SEgyZCIENTOLÓGIA jobb világ építése A Szcientológia, amelyet L. Ron Hubbard alapított és fejlesztett ki, alkalmazott vallási filozófia, amely pontos útvonalat nyújt, ami révén mindenki visszanyerheti szellemi énjének igazságát és egyszerûségét. A Szcientológia sajátos axiómákból áll, amelyek megadják a lét alapját képezõ elveket és okokat, valamint a humán tudományok területén folytatott átfogó megfigyelésekbõl, amelyek szó szerint az élet egészére érvényes filozófiai tudásanyagot képeznek. Ez a kiterjedt tudásanyag a tárgy kétféle alkalmazását eredményezte: elõször egy technológiát, amellyel az ember növelheti szellemi éberségét, és elérheti azt a szabadságot, amelyet számos nagy filozófiai tanítás keresett; és másodszor jelentõs számú alapelvet, amelyeket az emberek életük javítására használhatnak. Valójában, ezzel a második alkalmazási móddal a Szcientológia nem kevesebbet nyújt, mint gyakorlati módszereket életünk minden területének javítására – módszereket új életmódok teremtésére. És innen származik ez az anyag is, amelynek az elolvasására készül. Az itt bemutatásra kerülõ, L. Ron Hubbard mûveibõl összeállított adatok csak egy részét képezik azoknak az eszközöknek, amelyek A Szcientológia kézikönyvében találhatóak. A kézikönyv, amely egy átfogó útmutató, a Szcientológia sok alkalmazási módszerét mutatja be, amelyekkel az élet számos más területét is javíthatjuk. Ebben a füzetben a szerkesztõk az adatokat rövid bevezetõvel, gyakorlati feladatokkal és a sikeres alkalmazás példáival egészítették ki. A legközelebbi Szcientológia egyháznál vagy missziónál megértésének növelését szolgáló tanfolyamok, illetve további anyagok állnak rendelkezésre, amelyekkel bõvítheti tudását. A címek listája elérhetõ: www.scientology.org. A Szcientológia számos új, az emberrel és az élettel kapcsolatos jelenséget ír le, ezért lehetséges, hogy találkozik majd olyan kifejezésekkel ezeken az oldalakon, amelyeket nem ismer. Ezek meghatározása megtalálható ott, ahol elõször elõfordulnak a szövegben, valamint a füzet végén található szójegyzékben. A Szcientológia arra való, hogy használják. Ez egy gyakorlati filozófia, olyan valami, amit az ember végez. Ezeknek az adatoknak az alkalmazásával ön képes megváltoztatni az állapotokat. Ezt a tudást emberek milliói használják, akik mind tenni akarnak valamit a maguk körül látott állapotokkal kapcsolatban. Õk tudják, hogy az élet jobbá tehetõ. És tudják, hogy a Szcientológia mûködik. Használja a füzetben található adatokat önmaga és mások segítésére, és ön is tudni fogja. NEMZETKÖZI SZCIENTOLÓGIA EGYHÁZ
F
ontolja meg ezt egy pillanatra: teljes iskoláztatása folyamán megtanította-e bárki valaha is arra, hogy hogyan tanuljon?
Manapság az emberek úgy végzik el iskoláikat, hogy nem tudnak egy állás betöltéséhez szükséges szinten írni-olvasni, de akár ahhoz sem, hogy megbirkózzanak az élettel. Ez jelentõs probléma. Nem arról van szó, hogy nem lehet adott tárgyakat megtanulni; arról van szó, hogy nem tanítanak meg rá, hogy hogyan tanuljunk meg valamit. Ez a lépés hiányzik minden oktatásból. Azzal, hogy a tanulás hogyanjára megadta az elsõ és egyetlen mûködõképes technológiát, L. Ron Hubbard tátongó ûrt töltött be. Felfedezte a tanulás alapját képezõ törvényeket, és olyan mûködõképes módszereket fejlesztett ki, amelyeket bárki használhat. Ezt a tárgyat „tanulási technológiának” nevezte el. Ez a technológia gondoskodik a tanulás alapjainak megértésérõl, és megadja a pontos utat arra, hogy hogyan juthatunk túl a tanulás közben elõforduló valamennyi buktatón. A tanulási technológia sem nem gyorsolvasás, sem nem memorizálási trükk. Ezek egyikérõl sem bizonyosodott be, hogy fejlesztenék a tanultak megértésének képességét, vagy emelnék az írni-olvasni tudás szintjét. A tanulási technológia azt mutatja meg, hogy hogyan tanuljunk azzal a céllal, hogy egy adott tárgyat megértsünk és így alkalmazni is tudjuk.
E füzet keretében az L. Ron Hubbard által kifejlesztett tanulási technológia teljes anyagának csak egy kis részét adjuk közre. Ennek ellenére ez a rövid áttekintés is olyan alapokat tartalmaz, amelyeket fel tud használni a hatékonyabb tanulás érdekében. Ezzel a technológiával bárki bármilyen tárgyat meg tud tanulni.
2
MIÉRT TANULUNK?
F
igyelembe véve, hogy a társadalom mekkora hangsúlyt fektet az oktatásra, meglepõ dolog tudatára ébredni annak, hogy a tanulásnak vagy oktatásnak soha nem létezett tényleges technológiája. Ez erõs túlzásnak tûnik, mégis igaz. Létezett iskolai technológia, ám ennek nem sok köze volt az oktatáshoz. Az iskolai technológia abból állt, hogy az ember hogyan jár iskolába, hogyan tanítják és hogyan vizsgáztatják le, de az oktatásnak vagy tanulásnak nem volt tényleges technológiája. Ilyen technológia híján az emberek nehéznek találják céljaik elérését. Pedig mindenki számára létfontosságú annak tudása, hogy hogyan tanuljon. Az elsõ keskeny kis ajtó, amelyet meg kell nyitni ahhoz, hogy valaki hozzáláthasson a tanuláshoz, az a tudásra való hajlandóság. Ha ez az ajtó zárva marad, akkor az illetõ valószínûleg olyan dolgokba fog belekerülni, mint a tökéletesen memorizáló, szóról szóra bemagoltató oktatási rendszer, melynek eredményeképpen semmilyen tudásra sem fog szert tenni. Az ilyen rendszer csak olyan végzõsöket termel ki, akik talán képesek tényeket beszajkózni, de valójában nem értik, és nem is képesek semmit sem kezdeni azzal, amire tanították õket. De mi célból tanul az ember? Amíg ezt a kérdést nem tisztázzuk, addig nem is vagyunk képesek a tanulást értelmes tevékenységgé tenni. Néhány tanuló a vizsgára tanul. Az ilyen ezt gondolja magában: „Mit is kell válaszolnom, ha felteszik nekem ezt a kérdést?” Vagy: „Hogy fogok átmenni a vizsgán?” Noha ez teljes ostobaság, az egyetemeken szerencsétlen módon mégis sok hallgató gondolkodik így. Vegyünk egy embert, aki már hosszú ideje épít házakat, és az egyik nap felvesz egy asszisztenst, akit épp most képeztek ki az egyetemen építészmérnöknek. Emberünk bele fog ebbe õrülni! Az elméleti képzésben részesült ifjú évekig tanulta a házépítést, mégsem tud róla semmit. És a gyakorlati ember nem tudja, hogy miért van ez így. Ez azért van így, mert az az ifjú, aki épp most végezte el az egyetemet, úgy tanulta az összes tanulnivalóját, hogy levizsgáztathassák belõle, és nem azért 3
tanulta, hogy majd házat építsen. Az az ember viszont, aki kinn van a gyakorlati vonalon egy ideje, hosszú távon nem szükségszerûen jobb, de egészen biztos, hogy képes házat építeni, mivel az õ egész tanulásának a következõ volt a kiindulópontja: „Hogy fogom ezt a házépítésnél alkalmazni?” Valahányszor kézbe vesz egy hirdetést, írásmûvet vagy bármi mást, olvasás közben végig ez a kérdés jár a fejében: „Hogy tudom ezt alkalmazni arra, amit csinálok?”
És ez az alapvetõ és lényeges különbség a gyakorlati és az akadémikus tanulás között. És ez az, ami miatt tanulmányaik befejezése után néhányan megbuknak a gyakorlatban. Mert ahelyett, hogy ránézve az adatokra ezt gondolná: „Vajon ez lesz a vizsgán?”, sokkal jobban tenné, ha ezt kérdezné magától: „Hogy tudom majd alkalmazni ezt az anyagot?” vagy „Hogy tudom majd tényleg használni?” Ha ezt kérdezné, akkor sokkal többet tudna kihozni abból, amit tanul, és képes lenne ténylegesen is hasznát venni.
A mindent tudó tanuló Magához a tanulás témaköréhez az elsõ adat, és egyben az elsõ gát is, amelyen túl kell jutni, a következõ: úgy nem tud egy tárgyat megtanulni, ha már az elején azt hiszi, hogy mindent tud róla. Az a tanuló, aki azt hiszi, hogy az adott tárgyról mindent tud, amit csak tudni lehet, az semmit sem lesz képes megtanulni róla. Lehetséges, hogy valaki korábbi tapasztalatai alapján már ismer egy tárgyat, és mivel azon a téren már voltak sikerei, most azt hiszi, hogy már mindent tud róla. Ha az ilyen ember az adott tárgyból belekezd egy tanfolyamba, akkor a következõ szemüvegen keresztül tanul: „Én már mindent tudok róla.” Ezzel a gáttal az útjában az ember tökéletesen elakadhat a tanulmányaiban, és nem fog elõrehaladni. Ez bármilyen tárgy hallgatójára igaz. Ha valaki képes eldönteni, hogy egy adott tárgyról még nem tud mindent, és képes azt mondani magának: „Van itt valami tanulnivaló, gyerünk, tanuljuk meg!”, akkor képes lesz ezen a gáton túljutni, és képes lesz a tárgyat megtanulni. Ez nagyon-nagyon fontos adat minden tanuló számára. Ha ezt megérti és alkalmazza, akkor a tudás kapuja tárva-nyitva áll elõtte. 4
A TANULÁS AKADÁLYAI Mindazonáltal, ahhoz, hogy valaki sikeres tanuló legyen, nem elég csak az, hogy hajlandó valamit megtanulni. Léteznek ugyanis buktatók, és a tanulónak ahhoz, hogy ezeken túljusson, tudnia kell, hogy hogyan tanuljon meg valamit hatékonyan. A felfedezések azt mutatják, hogy a tanulásnak három meghatározott akadálya van, amely gátolhatja az ember tanulási képességét, és így azt is, hogy tanult ember válhasson belõle. Ezek az akadályok valójában egy sor különbözõ testi és szellemi reakciót váltanak ki. De ha tudjuk és értjük ezeknek az akadályoknak a mibenlétét, és tudjuk, hogy hogyan bánjunk el velük, akkor mind a tanulási, mind az elsajátítási képességünk jelentõsen megnövekszik.
Elsõ akadály: a tömeghiány A tanulási technológiában valamely tárgy tömegérõl és jelentéstartalmáról beszélünk. Tömegen a tényleges fizikai testeket, az élet dolgait értjük. A tárgy jelentéstartalma pedig nem más, mint a tárgy jelentése, az ahhoz tartozó gondolatok vagy elmélet. Megpróbálni úgy képezni valakit, hogy nincs jelen annak a tömege, amivel a technológia foglalkozni fog, ez nagyon megnehezítheti a dolgot a tanuló számára. Ha a traktorokról tanul, akkor ehhez a tömeg maga a traktor. Áttanulmányozhat egy kézikönyvet a traktorokról, a mûszerfal mûködtetésérõl, a használatban lévõ különbözõ típusú szerelvényekrõl – más szóval, az összes jelentéstartalomról –, de el tudja ön képzelni, milyen keveset értene mindebbõl, ha igazából soha nem látott volna traktort? A tanuló az ilyen tömeghiány miatt ténylegesen összelapítva érezheti magát. Emiatt görnyedtnek érezheti magát, vagy mintha forogna vele a világ, vagy mintha hulla, unott és ingerült lenne. Fényképek és filmek segíthetnek, mivel ezek a tömeg ígéretét vagy reményét képviselik. De ha valaki traktorokról tanul, akkor sem a nyomtatott lap, sem a kimondott szó nem helyettesítheti a tényleges traktort! 5
Ha nincs tömege ahhoz, amit tanul, akkor a tanuló lehet, hogy görnyedt lesz, szédülni fog, hullának érzi magát, unott és ingerült lesz. A nyomtatott oldal nem pótolja a tényleges tömeget.
