TANANYAGBEOSZTÁS TÁMOP – 3.1.4.–08/2-2008-0149
„ A kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés megteremtése Mátészalkán”
Implementáló pedagógus: Nagy Gusztávné
Implementációs terület:
Kompetencia alapú fizika 7. osztály
Mátészalka, 2013. szeptember 1.
Általános célok:
Egyszerű mechanikai és hőtani jelenségek megfigyelése, a tapasztalatok önálló, szóbeli öszszefoglalása (ökológiai, anyanyelvi, tanulás-módszertani kompetencia fejlesztése). A hétköznapi életben is használt fizikai szakszavak tartalmi pontosítása, az új szakkifejezések szabatos használata. Mindennapi eszközökkel, házilag elvégezhető egyszerű mechanikai és hőtani kísérletek összeállítása, tervezése, bemutatása és értelmezése egyéni vagy csoportmunkában. Összefüggések felismerése egyszerű mechanikai és hőtani kísérletekben. A bevezetett fizikai mennyiségek SI-beli jeleinek, mértékegységeinek ismerete (technikai, matematikai, anyanyelvi, társas kompetenciák fejlesztése). Egyszerű mérések adatainak felvétele, táblázatba foglalása és grafikus ábrázolása, az ábrázolt függvénykapcsolat kvalitatív értelmezése (matematikai, természettudományos, digitális írási kompetenciák fejlesztése). Út- és időmérésen alapuló átlagsebesség-meghatározás elvégzése csoportos formában (technikai, társas kompetenciák fejlesztése) A tanult mechanikai és hőtani alapfogalmak és a mindennapi gyakorlat jelenségeinek összekapcsolása, egyszerű jelenségek magyarázata (természettudományos és technikai kompetenciák fejlesztése). Elemi számítások elvégzése lineáris fizikai összefüggések alapján (matematikai kompetenciák fejlesztése).
Aktuális egészség- és környezetvédelmi, fizikatörténeti ismeretek megszerzése a tananyag feldolgozása során (ökológiai, kulturális és informatikai kompetenciák fejlesztése). Fejlesztési követelmények ismeretszerzési, feldolgozási és alkalmazási képességek: o A tanuló legyen képes a fizikai jelenségek, folyamatok megadott szempontok szerinti tudatos megfigyelésére, igyekezzen a jelenségek megértésére. o Legyen képes a lényeges és lényegtelen tényezők elkülönítésére. Tudja a kísérletek, mérések eredményeit különböző formákban (táblázatban, grafikonon, sematikus rajzon) irányítással rögzíteni. o Tudja kész grafikonok, táblázatok, sematikus rajzok adatait leolvasni, értelmezni, ezekből tudjon egyszerű következtetéseket levonni. A tanuló tudja érthetően elmondani, ismereteinek mennyisége és mélysége szerint magyarázni a tananyagban szereplő fizikai jelenségeket, törvényeket, valamint az ezekhez kapcsolódó gyakorlati alkalmazásokat. o Tudjon egyszerű kísérleteket, méréseket végrehajtani. Legyen tapasztalata a kísérleti eszközök, anyagok balesetmentes használatában. Szerezzen jártasságot a tananyagban szereplő SI és a gyakorlatban használt SI-n kívüli mértékegységek használatában, a mindennapi életben is alkalmazott mértékegységek átváltásában. o Legyen képes megadott szempontok szerint használni különböző lexikonokat, képlet- és táblázatgyűjteményeket, multimédiás oktatási anyagokat. o Tudja, hogy a számítógépes világhálón a fizika tanulását, a fizikusok munkáját segítő adatok, információk is megtalálhatók.
2
o Értse a szellemi fejlettségének megfelelő szintű ismeretterjesztő könyvek, cikkek, televízió- és rádióműsorok információit. o Alakuljon ki benne a tudományosan nem alátámasztott, ,,szenzációs újdonságokkal”, elméletekkel szembeni kritikai érzék. o Értékelje a természet szépségeit, tudja, hogy a természetet, környezetünket védeni kell.
o
Ismerje a tananyag természet- és környezetvédelmi vonatkozásait, törekedjék ezek alkalmazására.
