Az európai fővárosok pályázati tapasztalatai
az EU támogatások elnyerésében
Készült a Fővárosi Önkormányzat megbízásából
2004. április
Tartalomjegyzék I.
Bevezetés ..................................................................................................................... 3 A.
A tanulmány célja....................................................................................................... 3
B.
A tanulmány elkészítésének módszertana ................................................................. 4
II. Budapest és a kapcsolódó régió(k) fejlesztése szempontjából releváns támogatási források bemutatása........................................................................................ 5 A.
Az Európai Unió támogatási rendszere ...................................................................... 5
B.
A Strukturális Alap hozzájárulása differenciálásának szabályai................................ 12
C.
A Közösségi Kezdeményezések .............................................................................. 13
D.
A 2007-től kezdődő tervezési időszak várható változásai......................................... 28
III. Budapest és a környező régió(k) fejlesztési lehetőségei, javasolt irányai a nemzetközi példák alapján................................................................................................ 32 A. Prioritások (kiemelten kezelve a fővároshoz hasonló helyzetű európai városok projektjeit) ........................................................................................................................ 32 B. Megvalósult projektek Európa nagyvárosaiban – fejlesztési lehetőségek, javasolt irányok ................................................................................................................ 33 IV. A sikeres városok fejlesztési-támogatási stratégiájának összegzése – a siker titkai........................................................................................................................... 58 A.
Kis- és nagyprojektek............................................................................................... 58
B.
Partnerség, kooperáció ............................................................................................ 58
C.
Célorientált tervezés ................................................................................................ 59
D.
Innováció ................................................................................................................. 59
E.
Integrált stratégiai megközelítés............................................................................... 59
V. Következtetések: javaslatok a budapesti önkormányzatok sikeres pályázási gyakorlatához, Budapest érdekérvényesítésének lehetőségei a budapesti legfőbb célkitűzések tükrében ....................................................................................................... 60 A.
Kis- és nagyprojektek............................................................................................... 60
B.
Partnerség, kooperáció ............................................................................................ 61
C.
Célorientált tervezés ................................................................................................ 62
D.
Innováció ................................................................................................................. 63
E.
Integrált stratégiai megközelítés............................................................................... 63
VI.
Összefoglalás - Javaslat Budapest Lobbi Stratégiájára...................................... 64
VII.
Irodalomjegyzék ..................................................................................................... 66
VIII.
A kutatás résztvevői .............................................................................................. 67
IX.
Melléklet: néhány európai fővárosi projekt .......................................................... 68
2
I. Bevezetés A. A tanulmány célja A tanulmány célja, hogy segítséget nyújtson Budapest főváros jövőbeli, az Európai Unió vonatkozó támogatási lehetőségeit is messzemenően figyelembe vevő és hatékonyan kihasználó fejlesztési és rehabilitációs terveinek elkészítéséhez. A tanulmány fokozottan szem előtt tartja a főváros és a régió jellegzetességeit (földrajzi fekvését, gazdaságát, lakosai szociális helyzetét jellemző paramétereket stb.) és az ezekből adódó problémákat, kihívásokat. A tanulmány segítséget nyújt az Európai Unió támogatási rendszerének megértéséhez, a Budapest számára nyitott és később megnyíló támogatási források rendszerezéséhez, valamint a Közösségi Kezdeményezésű Programok (CIs) működésének megismeréséhez. a Főváros egésze számára legkedvezőbb pályázati rendszerek kimunkálásához
A releváns támogatási források, valamint a számos, európai nagyvárosokban Közösségi támogatások felhasználásával megvalósult beruházás bemutatása révén pedig hatékony segítséget nyújt a konkrét, uniós forrásokat is felhasználó fejlesztési tervek és a sikeres pályázatok elkészítéséhez. A tanulmány készítése során szem előtt tartottuk egyrészt a fővárosra jellemző problémákat és kihívásokat, azaz a legfontosabbnak tartott fejlesztési elképzeléseket, valamint az Európai Unió támogatási politikájának alapelveit és az Európai Unió tagállamaiban már megvalósult beruházások tapasztalatait. Hiszen a budapesti projektek csak akkor lehetnek sikeresek, ha a pályamunkák ezen tényezők fokozott figyelembevételével készülnek el.
3
B. A tanulmány elkészítésének módszertana A munka két egymásra épülő fázisra bomlott: a kutatási és az elemző fázisra, melyek együtt alakították a tanulmány végleges formáját. A kutatási fázis további két részre bontható:
egyrészt össze kellett gyűjteni a közelmúltban megvalósult vagy még folyamatban lévő, sikeres, Közösségi támogatásokat is felhasznált/felhasználó projekteket, amelyek később meghatározott paraméterek (a projekt célja, támogatási összeg, a finanszírozás sajátosságai stb.) alapján rendszerezésre kerültek;
másrészt a rendelkezésre álló európai uniós források és saját tapasztalatok alapján össze kellet gyűjteni, majd strukturálni a főváros számára legfontosabb támogatási forrásokat, és azok jellegzetességeit.
Az elemző fázisban koherens rendszert kellett alkotni a több mint 200 – beruházási projektet bemutató – adatlap, és a több száz oldalnyi európai szakirodalom felhasználásával. Mind a kutatási, mind pedig az elemző szakasz folyamán fokozottan ügyeltünk arra, hogy minden esetben a legfrissebb adatokat, információt közöljük, illetve használjuk fel. A tanulmány felépítését tekintve kiemelt fontosságúnak tartottuk a precizitást, a források megjelölését és a tiszta formát: a kevésbé fontosnak tűnő fogalmakat, rövidítéseket stb. is igyekeztünk minden esetben legalább lábjegyzetben megmagyarázni; a monográfiai és elektronikus forrásokat minden esetben – vagy a szövegben, vagy a lap alján – feltüntettük. A tanulmány szerkezete jól strukturált, formája letisztult, a tartalmi elemei könnyen kereshetők. Az egyes bekezdések legfontosabb részei vastagon vannak szedve, a példák kisebb, dőlt betűmérettel, jobbról-balról egyaránt behúzva jelennek meg, valamelyest elkülönülve ez által a törzsszövegtől.
4
II.
Budapest és a kapcsolódó régió(k) fejlesztése szempontjából releváns támogatási források bemutatása
A. Az Európai Unió támogatási rendszere A Közösség fejlődése előtt álló akadályok leküzdésében fontos szerepet vállal a közösségi regionális politika, mint a közösségi strukturális politika része. Az Európai Unió számos olyan program végrehajtását segíti a Strukturális Alapok felhasználásával, amelyek
több tagállamot érintenek, különösen fontosak a Közösség számára, illetve kívül esnek a hagyományos regionális politika témakörén
Az ilyen jellegű problémák kezelésére, illetve megszűntetésére hozták létre a Közösségi Kezdeményezésű1 programokat. Mivel az adott hiányosságok sok esetben helyi, vagy regionális szinten jelentkeznek, az iniciatívákat2 nem minden esetben kezdeményezik „felülről”. Azaz az Európai Unió brüsszeli fórumai nem nehezednek a kifejezetten helyi érdekű döntések meghozatalára. Ahogyan az majd a III. fejezetben látható, a városok, régiók
sikeresen
pályáztak
az
Unió
Strukturális
Alapokból
finanszírozott
támogatásaira különböző Közösségi Kezdeményezésű programok keretében. A Strukturális Alapok3 jelenlegi architektúrája, az Unió strukturális politikájának ma is érvényben lévő prioritásai a kilencvenes évek elején alakultak ki. Azért fontos erről a folyamatról – illetve a téma összetettsége és a fennálló terjedelmi korlátok miatt inkább csak a folyamat jelenéről és jövőjéről – szót ejteni, mert a regionális programozás átfogó ismeretére van szükség a sikeres pályamunkák elkészítéséhez. A 90-es évek elején megérett reformok okai főképpen a következőkben keresendők4:
1
Community Initiatives Ilyenek például a helyi, térségi közlekedés-fejlesztési programok (gyorsvasút, villamos, metró), egyes régiók, városrészek szociális helyzetének javítását szolgáló tervek stb. 3 A Strukturális Alapok az Európai Szociális alap, az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap Orientációs részét képezik; a Regionális Fejlesztési Alap és a Halászati Orientációs Alap közös elnevezése, a Közösség regionális politikájának pénzügyi eszközei. 4 Forrás: Forman Balázs: A regionális Politika az Európai Unióban, 9.1. fejezet, 219. old. 2
5
A
nyolcvanas
évek
közepe
óta
folyamatosan
nőtt
a
munkanélküliség
a
tagállamokban; a probléma kiemelten érintette a fiatal munkavállalókat;
A Strukturális Alapok működését számos kritika érte abban a tekintetben, hogy a számtalan
kompromisszum
és
kompenzáció
miatt
alacsonnyá
vált
azok
hatékonysága: a hat célkitűzés és a tizenhárom közösségi kezdeményezésű program túlságosan szétaprózta a Közösség erőforrásait;
A támogatási rendszerben voltak ún. „bérelt helyek”, azaz egyes közösségi forrásokért nem kellett versenyezni;
A négy kohéziós ország egy főre jutó GDP-je a Közösség átlagának 66%-áról 74%ára nőtt.
1. A Strukturális Alapok jelenlegi architektúrája, általános szabályozása A felmerült problémák összetettsége, valamint a tagállamok kiterjedt érdekrendszere miatt nem volt lehetőség arra, hogy a hat célkitűzés módosított formában tovább működjön: a (támogatási) rendszer hatékonysága csak úgy volt biztosítható, ha teljesen új célkitűzések fogalmazódnak meg. A bemutatott jelenségek eredményeképpen a Közösség prioritásai a strukturális politikában a következők lettek: 1. foglalkoztatás, 2. fenntartható gazdasági növekedés, és 3. versenyképesség. Brüsszel álláspontja szerint a foglalkoztatási gondok enyhítésének leghatékonyabb módja
a
munkaerő
növelése5,
képzettségének
illetve
a
munkaerőpiac
rugalmasságának optimalizálása. A fenntartható gazdasági növekedés azért került be a strukturális politika három legfőbb célkitűzése közé, mert a hatékonysága érdekében mindenképpen ösztönözni kellett a pályázó régiókat arra, hogy az általuk megvalósítani kívánt fejlesztések, beruházások fenntarthatók legyenek.
5
A munkaerő képzettségének növelését célzó lezárult programok a III/C/4. fejezetben kerülnek bemutatásra.
6
A versenyképesség növelésének fő eszköze a kis- és középvállalkozások támogatása az Európai Unióban. A Közösség álláspontja szerint hosszú távon ezek a piaci szereplők képesek a leghatékonyabb válaszokat adni a piac kihívásaira, ezért a stabil gazdaság megteremtéséhez egy erős kis- és középvállalati szegmenst kell kialakítani. A prioritásokkal összhangban a STRIDE, PRISMA, TELEMATIQUE, STAR stb. az SME programmá alakultak át 1994-ben.
E folyamatot tovább erősíti a közösségi elvek egyik legfontosabbika: a Római Szerződés 130a cikkelyében6 foglaltak alapján a Közösségen belüli társadalmi és gazdasági kohézió megteremtése érdekében csökkenteni kell a különböző régiók közötti fejlettségbeli különbségeket. A megpályázott programok pénzügyi támogatása főként az Európai Unió négy pénzügyi alapján, összefoglaló néven a Strukturális Alapokon keresztül folyik7: Európai Regionális Fejlesztési Alap (European Regional Development Fund, ERDF) Európai Szociális Alap (European Social Fund, ESF) Halászati Orientáció Pénzügyi Eszközei (Financial Instrument for Fisheries Guidance, FIFG) Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Orientációs Része (European Agricultural Guidance and Guarantee Fund, EAGGF)
6
[ARTICLE 130a]: ’In order to promote its overall harmonious development, the Community shall develop and pursue its actions leading to the strengthening of its economic and social cohesion. In particular the Community shall aim at reducing disparities between the various regions and the backwardness of the least-favoured regions.’ 7 A Strukturális Alapok, az Európai Beruházási Bank és más pénzügyi eszközök támogatásáról a szerződés 130b cikkelye rendelkezik.
7
Az Unió a fenti alapokon keresztül finanszírozza a közösségi kezdeményezésű programokat, illetve az alábbi közösségi célkitűzéseket (objectives)8: 1. Célkitűzés, (Objective 1.): Az elmaradott területek fejlesztésének és strukturális alkalmazkodásának támogatása. Finanszírozási forrása: ERDF, ESF, EAGGF Orientációs része és a FIFG. Azok a NUTS II. régiók tartoznak az 1. Célkitűzésbe, amelyekben az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson számítva az utolsó három év átlagában a közösségi átlag 75%-a alatt volt. Az „új” 1. Célkitűzés legfontosabb üzenete az, hogy a régióknak (pályázóknak) olyan terveket kell készíteniük, amelyek biztosítják a fenntartható fejlődésüket9. 2. Célkitűzés, (Objective 2.): Strukturális nehézségekkel küzdő régiók gazdasági és társadalmi átalakulásának támogatása. Finanszírozási forrása: ERDF, ESF és a FIFG. Azok a NUTS III. régiók tartozhatnak a 2. Célkitűzésbe, ahol az ipari és a szolgáltató szektorok átalakulása okoz nehézséget, a városi területek komoly válságban vannak, csökkenő a mezőgazdasági tevékenység és amelyek komolyan függenek a halászattól. Az Unió szívesebben támogat olyan elképzeléseket, amelyek kis földrajzi területeken koncentrálódó súlyos problémák megoldását célozza meg. Az ide tartozó régiók népessége nem haladhatja meg az Unió teljes lakosságának 18%-át.10 Természetesen mindegyik célkitűzés és közösségi kezdeményezésű program esetében igaz, de a 2. Célkitűzésre fokozottan érvényes az az „alapszabály”, hogy a Strukturális Alapokból biztosított Közösségi forrásokért mindenkinek versenyezni kell. 8
Forrás: Forman Balázs: A regionális Politika az Európai Unióban, 9.1. fejezet, 223-227. old. Az erre képtelen régiók számára a büntetés egyelőre annyi, hogy a források elosztásából való részesedésük csökken. 10 2006-ban az Unió 2004. május 1. előtti népességének max. 9%-a (!) élhet a második Célkitűzésbe tartozó régiókban. 9
8
3. Célkitűzés, (Objective 3.): Oktatási, szakképzési és foglalkoztatási rendszerek és politikák modernizációjának és adaptációs képessége javításának támogatása. Finanszírozási forrása: ESF. A 3. Célkitűzésbe azok a régiók tartozhatnak, amelyek nem kerülhettek bele az 1. Célkitűzésbe. A Strukturális Alapok költségvetési előirányzatát 218,4 milliárd €-ban határozták meg a 2000-2006-ig tartó költségvetési időszakra. Az összeg 69,7%-át az 1. Célkitűzésbe tartozó régiók támogatására kell fordítani. Ahogyan azt az előbbiekben leírtuk, a Strukturális Alapok támogatásainak elnyeréséhez egy régió számára számos ismérvnek meg kell felelnie. Az 1994-1999-es időszakban a Brüsszel-Főváros Régió
11
800 millió BEF támogatásban
részesült, mely elég csekélynek bizonyul a 80 milliárd belga frankos képest, mely azonos időszakban egész Belgiumra jutott. A Strukturális Alapokon kívül Brüsszel városa részt vesz más közösségi kezdeményezésből finanszírozott programban is. Az alábbi táblázat a Brüsszel-Főváros Régió Strukturális Alapokból történő részesülését mutatja:
Brüsszel-Főváros Régió 12 Az 1994-1999-ig tartó időszak programozása, millió €
3. Célkitűzés
Teljes költségvetés (a belga társfinanszírozással) 33,3
EU támogatás (Strukturális Alapok) 12,5
4. Célkitűzés
7,0
2,2
5a. Célkitűzés
11,1
1,1
KONVER
5,8
1,7
URBAN
8,4
2,2
Összesen
65,6
19,7
1. ábra Brüsszel-Főváros Régió 1994-99-ig tartó programozási időszakának költségvetése
2. A támogatás mindenkor érvényes alapelvei Az eddig lezárult programok tapasztalatai alapján azt mondhatjuk, hogy megvalósulni látszik a Közösség azon törekvése, mely szerint a leginkább rászoruló térségeket támogatja az elérhető erőforrások bizonyos fokú koncentrációja révén. 11 12
Région Bruxelles-Capitale Forrás: Kilencedik éves jelentés a Strukturális Alapokról (1997), Európai Bizottság, DG XVI, 1998. november.
9
A sikeres közösségi együttműködés és a hatékony támogatás-allokáció érdekében a következő alapelveket szigorúan szem előtt kell tartaniuk a partnereknek: a.) Programozás és koordináció Programozásnak
nevezzük
a
tagállamok
és
az
Unió
együttműködésében
megvalósított, több éves időszakon keresztül tartó szervezési, előkészítési, finanszírozási és végrehajtási folyamatot. Az elképzelést ún. „Fejlesztési Terv” keretében kell az Európai Bizottság elé tárni. A tervnek – többek között – tartalmaznia kell a
jelenlegi helyzet elemzését a már bemutatott célkitűzések és prioritások fényében,
a fejlesztési stratégiát,
a tervezett cselekvések prioritásait és célokat,
valamint az előbbiekhez kapcsolódó tervezett pénzügyi forrásokat.
Az így előállított, majd a Bizottság által jóváhagyott dokumentum a „Közösségi Támogatási Keret”, Community Support Framework (CSF), amely tartalmazza a
a cselekvési program stratégiáját és prioritásait,
a speciális célokat, és
és a Strukturális Alapok és más szervezetek hozzájárulását.
A „Működési Program”, Operational Program (OP) a Közösségi Támogatási Keretnek a Bizottság által jóváhagyott végrehajtási programja. Ez tartalmazza egyrészt azokat az intézkedéseket, amelyek az elfogadott prioritások és a többéves program alapján végrehajtásra kerülnek, másrészt a Strukturális Alapok által nyújtott támogatások finanszírozási formáit.
10
b.) Komplementaritás és partnerség Ez az alapelv lényegében azt jelenti, hogy az Unió hozzájárul a nemzeti programok végrehajtásához. A Közösség és a tagállamok partnerségében lényegében minden érintett illetékes testület, regionális és helyi önkormányzat, egyéb, a program sikerében érdekelt szerv részt vesz. A partnerek a programozás valamennyi szakaszában (tervezés, előkészítés, finanszírozás, végrehajtás és ellenőrzés) együttműködnek. c.) Addicionalitás Az addicionalitás lényege, hogy az alapok támogatásai semmi esetre sem helyettesíthetik a tagállamok struktúrapolitikai kiadásait. Ennek keretében a partnereknek az 1. Célkitűzésbe tartozó régiókra kell koncentrálniuk az erőforrásaikat. A 2. és 3. Célkitűzésbe tartozó régiók esetében a kiadásoknak az aktív munkaerőpiaci politikára kell irányulniuk. A programozás további szabályainak bővebb kifejtésére – a terjedelmi korlátok miatt – nem kerül sor. Indokolt azonban azokat a szempontokat bemutatni, amelyeket a Bizottság az Európai Beruházási Bankkal konzultálva figyelembe vesz a projekt(ek) finanszírozáselőkészítése során13: a projekt típusa, a prioritások és célok összhangja az elérhető támogatásokkal, közösségi kezdeményezésekkel, politikákkal való összhang, kompatibilitás, a hatásvizsgálat eredményei (a gazdasági hatáselemzés, a költség-haszon elemzés (CBA), a társadalmi hatásvizsgálat, és a környezeti, egészségi hatásvizsgálat eredményei), illetve más finanszírozási lehetőségekkel (pénzügyi eszközökkel) való összhang.
13
A Bizottságnak három hónap áll a rendelkezésére, hogy a közösségi hozzájárulás mértékéről és módjáról döntsön.
11
B. A Strukturális Alap hozzájárulása differenciálásának szabályai A sikeres projektek megvalósításához elengedhetetlen az uniós támogatási források differenciálási szabályainak ismerete. Az egyes célkitűzések és közösségi kezdeményezésű programok számára az adott programozási időszakra meghatározott költségvetési keret az Unió összes tagállamának valamennyi, a meghatározott kritériumoknak megfelelő régiója számára elérhető, ezért a verseny óriási. Az egyes fejlesztési tervek pozitív elbírálásának esélyét nagymértékben növeli, ha azok a finanszírozási eszközök differenciálási szabályai fokozott figyelembe vételével kerülnek összeállításra. Ezek a szabályok a következők: a) figyelembe kell venni a megoldandó, de különösen a regionális és szociális problémák súlyosságát, b) tekintettel kell lenni a tagállam pénzügyi helyzetére, kapacitásaira, figyelembe véve a tagállam konjunkturális helyzetét és a költségvetési kiadások növekedése elkerülésének szükségességét, c) fokozottan meg kell vizsgálni a programok támogatásban részesülő prioritásait, figyelembe véve azt, hogy azok a Közösség álláspontja szerint mennyire fontosak14, d) a támogatások és prioritások fontosságának, illetve típusainak vizsgálatát regionális, valamint tagállami szinten is el kell végezni, e) törekedni kell a pénzügyi tervben szereplő erőforrások optimális hasznosítására, beleértve a közösségi és a magán erőforrások optimális kombinációját, f) az alapokból való hozzájárulás tervezésénél figyelembe kell venni valamennyi igénybe vehető állami és önkormányzati forrást.
14
Ilyenek például az egyenlőtlenség megszűntetése és az egyenlőség támogatása nők és férfiak között, a környezet védelme, illetve állapotának javítása stb.
12
Az Alapok hozzájárulásai az alábbi módon szabályozottak: a) Az 1. Célkitűzésbe tartozó régiókban a közösségi szerepvállalás maximális aránya 75%, minimális aránya 50%, azaz az Unió hozzájárulásának el kell érnie a közpénzekből finanszírozott rész legalább felét. Mivel Magyarország a Kohéziós Alapból is kap támogatást, a Közösség a teljes projekt 80%-át is finanszírozhatja15. b)
A 2. és 3. Célkitűzésbe tartozó régiókban a közösségi támogatás a beruházási költségek 25-50%-ra terjedhet ki.
C. A Közösségi Kezdeményezések A Közösség érdeke az, hogy az egyes problémák megoldásán túl a programok hosszú távon is alkalmasak legyenek arra, hogy megfeleljenek a tagállamok igényeinek. A közép és hosszú távú gazdasági, társadalmi és nemzetközi folyamatok, a technikai-technológiai változások, a már lezárt programok sikerei, illetve sikertelenségei folyamatosan változó helyzetet és igényeket teremtenek. A közösségi kezdeményezések ezért bizonyos időszakokra16 szólnak, meghatározott költségvetéssel. Az egyes periódusok végén sor kerül a programok értékelésére, felülvizsgálatára. A programok jellege, valamint a fentebb felsorolt paraméterek figyelembe vételével döntés születik arról, hogy a program
tovább él17,
megváltozott szabályrendszerrel folytatódik,
másik közösségi kezdeményezésű programba beillesztve értető el a későbbiekben,
illetve megszűnik.
A közösségi kezdeményezésű programok jóval konkrétabb célokat fogalmaznak meg, mint a Célkitűzések. Egyes programok intézkedései azért továbbra is általánosabb, szélesebb területekre terjednek ki (SME, ADAPT), de sok esetben egy bizonyos régió vagy tagállam meghatározott problémáját hivatottak megoldani (PEACE). Az alábbi táblázat a főváros számára kiemelt fontosságú programok „életútját” mutatja be:
15
Ha a leírtak mellé nehéz megközelíthetőséggel járó periférikus elhelyezkedés is társul, az uniós hozzájárulás mértéke a 85%-ot is elérheti. 16 Programozási időtartam, időszak 17 Ezek az ún. „jogfolytonos programok”
13
Budapest számára kiemelt Közösségi Kezdeményezésű programok „életútja” 1990-1993
1994-1999
INTERREG
INTERREG II
REGEN
INTERREG II B
EUROFORM
EMPLOYMENT
NOW
EMPLOYMENT-NOW
HORIZON
EMPLOYMENT-HORIZON
–––
2000-2006 INTERREG III
EQUAL URBAN II
URBAN I
2. ábra A kiemelt Közösségi Kezdeményezésű programok „életútja” (1990-2006)
Budapest városfejlesztési lehetőségei szempontjából jelenleg három program emelhető ki, amelyből egyelőre kettő „nyitott” Magyarország számára: az INTERREG és az EQUAL. Igaz, hogy az Unió a legjellemzőbben a harmadik, az URBAN programon keresztül támogatja leginkább a városfejlesztést, de ez várhatóan csak 2006-ban nyílik meg a főváros számára.
1. Az INTERREG program Az INTERREG programnak három fő területe volt az 1994-1999 közötti időszakban: 1. A II A a határokon keresztül nyúló együttműködések, 2. a II B az energiahálózatok kiegészítésének, és 3. a II C a térbeli tervezésben való együttműködések kialakításának támogatása. Az INTERREG II a korábbi – 1990-1993-ig tartó – INTERREG program folytatása: ahogyan a program elnevezése is mutatja, a program célja a határmenti térségek összefogásának támogatása. A legtöbb határmenti település ugyanis földrajzilag közel, de általában minden más szempontból igen távol állt egymástól; a belső határok megszűnése azonban számos problémát orvosolt, az együttműködés így jóval egyszerűbbé vált. A program keretein belül támogatták az infrastrukturális beruházásokat, a mezőgazdaságot, a turizmust, az emberi erőforrások fejlesztését, az oktatást, a szakképzést, az egészségügyet, valamint a területi tervezést.
14
Az INTERREG II B program kevésbé terjedt el18, bár célja is specifikusabb: az 1. Célkitűzésbe tartozó régiók energiaellátását volt hivatott javítani. Az INTERREG II C célja a kontinentális léptékű régiók nemzetközi együttműködésben történő fejlesztése volt, kiemelt hangsúllyal a területi tervezés fejlesztésére. A programozás előtt álló új, valamennyi tagállamot érintő kihívások (üvegházhatás, gazdasági kohézió a monetáris unióban stb.) megoldásának kísérleti eszköze volt a program. A II A, B és C programok jogfolytonos, jelenleg futó és Magyarország számára is nyitott programja az INTERREG III, amelyben
az INTERREG III A a határokon átnyúló együttműködéseket,
az INTERREG III B a nemzetközi együttműködéseket
az INTERREG III C a régiók közötti együttműködéseket támogatja.
A célok továbbra is hasonlóak: a gazdasági és társadalmi kohézió erősítése az Unió tagállamai között határontúli, interregionális együttműködés keretében, különös hangsúllyal a periférián lévő területek integrációján. A városfejlesztési szempontokat figyelembe véve Budapest számára kiemelendő az INTERREG IIIB és C program. Brüsszel – többek között – a következő támogatási prioritásokat határozta meg19 a kezdeményezésekkel kapcsolatban: INTERREG III A:
város- és vidékfejlesztés, valamint a parti térségek helyzetének előremozdítása,
a
vállalkozások
idegenforgalmi
és
kisvállalatok
szektorban
fejlődésének
tevékenykedő
elősegítése
vállalkozásokat
is),
(beleértve valamint
az helyi
foglalkoztatáspolitikai kezdeményezések,
munkaerőpiaci integráció támogatása,
az emberi erőforrások optimális megosztása a kutatás, a technikai-technológiai fejlesztés, az oktatás, a kultúra, az egészségügy, valamint a kommunikáció területén a termelékenység növelése és hosszú távú (fenntartható) munkahelyek teremtése érdekében,
a
környezetvédelmi
hatékonyabbá
tétele,
elképzelések a
megújuló
támogatása,
az
energiaforrások
energiagazdálkodás minél
nagyobb
fokú
hasznosításának elősegítése, 18
1994-1999 között csupán három operatív programot tartalmazott, míg pl. az INTERREG II A keretében 19941995 között 59 programot fogadtak el. 19 Forrás: http://europa.eu.int/comm/regional_policy/interreg3/foire/faq1_en.htm
15
a közlekedés, az információs és kommunikációs hálózatok és szolgáltatások, valamint a víz- és energiarendszerek fejlesztése,
az együttműködés támogatása a közszférában, valamint az emberi és intézményi potenciál erősítése a gazdasági és társadalmi kohézió megteremtése érdekében stb.
INTERREG III B: (A III. B program értelmében a nemzetek közötti együttműködést az INTERREG II C program tapasztalatai, valamint olyan közösségi prioritások figyelembe vételével kell megvalósítani, mint például a TEN, azaz a Transz-Európai Hálózatok (Trans-European Networks).)
transznacionális, tagállamokat érintő területfejlesztési stratégiák végrehajtásának elősegítése,
beleértve
együttműködést,
a
a
városok,
kiegyensúlyozott
városi és
és
vidéki
fenntartható
területek
fejlődés
közötti
szempontjait
figyelembe véve,
hatékony és fenntartható közlekedési rendszerek kialakítása,
a környezet, a természeti kincsek és kulturális örökségek megőrzése,
a periférikus régiókkal való fokozott együttműködés,
ezen régiók hatékonyabb gazdasági integrációjának támogatása, stb.
INTERREG III C. Az interregionális együttműködésnek a célja a regionális fejlesztés politikáinak és eszközeinek széleskörű információ- és tapasztalatcserével (hálózatosodás) való hatékonyabbá tétele. •
Tapasztalatok és sikeres példák cseréje a tagországok és harmadik országok között, tekintettel az INTERREG III kezdeményezés határokon átnyúló és nemzetközi együttműködéseire is (A és B irány)
•
Kooperációk az olyan területeken, mint a kutatás, technológiai fejlesztés, vállalkozásfejlesztés, információs társadalom, turizmus, kultúra, vagy környezet.
Az INTERREG III program teljes támogatási kerete 4.875 millió € a 2000-2006 költségvetési időszakban. A III A részprogram ebből mintegy 50-80%-kal, a III B 14-44%kal, míg a III C meghatározott 6%-kal részesedik.
16
A következő példa kiválóan bemutatja, hogy a fenti célok hogyan valósulnak meg egy jelenleg is folyó interregionális, számos önkormányzatot, várost és intézetet összefogó program keretében: 20
The Baltic Palette II. (Östersjöpaletten ) – INTERREG III B
A projekt időtartama:
2002. május 29. – 2004. november 11.
