Izrael részvételének tapasztalatai az EU KTFkeretprogramjaiban
Izrael az elmúlt 10 évben komoly külkereskedelmi deficitet halmozott fel az EU tagországaival folytatott kereskedelmében. Az import értéke bizonyos években (1993-95) több mint 10 milliárd USD-vel is meghaladta az izraeli export értékét. Az utóbbi években a deficit valamelyest csökkent, de tartósan sohasem ment 7 milliárd USD alá. Az utóbbi években a legnagyobb deficit – több mint 3 milliárd USD – az elektronikai és műszaki cikkek vonatkozásában mutatkozott. Az izraeli gazdasági vezetés – hosszú távra gondolkodva – stratégiai döntést hozott a 90-es évek közepén. Megállapították: ahhoz, hogy az izraeli gazdaság az európai piacon hosszú távon sikerrel szerepeljen, s ledolgozza a jelentős és folyamatosan jelentkező deficitet, KUTATÁSI- ÉS TECHNOLÓGIAFEJLESZTÉSI SZINTEN KELL INTENZÍVEN EURÓPÁBAN JELEN LENNIE. A fenti megfontolásból Izrael 1996 augusztusában csatlakozott az akkor futó EU Kutatási Keretprogramhoz. (4. Keretprogram) 1. Izrael részvétele a 4. Keretprogramban Az indulást, a részvételt a 4. Keretprogramban egyértelmű kudarcként értékelte az Izraeli Parlament Tudományos és Technológiai Bizottsága. A kudarc nemcsak a részvétel pénzügyi mérlegében mutatkozott meg – Izrael több mint 120 millió euro-t fizetett be, s alig több mint a felét, mintegy 62 millió euro-t sikerült visszapályáznia – hanem elsősorban abban, hogy az izraeli K+F egységeket nem sikerült az EU irányába fordítani, nem sikerült felkelteni az érdeklődést a Keretprogram iránt. Az okok elemzése több érdekes tapasztalatot szolgáltatott: • Részben a rossz időzítés, „késői ébredés”, részben az elhúzódó csatlakozási tárgyalások miatt az ország későn csatlakozott a Keretprogramhoz. Az első izraeli pályázatok benyújtásakor ténylegesen mindössze 1,5 év maradt a Keretprogram végéig. Mivel akkor a rendelkezésre álló összegeket nem arányosan osztották el a 4 évre – az első években, arra hivatkozva, hogy sok az értékes projekt, az arányosnál lényegesen több támogatást osztottak ki – a program végére az Keretprogram „kasszájában” kevés pénz maradt. A kevésből, még a jó projektekkel is csak keveset lehetett nyerni. • Nem sikerült az izraeli K+F legnagyobb erősségét a K+F vállalkozásokat megmozgatni, rávenni őket, hogy pályázzanak a Keretprogram kiírásaira. Az izraeli pályázók, szinte kizárólag, egyetemi, akadémiai körökből kerültek ki. A vállalati érdektelenségnek is megvoltak az okai: nemcsak az izraeli gazdaság működött jól abban az időben – évi 6-7% GDP növekedést produkálva – hanem a meglévő forrásoknak köszönhetően, a nemzeti, belső K+F támogatási rendszer is ekkorra érett be. Az ország GDP-jének több mint 4%-át költötték polgári kutatás-
•
fejlesztésre, s csak a Chief Scientist rendszer már akkor – évi több mint 3000 projektet támogatva – évi több mint 300 millió USD-t osztott ki pályázóinak támogatásként. Nyilvánvaló, hogy az izraeli K+F vállalkozások szívesebben indultak a jól ismert, „hazai pályán”, ahol a jó projekteknek komoly esélyük volt vagy az ipari K+F programok, vagy a Technológiai Inkubátorház Program valamelyikétől támogatást szereznie. Megjelenni „ismeretlen terepen”, birkózni az EU bürokráciával, a hazai pályánál beláthatóan kisebb siker reményében, nem mutatkozott vonzónak. A Keretprogram részvételért felelős hazai bázis nem volt a megfelelő helyen, sem személyi összetétele, sem befolyása nem érte el a szükséges kritikus tömeget. Az akkori EU K+F Iroda a Chief Scientist rendszerrel, az Izraeli Ipari és Kereskedelmi Minisztériummal (IKM) rivalizáló, de sokkal kisebb költségvetéssel és befolyással rendelkező Tudományos Minisztériumban működött. Sőt , némi ellenérdekeltség is kimutatható volt a két intézmény között. A gazdag és erős IKM-nek az volt az érdeke, hogy a saját pályázatai, a Chief Scientist rendszer hozza az eredményeket, közvetlenül kevésbé, vagy egyáltalán nem volt érdekelt az európai szereplés ösztönzésében. A Tudományos Minisztérium hiába hivatkozott összizraeli érdekekre, sem elég ereje, sem elég ideje nem volt az irányváltás kierőszakolásához. Az iroda létszáma – 4-5 fő – és szeméyli összetétele sem erősítette a folyamatot. A Tudományos Minisztériumból és az egyetemi szférából töltötték föl a létszámot. Ennek megfelelően a személyi kapcsolatok is hiányoztak a vállalkozói szférához.
