A kötelmi jog közös szabályai II. A kötelem teljesítése
A KÖTELEM TELJESÍTÉSE 6:34.§ [A teljesítés általános szabálya] A szolgáltatást a kötelem tartalmának megfelelően kell teljesíteni. A teljesítés fogalma – kulcsszavak: a kötelem rendeltetése, szolgáltatás, a kötelmi viszony „megszűnésének” rendszerinti módja, kénytetőség (kénytetőség hiánya – reflektív obligatio) Különleges eset: a teljesítés jogi természete – a traditio dologi jogi megközelítése. A traditio dologi jogi szempontból (a dologi jogi szabályok alkalmazása terén) rendelkező ügylet, kötelmi jogi szempontból ugyanez a jogcselekmény a kötelmi szolgáltatás teljesítése (Meszlény) A 6:34.§ általános fogalom, tartalommal a konkrét kötelmi viszonyokban töltendő meg Nem csak szerződéses fogalom! Egyéb kötelmi viszonyokra is igaz – vö. kárkötelem, öröklési jogban (ági vagyon kiadása iránti igény, kötelesrész kiadása iránti igény) stb.
A teljesítés ideje 6:35. § [A teljesítés ideje] (1) A teljesítés ideje meghatározható határnap vagy határidő tűzésével. Határnap tűzése esetén a szolgáltatást ezen a napon kell teljesíteni. Határidő megjelölése esetén a szolgáltatás a meghatározott időtartamon belül bármikor teljesíthető, kivéve, ha az eset körülményeiből az következik, hogy a jogosult választhatja meg a teljesítés időpontját. (2) Ha a szolgáltatás rendeltetéséből a teljesítési idő megállapítható, a szolgáltatást ebben az időpontban kell teljesíteni. (3) Ha a teljesítés idejét az (1)-(2) bekezdés alapján nem lehet megállapítani, a kötelezett a teljesítés előkészítéséhez szükséges idő elteltével köteles teljesíteni.
A teljesítési idő meghatározása • Alapvetően kötelmi szabály (6:35.§), de igazi jelentősége a szerződési jogban van, lehetőség is itt nyílik rá • (kárkötelemben, alaptalan gazdagodás esetében stb. nem jellemző, de nem kizárt) • Jelentősége: - kötelemszerűség/szerződésszerűség kérdése kötődik hozzá - esedékesség kérdése - idő előtti teljesítés (külön kérdés) - késedelem (részletes szabályok a kötelmi és a szerződési jogban, külön a pénztartozásokra) stb.
6:36. § [Idő előtti teljesítés] (1) A jogosult a teljesítési idő előtt felajánlott teljesítést köteles elfogadni, ha az lényeges jogi érdekét nem sérti, és a kötelezett az ezzel járó többletköltséget viseli. (2) A teljesítési idő előtti teljesítés elfogadása nem érinti a másik fél szolgáltatása teljesítésének esedékességét. Főszabály, „érdek-vizsgálat” – elfogadási kötelezettség, többletköltsége a kötelezettnél merülnek fel (viseli, de nem előlegezi) Lásd később a speciális kötelmi helyzetekre (pénztartozás, fogyasztói szerz.): 6:43. § [Pénztartozás idő előtti teljesítése] A jogosult a teljesítési idő előtt felajánlott teljesítést köteles elfogadni. 6:131. § [Pénztartozás idő előtti teljesítése fogyasztói szerződés esetén] Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben semmis a pénztartozás idő előtti teljesítését kizáró és az olyan kikötés, amely a fogyasztóra az idő előtti teljesítésből közvetlenül fakadó költségeken kívüli terhet ró.
6:37.§ [A teljesítés helye] (1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a szolgáltatás teljesítésének helye a kötelezettnek a kötelem keletkezésének időpontja szerinti telephelye, ennek hiányában székhelye, természetes személy esetén lakóhelye, ennek hiányában szokásos tartózkodási helye. (2) Ha a kötelezettnek több telephelye van, a teljesítés helyének azt a telephelyet kell tekinteni, amely a kötelemmel a legszorosabb kapcsolatban áll. (3) Ha a kötelem keletkezését követően a teljesítési hely megváltozik, és erről a kötelezett a jogosultat értesíti, a teljesítés helye az új telephely vagy székhely, természetes személy esetén az új lakóhely vagy szokásos tartózkodási hely. A teljesítés helyének megváltozásából eredő többletköltséget a kötelezett előlegezi és viseli.
