SZOBAFESTŐ-MÁZOLÓ ÉS TAPÉTÁZÓ I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai 1. A szakképesítés azonosító száma: 31 5216 17 2. Szakképesítés megnevezése: Szobafestő-mázoló és tapétázó II. A szakképesítés munkaterülete 1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás ----------------------A munkakör, foglalkozás FEOR száma megnevezése ----------------------7635 Festő és mázoló 2. A szakképesítéssel rokon munkakörök, foglalkozások ----------------------A munkakör, foglalkozás FEOR száma megnevezése ----------------------7639 Műemléki díszítő 3. A munkaterület rövid, jellemző leírása – Építmények, épületek, egyéb létesítmények, tárgyak kül- és beltéri igénybevételeknek kitett felületeinek, szerkezeteinek felületvédelmi, esztétikai és speciális igényeket kielégítő felületképzése, régi bevonatok tisztítása, javítása, karbantartása, felújítása kéziszerszámokkal, kézi-gépi eszközökkel, gyári (felhasználásra kész) és egyedi (házi vagy munkahelyi) készítésű anyagokkal. – Kül- és beltéri, valamint speciális igénybevételeknek kitett fa, fém, fal, műanyag és egyéb felületek bevonatrendszereinek kivitelezése, régi bevonatok karbantartása, felújítása hagyományos és korszerű bevonóanyagokkal, kéziszerszámokkal, kézi-gépi eszközökkel. – Beltéri felületek felületképzése különböző anyagú tapétákkal, tekercses falburkoló és egyéb anyagokkal. – Kül- és beltéri falfelületek festékanyaggal vagy vékony vakolattal ellátott hő- és hangszigetelő rendszereinek elkészítése. – A szakma tevékenységi körébe tartozó munkák kivitelezése során előforduló egyszerűbb, kisebb volumenű (kőműves, gipszszobrász, burkoló, asztalos, üveges, lakatos) javítási munkák elvégzése, valamint elektromos szerelvények, kilincsek, címek, takarólécek, szegélyek le- és felszerelése, a nem festendő felületek megvédése védőtakarással, ideiglenes bevonatokkal. III. A szakképesítés szakmai követelményei III/1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok – Munkajogi, munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi és biztonságtechnikai előírások ismerete, betartása, alkalmazása. – A szakma területéhez tartozó műszaki tervdokumentációk tartalma, értelmezése és felhasználása. – Bevonandó felületek és a korábbi bevonatok vizsgálata, minőségének, állapotának meghatározása és értékelése. – Építési előkészítő munkák, a kapcsolódó szerkezetek, felületek védelme. – A kivitelezéshez szükséges egyszerű építési segédszerkezetek (létrák, bakok stb.) telepítése, karbantartása. – A szakma körébe tartozó, gépkezelői képesítéshez nem kötött gépek telepítése, üzembe helyezése, kezelése, karbantartása. – Bevonattal ellátandó felületek felmérése, bevonathatárok kijelölése, a felületek felosztása. – Régi bevonatok eltávolítása, előkészítése új bevonatok felhordásához. – Különböző anyagú felületek kisebb hiányosságainak javítása, pótlása. – Habarcsok készítésének, bedolgozásának szabályai, eszközei és gépei. – Kül- és beltéri falfelületek fehér és színes mészfestése.
