Összeállítás a személyi jövedelemadó törvény módosításairól (a 2012. évi CLXXVIII. törvény alapján)
Összeállította: dr. Nagy Gábor, a Számviteli Egyesület elnöke, 2012. december 15. 1. Külföldiek Magyarországon szerzett adókedvezmény [Szja-tv. 1/A. §-a]
jövedelme
utáni
A módosítás újrafogalmazza a külföldi illetőségűek által Magyarországon szerzett jövedelmük terhére érvényesíthető családi kedvezmény szabályait. A hatályos szabályok alapján családi kedvezményt érvényesíthet az a magánszemély, aki bármely EGT-állam jogszabálya alapján családi pótlékra, rokkantsági járadékra vagy más hasonló ellátásra jogosult. A rendelkezés alkalmazása arra az eredményre is vezethet, hogy akár a teljes adóévre vonatkozóan is érvényesítheti a külföldi illetőségű magánszemély a családi kedvezményt akkor is, ha csak az év egy részében szerzett Magyarországon adóköteles jövedelmet. Az új előírások az adóalap védelme érdekében korlátok közé szorítják a kedvezmény érvényesíthetőségét. A külföldi illetőségű magánszemély az Szja-tv. által biztosított adóalap-kedvezményt, adókedvezményt, adó feletti rendelkezési jogosultságot (kedvezményt) csak annyiban érvényesíthet, ha azonos vagy hasonló kedvezmény ugyanarra az időszakra a másik államban nem illeti meg, és összes jövedelmének legalább 75 százaléka Magyarországon esik adókötelezettség alá. Kedvezményezett eltartottként és eltartottként csak azokat a személyeket lehet figyelembe venni, akik a családok támogatásáról szóló törvény alapján ilyenként figyelembe vehetők. A kifizető a magánszemély nyilatkozata alapján alkalmazhatja a kedvezményre vonatkozó szabályokat az adó, adóelőleg megállapítása során. A magánszemély kedvezményre való jogosultságának hatósági eljárás során történő igazolására a másik államban érvényesíthető kedvezményt is tartalmazó, a külföldi illetősége szerinti állam joga szerint az adókötelezettség megállapítására szolgáló okirat szolgál. 2. Fogalmak és értelmező rendelkezések [Szja-tv. 3. §-a 4. pontjának d) alpontja, 87. pontja, új 89-98. pontja] Szja-tv. mód 2012.12.27.
2
A jogszabályi környezetben bekövetkezett változások szükségessé teszik az Szja-tv.-ben alkalmazott fogalmak tartalmának pontosítását, illetve felülvizsgálatát. 2.1. Jövedelemszerzés helye A Munka Törvénykönyvével való összhang biztosítása érdekében pontosítja a nem önálló tevékenységből származó jövedelem esetében a jövedelemszerzés helyét azzal, ha a tevékenység végzésének szokásos helye nem határozható meg (ideértve különösen a több címmel vagy nagyobb földrajzi egység megnevezésével beazonosítható helyen végzett tevékenységet), akkor azt mivel kell azonosítani. 2.2. Erzsébet-utalvány A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott Erzsébetutalvány nem csak fogyasztásra kész étel vásárlására használható fel, de felhasználható melegkonyhás vendéglátóhelyeken étkezési szolgáltatás vásárlására is. 2.3. Biztosításhoz kapcsolódó fogalmak Az Szja-tv. üzleti biztosítások adókötelezettségét szabályozó rendelkezései 2013. január 1-jétől jelentősen módosulnak. Az új előírásokban újrafogalmazták az Szja-tv. szerint adómentes és adóköteles biztosítási díj fogalmát. Ezen elhatárolásnak a kifizető (jellemzően a munkáltató) által magánszemély javára kötött biztosítások esetében van jelentősége, mivel a kifizető által fizetett biztosítási díjak jövedelmet jelentenek a biztosított magánszemélynél, amely jövedelem lehet adómentes vagy adóköteles. Az Szja-tv. eddigi szabályozása sok esetben alaki (formai) szempontok szerint sorolta be az egyes biztosításokat: például a teljes életre szóló (halál esetére szóló) életbiztosítások díja a díjfizetés időpontjában adómentes. A módosítások szerint az Szja-tv. a biztosítási jogviszonyokat 2013-tól közgazdasági tartalmuk alapján különbözteti meg. Ennek érdekében bevezeti a kockázati biztosítás fogalmát. Nézzük az eddig érintett fogalmakat! Adóköteles biztosítási díj A magánszemély biztosítottra kötött biztosítási szerződés alapján más személy által fizetett díj a biztosított magánszemélynél.
3
Személybiztosítás Az élet-, a baleset- és a betegségbiztosítás. Kockázatbiztosítás Az olyan személybiztosítás, amelynek nincs lejárati szolgáltatása (azaz a biztosítási esemény bekövetkezése nélkül semmilyen pénzkivonásra nem ad lehetőséget, és a szerződés tartamának végén lejárati szolgáltatást sem nyújt), és nincs visszavásárlási értéke, azzal, hogy kockázati biztosításnak minősül a kockázati biztosítási elemeket is magában foglaló biztosítások esetében az igazoltan elkülönített kockázati biztosítási rész is. A kockázati biztosítás más személy által fizetett díja adómentes, a károk megtérülése, a kockázatok viselése körében. A kockázati biztosításnak nem minősülő biztosítások (ilyenek a megtakarítási típusú biztosítások, amelyeknél a biztosítási esemény bekövetkezése nélkül is lehetőség van pénzkivonásra, vagy a lejáratkor teljesít kifizetést a biztosító) más személy által fizetett díja ugyanakkor – a díjfizetés időpontjában – adóköteles. Ezen új szabályozás a 2012-ben adómentes díjúnak tekintett biztosításokhoz képest a következő változást jelenti: az un. teljes életre szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező kockázati (halál esetére szóló) életbiztosítások díja – a díjfizetés időpontjában – már nem adómentes (a kifizetőnél egyes meghatározott juttatások közé tartozóként adózik). A törvénymódosítás az új szabályokra történő átállásra 3 éves átmeneti időszakot biztosít. Életbiztosítás Az olyan személybiztosítás, amely alapján a biztosító a természetes személy halála, meghatározott életkor vagy időpont elérése vagy más esemény bekövetkezése esetére a szerződésben meghatározott biztosítási összeg kifizetésére, járadék élethosszig tartó vagy meghatározott időszakra történő folyósítására vállal kötelezettséget. Betegségbiztosítás (vagy egészségbiztosítás) Az olyan személybiztosítás, amely alapján a biztosító a biztosított megbetegedése esetén a szerződésben meghatározott szolgáltatások teljesítésére vállal kötelezettséget, azzal, hogy a betegségbiztosítás esetében a biztosító szolgáltatása kiterjedhet a szerződésben meghatározott, biztosítási eseménnyel kapcsolatban álló egészségügyi szolgáltatások miatt felmerült költségek egészségügyi szolgáltató számára történő megtérítésére is.