A tananyag feldolgozása során az alábbi szempontok a legfontosabbak: Az új ismeretek bevezetésekor legyen mód és idő a tényleges gyakorlati tapasztalatok megszerzésére, azok feldolgozására, következtetések megállapítására, ezzel a természettudományos megismeréshez szükséges kompetenciák kialakítására. Legyen lehetséges a problémák felismeréséhez, megfogalmazásához, a kérdések megoldásához vezető stratégiai gondolkodás kialakítása, fejlődjenek az ezekhez szükséges kommunikációs és logikai kompetenciák. A kooperatív tanulási módszerek segítségével fejlődjenek az együttműködési készség és a szociális kompetenciák. Legyen idő az egyszerű számítási feladatok gyakorlására, a matematikai kompetenciák fejlesztésére. Legyen idő az elméleti ismeretek összefoglalására, időről-időre azok áttekintésére, rendszerezésére. Legyen mód és lehetőség az ismeretek gyakorlati alkalmazásainak megismerésére. Az informatikai és kommunikációs kompetenciák fejlesztésével a tanulók sajátítsák el az új ismeretek önálló megszerzésének módjait. Fejlődjön a minket körülvevő természeti és mesterséges környezettel kapcsolatban a környezettudatos és felelősségteljes gondolkodás. A tantárgyi tananyag feldolgozásának tervezésekor és javasolt ütemezésekor – a fizikai ismeretek elsajátítására, a megismerőtevékenység szempontjából alapvető kompetenci-
ák fejlesztésére, a problémafelismerő és problémamegoldó képességek és készségek megerősítésére és formálására helyeztük a hangsúlyt; – a tanulói és tanári kísérletek elvégzésére, illetve bemutatására alapoztunk; – a rendelkezésre álló éves órakereten belül igyekeztünk megteremteni a gyakorlás, ellenőrzés lehetőségeit is; – szem előtt tartottuk a kiegészítő tananyagrészek, az általános műveltséghez szükséges, egészséges életmód, környezetvédelmi, technikai, művelődéstörténeti kiegészítések feldolgozási lehetőségének megteremtését is. –
MS-2867 Munkafüzet 7. Mechanika, hőtan (mf.)
3
– – – – –
MS-2745 Tudásszintmérő feladatlapok Fizika 7./A,B (tszm.) MS-2431 Fizikai kísérletek és feladatok (Fk.) MS-2201 Fizikai feladatok gyűjteménye (Fgy.) mozaWeb internetes oktatási anyagot (mW), mozaBook interaktív táblai anyagot (mB).
Összesített tematikus óraterv A hetedik tanévben az évi óraszám: 56 (1,5 óra/hét)
Javasolt óraszámfelosztás témakörök szerint: Bevezető óra I. témakör II. témakör III. témakör IV. témakör V. témakör VI. témakör Év végi összefoglalás
1 óra 7 óra 7 óra 12 óra 10 óra 11 óra 7 óra 1 óra
Összesen:
56 óra
Óraszámok didaktikai feladatok szerint csoportosítva: Új anyag feldolgozása Ellenőrzés Munkáltatás, gyakorlás, hiánypótlás Összefoglalás
33 óra 7 óra 9 óra 7 óra
Összesen:
56 óra
A tananyag szerkezeti felépítése: Anyagi tulajdonságok, kölcsönhatások – Az anyag szerkezete – Mérhető tulajdonságok (kiegészítő anyag) – Mechanikai, termikus, mágneses, elektromos, gravitációs kölcsönhatások – Keresd a megoldást! Mozgások – Viszonylagosság (kiegészítő anyag) – Egyenes vonalú egyenletes mozgás – A változó mozgás – Egyenletesen változó mozgás, gyorsulás – Keresd a megoldást! A dinamika alapjai – Tehetetlenség, tömeg – Sűrűség – Erőhatások, erő – Súrlódás, közegellenállás – Forgatónyomaték – Keresd a megoldást! Nyomás – Szilárd, folyékony, légnemű anyagok nyomása
4
– – – –
Közlekedőedények, hajszálcsövek Arkhimédész törvénye, felhajtóerő Úszás, lebegés, merülés Keresd a megoldást!