JELENTÉSTARTALOM TÖMEG
6
Valakit olyan tömegrõl oktatni, amely nem áll az illetõ rendelkezésére, és nem elérhetõ a számára, az néhány kényelmetlen és zavaró testi reakciót eredményezhet. Ha valakinek megpróbálna mindenfélét megtanítani a traktorokról, de egyetlen traktort sem mutatna neki, vagy nem érzékeltetné vele a traktor tömegét, akkor az illetõ végül úgy érezné, hogy az arca összelapul, fáj a feje, vagy a gyomrában van furcsa érzése. Idõrõl idõre szédülést érezne, és gyakran fájna a szeme is. Bármilyen korú tanuló beleütközhet ebbe az akadályba. Mondjuk, hogy a kis Petinek szörnyen nehezen megy a számtan az iskolában. Ön rájön, hogy olyan számtani problémája van, amelyben almák szerepelnek, és neki soha nem voltak almák a padján, hogy megszámolja õket. Szerezzen neki néhány almát, és számozza be mindegyiket. Most az orra elõtt van néhány alma – az almák száma többé már nem elmélet. A lényeg az, hogy Peti problémáját visszavezetheti a tömeghiányra, és helyrehozhatja azzal, hogy megadja neki a tömeget; vagy a tárgyat adja meg, vagy ennek ésszerû pótlékát. A tanulásnak ez az akadálya – valamit úgy tanulni, hogy annak a tömege soha nem volt ott – a fenti világosan felismerhetõ reakciókat váltja ki. A tömeghiány ellenszere Mivel a tényleges tömeg nem mindenkinek állhat rendelkezésére, aki tanul, a tömeghiány kezelésére hasznos ellenszereket kellett kifejleszteni. És ezek a demonstráció témakörébe tartoznak. A demonstráció szó a latin demonstrare szóból ered, melynek jelentése: „kimutatni, megmutatni, bebizonyítani.” A Chambers 20th Century Dictionary a következõképpen határozza meg a demonstrál szót: „gyakorlati eszközökkel tanít, kifejt vagy megmutat.” Azért, hogy a tömeget helyettesítsük, demonstrációkat végzünk. Ezt egyféleképpen tesszük egy „demonstráló készlettel”. A „demókészlet” – ahogyan mi nevezzük – olyan különbözõ apróbb tárgyakból áll, mint dugók, kupakok, gemkapcsok, tollkupakok, befõttes gumi stb. A tanuló arra használhatja a demókészletet, hogy bemutassa vele az általa tanult dolgokat. Ez segít neki a fogalmak megértésében. 7
A virágok növekedése
Ha egy fogalmat különbözõ apró tárgyakkal demonstrálunk, ez tömeget ad ahhoz, amit a személy tanul. Ez fokozza a megértését.
Amikor a tanuló valami olyasmibe ütközik, amit nem egészen tud kiokoskodni, akkor ha a gondolatot demókészlettel demonstrálja, az segíteni fog neki megérteni a dolgot. Demókészlet segítségével bármi demonstrálható: gondolatok, tárgyak, összefüggések, vagy hogy valami hogyan mûködik. Egyszerûen ezeket a kis tárgyakat használjuk arra, hogy megjelenítsük velük az éppen tanult dolog különbözõ részeit. Ezeket a tárgyakat egymáshoz képest el lehet mozdítani, hogy megmutathassuk egy adott fogalom mechanikáját és cselekményét.
A demonstrálás másik eszköze a vázlatkészítés. Aki az íróasztalánál ülve próbál meg valamit megoldani, az papírt és ceruzát foghat, és azzal, hogy felvázolja vagy grafikonon ábrázolja azt, amin dolgozik, képes lesz megérteni. Van egy szabály, amely szerint, ha nem tudunk valamit két dimenzióban demonstrálni, akkor rosszul értjük. Ez egy önkényes szabály – amelynek az alapja megítélés vagy belátás –, de nagyon mûködõképes. 8
?
A vázlatkészítés segít a dolgok megoldásában.
Ezt a szabályt alkalmazzák a mérnöki tudományokban és az építészetben is. Ha a dolgot nem lehet könnyen és világosan megoldani két dimenzióban, akkor ott valami nincs rendben, és nem lehetne megépíteni sem. A vázlatkészítés és valaminek a kétdimenziós megjelenítése mind része a demonstrációnak és a dolgok megoldásának. Egy harmadik eszköz arra, hogy az elveket tömeg hozzáadásával tegyük világosabbá, amikor gyurma felhasználásával gyurmademonstrációt vagy „gyurmademót” készítünk egy elvrõl vagy fogalomról. A gyurmademonstráció célja: 1. a tanuló számára valóságossá tenni a tanult anyagot; 2. megfelelõ egyensúlyt adni a tömegnek és a jelentéstartalomnak; 3. a tanulót megtanítani alkalmazni. A gyurmademonstrációk elmélete csupán annyiból áll, hogy tömeget adnak. 9
VILI
M TA ÁS
A BD
LA BD A
LA
VI LI
NYÍL
GO ND OLA T
Gyurmával bármi demonstrálható, tárgyak, cselekvés, gondolatok, viszonyok vagy bármi más.
A tanulónak tömegre van szüksége ahhoz, hogy megértsen valamit. Tömeg nélkül csak gondolatai és elképzelései vannak. De ha a tömeg adva van, akkor képes megoldani a dolgot, mert rendelkezésére áll a tömeg és a tér ahhoz, hogy elképzelhesse benne a tanult fogalmat. A demókészlet-demonstrációk is ezen az elven mûködnek, csakhogy a gyurmademonstráció sokkal közvetlenebb módon mutatja be a demonstrált dolgot, és több tömeget ad. Minden tanuló tudja használni a gyurmát egy tevékenység, meghatározás, tárgy vagy elv demonstrálására. A tanuló egy asztalnál ül, amelyen különbözõ színû gyurmák vannak elõkészítve, hogy használja õket. A tanuló gyurmával demonstrálja a tárgyat vagy az elvet, és minden egyes darabot címkével lát el. A gyurma a dolgot mutatja; nem csak egy idomtalan, felcímkézett gyurmadarab. Címke céljára kis papírcsíkokat szokás használni. Például, a tanuló egy ceruzát akar demonstrálni. Elõször készít egy vékony gyurmarudacskát, amelyet még egy réteg gyurmával vesz körül úgy, hogy a 10
vékony rudacska egy kissé kiálljon az egyik végén. A másik végére kis gyurmahenger kerül. A rudacska címkéje „grafit”, a külsõ rétegé „fa”, a kis hengeré pedig „radír” lesz. A dolog kulcsa az egyszerûség. Bármi demonstrálható gyurmával, ha rászánja a kellõ idõt és energiát. És hogy a demonstrálás vagy a gyurmával és címkékkel való kimunkálás hogyanján dolgozik, már pusztán ez megújult megértést eredményez. A tanítás titka a következõ mondatban rejlik: „Hogyan jelenítsem ezt meg gyurmában?” Ha valaki képes valamit gyurmában megjeleníteni, akkor érti. Ha nem képes, akkor igazából nem érti, hogy mi is az. Tehát, a gyurma és a címkék csak akkor mûködnek, ha az illetõ valóban megértette a dolgot vagy a kifejezést. És ha kidolgozza ezeket gyurmában, akkor az a megértésüket eredményezi. A gyurmaasztali munkának nem célja a mûvészi ábrázolás. Itt a formák nyersek. Minden különálló darabot, amelyet a gyurmademonstrációkor készítünk, felcímkézzük; hogy a címke mennyire elnagyolt, az nem fontos. A tanulók általában vékony karton- vagy papírdarabkákra golyóstollal írott címkéket készítenek. A címke elkészítésekor az egyik végét hegyesre vágjuk, hogy könnyen bele lehessen szúrni a gyurmába. Az eljárásmód a következõ: a tanuló elkészít egy tárgyat, felcímkézi, elkészít egy másik tárgyat, felcímkézi, elkészít egy harmadik tárgyat, és címkét tesz rá, és így tovább, sorjában. Ez abból az adatból származik, hogy valaminek a lehetõ legjobb megtanulásához a tömeg és a jelentéstartalom egyensúlya szükséges, és a túl sok az egyikbõl a másik nélkül rossz érzést kelthet a tanulóban. Ha a tanuló a demonstráció minden tömegét felcímkézés nélkül egyszerre készítené el, akkor az elméjében a feltorlódó összes jelentéstartalommal ülne ott, ahelyett hogy mindegyiket egyenként leírná (címke formájában), ahogy halad. A megfelelõ eljárásmód az, hogy ahogy halad elõre, úgy címkéz fel minden tömeget. Egy gyurmadarabbal és egy címkével bármely tárgy, elv vagy tevékenység bemutatható. A tömegösszetevõt gyurma, a jelentéstartalom- vagy gondolatösszetevõt pedig címke segítségével ábrázoljuk. A mozgás vagy terjedés irányát általában kis nyilakkal jelöljük. A nyíl lehet gyurmából, de elkészíthetõ másfajta címkeként is. Ez fontos lehet. Mert ha a demóban nem világos, hogy mi milyen irányba halad, vagy mi milyen irányban áramlik, az a demót felismerhetetlenné teheti. 11
A személy megértését nagyban elõsegítheti, ha valamit elõre kigondol, és aztán fizikai formába önti.
E
AUTÓ
S NC
FÉNYSUGÁR
LE
FÉNYSUGÁR
DOBOZ
GÁ R FÉ NYSU
KÉP
FÉNYSUG ÁR
FILM
?
A gyurmademóknak nagyoknak kell lenniük. A gyurmademonstráció egyik célja, hogy a tanult anyagot a tanuló számára valóságossá tegye. Ha a tanuló gyurmademója kicsi (kevesebb tömeg), lehet, hogy a személy számára nem lesz eléggé valóságos. A nagy gyurmademók sikeresebbek a tanuló megértésének növelése szempontjából. A jól elkészített, valóban demonstráló gyurmademó bámulatos változásokat hoz a tanulónál. És ezt az adatot meg fogja õrizni emlékezetében. A tömeghiány kezelésének mindhárom eszközét – a demókészlet használatát, a vázlatkészítést és a gyurmademonstrációt – minden oktatási tevékenység során bõségesen kell használni. Ezek nagy eltéréseket jelenthetnek abban, hogy a tanuló milyen jól tanul meg valamit és a tanultakat milyen jól képes alkalmazni. 12
Második akadály: a túl meredek gradiens A gradiens valaminek a fokozatos, lépésrõl lépésre, szintrõl szintre való megközelítése, ahol minden lépés vagy szint önmagában könnyen elérhetõ – úgyhogy végül meglehetõsen bonyolult és nehéz tevékenységek is viszonylagos könnyedséggel megvalósíthatók. Az ilyen megközelítés esetén a gradiens szó egyúttal minden egyes megtett lépésre is vonatkozik. Amikor valaki egy tárgy tanulása közben túl meredek gradiensbe ütközik, az egyfajta zavarodottságot eredményez, vagy kóvályogni fog a feje (ami elmebeli imbolygás-, illetve bizonytalanságérzetet jelent). Ez a tanulás második akadálya. A túlságosan meredek gradiensnek az az ellenszere, hogy lefaragunk a gradiensbõl. Tudja meg, hogy az illetõ mikor nem volt zavarodott azzal kapcsolatban, amit tanul, aztán tudja meg, hogy milyen új tevékenységbe kezdett bele. Tudja meg, hogy épp azelõtt, hogy teljesen összezavarodott, mivel kapcsolatban érezte még úgy, hogy jól érti.
