Római jog II.
A törvényes öröklés szabályai
egyetemes jogutódlás Az alap, amelyre tekintettel valaki számára öröklés (egyetemes jogutódlás) nyílik a római jogban hármas: a) végrendelet alapján, (successio testamentaria v. secundum tabulas) b) törvény rendelkezése alapján (successio legitima v. ab intestato) c) végrendelet ellenére (successio contra tabulas)
a törvényes öröklés alapfogalmai 1. ordo (rend, osztály) – személyek (rokonok) jól elkülöníthető köre, akikre egységes törvényes öröklési elvek vonatkoznak 2. gradus (fok) – egyes ordo-kon belül a rokonnak az örökhagyótól való távolságát jelöli, a rómaiaknál ezt a nemzések száma határozta meg 3. in capita (fejenkénti) öröklés – amikor az azonos fokon állók ugyanannyit kapnak a hagyatékból 4. in stirpes (törzsenkénti) öröklés – az a törvényes öröklési jogi megoldás, mikor a távolabbi fokon lévő várományosok az elődjük helyébe lépnek, vagyis az örökhagyó halála előtt kieső elődjük részén osztoznak örökösként. Ezen esetben egy fokban távolabb álló (mint törzsenként öröklő) egy sorban örökölhet az örökhagyóhoz fokban közelebb álló örökössel – a képviseleti elv (ius repraesentationis) érvényesül.
a civiljog törvényes öröklési rendje (1) I. osztály - a suusok (sui) osztálya a szűkebb család tagjai, akik a pater familias halála után önjogúak lesznek: • természetes és örökbefogadott gyermekek, postumusok is (a családból kiváltak nem, mert már nem suusok: – emancipált, – adoptioba adott fiúk, – férjhez ment lányok) • uxor in manu A fokok szerinti távolság itt nem számít, ugyanis a távolabb álló suusok elődjük helyébe lépnek, az ő részén osztoznak (képviseleti, reprezentációs elv - in stirpes öröklés)
példa 1. pater familias uxor in manu
1. fiú
2. fiú (emancipált )
3. fiú
leány uxor in manu
unoka A unoka B
unoka C
unoka D
unoka E
• Örökölnek: az örökhagyó uxor in manuja (1/3) • 1. fiú (1/3) • C és D unoka és a 3. fiú uxor in manuja (1/9) (A és B unoka nem sui heredes, nagyapjuk halálával apjuk patria potestasa alá kerülnek. A 2. emancipált fiú sem suus. E-jelű unoka nem állt az örökhagyó patria potestasa alatt: mint törvényes gyermek apja patria potestasa alatt áll, törvénytelenként születése óta sui iuris, agnát rokonok nélkül.) A nőknek nem lehet potestasa és ezért nem is reprezentálhatók.
a civiljog törvényes öröklési rendje (2) • II. osztály - a proximi agnati osztálya a legközelebbi agnatus rokonok (ha suusok nincsenek) - elsősorban a férfi felmenők és oldalrokonok örökölnek (a nőrokonok közül csak az örökhagyó anyja, nővére örököl – a távolabbiak már nem) - a nőrokonok nem közvetítik az agnat-rokonságot DE! – önjogú nők után itt lehet először örökölni! A közelebbi fokban álló kizárja a távolabbit Az egyenlő fokon állók fejenként egyenlőn osztoznak (in v. per capita-öröklés)
példa 2.
apa
örökhagyó
1. testvér
unokaöcs A
unokaöcs B
2. testvér
3. testvér
unokaöcs C
unokaöcs D
dédunokaöcs
Örökölnek: A, B és C unokaöccsök egyaránt 1/3 részt. Kizárják a fokban távolabb álló dédunokaöcsöt (nincs reprezentáció - közelebbi kizárja a távolabbit !!)
a civiljog törvényes öröklési rendje (3) III. osztály – a gens osztálya kollektíve örökölnek (ha nincs agnatus sem) konkrét szabályai ismeretlenek, a köztársaság vége előtt megszűnt ez a lehetőség az örökös nélküli hagyatékok (uratlan hagyatékok) az államra szállnak, amennyiben azt senki nem birtokolta el (ha nem állt be usucapio pro herede)
a civiljogi törvényes öröklés problémái 1. az agnatio elve uralkodik – a vérrokonságnak semmi szerepe: • emancipatus nem örökölhet, • a nem manusos házasságban élő anya nem örökölhet gyereke után és ezen gyerekek sem az anya után; • nincs öröklési lehetőség a házastársak között manus nélküli házasság esetén;
2. elsősorban a paraszti életben okoz ez problémát: egyenjogú örökösök nemre, korra, teljesítő képességre tekintet nélkül örökölnek, s így a gazdasági egység (telek) széttagolódik. 3. a civiljog egy ízben jelöli ki az örököst, s ez főleg a proximi agnati osztályában jelent problémát: • ha a közelebbi (agnát) jogosult nem fogadta el az örökséget, a távolabbi fokban (gradus) rokon ezt nem tehette meg, • ha volt suus osztálybeli (ordo), az agnatus és a gentiles szóba sem jöhettek
A civiljog nem ismerte a successio graduum et ordinum elvét!!
