Ordacsehi Napsugár Óvoda

Ordacsehi Napsugár Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata

Intézmény címe:

8635 Ordacsehi, Kossuth L.u. 6.

Tartalomjegyzék

I.

AZ SZMSZ CÉLJA 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) célja jogi alapja és hatálya II. INTÉZMÉNYI JELLEMZŐK, DOKUMENTÁCIÓ 2. Jogállás, gazdálkodás, szakfeladatok, OM azonosító 3. Az intézmény feladatai, alapdokumentumai és jogosultságuk 3.1 Alapító okirat 4. Szervezési dokumentumok és a nyilvánosság III. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ÉS VEZETÉSE 5. Szervezeti egységek 5.1 Az intézmény vezetési szerkezete 6. Az intézmény vezetője IV. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE 7. A dolgozók munkarendje V.AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, JOGAIK ÉS KAPCSOLATTARTÁSUK 8. Az alkalmazotti közösség és kapcsolattartásának rendje 9. A nevelőtestületi feladatok és jogok 10. Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere VI. GYERMEKEK ÉS KÖZÖSSÉGEIK, KAPCSOLATAIK VII. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSE 11. Ellenőrzési célok, területek, értékelés 12. Vezetői és hatásköri ellenőrzés VIII. SZÜLŐI KÖZÖSSÉGEK 13. Szülői jogok, kötelességek és a tájékoztatás rendje 14. A szülői szervezetek és a Szülői Munkaközösség IX. AZ INTÉZMÉNYI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA ÉS AZ ÜNNEPÉLYEK RENDJE 15. A hagyományápolás célja és tartalmi vonatkozásai 16. Hagyományőrző feladatok, külsőségek X. INTÉZMÉNYI EGÉSZSÉGNEVELÉS 17. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje 18. Testi nevelés és egészséges életmód XI. A LÉTESÍTMÉNY HASZNÁLATI RENDJE 19. Intézményi védő előírások 20. A helyiségek és berendezésük használati rendje XII. DÍJFIZETÉSEK 21. A térítési díj fizetésének rendje XIII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

2

I. AZ SZMSZ CÉLJA

1. § A Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) célja jogi alapja és hatálya

1.) A Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg az intézmény szervezeti felépítését, működésének belső rendjét, a külső és belső kapcsolatára vonatkozó megállapodásokat és azon rendelkezéseket, melyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe, vagy jogszabályi rendelkezés alternatív döntési lehetőséget biztosít. Az SZMSZ a kialakított és működtetett tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt kapcsolati és működési rendszerét tartalmazza, az intézmény pedagógiai programjában rögzített cél és feladatrendszer racionális és hatékony megvalósítását szabályozza. A szervezeti és működési szabályzat tartalmazza • Az intézmény szervezeti felépítését és vezetését, • A benntartózkodás és a működés belső rendjét, • A gyerekek és az alkalmazottak munkarendjét, • A nevelőtestület feladatkörét és munkarendjét, • A pedagógiai munka ellenőrzési rendjét, • A szülők tájékoztatásának szabályait, a kapcsolattartás rendjét, • Az intézményi közösségek jellemzőit, a kapcsolatok formáit, • A hagyományok és az ünnepségek rendjét, • Az egészségügyi ellátás megvalósítását, • A balesetmegelőző, védő és óvó rendszabályokat, • A külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat, • A rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. 2.) A Szervezeti és Működési Szabályzat a következő törvények alapján készült: 1992. évi XXII. törvény: A munka törvénykönyve 1992.évi XXXIII .törvény: A közalkalmazottak jogállásáról (kjt.) 1993.évi LXXIX .törvény: A közoktatásról és módosításai A Szervezeti és Működési Szabályzat alapjául szolgáló rendeletek a következők: 138/1992. (X.8.) Kormány rendelet: A Kjt. végrehajtásáról közoktatási intézményekben 16/1998. (VI.8.) MKM rendelet: A nevelési-oktatási intézmények működéséről 8/2000 OM rendelet: A nevelési-oktatási intézmények működéséről 3/2002. II. 15. OM rendelet: A közoktatás minőségfejlesztéséről 20/1997.(II.13.) Kormány rendelet a közoktatásról szóló tv. végrehajtásáról 14/1994.(VI. 24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

3

3.) A szabályzat hatálya Az SZMSZ és a mellékletét képező egyéb szabályzatok (vezetői utasítások) betartása kötelező érvényű az intézmény minden közalkalmazottjára és az intézménnyel szerződéses jogviszonyban állókra. A Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézményvezető előterjesztése után a nevelőtestület fogadja el, - az SZM és a diákönkormányzat egyetértési jogának gyakorlása mellett. A szabályzat a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül kerül az előző SZMSZ.

II. INTÉZMÉNYI JELLEMZŐK, DOKUMENTÁCIÓ 2. § Jogállás, gazdálkodás, szakfeladatok 1.) Intézmény adatok Ordacsehi óvoda:

30 gyermek

2.) Az intézmény jogállása, gazdálkodási módja Közoktatási intézményünk önálló jogi személy Alapító: Ordacsehi Község Önkormányzata, 8635 Ordacsehi, Kossuth L.u.6. Fenntartó: Ordacsehi Község Önkormányzata Ordacsehi Fő u. 54. 3.) A gazdálkodás módja a fenntartó döntése alapján Egyéb vagyon a vagyonnyilvántartás szerint. Fenti vagyontárgyak az ingatlan-nyilvántartás szerint Ordacsehi Község Önkormányzatának tulajdonában vannak. Az intézmény alap- és kiegészítő feladatok elvégzéséhez rendelkezésre bocsátott ingó és ingatlanvagyont tevékenysége során szabadon használhatja. Az intézményi vagyon feletti rendelkezés joga Ordacsehi Község Önkormányzatát illeti meg.. Az ingatlant az intézmény nem idegenítheti el, és nem terhelheti meg. Az intézmény fenntartási és működési költségeit a naptári évekre összeállított és a fenntartó által jóváhagyott költségvetés biztosítja. A fenntartó gondoskodik a HPP-ben meghatározott feladatok ellátásához szükséges pénzeszközről. Számlaszám: Kereskedelmi és Hitelbank RT., Fonyód – 10403930-39311719-00000000 ÁFA: az intézmény vállalkozási tevékenységet nem végez. Az alaptevékenység tárgyi adómentes. ÁFA köteles tevékenység: - iskolai intézményi étkeztetés - óvodai intézményi étkeztetés. 4.) Intézményi szakfeladatok Alapfeladatok: 13.2 Szakfeladatok

851011 851012

Óvodai nevelés Sajátos nevelési igényű

4

gyermekek. Óvodai nevelés (a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető, valamint vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekek integrált nevelése). Felnőtt és egyéb oktatás

Az intézmény OM azonosító száma: 15. Az intézmény törzsszáma: 16. Az intézmény KSH számjele:

202333 807360 15807360-8510-322-14.