– Beltéri falfelületek festése enyv kötőanyagú festékekkel. – Kazein kötőanyagú festés készítése kül- és beltéri falfelületeken. – Falfelületek bevonása szilikát kötőanyagú festékekkel. – Kül- és beltéri felületek bevonása műgyanta kötőanyagú vizes diszperziós és oldószeres festékkészítményekkel. – Falfelületek díszítése az alkalmazható bevonati anyagokkal (hengerezés, vonalzás, sablonálás, keretezés, felületélénkítés, plasztikus festés, márványozás, patinázás). – Kül- és beltéri fafelületek bevonása favédőszerekkel. – Színtelen bevonatok készítése kül- és beltéri fafelületeken. – Lazúros bevonatok készítése fafelületeken. – Fehér és színes bevonatok készítése fafelületeken kül- és beltéren. – Fafelületek díszítése az alkalmazható bevonati anyagokkal (vonalzás, felületélénkítés, sablonmintázás, fautánzatú erezés). – Beltéri falfelületek, építőlapok tapétázása könnyű, félnehéz és nehéz tapétákkal. – Falburkoló anyagok ragasztása beltéri falfelületeken. – Tekercses, hálós anyagok (rauhfazer, üvegszövet stb.) ragasztása falfelületre, átvonása festékanyagokkal. – Speciális anyagok alkalmazása ragasztott és feszített kivitelben (pl. textil). – Tapétázás folyékony tapétával. – Díszítések különböző anyagokkal (szegés faléccel, műanyag profillal, bordűrözés). – Kül- és beltéri acélszerkezetek, nyílászáró szerkezetek stb. bevonása olaj és műgyanta kötőanyagú oldószeres és vízzel hígítható bevonóanyagokkal. – Könnyű- és színesfém (alumínium, horgany, réz) felületek bevonása különböző bevonóanyagokkal. – Díszítések a fémfelületeken alkalmazható bevonóanyagokkal (vonalzás, patinázás). – Műanyag alapfelületek bevonása különböző bevonóanyagokkal. – Betonfelületek korróziós kárainak megelőzése, illetve megszüntetése színtelen és színes bevonatokkal. – Beton járófelületek védőbevonatainak készítése. – Speciális (sav, lúg, só, hőálló) bevonatok készítése. – Fa- és fémfelületek, szerkezetek tűzállóságát fokozó bevonatok elkészítése. – Hagyományos pép és masszamunkák készítése, felújítása. – Műgyanta kötőanyagú habarcsok, vakolatok és beltéri díszítőanyagok alkalmazása. – Ragasztott hő- és hangszigetelő anyagok alkalmazása kül- és beltéri felületeken. – Fugák, repedések, hézagok tömítése és áthidalása pépes és hálós anyagokkal. – Különböző anyagú (gipsz, polisztirol, parafa) díszítőelemek terv szerinti elhelyezése, felületképzése. – Ragasztott padlóburkolatok készítése (szőnyeg, PVC stb.). – Kent műgyanta padlóbevonatok és burkolatok készítése. – Szerelt, illetve ragasztott szegélyek le- és felszerelése, felragasztása. III/2. Követelmények 1. Általános követelmények – A munkahelyre vonatkozó sajátos szabályozások (munkaszerződés, tanulószerződés, munkaköri leírás, bérezésre, munkarendre, munkaidőre stb. vonatkozó szabályozások) ismerete. – A munkahelyen működő szakmai képviseletek ismerete, közreműködés azok munkájában, segítségük igénybevétele egyéni problémák megoldásában. – Ismerje a szakmában elvárható magatartási követelményeket (munkáltatókkal, munkatársakkal, környezettel kapcsolatos emberi magatartási normák), és munkája során tartsa be azokat. 2. Általános szakmai követelmények A szobafestő-mázoló és tapétázó – ismerje a bevonatokat érő környezeti tényezőket és ezek hatását a bevonatrendszerekre; – ismerje a bevonásra kerülő felületek fizikai, épületfizikai jellemzőit és kémiai tulajdonságait, az alapfelület és az alkalmazott bevonatrendszer kölcsönhatását; – ismerje a szakmában használatos anyagok fizikai és kémiai tulajdonságait, az anyagok keverése és felhasználása során lejátszódó főbb fizikai és kémiai folyamatokat; – ismerje a színek keletkezését, az alkalmazott színrendszereket, a színes környezet hatását az emberre; – ismerje a színkeverés módszereit, legyen képes színminta alapján a gyári színeket kiválasztani, módosítani, illetve a kívánt színt önállóan kikeverni;