a praetori törvényes öröklési rend A praetori edictum a kései köztársaság kora óta igyekezett a ius civile fenti hiányosságait pótolni. Cél: - a vérrokonság és - a manus nélküli házasságban élő házastárs fokozottabb figyelembe vétele A praetori edictum e célból • kibővítette a meghívottak körét, • valamint a közelebbi osztály vagy fok elmaradása esetén megnyitotta a hagyatékot a távolabbiaknak: érvényesült a successio graduum et ordinum elve A végrendelet nélküli öröklésre a praetor egy rangsort állapított meg: a pályázókat e rangsor szerint bocsátotta a birtokba bonorum possessiót adott decretum által = missio in possessionem A missiot igényelnie kellett az örökölni szándékozónak!
a praetori törvényes öröklési rend (2) A praetor bizonyos esetekben a XII tábla öröklési rendjét méltánytalannak találta, s ezért egyes esetekben megtagadta a civil jogi örököstől a védelmet és mást (edictumban megjelölt rokont) részesített benne, ezen várományosokat előnyben részesítette egy eljárásjogi eszköz (missio in possessionem) révén, ezzel azonban anyagi öröklési jogcím jött létre = bonorum possessio ab intestato
a praetori törvényes öröklési rend (3) a) bonorum possessio sine re (puszta hagyatékbirtok) a hagyaték praetori által beutalt birtokosa engedni köteles a civiljogi örökösnek, azonban a hagyatéki perben a kedvezőbb alperesi pozícióban lesz (nem neki kell bizonyítani) harmadikokkal szemben védelmet kap a beutalt birtokos a praetortól ha a civiljogi örökös nem jelentkezik, vagy nem időben, a birtokos elbirtokolhatja a hagyatékot (usucapio pro herede)
b) bonorum possessio cum re (praetori öröklési jog) a praetor nem tehet valakit civiljogi örökössé, de egyeseket egyenlővé tehet a civiljogi örökössel, és védelmet biztosíthat nekik - nemcsak harmadikok, - hanem a ius civile szerinti örökös ellen is. (párhuzam: bonitár tulajdonos védelme a civiljogi tulajdonossal szemben)
ezzel kiküszöböli a civiljog egyes méltánytalanságait
bonorum possessio A bonorum possessorok négy osztályba voltak sorolva. Mindegyik osztály egy meghatározott határidőn (1 év? vagy 100 nap?) belül igényelhette a bonorum possessiot. Ha ez az idő letelt a következő osztályt hívták meg. 1. Bonorum possessio unde liberi általában lemenő vérrokonok, de nem mindegyikük tartozik ide - csak a (halál idején) sui, (az örökbefogadottak is), - és azok a leszármazottak, akik kiestek az örökhagyó hatalmából és nem kerültek másik hatalmi viszonyba (ún. FIKTÍV SUI) pl. * emancipáltak és azok emancipatio után született gyermekei (az örökbe adott gyermek nem, csak ha újabb agnatiojából emancipálták). * férjezett leánygyermek, aki felett megszűnt a férje manusa
bonorum possessio unde liberi (2) Jellemző szabályok: • A bonorum possessio unde liberi cum re meghívás volt: általa a többi civiljogi törvényes örökösök (agnatok, gentilisek) ki voltak zárva; • Az öröklés szükség esetén in stirpes történt: több várományos között törzsenként oszlott meg a hagyaték, a reprezentáció elvét figyelembe véve; • A bonorum possessio megadásánál a férfiak és nők egyenjogúak voltak; • Figyelembe vették a postumus suust is, és érdekei védelmében szükség szerint gondnokot rendeltek neki (méhmagzat!) • Az emancipált fiú hatalom alatt maradt gyermekeivel egy sorban lépett fel, egy részt kaptak, fele-fele arányban (nova clausula Iuliani). • Nőnek nem lehetnek sui-jai, s így liberije sem.
példa 3.