Nmjtvr.
27. § (1) Értékpapíron alapuló kötelezettség fennállására terjedelmére a teljesítés helyén irányadó jogot kell alkalmazni.
és
55. § Szerződéssel összefüggő jogviták esetében eljárhat magyar bíróság akkor is, ha a teljesítés helye belföldön van. E § alkalmazásában teljesítési hely az a hely, amelyet a felek a szerződésben teljesítési helyként kikötöttek; ilyen kikötés hiányában a) áruk adásvételére irányuló szerződés esetében az a hely, ahol az adásvétel tárgyát át kell adni; b) olyan szerződés esetében, amelynek tárgyát valamely tevékenységnek az elvégzése képezi, az a hely, ahol a tevékenységet a szerződés szerint el kell végezni; c) egyéb szerződések esetében az a hely, amelyet a magyar jog a vitatott követelés teljesítési helyeként meghatároz. De! kizárólagos és kizárt joghatóság miatt is van jelentősége (pl. magyarországi ingatlant érintő dologi jogi hatályú jog érvényesítése)
6:38. § [A teljesítés elismerése] (1) A jogosult a kötelezett kérelmére köteles a teljesítés tényének írásbeli elismerésére vagy a kötelezvény visszaadására. (2) Azt, aki felmutatja a jogosult írásba foglalt elismerő nyilatkozatát, a teljesítés elfogadására jogosított személynek kell tekinteni, kivéve, ha a körülményekből nyilvánvaló, hogy a teljesítés elfogadására nem jogosult. Nyugta – kétszeri teljesítés veszélyének elkerülése Régi magánjog (Frank Ignác) – az adós „nyugtatót” követelhet, különleges szabály értékpapírra (pl. váltó – aki a váltó alapján fizet, a teljesítésnek a váltóra való rávezetését követelheti) 6:39. § [A teljesítési költségek viselése] A teljesítéssel járó költségek a kötelezettet terhelik.
6:40.§ [Fajlagos szolgáltatás elosztása] (1) Ha valaki fajta és mennyiség szerint meghatározott dolgokat ugyanannak a személynek különböző helyekre köteles küldeni, de az egész mennyiséget nem tudja szolgáltatni, a jogosult rendelkezése szerint köteles a rendelkezésre álló mennyiséget elosztani. (2) Ha a jogosult felszólítás ellenére nem rendelkezik, a kötelezett az egyes helyekre járó mennyiséget arányosan köteles csökkenteni.
6:41. § [Elszámolás több tartozás esetén] (1) Ha a kötelezettet a jogosulttal szemben több egynemű szolgáltatás terheli, és a felajánlott teljesítés nem fedezi valamennyi tartozását, a kötelezett a teljesítés időpontjában megjelölheti, hogy mely tartozására kívánja azt elszámolni. (2) Ha a kötelezett a tartozások elszámolásának rendjéről nem rendelkezett, és egyértelmű szándéka sem ismerhető fel, a másik fél jogosult eldönteni, hogy az esedékes és nem vitás tartozások közül a teljesítést melyik tartozásra számolja el. A jogosult döntéséről a kötelezettet megfelelő határidőn belül értesíteni köteles. (3) Ha egyik fél sem rendelkezett, vagy a jogosult döntéséről a kötelezettet nem értesítette, a teljesítést a régebben lejárt, azonos lejárat esetén a kevésbé biztosított, egyenlő mértékben biztosított követelések közül a kötelezettre terhesebb tartozásra kell elszámolni. (4) Ha a teljesítés a (3) bekezdés alapján nem számolható el, azt valamennyi tartozásra arányosan kell elszámolni.
6:46. § [Elszámolás több tartozás esetén] Ha a pénztartozás teljesítéseként fizetett összeg az egész tartozás kiegyenlítésére nem elegendő, azt - ha a jogosult eltérően nem rendelkezett, és egyértelmű szándéka sem ismerhető fel - elsősorban a költségekre, majd a kamatokra és végül a főtartozásra kell elszámolni. •Együtt alkalmazható a 6:41.§ szabályával, de ez utóbbi pénztartozási szabály