EU részprogram:
INTERREG III B
Finanszírozás:
EU: 50%
(INTERREG III B, PHARE, TACIS)
Svédország és Finnország érintett régiói: 50% A támogatás összege:
938 700 €
Projektvezetők:
Uudenmaan Liitto (Uusimaai Regionális Tanács) – Finnország Mälardalsrådet – Mälardali Régionális Tanács – Stockholm
A projekt egy tipikus INTERREG III B regionális együttműködés Stockholm, Helsinki, Tallin, Riga és Szentpétervár között. A közös cél egy országhatárokon átívelő dinamikus, fenntartható és innovatív régió kifejlesztése. Mindehhez adottak a feltételek: a régiók közti távolság kicsi, a távolsági közlekedés és a kereskedelmi kapcsolat fejlett. A projekt első része (Interreg IIC, Phare, Tacis) 1998 és 2000 között valósult meg, melynek eredményeképpen öt átfogó elemzés készült az infrastruktúra, a turizmus, az információs társadalom, környezetvédelem és a várostervezés témakörében. 2002. május 29.-től indult a projekt második része. A kezdeményezésnek lényegében öt fő célja van, amelyek végrehajtásáért az ún. akciócsoportok a felelősek: a. Decentralizálás (Polycentric Platform Project) A fenntartható fejlődés egyik legjobb modellje a „sokközpontú” város kialakítása, mely egyben a városközpontra nehezedő teher csökkentését is jelenti. A projekt ezen része azt tanulmányozza, hogyan alakíthatók ki ezek a centrumok. b. Közlekedési folyosók (Transport Corridor Network) Ahhoz, hogy a „Baltic Palette” régió megvalósuljon, elengedhetetlen a fejlett infrastruktúra megteremtése. A projekt ezen része egy integrált, fenntartható infrastruktúra-rendszert
20
További információ http://www.balticpalette.com
17
dolgoz ki mind a személy-, mind az áruszállítás területén, illetve javaslatokat tesz a területet érintő beruházásokra. c. IT (Information Society) Ahhoz, hogy meg lehessen állapítani, hogy az érintett régiók a fejlődés mely szintjén állnak az IT területén, azokat az indikátorokat kell felkutatni, amelyek erről pregnáns képet adnak. A részprojekt ezeket az indikátorokat gyűjtené össze egy adatbázisba, s használná fel a regionális fejlesztési tervekhez. d. Fenntartható turizmus (Sustainable Turism) Ez a részprojekt a üzleti, a nagyvárosi és a szabadidős turizmus lehetőségeit és igényeit vizsgálja, s az átfogó elemzés kiértékelése után javaslatokat tesz. e. Vízvédelem (Water Quality Management System) A
Balti-tenger
kritikus
(vattenvårdförbund)
állapotban
felállítására
van,
van
ezért
szükség,
ún. azaz
vízkezelési olyan
szövetségek
érdekszervezetek
létrehozására az érintett régiókban, amelyek egy „pilot project” keretén belül működnének. Ez komoly lépés lenne a vízkezelésre vonatkozó EU-direktívák teljesítése felé. A programban számos önkormányzat, igazgatóság és város vett részt mind svéd, finn, észt, orosz és lett részről: Svédország: Mälardali Régionális Tanács, Stockholm városa, Uppsala városa, EskilstunaÖnkormányzata,
Haninge
Önkormányzata,
Norrtälje
Önkormányzata, Nyköping Önkormányzata, Västerås Önkormányzata, Stockholm Megye Tanácsa, Uppsala Megye Tanácsa, Västmanland Megye Tanácsa, Stockholmi Megyei Igazgatóság, Uppsala Megyei Igazgatóság, Svealands Kustvattenvårdsförbund (Svealands Coastal Water Management Association) (Interreg IIIB-támogatás) Finnország:
Uusimaai
Regionális
Tanács,
Délnyugat
Finnország
Regionális
Tanácsa, Espoo városa, Helsinki városa, Turku városa, Vantaa városa, Helsinki Nagyvárosi Területi Tanács, Helsinki Műszaki Egyetem, Városi és Regionális Tanulmányok Központja, Finn Környezetvédelmi Intézet, Délnyugat Finnország Regionális Környezetvédelmi Központja, Uusimma Regionális Környezetvédelmi Központja, Åland Kormányzata (Interreg III B támogatás) Észtország:
Tallin városa, Harju megye (Phare-támogatás)
Oroszország:
Szentpétervár városa, Leningrád megye (Tacis-támogatás)
Lettország:
Riga városa ill. régiója (Phare támogatás)
18
2. Az EQUAL21 program Az EQUAL program 2000-ben indult az EMPLOYMENT, azaz a NOW, HORIZON és YOUTHSTART folytatásaként. Az 1994-1999-ig tartó költségvetési időszakban az EMPLOYMENT és a szintén munkaerőpiaci programként működő ADAPT 3.479 millió ECU támogatási kerettel rendelkezett, ami igen magasnak mondható összehasonlítva az azonos időszakban az INTERREG programok számára biztosított 3.249 millió ECU-höz22 képest. A NOW célja a nők egyenlő munkavállalási esélyeinek biztosítása. A több száz finanszírozott projekt között számos olyan program akadt, amelyek a nők munkahelyekre történő felvételét, illetve saját vállalkozásaik beindítását segítette. A HORIZON közösségi kezdeményezés a csökkent munkaképességű emberek munkaerőpiacra történő visszaintegrálását tekinti céljának. Csökkent munkaképességűnek számítanak természetesen a rokkantak, de olyan társadalmi rétegek is, akik számára nincs konkrétan kidolgozott szociális támogatási program (kábítószerfüggők, hajléktalanok, menekültek, illetve egyéb marginális csoportok). A YOUTHSTART feladata a 20 év alatti, szakképzettség nélküli fiatalok munkaerőpiaci helyzetének javítása a szakképzési programok hatékonyságának javításával, a különböző képzési lehetőségekben való részvétel segítésével,
illetve az egyéni motiváltság
növelésével. 2000-től az EQUAL program egyesíti a három kezdeményezés céljait: ez egyszerűbbé, átláthatóbbá teszi a szabályozást. Az EQUAL Program nemzetközi keretet biztosít egy egységes,
minden
kezdeményezéseket
tagállamban messzemenőkig
és
társult
támogató
államban
alkalmazható,
foglalkoztatáspolitikai
a
helyi
eszközrendszer
kidolgozására. A program átfogó céljai tehát a következők:
Innovatív, a munkaerőpiaci beilleszkedést valamilyen formában segítő intézkedések bevezetése,
a munkaerőpiac nemzetközi trendjeit követő intézkedésekhez szükséges nemzetközi együttműködési formák és partnerség kialakítása,
a szakképzési és foglalkoztatási rendszerek hatékonyságának fejlesztése, és
21
Források: a http://www.equal.hu és http://europa.eu.int/comm/employment_social/equal/index_en.html portálokon található anyagok 22 1996-os árakon.
19
a
foglalkoztatási
programokban
érdekelt
szereplők
közötti
hatékonyabb
együttműködés (tervezés, végrehajtás, ellenőrzés) feltételeinek megteremtése. Összefoglalásképpen azt mondhatjuk, hogy az Unió EQUAL programjának célja olyan új foglalkoztatáspolitikai módszerek alkalmazása, amelyek „segítenek a munkaerőpiacon tapasztalható hátrányos megkülönböztetés és egyenlőtlenség leküzdésében”23. A hazai foglalkoztatási és képzési politika kialakításához az EQUAL program új, európai szinten elfogadott módszereket és eszközöket kínál, azonban alapelveinek megfelelően csak azok az integrált megközelítést alkalmazó, nemzetközi együttműködésben megvalósítandó
pályázatok
támogathatók,
amelyekben
szerepelnek
az
esélyegyenlőséget növelő (kísérleti) módszerek, a munkaerő-piaci hátrányok és a hátrányos megkülönböztetés leküzdését segítő innovációk, valamint azok gyakorlati alkalmazásai. 2002-ben első alkalommal pályázhattak kísérleti jelleggel magyar résztvevők az EU EQUAL programjában. Az EQUAL Program lehetőséget ad arra, hogy Magyarország felkészüljön az Európai Szociális Alap által nyújtott lehetőségek hatékony felhasználására, valamint részesüljön az Európai Unió tagállamaival együtt a transznacionális együttműködés és a közös stratégia kialakításának előnyeiből. A többi kezdeményezéshez hasonlóan a programban való részvétel komplex megközelítést igényel: ez alatt több különböző, megfelelően összehangolt tevékenység láncolatát értjük, azaz olyan kísérleti projektet, amely az EQUAL célkitűzései alapján megválasztott célcsoport életkörülményein, oktatási, képzési és munkaerőpiaci részvételén kíván változtatni. A programban csak Fejlesztési Társulások nyújthatnak be pályázatot: az általuk tervezett tevékenységeknek egymásra épülve egy koherens rendszert kell alkotniuk. A Fejlesztési Társulásnak vállalnia kell, hogy a nemzetközi partnerrel közösen innovatív megoldásokat keres a munkaerő-piacon jelentkező hátrányos megkülönböztetés és egyenlőtlenségek leküzdésére.
23
Forrás: http://www.equal.hu
20
Példák24 a támogatható tevékenységekre:
Hátrányos helyzetű, elsősorban roma népesség életkörülményeinek javítása, o
a
programban
részt
vevők
szocio-kulturális
feltételeinek
és
életkörülményeinek javítása komplex képzési-foglalkoztatási programokon keresztül,
oktatási, képzési programok hátrányos helyzetű, elsősorban roma népesség számára, o
a célcsoport igényeire és szükségleteire épülő speciális képzési módszerek, tanterv
és
foglalkoztatási
terv
kidolgozása,
amelyek
elősegítik
a
munkaerőpiacra való visszatérést, o
kulcsképességek és piacképes készségek fejlesztése (kommunikációs képességek,
nyelvtudás,
számítógépes
ismeretek
fejlesztése
stb.),
pályaorientáció, álláskereső tanácsadás, o
új
módszerek
keresése a szociálisan
hátrányos helyzetű csoportok
tapasztalatainak, képességeinek, törekvéseinek, perspektíváinak felmérésére és elemzésére, o
felzárkóztató képzések módszertanának kialakítása és képzések indítása, indokolt
esetben
az
általános
iskolai
tanulmányok
folytatásának
és
befejezésének támogatása,
a
hátrányos
helyzetű,
elsősorban
roma
népesség
foglalkoztathatóságának
megteremtése és a foglalkoztatás feltételeinek javítása, o
speciális,
egyénre
munkaerőpiaci
szabott
szolgáltatások
integrációjának
kialakítása
támogatására:
a
célcsoport
személyiségfejlesztő
és
tanácsadó foglalkozások, a szociális, gazdasági integráció előmozdítása a kulturális, vallási, etnikai identitás tiszteletben tartása mellett; o
stratégia fejlesztés a munkáltatók érdekeltté tételére és bevonására, roma származásúak foglalkoztatására, új munkahelyek teremtésére;
o
kapcsolódás a munkaügyi központok programjaihoz;
a kulcsszereplők
érzékenységének
növelése a hátrányos megkülönböztetés
jelenségét illetően, o
célja a közgondolkodás érzékenységének növelése a mindennapi életben, valamint a munkahelyen előforduló hátrányos megkülönböztetést illetően, olyan innovatív tevékenységek bevezetése, amelyek segítenek a szociális és
24
Forrás: http://www.euqal.hu
21
gazdasági élet szereplőinek új attitűdök és gyakorlatok a humán erőforrás gazdálkodás és foglalkoztatás területén történő bevezetésében, lehetővé téve ezzel a hatékonyabb társadalmi integrációt. A következő példa bemutatja, hogy az EQUAL céljai hogyan valósulnak/valósultak meg egy befejezett, számos szervezet és intézet összefogásaként létrejött program keretében: Hálózat a marginalizált személyek beillesztésére – EQUAL (Luxemburg)
A projekt státusza:
befejezett (2002 – 2003)
EU részprogram:
EQUAL
A támogatás összege:
500.000 – 1.000.000 €
Kapcsolattartó:
Robert Schadeck ProActif
[email protected] http://www.proactif.lu
További információ:
http://europa.eu.int/comm/regional_policy/index_en.htm
A résztvevő szervezetek foglalkoztatási lehetőségeket kínálnak integrációs (szociális és foglalkozási) problémákkal küzdő emberek számára. Fontos
szempontot
jelent
a
munkavállalók
felkészítése
az
EU
tagállamainak
munkaerőpiacára, mivel az elvárások relatíve magasak, különösképpen a munka gyorsasága és minősége tekintetében. A program által segítendő személyek különböző okokból nem képesek integrálódni, munkát vállalni: ilyenek a például nehéz életkörülmények, az elégtelen képesítés, vagy szakmai múlt, továbbá alkohol vagy kábítószer-használattal, -függőséggel összefüggő problémák, mentális zavarok. Ezek a tényezők megakadályozzák az egyént abban, hogy munkát vállalhassanak: ez komoly hatással van az egyéni motiváltságra is, hiszen a sorozatos személyes vagy szakmai kudarcok nagymértékben erősítik a kirekesztettség érzését. Az új, ezeket az embereket felkaroló hálózat kiépítésének köszönhetően, a hasonló jellegű problémák akár elkerülhetővé is válhatnak. A projekt által megcélzott és segítségre szoruló személyek az Emmanuel Központhoz és a Szolidaritási Jótékonysági Szervezethez kerülnek, akiket tanácsadáson és pszichoszociális foglalkozásokon keresztül felkészítik, hogy képesek legyenek a munkaerőpiacra való visszailleszkedésre.
22
Világos, hogy „egyedül egy szervezet nem lenne képes megbirkózni a társadalom perifériájára
sodródott
integrációjával,
ezért
emberek a
lelki
program
titka
támogatásával, és
sikere
a
az
újbóli
számos
munkaerőpiaci partnerszervezet
összefogásában kereshető” – mondta Robert Schadeck a projekt koordinátora, egy a finn szociális partnerekkel együtt szervezett fórumon. Reményét fejezte ki aziránt, munkájuk és alapos megfigyeléseik hasznosak az egyének foglalkozatása szempontjából. 2003 folyamán közel 400 fő vett részt programjukon, és ennek 70%-a sikeres volt a munkahelyi vagy egyéni szociális helyzetének stabilizálása szempontjából. A programban együttműködő nemzetközi felek:
A.S.S.E.T. – Együtt A Szociális Kirekesztés Ellen
Culture et Liberté – Kultúra és Szabadság
Nemzeti partnerek:
ProActif asbl – a program felelőse (13, rue du Commerce L-1351 Luxembourg www.proactif.lu Tel:+352 499424 503 Fax:+352 499424 501 Email:
[email protected])
Administration pour l’emplois – Intézet a foglalkoztatásért (10 rue Bender L-1229 Luxembourg www.etat.lu/adem)
Caritas accuiel et solidarité asbl. – Szolidaritási jótékonysági szervezet (3, dernier Sol L-2543 Luxembourg Tel:+352 264968 231 Fax:+352 264968 410 Email:
[email protected])
Centre Emmanuel – Emmanuel Központ (1, rue Fort Bourbon L-1249 Luxembourg
Tel:+352 26480490 Fax:+352
26480491 Email:
[email protected])
Diskus asbl. (18
rue
des
bateliers
L-5511
Remich
Tel:+352
23697717
Email:
[email protected])
Forum pour l’emplois asbl. – Fórum a foglalkozatásért (20, route d'Etterbruck L-9230 Diekirch www.fpe.lu Tel:+352 804885 1 Fax:+352
3.
807523)
Az URBAN program
Budapest számára a legfontosabb, azonban egyelőre még nem nyitott közösségi kezdeményezésű program az URBAN. A névválasztás is utal arra, hogy az URBAN olyan közösségi támogatás, amely az – elsősorban az elhagyatott – városi területek integrált fejlesztésére irányul.
23
Az integrált fejlesztés alatt a városi területek gazdasági, társadalmi, egészségi, környezetvédelmi, infrastrukturális stb. problémáinak megoldását értjük, de a program hangsúlyt fektet többek között pl. műemlékek, illetve a lakásállomány felújítására is.
Az URBAN program főbb alapelvei a következők:
Kiegyensúlyozott, koherens célok a gazdasági fejlődés, a társadalmi integráció és a környezetvédelem területén, városok, városhálózatok együttműködése és tapasztalatcsere, hosszú távú, a különböző területeket integráló stratégia. Az URBAN fő céljai – többek között – az alábbiak:
az infrastruktúra, valamint a környezet állapotának javítása,
új társadalmi vagy gazdasági tevékenységek elhelyezésére szolgáló épületek létrehozása, felújítása,
közterek, zöld területek rehabilitációja,
az energiafelhasználás hatékonyságának javítása,
kulturális és más szabadidős tevékenységek lehetőségének biztosítása,
új gazdasági tevékenységek kezdeményezése, üzleti központok felállítása,
szociális, egészségügyi és biztonsági intézkedések javítása (pl.: bölcsődei és óvodai ellátás színvonalának emelése, drogrehabilitációs központok építése stb.).
Az URBAN II. az URBAN I. (1994-1999) program folytatásaként olyan városi fejlesztési stratégiákat támogat, amelyet a helyi irányítók dolgoznak ki szociális partnerek, civil szervezetek, lakossági csoportok, egyéb partnerek bevonásával. Előtérbe helyezi az új technológiák terén képzések szervezését, az autómentes területek kialakítását, a közszolgáltatások fejlesztését taglaló tanulmányok készítését, illetve a közterületek felújítását. Brüsszeli példa Brüsszel városa főleg az URBAN I. és URBAN II. közösségi programok keretében kivitelezett programokkal kívánta és kívánja városfejlesztési koncepcióit megvalósítani: URBAN I. (1994-1999)
24
1996 és 1999 közötti időszakban Brüsszelben az első Urban I. program (melynek uniós célkitűzései az új vállalkozások beindítása, a helyi foglalkoztatás növelése, az infrastrukturális háttér javítása, a közterek fejlesztése, a környezetminőség javítása) a vállalatok, szociális létesítmények és Bruxelles-Ville, Molenbeek és Anderlecht negyedek szociális-infrastrukturális hátterének (közösségi házak, sportlétesítmények) korszerűsítését célozta meg. Lépések történtek továbbá a kábítószer-fogyasztás terjedésének megakadályozására. (Összesen 7 millió euró értékben) Míg az Urban I. program intézkedései Brüsszel város 4 központi negyedére (Anneessens, Rempart des Moines, Petit Château, Parvis Saint-Jean Baptiste) terjedtek ki, az Urban II. további egy negyed, a de La Rosée à Cureghem bevonását jelenti a városrehabilitációs programokba. (A partnerség értelmében Brüsszel-Főváros Régió és Anderlecht negyed szerződést kötött.) EU Strukturális Alapok - 2. Célkitűzés programjai
A 2. Célkitűzés programja Brüsszel-Főváros részére. Az EU Bizottság a 2000-2006-os időszakra a 2. Célkitűzés program beindításával elhatározta, hogy aktívan támogatja Brüsszel-Főváros Régió fejlesztését. Az EU strukturális alapokból való részesedése eléri 43,930 millió € értéket, ahol a teljes költségvetés 106,071millió €. URBAN II (ERFA) 2000-2006 A 2000-2006-os időszakban az Urban II. program keretében, a régió 15 millió eurós (melyből 7 millió eurót tett ki az uniós társfinanszírozás mértéke) költségvetést tett félre a Brüsszel város Gare du Midi két oldalán elhelyezkedő (Anderlecht, Forest, valamint Saint-Gilles) negyedek fejlesztési intézkedéseire. Ezen időszakban négy típusú projektet támogattak, melyek célkitűzései a szociális infrastruktúra (kulturális létesítmények, munkaerő
központok,
közösségi
házak)
fejlesztése;
az
ipari
létesítmények
korszerűsítése; a korszerű technológiák hozzáférésének javítása (cyber-terek, eközigazgatás); valamint a helyi fejlesztések (alkotó műhelyek fiatalok számára, vállalkozási hajlandóság növelése) területeit érintették.
Aulnay-sous-Bois – URBAN (Párizs)
A projekt státusza:
befejezett (1994-1999)
EU részprogram:
URBAN (ERDF program száma: 94.03.10.045)
A projekt teljes összege: 22.760 millió €, amelyet az EU, francia nemzeti szervek, illetve magánforrások biztosítanak 25
A támogatás összege:
EU: 8.881 millió € Ez a teljes összeg 39%-át fedezi, amelyből az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERDF) támogatása 87,8 %, az Európai Szociális Alap (ESF) hozzájárulása 12,20 %.
Kapcsolattartó:
Mr Bernard Hagelsteen Secrétaire Général pour les Affaires régionales de la Région Ile-de-France 29, rue Barbet de Jouy, F- 75015 Paris
További információ:
http://www.urban-france.org
A program célja Aulnay-sous-Bois (Ile-de-France régió, Párizs külvárosa) északi területének társadalmi-gazdasági újjáélesztése volt. Helyi gazdasági aktivitás hiányában ez a terület gazdasági nehézségekkel küzdött. Az egyetlen helyi szupermarket évekkel ezelőtt bezárt, a kilencvenes évek elején a munkanélküliség 44%-al nőtt. A projekt célja az volt, hogy munkalehetőségeket kínáljon a Roissy repülőtér, illetve a Párizs észak-nyugati részén elterülő sűrű ipari- és kereskedelmi
körzet
közelében.
Célja
továbbá,
hogy
Aulnay-sous-Bois
magas
munkanélküliségi mutatókkal jellemezhető részét újjáélessze azáltal, hogy bevonja a közelben lévő aktív ipari területek vérkeringésébe, továbbá támogatja a helyi gazdasági, illetve üzleti élet felélénkítését, amelyet egy helyi alapítvány létrehozásával segít. Összesen 150 új vállalat jelentkezett az ezeket toborzó céghez, az AIINEP-hez. Az IADE Advice ügynökség által jogi és pénzügyi tanácsokkal ellátott 50 vállalkozó tervezi saját üzletének beindítását. Együttműködve a közeli Roissy térséggel (Párizs közelében levő repülőtér és körzete) hét továbbképzési szemesztert tartottak, a helyi munkaerőpiac igényeihez illeszkedve. Megemlítendő továbbá, hogy a projekt keretében 21 „újrahasznosító pont” került felállításra a környéken, amely a háztartási szemét minőségi kezelését alkalmassá teszi.
A kapcsolódó kilenc program 2006-ig tartó támogatási keretét 102 millió €-ban határozta meg az Unió, amely a nemzeti finanszírozási összegeket is figyelembe véve körülbelül 290 millió eurós beruházási keretet jelet. Budapest fejlesztési lehetőségei szempontjából érdekes információkkal szolgál a dublini URBAN II. projekt is:
26
Dublin / Ballyfermot – URBAN II.
A projekt időtartama:
2000-2006
EU részprogram:
URBAN II.
A projekt teljes összege: 11,4 millió € A projekt finanszírozása: EU: 5,3 millió € az ERBD-től, és 6.1 millió € a magánszektorból Projektvezető:
Dublin város Önkormányzata
További információ:
http://www.csfinfo.com/htm/publications/press/index.htm
Dublin Ballyfermot városnegyede ez idáig 5,3 millió €-t kapott a URBAN II projekten keresztül a városnegyed regenerációjára. A program számos elsősorban a szociális kirekesztettség problémáját orvosolja. További célja
a
szociálisan
hátrányos
helyzetű
csoportok
további
lecsúszásának
megakadályozása, valamint a városi infrastruktúra fejlesztése. Ballyfermot legfontosabb adatai:
21,142 lakos,
a terület gazdasági tevékenysége erősen hanyatló,
nagy és hosszú távú munkanélküliség (3,4%),
alacsony iskolázottság.
A program fő prioritásai:
Közösség bevonása és civil támogató szervezetek alapítása (EU hozzájárulás: 1.2 M€)
Azonosítani és segíteni azokat a csoportokat, amelyek kiszorultak a szociális támogatásokból, de a projekt tekintetében rászorulóknak számítanak (EU hozzájárulás: 0.8 M€)
Infrastrukturális fejlesztés (EU hozzájárulás: 2,2 M€)
Fiatalok és a családok támogatása: iskolázottság arányának növelése azért, hogy a későbbi munkavállalást segítsék, valamint a veszélyeztetett családok és fiatalok számának csökkentése, (EU hozzájárulás: 0.7 M€)
Technikai háttér biztosítása az előbbi célok hatékony megvalósítása érdekében (EU hozzájárulás: 0,4 M€)
27
D. A 2007-től kezdődő tervezési időszak várható változásai A 2007-től kezdődő tervezési időszak célkitűzéseinek tervezése jelenleg előkészítés alatt van, a nagypolitika vitái egyelőre az egyes országok befizetési rátáinak mértékére vonatkoznak, ugyanakkor informális és szakértői szinten különböző egyeztetések, lobbizások folynak. Így a várható változásokról egyelőre csak nagyon keveset megalapozottan állítani. Ezzel együtt leszögezhető, hogy míg a politikusok többnyire a támogatási struktúra változtatása terén fejtik ki véleményüket, illetve vitatkoznak, a szakmai oldalon – az előbbivel párhuzamosan – az ESDP (Európai területfejlesztési Perspektíva – ETP) 1999-ben történt elfogadása óta egyre inkább teret nyer a „területi dimenzió”, tehát a térbeli viszonyoknak, azok fejlesztésének a korábbinál nagyobb mértékű figyelembe vétele. Tekintettel arra, hogy a bővítést követően 2006-ig az ESDP továbbfejlesztése folyik, amely egyúttal – legalábbis a célkitűzések szintjén – új hangsúlyokat is eredményezhet a megváltozott helyzetben, elképzelhető, hogy az új ESDP megállapításait a 2007-től érvényes területi politika eldöntésénél figyelembe veszik, de az is, hogy inkább az új ESDP-t módosítják vissza az időközben létrejövő politikai megállapodások szintjére, ahogyan ez 1998-1999. között, az ESDP jóváhagyása előtt történt. Az új ESDP alapjaiban épít a Lisszaboni Stratégiára, amely – politikai nyilatkozatként – azt tűzi célul, hogy az EU váljék a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb gazdaságává, magában foglalva a fenntartható gazdasági növekedést, és a magasabb társadalmi kohéziót. A 2000-ben elfogadott Lisszaboni Stratégia területi komponense két utat jelöl meg. Az első annak a megállapítása, hogy a versenyképes és dinamikus fejlődés nem csak a területszerkezet potenciálnövelés támogatását, hanem a hátrányos helyzetűvé válás elkerülését is igényli. Mivel a városi központok az erősebb fejlődés motorjaivá válhatnak, így elérhetőségük fejlesztése a kibővített EU területén fontosabb, mint korábban volt. Az új tagállamok városhálózatát az EU városrendszerének egészébe kell integrálni. A második út szerint a tudás-alapú kibővített EU keretében az álláslehetőségek létrehozásának prioritást kell jelentenie. Ez pedig az oktatásra és az innovációra alapozható, részben az olyan szektorokban, mint az információs hálózatok, vagy a K+F. Ilyen megközelítésben a területi összetevőnek az oktatás és az innováció támogatását kell jelentenie a legkevésbé dinamikus és versenyképes térségekben. Az EU politikája területi dimenziójának bővítés utáni irányítására 2003. októberében kidolgozott szakértői dokumentum a Lisszaboni Stratégia alapján a kohéziós politika
28
kulcsfaktoraként jelöli meg – külön fejezetben – a városokat. A fejezet alcímei – amelyek jól szemléltetik a szerzők szemléletét – a következők:
Európa városi központjai támogatásra szorulnak
Minden közhatalmi és privát partnernek szoros együttműködésben kell dolgoznia
A jövő kohéziós politikájának a sajátos területi szükségleteknek megfelelően testreszabottnak kell lennie
Hatékony kooperáció a városi politika meglévő és új fórumai között
Szubszidiaritás és szilárd menedzsment
Az anyag következő, a regionális politika és a strukturális alapok összefüggéseit tárgyaló fejezete a legfejletlenebb régiókon kívüli térségek tekintetében egyebek között kijelenti: „A globális, pl. európai térben a kereskedelem további liberalizációja, valamint más komparatív előnyök Európa összes régiójára előnyökkel járnak, ezért minden régiót abba a helyzetbe kellene lhozni, hogy saját fejlesztéspolitkáját alakíthasson ki. Ezen belül a kulcsszót a szubszidiaritásnak kell jelentenie. Csaknem teljes összhang alakult ki azzal összefüggésben, hogy az Uniónak forrásait célzottan a leghátrányosabb helyzetben lévő területekre kell fordítania, bár szólnak érvek amellett is, hogy az európai szerepvállalás maradjon meg a legfejletlenebb térségeken kívül is az egész Közösség prioritásaiban (mint pl. a Lisszaboni Stratégiában) és témákban, mint a K+F, környezeti célok, foglalkoztatottság, városfejlesztés, ahol az európai beavatkozások valamilyen formája hatékony lenne…” A Brüsszelben, 2004. február 10-én keltezett „A közös jövő építése: a kibővített Unió pénzügyi és politikai perspektívái 2007-2013 között” című dokumentum – tulajdonképpen az adott időszak költségvetésének irányelvei, vitaanyagként – táblázatos formában az alábbi módon foglalja össze a költségvetési koncepciót: AZ ÚJ PÉNZÜGYI KERETEK ÁTTEKINTÉSE 2007-2013 (Millió €, 2004. évi árakon) KÖTELEZETTSÉGEK
2006 (a)
1. Fenntartható növekedés
47.582 59.675 62.795 65.800 68.235 70.660 73.715 76.785
1a. Versenyképesség a növekedés és a 8.791 foglalkoztatottság területénWett
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
12.105 14.390 16.680 18.965 21.250 23.540 25.825
1b. Kohézió, tekintettel a növekedésre, és 38.791 47.570 48.405 49.120 49.270 49.410 50.175 50.960 foglalkoztatottságra 2. A természeti erőforrások 56.015 57.180 57.900 58.115 57.980 57.850 57.825 57.805 megtartása és ezekkel való gazdálkodás
29
(ebből): Mezőgazdaság: piaci jellegű kiadások 43.735 43.500 43.673 43.354 43.034 42.714 42.506 42.293 és közvetlen kifizetések 3. Polgári társadalom – szabadság, biztonság 1.381 és igazságosság
1.630
2.015
2.330
2.645
2.970
3.295
3.620
4. Az EU, mint globális 11.232 11.400 12.175 12.945 13.720 14.495 15.115 15.740 partner (c) 5. Igazgatás
3.436
Kompenzációk
1.041
3.675
3.815
3.950
4.090
4.225
4.365
4.500
Kötelezettségvállaláso 120.68 133.56 138.70 143.14 146.67 150.20 154.31 158.45 k összesen 8 0 0 0 0 0 5 0 Összes kifizetési eszközök (b)(c)
114.74 124.60 136.50 127.70 126.00 132.40 138.40 143.10 0 0 0 0 0 0 0 0
Kifizetési eszközök a GNI %-ában
1,09%
1,15%
1,23%
1,12%
1,08%
1,11%
1,14%
1,15%
Játéktér
0,15%
0,09%
0,01%
0,12%
0,16%
0,13%
0,10%
0,09%
A saját forrás felső határa a GNI %-ában
1,24%
1,24%
1,24%
1,24%
1,24%
1,24%
1,24%
1,24%
(a) a 2006 évi kiadások a jelenlegi pénzügyi kilátások mértékének megfelelően az új sorszerkezetben kerültek feltüntetésre, megkönnyítve az összehasonlítást (b) Beleértve a szolidaritási alapot (2004-ben 1 Mrd €, jelenlegi árakon) 2006-tól. A megfelelő kifizetések mindazonáltal csak 2007-től számítottak (c) Abból a hipotézsből kiindulva, hogy az EEF betagozódása az EU-költségvetésbe 2008-ban sikeresen megvalósul. A 2006 és 2007 évi eszközkötések csak összehasonlítási célokat szolgálnak. 2008 előtt ezen eszközkötések alapján teljesített kifizetéseket a táblázat nem tartalmazza. (d) Ide értve a további szervezetek , ellátó szervezetek és az Európai Iskola igazgatási kiadásait is. A Bizottság igazgatási kiadásai az első kiadási rubrikában szerepelnek.
