III. SZEGED, BUDAPESTI ÚTTÓL ÉK-RE TALÁLHATÓ (A LOGISZTIKAI KÖZPONTTAL SZEMKÖZTI) A 01388 HRSZ-Ú – 01349 HRSZ-Ú – 01359 HRSZ-Ú – 01370/1 HRSZ-Ú UTAK ÁLTAL HATÁROLT - TERÜLET 1. Előzmények, módosítás célja Az M5-ös autópálya és a hozzá kapcsolódó M43-as autópálya 5. számú főútig tartó szakaszának közelmúltban történt megépülésével az autópálya csomópontok közelében lévő, korábban mezőgazdasági művelésű területek felértékelődtek és funkcióváltásuk várható. Ezt a helyzetet előrevetítve Szeged város 2000-ben elfogadott településszerkezeti terve már gazdasági területet jelölt ki az M43-as autópálya – 5. számú főút – Ny-i elkerülő út – SzegedBudapesti vasútvonal közötti, a város ÉNy-i részén fekvő, ún. Gumigyár fölötti területre és az 5. számú főút másik oldalán a „volt szovjet laktanya” területére. Ezt követően 2002-ben elkészült a kiemelt gazdasági övezet szabályozási terve, amely az 5. számú főút mellett lehetőséget teremtett egy logisztikai központ megvalósítására is. Jelenleg az 5. számú főút másik oldalán – a kiemelt gazdasági övezet fölött – a részben beépítésre szánt, egyéb ipari gazdasági (Ge) besorolású terület és a nagyobbrészt korlátozott használatú mezőgazdasági zónába (Mko) tartozó, ténylegesen mezőgazdasági művelésű külterület, egyéb ipari gazdasági (Ge) területként történő hasznosítása van napirenden. A tervezési terület a Szeged, Budapesti úttól ÉK-re található (a logisztikai központtal szemközti), az 5. számú főút melletti kiemelt gazdasági övezet fölötti – 01388 hrsz-ú – 01349 hrszú – 01359 hrsz-ú – 01370/1 hrsz-ú utak által határolt - terület (130 hektár). Szeged Megyei Jogú Város településfejlesztési koncepciója a kérdéses területet – Csongrád megye területrendezési tervével összhangban – városfejlesztési célból igénybe vehető területként ábrázolja. A módosítás elsődleges célja az ipari fejlesztésre irányuló beépítési lehetőségek feltárása, fokozott figyelemmel: - a tervezési terület biológiai aktivitásérték csökkenésének helyreállítására, - a Kiskundorozsma Ipari Park szabályozása következtében keletkeztetett biológiai aktivitásérték csökkenés pótlására, - a közlekedési kapcsolatok, az infrastruktúra elemeinek kiépítésére, - a DÉMÁSZ légvezeték kiváltására, - a beépítés következtében várható környezetre káros hatások elkerülésére, - a régészeti területtel érintett földrészlet zöldterületként történő hasznosítására. 2. Az adottságok, tulajdoni viszonyok A tervezési terület, mely közel 130 ha a várostól ÉNy-ra, a legközelebbi lakóterületektől mintegy 1000 m-re helyezkedik el. A változtatásra kijelölt területet a lakóterületektől erdőfoltok és erdősült területek, szántók, valamint ipari terület választja el. A tervezési területtől északra (1500 – 2700 mes távolságra) található a szegedi Fehér-tó. A terület - az ÉNy-i részén elhelyezkedő magántulajdonú tanyás ingatlanok, a Gabonatermesztési Kutató Kht. ingatlanjai és az előzőekhez képest nagy kiterjedésű, a Szegedfish Kft. tulajdonában lévő ingatlanok kivételével – mintegy 80%-ban a Magyar Állam tulajdonában van, kezelője a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet. A terület ÉNy-i része korábban a Szegedi Állami Gazdaság - mára felhagyott - szarvasmarha telepe volt, a hozzátartozó 20 szolgálati lakással és egyéb kiszolgáló létesítményekkel. A területbe zárványként beékelődve a Gabonatermesztési Kutató meglévő épületei, kísérleti parcellái, valamint egy volt iskola is található. A szolgálati lakások magántulajdonba kerültek, közülük kettőt lebontottak. Jelenleg 17 lakóépületként funkcionál, egyet más célra hasznosítanak, a lebontottak helyén gazdasági