Az okok feltárása után meghozták a megfelelő döntéseket: • •
Megállapították, hogy a stratégiai döntés helyes volt, Izraelnek – a kezdeti kudarc ellenére – továbbra is részt kell vennie az EU Kutatási Keretprogramjaiban. Jelentősen megerősítették a hazai bázist. Létrehozták az ISERD-et (Israel - Europe R&D Directorate), amelyet az IKM Chief Scientist részlegéhez kötöttek. Az ISERD irányító testületének vezetője maga az IKM Chief Scientist-je. A létszámot is felfuttatták, 11 főállású, csak a Keretprogrammal foglalkozó munkatárs dolgozik az Irodán. Szinte mindegyiküket - az Keretprogram specifikus programjainak megfelelő szakterületről – a nemzeti pályázati rendszerből helyezték át, megtartva a „szakmával”, a vállalkozói szférával a kapcsolatot.
2. Részvétel az EU 5. KTF Keretprogramjában Izrael részvétele az 5. Keretprogramban – szemben a 4. Keretprogram eredményeivel – minden vonatkozásban siker történet. A legfontosabb adatok szerint 3055 beadott izraeli pályázatból az 612 projektet választott ki finanszírozásra, összesen 796 izraeli résztvevővel. Figyelemreméltó, hogy a nyertes pályázatok közül 147-nek – tehát közel a pályázatok ¼-ének – izraeli a koordinátora. Az ország a GDP-je arányában 152,1 millió euro-t fizetett be Keretprogram hozzájárulásként, s 166,8 millió euro-t sikerült visszapályázniuk. A részletes adatokat értékelve megállapítható, hogy mind az izraeli résztvevők, mind a visszapályázott összeg vonatkozásában az Információs Társadalom (IST) programban voltak a legaktívabbak és legeredményesebbek az izraeli pályázók. Nme meglepő módon ebben és a „Fenntartható Növekedés” programban a legerősebb – az egyeteminek háromszorosa illetve kétszerese – a vállalkozói részvétel. Ugyanakkor az egyetemi szférának sincs szégyenkezni
valója: Az „Élettudományok”, a „Fenntartható Környezet”, valamint az IST programokban pályázták vissza legnagyobb összegeket. Külön figyelmet érdemel az „Emberi Erőforrás Fejlesztése” (IHP) program, amelyben az egyetemek – csaknem kizárólag ők - közel 15 millió euro-t nyertek. Ha ehhez még hozzá tesszük, hogy az „egyéb” kategória nagyrészt a központi, állami kutatóintézeteket jelenti – Weimann Intézet, Volcani Center stb. – akkor összességében az un. „akadémiainak” tekinthető szféra még eredményesebb volt mint a vállalati. Az izraeli nyertesek legfontosabb partnerei (zárójelben a külföldi partnerek száma): Németország (355), Egyesült Királyság (306), Spanyolország (262), Olaszország (258) Franciaország (250). A társult országok közül mi magyarok adtuk a legtöbb partnert (23), Csehország (20) és Szlovénia (14) szerepel még a listán. A sikeres projektek közül példaként csak kettőt – noha van jónéhány több milliós projekt emelek ki: •
•
A „MOBILlearning” projekt 23 résztvevővel, 3,5 millió euro EU támogatással (a projekt összköltségvetése 7 millió euro) tervezi megoldani a mobil oktatás legfontosabb feladatait. Legfőbb szempontjai: a megfelelő tananyag, a megfelelő helyen legyen elérhető, a leghatékonyabb mobil oktatási eszközök (pl. vezeték nélküli rendszerek) felhasználásával. A VIPDATA (Virtual Input Pen for Data) projekt – izraeli koordinátorral, 2,2 millió euro támogatással – nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint egy olyan elektromos toll megalkotását, amely a toll minden mozdulatát – pl. kézírás, rajz, stb. – azonnal elektronikus jellé, vagy utasítássá alakítja. A projekt legfontosabb külföldi partnerei: Philips Semiconductors GMBH, SNYO Energy (Europe), Siemens, France Telecom.
