TANÁCSADÁS A MAGYAR KÖZIGAZGATÁS FEJLESZTÉSÉBEN, AZ EU TÁMOGATÁSSAL MEGVALÓSULT PROGRAMOK TAPASZTALATAI ALAPJÁN

TANÁCSADÁS A MAGYAR KÖZIGAZGATÁS FEJLESZTÉSÉBEN, AZ EU TÁMOGATÁSSAL MEGVALÓSULT PROGRAMOK TAPASZTALATAI ALAPJÁN ─ Tervezési keretek ─ Megvalósítás és hasznosulás ─ Összegzés DR. HAZAFI ZOLTÁN

egyetemi docens, intézetvezető, NKE KTK Életpálya és Emberi Erőforrás Intézet Innováció – Növekedés – Fenntarthatóság VII. Országos Tanácsadói Konferencia, 2014. október 30.

TERVEZÉS FOLYAMATA  EU szakpolitika, stratégia

– EU szintű célok, fejlesztendő területek, beavatkozások (2014-2020 időszakra Európa 2020 Stratégia), kidolgozza az EU

 Nemzeti szintű stratégia

– nemzeti szintű fejlesztési terv, az EU stratégiához illeszkedő, tagállami fejlesztési irányokkal, kidolgozza a tagállam, jóváhagyja az EU. Megjelenhet a tanácsadói funkció (pl. értékelés)

 Operatív Program

– ágazatonként - pl. Államreform Operatív Program, kidolgozza a tagállam, jóváhagyja az EU, cél-prioritás-mutató. Megjelenik az értékelés, mint tanácsadói funkció.

MAGYARY PROGRAM

 Akcióterv

– a támogatási konstrukció neve, célja, keretösszege, a konstrukció szakmai tartalma tekintetében feladatkörrel rendelkező miniszter, a konstrukció szakmai tartalma szerint feladatkörében érintett további miniszter vagy miniszterek megjelölése

 Projekt:

„olyan összetett műszaki, gazdasági feladat, amelyhez világosan megfogalmazott célok, továbbá idő-, költség-, és teljesítményértékek rendelhetők.”1 Kiemelt projekt: a Kormány által egyedileg, pályáztatás nélkül jóváhagyott projekt, amelyet az Operatív Program Akcióterve nevesítetten tartalmaz.2 pl. ÁROP-2.2.17 | Új közszolgálati életpálya, három projektelem példája

1 KOVÁCS KATALIN DR. 2

(szerk.): Projekttervezés és projektciklus-menedzsment ismeretek a közigazgatásban. Budapest, MKI, 2006. p. 5. 255/2006. (XII. 8.) Korm. rendelet

Innováció – Növekedés – Fenntarthatóság VII. Országos Tanácsadói Konferencia, 2014. október 30.

A Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program jellemzői •

FEJLESZTÉSI PROGRAM Közigazgatás-fejlesztési program – vagyis meghatározza azt, hogy a közigazgatás egyes területein milyen irányok és célok vannak, ezek eléréséhez milyen intézkedéseket kell végrehajtani.

•

TERVEZÉSI KERET A tervezéshez nyújt keretet az OP-k és a projektek közötti szintbe beépülve, ezzel segítséget nyújtva ahhoz, hogy a fejlesztések tervezésére és végrehajtására rendszerbe illesztve kerülhessen sor.

•

RUGALMASAN ALAKÍTHATÓ INTÉZKEDÉSI TERV Helyzetértékelés alapján meghatározott beavatkozások, folyamatos visszacsatolás – a további beavatkozások meghatározása az eredmények alapján. Rugalmasan fejlődő dokumentum. Verziók: 11.0, 12.0, a 2014-2020 időszakra szóló Program több helyütt a KÖFOP hivatkozási alapja.

•

SZAKÉRTŐI DOKUMENTUM Nem tudományos mű, hanem valóban a fejlesztések alapját képező szakértői anyag. Fontos, hogy a Programot a közigazgatás, a közigazgatás aktív szakértői, belső szakemberei fejlesztették ki – természetesen nemzetközi adatok, jelentések figyelembevételével.


A Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program STRATÉGIAI CÉLRENDSZERE •

FEJLESZTÉSI PROGRAM Közigazgatás-fejlesztési program – vagyis meghatározza azt, hogy a közigazgatás egyes területein milyen irányok és célok vannak, ezek eléréséhez milyen intézkedéseket kell végrehajtani.

•

TERVEZÉSI KERET A tervezéshez nyújt keretet az OP-k és a projektek közötti szintbe beépülve, ezzel segítséget nyújtva ahhoz, hogy a fejlesztések tervezésére és végrehajtására rendszerbe illesztve kerülhessen sor.

•

RUGALMASAN ALAKÍTHATÓ INTÉZKEDÉSI TERV Helyzetértékelés alapján meghatározott beavatkozások, folyamatos visszacsatolás – a további beavatkozások meghatározása az eredmények alapján. Rugalmasan fejlődő dokumentum. Verziók: 11.0, 12.0, a 2014-2020 időszakra szóló Program több helyütt a KÖFOP hivatkozási alapja.

•

SZAKÉRTŐI DOKUMENTUM Nem tudományos mű, hanem valóban a fejlesztések alapját képező szakértői anyag. Fontos, hogy a Programot a közigazgatás, a közigazgatás aktív szakértői, belső szakemberei fejlesztették ki – természetesen nemzetközi adatok, jelentések figyelembevételével.


Kormányzati Személyzeti Stratégia

Magyary Program

A Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program személyzetfejlesztési stratégiai célrendszere kiegészítve a Kormányzati Személyzeti Stratégia céljaival Kiszámítható, vonzó életpálya

Elkötelezett munkatársak

Felkészültség javítása

Személyzeti igazgatás fejlesztése

Átjárhatóság

Munkáltatói képességek kialakítása

Értékelvű, hivatásalapú közszolgálat megteremtése

Hatékony kiválasztás

Tartalékállomány továbbfejlesztése

Központi koordinációs szint kialakítása

Az előmenetel munkaköri rendszerének kialakítása

Új továbbképzési rendszer

Egységesebb törvényi szabályozás

Munkáltatói joggyakorlás egységesítése

Karrier-menedzsment rendszer kialakítása

Új közigazgatási vizsgarendszer

Tapasztalatok hasznosítása a külföldi szakértői tevékenység keretében

A képesítési rendszer felülvizsgálata

Munkáltatói gondoskodás elősegítése


Vezetői képességek fejlesztése

Vezetőképzés megújítása

Érdekegyeztetés továbbfejlesztése

Magyar Kormánytisztviselői Kar létrehozása, kormánytisztviselői kamarai törvény

ÁROP-2.2.17 A képesítési kormányrendelet (Kkr. ) felülvizsgálata, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyes képzéseinek átvilágítása

Új vezetői döntéstámogatás információs rendszer Kutatás

AZ ÁROP-2.2.17 PROJEKTBEN VÁLLALT SZAKMAI FELADATOK

Személyzeti rendszerben történt változást vizsgáló kutatás elvégzése A képesítési előírásokra vonatkozó szabályozás felülvizsgálata Vezetői döntéstámogatás információs rendszer kialakítása

Feladat meghatározás: A tapasztalatok hasznosítása és a további fejlesztések megalapozása érdekében a személyzeti rendszerben történt változásokat vizsgáló kutatások elvégzése, az eredmények publikációja Cél: tudományosan elemezni a Magyary Program keretében eddig megtett beavatkozások hatásait, átfogó képet kapni a vizsgált terület jelenlegi helyzetéről és lehetséges fejlesztési irányairól

Elvárt eredmény: - a kutatási eredmények tudományos igényű feldolgozása, az eredmények megismertetése a potenciálisan érintett szervek vezetőivel, munkatársaival, tanulmánykötet összeállítása és megjelentetése Beavatkozások: - tudományos kutatási program megvalósítása - konferenciák, szakmai kerekasztal beszélgetések megszervezése és lebonyolítása – az eredmények átadása - „Emberi erőforrás gazdálkodás és közszolgálati életpálya” (munka)címmel egy tanulmánykötet összeállítása és megjelentetése –térítésmentes terjesztése