4
Balesetbiztosítás Az olyan személybiztosítás, amely alapján a biztosító a biztosított baleset miatt bekövetkező halála, egészségkárosodása vagy rokkantsága esetére a szerződésben meghatározott biztosítási összeg vagy járadék fizetésére, valamint a szerződésben meghatározott egyéb szolgáltatásra vállal kötelezettséget. Járadékbiztosítás Az olyan személybiztosítás – ideértve az azonnal induló, nem csökkenő összegű járadékbiztosítást is –, ahol a járadékszolgáltatást legalább a folyósítás megkezdésétől számított 10. év végéig, vagy a biztosított haláláig nyújtják, feltéve, hogy a járadék nem csökkenő összegű és legalább évente vagy annál gyakoribb kifizetéssel valósul meg. Nem csökkenő összegű járadékszolgáltatás A biztosító olyan szolgáltatása, amikor a biztosító rendszeres teljesítései közül a mindenkori utolsó teljesítés összege nagyobb vagy egyenlő a mindenkori utolsó teljesítést közvetlenül megelőző biztosítói teljesítés összegénél, ideértve azt az esetet is, amikor a biztosítói teljesítés összege igazolhatóan kizárólag a biztosítói teljesítés gyakoriságának és/vagy a folyósítás tartalmának módosulása miatt változik. Nyugdíjbiztosítás Az olyan életbiztosítás, ahol a biztosítói teljesítést a biztosított halála, vagy a nyugdíjszolgáltatásra való jogosultság megszerzése, vagy az egészségi állapot 40 %-os mértéket elérő károsodása váltja ki, illetve ha a biztosító elérési szolgáltatása a szerződés létrejöttekor érvényes öregségi nyugdíjkorhatár biztosított általi betöltésekor válik esedékessé, feltéve, hogy a szerződés létrejöttétől a biztosító biztosítási eseményre tekintettel történő teljesítéséig (kivéve a biztosított halálát, a rokkantsági, a rehabilitációs ellátásra való jogosultság bekövetkezését, valamint ha a biztosító teljesítése nem csökkenő összegű járadékszolgáltatás és a járadékszolgáltatást a folyósítás megkezdésétől számított 10. év végéig vagy a biztosított haláláig nyújtják) legalább 10 év eltelik. Itt kell megjegyezni, az önkéntes nyugdíjpénztárak és a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények által, illetve a nyugdíj-előtakarékossági számlák alapján nyújtott szolgáltatás adómentessége is 2013-tól 10 év lesz. A 10 éves kötelező megtakarítási előírás a nyugdíjszolgáltatásra való jogosultságot megszerzők esetében is érvényes.
5
Biztosító teljesítése A biztosító által a biztosítási jogviszonyra tekintettel bármilyen jogcímen kifizetett összeg, juttatott vagyoni érték, tekintettel az Szja-tv. 1. számú mellékletének rendelkezéseire is. 3. A magánszemély bevétele [Szja-tv. 3. §-ának (2) és (2a) bekezdése] Formális módosítás: külön bekezdésben szerepel az, hogy a magánszemélynek mikor nem keletkezik bevétele. A módosítás ez utóbbit egészíti ki azzal, hogy nem keletkezik a magánszemélynek bevétele a kizárólag a díjat fizető kártérítési felelősségi körébe tartozó kockázat elhárítására kötött biztosítás díjának a megfizetésével. A kizárólag a díjat fizető kártérítési felelősségi körébe tartozó kockázat elhárítására kötött biztosítás (az un. felelősségbiztosítás) esetében a biztosítási esemény bekövetkeztekor a biztosító a károsult részére teljesít kifizetést, vagyis ezen biztosításoknál a biztosított magánszemély (a károkozó) a biztosító szolgáltatására soha nem válik jogosulttá. 4. Adóalapba nem tartozó tétel [Szja-tv. 7. §-ának új (1a) bekezdése] A kiegészítő rendelkezés szerint nem szerez bevételt a díjfizetés időpontjában a biztosított magánszemély az olyan biztosítási szerződések esetében, amelyeknél a biztosító teljesítésére kizárólag a díjat fizető személy jogosult. A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a nemzetközi szerződés alapján az adó alól Magyarországon mentesített azon jövedelmet, amelyet egyébként az összevont adóalapba kellene beszámítani, de – a kiegészítő előírás szerint – ezt az összeget az adóbevallásban, a munkáltatói adóbevallásban tájékoztató adatként szerepeltetni kell. 5. Adókötelezettség teljesítése [Szja-tv. 9. §-ának új (3a) bekezdése] A kifizető által magánszemély javára kötött biztosítások esetében a díjfizetés időpontjában nem szerez bevételt a biztosított magánszemély az olyan biztosítási szerződések alapján, amelyek esetében kizárólag a díjat fizető kifizető (gazdálkodó) jogosult a biztosító teljesítésére. Ez a szabály abban az esetben nem vezet adókikerülésre, ha a szabályozás kezeli azokat az eseteket is, amikor utóbb a szerződés módosítása következtében a biztosítói teljesítésre már magánszemély (a biztosított vagy más
6
magánszemély, de nem a díjat fizető személy) válik jogosulttá (ideértve azt az esetet is, amikor a biztosított magánszemély a szerződő helyébe lép, figyelembe véve, hogy ilyenkor a szerződővé váló biztosított már egyedül jelölhet kedvezményezettet). Ebben az esetben a más személy által korábban megfizetett díj a szerződés módosításának időpontjában − egy összegben válik adókötelessé, − a kockázati biztosítás díja adómentes jövedelemmé. Nem keletkezik bevétele a biztosított magánszemélynek akkor, ha a magánszemély a más által korábban megfizetett, kockázati biztosításnak nem minősülő biztosítás díját a korábbi díjfizetőnek megtéríti. 