s I. Berek u ,8 0, II. Berek u ,2 0, ,6 309,6

Kiviteli terv Balatonkenese Berek utca és Balatonakarattya Állomás utca környékének útrekonstrukciója, csapadékvíz elvezető árkok, csatornák Kiviteli terve

Műszaki leírás

Veszprém, 2013. december

Balatonkenese Berek utca és Balatonakarattya Állomás utca környékének csapadékvíz elvezetése csapadékvíz elvezető árkok, csatornák Kiviteli terve 2. oldal

1. Előzmény Címbeli területen útrekonstrukciót tervezett az Önkormányzat. A tervezett útterületek felújításával az úton keletkező csapadékvíz elvezetését is meg kellett oldani. A tervezett útrekonstrukciók nem valósulnak meg. A tervezési területen jelenleg is vannak a csapadékvíz elvezetésnek meglévő létesítményei azonban ezek felülvizsgálata szükséges a biztonságos csapadékvíz elvezetés megvalósításához. A tervek kettő, egymástól vízgyűjtő szempontjából is jól elhatárolható területet foglalnak magukba: 1. Berek utca, 2. Állomás utca és környéke (Állomás, Fácános, Szép., Veres P., Kodolányi, Pusztaszer utcák teljes hosszukban és a Hársfa u. részben) A tervezett útkorszerűsítések keretében a területek jelenleg is meglévő csapadékvíz elvezető rendszerei méretezését és felülvizsgálatát is el kell végezni. Fentiek figyelembe vételével alakítottuk ki a címbeli területen létesítendő csapadékvíz elvezetési terveket. A tervezés kiindulási alapja a megbízó által elhatározott útrekonstrukciós igény volt, azonban az útfelületek felújítása nem valósul meg. A csapadékvíz elvezetést tartalmazzák jelen kiviteli tervek, melyekre 28/0195-20523 VKSZ és 87765/2013 született vízjogi létesítési engedély. A tervezési terület lehatárolását a megbízó igényei szerint végeztük. A tervezési terület és az ehhez tartozó vízgyűjtő terület nem egyezik meg egymással. A tervezés során azonban figyelembe kell venni a teljes érintett vízgyűjtőt is és ehhez mérten kell megállapítani a tervezett rendszer elvezető kapacitását. A vízgyűjtő terület lehatárolását a geodézia viszonyok és terepobjektumok határozzák meg, tehát teljesen természetes, hogy esetenként ez más lehet, mint a tervezési terület. A vízgyűjtő terület elvezetése - a műszaki leírásban egyértelműen megfogalmazott módón - meg lett határozva. A leírásban pontosan megnevezésre került az, hogy mely területek nem kerülnek beszámításba a tervezett rendszer esetében és az is, hogy ennek teljesülése milyen feltételekkel jön létre

2. Meglévő állapot A Helyszínrajzon feltüntettük a meglévő és tervezéskori ismert állapotot és ezt a Helyszínrajzokon ábrázoltuk. A meglévő állapotot helyszíni bejárással, geodéziai felméréssel és a közmű üzemeltetőkkel való egyeztetéssel tártuk fel. Tekintettel a két tervezési terület eltérő helyzetére a meglévő állapot bemutatását is kettő részre osztjuk: Az 1. tervezési terület esetén a Berek utca meglévő burkolata murvás, vagy részben burkolt, de töredezett szilárd burkolat. A később megvalósuló új út a


lefolyási tényezőket megváltoztatja. A terület egy részének nincs lefolyása, ezért itt a keletkező csapadékvíz helyben tartását kell megoldani helyi szikkasztóval. A vízgyűjtő terület lehatárolásánál figyelembe vettük az utca folytatásában található bokros fás területről is a csapadékvíz jelentő esők alkalmával történő lefolyását. A 2. tervezési terület esetében jóval nagyobb az érintett terület. Itt is jórészt murvás út található, de itt már előfordulnak a csapadékvíz elvezetésnek meglévő műtrágyai, közművei. A terület legnagyobb problémája a meglévő befogadó. A területről összegyülekező csapadékvíz a Állomás út alatti átereszen keresztül távozik a terület mesterséges lezárását képező vasúti pályatest mögötti területre, azonban innen elfolyása nincs, a víz jelenleg itt elszikkad. A későbbi új burkolat miatt azonban nagyobb vízmennyiség keletkezik, amelynek biztonságos elhelyezése a meglévő állapotban nem garantálható, ezért biztosítani kell a keletkező víz elvezetését, a magán és köztulajdon megfelelő védelmét. Ezért ezen a területen egy elvezető árok és csatornarendszer került megtervezésre. Ezen terület tárgyalásakor mindenképpen meg kell említeni, hogy a vízgyűjtő területének lehatárolásában szerepel a területtel szomszédos, de már Csajág község közigazgatási területén elhelyezkedő szántóföld, amely nagyobb esőzések idején szintén e területre juttatta csapadékvizét. Az itt lakók elmondása, tapasztalata alapján jelentős lokális záporeső (5-10 évente előforduló) esetén előfordult, hogy a területet elöntötte az esővíz a szántóföldről lezúdulva. Ennek megakadályozása érdekében a terület védelmét szem előtt tartva az érintett szántóföldi területen korábban már kiépült egy földsánc és egy övárok, melynek a feladat a keletkező nagy menynyiségű víz felfogása és tárolása volt. A meglévő árkot az elmúlt években nem tartották karban. Fentiek figyelembe vételével a meglévő állapot alapján a következő kiindulási elvekkel kezdtünk neki a feladat megoldásához: 1. A számítás a meglévő állapot figyelembevételével készült, olyan módon, hogy a tervezési területen később építendő útburkolatokat már figyelembe vettük, azonban további fejlesztést nem kalkuláltunk a rendszerhez. 2. A Hársfa u. felső szakaszát (Ságvári utcától É-ra fekvő rész) és a hozzá kapcsolódó vízgyűjtő területű utcákat nem vettük figyelembe a számításnál. 3. A 2. pont alatti terület későbbi burkolása esetén a teljes ellenőrzést újra el kell végezni és a szükséges intézkedéseket meg kell tenni. 4. A számítást 2 és 25 éves gyakoriságú csapadékra végeztük el, ennél nagyobb csapadék és a létesítmények nem megfelelő üzemeltetése esetén előfordulhat az elvezetendő víz kiöntése. Szintén előfordulhat kiöntés jelentős csapadék esetén azon szakaszokon, ahol - a megrendelő kérésére - nem árokrendszerben, hanem útfelszíni folyókákon kerül elvezetésre a csapadékvíz. Ezen területeken a kapubejárók esetében, különösen az út felszínéhez képest mélyebben fekvő kapubejárók esetében, előfordulhat vízbeáramlás az úttestről. Ezt pontos kivitelezéssel és karbantartással mérsékelni lehet, de teljesen kiküszöbölni nem.


5. A csapadékvíz megfelelő elvezetése a jelen tervezési területen elvégzett útépítést követően csak akkor biztosítható, ha a Állomási áteresz továbbvezetése az útépítéssel párhuzamosan megvalósul. 6. A számításnál alkalmazott modell akkor működőképes ha a 2. pont szerinti területek csapadékvize a Csajág közigazgatási területén felújítandó övárokba, majd a B.kenese belterület és a termőföld közötti erdő területen kialakítandó szikkasztó mezőre kerül kivezetésre. 7. A belterületi ingatlanok védelme akkor biztosított, ha elkészül az övárok és védősánc felújítása az erdőterület és a belterület határán. Ezen létesítmény kialakítása nem képezi jelen terv részét. 8. A tervezett úthoz kapcsolódó csapadékvíz elvezető rendszerbe nem köthetők be az ingatlanok, az azokon keletkező csapadékvíz helyben kezelendő és tartandó az országosan érvényes irányelvek szerint. Ennek ellenére a jelentős csapadékok esetében számolunk ezen területek teljességével!