Energia, energiaváltozások – Energia, energiaváltozások – Munka – Teljesítmény – Hatásfok – Egyszerű gépek – Belső energia – Az égés (kiegészítő anyag) – Keresd a megoldást! Hőjelenségek – Hőterjedési módok – Hőtágulás – Halmazállapot-változások – Az oldódás nem olvadás! (kiegészítő anyag) – Hőerőgépek (kiegészítő anyag) – Keresd a megoldást!
I. Témakör: Az anyag néhány tulajdonsága, kölcsönhatások Oktatási célok, feladatok: – Néhány egyszerű, hétköznapi változás megfigyelése, vizsgálata. – Felismertetni és tudatosítani, hogy változás csak kölcsönhatás közben jöhet létre. Különféle kölcsönhatások elemi szintű megismertetése tanulókísérletekkel. – Az anyag két fajtájának (a részecskeszerkezetű, ill. a mező típusú anyag) bemutatása, modellezése. A mérés jelentőségének megmutatása, az anyagok különféle tulajdonságainak mennyiségi jellemzése mérések alapján. Kompetenciafejlesztés, tevékenységek, eszközök (feladatok)
Koordinációs lehetőségek
1.
Bevezető óra: Miért tanulunk fizi- Motiváció, környezet- és balesetvédelem (mW) kát?
Természetismeret
2.
Az anyag belső szerkezete. Korpuszkula, diffúzió, Brownmozgás.
Modellezés. (Kk. 1.2; 1.3) Szappanhártyás kísérletek, a málnaszörp diffúziója (Kk. 1.4). (Ökölógiai kp. fejl.) (Kk. 1.6; 1.7)
Biológia: mikroszkóp, diffúzió a természetben, vizek szennyezése, légszennyezés.
3.
A testek néhány mérhető tulajdonsága és ezek jellemző mennyiségei. (Kiegészítő anyag) Hosszúság, terület, térfogat, hőmérséklet, idő mérése, mértékegységeik.
Tanulókísérleti mérések. Mértékegységváltások (mf.). (Matematikai, technikai, társas kp. fejl.) (Kk. 3. 1-2-3-4)
Matematika, geometria, technika.
4.
Termikus és mechanikai kölcsönhatások. Kölcsönhatás, termikus, mechanikai kölcs.h., mozgásállapot, erőhatás, sebesség.
Hőmérsékletmérések kh. közben, matematikai és grafikus kapcsolatteremtés két mennyiség között. Kölcsönhatásokra épülő szemléletmód alapozása. Balesetvédelem. (matematikai, anyanyelvi, természettudományos kp. fejl.) (Kk. 4.1; 4.2 )
Természetismeret: időjárás, évszakok. Matematika: grafikus ábrázolás. Testnevelés: 100 m-es síkfutás.
Óra
Tananyag, fogalmak
5
Óra
Tananyag, fogalmak
Kompetenciafejlesztés, tevékenységek, eszközök (feladatok)
Koordinációs lehetőségek Földrajz: földi mágnesség, iránytű, tájékozódás. Technika: az elektromos eszközök használata.
5
Mágneses, elektromos és gravitációs kölcsönhatás. Mágneses mező, mágneses kh., mágneses pólus, vonzás, taszítás, elektromos kh., elektromos mező, elektromos állapot, gravitációs kh., gravitációs mező.
Tanulókísérletek mágnesekkel, megfigyelések iránytűvel, elektromos állapot létrehozása dörzsöléssel, szabadesések vizsgálata. Balesetvédelem. (technikai kp., társas kp. fejl.) (Kk. 5.1-2-8.) (Kk. 18.1-2-3) (Kk. 17.6)
6.
Keresd a megoldást!
Feladatmegoldások a tk. szerint. (Tanuláselméleti kp., matematikai kp. fejl.)
7.
Összefoglalás
Tankönyvi táblázat szerint
8.
