Az Áfa-tv. 2013. évi módosításai a 2012. évi CXLVI. és CLXXVIII. törvény alapján Összeállította: dr. Nagy Gábor a Számviteli Egyesület elnöke 1. Nem ellenérték fejében teljesített termékértékesítés [Áfa-tv. 12. §-a (2) bekezdésének f) pontja] A módosítás a számlázási irányelvvel összhangban pontosítja, hogy abban az esetben sem keletkezik Közösségen belüli termékmozgatás jogcímén adóztatandó tényállás, amennyiben a terméket az adóalany belföldről másik tagállamba továbbítja, annak érdekében, hogy azon szakértői értékelést végezzenek el, majd ezt követően a termék vissza kerül belföldre az azt továbbító adóalanyhoz. 2. Jogutódlással történő megszűnés [Áfa-tv. 17. §-a (3) bekezdésének új i) pontja] Jogutódlással történő megszűnésnek kell tekinteni a kiegészítő előírás szerint – és így nem keletkezik adófizetési kötelezettség – a köztestületek jogszabályon alapuló átalakulását, ha az tartalmában jogutódlásnak tekintendő. 3. Üzletág-átruházás [Áfa-tv. 17. §-ának új (4) bekezdése, 18. §-ának (1)(3) bekezdése és új (1a) bekezdése] A kiegészítő módosítás arra irányul, hogy megkönnyítse az üzletágak átruházását. Az új előírás szerint nem keletkezik áfa-fizetési kötelezettség, ha az átruházás a törvényben meghatározott feltételek szerint történik, és a szerző (az átvevő) az üzletágat további működtetés céljából szerzi meg. Az üzletág-átruházás – az eddigi feltételeken túl – további feltétele, hogy − az üzletág keretében folytatott gazdasági tevékenység kizárólag adólevonásra jogosító termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás legyen, és − ha a szerzett vagyon olyan ingatlant (ingatlanrészt) tartalmaz, = amelyre vonatkozóan az üzletágat átruházó adóalany élt az adókötelessé tétel lehetőségével, = amelynek értékesítése az üzletág-átruházás időpontjában az első rendeltetésszerű használatba vétele még nem történt meg, első rendeltetésszerű használatba vétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedése és az értékesítés között még nem telt el 2 év következtében egyenesen adózna, Áfa-tv.mód.01.doc. 2012.12.07.
2
az üzletágat megszerző adóalany az adókötelessé tétel adófizetési kötelezettséget válassza. Az üzletágat megszerző adóalanynak ezen választásáról legkésőbb azon a napon kell bejelentést tennie az állami adóhatóságnak, amelyen a termék értékesítéséhez, szolgáltatás nyújtásához joghatás beállna, ha áfa-fizetési kötelezettség keletkezne, mert az új előírást nem lehetne alkalmazni. Az elévülési időn belül a szerzővel együtt egyetemleges felelősség terheli az üzletágat átruházó adóalanyt is. 4. Közlekedési eszközök bérbeadása [Áfa-tv. 44. §-ának (2) és új (3)-(4) bekezdése] A módosítás a 2008/8/EK tanácsi irányelvvel összhangban megváltoztatja a közlekedési eszköz hosszú távú (30, illetve 90 napon túl) nem adóalany részére történő bérbeadására vonatkozó teljesítési helyet úgy, hogy azt az igénybevevő letelepedése, illetve állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye határozza meg, a szolgáltatást nyújtó gazdasági célú letelepedettsége helyett. A kiegészítő rendelkezés külön szabályt tartalmaz a kedvtelési célú hajók hosszú távú bérbeadására. Ez a következő: A kedvtelési célú hajók nem adóalany részére történő bérbeadása esetében – a rövid tartamú bérbeadás kivételével – a teljesítés helye az a hely, ahol a kedvtelési célú hajót ténylegesen a bérbevevő birtokába adják, feltéve, hogy a szolgáltatást az adóalany ezen a helyen található székhelyéről vagy állandó telephelyéről nyújtja. Rövid időtartam a közlekedési eszköz folyamatos, − viziközlekedési eszközök esetében 90, − egyéb közlekedési eszközök esetében 30 napot meg nem haladó használatát jelenti. A módosított rendelkezéseket először arra az esetre kell alkalmazni, amelyben az elszámolási időszak 2013. január 1. napján vagy azt köveően kezdődik, és az adott elszámolási időszakra vonatkozóan az ellenérték megtérítésének esedékessége 2012. december 31. napját követi, feltéve, hogy az adófizetési kötelezettség keletkezésének megállapítására – belföldi teljesítés esetén – az Áfa-tv. 58. §-a lenne az irányadó. 5.
