SÜMEG ÉS VIDÉKÉNEK KÖZÉLETI HAVI LAPJA
MARCAL-PARTI
X. ÉVFOLYAM 7. SZÁM
2014. JÚLIUS
Válasz, választás „Csupán egyet mondott: hogy az emberi gyarlóságok közül a gyávaságot tekinti a legnagyobb bűnnek” (M. Bulgakov: A Mester és Margarita) Mennyivel jobb lenne a városépítő tervekről írni, mennyivel jobb lenne Sümeg felemelkedésének módjairól folytatni értelmes vitákat, mint egy olyan lap írásaival foglalkozni, melynek szerzője, vagy talán szerzői annyira gyávák, hogy még alá sem merik írni cikkeiket. Mégis reagálnom kell, mert úgy érezném, ha nem teszem meg, gyáva vagyok. Mégis reagálni kell, mert a Sümeg és Vidéke újra átlépett egy határt. Azt pontosan érzékelte eddig is Sümegen mindenki, hogy a Sümeg és Vidéke csak az impresszum szerint „önkormányzati” lap, a valóságban a jelenlegi polgármester, Rátosi Ferenc szócsöve. Nagyon sokan statisztikát vezetnek a városban, bekarikázva polgármesterünk fotóit, illetve nevét ebben az „önkormányzati lapban”. Tegyék meg önök is, meg fogják látni, hogy az 50-es évekbeli Szabad Népnek
kevesebb köze volt a személyi kultuszhoz! El lehet gondolkodni, hogy a sümegi adófizetők pénzéből miért kell – nem is keveset! – költeni egy ilyen propagandakiadványra? Folytatás 3. oldalon.
A júniusi szám első változata, amely érdekes módon nem került az olvasók kezébe
Fejezetek 25 év történéseiből… A hatalom csábos mosolya Vannak olyan körök Sümegen, akik szemében a Marcal-Parti című havilapba írni – főleg ha azt rendszeresen teszik – főbűnnek számít. Én még azzal is tetéztem bűneimet, hogy írni mertem egy olyan témáról - történetesen a belvárosról, illetve fejlesztése lehetőségeiről - mely zavarhatta a város vezetőit. Az elvárható vita helyett inkább a nagypolitika eszköztárához nyúltak, mely kimondja, hogy a más véleményt hangoztatót cáfolat helyett sokkal hatásosabb egy „zaftos történettel” hitelteleníteni, így eredeti mondandójától eltéríteni. A Sümeg és Vidéke hasábjain meg is jelent az a bombasztikus hír, mely szerint a következő számban leleplezik az a személyt, aki a múzeumból kilopta Ramassetter nemesi oklevelét. „Megmutatják a kultúrkisegérnek a macskát” gondoltam, de a megjelentek láttán rájöttem, hogy itt többről van szó, igyekeznek lejáratni engem. A „leleplezőnek” szánt, egyébként négy-öt mondatból álló, eléggé vérszegényre sikeredett írás nem más, mint példája annak, hogyan lehet a csúsztatásokat és a hazugságokat butácskán ugyan, de egymás mellé állítani úgy, hogy a leírtakat senkin ne lehessen számon kérni. Nem véletlen, hogy a „bátor tényfeltáró” nevét elmulasztotta írása végén feltüntetni! És még valami. Ahogy egy óvoda falán nagy betűkkel ki van írva, hogy evés előtt tessék kezet mosni, úgy tartozik az újságírás alapszabályai közzé, hogy a valamit magára és szakmájára adó újságíró egy ilyen írás keretében megkérdezi az érintett felet is. Ahol ezt elmulasztják, azt nevezik bulvárnak, s ezekről a cikkekről szokta volt mondani a szakma, hogy csak a huzat vitte be a nyomdába. Idézek a cikkből, mely szerint „a 2010-es önkormányzati választást követően megalakult új képviselőtestület tagjai döbbenten értesültek arról, hogy a Ferenc József császár által aláírt okmányt, Ramassetter nemesi oklevelét” én eladtam, majd így folytatja: „az értékesítésről számlát nem talált a képviselőtestület”. Mit is mondhatnék erre mind azt, hogy ennyi sületlenséget egy mondatban csak ritkán olvastam életemben. (Csekélység ugyan, de illene tudni: Ramassetterről, azaz magyar alattvalóról lévén szó, Ferenc József adománylevelének kiadását 1867-től magyar királyként, s nem osztrák császárként tette). De vegyem sorjában ezeket az állításokat. A 2010. október közepén megalakult testület akkor még igen „érdemdús” fickónak tartott, hiszen még azon hónap 21-én – megkérdezésem nélkül
– 4-5 kuratóriumba tagnak, illetve vezetőnek is kinevezett. Ez a kegyelmi állapot 2011. március végéig tartott, amikor minden tisztségemről lemondva, bedobtam a törülközőt. (Ennek történéseiről majd még részletesen szólok). Ezt követően lettem egy csapásra minden rossznak megtestesítője, és indult el a máig tartó lejárató kampány, melynek részleteiről elég pontosan értesültem. Kisváros vagyunk, ahol a hírek gyorsan terjednek, bár a panaszáradat intenzitását tekintve akár egy világvárost is könnyedén betakart volna, de évekig a Ramassetterféle diplomáról még pletyka szinten
sem beszélt senki. Azon váddal, hogy kiloptam volna a múzeumból az okiratot, nincs is mit kezdjek, ahhoz ugyanis, hogy valaki bármit bárhonnan elvihessen, azt előbb valaki az eltulajdonítás helyére kellett, hogy vigye. Ez ilyen egyszerű, az élet bármely területén így működik! Ezt a kérdést a cikk írója messze kikerüli, hiszen tudja, hogy ez az okirat soha nem volt a múzeum tulajdona. Vegyék elő a leltárkönyvet (egyébként ezzel már próbálkoztak, az ügyészséget is megjáratták velem), mutassanak egy számlát mellyel az okiratot a múzeum számára megvásároltam, esetleg nevezzék meg azt az adományozót, aki ezt valamikor (bármikor) a városra hagyta. A képviselőtestület méltatlankodói között két-három személy most kukamód hallgat, közülük egyik pontosan tudja, hogy mikor és mi módon szereztem az okiratot, hiszen az elsők között volt, akinek az új szerzeményemmel eldicsekedtem, s melyről megjegyezte, hogy bizony a városnak ezt meg kellene vásárolnia tőlem. Ennek nem láttam szükségét, hiszen senki ne képzelje rólam, hogy egy nemesi oklevéllel szeretném eltemettetni magam, és az is világos, ha értékesíteni akartam volna, azt biztosan nem Sümegen teszem, és akkor most nem volna mivel mocskoljanak engem. Folytatás 5. oldalon.
MARCAL-PARTI
KÖZÉLET
Zsákutca Tisztelet Főszerkesztő Úr, Sokáig gondolkodtam azon, hogy megírjam-e ezt a kommentárt. Mint hivatásos sajtóelemző, végül úgy döntöttem, talán használni tudok az ügynek azzal, ha elfogultság nélkül, objektivitásra törekedve próbálom meg értelmezni, hogyan látszik kívülről, az országos média közönségének szemével a pereskedésig fajuló sümegi vita város és vár között. (Előre bocsátom, hogy egyik szereplőt sem ismerem személyesen, információimat kizárólag az országos lapokból, a Magyar Nemzet és a Bors cikkeiből, illetve helyi médiából merítettem). Annyi elsőre is világos, hogy nem használ egy város imázsának, és döntéshozói megítélésének, ha olyan címeket olvashatnak róla, mint például, hogy „Saját várát ostromolja Sümeg.” Soha nem szerencsés, ha egy közösség együttműködésre „ítélt” vezetői a nyilvánosságban vagy a bíróságon ütköztetik álláspontjukat, és válogatott sértéseket vágnak egymás fejéhez. Az ilyen helyekről gyorsan távozik a pénz, a kezdeményezések elhalnak, és a szép tervekből semmi sem lesz. Ezúttal nem az a kérdés tehát, hogy kinek van igaza, mert valami kevés mindenkinek van. Az a kérdés, hogy mi visz előre… A rekonstruálható tények Folyamatban van egy Sümeggel kapcsolatos peres eljárás a Veszprémi Törvényszék előtt. A felperes Sümeg önkormányzata, (vagy a polgármester és egy önkormányzati képviselő, testületi felhatalmazás nélkül). Két évvel ezelőtt fordultak a bírósághoz. Az alperes a várat üzemeltető vállalkozás. A per tárgya a vár üzemeltetési szerződésének érvényessége. A sümegi vár állami tulajdon, kezelője az önkormányzat, amely azt, a külső vállalkozóval kötött üzemeltetési szerződés keretében hasznosítja. A sümegi önkormányzat 2009-ben uniós támogatás nyert a vár felújításra. Azért a város pályázott, mert így kevesebb önerőt kellett fizetni. Megállapodtak egymással, hogy az üzemeltető a város kiadását kompenzálja egy húsz évre szóló részletfizetési konstrukcióban. A projekt lezárásakor kiderült, hogy az évekig tartó kivitelezés megdrágította a beruházást, így az önrész is növekedett. Az önkormányzat az üzemeltetőtől követeli a különbözetet. 2010-ben a város és a vállalkozás újabb húsz évre meghosszabbították várüzemeltetői szerződést. Ennek érvényességét az önkormányzat ma már nem ismeri el. A polgármester álláspontja 1984-ben a sümegi vár jól konzervált romvár volt, évente 84 ezer ember láto-
2
gatta, tehát ugyanannyi, mint ma. 2006 és 2010 között az akkori polgármester az európai uniós pályázat kapcsán előnytelen szerződést kötött az üzemeltetővel, ezzel többszörösen hátrányos helyzetbe hozva Sümeget. A városnak az uniós pénzhez 172 milliós önerőt kellett letennie, az üzemeltető mindössze évi 15 milliót fizet közérdekű felajánlásként kvázi éves bérleti díjként. Az önkormányzatnak nagyobb öszszegre lenne szüksége, hogy önrészt tudjon felmutatni más feladatok ellátására. Pár évig nem 15, hanem 40-50 millió forintot kért volna, „míg a közpénz viszsza nem jön a pénztárba.” A vállalkozó a kérést elutasította. A pályázat szerint öt évig fenntartási kötelezettsége van a városnak, amit nem biztosít a várüzemeltető. Egy esetleges EU-vizsgálat elmarasztalhatja az önkormányzatot. 1996-ban a sümegi önkormányzat nem létező kft.-vel kötött szerződést, így nem élt az akkor megkötött szerződés, Ezért nem léphetett életbe a 2010-ben várüzemeltetésre kötött új szerződés sem. A 2010-ben kötött szerződést nem küldték meg az állami vagyont kezelő MNV Zrt-nek, így az emiatt is érvénytelen. Ha a város akarja, maga is üzemeltetheti az ingatlant. A várat „egy jó kőművesbrigád és egy jó marketinges is fenn tudja tartani.” Ugyanakkor, nem háborúzni, hanem tárgyalni kell! A várat üzemeltető cég álláspontja Lehetetlen jogcímeken támadták meg húszéves szerződésüket a bíróságon. Az egész csupán a polgármester pénzszerzési ötlete. Cégük Sümeg legnagyobb munkáltatója és adófizetője. Kétszáz embernek biztosítanak munkát Egymilliárd forintot fordítottak a várra. A bevételeket minden évben visszaforgatják. Nyereségessé tették a vár működését.. 2010-ben újabb húsz évre meghoszszabbították a szerződésüket. Az előző képviselő testület döntése a mostanit is köti. Az önkormányzat rájuk építve indult és nyert az uniós pályázaton. Az önerő 140 millió forint volt. A kivitelezésbe az új összetételű önkormányzat nem vonta be az üzemeltetőt, a költségek emelkedéséről így nem tehetnek. Hajlandóak lettek volna a 140 milliót kifizetni egy összegben, de a polgármester az önerő jogcímen történő befizetést, annak uniós szabályokba történő ütközése miatt visszautasította. Így, a mostani konstrukcióban a város 15 százalékos önerejének közel a dup-
láját fizetik vissza húsz év alatt. A város mai vezetése is érvényesnek ismerte el az üzemeltetési szerződést azzal, hogy a 15 milliós átutalásokat elfogadta. Az MNV Zrt. is jóváhagyta az új szerződést. (Ennek késedelme a jelenlegi képviselőtestület mulasztása miatt következett be.) A megállapodás érvényes, így az abban foglaltakhoz tartják magukat.