A fentiek szerint leszögezhető, hogy bár a Budapest részvételével is folyamatban lévő nagyvárosi együttműködésben folyó kezdeményezés sorsa, amely a nagyvárosi problémák megoldásának nagyobb mértékű támogatását tűzi célul – bár széles körben támogatásra talált – egyelőre teljesen kiszámíthatatlan. A várható részleteket tekintve megállapítható azonban, hogy – bár a források mértéke, módja még nem ismert, az erről szóló viták a tervek szerint 2005. nyaráig tartanak majd – a Lisszaboni Stratégia alapján kimunkált irányelvek – amelyeket a fent idézett alcímek tartalmaznak – mindenképpen alapul veendők. Mindez Budapest számára azt jelenti, hogy a nagyvárosi városfejlesztés alapvető forrásai várhatóan a jövőben sem az EU támogatásaiból kerülnek majd ki. Tekintettel azonban arra, hogy a fejlettebb európai fővárosok tapasztalatai és gyakorlata azt mutatja, hogy az ilyen pénzek jelentős hozzájárulást jelentenek a városi körülmények javítása szemszögéből, inkább az prognosztizálható, hogy Budapest akkor használhat fel számottevő mértékben a jövőben ilyen pénzeket, ha tervezési és projektalakítási rendszerét úgy formálja, hogy az minél nagyobb mértékben összhangban legyen az EU célkitűzéseivel, működési
30
mechanizmusaival. Ezen belül várhatóan nagyobb súlyt kell fektetni az eddig nálunk kevésbé ismert, igénybe vett támogatásokra – mint pl. az URBAN, a 6. Kutatási Keretprogram, vagy az INTERREG –, amelyek összességükben kevesebb forrást tartalmaznak az eddig is „népszerű” támogatási módoknál, elérhetőségük ugyanakkor Budapest számára lényegesen nagyobb, így hatásaik jelentősek lehetnek.
31
III.
Budapest és a környező régió(k) fejlesztési lehetőségei, javasolt irányai a nemzetközi példák alapján
A. Prioritások (kiemelten kezelve a fővároshoz hasonló helyzetű európai városok projektjeit) A következő fejezetben bemutatandó, megvalósult, illetve még folyamatban lévő, közösségi forrásokat is felhasznált/felhasználó projektek kiválasztása és összeállítása során három dolgot tartottunk szem előtt: a) Egyrészt olyan projekteket mutatunk be, amelyek célrendszere illeszkedik az Európai Unió támogatási rendszerének a prioritásaihoz, valamint releváns Budapest városfejlesztési lehetőségei szempontjából. Ezek alapján olyan kategóriákat határoztunk meg, mint „infrastrukturális fejlesztések”, „környezetvédelem” vagy a „a lakosság életszínvonalának növeléséhez kapcsolódó projektek”. b) Azért, hogy az alábbi példák minél hatékonyabban használhatók legyenek, arra is törekedtünk, hogy főként olyan városokban, illetve olyan városok közötti együttműködésben megvalósult beruházásokat mutassunk be, amelyek főbb paramétereit tekintve hasonlítanak Budapestre. Ilyen kritériumok a város földrajzi elhelyezkedése, kiterjedése, lakosainak száma, gazdasági, társadalmi, infrastrukturális helyzete, a lakosság egészségi állapota, az egyes társadalmi csoportokra jellemző oktatási helyzet stb. A fentiek alapján próbáltunk minél több athéni, brüsszeli, lisszaboni, madridi és bécsi projektet bemutatni. c) Harmadrészt prioritásként kezeltük azokat a kezdeményezéseket, amelyek regionális keretek között, illetve több város együttműködése során jöttek létre, hiszen az ilyen projekteket a Közösség „szívesebben” támogatja.
32
B. Megvalósult projektek Európa nagyvárosaiban – fejlesztési lehetőségek, javasolt irányok 1. Infrastrukturális fejlesztések A más programokkal összekapcsolt, összetett városfejlesztési stratégiák részét képező infrastrukturális beruházások csakúgy, mint bármely fejlődni kívánó város, Budapest számára is elsődleges fontossággal bírnak. A következőkben a főváros számára is hasznos tapasztalatokkal szolgáló infrastrukturális beruházásokat célzó projektek kerülnek bemutatásra.
Metróvonal Madrid-Barajas repülőtérre A projekt időtartama:
1997.03.01. - 1999.06.01.
A projekt teljes összege: 204.800.345 € A projekt finanszírozása: EU Kohéziós Alap: a Közösség támogatása 139 900 643 €, amely összeg a teljes beruházás kezdő költségvetésének 85%-a Comunidad de Madrid: 15% Projektvezető:
Comunidad de Madrid (Madrid Tartomány)
Ezzel a projekttel az évente 3,5 millió utast fogadó madridi Barajas repülőtér elérhetőségét kívánták javítani. A projekttel egyúttal mintegy 4 millió ember számára könnyítették meg a Parque de las Naciones és a los Recintos negyedek elérését, tekintettel arra, hogy a metróvonal ezeket a helyiségeket is bekötötte a madridi metróhálózatba. A repülőtéri megállón kívül még 3 megálló épült az új vonalon, amely összesen 8 kilométer hosszan köti össze a városközpontot a repülőtérrel.
33
Valósidejű Utas-tájékoztató Rendszer – Dublin – Közösségi Támogatási Keret A projekt időtartama:
2000. – 2006..
A projekt teljes összege: 8,13 millió € A projekt finanszírozása: Nemzeti Fejlesztési Terv, Közösségi Támogatási Keret Projektvezető:
Dublini Önkormányzat
A valósidejű utas-tájékoztatás (RTPI) programját a Nemzeti Fejlesztési Tervből és a Közösségi Támogatási Keretből finanszírozzák Írországban. A cél olyan utas-tájékoztató kijelzők elhelyezése Dublinban, amelyek a becsült érkezési időre, a torlódások miatti várható várakozási időre, a buszok járatszámára, valamint egyéb, az állomásra vonatozó információkat szolgáltatnak az utazóközönség számára. A rendszer az információkat 30 másodpercenként frissíti. A program fő elemei:
25
GPS -rendszer a buszon, amelyet az adott megálló elektromos depójához kalibrálnak, valamint
VHF-rádiórendszer, amely a busz, a központi számítógép és a kijelzők közötti információ-áramlást biztosítja.
A rendszer elnevezése „Q-Time System”, amely egy francia vállalat (GTMH) fejlesztése. Jelenleg
25 26
26
a város nyugati vonalain fut a próbarendszer.
Műholdas navigációs rendszer 2004. április
34
Attiko27 Metro (Athén) A projekt státusza:
Folyamatban lévő (egy szakasza már befejeződött, amely használatban is van, azonban a tervek egészen 2008-ig szólnak)
A projekt teljes összege: 2,978 milliárd € A projekt finanszírozása: EU: 50% (1,489 milliárd EUR) Attiko Metro S.A.: 11% Európai Fejlesztési Bank: 39% Projektvezető:
Attiko Metro S.A.
Athén az európai városok között vezető helyen van a légszennyezést tekintve, hiszen a város elhelyezkedése miatt a szmog ott marad a medencében, amelyben Athén fekszik. Sajnos nemcsak a földrajzi elhelyezkedés, hanem a városszerkezet és a bizonyos fokú jólét is hozzájárul a szmoghoz: a technikai-motorizációs fejlődést nem követték megfelelő módon az infrastrukturális fejlesztések. Mivel eddig nem volt metró Athénban, a beruházás nagy segítség azoknak, akik el szeretnék kerülni az óriási forgalmi dugókat. Szó szerint fellélegezhet a város, hiszen a metró által lecsökken a felszíni közlekedés, főként a magánautók használata. Az athéni metró föld alatti fúrása azért volt nagyon nehéz, mert Athén alatt nagy mennyiségű felszín alatti vízkészlet helyezkedik el. (Tulajdonképpen egy a földfelszín alatt 20-40 méterrel húzódó „tóról” van szó.) Ezen kívül a fúrásokat megnehezítette a 28
rendkívül sok ó- és középkori lelet, amelyeket a munkálatok során fel kellett tárni . A metró két vonalon halad, az egyik a belvárosból észak felé húzódik, a másik pedig délről északnyugat felé tart. A vonal teljes hossza 18 km, melyen 19 megálló található. A metrók elnevezése 2-es és 3-as lett, ugyanis Athén rendelkezett már a magyar HÉVhez hasonló elektromos vasúttal, melynek néhány megállója a föld alatt húzódik. (Ez a vonal Kifissiából, vagyis északkeletről megy Pireusba, a kikötőbe.) A tervek között szerepel még az, hogy mintegy 16 kilométerrel és 13 megállóval megnövelik a metrópályát és összekötik a 3-as metrót az új repülőtérre vezető vasútvonallal. Ezt 2004-re igyekeznek befejezni, hogy elkezdődhessenek a következő szakasz munkálatai, amely eredményeképpen várhatóan 2008-ra újabb 26 km-rel nő a pályahossz, valamint a tervek szerint 21 megállóval bővül a vonal. 27
További információ: http://www.ametro.gr Megjegyzendő, hogy a fővállalkozó Attiko Metro S.A. az eddigi legnagyobb régészeti ásatás-sorozatot finanszírozta Görögországban, amelynek során a metró útvonalán található leletek feltárására került sor.
28
35
Fontos megemlíteni, hogy egy nagyobb részprojektje is volt a beruházásnak: ez az Attiko Metro S.A. által finanszírozott régészeti feltárás, amely megközelítőleg 50 millió Eurót tett ki és több, mint 50.000 leletet tártak fel kb. 69 ezer m2-en.
Attiki Odos29 (Attikai Út) A projekt időtartama:
1996. július – 2003. május
A projekt finanszírozása: EU Közösségi Támogatási Keret (CSF II): 1,409 milliárd € Attiki Odos S.A. Európai Fejlesztési Bank Projektvezető:
Attiki Odos S.A.
Athén városszerkezetét figyelembe véve elengedhetetlen volt a körgyűrű megépítése, ugyanis Athénban és környékén 4 millió ember lakik, dolgozik, vagyis több millió autó fordul meg egy napon az ókori alapokra épült városban. Az „ősi” városmag természetesen egyre kevésbé volt képes ekkora átmenő forgalmat megfelelően kezelni, a szűk, sikátorszerű utcákat nem autókra és buszokra álmodták meg egykoron. Az Athén városát körülölelő periférikus út több szempontból fontos: egész Görögország vérkeringését serkenti, a levegő tisztábbá válik Athénban, az Olimpiai Játékok miatt pedig egyenesen nélkülözhetetlen. Athén városában több órás forgalmi dugók alakulnak ki nap mint nap, a helyzet jóval problematikusabb, mint Budapesten: a körgyűrű nagymértékben csökkenti a városi közlekedési terhelést. A város körül Elefsis-Stavros-Spata útvonalon halad az új út, vagyis az új repülőteret köti össze a város központjával. Az úton tavaly (2003-ban) 207.000 jármű közlekedett naponta, a levegő valóban tisztult, a városi közlekedés sokkal könnyebbé vált. A körgyűrű egyébként az Unió útfejlesztései között is kiemelt helyet kapott, hiszen a Transz-Európai Szállítási Hálózat (TENs) része. A beruházás a PATHE (Patras-Athén-Thesszaloniki-Evzoni) útvonalhoz kapcsolódik, amelynek építésében az Európai Unió szintén jelentős forrásokkal részt vesz.
A következő beruházás példa nem kizárólag városfejlesztési (Athénban megvalósuló) program, azonban olyan hatással van Athén városára, hogy indokolt megemlíteni az
29
További információ: http://www.aodos.gr
36
infrastrukturális városfejlesztési projektek között. A projekt megvalósulásában azonban – az erős informális nyomást tekintve – kitüntetett szerepe volt Athén városának is Vasút-modernizáció30 A projekt időtartama:
1993. – 1999.
A projekt finanszírozása: EU Kohéziós Alap: 46% ERDF: 54% A támogatás összege:
1,039 milliárd €
Projektvezető:
Organismos Sidirodromos Elladas S.A.
Görögországban szinte minden vasútvonalat felújítanak, és szinte minden felújításhoz felhasználnak Uniós forrásokat is. A projekt az Athén és Thesszaloniki közötti vasútvonalak fejlesztésére, főként a pályák megduplázására, valamint a vasúti kocsik számának megnövelésére kapott támogatást. Ezeken kívül nyolc vonatot – melyek alkalmasak a két nagy város közötti gyors közlekedésre – és további 15 mozdonyt tartalmaz, melyek segítségével a menetidők csökkennek. A támogatók és a görög szervek az utasok számának 100%-os növekedését várták a beruházástól. A célok közül a Thesszaloniki és Athén közötti vasúti pálya megkettőzése már nagy részben megoldódott, valamint a menetidő is csökkent a korábbi 7 óráról 4 órára. Így azt mondhatjuk, hogy az Athén és Szaloniki közötti közlekedés teljessé vált, hiszen közúton, vasúton, légi- és vízi úton egyaránt el lehet jutni egyik városból a másikba. Érdekes tény, hogy a vasutak felújítása nem kitüntetett kérdés a görög társadalomban, így a médiában sem. Görögországban kevesen járnak vasúton, inkább a közutat választják, és a média talán ezért sem szentelt nagy figyelmet a projektnek.
CARRIS – A városi közlekedés fejlesztése Lisszabonban31 A projekt időtartama:
2002. május 8. – 2006.
A projekt finanszírozása: Európai Beruházási Bank: Carris Társaság:
60 millió €
Összesen
30 31
60 millió € 120 millió €
További információ: http://www.ose.gr További információ: http://www.bei.int/projects/pipielines
37
A támogatás összege:
60 millió €
Projektvezető:
Carris Társaság, Lisszabon
A projekt 2002-2006 periódusra kitűzött céljai:
a busz- és villamos-szerelvények fejlesztése, felújítása,
a közlekedésben érintett köztulajdonú épületek valamint adminisztrációs központok és az ezekhez tartozó területek felújítása,
új karbantartó eszközök és eljárások biztosítása,
az irányítást ellátó információs rendszerek fejlesztése.
További célok:
A lisszaboni tömegközlekedés infrastruktúrájának korszerűsítése,
a szolgáltatások minőségének javítása, számának növelése, valamint
a személyautó-használat csökkentésére való ösztönzés a torlódások elkerülése végett.
A Carris cég által vásárolt modern és környezetbarát közlekedési eszközök, valamint a személyautó-használat csökkentése a városközpontban kisebb mennyiségű káros gázkibocsátást és zajt eredményez, kellemesebbé téve így a városi életet. A munkadíjakra, az eszközellátásra és a szolgáltatásokra vonatkozó szerződések a hazai törvények és az EU iránymutatások által meghatározott piaci gyakorlatot követik, igénybevételük versenyeztetés alapján valósul meg.
2.
Az energiaszektort érintő beruházások
Az energiapolitika valamelyest távol áll a regionális politikától, a Strukturális Alapok által támogatott projektek között azonban számos energetikai beruházást találunk. Az Unió energiapolitikájának mindenkori prioritásai közé tartozott az olcsó energia biztosítása és az ellátás biztonságának fenntartása; a nyolcvanas évek végétől – tekintve az okozott környezeti károkat – ez kezdett megváltozni. 1995-re már célként tűzte ki a közösség, hogy pl.: az olaj részaránya a végső energiafogyasztásból nem haladhatja meg a 40%-ot. A jelenlegi támogatások elbírálásánál elsődleges jelentőségű, hogy a beruházások a rendelkezésre álló legjobb technológiát alkalmazzák a környezet fokozott védelme érdekében.
38
CITYCELL (Fuel Cell Energy In Cities) – 5. Keretprogram A projekt időtartama:
2003. május 1. – 2007. május 1
EU program:
5. K+F Keretprogram (hivatkozási szám: NNE5-2001-00689)
Projektvezető:
IRISBUS France
A projektben részt vevő négy európai nagyváros (Berlin, Madrid, Párizs, Torinó) célja innovatív üzemanyagcellás városi tömegközlekedési eszközök kifejlesztése és kipróbálása. A részt vevő városok mindegyikében külön, a helyi sajátosságoknak megfelelően választják ki a konkrét energiaforrást. A fejlesztés során messzemenően figyelembe veszik a belvárosi tömegközlekedés azon igényét, hogy minél több „zérókibocsátású” járművet állítsanak üzembe. Ezen kívül a kísérleti projekt során törekszenek arra, hogy komplex és komparatív módon a résztvevő gépgyártók, tudományos intézetek és tömegközlekedési rendszereket működtető szervezetek tapasztalatait, eredményeit is felhasználják. Madridban például egy hibrid (hagyományos és hidrogén üzemanyagcellával működő) járművet építenek meg. A projekt fontos része az üzembe állított 5 darab gépjármű működése során szerzett tapasztalatok későbbi kiértékelése és felhasználása.
A CITYCELL tesztprojekt szorosan összefügg az alábbi kezdeményezéssel: CUTE32 (Clean Urban Transport for Europe) – 5. Keretprogram A projekt időtartama:
2001 vége – 2006 eleje
EU program:
5. K+F Keretprogram (hivatkozási szám: NNE5-2001-00689), EESD
Közösségi támogatási összeg:
18.500.000 €
Projektvezető:
EvoBus
(Egy
konzorciumot
hoztak
létre
a
projekt
megvalósítása érdekében, melyben részt vesz az EvoBus mellett a DaimlerChrysler, a Shell, a BP, a Hamburger Electricitäts-Werke, és a Norsk Hydro ASA.)
32
További információ: http://www.fuel-cell-bus-club.com
39
A számos európai város együttműködése során létrejött projekt célja, hogy ösztönözze az alternatív
energiaforrást használó,
zérókibocsátású tömegközlekedési rendszerek
kifejlesztését és elterjesztését. A projekt megvalósítása során 9 uniós és 2 EU-n kívüli városban 27 olyan buszt állítanak rendszerbe, amelyek speciális hidrogéncellás motorokkal üzemelnek. A buszok a tervek szerint két évig lesznek üzemben, mely idő eltelte után a tapasztalatok felhasználásával tovább kívánják fejleszteni a rendszert, és még több városra kívánják kiterjeszteni az ilyen rendszerű tömegközlekedési eszközök használatát. A projekt nem csak a buszok kifejlesztését
tartalmazza,
hanem
kiterjed
a
kiszolgáló-
és
ellátó
rendszerek
megtervezésére is. A projekttel egyúttal a CO2, NO2, SO2 kibocsátás mérséklését is el kívánják érni, továbbá célként szerepel az európai gazdaság fellendítésében való aktív részvétel (a Kyotói Egyezményben foglalt célkitűzések is szem előtt tartásával). A résztvevő városok:
3.
Amszterdam Barcelona Hamburg London Luxembourg
Madrid Porto Stockholm Stuttgart Reykjavik
Környezetvédelem
A környezetvédelem és a regionális politika kapcsolata az Európai Unión belül igen sokrétű, melyet az Európai Unió alapvetően összekapcsolódó célterületként határoz meg. A Közösség kiemelten kezeli a környezetvédelmi beruházások támogatását, hiszen például:
a Strukturális Alapok forrásainak egy részét környezetvédelmi célú beruházásokra fordítják,
a Kohéziós Alap tevékenysége a közlekedés mellett a környezetvédelemre koncentrálódik,
a Közösségi Támogatás Keretek és a programozási dokumentumok kötelezően előírt része a környezet állapotát, valamint a program várható környezeti hatásait bemutató melléklet (környezeti hatásvizsgálati tanulmány),
a támogatott programok esetében a kitűzött célok meghatározása során mindvégig szem
előtt
kell
tartani
a
Közösség
akcióprogramjainak prioritásait stb. 40
érvényes
környezetvédelmi
Az Egységes Európai Okmány 130. cikkelyének egyes szakaszai meghatározták a közösségi környezeti jog alapjait33, amelyet a Maastricht-i Szerződés a védelem magas fokának és az elővigyázatosság elveivel tovább bővített. Vizsgáljunk meg néhány, elsősorban környezetvédelmi célok megvalósításáért létrehozott projektet:
ECO Forum Baltica34 – INTERREG III B 35
A projekt időtartama :
2001. január 1. – 2004. december 31.
A projekt teljes összege: 24.368.000 SEK A projekt finanszírozása: 1.
fázis: összköltség: 1.600.000 SEK finanszírozó: RTA, Länsstyrelsen
2.
fázis: összköltség: 7.068.000 SEK finanszírozó: NUTEK/Baltic 21 – 47% SCA – 3% EU – 50%
3.
Phare-rész: összköltség: 15.700.000 SEK finanszírozók: Phare – 12% Nutek/Baltic 21 – 2% Helyi – 2% Részvevő vállalatok – 82%
Projektvezető:
Stockholm megye tartományfőnöksége (Stockholm County Administrative Board)
A projekt célja a. segíteni a balti térség (Észtország, Lettország, Litvánia és Lengyelország) vállalatait abban, hogy csökkenteni tudják a környezetszennyezést, illetve növeljék
versenyképességüket
a
Környezet
Menedzsment
Rendszer
(Environmental Managment System – EMAS/ISO 14001.) használatának segítségével,
33
Például: „A Közösség intézkedésinek a célja, hogy megőrizze, megvédje és javítsa a környezet minőségét”, „Biztosítsa a természeti erőforrások megfelelő és célszerű hasznosítását”, vagy „A környezeti károkat azok forrásánál kell kezelni”. 34 További információ: http://www.interreg.nu/admin/bildarkiv/interreg/power_point/KSL_pres_26nov02.ppt 35 Bár a program első részének kidolgozása már 1991-ben elkezdődött, a második része már URBAN I. támogatással indult 1997-ben.
41
b. támogatni a résztvevő országok vállalatainak és hatósági szerveinek beruházásait a tisztább technológiákba, c.
együttműködési hálózatot és közvetlen vállalati kapcsolatokat kialakítani a résztvevő országokban,
d. hatékonyabbá tenni az együttműködést a Balti-tenger környéki szervezetek és hatóságok között, valamint e. ösztönözni
a
tapasztalatcserét
és
fejleszteni
az
infrastruktúrát
az
EMAS/EMS és a területi tervezés (spatial planning) fejlesztésének támogatása érdekében.
A projekt 2 fázisból és a Phare részprogramból áll: az első két fázis felelőse Svédország, a
Phare
részprogramoké
Észtország,
Lettország,
Litvánia,
Lengyelország
és
Oroszország. Az előkészítési fázis, mely 2002. május 31-én lezárult, kézikönyvek, tervezetek, javaslatok elkészítését tartalmazta. A második fázis (2002.06.01 – 2004.12.31) feladatai a következők:
EMS ismertetése, illetve az ismeretek cseréje,
Harju megye területi tervezése,
EMAS-kompatibilis testületek felállítása,
A résztvevő vállalatok közötti kereskedelem és együttműködés támogatása, és
Együttműködési hálózat kialakítása környezetmenedzserek számára.
A programban résztvevők: Észtország:
Estonian Istitute for Sustainable Development (SEI Tallinn)
Lettország:
Latvian Pollution Prevention Centre
Litvánia :
Institute of Environmental Eng (APINI)
Lengyelország:
Center for Environmental Studies at Technical University of Gdansk
Svédország:
Stockholm County Administrative Board, Association of Swedish Environmetal Managers, City of Stockholm Development Office, Swedish Emas Council, Swedish Trade Council, NMC/Inem, IVL, KTH, KSL, NUTEK/Baltic 21 Industry, Swedish Environment Institute, The Royal
Inst
of
Technology,
The
Baltic
University
Programme,
International Institute for Industrial Environmental Economics (IIIEE) – Lund University
42
TRENDSETTER36 – 5. Keretprogram (EESD) A projekt időtartama:
2002. február 1. – 2005. december 31.
A projekt teljes összege: 37.000.000 € A projekt finanszírozása: Teljes EU támogatás: ebből Stockholmnak: Projektvezető:
Stockholm
Kommun:
11.000.000 €, 4.500.000 € Miljö
och
Hälsoskyddsförvaltning
(Stockholm Önkormányzata: Környezet-és egészségvédelmi Igazgatóság) A TRENDSETTER egy egyedülálló európai uniós partnerség keretében megvalósuló nemzetközi környezetvédelmi, közlekedésfejlesztési, illetve energiahatékonysági projekt. Az öt partnerváros (Stockholm, Graz, Prága, Lille és Pécs) radikális megoldások mellett határozta
el
magát
a
belvárosok
zsúfoltságának
csökkentése,
a
közlekedés
színvonalának javítása érdekében. Mindegyik résztvevő város új, innovatív módon kívánja orvosolni ezeket a problémákat:
Stockholmban – számos egyéb intézkedés mellett – a város tömegközlekedési és hulladékszállítási gépkocsiparkját fejlesztik. A környezetbarát, biogázzal működő gépkocsik számát nem csak a „közszférában” szeretnék növelni, hanem a privát szektorban is. A program keretein belül a vállalatokat is ilyen típusú személygépkocsik
vásárlására
ösztönzik
mintegy
15.000
SEK/gépkocsi
hozzájárulással;
Lille-ben gyakorlatilag az összes városi buszt lecserélik biogáz meghajtásúra;
Grazban az összes városi buszt biodízel hajtásúra alakítják át;
Prágában bevezetnek egy új, városi midi-busz vonalat és egy autóbusz-prioritású rendszert a közlekedésben;
Pécsett pedig autómentes zónát alakítanak ki, illetve bevezetik a zóna alapú parkolási rendszert.
A stockholmi részprojekt résztvevői:
Miljö
och
Hälsoskyddsförvaltningen
(Környezet-és
Egészségvédelmi
Igazgatóság)
36
Gatu-och fastighetskontoret (Utca- és ingatlan Hivatal)
Renhållningsförvaltningen (Hulladékgazdálkodási Hivatal)
Vägverket Region Stockholm (Nemzeti Úthálózat Hivatal, Stockholm Régió)
További információ: http://www.trendsetter-europe.org
43
SL, Stockholmi Közlekedési Vállalat
Svédország prominens napilapjaiban több cikk jelent meg a projektről főleg annak a kampánynak köszönhetőn, amely keretében egy hétig ingyen lehetett biogáz-autókat tesztelni, illetve a környezetbarát autók ingyenes parkolási lehetőségét helyezték kilátásba. A kampánnyal és az autókkal kapcsolatban pozitív volt a visszhang, negatívumaként értékelték viszont, hogy másfél év alatt csak 20 vállalat vásárolt biogáz autót, annak ellenére, hogy az erre fordított támogatás költségvetése több millió euró.
4. Informatika és kommunikáció Az informatikai és kommunikációs fejlesztések egyre nagyobb fontossággal bírnak egy dinamikusan fejlődő város számára: ezt az Európai Bizottság is felismerte, és az 5. Keretprogram segítségével aktívan támogatja az informatikai jellegű regionális, illetve városfejlesztési elképzeléseket. A következő bécsi projekt kiváló példa, hiszen az osztrák állapot a fővárosra is jellemző, ezért a felvázolt elképzelések Budapest számára is relevánsak.
EDEN – Electronic Democracy European Network37 – 5. Keretprogram A projekt időtartama:
2001. február 1. – 2003. július 31.
EU program:
5. Keretprogram / IST (Information Society Technologies Programme)
A támogatás összege:
1.349.965
€
(Antwerpen,
összesen
Bologna,
kapott
Bréma
ennyit,
és
Bécs forrás:
http://www.edentool.org/partners.htm) A teljes költségvetés:
2,373,354 €
Bécsben (1.6 Millió lakos, ebből több mint 200 ezer idős és fogyatékos ember) több mint 80.000 fő dolgozik a város számára különböző területeken (egészségügy, szociális gondozás,
közintézmények,
közigazgatás,
oktatás,
gazdaság,
várostervezés,
gazdálkodás, energiaszektor, vízellátás és környezetvédelem). Bécs városában különösen az alábbi területeken használnak telekommunikációs eszközöket: város-információs szolgálat, tartományi szolgáltatások, Citynet – 37
További információ: http://www.edentool.org/index.htm
44
Online magisztrátus, egészségügy, turizmus és kultúra, közlekedés, várostervezés, környezetvédelem, oktatás és a régió gazdasági fejlődéséért felelős területek. Fontosabb informatikai programok: Bécs tagja a TeleCities irányító bizottságának, több EU projektben is részt vett ilyen területen. Projekt koordinátor a TINA (Phare Program); vezető partner az InfoSonD-ban (Information and Services on Demand), a Senior Onlineban; társult tagja a CICERO-nak (Cultural Information Computer Exchanged & Routed), InfoCitiesnek, Espritnek, Mirtinek. Jelenleg futó EU projektek:
INFOSOND UR1017
SPIRIT TR5002
SENIOR ONLINE DE4002
VIRTUHALL C26396
Az EDEN projektek célja a polgárok részvétele a közigazgatási és demokratikus folyamatokban, valamint a hivatalos szervek és a polgárok közti kommunikáció javítása a döntéshozatali folyamatok terén. Eddig a hivatalos szervek csak korlátozottan használták az Internetet, ami pedig gazdag és komplex információforrás lehet a lakosságnak. Mostantól a kulcsszó már nem is az információ, hanem az interakció. (Ennek keretében kifejlesztették az NLP (Natural Langugage
Processing
Tools nevű eszközöket.) A programban nem Bécs az egyetlen résztvevő város, de rajta kívül főleg egyetemek és kutatóintézetek vettek részt, valamint Antwerpen, Bologna, Wenen, Bréma, Nisko.