5.) Az intézmény egyéb jellemzői Az intézmény bélyegzőjének felirata, lenyomata: Ordacsehi Napsugár Óvoda 8635 Ordacsehi, Kossuth L.u.6. Körbélyegző: Ordacsehi Napsugár Óvoda 8635 Ordacsehi, Kossuth L. u. 6. Középen: ( a Magyar Köztársaság hivatalos címerével) Az intézmény irányítása: Az intézmény szakmai tekintetben önálló. Szervezetével és működésével kapcsolatban önállóan dönt olyan ügyekben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az intézmény irányítása a hatályos jogszabályok alapján történik. Utalványozási joggal felruházott személyek: Utalványozási joggal: Melléklet szerint Az intézmény számláinak szakmai indokoltságát a melléklet szerint aláírásával igazolja.

3. § Az intézmény feladatai, alapdokumentumai és jogosultságuk 1.) Alapító okirat Az intézmény jogszerű működését Ordacsehi Község Önkormányzat Képviselő-testülete Ordacsehi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2013. (II.26.) KT. számú határozatával elfogadott alapító okirat, és a nyilvántartásba vétel biztosítja. Az alapító okirat tartalma:

5

• •

•

Az alapító, a fenntartó neve és címe (székhelye), Az intézmény neve, címe (székhelye), típusa, alaptevékenysége, feladatai, vagyona, rendelkezési joga, gazdálkodási jogosítványa, maximális gyermek létszám

2.) Pedagógiai (nevelési) program Az intézmény szakmai működését, feladatait – a pedagógiai program határozza meg, melynek tartalma: • A nevelés és az oktatás alapelvei, céljai, feladatai, • A pedagógiai munka eljárásai, eszközei és felszerelései, • Személyiség és a közösségfejlesztés feladatai, • A szülők és a pedagógusok együttműködésének formái, • A tehetségfejlesztő és a felzárkóztató pedagógiai tevékenység, • A gyermek- és ifjúságvédelmi, és a szociális feladatok, • A munka ellenőrzési, értékelési, minőségfejlesztési rendszere, • A környezeti- és az egészségnevelési program, 3.) Minőségirányítási program A pedagógiai program végrehajtása a minőségirányítási program megvalósításával biztosított. Ennek keretében az intézmény minőségfejlesztési rendszert valósít meg: • a nevelőmunka mérhetően eredményes ellátására, • a pedagógiai hatékonyság vizsgálatára, • a folyamatos fejlődés garantálására. A minőségirányítási programot az intézmény vezetője készíti, majd az alkalmazotti közösség elfogadja. A fenntartó hagyja jóvá a dokumentumot. A minőségfejlesztési munkaterv – összhangban az intézményi munkatervvel – tartalma: • a minőségfejlesztési folyamat szakaszai, • az elvégzendő feladatok, • az időbeni ütemezés, • a végrehajtásért felelős személyek neve 4. § Szervezési dokumentumok és a nyilvánosság

1.) Intézményi munkaterv Az intézmény egy tanévre szóló helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti munkatervben, az érintettek véleményének figyelembe vételével. A munkaterv tartalma: • a konkrét feladatok, tevékenységek megnevezését, • a kitűzött időpontok és határidők dátumát, • a munkatevékenységet ellátó felelősök név szerinti felsorolását. 2.) A dokumentumok kötelező nyilvánossága Az intézmény köteles a működési alapdokumentumokat nyilvánosságra hozni, hogy az alkalmazottak, a szülők, az érdeklődők tájékozódhassanak a helyi programokról, rendszabályokról. A dokumentáció hivatalos tárolási helye:

6

intézményvezetői iroda. A helyiségben a következő dokumentumokból kell tartani 1-1 hiteles példányt: • HPP • SZMSZ • Belső szabályzatok • Házirend • Minőségirányítási program • Éves munkaterv. A dokumentumok elektronikus változata Ordacsehi Község honlapján bárki számára elérhetők. A dokumentumok hozzáférhetőségét az érdeklődők számára oly módon kell biztosítani, hogy az iratok helyben olvashatók legyenek!

III. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ÉS VEZETÉSE 5. § Szervezeti egységek 1.) Az intézmény vezetési szerkezete Azt az alapelvet érvényesítjük, hogy az intézmény feladatait a jogszabályi előírásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelően magas színvonalon láthassuk el. A munkavégzés, a racionális és gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembe vételével alakítottuk ki a szervezeti egységet. Az Óvoda vezetője: Kónyáné Bene Zsuzsanna Ordacsehi Napsugár Óvoda 8635 Ordacsehi Kossuth Lajos u.6. 1-4 évfolyam Kossuth Lajos u. 6. Óvodai nevelés egy összevont csoportban.

Az Óvoda vezetési szerkezete

7

Intézményvezető

Ordacsehi Napsugár Óvoda Dolgozói

A vezetők feladatai: -

-

-

A nevelési szakmai tevékenység irányítása Statisztikák készítése az intézményre vonatkozóan Munkatervek készítése Helyettesítés szervezése, elszámolása Óvodai ünnepélyek szervezése Munka-, és tűzvédelem megszervezése, ellenőrzése Oktató-nevelő munka ellenőrzése Értekezletek előkészítése, vezetése Vagyonvédelem Leltározás Intézmény képviselete Személyzeti munka Munkáltatói jogkör Gazdálkodás Karbantartás, beruházások

8

Igazgató helyettes

Igazgató

Tagintézmény vezetők

Minőségügyi megbízott

A nevelési szakmai tevékenység irányítása, Vagyonvédelem, Leltározás, Intézmény képviselete, Személyzeti munka, Munkáltatói jogkör Karbantartás, Beruházások

Statisztikák készítése az intézményre vonatkozóan, Munkatervek készítése, Helyettesítés szervezése, elszámolása Óvodai ünnepélyek szervezése, Munka és tűzvédelem megszervezése, ellenőrzése, Oktató-nevelő munka ellenőrzése, Értekezletek előkészítése, vezetése.