pater familias uxor in manu
1. fiú
2. fiú (emancipált )
3. fiú
leány uxor in manu
unoka A unoka B
unoka C
unoka D
unoka E
Bonorum possessiot kapnak: 1. fiú (1/4), 2. fiú (1/4), valamint az unokák C és D (egyaránt 1/8) részben, és az uxor in manu (1/4). A 3. fiú uxor in manuja saját családjában kap öröklési jogot. Unoka E nem részesül, mert nem suus és nem liber.
bonorum possessio 2. Bonorum possessio unde legitimi Ha nincs liberi, vagy nem igénylik (időben) a bonorum possesiot, a praetor a ius civile szerinti örökösöket hívja meg, (legitimi heredes), vagyis • még egyszer a sui, • ha az nincs, az agnatus proximus igényelheti az örökséget. Ezek ugyanazon határidővel hívatnak meg, és közülük az kapja meg az örökséget, aki a civiljog szerint örökös volna. (ha a sui nem léptek fel a „liberi” osztályában egy éven belül, a második évben mint legitimi még kérhették az örökséget.) Ha sui van, az agnatusok nem jelentkezhetnek, tehát a közelebbi léte kizárja a távolabbit, mert a civiljog nem ismeri a successio graduum et ordinum elvét. (ezen osztályban hat még ez az elv!!) A bonorum possessio unde legitimi sine re meghívás, vagyis egy fokban közelebb álló, igényét a civiljogi hagyatéki keresettel sikeresen érvényesítheti a behelyezettel szemben.
bonorum possessio 3. Bonorum possessio unde cognati A vérrokonokat (cognati) veszi figyelembe férfi és női ágon. A rokonsági fok közelsége szerint fokozatosan nyitja meg a lehetőséget az örökhagyó - vérrokonai (akár suus - harmadízben akár nem suus) részére; - az örökbefogadottak vérrokonnak számítanak – a postumust is figyelembe veszik; - anyjuk után a törvényes (a manus nélküli házasságból is) és a törvénytelen gyerekek is meghívást kapnak; - az oldalágiakat a hatodik fokig (kivételesen a hetedik fokot is) figyelembe veszik. A közelebbi mindig kizárja a távolabbit - nincs reprezentáció, de ha a fokban közelebbiek nem igénylik meg a bonorum possessiot, a következő fokon álló vérrokonok kapják meg a praetortól a hagyatékot (successio graduum) A bonorum possessio unde cognati sine re meghívás.
bonorum possessio 4. Bonorum possessio unde vir et uxor Az utolsó osztályban a manus nélküli házastársat veszik figyelembe (egyéb jelentkező híján) előfeltétel: a házasság fennállta a halál időpontjában. A hátrányos helyzet oka: A házastárs családjába való vagyon áttolódás elleni fenntartás továbbra is fenn állt. Az özvegy nőkről elsősorban másképpen gondoskodtak (dos - donatio propter nuptias) Ez a bonorum possessio is sine re hatályú.
a bonorum possessio és a ius civile viszonya A praetor a bonorum possessiot „adiuvandi vel supplendi vel corrigendi iuris civilis gratia” alkalmazza a) adiuvandi - a ius civile támogatására ha a bonorum possessio megadása a civiljogra támaszkodik pl. az unde legitimi osztályában a heresnek keresetet ad a bonorum possessor sine re ellen, vagy ha birtokban van, interdictumot biztosít. b) supplendi - a ius civile hézagait tölti ki amikor egy nem heresnek bonorum possessio sine re-t biztosít, ha nincs ius civile szerinti örökös (pl. nem él sem suus, sem agnatus többé, csak egy emancipatus vagy cognatus). c) corrigendi - a ius civilet kiszorítja egy non heresnek bonorum possessio cum re-t ad és megvédi minden létező civiljogi örökössel szemben (pl. az emancipáltat a proximus agnatussal szemben).
császárkori változtatások Az Edictum Perpetuum létrejötte után a senatus fejleszthette tovább az örökjogot. Két senatusconsultum rendelkezett és alkotott új ius civilét, melyet a praetornak a legitimi osztályban figyelembe kell vennie. Ez a vérségi elv bizonyos további betörését jelentette a civiljogi öröklési szabályokba. a. Sc. Tertullianum (Hadrianus alatt) Az anya, aki ius liberorumot kapott örökölt a manus nélküli házasságból született gyermeke után, a suusok mögötti sorban: az örökhagyó apja és az apai testvérek után, annak lánytestvéreivel osztozik és megelőz minden más agnátot.
b. Sc. Orfitianum (178. Kr. u.) A manus nélküli házasságból született gyermekek az anya után minden agnat előtt örökölnek.