– ismerje az általános rajzolási és szerkesztési szabályokat, a sík és térbeli ábrázolás módszereit, a fény és árnyékhatás törvényszerűségeit; – ismerje a felületvizsgálat módszereit, eszközeit, a kapott eredmények értékelését, a felület minősítését; – ismerje és alkalmazza azokat az eszközöket, módszereket, amelyekkel felismerhető a korábban alkalmazott bevonat fajtája és megállapítható annak állapota; – tudja kiválasztani a környezeti igénybevételnek, az alapfelületnek és a megrendelő igényének legmegfelelőbb bevonatrendszert; – képes legyen önállóan kialakítani a korszerű, biztonságos és hatékony munkavégzéshez szükséges feltételeket; – legyen képes a részfeladatok megtervezésére, a szükséges eszközök és anyagok kiválasztására; – ismerje és alkalmazza a környezetvédelmi, tűzelhárítási és biztonságtechnikai előírásokat, eljárásokat; – képes legyen veszély esetén önálló intézkedésre, a veszély elhárítására, szükség esetén elsősegélynyújtásra; – ismerje szakmája helyét az építkezési folyamatban, képes legyen tevékenységét úgy végezni, hogy ne akadályozza a kapcsolódó szakmák munkáját, illetve idő előtti munkavégzéssel ne veszélyeztesse saját tevékenysége eredményességét és minőségét; – tudja önállóan alkalmazni azokat az eljárásokat, amelyek a kapcsolódó felületek és a munkaterületen lévő berendezések megvédésére, tisztán tartására szolgálnak; – önállóan alkalmazza azokat a módszereket és anyagokat, amelyek az alapterületek hiányosságainak megszüntetésére szolgálnak, illetve azokat alkalmassá teszik tartós és esztétikus bevonatok készítésére; – képes legyen a bevonatrendszerek kialakításához szükséges anyagokat kiválasztani, kikeverni, hígítani és a rétegfelépítésnek megfelelő sorrendben felhasználni; – ismerje és önállóan alkalmazza a különböző bevonattípusok sajátosságainak megfelelő hagyományos és újszerű sík és térbeli díszítési lehetőségeket; – képes legyen munkája során a rendellenességek felismerésére, ismerje és alkalmazza azokat a módszereket, amelyekkel a munkavégzés közben észlelt hibákat ki lehet javítani, vagy meg lehet előzni; – ismerje azokat a módszereket, amelyek a bevonat rendeltetésszerű használata mellett annak élettartamát meghosszabbítják, illetve idő előtti tönkremenetelét megelőzheti; – ismerje a felmérési szabályokat, mérési és számolási módszereket, a költségvetés készítéséhez alkalmazható építőipari normarendszereket (ÉN, ÉNK) és anyagárjegyzéket (A. I–III.); – ismerje a környezetvédelem célját, módszereit, eszközeit, fő területeit és szakmai feladatait. 3. Szakmai gyakorlati követelmények A szobafestő-mázoló és tapétázó Tudja: – a munka mennyiségének megállapításához szükséges mérőeszközöket kezelni, az építéshelyszíni felméréseket elvégezni; – a szilikáttartalmú, a fa alapanyagú és a fémfelületek építéshelyi vizsgálatait elvégezni, beleértve a nedvességmérő készülék használatát is; – a bevonatok állapotának építéshelyi vizsgálatait elvégezni; – a kapcsolódó bevonatok, szerkezetek, épülettartozékok szakszerű megvédését, védelem céljából történő fel- vagy leszerelését elkészíteni; – a munka elvégzéséhez szükséges létrákat, mázolóbakokat stb. szakszerűen