Dr. Nagy Imre
Győr, 2015. szeptember 22.
70
%
60
ipar
szolgáltatások
50
40 30 20 10
0
Németország
Lettország
Lengyelország
EU 27
Forrás: 5. EWCS, Fifth European Working Conditions Survey;
% 70 60 50
1991
40
1995 2000
30
2005 2010
20 10 0 Csehország
Spanyolország
Magyarország
EU 27
Forrás: 5. EWCS, Fifth European Working Conditions Survey;
A munkahely bizonytalansága A munkaerő-piaci részvétel emelkedésével párhuzamosan az elmúlt években a munkahely biztonságával kapcsolatos munkavállalói szorongások is fokozódtak.
25
20
15 2005 2010
10
5
0 magas képzettséget igénylő irodai munka
alacsony képzettséget igénylő irodai munka
magas képzettséget igénylő kétkezi munka
alacsony képzettséget igénylő kétkezi munka
(Azon munkavállalók százalékos aránya, akik vélelmezik, hogy a következő hat hónapban elveszíthetik az állásukat.)
40 35 30 25 20 15 10 5 0 20 óra vagy kevesebb
21-34 óra 1991
35-38 óra 1995
39-41 óra
2000
2005
42-48 óra
több mint 48 óra
2010
35 30 25
20
30,2
29
28,5 24,7
23
21
15
14,8
10
22
22
23,5 15,1
14,5
5 0 2000 erős zaj
magas hőmérséklet
2005 alacsony hőmérséklet
2010 veszélyes anyagok kezelése
Egészséget és biztonságot érintő kockázatok az intézmények %-ában 90 80
80
79
78
70 60
60
58
50
40 30 20 10 0
Forrás: European Survey of Enterprises on New and Emerging Risk -2009
38
38
100%
neuro-pszichiátriai állapotok
90% 80% 70%
16,00% 17,00%
60% 50% 40%
26,00%
10% 0% Am. J. Ind. Med. 2007
légzőrendszeri betegségek fertőző betegségek balesetek,erőszakos cselekmények
30%
20%
emésztőrendszeri megbetegedések
szív-érrendszeri megbetegedések 32,00% rosszindulatú daganatok
Munkakörnyezetből származó munkaképességet befolyásoló tényezők
Munkahelyi megterhelés Munkavégzés: - fizikai - fiziológiai - mentális - pszichés Kóroki tényezők fizikai kémiai biológiai pszichoszociális ergonómiai
Balesetveszély
Életmód, lakóhelyi tevékenység
Σ teljes munkahelyi megterhelés = M + K + B Σ 24 órás megtermelés = M + K + B + életmód, lakóhelyi tevékenység
Forrás: Ungváry
munkavégzésből származó megterhelés
Munkakörnyezetből származó kóroki tényezők
ne károsítsák a munkavállaló egészségét, ne rontsák a munkavállaló munkavégző képességét.
a jelen
„10. § A következő iparágak megkezdése és gyakorlása engedélyhez kötött:
a) b) c) d) e) f)
g) h) i)
fogadó, vendéglő, korcsma, sörház, pálinkamérés, kávéház és kávémérés tartása; a zsibáruskodás; a foglalkozást közvetitő és a cselédszerző üzlete; a kéményseprés; a rendes járati időhöz kötött személyszállitás; azok ipara, kik közhelyeken a közönség számára személyszállitó eszközöket tartanak készen, vagy szolgálataikat ajánlják; az épitő mester ipara; mérges anyagok és gyógyszerek készitése és a velük, valamint a gyógyszerfélékkel való kereskedés; robbanó szerek készitése és a velük való kereskedés.”
„114. § Minden gyáros köteles gyárában saját költségén mindazt létesiteni és fentartani, a mi tekintettel az iparüzlet és telep minőségére, a munkások életének és egészségének lehető biztositására szolgál.”
1. 2.
az üzemi dolgozók munkahelyi gyógyító-megelőző ellátása, közegészségügyi, ezen belül elsősorban munkaegészségügyi (munkahigiénés) tevékenység .