a justinianusi törvényes öröklési rend Két Novellájában megreformálta a fenti toldozott rendszert. Kizárólag a cognat-rokonságra épített. Így megszűnt a civil- és praetori jog addigi párhuzamossága. (118. novella - Kr. u. 543; 127. novella - Kr. u. 548) Négy osztályba sorolta az örökösöket! Egymás után hívta meg az osztályokat (de itt is érvényesült a successio ordinum). Az egyes osztályokon belül a meghívás a fok közeliségétől függött (de itt is érvényesült a successio graduum). 1. osztály - descendentes (minden lemenő) Benne az adoptívak és törvénytelenek is. A suus és nem suus között csak annyi a különbség, hogy a suus necessarius heres lesz, a többiek voluntarii. Távolabbi lemenő akkor örököl, ha elődje kiesett. A lemenő nyomába lépő utódok in stirpes örökölnek (reprezentáció).
a justinianusi törvényes öröklési rend (2) 2. osztály - ascendentes et germani (felmenők és teljes testvérek) ezek együttesen vannak meghívva a) Ha felmenők (szülők) és testvérek (vagy testvérek gyermekei) együtt örökölnek in capita oszlik meg a hagyaték: - az elhalt testvért képviselik a gyermekeik (unokák már nem!) - mivel a nagyszülőket kizárják a teljes testvérek, csak szülők jöhetnek számításba. b) Ha csak felmenők maradtak a hagyaték ágak szerint oszlik meg, (in lineas öröklés) az ágon belül az ott lévők fejenként osztoznak. Ha az egyik ágon nincs senki az adott fokon, az egészet a másik ág kapja. c) Ha csak teljes testvérek, vagy azok gyermekei maradtak, fejenként, vagy törzsenként örökölnek.
G
H
I
C
J
D
A
K
L
E
F
B
Örökhagyó Örökhagyó
Az első szinten B örököl mindent.
M
N
in (per) lineas öröklés - csak felmenők!!
G
H
I
C
J
D
A
K
L
E
M
N
F
B
Örökhagyó Örökhagyó
Az in lineas öröklési elv a második, nagyszülői szinten érvényesül: ha A és B sem élne D 1/2, E és F 1/4-1/4 arányban részesül.
in (per) lineas öröklés - csak felmenők!!
G
H
I
C
J
D
A
K
L
E
M
N
F
B
Örökhagyó Örökhagyó
Nagyszülők híján L dédapa kapja a hagyaték felét, míg H, I és J 1/6-1/6 arányban részesedik.
a justinianusi törvényes öröklési rend (3) 3. consanguinei et uterini (apai és anyai féltestvérek), valamint az elhalt féltestvérek gyermekei (de nem további lemenők!) Közülük az azonos fokon állók in capita részesednek. 4. cognati collaterales (a többi oldalrokonok) a 7. fokon túl is, a fokközelség szerint részesedve Azonos fokon in capita osztoznak, a közelebbi kizárja a távolabbit és képviselet nincs. (5.) Ha egyik osztály sem jelentkezett, a hitvestárs kérhette a hagyatékot (bonorum possessio unde vir et uxor - az egyetlen bonorum possessio Justinianus rendszerében) Ezen hátrányos helyzet kompenzálására, a hagyaték 1/4-ét, legfeljebb azonban 100 font aranyat adott a rászoruló özvegyasszonynak. (Ez törvényes hagyomány.) Ha háromnál több gyerekkel konkurál az özvegy, csak egy gyermekrészt kap, s saját gyermekeivel szemben azt is csak haszonélvezetre.
öröklés libertinus után (1) A törvényes öröklés szabályai libertinus civis után az eltérő családi viszonyok miatt módosultak: a libertinusnak nincs felmenő, sem oldalrokonsága Kivétel: ha örökbe fogadták, vagy a libertinat manus alá vették (így agnatioba kerülnek). Libertinusnál csak a lemenő agnat vagy cognat rokonság jön számba. Ez egyezik a szabad ember öröklési szabályaival. Ezek hiányában a patronus vagy családja lép be.
öröklés libertinus után (2) civiljog
praetori jog
justinianusi jog
• liberi (ha adoptív a • suus •lemenő gyermek csak a • patronus vagy (ha •patronus és hagyaték felét, mánem lesz örökös, gyermekei sik fele a patronusé mert előbb elhal) •patronus vagy liberi örökö• annak legitimus oldalrokonai seié) heresei • legitimi (civiljogi 1-2) • cognati (lemenő cognatusok) • familia patroni (másodszor) • vir et uxor • cognati manumissoris (a patronus rokonai)