3. Csapadékvíz számítás 3.1. Berek utca Az érintett terület a Berek utcát foglalja magába. A terület lehatárolása a H.2. sz. rajzon látható! Az I. és II. területek lefolyása nem biztosított. A terület 1.8 ha és 4.2 ha. A beépítés jellege a I. területnél vegyes, családiházas övezet, lefolyási tényezőjét 0.25-ban határozzuk meg a II. területnél az fás, bokros erdős területről lefolyó csapadékvíz esetében 0.2. Tekintettel arra hogy itt nem biztosított a keletkező csapadékvíz elvezetése 4 éves gyakoriságú csapadékot számítunk. Az így kalkulált keletkező vízmennyiség a következő: -

10 perces, 4 éves gyakoriságú csapadékkal számítva: ip = 240 l/s/ha, A lefolyási felület (beépített terület): Ft = 18 000 m2 (=) 1.8 ha A lefolyási tényező (beépített terület): ψt = 0.25 A lefolyási felület (fás, bokros terület): Ft = 42 000 m2 (=) 4.2 ha A lefolyási tényező (beépített terület): ψt = 0.2

Az elvezetendő csapadékvíz mennyisége: Q = Σ ip x Fx x ψ = 240 l/s/ha x (1.8 ha x 0.25 + 4.2 ha x 0.2) = 310 l/s

A számítást az alábbi táblázatban láthatjuk: Megnevezés I. Berek u. II. Berek u.

m2 18 000 42 000

ha 1,8 4,2

lefolyási t. 0,25 0,2

Intenzitás 240 240

l/s 108 201,6 309,6

A Berek utca lefolyástalan területén keletkező csapadékvíz elvezetését nem lehet megoldani, ezért ide szikkasztó mezőt tervezünk!


3.2. Állomás utca és környéke 3.2.1. Vízgyűjtő terület lehatárolása A tervezési területhez tartozó vízgyűjtő terület lényegesen túlnyúlik a lehatárolt tervezési területen, ahol konkrét vízi létesítményeket tervezünk. A számításoknál azonban természetesen ezeket is figyelembe kellett venni. A műszaki leírás 1. pontja leírja a kezdeti feltételekben, hogy a tervezett rendszer milyen kiindulási alapadatok figyelembe vételével került kialakításra, ebben le van vezetve az, hogy az A., B., C., D. és X. megnevezésű gyűjtőterületeken keletkező csapadékvíz nem a tervezett létesítményeken keresztül kerül levezetésre. Az Állomás utca és környéke (Állomás, Fácános, Szép., Veres P., Kodolányi, Pusztaszer utcák teljes hosszukban és a Hársfa u. részben) A terület lehatárolása a H.-1. sz. rajzon látható! A lehatárolásnál figyelembe vettük a 2. sz. pontban (Meglévő állapot) leírtakat. Ter.

A. B. C. D. E. X. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. I. II. III. IV. V. VI.

Utca megnevezése Szántó Hársfa u. felső Ságvári u. alsó Ságvári u. felső Fácános u. tető Kodolányi lefolyástalan Állomás, Hunyadi u. Hársfa u. alsó Állomás u. középső Szép u. felső Veres P. u. felső Veres P. u. alsó Állomás u. alsó Fácános u. alsó Szép u. alsó Kodolányi u. Pusztaszeri u. Fácános u. felső Állomás u. vége

m2 91 000 24 000 18 000 6 500 9 000 4 000 33 700 9 500 6 800 6 500 3 800 2 900 3 100 2 800 3 500 5 500 4 400 1 500 5 000

ha 9,1 2,4 1,8 0,65 0,9 0,4 3,37 0,95 0,68 0,65 0,38 0,29 0,31 0,28 0,35 0,55 0,44 0,15 0,5

jelleg most szántó lakó, murvás lakó, murvás lakó, aszfalt lakó, murvás lakó, aszfalt tervezett lakó, aszfalt tervezett lakó, aszfalt tervezett lakó, aszfalt tervezett lakó, aszfalt tervezett lakó, aszfalt tervezett lakó, aszfalt tervezett lakó, aszfalt tervezett lakó, aszfalt tervezett lakó, aszfalt tervezett lakó, aszfalt tervezett lakó, aszfalt tervezett lakó, aszfalt tervezett lakó, aszfalt tervezett

jelleg később szántó lakó, aszfalt lakó, aszfalt lakó, aszfalt lakó, murvás lakó, aszfalt lakó, aszfalt lakó, aszfalt lakó, aszfalt lakó, aszfalt lakó, aszfalt lakó, aszfalt lakó, aszfalt lakó, aszfalt lakó, aszfalt lakó, aszfalt lakó, aszfalt lakó, aszfalt lakó, aszfalt

megjegyzés nem számítandó nem számítandó nem számítandó nem számítandó számítandó nem számítandó számítandó számítandó számítandó számítandó számítandó számítandó számítandó számítandó számítandó számítandó számítandó számítandó számítandó

A fenti táblázatban látató a tervezési területet érintő vízgyűjtő. A számításba tehát nem vesszük figyelembe az A., B., C., D. és X. jelű területeket, mert ezen területek, vagy lefolyástalanok, vagy nem a tervezési terület befogadójába jut róluk a keletkező csapadékvíz! A Hársfa utca felső szakasza, a Ságvári utca elvezetése a 2. pontban említett szántó területen kialakítandó tárolóba történik. A Kodolányi utca lefolyástalan, a víz jelenleg is az utcában lévő földárokba szikkad el. 3.2.2. Csapadék intenzitás meghatározása A gyűjtőterület legtávolabbi pontja mintegy 750 m-re található a tervezett csatorna kiindulási pontjától. A lefolyási területen lévő vegyes felületeket (be-


épített, útburkolat és szántó) figyelembe véve pontosan számítani az elérési időt nem számíthatjuk. Becsléssel 10 perces lefolyást számolunk. Ezért az 1, 2 és 25 éves gyakoriságú 10 perces csapadékintenzitással számítunk (150, 200 és 450 l/s/ha). 3.2.3. Lefolyási tényezők meghatározása Az alábbi táblázatba láthatók az alkalmazott lefolyási tényezők, melyek a terület részleges beépítettségével vettünk figyelembe. A tervezett csapadékvíz elvezető létesítmények nem az egyes ingatlanokon keletkező csapadékvíz elvezetésére szolgálnak, ezért azok nem köthetők a tervezett úttal kiépülő vízelvezető rendszerbe. Ennek ellenére a számítások során a biztonság javára a teljes területtel számolunk, feltételezve azt, hogy a jelentősebb záporesők alkalmával a magán ingatlanokról is jut víz az elvezető rendszerbe. A számításokat elvégeztük úgy, hogy csak a tervezett útterületekről összegyűlő csapadékvizet vettük figyelembe és úgy is, hogy a teljes területről érkező csapadékvízzel számoltunk. Természetesen a második esetben kisebb lefolyási tényező figyelembevételével történt a számítás. Az összehasonlító eredmények azt mutatják, hogy ezen második eredmény adja a mértékadó csapadékot: Ter.