5. Szociális és (munkaerőpiaci) integrációt segítő programok A különböző szociális célokat szolgáló projektek támogatása kiemelt az Európai Unióban, hiszen már többször leírtuk, hogy a Közösség fő célja a periférikus gazdasági, társadalmi rétegek, valamint földrajzi térségek felzárkóztatása, integrációja a fejlettebb szegmensekbe. Az alábbi portugál projekt – a problémák hasonlóságából adódóan – különösen fontos Budapest számára:
Zona Urban Lisboa (Vale de Alcantara) – URBAN II.
A projekt időtartama:
2001. – 2006.
45
EU részprogram:
URBAN II.
A projekt teljes összege: 10.254.143 € A projekt finanszírozása: Lisszabon város polgármesteri hivatala (4.590.321 €) A támogatást az URBAN II programból folyósította a FEDER (5.663.822 €) Projektvezető:
Lisszabon város polgármesteri hivatala
További információ:
http://www.ccrlvt.pt/content/index.php?action=detailFo&id=239
Az érintett városrész, Vale de Alcantara több kisebb kerületből tevődik össze, melyek közül gazdasági és szociális problémainak súlyossága folytán kiemelkedik Casal Ventoso. Az alábbi tényezők kimerítik az URBAN II program támogatására való jogosultság feltételeit:
Magas munkanélküliségi arány, alacsony fokú iskolázottság a lakosság körében;
Gyakori a tanulmányok idő előtti befejezése;
Jelentős a bűnözés, fiatalkori bűnözés, a legtöbb bűncselekmény kábítószerkereskedelemmel kapcsolatos;
Leromlott, elhanyagolt városi környezet;
Gyakori egyes társadalmi csoportok kirekesztése, jellemző a társadalmi élettől való elhatárolódás.
A projekt főbb célkitűzései:
A városrész kohéziójának előmozdítása,
a
legkritikusabb
körülményekkel
szembenéző
kerület
integrálódásának
elősegítése,
az egész városrészt átfogó vállalkozások, a gazdaság és szolgáltatások fejlesztésének támogatása;
jogok és kötelességek tudatának erősítése a lakosság körében,
esélyegyenlőség a munkaerőpiacon, iskolázottság számának növelése,
szociális segélyekhez való hozzájutás támogatása;
aktív drogkereskedelem-ellenes politika.
A kitűzött célokat négy lépésben kívánják elérni:
46
1. A városrész kohéziójának megteremtése:
Környezetfejlesztés;
Egy minőségi városkép kialakításával a lakosság magabiztosságát, büszkeségét növelni;
Olyan vállalkozások támogatása, melyek célja a városi környezet minőségének javítása.
2. Társadalmi
kirekesztettség
csökkentése,
a
szociális
és
gazdasági
körülmények javítása, szakmai képzés fejlesztése
Esélyegyenlőség biztosítása a munkaerőpiacon a hátrányos helyzetben lévő társadalmi csoportok számára;
Olyan tervezetek támogatása, melyek elősegítik a drogkereskedelem korlátozását és megelőzését;
A különböző tervezetekben érintett kerületek mozgósítása;
A kommunikáció és kapcsolattartás elősegítése, erősítése a projektek vezetői és az érintett lakosság között;
Lokálpatriotizmus erősítése.
3. A társadalmi, sport és kulturális élet felpezsdítése:
A helyi gazdasági érdekeltségek és vállalkozások támogatása, magánés kisvállalkozások létrejöttének támogatása;
A sportélet javítása;
Az összefogás és összetartás erősítése a lakosság körében;
Olyan infrastrukturális és szervezettségi feltételek megteremtése, melyek között
az
oktatási
intézmények,
klubok,
társulások
hatékonyan
működhetnek. 4. Szakértői felügyelet: Cél a megfelelő szakmai háttér megteremtése a program céljainak sikeres megvalósulása érdekében. Ez magában foglalja a projekt eredményeinek rendszeres
nyomon
követését
és
kiértékelését,
valamint
azok
átláthatóságának biztosítását. Ezenkívül hangsúlyt fektet a projektekben részvevő
magán
személyek
és
állami
kommunikációra, tapasztalatcserére.
A projekt konkrét beruházásai:
Casal Ventoso kerületének fejlesztése- Vízháztartás
47
intézmények
közötti
Teljes beruházás: 9.667.884 € EU-támogatás: 5.312.267 €
Felüljáró építése az Avenida Ceuta fölött Teljes beruházás: 20.713.875 € EU-támogatás: 11.381.779 €
Utcai világítás biztosítása a Maria Pia és más utcákban Teljes beruházás: 3.568.055 € EU-támogatás: 1.962.430 €
A Quinta do Cabrinhai játszótér felújítása Teljes beruházás: 1.520.411 € EU-támogatás: 836.226 €
Idősek, nyugdíjasok bevonása a társadalmi életbe Teljes beruházás: 31.560.687 € EU-támogatás: 17.358.378 €
Drogfogyasztás megelőzéséért tett lépések Teljes beruházás: 132.301.454 € EU-támogatás: 36.382.900 €
Avenida de Ceutai Sportstadion Teljes beruházás: 36.890.000 € EU-támogatás: 20.289.500 €
Casal Ventosoi szociális központ – Idősek szociális ellátása Teljes beruházás: 8.829.000 € EU-támogatás: 4.855.950 €
Szakmai felügyelet – 2003 Teljes beruházás: 2.755.020 € EU-támogatás: 1.928.514 €
Szakmai tanácsadás a pályázók számára Teljes beruházás: 3.745.000 € EU-támogatás: 2.059.750 €
Brüsszel – Szociális megelőző projektek Számos brüsszeli szervezet részt vesz innovációs projektekben, kísérleti programokban és együttműködik más európai tagállamokkal a gyakorlati tapasztalatcserében a képzés, gazdasági szocializáció, az esélyegyenlőség, a fogyatékkal élők, vagy a fiatalok foglalkoztatása területén. 38
A CEFORA , azaz a Munkaadók és Munkavállalók Egyeztető Bizottsága Nemzeti Kiegészítő Képző Központja, mely 1994 és 1997 között kifejlesztett egy speciális képzést annak érdekében, hogy a nagykereskedelmi munkavállalók számára új készségek elsajátítása biztosított legyen. Brüsszeli székhellyel a CEFORA program kb. 2000 Belgium területén dolgozó munkavállalót képzett ki. Az Európai Unió 8 millió belga frankkal járult hozzá a program kivitelezéséhez. 38
Centre de Formation de la Commission Paritaire Nationale Auxiliaire
48
22 projekt fiatalok számára Az Anneessens (Brüsszel) negyedében a fiatal lakosság aránya jelentős. A fiatalok részére az Európai Bizottság számos közösségi kezdeményezést hozott létre. Brüsszelben 1994 és 1997 között 22 uniós társfinanszírozással kivitelezett projekt létezett, mely az Unióban egyedülálló eredménynek mondható. Az 1997-es év az Unióban „a rasszizmus elleni küzdelem éve” témakörben Brüsszel városának is volt projektje („Kleurrijk Personeelsbeleid”) belga, francia és brit együttműködésben valósult meg. A projekt célja volt, hogy a munkahelyeken elejét vegye a rasszizmus kialakulásának, valamint a bevándorlók magán szektorbeli beilleszkedését szolgálta, mivel Belgiumban jelentős a bevándorló lakosság aránya. A projekt végrehajtására a „Begeleidingscel Werkgelegenheid Migranten angehecht aan Vlaams Centrum Integratie Migranten” nevű konzorciumot hozták létre.
49
Az alacsony képzettségű fiatalok munkaerőpiaci beilleszkedése jelentős probléma. Az alábbi brüsszeli kezdeményezés erre a problémára jelentett megoldást, illetve segítséget a megoldáshoz: Híd az alacsony képzettségű fiatal munkanélküliek részére (Passerelle pour les jeunes chomeurs peu qualifiés) A projekt időtartama:
1994. – 1999.
A projekt teljes összege: 21.100.000 € A projekt finanszírozása: EU: Strukturális Alapok és Európai Szociális alap 9.053.213 € (43%) Nemzeti hozzájárulás: 12.043.980 € (57%) Projektvezető:
Ministerie van de Vlaamse Gemeenschap
A 16-18 éves fiatalok számára a kötelező részidős iskolai képzés kapcsán fellépő nehézségek kiküszöbölésére jött létre a projekt. Annak érdekében, hogy az iskolai kötelezettségeiknek
megfelelhessenek,
iskolai
környezetben,
illetve
részidős
képzőközpontban vehetnek részt elméleti képzésen. A diákok a továbbiakban a programban
részt
vevő
munkáltató(k)
mellett
sajátíthatják
el
a
szakmai
tapasztalatokat. A munkanélküli fiatalok a projektnek köszönhetően nagyobb eséllyel lépnek a munkaerőpiacra, hiszen a képzés átfogó, valamint a résztvevők technikai tudása és viselkedése fejlesztésére összpontosít.
A program eredményeképpen a jelentkezők egyharmada talált munkát a képzésen való részvételt követően.
A következő EQUAL projektre ugyancsak indokolt kiemelt figyelmet fordítani: Bécsben két éve (2002-ben) indult egy, főként a hátrányos helyzetű csoportok munkaerőpiaci beilleszkedését segítő kezdeményezés.
Wohnen und Arbeiten39 (Lakni és Dolgozni) – EQUAL A projekt időtartama:
2002. október 17. – 2004. december 31.
A projekt teljes összege: 20.340.000 € 39
További információ: http://www.equal-esf.at/new/de/index.html
50
A projekt finanszírozása: EU:
10.170.000 € (50%)
Osztrák hozzájárulás: 10.170.000 € (50%) Az EQUAL Közösségi Kezdeményezés támogatásával létrejött projekt három fő célt próbál megvalósítani – természetesen a program szellemiségének megfelelően – a leghátrányosabb helyzetben lévő csoportok megcélzásával: 1. A célcsoportok újbóli munkaerőpiaci integrációjának támogatása, 2. Az üzemi munkakörülmények javítása, valamint 3. A lakosság általános érzékenységének növelése. 40
Tartalom és szervezés tekintetében is új megoldásokra
törekedtek a program
megvalósítói: célként fogalmazták meg, hogy a képzési és munkaerőpiaci terület különböző szereplőinek koordináltan együtt kell működni a projekt teljes sikere érdekében. Az EQUAL program két részben kerül megvalósításra: az első 2001-ben
41
a második
előreláthatólag 2004-05-ben. A „Fejlesztési Partnerségről” szóló megállapodások igen változatos aktorokkal kerültek megkötésre Ausztria-szerte. Ezeket a következő a témakörök szerint csoportosították:
a munkaerőpiacra való bejutás megkönnyítése,
reintegráció,
a kirekesztés elleni küzdelem,
a megváltozott munkaképességűek beilleszkedésének támogatása,
rasszizmus és idegengyűlölet elleni harc a munkaerőpiacon belül,
munkahelyek minőségjavítása szociális területen,
az élethosszig tartó tanulás támogatása és egy integrációorientált foglalkoztatási konstrukció kidolgozása,
a munkaerőpiacon előforduló nemi szegregáció csökkentése, valamint
menekültek foglalkoztatása.
40
Az új, innovatív megoldások alkalmazása feltétele az EQUAL támogatásoknak, hiszen már említettük, hogy „csak azok az integrált megközelítést alkalmazó, nemzetközi együttműködésben megvalósítandó pályázatok támogathatók, amelyekben szerepelnek az esélyegyenlőséget növelő (kísérleti) módszerek, a munkaerő-piaci hátrányok és a hátrányos megkülönböztetés leküzdését segítő innovációk, valamint azok alkalmazása”. 41 2001 májusában tettek közzé felhívást az ajánlattételre.
51
Ehhez a tematikus csoportosításhoz társul, valamint a projekt sikerét biztosítja pl.: innovatív információs- és kommunikációs technológiák alkalmazása. A program résztvevői:
A „Fejlesztési partnerek”: Különböző területek és aktorok a munkaerőpiacról és a képzési, átképzési területről. Régiónként közös célokért közösen dolgoznak tematikus és ágazati bontásban.
Feladataik: innovációs tevékenység, módszerek
kidolgozása, regionális és szektorális kivitelezés. 42
Bécs város önkormányzata
MA27 – EU-támogatásokért felelős Alosztály,
MA11 – Ifjúsági és családügyi Alosztály,
MA47
43
– Szociális ellátási és ifjúság-gondozási Alosztály.
Osztrák kormányzati résztvevők:
Bundesministerium für Wirtschaft und Arbeit (Gazdasági és Munkaügyi Minisztérium),
Bundesministerium für Bildung, Wissenschaft und Kultur (Oktatási, Tudományos és Kulturális Minisztérium),
Bundesministerium für soziale Sicherheit, Generationen und Konsumentenschutz (Szociális Biztonság, Generációk és Fogyasztóvédelem Minisztériuma).
EQUAL BÜRO ÖSTERREICH (EBÖ) a támogatások elosztásáért felelős intézmény.
6. A lakosság életszínvonalának növeléséhez kapcsolódó projektek Az utolsó a fejezetben a város, illetve a régió lakossága életszínvonalának növeléséhez, térségek rehabilitációjához kapcsolódó projektek kerülnek bemutatásra. A Királynő Tornya Park – URBAN I. (Athén) 44
A projekt időtartama :
1997. – 1999.
A projekt teljes összege: 7,6 millió ECU A projekt finanszírozása: EU:
5,7 millió ECU (75%)
A Görög Állam:
1,9 millió ECU (25%)
42
Bécs város ebben a projektben stratégiai partnerként vett részt. Megszűnt. (2004. április 22.) 44 Bár a program első részének kidolgozása már 1991-ben elkezdődött, a második része már URBAN I. támogatással indult 1997-ben. 43
52
Projektvezető:
Athén Környezetének Védelméért Szervezet
A beruházás Athén legszegényebb kerületének környezeti rekonstrukciójára irányult. A terület lakossága szociálisan igen érzékeny: főként pondioszi görögök, romák és más hátrányos helyzetű családok élnek itt észak-nyugat Athén egyik legelmaradottabb területéről van szó tehát. A területen megvalósuló beruházások célja egyrészt a környezet fejlesztése volt, másrészt a park építésével sportolási lehetőség biztosítása mind a gyermekeknek, mind a felnőtteknek. A program továbbá munkalehetőséget is jelentett az itt nagyobb számban élő munkanélküli lakosságnak. A program tartalmazta egy szabadtéri Múzeum létrehozását is, amely Attika növényvilágát mutatja be, valamint Amelia királynő birtokán egy öko-farmot is kiépítettek.
Ε.Σ.Κ.Α45 – HELEXPO – Kiállítási és kongresszusi központ (Athén) A projekt időtartama:
1997. – 2000. március.
A projekt teljes összege: 3,368 millió € A projekt finanszírozása: EU:
1,684 millió € (50%)
A Görög Állam (Helexpo S.A.): 1,684 millió € (50%) Athénról mindenkinek az ókori „örökség” jut eszébe, hiszen bármerre járunk, ókori leletekre, az „múlt jelenlétére” bukkanhatunk. A város azonban valamelyest szakítani kívánt ezzel a tradícióval: a program tervezői egy modern épületet álmodtak meg, amely rövid idő alatt valósággá vált. 2000. márciusában nyílt meg az új központ, ahol számos szinten számos szolgáltatást nyújt. Megtalálhatók benne irodák, tárgyalótermek, kiállítótermek, tehát a komplexum kihasználhatósága rendkívül nagy. Hangsúlyozandó, hogy nem csupán kiállítások, hanem kongresszusok, ill. különböző tárgyalások is megrendezésre kerülnek az épületben. 2
A 21384 m területű és évente 300 ezer látogatót vonzó épület a legváltozatosabb kiállításokat
kínálta
megnyitása
óta
a
nagyközönségnek:
gyermekruházati,
szépművészeti, orvosi eszközöket bemutató tárlatok stb. kaptak itt helyet. A 2004-es olimpia alatt a sajtószolgálatok technikai összeköttetése is itt valósul meg, azaz a Helexpo épülete ad otthont a tévétársaságoknak és más sajtómunkatársaknak.
45
Εκθεσιακό και Συνεδριακό Κέντρο Αττικής
53
Bécs belvárosi lakókörzeteinek szisztematikus zajmentesítése46 – LIFE (SYLVIE)
A projekt időtartama:
1999. október 18. – 2002. október 18.
A projekt teljes összege: 826.406 € A projekt finanszírozása: LIFE támogatás: 413.203 € (Bizottsági hivatkozási szám: LIFE99 ENV/A/000394) (A hatékonyság és a kommunikáció növelése érdekében az önkormányzat lakossági ötleteket várt az érintett területekről. A kampánynak a költségeit cégek bevonásával fedezték, akik cserébe hirdetési lehetőségekhez jutottak.Partnerek: Büro Herry , Büro Plansinn, Büro Rosinak und Partner ZT GesmbH és Büro Snizek) A bécsi LIFE – SYLVIE program a városi zajszennyezettség
47
koordinált és több
területet érintő csökkentése érdekében jött létre (a projekt a 2002/49/EC számú – a környezeti zajártalom csökkentésére és kezelésére vonatkozó – direktíva végrehajtását finanszírozza, különös tekintettel a 9. cikkre). Célja a
zajcsökkentés (beleértve a zaj által kiváltott kellemetlenségek csökkentését),
az érintettek
figyelmének
felkeltése
a
probléma iránt
a
lehetőségek
kihasználásának hatékonysága érdekében,
konzultációs zajvédelmi eljárás kidolgozása és beindítása az érintett és kiválasztott városi területeken (beleértve az adott területeken a zajszennyezést előidéző tényezőket és a lakosságot),
szubjektív és objektív zajérzékelési és -mérési eljárások városon belüli kialakítása.
Az mintaterületen, azaz az V. és XII. bécsi kerületekben sor került egy online zajinformációs rendszer felállítására, amely lényegében egy komplex internetes panaszfórum a kerületben lakók számára. (megkülönböztettek pl.: szórakozóhelyekről származó, forgalmi és ipari tevékenység okozta zajt stb.)
46
További információ: http://www.plansinn.at/sites/sylvie/index.htm A Közösség környezetvédelmi felmérése szerint az EU lakosságának 11%-a 70dB feletti zajterhelésnek van kitéve. 47
54
A rendszer segítségével mintegy 200 potenciális problémát sikerült meghatározni a lakosság bevonásával, amelyek elhárítására hatékony lépéseket is tettek az illetékesek. Résztvevők: Bécs Város Önkormányzata, Környezetvédelmi Magisztrátus, MA22 (+8 másik alosztály tagjai, továbbá két alvállalat egy-egy képviselője) A projekt résztvevői team-munkában dolgoztak számos területen, úgy mint a környezetvédelem
általános
aspektusainak
kidolgozása,
a
tevékenységek
összehangolása, és a területet érintő kutatási és fejlesztési projektek támogatása. Az MA22 koordinálta a multidiszciplináris tevékenységeket, amely a városi közlekedésbe és a szállítmányozás tervezésébe is belefolyt.
„A városi erdős területek pozitív szerepe” – LIFE A projekt időtartama:
2001. április 1. – 2005. március 31.
A projekt teljes összege: 3.102.612 € A támogatás összege:
(LIFE) 1.497.685 €
Projektvezető:
Maelardalen Regionális Erdő Tanács - Regional Forestry Board Mälardalen
A városi természetben (erdőben) eltöltött idő növelése pozitív hatással van az emberi egészségre, csökkenti a stresszt. A társadalom rekreációs igényének hangoztatásával a program hatást gyakorol a városi erdőtervezésére és erdőgazdálkodására, valamint célja, hogy az érintett szervezetek és az erdőtulajdonosok számára hangsúlyozza
az erdők rekreációs célokra való
felhasználásának fontosságát. 48
A francia féllel (Nemzeti Erdő Hivatal ) közösen elkészített program végrehajtását a svéd fél vezeti, így a jelenleg is folyamatban lévő programok meghatározásának felelőssége is a Maelardalen Regionális Erdő Tanács kezében van. A program során a kiválasztott erdős területeket különböző kritériumok alapján zónákra osztják (ilyen pl.: a csend). 2002. őszén például a „Junior Forester” (fiatal erdőlakók) programja folyt, melynek keretén belül a 7-11 éves gyerekek számára játékos foglalkozásokat tartottak az erdőkben, hogy megismertessék velük a erdő, illetve. a természet értékeit.
48
L’office National des Forêts (ONF)
55
2002. november 25-27. között Párizsban került megrendezésre a programmal kapcsolatos munkacsoport-megbeszélés, ahol a magát a kezdeményezést, illetve a zöld természet nyújtotta pozitív hatást reklámozták. A program végrehajtásában a francia és a svéd erdőszervezetek együttesen vállalnak aktív szerepet. A célterületek Franciaországban az Ile-de-France, Svédországban pedig Stockholm, Östra Mellansverige, Smaland med Öarna régiók. Partnerek:
Maelardalen Regionális Erdő Tanács (National Board of Forestry Maelardalen) – haszonélvező; a svéd fél koordinációs intézménye,
Nemzeti Erdő Hivatal - The Office National des Forêts (ONF) – a francia fél koordinációs intézménye,
Huddinge Önkormányzata – svéd partner,
Royal Djurgarden – svéd partner, a világ első városi nemzeti parkja közel Stockholm központjához,
Svéd Szövetség a Fogyatékos Emberekért (Swedish Federation of Disabled Persons) – svéd partner
Wien Erdberg – URBAN II A projekt időtartama:
2000. – 2006.
A projekt teljes összege: 15,904 millió € A projekt finanszírozása: EU:
4,2 millió €
Bécs városa és magánbefektetők:: Projektvezető:
11,704 millió €
Bécsi Tartományi kormányzat hivatala
A támogatott terület (Wien Erdberg) Bécs déli részén fekszik, Európa egyik legforgalmasabb útvonala mellett. A III. és XI. bécsi kerületek egy része tartozik ide a mintegy 186 hektáros területen. A 22800 lakos többsége a támogatott terület nyugati részén él igen rossz állapotú lakónegyedekben. A területen igen magas, 9,3%-os a munkanélküliségi ráta, szemben Bécs 7,3%-os átlagával. A külföldiek aránya 29,1% és ez a szám 1988 óta gyorsan növekszik. A területnek egyébként kiváló a fekvése, hiszen a városközpont és a schwechati repülőtér közé esik: a személygépkocsi-forgalmat és a szállítást tekintve ez igen pozitív.
56
A kezdeményezés egyes alprogramjai a következők: 49
1. MA21 , a Polgármesteri Hivatal Városrésztervezési és Felület-kihasználási Alosztálya kivitelezésében: Egy az érintett alosztályok közreműködésével létrehozott területfelhasználási és beépítési terv kidolgozása, amely a teljes programba szervesen beépül. 50
2. MA45 , Hulladékgazdálkodási és az MA48, a Vízügyi Alosztály kivitelezésében a Duna-sziget árvízkár-helyreállítása és árvízvédelme; 3. Az osztrák WWFF (Wiener Wirtschaftsförderungsfonds – Vienna Business Agency) támogató akciót hirdetett az érintett terület kis- és középvállalatainak, amelyre való jogosultságot a honlapjukon lehet lekérdezni. A városi terület kisvállalatai 20%-os hozzájárulást kaptak építési, beszerzési illetve logisztikai együttműködés kialakítására, illetve új technológiák bevezetésére. Erre még 2006. dec. 31-ig lehet pályázni. 51
4. MA13 , a hivatal Ifjúságvédelmi Alosztálya kivitelezésében: Z´SAM - Zukunft und Spaß als Mensch Az alprogram célja a területen élő, bizonytalan jövőképpel rendelkező gyermekek személyiségfejlesztő tréningek keretében történő nevelése. További cél, hogy a különböző korú és származású fiatalok a program segítségével különböző klubokhoz csatlakozzanak, illetve szabadidős munkát vállaljanak (ilyen klub például a Szalézi Don Bosco gyerekcentrum). A rendelkezésre álló keret magában foglalja a fiatalok továbbtanulását és elhelyezkedésüket segítő támogatásokat is. Finanszírozás: Erdberg és Simmering területek az URBAN II Közösségi Kezdeményezés keretében 4,2 millió € hozzájárulásban részesül, amit Bécs városa és magánbefektetők körülbelül 16 millió €-ra egészítenek ki. A közösségi támogatást a projekt teljes időtartamára beosztva egyenletesen folyósítják.
49
2003. május 1-től 2003. október 1-ig. 2002. augusztus 18-től 2003. április 30-ig. 51 2003. január 1-től 2005. december 31-ig. 50
57
IV. A sikeres városok fejlesztési-támogatási stratégiájának összegzése – a siker titkai A vizsgált európai nagyvárosok és kulcsprojektjeik elemzése és értékelése alapján a „siker titkát” jelentő legfontosabb szempontok az alábbiakban foglalhatók össze:
A. Kis- és nagyprojektek A siker nem elsősorban a projekt nagyságán, netán a pénzügyi támogatás mértékén múlik. Az európai nagyvárosok számos esetben vesznek részt olyan kisebb projektekben, amelyek pl. innovatívabbá, hatékonyabbá tehetik városfejlesztésüket, megalapozott megoldást eredményeznek egyes konkrét ügyekben, vagy tovagyűrűző hatásaik miatt lehetnek fontosak. Külön említést érdemel a környezetvédelem, amelyet a nálunk szokásosnál lényegesen szélesebben értelmeznek, és rendszerint összekapcsolják a tudatosságnövelő, promóciós munkával is, amelynek aztán az egész város megítélésében, vonzerejében lehet fontos szerepe.
B. Partnerség, kooperáció Az európai nagyvárosok az esetek igen jelentős részében nem egyedül pályáznak. A mindenhol szokásos „külső szakértelem” bevonásán messze túlmutató gyakorlata van abban, hogy rendszerint megkeresik azokat a külső érdekelteket, akiknek a munkáját az adott projekt megvalósítása elősegíti, és igen sokszor partnerként működnek együtt a megvalósításban, esetenként a vezető partner szerepét is átengedve nekik. Igen gyakoriak a kormányzati szervezetekkel (pl. minisztériumok, ügynökségek), vagy az állami vállalatokkal (pl. vasút) történő együttműködések, de főként a szociális, humán-erőforrásfejlesztési, illetve környezetvédelmi elemeket is tartalmaző projektek esetében mindennaposak a különféle civil szervezetekkel, egyesületekkel, alapítványokkal való együttműködések. Ez egyrészt a humán kapacitások, a lobbiképesség megsokszorozását, másrészt a projektek kedvezőbb elbírálását, sikeresebb tudatosság-növelést eredményezi, egyúttal sokszínűbbé, hatékonyabbá teszi a város hivatalnokainak munkáját is, és elfogadottabbá a projekt eredményeit. Nagyobb projektek esetében nem ritka az a megoldás sem, amikor az együttműködő partnerek kifejezetten a projekt lebonyolítása érdekében projekt-társaságot hoznak létre.
58
C. Célorientált tervezés A város tervezésében az „integrált megközelítés” már a kezdeti fázisoktól nagyobb szerepet kap, és a tervezés minden fázisában igen lényeges szerepe van a tudatosságnövelő munkának, a célkitűzések, elvárt eredmények nyilvános megvitatásának, az ezzel kapcsolatos PR munkának. Az átfogó tervezés logikája szigorúan követi a stratégiai tervezés szabályait, ami azt jelenti, hogy a tervek belső összefüggés-rendszere logikus, és a célkitűzések megfogalmazása is adatokkal, információkkal alátámasztott. Már az átfogó tervek kialakításánál gondolnak a „projektálás” lehetőségeire, tehát a megvalósításban való gondolkodásban, és az átfogó tervek belső logikai rendszere, önmagában a rendszerben való gondolkodás viszonylag kézenfekvővé, egyszerűvé és indokolttá teszi a projektek kialakítását, illetve az ezeket tartalmazó középtávú tervezést. Tekintettel arra, hogy az EU támogatási követelményrendszere természetes módon a fejlettebb országok tervezési gyakorlatára épül, ez nagyobb erőfeszítést az EU-fővárosok részéről rendszerint nem igényel, a projektekben való gondolkodás természetes számukra. Sokkal alacsonyabb ugyanakkor a Magyarországon megszokottnál az „igazodási kényszerérzet”, tehát legtöbbször alapvetően nem a támogatásokhoz szabják a projekteket, hanem a kialakított projektvázlathoz keresik meg – szükség szerint kisebb módosításokkal – a lehetséges támogatási formákat.
D. Innováció Az innováció az európai nagyvárosok pályázási gyakorlatának egyik legfontosabb kulcsszava. Szemben a gyakran kissé homályos, vagy elvont magyar szóhasználati szokásokkal, szívesen alkalmazzák – és gyakorolják, a mindennapi életben a szlogenek szintjén messze túlmenően is – minden olyan esetben, ahol alkalmazható, gyakorlatba ültethető új megoldások kitalálása, vagy adaptációja a cél. A városfejlesztési projektek során szívesen – és eredményesen – alkalmazzák az innovatív megközelítést – amely természetesen a közgondolkodásban is magas presztízzsel bír – a hétköznapi életet egyszerűbbé, kellemesebbé tevő, de önmagában nem „korszakalkotó” jelentőségű megoldásokra is, gyakran az átfogó célokhoz közelebb vivő részletek tekintetében is.
E. Integrált stratégiai megközelítés Az európai stratégiai tervezés egyik leggyakrabban használt, alkalmazott, gyakorolt fogalma az integrált megközelítés. Ez a mindenütt hagyományosnak tekinthető, és kevéssé hatékonynak bizonyuló ágazati megközelítés (gondolkodás, tervezés) helyett a hatékonyság,
59
sikeresség érdekében gyakorolt szervezési-tervezési forma kifejezetten azt a célt szolgálja, hogy az egyes, az adott területen kompetens szakterületek, különféle szervezetek együttműködve, sokféle szempontot összehangolva érjék el a legjobb eredményt. Súlyt fektetnek ezen belül – a témaválasztás mellett – például a különféle ügyosztályok kooperációjával megvalósuló projektekre, illetve a közhatalom és a civil, illetve a gazdasági szféra részvételére, ami a sokféle szempont mellett a partnerség céljait is szolgálja, tovább növelve a tudatosságnövelést, és a projekt megvalósulásának hatékonyságát.