Mindkét tevékenységhez hozzátartozott az egészségnevelési munka → egészséges életmódra nevelés
Minisztertanácsi határozat alapján - állami üzemegészségügyi szolgálat (minden olyan üzemben, amely legalább 500 fizikai dolgozót foglalkoztat, vagy ennél kevesebbet ugyan, de az üzemet jellemző paraméterektől függő veszélyek és egészségkárosító tényezők azt indokolttá teszik.) Üzemi szakrendelések (sebészet, nőgyógyászat, laboratórium, rtg, bőrgyógyászat, neurológia, rheumatológia stb.) voltak szervezhetők azokban az üzemekben, amelyekben a dolgozói létszám a 4 000-t meghaladta, kisebb üzemekben pedig akkor, ha az üzem termelési profilja és a dolgozók összetétele azt indokolttá tette. Az üzemegészségügyi szakrendelések a saját üzemegészségügyi szolgálattal nem rendelkező kisüzemek dolgozóinak ellátását végezték. Főfoglalkozású üzemi orvost kellett alkalmazni „a” csoportba tartozó üzemeknél 1 200 dolgozónként, „b” csoportba tartozó üzemeknél 1 400 dolgozónként, „c” csoportba tartozó üzemeknél 1 600-1 800 dolgozónként.
1985. ÉVI 161 EGYEZMÉNY, a foglalkozás-egészségügyi szolgálatokról (Magyarország 1988-ban ratifikálta)
„Minden tagállam vállalja, hogy … a gazdasági tevékenység minden ágazatában, … minden munkavállalóra kiterjedően … foglalkozásegészségügyi szolgálati rendszert fejleszt ki.” Feladatai: - egészségi kockázatok azonosítása, becslése - munkahely környezet és termelési gyakorlat elemeinek ellenőrzése - tervezési és munkaszervezési tanácsadás (munkahelyek kialakítása, gépek, berendezések megválasztása, alkalmazott anyagok stb.) - új berendezések egészségre gyakorolt hatásának elemzése, értékelése - tanácsadás - alkalmassági vizsgálatok - munkafeladatok munkavállalóhoz való adaptálása - szakmai rehabilitációban való közreműködés - üzemi balesetek és foglalkozási megbetegedések elemzése
üzemegészségügy
Foglalkozásegészségügy
Bebizonyított tény, hogy a munkavállalók munkahelyükön és az egész munkában eltöltött idejük alatt veszélyes környezeti tényezőknek vannak kitéve.
A munkavállalók biztonságát és egészségvédelmének javítását nem szabad csak gazdasági megfontolásnak alávetni. (89/391/EGK irányelv)
• munkabalesetek (GDP 3-5%-a) • foglalkozási-, foglalkozással összefüggő megbetegedések • munkaképesség átmeneti vagy végleges csökkenése • születéskor várható időtartam csökkenése • idő előtti nyugdíjazás, rokkantosítás • korai elhalálozás • krónikus megbetegedések magas száma és korai kialakulása
A munkavállalók egészségvédelme
Alkalmassági vizsgálat:
Előzetes
Időszakos
a munkavállaló vagy a munkáltató kérésére
Elsősegélynyújtás
Munkahelyi kockázatfelmérés, prevenciós javaslattétel
Munkavállalók oktatása (munkabiztonság, egészségfejlesztés)
Rehabilitáció
Kapcsolattartás és együttműködés az ellátott cégek vezetőivel és a szakszervezetekkel
1933
Országos Társadalombiztosítási Intézet Ólomvizsgáló Állomás
Nemzeti Munkaügyi Hivatal 2014
2014. december 15. OTH Munkahigiénés és Foglalkozásegészségügyi Főosztálya
A foglalkozás-egészségügy feladata, hogy
az észlelt foglalkozási megbetegedéseket, fokozott expozíciós eseteket bejelentse, elemezze, megelőzési stratégiát dolgozzon ki, meghatározza a munkavállaló munkavégzéssel kapcsolatos összmegterhelését; a munkavállaló foglalkozás-orvosi vizsgálatával megállapítsa annak terhelhetőségét, hogy eldöntse a munkavállaló adott munkakörre, szakmára való egészségi alkalmasságát, és meghatározza a foglalkoztathatóság feltételeit a munkakörnyezeti kockázatok és a munka jellegének ismeretében meghatározza az alkalmassági vizsgálatok gyakoriságát; a munkavállalót a munkakör ellátására alkalmasnak, ideiglenesen nem alkalmasnak vagy alkalmatlannak minősítse, továbbá meghatározza, hogy milyen munkakörnyezetben, mely feltételek mellett alkalmas munkavégzésre; fokozott figyelmet fordítson a fiatalkorúak, a nők, a terhes nők, a szoptatós anyák, az időskorúak, az idült betegek, a fogyatékosok egészségi állapotának ellenőrzésére munkavégzésük során; a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációját kezdeményezze, illetőleg abban részt vegyen, a munkakörhöz kötött védőoltások szükségességének meghatározása, a munkavállalók munkahelyen történő gyógykezelésének, gondozásának biztosítása, egészségmegőrzés céljából népegészségügyi szűrővizsgálatok végzése a munkahelyen.