Ellenőrzés
Témazáró
II. Témakör: A testek mozgása Oktatási célok, feladatok: – Értelmezni és alkalmazni a „viszonylagosság” fogalmát különböző mozgásoknál. – Bemutatni és kísérletekkel vizsgálni a haladómozgásokat, mérések alapján, algebrai és grafikus úton kialakítani a sebesség, átlagsebesség, gyorsulás fogalmakat. – Egyszerű feladatok megoldása a sebességgel kapcsolatban.
Óra
Tananyag, fogalmak
9.
A hely és mozgás viszonylagos. (Kiegészítő anyag) Egyenes vonalú egyenletes mozgás, pálya, út, elmozdulás, sebesség és egységei.
Kompetenciafejlesztés, tevékenységek, eszközök (feladatok)
Koordinációs lehetőségek
Mozgásfajták megkülönböztetése. Mikola-cső, metronóm. (Kk. 17.1) (technikai, matematikai kp. fejl.)
Matematika: koordináta-rendszerek, technika: eszközhasználat.
10. Feladatmegoldás (v, s, t)
6
Matematika
11. Változó mozgás. Az egyenletesen változó mozgás. Pillanatnyi sebesség, átlagsebesség, gyorsulás, szabadesés.
Kis kocsi gyorsulása, lejtőn mozgó test gyorsulása, (Kk. 17.2) ejtőzsinor, (Kk. 17.6) Közlekedésbiztonság, környezetvédelem. (technikai, matematikai, ökológiai kulturális kp. fejl.)
Természetismeret, technika, földrajz, közlekedési ismeretek. Fizikatörténet.
12. Keresd a megoldást!
Sebességmérések. Mérőszalag, időmé- Technika, közlekedési rő. (technikai, társas, matematikai, ta- ismeretek, matematinulás-módszertani kp. fejl.) ka.
13. Összefoglalás
Tankönyvi táblázat alapján.
14. Ellenőrzés 15. Gyakorlás, hiánypótlás
Témazáró
III. Témakör: A dinamika alapjai Oktatási célok, feladatok: – A mozgásállapot-változással járó kölcsönhatások kísérleti vizsgálata, a tömeg fogalmának dinamikai és sztatikai értelmezése, mértékegységének meghatározása. – A sűrűség fogalmának kialakítása mérések segítségével. – Az erőhatás, erő fogalmának kialakítása, az iránymennyiség értelmezése. Az erő mértékegysége, különféle erőhatások, erőábrázolások. Az erő forgató hatása. – A hatás–ellenhatás törvényének felismertetése, az erő–ellenerő fogalmának bevezetése. Az egy kölcsönhatásban fellépő és az egy testet érő erők megkülönböztetése néhány egyszerű köznapi jelenség alapján. Több erőhatás együttes eredménye. – A súrlódás és közegellenállás mint a mozgásokat befolyásoló tényező. – Sűrűséggel és forgatónyomatékkal kapcsolatos egyszerű feladatok megoldása. Kompetenciafejlesztés, tevékenységek, eszközök (feladatok)
Koordinációs lehetőségek
16. A tehetetlenség törvénye. A tömeg Tehetetlenség, tömeg és mértékegységei.
Mennyiség megadása, becslés, illetve mérés alapján. Golyók szétlövése, karosmérleg, mérőtestek, (Kk. 12.1; 12.2) (technikai, matematikai, kulturális, anyanyelvi kp. fejl.)
Matematika: mértékegységek átváltása. Fizikatörténet. A tehetetlenség szerepe a közlekedésben.
17. Tömeg- és térfogatmérés
Vízben nem oldódó testek (fa-, vas-, Természetismeret, rézhengerek) tömegének, térfogatának matematika. mérése, karosmérleg, mérőtestek, mé- Kémia. rőhenger, víz. (Kk. 12.4; 3.3) (matematikai, társas, technikai kp. fejl.)
18. A sűrűség Sűrűség és mértékegységei
Sűrűségmeghatározások az előző órai mérések alapján. Feladatmegoldás. (matematikai, technikai, informatikai kp. fejl.) (Kk. 12.4)
Technika: különféle anyagfajták tulajdonságai. Matematika: a hányados változásai.