Utcanév Szántó Hársfa u. felső Ságvári u. alsó Ságvári u. felső Fácános u. tető Kodolányi lefolyástalan Állomás, Hunyadi u. Hársfa u. alsó Állomás u. középső Szép u. felső Veres P. u. felső Veres P. u. alsó Állomás u. alsó Fácános u. alsó Szép u. alsó Kodolányi u. Pusztaszeri u. Fácános u. felső Állomás u. vége * Lefolyási I. * Lefolyási II.

lefolyási I.* 0,1 0,13 0,13 0,22 0,13 0,22 0,22 0,22 0,22 0,22 0,22 0,22 0,22 0,22 0,22 0,22 0,22 0,22 0,22

lefolyási II.* 0,1 0,25 0,25 0,25 0,25 0,25 0,25 0,25 0,25 0,25 0,25 0,25 0,25 0,25 0,25 0,25 0,25 0,25 0,25

Lefolyási tényező most (a tervezési területre már aszfalt burkolattal felvéve) Lefolyási tényező később (ha már a teljes terület aszfalt burkolatot kap)


3.2.4. Keletkező csapadékvíz meghatározása Az alábbi táblázatba láthatók a fentebb leírt alapparaméterek figyelembe vételével készített számítások.

ter.


Utcanév Szántó Hársfa u. felső Ságvári u. alsó Ságvári u. felső Fácános u. tető Kodolányi u. Állomás, Hunyadi u. Hársfa u. alsó Állomás u. középső Szép u. felső Veres P. u. felső Veres P. u. alsó Állomás u. alsó Fácános u. alsó Szép u. alsó Kodolányi u. Pusztaszeri u. Fácános u. felső Állomás u. vége

Q I, 150** 0 0 0 0 17,55 0 111,21

Q I, 200** 0 0 0 0 23,4 0 148,28

31,35 22,44

41,8 29,92

94,05 67,32

35,625 25,5

47,5 34

106,875 76,5

21,45 12,54 9,57 10,23 9,24 11,55 18,15 14,52 4,95 16,5 311,25

28,6 16,72 12,76 13,64 12,32 15,4 24,2 19,36 6,6 22 415

64,35 37,62 28,71 30,69 27,72 34,65 54,45 43,56 14,85 49,5 933,75

24,375 14,25 10,875 11,625 10,5 13,125 20,625 16,5 5,625 18,75 367,5

32,5 19 14,5 15,5 14 17,5 27,5 22 7,5 25 490

73,125 42,75 32,625 34,875 31,5 39,375 61,875 49,5 16,875 56,25 1102,5

**Q I. 150 **Q I. 200 **Q I. 450 **Q II. 150 **Q II. 200 **Q II. 450

I. lefolyási tényező és 150 l/s/ha (1 éves gyakoriság) I. lefolyási tényező és 200 l/s/ha (2 éves gyakoriság) I. lefolyási tényező és 450 l/s/ha (25 éves gyakoriság) II. lefolyási tényező és 150 l/s/ha (1 éves gyakoriság) II. lefolyási tényező és 200 l/s/ha (2 éves gyakoriság) II. lefolyási tényező és 450 l/s/ha (25 éves gyakoriság)

Q I. 450** Q II, 150** Q II, 200** Q II. 450** 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 52,65 33,75 45 101,25 0 0 0 0 333,63 126,375 168,5 379,125

A fenti táblázatból kiolvashatjuk a figyelembe vett területekről érkező csapadékvíz mennyiségét az 1, 2 és 25 éves gyakoriság, valamint a jelenlegi és a tervezett kiépítés esetén. A számított csapadékot vesszük figyelembe az elvezető rendszer tervezése esetén. Az egyes különálló vízgyűjtő területekről összegződő csapadékvíz mennyiségével méreteztük le a tervezési területen létesítendő elvezető műveket, melyek jelenlegi tervezés feladatát nem képezik. Most csak a keletkező összes csapadékvíz mennyiségét vesszük figyelembe a tervezett teljes menynyiséget elvezető létesítmények mértezésénél. A számított 25 éves gyakoriságú csapadékkal a keletkező csapadékvíz menynyisége a tervezett útépítést követően 1 103 l/s.


3.2.5. A tervezett csatornák és árkok méretezése Az egyes területeken tervezett árkok és csatornák méretezésénél csak a mértékadó helyeken lévő keresztmetszetekre végezzük el a számítást. A méretezést az MI-10-455/2-1988 műszaki irányelv figyelembe vételével végezzük, az abban foglalt grafikonok alkalmazásával! 3.2.5.1. Tervezett csatornák méretezése 1. Fő elvezető csatorna, vasút alatti szakasz: Mértékadó vízhozam: 1 102.6 l/s Tervezett csatorna: D 800 KG-PVC, NA 80 beton Legkisebb lejtés: 10.0 ‰ A mértezésnél a beton csatorna szakaszt vesszük alapul, annak nagyobb érdessége, tehát kedvezőtlenebb lefolyási értékei miatt. A tervezett szakasz 30 és 250 m közötti hossz (34.0 m), tehát rövid csatorna szakaszként mértezünk. Az alábbi grafikonon zöld színnel jelzett vonal mutatja a mértezés eredményét, mely szerint a tervezett csatorna elvezetési képessége 1 620 l/s, mely érték a számított 1 102.6 l/s-nál magasabb, tehát a tervezett csatornaszakasz megfelelő!!! 2. Az összegyülekezési rendszerben alkalmazott NA 60 beton csatornaszakaszok és átereszek méretezése: Mértékadó vízhozam: 558 l/s (1. + 2. + 3. + 4. méretezési terület) Tervezett csatorna: NA 60 beton Legkisebb lejtés: 5.0 ‰ A dokumentációhoz mellékelt grafikonon piros színnel jelzett vonal mutatja a mértezés eredményét, mely szerint a tervezett csatorna elvezetési képessége 560 l/s, mely érték a számított 558 l/s-nál magasabb, tehát a tervezett csatornaszakasz megfelelő!!! A tervezett zárt csatornák esetében a betorkoló pontoknál, (nyílt árok és zárt csatorna találkozási pontjaiban, az átereszeket nem tekintve) a hordalékbevitel és lerakódás elkerülése érdekében rács elhelyezése szükséges a 30/2008. (XII.31.) KvVM rendelet 63. § (2) pontja szerint. A tervezett ki átereszek esetében nem alkalmazunk szűrést. A tervezett rácsokat a rendszer megfelelő hidraulikai állapotban tartása miatt alkalmanként tisztítani szükséges!!! A 0+530 és 0+405 szelvények közötti elvezető rendszer azért került zárt csatornaként kialakításra, mert a terep adottságok miatt nyílt árok kialakítása nem volt lehetséges gazdasági és műszaki szempontok alapján. Nyílt árok kialakításához a meglévő terep lejtések miatt vagy túl nagy esés, vagy túl nagy keresztmetszet kialakítása vált volnaszükségessé. A tervező a megoldás esetében a zárt csatornába való elvezetést választotta.