Megtanulni kerékpározni gyakran túl meredek De egy pár gyakorlókerék lehetõvé teszi számára, hogy haladjon. Számára ez a gradienst jelent egy gyerek számára. megfelelõ gradiens.
Az fog kiderülni, hogy azon a területen, amelyikrõl úgy érezte, hogy jól értette, van valami, amit valójában nem értett meg. Mihelyt ezt tisztázzák, a tanuló képes lesz újból haladni. Amennyiben valakit borzasztóan zavarodottnak talál a második elvégzendõ lépésnél, amelyet tudnia kellett volna vagy meg kellett volna tennie, akkor teljes biztonsággal feltételezheti, hogy igazából soha nem értette meg az elsõ lépést sem. A túl meredek gradiens akkor a legnyilvánvalóbb, és leginkább arra alkalmazható, ha cselekvõséggel – azaz bizonyos cselekvések vagy tevékenységek végzésével – van kapcsolatban, és nem akadémikus vagy intellektuális tanulmányokkal. 13
Harmadik – és legfontosabb – akadály: a meg nem értett szó A tanulás harmadik és legfontosabb akadálya a meg nem értett szó. A meg nem értett szó egy olyan szó, amelyet vagy nem értettek meg, vagy rosszul értettek.
A testi reakcióknak egy teljesen különbözõ csoportja következik be, amikor valaki továbbolvas egy olyan szó után, amelyet nem ért. Ha valaki továbbolvas egy meg nem értett szó után, attól egy olyan jól megkülönböztethetõ érzése lesz, hogy üres a feje, vagy hogy kimerült. Ezt egy „mintha ott sem lenne” érzés, és egyfajta ideges hisztéria (túlzott idegesség) követheti.
Ha valaki összezavarodik vagy képtelen felfogni és megtanulni valamit, az mindig az után a szó után jelentkezik, amelyet a személy nem határozott meg és nem értett meg. A meg nem értett szó sokkal fontosabb, mint a másik két akadály. A meg nem értett szón alapul a gyors felfogás vagy ennek hiánya, és ez az, amit a pszichológusok évekig anélkül próbáltak meg tesztelni, hogy felismerték volna, mirõl is van szó. Ez minden, amire a rengeteg tanulási nehézség visszavezethetõ. Ha valaki meg nem értett szavak után halad tovább a tanulásban, az a szellemi hatásoknak olyan széles skáláját produkálja, hogy ez már önmagában is a butaság és sok más nemkívánatos állapot fõ kiváltó oka. Ha az embernek nem lennének meg nem értett szavai, akkor a tehetsége egy adott tárgyban vagy meglenne, vagy nem, de a cselekvõsége mindenképp meglenne. A meg nem értett szóból két jelenség származik. Elsõ jelenség Amikor a tanuló nem ért meg egy szót, akkor közvetlenül a szó utáni rész üres lesz az emlékezetében. Az ürességet közvetlenül megelõzõ szóhoz azonban mindig visszamehetünk, megérthetjük, és csodálatos módon az fog kiderülni, hogy a tanult anyagban korábban még üres terület most már nem üres az emlékezetben. Ez kész csoda! 14
A motor nem működik jól, ha az üzemanyag tartályának nem viseljük megfelelően gondját, és
Ha valaki elolvas egy oldalt…
üzemanyag?
…és átsiklik egy olyan szó fölött, amelyre nincs meghatározása…
…akkor a meg nem értett szót közvetlenül követõ rész üres lesz az emlékezetében. A meg nem értett szó a sikeres tanulás akadályai közül a legfontosabb.
Tapasztalta-e már, hogy az elolvasott oldal végéhez érve azt vette észre, hogy fogalma sincs róla, mit olvasott? Nos, valahol korábban azon az oldalon átsiklott egy olyan szó fölött, amelynek nem tudta a meghatározását, vagy helytelen meghatározást tudott rá. Íme, egy példa: „Megállapították, hogy a crepusculum beköszöntével a gyerekek nyugodtabbá váltak, míg máskor sokkal élénkebbek voltak.” Látja, mi történik? Ön azt hiszi, hogy az egész gondolatot nem érti, pedig nem értése kizárólag abból az egy szóból – crepusculum – származik, amelyet nem tudott meghatározni, ez pedig szürkületet vagy sötétedést jelent. Második jelenség Egy félreértett meghatározás, egy meg nem értett meghatározás vagy egy meg nem határozott szó még azt is okozhatja, hogy a személy felhagy az adott tárgy tanulásával, és otthagyja a tanfolyamot vagy az órát. Az ilyen távozást „meglógásnak” nevezzük. Mindannyian ismerünk olyan embereket, akik lelkesen belekezdenek egy új tanulnivalóba, majd nemsokára azt látjuk, hogy abbahagyják tanulmányaikat, 15
mert „unalmas” vagy „nem az, aminek gondolták”. Úgy volt, hogy megtanulnak valamilyen szakmát, vagy esti iskolába járnak, és így szerzik meg képesítésüket, de soha nem fejezték be. Bármilyen ésszerûnek is tûnnek a mentségeik, a tény az, hogy abbahagyták a tárgyat vagy felhagytak a tanfolyammal. Ez meglógás. Annak, hogy az ember meglóg, csak egy alapvetõ oka van – a meg nem értett szó. A tanulás többi akadálya – a tömeghiány vagy a túl meredek gradiens – következtében a személy nem feltétlenül lóg meg. Ezek egyszerûen testi jelenségeket okoznak. A meg nem értett szó viszont azt okozhatja, hogy a tanuló meglóg. A meg nem értett szót egy meghatározott cselekvéssor követi: Amikor a tanuló nem ért meg egy szót, akkor a közvetlenül utána következõ dolgokat nem fogja fel (üres lesz a feje). Ezt a tanulónak az „üres a feje” állapotra kitalált megoldása követi, ami nem más, mint elkülönülés ettõl az állapottól – vagyis szeparálódik tõle, és visszahúzódik attól, hogy foglalkozzon vele. Most, hogy a tanuló elszigetelte magát attól a területtõl, amelyet tanult, már nem érdekli igazán, hogy mit tesz azzal a tárggyal vagy a hozzá kapcsolódó dolgokkal és tevékenységekkel. Ez az a hozzáállás – elkülönültnek vagy különbözõnek lenni –, amely megelõzi a valami vagy valaki elleni ártalmas cselekedetet. Például az a tanuló, aki az iskolában meg nem értett szavak fölött siklott el, nem fog törõdni azzal, hogy mi folyik az órán, valószínûleg szidni fogja a tárgyat a barátai elõtt, és még az is lehetséges, hogy megrongálja a tanterem felszerelését vagy elhagyja a tankönyvét. Mindazonáltal, az emberek alapvetõen jók. Ha valaki mégis ártalmas cselekedetet követ el, akkor késõbb arra fog erõfeszítéseket tenni, hogy visszafogja magát a még több káros tevékenység elkövetésétõl. Ezt követi – tetteit ezzel igazolandó – annak a megkeresése, hogy neki hogyan „ártottak” mások, továbbá panaszok, gáncsoskodás és a „nézd, mit tettél velem”-féle viselkedés. Ezek a tényezõk igazolják a tanuló elméjében a távozást vagy meglógást. De a legtöbb oktatási rendszer azzal, ahogy elítéli a meglógást, a tanulót ténylegesen arra készteti, hogy visszahúzódjon attól, amit tanul (akármi is legyen az), és arra, hogy annak a helyén egy szellemi gépezetet alakítson ki, amely képes mondatokat és kifejezéseket mind befogadni, mind kiadni. A személy ilyen szellemi gépezetet alakíthat ki akkor, ha érdektelenné válik azzal kapcsolatban, amit csinál, de mégis úgy érzi, hogy folytatnia kell. 16
Magasságmérõ? Tájoló? Propeller?
A személy gyakran nagy lelkesedéssel kezd neki egy új tárgynak.
De ha meg nem értett szavakat gyûjt össze, akkor az érdeklõdése meg fog csappanni.
REPÜLŐS ISKOLA
Ha ezeket nem találja meg, és nem kapja meg a meghatározásukat, akkor teljesen elveszti az érdeklõdését, és feladja a tárgyat. Ezt meglógásnak nevezzük.
Íme, õ a „gyors tanuló, aki valahogy sohasem alkalmazza, amit megtanul”, és akit felszínes tanulónak is hívunk. A jelenség pontosabban leírva pedig az, hogy a tanuló képes megtanulni néhány szót és képes visszaadni õket, mégsem résztvevõje a tevékenységnek. A tanuló kitûnõt kap a vizsgán, de az adatokat nem tudja alkalmazni. A teljesen lassú észjárású (buta) tanuló is csupán megragadt valamely meg nem értett szót követõ értetlen ürességben. Nem képes sem demókészlettel, sem gyurmával demonstrálni az anyagot. Az ilyen nehézségek biztos jelei a meg nem értett szó létének. A „nagyon okos” tanuló, aki mégsem tudja alkalmazni az adatokat, egyáltalán ott sincs. Már régen megszûnt az anyaggal vagy tantárggyal konfrontálni (szembenézni anélkül, hogy meghátrálna vagy elkerülné).
Mind az „okos meg nem értés”, mind a „lassú észjárás” állapotára az a gyógymód, hogy megtaláljuk a hiányzó szót. A meg nem értett szó fontosságának felfedezése megnyitja a kaput az oktatás elõtt. És habár ezt tárgyaltuk utolsóként, a tanulás akadályai közül ez a legfontosabb. 17
A SZAVAK TISZTÁZÁSA
A meg nem értett szó mindaddig meg nem értett marad, amíg nem tisztázzák a jelentését. Amikor a szót már teljesen megértettük, akkor azt mondjuk rá, hogy tisztázott. Azokat az eljárásmódokat, amelyek arra valók, hogy a tanuló által tanulás közben meg nem értett szavakat megtaláljuk és tisztázzuk, szótisztázásnak nevezzük. Az elsõ megtanulandó dolog az a pontos eljárás, amelyet olyan szavak és szimbólumok jelentésének tisztázásánál fogunk használni, amelyekre az ember olvasás vagy tanulás közben akad rá, de nem érti õket. Minden szótisztázási technológia ezt az eljárásmódot alkalmazza.
A szótisztázás lépései l. Olvasás közben legyen kéznél egy szótár, hogy tisztázhasson minden meg nem értett szót vagy szimbólumot, amelyre ráakad. Lehetséges olyan egyszerû, de jó szótárt találni, amelyik a szavak meghatározásain belül maga nem tartalmaz olyan nehéz szavakat, amelyeket magukat is tisztázni kell. 2. Ha egy olyan szóra vagy szimbólumra akad, amelyet nem ért, nézzen utána a szótárban, és gyorsan fussa át a meghatározásokat, hogy megtalálja azt, amelyik arra a szövegösszefüggésre érvényes, amelyben a szó meg nem értett volt. Olvassa el a meghatározást, és addig alkosson mondatokat a szóval ebben az értelemben, amíg világos fogalma nem lesz a szó jelentésérõl. Ez tíz vagy több mondatot is megkívánhat. 3. Aztán tisztázza a szónak minden más meghatározását is úgy, hogy mindegyikkel addig mond mondatokat, amíg minden egyes meghatározást világosan meg nem ért. Amikor egy szónak több meghatározása is van, akkor a szóra vonatkozó megértését nem korlátozhatja mindössze egy meghatározásra, és közben úgy tekinti a szót, mintha már értené. Akkor is képesnek kell lennie megérteni a szót, amikor egy késõbbi idõpontban azt máshogy használják. Mindazonáltal, ne tisztázza a technikai vagy szakmeghatározásokat (matematika, biológia stb.), az elavult (többé már nem használatos) vagy régies (régi és általánosan már nem használatos) meghatározásokat, hacsak nem ilyen értelemben használták a szót abban a szövegkörnyezetben, amelyben a szó meg nem értett volt. Mert ha ezeket is tisztázza, akkor sok más azokban a meghatározásokban található szó tisztázása irányába kell kitérnie, és ez nagy mértékben lelassíthatja a haladást a tanulásban. 18
Ha valaki nehézségekbe ütközik azzal, amit olvas…
Felis domesticus?
