SZAKDOLGOZAT
Gellért Katalin 2008
BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR TÁRSADALOMTUDOMÁNYI ÉS GAZDASÁGI SZAKFORDÍTÓ TOLMÁCS LEVELEZŐ TAGOZAT ANGOL
FORDÍTÁSOK: LONDON AGREEMENT – forrásnyelv angol, célnyelv magyar SZABADALOMBITORLÁSI PER – forrásnyelv magyar, célnyelv angol
Készítette: Gellért Katalin Budapest, 2008.
1
TARTALOMJEGYZÉK A fordítási feladat kihívásai
3
London Agreement (részlet) angol forrásnyelven
5
Fordítás magyar célnyelven
11
London Agreement: szószedet: angol-magyar
17
Tanulmányozott irodalom
17
Szabadalombitorlási per (részlet) magyar forrásnyelven
19
Fordítás angol célnyelven
22
Szabadalombitorlási per, szószedet: magyar-angol
25
Tanulmányozott irodalom
26
2
A fordítási feladat kihívásai Ami a két anyagban közös: nehéz szakmai szöveg, szűk körnek szól, az anyagoknak nem célja, hogy „kívülálló” is megértse. A megfelelő minőségű fordításhoz háttér információra van szükség (esetleg konzultálásra a forrásszövegek problémakörét, értelmezését ismerő szakemberekkel, ha ez megoldható). A fordítások kétnyelvű szótár segítségével nem, vagy csak igen kismértékben oldhatóak meg. Az egynyelvű értelmező szakszótárak sem oldják meg a pontos szóhasználat kérdését. Szabadalombitorlási per: Amerikai felhasználásra készült. A per hosszabb ideje folyik, több tárgyalása volt Magyarországon, ezeknek írásos anyagát folyamatosan fordították angolra. Megrendelő kívánsága az volt, hogy jelen fordítás nyelvezete olyan legyen mint a korábbi anyagoké. Pár korábbi periratot magyar eredetiben és angol fordításban megkaptam, ezeknek a szókincsét használtam fel. A digitalizált anyagokat fordítássegítő (CAT) programmal feldolgoztam, ez felbecsülhetetlen segítséget nyújtott a konzekvens szóhasználatban. A Complex jogtár angol nyelvű törvény fordításai, a GIB jogi szótára is a fentiektől erősen eltérő terminológiát használ, nem beszélve az EU terminológiáról. Az anyag további részében előfordul olyan is, hogy EU jogi anyagot, magyar törvényeket idéz szó szerint – itt ezeket a meglévő fordításokat kell használni - ezek szókincse más, mint a peranyagé – így egy anyagon belül akár háromféle angol jogi terminológia található. Gyakoriak a hosszú, többszörösen összetett mondatok, ezek értelmezése (alany - állítmány megtalálása) nemegyszer komoly kihívást jelentő feladat. Igen fontos a perben álló felek és egyéb szereplők motivációjának, érdekeltségének megértése. Londoni Megállapodás: Az osztrák szabadalmi ügyvivők kamarájának kiadásában megjelent írás eredetileg egy előadás anyaga, szakmai fórumon hangzott el, a FICPI ( Szabadalmi Ügyvivők Nemzetközi Szervezete) végrehajtó bizottságának ülésén. Bennfentes, az egyezmény által felvetetett problémákat jól ismerő hallgatósághoz szól, stílusa ennek megfelelő, például gyakran előfordulnak a mondatokba beszúrt, zárójelbe zárt közbevetések, utalások. A megállapodás alkalmazása, értelmezése a szerződéshez csatlakozott országok körében is szakmai viták tárgya – ami szintén nem egyszerűsíti a fordító feladatát. A Londoni Megállapodás az ESZE egyik cikkelyének az alkalmazására vonatkozik – maga az alapszerződés sok opcionális lehetőséget tartalmaz, ami fordítói szemszögből nézve szintén nem kedvez az egyértelmű megoldásoknak.
A szellemi tulajdon védelmét érintő több évtizedes nemzetközi egyezmények magyar fordításának szóhasználata különböző a Complex jogtár angol nyelvű törvény fordításaitól, a GIB jogi szótár terminológiájától, nem beszélve az EU terminológiáról.
3
Az ismeretlen szavak, kifejezések fogalmak fordítását nem szótárakban, hanem egyéb írásos anyagokban találtam meg, leginkább az Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle számaiban, a szakmát érintő nemzetközi egyezményekkel foglalkozó tanulmányokban. A forrásszöveg sok betűszót tartalmaz. Magyar törvények, releváns nemzetközi egyezmények és a szaksajtó tanulmányozása angol és magyar nyelven segíti a megállapodással kapcsolatos viták, elvárások megértését. A háttérben meghúzódó érdekek (fordítási bevételek kiesése) érvek, szempontok (pl. nemzeti műszaki nyelv elszegényedése) ismerete segíti a szöveg megértését, a fordító munkáját.
4
ÖSTERREICHISCHE PATENTANWALTSKAMMER
The Practical Consequences of the
London Agreement (on the application of Article 65 EPC1)
On 26 September 2007, the French National Assembly has passed a ratification bill concerning the “Agreement dated 17 October 2000 on the application of Article 65 EPC”2 (generally known in the field as the “London Agreement”). On 10 October 2007, this bill was presented in and passed by the second chamber of French Parliament, the Senate. It is therefore likely that the London Agreement will enter into force 2008, because the final ratification of the London Agreement by France is a prerequisite that the Agreement can enter into force3.