V. Következtetések: javaslatok a budapesti önkormányzatok sikeres pályázási gyakorlatához, Budapest érdekérvényesítésének lehetőségei a budapesti legfőbb célkitűzések tükrében Az előző fejezet alapján leszögezhető, hogy Budapest akkor pályázhat a jövőben az eddiginél nagyobb sikerre az európai támogatásokért, ha tanul a sikeres európai fővárosok példájából, és az eddiginél szofisztikáltabb, többrétű, változatosabb tervezési és szervezeti struktúrával kísérli meg a támogatások lehetőségeinek minél nagyobb arányú kihasználását. Ehhez az eddig követett taktika több szempontból is korrekcióra szorul.
A. Kis- és nagyprojektek A 2007-2013 közötti támogatási rendszernek a nagyvárosok érdekében történő átalakítása egyelőre meglehetősen bizonytalannak mondható, ugyanakkor a kiegyenlítő jellegű területpolitika irányvonala várhatóan megmarad. Budapestnek ezért egyre inkább szüksége lesz a kisebb projektek feltárására, kialakítására, az ilyen projektekkel való pályázásra, hiszen bár az egyes projektek esetenként nem a város legégetőbb gondjait oldják meg, a kis lépések taktikája esetenként a város fontos lokális problémáinak megoldását segíthetik, amelyek összességükben más jelentős tehermentesítést jelenthetnek a Főváros számára is. A jövőben is megmarad az úgynevezett soft (lágy) projektek pályázási lehetősége, ami nem nagyberuházások támogatását, hanem elsősorban a jobb megoldások keresésére, a gyakorlati hasznosítású innováció elterjesztésére vonatkoznak a városfejlesztés területén is, esetenként a kialakított megoldások pilot projekt jellegű kísérleti megvalósítását is ide értve. A hatékonyságot segítő kutatási, tervezési módszerek ugyanakkor gazdaságosabbá, hatékonyabbá tehetik a város szokásos forrásainak felhasználását is, ezért összességükben jelentős pénzügyi eredményekkel is járhatnak.
60
Mindez akkor lehet sikeres, ha a város az eddigi néhány nagy projekt helyett – aminek a sikere meglehetősen kétséges – számos kisebb-nagyobb projektben való részvételével folyamatosan generálja a sikeres, sokszínű pályázatok megszületését, és megvalósítását, megsokszorozva ezzel szellemi kapacitásait, és az elérhető eredményt is.
B. Partnerség, kooperáció A fentiek értelmében fontos, hogy a város projektjeinek jelentős részénél ne egyedül, hanem az adott témában, projektben kompetens, érdekelt partnerekkel együttműködésben pályázzon. Ez célszerűen Budapest kezdeményező szerepét kell jelentse olyan esetekben is, amikor esetleg végül nem a Fővárosi Önkormányzat lesz a vezető partner. •
A legegyszerűbb esetekben is javítja a pályázat eredményességét és hatékonyságát, ha a Hivatal szervezetileg elkülönült, de összefüggő szakterületen működő egységei deklaráltan is együttműködve vesznek részt a projektben (igen gyakoriak az ilyen összefüggések pl. a közlekedés-környezetvédelem-városfejlesztés-örökségvédelemközművek-szociális ügyek témaköreiben), de ugyanígy pályázhat az önkormányzat saját közszolgáltató cégeivel együttműködésben is.
•
Javasolható minél több pályázatban a kerületi önkormányzatokkal való együttműködésben indulni – a megvalósítás a jelenlegi jogrendben egyébként is sokszor közös feladat –, ez jelentősen javítja a sikeres pályázás és megvalósítás esélyeit, és a tudatosságnövelő hatást.
•
Fontos – regionális jelentőségű – tématerületeken indokolt megnyernie Budapestnek partnerül pl. Pest megye Önkormányzatát, a Közép-Magyarországi Régió Fejlesztési Tanácsát, vagy egyes szomszédos önkormányzatokat is, az érdekközösség elvének alkalmazása mellett.
•
Sok – országos, vagy regionális témában induló – projektnél javasolható az illetékes kormányzati szervek partnerként való megnyerése.
•
Számos – a város szempontjából is fontos, de gazdasági értelemben szintén lényeges – projekt-téma esetén javasolható a gazdasági szervezetekkel való partneri kapcsolat kialakítása, akár az illetékes érdekképviselet, akár egyes – a konkrét témában érdekelt – gazdasági szervezetek, cégek, pénzintézetek bevonásával, nem csak „külső szakértőként”, hanem partnerként.
•
Főként a lokális fontosságú, de közvetett hatásait tekintve is jelentős ügyekben indokolt a partnerkapcsolat kialakítása egyes érdekelt civil szervezetekkel, és a főváros saját intézményei mellett civil partnerségek kialakítása célszerű a szociális
61
témakörökben is. Az adott projekt mellett Budapest megítélését is javíthatja a projektpartnerség kialakítása az önkormányzati szövetségekkel is, ami egyben a kialakított módszerek, innováció elterjesztését is biztosítja. •
Az innovációt célzó tématerületeken javasolható az adott szakterületen jártassággal bíró tudományos intézetek, egyetemek, főiskolák partneri viszonyrendszerének kialakítása.
A fenti javaslatok természetesen csak modellszerűen mutatják be a partnerségben rejlő lehetőségeket, az egyes projektek kapcsán indokolt esetben két három különböző szempontból kompetens projekt-partner megnyerése tovább javíthatja a pályázat sikerét, és a munka eredményességét, hatékonyságát is. Mindezen keresztül a Fővárosi Önkormányzat generáló, előremozdító hatást fejthet ki a város széles szereplő-körei számára, ami összességében nem csak a Fővárosi Önkormányzat, hanem a sokszereplős város, térség egészének szempontjából is jelentős hatást fejthet ki (a tudatosságnövelő hatáson, a közös munkán keresztül esetenként enyhítve a meglévő feszültségeket is).
C. Célorientált tervezés Az EU szokásai szerint is célorientáltnak mondható tervezés első lépései – a városfejlesztési koncepció jóváhagyásával – Budapesten az elmúlt években megtörténtek, és az elmúlt egykét évben a projektek kialakítása, a koncepció visszacsatolása a projektek szintjére szintén megindult. A sikeres budapesti pályázás érdekében szükség van •
egyrészt a koncepció fő közép (és hosszú)távú programjainak, illetve a projektekhez mintául szolgáló „zászlóshajó” projekteknek a kimunkálására,
•
másrészt a koncepció tartalmának olyan feldolgozására és promóciójára, promóciós eseményekre, amely alkalmas lehet a projekt-generáló folyamat megindítására, ötleteket adhat a koncepció megvalósításában közreműködni szándékozó potenciális projekt partnereknek a lehetséges projekt-részvételre,
•
harmadrészt a projekteket előkészítő szervezeti megoldások olyan előkészítésére, amely alkalmas lehet az eddiginél lényegesen nagyobb számú projekt koordinálására, fővárosi önkormányzati oldalról való folyamatos előkészítésére.
62
D. Innováció Az innováció az EU nagyvárosainak tipikus gondolkodásában, gyakorlatában széles körben elterjedt, hasznos dolognak minősül, amely a dolgok jobbá tételére irányuló hétköznapi gyakorlatban is testet ölt, a mindennapokban is, szemben a fogalmat kissé elvontan kezelő magyar gyakorlattól. Ugyanakkor az európai nagyvárosok gyakorlatából az a törekvés is leszűrhető – és eltanulható –, hogy a kissé tradicionalista hazai szokásoktól eltérően következetesen keresik az új, hasznos megoldásokat, kísérleteznek alkalmazásukkal (pilot project), és rendszerezetten leszűrik a tapasztalatokat (monitoring), hogy a bevezetendő, továbbfejlesztendő rendszer minél hasznosabb, életképesebb legyen. Ez az a gondolatsor, amelyet az EU támogatási rendszere is „honorál”. Mindez azt indokolja, hogy Budapesten is nagyobb teret kellene engedni azoknak a kísérleti jellegű alkalmazásoknak, amelyek a megszokottól eltérő módon kísérlik előremozdítani a „szokásos” módszerekkel gyakran nehezen megoldható helyzeteket. Mindez ugyanakkor a szakmai felkészültség, az innovációs hajlam növelését, illetve az innovációt befogadó, elismerő társadalmi tudatot igényel, amelyek legjobb megoldása a kisebb nemzetközi projektekben való részvétel, illetve az ilyen eredmények közzététele, promóciója (tudatosságnövelés).
E. Integrált stratégiai megközelítés Az integrált, stratégiai megközelítés gyakorlata Budapesten nem új fogalom. A város dokumentumainak jelentős része hasonló hivatkozásokkal él, ami viszont a gyakorlat ismeretében nem jelenti azt, hogy a fővárosnak e tekintetben nincs tennivalója: különféle okok miatt az ágazati logikán túlnyúló, a különféle ágazatok közötti kooperáció a gyakorlatban az elméletnél lényegesen nehezebben ölt testet, egyelőre nem mondható a mindennapi gyakorlat szerves részének, holott ennek tényeleges gyakorlása nélkül a pályázatok sikeressége meglehetősen bizonytalannak tűnik. Bár az elmúlt években – egyebek mellett éppen a Városfejlesztési Koncepció szellemének terjedése következtében – történtek előrelépések, a meglehetősen széttagolt hivatali rendszer, a hazai köztisztviselői tradíciók, a jogállamra hivatkozással a jogszabály-alkotás sokfelé tapasztalható abszolút favorizálása az operatív szemlélettel szemben nem kedvez az ilyen törekvéseknek. Mindenképpen indokolt ezért a főváros pályázat-előkészítő rendszerének olyan kialakítása, amely – pl. a hivatalon belüli és/vagy kívüli szakértőkből álló – munkacsoportok létrehozásával és működtetésével, több partneres pályázatok előkészítésével segíti egyrészt 63
a megfelelő mennyiségű és minőségű pályázatok kialakítását, elnyerését, másrészt a partnerkeresést, harmadrészt pedig az integrált megközelítés alkalmazásával kapcsolatos tudatosságnövelést.
VI.
Összefoglalás - Javaslat Budapest Lobbi Stratégiájára
A lobbizással kapcsolatos tevékenységek tekintetében a mai magyar közgondolkodásban – részben hagyományainkból fakadóan – számos hit és tévhit forog közkézen. A lobbizás ilyen értelemben leginkább mint a „kijárás”, a „dolgok elintézése” szinonimájának tűnik, ide értve a magyar közbeszédben az érdemtelenül előnyös elbírálás szempontjait is. A nemzetközi tapasztalatok alapján leszögezhető, hogy bár a személyes kapcsolatrendszernek, az ismertségnek, és a megítélésnek az EU tagországaiban, sőt, az EU-ban is nagy jelentősége van, a támogatások sikeres megszerzésének a kulcstényezője alapvetően a jó pályázatok kialakítása, az EU előírásainak, szabályainak, más eszközeinek, illetve azok logikájának minél teljesebb ismeretével. Ennek megfelelően továbbra is szükség van Budapest helyszíni képviseletére Brüsszelben, és esetenként a kapcsolatra a projektek elbírálásában résztvevő körökkel, szakértőkkel, ennek szerepe elsősorban a friss információk megszerzése és továbbítása, a naprakészség fokozása, továbbá a partnerkeresés, valamint a beadásra kerülő projektekre a figyelem felhívása az illetékes körökben, esetenként ezek előzetes egyeztetése, a figyelem felkeltése a téma fontosságára. A sikeres pályázás legfontosabb összetevője azonban a megfelelő mennyiségű és minőségű pályázat beadása, megnyerése, és sikeres lebonyolítása. Az EU eddigi – és várhatóan ez utáni – gyakorlatában a korábbi sikeresen lebonyolított projektek, a korrekt, átlátható, logikusan felépített és indokolt pályázatok, az átgondolt pályázati stratégia, a partnerségek, prioritások helytállósága a legjobb „lobbi-tényező”. Ennek megfelelően kellene Budapestnek is kialakítania integrált, stratégiai pályázati rendszerét, széles körű partnerségeit, humán erőforrásait, innovációs potenciálját – a „humán” szféra keretein belül is – ahhoz, hogy a város számára maximalizálni tudja a lehetséges támogatások igénybevételét. Mindehhez széles körben ismerni kell az EU vonatkozó dokumentumait, nem csak azok szövegét, sajátos szóhasználatát, hanem azt a logikát és tartalmat is, amely ezek mögött a gyakran „szlogenszerű” megfogalmazások mögött meghúzódik.
64
Javasolt mindehhez – tekintettel a jelenleg bizonytalan tényezők számosságára – az INTERREG igénybevétele mellett elsődlegesen a Magyarországon jelenleg nem igénybe vehető, de 2007-től hazánk, és Budapest számára is megnyíló URBAN közösségi kezdeményezés szabályrendszerének professzionális szintű megismerése, hiszen, ha a nagyvárosok támogatása a sikeres lobbizás következtében megnövekszik, az jelenlegi ismereteink szerint legvalószínűbben az URBAN követelményrendszerének alkalmazásával történhet meg.
65
VII.
Irodalomjegyzék
1.
Forman Balázs: Regionális Politika az Európai Unióban, Budapest, VÁTI, 2000
2.
Illés Iván: Előnyök és hátrányok a regionális politikában, Európai tükör, 1997. 4. 21-
40. o. 3.
Lőrincné Istvánnfy Hajna: Pénzügyek Európában. Múlt, jelen, jövő. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1996
4.
http://misc.magyarorszag.hu/popup/eulexikon/EuDict.html
5.
http://europa.eu.int/comm/regional_policy/interreg3/foire/faq1_en.htm
6.
http://europa.eu.int/comm/employment_social/equal/index_en.html
7.
http://europa.eu.int/comm/regional_policy/urban2/urban/initiative/src/frame1.ht m
8.
http://europa.eu.int/comm/regional_policy/interreg3/index_en.htm
9.
http://www.equal.hu
10.
http://europa.eu.int/comm/regional_policy/index_en.htm
11.
http://europa.eu.int/comm/regional_policy/debate/document/futur/member/esdp. pdf
12.
Aufbau einer gemeinsamen Zukunft: Finanzielle und politische Perspektiven der erweiterten Union im Zeitraum 2007-2013
66
VIII.
A kutatás résztvevői
Jelen tanulmány Budapest Főváros Önkormányzata Európai Integrációs És Külügyi Bizottságának megbízásából a Studio Metropolitana Urbanisztikai Kutató Központ Kht. és a Political Capital Kft. közreműködésével készült A kutatást irényította: Ongjerth Richárd ügyvezető Studio Metropolitana Kht. A kutatás résztvevői: Holczhacker Péter vezető kutató Gyulai Attila kutató Liszkay Gábor Levente kutató Taródi Zoltán kutató Tóth György kutató Political Capital Kft. A tanulmányt szerkesztette: Ongjerth Richárd © 2004 Studio Metropolitana-Political Capital Bővebb információ: Studio Metropolitana Kht. 1052 Budapest Gerlóczy u. 11. Tel.: 411-0976, fax: 328-3321 e-mail:
[email protected] www.studiometropolitana.hu
67
IX.
Melléklet: néhány európai fővárosi projekt
A tanulmány mellékletében a sok száz megvizsgált európai uniós fővárosi projekt közül – szubjektív alapon válogatva – kiemeltünk néhányat, melyet az alábbiakban, városi bontást követve, röviden bemutatunk. E projektek bemutatásakor természetesen nem törekedhettünk a teljeskörűségre és a minden részletre kitérő, részletekben történő elemzésre, hiszen egyes becslések szerint csak az Európa Szerveren található, a legkülönbözőbb európai projektek hivatalos leírása több százezer oldalra rúg. Mindenesetre e példák jól mutatják: Budapest számára különösen perspektivikus fejlesztési lehetőséget jelentenek a megnyíló, Európai Unió által biztosított források.
AMSZTERDAM Amsterdam Waste Treatment Státusz
Engedélyezve, 2004.02.10
Terület
EU környezetvédelem, hulladékgazdálkodás
Finanszírozás:
EU forrásból maximum 170 millió €
A projekt célja a már üzemben lévő hulladékégető kibővítése két új üzemelési ággal, melyek kapacitása évi 500.000 tonna háztartási hulladék. Ez a jelenlegi 23%-os kapacitás-hatékonyságot 30%-ra növeli, ami 85%-ra növeli az amsterdami
hulladékok
feldolgozottsági-kezelési
szintjét.
Hatására
a
kapcsolódó áramfejlesztés mértéke is majd 470.000 Mw-ra nő. A projekt teljes mértékben figyelembe veszi az EU környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási politikáját. A beruházás magában foglalja egy fejlett füstgáztisztító-berendezés installálását, amely az eddiginél nagyobb hatásfokon képes üzemelni. A projekt lehetővé teszi, hogy a létesítménybe vízi úton lehessen hulladékot szállítani, ezzel csökkentve a közúti terhelést. A projekt megvalósítási szakaszában a teljes körű környezetvédelmi hatásvizsgálat már befejeződött.
68
Amsterdam (Bijlmer & Amstel, Groot-Oost) Státusz:
Folyamatban (2000-2006)
Terület :
városfejlesztés (Objective 2.)
Finanszírozás
EU 30% - 190 M € (ERDF)
A résztvevő városok: Amsterdam (Bijlmer & Amstel, Groot-Oost) , Rotterdam (Delfshaven,
Feijenoord),
Den Haag (Centrum-Zuid),
Utrecht
(Westflank),
Enschede (Stedelijk hart), Arnhem (Kern), Nijmegen (Kanaalgebied), Eindhoven (StEw), Maastricht (Noord). A projekt célja az ipari és lakókörnyezet javítása, ipari infrastruktúrák modernizálása, új ipari parkok létesítése, lakókörülmények optimalizálása, nyilvános helyiségek felújítása az ipari parkok térségében, zöld területek létrehozásával. A projekt által kitűzött cél a támogatott területek speciális promotálása, vonzóvá tétele új beruházások számára, a szakoktatás infrastruktúrájának modernizációja, esélyegyenlőségi kampányok meghirdetése, valamint a munkahelyi környezetvédelem, újrahasznosító-programok, társadalmi hálózatok támogatása. A támogatott terület Hollandia, illetve Amsterdam sűrűn lakott, magas a munkanélküliséggel küszködő területei, ahol az etnikai kisebbségi csoportok aránya kiemelkedően magas. A projekt célcsoportjába elsősorban nők, alacsony iskolázottságúak, etnikai csoportok és hosszútávon munkanélküli segélyből élők tartoznak. A projekt átfogó intézkedéscsomagot tartalmaz, melybe a vállalkozások a támogatott területekre településének elősegítése (elsősorban a kis- és középvállalkozások
támogatásán
keresztül)
éppúgy
beletartozik,
részprojektek keretében az elhasznált városi területek rehabilitációja.
69
mint
egyes
Amsterdam - Westerpark Státusz:
Folyamatban (2000-2006)
Terület :
városfejlesztés (Urban II, Objective 2.)
Finanszírozás
EU 25% - 8,9 M € (ERDF)
A projekt célja, régi épületek és területek újrahasznosítása, új beruházások és vállalkozások vonzása. A projekt különös figyelmet szentel a történelmi vagy kulturális jelentőségű épületek rehabilitációjára, melyek során az új technológiák alkalmazása minden tekintetben előnyt élvez. A
projekt
keretében
szerződések
megvalósított
feladata
Amsterdam
intézkedések Westerpark
és
konkrét
városrész
támogatási
gazdaságának
stimulálása, a vállalkozói kedv növelése, érintett területek imázs-fejlesztése, hasonló helyzetű városrészek közötti információáramlás elősegítése. Olyan akcióterv kidolgozását igényli a projekt, melynek eredményeképpen csökkenne a bűnözés mértéke, a rászorulóknak (fiatalok, munkanélküliek, bevándorlók stb.) nyújtandó
speciális
képzéseken
(kulturális
élet
fejlesztése,
a
társadalmi
együttműködést és az egyesületi életet erősítése) keresztül.
Spaarndammerstraat Státusz:
Folyamatban (2004 decembereig)
Terület :
városfejlesztés (Urban)
Finanszírozás
EU 20% - 470.000 € (ERDF)
A Spaarndammerstraat-projekt célja Amszterdam egyik bevásárló-utcájának felújítása, evvel is javítva a városképet, megkönnyítve az üzletekhez való eljutást. A változtatások hátterében természetesen a forgalom potenciális fellendítése, valamint a jobb ellátás biztosítása áll. A projekt jó példája annak, hogy a közösségi városfejlesztési projektek nem csak átfogó, városrészeket érintő fejlesztéseket támogatnak, hanem kisebb volumenű, az adott városi környezet szempontjából azonban jelentős célok megvalósulását is.
70
Bijlmeer Státusz:
befejezett (1995-2000)
Terület :
városfejlesztés (Urban II)
Finanszírozás
EU 25% - 4,65 M € (ERDF, ESF)
A projekt az Amszterdam Városi tanács által elfogadott 1992-es integrált újjáépítési tervre épülve 3 fő célt tűzött ki maga elé: környezeti újjáépítés (épületek, közlekedési infrastruktúra, közintézmények felújítása) szociális megújhodás (különös hangsúllyal a munkanélküliség, a közoktatás, valamint a közbiztonság területén), valamint Bijlmermeer városrész vezetésének újjászervezése (közösségi bizottságok alakítása). A
25
évvel
ezelőtt
épült
Bijlmermeer
negyed
egyike
Amsterdam
legproblematikusabb lakóterületeinek. Az elsősorban tízemeletes tömbházakból álló negyed társadalmi-gazdasági szempontból válsággócként jelenik meg a holland nagyváros életében: elhagyott lakások magas aránya, magas bűnözési adatok, vandalizmus, hatalmas munkanélküliség a jellemzője. A negyedben elsősorban a volt holland gyarmatokról (Holland Antillák, Suriname) betelepülők élnek. A projekt keretében szervezett rehabilitációs programok, kiegészítve Amsterdam Város tanácsa által önállóan finanszírozott akcióprogramokkal látványos fejlődést hoztak a negyed társadalmi, gazdasági és szociális életében.
71
ATHÉN Attiki Odos Státusz:
befejezett (1996-2003)
Terület :
regionális fejlesztés (EU CSF II.)
Finanszírozás
EU 1,4 Mrd € (EIB)
A projekt Athén körül, az Elefsis-Stavros-Spata útvonalon (az új repülőteret köti össze a város központjával) haladó új út építését finanszírozta. Az úton 2003-ban már több mint 200000 jármű közlekedett naponta, így a projekt sikere egyértelmű: általános a vélekedés a görög médiumokban, hogy az út hatására valóban tisztult a levegő, és a városi közlekedés sokkal könnyebbé vált. A körgyűrű az Európai Unió útfejlesztései között is kiemelt helyet kapott, a TranszEurópai Szállítási Hálózat (TENs) része. Az út a PATHE (Patras-AthénThesszaloniki-Evzoni) útvonalhoz kapcsolódik, amelynek építésében az Európai Unió szintén jelentős forrásokkal vállalt részt. Athén városszerkezetét figyelembe véve elengedhetetlen volt a körgyűrű megépítése, ugyanis Athénban és környékén 4 millió ember lakik, dolgozik, vagyis több millió autó fordul meg egy napon az ókori alapokra épült városban. Az „ősi” városmag természetesen képtelen ekkora átmenő-forgalmat megfelelően kezelni, a szűk, sikátorszerű utcákat nem autókra és buszokra álmodták meg egykoron. Az Athén városát körülölelő periférikus út több szempontból fontos, melyet az európai támogatás elbírálásánál is figyelembe vettek: Görögország egészének vérkeringését serkenti, a levegő tisztábbá válik Athénban. Az Olimpiai Játékok miatt pedig a beruházás elkerülhetetlen. Athén városában több órás forgalmi dugók alakulnak ki nap, mint nap, a helyzet sokkalta kaotikusabb, mint Budapesten, ezért a városi közlekedés a körgyűrű által könnyebbedik. A szmog miatt a 90-es évek eleje óta bevezették a páros-páratlan rendszert, ami azt jelenti, hogy egy nap csak vagy a páros, vagy a páratlan rendszámú autók közlekedhetnek.
72
Attiko Metro Státusz:
folyamatban lévő52 (2008-ig)
Terület :
Infrastrukturális fejlesztés (EU CSF II.)
Finanszírozás
EU 50% - 1,4 Mrd € (EIB)
A projekt az athéni metróhálózat kiépítését és fejlesztését tűzte ki céljául, hiszen Athén az európai városok között vezető helyen van a közúti légszennyezést tekintve (a város elhelyezkedése miatt a szmog „beragad” az athéni medencébe). Mivel a beruházást megelőzően nem volt metró Athénban, ez hatalmas segítséget jelent a városra nehezedő nyomás csökkentésében, hiszen a metró által jelentősen visszaesett a felszínen használatos járművek, főként a magánautók használata. A beruházás specialitását – és magas költségeit – az adta, hogy Athén alatt nagy mennyiségű vízkészlet helyezkedik el, illetve a fúrásokat tovább nehezítette a rendkívül sok ó- és középkori lelet, amelyeket a munkálatok során kellett feltárni.53 A metró két vonalon halad, az egyik a belvárosból észak felé húzódik, a másik pedig délről északnyugat felé megy. Teljes hosszuk 18 km, mely 19 megállóra tagolódik. A metrók elnevezése 2-es és 3-as lett, ugyanis Athén rendelkezett már a budapesti HÉV-hez hasonló elektromos vasúttal, melynek elnevezése 1-es, és melynek néhány megállója a föld alatt húzódik. A tervek között szerepel még további 16 km-rel és 13 megállóval megnövelni a hálózatot, és összekötni a 3-as metrót az új repülőtérre vezető vasútvonallal. Ezt 2004-re igyekeznek befejezni, hogy a következő szakasz, amely várhatóan 2008ra készül el és újabb 26 km-t, valamint 21 megállót tartalmaz is beindulhasson.
52
egyes szakaszok már átadásra kerültek Megjegyzendő, hogy a fővállalkozó Attiko Metro S.A. az eddigi legnagyobb régészeti ásatás-sorozatot finanszírozta Görögországban, melynek során felfedték a metró útvonalán található leleteket. 53
73
Egaleo Státusz:
befejezett (1997-2001)
Terület :
EU környezetvédelmi politika
Finanszírozás
EU 44% - 750.000€ (LIFE)
Egaleo Athéntól nyugatra terül el. Az alacsony hegyen Athén agglomerációjába tartozó települések találhatók, melyek közül az egyik a projektvezető Perama település. A különleges környezetvédelmi célú beruházás központi eleme az Egaleo erdeinek „cseréje”. Athén levegője ugyanis különösen szennyezett, de az autók és ipari létesítmények, valamint a kikötő által kibocsátott szén-dioxid és egyéb káros anyagok tönkretették az Egaelo erdeit, melyre viszont Athénnek alapvető szüksége van: az erdőt Athén „tüdejének” nevezik. A projekt keretében több mint 1700 m2-en telepítettek fákat. 70 ezer darabos telepítéssel terveztek, de a program végéig csak 40 ezer fát sikerült telepíteni. Az újonnan telepített fák miatt az erdő és így a város is némiképp „fellélegezhet”. A tényleges eredményeket azonban csak hosszú távon lehet vizsgálni, mivel azt nehéz kiszámítani, hogy a fák mikorra fejlődnek ki teljes mértékben és mikorra várható, hogy valódi védő tevékenységüket megkezdik. A program kapcsán jelentős társadalmi-szemléletformáló kampányt folytattak: az egyes akciókba bevonták a helyi diákságot is, ezzel is erősítve a hagyományosan alacsony görög környezettudatosságot.
Eleftherios Venizelos Státusz:
befejezett (1997-2001)
Terület :
Regionális politika, infrastrukturális fejlesztés
Finanszírozás
EU 1,9 Mrd €
Athén 4 milliós népessége és a Földközi tengeren betöltött stratégiai és kereskedelmi szerepe indokolta a projekt keretében megvalósított modern és nagykapacitású új repülőtér építését. 30 km-re Athéntól délnyugatra, Spatában épült meg az új légikikötő, az Eleftherios Venizelos54. A városba a körgyűrűn (Attiki Odos) keresztül könnyen és rövid idő alatt el lehet jutni, valamint tervezik a repülőtérre vezető vasút összekötését a 54
Eleftherios Venizelos államférfi volt a 20-as években, kétszer miniszterelnök volt, nagy megbecsülésnek örvend Görögországban, innen ered a névválasztás. 74
metróval 2008-ig. (Mindkét említett projektben jelentős részt vállal az Európai Unió.) A repülőtér építési konstrukciója tartalmazza a le- és felszállópályákat, a földi kiszolgálást, ide értve a cateringet és a taxi állomásokat is. A repülőtér 65 repülő le- és felszállására alkalmas óránként, valamint 15 millió utas fogadására évente. A repülőtér megépítésével együtt jár egy több, mint 6500 férőhelyes parkoló építése is.
Agora, Areioszpagosz Státusz:
befejezett (1997-2000)
Terület :
Regionális politika (EU CSF III.)
Finanszírozás
EU 75% - 2,9 M € (EIB)
A program első lépéseként Athén jelentős kulturális műemlék-együttesét, az Agórát és az Areioszpagoszt restaurálták és újították fel a
kapcsolódó
szolgáltatásokat biztosító infrastruktúrát. Különösen megnehezítette a projektet, hogy Athén területén kb. 700 hektáron vannak védendő, felújítandó régészeti területek, azonban ezek egyáltalán nem kapcsolódnak egymáshoz. A régészeti területek és a már feltárt területek esetében Görögország-szerte problémát okozott, hogy e területeket a 80-as évek során nagyon elhanyagolták: az Agóra és Areioszpagosz megtisztítására azért volt szükség, mert egyes részei már nem látszottak a növényzettől. A projekt következő fő iránya a szabadtéren álló szobrok, mozaikok, valamint természetesen az épületek megtisztítása az évek során rájuk rakódott piszoktól, és az autók által kibocsátott károsanyagtól. A
program
keretében 224
különböző
munkálatot
végeztek
el,
melynek
eredményeképpen az Akropolisz déli és északi lejtőit teljesen megtisztították, ideértve az Agorát, a Philopappou-dombot és a Kerameikos-temetőt.
75
Királynők tornya park Státusz:
befejezett (1997-1999)
Terület :
Regionális politika, URBAN
Finanszírozás
EU 75% - 5,7 M Ecu (Strukturális Alap, ERDF)
A beruházás Athén legszegényebb kerületének rekonstrukcióját foglalta magába. A projekt célja volt, hogy a kerület gazdasági infrastrukturális fejlesztése mellett munkalehetőséget, valamint kulturális, kikapcsolódási lehetőséget biztosítsanak az itt élőknek (többek között egy park építésével sportolási
lehetőséget
biztosítsanak mind a gyermekeknek, mind a
felnőtteknek.) A terület társadalmi-urbanisztikai kérdései a legproblematikusabbak: a szociálisan leginkább érzékeny, pondioszi görögök (Kaukázusból betelepültek), romák, és más hátrányos helyzetű családok élnek itt, amely Észak-nyugat Athén egyik legelmaradottabb területe. A program keretében létesítettek egy szabadtéri Múzeumot, amely Attika növényvilágát mutatja be, illetve Amelia királynő birtokán egy öko-farmot.