Az eredményeket összegezve az izraeliek megállapítják, hogy az 5. Keretprogram igazi nyeresége nem a pályázatokon elnyert pénz csupán – persze nem baj, hogy a mérleg pozitív – hanem az együttműködés kapcsán kialakult gazdasági kapcsolatok, s a projektek által generált egyéb gazdasági nyereség. Hiszen a projektek kapcsán egy sor európai nagyvállalattal, Európa leghíresebb egyetemeivel és kutatóintézeteivel kerültek munkakapcsolatba. Az izraeli résztvevőkkel rendelkező projektek összértéke mintegy 2 milliárd euro. A Keretprogram részvétel következtében az izraeli gazdaság – a résztvevők az előzetes megállapodás alapján használhatják az eredményeket – a legóvatosabb becslések szerint is legalább 500 millió euro plusz bevételre tehet majd szert. Izrael 5. Keretprogramban történt részvételének legfontosabb tapasztalatai: •
•
Fontos lépés volt a Keretprogram hazai bázisának rendbetétele. Az ISERD – a megfelelő helyen és a megfelelő befolyással rendelkezve – egyszerre tudta – részben az elérhető nemzeti források bizonyos szűkítésével, átcsoportosításával, részben meggyőzéssel és ösztönzéssel – a legérettebb, a Keretprogram kiírásoknak legmegfelelőbb projekteket európai irányba fordítani és a nemzeti prioritásokat a célnak megfelelően módosíttatni. Ez csak úgy működhetett, hogy az EU és a hazai K+F ösztönző programokat egy rendszer elemeiként kezelték. Egy helyen, egyszerre vizsgálták és látták át mindkét elemet: az EU esélyesnek ítélt ötletek nem kaphattak nemzeti támogatást míg EU-s színtéren meg nem mérették magukat. A K+F vállalkozások jelentősen hozzájárultak a sikerhez, a visszapályázott összegeknek az IST-ben 70%-a, a Fenntartható Növekedés programban 60%-a a vállalkozásokhoz kötődik.
• • • • •
•
A pályázók vállalkozó kedvének köszönhetően sok volt az izraeli koordinátor, és több, nagynak tekinthető, sok millió euro költségvetésű projektbe sikerült bekerülniük. Mindkét elem jelentősen hozzájárult a sikerhez. Hosszú távon is ható, fontos körülmény, hogy – a visszapályázott pénzek mellett – kiváló K+F kapcsolatokat sikerült kialakítaniuk Európa vezető nagyvállalataival és kutatóintézeteivel. A sikerhez nagyban hozzájárult az aktív és intenzív partnerkeresés. Ugyanakkor az 5. Keretprogram rendszere is ösztönzött a minél több partner bevonására. Az ISERD alapvetően csak a tematikus programokra koncentrált, a horizontális programokat meghagyta au akadémiai szférának. A kialakított európai kapcsolatrendszeren keresztül nemcsak az izraeli K+F-nek sikerült bázist teremteni az öreg kontinensen, hanem az egész izraeli high-tech ágazat számára sikerült új piacokat teremteni. Hiszen a közös fejlesztések legalább részbeni gyártása, és értékesítése is Izraelben illetve Izraelből valósul meg. Az ISERD tapasztalatai szerint a következő Keretprogram részvételre már nem nagyon kell ösztönözni a jelentkezőket. Kellő számú, megfelelő tapasztalatokkal rendelkező, ismert és nyilvántartott pályázó áll rendelkezésre.