telepíteni, kezelni; – a megépített gurulóállványokat és kisgépkezelői vizsgához nem kötött anyagszállító eszközöket mozgatni vagy kezelni; – a gépkezelői képesítéshez nem kötött kisgépeket telepíteni, üzemeltetni, az üzemelés közben keletkezett külön szakképesítést nem igénylő kisebb akadályokat elhárítani, a kisgépeket használat után szakszerűen tisztítani, karbantartani; – azokat a módszereket a gyakorlatban alkalmazni, amelyekkel a terven megadott részletek a felületeken kijelölhetők, kimérhetők (kijelölés, kicsapás stb.); – azokat a szerszámokat és kisgépeket szakszerűen kezelni, amelyekkel a szakmában szokásos méretű felületeket mechanikai úton meg lehet tisztítani; – azon anyagokat szakszerűen használni, amelyek a közbenső és fedőbevonatok megfelelő tapadását biztosítják; – a fém-, fa- és gipszfelületek hiányosságainak megszüntetésére szolgáló anyagokat kézi és kisgépi eszközökkel szakszerűen felhasználni. A felületi hiányosságokat megszüntetni (pórustömítés, tapaszolás, glettelés stb.); – a fehér és színes mészfestés anyagának elkészítését, a bevonat elkészítését, díszítéseit, az ehhez szükséges eszközök használatát, a mészanyag szakszerű oltását;
– a különböző enyveket felhasználásig előkészíteni, az enyvkötésű festések anyagát megkeverni szakszerűen felhasználni, a munkához szükséges szerszámokat, kisgépeket kiválasztani, kezelni; – a szilikátkötésű kül- és beltéri festések elkészítését; – a vizes diszperziós festékanyagok bel- és kültéri használatát, a festékanyagok színének módosítását, utánigazítását; – oldószeres festékkészítményeket a gyári utasításoknak megfelelően felhasználni, a festékkészítményekből a megfelelő minőségű bevonatot előállítani; – a gyakoribb díszítési eljárásokat alkalmazni, a megfelelő szerszámokat, eszközöket kiválasztani, használni (hengerezés, vonalazás, felületélénkítések: szivacsolás, rongyozás, egyszerűbb sablonmintázás, plasztikus vonalazás, patinázás, szín- és durvafröcskölés); – a különböző kül- és beltéri favédőszereket használni, ezekkel a megfelelő bevonatokat előállítani; – a kül- és beltéri fafelületek színtelen bevonatait elkészíteni, felújítani; – a kül- és beltéri fafelületek színes bevonatait elkészíteni, felújítani; – a régi tapétákat eltávolítani, az eltávolításhoz leghatékonyabb módszereket és eszközöket kiválasztani; – a tapétafajtákat felismerni, a lehúzható tapétákat megfelelő módon felújítani; – a középnehéz tapétákat és a nehéztapéták gyakrabban használt típusait szakszerűen felhasználni, az ehhez szükséges szerszámokat, eszközöket kiválasztani, használni, karbantartani; – a nemzetközi jelzéseket, utalásokat felismerni, annak figyelembevételével a munkát elvégezni; – a tekercses hálós anyagok (rauhfaser, üvegszövet, rosttapéták) szakszerű alkalmazását, megfelelő festékanyaggal való átvonását, felújítását; – kül- és beltéri acélszerkezetek normál igénybevételnek megfelelő (mű)gyanta és olaj kötőanyagú bevonatainak elkészítését (mázolás) kézi és gépi eszközökkel egyaránt; – kül- és beltéri alumíniumszerkezetek bevonását elkészíteni; – réz- és horganyfelületek bevonását elkészíteni; – a betonfelület kisebb korróziós károsodását megszüntetni és a betonfelületek védőbevonását elkészíteni; – magas hőhatásnak kitett fém berendezéseket, épülettartozékokat bevonattal ellátni; – a gyári késztermékekkel dekoratív plasztikus masszamunkák elkészítését; – a ragasztott hőszigetelő rendszereket az előírásnak megfelelően elkészíteni, a megfelelő bevonóanyagokkal ellátni; – a