Részletfizetés, elszámolás [Áfa-tv. 58. §-ának (2)-(3) és új (4) bekezdése]
A számlázási irányelvvel összhangban új előírás, hogy a Közösségen belüli adómentes értékesítésnek minősülő termékértékesítés esetén, amennyiben az az időszak, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik, hosszabb, mint
3
egy hónap, akkor minden naptári hónap utolsó napján részteljesítés történik. Ez egyrészt azt jelenti, hogy ennek a Közösségen belüli értékesítésnek megfelelő Közösségen belüli beszerzés esetében is minden naptári hónap végén részteljesítés történik, továbbá, hogy az összesítő nyilatkozatokba ezeket a részteljesítéseket – az adófizetési kötelezettség keletkezését magában foglaló időszakban – megfelelően fel kell tüntetni. 6. Előleg [Áfa-tv. 59. §-ának új (4) bekezdése] A kiegészítő előírás szerint, a számlázási irányelvvel összhangban, a tagállami gyakorlat egységesítése érdekében, a Közösségen belüli termékértékesítéshez adott előleg nem keletkeztet adófizetési kötelezettséget sem az értékesítés, sem az ennek megfelelő Közösségen belüli beszerzés kapcsán. Így az adómentes Közösségen belüli termékértékesítéshez kapott előlegről nem kell számlát kibocsátani és nem kell azt az összesítő nyilatkozatban sem feltüntetni. 7. Alkalmazható devizaárfolyam [Áfa-tv. 80. §-ának (5) bekezdése, új 80/A. §-a] A módosítás szerint, ha az adott külföldi pénznemnek nincs belföldi jegyzése, a forintra történő átszámítás során az Európai Központi Bank (EKB) által közzétett árfolyam is alkalmazható. A kiegészítő előírás ad arra lehetőséget, hogy az adóalany – választása szerint – az adóalap forintra történő átszámítására, amennyiben az külföldi pénznemben kifejezett, alkalmazhatja az EKB által közzétett árfolyamot. Ez esetben választásáról az MNB által közzétett árfolyamra vonatkozó választással azonos módon előzetesen az állami adóhatóság részére bejelentést kell tenni, amelytől az adóalany a választás évét követő naptári év végéig nem térhet el. Az adóalany ezen döntéséről a módosító törvény hatályba lépésének időpontjától tehet az állami adóhatóság felé bejelentést, azzal együtt, hogy az ahhoz fűződő jogkövetkezményeket 2013. január 1. napjától kell alkalmazni. Az eurótól eltérő fizetőeszközök közötti átváltást az egyes fizetőeszközök euróhoz viszonyított árfolyamának alkalmazásával kell elvégezni. 8. Adómentes értékesítés [Áfa-tv. 85. §-a (1) bekezdésének g) pontja] A módosítás alapján a gyermek- és ifjúságvételem keretében közszolgáltató által teljesített szolgáltatásnyújtások közül az étkeztetés adóköteles szolgáltatásnak minősül, amennyiben az annak fejében járó ellenérték külön térítendő meg.
4
9. Nem adómentes [Áfa-tv. 86. §-a (2) bekezdésének a) pontja] A módosítás egyértelművé teszi, hogy az általános szabályok szerint kizárólag az olyan ingatlan-bérbeadás adóköteles, amely tartalmában kereskedelmi szálláshely szolgáltatásnak minősül. 10. Az adó megfizetésének felfüggesztése [Áfa-tv. 95. §-ának (9) bekezdése] A módosítás az adóhatóság és a vámhatóság egy szervezeten belüli működése következtében az importáló, illetve a pénzügyi képviselője által teljesítendő feltételeket módosítja akként, hogy nem szükséges azon feltételek igazolása, amelyek teljesítéséről az egy szervezeten belüli működés következtében a vámhatóság közvetlenül tudomást szerezhet. 11. Az előzetesen felszámított áfa levonhatósága [Áfa-tv. 121. §-ának a) pontja] A pontosítás szerint az adólevonási jog abban az esetben is megilleti az adóalanyt, ha a terméket, szolgáltatást olyan termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja vagy hasznosítja, amely teljesítési helye külföld, de amelyet, ha belföldön teljesítene, adólevonásra jogosítaná (korábban, amely belföldön adóköteles lenne). 12. Adólevonási jog korlátozása [Áfa-tv. 124. §-ának új (4) bekezdése, 125. §-a (1) bekezdésének új f) pontja] A kiegészítő előírás szerint nem vonható le a személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges szolgáltatást terhelő előzetesen felszámított áfa 50 százaléka, hatályon kívül helyezve az a rendelkezés, amely szerint ezen szolgáltatások áfáját egyáltalán nem lehetett levonni. Az előzetesen felszámított áfa levonható, ha a személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges szolgáltatás igénybevétele fejében járó ellenérték legalább 50 százalékára igazoltan teljesül az, hogy a közvetített szolgáltatásnyújtás adóalapjába épül be. 13. Levonható adót érintő különbözet [Áfa-tv. 132. §-ának új (5) bekezdése] A kiegészítő előírás egyszerűsíti a levonható adó összegében történő utólagos változásra vonatkozó szabályozást. Abban az esetben, ha az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó fizetendő adó felszámításával egyidejűleg