országos intézet szakellátás alapellátás
XVII. cikk „(3) Minden munkavállalónak joga van az egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez.” Magyarország Alaptörvénye
66.
A Magyar Köztársaság kormányának 740/1949. Korm. számú rendelete az Országos Munkaegészségügyi Intézet felállítása tárgyában
1. § (1) A munkaegészségügy tudományos művelése és oktatása, valamint a gyakorlati munkaegészségügyi tevékenység előmozdítása céljából Országos Munkaegészségügyi Intézetet kell létesíteni. … (3) Az Országos Munkaegészségügyi Intézet – feladatkörének megfelelő ellátása céljából – ipari (bánya, kohó) üzemekben és egyéb munkahelyeken … vizsgálatokat végezhet. E tevékenységében az érdekelt hatóságok, üzemek és intézmények támogatni kötelesek. …”
munkabiztonság
munkaegészségügy
Foglalkozásegészségügy
munkahigiéne
Foglalkozás-egészségügyi orvosok számának alakulása (1996-2014) 4000 3500 3000
2 596 orvos
2500 2000
886; 34%
1500
1710; 66%
1000 500
Kizárólag foglalkozás-egészségügyi tevékenységet folytatók
0
Egyéb tevékenységet is ellátók
Ápolók száma: 2018 fő Egyéb diplomások száma: 217 fő
Ellátott munkavállalók száma (fő)
Alkalmazásban állók száma (2013. évi adatok)
Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat
37.279
75.300
Bányászat, Feldolgozóipar;
445.984 80.493
681.300 108.300
49,5 65,5 74,3
486.696
588.400
82,4
405.437
657.600
61,7
216.448
294.300
73,7
201.381
293.500
68,6
2.716
nincs adat
4.148
nincs adat
Nemzetgazdasági ág
Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás; Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás; Információ, kommunikáció; Pénzügyi, biztosítási tevékenység; Ingatlanügyletek; Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység; Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység; Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás Humán-egészségügyi, szociális ellátás; Oktatás; Művészet, szórakoztatás, szabad idő; Egyéb szolgáltatás Háztartás munkaadói tevékenysége, termék előállítása, szolgáltatás végzése saját fogyasztásra Területen kívüli szervezet
Ellátottság (%)
Vizsgálatok típusa Előzetes alkalmas
Vizsgálatok száma
590 501
580 890
nem alkalmas
5 261
ideiglenesen nem alkalmas
4 350
Időszakos alkalmas
1 297 127 1 285 396
nem alkalmas
6 010
ideiglenesen nem alkalmas
4 350
Soron kívüli
55 316
alkalmas
50 224
nem alkalmas
3 212
ideiglenesen nem alkalmas
1 880
Záró vizsgálat
35 895
orvos – „beteg” találkozás + megelőző gondozói tevékenység, sürgősségi és egyéb ellátás:
2,3 millió
esetben
PREVENCIÓ 1.
A betegség megelőzése elsődleges prevenció. Lényege, hogy a kóroki tényezőket – legyenek azok fizikai, kémiai, biológiai, ergonómia vagy pszichoszociális kóroki tényezők – a forrásnál blokkoljuk, illetőleg megakadályozzuk, hogy a kóroki tényező és/vagy hatása elérje az embert.
Munka adaptálása a munkavállalóhoz! 2.
A betegség korai felismerése másodlagos prevenció. (szűrővizsgálatok: surveillance, biológiai monitor – megelőzés!, előzetes-, időszakos alkalmassági vizsgálatok)
3.