Az alkalmazottaknak, úgy kell a közvetlen együttműködést megvalósítani, hogy a feladatok ellátása zavartalan és zökkenőmentes , valamint összehangolt legyen. 6.§ Az intézmény vezetője 1.) A vezető személye Az intézmény vezetője csak a közoktatási törvény által előírt feltételeknek megfelelő személy lehet, akinek kiválasztása nyilvános pályázat útján történik. A vezetői megbízás legfontosabb követelménye: az intézmény típusnak megfelelő felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség, pedagógus szakvizsga és a pedagógus munkakörben való határozatlan idejű alkalmazás, valamint a szükséges szakmai gyakorlat. Az intézményvezetőt a fenntartó bízza meg határozott időre feladatainak ellátásával, döntése előtt azonban be kell szereznie az intézmény alkalmazotti közösségének, a szülői munkaközösség - véleményét. 2.) Az intézményvezető jogköre Az intézményvezető feladatait, jogkörét, felelősségét a közoktatási törvény, valamint a fenntartó határozza meg. Az intézményvezető kiemelt feladatai és hatásköre: - a nevelőtestület vezetése, és döntéseinek előkészítése, - a nevelő és oktató munka irányítása, ellenőrzése és értékelése. - a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése, - a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása a rendelkezésre álló költségvetés alapján, - a közoktatási intézmény képviselete, - együttműködés biztosítása, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, a szülők képviselőjével, - a nemzeti és intézményi ünnepek munkarendhez igazodó, méltó szervezése, 9

- a gyermek- és ifjúságvédelmi munka, valamint a tanuló és gyermekbaleset megelőzésének irányítása, - az intézményt irányító belső szabályzatok vezetői utasításként való kiadása, a hatályosságról történő gondoskodás, - a döntés - az egyetértési kötelezettség megtartásával - az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály ( közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörébe - a dolgozók foglalkoztatása, élet-és munkakörülményeire vonatkozó kérdésekben a jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával. - Jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja. Az intézményvezető kizárólagos hatáskörében általánosan nem helyettesíthető feladatok: - munkáltatói jogkör gyakorlása - kötelezettségvállalási jogkör - utalványozási jogkör 3.) Az intézményvezető felelőssége: Az intézmény vezetője - a közoktatási törvény 54. §-nak megfelelően - egy személyben felelős az alábbiakért: - a szakszerű és törvényes működésért, - az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, - a pedagógiai munkáért, -A gyermekekkel való egyenlő bánásmódért, - a gyermekek érdekeinek elsőbbségéért, - a tűzvédelmi és balesetvédelmi feladatok ellátásáért - a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért - a nevelő-és oktatómunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, - a tanuló és a gyermekbalesetek megelőzéséért , - a gyermekek egészségügyi vizsgálatainak ellátásáért. - a méltányos és humánus ügykezelésért és döntésekért Az intézményvezető helyettesítése: Kónyáné Bene Zsuzsanna intézményvezetőt: Kissné Makarész Mónika óvónő helyettesíti. A vezetőség félévenként beszámolót tart a nevelőtestületi értekezleten a feladatokról, a tapasztalatokról.

IV. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE 7. § A képzés rendje

10

1.) Az intézmény nyitva tartása, általános rendje Az intézmény hétköznapokon: 6,45 – 17,00 óráig tart nyitva. Az intézmény dolgozóinak hivatalos munkaideje: Óvodapedagógusok: 7,00 – 17,00 Váltott munkarendben: 7,00 – 13,00 9,00 – 17,00. Dajkák: Váltott munkarendben:

6,45 – 17,00 6,45 – 12,45 11,00 – 17,00.

Belépés és benntartózkodás rendje A közoktatási intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban nem állók részére vagyonbiztonsági okok miatt az alábbi módon határozzuk meg az intézmény látogatását. 1.) Az intézményben tartózkodni csak intézményi dolgozó jelenlétében lehet. 2.) Szülők a fogadóórákon, szülői értekezleteken és nyílt napokon, térítési díj fizetésekor tartózkodhatnak az intézmény épületében amíg gyermeküket a pedagógusok részére átadják illetve tőlük átveszik. Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel: • Külső látogatók az intézményben folyó nevelő-oktató munkát nem zavarhatják. •A fenntartó képviselőit, a pedagógiai-szakmai szolgáltató és a pedagógiai szakszolgáltató szervektől érkezőket illetve más hivatalos személyeket elsősorban a vezető fogadja, • óvodai foglakozások látogatására külső személyek részére a vezető ad engedélyt. 2.) A tanév helyi rendje A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti az éves munkatervben. A tanév helyi rendje tartalmazza az intézmény működésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket és időpontokat, melyet a nevelőtestület a tanévnyitó értekezleten véglegesít. - a nevelőtestületi értekezletek időpontjait, - az intézményi rendezvények és ünnepségek módját és időpontját, - a nyílt napok megtartásának rendjét és idejét. - kirándulásokat A tanév helyi rendjét, valamint az intézmény rendszabályait (házirend) és balesetvédelmi, tűzvédelmi, munkavédelmi előírásokat az óvodapedagógusok az első szülői értekezleten ismertetik a szülőkkel. A fentieket, a házirendet, a nyitva tartás és a felügyelet időpontjait az intézményben jól látható helyen ki kell függeszteni.

11

A munkaidő beosztása és a munkarend Az intézmény valamennyi teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozójának munkaideje heti 40 óra. A munkarend öt napos, a napi munkaidő 8 óra. A Vhr.7.§.-a értelmében a pedagógus a kizárólag az oktatási intézményben ellátandó feladatok végzéséhez szükséges időtartamon túlmenően nem köteles az oktatási intézményben tartózkodni. A dajkák részmunkaidőben foglalkoztatottak. Napi munkaidejük 6 óra, heti 30 óra.