1
EPC: European patent Convention („Convention on the Grant of European patents” of 5 October 1973) 2 OJ EPO (2001), 549-553 3 According to Art.6 (1) of the London Agreement, the agreement enters into force on the first day of the fourth month after the deposit of the last instrument of ratification or accession by eight Contracting States to the EPC, including the three states in which most European patents took effect in 1998 (Germany, the United Kingdom and France). Since Germany, Iceland, Latvia, Liechtenstein, Monaco, the Netherlands, Slovenia, Switzerland and the United Kingdom have already deposited the instrument of ratification (with the Government of the Federal Republic of Germany)
5
The London Agreement was a result of the intergovernmental conference on the European patent system held in France in 19994. This conference adopted a mandate for (1) Improving access to the European patent (under this issue, two aspects were found as important: (A) Reducing the cost of a European patent, and (B) Shortening the grant procedure) (2) Harmonising European patent litigation (3) Modernising EPO5 decision-making (4) Effects of disclosures (5) EPC Revision Conference As a result of this intergovernmental conference, two working parties were set up, one on reducing the cost of European patents (out of which the London Agreement was created) and one on harmonising patent litigation (proposing the EPLA6). Article 65 EPC gives EPC Member States the possibility to prescribe that if the text, in which the EPO granted a European patent (or maintained a European patent as amended for that State (after opposition proceedings7)), is not drawn up in one of its official languages, the proprietor of the European patent has to submit (within three months after grant (or maintenance of the patent in amended form)) a translation of the European patent in an official languages of this EPC Member State. This process is termed “validation of a European patent” in the EPC Member State(s) concerned. The validation process usually comprises the making of a translation for this EPC Member State (which is usually done by translation specialists), filing the translation with the national patent office (NPO) of this EPC Member State (which can be done - at least within the EEA8 - by any patent proprietor with seat in the EEA) and publication of this translation by the EPC Member State (for which usually also a fee is collected by the NPO).
4
Intergovernmental conference of the member states of the European patent Organisation on the reform of the patent system in Europe, Paris, 24 and 25 June 1999 (OJ EPO (1999), 545-553) 5 EPO: European patent Office 6 Draft Agreement on the establishment of a European patent litigation system (latest version, dated December 2005, available at EPO website http://documents.epo.org/projects/babylon/eponet.nsf/0/F4CF2F6008160AB4C125723D004B0707/$Fi le/latest_draft_en.pdf) 7 or: according to EPC 2000: after limitation proceedings 8 EEA: European Economic Area
6
According to the London Agreement, the proprietor of a European patent will no longer have to file a translation of the specification for patents granted for an EPC Member State party to the London Agreement and having one of the three EPO languages9 as an official language10,11. Parties to the London Agreement12 which do not have one of the three EPO languages as an official language can prescribe one of the official languages of the EPO13. If the European patent has been granted in the language these parties have prescribed, the patent proprietor has not to file a translation of the specification in these Member States. Only in the case that the European patent has been granted in another official EPO language as the prescribed official EPO language14 the patent proprietors has to submit a full translation of the specification in the official language of this Member State (as required by Art. 65 EPC)15. Furthermore, the parties to the London Agreement which do not have one of the three EPO languages as an official language have the right to require that a translation of the claims into one of their official languages be supplied (according to Art. 65 EPC)16. Only in case of a dispute relating to infringement of a European patent, the patent proprietor has to supply a full translation of the European patent into an official language of the Member State, either at the request of an alleged infringer or at the request of the competent court or quasi judicial authority in the course of legal proceedings17. The present paper discusses the practical consequences of the London Agreement for the users of the European patent system.
9
German, English and French Currently Germany, France, Liechtenstein, Switzerland, Luxembourg, Monaco and the United Kingdom 11 Art.1(1) of the London Agreement 12 i.e. EPC Member Stated which are party to the London Agreement 13 which obviously will be English, because this is the language chosen as their „prescribed language“ by most, if not all signature countries of the London Agreement with no EPO language 14 obviously, if it has been granted in French or German (see Footnote 13) 15 Art.1(2) of the London Agreement 16 Art.1(3) of the London Agreement 17 Art.2 of the London Agreement 10
7
1: The London Agreement will reduce costs of the patentee for validating European patents Without doubt, the London Agreement will lead to a significant reduction of the costs for validating European patents. If the European patent is granted in English, a patent proprietor will have no validation costs (translation costs, filing costs for filing the translation with the NPO of the EPC Member State and publication costs for publication of this translation by the EPC Member State) in Germany, France, Iceland, Latvia, Liechtenstein, Monaco, the Netherlands, Slovenia, Switzerland and the United Kingdom. Since already under the current Article 65 EPC practice, no validation costs are due (for a patent granted in English) for the United Kingdom18, Monaco and Luxembourg19 and Germany and Switzerland/Liechtenstein have a common language (German), the patentee saves the costs for 6 validations under the London Agreement. The cost savings are higher if more EPC Member States become party to the London Agreement.
2: The London Agreement will not facilitate or improve (European) companies’ access to the European patent system The intergovernmental conference mandated that access to the European patent system should be improved. In fact, the first (and primary) heading of the mandate was “1 - Improving the access to the European patent”. However, under this primary heading, only the points of “Reducing the cost of a European patent” and “Shortening the grant procedure” have been outlined by the conference. Both points are not suitable for facilitating the access to the European patent system for companies which are not already familiar with this system. As concluded above under item 1, the London Agreement will save validation costs for those companies which are already (experienced) users of the system. The validation costs are usually due at a late point in time, long after the filing of the application. At this point in time, a cost reduction is appreciated by the patentees but this cost reduction is not a decisive issue for the initial decision whether the company will file a European patent at all.