…akkor a szöveg korábbi részében lesz egy meg nem értett szó. Vissza kell mennie, és meg kell találnia azt a szót.
Amikor utánanéz a szónak a szótárban, és meghatározza… Felis domesticus
…akkor a nehézségnek nyoma vész, és az illetõ képes haladni.
19
Példa a szótisztázásra set történ e ló l á l ü a Egyed ezsõ mag D . n e k é . Ez körny éményét k a z á h a eli építette agakorab m a õ p e b l en inkáb elég meg b b ö t L
I Mondjuk, a következõ mondatot olvassa: „Dezsõ maga építette a háza kéményét”, és ön nem biztos benne, hogy mit jelent a kémény szó.
füstgázok õ t r ü K . 1 2. kémény abadba. z s a e r é s kivezeté k k h a sa d é û z s , s a g Ma b n
Megkeresi a szót a szótárban, és átnézi a meghatározásait, hogy megkeresse azt, amelyik ide illik. Az így hangzik: „Kürtõ füstgázok kivezetésére a szabadba.” I
na , tõ csator e z e lv e t s ly Fü yílt tûzhe kürtõ 1. N . 2 . s lá í ny lfelé csõszerû ezetõ, fe lv e t ö t s ü h á nyó fölött a f Tûazkürtõ I Nem tudja biztosan, mit 3 jelent szó,
ezért utánanéz. Az így szól: „Füstelvezetõ csatorna, csõszerû nyílás.” Ez odaillik, és van értelme, így mindaddig mondatokat alkot vele, amíg világos fogalma nem lesz róla.
zetõ Füstelve lt tûzhely í y k ür t õ 1 . N . 2 . nyílás lfelé csõszerû ezetõ, fe v l e t ö t s ü á ny ó fölött a f . 3. Tûzh észe. s á l í y n yr szûkülõ ó kesken l I A kürtõ szónak ebben a szótárban más
meghatározásai is vannak. Ezeket mind tisztázza, és foglalja mondatokba.
20
ráteré füstöt zhányó k û T . 3 kürt] . s nyílá ármazás: z s [ . e z s é r keskeny r s] cilinde e i g é r [ p a kürtõkal I Ezután olvassa el a szótárban [vagy egy etimológiai szótárban] a „kürtõ” szó származására vonatkozó adatokat. Most menjen vissza a „kémény” szóhoz. Az a meghatározás, hogy „kürtõ füstgázok kivezetésére a szabadba”, most már érthetõ, tehát addig mond vele mondatokat, amíg világos elképzelése nem lesz róla.
kém y szabadba a e r é s é kivezet dé k zûk hasa zólás: s , s a g a M ). S ászásban m la k ménybe: i é z s k ( a l a o ro m m felírjuk k éltó
Ezután tisztázza a többi meghatározást is. Amennyiben az ön által használt szótárban szakmeghatározások vagy elavult meghatározások is vannak, ezeket ugorja át, mert ezek nem közhasználatúak.
I
al a ké koromm tó. sem mél említésre
I
A fentiekben leírt mód az, ahogy egy szót tisztázni kell. Ha értjük a szavakat, lehetségessé válik a kommunikáció, és kommunikációval bármely adott tárgy megérthetõ.
4. A következõ teendõ a szó származásának tisztázása, ami arra ad magyarázatot, hogy eredetileg honnan származik a szó. Ez hozzásegít ahhoz, hogy a szóról alapvetõ megértést nyerjünk. 5. A szótár gyakran megadja a szóhoz tartozó állandósult szókapcsolatokat is. Az állandósult szókapcsolat olyan fordulat vagy kifejezés, aminek a jelentése nem érthetõ meg a szavak szokásos jelentése alapján. Például magyarul az „egy gyékényen árul valakivel” állandósult szókapcsolat, és azt jelenti, hogy „megértik egymást, cinkosok”. A magyar nyelvben jó néhány szót használunk állandósult szókapcsolatokban, és a szótár gyakran ezeket is megadja magának a szónak a meghatározásaival együtt. Ha állandósult szókapcsolatok is tartoznak a tisztázandó szóhoz, akkor ezeket is tisztáznia kell. 6. Tisztázzon a szóval kapcsolatban minden más megadott tudnivalót, mint például a szóhasználatra vonatkozó megjegyzéseket, rokon értelmû szavakat, stb., hogy teljes megértése legyen a szóról. (A rokon értelmû szó olyan szó, aminek a jelentése hasonló, de nem azonos egy másik szóéval. Ilyen szó például a „cingár” és a „vézna”.) 7. Ha annak a szónak a meghatározásában, amelyiket éppen tisztáz, egy meg nem értett szóval vagy szimbólummal találkozik, akkor azt ugyanennek az eljárásnak a felhasználásával azonnal tisztáznia kell, és aztán vissza kell térnie ahhoz a meghatározáshoz, amelynek a tisztázásával éppen foglalkozott. (A szótár által használt jelek és rövidítések általában a szótár elején vagy végén találhatók.) Mindazonáltal, ha azt tapasztalja, hogy sok idõt tölt a szavak meghatározásaiban található szavak tisztázásával, akkor inkább szerezzen egy egyszerûbb szótárt. A jó szótár lehetõvé teszi, hogy úgy tisztázzon egy szót, hogy az eljárás közben nem kell sok másiknak is utánanéznie.
Egyszerû szavak Most azt feltételezhetné, hogy a bonyolult szavak vagy szakszavak azok, amelyeket leggyakrabban félreértenek. Nem ez a helyzet. Az olyan szavakról, mint az a, egy, van, mint és más olyan szavakról, amelyeket „mindenki ismer”, szótisztázáskor nagy gyakorisággal kiderül, hogy nem értjük õket. Az egyszerû szavak teljes meghatározásához egy nagyszótár kell. Ez egy másik furcsaság. A kisszótárak is azt feltételezik, hogy „mindenki tudja, mit jelent az a szó”. 21
Szinte hihetetlen, de bonyolult tárgyakat több éven át tanult egyetemet végzett embereknél is lehet látni, hogy nem tudják, mit jelentenek ezek a szavak: vagy, is, egy stb. Ezt látnunk kell ahhoz, hogy elhiggyük. Amikor viszont rendbe hozzuk, az illetõ egész iskoláztatása kérdõjelek áthatolhatatlan tömegébõl világos, használható képpé alakul át. Egy johannesburgi (Dél-Afrika) iskolásokon végzett felmérés egyszer azt mutatta ki, hogy az intelligencia minden újabb tanévvel csökkent! Ennek a rejtélynek egyszerûen az a magyarázata, hogy minden évben jó néhány újabb megsemmisítõ hatású meg nem értett szót adtak hozzá a diákok már addig is zavaros szókincséhez, amelynek szavait soha senki sem tisztáztatta ki velük. A butaság oka ténylegesen a meg nem értett szavakban keresendõ. Azokon a területeken találjuk a legtöbb tény elferdítését, a legtöbb zavaros és ellentmondó gondolatot, és természetesen a legnagyobb számú meg nem értett szót, amelyek az embernek a legtöbb gondot okozzák. EGY ADOTT TÁRGYBAN A TÁRGY LEGKORÁBBI MEG NEM ÉRTETT SZAVA A KULCS A KÉSÕBBI MEG NEM ÉRTETT SZAVAKHOZ. Idegen nyelvek tanulásánál gyakran azt találjuk, hogy az illetõ saját nyelvének nyelvtani szavai – amelyek az idegen nyelv nyelvtanának leírására szolgálnak – alapvetõk abban, hogy nem képes megtanulni az idegen nyelvet. Fontos tehát, hogy ezeket a szavakat tisztázzuk.
22
A SZÓTISZTÁZÁS MÓDSZEREI A szavak jelentéseinek tisztázására a Szcientológiában kilenc különbözõ módszert fejlesztettek ki. Ezek a személy nehézsége alapjául szolgáló meg nem értett szó megtalálásának különbözõ módszereit foglalják magukban. Ezek a módszerek a meg nem értett szónak az éppen akkor tanult szövegben való megtalálásától a valamely szakmához tartozó kulcsszavak tisztázásán át egészen az olyan szavak felkutatásáig terjednek, amelyeket évekkel ezelõtt tanult tárgyakban nem értettek meg! A szótisztázás módszerei közül itt hármat adunk közre, amelyek nagyon jól alkalmazhatók a mindennapi életben.
A szótisztázás alapvetõ módszere Az alapvetõ szótisztázás a meg nem értett szó megtalálásának a módszere, és úgy zajlik, hogy annál korábbi szövegrészekben keressük a meg nem értett szót, mint ahol a személynek azzal gondjai vannak. Ez a Szcientológia szótisztázó módszerei között a legalapvetõbb. A tanulónak tudnia kell, hogy hogyan száguldjon végig a tanulmányain változatlan sikerrel. Képesnek kell lennie kezelni mindent, ami lelassítja vagy gátolja haladását. A tanulás technológiáját használja, hogy segítsen önmagán. Az a tanuló, aki a tanulás technológiáját alkalmazza, valahányszor egy olyan szóhoz ér, amelyet nem ért, utánanéz, és soha nem hagy maga mögött olyan szót, amelynek nem tudja a jelentését. Ha bajba kerül, akkor õ maga, a tanulótársa vagy az oktatója (a Szcientológiában ezt tanfolyam-felügyelõnek nevezzük) alapvetõ szótisztázást alkalmaz, hogy kezeljen vele bármit, ami lelassította vagy zavarta a haladását. Ha megvárjuk, amíg már támolygunk vagy „elbódulunk” (fáradtnak, álmosnak vagy ködösnek érezzük magunkat, mintha elkábítottak volna), és csak ilyenkor ismerjük fel és kezeljük a meg nem értett szót, akkor már túl sokáig vártunk. Ha látott valaha tanulót elaludni a könyve fölött, akkor látott elbódulást. Valakinek jóval ez elõtt a pont elõtt meg kellett volna kerestetnie 23
a tanulóval a meg nem értett szót. Mihelyt a tanuló lelassul vagy nem „fog az esze” épp olyan jól, mint tizenöt perccel azelõtt, akkor ideje megkeresni a meg nem értett szót. Ez nem egy meg nem értett fordulat, gondolat vagy fogalom, hanem egy meg nem értett SZÓ. Ez mindig azelõtt jelentkezik, hogy maga a tárgy válna meg nem értetté. Az alapvetõ szótisztázást a következõképpen végezzük: 1. A tanuló nem halad olyan gyorsan, és nem „fog olyan jól az esze”, mint azelõtt, vagy egyszerûen csak hiányzik belõle a lelkesedés, túl régóta idõzik a tananyagon, ásítozik, érdektelen, firkál vagy álmodozik, stb. 2. A tanulónak meg kell keresnie a meg nem értett szót a szöveg korábbi részében. Egy mindig van, kivétel nélkül. Lehet, hogy a meg nem értett szó két vagy több oldallal van elõbbre, de a szövegben mindig korábban van, mint ahol a tanuló most tart. 3. A szó megkerül. A tanuló visszafelé keresés közben felismeri, vagy ha nem képes megtalálni a szót, akkor kiválaszthatunk a szövegbõl szavakat, amelyeket esetleg nem érthetett meg, és azért, hogy lássuk, vajon megfelelõ meghatározást ad-e meg rá, megkérdezzük: „Mit jelent az, hogy _________?” 4. A tanuló utánanéz a megtalált szónak egy szótárban, és tisztázza a meg nem értett szó tisztázásának fentebb leírt lépései szerint. Szóban többször saját maga alkotta mondatokba foglalja mindaddig, amíg a mondatok alkotásával nyilvánvalóan be nem mutatta, hogy már érti. 5. A tanuló most elolvassa azt a szöveget, amely a meg nem értett szót tartalmazta. Ha még mindig nem „fog jól az esze” és nem lelkesedik aziránt, hogy folytassa, vagy nem érzi magát elégedettebbnek, stb., akkor a szövegben korábban még mindig van egy meg nem értett szó. Ezt a 2–5. lépések megismétlésével találjuk meg. 6. Amikor a tanulónak már jól fog az esze, elégedettebbnek érzi magát, stb., akkor onnan, ahol a meg nem értett szó volt, továbbhalad a tárgy tanulásával a felé a terület felé, amelyet nem értett meg (ahol az elsõ lépés kezdõdött). A tanuló most már lelkes a tárgy tanulásával kapcsolatban, és ez az alapvetõ szótisztázás végeredménye. (Ezt az eredményt nem érjük el, ha egy meg nem értett szót kihagyunk, vagy a szövegben egy korábbi meg nem értett szó van. Ha ez a helyzet, akkor ismételjük meg a 2–5. lépéseket.) Ha a tanuló most már lelkes, akkor folytattassa vele a tanulást. 24
A jó szótisztázás a visszafelé történõ nyomon követés módszere. Vissza kell nézni annál a pontnál korábbra, mint ahol a tanulónak lelassult az észjárása vagy zavarodottá vált, és azt találja majd, hogy valahol az elõtt, ahol a bajok kezdõdtek, van egy szó, amelyet a tanuló nem ért. Ha nem derül fel, amikor a szót megtalálják és tisztázzák, akkor még ennél is elõbb van egy másik meg nem értett szó. Ez teljesen világos lesz önnek, ha megérti a következõt: ha valami nem akar megoldódni, akkor nem azzal van baja a tanulónak, amivel látszólag baja van. Máskülönben megoldódna, ugye? Ha tudná, hogy mit nem értett, akkor saját maga is meg tudná oldani. Tehát megbeszélni vele, hogy mit gondol, mit nem értett, sehová sem vezet. A baj korábban kezdõdött. Az alapvetõ szótisztázásnál a tanulónak korábbi szövegrészekben kell keresnie a meg nem értett szót. Az mindig korábban van a szövegben, mint ahol a tanuló most tart.