6. Az adó megállapítása [Szja-tv. 11. §-a (3) bekezdésének a) pontja] A módosítás – a magánszemély összes jövedelmének fogalmát megállapító rendelkezés hatályon kívül helyezésével összefüggésben – pontosítja a bevallási kötelezettséget szabályozó rendelkezést. Ez szerint nem kell bevallani azt a bevételt, amelyet a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, − kivéve a nemzetközi szerződés alapján az adó alól Magyarországon mentesített azon jövedelmet, amelyet egyébként az összevont adóalapba kellene beszámítani, − ha a magánszemély más okból is köteles az szja-bevallási kötelezettség teljesítésére. 7. Adónyilatkozat [Szja-tv. 11/A. §-a és új 11/B. §-a] Az adónyilatkozattal kapcsolatosan az alkalmazás során szerzett tapasztalatok, illetve az adórendszerben már megvalósult és a jövőben tervezett változások indokolták a hatályos előírás alapos átdolgozását, a választásra jogosító feltételrendszer pontosítását. A magánszemély adónyilatkozatot akkor tehet, ha − az adóelőleg megállapítása során a jövedelemből családi kedvezményt, az adóból adókedvezményt nem érvényesített, − az adóelőleg megállapítása során csak egy adóelőleget megállapítónál érvényesített a jövedelemből – megosztás nélkül – családi kedvezményt, az adóból adókedvezményt, − a magánszemély az adóéven belül több adóelőleget megállapító munkáltatónál is érvényesített a jövedelemből – megosztás nélkül – családi kedvezményt, az adóból adókedvezményt, ha
7
= a magánszemélynek nem állt fenn párhuzamosan munkaviszonya a több adóelőleget megállapító munkáltatóval, = a korábbi munkaviszony megszűnésekor a munkáltató az Art. rendelkezései szerint kiállított adatlapot a magánszemély a következő munkáltatója számára átadta, = a későbbi munkáltató az adó, az adóelőleg megállapításakor, a családi kedvezmény, az adókedvezmény figyelembe vételekor az előző munkáltató által igazolt adatokat is számításba vette azzal, hogy az adónyilatkozatban érvényesített, érvényesíthető családi kedvezmény, adókedvezmény összege megegyezik az adóelőleg megállapítása során a munkáltató(k) által figyelembe vett családi kedvezmény, adókedvezmény összegével. Az előbbiek teljesülése mellett további követelmények: − az adóévben kizárólag adóelőleget megállapító munkáltatótól, kifizetőtől szerzett jövedelmet, − az adóelőleget megállapító munkáltató által levont adó, adóelőleg és a ténylegesen fizetendő adó különbözete az adóévben az ezer forintot nem haladja meg, − a kifizető az adót, adóelőleget hiánytalanul levonta, − tételes költségelszámolással költséget, költséghányadot (kivéve a 10 százalék költséghányadot) az adóelőleg megállapítása során nem számol, nem számolt el, − az adóévben belföldi illetőségű volt, nem volt egyéni vállalkozó, − mezőgazdasági őstermelőként nem köteles adóbevallás, nemleges nyilatkozat benyújtására, − az adóévben nem választotta fizető-vendéglátó tevékenységére a tételes átalányadózást, − az adóévben nem szerzett olyan jövedelmet, amely után az adót a magánszemélynek az adóbevallásban kell megállapítania, így különösen nem szerzett ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó vagy ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelmet, − az adóévben nem szerzett olyan jövedelmet, amely után az egészségügyi hozzájárulást saját magának kell, kellett megfizetnie, − az adóévben a közterhek teljesítéséhez nem választotta az EKHO-t, − az adóévben nem szerzett külföldön (is) adózatható jövedelmet, − az adóévben nem szerzett osztalékká nem váló osztalékelőleget, továbbá a jóváhagyott osztalék adójával szemben az adóévet megelőzően felvett osztalékelőlegből levont adót nem számol el, − az adójáról rendelkező önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatot, valamint nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozatot nem ad.
8
Ha az ismertetett feltételek fennállnak, az adóelőleget megállapító munkáltató, kifizető az Art. előírása szerint kiadott összesítő igazoláson kötelezően tájékoztatja a magánszemélyt, hogy a bevételre vonatkozóan adónyilatkozatot adhat, továbbá az összesítő nyilatkozaton szerepelteti, hogy a magánszemélynek az adónyilatkozat egyes soraiban milyen adatot kell feltüntetnie. Ha az adóelőleget megállapító munkáltató, a kifizető rendelkezésére álló adatok alapján a magánszemély az adóévre nem választhatja az adónyilatkozatot, erről a kiadott összesített igazoláson köteles tájékoztatni a magánszemélyt. 2012-ben a magánszemély csak abban az esetben élhet az adónyilatkozat lehetőségével, ha − kizárólag egy adóelőleget megállapító munkáltatótól szerzett összevonás alá eső jövedelmet, − kifizetőtől kizárólag külön adózó jövedelmet szerzett. A rendelkezéseket a 2012. adóévre vonatkozó nyilatkozat megtétele esetében is alkalmazni kell. 8. Egyéb jövedelem [Szja-tv. 28. §-ának (2) bekezdése] A biztosítással kapcsolatos rendelkezések felülvizsgálata keretében szabályozták azt is, hogy mikor tekinthető a biztosítási díj a magánszemély jövedelmének. A kiegészítő előírás ezt a következők szerint fogalmazza meg: Ha a biztosítás más személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet (kivéve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyt) által fizetett díja − részben vagy egészben a magánszemély adómentes bevétele volt, − egyéb jövedelem a kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló életbiztosítás = alapján a biztosító nem haláleseti teljesítéséből a magánszemélynek juttatott vagyoni értékből a biztosított által megfizetett biztosítási díjak és az adóköteles biztosítási díjak együttes összegét meghaladó része, = visszavásárlási értékből a biztosított által megfizetett biztosítási díjak és az adóköteles biztosítási díjak együttes összegét meghaladó rész a biztosítási szerződés módosításának időpontjában az eredeti biztosított magánszemélynél, ha a biztosítási szerződésben meghatározott biztosított személyében változás következik be, illetve ha a szerződésmódosítás következtében a biztosítás már nem minősül kockázati
