SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÉS VONZÁSKÖRZETE KÖZLEKEDÉSI RENDSZERÉNEK FEJLESZTÉSE
KONCEPCIÓ Készítette: Városkutatás Kft. – Közlekedés Kft. konzorciuma Városkutatás Kft. Ekés András Gerőházi Éva Gertheis Antal Horváth Ildikó Petrovácz Rózsa Rita Közlekedés Kft. Bősze Sándor Antoni Zsolt Nitsch Gergely Saár Szabolcs Vincze Andrea IFUA Horváth & Partners Kft. Rozgonyi Márton Dr. Csiszár Csaba Dr. Denke Zsolt Szakmai konzulens Polgár Tamás
2010
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék ......................................................................................................................... 5 1
Vezetői összefoglaló ........................................................................................................... 7 1.1
A tanulmányok eredményeinek összefoglalása .......................................................... 7
1.2
Szekszárd pozicionálása és szerepkörei ..................................................................... 12
1.3
Jellemző közlekedési folyamatok a térségben .......................................................... 12
1.4
A felmérések eredményeinek összegzése ................................................................. 14
1.5
Alapelvek és célrendszer ........................................................................................... 20
1.6
Javaslatok Szekszárd és térsége közlekedési fejlesztéseire ...................................... 21
2
Bevezetés ......................................................................................................................... 25
3
Helyzetelemzés ................................................................................................................. 29
4
3.1
Regionális háttér ........................................................................................................ 29
3.2
Földrajzi jellemzők ..................................................................................................... 42
3.3
Gazdasági jellemzők ................................................................................................... 43
3.4
Jellemző közlekedési folyamatok a térségben .......................................................... 50
3.5
Jogszabályi és intézményi környezet ....................................................................... 101
3.6
A felmérések eredményei ........................................................................................ 105
3.7
A helyzetelemzés legfontosabb megállapításai ...................................................... 166
Alapelvek ........................................................................................................................ 170 4.1
A városfejlesztés és a közlekedésfejlesztés összehangolása ................................... 170
4.2
Térségi, integrált szemlélet ..................................................................................... 174
4.3 Utasközpontúság, a tervezhető mobilitás és az információhoz való hozzáférés erősítése ............................................................................................................................. 175 4.4 Összközlekedési szemlélet (mobilitási módok összehangolását és módváltást segítő szemlélet) ........................................................................................................................... 175 4.5
Környezetbarát közlekedési módok (gyaloglás, kerékpározás) .............................. 177
5
5
6
7
Célrendszer ..................................................................................................................... 178 5.1
Stratégiai illeszkedés................................................................................................ 178
5.2
A koncepció célrendszere ágazatonként ................................................................. 186
Javaslatok ....................................................................................................................... 192 6.1
Városmag kialakítása ............................................................................................... 192
6.2
Tematikus javaslatok ............................................................................................... 196
6.3
A javaslatok ütemezése ........................................................................................... 241
6.4
Kiegészítő közlekedési javaslatok ............................................................................ 244
Uniós támogatásra esélyes projektek ............................................................................ 249 7.1
A DDOP‐5.1.2/B pályázat feltételrendszereinek kivonata ....................................... 249
7.2
A potenciális projektek adatlap szintű bemutatása ................................................ 252
8
Felhasznált irodalom ...................................................................................................... 263
9
Mellékletek ..................................................................................................................... 265 9.1
Szekszárd és térsége közvetlen ingázási területének lehatárolása ......................... 265
9.2
Szekszárd mobilitási kapcsolatai .............................................................................. 265
9.3
A kikérdezéses felmérés kérdőlapja ........................................................................ 280
9.4
Keresztmetszeti utasszámlálások eredményei ........................................................ 281
6
1
Vezetői összefoglaló
Jelen koncepció a Szekszárd és térségének közlekedés‐fejlesztésével foglalkozó tanulmányok vezető kötete. Az alábbi vezetői összefoglaló áttekinti a legfontosabb problémákat, a helyzetértékelő munkarészeket, a várossal való együttműködés kereteit, valamint a javaslatokat, amelyek Szekszárd és vonzáskörzete közlekedési fejlesztéseit célozzák. A koncepcióalkotás során a térségi és Szekszárdon belüli közlekedési javaslatok következetesen egy magasabb szintről levezetett problémamegoldást vesznek alapul. Ez a szint egyfelől a város‐ és területfejlesztés problémáira adott válaszokból levezethető megoldásokat, másfelől a helyi közlekedés térségi, régiós, vagy országos rendszereiből származtatott javaslatokat jelenti. Szekszárd közlekedésének problémái keletkezésük és megoldásuk során is túlmutatnak a városhatáron, az aktuális közösségi közlekedési megrendelőkön és szolgáltatókon, vagy az épp aktuális infrastruktúrán, járműparkon, hálózaton és menetrenden. A koncepció készítése során arra törekedtünk, hogy a folyamatok mind tágabb és részletesebb megismerése lehetőséget adjon érdemi és nagy jelentőségű fejlesztések megfogalmazására, amelyek nem minden esetben jelentenek komoly infrastrukturális beruházásokat, hanem gyakran a szemléletváltást tekintik célravezetőnek, amely lehetőséget teremt egy új típusú város‐ és közlekedésfejlesztésre. A koncepció és a mögötte álló tanulmányok egy hatékony együttműködés eredményei. A tervezői csapat együttgondolkodása, mértékadó szakmai tapasztalata lehetőséget teremtett arra, hogy Szekszárd városának szakmai és szakmapolitikai vezetésével, a civil szakértőkkel és a városlakókkal is szoros kapcsolat alakuljon ki. Ezen együttműködés vezetett arra, hogy mind jobban sikerült megismerni a város és térsége működését, a szokásokat, a hagyományokat és a változások iránti fogékonyságot. Az együttműködés keretei között számtalan helyszíni egyeztetésre, bejárásra, szakértői vitára került sor, amelyek termékenyek és eredményesek voltak. A város érzékeli mindazon problémákat, amelyek a közlekedés terén jelentkeznek. Lényeges volt az együttműködés során, hogy „kívülről érkezett tervezőkként” más aspektusból ismertük meg e problémákat, tüneteket, és talán épp helyzetünkből adódóan globálisabb, a város egy pontján, vagy a város határain túlmutató javaslatokat fogalmaztunk meg. A nagyobb ívű elképzelések pedig hozzájárultak ahhoz, hogy a városon belüli gondolkodás is megnyíljon a fejlesztések komplexitása és léptékének növelése irányában.
1.1 A tanulmányok eredményeinek összefoglalása 1.1.1 Utastájékoztatási rendszerek fejlesztése A Szekszárdra és környékére vonatkozó utasinformatikai fejlesztési javaslatainkat rendszerszemléletben (a helyváltoztatási folyamathoz illesztve), illetve a feltárt jelenlegi hiányosságok alapján foglaltuk össze. Az utasinformációs rendszerek funkcionalitását
7
vizsgálva megállapítható, hogy egyre ritkábbak a tisztán egyfunkciós rendszerek, jellemző a több rokon–, illetve közös adatbázist igénylő feladatok integrálása. Ezen a területen tehát az üzemeltető társaságok, az utasok, illetve a megrendelők információs igényeit közös, integrált információs rendszerben célszerű kiszolgálni, amely összefogja a meglévő és az újonnan kiépítésre kerülő alrendszereket. A másik fejlődési irány a közlekedési telematika területén az alapfolyamatok valós idejű követése (szabályozása) rövid ciklusidejű helyzet‐ és állapotinformációk lekérdezésével, azaz a dinamikus információk felhasználása forgalomirányítási és utastájékoztatási célokra. Ezen a területen a Gemenc Volán már rendelkezik a megfelelő alappal, azaz a járműkövető és forgalomirányító rendszerrel. A harmadik motiváló tényező a személyközlekedési rendszeren belül a közforgalmú közlekedés részarányának növelése (az eszközváltás ösztönzése) és az ezzel járó közvetett hasznok realizálása. Ennek előfeltétele a nyújtott szolgáltatás minőségének, azaz többek között az „utaskapcsolatok” színvonalának fokozása és a helyváltoztatás teljes időszükségletének csökkentése. Az utast aktuálisan érdeklő menetrendi adatok kiválasztása (a csatlakozás tervezése) általában nehézkes és időt rabló. Ezért a közepes vagy nagy forgalmú megállóhelyekre (átszállópontokra) néhány soros elektronikus kijelzők telepítése javasolt, melyek vizuális (és audio) tájékoztatást adnak. Mind a multimodális átszállóhelyek, mind pedig a fontosabb megállók esetében javasoljuk menetjegy‐automaták telepítését. A járműfedélzeti telematikai fejlesztéseket a meglévő forgalomirányítási (vállalatirányítási) rendszerhez illesztve javasoljuk. Az utazással kapcsolatos elektronikus fedélzeti tájékoztatás az autóbuszokon szintén fejlesztendő. 1.1.2 Közösségi közlekedést kiszolgáló létesítmények fejlesztése A vonatkozó tanulmány a közösségi közlekedést kiszolgáló létesítményeket, utasvárókat és az akadálymentesítés feladatait, a vasúti és autóbusz‐állomások és ‐megállóhelyek szempontjából releváns további elemeket összetett, egységes rendszerben kezeli, meghatározva a vasút‐ és autóbusz‐állomások, ill. autóbusz‐megállóhelyek vonatkozásában hosszú távon kívánatos kiépítettségi és szolgáltatási szintjét, az akadálymentesítés, az intermodalitás (P+R, B+R), az utasbiztonság és létesítményvédelem, valamint az utaskomfort és az utastájékoztatás területén. Az állomások és megállóhelyek jelenlegi állapotának (nem teljeskörű) felmérése, valamint az utasforgalmi felmérések adatai alapján meghatározott legfontosabb teendők, rövid távú fejlesztési stratégiai elvek autóbusz‐állomások és –megállók esetében: • A megállók és állomások komplex kezelése; • Buszállomások esetén az intermodalitás követelményrendszereinek szem előtt tartása (vasúti átszállás, P+R, B+R), akadálymentes környezet kialakítása; 8
• A buszmegállók átfogó – funkcionálisan teljes körű – felújítása, átalakítása: o A helyi és helyközi megállók nevének egységesítésével, megállóhelynév‐táblák elhelyezésével; o Átszállási kapcsolatok javításával (Csatári torok, Garay tér); o A térség nagy forgalmú megállóhelyeinek átfogó fejlesztésével (akadálymentesítés, utasvárók, dinamikus utastájékoztatás kiépítése stb.). A vasútállomások és megállóhelyek megfelelő szintre hozása hosszú távon: • A nagy forgalmú állomások intermodális elveken nyugvó átalakításával; (akadálymentesítés, integrált utastájékoztatás, P+R, B+R, egyéb szolgáltatások) • A kritikusan alacsony magasságú (sínkorona + 0, sínkorona + 15 cm) peronok átépítésével sínkorona + 55 cm‐re, későbbiekben a sínkorona + 30 cm‐es peronok átépítésével is. 1.1.3 A közösségi közlekedés előnyének biztosítása „Az autóbusz‐állomás és a vasútállomás kapcsolatainak és szolgáltatási színvonalának javítása” projekt célkitűzése a Keselyűsi út – tehermentesítő főút csomópont közelében található autóbusz‐állomás zavartságának csökkentése, az autóbuszok ki‐ és behajtásának segítése, a csomóponton való áthaladás könnyítése, mely megvalósítása az autóbuszos közlekedés nyújtotta komfortérzet javítását szolgálja. A megvalósítás magában foglalja az autóbusz‐állomással közvetlen kölcsönhatásban lévő útszakasz forgalomtechnikai eszközökkel való zavartság‐csökkentését, valamint a szintbeni vasúti átkelő okozta torlódások (amelyek az autóbusz‐viszonylatokat is érintik) miatt elszenvedett időveszteségek csökkentését, szintén forgalomtechnikai beavatkozások útján. Járulékos beavatkozásként történik meg a kerékpáros közlekedés körülményeinek javítása, kapcsolódva az intermodális csomóponthoz tervezett B+R tárolókkal. A csomópontba való behaladást megelőzően, illetve a csomópontból való kihaladást követően az autóbuszok előnyben részesítését, a jelzőlámpa‐fázisok hangolását javasoljuk az alábbi útvonalakon: • Rákóczi utca – Széchenyi utca – Garay tér – Szent István tér – Hunyadi utca – Autóbusz‐állomás • Béri Balogh Ádám utca – Széchenyi utca – Garay tér – Szent István tér – Hunyadi utca – Autóbusz‐állomás A forgalom várható átrendeződése miatt a lámpafázisokba való beavatkozás 2010 ősze előtt nem indokolt. 2010 ősze után egy teljes körű közúti felvétel nyomán javasoljuk a lámpafázisok újratervezését.
9
Figyelembe véve az Önkormányzattal történt egyeztetéseken megismert álláspontokat, buszsávok kialakítását a jelenlegi közösségi közlekedési hálózat mellett nem tartjuk indokoltnak. A közösségi hálózat megváltozása esetén ez az álláspont felülvizsgálható. 1.1.4 A parkolási rendszer továbbfejlesztése A parkolás gazdálkodás – jelenlegi helyzet elemzéséből kiindulva – legfontosabb feladatai az alábbiak szerint fogalmazhatóak meg a város egyéb fejlesztéseivel összhangban: • a tartós parkolás közterületen kívüli parkoló létesítményekbe irányítása, férőhelyek növelése térszín alatt a közforgalom számára megnyitott mélygarázsok létesítésével; (a Piac téri mélygarázs megvalósítása rövidtávon, Prométheusz, Luther), a kereskedelmi zónákban a lakossági nappali parkolás garázsba irányításával; • az utcai parkolás forgási sebességének és bevételének növelése az ingyenes lakossági parkolás ütemezett megszűntetésével, a felszíni parkolások időkorlátozásával; • a lakossági parkolás növekvő férőhelyhiányának kezelése; • a parkolás szabályozásba vont területek bővítése 3. díjzóna kijelölésével; • a munkába járó forgalom belső területektől történő távoltartása (P+R parkolás); a P+R parkoló férőhelyek bővítése rövidtávon a vasútállomás környezetében, távlatban a déli bevásárló központnál; • a turistabuszok várakozásának, parkolásának megoldása a forgalomcsillapított városmagban, autóbusz‐pályaudvaron; • a mozgásukban korlátozottak számára elegendő számú és megfelelő műszaki paraméterekkel rendelkező férőhelyek kialakítása; • egységes finanszírozási és működtetési rendszer kialakítása; • a parkolás minőségi szolgáltatásának elősegítése, növelése korszerű technikai eszközökkel. A parkolás‐gazdálkodás alapelvei szerint egységes parkolás‐gazdálkodást szükséges kialakítani; a gépjárműtárolást elsődlegesen a közutakon kívül kell megoldani, ennek érdekében a fizetőparkolásból, eredő bevételekből azt elő kell segíteni; a város‐központban jelentkező parkolási feszültségeket a közforgalmú közlekedés szolgáltatási színvonalának emelésével, a P+R parkolóhelyek bővítésével, a parkolási funkciójú területekhez a parkolók megvalósításával, valamint tarifális parkolás szabályozás bevezetésével, kiterjesztésével kell csökkenteni. 1.1.5 A kerékpáros és a közösségi közlekedés együttműködése A városi fejlesztéspolitika célja egy rendezett, gondozott városi környezet megteremtése, ennek érdekében a mobilitást oly módon kell megszervezni, hogy elősegítse a lakható város fenntartását, és lehetővé tegye a közlekedés különböző formáinak együttélését, a nem motorizált közlekedési módok feltételeinek javulását. Ezzel párhuzamosan pedig, a városszerkezet és a közlekedési szerkezet alakításának részeként, a város sűrűn lakott és
10
környezet érzékeny területeinek minél nagyobb részét korlátozott autós forgalmú területté kell alakítani. E szempontból kiemelt kezelést igénylő terület a történelmi városmag térsége. Ennek keretében kerékpárutakat, gondosan megtervezett sétáló zónákat, Szekszárd központján kívül pedig parkolási lehetőséget kell létesíteni, amelyekhez sűrű, biztonságos és megbízható közösségi közlekedési hálózat csatlakozik a városközpont irányában. Szekszárd város intermodális csomópontjában, a vasútállomásnál kialakítandó B+R tároló kihelyezésével a kerékpáros forgalom és a vasúti illetve az autóbusz közlekedés kapcsolatának elősegítése, azaz a közösségi közlekedés arányának növelése a cél. A kerékpározás lehetőségeit Szekszárdon és kistérségében dominánsan bővíteni kell, ahol a domborzat ezt nem zárja ki. Célszerű az olyan kis költségű infrastruktúrák telepítése, melyek a tárolást lehetővé teszik, növelve a turisztikai kerékpározás vonzerejét. A vonatkozó koncepció legfőbb elemei: • A kerékpárút‐hálózat és kapcsolatrendszereinek felvétele, értékelése, a tennivalók, prioritások meghatározása, a vonzáskörzet kerékpáros elérhetőségének figyelembevételével. • A kerékpáros főhálózat hiányzó szakaszainak koncepcionális, tanulmányszintű átgondolása. • Nyugodt forgalmi útvonalak kerékpárbeváltó tételének vizsgálata a hálózatiság kialakítására. Az új KRESZ nyújtotta lehetőségek tudatos alkalmazása. • Konfliktuspontok kezelése, a gyalogosközlekedéssel együttes lépések. 1.1.6 Közlekedési Szövetség A közlekedési szövetség kialakításának szükségességét, valamint a legfontosabb alternatívák elemzésén keresztül modellszintű, a szövetség felépítésére és működésére vonatkozó javaslatot fogalmaz meg a vonatkozó tanulmány. A város érdeke, hogy a szolgáltató felé jelenleg fennálló szakmai és információs aszimmetriát oldani tudja, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy a város a szolgáltatás meghatározása és nyújtása felett érdemi befolyást gyakorolhasson. Mivel a város saját erőforrásai e tekintetben korlátozottak, ezért egy olyan modellt javasolunk, amelyben a város és a szolgáltató együttműködésének javítására helyeződik a hangsúly. Ennek eszköze egy olyan közös szervezet létrehozása, amely a város és vonzáskörzetének irányítása mellett a szolgáltató(k) szaktudására és erőforrásaira támaszkodik. A szervezetben kerül sor a menetrend kialakítására és elővárossal való összehangolására, a díjszabás átjárhatóságának megteremtésére, a fejlesztések koordinációjára, az arculati és marketingjellemzők közös kialakítására.
11
A szervezet javasolt jogi formája az egyesülés. A szervezet alapítása és fenntartása nem igényel jelentős pótlólagos finanszírozást, megvalósításának időigénye pedig hónapokban mérhető.
1.2 Szekszárd pozicionálása és szerepkörei Szekszárd a Dél‐dunántúli régió keleti határán, fekszik. Tolna megye székhelye, az ország legkisebb lélekszámú megyeszékhelyeként. Kaposvár mellett a régió második fejlesztési alközpontja. Szekszárd és térsége a lassú, folyamatos népességfogyás problémájával küzd. A foglalkoztatottság tekintetében viszont a megye legtöbb településéhez képest kedvezőbb helyzetben van, a munkanélküliségi ráta mindössze 7,41%. A kedvezőtlen demográfiai folyamatok megállítása és a továbbra is nagyarányú foglalkoztatás biztosítása érdekében szükség van a hosszútávon fenntartható élhető lakóhely jellegének, népességmegtartó erejének erősítésére mind a gazdaság, mind a társadalom dimenzióiban, melyhez nagymértékben hozzájárul Szekszárd elérhetőségének, mobilitási kapcsolatainak javítása a közlekedési infrastruktúrák fejlesztésével és a közösségi közlekedés versenyképességének növelésével. Szekszárd megyei szerepkörének megfelelően nemcsak a régió egyik gazdasági, közigazgatási, egészségügyi és oktatási központja, illetve a paksi kistérség mellett a megye legfejlettebb körzete, hanem térségével (Duna‐part, Gemenc) jelentős turisztikai vonzerőt is jelent, melyek nagyban meghatározzák a mobilitási igények alakulását. Jelentős az alap‐ és középfokú oktatási intézmények száma, valamint a felsőfokú oktatás is a megyét, illetve a térséget tekintve Szekszárdon koncentrálódik. A vonzáskörzetből (Bonyhád, Tolna, Őcsény, Sióagárd, Szedres, Harc, Zomba, Paks, Bátaszék irányából) Szekszárdra ingázók nagy részét képezik a középiskolai és felsőoktatási intézmények hallgatói, jelentős mobilitási igényeket támasztva a napi szintű helyközi közlekedésben, ami koncentráltan, az oktatás kezdetéhez és végéhez igazodva lökésszerűen jelenik meg a közösségi közlekedés járatain. Az egészségügyi és szociális ellátással kapcsolatosan is keletkeznek a helyi és a helyközi közlekedésben kiszolgálásra kerülő mobilitási igények, melyeket mindkét területen közszolgáltatási szerződés keretén belül a Gemenc Volán Zrt. lát el.
1.3 Jellemző közlekedési folyamatok a térségben Megyei szerepkörei és a környező településekről adódó ingázó forgalom révén Szekszárdon jelentős mobilitási igények jelennek meg; ezek kielégítésében a közösségi módok jelenléte meghatározó. A Szekszárd és térsége közlekedi problémáinak feltárásán alapuló koncepcióban igyekeztünk egységesíteni a rendelkezésre álló felmérések adatait, a helyismerettel rendelkező városlakók és a várost használók által megfogalmazott
12
véleményeket, a város szakmai és szakmapolitikai vezetésének álláspontját és tudását, valamint az általunk, tervezők és szakemberek által érzékelt problémákat és a javasolt megoldásokat. Szekszárd térségében a közösségi közlekedési hierarchia eltér a legtöbb hazai megyeszékhelyre jellemzőtől, mivel hiányzik a domináns, több irányban kiépült vasúti kapcsolatrendszer, ezáltal a helyközi és távolsági autóbusz‐közlekedés szerepe felértékelődik. A koncepció tartalmazza a lehetséges változatokat Szekszárd közlekedési vonzáskörzetének meghatározására. A három vizsgált változat: A. Szekszárdi kistérségre kiterjedő változat, B. Szekszárdra közvetlen eljutást biztosító helyközi autóbuszvonalak és az érintett vasútvonalak által elérhető települések területére kiterjedő változat, C. Teljes Tolna megyére kiterjedő változat. A fenti változatok közül a B. opciót veszi a tanulmány alapul a Szekszárd és térsége helyközi autóbusz‐közeledésének vizsgálatánál, melyeket a következő három csoportban vizsgál: 1. A közvetlen ingázáshoz kapcsolódó helyközi autóbusz‐közlekedés helyzete, melyre a magas járatszámmal, 30‐40 perces menetidővel történő kiszolgálás, a városi funkciók szempontjából korai hétköznapi üzemzárás, és a még rövidebb hétvégi üzemidő a jellemző. Az ütemességet tekintve a reggeli és délutáni csúcsidei púp időszakokhoz igazodó érkezésekkel indulásokkal jellemezhető. Északi irány: Tolna–Fadd útirányon át Paks, illetve Szedres; Észak‐nyugati irány: Harc–Zomba, illetve Bonyhád útirányon; Déli irány: Szálka, valamint Várdombon keresztül Bátaszék; Keleti irány: Őcsény–Decs–Sárpilis 2. A megyei szintű ingázáshoz kapcsolódó helyközi autóbusz‐közlekedés helyzete, amely alacsony járatszámmal, korai hétköznapi és hétvégi üzemzárásokkal, valamint ritkább követésekkel jellemezhető. Főbb irányok: Dombóvár, Tamási, Simontornya, Dunaföldvár 3. A szomszédos megyeszékhelyekkel (Székesfehérvár, Kaposvár, Pécs, Szeged, Kecskemét) és Budapesttel való távolsági autóbusz‐közlekedés kapcsolat helyzete, amelyet Pécs kivételével a ritka követések, alacsony járatszám, és főként a felsőoktatási intézménybe irányuló, tanulói ingázás keltette igények kiszolgálása jellemez, ami a hétköznapit meghaladó, magasabb hétvégi járatszám is mutat.
13
1.4 A felmérések eredményeinek összegzése Jelen koncepció megalkotása során, a helyzetértékelés fázisában három, eltérő jellegű felmérés készült. • 2009. december elején, valamint azt kiegészítendő 2010 márciusában került sor a szekszárdi és környéki (helyi és helyközi) autóbusz‐közlekedés utasforgalmi felmérésére, a jellemző ingázási és városon belüli utasforgalom nagyságának és sajátosságainak megismerése végett. Ugyanezen időszakban sor került a 46‐os vasútvonal Nagydorog és Bátaszék közötti utasforgalmának felmérésére is. • Szintén 2009 decemberében csomóponti felmérések készültek, melyek célja az egyéni és közösségi közlekedés, a kerékpáros és gyalogos közlekedés, valamint a tehergépjármű‐forgalom és a parkolási szokások jellemzőinek megismerése volt. • 2010 márciusában kikérdezéses felmérésre került sor több mint 2000 kérdőív segítségével. A felmérés során lehetőség nyílt Szekszárd és térsége lakosságának mobilitási szokásai, valamint járműbirtoklási és –használati jellemzőinek megismerésére. 1.4.1 A helyi autóbusz‐közlekedés jellemzői 2009 decemberében teljes körű utasforgalmi felmérés készült a szekszárdi helyi tömegközlekedési hálózaton. Ennek során egy iskolai előadási napon, teljes üzemidőben, a menetrendben szereplő összes járat fel‐ és leszálló utasai kerültek megszámlálásra. A 2005‐ ös mérésekkel összehasonlítva látható, hogy a 2009‐es utasszám 96,2%‐a a 2005‐ösnek. Ez az érték – országos összehasonlításban – jó eredménynek tekinthető, az utasszám‐ csökkenés ütemének határozott lelassulását jelzi. A rövidebb intervallumok számainak összehasonlításakor megfigyelhető, hogy miközben a reggeli csúcsidőszak magas utasszáma gyakorlatilag nem különbözik a korábbitól, a délutáni csúcsidőszakokban az érték a korábbinak csak 80‐85%‐a. 1.4.2 A helyközi autóbusz‐közlekedés jellemzői A szekszárdi helyközi járatok napszakonkénti megoszlása igen eltérő, három csúcsidőszak figyelhető meg (6:30‐8:00, 14:00‐15:00, 16:00‐17:00), amelyet kiegészít a reggel 6 órás munkakezdést megelőző kisebb csúcs. A csúcsokat leköveti az autóbusz‐állomásra érkező és onnan induló járatok száma (42. ábra).
14
1. ábra: A szekszárdi autóbusz‐állomásra érkező és onnan induló járatok száma óránként, tanítási időszakban, hétköznap1
A csúcsidőszakokban gyakori, hogy tíz perc leforgása alatt 5‐15 autóbusz érkezik, vagy indul el az autóbusz‐állomásról. Ilyenkor a járművek egymást is akadályozzák. A kifelé tartó helyközi járatok az autóbusz‐állomást elhagyva – évtizedes hagyományoknak megfelelően – nagyrészt elkerülik a belváros, aszimmetrikus kiszolgálást eredményezve. (Északi irányban 6 óra előtt, illetve 18 óra után érintik a belvárost.) Az utasforgalom alakulásában nagyon jól látszik a befelé (autóbusz‐állomás irányában) közlekedő és az onnan induló járatok eltérő utaslépcsője: míg befelé a leszállók jelentős része valamely belvárosi megállóban (Tanítóképző, Gimnázium) hagyja el az autóbuszt, addig ellenirányban, felszállás terén erre nincs lehetősége. Vagy a végállomáson, vagy az Újvárosi templomnál illetve a Kórháznál érhetik el az utasok a helyközi járatokat északi, illetve déli irányban.
1
Szekszárdi autóbusz‐állomás adatai alapján
15
2. ábra: A helyközi közlekedési rend aszimmetriája
Szekszárd közvetlen ingázási területét tekintve a jellemző céltelepülésekre induló járatok száma jelentősen eltér a hétköznapokon, illetve hétvégén. Szinte mindegyik településre igaz, hogy a hétköznapra jellemző járatsűrűség mintegy fele jelentkezik szombaton, vasárnap pedig még ennél is pár százalékkal alacsonyabb járatszám a jellemző.
16
3. ábra: Szekszárd, autóbusz‐állomásról induló járatok száma hétköznap és hétvégén a közvetlen ingázási terület néhány jellemző településére
A hétköznapi és hétvégi járatok közlekedési rendje gyakran még az azonos időintervallumban közlekedő járatok esetén is eltér, azaz a használó minden naptípusra külön menetrendet kell ismerjen. A helyközi járatok üzemideje a legtöbb irányban hétköznap 22:20‐ig tart, hétvégén két irány kivételével az utolsó járatok 18–20 óra környékén, vagy még korábban hagyják el Szekszárdot, ezzel jelentősen korlátozva a városi funkciók igénybe vételét. Az autóbuszok nem ütemes közlekedési rendben közlekednek. Kivétel az M6‐os átadása óta néhány vonal, jellemzően Paks és Dunaföldvár, valamint Pécs irányában, de e vonalakon is jelentős számú ütemen felüli indulás van. A felmérések adataiból látható, hogy a kínálat jellemzően csúcsidőben alulmúlja a keresletet, más időszakokban pedig a ritka és egyenetlen követések miatt nem tekinthető a szolgáltatás utasbarátnak. Jellemző, hogy a csúcsidei járatok 100% körüli utasterheléssel, jelentős számú álló utassal közlekednek, esetenként utaslemaradás is előfordul. 1.4.3 A vasúti közlekedés jellemzői Szekszárd térségében a vasút másodlagos szerepet játszik a helyközi és távolsági autóbusz‐ közlekedéshez képest. A felmérések eredményei azt mutatják, hogy a vonatok relatíve kis kihasználtsággal közlekednek. Azok a települések, vagy településrészek mutatnak általában komolyabb utasforgalmat, ahol a megállóhely, állomás a településen belül központi helyen található (pl. Fácánkert, Nagydorog, Decs), vagy a megállóhely egy‐egy intézmény közelében van (Szekszárd‐Palánk).
17
4. ábra: Szekszárd vasútja. Az új InterRégió szolgáltatás ugyan emelte a színvonalat, de az M6‐os adottságaival aligha kelhet versenyre (fotó: Ekés András)
A menetrendváltást követően jelentősen javult a vasúti szolgáltatások rendje. A követési idő az InterRégió esetén egész nap 120 perc, a reggeli és délutáni csúcsidőben 1‐1 pár betétjárat közlekedik nagyjából befelezve a normál követést. A Sárbogárd – Szekszárd közti út az InterRégió esetén 61 perc, köszönhetően a felhagyott megállóknak és a Tolna‐Mözsön szervezett vonatkeresztezésekből adódó kiszámíthatóságnak. 1.4.4 A csomóponti felmérések eredményei A felmérések során sor került a gyalogos, a kerékpáros, valamint a személy‐ és teherforgalmi szokásjellemzők felvételére. A gyalogos közlekedésre jellemző, hogy a város mértékadó gyalogos forgalma az autóbusz‐ állomás – Szent László utca ‐ Széchenyi utca csomópont – Garay tér – Kórház/Szakorvosi rendelő háromszögben bonyolódik. A gyaloglási távolságok hosszabbak (5‐600 méter) is lehetnek, nem ritka az autóbusz‐állomás–Garay tér útvonal napi rendszerességű végiggyaloglása, részben a már említett aszimmetrikus autóbuszos kiszolgálás miatt. A fenti háromszöget a turisztikailag és közigazgatásilag fontos Béla király térrel kiegészítve meghatározható az a belvárosi négyszög, ahol a gyalogos forgalom előnyben részesíthető és a mérési eredményekkel összhangban indokolt. A parkolási szokásokra jellemző, hogy az 1. díjzónában a kapacitáskihasználtság a díjfizető órákban 60‐70 %‐os, a maximális kapacitás a délelőtti órákban jelentkezik, mértéke eléri a 100%‐ot is. Az 1. díjzónában nagy a rövid idejű parkolások aránya az összes parkoláshoz
18
képest. A 2. díjzónában jóval kedvezőbb a helyzet, az egész napi átlagos kapacitáskihasználtság a 40%‐os értéket mutatja, a legnagyobb mért kapacitás kihasználtság délelőtt mutatkozott, amikor is mértéke meghaladta a 70%‐ot. Itt jellemzőbbek a hosszabb idejű parkolások is. A 2. díjzónán kívül, annak peremén erős parkolási feszültség tapasztalható, mivel innen csekély gyaloglási távolsággal könnyen elérhető a városközpont, amivel azonban terhelté váltak a zóna határait alkotó lakóutcák. A közösségi közlekedésre vonatkozóan 12 csomópontban végeztünk forgalomfelvételeket. A forgalomfelvételek jellegzetes, háromcsúcsos lefolyást mutatnak. A reggeli időszakban az iskolás‐ és hivatásforgalom egymásra épülve közös csúcsórát alkot. Délután a két forgalmi réteg egymástól 60‐120 perccel eltolódva jelentkezik. A párhuzamosan folyó együtt utazó felmérésekben megmutatkozott egy olyan forgalmi réteg, amely ebben a felvételben rejtve maradt: a 6:00 órás munkakezdés és 14:00 óra körüli befejezéssel jellemezhető réteg az iskolásforgalommal együtt jelenik meg délután: ez még jobban kiemeli a tetőző forgalmat 14:00 körül és a nagyobb délutáni összesített forgalmat is magyarázza. Az autóbuszos áramlatok kiemelkednek: • reggel a Rákóczi utca / Béri Balogh Ádám utca – Széchenyi utca – Garay tér – Szent István tér – Hunyadi utca – Autóbusz‐állomás útvonalon, • délután a várost észak felé elhagyó Autóbusz‐állomás – Pollack Mihály utca – Mátyás király utca – Zrínyi utca – Damjanich utca – Rákóczi utca útvonalon Ezek az útvonalak elsősorban a helyközi járatok vonalvezetését követik, ami arra enged következtetni, hogy a helyközi hálózatot használók céljukhoz közeli megállókat képesek igénybe venni, többnyire átszállás nélkül teljesítik a reggeli utazásokat. Feltételezhető, hogy az iskolásforgalom koncentrált délutáni megjelenése a városi szolgáltatások (szórakozás, rekreáció, kultúra) igénybevételének alacsony szintjével lehet összefüggésben. Ezt a napi utazási láncra vonatkozó kérdéskörben a kikérdezéses felvételek is alátámasztották. Megfigyelhető ugyanakkor, hogy az autóbusz‐állomásra jelentős gyaloglás történik elsősorban az iparterület irányából. Ebben a mozgási irányban a hálózat fejlesztésével minőségi javulás lenne elérhető a terület közlekedésében. 1.4.5 A kérdőíves felmérés jellemzői 2010 márciusában több mint 2000 kérdőív lekérdezésére került sor Szekszárd tizenegy pontján. A felvételre részben közterületen, forgalmasabb belvárosi, vagy közlekedési szempontból releváns helyszíneken, részben a város intézményeiben került sor. Meghatározó volt az iskoláscélú és munkába járó forgalom (arányuk 31, illetve 16%), valamint a vásárlás célú forgalom (25%). Az iskoláscélú utazás több mint fele (51%) helyközi busszal történik. Helyi busszal 18%, gyalog 27% közlekedik, míg autóval 5%‐ot visznek.
19
Munkába járásban a helyközi busz – helyi busz – gyaloglás aránya 37%‐13%‐25%, a személyautó részaránya 24 %‐os a megkérdezettek között.
1.5 Alapelvek és célrendszer 1.5.1 A fejlesztések alapelvei Megfogalmazásra kerültek azok az alapelvek, amelyek mentén a Szekszárdot és térségét érintő fejlesztéseket körvonalazni érdemes. Az alapelvekre épülő javaslatok nem önmagukban megálló, ad hoc módon kiválasztott elemek, hanem a fejlesztés hosszú távú keretei közé illeszthetők, a városfejlesztés és a közlekedésfejlesztés fenntarthatóságát támogatják. A városfejlesztés és a közlekedésfejlesztés összhangját erősítve olyan funkciók képzelhetők el Szekszárd fejlődésével kapcsolatban, amelyek a térségi, nagytérségi elérhetőség javulását (M6) a gazdaság fejlesztése révén kamatoztatják, a belső elérhetőség és átjárhatóság feltételeit pedig az élhetőség irányában erősítik. A városoknak – így Szekszárdnak is – önmagukat kell pozícionálni, a városok, ill. térségek közötti versenyben a leginkább megfelelő helyet megtalálni. Szekszárdnak egyfelől saját lakosai számára kell kitűznie azokat a fenntartható városfejlesztési irányokat, amelyek lakói elégedettségére szolgálnak az élhetőség és a versenyképesség terén, másfelől a külső szereplők számára is vonzóvá, változatossá és dinamikussá kell válnia. A térségi szemléletben szem előtt kell tartani, hogy a városhatár adminisztratív korlátot jelent ugyan, de a mobilitási folyamatokban nem jelent választóvonalat. Ennek megfelelően olyan megoldásokra van szükség, amelyek a helyi és a helyközi közlekedési igényeket egységes elvek és szolgáltatási logika alapján elégítik ki. A mai szabályozási rendszerben a helyi és a helyközi közlekedés megrendelői szintje eltér (helyit az önkormányzat, helyközit az országos szint a szakminisztériumon keresztül rendeli meg), és eltérőek a tarifaképzés alapjai is. E rendszerek integrálására van szükség, amelyek a kínálat bővítésével, a tarifaközösség megalapozásával, a közlekedési szövetségi modell alkalmazásával – megfelelő finanszírozottság és kontroll mellett – a térségi és helyi rendszerek egészséges együttműködését szolgálják. Olyan közlekedési megoldásokra van szükség, amelyek a megrendelői szint regionalizálása és erősítése mellett a szolgáltatások kínálati bővítését és utasközpontúságát helyezik előtérbe. Alapelvként megfogalmazható, hogy az utas érdekeinek és igényeinek szem előtt tartása a közlekedési szolgáltatások tervezésének elsődleges szempontja kell legyen. Ennek erősítésében a helyi (térségi) érdekeket megfelelően képviselő, a finanszírozást regionális szinten biztosító szervezeti modell lehet eredményes. Olyan jövőképet kell megfogalmazni, amelyben az egyes közlekedési módok nem egymás ellenségei, hanem kiegészítői. Fontos, hogy a város a közlekedés európai mércével mérve is fenntartható, környezetbarát módjainak erősítését elfogadja, a preferenciák kialakításában 20
pedig az egyes módok összehangolására, a módváltás lehetőségének megteremtésére, a lágy módok felületigényének kielégítésére törekedjen. 1.5.2 A fejlesztések célrendszerének logikája Rendszerelvű koncepcionális célként fogalmazzuk meg azokat a tendenciákat, amelyek az élhetőségből és fenntarthatóságból levezethetően széles körben jellemzik az európai városfejlődést. Szekszárd számára ezen tendenciák követése kulcsfontosságú, hiszen vonzerejét az élhetőségi és fenntarthatósági szempontok nagyban meghatározzák. Az Önkormányzat által megjelölt célként ismertettük azokat a szempontokat és véleményeket, melyeket Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata az egyeztetések során kinyilvánított. Ez nagyban támaszkodik Szekszárd közlekedési hagyományaira, és azokra a kialakult szokásrendszerekre, melyek a város napi életét alakítják. A két célirány összehangolását, összefésülését tekintettük reális célnak. A célok a közösségi közlekedés, a közúti közlekedés, a kerékpáros és gyalogos közlekedés, valamint a parkolási kérdések terén kerültek megfogalmazásra.
1.6 Javaslatok Szekszárd és térsége közlekedési fejlesztéseire A felmérések eredményei alapján, a tervezők szakmai konszenzusára, valamint a többkörös szakmai, szakmapolitikai és civil egyeztetések eredményeire alapozva kialakításra kerültek a konkrét fejlesztési javaslatok, amelyek megvalósítására sor kerülhet Szekszárdon és vonzáskörzetében az elkövetkező évtized során. 1.6.1 A városmag erősítése Az M6‐os autópálya 2010. március 31‐i átadásával új, nagykapacitású elem jelent meg Szekszárd közvetlen közelében. Szekszárd számára ez a változás lehetőséget teremt a város mai funkcióinak átértékelésére és átcsoportosítására. A városi élet felfrissítését egy olyan városmag kialakítása indíthatja meg, ahol elsősorban a gyalogos és kerékpáros közlekedés jelenléte, illetve a környezetbarát városi közösségi közlekedés a meghatározó. A megnövelt gyalogos és kerékpáros felületek, a vendéglátás, szórakozás és más kulturális események számára vonzóbbá váló városbelső revitalizálja a városi életet, az élénk szekszárdi belvárosi identitás ezzel új értelmet nyerhet. A városmag lehatárolása részben épített, részben természetes határok mentén végezhető el. Szekszárdon elképzelésünk szerint két gyalogos tengely határozza meg azt a területet, amit a jövőben városmagként kezelni lehet. • Babits Mihály utca – Béla király tér – Garay tér – Szent István tér – Luther tér – Bajcsy‐ Zsilinszky utca – Autóbusz‐állomás tengely („Gemenc sétány”)
21
• Autóbusz‐állomás ‐ Séd‐patak völgye – Tinódi utca – Szent László utca – Séd‐patak völgye gyalogos tengely („Babits sétány”) 1.6.2 A közösségi közlekedés fejlesztése A közösségi közlekedés fejlesztése során a javaslatok alapvetően eszközöket és nem célokat fogalmaznak meg. Eszközöket egy olyan városi és térségi integrált szemléletű, magas minőségű közlekedési rendszer kialakítása és fenntartása érdekében, amelyek átfogó célja Szekszárd városi életminőségének javítása, a városmag védelme. Ezen átfogó fejlesztési elképzelések az alábbi szempontokat tekintik prioritásnak: • A hálózatok rendszerezettsége és egymásra épülése, • A kiszolgáló infrastruktúra fejlesztése, • A járműpark magas komfortja, a járműméret és járműhasználat optimalizációja, valamint a hozzáférés esélyeinek növelése, • Az időbeli és térbeli lefedettség bővítése, • A díjszabás egyszerűsítése, integrációja és regionalizációja, vonzerejének növelése, • Az intermodalitás és kiegészítő funkcióinak megjelenése, • A termékek magas színvonalú marketingje, az utaskapcsolati és utastájékoztatási tevékenység erősítése. Megfogalmazásra kerültek azok a hálózati alapelvek, amelyek a jelen közlekedési problémákra több megvalósítási lépcsőben a lehető leghatékonyabb válaszokat fogalmazzák meg. Ezen alapelvek gyakorlati megvalósítása jelentős részben a helyközi és a helyi hálózatok integrálását veszi alapul, melynek révén az utasok számára jelentős szolgáltatásfejlesztés érhető el akár a jelenlegi keretek mellett is. A rendszer gerincét az átmérős térségi RégióBusz rendszer jelenti, amely kiegészül a helyi közlekedési elemekkel, azzal minden szempontból integráltan. E megoldással az észak‐déli és a kelet‐nyugati irányok átjárhatóak lesznek, a járatok érintik a főbb belvárosi és intermodális pontokat, átszállási lehetőségeket biztosítva az ütemesség keretein belül.
22
5. ábra: Az integrált, helyközi (RégióBusz) alapokon nyugvó hálózat fő irányai az észak‐déli és a kelet‐nyugati irányok átjárhatóságával
Javasolt egy kétirányú, helyi körjárat beindítása, amely felfűzné a ma kevéssé vagy egyáltalán nem ellátott területeket, valamint a főbb városi funkciókat. A járat célja, hogy olyan területeken is vonzó alternatívát jelentsen a közösségi közlekedésben, ahol ma nincs, vagy csak hosszabb rágyaloglással érhető el autóbuszjárat. 1.6.3 Az egyéni közlekedéshez kötődő fejlesztések Az M6 átadása nyomán a tehermentesítő út szerepe megváltozik. A tranzitforgalom visszaesése várható, ami új kapacitásokat nyit a helyi célú forgalom számára. A városmagból is képes lesz forgalmat vonzani, segítve a belső terület forgalmának csillapítását. Néhány évvel ezelőtt a Széchenyi utca átalakítása kudarcba fulladt, ezért visszaállították a korábbi állapotot. A városmag kialakítása és forgalomcsillapítása szembemegy ezzel a lépéssel, éppen a Széchenyi utca belső keresztmetszetének átalakítása annak egyik kulcseleme. Természetesen figyelmembe kell venni, hogy a közlekedési szokások befolyásolása gyakran társadalmi ellenállással találkozhat, mivel az addig kialakult szokásokat drasztikusan átalakításra kényszeríti.
23
A városi forgalom átrendeződése miatt ősszel javasolt egy teljes körű közúti forgalomfelvétel elvégzése. A kapott eredmények elemzése alapján határozhatók meg a beavatkozási lépések. Az észak felől a Garay téren balra kanyarodó irány meghatározó a város közúti közlekedésében. A városmag kialakítását célzó lépésekkel összhangban célunk ennek alternatívájaként új irányok megnyitása, amelyre konkrét javaslat is megfogalmazásra került a Damjanich utca – 56‐os főút (tehermentesítő út) csomópontja térségében. Az érkező‐induló regionális és távolsági forgalom elvezetésére a keleti Damjanich utcáéhoz hasonló vonalvezetéssel belátható távlatban egy déli ipartelepi elkerülő út megépítését javasoljuk. Javaslatok kerültek megfogalmazásra a közterületi és közterületen kívüli parkolás fejlesztésére, amelyek részben szabályozási, részben fizikai beavatkozásokat jelentenek a felszíni, felszín alatti, vagy potenciálisan a P+R parkolási igények kielégítése és befolyásolása érdekében. Megfogalmazásra kerültek kiegészítő közlekedési javaslatok, amelyek a város szűken értelmezett közlekedési fejlesztésein túlmutatnak. Ezek főként a turisztikai potenciál erősítését, a Szekszárd környéki értékekkel való erősebb kapcsolódást segítik elő. E fejlesztések a gemenci kisvasút Szekszárdra vezetését, a Sió turisztikai célú hajózhatóságának vizsgálatát, a szekszárdi szőlőtermő térségek borospincéit feltáró Borbuszt, vagy a város adminisztratív központját, a Béla teret a városi kilátóval és a borpincékkel összekötő libegő ötletét járják körül. 1.6.4 Az uniós támogatásra esélyes projektek, projektcsomagok A DDOP‐2008‐5.1.2/B pályázat lehetőséget biztosít a közösségi közlekedési fejlesztések megvalósításához. A pályázat első köre 2009 őszén lezárult, a második kör határideje – amennyiben határidő‐módosítás nem történik – 2010. május 31. Meghatároztuk azokat a fejlesztéseket, amelyek a város és a tervezők közötti egyeztetések során kerültek körvonalazásra, és megfelelő előkészítettség, partnerség és önrész rendelkezésre állása esetén a pályázatból támogatást remélhetnek. Az elsődlegesen javasolt projektek, projektcsomagok az alábbiak: •
Autóbusz‐állomás és térségének intermodális fejlesztése
•
B+R fejlesztés Szekszárd vasútállomáson
•
Autóbusz‐kapcsolatok fejlesztése a Csatári utca térségében
•
Autóbusz‐kapcsolatok fejlesztése a Garay tér térségében
•
A térség nagy forgalmú megállóhelyeinek átfogó fejlesztése
•
Az utastájékoztatás feltételrendszereinek javítása, az utasinformációs rendszerek fejlesztése
24
2
Bevezetés
Jelen koncepció a Szekszárd és térségének közlekedés‐fejlesztésével foglalkozó tanulmányok vezető kötete. Szekszárd MJV Önkormányzata és a Városkutatás Kft. – Közlekedés Kft. konzorciuma közötti szerződés értelmében, a Dél‐Dunántúli Operatív Program (DDOP) Közösségi közlekedésfejlesztés projektgenerálás c. pályázata (DDOP‐5.1.2‐A) alapján a város és környékére az alábbi hat témakörben készültek megvalósíthatósági tanulmányok és tanulmánytervek2: 1. Dinamikus és statikus utastájékoztató rendszer bővítése, 2. Közösségi közlekedést kiszolgáló létesítmények felmérése, utasvárók létesítése, akadálymentesítés, 3. A közösségi közlekedés előnyének biztosítása, jelzőlámpás csomópontok összehangolása, buszsávok létesítése, 4. A kerékpáros és a közösségi közlekedés együttműködése és kölcsönös előnyeik kihasználása érdekében az intermodális csomópontban a B+R rendszer alapjainak megteremtése, 5. A tarifális parkolás‐szabályozás jelenlegi rendszerének felülvizsgálata, tovább‐ fejlesztése az egyéni közlekedés vonzóképességének csökkentése érdekében, a P+R rendszer kiépítése, 6. A helyi és az agglomerációs közösségi közlekedés együttműködésének kidolgozása, Közlekedési Szövetség vizsgálata. Mindezen szakági tanulmányok beilleszkednek abba a koncepcióba, amely a város és térsége közlekedésének teljes vertikumával foglalkozik, kitekintve a 2020‐ig tartó időszak várható folyamataira, a terület‐ és városfejlesztési összefüggésekre, a korszerű és fenntartható mobilitási szemlélet alkalmazásának elvárható feltételeire. Szekszárd városa Tolna megye székhelyeként számtalan olyan potenciállal rendelkezik, amely épp a kisvárosi jelleg, a csendes, nyugodt környezet, a táji és természeti értékek, valamint a hagyományos gazdálkodási formák (szőlő és bor kultúrája, erdőgazdálkodás) egységéből, kölcsönhatásaiból ered. A meglévő vonzerők mellé 2010. március 31‐én egy új, mesterséges elem lépett be: az M6‐os autópálya megjelenése új lehetőségeket hozott a város számára. Olyan változásokat hozhat Szekszárd és térsége életében, amelyek mindeddig példa nélküliek voltak. Hatásai, a hatások
2
Szekszárd MJV és a Városkutatás Kft. – Közlekedés Kft. konzorciuma közötti szerződésben rögzített címek
25
nagysága az átadást követő első időszakban még nem ismertek, azok iránya azonban vélelmezhető. A tolnai megyeszékhely a fővárostól alig másfél órás utazásra kerül, az észak‐déli autópálya jelentősen fejlesztheti a gazdaság dinamikáját, és a meglévő, de még nem megfelelően kiaknázott turisztikai potenciált erősítheti meg. Mindez akkor valósulhat meg, ha a város és térsége felismeri azon kihívásokat, amelyek az új infrastrukturális helyzetből adódnak, és tudatosan képes azok kezelésére, önmaga számára történő mind erősebb kamatoztatására.
6. ábra: Az M6‐os átadása előtt két nappal Szekszárdnál (fotó: Gertheis Antal)
A szekszárdi belváros élhetőbbé tétele, a városi élet dinamikájának fokozása mind összefügg azzal, hogy az alapvető közlekedési struktúrák, igények és forgalom‐lefolyások megváltoztak, vagy változófélben vannak. Ebben a helyzetben lehetőség nyílik olyan nagyobb ívű városfejlesztési tevékenységek megvalósítására, amelyek a klasszikus szekszárdi városmagot kiemelik, vonzerejét erősítik. Ezek hosszú távú lépések, és közös szakmai, szakmapolitikai gondolkodás alapján kell, hogy végleges formát öltsenek.
26
7. ábra: Szekszárd belvárosa a Kilátó felől (fotó: Ekés András)
Szekszárd közlekedésének fejlesztése nem önmagából adódó és önmagában megoldandó kérdéskör, hanem sokkal tágabb összefüggések mentén kezelendő. A közlekedési problémák Szekszárd esetében is részben városszerkezeti adottságok és folyamatok mentén alakulnak ki, és részben az azokra épülő, évtizedes hagyományokkal rendelkező helyi, megyei, vagy országos rendszerek jelentik a megoldandó kérdések alapjait. Fentiekből következően a közlekedési problémák kezelése csak részben jelent közlekedési beavatkozásokat, globálisabb szemlélet szükséges ahhoz, hogy a közlekedést mint eszközt és nem mint célt tekintve, annak teljes vertikumában hatékony és előremutató javaslatok legyenek megfogalmazhatóak. Munkánk során olyan fejlesztési elképzelések fogalmazódtak meg, amelyek rövidebb vagy hosszabb távon Szekszárd élhetőségét a fenntartható és környezetbarát közlekedési módok erősítése révén növelik.
27
8. ábra: Környezetbarát közlekedési kényszerű módok találkozása (fotó: Ekés András)
Javaslatainkat részletes közösségi közlekedési és közúthálózati felmérések, lakossági kérdőívezések előzték meg, amelyek kiértékelése segített a vélt, tapasztalt, vagy a városi és civil egyeztetések során elhangzott problémák igazolásában, vagy épp cáfolatában. Koncepciónk részletes problémafeltárást, értékelést és javaslatcsomagot fogalmaz meg Szekszárd és térsége közlekedésfejlesztése érdekében. E javaslatok megvalósítása messze túlmutat a város hatáskörén. Széleskörű együttműködésre van szükség annak érdekében, hogy a közlekedési javaslatok megvalósítása (a közösségitől a kerékpáros gyalogos közlekedésen át a közúti rendszerekig, kiegészítve a turisztikai vonzerőkhöz kötődő elképzelésekkel) eredményes legyen. Az eredmények pedig a városlakók, a közlekedők, azaz a rendszer használói számára kell, hogy érzékelhető változást hozzanak.
28
3
Helyzetelemzés
A helyzetelemzés célja, hogy megalapozza Szekszárd és térsége mobilitási jövőképét, célrendszerét és az erre épülő javaslatokat. Az elemzés súlypontját értelemszerűen a közlekedési rendszer, illetve az ehhez kapcsolódó területek jelentik. Az elemzések során területi és szakági dokumentumokat is feldolgoztunk.
3.1 Regionális háttér Ebben a fejezetben bemutatjuk Szekszárd és térsége szerepét az országostól a legszűkebb vonzáskörzet szintjéig, különös tekintettel a mobilitási vonatkozásokra, a térségi közlekedési igényekre. 3.1.1 Szekszárd és környéke az országon belül Szekszárd a Dél‐dunántúli régió keleti határán, fekszik. Tolna megye székhelye, az ország legkisebb lélekszámú megyeszékhelyeként. Az Országos Településfejlesztési Koncepcióban (OTK, 2005) megfogalmazott középtávú területi célok között szereplő regionális fejlesztési pólusok és tengelyek, valamint a városhálózati kapcsolatrendszer fejlesztése Szekszárd és térségének fejlődési irányait is meghatározza. A Budapest‐központúság ellensúlyozására, továbbá a jelenleginél intenzívebben együttműködő városhálózat megteremtésében fontos a fejlesztési pólusok (Győr, Pécs, Szeged, Debrecen, Miskolc), fejlesztési társközpontok (Székesfehérvár, Veszprém) és a nagyobb megyei jogú városok, mint regionális alközpontok (lásd 9. ábra) hálózatos együttműködésének erősítése. A Dél‐dunántúli régió területén ilyen fejlesztési pólus Pécs, mely a régió további két fejlesztési alközpontjával, Kaposvárral és Szekszárddal működik együtt. Szekszárd továbbá a Budapest‐Szarajevó nemzetközi fejlesztési tengely vonalában helyezkedik el.
29
9. ábra: Az Országos Településfejlesztési Koncepcióban (2005) szereplő regionális fejlesztési központok és alközpontok (forrás: http://www.vati.hu/static/otk/hun/OTK2005hun.pdf)
Az OTK‐ban meghatározott külső és belső perifériás, illetve a tartósan elmaradott térségek közé a szekszárdi kistérség nem sorolható. A Szekszárdi kistérség a Duna mente, mint VII. transz‐európai közlekedési folyosó célterületéhez tartozó 22 kistérség egyike. A Duna térségének fenntartható középtávú fejlesztését, a Duna, mint természetes, európai jelentőségű ökológiai, közlekedési tengely hasznosítását integrált programok, komplex tájgazdálkodási, környezet‐ és természetvédelmi, területfejlesztési és vidékfejlesztési beavatkozások megvalósítása jelenti. [Szekszárd MJV Integrált Városfejlesztési Stratégia, 2007] A Szekszárd‐Paks tengely a Duna‐ menti térség növekedési zónájaként definiálható. Az OTK meghatározza még az ún. határ menti térségek körét is, melynek ugyancsak részét képezik a Szekszárdi és a Bonyhádi kistérség déli részei, melyek érintik az Európai Unió külső határát. A határ menti övezetben különösen fontos a felértékelődött periférikus fekvésben rejlő előnyök, így a hídszerep, a fejlesztési többletforrások, nemzetköziségből fakadó lokális egymásra hatások, gazdasági‐kereskedelmi potenciálok kiaknázása. Szekszárdi és Paksi kistérségek esetében is az urbanizált központ körül jelen van a hagyományos tanyavilág, így alapvető területfejlesztési cél ezeken a területeken a tanyás térségek revitalizációja – mely szerepel az OTK sajátos adottságú vidékies térségtípusok fejlesztési prioritásai között –, továbbá a városfejlesztési célokkal történő harmonizáció kialakítása. Tolna megye többi kistérsége inkább rurális jelleget mutat.
30
10. ábra: Szekszárdi kistérség: rurális kistérség (83 fő/km2) urbánus központtal (33 883 ezer fő) (forrás: http://www.vati.hu/static/otk/hun/OTK2005hun.pdf)
A Dél‐dunántúli régió hazánk legritkábban lakott régiója, melyben a Szekszárdi kistérség a ritkább (83 fő/km2) népsűrűségű kistérségek közé tartozik. Tolna megye lakónépessége 1997‐2007 között 3,4%‐kal csökkent. A Szekszárdi kistérség 3,2 %‐os csökkenéssel kicsivel az átlag alatt maradt. Szekszárd és térsége a többi szomszédos kistérséghez hasonlóan a lassú, permanens népességfogyás problémájával küzd. Így szükség van az élhetőség erősítésére mind a gazdaság, mind a társadalom dimenzióiban, melyhez nagymértékben hozzájárul Szekszárd elérhetőségének, mobilitási kapcsolatainak és mobilitási helyzetének javítása a közlekedési infrastruktúrák fejlesztésével és a közösségi közlekedés versenyképességének növelésével.
31
11. ábra: Magyarország népsűrűsége (fő/km2) kistérségi bontásban (forrás: http://www.terport.hu/)
12. ábra: A lakónépesség változásának viszonyított mértéke 1997‐2007 között a szekszárdi kistérségi, megyei, régiós, országos adatokat tekintve (forrás: http://www.terport.hu/rqdist/main?rq_app=um&rq_proc=eredfr2&xterkod=4704&xmutkod=2&xtabkell=I& xtertip=K)
32
3.1.2 Szekszárd és térsége regionális és megyei szerepe Szekszárd megyei szerepkörének megfelelően nemcsak a régió egyik gazdasági, közigazgatási, egészségügyi és oktatási központja, illetve a paksi kistérség mellett a megye legfejlettebb körzete, hanem térségével (Duna‐part, Gemenc) jelentős turisztikai vonzerőt is jelent, melyek nagyban meghatározzák a mobilitási igények alakulását.
13. ábra: Szekszárd és kapcsolatrendszere a fővárossal, a szomszédos megyeszékhelyekkel és megyei jogú városokkal, valamint a megyei településekkel és a funkcionális városhálóval
Tolna, hazánk ötödik legkisebb alapterületű megyéje (370 323 km2 3) periferikus sajátosságokkal. Lakónépessége a második legkisebb (235 874 fő4) megyéink sorában. Tolna megye kistérségei közül a szekszárdi a legnagyobb, mind terültét (1031,71 km2), mind
3
2009.01.01‐jén
4
2009.01.01‐jén
33
lakónépességét (85 688 fő) tekintve, és népsűrűsége (83 fő/km2) is meghaladja a 63 fő/km2‐ es megyei átlagot. A Szekszárdi kistérség a Paksi kistérség mellett a megye legfejlettebb körzete. Előbbi megyeszékhelyi szerepköréből fakadóan a komplex közigazgatási, egészségügyi, közoktatási feladatainak, utóbbi főként az atomerőmű szerepének, az általa biztosított magasabb jövedelmeknek és a térség nagyarányú foglalkoztatási szerepének köszönheti fejlettségét. A korábbi évtizedekből származó ipari létesítmények, az elmúlt években beáramlott jelentős mennyiségű külföldi tőke, a döntően Szekszárdon koncentrálódó megyei bankszektor, telekommunikáció és szolgáltatások mind jó hátteret jelentenek a térség gazdasági megújulásához, és jelentősen serkentik a vállalkozó kedvet is.