18 19
because English is an official language because these two countries have not made use of the possibility under Art. 65 EPC
8
There is no real or significant cost difference between the European and the US patent system in terms of necessary filing costs. Although the official fees (filing fee, search fee) can be higher at the EPO, this difference in official fees is usually more than compensated by the lower costs of European patent attorneys handling the case compared to US patent attorneys. The difference in costs between the European and the US patent system occurs after grant: Whereas the granting costs and annuities are low in the US, these costs (including validation) are high in the European patent system. This factor was, however, established in the system by intention. Whereas the European patent system wants to be attractive by low initial costs (“low” compared to the previous situation20, where the patentee had to file the patent application separately in all European countries, said applications had already had to be translated into the official language of this country) and by providing only a limited set of “official” EPO languages (English, German and French), it was held important that after grant, the system is “balanced” again with respect to languages, i.e. that those countries which do not have an EPO language as official language can (if they want to) ask the proprietor of a European patent for a translation, if this European patent should have effect in this country. Of course, the disadvantage of these countries (that their residents cannot use their own language before the EPO or get file inspection in their own language) can never be completely “balanced out” in the present system. These countries had to sacrifice these issues for the benefit of the overall success the European patent system had in its more than 30 year history. Higher validation costs and annuities also serve the purpose that patentees uphold their patents only if they really need them. This is the main reason for the annually increasing annuities. This measure should keep the patent registers free of unused or unnecessary patents and often enables third parties to use a patented technology earlier. If low (as in the US) or no (as in Italy in the recent past) annuities are due, the risk is high that patents are upheld until their maximum protection period. This is done by the patentees for patents which are not even passively used by the patentee only, if the costs for upholding the patents to their maximum duration are not perceptible (or even free; no patent proprietor would in such a case abandon any patent before the maximum duration). This - and the lack of an appropriate opposition
20
i.e. before the introduction of the EPC; or for countries having joined the EPC: in these countries before joining the EPC
9
procedure - is one of the main reasons, why the US patent system has to fight with issues, such as “patent thickets”21 which are not a real problem in the European system22. Apparently, reduction of validation costs as well as reduction of annuities serve (experienced) patent filers, but do not attract innovative companies (which are not experienced in filing patent applications) to the European patent system for protecting their innovations. In order to facilitate companies’ access to the European patent system, especially for European companies which have no or almost no experience with the European patent system, other means have to be provided. Mainly, information should be provided to these companies in their countries. This can most efficiently be done by local experts, such as local patent professionals or NPOs. There should also be the political will in the EPC Member States and in the European Union as a whole to sponsor and aid such information campaigns. Further means to attract companies to the patent system are specifically tested in countries like Japan, Korea and China23. It is therefore evident, that the most prominent aim of the intergovernmental conference, namely to propose means and instruments to improve or facilitate companies’ access to the European patent system cannot be achieved by the London Agreement. ……………….“ Daniel Alge 28. November 2007 Based on a FICPI Paper for the ExCo in Seville 2007
21
An overlapping set of patent rights, which requires those who seek to commercialize new technology to obtain licences from multiple patentees 22 Van Overwalle et al., Nat.Gen. 7 (2006), 142-148; Shapiro in: Innovation Policy and the Economy Vol. 1 (eds. Jaffe et al.) 119–150 (MIT Press, 2001); Scherer, Acad. Med. 77 (2002), 1348–1367 23 e.g. China’s National Medium- and Long-Term Science and Technology Development (2006-2020), the “Innofund” project (www.innofund.gov.cn); the China Torch Program (www.ctp.gov.cn), etc.
10
OSZTRÁK SZABADALMI ÜGYVIVŐK KAMARÁJA
Az EPC24 (ESZE) 65. cikkére vonatkozó Londoni Megállapodás gyakorlati
hatásai
A francia nemzetgyűlés 2007 szeptember 26-án francia parlament szenátusa pedig október 10én ratifikálta az „ESZE25 65. cikkére vonatkozó 2000. október 17-i megállapodást” amit szakmai berkekben egyszerűen „Londoni Megállapodás”-nak hívnak. Így ez a megállapodás várhatóan életbe lép 2008-ban, mert a francia ratifikáció az életbelépés26 elengedhetetlen feltétele. 24
EPC (European Patent Convention) ESZE (Európai Szabadalmi Egyezmény) OJ PO (2001) 549-553 Az (ESZH) Európai Szabadalmi Hivatal hivatalos lapja, 2001/12 szám, 549553 oldal 26 A Londoni Megállapodás 6 (1) cikke szerint a megállapodás az attól az időponttól számított negyedik hónap első napján lép életbe, amikor az ESZE szerződő államai közül a nyolcadik is letétbe helyezte ratifikációs vagy csatlakozási okmányát, feltéve, hogy közöttük van az a három állam, ahol a legtöbb szabadom született 1998-ban (Németország, Egyesült Királyság, Franciaország). Németország, Izland, Litvánia, Liechtenstein, Monaco, Szlovénia, Svájc és az Egyesült Királyság már ezt megelőzően letétbe helyezték a ratifikációs okmányt a Német Szövetségi Köztársaság kormányánál. Fordító megjegyzése: helyesen: 1999-ben (Londoni Megállapodás 6 (1) cikke) 25
11
A Londoni Megállapodás az európai szabadalmi rendszerről tartott 199927 évi párizsi kormányközi konferencia eredménye. A konferencia a következőkre adott felhatalmazást: (1)Az európai szabadalom alkalmazásának fejlesztése (ennek két tényezőjét emelték ki: (A) Az európai szabadalom költségének csökkentése és (B) A lajstromoztatási időszükséglet lerövidítése (2) Az európai szabadalmi jogviták harmonizálása (3) EPO28 (ESZH) döntéshozatalának modernizálása (4) Az „idő előtti feltárások” hatásai (5) ESZE Felülvizsgálati Konferenciája A kormányközi konferencia eredményeképpen két munkacsoport alakult, az egyik az európai szabadalom költségeinek csökkentésére, (ebből jött létre a Londoni Megállapodás), a másik pedig a szabadalmi jogviták harmonizálására - ez dolgozta ki az EPLA29 (Európai Szabadalmi Bíráskodásról szóló Egyezmény) tervezetét. Az ESZE 65. cikke lehetővé teszi a tagállamok számára annak az előírását, hogy ha az ESZH által (a felszólalási eljárás30 lefolytatása után) megadott (vagy módosítással fenntartott) európai szabadalom nyelve nem az illető állam hivatalos nyelve, az európai szabadalom tulajdonosának be kell adnia az európai szabadalom fordítását ezen ESZE tagállam hivatalos nyelvén a szabadalom megadásától (vagy módosítással való fenntartásától) számított három hónapon belül. Ez az eljárás az „európai szabadalom hatályosítása” az érintett ESZE tagállam területén. A hatályosításba általában beletartozik, hogy fordítás készül az érintett ESZE tagállam részére (amit általában erre hivatott szakemberek végeznek), benyújtják a fordítást az ESZE tagország nemzeti szabadalmi hivatalának (amit legalábbis az EGT-ben 31, minden az EGT területén székhellyel rendelkező szabadalom tulajdonos megtehet) valamint ennek a fordításnak a közzététele (ezért a nemzeti szabadalmi hivatalok általában díjat szednek).