A szó „belövése” A képlet ez: találja meg, hol nem volt még semmi baja a tanulónak, találja meg, hol van most baja, és a meg nem értett szó a kettõ között lesz, annak a legvégén, amivel nem volt baja. Ha az itt leírt módon végzik, az alapvetõ szótisztázás rettentõen hatékony.
25
A fennhangon olvasó szótisztázás Annak egyik igen hatásos módját, hogy megtaláljuk azokat a szavakat, amelyeket a személy nem ért egy könyvben vagy más írásos anyagban, fennhangon olvasó szótisztázásnak nevezzük. Amikor a tanuló magában olvas, gyakran nem tudja, hogy meg nem értett szavak fölött siklott át. Ám valahányszor mégis átsiklik egy meg nem értett szó fölött, gondjai lesznek azzal, amit olvas. A fennhangon olvasó szótisztázásnál az anyagot fennhangon olvastatjuk a személlyel. A személy, akinek felolvas, segít neki megtalálni és tisztázni minden meg nem értett szót. Ezt a személyt ennek megfelelõen szótisztázónak nevezzük. A fennhangon olvasó szótisztázást általában két személy végzi, éspedig szerepcserés alapon: az egyik tanuló a szótisztázó, és tisztázza a szavakat a másikkal. Aztán cserélnek, és most az a tanuló lesz a szótisztázó, akivel addig tisztázták a szavakat, és most õ tisztázza a szavakat a társával. Egy szó számos különbözõ módon lehet meg nem értett. A meg nem értett szó fajtáit fontos ismerni annak, aki fennhangon olvasó szótisztázást végez. Egy szó meg nem értett voltának a következõ okai lehetnek: l. A hamis (teljesen rossz) meghatározás – A személy azt olvassa vagy hallja, hogy „macska”, és azt hiszi, hogy a „macska” szó „dobozt” jelent. Ennél nagyobbat nem lehet tévedni. 2. A kitalált meghatározás – Fiatal korában a személyt társai „lánynak” nevezték, mert nem mert semmi merészet tenni. Õ azt találja ki, hogy a „lány” szó meghatározása: „gyáva ember”. 3. A helytelen meghatározás – A személy a „számítógép” szót olvassa vagy hallja, és azt hiszi, hogy az „írógép”. Ez helytelen jelentés a „számítógép” szóra még akkor is, ha mind a számítógép, mind az írógép egyfajta gép. 4. A nem teljes meghatározás – A személy a „mente” szót olvassa, és azt hiszi, hogy az „kabátot” jelent. A „mente” szó meghatározása: „prémes, bélelt, zsinóros, rövid felsõkabát”. A személy meghatározása a „mente” szóra nem teljes.
26
5. Az oda nem illõ meghatározás – A személy egy gondolatjelet (–) lát abban a mondatban, hogy „Ma befejeztem a 3–7. számokat”, és azt hiszi, hogy a gondolatjel valójában kivonásjel, aztán rájön, hogy 3-ból nem tud 7-et kivonni, és ezért képtelen megérteni a mondatot.
Mûszaki rajz?
EGY ÉPÍTÉSZ SZÁMÁRA FONTOS A MŰSZAKI RAJZ
A meg nem értett szó megakadályozhatja a személyt abban, hogy megértsen valamit.
Ennek eredményeképpen – nagy csalódására és boldogtalanságára – úgy tûnhet, hogy bizonyos dolgok elvégzésére nincs adottsága.
Mûszaki rajz!
SZÓTÁR
De ha megtalálják és teljesen tisztázzák a tárgy meg nem értett szavait, az helyreállítja a képességét, és akkor tud tenni valamit azon a téren.
A meg nem értett szavak tisztázása a kulcs a személy bármely tanulási nehézségének megoldásához.
6. Az azonos alakú (olyan hangsor vagy szimbólum, amelynek két vagy több egymástól világosan elkülönült jelentése van) szó meghatározása. A személy az „ég” szót hallja abban a mondatban, hogy „Alkonyati vörös volt az ég alja.” Mivel tudja, hogy az ég szó azt jelenti: lángol, azt hiszi, hogy alkonyatkor a tûz alja volt vörös. 7. A helyettesítõ (rokon értelmû) meghatározás – A személy a „gõgös” szót olvassa, és azt hiszi, hogy a szó meghatározása: „büszke”. A „büszke” és a „gõgös” rokon értelmû szavak. A személynek meg nem értett szava van, mert a „gõgös” szó azt jelenti: „önteltségében másokat megvetõ”. 27
8. A kihagyott (hiányzó) meghatározás – A személy a következõ sort hallja: „A lovag az ellenség láttán begyulladt”. Az illetõ ismer két meghatározást a gyullad szóra. Tudja, hogy a gyullad azt jelenti: „égni kezd” és „vörös, meleg duzzanat keletkezik rajta”. Egyik meghatározás sem tûnik értelmesnek neki abban a mondatban, amit épp most hallott. Sehogy sem érti, hogy mi köze az ellenségnek az égéshez. Nem tudja, hogy a gyullad ebben az értelemben azt jelenti: „megijed”. 9. A nincs-meghatározás – A nincs-meghatározás egy „nem értett” szó vagy szimbólum. A személy olvas egy mondatot: „Az üzlet nem hozott profitot”. Ebbõl nem származik megértése, mivel az illetõnek nincsen meghatározása a profit szóra. Ez a szó azt jelenti: „anyagi elõny, nyereség.” 10. A visszautasított meghatározás – A személy nem hajlandó utánanézni a csillag (*) meghatározásának. Megbeszélés során kiderül, hogy valahányszor egy csillagot lát az oldalon, tudja, hogy az anyag „nagyon nehezen olvasható” lesz, „irodalmi”, „nehéz”, és „nagyon intellektuális”. Ha a személy olvasmányai vagy oktatása során rendszeresen sok-sok meg nem értett szó fölött siklott el (és a jelen kultúrában majdnem mindenki ezt teszi), akkor nemcsak az olvasási képessége csökken, hanem az intelligenciája is. Amit õ maga ír és mond, azt mások nem értik meg, amit olvas és hall, azt meg õ nem érti meg, és így kívül marad a kommunikáción. Ezért nagy a valószínûsége, hogy a világot meglehetõsen különös helynek fogja látni, úgy fogja érezni, hogy „nem értik meg” (milyen igaz!), és az élet kissé nyomorúságosnak fog tûnni a számára. Mások szemében még bûnözõnek is tûnhet. Legjobb esetben is egyfajta robot vagy élõhalott lesz belõle. Ezért, amint ön is láthatja, nagyon fontos tisztázni a meg nem értett szavakat. Amiért a fennhangon olvasó szótisztázás mûködik Az a tanuló, aki minden szót ért azon az oldalon, amelyet olvas, képes fennhangon tökéletesen olvasni. Élénknek és ébernek érzi magát, és teljesen megérti azt, amit olvas. Ám ha átsiklik egy olyan szó vagy szimbólum fölött, amelyet nem ért, az a meg nem értett szó vagy szimbólum megszakítja hangjának vagy testi létezõségének (fizikai állapotának) folytonosságát. Lehet, hogy megváltozik a hangja, lehet, hogy megbotlik egy szónál, fintorog, hunyorít, vagy valamilyen más módon reagál. Ezt könnyen megértheti, ha eszébe idézi, hogy egy meg nem értett szó után a személynek üres lesz a feje. Lehet, hogy a tanuló az olvasásban éppen annál a pontnál hibázik, ahol a meg nem értett szó vagy szimbólum van, de lehet, 28
„A gitár pengetésére…”
A fennhangon olvasó szótisztázás igen alapos módszer meg nem értett szavak megtalálására.
„Egy lapockát használnak…” „öö… hm, azaz egy lapocskát.”
Ezeket botlások, változtatások vagy más dolgok teszik nyilvánvalóvá, miközben a tanuló olvas.
hogy továbbolvas, és csak egy késõbbi szónál vagy szimbólumnál ejt hibát. Tompábbnak érzi magát, és ezt azzal próbálja meg ellensúlyozni, hogy nagyobb erõfeszítéssel olvas. Ez mindig kifejezésre jut valamilyen nem optimális cselekedetben, amelyet a szótisztázónak azonnal észre kell vennie és kezelnie kell. Nem optimális reakció minden, amit a tanuló azon kívül tesz, hogy az oldalt könnyedén, természetesen és tökéletesen olvassa. Néhány példa azokra a nem optimális reakciókra, amelyek felmerülhetnek: l. A tanuló az olvasott mondatban hozzátesz egy szót, kihagy egy szót vagy megváltoztat egy szót. 2. A tanuló megbotlik egy szónál vagy helytelenül ejti ki. 3. A tanuló szünetet tart vagy lassabban olvas. 4. A tanuló a homlokát ráncolja vagy bizonytalannak látszik. 29
5. A tanuló merevvé válik vagy megfeszíti egy testrészét, például hunyorog, összeszorítja a kezét, rágja a szája szélét vagy más testi reakciót mutat. 6. A tanuló erõlködve olvas. 7. A tanuló felszínesen, gépies magatartással olvas (ilyenné válik azután, hogy valaki, aki a meg nem értett szavakról mit sem tud, „helyes” olvasásra kényszerítette.) Más megnyilvánulások is elõfordulhatnak. A fenti nem jelenti a reakciók teljes felsorolását, hanem csak arra való, hogy valami képet adjon önnek arról, hogy mit keressen. A méltányosság kedvéért meg kell említenünk, hogy akkor is megbotolhat valaki, ha gyenge fényben próbál olvasni, látási problémái vannak, vagy ha a nyomtatás, a kézírás vagy a ceruzával írott megjegyzések nagyon nehezen kivehetõek. Ezért szükséges a fennhangon olvasó szótisztázást kizárólag jó világításban végezni, és ha a személy esetleg szemüveges, akkor viselje a szemüvegét, és a tisztázandó anyagban nem lehetnek sem foltok, sem szövegtörlések. El kell távolítani mindent, ami esetleg oka lehet annak, hogy a szöveget nem látja, és minden nem világos szöveget is. Máskülönben a tanuló egyszerûen azt fogja mondani, hogy nem látta, a világítás rossz, vagy valami más téves miértet ad meg. Valahányszor a személy olvasás közben hibázik vagy nem optimálisan reagál, mindig található egy meg nem értett szó az elõtt a pont elõtt, vagy néha éppen azon a ponton. Példa: A tanuló fennhangon olvassa az oldalt. A következõt olvassa: „Róbert lassan és elgondolkodva sétált haza”, aztán a homlokát ráncolja. A szótisztázó megálljt jelez azzal, hogy azt mondja: „Ennyi”, és aztán megkérdezi: „Van itt valami szó vagy szimbólum, amit nem értettél?” (Amennyiben a tanuló csodálkozik azon, hogy megállították, a szótisztázó megmondja neki, hogy milyen reakciót vett észre nála.) A tanuló átnézi azt, amit olvasott. Bizonytalannak érzi magát a „lassan” szóval kapcsolatban. Ezt megmondja a szótisztázónak, aztán utánanéz a „lassan” szónak a szótárban, és addig foglalja mondatokba, amíg teljesen meg nem érti. Amikor a meg nem értett szót megtalálták és tisztázták, a tanuló felderül, és ismét tisztán és helyesen fog olvasni. 30
Hogyan végezzük? 1. A tanuló és a szótisztázó egymással szemben ül. A tanuló és a szótisztázó egymással szemben ül egy asztalnál vagy egy íróasztalnál. Mindegyiküknek van egy saját példánya a szótisztázandó szövegbõl. A szótisztázónak képesnek kell lennie a tanulót és a maga elõtt levõ lapot egyidejûleg látni. 2. A szótáraknak elérhetõeknek kell lenniük. Egy egyszerû és jó szótárnak, valamint más szótáraknak, amelyekre a tanulónak szüksége lehet, elérhetõnek kell lenniük. (Mindenekelõtt, ne használjon úgynevezett „kisszótárakat”. Ezek nem azonosak az egyszerû, de jó megfogalmazású szótárral. A kisszótár általában puha kötésû, és vegyeskereskedések polcain lehet megvenni. Az ilyen szótár gyakran határozza meg az A szót úgy, hogy az B-t jelent, és a B szót úgy, hogy az A-t jelent. Hiányoznak belõle továbbá az alternatív meghatározások és az összes szakmeghatározás.)