19. Az erő fogalma Erőhatás, erő és mértékegysége, iránymennyiség, támadáspont, hatásvonal.
Erőábrázolások. (matematikai, kulturális, informatikai kp. fejl.) (Kk. 11.1)
Fizikatörténet. Matematika.
20. Legismertebb erőfajták Gravitációs erő, súlyerő, rugalmas erő, súlytalanság.
Különböző erőábrázolások (matemati- Matematika, geometria, földrajz, űrhajókai, technikai kp. fejl.) zás technika.
21. Az erőmérés. Erő–ellenerő. Több erőhatás együttes eredménye Rugós erőmérő, erő–ellenerő, egyensúly.
Erőmérések, erőábrázolások, rugós Matematika, technika, erőmérők, nehezékek. fizikatörténet. (matematikai, technikai, kulturális, informatikai kp. fejl.) (Kk. 11.2; 11.3)
22. A súrlódási és a közegellenállási erő Csúszási, tapadási, súrlódási erő, gördülési, ellenállási erő, közegellenállási erő.
Súrlódási erők mérése, mozgatható ha- Technika, környezetsáb, erőmérő, nehezékek. (technikai, védelem, testnevelés, természettudományi, társas kp. fejl.) sport.
Óra
Tananyag, fogalmak
7
Óra
Tananyag, fogalmak
Kompetenciafejlesztés, tevékenységek, eszközök (feladatok)
Koordinációs lehetőségek
Erő forgatóhatásának meghatározása Matematika, technika 23. A forgatónyomaték Erőkar, forgatónyomaték és mérték- az erőkarok függvényében, emelő, nehezékek, erőmérők, karosmérleg. (maegysége. tematikai, technikai kp. fejl.) (Kk. 15.1; 15.2) Matematika
24. Keresd a megoldást! 25. Összefoglalás
Tankönyvi táblázat
26. Ellenőrzés
III. Témazáró
27. Hiánypótlás
IV. Témakör: A nyomás Oktatási célok, feladatok: – A nyomóerő, a nyomott felület és a nyomás fogalmának bevezetése kísérletek alapján. A nyomás mértékegysége. – Folyadékok és gázok nyomásának értelmezése, anyagszerkezeti alapokon történő magyarázata. – Arkhimédész törvényének megismertetése kísérletek alapján, a felhajtóerő kvalitatív és kvantitatív értelmezése. – Az úszás, merülés, lebegés jelenségének sűrűségviszonyokkal történő elemzése. – Hajszálcsövesség, közlekedőedények szerepe az élő- és élettelen világban, ill. a környezetvédelemBen.
Óra
Tananyag, fogalmak
Kompetenciafejlesztés, tevékenységek, eszközök (feladatok)
Koordinációs lehetőségek
Nyomóhatás megfigyelése porózus fe- Fizikatörténet, tech28. A nyomás fogalma Nyomóerő, nyomott felület, nyomás lületen, azonos alakú fa-, vas-, rézhen- nika, matematika. gerek, liszt felület. (matematikai, techés mértékegysége. nikai, társas, informatikai kp. fejl.) (Kk. 16.1; 16.2)
8
29. A folyadékok nyomása Hidrosztatikai nyomás, nyomásmérők.
Különböző anyagú és magasságú folyadékoszlopok nyomásának megfigyelése, gumihártyás üveghengerek. (Kk. 16.3-4-5-6-7) (ökológiai, technikai, társas kp. fejl.)
Biológia, technika
30. A gázok nyomása Légnyomás, gázok nyomása zárt térben.
Légnyomás szemléltetése pohár vízzel, Torricelli kísérlete, nyomáskülönbségen alapuló eszközök működésének vizsgálata, pohár, víz, papírlap, Hg, üvegcső, szemcseppentő, pumpa, fecskendő, pipetta. (Kk. 16.13-14-15) (technikai, ökológiai, informatikai kp. fejl.)
Fizikatörténet, technika, biológia.
31. Közlekedőedények, hajszálcsövek Közlekedőedény, hajszálcső, hajszálcsövesség.
Közlekedőedények, hajszálcsövesség megfigyelése, modellek, üvegcsövek, színes víz, gumicső.(ökológiai, anyanyelvi, informatikai kp. fejl.) (Kk. 16.8; 16.10)
Biológia, környezetvédelem, technika.
