Az Ordacsehi berek (HUDD20036)

Az Ordacsehi berek (HUDD20036) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

Egyeztetési anyag

Csopak 2014.

Támogatási határozat azonosítója 1536230576

Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság 8229 Csopak, Kossuth utca 16. Telefon: +36 87 555 260 Fax: +36 87 555 261

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kft. 8600 Siófok, Batthyány u. 1. Tel.1.: 84 / 310-803 Tel.2.: 84 / 313-346 Fax: 84 / 317-002

Felelős tervező Rozner György Vezető szakértők Petróczi Imre (természetvédelem) Rozner György (agrár) Közreműködő szakértők Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft.: Dr. Molnár Gábor, Fekete-Páris Judit, Egerszegi Zita, Magyarfalvi Attila Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság: Barcza Ákos, Barcza Gábor, Békássy Gábor, Dr. Cservenka Judit, Kenéz István, Korbély Barnabás, Magyari Máté, Megyer Csaba, Mészáros András, Nagy Attila, dr. Nagy Lajos, Selyem Anikó, Simon Pál, Sinka Gábor, Szabó Attila, Szerdahelyiné Bohák Mária, Szinai Péter, Tóth Szabolcs, Vers József, Vókó László © Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság Ez a dokumentáció a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény értelmében szerzői jogvédelem alatt áll. A dokumentáció nyilvános, a megfelelő hivatkozások mellett szabadon felhasználható és terjeszthető!

Tartalomjegyzék I. Natura 2000 fenntartási terv.................................................................................................... 4 1. A terület azonosító adatai ................................................................................................... 5 1.1. Név............................................................................................................................... 5 1.2. Azonosító kód .............................................................................................................. 5 1.3. Kiterjedés ..................................................................................................................... 5 1.4. A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek ................................................. 5 1.4.1. Jelölő élőhelyek .................................................................................................... 5 1.4.2. Jelölő fajok ........................................................................................................... 5 1.5. Érintett települések ...................................................................................................... 5 1.6. Egyéb védettségi kategóriák ........................................................................................ 6 1.7. Tervezési és egyéb előírások ....................................................................................... 6 1.7.1. Természetvédelmi kezelési terv ........................................................................... 6 1.7.2. Településrendezési eszközök ............................................................................... 6 1.7.3. Körzeti erdőtervek és üzemtervek ........................................................................ 7 1.7.4. Körzeti vadgazdálkodási tervek és üzemtervek ................................................... 7 1.7.5. Halgazdálkodási tervek ........................................................................................ 7 1.7.6. Vízgyűjtő-gazdálkodási terv ................................................................................ 7 1.7.7. Egyéb tervek ......................................................................................................... 7 1.7.8. Jogerős engedélyek .............................................................................................. 8 2. Veszélyeztető tényezők ...................................................................................................... 9 3. Kezelési feladatok meghatározása ................................................................................... 11 3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése.................................................. 11 3.2. Kezelési javaslatok .................................................................................................... 12 3.2.1. Élőhelyek kezelése ............................................................................................. 14 3.2.2. Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés.......................................................... 17 3.2.3. Fajvédelmi intézkedések .................................................................................... 17 3.2.4. Kutatás, monitorozás .......................................................................................... 18 3.2.5. Mellékletek ......................................................................................................... 18 3.3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében ......................................................................................... 32 3.3.1. Agrártámogatások .............................................................................................. 32 3.4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja ..................................................... 38 3.4.1. Felhasznált kommunikációs eszközök ............................................................... 38 3.4.2. A kommunikáció címzettjei ............................................................................... 43 3.4.3. Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel .............................................. 48

I. Natura 2000 fenntartási terv

1. A terület azonosító adatai 1.1. Név Tervezési terület neve:

Ordacsehi berek

1.2. Azonosító kód Tervezési terület azonosítója: HUDD20036

1.3. Kiterjedés Tervezési terület kiterjedése:

749,10 Ha

1.4. A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek 1.4.1. Jelölő élőhelyek    

Meszes lápok télisással (Cladium mariscus) és a Caricion davallianae fajaival 7210 Természetes eutróf tavak Magnopotamion vagy Hydrocharition növényzettel 3150 Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei 6440 Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) 6410

1.4.2. Jelölő fajok Lápi póc (Umbra krameri)

1.5. Érintett települések A tervezési terület által érintett helyrajzi számok listáját az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendeletet tartalmazza. Település Fonyód Ordacsehi Balatonboglár Lengyeltóti

Érintett terület (ha) 74,12 420,27 212,82 42,00

Település területének érintettsége (%) 9,9 56,1 28,4 5,6

1.6. Egyéb védettségi kategóriák Típus

Kód

Ex lege láp

-

Név Fonyód 198/5, Ordacsehi 0142/3, 0142/5, 0144/6, 0144/8, 0146/3,5,6, 0160/2,5, 0161/1,4, 166, 168, 0169/1, 0162/2, 3,5, 0163/3,4, 164, 165

Kiterjedés

Védetté nyilvánító jogszabály száma

393,3717 ha

DDKTVF határozat 2005.

Országos ökológiai hálózat övezete: a tervezési terület döntő része az Országos ökológiai hálózat magterület övezetének része. A Balatonboglár 053 és 051 hrsz. déli részén mintegy 5 hektár az ökológiai folyosó övezethez tartozik.

1.7. Tervezési és egyéb előírások Ez a fejezet azoknak a terveknek a felsorolását tartalmazza, amelyek a területre vonatkozóan a közösségi jelentőségű jelölő értékek szempontjából is releváns előírásokat fogalmaznak meg. A tervek előírásainak elemzését a megalapozó dokumentáció 1.3.3. fejezete, az erre épülő javaslatokat pedig a fenntartási terv 3.2. Kezelési javaslatok fejezet tartalmazza. 1.7.1. Természetvédelmi kezelési terv A tervezési területére vonatkozóan nem rendelkezünk miniszteri rendelettel elfogadott természetvédelmi kezelési tervvel. Természetesen az alapvető természetvédelmi jogszabályok az Ordacsehi berek területére vonatkozóan is számos természetvédelmi kötöttséget meghatároznak. Ezen joganyagok közül e legfontosabbak az alábbiak:  A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény  Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 1.7.2. Településrendezési eszközök  Fonyód Város Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2010. (VI. 25.) önkormányzati rendelete Fonyód Város Helyi Építési Szabályozásáról (Kiegészítette a 26/2012.(X.31.) Ör. 1.§-a hatályos: 2012. november 1-től)  Ordacsehi Község Önkormányzatának 23/2004. (X.27.) számú rendelete Ordacsehi Építési Szabályzatának es Szabályozási Tervének megállapításáról (módosította: 3/2010.(IV.12.) Kt. számú rendelet 2010.junius 1.-től hatályos)  Lengyeltóti Településrendezési Terve, jóváhagyva az 1/2004. (i. 29.) számú határozattal és az 1/2004-(i. 29.) sz. rendelettel  sz. módosítás elfogadva 19/2006.(IX. 29.) sz. rendelettel  sz. módosítás jóváhagyva a 1/2007. (I. 25.) sz. rendelettel  sz. módosítás elfogadva a 10/2008.(iv.25.) sz. rendelettel



sz. módosítás a településszerkezeti terv és leírás jóváhagyva a 14/2012. (i. 30.) számú határozattal a hész és a szabályozási tervek elfogadva a 4/2012. (i. 31.) számú rendelettel

 Balatonboglár Város Önkormányzatának 9 /2004. ( III.05. ) KT. számú rendelete Balatonboglár Város helyi építési szabályzatáról módosította:  11/2005.(V.2.) önkormányzati rendelet  30/2005. (X. 28.) KT rendelet  A terület- és településrendezés szempontjából kiemelendő az Országgyűlés által megalkotott 2000. évi CXII. törvény (ún. „Balaton törvény”), amely elősegíti a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetében a természeti és a települési környezet minőségének védelmét, az idegenforgalom fejlesztéséhez szükséges feltételek javítását, valamint a térség kiegyensúlyozott fejlődését. A 2013. évben sor került ezen ún. „Balaton törvény” felülvizsgálatára, amit számos tényező indokolt.  Somogy Megye Területrendezési Terve (Környezetterv Kft. 2010-2011)

1.7.3. Körzeti erdőtervek és üzemtervek 

Somogyvári erdőtervezési körzet körzeti erdőterve 2002.01.01-2012.01.01.

1.7.4. Körzeti vadgazdálkodási tervek és üzemtervek A vadászatra jogosult adatai Vadászterület neve: Csehi-Imrédi Vadásztársaság Székhely: Ordacsehi Regisztrációs szám: 350310 Terület nagysága: 4779 ha Kapcsolat: Cím: 8635 Ordacsehi, Fő u.150. Telefon: +36/20-953-8362, Fax: +36/85-353-688 1.7.5. Halgazdálkodási tervek  1.7.6. Vízgyűjtő-gazdálkodási terv 

4-2 Balaton alegység vízgyűjtő-gazdálkodási terve.

1.7.7. Egyéb tervek   

A Balaton Régió részletes fejlesztési terve, 2007-2013 (2006.) Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Hosszú Távú Területfejlesztési Koncepció 2020-ig (2009.) Fonyódi Kistérség Többcélú Társulása környezetvédelmi programja 2010-2015. közötti időszakra készítette: Balatoni Integrációs Kft. 2010.



Somogy Megye Környezetvédelmi Programja (2009)

1.7.8. Jogerős engedélyek A tervezési területet érintő jogerős engedélyről nincs ismeretünk.

2. Veszélyeztető tényezők Kód A03.03

Veszélyeztető tényező neve Kaszálás felhagyása, hiánya

Jelentősége H

A04.03

Pásztorkodás felhagyása,

H

D01.02

Autópályák, autóutak, fő- és mellékutak

L

M

E03

Szemét, hulladék

F03.01.01

Vadak károkozása (túltartott vadállomány)

M

G05.11 I01

közúti ütközésből eredő sérülés vagy pusztulás Idegenhonos inváziós fajok

M H

J01.01

Leégés

M

Érintett terület Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és nagysága (%) milyen módon gyakorol hatást? 200 ha A mezőgazdasági termelés visszaszorulása a gyepterületek gazdasági leromlásához vezet (nádasosodás, cserjésedés, adventív fajok terjedése). 200 ha A gyepterületek túlnyomó részén a kezelés teljes hiányzik. A korábbi bányászattal érintett területeken az egyenetlen felszín miatt (bányagödrök, kisebb depóniák) a gépi kaszálás kivitelezhetetlen, ezek a területeket legeltetéssel kellene kezelni, azonban a térségben erre alkalmas állatállomány jelenleg nincs. Az M7 autópálya és kisebb mértékben az ordacsehi bekötő út forgalma okozhat zavarást (pl. költőterületek 50 ha áthelyeződését okozza stb.) A terület közvetlenül érintkezik települési részekkel (nyaralótelkekkel), ahol jellemző, hogy a kertekben keletkezett zöldhulladékot (kisebb részben és esetenként kommunális hulladékot is) a szomszédos „berekbe” 100 ha hordják a környékbeliek. Vadászati szempontból a terület egy olyan zárványterület, ahol a növényzet és a vízborítás miatt rendkívül nehéz a vadállomány szabályozása. Aszályos időszakban pedig, az itt található víz további vonzerőt jelent a vad számára, ez a bevándorlással tovább növeli a vadlétszámot. 500 ha Az M7 autópálya mentén kiépített védőrendszer részlegesnek tekinthető, az ordacsehi bekötő út mentén pedig egyáltalán nincs védőrendszer, ezért alkalmanként jelentős számú mocsári 200 ha teknős és kétéltű elütés történik. 200 ha A kezeletlenség miatt a gyepterületeket súlyosan veszélyeztetik az inváziós fajok, jellemzően a Soldago terjed, de a fásszárúak közül jelen van az ezüstfa és a zöldjuhar is. 500 ha A tűz kialakulásának veszélyét növeli, hogy a terület közvetlenül érintkezik települési részekkel (nyaralótelkekkel), ahol rendszeres az avar és kerti hulladék égetése. A tűzesetek esetében gyakori a szándékosság, részben a kialakult illegális szemétlerakások felgyújtása, részben a

Kód

J02.03.01

J03.02 K01.03

Veszélyeztető tényező neve

Nagy léptékű vízelvezetés Élőhelyi-összeköttetések (konnektivitás) csökkenése emberi hatásra Kiszáradás

Jelentősége

H

M01.02

500 ha

300 ha M H

fajösszetétel változás, szukcesszió K02.01

Érintett terület nagysága (%)

700 ha

700 ha

M

aszály és csapadékmennyiség csökkenés

H

700 ha

Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és milyen módon gyakorol hatást? „gazos területek rendbetétele” miatt gyújtogatnak. Mivel a szomszédos települési részek víztelenítését szolgáló csatornák egy rendszert képeznek a berek vízhálózatával, a víztelenítést szolgáló szivattyúzás jelentős mértékben csökkenti a természeti területek vízkészletét is. Az M7 autópálya kettészeli a területet. Annak ellenére, hogy létesültek vad és ökölógiai átjárók, az elválasztott területrészek közötti kapcsolat csak részleges. Hosszabb aszályos periódusokban akár a teljes kiszáradás is előfordulhat, ami a terület vízhez kötődő fajait – elsősorban a lápi póc állományt – súlyosan veszélyezteti. A kezelés hiánya miatt, egyes területrészeken a télisás terjedése veszélyezteti az egyéb értékes társulásokat (kormos csátés-, szittyós-, és kékperjés lápréteket). A szárazabb gyepterületeken a cserjésedés jelentkezik. Az egyre gyakoribbá és hosszabbá váló aszályos periódusok veszélyeztetik a vizes élőhelyekhez kötődő társulásokat segítik a szukcessziót és az adventív fajok terjedését. Az egyes víztestek kiszáradása súlyosan, esetenként végzetesen veszélyezteti a mocsári teknős, kétéltű és különösen a lápi póc állományokat.

