STRESSZ BAROMÉTER 2015 FELMÉRÉS
Adatfelvétel időpontja: 2015. december 01. - 20016. február 07. Kitöltők száma: 220
2
BEVEZETÉS Online felmérésünkben a vállalatok aktuális stressz szintjéről és az alkalmazott stresszkezelési eljárásokról kértünk visszajelzést a kitöltőktől. Az alábbi elemzés 220 vállalat válaszait tartalmazza. KITÖLTŐ VÁLLALATOK JELLEMZŐI:
Iparág egészségügy
egyéb
kereskedelem
gyártás
HR
IT
szolgáltatás
5% 17%
27%
12% 7% 9% 23%
1.
Ábra: A felmérésben részt vevő vállalatok iparág szerinti megoszlása
Alkalmazottak száma 35,00% 29,60%
30,00%
26,40%
25,00% 20,00% 15,00%
11,30%
10,90%
12,70%
10,00%
9,10%
5,00% 0,00% 49 főig
2.
50-150 fő között
151-250 fő 251-500 fő 501-1000 fő között között között
1000 fő felett
Ábra: Az alkalmazottak száma a felmérésben részt vevő vállalatoknál
www.Stressz-M.hu
3
Kitöltő beosztása nincs adat
beosztott 22,73%
7,72%
ügyvezető 10,45% középvezető 9,10%
egyéb 4,55% EHS munkavédelmi szakértő 4,55%
HR vezető 18,18%
felsővezető 6,36% HR munkatárs 16,36%
3. Ábra: Az online kérdőívet kitöltők beosztása
A VIZSGÁLT TÉMAKÖRÖK Milyennek ítéli meg a szervezet aktuális stressz szintjét?
Aktuális stressz szint nagyon nincs rendben
8,20%
nincs rendben
22,30%
kevésbé nincs rendben
10,00%
kevésbé van rendben
28,60%
rendben van
28,20%
minden rendben jól kezeljük
4.
2,70%
Ábra: Az aktuális stressz szint a vállalatoknál
A kérdésre adott válaszok alapján a vállalatok 40 százalékának vannak kifejezett problémái a munkahelyi stresszel. Ezen belül a felmérésben részt vevő vállalatok nyolc százalékánál nagyon magas a munkahelyi stressz szintje. A vállalatok 52,7%-ának vannak eljárásai a munkahelyi stressz kezelésére, de csak az összes válaszoló 22%-a gondolja úgy, hogy az általuk alkalmazott módszerek hatékonyak is.
www.Stressz-M.hu
4
Milyen támogatást nyújtanak a vállalatok alkalmazottaik egészségmegőrzéséhez? A vállalatok által leggyakrabban alkalmazott, vagy támogatott egészségmegőrző módszereket az 5. ábra mutatja be:
Egészségmegőrző módszerek relaxációs szoba masszázs sport munkahelyen kívül EAP pihenőkártya egészségbiztosítás cafeteria, egészségpénztár semmilyen tréning, képzés sport munkahelyen egyéb szűrővizsgálat pszichológus
9,50% 15,50% 30,00% 1,80% 44,50% 21,80% 49,10% 16,80% 44,10% 19,10% 95,50% 42,70%
10% 0%
5.
20%
40%
60%
80%
100%
120%
Ábra: A vállalatok által alkalmazott egészségmegőrző módszerek
A grafikonból látható, hogy a vállalatok a felsorolt módszerek közül leggyakrabban a szűrővizsgálatokat, illetve az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére is felhasználható béren kívüli juttatásokat (cafeteria, pihenőkártya, egészségpénztár), valamint a tréningeket, képzéseket alkalmazzák a dolgozók egészségmegőrzése érdekében. Viszonylag gyakran támogatják a vállalaton kívüli, ritkábban a vállalaton belüli testmozgást. Nagyon ritka viszont a lelki egészséggel foglalkozó módszerek vállalati alkalmazása, támogatása, mint például a pszichológus foglalkoztatása, vagy Alkalmazottakat Segítő Program nyújtása a dolgozók számára. A vállalatok 17%-a semmilyen egészségmegőrző módszert nem nyújt/támogat a dolgozói számára. Erre a kérdésre nagyon sok válaszadó (95,5%) jelölte meg az Egyéb választ, de közülük csak kevesen (10 fő) pontosították, hogy mi ez a vállalatuk által használt módszer. Az egyéb módszerek a következők voltak: coach alkalmazása, dohányzásról leszokás támogatása, gyümölcs biztosítása, szupervízió. 2016-ban a vállalatok 36%-a tervez biztosan valamilyen egészségfejlesztő beavatkozást a kitöltő információi szerint, kevesebben tehát, mint ahányan jelenleg kínálnak ilyen programokat.
www.Stressz-M.hu
5
Pszichoszociális kockázatértékelés A kérdőív a korábbi, illetve a jövőben tervezett pszichoszociális kockázatértékelésekkel kapcsolatban is tartalmazott kérdéseket. A vállalatok 21%-ánál történt már pszichoszociális kockázatértékelés, a 6. ábra bemutatja, hogy mikor történt a legutóbbi felmérés.