vállalkozás működik. A terület központjában egy víztorony található. A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet kezelésében lévő nagy kiterjedésű parcellák (hrsz: 01379/1, 01381, 01385, 01387) a Gabonatermesztési Kutató Kht. Szeged-Öthalmi Kísérleti Telepeként működnek és kutatási célokat szolgálnak. A parcellákat a tervezési területet is határoló utak keretezik. 3. Az egyéb ipari gazdasági zónába sorolt területek a városban Szeged hatályos településszerkezeti és szabályozási tervében az egyéb ipari gazdasági zónába (Ge) sorolt területekről elemzés készült annak igazolására, hogy teljesíthető az Étv. 8. § (2) bek. c) pontjának előírása és kijelölhető a településfejlesztési döntésnek megfelelő gazdasági terület. Az elemzés a 10 Ha-nál nagyobb területekre terjedt ki, mivel a kialakítandó új gazdasági terület esetében ennél csak nagyobb telekalakításra (min. 35 Ha teleknagyság) lesz lehetőség. A 10 Ha-nál nagyobb gazdasági területek döntő része a Szeged- Hódmezővásárhelyi vasútvonaltól ÉNy-ra a Budapesti út környezetében, a város legfontosabb súlyvonala mentén találhatók. Két terület van a körtöltésen belül, közvetlenül a vasútvonal mentén. Szintén két terület van az 5. számú főút DNy-i szakaszán a Maty-éri evezőspálya környezetében és a medencéskikötő mellett. Egy-egy terület található a Szőregi vasútvonal, az Algyői út és a Sándorfalvi út mellett az M43-as autópálya tervezett csomópontjánál. Az egyéb ipari gazdasági zónába sorolt területeket ábrázoló térkép és az ismertetett adatok igazolják, hogy jelenleg nincs a tervezett 73 Ha-os egyéb ipari gazdasági terület méretével és az építési övezetben meghatározott minimális beépítetlen telekmérettel (min. 35 Ha) azonos paraméterekkel rendelkező terület Szeged város közigazgatási területén. 4. Településszerkezeti összefüggések és a jelenlegi szabályozás ismertetése Szerkezeti összefüggések Csongrád megye területrendezési tervének szerkezeti terve a tervezési területet városias települési térségbe sorolja. Szeged Megyei Jogú Város hatályos településszerkezeti terve szerint a tervezési terület északon az M43-as autópálya bemetszéséig, nyugaton az 5. számú főút mellett és délen védelmi rendeltetésű erdővel, ill. egészségügyi erdővel határolt. A terület ÉNy-i sarkában a Szegedi Állami Gazdaság volt telephelye és a Gabonatermesztési Kutató területei beépítésre szánt területként egyéb ipari gazdasági zónába (Ge) vannak besorolva. A Gabonatermesztési Kutató Kht. Szeged-Öthalmi Kísérleti Telepe korlátozott használatú mezőgazdasági zónába (Mko) tartozik. A tervezési terület ÉK-i sarkán áthalad a tervezett M43-as autópálya nyomvonala és a fölötte lévő, háromszög alaprajzú terület mezőgazdasági nagytanyás zónába (Má 1) tartozik. Jelenlegi szabályozás A jelenlegi szabályozás a tervezési terület ÉNy-i részét – beépítésre szánt területként – egyéb ipari gazdasági zónába és Ge 511734 építési övezetbe sorolja, ami egyéb karakter, nem kialakult, telepszerű beépítést tesz lehetővé, 1100 m2-es minimális telek kialakítása mellett, 15%-os beépítéssel és 4,5-7,5 m megengedett maximális építménymagassággal. A „korlátozott használatú mezőgazdasági zóná”- ba (Mko) sorolt területeken 3,5 m gerincmagasságot meg nem haladó növényházat (üvegházat), fóliasátrat kivéve építmények nem helyezhetők el. A mezőgazdasági nagytanyás zónába (Má 1) tartozó terület jellemzően nagy tanyás jellegű területek tartoznak, a mezőgazdasági tevékenységgel kapcsolatos, a területen élők alapellátását szolgáló építmények helyezhetők el. A telken építményt - gazdasági építményt, lakóépületet elhelyezni csak 20000 m2-t meghaladó telekterület esetén szabad, építménymagassága önálló lakóépület esetén legfeljebb 4,5 m, egyéb építmények esetén legfeljebb 7,5 m építménymagassággal. A védelmi rendeltetésű erdőzóna (Ev) elsődlegesen védelmi (környezet-védelmi, ill. természetvédelmi) rendeltetésű célokat szolgál. A területen épület nem helyezhető el.