27
Az ESZE tagállamainak kormányközi konferenciája az európai szabadalmi rendszer reformjáról, Páizs, 1999 június 24-25 (OJ EPO (1999), 545-553) 28 . EPO European Patent Office - Európai Szabadalmi Hivatal ESZH 29 Európai Szabadalmi Bíráskodásról szóló Egyezmény tervezete (legfrissebb, 2005. decemberi változata elérhető az ESZH honlapján) http://documents.epo.org/projects/babylon/eponet.nsf/0/F4CF2F6008160AB4C125723D004B0707/$Fi le/latest_draft_en.pdf) 30 Vagy az ESZE 2000 szerint: korlátozási eljárás 31 EEA (EGT) Európai Gazdasági Térség
12
A Londoni megállapodás szerint egy olyan európai szabadalom tulajdonosának, amit a Londoni megállapodáshoz csatlakozott ESZE tagállamban adnak meg és amelynek az ESZH három nyelve32 közül egyik a hivatalos33 34nyelve,, nem kell többé a szabadalom részletes leírásának a fordítását benyújtania. A Londoni Megállapodás 35 azon tagjai, amelyeknél a három ESZH nyelv közül egyik sem hivatalos nyelv , választhatják ill. előírhatják az ESZH hivatalos nyelveinek egyikét36. Ha az európai szabadalmat ezen a választott nyelven adták meg, a szabadalom tulajdonosának a szabadalmi leírást a nem kell lefordíttatnia. Amennyiben a szabadalmat az ESZH egy másik hivatalos nyelvén37 adták meg, a szabadalom teljes leírását le kell fordítani az illető tagállam hivatalos nyelvére ( az ESZE 65. cikke szerint) 38. Továbbá a Londoni megállapodás azon tagállamai, melyeknek a három ESZH nyelv közül egyik sem a hivatalos nyelve, előírhatják a szabadalmi igénypontok lefordítását saját hivatalos nyelvükre (az ESZE 65. cikke szerint)39. Csak ha jogvita merül fel egy európai szabadalommal kapcsolatban, akkor kell az eljárás során40 a szabadalmasnak lefordíttatnia a az európai szabadalom teljes szövegét az érintett tagállam hivatalos nyelvére, vagy az állítólagos bitorló, vagy a kvázi igazságszolgáltatási hatóság kérésére. Munkámban a Londoni Megállapodás azon gyakorlati hatásait kívánom bemutatni, amelyekkel az európai szabadalmi rendszer felhasználói fognak szembesülni.
32
Német, angol, francia Jelenleg Németország, Franciaország, Liechtenstein, Svájc, Luxemburg, Monaco és az Egyesült Királyság 34 A Londoni Megállapodás 1. cikk (1) bek. 35 vagyis az olyan ESZE tagállamok, amelyek csatlakoztak a Londoni Megállapodáshoz 36 Ami minden valószínűség szerint az angol lesz, mert a Londoni Megállapodás tagjai közül a legtöbb, talán csaknem mindegyik olyan ország, amelynek a hivatalos nyelve nem „ESZE” nyelv, ezt választotta 37 Nyilvánvalóan, ha a szabadalmat németül vagy franciául adták meg (ld. a 13-as lábjegyzetet) 38 A Londoni Megállapodás 1(2) cikke 39 A Londoni Megállapodás 1(3) cikke 40 A Londoni Megállapodás 2. cikke 33
13
1. A Londoni Megállapodás csökkenteni fogja a szabadalmasok költségeit az európai szabadalom hatályosításakor
Kétségkívül, a Londoni Megállapodás az európai szabadalom hatályosítási költségeinek jelentős csökkenését fogja eredményezni. Ha ez európai szabadalmat angol nyelven adták meg, a szabadalom tulajdonosának nem lesznek olyan hatályosítási költségei mint fordítási költségek, a fordítás benyújtásának költsége az ESZE tagállam nemzeti szabadalmi hivatalába, a fordítás ESZE tagállamban való közzétételének költségei) – Németországban, Franciaországban, Izlandon, Litvániában, Liechtensteinben, Monacóban, Hollandiában,Szlovéniában, Svájcban, és az Egyesült Királyságban. Mivel az ESZE 65. cikkének jelenlegi gyakorlata szerint is (egy angol nyelvű szabadalom estén) nincsenek hatályosítás költségek az Egyesült Királyságban41, Monacóban és Luxemburgban42 valamint Németországban, Svájcban, Liechtensteinben, ebben az utóbbi három államban közös a nyelv – a német ), a szabadalmas így hatszori hatályosítás költségét takarítja meg a Londoni Megállapodás értelmében. A megtakarítások még jelentősebbek lesznek, ha több ESZE tagállam csatlakozik a Londoni Megállapodáshoz. . 2. A Londoni Megállapodás nem fogja megkönnyíteni az európai szabadalom alkalmazását az európai cégek számára A kormányközi konferencia úgy határozott, hogy az európai szabadalom alkalmazását fejleszteni kell. Valójában a munkadokumentum első és elsődleges célkitűzése „ (1) Az európai szabadalom alkalmazásának fejlesztése” pontban került összefoglalásra. Ugyanakkor ennek csak a két alpontját tárgyalta a konferencia: (A) „Az európai szabadalom költségének csökkentése” és (B) „A lajstromoztatási időszükséglet lerövidítése”. Ezek nem alkalmasak arra, hogy megkönnyítsék az európai szabadalom alkalmazását olyan cégeknek, melyek nem járatosak ebben a rendszerben. Mint azt a fenti (1) pontban meg is állapítottuk, a Londoni Megállapodás csak azoknak a cégeknek fog megtakarítást eredményezni, melyek már a rendszer jó ismerői. A hatályosítási költségek általában egy későbbi szakaszban esedékesek, jóval az igénybejelentés benyújtása után. A a szabadalmas 41 42
Mivel az angol a hivatalos nyelv Mivel ez a két ország nem él az ESZE 65. cikke által kínált lehetőséggel
