerg. Dermatitisz
Egyéb, bőrrák
egyéb vegyi anyag
Zoonózis, Lyme-kór
1,5
Hepatitisz
1,5
20
1
1
15
0,5
0,5
10
0
18 16 14 9
10 8
zoonózis
Lyme-kór
Tuberkulózis 10 8 6 4 2 0
Biológiai kóroki tényezők 60
8
5
5
5 4
3
5
5
5
40
53
3
55 49
36
33
31
4
22
20 0
15 10
11
5 1
0 szilikózis
7
4
5
0
asztma
daganat
15
4
Ínhüvely betegségei 9
Ágyéki gerinc betegségei 2,5
8
8
2
2
7 6
5
5
5
5
5
4
4
5
2
1,5
4
3
3
5
2
1
3
2
1
1
0,5
1 0
0 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015
2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015
Csontok, ízületek, ínak 4,5
Izom, ín túlerőltetése 1,2
4
4
1
3,5 3
2,5 2 1,5 1
1
0,8 0,6
2
1
1
1
1
1
0,4 0,2
0,5 0
0 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015
2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015
„Nem az a fontos, hogy mennyi év volt életedben, hanem, hogy mennyi élet volt éveidben” (Abraham Lincoln)
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