A betegség súlyosbodásának megakadályozása – ha az első két lépéssel elkéstünk vagy azok sikertelenek voltak harmadlagos prevenció. (gondozás, rehabilitáció)
Foglalkozás-egészségügyi alapszolgálatok összes forgalmának alakulása ellátási formák szerint (2014)
Ellátási formák Munkaköri és egyéb alkalmassági vizsgálatok
száma 2 124 945 (65,2%)
Népegészségügyi szűrővizsgálatok
412 871 (12,7%)
Sürgős ellátás
52 900 (1,6%)
Gondozási esetszám
386 572 (11,9%)
Egyéb gyógyító ellátás
279 700 (8,6%)
14000
12966
12511 11898
11697
12000 10416
12900
10730
10590
10000 8687
8000 6867
7145
6000 4000 2000 0 2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
Fiatalkorúak, terhesek, stb; 15399; 5,1%
Rehabilitált, gondozott betegek; 31620; 10,4%
Egyéb; 12354; 4,1%
Foglalkozási (elfogadott) megbetegedés miatt gondozottak; 822; 0,3%
Szív-érrendszer; 108116; 35,5%
Emésztőszervrendszer; 18069; 5,9%
Légzőrendszer; 23314; 7,7%
Idegrendszer; 11647; 3,8% Anyagcsere; 37492; 12,3%
OEP – E-alap?
Mozgásszerv; 45473; 14,9%
Népegészségügyi szűrővizsgálatok
■ munkabalesetek
■ foglalkozási betegségek ■ munkával kapcsolatos egészségi kockázatok ■ betegség miatti távollét ■ munkaképtelenség ■ betegség előfordulása
■ munka minősége ■ munkahelyi egészségfejlesztő tevékenységek ■ reintegráció/rehabilitáció ■ munkavédelmi intézkedések teljesítése ■ munkavédelmi intézkedésekre fordított kiadások Forrás: EU WorkHealth Project
Összes munkabaleset 20500
Súlyos munkabalesetek alakulása
19 948
20000 19500 19000 18500
18 454
18000 17 295
17500 17000
17 025
17 122
16500 16000
200 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0
173 173 158
140 112
99 95 80 62
2009
2010
2011
2012
2013
Munkabaleseti ráta, megyénként
”E” - Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladék-gazdálkodás, szennyeződés-mentesítés ágazat (8,6) ”H” - Szállítás, raktározás (8,4) "C" - Feldolgozóipar (7,6)
75
2009 2010 2011
74 78 78 78
2012 2013
Halálos
15500
187
Egyéb súlyos és súlyos csonkulásos
Összes súlyos
Halálos munkabaleseti ráta, megyénként
"F" – Építőipar ágazatban (10,04) "A" - Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (7,26) ”R” - Művészet, szórakoztatás, szabadidő (5,47)
Forrás: Jelentés a Kormány részére a nemzetgazdaság 2013. évi munkavédelmi helyzetéről
187
531
675
691 670
1998 1999
274 245
2010 2011
168 191
2013 2014
120
254
2009
2012
280
2008
2007
2006
2005
2004 473
541
488
2002 2003
481
2001
675
709
1997
2000
719
567
640
1996
1995
1994
1993
1992
829
988
0
1991
339
500
990
1000
1990
1989
1988 1424
1352
1391
1500
1987
1986
1985
1984
1983
1649
2079
2490
2545
2464
2500
1982
3000
2000
Klinikai jellemzők • A tüneteknek és jeleknek meg kell felelnie a kóroki tényező expozícióját követő egészségi hatásokra vonatkozó ismereteknek.
Foglalkozási expozíció
Expozíció minimális időtartama
• foglalkozási anamnézis, mérési eredmények, BEM, fokozott expozíciós esetek
Maximális lappangási idő Minimális indukciós periódus
Expozíció – hatás közötti időtartam
Expozíció intenzitása •Az a minimális szint, amely szükséges a betegség előidézéséhez
•Feleljen meg a betegség előrehaladására vonatkozó tudományos ismereteknek.
Differenciál diagnózis
WHO, Foglalkozási megbetegedések megelőzése, 2013
100% 90% 80% 70% 60% 50%
2 020 000
40% 30% 20% 10%
321 000
0% halálos foglalkozási megbetegedés halálos munkabaleset
Forrás: International Labour Office (ILO). 2011. ILO introductory report: global trends and challenges on occupational safety and health, Report, XIX World Congress on Safety and Health at Work, Istanbul, 2011 (Geneva).