9
biztosításnak nem minősülő határozatlan idejű, kizárólag halál esetre szóló életbiztosításnak azzal, hogy az ily módon megállapított egyéb jövedelemmel összefüggésben a biztosító a kifizetőre irányadó rendelkezések szerint jár el, továbbá az egyéb jövedelmet adóköteles biztosítási díjként lehet figyelembe venni a biztosító további teljesítése adókötelezettségének megállapításakor. 9. Az összevont adóalap megállapítása [Szja-tv. 29. §-a] Az adóalap-kiegészítés (a szuperbruttósítás) teljes kivezetésével összefüggésben a módosítás során újrafogalmazták az összevont adóalap megállapítására vonatkozó rendelkezést. 10. Családi kedvezmény igénybevétele [Szja-tv. 29/B. §-ának (1), (5) bekezdése, új (1a)-(1d) bekezdése] A családi kedvezmény igénybevételével kapcsolatos problémákra tekintettel, a családi kedvezmény igénybevételére vonatkozó előírásokat alaposan átírták és kiegészítették. A módosítás hangsúlyozza, hogy a családi kedvezmény ugyanazon kedvezményezett eltartott után csak egyszeresen vehető igénybe, arra a hónapra, amely számára jogosultsági hónapnak minősül. Ugyanakkor a szabályozás nem zárja ki, hogy több jogosult esetén az adott jogosultsági hónap után járó családi kedvezményt a jogosultak közösen is igénybe vegyék. A jogosult az őt megillető családi kedvezményt – az adóbevallásban – megoszthatja a vele közös háztartásban élő, jogosultnak nem minősülő házastársával, élettársával, ide értve azt az esetet is, ha a családi kedvezményt a jogosult egyáltalán nem tudja érvényesíteni. A családi kedvezmény közös igénybevétele, megosztása az adóbevallásban – a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek, a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély kivételével – független attól, hogy az adóelőleg megállapításánál mely jogosultnál történt annak a figyelembe vétele. Több jogosult vagy a kedvezmény megosztása esetén az igénybevétel feltétele − az érintett magánszemélyek adóbevallásban tett közös nyilatkozata, amely tartalmazza, hogy − a kedvezményt melyikük veszi igénybe,
10
− a kedvezmény összegének közös igénybevételére, megosztására vonatkozó döntésüket. A módosítás pontosítja azokat a rendelkezéseket, amelyek alapján a más államban családi pótlékra vagy ahhoz hasonló ellátásra jogosult magánszemélyek a családi kedvezményt érvényesíthetik. A kiegészítő módosítás ezt korlátok közé szorítja. Egyértelművé válik, hogy a kedvezményt csak akkor lehet érvényesíteni, ha a magánszemélyt ugyanolyan vagy hasonló kedvezmény ugyanarra az időszakra máshol nem illeti meg, és összes jövedelmének legalább 75 százaléka Magyarországon esik adókötelezettség alá. Kedvezményezett eltartottként és eltartottként is csak azokat a személyeket lehet figyelembe venni, akik a családok támogatásáról szóló törvény alapján ilyenként figyelembe vehetők. 11. Egyéni cég által a volt egyéni vállalkozónak megtérített összeg [Szja-tv. 49/A. §-a (4) bekezdésének új e) pontja] Az egyéni vállalkozói tevékenység egyéni cég alapítása miatt történő megszűnése esetén a kiegészítő előírás alapján − az egyéni cég által a volt egyéni vállalkozói tevékenységgel összefüggően felmerült kiadásoknak az egyéni vállalkozó részére történő megtérítése nem jelent bevételt a volt egyéni vállalkozónál, feltéve, hogy ezen kiadások közvetlenül szolgálják az egyéni cég tevékenységét. 12. Vállalkozói személyi jövedelemadó [Szja-tv. 49/B. §-ának (23) bekezdése] A kiegészítő módosítás meghatározza, hogy a jövedelem- (nyereség-) minimum megállapításánál mit tekint közvetített szolgáltatásnak: az egyéni vállalkozó által saját nevében vásárolt és a harmadik személy megrendelővel kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített, továbbszámlázott szolgáltatás, ha ezt az egyéni vállalkozó nyilvántartásai megfelelően alátámasztják. 13. Kamatjövedelem [Szja-tv. 65. §-a (1) bekezdésének d) pontja, (3) bekezdésének a) pontja és új (3a), (3b) és (6a) bekezdése]
11
Az adómentes és az adóköteles díjú biztosítások újrafogalmazása következtében jelentősen egyszerűsödik a biztosítói kifizetések személyi jövedelemadó-kötelezettsége. Az új szabályozás alapján kamatjövedelemnek minősül − a biztosítói teljesítésből a befizetett díjat meghaladó összeg azzal, hogy nem minősül befizetett díjnak a kockázati biztosítás díja, − kivéve, ha a biztosító teljesítése az Szja-tv. 1. számú melléklete szerint adómentes vagy az Szja-tv. más rendelkezése alapján minősül adóköteles jövedelemnek. A fentiek alapján a kockázati biztosítás díjával a kamatjövedelem nem csökkenthető, függetlenül attól, hogy azt ki fizette, illetve hogy az adóköteles volt-e vagy sem. A tartós befektetésből származó jövedelem kedvezményes adózási szabályait is újra fogalmazták. Az új előírás alapján nem kell jövedelemként figyelembe venni (nem kell a kamatjövedelem után adót fizetni): − az egyszeri díjas biztosításokból származó kamatjövedelmet, ha a biztosítói teljesítés a szerződés létrejötte évét követő 5. év elteltével vagy az után következik be, − a rendszeres díjas biztosításokból származó kamatjövedelmet, ha