76
BÉCS EDEN Státusz:
befejezett (2001-2003)
Terület :
5. keretprogram (IST)
Finanszírozás
EU 55% - 1,4 M € (EIB)
Az EDEN projekt55 célja a polgárok közigazgatási és demokratikus folyamatokban való részvételének elősegítése, valamint a hivatalos szervek és a polgárok közti kommunikáció javítása a döntéshozatali folyamatok tekintetében. A megvílósítást megelőző felmérések kimutatták, hogy a hivatalos szervek csak korlátozottan használták az Internetet, ami pedig gazdag és komplex információforrás. Bécsben több mint 80.000 fő dolgozik a városnak különböző területeken, mint egészségügy, gazdaság,
szociális
gondozás,
várostervezés,
közintézmények,
gazdálkodás,
közigazgatás,
energiaszektor,
oktatás,
vízellátás
és
környezetvédelem, melyek on-line megjelenése erősen korlátozott volt. A projekt fejlesztéseinek köszönhetően különösen az alábbi területeken használnak telekommunikációs
eszközöket:
város-információs
szolgálat,
tartományi
szolgáltatások, Citynet – Online magisztrátus, egészségügy, turizmus és kultúra, közlekedés, várostervezés, környezeti védelem, oktatás és a régió gazdasági fejlődése. A tudományos háttérkutatások eredményeire támaszkodva kifejlesztették az NLP eszközöket (Natural Language Processing Tools), melyek mintául szolgálnak más európai nagyváros elektroikus rendszerei tekintetében is.
55
Bécs nem az egyetlen résztvevő város, rajta kívül főleg egyetemek és kutatóintézetek vettek részt, valamint Antwerpen, Bologna, Wenen, Bréma, Nisko.
77
LIFE Liesing, az élő folyó Státusz:
folyamatban lévő
Terület :
Környezetvédelem
Finanszírozás
EU 30% - 770.500 € (LIFE)
A Liesing folyó bécsi szakasza árvízvédelmi tevékenység következtében nagyrészt mesterséges védművekkel és műtárgyakkal lett korlátok közé szorítva, illetve nagy méretű ipari létesítmények telepedtek a folyó mellé. A nagymértékű szennyezést azonban e mesterséges keretek között nem tudta kiheverni a folyó. A projekt célja egy 5km-es szakaszt rehabilitációja volt – ami a teljes folyót felölelő projekt bécsi vonatkozású része volt. A program célja a mostanra csatornaszerű városi vízterület félig-természetessé tétele az Európai Unió Víz Keretirányelvének megfelelően. Az árvízvédelmi szempontok sérülése nélkül a jelenlegi IV-es besorolásból II-es vízminőségi kategóriába kell kerülnie a folyónak.
Erdberg Státusz:
folyamatban lévő (2000-2006)
Terület :
Infrastrukturális fejlesztés (URBAN II)
Finanszírozás
EU 25% - 4,1 M € (ERDF)
A Projekt Wien Erdberg városi övezetének átfogó rehabilitációjának stratégiai tervezését és a szükséges beruházások megindítását foglalja magába. A támogatott terület Bécs déli részén fekszik, Európa egyik legforgalmasabb útvonala mellett. A 3. és 11. bécsi kerületek egy részét foglalja magába 186 hektáros területen. A 22800 lakos többsége a támogatott terület nyugati részén él messzemenően lelakott lakónegyedekben. A terület 9,3%-os munkanélküli rátát ér el (szemben Bécs 7,3%-os átlagával). A külföldiek aránya 29,1% és 1988 óta gyorsan növekszik. A területnek egyébként kiváló helyen a City és a Schwechati reptér között terül el.
78
Gürtel Plus Státusz:
Befejezetett (1994-1999)
Terület :
Infrastrukturális fejlesztés (URBAN)
Finanszírozás
EU 35% 9,8 M € (ERDF, ESF)
A projekt 29 alprogramon keresztül magába foglalja az új gazdasági tevékenységek bevezetésére, infrastruktúra- és környezetfejlesztésre, a közszolgáltatások
minőségének
javítására,
szociális
infrastruktúra
fejlesztésére vonatkozó akciók és intézkedések bevezetését. A program egy 626 hektáros területre terjedt ki, amely Bécs Gürtel negyedét jelenti (nagyjából a 16. és 17. kerületek), azon belül is főként Belső-Gürtelt és Gaudenzdorf-Wilhelmdorfot. A terület 130.000 állandó lakossal, 11,3 %-os munkanélküliség (Bécs: 9.3%) és 34 %-nyi külföldi mellett i(tt él Bécs külföldön született lakosainak több mint fele) jelentős társadalmi problémákkal küzd. A kvalifikált munkaerő elvándorlása és a lakóövezetek elöregedése (41 %-a a lakásoknak nem rendelkezik mosdóval, 60%-uk 1919 előtt épült), valamint az erős környezetszennyezés
is
súlyos
problémaként
terheli
a
területet,
melyek
leküzdésére született meg az átfogó infrastrukturális fejlesztő program.
Brigittenau és Leopoldstadt Státusz:
folyamatban lévő (2000-2006)
Terület :
Infrastrukturális fejlesztés, URBAN
Finanszírozás
EU 30% - 18 M € (ERDF, ESF)
E projekt a legátfogóbb, az Európai Unió által is támogatott, komplex bécsi városfejlesztési program, melynek keretében Bécs két kerületében a következő célkitűzéseket valósítják meg:
Helyi városi struktúra fejlesztése Szociális és technikai Infrastruktúra-fejlesztés, befektetések támogatása. Ehhez társulnak később a nem-materiális akciók: oktatásfejlesztés, tervezés, információáramlás, a terület imázsának javítása stb. Mindezek célja az életkörülmények radikális javítása, valamint a terület befektetők irányába gyakorolt vonzerejének növelése.
Versenyképes vállalkozások a munkahelyteremtés érdekében
79
Befektetés-hozzájárulás különösen a kezdő- és kockázati tőke mellé. Azon befektetések, amelyek
környezetbarát technológia
és
modern információs
eljárásokat céloznak, további juttatásokban és előnyökben részesülnek. Cél az innováció-képesség radikális növelése, új munkahelyek kialakítása és 300 veszélyeztetett munkahely megtartása.
Társadalom és emberi erőforrás A szükséges képzés és átképzés biztosítása mind a munkanélküliek, mind a foglalkoztatottak esetében. A tanulmányoknak elő kell segíteniük a speciálisan helyi szükségleteket kielégítő tudás és ismeretanyag elsajátítását.
Brigittenau és Leopoldstadt (Bécs II. és XX. kerülete) 440 hektáron mintegy 60.000 lakosnak nyújt otthont, de a kerületek népessége rohamosan gyarapszik, kiegészülve magas munkanélküliségi és bűnözési arányokkal. A két kerületben az osztrák lakosság száma 1984 és 1998 között 11000-rel csökkent, amíg a külföldieké 14000-rel emelkedett. Részarányuk mára 38% (egyes területeken 45% fölött) mely felerészt az egykori Jugoszláviából, negyedrészt Törökországból és tizedrészt Kelet-Európából, arab államokból és a Közel-Keletről érkezők alkotják. Az itt található lakások jobbára düledező, kicsi és alacsony felszereltségű garzonok, kevés a zöldterület, míg a nagy autóforgalom jelentős füstkibocsátással jár. A tevékenységet több másik, korábbi és folyamatban lévő fejlesztési és EU-s tervvel kellett egyeztetni.
Stadtentwicklungsplan (STEP) (városfejlesztési terv 1994),
Wiener Strategieplan 2000 (Bécsi stratégiai terv 2000),
Ziel 3 Strukturfondsprogramm (ZIEL 3 Strukturális Alap-támogatás),
Wiener Territoriale Beschäftigungspakt (TEP) (Területi foglakoztatási egyezmény),
Nationale Umweltplan (NUP) (Nemzeti Környezetvédelmi tervt),
Verkehrskonzept Wien 1994 (Bécs 1994-es forgalmi koncepciója),
80
BERLIN Tangentialen Verbindung Ost Státusz :
Befejezett (2000-2002)
Terület :
Infrastrukturális fejlesztés
Finanszírozás
EU 75% - 22,5 M € (ERDF)
A projekt célja a Strasse An der Wuhlheide és az Oberspreestrasse közötti összekötő út, valamint a hozzátartozó közúti híd építése a Spree folyó és a vasúti sínek fölött. Az összekötőút teljes kiépülésével lehetővé válik a köpenicki városrészcentrum elkerülése, a terület közlekedési szituációjának megoldása sürgető feladat, a köpenicki óvárosban érezhetően csökkeni fog a zaj- és levegőszennyezettség.
Surfcell Státusz:
folyamatban lévő
Terület :
Infrastrukturális fejlesztés (EU CSF II.)
Finanszírozás
EU 40% - 5,4 M € (ERDF)
A program célja egy már előrehaladott K+F projekt ipari-technológiai eredményeinek átvételét célozza meg. A Sulfurcell célja a mai napelemeknél legalább 50%-al olcsóbbat előállítani. Az új szolármodul a berlini Hahn-Meitner Intézet laboratóriumában kifejlesztett rézindium-sulfid (CIS) félvezetős technológiájára épül. A bevezető termelés gépei Berlin-Adlershof Tudományos és Technológiai Parkban épülnek ki. A projekt célja, hogy 2006-ra a Solarmodulok sorozatgyártásra ill. nemzetközi
forgalmazásra
is
alkalmasak
legyenek.
Nem
titkolt
célja
a
beruházásnak, hogy Berlinben megerősödjön a napenergia-ipar, ill. a kapcsolódó kutatás-fejlesztés is.
81
Neubau eines Nachbarschaftshauses Státusz:
folyamatban lévő (2003-2005)
Terület :
Infrastrukturális fejlesztés URBAN II
Finanszírozás
EU 70% - 1,5 M € (ERDF)
A projekt célja a jelenlegi iskolaépületek bontása, sokrétű tevékenységek, ill. különböző egyéb szervezetek befogadására is alkalmas, új multifunkcionális, kommunikatív közösségi centrum felépítése. A Frankfurter Allee déli részén található lakótelepi negyedben kevés helyiség található integratív szociális, kulturális projektek számára. A „Kiezspinne” helyi kulturális egyesület szolgáltatásait bővíteni szeretné, azonban ez a jelenleg használt épületben nem megoldható.
Aula der Max-Taut-Schule Státusz:
folyamatban lévő (2002-2005)
Terület :
Infrastrukturális fejlesztés (URBAN II.)
Finanszírozás
EU 60% - 4 M € (ERDF)
A projekt célja a Max Taut Iskola aulájának műemlékvédelmi előírásoknak megfelelő újjáépítése a Max Dudler építésziroda tervei szerint, helyi és városi jelentőségű rendezvényhelyszín kialakítása, valamint nagyobb (akár 1000 fős) rendezvényekre alkalmas többcélú, flexibilisen alakítható közösségi helyiségek kialakítása. A Max Taut Iskola védett épületének aulája a második világháború során erősen megrongálódott. Míg az iskola többi épületrésze műemlékvédelmi előírásoknak megfelelő renoválásra került, az aulát a további rongálódástól óvó építménnyel takarták el, mely a városképet is negatívan befolyásolja. Az aulát eredetileg is az iskolainál
szélesebb
igények
kielégítésére
tervezték,
1000
férőhelyes
rendezvénytermet építettek az iskola épületéhez. Ma a kerületi művészeti-, kulturális, közösségi életének szüksége van ezekre a helyiségekre.
82
Lasker Höfe Státusz:
folyamatban lévő (2002-2004)
Terület :
Infrastrukturális fejlesztés (URBAN II.)
Finanszírozás
EU 50% - 500.000 € (ERDF)
A projekt célja egy volt óvoda környezetbarát átépítése speciális képzési központtá,
ennek
hasznosítása,
keretében
felújítása,
az
épülethez
valamint
sajátos
tartozó
külső
szemléletformáló
műtárgyak kampány
szervezése (foglalkoztatás és képzés az építés során). A Stralauer negyedben, főként a fiatalok számara, kevés a tanulási, továbbképzési lehetőség, szerény a szabadidős tevékenységek kínálata. Ennek következménye kimutatható motivációhiány, pályaválasztási orientációs problémák.
Lasker Sportanlage Státusz:
folyamatban lévő (2001-2005)
Terület :
Infrastrukturális fejlesztés (URBAN II.)
Finanszírozás
EU 80% - 1 M € (ERDF)
A Lasker projektek ezen elemének célja a helyi műgyeppálya felújítása, egy új korszerű kiszolgálóépület építése, valamint számos sportolási és szabadidős tevékenység biztosítása fiatalok számára a legkülönbözőbb berlini gyermek- és ifjúsági szervezetekkel, sportegyesületekkel együttműködésben. A lakónegyed közösségi intézményekben szegény. Főként fiatal családosok, és jól keresők költöznek el innen emiatt. A negyed kevés, generációkat átfogó infrastrukturális kínálata közül az egyik a Lasker-sportpályatelep, mely egyben a Friderichshain-Kreuzberg kerület legnagyobb sportlétesítménye is. A teljes telep építészetileg rendkívül rossz állapotban van, a kiszolgáló-létesítmények nem biztosítják a terület integratív használatát. A program ezen kíván segíteni.
83
BRÜSSZEL IFA – Bruxelles Státusz:
folyamatban lévő (2003-2007)
Terület :
Infrastrukturális fejlesztés
Finanszírozás
EU 70% - 70 M € (EIB)
A projekt célja a „Nemzetközi Közúti Szállítás” raktár-központjának modernizálása és Brüsszel nemzetközi logisztikai központjának fejlesztése, valamint a régi Carcoke-i ipartelep többfunkciós logisztikai központtá való átalakítása. Brüsszel kereskedelmi szempontból jelentős csomóponti szerepe kevésbé elismert, mint az Európai Unió döntéshozatali és intézményi központjaként betöltött funkciója. Ez utóbbi mellett az elmúlt időszakban Brüsszel városa némileg elhanyagolta a kereskedelmi-kiszolgáló háttérbázis fejlesztését. Ennek értelmében – mint ahogyan azt a projekt is mutatja – ideje volt már egy nagy kapacitású raktározó részleg építésének és a többfunkciós logisztikai központ felújításának a csatorna teljes hosszában.
Centre d’entreprises Dansaert Státusz:
folyamatban lévő (1994-2006)
Terület :
Infrastrukturális
fejlesztés
(URBAN,
EQUAL,
2.
keretprogram.) Finanszírozás
EU 50% - 1 M € (ERDF)
A Centre d’enterprises Dansaert két egymást követő uniós program gyümölcse, melyek a URBAN I 1994 -1999 és a 2. célkitűzés (OBJECTIF 2) 2000-2006. Az elsőt Brüsszel város irányította és finanszírozta, BrüsszelFőváros Régió támogatásával. A program keretében Brüsszel belvárosában a városi gazdasági szféra és a kereskedelem fejlesztése és erősítése céljából létesítettek egy vállalkozásokat tömörítő központot. A projekt részét képezi a „Pentagone" elnevezésű városfejlesztési programnak. A Brüsszel Város által megpályázott Urban finanszírozású programból az előzetesen ipari épületként üzemelő épület-együttest felújítását indították el. Ezután a 2. 84
célkitűzésből kivitelezték a felújítási munkák befejezését, és az infrastrukturális fejlesztéseket, valamint a technikai és pedagógiai kiegészítő berendezéseket A Dansaert Központ adminisztrációját ellátó Tanács felét Brüsszel Város képviselői alkotják, másik felét Brüsszel-Főváros Régió delegálja, a szociális kérdésekért felelős (brüsszeli misszió) polgármester-helyettessel és kereskedelmi szférával együttműködve. A Dansaert Központ létrehozatalának célja, a lehető legjobb feltételek biztosítása, elsősorban
a
második
és
harmadik
(szolgáltatások)
szektorba
tartozó
tevékenységek kezdeti strádiumban lévő projektek számára.
Centre d’entreprises de Molenbeek-Saint-Jean Státusz:
folyamatban lévő (1994-2006)
Terület :
Infrastrukturális fejlesztés (URBAN, 2. keretprogram)
Finanszírozás
EU 100% - 1,5 M € (ERDF)
A Molenbeek Saint-Jean Központot az Urban I. program keretében indították el, mely a Központ Saint-Jean Baptiste negyedében a vállakozási kultúra újra élesztését tűzte ki célul. E negyedben kiegészítő intézkedést jelentett a kábítószer-fogyasztás elleni küzdelem, melyet a „Híd” ("Le Pont”) nevű szervezet végez. Ezen intézkedés a megelőzés (iskolákban tájékoztatás), koordináció (a község minden partnerének részvételével találkozók szervezése), és kísérés (a kábítószer-fogyasztók és családjaiknak támogatása a Brüsszel város Szociális Kísérő Szolgálata által, mely fizikai (adminisztrációs és más) és pszichológiai segítségnyújtást jelent a kábítószerfüggők munkakereséséhez, illetve élő- és szakmai környezetükkel való kapcsolatépítés fejlesztéséhez) három tevékenységére támaszkodik.
85
RECYCLART - "Gare de la Chapelle" Státusz:
folyamatban lévő (1998-2005)
Terület :
Városrehabilitáció, kulturális fejlesztés (URBAN II.)
Finanszírozás
EU 30% - 1,8 M € (ERDF)
A projekt az URBAN kísérleti programjaként indult, célja Brüsszel Chapelle negyedének társadalmi, urbanisztikai rehabilitációját elősegíteni. Brüsszel városa 1997-ben döntött ennek az URBAN finanszírozású projekteknek az elindításáról. A de la Chapellle negyed, közismertebb nevén a BruxellesChapelle, az Észak-déli vasútvonal kereszteződésénél található. A negyedben nagyszámban fiatalok laknak, akiknek a lepusztult városközponti kerületek hátrányaival kell szembesülniük. A Recyclart projekt az Urban keretében kísérleti programként jött létre. A Recyclart projekt, mely Brüsszel Városa, a Belga Államvasutak (Société Nationale des Chemins de Fer Belges) és a Szociális Támogatások Közszolgáltató Központja (Centre Public d’Aide Social) részvételével jött létre, a „városi kreativitásának” köszönhetően látja biztosítottnak a városrész átfogó regenerálását. A projekt célkitűzését a környezetminőség, az infrastrukturális háttér javítása, valamint művészeti és kulturális tevékenységek szervezése a negyedben élő fiatalok bevonásával. A Gare de la Chapelle pályaudvar felújítása mellett egy Recyclart épületet nyitnak a kiállítások fogadására. A projekt célja, hogy a negyedet a város kulturális központjává tegye. Az
intézkedések
végrehajtásának
második
szakasza
inkább
a
negyed
környezetminőségére irányuló fejlesztési lépésekre összpontosít, melyek az épület felújítások, és a még nem beépített területeken új épületek kialakítását jelentik. Az építkezések figyelembe veszik a negyed elérhetőségének javítását, és létrehoznak egy „Városi Rekreációs Parkot”. Egy a „Kreatív lépések a városban" nevet viselő kiegészítő intézkedés keretében, a hulladéklerakó helyeket kreatív célokból hasznosítják. Ennek az intézkedésnek tervezése és kivitelezése művészek és hátrányos helyzetű fiatalok felelősségébe fog tartozni. További kiegészítő intézkedések keretében számos, a felújítás és építkezés területeire irányuló, szakképzést is terveznek. Más kiegészítő intézkedések a munkakeresők számára nyújtott tanácsadásra fog kiterjedni.
86
Zöld Brüsszel Státusz:
Befejezett (1995-1998)
Terület :
Környezetvédelem, fenntartható fejlődés
Finanszírozás
EU 44% - 735.000 € (LIFE)
A projekt célja a régió számára egy fenntartható fejlődési stratégia megalkotása. Brüsszel városától délre és dél-keletre, a főváros szuburbanizációs törekvései ellentmondásba ütköznek a természetes tájkép megőrzésével a környezetvédelmi és természetes környezet értékeivel, illetve a potenciális turizmus vonzerejét képező feltételekkel. A régió 10 községi önkormányzata közötti strukturális együttműködés a Zenne, Zuun & Zoniën térség strukturális fejlesztésének gyorsítását célozza meg, a tájképés környezetminőség megőrzésén, az önkormányzatok természet-fejlesztési programjain, úthálózat stratégiai tervezésén és az állatitató tavak rendszerezett kiépítésén keresztül. A fenntartható turisztikai potenciál elérésével szorosan összefügg a csatorna, valamint a turisták tájékoztatására összpontosító általános infrastruktúra fejlesztése.
87
DUBLIN Dublin/Ballyfermot Státusz:
folyamatban lévő (2000-2005)
Terület :
Városfejlesztés (URBAN II.)
Finanszírozás
EU 50% - 5,3 M € (ERDF)
Dublin a projekt keretén belül speciális városfejlesztési lehetőséget kapott Ballyfermot városnegyed regenerációjára. A program többféle szükségletet elégít ki, elsősorban a szociális kirekesztettség problémáját kívánja kezelni. Ennek a szociálisan hátrányban lévő célcsoport további lecsúszásának feltartóztatása és a városi infrastruktúra fejlesztése a célja. Ballyfermot negyedben mintegy húszezer dublini él, a terület gazdasági tevékenysége azonban erősen hanyatló, hosszú távú munkanélküliség és alacsony iskolázottság jellemző. A program 4 fő prioritása:
Közösség bevonása és civil támogató szervezetek alapítása (EU hozzájárulás: 1.2 M€)
Azonosítani és segíteni azokat a csoportokat, amelyek kiszorultak a szociális támogatásokból, de rászorulók (EU hozzájárulás: 0.8 M€)
Infrastrukturális fejlesztésre (EU hozzájárulás: 2,2 M€)
Fiatalok és a családok támogatása: iskolázottság arányának növelése, hogy a későbbi munkavállalást segítsék, csökkenteni a veszélyeztetett családok és fiatalok számát. (EU hozzájárulás: 0.7 M€)
88
Dublin Regionális Vízellátási Terv Státusz:
befejezett (1995-1997)
Terület :
gazdasági-infrastrukturális fejlesztés
Finanszírozás
EU 40% - 62,13 M €
A projekt keretein belül megvalósuló beruházás célja a magas európai környezetvédelmi
standardnak
való
megfelelés
elősegítése
a
városi
vízgazdálkodás fejlesztésén keresztül, illetve az ivóvíz ellátás minőségének javítása, biztosítva a jelenlegi és az előre látható vízszükségletet Nagy-Dublin területén. A projekt a következő részterületeket foglalta magába
Intézkedés a megfelelő vízellátásról, szennyvíz-infrastruktúráról, hogy elősegítsék a folyamatos gazdasági és szociális fejlődést
Biztosítani az EU és az egyes nemzeti vízminőség – és szennyvízstandardjának összehangolását
Visszafogni a jelenlegi és a jövőbeni vízszennyezést
A város vízügyi menedzsmentjének fejlesztése
A projekt a következő beruházásokat támogatta:
Vízkezelés rendbehozása Leixlip, Roundwood és Ballymore Eustace területén
Víztározó a Church Road-on
Szivárgás visszaszorítása
Nagyáteresztésű fővezetékek - Stillorgan/Church Road
89
Dublin Regionális Szennyvíz-kezelési Terv (2. fázis) Státusz:
folyamatban lévő (1995-)
Terület :
gazdasági-infrastrukturális fejlesztés
Finanszírozás
EU 56,28 M €
E projekt célja hasonló a Dublinban már megvalósult, kiemelt, az Európai Unió által is támogatott programokhoz: a magas európai környezetvédelmi és vízminőségi standardhoz való igazodás elősegítése: A projek keretében megvalósul:
A városi szennyvíz összegyűjtése, kezelése (beleértve az iszapkezelést) és eltávolítása Nagy-Dublinban.
A Bullocki kikötőből a Nyugati Móló-szivattyúállomásra folyó szennyvíz összegyűjtése és eljuttatása víz alatti csővezetékeken a ringsendi víztisztítóba.
Dublin Regionális Szennyvíz-kezelési Terv (3. fázis) Státusz:
folyamatban lévő (2000-)
Terület :
gazdasági-infrastrukturális fejlesztés
Finanszírozás
EU 9,8 M €
A dublini szennyvízkezelési terv 2. szakaszát kiegészítendő 2000-ben önálló projektként beindult a terv 3. fázisa is. A cél ez esetben is a szigorú európai környezetvédelmi és vízügyi előírásoknak való megfelelés. A projekt beruházásai magába foglalják:
Intézkedés a megfelelő vízellátásról, szennyvíz-infrastruktúráról, hogy elősegítsék a folyamatos gazdasági és szociális fejlődést.
Biztosítani az EU és az egyes nemzeti vízminőség – és szennyvízstandardjának összehangolását.
Visszafogni a jelenlegi és a jövőbeni vízszennyezést.
Szennyvízkezelő
berendezésekkel
kapcsolatos
munkálatok:
Balbriggan/Skerries, Lusk/Rush, Portrane/Donabate, Malahide és Swords városrészek számára
90
Lusk melletti szennyvíztisztító művek kibővítése adott számú lakosság ellátására (a hálózatra rákötött városok miatt).
LUAS Dublin könnyűvasút Státusz:
folyamatban lévő (1995-)
Terület :
városi közlekedés fejlesztés
Finanszírozás
kedvezményes hitel 150 M € (EIB)
LUAS projekt az első lépés az integrált könnyűvasút- és metróhálózat kiépítéséhez, amely Nagy-Dublin Program a Változásért elnevezésű stratégia városfejlesztési program része. A program célja vonzó, gyors és nagy kapacitású városi tömegközlekedési alternatívát nyújtani szemben a túlzott autóbusz és gépkocsi-használattal, amelyek a városközpontot terhelik. Az építés alatt álló LUAS-vonalak később kibővíthetőek. A tömegközlekedést igénybe vevők és a gépkocsi-használók számára is előnyös a torlódás, szennyezés s balesetveszély csökkenése.
Dublin közlekedésfejlesztés Státusz:
folyamatban lévő (2000-2006)
Terület :
gazdasági-infrastrukturális fejlesztés
Finanszírozás
EU 84,4 M € (az ír NDP, CSF)
A helyi közlekedési vállalat saját fejlesztései mellett további 275 jármű 6 éven belüli leszállítása és forgalomba helyezését biztosítja a program, amely a szükséges extra-kapacitás iránti igényeket elégíti ki. A projekt biztosította beruházásokkal 28%-al bővül a város jelenlegi gépparkja, amely így plusz 22 ezer ember szállítására lesz alkalmas. Az új buszok könnyű utazási
lehetőséget
mozgássérülteknek
is
biztosítanak könnyen
bárki
számára:
használható
beruházásnak.
91
alacsony
kivitelezés
padlós,
alapfeltétele
a
HELSINKI Uusimaa régió kórházai Státusz:
folyamatban lévő (2003-)
Terület :
egészségügy és oktatás
Finanszírozás
EU 185 M € (EIB)
A program elsődleges célja, hogy összevonja az eddig külön működő Helsinki és Uusimaa kórházkerületeket (HUS néven), továbbá az Uusimaa kerületben
található
rossz
állapotban
levő
kórházak
szülészeti,
gyermekgyógyászati osztályait, a daganatos betegek kezeléséhez szükséges felszereléseket és idegsebészeti osztályát támogassa. A projekt célul tűzte ki, hogy a betegek nyilvántartását és a teljes adminisztrációt számítógépes adatbázis és integrált informatikai rendszer segítse, valamint kiemelten
fontos
és
költséges
beruházásokat
valósítson
meg
(pl.
új
röntgengépeket szerezzen be).
Élhető külkerületeket Helsinkiben Státusz:
folyamatban lévő (1995-)
Terület :
hanyatló városi területek fenntartható fejlődése (URBAN)
Finanszírozás
EU 5,3 M € (ERDF)
A projekt keretén belül Helsinki külkerületeinek urbanisztikai problémáinak enyhítését tűzték ki célul. A program feladata, hogy
a helyi üzleti életet serkentse, valamint hogy biztosítsa a már meglévő munkahelyeket és újakat hozzon létre.
Segítsen a bajbajutott családokon, a drogfüggőkön, a hosszútávon munka nélkül
lévőkön,
valamint
az
egészségügyi
problémákkal
küzdő
bevándorlókon. A projekt mintegy 45 ezer embert érint. Helsinki és Vantaa (Helsinki elővárosa) közös projektekre összesen 4 millió EUR-t kapott az ERDF-től és az ESF-től. Ezt az Állam és az Önkormányzatok megtoldották további 5 millió EUR-val, amit 1997 óta több mint 300 projektre költöttek
92
KOPPENHÁGA Balti-tengeri régió fejlesztése Státusz:
folyamatban lévő (2001-2006)
Terület :
regionális, infrastrukturális fejlesztés (Interreg III. B)
Finanszírozás
EU 181,56 M €
A program elsődleges célja, hogy gazdasági, szociális és térbeli kohéziót szorgalmazzon
a
tizenegy,
programban
résztvevő
ország
között.
A
megvalósítás négy súlypont köré csoportosul: 1. A
térbeli
fejlesztési
szemléletek
és
tevékenységek
támogatása
meghatározott, specifikus területeken és szektorokban. Ez a térbeli fejlesztést és a szektorközi elképzeléseket támogatja tekintettel az egész balti-tengeri régió fenntartható fejlesztésére 5-8 nagyobb zónában. (29.25 millió €) 2. A területi struktúrák előmozdítása egy fenntartható Balti-tengeri régió (BSR) fejlesztésének támogatásával: a kiegyensúlyozott policentrikus települési struktúrák támogatása; a fejlett térbeli integráció érdekében fenntartható kommunikációs kapcsolatok kialakítása; jó menedzsment előmozdítása a kulturális
és
természeti
örökség
és
a
természetes
erőforrások
fenntartására. Ezen kívül különböző akciók összpontosítanak a Pán-balti közlekedést/szállítást és információs társadalmat érintő, illetve a zöld hálóztok fejlesztését és a vízi erőforrásokat érintő stratégiákra és megoldásokra. (48.71 millió €) 3. Az
intézményépítés
nemzetközi
előmozdítása,
a
térbeli
fejlesztési
tevékenység kapacitásának erősítése: a regionális fejlesztés útjában álló korlátokat meg kell szüntetni. (13.90 millió €) 4. A nemzetközi együttműködés technikai támogatása (5.25 millió €). Ez a program kb. 2.3 millió négyzetkilométernyi területre vonatkozik, a Balti-tengeri régióra, ahol megközelítőleg 103 millió ember él, főleg a déli és a part menti területeken. A régió földterületének 50%-át erdők borítják, a többi pedig földművelésre alkalmas terület (a régió 20%-a). Ezek az országok nem képeznek egy homogén régiót, mivel gazdasági integráció szempontjából eltérő szinteken állnak, mely az eltérő történelmi fejlődésnek
93
köszönhető. Van egy alapvető választóvonal nyugat és kelet között, a régió északi és déli részei között is. Ennek érdekében a program együttműködést javasol mindkét irányban az integráció és a régiók közötti összeköttetés fejlesztése érdekében, mely a régió fenntartható gazdasági fejlődésének előfeltételét jelenti.
