Riport a jelenlegi ipari gyakorlatról

Dokumentum neve:

Riport a jelenlegi ipari gyakorlatról

Készítés dátuma: Dokumentum Tulajdonosa: Dokumentum írói: Dokumentumot jóváhagyta: Feladat / Kiadási szám: Változat: Állapot: Dokumentum iktatószáma:

2001-12-20 DNV RIMAP projekt RIMAP projekt WP1 , D1.1 2 Végleges 1-16-D-2001-01-2

TECHNIKAI JELENTÉS Dok. ikt. száma: 1-16-D-2001-01-2 Változat:

2 Készítés dátuma:

2001-12-20

Cím: RIMAP - Riport a jelenlegi ipari gyakorlatról Kibocsátotta: RIMAP projekt Összefoglalás: A RIMAP (Risk Based Inspection and Maintenance Procedures for European Industry Kockázat Alapú Felülvizsgálati és Karbantartási Eljárások az Európai Ipar számára) egy olyan projekt, melyben Európa különbözõ részeirõl 16 partner vesz részt és melyet részben az EC finanszíroz. A projekt feladata, hogy meghatározzon egy egységes megközelítést a kockázat alapú döntéshozatalra beleértve a felülvizsgálat és a karbantartás területeit is. Ezen beszámoló összefoglalja a Work Package 1 jelentést a RIMAP projektben. A Work Package 1 célja leírni, a jelenlegi felügyelet és karbantartás döntési folyamatát, a vegyiparban, a petrolkémiai iparágban, az energiaiparban, és az offshore (nyílttengeri) iparban. Szerkesztõk:

Gert Koppen (DNV) Peter Petersen (DNV)

Szerzõk:

Jan Heerings (TNO) Andrew Herring (ExxonMobil) Aleksandar Jovanovic (MPA) Robert Kauer (TÜV Süddeutschland)

Sture Angelsen (DNV)

Gert Koppen (DNV)

Pertti Auerkari (VTT)

Peter Petersen (DNV)

Neil Cameron (MBEL)

Gjermund Våge (DNV)

Luciano Fabbri (JRC Petten)

Stefan Winnik (ExxonMobil)

Ellenõrizte: RIMAP projekt Kulcs szavak:

Dokumentum információ, Elsõ változat 2001

Jóváhagyta: RIMAP projekt

GROWTH Projekt G1RD-CT-2001-03008 “RIMAP” Dokumentum címe: Riport a jelenlegi ipari gyakorlatról Dokumentum száma: 1-16-D-2001-01-2

Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK ..................................................................................................................................... 5 TÁBLÁZATOK LISTÁJA.................................................................................................................................. 5 1.

ÖSSZEFOGLALÁS ÉS FELADATOK................................................................................................... 6

2.

BEEVEZETÉS.......................................................................................................................................... 10

3.

FELHASZNÁLÓI

4.

TÖRVÉNYHOZÁS

5.

A LEGKORSZERÛBB MÓDSZEREK A KÜLÖNBÖZÕ IPARÁGAKBAN..................................... 16

KÖVETELMÉNYEK......................................................................................... 11 ÉS

SZABVÁNYOSÍTÁS............................................................................. 12

5.1 PETROLKÉMIAI-, ÉS VEGYIPAR............................................................................................................. 17 5.2 OFFSHORE (NYÍLTTENGERI) IPAR.......................................................................................................... 20 5.3 ENERGIAIPAR....................................................................................................................................... 23 6.

FELÜLVIZSGÁLATI MÓDSZEREK ÉRTÉKELÉSE......................................................................... 26

7.

SZOFTVEREK.......................................................................................................................................... 28

8.