Sőt akkor veszít igazán, és még sokkal nagyobb árat is fizethet. A szolgáltatási színvonal esésével, a látogatószám csökkenésével a vár lepusztulása középtávon elkerülhetetlen lenne. A tisztázatlan helyzetet az állandó veszekedést látva az állam (MNV Zrt.) is dönthet úgy, hogy saját kezelésébe veszi a várat, kiiktatja az egész konstrukcióból várost, hiszen a jelenlegi üzemeltetővel maradéktalanul elégedett.
Következtetések
Van kiút
A vállalkozó álláspontja koherens és következetes. Valóban nagyon kedvező, de méltányos szerződést kötött egy olyan önkormányzattal, amely a város és a vár érdekazonosságából indult ki. Kiderült, hogy ezek az érdekek, bár szinkronba hozhatók, nem szükségszerűen és mindig azonosak. A polgármester által lépviselt álláspont ezzel szemben számos önellentmondást tartalmaz. Egyrészt a 2010-es szerződés pénzügyi részének átütemezését szeretné, amiből az következik, hogy érvényesnek tekinteti azt, másrészt az érvényességet 18 évre visszamenően vitatja. Nem világos, hogy csupán több forrást szeretne a város számára, vagy a vár üzemeltetési jogát is. Ha komolyan gondolja a peres utat, nehezen érthető, hogy miért „jelentette fel magát” egyrészt az államnál, hogy évtizedek óta jogszerűtlenül hasznosítja tovább az állami ingatlant. Másrészt az uniónál, hogy szabálytalan támogatási szerződést kötött. A perindítás jogalapja egy olyan külső szemlélő számára, aki nem jogi szakértő is eléggé „kreatívnak” tűnhet. Ha az önkormányzat valóban maga volt, aki tudatosan nem küldte tovább a szerződést az MNV-nek jóváhagyásra, a mulasztást ő követte el. Abban a nem várt esetben, ha a város győz a jogvitában laikus szemmel is világos, hogy valamilyen jogkövetkezménnyel számolniuk kell a feleknek. Ha az üzemeltetési szerződés érvénytelen az eredeti állapotot kellene vélhetően helyreállítani, ami lehetetlen. vagy, ha megkísérlik, az biztosan kártérítési perek sokaságát hozná magával. Mert hát a vállalkozó által eddig saját forrásból megvalósított értéknövelő beruházások költsége a városnál csapódna le. Ez így egy komplett jogi útvesztő. Nem tudni, hogy szerződés szerint az önkormányzat, mely esetben veheti át az üzemeltetést, de - bár biztosan sokan szeretnék – nem lenne egyszerű „beülnie a készbe”. A város nem rendelkezik megfelelő szakértelemmel egy komplex turisztikai vállalkozás üzemeltetéséhez. Ráadásul ennyire elkötelezett külső vállalkozót biztosan nem találna. Bizony nem elég egy marketinges és egy kőműves brigád: sokkal több kell: tőke, tudás és kapcsolatrendszer. Sümeg tehát akkor is veszít, ha nyer.
Gyakran megesik, hogy az események sodrában a résztvevők nem tudják pontosan, hogy mit cselekszenek, vagy ha tudják, nem mérik fel pontosan szavaik és tetteik hosszabb távú következményeit. A nyilvánosságot kapott tények és vélemények alapján úgy tűnik, hogy a vár felújítási projektje kapcsán olyan ellentétek kerültek felszínre, amelyek, ha tovább éleződnek Sümeg nyugodt működését is veszélyeztethetik, rombolják a város meglévő értékeit és lehetetlenné tehetik a Sümeg tervszerű fejlesztéséhez feltétlenül szükséges kölcsönös bizalmat. Meggyőződésem, hogy a városnak elemi érdeke, hogy ennek az áldatlan háborúnak minél előbb vége legyen. Mindenkinek, akinek valóban a város érdeke számít, erre kell törekednie. Summa summarum az önkormányzat akkor jár a legjobban, ha sürgősen viszszavonja a keresetet. Érthető a polgármesternek az törekvése, hogy várüzemeltetés során keletkező bevételekből a Sümeg és sümegi vállalkozók is minél nagyobb arányban részesedjenek. Ezt azonban aligha ezzel az erősen zsarolásra emlékeztető módszerrel lehet elérni. Valóban tárgyalni kell, de nem a perről, hanem arról, hogy Sümeg vezető vállalkozása, hogyan tudja maga után húzni a többieket. Miképp tud segíteni abban, hogy a város. a vár és a turisztikai komplexum együtt, egymást erősítve fejlődjenek. (A megyei lap szerint vállalkozó a közelmúltban egy városfejlesztési tervet állított össze, amelyet átadott a település polgármesterének.) Mindennek az a kulcsa, hogy történelmi belváros újra Sümeg városi életének igazi központja legyen, ne afféle bojt a város kalapján. Márpedig – ahogy a Marcal-parti egyik szerzője oly találóan rámutatott – ennek egyik legfontosabb lépése a Városháza oda költöztetése lenne. Talán ebben is segíthetne a várat üzemeltető vállalkozó. Új uniós fejlesztési ciklus kezdődik, eldől, hogy merre, és milyen ütemben tud fejlődni a város. Nulláról az egyre sokkal nehezebb jutni, mint egyről a kettőre. Ahhoz, hogy bármi előre mozduljon, mindenek előtt, nem szabad szétrombolni, hagyni kell fejlődni azt, ami jól működik. Ez pedig Sümeg mindenkori vezetőinek felelőssége. Bóra Zsolt
2014. JÚLIUS
KÖZÉLET Folytatás az 1. oldalról... Ez a legutóbbi, júniusi szám meg végképp sokba kerülhetett, mert mint a mellékelt fotó tanúsítja, kétszer is kinyomták, csak hogy lecserélhessék a címlapot. (Nyilván ez volt az oka a megjelenés csaknem két hetes csúszásának. Köszönöm annak az ismeretlen személynek, aki a postaládámba dobta az eredetileg kinyomott első változat egy másolatát!) Igen, kétszer kinyomták, csak hogy valótlanul valótlanságok állításával vádolhassák meg a MarcalPartit! A harsány, bulváros cím szerint a júniusi Marcal-Partiban általam leírtak cáfolatának kellett volna következnie, erről persze szó sincs. Nem is lehet, egyszerűen azért, mert én ott tényeket soroltam. A tényeket nem tudja megcáfolni senki, legfeljebb hazugságokkal, mellébeszéléssel maszatolni lehet, hogy a felületes olvasó elvesszen a rázúdított féligazságok és csúsztatások tengerében. Nos, én nem akarok maszatolni most sem, és nem is fogok. Vegyük sorra – jóllehet, más fórumokon és korábban már megtettem - az engem besározni akaró iromány állításait. Igen, amint ezt már elmondtam: 2012 októberében, túlságosan felháborodva a „műanyag barokk” lámpaoszlopokon és a négy szegeccsel a járdához „erősített” pollereken, két ilyen már amúgy lötyögő gusztustalan műanyag szörnybe belerúgtam… Sajnálom, jobb lett volna, ha nem teszem, de csak hogy a dolgok másik oldalát is megvilágítsuk: az általam okozott kár hozzávetőleg 2-3 ezer Ft volt (az újra dübelezés költsége), viszont talán sikerült felhívni a figyelmet arra, hogy ezek az oszlopok nem csak rondák, hanem funkciójukat sem töltik be, mert ugyan hogyan védené meg a járdán lévő gyalogost egy autótól egy ilyen, négy szegeccsel odafogatott oszlop? A Lilike
MARCAL-PARTI
Válasz, választás Alapítvánnyal kapcsolatban a tények a következők: miután a mostani városvezetés időt és energiát nem kímélve próbált valamilyen fogást találni rajtam, így jutottak el a Lilike Alapítványhoz, amelynek kuratóriumi elnöke voltam 2007 és 2010 között. A több kilós dossziéköteggel egy évig küzdöttek, de a Lilike gazdálkodása rendben volt, egy kifogásolható momentumot vélt felfedezni a Tapolcai Ügyészség: a Nyári Zenei Fesztivál című rendezvényt a Lilike támogatta, egyébként népszerűsítve az Alapítványt. Az Ügyészség szerint ezt – mivel az alapító okiratban nem szerepel zenei fesztiválok szervezése – nem tehettük volna meg. Az alapító okiratban viszont szerepel az, hogy a Lilike Alapítványt és Emlékházat népszerűsítő kiadványokat készíthetünk. A Zenei Fesztivál plakátjain, szórólapjain, sőt, még a belépőjegyeken is ez történt. Ezért láttuk úgy - kuratóriumi társaimmal együtt -, hogy nem csak a Zenei Fesztivál, hanem a Lilike Alapítvány számára is hasznos a rendezvény és a sümegi zenei kultúra támogatása. Én most is így látom, és kifejezetten büszke vagyok arra, hogy a Lilike Emlékház ügye megnyugtatóan, hosszútávra rendeződött elnökségem alatt. Végezetül a megnyert munkaügyi perről. Mint Önök is tudják, kedves olvasók, 2012. augusztusában dr. Kulcsár Ferenc azzal állt elő, hogy alpolgármesteri fizetését rosszul állapították meg, ezért kérte annak rendezését, más-