14
örül a költségcsökkenésnek, de ez a költségcsökkentés nincs meghatározó befolyással a kezdeti szakaszban, amikor a cég eldönti, hogy egyáltalán bejelenti-e igényét európai szabadalomra. Nincs valós vagy jelentős különbség az európai és az USA szabadalmi rendszer között a szükséges eljárási költségeket illetően. Jóllehet a hivatalos költségek (igénybejelentés, szabdalomkutatás) magasabb lehet az ESZH-nál, ezt a különbséget azonban ellensúlyozza hogy az európai szabadalmi ügyvivők munkadíja alacsonyabb mint USA-beli kollégáiké. Az európai és az USA szabadalmi rendszer költségei között a különbség a szabadalom megadása után jelentkezik: A szabadalom megadásának költségei és az évdíjak alacsonyak az USA-ban, ugyanezek a költségek, beleértve a hatályosítást, magasak az európai szabadalmi rendszerben. Ez szándékos. Az európai szabadalmi rendszer az alacsony kezdeti költségekkel akarja magát vonzóvá tenni, („alacsony” a megelőző állapothoz viszonyítva43), amikor a szabadalmasnak bejelentését minden egyes európai országban külön kellett beadnia, és ezt minden egyes állam hivatalos nyelvére le kellett fordíttatnia és mivel az ESZE hivatalos nyelveinek száma korlátozott, (angol, német, francia) fontosnak tartották, hogy a szabadalom megadása után a rendszer nyelvileg újból "kiegyensúlyozott” legyen, vagyis hogy azok az országok, melyeknek hivatalos nyelve más mint az ESZE valamelyik hivatalos nyelve, megtehették, (ha úgy akarták) hogy előírják az európai szabadalom jogtulajdonosának, hogy fordíttassa le a szabadalmat, ha azt az illető országban hatályosítani akarja. Természetesen ezen országok hátránya, (lakóik nem nem használhatják saját nyelvüket az ESZH eljárásaiban, vagy nem tekinthetnek be saját nyelvükön szövegezett iratokba ) - soha nem lesz "kiegyensúlyozott” a jelenlegi rendszerben. Ezeknek az országoknak áldozatokat kell hozni a több mint 30 évre visszatekintő sikeres európai szabadalmi rendszer érdekében. A magasabb hatályosítási költségek és évdíjak azt a célt is szolgálják, hogy a szabadalmasok csak akkor tartsák fenn szabadalmukat, ha az valóban indokolt. Az évről évre növekvő évdíjaknak ez legfőbb oka. Igy a lajstromok nem lesznek tele használatlan vagy felesleges szabadalmakkal és lehetővé teszi hogy egy harmadik fél hamarabb hasznosíthasson egy szabadalmaztatott technológiát. Ha az évdíjak alacsonyak (mint az USA-ban) vagy nincsenek (Olaszország a közelmúltban) fennáll a veszély, hogy a szabadalom a maximális oltalmi idejéig fennmarad. Ha a fenntartás költségei elhanyagolhatóak (vagy akár nincsenek is) egyetlen jogtulajdonos sem fog lemondani szabadalmáról a maximális oltalmi idő lejárata
43
Az ESZE bevezetése előtt; vagy az ESZE tagországok esetében a csatlakozás előtt
15
előtt, olyan szabadalmak esetében sem, melyeket még maga a szabadalmas sem hasznosít. Ez, valamint a megfelelő felszólalási eljárás hiánya az egyik fő oka annak, hogy az amerikai szabadalmi rendszer olyan dolgokkal küzd mint a „patent tickets44” ami az európai rendszerben nem létezik45. Szemmel láthatóan a hatályosítási költségek és az évdíjak csökkentése a (gyakorlott) szabadalmi igénybejelentőknek kedvez és nem ösztönzi az innovatív cégeket (ha nem gyakorlott szabadalmi igénybejelentők) hogy az európai szabadalmi rendszerben védjék innovációikat. Más eszközökhöz kell folyamodni, hogy az európai szabadalmi rendszer alkalmazása könnyebb legyen az olyan cégek számára, melyeknek vagy egyáltalán nincs, vagy alig van gyakorlatuk ezen a téren. Legfőképpen saját országukban kell ezeket a cégeket információval ellátni. Leghatékonyabban az olyan helyi szakértők, mint a nemzeti szabadalmi hivatalok, szabadalmi ügyekben jártas szakemberek tudják ezt a feladatot elvégezni. Szükséges hogy meglegyen a politikai akarat az ESZE tagállamokban és az Európai Unióban az ilyen jellegű információs kampányok támogatására és segítésére. Hogy hogyan lehet egy szabadalmi rendszert a cégek számára vonzóvá tenni, ennek további módszereit vizsgálták olyan országokban, mint Japán, Korea és Kína46. Ezért nyilvánvaló, a kormányközi konferencia legfontosabb célját, vagyis azt, hogy módszereket és eszközöket javasoljon az európai szabadalmi rendszer alkalmazásának fejlesztésére – nem teljesíti a Londoni Megállapodás. …………” Daniel Alge 2007. november 28. A FICPI (Szabadalmi Ügyvivők Nemzetközi Szervezete) 2007-es, sevillai végrehajtó bizottsági ülésén elhangzott előadás alapján 44
Egymást átfedő szabadalmi jogok; hasznosítási jogok vásárlása több szabadalmastól technológia piacosítására 45 Van Overwalle et al., Nat.Gen. 7 (2006), 142-148; Shapiro in: Innovation Policy and the Economy Vol. 1 (eds. Jaffe et al.) 119–150 (MIT Press, 2001); Scherer, Acad. Med. 77 (2002), 1348–1367 46 Pld. Kína Közép és Hosszútávú Nemzeti Tudományos és Technológiai Fejlesztési Terve (20062020)), az “Innofund” project (www.innofund.gov.cn); a “China Torch Program” (www.ctp.gov.cn), etc.