Hatályos szabályozási tervlap Jelmagyarázat I. rendű közlekedési célú közterület II. rendű közlekedési célú közterület Védőterületek Szabályozási vonal Védőterületek határa Építési övezeteket, övezeteket elválasztó határvonal Védőterületet igénylő meglévő elektromos távvezeték
5. A településszerkezeti terv módosítása és szabályozási javaslat A településszerkezeti terv módosítása Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése 78/2008. (II. 15.) Kgy. számú határozatában az alábbi településfejlesztési döntést hozta: 1. Az ipari fejlesztésre irányuló beépítési lehetőség feltárása érdekében a mezőgazdasági különleges (Mko) zóna nagyobb része (a tervezési terület centruma) egyéb ipari gazdasági (Ge) zónába kerül átsorolásra. 2. A rendezés alá vont terület és a kiskundorozsmai ipari park biológiai aktivitás értékeinek pótlására a mezőgazdasági különleges (Mko) zóna, a tervezési terület decentrumán és az M43as gyorsforgalmi út feletti mezőgazdasági nagytanyás (Má 1) zóna védelmi rendeltetés erdőzónába kerül átsorolásra. 3. A hatályos szerkezeti terven jelölt egyéb ipari gazdasági (Ge) zóna területfelhasználási módja nem változik. 4. A hatályos településszerkezeti terven a terület északon az M43-as út bemetszéséig, nyugaton az E75-ös út mellett és délen védelmi rendeltetés erdőzónával (Ev), ill. egészségügyi, szociális,
turisztikai rendeltetés erdőzónával (Ee) van határolva. Ez a környezeti hatások lokalizálása szempontjából kedvező adottság és ezt tovább erősítik a jelenlegi és a kiskundorozsmai területek biológiai aktivitásértékének pótlására újonnan kijelölendő a legkevesebb területveszteséggel járó – védelmi rendeltetésű erdőterületek: az autópálya alatti és fölötti, a védősávot is magába foglaló részen, valamint a tervezési terület keleti és déli határán. Ezzel lényegében egy védelmi rendeltetésű erdő által körülhatárolt, egyéb ipari gazdasági (Ge) besorolású terület jön létre. Szabályozási javaslat Olyan szabályozás megalkotására van szükség, amely nem teszi lehetővé a terület túlzott mértékű felaprózódását, mert az értékcsökkenéshez vezetne. A terület javasolt besorolása egyéb ipari gazdasági zóna Ge-511Y7Y építési övezet. Ez egyéb építészeti karaktert, nem kialakult állapotot, telepszerű beépítési módot jelöl. Az építési övezet sajátossága, hogy a minimális telekméret 35 Ha, amelynek a maximális beépítettsége 50%. A legnagyobb építménymagasság Y = 20,0 m, mely a telepítendő technológia vagy technológiai szempontból szükséges építményrészek (pl. kémény, torony, különleges adottságú csarnokrész) esetében a külön jogszabályban meghatározott hatáskörrel rendelkező tervtanács egyetértő állásfoglalásának figyelembevételével legfeljebb 35,0 m- ig növelhető. A beépíthető építési hely a Ge 511734 (Bp) zónába sorolt telek telekhatárától és a tervezett telekhatároktól 30 m-re, az 5. számú főút melletti védelmi rendeltetésű erdőzóna területétől 60 m-re, a további erdőzónák területétől 35 m-re kezdődik. A jelenleg is meglévő Ge-511734 jelű építési övezet területén továbbra is a SZÉSZ 1-3. sz. táblázatának elírásait kell alkalmazni. Az építési övezetek „városkapu” jellegéből adódóan igényes, esztétikus környezet és építészeti arculat kialakítására kell törekedni különös tekintettel az 5. számú főút és az M43-as autópálya gyorsforgalmi út felől. 6. Közlekedés Az új kiemelt gazdasági zóna (Ge) megközelítését az 5. számú főút 163+268 szelvényben létesítendő körforgalmú csomópontból lecsatlakozással lehet biztosítani. A csomópont kialakítható a jelenleg tervezett háromágú csomópont átépítésével. A belső úthálózat az igényeknek megfelelően alakítható ki a tervezési területen belül. A tervezett Fehértói 120/20 kV-s alállomás az 5. számú főút négynyomsávos tervén szereplő 163+874 szelvényből kiágazó útcsatlakozáson közelíthető meg, a kiépítendő 4,0 m széles útburkolaton. A tervezési területen kerül biztosításra a szükséges parkoló. Tömegközlekedés az 5. számú főúton található. A nyugati elkerülő úton, új megállók kiépítésére és járatokra szükség van. A városi kerékpárút hálózat elemei megtalálhatók az 5 sz. főúton és a Dorozsmai úton (5408 j. út) ezekhez csatlakozik a Nyugati elkerül út melletti kerékpárút és a tervezési terület főgyalogút hálózatával együtt létesítendő kerékpárúthálózat. 