részt visszamenőleg követelte elmaradt bérét. Ezt meg is szavazta a testület. Ezek után gondoltam úgy, nézzük csak meg, hogy az ezek szerint nekem is járó elmaradt bérem kifizetéséhez hogy viszonyul polgármesterünk és a testület. Nos, talán nem meglepő, szerintük nekem ez nem járt. A bíróság szerint pedig – és ez sem meglepő, mivel az ügy a napnál világosabb és egyszerűbb volt –igen. A történethez még hozzátartozik egyébként, hogy ha nem próbálják az időt húzni, és nem fellebbeznek teljesen értelmetlenül az elsőfokú ítélet után, több mint egy millió Ft-ot spórolhattak volna meg a „város büdzséjéből”… Amiért mellesleg, mint a fentiekből láthatják egyáltalán nem aggódtak korábban, pedig dr. Kulcsár követelésének teljesítése óvatos becslések szerint is hozzávetőleg tízszeresébe kerül a városnak. Ami a „címlap sztoriban” ezek után következik, az ha lehet, még szánalmasabb mellébeszélés és magyarázkodás. A strand ügyét előhozni még arcátlanság is, mikor mindenki jól ismeri a városban a vízforgató-vastalanító elhíresült pályázatát, amellyel tönkretették strandunkat. A kórház, a gimnázium léte forgott veszélyben Rátosi „áldásos” tevékenysége nyomán, elég ehhez elővenni a 2005-6-os költségvetési adatokat, és a villanyt sem az akkori, hanem az októberben leváltott városvezetés felelőtlen gazdálkodása miatt kapcsolták ki 2007 januárban. Láthatják, megint fel kell is-
2014. JÚLIUS
mernünk régi közmondásaink örök igazságát: az kiabál, akinek a háza ég! Valótlant állított a Marcal-Parti? Ugyan hol és mikor? Természetesen lapunk jogi elégtételt fog venni a rágalmazó cím miatt. Tudomásom szerint egyébként személyiségi jogi perek sorozata elé néz a Sümeg és Vidéke, de gondolom, ezen nem is lepődik meg senki. A városban járva-kelve is csak egyféle véleményt hallottam eddig a júniusi Sümeg és Vidékéről: gusztustalan. És túlment minden olyan határon, amit még jóérzésű ember elfogad a „választási kampány” velejárójának. Bibliai idézetek értelmét kiforgatni sem túl elegáns, persze, ha esetleg tényleg szövegértési gondjai lennének polgármesterünknek, szívesen leírom érthetőbben is: Megérett az idő a változásra Sümegen, ideje, hogy véget érjen ez a korszak, amely 2010 októberében elkezdődött. A magunk mögött hagyott négy évet ugyanis így jellemezhetjük a legtömörebben: Nem épült semmi a valóságban, csak legfeljebb a látszat világában, semmi nem fejlődött, csak a „kommunikáció”, amely próbálja szépen becsomagolni a semmit, elhitetni azt a sümegiekkel, hogy rendben van itt minden. Ez a „kommunikációs technika” nagyjából ezt takarja: osztrák befektető fog hamarosan betelepülni a városba… aztán soha többé nem hallunk róla. Európai hírű búvárközpont létesül Sümegen, röppen fel a hír év elején, amelyet még az országos média egy része is visszhangoz, 2014. tavaszán meg fog történni az alapkőletétel is! Lassan vége a nyárnak, alapkő sincs sehol, és valahogy a búvárközpontról szóló hírek is eltűntek… Vegyük már komolyan magunkat! Vegyük komolyan végre egymást! Hát ezt akarjuk folytatni Sümegen 2014 után is?! Végh László
3
MARCAL-PARTI
KÖZÉLET
SÜMEGI JÚNIÁLIS ÉS I. FRÖCCSFESZTIVÁL 2014. JÚNIUS 7. Kisfaludy kert-Csárdakert bora a rizling, mely savassága révén kiváló fröccsnek való ital. Igy vetődött fel a gondolat, hogy a Polgári Baráti Kör és a Vállalkozói Baráti Kör a Júniálissal egybekötve rendezze meg az I. SÜMEGI FRÖCCSFESZTIVÁLT. Vendégünk volt Sasvári Sándor művészúr is. Sümegnek ma már neve van a borászati kultúrában. A sümegi bolkultúra Ramassetter Vince borászatához kötödik és újjult meg az utóbbi években. „ Jól éreztük magunkat,minden év júniusában megszervezzük”- mondták a borászok. Hagyományt teremtünk, melyet magunknak csinálunk, de épüljön rá az idegenforgalom, erösítve a gazdaságot. SÜMEGIEKKEL SÜMEGÉRT
A fröccs „Hungaricum” 2012. óta. Jedlik Ányos nemcsak a dinamó feltalálója, hanem a szódavíz is hozzátartozik széles műszaki tudományához. Vörösmarty Mihály költővel borozgatva Etyeken történt az eset, hogy a borba spricceltek bele ebből a vízből. Vörösmarty versben örökítette meg az élményt és nevezte el a németes spricc helyett fröccsnek magyarosan! Lenner József tanár úr, sümegi Kollégium igazgató és Városvédő Egyesület alapító tagja, a Műemléki bizottság korábbi titkára helytörténész volt. Hagyatékaiban találtuk a fröccsre utaló sümegi feljegyzéseit. A fröccsöt Ö nagyon jól ismerte, mert jó borivó ember volt. Borvidékünk, a Balaton-fevidék fő
Felhívásukra reagálva
Lenner tanár úr FRÖCCSÖK receptjei: Ijesztett bor: a szódáspalack karmantyúját megpöccintik 1 dl bor fölött, amitől a bor lúdbőrös lesz és ezt borzongva megisszuk Góréfröccs: egy kis pohárnyi bor, hozzá annyi szóda, amennyi még elfér a pohárban, olyan kisujjnyi Kisfröccs: 1 deci bor + 1 dl szóda Nagyfröccs: 2 dl bor + 1 dl szóda Hosszúlépés: 1 dl bor + 2 dl szóda Házmester: 3 dl bor + 2 dl szóda Vice házmester: 2 dl bor + 3 dl szóda Mafla: 1 dl bor + 4 dl szóda Sóher: söröskancsónyi víz + 0.5 dl bor
Szeretném felhívni a figyelmüket a Kisfaludy tér felújítására, illetve a Kossuth utcában lévő, kapcsolódó épületek felújítására, amelyek közül az egyik, az ún. Kádfürdő most lakóház. Udvara összeköti a teret az úttal, ráadásul szomszéd épülete a múzeumnak, a Püspöki Palota és a Park, illetve a Tarisznyavár felé ott vezet fel az út. A lakások egy része önkormányzati, másik részben magántulajdonban van. Besorolása: műemlék. Fekvése, elhelyezkedése véleményem szerint beleilleszthető az Önök elképzeléseibe, akár azon az áron is, hogy az Önkormányzat visszavásárolja a lakásokat. A Polgári Kör tisztánlátásában bízva úgy gondolom, jó megoldást fognak találni, hogy ezek az ingatlanok a városkép kialakításában részt vegyenek. Hajgató Tibor, Gógánfa
A Polgári Önképző Kör (1866) és Vállalkozók Baráti Köre rövid és hosszú távú (2014-2020) városfejlesztési tervezete:
III. A „bakancsos turizmus”, a Mogyorósdomb és az Ősemberbánya fejlesztési lehetőségei 1. A Mogyorósdomb, idegenforgalmunk kiaknázatlan terepe Aki mostanában járt a területen, láthatta, hogy ezt csak igen feltételes módban lehet mondani, és álmodozónak tarthatják az embert ilyen kijelentéssel. Mit kellene tenni, hogy ne álom maradjon ez a lehetőség? meg kell szerezni a kezelői jogot a Kincstári Vagyonkezelőtől illetve a Nyugat-magyarországi Egyetemtől, amíg ezt nem teszi meg a város, nincs miről beszélni, ez a pályázati lehetőségek alapja ha ez megtörtént, konkrét elképzelések alapján saját (városi) vagy vállalkozói pályázati forrásból fel kell újítani a faházakat, közösségi teret kell kialakítani ahhoz, hogy gazdaságosan tudjon működni, javasoljuk erdei iskolai programok szervezését, lebonyolítását, amihez vannak szakembereink a gyalogos és kerékpáros turisták számára olyan interaktív rendszer létrehozása, amivel megtervezheti a kirándulás útvonalát a látnivalókkal (ehhez nagy segítséget jelenthet a már rendelkezésre álló anyag)
4
családi programok szervezése, játszótér, felnőtt tornapálya kialakítása 2. Ősemberbánya - a nagy lehetőség Július közepén voltam Százhalombattán, amiről csak annyit tud az átlagember: kőolaj- finomító és hőerőmű. Erre találunk ott egy régészeti parkot érdekes látnivalókkal, izgalmas programokkal, és ezért sok látogatóval. Hogyan lenne ez elérhető? a geológiai értékek megőrzésével, régészek segítségével látványpark létrehozása: bemutatásra kerülne az itt dolgozó ősember élete, a bányászat módja, lehetne kovakövet keresni és pattintani, ételeket megkóstolni… Ezekre a működtetőnek kell pályázati lehetőséget keresnie, előny, hogy ilyen park még nincs a környéken. Természetesen a két objektum üzemeltetése csak egymásra épülve lehetséges, illetve életképes. 3. A „bakancsos turizmus” mint előrelépési lehetőség Nem véletlenül maradt a sor végére ez a téma, mert a Mogyorósdomb lehet a bázisa a „bakancsosoknak”. A fenti
meghatározás kicsit megtévesztő, hiszen az olyan kirándulókat, túrázókat, táborozókat értem alatta, akik olcsóbb szálláshelyeket keresnek, igénylik a közösségi teret. az első pontban leírtakon kívül fontos lenne a környék turistaútjainak, azok jelzéseinek rendszeres karbantartása, kerékpározásra alkalmas részek feltüntetésével a Balaton-felvidéki Nemzeti Park engedélyét megszerezve az erdészet támogatásával kilátó építése a Fehérkövek fölött tanösvény kialakítása a Báróház utcától a kilátón át a Baglyas hegyen levezetve. Itt bemutatásra kerülne erdőnk élővilága, néhány erdei tornaeszköz is beépíthető lenne A fentiek
2014. JÚLIUS
megvalósításával növelni lehetne városunk idegenforgalmát, ehhez kérjük a szállásadók együttműködését.. A minőségi szolgáltatást nagyon jól kiegészítené a olcsóbb, de mégis színvonalas „tömegturizmus”. Növelnénk a városba érkező látogatók számát, ezzel munkahelyeket őriznénk meg a kereskedelemben, és újakat hozhatunk létre a turizmusban. Németh Zoltán Sándor földrajz - népművelő szakos tanár ezüstjelvényes gyalogos túravezető
MARCAL-PARTI
KÖZÉLET Folytatás az 1. oldalról...
Fejezetek 25 év történéseiből...