16
Szószedet: angol - magyar angol annuities claims disclosures EPC Revision Conference EPC (European Patent Convention) EPLA (European Patent Litigation Agreement) EPO (European Patent Office) file inspection filing costs filing for the application of a patent filing the translation grant of the patent grant procedure infringement limitation proceedings maintenance/upholding of a patent NPO (National Patent Office) OJ EPO opposition proceedings patent attorney patent litigation patent proprietor patent register Patent ticket patentee prescribed language publication validation FICPI Fédération Internationale des Conseils en Propriété Industrielle validation of a patent
magyar évdíj szabadalmi igénypontok idő előtti feltárások, nyilvánosságra hozatal ESZE Felülvizsgálati Konferenciája ESZE (Európai Szabadalmi Egyezmény) Európai Szabadalmi Bíráskodásról szóló Egyezmény ESZH (Európai Szabadalmi Hivatal) iratokba betekintés eljárási költségek igénybejelentés benyújtása fordítás benyújtása szabadalom megadása szabadalmaztatási eljárás bitorlás korlátozási eljárás Szabadalom fenntartása Nemzeti Szabadalmi Hivatal Az ESZH hivatalos lapja felszólalási eljárás szabadalmi ügyvivő szabadalmi jogviták szabadalmas Szabadalmi lajstrom Egymást átfedő szabadalmi jogok vásárlása egy technológia piacosítása céljából (USA) szabadalmas Előírt, választott nyelv az EPO három nyelve közül egyik (olyan országok esetében, melyeknek egyik sem hivatalos nyelve) közzététel hatályosítás, validálás szabadalmi ügyvivők nemzetközi szervezete szabadalom hatályosítása, validálása
Tanulmányozott irodalom 2002 évi L törvény (Complex jogtár, magyar és angol nyelven) Agreement dated 17 October 2000 on the Application of Article 65 EPC (OJ EPO 12/2001 549-553 ) dr. Bendzsel Miklós : Az európai szabadalmi rendszer reformja hazai tükörben 2000/8 (105/4) Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle dr. Ficsor Mihály: Magyarország csatlakozása az Európai Szabadalmi Egyezményhez 2002/8 (107/4) Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle 17
Dr. Ficsor Mihály: Újraéledő viták a Londoni Megállapodásról Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület (MIE) 2005. november 16-17-i konferenciája A Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület elnökségének az állásfoglalása a Magyar Köztársaságnak a Londoni Megállapodáshoz1 történő csatlakozásáról (elfogadva a MIE elnökségének a 2006. november 28-i ülésén)
18
„Fővárosi Ítélőtábla …….. Ügyszám…….. Fellebbezés….. …………… c) Hátrány megfizetésére kötelezés, mint nem létező jogintézmény A Tisztelt Fővárosi Bíróság az indokolás 10. oldalán maga is a hátrányt azonosítja a kárral. Ez több szempontból is logikus, hiszen a hatályos magyar joggyakorlat, jogrendszer és jogelmélet önálló hátrány fogalmat nem ismer, a hátrányt (amennyiben az vagyoni avagy nem vagyoni természetű) jogi műszóval kárnak nevezi. Következésképpen értelmezhetetlen a bíróság hátrány megfizetésére való kötelezést kimondó határozata, amely valójában kártalanításra kötelezés anélkül, hogy a kártalanítás jogszabályi előfeltételei fennállnának. Hatályos magyar jogrendszerünkben ugyanis a nem jogellenesen okozott kárt (vagyoni avagy nem vagyoni hátrányt), kizárólag kártalanítás esetében lehetséges megtéríttetni. A tisztelt Fővárosi Bíróság elismerve azt, hogy jelen esetben kártalanítási kötelezettségről és kártérítési kötelezettségről nem lehet szó, azért, hogy alperes kívánságának (és az alperesi ügyvezető nyilatkozatainak) eleget tegyen feltalálta a kár megfizetésétől különböző (ahogyan azt a szóbeli ítélet hirdetéskor hangsúlyozta is, hogy ez se nem kártalanítás, se nem kártérítés) hátrány megfizetésére kötelezést, mint új jogintézményt. Álláspontunk szerint, a bíróság ezzel olyan új jogintézményt alkotott, amely egyetlen magyar jogszabályban sem szerepel és így ellentétes a hatályos jogrendszerünk alkotmányos, jogállami alapelveivel. d) Kártalanítási kötelezettség nincsen A kártalanítás fogalmát a hatályos magyar jogszabályok nem határozzák meg, a magyar jogi irodalom és az évszázadok óta e tekintetben egységes joggyakorlat azonban ennek szabatos meghatározását adja. Kártalanítás: a kárveszély viselésének abban az esetében áll fenn, amikor a kárt a nem vétkes károkozó viseli. Feltételei: jogszerűen, tehát jogszabályban megengedett módon okozott kár, és jogszabályban meghatározott kártalanítási kötelezettség előírása. Az előzőekből következően a kártalanítás kötelezettségét jogszabályban kell meghatározni. Ilyen jogszabály fennállására alperes viszontkeresetében még csak nem is hivatkozott (már csak azért sem, mert ilyen jogszabály nincs), következésképpen felperest kártalanítási kötelezettség nem terhelheti. Megjegyezzük, hogy a kártalanítási kötelezettség az alperes által idézett miniszteri indokolásból sem következik, hiszen ott is csak az szerepel, hogy „az intézkedéssel esetlegesen alaptalanul okozott hátrány ellensúlyozása érdekében” rendelhet el biztosíték adási kötelezettséget a bíróság. Ez azt jelenti, hogy magából a miniszteri indokolásból is csak arra lehet következtetni, hogy esetleg felmerülhet az alperes oldalán olyan hátrány, amelyet alaptalanul okoztak. Ebből pedig az következik, hogy amennyiben egyáltalán alperes oldalán jelentkezik bármilyen hátrány, akkor alperesnek egy viszontkeresetben bizonyítania kell egyrészről azt, hogy neki az intézkedés elrendelésével hátrányt okoztak, másrészről azt, hogy az intézkedés elrendelésével a hátrányt alaptalanul okozták.