5
keletkezett, az adóalany a levonható adó összegét érintő különbözetet – az általános szabálytól eltérően – abban az adómegállapítási időszakban jogosult figyelembe venni, amelyben a fizetendő adó összegét növelő vagy csökkentő tételt el kell számolni. 14. Fordított adózás [Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének f) pontja és új j) és k) pontja, valamint új (9) bekezdése] A módosítás alapján a fordított adózás alá tartoznak nemcsak az adós és a hitelező, hanem az adós és a hitelező által kijelölt harmadik személyek közötti olyan értékesítések is, amelyek dologi biztosítékként lejárt követelés kielégítésének érvényesítésére irányulnak. Fordított adózás alá tartozik − az Áfa-tv. új 6/B. melléklete szerinti sertéstenyésztés, háziasított sertés értékesítése egészben vagy félben, frissen vagy hűtve, fagyasztva, − az Áfa-tv. új 6/C. melléklete szerinti, mezőgazdasági termékek feldolgozása melléktemékeinek értékesítése. A fordított adózás szabályai nem alkalmazhatók a mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanyra vonatkozó különös szabályok fejezetben szabályozott jogállású, mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanynak e tevékenysége körébe tartozó termékértékesítésére és termékbeszerzésére. A 6/B., illetve 6/C. mellékletben felsorolt termékek értékesítése esetén a a fordított adózás szabályait − azon ügyletek esetén kell először alkalmazni, amelyeknek a teljesítési időpontja 2013. április 1. napjára esik vagy azt követi, − de nem alkalmazható, ha a teljesítés időpontja 2013. április 1. napjára esik vagy azt követi, de a terméket beszerző adóalanynak a 60. § (1)-(3) bekezdései szerint a fizetendő adót 2013. április 1. napját megelőzően kellene megállapítania. Ha a 6/B., illetve 6/C. mellékletben felsorolt termékek értékesítéséhez fizetett előleg jóváírásának, kézhezvételének időpontja 2013. április 1. napját megelőző napra esik, az előleg jóváírására, kézhezvételére tekintettel fizetendő adót az ügyletet saját nevében teljesítő adóalany fizeti,
6
− a termék beszerzőjének adófizetési kötelezettsége az adóalapnak az előleg adót nem tartalmazó összegével csökkentett része után keletkezik. 15. Vámjogszabályok megsértése [Áfa-tv. 156. §-ának (1) bekezdése, (2) bekezdésének c) pontja] A módosítás alapján a NAV egyszerűbben és hatékonyabban tudja beszedni a termékimportot terhelő adót azokban az esetekben, amikor vámtartozás keletkezik a vámjogszabályok megsértése miatt. Ilyen esetekben a vámhatóság szabja ki a termékimport kapcsán felmerülő áfa összegét még akkor is, amikor az adóalany önadózói engedéllyel rendelkezik. Ehhez kapcsolódóan kiegészült az Áfa-tv. 4. számú, az adóraktározási eljárást szabályozó melléklete is. 16. A számlakibocsátásra irányadó szabályok [Áfa-tv. új 158/A. §-a] Az új előírás az irányelvvel összhangban meghatározza, hogy melyik tagállam szabályait kell alkalmazni határon átnyúlóan teljesített ügyletek számlázásakor: a számlára vonatkozó kötelezettségekre annak a tagállamnak a szabályait kell alkalmazni, ahol azt a termékértékesítést vagy szolgáltatásnyújtást, amelyre a számla vonatkozik, teljesítik, a következő eltéréssel: A számlára vonatkozó kötelezettségekre annak a tagállamnak a szabályait kell alkalmazni, amelyben a terméket értékesítő vagy a szolgáltatást nyújtó gazdasági tevékenységének székhelye, vagy a teljesítéssel legközvetlenebbül érintett állandó telephelye van, vagy ezek hiányában, amelyben állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van, és − a terméket értékesítő vagy a szolgáltatást nyújtó nem telepedett le gazdasági céllal a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás teljesítési helye szerinti tagállamban, valamint az adó fizetésére a terméket beszerző vagy a szolgáltatást igénybevevő kötelezett (ez esetben a számlázási kötelezettségekre a teljesítési hely szerinti tagállam rendelkezéseit kell alkalmazni, ha a számlát a terméket beszerző vagy a szolgáltatást igénybevevő bocsátja ki), − a termékértékesítés vagy a szolgáltatásnyújtás teljesítési helye a Közösség területén kívül van. Az előbbiek szerinti szabályok azonban nem vonatkoznak a számlák megőrzésére. Ennek oka, hogy a tagállamoknak továbbra is biztosítani kell, hogy a joghatóságuk hatálya alatt teljesített ügyleteket megfelelően ellenőrizhessék.