Ennek az okiratnak szerintem is itt van a helye, hogy végül nem a múzeumnak, hanem az általam egyébként is sokra tartott Egly Márknak adtam, részemről megvan a miértje. Egy éve annak, hogy Márk meghívott Ramassetterről egy előadást tartani, s mivel már korábban felajánlotta, hogy anyagilag támogatja egy régóta dédelgetett tervem megvalósítását, azaz egy reprezentatív Ramassetter kötet összeállítását és annak kiadását, döntöttem úgy, hogy a szóban forgó okiratnak nála van a legjobb helye. A konferencia 2013. aug. 21-én történt, amikor kiállításra került a diploma is. Bár jól hangzik, de süket duma azt állítani, hogy a testület 2010. évi megalakulása után „döbbenten értesült arról”, (miről is?), hogy majd bő két év múlva meg fogja tudni tőlünk (nem mástól) azt, hogy az okirat Márk tulajdonába került, addig ugyanis otthon őriztem. Vádlóim nagyvonalúak voltak, hiszen ennek bejelentésével még egy évet, 2014 júliusáig vártak. Ha valaki esetleg nem érti a történések logikáját, ne magában keresse a hibát, aki ezt az okirat-, és számlatörténetet kitalálta, illetve leírta, az bizony rajzfilmfigurák szintjén megrekedt démonjaival hadakozik, de mondhatom azt is, hogy infantilis. Előadásom után dr. Kulcsár Ferenc odajött, kezet fogott és gratulált nekem, az esti fogadáson nagy nyilvánosság előtt azt mondta, hogy „durci” van a város és köztem, de a vitatott okiratról – ha valaki, akkor ő pontosan tudta, hogy miért – szó sem esett. Arra gondoltam, hogy szavaival meg akart nyitni egy olyan kiskaput, amelyen átlépve az időközben felgyűlt nézeteltéréseinket talán sikerül rendezni. Látom, hogy tévedtem, mára csak egy kérdésem maradt: ha azt durcinak nevezte, akkor mi a neve annak, ami most történik. Lelki szemeim előtt látom amint sokadalom tüntet a házam előtt azért, mert
az általa eddig talán soha nem látott okiratot a püspöki palota egyik emeleti szobája helyett, kénytelen néhány lépcsőfokot lemenni, és azt a palotapince bormúzeumában megtekinteni. A tüntetést a múzeum udvarán fogják folytatni, mert eljövetelem után a múzeum kőtárának anyagát, illetve a püspöki palota kutatási- és tervezési dokumentációjának egyetlen komplett példányát valakik elszállították onnan, illetve szétszórták. Feltételezem, az illetékesek ezt is kellő felháborodással fogadták. Ez utóbbi még fájni fog valakiknek (de nagyon), sok utánajárásba kerül majd pótlásuk, s mélyen a zsebébe kell nyúlnia annak, aki netalán folytatni szeretné a palota felújítását, mivel egy sor kutatási-, és tervezési munkát újra kell kezdeni. Az olvasóknak tudni kell, hogy 2009ben mentem nyugdíjba úgy, hogy a múzeum és a palota leltárát – folyamatos kérésem ellenére – nem vette át tőlem senki. Bár nem vagyok egy bürokrata típus, de hála Istennek ezt a város vezetőinek 2011-ben írásban is jeleztem. Tiltakozásom ellenére a helyzet az, hogy jogilag - közel öt év után - a sümegi gyűjtemények még mindig az én nevemen vannak! Ha bárki meg akar cáfolni, akkor mutasson egy olyan átadás-átvételi jegyzőkönyvet ahol az én nevem és aláírásom szerepel! Teltek a hónapok, az évek, miközben a múzeum kulcsai egyik közhasznú munkástól a másikhoz vándoroltak. Legalább öt-hat személy megfordult, köztük tudok olyanról, aki a levéltári kutatásai kapcsán pocskondiázott engem (még visszatérek e témára), másik úgy vált meg munkahelyéről, hogy senkit nem értesített, csak leadta a kulcsokat és elment. Rendben van ez így, vajon ezen egyáltalán felháborodott valaki? Hogy miért írom le mindezt? Csupán azért, hogy érzékeltessem azt a felelőtlenséget, amellyel a múzeumot és gyűjteményét kezelték, s azt az ellenséges
hangulatot, amit körülöttem teremtettek és tápláltak. Ne csodálkozzon azon senki, hogy mindezek tudatában a Ramassetter oklevelet nem a múzeumra hagytam. Jogos a kérdés: milyen okok vezettek ide? Politikaiak nem lehetnek, hiszen bő három éve annak, hogy a hivatalos közélettől visszavonultam és így hetven felé, eszem ágában sincs oda visszatérni. Itt személyes ellentétek húzódhatnak meg a háttérben. Ezzel nem is lenne gond, mindenki mindenkit nem szerethet, de ilyen mértékben gyűlölködni sem érdemes. Az igazán megvetendő tettek ott kezdődnek, amikor a személyi sértődéseit valaki áttolva a közösségi térbe, a „többségre” hivatkozva, igyekszik megtorolni úgy, hogy a piszkos munkát mással végezteti el. Nem elegáns, de azt mondják: a cél szentesíti az eszközt. A jelenlegi képviselők közül többet közelebbről ismerek, hosszú éveken át ott ültünk a testületben. Róluk nem vagyok hajlandó elhinni, hogy állítólagos tettemért úgy ítéltek el, hogy arról egyikük sem kérdezett meg engem. Kétlem, hogy „felháborodásuk és a számla utáni kutakodásuk” egy jegyzőkönyvbe foglalt testületi döntés alapján történt. Erősen hajlok arra, hogy ezekről ők is jobbára az újságból értesültek. Ha tévednék, akkor Ramassetter szobra előtt fogom tévedésemet nyilvánosan elismerni, ha igazam van, akkor ezt vagy jogi, vagy orvosi kérdésként kell kezelni. Esetem kísértetiesen hasonlít a vár körüli történésekre ahol, amint felbukkantak a markánsabb ellenvélemények a város vezetői a felelősséget két kézzel igyekeznek áttolni a képviselőkre. Miközben léptennyomon a testület egységére hivatkoznak, a város újságjában megjelent írásból kiderült, hogy a nyolc képviselő közül mindössze az alpolgármester és két képviselő áll ki a város vezetője mellett. Egy képviselő a per helyett megegyezést javasol, négyen nem nyilatkoznak ebben
az ügyben. Miért hiszi azt valaki, hogy a város lakossága nem tud kilencig számolni, továbbá összeadni és kivonni? Végezetül még egy gondolatmenetet engedjenek meg nekem. Mielőtt ilyen ügyeket valaki (bárki) elindít, előbb érdeklődik, százszor végiggondolja, hogy mit miért tesz, s annak mi lehet a következménye. Talán azt sem ártana számításba venni, hogy gyermekeim, azoknak családjai vannak, azoknak szülei, nekem barátaim, ismerőseim, több cikluson át a lakosság többsége képviselőnek is megválasztott, úgyhogy a magam módján gyökeret eresztettem ezen a vidéken. Nekem nem mindegy hogyan tekintenek rám, miként ítélnek meg, úgyhogy ne gondolja senki, hogy olcsón adom a bőröm, s hagyom, hogy ilyen egyszerűen elbánjanak velem! Három és fél éve hallgatok annak ellenére, hogy többen jelezték: elvárnák, hogy a különböző vádak alól tisztázzam magam. Csakhogy a pletykákkal szemben nehéz védekezni, főleg akkor, ha az ember nem kíván békába lemenni. A leírt, s főleg a kinyomtatott szó ereje kiszámíthatatlan, beláthatatlan ideig őrzi az eseményeket. Minden hírt vérmérséklet szerint fogadnak. Lesz aki élvezi, lesz aki röhög egy jót rajta, a többség meg egy legyintéssel elintézi, majd egy-két hónap múlva ez is bekerül a sümegi történések panoptikumába. A hatalom elmúlik egyszer, életünk is véges, az utódok hozzánk hasonlóan, a megjelent írások alapján próbálnak majd megítélni minket. Forgolódni fogunk sírjainkban, amikor azt mondják: kik voltak ezek, akik folyamatosan feljelentgették egymást, pereskedtek, vádaskodtak, lejáratási kampányokban élték meg kétes vágyaikat. Csak ennyire tellett, csak ilyen primitíven és bénán tudtak szórakozni egymással? Miklósi-Sikes Csaba
A Polgári Önképző Kör (1866) és Vállalkozók Baráti Köre rövid és hosszú távú (2014-2020) városfejlesztési tervezete:
IV. Öreghegy-Baglyashegy fejlesztése Szőlőhegyünk a Balaton-felvidéki Borvidék északi kapuja. A sümegi hegy jobbágyi és nemesi birtokaival a történelmi Sümeg szerves részét képezte, és jelenti azt napjainkban is. Régészeti leletek igazolják, hogy a kelták és a rómaiak idején és az utána következő korokban itt szőlőműveléssel foglalkoztak. A középkori és az újkori zártkertek életét Hegytörvények szabályozták. Ezt a zalai és sümegi levéltári dokumentumok is bizonyítják. A mai állapot a tulajdonosok soraiban végbemenő generációváltás következményeinek sajnálatos képét mutatja. Sok az elhagyott, műveletlen terület. A város történelmi hangulatához, jövőképéhez szorosan kapcsolódik szőlőbirtokaink megléte. Továbbra is biztosítani kell, hogy az Öreg és Baglyashegy szőlőművelése szerves része ma-
radjon a városnak és kultúrterület legyen. A város nem közvetlen része az Új-
hegy, mely szintén értékes szőlőterület. Vele is kiemelten kell foglakozni az Öreg-hegyhez hasonlóan.
Legfontosabb feladatok a fejlesztés érdekében: Vízlevezető-úthálózat terveinek aktualizálása, munkálatok kivitelezése. Borút program elkészítése a Balatonfelvidéki Borvidékhez kapcsolódóan. A hegyterület bevonása a Városrendezési Tervbe, mint önálló státusszal és sajátos előírásokkal bíró rendelkezési terv. Történelmi hangulatú, műemlék jellegű borpincék felkutatása és értékük megőrzése. Műveletlen birtoktestek felülvizsgálata, a hegyközséggel közösen érvényt kell szerezni a művelésnek. A saját fogyasztásra (1000 liter alatti) termelő szőlőtulajdonosokhoz meg kell találni a rendszeres szakmai kapcsolatot, közös borászati és szakmai programok szervezésével. Tóth Tamás
2014. JÚLIUS
5
MARCAL-PARTI
KÖZÉLET
Változik körülöttünk a világ, ezért egy új szellemű városvezetésre van szükség! Ennek alapja, hogy legyen hosszú távú egyeztetett jövőképe a városnak, mert ötletek alapján nem lehet építkezni! Nehéz helyzetben vagyunk, nemcsak azért, mert kicsi a térség gazdasági ereje és ebből adódóan magas a munkanélküliség, hanem azért is, mert viszonylag földrajzilag elszigetelt „három megye határán” élünk. Várostérséggel együtt majdnem 17000 lakós él a térségünkben. Ebből adódóan is kicsi a szellemi és a tőkeerő, ami mozgatni tudná a várost és vidékét. Súlyosbító, hogy kiesünk a megye gazdaságilag fejlődő központjaitól. Ezért nagyon fontos lenne az együttgondolkodás, a jövőkép, a megértés és
a tolarencia egymás iránt. A populista gyűlölködést el kell felejteni! Az ősszel újuló városvezetésnek csapatmunkára, gazdasági rutinnal és szociális érzékenységgel rendelkező testületi tagokra van szüksége, kik hittel, tudással és ambícióval vállalják e feladatot. Építenünk kell a magánemberi, vállalkozói, gazdasági, kormányzati és politikai kapcsolatokra, ezzel ellensúlyozva a hátrányokat. E gondolatokkal kívántam figyelmükbe ajánlani a SÜMEGIEKKEL SÜMEGÉRT szórólapot. Id Tóth Tamás nyugalmazott polgármester
Sümegi polgárok mondták Az új városvezetés programja csak néhány nappal ezelőtt jött ki a nyomdából, de ennek ellenére már néhány vélemény eljutott hozzánk a sümegi polgárok részéről. Azok véleménye, akik vállalták nevüket, alább olvasható. A választási programjukat olvasva úgy érzem, végre egy alapos, jól átgondolt, a város fejlődését szolgáló és szem előtt tartó összeállítást tartok a kezemben. Régen találkoztam ennyire sokrétű és mégis, összefogással és a Fidesz kormány támogatásával megvalósítható elképzeléssekkel. Ezért szeretném kiegészíteni az anyagot a következőkkel: Mivel a város a felelős az oktatási intézményei dologi működéséért, javaslom a következőkkel kiegészíteni a programot, hiszen égető problémákról van szó: 1. Az általános iskola tetőszerkezetének felújítása, az udvar rendbetétele, a játékokkal ellátása, a tornaterem bővítése, ette pályázati lehetőségek keresése. 2. A gimnázium épületén a nyílászárók cseréje, mert így nem hatékony, a fűtés korszerűsítése, egy nagyméretű közösségi tér (aula) kialakítása, mely szerepel a kötelező felszerelési jegyzékben is. erre is pályázati forrást kellene keresni. Tisztelettel: Németh Zoltán Sándor tanár ••• Igen, természetesen olvastam a kiadványt, benne a célokkal, elképzelésekkel, melyek természetesen mind-mind nagyon
6
imponálóak számomra és csak támogatni lehetséges minden jóérzésű és lokálpatrióta érzelmű sümeginek. Pár javaslat, ötlet, vagy csak felkiáltás bennem meg is fogalmazódott az egyes pontok olvasása során, amelyet akkor majd igyekszem megfogalmazni és a megadott címre elküldeni. Rózsa Béla, Sümeg, Petőfi u. ••• A program jó, ami ott le van írva mind nagyon jó ötlet. Örülök neki, hogy ez a csoport egyáltalán gondolt arra, hogy a választókat megkeresse elképzeléseivel. Örülök annak is, hogy egy ilyen csoportosulást, ilyen széles összefogást látok a most megjelent program mögött. Úgy gondolom, Sümeg városának pontosan ilyen merész, nagyot akaró tervekre van szüksége, no meg arra, hogy olyan személy vezesse a várost, aki politikai múltjával, kapcsolataival valóban végre is tudja hajtani a programot! Tudja mindenki, hogy sok múlik ezen, és őszintén remélem, hogy a helyi, illetve az országos Fidesszel közösen el tudjuk érni a megfogalmazott célokat! Nagy János, Sümeg, Tokajköz u. ••• Jó ötletnek tartom a programot ami Sümeg fejlődését irányozza meg JÓ IRÁNYBA !! A kiadvány által leírt elképzelések már nagyon-nagyon hiányoznak Sümegnek, nekünk sümegieknek.A saját ötletek, javaslatok, vélemények utáni érdeklődés mutatja,hogy ránk is számít a leendő ÚJ városvezetés és ez nem „népszavazás vagy fórum” Gáspár Péter, Sümeg ••• Mikor kivettem a postaládámból az Önök programját, kinyitottam és elolvastam, úgy éreztem, mintha újra friss levegőt szívnék. Kádi Lászlóné, Sümeg
SÜMEGIEKKEL SÜMEGÉRT
Sümegnek fejlődnie kell!