3.2.5.2. Tervezett nyílt árkok méretezése 1. Fő elvezető árok, vasút alatti szakasz:

Mértékadó vízhozam: 1 102.6 l/s Tervezett árok: Földárok, trapéz szelvény, 1:1 rézsű, 50/80/2.10 cm Legkisebb lejtés: 9.7 ‰ A mértezésnél a földmedrű szakaszt vesszük alapul, annak nagyobb érdessége, tehát kedvezőtlenebb lefolyási értékei miatt. Az NA 80 csatornából kilépő maximális 1.62 m3/s vízhozamra méretezzük a rendszert. A csatorna 0.5 m2es keresztmetszeti felületéhez 3 m/s-os határsebesség mellett alakul ki a számított vízhozam. A tervezett árok 1.0 m2-es keresztmetszeti felületéhez 1.5 m/s-os határsebesség alakul ki, mely az árok állagvédelme szempontjából megfelelő, az üzemelés során nem válik szükségesség gyakori árok profil javítás. A fenti paraméterekkel rendelkező nyílt földárok elvezető képessége 2.0 m3/s, tehát a csatorna által meghatározott maximális mennyiségnél nagyobb elvezetésére is képes! A földmedrű, nyílt árkok állagvédelme érdekében a zártszelvényű csapadékcsatornából történő közvetlen kicsatlakozásnál burkolt medret alkalmazunk, azonos geometriai paraméterekkel, melyet a kedvezőbb lefolyási tényezők miatt nem ellenőrzünk külön, megfelelőségét elfogadottnak tekintjük. A tervezett árok elvezetési képessége 2 000 l/s, mely érték a számított 1 102.6 l/s-nál magasabb, és a tervezett zárt rendszerű csatorna áteresztő képessége felett van, tehát a tervezett árokszakaszok megfelelők!!! A 0+530 és 0+405 szelvények közötti elvezető rendszer azért került zárt csatornaként kialakításra, mert a terep adottságok miatt nyílt árok kialakítása nem volt lehetséges gazdasági és műszaki szempontok alapján. Nyílt árok kialakításához a meglévő terep lejtések miatt vagy túl nagy esés, vagy túl nagy keresztmetszet kialakítása vált volna szükségessé. A tervező a megoldás esetében a zárt csatornába való elvezetést választotta.


2. Az összegyülekezési rendszerben alkalmazott árkok:

Mértékadó vízhozam: 558 l/s (1. + 2. + 3. + 4. méretezési terület) Tervezett csatorna: Földárok, trapéz szelvény, 1:1 rézsű, 40/60/1.60 cm Legkisebb lejtés: 5.0 ‰ A mértezésnél a földmedrű szakaszt vesszük alapul, annak nagyobb érdessége, tehát kedvezőtlenebb lefolyási értékei miatt. Az NA 60 csatornából kilépő maximális 0.56 m3/s vízhozamra méretezzük a rendszert. A csatorna 0.28 m2-es keresztmetszeti felületéhez 2 m/s-os határsebesség mellett alakul ki a számított vízhozam. A tervezett árok 0.58 m2-es keresztmetszeti felületéhez 1.0 m/s-os határsebesség alakul ki, mely az árok állagvédelme szempontjából megfelelő, az üzemelés során nem válik szükségesség gyakori árok profil javítás. A fenti paraméterekkel rendelkező nyílt földárok elvezető képessége 1.0 m3/s, tehát a csatorna által meghatározott maximális mennyiségnél nagyobb elvezetésére is képes! A tervezett árok elvezetési képessége 1 000 l/s, mely érték a számított 558.0 l/s-nál magasabb, és a tervezett zárt rendszerű csatorna áteresztő képessége felett van, tehát a tervezett árokszakaszok megfelelők!!! 3. Berek utca esetében alkalmazott árok:

Mértékadó vízhozam: 202 l/s (III. méretezési terület) Tervezett csatorna: Földárok, trapéz szelvény, 2:1 rézsű, 50/25/1.00 cm Legkisebb lejtés: 5.0 ‰ A mértezésnél a földmedrű szakaszt vesszük alapul, annak nagyobb érdessége, tehát kedvezőtlenebb lefolyási értékei miatt. Az átereszek NA 60 beton átereszek. Az NA 60 csatornából kilépő maximális 0.39 m3/s vízhozamra méretezzük a rendszert. A csatorna 0.20 m2-es keresztmetszeti felületéhez 2 m/s-os határsebesség mellett alakul ki a számított vízhozam. A tervezett árok 0.6 m2-es keresztmetszeti felületéhez 0.65 m/s-os határsebesség alakul


ki, mely az árok állagvédelme szempontjából megfelelő, az üzemelés során nem válik szükségesség gyakori árok profil javítás. A fenti paraméterekkel rendelkező nyílt földárok elvezető képessége 0.4 m3/s, tehát a csatorna által meghatározott maximális mennyiségnél nagyobb elvezetésére is képes! A tervezett árok elvezetési képessége 400 l/s, mely érték a számított 202.0 l/s-nál magasabb, és a tervezett átereszek áteresztő képessége felett van, tehát a tervezett árokszakaszok megfelelők!!! A II. területhez tartozó tisztán elvezetést szolgáló árok (átereszek nélküli szakasz) kialakítása megegyezik a fentiekkel. Ez a szakasz szintén megfelelő a számított 108 l/s-os mennyiség elvezetéséhez! A műszaki leírás több pontban is hivatkozik arra, hogy a tervezett árok (árkok) és tervezett átereszek (csatornák) átmenete esetében a kialakuló határsebességek azt eredményezik, hogy zárt elvezetésű szakaszoknál nagyobb sebességgel áramlik a víz ezáltal megakadályozva a lerakódást ezekben a zárt szakaszokban. Természetesen a nyílt árok rendszerben lehetséges lerakódás, azonban ezek tisztítása és üzemeltetése lényegesen egyszerűbb, mint a zárt rendszereké. Sajnos azt nem tudjuk megakadályozni, hogy nagyobb csapadékok esetében ne kerüljön semmi hordalék a rendszerben, de ezt megfelelő üzemeltetéssel kezelni lehet. A jelenlegi terv egy később építendő útburkolat figyelembe vételével készült, tehát ennek elkészültekor a tervezett elvezető rendszerbe gyakorlatilag minimális szilárd anyag kerül, azonban jelentős csapadék esetén keletkező felszíni vízáramlásnál nem lehet megakadályozni a hordalék keletkezését, ezért szükséges az árkok, átereszek és csatornák időszakos tisztítása. A csatornák becsatlakozási pontjaihoz hordalékfogó rácsokat terveztünk, melyek említve vannak a dokumentációban.

4. Tervezett csapadékvíz elvezető csatornák és árkok A tervezési területről összegyülekező csapadékvíz a meglévő csapadékvíz áteresznél gyűlik össze. A jelenleg lefolyástalan területről a vizet el kell vezetni. A legközelebbi befogadó a 7205. sz. Füle-B.akarattya összekötő út burkolt árka. A befogadó felülvizsgálata nem volt a tervek része, azonban célszerű a befogadóba bocsátást követően a befogadó felületképzése, felújítása mintegy 50.0 m hosszon. A tervezett elvezető csatorna esetében a terepadottságok figyelembe vételével alkalmazunk zárt csatornát és nyílt burkolt és nyílt földmedrű árok. A mértékadó csapadékvíz 1.1 m3/s. A tervezett zárt csatorna esetében az adott lejtésviszonyok figyelembevételével NA 80(60) csatorna építését tervezzük és min 0.8 m2 keresztmetszetű nyílt árok létesítését. Mindkettő esetben a tervezett rendszer alkalmas a keletkező csapadék elvezetésére.