14. ábra: Szekszárd jelentős munkahelyi övezetei a Keselyűsi út térségében (fotó: Ekés András)
Ezek alapján a körzetet a kistérségi vizsgálatok során a vállalkozói adottságú, ipari jellegű kistérségek közé sorolták be, azonban a körzet további fontos gazdasági erőforrásokkal rendelkezik, mint például a jó mezőgazdasági adottságok, a szekszárdi történelmi borvidék, vagy a korábban vadász‐ és turistaparadicsomként számon tartott Gemenci erdő. 5
5
Forrás: http://www.feketegolyahaz.hu/kornyek/kisterseg/kisterseg.html
34
15. ábra: Borospincék Szekszárd nyugati oldalán (fotó: Ekés András)
A személyi jövedelemadó adatokból6 kimutatható, hogy a Szekszárdi kistérségben, hogy az adófizetők állandó népességhez viszonyított aránya (44,4%) meghaladja a megyei átlagot (43,3%). A megyén belül egyedül a paksi kistérségben jelentkezett ennél is magasabb arány (45,9%). Az adóalaphoz viszonyított személyi jövedelemadó aránya ugyancsak ebben a két kistérségben volt a legmagasabb (szekszárdi: 18,8; paksi: 20,8%) Tolna megyén belül, ahol az átlagos érték 18,1%. Megyei szinten e két kistérségében a legkedvezőbbek az elhelyezkedési lehetőségek, és vélhetően a munkaerő is magasabban kvalifikált. A fenti megállapításokat támasztja alá a 16. ábra is, mely Tolna megye városainak munkanélküliségi rátáit tartalmazza, 2010.01.20‐ai állapotnak megfelelően.
6
Forrás: http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/stattukor/regiok/deldun/deldun0912.pdf (Dél‐dunántúli statisztikai tükör 2009/12 ‐ A jövedelmek területi különbségei a Dél‐Dunántúlon a SZJA adatok tükrében c. elemzés alapján)
35
16. ábra: A nyilvántartott álláskeresők a munkavállalási korú népesség %‐ában, Tolna megye városait tekintve (forrás: Állami Foglalkoztatási Szolgálat ‐ 2010.01.20‐i állapot)
A megyei munkanélküliségi ráta értékét (11,03 %) Tamási (11,76%) és a legnagyobb mértékben Simontornya (15,59%) haladja meg. A megyeszékhelyen, annak centrum jellegéből fakadóan nagyarányú a foglalkoztatás (a munkanélküliségi ráta mindössze 7,41%), melyet csak Paks halad meg az atomerőmű jelenléte miatt (itt a munkanélküliségi ráta a második legkisebb a megyében, 5,94%). A Dunaföldvárra jellemző alacsony munkanélküliségi ráta (7,58%) Paks és Dunaújváros foglalkoztatásra gyakorolt hatásával magyarázható. Szekszárd Tolna megye közigazgatási, közszolgáltatási (egészségügyi és közoktatási, közösségi közlekedési ügyi) központjaként számos olyan feladatot lát el, amelyet megyei jogú városként az 1990.évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról (ÖTV) határoz meg. Szekszárd ellátja a települési önkormányzati feladatokat, és egyben területén saját hatásköreként a megyei önkormányzati feladat‐ és hatásköröket is. Az ÖTV alapján elfogadásra került Szekszárd Megyei Jogú Város a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló rendelet módosításában7 meghatározott feladatok közül néhány fontosabbnak az ellátását az alábbiakban mutatjuk be.
7
Szekszárd Megyei Jogú Város Közgyűlésének 10/2000.(IV.17.) rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatról a módosításokkal egységes szerkezetben – 2009.07.13.
36
Az oktatás – nevelés területén az óvodai nevelésről, az általános és középiskolai nevelésről és oktatásról, a szakiskolai és kollégiumi ellátásról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról kell gondoskodnia az önkormányzatnak. Ennek megfelelően nyolc óvodai, tíz általános iskolai, valamint 11 középfokú oktatási intézmény található Szekszárdon. A megye felsőfokú oktatása Szekszárdon koncentrálódik két intézménnyel: a korábban önálló felsőoktatási intézmény, az Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola 1999 óta a Pécsi Tudományegyetem részeként, valamint az alapítványi, távoktatási formával kombináltan működő Gábor Dénes Főiskola kihelyezett tagozata. Mivel a középiskolai és felsőoktatási intézmények hallgatói között nagy számban vannak olyanok, akik Szekszárd vonzáskörzetéből (Bonyhád, Tolna, Őcsény, Sióagárd, Szedres, Harc, Zomba, Paks, Bátaszék irányából) járnak be, így ezek a diákok és hallgatók jelentős mobilitási igényeket támasztanak a napi szintű helyközi közlekedésben. Ez az igény koncentrált, az oktatás kezdetéhez és végéhez igazodva lökésszerűen jelenik meg a közösségi közlekedés járatain. Az egészségügyi és szociális ellátás területén az önkormányzat feladata az egészségügyi alapellátás, a szociális alap‐ és szakellátás biztosítása, az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése. Ezen önkormányzati feladatkört a Tolna Megyei Önkormányzat Balassa János Kórháza látja el. A közegészségügyre kiható feladatok között a hulladékkezelési közszolgáltatás megszervezése és fenntartása, a vízrendezéssel, a csapadékvíz‐elvezetéssel, csatornázással kapcsolatos teendők ellátása, köztisztaság és településtisztaság biztosítása tartozik az önkormányzat hatáskörébe, melyekért a 100%‐os önkormányzati tulajdonban lévő ALISCA Terra Regionális Hulladékgazdálkodási Kft. és a Szekszárdi Víz‐ és Csatornamű Kft. a felelős. A közlekedéssel kapcsolatos közszolgáltatások területén a helyi közutak és közterületek fenntartása, a helyi tömegközlekedés biztosítása a feladata. Utóbbit a Gemenc Volán Zrt. látja el közszolgáltatási szerződés keretében, melynek meghosszabbítása 2009‐ben történt meg. A társaság a szolgáltatást közbeszerzési eljárás keretében alvállalkozásba kívánja adni, ezen eljárás folyamatban van. 3.1.3 A szekszárdi kistérség települései A Szekszárdi kistérséget 26 település alkotja, melyek közül messze kiemelkedik a térség természetes központja, Szekszárd. Rajta kívül viszonylag népesebb települések még Tolna (11 634 fő) és Bátaszék (6607) fő. A kistérségi lehatárolás nem esik egybe a város természetes vonzáskörzetével, hiszen még szomszédos települések (pl. Kakasd) is más kistérséghez tartoznak.
37
17. ábra: A szekszárdi kistérség települései (forrás: http://www.vati.hu/static/kisterinfo/4704_szekszardi.pdf)
38
1. táblázat: A szekszárdi kistérség település és lakosság összetétele
Településnév
Lakosság (fő)8
Terület (hektár)
Településnév
1
Alsónána
690
1 314
14 Medina
2
Alsónyék*
778
3 205
15 Murga*,**
3
Báta*,**
1 758
6 617
4
Bátaszék
6 607
5
Bogyiszló**
6
Decs
7
Fácánkert**
8
Fadd**
9
Felsőnána*
Lakosság (fő)
Terület (hektár)
849
2 224
75
659
16 Őcsény
2 445
7 261
6 354
17 Pörböly
555
1 111
2 231
5 593
18 Sárpilis*,**
694
2 170
4 164
9 468
19 Sióagárd
1 312
2 440
676
1 070
20 Szálka
593
1 708
4 501
6 753
21 Szedres
2 324
4 631
612
1 890
22 Szekszárd
33 883
9 628
10 Harc
903
1 586
23 Tengelic
2 401
7093
11 Kéty
705
1 656
24 Tolna
11 634
7108
12 Kistormás*
336
1 135
25 Várdomb
1 212
955
1 562
3 813
26 Zomba
2 185
5 729
13 Kölesd
*A 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet alapján társadalmi‐gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott település **A 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet alapján az országos átlagot jelentősen (1,75‐szörösen) meghaladó munkanélküliséggel sújtott település Forrás: http://portal.ksh.hu/pls/portal/cp.helysegnevtar
3.1.4 Funkcionális városháló Szekszárd és térsége helyzetelemzésében kétszintű értékelést végeztünk. Egyrészt Szekszárd országos, regionális, megyei és kistérségi szerepét, elérhetőségét, mobilitási folyamatait mutatjuk be, másrészt vizsgáljuk azt a településhálót, amelyben a mobilitási folyamatok jelentős része zajlik. E térség alapja egy olyan városhálózat, amely tagjai között erős kapcsolatok állnak fenn, vagy kellene, hogy fennálljanak. A kapcsolatok alapja a lakóhelyek, valamint a munkahelyek és jellemző közintézményi funkciók csoportosulása, amelyeken belül, és amelyek között mobilitási igények keletkeznek. E mobilitási igények a települések méretéből adódóan eltérőek, de erősebbek, mint a városhálón belüli kisebb települések között lévők.
8
2009.01.01‐jén
39
A városháló tagjai önmagukban is központként funkcionálnak, munkahelyek és oktatási intézmények szempontjából a térségük centrumát jelentik. Ez alól kivétel Tolna, amely szekszárdi közelsége miatt nagyon erősen a megyeszékhelyhez kötött, vonzáskörzete egybeesik Szekszárd észak‐keleti vonzáskörzetével. A funkcionális településháló legfőbb pontjai Szekszárd központon kívül: Tolna, Paks, Bonyhád, Bátaszék, valamint a Duna bal partján Baja. A Duna, mint természetes határvonal ma is komoly választóvonal (részben megye‐ és régióhatár szerepéből is adódóan), holott pont a térségben két Duna‐híd is összeköti a jobb és a bal partot. Baja tehát közelsége ellenére is kis szerepet tölt be Szekszárddal való közlekedési kapcsolataiban, az ingázásra vonatkozó bérleteladási adatok alapján elenyésző a két város között napi rendszerességgel utazók aránya. Ugyanakkor a város mérete és Szekszárdhoz való relatív közelsége miatt a városháló részének tekintendő, a két térség közötti kapcsolatok pedig a természetes határvonal (Duna), valamint az eltérő közigazgatási szerkezet (Bács‐Kiskun megye, Dél‐alföldi régió) megléte ellenére erősítendőek. 2. táblázat: A funkcionális városháló települései A funkcionális városháló települései
A város lakosságszáma9
Szekszárd és az adott város között közlekedő közvetlen járatok száma (hétköznap, tanítási időszakban, az M6 átadása előtt)
Szekszárd
33 883 fő
‐
Tolna
11 637 fő
47 autóbusz, 11 vonat
Paks
19 833 fő
37 autóbusz
Bonyhád
13 957 fő
46 autóbusz
Bátaszék
6607 fő
33 autóbusz, 11 vonat
Baja
37 707 fő
11 autóbusz, 10 vonat
Baja nélkül mintegy 85 000‐es, Bajával együtt 123 000‐es lélekszámú a háló főbb pólusainak lakossága. Szekszárd teljes vonzáskörzetét tekintve, a városhálón belül lévő települések lakosságszáma mintegy 165 000 főt jelent (Baját is magában foglalva).
9
KSH, 2009.01.01
40
18. ábra: A funkcionális városháló tagjai Szekszárd körül
A városháló Szekszárddal való közlekedési kapcsolatai a közúton megfelelőek, vasúti kapcsolatok azonban csak Bátaszék‐Baja, illetve Tolna felé állnak rendelkezésre a közúttal nagyjából párhuzamos vonalvezetéssel, a déli szakaszon jelentős sebességkorlátozással. Közösségi közlekedés tekintetében tehát a helyközi és a távolsági autóbusz bír komolyabb szereppel. Fontos, hogy a városháló egyes tagjai között az autóbuszos (és ahol van, ott a vasúti) közlekedés folyamatos, kínálati szintű legyen, az üzemidő pedig lehetővé tegye a késői munkavégzést, illetve esti programokat (pl. színház) követő hazatérést az egyes települések között.
41
3. táblázat: A funkcionális városháló közösségi közlekedési kapcsolatai Honnan
Hová
Utolsó járat közlekedési ideje10 az M6 átadása előtt
Tolna (Szent István tér)
Szekszárd (Autóbusz‐állomás)
Indulás: 21:22 Érkezés: 21:40
Szekszárd (Autóbusz‐állomás)
Tolna (Szent István tér)
Indulás: 22:20 Érkezés: 22:41
Baja (Autóbusz‐állomás)
Szekszárd (Autóbusz‐állomás)
Indulás: 17:27 Érkezés: 18:28 (autóbusszal)
Baja (Vasútállomás)
Szekszárd (Vasútállomás)
Indulás: 18:45 Érkezés: 19:42 (vasúttal)
Szekszárd (Autóbusz‐állomás)
Baja (Autóbusz‐állomás)
Indulás: 17:50 Érkezés: 18:45 (autóbusszal)
Szekszárd (Vasútállomás)
Baja (Vasútállomás)
Indulás: 22:30 Érkezés: 23:24 (vasúttal)
Bonyhád (Autóbusz‐állomás)
Szekszárd (Autóbusz‐állomás)
Indulás: 21:40 Érkezés: 22:10
Szekszárd (Autóbusz‐állomás)
Bonyhád (Autóbusz‐állomás)
Indulás: 22:20 Érkezés: 22:50
Paks (Autóbusz‐állomás)
Szekszárd (Autóbusz‐állomás)
Indulás: 20:46 Érkezés: 21:40
Szekszárd (Autóbusz‐állomás)
Paks (Autóbusz‐állomás)
Indulás: 22:20 Érkezés: 23:13
3.2 Földrajzi jellemzők Szekszárd a Dunántúli‐dombság és az Alföld találkozásánál fekszik. Északról a Sió‐csatorna (mely áthalad a város északkeleti szomszédságában található Duna‐Dráva Nemzeti Parkon is), nyugatról a Szekszárdi‐dombság, keletről a Tolnai‐Sárköz határolja a települést, mely a Remete‐patak (Séd‐patak) völgyében indult növekedésnek. A közeli Dunát átlépő Alföld a Sárköz és a Gemenc vidékén kötődik a lankás Mezőföldhöz és a Dunántúli‐dombsághoz.
10
Hétköznapi menetrend szerint
42
19. ábra: Szekszárd és környezetének domborzati jellemzői (forrás: http://maps.google.com/maps?f=q&source=s_q&hl=hu&geocode=&q=Hungary&vps=1&sll=37.0625,‐ 95.677068&sspn=49.57764,79.013672&ie=UTF8&hq=&hnear=Magyarorsz%C3%A1g )
A Szekszárdi‐dombság területe kb. 150 km2. Északon és keleten két alföldi kistáj: a Dél‐ Mezőföld, illetve a Tolnai‐Sárköz határolja, a többi szomszédos kistáj: északnyugaton a Tolnai‐ Hegyhát, nyugaton a Völgység, délnyugaton és délen pedig a Geresdi‐dombság és a Dél‐Baranyai‐ dombság (utóbbi kettő a Baranyai‐dombság nevű kistáj‐csoport tagja).
20. ábra: Szekszárd a kilátóból nézve
3.3 Gazdasági jellemzők11 3.3.1 Általános gazdasági jellemzők Szekszárd hagyományosan mezőváros. A környező mezőgazdasági kultúra, főként a szőlőművelés a vidék természetes növénytakaróját kiszorította, ma Szekszárd és környéke
11
A fejezet a Szekszárd Megyei jogú Város Önkormányzatának Gazdasági Programja 2007‐2010 c. dokumentum felhasználásával készült.
43
történelmi borvidékként ismert és elismert. 1960 után az élelmiszeripari profil mellett új ágazatok (műbőripar, gépgyártás, műszeripar) jelentek meg. Napjainkban a kereskedelem és vendéglátás fejlődik látványosan. A kisipari hagyományokat sok kis‐ és középvállalkozás viszi tovább. A nagyvállalkozások mögött többnyire külföldi tőke áll.12 A város költségvetési helyzete 2002‐2006 között kedvezőtlenül alakult, az évről‐évre fokozódó költségvetési hiány miatt 2006‐ban az eladósodás mértéke 1,3 milliárd forint volt. A deficit 2006 második felére veszélyeztette a város működőképességét, pénzügyi teljesítések hiányában nehéz helyzetbe hozta a helyi vállalkozásokat. Az ad‐hoc jellegű fejlesztések nem járultak hozzá a gazdaság jövedelemtermelő képességének erősítéséhez. A 2006 októberében hivatalba lépő új városvezetés célként tűzte ki a pénzügyi egyensúly megteremtését, melyet kötvénykibocsátás útján valósított meg. Ezen kívül 100%‐os önkormányzati tulajdonba kerültek a korábban privatizált közszolgáltató gazdasági társaságok, mint az Alisca‐Terra Regionális Hulladékgazdálkodási Kft. és a Szekszárdi Víz‐ és Csatornamű Kft. Az eladósodás folyamatának megállítását szemléltetik a következő, Szekszárd 2007., 2008., 2009. évi mérlegét tartalmazó táblázatok. A bevétel‐kiadás főösszegek pozitív mérleget mutatnak, bár a 2009. évi költségvetés végrehajtásáról a tanulmány helyzetértékelő munkarészeinek készítésének időpontjában még nem született önkormányzati rendelet, az eredeti előirányzatok legutóbbi módosítása alapján a város 2009. évi, le nem zárt mérlegében a bevétel és kiadások főösszege ugyanakkor már nem mutat többletet, hanem megegyezik. A gazdasági versenyképesség elősegítésére az önkormányzat támogatja az extenzív (új iparágak megjelenését, a logisztikai háttér infrastruktúra fejlesztését célzó beruházásokat, mint pl. az ipari‐kereskedelmi övezetek), továbbá az intenzív iparfejlesztést (a tudás alapú iparágak és ehhez szükséges humán erőforrások letelepedését).
12
Forrás: http://www.szekszard.hu/_szekszard/tortenet/tortenet__
44
21. ábra: A gazdaság összetétele nemzetgazdasági ágak szerinti összetétele Szekszárdon 2005‐2007 között (forrás: http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/haViewer.jsp)
Szekszárd gazdasági aktivitásában a pénzügyi közvetítés, a szálláshely szolgáltatás és az egészségügyi, szociális ellátási területek kivételével a többi nemzetgazdasági ágazatban 2005‐2007 közötti időszakban bővülés nem mutatkozott, sőt egyes területeken, mint az építőipar, kereskedelem, ingatlanügyek arányát tekintve jelentős visszaesés figyelhető meg. 3.3.2 Szekszárdon működő gazdasági ágazatok 3.3.2.1 Ipar A gazdasági ágazatokon belül Szekszárd legfontosabb ipari ágazatai az élelmiszeripar, tejipar (Tolnatej Zrt.), malomipar (Cerbona Zrt. Malom és Tároló üzem), építőipar, fémipar, bútoripar és a nyomdaipar. A város észak‐keleti határán 1998 óta működik az Ipari Park, mely kedvező megközelíthetőségének köszönhetően a Duna‐híd, az M6‐os és M9‐es autópályák közelében lehetőséget kínál korszerű raktárak, üzemek, kereskedelmi egységek kialakítására, betelepülésére, zöld és barnamezős beruházások megvalósítására.
45
3.3.2.2 Mező‐ és erdőgazdaság – borászat – borturizmus13 A Szekszárdi borvidék a tolnai megyeszékhelyet és annak közvetlen környékét jelentő településeket foglalja magában, amelyek részint a Szekszárdi dombság, részint a Sárköz területén találhatók. Az összesen 14 települést (Alsónána, Alsónyék, Báta, Bátaszék, Decs, Harc, Medina, Mórágy, Őcsény, Sióagárd, Szálka, Szekszárd, Várdomb, Zomba) felölelő borvidék alapvetően a vörösborairól híres termőtáj.
22. ábra: Szekszárd egyik jelképének számító Szőlő‐kilátó (fotó: Ekés András)
Napjainkban a borturizmus egyre nagyobb népszerűségnek örvend, önálló turizmusággá nőtte ki magát. Egyre többen választják néhány napos programként egy‐egy borvidék felfedezését. A Szekszárd adottságai ezen a téren jók: a borászok közül egyre többen készülnek fel vendégfogadásra, ám ezek a szolgáltatások egymástól elszigetelten működnek.
13
Az alfejezet Szekszárd MJV Integrált Városfejlesztési Stratégiájának felhasználásával készült
46
23. ábra: Szőlőbirtokok a szekszárdi Tót völgy oldalában (fotó: Ekés András)
2000 óta hivatalosan is megnyitották az ún. borutat, melynek jelenleg 35 minősített állomása van. A borút által nyújtott turisztikai termékek közé tartozik többek között a borkóstolás, a borbemutató, pinceséta, szabadtéri borkút, bortrezor, pálinkakóstoltatás, táj jellegű ételek, reneszánsz konyha megismerése. 3.3.2.3 A természet értékei ‐ Gemenc Európa legnagyobb összefüggő ártéri erdeje a gemenci erdő, 20 ezer hektáros területe Paks–Dunaszentbenedek vonalától az országhatárig a Duna jobb és bal partján terül el. Rendkívül sűrű, dús ártéri vegetációja miatt egyedülálló az erdővilága, amit bozótosok, tisztások, holtágak és belső tavak tesznek még változatosabbá. A terület hírnevét eredetileg az itt élő magas genetikai és vadászati értékű szarvasállomány biztosította. A mélyebben fekvő területek jelentős része a Duna magas vízállásakor víz alá kerül. Az elöntött területek, belső tavak jó szaporodási feltételeket biztosítanak a gazdag halállománynak, és táplálkozó helyet a védett vízimadarak tömegeinek. Jelentős természeti értékei 1977‐ben a Gemenci Tájvédelmi Körzet létrehozásakor, majd 1996‐ban a Duna‐Dráva Nemzeti Park megalakulásakor (annak részeként) területi védelmet kaptak. A Gemencben ökoturisztikai centrumot és „A természet vad erői” interaktív tematikus parkot terveznek. Az országosan is egyedülálló, mintegy 22 hektáros interaktív park látogatói megismerkedhetnek a Duna‐Dráva Nemzeti Parkhoz tartozó tájvédelmi területet alakító természeti erőkkel és az ártérre jellemző élővilággal, de bepillantást nyerhetnek Szekszárd és környéke, a Sárköz kultúrájába és gasztronómiájába egyaránt és természetesen megkóstolhatják a kiváló szekszárdi borokat is. A tervek szerint 2010‐re elkészülő turisztikai látványosság akár évi 400 ezer vendéget is fogadhat.
47
24. ábra: A Gemenci kisvasút bárányfoki – jelenleg nem használt – végállomása (fotó: Ekés András)
3.3.2.4 A Gemenc erdei vasút A gemenci térség egyik szimbóluma az erdei vasút, amely egyike volt a Duna árterében létesített gazdasági vasutaknak. A jelenlegi pálya kiépítése az 1957‐től üzemelő Gemenc – Keselyűs vonal továbbépítésével 1963‐1966 között folytatódott, a Keselyűs‐Bárányfok szakasz 1982‐re készült el. Az erdei vasút kiinduló állomása Pörbölyön, az Ökoturisztikai Központban található, másik végpontja a Pörbölytől 30 km‐re, Szekszárdtól 6 km‐re lévő Bárányfok. A vasút kezdetben az ártéri erdők faanyag kitermelésében, az erdőgazdálkodásban játszott komoly szerepet, idővel a turisztikai szerepe is megerősödött. Azon kivételek között van a Gemenci Erdei Vasút, amely vonalán még ma is rendszeresen szállítják a gemenci erdőből a rönkfákat a pörbölyi állomás felé. A vasút személyszállítást télen és nyáron is végez, a 2010‐es idényben menetrend szerint csak Pörböly és Gemenc Dunapart között14. A vasút Keselyűstől nyugatra fekvő szakaszának problémája, hogy nem végződik olyan helyen, ahonnan a továbbjutás, vagy az odajutás egyszerűen megoldható lenne. A bárányfoki végállomás mellől jól látszik a mintegy öt kilométerre lévő Szekszárd városa, azonban nem éri el azt. Ez a kedvezőtlen adottság a turisztikai kínálat bővítése során 14
http://www.gemenczrt.hu/files/30/orig/212_menetrend_2009_2010_mod_2010_maj_01‐tol.pdf
48
kezelendő, a vasút Szekszárd vasútállomásig hosszabbítását vizsgálni érdemes. Ezzel Szekszárd turisztikai kínálata, a gemenci erdő és a város kapcsolata jelentősen bővülne.
25. ábra: A Gemenci Erdei Vasút bárányfoki, jelenleg nem használt végállomása (fotó: Ekés András)
26. ábra: A bárányfoki kisvasút végállomása mellől jól látszik Szekszárd közelsége (fotó: Ekés András)
49
3.4 Jellemző közlekedési folyamatok a térségben Az alábbi fejezet célja, hogy ismertesse Szekszárd és térségére jellemző közlekedési folyamatokat, a mobilitás egyes alágazatainak helyzetét, valamint feltárja a fejlesztéseket megalapozó felmérések eredményeit, következtetéseit. 3.4.1 Szekszárd és térsége közlekedési felmérésének háttere Szekszárd megyeszékhelyként és térsége központjaként a Dél‐Dunántúl egyik jelentős települése, amely azonban méretei, funkciói és lakosságszáma miatt különösen Pécshez, vagy akár Kaposvárhoz képest is kevésbé tekinthető regionális magtelepülésnek15. Megyei szerepkörei és a környező településekről adódó ingázó forgalom révén Szekszárd mobilitási környezete jelentős, a közösségi módok jelenléte meghatározó. A közlekedési trendek, jellegzetességek vizsgálata mind objektív, méréseken alapuló, mind szubjektív, tapasztalati úton történő lehet. Jelen koncepció megalapozásához mindkét, egymástól jelentősen eltérő módszer alapján történtek információ és adatgyűjtések, hiszen amellett, hogy számszaki adatok állnak elő a felméréseket követően, lényeges, hogy a város lakossága, Szekszárd szakmai és szakmapolitikai vezetése, valamint a tervezői tapasztalat miként értékeli a városban és térségében zajló mobilitási folyamatokat. Mind a belső, a városlakók és a várost használók által megfogalmazott vélemények (kérdőíves lakossági felmérés), mind a város szakmai és szakmapolitikai vezetése által jelzett észrevételek nagyon jelentős problémafeltárásra adtak alapot, hiszen a várost napi szinten ismerve és a városban napi szinten közlekedve aprólékos, területi szintű problématérkép rajzolódott ki. Mindemellett fontos, hogy a tervezés során a külső szereplők (tervezők, szakemberek) által érzékelt problémák is megjelenjenek, hiszen kívülről, a várost egészében tekintő és a mobilitási tényezőkre nagyobb távlatból rálátó vélemények egészen más aspektust jelentenek. E két szemléletmód egységéből, addicionális megközelítéséből adódik, hogy Szekszárd és térsége közlekedési problémáinak talán a teljes vertikumát sikerült megismerni.
15
Régión belüli, kizárólagos szerepekkel rendelkező, nagy agglomerációval bíró település.
50
27. ábra: Az utasforgalmi felmérések legfontosabb célcsoportjai – az utasok. (Újvárosi templom megálló iskolavégzés után, fotó: Ekés András)
Jelen koncepció megalkotása során, a helyzetértékelés fázisában három, eltérő jellegű felmérés készült. • 2009. december 9‐10‐én, valamint azt kiegészítendő 2010 márciusában a jellemző ingázási forgalom nagysága és sajátosságainak megismerése végett sor került a Szekszárd környéki autóbusz‐közlekedés utasszám adatainak felmérésére. A mérés célja nem a Szekszárd és térsége autóbusz‐közlekedésének teljes körű forgalomszámlálása volt, hanem jellemző időszakok utasforgalmi adatainak megismerésére, a korábbi mérések kontrolladatainak előállítására volt szükség, figyelembe véve a helyközi autóbuszok városon belüli utasforgalmi adatait is. Ugyanezen időszakban sor került a 46‐os vasútvonal Nagydorog és Bátaszék közötti utasforgalmának felmérésére is. Az autóbuszos mérések jellemzően az alábbi területre terjedtek ki: • 2009. december 16‐17‐én a teljes szekszárdi helyi autóbusz‐közlekedés felmérésre került. • 2009. december 7‐11 között sor került helyszíni forgalomfelvételekre az alábbi felvételi helyekkel:
51
Mérőhely Helyszín megnevezése száma 1
Északi körforgalom
2
Rákóczi utca – Damjanich utca csomópont
3
Szent László utca – Rákóczi utca – Széchenyi utca csomópont
4
Béla király tér
5
Garay tér
6
Béri Balogh Ádám utca – Wesselényi utca csomópont
7
Csatári körforgalom
8
Damjanich utca – tehermentesítő út csomópont
9
Autóbusz‐állomás
10
Hunyadi utca – Keselyűsi út – tehermentesítő út csomópont
11
Keselyűsi út – Damjanich utca csomópont
12
Hunyadi utca – Holub József utca csomópont
13
Palánki út – tehermentesítő út csomópont
• 2010. március első felében lakossági kérdőíves megkeresés történt, az alábbi helyszíneken és mintanagyságban: Sorszám Helyszín 1 Vasútállomás és buszállomás 2 Béla tér ‐ Garay tér 3 Szent István tér ‐ Hunyadi utca 4 Széchenyi utca ‐ Szent László utca 5 Széchenyi utca ‐ Wesselényi utca 6 Déli bevásárló központok 7 Egészségügyi intézmények 8 Oktatási intézmények 9 Piac 10 Csatári lakótelep 11 Újvárosi templom Összesen:
52
Minta 300 299 201 148 150 206 200 202 100 100 100 2006
3.4.2 A Gemenc Volán Zrt. járműállományára vonatkozó főbb megállapítások Szekszárd és térségének autóbusz‐közlekedését helyközi és távolsági szinten a KHEM, mint a helyközi közlekedés ellátásáért felelős szakminisztérium rendeli meg, a helyi közlekedést pedig Szekszárd MJV Önkormányzata. Mindkét esetben a szolgáltató – érvényes közszolgáltatási szerződés értelmében – a Gemenc Volán Zrt. A Gemenc Volán Zrt., mint a helyi és helyközi szolgáltató, 2009. végi autóbusz állománya 238 járműből állt. Nyolcvan autóbusz tartozik a szekszárdi üzemegységhez, amelyből 18 autóbusz alkotja a helyi üzem járműállományát. A Társaság helyi autóbusz állománya országos átlagban is kiemelkedő az életkort és az euro normát tekintve. 2009‐ben a helyi állomány átlagéletkora 6,38 év volt, az Euro 4‐es buszok aránya 61% (29. ábra), amely kedvező értékek a tizennyolc darabos flottán belüli tizenegy, 2007‐2008‐as gyártású autóbusznak köszönhetőek.
28. ábra: Néhány hazai város helyi közlekedésű autóbuszainak átlagéletkora 2009‐ben
A szekszárdi helyi autóbuszok átlagéletkora trendszerűen is jelentős fejlődést mutat: míg 2000‐ben 12,64 év, 2005‐ben pedig már 17,22 év volt a járműpark átlagéletkora, és egy folyamatosan elöregedő buszpark volt üzemben, addig sikerült 2007‐2008‐ban szinte teljesen megújítani, és az átlagéletkort 2009‐re 6,38‐évre levinni.
53
29. ábra: Szekszárd helyi autóbusz‐állománya euro norma szerint – százalékos megoszlás, 2009
30. ábra: Modern, alacsonypadlós Mercedes Conecto helyi autóbusz a Széchenyi utcában
A térség helyközi és távolsági autóbusz forgalmában szintén viszonylag kedvező a járművek euro norma szerinti besorolása, magas az Euro 4‐es kategória részaránya. A Gemenc Volán Zrt. (és alvállalkozója16) teljes állományára nézve 22% az Euro 4‐es autóbuszok aránya (31. ábra), míg a szekszárdi telephelyű járműveknél (a helyi üzem nélkül) 21% (32. ábra).
16
Jelenleg a Gemenc Volán Zrt. a Tamási és a Dombóvári üzemeket járműállományukkal együtt alvállalkozásba adta, a nyertes ajánlattevő az Orangeways Zrt.
54
31. ábra: A Gemenc Volán helyi, helyközi és távolsági autóbusz‐állománya euro norma szerint – százalékos megoszlás, 2009
32. ábra: A Gemenc Volán szekszárdi telephelyű helyközi és távolsági autóbusz‐állománya euro norma szerint – százalékos megoszlás, 2009
A Gemenc Volán autóbuszai nem csak a helyi, hanem a helyközi és a távolsági állomány tekintetében is jelentősen megújultak. A járműpark átlagéletkora 2000‐ben közel 11 év volt, 2005‐ben pedig már 13,3 év, a sorozatos járműbeszerzéseknek köszönhetően azonban az átlagéletkor 2009‐re 9,05 évre csökkent.
55
33. ábra: A Gemenc Volán helyi, helyközi és távolsági autóbuszainak életkor szerinti megoszlása 2000‐ben
2000‐ben az autóbuszok 59%‐a lépte át a 12 éves életkort (33. ábra), amely általánosságban egy üzemeltetési határérték, e kor felett jellemzőbb a karbantartás költségeinek megugrása, az üzembiztonság szintjének csökkenése. 2000‐ben a 8 év alatti életkorú járművek mindössze az állomány közel egynegyedét tették ki.
34. ábra: A Gemenc Volán helyi, helyközi és távolsági autóbuszainak életkor szerinti megoszlása 2005‐ben
2005‐re tovább romlott az állomány életkori összetétele, ekkor már 61% volt 12 évnél idősebb (34. ábra), viszont az autóbuszok 53%‐a 16 évnél is idősebb volt.
56
35. ábra: A Gemenc Volán helyi, helyközi és távolsági autóbuszainak életkor szerinti megoszlása 2009‐ben
Az állomány folyamatos megújulása azt mutatja, hogy 2009‐ben már csak az autóbuszok 35% érte el a 12 éves kort, 16 év feletti pedig mindössze 16% volt a 2005‐ös 53%‐hoz képest. A 0‐ 4 éves buszok aránya pedig ezzel párhuzamosan 9%‐ról 32%‐ra nőtt 2005 és 2009 között (35. ábra). A járműpark folyamatos megújítása – a pénzügyi vonatkozásoktól függetlenül – kedvező folyamat, hiszen az új jármű amellett, hogy környezetvédelmi szempontból is előrelépést mutat, az utaskomfort terén is nagyon kedvező. Az autóbuszok közel egyharmada 4 éves, vagy annál fiatalabb, és alig több mint az egyharmada idősebb 12 évnél. A járműállomány kedvező átlagéletkora és euro norma szerinti összetétele eltérő mértékben párosul alacsonypadlós szolgáltatásokkal a helyi és a helyközi üzemeknél. A helyi üzemben kiemelkedően magas az alacsonypadlós járművek aránya, a 18 járműből 14 alacsonypadlós.
57
36. ábra: Szekszárd helyi autóbuszainak megoszlása a padlómagasság szerint
A helyközi járműveknél kedvező, hogy megjelentek már az újabb beszerzések során az alacsonypadlós kocsik, ezek aránya (a szekszárdi üzemre nézve) azonban még relatíve alacsony, a távolsági és a szerződéses kocsik nélkül 23%.
37. ábra: A Gemenc Volán Szekszárd telephelyű helyközi autóbuszainak megoszlása a padlómagasság szerint
58
A járműállomány inhomogén, a teljes Gemenc Volán Zrt‐re nézve megállapítható, hogy a 238 darabos állomány tíz gyártó termékei között oszlik meg, ezen belül pedig huszonhét fő típus és összesen harminchét altípus jelenik meg a 2009. végi járműparkot tekintve.
38. ábra: Az autóbusz‐állomány gyártó szerinti megoszlása a Gemenc Volán Zrt. teljes állományára
A telephelyek közötti járműelosztás nem igazán mutatja a típushomogenizációra, azaz a telephelyhez tartozó járművek egységesítésére való törekvést, szinte mindegyik telephely jelentős számú gyártó autóbuszait üzemelteti, azon belül is nagy a gyártmányok számossága egy‐egy üzemnél. A járműgazdálkodásban, karbantartásban az állomány telephelyenkénti sokszínűsége többlet ráfordítást igényelhet, hiszen alkatrész‐, illetve szakértelem terén is mindenhol szinte minden típusra üzemeltetési ismeretek és alkatrészellátás kell, hogy rendelkezésre álljanak. Ennek hiányában viszont a szekszárdi telephelyre történő eljutás jelent többletköltségeket, amely a hatékonyságot rontja összvállalati szinten.
59
39. ábra: Telephely szerinti járműszám
40. ábra: Üzemeltetett járműtípusok száma gyártó és telephely szerint (10 gyártó alapján)
60
41. ábra: Üzemeltetett járműtípusok száma gyártón belüli fő típus és telephely szerint (27 fő típus alapján)
Látható, hogy Szekszárdon a telephely 80 autóbusza 9 gyártó 22 féle gyártmányára (típusára) oszlik meg, de kisebb üzemeknél, mint például a bonyhádi, a 37 autóbusz 9 gyártó 16 gyártmányából (típusából) áll össze. Ez a fajta inhomogén megoszlás üzemviteli szinten költségnövelő megoldás. 3.4.3 Szekszárd és térsége mobilitási kapcsolatai Szekszárd térségében a közösségi közlekedési hierarchia eltér a legtöbb hazai megyeszékhelyre jellemzőtől, ahol domináns, több irányban kiépült vasúti kapcsolatrendszerre épül a helyközi és távolsági autóbusz közlekedés. Szekszárd vasúti ellátottsága ezzel szemben nem kielégítő, sem az infrastruktúrát, sem az eljutási időt tekintve. A korszerűtlen vasúti infrastruktúra mellett nincs meg a közvetlen kapcsolat a régió másik két megyeszékhelyével. A vasút – noha 2009 decemberétől ütemes menetrend alapján, jellemzően 120 percenként közlekedik a főváros felé – az átszállási kényszer, valamint a személyvonati megállási rend miatt nem népszerű. A közösségi közlekedési módokat tekintve ezért az autóbuszos közlekedés helyzeti előnye kézzel fogható. Ezt az előnyét az újonnan megépült, az V/C európai közlekedési folyosó részét képező M6‐os autópálya tovább fokozza, hiszen a vasúti elérhetőség változatlansága mellett a közúti kapcsolatokban minőségi ugrás következik be. Szekszárd és térsége jellemző ingázási területének földrajzi lehatárolását meghatározó paraméterek közé tartoznak:
61
• Az eljutási idő alapján: a megyeszékhelyről 30‐40 perc utazási távolságban elérhető céltelepülések, • az utasforgalom a céltelepülés lakónépességéhez viszonyított aránya alapján, a magas ingázási arányt mutató települések, • magas járatszámmal kiszolgált települések, • az bérleteladási adatok alapján besorolható települések (Szekszárd és a jellemző viszonylatok esetében ezen adatok nem teljes körűek és félrevezetőek, így ez csak elvi paraméter), • Szekszárd, mint megyeszékhely funkcionális (oktatási, egészségügyi, hivatali ügyintézési, szolgáltatási és szabadidős időtöltéssel kapcsolatos) hatáskörébe tartozó települések alkotják a jellemző ingázási területet. A jellemző ingázási terület szempontjából fontos irányok és céltelepülések tekintetében elmondható, hogy Szekszárdról északi irányba főként Tolna‐Fadd útirányon át Paksra, illetve Szedres irányába, észak‐nyugat felé jellemzően Harc‐Zomba, illetve Bonyhád útirányon közlekednek járatok. Paks és Bonyhád kiszolgálása magas járatszámmal (76/88 járat/nap/két irány) történik. A déli fő irányokat tekintve a céltelepülések közé tartozik: Szálka, valamint Várdombon keresztül Bátaszék. Keleti irányba Őcsény – Decs ‐ Sárpilis településekre indulnak járatok. A fentiek alapján megtörtént a lehetséges változatok számbavétele, vizsgálata mind Szekszárd közlekedési vonzáskörzetének, mind a Szekszárd és térségére kiterjedő részletesen bemutatott17, potenciális jövőbeni közlekedési szövetség által lefedett terület definiálására. A Szekszárd és térségére vonatkozó közlekedési szövetséggel kapcsolatos elemzések és megállapítások is tartalmazzák azon változatokat, miként valósulhat meg Szekszárd közlekedési vonzáskörzetének földrajzi értelemben történő lefedése. A három vizsgált változat: D. Szekszárdi kistérségre kiterjedő változat, E. Szekszárdra közvetlen eljutást biztosító helyközi autóbuszvonalak és a 46‐os, 50‐es vasútvonalak által elérhető települések területére kiterjedő változat, F. Teljes Tolna megyére kiterjedő változat. Az A.) opció által javasolt terület a Szekszárdi statisztikai kistérség teljes területére, azaz 26 településre terjed ki. Területe 1031,71 km2, lakó‐népessége 86 ezer fő. A többcélú kistérségi társulás a teljes statisztikai kistérséget lefedi, településeinek együttműködése a
17
Közlekedési szövetség c. tanulmányban
62
területfejlesztési feladatok összehangolására, ellátására, oktatási, sport és szociális feladatok ellátására terjed ki. Ezen változat ellen szól, hogy Szekszárd mobilitás alapú vonzáskörzetének határa nem egyezik meg a statisztikai kistérség határával, ugyanis a rendszeres ingázás adataiból18 is kitűnik, hogy sok tekintetben meghaladja a kistérség területét, pl. Nagydorog, Hőgyész, Bonyhád, Kakasd, Paks településekről is jelentős az ingázás. A B.) területi opció esetében a vonzáskörzet földrajzi lehatárolásának oka, hogy azokat a településeket foglalja magában, amelyekről közvetlen helyközi (elővárosi) autóbusz vonal vezet Szekszárdra, melyekről ésszerűen a napi ingázás keretein belül érhetőek el a Szekszárdon található munkahelyek, valamint az általános és középfokú oktatási intézmények. A „B” változat a megye 42 településére terjed ki19, amelyek összterülete 1 500 km2, és lakó‐ népessége közel 119 ezer fő. A javaslat hátránya, hogy a vonzáskörzet nem illeszkedik területi közigazgatási egységekhez. Előnye, hogy az A.) változathoz képest a valóságnak megfelelően tükrözi a mobilitási igényeket és szokásokat. A korábbi RKI‐s és a 2009 decemberében, a helyközi autóbusz közlekedés tekintetében végzett utasszámlálások eredményei alapján a vonzáskörzet a Szekszárdi kistérségen kívül a Paksi, Bonyhádi és Tamási kistérség, egyes településeire is kiterjed a megyében, jelentős kapcsolatot mutatva az említett kistérségek központjaival, melyet a magas utasforgalom és járatsűrűség is alátámasztanak. Az utolsó, C.) változatot tekintve a területi lehatárolás, Tolna megye valamennyi, 109 települését magában foglalja, így a megye 3 703 km2 területére és 236 ezer lakosára is kiterjed. Ezen változat elfogadását azonban a vizsgált és tapasztalt mobilitási folyamatok nem indokolják. A fent felsorolt változatok közül a B.) változatot, vagyis a Szekszárd és térségét érintő közösségi közlekedés területi lehatárolásához a megyeszékhelyt körülvevő megközelítőleg 30‐35 km‐es sugarú környezetét veszi a tanulmány alapul, mely során Szekszárd és térségének mobilitási kapcsolatai közül, elsőként az autóbusz‐közlekedéssel történő elérhetőséget vizsgáltuk, a közösségi közlekedési rendben betöltött helyzete miatt. A helyközi (regionális) és távolsági autóbusz‐vonalakat a Szekszárd irányából kiinduló viszonylatokban a járatok száma, sűrűsége alapján, az első és utolsó járat indulásának időpontját figyelembe véve, tanítási időszakban, egy hétközi és két hétvégi napon (2010. 02.17., 2010. 02.20., 2010. 02.21.) elemeztük. A Szekszárd ingázási területét képező térségi település hálózat részletes adatainak bemutatása a 9.1. mellékletben található.
18
Regionális Közlekedésszervezési Irodák (RKI) felmérései
19
Lásd Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Melléklet
63
A mellékletben szereplő adatbázis a Szekszárd ‐ autóbusz‐állomásról kiinduló és az adott település legfontosabb megállóhelyének viszonylatát tartalmazza csak a közvetlen, nem kerülő útvonalon közlekedő járatok figyelembevételével. A mellékletben szereplő viszonylatokat a tanulmány három csoportban vizsgálja, a 2010.04.10. előtti Volán menetrendet alapul véve: 1. A közvetlen ingázáshoz kapcsolódó helyközi autóbusz‐közlekedés helyzete – hétköznapi és hétvégi kiszolgálás 2. A megyei szintű ingázáshoz kapcsolódó helyközi autóbusz‐közlekedés helyzete – a hétköznapi és hétvégi kiszolgálást tekintve 3. A szomszédos megyeszékhelyekkel és Budapesttel való távolsági autóbusz‐közlekedés kapcsolat helyzete – a hétköznapi és hétvégi kiszolgálást tekintve 3.4.3.1 A közvetlen ingázáshoz kapcsolódó helyközi autóbusz‐közlekedés helyzete Szekszárd és térségét érintő országos főútvonalak (6., 56., 63., 65.) mentén elhelyezkedő települések közösségi közlekedés által történő, hétköznapi kiszolgálása a legtöbb esetben magas járatszámmal jellemezhető. Ezen települések kedvező elhelyezkedése miatt sok esetben előfordulnak a 30 járat/irány/napot meghaladó járatszámok. Fácánkert kivételével – amely vasúti feltárása kedvező ‐ minden vizsgált viszonylat tekintetében adott a közvetlen elérés lehetősége, jellemzően átlagosan 30 perc körüli menetidőkkel. A Gemenc Volán járatainak a Szekszárdi autóbusz‐állomásról, illetve oda történő érkezéseit tekintve a délelőtti és délutáni csúcsidőszaknak két‐két fő púpja határozható meg. Hétköznapon, a kora reggeli órákban jellemzően (5:15 és 5:30 között) 13 járat érkezik (megteremtve a 6 órai munkakezdésre való bejárás lehetőségét), reggel (7:15 és 7:30 közötti időintervallumban) 22 járat érkezik. Délután a terhelés jobban megoszlik, 14:00 és 14:15, és 14:30 és 14:45 között ‐ 12‐16 járat indul, az utolsó púp időszakban (16:30‐17:00) pedig 9 induló járat közlekedik. . Természetesen az egyes munkavégzésekhez köthető több műszakban folytatott tevékenységekhez igazodva megjelennek kisebb köztes púpok is a kora és késő délutáni, valamint késő esti órákban. Azaz, a helyközi közösségi közlekedés kimondottan a kereslethez igazodó, a kereslet maximumára kapacitást biztosító módon jelenik meg, míg napközben, a kisebb forgalmú időszakokban a kapacitás a töredékére esik vissza. (Szekszárd autóbusz‐állomás esetén a reggel 7:00 és 8:00 között érkező, valamennyi Volán társaság által közlekedtetett járatok száma 60, a napközbeni időszakban jellemzően 5‐ 10/óra. Az indulásokat tekintve napközben 9‐12 járat/óra jellemző, délután 14:00‐15:00 között 41 járat indul, majd az esti órákban óránként 10‐12 járat indul. Azaz, látható, hogy a kereslet csúcsa és a holtidőszakok között a teljesítményben akár 6‐10‐szeres különbség is lehet.
64
42. ábra: A szekszárdi autóbusz‐állomásra érkező és onnan induló járatok száma óránként, tanítási időszakban, hétköznap20
Szekszárdtól észak‐nyugatra a 6. számú főút mentén, közvetlenül Kakasd (39 járat), Bonyhád (46 járat), valamint a 65. számú főút mentén Harc, Zomba, Kéty irányába közlekednek nagy számban (49,36,27) járatok. Harc és Zomba települések esetében magas a járatszám, mely átlagosan óránkénti 2‐3 járatot jelent. Az első reggeli púpidőszakban 05:15 és 05:30 között, a szekszárdi autóbusz‐állomásra érkező járatok (13), közel fele (6) érkezik ezen három település irányából, a reggeli csúcsidő másik, hangsúlyosabb púpját tekintve, teljesen hektikusan indulnak járatok a településekről. A három település közül Harc esetében figyelhető meg a leggyakoribb és legütemtelenebb követés: akár 1‐2‐3‐4 percenként indulnak járatok reggel 6‐7 órát követően. A többi csúcsidei púpokat ‐ tanítási időt és munkaidőt ‐ tekintve, kiemelkedően magas járatsűrűség ‐ 14 órát követő 50 percben 8 járat közlekedik ‐, azzal magyarázható, hogy a településen keresztül közlekednek mind Zomba‐ Kéty, ill. Zomba‐Bonyhád, mind Medina, szőlőhegy felé a helyközi, továbbá egyes távolsági járatok (6 járat siófoki, 2 járat kaposvári végállomással. Keresleti oldalról a helyközi autóbusz‐közlekedés tekintetében végzett RKI‐s utasforgalmi számlálások eredményeiből kitűnik, hogy Harcon, Zombán és Kétyen, valamint Kakasdon történő fel‐ és leszállók száma alapján jelentős a település és a megyeszékhely között ingázók száma. Bonyhád kiszolgálása magas járatsűrűséggel, napi 46, óránként átlagosan 3‐4 járattal történik. A reggeli órákban 6 órai munkakezdésre való beérés lehetőségét megteremtve a
20
Szekszárdi autóbusz‐állomás adatai alapján
65
kora reggeli púpidőszakban 2 járat közlekedik. Az iskolakezdés és munkavégzés idején 5‐10‐ 15 perces követésekkel, főként Szekszárd, Tanítóképző és Gimnázium megállóknál, illetve visszafelé irányban a 14 és 16 órai csúcsidőt követően, főként Szekszárd autóbusz‐állomáson történő felszállással bonyolódik le. Szekszárdtól északra, a 63. számú főút mentén fekvő Szedresen keresztül történik Kajdacs, Nagydorog, Medina, Tengelic kiszolgálása, továbbá ezen az útvonalon közlekednek a Baja‐ Veszprém, Pécs‐Győr távolsági járatok is. Szedrest érintő járatok száma hétköznap 37. A járatok sűrű követéssel közlekednek a reggeli órákban átlagosan 3, a délutáni csúcsidőben – 14 órát követő félórában – 5 járattal, továbbá 17 és 19 óra között 7 járattal. Kajdacs kiszolgálása 1277 fős lakónépessége ellenére mindössze 5 közvetlen járattal történik, kora reggel egy járattal, napközben több órás követéssel. Az iskolakezdés időpontját tekintve a település másik autóbusz‐megállójából (Kajdacs, vasúti megállóhelyről, mely a településközponttól távolabb, a 63. sz. főút mentén található) gyakoribb reggeli követés jellemző, három járat is indul, rövidebb menetidővel, hektikus 7‐20 perces követéssel Szekszárd, autóbusz‐állomásra, azonban utána órás követések a jellemzőek. Nagydorog kiszolgálása közepes járatsűrűséggel, 13 járattal történik. A követési időt tekintve a reggeli órákban, az iskolakezdés időpontját tekintve a diákok 3 járattal juthatnak el a Szekszárdon található oktatási intézményeikbe. Délutáni csúcsidőben, 14 órát és 17 órát követően 2‐3 járat közlekedik óránként, azonban napközben előfordul közel 3 órás szünet is. Nagydorogról azonban egész nap kétóránkénti vasúti eljutás van Szekszárd felé, csúcsidőben közel órás követésre sűrítve.
66
43. ábra: Nagydorog – Szekszárd viszonylatban látszik a hektikus, nem utasbarát követési rend21
Medina‐Szekszárd közötti is jelentős az ingázók aránya a helyközi hétközi RKI‐s utasforgalmi felmérések alapján. A település kiszolgálását viszonylag alacsony járatsűrűség jellemzi, 11 járattal, esetenként több órás követéssekkel. Tengelic‐Szekszárd közötti helyközi autóbusz közlekedést alacsony járatszám (8), és ritka, több órás délelőtti, ill. kora délutáni követés jellemzi. A délutáni csúcsidőben (14 és 17 óra között) 3 járatra szállhatnak fel az utasok Tengelic irányába. Tolna városából a kora reggeli iskola‐ és munkakezdéshez igazodva a gyakoriak követések, a reggeli órákban, valamint a kora délutáni iskola‐ és munkaidő végét követően, 14 és 15 óra között 5 járat is indul, melyből 2‐2 járat azonos időpontban. A késő délutáni munkavégzést követően előfordulnak 5‐10 perces járatkövetések is. Az üzemidő kifejezetten hosszúnak mondható (5:15 és 22:20), még az esti órákban is az óránkénti követés jellemző. Fadd kiszolgálása hétköznap magas járatsűrűséggel (29 járat/hétköznap) bonyolódik le. Szekszárd autóbusz‐állomás és Fadd közötti viszonylatot délelőtt ritkább, általában óránként egyszeri követés jellemzi, azonban a délutáni órákban, főként a tanítási idő végét követő időszakban (13‐15 óra között) 2‐3 járat közlekedik óránként, a legsűrűbb követés a munkavégzést követő időintervallumban jelentkezik óránként 3 vagy azt meghaladó járatszámmal.
21
www.menetrendek.hu
67
Gerjen település kiszolgálása főként közvetlen céljáratokkal történik, mely az összes Szekszárdról induló járatok kétharmadát teszi ki. A hétközi kiszolgálást napközben több órás szünet, illetve a ritka reggeli órákban történő követés (egy járat közlekedik csupán a reggeli órákban), délután pedig óránként egy járat bonyolítja le. Dunaszentgyörgyre, mely közvetlenül a 6. számú főút mellett fekszik, magas járatsűrűséggel (24 járat/hétköznap/irány) közlekednek fele‐fele arányban a helyközi és távolsági járatok. Előbbiek főként Paks végállomással érintik a települést, de napi négy alkalommal érintik Dunaszentgyörgyöt a Pécs‐Budapest, két‐két alkalommal a Mohács‐Budapest, valamint a Szekszárd‐Budapest távolsági vonalak járatai is. A Szekszárd, autóbusz‐állomásról Őcsényre közlekedő járatok több mint fele Őcsény – Decs ‐ Sárpilis útvonalon közlekedik, de előfordulnak egyes távolsági, Harkány és Mohács végállomások felé közlekedő járatok is. Néhány hétköznap közlekedő járat, nem éri el Sárpilist, csak Szekszárd‐Decs közötti szakaszon jár. Szekszárdról déli irányba jellemzően Szálka, valamint magas járatszámmal Várdomb, illetve azon keresztül Bátaszék felé közlekednek járatok. Várdombról, Bátaszékről a reggeli csúcsidőszak első púpjában 1 járattal érhetik el munkahelyüket a 6 órai műszakban dolgozók, a reggel második púpjában pedig a 8 órai munka‐ és iskolakezdéshez igazodva 5 járat is biztosítja az ingázók számára Szekszárd elérhetőségét. Az 5 járatból kettő egy perces követéssel, azonos megállókat érintve indul a megyeszékhelyre, kiszolgálva az iskolai és munkahelyi ingázás keltette mobilitási igényeket. A délutáni csúcsidő két púpját tekintve a járatok hektikusan, 5,‐10, vagy akár 20 percenként indulnak Szekszárdról 16 és 18 óra között, utána az óránként egy járat a jellemző. Annak ellenére, hogy Paks a már említett megyében betöltött gazdasági helyzete révén, az atomerőmű által biztosított gazdasági potenciálnak és magas foglalkoztatottságnak köszönhetően saját vonzáskörzettel is rendelkezik, jelen koncepcióban Szekszárd közvetlen ingázási terültének részeként tekintendő. A megyeszékhely és Paks közötti autóbusz‐ közlekedést, a reggeli iskola‐ és munkakezdést illetően, Paksról 3 járat biztosítja Szekszárd elérhetőségét, melyből kettő azonos időpontban, pár perces menetidőben való eltéréssel közlekedő céljárat a két település között. Hasonló kiszolgálás jellemzi a délutáni 14 órai és 16 órai csúcsidei púpok idején lebonyolódó ingázási időszakot. Az utóbbi estében akad olyan járat is mely Mözs‐Tolna‐Fadd‐Gerjen‐Dunaszentgyörgy útvonalon közlekedik, megnövelve 1 órára az átlagosan 45 perc körüli menetidőt a két település között. A kistérségben található zsáktelepülésekre (Sióagárd, Felsőnána, Bogyiszló és Szálka) nem a betérő, hanem a közvetlen céljáratok a jellemzőek. Ez a szolgáltatás minőségét (rövidebb utazási idők) és gazdaságosságát (alacsonyabb fajlagos futásteljesítmény) is növeli. Felsőnána és Sióagárd kiszolgálása viszonylag alacsony sűrűséggel, 10‐15 járattal történik. Szálka‐ Szekszárd útvonalon még ennél is kevesebb járat közlekedik, így az alacsony járatsűrűség (6 járat) miatt nagy, reggel és délután 1‐2 órás a követési idő, továbbá délelőtt 68
(8 órától 12:10‐ig) egyáltalán nem közlekedik járat, így az utasforgalom jelentős része a délutáni csúcsidő két púpját tekintve 14:35‐kor és 16:50‐kor történő szekszárdi indulással bonyolódik le. A 44. ábra, valamint annak összesített megjelenítését tartalmazó 45. ábra jól szemlélteti, hogy Szekszárd közvetlen ingázási területét tekintve a jellemző, ingázási céltelepülésekre induló járatok száma jelentősen eltér iskolai tanítás idején egy hétköznapi, valamint a két hétvégi, szombati és vasárnapi napokon. Mindemellett a hétköznap mutatkozó gyakoribb indulások (ami a legtöbb település esetén magas, 30 vagy azt meghaladó járatszámot jelent) is kifejezetten tükrözik a Szekszárdról kiinduló főbb északi, keleti és déli ingázási irányokat, továbbá szinte mindegyik az ábrán szereplő településre igaz, hogy a hétköznapra jellemző járatsűrűség fele jelentkezik szombaton (~52%), vasárnapra még ennél is pár százalékkal alacsonyabb kiszolgálás (~47%) a jellemző.
44. ábra: Szekszárd, autóbusz‐állomásról induló járatok száma hétköznap és hétvégén a közvetlen ingázási terület néhány jellemző településeire
69
45. ábra: Szekszárd, autóbusz‐állomásról induló járatok aránya hétköznap és hétvégén (szombaton, illetve vasárnap) a közvetlen ingázási terület néhány jellemző településeit összesítve
A 46. ábra Szekszárd jellemző ingázási céltelepüléseire közlekedő hétköznapi, illetve szombati és vasárnapi járatok üzemzárási időpontjait tartalmazza. Hétköznap szinte minden irányban hosszabb az üzemidő, azonban 23 óra után egyik település esetében sem megoldott a céltelepülés éjszakai elérése Szekszárdról. Jól kitűnik azonban, hogy a hétvégi, késő estébe nyúló szabadidős időtöltéseknek, a Szekszárdon megtalálható szórakozással kapcsolatos tevékenységek (mozi‐, színházlátogatás, tánc és egyéb zenés programok, koncertek) gyakorlásának nem kedveznek az üzemidő tartamok. Hiszen a kikapcsolódni vágyók sok esetben csak a megyeszékhelyre történő utazással élvezhetik ezeket a szolgáltatásokat, azonban a legtöbb esetben 18, illetve 20 óra után már nincsen lehetőségük, hogy közösségi közlekedéssel hazajussanak, kivéve Tolna és Paks kivételével, ahol a hétköznapival megegyező üzemidő működik vasárnap is.
70
46. ábra: Szekszárd, autóbusz‐állomásról induló, utolsó járatok a közvetlen ingázási terület néhány jellemző települése esetében hétköznap és hétvégén (szombaton, illetve vasárnap)
3.4.3.2 A megyei szintű ingázáshoz kapcsolódó helyközi autóbusz‐közlekedés helyzete A 44. ábraábrákkal ellentétben elmondható, hogy a Szekszárd és a megyében található, de nem a közvetlen ingázási területhez tartozó települések viszonylatait tekintve kevésbé mutatkozik eltérés a hétköznapi és a hétvégi kiszolgálás között a járatok számában. Az alábbi (47. ábraés 48. ábraábrák alapján a szombati/vasárnapi járatsűrűség hétköznapihoz viszonyított aránya jóval nagyobb százalékokat mutat, hiszen a hétköznap közlekedő járatok számának több mint 80%‐a hétvégén is közlekedik. Továbbá megfigyelhető, hogy míg Tamásiban hétköznap és szombaton megegyezik a közlekedő járatok száma, addig Dunaföldváron ez a két hétvégi nap esetében igaz, sőt a hétköznapinál magasabb kiszolgálással.