7
17. Számlakibocsátási kötelezettség [Áfa-tv. 159. §-ának új (4) bekezdése] Az új előírás szerint a Közösségen belüli adómentes termékértékesítéshez kapott előleg esetén nem áll fenn számlakibocsátási kötelezettség. 18. A számlakibocsátás időpontja [Áfa-tv. 163. §-ának (2) bekezdése] A módosítás alapján a számlázási irányelvvel összhangban a tagállami gyakorlat egységesítése érdekében a Közösségen belüli termékértékesítésről, illetve olyan, a határon át nyújtott szolgáltatásról, amely esetében a fordított adózás keretében az igénybevevő az adófizetésre kötelezett, a számlát legkésőbb a teljesítést követő hónap 15. napjáig kell kibocsátani. 19. Gyűjtőszámla [Áfa-tv. 164. §-a] A hatályos szabályok szerint az adóalany előzetes megállapodás alapján gyűjtőszámlát bocsáthat ki az ugyanazon személy, szervezet részére nyújtott termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról, amennyiben azokat ugyanazon a napon, vagy ugyanazon adómegállapítási időszakban teljesített. A Közösségen belüli adómentes értékesítésről és az olyan határon át nyújtott szolgáltatásról, amely esetében a fordított adózás keretében az igénybevevő az adófizetésre kötelezett, a számlát legkésőbb a teljesítést követő hónap 15. napjáig kell kibocsátani. Annak érdekében, hogy a gyűjtőszámlázás ne írja felül ezt az időbeli kötelezettséget, és ezáltal ne vezethessen eltérő tagállami gyakorlatra, a módosítás az irányelvvel összhangban csak akkor teszi lehetővé az egy hónapnál hosszabb időszakról gyűjtőszámla kibocsátását, ha abban az adóalany adómentes Közösségen belüli értékesítést, valamint olyan határon átnyúló szolgáltatásnyújtást nem tüntet fel, amely után az igénybevevő adóalany az adófizetésre kötelezett. A módosított előírásokat először arra a számlára kell alkalmazni, amelyet olyan időszakról állítanak ki, amelynek kezdő időpontja 2013. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik. 20. A számla fogalma [Áfa-tv. új 168/A. §-a] A kiegészítő előírás alapján a számla kibocsátásának időpontjától a számla megőrzésére vonatkozó időszak végéig biztosítani kell a számla
8
eredetének hitelességét, adattartama sérthetetlenségét és olvashatóságát, függetlenül attól, hogy az papíralapú, illetve elektronikus számla. A kiegészítés nem írja elő, hogy ennek a feltételnek hogyan lehet konkrétan eleget tenni. Bármilyen olyan üzleti ellenőrzési eljárással, amely a számla és a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás között megbízható ellenőrzési kapcsolatot biztosít. 21. A számla adattartalma [Áfa-tv. 169. §-a] A módosítás a számla kötelező adattartamát bővíti, illetve pontosítja a számlázási irányelvvel összhangban. A módosítások hátterében a számlán történő jelölések EU-szerte történő egységesítése áll, ezáltal csökkentve az adóalanyoknak az egységes piacon való működéséből fakadó adminisztratív költségeit. Új előírás a számla kötelező adattartamánál fel kell tüntetni: − a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének = adószámának vagy csoportos áfa-alanyiság esetén csoportazonosító számának első nyolc számjegyét, amely alatt, mint belföldön nyilvántartásba vett adóalany részére a termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást teljesítették, feltéve, hogy a termék beszerző, a szolgáltatást igénybevevő adóalanyra áthárított adó a 2 millió forintot eléri vagy meghaladja és a termék értékesítője, a