Óra
Tananyag, fogalmak
32. Felhajtóerő, Arkhimédész törvénye. A testek úszása, lebegése és elmerülése Felhajtóerő, lebegés, úszás, merülés feltételei.
Kompetenciafejlesztés, tevékenységek, eszközök (feladatok)
Koordinációs lehetőségek
Arkhimédészi hengerpár, erőmérők, Fizikatörténet, biolófolyadékok, üvegkád, különböző sűrű- gia, földrajz, techniségű tömör és üreges ka. testek (technikai, informatikai, matematikai kp. fejl.) (Kk. 16.17; 16.18; 16.19) Matematika
33. Keresd a megoldást! 34. Összefoglalás
Tankönyvi táblázat
35. Ellenőrzés
IV. Témazáró
36. Hiánypótlás
V. Témakör: Energia, energiaváltozások Oktatási célok, feladatok: – A testek változtatóképességének jellemzése kísérletek alapján. Az energia fogalma, mértékegysége. Az energia-megmaradás törvényének érvényesülése a hétköznapi élet különböző folyamataiban, például egyszerű gépek alkalmazásakor. – A munka, teljesítmény, hatásfok fogalma, mértékegysége és kiszámítási módja. – Az energia és energiaváltozás fogalmának kiterjesztése a hőjelenségekre, alkalmazása az állapot és az állapotváltozás mennyiségi jellemzésére, a belső energia és a fajhő fogalmának bevezetése. – A tanulók figyelmének felhívása a témakörrel kapcsolatos egészségvédelmi, környezetvédelmi és energiatakarékossági vonatkozásokra.
Óra
Tananyag, fogalmak
Kompetenciafejlesztés, tevékenységek, eszközök (feladatok)
Koordinációs lehetőségek
37. Az energia fogalma Változtató-képesség, energia és fajtái, energiamegmaradás.
Belsőenergia-változások megfigyelése Földrajz: Nap-, szél-, termikus kölcsönhatás közben, üveg- vízenergia. Technika, poharak, hőmérők, hőforrás. (techniközlekedés, sport. kai, matematikai, ökológiai kp. fejl.) (Kk. 13.1-2; )
38. A munkavégzés és a munka Fizikai munka és mértékegysége.
Energiaváltozás súrlódási munka köz- Fizikatörténet Mateben, hőmérő, filcdarab. (technikai, ma- matika: egyenes arátematikai, informatikai kp. fejl.) (Kk. nyosság. Technika 13.4) Matematika: műveletek, átszámítások.
39. Feladatmegoldások 40. Egyszerű gépek Emelők, lejtő, csavar.
Erőmérések emelő- és lejtőtípusú egy- Technika, matematiszerű gépek esetén, emelők, csiga, lej- ka, közlekedés. tő, erőmérő, henger nehezék. (Kk. 15.3; 15.4; 15.5) (technikai, matematikai, társas, kp. fejl.)
41. A testek belső energiája. A fajhő. Az égés (kiegészítő anyag). Hőmennyiség, hőfelvétel, hőleadás, fajhő és mértékegysége.
Különböző anyagok azonos mértékű melegítése, hőmérsékletmérés, kémcsövek, alkohol, víz, higany, hőmérők, filces korong. (Kk. 6.1;6.2; 6.3) (technikai, matematikai kp. fejl.)
Tudománytörténet, biológia. Kémia: egészséges táplálkozás, környezetvédelem, egészségvédelem, tüzelőanyagok, tűzoltás, dohányzás.
9
Óra
Tananyag, fogalmak
42. A teljesítmény. A hatásfok Teljesítmény és mértékegysége, hasznos energia, befektetett energia, hatásfok.
Kompetenciafejlesztés, tevékenységek, eszközök (feladatok)
Koordinációs lehetőségek
Melegítés különböző módokon, üvegpoharak, víz, merülőforraló, borszeszégő, vasháromláb. (Kk. 14.1-2) (technikai, matematikai, anyanyelvi, informatikai kp. fejl.)