a biztosítói teljesítés a szerződés létrejötte évét követő 10. év elteltével vagy az után következik be, továbbá − az egyszeri díjas biztosításokból származó kamatjövedelem 50 százalékát, ha a biztosítói teljesítés a szerződés létrejötte évét követő 3. év elteltével vagy az után, de az 5. év elteltét megelőzően következik be, − a rendszeres díjas biztosításokból származó kamatjövedelem 50 százalékát, ha a biztosítói teljesítés a szerződés létrejötte évét követő 6. év elteltével vagy az után, de a 10. év elteltét megelőzően következik be. A kiegészítés a kamatjövedelem kedvezményes adózásához további feltételeket ír elő a szerződés szerint elvárt díjon felül teljesített eseti, rendkívüli, soron kívüli díjakra. Nem minősül sem egyszeri díjas biztosításnak, sem rendszeres díjas biztosításnak a biztosítás, ha
12
− a biztosítási szerződésre a biztosítás teljes tartalma alatt a szerződés szerint elvárt díjon felül díjfizetés (eseti, rendkívüli, soron kívüli díj) történt, = kivéve, ha a szerződés szerint elvárt díjon felüli díjfizetést a hozzátartozó biztosítástechnikai tartalékkal vagy díjtartalékkal együtt elkülönítetten tartja nyilván a biztosító, = eseti, rendkívüli, soron kívüli díjak elkülönített biztosítói nyilvántartása esetén az elkülönített összegeket – az adókötelezettség megállapítása során – úgy kell tekinteni, mint önálló biztosítási szerződés szerinti díjat, biztosítástechnikai tartalékot, díjtartalékot (ez esetben a szerződés létrejötte időpontjának az elvárt díjon felüli díjfizetés időpontja minősül); − a rendszeres díjak növelésének (indexálás) mértéke meghaladja a KSH által közzétett, a díjnövelés évét megelőző második évre vonatkozó éves fogyasztói áremelkedés 30 százalékponttal növelt értékét (nem minősül sem egyszeri, sem rendszeres díjas biztosításnak). Sem egyszeri díjas biztosításnak, sem rendszeres díjas biztosításnak nem minősülő biztosításra és az erre a biztosításra történő díjfizetésre a biztosítás teljes tartalma alatt nem alkalmazhatók a kamatjövedelmet csökkentő rendelkezések, − kivéve, ha az utolsó elvárt díjon felüli díjfizetés időpontjától az 5., a 10. év, illetve a 3., a 6. év már eltelt. Az átmeneti rendelkezés szerint, ha a biztosító 2012. december 31-ét követően olyan teljes életre szóló kockázati élet- és balesetbiztosításra teljesít kifizetést, amelynek volt adómentes díja, úgy a 2012. december 31ig megfizetett díjra és az ahhoz kapcsolódó biztosítói teljesítésre az Szja-tv. 2012. december 31-én hatályos rendelkezéseit lehet alkalmazni, ha az a magánszemély számára kedvezőbb. A kamatjövedelem számításakor a 2013. január 1. előtt fizetett kockázati biztosítási díjat, az elvárt díjon felül 2013. január 1. előtt teljesített díjfizetést figyelmen kívül kell hagyni. Kockázati biztosítási díjnak kell tekinteni − a számviteli előírások szerint elkülönítve kimutatott biztosítási díjat, − vagy ha a kockázati biztosítás díja nem elkülönített = rendszeres díjfizetésű biztosítási szerződés esetében a díj 10 százalékát, = egyszeri díjas biztosítás esetében a díj 1 százalékát. Ha a biztosítói teljesítéssel a biztosítási szerződés nem szűnik meg, a befizetett díjak és az azt csökkentő tételek olyan arányban vehetők
13
figyelembe, mint ahogyan a biztosítói teljesítés összege aránylik a biztosítási szerződés megszűnése esetén járó biztosítói teljesítés összegéhez. 14. Árfolyamnyereségből származó jövedelem [Szja-tv. 67. §-a (9) bekezdésének c) pontja] Az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában a nyugdíj-előtakarékossági számlával kapcsolatos előírások lényegesen kibővültek. A nyugdíj-előtakarékossági számla, − ha adómentes nyugdíjszolgáltatás miatt szűnik meg, a nyugdíj értékpapír letéti számlán lévő pénzügyi eszköz szerzési értéke az eszköz megszűnés napján irányadó szokásos piaci értéke, illetve a megszerzésre fordított érték közül a nagyobb, − ha nem adómentes nyugdíjszolgáltatás miatt szűnik meg, és ha az Szja-tv. 28. §-ának (17) bekezdése szerint egyéb jövedelem keletkezik, a nyugdíj értékpapír/letéti számlán lévő pénzügyi eszköz szerzési értéke az eszköz megszűnés napján irányadó szokásos piaci értéke, − ha nem adómentes nyugdíjszolgáltatás miatt szűnik meg, és ha az Szja-tv. 28. §-ának (17) bekezdése szerint egyéb jövedelem nem keletkezik, a megszerzésre fordított érték vehető figyelembe. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni a nyugdíj-előtakarékossági számla nyugdíj értékpapír/letéti számlájáról kivont pénzügyi eszközök szerzési értékére abban az esetben is, ha a számlatulajdonos a nyugdíjelőtakarékossági számla megszüntetése nélkül rendelkezik adóköteles kifizetésről. Ha a magánszemély nyugdíj-előtakarékossági számláját 2013. január 1jét megelőzően nyitotta meg, illetve az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárban, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményben tagi jogviszonya 2013. január 1-jét megelőzően keletkezett, a magánszemélyt megillető nyugdíjszolgáltatás adókötelezettségére az 1. számú melléklet 2012. december 31-én hatályos 6.5. alpontját lehet alkalmazni, azaz − adómentes juttatás az az összeg, amelyet a szolgáltatásra jogosult tagsági jogviszonya a teljesítés évét megelőző harmadik adóévben vagy azt megelőzően keletkezett, vagy a járadék folyósításának első három évében a járadék éves összege az előző évi összeg 15 százalékánál nagyobb mértékben nem csökken.