szolgáltatás nyújtója gazdasági céllal belföldön telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön, = az adólevonási jog gyakorlására vonatkozó tárgyi feltételt – egyéb feltételek fennállása esetén – teljesíti az olyan 2012. évben, de 2013. évi teljesítési időponttal kiállított számla is, amely nem tartalmazza az adószámra vonatkozó adatokat az átmeneti rendelkezések szerint; − a „pénzforgalmi elszámolás” kifejezést, a XIII/A. fejezetben meghatározott különös szabályok szerinti adózás alkalmazása esetén; − az „önszámlázás” kifejezést, ha a számlát a terméket beszerző vagy a szolgáltatást igénybevevő állítja ki; − a „fordított adózás” kifejezést, ha adófizetésre a termék beszerzője, a szolgáltatás igénybevevője kötelezett. Módosult előírások szerint fel kell tüntetni: − Közösségen belüli adómentes termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás esetén a Héa-irányelv vonatkozó rendelkezéseire történő hivatkozást; − a „különbözet szerinti szabályozás – utazási irodák” kifejezést utazásszervezési szolgáltatás nyújtása esetében;
9
− a „különbözet szerinti szabályozás – használt cikkek”, vagy a „különbözet szerinti szabályozás – műalkotások”, vagy a „különbözet szerinti szabályozás-gyűjteménydarabok és régiségek” kifejezések közül a megfelelő kifejezést használt ingóság, műalkotás, gyűjteménydarab vagy régiség értékesítése esetében. Kapcsolódóan több jogszabályi helyen módosultak a hivatkozások. 22. Megjelenési forma [Áfa-tv. 174. §-ának (1) bekezdése] A módosult előírás szerint a számla lehet elektronikus vagy papíralapú. A számlázási irányelv már nem elektronikus úton kibocsátott számláról, hanem elektronikus számláról rendelkezik, amelyet elektronikus úton bocsátottak ki és fogadtak be. Kapcsolódóan a 175. § címe is elektronikus számlára vonatkozó szabályokra módosul. 23. Elektronikus számla [Áfa-tv.175. §-ának (2)-(3), (5) és új (6) bekezdése] Az áfa-irányelv korábban kötelező jelleggel előírta a tagállamoknak, hogy az elektronikus aláírással ellátott számlát vagy az EDI rendszerben továbbított számlát adózási szempontból el kell fogadniuk. Az elektronikus számlázásra vonatkozó szabályok felülvizsgálata kapcsán a számlázási irányelv már nem ír elő kötelezően követendő eljárást az elektronikus számlák tekintetében. Ugyanakkor továbbra is megjelenik ez a két eljárás, amely esetben biztosítható, hogy az elektronikus számla megfeleljen a számlával szemben támasztott általános követelménynek: hitelesség, adattartalom sértetlensége, olvashatóság. A módosítás ezt az irányelvi változtatást vezeti át. Az irányelvnek való megfelelés érdekében úgy módosult az elektronikus számlákra vonatkozó előírás, hogy törölték az elektronikus számlán a fokozott biztonságú elektronikus aláírást és időbélyegzőt, amiből az következik, hogy az adattartalom sértetlenségének és az eredet hitelességének biztosítása érdekében az elektronikus számlán minősített elektronikus aláírás helyezendő el. (Ezt az indokolás is alátámasztja!) A kiegészítő aláírás szerint, ha ugyanannak a számlabefogadónak több elektronikus számlát tartalmazó számlaköteget küldenek vagy ilyent bocsátanak a rendelkezésére, akkor a különböző számlák azonos adatait elegendő csak egyszer feltüntetni, feltéve, hogy minden számla esetében a teljes információ hozzáférhető. Hatályon kívül helyezve az Áfa-tv. 175. §-ának (1) és (4) bekezdése.