7. Közművek Vízellátás A tervezési területen jelenleg a Szegedi Vízmű ZRT. által üzemeltetett közüzemi ivóvízhálózat nem található. A terület használati víz és ipari vízellátását saját vízmű biztosítja. Ennek kapacitása a későbbi fejlesztés szempontjából elhanyagolható. A fejlesztési terület biztonságos használati és tűzi víz ellátása megoldható az 5. számú főút melletti NÁ 300-as vezetékről kétirányú körvezetékes hálózat kiépítésével. Szennyvízelvezetés A tervezési területen nincs közüzemi szennyvízcsatorna hálózat kiépítve.
A Dorozsmai út – Budapesti út találkozásánál lévő un. nyugati átemelőtől egy 50 cm – es szennyvíz csatornát kell kiépíteni a Budapesti út nyomvonalán a Hárs tanyáig (hrsz. 16897). Ez az új csatorna fogadja majd a fejlesztési területek szennyvizét. Célszerű ezt az új csatornát már az első fázisban kiépíteni. A terület bejáratánál egy szennyvízátemelőt kell telepíteni. A területen belül gravitációs csatornahálózat építhető. A szociális eredetű szennyvíz közvetlenül ráköthető a szennyvízátemelőre. Amennyiben a tervezési területen megvalósuló létesítményben ipari szennyvíz keletkezik, azt előzetesen a helyszínen kell előkezelni, és csak ezt követen lehet a szennyvízátemelőre rákötni. A szennyvízátemelőtől 160 KPE nyomócsövet kell kiépíteni a Hárs tanyánál épülő befogadóig, amely a Nyugati szennyvízátemelőtől építendő ki. Gázellátás Az Égáz – DÉGÁZ nyilatkozata szerint a tervezési terület déli határútján (01388 hrsz.) DN 63 PE 6 bar – os gáz elosztóvezeték üzemel a 01389/5 hrsz. – ú ingatlanig. Ezen vezetéken kívül jelenleg nincs egyéb vezeték a területen. A DN 63 – as vezetéknek nincs szabad kapacitása. A Sándorfalvi úti MOL átadó állomástól 315 KPE 6 bar – os vezeték üzemel a PRAKTIKER – CORA áruházig ill. az 5. számú főút mellett. Ez a vezeték 160 KPE – re szűkítve van kiépítve a Logisztikai központig. A tervezési terület földgázellátása céljából a 315 KPE 6 bar – os vezetéktől egy 315 KPE 6 bar vezetéket kell kiépíteni a területet feltáró útig. A vezeték végpontjára egy gáznyomás szabályozót kell építeni igény szerinti kapacitással. Felszíni vízelvezetés A tervezési terület jelentős része jelenleg mezőgazdasági művelés alatt álló terület. A területről elvezetésre kerülő csapadékvíz befogadója az Öthalmi I. mellékcsatorna. (Öthalmi I. mellékcsatorna – Öthalmi csatorna – Baktó MÁV melletti csatorna – Szillér – Baktó – Fertői főcsatorna) A csatornák üzemeltetője a Szeged és Környéke Vízgazdálkodási Társulat. Az üzemeltető nyilatkozata szerint a tervezett ipari park terület csapadékvíz elvezetésére a meglévő csatorna rendszer túlterheltsége miatt nem alkalmas. Ezért a tervezési területen egy záportározó megvalósítása szükséges. A záportározót úgy kell kialakítani, hogy csúcsidőn kívül lehet csak a csapadékvizet a csatornákon levezetni. A tervezett záportározót célszerű a tervezési területet körülölelő erdősávban elhelyezni. Az átemelő mellé egy csapadékvíz átemelőt kell telepíteni, ami a tározóból a befogadó Öthalmi I. mellék csatornába emeli át a csapadékvizet. A tervezési terület és véderdősáv határán célszerű egy övárkot végig kiépíteni, amely a záportározóba csatlakozik. Az övárokba lehet bekötni a belső területek nyílt vagy zárt csatornahálózatát. 