repedések, fugák, hézagok tömítését, áthidalását megfelelő pépes vagy szálas anyagokkal tartós kivitelben elkészíteni; – a speciális keményhab és gipsz elemeket, térdíszítő és felületdíszítő tartozékokat a megfelelő bevonatokkal ellátni, elhelyezni, felszerelni; – parketta és keményfa bevonatának felújítását, illetve új bevonatát megvalósítani; – a járófelületeket szegélyező szerelt, illetve ragasztott lábazatokat szakszerűen fel- és leszerelni; – a megadott színmintának vagy anyagmintának megfelelő festékszínt kikeverni; – az anyagokat beazonosítani, a munkahelyen elvégezhető minőségvizsgálatát elvégezni, azokat szakszerűen tárolni, használni; – a bevonatok minőségét munka közben ellenőrizni, tapasztalati módszerekkel, illetve egyszerűbb vizsgálatokkal, műszerek használatával; – a biztonságos munkavégzés feltételeit kialakítani, ellenőrizni, a saját hatáskörben megszüntethető akadályokat elhárítani; – az előírt személyi védőfelszereléseket üzembe helyezni, szakszerűen használni, karbantartani; – tűzoltó készülékeket kezelni, kisebb tüzet oltani; – áramtalanítani; – elsősegélyt nyújtani. A szobafestő-mázoló és tapétázó Ismerje: – a műanyag és üvegfelületek építéshelyi vizsgálatait; – az állványok, emelőszerkezetek szakszerű használata közben szükségessé váló, a balesetek megelőzésére szolgáló beavatkozások lehetőségét; – a különleges feladatok elvégzésére szolgáló bonyolultabb gépek, berendezések gyakorlati alkalmazását, használatát (melegszóró berendezés, elektrosztatikus festékszóró stb.); – a felületek méretpontatlanságainak mérséklésére vagy eltakarására szolgáló módszerek alkalmazását; – azon nagyteljesítményű gépek vagy eszközök kezelését, amelyekkel az ipari méretű szerkezeteket hatékonyan meg lehet tisztítani; – a nagyobb felületi hiányosságok megszüntetésére szolgáló módszerek alkalmazását a habarcskészítés és habarcsfelhordás gépeinek használatát, a különböző vakolatfajták előállítását és felhordását;
– a kazeinenyv elkészítését, kazeinenyv kötésű festékanyag felhasználását; – a gyakorlatot és rajzkészséget kívánó díszítések elkészítését, a megfelelő szerszámok, eszközök kiválasztását, használatát (sablonmintázás, márványozások, fautánzatú erezések stb.); – a falburkoló anyagok (pl. tekercses) használatát; – a textilanyagok ragasztását, feszítését; – a folyékony tapéta használatát a megfelelő eszközök, szerszámok kiválasztását; – a különböző tapétaszegő és díszítőanyagok felhasználását, gyakorlati alkalmazását (bordűrök, falécek, textil, műanyag profilok), ismerje ezek leszedésének, újrafelhasználásának módszereit is; – a különleges igénybevételnek kitett acélszerkezetek és épülettartozékok gyártói utasításnak megfelelő speciális műgyanta kötésű bevonatainak elkészítését, szükség esetén speciális célgépek, szóróberendezések kiválasztásával, működtetésével; – beton járófelületek színtelen, illetve színes bevonatainak elkészítését; – a fa- és fémfelületek tűzállóságát fokozó, az előírt késleltetési időnek megfelelő bevonatainak elkészítését; – a hagyományos anyagú masszamunkák elkészítésének módszereit; – a műgyanta kötőanyagú habarcsok és díszítővakolatok felhasználását, felhordását a megfelelő eszközökkel; – a kezelt hőszigetelő rendszerek alkalmazását, szerelését, bevonattal való ellátását; – a speciális keményhab, gipsz és egyéb térdíszítő elemek alkalmazását, felszerelését; – az egyszerűbben kezelhető, megvalósítható padlóbevonó anyagok (szőnyeg, műanyag) fektetését, leragasztását; – a kent műgyantabevonatok megvalósítását. 