3. Kezelési feladatok meghatározása 3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése Általános célkitűzés: A Natura 2000 terület természetvédelmi célkitűzése az azon található, a kijelölés alapjául szolgáló közösségi jelentőségű fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot, illetve a fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása. Specifikus célok: A terület fő célkitűzései: 



a területen élő védett és fokozottan védett fajok által is reprezentált, hazai és közösségi szinten is egyedülálló természetes és természetszerű élőhelyek megőrzése, fenntartása – különös tekintettel a sík- és dombvidéki kaszálórétekre, a kékperjés láprétekre, a mocsárrétekre, a puhafás ligeterdőkre, éger- és kőrisligetekre, láperdőkre a védett növény- és állatfajok állományának, egyedszámának, populációi életképességének megőrzése, különös tekintettel a következő fajokra: kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum), kékbegy (Luscinia svecica), cigányréce (Aythya nyroca), nagy kócsag (Egretta alba), lappantyú (Caprimulgus europaeus), jégmadár (Alcedo atthis), haris (Crex crex), fekete harkály (Dryocopus martius), bölömbika (Botaurus stellaris), barna rétihéja (Circus aeruginosus), hamvas rétihéja (Circus pygargus), vörös gém (Ardea purpurea), vidra (Lutra lutra), mocsári teknős (Emys orbicularis), dunai tarajosgőte (Triturus dobrogicus), vöröshasú unka (Bombina bombina), szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus), réti csík (Misgurnus fossilis), lápi póc (Umbra krameri).

További célok: 

A megmaradt vizes élőhelyek természetesnek megfelelő vízellátását biztosítani kell különös tekintettel a terület mocsárrétekkel és láprétekkel és nyílt vizekkel borított részein. Az egyre gyakoribbá és hosszabbá váló aszályos periódusok veszélyeztetik a vizes élőhelyekhez kötődő társulásokat segítik a szukcessziót és az adventív fajok terjedését. Az egyes víztestek kiszáradása súlyosan, esetenként végzetesen veszélyezteti a mocsári teknős, kétéltű és különösen a lápi póc állományokat. Mivel a szomszédos települési részek víztelenítését szolgáló csatornák egy rendszert képeznek a berek vízhálózatával, a víztelenítést szolgáló szivattyúzás jelentős mértékben csökkenti a természeti területek vízkészletét is. A terület szempontjából kiemelten fontos a terület vízkészletének megőrzése, lehetőség szerint a vízellátásának javítása. 

abiotikus katasztrófák (pl: tűzkár) elhárítása A területen nagy felületet borítanak nádasok, amelyek hatalmas éghető szerves anyagot produkálnak, illetve a terület egyes részei az évtizedes kezeletlenség miatt száraz növényi részekkel dúsan borított. Egy esetleges tűz a területen az éghető anyagok mennyisége miatt

jelentős mértékű lehet, a talaj átmelegedésével a növényzetben maradandó károkat okozhat. A tűz kialakulásának veszélyét növeli, hogy a terület közvetlenül érintkezik települési részekkel (nyaralótelkekkel), ahol rendszeres az avar és kerti hulladék égetése. Továbbá jellemző, hogy a kertekben keletkezett zöldhulladékot (kisebb részben és esetenként kommunális hulladékot is) a szomszédos „berekbe” hordják a környékbeliek, amelyek szintén fokozzák a tüzesetek kialakulásának valószínűségét. A tűzesetek esetében gyakori a szándékosság, részben a kialakult illegális szemétlerakások felgyújtása, részben a „gazos területek rendbetétele” miatt gyújtogatnak.

3.2. Kezelési javaslatok Az Élőhelyvédelmi Irányelv 6. cikk (1) bekezdésének megfelelően valamennyi, a területek védelmi célkitűzéseinek elérését, a területek és jelölő értékeik megőrzését szolgáló intézkedést jelenítünk meg a Natura 2000 fenntartási tervben. Az intézkedések alapvetően két nagy csoportot alkotnak. Az elsőbe a gazdálkodásra vonatkozók, a másodikba a gazdálkodáshoz nem kötődők tartoznak. Általánosságban:  A gazdálkodáshoz nem köthető intézkedéseknél jelennek meg a gazdálkodókon túli egyéb érintetteknek szóló (beruházók, fejlesztők, területrendezők, vállalkozók, stb.), a területhasználatra vonatkozó elvek.  A gazdálkodáshoz kötődő kezelési előírásokat ás általános javaslatokat az ökológiai igények alapján lehatárolt kezelési egységeket (KE: azonos kezelést igénylő élőhelyek, élőhely-komplexumok) adunk meg. A KE-re vonatkozó általános javaslatok a gazdálkodás mikéntjére megfogalmazott nem előírásszerű javaslatok. Az előírásokat lehetőség szerint szintezve adjuk meg, egyértelműen szétválasztva a fenntartási és fejlesztési előírásokat. A fenntartási előírások betartása azért szükséges, mert ezek révén biztosítható a fajok, valamint az élőhelyek fennmaradása, a területek jelenlegi állapotának a megőrzése. Ezek  részben jogszabályokban („Helyes Gazdálkodási Gyakorlat”, „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot”) rögzítettek, tehát betartásuk anyagi ellentételezés nélkül is kötelező;  részben a Natura 2000 területekre alkalmazott új előírások. Ezen előírások esetében a 1698/2005 EC rendelet 38 §-a alapján kompenzációs kifizetésre jogosultak a Natura 2000 területen gazdálkodók a földhasználati korlátozásból eredő jövedelem kiesés mértékéig, ha ezt a hazai szabályozás is lehetővé teszi. A fejlesztési előírások a területek természeti értékeinek a növelésére irányulnak olyan gazdálkodási formák ösztönzése mellett, melyek a fajok populációjának növekedését, valamint az élőhelyek állapotának javulását célozzák meg. Ezek  egyrészt olyan, az agrár-környezetgazdálkodási és erdő-környezetgazdálkodási logika mentén, önkéntes vállalás alapján és kifizetés ellenében megvalósítható új előírások, melyeket a területi sajátosságok figyelembe vételével kialakítottak, és amelyek a gazdálkodási módok meghatározása révén alapvetően a területek kezelésére vonatkoznak;  másrészt komplex élőhely rehabilitációs / élőhely fejlesztési javaslatok, melyek megvalósulása eredményeként a terület arculata jelentősen megváltozik, természeti

értékessége nagymértékben nő. A célok eléréséhez beruházási, fejlesztési feladatok elvégzése szükséges, ezért ezek is csak önkéntes formában, megfelelő támogatási programok mellett valósulhatnak meg. Összefoglalóan az alábbi folyamatábra mutatja be a kezelési javaslatok megadásának rendszerét:

A támogatási rendszerbe illeszthető kezelési előírás-javaslatok:  A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 4.§ 5. pontja alapján „(5) A fenntartási terv a Natura 2000 terület kezelésére vonatkozó javaslatokat, valamint ezek megvalósításának lehetséges eszközeit tartalmazza, és jogszabály eltérő rendelkezése hiányában kötelező földhasználati szabályokat nem állapít meg.” 

Az itt megfogalmazott előírás-javaslatok célja, hogy a kezelési egységekben előforduló közösségi jelentőségű értékek, a jelenlegi gazdálkodási gyakorlat és adottságok alapján javaslatot tegyenek a gazdálkodás kívánatos módjára. Ennek érdekében itt megfogalmazásra kerülnek olyan előírás-javaslatok, amelyek alapul szolgálnak a jövőbeli támogatási programok kidolgozásához. A gazdálkodók számára ezek az előírásjavaslatok a jelen terv alapján kötelezettséget nem jelentenek, betartásuk csak támogatási programokon keresztül, önkéntes vállalás formájában válhat csak kötelezővé. A már más jogszabály vagy hatósági eszköz alapján létező előírások esetében azok kötelező jellegét értelemszerűen az azt megalapozó jogszabály, vagy hatósági eszköz támasztja alá, jelen fenntartási terv ezekre az előírásokra csak utalást tesz.

3.2.1. Élőhelyek kezelése A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 4.§ 5. pontja alapján „(5) A fenntartási terv a Natura 2000 terület kezelésére vonatkozó javaslatokat, valamint ezek megvalósításának lehetséges eszközeit tartalmazza, és jogszabály eltérő rendelkezése hiányában kötelező földhasználati szabályokat nem állapít meg.” Az itt megfogalmazott előírások célja, hogy a kezelési egységekben előforduló közösségi jelentőségű értékek, a jelenlegi gazdálkodási gyakorlat és adottságok alapján javaslatot tegyenek a gazdálkodás kívánatos módjára. Ennek érdekében itt megfogalmazásra kerülnek olyan előírások, amelyek alapul szolgálnak a jövőbeli támogatási programok kidolgozásához. A gazdálkodók számára ezek az előírások a jelen terv alapján kötelezettséget nem jelentenek, betartásuk csak támogatási programokon keresztül, önkéntes vállalás formájában válhat csak kötelezővé. A) Gazdálkodáshoz nem köthető általános javaslatok:

Az Ordacsehi berek Natura 2000 területre vonatkozó általános kezelési és fenntartási javaslatok: 

 

A kezeletlenség miatt egyes területrészeket súlyosan veszélyezteti az erdősülés, jellemzően az ezüstfa terjed, de jelen van a zöldjuhar is. A gyepterületek megóvásán túlmenően, a mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlan vizes élőhelyek védelme a nemkívánatos erdősüléstől és cserjésedéstől kiemelt cél. az inváziós növényfajok, így a Solidago visszaszorítása, a zöldjuhar és az ezüstfa teljes kiirtása szükséges. A gyepterületek jelentős részén a kezelés teljes hiányzik. A korábbi bányászattal érintett területeken az egyenetlen felszín miatt (bányagödrök, kisebb depóniák) az általánosan alkalmazott gépi kaszálás kivitelezhetetlen, ezek a területeket legeltetéssel kellene kezelni, azonban a térségben erre alkalmas állatállomány jelenleg nincs. Amennyiben az állattartás nem biztosítható, alternatív megoldás lehet speciális gépekkel végzett kaszálás (kis talajnyomású mozgékony erőgép, gémes kasza stb.) B) Gazdálkodáshoz köthető javaslatok

Mezőgazdálkodás: Gyepek: a) Kötelezően betartandó előírások:

A tervezési területre vonatkozó kötelezően betartandó előírásokat a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Korm. Rendelet tartalmazza. GY01 GY02 GY10 GY12

Felülvetés nem megengedett. Vegyszeres gyomirtás nem megengedett. Tárcsázás nem megengedett Gyepszellőztetés nem megengedett

Kiszántás nem megengedett Legeltetéssel és/vagy kaszálással történő hasznosítás. Inváziós fásszárúak mechanikus irtása kötelező.