EU - foglalkozási megbetegedések:
145 milliárd €/év
GB HSE (2010-2011: GDP 1%-a):
13,4 milliárd GBP
Ausztrália (2008-2009: GDP 4,8%-a):
60,6 milliárd AU$
Hollandia (2011: GDP 3%-a):
12,7 milliárd €/év
Foglalkozás-egészségügy = 1 m€
Ráfordítás (kb. 17 mrd Ft)
Haszon (60 mrd Ft)
3 000 haláleset 3 mrd €/év
Feladatok Az üzemegészségügy és a foglalkozás-egészségügy 17 éves tevékenységének számos sikere mellett, a tapasztalok alapján, a szakmai értékekre építve meg kell határozni a jövő foglalkozás-egészségügyének továbbfejlesztését, világos, áttekinthető rendszerét, feladatait. Az ellátásban az alkalmasság megítélése,
az egészségfejlesztés,
a munkahelyi egészségi kockázatok felkutatása, hatásuk megelőzése,
szűrővizsgálatok végzése mellett
a gondozás és rehabilitáció elvének kell érvényesülnie.
AZ EGÉSZSÉGÜGYI ALAPELLÁTÁS MEGERŐSÍTÉSÉNEK KONCEPCIÓJA
Kiemelt egészségpolitikai célok:
A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatások prevenció-központú fejlesztése a szolgálat rendszerének átalakításával
A foglalkozás-egészségügyi rendszer hatékony irányítási rendszerének megteremtése;
Valamennyi munkát vállaló és végző ember egészségének és biztonságának hatékony védelme.
A foglalkozás-egészségügyi szolgálatot javasolt úgy átalakítani, hogy képes legyen a munkavállalók egészségének nyomon követésére és az egészséget nem veszélyeztető munkahely megteremtésében való közreműködésre, a munkavállalók egészségének és munkavégző képességének megőrzésére. Az üzemegészségügy és a foglalkozásegészségügy több évtizedes tevékenységének számos sikere mellett, a tapasztalok alapján, a szakmai értékekre építve kell meghatározni a jövő foglalkozás-egészségügye továbbfejlesztésének irányát, világos, áttekinthető rendszerét, feladatait.
17. § (1) A foglalkozás-egészségügy feladata, hogy a)
az egészségügyről szóló törvény szerinti munkahigiéne által feltárt adatok ismeretében elemezze az egyes munkakörnyezeti kóroki tényezők emberre kifejtett hatását, az ember válaszreakcióját, feltárja ez utóbbiakra jellemző paramétereket;
b)
kidolgozza a foglalkozási megbetegedések korai felismerésére alkalmas eljárásokat;
c)
meghatározza a munkavállaló munkavégzéssel kapcsolatos összmegterhelését;
d)
a munkavállaló orvosi vizsgálatával megállapítsa annak terhelhetőségét, hogy eldöntse a munkavállaló adott munkakörre, szakmára való egészségi alkalmasságát, és meghatározza a foglalkoztathatóság feltételeit;
e)
a munkakörnyezet és a munka jellegének ismeretében meghatározza az alkalmassági vizsgálatok gyakoriságát;
f)
a munkavállalót a munkakör ellátására alkalmasnak vagy alkalmatlannak minősítse, továbbá meghatározza, hogy milyen munkakörnyezetben, mely feltételek mellett alkalmas munkavégzésre;
g)
fokozott figyelmet fordítson a fiatalkorúak, a nők, a várandós nők, a szoptatós anyák, az időskorúak, az idült betegek, a fogyatékosok egészségi állapotának ellenőrzésére munkavégzésük során;
h)
a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációját kezdeményezze, illetőleg abban részt vegyen,
i)
a miniszter rendeletében meghatározottak szerint a munkaképes korosztály számára a szervezett munkavégzés keretében, az egészséges életmód tekintetében, valamint a fertőző és krónikus nem fertőző megbetegedések megelőzésében a háziorvossal együttműködve gyógyító-megelőző feladatokat láthasson el.
(2) A foglalkozás-egészségügyi alapellátás körében végezhető megelőző ellátásokat a miniszter rendeletben határozza meg.
Legfontosabb szakmai gondok: -
szakmai feladatok maradéktalan ellátása (ILO 161) átlátható működés + szakmai felügyelet (akkreditáció) személyes közreműködés (alvállalkozói rendszer!) Finanszírozás (bázis+kockázat arányos, de nem ABCD) beutalási jogosultság népegészségügyi programokban való közreműködés
Új szakmai feladatok
Kihívások: • kkv-k segítése a hatékony kockázat megelőzésben • az új és az újonnan felmerülő kockázatok okozta foglalkozási megbetegedések megelőzése megfelelő kockázatkezelés révén • a demográfiai változások hatásainak munkavédelmi kezelése a megelőzés eszközeivel.