AZ ÁROP-2.2.17 PROJEKTBEN VÁLLALT SZAKMAI FELADATOK A személyzeti rendszerben történt változásokat vizsgáló kutatások elvégzése

A képesítési előírásokra vonatkozó szabályozás felülvizsgálata Vezetői döntéstámogatás információs rendszer kialakítása

Feladat meghatározás: Képesítési előírásokra vonatkozó szabályozás felülvizsgálata és módosítása, különös tekintettel a munkakör elemzés és értékelés eredményére. Képzési kínálat és képesítési követelmények összevetése az NKE-n elérhető képzések viszonyában. Cél: a képesítési rendszer felülvizsgálata Elvárt eredmény: - a munkavégzés hatékonyságának javítása a közigazgatás igényeinek megfelelő alapképzettséggel rendelkező közszolgálati tisztviselői kar kialakításával - a munkakör-alapú rendszerhez illeszkedő, átlátható, kiszámítható, rugalmas képesítési rendszer Beavatkozások: - a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló jogszabály (Kkr.) aktualizálása a munkáltatói igények alapján, a bolognai felsőoktatási rendszer, valamint az új OKJ rendszer szerinti releváns szakképzettségek, szakképesítések integrálásával - a képesítési rendszer munkakör-alapú rendszerhez való illesztésének megalapozása - a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyes szakirányú továbbképzési szakjai fejlesztésének elősegítése


AZ ÁROP-2.2.17 PROJEKTBEN VÁLLALT SZAKMAI FELADATOK A személyzeti rendszerben történt változásokat vizsgáló kutatások elvégzése A képesítési előírásokra vonatkozó szabályozás felülvizsgálata

Vezetői döntéstámogatás információs rendszer kialakítása Feladat meghatározás: Vezetői döntéstámogatás információs rendszer elemeinek felülvizsgálata, a gyakorlat racionalizálása, közszolgálati statisztikai adatgyűjtések elemzésre alkalmas módon történő nyilvántartása. Cél: folyamatosan működő, vezetői döntéstámogatást szolgáló integrált közszolgálati statisztikai információs rendszer kialakítása

Elvárt eredmény: - a kormányzati személyzetpolitikai döntésekhez szükséges rendszer létrehozása, a kormányzati döntések végrehajtásáról, azok hatásairól visszacsatolást biztosító adatbázis kialakítása (inputok előállítása) – Integrált Közszolgálati Statisztikai Információs Rendszer (KÖZSTAT) kidolgozása. Beavatkozások: - a jelenlegi és az elmúlt három év hazai és nemzetközi munkaügyi tárgyú adatgyűjtéseinek felmérése (rendszeres és eseti adatgyűjtések) - a Közszolgálati Statisztikai Adatgyűjtés (KSA) teljes körű felülvizsgálata - az adatgyűjtés informatikai hátterének felülvizsgálata, az új rendszer kialakítása (rendszerterv, szoftverfejlesztés)


Megvalósítás módja - ESZKÖZÖK  Tanulmánykészítés  Online kérdőíves felmérés pl. a kutatás keretében Közszolgálati Humán Tükör kérdőív (156 db kérdésből állt); Kkr. felülvizsgálati kérdőív

 Interjúk kutatás keretében strukturált interjúk, NKE egyes képzéseinek átvilágító kutatásában szakértői mélyinterjúk (elektronikus információbiztonság)

 Szakmai fórumok műhelybeszélgetések, workshop, fókuszcsoportos beszélgetés (funkciója pl. az eredmények megvitatása, illetve a kérdőíves eredmények validálása)

 Tájékoztató rendezvények önálló funkciója, a feladat végrehajtásában résztvevő személyek, szervezetek tájékoztatása, „eligazítása”

 Projektszervezet kialakítása


Megvalósítás módja – A PROJEKTSZERVEZET PROJEKTVEZETŐ

Idő rövidsége (2013. szeptember – 2014. március)