19
Az általunk korábban idézetteken túlmenően az első fokú bíróság is idézi az ebben a körben következetes szakirodalmat, amely szerint „kártalanítás akkor jár, ha jogszabály azt külön kimondja.” (Lásd közbenső ítélet indokolásának 8. oldalának lap alján.) Mivel semmilyen jogszabály nem mondja ki, hogy a biztosítékként letett összeg az alperes kártalanítására szolgál és/vagy a felperest egyáltalán terhelné bármilyen kártalanítási kötelezettség, ezért alperes jogszerűen, a Magyar Köztársaság jogállami keretei között a hatályos jogszabályok szerint nem jogosult kártalanításra. Ebből pedig az következik, hogy alperes viszontkeresetét jogalap hiányában el kell utasítani. A fentiek szerint tény, hogy alperesi kártalanításra irányuló viszontkereseti kérelemnek nincsen jogi alapja. e) Kártérítési kötelezettségnek nincsen jogalapja A tisztelt Fővárosi Bíróság a hatályos jogszabályoknak megfelelően megállapította, hogy felperes semmilyen jogellenes cselekedetet nem végzett a szabadalmi jogainak érvényesítése során és minden tekintetben mindvégig jóhiszeműen, a hatályos jogszabályok tiszteletben tartásával és a következetesen kiérlelt joggyakorlatnak megfelelően járt el, amikor a fennálló szabadalmát védte, illetve amikor a fennálló szabadalmának szándékos és rosszhiszemű megsértőjével szemben jogait igyekezett érvényesíteni. (E körben csak hangsúlyoznánk, hogy felperesnek azon szabadalma, amely az ún. pipeline szabadalom alapjául szolgál, mind a mai napig érvényes, vagyis felperes joggal gondolja azt, hogy egy érvényes szabadalomra alapozott ún. pipeline szabadalom is érvényes kell(ene) legyen.) A tisztelt Fővárosi Bíróság által megállapítottakon túlmenően kétségtelen tény az is, hogy amennyiben bármilyen kára is keletkezett alperesnek, azon kár bekövetkeztében saját maga hatott egyedül közre, hiszen amennyiben az általa is ismert hatályos jogszabályoknak és következetes joggyakorlatnak megfelelően a piacra lépéssel megvárja a megsemmisítési eljárás befejezését (vagyis amennyiben alperes valaha is jogszerűen akart volna eljárni) akkor – a megsemmisítési eljárás alperesre kedvező jogerős befejezését követően – nem lett volna semmilyen lehetőség a szabadalom bitorlási eljárás megindítására és az ideiglenes intézkedés iránti kérelem benyújtására. Vagyis amennyiben alperes esetleg hajlandó lenne a bármekkora valóságos kármértéket igazolni, abban az esetben sem illetné meg alperest kártérítés, hiszen a kár esemény bekövetkezte, vagyis az ideiglenes intézkedés elrendelése egyértelműen csak és kizárólag arra az okra vezethető vissza, hogy alperes azt megelőzően próbálta meg akkoriban még egyértelműen bitorlónak tekinthető termékét piacra dobni, forgalomba hozni, mielőtt a szabadalom sorsa jogerősen és egyértelműen rendeződött volna az alperes által indított megsemmisítési eljárásban. Egyértelmű, hogy alperes annak ellenére kezdte meg a forgalmazási tevékenységet, hogy arra vonatkozóan is ismerte a magyar bíróságok következetes joggyakorlatát, miszerint az ideiglenes intézkedés elrendelése kapcsán a szabadalmat mindaddig hatályban lévőnek és érvényesnek kell tekinteni, ameddig azt jogerősen meg nem semmisítik. Ennek tudatában és ezen üzleti kockázatot átgondolva kezdte meg alperes tevékenységét, amelyet az is igazol - miként azt az eljárás korábbi szakaszában okiratokkal bizonyítottuk -, hogy kifejezetten várta felperes részéről a bitorlási kereset megindítását.
20
ILLETÉK Budapest, 2007 XXXXXXX. Tisztelettel, XXXXX felperes képviseletében XXXXXXügyvédi iroda XXXXXX ügyvéd
XXXXXXX Kft. XXXXXXX szabadalmi ügyvivő”
21
“Metropolitan Appeal Court……….Case no…..appeal…….. ………….. c) The obligation of reimbursement of the disadvantage is not an existing legal instrument Furthermore, on page 10 of the reasoning the Honorable Metropolitan Court also identified disadvantage with damage . This is appropriate because the effective Hungarian legal practice, legal system and legal theory do not have the individual definition “disadvantage” , the disadvantage (if it has material or non-material nature and the reimbursement thereof can be obligated) is named damage with a legal technical term. Consequently the order of the court declaring the obligation of the reimbursement of the disadvantage is non-interpretable and is in the point of fact an obligation for indemnification without the legal conditions thereof. In our present legal system the damage caused legally (material or non-material disadvantage) exclusively can be reimbursed in the case of indemnification. Approving that in the present case obligation for indemnification and obligation for compensation cannot be considered, the Honorable Metropolitan Court – due to comply with the wish of the defendant under the principles of equity – obliged us to reimburse the disadvantage different from damage (as the Court emphasized it at the announcement of its judgment that this is neither compensation nor indemnification). According to our standpoint the Court has established with this argumentation a new legal institution which does not exist in the Hungarian law at all therefore it is contrary to the constitutional principles of the present legal system. d) The obligation for indemnification does not exist The term of indemnification is not defined by effective Hungarian rules, however, the Hungarian legal literature and legal practice, which is uniform for hundreds of years in this regard, define it sophistically. Indemnification: the obligation of the assumption of risk exists exclusively if the not guilty tortfeaser shall bear the damage. Conditions: damages caused legally, i.e. in a way allowed by law, and the obligation of indemnification ordered by law. Owing to the above mentioned facts the obligation of indemnification shall be prescribed in the law. The defendant did not even refer to the existence of such law (and it cannot indeed because there is no such legal provision), therefore the plaintiff shall not be obliged to indemnification. We would like to note, that the obligation of the indemnification do not follow from the cited motivation of the minister, since there is only included that the court may order security bond obligation “to compensate the possible disadvantages caused without grounds by ordering the preliminary injunction”. This means that from the ministerial argumentation only the following conclusion can be drawn: there is the possibility that in some cases disadvantages, which have been caused without ground, can occur on the part of the defendant,. It follows from this that if any disadvantage occurs on the part of the defendant at all, than in its counterclaim the defendant shall prove on the one hand that the order of the preliminary injunction caused disadvantage to it, on the other hand that this disadvantage was caused without ground.