Forrás: Dr. Bereczki Edit, EU Közösségi Munkavédelmi Stratégia és a Nemzeti Munkavédelmi Politika
Szakmai feladatok 1) Demográfiai változások 2) Globalizáció és a munka változó világa 3) Munkavédelmi kutatás – új, biztonságos technológiák (fenntartható növekedés) 4) ágazati (kutatási) kapcsolatok facilitálása – munkavédelem + gazdaság + egészségügy + környezet
ad 1) Demográfiai változások
Idősödő populáció – a 60 év felettiek száma ~2 millióval nő évente nő az idősödő munkavállalók aránya a foglalkoztatottak között Növekszik az elmúlt 10 évben a nők foglalkoztatási aránya (2020-ra 75%) Korai nyugdíjba vonulás – váz- és izomrendszeri betegségek, mentális betegségek, kevés megváltozott munkaképességű ember a munkahelyeken
Európai népesség
Nő
Év
Férfi
% Férfi (2060)
Forrás: EU OSHA
Nő (2060)
Férfi (2010)
Nő (2010)
Ad 2) Globalizáció és a munka változó világa Fokozódó verseny, fokozott gazdasági nyomás – globalizáció, vállaltok szerkezeti átalakulása (outsourcing), információs és kommunikációs technológiák elterjedése (mozgásszegény életmód a munkahelyen – fizikai inaktivitás – szív-érrendszeri, daganatos megbetegedések gyakorisága) , atipikus foglalkoztatási formák (határozott idejű szerződések, munkaerő kölcsönzés) – munkahely bizonytalansága, intenzívebb munka (rugalmas munkaszervezés – „folyamatos” rendelkezésre állás), KKV-k, fokozott egészségi és biztonsági kockázatok Munka-magánéleti problémák Depresszió Szorongás Szolgáltatás és tudás alapú gazdaság – egészségügy, szociális ágazat – nyomasztó munkakörülmények, rosszul fizetett munka, magas érzelmi terhelés, erőszak, zaklatás ad 3) Munkavédelmi kutatás „Zöld”, fenntartható technológiák – megújuló energiák (szél, nap, hulladék) – biológiai-, kémiai kóroki tényezők (nehézfémek, égésgátló anyagok, ritka földfémek, nanoanyagok) – hulladékok Kognitív ergonómia (mentális folyamatok: észlelés, memória, érvelés és motorikus válaszok, emberek közötti interakciót befolyásolása) Védőeszközök fejlesztése Elektromágneses sugárzás Ipari biotechnológia
GLOBALIZÁCIÓ ÉS A MUNKA VÁLTOZÓ VILÁGA
Fokozódó verseny, fokozott gazdasági nyomás
Fokozódó verseny, fokozott gazdasági nyomás
Globalizáció, vállalatok szerkezeti átalakulása (outsourcing), információs és kommunikációs technológiák elterjedése
Mozgásszegény életmód a munkahelyen – fizikai inaktivitás
Szív-érrendszeri, daganatos megbetegedések gyakorisága
atipikus foglalkoztatási formák (határozott idejű szerződések, munkaerő kölcsönzés)
munkahely bizonytalansága, intenzívebb munka (rugalmas munkaszervezés – „folyamatos” rendelkezésre állás), KKV-k
fokozott egészségi és biztonsági kockázatok
Munka-magánéleti problémák Depresszió Szorongás Szolgáltatás és tudás alapú gazdaság – egészségügy, szociális ágazat – nyomasztó munkakörülmények, rosszul fizetett munka, magas érzelmi terhelés, erőszak, zaklatás
nanorészecskék dízel kipufogógáz tűzálló kerámia rostok (alumínium-szilikát [2 kat.]) epoxigyanták - építőipar izocianátok hulladékgazdálkodás építőipar dermális expozíció
Dízel kipufogógáz • második leggyakoribb kockázat, a negyedik leggyakoribb rákkeltő a munkahelyeken (1. napsugárzás 2. dohányfüst 3. kristályos szilícium-dioxid)