DSB Rolling Stock II Státusz:
folyamatban lévő (2004-)
Terület :
közlekedés, infrastrukturális fejlesztés
Finanszírozás
EU 50% - 325 M € (EIB)
A projekt célja a dán vasútvonalon üzemelő vonatok megbízhatóságát, minőségét és biztonságát előmozdítsa: 83 intercity vonatszerelvénybe és hat Øresund
vonatszerelvénybe
szolgáltatásokat,
fektet
karbantartási
be,
beleértve
kapacitásbővítést
más
kiegészítő
a
szükséges
és
műhelyeket. A projekt a fenntartható közlekedési megoldásokhoz járul hozzá és az EU vasútszállítási
politikájával
összhangban
működik,
mely
a
közlekedés
környezetbarát alternatíváit támogatja.
Nysted Offshore Windfarm – Partmenti/tengeri szélfarm Státusz:
folyamatban lévő (2003-)
Terület :
regionális, infrastrukturális fejlesztés, környezetvédelem
Finanszírozás
EU 96 M € (EIB)
A projekt egy part menti/tengeri szélfarm létrehozását biztosítja, mely 72 turbinából áll, melyeknek mindegyike 2.3 MW-os kapacitású. A turbinák egy belső 30 kV-os hálózaton keresztül kapcsolódnak egy part menti/tengeri alállomáshoz, mely maga egy 132 kV-os, 150 MW-os tengeralatti kábellel csatlakozik egy szárazföldi hálózathoz. A szélfarm az elvárások szerint kb. 600 GWh elektromos áramot termel évente és 2003-tól teljes üzemmel működik. A program célja továbbá hozzájárulni a dán és az európai célpontok megújítható energiagenerációjához (a CO2 kibocsátás csökkentése és az energiaellátás
94
megosztottságának fokozása). A megvalósuló projekt egy átfogó regionális fejlesztési akcióprogram része.
ECO-City Státusz:
befejezett (1997-2000)
Terület :
Környezetvédelem, infrastrukturális fejlesztés (LIFE)
Finanszírozás
EU 50% - 602.000 €
A projekt célja, hogy Koppenhága központi részében demonstráljon egy sor, a fenntartható városi fejlődés körébe tartozó lépést, melyek a helyi együttműködés stabilitásának és kiteljesedésének segítségével a kerületi önkormányzat, valamint a nem kormányzati szervek közötti együttműködési fórumok megalakítását teszi lehetővé. A projekt mintegy 30.000 koppenhágai lakost érint, melynek során egy hasznos kézikönyvet készítenek, illetve egy intereurópai kapcsolati hálózatot alakítanak ki, melyen
keresztül
a
projekteredmények
és
tapasztalatok
továbbfejlesztésre
kerülhetnek és használhatják őket egész Európában. A városi területek Európában, csakúgy mint a harmadik országok, környezetvédelmi szempontból figyelmen kívül hagyott területei problémát jelentenek, hiszen a városokban zajlik a nyersanyagfogyasztás legnagyobb része. A helyi-kerületi közigazgatási szervek hatékony fórumként léphetnek fel a probléma megoldására és ez egy követendő példa lehet a város más részei számára is. A projekt a következő feladatokat foglalja magában:
A szektorok közötti irányító testületek megalakítása egy összvárosi környezetvédelmi politika definiálására és végrehajtására.
Egy intereurópai kontakthálózat kifejlesztése és egy környezetvédelmi intézkedésekre vonatkozó kézikönyv elkészítése.
A
környezetvédelmi
tudatosság
integrálása
a
helyi
tervezésbe
és
közigazgatásba/adminisztrációba.
A
környezetvédelmi
szempontból
helytálló
elveken
alapuló
helyi
tevékenységek beindításának támogatása. A projekt ideje alatt több konferencia, szeminárium és workshop kerül megrendezésre.
Minden
projektpartnernek
95
aktívan
részt
kell
vennie
a
konferenciákon, melyeket az Európai Környezetvédelmi Bizottság tart. A Bizottság nyújt segítséget az elterjesztésben.
LONDON Royal London és a Barts Kórházak PPP projektje Státusz:
folyamatban lévő (2003-)
Terület :
egészségügy és oktatás
Finanszírozás
EU 356 M € (EIB)
A projekt célja a Royal London Kórház, Whitechapel és St Bartholomew’s Kórház felújítása és teljes átalakítása. A beruházás egyaránt tartalmaz új épületek építésére, illetve a meglévő létesítmények felújítására vonatkozó forrásokat. A projekt kulcseleme annak a 10 éves állami tervnek, amely modernizálná az egészségügyet East-Londonban és a City-ben. E beruházás a tervek szerint jelentősen fokozza a hatékonyságot azzal, hogy felszámolja a korszerűtlen és gyenge minőségű épület- és műszaki állományt. Ezzel elősegíti mind az általános, mind pedig a specifikus akut kórházi ellátás javulását. Ezeken kívül támogatja a kórház kutató és tanító funkcióját
Zöld London Státusz:
folyamatban lévő (2003-2006)
Terület :
környezetvédelem (LIFE)
Finanszírozás
EU 910.000 €
A
projekt
akciói
arra
irányulnak,
hogy
keresztülvigyék
a
környezetvédelemmel kapcsolatos közösségi elveket és a szabályokat Londonban.
Ez
hatékonyabbá
a
megközelítés
tételéhez
lehetővé
szükséges
demonstrálását. A program céljai:
96
új
teszi
a
módszerek
környezetvédelem kifejlesztését
és
a városrészi önkormányzatok a város számára jelentős zöldövezeti területeinek megóvásába és fejlesztésébe minél hatékonyabban tudják bevonni az érintetteket
innovatív segédeszközöket kialakítani és tesztelni a „Biológiai Sokszínűség Tervének” készítéséhez.
Mindez lehetővé teszi a városrészi önkormányzatok számára a hatékonyabb várostervezést, illeszkedést,
az EU 6.
illetve
a
Környezetvédelmi Akció Programjához történő
városlakók
bevonását
a
környezettel
kapcsolatos
döntéshozatalba és akciókba.
Londoni sétautak Státusz:
befejezett (1996-2000)
Terület :
Környezetvédelem (LIFE)
Finanszírozás
EU 615.000 €
A projekt célja a Londoni sétálóhálózat új szempontok szerint történő tervezése,
mely
egyben
a
városközponti
és
periférikus
területek
integrálásának összetett modelljét valósítják meg. Londoni tavak rehabilitációja Státusz:
befejezett (1993-1996)
Terület :
Környezetvédelem (LIFE)
Finanszírozás
EU 50% - 800.000 €
A London Lake Project egy 3 éves demonstrációs program, amelynek célja, hogy a londoni tavak rehabilitációján túl egy olyan új megközelítési módra alapozott menedzsment szemléletet alakítson ki, melyet később Európaszerte alkalmaznának a városi vízfelületek rehabilitációja kapcsán. London parkjai jelentősen hozzájárulnak a lakók és a turisták életminőségéhez, és tavai pedig értékes ökológiai és kikapcsolódási forrást biztosítnak. Az elmúlt 50 évben a londoni tavak ebbéli minőségét jelentősen csökkentette a vízminőségromlás és part menti erózió.
97
A program három tóra fókuszál: King George’s Park Lake, Tooting Common Lake és Battersea Park Lake. Az ebben a körben megvalósítandó célok:
A 3 tó fizikai rehabilitációja, beleértve a vízminőség, a tó vegetációjának és part menti térségének javítását.
Földhasználat-menedzsment rendszerének kialakítása a tavak mentén.
A terv előnyeinek demonstrálása a nyilvánosság számára, hogy ezzel elnyerjék a civil szféra együttműködését a környezeti standardok megőrzéséhez.
Objective 2. London Státusz:
Folyamatban lévő (2001-2006)
Terület :
Szociális és infrastrukturális fejlesztés (Objective 2.)
Finanszírozás
EU 40% - 260M € (ERDF, ESF)
Az összetett akcióprogramokból álló projekt a strukturális nehézségekkel küszködő városi területek revitalizálását célozza. Bár ezek a területek olyan régiókban helyezkednek el, amely fejlettségi szintje az EU-s
átlaghoz
közelít,
de
mégis
társadalmi,
gazdasági
nehézségekkel
küszködnek, amelyek gyakran a munkanélküliség magas arányából származnak. A program 2000-2006 között 96 projektet támogat, amelyeket a nemzeti és regionális szervek az EU-val közösen dolgoztak ki és vezettek be. A project 13 városnegyed egyes részeit segíti, ezek 4 városrészben találhatóak: West London, Upper Lee, Inner East és Outer Thames Gateway London. A program által támogatott területeken 853 ezernél több lakos él. A programok legtöbb esetben a gazdasági kohézió erősítésére helyezik a hangsúlyt, mivel Londonban jellemző a szignifikáns gazdasági kontraszt az egyes városrészek között. Prioritások:
A londoni városi közösség gazdasági fejlesztése: a terület gazdasági fejlesztését a helyi közösségnek kell irányítania, ha a társadalmi és gazdasági kirekesztettséget le akarja küzdeni a program. Ezért cél a vállalkozói kedv és lehetőség kialakítása a program keretein belül, valamint a közösségi hálózat fejlesztése, amely bátorítja az embereket a gazdaságban való részvételre. A
98
meglévő és induló vállalkozások fejlesztése, hogy azok még több embert alkalmazhassanak. (77.97 M€)
Vállalkozások alapítása és versenyképesség növelése: munkahelyteremtés növelésének céljából a vállalkozásokat segítő tervezési és menedzselési tanácsadó központok felállítása. (212.598 M€)
Infrastruktúra, épületek, környezet: a vállalkozások növekedésének fizikai lehetőségeinek megteremtése, ezzel új munkalehetőségek teremtése, az elhagyott és kihasználatlan épületek értékének megóvása. (245.04 M€)
Technikai segítségnyújtás. (10.21 M€)
Stockwell Státusz:
folyamatban lévő (2001-2006)
Terület :
Városfejlesztés (URBAN II.)
Finanszírozás
EU 50% - 9,9 M € (ERDF)
A projekt célja London területén lévő hátrányos helyzetű körzetek (elsősorban Stockwell) fejlesztése. A kiválasztott terület 30180 lakosú Stockwell (Stockwell és Larkhall kerületek, együttesen Stockwell városrész) London központjának közelsége nyújtotta lehetőségek
ellenére
súlyos
problémákkal
küzd:
jelentős
hosszú
távú
munkanélküliség, szegénység és bűnözés jellemzi. Ezt súlyosbítja az általános képzettség alacsony szintje, és a különösen lepusztult környezet. A projekt keretében a következő akcióprioritásokat fogalmaztak meg:
Társadalmi központ kialakítása: helyi és közösségi csoportok, illetve közösségi épületek létrehozása. (7.979 M€)
Közösségi jólét elősegítése: szociális betagozódás segítése, és környezet fenntarthatóságának
érdekében
tett
lépések,
pl.
nyilvános
területek
parkosítása. (5.734 M€)
Foglalkoztatás és helyi vállalkozások támogatása: képzési és közvetlen üzleti támogatáson keresztül, különösen az induló vállalkozásokra való tekintettel. (2.617M €)
Technikai háttér biztosítása (0.998 M€)
99
LUXEMBURG INTERREG III A - Luxembourg Státusz:
folyamatban lévő (2001-2006)
Terület :
regionális fejlsztés (Interrreg III.)
Finanszírozás
EU 50% - 11,38 M € (ERDF)
A projekt célja Luxemburg urbanisztikai fejlesztése, különös tekintettel a határon átnyúló együttműködési lehetőségek biztosításával. A program által lehatárolt térségben közel 945,000 ember él, amely 6,800 km²-nyi területet jelent. Luxembourg városa, amely a régió dinamikus centruma, állandó forgalomtorlódásokkal küzd, ezért a program egyik fő célja egyrészt a tudományos kutatásokra alapuló elővárosias jelleg kialakítása lett. Másrészt, Luxemburg jól ismert természeti szépségei, természetvédelmi parkjai, és kiváló minőségű levegője és vizei következtében a turizmus meghatározó gazdasági tényező a nagyváros életében. Ebből kifolyólag fontos a határokon átnyúló együttműködés. A programot 2001. december 18-án hagyták jóvá, és 2006-ig tart. A projekt hét prioritást fogalmazott meg. 1. Város-vidék fejlesztés: a régió rendkívül sokféle szerkezetű részből tevődik össze, a projekt stratégiája értelmében integrálni kell a városi területeket a vidékkel, amelyet a szociális, kulturális, oktatási, turisztikai hálózatok fejlesztésével,
és
gazdasági
tevékenységek
vidéken
való
megsokszorosításával valósítanak meg (2,8 millió €) 2. Gazdasági fejlesztés: a kicsi és közepes méretű vállalkozások támogatása, és a régió befektetési potenciáljának növelése (1,7 millió €) 3. Turisztika és kultúra: a turisztika és a kultúra területén az állami és privát szektor együttműködésének megvalósítása (2,8 millió €) 4. Munkaerőpiac és továbbképzés: a munkaerőpiac fejlesztése és a tudomány
áramlásának
megerősítése,
a
továbbképzés
területén
együttműködés megvalósulása, továbbá munkahelyek létesítése (1,1 millió €) 5. Természet és tájkép: a természeti források gazdagítása és természetvédelmi parkok védelme, továbbá finanszírozhatók hálózati projektek a
100
mezőgazdasági
területek
fenntartható
kihasználtságáról,
és
a
természetvédelmi programok megvalósítása (1,1 millió €) 6. Hálózat és kommunikáció: a polgárok bevonása a kommunikációba, a helyi programokba (1,1 millió €) 7. Technikai megvalósítás (0,6 millió €)
Luxemburg - INTERREG II Státusz:
befejezett (1994-1999)
Terület :
regionális fejlesztés (Interreg II.)
Finanszírozás
EU 50% - 30 M € (85% ERDF, 15% ESF)
A projekt akcióprogramjainak keretében Lorraine (Franciaország), Wallonia (Belgium)
és
a
Luxembourgi
Nagyhercegség
teljes
területe
közötti
együttműködés jött létre az Interreg II-nek köszönhetően, mely az 1994-1999 között időszakban került megvalósulásra. A program fő célkitűzései a következők voltak:
a határmenti területek gazdasági fejlesztése
humán erőforrások fejlesztése: a helyi ipar szükségleteinek megfelelően továbbképzési és fejlesztési tervek végrehajtása, információs hálózatok megerősítése
határmenti területek környezetvédelme: a vidéki régiók közötti partnerség kiépítése és erősítése, illetve a szemétfeldolgozás és vízszabályozás tekintetében együttműködési koncepciók kiépítése
101
MADRID CAPITALS ITTS Státusz:
folyamatban lévő (2002-2004)
Terület :
5. K+F keretprogram
Finanszírozás
EU 49% - 2,5 M €
A CAPITALS ITTS projekt keretében kísérleti jelleggel egy integrált turisztikai és közlekedési, B2B alapú információs hálózatot hoznak létre a résztvevő öt fővárosban található helyi felhasználók számára. A projektben tehát turistáknak szóló, széleskörű információkat tartalmazó weblapot;
kulturális
és
közlekedési
felvilágosítást,
valamint
helyfoglalási
lehetőséget biztosító hálózatot; illetve a távolsági buszokat kiszolgáló, útvonal- és parkolási tájékoztatást nyújtó rendszert létesítenek. A projekt célkitűzése, hogy mindezek interneten,
az
információk
text-to-speech
felhasználóbarát
felületen
telefonközpontokon,
legyenek
helyi
elérhetőek
Infopontokon
és
mobiltelefonokon (WAP) keresztül. Madridban két konkrét szolgáltatást valósítottak meg. 1. Távolságibusz-irányítási Rendszer: Ez a kísérleti fejlesztés a városba tartó távolsági buszok vezetőit látja el valósidejű információkkal a forgalmi és torlódási helyzetről, valamint a parkolási lehetőségekről. Mindezek figyelembevételével a rendszerről a buszvezető lekérheti a „legjobb útvonal” opciót;
kiválaszthat
számos
indulási
és
érkezési
pontot;
tájékozódhat arról, hogy a város mely parkolóiban van hely, és ez alapján lefoglalhat az általa választott parkolóban parkolóhelyet. A rendszer a busz fedélzetén található GSM-készülék segítségével érhető el. Ezen kívül autóval közlekedő egyéni turisták is csatlakozhatnak rá. 2. Közlekedési és turisztikai adatok integrált felhasználásának szemléltetése: Ez a kezdeményezés azt célozza, hogy egy közös, többféle információt egyesítő adatbázist egy speciális hálózaton keresztül a város frekventált helyein felállított „infopontokról” használhassanak a városba érkező látogatók. A rendszeren a város különböző nevezetességeire lehet egy térképen rákeresni. A keresett hely kiválasztása után a rendszer az adott hellyel kapcsolatos tudnivalókat jeleníti meg (nyitvatartási idő,
102
jegyárak, a hely jellege stb.), valamint azt is, hogy a különböző közlekedési eszközökkel miképpen lehet a kiválasztott helyre eljutni. Továbbá tájékoztatást lehet kérni tetszőleges pontok közötti forgalmi helyzetről, az ideális útvonalról stb. is.
Madrid – fenntartható fejlődés
Státusz:
folyamatban lévő (2001-2006)
Terület :
5. K+F keretprogram (EESD)
Finanszírozás
EU 18,5 M €
A projekt célja, hogy ösztönözze az alternatív energiaforrást használó, zérókibocsátású
tömegközlekedési
rendszerek
kifejlesztését
és
elterjesztését. A projekt megvalósítása során 9 uniós és 2 unión kívüli városban 27 olyan buszt állítanak rendszerbe, amelyek speciális hidrogéncellás motorokkal üzemelnek. A buszok a tervek szerint két évig lesznek üzemben, mely idő eltelte után a tapasztalatok felhasználásával tovább kívánják fejleszteni a rendszert, és még több városra kívánják kiterjeszteni az ilyen rendszerű tömegközlekedési eszközök használatát. A projekt nem csak a buszok kifejlesztését tartalmazza, hanem kiterjed a kiszolgáló- és ellátó rendszerek megtervezésére is. A projekttel egyúttal a CO2, NO2, SO2 kibocsátás mérséklését is el kívánják érni, valamint célként szerepel az európai gazdaság fellendítésében való közreműködés, és végül a kyotói egyezményben foglalt célkitűzéseket is szem előtt tartják. Madridban 2003 májusában adták át az első ilyen típusú buszt.
MEDITERRANEAN VERANDAHWAYS Státusz:
folyamatban lévő (2002-2005)
Terület :
Városfejlesztés, környezetvédelem (LIFE II.)
Finanszírozás
EU 32% - 600.000 € (ERDF)
A projekt célja a fenntartható várostervezés keretében egy innovatív, nagyobb
közterületek
számára
kialakított
kipróbálása.
103
„bio-klimatikus”
rendszer
A fenntartható városi fejlődés jegyében Madrid városa egy rendkívül ambiciózus tervbe (ECO-VALLE stratégiai program) kezdett 1999-ben. Az Ensanche de Vallecas nevű kerületben egy részben önkormányzati tulajdonú, részben magánkézben lévő városrész felépítését kezdték meg. A mintegy 25 ezer lakás felépítését tartalmazó terv fontos jellemzője, hogy a megvalósítás során igyekeznek
hasznosítani
az
energiafelhasználás,
a
környezetvédelem,
a
zajártalmak csökkentésének legújabb technikáit. Az egyes célok eléréséhez több projektet is támogat az EU. (Lsd. még: SUNRISE, WATER SPIRALS projektek.) A projekt célja a „bio-klimatikus” rendszer próbaüzemén belül az épületek hűtése során felhasznált energia mennyiségének csökkentése révén mérsékelni a széndioxid-kibocsátást,
és
ösztönözni
a
szabadtéri
területek
természetes
módszerekkel történő fejlesztését. A projekt része az is, hogy a lakossággal, a hatóságokkal és a várostervezési szakemberekkel megismertessék az elért eredményeket.
M40-es körgyűrű Státusz:
befejezett (1995-1997)
Terület :
közlekedésfejlesztés
Finanszírozás
EU 85% - 140 M € (Kohéziós Alap)
A projekt célja a madridi elkelürlő autópálygyűrű befejezése volt. Minden fővároshoz hasonlóan Madridban is nagy szükség volt egy, a várost elkerülő autópálya-gyűrűre, hogy csökkentsék a lakóövezetek zajterheltségét, a levegőbe került kipufogógázok mennyiségét, hogy lerövidítsék az utazási időt és növeljék a közlekedésbiztonságot. Madrid ráadásul a sugaras szerkezetű spanyol úthálózat központja, ezért a megvalósult autópálya-építés megkönnyítette a régiók közötti érintkezést, azaz regionális szinten is nagy jelentősége van.
104
En el Corazón de Madrid Státusz:
befejezett (1997-1999)
Terület :
Városfejlesztés (URBAN)
Finanszírozás
EU 50% - 11,9 M € (Kohéziós Alap)
A program célja a madridi városközpont rehabilitációja, tekintettel a városrész (gazdaságilag, szociálisan, stb.) rendkívül lepusztult állapotára. Ennek a célnak az elérésére egy komplex, több területet felölelő programot valósítottak meg.
A városközpontban 18 színház és 19 mozi található. A projekt keretében felújították ezeknek a környékét. Kiszélesítették a járdákat, új borítással látták el az utakat, tágasabb tartózkodási helyeket alakítottak ki a létesítmények környékén, növelték a zóna kivilágítottságát.
A fenti kulturális intézmények felújítására építve különböző művelődési centrumokat hoztak létre, új munkahelyeket teremtve ezzel.
A program következő célkitűzése a városrész szociális ellátásának javítása volt. Ennek keretében különböző intézeteket alapítottak. (Pl.: a perifériára szorult fiatalok számára, Alzheimer-betegek ellátására, külföldi nők számára,
egy
drogprevenciós
központot,
reszocializációs
intézetet
prostituáltak részére stb.)
Végül a városi környezet fejlesztése is szerepet kapott a projektben. Így parkokat és egyéb zöld övezeteket, földalatti parkolókat stb. létesítettek.
105
PÁRIZS Konver II. (Ile-de-France, Párizs) Státusz:
befejezett (1995-1997)
Terület :
Városfejlsztés (URBAN)
Finanszírozás
EU 29% - 5,5 M € (85%ERDF, 15% ESF)
A konver II program a hanyatló, meggyengült ipari vidékek védelmére, és azok talpra állítására hivatott. A program lefedi az Ile de France régióban található, Massyt, Nanterret (Párizs külvárosa), Argentueilt, Saint-Denist és Saint-Ouent. A projekt keretében megvalósuló beruházások, fejlesztések a következő területeket érintették a résztvevő városok, kerületek (Massy, Nantarre, Argentueil, Saint-Denis és Saint-Ouen) urbanisztikai programjaiban:
ipar minőségének, stratégiai tervezésének növelése
a technológiai potenciál növelése
a gazdasági, pénzügyi és technikai környezet növelése
továbbképzés és szociális tanácsadás
nyilvánosság,
a
monitoring
és
az
értékelés
állandó
meglétének
kötelezettsége
Keleti TGV 1,2,3 Státusz:
befejezett (2000-2002)
Terület :
Közlekedés- és regionális fejlsztés
Finanszírozás
EU 605 M € (EIB)
A projekt célja Párizs és Kelet-Franciaország hozzákapcsolása a keleteurópai gyorsvasúthoz. A konstrukció több lépcsőből állt. A munkálatok két vasútvonalon folytak, az egyik a Párizs/Metz/Nancy, a másik pedig a Párizs/Metz/Strasbourg volt. 2001. március 23-a és 2002. október 22-e között több lépcsőben folyósították a szükséges pénzt, a munkálatokhoz felvett 605 millió € kölcsönt.
106
Az új gyorsvasútvonal jelentősen lecsökkenti az utazási időt: a Párizs és Strasbourg között 4 órás utat 2 óra 20 percre, míg Párizs Frankfurt között 3 óra 45 percre redukálta. Az Európai Unió 14 prioritása közül az egyik a Transz-Európai Hálózat (TEN). Az EIB, több francia vasútvonal finanszírozásában vett részt (például a TGV Atlantique-ot 340 millió €val, TGV Észak-ot 884 millióval, és a TGV Mediterránt 618 millióval támogatta)
Aulnay-sous-Bois Státusz:
befejezett (1994-1999)
Terület :
Városfejlesztés (URBAN)
Finanszírozás
EU 39% - 8,8 M € (88% ERDF, 12% ESF)
A program Aulnay-sous-Bois (Ile de France régió, Párizs külvárosa) északi területének társadalmi-gazdasági rehabilitációját célozta meg. Helyi gazdasági aktivitás hiányában, ez a terület jelentős nehézségekkel küzd. Az egyetlen helyi szupermarket bezárt évekkel ezelőtt, 1980-1990 között a munkanélküliség 44%-al nőtt.
A projekt célja volt, hogy e területeken
munkalehetőségeket generáljon, amelyet roissy-i repülőtéri egységekhez, illetve a sűrű ipari- és kereskedelmi körzethez, Párizs észak-nyugati részéhez kapcsolódva valósított meg. A program lényege, hogy Aulnay-sous-Bois munkanélküliségtől sújtott részét újjáélessze, azáltal, hogy bevonja a közelben lévő aktív ipari területek vérkeringésébe, továbbá támogatja a helyi gazdasági, illetve üzleti élet felélénkítését, amelyet egy helyi alapítvány létrehozásával segít. Összesen 150 új vállalat jelentkezett, az ezeket toborzó céghez az AIINEP-hez. Együttműködve a közeli Roissy térséggel (Párizs közelében levő repülőtér és körzete) hét továbbképzési szemesztert tartottak, a helyi munkaerőpiac igényeihez illeszkve.
107
Ile-de-France – Objective 2 Státusz:
folyamatban lévő (2001-2006)
Terület :
Regionális fejlesztés
Finanszírozás
EU 30% - 142,3 M € (85% ERDF, 15%ESF)
A projekt célja, hogy a Párizs és környékének régiójában tapasztalható gazdasági-társadalmi
válsággócokat
felszámolva
átfogó
rehabilitációs
program induljon. A program kedvezményezett területe a régió 0,7%-a, ahol összesen 476.000 lakos él, ami a régió összlakosságának 43%-át jelenti. A területet a szupermarketek
térnyerése
teljesen
meggyengítette,
főleg
a
klasszikus
kereskedelmi szféra szenvedett kárt, ez negatívan hatott a munkaerőpiacra, leginkább fiatalokat és a nőket érintve. A létbizonytalanság, és a városi levegő minőségének fokozatos romlása, sokakat, nagyrészt a középosztály köréből, arra késztetett, hogy elvándoroljanak a térségből. A program 3 prioritás körül mozog: 1. kezdeményezni kell a helyi kohéziós tervek fejlesztését és a helyi kapacitások
növelését
(nagy
projekt-beruházásokat
megelőző
előtanulmányok készítésének finanszírozása továbbá a helyi munkaerő bevonásának biztosítása) 2. vonzóbbá kell tenni a régiót a lakosok és az üzleti élet számára (a munkanélküli
területek
átalakítása
és
a
helyi
bevásárló-területek
rehabilitációja) 3. hangsúlt kell fektetni a gazdasági alapok és a foglalkoztatás támogatására, növelésére és fejlesztésére (képzések elérhetőségének és minőségének növelése, az információk jobbítása a foglalkozásokról, és több ismeretség az üzleti életről, továbbá a továbbképzési központok modernizációja)
108
Le Mantois Státusz:
folyamatban lévő (2001-2006)
Terület :
Városfejlesztés (URBAN II.)
Finanszírozás
EU 30% - 12,9 M € (ERDF)
A projekt célja, hogy a Párizs folyamatos terjeszkedéséből származó strukturlis problémák kezelésére megoldást találjon és az érintett területek számára segítséget nyújtson a fellépő urbanisztikai problémák legyőzéséhez. A program két várost foglal magába, a Párizstól nyugatra fekvő, Párizs külvárosához tartozó, Yvelines körzetéhez tartozó Mantes-la-Ville-t és Mantes-laJolie-t. Ezek a városok az 1950-es, 1960-as és 1970-es években végrehajtott városterjeszkedés eredményei, amit azonban az ipari fejlődés nem követett. A projekt alapja a magánszektor és az állami szektor közötti együttműködő kapcsolat erősítése. A program prioritásai a következők: 1. a városok újjáélesztésének biztosítása a gazdasági fejlesztésen keresztül (2,5 millió €) 2. a természeti és kulturális örökségek hozzáférhetővé tétele a városok környékének felfejlesztésével (4,6 millió €) 3. a helyi lakosok esélyegyenlőségének növelése (kl: 2,45 millió €) 4. a környéken lévő területek feljavításának támogatása és vezetésének fejlesztése (2,7 millió €)
Ile de France, Clichy-sous-Bois
Státusz:
folyamatban lévő (2001-2006)
Terület :
Városfejlesztés (URBAN II.)
Finanszírozás
EU 30% - 12 M € (ERDF, ESF)
A program, Párizs külterületeihez tartozó, Clichy-sous-Bois és Montfermeil városának fejlesztésére terjed ki. A két város Párizstól keletre fekszik. Az 1960-as években megindult fejlesztési folyamat megszakadt, ráadásul az eltervezett országút sem került megépítésre
109
Roissy és Marne la Vallée között. Mivelhogy messze vannak a főútvonaltól, a két települést nem könnyű megközelíteni, főleg Montefermeil-t, ráadásul a Párizzsal összekötő RER gyorsvasút rendszertől is igen elzártak. Mindez megmagyarázza, hogy gazdasága miért olyan fejletlen. Annak ellenére, hogy Ile de France tartományban a munkanélküliség átlaga 9,3%, itt a munkanélküliség nagyon magas,
Clichyben
közel
19%-os,
Montfermeilben
14%-os.