71
47. ábra: Szekszárd, autóbusz‐állomásról induló járatok száma hétköznap és hétvégén a megyei szintű közlekedési vonzáskörzet jellemző településeire
48. ábra: Szekszárd, autóbusz‐állomásról induló járatok aránya hétköznap és hétvégén (szombaton és vasárnap) a megyei szintű közlekedési vonzáskörzet jellemző településeit összesítve
Amint az a közvetlen közlekedési vonzáskörzet esetében is megfigyelhető volt, a megyei szintű, tágabb értelemben vett vonzáskörzet jellemző településeire közlekedő utolsó járatok indulási időpontja sem teszi lehetővé a késő estig történő szekszárdi ott tartózkodást, hiszen 20:00 óra után már nem tudnak közösségi közlekedéssel hazajutni a szórakozni vágyók. 72
49. ábra: Szekszárd, autóbusz‐állomásról induló, utolsó járatok a megyei szintű közlekedési vonzáskörzet jellemző településeire hétköznap és hétvégén (szombaton, illetve vasárnap)
3.4.3.3 A szomszédos megyeszékhelyekkel és Budapesttel való távolsági autóbusz‐ közlekedés kapcsolat helyzete – a hétköznapi és hétvégi kiszolgálást tekintve Szekszárdról a környező megyeszékhelyekre, valamint a fővárosba közlekedő járatok számát tekintve (50. ábraés 51. ábra) sem látható az a ‐ közvetlen ingázási területre jellemző hétköznapi és hétvégi járatok számarányára vonatkozó ‐ jelenség, miszerint hétvégén jóval kevesebb (közel 50%‐kal) járat közlekedik, mint hétköznap. Ez a jelenség a megyei szintű egyéb közlekedési kapcsolatok vizsgálatánál mutatkozik a leggyengébbnek, azonban a távolsági viszonylatban történő kitekintésre is kevésbé igaz. Sőt a jelenség több esetben meg is fordul, azaz több autóbusz‐járat közlekedik Szekszárd, autóbusz‐állomásról Kecskemétre és Szegedre vasárnap (iskolai tanítási idő alatt), mint hétköznap, vagy szombaton, ami valószínűleg a felsőoktatási intézménybe irányuló, tanulói ingázás keltette igények kiszolgálásával magyarázható. Például Kecskemét esetében fontos megemlíteni, hogy szombaton, iskolai tanítási időben nem indul járat Szekszárd, autóbusz‐állomásról, viszont vasárnap 4 is közlekedik a hétköznapi 1 járattal ellentétben.
73
50. ábra: Szekszárd, autóbusz‐állomásról induló járatok száma hétköznap és hétvégén (szombaton, illetve vasárnap) a környező megyeszékhelyekre és a fővárosba az M6 átadása előtt
51. ábra: Szekszárd, autóbusz‐állomásról a környező megyeszékhelyekre induló járatok aránya összesen hétköznap és hétvégén (szombaton, illetve vasárnap)
74
3.4.4 A távolsági autóbusz közlekedés változásai az M6‐os autópálya átadását követően22 Az M6‐os autópálya 2010. március 31‐i átadását követően, 2010. április 10‐től jelentősen megváltozott a szekszárdi távolsági autóbusz közlekedés helyzete. A vasúti szolgáltatás tovább gyengítését eredményezheti az újonnan bevezetett expresszbusz‐rendszer, amely kétóránkénti ütemes közlekedést biztosít Szekszárd felé.
52. ábra: Az M6‐os átadását követő távolsági autóbusz menetrend a Budapest – Szekszárd viszonylatra23
22
A rövid elemzés a módosításokat követően került megírásra. A korábbi elemzések értelemszerűen – és a munka ütemezéséből adódóan – az M6‐os átadása előtti állapotra vonatkoznak.
23
http://www.volanbusz.hu/uploadfiles/44_szekszard.pdf
75
53. ábra: Szekszárd, autóbusz‐állomásról induló járatok száma hétköznap és hétvégén (szombaton, illetve vasárnap) a környező megyeszékhelyekre és a fővárosba az M6 átadása után
76
4. táblázat: Szekszárd hétköznapi elérhetősége a fővárosból vasúton és közúton (az M6 átadása előtt és után) Közlekedési mód
Vasút
Autóbusz (M6 előtt)
Napi eljutási 9 (ebből egy közvetlen, ill. 17 közvetlen lehetőségek száma egy ütemen felüli) iskolai előadási napokon
Autóbusz (M6 után, 2010.04.10‐től) 22 közvetlen
Eljutási idő
2:26 perc a Keleti 2:25 (egy járat esetén, 1:55 (hat járat esetén, pályaudvarról, sárbogárdi amúgy 2:47 jellemzően), amúgy 2:50 jellemzően) átszállással ill. 3:20 perc
Eljutás periodicitása
120 perces ütem, egy 20‐100 percenkénti 120 percenkénti ütemes ütemen felüli indulással indulás, jellemzően 40‐ indulás mind az új 60 perces követés. expressz, mind a normál járatok esetén.
Első és utolsó 5:45; 19:45 indulási időpont Budapestről
6:30; 18:30
Első és utolsó 08:11; 22:11 érkezési időpont Szekszárdra
9:08; 21:40
Teljesárú menetdíj 2240 Ft IC pótdíjjal, de 2410 Ft (2009.07.15‐től) 120 km‐es kedvezményes jeggyel (160 km‐es jegy helyett). IC pótdíj nélküli eljutás esetén 1880 Ft.
6:20; 19:40
9:0024; 22:15
2410 Ft
Forrás: www.elvira.hu; www.menetrendek.hu;
A közösségi közlekedési eljutási lehetőségekkel szemben az egyéni eljutási idő a fővárosba az M6‐os autópálya átadása előtt mintegy 2 óra volt, azaz közel fél órával rövidebb, mint a vasúti, vagy a leggyorsabb autóbuszos eljutás. A M6‐oson az új, expresszbuszok révén az eljutási idő 1:55 perc lett, személygépkocsival pedig alig több, mint 1:30 perc alatt lehet eljutni a fővárosból. A legfőbb változások Szekszárdot érintően a budapesti és a pécsi járatok tekintetében vannak. A járatok száma jelentősen megnőtt, az expresszbuszok jellemzően a meglévő járatokon felül jelentek meg. Mind a szekszárdi expresszbuszok, mind a 6‐os úti alapjáratok reggeltől estig ütemes rendben közlekednek. Önmagában véve e változások az autóbuszos közösségi közlekedés szempontjából kedvezőek, az új infrastruktúrát kedvezően használja ki a rendszer. Ugyanakkor a közösségi közlekedési módok versenyében a párhuzamosságok erősödtek, az autóbusz a vasúthoz képest jelentős előnyökre tett szert. Amennyiben ezen új
24
A 7:05‐kor induló járat esetén
77
rendszer révén új használók jelennek meg és nem csak a meglévő utazóközönség átrendeződése fog megtörténni, akkor a módosítások kedvező irányban hatnak. Amennyiben nem lesz több utas, illetve a meglévőket sem lehet maradéktalanul megtartani, akkor megkérdőjelezhető a vasúti közlekedés elhanyagoltságának javítása helyetti autóbuszos közlekedési preferencia létjogosultsága. Ugyanis az új M6‐os bizonyára olyanokat is átcsábít az egyéni közlekedésre, akik eddig a kedvezőtlen közúti viszonyok miatt Budapest‐Szekszárd, vagy hosszabb relációban a vasutat, vagy az autóbuszt választották. 3.4.5 Motorizációs trendek A Tolna megyei motorizáció az országosnál alacsonyabb számosságot személygépkocsi‐ parkot mutat, azonban érzékelhetően megindult a felzárkózás az utóbbi néhány évben. Szekszárd esetében a motorizációs mutató mintegy 20 szgk/1000 fő értékkel magasabbra tehető. Várható, hogy az M6‐os autópálya a térségbe való megérkezésével, a jó közúti kapcsolatokat kihasználva a megyei motorizáció eléri és átlépi az országos szintet.
Az országos és a Tolna megyei motorizációs trend összehasonlítása 320
Motorizáció (szgk/1000 fő)
300
280
260
240
220
200 2001
2002
2003
2004
Tolna megyei motorizáció
Forrás: KSH
78
2005
2006
Országos motorizáció
2007
2008
3.4.6 Közösségi közlekedési infrastruktúra és szolgáltatások 3.4.6.1 A jelenlegi helyi autóbusz hálózat kialakulásának előzményei Szekszárd város közösségi közlekedésének jellemzése – az utasforgalom nagyságát tekintve – egy növekvő és egy csökkenő tendenciájú ciklusra osztható. A kezdetektől (1961) a 80‐as évek végéig folyamatos fejlődés jellemezte – köszönhetően a lakosságszám nagymértékű növekedésnek, az iparosításnak és az infrastruktúra‐fejlesztéseknek. A rendszerváltás után – hasonlóan más városokhoz – Szekszárdon is elkezdődött egy folyamatos utasszám‐ csökkenés, ami több okra vezethető vissza: • Az ipari üzemekben foglalkoztatottak száma fokozatosan csökkent, aminek következtében az ilyen irányú hivatásforgalom aránya és nagysága is kisebb lett. • A közösségi közlekedési hálózat nem alkalmazkodott a megváltozott utazási igényekhez. • A járműpark állapotának folyamatos romlása csökkentette az utazási komfortot. A közösségi közlekedés finanszírozási módja országszerte megváltozott. A megnövekedett költségek és a csökkenő bevételek következtében kialakuló hiányt a szolgáltató évről‐évre csak az üzemeltetési költségek csökkentésével (járatmegszüntetések) tudta pótolni. A járatritkítások tovább rontották a közösségi közlekedés vonzerejét. A korábbi helyi járati forgalom 14 autóbuszvonalon bonyolódott. A vonalak jelzése: 1, 2, 5, 6, 7, 8, 8/A, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15. A 11‐es vonalon a helyi járati forgalmat helyközi járatok végezték. A fennmaradó 13 vonal valójában 31 relációt takart, tehát a 13 alapvonal mellett 18 betétvonal létezett, amelyek megkülönböztető jelöléssel nem rendelkeztek. A korábbi vonalak jellemző adatait az 5. táblázat foglalja össze.
79
5. táblázat: A korábbi helyi járati viszonylatok vonalhossza, menetideje, járatszáma Vonal‐ szám
Viszonylat
Vonal‐ hossz (km)
Menet‐ idő (perc)
Járatok száma
1
TOLNATEJ Zrt. – Hosszú‐völgy
5,9
21
12/12
2
Autóbusz‐állomás – Palánk
5,1
16
12/9
5
Autóbusz‐állomás – Baranya‐völgy
8,0
27
13/13
6
Autóbusz‐állomás – Tót‐völgy
7,3
23
20/20
7
TOLNATEJ Zrt. – Csatári torok
4,8
18
5/7
8
Autóbusz‐állomás – Palánk
8,0
22
2/2
8/A
Autóbusz‐állomás – Műszergyár
3,6
10
2/4
9
TESCO Áruház – Jobb‐Parászta
6,0
19
17/18
10
TOLNATEJ Zrt. – TESCO Áruház
6,5
23
25/25
12
TESCO Áruház – Olajkút – TESCO Áruház
9,1
29
6/5
13
TOLNATEJ Zrt. – Bottyán‐hegy
4,9
16
11/8
14
TOLNATEJ Zrt. – Bottyán‐hegy
5,7
20
10/14
15
Árnyas utca – Palánk
7,7
23
23/22
A korábbi helyi autóbusz hálózat bruttó vonalhossza 94,1 km volt. A hálózaton iskolai előadások napján 319, tanszünetben munkanapokon 302, szabadnapokon 157, munkaszüneti napokon 150 járat közlekedett. További korlátozások voltak érvényesek egyes vonalak (az 5‐ös) egyes járataira, amelyek csak a nyári időszámítás alatt közlekedtek, illetve – szintén a nyári/téli időszámítástól függően – rövidített útvonalon jártak. A belvárosban a hálózatsűrűség és a fonódási arány értéke lényegesen nagyobb volt, mint a fent említett értékek. Vagyis a belső városrészben túl sok viszonylat közlekedett, rontva a járatok férőhely‐kihasználtságát. Ez a helyzet jelentős és túlzott jármű‐km teljesítményt igényelt, és a külső városrészek forgalom ellátottságának színvonalát rontotta. A Garay tér – Szent István tér – Hunyadi utca – Autóbusz‐állomás szakaszon 8 vonal járatai közlekedtek, az Autóbusz‐állomást pedig 11 viszonylat érintette a 14‐ből. Az itt mért utasszámokat tekintve, a nagy járatsűrűség jelentős túldotáltságot mutatott. A helyi járati hálózat vonalai – alakjukat tekintve – nagyrészt sugaras, illetve átlapolt vonalak (2, 5, 6, 10, 13, 14). Kevésbé voltak jellemzőek az átmérős vonalak, melyek a város egymással szemben elhelyezkedő külső részeit kötik össze (1, 9, 15). Három transzverzális vonalon is közlekedtek autóbuszok (7, 8, 8/A), ezek a viszonylatok nem érintették a szűkebben vett városközpontot, jellemzően célvonalként funkcionáltak, munkanapokon közlekedtek mindössze néhány járattal. A 12‐es volt a hálózat egyetlen hurokban végződő vonala.
80
A vonalak forgalomban betöltött szerepét vizsgálva megállapítható, hogy a korábbi hálózat sem rendelkezetett valódi gerincvonallal. A 15‐ös viszonylat, a vonal alakját, útvonalát és utasforgalmát tekintve, alkalmas lett volna erre a feladatra, de a kialakított menetrend, a ritka járatkövetés és a rövid üzemidő miatt valójában nem töltötte be ezt a szerepet. Gerincvonal hiányában, valamint a „mindenhonnan‐mindenhova” típusú hálózat jellegéből adódóan rá‐ és elhordó viszonylatokról sem beszélhetünk hagyományos értelemben. A menetrend alapvetően „helyközis” jelleggel bírt, elsősorban a munka‐ és iskolakezdésekhez, ‐befejezésekhez igazodva. A holtidőszakokban legsűrűbb követési idő 60 perc volt, de előfordultak olyan vonalak, illetve körzetek, ahol több órán keresztül nem közlekedett autóbusz. Kevés volt az ütemesen közlekedő járatok száma, több órás időszakot vizsgálva periodikus követés csak a délelőtti holtidőszakban és csak néhány vonalon volt jellemző: 6‐ os, 9‐es, 14‐es, 15‐ös vonalak. A járatsűrűségben, a csúcs‐, illetve völgyidőszakokat összehasonlítva, jelentős különbségek mutatkoztak. Munkanapokon az átlagos járatkövetési idő a csúcsórákban, egyes vonalakon 10 percre is lecsökkent, viszont holtidőszakokban előfordult, hogy két egymást követő járat indulása között 3 óra különbség volt. A legtöbb napi fordulóval közlekedő 10‐es vonalon munkanapokon 25/25 járat közlekedett, míg ugyanez az adat a 8‐as esetében 2/2, amely ezzel a legkevesebbszer közlekedő vonala volt a hálózatnak. Sok esetben a részben azonos útvonalon közlekedő járatok azonos időpontban indultak, így kizárták annak lehetőségét, hogy időben egyenletes forgalom alakulhasson ki egy‐egy útszakaszon. A menetidők betartása, a városi közlekedés sajátosságai miatt, Szekszárdon is problémát jelent. A korábbi hálózatot tekintve a csúcsidőszakokban jellemző késések és a holtidőszaki sietések oka az utasszám és az utakon jelentkező járműforgalom nagyságának ingadozása. Tovább fokozza a problémát, hogy a helyi autóbuszokon – a helyköziekhez hasonlóan – jegykiadó gépeket alkalmaznak érvényesítő készülékek helyett. A menetdíjból visszajáró összeg kiszámolása során keletkező késedelem ugyanis növeli a megállóhelyi tartózkodási időt, ezáltal a menettartamot is. Ez a probléma tovább nehezíti a menetrend betarthatóságát, főként a csúcsidőszakokban. Összegzésképp megállapítható, hogy az utasszám‐csökkenés megállítása – a tömegközlekedési hálózat racionalizálásán túl – az utastájékoztatás, az infrastruktúra és az üzemeltetés minőségének, hatékonyságának fejlesztésével érhető el. 3.4.6.2 Az új hálózat alapjai Az igényelt hálózatfejlesztést megelőzően, 2007 decemberében végzett célforgalmi interjúk alapján az utasok igényeinek felmérését és megismerését követően az alábbi vélemények születtek a korábbi menetrendet és hálózatot illetően, melyből kitűnik, hogy a mobil lakosságon belül, az aktív és inaktív utasokat tekintve eltérő igények mutatkoznak: • Az idősebb, nyugdíjas utasok alapvetően elégedettek voltak az útvonalakkal és a menetrenddel. Változtatást az utastájékoztatás módjában igényeltek, elsősorban a megállóhelyi indulási jegyzékek betűméretének nagyságát érte kritika részükről. 81
Ezen felül a járművek állapotára is panaszkodtak, de azóta ez a probléma megoldódott az új autóbusz‐beszerzéseknek köszönhetően. • Az aktív korú utasoknál az elégedetlenség forrása legfőbbképpen a ritka járatkövetés volt. Mivel a város nagyobb lakótelepei viszonylag kis távolságra helyezkednek el a városközponttól, ezek az utasok inkább vállalják a gyaloglást – akár még a magasabban fekvő lakóterületekre is – mint a hosszabb idejű várakozást az autóbuszra. Vagyis gyalog hamarabb célhoz érnek, mint tömegközlekedést használva. A célforgalmi interjúk értékelésekor különösen szembetűnő volt a megnövekedett utazási igény a nagyáruházak irányába. Szekszárdon az országos átlagnál magasabb az 1000 lakosra jutó személygépkocsik száma, a városlakók hagyományosan nagy számban közlekednek személygépjárművel, melynek egyik oka – sok más mellett – a városi tömegközlekedés alacsony szolgáltatási színvonala. A városközpont gépjárműforgalma az utóbbi években jelentősen megnőtt, és mára már a parkolás is komoly problémákat okoz. Ezeknek a gondoknak a kezelésére – több más eszköz mellett – a tömegközlekedés racionalizálása, illetve fejlesztése is napirendre került, ugyanis sikerült a városvezetés figyelmét ráirányítani arra, hogy a városüzemeltetésnek és – fejlesztésnek fontos, megkerülhetetlen szegmense a közösségi közlekedés. A tömegközlekedés fejlesztése azonban nem merülhet ki a hálózat és a menetrend átalakításában, hiszen javítani kell az utastájékoztatás, a megállóhelyi infrastruktúra színvonalán is, továbbá meg kell próbálni megteremteni egy új közösségi közlekedési kultúrát a városban, amelyhez átgondolt PR tevékenységre és kommunikációra is szükség van. A szolgáltató és az önkormányzat között köttetett Szolgáltatási Szerződés alapján meghatározott éves jármű‐km teljesítmény áll rendelkezésre a helyi járati tevékenység ellátására. A jegybevételekből, árkiegészítésekből, önkormányzati szubvencióból és egyéb forrásokból származó éves működési keret alapján meghatározott km teljesítmény túllépése esetén, az önkormányzat köteles pótolni a többletköltségeket. A város szűkös anyagi lehetőségei miatt azonban jelenleg erre nincs lehetőség, ezért a hálózatracionalizálás és a menetrendtervezés során a jelenleg rendelkezésre álló éves futásteljesítmény keretein belül kell maradni. A 2008‐as közösségi közlekedési rendszer átalakításának alapvető célja az utasszám‐ csökkenés megállítása volt, illetve kedvező esetben a negatív tendencia megfordítása. Ennek érdekében a közösségi közlekedés vonzerejét kell növelni, a szolgáltatási színvonalat kell javítani. Közlekedéstervezési szempontból ez a következő feladatokat jelentette: • A járatsűrűség és az egyes vonalak üzemidejének növelése az utazási kínálat javítása érdekében. • Kevesebb viszonylatból álló, áttekinthetőbb hálózat létrehozása.
82
• A térbeni koncentráció fokozásával a párhuzamosságok minimalizálása, illetve a megmaradó párhuzamosságok lehetőségeit kihasználva – a fonódó szakaszokon – időben egyenletesebb és sűrűbb járatkövetés kialakítása. • Ütemes menetrend tervezése, lehetőség szerint minél több vonalon. • Átszállási kapcsolatok időbeni és térbeni vizsgálata, megtervezése – különös tekintettel az átalakítást megelőzően működő hálózaton létező, de az átalakítás során megszűnő relációkra. • A korábbi forgalomfelvétel eredményei alapján legjelentősebb utasáramlatoknak közvetlen, átszállásmentes eljutási lehetőség biztosítása. • A rendelkezésre álló financiális lehetőségek lehető leghatékonyabb kihasználása. A tervezett tömegközlekedési rendszer gazdaságosabb üzemeltetési lehetőségének vizsgálata. 3.4.6.3 A jelenlegi hálózat jellemzői Viszonylatok A törzshálózatot az 1, 4, 6, 7, 8, 9‐es viszonylatok (illetve ezek betétvonalai) alkotják. Ezeken a vonalakon teljes üzemidejű közlekedés van – az esti (20 óra utáni) időszak kivételével – minimálisan 60 perces követési időközökkel. A 2, 3, 5‐ös jelzésű vonalak (illetve ezek betétvonalai) – üzemidejüket tekintve – időszakos vonalak. A 2‐es és a 3‐as járatok a hivatásforgalom lebonyolításában töltenek be szerepet, míg az 5‐ös vonal járatai a Csatári‐ völgy feltárását végzik. A hálózaton kialakított betétvonalak – üzemidő szempontjából – időszakos vonalak. A 4A, 4Y jelzésű járatok az alapvonalhoz képest alternatív útvonalon közlekednek. A 2Y, 5Y, 6Y és a 9Y betérős járatok, az alapvonal által feltárt területek mellett egyéb megállókat is érintenek bizonyos időszakokban, célforgalmi, illetve járatsűrítési célból. A 3A, 7A, 7B, 8A jelzésű járatok az alapvonallal azonos, de rövidebb szakaszon közlekednek. A 88, 89, 98‐as vonalak ‐ a 8‐as és 9‐es vonalak összekapcsolásából kialakított viszonylatok. Megfigyelhető továbbá, hogy a csúcs‐, illetve holtidőszakokban kvázi két különböző hálózat működik, az eltérő igények miatt. Ez a hálózat áttekinthetőségét rontja, azonban ismerve az igényeket és figyelembe véve a rendelkezésre álló jkm‐teljesítmény korlátozottságát, ez a megoldás tűnik a legcélszerűbbnek (lásd 6. táblázat).
83
6. táblázat: Szekszárd város helyi járati viszonylatai 2010‐ben Alap‐ vonalak
Viszony‐ latok
1
1
Autóbusz‐állomás
Szt. István tér ‐ Szt. László u. ‐ Remete u.
2
2
Autóbusz‐állomás
Holub u. ‐ Széchenyi u. ‐ Kadarka u. ‐ Palánki Palánk út
2A
Autóbusz‐állomás
Szt. István tér ‐ Rákóczi u. ‐ Palánki út
Palánk
2Y
Autóbusz‐állomás
Holub u. ‐ Kadarka u. ‐ Jobbparászta
Palánk
3
Autóbusz‐állomás
Keselyűsi út ‐ TOLNATEJ Zrt. ‐ Béke‐telep
Autóbusz‐ állomás
3A
Autóbusz‐állomás
Keselyűsi út
TOLNATEJ Zrt.
4
TESCO Áruház
Tartsay u. ‐ Autóbusz‐áll. ‐ Kőrösi Cs. S.u.
Bottyán‐hegy
4A
TESCO Áruház
Tartsay u. ‐ Holub u. ‐ Kőrösi Cs. S.u.
Bottyán‐hegy
4Y
TESCO Áruház
Béri B.Á.u. ‐ Holub u. ‐ Kőrösi Cs. S.u.
Bottyán‐hegy
5
Autóbusz‐állomás
Szt. István tér ‐ Béri B.Á.u. ‐ Csatári u.
Baranya‐völgy
5Y
Autóbusz‐állomás
Szt. István tér ‐ Béri B.Á.u. ‐ Otthon u. ‐ Csatári Baranya‐völgy u.
6
Autóbusz‐állomás
Szt. István tér ‐ Béri B.Á.u. ‐ Otthon u.
Tót‐völgy
6Y
Autóbusz‐állomás
Béla kir. tér ‐ Béri B.Á.u. ‐ Otthon u.
Tót‐völgy
7
TESCO Áruház
Alisca u. ‐ Aut.‐áll. ‐ TOLNATEJ Zrt. ‐ Alisca u.
TESCO Áruház
7A
TESCO Áruház
Alisca u.
Autóbusz‐ állomás
7B
TESCO Áruház
Alisca u. ‐ Aut.‐áll. ‐ TOLNATEJ Zrt.
Autóbusz‐ állomás
8
Árnyas utca
Béri B.Á.u. ‐ Rákóczi u. ‐ Palánki út
Palánk
8A
Árnyas utca
Béri B.Á.u. ‐ Rákóczi u. ‐ Palánki út
Műszergyár
88
TESCO Áruház
Béri B.Á.u. ‐ Kadarka u. ‐ Jobbparászta
Palánk
89
TESCO Áruház
Béri B.Á.u. ‐ Kadarka u. ‐ Jobbparászta
Műszergyár
9
TESCO Áruház
Alisca u. ‐ Rákóczi u.
Jobbparászta
9Y
TESCO Áruház
Alisca u. ‐ Rákóczi u. ‐ Zrínyi u.
Jobbparászta
98
TESCO Áruház
Alisca u. ‐ Műszergyár ‐ Jobbparászta
TESCO Áruház
3
4
5
6
7
8
89
9
Végállomás
Útvonal
Végállomás
Hosszú‐völgy
Az átlagos vonalhossz 7,3 km, ez az érték 1,3 km‐rel nagyobb, mint a korábbi hálózaton. A teljes hálózatra vonatkozó átlagos sebesség 18,2 km/h. Az indított járatok száma iskolai előadási napokon 324, tanszünetben munkanapokon 303, szabad‐ és munkaszüneti napokon 152 (lásd 7. táblázat).
84
7. táblázat: A viszonylatok hossza és az indított járatok száma Alapvonalak
Viszonylatok
Vonalhossz (km)
Indított járatok száma (db) isk.ea.
tansz.
szmsz
oda
vissza oda
vissza oda vissza
1
1
4,3
15
15
15
15
10
10
2
2
6,8
6
8
6
6
2
1
2A
5,1
1
1
1
2Y
8,6
4
1
1
3
5,3
1
1
1
1
1
1
3A
1,6
3
3
3
3
4
6,5
23
23
20
20
8
8
4A
6
6
6
5
5
7
7
4Y
7
6
6
6
6
5
6,6
4
7
4
7
8
8
5Y
7,8
3
3
6
7,3
21
21
21
21
10
10
6Y
9
2
2
7
15,1
12
12
12
12
4
4
7A
4,9
11
12
11
12
7
7
7B
10,2
2
2
8
7,7
7
7
5
5
8A
6,1
7
8
6
6
88
10,1
2
2
2
2
5
5
89
8,8
7
7
7
7
3
3
9
5,5
13
11
10
10
9
9
9Y
6,3
1
3
1
1
98
13,2
8
8
11
11
3
4
5
6
7
8
9
Indított járatok száma összesen:
324
303
152
Jelmagyarázat: isk.ea. = iskolai előadási napokon tansz. = tanszünetben munkanapokon szmsz = szabad‐ és munkaszüneti napokon
Menetrend A hálózat‐átalakítás egyik fő célja a járatsűrűség növelése, az utazási kínálat bővítése volt, amelynek eredményességét a célforgalmi körzeteket egy napon érintő járatok számának összehasonlításával mérhettük. (Lásd 8. táblázat.)
85
8. táblázat: A járatszám‐változás százalékos összesítése naptípusonként Naptípus
Korábban (%)
Jelenleg (%)
Tanítási napokon
100
122
Tanszünetben munkanapokon
100
118
Szabadnapokon
100
131
Munkaszüneti napokon
100
140
Az új vonalhálózati struktúra további előnye, hogy a korábbi járatsűrűség fenntartása esetén mintegy 10 %‐kal lehetett csökkenteni az üzemeltetési költségeket. Ütemes menetrend kialakítása a teljes üzemidő alatt, a teljes hálózaton nem volt lehetséges. Ennek oka, hogy néhány – nagy létszámot foglalkoztató – munkahely (iskola) munkaidő‐ beosztásához igazodni volt szükséges. Emiatt eltérések keletkeztek az egyes napszakok indulási időpontjai között egy‐egy adott vonal menetrendjén belül. Mivel a vonalak járatainak pontos csatlakoztatása alapvető cél, ezért egy‐egy indulási időpont módosítása az összes vonal menetrendjét befolyásolhattja. Megállóhelyek A nagyáruházaknál kialakított decentrum az üzemeltetési költségek csökkentésére, illetve azok hatékonyabb kihasználására adott lehetőséget. Ezzel a korábban szükséges átállásokra fordított napi kb. 100 km üresfutás‐teljesítmény megtakaríthatóvá vált, illetve hasznos teljesítménnyé volt átalakítható. Mivel a tágabban értelmezett városközpont az utazások túlnyomó többségének kiinduló, illetve végpontja, ezért a belváros megállóhelyeinek elhelyezését célszerű volt újragondolni. Az utazási komforthoz szorosan kapcsolódik a megállók egyszerű megközelíthetősége, illetve a forgalmasabb helyszínekhez való közelsége. A 2005‐ben, illetve a hálózat‐átalakítást követően mért felszálló utasszám‐adatok összehasonlítása jellemzi a megállóhely‐ elhelyezésének módosításának eredményeit. (9. táblázat, 54. ábra 55. ábraábrák)
86
9. táblázat: Felszállások száma a városközponti megállóhelyeken Megállóhely neve
2005
2009
Szt. László utca/ Tanítóképző/Posta
618
883
Béla király tér
293
79
Liszt F. tér/ Nyomda/ Szt. István tér
1912
1613
Autóbusz‐állomás
674
854
Kórház/ Wesselényi utca
520
500
Összesen:
4017
3929
54. ábra: A felszállások megállók közti megoszlása a városközpontban (2005)
A változás leglátványosabb eleme a Béla király téri megálló utasforgalmának csökkenése. A vizsgált megállóhelyek közül ugyanis ennek a megközelíthetősége a legproblémásabb. Az Autóbusz‐állomás az új hálózaton fontosabb szerepet kap az átszállások kapcsán – ez a megnövekedett felszálló forgalmi adaton is látszik (55. ábra).
87
55. ábra: A felszállások megállók közti megoszlása a városközpontban (2009)
Az átszállások számának növekedése és a feszesebb menetrend miatt a korábbinál nagyobb gondot kellett fordítani a járatok pontosabb közlekedésére. Ez a feladat a helyi közlekedés sajátosságai miatt komoly nehézségekbe ütközött Az egyik javasolt változtatás az elővételi menetjegyes rendszer visszaállítása volt az elsőajtós felszállítás megtartása mellett. Ez a rendszer elsősorban a csúcsidei késések – bizonyos mértékű – csökkentésére jelentene megoldást. Ehhez az autóbuszokat jegyérvényesítő készülékekkel kell ellátni, továbbá meg kell szervezni a menetjegyek kereskedelmi értékesítését. A hálózaton bárhonnan‐bárhova egy átszállással el lehet jutni. A konkrét igények ismeretében a menetrend igyekszik a kívánt relációkban az érintett járatok csatlakozásának időbeni és térbeni hangolását megoldani. 3.4.6.4 A jelenlegi vasúti hálózat és szolgáltatás, illetve kialakulásának előzményei (pályaállapot, idei kínálatbővítés, csatlakozási problémák) Szekszárd a vasúti közlekedés tekintetében másodlagos szereppel bír, a megyeszékhelyek közül az legalacsonyabb szintű kiszolgálást kapja. Ennek részben magyarázata, hogy a tolnai megyeszékhelyet érintő, 46‐os számú vonal nem tartozik a kiemelt preferenciájú vasúti fővonalak közé, végig egyvágányú (állomási kitérőkkel), továbbá nem villamosított. Az Országos vasúthálózat és országos vasúti személyszállítási szolgáltatások c. 2009. végi KHEM menetrendi tervezetében25 országos pályafenntartású, de regionális megrendelésű vonalak közé sorolták a 46‐ost.
25
http://khem.gov.hu/data/cms2009148/Orsz__gos_vas__th__l__zat___s_orsz__gos_vas__ti_szem__lysz__ll__t __si_szolg__ltat__sok_____RTELMEZ___SZ__VEG.pdf
88
A 2009‐2010‐es menetrend életbe lépése során a 46‐os vonalon az országban eddig nem használt, InterRégió vonatnem jelent meg, amely Szekszárd vonatkozásában folyamatos, minden nap érvényes két óránkénti, ütemes közlekedést jelent Baja és Sárbogárd között, budapesti InterCity csatlakozással. A kétórás ütemhez ütemen felüli indulások kapcsolódnak a Szekszárd környéki szakaszon a munka‐ és iskolakezdés és –végzéshez igazodva. Az új vonatnem megjelenésével a járműpark is lecserélődött, az InterRégió járatokon orosz motorvonatok, az egyetlen, naponta közlekedő bajai InterCity járaton a német Desiro motorvonat közlekedik, míg az ütemen felüli indulásokat jellemzően hagyományos Bz motorvonat végzi. A járműoldali változások mellett az új menetrendben megszűntek egyes, korábbi kisforgalmú megállók (Sárpilis‐Várdomb, Szedres, Kölesd‐Alsótengelic, Kajdacs), amely lépés révén az eljutási idő csökkenthető lett.
56. ábra: InterRégió és személyvonat találkozása Szekszárdon a délutáni munkavégzést követő ‐ kihasználtabb járatokon (fotó: Ekés András)
A vasút Szekszárd életében elenyésző szerepet játszik, részben a csomóponti szerep hiánya, részben az eljutás feltételeinek nem megfelelő versenyképessége miatt. Az M6‐os autópálya átadása e szerepet – fejlesztési beavatkozások nélkül ‐ várhatóan tovább fogja rontani. 3.4.7 Közúti közlekedési infrastruktúra és szolgáltatások Szekszárd MJV közúti közlekedését tekintve kedvező helyen fekszik. Közelében húzódik a 6. sz. főút, amely kapcsolatot teremt a várostól 144 km‐re lévő fővárossal, valamint a 62 km‐re fekvő szomszédos megyeszékhellyel, Péccsel. A városon észak‐déli vonalban keresztülhalad az 56. sz. főút, amely az országhatárral biztosít kapcsolatot. A várostól keletre átadásra került
89
az M6 autópálya, amely észak‐déli kapcsolatot és gyorsabb elérést biztosít Budapesttel és Péccsel, a várostól északra az M9 gyorsforgalmi út részeként megépült Szent László híd pedig biztosítja a város kelet‐nyugati kapcsolatát. A következőkben részletesen bemutatásra kerülnek a város közvetlen környezetének meghatározó közúthálózati elemei. 3.4.7.1 Gyorsforgalmi úthálózat Az M6 autópálya a Helsinki V/C közlekedési folyosó része. Ez a közlekedési folyosó a München – Ankara tengelyből Budapestnél ágazik ki, és Eszék – Szarajevó – Plocse vonalon éri el az Adriát. Északi megfelelője a Budapest – Krakkó – Katowice – Gdansk vonal a Balti tenger irányában. 2006‐ban került átadásra az M6 Érd – Dunaújváros közötti 54 km‐es szakasza, amely kiépítettségét tekintve 2x2 forgalmi sávos autópálya. A megépített szakasz összesen 11 csomóponttal épült meg. A folyosó következő szakaszát 2008. szeptember 23.‐án helyezték forgalomba, az M0 és az Érdi tető között. A szakasz hossza 8,3 km, kiépítettsége 2x2 forgalmi sávos autópálya. A rövid szakaszon 4 csomópont került kiépítésre. 2010. március 31.‐én helyezték forgalomba az M6 következő, egybefüggő szakaszát Dunaújváros és Bóly között köz‐ és magánszféra partnerség (PPP) finanszírozásban. Az egyik résszakasz az M6 autópálya Érd – Dunaújváros szakasz folytatásaként, a megépült dunaújvárosi M6‐M8 autópálya‐autóúti csomópont és a tervezett szekszárdi M6‐M9 autópálya‐autóúti csomópontok (lásd 57. ábra) között Fejér és Tolna megye területén halad (lásd 58. ábra). A szakasz hossza 65,1 km, kiépítettsége 2x2 forgalmi sávos autópálya. Az építési szakaszon 8 autópálya csomópont létesült, mindegyik országos közúti kapcsolatot biztosít.
90
57. ábra: Az épülő M6‐os és az M9‐es csomópontja 2009 őszén.26
26
http://www.mecsekautopalya.hu/index2.php?p=photos&l=hu
91
58. ábra: Az M6‐os autópálya nyomvonala Dunaújváros és Szekszárd között27
27
http://www.m6tolna.hu/images/Tartalom/map_sized.png
92
A második résszakasz Szekszárd és Bóly között, Tolna és Baranya megye területén épült meg, mintegy 48 km hosszban. Kiépítettsége 2x2 forgalmi sávos autópálya, a szakaszon 5 csomópont épült meg. Az M6 Bóly – országhatár szakasza jogerős építési engedéllyel rendelkezik, az építési engedély kiadása a Nemzeti Közlekedési Hatóság részéről 2007. március 30‐án megtörtént. Az országos közutakra vonatkozóan az NKH Dél‐dunántúli Regionális Igazgatósága 2007. július 13.‐án adta ki az építési engedélyt. Szintén PPP konstrukcióban épült meg az M60 gyorsforgalmi út Bóly és Pécs‐Dél között. Az útszakasz hossza: 55 km. Az 58. számú főútig elkészült 30,2 km hosszú szakasza 2x2 sávos autópályává fejleszthető autóútként épült meg. Az M6 autópálya pécsi bekötése Bóly (Mohács) melletti csomópontból ágazik ki, és a 6. számú főutat Szentlőrincnél fogja elérni. A szakaszon 10 csomópontot terveztek, ebből 4 épült meg, melyből összesen három, jelenleg kettő Pécs bekötését szolgálja. Az M60 Bóly – Pécs‐Dél csomópont, azaz az 58. sz. főút közötti szakasza 2010. március 31‐én került átadásra.
59. ábra: Az országos gyorsforgalmi úthálózat és szekszárdi érintettsége28
Az M6 autópályához kapcsolódóan a közelmúltban két Duna híd is megépült.
28
http://www.nif.hu/static/a_gyorsforgalmi_uthalozat_kiepitese.ppt alapján
93
2003. július 4.‐én adták át a forgalomnak a Szent László hidat, amely Szekszárdtól északra köti össze a Dunántúlt az Alfölddel. 919,6 méteres hosszával megépítésekor az ország leghosszabb közúti hídja volt. Ezen a hídon vezet át a 2x1 sávos M9 autóút, mely jelenleg a 6. sz. főutat köti össze az 51. sz. főúttal. A megépült 20 km‐es szakasz része lesz annak a gyűrűnek, amely Soprontól az ország déli határával párhuzamosan Szegedig húzódik majd. A híd Szent László király, Szekszárd város védőszentjének nevét viseli, 2004‐ben Építőipari Nívódíjat kapott.
60. ábra: Szent László híd (forrás: http://www.heidelbergcement.com/hu/hu/country/news/photogall/reference/Szekszard_Point.htm)
3.4.7.2 Fő‐ és mellékúthálózat 6. sz. főút Budapest – Pécs – Barcs között teremt kapcsolatot. Szekszárdtól északra húzódik és az M6 átadásáig a legfontosabb közúthálózati elem volt észak‐déli irányban. Szekszárd közeléből indul a 63. sz. főút Szekszárd – Székesfehérvár között teremt kapcsolatot. Ez az út a Dunántúlnak egy jelentős részét tárja fel, azonban minden közbeeső település központján áthalad. Elkerülő szakaszok híján az eljutási sebesség viszonylag alacsony. A 65. sz. főút Szekszárd – Tamási ‐ Siófok között húzódik. A főút elkerülő szakaszok híján szintén a településeken áthalad. A város északi határánál indul, végighalad a város központi részének szélén, és déli irányba Bátaszék és Mohács felé képez főúti kapcsolatot az 56. sz. főút. A főút jelenlegi nyomvonala Szekszárd belvárosának tehermentesítését biztosítja, amely meglévő úthálózati elemek 94
fejlesztésével került kijelölésre. A felüljáró le‐ és felhajtó ágai a Széchenyi Plusz Terv keretein belül valósultak meg.
61. ábra: M6 átadás előtti életkép az 56‐os főút szekszárdi szakaszáról a vasútállomás előtt (fotó: Ekés András)
A 6. sz. főúttal párhuzamosan – mintegy azt tehermentesítve – halad az 5112 j. Dunaszentgyörgy – Szekszárd közötti összekötő út. A településtől délre eső kisebb falvakat fűzi fel az 5113 j. Szekszárd – Decs – Várdomb közötti összekötő út, amelyből Őcsény belterületén indul ki és az 56. sz. úthoz csatlakozik az 5114 j. Őcsény – Szőlőhegy közötti összekötő út. Szekszárdtól keletre lévő Keselyűs az 51369 j. bekötő úton csatlakozik a megyeszékhelyhez. 3.4.7.3 Szekszárd MJV belterületi közúti közlekedési helyzete Szekszárd észak‐déli tengelyét képezi a volt 56 sz. Szekszárd – Mohács közötti főút, amely 2004 januárja óta önkormányzati kezelésbe került át. Az út a település központján halad át, és ezért jelentős gátja a településközpont fejlesztésének. Azzal, hogy a Tehermentesítő úton több javító jellegű beruházás (a Damjanich felüljáró összekötő ágai, a Hunyadi utcai csomópont) megépült, megteremtődött a lehetősége, hogy az 56‐os út számára ez az útvonal legyen kijelölve (2004. január óta új ez az 56 sz. Szekszárd – Mohács közötti új főút). További fejlesztésként várható az út északi irányú – a deltáig történő – továbbépítése. Ezzel elérhető közelségbe kerül egy kiterjedtebb gyalogos városközpont kialakításának, ill. továbbfejlesztésének a lehetősége. 95
62. ábra: Az észak‐déli tengely (fotó: Gertheis Antal)
A belvárosi tengely az elkerülő út elkészülte ellenére továbbra is vonzó maradt az átmenő forgalom számára, így a város közlekedési problémáinak sorában továbbra is kiemelkedő helyet foglal el.
63. ábra: A belvárosi észak‐déli, négysávos tengely, a Tanítóképzőnél (fotó: Ekés András)
96
A keresztirányú útkapcsolatok legfontosabb eleme a Keselyűsi út – Hunyadi út irány. Ez az út a belvárost és a keleti iparterületet köti össze. Legjelentősebb csomópontja a városközpontban, a Széchenyi utcánál, valamint a tehermentesítő útnál van.
64. ábra: A város gyalogos tengelyének forgalommentes, díszburkolattal ellátott része, a Garay tér (fotó: Ekés András)
Az említett kötöttségek ellenére az elmúlt években jelentős fejlődésen ment keresztül a város úthálózata. Ezeknek a legjelentősebb eleme, hogy befejeződött a keleti tehermentesítő út építése. Megépült a Pollack Mihály út, Keselyűsi út eltolt csomópontjának átalakítása, valamint az elkerülő út déli végén, az 56. úttal alkotott keresztezésnél korszerű körforgalmú csomópont. Várhatóan jelentős mértékben növeli a tehermentesítő út használhatóságát a Damjanich utcai felüljáró és a Pollack Mihály utca közötti –átadott ‐ forgalmi kapcsolat. Ugyancsak a forgalom jobb eloszlását segíti a Munkácsy utca ‐ Alisca utca korszerű kiépítése. 3.4.8 Jelenlegi parkolási helyzet Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. §‐ának (1) bekezdésében, a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 15. §‐ának (3) bekezdésében, valamint a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 1. §‐ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a közterületi parkolók üzemeltetéséről és a parkolási díjakról megalkotta a 28/1994. (VIII.29.) KT. számú rendeletet. A rendelet kiterjed a parkolóhelyekre, ezen belül a fizető parkolási övezetre. A parkolóhelyek üzemeltetője a Szekszárdi Vagyonkezelő Kft., tulajdonosa Szekszárd MJV Önkormányzata.
97
A rendelet értelmében a Közgyűlés Szekszárd Megyei Jogú Városban a következő övezeti határok által közrefogott területet jelölte ki fizető parkolási övezetté: Széchenyi utca (Skálától délre) – Béla király tér ‐ Bezerédj utca – Széchenyi utca (Bezerédj utcától északra) – Arany János utca (Wesselényi utcától északra) –Csokonai utca (Mikes utcától nyugatra) – Szent István tér – Mészáros L. utcától nyugatra a Tinódi utcáig – Tinódi utca‐ Wesselényi utcai parkoló (Wesselényi utca és toronyházak közötti szakaszon a Dáliától a SZÜV székházig). Fentiekben lehatárolt fizető övezet 1. díjzóna határai: Széchenyi utca (Skálától délre) – Béla király tér – Bezerédj utca – Széchenyi utca (Dr. Szentgáli utcától északra) – Arany János utca (Dr. Szentgáli utcától északra) – Liszt Ferenc tér – Augusz I. utca (Kölcsey ltp. határvonalától délre a Kiskorzó téri parkolókkal együtt) ‐ Wesselényi utcai parkoló (Wesselényi utca és toronyházak közötti szakaszon a Dáliától a SZÜV székházig).
65. ábra: A 2. díjzóna határa (fotó: Gertheis Antal)
2. díjzóna: a fizető parkolási övezeten belül minden terület, amely nem tartozik az 1. díjzónába.
98
A turista buszok számára kijelölt várakozóhely jelenleg a Béla téren biztosított, azonban a Béla tér átépítését követően ez megszűnik. A mozgásukban korlátozottak számára bejelentést követően az Önkormányzat biztosítja a kijelölt parkolót. 3.4.9 A kerékpáros közlekedés helyzete A város IVS‐ében meghatározott közlekedési fejlesztési célok között kiemelt szerepet kap, az élhető város fenntartása, a közlekedési ágazatok átcsoportosításával történő mobilitás csökkentés. A közösségi közlekedésnek, a kerékpárosoknak és a gyalogosoknak ugyanannyi prioritást kell élvezniük, mint az egyéni közlekedésnek és az áruszállításnak A városi közlekedésben a közösségi közlekedés integrált része a kerékpár. Mindkét modalitás környezetkímélő, helykihasználtság tekintetében előnyös. Az eljutási idő is kedvező. Különböző kapcsolati pontok lehetségesek: • a kerékpár szállíthatósága a közösségi járműveken • kerékpártárolók kiépítése megállókban • kerékpárkölcsönző rendszer a közösségi közlekedési hálózathoz kapcsolva • egyéb intézkedések Ezek az elemek nem helyettesítik, hanem kiegészítik egymást. A kerékpározási igények az elmúlt évtizedekben folyamatosan jelen voltak a hazai közúti közlekedésben. A kerékpározás az elmúlt időszakban szinte kizárólag a gépjárművekkel közös útfelületeken történt. Nyilvánvaló, hogy az igen különböző műszaki adottságok és lehetőségek miatt a kerékpáros, a többi gépjárművel szemben minden esetben hátrányos és veszélyes helyzetek sokaságával találta szembe magát. A kerékpározás pályainfrastruktúrája tehát megvan ugyan, de ez az esetek legnagyobb részében veszélyes, és nem a kerékpár forgalom lebonyolításának, sajátosságainak szempontjait tükrözi. Kézenfekvő tehát, hogy mind közlekedésbiztonság, mind egészségvédelmi szempontból célszerű egy jól működő, hálózattá szerveződő kerékpárúti rendszer kiépítése. Szekszárd város kerékpáros közlekedés rendszerbe foglalását, az alábbi tényezők együttese teszi szükségszerűvé: • A városban a kerékpározás mértéke, ahol erre a lehetőség adott, folyamatosan növekszik. • 2010. január 1‐én életbeléptetett új KRESZ nagyon komoly új lehetőségeket nyújt a kerékpározás részére. • A külföldi példák sora bizonyítja, hogy lépni érdemes.
99
A koncepció készítése során figyelembe vettük Tolna Megye Kerékpárút‐Hálózatfejlesztési Koncepciója és Programja c. tanulmány Szekszárd városra vonatkozó javaslatait. Figyelembe vettük továbbá a már megépült kerékpáros létesítményeket, azok használatának tapasztalatait. Szekszárd város közúthálózatát alapvetően két, egymásra merőleges tengely határozza meg. Az észak‐dél irányú, az 56. sz. főút régi – korábban az országos közúthálózat részét képező ‐ nyomvonala: • Rákóczi Ferenc – Széchenyi ‐ Béri Balogh Ádám utcák. A kelet – nyugat irányú a fentihez csatlakozó, • Keselyűsi út – Hunyadi út ‐ Szent István tér. Mindkét útvonal áthalad a városközponton, térségükben helyezkednek el a közintézmények, kereskedelmi létesítmények, bankok, stb. többsége. Forgalmuk – az időközben megépült tehermentesítő szakaszok ellenére is – jelentős. A meglévő kerékpáros útvonalak ezekben az irányokban épültek, kielégítve az itt jelentkező forgalmi igényeket. A jelenlegi hálózat bővítésével és a kerékpár tárolás biztosításával és biztonságossá tételével, azaz kerékpártárolók kiépítésével kívánjuk a kerékpározás elősegítését elérni. A hálózat új elemei: • Rákóczi Ferenc utca – Széchenyi utca – Béri Balogh Ádám utca • Pollack Mihály utca a Keselyűsi út és a Rákóczi Ferenc utca között • Wosinszky utca – Csaba utca – Szluha György utca – Rákóczi Ferenc utca – Palánki út • Mátyás király utca a Rákóczi utca és a Béke telep utca közötti szakaszon • Béke telep utca –Aranytó utca a Mátyás király utca és a Keselyűsi út között • Bor utca • Garay tér – Bartina utca • Kecskés Ferenc utca a Béri Balogh Ádám utca és a Bencze Ferenc utca közötti szakaszon • Csap utca – Sárköz utca
100
3.4.9.1 Forgalomvonzás – kerékpárhasználatra vonatkozóan A kerékpáros utazások indokai az alábbi kategóriákra bonthatók: • Munkába vagy iskolába járás: általában helyi lakosok vagy közösségi közlekedési utazáshoz (vonat is) kapcsolódó helyváltoztatás • Munkával vagy iskolával kapcsolatos: megbeszélés, találkozó miatti helyváltoztatás • Személyes indok: baráti látogatás, hivatali ügyintézés, stb. • Vásárlás. Szekszárd területén a forgalomvonzó létesítmények koncentráltan vannak jelen, nagy a lakás – intenzitás, ill. a főbb közlekedési irányok keresztezik egymást. • A Szent István tér – Széchenyi utca – Rákóczi Ferenc utca ‐ Mátyás király utca – Zrínyi utca – Mészáros Lázár utca által határolt terület: maga a városközpont területe. • Újváros. • Palánki út észak‐nyugati oldalán lévő iparterület. • Palánki út dél‐keleti oldalán lévő iparterület. További forgalomvonzó létesítményeket foglaltunk össze a következő táblázatban:
3.5 Jogszabályi és intézményi környezet 3.5.1 A közösségi közlekedés szereplői 3.5.1.1 Önkormányzat (megrendelő) A szolgáltató és az önkormányzat között köttetett Szolgáltatási Szerződés szabályozza a működéshez szükséges alapfeltételeket. A Szolgáltatási Szerződés rögzíti a szolgáltató által ellátandó feladatokat (menetrend, éves km‐teljesítmény, beszámoló elkészítése), illetve az önkormányzat kötelezettségeit (veszteség‐kiegyenlítés, menetrend megrendelése, tömegközlekedési útvonalak, megállóhelyek kijelölése, karbantartása, stb.). A 2004. november 11‐én kötött Szolgáltatási Szerződés 2016. december 31‐ig érvényes, azt – változatlan formában – 2009. november 20‐án hosszabbították meg a fenti időpontig. A Szolgáltatási Szerződés szövege alapján megállapítható, hogy a város megrendelői szerepében gyenge, ellenőrzési jogai csekélyek, a szolgáltatóval szemben szankcióra nincs lehetősége. A szolgáltatási színvonalra (menetrend betartása, a járművek tisztasága, a személyzet viselkedése, stb.) vonatkozóan nincsenek lefektetve alapfeltételek, így ezekkel kapcsolatban legfeljebb észrevételeket, kéréseket fogalmazhat meg a szolgáltató felé.
101
A menetrendet az önkormányzat rendeli meg, illetve a hálózat‐átalakítás kapcsán és azt követően a menetrend‐tervezést is ő végzi, végezteti. Az aktuális menetrend tervezését megelőzően a szükséges éves járműkilométer‐teljesítmény mértéke alku tárgyát képezi, a tervezés ennek figyelembe vételével történhet. Az önkormányzat feladata a menetrendet (útvonalakat, indulási időpontokat) érintő utaspanaszokkal kapcsolatos kommunikáció, az üzemeltetéssel – vagyis a menetrend lebonyolításával, betartásával ‐ kapcsolatos lakossági észrevételek, problémák viszont a szolgáltatót terhelik. Az utastájékoztatással kapcsolatban is megoszlanak a feladatok: a megállóhelyi indulójegyzékek szerkesztését, azok nyomtatását az önkormányzat munkatársa végzi, viszont a megállókba történő kihelyezésükről a szolgáltató gondoskodik. Hasonló a helyzet a menetrendfüzettel kapcsolatban: a menetrend‐ szerkesztés önkormányzati, a füzet gyártása, értékesítése viszont szolgáltatói feladat. Ez utóbbi feladatmegosztások kényszerűségből alakultak ki, mivel a szolgáltató által kínált lehetőségek nem feleltek meg a megrendelőnek, az indulójegyzékek információ‐ szegénységének, illetve a füzetben megjelenő menetrendek formátumának elavult volta miatt. Ezek fejlesztését, korszerűsítését a szolgáltató nem látta szükségesnek, ezért nem vállalta. A szekszárdi közösségi közlekedés működtetéséből eredő veszteség kiegyenlítése az önkormányzat (mint megrendelő) feladata. A szolgáltató által jelzett veszteség mértéke azonban meghaladja a város anyagi lehetőségeit, ezért a vállalat alvállalkozó bevonása mellett döntött. Erre a Szolgáltatási Szerződés lehetőséget ad számára, akár a megrendelő beleegyezése nélkül is. 2010 áprilisában az alvállalkozó kiválasztása még folyamatban van, ezért a döntés helyességéről és a működtetés során szerzett tapasztalatokról e tanulmány készítésekor még nem áll rendelkezésre információ. 3.5.1.2 Minisztérium (megrendelő) A közlekedésért felelős minisztérium a helyközi közlekedés ellátási felelőse, a helyközi személyszállítási közszolgáltatás megrendelője. Az állam oldalán a minisztériumnál, ahogy a települési önkormányzatoknál is, az ellátási felelősségből adódó döntések előkészítéséhez szükséges szervezeti háttér hiányos, széttagolt, kizárólag a szolgáltatók adatközlésére épített (ennél fogva az előkészített döntések a szolgáltatók szempontjait és nem a társadalmi érdekeket tükrözik). Ezen a helyzeten változtatott a közlekedési tárca úgy, hogy – bár választott régiók hiányában az ellátási felelősségből adódó feladatot nem lehet alacsonyabb közigazgatási szintre leadni, regionalizálni, amire a szubszidiaritás elve szerint szükséges lenne – a minisztérium regionális közlekedésszervező irodákat (RKI) létesített 2007‐ben mind a hét tervezési statisztikai régióban. Ezt követte idén a regionális közlekedési szakbizottságok felállítása a személyszállítási közszolgáltatási menetrendek egységes egyeztetési eljárásáról szóló 15/2010 (III. 5.) KHEM rendelettel, amelyben már az egyes statisztikai régiókban lévő közigazgatási egységek képviselői is helyet kaptak. A központi közigazgatás decentralizált szervezete révén a döntések jobban megalapozottakká váltak az eddigieknél.
102
Az RKI illetve az RKSZ a helyközi közlekedés ellátási felelősségével járó megrendelői döntései előkészítését, forgalmi és díjszabási adatgyűjtést, ‐elemzést, a menetrendek és viteldíjak módosításaira irányuló kutatásokat, koordinációs tevékenységet és a döntések előkészítéséhez szükséges tanulmányok, és előterjesztések összeállítását kapja feladatul. Az RKSZ és a bedolgozó RKI sem hatáskör, sem illetékesség okán nem tudja ellátni egy közlekedési szövetség feladatát, mivel • csak a közlekedésért felelős minisztérium ellátási felelősségébe tartozó a helyközi autóbusz és vasúti közlekedésre terjed ki hatáskörük, • a települések helyi közlekedésére nem terjed ki hatáskörük. A minisztérium a MÁV tulajdonosi jogait gyakorolja, így a vasúti szolgáltató, a MÁV leányvállalat, a MÁV‐START felett közvetett tulajdonos. A Volán társaságok esetében a nemzeti vagyonkezelő (MNV) gyakorolja a tulajdonosi jogokat, így a Gemenc Volán esetében is. A vagyonkezelő a Volánokat régiónként konzorciumba szervezte, hogy tulajdonosi oldalról kényszerítse párhuzamosságok ésszerűsítésével szorosabb menetrendi együttműködésre a közúti szolgáltatókat és egyéb hatékonyságjavító intézkedésekkel is érjen el költségcsökkenést. 3.5.1.3 Gemenc Volán (szolgáltató) A Gemenc Volán a szekszárdi és egyéb Tolna megyei települések helyi és a megye helyközi autóbuszos szolgáltatója, mind Szekszárd helyi mind megyei helyközi szolgáltatását 2012‐ről 2016‐ig meghosszabbított szolgáltatási szerződéssel végzi. Mind helyközi, mind Szekszárd helyi közlekedésében tevékenységének alvállalkozásba adással él, utóbbi esetben jelenleg folyik a közbeszerzési eljárás. 3.5.1.4 A szolgáltató alvállalkozója A Gemenc Volán Zrt. a dombóvári és tamási telephelyeket és az onnan ellátott helyközi szolgáltatást alvállakozásba adta, így ezeket jelenleg az Orangeways Zrt. látja el. Folyamatban van a szekszárdi helyi közlekedés Gemenc Volán Zrt. általi alvállalkozásba adása is. A folyamat részletesebb leírása a Közlekedési szövetség című tanulmányban olvasható. 3.5.1.5 MÁV (szolgáltató) A MÁV leányvállalata, a MÁV‐START nyújtja a vasúti személyszállítási szolgáltatást a Szekszárdot érintő 46‐os vasútvonalon. A szolgáltató igyekszik növelni szolgáltatásának színvonalát, amelyet a beosztott járműparkon keresztül tud saját hatáskörben fejleszteni, ugyanakkor behatároltak a lehetőségei a siralmas pályaállapot miatt. Ezért az utazási sebesség szinten tartását kisforgalmú megállóhelyek kiszolgálásának felhagyásával tudja megoldani. Az M6 autópálya átadásával pozíciója a konkurens közúti szolgáltatókkal és a személygépkocsi használattal szemben – pályafejlesztés hiányában – reménytelennek tűnik.