3. A tanuló vegye észre a meg nem értett szavakat. Mielõtt a tanuló olvasni kezd, meg kell mondani neki, hogy ha bármi olyat olvas, aminek a jelentését nem teljesen érti, szóljon a szótisztázónak, vagy ha egy olyan szót lát, amelynek nem tudja a jelentését, álljon meg, nézzen utána, és tisztázza, ahelyett hogy túlmenne rajta. A tanulót bátorítani kell, hogy magától találja meg és tisztázza a meg nem értett szavakat. Ennél a módszernél a szótisztázó sohasem akadályozza a tanulót abban, hogy tisztázzon egy olyan szót, amelyrõl azt veszi észre, hogy nem érti. A fennhangon olvasó szótisztázás kialakítja azt a képességet, hogy a tanuló így tegyen, úgyhogy a jövõben meg fogja találni és tisztázni fogja a meg nem értett szavait. 4. A tanuló fennhangon olvassa a szöveget a szótisztázónak. A tanuló fennhangon olvassa a szöveget a szótisztázónak. Miközben a tanuló olvas, a szótisztázó követi a saját példányát ugyanabból a szövegbõl, nézi és hallgatja a tanulót. A szótisztázónak nagyon ébernek kell lennie, hogy miközben a tanuló olvas, lássa és hallja annak minden nem optimális reakcióját. 5. A nem optimális reakció egyenlõ a meg nem értett szóval. A szótisztázó számára a tanulónak az olvasott anyagra adott nem optimális reakciója jelzi, hogy a tanuló egy meg nem értett szóba ütközött. A szótisztázónak és a tanulónak most meg kell állapítania a pontos meg nem értett szó 31
vagy szimbólum helyét. Ezt az elõtt a pont elõtt, és csak néha azon a ponton fogják megtalálni, ahol a nem optimális reakció felmerült. 6. Megtalálják a meg nem értett szót. Ha a tanuló számára nem nyilvánvaló, hogy (valamilyen) reakciót mutatott, és csak folytatja az olvasást, a szótisztázó azt mondja: „Ennyi. Van itt valami szó vagy szimbólum, amit nem értettél?” A szótisztázó kötelessége, hogy a tanulót a meg nem értett szóhoz vagy szimbólumhoz tereli. Az vagy pontban a nem optimális reakciónál, vagy az elõtt a pont elõtt lesz. A lényeg, hogy a tanulót odaterelje. Ezután utánanéznek a meg nem értett szónak.
Lehet, hogy a tanuló képes azonnal észrevenni a meg nem értett szót, és meg tudja mondani a szótisztázónak, hogy melyik az. De az is lehet, hogy nehézséget jelent számára a megtalálása, és a szótisztázónak kell segítenie, hogy a tanuló megtalálja. A szótisztázó azzal segít a tanulónak, hogy abból a pontból kiindulva, ahol az reakciót mutatott, az egyre korábbi és korábbi szövegrészekben kerestet vele, amíg a meg nem értett szót meg nem találják. A szótisztázó végezhet a tanulóval szúrópróbákat is. Szúrópróbát végezni azt jelenti, hogy szavakat választunk ki a tanuló által már olvasott szövegbõl, és megvizsgáljuk, hogy tudja-e azoknak a szavaknak a jelentését. A szótisztázó kiválaszt egy korábbi szót, és egyszerûen megkérdezi: „Mi a _________ meghatározása?” Ha a tanuló bármely szóval kapcsolatban bizonytalan vagy helytelen meghatározást ad meg, akkor rátérnek arra a szóra, és a szótárban tisztázzák. 7. A szót tisztázzák. Ha már megtalálták a meg nem értett szót, azt teljes mértékben tisztázni kell a szótárban. Használja a 18. oldalon „A szó tisztázásának lépései” címû szakaszban leírt eljárást. 8. A mondatot újraolvassák. Ezután a szótisztázó megkéri a tanulót, hogy olvassa újra a mondatot abban a szövegrészben, ahol a meg nem értett szót vagy szimbólumot találták. A tanuló ezt megteszi, és amennyiben helyesen és megértve olvassa, akkor folytatja a szöveg olvasását. Bármely további nem optimális reakciót úgy kezelnek, hogy megtalálják a következõ meg nem értett szót, és a fentiek szerint tisztázzák. 9. A fennhangon olvasást addig folytatják, amíg a szöveg végére nem érnek. A fennhangon olvasást addig folytatják, amíg a szótisztázandó szöveg végére nem érnek. 32
Amennyiben két tanuló kölcsönösen végez egymással fennhangon történõ szótisztázást, ezen a ponton váltanak, és az a tanuló lesz a szótisztázó, akivel épp most fejezték be a szótisztázást. A tanuló végigmegy ugyanazon a szövegrészen, majd áttér a következõ új szakaszra. Így folytatják felváltva, egyik részt a másik után szótisztázva mindaddig, amíg a teljes szöveget mindketten be nem fejezik. Figyelmeztetés és ötletek Idõnként elõfordul, hogy a szótisztázást végzõ tanulók vitába keverednek vagy ingerültté válnak. Ha ez történik, akkor tudja, hogy e két dolog közül az egyik történt: 1. Olyan „meg nem értett szavakat” erõszakoltak rá a tanulóra, amelyeket valójában értett, vagy 2. Ténylegesen meg nem értett szavakat nem fedeztek fel, és átsiklottak fölöttük. Az olyan szavak, amelyeknek tévesen nézettek utána a tanulóval, helyrehozhatók azáltal, hogy megkérdezzük a tanulót, utánanézettek-e vele olyan szónak, amelyet értett. Ha így volt, akkor a tanuló felderül és megmondja, mi volt az a szó vagy azok a szavak, amelyeket helytelen volt tisztáztatni vele. Ha ez megtörtént, akkor folytatják a szótisztázást. Ha a fentiek nem kezelik a helyzetet, akkor tudni lehet, hogy meg nem értett szavakat hagytak ki. Vitesse vissza a szótisztázóval a tanulót oda, ahol utoljára jól ment neki, és onnan haladjanak elõre a szövegben a fennhangon olvasó szótisztázás eljárásmódját követve, és összeszedve a kihagyott meg nem értett szavakat. Ilyenkor általában az derül ki, hogy több meg nem értett szót hagytak ki, nem csak egyet. A jól végzett fennhangon olvasó szótisztázás végeredménye egy olyan tanuló, aki biztos benne, hogy nincsenek meg nem értett szavai az anyagban, így aztán könnyen tudja tanulni és alkalmazni. A fennhangon olvasó szótisztázás óriási civilizációmentõ eljárásnak minõsül. Életbevágó, hogy a fennhangon olvasó szótisztázást helyesen és pontosan a leírtak szerint végezzék. Máskülönben az emberek nem jutnak hozzá az általa elérhetõ hatalmas nyereségekhez. 33
A speciális, fennhangon olvasó szótisztázás Valahányszor gyerekekkel, idegen anyanyelvûekkel vagy írni-olvasni csak félig-meddig tudó emberekkel dolgozunk, a speciális fennhangon olvasó szótisztázást használjuk. Akárcsak a fennhangon olvasó módszernél, a személyt fennhangon olvastatjuk, hogy megállapítsuk, az illetõ mit csinál. Ez nagyon egyszerû módszer. Mialatt a személy olvas, a szótisztázónak követnie kell ugyanannak a szövegnek egy másik példányát. Meghökkentõ dolgokat figyelhetünk meg. Lehet, hogy a személy kihagyja a „de” szót, valahányszor az elõfordul. Egyszerûen nem olvassa. Lehet, hogy valami furcsa jelentést tulajdonít neki, mint például „délelõtt”. De mondhat egy szót valami egészen másnak is, például az „áll” szót mondhatja úgy, hogy „történik”, vagy a „zöld” szót úgy, hogy „föld”. Lehet, hogy habozik bizonyos szavaknál. A speciális fennAz eljárásmód a következõ: hangon olvasó 1. Olvastasson vele fennhangon. szótisztázás 2. Miközben olvas, figyeljen meg nála minden egyes kihagyást, szóváltozsorán a személy hangosan olvas, tatást, habozást vagy szemöldökráncolást, és azonnal kezdjen el foglalkozni vele. és valahányszor 3. Javítsa ki olymódon, hogy ön nézi meg a szótárban, vagy megmagyarázza habozik, testi neki. reakciót mutat, 4. Folytattassa a személlyel az olvasást, megfigyelve a következõ kihagyást, vagy megváltozszóváltoztatást, habozást vagy szemöldökráncolást. tat egy szót, a 5. Ismételjék meg a 2–4. lépéseket. szótisztázó segít neki megtalálni Ezzel a módszerrel a személy felhozható az írni-olvasni tudásig. és meghatározni Számára a következõ tennivaló a szótárhasználat és a szavak kiszótározásáa meg nem értett nak a megtanulása. szót. Azt követi majd egy egyszerû nyelvtani anyag. A nagyon lemaradt tanuló ennek a szótisztázó módszernek a segítségével felhozható az írni-olvasni tudás szintjéig. 34
A TANULÁSI TECHNOLÓGIA ALKALMAZÁSA A tanulási technológia olyan híd az oktatáshoz, amely még jóval azután is szolgálni fogja a tanulót, hogy elhagyta a tanteremet. Az „okos” és a „lassú észjárású” tanuló között, illetve a nagyon-nagyon gyors és a nagyon-nagyon lassú tanuló között lévõ különbség valójában csupán az a különbség, amely a gondos tanuló és a hanyag tanuló között van. A gondos tanuló alkalmazza a tanulás technológiáját. Azzal a szándékkal tanul, hogy megtanuljon valamit. A tananyagaival folytatott munka közben kezeli a tanulás összes felbukkanó akadályát. Ha elolvas egy bekezdést, és egyszer csak rájön, hogy halvány fogalma sincs róla, mit olvas, akkor visszamegy, és megtalálja, hogy hol zavarodott bele. Közvetlenül az elõtt van egy szó, amelyet nem értett meg. Amennyiben gondos tanuló, addig nem folytatja a tanulást, amíg ki nem találja, melyik az a szó, és mit jelent. Ilyen a gondos tanuló, és a tárggyal kapcsolatos okossága attól függ, hogy milyen mértékben alkalmazza ezt a technológiát. Ez nem függ semmilyen veleszületett tehetségtõl vagy bármi mástól. Kizárólag a tanulás tárgyára vonatkozó saját tudása teszi ezt a különbséget. Ez a füzet távolról sem tartalmazza a teljes tanulási technológiát. Az egy átfogó témakör. De azzal, amit ezeken az oldalakon olvasott, önnek már rendelkezésére állnak az eszközök ahhoz, hogy bármit sikeresebben tanuljon meg, és másokat is hozzásegítsen ugyanehhez. I
35
GYAKORLATI FELADATOK Az alábbiakban olyan gyakorlatokat talál, amelyeket elvégzésével növelheti képességét a tanulási technológia alkalmazására. Ezek segítenek abban, hogy kiváló tanuló váljék önbõl, aki másoknak is segíteni tud megtanulni bármit, amit azok megpróbálnak megtanulni.