22
Further to the earlier referred consequent legal literature the court of first instance cited in connection with this that “indemnification shall be ordered if law prescribes it.” (See on page 8 of the interim judgment.) Since there is not any law prescribing that the security bond is given to the indemnification of the defendant and/or the plaintiff would be obliged to indemnification at all, therefore the defendant, in the frame of the rule of law in the Hungarian Republic, according to the applicable Hungarian laws, is not entitled to request indemnification. It follows from this fact that the counterclaim of the defendant should be rejected lack of its legal grounds. According to the above mentioned argumentation it is a fact that the counterclaim of the defendant regarding indemnification has no legal grounds. e) Obligation of indemnification does not have legal grounds The Honorable Metropolitan Court declared according to the effective law that the plaintiff did not carry out any illegal activity during the enforcement of its patent rights and proceeded in good faith all the time to all intents and purposes, observed the effective law, and acted according to the consequently worked-out legal practice, when it defended its existing patent, and when it wanted to enforce its rights against the company which infringed its existing patent with bad faith and willfully. (In this regard we would like to firmly emphasize that the patent of the plaintiff which was the ground of the “pipeline” patent is still valid and exists, i.e. the plaintiff was entitled to take the opinion that that a pipeline patent based on an existing valid patent exists and is valid as well. Further to the statements of the Metropolitan Court, it is an unambiguous fact as well, that if any damage occurred on the part of the defendant, this damage was caused by the defendant itself, since if the defendant had proceeded according to the effective law – which is known by the defendant as well – and the consequent legal practice and it would have waited the appearance on the market the end of the nullification proceeding (i.e. the defendant would have to proceeded legally at all) than after the final decision reached in the nullification proceeding, which was favorable to the defendant, there would not have been any possibility to initiate a patent infringement proceeding and to submit the request for preliminary injunction. If the defendant were ready to confirm a real (and not some kind of hypothetic, unrealistic) damage measure, then the plaintiff would not be entitled for compensation either, since the ordering of the preliminary injunction can be traced back unambiguously only and exclusively to the reason that the defendant had tried to distribute its at that time obviously infringing product before the future of the patent would be enforceable and unambiguously adjudged in the nullification proceeding initiated by the defendant. It is obvious that the defendant had started to distribute the product knowing the consequent legal practice of the courts, according to which in connection with ordering a preliminary injunction the patent has to be considered effective and valid until it the court finally nullifies it. The defendant started to distribute its product in the awareness of the above and considering the business risk which is confirmed by that the defendant expressively waited for the initiation of the infringement procedure by the plaintiff, as we proved it with documents in the prior part of the procedure.
23
DUTIES Budapest 2007 Respectfully, XXXXXXX Represented by XXXX Attorney at Law XXXXX Attorney at Law
XXXXXLLC XXXXXX patent attorney”
24
Szabadalombitorlási per, szószedet: magyar - angol
Magyar bitorlás biztosíték egyértelmű(en) Fővárosi Bíróság hátrány
Angol infringement Szabadalom bitorlás security unambiguous(ly ) Metropolitan Court disadvantage hátrány megfizetésére kötelezés vagyoni hátrány alaptalanul okozott hátrány
indítani (jog) indokolás Intézkedés (jogi) ítélet jogelmélet jogerős jogalap jogintézmény jogrendszer joggyakorlat jogszerű kár károkozó kártalanítás kártérítés megsemmisítés rosszhiszeműen szabadalom szándékosan viszontkereset “pipeline” patent
nem vagyoni hátrány initiate reasoning, motivation injunction ideiglenes intézkedés judgment közbenső ítélet legal theory enforceable legal ground jogalap hiányában legal instrument legal system legal practice következetes joggyakorlat legal, lawful jogszerűen eljárni damage nem jogellenesen okozott kár tortfeaser nem vétkes károkozó indemnification kártalanítási kötelezettség
patent infringement
obligation of reimbursement of the disadvantage material disadvantage disadvantages caused without grounds non-material disadvantage
preliminary injunction interim judgment
lack of legal grounds.
consequent legal practice to proceeded legally damage caused legally not guilty tortfeaser obligation of indemnification
compensation of damages nullification with bad faith patent willfully counterclaim átmeneti szabadalmi oltalom
25
Tanulmányozott irodalom GIB jogi szótár Mobidic online EU fogalomtár és szótár Magyar törvények : Complex jogtár: angol, magyar nyelvű jogszabálygyűjtemény A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.)
Polgári Törvénykönyv (ptk) Polgári Perrendtartás,(pp) Szabadalmi Törvény (szt) Az üggyel kapcsolatos archív sajtóközlemények* Termék gyártóinak, forgalmazóinak honlapja* Az ügyben érintett hatóságok honlapja* *Az ügy bizalmas jellege miatt a termék, annak gyártói, forgalmazói és az illetékes hatóságok nem nevezhetők meg.
26