3.) A pedagógusok munkarendje A pedagógusok jogait és kötelességeit a közoktatási törvény rögzíti. A nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje 40 óra, mely a nevelő-oktató munkával, vagy a gyermekekkel, való foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A munkabeosztások összeállításánál alapelv az intézmény zavartalan feladatellátása és a pedagógusok egyenletes terhelése. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet a vezető állapítja meg, - a fenntartó jóváhagyásával. A nevelőtestület tagjai javaslatot tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembevételére. A pedagógus köteles munkakezdése előtt 15 perccel munkahelyén megjelenni. A pedagógusnak a munkából való távolmaradását annak okát, lehetőleg előző nap, előzetesen jelentenie kell, hogy feladatának ellátásáról helyettesítéssel gondoskodni lehessen! 4.) A nem pedagógus munkakörűek munkarendje Az oktató-nevelő munkát segítő alkalmazottak munkarendjét, a távollevők helyettesítési rendjét az intézményvezető, állapítja meg. Az alkalmazottaknak munkakezdésük előtt 15 perccel kell munkahelyükön megjelenniük, távolmaradásukról értesíteniük kell az intézményvezetőt. - Dajkák:

Hétfő-péntekig

6,45 – 12,45 11,00 – 17,00

5.) A dolgozók megbízásainak és kijelölésének elvei Az alkalmazottak feladatokra való kijelölésének és megbízásának, a munkabeosztások összeállításának alapelvei: • Az intézmény zavartalan feladatellátása, • A dolgozók egyenletes terhelése, • A rátermettség és alkalmasság, • A szükséges szakmai felkészültség.

V. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, JOGAIK ÉS KAPCSOLATTARTÁSUK

12

8. § Az alkalmazotti közösség és kapcsolattartásának rendje 1.) Közalkalmazotti jogok Az intézmény főállású dolgozói közalkalmazottak, ezért munkavégzésükkel kapcsolatos kötelezettségeiket és jogaikat a munka törvénykönyve mellett a közalkalmazotti törvény szabályozza. Az alkalmazottak egy része oktató-nevelő munkát végző pedagógus, a többi dolgozó az oktató-nevelő munkát közvetlenül vagy közvetetten segítő más közalkalmazott. A pedagógusok alkotják az intézmény nevelőtestületét. A nevelőtestület (tantestület) határozza meg alapvetően az intézmény tartalmi munkáját, melynek tevékenységével az SZMSZ önálló fejezete foglalkozik. Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg. Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját és közösségét azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap. Javaslattételi és véleményezési jog illeti meg az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló minden személyt és közösséget. Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntés előkészítése során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. A döntési jogkör gyakorlójának az írásban kifejtett javaslattal, véleménnyel kapcsolatos álláspontját a javaslattevővel, véleményezővel közölni kell Az egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésben csak úgy rendelkezhet, ha a hatályos jogszabályok szerint az egyetértésre jogosult személy, vagy közösség az intézkedéssel ténylegesen egyetért. A döntési jog a rendelkező személy, vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok biztosítanak. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egyszemélyben, testületi jogkör esetén a testület abszolút többség (50 % + 1 fő) alapján dönt. A testület akkor határozatképes, ha kétharmad része jelen van. 2.) Az alkalmazotti közösség kapcsolattartásának rendje Az intézmény közösségének tevékenységét - az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartás formái: különböző értekezletek, megbeszélések, fórumok, bizottsági ülések, intézményi gyűlések, stb. Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait a munkaterv tartalmazza, melyet a hivatalos közlések helyén kell kifüggeszteni. A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi-, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési, és véleményezési jogot gyakorló közösség képviselőjét meg kell hívni, nyilatkozatát jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A teljes alkalmazotti közösség gyűlését az intézményvezető akkor hívja össze, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni.

9. § A nevelőtestületi feladatok és jogok 1.) A nevelőtestület és tagjai A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben a közoktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület összehangolt pedagógiai munkával valósítja meg a pedagógiai program céljait és feladatait: az intézményre bízott gyermekek magas színvonalú nevelését és oktatását.

13

A nevelőtestület tagja minden közalkalmazott pedagógus, és az oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű alkalmazott. 2.) A nevelőtestület feladatai és jogai A nevelőtestület legfontosabb feladata a pedagógiai program létrehozása és egységes megvalósítása, - ezáltal a gyerekek magas színvonalú nevelése és oktatása. Ennek a komplex feladatnak megfelelően a nevelőtestület véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik minden, az intézményt érintő ügyben. 3.) A nevelőtestületi jogkör: A nevelőtestület véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik minden intézményt érintő ügyben. A nevelőtestület döntési jogköre: - a pedagógiai program elfogadása, - az SZMSZ és a házirend elfogadása, - a minőségfejlesztési program elfogadása, - a tanév munkatervének jóváhagyása, - átfogó értékelések és beszámolók elfogadása, - az intézményvezetői programok szakmai véleményezése, - a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, - saját feladatainak és jogainak részleges átruházása, 4.) A nevelőtestület értekezletei A nevelőtestület feladatainak ellátása érdekében számos értekezletet tart a tanév során. Az értekezletek egy részét az intézmény éves munkaterve rögzíti. A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához az egyetértési jogot gyakorlók képviselőjét meg kell hívni. A tanév rendes értekezletei az alábbiak: - tanévnyitó értekezlet, - félévi és év végi osztályozó értekezlet, - őszi nevelési értekezlet, - tavaszi nevelési értekezlet, - tanévzáró értekezlet, - félévi értékelő értekezlet. Rendkívüli értekezlet hívható össze, ha a nevelőtestület tagjai, vagy az intézményvezető szükségesnek látja. A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában - a jogszabályokban meghatározottak kivételével - nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt. Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület tagjai közül. A nevelőtestületi értekezlet lényegkiemelő, emlékeztető jegyzőkönyvét felkért pedagógus vezeti. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a jelenlevő tag, mint hitelesítő írja alá. A döntések az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek, határozati formában. 5.) Gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátása Intézményünk a kistérségi családsegítő szolgálattal, szoros együttműködésben látja el feladatát. Az óvónők közvetlenül jelezhetik neki, ha gyermeki jogok sérülnek, illetve ha érezhetően családi problémákra vezethető vissza a romló vagy rossz magatartási , tanulmányi