4. Követelmények a szakmai elmélet terén A szobafestő-mázoló és tapétázó Ismerje: – a hosszúságmérés módszereit, eszközeit; – az egyszerű és összetett felületek számításának szabályait; – a szakmában használatos felmérési szabályokat az anyag- és időszükségletek számításához használatos szabályokat, segédleteket, módszereket; – a költségvetés-készítés tartalmi és formai követelményeit; – a szakmához kapcsolódó kémiai fogalmakat, törvényeket, jelenségeket; – az anyag felépítését, az elemek, atomok, molekulák fogalmát; – a vegyületek keletkezését, kémiai képletek fogalmát; – az anyagok között lejátszódó kémiai folyamatokat; – az oxidok, savak, lúgok, sók fogalmát, fajtáit; – a szénvegyületek keletkezését, tulajdonságait; – az észtereket és nagymolekulákat; – főbb kémiai anyagvizsgálatokat; – a szakmához kapcsolódó fizikai fogalmakat, törvényeket, jelenségeket; – a fizikai méret, tömeg fogalmát; – az anyagok oldhatóságát; – az anyagok halmazállapotát, halmazállapot-változását; – a konzisztencia és tixotrópia fogalmát; – az anyagon belüli erőhatás, a keménység, rugalmasság, ütésállóság fogalmát; – az anyagok közötti erőhatásokat, az alapfelület és a bevonat közötti tapadást; – a hajszálcsövesség fogalmát, a kapilláris erőt; – a légnedvesség fogalmát, mérését; – a diffúzió és ozmózis fogalmát; – a hőtani alapfogalmakat, a hőszigetelést; – az akusztikus alapfogalmakat, a hangszigetelést; – az optikai törvényeket, a színek keletkezését, a színkeverés törvényeit, a színrendszereket; – az elektromosság törvényeit, az elektromos áram gyakorlati alkalmazását; – a főbb fizikai anyagvizsgálatokat; – a műszaki rajz fogalmát, eszközeit, módszereit; – a sík és térbeli ábrázolás fogalmait, szabályait; – a fény és árnyék keletkezésének, ábrázolásának törvényeit, módszereit; – a szabadkézi rajzolás eszközeit, módszereit; – a színes ábrázolás, festés eszközeit, módszereit;
– a művészet és a kézműipar közötti különbségeket és összefüggéseket; – a művészi kézművesség fogalmát, szerepét; – a giccs fogalmát, ismertetőjegyeit; – az építési formákat; – a főbb művészettörténeti korszakokat, a különböző korok jellemző stílusjegyeit, ornamentika és színvilágát; – a szakma történetét; – a műemlékvédelem és műemlékgondozás fogalmát, történetét, törvényeit, eszközeit, módszereit; – a műemlékvédelem szervezetét; – a szakma feladatát a műemlékvédelmen belül; – a bevonásra kerülő alapfelületek fajtáit, tulajdonságait; – a porózus és tömör, a szerves és szervetlen alapfelületek főbb jellemzőit; – a régi és új alapfelület fogalmát, a hibás felület javíthatóságának kérdéskörét; – a tartós bevonat készítésének alapfeltételeit; – a főbb alapfelület-csoportokat; – az ásványi alapfelületeket, tégla, terméskő, műkő falazatot, a betont; – a különböző vakolatfajtákat; – a mesterséges építőlapokat, cement, gipszkarton, gipsz és farosttartalmú lapokat; – az építési üveget; – a kül- és beltéri hőszigetelő lemezeket; – a fém, vas, horgany, horganyzott acél, alumínium és réz felületeket; – a fa alapfelületeket; – a fából készülő építőlapokat, a rétegelt lemezt, faforgácslemezt, farost és fagyapotlemezt; – a műanyag alapfelületeket; – a régi bevonattal ellátott alapfelületeket; – az alapfelületek minőségének, állapotának és szennyezettségének vizsgálati módszereit, eszközeit, dokumentálásának módjait; – a korábban alkalmazott bevonatok állapotának, fajtájának megállapítására szolgáló módszereket eszközöket; – a szakmában használatos anyagokat, félkész és késztermékeket, az