1.
Idézzen fel valakit, akit látott, vagy akit ismer, és aki úgy érezte, hogy már mindent tud egy tárgyról! Hogyan befolyásolná ez a hozzáállás a személynek azt a képességét, hogy igazán megtanuljon valami újat arról a tárgyról?
2.
Hogyan kezelné a következõ helyzeteket? a) Egy barátja különbözõ fafajtákról tanul, de fogalma sincsen róla, hogy hogyan néznek ki. A közelben nincsenek valódi fák, amelyeket meg lehetne mutatni neki. Hogyan segíthetne neki? b) Úszásoktatás során az ön barátja épp csak megtanulta, hogyan ne süllyedjen el a vízben, és most arra tanítják, hogy ússza át a medencét, de ezzel nagyon sok nehézsége van. Mit tehet, hogy segítsen neki? c) Barátja egy ideje tanfolyamot végez azzal kapcsolatban, hogy hogyan kezelje a pénzét, de most úgy döntött, hogy nem akarja folytatni, és nem akar visszamenni a tanfolyamra. Mit kell tennie, hogy ezt kezelje?
36
3. 4.
Idézzen fel vagy találjon egy olyan szót, amirõl tudja, hogy nem érti, illetve nem biztos a jelentésében, és tisztázza azt egy szótár segítségével!
5. 6.
Végezzen alapvetõ szótisztázást saját magán!
Menjen végig újra „A tanulás akadályai” címû részen, keressen meg és tisztázzon minden szót, amit nem ért egészen, és haladás közben tanulja újra ezt a részt!
Végezzen alapvetõ szótisztázást egy másik személyen!
7.
Gyakorolja a fennhangon olvasó szótisztázást! Találjon egy másik tanulót vagy egy barátot, akivel ezt a gyakorlatot végezheti! Egyikük „A” tanuló, a másik „B” tanuló lesz. Döntsék el, ki lesz az „A” és ki a „B” tanuló! a) „A” tanuló (szótisztázóként) szótisztázza „B” tanulóval a következõ bekezdést fennhangon olvasó szótisztázással. Használjanak egy egyszerû szótárt! A fürge kis róka átugrotta a lusta kutyát. A csirkék õrzése a kutya kötelessége volt, de elaludt. A róka besurrant a tyúkólba, anélkül hogy bárki is észrevette volna. b) „B” tanuló (szótisztázóként) szótisztázza „A” tanulóval a következõ bekezdéseket fennhangon olvasó szótisztázással. Használjanak egy egyszerû szótárt! A fürge kis róka átugrotta a lusta kutyát. A csirkék õrzése a kutya kötelessége volt, de elaludt. A róka besurrant a tyúkólba, anélkül hogy bárki is észrevette volna. Ahogy a csirkék észrevették, borzasztó lármát csaptak. A rókának nagyon gyorsan kellett mozognia. Elkapta a legközelebbi csirke nyakát, és kisomfordált a tyúkólból. c) „A” tanuló (szótisztázóként) szótisztázza „B” tanulóval a következõ bekezdéseket fennhangon olvasó szótisztázással. Használjanak egy egyszerû szótárt! Ahogy a csirkék észrevették, borzasztó lármát csaptak. A rókának nagyon gyorsan kellett mozognia. Elkapta a legközelebbi csirke nyakát, és kisomfordált a tyúkólból. A gazda felesége, amikor meghallotta a zenebonát, futva jött ki a házból, csodálkozva, hogy vajon mi történhet a csirkéivel. Látta a rókát eltûnni a csirkével a közeli erdõben. d) „B” tanuló (szótisztázóként) szótisztázza „A” tanulóval a következõ bekezdéseket fennhangon olvasó szótisztázással. Használjanak egy egyszerû szótárt! 37
A gazda felesége, amikor meghallotta a zenebonát, futva jött ki a házból, csodálkozva, hogy vajon mi történhet a csirkéivel. Látta a rókát eltûnni a csirkével a közeli erdõben. Hangosan felsikoltott, és elkezdte keresni a kutyát, akinek az ilyenfajta események megakadályozása volt a legfõbb feladata. A kutya meglehetõsen zavarban látszott lenni. A gazda felesége a következõ jó néhány percet azzal töltötte, hogy hevesen megrója a kutyát fásult viselkedéséért. e) „A” tanuló (szótisztázóként) szótisztázza „B” tanulóval a következõ bekezdést fennhangon olvasó szótisztázással. Használjanak egy egyszerû szótárt! Hangosan felsikoltott, és elkezdte keresni a kutyát, akinek az ilyenfajta események megakadályozása volt a legfõbb feladata. A kutya meglehetõsen zavarban látszott lenni. A gazda felesége a következõ jó néhány percet azzal töltötte, hogy hevesen megrója a kutyát fásult viselkedéséért.
8.
38
Találjon valakit, akinek hasznára lenne egy fennhangon olvasó szótisztázás, és végezze el vele azt kielégítõ végeredményig!
AZ ALKALMAZÁS EREDMÉNYEI A
z amerikai egyetemektõl a dél-afrikai falusi iskolákig széles körben alkalmazott tanulási technológia nap mint nap programról programra bizonyítja, hogy mûködik.
Alabama egyik vidéki körzetében nyolc
és tizenhat év közötti gyerekek vettek részt egy héthetes programon, amelynek kitûzött célja az volt, hogy a tanulási technológiát az olvasási szókincs és a megértés növelésére használja fel. A programot megelõzõ és az azt követõ tesztek szerint az egyes tanulók szókincse és megértése átlagosan nyolc havi teljesítménynövekedést mutatott. Egy tizennégy éves fiú második osztályos szintrõl hatodik osztályos szintre emelkedett a programon öt és fél hét alatt. Ilyen szintû javulás eddig gyakorlatilag ismeretlen volt.
L
ondonban tanulók egy csoportja egy rövid tanulásitechnológia-tanfolyamon vett részt tizenkét napon át összesen körülbelül kilencórányi oktatással, míg egy kontrollcsoport nem részesült tanulásitechnológiaoktatásban. A két csoport folytatta rendes tanulmányait, s mindkettõt tesztelték a program elõtt és után is. A kísérleti csoport olvasási képessége tizenkét napi oktatás után meghökkentõ módon átlagban 1,29 évnyi oktatásnak megfelelõ szintemelkedést mutatott. A második csoport láthatólag semmi különbséget nem mutatott (0,03 csökkenés) a második teszt alkalmával. Ezek a lenyûgözõ eredmények önmagukért beszélnek.
Az Education Alive program eredményeit Afrika déli részén számos tanulmány megerõsítette a zimbabwei Bulawayóban, és a dél-afrikai Transvaalban. Egyikük 1,2 évnyi javulást mutatott az olvasási
képességben egy háromhetes program folyamán. Egy másik négy hétig tartó program átlagosan 1,8 évnyi javulást hozott az olvasási képesség terén. Egy következõ háromhetes program a dél-afrikai Transkeiben 2,3 évnyi átlagos javulást mutatott. Egy hátrányos helyzetû fiatalok számára fenntartott középiskolában végzett program 91 százalékban sikeres vizsgákat eredményezett az ország Oktatási Minisztériumának középiskolai vizsgáin, míg a kontrollcsoport mindössze 27 százalékot ért el. DélAfrikában, ahol a népesség 50 százaléka írástudatlan, ez a program hozza el a szükséges javulást.
H asonlítsa
össze ezeket a pozitív eredményeket azzal, ami világszerte az iskolarendszerekben történik: némely amerikai középiskola lemorzsolódási aránya már az 50 százalékot közelíti, NagyBritanniában 42 százaléka azoknak, akikkel a felmérést végezték, nem tudta egy hamburger, egy adag hasábburgonya,
AZ OLVASÁSI SZINT JAVULÁSA A tanulási technológiát felhasználó 40 órás oktatási program során washingtoni diákok az olvasási szint terén elképesztõ javulást mutattak.
48%
80% az adott korosztálynak megfelelõ vagy a feletti olvasási szint
az adott korosztálynak megfelelõ vagy a feletti olvasási szint
Elõtte
Utána
39
egy almáspite és egy kávé árát összeadni, az USA középiskoláiban pedig 700 000 olyan diák végzett tavaly, aki annyira sem tudott olvasni, hogy a bizonyítványát elolvassa. E számok mögött megannyi személyes frusztráció, összetört álmok, tudatlanság, növekvõ bûnözés és kilátástalan jövõ sejlik fel.
Az
itt következõ emberek történetei ettõl különbözõek. Õk a világ különbözõ tájain szerencsésen rátaláltak a tanulási technológiára, alkalmazták azt, és jobbá tették önmaguk, valamint mások életét.
E
gy springfieldi (Virginia állam, USA) házaspár nagyon aggódott fiuk iskolai kudarcai és otthoni problémái miatt. Miután megismerték a tanulási technológiát, és fiukat beíratták egy olyan iskolába, amely azt alkalmazza, a következõ levelet írták: „Mielõtt Richard az önök iskolájában kezdett tanulni, annak következtében, hogy a washingtoni állami iskolák tanítási módszereivel semmire sem jutott, csalódott és alkalmazkodásra képtelen gyerek volt. Az önök útmutatásának és tanácsadásának hatására képesek voltunk megtanulni, hogyan segítsünk Richardnak jobb emberré válni. Ami még ennél is fontosabb, újult lelkesedést ébresztettek benne. Megszerezte azokat az alapvetõ tanulási készségeket, amelyeknek híján volt azalatt a két év alatt, amit állami iskolákban töltött. Két év óta elõször Richard minden nap iskolába akar menni! Saját kezdeményezésébõl könyveket olvasott. Érdeklõdni kezdett különbözõ elméleti témák iránt, beleértve a természettudományokat és a földrajzot is. Azóta, hogy két unokatestvére egy jó nevû középiskolában végzett, Richardnak az volt az álma, hogy ugyanabba az iskolába járjon. A
40
tanulási technológia elsajátítása után elfogadták a jelentkezését ebbe az iskolába. Teljes szívünkbõl köszönjük, hogy Richardot ilyen nagymértékben hozzásegítették céljai eléréséhez.
E
gy londoni anya az aggodalomtól teljesen magánkívül segítséget keresett tízéves fia számára, akinek súlyos nehézségei voltak az iskolában, mert képtelen volt koncentrálni. A tanárai gyógyszert akartak adni neki. Ehelyett anyja rátalált egy, a tanulási technológiát használó oktatási programra. Miután a fiú egy kis ideje már a programon volt, oktatója ezt írta: „Az elsõ nap a programon a fiú három órát töltött a tanulási technológia alapjainak elsajátításával. A fiú anyja a következõ hét folyamán felhívott telefonon, mert azonnali javulást észlelt, és nem tudta elhinni a változást, ami a fiával történt – a fiú a legkisebb nehézség nélkül írta meg a házi feladatát. A rákövetkezõ szombaton a fiú visszament a programra, és még többet tanult meg arról, hogyan kell tanulni. Néhány nappal késõbb a fiú anyja azt mondta nekem, hogy telefonhívást kapott a fiú tanáraitól, akik csodálkoztak a fiúval történtek láttán. Akkora változást tapasztaltak, hogy azonnal tudni akarták, mi történt. A fiú problémáit a gyógyszerek nem oldották volna meg. Egyszerûen az történt, hogy senki sem tanította meg neki, hogyan tanuljon.