14
15. Tartós befektetésből származó jövedelem [Szja-tv. 67/B. §-ának új (4a) bekezdése] A lekötési időszak megszakításával jár általában az, ha az értékpapír átalakításra (kicserélésre) kerül. Ennek a hátrányos következményei elkerülése érdekében kiegészítésre került a törvényi előírás. Nem minősül a lekötési időszak megszakításának − a lekötési nyilvántartásban szereplő értékpapír átalakítása (kicserélése), − ha a magánszemély a befektetési szolgáltatónak úgy nyilatkozik, hogy az átalakított (kicserélt) értékpapírt vagy − ha a magánszemély az átalakított (kicserélt) értékpapír helyett az értékpapírt kibocsátó szervezettől az őt megillető vagyonhányadra tart igényt, az értékpapír helyett kapott pénzösszeget a lekötési nyilvántartásban kéri szerepeltetni. Nyilvánvalóan forgalomba hozott értékpapír zárkörűvé történő átalakítása (kicserélése) csak abban az esetben nem minősül a lekötési időszak megszakításának, ha a magánszemély az átalakított (kicserélt) értékpapír helyett az őt megillető vagyonhányadra tart igényt és arra pénzben jogosult, feltéve, hogy ezt a pénzösszeget nyilatkozatával a lekötési nyilvántartásban kéri szerepeltetni. A magánszemély a fentiek szerinti nyilatkozatát addig az időpontig teheti meg, amíg az átalakítandó (kicserélendő) értékpapír a tartós befektetési szerződés keretében a befektetési szolgáltató által vezetett értékpapír számlán, értékpapír letéti számlán szerepel. Az átmeneti rendelkezés szerint, ha a magánszemély 2013. január 1jét megelőzően zárt körben kibocsátott értékpapírt szerzett ellenőrzött tőkepiaci ügylet keretében, az így megszerzett értékpapír 2012. december 31-ét követő átruházása esetén az ellenőrzött tőkepiaci ügyletre vonatkozó rendelkezések alkalmazhatók, ha az ügylet megfelel az ellenőrzött tőkepiaci ügyletre vonatkozó előírásoknak. Amennyiben 2013. január 1-jét megelőzően a magánszemély tartós befektetési szerződése lekötési nyilvántartásában zárt körben kibocsátott értékpapír szerepel, a 2012. december 31-ét követően is az említett nyilvántartásban szerepeltethető azzal, hogy − az említett értékpapírra 2012. december 31-ét követően kifizetett (jóváírt) osztalékot, kamatot és más hasonló hozamot, valamint
15
− az említett értékpapír – 2012. december 31-ét követő – ellenőrzött tőkepiaci ügylet keretében történő átruházása ellenében megszerzett bevételt a magánszemély tartós befektetési szerződése lekötési nyilvántartásában feltünteti. 16. Egyes meghatározott juttatás [Szja-tv. 70. §-a (1) bekezdésének c) pontja, (4) bekezdése] A módosítás szerint 2013-tól kifizetői adóteher mellett köthető adóköteles díjú – egyéni és csoportos – személybiztosítás (például vegyes életbiztosítások, visszavásárlási értékkel rendelkező teljes életre szóló biztosítások). A vegyes biztosítás elkülönített kockázati biztosítási díjrésze adómentes. A módosítás alapján az egyes meghatározott juttatásnak minősülő béren kívüli juttatások együttes értékének éves keretösszege 500 ezer forint (és nem a jogviszonyban töltött napokkal arányos), ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg. Ezen keretösszeg a 2012. évre vonatkozó keretösszeg megállapítása során is alkalmazható. A fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány nem minősül egyes meghatározott juttatások közé tartozónak [Szja-tv. 70. §-ának (1a) bekezdése]. Az Erzsébet-utalvány formájában juttatott jövedelemből a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden hónapjára a havi 8 ezer (korábban 5 ezer) forintot meg nem haladó rész minősül béren kívüli juttatásnak. 17. Mezőgazdasági igazgatási szerv [Szja-tv. új 81/B. §-a] Az új előírás szerint a mezőgazdasági igazgatási szerv ellenőrzi az őstermelői igazolvány használatának jogszerűségét és az abban foglalt adatok valódiságát, a jogszerűtlen használatot jelzi az adóhatóságnak, az érintett magánszemély nevének, adóazonosító jelének, a jelzésre okot adó tényeknek, körülményeknek, a jogszerűtlen használat, a valóságtól eltérő adatok megállapítása időpontjának közlésével, feltüntetve azt is, hogy a jogszerűtlen használat vagy eltérés mely időponttól áll fenn. 18. Hatályba lépés A módosító törvénnyel megállapított, illetve módosított rendelkezéseket a hatályba lépés napjától (2013. január 1-jétől) megszerzett
16
jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni. Az ettől való eltéréseket a megfelelő helyen jeleztük. 19. Szja-tv. 1. számú melléklete A szociális és más ellátások közül adómentes a kiegészítő előírás szerint − a menedékjogról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben felsorolt támogatások az étkezési hozzájárulás, a higiénés hozzájárulás, a szabad felhasználású költőpénz, az oktatási, nevelési költségek megtérítése, a beiskolázási támogatás, a letelepedéshez nyújtott egyszeri támogatás, a rendszeres létfenntartási támogatás, a lakhatási támogatás, a lakáscélú támogatás [1.10. pont]. A közcélú juttatások körében adómentes – többek között – − a munkavállalói érdekképviseleti szervezet által magánszemélynek nem pénzben adott juttatás, azonban a módosítás alapján ebbe nem lehet beleérteni a béren kívüli juttatásnak minősülő juttatásokat [3.3. pont]. Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes a módosítások és kiegészítések szerint: − a kizárólag magánszemélyek által létrehozott, gazdasági tevékenységet nem folytató alapítvány által a tudományos kutatás, fejlesztés, utánpótlás-nevelés területén nemzetközi szinten is kimagasló eredményt elért személyek részére adott díj és az ahhoz kapcsolódó pénzjutalom (ideértve különösen a Bólyai János Alkotói díjat) [4.5. pont]; − az Országgyűlés elnöke által adományozott emléktárgy (dísztőr, gyűrű stb.) értékéből a Kossuth-díjjal járópénzjutalom 1/10-ed részét meg nem haladó mértékű rész [4.6. pont]; − az ikerintézményi (Twinning) program keretében a magánszemély részére adott olyan juttatás, amelyet az Európai Unió finanszíroz, amelynek mértékét az Európai Unió rendelkezése szerint állapítják meg, és amely a magánszemély külföldre történő kiutazásának és külföldi tartózkodásának költségei fedezetére szolgál azzal, hogy az adómentesség alkalmazása esetén a magánszemély a külföldre utazással és a külföldi tartózkodással kapcsolatban felmerült költségeit semmilyen tevékenységéből származó bevételével szemben nem számolhatja el [4.7. pont e) alpontja];