4.1. Tervezett csatornák és árkok

4.1.1. Állomás utca (vasút) alatti elvezető csatorna és árok A tervezett elvezető rendszer a meglévő befogadótól indul, a befogadó felújítása és felületképzése mintegy 50.0 m hosszban indokolt. A kitorkolást beton kitorkolló fejjel kell megoldani. Ezután a tervezett csatorna NA 80 beton 34.0 m-en keresztül kettő tisztító aknával. Ezt követően 355.6 m földmedrű árok következik, majd 15.0 m burkolt árok. A tervezett csatorna a terepviszonyok miatt itt újra zárt csatornában folytatódik; 125.0 m D 800 KG-PVC (beton) szakasz következik 2 db tisztító aknával, majd 55.0 m földmedrű és 20.0 m burkolt árok. Az NA 800 csatornaszakaszok esetében a csatorna anyaga lehet KG-PVC, vagy beton is! A tervezett csatorna befogadóba történő becsatlakozása előtt keresztezi a DRV Zrt. kezelésében lévő vízvezetéket. A vízvezetékről pontos magassági adatunk nincs. Feltárást követően kell dönteni a szükséges védelembe helyezésről, vagy kiváltásról! A DRV Zrt.-től kapott szakági nyilvántartási Helyszínrajzot mellékeljük! A keresztezések során minden esetben a rendelkezésre álló egyeztetési jegyzőkönyveknek megfelelőn kell eljárni, szakfelügyelet mellett! A tervezett létesítmény esetében 34.0 m NA 80 beton csatorna, 125.0 m D 800 KG-PVC csatorna, 4 db NA 100 beton tisztítóakna, 410.6 m földmedrű és 35.0 m burkolt árok létesül. A burkolt árok 40 x 40 cm-es betonlapokkal kerül burkolásra.

4.1.2. Berek utca tervezett árok és szikkasztó A Berek utcában a lefolyástalan területen keletkező csapadékvíz elszikkasztása esetén 290 l/s csapadékvízzel számolva, 10 perces csapadékot figyelembe véve 174 m3 keletkező vízzel számolva 320 m3-es szikkasztó testet tervezünk a Hcs.-3. jelű Helyszínrajzon jelölt helyen. A tervezett szikkasztóba nyílt árkokon kerül a csapadékvíz. Kettő árok létesül, egy a Berek utca mentén, egy pedig az ingatlanok mögötti területen, ez utóbbi tehermentesítő árok. Mindkettő árok a tervezett szikkasztóba köt. A szikkasztóba 5/15 szemeloszlású mosott kavics rakat kerül, de lehetőség van műanyag szikkasztó elemek elhelyezésére is! A tervezett átereszek és árkok keresztezik a DRV Zrt. kezelésében lévő vízvezetékeket, az E.ON Zrt. kezelésében lévő gázvezetékeket és az INVITEL Zrt. kezelésében lévő telefonkábeleket. Az érintett közművekről pontos magassági adatunk nincs. Feltárást követően kell dönteni a szükséges védelembe helyezésről, vagy kiváltásról! A keresztezések során minden esetben a rendelkezésre álló egyeztetési jegyzőkönyveknek megfelelőn kell eljárni, szakfelügyelet mellett!


A tervezési területen 7 db vízvezeték, 8 db gázbekötés és 7 db telefonkábel keresztezés történik! A szennyvízcsatorna keresztezések esetében valószínűleg nincs szükség utólagos védelembe helyezésre, mert a csatornák mélysége minden esetben nagyobb, mint a tervezett csatornák, vagy árkok mélysége plussz a védőtávolság! A tervezett létesítmény esetében egy 200 m és egy 203.0 m hosszú földárok készül. A kapubejárók esetében 14 db, összesen 50.0 m NA 60 beton áteresz készül. A Berek utcában nem tervezték parkolók kialakítását, ezért olajos szennyeződés nem kerülhet a tervezett elevezető rendszerbe álló gépjárművekből. Az úton haladó járművek által esetlegesen kibocsátott anyagok vizsgálatával nem foglalkoztunk, hiszen sem az állami, sem az önkormányzati közutak esetében ilyen előírás nincs, ezt sem a „Balatoni” törvény sem más előírások nem tartalmazzák, egyéb esetben a környező területeken lévő összes út csapadékvíz elvezető rendszerét csak olajleválasztó közbeiktatásával lehetne megvalósítani!

4.1.3. Állomás utca tervezett árok Az Állomás utcában meglévő árok van, mely jelenleg nem üzemel feltelítődés miatt. Ezt az árkot újra ki kell alakítani a Helyszínrajz szerinti nyomvonalon. A tulajdonviszonyok miatt az árok egy áteresszel az út bal oldalon halad tovább már mint új árok. Az új árok burkolt árok és 60.0 m hosszban halad. Ezen szakaszon 4 db áteresz létesül a kapubejárók és 2 db az út alatti átvezetés miatt! A tervezett létesítmény esetében egy 171.0 m földárok és egy 60.0 m hosszú burkolt árok készül. A kapubejárók és út alatti átvezetés esetében 6 db, összesen 51.0 m NA 60 beton áteresz készül. A tervezett átereszek és árkok keresztezik a DRV Zrt. kezelésében lévő vízvezetékeket, az E.ON Zrt. kezelésében lévő gázvezetékeket és az INVITEL Zrt. kezelésében lévő telefonkábeleket. Az érintett közművekről pontos magassági adatunk nincs. Feltárást követően kell dönteni a szükséges védelembe helyezésről, vagy kiváltásról! A keresztezések során minden esetben a rendelkezésre álló egyeztetési jegyzőkönyveknek megfelelőn kell eljárni, szakfelügyelet mellett!

4.1.4. Fácános utca tervezett árok Az Fácános utca egy részén meglévő árok van, mely jelenleg nem üzemel feltelítődés miatt. Ezt az árkot újra ki kell alakítani a Helyszínrajz szerinti nyomvonalon. Az utca felső szakaszán új árokszakasz kialakítása szükséges. Az új csapadékvíz elvezető árok 160.0 m hosszban halad, földárokként. Ezen


a szakaszon 7 db áteresz létesül a kapubejárók és 2 db az út alatti átvezetés miatt, 3 db NA 100 beton tisztítóakna készül! A tervezett létesítmény esetében egy 113.0 m földárok készül. A kapubejárók és út alatti átvezetés esetében 7 db, összesen 51.0 m NA 60 beton áteresz készül.

4.1.5. Pusztaszeri utca tervezett csatorna Az Pusztaszeri utcában meglévő árok van, melyet a megbízó kérésére zárttá kel tenni, ezért itt csatornát terveztünk. Az új csapadékvíz csatorna 115.0 m hosszban halad, 5 db NA 100 beton tisztítóakna létesül. A tervezett létesítmény esetében egy 115.0 m NA 60 csatorna készül, 5 db NA 100 beton tisztítóaknával. A tervezett átereszek és árkok keresztezik a DRV Zrt. kezelésében lévő vízvezetékeket, az E.ON Zrt. kezelésében lévő gázvezetékeket és az INVITEL Zrt. kezelésében lévő telefonkábeleket. Az érintett közművekről pontos magassági adatunk nincs. Feltárást követően kell dönteni a szükséges védelembe helyezésről, vagy kiváltásról! A keresztezések során minden esetben a rendelkezésre álló egyeztetési jegyzőkönyveknek megfelelőn kell eljárni, szakfelügyelet mellett! A tervezési területen 10 db vízvezeték, 14 db gázbekötés és 5 db telefonkábel keresztezés történik! A Pusztaszeri utcában szükséges egy szennyvíz gerinccsatorna kiváltása 10.0 m hosszban és 1 db új tisztítóakna építésével! A szennyvízcsatorna keresztezések esetében valószínűleg nincs szükség utólagos védelembe helyezésre, mert a csatornák mélysége minden esetben nagyobb, mint a tervezett csatornák, vagy árkok mélysége plussz a védőtávolság! 4.2. Tervezett csatornák és árkok összesítő táblázat

Terület/utca Berek utca Állomás u. I. Állomás u. II. Fácános u. Pusztaszeri u. Összesen:

Csatorna/áteresz NA 80 NA 60 m M 50 163 51 51 115 163 267

Akna Áteresz db 14

Burkolt Árok M

Db 4

6 7 27

3 5 12

31 60

91

Földárok m 403 411 171 113 1 098

Közmű Védelem Db 22 1 8 14 8 53

Közmű Kiváltás M

A Berek utca esetében egy 320 m3-es szikkasztó is létesül! A szikkasztó esetében lehetőség van műanyag szikkasztó idomok elhelyezésére is!