GY13 GY22 GY26

b) Önkéntesen vállalható előírás-javaslatok: GY19 Legeltetéssel és szükség esetén tisztító kaszálással történő hasznosítás. GY25 A területen lévő cserjék irtása és eltávolítása kötelező. GY29 Cserjeirtás csak szeptember 1. és február 28. közötti időszakban lehetséges GY31 A cserjeirtás megkezdésének időpontját legalább 5 nappal korábban írásban a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak be kell jelenteni, valamint a meghagyásra szánt cserjéket, cserjefoltokat a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetni kell. GY34 Gyepterületen előforduló, 1,5 m-nél magasabb tájidegen faegyedeket lábon állva kell vegyszeres kezelésben részesíteni (törzs megfúrása, vegyszer injektálása); a hatékonyság érdekében a vegyszert is alkalmazó munkát fafajtól függően a vegetációs időszak kezdetén (április-május) vagy végén (augusztus-szeptember) kell elvégezni. GY44 A legeltetési sűrűséget a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetni szükséges. GY107 Az inváziós gyomok virágzásban történő kaszálása kötelező. GY111 A tisztító kaszálás legkorábbi időpontja: október 1. Szántók: a) Kötelezően betartandó előírások:

SZ03 SZ19 SZ21 SZ22 SZ43

A betakarítást követően tarlóhántás, illetve tarlóápolás kötelező. Kizárólag környezetkímélő besorolású növényvédő szerek alkalmazása engedélyezett. Légi kivitelezésű növényvédelem és tápanyag-utánpótlás tilos. Rágcsálóirtó szerek és talajfertőtlenítő szerek alkalmazása tilos. Fás szárú és lágy szárú energetikai ültetvény telepítése tilos.

b) Önkéntesen vállalható előírás-javaslatok: SZ52 Szántó füves élőhellyé alakítása gyeptelepítéssel. SZ53 Szántó füves élőhellyé alakítása spontán felhagyással. SZ55 Szántó füves élőhellyé alakítása, lucerna kultúrát követő spontán gyepesedéssel. Vizes élőhelyek:

V07 A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsodása tilos. V10 Halastavak medrének meszezése tilos. V14 A vízi növényzet és a part menti növényzet irtása (vágás, nádégetés, cserjék kivágása) tilos. V19 Idegenhonos halfajok visszaszorítása kötelező, idegenhonos halfaj telepítése tilos. V41 A learatott nád vizes élőhelyről történő kiszállításának nyomvonalát működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetve kell kialakítani. V42 A nádaratás megkezdése előtt 48 órával a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságot értesíteni kell.

V45 November 1. és február 15. között lehet nádaratást folytatni, a mindenkori időjárási és talajviszonyok figyelembe vételével. V51 A nádas minimum 30-40%-át nem szabad learatni. V57 A betakarítás során a nád rizómájának megsértését kerülni kell. Erdőgazdálkodás:

a) Kötelezően betartandó előírások: A tervezési területre vonatkozó kötelezően betartandó előírásokat a következő jogszabályok tartalmazzák: - az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól szóló 41/2012. (IV. 27.) VM rendelet - vonatkozó erdőterv rendelet, körzeti erdőterv b) Önkéntesen vállalható előírás-javaslatok: E06 Idegenhonos fafajok telepítésének mellőzése. E08 Rakodó, depónia kialakításának területi korlátozása (a közösségi jelentőségű élőhelyekre, illetve fajokra történő esetleges káros hatások miatt). E09 A fakitermeléshez és anyagmozgatáshoz szükséges közelítő nyomok csak a közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek védelmét figyelembe véve jelölhetők ki E16 A gyérítések és véghasználatok során legalább 5 m3/ha álló és/vagy fekvő holtfa jelenlétének biztosítása. E26 Az előhasználatok során az elegyfa fajok alsó és felső lombkorona szintben hagyása, fenntartása, lehetőség szerint a természetes erdőtársulásra/közösségi jelentőségű élőhelyre jellemző összetételben, mennyiségben és többé-kevésbé egyenletes eloszlásban. E28 Őshonos fafajokkal jellemezhető faállományokban a nevelővágások során az idegenhonos fa- és cserjefajok egyedszámát (arányát) a lehetséges minimális szintre szorítása, illetve ehetőség szerinti teljes eltávolítása. E29 A vegyes összetételű faállományokban a nevelővágások során az idegenhonos fafajok eltávolítása. E37 Tájhonos fafajú állományok véghasználata során az idős állományban legalább 5% területi lefedettséget biztosító mikroélőhely visszahagyása, lehetőleg az idős állomány szerkezetét és összetételét is reprezentáló formájában. E49 Az eredeti talajállapot fenntartása érdekében a talaj-előkészítés és a tuskózás elhagyása. E51 Felújítás táj- és termőhelyhonos fafajokkal, illetve faállomány típussal. E54 Idegenhonos fafajú faállomány szerkezetátalakítása. E69 A környező gyepterületek védelme érdekében az erdészeti tájidegen fafajok alkotta állományok terjeszkedésének megakadályozása. E72 Lehetőség szerint mechanikai módszerek (pl. kézi cserjeirtás, szárzúzás, kaszálás) alkalmazandók agresszívan terjedő fajok visszaszorítására. E88 Fakitermelés csak augusztus 15. és február 28. között végezhető. A nem üzemtervezett (részben erdő, részben egyéb művelési ágú) erdőfoltok, facsoportok, erdősávokra vonatkozó javaslatok:

E08 Rakodó, depónia kialakításának területi korlátozása (a közösségi jelentőségű élőhelyekre, illetve fajokra történő esetleges káros hatások miatt). E09 A fakitermeléshez és anyagmozgatáshoz szükséges közelítő nyomok csak a közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek védelmét figyelembe véve jelölhetők ki. E69 A környező gyepterületek védelme érdekében az erdészeti tájidegen fafajok alkotta állományok terjeszkedésének megakadályozása. Vadgazdálkodás

A tervezési területen a vadászat elsődlegesen természetvédelmi és nem vadászati célokat felmutató formáját kell megvalósítani. VA01 Szóró, sózó vagy etetőhely a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetett helyszínen alakítható ki. 3.2.2. Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés 

Mivel a szomszédos települési részek víztelenítését szolgáló csatornák egy rendszert képeznek a berek vízhálózatával, a víztelenítést szolgáló szivattyúzás jelentős mértékben csökkenti a természeti területek vízkészletét is. Ezért a két vízrendszert célszerű szétválasztani, ezzel javítva a lápterület vízellátását.

3.2.3. Fajvédelmi intézkedések 





A telepesen fészkelő madarak - a nagy kócsag (Egretta alba), a vörös gém (Ardea purpurea), a bölömbika (Botaurus stellaris), valamint a cigányréce (Aythya nyroca) érdekében, a területen biztosítani kell a megfelelő vízszinteket. A nádaratást a fészektelepek figyelembevételével lehet végezni. A fészektelepek zavartalanságát biztosítani kell. A terület nyílt vizekkel rendelkező részein a szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus), réti csík (Misgurnus fossilis), lápi póc (Umbra krameri), a vöröshasú unka (Bombina bombina), a dunai tarajosgőte (Triturus dobrogicus) és a mocsári teknős (Emys orbicularis) állományai érdekében ezen víztestek halászati hasznosítása, minden tóépítés jellegű beavatkozás, mederkotrás stb. tilos. A víztesteket érintő minden beavatkozás csak természetvédelmi érdekből végezhető. Az M7 autópálya mentén kiépített védőrendszer részlegesnek tekinthető, az ordacsehi bekötő út mentén pedig egyáltalán nincs védőrendszer, ezért alkalmanként jelentős számú mocsári teknős és kétéltű elütés történik. A védőrendszer kiegészítése, hibáinak kijavítása rendkívül fontos feladat.

3.2.4. Kutatás, monitorozás   

A terület vegetációját korábban nem vizsgálták rendszeresen. Feltétlenül szükséges a jelölő társulások állapotának, kiterjedésének rendszeres nyomon követése, ezért célszerű lenne legalább 6 évenként felmérni azokat. Ugyan így fontos az adventív fajok vizsgálata is, mert ez befolyásolja az aktuálisan szükséges kezelések meghatározását. Ezeket a vizsgálatokat legalább 3 évenként el kell végezni. Az elmúlt években szórványos felmérések történtek mind a mocsári teknős, mind a lápi póc tekintetében. Ezeket a felméréséket mindenképpen szükséges folytatni és rendszeressé tenni.

3.2.5. Mellékletek 3.2.5.1. Kezelési egységek táblázata Kezelési egység

Érintett ingatlanok (hrsz.)

1 KE (vizes élőhelyek)

Fonyód 0198/5, Ordacsehi 05; 06/3-7,9-13,18; 053; 051; 0142/16; 0144/8; 0148/1-4; 0162/5; 0165; 0166/1; 0170/7 Balatonboglár 058/21; 059/1,2,19; 087/12; 092/1; 093/1,2,9; 095/1,2; 099; 0100/1,2; 064/7 Ordacsehi 06/10-12; 0142/2,3,9; 0144/5,9; 0146/2,3,6; 0148; 0155/1,2,4; 0162/5; 0163/3,4; 0166/1 Ordacsehi 0142/5; 0144/8; 161/4 Ordacsehi 0142/16; 0161/4; 0170/6,7 Ordacsehi 042; Balatonboglár 056/1; 058/21; 093/1 Ordacsehi 06/3,4; 0161/4; 0162/5; 0170/7 Fonyód 0198/4,5 Ordacsehi 039; 040; 041; 042; Ordacsehi 037/1-48, 53-58; 039; Balatonboglár 036; 037/1-37; 039/132; 040; 041; 042/1-26; 043; 045/1-26; 055/1-21; 056/2-22; 058/1-6; 059/7,912,17-18; 060/27; 095/3

2 KE (szikesedő láprétek, homoki gyepek mozaikja)

3 KE (üde gyepek) 4 KE (szántók, parlagok) 5 KE (üzemtervezett erdők) 6 KE (Nem üzemtervezett erdők)

7 KE (iparterület) KE (horgásztó) 9 KE (mocsárrétek)

Érintett MEPAR-blokk

3.2.5.2.

Kezelési egységek térképe

1 KE (Vizes élőhelyek) U9 (U9Nláp) Állóvizek (Láptavak) (Élőhely Natura 2000 kódja/neve: 3160 - Láptavak) B1b (B1bN) Úszólápok, tőzeges nádasok és télisásosok (Télisásosok) Élőhely Natura 2000 kódja/neve: 7210* - Télisásosok) BA Fragmentális mocsári- és/vagy hínárnövényzet mozaikok álló- és folyóvizek partjánál RA Őshonos fajú facsoportok, fasorok, erdősávok J4 Fűz-nyár ártéri erdők (Élőhely Natura 2000 kódja/neve: 91E0* - Puhafás ligeterdők, éger- és kőrisligetek, illetve láperdők)

Mezőgazdálkodás

Fenntartási előírások Gyep Szántó Vizes élőhely

Erdőgazdálkodás

Nádgazdálkodás

Vadgazdálkodás Halgazdálkodás Vízgazdálkodás

Fejlesztési előírások

- V07 A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsodása tilos. V14 A vízi növényzet és a part menti növényzet irtása (vágás, nádégetés, cserjék kivágása) tilos. E69 A környező gyepterületek védelme érdekében az erdészeti tájidegen fafajok alkotta állományok terjeszkedésének megakadályozása. V41 A learatott nád vizes élőhelyről történő kiszállításának nyomvonalát működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetve kell kialakítani. V42 A nádaratás megkezdése előtt 48 órával a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságot értesíteni kell. V45 November 1. és február 15. között lehet nádaratást folytatni, a mindenkori időjárási és talajviszonyok figyelembe vételével. V51 A nádas minimum 30-40%-át nem szabad learatni. V57 A betakarítás során a nád rizómájának megsértését kerülni kell. VA03 A területen szóró, vadetető, sózó, a vegetációs időszakban erdei rakodó (erdőtörvény 9. § c) pont) létesítése tilos

-

-

-

-

A vadászat elsődlegesen természetvédelmi és nem vadászati célokat felmutató formáját kell megvalósítani.