8. Elektromos energiaellátás és távközlés Elektromos energiaellátás Nagyfeszültség hálózatok Szeged MJV Építési Szabályzata szerint a távlatilag létesülő Szeged Fehértó 120/20 kV-os alállomás a vizsgált területre esik. Az állomás a jelen szabályozási terv szerint is a SZÉSZ által megjelölt helyén marad. A 120/20 kV-os alállomáshoz csatlakozik, a területtől északra haladó 120-400 kV-os vezetékcsordából induló, távlatban tervezett 120 kV-os légvezeték. A légvezeték helye, a SZÉSZ szerint a most vizsgált terület közepén végighaladó földút mellé volt elképzelve. Jelen módosítás egyik feladata, hogy a tervezett 120 kV-os vezetéknek olyan új nyomvonal kerüljön kijelölésre, amely a vizsgált terület beépítését nem zavarja. A módosítás a 120 kV-os vezeték nyomvonalát a vizsgált terület keleti határán húzódó földút mellett jelöli ki. A légvezeték nyomvonala úgy került meghatározásra, hogy a 2x18 m biztonsági övezete a földutat úgy fedje le, hogy ne zavarja a földút túloldalán levő telkeket. A Szeged Fehértói 120/20 kV-os tervezett alállomás a 120 kV-os légvezeték végpontjára, az eredeti
helyére kerül elhelyezésre. Középfeszültségű hálózatok A vizsgált területen halad keresztül a Szeged Kistelek 20 kV-os légvezeték. A légvezeték nyomvonala az 5. számú főút tengelyétől 36 m távolságra, a tervezési területen halad. A DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft. Fejlesztési és Beruházási Osztályával egyeztetve, a légvezetéknek a területen keresztülhaladó része földkábellel kiváltható. A légvezetéket kiváltó, tervezett 20 kV-os kábel az 5. számú főút szabályozási szélességén belülre kerül áthelyezésre. A vezeték tervezett nyomvonala az út szabályozási vonalától egy méterrel az út tengelye felé van kijelölve. Energiaigény A vizsgált terület elektromos energiaigénye csak becsülhető, tekintettel arra, hogy a területre kerülő gazdasági tevékenység technológiája nem ismert. A becsült energiaigény: 5-10 MW. Az energiaigény biztosításáról a DÉMÁSZ Hálózati elosztó Kft. Fejlesztési és Beruházási Osztályával történt egyeztetés szerint az igényelt villamos energia a Szeged Kiskundorozsma 120/20 kV-os alállomás 20 kV-os gyűjtősínjén áll rendelkezésre. Az energiaellátás biztosításához a Szeged Kiskundorozsma 120/20 kV-os alállomástól új 20 kV-os földkábel fektetése szükséges egészen a vizsgált területig. Ez a 20 kV-os kábel a vizsgált terület energiaellátását biztosítva, a távlatban tervezett Szeged Fehértói 120/20 kV-os alállomáshoz fog csatlakozni. A kábelt a terület szélén végigvezetve kell majd az állomásba bevezetni. A tervezett Fehértói 120/20 kV-os alállomásból több 20 kV-os földkábeles hálózat későbbi csatlakozását kell biztosítani. Erre a célra a jelenleg meglevő erdősáv, és a vizsgált terület szélére telepítésre kerül védőerdő között 10 m-es szabad vezetéksáv kerül kihagyásra. Transzformátorállomások A területen jelenleg található 2 db transzformátorállomás a környezetének energiaellátását biztosítja. A vizsgált terület energiaellátására ezek a transzformátor-állomások nem alkalmasak. A terület villamos energiaigényének kiszolgálására új 20/0.4 kV-os 1000-1600 kVA teljesítmény, épületbe telepített ÉBTR állomások telepítését javasoljuk. A transzformátorállomások, a terület villamos energiaigényének függvényében folyamatosan fognak megépülni. Kisfeszültségű hálózat A szabályozási terv által érintett területen kisfeszültségű hálózat nem található. A megépítésre kerülő transzformátorállomásoktól csak a telkeken belül halad majd kisfeszültségű hálózat. Későbbi döntés kérdése, hogy a transzformátorállomások, és ezzel együtt a 0.4 kV-os kisfeszültségű kábelhálózat kinek a tulajdonába kerül. A területen belül csak földkábeles kisfeszültségű hálózat építhető. Közvilágítás Közvilágítás a beépítésre kerülő területen és az 5. számú főúton sem található. Ha a fejlesztések során igény merül fel közvilágítás létesítésére, az csak földkábellel építhető. Hírközlés Távbeszélő ellátás A területen a vonalas távbeszélő ellátást az Invitel biztosítja. A vizsgált terület távbeszélő ellátása a SZE 10 sz. Iparkörzet tápkörzethez tartozik. A tápkörzet konténer telefonközpontja a Dorozsmai úton található. A terület informatikai és távbeszélő ellátása a Szeged Logisztikai Központhoz a közelmúltban kiépített optikai kábel szabad csatornái felhasználhatók. A meglevő optikai kábel a terület DNy-i sarkánál érhető el. Vonalas telefon igény esetén, a meglevő alépítmény felhasználásával, az Iparkörzet telefonközpontból kell új kábelt fektetni.