A
z L. Ron Hubbard által kifejlesztett tanulási technológia eljutott Ugandába is. Az alábbi levelet a kampalai szülõk iskolájának igazgatójától kaptuk: „Azért ragadtam tollat, mert szeretném kifejezni õszinte köszönetemet azért, hogy úgy gondolták, érdemes ideküldeniük a munkatársaikat, hogy bemutassák nekünk
az L. Ron Hubbard által kifejlesztett tanulási technológiát. A tanáraink azt állítják, hogy most, hogy már elvégezték a tanfolyamot önállóan is tudnak tanulni, és hogy jobban tudják tanítani a diákjaikat. A tanfolyam sok tanulási akadálytól megszabadította õket, és sokkal könnyedebben tudnak kommunikálni, mint korábban, Más tanárok, akik eredetileg nem vettek részt ebben a programban, követelték, hogy õk is azonnal elkezdhessék a tanfolyamot. A tanulóink lelkesek a programmal kapcsolatban. Jókedvvel tanulják, hogy hogyan tanuljanak. Most már ismerik a tömeg fontosságát, és képek segítségével tanulnak olyan dolgokról, amelyeket a környezetükben nem találnak meg. Imádkozunk, hogy ez a kapcsolat a jövõben is fennmaradjon, és a technológia sok tanulóhoz eljusson Uganda más részeiben is.”
Egy oregoni házaspár zaklatott volt
tizenegy éves lánya miatt, aki majdhogynem képtelen volt akár második osztályos szinten is olvasni, és majdnem teljesen híján volt az önbecsülésnek. Miután a lány elkezdett egy tanulási technológiát alkalmazó iskolába járni, a lány anyja ezt írta:
„A szívem majd meghasadt, mikor a lányom kijött a terembõl, ahol a nyári iskolához tett felvételi vizsgát. Könnyek patakzottak a szemébõl, és a halványzöld szemüvegét kérte, amelyikrõl azt hitte, hogy szüksége van ahhoz, hogy olvasni tudjon. Nagyon rossz eredményt ért el, de az összes érintettek fenntartásai ellenére lehetõséget kapott a nyári program elkezdésére. Abban a pillanatban élete pályája, amely addig meredeken zuhant, éles fordulatot
vett, és azóta is felfelé ível. Most már néhány hónapja a nyári táborban van, és a változások, amelyeket látunk rajta, egyszerûen csodával határosak. Ma már egyedül olvas, sõt alig tudja letenni a kezébõl a könyveit. Újra sínen van, és magabiztos, vidám gyerekké vált, aki kétségtelenül nagyon sokkal fog hozzájárulni a világ dolgaihoz, úgy, ahogy soha nem lett volna képes, ha nincs L. Ron Hubbard tanulási módszere, és ez a hihetetlen iskola, amit önök létrehoztak! Köszönet mindannyiuknak fáradozásukért, elkötelezettségükért és éleslátásukért.
Egy hétéves kisfiúnak nagyon nehezen
ment a tanulás. Ugyanazt az anyagot tanulta újra és újra, jó hat hónapon át. Szerencsére édesanyja ismerte a tanulási technológiát, és rájött, hogy a kisfiú tanára nem találja meg, és nem korrigálja azokat az igazi akadályokat és problémákat, amelyekbe fia ütközik. „Saját munkám és kötelezettségeim nagyon lefoglaltak, mégis hazahozattam vele az anyagot, amit tanult, és rájöttem, mi volt a valódi probléma. Ez két hónapja történt. Ennek eredményeképpen mostanra az osztály mintatanulójává vált. Többé már nem lógja el az idejét, és nem nehezíti meg mások dolgát. Szeret tanulni, és rekordidõ alatt végzi el a feladatait. Két nappal ezelõtt egy este odajött hozzám, hogy megmutassa, milyen szavakat tanult és tisztázott – arktikus, gleccser, fjord –, amelyeket én ugyanennyi idõs koromban kiolvasni sem tudtam volna, nemhogy helyesen leírni. Ráébredtem, hogy valószínûleg az egész jövõjét mentettem meg azzal, amit korábban tanulási problémáinak megoldására tettem.
41
SZÓJEGYZÉK demonstrációs készlet: készlet, amely olyan különbözõ apróbb tárgyakból, mint dugók, kupakok, gemkapcsok, tollkupakok, gumikarika stb. áll. A tanuló ezeket az apró tárgyakat használja annak a megjelenítésére, amirõl tanul. Ezek a tárgyak elmozgathatók, hogy megmutassák egy adott fogalom mechanikáját és cselekvéseit, és segítsenek a tanulónak megérteni azt. „Demókészletnek” is nevezik.
tulajdonképpen az a képesség, hogy kényelmesen ott vagyunk és észlelünk.
doingness: valamilyen akció vagy tevékenység végzése.
Szcientológia: alkalmazott vallásos filozófia, amelyet L. Ron Hubbard fejlesztett ki. A Szcientológia a szellem önmagával, univerzumokkal és más életformákkal való viszonyának tanulmányozása és kezelése. A Szcientológia név a latin scio, azaz „tud” szóból és a görög logos szóból származik, amelynek jelentése „a szó vagy külsõ forma, amely által a belsõ gondolat kifejezõdik és ismertté válik”. Így a Szcientológia a tudásról való tudást jelenti.
elbódul: fáradt, álmos, kába lesz. elkülönül: elválasztja magát valakitõl, egy csoporttól stb., és visszahúzódik attól, hogy foglalkozzon vele. gradiens: valaminek a fokozatos, lépésrõl lépésre, szintrõl szintre történõ megközelítése, ahol minden egyes lépés vagy szint önmagában könnyen elérhetõ – így végül meglehetõsen bonyolult és nehéz tevékenységek is viszonylagos könnyedséggel megvalósíthatók. A gradiens szó egyúttal minden egyes megtett lépést is jelöl egy ilyen megközelítés esetén. gyurmademonstráció: gyurmából készült modell, amit a tanuló készít egy cselekvés, meghatározás, tárgy vagy elv demonstrálására. „Gyurmademó”-nak is nevezik. jelentéstartalom: valaminek az értelme, gondolata vagy elmélete, ellentétben annak tömegével. Lásd még a tömeg címszót ebben a szójegyzékben. konfrontálás: meghátrálás vagy kitérés nélkül szembenézni. A konfrontálás képessége
42
meg nem értett szó: egy szó, amit egyáltalán nem vagy tévesen értettek meg. nyereség: bármilyen kívánt javulás elérése. Például nyereség lenne, ha egy személy növelné kommunikációs képességét, vagy jobban érezné magát, és nagyobb bizonyossága lenne életének bizonyos területein.
szótisztáz: meghatároz egy szótár segítségével minden olyan szót, amit nem teljesen ért a tanulmányozott anyagban. szótisztázás: Szcientológia eljárások csoportja olyan szavak megtalálására, amelyeket a személy nem értett meg olyan tárgyakban, amelyeket tanulmányozott, és a szavak meghatározása azáltal, hogy az illetõ megnézi õket egy szótárban. szótisztázó: egy személy, aki segít egy másik személynek, hogy megtalálja a meg nem értett szavait. tömeg: a tényleges fizikai tárgyak, az élet dolgai szemben a jelentéstartalommal. Lásd még a jelentéstartalom címszót ebben a szójegyzékben.
L. RON HUBBARDRÓL L.
Ron Hubbard 1911. március 13-án született a nebraskai Tildenben. Felfedezésének útja és embertársai iránti elkötelezettsége korán kezdõdött. 19 éves korára már több mint négyszázezer kilométert utazott Jáva, Japán, India és a Fülöp-szigetek kultúráját vizsgálva. 1929-ben az Egyesült Államokba hazatérve Ron újrakezdte a korábbi kutatásait, és a következõ évben beiratkozott a George Washington Egyetemre. Ott a matematika, mérnöki tudományok, valamint az atomfizika, akkor új tudománya területén folytatta hivatalos tanulmányait. Ezek mindegyike létfontosságú, életbevágó eszközt nyújtott állandó kutatásaihoz. Hogy kutatásainak ezzel anyagi fedezetet biztosítson, Ron irodalmi pályafutásba kezdett az 1930-as évek elején, és hamarosan az egyik legszélesebb körben olvasott, népszerû regényíróvá vált. Fõ célját azonban soha nem tévesztette szem elõl, és folytatta fõ kutatási vonalát kiterjedt utazások és expedíciók révén. A II. világháború kitörésekor alhadnagyi rangban belépett az Egyesült Államok Haditengerészetébe, és tengeralattjáróromboló hadihajók parancsnokaként szolgált. Harc közben elszenvedett sebesüléstõl részben vakon és bénán 1945-ben véglegesen rokkanttá nyilvánították. Az elmére vonatkozó elméleteinek felhasználásával azonban nemcsak bajtársain volt képes segíteni, hanem saját egészségét is visszanyerte.
További öt év intenzív kutatás után Ron felfedezései a Dianetika: A szellemi egészség modern tudománya címû könyvben tárultak a világ elé. A Dianetika, az elme elsõ népszerû kézikönyve, amely kifejezetten az utca embere számára íródott, az emberiség reményeinek új korszakát nyitotta meg, és életének egy új korszakát a szerzõ számára, aki azonban nem hagyott fel a kutatással; és miután 1951 végéig áttörést áttörés után foglalt rendszerbe, megszületett a Szcientológia alkalmazott vallásos filozófiája. Mivel a Szcientológia az élet egészére ad magyarázatot, az emberi létnek nincs olyan vonatkozása, amivel L. Ron Hubbard elkövetkezõ mûvei ne foglalkoztak volna. Hol az Egyesült Államokban, hol Angliában élve folytatta a kutatásait, amelyek megoldásokat kínáltak olyan társadalmi problémákra, mint a hanyatló oktatási standardok és a burjánzó drogfogyasztás. Mindent egybevéve, L. Ron Hubbard Dianetika és Szcientológia munkái negyvenmillió szót tesznek ki rögzített elõadások, könyvek és írásmûvek formájában. Ezek együttesen alkotják egy 1986. január 24-én véget ért életút örökségét. L. Ron Hubbard távozása azonban semmiképpen sem jelentette valaminek a végét, hiszen forgalomban lévõ könyveinek százmillióival és a jobbító technológiát nap mint nap alkalmazó emberek millióival valóban azt mondhatjuk, hogy a világnak még ma sincs nála jobb barátja. I
43
NEW ERA® Publications International ApS Store Kongensgade 55, 1264 Copenhagen K, Denmark ISBN 87-7968-213-8 © 2001 L. Ron Hubbard Library. Minden jog fenntartva. Bármilyen engedély nélküli másolás, fordítás, duplikálás, importálás vagy terjesztés, egészben vagy részben, bármilyen formában – beleértve az elektronikus másolást, tárolást vagy továbbítást – az idevonatkozó törvények megsértése. Scientology, Szcientológia, Dianetics, Dianetika, Celebrity Centre, L. Ron Hubbard, L. Ron Hubbard kézjegye és a Scientology kereszt védjegyek és márkanevek, amelyek a Religious Technology Center tulajdonában vannak, használatuk annak engedélyével történik. A Scientologist egy kollektív tagsági jegy, amely a kapcsolódó Szcientológia egyházak és missziók tagjait jelöli. A NEW ERA bejegyzett védjegy és márkanév. A nyomtatás Dániában készült. HUNGARIAN EDITION
®
L. RON HUBBARD kiadvány
44