egyes bevonattípusok alkalmazásának területeit, feltételeit, a bevonattípusok tulajdonságait; – a környezeti tényezők hatását a bevonatrendszerekre, illetve alapfelületekre; – a szakmában használatos szerszámokat, készülékeket, gépeket, berendezéseket, azok felhasználási lehetőségét, hatékony kihasználását, kezelését, karbantartását; – a fizikai és kémiai bevonateltávolítás, felülettisztítás eszközeit; – a csiszolás kézi, gépi rozsdaeltávolítás, szemcseszórás, égetés, lánggereblyézés eszközeit; – a festés, simítás, hengerezés, szórás, mártás, folyatás és öntés, beégetés eszközeit; – a létrák, bakok, guruló-, létra- és csőállványok fajtáit, használatát; – a tapétázó szerszámokat, készülékeket és a burkoló munkák eszközeit; – a biztonságos munkavégzés feltételeit; – a hatályos baleset-elhárítási és munkavédelmi, egészségvédelmi előírásokat; – az anyagok biztonságos és előírásszerű tárolásának és szállításának szabályait; – a leesés megelőzésére teendő intézkedéseket; – a veszélyes anyagok felhasználása során betartandó óvórendszabályokat; – elektromos áramütés megelőzésére teendő intézkedéseket; – a tűz elleni védekezés előírásait, módszereit; – a tűzoltás módszereit, a tűzeset bejelentési kötelezettségét; – a balesetek során teendő intézkedéseket; – az elsősegélynyújtás szabályait; – a természet és az épített környezet védelmének szabályait; – a környezetkímélő munkavégzés teendőit, a nemzetközileg használatos környezetvédelmi jelzéseket; – a keletkezett hulladékokkal kapcsolatos előírásokat, teendőket; – a munkavégzés során alkalmazható minőség-ellenőrzési módszereket és a vizsgálat eszközeit; az elkészült bevonatok minősítésére vonatkozó előírásokat, a minőségtanúsítással kapcsolatos előírásokat, teendőket; – a kész bevonatok élettartamának növelésére szolgáló eljárásokat, kezelés és karbantartás, felújítás lehetőségét; – a munkáltatóval, munkatársakkal kapcsolatos magatartási szabályokat. IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
1. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével 1.1. Az írásbeli vizsga tartalma a) Szakmai ismeret: Festő, mázoló, tapétázó és speciális munkafeladatok kivitelezéséhez szükséges szakelméleti ismeretek. – Szerszámok, gépek fajtái, működtetésük, karbantartásuk. – Felületvizsgálatok, épületfizikai ismeretek. – Munkavégzés előfeltételei, munkaszervezés. – Technológiák, különleges technológiák. – Munkamódszerek, felhordási módok. – Anyagok előkészítése, keverése, színezése, hígítása. – Minőségi követelmények. – Hibák felismerése, javítási módja. – Felmérés, kalkuláció költségvetés, számla készítése. b) Anyagismeret: – Alapanyagok, segédanyagok, egyedi és gyári készítésű anyagok fajtáinak, összetételének, anyagválasztékának, alkalmazástechnikai jellemzőinek és felhasználási területének ismerete. c) Szakmai számítások: – A festő, mázoló, tapétázó és egyéb munkák felméréséhez, kalkulációjához, költségvetés készítéséhez szükséges matematikai műveletek. Kerület, terület, térfogat, tömeg, munkaidő-, bér-, anyagszükséglet, anyagköltség számítása. d) Szakrajz: – Általános rajzi alapismeretek, díszítőipari rajzok, stílusismeretek, építőipari rajzi alapismeretek. e) Munka- és környezetvédelem: – A szakmában alkalmazott munkavédelmi, munkajogi, környezetvédelmi, tűzvédelmi és biztonságtechnikai előírások. 