10
24. A számla adattartamára vonatkozó egyszerűsítés [Áfa-tv.176. §-a (1) bekezdésének új d) pontja, (2) bekezdése] A kiegészítés a számlázási irányelvvel összhangban bővíti azon esetek körét, amely során a számlát egyszerűsített adattartalommal bocsáthatja ki az adóalany, ha a számla adóval növelt végösszege nem haladja meg a 100 eurónak megfelelő pénzösszeget, feltéve, hogy a számla kibocsátására jogalapot teremtő ügylet a háromszög, illetve a Közösségen belüli adómentes termékértékesítéstől eltérő ügylet, továbbá a számlakibocsátásra belföldön kívüli esetektől eltérő esetben került sor. 25. A számlázásra vonatkozó egyéb szabályok [Áfa-tv. 178. §-ának új (1) bekezdése] Adatszolgáltatási kötelezettséggel egészült ki az előírás. Ez szerint az adóalany a nyugta kiállítási kötelezettség gépi kiállítással történő megvalósítása esetén a géppel kiállított nyugták, számlák, valamint a pénztárgép adatairól – külön jogszabály szerint – rendszeresen adatszolgáltatást teljesít az állami adóhatóság részére. Külön jogszabály előírhatja, hogy a nyugta-kibocsátási kötelezettség kötelező gépi kiállítással történő megvalósítására szolgáló pénztárgép működését az állami adóhatóság hírközlő eszköz és rendszer útján ellenőrizze. Ebben az esetben az adatszolgáltatás – külön jogszabály szerint – az állami adóhatóság általi közvetlen adatlekérdezéssel is megvalósítható. 26. A számla megőrzése [Áfa-tv. 179. §-ának (1) bekezdése] A módosítás szerint a számla megőrzésének kötelezettsége teljesíthető a papíralapon kibocsátott számla elektronikus formában történő megőrzésével is. Elektronikus számla kizárólag elektronikus formában őrizhető meg. A megőrzési kötelezettség papíralapú okirat esetében a kibocsátásra kötelezett részéről a másolati példányra, a befogadó részéről az okirat eredeti példányára, vagy – ha azt az Áfa-tv. nem zárja ki – eredeti példány hiányában annak hiteles másolatára vonatkozik. A megőrzési kötelezettség elektronikus formában történő teljesítése esetén az adóalanynak elektronikusan kell megőriznie a számla eredetének hitelességét, adattartama sértetlenségét biztosító adatokat is. 27. Viszonteladó [Áfa-tv.225. §-ának (2) bekezdése] Az un. árrésadózástól eltérő adóalanyok számára az Art. szerinti változásbejelentési kötelezettség biztosítja, hogy az általános szabályok szerinti adózást
11
választó adóalanyok választott adózási módja a választásuk évét követő második év végének elteltével – eltérő bejelentés hiányában – automatikusan újabb két naptári évvel meghosszabbodjon. 28. Adóvisszatéríttetés [Áfa-tv. 251/A. §-ának (2) és új (3) és (4) bekezdése] A módosítás alapján az adóvisszatéríttetési kérelem tartalmazhatja azt az előzetesen felszámított áfát is, amely az adóvisszatérítési időszakot megelőzően keletkezett, ha az előzetesen felszámított áfa az adott naptári évben keletkezett. Egy adóvisszatérítési időszakra több adóvisszatéríttetési kérelem is benyújtható. Az ugyanarra az adóvisszatérítési időszakra vonatkozó adóvisszatéríttetési kérelem azt az előzetesen felszámított áfát tartalmazhatja, amelynek érvényesítésére korábban nem nyújtottak be adóvisszatéríttetési kérelmet. Egy naptári évre legfeljebb 5 kérelem terjeszthető elő. A módosított és kiegészített rendelkezés a belföldön nem letelepedett adóalanyok 2013. évi adóvisszatérítési időszakaira vonatkozó adóviszatéríttetési kérelmeire alkalmazandó először. 29. Értelmező rendelkezések [Áfa-tv. 259. §-a új 1/A., 5., 6/A., 25/A. pontja] Adattartalom sértetlensége: − a számlának a törvényben előírt adattartamát nem változtatták meg. Elektronikus számla: − az Áfa-törvényben előírt adatokat tartalmazó számla, amelyet elektronikus formában bocsátottak ki és fogadtak be. Eredet hitelessége: − a terméket értékesítő, a szolgáltatást nyújtó vagy a számlát kibocsátó azonosságának biztosítása. Üzletág: − a vállalkozásnak olyan működő egysége, amely szervezeti szempontból függetlenül, a hozzá tartozó vagyonnal alkalmas az önálló gazdasági tevékenység tartós folytatására. 30. Hatályba lépés A módosításokat – a jelölt kivételektől eltérően – azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben az adófizetési kötelezettség 2013. január 1. napján vagy azt követően keletkezik.