10 10


5. Vezeték építése Csapadékvíz-csatorna A gravitációs csatornát a mindenkori csatlakozási ponttól kiindulva kell építeni. A vezetéket a terven előírt tömörségű homokágyazatba kell elhelyezni. A beépített műanyagcsövek csak a terven előírt módon épített és tömörített ágyazattal együtt válnak megfelelő teherbírásúvá. Különös gonddal kell tömöríteni a cső melletti ágyazatot. Az ágyazaton túli szelvényben a csőtető felett 50 cm vastagságban szemcsés anyagot kell viszszatölteni. A gondos kivitelezés a teljes vízzáróság elérésére különös gondot kell fordítani.

6. Terület-felhasználás A tervezett csapadékvíz csatornák a következő ingatlanokat érintik: Állomás utca alatti árok: 0198, 0201/2, 0201/3, 0201/4, 0201/5, 0194/3 Állomás u. feletti terület: 2236/52, 2236/57, 2236/90, 2236/89, 2236/91, 2236/92, 2236/103, 2236/114, 2236/127, 2237 Berek u.: 575/21


7. Meglévő közművek, keresztezések A tervezési területen több meglévő közmű üzemeltetőjének földben, illetve levegőben elhelyezett vezetéke halad keresztül, így a DRV Zrt. által üzemeltetett ivóvíz és szennyvízvezetékek, E.ON ÉDÁSZ Zrt. elektromos, E.ON KÖGÁZ Zrt. gázvezeték, INVITEL Zrt. telefon földkábel. Az ismert, meglévő vezetékek nyomvonalait feltüntettük a helyszínrajzokon. A már meglévő földalatti közművek helyére vonatkozó nyomvonalat az érintett üzemeltetők közmű-nyilvántartási térképeiről vettük át. A helyszínrajzokon feltüntetett közművek helye így tájékoztató jellegű, az építés során a pontatlanságok és az esetleges károkozás elkerülése végett kutatóárkok kézi földmunkával való kiásása után tárható fel a tényleges helyzet. Vízvezeték keresztezése A vízvezeték megközelítésénél párhuzamos haladás esetén a két vezeték közötti palásttávolság 1.00-1.00 m kell legyen. Keresztezésnél, ha a két vezeték közötti távolság kisebb mint 30 cm a szennyvízcsatorna köré 10 cm palástvastagsággal beton védőcsövet kell helyezni, csakúgy, mint az 1.00 m-nél kisebb párhuzamos haladási távolság esetén. A vízvezeték megközelítésénél és keresztezésénél a 123./97. Korm. rendelet utasításait kell tartani. Csapadékvíz elvezető árok esetében a vízvezeték és az árok között min. 60 cm kell legyen, amennyiben ennél kisebb a távolság a vezeték utólagosan védelembe helyezendő, vagy kiváltanó. A szükséges védelmi eljárás kiválasztását a feltárást követően kell elvégezni az üzemeltetővel közösen! A keresztezések során minden esetben a rendelkezésre álló egyeztetési jegyzőkönyveknek megfelelőn kell eljárni, szakfelügyelet mellett!

Gázvezeték keresztezése Gázvezetéket a csatorna csak alulról keresztezhet, ha ez nem lehetséges a gázvezetéket utólagosan védőcsőbe kell helyezni és a keresztezés helyén a csatorna is védőcsőbe helyezendő. Amennyiben a tervezett árkok, vagy csatornák kialakítása során a meglévő gázvezeték takarása 60 cm-nél kisebb úgy a gázvezetéket utólagosan védőcsőbe kell helyezni! A párhuzamos nyomvonalvezetés esetén a gázvezeték és tervezett vezeték közötti palásttávolság nem lehet kisebb 1.00 m-nél. Ha 1.00 m-nél jobban kell megközelíteni a meglévő gázvezetéket a gázvezeték utólagosan védőcsőbe helyezendő. A kivitelezés során, a feltárás után kell a meglévő közművek pontos helyét feltérképezni, majd ez alapján kell a tervezett csatorna nyomvonalát meghatározni. Amennyiben a meglévő gázvezeték feltárást követően meghatározott helyzete alapján nem oldható meg utólagos védelembe helyezéssel a védelme azt ki kell váltani. Ez kizárólag a feltárást követően eldönthető!


A gázvezetékek keresztezésénél a E.ON KÖGÁZ Zrt. által adott egyeztetési jegyzőkönyveknek megfelelően kell eljárni, és kérni kell az üzemeltető szakfelügyeletét. Elektromos, telefon kábelek keresztezése, oszlopok megközelítése A telefon és elektromos kábeleket a tervezett árkok, csatornák felülről keresztezi, a két vezeték közötti palásttávolság 30 cm kell, hogy legyen. A meglévő kábelek pontos mélysége nem ismert, így csak különösen óvatos munkát lehet végezni szakfelügyelet mellett. Amennyiben a tervezett árkok, vagy csatornák helyzete megköveteli a meglévő vezetékek kiváltása szükséges. Ezt a munkaárkok feltárást követően helyszínen kell eldönteni! A távközlési és elektromos oszlopokat a tervezett közművek sehol sem közelíthetik meg 1.0 m-nél jobban. A keresztezések során minden esetben a rendelkezésre álló egyeztetési jegyzőkönyveknek megfelelőn kell eljárni, szakfelügyelet mellett!


8. Kitűzés A gravitációs csatorna magassági vonalvezetését a hossz-szelvény alapján, vízszintes vonalvezetését a Helyszínrajz alapján lehet kitűzni.

9. Víztelenítés A munkaárkok víztelenítését nyílt víztartással kell végezni, amennyiben talajvízben kell építeni, úgy a csöveket felúszás ellen le kell terhelni.

10. Dúcolás A földmunkát és a dúcolást az MSZ 09-91 szabvány előírásai szerint kell végezni. Dúcolásra csak előzően megvizsgált, kifogástalan, jó minőségű anyag használható fel. A dúcolást elmozdulás ellen biztosítani kell. A dúcolt munkaárok mélyítését a talaj minőségétől függően a dúcolással követni kell. A dúcolás normál nedvességű talajban vízszintes pallózású, a nagyobb nedvességtartalmú, nem állékony talajban függőleges pallózású, zártsorú. Bármilyen talajban talajvízbetöréskor előrevert vízzáró szádfalazás készítendő.