17
− a munkáltató által a munkavállalók számára biztosított olyan szolgáltatás (ide értve berendezés, eszköz használatát is), amelynek forrása az Európai Unió intézménye által meghirdetett pályázat alapján az Európai Unió valamely pénzügyi alapja vagy az Európai Unió valamely pénzügyi alapja és az államháztartás valamely alrendszerének költségvetése terhére elnyert támogatás, feltéve, hogy = a támogatás felhasználása megfelel a pályázat, a programterv szerinti feltételeknek, = a munkáltató a szolgáltatást bármely munkavállalója számára hozzáférhetővé teszi, = a szolgáltatás igénybevétele nem minősül a tevékenység ellenértékének, azzal, hogy a rendelkezés alkalmazásában a munkavállalóval azonosan kezelendő a munkáltatóhoz kirendelt munkavállaló, ezen és/vagy az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója, a szakközépiskolai tanuló, a kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgató, a nyugdíjban részesülő magánszemély (ha korábban a munkáltató munkavállalója volt), valamint az utóbbi magánszemély közeli hozzátartozója [4.25. pont], ez a rendelkezés a 2012. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre is alkalmazható. A károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes [6. pont] − a kiegészítés szerint a tartásdíjként jogszabályban meghatározott kötelezettség alapján kapott juttatás, ide értve a jogszabályban meghatározott kötelezettség alapján megállapított tartásdíj helyett fizetett összeget is. A biztosítások személyi jövedelemadó-kötelezettsége felülvizsgálatának részeként módosulnak az adómentes biztosítói kifizetések. A módosítás szerint 2013-tól a kockázati biztosítás (élet-, baleset- és betegségbiztosítás) más személy által fizetett díja – ugyanazon díjat fizető személy (például a kifizető) által ugyanazon biztosított személyre tekintettel havonta a minimálbér 30 százalékáig – adómentes. (Az összegszerűen bevezetett korlát az adómentes biztosítási díjakkal történő visszaélések elkerülését szolgálja.) A kockázati biztosítás alapján a magánszemély csak a biztosítási esemény bekövetkeztekor szerezhet bevételt, ami adómentes. Nem adómentes azonban a kockázati biztosítás díja akkor, ha a biztosító a szerződéses feltételekben meghatározott jogcímen (például kármentesség
18
jogcímen) az adott biztosítási időszak(ok)ra esedékes díj 30 százalékát meghaladó engedményt (díjvisszatérítést vagy más vagyoni értéket) nyújt. A 30 százalékot meghaladó engedmény sem adóköteles a kockázati biztosítás más személy által fizetett díja, ha az engedményre maga a díjat fizető más személy a jogosult. Adóköteles a kockázati biztosítás díja (30 százalékot meghaladó engedmény esetében), ha a díjengedmény kedvezményezettje – ha a díjat a kifizető fizette – eleve magánszemély, vagy abban az esetben, amikor eredetileg nem magánszemély volt a jogosult az engedményre, de utóbb úgy módosítják a jogviszonyt, hogy magánszemély lesz jogosult az engedményre. Ez utóbbi esetben a korábban más személy által fizetett kockázati biztosítás összes díja egy összegben válik adóköteles biztosítási díjjá. A havonta a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó biztosítási díj esetében sem adómentes a kockázati biztosítás más személy által fizetett díja, ha a biztosító szolgáltatását közvetlenül nem a biztosított magánszemély halála, egészségkárosodása vagy rokkanttá válása váltja ki. Nyugdíjszolgáltatás esetén a biztosítói szolgáltatás akkor adómentes, ha − tagsági jogviszony esetén a teljesítés évét megelőző tízedik adóévben vagy azt megelőzően keletkezett, illetve nyugdíjelőtakarékossági számláját a teljesítés évét megelőző tízedik adóévben vagy azt megelőzően nyitotta meg, vagy − jogosultsága rokkanttá nyilvánítása alapján keletkezett. A módosítás adómentes szolgáltatásként nevesíti a kockázati biztosítások esetében a halál esetére szóló biztosítási, a balesetbiztosítási, a betegségbiztosítási szolgáltatást, továbbá adómentesnek tekinti a kockázati biztosításnak nem minősülő biztosítások közül a nyugdíjbiztosítási és a járadékbiztosítási szolgáltatást is. A személybiztosítás alapján nyújtott, az adómentesség feltételeinek meg nem felelő biztosítói teljesítés kamatjövedelemként adózik. A felelősségbiztosítás alapján fizetett jövedelmet pótló kártérítés összege olyan módon adóköteles, amely jogcímen a biztosító szolgáltatása elmaradt jövedelmet pótol. A baleset- és betegségbiztosítás alapján – a biztosító által – nyújtott jövedelmet pótló szolgáltatás (például táppénzbiztosítás alapján nyújtott táppénzszolgáltatás) adókötelezettségére a következők érvényesek:
19
− magánszemély szerződő esetében a biztosító által nyújtott szolgáltatás teljes egészében adómentes (a magánszemély a biztosítási díjjal megfizeti a szolgáltatás ellenértékét), − a kifizető által magánszemély javára kötött biztosítások esetében (amikor a biztosított magánszemély a díjfizetés időpontjában adómentes jövedelmet szerez) vizsgálni kell, hogy a kifizetés (baleset- és betegségbiztosítás alapján járó jövedelmet pótló szolgáltatás, ideértve a napi térítésként, napi átalányként meghatározott biztosítási összeget is) meghaladja-e a jövedelemkiesés időszakára a napi 15 ezer forintot. Amennyiben a jövedelmet pótló szolgáltatás nem haladja meg a napi 15 ezer forintot, a kifizetés egésze adómentes. Amennyiben a jövedelmet pótló szolgáltatásnak van adóköteles része, úgy ezen adóköteles rész utáni adókötelezettséget az elmaradt jövedelemre irányadó rendelkezések szerint (ennek hiányában egyéb jövedelemként) kell megállapítani. Adómentes a kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló életbiztosítás rendszeres díja azzal, hogy rendszeres díjnak minősül az a díj, amelyet a biztosítási szerződés alapján legalább évente egy alkalommal kell fizetni, és amelynek összege nem haladja meg a biztosítási szerződés alapján az előző