12
31. Pénzforgalmi elszámolás [Áfa-tv. új 196/A. – 196/G. §-ai] Az az adóalany, aki (amely) − a tárgy naptári év első napján kisvállalkozás, vagy annak minősülne, − gazdasági céllal belföldön telepedett le, − nem áll csőd- vagy felszámolási eljárás hatálya alatt jogosult pénzforgalmi elszámolást választani, kivéve, ha alanyi mentességben részesül. Ha az adóalany él a választás jogával − az általa belföldön, a pénzforgalmi elszámolás időszakában teljesített összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása után = nem értve ide az olyan termékértékesítést, amikor a tulajdonjogot bérbeadás lejártával szerzi meg [Áfa-tv. 10. §-ának a) pontja] továbbá a Közösségen belüli adómentes termékértékesítést, valamint azon termékértékesítéseket, szolgáltatásnyújtásokat, amelyekre az Áfa-tv. Második részében meghatározott különös rendelkezéseket alkalmaz az adóalany az általa fizetendő adót az adót is tartalmazó ellenérték jóváírásakor, kézhezvételekor állapítja meg; nem alkalmazható arra a termékértékesítésre, szolgáltatásnyújtásra, amely teljesítését tanúsító számlán az adóalany a „pénzforgalmi elszámolás”-ra utalást nem tüntette fel, − termék beszerzéséhez, = ide nem értve az Áfa-tv. 10. §-ának a) pontját, − szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan rá áthárított adólevonásának jogát a pénzforgalmi elszámolás időszakában legkorábban abban az adómegállapítási időszakban gyakorolja, amelyben az adót is tartalmazó ellenértéket a részére terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó számára megfizeti. A számla érvénytelenítése vagy módosítása esetén: − olyan számla érvénytelenítése, vagy az ellenérték visszatérítéssel járó módosítása esetén, amelyen a pénzforgalmi elszámolásra utalás szerepelt, az áthárított adó csökkenését = a terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó adóalany fizetendő adót csökkentő tételként, = a terméket beszerző, a szolgáltatást igénybevevő adóalany fizetendő adót növelő tételként abban az adómegállapítási időszakban veszi figyelembe, amelyben a kötelezett a jogosultnak az ellenértéket visszatéríti;
13
− ellenérték fizetési kötelezettséget keletkeztető számlamódosítás esetén – feltéve, hogy a pénzforgalmi elszámolásra utalás szerepel azon a számlán, amelynek adattartamát az okirat módosítja, = a terméket értékesítő, a szolgáltatást nyújtó adóalany a módosításból eredően keletkező fizetendő adót az első francia bekezdés szerint állapítja meg, = a terméket beszerző, a szolgáltatást igénybevevő adóalany adólevonási joga is ekkor keletkezik; − a pénzforgalmi elszámolást választó adóalany, az általa befogadott számlának a pénzforgalmi elszámolás időszakában történő érvénytelenítése vagy módosítása esetén az előbbi francia bekezdésekben foglaltakat mint a termék beszerzője, a szolgáltatás igénybevevője értelemszerűen alkalmazza. Ha az adóalany él a választás jogával, és − ha az ellenérték jóváírása, kézhezvétele, megfizetése részletekben történik: = a fizetendő adót a részlet jóváírásakor, kézhezvételekor, legalább a megfizetett részlet erejéig kell megállapítani, = a levonási jog a megfizetett részlet erejéig gyakorolható; − az ellenérték jóváírásának, kézhezvételének, megfizetésének kell tekinteni azt is, ha az abból származó követelése vagy kötelezettsége engedményezés, elengedés, tartozásátvállalás miatt vagy más módon szűnik meg. A pénzforgalmi elszámolást választó adóalanynak, ha a teljesítés és a fizetendő adó megállapítása között − jogállásában olyan változás történik, amelynek eredményeként tőle adófizetés nem lenne követelhető, − felszámolási, végelszámolási vagy kényszertörlési eljárás alá kerül, − tevékenységét szünetelteti, − egyéb módon jogutód nélkül megszűnik, a fizetendő adót − a jogállás-változást megelőző napon, − a tevékenységet lezáró adóbevallásban, − az utóbbi két esetben soron kívül benyújtandó adóbevallásban kell megállapítani. Ha a pénzforgalmi elszámolást választó adóalany − jogállásában olyan változás történik, amelynek eredményeként az előzetesen felszámított adó levonására nem jogosult, − felszámolási, végelszámolási, kényszertörlési eljárás alá került, − tevékenységét szünetelteti,
14