103
A MÁV‐START Zrt. 2010‐2012 közötti 3 éves közszolgáltatási szerződéssel rendelkezik, amely keretében a miniszter évente rendeli meg az egyes vasútvonalakra a személyszállítási közszolgáltatást. 3.5.1.6 Civil szervezetek Szekszárd Önkormányzata elvárása szerint a civil szervezetekkel folytatott február 24‐i egyeztetés mellett több kisebb beszélgetésre, helyszíni közös megtekintésre került sor. Az egyeztetésen megjelent civil szervezetek: Szekszárdi Klímakör közlekedési munkacsoport, Szekszárdi Szabadidős Kerékpáros Egyesület, Pécs és térsége Közösségi Közlekedésért Egyesület. Erőteljes civil érdekek: • Az észak‐déli tranzitforgalom kihelyezése a belvárosi tengelyről. • Jelenjen meg a kerékpáros infrastruktúra ezen a tengelyen. • A kerékpáros és gyalogos forgalom ne egy felületen közlekedjen, a főirányokban önálló kerékpárút legyen. • Növelni kell a kerékpározás arányát, a lehetőségeket az alföldihez kell fejleszteni, van jelentős kerékpáros múlt Szekszárdon. • A közösségi közlekedés jobb hálózata a kulcs Szekszárd városfejlesztéséhez. Ezt kapcsolódó kerékpározási lehetőségekkel kell kiegészíteni. Sok helyen szükséges a kombinált, átszállásos utazás lehetősége. • Nem kell ennyi mélygarázs terv a belvárosban. Az új lehetőségek új autóforgalmakat keltenek. A fiatalok körében is népszerű az autózás, ha új lehetőségeket adunk a belvárosban, nagyon rossz irány. • Szekszárdon nincs kellő foglalkozás a helyi közösségi közlekedési hálózati kapcsolataival. A vonalhálózatot átmérős vonalakká kell alakítani, a buszvégállomás egyeduralkodó központi szerepét fel kell oldani. • Sokkal többet kell foglalkozni az utasok informálásával. Ez a feladat kettős: az utazás előtti információk az utazási szokások átalakítása érdekében fontosak, az utazás közbeni dinamikus tájékoztatási lehetőségek az utasmegtartás elengedhetetlen eszközei. • Szekszárdon vannak busszal elérhetetlen helyek. Kisebb méretű busz kell és rugalmas közlekedési rendszer.
104
• A közösségi közlekedés létesítményeihez ne kapcsolódjon vandalizmus. Jobb anyagok kellenek és sokkal komolyabb ellenőrző rendszer, részben kamerázás, részben személyes jelenlét. A civilek véleményei sok esetben igen erős egyéni látásmódot mutatnak. Erősen hajlanak viszont az egymás közötti véleményegyeztetésre, és ütemezett megoldásokra. Kis lépésekkel lehet átütő fejlesztésekhez eljutni. Az együttműködést, mint magatartást is gyakorolni kell. Szekszárdon van erre készség.
3.6 A felmérések eredményei 3.6.1 Helyi felmérés A 2009 decemberében teljes körű, keresztmetszeti utasforgalmi felmérés készült a szekszárdi helyi tömegközlekedési hálózaton. Ennek során egy iskolai előadási napon, teljes üzemidőben, a menetrendben szereplő összes járat fel‐ és leszálló utasai kerültek megszámlálásra. A kapott adatokat célszerű összevetni a 2005 októberében készített felmérés eredményeivel. A 2005‐ös felmérés rendelkezésre álló adatait bázisnak tekintve, az alábbi eredmény‐ összehasonlítások végezhetők el. (10. táblázat) 10. táblázat: Felszállók száma az utasforgalmi felmérések adatai alapján, Szekszárdon Időszak
2005.okt.
2009.dec.
%
üzemkezdet‐5.59
483
6.00‐18.00 11‐es vonal
315
6.00‐18.00 helyi felszálló
8474
6.00‐18.00 összes
9140
8789
96,2
18.01‐üzemzárás
446
napi összes felszállás (helyi + 11‐es)
9718
6.30‐7.30
1683
1804
107,2
13.30‐14.30
1374
1102
80,2
15.15‐16.15
1186
1026
86,5
A 2005‐ös felmérés a 6.00‐18.00‐ig, a 6.30‐7.30‐ig, a 13.30‐14.30‐ig és a 15.15‐16.15‐ig terjedő időszakokra ad meg mért utasszám‐adatokat. A 6.00 és 18.00 közötti időszakot elég tágnak tekinthetjük abból a szempontból, hogy a napi összes felszállások számának arányáról 105
képet kaphassunk. Ebben az időszakban történik a napi felszállások ~90%‐a. A két adat összehasonlítása alapján a 2009‐es utasszám 96,2%‐a a 2005‐ösnek. Ez az érték – országos összehasonlításban – jó eredménynek tekinthető, az utasszám‐csökkenés ütemének határozott lelassulását jelzi. Érdemes megjegyezni, hogy ez a csökkenés 4 év távlatában értendő, ami felveti azt a kérdést, hogy a szolgáltató által számolt, évi 6‐8‐10%‐os (4 év alatt ~20‐30%‐os) utasszám‐csökkenés mivel magyarázható. A két érték közötti különbség ugyanis túl nagy ahhoz, hogy napi ingadozásnak legyen tekinthető. A rövidebb intervallumok számainak összehasonlításakor megfigyelhető, hogy miközben a reggeli csúcsidőszak magas utasszáma gyakorlatilag nem különbözik a korábbitól, a délutáni csúcsidőszakokban az érték a korábbinak csak 80‐85%‐a. Ennek oka – valószínűsíthetően – a délutáni időszak, korábbiakhoz képest sűrített közlekedése lehet, vagyis az utasterhelés jobban szétoszlik a járatok között. A napi összes felszállások eloszlásának vizsgálatakor szembetűnő a reggeli 6.30‐7.30 közötti intervallum kiugróan magas utasszáma. Ebben az időszakban a délelőtti átlagos, órás forgalomnak a háromszorosa, a délutáninak kétszerese bonyolódik (66. ábra).
66. ábra: A felszállások számának időbeni eloszlása (a 11‐es vonal utasai nélkül)
Az előzőhöz nagyon hasonló görbét kapunk, ha az egyes járatokra bontva vizsgáljuk a felszállások számát. Időszakokra bontva vizsgálhatjuk az átlagos utasszámot a járatok összességén (67. ábra).
106
67. ábra: Átlagos felszálló utasszám alakulása (a 11‐es vonal utasai nélkül)
A teljes napi forgalmat vonalakra, vonalcsoportokra szétbontva látható, hogy az összes utasforgalomnak mintegy 1/3‐a az észak‐déli tengelyen közlekedő 8‐9‐es vonalcsoport járatain jelenik meg (3223 fő). Az arányokat tekintve szintén erősnek mondható a 4‐es vonalcsoport utasforgalma, ezeken a járatokon a napi forgalomnak az 1/5‐e zajlik (1996 fő). A menetrend‐fejlesztés, járatsűrítés épp ezen a két vonalcsoporton volt a legjelentősebb. Említést érdemel a 6‐os vonal utasforgalma is, amely a relatíve kis számú napi járatinduláshoz képest, jelentős (1546 fő) (68. ábra).
68. ábra: Napi utasforgalmi adatok vonalanként (a 11‐es vonal utasai nélkül)
107
A vonalakra, vonalcsoportokra bontott járatonkénti átlagos utasszám értékei alapján kiemelkedik a 6‐os és a 8‐as vonal, vonalcsoport. A nagyobb befogadóképességű, csuklós autóbuszok jellemzően ezeken a vonalakon közlekednek (69. ábra).
69. ábra: Átlagos utasszám járatonként, vonalanként (a 11‐es vonal utasai nélkül)
108
70. ábra: Megállóközi utasterhelés egész napra (a 11‐es vonal utasai nélkül)
109
3.6.2 Helyközi felmérés A helyközi járatok felmérésére 2009. december 9‐10‐én került sor, valamint kiegészítésként, a bátaszéki és a bonyhádi irányokra vonatkozóan 2010 márciusában. A felmérések célja az volt, hogy a jelenlegi helyközi közlekedési rendszer szolgáltatásairól, kapacitás kérdéseiről, az utazási szokásokról a tervezést megalapozó áttekintést kapjunk. A mérések nem voltak teljes körűek, hiszen nem volt cél helyközi vonatkozásban valamennyi járatra és időpontra pontos fel‐ és leszálló, valamint utazó forgalom megállapítása. Célunk az volt, hogy a jellemző, terheltebb időszakokban és irányokban ismerjük a közlekedési szokásokat, a rendelkezésre álló kapacitásokhoz képest jelentkező igényeket, a hálózati és járatszervezési hiányosságokat. A helyközi közlekedés vonatkozásában a felmérési eredmények az alábbiak szerint csoportosíthatók: • Helyközi járatokkal kapcsolatos általános tapasztalatok, észrevételek • Helyközi járatokkal kapcsolatos felmérési eredmények Szekszárd városhatárán belül • Helyközi járatokkal kapcsolatos felmérési eredmények Szekszárd városhatárán kívül 3.6.2.1 Helyközi járatokkal kapcsolatos általános tapasztalatok, észrevételek A helyközi autóbusz‐szolgáltatás egyik alapvető jellemzője, hogy jelenleg a helyközi viszonylatokon nincs ütemes közlekedés, jóllehet vannak olyan vonalak és időszakok, ahol az ütemesség nyomai felfedezhetők.29 A helyközi és távolsági járatok kivétel nélkül az autóbusz‐állomásra érkeznek és onnan is indulnak, beleértve az áthaladó távolsági járatokat is. Az autóbuszok egy jelentős része – a fordaszervezés volán társaságoknál, így a Gemenc Volánnál megszokott hagyományát és gyakorlatát követve – a kevésbé terhelt időszakokban akár több órát is az autóbusz‐állomáson tölt. Ez részben még a 14 és 16 órai csúcs közötti időszakra is igaz, amikor is a két indulás között jelentős várakozási idő telik el. A járművek és vezetőik jellemzően nem válnak szét az adott nap során: amikor a járművezető pihenőidejét tölti, az autóbusz sem közlekedik más sofőrrel. Ez az eszközállomány felhasználásában, a járműgazdálkodásban hatékonysági kérdéseket vet fel még a délutáni csúcsidő környékén is. A szekszárdi helyközi járatok napszakonkénti megoszlása igen eltérő. Három csúcsidőszak figyelhető meg: a reggeli munkakezdés és iskolakezdés előtt (6.30‐8.00), az iskolai tanítási
29
A megállapítás az M6 átadása előtti időszakra vonatkozik, azt követően a helyközi szereppel is bíró távolsági járatok Paks felé ütemes közlekedési rend szerint közlekednek, nagyszámú ütemen felüli indulással.
110
idő végén (14.00‐15.00), valamint a munkaidő lejártát követően (jellemzően 16.00‐17.00). A járatok indulási és érkezési idejének megoszlásán és a járművek kihasználtságán is jól tükröződik a három csúcs (lásd 42. ábra). A Szekszárd vonzáskörzetében közlekedő autóbuszok között alacsonypadlós járművek is közlekednek (11 kocsi Szekszárd környékén), ezek aránya azonban a társaság szekszárdi telephely helyközi állományára vetítve mindössze 23%‐ot tesz.
71. ábra: Alacsonypadlós, helyközi kivitelű Volvo autóbusz a Szekszárd‐Decs viszonylaton (fotó: Ekés András)
3.6.2.2 Helyközi járatokkal kapcsolatos felmérési eredmények Szekszárd városhatárán belül Az autóbusz‐állomáson a járművek ki‐ és beállása esetenként problémás az elkerülő út forgalma és a keresztező gyalogosforgalom miatt, továbbá terhelt időszakokban az érkező vagy induló autóbuszok egymást is akadályozzák. Reggel 7 és 8 óra között jóformán percenként érkeznek az autóbuszok (gyakorlatilag minden lámpaváltásnál, azaz 120 másodpercenként 2‐3 busz is érkezik), ilyenkor az utasok leszállítása nem mindig peron mellett történik. Hasonlóképpen a délután egy időben induló járatok (pl. hétköznap délután 14.30‐kor egyidejűleg 13 helyközi és távolsági autóbusz indul, minden irányt feltárva) egymást zavarják a Pollack Mihály utca vagy a Keselyűsi úti csomópont felé történő kikanyarodáskor, illetve a soron következő lámpás kereszteződéseknél. Ilyenkor az autóbuszok egy része az első megálló eléréséig (pl. Újvárosi templom) akár 4‐6 perces késést is összeszed, mivel több helyen is lemarad a lámpaváltásoknál. Ennek részben az is az oka, hogy a buszok indulása az autóbusz‐állomásról szinte minden esetben 0‐ra, vagy 5‐re végződő időpontban történik, és a járművek valóban az indulási időpontban hagyják el az állomást. Amennyiben azokban az időpontokban, amikor egyidejűleg 4, vagy több busz indul, az indulási idők két percenként lennének, és egyidejűleg legfeljebb két azonos irányban
111
induló járat közlekedne, a torlódás sokkal kisebb mértékben jelentkezne, a menetrend pedig sokkal inkább tartható lenne.
72. ábra: Autóbuszok délutáni küzdelme a tehermentesítő útra (Pollack Mihály utcára) való besorolásért, torlódás esetén (fotó: Ekés András)
A lámpafázisok és hangolások problémái miatt gyakori a buszok torlódása. Az autóbusz‐ állomásról induló, észak felé közlekedő járművek az állomásról forgalmi lámpa nélkül ki tudnak kanyarodni a tehermentesítő útra, különösen, ha a Keselyűsi csomóponti lámpa megfogja a forgalmat, de a Damjanich utcai és a Rákóczi utcai lámpák már rendre megfogják a járműveket, és egy‐egy szabad jelzésnél legfeljebb 2‐3 autóbusz tud átkelni, erős autóforgalom mellett néha még kevesebb is, a többi busz pedig közel 90‐100 másodpercre a tilos jelzésnél kénytelen várakozni. A dél felé kiálló buszokat pedig rendre megfogja a Keselyűsi úti (Hunyadi utcai) lámpa, valamint azt követően a Holub utcánál lévő csomóponti jelzőlámpa is. Amennyiben a helyközi kocsik nagy arányú „kirajzása”, vagy egyidejű érkezése egybe esik helyi kocsik indulásával is, az okozott torlódás még erősebb. Abból adódóan, hogy a helyközi járatok az autóbusz‐állomást elhagyva évtizedes hagyományoknak megfelelően reggel hat óra és este hat óra között a belvárost elkerülik, aszimmetrikus kiszolgálás jelenik meg. Napközben az autóbusz‐állomás utáni első megálló nem a Gimnázium az észak felé tartó járatoknál, hanem az Újvárosi templom. Az utasforgalom alakulásában nagyon jól látszik a befelé (autóbusz‐állomás irányában) közlekedő és az onnan induló járatok eltérő utaslépcsője: míg befelé a leszállók jelentős része valamely belvárosi megállóban (Tanítóképző, Gimnázium) hagyja el az autóbuszt, addig ellenirányban, felszállás terén erre nincs lehetősége. Vagy a végállomáson, vagy az Újvárosi templomnál érhetik el az utasok a helyközi járatokat északi irányban.
112
73. ábra: Északi irányban Szekszárd, autóbusz‐állomás irányába érkezők leszállási megoszlása a belvárosi megállókban 7:00 és 8:00 között
A 73. ábra jól mutatja, hogy tíz, a reggeli csúcsidőben befelé közlekedő helyközi járat teljes utasforgalmára vetítve a leszállók 47% a Tanítóképzőnél, további 25%‐a pedig a Gimnáziumnál hagyja el az autóbuszt. Azaz, jelentős a belvárosi területeket, mint úti célt választó utasok aránya, az autóbusz‐állomásig mindössze 18% utazik. Jelentős igény van tehát a helyközi utasok közvetlen belvárosba juttatásának, amely azonban ellenirányban a délutáni csúcsidőben már nem tud teljesülni. Azaz, az iskolaidő, vagy munkaidő lejártával az utasok az autóbusz‐állomásra, vagy az Újvárosi templomhoz kell, hogy eljussanak, miközben jelentős részük a belvárosban könnyebben el tudná érni az autóbuszt, hiszen a reggeli időszak lesszállásnál ezt jól mutatja.
113
74. ábra: A jelenlegi hálózatban az északi irányokból érkező és induló járatok mai sematikus, asszimetrikus útvonala (6 és 18 óra között)
Az autóbusz‐állomás, mint jelentős felszállóforgalmú pont kiemelt délutáni használata több szempontból is érdekes. Egyrészt, mivel az autóbusz‐állomásról közlekedő helyközi járatok esetén a kiszolgálás a belvárosi megállókban nem adott napközben, így érthető, hogy az utasok zöme az állomást választja felszállóhelyként. Másrészt, a felszállás során nagyobb eséllyel jut az utas ülőhelyhez, mint ha egy külsőbb ponton (pl. Újvárosi templom) szállna fel az autóbuszra. A délutáni csúcsidőben nem ritkán 100% feletti terheléssel közlekedő autóbuszok30 esetében érthető a biztosabb feljutás érdekében tett többlet rágyaloglás, vagy helyi autóbusszal való eljutás az autóbusz‐állomásra.
30
Az utasszámok és az adott járművek összes ülőhely és állóhelyek 4 fő/nm‐re számolt férőhely adatai alapján.
114
75. ábra: Szekszárd, autóbusz‐állomás irányából északi irányba utazók felszállási megoszlása Szekszárdon belüli megállókban 14:00 és 15:00 között
A 75. ábra igazolja, hogy míg reggel az utasok mindössze 18%‐a utazik az autóbusz‐állomásig, addig a tanítás végén 79%‐uk indul onnan. Ebben az időszakban erős az Újvárosi templom megálló forgalma is, amely a közelben lévő oktatási intézmények forgalmából adódik elsősorban. Valamelyest eltér a járatokra való felszállási megoszlás a délutáni két csúcsidőszak során. Míg az iskolai oktatás végén 79% száll fel az autóbusz‐állomáson, addig a 16h‐s munkavégzést követően ez az arány már 88%. A 76. ábra igazolja, hogy a munkahelyi övezetek, különösen a barnamezős területeken lévő, ipari tevékenységeket folytató cégek az autóbusz‐állomáshoz relatíve közel vannak, ilyenkor az alkalmazottak számára leginkább közel eső, észak felé közlekedő helyközi járatok által érintett pont maga az autóbusz‐állomás.
115
76. ábra: Szekszárd, autóbusz‐állomás irányából északi irányba utazók felszállási megoszlása Szekszárdon belüli megállókban 16:00 és 17:00 között
77. ábra: 18:00 óra után Szekszárd, autóbusz‐állomás irányából északra induló járatok utasainak felszállási megoszlása az egyes Szekszárdon belüli megállókon
A 77. ábra alapján igazolható, hogy abban az időszakban, amikor az autóbuszok északi irányban a belvároson át közlekednek, 18h után, van igény a belvárosi megállók (Gimnázium, Tanítóképző) használatára is. Noha munkahelyek keleti oldalon lévő elhelyezkedése, az
116
ülőhely iránti igény és vélhetően a megszokásból adódó körülmények együttes megléte mutatja, hogy az autóbusz‐állomáson ebben az időszakban is jelentős a felszállók aránya (66%), a belvárosban is bőven van felszálló utas. Azaz, e belvárosi területeken keletkező felszálló forgalom megállóhelyi kiszolgálási igénye bizonyítottan kielégítetlen marad abban az időszakban, amikor a járatok elkerülik a belvárost.
78. ábra: Keleti irányból Szekszárd, autóbusz‐állomás irányába érkezők leszállási megoszlása a Szekszárdon belüli megállókban 7:00 és 8:00 között
A keleti irányból és irányban (pl. Őcsény, Decs) közlekedő járatok esetén 78. ábra és 80. ábra érthető, hogy a leszálló‐ és felszálló forgalom 83%‐a, illetve 84%‐a az autóbusz‐állomást választja, hiszen a járatoknak ez a legbelső szekszárdi megállóhelye. Vélhetően jelentős igény lenne arra, hogy ezen járatok használói közvetlenül valamely belvárosi megállóhelyre is eljuthassanak az átszállási kényszer, vagy az autóbusz‐állomástól való gyaloglás nélkül.
117
79. ábra: A jelenlegi hálózatban a keleti irányokból érkező és induló járatok mai sematikus útvonala
80. ábra: Szekszárd, autóbusz‐állomás irányából keleti irányba utazók felszállási megoszlása a Szekszárdon belüli megállókban 14:00 és 17:00 között
118
81. ábra: Déli irányból Szekszárd, autóbusz‐állomás irányába érkezők leszállási megoszlása a Szekszárdon belüli megállókban 7:00 és 8:00 között
82. ábra: A jelenlegi hálózatban a déli irányokból érkező és induló járatok mai sematikus, aszimmetrikus útvonala
119
A déli irány (pl. Bátaszék, Szálka) vizsgálatakor megifgyelhető, hogy a leszálló forgalom (81. ábra) jelentősen megoszlik a Kórház és a Gimnázium között (hasonlóan, mint észak felől a Tanítóképző és a Gimnázium között), a végig utazók aránya is igen egyező, észak felől 18%, dél felől 17% közlekedik az autóbusz‐állomásig.
83. ábra: Szekszárd, autóbusz‐állomás irányából déli irányba utazók felszállási megoszlása a Szekszárdon belüli megállókban 14:00 és 17:00 között
Jellegzetes, hogy az északi iránnyal ellentétben már kevésbé koncentráltan jelentkezik a felszállóforgalom az autóbusz‐állomáson. (Az északi irányú járatoknál 14.00‐15.00 között ez az arány 79%, 16.00‐17.00 között pedig 88%, addig a dél felé tartó járatoknál 14.00‐17.00 között csak 56%). Ennek magyarázata többek között az, hogy a kórházi megálló jóval közelebb van a belvároshoz, mint észak felé az Újvárosi templom, tehát reálisabb alternatíva, hogy az autóbusz‐állomáshoz történő kigyaloglás helyett a Kórháznál szálljanak fel a járatokra. Ami miatt mégis magas az autóbusz‐állomáson való felszállás, az nagyrészt a korábban már ismertetett munkahelyi zóna közelségével, valamint az ülőhelyhez való hozzáférés nagyobb esélyével magyarázható. 3.6.2.3 Helyközi járatokkal kapcsolatos felmérési eredmények Szekszárd városhatárán kívül A nem teljes körű helyközi felmérés adatai alapján Szekszárd környezetében a helyközi autóbusz‐közlekedés legforgalmasabb irányai a következők: • Szekszárd–Mözs–Tolna: az irányonkénti utasforgalom kb. 1000‐1100 fő/nap, de még a Tolna–Fadd szakaszon is kb. 800‐900 fő/nap
120
• Szekszárd–Várdomb: az irányonkénti utasforgalom kb. kb. 800‐900 fő/nap, de még a Várdomb–Bátaszék szakaszon is eléri a 700 fő/napot • Szekszárd–Sióagárd/Harc: az irányonkénti utasforgalom kb. 800‐900 fő/nap, ebből Harc felé 500‐600 fő/nap nap (de itt a felmért járatok aránya kisebb volt, mint a többi irányban) • Szekszárd–Kakasd: az irányonkénti utasforgalom kb. 800‐900 fő/nap (de itt a felmért járatok aránya kisebb volt, mint a többi irányban) • Szekszárd–Őcsény: kb. 700‐800 fő/nap, az Őcsény–Decs szakaszon kb. 500‐600 fő/nap • Szekszárd–Szedres: kb. 500‐600 fő/nap (de itt a felmért járatok aránya kisebb volt, mint a többi irányban) A helyközi hálózat Szekszárdon kívüli szakaszainak forgalmát főként a megyeszékhelyre való ingázás határozza meg. A járatok mértékadó keresztmetszete – az a szakasz, ahol az utasterhelés a legnagyobb – jellemzően az első komolyabb szekszárdi megálló előtt található. Fontos kivételt képez ez alól a Fadd–Tolna–Szekszárd viszonylat, ahol a Fadd– Tolna szakasz forgalma gyakran meghaladja a Tolna–Szekszárd szakaszét, mivel jelentős számú faddi lakhelyű diák tanul Tolnán. Bár a megállóhelyek forgalmának felmérése nem volt teljes körű, az egyértelműen megállapítható, hogy a városkörnyék legnagyobb forgalmú autóbusz‐megállóhelyei forgalmukat tekintve felveszik a versenyt a forgalmasabb szekszárdi megállókkal is. Különösen kiemelkedő Tolna, Szent István tér, mely több kocsiállásával naponta bő másfélezer embert szolgál ki.
121
11. táblázat: A legnagyobb összes (le‐ és felszálló) forgalmat lebonyolító megállók Szekszárd környezetében31 Megálló
Irány
Leszálló Felszálló
Össz.
Tolna, Szt. István tér
Minden irány (több kocsiállás)
745
819
1564
Fadd aut. vt.
Dél felé
214
342
556
Kakasd aut. vt.
Nyugat felé
153
85
238
Fadd aut. vt.
Észak felé
117
80
197
Tolna, kápolna
Délnyugat felé
61
129
190
Őcsény, kh.
Dél felé
138
48
186
Várdomb, kultúrotthon
Észak felé
38
141
179
Kakasd aut. vt.
Kelet felé
75
101
176
Tolna, vásártér
Nyugat felé
48
180
168
Decs, Vasútállomás
Dél felé
145
21
166
orvosi Dél felé
119
44
163
Decs, Haladás u.
Dél felé
143
17
160
Tolna, kápolna
Északnyugat felé
109
50
159
Decs, Vasútállomás
Észak felé
17
137
154
Várdomb, rendelő
3.6.3 Vasúti felmérés A vasúti felmérésekre a 46‐os vonalon 2009. december 10‐én került sor, ezen a napon – még a menetrendi változások előtt – valamennyi személyszállító vonat teljes fel‐ és leszállóforgalma felmérésre került Nagydorog és Bátaszék között. A mérésre tudatosan még a 2008‐2009‐es menetrend alatt került sor, mivel fontos volt látni, hogy beállt utazási szokások terén, még a karácsonyi időszakot megelőzően hogy alakulnak az utasforgalmi jellemzők. Ebben az időszakban még nem került bevezetésre az ütemes, kétóránkénti InterRégió közlekedés, nem jelentek meg a relatíve korszerű orosz motorvonatok (6341‐es sorozat), illetve nem volt hétköznapokon közvetlen Baja‐Szekszárd‐Budapest (Gemenc) InterCity vonat sem. Szekszárd esetén a vasút a közösségi közlekedési alágazatok terén is másodlagos a helyközi és távolsági autóbusz közlekedéshez képest. A felmérések eredményei azt mutatják, hogy a vonatok relatíve kis kihasználtsággal közlekedtek. A legnagyobb utasszámot déli irányban a
31
A lista nem tartalmazza az autóbusz‐állomásokat, valamint azokat a megállókat, ahol a felmérés nem terjedt ki a megállót érintő szakaszon közlekedő járatok legalább felére. A felmérés nem volt mindenütt teljes körű, ezért a tényleges adatok egyes megállóhelyeken ennél valamivel magasabbak lehetnek.
122
8320‐as vonat hozta (Tolna érk: 6:56, Szekszárd érk: 7:07), Tolna‐Mözs és Szekszárd‐Palánk között 100‐an utaztak rajta. Azok a települések, vagy településrészek mutatnak általában komolyabb utasforgalmat, amelyeken a megállóhely, állomás a településen belül központi helyen található (pl. Fácánkert, Nagydorog, Decs), vagy a megállóhely egy‐egy intézmény közelében van (Szekszárd‐Palánk). A 8327‐es vonaton (Szekszárd ind. 7:28, Szekszárd‐Palánk érk: 7:34) például a 74 utasból Palánkon 63‐an leszálltak, további 10 utas pedig Tolnán. Azaz, ameddig még nem volt kétóránkénti InterRégió – InterCity csatlakozás Budapest felé és felől, a vasút jellemzően a Szekszárdi elővárosi, és azon belül is az iskolásforgalom lebonyolításában volt erős.
84. ábra: A menetrendváltás előtti időszak jellegzetes Bzmot + mellékkocsi alkotta szerelvény, amely ma már csak az ütemen felüli, reggeli és délutáni vonatokon közlekedik (fotó: Ekés András)
A Sárbogárd és Tolna közötti, valamint a Szekszárdtól délre fekvő megállóhelyek és állomások utasforgalma napközben jobbára 0‐5 fő le‐, vagy felszállót jelentett vonatonként, míg az utasok száma vonatonként alig érte el a 10‐15 főt. Csúcsidőben azonban jelentős volt a Decs ‐ Szekszárd‐Palánk és a Tolna – Szekszárd‐Palánk útvonal forgalma, jellemzően a vonatok ekkor a terheltebb irányokban 50‐70 fővel közlekedtek.
123
85. ábra: A menetrendváltás utáni időszak jellegzetes szerelvénye, a légkondicionált orosz motorvonat Szekszárdon (fotó: Ekés András)
Azok a vonatok, amelyek Sárbogárdon nem csatlakoztak Budapest irányában sem InterCity, sem gyorsvonathoz, illetve ellenirányban nem csatlakoztak budapesti vonathoz, tíz fő alatti utasterheléssel érték el Sárbogárdot, vagy indultak el onnan (pl. 8332, Sárbogárd ind: 11.51, kezdeti terhelés hat fő volt).
86. ábra: A felmért vonatok utasszám adatai (állomásközi forgalom) az észak felé közlekedő járatokon 2009. december 10‐én
124
87. ábra: A felmért vonatok utasszám adatai (állomásközi forgalom) a dél felé közlekedő járatokon 2009. december 10‐én
A menetrendváltást követően jelentősen javult a vasúti szolgáltatások rendje. A 2008‐2009‐ es menetrendben Szekszárdot hétköznaponként, irányonként 11 vonat érintette, ezek időbeli eloszlása azonban nem volt megfelelő, három órás és harminc perces követés is létezett. A Sárbogárd és Szekszárd közötti eljutási idő személyvonattal 75‐90 perc volt, a két pár InterPici esetén 63 perc volt. A 2009‐2010‐es menetrendben irányonként szintén 11 vonat közlekedik, ezek közül viszont nyolc, közvetlen budapesti átszállást tesz lehetővé, egy pedig minden nap közvetlen vonat. A követési idő az új, InterRégió esetén folyamatosan 120 perc, a reggeli és délutáni csúcsidőben 1‐1 pár betétjárat közlekedik nagyjából befelezve a normál követést. A Sárbogárd – Szekszárd közti út az InterRégió esetén 61 perc, köszönhetően a felhagyott, minimális forgalmú, vagy forgalom nélküli megállókra és a minden esetben Tolna‐Mözsön szervezett vonatkeresztezésekből adódó kiszámíthatóságra. A későbbiekben vizsgálandó, hogy az M6 átadás utáni közlekedési rend hogyan hat a vasúti utazásokra, és ebből adódóan milyen szolgáltatási átrendezésekre lesz szükség. 3.6.4 Csomóponti közösségi közlekedési utasszámlálások A beavatkozási területek felmérésének megalapozásához 2009. december 6‐10. között csomóponti forgalomfelvételeket végeztünk 12 csomópontban. A csomópontok számozása a közúti felvételekkel összhangban történt, nem feltétlenül folyamatos.
125
Mérőhely száma
Helyszín megnevezése
1
Északi körforgalom
2
Rákóczi utca – Damjanich utca csomópont
3
Szent László utca – Rákóczi utca – Széchenyi utca csomópont
4
Béla király tér
5
Garay tér
6
Béri Balogh Ádám utca – Wesselényi utca csomópont
7
Csatári körforgalom
9
Autóbusz‐állomás
10
Hunyadi utca – Keselyűsi út – tehermentesítő út csomópont
11
Keselyűsi út – Damjanich utca csomópont
12
Hunyadi utca – Holub József utca csomópont
13
Palánki út – tehermentesítő út csomópont
Városokban lebonyolódó forgalom két, kiemelkedően meghatározó eleme a hivatás‐ és a tanulóforgalom. Ezek jellegzetes időszakokban jelentkező csúcsforgalmainak mérésére a mérések intervallumát a 6:00‐9:00, valamint a 14:00‐17:00 tartományban jelöltük meg.
126
3.6.4.1 Északi körforgalom Az északi körforgalom a város északi belépési pontjának tekinthető, csomóponti méréseink ebben a keresztmetszetben a város irányába haladó, illetve abból az irányból érkező forgalmat vizsgálták. A mérések eredményeit az alábbi oszlopdiagram foglalja össze:
Autóbuszok keresztmetszeti utasforgalma Szekszárd, északi körforgalom 300
250
200
220 150
160
55
29
46
16:00
15:45
15:30
15:15
15:00
14:45
észak felé
45
41
0
dél felé
75
19
10
17 4
17:00
73 46
22
14:30
17
30
14:15
7:30
7:15
7:00
6:45
6:30
6:15
55
16 10
8:15
36
2 3
0
37
5 28
8:00
60
34
7:45
75
15
16:45
95
50
165
85
105
25
16:30
25
16:15
100
A mérések eredménye meglepő abból a szempontból, hogy a reggeli csúcsforgalom korántsem kiemelkedő, holott a város oktatási központ szerepével összhangban erőteljes iskolásforgalomból származó forgalomnövekedést vártunk. Feltételezhető, hogy a reggeli csúcsforgalom más, alternatív eszközökön és/vagy útvonalakon bonyolódik. A délutáni lefolyás az általános trendnek megfelelően alakult, jól megfigyelhető a 14:00‐ 14:30 időszakban levonuló délutáni, városból kifelé tartó iskolásforgalom, valamint a 15:30‐ 16:30 közötti hivatásforgalomnak betudható forgalmi terhelés.
127
3.6.4.2 Rákóczi utca – Damjanich utca csomópont A háromágú csomópont városias beépítésű területen, iskolák közelében helyezkedik el, a város fő tengelyében. Ennek megfelelően mértékadó iskolásforgalomra lehetett számítani.
Autóbuszok keresztmetszeti utasforgalma Szekszárd, Rákóczi utca ‐ Damjanich utca csomópont 450 400 25 350 57 300 250 60 67 10
Damjanich utca > Rákóczi utca (észak felé)
Rákóczi utca (dél felől) > Damjanich utca
Rákóczi utca (dél > észak)
Damjanich utca > Rákóczi utca (dél felé)
50
42
100
85
155
165
100
2 4 90
16:45
16:00
47
15:45
75
15:15
7:45
10
71
64
15:00
7:30
10
14:45
6
14:30
15
50
10 15
17
81
160
90
14:00
5
7:15
56
7:00
6:45
68
20 15
45
2
6:30
6:15
23
20
8:45
45
5 45
182
8:30
50
30
78 86
8:15
186
8:00
100
20 20
14:15
154
0
5
305
150
30
16:30
30
16:15
25
15:30
45
200
Rákóczi utca (észak > dél)
A mérés az északi körforgalomban tapasztaltakat megerősítve a délutáninál alacsonyabb reggeli forgalmi terhelést mutat, de az előző csomóponthoz képest mindenképpen markánsabban kiemelkedő csúcsterhelés figyelhető meg 6:30‐7:30 között. A délutáni forgalom erőteljes iskolásforgalmi csúccsal jelentkezik 14:00‐15:00 között, majd egy egyenletes, a főirányokban stabil szakaszt követően 15:45‐16:45 között az iskolásforgalommal megegyező irányú hivatásforgalomból származó terhelés levonulása figyelhető meg. A csomópont alapvetően két erős iránnyal rendelkezik: a Rákóczi utca észak‐dél irányával, valamint a Damjanich utca – Rákóczi utca iránnyal. Mellékiránynak tekinthető a Rákóczi utca dél‐észak iránya. A többi irányban lebonyolódó autóbuszos forgalom elenyésző. Ez a forgalmi eloszlás közösségi közlekedési hálózat jelenlegi szervezésének tudható be.
128
3.6.4.3 Rákóczi utca – Széchenyi utca – Szent László utca csomópont A háromágú csomópont a szekszárdi belváros északi belépési pontja. Vizsgálata kiemelten fontos a belvárost érő közvetlen forgalmi terhelés felmérésekor. Várakozásaink szerint a forgalom mind az iskolásforgalom, mind a hivatásforgalom szempontjából mértékadó, valamint a városi szolgáltatások igénybevételéről is jól érzékelhető képet ad. Autóbuszok keresztmetszeti utasforgalma Szekszárd, Rákóczi utca ‐ Széchenyi utca ‐ Szent László utca csomópont 450
400 30 350
300 61 250 270 200
12 11
16
5
10
8
69
104
64
111
75
92
79
83
56
23
69
43
15
12
7 13
6 15
7
6
16:00
13
30
15:45
8
122
101
15:30
15
113
54
15:15
22
14:45
10 5
16
29
15:00
50
25
14:30
11
70
14:15
7:00
8:00
6:45
25
25
90
14:00
45
20
8:45
45
5 10 10
8:30
22
7:45
15
7:30
25
30
7:15
15
6:30
0
15
70
20
15 5 10
6:15
37
35
8:15
75
50
24
13
5 100
116
24
28
43
33
Szent László utca > Széchenyi utca
Rákóczi utca > Szent László utca
Széchenyi utca > Rákóczi utca
Rákóczi utca > Széchenyi utca
Szent László utca > Rákóczi utca
Széchenyi utca > Szent László utca
6
2 3
18
16:45
150
140
16:30
25
16:15
44
Ennek a mérésnek az eredményei már jól követik az általános trendet. Kiugró és napi szinten is mértékadó reggeli csúcsórai forgalomról beszélhetünk, ami egyértelműen az iskolába járók forgalmából ered. Nagyon erős a Garay tér irányába mozgó forgalom, de a mellékirányokban is megfigyelhető nagyságú közlekedés bonyolódik. A délutáni forgalom két csúccsal (iskolásforgalmi csúcs 14:00‐15:00, hivatásforgalmi csúcs 15:30‐16:30) jelentkezik, az észak‐déli tengely szerepe hangsúlyos. A Szent László utca irányába a hivatásforgalom erősebbnek látszik, mint az iskolásforgalom. Az észak‐déli tengelyen a hálózat kialakítása miatt egész nap az észak‐dél irány nagyobb, mint az ellenkező irány.
129
Figyelemre méltó a délutáni egyenlőtlen lefolyás. Ez azt sugallja, hogy az iskola, illetve a munkavégzés után csekély mértékben veszik igénybe a városi szolgáltatásokat (sport, rekreáció, kultúra, vendéglátás), illetve azokhoz nem közösségi közlekedési eszközöket használnak. Ennek a forgalmi rétegnek a bevonása a hálózat egy későbbi felülvizsgálatakor fontos tényező lehet. 3.6.4.4 Béla király tér A Béla király tér összetett csomópont, négy jelentős irány találkozásánál (Flórián utca, Bartina utca, Munkácsy utca, Bezerédj utca). Autóbusz közlekedés szempontjából azonban két irány különböztethető meg, a város felől és a város felé tartó irányok.
Autóbuszok keresztmetszeti utasforgalma Szekszárd, Béla király tér 140
120
100
80
73
60
51 17
Flórián utca ‐ Szent László utca felé
Szent László utca ‐ Flórián utca felől
22 6
9
16:45
19
16:30
14:45
15
15:45
5
7
15:15
10
14:15
15
13:45
25
8:45
29
8:30
7:00
25
8:15
6:30
16
8:00
19
7:30
3 8
45 44
5
43
7:15
7
20
65
16:15
64
0
76
35
40
A mérés eredménye általános trendeket követ, de az eddigiekhez képest csekélyebb volumenű forgalom mellett. Mértékadó a reggeli csúcsforgalom nagysága, ugyanakkor délután összességében nagyobb forgalom figyelhető meg a visszafelé irányban. Ez arra enged következtetni, hogy reggel jelentős számú személyautós utazás történik utasként, mind házastárs, mind iskolás korú családtag esetében.
130
3.6.4.5 Garay tér A Garay tér a város főtere. A háromágú csomópontban az észak‐déli tengely és az autóbusz‐ állomáshoz vezető Szent István tér – Hunyadi utca folyosó találkozik. Ennek megfelelően mind a 6 lehetséges mozgási irányban van autóbuszos közlekedés.
Autóbuszok keresztmetszeti utasforgalma Szekszárd, Garay tér 600
500
400
195 391
300
123
8
25
4 11
12
48
66
7 44
26 2
16 16:45
31
16:15
10 12
23 16
16:00
13 35
15:45
14:15
8:45
80
15:30
8:30
27
15:00
8:15
17
14:45
12
45
62
14:30
19
31 6
8:00
7:45
39 5 7:30
79
7:15
11 7:00
6:30
6:15
13 5
6:45
66 2 23
30
76
42
9
49
28
31
28
115
0 5
58
27
158
151
100
0
13
16:30
158
15:15
200
Szent István tér > Széchenyi utca (észak felé)
Széchenyi utca (dél felől) > Szent István tér
Széchenyi utca (észak > dél)
Széchenyi utca (dél > észak)
Szent István tér > Széchenyi utca (dél felé)
Széchenyi utca (észak felől) > Szent István tér
Az utasforgalomban kiemelkedik a tengelyről észak felől a Szent István tér felé tartó irány. Ez a helyi iskolásforgalom, valamint az autóbusz‐pályaudvarra tartó utasforgalomból tevődik össze, és az egész várost tekintve is meghatározó mértékű. Ugyanakkor a délután forgalom a reggeli forgalom töredéke (mintegy 30%‐a), ami a délutáni eltérő helyközi közlekedési útvonalaknak tudható be: délután a Garay téri csomópont jóval egyenletesebb és csendesebb forgalommal találkozik.
131
3.6.4.6 Béri Balogh Ádám utca – Wesselényi utca csomópont A csomópont a szekszárdi belváros déli belépési pontja. Feltételezhető, hogy a dél felől érkező járatokon az iskolásforgalom és a hivatásforgalom ebben a keresztmetszetben tetőzik, a Garay tértől kezdve, célpontjukhoz megérkezvén már a leszállók vannak többségben. Autóbuszok keresztmetszeti utasforgalma Szekszárd, Béri Balogh Ádám utca ‐ Wesselényi utca csomópont 350
300 23 250 10 9
200
75 150 55
265 7 100
60 65
195
25
60 50
12
2 28
12 55
27
0
6:30
6:45
0
25
45
7:15
7:30
7:45
40
25 56
40
65
25
8:00
8:15
20 16
15
10 7:00
50
45
32
50
30
5
25
35
25
25
35
50 40 35 50
57
25 15
14:00 14:15 14:30 14:45 15:00 15:15 15:30 15:45 16:00 16:15 16:30 16:45
Béri Balogh Ádám utca (dél > észak)
Béri Balogh Ádám utca (észak > dél)
Wesselényi utca > Béri Balogh Ádám utca (észak felé)
Wesselényi utca > Béri Balogh Ádám utca (dél felé)
Béri Balogh Ádám utca (észak felől) > Wesselényi utca
Béri Balogh Ádám utca (dél felől) > Wesselényi utca
A mérés alátámasztja a várakozásokat. A Garay téri keresztmetszettel összevetve látható, hogy a reggeli csúcsforgalom mintegy 100 utas/negyedóra forgalommal nagyobb ebben a keresztmetszetben, mint a városközpontban. Jelentős az észak‐dél irányú közlekedés, és a Wesselényi utcából déli irányba – a Szakorvosi Rendelő és a kórház, valamint a déli bevásárló centrum felé – kikanyarodó forgalom. Más irányok csak eseti jelleggel vannak jelen. A többi csomópontnál megfigyelhető két elkülönülő délutáni csúcs itt is jelentkezik.
132
3.6.4.7 Csatári körforgalom A Csatári körforgalom jelentős csomópont a város déli részén, ahol az észak‐déli tengelyre belépő utasforgalmat vizsgáltuk. Autóbusz keresztmetszeti forgalmak Szekszárd, Csatári körforgalom 200 180 12
160 140
25
120 100 160
65 2
észak felé
dél felé
5
5
47 35
23 5
5 16:45
14:15
14:00
8:30
8:15
8:00
7:45
7:30
7:15
0 7:00
6:45
6:30
0
55
45
16:15
12
35
15:30
25
30
15:15
55 33
15:00
60
20
14:45
20 55
10
14:30
40
0
115
109
15:45
125
60
16:30
80
A mérés letisztult, erős városközpont felé tartó mozgási irányt mutat reggel, és vele ellentétes irányt délután. Ez összhangban van azzal a ténnyel, hogy az iskolák, munkahelyek, egyéb intézmények mind ilyen irányban vonzzák, illetve keltik az utasforgalmat.
133
3.6.4.8 Autóbusz‐állomás Az autóbusz‐állomás Szekszárd és vonzáskörzete regionális és távolsági közlekedésének kiemelkedő lebonyolítója. Ezzel, és az oktatási és foglalkoztatási centrum szereppel összhangban a méréstől erőteljes csúcsórai forgalomnagyságokat vártunk. Autóbusz keresztmetszeti forgalmak Szekszárd, autóbusz‐állomás 800
700 100 600
500
190
400
700 625
300
260
515
355 335
295 105 45
Érkezők
Indulók
70
95
50
60
60 17:00
90
16:45
60 15:00
30
70 14:45
40
170 119
14:30
45
75 14:15
50
35
14:00
10 5 8:15
8:00
7:45
7:30
7:15
7:00
6:45
35
125
13:45
75
8:45
165
8:30
155
115
25 6:30
6:15
0
155 33 35
165
140
75
100
195
16:30
41
16:15
70
16:00
390
15:45
135
15:30
87
15:15
200
300
A mérés az elvárásoknak megfelelő eredményeket hozta. Reggel kiugróan sok, 7:00 és 7:30 között 1200‐1300 utas fordul meg a végállomáson. A délutáni időszakban az ellenkező irányokban hasonló méretű forgalom bonyolódik. Ugyanakkor a délutáni csúcsidőszak összteljesítménye nagyobb, ami annak tudható be, hogy a délutáni utasok egy része reggel alternatív megoldást (pl. személygépjárművel, utasként közlekedik) választ célpontja megközelítéséhez, illetve a reggeli mérési időszakon kívül érkezik a városba. A forgalomlefolyás a többi csomóponthoz hasonlóan három csúcsot mutat: egyet reggel és kettőt a délutáni időszakban.
134
3.6.4.9 Hunyadi utca – Keselyűsi út – 56‐os főút csomópont Az autóbusz‐állomás közvetlen közelében elhelyezkedő csomópont a Béla király tér – Garay tér – Szent István tér – Hunyadi utca kelet‐nyugati tengely keleti végpontja. Autóbuszok keresztmetszeti forgalma Szekszárd, Hunyadi utca ‐ Keselyűsi út ‐ 56‐os főút csomópont 600
65 500
400
70
300 450 300
20 30
30
30
16:30
16:45
45
16:15
25 0
90 10
75
16:00
20
15:30
10
45
80
35
15:15
35 5
5 35
15:45
30 80
15:00
7:45
7:30
7:15
7:00
6:45
6:30
14:00
15 20
45
14:45
60
0
6:15
105
105
14:30
55 85
85
8:30
70
75
15
20
5
8:15
15
8:00
100
14:15
200
Keselyűsi út > Pollack Mihály utca
Pollack Mihály utca > Tartsay Vilmos utca
Tartsay Vilmos utca > Pollack Mihály utca
Hunyadi utca > Pollack Mihály utca
Pollack Mihály utca > Hunyadi utca
Pollack Mihály utca > Keselyűsi út
30
A csomópont forgalmán jól látszik az autóbusz‐állomás közelsége, valamint a reggeli/délutáni hálózat aszimmetriája (a délutáni csúcsforgalom a reggelinek csupán 25‐ 30%‐a). Ennek a megvalósíthatósági tanulmánynak a tárgya ennek a csomópontnak a rendezése, forgalomtechnikai beavatkozások útján. Látható, hogy a reggeli időszakban jelentős utasforgalmat érint ez a beavatkozás.
135
3.6.4.10 Damjanich utca – Keselyűsi út csomópont A csomópont a város keleti részén fekvő ipartelepen fekszik. Forgalmában jellemzően hivatásforgalomra utaló adatokra számítottunk.
Autóbuszok keresztmetszeti forgalma Szekszárd, Damjanich utca ‐ Keselyűsi út csomópont 80 70 60 50 40
60
Város felé
70
30
Város felől
20 10 0
20
10
5
7:00
14:15
15:15
15 15:30
16:30
16:45
A mérés alátámasztotta az előzetes elvárásokat. A csomópontban minimális autóbuszos forgalom bonyolódik, eseti jelleggel, az utasforgalmi áramlat nagyságrendjében a város többi forgalmához képest elenyésző. Azonban az autóbusz‐állomáson a megfigyelések azt mutatták, hogy a csomópont irányából jelentős a gyalogos hivatásforgalom. A forgalom ilyen mértékű megjelenése a használható közösségi közlekedési kínálati rendszer (hálózat, tarifarendszer) hiányának következménye.
136
3.6.4.11 Hunyadi utca – Holub József utca csomópont A város kelet‐nyugati tengelyén fekvő csomópontban déli irányban autóbusz‐közlekedés is bonyolódik. Ezen a helyszínen ezt az áramlási irányt vizsgáltuk.
Autóbuszok keresztmetszeti forgalma Szekszárd, Hunyadi utca ‐ Holub József utca csomópont déli ága 140
120
100
80
60
120 20
95
70 40 24
45
20
0
40
2 6:30
10
7
5
7:00
7:30
7:45
15
12 8:00
14:00
14:15
10 14:30
Holub József utca felé
2
5
15:00
15:15
25
25
15:45
16:00
23 2
15:30
Holub József utca felől
16:15
16:30
16:45
A csomópont terhelése mind időben, mint irányokban teljesen aszimmetrikus. A reggeli terhelés csekélynek mondható, a hálózat ezen szakasza ebben az időszakban nem bonyolít nagy forgalmat. Délután két csúccsal a Holub József utca felőli irány a mértékadó – az ellenirány forgalma ebben az időszakban is alacsony.
137
3.6.4.12 Palánki út – 56‐os főút csomópont A csomópont fontos munkahelyek és iskola felé biztosít eljutási lehetőséget. Ennek megfelelően iskolásforgalom idején tetőző forgalmat, valamint karakteres hivatásforgalomra lehetett számítani.
Autóbuszok keresztmetszeti forgalma Szekszárd, Szentmiklósi utca (56‐os főút) ‐ Palánki út csomópont 250
200
150 45
47
185
100 40
Palánk felé
Palánk felől
40
55
60
16:45
8
40
16:15
10
20
15:45
14:15
14:00
7:45
7:30
7:15
7:00
6:45
8:00
0 1
6:30
15 65
40
15:15
30
26
0
70
16:00
40 39
70
15:00
68 44
60 22
16:30
24
15:30
114
14:45
117
14:30
28 50
30
A mérés igazolta az előzetes várakozásokat. A reggeli csúcs 6:30 és 7:30 között tetőzött, a Palánk felé tartó, jellemzően iskolásforgalom és a Palánk felől érkező, a városba tartó hivatásforgalom egymásra rétegződéséből eredően. Délután az iskolásforgalom napi szinten mértékadó utaslöketet jelentett, de a délutáni mérési időszak egészében markáns forgalom bonyolódott a város irányába. A reggeli város felé tartó forgalom visszafelé irányban délután is megjelent.
138
3.6.4.13 Általános következtetések A forgalomfelvételek jellegzetes, háromcsúcsos32 lefolyást mutatnak. A reggeli időszakban az iskolás‐ és hivatásforgalom egymásra épülve közös csúcsórát alkot. Délután a két forgalmi réteg egymástól 60‐120 perccel eltolódva jelentkezik. Az autóbuszos áramlatok kiemelkednek: • reggel a Rákóczi utca / Béri Balogh Ádám utca – Széchenyi utca – Garay tér – Szent István tér – Hunyadi utca – Autóbusz‐állomás útvonalon, • délután a várost észak felé elhagyó Autóbusz‐állomás – Pollack Mihály utca – Mátyás király utca – Zrínyi utca – Damjanich utca – Rákóczi utca útvonalon Ezek az útvonalak elsősorban a helyközi járatok vonalvezetését követik, ami a keresztmetszeti felvételek alapján arra enged következtetni, hogy a helyközi hálózatot használók annak kialakítása révén céljukhoz közeli megállókat képesek igénybe venni, többnyire átszállás nélkül teljesítik a reggeli utazásokat. Ezt a kikérdezéses felvételek is alátámasztották: a helyközi járatokat használók száma meghaladja a helyi járatokat használókét. Feltételezhető, hogy az iskolásforgalom koncentrált délutáni megjelenése a városi szolgáltatások (szórakozás, rekreáció, kultúra) igénybevételének – az arra legfogékonyabb korcsoportban is – alacsony szintjével lehet összefüggésben. Ezt a napi utazási láncra vonatkozó kérdéskörben a kikérdezéses felvételek is alátámasztották. Megfigyelhető ugyanakkor, hogy az autóbusz‐állomás forgalma nagyobb, mint amekkora csupán az átszálló forgalomból és a természetes lefedettség által generált gyalogosforgalomból ered, jelentős gyaloglás történik elsősorban az iparterület irányába/irányából. Ebben a mozgási irányban a hálózat fejlesztésével minőségi javulás lenne elérhető a terület közlekedésében.
32
A csomóponti felvételekkel párhuzamosan folyó együtt utazó felmérésekben megmutatkozott egy olyan forgalmi réteg, amely ebben a felvételben rejtve maradt: a 6:00 órás munkakezdés és 14:00 óra körüli befejezéssel jellemezhető réteg az iskolásforgalommal együtt jelenik meg délután: ez még jobban kiemeli a tetőző forgalmat 14:00 körül és a nagyobb délutáni összesített forgalmat is magyarázza.
139
3.6.5 Gyalogos forgalmi felvételek A beavatkozási területek felmérésének megalapozásához 2009. december 6‐10. között gyalogátkelőhelyeken forgalomfelvételeket végeztünk 8 csomópontban. A csomópontok számozása a közúti felvételekkel összhangban történt, nem feltétlenül folyamatos. Mérőhely száma
Helyszín megnevezése
2
Rákóczi utca – Damjanich utca csomópont
3
Szent László utca – Rákóczi utca – Széchenyi utca csomópont
4
Béla király tér
5
Garay tér
6
Béri Balogh Ádám utca – Wesselényi utca csomópont
9
Autóbusz‐állomás
10
Hunyadi utca – Keselyűsi út – tehermentesítő út csomópont
12
Hunyadi utca – Holub József utca csomópont
A gyalogos forgalom mérésére a mérések intervallumát a 7:00‐11:00, valamint a 14:00‐17:00 tartományban jelöltük meg.
140
3.6.5.1 Rákóczi utca – Damjanich utca csomópont A csomópont távolabb esik a belvárostól, iskolásforgalmon kívül csekély gyalogos mozgást bonyolódik. Ennek megfelelően reggel figyelhető meg egy felfutás a forgalomban, amely egyébként egész nap egyenletes. Gyalogos forgalom lefolyása Szekszárd, Rákóczi utca ‐ Damjanich utca csomópont 350
300
250
200
150
100
50
északi zebra, Damjanich utca felé
északi zebra, Damjanich utca felől
141
keleti zebra, Garay tér felé
keleti zebra, Garay tér felől
16:45
16:30
16:15
16:00
15:45
15:30
15:15
15:00
14:45
14:30
14:15
14:00
10:45
10:30
10:15
10:00
9:45
9:30
9:15
9:00
8:45
8:30
8:15
8:00
7:45
7:30
7:15
7:00
0
3.6.5.2 Szent László utca – Rákóczi utca – Széchenyi utca csomópont A csomópont a belváros északi belépési pontja. Ezzel a szereppel összhangban markáns gyalogos forgalmakat bonyolít, egész nap. Délután az iskolásforgalom és a hivatásforgalom okozta csúcsok között egy csendesebb időszak volt megfigyelhető. Gyalogos forgalom lefolyása Szekszárd, Rákóczi utca ‐ Szent László utca csomópont 350
300
250
200
150
100
50
déli zebra, Szent László utca felől
déli zebra, Szent László utca felé
északi zebra, Szent László utca felől
északi zebra, Szent László utca felé
nyugati zebra, Garay tér felől
nyugati zebra, Garay tér felé
142
16:45
16:30
16:15
16:00
15:45
15:30
15:15
15:00
14:45
14:30
14:15
14:00
10:45
10:30
10:15
10:00
9:45
9:30
9:15
9:00
8:45
8:30
8:15
8:00
7:45
7:30
7:15
7:00
0
3.6.5.3 Béla király tér A Béla király téren egész nap csendesebb forgalom bonyolódik. Feltételezhető, hogy turisztikai szempontból kiemelt időszakokban nagyobb a gyalogos forgalom intenzitása, a téli felvételek forgalmi adatai azonban csekély mozgást mutatnak. Gyalogos forgalom lefolyása Szekszárd, Béla király tér 350
300
250
200
150
100
50
templom felé
templom felől
143
16:45
16:30
16:15
16:00
15:45
15:30
15:15
15:00
14:45
14:30
14:15
14:00
10:45
10:30
10:15
10:00
9:45
9:30
9:15
9:00
8:45
8:30
8:15
8:00
7:45
7:30
7:15
7:00
0
3.6.5.4 Garay tér A Garay tér a város főtereként nagy gyalogos forgalmat bonyolít, a gyalogátkelőhelyek mindegyikén zajlanak mozgások. Gyalogos forgalom lefolyása Szekszárd, Garay tér 350
300
250
200
150
100
50
északi zebra, Szent István tér felé
északi zebra, Garay tér felé
déli zebra, Szent István tér felé
déli zebra, Garay tér felé
keleti zebra, dél felé
keleti zebra, észak felé
144
16:45
16:30
16:15
16:00
15:45
15:30
15:15
15:00
14:45
14:30
14:15
14:00
10:45
10:30
10:15
10:00
9:45
9:30
9:15
9:00
8:45
8:30
8:15
8:00
7:45
7:30
7:15
7:00
0
3.6.5.5 Béri Balogh Ádám utca – Wesselényi utca csomópont A csomópont az egészségügyi intézményekhez közel fekszik, a belváros déli belépési pontja. A reggeli és délutáni gyalogos forgalmak közötti különbség szembetűnő, ami feltehetőleg a kórház és a szakorvosi rendelő forgalmának sajátosságaiból, valamint a Béri Balogh Ádám utcát – pl. autóbuszra felszállás céljából – keresztezni kénytelen gyalogosforgalomból ered. Gyalogos forgalom lefolyása Szekszárd, Béri Balogh Ádám utca ‐ Wesselényi utca csomópont 350
300
250
200
150
100
50
keleti zebra, Garay tér felé
keleti zebra, Garay tér felől
145
déli zebra, kórház felé
déli zebra, kórház felől
16:45
16:30
16:15
16:00
15:45
15:30
15:15
15:00
14:45
14:30
14:15
14:00
10:45
10:30
10:15
10:00
9:45
9:30
9:15
9:00
8:45
8:30
8:15
8:00
7:45
7:30
7:15
7:00
0
3.6.5.6 Autóbusz‐állomás A gyalogátkelőhely a vasútállomás és az autóbusz‐állomás között teremt kapcsolatot. Egész nap nagyon csendes forgalmat bonyolít, kivéve az iskolásforgalom és a hivatásforgalom csúcsidőpontjait, ahol lökésszerű forgalomtöbblet figyelhető meg. A gyalogátkelőhely elhelyezkedése a vasúti utasokat az állomás területén alacsony színvonalú (üzemi épületek mellett, burkolatlan felületeken) gyalogos folyosóban történő közlekedésre kényszeríti.
Gyalogos forgalom lefolyása Szekszárd, vasútállomás ‐ autóbusz‐állomás közötti gyalogátkelőhely 350
300
250
200
150
100
50
vasút felé
vasút felől
146
16:45
16:30
16:15
16:00
15:45
15:30
15:15
15:00
14:45
14:30
14:15
14:00
10:45
10:30
10:15
10:00
9:45
9:30
9:15
9:00
8:45
8:30
8:15
8:00
7:45
7:30
7:15
7:00
0
3.6.5.7 Hunyadi utca – Keselyűsi út – tehermentesítő út csomópont A csomópontban markáns irány a Garay tér felőli oldalon észak felé tartó mozgás. Ezek a mozgások részben az autóbusz‐állomás felé, részben a Hunyadi utca északi járdáján a Garay tér felé tartanak. Egyéb irányokban a mozgások mértéke csekély, kivéve a hivatásforgalom délutáni csúcsában jelentkező lökésszerű forgalmat.