14

helyzet. A „riasztó” rendszeren keresztül a családsegítő szolgálat felé azonnal intézkedés történik. 10. § Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere 1.) A külső kapcsolatok célja, formája és módja Intézményünk a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, iskolaérettség elérése érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel. A vezető munkakapcsolatot tart a társintézmények azonos beosztású alkalmazottaival az alábbi módokon: • Közös értekezletek tartása, ünnepélyek rendezése, • Szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel, • Módszertani bemutatások és gyakorlatok tartása, • Intézményi rendezvények látogatása, • Hivatalos ügyintézés levélben vagy telefonon. 2. Rendszeres külső kapcsolatok Intézményünk az eredményes munkavégzés érdekében rendszeres kapcsolatot tart számos szervezettel,- esetmegbeszélés, rendezvények látogatása, napi kapcsolat, - nevezetesen a következőkkel: - a fenntartóval, - megyei pedagógiai intézettel - helyi nevelési, oktatási, gondozási intézmények vezetőségével - a gyermek – egészségügyi és nevelési tanácsadó szolgálattal - a gyermek – és ifjúságvédelmi hatóságokkal - gyermekjóléti szolgálattal - SZM - Egyéb szervezetekkel, hatóságokkal: rendőrség, bíróság, stb.) - Községi könyvtár - konyha bérlőjével - Városi Kulturális Központ - Balatonboglár - Orvosi ellátás - Foglalkozás egészségügyi szolgálat - Igény szerint a község intézményeivel, egyesületeivel, vállalkozóival 3. Reklámtevékenység Dohányáru és az alkoholtartalmú italok közoktatási intézményünkben és annak bejáratától 200 méteres távolságon belüli reklámozása tilos. Lehetőség van gyermekeknek szóló reklámokat közzétenni, amely nem károsítja a fizikai, szellemi és erkölcsi fejlődésüket. A reklámok kihelyezése az adott telephely (épület) vezetőjének engedélyével lehetséges.

VI. GYERMEKEK ÉS KÖZÖSSÉGEIK, KAPCSOLATAIK 1.

Jogviszony létesítése és feltételei

15

Az óvodai közösségbe jelentkezés alapján, felvétel vagy átvétel útján lehet bejutni. Az intézmény – a körzeti feladatok ellátása mellett – jogviszonyt létesíthet a szabad kapacitás terhére, körzeten kívül eső gyermek esetében is. A jogviszony létesítéséről, a felvételről és az átvételről a vezető dönt. 2. Gyermekek jogai Az intézmény megteremti a gyermeki jogok érvényesítésének és a kötelezettségek teljesítésének feltételeit. A gyermekek joga, hogy a nevelési intézményben: • A hároméves kor betöltése után óvodába kerüljön, ott nyugodt, biztonságos légkörben nevelkedjen, • Egészséges környezetben nevelkedjen. • Óvodai élet rendjét a pihenőidő, szabadidő, testmozgás, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki, • A gyermekek személyiségét, emberi méltóságát tiszteletben tartsák, • Védelmet kell biztosítani a testi, lelki erőszakkal szemben, nem vethető alá testi fenyítésnek, megalázásnak, • Képességeinek megfelelő nevelésben, oktatásban részesüljön, • Nemzeti etnikai hovatartozásának megfelelő nevelésben részesüljön, az életkorának megfelelő módszerek szerint neveljék, oktassák • Személyiségi jogait, cselekvési szabadságát családi élethez és magánélethez való jogát az óvoda tiszteletben tartsa, • Egyéni adottságainak megfelelően megkülönböztetett ellátásban részesüljön, amennyiben szükséges, pedagógiai szakszolgálat foglalkozásain vegyen részt, • A családja anyagi helyzetétől függően ingyenes, vagy kedvezménye étkezésben részesüljön, rendszeres egészségügyi ellátásban részesüljön.

VII. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSE 11 .§ Ellenőrzési célok, területek, értékelés

1. Belső ellenőrzési célok és típusok A munkavégzés tatalmának, színvonalának és az eredmények belső vizsgálatának célja, hogy: • Biztosítsa a vezetőknek a megfelelő mennyiségű, és minőségű információt, segítse a vezetői irányítást, a döntések megalapozását, • Jelezze az alkalmazottaknak és a vezetőnek a pedagógiai, gazdasági és jogi követelményektől való eltérést, • Megszilárdítsa a belső rendet és fegyelmet, • Tárja fel a szabálytalanságokat, hiányosságokat, mulasztásokat, • Biztosítsa az intézmény pedagógiai, gazdasági, pénzügyi és munkaügyi előírások szerinti működését • Vizsgálja az intézményi vagyon védelmét, a takarékosságot. Átfogó az ellenőrzés, ha az adott tevékenység egészére irányul áttekintő módon értékeli a pedagógiai feladatok végrehajtását, azok összhangját. A célellenőrzés: egy adott részfeladat, s azon belül egy vagy több meghatározott probléma feltárására irányuló eseti jellegű vizsgálat. A témaellenőrzés: azonos időben, több érintettnél ugyanarra a témára irányuló, összehangolt összehasonlító vizsgálat. Célja az általánosítható következtetések levonása az intézkedések érdekében. Utóellenőrzés: egy korábban lefolytatott ellenőrzés alapján tett intézkedések végrehajtására, az eredmények felülvizsgálatára irányul.

16

2. A pedagógiai ellenőrzés területei A pedagógiai tevékenység területén kiemelkedő ellenőrzési feladatok: • A nevelési program, a pedagógiai program feladatainak végrehajtása, • A helyi munkaterv megfelelő működése, • A munkatervi feladatok határidős megvalósítása, • A nevelés tartalmának, színvonalának viszonyítása a követelményekhez, • A pedagógusok szakmai és módszertani munkájának vizsgálata, • Valamennyi dolgozó munkafegyelmének ellenőrzése, • A gyermekek képességeinek magatartásának felmérése, értékelése, • Fejlődési és csoport naplók folyamatos, szabályszerű vezetésének ellenőrzése, • A túlórák, helyettesítések pontos megállapítása, • A szakmai felszerelések berendezései szabályszerű használata, • A gyermekek egészség- és balesetvédelmi, tűzrendészeti oktatása, • A fenntartó által előírt ellenőrzések végrehajtása, • Az OKÉV által meghatározott ellenőrzések elvégzése, 3. Értékelő (realizáló) megbeszélés Az ellenőrzési jelentés leadását követő héten értékelő megbeszélésen kell megállapítani a vizsgálat tapasztalatait. A feltárt hiányosságokat és a kedvező tapasztalatokat is célszerű bemutatni és értékelni. Az értékelő megbeszélésen mindig rá kell mutatni: • A hibák és a mulasztások jellegére, • A rendszerbeli okokra, • Az előidéző körülményekre, • A felelős személyekre. A megállapított hiányosságok megszüntetésére, a megállapítások hasznosítására, az ellenőrzött tevékenység javítására vonatkozó intézkedési javaslatokat is az értékelő megbeszélésen egyeztetik. Az értékelő megbeszélésen részt vesznek: az ellenőrzést végző személyek, és az intézményvezető. 4. Az ellenőrzést követő intézkedések Az értékelő megbeszélés után a szükséges szóbeli vagy írásbeli intézkedéseket a felelős vezető köteles elvégezni. Intézkedik: • A hibák, hiányosságok javításáról, • A káros következmények ellensúlyozásáról, • A megelőzés feltételeinek biztosításáról, • Az érintett kollégák tájékoztatásáról, • A felelősség vizsgálatáról, annak módjáról, • A kedvező tapasztalatok alapján a megfelelő elismerésről. Kirívó szabálytalanság vagy hiányosság esetén – az intézmény vezetője rendeli el a szükségesnek ítélt intézkedéseket az esetleges fegyelmi eljárást. 12.§ Vezetői és hatásköri ellenőrzés 1. Az intézményvezető ellenőrző tevékenysége Az egyszemélyes felelős vezető a belső ellenőrzés irányítója. Ellenőrzési joga mindenre kiterjed: az összes alkalmazottra, munkavégzésükre, és a teljes intézményi működésre. Az intézményvezető ellenőrzési feladatai:

17

• Biztosítja ellenőrzési rendszert: a tárgyi- és személyi feltételeket, • Határidőket ad az éves ellenőrzési ütemterv és az ellenőrzési programok összeállítására • Megköveteli a belső ellenőrzési rendszer hatékony működését, • Megtartja (megtartatja) az értékelő megbeszéléseket, • Elrendeli az ellenőrzéseket, a számonkérést, az intézkedéseket. A vezetői ellenőrzés az irányító tevékenység szerves része. A vezető alapvető feladata a beosztott alkalmazottak munkájának és a területnek a folyamatos ellenőrzése. A vezető hatáskörét és ellenőrzési körét munkaköri leírása tartalmazza. A vezetői ellenőrzés kiemelt vizsgálati területei: • A hatályos jogszabályok: belső szabályzatok előírásainak betartása, • A fenntartói utasítások, döntések, intézkedések végrehajtása, • módszertani, statisztikai, számviteli és egyéb belső végrehajtási utasítások megtartása, • A határidős feladatok teljesítése, • Az alkalmazottak munkavégzésének színvonala, pontossága, • Utalványozási, ellenjegyzési, érvényesítési jogkörök gyakorlása. • A pedagógusok és más közalkalmazottak munkafegyelmére • A pedagógiai program megvalósítására: - a nevelési célok megvalósítására, - a tanmenetek minőségére, helyi tanterv szerinti haladásra, - a foglalkozások eredményességére, - a pedagógus viselkedésére: a gyermekekkel való törődésre, - a fejlesztő és tehetséggondozó feladatok ellátására, • a határidők pontos betartására, • a gyermek és ifjúságvédelmi munkára, • az intézményi rendezvényeken való feladatellátás minőségére, • az intézményi tulajdon védelmére, a balesetek megelőzésére, • dokumentáció vezetésére: - a nyilvántartások, a statisztikák, vezetésére, - az értékelések készítésére.

VIII. SZÜLŐI KÖZÖSSÉGEK 13. § Szülői jogok, kötelességek és a tájékoztatás rendje 1. Szülői (gondviselő) jogok • Szabad óvodaválasztás a gyermek érdekének megfelelően (vallási, világnézeti, etnikai hovatartozás szerint) • Gyermekük számára magánintézményt választhatnak, létrehozhatnak, illetve részt vehetnek ennek alapításában • Az óvodai nevelési program többoldalú megismerése • Az intézmény házirendjének megismerése • A gyermekek lelkiismeret és vallásszabadságának irányítása, figyelembe véve az életkori sajátosságot • A sajátos nevelési igényű gyermekének elhelyezése, illetve a szükséges feltételek megteremtésében kérheti a polgármester segítségét • Gyermeke fejlődéséről rendszeres tájékoztatást kapjon • Az óvodai élettel kapcsolatos írásbeli javaslatára az intézmény vezetője, az óvodapedagógus, a szülői szervezet vezetőségi tagjainak előzetes vizsgálata alapján a megkereséstől számított 30 napon belül érdemi választ kapjon

18

• Személyesen, vagy képviselő útján részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában. 2. Szülők kötelességei • Gondoskodjon gyermeke fejlődéséhez szükséges feltételekről, • Biztosítsa gyermeke óvodai nevelésben való részvételét, • Figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését, gondoskodjék arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességét és ehhez adjon meg minden tőle elvárható segítséget • Rendszeres kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal • Segítse elő gyermekének a közösségbe történő beilleszkedését • Segítse gyermekét abban, hogy elsajátítsa a közösségi élet magatartási szabályait • Tartsa tiszteletben az óvoda pedagógusainak, alkalmazottainak emberi méltóságát • Tartsa be a házirendben leírt és elfogadott szabályokat és elvárásokat. • Részt vegyen: - a szülői szervezet munkájában, - a szülői képviselők megválasztásában, - érdekeit érintő döntések meghozatalában, - a nevelési-oktatási intézmény munkájában, - vezetői engedéllyel a foglalkozásokon. • Választó és választható legyen a szülői szervezetbe • Írásbeli javaslatot tegyen, és arra 30 napon belül érdemi választ kapjon.

3. Szülők szóbeli tájékoztatása Az intézmény a gyermekekről rendszeres szóbeli tájékoztatást tart. A szóbeli tájékoztatás csoportos, vagy egyéni. A szülők csoportos tájékoztatása a szülői értekezlet, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik. A szülői értekezletek rendje: Az óvodai csoportok szülői közössége számára az intézmény tanévenként kétszer a munkatervben rögzített időpontú, rendes szülői értekezletet tart. A szeptemberi szülői értekezleten a szülők értesülnek a tanév rendjéről, feladatairól. Ekkor bemutatják a csoportban oktató-nevelő új pedagógusokat is. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, és a szülői szervezet képviselője a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására. A szülői fogadóórák rendje: Az intézmény pedagógusai a szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a gyermekekről a szülők számára. Családlátogatás: Az óvodában minden új óvodás gyermek esetében kötelező a csoportvezető óvónőknek a családok meglátogatása. Nyílt napok: Évente egy napon, az éves munkatervben meghatározott időpontban lehetőséget biztosítunk a szülőknek a csoportfoglalkozások látogatására. Itt megfigyelhetik gyermekük szereplését, azt a pedagógusokkal megbeszélhetik.