− egyéb módon jogutód nélkül megszűnik, a termék beszerzéséhez, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan rá áthárított adó levonásának jogát − jogállás-változást megelőző napon, − a tevékenységet lezáró adóbevallásban, − az utóbbi két esetben soron kívül benyújtandó adóbevallásban gyakorolhatja. A pénzforgalmi elszámolás abban az esetben választható, ha az adóalany összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenérték adó nélkül számított és éves szinten göngyölített összege − sem a tárgy naptári évet megelőző naptári évben ténylegesen, − sem a tárgy naptári évben ésszerűen várhatóan, illetve ténylegesen = nem haladja meg a 125 millió forintnak megfelelő pénzösszeget. A pénzforgalmi elszámolás választására jogosító felső értékhatárba nem számítandó be: − az adóalany vállalkozásában = tárgyi eszközként használt termék értékesítése, = immateriális jószágként használt, egyéb módon hasznosított vagyoni értékű jog végleges átengedése, = a termék Közösségen belüli adómentes értékesítése, = az Áfa-tv. szerint [85.§] adómentes termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás, = az Áfa-tv. szerint [86.§] adómentes, kiegészítő jellegű szolgáltatásnyújtás fejében megtérített vagy megtérítendő ellenérték. Az adóalany a belföldi nyilvántartásba vételével egyidejűleg is választhatja a tárgy naptári évre a pénzforgalmi elszámolást. Az adóalany a pénzforgalmi elszámolást a tárgy naptári év végéig terjedő időszakra választja. A pénzforgalmi elszámolás megszűnik − a naptári év utolsó napjával, ha az adóalany a pénzforgalmi elszámolást a tárgy naptári évet követő naptéri évre nem kívánja alkalmazni, − a pénzforgalmi elszámolás választására jogosító értékhatár meghaladásának napját követő nappal, − a naptári év utolsó napjával, ha az adóalany a tárgy naptári évet követő naptári év első napján nem minősül kisvállalkozásnak, − az eljárás jogerős elrendelését megelőző nappal, ha az adóalany csőd-, felszámolási, végelszámolási vagy kényszertörlési eljárás hatálya alá került, − az adóalany tevékenységének szüneteltetését megelőző nappal.
15
Ha a pénzforgalmi elszámolás az értékhatár túllépése miatt szűnik meg, az adóalany a pénzforgalmi elszámolást nem alkalmazhatja − az olyan termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása esetében sem, amelynek ellenértékével meghaladja a pénzforgalmi elszámolás választására jogosító felső értékhatárt, továbbá − a pénzforgalmi elszámolás választásának jogával a megszűnés évét követő második naptári év végéig nem élhet. Az adóalany a pénzforgalmi elszámolás választásáról, illetve annak megszűnéséről az állami adóhatóságnak nyilatkozik. Átmeneti rendelkezés Az adóalany az alanyi adómentességet 2013. naptári évre abban az esetben választhatja, ha az összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenérték összege − sem a 2012. naptári évben ténylegesen, − sem a 2013. naptári évben ésszerűen várhatóan, illetve ténylegesen nem haladja meg a 6 millió forintnak megfelelő pénzösszeget. Az előbbi feltételek fennállása esetén az adóalany alanyi adómentességet 2013. naptári évre abban az esetben is választhatja, ha az alanyi adómentesség választására vonatkozó joggal a megszűnés évét követő második naptári év még nem telt el. Az adóalany a pénzforgalmi elszámolást első alkalommal 2013. január 1. napjától kezdődő adómegállapítási időszakra alkalmazhatja. Az adólevonási jog keletkezése [Áfa-tv. 119. §-ának (1) bekezdése] Az adólevonási jog akkor keletkezik, amikor az előzetesen felszámított adónak megfelelő fizetendő adót meg kell állapítani, (új előírás) − ideértve azt az esetet is, amikor a fizetendő adó megállapítása a pénzforgalmi elszámolás időszakában történik. Adólevonási jog keletkezése [Áfa-tv. 119. §-ának (1) bekezdése] A pénzforgalmi elszámoláshoz kapcsolódóan módosult az adólevonási jog keletkezésére vonatkozó törvényi előírás is. A módosítás alapján a pénzforgalmi elszámolás esetén az adólevonási jog akkor keletkezik, amikor az előzetesen felszámított adónak megfelelő fizetendő adót meg kell állapítani, akkor, amikor a számlát kibocsátó részére az áfát is magában foglaló ellenértéket a vevő, a megrendelő megfizette. Ennek következtében az a vevő, megrendelő, aki (amely) nem választotta a pénzforgalmi elszámolást, ha olyan adóalanytól történik a termékbeszerzése, a szolgáltatás igénybevétele, aki (amely) a pénzforgalmi elszámolást választotta, ezen adóalanytól kapott számlában előzetesen felszámított áfát csak akkor vonhatja le, ha a számla szerinti ellenértéket kifizette.
16
32. Alanyi mentesség [Áfa-tv. 188. §-ának (2) bekezdése] A módosítás szerint az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatár: 6 millió (korábban 5 millió) forintnak megfelelő pénzösszeg.