Gyalogos forgalom lefolyása Szekszárd, Hunyadi utca ‐ Keselyűsi út ‐ tehermentesítő út csomópont 350
300
250
200
150
100
50
északi zebra, Garay tér felé
északi zebra, Garay tér felől
keleti zebra, állomás felől
keleti zebra állomás felé
déli zebra, Garay tér felé
déli zebra, Garay tér felől
nyugati zebra, állomás felől
nyugati zebra, állomás felé
147
16:45
16:30
16:15
16:00
15:45
15:30
15:15
15:00
14:45
14:30
14:15
14:00
10:45
10:30
10:15
10:00
9:45
9:30
9:15
9:00
8:45
8:30
8:15
8:00
7:45
7:30
7:15
7:00
0
3.6.5.8 Hunyadi utca – Holub József utca csomópont A csomópont egész nap kiemelkedő nagyságú forgalmat bonyolít. Az északi járda részaránya kimagasló, a csomóponti mozgások 50%‐a eben a tengelyben zajlik. Ez összhangban van az autóbusz‐állomástól a Garay térig vezető gyalogos folyosó kiképzésével is. Gyalogos forgalom lefolyása Szekszárd, Hunyadi utca ‐ Holub József utca csomópont 350
300
250
200
150
100
50
északi zebra, Garay tér felé
északi zebra, buszállomás felé
keleti zebra, észak felé
keleti zebra, dél felé
déli zebra, Garay tér felé
déli zebra, buszállomás felé
nyugati zebra, észak felé
nyugati zebra, dél felé
148
16:45
16:30
16:15
16:00
15:45
15:30
15:15
15:00
14:45
14:30
14:15
14:00
10:45
10:30
10:15
10:00
9:45
9:30
9:15
9:00
8:45
8:30
8:15
8:00
7:45
7:30
7:15
7:00
0
3.6.5.9 Általános következtetések A mérések alapján az alábbi megállapításokat tehetjük: • a város mértékadó gyalogos forgalma az autóbusz‐állomás – Szent László utca‐ Széchenyi utca csomópont – Garay tér – Kórház/Szakorvosi rendelő háromszögben bonyolódik. A gyaloglási távolságok hosszabbak (5‐600 méter) is lehetnek, nem ritka az autóbusz‐állomás – Garay tér útvonal napi rendszerességű végig gyaloglása. • A fenti háromszöget kiegészítve a turisztikailag és közigazgatásilag fontos Béla király térrel meghatározható az a belvárosi négyszög, ahol a gyalogos forgalom előnyben részesíthető és a mérési eredményekkel összhangban indokolt. Ezeken a területeken a gyalogos felületek megnövelése komoly értékvonzó hatást válthat ki, elsősorban a vendéglátás és a kereskedelem szektorokban. • Az értékvonzó hatást erősítheti a közúti közlekedésre fordított felületek csökkentése és a nem motorizált módok (gyaloglás és kerékpár) előnyben részesítése. • A városban az egyéb gyaloglások nem jelentősek, kivéve a lökésszerű forgalmakat a közösségi közlekedési szolgáltatások hozzáférési pontjaihoz (autóbusz‐megállóhelyek, intermodális csomópont) Ezek közül a lökésszerű forgalmak közül kiemelkedő az autóbusz‐állomáshoz a Keselyűsi út felől érkező gyalogos forgalom. Vizsgálat tárgyát képezheti, hogy a területen megfelelő‐e a közösségi közlekedési kínálat. 3.6.6 A parkolás felvételek eredményei Dinamikus parkolás felvétel 2009. december hónapban készült a két díjzóna mintaterületein. A felvételek hétközi munkanapon 730 ‐1730 óra közötti időszakban készültek. A felvétel pontosságát, megbízhatóságát 2010 márciusában újabb felvétellel ellenőriztük. A következőkben a két díjzóna mintaterületeinek összefoglaló táblázatait, valamint ábráit mutatjuk be. A táblázatokban a parkolási jellemzőket foglaltuk össze, az ábrákon külön‐külön a két vizsgálati terület átlagos kapacitáskihasználtságát, illetve a napközbeni parkolók átlagos tartózkodási időtartamait ábrázoltuk. • díjzóna (mintaterület)
149
(%) 63,91
(db) 167
(db) 207
(db) 62
(db) 492
a napközbeni parkolók átlagos tartózkodásának időtartama
csak napközben tartózkodott a parkolóban
átlagos kihasználtság
mértéke időpontja (%) (óra:perc) 103,6 9:30
egész nap bent volt
értéke (db) 285
parkolási jellemzők este bent maradt
(db) 275
kapacitás maximális kihasználtság
reggel bent volt
(db) 804
becsült férőhelyek száma
összes parkolás
(óra) 1,72
88. ábra: Fizető parkoló a Szent László utcánál (Fotó: Ekés András)
A mintaterületeken történt dinamikus parkolás felvétel eredményei alapján elmondható, hogy az 1. díjzónában a kapacitáskihasználtság a díjfizető órákban 60‐70 %‐os, a maximális kapacitás a délelőtti órákban jelentkezik, mértéke eléri a 100%‐ot is. Az 1. díjzónában nagyarányú a rövid idejű parkolások aránya az összes parkoláshoz képest. A 2. díjzónában már jóval kedvezőbb a helyzet, az egész napi átlagos kapacitáskihasználtság a 40%‐os értéket mutatja, a legnagyobb mért kapacitás kihasználtság délelőtt mutatkozott, amikor is mértéke meghaladta a 70%‐ot. A 2. díjzónában már jellemzőbbek a hosszabb idejű parkolások is. A 2. díjzónán kívül, annak peremén erős parkolási feszültség tapasztalható, mivel innen csekély gyaloglási távolsággal könnyen elérhető a városközpont, amivel azonban terhelté váltak a zóna határait alkotó lakóutcák.
150
3.6.7 A kikérdezéses felvétel rövid elemzése 3.6.7.1 Előkészületek, szempontok Szekszárdon a kikérdezéses felvételre 2010. március 6‐12. között került sor, figyelembe véve a megelőző héten végzett próbaméréseket is. A kikérdezést e tevékenységben igen gyakorlott szakcég végezte el. A felvételek során 2006 személy kikérdezésére került sor. A helyszíneket a szekszárdi önkormányzattal egyeztetve határoztuk meg. Az alábbiakban bemutatjuk a helyszíneket, és az ott eredményesen felvett kérdezőlapok számát. Sorszám Helyszín 1 Vasútállomás és buszállomás 2 Béla tér ‐ Garay tér 3 Szent István tér ‐ Hunyadi utca 4 Széchenyi utca ‐ Szent László utca 5 Széchenyi utca ‐ Wesselényi utca 6 Déli bevásárló központok 7 Egészségügyi intézmények 8 Oktatási intézmények 9 Piac 10 Csatári lakótelep 11 Újvárosi templom Összesen:
Minta 300 299 201 148 150 206 200 202 100 100 100 2006
A kezdőlapokat tudatosan olyan helyszíneken vettük fel, ahol • jellemző válaszadások várhatók, • a kistérségből érkezők megfelelő arányban kapnak képviseletet, • a lehető legsokrétűbb információk jelennek meg. Mindezekből látható, hogy egy 34.000 fős város és kistérségének kikérdezéses szokásjellemző és járműhasználat felvétele, nem csupán 2000 kérdőlap felvétele és kódolása, hanem egy közösség megszólítása, a velük való kapcsolatteremtés és együttgondolkodás, a jövőt is befolyásoló civil erő deklarált megjelenése. A kérdőlapot a megbízó Önkormányzat által elvárt, folyamatában egyeztetett koncepció igényeihez illesztettük és jóváhagyattuk. A kérdőlap az alábbiakat tartalmazza:
151
• a felvétel helyszíne és időpontja, • az aktuálisan befejezett utazás célja, módja, díjfizetés módja, honnan‐hová történt, • az aktuálisan befejezett utazáslánc rögzítése, • utazási szokások, közlekedési eszközök – utazási gyakoriságok, • legfontosabb közösségi közlekedési igények – elvárások, • a kikérdezett járműbirtoklásra vonatkozó jellemzői, • lakóhely elhagyás gyakorisága, • a kikérdezett lakóhelye, neme, életkora, végzettsége, aktivitása. Ez a kérdésmennyiség megfelelő kommunikációs készséggel, utcai körülmények között eredményesen rögzíthető. A kérdőlapot a 9.3. mellékletben mutatjuk be. A kikérdezés, valamint az azt közvetlenül megelőző tesztidőszakot, március 6 – 12. közötti időszakát tudatosan választottuk: • átlagos tavaszi időszak, • hétvégi szombati – vasárnapi időszakokat is lefedi, • az időjárási viszonyok megfelelőek voltak a felméréshez, • a kikérdezést 3 napos szoktató próbakérdezés előzte meg. Előzetesen az Önkormányzat, a helyi média, sajtó útján bejelentette a kikérdezés célját, időszakát, így már később természetes módon tovább szélesedett a kérdezés időszakában. A felvétel nem volt Szekszárd lakosságára nézve reprezentatív. Nem is volt cél, hogy a teljes lakosság – például valamennyi háztartás számára megküldött, majd önkéntesen visszaküldött – kérdőívvel kerüljön megszólításra. Jelen munka szempontjából az volt releváns, hogy a városban érzékelhető mobilitási szokások és igények hogyan alakulnak. A lekérdezés tehát a mobilakat szólította meg, az immobilak – tekintve, hogy közterületi és intézményi mérések voltak – legfeljebb minimális mértékben kerültek be a mintába. A közlekedési javaslatok megalapozását segítő felmérést tehát olyan mintavétellel és módszerrel végeztük, hogy a lehető legnagyobb eséllyel jó áttekintést kapjunk a 2010 tavaszán érzékelhető közlekedési adottságokról, szokásokról, igényekről. 3.6.7.2 Rövid értékelés A kikérdezett személyek 54%‐a nő volt. A 14‐18 éves korcsoportba tartozott a kikérdezettek 20%‐a, túlnyomórészt tanulók, közülük sok az ingázó, így fontos az ő szokásaik ismerete. A
152
18‐25 éves korcsoportba 30%, a 25‐65 éves korcsoportba 39% tartozott. Összegezve, a válaszadók több mint fele 25 év alatti volt, vagyis az iskolás réteg a kikérdezésben felülreprezentált. Jól megismertük tehát a közösségi közlekedést jobban igénybe vevő réteg szokásait, de számban kevesebb információt tudtunk meg a személygépjárművel közlekedőkről. Ez utóbbi adatok viszont a csomóponti felmérésekből ismertté váltak.
89. ábra: A kikérdezettek nem szerinti megoszlása
90. ábra: A kikérdezettek korcsoport szerinti megoszlása
153
Összhangban az iskoláskorúak nagy arányával, 29% a csak általános iskolai legmagasabb végzettséggel rendelkezők aránya. További 36% és 18% a szakközépiskolai, illetve gimnáziumi végzettségűeké. Mindösszesen 84% rendelkezett maximum középfokú végzettséggel. Nagyon alacsony, 3% az egyetemet, és 11% a főiskolát végzettek aránya. Ezen adatok a nagyarányú iskolás korosztállyal is magyarázhatók, és nem jelentenek reprezentatív értékeket. Aktivitás szerint 42% tanuló, az 51%‐ot kitevő 0‐25 éves korcsoportban, aktív dolgozó 37%, 13% a nyugdíjas.
91. ábra: A kikérdezettek végzettség szerinti megoszlása
92. ábra: A kikérdezettek aktivitás szerinti megoszlása
154
A helyváltoztatások megoszlása: Meghatározó az iskoláscélú és a munkába járó forgalom, amelyek a mérések során rendre 31%‐ot és 16%‐ot mutatnak. Emellett jelentős, 25%‐os a vásárlás célú forgalom. Az iskoláscélú forgalom több mint fele, 51%‐a helyközi busszal bonyolódik, helyi busszal 18%, gyalog 27% közlekedik, 5% autóval, utasként ér iskolába. Iskoláscélú forgalom csupán 35%‐a bonyolódik a helyi hálózaton, vagyis ezt a szerepet elsősorban a helyközi hálózat látja el. Helyi szinten jellemző az oktatási intézményekbe való gyaloglás, vagy más módon való eljutás. Munkába járás esetén a helyközi busz – helyi busz – gyaloglás aránya: 37%‐13%‐25%. A helyközi buszok használatának részaránya itt is szembetűnő, a helyi buszok használatának majdnem háromszorosa. Itt jelentősebb a személyautó részaránya, mely 24 %‐os. Egyéb eszközöket illetően a mért kerékpáros forgalom 3% volt, ennek oka a kora márciusi, a kerékpározásnak még nem kellően kedvező időjárásban keresendő, ezzel együtt Szekszárdon a kerékpározás infrastruktúrájának fejlesztése nyomán jelentős változás lenne elérhető, mely során a forgalom megtöbbszörözhetősége sem kizárt. A vasút, céges autó, motorkerékpár használata elhanyagolható szerepűnek bizonyult, illetve ezek a közlekedési eszközök a mintában rejtve maradtak. Elsősorban a vasút szerepe feltételezhetően nagyobb, mint amit a kikérdezés sugall. Vásárlás célú helyváltoztatás során kimagasló jelentőségű közlekedési eszköz a személyautó, 39%‐os részaránnyal, emellett 30%‐os a gyaloglás. A személyautózás a bevásárlóközpontok térségében túlnyomó, a gyaloglás a város belső területein fordul elő jelentős arányban. Autóbuszt is igénybe vesz a vásárlók 31 %‐a, például a hazatérést kombinálja vásárlással. A vásárlás közelében elhelyezett közlekedési módváltó területek (P+R) pozitív hatással vannak az autóbuszt igénybevevők mértékére. Közlekedési módokat tekintve legjelentősebb a helyközi autóbusz, melyet főként iskolába és munkába járás céljából veszik igénybe. Domináns a gyaloglás is, mely elsősorban iskolába járáskor és vásárláskor fordul elő. A helyi buszközlekedést elsősorban iskolába járásra, a személyautót a vásárlás és munkába járás során veszik legtöbben igénybe.
155
93. ábra: Jellemzően helyközi járatokra váró diákforgalom a Kórház megállójában iskola után (fotó: Ekés András)
Összegezve a megkérdezettek 32% helyközi buszt vesz igénybe, 27%‐ban gyalogol, 22%‐ban személyautót használ és 14 %‐ban helyi busszal utazik. A maradék 5% a vasutat, kerékpárt, motorkerékpárt és cégautót használók együttese.
156
94. ábra: Helyváltoztatások megoszlása motiváció és eszköz szerint
157
Díjfizetést tekintve az iskolába járók egységesen bérlettel utaznak, mindössze 9%‐uk vesz jegyet. A helyközi, illetve helyi bérletek használatának aránya 3:1. Munkába járóknál a jegyvétel aránya 16%‐os. Ez azt mutatja, hogy utazásaikat kombinálják, és az kevésbé rendszeres, mint a tanulók iskolába járása. A jegyhasználat alapvetően alacsony, tehát a módválasztást elősegítő eszközök alkalmazása csekély hatékonyságú, a kombinált autós‐ autóbuszos közlekedés részarányát pedig erőteljesen növelni kell.
95. ábra: Helyváltoztatások megoszlása motiváció és díjfizetés szerint
158
A napi utazások utazásláncot alkotnak, általános a 2‐3‐4 utazásból álló lánc. A láncban természetes jelleggel a lakóhely szerepe meghatározó, az iskola, a vásárlás és a munkahely mellett. 2 utazást bonyolít az utasok 39%‐a, 3 utazást bonyolít le 40%‐uk, 15%‐uk 4 utazást folytat egy átlagos hétköznap során. A sport, mint utazási célpont részaránya nagyon alacsony, a vásárlás ugyanakkor meglehetősen magas.
96. ábra: Az utazási lánc elemeinek előfordulása az utazási lánc hossza szerint
159
Az utazási láncban érintett célpontok előfordulási aránya lakóhely
99,7%
vásárlás
50,1%
iskola, oktatás
35,1%
látogatás
22,8%
munkavégzés
22,6%
egészségügy
14,2%
szórakozás
13,9%
intézmény, szolgáltatás
10,3%
sport egyéb
7,4% 3,8%
97. ábra: Az utazási láncban érintett célpontok előfordulási aránya
98. ábra: Az utazási lánc hosszának megoszlása
A különböző utazási módok előfordulását vizsgálva látható, hogy a megkérdezettek közel 84%‐a minden nap közlekedik gyalogosan is. A megkérdezettek 14%‐a minden nap használ
160
helyi buszt, 28%‐a pedig helyközi autóbuszt. Látható, hogy a közlekedők körében az autóbusz‐használat magas. A megkérdezettek közül nominál értéken helyközi buszt 568‐an, helyi buszt 280‐an használnak naponta, de mindkettőt mindösszesen 39‐en, tehát a közlekedők alig 2%‐a. Ez arra utal, hogy az eltérő tarifarendszerek miatt cél‐ és eszközorientált utazások valósulnak meg, azaz a vidéki lakosság esetén szinte kizárólagosan a helyközi autóbuszok használata és gyaloglás, a szekszárdiak esetén pedig a helyi járatok igénybe vétele (és opcionálisan a gyaloglás) a fő eljutási mód. A két szolgáltatás együttes, napi szintű igénybe vétele gyakorlatilag nem létezik, ez pedig a közlekedési szolgáltatásokra és az üzemeltetési struktúrára nézve jelentős és jogos használói kritika.
99. ábra: helyi és helyközi autóbusz használat megoszlása
161
100. ábra: Helyközi és helyi, valamint együttes autóbusz használat
A megkérdezettek közel 17%‐a használ saját, vagy céges autót. Naponta a megkérdezettek 9%‐a, hetente többször pedig 15%‐a kerékpározik, alkalmanként pedig 24% használja. A vasutat napi rendszerességgel a megkérdezettek 1%‐a használja, de alkalmankénti használat esetén ez az érték 32%. A vasút használati aránya napi szinten rendkívül alacsony. Arra a kérdésre, hogy mely közlekedési módokat nem használják soha a válaszadók, az alábbiakat jelölték meg: a kikérdezettek 46%‐a sosem kerékpározik, 55%‐a nem használ saját autót, több mint 50%‐a nem utazik helyi busszal, 22%‐a helyközi busszal, 65%‐a pedig sosem utazik vasúton.
162
101. ábra: Az utazási szokások előfordulása az utazás módja szerint
163
A járműbirtoklást tekintve a 2006 megkérdezettből 465‐nek, azaz 23%‐nak van személyautója, kerékpárral viszont a válaszadók 52%‐a rendelkezik. A magas kerékpár birtoklási arány nem párosul magas használati aránnyal, amely részben bizonyára az infrastruktúra hiányos kiépítettségével, valamint a biztonságos kerékpárhasználat érzetének hiányával is magyarázható. A válaszadók 29%‐a rendelkezik motorkerékpárral, amely relatíve magas arány ahhoz képest, hogy 1% használja naponta. Hetente egy‐, vagy többször, hétvégenként, illetve alkalmanként együttvéve is csak 13% használ motorkerékpárt.
102. ábra: Járműbirtoklás korcsoportonként minden aktivitási csoportban
A közösségi közlekedés legfontosabb jellemzőit illetően az ’utazási idő rövidítése’ és a ’követési gyakoriság sűrítése’ szerepelnek első helyen (mintegy 60% választotta ezeket a preferenciákat). Ezeket követik a ’költség olcsóbbá tétele’ és a ’kevesebb átszállás’
164
szempontjai (kb. 50%). Szórványosan merül fel igényként a ’késő esti közlekedés’ és a ’komfort javítása’. Ez utóbbi összhangban van a járműpark alacsony átlagéletkorával, így a komfort kevés ember számára kifogásolható tényező. Végül egyedi kérésként jelenik meg a ’megállók áthelyezésére’ vonatkozó igény, az ’esélyegyenlőség’, és ’utasváró’ létesítése. 3.6.7.3 Következtetések • Szekszárdon magas a közlekedésben a fiatalkorúak aránya, a kikérdezettek 51%‐a 0‐ 25 év közötti volt. Fokozottan kell vizsgálni a továbbiakban az utazási motivációikat, hiszen az ő esetükben magas az ingázás és a közösségi közlekedés mértéke. Fontos a fiatalok kialakuló és később állandósuló utazási szokásainak tudatos alakítása. •
A közlekedők iskolai végzettsége nagyon alacsony, mindössze 14%‐uk felsőfokú végzettségű. Általánosan a magasabb iskolai végzettségűek a közösségi közlekedést kevésbé használják, preferálják az egyéni közlekedést. Olyan közlekedési magatartásformákat kell a városban lehetővé tenni és megvalósítani, ahol a növekvő számú egyéni közlekedő, valamint annak részeként a bővülő számú iskolázott szegmens új és jól használható lehetőségekhez jut. A közösségi közlekedési hálózat szolgáltatási színvonalát ennek érdekében javítani kell.
•
A helyi és helyközi buszok közötti szerepmegoszlás azt mutatja, hogy a helyközi buszhálózat igénybevétele a helyi busz használatát gyakran kizárja, a helyi busszal megtehető útszakaszokat inkább gyaloglással helyettesítik. Ennek oka a helyi és helyközi közlekedés tarifális integrációjának hiánya. Meg kell indítani az integrált helyi és helyközi autóbusz‐hálózat bevezetését, melynek kulcselemévé az egységes tarifarendszert kell tenni.
• Akik nem használják rendszeresen a közösségi közlekedést, nagyon kevés információval rendelkeznek róla, de sokan teljesen informálatlanok az utazási lehetőségek alapvető kérdéseiben. Többrétegű információs piramis szükséges, a közösségi közlekedést nem ismerők és kevésbé használók folyamatos bekapcsolására. •
A szekszárdi utazások általános jellemzője a kevés utazási cél. A város belső területén új utazási célok megjelentetését, a napi oda‐vissza utazás, utazáslánccá bővítését, ehhez lehetőségek biztosítását kell előtérbe helyezni. Kombinált utazások abban az esetben jelennek meg nagy számban, ha a módváltás (személygépkocsi – közösségi közlekedés) az utazási lánc egy elemének közvetlen közelében zajlik. Ezt stratégiai tervekben is meg kell jeleníteni.
•
A kerékpározás Szekszárdon kiegészítő jellegű közlekedési eszköz. A lakosság kevesebb, mint felének van kerékpárja és csak töredékük használja. A napi használatú kerékpározás, ahol ezt a domborzat lehetővé teszi jelentősen bővítendő, a kerékpárúti kapcsolatok átalakításával, bővítésével, a tartózkodási lehetőségek, a
165
módváltás lehetővé tételével. Új városkép része, a nem motorizált közlekedés, a gyalogos, kerékpáros‐szabadidős, hivatásforgalmú forgalmak közös kezelése. •
Utastájékoztatás terén jelentős igény van a valós idejű információk ismeretére, a ma közösségi közlekedést használók körében. A város jelentős forgalmú megállóiban és átszállópontjain egységes tájékoztató rendszer bevezetése időszerű.
3.7 A helyzetelemzés legfontosabb megállapításai 12. táblázat: Szekszárd és környéke autóbusz közlekedésének SWOT elemzése Erősségek
Gyengeségek
•
Valamennyi települést feltáró hálózat
•
Településeken belüli gyakori megállókiosztás
•
Csúcsidőben jelentős kapacitások mozgatása
•
Megújult helyi és helyközi járműpark
•
Országos szinten is kiemelkedő helyi járműpark
•
Új városi autóbusz‐hálózat megvalósítása
•
Nem ütemes közlekedés a helyközi és a távolsági rendszerben
•
Csatlakozások esetlegessége (vasút – busz / busz – busz)
•
Tradíciókon alapuló járatszervezés
•
Utasközpontú gondolkodás kezdetlegessége
•
Kínálatiság hiánya
•
Nem hatékony fordaszervezés (Szekszárdon való több órás pihenők esetenként, jármű és vezetője elválaszthatatlansága)
•
Helyi és helyközi közlekedés díjszabás és megrendelés különbözősége
•
Hétvégi helyközi közlekedés visszaszorulása
•
Nem megfelelő járműméret alkalmazása egyes relációkban, ill. időszakokban
•
Megállók csak ritkán akadálymentesek
•
Járművön történő utastájékoztatás nem megfelelő
•
Forgalomirányítás még nem megfelelő a telematikai rendszerek hiánya, vagy funkciógyengesége miatt
•
Utazások adatai nem mérhetők jegyrendszer hiányosságai miatt
Lehetőségek
útvonal‐
és
a
Veszélyek
•
Autóbusz közlekedés tényleges szerepének újradefiniálása
•
Jelenlegi megrendelői és üzemeltetői (szolgáltatói) struktúrák konzerválódása
•
Járműméret‐ és fordaoptimalizálás
•
Szolgáltatások visszafejlesztése
•
Rugalmas közlekedés bevezetése bizonyos időszakokban és területeken
166
13. táblázat: A szekszárdi vasúti közlekedés SWOT‐elemzése Erősségek • • •
Gyengeségek
Vasúti infrastruktúra megléte, annak nem bezárása
•
Nem villamosított vonal a 46‐os és az 50‐es
•
infrastrukturális
Új menetrend során bevezetett InterRégió vonatnem 120 perces ütemes közlekedése
Közepesen leromlott állapotok (pálya)
•
pályasebesség
Járműoldali változások az orosz és a német motorvonatok alkalmazása révén
Jellemzően alacsony Szekszárdtól délre
•
Egyes megállóhelyek és állomások kedvezőtlen elhelyezkedése, vagy/és intermodalitás hiánya
•
Az 50‐es vasútvonallal csak Bátaszék felé van kapcsolat, hiányzik a pécsi irány
•
Eljutási idő versenyképtelensége az M6 átadása után különösen a főváros felé / felől
•
Meghirdetett menetrendhez képest tapasztalható eseti késések, amelyek miatt a budapesti csatlakozás hiúsulhat meg.
•
Napi egy közvetlen fővárosi járat
•
A kisebb állomásokon utastájékoztatás
•
Légkondicionált járművek megjelenése
•
Térségi kisforgalmú megállók rendszeren kívül helyezése
•
Szekszárd kedvezményes díjszabással (160 km helyett 120 km‐es) való elérhetősége a Keleti pályaudvar felől
Lehetőségek
hiányos
Veszélyek
•
Pályavasúti struktúra újraszervezése
•
•
Megrendelői struktúra újraszervezése
Az érintett vasútvonalak (46,50) bezárása, vagy a személyforgalom megszűntetése
•
Infrastruktúra állapot romlás és eljutási idő növekedés
•
Utasok további elpártolása
•
Újabb áremelések a vasúti szolgáltatások terén
•
Mai üzemeltetői struktúra fennmaradása
•
Romló menetrendi kínálat
•
Átszállási kényszerek és átszállási idők növekedése
•
Intermodalitás lehetőségeinek további romlása, koordinálatlanság a szolgáltatók között
regionalizálása,
•
Utastájékoztatás fejlesztése
•
Turisztikai és közlekedési kínálat, díjszabás szolgáltatások összehangolása
• • • •
Akadálymentesítés megállóhelyeken
az
állomásokon
és
Kerékpáros intermodalitáshoz szükséges állomásoldali fejlesztések megvalósítása Távolsági forgalom eljutási idejének további rövidítése Intermodalitás teljes körű fejlesztése (vasút‐ busz / vasút‐szgk / vasút‐kerékpár)
167
14. táblázat: A szekszárdi és térségi közúti közlekedés SWOT elemzése Erősségek
Gyengeségek
•
Tolna megye és Szekszárd gyors elérése az M6‐os autópálya átadását követően
•
Régi 6‐os út tehermentesülése
•
Szekszárdi tehermentesítő út megléte
•
Trombózisos nincsenek
•
A közutak relatíve megfelelő burkolati állapota
szűk
keresztmetszetek
•
M6‐os átadása előtti terhelt útszakaszok az 56‐os és a 6‐os utakon, beleértve a városi szakaszokat is
•
Fokozott balesetveszély a 6‐os úton
•
63‐as és 65‐ös utak települési átkelési szakaszai
Lehetőségek •
Veszélyek
A régi észak‐déli tengely átmenő forgalomtól való tehermentesíthetősége
•
Az M6 révén a tehermentesítő út forgalomcsökkenése
•
Szekszárd városmag forgalomminimalizálása
területének
•
Az egyéni közlekedés további térnyerése
•
Szekszárd turisztikai és egyéb vonzereje nem elégé hat a várost elkerülő M6‐os autópályán közlekedőkre
•
Levegőminőség térségében
romlása
a
közutak
15. táblázat: Szekszárd kerékpározással és gyaloglással kapcsolatos SWOT elemzése Erősségek • •
A városon belüli gyaloglás hagyományokkal rendelkezik
Gyengeségek jelentős • •
A városi kerékpározás számára bizonyos dedikált kerékpárutak és –sávok rendelkezésre állnak •
Szakaszos, nem egybefüggő kerékpáros hálózat A domborzati tényező, mint a kerékpározásban visszatartó erő Funkciószegény környezet a belvárosban, amely a hivatásforgalmon túli gyaloglás és kerékpározás hátráltatója
Lehetőségek
Veszélyek
•
A relatíve kis személygépjármű forgalom • lehetőséget biztosít a környezetbarát módok fejlődésére
A csökkenő belvárosi autóforgalom mellett sem javulnak a belvárosi gyalogos közlekedés feltételei
•
Közösségi kerékpárkölcsönző rendszer kialakítása
•
A csökkenő belvárosi autóforgalom mellett sem javulnak a belvárosi kerékpáros közlekedés feltételei
168
16. táblázat: Szekszárd parkolással kapcsolatos SWOT elemzése Erősségek
Gyengeségek
•
Az egész napi parkolások tekintetében • kapacitástartalék a jelenlegi fizető zónákban;
Parkolási igény megjelenése a tehermentesítő nyomvonalán;
•
Városon belüli jó közúti kapcsolatok relatíve • megfelelő burkolati állapottal;
P+R parkoló hiánya a vasútállomás és autóbusz pályaudvar környezetében;
•
Meglévő parkolási rendelet és fizető övezet;
•
•
Kialakult üzemeltetői, díjszedési rendszer;
Fokozott balesetveszély a nem megfelelően elválasztott közúti közlekedés és parkolás között;
•
Parkolási feszültségek jelenléte a díjfizető zóna határain;
Lehetőségek •
Veszélyek
A régi észak‐déli tengely átmenő forgalomtól • való tehermentesítése, a városmag területének • forgalom‐csillapítása;
•
A tehermentesítő út forgalomcsökkenése;
•
Mélygarázsok, parkolóházak építése;
Motorizáció (szgk/1000 fő) további növekedése; Az egyéni közlekedés további térnyerése, így a parkolási igény növekvése, a városmag további terheltsége;
•
•
P+R parkolók kijelölése;
Levegőminőség romlása a közutak térségében, további zajterhelés;
•
A rövid idejű parkolások időbeli korlátozása • (időkorlát bevezetése);
Parkolási feszültségek növekedése, további területi terjeszkedése;
•
A fizető zónába történő behajtó járművek differenciálása;
169
4
Alapelvek
A koncepció kialakítása során szükség van azon alapelvek megfogalmazására, amelyek meghatározzák a fejlesztési irányok, konkrét beavatkozások logikáját. Az egyes javaslatok, nem önmagukban megálló, ad hoc módon kiválasztott elemek, hanem a fejlesztés hosszú távú keretei közé, a városfejlesztés és a közlekedésfejlesztés fenntarthatóságra törekvő célrendszerébe kell illeszkedniük. Az alábbi alapelvek Szekszárd és térsége fenntartható közlekedésfejlesztésének megalapozását célozzák.
4.1 A városfejlesztés és a közlekedésfejlesztés összehangolása Szekszárd közlekedésfejlesztési feladatai messze túlmutatnak a szűken értelmezett mobilitási kérdések kezelésén. A közlekedési problémák rendezésének alkalmazott gyakorlata nem ritkán tüneti kezelések sorát jelenti, amelyek egy‐egy konkrét helyzetben lokális megoldást adhatnak, de nélkülözik a stratégiai gondolkodást. A közlekedésfejlesztés és a város‐, illetve területfejlesztés nem választható el egymástól. Olyan megoldások alkalmazására van szükség, amelyek együtt kezelik a város‐ és a közlekedésfejlesztést. Hosszú távú szempontok alapján a város fejlődésének érdekei, a város élhetőségének igénye kell, hogy alapot teremtsenek a közlekedési kérdések rendezéséhez. A tüneti kezelések, pontszerű beavatkozások akkor lehetnek előremutatóak, ha azok megfelelnek a térség hosszabb távú fejlesztési elképzeléseinek is. Jelen koncepció alapelvei között kiemelten fontos, hogy Szekszárd rendelkezzen egy olyan jövőképpel, amely meghatározza a saját fejlesztési forgatókönyvét, azt az arculatot, amelyet hosszú távon a város viselni kíván. Praktikusan ennek a víziónak a város fejlesztési és rendezési dokumentumain kell alapulnia, és létjogosultságát erősíti, ha a város közösségi szereplői részéről összhang van annak tartalmáról. A városfejlesztési alapokon nyugvó közlekedésfejlesztés akkor tekinthető sikeresnek, ha annak elemei egy globálisabb, stratégiájában az érintettek számára elfogadott rendszer részét képezik. Konszenzusos városfejlesztési alapok és városvízió adhatják meg az időtálló közlekedésfejlesztési elemek alapját.
170
103. ábra: A város madártávlatból (fotó: Ekés András)
A városvíziónak, a városi stratégiáknak megfelelően ismertnek és elfogadottnak kell lenniük, ismertségük alapja pedig a lakosság számára, vagy bármilyen külső használó (pl. Szekszárdra látogató) számára a hiteles és eredményes marketing. A városoknak – így Szekszárdnak is – önmagukat kell pozícionálni, a városok, ill. térségek közötti versenyben a leginkább megfelelő helyet megtalálni, annak megszerzéséért folyamatosan küzdeni. Szekszárdnak egyfelől saját lakosai számára kell kitűznie azokat a fenntartható városfejlesztési irányokat, amelyek lakói elégedettségére szolgálnak az élhetőség és a versenyképesség terén, másfelől a külső szereplők számára is vonzóvá, változatossá és dinamikussá kell válnia. Számos elképzelés lehet életképes a városfejlesztésben, azonban külön kell választani a rövidtávú és a hosszabb ívű megoldásokat, de előbbieket is utóbbiak koncepcionális ismeretében célszerű alkalmazni. A közlekedésfejlesztésben a napi problémák jobban előtérbe kerülnek, mint a városfejlesztés széles vertikumában, éppen ezért a beavatkozások is elméletileg könnyebben véghezvihetőek, eredményük látványosabb. A közlekedési beavatkozások azonban könnyen a városfejlesztés nehezen definiálható, hosszú távú érdekei ellenében mehetnek, amennyiben ez utóbbiakról a konszenzus nem megfelelő, vagy nincs is meg. Szekszárd esetében fontos, hogy az egyre bővülő közúti kínálat (M9, majd M6 megjelenése) előnyeit megfelelően kamatoztassa a város, a hátrányait pedig lehetőleg minimalizálja. A város gondolkodásában meg kell jelenjen, hogy az autópálya megjelenésével a jelenlegi közlekedési állapot nem fog megmaradni. Ha a város kivár az autópálya átadása után az esetleges forgalmi módosításokkal, sőt, koncepcionálisan sem kerül napirendre a várható hatások kezelése, akkor a kapacitások bővülése révén a városon átmenő, vagy a várost érintő közúti forgalom kiváló lehetőségeket kap a szabad áramlásra, ami számos negatív hatással járhat. Szekszárd városfejlesztési víziójának kell definiálnia az autópálya utáni helyzetet, meg kell mondania, hogy milyen lesz a városarculat a remélhetően fellélegző, mai
171
észak‐déli tengelyek (Rákóczi u. – Széchenyi u. – Béri B. Á. u., ill. a tehermentesítő út) mentén. Ennek a jövőképnek nem kell egzakt, kiviteli tervi szintig eljuttatott tervekben testet öltenie már ma is, de stratégiai szinten elengedhetetlen az összvárosi érdekeket képviselő elképzelés jelenléte.
104. ábra: Átmenőforgalom a Tehermentesítőn az M6 átadása után. Újra kell rajzolni Szekszárd közlekedési problématérképét (fotó: Ekés András)
A városfejlesztés és a közlekedésfejlesztés összhangjaként olyan funkció képzelhető el Szekszárd fejlődésével kapcsolatban, amely a periferikus elhelyezkedést a térségi, nagytérségi elérhetőség (M6) javulása révén kamatoztatja, a belső elérhetőség és az átjárhatóság feltételeit pedig az előbbi hatására az élhetőség fokozása irányában mozdítja el. Azaz, egyfelől dinamizálja saját pozícióját (gazdasági környezet feltételeinek javítása) a jobb elérhetőség révén, másfelől a belső élhetőségét a lakosság és az egyéb használók (pl. turisták) számára erősíti. Ez utóbbi pedig csak úgy képzelhető el hosszú távon, ha a városi funkciók megfelelő elérhetősége mellett a belső dinamika erősödik, az agóra funkciók bővülnek, a városi lét vonzereje a lakosok számára is érezhetően bővül. A városbelső hosszú távú jövőképében olyan közlekedési megoldások javasolhatók, amelyek a bővülő észak‐déli kapacitásokat forgalmi áteresztőképesség terén ellensúlyozzák, a környezetbarát közlekedési módok (pl. kerékpár, gyalogos közlekedés), valamint a közösségi közlekedés térnyerése, és felületigényük kielégítése mellett. Meg kell határozni, hogy bizonyos közlekedés tengelyek milyen jellegű forgalom számára álljanak nyitva. Alapelv, hogy valamennyi közlekedési igény típus kielégíthető legyen, de kerülendő, hogy a hálózati adottságoknak és szerepeknek nem megfelelő, vagy indokolatlan igénybe vétel nehezedjen bizonyos hálózati elemekre. Ezt pedig következetes és előre gondolkodó szabályozási és marketing tevékenységekkel, a város szakmai és szakmapolitikai egyetértésével el lehet érni.
172
Napjaink Európájában a városok arra törekednek, hogy minimalizálják a közúti forgalom azon részét, amelynek nincs keresnivalója a városban, maximalizálják a környezetbarát közlekedési módok elterjedését, azok ismertségét és használhatóságát. A nem városi eredetű, vagy célú, de a várost használó közúti forgalom helyben tartása nem előremutató, különösen akkor, ha alternatív lehetőségek állnak rendelkezésre. A helyi forgalmi igények közúti kielégítése azonban szükséges, de csak oly módon, hogy az élhetőség feltételei ne romoljanak (különösen a városmag térségében), a környezetbarát közlekedési módok pedig előtérbe kerüljenek infrastruktúra kiépítettség és a szolgáltatások terén is (beleértve azok finanszírozottságát). Szekszárd város számára a közlekedési beavatkozások fejlesztési iránya az alábbi módon javasolt: a meglévő mobilitási igények kielégítésben előremutató gondolkodásra van szükség, amely az infrastruktúra adta lehetőségek ésszerűbb kihasználásával, a szolgáltatások és igénybe vehető közlekedési kínálat bővítésével a kínálatiság irányába mozdítja a város környezetbarát módokat előnyben részesítő közlekedését. Alapelv kell, hogy legyen tehát a város‐ és közlekedésfejlesztés összhangja, a városfejlesztési jövőképből levezetett közlekedési arculat kialakítása, amely pedig konkrét megvalósításában az élhetőség fokozása irányában mozdítja Szekszárd városi arculatát és mobilitását.
105. ábra: A gyalogos tengely vége az autóbusz‐állomásnál (fotó: Ekés András)
173
4.2 Térségi, integrált szemlélet Szekszárd, mint Tolna megye székhelye a közlekedési kérdések és fejlesztési elképzelések terén nem önmagában, hanem vonzáskörzetével együtt értelmezendő. Korábbiakban lehatárolásra került az a terület, amelyben az ingázási folyamatok jelentős része zajlik. A fejlesztések megfogalmazása során alapelvnek tekintendő, hogy a városhatár adminisztratív korlátot jelent ugyan, de a mobilitási folyamatokban nem jelent választóvonalat. Ennek megfelelően olyan megoldásokra van szükség, amelyek hosszú távon a helyi és a helyközi (térségi) közlekedési igényeket egységes elvek és szolgáltatási logika alapján elégítik ki. A mai szabályozási rendszerben a helyi és a helyközi közlekedés megrendelői szintje eltér (helyit az önkormányzat, helyközit a szakminisztérium rendeli meg), eltérőek a tarifaképzés alapjai. E rendszerek integrálására van szükség, amelyek a kínálat bővítésével, a tarifaközösség megalapozásával, a közlekedési szövetségi modell alkalmazásával – megfelelő finanszírozottság és kontroll mellett – a térségi közlekedés és a helyi rendszerek egészséges együttélését és együttműködését szolgálják.
106. ábra. Tolna, Szent István tér. A térség integrált közlekedési fejlesztései a szekszárdi agglomerációban is meg kell jelenjenek (fotó: Ekés András)
Alapelv tehát, hogy az évtizedes szokásoknak megfelelő, ma még eltérő megrendelői, díjstruktúrájú és finanszírozási modell alapján üzemeltetett közlekedési rendszerek egységessége jelenjen meg, amelyek középpontjában a térségi szemlélet áll.
174
4.3 Utasközpontúság, a tervezhető mobilitás és az információhoz való hozzáférés erősítése Olyan közlekedési megoldásokra van szükség, amelyek a megrendelői szint regionalizálása és erősítése mellett a szolgáltatások kínálati bővítését és utasközpontú gondolkodását helyezik előtérbe. Szekszárd helyi és különösen helyközi közlekedési kínálatára is jellemző, hogy a szolgáltatások igénybe vételének tervezése vagy a napi használatból adódó megszokásból eredő ismereteken, vagy komoly előkészületen alapul. Az utas, a használó számára Szekszárd környékén (hasonlóan az ország vidéki térségeihez) a helyközi közlekedés jellemzően nem ütemes, nem kínál rendszeres, jól megjegyezhető eljutási lehetőségeket. Azaz, a használó el kell fogadja az adott vonalra jellemző kínálatot, annak menetrendi hektikusságát, potenciális korai üzemzárását. A közösségi közlekedési szolgáltatás nem karitatív tevékenység. Ugyanakkor, a finanszírozási környezettől függetlenül arra kell törekedni, hogy a szolgáltatások központjában ne az üzemeltetői érdekek, hanem az utas érdekei és a kínálat megfelelősége álljanak. Minden üzemeltetői szempontot ezen érdekek mögé kell sorolni, hiszen csak olyan szolgáltatások állják meg helyüket a közlekedési módok versenyében, amelyek az utas számára ösztönzik a használatot, nem pedig korlátozzák a szabad mobilitás iránti igényei kielégítésében. Fontos, hogy az utazások teljes vertikumára (előkészületek, lebonyolítás‐utazás, kapcsolódó szolgáltatások igénybe vétele) a tervezhetőség és funkcióbőség legyen jellemző. Azaz, álljanak rendelkezésre mindazok a közlekedést segítő információs rendszerek, korszerű díjfizetési megoldások, amelyek az utas számára a tervezhetőséget és minőségi garanciát, a szolgáltató számára a mérhetőséget és pontosabb üzemvitelt segítik elő. Alapelvként tehát megfogalmazható, hogy az utas érdekeinek és igényeinek szem előtt tartása a közlekedési szolgáltatások tervezésének elsődleges szempontja kell legyen. Ennek erősítésében a helyi (térségi) érdekeket megfelelően képviselő, a finanszírozást regionális szinten biztosító szervezeti modell lehet eredményes.
4.4 Összközlekedési szemlélet (mobilitási módok összehangolását és módváltást segítő szemlélet) Szekszárdon és térségében a mobilitás közösségi módjainak erősítése érdekében nem kizárólag a megrendelői és szolgáltatói összhangra, a szövetségi tarifa‐ és szolgáltatás‐ harmonizációra van szükség, hanem fontos, hogy a közlekedési rendszerek egymást erősítő, illetve egymást kiegészítő funkciói is megjelenjenek. Azaz, ki kell alakítani azt, a térségre specifikus közlekedési modellt, amelyben minden közlekedési mód az elvárható feladatának leginkább megfelelően működik, figyelembe véve a fenntarthatóság és a környezetvédelem szempontjait. A különböző közlekedési módok (egyéni közlekedés, közösségi közlekedés, egyéb, környezetbarát módok, pl. gyaloglás, kerékpár) esetén cél, hogy igényelt felületeiben, infrastruktúrájában egymás mellett együtt élve, egymással szinergikus kapcsolatban álljanak, minimalizálva az eltérő funkciókból és használatokból eredő konfliktusokat.
175
Szekszárd közlekedésében a módváltás nem a klasszikus, kötöttpályás szolgáltatásra rászervező közlekedési munkamegosztást jelentheti elsősorban (kivéve az állomás térségét), ugyanakkor középtávon kialakítható a P+R rendszer, amely összhangban a városi parkoláspolitikával (a városmag védelmét szolgáló tarifális parkolás rendszerével), valamint a kínálati közösségi közlekedéssel, optimális módváltási lehetőségeket tud kínálni. Szekszárd esetében a kötöttpályás rendszerekre alapozott kiegészítő, autóbuszos közösségi közlekedési hierarchia nem megvalósítható. Ennek magyarázata a vasút másodlagos szerepéből, a csomóponti funkció hiányából adódik. A vasút és az autóbuszos közlekedés együtt, egymást kiegészítve kell szolgálják a regionális és az interregionális közösségi közlekedést, amely rendszerek között, valamint a helyi szolgáltatásokra minőségi átszállási kapcsolatok alakíthatók ki.
107. ábra: Nem veszélytelen és szabálytalan átjutási mód a vasútállomásról az autóbusz‐állomásra. A jobb intermodalitáshoz a közlekedésbiztonság erősítése is nélkülözhetetlen lenne (fotó: Ekés András)
A város és térsége fejlesztésében, stratégiai szinten olyan jövőképet kell megfogalmazni, amelyben az egyes közlekedési módok nem egymás ellenségei, hanem kiegészítői. Szekszárd részéről is alapelvnek kell tekinteni, hogy a közlekedés európai mércével mérve is fenntartható, környezetbarát módjainak erősítését elfogadja, a preferenciák kialakításában pedig olyan logikát követ, amely az egyes módok összehangolására, a módváltás lehetőségének megteremtésére, a lágy módok felületigényének kielégítésére törekszik.
176
4.5 Környezetbarát közlekedési módok (gyaloglás, kerékpározás) Elsődleges szempont a közlekedés és a környezetvédelem összhangjának megteremtése. A környezettudatosság, a fenntarthatóság iránti elkötelezettség nem kötelező megfelelés napjaink hangzatos eszméinek, hanem alapvető magatartásforma kell legyen az egyéni megközelítéstől a közösségi szintekig. Elvárható, hogy a közlekedési módok sorában a környezetbarát rendszerek és megoldások, az optimalizált járműhasználat preferálása előnyt jelentsenek. Amellett, hogy az egyes módok egészséges együttélésére kell törekedni, a prioritások meghatározásában a környezettudatosság közlekedésben való megjelenítése elsődleges és példaértékű. A gyalogos közlekedés feltételeinek erősítése, a kerékpáros lehetőségek fizikai oldali (biztonságos kerékpáros útinfrastruktúra) és szolgáltatás oldali (tárolók, módváltó pontokon kölcsönző rendszer) kielégítése a következő évek feladatai között kell szerepeljenek. A környezetbarát megoldások közé tartozik a közösségi közlekedés minőségi fejlesztése (korszerű jármű, utasbarát szolgáltatás, kínálatbővítés), valamint olyan megoldások ösztönzése, amelyek az egyéni közlekedés használatának optimalizálását szolgálják (pl. módváltás, közös járműhasználat ‐ car‐sharing).
108. ábra: Kerékpáros a Keselyűsi út elején. Környezetbarátság (fotó: Ekés András)
Alapelv, hogy a fejlesztések megfogalmazása során a környezetbarát módok kielégítésének igénye mind területi, mind hálózati és funkcionális értelemben előnyt élvezzen, melynek a hosszú távú, környezettudatos gondolkodás részét kell képeznie..
177
5
Célrendszer
Jelen fejezetben kerülnek bemutatásra azon stratégai jelentőségű dokumentumok, amelyek helyi (mikro) és térségi (makro) szinten határozzák meg Szekszárd és térsége közösségi közlekedésfejlesztésének irányvonalait. A fejezet ismerteti továbbá az Európai Unió városi közlekedéssel kapcsolatos, zöld könyvének33 és a rá épülő, valamint azon túlmutató városi mobilitás cselekvési tervének34 a közösségi közlekedésre vonatkozó, jelen koncepció szempontjából releváns megállapításait, melyek nemzetközi szinten tűzik ki célul a fenntartható városi közlekedés megteremtésének igényét.
5.1 Stratégiai illeszkedés 5.1.1 A mobilitási célok megjelenése a városfejlesztés régiós, térségi és helyi dokumentumaiban 5.1.1.1 Dél‐dunántúli operatív program 2007‐2013 A Dél‐dunántúli régió gazdasági, környezeti és társadalmi szempontú, hosszú távon fenntartható fejlődésének horizontális aspektusai között szerepel a közlekedésfejlesztés igénye: „A közlekedés fejlesztésénél előnyben kell részesíteni a közösségi közlekedés szolgáltatási színvonalát javító fejlesztéseket. Ezzel biztosítható a gépjárművel nem rendelkezők esélyegyenlősége. Bár a regionális közúthálózat fejlesztése önmagában nem járul hozzá a környezet megóvásához, az új útszakaszok megépítése összességében az úthosszak rövidülését eredményezi, aminek következtében a fejlesztések környezetterhelési szempontból is előnyösnek bizonyulnak. Fontos az élhető városi környezet megteremtéséhez, hogy az egyéni gépjármű közlekedéssel szemben előnyt élvezzenek a közforgalmú közlekedés járművei, hiszen ennek a közlekedési módnak mind gazdasági hatékonysága, mind fajlagos környezetterhelése jóval kedvezőbb. A közösségi közlekedés feltételeit javító infrastrukturális fejlesztéseket az akadálymentesítés szempontjait figyelembe véve kell megvalósítani”. A DDOP 5. prioritás tengelyének egyik eleme az elérhetőség javítása, mely magában foglalja a következő célkitűzéseket: • A régió belső vonzáscentrumainak (mikro‐ és kistérségi központok, nagyvárosok) elérhetőségének javítása, • Az egyéni gépjármű‐közlekedés térhódításának lassítása a közforgalmú közlekedéssel szemben.
33
Zöld könyv ‐ A városi mobilitás új kultúrája felé COM(2007) 551, 2007
34
A városi mobilitás cselekvési terve COM(2009) 490, 2009
178
A regionális közlekedés színvonalának fejlesztése egyrészt a térségi közlekedési infrastruktúra fejlesztésével, másrészt „az egyéni közlekedés térnyerésének lassítása érdekében a közösségi közlekedési rendszer fejlesztésével, egy összehangolt menetrend szerint, egységes/közös tarifarendszerrel működő új, utasbarát közforgalmú közlekedési modell megteremtésével” érhető el. A DDOP továbbá megfogalmazza annak szükségességét, hogy a fenntartható mobilitás elérése, a környezeti állapot megőrzése és az esélyegyenlőség biztosítása érdekében a közösségi közlekedés fejlesztésének prioritást kell biztosítani, továbbá támogatni kell az alternatív, ún. lágy közlekedési módok, a kerékpáros és gyalogos közlekedés fejlesztését. A prioritás tengely célkitűzéseit a következő művelettípusok valósítják meg, melyek egyben illeszkednek jelen koncepció céljaihoz is: • Összehangolt térségi közforgalmú közlekedési rendszer kialakítása „Közép távon fel kell készülni a térségi közösségi közlekedési rendszer regionalizálására, régiós közlekedési rendszer felállítására és működtetésére. Cél a személyszállítási közszolgáltatás színvonalának javítása,[…] ami a vasúti és az autóbuszközlekedés (egyéb közlekedési formákkal és a lakosság igényeivel) összehangolt működtetését és fejlesztését jelenti. Szükséges a szolgáltatások megrendelése feladatkör decentralizálása, a helyközi közlekedés esetén a regionális megrendelői szint létrehozása, amely az önkormányzatok társulásaiból állna. A regionális közlekedési rendszer felállításának előkészítését támogatni kell a projektek generálása útján. A közösségi közlekedés intézményrendszerének modernizálása előtt is szükséges a közösségi közlekedés infrastrukturális feltételeit javítani. Elsősorban a különböző közlekedési módok közötti átszállást megkönnyítő intermodális csomópontok fejlesztését kell ösztönözni a kistérségi központokban. […]A közösségi közlekedés versenyképességét javítandó, szükséges az utasforgalmi létesítmények fejlesztése, utasvárók, peronok építése, a közlekedési csomópontok megközelíthetőségének fejlesztése. Az átszállások számának és a várakozás időtartalma érdekében létre kell hozni egy egységes regionális menetrendi adatbázist, amely lehetőséget ad a járatok optimalizálására. További informatikai fejlesztésekkel javítani kell az utastájékoztatás színvonalát, valós idejű információkkal kell ellátni az utasokat.” • Városi agglomerációs közösségi közlekedési rendszer fejlesztése „Az összehangolt közösségi közlekedési rendszeren belül külön említést érdemel a városi közlekedés. Ennek részeként Pécs, Kaposvár és Szekszárd esetében ösztönözni kell az összehangolt agglomerációs közlekedési rendszer kiépítését. Az agglomerációs és térségi közlekedési rendszerek előkészítését projektgenerálás útján kell támogatni. A régió nagyvárosaiban elő kell segíteni az intermodális csomópontok fejlesztését, valamint a közösségi közlekedés feltételeit javító egyéb tervezési munkák és beruházások megvalósulását.
179
„... gyalogos közlekedés feltételei javuljanak, a városi terek közösségi funkciói erősödjenek. Intelligens forgalomirányító eszközök telepítésével optimalizálni kell a közösségi közlekedési rendszert, javítani kell az utasforgalmi és utastájékoztatási létesítményeket, meg kell teremteni a tarifaközösség bevezetésének technikai feltételeit.” • A hivatásforgalmú kerékpáros közlekedés feltételeinek megteremtése A lágy közlekedési módok közül a kerékpáros közlekedés elterjedésének támogatását fogalmazza meg a DDOP: „Szükséges a mindennapi munkába járást lehetővé tévő hivatásforgalmú kerékpáros közlekedés infrastruktúrájának megteremtése, amely jelentősen javíthat a települések elzártságának feloldásán. A közforgalmú közlekedéssel összehangolva és a városi közlekedésben a kerékpárt előnyben részesítve, az egyéni gépjármű‐közlekedés térhódítása mérsékelhető. Ennek érdekében szükséges a kerékpáros közlekedéshez kapcsolódó létesítmények kiépítése (biztonságos és fedett tárolók a közintézményeknél, kereskedelmi objektumoknál, vasúti és autóbusz pályaudvaroknál, a közlekedés gerinchálózati megállóinál), továbbá a településektől távolabb eső vasútállomások bekapcsolása a kerékpárhálózatba. Különösen az elővárosi közlekedési rendszerben a kerékpáros infrastruktúra kiépítésével kell erősíteni a kerékpáros közlekedés ráhordó jellegét. 5.1.1.2 Dél‐dunántúli régió térségi közszolgáltatások stratégiai fejlesztési program‐ Közlekedés [2006] (A program meghatározza a régió közlekedésfejlesztésének átfogó stratégiai céljait és annak eszközrendszerét. Továbbá az egyes közlekedési prioritásokhoz tartozó intézkedéseket. A régió stratégiai céljai a közlekedésfejlesztés területén: I.
A régió külső közlekedési kapcsolatainak fejlesztése
II.
A régió belső közlekedési kapcsolatainak fejlesztése
III.
A különböző közlekedési módok közötti munkamegosztás javítása
Jelen koncepció fókuszpontjában főként a II. és III. célkitűzések állnak. A Dél‐dunántúli régió közlekedésfejlesztésének prioritásai közül a következőkkel mutatkozik szerves kapcsolat jelen koncepció szempontjából: 1. Versenyképes közforgalmú közlekedési rendszer kialakítása 2. Az intermodalitás feltételrendszereinek megteremtése 3. A közlekedés okozta környezeti ártalmak minimalizálása A stratégiai célokat és közlekedési prioritásokat tekintve a legszorosabb összefüggés abban mutatkozik, hogy a régió belső közlekedési kapcsolatainak fejlesztéséhez legnagyobb
180
mértékben a közösségi közlekedés fejlesztése járul hozzá, mely jelen esetben Szekszárd és mobilitási vonzáskörzetének közösségi közlekedésfejlesztését, a megyeszékhely biztos megközelíthetőségének javítását, illetve a megyeszékhelyen belüli fenntartható városi mobilitás biztosítását jelenti. Az intermodalitás feltételeinek megteremetésével, valamint a környezetkímélő(bb) közlekedési szokások térnyerésével a különböző közlekedési módok optimális kombinálása válik lehetővé, amely főként a közösségi motorizált és egyéni, nem motorizált módok irányába történő elmozdulást célozza meg. A közlekedési prioritásokhoz tartozó legfontosabb intézkedések a régió, így Szekszárd és térségének közlekedési fejlesztésében a következők: 1. Versenyképes közforgalmú közlekedési rendszer kialakítása 1.1.
Összehangolt térségi közforgalmú közlekedési rendszer kialakítása
„Az egyéni közlekedés versenyképes közösségi alternatívájának megteremtése, a modal‐split mutató egyéni közlekedés felé tolódásának megállítása. Személyszállítási közszolgáltatás színvonalának javítása. A közlekedés kínálat/mint szolgáltatás/ színvonalának javítása.” 1.2. „A közforgalmú közlekedésben a járatok gyakoriságának, menetrendi pontosságának növelése. Az utazások menetidejének csökkentése, különös tekintettel a nagyobb távolságú utazásokra. A városi és elővárosi közlekedésben az ütemes menetrend bevezetése.” 1.3.
Intelligens közlekedési rendszerek (ITS) bevezetése
„A közlekedésben az intelligens eszközök alkalmazása világszerte slágertémának számít, természetesen nem véletlenül, mivel a sok helyen kimerült közlekedési kapacitások és megoldhatatlan biztonsági problémák újszerű, nem építéses megoldásokat követelnek a tervezőktől. A tömegközlekedés területén a korszerű utastájékoztatás és a chipkártyás menetjegy, a közúti közlekedésben pedig a parkolási információs rendszer és az egyéb irányító és tájékoztató rendszerek megvalósítása tartozhat ide.” 2. Az intermodalitás feltételrendszereinek megteremtése 2.1.
Intermodális csomópontok építése
„A fenntartható közlekedési rendszer elengedhetetlen feltétele az intermodalitás /multimodalitás megvalósítása. Mind az áruszállításban, mind a személyszállításban magas prioritást kell kapnia az egyes közlekedési alágazatok munkamegosztásának. A rendszerek összehangolásával meg kell keresni az ideális ‐ vagy ahhoz közeli ‐ állapotot, a rendszer optimumot. A személyszállításban nagy intermodális csomópontok létrehozására csak ott nyílik lehetőség, ahol a vasúti és közúti infrastruktúra is erős, valamint az igények volumene is számottevő. Valószínűsíthetően csak a három megyei jogú város környezetében jelölhető ki ilyen célterület. Kisebb átszálló‐, eszközváltó csomópontok („interchanges”) létesítése –
181
legyen az csupán egy kisebb autóbusz pályaudvarhoz, vasútállomáshoz kapcsolódó P+R rendszerű parkoló, vagy fedett kerékpártároló – azonban számos helyen realitás lehet, bár ez inkább a régió belső közlekedési kapcsolatainak javítást szolgálja.” 3. A közlekedés okozta környezeti ártalmak minimalizálása 3.1.
Kerékpáros közlekedés feltételeinek megteremtése
A kerékpáros közlekedésnek nemcsak turisztikai, hanem hivatásforgalmi hatása van. „Jelentősen javíthat a települések elzártságának feloldásán, a kistérségi kapcsolatokon. A hivatás‐ és iskolai forgalom esetén is nagyobb teret hódíthat. A megfelelően kiépített kerékpárutak és a kapcsolódó infrastruktúra megjelenésével egy környezetkímélőbb közlekedési mód jelenhetne meg az egyéni közlekedéssel szemben. A közforgalmú közlekedéssel összehangolva, és a városi közlekedésben előnyben részesítve az egyéni gépjármű‐közlekedés térhódítása megállítható. Ezzel csökkenhet a légszennyezés, javulhat a környezet állapota, kialakulhat az élhető város, mely a régió motorjait jelentő nagyvárosok dinamikus fejlődésének alappillére. Egy az egyéni gépjármű‐közlekedéssel szemben versenyképes közlekedési rendszer elérése érdekében viszont magas színvonalú létesítményeket kell építeni. Zárható és biztonságos kerékpártárolókra lenne szükség Pécsen, Kaposváron és Szekszárdon, közintézményeknél, kereskedelmi objektumoknál vasúti és autóbusz pályaudvaroknál, a városi közforgalmú közlekedés gerinchálózati megállóinál (interchanges = eszközváltó csomópontok), intermodális csomópontoknál. A kisebb települések elzártságán javíthatna a településtől távol eső – néha több kilométerre található – vasútállomás elérésében. A kerékpáros infrastruktúrakiépülésével a kerékpáros közlekedésnek ráhordó jellege lehet az elővárosi közlekedési rendszerben is.” 3.2.