11. Munkavédelem A tervdokumentáció késztésénél figyelembevettem és betartottam a „munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. sz. törvény 18-48. §-ban előírtakat. A tervezési munka során figyelembevettem • Az Országos Településfejlesztési és Építési Követelmények (OTÉK) • Az Országos Vízgazdálkodási Szabályzat-ban • Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat-ban előírtakat. A jelen tervben meghatározott tervezési munka a nem állandó munkahely létesítésének műszaki megoldását tartalmazza, ennek megfelelően a tervezés során a létesítésre, a kivitelezésre és az üzemeltetésre vonatkozó az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek tárgyi feltételeire vonatkozó jelenleg érvényes előírásokat vettem figyelembe. A kivitelezés teljes időtartama alatt a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényi előírásokat, valamint az Építőipari Balesetvédelmi előírásokat, különösképpen annak Földmunkákra vonatkozó előírásait, továbbá a 19/1995. (XII. 7.) KHVM rendelettel kiadott és a 4/1998. (III. 4.) KHVM rendelettel módosított Vízügyi Biztonsági Szabályzatot be kell tartani.


Felhívom a kivitelezésben részt vevő minden vállalkozónak a figyelmét, a következőkre: A kivitelezés idejére vonatkozó részletes, tételes, munkavédelmi előírásokat az évszaknak megfelelő időjárási és helyi körülmények szerinti és a kivitelezőnek a saját felszereltsége, felkészültsége alapján saját Munkavédelmi szabályzatában és a tervdokumentációban foglalt külön tervezői előírásban, vagy anélkül is a hivatkozott szabványi és állami előírásokban foglaltakon túlmenően, az Építőipari Termelőfolyamatok Technológiai előírásai című ÉGSZI kiadvány munkanemekre, munkafolyamatokra kidolgozott előírásaiból adódó feladatokat, esetenként mindig a felelős műszaki vezetőnek kell meghatároznia és betartását ellenőrizni. A munkavédelmi egészségvédelmi előírásokat a kivitelezés során alkalmazott felelős szakember is ellenőrzi. Az alkalmazott erő- és munkagépekről, berendezésekről munkavédelmi minőségi tanúsítvánnyal, gépkönyvvel, kezelési leírással kell rendelkezni. Alkalmazásuk csak az ezekben foglaltak ismerete esetén, szakképzett személyek (munkavállalók) által történhet. A kivitelezés a teljes munkafolyamatára a részt vevő munkavállalókat, a munka jellege szerinti balesetvédelmi oktatásban kell részesíteni. Rendkívüli körülmények között végzett kivitelezési munkák esetén, a felelős műszaki vezetőnek be kell tartani az Mvt. 44-48 § -okban foglalt előírásokat. A kivitelezés során betartandók az alábbi rendelkezések és szabványok: • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

4/2002.(II.20.) SzCsM-EüM együttes rendelet az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről. MSZ 04.161-89 Műszaki és biztonsági követelmények építőipari és építőanyagipari gépekkel kapcsolatban. Az MSZ 20 190/1998 „A közúti útzárás, elkorlátozás és forgalomterelés elemei” Az MSZ 04-802/1990 „Építő- szerelőipari alépítmények, földmunkák, földművek” 3/2001. (I.31.) KöViM rendelet a közutakon végzett munkák elkorlátozási és forgalombiztonsági követelményeiről. 4/2001. (I.31.) KöViM rendelet a közúti jelzőtáblák méreteiről és műszaki követelményeiről. MSZ 2364-704: 2002 „Felvonulási területek villamos berendezései” 35/1996. (XII.29.) BM rendelet az OTSZ kiadásáról A 32/1994 (XI.10.) IKM Rendelettel hatályba léptetett Építőipari Kivitelezési Biztonsági Szabályzatot. A 32/1994 (XI.10.) IKM Rendelettel hatályba léptetett Hegesztési Biztonsági Szabályzatot. A 47/1999 (VIII.4.) GM Rendelettel hatályba léptetett Emelőgép Biztonsági Szabályzatot. A 19/1995 (XII.7.) KHVM Rendelettel hatályba léptetett Vízügyi Biztonsági Szabályzatot. A 31/1995. (VII.25.) IKM rendelettel hatályba léptetett Vas- és Fémipari Szerelési Biztonsági Szabályzatot. Az 1996.évi XXXI. Törvény a tűz elleni védelemről, a műszaki mentésről és a tűzoltásról. A 35/1996 (XII.29.) BM Rendeletet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról. A 33/1998 (VI.24.) NM Rendeletet a Munkaköri, szakmai illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről. Az MSZ 2364 szabványsorozatot ("Épületek villamos berendezéseinek létesítése"). Az MSZ 1585:2001 "Erősáramú üzemi szabályzat"-ot. Az MSZ EN 60439-1-et ("Kisfeszültségű kapcsoló és vezérlőberendezések"). Az MSZ EN 60204-1-et ("Gépi berendezések biztonsága, gépek villamos szerkezetei"). MSZ 274-et ("Villámvédelem").


• • • • • • •

MSZ 1600-at ("Létesítési és biztonsági szabályzat" /Visszavonva, de alkalmazható más előírás hiányában/). MSZ 172-őt ("Érintésvédelmi szabályzat" /Visszavonva, de alkalmazható más előírás hiányában /). 47/1999. (VIII.4.) GM rendelettel közzétett Emelőgép Biztonsági Szabályzat MSZ 054.965-84 Építőipari gépek telepítési követelményei.MSZ 04.900-89 Építőipari munkák általános biztonságtechnikai követelményei. MSZ 04.901-89 Építőipari földmunkák, dúcolások és alapozások biztonságtechnikai követelményei. MSZ 04.904-83 Beton és vasbetoni munkák biztonságtechnikai követelményei. 11/1984. (VIII.22.) Ip.M. rendelet a villamossági biztonsági övezetéről.

Részletes előírások: • • • •

•

A földmunkagépekre egyedileg meghatározott védőtávolságon belül tartózkodni nem szabad! Kézi földmunkavégzésnél a munkaárokban dolgozók között legalább 3 m távolság legyen! A munkaárokba való lejárást biztonságosan rögzített segédszerkezet alkalmazásával kell megoldani. Megcsúszásra hajlamos talaj esetén a részűk állapotát műszakonként ellenőrizni kell. Hosszabb munkaszünet, és eső után a munka kezdete előtt az árkokat, feltöltéseket, rézsűket ellenőrizni kell és a megcsúszásra hajlamos részeket helyre kell állítani

Megkülönböztetett figyelmet érdemlő helyek: • •

• •

Amennyiben a vezetékek kis és –nagyfeszültségű légvezeték közelében épülnek, a vonatkozó MVSZ 151; 152 rendelkezéseit be kell tartani. A meglévő elektromos, hírközlő és vízvezetékek alatti átvezetéseknél a szakfelügyelet utasítása szerint kell eljárni, továbbá a 11/1984. Ip.M. rendelet 12. §-ában foglaltakat kell figyelembevenni. A közművek keresztezése a 9004/1982. KPM-IPM sz. együttes közleményben foglaltak szerint betartandók. Az ivóvízvezeték és csatorna keresztezésénél a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet 4. sz. mellékletében foglaltakat kell betartani.

12. Biztonsági és egészségvédelmi terv A tervek készítésénél figyelembevettem a „az építkezéssel kapcsolatos biztonsági és egészségügyi kérdésekről szóló” 2000. évi LXXX. törvény vonatkozó előírásait. A kivitelezést végző minden vállalkozás felelős műszaki vezetőjének és alkalmazott biztonsági és egészségvédelmi koordinátora részére betartandók a 4/2002.(II.20.) SZCSM-EüM együttes rendelet „Az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről.”