2 KE (szikesedő láprétek, homoki gyepek mozaikja) U9 (U9Nláp) Állóvizek (Láptavak) (Élőhely Natura 2000 kódja/neve: 3160 - Láptavak) B1b (B1bN) Úszólápok, tőzeges nádasok és télisásosok (Télisásosok) Élőhely Natura 2000 kódja/neve: 7210* - Télisásosok) BA Fragmentális mocsári- és/vagy hínárnövényzet mozaikok álló- és folyóvizek partjánál RA Őshonos fajú facsoportok, fasorok, erdősávok D1 Meszes láprétek, rétlápok (Caricion duvallianae) (Élőhely Natura 2000 kódja/neve: 7230 – Mészkedvelő (meszes talajú) üde láp és sásrétek) F2 Szikes rétek (Élőhely Natura 2000 kódja/neve: 1530* – Pannon szikesek) OB Jellegtelen üde gyepek OC Jellegtelen száraz-félszáraz gyepek P2a Üde és nedves cserjések

Gyep

Fenntartási előírások a) Kötelezően betartandó előírások: A tervezési területre vonatkozó kötelezően betartandó előírásokat a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Korm. Rendelet tartalmazza. GY01 Felülvetés nem megengedett. GY02 Vegyszeres gyomirtás nem megengedett. GY10 Tárcsázás nem megengedett GY12 Gyepszellőztetés nem megengedett GY13 Kiszántás nem megengedett GY22 Legeltetéssel és/vagy kaszálással történő hasznosítás. GY26 Inváziós fásszárúak mechanikus irtása kötelező.

Mezőgazdálkodás

b) Önkéntesen vállalható előírás-javaslatok: GY19 Legeltetéssel és szükség esetén tisztító kaszálással történő hasznosítás. GY25 A területen lévő cserjék irtása és eltávolítása kötelező. GY29 Cserjeirtás csak szeptember 1. és február 28. közötti időszakban lehetséges

Fejlesztési előírások

Szántó Vizes élőhely

Erdőgazdálkodás Nádgazdálkodás Vadgazdálkodás

GY31 A cserjeirtás megkezdésének időpontját legalább 5 nappal korábban írásban a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak be kell jelenteni, valamint a meghagyásra szánt cserjéket, cserjefoltokat a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetni kell. GY34 Gyepterületen előforduló, 1,5 m-nél magasabb tájidegen faegyedeket lábon állva kell vegyszeres kezelésben részesíteni (törzs megfúrása, vegyszer injektálása); a hatékonyság érdekében a vegyszert is alkalmazó munkát fafajtól függően a vegetációs időszak kezdetén (április-május) vagy végén (augusztus-szeptember) kell elvégezni. GY44 A legeltetési sűrűséget a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetni szükséges. GY107 Az inváziós gyomok virágzásban történő kaszálása kötelező. GY111 A tisztító kaszálás legkorábbi időpontja: október 1. - V07 A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsodása tilos. V14 A vízi növényzet és a part menti növényzet irtása (vágás, nádégetés, cserjék kivágása) tilos. E69 A környező gyepterületek védelme érdekében az erdészeti tájidegen fafajok alkotta állományok terjeszkedésének megakadályozása. VA01 Szóró, sózó vagy etetőhely a A vadászat elsődlegesen működési terület szerinti nemzeti természetvédelmi és nem park igazgatósággal egyeztetett vadászati célokat felmutató helyszínen alakítható ki. formáját kell megvalósítani.

Halgazdálkodás Vízgazdálkodás 3 KE (kaszálórétek)

-

B1b (B1bN) Úszólápok, tőzeges nádasok és télisásosok (Télisásosok) Élőhely Natura 2000 kódja/neve: 7210* - Télisásosok) OB Jellegtelen üde gyepek OC Jellegtelen száraz-félszáraz gyepek P2a Üde és nedves cserjések

Mezőgazdálkodás

Gyep

Szántó Vizes élőhely

Erdőgazdálkodás Nádgazdálkodás Vadgazdálkodás Halgazdálkodás Vízgazdálkodás

Fenntartási előírások Fejlesztési előírások a) Kötelezően betartandó előírások: A tervezési területre vonatkozó kötelezően betartandó előírásokat a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Korm. Rendelet tartalmazza. GY01 Felülvetés nem megengedett. GY02 Vegyszeres gyomirtás nem megengedett. GY10 Tárcsázás nem megengedett GY12 Gyepszellőztetés nem megengedett GY13 Kiszántás nem megengedett GY22 Legeltetéssel és/vagy kaszálással történő hasznosítás. GY26 Inváziós fásszárúak mechanikus irtása kötelező. b) Önkéntesen vállalható előírás-javaslatok: GY107 Az inváziós gyomok virágzásban történő kaszálása kötelező. - V07 A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsodása tilos. . VA01 Szóró, sózó vagy etetőhely a A vadászat elsődlegesen működési terület szerinti nemzeti természetvédelmi és nem park igazgatósággal egyeztetett vadászati célokat felmutató helyszínen alakítható ki. formáját kell megvalósítani. -

-

4 KE (szántók) T1 OB

Egyéves, intenzív szántóföldi kultúrák Jellegtelen üde gyepek

Mezőgazdálkodás

Gyep Szántó

Vizes élőhely Erdőgazdálkodás Nádgazdálkodás Vadgazdálkodás Halgazdálkodás Vízgazdálkodás

Fenntartási előírások

Fejlesztési előírások

- SZ03 A betakarítást követően tarlóhántás, illetve tarlóápolás kötelező. SZ19 Kizárólag környezetkímélő besorolású növényvédő szerek alkalmazása engedélyezett. SZ21 Légi kivitelezésű növényvédelem és tápanyagutánpótlás tilos. SZ22 Rágcsálóirtó szerek és talajfertőtlenítő szerek alkalmazása tilos. SZ43 Fás szárú és lágy szárú energetikai ültetvény telepítése tilos.

SZ52 Szántó füves élőhellyé alakítása gyeptelepítéssel. SZ53 Szántó füves élőhellyé alakítása spontán felhagyással. SZ55 Szántó füves élőhellyé alakítása, lucerna kultúrát követő spontán gyepesedéssel.

-

-

5 KE (üzemtervezett erdők) S1 Akácültetvények S3 Egyéb ültetett tájidegen lombos erdők J4 Fűz-nyár ártéri erdők (Élőhely Natura 2000 kódja/neve: 91E0* - Puhafás ligeterdők, éger- és kőrisligetek, illetve láperdők) J5 Égerligetek (Élőhely Natura 2000 kódja/neve: 91E0* - Puhafás ligeterdők, éger- és kőrisligetek, illetve láperdők)

Mezőga zdálkod ás

Fenntartási előírások Gyep Szántó Vizes élőhely

Erdőgazdálkodás

E06 Idegenhonos fafajok telepítésének mellőzése. E08 Rakodó, depónia kialakításának területi korlátozása (a közösségi jelentőségű élőhelyekre, illetve fajokra történő esetleges káros hatások miatt). E09 A fakitermeléshez és anyagmozgatáshoz szükséges közelítő nyomok csak a közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek védelmét figyelembe véve jelölhetők ki E16 A gyérítések és véghasználatok során legalább 5 m3/ha álló és/vagy fekvő holtfa jelenlétének biztosítása. E26 Az előhasználatok során az elegyfa fajok alsó és felső lombkorona szintben hagyása, fenntartása, lehetőség szerint a természetes erdőtársulásra/közösségi jelentőségű élőhelyre jellemző összetételben, mennyiségben és többé-kevésbé egyenletes eloszlásban. E29 A vegyes összetételű faállományokban a nevelővágások során az idegenhonos fafajok eltávolítása. E49 Az eredeti talajállapot fenntartása érdekében a talajelőkészítés és a tuskózás elhagyása. E51 Felújítás táj- és termőhelyhonos fafajokkal, illetve faállomány típussal.

Fejlesztési előírások

E54 Idegenhonos fafajú faállomány szerkezetátalakítása. E69 A környező gyepterületek védelme érdekében az erdészeti tájidegen fafajok alkotta állományok terjeszkedésének megakadályozása. E72 Lehetőség szerint mechanikai módszerek (pl. kézi cserjeirtás, szárzúzás, kaszálás) alkalmazandók agresszívan terjedő fajok visszaszorítására. E88 Fakitermelés csak augusztus 15. és február 28. között végezhető. Nádgazdálkodás Vadgazdálkodás Halgazdálkodás Vízgazdálkodás

-

-

6 KE (nem üzemtervezett erdők) S7

Nem őshonos fajú facsoportok, erdősávok és fasorok

Mezőga zdálkod ás

Fenntartási előírások

Fejlesztési előírások

Gyep Szántó Vizes élőhely

Erdőgazdálkodás

Nádgazdálkodás Vadgazdálkodás Halgazdálkodás Vízgazdálkodás

E06 Idegenhonos fafajok telepítésének mellőzése. E08 Rakodó, depónia kialakításának területi korlátozása (a közösségi jelentőségű élőhelyekre, illetve fajokra történő esetleges káros hatások miatt). E09 A fakitermeléshez és anyagmozgatáshoz szükséges közelítő nyomok csak a közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek védelmét figyelembe véve jelölhetők ki. E16 A gyérítések és véghasználatok során legalább 5 m3/ha álló és/vagy fekvő holtfa jelenlétének biztosítása. E49 Az eredeti talajállapot fenntartása érdekében a talajelőkészítés és a tuskózás elhagyása. E51 Felújítás táj- és termőhelyhonos fafajokkal, illetve faállomány típussal. E69 A környező gyepterületek védelme érdekében az erdészeti tájidegen fafajok alkotta állományok terjeszkedésének megakadályozása. E88 Fakitermelés csak augusztus 15. és február 28. között végezhető.

-

-

7 KE (iparterület) U4

Telephelyek, roncsterületek és hulladéklerakók

Fenntartási előírások a) Kötelezően betartandó előírások:

Gyep

Fejlesztési előírások

Mezőgazdálkodás

A tervezési területre vonatkozó kötelezően betartandó előírásokat a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Korm. Rendelet tartalmazza.

Szántó Vizes élőhely Erdőgazdálkodás Nádgazdálkodás Vadgazdálkodás Halgazdálkodás Vízgazdálkodás

GY22 Legeltetéssel és/vagy kaszálással történő hasznosítás. GY26 Inváziós fásszárúak mechanikus irtása kötelező. GY107 Az inváziós gyomok virágzásban történő kaszálása kötelező. .

-

-

-

8 KE (horgász tó) U9 Állóvizek B1b Úszólápok, tőzeges nádasok és télisásosok J1a Fűzlápok (Élőhely Natura 2000 kódja/neve: 91E0* - Puhafás ligeterdők, éger- és kőrisligetek, illetve láperdők) J4 Fűz-nyár ártéri erdők (Élőhely Natura 2000 kódja/neve: 91E0* - Puhafás ligeterdők, éger- és kőrisligetek, illetve láperdők)

Mezőgazdálkodás

Fenntartási előírások Gyep Szántó Vizes élőhely

Erdőgazdálkodás

Nádgazdálkodás

Vadgazdálkodás

Halgazdálkodás Vízgazdálkodás

- V07 A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsodása tilos. V14 A vízi növényzet és a part menti növényzet irtása (vágás, nádégetés, cserjék kivágása) tilos. V41 A learatott nád vizes élőhelyről történő kiszállításának nyomvonalát működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetve kell kialakítani. V42 A nádaratás megkezdése előtt 48 órával a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságot értesíteni kell. V45 November 1. és február 15. között lehet nádaratást folytatni, a mindenkori időjárási és talajviszonyok figyelembe vételével. V51 A nádas minimum 30-40%-át nem szabad learatni. V57 A betakarítás során a nád rizómájának megsértését kerülni kell. VA03 A területen szóró, vadetető, sózó, a vegetációs időszakban erdei rakodó (erdőtörvény 9. § c) pont) létesítése tilos - V10 Halastavak medrének meszezése tilos. V19 Idegenhonos halfajok visszaszorítása kötelező, idegenhonos halfaj telepítése tilos. -

Fejlesztési előírások -

-

A vadászat elsődlegesen természetvédelmi és nem vadászati célokat felmutató formáját kell megvalósítani. -A KE mintegy felét, jelenleg használaton kívüli tómeder alkotja. Amennyiben ez a későbbiekben tóként, halgazdasági hasznosításra kerülne, úgy azt a Nemzeti Park Igazgatósággal előzetesen egyeztetni szükséges.