• nagyon kevés kutatási eredmény az egészségkárosító kockázatokról • a nanorészecskék transzlokálódhatnak a szervezetben • komplex keverék [IARC 2A] (fő összetevői szén-dioxid, szén-monoxid, nitrogén-dioxid, nitrogén-oxid, por, kén-dioxid) – tüdőrák? Hulladékgazdálkodás • foglalkozási megbetegedések előfordulási gyakorisága 50%-kal, a fertőző megbetegedések esetében hatszor magasabb az arány a többi munkavállalóhoz viszonyítva • a keletkezett hulladék mennyisége növekszik • a hulladékban akár 110 féle illékony szerves vegyület is előfordulhat • nagymértékű porexpozíció • autóalkatrészek újrahasznosítása (műanyagok, elektronikai termékek, stb.) – ólom, kadmium, higany, poliklórozott bifenilek (PCB-k), égetés – dioxin, furánok, PCB Építőipar • azbeszt • szilícium-dioxid [WHO IARC 1. kat.] • fapor (ácsok) • oldószerek, olajok, gyanták, cement alapú termékek [Cr(VI)]
Ország
Balesetbiztosítási rendszer
Munkavédelmi előírások betartásának ellenőrzése
Egyéb (pl.: biztosítás)
Magyarország
Kötelező társadalombiztosítási rendszer Munkabaleset, foglakozási megbetegedés költségeit a munkáltatónak kell állnia
Munkavédelmi felügyelőség feladata: ellenőrzés, jogérvényesítés, szankcionálás, tanácsadás
Munkáltatói felelősségbiztosítás megkötése lehetséges a biztosító társaságokkal
Németország (16 szövetségi tartomány)
Önálló rendszer működik, ágazatonként >50 biztosító tagja a szervezetnek
Bajor Iparfelügyelet feladatai (4,8 millió munkavállaló): Munkavédelmi stratégia (Gemeinsame Deutsche Arbeitsschutzstrategie) Tanácsadás, jogérvényesítés, Szankcionálás
Munkáltatói felelősségbiztosítás megkötése lehetséges a biztosító társaságokkal
Ausztria
Nincs önálló biztosítási ágazat A kötelező biztosítás része a balesetbiztosítás (1,4%) Szervezet kezeli a balesetbiztosítást
4,3 millió munkavállaló 20 felügyelőség, 320 felügyelő A felügyelőségek szakhatóságok az engedélyezési területen A felügyelők feladata a tanácsadás és ellenőrzés. A munkáltatókat kockázat alapján sorolják
Munkáltatói felelősségbiztosítás megkötése tehetséges a biztosító társaságokkal
Svédország
Állami biztosító végzi Biztosítási összeg nem függ az ágazattól és a cég nagyságától
Nincs szükség kiegészítő biztosításra
Hollandia
Versenyszférába tartozik a balesetbiztosító Biztosítással kapcsolatos ösztönzők: bonus-malus rendszer, megelőző tevékenység előnye
7,7 millió munkavállaló, 260 munkavédelmi felügyelő Tájékoztatást előnyben részesítik az ellenőrzéssel szemben Tanácsadás, tájékoztatás Ellenőrzési tevékenység 7,76 millió munkavállaló Szándéknyilatkozat a munkavédelmi intézkedésekre vonatkozóan a munkáltató és a munkavállaló között Felügyelet végzi a jogszabályok betartatását
Dánia
Magánbiztosítók (az államot képviselik) Az egészségügyi és baleseti ellátás ingyenes. A biztosítási díjat a kockázatok és a piaci viszonyok határozzák meg. Ágazatonkénti ún. biztosítási ráták vannak és ennek megfelelően eltérő %-ot kell befizetni a biztosító felé. Ahol foglalkozási megbetegedés fordult elő, ott a cégeknek a Foglalkozási Megbetegedés Alapba kell befizetést eszközölni
2,3 millió munkavállaló, 450 felügyelő Stratégia: hiteles hatóság - fókusz a legfontosabb munkakörnyezeti tényezőkre - fókusz a mikrovállalkozásokra és az új vállalkozásokra Kockázatalapú ellenőrzés
Munkáltatói felelősségbiztosítás megkötése lehetséges a biztosító társaságokkal
A munkavédelmi szolgáltató cégeknek tanúsítottnak kell lenniük. Jelenleg 50-60 ilyen cég van Dániában. - 11 ágazati munkavédelmi tanács működik - Munkavédelmi hatóság
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