Az új városvezetést akarók, a Sümegi Polgári Önképző Kör, a Vállalkozói Baráti Kör és a Ramassetter Társaság közös programja
SÜMEGNEK ÉPÜLNIE KELL, MERT LEMARAD! A Polgári Kör, a Vállalkozói Baráti Kör és a Ramassetter Társaság rövid és hosszú távú programot dolgozott ki közösen. Akik készítették és végre akarják hajtani, minden sümegit segítségül hívnak, és érzik a felelősségük súlyát, mert aki lemarad az kimarad! Készült a program abból a célból, hogy megismertessen Sümeg és a térsége lakosságával egy lehetséges jövőt, szeretnénk, hogy végre mindenki elmondhassa véleményét, illetve ötleteivel gazdagítsa, segítse és támogassa a közös munkát annak érdekében, hogy Sümeg felzárkózhasson a fejlődő, és rajtunk túlnövő városokhoz, mint például: Balatonfüred, Sárvár, Tapolca, Keszthely, Pápa, Celldömölk. Fontosnak tartjuk, hogy használja ki végre Sümeg is az Unióban, a kapcsolati tőkében, és a kormány fejlesztéspolitikájában rejlő lehetőségeket. Mindannyian érezzünk felelősséget gyermekeink, családunk, és szeretett otthonunk jövőjéért.
Kezdődjék végre egy egész várost érintő hatékony munka, mert ha Sümeg fejlődik, akkor a térsége is fejlődik! Az új városvezetési elképzelés szerint, a jövő városvezetői folytassanak takarékos városgazdálkodást, mondjanak le a tiszteletdíjukról és ezt városfejlesztési célokra ajánlják fel. A városvezetés csapatmunka, és nem egyszemélyes önmegvalósító küldetés. Feltételez művelt, tapasztalt, és valóban a közért gondolkodó szakembereket.
Csak mi, Sümegiek tudjuk, hogy még nagyon sok tennivalóval kell őszintén szembe néznünk, ezért az új városvezetési program fontos, hogy azonosuljon az alábbi elvekkel: Nyíltsággal: Szolgálja Sümeg lakóit és tiszta, átlátható közéletet teremtsen. Nem az itt lakók helyett, hanem az itt lakókkal együtt gondolkodjon és döntsön.
Becsülettel: Ne „képviselőnek nevezett kiváltságosokként” akarják megvalósítani saját érdekeiket, hanem Sümegen és Sümegért élő, szakértő és lokálpatrióta emberként szolgálják települést és annak polgárait.
Tisztelettel: Tisztelje a Sümegen élőket, legyenek bármilyen korúak, neműek, származásúak, vallásúak. Tisztelje a város történelmi múltját és jelenét, és erre építsen.
Felelősséggel: Érezzék felelősségük súlyát, és vállaljanak felelősséget döntéseikért
Mert Tennünk kell még: • gyermekeink jövőjéért; • a munka nélkül maradtakért; • az egyedül élőkért, az idősekért; • a biztonságért, a Sümegiek nyugalmáért, a tisztaságért; • az egészségért; • a fejlesztésekért
2014. JÚLIUS
KÉPES HÍREK
MARCAL-PARTI
1664-2014 SÜMEG 350 éve annak idén augusztusban, hogy Sümeg katonáskodó szabad jobbágyai és katonáskodó egyházi nemesei családjaikkal Kissényei Sényei István veszprémi püspökkel eredményesen védték meg a sümegi várat. A szentgothárdi
csata után visszavonuló Köprüli Akhmed Basa török nagyvezér seregteste itt egyesülve kb 100 ezer fő katonával hét napig ostromolta a várost és a várat. Széchenyi György püspök által épített hat toronnyal megerősített külső város-
Újabb polgármesterjelöltek mutatkoztak be 2014. július 15-én dr. Kovács Zoltán államtitkár úr sajtótájékoztató keretében jelentette be a FIDESZ újabb, immár hivatalos polgármesterjelöltjeit. A pápai FIDESZ irodában tartott sajtórendezvényen bemutatkozott Ottó Péter Zircről, Toldi Tamás Devecserből, Fenyvesi Zoltán Ajkáról, Császár László Ta-
falat áttörték. A védők a fellegvárba vonultak vissza. A városrészt felgyújtották és egy hétig lövették a várat, elfoglalni nem tudták , így elvonultak. Veszprém várát még ostrom alá vették, majd Buda alá vonulva a Vasvári Békével ( számunkra szégyenletes béke volt) lett vége az 1664-es török támadásnak. Az ostrom alatt a vár kapitány Kovács Pál volt. Dr Hőgyész László Sümeg évszázadai című művében „Eger kettőnek” nevezte ezt az ostromot és a sümegiek hősies védelmét. E dicső korra emlékezünk augusztus 17-én a Végvári Napok keretében 17 órakor kezdődő műsorral a sümegi várköpeny alatt a Polgári Önképző Kör és a Vállalkozói Baráti Kör szervezésében, melyre minden sümegi lakost tisztelettel várunk! ( sümegieknek a belépő díjtalan) E dicső, de elfelejtett múltból „évente megemlékezve” hagyományt kell te-
remtenünk. Megismerve legyünk büszkék történelmi multunkra és ápoljuk közösen ezt a kultuszt.
SÜMEGIEKKEL SÜMEGÉRT!
10 éves fennállását ünnepelte a Gógánfai Polgárőr Egyesület
polcáról és Végh László Sümegről. Végh László elmondta, hogy a városfejlesztés lendülete 2010-ben megtört. Az új városvezetés 2014 októberétől szeretné folytatni a 2006-ban egyszer már megkezdett munkát, hiszen Sümeg jelenleg csak lehetőségei töredékét használja ki.
A július 12-i rendezvényen megjelent és köszöntő beszédet mondott Marton Tibor elnök, Márton Zoltán (OPSZ alelnök), Anda György r.ezredes (VMRFK főkapitány-helyettes), Kovács Imre (VMPSZ elnök), Damjanovics József polgármester és Végh László (Megyei
Közgyűlés tagja). Mindannyian méltatták az egyesület eddigi munkáját, és gratuláltak a terepjáróhoz, amelyet pályázaton a közelmúltban nyert az egyesület, és amely várhatóan még inkább segíteni fogja eddig is eredményes munkájukat.
2014. július 17-én 18 órakor került sor az Ablakaink című kiállítás megnyitójára a tapolcai Tamási Áron Művelődési Központban, ahol Balatonfüred, Alsóörs, Herend és Tapolca amatőr képzőművészeti körei mutatkoztak be. A kiállítást Végh László, a megyei közgyűlés tagja, az ügyrendi és etikai bizottság elnöke és Bognár Ferenc, a Tamási Áron Művelődési Központ igazgatója nyitotta meg. A kiállítás augusztus 20-ig tekinthető meg.
2014. JÚLIUS
7
MARCAL-PARTI
HELYTÖRTÉNET Sümeg anno… (19) Miklósi-Sikes Csaba
Darnay Kálmán és a magyar vizsla A Darnay családhoz rokoni szálakkal kapcsolódó Brenner Vilmos (1927-2011) szombathelyi születésű, 1956 után Grazban élő építész professzor a Városi Múzeum emlékkönyvében 1995-ben azt írta, hogy tudomása szerint Darnay Kálmán, aki „tudományos munkássága mellett, nagy vadász is volt”, 1916-17-ben a „Nimród” című folyóirat hasábjain többször foglalkozott a „sárga vadászkutya” kitenyésztésének, illetve történetének kérdésével. Mint írta ”a szájhagyomány azt tartja, hogy Darnay, ki maga is vadászkutya szakember volt, javasolta a magyar vizsla elnevezést. Kan vizslája – azt hiszem Honvéd, vagy Huszár volt a neve – lett elsőként törzskönyvezve magyar vizsla fedező kanként, … amikor felfektették az első Fajta-törzskönyvet.” Később baráti viszonyba kerültem Vili bácsival, aki rendszeresen vadászott a Sümeg környéki erdőkben, s alkalomadtán rendszeresen felkeresett engem is otthon vagy a múzeumban. Rengeteg érdekességet mesélt Sümegről, az itt lakó emberekről, s főleg a Darnayakról, akikkel
anyai ágon rokonságba került. Darnay Kálmán Anna (1866-1952) nevű húga ugyanis Brenner Elek (1860–1919) győri, majd szombathelyi kereskedőhöz ment férjhez. Vili bácsi az ő unokájukként született. Emlékszem rákérdeztem a magyar vizsláról szóló történetére, de a már leírtaknál többre nem emlékezett. Nem maradt más, mint hogy utána nézzek a szakirodalomnak, amely meglepően terjedelmes anyagot képvisel, de be kell vallanom: sokkal több és konkrétabb adatot, ami Darnay magyar vizslájáról szólna, nem találtam. A már említett „Nimród” című újság közvetlenül az első világháború kitörése előtt, 1913 decemberében jelent meg „Nimród Vadász- és Versenysportlap” néven, ami később „Nimród Vadászlap”, 1917-től „Nimród” névre változott, s napjainkig így jelenik meg. Darnay Kálmán szorgalmas munkatársa volt a lapnak, 1916 és 1918 között huszonöt írása jelent meg, de azokban a számokban, amelyeket sikerült átnézni a magyar vizsláról szóló írásával nem találkoztam. Ez távolról sem azt jelenti,
hogy Darnay ne vállalt volna aktív szerepet a „pedigré nélküli sárga vizsláról”, folyó eszmecserékben. Ezt látszik igazolni azon elismerés, mellyel a Magyar Vadászok Országos Egyesülete 1917-ben Darnayt az igazgató-tanács tagjai sorába választotta. Az 1920-as évekig a magyar vizsla elismertetésének a kérdése a magyar ebtenyésztők egyik központi témája maradt. 1916-ban Turóchy Tibor jelentetett meg a Nimród hasábjain egy terjedelmes írást, melyet a szakma a magyar vizsla modern korszakának elindítójának tekint. 1920-ban történt a fajta első 11 egyedének törzskönyvezése, de Darnay már említett kutyái ebben nem szerepelnek. 1928-ban elkészült a fajtaleírás (standard), és 1935-ben az FCI bejegyezte a hivatalosan elismert fajták közé. Bár Darnay és a magyar vizsla törzskönyvezése kapcsán még több megválaszolandó kérdés maradt, azt jó tudni, hogy az 1930-as években az első nagy tenyészetek (Végvár, Gyöngyös-puszta, Kapos) mellett a szomszédos Hévízen is folyt egy céltudatos és szakszerű tenyész-
tői munka, amely hozzájárult ennek az ősi magyar kutyafajnak hazai és nemzetközi megismertetéséhez.
Csiszár József festőművész A sümegiek számára minden bizonnyal jól cseng a város szülöttjének, Csiszár József festőművésznek a neve. Életútja 1946-ban innen indulva Herendre vezetett, ahol 30 éven át dolgozott. Bár kezdetben a szobrászat volt az a művészeti ág, amely vonzotta, de az élet úgy alakított sorsát, hogy művészeti hajlama a festészet területén teljesedett ki. 1960 és 1963 között a Fischer Mór nevét viselő herendi porcelánipari szakiskola diákja, majd 1996-ig az itteni porcelánmanufaktúra alkalmazottja volt. Ezt követően az Ajkai Kristály Kft. porcelánfestő részlegének művészeti vezetőjeként dolgozott és dolgozik ma is. A száraz életrajzi adatok bemutatásán túl, izgalmas kérdés megérteni azt a folyamatot, amely oda vezetett, hogy napjainkban Csiszár világszerte a festőmű-
vészet egyik sajátos ága, az állatvilág megörökítésének legismertebb és elismertebb művészei közé tartozik. Művé-
szeti pályája – értelemszerűen – a porcelánfestészettől indult, de a maga számára hamarosan felfedezte az olajfestészet szépségét, s rátalált művészetét a továbbiakban meghatározó témára: a minket körülvevő csodálatos állatvilág képekben történő megörökítésére. Munkásságának ismerői kiemelik, hogy „kedvelt témái közé … a Bakony élővilágának, valamint Magyarország és Erdély vadjainak tanulmányozása és ábrázolása, élőhelyeik titokzatos és festői világának bemutatása tartozik. Több alkalommal járt Afrikában, ahol Namíbia és Kenya színpompás faunája számos képét ihlette meg.” Első kiállítását Sopronban rendezte meg 1980-ban, amit alig egy év múlva az első európai elismerés követett, amikor 1981-ben a Bulgáriában megrendezett Vadászati Világkiállításon bemutatott fest-
Fenyő fűrészáru minden méretben, konyhakész tűzifa házhoz szállítva a legjobb áron!