1.2. A szóbeli vizsga tartalma A szóbeli vizsga tartalmát a szakmai tárgyak tantervi követelményei határozzák meg. Szakmai ismeretek és az ehhez kapcsolódó munkajogi, munkavédelmi ismeretek, anyag- és gyártásismeret. a) Szakmai ismeret témakörei: – Az írásbeli és a gyakorlati vizsgán jelzett témakörök elméleti ismeretei. b) Munka- és környezetvédelem: – Munkajogi, munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi ismeretek. c) Anyag- és gyártásismeret: – Az írásbeli vizsgánál jelzett témakörök elméleti ismeretei. 1.3. A gyakorlati vizsga tartalma A gyakorlati vizsga munkafeladatait a vizsgáztató intézmény dolgozza ki, és a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. A vizsgafeladatnak tartalmaznia kell a szakképesítés tartalmát kifejező alapvető munkafolyamatokat, munkaműveleteket, munkamódszereket, a meghatározott vizsgáztatási követelmények figyelembevételével. a) A vizsgamunka tartalma, feladatcsoportjai: – Enyves vagy műgyanta alapú falfestés befejező műveleteinek készítése. – Egyszerűbb díszítőmunkák (hengerezés, vonalazás előkészített falfelületen). – Tapétaragasztás mennyezeten vagy oldalfalon, előkészített felületen. – Falfelületek előkészítő műveleteinek elvégzése (glettelés). – Fafelület, elsősorban nyílászáró szerkezetek bevonása (mázolása) előkészített felületen. – Fémfelületek, szerkezetek bevonása (mázolása) előkészített felületen. – Fa- és fémfelületek előkészítési vagy előkezelési műveleteinek elvégzése. – A munkaterület nagyságát, mennyiségét a rendelkezésre álló időkeret figyelembevételével kell meghatározni. – A vizsgafeladat adjon lehetőséget a 1.3. b) pontban felsorolt követelmények teljesítésének értékelésére. b) Követelmények: – Önálló munkavégzés. – Anyagok, szerszámok, segédeszközök, egyéni védőeszközök kiválasztása. – Anyagok kiválasztása, előkészítése, színezése, lekötése. – Műveleti sorrend meghatározása. – Munkaműveletek szakszerű elvégzése. – Mennyiségi, minőségi, esztétikai követelmények betartása. – Esetleges hibák felismerése, kijavítása.
– Munkavédelmi és tűzvédelmi előírások betartása. – Munkahelyi rend biztosítása. 2. A szakmai vizsga részei A szakmai vizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgarészekből áll. 2.1. A szakmai írásbeli vizsga Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama: – Szakmai ismeret. – Anyagismeret. – Szakmai számítások. – Szakrajz. – Munka- és környezetvédelem. Az írásbeli vizsga időtartama – ha a vizsgatétel másképp nem rendelkezik – legfeljebb 180 perc lehet. 2.2. Szóbeli vizsga A vizsga tárgyai: – Szakmai ismeret, munka- és környezetvédelem. – Anyagismeret. A felkészülésre 30 perc adható, egy-egy jelölt vizsgáztatására 15–20 perc fordítható. 2.3. Gyakorlati vizsga – Vizsgamunka készítése. A gyakorlati vizsga időtartama – ha a vizsgatétel másképp nem rendelkezik – legfeljebb 300 perc. 3. A vizsgák értékelésének szempontjai 3.1. Szakmai elméleti vizsga értékelése – Írásbeli vizsga értékelése: a központi tételekhez kiadott útmutató szerint kell értékelni. Szóbeli vizsga értékelése: a vizsgázó teljesítményét tantárgyanként külön-külön érdemjeggyel kell értékelni. A szakmai elméleti vizsga osztályzatát az írásbeli és szóbeli vizsgarészek eredményei alapján kell meghatározni. 3.2. Gyakorlati vizsga – A vizsgamunka eredményét a munka megtervezése, szakszerű munkavégzés, a munka minősége, pontossága, esztétikai szempontok figyelembevételével, a központilag kiadott útmutató alapján. 3.3. A szakképesítő vizsga értékelése – Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki minden vizsgarész követelményeit teljesítette. V. Egyéb tudnivalók Szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni. ***