Humán-erőforrás szűkössége

Ellensúlyozás: jól működő projektszervezet

SZAKMAI SZEMPONTÚ HITELESÍTÉS LEKTOROK

Kutatás Irányító Bizottság Emberi erőforrás gazdálkodási munkacsoport vezető - ágazati tanulmány

Jogi munkacsoport vezető - ágazati tanulmány

Projekt szakmai vezető - záró tanulmány

Projekt koordinátor

Jogi szabályozási munkacsoport - résztanulmányok

Emberi erőforrás gazdálkodási munkacsoport - résztanulmányok

Munkacsoportok Innováció – Növekedés – Fenntarthatóság VII. Országos Tanácsadói Konferencia, 2014. október 30.

NYOMON KÖVETÉS – előre nem tervezett beavatkozások (pl. kérdőív kitöltés többletfeladatként) VISSZACSATOLÁS – kutatói kérdések kezelése (pl. interjúalanyok körének változtatása, kutatói módszer változtatása - NAV) ÉRTÉKELÉS – szempontrendszer kidolgozása a teljesítésigazoláshoz szükséges egységes értékeléshez KOORDINÁCIÓ, ADMINISZTRÁCIÓ KUTATÁS RENDEZVÉNYEKEN VALÓ RÉSZVÉTEL

TANULMÁNYOK ELKÉSZÍTÉSE MUNKACSOPORTI RÉSZVÉTEL

Megvalósításhoz szükséges szakértelem  TUDOMÁNYOS KUTATÓI KOMPETENCIÁK Pl. a kutatás esetében 19 fő kutató - 7 fő belsős, 12 fő külsős szakember; 6 fő tudományos minősítéssel rendelkezik, 3 fő doktorandusz. A tudományos fokozat és külső/belső tanácsadók között van átfedés, de kivételesen fordul elő.

 GYAKORLATI RENDSZER ISMERET Jellemzően közigazgatáson belülről biztosítható: olyan szakértő rendelkezhet vele, aki része a rendszernek. Lehet kivétel: a kivétel legfontosabb jellemzője, hogy az ide sorolható szakértő hosszú évek óta együtt dolgozik a közizgatással, és ennek révén szerezhetett az együttműködéshez nélkülözhetetlen ismereteket.

 JÓL DEFINIÁLHATÓ, SPECIÁLIS SZAKÉRTELEM Ide sorolható pl. a felsőoktatási rendszer, a statisztikai rendszerek, illetve a rendszer- és folyamatszervezés stb. szakértői szintű ismerete. Fő tapasztalat: külsős tanácsadás, a szakértő nem a megrendelő szervezeti köréhez, hanem a feladat tárgya szerint érintett szakágazathoz tartozó – feladatellátását kísérte egyfajta belső szakmai folyamatellenőrzés, szakértői minőségbiztosítás.

 PROGRAMOZÁSI ISMERET Jellemzően teljes egészében külső erőforrás – a szükséges tudással rendelkező közigazgatási személyi állomány nehezen elérhető, illetve kevéssé vagy csak nehézkesen bevonható a projekt-szerű feladatellátásba

 SZERVEZŐI KOMPETENCIÁK Leginkább a közigazgatás rendelkezésére áll. Hatékonysági szempontok alapján külsős munkacsoport feladatai közé rendelhető - pl. NKE átvilágítás szakértői munkacsoportja. Innováció – Növekedés – Fenntarthatóság VII. Országos Tanácsadói Konferencia, 2014. október 30.