Tudománytörténet, technika, matematika, energiagazdálkodás, környezetvédelem.
43. Keresd a megoldást! 44. Összefoglalás
Tankönyvi táblázat
45. Ellenőrzés
V. Témazáró
46. Hiánypótlás
VI. Témakör: Hőjelenségek Oktatási célok, feladatok: – Hőjelenségek kísérleti vizsgálata és értelmezése különböző halmazállapotok esetén, az anyagszerkezeti ismeretek felhasználásával. – Különféle halmazállapot-változások megfigyelése, értelmezése és mennyiségi jellemzése a megfelelő fizikai mennyiségek segítségével (olvadáspont, fagyáspont, forráspont, olvadáshő, fagyáshő, forráshő, párolgáshő). – A halmazállapot-változás közben bekövetkező energiaváltozások meghatározása algebrai és grafikai úton. – Különféle hőerőgépek működési alapelvének megismerése. – Természeti, technikai jelenségeknél lejátszódó hőtani folyamatok elemzése környezetvédelmi szempontokból. Kompetenciafejlesztés, tevékenységek, eszközök (feladatok)
Koordinációs lehetőségek
47. A hőterjedés Hőáramlás, hővezetés, hősugárzás.
Hőáramlás megfigyelése, üveglombik, víz, kálium-permanganát, hőforrás. Hővezetés megfigyelése különböző fémek esetén, réz-, vas-, alumíniumpálcák, szögek, viasz, borszeszégő. Hősugárzás megfigyelése. Kormozott és fényes fémlapok, viaszolt szögekkel, hőforrás. Modellezés. (Kk. 8.1-2-3-4-5-6-7-8-9-11-12) (természettudományi, technikai kp. fejl.)
Földrajz: áramlatok a levegőben és a vizekben. Biológia: napozás. Technika: hőszigetelés, fűtés.
48. A hőtágulás Hőtágulás, Celsius-skála.
Hőtágulások megfigyelése különböző Technika: közlekedés. halmazállapotoknál, pirométer, spiri- Biológia: környezettusz, fecskendő, folyadékos hőmérő, védelem. lombik, hőforrás, vízfürdő. (Kk. 9.1-23-4-5-6-7) (technikai, ökológiai kp. fejl.)
Óra
10
Tananyag, fogalmak
Kompetenciafejlesztés, tevékenységek, eszközök (feladatok)
Koordinációs lehetőségek
49. Halmazállapot-változások: Az olvadás. A fagyás. A víz sajátos viselkedése Olvadáshő, olvadáspont, fagyáspont, fagyáshő.
A szalol olvadásának és fagyásának megfigyelése, lombik, vízfürdő, szalol, hőmérő, hőforrás. (Kk. 10.1-2-3-4) (technikai, ökológiai, matematikai kp. fejl.)
Matematika: grafikon készítése és leolvasása. Természetismeret, földrajz, biológia, technika: a jég felszínformálása, fagyveszély, a tavak növény- és állatvilága. Élelmiszerek fagyasztása.
50. Halmazállapot-változások: Párolgás, forrás, lecsapódás Párolgás, páratartalom, párolgási sebesség, forrás, forráspont, forráshő, lecsapódás. Az oldódás nem olvadás (kiegészítő anyag)
Alkohol párolgásának megfigyelése, hőmérő, alkohol, vattapamacs. Víz forrásának megfigyelése, forráspont mérése, lombik, hőmérő, víz. (Kk. 10.5-6-7-8-9-10-11-12) (technikai, ökológiai komp. fejl.)
Biológia: az élő szervezet akklimatizálódása, a hőháztartás szabályozása párologtatással, Földrajz: a víz körforgása. Csapadékképződés.
Óra
Tananyag, fogalmak
Matematika
51. Keresd a megoldást! Hőerőgépek. Hőerőgépek és a környezetvédelem (Kiegészítő anyag)
Technikatörténet. Környezetvédelem.
52. Összefoglalás
Videofelvételek, tankönyvi táblázat.
53. Ellenőrzés
VI. Témazáró
Technika
54– Év végi rendszerezés, összefoglalás 56.
11