A biztonságos gyalogosközlekedés feltételeinek megteremtése
„A gyalogosközlekedés feltételeinek javítása, biztonságosabbá tétele is fontos intézkedés lehet az egyéni gépjárműforgalom térnyerésének megállításáért folytatott küzdelemben.” A fenntarthatóság jegyében a környezeti ártalmak csökkentéséhez járul hozzá ez az intézkedés. „Mind belterületen, mind külterületen gyakran nehézkes az autóbusz‐megállóhelyek megközelíthetősége (nincs gyalogjárda). Ezek kiépítésével egyrészt vonzóbbá tehető a gyalogos közlekedés és ezáltal közvetetten a közforgalmú közlekedés is, másrészt fokozza a közlekedés biztonságot azáltal, hogy a fokozottan balesetveszélyes szituációkat megszünteti.” 5.1.1.3 Szekszárd Megyei jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) [2007] ‐ IV. Stratégiai fejezet ‐ Közlekedésfejlesztés A város Integrált Városfejlesztési Stratégiájának stratégiai fejezete fogalmazza meg azokat a hosszú távú átfogó (versenyképes, élhető város építése, település megtartó erejének, a lakók
182
minőségi élet feltételeinek megerősítése) és azt szolgáló tematikus, specifikus (gazdasági versenyképesség, hosszú távú fejlesztés megteremtése, a város központi szerepének megerősítése) célokat, amelyek hozzájárulnak Szekszárd jövőképének megvalósításához. Ezen célok között szerepelnek többek között a környezeti tényezők fejlesztésére irányuló intézkedések, melyek a városkép alakulását integráltan befolyásolják, akár a városon belüli közterületekhez köthető közlekedési kapcsolatok, pontok rendezése útján, pl. sétáló övezetek kialakításával. Szekszárd város jövőbeni víziójának továbbá a részét képezi a fejlett, biztonságos helyi tömegközlekedés jelenléte is, mint önmagában is elérendő célkitűzés, melyhez a tömegközlekedés utas‐központú szervezésére van szükség. Jelen koncepció célrendszere szervese illeszkedik az IVS‐ben szereplő beavatkozási területhez, a város közlekedésfejlesztési célokhoz, miszerint a fejlesztés alapelvét képezi, hogy a városi mobilitást oly módon kell megszervezni, hogy az lehetővé tegye a különböző közlekedési módok egymás mellett történő létezését és az élhető város fenntartását. A városi mobilitás alakítása során a fejlesztéseknek arra kell irányulniuk, hogy a közösségi, kerékpáros, és gyalogos közlekedés az egyéni közlekedéssel szemben ne szenvedjenek versenyhátrányt. Továbbá megfogalmazza az élhetőség érdekében történő forgalomcsillapítás igényét: „Szükség szerint, bizonyos helyeken viszont korlátozni kell az erős forgalmat, még akkor is, ha áruszállításról van szó. Ezzel összefüggésben át kell gondolni és pontosan meg kell tervezni az esetleges újításokat az utcahasználatban: ilyen lehet például az időszakonként és helyenként váltakozó használat; a kizárólagos gyalogos‐használat a nap bizonyos részében; heti vagy éves szinten különböző órák, napok és periódusok kijelölése a különböző közlekedési formák számára. Ennek keretében kerékpárutakat, gondosan megtervezett sétáló zónákat, Szekszárd központján kívül pedig parkolási lehetőséget kell létesíteni, amelyekhez sűrű, olcsó, biztonságos és megbízható tömegközlekedés csatlakozik a városközpont irányában.” Jelen koncepció szempontjából releváns közösségi közlekedésfejlesztési célok és intézkedések: „A fejlesztések legfontosabb feladata a belváros forgalmi terhelésének, zsúfoltságának mérséklése, a város elérhetőségének valamint a parkolási helyzetének javítása. A település közlekedési úthálózatának korszerűsítése, a településen átmenő forgalom csökkentése, a helyi tömegközlekedés fejlesztése.” „A város további célja, hogy növekedjen a környezetbarát kerékpáros közlekedés aránya Szekszárdon, ezért fontosnak tartja a kerékpárút‐hálózat fejlesztését, bővítését. Ennek eredményeként cél, hogy rövid időn belül két keréken, biztonságosan lehessen eljutni a város déli kapujától az északiig, illetve a szabadidős kerékpározás feltételeit megteremtve egészen a palánki hídig.” Valamint a „…munkába járást megkönnyítő, arra környezetkímélő alternatívát kínáló kerékpáros közlekedés további fejlesztését is tervezi az önkormányzat. Az 183
első ütemben a meglévő hálózat folytatásaként bekapcsolásra kerül a város kereskedelmi, banki, ügyintézési, igazgatási, oktatási funkciót ellátó központja, továbbá a busz‐ és vasútállomás, valamint a város nagyobb foglalkoztató cégeit tömörítő iparterület a Keselyősi út mentén egészen az Őcsényi út csatlakozásáig.” Közlekedésbiztonság fejlesztés tekintetében a következő intézkedéseket tűzte ki célul a város stratégai dokumentumában: „A város közlekedésbiztonságát javító intézkedésekre az egyre szaporodó, igen gyakran személyi sérüléssel járó balesetek miatt feltétlenül szükség van. Ezek egyike az előző pontban vázolt kerékpárút‐hálózat fejlesztése, amellyel a ma még zömmel a közutakon bonyolódó kerékpáros közlekedést tehetnénk biztonságosabbá. A biztonságot is javító intézkedés volt a belváros közlekedési rendjének visszaállítása négy sávra. Mind a közlekedők, mind a rendőrség részéről érkezett jelzések alapján a parkolósáv direkt és indirekt módon is baleseti forrást jelentett, ráadásul nem oldotta meg a (bel)város parkolási gondjait. „Tömegközlekedés tekintetében a járatok összehangolásához szükséges és javasolt a meglévő buszpályaudvaron kívül egy kisebb léptékű pályaudvar (decentrum) létesítése a Csatári körforgalom környékén.” ‐ Ez a fejlesztés a Tesco áruház előtt megvalósult. Parkolóhelyek számának bővítésével kapcsolatos városi törekvések: „Szekszárd évről évre egyre nehezebben birkózik meg a növekvő számú gépjárműpark befogadásával. A parkolás – különösen a belvárosi övezetben – mostanára mindennapos gondot jelent. Ezen enyhíthet a Prométheusz‐park, illetve a Piactér alá tervezett mélyparkolók megépítése. Előbbi, már tervezési fázisba lépett projekt megvalósulásával több, mint kétszáz gépjármű elhelyezésére nyílik lehetőség, ráadásul a 160 lakásos és a Babits Mihály Művelődési Ház közötti területet is megújulva, megszépülve „kaphatják vissza” a szekszárdiak. Bezerédj tömb alatt kialakítandó mélygarázs ugyancsak a parkolóhelyek számának növelését eredményezi.”‐ Az IVS ezen irányú törekvésénél jelen koncepció városi mobilitási elveihez igazodva, elsősorban az optimális parkolási rendszer és ‐szabályozás kialakítására kell törekedni. Végül a helyi tömegközlekedés tekintetében meghatározott célok: „Napjaink megváltozott utazási szokásaihoz igazodva szükséges a helyi tömegközlekedés felülvizsgálata. A buszforgalom (át)szervezésekor éppúgy fontos a kihasználtság, mint a munkába járók igényeinek megfelelő útvonalak és menetrend kialakítása. Az egyes változatok költségvetési kihatásának vizsgálatához pontos gazdasági, hatékonysági számítások elvégzése és egy teljes napi menetrend megtervezése szükséges, melyhez szakirányú tervezőt kell bevonni a szolgáltató Gemenc Volán Zrt. közreműködésével. A
184
tömegközlekedés új menetrendje bevezetésre került, további cél a tömegközlekedés minőségi fejlesztése.” 5.1.2 Illeszkedés egyéb Európai Uniós koncepciókhoz 5.1.2.1 Zöld könyv ‐ A városi mobilitás új kultúrája felé [2006] Az Európai Bizottság 2007‐ben elfogadta a fenntartható városi közlekedés megvalósítását célzó zöld könyvet, mely újragondolja a városi mobilitás témakörét. A fenntartható városi közlekedéspolitika részét kell képeznie a különböző közlekedési módok optimalizálása, azaz a közösségi (Szekszárd MJV esetében a vonat, autóbusz) a közcélú (taxi, igény szerinti), valamint az egyéni közlekedési módok (személyautó, motorkerékpár, kerékpár, gyaloglás) kombinálási lehetőségének megszervezése. A zöld könyv továbbá a következőket fogalmazza meg a nem motorizált közlekedési módokra vonatkozó közeledéspolitika tekintetében: „A gyaloglás és a kerékpározás vonzóbbá tétele és biztonságának fokozása érdekében a helyi és regionális hatóságoknak gondoskodniuk kell arról, hogy ezek a közlekedési módok teljes körűen beépüljenek a városi mobilitással kapcsolatos politikák fejlesztésébe és nyomon követésébe. Nagyobb figyelmet kell szentelni a megfelelő infrastruktúra kifejlesztésének.” A közösségi közlekedés fejlesztés figyelembe kell venni a polgárok elvárásait, „hogy a tömegközlekedés a minőség, a hatékonyság és a hozzáférhetőség tekintetében feleljen meg az igényeiknek. Ahhoz, hogy vonzó lehessen, a tömegközlekedésnek nem csak hozzáférhetőnek, de megfelelő sűrűségűnek, gyorsnak, megbízhatónak és kényelmesnek is kell lennie. A tapasztalatok azt mutatják, hogy gyakran azért nem sikerül az átállás a személyautóról a tömegközlekedésre, mert ez utóbbi szolgáltatás alacsony színvonalú, lassú és megbízhatatlan.” Szekszárd természeti, turisztikai értékeiben (Gemenc, borkultúra) jelentős gazdasági potenciál rejlik, melynek hatékony kiaknázásához szorosan kapcsolódik a közösségi közlekedés fejlesztésének igénye. A városba látogató turista, mint a közlekedés különleges, speciális igényekkel rendelkező felhasználói csoportja számára meg kell teremteni azokat a feltételeket, melyek hozzájárulnak a város turisztikai vonzerejének érvényesüléséhez, növelik annak minőségét (pl. Rendezett parkoló biztosítás a turistabuszok számára a Béla téren.), továbbá biztosítják „a városi területen belüli hozzáférhetőséget, illetve a városi terület kívülről történő megközelíthetőségét”. 5.1.2.2 Városi mobilitás cselekvési terve [2009] A városi közlekedés zöld könyvének tartamán túlmenően, az Európai Bizottság által 2009. szeptember 30‐án elfogadott városi mobilitás cselekvési terve arra hivatott, hogy ösztönözze és támogassa a helyi, regionális és nemzetközi kormányok tevékenységét, mely a fenntartható városi mobilitással kapcsolatos célkitűzések elérésére irányul. „A cselekvési terv képében az Európai Bizottság első alkalommal terjesztett elő átfogó támogatási csomagot a
185
városi mobilitás témájában. A helyi, regionális és nemzeti szintű kormányzatok szabadon használhatják fel ezt a támogatást és a felajánlásra kerülő eszközöket. Az intézkedések bevezetésére a cselekvési terv elfogadását követő négy év folyamán kerül sor.” A városi mobilitás cselekvési terv keretében az Európai Bizottság továbbá elismeri, „hogy az utazók jogainak biztosítása, valamint például a megbízhatósággal és a biztonsággal kapcsolatos információk elérhetősége szükséges a busz‐, a villamos‐, a metró‐ és más tömegközlekedési szolgáltatások vonzóvá tételéhez.”
5.2 A koncepció célrendszere ágazatonként Koncepciónkban két irányból közelítjük meg a Szekszárdra vonatkozó célrendszerünket: • Rendszerelvű koncepcionális célként fogalmazzuk meg azokat a tendenciákat, amelyek az élhetőségből és fenntarthatóságból levezethetően, széles körben jellemzik az európai városfejlődést. Szekszárd számára ezen tendenciák követése kulcsfontosságú, hiszen vonzerejét az élhetőségi és fenntarthatósági szempontok nagyban meghatározzák. • Az Önkormányzat által megjelölt célként ismertetjük azokat a szempontokat és véleményeket, melyeket Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata az egyeztetések során kinyilvánított. Ez nagyban támaszkodik Szekszárd közlekedési hagyományaira, és azokra a kialakult szokásrendszerekre, melyek a város napi életét alakítják. A két célirány összehangolását, összefésülését tekintettük reális célnak. 5.2.1 Közösségi közlekedés • Rendszerelvű koncepcionális cél: Városokban és azokat körülvevő kistérségekben, a mai elfogadott értékrendek szerint a közösségi közlekedés fejlesztése a módszer, a kulcs a városi lét egyensúlyának további fenntartásához. A közösségi közlekedés szolgáltatási színvonalának, a finanszírozásnak, és e kettőt körülvevő társadalmi környezetnek az együttes kezelése a fejlesztett európai városokban is óriási feladat. A közösségi közlekedési rendszernek a környezettudatosságot kell sugároznia a hálózat jó kialakításával, a járműpark komfortosságával és a szolgáltatási színvonallal. • Az Önkormányzat által megjelölt cél: A szekszárdi helyi, és az azt körülvevő kistérségi közlekedésben az autóbusz‐ közlekedés domináns, a vasút szerepe 10 % alatti. A közelmúltban átalakított hálózat, az országos összehasonlításban is kiemelkedően jó állapotú buszpark, a Gemenc VOLÁN saját fejlesztései, együttesen jó alap a következő évekre. A mai előnyök megőrzése mellett a csatári torok átszállási kapcsolatainak javítása, az intermodális vasút – busz átszállópont kialakítása, az utastájékoztatás javítása, a VOLÁN garázs kihaladási körülményeinek segítése a konkrétan megjelölt célok.
186
• Reális cél: A mai jó adottságok mellett a közösségi közlekedés jövőjének a lehetőségek bővítéséről kell szólnia. Rövidtávon komfortosabb megállók, átgondoltabb átszállókapcsolatok, informatívabb tájékoztatás a cél. Középtávon egyszerűbb, érthetőbb hálózati struktúra, egységes helyi‐helyközi hálózat, igény szerinti rugalmas hálózat megjelenése. • Előzmények: A közelmúltban kialakított új hálózat nem mentes a számtalan parciális érdek figyelembevételétől, így előnyei mellett egyben helyhez kötött is. A hálózat önmagában jól működő rendszer, eddig kevés figyelmet fordított az egyéni közlekedés váltópontjainak kialakítására. • A koncepció elemei: ‐ A közösségi közlekedés szolgáltatási szintjei, kritériumrendszernek való megfeleltetés. ‐ Az előnyberészesítés eszközrendszerei, passzív és aktív eszközök együttes alkalmazásával. ‐ Az előnyberészesítési beavatkozások területi meghatározása. A forgalmi felmérések és kikérdezések elemzése és következtetések levonása. ‐ a megállóhelyeket egységes szempontok szerint fel kell mérni és a forgalom nagyságától függően komfortfokozatokat kell definiálni. ‐ Az átszállókapcsolatok átgondoltabb kialakítása indokolt, különösen olyan csomópontokban, ahol azonos irányba több vonal halad. A csatári torok kiskorrekciós átépítése egy régóta jelzett hiányosságot rendez. ‐ A megállóhelyi és járművön történő utastájékoztatás fejlesztése, a közösségi közlekedés vonzerejét közvetlenül javító elem. Illeszkedni kell a VOLÁN már megindított projektjéhez. ‐ A középtávon mindenképp el kell mozdulni egyszerűbb –érthetőbb hálózati struktúra felé. A mai bonyolult vonalhálózat nem jó alap a vonalak összehangolására, és az egész városban egységes menetrendek kialakításához. ‐ Szintén középtávú, az előző lépésekből fakadó, az egységes helyi‐helyközi hálózat kialakítása. 5.2.2 A domboldali területen a szórványos utasigényekhez alkalmazkodó rugalmas hálózat megjelentetése időszerű középtávon. 5.2.3 Közúti közlekedés • Rendszerelvű koncepcionális cél:
187
•
•
•
•
A közúti közlekedés mennyiségi növekedésének, szabályozott körülmények között tartása a város különböző övezeteiben, az adott térségnek megfelelő mértékű forgalom jelenjen meg. A közlekedés három legfontosabb tényezője, a zsúfoltság megjelenése, a túlzott károsanyag‐kibocsátás és a mobilitás biztonsága, kontrollált körülmények között alakuljon a jövőben. Az Önkormányzat által megjelölt cél: Szekszárd autós város. Az autósok megszokták, hogy igényeiket a város lehetőségei és a közlekedésért felelős politikusok megértik, előnyben részesítik, korlátozásokat nem vezetnek be. Nincs konfliktus az autózás körül, az utak és csomópontok még a belvárosban is jól járhatóak. Megszokott, hogy a városban a közúti közlekedést segítő beavatkozások történnek. Nem cél ennek az egyensúlynak a megbontása. Reális cél: A közlekedési célok a városfejlesztés keretei között kell, hogy megjelenjenek. Célelemek: ‐ Az M6‐os átadása utáni helyzet stabilizálódása és annak reális értékelése, beavatkozások definiálása. ‐ A város ma meglévő szűk keresztmetszeteinek átalakítása. ‐ Új városkép ütemezett, lépcsőzetes átalakítása a főbb útvonalakon és a belvárosban. Előzmények: Szekszárdon adottság, hogy a közúti közlekedés lehetőségei jók és alapvető problémák nincsenek. Néhány évvel ezelőtti példa, a 2x2 sávos Széchenyi utca átalakítása, szűkített keresztmetszetűvé, lehetővé téve a parkolást. A forgalom lelassult, a károsanyag‐kibocsátás látványosan megnőtt, az előnyök nem voltak érzékelhetők. A korábbi állapotot az Önkormányzat döntése szerint visszaállították. További lényeges hatás, hogy a fejlesztések, környezettudatosság iránti érzékenység tompult. A koncepció elemei: ‐ Az M6‐os autópálya átadása utáni helyzet. A városi forgalom átrendeződésének kialakulása legkorábban a 2010. őszi időszakra várható. Teljes körű közúti forgalmi és ….. jellemző felmérések elvégzése. összehasonlítások és változáselemzés. ‐ A közúti átrendeződés értékelése, következtetések levonása szükséges. Ezen tudás ismeretében határozhatók meg beavatkozási lépések a hatásterületeken. (Az M6‐os várható hatásainak előzetesen modellezett forgalom‐előrebecslését a koncepció készítői nem kapták meg.) ‐ Az elkerülő gyűrű új funkciójának és szerepének definiálása az északi és déli körforgalom között. ‐ A Rákóczi utca – Széchenyi utca – Béri Balogh Ádám utcai észak‐déli főútvonal új szerepének meghatározása, szakaszonkénti értelmezéssel.
188
‐ ‐
A belváros forgalomcsillapításának elve, határolása, a beavatkozás módszerei, összefüggésben a városkép ütemezett fejlesztésével. Az előző lépésektől függetlenül, a Pollack Mihály utca MÁV állomás előtti szakaszának (beleértve a keselyűsi csomópontot), mintegy 800 m‐es hosszan történő gyalogosforgalmi – forgalomtechnikai rendezése. Ezzel az intermodális csomópont teljesértékű kialakítása.
5.2.4 Parkolás • Rendszerelvű koncepcionális cél: A parkolási rendszer fejlesztésének legfontosabb feladatai: ‐
‐
‐
a kerékpáros‐ és tömegközlekedéssel jól feltárt (sűrű, városias) térségekben a lakóterületi parkolás megoldása akár garázsok építésével is (biztonságos, védett helyen hagyható az autó és kerékpáros, ill. tömegközlekedéssel kezdheti az utazást); a tömegközlekedéssel érintőlegesen feltárt laza beépítésű térségek kiszolgálására P+R parkolók hálózatának kiépítése és intermodális (szállítási módokat összekapcsoló) rendszerbe integrálása (a gépkocsival kezdett utazás vonzó eszközváltási kínálattal találkozzék); a városközpontban („célzónában“) a parkolási lehetőségek szelektív biztosítása, szigorú ‐ de a központ versenyképességét nem akadályozó ‐ szabályozása (lakossági parkolás megoldása, rövid idejű kereskedelmi parkolás biztosítása, tartós parkolás távoltartása);
• Az Önkormányzat által megjelölt cél: ‐ ‐ ‐ ‐
Jelenlegi parkolási feszültségek oldása Mélygarázsok építése (Piac téri, Prométheusz, Luther tér) P+R rendszer kiépítése A Béla király téren megszűnő turista busz parkoló visszapótlása
• Reális cél: A sikeres parkolás gazdálkodás elvárható eredménye az alábbiakban foglalható össze: ‐ ‐ ‐
a lakossági gépjárműtárolás, a használó és a város érdeke szempontjából egyaránt elfogadhatóan megoldódik; a városi közterületek felszabadulnak az álló gépjárművek jelentette túlzott terhek –jelentős része – alól; a különböző parkolási technikák együttes hatásaként javul a „mobilitási üzemvitel”, tehát a közlekedési rendszer kiegyensúlyozottabban működik;
189
‐
‐
a parkolás gazdálkodás – az externáliákat is figyelembe véve – a városgazdálkodás pozitív hozamú alrendszereként működik, így hosszú távon (is) finanszírozható, sőt esetleg finanszírozó; területek szabadulnak fel a „lakhatóbb” város érdekében megvalósítható funkcióváltások (gyalogos felületek, zöldterületek) érdekében;
• A koncepció elemei: ‐ ‐ ‐ ‐ ‐
‐ ‐ ‐ ‐ ‐
Az ingyenes lakossági parkolás ütemezett megszűntetése; 3. díjzóna kijelölése; A felszíni parkolások időkorlátozása; Piac téri mélygarázs megvalósítása rövidtávon; A tartós parkolás közterületen kívüli megoldása, férőhelyek növelése térszín alatt a közforgalom számára megnyitott mélygarázsok létesítésével (Prométheusz, Luther); A kereskedelmi zónákban a lakossági nappali parkolás garázsba irányítása; A turistabuszok várakozásának, parkolásának megoldása a forgalomcsillapított városmagban, autóbusz‐pályaudvaron; P+R parkoló kialakítása rövidtávon a vasútállomás környezetében, távlatban a déli bevásárló központnál; A mozgásukban korlátozottak számára elegendő számú és megfelelő műszaki paraméterekkel rendelkező férőhelyek kialakítása; A parkolás minőségi szolgáltatásának elősegítése, növelése korszerű technikai eszközökkel;
5.2.5 Kerékpáros közlekedés • Rendszerelvű koncepcionális cél: Mindazon városokban, ahol az átlagos utazói távolság 3‐5 km közötti, az úthálózat lehetővé teszi a kerékpározást, vagy e célra utak kialakítását, tudatosan törekedni kell az autózás, kerékpárforgalommal való kiváltására. A kerékpáros utcakép más üzen, mint a dugókkal teli ugyanazon utca. A tudatosság a döntéshozók részéről és a szemléletváltás a közlekedők részéről a kulcs ahhoz, hogy a dél‐dunántúli városokban is sokkal nagyobb teret nyerjen a kerékpározás. • Az Önkormányzat által megjelölt cél: A kerékpározás a városban nem tölt be jelentős szerepet, holott a Gemenc Kupa verseny a legnagyobb esemény volt évtizedekig a kerékpársportban. A város nyugati részének domborzata nem előnyös, a Béri Balogh Ádám u. vonalában megépített kerékpárút önmagában nem generált jelentős igényt. Az Önkormányzat nem tervez frontáttörést a mai, nagyon csekély forgalom bővítésében. Cél az intermodális csomóponton a B+R telepítése és a kerékpárutak kapcsolati bővítése. • Reális cél:
190
A kerékpározás lehetőségeit Szekszárdon és kistérségében dominánsan bővíteni kell, ahol a domborzat ezt nem zárja ki. Az olyan kis költségű infrastruktúrák telepítése, melyek a tárolást lehetővé teszik. Turisztikai kerékpározás. • Előzmények: A korábbi kerékpárút fejlesztés nem vezetett a használat bővüléséhez. Az Önkormányzat nem fejtett ki folyamatos és kellő marketinget a szemlélet alakítására. A hálózatfejlesztés is megrekedt, a jó országos példák ellenére. • A koncepció elemei: ‐ A kerékpárút hálózat és kapcsolatrendszereinek felvétele, értékelése, a tennivalók, prioritások meghatározása. ‐ A kerékpáros főhálózat hiányzó szakaszainak koncepcionális, tanulmányszintű átgondolása. ‐ Nyugodt forgalmi útvonalak kerékpárbeváltó tételének vizsgálata a hálózatiság kialakítására. Az új KRESZ nyújtotta lehetőségek (pl. egyirányú utcában) tudatos alkalmazása. ‐ A MÁV állomás intermodális csomópont részeként, a B+R, a meglévő hálózattal összekötő új kapcsolatrendszer tervezése, megépítése. ‐ Konfliktuspontok kezelése, a gyalogosközlekedéssel együttes lépések. ‐ Új kerékpárutak építése, csak ha elengedhetetlen a kapcsolatok érdekében. Egyebekben az útfelületek újragondolása. ‐ A vonzáskörzet kerékpáros elérési lehetőségei.
191
6
Javaslatok
Az alábbi fejezetben kerülnek bemutatásra azok a koncepcionális javaslatok, amelyek Szekszárd és térsége város‐ és közlekedés‐fejlesztésével foglalkoznak, részben elméleti (pl. szolgáltatás‐fejlesztési), részben gyakorlati, területi dimenziókkal rendelkező elképzeléseket fogalmaznak meg.
6.1 Városmag kialakítása Az M6‐os autópálya 2010. március 31‐i átadásával új, nagykapacitású elem jelent meg Szekszárd közvetlen közelében. Ez az országos jelentőségű nagyberuházás olyan újszerű kapcsolatrendszert teremt, ami számos, eddig megszokott rutint és szokásrendszert felülír. Szekszárd számára ez a változás azonnali lehetőséget teremt a város mai funkcióinak átértékelésére és átcsoportosítására. A városi élet felfrissítését egy olyan városmag kialakítása indíthatja meg, ahol elsősorban a nem motorizált, gyalogos és kerékpáros közlekedés jelenléte, illetve a környezetbarát városi közösségi közlekedés a meghatározó elem. A megnövelt gyalogos és kerékpáros felületek, a vendéglátás, szórakozás és más kulturális események számára vonzóbbá váló városbelső revitalizálja a városi életet, az élénk szekszárdi belvárosi identitás ezzel új értelmet nyerhet. A közösségi és egyéni gépjárművel történő közlekedés számára a helybiztosítás és a mozgási lehetőségek úgy alakítandóak, hogy ezt a revitalizációs folyamatot a környezeti terhelés – zaj, rezgés, károsanyag‐kibocsátás – csökkentése mellett az elérhetőség megtartásával szolgálja ki. A városmagnak a lehatárolása részben épített, részben természetes határok mentén végezhető el. Szekszárdon elképzelésünk szerint két gyalogos tengely határozza meg azt a területet, amit a jövőben városmagként kezelni lehet. • Babits Mihály utca – Béla király tér – Garay tér – Szent István tér – Luther tér – Bajcsy‐ Zsilinszky utca – Autóbusz‐állomás tengely („Gemenc sétány”) Megítélésünk szerint a sétány vonalvezetése nemzetközi mércével mérve is kiemelkedő lehetőségeket tartogat. A Béla király térről a Garay tér felé kimért balra kanyarodó ívben süllyedő gyalogos felület a Szent István tér – Hunyadi utca tengely folytatással együtt impozáns látványt nyújt, a város markáns épített értékei közé tartozik, és komoly fejleszthetőségi potenciállal bír. Keresztmetszetének tagolásával, elválasztó sáv és zöldfelület megjelenítésével, a felület újragondolásával ez a tengely a régió szimbólumai közé emelkedhet.
192
109. ábra: A Gemenc sétány víziója (fotó: Gertheis Antal)
• Autóbusz‐állomás ‐ Séd‐patak völgye – Tinódi utca – Szent László utca – Séd‐patak völgye gyalogos tengely („Babits sétány”) A városban új elemként jelenítjük meg ezt a gyalogos tengelyt. Az új tengely – rekreációs és városi érték szerepe mellett – segíti a városfejlődés vonalszerű fejlődésének átmenetét területi irányba: a hagyományos gyalogos tengely és az új gyalogos útvonal közötti terület felértékelődik és vonzóvá válik elsősorban vendéglátói, szórakoztató és kulturális funkciók betöltésére. Ezzel a város olyan fejlődését célozzuk, amely magas hozzáadott értéket képviselő gazdasági szektorok szereplőit is a városba vonzza. A városmag létrehozása a két tengelyt összekötő, a város észak‐déli közúti tengelyét jelentő Széchenyi utca forgalomcsillapítására és részleges funkcióváltására teremt lehetőséget, illetve e funkcióváltás révén válik teljessé, melyet koncepciónkban középtávú beavatkozásnak javasolva szerepeltetünk. A Széchenyi utcát közlekedési funkciói a város számára nehezen megkerülhetővé teszik. Ezen funkciók számára alternatívák kialakításával ez a szerep nagymértékben csökkenthető, ezáltal a Széchenyi utcán lebonyolódó forgalom is indokolt mértékben csillapítható.
193
194
195
6.2 Tematikus javaslatok 6.2.1 Közösségi közlekedés ‐ hálózatszervezés és szolgáltatásfejlesztés E fejlesztések alapvetően eszközöket és nem célokat fogalmaznak meg. Eszközöket egy olyan városi és térségi integrált szemléletű, magas minőségű közlekedési rendszer kialakítása és fenntartása érdekében, amelyek átfogó célja Szekszárd városfejlesztésének és városi életminőségének javítása, a városmag védelme. E célokhoz olyan eszközök rendelendők hozzá, amelyek elősegítik a közösségi és környezetbarát közlekedési módok térnyerését, azok használhatóságának fokozását. A szolgáltatások fejlesztése a megrendelők és a szolgáltatók közös elkötelezettségéből kell adódjanak, ezen elkötelezettség elsődleges motivációja pedig az utas megbecsülése, a használók mobilitási igényeinek mind magasabb minőségű kielégítése. 6.2.1.1 Hálózati és szolgáltatásfejlesztési alapok – a szemléletváltás kezdete Jelen koncepciónak nem közvetlen célja, hogy konkrét hálózattervezéssel és fordaszervezéssel foglalkozzon. Ugyanakkor, a korábban ismertetett összközlekedési szemlélet és az utasközpontúság alapelveinek megfelelően fontos, hogy Szekszárdon és környékén olyan közösségi közlekedési hálózat, illetve a hálózat egyes elemei között olyan kapcsolatok alakuljanak ki, amelyek a mindenkori finanszírozási viszonyok mellett a használó számára a leghatékonyabbak és legvonzóbbak. Az utas megtartása, az új használók megszerzése a közösségi közlekedés szolgáltatóinak és megrendelőinek legfontosabb célja kell legyen, amely szükségszerű következménye a folyamatos megújulás, a szolgáltatások fejlesztése, az évtizedes megszokásokon alapuló járatszervezés leghatékonyabb és legvonzóbb átalakítása. A mai széttagolt helyi és helyközi rendszerek hagyománya évtizedes múltra tekintenek vissza. A két, egymástól jóformán elszigetelt hálózat Szekszárd területén belül is sok helyen párhuzamos szolgáltatást nyújt, eltérő üzemeltetési, de azonos üzemeltetői formában. A közösségi közlekedési hálózatok akkor lehetnek igazán hatékonyak, ha az alábbi szempontok mind nagyobb mértékben teljesülnek:
196
•
A hálózatok rendszerezettsége és egymásra épülése:
110. ábra: Egymástól elszigetelt szekszárdi helyi és tolna megyei helyközi hálózat térképei. Nincs átjárhatóság.35
111. ábra: Egységesen számozott és összehangolt városi és elővárosi autóbuszok (és vasút) rendszere egy München környéki elővárosban36
35
http://gemencvolan.hu/doc/szekszard_vonalhalozat.pdf és Tolna megye autóbuszhálózata 2009‐2010
36
http://www.mvv‐muenchen.de/web4archiv/objects/download/3/vlp10land.pdf
197
•
A kiszolgáló infrastruktúra fejlesztése:
112. ábra: Egyszerű, de funkcionálisan megfelelő helyi és helyközi autóbusz‐megálló a Szent István téren (fotó: Ekés András)
113. ábra: Egyszerű, de intelligens megálló utastájékoztató táblával Potsdamban (fotó: Ekés András)
198
114. ábra: Funkcionálisan is problémás helyi és helyközi autóbusz‐megálló a belvárosi Tanítóképzőnél (fotó: Ekés András)
115. ábra: Igényes, de nem túlzó belvárosi autóbusz‐megálló Wuppertalban (fotó: Ekés András)
199
•
A járműpark magas komfortja és a járműméret, illetve járműhasználat optimalizációja és a hozzáférés esélyeinek növelése:
116. ábra: Régebbi helyközi (IK 256) és új helyi (MB Conecto) autóbusz Szekszárdon (fotó: Ekés András)
117. ábra: Különböző járműméretek találkozása Wuppertalban. Minden vonalra a megfelelőt (fotó: Ekés András)
200
118. ábra: Alacsonypadlós autóbusz Szekszárdon – nem csak a mozgáskorlátozottak, a kisgyermekesek utazását is megkönnyíti (fotó: Ekés András)
•
A szolgáltatás időbeli és térbeli lefedettség‐bővítése
•
A díjszabás egyszerűsítése, integrációja és regionalizációja, vonzerejének növelése:
201
119. ábra: Helyközi díjszabás tarifái Magyarországon37
120. ábra: A VMS közép‐szászországi közlekedési szövetség térségi zóna‐ és tarifarendszere, vonalhálózata és a díjképzés magyarázata egységes szerkezetben. Átláthatóság a középpontban.38
37
http://gemencvolan.hu/dijak.shtml#menetdij
38
http://www.vms.de/cgi‐bin/download.pl?id=373&navid=1036&lang=de&styp=1
202
•
Az intermodalitás és kiegészítő funkcióinak megjelenése:
121. ábra: P+R jellegű parkolás kevéssé rendezett környezetben a szekszárdi vasútállomás mellett (fotó: Ekés András)
122. ábra: B+R tároló, P+R parkoló és autóbuszmegálló egy elővárosi vasút állomásán, München közelében – Lochhausen (fotó: Ekés András)
203
123. ábra: A buszállomás intermodalitást kiegészítő, kevéssé kulturált formája Szekszárdon. Étkező (fotó: Ekés András)
124. ábra: Az intermodális funkciók kiegészülése üzletekkel, szolgáltatásokkal, zöldfelületekkel – Köln Hbf (fotó Ekés András)
204
•
A termékek magas színvonalú marketingje, az utaskapcsolati és utastájékoztatási tevékenység erősítése:
125. ábra: Kivonat a Gemenc Volán 2010. április 10‐i módosításaiból. Koránt sem felhasználóbarát, egyenesen utasriasztó39
39
http://gemencvolan.hu/hirek.shtml
205
126. ábra: Kivonat a Potsdami Közlekedési Vállalat 2010. április 1‐jei hálózati és menetrendi módosításaiból. Vizuálisan nagyszerű, felhasználóbarát, utasvonzó40
127. ábra: Utastájékoztató vonalcsík egy esseni villamoson. A megállóhelyeken túl az elérhető városi funkciók, épületek is megjelennek (fotó: Ekés András)
40
http://www.swp‐potsdam.de/swp/media/05‐ verkehr_1/fahrplaene_pdf/fahrplanwechsel_1_4_10/vip_10_serviceheft_100218_2_ds_kl.pdf
206
Fontos, hogy a fenti elvek és elvárások a hazai megrendelői és szolgáltatói gyakorlatba beépüljenek. Nem új dolgok kitalálásáról, hanem jól bevált, Európában számtalan helyen bizonyított megoldások alkalmazásáról, azok elsajátításáról van szó. Mindezek gátja jelenleg csak kisebb részben finanszírozási és adminisztratív: a szemléletváltozás is meg kell történjen a megrendelői és szolgáltatói platformokon. 6.2.1.2 A hálózati alapelvek megjelenítése A hálózatszervezés koncepcionálisan két fő megközelítésben vizsgálandó. Az egyik, hogy a meglévő éves keretek között kerül továbbtervezésre a hálózat (figyelembe véve a szolgáltatásfejlesztés e keretek közötti lehetőségeit), és fix teljesítményt vesz alapul. A másik megközelítés, a felkínált szolgáltatás teljesítmény oldali javítása is, amely többlet forrásokat igényel. Mindkét megközelítésben lehet önálló helyi és önálló helyközi rendszerben gondolkodni, amelyek továbbra is elkülönült szolgáltatási platformot jelentenek, és lehet egységes, integrált rendszert kialakítani, amelyben a szolgáltatások addicionálisan segítik egymást. Ez utóbbi esetén a mai, elkülönült teljesítményt egységesebb, hatékonyabb formában nyújtja a közösségi közlekedési szolgáltatások rendszere. Fentiek alapján az alábbi rendszerek képzelhetők el figyelembe véve, hogy a változatok szolgáltatás csökkentést, teljesítmény lefaragást nem tartalmaznak, hiszen ennek gondolatisága teljes mértékben ellentétes a fenntartható közösségi közlekedés és az utasbarát szolgáltatás eszméjével. 1. Helyi hálózat a mai teljesítménnyel, helyközi hálózat a mai teljesítménnyel, elkülönült rendszerben. (Mai összteljesítmény változatlansága, ezen belül a részteljesítmények változatlanságával). a. Helyi hálózat és szolgáltatás változtatása az össz‐teljesítmény változtatása nélkül (részben megtörtént 2007‐2008‐ban) b. Helyközi hálózat és szolgáltatás változtatása az össz‐teljesítmény változtatása nélkül c. Helyi hálózat és szolgáltatás változatlanul hagyása d. Helyközi hálózat és szolgáltatás változatlanul hagyása Fenti változatok alapelve, hogy az összes teljesítmény nem változik, a két rendszer megrendelését és finanszírozását tekintve továbbra is különálló marad, de lehetőség nyílik az egyes hálózatok és szolgáltatások átalakítására. Akár az egyik, akár mindkét szolgáltatás típus esetén lehetőség van a meglévő rendszer változatlanul hagyására is. Attól függetlenül, hogy az összes teljesítmény nem változik, a helyi és helyközi rendszer közti különbségek tompulhatnak azáltal, hogy a szolgáltatásokban a párhuzamosságok csökkennek, a kínálat pedig a felszabaduló teljesítmény révén – amennyiben adott helyen végrehajtott teljesítménycsökkentéssel eszköz is felszabadul, akkor – térben, vagy – akkor is, ha a teljesítmény‐csökkentéssel nem jár eszköz felszabadulással – időben bővíthető. Az elkülönült szolgáltatás típusok és a mögöttes eltérő megrendelői szint miatt a két rendszer nem lesz 207
Szekszárdon belül teljesen csereszabatos, a kínálat bővítését a két szolgáltatás típuson belül külön‐külön kell megoldani a potenciális megtakarításokból eredő többletek felhasználásával. E lépéssel a hálózati fejlesztések kezdetlegesek, de önmagán belül előremutató lehet, hiszen mind a helyi, de különösen a struktúrájában évtizedek óta alig változtatott helyközi rendszerben javulást tud elérni. Az elvégzendő feladatok ezen, első lépés keretein belül: • Szolgáltatások menetrendi összehangolása (helyi, helyközi) • Szolgáltatások üzemidejének összehangolása • Bizonyos helyközi járatok útvonalának Szekszárdon belüli megváltoztatása (munkahelyi területek jobb feltárása az északról és délről jövő járatoknál, a keletről jövő járatok belvárosi átvezetése, stb…) 2. Helyi hálózat a mai teljesítménnyel, helyközi hálózat a mai teljesítménnyel, de a két szolgáltatás megrendelői szinten egységesíthető (az összteljesítmény változatlan, de a rész teljesítmények változhatnak). E változatban Szekszárdon és térségében, a lehatárolt agglomerációs térben nyújtott helyi és helyközi autóbuszos közösségi közlekedési szolgáltatások teljesítményei átvihetők egymás közt. Az egységes hálózatban úgy kerül kialakításra a szolgáltatások rendje, hogy a helyközi hálózat ütemes rendszerűvé válik, az ütemet az aktuális igényeknek megfelelően ütemen felüli indulások egészítik ki (jellemzően az iskola‐ és munkakezdéshez, ‐végzéshez igazodva). Az ütemes helyközi rendszer átmérőssé válik Szekszárdon belül és a város vonzáskörzetében, feltárva a város központi területeit és főbb átszállópontjait. A helyi közlekedési rendszer a városon belül is teljes mértékben igénybe vehető helyközi rendszert egészíti ki mind időben, mind a szolgáltatási terület jelentős kibővítésével főként azokon a területeken, amelyeken helyközi közlekedés nincs. A közös rendszerben a járatok törzsszakaszon lévő közös követése paramétereiben kedvezőbbnek kell lennie, mint a mai, két párhuzamos rendszer esetén az önálló helyi viszonylatoké. Az elvégzendő feladatok ezen, második lépés keretein belül: • Szolgáltatások menetrendi összehangolása (helyi, helyközi) • Szolgáltatások üzemidejének összehangolása • Közös hálózat kialakítása, egységes szolgáltatási struktúrával • Ütemes, átmérős helyi és helyközi közlekedés bevezetése Szekszárdon és térségén belül, melynek kihatásait az intézmények, munkahelyek is elfogadják és igazodnak hozzá • A helyközi rendszer teljes körű, városon belüli használatának bevezetése 208
• A díjszabási struktúra egységesítése 3. Megrendelői szinten egységesített helyi és helyközi rendszer teljesítménynöveléssel A 2. pontban vázolt logika érvényesül a két rendszer egységesítésével kapcsolatban, ugyanakkor a szolgáltatás mennyisége tovább bővíthető, mivel a szolgáltatások térben és időben bővülnek, a többletköltségek finanszírozása pedig a versenyeztetéssel elérhető költségcsökkenés és pótlólagos források rendelkezésre állása miatt megoldottá válik. Azoknál a változatoknál, amelyek esetén a helyközi és a helyi teljesítmény integráltan jelenik meg Szekszárd területén belül, az alábbi tényezőkre kell különös figyelmet fordítani: • Ütemes menetrend valamennyi vonalon, az alapütem az adott vonal, vagy vonalcsoport, illetve az adott nap karakterétől függ • Az ütemes közlekedés alapelvei az országos vasúti és autóbuszos rendszerhez igazodnak • Ütemen felüli indulások javasoltak a tömeges utazási igények megjelenésekor • Átmérős hálózat kialakítása helyközi végpontokkal, esetleges szekszárdi buszállomási tartózkodással, potenciálisan járművezető váltással • Ahol a közúti és a forgalmi viszonyok engedik, ott alacsonypadlós szolgáltatás megjelenése javasolt • A klasszikus helyi viszonylatok a helyközi rendszer kiegészítői, betétjáratai • A városi szakaszokon is biztosítani kell az ülőhelyhez jutást, az integrált hálózat nem jelenthet hátrányt a városi használók számára A fenti hálózati átalakítások időben, és az átszervezés területiségét tekintve is ütemezetten kell, hogy történjenek. A majdani rendszerben a járatok jellegtől függetlenül egységes vonalszámozással és nevezéktannal (járattípus megnevezéssel) kell, hogy megjelenjenek. Javasolt a helyközi és helyi autóbusz közlekedés járatainak a RégióBusz elnevezés. 6.2.1.3 A megvalósítás kezdeti lépései Szekszárd helyi közlekedésében jelentős változások történtek az elmúlt években. E változások előremutatóak, a szűkös finanszírozási mozgástér korlátai között is az utasközpontúság és a hálózatfejlesztés szem előtt tartása mellett alakult ki a ma is létező rendszer. Azonnali beavatkozási lehetőségek (nulladik lépés): A helyi hálózatban, minden komolyabb strukturális változatás nélkül az alábbiak javasolhatók, mint akár azonnal indítható változások:
209
Az autópálya‐építéssel összefüggésben a szőlőhegyi elágazásnál kialakításra került egy körforgalmú csomópont. Így – autóbusz‐forduló kiépítése nélkül – lehetővé válik az autóbuszok megfordítása az említett helyszínen. A 8‐as jelzésű járatok vonalának meghosszabbítása régi igény az érintett területen élő utasok részéről. A vonalhosszabbítás eredményeként a hálózaton újabb 3 megállóhely kaphatna sűrűbb követést, amelytől – a tapasztalatok alapján – utasszám‐növekedés is várható lehet. A 4Y jelzésű vonal népszerű lett az utasok körében, több kérés érkezett, hogy munkanapokon a délutáni időszakban, illetve hétvégén is közlekedjen. Célszerűnek tűnik, hogy a jelenleg 4A jelzéssel közlekedő járatok a 4Y útvonalán közlekedjenek. Rövid távú beavatkozási lehetőségek:A helyi közlekedési hálózat a fejlődési lépcsőinek elismerése mellett – a finanszírozási korlátoktól részben függetlenül – hálózatszervezési problémákkal küzd. E problémák részben abból adódnak, hogy nincs mozgástér a szolgáltatás teljesítmény oldali növelésére, részben pedig abból, hogy jelentős a hálózatban a kompromisszumok egyedi érvényesülése, zavaró hatása. Minden hálózatfejlesztés alapja, hogy a használó, az utas számára jelentsen fejlődést, miközben a szolgáltató, és fölötte a megrendelő, vagy megrendelők számára is szolgáltatásbeli előrelépést von maga után, ugyanakkor a járműpark optimális felhasználását és a rendszer költséghatékonyságát is figyelembe veszi.
128. ábra: Új helyi hálózat új autóbuszokkal. A 9Y is egyike a hálózatmódosítás eredményeinek (fotó: Ekés András)
A helyi hálózat a vonalstruktúrát tekintve számtalan egyedi megoldás és kompromisszum miatt túlbonyolított, noha alapjaiban erős viszonylatokra és ütemes közlekedési rendre 210
törekvő. Az egyedi betérések (pl. 6Y), alkalmankénti és időszakonkénti vonalösszevonások (88,89,98) a hálózat bonyolultságát növelik. Problémaforrás lehet, hogy egy letisztult hálózat többségi előnyeit a kedvezőtlenebbül érintett kisebbségi észrevételek csorbítják, és az eseti módosítások irányába nyomják. Ezen tényezők viszont ellehetetlenítik egy hatékony és letisztult hálózat kialakítását, annak megjegyezhetőségét, megtanulhatóságát. Olyan megoldásokat kell hosszú távon találni, amelyek a megrendelők, szolgáltatók egységesedése, vagy egységes szervezet általi kontrollja (pl. szövetség) mellett az utas számára a legtöbbet nyújtják, miközben a hatékonyság és az erőforrások optimális kihasználása is mértékadó. Ez azt jelenti, hogy a rendelkezésre álló járműparkkal a finanszírozott teljesítményeket optimálisan, az utasigényekhez leginkább megfelelően lehet kielégíteni, érvényesítve mindazon alapelveket és ismérveket, amelyek a hálózat‐ és szolgáltatásfejlesztés alapjait (ld. fent) jelentik.
129. ábra: Az északi városrészek helyi hálózatának metszete (Forrás: www.gemencvolan.hu)
A 129. ábra jól mutatja, hogy az időben és útvonalvezetésben eseti jelleggel eltérő viszonylatok három végállomási pont esetén is (Jobbparászta, Palánk, Műszergyár) kilenc különböző viszonylatot eredményeznek a belvárosi célpontok felé (2,2Y,8,8A,9,9Y,88,89,98). Szekszárdon, a város méretéhez, lakóterületi berendezkedéséhez képest e túlbonyolított rendszer a használhatóság, megtanulhatóság ellenében hat. A kompromisszumok sorát hordozza, eredendő célja pedig pont az volt, hogy jobb hálózat legyen a korábbinál. E cél megvalósult, de a számtalan korlát és egyedi igény miatt kényszermegoldások sokasága épült a rendszerbe. E térségben is olyan megoldásra van szükség, amely az utas érdekeit nem a hálózat ‐ megrendelő és szolgáltató felőli nyomása és korlátozó feltételei alatt – hanem azok rugalmas és innovatív kezelésével szolgálja ki. Azaz, a jellegzetesen helyi kiszolgálású területeken letisztult, önálló szakaszú, majd gerincvonali ‐ fonódó viszonylatok jelennek meg, a helyközi hálózat által feltárt területeken pedig ez utóbbi viszonylatok adják a hálózat alapját, kiegészülve a városhatárt nem átlépő helyi betétjáratokkal. Ha a teljesítmények e két rendszer között optimalizálhatók, egymásba átjárhatók, akkor hatékonyabb járműfelhasználás mellett sokkal inkább utasbarát vonalstruktúra alakítható ki.
211
A helyi és a helyközi hálózatok terhelése eltérő. A helyközi rendszerre jellemző, hogy a ritkább és egyenetlenebb szolgáltatás miatt a csúcsok nagyon erősen érzékelhetők, a teljesítmény jelentős része a munka‐ és iskolakezdés, illetve munka‐ és iskolavégzés idejére esik. A kínálat bizonyos mértékű tetőzése adott időpontokban jelentős részben egybeesik a kereslet csúcspontjaival, amely a szolgáltató szempontjából a rendszer csúcskeresztmetszetét jelenti. (Legtöbb forgalomba adott jármű a legmagasabb kihasználtsággal). Ezzel párhuzamosan a kevésbé terhelt időszakokban a ritkább követés, akár több órás járatmentes időszakok jellemzőek, de az alkalmazott járműméret jellemzően ugyanaz, mint a csúcsidőben. Pedig, ha a napközbeni időszakban kisebb járműméret jelenne meg, akkor gazdaságosabbá lehetne tenni az üzemeltetés fix költségeinek járműméret‐ különbségből adódó részét. Azonban csak oly módon érdemes kisebb befogadóképességű járműveket beszerezni, hogy azok a terhelt csúcsidei időszakban is gazdaságosan üzemeltethetők legyenek. Kisebb járművel viszont a mai, egyenetlen és jelentős kínálati lukakkal terhelt szolgáltatásban sűrűbb követést is lehet helyközi relációkban biztosítani, a mozgatott férőhelyek száma azonban kisebb. Ez a szolgáltatás színvonalának emelését jelenti, a szolgáltató számára viszont nem feltétlenül jelent költségmegtakarítást, hiszen a bérköltségek nem csökkennek a kisebb jármű révén, de a sűrűbb szolgáltatás miatt a kínálatiság javul, amely a kereslet növekedését, illetve annak kiegyenlítettebb megjelenését segíti.
130. ábra: Midibusz egy szakmai bemutató keretében. Szekszárdon hasonló méretű járműnek helye lenne a városi közlekedésben (fotó: Ekés András)
A szekszárdi helyi és helyközi hálózat elkülönülése, ugyanakkor részben párhuzamos szolgáltatási területe már önmagában sem jelenti a teljes költséghatékonyságot és
212
járműoldali optimalizációt, mivel a teljesítmény szétforgácsolódik városon belül, a használók az utazás kezdő‐, vagy végpontja (városon belüli, vagy kívüli pont), és az adott díjhordozó (jegy, bérlet) típusa alapján megoszlanak. Ma a helyi hálózaton helyközi bérlettel és vonaljeggyel nem lehet utazni, a helyközi hálózaton viszont helyi bérlettel és jeggyel lehet, (amennyiben az autóbusz a leszállók miatt az adott megállóban megáll, és lehetővé válik ezáltal a felszállás). Ebből adódóan a Szekszárd környékéről érkezők sok esetben már nem váltanak helyi jegyet, vagy bérletet a munkába, vagy iskolába való eljutáshoz, hanem a legközelebbi helyközi megállóhelytől gyalogolnak. A díjszabási eltérősége, a megrendelő személyének különbözősége helyi és helyközi közlekedés esetén a használót, az utast, nem kellene, hogy érdekeljék. Számára az fontos, hogy utazás kezdő és végpontja között megfelelő közszolgáltatásban részesüljön. Ez ma nem teljesül, amennyiben az úti célja és a lakótelepülése nem azonos településen van és mindkét járattípust igénybe kell vennie, ez pedig megfizethetőségi szempontból aggályos. Ráadásul a két eltérő autóbuszos szolgáltatás menetrendileg sem harmonizált. A fentieket példázza, hogy a délutáni munkavégzés során emberek százai gyalogolnak ki a Keselyűsi út térségének ipari területeiről az autóbusz‐állomás felé, majd szállnak fel egy észak, vagy dél felé közlekedő helyközi járatra. Hiába közlekedik e területen helyi járat is (3‐ as és 7‐es buszok), nem veszik igénybe, hiszen helyi bérlet megváltásra lenne szükség. Javasolt, hogy el kell mozdulni az átjárható díjszabások felé, valamint a szolgáltatásokat is ezen területi igényeknek megfelelően kell átalakítani. (Pl. kezdetben a barnamezős területeket is feltáró, hurokban járatott helyközi autóbuszok, amelyek utána észak, vagy déli irányban közlekednek).
213
131. ábra: A szekszárdi üzemek felől az autóbusz‐állomásra tartók sora a délutáni munkavégzést követően (fotó: Ekés András)
E problémára kezdetben az alábbi, egyszerűbb, a helyközi vonalhálózatot alig befolyásoló megoldás lehet indokolt:
214
132. ábra: Átmeneti, a délutáni munkavégzés utáni eljutást könnyítendő megoldás
A javaslat lényege (132. ábra), hogy a délután jellemzően 16h‐s (kisebb mértékben 14h‐s) munkavégzést követően bizonyos, északi, illetve déli irányban közlekedő járatok az autóbusz‐ állomásról indulva a Keselyűsi úton közlekednek kelet felé, majd a Tolle térségében a Damjanich utca felé fordulva a felüljárón át érik el az Újvárosi templomot, illetve dél felé a belvárosi megállókat. A megoldással az ipari területeken dolgozók lehetőséget kapnak arra, hogy ne kelljen kigyalogolni az autóbusz‐állomásra. Ezen javaslattal sem az északi, sem a déli irányban közlekedő járatoknál megálló nem marad ki. Mivel ez esetben a délutáni két csúcsórában maximum, óránként 3‐4 járatot érdemes ebben az irányban vezetni, az autóbusz‐állomás felől jelentkező 2‐3 perces többlet menetidő észak felé, valamint az 5‐6 perces többlet menetidő dél felé elfogadható. Ez utóbbinál ráadásul a Tanítóképzőnél és potenciálisan a Nyomdánál is lehetőség van a felszállásra, tehát kedvezőbb, mint a kizárólagosan a Kórháznál történő felszállási lehetőség. A Keselyűsi út felől érkezők számára azonban különösen kedvező a közvetlen eljutás helyközi járattal a céltelepülés felé. Korábban vázolt probléma, hogy a Decs felől érkező járatokról nincs lehetőség közvetlen belvárosi elérésre, az autóbusz‐állomástól vagy helyi járatra szállás, vagy gyaloglás a belvárosba a potenciális eljutási lehetőség. 215
133. ábra: Potenciális útvonal módosítás a decsi – őcsényi járatok számára – közvetlen belvárosi elérés biztosításával
A 133. ábra szemlélteti, hogy kisebb hálózati korrekcióval megteremthető, hogy a Decs felől érkező autóbuszok a Keselyűsi út ‐ Liszt Ferenc tér – Kórház – Wesselényi utca – Holub József utca hurok bejárásával érjék el az autóbusz‐állomást. Ez az útvonal a délutáni órákban ellenirányban is bejárandó, hiszen ekkor közvetlen belváros – Őcsény – Decs kapcsolat nyílna a Tolnatej Zrt. és a Keselyűsi úti egyéb iparterületek közvetlen felfűzése mellett. Kezdetben e két javaslat megvalósításával már lényegesen jobb – városon belüli – helyközi kiszolgálás jelenne meg, amely folyományaként a helyi hálózaton, főleg a 3‐as és 7‐es járatokon is kisebb korrekciók elvégezhetők lennének. 6.2.1.4 A második ütem feladatai A hálózat átszervezésének hosszú távú célja, hogy a fenntartható mobilitás erősítését, valamint Szekszárd városmagjának felélesztését segítve integrált megoldásokat nyújtson a akár a szolgáltatások biztosítását, akár azok igénybe vételét tekintve. Amennyiben sor kerül a két, ma elkülönült rendszer egyesítésére, az alábbi területi és hálózati fő alapelveket, javaslatokat javasolt szem előtt tartani:
216
A helyközi (régióbusz) rendszer városon belüli átmérős struktúrájában „H” alakban közlekedés feltételeinek megteremtése annak érdekében, hogy a járatok a város főbb pontjait érintsék mindkét irányban. Javasolt vonalvezetések az É‐D‐i átmérős viszonylatoknál: Északi körforgalom ‐ Rákóczi utca – Széchenyi utca – Szent István tér ‐ Hunyadi utca – (Autóbusz‐állomás) – Tartsay Vilmos utca – Csatári körforgalom ‐ Béri Balogh Ádám utca ‐ (és ellenirányban ‐ 134. ábra)
134. ábra: Az észak‐déli vonalvezetés egyik ágának hosszú távú sémája
Északi körforgalom ‐ Pollack Mihály utca – (Autóbusz‐állomás) – Hunyadi utca – Szent István tér – Széchenyi utca – Béri Balogh Ádám utca – Csatári körforgalom – Béri Balogh Ádám utca – (és ellenirányban ‐ 135. ábra).
217
135. ábra: Az észak‐déli vonalvezetés másik ágának hosszú távú sémája
A vázolt vonalvezetés a járatok, járatcsoportok bizonyos arányú megosztásával vezethető egyik, vagy másik ágon, akár a napszakon belüli kisebb, de az ütemességet nem befolyásoló módosításokkal. A két ág együttes megjelenését a 136. ábra szemlélteti.
218
136. ábra: Az észak‐déli vonalvezetés két ágának hosszú távú sémája
E megoldások hálózatilag, a felmérések eredményei alapján átfogóan indokoltak, azonban figyelembe kell venni a városmag védelmét szolgáló, leendő hosszú távú intézkedéseket, amelyek kihathatnak a hálózatok alakításának és az abból adódó járatszervezések körülményeire, a fejlesztési preferenciák kidolgozása során. Ellenirányban, a jelenlegi dél felől jövő járatok esetén az előbbi megoldás értelemszerűen szintén alkalmazható, ekkor pl. a bátaszéki járatok a belváros és az autóbusz‐állomás érintését követően továbbhaladnak valamely északi végpont, pl. Tolna felé (137. ábra).
219
137. ábra: Az délről északra tartó vonalvezetés két ágának hosszú távú sémája
A rendszerbe beillesztendőek a kelet felől érkező járatok (Keselyűs, Decs, Őcsény) az autóbusz‐állomáson való átvezetéssel, majd északi, vagy déli irányú meghosszabbítással az agglomeráció irányában, a városközpontot is érintve, annak városmag erősítő fejlesztési elképzeléseivel azonban összhangban (138. ábra, 139. ábra). E lépés során figyelembe kell venni a már korábban megfogalmazott, a munkába járáshoz kötődő, időszakos hálózati fejlesztéseket (132. ábra, 133. ábra), azok eredményeit, és visszacsatolandó az újabb változtatások előkészítése során.
220
138. ábra: A keleti és észak‐déli vonalcsoportok hálózati integrálásának egyik lehetséges formája
221
139. ábra: A keleti és észak‐déli vonalcsoportok hálózati integrálásának egy további lehetséges formája
Összességében tehát – a helyi hálózat fő elemeinek feltűntetése nélkül – a helyközi rendszer gerince hosszú távon az alábbiak szerint képzelhető el. Az észak‐déli és a kelet‐nyugati irányok integráltak, a járatok érintik a főbb belvárosi és intermodális pontokat, átszállási lehetőségeket biztosítva az ütemesség keretein belül folyamatosan. A gerinchálózat alapjait a 140. ábra és a 141. ábra szemléltetik.
222
140. ábra: Az integrált, helyközi (RégióBusz) alapokon nyugvó hálózat fő irányai az észak‐déli és a kelet‐ nyugati irányok átjárhatóságával.
223
141. ábra: Az integrált, helyközi (RégióBusz) alapokon nyugvó hálózat fő irányai az észak‐déli és a kelet‐ nyugati irányok átjárhatóságával, északon eltérő megoldással.