EREDMÉNYTERMÉKEK  TUDOMÁNYOS IGÉNYŰ KIADVÁNYOK 1 záró tanulmány, 2 ágazati tanulmány, 22 résztanulmány (91 szerzői ív - 2.000 oldal - 3.640.000 karakter)

 SZAKÉRTŐI JELENTÉS a bolognai felsőoktatási rendszer szerinti új szakképzettség meghatározása, feladatkörök tartalmának definiálása, feladatkörök összevonása, szétbontása, új feladatkörök beemelése

 ILLESZTÉSES TANULMÁNY az új szakképesítési követelmények beillesztése a munkaköri rendszerbe

 JAVASLAT TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAMOK FEJLESZTÉSÉRE javaslat képzési tartalmakra, tudásmenedzsment rendszer létrehozására, képzés-módszertan fejlesztésére

 SZAKÉRTŐI TANULMÁNY HELYZETÉRTÉKELÉSRŐL ÉS A TOVÁBBFEJLESZTÉS IRÁNYAIRÓL javaslat a közszolgálati tárgyú adatgyűjtések felhasználását lehetővé tevő nyilvántartás kialakítására, valamint eseti jellegű adatgyűjtések elvégzésére

 RENDSZERTERV, SZOFTVER Innováció – Növekedés – Fenntarthatóság VII. Országos Tanácsadói Konferencia, 2014. október 30.

HASZNOSÍTÁS MÓDJAI  KONFERENCIÁK, SZAKÉRTŐI KEREKASZTAL

 NYOMDAI TERMÉK TERJESZTÉSE (ONLINE ÉS PAPÍRON IS)  IDEGEN NYELVI FORDÍTÁS, TERJESZTÉS  PRÓBAÜZEMELTETÉS  SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSEK FEJLESZTÉSE  JOGALKOTÁS MEGALAPOZÁSA


ÖSSZEGZÉS I.  Korábbi időszakokhoz képest az elmúlt 4 évben megnövekedett a projektekben szakértőként közreműködő kormánytisztviselők száma. Okai: •

a kormánytisztviselők részvételének felsővezetői, általános ösztönzése azért, hogy elsősorban a belső innovációra épüljön a közigazgatás fejlesztése, más országok felé is ajánlható egyedi megoldások szülessenek, jogi keretek is segítették a projektekben való részvételt (ld. céljuttatás, kutatói ösztöndíj)

• Előnyök: • költséghatékonyság (piaci ár helyett a szervezetben szokásos bérekhez és arányokhoz igazított díjazás), • motiváció (illetmények 2008 óta befagyasztva, kereset kiegészítés), • projektszervezetben való részvétel a tudást, a tapasztalatot széles körben megosztó munkakultúrát támogatja, szemben a hagyományos, bürokratikus munkaszervezéssel, • elköteleződés a saját eredmények iránt, az eredmények bekerülnek a belső kommunikációba, amely segíti a fejlesztések bevezetését, • a külső tanácsadói munkakultúra megismerése. Nehézségek: • leterheltség • megtalálni a megfelelő szakértőt a megfelelő feladatra (segédtáblák, kimutatások, kommentár, tanulmány stb.) • főnök-beosztotti viszony kikapcsolása az alkotó együttműködésből • nem jutalom, hanem munkadíj Innováció – Növekedés – Fenntarthatóság VII. Országos Tanácsadói Konferencia, 2014. október 30.

ÖSSZEGZÉS II.  A megfelelő külső szakértők, tanácsadók kiválasztásának nehézsége. Okai: • A tanácsadó nem ismeri a közigazgatást, a közigazgatás nem ismeri a piacot (szakmai rendezvények, konferenciák külső tanácsadók számára, folyamatban lévő fejlesztésekről, eredményekről; közigazgatási szaknévsor). • Kevesen vannak, akik a közigazgatás működéséhez köthető elmélyült szakmai ismerettel rendelkeznek. • A piaci ár megfizetésének nehézsége.

 Együttműködési megállapodás (egyetemek, kutatóműhelyek, közigazgatási szervek)


Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

DR. HAZAFI ZOLTÁN

egyetemi docens, intézetvezető, NKE KTK Életpálya és Emberi Erőforrás Intézet Innováció – Növekedés – Fenntarthatóság VII. Országos Tanácsadói Konferencia, 2014. október 30.

TANÁCSADÁS A MAGYAR KÖZIGAZGATÁS FEJLESZTÉSÉBEN, AZ EU TÁMOGATÁSSAL MEGVALÓSULT PROGRAMOK TAPASZTALATAI ALAPJÁN

Recommend Documents