-

9 KE (mocsárrétek) D34 B1b B5 RA

Mocsárrétek (Élőhely Natura 2000 kódja/neve: 6440 - Ártéri mocsárrétek) Úszólápok, tőzeges nádasok és télisásosok Nem zsombékoló magassásrétek Őshonos fajú facsoportok, fasorok, erdősávok

Gyep

Fenntartási előírások c) Kötelezően betartandó előírások: A tervezési területre vonatkozó kötelezően betartandó előírásokat a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Korm. Rendelet tartalmazza. GY01 Felülvetés nem megengedett. GY02 Vegyszeres gyomirtás nem megengedett. GY10 Tárcsázás nem megengedett GY12 Gyepszellőztetés nem megengedett GY13 Kiszántás nem megengedett GY22 Legeltetéssel és/vagy kaszálással történő hasznosítás. GY26 Inváziós fásszárúak mechanikus irtása kötelező.

Mezőgazdálkodás

d) Önkéntesen vállalható előírás-javaslatok: GY29 Cserjeirtás csak szeptember 1. és február 28. közötti időszakban lehetséges GY31 A cserjeirtás megkezdésének időpontját legalább 5 nappal korábban írásban a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak be kell jelenteni, valamint a meghagyásra szánt cserjéket, cserjefoltokat a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetni kell. GY34 Gyepterületen előforduló, 1,5 m-nél magasabb

Fejlesztési előírások

Szántó Vizes élőhely

Erdőgazdálkodás

Nádgazdálkodás

Vadgazdálkodás Halgazdálkodás Vízgazdálkodás

tájidegen faegyedeket lábon állva kell vegyszeres kezelésben részesíteni (törzs megfúrása, vegyszer injektálása); a hatékonyság érdekében a vegyszert is alkalmazó munkát fafajtól függően a vegetációs időszak kezdetén (április-május) vagy végén (augusztus-szeptember) kell elvégezni. GY44 A legeltetési sűrűséget a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetni szükséges. GY107 Az inváziós gyomok virágzásban történő kaszálása kötelező. GY111 A tisztító kaszálás legkorábbi időpontja: október 1. - V07 A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsodása tilos. V14 A vízi növényzet és a part menti növényzet irtása (vágás, nádégetés, cserjék kivágása) tilos. E69 A környező gyepterületek védelme érdekében az erdészeti tájidegen fafajok alkotta állományok terjeszkedésének megakadályozása. - V45 November 1. és február 15. között lehet nádaratást folytatni, a mindenkori időjárási és talajviszonyok figyelembe vételével. V49 A nádas minimum 10-20%-át nem szabad learatni. V57 A betakarítás során a nád rizómájának megsértését kerülni kell.

-

-

3.3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében 3.3.1. Agrártámogatások 3.3.1.1. Jelenleg működő agrártámogatási rendszer Az Uniós csatlakozást követően hazánk támogatási rendszere a többi tagállaméhoz harmonizáltan alakult ki. Ez vonatkozik a Natura 2000 területekre is. SAPS – egyszerűsített területalapú támogatás Az EMOGA Garancia részlegéből minden hasznosított mezőgazdasági terület jogosult az egységes területalapú támogatásra. A hasznosított mezőgazdasági terület hazánkban a művelt szántó és gyepterületekre vonatkozik, melyek a MePAR rendszerben támogatható területként vannak nyilvántartva. Az egységes területalapú támogatás feltétele a terület művelésben tartása, valamint 2009-től a Kölcsönös Megfeleltetés (KM) rendszerének betartása. Kölcsönös Megfeleltetés A Kölcsönös Megfeleltetés (KM) egy harmonizált jogszabályi környezetet jelent, valamint gazdálkodási alapkövetelményeket foglal magába, mely rendszer bevezetése minden tagállam számára kötelező. A KM részét képezi többek között a Natura 2000 területeken való gazdálkodás feltételeinek a betartása is. Ezeknek a feltételeknek a betartása nem csupán a Natura 2000 területekre járó kompenzációs támogatás folyósításának feltétele, hanem a SAPS támogatásé is. Natura 2000 területek támogatása A 1698/2005 EC Tanácsi rendelet 38. § alapján vidékfejlesztési forrásból kompenzációs kifizetés adható a kijelölt Natura 2000 területen gazdálkodók számára. Egyéb támogatások A Natura 2000 program a hazai vidékfejlesztési programozásba integráltan került beépítésre és az alábbi támogatási programokban is előnyt élveznek ezek a területek: – Agrár-környezetgazdálkodási támogatás – Nem termelő beruházások – Erdő-környezetvédelmi támogatások – 1. tengelyes támogatások A Natura 2000 fenntartási tervek szerepe a jelenlegi támogatási rendszerben változó. Egyes vidékfejlesztési támogatások a Natura 2000 területekre vonatkozóan a fenntartási tervekhez kötötték a támogatási részvételt. A mezőgazdasági földterület első erdősítése jogcím, valamint az agrár-erdészeti rendszerek jogcím, melyek művelési ág váltással járó támogatások, csak abban az esetben engedélyezik Natura 2000 területen a támogatás igénylését, ha az a fenntartási tervvel összhangban van. A fenntartási tervek ilyen módú alkalmazása biztosítja azt, hogy az Uniós pénzek megfelelően hasznosulnak, nem hatnak egymás ellen, valamint kiküszöbölik azt, hogy a Natura 2000 területeken esetlegesen éppen Uniós forrásból történjen károsodás.

3.3.1.2. Javasolt agrártámogatási rendszer A tervkészítés során felszínre került a támogatási rendszer problémája, amely érvényes a tervezési területre és más hasonló adottságú Natura 2000 területre is. A mezőgazdasági termelés szerkezet átalakulása, az állatállomány csökkenése „feleslegessé” tette a gyepterületek jelentős részét. Különösen igaz ez azokon a területeken, ahol a rendezetlenek a tulajdonviszonyok, a kedvezőtlen termőhelyi adottságok miatt a gépi művelés nehézkes, vagy lehetetlen és gyakorlatilag csak legeltetéssel hasznosíthatóak, illetve az alacsony hozamok miatt a terület jövedelmezősége alacsony. Természetvédelmi oldalról nézve, gyakran éppen ezek a területek a legértékesebbek, a korábbi extenzív hasznosítás őrizte meg az értékeket. A probléma fokozottan érvényesül a Balaton déli térségében, ahol a népesség megélhetését már évtizedek óta az idegenforgalmi tevékenység és az ehhez kapcsolódó szolgáltató ipar biztosítja. A lakosság egy része kiegészítő tevékenységként ugyan foglalkozik szőlő és gyümölcs termesztéssel de felhagyott a gazdálkodás egyéb formáival, különösen az állattartással. A konfliktus összetett. Egyfelől jogos gazdálkodói/tulajdonosi érdek, hogy a földtulajdon jövedelmet termeljen, azonban az állattartás jelentős fejlesztése rendkívül költséges, nehéz és mindenképpen lassú folyamat. Ezért gazdálkodói oldalról kézenfekvő megoldás az ilyen területek erdősítése, különösen úgy, hogy erre támogatás is felvehető. Ezek az erdőtelepítések azonban nagyon gyakran értékes, illetve jelölő élőhelyeket érintenek, ezért ellentétesek a Natura 2000 hálózat céljaival. Így nehezen magyarázható a gazdálkodók számára, hogy ugyan támogatott és preferált az erdőtelepítés, azonban ez pont az ő területére nem érvényes. A másik problémát abban látjuk, hogy ezek az évek/évtizedek óta kezeletlen területek újrahasznosítása esetenként jelentős költséggel jár. Ugyan az elmúlt években – éppen a támogatási rendszernek köszönhetően – egyre nagyobb területet fognak újra művelés alá a gazdák, ez azonban elsősorban a jó állapotú és géppel is művelhető területekre igaz. A gyakran elcserjésedett és/vagy adventív fajokkal fertőzött területek rekonstrukciós költségét, valamint azt hogy akár még évekig veszteséges a termelés, mivel a terület nem ad megfelelő minőségű takarmányt, a legtöbb, különösen a kicsi gazdálkodó nem tudja finanszírozni. Ezért ezek a gazdálkodók szintén a más irányú hasznosítás irányában terelődnek (erdősítés), vagy egyszerűen magára hagyják a területet, ami így leromlik, vagy sok esetben természetes úton beerdősül. A problémakör feloldására megoldás lehetne, ha a támogatási rendszerben megjelenne az erdősítési támogatás alternatívájaként – önállóan, vagy a meglévő Natura 2000 támogatást kiegészítve – egy olyan támogatási forma, ami lehetővé tenné, illetve segítené a leromlott gyepterületek rekonstrukcióját, finanszírozná az első évek gazdaságtalan termelését. Általánosságban, figyelembe véve a jelenleg működő támogatási rendszereket, illetve azok egymásra épülését, indokolt a Natura 2000 támogatások esetében az integrált megközelítés elvét alkalmazva több támogatás harmonizálását megcélozni. A támogatások között a jelenlegi struktúrában is fellelhető az egymásra épülés, ennek továbbfejlesztése a források hatékonyabb felhasználását eredményezheti. Az integrálás alapvető célja a kettős finanszírozás elkerülése, valamint a jogszabályi környezet, adminisztráció harmonizálása.

Az említett kategóriák mellett a jelenleg működő támogatások figyelembevételével az alábbi kapcsolódási pontok kidolgozhatók: Kötelezően betartandó/tiltott előírások Önálló Natura 2000 támogatás formájában Ajánlott/elvárt előírások Agrár-környezetgazdálkodási, Erdő környezetvédelmi támogatásokkal integráltan Komplex élőhely fejlesztési előírások Erdősítésre vonatkozó, agrár-erdészeti, nem termelő beruházásokkal, KEOP támogatásokkal integráltan Mindenképpen el kell érni, hogy az EMVA forrásokon túl, az ETHA is megjelenjen a támogatási lehetőségek között. 3.3.1. Pályázatok Az 2014-2020 időszakra való felkészülés egyik fontos lépéseként, a többéves pénzügyi keretről (MFF) szóló javaslatával1 összhangban az Európai Bizottság 2011 decemberében megjelent munkaanyagában ismertette a Natura 2000-finanszírozással kapcsolatos elképzeléseit. A munkaanyag összefoglalja a jelenlegi időszak finanszírozásával kapcsolatos legfontosabb tapasztalatokat, a már megjelent bizottsági jogszabály-javaslatok alapján részletesen bemutatja a 2014-2020 időszakban várható lehetőségeket, továbbá rögzíti a hatékonyabb Natura 2000 finanszírozás kialakítását célzó főbb alapelveket. A Bizottság javaslata értelmében a Natura 2000 területek uniós finanszírozása 2014-2020 időszakban döntően a jelen időszakot is meghatározó ún. „integrációs megközelítés” („mainstreaming”) szerint történik. Továbbra sem lesz egy külön erre célra elkülönített alap, a Natura 2000 területek megőrzése kapcsán felmerülő fejlesztési igényeket a meglévő uniós pénzügyi eszközök – EMVA, ETHA, ERFA, KA, ESZA, LIFE – keretében kell érvényesíteni. A Natura 2000 finanszírozás egyik központi elemeként a Bizottság a tagállami szintű Natura 2000 priorizált intézkedési tervek (Prioritised Action Framework, PAF) alkalmazását irányozza elő a következő időszakban. Ez a többéves tervezést segítő, tagállami szinten kidolgozandó szakmai dokumentum rögzíti a Natura 2000 területek megőrzésével, valamint az uniós természetvédelmi irányelvek hatálya alá tartozó fajok és élőhelyek természetvédelmi helyzetének javításával kapcsolatos tagállami prioritásokat és stratégiai célkitűzéseket, meghatározza a szükséges beavatkozásokat, továbbá azonosítja az előirányzott feladatokhoz illeszkedő uniós finanszírozási eszközöket. A fejlesztési igényeket és az uniós finanszírozási eszközök által nyújtott finanszírozási lehetőségeket figyelembe véve az alábbi táblázatban bemutatott öt fő intézkedéscsoportot határozta meg Magyarország:

(Az Országos Natura 2000 Priorizált Intézkedési Terv teljes változata elektronikusan elérhető a következő címen: http://www.termeszetvedelem.hu/natura-2000-finanszirozas-2014-2020.) Fentiekből kiderült, hogy a 2014-2020 pénzügyi időszakban sem lesz egy különálló természetvédelmi alap az Európai Unióban. A fejlesztési igényeket a meglévő uniós alapok – különösen a vidékfejlesztési, kohéziós, halászati és LIFE alapok – keretében kell érvényesíteni. Az érintett alapok rendelet-tervezetei számos konkrét finanszírozási lehetőséget fogalmaznak meg, így – a tagállami szintű döntések függvényében – szinte bármelyik alap felhasználható lehet közvetlenül, vagy közvetetten természetvédelmi célokat szolgáló fejlesztések megvalósítására. A finanszírozás integrált megközelítését erősítik a 2020-ig teljesítendő EU biológiai sokféleség stratégia célkitűzései is. A stratégia elfogadásával az Európai Bizottság és a tagállamok vállalták, hogy – többek között az európai uniós finanszírozási eszközök alkalmazásával – megteremtik a Natura 2000 területek megfelelő finanszírozási hátterét (1. cél 2. intézkedése), valamint hogy a Közös Agrárpolitika természetvédelmi célú kifizetései által érintett területek kiterjedését maximalizálják (3.A cél). A természetvédelmi célokat szolgáló fejlesztések már a 2007-2013 időszak pénzügyi keretének is fontos elemei voltak. A Környezet és Energia Operatív Program keretében mintegy 36,6 milliárd Ft állt rendelkezésre ilyen célokra, amely forrás döntő részét a nemzeti park igazgatóságok használták fel, többek között élőhely-fejlesztési projektek keretében. A 2014-2020 időszak tervezésével összefüggő kormányzati döntések a természetvédelmi célú fejlesztések továbbvitelét szolgálják. A 2014-2020 időszak operatív programjainak indikatív

prioritásait rögzítő, 2013 márciusában megjelent 1143/2013. (III. 21.) Kormányhatározat értelmében a természetvédelmi fejlesztések a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) „Természetvédelmi és élővilágvédelmi fejlesztések (TÉF)” című 4. prioritástengelyében kapnak helyet összhangban az Országos Natura 2000 Priorizált Intézkedési Tervvel (3. melléklet). A KEHOP fő célkitűzései:  A védett illetve közösségi jelentőségű természeti értékek és területek természetvédelmi helyzetének és állapotának javítása (pl. élőhely-fejlesztési és faj-megőrzési beavatkozások, a fajok szabad mozgását és az élőhelyek közötti ökológiai kapcsolatok biztosítását szolgáló infrastruktúra kialakítása, fejlesztése, vonalas létesítmények természetkárosító, tájromboló hatásának mérséklése, védett földtudományi értékek és területek, illetve a kunhalmok, földvárak és fülkés sziklák, valamint ezek természeti környezetének rekonstrukciója).  A természetvédelmi kezelés infrastrukturális feltételeinek javítása (a természetvédelmi kezelés eszközrendszerének fejlesztése, a fajok és élőhelyek, illetve az azokat veszélyeztető tényezők monitorozásához szükséges eszközpark fejlesztése, a természetvédelmi őrszolgálat eszköz-ellátottságának javítása).  A Natura 2000 hálózat és a közösségi jelentőségű fajok és élőhely-típusok ismertségének és társadalmi elfogadottságának javítása (a hazai Natura 2000 hálózat egységes szemléletben történő bemutatásához szükséges infrastrukturális háttér kialakítása, célzott szemléletformálási tevékenységek). A fentiek mellett a természetvédelmi célokat szolgáló kifizetések megjelennek a készülő Vidékfejlesztési Program (VP) valamint a Magyar Halászati Operatív Program (MAHOP) tervezeteiben is. A 2014–2020 időszakra szóló többéves pénzügyi keret egyetlen dedikáltan csak környezetvédelmi és klímapolitikai célokat támogató uniós finanszírozási eszköze a LIFE program. A LIFE pályázati lehetőség a 2014-2020 európai uniós pénzügyi időszakban is kiemelt forrást fog jelenteni a természetvédelem számára. A LIFE forrásból várhatóan továbbra is mind a nemzeti park igazgatóságok, mind egyéb állami és önkormányzati, valamint civil szervezetek részére fennáll a pályázati lehetőség. A 2014-2020 időszakra vonatkozó uniós rendelet még nem került elfogadásra, de várhatóan ebben az időszakban is a LIFE pénzügyi keret legalább 50%-át természetvédelemre kell fordítani uniós szinten. Új projekttípusra, ún. integrált projektekre is lehet majd pályázni az új LIFE program keretében. Az integrált projekt az eddigi ún. „hagyományos” projektektől jóval nagyobb volumenű projektet jelent egy adott stratégia, terv vagy program megvalósítása érdekében, más uniós vagy hazai pénzügyi források egyidejű felhasználásával. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság jelenleg az alábbi projektekben vesz részt (partnerekkel v. partnerként) amelyeknek van az Ádándi Felső-hegy Natura 2000 területre is relevanciája:

Pályázat neve

Azonosító

Közösségi jelentőségű és védett állatfajok felmérése Vas, Zala és Somogy megye Natura területein EMV Alapból a Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítéséhez nyújtandó támogatás (22 terület = 22 projekt)

SH/4/12 (Svájci Alap) Partner MVH pályázat a 43/2012. (V. 3.) VM rendelet alapján

Részvételünk

Partner (3 ügyféllel együttműködve)

Tervezett természetvédelmi jelentőséggel (is) bíró pályázatok: Élőhelyvédelem, és helyreállítás a Kis-Balaton medence és a Nyugat- Külső-Somogy kistájakon – KEHOP 2014-2020 Tervezett tevékenység: Vizes élőhely rekonstrukció az Ordacsehi berek területén Az Ordacsehi udvarház bemutató projekt (GINOP, TOP 2014-2020) Tervezett tevékenység: Bemutatóhely és látogató központ kialakítása, valamint a gazdálkodás feltételeinek kiépítése az Ordacsehi-berekben. 3.3.2. Egyéb

3.4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja 3.4.1. Felhasznált kommunikációs eszközök A tervezési munka kommunikációs elemei A tervezési munka során a kommunikáció céljaihoz kerültek megválasztásra a célcsoportok tekintetében megfelelő kommunikációs elemek. Ezek alkalmazása, megvalósítása a projekt során a fenntartási terv készültségi fázisaihoz igazodott. Egy-egy kommunikációs cél megvalósulását többféle elem tette lehetővé, illetve egyes elemek több cél megvalósítását is szolgálták. A tervezési kommunikációs munka elemei: - A Natura 2000 hálózat jelentőségének bemutatása a hazai és az európai természeti környezet megóvásában. - A tervezési terület közösségi jelentőségű természeti értékeinek bemutatása. - A tervezési terület közösségi jelentőségű természeti értékeit veszélyeztető tényezők bemutatása. - Az érintettek (gazdálkodók, lakosság) igényeinek, javaslatainak feltérképezése. - A tervezési terület közösségi jelentőségű természeti értékeinek fennmaradásához szükséges korlátozások bemutatása és indoklása. - A tervezési egység Natura 2000 szempontjából szükséges fenntartási és fejlesztési igényeinek bemutatása. - Az érintettek javaslatainak fenntartási tervben történő megjelenésének bemutatása, - A Natura 2000 területen történő gazdálkodáshoz és fejlesztési feladatokhoz igénybe vehető források bemutatása. Kommunikációs feladatok: - Partneri adatbázis összeállítása gyűjtött adatokkal. - Internetes projekt honlap tervezése, készíttetése, feltöltése. - Önkormányzati adatkérő lapok elkészítése. - Önkormányzati tájékoztatás és adatkérő lapok kiküldése. - Kérdőívek készítése az érintettek célcsoportok számára. - Felkérő levelek elkészítése az érintett célcsoportok számára. - Postai levelek kiküldése tulajdonosok, civil szervezetek, falugazdázok, agrárkamarai tanácsadók, LEDAER akciócsoportok számára. - Elektronikus levelek kiküldése a tervezésben érintett államigazgatási szervek, hatóságok számára. - Fenntartási terv egyeztetési változatának közzététele (honlapon, önkormányzatnál). - A címlistán szereplő érintettek értesítése a fenntartási tervek közzétételéről. - Helyi terepbejárások, fórumok szervezése és lebonyolítása. - A fórumokon, egyeztetéseken elhangzottak dokumentálása. - Fenntartási tervek egyeztetési változatának frissítése, vélemények átvezetése, csatolása. - Végleges fenntartási tervek elkészítése. - Tervezési folyamat zárása, tájékoztató kiadvány készítése.

Folyamatosan végzett feladatok - Beérkező írásos vélemények folyamatos rendszerezése. - Beérkező tulajdoni lapok feldolgozása, tulajdonosi címlista készítése. - Írásban és telefonon érkező kérdések megválaszolása. - Partneri adatbázis folyamatos frissítése a beérkezett adatokkal. - Fenntartási tervek átdolgozása a Vidékfejlesztési Minisztérium aktuális szakmai útmutatásai szerint. A kommunikációs tevékenység tartalma A kommunikációs tevékenység célja a területileg érintett szereplők (tulajdonosok, gazdálkodók, önkormányzatok, civil szervezetek, állami szereplők, stb.) bevonása a tervezés folyamatába. A munka tartalmi része célok tekintetében két csoportra osztható: -

Előkészítő tevékenység: érintett szereplők feltérképezése, tájékoztatása, tervezésbe való bevonása, kezdeti véleményezési, javaslattételi lehetőség megteremtése.

-

Egyeztetési tevékenység: az elkészült fenntartási tervek egyeztetési változatának közzététele, vélemények összegyűjtése, dokumentálása és beépítése a végleges tervanyagba.

Honlap létrehozása, üzemeltetése A honlap egyfelől a Natura 2000 hálózattal és a fenntartási tervek készítésével kapcsolatos tájékoztatást segíti, másfelől lehetőséget biztosít a tervezésbe való bekapcsolódásra. Tájékoztatási funkció A projekt legfőbb kommunikációs „bázisát” a létrehozott projekt honlap adja, amelynek címe a következő: http://natura2000.balatonregion.hu/ A weboldal a Balatoni Integrációs Kft. és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság együttműködésében megvalósuló, 11 db Natura 2000 terület fenntartási terveinek közös oldala. Megtalálhatók rajta a Natura 2000 hálózatról szóló alapvető információk, továbbá a fenntartási terv készítés jogi és szakmai keretei, amelyek mindegyik terület esetében azonosak. A honlap a rajta keresztül elérhető széleskörű információk miatt fontos hivatkozási alapot képez minden egyes postai levélben, e-mailben, sajtóhirdetésben. A honlapon külön területi oldalak segítik a tájékozódást, a terület specifikus információk tagolását. A területi oldalakon, a „letölthető anyagok” között kerülnek közzétételre a fenntartási tervek egyeztetési változatai, de megtalálhatók itt a tervezés szempontjából lényeges, alapvető információk: -

A terület lehatárolása nagy vonalakban (egyszerűen megnyitható kép fájl),

-

A terület Natura 2000 adatlapja, rajta a főbb adatok, jelölőfajok, veszélyeztető tényezők felsorolása, A területet érintő helyrajzi számok listája településenként csoportosítva, A terület pontos lehatárolása Google Earth alapon, nagyítható módon.