EURÓFA KFT. MÁRIA MAJOR (Sümeg) Telefonszám:
06-30/9-296-970, 06-30/9-296-972 8
2014. JÚLIUS
ményeit aranyéremmel ismerték el. Ezt követően számos kiállításon mutatták be műveit, ezek közül a legjelentősebbek: München (1991), Salzburg (1994), Graz (1995), Hamburg (1996), Pápa (2000), az ausztriai Puchberg (2000) követett. Munkái jelen voltak a balatonalmádiban megrendezett „Első vadász és trófeakiállításon” (2001), illetve Pápán megrendezett „Országos Vadásznap”-on (2002). Sümegen több alkalommal is kiállított. Munkái láthatóak voltak a 2003-ban sikerrel megrendezett vadászkiállításon és konferencián, a 2008-ban a palota földszintjén megnyitott állandó vadászkiállításon is, illetve az évenként megrendezésre kerülő Szent Jakab napi rendezvények alkalmával, ahogy ez az idei, 2014-ik évi rendezvény meghívóprogramjából is kitűnik. MSCs
HÍREK, ÉRDEKESSÉGEK
MARCAL-PARTI
Tihanyban a Főszezon turisztikai kiállítás – növekvő kereslet a Vidék Minősége – Éltető Balaton-felvidék védjegyes termékekre A vidék értékeinek, turisztikai lehetőségeinek népszerűsítése volt a fő célja a 2014. július 12-13-án Tihanyban sorra kerülő Főszezon Turisztikai Kiállításnak. A kiállítás megnyitására Dr. Rédei Zsoltot az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület elnökét és Tósoki Imrét Tihany polgármesterét kérték fel a szervezők. A Főszezon kiállítás szervezője a Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig LEADER Egyesület és az Itthon Van Otthon Szolgáltató Nonprofit Kft. volt, akik a Darányi Ignác Terv keretében nyújtottak be – az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásával megvalósuló – sikeres pályázatot. A Főszezon kiállítás első fordulója júniusban volt Tapolcán.
kormányzatok fejlesztési programjai megvalósításához is. A Vidék Minősége - Éltető Balaton-felvidék védjegy programhoz egyre többen csatlakoznak a helyi termelők közül is, amely tovább erősíti a kitűnő minőségű élelmiszer és kézműves termékeket, helyi turisztikai és vendéglátó, kereskedelmi jellegű szolgáltatásokat, kínálatot a térségben. Az általános tapasztalat azt mutatja, hogy ezekkel az összefogáson alapuló, fejlesztési programokkal lehet a leghatékonyabban fejleszteni egy-egy vidéki településcsoportot, amely termelésen alapuló munkahelyteremtést, az ingatlanok kereslete iránti igények megnövekedését, és jobb, minőségibb termelői és szolgáltatói kínálatot eredményeznek. A család saját magyar tarka tehén állományból származó kitűnő minőségű tejből készíti a tejtermékeket. Nyáron inkább lágysajtokat - camembert, pál- pusztai, feta, mozzarella, parenyica - télen inkább érlelt sajtokat készítenek. A marhahúsból érlelt tőkehús, füstölt és szárított húsáru is készül. Csak saját gazdaságban megtermelt alapanyagokat dolgoznak fel. Roland nagyon szereti a gazdaság változatosságát, amelyet az egyik legnagyobb értéknek tart. Tejtermékek készítésével, kisebb mennyiségben marhahús feldolgozásával egész évben foglalkozik, a gazdaság gyümölcseiből szezonálisan készítik a gyümölcsleveket, lekvárokat és egyéb ínyencségeket.
A két LEADER Vidékfejlesztési Egyesület összesen 104 települést foglal magában, a Balaton-felvidéken, a Tihanyifélszigeten, a Nivegy-völgyben, a Pécselyi-medencében, Tapolcai- és Kálimedencében, a Keszthelyi-hegységben és a Marcal-forrásvidéken. Az Egyesületek céljai között szerepel a táji és épített környezet védelme és fenntartása, a térség turizmusának fejlesztése, a helyi hagyományokra épülő közösségmegújítás, a szálláshelyek és szolgáltatásaik minőségi fejlesztése szerepel. E célokhoz jól illeszkedett a Főszezon Turisztikai Kiállítás, amely kiváló alkalmat teremtett borászatok, kézművesek, hagyományőrzők, falusi vendégházak és szálláshelyek, turistaszállók, kempingek, civil szervezetek bemutatkozására. A rendezvényen a szolgáltatók a térség szinte teljes idegenforgalmi palettáját felvonultatják, a bakancsos turizmustól a különböző kulturális, szórakoztató programokon és sportolási lehetőségeken keresztül a LEADER Helyi Akciócsoport területén jellemző gasztronómiai különlegességekig. Dr. Rédei Zsolt, elnök úr köszöntőjében kiemelte, hogy az egyesület közösség- és gazdaságfejlesztő tevékenysége segítségével a területen több mint 450 fejlesztési projekt valósulhatott meg. Az Egyesület tevékenysége nagyban hozzájárult az elmúlt időkben a sümegi és környéki vállalkozások, civilek és ön-
Az Egyesület munkatársai továbbra is várják azon termelők érdeklődését is, akik nem alapanyagként, hanem tovább feldolgozott termékként értékesítik a növekvő mennyiségű és jó minőségű élelmiszer termékeiket. A programokról az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület igény esetén további információkat nyújt. Elérhetőségek: www.balatonleader.hu, www.balatonfelvidekitura.hu, www.eltetobalatonfelvidek.hu 8330 Sümeg, Váralja u. 6., 8294 Kapolcs Kossuth Lajos utca 35. Telefon: 87/350-111, e-mail:
[email protected] Szabados Zsuzsanna munkaszervezet vezető Éltető Balaton-felvidékért Egyesület
BAZSILIKUM – falusi termékek egyenesen a pajtából Lontay Márton – kistermelő I Bazsi I
20/520 9221 Lontay Márton és párja Cloé vegyszermentes gazdaságukból származó gyümölcsöket dolgoznak fel és emellett herélt kakasokat, vagyis kappanokat tartanak, hizlalnak. A fiatalok Franciaországban tanulták a kappantartás technológiáját, a kakasherélés módját. A kappanhús hazánkban még nem nagyon ismert. A csirkéhez hasonló, de annál nagyobb mennyiségű, különösen ízletes és porhanyós húst ad. Ajánljuk minden új ízeket kipróbálni szeretőnek, akinek fontos az elfogyasztott hús származása, jó minősége és a húst szolgáltató állat takarmányozása. A fiatal pár aszalt gyümölcsei a Bazsi tájfajta alma és körtefák ajándékai, saját kis feldolgozójukban készítik zamatos termékeiket, melyeket szívből ajánlunk. Folytatás a következő oldalon.
Kedvcsináló kistermelői ajánlók Kalla Natur Élelmiszerek – házias ízek – ahogy, az igazi ínyencek szeretik Kalla Roland I Sümegprága, Rákóczi u. 41. I 70/228-6944 A Kalla család több mint 60 hektáron gazdálkodik Bazsi és Sümegprága területén. Roland korábban Svájcban volt konyhafőnök. Az ott töltött évek alatt megszerzett tudást hozta haza, és tanulta meg a sajtkészítés és gazdálkodás rejtelmeit.
2014. JÚLIUS
9
MARCAL-PARTI
HÍREK, ÉRDEKESSÉGEK
Folytatás az előző oldalról...
Tihanyban a Főszezon turisztikai kiállítás – növekvő kereslet a Vidék Minősége – Éltető Balaton-felvidék védjegyes termékekre Palota Pince Kézműves Borászat „A bor, a természet és az ember örök párbeszéde” (Antinori) Sümeg, Szent István tér 10. I Egly Márk I 70/3634367 Június közepétől-szeptember közepéig: minden nap 10-18 óráig; szeptember közepétől-október végéig: minden nap 1117 óráig; október végétől-április végéig: bejelentkezésre, naponta. A sümegi Palota Pince Kézműves Borászatot három fiatalember Márk, Tamás és Gábor évről-évre közösen fejlesztik. Ez a hely attól válik még többé, mint egy igazán jó borászat, hogy nagymértékben áthatja falait a több száz éves Püspöki Palota történelme. A három fiatalember nem csupán kimagaslóan jó borász, de a történelmi hagyományok ápolása, átörökítése iránti felelősségtudatukkal sokaknak követendő példát mutatnak. Olyan hely ez, ahol a bor, a borkultúra
TV-mánia Mára a TV mindennapi életünk szerves részévé vált szerte a világon. Nincs is a Földünknek olyan pontja, ahol ne lehetne fogni a műholdak által a műsorokat, és megtalálni a kis készüléket. Legyen az akár a Déli-sark vagy egy erdei buckalakó otthona.
Kaphatók az újabb-és újabb formájú készülékek, beépítve a gépkocsik hátsó ülésébe, telefonokba vagy szemüvegbe, de még az illemhelyek ajtajában, falában is nézhetővé vált. Nem vitatható, kétségtelenül jó dolog, előnye, hogy behozza a nagyvilágot az otthonunkba, segít a tanulásban, kommunikációban és az élet számos területén. Egy magányos embernek kétségtelenül életet, hangulatot, színeket hoz az életébe. De kedves Olvasó, nem lehetünk annyira naívak, hogy ne lássuk be és ne vegyük észre a hátrányát is! A média ma már kulcshatalom, választásokat, de akár háborút is lehet nyerni vele. Viszont kevés szó esik az emberi elme médiák általi befolyásolásáról, társadalomformáló hatásairól. Több csatornán is érezhető a színvonal esés, a par-
10
lagfüvesedés, ez elsősorban a kereskedelmi csatornákon figyelhető meg, amelyek politikailag elkötelezettek, és a balliberálisok szekerét tolják. Egyre mélyebben süllyednek az általuk követett értéktelenségbe, mocsokba, Mónika típusú valóság show-kba, Amikor annyit tud felmutatni valaki a képernyőn, hogy a férfiasságát pörgeti, az a csatorna az erkölcsi mocsárba süllyedt! A mogyorónyi agyú emberek mutogatása pillanatnyi nézettséget hoz ugyan, és az eltérő műsortípus újdonságnak hat, de ez idővel elmúlik. Ott van a baj, hogy a fiatal generációnak ez számít majd értékmérőnek, igazodási pontnak, úgy gondolja hasonlóan kell majd viselkednie, s nem lesz fogalma az igaz szerelemről, húségről, a családi boldogságról. A színvonaltalan és bűnös események folytonos ismétlése főleg a tapasztalatlan, fiatal korosztályt befolyásolja. Ugyancsak kevés szó esik a médiák egy másik árnyoldaláról, a tudósítások, riportok egyoldalú manipulálásáról, a hírek pártok és érdekek mentén való sugalmazásáig. Mindez a néző félrevezetése és befolyásolása az adott csatorna pártállása szerint. Mint tudjuk, 1997-ben Országos Rádió Televízió Testület, az ORTT a kereskedelmi csatornákra sugárzási engedélyt adott, amelyeket az M-RTL, MTM-SBS, vagyis az RTL Klub és a TV2 nyert el, amelyek most a reklámadó miatt háborognak. Természetesen utálunk adót fizetni, és ez a világon mindenhol így van, még Németországban és Luxemburgban is, ahol a haszon a két csatorna esetében felmerül. Ahol a tulajdonosok-
nak a reklámipar extraprofitot hozott, ebből nem adózni már eddig is igazságtalan volt. Ne csak a kiskeresetű emberek vegyék ki a részüket a közteherviselésből, hanem a médiatulajdonos milliárdosok is! Egyébként már a lakosság 70%-a támogatja reklámadót, amely által reméljük kevesebb lesz a filmeket megszakító, idegesítő, bugyuta reklám, a tv csatornáknak pedig teljesítenie kell a pártatlanságra vonatkozó erkölcsi-etikai normákat! Király László
2014. JÚLIUS
és a történelem elhivatottsággal párosulva valami egészen egyedi életre kel és útjára indul… Márk, Gábor és Tamás vezetett borkóstolói felérnek egy-egy érdekes, rövid borászati beavatással, ahol átfogó képet kapunk a palota történelméről, történelmi szőlőültetvényéről, a kultúr-táj változásairól és újjáéledéséről. Közben egyértelművé válik az is, hogy a három szakember méltó hírvivői Ramassetter Vincének, Magyarország egyik legnagyobb egykori borkereskedőjének. Fej-fej mellett fejlődik itt a szőlőművelés, a borkészítés és az imázs építés művészete. A Palota Pince kínálata az ország egyik legimpozánsabb, a bor és gasztronómia összhangját közvetítő programokat nyújtja. Ezek a vezetett borkóstolástól, a kisebb borvacsorákon át egészen az exkluzív gasztronómiai időutazásba repítenek, ahol muzeális borokat is kóstolhatunk.