Kábeltelevíziós vétel A vizsgált területtől távol esik a T-Kábel Magyarország táphálózata. Csatlakozási, lehetőség a „CORA” Áruházban illetve a Hosszú utca közepén, a 34. számú háznál található. Igény esetén ezektől a pontoktól lehet KTV csatlakozást kiépíteni. Mikrohullámú összeköttetés Magassági beépítési korlátozást jelentő mikrohullámú összeköttetés a területet nem érinti, fejlesztés sem várható. 9. Környezetalakítás A föld állapota, földhasználat A tervezési terület az alföldi síkság része, morfológiailag tagolatlan, sík felszínű kiváló termőhelyi adottságú, meliorált szántóterület. Az Országos Ásványvagyon Nyilvántartás alapján, a tervezési területen ásványi nyersanyaglelőhely nem található, védendő földtani értékek nem ismertek. A változtatással érintett termőföld (összesen 103,7 ha) kiemelt földvédelmi kategóriába tartozik, zömmel 1. osztályú szántó, átlagosan 40 AK értékkel. A kiemelkedő homogenitású szántók csernozjom talajúak. A mezőgazdasági terület talajainak állapotát befolyásolhatják különböző környezeti szennyezések, mint a közelében haladó közutak forgalmából és a mezőgazdasági gépek mozgásából adódó imisszió, illetve a termelés során felhasznált vegyszerek felhalmozódása. A meglévő egyéb ipari, gazdasági területen jelenleg használaton kívüli marhaistállók állnak, valamint egy hígtrágya gyűjtő terület. Ez utóbbi nem felel meg a környezetvédelmi előírásoknak, így talajszennyezést okozhat. A terület mellett kiépített, ill. kiépülő közúti infrastruktúra légszennyezése a jövőben várhatóan károsan befolyásolja a kísérleti területet, így kutatási célokra való alkalmassága változni fog. A gyorsforgalmi út által kettészelt földrészlet a későbbiekben nem használható kutatásra, és az út megépülésével alkalmatlanná válnak a közelében elhelyezkedő táblák is. Levegőtisztaság A terület levegőminőségét a közvetlen közelében lévő közutak forgalmából adódó kibocsátások, a mezőgazdasági területek porszennyezése, valamint a város és a környező területek felől érkező egyéb terhelések (közlekedés, ipari kibocsátások) határozzák meg. Az ipari, gazdasági terület kialakításával a környező területeket növekvő levegőterhelés érintheti. Jövőbeli levegőminősége a tervezett gazdasági területre betelepülő ipari létesítmény kibocsátásától, valamint a forgalomnövekedés okozta levegőterheléstől függ. Zaj- és rezgés A tervezési területtől mintegy 1000 m-re található a legközelebbi lakóterület, amely kertvárosias övezetbe sorolt. A legközelebbi lakónépesség a jelenlegi egyéb ipari, gazdasági zónában, az egykori szarvasmarha telepen található lakóházakban él. Az elérhető legjobb technológia alkalmazása esetében, a tapasztalatok szerint az üzemi létesítmények várhatóan nem jelentenek határérték feletti terhelést, a városi lakóterületeket érintően. A gazdasági terület lakóházait érő terhelések növekedhetnek. Vízminőség A tervezési területhez legközelebb eső vízfelületek a szegedi Fehér-tó (amelyek tervezési területtől való legkisebb távolsága 1500 m), valamint a Maty-Fehértói főcsatorna. A melioráció következtében a kísérleti táblák a Fehér-tóval összefüggő vízelvezető rendszert képeznek, így a területről levezetett vizek a tavat és a főcsatornát szennyezőanyagokkal terhelhetik. A meglévő ipari, gazdasági területen található hígtrágya gyűjtő terület vízszennyezést okozhat, rekultivációja szükséges.