A honlap számos hasznos linket tartalmaz, amelyek a Natura 2000 és a hazai természetvédelem hivatalos oldalaira kalauzol. A főbb jogszabályok, úgy mint a 275/2004. (X. 8.) Kormányrendelet valamint a 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet is elérhető a honlapról. Véleményezési, regisztrációs funkció A honlap szöveges részei úgy kerültek megfogalmazásra, hogy az olvasó – a témában való jártasságának megfelelően – könnyen megtalálja a szükséges információkat, továbbá nyilvánvalóvá váljon mindenki számára, hogy a nyílt tervezési folyamatban lehetőség van érdemi javaslatok és kérdések megfogalmazására, és eljuttatására a terv készítői felé. A területi oldalak végén feltűnő felirat hirdeti a véleményezési lehetőséget, amelyre kattintva technikailag könnyen megoldható a javaslatok, kérdések beküldése. Külön menüpont készült a véleményezési lehetőségek bemutatása céljából. Ezen az oldalon letölthető kérdőívek is rendelkezésre állnak, amelyeket a postai/e-mailes véleményezéshez készítettük, de fontosnak tartjuk digitális elérhetőségük biztosítását is. Sajtóközlemény megjelentetése a regionális sajtóban A sajtóközlemény célja kettős:  Tájékoztatást adni fenntartási terv készítéséről a projekt megindításáról,  Felhívni a figyelmet a honlapra, és felkérni az érintetteket, hogy a folyamatban vegyenek részt és a honlapon keresztül jelentkezzenek be a partneri adtabázisba. Az első sajtómegjelenés a Balatoni Futár című, havi magazin júliusi számában található. Kedvező, hogy ez a lap népszerű a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet településein, különösen önkormányzati szakemberek, területfejlesztési témák iránt érdeklődők, civil szervezetek körében. A visszajelzések alapján a lap 6. oldalon található 1/3 oldalas cikkünk sok érintetthez eljutott. A cikkben a Natura 2000 területekkel érintett települések nevei kerültek felsorolásra, valamint megjelent a projekt honlap címe is. Kiemelésre került a célcsoportok részvételének szükségessége, illetve a véleményezés fontossága. Partneri adatbázis létrehozása A projekt lebonyolítása során megvalósítandó kommunikációs, egyeztetési tevékenységhez szükséges az érintett önkormányzat(ok), gazdálkodó szervezetek, vagyonkezelők, hatóságok, tulajdonosok, stb. elérését lehetővé tevő adatbázis létrehozása. A tevékenység több irányú:  Honlapon keresztül bejelentkezettek regisztrálása,  Az érintett ingatlanok tulajdoni lapja alapján a tulajdonosok rögzítése,  Területileg illetékes szakmai szervezetek, önkormányzatok, falugazdászok, stb. elérhetőségének összegyűjtése. A kommunikációs tervben meghatározásra kerültek azok a célcsoportok, amelyeket a 43/2012 VM-rendelet alapján célszerű bevonni a tervkészítés folyamatába. A munka során elkészítésre került egy célcsoport bontású, érintett szereplőket összegyűjtő címlista, amely tartalmazza az

érintettek elérhetőségeit (postai cím, e-mail cím, képviselő), és folyamatos bővítésre, frissítésre alkalmas. Levelek, e-mailek küldése A partneri adatbázis megfelelő alapot képez postai, illetve elektronikus levelek küldéséhez. A partneri adatbázis úgy került kialakításra, hogy egyúttal körlevél törzsdokumentumként is funkcionáljon, megkönnyítve a postai levelek elkészítését, címzését. A kiküldött levelekre – függetlenül attól, hogy postaiak, vagy elektronikusak – egységesen igaz, hogy már a kapcsolatfelvétel szintjén is az interaktivitást segítik. Ezzel kapcsolatban a legcélszerűbb eszköznek a célcsoport specifikus kérdőívek bizonyultak. Leveleinkben kitértünk kiemelésre került a kérdőívek visszaküldésének fontossága, illetve az is, hogy a 43/2012 VM rendelet előírásai, továbbá a szakmai szempontok egyaránt indokolják a nyílt tervezésben való széleskörű részvételt. Postai levelek Postai leveleket kerületek kiküldésre a civil szervezeteknek, vadásztársaságoknak, LEADER akciócsoportoknak, falugazdászoknak, agrárkamarai tanácsadóknak valamint a tulajdonosok számára is. A leveleket az egyszerű, nem túl terjengős, informatív megfogalmazás jellemzi, figyelembe véve a célcsoport specifikus szempontokat. Elektronikus levelek Elektronikus levelet kaptak az államigazgatási szervezetek, hatóságok, az önkormányzat. A tapasztalatok szerint az érintettek ezen csoportjai már berendezkedtek az elektronikus levelezésre. Ezt bizonyítja, hogy a kérdőív visszaküldők többsége is az elektronikus visszaküldést választotta. Fórumok A fenntartási terv készítésének egyes szakaszaiban a szakértők egyeztetik a programot az érintett gazdákkal, szakmai szervezetekkel. Ehhez kapcsolódóan a résztvevők javaslatokat, észrevételeket tehetnek, melyek szakmai vizsgálatot követően beépítésre kerülnek a fenntartási tervbe. Célja:    

Személyes kapcsolat kialakítása a tervkészítő szakemberek és az érintettek között. A terület bemutatása, Natura 2000 státusz indokoltsága. Használattal kapcsolatos általános problémák, vélemények, észrevételek összegyűjtése. Fenntartás céljainak, prioritásainak bemutatása.

Terepbejárás A fenntartási terv elkészítéséhez szükséges helyszíni bejárásokat a szakértők az érintettek képviselőivel (falugazdász, önkormányzati képviselő, gazdák képviselője, stb.) együtt bonyolítják le. Cél, a helyi tapasztalatok minél szélesebb körű megismerése. Fenntartási terv tervezet véleményezése

Az érintett szervezetek, lakosság, gazdák képviselői részére a fenntartási terv véleményezésre megküldésre kerül. A véleményezés interneten illetve postai úton, valamint az önkormányzat bevonásával kerül lebonyolításra. Az internetet kevésbé használó érintettek részére a terv a helyi polgármesteri hivatalon keresztül kerül közzétételre lehetőséget biztosítva egyben a vélemények, javaslatok megtételére. A fenntartási tervhez beérkező javaslatok szakmai vizsgálatáról, befogadásáról a javaslattevő írásos tájékoztatást kap. Kiadvány készítése Az elfogadott fenntartási terv alapján a projektgazda egy könnyen érthető kivonatot készít, mely a terület képi bemutatása mellett bemutatja a terület fenntartásához kapcsolódó célokat, feladatokat, javasolt gazdálkodási módokat, stb. Cél, hogy a terület lakossága, gazdái számára is egy érthető, tevékenységüket, gazdálkodásukat segítő kiadvány készüljön. Kommunikációs tevékenység hatáselemzése A fenntartási tervhez beérkezett vélemények, javaslatok elemzése a célcsoportok reprezentativitása, számossága szempontjából. A vizsgálat képet ad arról, hogy az egyes célcsoportok milyen aktivitással kapcsolódtak be a tervkészítés folyamatában. Reprezentatív felmérés a fenntartási terv készítésének ismeretéről, folyamatában való részvételről, a terv jövőbeni hatásáról a gazdálkodás, területhasználat során. PR cikk megjelentetése Írásos sajtóanyag megjelentetése a projekt befejezéséről, az elkészült terv rövid bemutatásáról, a projekt eredményéről. A kommunikáció célcsoportjai, és kommunikációs eszközök: Célcsoport

Kommunikációs eszközök

Gazdálkodók (növénytermesztők, állattenyésztők, erdő- és - levélben vagy e-mailben történő tájékoztatás vadgazdálkodók) - terepbejárás Helyi gazdakörök - gazda- és falufórum - önkormányzati közzététel - honlap - sajtóközlemény Tulajdonosok, illetve vagyonkezelők

-

gazda- és falufórum önkormányzati közzététel honlap sajtóesemény

Államig. szervek, hatóságok

- levélben vagy e-mailben történő tájékoztatás

Önkormányzatok

- levélben vagy e-mailben történő tájékoztatás - falufórum

Környezetvédelmi/társadalmi civil szervezetek/

- levélben vagy e-mailben történő tájékoztatás - falufórum

Falugazdász hálózat

- levélben vagy e-mailben történő tájékoztatás - terepbejárás - gazda- és falufórum

Célcsoport

Kommunikációs eszközök

Agrárkamarai (szakmai érdekképviseleti szerv)

- levélben vagy e-mailben történő tájékoztatás - terepbejárás - gazda- és falufórum

LEDAER Helyi Akciócsoport

- levélben vagy e-mailben történő tájékoztatás

Lakosság

- honlap - sajtóesemény - falufórum

3.4.2. A kommunikáció címzettjei Önkormányzatok célcsoportja Elérhetőségi adataik nyilvánosak, az e-mailes elérhetőség mindegyikük esetében megoldott. Az Ordacsehi berek esetében Balatonboglár, Fonyód, Lengyeltóti és Ordacsehi önkormányzata érintett. Megkeresésük elektronikus levél formájában történt. Mellékelve helyrajzi szám listák és kérdőív került kitöltésre, amelyet visszaküldtek. A kérdőívek segítségével: - Megadásra került az önkormányzati kapcsolattartók elérhetősége. - Jellemzésre kerültek az érintett területek (művelési mód, tulajdonosi szerkezet). - Megadásra került az érintett civil szervezetek, vadásztársaságok, falugazdászok, stb. elérhetősége. - Az önkormányzatok kifejthették véleményüket, feltehetik kérdéseiket a tervezéssel kapcsolatban, A visszaküldött kérdőíven megadott elérhetőségeikre tájékoztatást kaptak az egyeztetési tervanyagok közzétételéről, illetve meghívást kaptak a véleményezéshez kapcsolódó eseményekre (fórumok, terepbejárások). Az önkormányzati kapcsolatfelvétel során vált ismertté az, hogy a polgármesteri hivatalok szinte mindegyike rendelkezik 2010. évi ingatlan nyilvántartási adatbázissal, amelyből tulajdoni lap másolatok rendelkezésükre állnak. A települések vezetőségétől (digitális és nyomtatott formában) érkező tulajdoni lap másolatok alapul szolgáltak a tulajdonosi címlista elkészítéséhez. Szervezet

Képviselő

Ordacsehi Kiss Miklós Község polgármester Önkormányzata Balatonboglár Mészáros Város Miklós Önkormányzata polgármester

Település

Tel.

E-mail

Kapcsolat.

Ordacsehi Fő u. 54. 8635

85/550138

hivatal@ordacs ehi.hu, onkormanyzat @ordacsehi.hu balatonboglar@ somogy.hu

Almásiné Budai Melinda

Balatonboglár Erzsébet u. 11. 8630 Lengyeltóti Zsombok Lengyeltóti Város Lajos József Zrínyi u. 2. Önkormányzata polgármester 8693

85/550333, -323

85/530000

Vásárhelyi Tibor Pór Péter főépítész lengyeltoti@so Korenika mogy.hu László

műszaki ügyintéző

85/530004, -005 Fonyód Város Hídvégi Önkormányzata József polgármester

Fonyód Fő u. 8640

85/56219. 980, -981

[email protected] u, fonyod@fonyo d.hu, polgarmester@ fonyod.hu, jegyzo@fonyod .hu

Civil szervezetek célcsoportja Az önkormányzati adatszolgáltatás alapján készült el a lehetséges érintett civil szervezetek listája. Az alapítványok, egyesületek körében szempont volt, hogy ténylegesen működő szervezetekről legyen szó, illetve a környezetvédelem megjelenjen tevékenységükben. Utóbbi nem az alapszabályokból került megállapításra, hanem az önkormányzat iránymutatása volt mérvadó. A civil szervezetek körében szerepelnek a vadásztársaságok is, amelyek területi illetékességük miatt érintettjei lehetnek a Natura 2000 tervezésnek, akkor is, ha egy adott területen nem folyik vadgazdálkodás. Mellékelve helyrajzi szám listákat és kérdőívet kaptak, amelyek visszaküldése folyamatban van jelenleg is. A kérdőívek segítségével a civil szervezetek: - Megadhatták a kapcsolattartó elérhetőségét. - Javaslatot tehettek arra, hogy a tervezésbe milyen egyéb érintettek bevonását tartják szükségesnek. - Kifejthették véleményüket, feltehetik kérdéseiket a tervezéssel kapcsolatban. Szervezet

Képviselő

Cím

Balatonboglár Fő u. 150. 8635

Telefonszám

Csehi Imrédi Vadásztársaság

Tavaszi József

HELYIÉRTÉK EGYESÜLET

Gergely Csaba Balatonboglár 30/6386596 elnök Árpád u. 17. 8630

20/9538362

DÉL-BALTONI dr. Jelenka Balatonboglár 30/2175448 BORÚT György Erzsébet u. 11. EGYESÜLET titkár 8630

E-mail cím

[email protected]

[email protected]

[email protected]

A visszaküldött kérdőíven megadott elérhetőségeikre, illetve elérhető címeikre tájékoztatást kaptak az egyeztetési tervanyagok közzétételéről, illetve meghívást kaptak a véleményezéshez kapcsolódó eseményekre (fórumok, terepbejárások).