MARCAL-PARTI
SPORT - KÖZÉLET
JÓ CÉLT SZOLGÁL A TÁRSASÁGI ADÓ! Egyesületünk a 2013/2014-es évadra benyújtott pályázata alapján mintegy 12 millió forint társasági adó fogadására kapott lehetőséget, melyet nyereségesen működő társas vállalkozásoktól gyűjthetett be. A látvány-csapatsportokat támogató vállalkozások adókedvezményéről a Tao. törvény 22/C paragrafusa rendelkezik, melynek értelmében a társasági adó a pályázatokon nyertes egyesületek részére történő befizetésével is teljesíthető. A HOT-ÉP Kft tulajdonosa a Papp család megkeresésünkre élt a lehetőséggel, és a labdarúgás iránti elkötelezettségétől vezérelve a társasági adójából, nevesítve, mintegy 6 millió forintot felajánlott Egyesületünk számára. Közvetlen támogatásként további 600.000 Ft-tal segítették működésünket. Hasonló felajánlások történtek az AgroZala Kft., Dorka-Car Kft., és a Sarvaly Zrt. részéről is. A kapott támogatások felhasználási céljaként az utánpótlás nevelést jelöltük meg, melyet az MLSZ jóvá is hagyott. A jelentős összeg fedezetet nyújtott sporteszközök, felszerelések vásárlására, megbízási díjak fizetésére, és a kötelezően előírt utánpótlás csapatok felkészítésére
és versenyeztetésére. Meg tudtuk vásárolni az oktatáshoz alapvetően szükséges eszközöket, felszerelési tárgyakat. Beszerzésre kerültek a „Bozsik” programban részt vevő gyermekek számára szükséges futball kapuk, melyek könnyen kezelhetőek és biztonságosak. Egész sor – számukra eddig csak bemutatókon látható – sporteszközt vásároltunk, melyek magas színvonalú szakmai munkát tesznek lehetővé, vonzóbbá, érdekesebbé teszik a foglalkozásokat. Régi vágyunk teljesült azáltal, hogy
minden utánpótlás csapat számára egységes sportfelszerelést tudtunk vásárolni. Az eszközökre és a 7 csapat felszerelésére mintegy 3 millió forintot költöttünk. A fiatalok egész éves foglalkoztatásának személyi és tárgyi feltételeit is meg tudtuk teremteni, és ha kis mértékben is de hozzájárulhattunk az önkormányzati tulajdonú létesítmények fenntartásához. Sportszakemberek megbízási díjára, személyi jellegű költségeik fedezésére több mint 2 millió forintot költhettünk. A különböző korosztályok oktatását szak-
képzett, elkötelezett edzőkre bízhattuk. A „Bozsik” kibontakozási programban 2 főt – Szakonyi Tibor, Bogdán István – foglalkoztattunk, az U16 korosztály oktatását Markó Gergő, az U19-et Renczes Ákos és Gőcze Gyula edzők végezték. Mód nyílt arra, hogy Kovács László személyében ismét alkalmazni tudtunk gondnok-szertárost. Mindezeken túlmenően a gyermekek, a fiatalok számára fontos, apróbb figyelmességekkel – csokoládé, szendvics, évadzáró szervezése – is szolgálhattunk, melyek elősegítik a kötődésüket és a jó csapatszellem kialakulását. Összességében elmondható, hogy a kapott támogatás jó célt szolgált, remélhetően hosszú távon is érezhető lesz pozitív hatása. Első sikerként értékelhetjük, hogy az U19-es csapatunk a megyei I. osztályban II. helyezést ért el. A rendszer tovább működik, már benyújtottuk 2014/2015 évre vonatkozó pályázatunkat. Reméljük, hogy támogatóink bizalmát továbbra is élvezzük, a példát több sümegi vállalkozás is követi, és segítségükkel fenntartható lesz megkezdett munkánk. Major István Sümeg Városi Sportegyesület elnöke
Sümeg Város Önkéntes Tűzoltó Egyesületének közleménye Sümeg Város Önkéntes Tűzoltó Egyesülete ismét köszönetét fejezi ki Papp Imre és Családjának.A Várkapitány közel 400.000 Ft-tal támogatta az egyesület hagyományőrző tűzoltó egyenruháinak elkészíttetését.Az összeg teljes mértékben
fedezi a felmerülő költségeket.A hagyományőrző ruhák elkészítését Somogyi Katalin készíti el.A hagyományőrző ruhákban méltón képviselhetjük városunkat ünnepi rendezvényeken és versenyeken! Sümeg Város Önkéntes Tűzoltói
X. Jakabnap 2014. július 26-27. Palotakert Érett bor és a Vadászat Ünnepe Tízedik alkalom, hogy Sümegen fesztiváli hangulatban kellemesen érzi magát a város. Az utóbbi években a sümegi hangulatot történelmi felvonulással színesítettük, felvonultatva Sümeg ezer éves történelmét. Hozzánk hasonló történelmi városok például Veszprém, a Gizella napok megszervezésével méltatja történelmét és szervez rá fesztivált.
A szervezésben a város széles társadalma és a térség vadásztársadalma vesz részt, ezért méltán bízunk benne, hogy a fesztivál jó hangulatban fog zajlani. Elsősorban magunknak szervezzük, hogy a sümegi emberek beszélgessenek, barátkozzanak egymással egy jó pohár bor mellett. A mai rohanó világban ez nagyon fontos dolog.
2014. JÚLIUS
A rendezvény szervezésében már évek óta aktívan részt vett a Térségi Vállalkozók Egyesülete és az idei évben a Polgári Önképző kör és a Vállalkozói Baráti kör tagjai is hozzájárulnak a rendezvény sikeréhez. Nevükben is tisztelettel várunk minden szórakozni, kikapcsolódni vágyót! Tóth Tamás
11
MARCAL-PARTI
GASZTRO-SAROK
Barack, a nyár egyik slágere A lekvárok királynője a sárgabarack. Minden háztartásban megtaláljuk, hiszen a legtöbb süteményben szívesen látott vendég. De az őszibarack is előkelő helyet foglal el a kamra polcain. Legyen az dzsem, vagy befőtt, kiváló gyümölcs. Most olyan ételeket fogok Önöknek bemutatni, amik nálunk barack szezonban mindig előfordulnak az asztalon. Személyes kedvencem a Mc Donald’s-ból ismert forró almás táska barackos verziója, vagy a barackkal és spenóttal töltött csirkemell, de ha kínai jellegű édes-savanyú ételre vágyom, akkor is előkerül a barack a rémes konzerv ananász helyett. Lássuk, hogyan is készülnek ezek a finomságok. Forró, „mekis” barackos táska (tartósítószer mentesen, egészségesen) Hozzávalók a tésztához: (8 nagyobb darabhoz) 25 dkg liszt 5 evőkanál olvasztott vaj 10-12 evőkanál víz fél kiskanál só Töltelékhez: 3 nagyobb sárgabarack megpucolva 1 evőkanál citromlé
1 dl víz 2-4 ek cukor (ízlés szerint) 1 evőkanál főzős vaníliás pudingpor Elkészítés: A tészta hozzávalóit alaposan összegyúrjuk, és folpackba csomagolva a hűtőbe tesszük egy órára. A vizet fokozatosan keverjük hozzá, mert az evőkanalak mérete eltérhet egymástól. (Lényeg az, hogy egy félkemény, jól nyújtható tésztát kapjunk.) A barackot apró kockákra vágjuk, meglocsoljuk citromlével, megszórjuk a cukorral. Összeforgatjuk, és feltesszük a vízzel főni. Forrás után egy percig rotyogtatjuk, majd mehet hozzá a pudingpor. Még egy fél percig főzzük, majd a tűzről lehúzva kihűtjük. Ez azért fontos, hogy a tésztát a meleg töltelék ne lágyítsa el. A kész tésztát a hűtőből kivéve, 8 egyenlő részre vágjuk és nagyjából téglalap alakúra nyújtjuk, lehetőség szerint jó vékonyra. Egy evőkanál tölteléket teszünk az egyik felére, a másik felét ráhajtjuk, és a széleket egy kicsit felsodorjuk, nehogy kifolyjon a töltelék. Forró olajban néhány perc alatt mindkét felüket aranybarnára sütjük, közben gyakran forgatjuk, hogy egyenletesen átsüljön, konyhapapírra szedve lecsöpögtetjük, és még forrón tálaljuk.
Kínai ihletésű csirke barackkal Hozzávalók: 60 dkg csirkemell vagy pulykamell filé, esetleg csirkecomb filé 4 gerezd fokhagyma 1 fej vöröshagyma 1 ek reszelt friss gyömbér, vagy szárított por 1 mk curry 3 egész őszibarack 3 ek ketchup 3 ek szójaszósz 2 ek rizsborecet, vagy 10%-os ecetből 1 ek. 1 ek étkezési keményítő Só, bors, cukor esetleg kínai öt fűszer keverék Elkészítés: A kínai jellegű ételek legsarkalatosabb pontja, hogy minden egyes hozzávalót készítsünk el előre, mert a keleti ételek titka, hogy villámgyorsan elkészíthetőek. A csirkehúst egyforma, kb. 2*2 cm-es kockákra vágjuk. A vöröshagymát is megtisztítva nagyon apróra szeljük. A fokhagymát is apróra szeljük, de fontos, hogy ne használjunk nyomót, más lesz az íze. A gyömbért meghámozva reszeljük le, ha nincs friss gyömbérünk, akkor tökéletesen jó lesz az
őrölt is. A barackokat megtisztítjuk és ugyan akkora kockákra szeljük, mint a húst. A ketchupot, a szójaszószt, a borecetet kevés vízzel és a keményítővel kikeverjük. Lehetőség szerint egy wokot, vagy egy nagy serpenyőt forróra felhevítünk, majd beleöntünk 2-3 ek olajat, és mehet bele a vöröshagyma, majd a gyömbér és a fokhagyma is. Arra vigyázzunk, hogy csak pirítsuk, de ne égessük oda a hagymát, csak 1-2 perc kell neki, majd mehet bele a hús is. Minden oldalát kicsit megpirítjuk, és hozzáadjuk a barackot is. Míg megpuhul a hús, a barack is puha lesz, jöhet rá a ketchupos mártás, a curry, só és bors. Kóstoljuk meg, mert egy kevés cukor kellhet bele, hogy kellően édes-savanyú legyen, illetve ha szeretjük a csípőset, friss, vagy szárított chili paprikával még megbolondíthatjuk. Párolt rizzsel tálaljuk. Csirketekercsek spenóttal és barackkal töltve Hozzávalók: 2 db csirkemell filé (vagy pulyka) kb. 10 szelet sajt (lehet füstölt is) 20 dkg spenót levél kb. 10 szelet sonka szalámi
Sümeg, Kossuth L. utca
Két szobás, második emeleti, összkomfortos lakás eladó Sümeg központjában
A szokott, bő áruválasztékkal várjuk vásárlóinkat!