A
legutóbbi
közvélemény-kutatások kimutatták, hogy Clichy lakosságának 60%-a ha tehetné egszívesebben elköltözne innen. A bevándorlók száma 1999-ben 42% Clichyben, és 28% volt Montefermeilben, akik főként észak-afrikaiak és törökök. A projekt prioritásai a következők:
a város-fejlesztést környezeti alapokra helyezése (környezetvédelemmel kapcsolatos fejlesztek)
a tudáshoz való hozzáférés egyenlővé tétele és a mobilitás elősegítése (küzdelem a kirekesztés minden formája ellen, a külföldiek szociális és foglalkoztatási
integrációja,
a
legfontosabb
közlekedési
vonalak
elérhetővé tétele, illetve a diákok iskolai szállításának fejlesztése)
helyi felszerelések és szolgáltatások elérhetővé tétele a foglalkoztatottak számára (a terület vonzóképességének növelése, leginkább a környék üzleti negyedének felfejlesztése, a kereskedelmi felszerelések és szolgáltatások renoválásán keresztül)
Val de Seine, Ile de France Státusz:
folyamatban lévő (2001-2006)
Terület :
Városfejlesztés (URBAN II.)
Finanszírozás
EU 35% - 11 M € (ERDF, ESF)
A projekt az érintett települések korábbi fejlesztési hibáinak kijavítására, illetve a Párizzsal való kapcsolat javítására helyezi a hangsúlyt. A két település Párizs külterületeihez tartozik: Mureaux és Ecquevilly a Szajna völgyében Párizstól nyugatra található, ahol az 1950-es, 1960-as, 1970-es évek fejlesztési programjainak keretén belül gyenge, kevésbe sikeres gazdasági fejlesztést hajtottak végre. A környező területek teljesen el vannak zárva a város centrumától, így nagyon nehezen lehet őket megközelíteni A helyieket a szociális integráció nehézségeivel küzdenek, mivel a térség szegénységtől, munkanélküli-
110
ségtől és bizonytalanságtól szenved. A projektet 2001. december 14-én hagyták jóvá, és 2006-ig tart. A program három fő területre terjed ki:
az életminőség javítása - épületek felújítása és a térség megközelítési lehetőségeinek kiépítése, ez jelenti a közlekedési eszközök útvonalának kiépítését, illetve a közterületek felújítását (1,7 millió €)
a foglalkoztatottság fellendítése és a fejlesztő, illetve alternatív képzések bevezetése – a következő területeken: az egészségügyi oktatás, a környéken lévő gyermekgondozók, gyermekvigyázók, az újonnan létrehozott idegen nyelvi központban (4,2 millió €)
gazdaságfejlesztés és új szolgáltatások – új üzletek indításának támogatása megfelelő
üzlethelyiségek
biztosításával,
helyzetének fejlesztésével (5 millió € felett)
111
illetve
az új
szolgáltatások
LISSZABON ZONA URBAN LISBOA (Vale de Alcantara) Státusz:
folyamatban lévő (2001-2006)
Terület :
Városfejlesztés (URBAN II.)
Finanszírozás
EU 50% - 5,6 M € (ERDF)
A projekt célja a városrész kohéziójának megteremtése, társadalmi kirekesztettség csökkentése, a szociális és gazdasági körülmények javítása, valamint a társadalmi és kulturális élet felpezsdítése. Az érintett városrész, Vale de Alcantara több kisebb kerületből tevődik össze, melyek közül gazdasági és szociális problémainak súlyossága folytán kiemelkedik Casal Ventoso: magas munkanélküliségi arány, alacsony az iskolázottság mértéke a lakosság körében; gyakori a tanulmányok idő előtti befejezése; jelentős a bűnözés,
fiatalkori
bűnözés,
a
legtöbb
bűncselekmény
kábítószer-
kereskedelemmel kapcsolatos; leromlott, elhanyagolt városi környezet; gyakori egyes társadalmi csoportok kirekesztése, jellemző a társadalmi élettől való elhatárolódás. A projekt főbb célkitűzései:
A városrész kohéziójának előmozdítása, a legkritikusabb körülményekkel szembenéző kerület integrálódásának
elősegítése, az egész városrészt átfogó vállalkozások, a gazdaság és szolgáltatások fejlesztésének támogatása;
Jogok
és
kötelességek
tudatának
erősítése a
lakosság
körében,
esélyegyenlőség a munkaerőpiacon, iskolázottság
számának növelése, szociális segélyekhez való hozzájutás támogatása;
Megelőzni, korlátozni a városrészben folyó drogkereskedelmet.
112
Carris – Lisszaboni Városi Közlekedés Státusz:
folyamatban lévő (2002-2006)
Terület :
Közlekedésfejlesztés
Finanszírozás
EU 50% - 60 M € (EIB)
A projekt célja, hogy 2002-2006 között a lisszaboni városi tömegközlekedési rendszer reformját valósítsa meg, elsősorban a felszíni tömegközlekedés javításával és stratégiai fejlesztésével. A projekt keretében végrehajtandó akciók, beruházások:
A busz- és villamos-állomány fejlesztése, felújítása
A közlekedésben érintett köztulajdonú épületek valamint adminisztrációs központok és az ezekhez tartozó területek felújítása
Új karbantartó eszközök és eljárások biztosítása
Az irányítást ellátó információs rendszerek fejlesztése
A lisszaboni tömegközlekedés infrastruktúrájának korszerűsítése
A szolgáltatások minőségének javítása, számának növelése
A személyautó-használat csökkentésére való ösztönzés a torlódások elkerülése végett
A tervek szerint a projekt – többek között a Carris cég által vásárolt modern és környezetbarát
közlekedési
eszközök,
valamint
a
személyautó-használat
csökkentése – a városközpontban kisebb mennyiségű káros gázkibocsátást és zajt eredményez majd, kellemesebbé téve így a városi miliőt.
Lisaction Státusz:
folyamatban lévő (2001-2006)
Terület :
regionális fejlesztés (ALTENER II.)
Finanszírozás
EU 60% - 2,5 M €
A projekt célja a térség regionális fejlesztésének útjában álló akadályok megszüntetése. A kitűzött célok: 1. Erősíteni a kötődést a regionális kutatás-fejlesztési tevékenységek és az ismeretszerzés, ismeretterjesztés között, és elősegíteni a versenyképesség
113
növekedését a differenciálódás és a fejlesztés által a regionális leányvállalatokban. 2. Növelni az információs szolgáltatást és a technológiai támogatását a vállalatoknak, hozzájárulva ahhoz, hogy ezek a vállalatok jobban észleljék és tájékozódjanak a technológiai fejlesztésekről, és különösképpen nagy figyelemmel legyenek a regionális gazdasági rendszerben szerkezetileg fontos részekre. (társaság alapítása a fejlesztési szolgáltatások érdekében) 3. Ösztönözni a technológia átadását, (mindenekelőtt az új vállalatok létrehozásának
szintjén),
spin-off
egyetemisták
ajánlását,
úgy
az
alaptechnológiával rendelkező vállalatok alakulásának segítésében, mint a Tudományos és Technikai Parkok szolgáltatásainak terjesztésében. (legalább
harminc
új
üzleti
terv
elkészítését
alaptechnológiával
létrehozandó vállalatok alapítására, valamint két projekt a Regionális Parkok és Pontok által ellátott feladatok megszilárdítására) 4. Hatást gyakorolni a technológiára és az információs társadalomra. (Előadássorozatok az új technológiák használatának elterjesztésére az információs társadalomban, és további nyolc program, amely arra irányul, hogy a fiatalok is megismerjék e technológiai újításokat)
PORLVT II / Lisszabon és a Tejo völgy régiójának fejlesztési terve Státusz:
Befejezett (1994-1999)
Terület :
Regionális fejlesztés (URBAN II.)
Finanszírozás
EU 65% - 422,5 M €
A PORLVT néven futó program fő célkitűzéseként a régió gazdasági alapjainak megerősítését határozta meg. A projekt három alprogramból állt össze, melyek a következők: 1.) A területi kohézió megerősítése, az életszínvonal növelése 2.) A régióra nézve stratégiai fontosságú fejlesztési tervek megvalósítása 3.) Dinamikusabb gazdaság a régión belül Lisszabon és a Tejo völgy régióját a program három alrégióra bontja, melyek közül egyik maga a főváros. A PORLVT II összes projectje (szám szerint 792) közül,
114
mintegy 255 önálló, de egymással összefüggésben álló program vonatkozott Lisszabonra. Ez az összes európai hozzájárulás 41%-át tette ki. A projektek legnagyobb része a közlekedésfejlesztésre vonatkozott.
115
RÓMA Lazio Státusz:
folyamatban lévő (2000-2006)
Terület :
regionális fejlesztés (Objective 2.)
Finanszírozás
EU 35% - 371,5 M € (ERDF)
A program elsődleges célja, hogy az infrastrukturális hálózatot megerősítse, tökéletesítse a gazdasági versenyképességet és kiaknázza a kulturális értékeket és a környezeti értékeket. A program által meghatározott prioritások a következők:
A környezet fejlesztése, mindenekelőtt a környezetminőség alapvető körülményeinek javítása, a hulladék újrahasznosításán át a károsanyagkibocsátásig, a termelés fokozásától az energiaforrások felhasználásáig. Az EU támogatása ezen a részterületen 47.488
millió €, amely magába
foglalja a tájékoztató tevékenységet is.
Az infrastrukturális hálózat megerősítése, az út-, a víz és az információs hálózat tökéletesítése. A részterület támogatása 118.124 millió €.
A különböző helyi rendszerekben rejlő lehetőségek kiaknázása, úgy a magas szintű, speciális gyáripart vagy a gazdasági fejlődés potenciális zónáit magába foglaló területeken, mint a gazdasági fejlődés alapját jelentő területeken.
Az elmaradottabb területeken a gyáripar fejlesztésének
előmozdítása a szolgáltatások tökéletesítésével; a szociális és a városi hanyatlás okainak kiküszöbölése; a környezettudatosság növelése. Ezekre a célokra 126.455 millió € támogatást fordít az EU.
A
gazdasági
versenyképesség
javítása.
Elsősorban
a
kis-
és
középvállalkozások támogatása, az új vállalkozások megalakításának elősegítése, a regionális termékek nemzetközi piacon való megjelenésének ösztönzése. Az erre a célra fordítható támogatás 71.822 millió €.
A célok megvalósításához szükséges koordináló, ellenőrző és értékelő szervezet felállítása. Az erre fordítható összeg 7.634 millió €.
116
Róma, szociális kohézió Státusz:
folyamatban lévő (2003-2005)
Terület :
Egészségügy és oktatás
Finanszírozás
EU 33% - 100 M € (EIB)
A projekt részt vállal a város 2003-2005-ös befektetési programjában, amely érinti a szociális újraelosztó rendszer javítását, valamint a szociális és gazdasági megújhodást a város elmaradott külvárosi területein. A program tárgya, hogy a legkülönbözőbb alprogramokon keresztül segítséget nyújtson a szociálisan hátrányos helyzetű csoportoknak (gyerekeknek, időseknek, munkaképteleneknek), támogassa a szociális és gazdasági megújhodást a város azon részein, ahol mindez hiányzik, továbbá az életszínvonal növelése ezekben a zónákban.
Munka/élet békéltető csoport Státusz:
folyamatban lévő (2001-2006)
Terület :
szociális fejlesztés (EQUAL)
Finanszírozás
EU 1 M €
A projekt célja: új módszerek, megközelítési módok kidolgozása a szociális egyeztetéssel
kapcsolatos
témakörökben,
a
territoriális
szemléletű
„Munkahely/Élet Békéltető Pont” kidolgozásának köszönhetően, az új módszerek gyakorlati megvalósításának tanulmányozása azon vállalatok és szervezetek számára, amelyek a szociális egyeztetés területén végeznek speciális tevékenységet. Az EQUAL projekt általános stratégiája a célcsoportok szempontjából három szintre terjed: területi szint (felhasználók, közvélemény), közgazdasági szint (magán illetve állami szervek, helyi hatóság), politikai szint (helyi és nemzeti intézmények). A teendők stratégiai ötvözetére a következő makroterületeken van szükség: strukturális területi lépések az egyeztetési pontok kialakításakor, az emberi erőforrást célzó lépések, operatív lépések az állami és magánszférában, politikai és kulturális lépések, mint információ és érzékenység.
Prassi Státusz:
folyamatban lévő (2001-2006)
117
Terület :
foglalkoztatás bővítés, szociális fejlesztés (EQUAL.)
Finanszírozás
EU 100% - 5 M €
A Prassi projekt célja a gazdasági és erre építve a szociális alapok megerősítése a társadalmi együttműködés intézményének megerősítésével és a piacra való belépés könnyítésével. A célkitűzések megvalósítása hat lépésben történik, amelyből három a közegészségügy illetve a társadalmi rendszer optimalizálását és támogatását célozza míg másik három a társadalmi együttműködő felek piaci betörését és pozíciójának megerősítését szolgálja. A szociális vállalkozások szempontjából létfontosságú, hogy kapcsolatban álljanak azzal a területtel, amely a vállalkozás által termelt erőforrásokat és a vele szemben támasztott igényeket tükrözi – úgy a vállalkozás mint a társadalom szempontjából. Ez csak a helyi intézményekkel (közalkalmazott adminisztrátortól magáncégeken át a jóléti és szociális szolgáltatásokig) való együttműködéssel, tevékenységükben való részvétellel érhető el. A társadalmi vállalkozás fejlődése tehát szorosan kapcsolódik minden olyan tényezőhöz, amely szerepet játszik a helyi környezet fejlődésében. A legjelentősebb lépés egy magas színvonalú piaci szolgáltatásokat (beleértve az Internet
alapú
E-szolgáltatásokat)
nyújtó,
a
„hagyományos”,
sikeres
vállalkozásokkal együttműködő ügynökség kialakítása.
Fenntartható várostervezés Státusz:
folyamatban lévő (2003-2006)
Terület :
Környezetvédelem, városfejlesztés (LIFE)
Finanszírozás
EU 50% - 900.000 €
A projekt célja annak bemutatása, hogy a városi törvényhozás hogyan ösztönözheti
hatékonyan
a
gazdasági
szereplők
bevonását
olyan
városfejlesztési kérdések kidolgozásába és megvalósításába, amelyek a magas környezeti értékű városi zöld területek kialakítását célozzák. A zöld területek a városi környezet szerves és nélkülözhetetlen alkotói. Ezek a területek (parkok, játszóterek, temetők, iskolák és sportpályák, magánkertek, magánterületek, folyópartok stb.) egyre nagyobb nyomásnak vannak kitéve, különböző részvényesek teljes kihasználásukra törekednek, és gyakran kerülnek a várostervező politika fókuszába. Nyilvánvalóan igény van tehát a zöld területek
118
környezettudatos kezelésének és más várospolitikai igények összehangolására. Az elmúlt 20 év során a városfejlesztési tervek egyre inkább felismerik az ilyen területek értékét. A politika kialakításában és a gyakorlati megvalósításban való részvételi szemléletű megközelítés elősegítheti, hogy a részvényesek – egyéb várostervező és fejlesztő igények megfontolása mellett – nagyobb figyelmet fordítsanak a város biodiverzitására is.
3. Célkitűzés operatív program Lazio régiónak Státusz:
folyamatban lévő (2000-2006)
Terület :
Foglalkoztatás és szociálpolitika (3. operatív program)
Finanszírozás
EU 314 M € (ESF)
Az Operatív Program célja a munkanélküliség és a képzettség-deficit leküzdése. Az ennek keretében szervezett programok és akciók sora lehetőséget
ad
megváltozzon,
arra, a
hogy
a
társadalom
munkaerőpiacon
az
foglalkoztatási
alulreprezentált
szerkezete
rétegek
több
lehetőséget kapjanak, valamint hogy életben tartsák a termelő szektort. A program 5 prioritást követ: 1.) Közreműködik a foglalkoztatáshoz egy aktív munkaerőpiac létrehozásával, amely magába foglalja a munkanélküliség leküzdése érdekében a fejlesztéseket és promóciókat. (36%) 2.) Támogatja
a
szociálisan
kirekesztett
rétegek
integrálását
a
munkaerőpiacba. (5%) 3.) Alátámasztja az oktatásfejlesztést, a szakmai képzést, az élethosszig tartó továbbképzést. (29%) 4.) Segíti a munkaerőpiac flexibilitását. (16.7%) 5.) Segíti a nőket a munkaerőpiacon való elhelyezkedésben, képzéssel, az akadályok lebontásával, a nemi megkülönböztetés megszüntetésével. (10.3%) 6.) Mindezek megvalósításához szükséges technikai háttér finanszírozása. (0.3%)
119
STOCKHOLM ALFA Státusz:
folyamatban lévő (2002-2005)
Terület :
Foglalkoztatás- és szociálpolitika (EQUAL)
Finanszírozás
EU 100% - 1,4 M € (ESF)
A program célja, mindenki számára egyenlő esélyt teremteni a munkavállalásban, nemre, származásra, illetve mozgáskorlátozottságra való tekintet nélkül. A projekt jelmondatában szereplő hozzáférhetőség szó négyféle megközelítést jelent: 1. fizikai: épületek, közlekedési eszközök, munkakörnyezet kialakítása. Itt nem csak a mozgáskorlátozottak közlekedésének megkönnyítéséről van szó, hanem például arról is, hogy egy allergiás ember számára a munkahelyi menzán fel legyen tüntetve az étel minden összetevője. 2. pszichoszociális: a munkahelyi diszkrimináció ellen irányul, amely kiterjed egészen a bejárat közvetlen közelében történő dohányzás mellőzésére is. Ez persze nem szankciókat jelent, hanem a dolgozókat kívánják arra ösztönözni, hogy maguktól is belássák, hogyan tudnak leghatékonyabban egymással/mellett dolgozni. 3. informatikai: az információk több médiumban való közzététele, hogy ahhoz mindenki hozzáférhessen. 4. kommunikációs: mindenki részt tudjon venni a beszélgetésekben. Ehhez hozzátartozik
a
jó
akusztikai
környezet
kialakítása,
jeltolmácsok
foglalkoztatása, illetve a weboldalak, s az intranet használatának lehetősége mindenki számára. A célok eléréséhez egy gazdasági szektorok felett átívelő együttműködés kiépítése a projekt legfontosabb eleme. Így a közszféra, a magánszektor, egyesületek illetve munkaerőpiaci szervezetek bevonása egy partnerségi hálózatba: a. Hozzáférhetőségi Kompetenciacentrumok kialakítása (Kompetenscenter för Tillgänglighet, KCT), melyek egy regionális hálózat kialakításával egyrészt az igényeket mérik fel, másrészt a munkaerőpiaci szereplők
120
között közvetítenek. Ilyen központ jelenleg Stockholmban és Malmöben működik. Ezekben a központokban ún. hozzáférhetőségi konzulensek dolgoznak, olyan mozgássérültek, akiket speciálisan ennek a feladatnak az ellátására képeztek ki. b. Hozzáférhetőségi
konzulensek
képzése
illetve
foglalkoztatása
a
munkaügyi hivatalokban. c. Együttműködés a Munkaügyi Hivatallal és a munkaerő közvetítőkkel, azért hogy gyakoroljanak hatást a cégekre, állásajánlataikat tegyék nyitottá minél több mozgáskorlátozott számára. d. Együttműködés
a
munkaadókkal,
hogy
azok
dolgozzanak
ki
munkamódszereket illetve munkarutint, amelyekkel megkönnyítik a mozgássérültek helyzetét a munkahelyeken. e. Kiadványokkal,
oktatással
közreműködni
az
előítéletek
megváltoztatásában. f.
Nemzetközi és regionális együttműködési hálózatok kiépítése.
AVANTI Státusz:
Befejezett (2001-2003)
Terület :
Információs technológia, K+F (5. keretprogram)
Finanszírozás
EU 100% - 2,8 M € (ERDF)
A projekt célja lehetővé tenni az on-line ügyintézést a kevésbé tapasztalt Internet-felhasználók internetes
felületét
számára: biztosítva
az
önkormányzati megvalósítani
ügyek az
intézésének
e-önkormányzati
tevékenységet. Távlati cél azonban az összes hivatalos ügy interneten keresztüli lebonyolításának lehetővé tétele. Virtuális internetes szolgáltatás jött létre Kista városrész önkormányzati ügyeinek intézésére „Mötesplats Kista” (kistai találálkozópont) névvel. A kistai kerületi bizottságok, a Biztosítási Pénztár, Munkaközvetítő Iroda, CSN (Central Study Allowances Board) hozott létre önálló homepage-et. Probléma volt azonban, hogy nehezen lehetett rajta megtalálni a szükséges információkat és szolgáltatásokat. Ekkor kapcsolódott be a AVANTI-projekt, s 2002 őszétől a következő fejlesztéseket hajtották végre:
általános információ a „Mötesplats Kista” szolgáltatásáról 121
hiba/probléma regisztráció
„call back” funkció
szállítási-szolgáltatás idősek és mozgássérültek részére: vonatkozó szabályok, illetve a szolgáltatás igénybevételének menete
kerületi bizottságok üléseiről készült jegyzőkönyvek hozzáférhetővé tétele
hozzászólások a bizottsági ülésekhez – e-parlament
e-mail FAQ
HANDKRAFT Státusz:
Befejezett (2001-2004)
Terület :
Foglalkoztatás és szociálpolitika (EQUAL)
Finanszírozás
EU 100% - 3M € (ESF)
A projekt célja kielégíteni munkaerőpiacon megjelenő igényt a szakképzett munkaerő utánpótlása tekintetében. Ehhez az ágazatban kíván strukturális változásokat
előidézni,
elsősorban
az
oktatás
területén,
mivel
ott
tapasztalhatók a legnagyobb hiányosságok. Felmérések
szerint
2010-re,
csak
ahhoz,
hogy
a
nyugdíjba
vonuló
szakmunkásokat felváltsák, kb. 100 000 szakmunkásra lesz szükség országszerte. Ezért korábban már a Handkraft 2000*-es program is kidolgozott egy hatékony, munkahelyi finanszírozású modellt az oktatásban. A Handkraft 2001 ezt a modellt próbálja integrálni az oktatási rendszerbe, illetve megoldani a tanulmányok finanszírozásának kérdését (diákhitel, diákstátusz, illetve anyagi ellenszolgáltatás a diákot tanító mesternek). A partnerek szerepe a projektben a szakmunkás foglalkozás jelentéséről/jelentőségéről felvilágosítást adni. Ennek keretében alkották meg a „Starta och driv modern lärlingsutbildning” (Megalapítani és megalapozni egy modern szakmunkásképzést) elnevezésű fejlesztési tervet.
Lys, Kompa, funka Státusz:
folyamatban lévő (2002-2004)
Terület :
Szociálpolitika
Finanszírozás
EU 100% - 1,2 M €
122
A projekt célja az idősápolás, mozgásszervi rendellenességben szenvedők, illetve az értelmi fogyatékosok gondozásában dolgozók kompetenciájának fejlesztése. A cél megvalósítása két fő lépésben történik, melynek első lépése az igények felmérése, és a munkahelyek bevonásával végrehajtott analízise jelenti. A program keretében 2500 lakost vonnak be az együttműködésbe, amely a terület összes foglalkozási ágát lefedi. A 2500 embert 100 különböző munkahelyről és 19 intézetből választják ki. Minden munkahely kiválaszt egy ún. arbetsplatsmotor-t („munkahelyi motor”), aki először képzésben vesz részt, majd egyfajta körzeti vezető szerepet tölt be, s rendszeres kapcsolatot tart fenn a projektvezetőséggel. Az egyes arbetsmotor-ok között is kiépül egy hálózat, ők is rendszeresen találkoznak és kicserélik tapasztalataikat. A projekt ezen része már megvalósult. A második lépésben, ami jelenleg is tart, a képzésben illetve kompetenciában tapasztalt hiányok, igények felszámolására tesznek kísérletet. Ez főként oktatásszervezési feladat. Az ápolók és személyi asszisztensek alapképzést kapnak, a koordinátoroknak
és
a
főnököknek
előadássorozatokat,
munkahelyi
szemináriumokat szerveznek. Fejlesztik az 1. lépésben kialakított együttműködési hálózatot, illetve időszakos munkahely-cserére is lehetőség nyílik. Az átfogó cél egy jól működő struktúra kidolgozása. Az arbetsmotorok megnevezése is megváltozik: kompetencia képviselők lesznek. Feladatuk a kompetencia-analízis eredményeinek végrehajtása. Az új megnevezés arra is utal, hogy funkciójuk a projekt lezárulása után is megmarad.
123
SLUP – Stockholms läns utvecklingspartnerskap för social ekonomi Státusz:
folyamatban lévő (2002-2005)
Terület :
foglalkoztatás- és szociálpolitika (EQUAL)
Finanszírozás
EU 45% - 700.000 € (ESF)
A projekt átfogó célja a szociális gazdaság és a szociális vállalkozások fejlődésének előmozdítása. A projekt célja a munkaerőpiacon működő diszkriminatív struktúrák, mellyel a munkavállalás és a vállalkozások útjában álló akadályokat számolják fel. Ezenkívül fontos a szociális gazdaság résztvevői közti együttműködés erősítése. A hangsúly a szociális gazdaság azon tevékenységeinek támogatásán van, melyeket kulturális egyesületek, szövetkezetek és alapítványok végeznek, főként az idős-és beteggondozás területén. Ehhez három fő területre kell koncentrálni: oktatás, szociális beszámolók készítése illetve segélyszolgálat létrehozása. A program keretében segélyszolgálat – ezen belül több különböző területre specifikálódott munkacsoport – működik, amely többek között IT-platformot alakított ki, amely a vállalkozások elindításához nyújt segítséget, illetve gazdasági, finanszírozási, cégvezetési, üzletfejlesztési kérdésekben. Ezenkívül a fórum információs és kommunikációs platformként is funkcionálna, amely a tudás és a tapasztalatok kicserélésére nyújtana lehetőséget.
Stockholm Matchning Státusz:
befejezett (2001-2003)
Terület :
Foglalkoztatás- és szociálpolitikai (EQUAL)
Finanszírozás
EU 100% - 1,1 M € (ESF)
A Stockholm Matchning egy rekrutálási projekt, amely a munkakeresők és a munkaadók közötti kapcsolat létrehozását tűzte ki célul. A projekt átfogó célja a szociális segélyre szánt kiadások drasztikus csökkentése. A projekt vezetője a kistai önkormányzat, melynek már 4 éves tapasztalata van ezen a területen. A program a vállalatokkal együttműködésben a munkaerőpiacon megjelenő igények szerint nyújt átképzést az álláskeresőknek. A vállalatok ugyanis aktívan részt vesznek a rekrutálásban, illetve munkahelyet garantálnak azoknak a résztvevőknek, akik megfelelnek az alkalmazási feltételeknek.
124
A projekt eredménye:
Több mint 40 rekrutáló működik Stockholmban.
A jelöltek önként vesznek részt a projektben, kiválasztásuk a vállalatokkal együttműködésben történik.
A különböző városrészek és a két önkormányzat is együttműködik egymással.
Az átképzés rövid távú oktatást jelent. Mivel a munkakeresők nagyrészt bevándorló háttérrel rendelkeznek, a képzés segítséget nyújt azoknak is, akiknek problémájuk van a svéd nyelvvel.
TRENDSETTER Státusz:
folyamatban lévő (2002-2005)
Terület :
K+F, környezetvédelem (5. keretprogram)
Finanszírozás
EU támogatás Stockholmnak 4,5 M €
Trendsetter
egy
egyedülálló
európai
uniós
partnerség
keretében
megvalósuló nemzetközi közlekedésfejlesztési, energiahatékonysági projekt. A négy partnerváros (Stockholm, Graz, Prága, Lille és Pécs) mindegyike radikális megoldások mellett határozta el magát a belvárosok zsúfoltságának csökkentése, a közlekedés színvonalának javítása érdekében. Minden partnerváros új, innovatív módon kívánja orvosolni ezeket a problémákat:
Stockholmban (több más intézkedés mellett) a város tömegközlekedési és hulladékszállítási
biogázzal
működő
gépkocsi-parkját
fejlesztik.
A
környezetbarát, biogázzal gépkocsik számát nem csak a „közszférában” szeretnék növelni, hanem a privát szektorban is. Így a vállalatokat is ilyen típusú
személygépkocsik
vásárlására
ösztönzik,
15
000
SEK
hozzájárulással.
Lille-ben
gyakorlatilag
az
összes
városi
buszt
lecserélik
biogáz
meghajtásúra
Grazban az összes városi buszt biodízel hajtásúra alakítják át
Prágában bevezetnek egy új, városi midi-busz vonalat és egy autóbuszprioritási rendszert a közlekedésben
125
Pécsett pedig autómentes zónát alakítanak ki, illetve bevezetik a zónamodell alapú parkolási rendszert
Växahuset Státusz:
Befejezett (2001-2003)
Terület :
Foglalkoztatás- és szociálpolitika
Finanszírozás
EU 33% - 2,9 M € (ERDF)
A projekt célja segédápolók képzése a beteg- és, idősápolás illetve a szellemi fogyatékosok gondozásban. A 700 jelentkezőből 300 a már a területen dolgozókból, 400 pedig az ápolóképzésre
jelentkező
stockholmi
munkanélküliekből
tevődik
össze.
A
képzéssel egy új oktatási modell került bevezetésre, melynek a három alappillére: önértékelés, értékelés és rugalmas tanterv. Ez azt jelenti, hogy a jelentkező saját képességeit illetve tapasztalatait összeveti azzal az értékeléssel, amelyet róla a felvételi beszélgetésen szakértők adnak, s ezek tükrében a leendő hallgató és az iskola közösen alakítja ki az egyéni tanmenetet. Az egyéni tapasztalat beszámítása azért is fontos, mert a projekt elindításának éppen az volt az egyik oka, hogy sokan, akik a betegellátás területén dolgoztak, a hiányozó teoretikus tudás
megszerzéséhez
tovább
kellett
tanulniuk,
de
meglévő
gyakorlati
tapasztalataikat az akkori oktatási rendszer képtelen volt integrálni. Ebben az új modellben lehetőség nyílik arra, hogy a valódi kompetenciát kiértékeljék, s beszámítsák a tanulmányokba. A már a betegellátásban dolgozók heti egy napon tanulnak, egy évig. A munkanélküliek egy éven keresztül rendes nappali képzést kapnak, szakmai gyakorlatot a kerületek illetve a MediHem biztosít számukra.
126