19

14. § A szülői szervezetek és a Szülői Munkaközösség A közoktatási törvény alapján a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére és kötelességük teljesítésére szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre. A szülői szervezet dönt saját szervezeti és működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről. 1.) A Szülői Munkaközösség jogai: Véleményezési és javaslattételi jogkörrel rendelkezik a teljes működéssel kapcsolatban, különösen a pedagógiai program elfogadása, a vezető személye és az intézmény irányítása vonatkozásában. Az SZM egyetértési jogot gyakorol: • Az SZMSZ elfogadásakor, • A házirend elfogadásakor, Javaslatot tesznek - a szülői értekezletek témáira - a szülők tájékoztatási formáira - a gyermekeket érintő kérdések megoldására Az intézményben működik a Szülői Munkaközösség, amely képviseleti úton választott szülői szervezet. A Szülői munkaközösséget a tanulók szüleinek több mint 50 % - a választotta meg, ezért ez a szülői szervezet jogosult eljárni valamennyi szülő képviseletében, illetve az intézmény egészét érintő ügyekben.

2.) A szülői közösséggel való kapcsolattartás

• • • • • •

A szülői szervezettel a vezető közvetlen kapcsolatot tart. A szülői szervezet intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatait a szülői szervezet vezetője juttatja el az intézmény vezetőjéhez. A Szülői Munkaközösséget az intézményvezető tanévenként legalább kétszer hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól, valamint meghallgatja a szülői szervezet véleményét és javaslatait. A Szülői Munkaközösség elnöke közvetlen az óvodavezetővel tart kapcsolatot. Tanácskozási joggal vesz részt a rendes nevelőtestületi értekezleteken. Tanévenként 1-szer tájékoztatja a nevelőtestületet Szülői Munkaközösség álláspontjáról: A gyermekek érdekeinek és jogainak érvényesüléséről, A pedagógiai munka eredményességéről, A közösségi élet színvonaláról, Az intézményi szervezettség és működés rendjéről, A pedagógusok munkájáról, A szülői közösség tevékenységéről,

IX. AZ INTÉZMÉNYI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA ÉS AZ ÜNNEPÉLYEK RENDJE 15. § A hagyományápolás célja és tartalmi vonatkozásai

20

1.) A hagyományápolás célja Az intézmény hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése az alkalmazotti és gyermekközösség minden tagjának kötelessége. A nemzeti ünnepélyek és megemlékezések rendezése és megtartása a gyermekek nemzeti identitástudatát fejleszti, hazaszeretetüket mélyíti. Az intézmény egyéb helyi hagyományai közé tartozó rendezvények a közösségi élet formálását, a közös cselekvés örömét szolgálják, a fiatalokat az egymás iránti tiszteletre nevelik. 2.) A hagyományápolással kapcsolatos feladatok Az intézményi rendezvényekre való megfelelő színvonalú felkészítés és felkészülés a pedagógusok és a tanulók számára egyenletes, - a képességeket és a rátermettséget figyelembe vevő terhelést adjon. Az intézményszintű ünnepélyeken, rendezvényeken a pedagógusok és gyermekek jelenléte kötelező az alkalomhoz illő öltözékben. Ha a községben községi ünnepséget szerveznek azon az óvoda vezetőjének és pedagógusainak részvétele ajánlott. 3.) Intézményi szintű hagyományos ünnepek - Szüreti felvonulás - Október 6. - Október 23. - Mikulás - Karácsony - Farsang - Március 15. - Húsvéti játszóház - Anyák napja - Évzáró – Ballagás. A hagyományápolás külsőségei a nemzeti ünnepek előtt egy munkanappal a csoportszobák épületét a Magyar Köztársaság lobogójával fel kell díszíteni. A csoportszobákban a faliújságokon a nemzeti ünnep emlékeit helyezzük el. (Irodalmi szemelvények, képek stb.) A gyermekek kötelező ünnepi viselete, lányok: sötét szoknya, fehér blúz, javasolt sötét cipő. Fiúknak: sötét nadrág, fehér ing, javasolt a sötét cipő. 16. § Hagyományőrző feladatok, külsőségek 1.) A hagyományápolással kapcsolatos feladatok A hagyományápoló feladatokat, időpontokat, felelősöket a munkaterv határozza meg. Alapelv, hogy a rendezvényekre, ünnepélyekre való megfelelő színvonalú pedagógusi felkészítés és gyermeki felkészülés – a képességeket és a rátermettséget figyelembe véve – egyenletes terhelést adjon. Az intézményi szintű ünnepélyeken és rendezvényeken a pedagógusok és a gyermekek részvétele kötelező, az alkalomhoz illő és gondozott öltözékben!

X. INTÉZMÉNYI EGÉSZSÉGNEVELÉS 17. § A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje

21

1.) Az egészségügyi prevenció rendje Az egészségügyi ellátás az alábbi területekre terjed ki: - gyógy-testnevelés besorolásának elkészítése, - hallás- és látásélesség vizsgálat, - mosdó helyiségek (WC-k) egészségügyi ellenőrzése, - fogászati vizsgálat. Az orvosi vizsgálatok időpontját a védőnő az óvodavezetővel egyezteti.

18. § Testi nevelés és egészséges életmód

1.) A testnevelés és a gyógy-testnevelés rendje Intézményünk a gyermekek egészséges fejlődése érdekében egészségfejlesztési feladatokat valósit meg. Kiemelt feladatként kezeljük a szervezett testmozgást, tekintettel az intenzív testi fejlődésben levő gyermekek nagy mozgásigényére. Közoktatási intézményünk a gyermekek egészséges fejlődése érdekében biztosítja a mindennapos testmozgást. A gyermekek egy részének egészségi állapota indokolhatja, hogy az orvos gyógy-testnevelési foglalkozást írjon elő a számukra. A gyógy-testnevelési foglalkozásokat szakképzett gyógy-testnevelő végzi. A gyógy-testnevelési ellátás kötelező egészségvédő alapellátás a rászorulók részére. 2.)

Az egészséges életmódra nevelés Az intézmény nevelési programjának kiemelt része az egészségnevelés. • Az egészséges életmód, • A helyes táplálkozás és a testmozgás jelentősége, • Az egészségre ártalmas hatások. A gyermekek egészséges pszichés és testi fejlődése szükségessé teszi az egészségügyi felvilágosítást. A védőnő és az óvodavezető egészséges életmódra nevelése érdekében felvilágosító előadásokat tarthat, a gyermekeknek az életkoruknak megfelelő módon.

XI. A LÉTESÍTMÉNYEK ÉS HELYISÉGEK HASZNÁLATI RENDJE 19.§ Intézményi védő előírások 1.) Az épület rendje Az intézmény teljes területén, az épületekben és az udvarokon tartózkodó minden személy köteles: - a közösségi tulajdont védeni, - a berendezéseket rendeltetésszerűen használni, - az óvoda rendjét és tisztaságát megőrizni, - az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni, - a tűz és balesetvédelmi előírások szerint eljárni, - a munka és egészségvédelmi szabályokat betartani.