A rendelet alapján: 1. § E rendelet hatálya kiterjed az Mvt. 87. §-ának 5. pontjában meghatározott azon munkahelyekre, amelyek építési munkahelynek minősülnek, és ahol szervezett munkavégzés keretében külön jogszabály szerinti építmény létesül, vagy építési tevékenység valósul meg. 2. § (1) E rendelet alkalmazásában: 1. Ideiglenes vagy változó építési munkahely: az építőipari kivitelezési munkavégzés helye. A munkavégzés helyének minősül a munkaszervezéssel öszszefüggő felvonulási, előkészítési, valamint a munka elvégzéséhez szükséges építési anyagok, gépek, szerkezetek, szerelvények és felvonulási épületek elhelyezésére, valamint az előkészítő technológiai munkafolyamatok elvégzésére szolgáló terület, különösen az 1. számú mellékletben felsorolt építési munkák területe. 2. Az építési szakmunka, építési-szerelési munka, építőipari kivitelezési tevékenység, építtető, felelős műszaki vezető és a kivitelező fogalma megegyezik az építőipari kivitelezési tevékenységre vonatkozó külön jogszabályban meghatározottakkal. 1. számú melléklet a 4/2002. (II. 20.) SZCSM–EüM együttes rendelethez Az építés-kivitelezési és tereprendezési munkák nem teljes köre 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17.

Árokásás Földmunkák Építés Előre gyártott elemek összeállítása és szétszerelése Átalakítás vagy kiszerelés Változtatás Felújítás Javítás Szétszerelés Építmény és zsaluzatok bontása Üzemeltetés Karbantartás, festés, tisztítás Csatornázás Ivóvízvezeték építése, árokba fektetése Szállítás, tárolás, raktározás Beton-vasbeton munkák Kőműves munkák

3. Biztonsági és egészségvédelmi koordinátor (a továbbiakban: koordinátor): az a természetes személy, akit a 3. § (1)–(3) bekezdéseiben foglaltak alapján megbíztak vagy foglalkoztatnak a 6–8. §-okban előírt feladatok teljesítése érdekében.


(2) A 2. számú melléklet meghatározza azokat a munkákat és munkakörülményeket, amelyek az építési munkahelyen dolgozók biztonságára és egészségére fokozott veszélyt jelentenek. 3. § (2) A kivitelező munkáltató köteles koordinátort igénybe venni (foglalkoztatni vagy megbízni) a kivitelezési munkák alatt. A koordinátor megvalósítja a 8. §-ban meghatározott feladatokat. A koordinátor indokolt javaslatait a felelős műszaki vezető a biztonságért viselt felelőssége keretében érvényesíti. 4. § A kivitelező az építési munkahely kialakítását csak akkor kezdheti meg, ha a kivitelezési tervdokumentáció részét képezi a 6. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott tartalmú biztonsági és egészségvédelmi terv. A hivatkozott rendelet előírásainak megfelelően a tervdokumentáció jelen műszaki leírás fejezetei tartalmazzák a kivitelezéshez szükséges tervezői előírásokat. Azoktól eltérni csak kizárólag a tervező által jóváhagyott módosítások esetén szabad! A tervdokumentáció alapján megvalósítandó beruházás a 2. § (1) szerinti ideiglenes munkahely kialakításával történik. A tervek tartalmazzák a 7. § előírásainak megfelelően: a.) a 6. §-ban meghatározottak megvalósítását, b.) a biztonsági és egészségvédelmi tervet, c.) az építési technológia jellemzői alapján rögzítettek az egészség és biztonság célszerű követelményei az esetleges későbbi munkák biztonsága érdekében, d.) a megelőzés és biztonság általános alapelveinek megvalósítását.

További részletek kimunkálása a kivitelezés előkészítésénél történhet, mert olyan speciális organizációs ismereteket igényel, mellyel sem a tervező, sem a megbízó nem rendelkezik.


Petrovai Péter tervező Vzt/19-0179/2015

Tervezői nyilatkozat

Tárgy: Balatonakarattya Állomás utca környékének csapadékvíz elvezetése, csapadékvíz elvezető árkok, csatornák engedélyezési terve

Kijelentem, hogy a tárgyi dokumentációban szereplő műszaki tervek és iratok az általános érvényű műszaki követelményeket megállapító rendeletek, szabályzatok, országos (MSZ) és ágazati szabványok, valamint a műszaki előírások figyelembevételével készültek. A tervezett műszaki megoldások megfelelnek az általános érvényű tűzvédelmi és biztonságtechnikai előírásoknak, azoktól való eltérés nem vált szükségessé. Az üzemeltetést az üzemeltető saját Munkavédelmi Szabályzatával összhangban lévő utasítások betartásával, balesetmentesen lehet végezni. Amennyiben a terveken szereplő állapot lényegesen eltér a feltárás utáni állapottól a nyomvonalat megfelelően módosítani szükséges. A tervezett elvezető csatornák a számítások szerinti keletkező vízmennyiség levezetésére képesek!



Tervezői nyilatkozat

Tárgy: Balatonkenese Berek utca csapadékvíz elvezető árkok, csatornák Kiviteli terve

Kijelentem, hogy a tárgyi dokumentációban szereplő műszaki tervek és iratok az általános érvényű műszaki követelményeket megállapító rendeletek, szabályzatok, országos (MSZ) és ágazati szabványok, valamint a műszaki előírások figyelembevételével készültek. A tervezett műszaki megoldások megfelelnek az általános érvényű tűzvédelmi és biztonságtechnikai előírásoknak, azoktól való eltérés nem vált szükségessé. Az üzemeltetést az üzemeltető saját Munkavédelmi Szabályzatával összhangban lévő utasítások betartásával, balesetmentesen lehet végezni. Amennyiben a terveken szereplő állapot lényegesen eltér a feltárás utáni állapottól a nyomvonalat megfelelően módosítani szükséges. A tervezett elvezető csatornák a számítások szerinti keletkező vízmennyiség levezetésére képesek! Veszprém, 2013. december


Tartalomjegyzék

Tárgy: Balatonakarattya Berek utca és Állomás utca környékének csapadékvíz elvezetése, csapadékvíz elvezető árkok, csatornák Kiviteli terve 1. Műszaki leírás 2. Részletes helyszínrajz I.

M = 1 : 500

Hcs.-1.

3. Részletes helyszínrajz II.

M = 1 : 500

Hcs.-2.

4. Részletes helyszínrajz III.

M = 1 : 500

Hcs.-3.

5. Részletes helyszínrajz IV.

M = 1 : 500

Hcs.-4.

6. Hossz-szelvény (Állomás u. alatti)

M = 1 : 500

Hsz.-1.

7. Hossz-szelvény (Berek u.)

M = 1 : 500

Hsz.-2.

8. Hossz-szelvény (Állomás u. alatti)

M = 1 : 500

Hsz.-3.

9. NA 100 beton tisztító akna

M = 1 : 20

10. Költségvetés kiírás

Tervező:

Bakonyterv Bt. Petrovai Péter Vzt/19-0179/2015 8200, Veszprém, Füredi u. 43.

Beruházó:

Balatonkenese Város Önkormányzata 8174, Balatonkenese, Béri B. Á. tér 1.

Balatonkenese, Balatonakarattya, Berek utca és Állomás utca környékének útrekonstrukciója, csapadékvíz elvezető árkok, csatornák Kiviteli terv


s I. Berek u ,8 0, II. Berek u ,2 0, ,6 309,6

Recommend Documents