Legutóbbi kockázatértékelés 21,70%
2-4 évvel ezelőtt
1-2 évvel ezelőtt
23,90%
4-12 hónapja
23,90%
30,40%
elmúlt négy hónapon belül
6.
Ábra: Mikor történt a legutóbbi pszichoszociális kockázatértékelés
A kérdőívet kitöltők 13,6%-a jelezte, hogy a felmérés nyomán vállalati intézkedések, beavatkozások is történtek. A válaszolóknak csak mindössze 16,4%-a tud arról, hogy vállalatuknál a következő időszakban terveznek pszichoszociális kockázatértékelést. Nagyon sokan (37,3%) jelezték itt azt, hogy nincs információjuk ezzel kapcsolatban.
ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA Vizsgáltuk az egyes kérdésekre adott válaszok összefüggéseit is. Ezekkel az elemzésekkel az alábbi kérdésekre kerestük a választ: Mi jellemzi az egészségmegőrző módszereket alkalmazó vállalatokat? Az egészségmegőrző programot kínáló vállalatok nagyobb arányban rendelkeznek stresszkezelő eljárásokkal is, mint az egészségmegőrzést nem támogatók. Az egészségmegőrző programot kínáló vállalatok nagyobb arányban terveznek egészségfejlesztő programokat 2016-ban, mint az egészségmegőrzést nem támogatók.
www.Stressz-M.hu
6
Mi jellemzi a pszichoszociális kockázatértékelést végző vállalatokat? A pszichoszociális kockázatértékelést végző vállalatok nagyobb arányban rendelkeznek stresszkezelő eljárásokkal, mint a kockázatelemzést nem végzők. Azok a vállalatok, ahol történt kockázatértékelés, sokkal nagyobb arányban terveznek 2016-ban egészségfejlesztő programot (63%), mint azok, ahol nem volt kockázatértékelés (28%). A pszichoszociális kockázatelemzést végző vállalatok szignifikánsan nagyobb arányban kínálják az egészségmegőrző programokat is dolgozóik számára. Azok a vállalatok, amelyek már végeztek pszichoszociális kockázatelemzést, sokkal nagyobb arányban tervezik, hogy a következő időszakban is végezni fognak ilyet (32%), mint azok, akik eddig még nem tették (12%). A szervezet aktuális stressz szintje nem függött össze a pszichoszociális kockázatértékelés meglétével, vagy hiányával. ÖSSZEFOGLALÁS A vállalatok jelentős részére (40,5%) jellemző a legalább közepesen magas stressz, több, mint ötven százalékuk rendelkezik is a stresszt kezelendő eljárásokkal, de ezeknek csak körülbelül a feléről érzik úgy, hogy hatékonyak. A vállalatok döntő többsége kínál ugyan valamilyen egészségmegőrző programot, de ezeknek a felkínált programoknak egy jó része, és ráadásul a leggyakrabban alkalmazott programok, nem közvetlenül egészségfejlesztő, inkább általános béren kívüli juttatásnak tekinthetők. A stresszkezelő eljárások bevezetése, a pszicho-szociális kockázatértékelés és a vállalati egészségmegőrző programok támogatása egymással összefüggő folyamatok a vállalatoknál. Vagyis azok a vállalatok, amelyek egészségmegőrző programokat kínáltak nagyobb valószínűséggel végeztek pszicho-szociális kockázatfelmérést, valamint nagyobb valószínűséggel foglalkoznak célzottan a stresszkezeléssel, nagyobb arányban terveztek a jövőben is mind kockázatelemzést végezni, mind egészségfejlesztő programokat kínálni, mint az egészségmegőrzést nem támogató vállalatok. Nem volt összefüggés ugyanakkor a vállalatnál átélt stressz szint és a stresszkezelő eljárások, valamint a pszichoszociális kockázatértékelés bevezetése között, ami azt jelzi, hogy egy vállalat nem azért kezd el célzottan a stressz felmérésével, csökkentésével foglalkozni, mert nagyon magas a dolgozókra és vezetőkre ható stressz, hanem, mert az adott vállalat fontos kérdésként kezeli a stresszel, egészséggel kapcsolatos tudatosságot, illetve a megfelelő fejlesztő programokat. Készítette: Juhász Ágnes Egészségfejlesztési szakértő, pszichológus 2016. február 20. www.Stressz-M.hu