évi kötelezően fizetendő díjak együttes összegének a KSH által közzétett, a díjnövelés évét megelőző második évre vonatkozó éves fogyasztói áremelkedés 30 százalékponttal növelt értékét. Egyéb indokkal adómentes − a módosítás a hiteladóssal azonosan kezeli a zálogkötelezettet, ha a lakóingatlan nem a hiteladós tulajdonában van [7.19. pont]; − adómentes a devizaalapú kölcsönszerződésből származó követelés elengedése, ha az egy főre eső jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének négyszeresét (korábban kétszeresét), továbbá a követelést a hitelintézet hagyatéki hitelezőként engedi el azzal, hogy a rendelkezés nem alkalmazható, ha az elengedés nem független felek között történik [7.21. pont]; − a kiegészítő előírás szerint [7.23. és 7.24. pont] = adómentes a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú tagjai részére járó egyenruházati ellátmány terhére, az egyenruházati ellátmány éves összegének legfeljebb 15 százalékáig terjedő összegben adott pénzbeni juttatás, = adómentes a munkába járással összefüggő terhek csökkentését célzó támogatásokról, valamint a munkaerő-toborzás
20
támogatásáról szóló kormányrendelet szerinti lakhatási támogatás, amelyet a kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő munkavállaló igényelhet a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgáltatótól (legalább három hónapig álláskeresőként tartottak nyilván, legalább hat hónapra és legalább heti 20 órára szóló munkaszerződést köt, a munkavégzés helyén lakóingatlannal nem rendelkezik, munkahelye és lakóhelye 100 km-nél nagyobb távolságra van). A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes [8.28. pont] A kiegészítő rendelkezés szerint adómentes a kifizető által ugyanazon magánszemélynek az adóévben legfeljebb 50 ezer forint értékben juttatott, a sporteseményen kívül − a kulturális szolgáltatás igénybevételére – muzeális intézmény és művészeti létesítmény kiállítására, színház-, tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadásra, közművelődési tevékenységet folytató szervezet által nyújtott kulturális szolgáltatás igénybevételére – szóló belépőjegy, bérlet, továbbá könyvtári beiratkozási díj, ide nem értve a Széchenyi Pihenő Kártya szabadidő alszámlájára utalt munkáltatói támogatást. Adómentességre vonatkozó vegyes rendelkezések [9.6. pont] A kiegészítő előírás szerint az Art. 31. §-ának (2) bekezdése szerinti rendben, magánszemélyenkénti elkülönítésben a kifizető adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére a kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló életbiztosítás díjaként adómentesen fizetett összegről, a biztosító nevéről és székhelyéről. 20. Az Szja-tv. 6. számú melléklete A kiegészítő rendelkezés mezőgazdasági őstermelői tevékenységnek minősíti a saját gazdaságban termelt gyümölcs felhasználásával bérfőzés keretében történő párlatkészítést is. Egyidejűleg pontosítja a mezőgazdasági őstermelésből származó szőlőbor meghatározását segítő vámtarifa besorolását. 21. Kisebb pontosítások Az adóelőleghez, az adóelőleg alapjához: − az Szja-tv. 46. §-ának (2) bekezdésénél az adóelőleg megállapítására kötelezett kifizető igazolás-kiállítási
21
kötelezettségére vonatkozó rendelkezést kellett módosítani az adóalap-kiegészítés kivezetése miatt; − az Szja-tv. 47. §-ának (5) bekezdését pedig azért kellett módosítani, mert az adóelőleg-kiegészítés megszüntetésével módosult az előleg megállapítására vonatkozó rendelkezés. Átalányadózásnál a bevételből jövedelem [Szja-tv. 53. §-ának (1) bekezdése] A pontosítás lényege, eddig a költséghányad mértékét a tevékenység folytatásához kapcsolták, az új előírás szerint a tevékenységből szerzett bevételhez. A mértékek nem változtak. Az egyéni vállalkozó átalányadózásának választására jogosító feltételek közül kikerül az a feltétel, amely szerint nem választható az adózási mód, ha az egyéni vállalkozó munkaviszonyban is áll. Ehhez kellett módosítani a választás feltételeit [Szja-tv. 52. §-a (1) bekezdésének a) pontja]. Nem önálló tevékenység [Szja-tv. 25. §-ának (1) bekezdése] A biztosítások személyi jövedelemadó-kötelezettségének átfogó módosításával összefüggő változás, hogy a nem önálló tevékenységre tekintettel más személy által fizetett adóköteles biztosítási díj abban az esetben minősül a biztosított személy nem önálló tevékenységből származó bevételének, ha az adóköteles biztosítási díj utáni adó nem a kifizetőt terheli. Egyéb jövedelem [Szja-tv. 28. §-ának (17) bekezdése] A pontosítás a „nem nyugdíj-szolgáltatás” helyett az „adóköteles kifizetés” szöveget lépteti hatályba. Mezőgazdasági őstermelő [Szja-tv. 3. számú melléklete I/8. pontja] Az Szja-tv. hatályos szabálya alapján a mezőgazdasági őstermelő költségként számolhatja el a bevétel, illetve az ehhez szükséges feltételek biztosítása érdekében kifizetett vagyon-, felelősség-, kockázati élet-, balesetbiztosítás díját, az életbiztosításnál feltétel, hogy a őstermelő ezen a címen nem vett igénybe adókedvezményt. A módosítás a kockázati élet- és balesetbiztosítást 2013-tól kockázati biztosításra cseréli, az adókedvezményre hivatkozást pedig törli. Egyéni vállalkozó [Szja-tv. 11. számú melléklete I/5. és 9. pontja] A hatályos rendelkezés alapján az egyéni vállalkozó költségként számolhatja el az olyan biztosítás díját, amelynek biztosítottja az alkalmazott. A módosítás úgy pontosítja ezt a rendelkezést, hogy az egyéni vállalkozó adóköteles biztosítási díj esetében abban az esetben számolhatja
22
el az alkalmazott javára kötött biztosítás díját, amennyiben a biztosítói szolgáltatás kedvezményezettje nem az egyéni vállalkozó. Az egyéni vállalkozó a 2012. évben hatályos előírások szerint költségként számolhatja el a bevétel, illetve az ehhez szükséges feltételek biztosítása érdekében kifizetett vagyon-, felelősség-, kockázati élet-, balesetbiztosítás díját, az életbiztosításnál feltétel, hogy az egyéni vállalkozó ezen a címen nem vett igénybe adókedvezményt. A módosítás a kockázati élet- és balesetbiztosítást 2013-tól kockázati biztosításra cseréli, az adókedvezményre hivatkozást pedig törli.