22

2.) Biztonsági rendszabályok Az intézmény főbejárata nyitvatartási időben zárva van 8,30 – 15,00-ig. Azon személyek, akik az intézményt ebben az időszakban felkeresik, csentetéssel jelezhetik bejöveteli szándékukat, vagy a hátsó bejáratot használhatják. . 3.) Iskolai és óvodai óvó, védő szolgálat (baleset megelőzés) Az intézmény minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. • Tűzvédelmi , Munkavédelmi szabályzatok megelőzési és intézkedési feladatokat tartalmaznak. • Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartani az intézmény munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzat, valamint a tűzvédelmi utasítás és tűzriadó terv rendelkezéseit. • Az óvodapedagógusoknak ismertetniük kell a gyermekekkel az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. •A

közoktatási törvény jogot biztosít a gyermekeknek arra, hogy biztonságban és egészséges környezetben neveljék. • A nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtése, a gyermek balesetek megelőzése érdekében teendő intézkedések az óvodavezető feladatkörébe tartoznak. • Minden pedagógusnak törvényből következő kötelessége, hogy a rábízott gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződön. • Minden tanév első napján az óvodapedagógusok balesetvédelmi oktatást tartanak, amelyet köteles dokumentálni. A tanév folyamán történő csoport kirándulás alkalmával külön oktatást kell az óvodapedagógusnak tartania, az utazással és egyéb baleseti forrásokkal kapcsolatosan. • Ha a gyermeket baleset éri, a vele foglalkozást tartó óvodapedagógus kötelessége az elsősegélynyújtás, intézkedés és a baleseti jegyzőkönyv felvétele. • Amennyiben a balesetet az intézmény nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott alkalmazottja észleli, az elsősegélynyújtást és a szükséges intézkedéseket neki is azonnal meg kell tennie. • A gyermek baleset veszélyének észlelésekor annak elhárítása érdekében mindenki köteles az azonnali intézkedéseket megtenni. 4.)

Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendő: Rendkívüli eseményen kell érteni minden olyan eseményt, amelynek bekövetkeztét előre nem lehet látni. • Halasztást nem tűrő esetekben a közvetlen veszély elhárítása érdekében az azt észlelő közalkalmazott köteles minden tőle telhetőt megtenni, amelyről beszámol az intézmény vezetőjének. • Bombariadó alkalmával az intézmény épületeinek kiürítése a tűzriadó terv szerint történik.

•

23

•

•

Az épület kiürítésének időtartamáról, a gyermekek elhelyezéséről, az intézkedést végző hatóság információja szerint az óvodavezető vagy az intézkedéssel megbízott személy azonnal dönt. Az óvodából az iskolába, az iskolából pedig az óvoda épületébe kerülnek át a gyermekek rendkívüli kiürítés esetén. A bombariadóról, a hozott intézkedésekről az intézményvezető rendkívüli jelentésben értesíti a fenntartót.

20.§

A helyiségek és berendezésük használati rendje

1.) Az alkalmazottak helyiséghasználata A dolgozók az intézmény helyiségeit, nyitvatartási időben akkor és olyan módon használhatják, hogy az ne veszélyeztesse a nevelő-oktató tevékenységet, és intézmény egyéb feladatainak ellátását. Ha intézményi alkalmazott a nyitvatartási időn túlmenően igénybe kívánja venni az intézmény helyiségeit, ezt az intézményvezetőtől írásban kell kérvényeznie a használat céljának és időpontjának megjelölésével. 2.) Karbantartás és kártérítés Az intézményvezető felelős a csoportszobák, és más helyiségek balesetmentes használhatóságáért és az azokban elhelyezett eszközök karbantartásáért. Az eszközök, berendezések hibáját az azt észlelő személy köteles az intézményvezető tudomására hozni. A hibás eszközöket le kell adni, a hiba megjelölésével. A javíthatatlan eszközöket, berendezéseket külön jogszabály alapján selejtezni kell. SZMSZ mellékletében található

XII. DÍJFIZETÉSEK 21.§

A térítési díj fizetésének rendje

• A díjfizetésről általában A magyar közoktatás állami és önkormányzati fenntartású intézményeiben a pedagógiai szolgáltatások túlnyomó többsége a magyar állampolgárok számára ingyenes. Az alapellátás ingyenes területeiről a közoktatási törvény rendelkezik. • A térítési díj fizetése Térítési díjat kell fizetni az intézmény következő szolgáltatásáért: - étkezési térítési díj, önkormányzati rendelet szerint melynek beszedése: havonta történik. • A visszatérítés Térítési díjat teljes összegben csak akkor térítünk vissza, ha a befizető egészségügyi okok miatt nem vette igénybe a szolgáltatást.

XIII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1. A Szervezeti és Működési szabályzat módosítása, Jelen SZMSZ módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, a közoktatási törvény által meghatározott közösségek egyetértésével, és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket óvodavezetői utasítások önálló szabályzatként tartalmazzák, a következő tárgykörökben: 24

• • • •

Munka, baleset és tűzvédelem, Belső ellenőrzés, Ügyvitel, iratkezelés, adatvédelem, Ügyrend, selejtezés, leltározás,

2. Az SzMSz nyilvánosságra hozatala Az intézmény SzMSz-e nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető, egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: • az intézmény fenntartójánál • az intézmény irattárában • óvodavezetőnél • Ordacsehi község honlapján

A Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása és jóváhagyása Jelen Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület ………………. sz. határozatával ……………. napján elfogadta. Az elfogadást a nevelőtestület jelenlévő képviselői aláírásukkal tanúsítják. Az elfogadott SZMSZ ……………….hatályos. Dátum: Ordacsehi, 2013. ……... …………………………………… …………………………………… a nevelőtestület képviselői

………………………………… intézményvezető

P. H. A fenti Szervezeti és Működési szabályzattal kapcsolatban az SZM – a jogszabályban meghatározottak szerint – egyetértési jogot gyakorolt.

Dátum: Ordacsehi, 2013…………… ……………………………… SZM elnöke

A szervezeti és Működési Szabályzatot Ordacsehi Község Önkormányzat Képviselő-testülete …../2013. (……..) számú határozatával jóváhagyta. Dátum: Ordacsehi, 2013…………...

P.H.

……………………………………. fenntartó

25

26