A RégióBusz rendszer agglomerációból érkező járatainak egy része a városi szakaszon gyorsjáratként, csak a főbb megállókat érintve is közlekedtethető, ezzel felgyorsítva a városon belüli eljutási lehetőségeket is, illetve a távolról utazók gyorsabb belvárosi eljutását. Bizonyos területeken és időszakokban (pl. hétvége, napközben, este) a ma helyközi járatokként közlekedő autóbuszok egy részével kiváltható a helyi járatok közlekedtetése, ezzel teljesítmény szabadítható fel (pl. Palánk, ahol 120 perces vasúti ütemes közlekedés van, a Műszergyár környéke, ahol helyközi közlekedés van), illetve a barnamezős területek a Keselyűsi út mentén. Javasolt egy kétirányú, helyi körjárat beindítása, amely felfűzné a ma kevéssé, vagy egyáltalán nem ellátott területeket Szekszárdon belül, valamint a főbb városi funkciókat. E járat megvalósítható az eltérő napszakokhoz tartozó eltérő utazási igények széleskörű kielégítésével. A járat célja, hogy olyan területeken is vonzó alternatívát jelentsen a közösségi közlekedésben, amely területeken nincs, vagy csak hosszabb rágyaloglással érhető el autóbusz járat. Javasolt, hogy e vonalon, vonalakon midi autóbusz közlekedjen a forgalom várható nagysága, a csillapított belvárosi területek városképi és arculati igényei, valamint a hegyi útvonalak miatt. A járat kezdetben a mai hálózat mellett is beindítható, de javasolt,
224
hogy integráns részét képezze a városi közlekedési rendszernek, hangolásokkal, csatlakozási lehetőségekkel. Lehetséges változatok a városi körjáratokra: • Autóbusz‐állomás – Hunyadi utca – Mészáros Lázár utca – Damjanich utca (alternatíva: Zrínyi utca – Kapisztrán utca – Pázmány tér) – Rákóczi Ferenc utca – Széchenyi utca – Béri Balogh Ádám utca – Kórház (tengelyben megfordul) – Bezerédj utca – Béla király tér – Szent László utca – Széchenyi utca – Garay tér – Szent István tér – Hunyadi utca – Autóbusz‐állomás. Fordulóidő: kb. 30 perc. • Autóbusz‐állomás – Hunyadi utca – Mészáros Lázár utca – Damjanich utca (alternatíva: Zrínyi utca – Kapisztrán utca – Pázmány tér) – Rákóczi Ferenc utca után o Széchenyi utca – Béri Balogh Ádám utca – Ybl Miklós utca vagy o Szent László utca – Béla király tér – Munkácsy Mihály utca – Bródy Sándor utca – Barátság utca – Alisca utca – Csatári körforgalom – bevásárlóközpontok – Csatári körforgalom – Béri Balogh Ádám utca – Wesselényi utca – Holub József utca – Hunyadi utca – Autóbusz‐állomás. Fordulóidő: kb. 60 perc.
142. ábra: A kétirányú körjárat egy lehetséges változata (opcionális Béla téri eléréssel)
225
A törzshálózat és a fonódó gerincvonalak rendszere letisztultabbá válhat azáltal, hogy a körjáratok veszik át a mai törzsvonalak azon funkcióit, amelyek az egyedi igények hatására kerültek be a hálózatba. (Ugyanis a mai hálózat egyszerre elégíti ki a gyors eljutást igénylő munkahelyi és oktatási célú forgalmat, és – részben csúcsidőn kívül – ugyanezen hálózat kismértékben módosított viszonylatai a kevésbé időhöz kötött, egyéb célú eljutási igényeit (piac, kórház). Mindezen fejlesztés esetén nagyon komoly marketing tevékenységekre és társadalmi nyilvánosságra, együttműködésre van szükség. Ezek nélkül a fejlesztések nem érik el a kívánt hatásokat, a használók a előnyöket kevésbé érzékelik. 6.2.1.5 Kiegészítő megoldások ‐ autóbuszos, igényvezérelt, rugalmas közlekedés A javaslat lényege, hogy az autóbuszos alaphálózathoz kapcsolódóan bizonyos időszakokban, bizonyos településeket, vagy településrészeket nem a hagyományos nagybuszos rendszerben látják el, hanem igényvezérelt módon, rugalmasan szolgálja ki a közösségi közlekedés. Az időszak, elhelyezkedés, vonalvezetés alapján a taxitól a kisbuszon és midi járműveken át egyes esetekben a nagybuszig valamennyi járműméret megjelenhet, az ellátás azonban rugalmas és differenciált41. A DRT42 a térben és/vagy időben szétszórt, kis volumenű közlekedési igények kielégítésére megoldásként kínálkozó rendszer, mely a „hagyományos” értelemben vett közösségi közlekedés (kötött útvonal és megállók, fix menetrend, meghatározott díj és utazási feltételek) és a „normál” taxi szolgáltatás (teljesen az utas igényeihez alkalmazkodó közlekedés) között helyezkedik el. Az ilyen rendszerek ötvözik a hagyományos tömegközlekedési és a teljesen rugalmas közlekedési formákat. Célja, hogy az utazni szándékozó igényeihez igazodva lehetőséget teremtsen a helyváltoztatásra, vagy alternatívát nyújtson a személygépjármű használattal szemben jellemzően helyi kiszolgáló, vagy a „törzshálózatra” ráhordó funkcióval. Mindezt úgy éri el, hogy a rendszer járművei megfelelő kihasználtsággal, a szükséges férőhely kilométerrel (csak annyi férőhelyet mozgatva és akkora távon amekkora szükséges az igények kielégítéséhez), gazdaságosan üzemelnek.
41
A részletes leírás a Közlekedési szövetség c. tanulmányban olvasható
42
Demand Responsive Transport – Igény szerinti közlekedés
226
143. ábra: Szedres falubusza Szekszárdon – felhasználása a közösségi közlekedés kiegészítő szolgáltatásaiban számos lehetőséget rejt (fotó: Gertheis Antal)
Szekszárd térségében a rugalmas közlekedési rendszereknek (ami a továbbiakban magában foglalja az igényvezérelt közlekedést is) az adott térség településszerkezetéhez és a jelentkező (térbeli – időbeli) igényekhez illeszkedő rendszernek kell lennie. Nem jelölhető ki a DRT‐nek egy, mindenféle körülmény között bevezethető, általános alkalmazási iránya. További vizsgálatok szükségesek a bevezetésre kerülő DRT rendszer adott térségre/településre/relációra „szabásához", a megfelelő forma kiválasztásához, például az útvonal, az üzemidő, a menetrend stb. vonatkozásában. A közszolgáltatási szerződések jelenlegi keretei és fogalmai közé nem fér be a feltételes menetrendszerinti és rugalmas (igényvezérelt) közlekedés alkalmazása, a menetrendszerinti közlekedést kiegészítő és az azt helyettesítő közlekedési rugalmas rendszer feltételeit először törvényi, jogszabályi és rendelet módosításokkal mindenféleképpen meg kell teremteni. A gazdaságtalan menetrendszerű közlekedés kiváltása DRT‐vel akkor lehet hatékony, ha olyan kis volumenű igényekről van szó, amelyeket egész napon képes a DRT ellátni, vagy kiegészítő szerep esetén a DRT járműpark foglalkoztatása csúcsidőben is biztosítható. 6.2.2 Egyéni gépjármű közlekedés Szekszárdon adottság, hogy a közúti közlekedés lehetőségei jók és alapvető problémák nincsenek. Néhány évvel ezelőtti példa, a 2x2 sávos Széchenyi utca átalakítása, szűkített keresztmetszetűvé, lehetővé téve a parkolást. A forgalom lelassult, a károsanyag‐kibocsátás látványosan megnőtt, az előnyök nem voltak érzékelhetők. A korábbi állapotot az Önkormányzat döntése szerint visszaállították. További lényeges hatás volt, hogy a fejlesztések, környezettudatosság iránti érzékenység tompult.
227
A városmag kialakítása és forgalomcsillapítása szembemegy ezzel a lépéssel, éppen a Széchenyi utca belső keresztmetszetének átalakítása annak egyik kulcseleme. Bármilyen hasonló beavatkozásnál figyelmembe kell venni, hogy a közlekedési szokások befolyásolása gyakran társadalmi ellenállással találkozhat, mivel az addig kialakult szokásokat drasztikusan átalakításra kényszeríti. Az M6‐os autópálya Dunaújváros – Pécs szakaszának megnyitása nyomán a városi forgalom átrendeződik. Az átrendeződés kialakulása legkorábban a 2010. őszi időszakra várható. Ebben az időszakban javasolt egy teljes körű közúti forgalmi felmérés elvégzése. A kapott eredményeket az átadás előtti állapotokkal össze kell hasonlítani és a változásokat elemezni. Ezen tudás ismeretében határozhatók meg beavatkozási lépések a hatásterületeken. Az észak felől a Garay téren balra kanyarodó irány meghatározó mozgás a város közúti közlekedésében. A városmag kialakítását célzó lépésekkel összhangban célunk ennek az iránynak alternatívát a városmag helyett annak környezetében teremtő mozgási irányok megnyitása. Az alternatíva megteremtéséhez javasolt beavatkozási pont a Damjanich utca – 56‐os főút (tehermentesítő út) csomópontja. A 2x2 sávos, tágas Damjanich utca a lakóövezetben helyi gyűjtőút szerepet lát el. A csomópont elsősorban az ipartelep felől érkező nehéz teherforgalmat tereli a tehermentesítő útra és ezzel a regionális és országos közúthálózatra. Ez a funkció az M6 térségbe való megérkezésével, a teherforgalom irányainak megváltozásával átgondolandó. A Garay téri mozgásoknak alternatívája ebben a csomópontban egy nyugatról déli irányba, illetve ellenirányban teremtett mozgási lehetőség. Ez elsősorban a Damjanich utcához északi irányból érkező forgalom számára valós alternatíva. A csomópont átalakítása műszaki szempontból korántsem egyszerű feladat, komoly kompromisszumokkal járhat. A jelenlegi állapotban a Béla király tér – Szent László utcán át a védendő szakaszra érkező forgalom számára alternatíva a Bezerédj utca – Széchenyi utca – Szent István tér útvonal, melyet forgalomtechnikai beavatkozásokkal lehet erősíteni. A tehermentesítő út szerepe is megváltozik. Az autópálya átadásával a tranzit forgalom visszaesése várható, ami új kapacitásokat nyit a városban autót használók számára. A helyi célú forgalom tovább erősödik, és a városmagból is képes lesz forgalmat vonzani, így segítve a belső terület forgalmának csillapítását. A tehermentesítő út fontos szakasza a Keselyűsi csomópontot és az intermodális állomást is magába foglaló, mintegy 800 méteres belső szakasz. Az M6 szekszárdi lehajtója erre a szakaszra érkezik majd, jelentős gyűjtő‐elosztó funkciót adva a területnek. A közúti forgalom ezen a szakaszon városias jelleget ölt, sok kanyarodó mozgással, keresztező gyalogosok és kerékpárosok gyakori részvétele mellett. Ezt az útszakaszt útépítési korrekciókkal,
228
forgalomtechnikai rendezéssel, a kerékpározás támogatásával fel kell készíteni új szerepének betöltésére. Az érkező‐induló regionális és távolsági forgalom elvezetésére a keleti Damjanich utcáéhoz hasonló vonalvezetéssel belátható távlatban egy déli ipartelepi elkerülő – a Keselyűsi csomópontot tehermentesítő szerepet betöltő – főút megépítését javasoljuk. 6.2.3 Kerékpáros közlekedés 6.2.3.1 Rövid távú beavatkozások • meglévő kerékpár támaszok számának növelése a forgalomvonzó intézmények közelében A fejlesztés első lépéseként a belső városmag védelmében egyrészt a meglévő kerékpár hálózati elemek mellett kihelyezett kerékpár tárolók számának bővítése. A kerékpár tárolók elhelyezésénél figyelembe kell venni a kerékpáros útvonalak belső kiindulási és célterületeit, azok a centrumok, ahol a nagyobb forgalomvonzó létesítmények találhatóak. Itt számítani kell kerékpárral érkező, rövid ideig tartózkodó ügyfelekkel, vásárlókkal. Itt a rövid idejű kerékpártárolást szükséges megoldani, kerékpár támaszok kihelyezésével. • B+R kerékpártároló létesítése az intermodális csomópontban Az intermodális csomópontban a hosszabb idejű kerékpártárolás megoldása a szükséges, hiszen itt az utazók utazásimód‐váltással a kerékpárról átszállnak autóbuszra vagy vasútra. Itt javasoljuk első lépésként a fedett tároló kialakítását, amelyet a későbbiekben akár zárhatóvá is lehetséges alakítani. Az itt kialakítandó B+R kerékpár tároló 20 kerékpár tárolására biztosít helyet első ütemben. • Az északi Az északi városrészben gerinchálózat fejlesztése. 1. Wosinszky utca – Csaba utca – Szluha György utca – Rákóczi Ferenc utca – Palánki út. Kiinduló pontja a Hunyadi utca és a Szent István tér által alkotott un. Kelet – nyugat irányú közúti tengely, ill. a mellette húzódó kerékpáros útvonalon jelölhető ki. A tervezési terület lényegében a város fenti vonaltól északra eső területe, ill. ennek a területnek az a része, ahol a kerékpáros útvonal kijelölésének feltételei földrajzi – topográfiai szempontból adottak. A terület nyugati oldalán a Szekszárdi Dombság nyúlványa húzódik, a város ezen a részen „ráépült” a domboldalra. A terület keleti oldalán a Gemenci Tájvédelmi Terület húzódik. Itt, a Duna jobb partján épül a jövőben az országos törzsúthálózat részét képező kerékpárút. Előtte mezőgazdasági művelésű, ill. ipari területek fekszenek. Ezen az oldalon húzódik a Rétszilas – Bátaszék vasútvonal. Északon a város lényegében a Sió csatornáig terjeszkedik, ez a természetes határvonal. A Sió csatorna partján regionális kerékpárút szerepel a távlati tervekben.
229
2. A Rákóczi út 2x2 sáv közúti forgalmi sáv átalakítása 2x2 forgalmi sáv + kerékpársáv kialakításúra a Damjanich utcáig, a járda igénybevételével A Rákóczi utca forgalomcsillapítása előremutat közúti a belső történelmi városmag csillapított övezetté alakítása felé. Rákóczi utca közúti forgalmi sáv elvételével kialakításra kerülő kerékpárút kiépítésével indulhat meg. Ezen a szakaszon nincs fizikai akadálya a kerékpársáv kialakításának. A keresztmetszet lehetővé teszi a Damjanich utcáig a 2x2 forgalmi sáv mellett kialakítható kerékpársáv építését. 3. A Rákóczi út a Damjanich utca ‐ Szent László utca szakaszon jelenleg 2x1 forgalmi sáv + parkolósáv kialakítású. Ezen szakaszon vizsgálni kell a kerékpárút elhelyezésének lehetőségét a parkolósáv meghagyásával, a gyalogos forgalom biztosítása mellett. • Minőségjavítás, állagmegőrzési feladatok. A meglévő kerékpártárolók fejlesztése, fedetté és zárhatóvá tétele a cél. A biztonságosabb kerékpártárolás nyújtotta plusz szolgáltatás növeli a kerékpározási kedvet. 6.2.3.2 Középtávú fejlesztések • A kerékpárúthálózat fejlesztése a városmagban (Széchenyi utca – a Szent László utca –Wesselényi utca közötti szakaszon, a Béri Balogh Ádám utca, legalább a rendelőig) A belső városmag területén a forgalomkorlátozás bevezetésével szintén nagy terület marad a kerékpáros és gyalogos forgalom biztosítására ezen a szakaszon. Itt is 2x1 forgalmi sáv + kerékpársáv kialakítása a cél. • A kerékpárúthálózat fejlesztése az északi városrészben és az Alsóvárosban Az kerékpárút hálózat kiépítése északi irányban a Zrínyi utca – Mészáros Lázár utca – Holub József utca – Bencze Ferenc utca tengelyen és a rácsatlakozó kelet –nyugati irányokat megadó Kecskés Ferenc utcáig • Meglévő tárolók színvonalának fejlesztése. A meglévő kerékpártárolók fejlesztése, fedetté és zárhatóvá tétele a cél. A biztonságosabb kerékpártárolás nyújtotta plusz szolgáltatás növeli a kerékpározási kedvet. • A kerékpártárolás fejlesztése (B+R) az intermodális csomópont valamint intézmények közelében (4‐5 helyszínen) A már kiépített B+R kerékpártároló bővítése illetve zárhatóvá tételével biztosítjuk a kerékpárok biztonságos őrzését. A város több nagyobb intézményének közelében (piac, kórház, főiskola stb) kerülnek kialakításra B+R tárolók, ahol fedett helyen lehet leállítani a kerékpárokat.
230
A már megépült kerékpár támaszok és kerékpár tárolók folyamatos karbantartása, a kerékpáros előírásoknak megfelelő keresztmetszetűvé történő átépítése. 6.2.3.3 Távlati fejlesztések • A térségi és EuroVelo kerékpárút hálózatokkal teljes összhangba hozatal. Tolna megyét egyetlen országos kerékpáros nyomvonal érinti: a Tisza‐Balaton kerékpárút ‐ Tiszakécske‐Kecskemét‐Dunaföldvár‐Ozora‐Siófok útvonalon. Az egyik legjelentősebb országos és egyben nemzetközi nyomvonal (mely az EURO VELO hálózat 6. sz. útvonalának része) a Duna bal partján halad: a Duna menti kerékpárút ‐ (Szlovákia) – Rajka – Mosonmagyaróvár – Győr – Komárom ‐ (Szlovákia) – Esztergom – Szentendre – Budapest – Ráckeve – Solt – Baja – Mohács – Udvar ‐ (Horvátország) – Mohács – Hercegszántó ‐ (Szerbia). Tolna megye kapcsolatait a Duna‐hidak jelentik, jelenleg a Dunaföldvárnál és Bajánál lévő hidakon van önálló kerékpáros járda, távlatban a Szekszárdnál épülő és Dunaújvárosnál tervezett hidakon is lesz kerékpáros átkötés. Ezen túl a három komp (Paks, Gerjen, Bombori) is további kapcsolatokat jelent. A Tolna megyei területrendezési tervben szereplő további kerékpáros nyomvonalak regionális szerepűek. Ezek a szomszédos megyék területrendezési terveivel összhangban a következők: • Dunaföldvár‐Bölcske‐Madocsa‐Paks‐Gerjen‐Szekszárd‐Báta‐(Mohács‐Udvar‐ Horvátország); • (Siófok)‐Dombóvár‐(Pécs); • (Kaposvár)‐Dombóvár‐Hőgyész‐Szekszárd‐Duna‐híd; • (Nagykanizsa‐Marcali‐Öreglak‐Törökkoppány)‐Koppányszántó‐Tamási‐Simontornya; • Hőgyész‐Gyönk‐Kölesd‐Fadd‐Gerjen; • Sióagárd‐Bonyhád‐(Pécsvárad); • (Pécs‐Pécsvárad)‐Báta‐(Baja). Itt jegyezzük meg, hogy a fent említett Dunaföldvár‐Bölcske‐Madocsa‐Paks‐Gerjen‐ Szekszárd‐Báta‐(Mohács‐Udvar‐Horvátország) hálózati elem lehet az európai EURO‐VELO kerékpárút hálózat része, amelyet az európai kerékpárút hálózatfejlesztési koncepció a Duna mellett jelölt ki. A fenti nyomvonalak részben önálló nyomvonalon tervezettek, részben kisforgalmú mellékutakon jelölhetők ki, illetve a Duna és a Sió árvédelmi töltésén vezethetők. Lepsény‐
231
Dombóvár között a vasútvonal felhagyott nyomvonalának kerékpáros nyomvonalként történő hasznosításával is számolni lehet. • KKKR (Közösségi Kerékpáros Közlekedési Rendszer) a meglévő kerékpár tárolókra alapozva A KKKR, mint alternatív közösségi közlekedési rendszer, újszerűsége miatt még általában nem kap önálló szerepet a közlekedési stratégiákban sem az EU‐ban, sem Magyarországon; az azonban kijelenthető, hogy a KKKR biztosan megfelel a fenntartható városi közlekedést megfogalmazó közlekedéspolitikai elvárásoknak. Az Európai Unió közlekedéspolitikája, az ún. Fehér Könyv – azaz a WHITE PAPER European Transport Policy For 2010: Time To Decide (12.9.2001 COM(2001) 370) – külön fejezetben foglalkozik a városi közlekedéssel. Ebben megállapítja, hogy a forgalmi torlódások, a közlekedésből fakadó környezetszennyezés (zaj és levegőszennyezés) csökkentik a városi élet értékét, ezért a közösségi közlekedést az infrastruktúra fejlesztésével és ezzel párhuzamosan a szolgáltatások színvonalának emelésével az egyéni közlekedés versenyképes alternatívájává kell tenni. Szekszárd területén a már működő kerékpártárolók egy részét, illetve esetlegesen a B+R tárolóknál lehetőség nyílik a KKKR rendszer kiépítésére. A rendszer lényege: A kerékpárok felvétele és leadása automata gyűjtőállomásokon önkiszolgáló módon történik, bankkártya/hitelkártya, chipkártya és/vagy mobiltelefon használatával. A visszaadás helye a hálózaton belül tetszőleges (bármely gyűjtőállomás).A gyűjtőállomásokat közterületen (parkolósávokban és gyalogos felületeken) alakítják ki a legfontosabb közösségi közlekedési csomópontok közelében, illetve a közösségi közlekedési megállóktól távolabb található utazási célpontok mellett. A rendszer éjjel‐nappal működik, használata rövid időre ingyenes, a kezdő időszak után fokozatosan emelkedő fajlagos árakkal (progresszív díjrendszer). A speciális célú kerékpár a gyűjtőállomások dokkoló‐állásaihoz zárható, váza és szerkezeti elemei nagy teherbírású, kialakítása a városi közlekedésben biztonságos, hatékony. Megjelenése elegáns, felszereltsége minden igényt kielégít. A kerékpár gyűjtőhely egy terminálból és dokkoló‐állásokból áll. A terminál része egy érintőképernyős számítógép, egy bankkártyaolvasó és a hozzá tartozó pinpad. A terminálhoz csatlakozó dokkoló‐állásokhoz a kerékpárok olyan szerkezettel kapcsolódnak, amelyek automatikusan fogják meg és engedik el a kerékpárt Az állomásokat térfigyelő rendszer felügyeli.
232
A használók a rendszert személyes regisztráció után a speciális kártyával, az alkalmi felhasználók pedig hitelkártyával, vagy mobilfizetési rendszeren keresztül vehetik igénybe. A regisztrációval az adott kerékpár bérlője azonosítható, és szükség esetén számon kérhető. A nem regisztráló (alkalmi) felhasználók csak kaució zárolása esetén férnek hozzá a kerékpárokhoz.
233
234
6.2.4 Parkolás A helyváltoztatási politikák alakításában a parkoláspolitika – az integrált áramlásszabályozás részeként – az egyik legfontosabb tényező. A gépkocsi tárolási, parkolási helyének befolyásolása az integrált közlekedési rendszer és a komplex, áramlásszabályozás megvalósításának fontos eszköze. Célja egyrészt, hogy egy‐egy térség lokális gépjármű elhelyezési igényeit kezelhetővé tegye azáltal, hogy a kereslet‐kínálat, valamint a környezeti teherbíró‐képesség figyelembevételével az indokolt igényeket kielégítő elhelyezési, szabályozási, ellenőrzési helyzetet teremt. Másrészt eszközként szolgáljon az utazások befolyásolására annak érdekében, hogy az egyes övezetekben érvényesüljön a környezethez legjobban illő közlekedési mód elsőbbsége. Ezek alapján a parkolási rendszer fejlesztésének legfontosabb feladatai: •
a kerékpáros‐ és tömegközlekedéssel jól feltárt (sűrű, városias) térségekben a lakóterületi parkolás megoldása akár garázsok építésével is (biztonságos, védett helyen hagyható az autó és kerékpáros, ill. tömegközlekedéssel kezdheti az utazást);
•
a tömegközlekedéssel érintőlegesen feltárt laza beépítésű térségek kiszolgálására P+R parkolók hálózatának kiépítése és intermodális (szállítási módokat összekapcsoló) rendszerbe integrálása (a gépkocsival kezdett utazás vonzó eszközváltási kínálattal találkozzék);
•
a városközpontban („célzónában“) a parkolási lehetőségek szelektív biztosítása, szigorú – de a központ versenyképességét nem akadályozó – szabályozása (lakossági parkolás megoldása, rövid idejű kereskedelmi parkolás biztosítása, tartós parkolás távoltartása);
A parkoláspolitikának a lakóterületen, a P+R parkolókban és az ún. célzónákban parkolást egységes rendszerben kell kezelnie, a parkolóhely‐gazdálkodást pedig – a meglévő állapot adottságaiból kiindulva – a parkolás politikának a közlekedéspolitika által rögzített céljai szerint kell megvalósítani. A városközpont parkolási gondjai közterületen már nem oldhatók meg. Az élhető város kialakítása a gyalogos és zöldfelületek növelését igényli, a járművek elhelyezése – a város életéhez szükséges mértékben – városközpont melletti garázsokban lehetséges. A garázsokban tartott autók értékvesztése lényegesen kisebb, számítások szerint egy garázs árát lehet megspórolni 1,5 autó elhasználási ideje alatt. Egységes információs rendszer kialakításával a parkolóhelyet kereső forgalom a minimumra csökkenthető. A hatékony parkolás‐gazdálkodás alapja, a kiterjedten komplex szemlélet és érdekfelismerés a város gyakorlatában még hiányzik.
235
6.2.4.1 Javaslatok A parkolás‐gazdálkodás alapelvei szerint egységes parkolás‐gazdálkodást szükséges kialakítani; a gépjárműtárolást elsődlegesen a közutakon kívül kell megoldani, ennek érdekében a fizetőparkolásból, eredő bevételekből azt elő kell segíteni; a város‐központban jelentkező parkolási feszültségeket a közforgalmú közlekedés szolgáltatási színvonalának emelésével, a P+R parkolóhelyek bővítésével, a parkolási funkciójú területekhez a parkolók megvalósításával, valamint tarifális parkolás szabályozás bevezetésével, kiterjesztésével kell csökkenteni. Lakossági parkolás, gépjárműtárolás A lakossági parkolásra az alábbi javaslatok tehetők: 1) A lakosság közterületi (utcai) parkolása díjfizetés ellenében legyen engedélyezett, azaz javasolt az ingyenes lakossági parkolás ütemezett megszűntetése. A személygépkocsi megvásárlásával nem jár együtt automatikusan az autó közterületi tárolásának joga. A közút –mint közterület elsődleges funkciója a mozgó járműforgalom lebonyolítása, másodlagos funkciója a rövid idejű megállások, várakozások biztosítása, de nem feladata a gépjárműtárolás. Javasolt ütemezett megvalósítás: •
Lakásonként csak az első hozzájárulás ingyenes a második kedvezményes;
•
A választás lehetőségének biztosítása a közterületi ingyenes vagy kedvezményes várakozás, valamint közterületen kívüli (mélygarázs, parkolóház) önkormányzat által támogatott elhelyezés között;
•
Ingyenesség helyett kedvezményes lakossági parkolás bevezetése;
2) A lakosságot a városmag felé haladva díjpolitikával és a parkolási minőség eszközével ösztönözni kell arra, hogy gépkocsiját ne a közterületen tárolja: •
Térítésmentesen biztosítandó lakossági tároló hely (P+R) a városmagtól távolabbi, megfelelő közösségi közlekedéssel feltárt, őrzött és védett területeken akár időszakosan, akár állandó jelleggel;
•
A közterületi parkolásnál kedvezőbb díj, vagy jobb szolgáltatás ellenében parkolás biztosítása a környezet valamely közterületen kívüli közforgalom számára megnyitott parkolójában (mélygarázs, parkolóház), jellemzően őrzött, védett helyen, ami nagy vonzerőt jelent;
•
Javasolhatók továbbá az előző megoldásokhoz mérve drágább díj ellenében adható lakossági engedélyek a közterületi parkolásra. Ez utóbbi megoldás hátrányos, mert egyrészt elfoglalja az értékes parkolóhelyeket, másrészt a
236
közelben lévő gépkocsi késztetést jelent a mindennapi használatra, mint a garázsban tartott gépjármű. •
Javasolt a fizető övezet kiterjesztése, a jelenlegi két díjzóna mellett 3. díjzóna időkorlátozással (pl. parkométer) az autóbusz‐pályaudvar és vasútállomás irányába. A díjzónát nem gazdaságossági szempontból, hanem a jelenlegi parkolási feszültségek kezelése érdekében szükséges létrehozni. A lehatárolás során érdemes természetes határokat szabni, mint pl. Séd patak;
•
Javasolt az időkorlátozás bevezetése (1‐2 óra díjzónától függően), amivel gazdaságosabbá tehető az üzemeltetett parkoló, csökkenthető a férőhely keresésével eltöltött idő és így a környezet káros terhelése; valamint távol tarthatók a hosszabb idejű parkolások;
Közterületen kívüli garázsépítések A közterületen kívüli mélygarázsok vagy parkolóházak építése magántőkéből, általában valamilyen kereskedelmi, szolgáltató funkciójú létesítményhez kapcsolódva történik. A fejlesztésben az ingatlanfejlesztő társaságok mellett a garázsszolgáltatásokkal foglalkozó beruházók is jelen vannak. A fejlesztők érdekeltté tétele érdekében az önkormányzat az alábbi lépéseket teheti meg: • •
lakossági tartós várakozásoknak a garázsokba terelése (bérleti díj támogatása); a közterületi várakozás díjainak emelése, esetenként az időkorlátozás további szűkítése; • mozgáskorlátozott igazolványok jogtalan használatának, illetve a szabálytalan várakozások visszaszorítása; Összhangban a városmag (Széchenyi utca Szent László utca és Garay tér közötti szakasz) forgalomcsillapításával, valamint a közterületi parkolás visszaszorításával rövidtávon javasolt a Piac tér alatti mélygarázs kiépítése, mellyel egyidejűleg az 1. díjzónában (különösen az érintett szakaszon) csökkenthető a közterületi férőhelyek száma, és az így felszabadult közterület visszaadható a köz számára, a gyalogosok, a kerékpárosok részére. P+R parkolók fejlesztése Az intermodalitás elvét szem előtt tartva a központi területek szigorú parkolás szabályozása mellett szükséges olyan területek kialakítása, amelyek magukba foglalják a személyi közlekedés és közösségi közlekedés közötti eszközváltást. Ennek kiszolgálására alkalmas a P+R rendszer. Figyelembe véve a vasútállomás és az autóbusz‐pályaudvar környezetében kialakítandó intermodális központ iránti törekvéseket, rövidtávon javasolt a gyalogos tengely torkolatában egy 50 férőhelyes P+R parkoló megvalósítása. A forgalomcsillapítás, valamint a közösségi közlekedés fejlesztésének függvényében, továbbá a megnövekvő parkolási
237
igények esetén javasolt a déli bevásárló központ környezetében egy nagyobb férőhely számú P+R parkoló, amely a városba délről érkezőket is eszközváltásra inspirálja. Amennyiben teljes forgalmi átrendeződés megy végbe a város közlekedésében, akkor javasolt megvizsgálni egy északi P+R parkoló kialakításának lehetőségét is. Turistabuszok kiszolgálása Az idegenforgalmi vonzerőt képviselő városmag környezetében, figyelembe véve az elviselhető gyaloglási távolságot le‐ és felszállóhelyek létesítése, valamint várakozóhelyek kijelölése javasolt. Jelenleg a Béla téren megoldott a turista buszok várakozása, azonban a Béla tér tervezett rehabilitációja során ez megszűnik. Amennyiben megvalósul a városmag forgalomcsillapítása és a jelenlegi átmenő 2x2 forgalmi sáv 2x1 forgalmi sávra szűkül, akkor a Széchenyi utcában a Garay tér környezetében buszöblökben javasolt turistabusz le‐ és felszállóhely kialakítása, várakozásra pedig az autóbusz‐pályaudvaron történhet kijelölése. A parkolás szabályozás technikai fejlesztése A komfortérzetet javító informatikai fejlesztések csökkentik a parkolási rendszerrel szembeni bizalmatlanságot, egyszerűsítik az ügyintézést, ezzel tehermentesítve az önkormányzati illetve a parkolás‐üzemeltető szervezetet. Javasolt intézkedések: • • • •
naprakész parkolási információk a város weblapján; parkolással kapcsolatos ügyintézés az Interneten; a parkolásra vonatkozó adatok integrálása a navigációs rendszerekbe; on‐line ellenőrzési rendszerrel kiszűrhetők a lopott, vagy más okból körözött gépkocsik, a visszavont, illetve érvénytelenített mozgáskorlátozott engedélyek;
6.2.5 Teherszállítás Az M6 autópálya térségbe érkezésével a tranzit teherforgalom az autópályára kényszeríthető. Az ipartelepről kiinduló nehéz teherszállítás elsősorban az M6 felé indul majd, az autópálya keselyűsi csomópontja felé. Ezzel egyidőben a Damjanich utca – Tehermentesítő út fél lóhere csomópont eddigi szerepét részben elveszti. Megvizsgálandó, hogy a kihasználatlan infrastruktúrát a városi elkerülő funkció ellátásának céljára, a városmag védelmében át lehet‐e alakítani. Jelenleg a 7,5 tonnánál nehezebb tehergépjárműveket az északi és a déli körforgalmaknál a tehermentesítő útra irányítják. A tehermentesítő útnak ez a szerepe megtartható, mindemellett a város teherforgalmi stratégiájának kialakítását, súlykorlátozások életbe léptetését javasoljuk.
238
A teherforgalom átalakulására, fenti álláspont felülvizsgálatára a közúti javaslatoknál már említett, 2010 őszére javasolt teljes körű közúti felvételnek ki kell terjednie. 6.2.6 Utastájékoztatás A helyváltoztatás előkészítésekor a két legfontosabb funkció a teljes körű tájékoztatás intelligens módon, (a felhasználótól minél kevesebb műveletet elvárva) multimodális útvonalajánlat formájában és a díjbeszedés lebonyolítása. A hazai közúti és a vasúti útitervkészítő megoldások legnagyobb hiányossága, hogy csak unimodális tájékoztatást nyújtanak; az aktuális közlekedési (idő)adatokat nem használják az útitervek előállításakor; bár a vasúti megoldás már részlegesen megjeleníti a vonatok tényleges érkezési és indulási időadatait. Az útvonalajánlat készítése különösen akkor célszerű, ha zavart járműközlekedés esetén a csatlakozó járatok várakoztatása nem lehetséges; ilyenkor alternatív járatok vagy útvonalak megadásával lehet az utasok bizonytalanságérzetét csökkenteni. Olyan multimodális, a dinamikus adatokat is kezelő, nagyobb területi egységre kiterjedő (a közlekedési szövetséget lefedő) útitervkészítő alkalmazás kialakítását javasoljuk, amelynek a „gazdája” a megrendelő, így a működést az esetleges szolgáltató váltások nem befolyásolják. Az útitervkészítés internetes technológián alapszik, így különböző végberendezésekkel, különböző pontokon hozzáférhető. Hasonlóan internetes alapokra kívánjuk helyezni a menetdíjbeszedéssel (jegyvásárlással, helyfoglalással) kapcsolatos műveletek egy részét is. Az ezen a területen iránymutató megoldások bevezetése (más Volán társaságok példájának követése) kívánatos Szekszárd térségében is. Az önkiszolgáló jegyvásárlás (távolsági járatoknál a helyfoglalás is) internet csatlakozással rendelkező telematikai eszközökkel (PC, laptop, PDA, okos telefon, stb.) elvégezhető. Így az utazástól függetlenül teljesíthetők ezek a műveletek, és a jegykiállítás költségei is megtakaríthatók. Míg az internetes alkalmazásokhoz való hozzáférés nem teljes körű, addig az utasforgalmi létesítményeknél valamennyi utas megfordul, ezért különös hangsúlyt kívánunk helyezni azok telematikai fejlesztésére. Az utazási módok (vasúti, közúti közforgalmú közlekedés, egyéni közlekedés) hatékonyabb együttműködése a multimodális csomópontok kialakításával és ott az utasinformatikai szolgáltatások javításával érhető el. Ezért javasoljuk a szekszárdi vasút‐ és autóbusz‐állomás (P+R parkoló) integratív szempontok szerinti fejlesztését. Ez egyrészt a statikus információhordozókra (jelek, térképek, stb.), illetve a vasútállomáson az elektronikus kijelzők telepítésére (váróteremben, peronon) terjed ki. Megoldandó a szövetségi integrált adatbázis létrehozásával a dinamikus adatok átadása az egyes szolgáltatók között, melynek eredményeként a csatlakozásbiztosítások kezelésének színvonala emelhető. Javasoljuk a multimodális csomópontnál a talált tárgyakkal és az utas panaszokkal (észrevételekkel) valamint a biztonságmenedzsmenttel összefüggő információkezelés fejlesztését is. Az autóbusz‐állomáson a jegyértékesítés kiterjesztendő az
239
elővételi jegyekre, amelyek helyfoglalást is magukban foglalnak (különösen fontos ez az M6‐ os autópályán közlekedő expressz autóbuszoknál). Az utast aktuálisan érdeklő menetrendi adatok kiválasztása (a csatlakozás tervezése) általában nehézkes és időt rabló. Ezért a közepes vagy nagy forgalmú megállóhelyekre (átszállópontokra) néhány soros elektronikus kijelzők telepítése javasolt, melyek vizuális (és audio) tájékoztatást adnak. A tájékoztatás kiterjed a legközelebb induló viszonylatok, járatok (viszonylatjelzés, érintett állomások‐célállomás, időpont vagy indulásig hátralévő idő, alacsonypadlós jármű jele, stb.) információira. A megállóhelyi berendezés a forgalomirányító rendszer távvezérlésével működhet (GPRS technológia), a dinamikus adatokat felhasználva (ehhez a tervezett menetrendi és a tényleges időadatokat összehasonlító modul is szükséges a központban). A diszpécser operatívan is beavatkozhat a kijelzők vezérlésébe. A működés eredménye, hogy az utasok bizonytalanságérzete csökken; a várakozási időt hasznosabban tölthetik el. Mivel a menetjegyek kiadása jelenleg az autóbusz‐vezetőket terheli és a jegykiadás művelete időigényes, valamint a pénzkezelés is problémákat vet fel, ezért mind a multimodális átszállóhelyek, mind pedig a fontosabb megállók esetében javasoljuk menetjegy‐automaták telepítését. Korszerű esetben egy végberendezés alkalmas valamennyi utazási móddal kapcsolatos díjfizetés (vasúti jegy, autóbuszjegy, parkolójegy) végrehajtására. Így már az előkészítés, vagy várakozás (eszközváltás) során elvégezhető (külön személyzet nélkül) ez a művelet és lerövidül az autóbuszok megállóhelyi tartózkodási ideje. A járműfedélzeti telematikai fejlesztéseket a meglévő forgalomirányítási (vállalatirányítási) rendszerhez illesztve javasoljuk. Elsősorban (rövidtávon) az elavult jegykiadó gépek cseréje, és az új eszközöknek a többi telematikai eszközhöz való illesztése vár megoldásra. Ezen eszközökre a Gemenc Volán Zrt. pályázatot nyújtott be. A továbbiakban az elektronikus díjbeszedés korszerű megoldását az ’ELEKTRA Hungária jegy‐ és bérletrendszer’ kínálja. Az utazással kapcsolatos fedélzeti tájékoztatás az autóbuszokon szintén fejlesztendő. Kezdetben hagyományos műanyagalapú táblák teljes körű alkalmazását (homlokfalon, oldalfalon) javasoljuk. A későbbiekben az elektronikus kijelzők további telepítése és a meglévő kijelzők rendeltetésszerű alkalmazása a cél. A jelenlegi kijelzők működtetésével kapcsolatos anomáliákra (nem használják, kevés karaktert‐csak a járatszámot jelzi ki, nem látható a célállomás, stb.) felhívtuk a figyelmet. A fejlesztés módja: külső felületi kijelzők (a jármű útvonalának‐célállomásának megadásával) és belső téri kijelzők telepítése (dinamikus‐ az aktuális forgalmi helyzetre vonatkozó adatok közlésével). A vizuális berendezések és a hangszórók automatikus vezérléssel működnek, de a forgalomirányító diszpécser (vagy a járművezető) operatívan is beavatkozhat a közölt információk körébe. Elsősorban a csatlakozó járművek esetén, a tervezett és a tényleges indulási időadatok megadása, és így az átszálláskori bizonytalanságérzet csökkentése fontos. A vizuális tájékozató eszközök reklámozási célokra is használhatók (amikor nem szolgáltatnak közlekedési információkat). A
240
fedélzeti fel‐ és leszállás, valamint a járművön belüli helyváltoztatás a fogyatékos személyek számára különösen megterhelő. Audio és vizuális tájékoztatással segítendő az ajtók működtetése (a működési információk közlése), valamint a számukra fenntartott helyek megtalálása (kerekes székek rögzítési módja). Ez utóbbi célt szolgálják a különböző piktogramok, jelzések is. Külön figyelmet érdemel a járművezetők és az utasok biztonságérzetének fokozása, valamint a telepítendő berendezések rongálás elleni védelme. Ez a kérdéskör térfigyelő kamerák és a képeket rögzítő eszközök telepítésével oldható meg. Célszerű adatkapcsolat kiépítése a rendőrséggel/biztonsági szolgálattal.
6.3 A javaslatok ütemezése Koncepciónk időtávokra bontott elemeit a következő oldalon található táblázat foglalja össze:
241
Adottságok, kapcsolódó regionális és országos fejlesztések
Gyalogos forgalom
Jelenlegi állapot
Az M6/M60 autópálya Dunaújváros‐Pécs közötti szakaszának átadása, Szekszárdnál három csomóponti kapcsolattal.
1. időtáv: rövid távú beavatkozások
Kerékpározás
Közúti forgalom
Parkolás
Béla király tér – Garay tér sétáló utca.
Déli kerékpáros főútvonal‐hálózat.
2x2 sávos észak‐déli tengely.
Két díjzónás tarifális parkolási övezet.
Szent István tér – Luther tér – Bajcsy‐ Zsilinszky utca gyalogos tengely.
Nem kezelt kerékpártárolás.
Tehermentesítő főútvonal.
A kerékpártárolás fejlesztése (B+R) az intermodális csomópont valamint intézmények közelében (4‐5 helyszínen).
Közforgalmú közlekedés
Kompromisszumos, nem letisztult helyi hálózat. Erőteljes helyi szerepű helyközi hálózat.
Teherforgalom, áruszállítás
Nincs tarifaközösség.
Az északi városrészben gerinchálózat fejlesztése. Minőségjavítás, állagmegőrzési feladatok.
Az M6 átadása nyomán átrendeződő forgalom vizsgálata.
Felszíni parkolásnál Időkorlát (1‐2 óra) alkalmazása.
Csomóponti beavatkozások (Keselyűsi csomópont rendezése)
„3”.díjzóna kialakítása a peremen jelentkező parkolási feszültségek oldására.
Átmenő forgalom „TRANZIT” forgalomtechnikai jelzésekkel való terelése.
P+R parkoló a vasútállomás környezetében. Piac téri mélygarázs megvalósítása.
242
Pontszerű beavatkozások, zavarkezelési és hozzáférhetőségi racionalizálások (Csatári rendezés, Keselyűsi csomópont rendezése) Utastájékoztató rendszerek bővítése. Kínálatbővítő hálózatfejlesztések, új területek bekapcsolása.
Az átmenő teherforgalom nagy hányada az M6 autópályán keresztül bonyolódik. Teherforgalom korlátozása a tehermentesítő út kivételével: 3,5t, kivéve engedéllyel.
2. időtáv: középtávú (5‐10 év) beavatkozások
‐ A Béla király tér – Garay tér – Szent István tér gyalogos rendszer „Gemenc Sétány” felületeinek egységesítése és bővítése. Széchenyi utca felületeinek bővítése. Séd patak – Tinódi utca – Szent László utca „Babits Sétány” gyalogos rendszer fejlesztése
A kerékpárúthálózat fejlesztése az északi városrészben és a városmagban (Széchenyi utca – Béri Balogh Ádám utca, legalább a rendelőig) Meglévő tárolók színvonalának fejlesztése.
Forgalomcsillapítás a belső területeken. Damjanich utca – 56‐ os főút csomópont mozgási irányainak bővítése. Rákóczi F. utca Damjanich utca – Mátyás király utca közötti szakaszán 2x1 forgalmi sáv.
Rákóczi F. utca Damjanich utca – Mátyás király utca közötti szakaszán a kétoldali parkolás engedélyezése a jelenlegi forgalmi sáv helyén. Széchenyi utca Szent László utca – Garay tér közötti szakaszán felszíni parkolási tilalom. Mobil parkolás bevezetése.
Előnyben részesítés buszzsilipekkel az észak‐déli tengely mentén, a közúti kapacitás ellenében.
Hálózati kínálatbővítés városi körjárattal a 4 belső pólust érintve (állomás, Damjanich u. – Széchenyi utca – Béla tér – Kórház)
Mélygarázsok, parkolóházak építése. 3. időtáv: távlati koncepcionális elemek
M6 Bóly – Udvar szakasza, a TEN folyosó magyarországi szakaszának befejeződése.
A térségi és EuroVelo kerékpárút hálózatokkal teljes összhangba hozatal.
Az észak‐déli tengely hosszanti forgalomcsillapítása az autóbusztengely teljes hosszában.
KKKR (Közösségi Kerékpáros Közlekedési Rendszer) a meglévő tárolókra alapozva.
A parkolási igények függvényében a P+R rendszer bővítése.
Észak‐déli hangsúlyos, kínálati tervezésű autóbusztengely. A vonal két végén kapcsolódó P+R‐ek. Helyközi forgalom a Damjanich utca – 56‐ os főút útvonalon a Garay tér helyett. A gemenci kisvasút és a MÁV pályaudvar összekötése
243
6.4 Kiegészítő közlekedési javaslatok Az alábbiakban azok a javaslatok olvashatók, amelyek a város szűken értelmezett közlekedési fejlesztésein túlmutatnak, kitekintenek a közösségi, az egyéni, vagy épp a lágy közlekedési módok (gyaloglás, kerékpározás) keretein túlra. Szekszárd magas adottságú turisztikai és gasztronómiai potenciálja ma nincs megfelelően helyzetbe hozva sem a kínálat nagysága és széles spektruma, sem annak marketingje terén. A kedvező adottságok nem párosulnak olyan attrakciókkal, amelyek révén a városlakók, a térségben élők, vagy a hazai és külföldi turisták hosszú időt töltenének a városban a turisztikai kínálat és termékek „learatásával”. A koncepció megfogalmaz néhány olyan, a közlekedéshez köthető turisztikai termékfejlesztést, amelyek közép‐ és hosszú távon a város és térsége ismertségét, vonzerejének fejlődését segíthetik. E fejlesztések nem önmagukban értékelendő és egymástól elszigetelt elemek, hanem szinergikus töltettel rendelkeznek, egymást kiegészítik, erősítik. E fejlesztések messze túlmutatnak a város feladatain és hatáskörein, sokszereplősek. A projektek tovább érlelésében és fejlesztésében, a szereplők koordinálásában, a forrásszerzés dinamizálásában azonban nélkülözhetetlen Szekszárd MJV Önkormányzatának jelenléte. 6.4.1 Gemenci kisvasút Szekszárdra vezetése A Gemenci Erdei Vasút bárányfoki végétől Szekszárd jól látható, és alig öt kilométer választja el a Pörbölyről induló vonalat a tolnai megyeszékhelytől. A turisztikai potenciál erősítése érdekében vizsgálandó a kisvasút szekszárdi vasútállomáshoz vezetése. Ezzel nem csak a vonal nyer hálózatiságát tekintve új értelmet, hanem kölcsönös előnyök jelennek meg a város és a vasút, illetve annak üzemeltetője oldalán. A városból elérhetővé válik a turisztikai potenciállal rendelkező gemenci erdő, annak értékes területei, illetve a népszerű kisvasút. A vasút révén pedig elérhetővé válik Gemenc felől Szekszárd és a teljes turisztikai kínálata, a szálláshelyek, a gasztronómiai létesítmények, illetve a térség borútja és borospincéi. A nyomvonal közel sík, megoldandó az M6 feletti – akár a közút Keselyűsi úti felüljáróján a közúttal fonódva – valamint a városi, barnamezős szakaszon történő átvezetés.
144. ábra: Bárányfok és Szekszárd potenciális kisvasúti kapcsolata
244
6.4.2 A Sió turisztikai célú hajózhatósága Szekszárd északi szegletében folyik a Sió, amely turisztikai értelemben páratlan potenciált nyújt a rekreációra, a kerékpározásra. Vizsgálandó, hogy a városi és a dunai kapcsolatokat megerősítve milyen módon vonható be a Sió a turisztikai célú hajózásba, figyelembe véve a gemenci Duna szakasz és az ártéri erdő ilyetén hagyományait, valamint a Sió, mint vízi út hajózhatósági paramétereit. 6.4.3 A szekszárdi Borbusz A szekszárdi borospincék és gasztronómiai létesítmények, a város kulturális és építészeti értékei, valamint a főbb közlekedési pontok (pl. állomás) közötti eljutás ma csak a városi közlekedési igényeknek megfelelően van rendszerbe szervezve. A nyári és kora őszi időszakban a borturizmus megerősödik, a gasztronómiai kínálat kibővül, rendezvények egészít(het)ik ki a város hétköznapjait. Vizsgálandó egy olyan irány kijelölése – részben fix, részben kötött útvonallal – amely a városi főbb pontokat és a borospincék térségét fűzi fel. A szekszárdi Borbusz egy olyan, a közösségi közlekedést kiegészítő járat lenne, amely a helyiek és a turisták számára is megnyitja a borospincék elérhetőségét, az alkoholfogyasztást követő városba való visszatérés lehetőségét. A Borbusz mikro, vagy midi méretű járművel kiszolgálható, és részben kötött, részben rugalmas útvonal és menetrend alapján járná végig a borospincék által érintett nevezetesebb területeket.
145. ábra: Badacsonyi régiós, a pincéket és helyi nevezetességeket feltáró körjárat megállóhelye (fotó Gerőházi Éva)
245
6.4.4 A városi libegő (Béla tér – Kilátó – Borpincék) Szekszárd nevezetességeinek, turisztikai és városi látványosságainak hangsúlyozását, e területek közötti közlekedési kapcsolatok javítását szolgálhatja egy városi libegő kiépítése, amely Szekszárd egyik új nevezetességévé válhat. A beruházás többszereplős, nem kizárólag, vagy egyáltalán nem közösségi forrásokból valósítandó meg. A szekszárdi kilátó mintegy 90‐100 méterrel magasodik a város fölé, kitűnő kilátást adva minden irányban. A város felé áttekinthető a teljes városkörnyezet, nyugati irányban a lankás dombos borpincei környezet. Úthálózat ugyan összeköti az említett pontokat, de turisztikai attrakcióként javasolható a libegő – kötélpálya létesítése.
146. ábra: A szekszárdi libegő egy sematikus útvonalvázlata.
Városi végpontként az újjáalakuló Béla király tér javasolható. Megállóként a kilátó, melyet ma is sokan keresnek fel pihenés céljából, főként autóval. Innen könnyen elérhető nyugati irányban a borpincék dombvidéki területe, mely a másik végállomás lehet. A javasolt volna hossza mintegy 1,5 km. A kötélpályás üzem három eltérő utazási nagyságrendet jeleníthet meg: • libegő: 2‐4 üléses nyitott • kiskabinos: 6‐10 üléses, zárt utaskabinnal • nagykabinos: 10‐30 állóhelyes, zárt utaskabinnal. Az alkalmazást az adott környezet és feladat dönti el.
246
Városi hálózathoz általában végállomásain csatlakozó üzemvitel. Kis beruházási igénye, kedvezően alacsony üzemeltetési költsége miatt, a városi hálózat különleges domborzatú részein jó kiegészítő közlekedési forma.
247
Jellegrajz
Egy és kétköteles kiskabinos kötélpálya
Jármű
Kiskabin Nagykabin
Hossz‐szelvény
Eibsee‐Zugspitz kötélpálya vázlata
248
7
Uniós támogatásra esélyes projektek
Jelen koncepcióval és a kapcsolódó megvalósíthatósági tanulmányokkal kapcsolatban elvárás volt, hogy definiálja azon projekt lehetőségeket, amelyeket a város ‐ önmagában, vagy térségével együtt – megvalósításra az európai uniós pályázati forrásokra benyújthat. Jelen keretek között a DDOP 5.1.2/B pályázat támogatásai jelenthetik a város közlekedés‐ fejlesztési projektjeinek finanszírozási hátterét.
7.1 A DDOP‐5.1.2/B pályázat feltételrendszereinek kivonata43 A DDOP‐2008‐5.1.2/B pályázat a Dél‐dunántúli operatív program keretei között jelent meg, és lehetőséget biztosít a közösségi közlekedési fejlesztések megvalósításához. A pályázat első köre 2009 őszén lezárult, a második kör – amennyiben határidő módosítás, vagy újabb kiírás nem jelenik meg – 2010. május 31. A pályázat első körében Szekszárdot érintően a Gemenc Volán ‐ Kapos Volán konzorciuma pályázott autóbusz fedélzeti elektronikus eszközök és chip‐kártyás jegyrendszer beszerzésére. A támogatás az alábbi fejlesztési célokra fordítható: A) Forgalmi épületek, forgalmi pálya fejlesztése •
Helyi és távolsági autóbusz‐pályaudvarok, decentrumok és kapcsolódó kiszolgáló létesítmények építése, rekonstrukciója, bővítése, korszerűsítése.
•
Intermodális csomópontok kiépítése, fejlesztése.
•
Elkülönített közösségi közlekedési folyosók kialakítása.
•
Kerékpáros és a közösségi közlekedés számára kialakított közös folyosók kialakítása.
•
Autóbusz közlekedés pályájának a fejlesztése buszöblök, megállóhelyek, váróhelyiségek kialakításával, felújításával, fizikai állapotának a javításával, autóbusz fordulók kialakítása, felújítása, fizikai állapotának a javítása.
Amennyiben további, C.1.1 pontban felsorolt tevékenység nem kerül kiválasztásra, úgy a tevékenység minimum 5 település együttes pályázása mellett, legalább 10 önálló építési helyszín megjelölésével választható önállóan támogatható tevékenységként. Az egymáshoz kapcsolódó buszöböl, megállóhely, váróhelyiség 1 helyszínnek minősül. Kétirányú közösségi közlekedés esetén a kétirányú autóbuszöböl fejlesztése 2 helyszínnek minősül.
43
A pontos, naprakész pályázati információk és a feltételrendszer az alábbi oldalon olvasható el: http://www.nfu.hu/download/20848/00_DD_Kozossegi%20kozlekedes%20090708.pdf. Jelen összefoglaló is ezen kiírás alapján készült.
249
B) Forgalomirányítás, forgalomszervezés és utastájékoztatás fejlesztése Autóbusz közlekedéshez kapcsolódó meglévő forgalomirányítási központok, rendszerek fejlesztése, új forgalomirányítási rendszerek kiépítése, a közösségi közlekedés előnyben részesítését segítő forgalomtechnikai eszközök fejlesztése. Az utasforgalom dinamikus kiszolgálásának és tájékoztatásának a fejlesztése (utastájékoztatási rendszerek kiépítése, nyilvános informatikai, térinformatikai eszközök fejlesztése, kialakítása). Az utas‐tájékoztatási rendszerek mind a közúti, mind a kötöttpályás közösségi közlekedés utas‐tájékoztatását elláthatják, biztosíthatják. C) Szolgáltatási színvonal erősítése •
Tarifaközösség előkészítése és tarifaközösség megvalósítása
•
Menetrendek összehangolása
•
Elektronikus jegy‐ és bérletrendszer bevezetése, a szükséges infrastruktúra kialakítása, beszerzése.
•
Igény alapú tömegközlekedés (DRT) bevezetése.
•
Közlekedési szövetség létrehozásának az előkészítése.
Azon pályázók, akik a DDOP‐2008‐5.1.2/A pályázati kiírás keretében valamely, jelen kiírásban meghatározott C) típusú al‐tevékenység(ek)re támogatást nyertek, jelen pályázati kiírás keretében azon al‐tevékenység(ek)re nem pályázhatnak44. Önállóan nem támogatható tevékenységek A kiírás keretében önállóan nem, csak a fenti pontokban felsorolt tevékenységekkel együtt támogathatók az alábbi tevékenységek: •
Kötöttpályás közlekedéshez kapcsolódó, közúti tömegközlekedés kötöttpályás közlekedésre való ráhordását biztosító, az átszállást lehetővé tevő kiszolgáló épületek, építmények felújítása, építése, továbbá utasperonok akadálymentes felújítása, kiépítés, új utasperonok létesítése.
•
Kapcsolódó vonalas infrastrukturális és közterületi elemek korszerűsítése (csapadékvíz‐ elvezetés, szükséges közműkiváltás, optikai kábelek helyének a kiépítése a beavatkozási területen, közterület‐rendezés, hatóságilag előírt közvilágítás kiépítése, azbesztmentesítés).
44
E szűkítés értelemszerűen Szekszárdot is érinti, azaz, e pont alatt nem indulhat.
250
•
Az akadálymentes közlekedés (pl.: a csatlakozó járdaépítés, felújítás) feltételeinek megteremtése.
•
Zöldterület felújítása, fejlesztése. (kizárólag a fejlesztéssel érintett helyrajzi számon).
•
Biztonságos kerékpár támaszok, tárolók, kerékpár parkolók építése, elhelyezése az átszállási pontokon (megálló, pályaudvar, intermodális csomópont) a „Kerékpár támaszok, kerékpár parkolók, és kerékpáros pihenőhelyek” c. segédlet szerint.
•
P+R rendszerek kialakítása.
•
Közlekedésbiztonságot szolgáló elemek (támogatott célhoz szorosan kapcsolódó járdafelújítás/korszerűsítés/építés, jelzőlámpa telepítés, forgalomtechnikai munkák, akadálymentesítési munkák, esélyegyenlőség biztosítása, csomópont‐átépítés, elválasztott rendszerű gyalogos közlekedés biztosítása) munkái.
•
Fogyatékossággal élő emberek közlekedését elősegítő (nem járműhöz kötött) infrastruktúra fejlesztése (fel‐ és leszállást, tájékozódást elősegítő építmények, jelzőrendszerek, berendezések).
•
Térfigyelő rendszer beszerzése és telepítése kizárólag autóbusz‐pályaudvarokon és vasútállomásokon az A) tevékenységhez kapcsolódóan.
•
Közösségi közlekedési átszállás ponthoz vezető kerékpárforgalmi létesítmény kialakítása (kerékpársáv, vagy kerékpárút, vagy elválasztás nélküli gyalog‐ és kerékpárút, vagy kerékpárforgalmi létesítmények kijelölése forgalomtechnikai eszközökkel) a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által valamennyi régióban meghirdetett „Kerékpárforgalmi hálózat fejlesztése” pályázati felhívások C.3.2 pontjában megfogalmazott műszaki feltételekkel összhangban.
•
Komplex terület‐előkészítési munkák (bontás, tereprendezés, kármentesítés, stb.).
Támogatás mértéke: 85%, ettől eltérés (90, illetve 95%) bizonyos térségi fejlettségi mutatóknak való megfelelés esetén lehetséges, amelyet a kiírás külön szabályoz. Támogatás összege: A jelen pályázat keretében igényelhető támogatás összege minimum 50 millió Ft, maximum 700 millió Ft.
251
7.2 A potenciális projektek adatlap szintű bemutatása Az alábbiakban azon fejlesztések találhatók projektlap formájában, amelyek Szekszárd MJV Önkormányzata részéről önállóan, vagy partnerség keretében benyújtásra javasolhatóak a DDOP 5.1.2/B pályázatára. 7.2.1 Autóbusz‐állomás és térségének intermodális fejlesztése Projekt neve: Elhelyezkedése:
A probléma leírása:
Az autóbuszállomás és a vasútállomás kapcsolatainak és szolgáltatási színvonalának javítása Pollack Mihály utca – Keselyűsi út – Autóbuszállomás (helyi és helyközi) térsége
A helyi és a helyközi autóbuszok, valamint a vasút három, egymástól nagyrészt elkülönült állomásról indulnak. A helyi és a helyközi autóbusz‐ állomás viszonylag könnyen átjárható, a helyközi állomás és a vasútállomás között viszont csak a tehermentesítő úton (Pollack Mihály utcán) átkelve lehet közlekedni. A forgalomtechnikai megoldások nem megfelelők: a gyalogátkelő nem az ideális helyen található, a gyalogos forgalom viszont jellemzően nem a kijelölt helyen keresztezi a főutat. További probléma, hogy az autóbuszok a nagy forgalom miatt nehezen tudnak balra kikanyarodni a Pollack Mihály utcára, különösen akkor, amikor egy időben nagyobb számú autóbusz hagyja el az állomást.