IRODALOMJEGYZÉK............................................................................................................................ 30

5


1. Összefoglalás és feladatok Ez a dokumentum a WP1 partnereinek közremûködésével készült. A következtetések és a partnerek feladatai a megfelelõ fejezetekben vannak összefoglalva. A részletek megtalálhatók a riport 8. fejezetében - Irodalomjegyzékben. Az energia, az offshore és a petrolkémiai iparban napjainkban végzett Kockázat Alapú Felülvizsgálati és Karbantartási tevékenységek értékelésének fontos következtetése az, hogy minden módszer ugyanazon az elven alapszik: Kockázat = Tönkremenetel következménye x Tönkremenetel valószínûsége Minden iparágban elfordulnak az idõ alapú karbantartási és felülvizsgálati módszerektõl és a munkafolyamat valamilyen elven történõ struktúrálását alkalmazzák. A kockázatot fõleg az alkatrészek és berendezések rangsorolásánál használják, ami nem egy adott érték, hanem mátrix alakban jelenik meg. Bizonyos módszerek következmény-, míg mások gyakoriság-vezéreltek. Az RBI (Risk Based Inspection - Kockázat Alapú Felülvizsgálati)-módszer fõbb lépései a különbözõ iparágakban azonosak vagy hasonlóak. A tönkremenetel valószínûsége vagy a tönkremenetelgyakoriságon, vagy a maradék élettartamon alapszik, a hiba következménye általában magában foglalja a biztonságot, egészséget, környezetet és a gazdaságosságot. A felülvizsgálat és a karbantartás legfontosabb jellemzõi az iparban: Fejlesztés a karbantartásban és a felülvizsgálattervezésben: • Energia Æ elmozdulni az idõalapútól a állapotalapú felé • Offshore Æ elmozdulni az idõalapútól a állapot-, és kockázatalapú felé • Petrolkémia Æ elmozdulni az idõalapútól a kockázatalapú felé Az RBMI (Risk Based Maintenance and Inspection - Kockázat Alapú Karbantartás és Felülvizsgálat) fõbb hajtóerõi: • Energia (atomerõmû) Æ növelt biztonság és használhatóság • Energia (fosszilis tüzelésû erõmû) Æ élettartam hosszabbítás és költségcsökkentés • Offshore Æ kockázat menedzsment (biztonság, környezet, gazdaság), a szerkezetre Æ költségcsökkentés (felülvizsgálati költségek) • Petrolkémia Æ költségcsökkentés, felülvizsgálatok gyakoriságának csökkenése, javul a használhatóság A következõ berendezésekre, összpontosít az RBI: • Energia Æ forgó, statikus (központban a forgó elemek) • Offshore Æ víz feletti szerkezetek (statikus, csövek), csõvezetékek • Petrolkémia Æ statikus, csövek

6


Feladat Általános Módszer ésetében: A rendelkezésre álló módszerek értékelése útján a következõ kihívással szembesülhetünk A legtöbb módszerben a lentebb említett alapfogalmak egyesíthetõek. Részletek elérhetõk a riport 8. Fejezet - Irodalomjegyzékben. Az RBMI analízis megvalósítása: Az Általános Módszernél fontosak az alábbi követelmények: • Alkalmazottak képzése, és betanítása • A módszer kivitelezése • Auditok és felülvizsgálatok végrehajtása Tönkremenetel valószínûsége: A tönkremenetel valószínûségénél figyelembe kell venni: • Tönkremeneteli frekvenciát • Maradék élettartamot • Üzemeltetési tényezõket (pl.: emberi tényezõk) Tönkremenetel következménye: A tönkremenetel következményénél figyelembe kell venni: • Biztonságot (tûz-, és robbanásveszély) • Egészség (mérgezés-, tûz-, és robbanásveszély) • Környezeti hatások • Gazdaságosság (költségcsökkentés, ügyletek elmaradása, minõség)

.

Kockázat tervezése: Jelenleg nincsenek ipari szabványok a kockázati kritériumok meghatározásra, vagy elfogadott, érvényes kockázati határok. A kockázat, vagy kockázati szint számításánál figyelembe kell venni az alábbi szempontokat: • Maximális kockázat számítása • Elfogadott szint beállítása • Kockázatcsökkenés számítása, karbantartás, vagy felülvizsgálat elvégzésével (költség/haszon analízis) • A rendelkezésre álló eszközöket használva kimérni a biztonságot, és/vagy a kockázatot, úgy mint Valószínûsíthetõ Emberi Életveszély (PLL - Probability of Loss of Life), Végzetes Baleset Mértéke (FAR - Fatal Accident Rate), stb. Néhány példa a kockázati kritériumra: Kockázati kritérium Pénzügyi kockázat (üzleti hatás) Beruházási kockázat (nyereség veszt.) Biztonság Környezet Valószínûsíthetõ Emberi Életveszély Végzetes Baleset Mértéke