LEDAER akciócsoportok célcsoportja Minden Natura 2000 terület esetében megállapítható, hogy az mely LEDAER akciócsoport(ok) működési területét érinti. A munkaszervezetek önálló honlapokat üzemeltetnek, így elérhetőségük könnyen megtalálható. Ezek a szervezetek dolgozták ki a 2007-2013 évek között érvényes Helyi Vidékfejlesztési Stratégiákat, ezért tervezésbe való bevonásuk indokolt. A stratégiák általában tartalmaznak olyan célokat, intézkedéseket, amelyek a biodiverzitás megőrzésére, vegyszermentes, természetközeli gazdálkodásra, extenzív állattartásra, vízgazdálkodás javítására terjednek ki, kapcsolódva ezzel a Natura 2000 területeken való gazdálkodás céljaihoz. Mellékelve helyrajzi szám listákat és kérdőívet kaptak, amelyek visszaküldése folyamatban van jelenleg is. A kérdőívek segítségével a LEDAER akciócsoportok: - Megadhatták a kapcsolattartó elérhetőségét, és hogy milyen szinten kívánnak részt venni a tervezésben. - Javaslatot tehettek arra, hogy a tervezésbe milyen egyéb érintettek bevonását tartják szükségesnek. - Kifejthették véleményüket, feltehették kérdéseiket a tervezéssel kapcsolatban. Képviselő

Szervezet

Balatongyöngye Vidékfejlesztési Egyesület

Balogh István elnök

Cím

Fonyód Fő u. 19. 8640

Telefonszám

20/3595957

E-mail cím

nagy.tamas@bal atongyongye.hu

A visszaküldött kérdőíven megadott elérhetőségeikre, illetve elérhető címeikre tájékoztatást kaptak az egyeztetési tervanyagok közzétételéről, illetve meghívást kaptak a véleményezéshez kapcsolódó eseményekre (fórumok, terepbejárások). Falugazdászok célcsoportja A falugazdász hálózat a járási rendszernek köszönhetően a 2013. tavaszi időszakban átalakítás alatt állt. A címlista elkészítéséhez az önkormányzattól kapott elérhetőségek nyújtották a legnagyobb segítséget. Mivel a hálózat szakemberei a megyei kormányhivatalok alá tartoznak, a tervezési munkában csak a felsőbb iránymutatás alapján tudnak részt venni. Helyismeretük, személyes kapcsolataik, agrártámogatásokban való tájékozottságuk révén a tervezés szempontjából részvételük fontos olyan területek esetében is, amelyek nem kifejezetten mezőgazdasági területek. Mellékelve helyrajzi szám listákat és kérdőívet kaptak, amelyek visszaküldése folyamatban van jelenleg is. A postai úton küldött kérdőívek segítségével a falugazdászok: - Megadhatták a kapcsolattartó elérhetőségét, és hogy milyen szinten kívánnak részt venni a tervezésben. - Javaslatot tehettek arra, hogy a tervezésbe milyen egyéb érintettek bevonását tartják szükségesnek.

-

Kifejthették véleményüket, feltehették kérdéseiket a tervezéssel kapcsolatban.

Szervezet NÉBiH Falugazdász Hálózata NÉBiH Falugazdász Hálózata

Képviselő

Cím

Telefonszám

Országh István

Balatonboglár Erzsébet u. 11. 8630

Nagy Ildikó

Balatonboglár 06Erzsébet u. 11. 30/5711892 8630

E-mail cím

20/5871354

[email protected]

A visszaküldött kérdőíven megadott elérhetőségeikre, illetve elérhető címeikre tájékoztatást kaptak az egyeztetési tervanyagok közzétételéről, illetve meghívást kaptak a véleményezéshez kapcsolódó eseményekre (fórumok, terepbejárások). Agrárkamarai tanácsadók célcsoportja A tanácsadók elérhetőségei a Magyar Agrárkamara honlapján megtalálhatók. Helyismeretük, személyes kapcsolataik, agrártámogatásokban való tájékozottságuk révén a tervezés szempontjából részvételük fontos olyan területek esetében is, amelyek nem kifejezetten mezőgazdasági területek. Mellékelve helyrajzi szám listákat és kérdőívet kaptak, amelyek visszaküldése folyamatban van jelenleg is. A postai úton küldött kérdőívek segítségével a tanácsadók: - Megadhatták a kapcsolattartó elérhetőségét, és hogy milyen szinten kívánnak részt venni a tervezésben. - Javaslatot tehettek arra, hogy a tervezésbe milyen egyéb érintettek bevonását tartják szükségesnek. - Kifejthették véleményüket, feltehették kérdéseiket a tervezéssel kapcsolatban.

Szervezet

Képviselő

Cím

Telefonszám

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Szente Miklós

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Schádl Szilárd

Lengyeltóti 30/428-2465 Zrínyi u. 2. 8693 Lengyeltóti 30/428-2235 Zrínyi u. 2. 8693

E-mail cím [email protected]

[email protected]

A visszaküldött kérdőíven megadott elérhetőségeikre tájékoztatást kaptak az egyeztetési tervanyagok közzétételéről, illetve meghívást kaptak a véleményezéshez kapcsolódó eseményekre (fórumok, terepbejárások). Tulajdonosok, gazdálkodók célcsoportja A tulajdonosok, gazdálkodók értesítése az önkormányzattól kapott adatok és tulajdoni lap másolatok alapján készült címlisták segítségével történt. Az értesítés módja postai levél küldés volt. A levélhez mellékelt helyrajzi szám listák, illetve kérdőív segítségével a tulajdonosok:

-

Megadhatták kapcsolattartási célból elérhetőségüket, és hogy milyen szinten kívánnak részt venni a tervezésben. Beszámolhattak eddigi, Natura 2000-rel kapcsolatos tapasztalataikról. Jellemezhették a tulajdonukban álló területet művelés szempontjából. Javaslatot tehettek arra, hogy a tervezésbe milyen egyéb érintettek bevonását tartják szükségesnek. Kifejthették véleményüket, feltehették kérdéseiket a tervezéssel kapcsolatban.

A levélben kiemelésre került a megküldött információk továbbadásának fontossága családtagok, bérlők, területszomszédok, tulajdonostársak, stb. körében. Az Ordacsehi berek nagy kiterjedésű területe esetében a tulajdonosi jogokat többségében magántulajdonosok gyakorolják, sok az osztatlan, közös terület. Ezek egy része művelésre nem alkalmas, másik részük kaszáló, legelő. Megjelenik kis mértékben az önkormányzati tulajdon (pl. uatk, árkok) is. Az állami területek kezelői között az Állami Autópályakezelő Zrt., a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság és az Észak-Somogyi Vízitársulat található meg. A tulajdonosok a visszaküldött kérdőíven megadott elérhetőségeikre, illetve elérhető címeikre tájékoztatást kaptak az egyeztetési tervanyagok közzétételéről, illetve meghívást kaptak a véleményezéshez kapcsolódó eseményekre (fórumok, terepbejárások). Állami szervezetek, hatóságok, kormányhivatali szervek célcsoportja Az államigazgatási/hatósági szféra tájékoztatása és a tervezési részvételre való felkérése során a közvetlen, vagy közvetett szakmai érintettség egyaránt szempont volt. Ennek értelmében tájékoztatást kaptak azok a szervezetek, amelyek a környezetvédelem, természetvédelem, mezőgazdaság vonatkozásában érintettek (pl. zöldhatóságok, vízügyi igazgatóságok). Megkeresésre kerültek továbbá azok a hivatalok, hatóságok, állami vagyonkezelők is, amelyek közvetlenül nem foglalkoznak a Natura 2000 hálózattal, mint természetvédelmi kategóriával, de mindennapi tevékenységük során feltehetően rendszeresen találkoznak a hálózatba tartozó földrészleteket érintő, különleges szabályokkal (pl. földhivatalok, építési örökség védelmi hivatalok, közútkezelők). Nem kapott hangsúlyt a költségvetési szervek bevonása, és egyéb, olyan hatóságok tájékoztatása, amelyek esetében nem áll fenn a szakmai érintettség. (pl. Országos Egészségügyi Pénztár, NAV, Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet, stb.) Az elektronikus úton küldött kérdőívek segítségével az államigazgatási/hatósági szféra képviselői: - Megadhatták a kapcsolattartó elérhetőségét, és hogy milyen szinten kívánnak részt venni a tervezésben. - Javaslatot tehettek arra, hogy a tervezésbe milyen egyéb érintettek bevonását tartják szükségesnek. - Kifejthették véleményüket, feltehették kérdéseiket a tervezéssel kapcsolatban. A visszaküldött kérdőíven megadott elérhetőségeikre, illetve elérhető címeikre tájékoztatást kaptak az egyeztetési tervanyagok közzétételéről, illetve meghívást kaptak a véleményezéshez kapcsolódó eseményekre (fórumok, terepbejárások).

A tájékoztatásba vont állami szervek listája: Szervezet neve

Email cím

Magyar Közút Nonprofit ZRt. Somogy Megye Igazgatósága

[email protected]

Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ

[email protected]

Állami Autópálya Kezelő Zrt.

[email protected]

SMKH Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Állami Főépítészi Iroda Somogy M. Korm. Növ. és Talajv. Igazgatósága

[email protected]; [email protected] [email protected];somogy@mgsz h.gov.hu; [email protected]

Somogy M. Korm. Erdészeti Ig.

[email protected]

Somogy M. Korm. Földműv. Igazgatósága

[email protected]; [email protected]; [email protected]

Somogy M. Korm. Él.-bizt. és Állate. Igazg.

[email protected];tothszab @oai.hu ; [email protected]

Somogy M. Korm. Földhivatala

[email protected];

Somogy M. Korm. Közl. Felügyelősége MVH Somogy M. Kirendeltsége

[email protected] [email protected]

Pécsi Bányakapitányság

[email protected]

Somogy M. Katasztrófavédelmi Ig.

[email protected]

Nemzeti Földalapk. Sz. Somogy M. Területi Ir.

[email protected]

Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság

Észak-Somogyi Vízi Társulat

[email protected] ; [email protected] [email protected] ; [email protected] [email protected]

Somogy M. Önkormányzat

[email protected]

Dél-dunántúli Körny., Term. és Vízügyi Felügy.

3.4.3. Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel A Natura 2000 területek esetében az államigazgatási/hatósági célcsoportot illetően megfigyelhető, hogy a címzettek között vagyonkezelő szervek is megtalálhatók (pl. vízügyi igazgatóságok, Honvédelmi Minisztérium, stb.). Az Ordacsehi berek esetében az állami tulajdonú területek az Állami Autópályakezelő Zrt., a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság és az Észak-Somogyi Vízitársulat kezelése alatt állnak.

Összegzés A terület Ordacsehi, Balatonboglár, Fonyód, és Lengyeltóti településeket érinti. Az eddig beérkezett írásos vélemények alapján az önkormányzatok tisztában vannak a Natura 2000 terület kiterjedésével, tájékoztatást adtak (Fonyód kivételével) az ott meglévő hasznosítási módokról. A területet érintő tervekkel, elképzelésekkel a települések közül Ordacsehi rendelkezik. A településen a természeti értékeket bemutató gyermektáboroztatást kívánnak megvalósítani. Megadásra került a vadásztársaságok, környezetvédelmi és egyéb civil szervezet elérhetősége. Ezek az érintettek postai levélben lettek tájékoztatva a tervezésről. Felvettük a kapcsolatot a falugazdászokkal, agrárkamarai szakértőkkel is. A helyi fórumok alkalmával az érintettek meghívásra kerülnek. A tervezéssel kapcsolatban megkeresett, illetékes államigazgatási szervezetek részéről eddig a a SMKH Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Állami Főépítészi Iroda, a Somogy Megyei Önkormányzat Hivatala, a Pécsi Bányakapitányság, az Észak-Somogyi Vízi Társulat, az Állami Autópályakezelő Zrt., a Somogy Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége illetve a Somogy Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága jelezte részvételét a fenntartási tervek elkészítésében.