3. Kilátások, előrejelzések a 6. Keretprogramot illetően •
•
•
•
A 6. Keretprogram teljesen új kihívások elé állítja az izraeli résztvevőket is, emellett persze új lehetőségeket is biztosít. A legérdemibb változás a legnagyobb kihívás az izraeliek szerint, hogy a korábbi Keretprogramokban szokásosnál lényegesen nagyobb méretű és egyben sokkal nagyobb hatású un. integrált projektek jelentik az egyik fő irányt. Izraeli remények szerint van néhány olyan 5. Keretprogramos projektjük - abban a programban ezek viszonylag nagynak számítottak - amelyek eredményeivel és együttműködő partnereivel továbblépve igazi, nagy integrált projekteket lehet létrehozni. Ilyen projekt például a MUFFINS, amely új multimédia sztenderdeket és eljárásokat dolgoz ki azzal a céllal, hogy az egyes felvételek a legkülönbözőbb rendszerek, hálózatok számára is alkalmazhatóak legyenek, egyszerre lehetővé téve a magánélet zavartalanságának a megőrzését és a szellemi tulajdonjogok biztosítását. Ezen az alapon továbblépve, alkalmazva a projekt eredményeit, egy új típusú multimédia világ teremthető. Ez egy igazi 6. Keretprogramos, integrált projekt elképzelésnek megfelelő kihívás. További ilyen ötlet a MOBILlearnig projekt, aminek a folytatásaként létrejövő nagy projekt a mikroprocesszor gyártástól az új eszközök elterjesztéséig nagyon sok mindent magában kell, hogy foglaljon. Az izraeliek inkább lehetőségként mint kihívásként élik meg – legalább is jelenleg – a programkezelés bürokratikus vonásainak csökkenését. Ugyanakkor nagyon sok a kérdőjel az elképzelés konkrét megvalósítása körül: hiába végzi a konzorcium maga egyszerűen és bürokrácia mentesen a pénzügyi és mindenféle egyéb menedzselését a projektnek, ha közben a támogatást nyújtó EU fórumoknak mindenféle ötleteik és igényeik támadnak majd. Az eddigi Keretprogramok tapasztalatait figyelembe véve a bürokráciával szembeni félelmeiket az izraeliek nem tartják túlzónak. Tapasztalt Keretprogram pályázók véleménye szerint a 6. Keretprogramban ténylegesen kutatásfejlesztésre fordítható összeg – ismerve az új Keretprogram szerkezetét – kevesebb lesz, mint az 5. Keretprogramban volt. Ez a mérhető eredmények oldalán okozhat problémákat. További problémát - és izraeli vélemény szerint forrásszűkítést jelent -, hogy a nagy integrált projektek igen sok pénzt elvisznek majd. Ugyanakkor egy jó integrált projektbe
•
•
bekerülni nagyon nehéz, a partnerek száma korlátozott kell, hogy legyen. Véleményük szerint sokkal több jó gondolat és jó résztvevő fog kívül és így finanszírozás nélkül maradni, mint ahányan részesei lehetnek majd egy ilyen projektnek. Ráadásul ez a kiélezett helyzet sem a partnerkapcsolatok bővítése irányában hat: ha valakinek jó ötletei s ahhoz ígéretes partnerei vannak, azokat igyekszik megtartani magának. Legfeljebb még egy-két saját országbeli jó kapcsolatban gondolkodik, s nem abban, hogy - kisebb országokat is bevonva - sok nemzetiségű, sok partnerű konzorciumot hozzon létre. Az izraeliek egyik erőssége volt az előző Keretprogramban az intenzív és eredményes kisvállalkozói részvétel. A 6. Kertprogramban alkalmazott megoldás ebből a szempontból sem látszik megnyugtatónak, véleményük szerint olyan kevés a forrás erre a kategóriára, hogy még a legjobbak, legnagyobb Keretprogram tapasztalattal rendelkezők egy jó része is forrás nélkül marad. Új vállalkozásokat meggyőzni és bevonni a Keretprogramba – fentiek miatt – szinte reménytelennek tűnik. Hogyan fejlődhet tovább akkor ez a legrugalmasabbnak a munkahelyteremtés és innováció szempontjából egyaránt nagyon fontosnak ítélt szektor? Bár az izraeliek megértik a hamarosan az EU-hoz csatlakozó országok helyzetét, azt egyelőre nem látják át – és szintén valószínű forrás szűkülésként élik meg – milyen hátrányosan érinti majd őket, az ezen országoknak ígért kedvezmény lista.
Izrael EU Keretprogramos részvételének értékelését összesítve megállapítható, hogy a kezdeti nehézsége után az 5. Keretprogramban történő részvétel már igazi sikersztorinak bizonyult. Ez egyben – a sok viszonylag nagy projektre és értékes kapcsolatra gondolva - egy jó rajtot eredményezhet a 6. Keretprogramban. Ugyanakkor – igen reálisan – azt is kimondják: az eredményesség megjósolhatatlan. Az új Keretprogram annyira más mint az előző, még annyi meglepetést rejthet, hogy előrejelzésekbe sem érdemes bocsátkozni. Ráadásul - ahogy az ISERD Iroda vezetője megfogalmazta –Izraelben is működik A ROSSZ TELJESÍTMÉNY MEGJUTALMAZÁSÁNAK, JÓ TELJESÍTMÉNY MEGBÜNTETÉSÉNEK EFFEKTUSA. Azaz a 4. Keretprogramos izraeli részvétel kudarc volt: ezért egy csomó plusz forrást különítettek el erre a célra, minden módon megerősítették a menedzsmentet. Megjutalmazták a negatív eredményt. Az 5. Keretprogram sikersztori: természetes tehát, hogy egy centtel több finanszírozást, egy negyed státusszal több irodai alkalmazotti segítséget sem kaptak. Azzal kell gazdálkodniuk ami van, noha az új Keretprogram lehet, hogy egész más háttérbázist igényel majd mint a jelenlegi. Ezzel együtt mindenki kíváncsisággal és várakozással tekint az első pályázati felhívások eredményeinek értékelésére.