7

Megjelenési formája Leállás költsége / nap Berendezés költség / m2 Sérülés költsége / év Költség / év Események / év Események / év


A részletezés szintjei: A kockázaton alapuló, berendezések rangsorolási eljárásának, módszeresnek és következetesnek kell lennie és figyelembe kell vennie a különbözõ részletezési szinteket. Jelenleg a következõ szintek használatosak: • Szûrõ ↔ Részletezett • Minõségi ↔ Mennyiségi • Szakértõi vélemény ↔ Számított modellek A használt, különbözõ kifejezések értelmezése a részletezés szintjén zavarhoz vezethet. Ezen zavarok elkerülése végett a következõ kifejezések használatát javasoljuk: A RIMAP-projekt kidolgozza a Strukturált RBMI módszert, mely tartalmazza a Szûrési analízist és a Részletes analízist. A részletes analízis azt jelenti, hogy vizsgálat a megbízhatósági analízis teljesítéséhez szükséges részletességig van végrehajtva. Ez az analízis tartalmazhat szakértõi véleményt, tapasztalatot és statisztikákat, és matematikai módszereket. Feladatok a felhasználói követelményekkel kapcsolatban • Projekt során, az RBMI-eljárást ellenõrizni kell a felhasználói követelményekkel való konzisztencája szempontjából nézve. • A legtöbb felhasználói követelmény alkalmazható a felülvizsgálatban, de tovább vizsgálatot javasol a projekt karbantartási részének felhasználói követelményeinek megállapításához. Feladatok a törvényhozásban A tövényi háttér még nem teljes. További részletek kellenek a törvénykezéshez és a szabványok meghatározásához. • Azért, hogy kivívják az RBMI-módszer elfogadását a nemzeti/országos hatóságok által, a módszernek kompatibilisnek kell lennie a nemzeti/helyi törvényekkel és kívánalmakkal. • A nemzet/helyi hatóságokat (és felhasználókat) informálni kell a módszer kifejlesztésérõl és eredményeirõl a projekt indulásától. Néhány téma a RIMAP-projekt Work Package 2-ben van leírva. •

.

Feladatok a felülvizsgálat területén • Jellemezni és értékelni a kapcsolatot a vizsgálat, az ellenõrzés hatékonysága és a vizsgálatot követõ kockázat-csökkentés között (költség/haszon analízis). • Eljárási útmutató arra, hogy hogyan vegyük figyelembe vizsgálat és ellenõrzés hatékonyságot, amikor meghatározzuk a tönkremenetel valószínûségét és tervezzük a vizsgálati és az ellenõrzési tevékenységeket. • Vázolni a követelményeket azokra vizsgálati és az ellenõrzési módszerek hatékonyságára vonatkozólag (PoD, meg-bízhatóság, pontosság, mintaméret), melyek összefüggenek a berendezések különbözõ típusaival és tönkremeneteli mechanizmusaival (irányítható és nem irányítható). • Adatgyûjtés és kiértékelés a vizsgálati pontosságról és a vizsgálat érzékelési valószínuségérõl (PoD), mely kapcsolaban van a berendezés jellegzetes károsodási típusaival és mechanizmusaival.

8


A RIMAP-projekt feladatai Kevés információ áll rendelkezésre az elektromos/mûszeres rendszerek a karbantartásával és felülvizsgálatával kapcsolatban. A jelenlegi gyakorlat leírásának alaposabb kidolgozása szükséges. • A jelenleg használt karbantartástervezési módszereket illetõleg, csak korlátozott infomációmennyiség áll rendelkezésre. Ezekkel a módszerek jelenlegi állásának további részletek leírása szükséges. •

9

Riport a jelenlegi ipari gyakorlatról

Recommend Documents