(Kossuth L. u. 18-20.). Révfülöpi csere is érdekel!
Nemes Húsáruház Ft/kg
Csirke comb Csirke comb farrészzel Csirke mell Csirke farhát Csirke mellcsont Hízott kacsa comb Sertés hátsó csülök Sertés fej Sertés bőrke Sertés első láb Sertés hátsó láb
800,640,1.160,260,200,2.020,960,200,450,540,450,-
Ft/kg
750,600,1.110,240,150,1.820,900,120,200,450,250,-
Érdeklődni: A Marcal-Parti szerkesztőség elérhetőségein
[email protected] vagy 06-20/338-6690 telefonon.
Az akció a készlet erejéig érvényes!
12
2014. JÚLIUS
MARCAL-PARTI
GASZTRO-SAROK 8 db őszibarack 1 dl főzőtejszín Só, bors Elkészítés: A spenót leveleket nagyon kevés vízben megfonnyasztjuk, majd szűrőn lecsöpögtetjük. A csirkemellet próbáljuk meg zsebesen vágni, hogy ki lehessen teríteni. Kb. egyforma méretű legyen,
Barackos táska
akkor mindegyik egyszerre készül el. A szeleteket finoman egyenletes vastagságúra klopfoljuk ki, sózzuk, borsozzuk őket. Mindegyik szeletre tegyünk a spenótlevélből, a sonkából, sajtból, és a vékonyra szelt, meghámozott barackból, és óvatosan tekerjük fel, majd hústűvel, vagy fogpiszkálóval rögzítsük, hogy ne folyjon ki belőle a töltelék. Forró serpe-
nyőben kevés olajon hirtelen megpirítjuk a tekercseket körbe, hogy szép kérget kapjanak, és egy kivajazott tepsibe fektessük le őket, majd kenjük meg tejszínnel, és mehetnek a sütőbe 180-200 fokra. Néha még kenegessük őket tejszínnel, akkor nem szárad ki a hús, és finom ropogós lesz a külseje. Ha már szép piros, biztosan elkészült. Párol,
Csirkemelltekercs
vagy grillezett zöldségekkel, esetleg rizzsel tálaljuk. Szóval ha barack, nem csak lekvár készülhet belőle! Próbáljuk meg a hagyományos felhasználáson túl ilyen kis finomságokat is készíteni, és mint mindig, most sem fogjuk megbánni! Jó étvágyat hozzájuk! Végh Beatrix http://tortaesbor.blogspot.hu
Édes-savanyú csirke
Hirdessen a Marcal-Parti-ban akár 5000 Ft-ért! A reklámok megszerkesztését, illetve PR-cikkek írását is vállaljuk! Hirdetését a sümegi járás minden lakója megkapja! Érd.:
Családbarát Benzinkutak!
+36 87/457-509
2014. JÚLIUS
[email protected] ill. keresse hirdetésszervezőinket tel.: 30/530-1498 vagy 70/9311-776
13
MARCAL-PARTI
JOGI ROVAT
Vagyonvédelem A jogszabályok az élet minden területére kiterjedő szabályokat tartalmaznak, így ügyvédként nagyon különböző ügyekkel foglalkozom. Nagyobb városokban az ügyvédek megtehetik, hogy egy-egy ügykörre szakosodnak. Így előfordul például, hogy egyes ügyvédek csak polgári joggal, mások csak büntetőjoggal foglalkoznak. Polgári jogon belül is nagy jogterületeket különböztethetünk meg, melyekre szakosodni lehet. Ilyen például a kártérítési jog, az egészségügyi jog, vagy a gazdasági társaságok joga. Az ügyvédek egy-egy jogterületre való szakosodásnak az előnye, hogy adott jogterületre vonatkozóan egy-egy ügyvéd szélesebb ismeretkörrel, részletesebb, alaposabb tudással rendelkezik. Itt vidéken - többnyire - nem adottak a lehetőségek ahhoz, hogy egy ügyvéd csak egy jogterülettel foglalkozzon, mivel nincs annyi feladat egy-egy jog-
területen, hogy ezt meg lehessen tenni. Ebből adódik, hogy vidéki ügyvédként polgári joggal és büntetőjoggal is foglalkozom. Előfordulnak mindkét jogterületen érdekes esetek, különös helyzetek, amelyeket - az ügyvédi titoktartás szem előtt tartásával is – a tanulság kedvéért érdemesnek tartok megosztani a szélesebb társadalmi körrel. Az egyik ilyen említésre méltó eset egy mondásra alapul: A zár és a lakat nem azt jelenti, hogy nem lehet bemenni, hanem azt, hogy nem szabad bemenni. Ennek a mondásnak az üzenetértéke az, amit a bűnelkövetőkre szoktak volt mondani, mégpedig hogy egy lépéssel mindig a tudomány előtt járnak. Tehát akármilyen zárat, lakatot alkalmaznak a vagyonvédelemhez, az elkövetők már előre tudják, hogy hogyan lehet azt felnyitni. Ezért szokták többek közt azt is mondani, hogy egy elkövetőnek egy lakat felnyitása 2 másodperc, két lakat felnyitása 4 másodperc, és így tovább. Egy ehhez kapcsolódó ilyen eset volt, amikor a gyanúsítottat rendőrségi kihallgatásra kísértem kirendelt védőként. Előzőleg egyeztettük az eljárási cselekmény menetét. Javasoltam neki, hogy célszerű közreműködnie a hatósági eljárás során, és mindenképpen olyan nyilatkozatot célszerű tenni, amely adott esetben enyhítő körülményre adhat alapot tényfeltáró beismerő vallomásként. Nyomatékkal felhívtam az eljárás alá vont személy figyelmét, hogy ne mondjon olyant, ami eleve valószerűtlen vagy különösen, ami első hallásra is hihetetlennek, megalapozatlannak hangzik. Megkezdődött a kihallgatás. Többek között azt kérdezte
Orbán István “Gigi” Tel.:
06-30/530-1498
Festés a gondja? Gigi megoldja! 14
a nyomozó a gyanúsítottól, hogy „A lakatot hogyan és mivel nyitotta ki?” A gyanúsított válasza: „Kézzel.” Hitetlenkedett a nyomozó és konkrétan rákérdezett, hogy milyen eszközt használt a lakat felnyitásakor? A gyanúsított válasza az volt, hogy „Semmilyen eszközt nem használtam, puszta kézzel nyitottam ki a lakatot.” A nyomozó ezt követően megjegyezte, hogy lehetőség szerint olyat kellett volna mondania a gyanúsítottnak, ami azért legalább valószínűsíthető. Vége lett a kihallgatásnak, és már kint a folyosón mondtam a gyanúsítottnak, hogy mindenképp olyat kellett volna mondania, ami hihető, és megalapozott. Erre a gyanúsított széttárta a kezeit, és azt mondta, hogy „Ügyvéd
Úr, ez így történt, a lakatot én puszta kézzel nyitottam ki! Higgye el, majd ha kiszabadulok, megmutatom magának, hogy hogyan kell ezt csinálni!” Ezzel kapcsolatban csak annyi a problémám, hogy ott, adott helyzetben erre sajnos nem kerülhetett sor, mivel a gyanúsított a kihallgatást megelőzően is előzetes letartóztatásban volt, és azt követően is kényszerintézkedés hatálya alatt áll. Tehát az, hogy egy lakatot puszta kézzel ki lehet-e nyitni – tehát, hogy a gyanúsítottnak ez az állítása valós vagy valótlan – kettő év múlva fog kiderülni, ha hajlandó és képes lesz ezt kiszabadulását követően nekem megmutatni. Bár a zárakat és lakatokat nem csak a jogosultak tudják kinyitni, hanem adott esetben azok is, akik rossz szándékkal teszik ezt meg. A jogosulatlan lakat felnyitását, zárak kinyitását a jogalkotó szigorúbb büntetések kilátásba helyezésével kívánja megelőzni, az esetleges elkövetéseket pedig szigorúbb büntetésekkel szankcionálni. Saját biztonsága és vagyona védelme érdekében viszont mindenki tegyen meg mindent, amivel az esetleges bűnelkövetések lehetőségét csökkentheti, vagy adott esetben ki is zárhatja. dr. Rédei Zsolt ügyvéd 8330 Sümeg, Petőfi S. u. 19. 06-70/620-7518
Teljeskörű lakatos munkákat vállalunk, minőségben, megfelelő áron, igény szerinti határidővel! Betonacél szerelés méretre elvitelre, vagy helyszínen szereléssel, nincs hulladék így megtakarít! Tel.: 06-20/439-3363
2014. JÚLIUS
MARCAL-PARTI
HIRDETÉSEK
Tevékenységi kör bővítés:
Szerkezetlakatos munkák, kapuk, kerítések készítése, plazmavágás, lemezhajlítás. • Kötelezõ gépjármû felelõsségbiztosítás ügyintézése • Mûszaki vizsga átvizsgálási díj nélkül! • Eredetiség vizsgálat • Futómű javítás-állítás • Teljes körű gépkocsijavítás mindenféle típusnál ÉPÍTKEZÉSEKHEZ SZÜKSÉGES ALAPANYAGOK ÉRTÉKESÍTÉSE
Sümeg, Eitner u. 03/9 Iparterület HOMOK ( folyami és bányahomok )
SÓDER
BAZALT
TERMÉSKŐ
0-4 0-8 0-16 0-24 0-32
0-4 0-35 0-100
( falazókő ) mészkő bazalt
FÖLD termőföld tőzeg virágföld
Alapanyag kiadás:
6:30 - 17:00 óráig Sümeg belterületén kedvezményes helyszínre szállítás 1-15 m3-ig FÖLDMUNKAVÉGZÉS A munkákhoz szükséges kis- és nagyteljesítményű munkagépekkel állunk rendelkezésükre! - Épületek bontása, építési törmelék elszállítása - Alapásás - Pincetömb kiemelés - Helyszíni deponálás - Gépi lyukfúrás 2 m mélységig 20, 30 és 50 cm átmérőig
- Udvarok és bekötő utak készítése - Törőfejezés - Daruzás - Vízelvezető árok készítése - Helyszíni betongyártás - Betonpumpálás - Tereprendezés
Tel.: 06 / 30 / 402 - 1671 2014. JÚLIUS
15
MARCAL-PARTI
HIRDETÉSEK
(Augusztus 15-ig)
SZERETETTEL VÁRJUK RÉGI ÉS ÚJ VENDÉGEINKET A KISFALUDY ÉTTEREMBEN ÉS A CUKRÁSZDÁBAN:
MINDENNAP FRISS MENÜ VÁLASZTHATÓ FÕ FOGÁSSAL. VADÉTEL SPECIALITÁSOK!
RENDELKEZÉSRE
ÁLLUNK AKÁR KISZÁLLÍTÁSSAL IS, CSALÁDI RENDEZVÉNYEK LEBONYOLÍTÁSÁRA :
ESKÜVÕK, TALÁLKOZÓK, BALLAGÁS, KERESZTELÕK, HALOTTI TOROK ÉS EGYÉB MÁS RENDEZVÉNYEKRE. ÉRDEKLÕDNI CSERTI GERGÕNÉL VAGY A
06-20/966-7000 TELEFONSZÁMON.
Kiadja: „Sasbérc” Alapítvány Főszerkesztő: Végh L., Judi J. 8330 Sümeg, Kossuth L. u. 13. Levelezési cím: 8330 Sümeg, Pf.: 29. Felelős kiadó: Judi József, kuratórium elnöke Logóterv: Kende Kata
16
2014. JÚLIUS
Nyilvántartási szám: 2.9.1/1185-1/2005 ISSN: 1787-5692 Nyomdai munkák: Kölcsey Nyomda Kft. Tapolca Felelős vezető: Kölcsey Norbert Fotó: Csicsics Antalné Megjelenik havonta, 6.000 példányban ingyenesen.