252
A projekt célja:
Tartalma röviden:
A projekt elemei:
A projekt illeszkedése:
Az utastájékoztatás valós idejű adatokat nem tartalmaz, de ezen probléma feltárása másik projektlapon jelenik meg. Az autóbuszállomás elérését és az onnan való kijutást a Keselyűsi úti csomópont és a vasúti átkelő korlátozott kapacitása is nehezíti. (Pl. a Szent István tér – Keselyűsi út felől balra kanyarodás, valamint a buszállomásra balra kanyarodás a Pollack Mihály utcából. Az M6‐os átadásával e problémák várhatóan tovább erősödnek, mivel a város fő elérési útvonala is e csomóponton keresztül zajlik. A vasútállomás területén tapasztalható P+R és B+R igény nem megfelelően kielégített, jelenleg rendezetlen a módváltás során fellépő járműtárolási igény megszervezése. Rendezett forgalomtechnikai megoldások megvalósítása az autóbuszállomás és a vasútállomás térségében a gyalogos kapcsolatok és a közösségi közlekedési módok számára történő preferencia biztosításával. Cél a kiemelt forgalmú közlekedési csomópontok és átszállópontok egységes arculatának megteremtése komplex akadálymentesítéssel, utastájékoztatás fejlesztésével. Forgalomtechnikai és utastájékoztatás‐fejlesztési, valamint környezetrendezési megoldások alkalmazása az állomások területén, a köztük lévő közterületeken, az autóbusz ki‐ és behajtókon. Sor kerül a vasútállomás északi oldalán P+R és B+R parkolók és tárolók létesítésére. •
A Pollack Mihály utcán jelzőlámpás irányítás és „veszélyes hely” felfestés alkalmazása
•
Gyalogátkelőhely létesítése a vasútállomás főépületének épített kijárata tengelyében
•
20 férőhelyes B+R tároló kialakítása
•
P+R parkoló kijelölése a vasútállomás mellett.
Utastájékoztatás fejlesztése: Akadálymentesítési feladatok: Módváltást és járműtárolást segítő intézkedések: P+R, B+R, K A projekt tartalma illeszkedik az NFÜ által kiírt, DDOP‐2009‐5.1.2/B „A közösségi közlekedés színvonalának javítását célzó infrastrukturális beruházások támogatása” c. pályázat Önállóan támogatható tevékenységek (C.1.1.) A. pontjához, az alábbiakban: • Intermodális csomópontok kiépítése, fejlesztése. • Autóbusz közlekedés pályájának a fejlesztése buszöblök, megállóhelyek, váróhelyiségek kialakításával, felújításával, fizikai állapotának a javításával, autóbusz fordulók kialakítása, felújítása, fizikai állapotának a javításával. Valamint az Önállóan nem támogatható, C.1.1 tevékenységekhez közvetlenül kapcsolódó tevékenységek köréhez (C.1.2. pontok közül), az alábbiakban: • Kapcsolódó vonalas infrastrukturális és közterületi elemek korszerűsítése, csapadékvíz‐elvezetés, szükséges közműkiváltás, optikai kábelek helyének a kiépítése a beavatkozási területen, közterület‐ rendezés.
253
•
Az akadálymentes közlekedés (pl.: a csatlakozó járdaépítés, felújítás) feltételeinek megteremtése. • Zöldterület felújítása, fejlesztése. • Biztonságos kerékpár támaszok, tárolók, kerékpár parkolók építése, elhelyezése az átszállási pontokon (megálló, pályaudvar). • P+R rendszerek kialakítása. • Közösségi közlekedési átszállás ponthoz vezető kerékpárforgalmi létesítmény kialakítása (kerékpársáv, vagy kerékpárút, vagy elválasztás nélküli gyalog‐ és kerékpárút, vagy kerékpárforgalmi létesítmények kijelölése forgalomtechnikai eszközökkel). • Fogyatékossággal élő emberek közlekedését elősegítő (nem járműhöz kötött) infrastruktúra fejlesztése (fel‐ és leszállást, tájékozódást elősegítő, jelzőrendszerek, berendezések). A projekt továbbá hozzájárul Szekszárd MJV Integrált Városfejlesztési Stratégiájának, 4., stratégiai fejezetében szereplő közlekedésfejlesztési célok közül a tömegközlekedés minőségi fejlesztéséhez. Becsülhető költségei: Tanulmány szintű költségbecslés: ‐ Útépítési költségek: 47,7 M Ft ‐ Engedélyezési terv: 1, 5 M Ft ‐ Üzemeltetés: 0,3MFt/év Várható hasznai: ‐ Magasabb szintű kiszolgálás valósul meg ‐ Az utasforgalom a jobb átszállási és járat‐elérési kapcsolatok, valamint a komfortosabb közterülete miatt nő ‐ Az átszállás fizikailag kulturáltabbá tehető, az utas‐elégedettség fokozódik ‐ Járatszervezési szempontból a helyi, helyközi és távolsági rendszerek egyik központi kapcsolata valósul meg Potenciális kockázatok: ‐ Közmű és tulajdoni kockázatok ‐ A helyi állomás hosszú távú funkcióival kapcsolatos viták ‐ A partnerek nehézkes együttműködése. Javasolt partnerek: ‐ Szekszárd MJV Önkormányzata ‐ Gemenc Volán Zrt. ‐ MÁV Zrt. ‐ MÁV‐Start Zrt. Soron következő ‐ Tulajdoni és közmű helyzet feltérképezése feladatok: ‐ Az önkormányzati és az üzemeltetői szándékok megismerése ‐ Partnerségépítés ‐ Előkészítés megkezdése ‐ Döntés a DDOP 5.1.2/b pályázat beadásáról Főbb feltételek: ‐ Önkormányzati összhang ‐ A partnerek mihamarabbi bevonása
254
7.2.2 Az utastájékoztatás feltételrendszereinek javítása, az utasinformációs rendszerek fejlesztése Projekt neve: Elhelyezkedése: A probléma leírása és a projekt célja:
Tartalma röviden: A projekt elemei: A projekt illeszkedése:
Becsülhető költségei:
Várható hasznai:
Potenciális kockázatok:
Utasinformációs rendszerek fejlesztése A nagy forgalmú autóbusz‐megállóknál Az utast aktuálisan érdeklő menetrendi adatok kiválasztása (a csatlakozás tervezése) általában nehézkes és időigényes. A pillanatnyi időpontot követő rövid időszakban (pl. 30 perc) induló járatok tervezett indulási idejének (viszonylatjelzésének) és célállomásának kijelzése (idővezérelt elektronikus kijelzőkkel) növelné a szolgáltatás minőségét. Elektronikus kijelzők telepítése Elektronikus kijelzők telepítése; menetrendi összehasonlító modul telepítése A projekt tartalma illeszkedik az NFÜ által kiírt, DDOP‐2009‐5.1.2/B „A közösségi közlekedés színvonalának javítását célzó infrastrukturális beruházások támogatása” c. pályázat Önállóan támogatható tevékenységek (C.1.1.) B. pontjához, az alábbiakban: • Az utasforgalom dinamikus kiszolgálásának és tájékoztatásának a fejlesztése (utastájékoztatási rendszerek kiépítése, nyilvános informatikai, térinformatikai eszközök fejlesztése, kialakítása). Valamint az Önállóan nem támogatható, C.1.1 tevékenységekhez közvetlenül kapcsolódó tevékenységek köréhez (C.1.2. pontok közül), az alábbiakban: • Fogyatékossággal élő emberek közlekedését elősegítő (nem járműhöz kötött) infrastruktúra fejlesztése (fel‐ és leszállást, tájékozódást elősegítő, jelzőrendszerek, berendezések). A projekt továbbá hozzájárul Szekszárd MJV Integrált Városfejlesztési Stratégiájának, 4., stratégiai fejezetében szereplő közlekedésfejlesztési célok közül a tömegközlekedés minőségi fejlesztéséhez. Az elektronikus kijelzők telepítési helyszíneire 3 változatot dolgoztunk ki. Ezek becsült bruttó összköltségei: „A változat” (alapváltozat): 66,69 M Ft, „B változat” (egy lehetséges kiegészítő változat): 17,81 M Ft, „C változat” (egy lehetséges kiegészítő változat): telepítési helyszínek számától függően. Az említett eszközök és megoldások üzemeltetése hozzájárul a közforgalmú közlekedés minőségének fokozásához; és így az eszközváltás is (egyéniről közforgalmúra) motiválható. Az utasok bizonytalanságérzete csökken; a várakozási időt hasznosabban tölthetik el. • • • •
Tulajdoni kockázatok Közmű és bekötési kockázatok Központi informatikai háttér kiépítése Társvolánok adatszolgáltatási háttere
255
Javasolt partnerek:
• • • •
Szekszárd MJV Önkormányzata Gemenc Volán Zrt. MNV Zrt. / Magyar Közút NZrt. Érintett települések önkormányzatai
Soron következő feladatok:
• •
A telepítési helyszínek felmérése Előkészítés megkezdése
Főbb feltételek:
• • •
Partnerség építés Kapcsolódó pályázatokkal való összhang Területek konszenzusos kijelölése
7.2.3 Autóbusz‐kapcsolatok fejlesztése a Csatári utca térségében Projekt neve: Elhelyezkedése:
Autóbusz‐kapcsolatok fejlesztése a Csatári utca térségében Csatári utca – Alisca utca térsége
A probléma leírása:
A különböző útvonalat használó, de egyaránt a belváros irányába tartó járatok különböző megállóhelyeket használnak, így a belvárosba tartó utasoknak előre el kell dönteniük, hogy melyik megállóban várakoznak. Amennyiben nem konkrét járathoz mennek ki a megállóba, ezzel jelentősen megnő az átlagos várakozási idejük. További probléma, hogy a betérő járatok megfordulása nem megoldott.
256
A projekt célja:
Tartalma röviden:
A projekt elemei: A projekt illeszkedése:
Más megfordulási lehetőség hiányában az autóbuszok jelenleg a lakótelep parkolójának szervizútját felhasználva fordulnak meg A projekt távlati célja a belváros tehermentesítése és a város élhetőségének javítása. A stratégiai célt szolgáló operatív cél a közösségi közlekedés versenyképességének erősítése, ezáltal a közösségi közlekedést igénybevevők számának szinten tartása. A versenyképesség az utasok számára a belváros irányú kapcsolatok bővebb választékában, az átszállási kapcsolatok javulásában, az időmegtakarításban és a várakozási feltételek javulásában nyilvánul meg. E célok elérésének közvetlen eszköze (a projekt outputja) a megállóhelyek átrendezése a Csatári forduló megállónál a meglévő félbuszforduló átépítésével, valamint az Alisca utca 44‐46. megálló átépítése. A problémákra választ adó projektjavaslat tartalma a megállóhelyek átrendezése a Csatári forduló megállónál a meglévő félbuszforduló átépítésével, valamint az Alisca utca 44‐46. megálló átépítése. A javasolt változat keretében 1 buszforduló és 1 buszöböl átépítése történik meg. A változat a projekt által megcélzott két fő problémát a következőképpen kezeli: • a belváros felé tartó járatok közös megállóból indulnak, amely a meglévő félbuszforduló átépítésével kerül kialakításra a jelenlegi Csatári forduló megálló helyén; • a betérő járatok az átépített félbuszfordulóban fordulnak meg, ezzel a lakótelepi parkolóban megszűnik az autóbuszok fordulása. Akadálymentes megállóhelyek kialakítása, megállóhelyi infrastruktúra kialakítása, zöldfelület és közterület rendezés A projekt tartalma illeszkedik az NFÜ által kiírt, DDOP‐2009‐5.1.2/B „A közösségi közlekedés színvonalának javítását célzó infrastrukturális beruházások támogatása” c. pályázat Önállóan támogatható tevékenységek (C.1.1.) A. pontjához, az alábbiakban: • Autóbusz közlekedés pályájának a fejlesztése buszöblök, megállóhelyek, váróhelyiségek kialakításával, felújításával, fizikai állapotának a javításával, autóbusz fordulók kialakítása, felújítása, fizikai állapotának a javításával. Valamint az Önállóan nem támogatható, C.1.1 tevékenységekhez közvetlenül kapcsolódó tevékenységek köréhez (C.1.2. pontok közül), az alábbiakban: • Kapcsolódó vonalas infrastrukturális és közterületi elemek korszerűsítése, csapadékvíz‐elvezetés, szükséges közműkiváltás, optikai kábelek helyének a kiépítése a beavatkozási területen, közterület‐rendezés. • Az akadálymentes közlekedés (pl.: a csatlakozó járdaépítés, felújítás) feltételeinek megteremtése. • Zöldterület felújítása, fejlesztése.
257
Becsülhető költségei:
Várható hasznai:
A projekt továbbá illeszkedik Szekszárd MJV Integrált Városfejlesztési Stratégiájának Stratégiai fejezetében (4.) megfogalmazott a közlekedésfejlesztési célokon belül, a helyi tömegközlekedés felülvizsgálatához, mely szerint: • A buszforgalom (át) szervezésekor fontos szempont a munkába járók igényeinek megfelelő útvonalak kialakítása. A projekt becsült összköltsége bruttó 33,3 millió forint, az előkészítés jelenlegi szintjén azonban még számos kockázatot tartalmaz (ismeretlen közműhelyzet, árajánlatok hiánya a szolgáltatásoknál stb.) • Kulturált, akadálymentes környezet valósul meg • Társadalmi szinten utasidő‐megtakarítás várható • Hosszabb távon hozzájárul a közösségi közlekedés versenyképességének erősítéséhez, az utasszám szinten tartásához
• A közműhelyzet a tervezés jelenlegi szintjén nem ismert, a közműérintettség valószínűsíthető • A pénzügyi és közgazdasági elemzések paraméterei közül több csak becslésen alapszik • A projektjavaslat komplexitása önmagában nem éri el a kívánatos szintet (a pályázati szempontok alapján sem) Javasolt partnerek: Szekszárd MJV Önkormányzata, Gemenc Volán Zrt. Soron következő • Döntés az előkészítés folytatásáról feladatok: • Közbeszerzés az engedélyezési tervek és végleges megvalósíthatósági tanulmány elkészítéséről (akár más projektelemekkel együtt) • Engedélyezési tervek, végleges megvalósíthatósági tanulmány, pályázati dokumentáció elkészítése (akár más projektelemekkel együtt) Főbb feltételek: • Önkormányzati döntés a projekt kidolgozásáról Potenciális kockázatok:
• Lakossági és üzemeltetői támogatás
258
7.2.4 Autóbusz‐kapcsolatok fejlesztése a Garay tér térségében Projekt neve:
Autóbusz‐kapcsolatok fejlesztése a Garay tér térségében
Elhelyezkedése:
Széchenyi utca – Szent István tér térsége
A probléma leírása:
A csomópontban a különböző irányból érkező, de egyaránt észak felé tartó járatok különböző megállóhelyeket használnak, így az arra felé tartó utasoknak előre el kell dönteniük, hogy melyik megállóban várakoznak akkor is, ha esetleg több járat is megfelelne úticéljuknak. Amennyiben nem konkrét járathoz mennek ki a megállóba, ezzel jelentősen megnő az átlagos várakozási idejük. További probléma, hogy a megállóhelyek kis befogadóképessége miatt az átszállások biztosítása nem oldható meg megfelelő színvonalon. Amennyiben hosszabb távon – az M6 tehermentesítő hatása nyomán – a városmag védelme előtérbe kerül, vagy a helyközi hálózat aszimmetriájának kiegyensúlyozása felé történnek lépések, az tovább erősíti a projekt létjogosultságát. A projekt távlati célja a belváros tehermentesítése és a város élhetőségének javítása. A stratégiai célt szolgáló operatív cél a közösségi közlekedés versenyképességének erősítése, ezáltal a közösségi közlekedést igénybevevők számának szinten tartása. A versenyképesség az utasok számára az azonos irányú kapcsolatok bővebb választékában, az átszállási kapcsolatok javulásában, az időmegtakarításban és a várakozási feltételek javulásában nyilvánul meg. E célok elérésének közvetlen eszköze (a projekt outputja) a megállóhelyek átrendezése és átépítése. Megoldási változatok egyelőre csak vázlat szintjén állnak rendelkezésre. A megvalósítandó változat kialakítása során alapelv kell legyen, hogy lehetőség szerint a Széchenyi utca bármilyen jövőbeli funkciójával együtt tudjon
A projekt célja:
Tartalma röviden:
259
A projekt elemei: A projekt illeszkedése:
Becsülhető költségei: Várható hasznai:
Potenciális kockázatok:
működni a későbbi döntések függvényében. A lehetséges változatok – elvi szinten – a következők: • Az „A” változatban teljesen megvalósul az azonos irányba tartó járatok közös megállóból indulása. Ennek feltétele, hogy minden irányban a kereszteződés után legyen a megálló. • A „B” változatban – az északi irány megvalósítását akadályozó nehézségek miatt – csak déli és keleti irányban valósulna meg a közös megállós indulás, ami viszonylag kevés módosítást jelentene a jelenlegi helyzethez képest. Az átszállások megfelelő színvonalú biztosítása érdekében – ami különösen a ritkább követésű időszakokban fontos és megoldható – minden megálló legalább két autóbusz egyidejű megállását kell tudja biztosítani, mindkét változat esetén. Akadálymentes megállóhelyek kialakítása, megállóhelyi infrastruktúra kialakítása, közterület rendezés A projekt tartalma illeszkedik az NFÜ által kiírt, DDOP‐2009‐5.1.2/B „A közösségi közlekedés színvonalának javítását célzó infrastrukturális beruházások támogatása” c. pályázat Önállóan támogatható tevékenységek (C.1.1.) A. pontjához, az alábbiakban: • Autóbusz közlekedés pályájának a fejlesztése buszöblök, megállóhelyek, váróhelyiségek kialakításával, felújításával, fizikai állapotának a javításával, autóbusz fordulók kialakítása, felújítása, fizikai állapotának a javításával. Valamint az Önállóan nem támogatható, C.1.1 tevékenységekhez közvetlenülkapcsolódó tevékenységek köréhez (C.1.2. pontok közül), az alábbiakban: • Kapcsolódó vonalas infrastrukturális és közterületi elemek korszerűsítése, csapadékvíz‐elvezetés, szükséges közműkiváltás, optikai kábelek helyének a kiépítése a beavatkozási területen, közterület‐rendezés. • Az akadálymentes közlekedés (pl.: a csatlakozó járdaépítés, felújítás) feltételeinek megteremtése. A projekt továbbá illeszkedik Szekszárd MJV Integrált Városfejlesztési Stratégiájának Stratégiai fejezetében (4.) megfogalmazott a közlekedésfejlesztési célokon belül, a helyi tömegközlekedés felülvizsgálatához, mely szerint: • A buszforgalom (át) szervezésekor fontos szempont a munkába járók igényeinek megfelelő útvonalak kialakítása. Kialakítási szinttől és műszaki megoldástól 40‐120 millió Ft között • Kulturált, akadálymentes környezet valósul meg • Társadalmi szinten utasidő‐megtakarítás várható • Hosszabb távon hozzájárul a közösségi közlekedés versenyképességének erősítéséhez, az utasszám szinten tartásához • A Széchenyi utca hosszabb távú funkciói még nem kerültek
260
Javasolt partnerek: Soron következő feladatok:
Főbb feltételek:
megfogalmazásra • A közműhelyzet a tervezés jelenlegi szintjén nem ismert • A lehetséges változatok megfogalmazása még csak elvi szinten történt meg • A projektjavaslat komplexitása önmagában nem éri el a kívánatos szintet (a pályázati szempontok alapján sem) Szekszárd MJV Önkormányzata, Gemenc Volán Zrt. • Döntés az előkészítés folytatásáról • Közbeszerzés az engedélyezési tervek és végleges megvalósíthatósági tanulmány elkészítéséről (akár más projektelemekkel együtt) • Engedélyezési tervek, végleges megvalósíthatósági tanulmány, pályázati dokumentáció elkészítése (akár más projektelemekkel együtt) • Konszenzus a belvárosi tengely funkcióiról és hosszú távú arculatáról • Érintettek bevonása
7.2.5 A térség nagy forgalmú megállóhelyeinek átfogó fejlesztése Projekt neve: Elhelyezkedése: A probléma leírása:
A projekt célja:
Tartalma röviden: A projekt elemei:
A projekt illeszkedése:
A térség nagy forgalmú megállóhelyeinek átfogó fejlesztése Szekszárdon és vonzáskörzetében jelentősebb forgalmú autóbuszmegállók területén Szekszárdon és vonzáskörzetében az autóbusz‐megállók kialakítása, felszereltsége jellemzően nem éri el a kívánatos szintet. A megállók (komplex értelemben vett) akadálymentessége és akadálymentes elérése sem megoldott, az utastájékoztatás pedig kizárólag statikus elemekből áll. A megállók feleljenek meg a komplex akadálymentesítés elvárásainak, a szükséges komfortot biztosítani tudják, illetve képesek legyenek az utastájékoztatás magasabb szintű ellátására (az utastájékoztatási fejlesztés külön projektlapon szerepel) Megállóhelyek átfogó fejlesztése felhasználva a már kiépített elemeket: akadálymentesítés, utasvárók, dinamikus utastájékoztatás kiépítése stb. Forgalomtechnikai és a megállókra vonatkozó fizikai fejlesztések alkalmazása: • Öböl létrehozása, ahol szükséges • A komplex akadálymentesítés követelményeinek érvényesítése • Váróhelyiség kialakítása • B+R tároló (nyitott) • Utastájékoztatás fejlesztése A projekt tartalma illeszkedik az NFÜ által kiírt, DDOP‐2009‐5.1.2/B „A közösségi közlekedés színvonalának javítását célzó infrastrukturális beruházások támogatása” c. pályázat Önállóan támogatható tevékenységek (C.1.1.) A. pontjához, az alábbiakban:
261
Becsülhető költségei:
• Autóbusz közlekedés pályájának a fejlesztése buszöblök, megállóhelyek, váróhelyiségek kialakításával, felújításával, fizikai állapotának a javításával, autóbusz fordulók kialakítása, felújítása, fizikai állapotának a javításával. Valamint az Önállóan nem támogatható, C.1.1 tevékenységekhez közvetlenül kapcsolódó tevékenységek köréhez (C.1.2. pontok közül), az alábbiakban: • Kapcsolódó vonalas infrastrukturális és közterületi elemek korszerűsítése, csapadékvíz‐elvezetés, szükséges közműkiváltás, optikai kábelek helyének a kiépítése a beavatkozási területen, közterület‐rendezés. • Az akadálymentes közlekedés (pl.: a csatlakozó járdaépítés, felújítás) feltételeinek megteremtése. • Zöldterület felújítása, fejlesztése • Biztonságos kerékpár támaszok, tárolók, kerékpár parkolók építése, elhelyezése az átszállási pontokon (megálló, pályaudvar). A projekt továbbá illeszkedik Szekszárd MJV Integrált Városfejlesztési Stratégiájának Stratégiai fejezetében (4.) megfogalmazott a közlekedésfejlesztési célokon belül, a helyi tömegközlekedés felülvizsgálatához, mely szerint: • A buszforgalom (át) szervezésekor fontos szempont a munkába járók igényeinek megfelelő útvonalak kialakítása. A legegyszerűbb, legminimálisabb felszereltséggel rendelkező buszmegálló kialakításának költsége körülbelül 500.000 Ft + Áfa. A funkcionálisan megfelelő buszmegálló kialakítása körülbelül 1,2 millió Ft + ÁFA költségű, amennyiben a buszöböl kialakítása nem szükséges. Egy komfortos, modern utastájékoztatással ellátott, kamerázott megálló kialakítása körülbelül 2,5 millió Ft +ÁFÁ‐ba kerül (2009‐es árakon).
Várható hasznai:
• Kulturált, akadálymentes környezet valósul meg • Hosszabb távon hozzájárul a közösségi közlekedés versenyképességének erősítéséhez, az utasszám szinten tartásához
Potenciális kockázatok:
• Közmű és tulajdoni kockázatok • Közútkezelői hozzájárulási kockázatok • Települések együttműködésének hiánya
Javasolt partnerek:
• • • •
Soron feladatok:
• Megállóhelyi felmérések és prioritási lista felállítása • Partnerségépítés
következő
Főbb feltételek:
Szekszárd MJV Önkormányzata Szekszárd vonzáskörzetének települései Gemenc Volán Zrt. Magyar Közút Zrt.
• Önkormányzati összhang • A partnerek mihamarabbi bevonása
262
8
Felhasznált irodalom
1990.évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról 64/2004. (IV. 15.) Kormányrendelet a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről Online: {www.nfu.hu/download/281/64_2004korm.pdf} A 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet a társadalmi‐gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről Online: {http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/hnk/hnk2009.pdf} Dél‐dunántúli operatív program 2007‐2013 Dél‐dunántúli régió térségi közszolgáltatások stratégiai fejlesztési program‐ Közlekedés [2006] KHEM [2009]: Az Országos vasúthálózat és országos vasúti személyszállítási szolgáltatások c. menetrendi tervezet Központi Statisztikai Hivatal [2009]: A Magyar Köztársaság helységnévkönyve 2009.január 1. 2009. Online: {http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/hnk/hnk2009.pdf} Központi Statisztikai Hivatal [2009]: Dél‐dunántúli statisztikai tükör 2009/12 ‐ A jövedelmek területi különbségei a Dél‐Dunántúlon a SZJA adatok tükrében c. elemzés Online: {http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/stattukor/regiok/deldun/deldun0912.pdf} Országos Településfejlesztési Koncepció [2005] – IV. Középtávú területi célok 2013‐ig c. rész Online: {http://www.vati.hu/static/otk/hun/OTK2005hun.pdf} Szekszárd MJV Integrált Városfejlesztési Stratégia [2007] Szekszárd Megyei Jogú Város Közgyűlésének 10/2000.(IV.17.) rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatról a módosításokkal egységes szerkezetben – 2009.07.13. Szekszárd Megyei jogú Város Önkormányzatának Gazdasági Programja 2007‐2010 Online: {http://www.szekszard.hu/szekszard/UserFiles/File/gazgasag/gazdasagiprogram20072010/g azdasagiprogram20072010.pdf} Városi mobilitás cselekvési terve [2009]
263
Online:{https://toad.cor.europa.eu/ViewDoc.aspx?doc=\\isis\dfs\esp_public\cdr\coter‐ iv\dossiers\coter‐iv‐030\HU\CDR256‐2009_DT_HU.doc} Zöld könyv ‐ A városi mobilitás új kultúrája felé [2006] Online: {http://www.khem.gov.hu/data/cms1436611/2007_09_25_gp_urban_mobility_hu.pdf}
264
9
Mellékletek
9.1 Szekszárd és térsége közvetlen ingázási területének lehatárolása
Kistérség
Település
Kistérség
Település
1.
Szekszárdi
Alsónána
22.
Szekszárdi
Szekszárd
2.
Szekszárdi
Alsónyék
23.
Szekszárdi
Tengelic
3.
Szekszárdi
Báta
24.
Szekszárdi
Tolna
4.
Szekszárdi
Bátaszék
25.
Szekszárdi
Várdomb
5.
Szekszárdi
Bogyiszló
26.
Szekszárdi
Zomba
6.
Szekszárdi
Decs
27.
Paksi
Dunaszentgyörgy
7.
Szekszárdi
Fácánkert
28.
Paksi
Gerjen
8.
Szekszárdi
Fadd
29.
Paksi
Kajdacs
9.
Szekszárdi
Felsőnána
30.
Paksi
Nagydorog
10.
Szekszárdi
Harc
31.
Tamási
Gyönk
11.
Szekszárdi
Kéty
32.
Tamási
Hőgyész
12.
Szekszárdi
Kistormás
33.
Tamási
Kalaznó
13.
Szekszárdi
Kölesd
34.
Tamási
Varsád
14.
Szekszárdi
Medina
35.
Bonyhádi
Bonyhád
15.
Szekszárdi
Murga
36.
Bonyhádi
Kakasd
16.
Szekszárdi
Őcsény
37.
Bonyhádi
Kisdorog
17.
Szekszárdi
Pörböly
38.
Bonyhádi
Kisvejke
18.
Szekszárdi
Sárpilis
39.
Bonyhádi
Lengyel
19.
Szekszárdi
Sióagárd
40.
Bonyhádi
Mórágy
20.
Szekszárdi
Szálka
41.
Bonyhádi
Tevel
21.
Szekszárdi
Szedres
42.
Bonyhádi
Závod
9.2 Szekszárd mobilitási kapcsolatai Szekszárd közvetlen ingázási területéhez kapcsolódó helyközi viszonylatok: Szekszárd, autóbusz‐állomás ‐
Járatok száma
Hétköznap
Szombat
Vasárnap
(02.17.)
(02.20.)
(02.21.)
33
15
17
265
Várdomb, kultúrotthon (Menetidő: 15‐20 perc, ill.32 perc)
Szekszárd, autóbusz‐állomás ‐ Alsónána, posta (Menetidő: 23‐24 perc, ill. 28 perc)
Szekszárd, autóbusz‐állomás ‐ Bátaszék, autóbusz váróterem (Menetidő: 24‐30 perc átlagosan, de 40‐50 perc is előfordul útvonaltól függően)
Szekszárd, autóbusz‐állomás ‐
Első/Utolsó indulás
5:25; 22:25
5:25; 20:20
5:25; 20:20
Járatok sűrűsége
Ütemtelen, 10‐65 perces követéssel. A kora reggeli órákban (iskola‐ és munkakezdéshez igazodva) és az iskolai előadás végéhez, valamint munkavégzéshez igazodva gyakori köves a jellemző.
Ütemtelen, a 6:50‐ kor, 14:10, 16:50‐ kor és 19:10‐kor közlekedő járatok kivételével a többi járat hétköznap is közlekedik.
Ütemtelen, a vasárnapi járatok többsége szombaton is közeledik, de akad eltérés is.
Hétköznap
Szombat
Vasárnap
(02.17.)
(02.20.)
(02.21.)
Járatok száma
12
7
3
Első/Utolsó indulás
6:05; 22:25
6:50; 18:00
9:10, 18:00
Járatok sűrűsége
Ütemtelen, korai reggeli órákban 3 járat a munka‐ és iskolakezdéshez igazodva. Kora délután 2 járat a tanítási idő végét követve, délután/este óránként 1‐1 járattal.
Hétköznap
Szombat
Vasárnap
(02.17.)
(02.20.)
(02.21.)
Járatok száma
34
19
19
Első/Utolsó indulás
5:25; 22:25
5:25; 20:20
5:25; 20:20
Járatok sűrűsége
Ütemtelen, gyakori követések: minden órában min. 2‐3 járat.
Ütemtelen, általában óránként 1 járat (14:10 és 16:20 között nem közlekedik járat).
Ütemtelen, általában óránként 1 járat, a járatok többsége (15) ugyanazon az időpontban szombaton is közlekedik.
Hétköznap
Szombat
Vasárnap
(02.17.)
(02.20.)
(02.21.)
10
7
10
Járatok száma
266
Ütemtelen, a Ütemtelen, 9:10; 12:20; járatok több mint 18:00 fele hétköznap nem közlekedik.
Alsónyék, autóbusz váróterem (Menetidő: 28‐39 perc)
Szekszárd, autóbusz‐állomás ‐ Szálka, szövetkezeti italbolt
Első/Utolsó indulás
5:25; 17:55
5:25; 19:10
5:25; 19:10
Járatok sűrűsége
Ütemtelen, általában 1 járat óránként kivéve: 6:25 és 8:05, 9:25 és 11: 00, valamint 15:00 és 17:55 között nincs közvetlen járat.
Ütemtelen, a szombaton közlekedő járatok (a 19:10‐es kivételével) hétköznap is ugyanabban az időben közlekednek.
Ütemtelen, a járatok fele hétköznap is közlekedik, 6:20 és 8:05; 8:05 és 11:00, 11:00 és 13:40 között nincsen járat.
Hétköznap
Szombat
Vasárnap
(02.17.)
(02.20.)
(02.21.)
8
3
2
6:10; 19:25
7:30; 14:35
7:30; 12:10
Járatok száma Első/Utolsó indulás
(Menetidő: 28 perc)
Járatok sűrűsége
Szekszárd, autóbusz‐állomás
‐ Bonyhád, autóbusz‐állomás (Menetidő: 25‐35 perc)
Szekszárd, autóbusz‐állomás ‐ Kakasd, autóbusz váróterem (Menetidő: 15‐23 perc)
Járatok száma Első/Utolsó indulás Járatok sűrűsége
Járatok száma Első/Utolsó indulás Járatok sűrűsége
Ütemtelen, 1‐2 órás követésekkel, 8:00 és 12:10 között nincsen járat
7:30; 12:10 7:30, 12:10 (hétköznap (hétköznap is); is) 14:35 Ütemtelen, kevés járat Ütemtelen, kevés járat
Hétköznap
Szombat
Vasárnap
(02.17.)
(02.20.)
(02.21.)
46
29
31
4:40; 22:20
6:00; 22:20
6:00; 22:50
Ütemtelen, 3‐4 Ütemtelen, a Ütemtelen, 2‐3 járat járat óránként. járatok többsége óránként, 17:10 és hétköznap is 17:45 között 6 járat! közlekedik, 2‐3 járat óránként. Hétköznap
Szombat
Vasárnap
(02.17.)
(02.20.)
(02.21.)
39
23
24
4:40; 22:20
6:00; 22:20
6:00; 22:50
Ütemtelen, óránként általában 2‐3 járat (de 6:00 és 6:50 (tanítási idő‐ és munkakezdéshez
Ütemtelen, általában 2 járat óránként. A járatok többsége (19) hétköznap is
Ütemtelen, a járatok többsége (16) hétköznap is közlekedik. Óránként általában 1‐2 járat közlekedik. (17:15 és 17:45, 19:00 és 19:30
267
igazodva), 7:05 és közlekedik. 7:50, 14:00 és 14:30 között 4 járat) közlekedik. Szekszárd, autóbusz‐állomás ‐ Sióagárd, községháza (Menetidő: 18 perc)
Szekszárd, autóbusz‐állomás ‐ Harc, Diófási csárda
Járatok száma Első/Utolsó indulás Járatok sűrűsége
Járatok száma Első/Utolsó indulás
(Menetidő: 15‐18 perc, de útvonaltól Járatok sűrűsége függően előfordul 23 és 30 perc is)
Szekszárd, autóbusz‐állomás ‐ Zomba, autóbusz váróterem (Menetidő: 21‐23 perc)
Járatok száma Első/Utolsó indulás Járatok sűrűsége
között 3 járat)
Hétköznap
Szombat
Vasárnap
(02.17.)
(02.20.)
(02.21.)
15
7
5
5:20; 22:20
6:30; 18:20
8:00; 18:20
Ütemtelen, óránként általában 1 járat közlekedik. Kivéve:6:15 6:55 között 3 járat. 18:20 és 22:20 között ~2 órás követéssel közlekedik az utolsó két járat.
Ütemtelen, 7:40 Ütemtelen, 3‐4 órás után ~2 órás követéssel közlekednek követéssel a járatok. Járatok közlekednek a többsége (3) csak járatok. 5 járat vasárnap közlekedik. hétköznap is közlekedik.
Hétköznap
Szombat
Vasárnap
(02.17.)
(02.20.)
(02.21.)
49
19
21
5:20; 22:20
5:30; 18:15
5:30; 19:30
Ütemtelen, általában óránként 2‐3 járat, de az tanítási idő végéhez igazodva 14:05 és 14:50 között 8, 16:00 és 16:55 között 7 járat közlekedik!
Ütemtelen, óránként általában 1‐2 járat. A járatok többsége, 16 járat hétköznap is közlekedik.
Ütemtelen, 8 járat kivételével a többi hétköznap is közlekedik. Óránként 2‐3 járat.
Hétköznap
Szombat
Vasárnap
(02.17.)
(02.20.)
(02.21.)
36
15
18
5:20; 22:20
5:30; 18:15
5:30; 19:30
Ütemtelen, Járatok száma óránként: 2‐ 3, de 4 járat közlekedik a tanítás kezdéséhez
Ütemtelen, előfordulnak 1,5; 2; 3 órás követések is. Járatok többsége
Ütemtelen, 8:00 és 14: 05 között ~1,5; 2 órás követésekkel. Járatok többsége hétköznap is
268
A szombati naphoz képest eltérés: 14:05‐ kor még plusz egy járat 14 és 15 óra között.
igazodva 5:20 és hétköznap is. 5:55, ill. a munkaidő végéhez igazodva 16:05 és 16:45 között, továbbá 6 járat van 14:05 és 14:50 között, a tanítás végéhez igazodva. Szekszárd, autóbusz‐állomás ‐ Kéty, autóbusz váróterem (Menetidő: 27‐33 perc)
Szekszárd, autóbusz‐állomás ‐ Felsőnána, községháza (Menetidő: 40‐46 perc)
Járatok száma Első/Utolsó indulás Járatok sűrűsége
Járatok száma Első/Utolsó indulás Járatok sűrűsége
közlekedik.
Hétköznap
Szombat
Vasárnap
(02.17.)
(02.20.)
(02.21.)
27
13
16
5:20; 22:20
5:30; 18:15
5:30; 19:30
Ütemtelen, a tanítási idő kezdetéhez igazodva, 5:20‐ 5:55 között 3 járat, majd 12:30‐ig óránként egy járat, ezt követően a tanítási idő végét fokozatosan követve 2 járat, (14:05‐14:55) 4 járat, majd a munkaidő végét követően (16:05‐ 16:45) 3, ill.(17‐18 óra között, és az esti órákban) 2 járat közlekedik óránként.
Ütemtelen, reggeli órákban 2, a nap többi részében óránként 1 járat közlekedik.
Ütemtelen, reggel óránként 1 járat, délelőtt 1,5‐2 órás követés, 14 és 15 óra között 3 járat, majd ezt követően 2 járat közlekedik óránként.
Hétköznap
Szombat
Vasárnap
(02.17.)
(02.20.)
(02.21.)
10
4
3
5:20; 22:20
5:55; 18:15
10:30; 17:20
Ütemtelen, tanítási Ütemtelen: 5:55, 10:30, 14:20, 17:20 idő kezdetéhez 11:00, 14:20, igazodva kora 18:15 reggeli órákban 2 járat, általában 1,5‐2 órás
269
követések, kivéve munkaidő végét követve (16:05 és 16:45‐kor) 2 járat Szekszárd, autóbusz‐állomás ‐ Szedres, autóbusz‐ váróterem (Menetidő: 18‐25 perc)
Szekszárd, autóbusz‐állomás ‐ Medina, autóbusz váróterem (Menetidő: 31 perc)
Szekszárd,
Hétköznap
Szombat
Vasárnap
(02.17.)
(02.20.)
(02.21.)
37
18
15
5:15; 22:20
5:15; 17:59
5:15; 19:30
Járatok sűrűsége
Ütemtelen, kora reggeli órákban, a tanítás és munkaidő kezdetét követve 7 járat közeledik 5 és 7 óra között, majd a reggeli órákban további 3, 9‐10 óra között 2 járat, tanítási idő végéig fél órás, órás követések, 14:00‐ 14:30 között 5 járat, a munkaidő végéhez igazodva 16 és 19 óra között 8 járat közlekedik. Üzemzárást megelőzően 19‐20 óra között 2 járat, utolsó időpontban 2 járat is indul.
Ütemtelen, általában óránként 2 járat indul. Járatok nagy része (12) hétköznap is közlekedik.
Ütemtelen, délelőtt óránként általában 1 járat, 9:30 után előfordulnak 1‐1,5‐2 órás követések, 15‐16 óra között 3 járat közlekedik. a járatok többsége (10) hétköznap is üzemel.
Hétköznap
Szombat
Vasárnap
(02.17.)
(02.20.)
(02.21.)
Járatok száma Első/Utolsó indulás
Járatok száma
11
4
4
5:30; 22:20
6:10; 16:30
6:10; 19:30
Járatok sűrűsége
Ütemtelen, kora reggeli órákban 3 járat, gyakoriak a ~ 2 órás követések, de előfordul 2,5; 3 órás is.
6:10, 10:30, 14:20, 16:30 Egyedül az utolsó járat közlekedik hétköznap is.
6:10, 9:30, 12:45, 19:30 Az utolsó járat kivételével a járatok hétköznap is közlekednek.
Hétköznap
Szombat
Vasárnap
Első/Utolsó indulás
270
autóbusz‐állomás ‐
(02.17.) Járatok száma
Tengelic, OTP (Menetidő: 37‐40 perc)
Első/Utolsó indulás Járatok sűrűsége
Szekszárd, autóbusz‐állomás ‐
Járatok száma
Kajdacs, községháza (Menetidő: 40, ill. 50 perc)
Szekszárd, autóbusz‐állomás ‐
Első/Utolsó indulás Járatok sűrűsége
Járatok száma
Nagydorog, gyógyszertár
Első/Utolsó indulás
(Menteidő: kb. 40 perc, de előfordul Járatok sűrűsége útvonaltól függően 1:04 perces menetidő is)
Szekszárd,
(02.20.)
(02.21.)
8
4
2
5:20; 22:20
7:10; 16:45
8:10; 12:45
Ütemtelen, ritka, több órás követések. 2 járat tanítási idő végéhez igazodóan 14:00, 14:25‐kor.
7:10, 11:30 8:10, 12:45 (1 óra 6 (hétköznap is), perces mentidővel!) 14:25 (hétköznap is), 16:45
Hétköznap
Szombat
Vasárnap
(02.17.)
(02.20.)
(02.21.)
5
1
0
5:40; 22:20
11:00
Ütemtelen, kora A járat hétköznap reggel 1 járat, is közlekedik. napközben több órás követéssel közlekednek a járatok. Hétköznap
Szombat
Vasárnap
(02.17.)
(02.20.)
(02.21.)
13
8
8
5:15; 22:20
5:15; 17:59
5:15; 17:59
Ütemtelen, kora reggeli órákban 1‐1 járat 5 és 8 óra között, a tanítási idő végét követve 14 és 15 óra között 2 járat, gyakoribb követéssel, 17‐18 óra között a munkaidő végéhez igazodva 3 járat is közlekedik.
Ütemtelen, kora reggeli órákban 5 és 8 óra között 3 járat, napközben ritka, több órás követés a jellemző. Kivéve 17 és 18 óra között, a munkaidő végéhez igazodva közlekedik az utolsó 2 járat. Minden járat közlekedik hétköznap is.
Ugyanaz, mint szombaton. 1 járat kivételével mindegyik közlekedik hétköznap is.
Hétköznap
Szombat
Vasárnap
271
autóbusz‐állomás ‐ Tolna, vásártér (Menetidő: kb.20‐ 25 perc)
‐
(02.20.)
(02.21.)
45
15
15
5:15; 22:20
6:10; 22:00
7:35; 22:20
Ütemtelen, kora reggeli órákban 5 és 8 óra között 6 járat a tanítási és munkaidő kezdetéhez igazodva, 8 óra után óránként 2‐3 járat is közlekedik, 13 órát és 14 órát követően a tanítási idő végéhez igazodva gyakoribbak a követések, 14‐15 óra között 5 járat, ebből 2‐2 járat ugyanabban az időpontban indul, egyik esetben megegyező menetidővel, útvonalon. A munkaidő végét követően 16‐18 óra között gyakori 5‐10 perces követések, 16‐17 óra között 7 járat, 17‐19, óra között 3‐3 járat óránként. Az esti órákban óránként 1 járat, kivéve: utolsó két járat azonos időpontban indul.
Ütemtelen, kora délutánig, óránként 2 járat, utána ritkább követés: ~1‐1,5‐2 óra. Utolsó két járat indulása között több mint 3 óra szünet. Járatok többsége (9) hétköznap is közlekedik.
Ütemtelen, kora reggel, 7:35 előtt nem közlekedik járat. Napközben közel órás, másfél órás követések, de 14 óra után óránként a páros órákban, valamint 19 és 20 óra között 2 járat közlekedik. A járatok többsége (11) hétköznap nem közlekedik.
Hétköznap
Szombat
Vasárnap
(02.17.)
(02.20.)
(02.21.)
Járatok száma Első/Utolsó indulás Járatok sűrűsége
Szekszárd, autóbusz‐állomás
(02.17.)
Járatok száma
Nincsen közvetlen Nem járat. járat.
Első/Utolsó indulás
Fácánkert
272
közlekedik Nem közlekedik járat.
Járatok sűrűsége Szekszárd, autóbusz‐állomás ‐ Dunaszentgyörgy, autóbusz váróterem (Menetidő: 24‐34 perc)
Szekszárd, autóbusz‐állomás ‐ Paks, autóbusz‐ állomás
Járatok száma Első/Utolsó indulás Járatok sűrűsége
Járatok száma Első/Utolsó indulás
(Menetidő: 35‐50 perc, de útvonaltól Járatok sűrűsége függően előfordulnak közel 1; 1,5 órás menetidők is.)
Szekszárd, autóbusz‐állomás
Hétköznap
Szombat
Vasárnap
(02.17.)
(02.20.)
(02.21.)
24
14
17
5:45; 18:45
5:45; 18:45
5:45; 18:45
Ütemtelen, reggeli órákban, 9 óráig 7 járat (óránként 2‐ 2) közlekedik. 9 és 13 óra között közel órás követések. A tanítási idő végéhez igazodva 13‐16 között 9 járat közlekedik (óránként 3‐4). A késő délutáni órákban közel órás követés a jellemző.
Ütemtelen, délelőtti órákban a járatok a hétköznapi menetrendhez hasonlóan, délután kevesebb (max. 2) járat közlekedik óránként, mint hétköznap. Járatok többsége (12) hétköznap is közlekedik.
Ütemtelen, a járatok hasonlóan közlekednek, mint szombaton, többségük (10) hétköznap is.
Hétköznap
Szombat
Vasárnap
(02.17.)
(02.20.)
(02.21.)
40
26
27
4:05; 22:20
4:05; 18:45
5:30; 22:20
Ütemtelen, kora reggeli/reggeli órákban gyakori követések, óránként 3/2 járat. 9‐13 óráig közel félórás, órás követések. 13‐16 óra között 3‐4 járat közlekedik óránként a tanítási idő végét követve, 16‐19 óra között a munkaidő végéhez igazodva óránként 3‐2 járat közlekedik.
Ütemtelen, gyakori követések, általában óránként 2 (de előfordul 3 is reggel 8 és. 13 órát követően) járat a műszakváltási időpontokhoz igazodva. A járatok többsége (24) hétköznap is közlekedik.
Ütemtelen, hasonlóan közlekednek a járatok, mint szombaton. A járatok többsége (17) hétköznap is közlekedik, a többi csak vasárnapi/munkaszüneti napokon.
Hétköznap
Szombat
Vasárnap
(02.17.)
(02.20.)
(02.21.)
273
‐ Fadd, autóbusz váróterem (Menetidő: kb. 30‐ 35 perc)
Szekszárd, autóbusz‐állomás ‐ Gerjen, autóbusz váróterem (Menetidő: kb. 50 perc)
Járatok száma Első/Utolsó indulás Járatok sűrűsége
Járatok száma Első/Utolsó indulás Járatok sűrűsége
Szekszárd, autóbusz‐állomás ‐ Bogyiszló, községháza (Menetidő: 36‐38 perc)
Járatok száma Első/Utolsó indulás Járatok sűrűsége
29
16
12
4:05; 22:20
4:05; 18:40
5:30; 22:20
Ütemtelen, kora reggeli órákban 4 és 8 óra között 4 járat, majd kora délutánig közel órás, másfél órás követések, 13 óra után 2‐3 járat óránként, a munkaidő végét követve gyakori követések: 16‐ 17óra között 5 járat. 18‐19 között 3 járat, majd az órás követés a jellemző üzemzárásig.
Ütemtelen, reggeli órákban hasonlóan közlekednek a járatok, mint hétköznap, de napközben általában az órás követés a gyakori. Mindössze 4 járat nem közlekedik hétköznap.
Ütemtelen, kora reggeli/reggeli órákban kevesebb járat (3). Órás követés a jellemző. Járatok többsége csak szabad‐ és/vagy munkaszüneti napokon közlekedik.
Hétköznap
Szombat
Vasárnap
(02.17.)
(02.20.)
(02.21.)
9
5
3
6:10; 20:20
6:10; 18:40
8:00; 19:30
Kora reggeli Ütemtelen, több 8:00, 14:10, 19:30 órákban 1 járat, azt órás (4‐3) követés követően 10 órától a jellemző. általában óránként egy járat közlekedik, kivéve: 11:50 és 14:40 között nincsen járat. Hétköznap
Szombat
Vasárnap
(02.17.)
(02.20.)
(02.21.)
6
3
2
11:30; 22:20
11:30, 22:00
7:35; 14:20
Ütemtelen, reggeli 11:30, 14:30, 7:35; 14:20 órákban nem 22:00 közlekedik járat. Ütemtelen, Délutáni órákban
274
több órás nagyon ritka követésekkel, követés. Reggel kivéve 16‐17 óra nincsen járat. között, amikor 2 járat van. Szekszárd, autóbusz‐állomás ‐ Őcsény, községháza (Menetidő: kb. 10‐ 15 perc)
Szekszárd, autóbusz‐állomás ‐ Decs, községháza (Menetidő: 17‐24 perc)
Járatok száma Első/Utolsó indulás Járatok sűrűsége
Járatok száma Első/Utolsó indulás Járatok sűrűsége
Hétköznap
Szombat
Vasárnap
(02.17.)
(02.20.)
(02.21.)
20
9
7
5:00; 22:25
5:55; 20:00
6:40; 20:00
Ütemtelen, reggeli órákban, 8 óráig 5 járat, majd kora délutánig órás követések, a tanítási idő végéhez igazodva 13‐15 óra között óránként 2‐2 járat, valamint a munkaidő végét követve 16‐17 óra között 2 járat közlekedik.
Ütemtelen, ritkább követések, mint hétköznap. A járatok több mint fele hétköznap is közlekedik.
Ütemtelen, szombatinál ritkább (2‐3 órás) követések. A járatok több mint fele hétköznap is közlekedik.
Hétköznap
Szombat
Vasárnap
(02.17.)
(02.20.)
(02.21.)
17
9
7
5:00; 22:25
5:55; 20:00
6:40; 20:00
Ütemtelen, kora reggeli órákban 4 járat közlekedik a munkaidő és tanítási időt követve. Délelőtt ritka követések a jellemzők, a tanítási idő (14‐15 óra), illetve munkaidő (16‐17 óra) végéhez igazodva 2‐2 járat közlekedik.
Ütemtelen, hasonlóan közlekednek a kora reggeli órákban a járatok, napközben ritkább követés. Délután a hétköznapinál (terheltebb időkben jelentkező) kevesebb járattal.
Ütemtelen, délelőtt és az esti órákban ritka követéssel közlekednek a járatok. A járatok többsége hétköznap is közlekedik.
275
a járatok többsége (5) hétköznap is üzemel.
Szekszárd, autóbusz‐állomás ‐ Sárpilis, községháza (Menetidő: 25‐32 perc)
Hétköznap
Szombat
Vasárnap
(02.17.)
(02.20.)
(02.21.)
16
9
7
5:00; 22:25
5:55; 20:00
6:40; 20:00
Ütemtelen reggeli órákban, a tanítás és munkaidő kezdetekor gyakoribb követések: 4 járat közlekedik. Napközben általában óránként 1 járat (1,5 órás szünet 14:30 követően), kivéve: a munkaidő végéhez igazodva 2 járat közlekedik.
Ütemtelen, reggel hétköznapi menetrendre jellemző, gyakoribb követés a jellemző, délelőtt kevés járat közlekedik, délután több órás követésekkel. A járatok többsége (5) hétköznap is közlekedik.
Ütemtelen, kora reggeli órákban a hétköznapinál ritkább követés a jellemző. Délután 2‐3 órás követéssel közlekednek a járatok. A járatok többsége hétvégén is közlekedik.
Járatok száma Első/Utolsó indulás Járatok sűrűsége
Szekszárd megyei szintű viszonylatai: Szekszárd,
autóbusz‐állomás ‐
Járatok száma Tamási, szolgáltatóház
(Menetidő: 1 óra 17, illetve 1 óra 22 perc) Szekszárd,
Első/Utolsó indulás Járatok sűrűsége
autóbusz‐állomás ‐
Járatok száma Dunaföldvár,
autóbusz‐állomás (Menetidő: 1 óra 05 és 1 óra 34 perc közötti menetidők)
Első/Utolsó indulás Járatok sűrűsége
Hétköznap
Szombat
Vasárnap
(02.17.)
(02.20.)
(02.21.)
7
7
8
5:30; 16:30
5:30; 16:30
5:30; 19:00
Ütemtelen, reggeli Ütemtelen, órákban, mindössze ugyanazok a járatok 2 járat közlekedik. közlekednek, mint hétköznap.
Ütemtelen, a szombatihoz képest plusz egy járat közlekedik.
Hétköznap
Szombat
Vasárnap
(02.17.)
(02.20.)
(02.21.)
14
14
15
4:05; 18:00
4:05; 18:00
5:30; 18:00
Ütemtelen, kora Ütemtelen, reggeli órákban 4 ugyanaz, járat közlekedik a hétköznap. munkaidő és tanítási időt követve. Délelőtt ritka követések a
276
Ütemtelen, reggeli mint órákban gyakori, délelőtt és napközben ritka követéssel közlekednek a járatok. Délután a
jellemzők. Délután, 14 óra után üzemzárásig óránként egy járat közlekedik. A 11:45 és 16:20‐kor közlekedő járatok kivételével a többi 12 járat végállomása Budapest, Népliget. Szekszárd, autóbusz‐állomás ‐
Járatok száma
hétköznapinál és a szombatinál gyakoribb a követés, 15:15‐kor és 16:30‐kor egy‐ egy plusz járat közlekedik.
Hétköznap
Szombat
Vasárnap
(02.17.)
(02.20.)
(02.21.)
11
6
6
7:45; 19:30
7:45; 17:00
7:45; 19:30
Ütemtelen, óránként átlagosan 1 járat közlekedik (de előfordul másfél órás szünet is a követésben).
Ütemtelen, hétköznapinál ritkább napközbeni követés. Előfordul 4 órás szünet is a követésben.
Ütemtelen, délelőtt nem közlekedik járat, napközben ritka követés a jellemző.
Dombóvár, autóbusz‐állomás (Menetidő: közel másfél, két órás menetidők)
Első/Utolsó indulás
Szekszárd és a környező megyeszékhelyek közötti autóbuszos kapcsolatok: Szekszárd, autóbusz‐állomás ‐
Járatok száma Pécs, autóbusz‐ állomás
(Menetidő: útvonaltól függően: 1óra/1 óra 40 perc/2 óra körül)
Első/Utolsó indulás Járatok sűrűsége
Hétköznap
Szombat
Vasárnap
(02.17.)
(02.20.)
(02.21.)
22
16
21
6:00; 19:35
6:00; 19:35
6:00; 19:35
Ütemtelen, kora reggeli órákban a munkaidő kezdéséhez igazodva 3, reggeli órákban további 2 járat közlekedik. Délelőtt egyenlőtlen követés, 4 járat közlekedik 9 és 10 óra között, majd 2 óra szünet a követésben. Délután ritka, több órás követés,
Ütemtelen, kora reggeli követés ritkább, mint hétköznap, de a délelőtti egyenlőtlen 9‐10 óra közötti sűrű követés megmarad. Délután hasonló a járatok követési rendje, mint hétköznap, kevesebb járattal. Mind a 16 járat közlekedik hétköznap is.
Ütemtelen, a járatok követési rendje a hétköznapihoz hasonlít. Plusz járatok jelennek meg a hétköznap is jellemzően sűrűbb követések időket mutató időszakban, 17‐18 óra között, illetve az esti, üzemzárást megelőző órában. (19:10‐es járat) A járatok többsége
277
(Visszafelé: 16 járat, első/utolsó indulás: 5:00/17:00)
(17) hétköznap is közlekedik.
Hétköznap
Szombat
Vasárnap
(02.17.)
(02.20.)
(02.21.)
3
3
3
7:45; 13:00
7:45; 13:00
7:45; 16:00
kivéve a munkaidő végéhez igazodva 16‐19 óra között sűrű követés (6 járat) a jellemző, csak 17‐18 óra között 4 járat, amiből 3 egy időpontban indul.
(Visszafelé: 19 járat, első/utolsó indulás: 5:00/20:45)
(Visszafelé: 20 járat, első/utolsó indulás: 5:00/20:40) Szekszárd, autóbusz‐állomás ‐
Járatok száma
Kaposvár, autóbusz‐állomás (Menetidő: 2 óra 15/25 perc)
Első/Utolsó indulás Járatok sűrűsége
‐
Járatok száma
Székesfehérvár, autóbusz‐állomás (Menetidő: kb. 2 óra)
7:45, 7:50, 13:00
7:45, 7:50, 16:00
(Visszafelé: 3 járat, (Visszafelé: (Visszafelé: 3 járat, 6:55, 13:40, 15:30) ugyanaz, mint 7:00, 15:30, 16:00) hétköznap, de nem azonos járatok)
Szekszárd, autóbusz‐állomás
7:45, 7:50, 13:00
Első/Utolsó indulás Járatok sűrűsége
Hétköznap
Szombat
Vasárnap
(02.17.)
(02.20.)
(02.21.)
7
6
7
5:15; 17:59
5:15; 17:59
5:15; 17:59
Ütemtelen, délelőtt ~ 2 órás követési idő, napközben 4 órás szünet, délután 1,5‐2 órás követés.
Ütemtelen, hasonló a hétköznapi követési rendhez, de napközben már ~6 órás szünet a követésben.
Ütemtelen, hétköznapi követési renddel megegyezik.
Hétköznap
Szombat
Vasárnap
(02.17.)
(02.20.)
(02.21.)
1
0
4
6:20
‐
6:20; 15:30
(Visszafelé: 6járat, első/utolsó (Visszafelé: 7 járat, (Visszafelé: 6 járat, indulás: 5:35/16:25) első/utolsó indulás: első/utolsó 5:35/16:25) indulás: 5:35/16:25)
Szekszárd, autóbusz‐állomás ‐ Kecskemét, autóbusz‐állomás (Menetidő: 2 óra 40, 3 óra 40 perc)
Járatok száma Első/Utolsó indulás Járatok sűrűsége
Visszafelé: 1 járat, 13:30‐kor)
278
6:20, 14:05, 15:15, 15:30
(Visszafelé: 3 járat, 10:10, 16:00, 19:00) Szekszárd, autóbusz‐állomás ‐ Szeged, autóbusz‐állomás (Menetidő: 2 óra 45 perc, 3 óra 40 perc között)
Járatok száma Első/Utolsó indulás Járatok sűrűsége
Hétköznap
Szombat
Vasárnap
(02.17.)
(02.20.)
(02.21.)
2
2
5
5:25; 15:15
5:25; 15:15
5:25; 18:45
(Visszafelé: 2 járat, (Visszafelé: 2 járat, Ütemtelen, délután 6:30‐kor és 15:10‐ 6:30‐kor és 15:10‐ gyakoribb követés kor) kor) (Visszafelé: 5 járat, első6utolsó indulás_ 6:30/20:20)
Szekszárd vasúti kapcsolatai: Közlekedési mód
Vasút
Napi eljutási 11 (ebből 9 interrégió, ill. egy ütemen felüli) lehetőségek száma iskolai előadási napokon Eljutási idő
2:26 perc a Keleti pályaudvarról, sárbogárdi átszállással
Eljutás periodicitása
120 perces ütem, egy ütemen felüli indulással
Első és utolsó 5:45; 19:45 indulási időpont Bátaszékről Első és utolsó 08:11; 22:11 érkezési időpont Szekszárdra Teljesárú menetdíj 2240 Ft IC pótdíjjal, de 120 km‐es kedvezményes jeggyel (160 km‐es jegy helyett). IC (2009.07.15‐től) pótdíj nélküli eljutás esetén 1880 Ft.
279
9.3 A kikérdezéses felmérés kérdőlapja
280
9.4 Keresztmetszeti utasszámlálások eredményei
281
282
283
284