A tervezési terület használatának változásával a levezetésre kerülő felszíni vizek minősége változhat. A gazdasági terület tervezett csapadékvíz levezető-rendszere nem vezethető a szegedi Fehér-tóba. Hulladékkezelés A lakott, valamint az üzemként hasznosított ingatlanokból történik jelenleg hulladék elszállítás. A területen illegális hulladéklerakás nem figyelhető meg. Zöldfelületi rendszer Jelenleg a tervezési terület környezetében kisebb erdőfoltok találhatók, a terület déli határán a 1382; 1389/3; 1389/4 hrsz.-ú területeken. A szabályozási terv szerint védelmi rendeltetésű erdőterület övezetbe sorolt a 1373/1 hrsz.-ú telek a tervezési terület nyugati oldalán, a kijelölt terület erdőtelepítése még nem valósult meg. A meglévő gazdasági területen az utak, telekhatárok mentén figyelhető meg ligetes növényállomány. A mezőgazdasági területfelhasználású részek növényállománya jellegéből adódóan időszakos borítottságot adó szántóföldi növénykultúra. 10. Táj- és természetvédelem, kulturális örökség Táj- és természetvédelem A tervezési terület déli részén országos természetvédelmi érdekű terület (ex-lege védett) a kunhalmok területe. Egyéb a tervezési terület által közvetlenül érintett természetvédelmi jelentőségű terület nincs. A tervezési terület közelében található Fehér-tó a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet része, a nemzeti ökológiai hálózat magterülete, valamint ramsari terület. Kulturális örökség A tervezési terület déli részén kunhalmok találhatók: 1. számú régészeti lelőhely, Szeged- Öthalom. A halmok bolygatott állapotúak, a 1382 hrsz.-ú területen elhelyezkedő halmot erdő borítja. A lehatárolt régészeti területen építési tevékenység nem tervezett. A védelmi rendeltetésű erdő telepítés érinti a védelem alatt álló régészeti lelőhelyet, amelyen a lelőhely megőrzését szolgáló ligetes védelmi rendeltetésű erdő telepítés tervezett legfeljebb 35%-os fásítással. A tervezési területen országos vagy helyi védelem alá tartozó épület nem található. 11. Biológiai aktivitásérték számítás A szerkezeti terv a tervezési területre vonatkozóan a következő terület-felhasználási egységeket tartalmazza: − egyéb ipari, gazdasági terület, − mezőgazdasági terület, − erdőterületek. A beépítésre szánt területté való minősítés mezőgazdasági területeket érint. A tervezési területen kerül visszapótlásra a Kiskundorozsma Ipari Park kijelölésekor hiányként fennmaradt 84 pont. A tervezési terület közelében elhelyezkedő országos védettséget élvező szegedi Fehér-tó természetvédelmi terület védelme érdekében, továbbá az 1. ütemben fennmaradó kutatási területek védelme miatt, a tervezett 73,3 ha egyéb ipari, gazdasági területen, 8,4 ha beültetési kötelezettség kialakítása szükséges. A növényállomány a Budapesti út felőli oldalon 50 m, a fennmaradó oldalakon 25 m szélességben telepítendő. A fennmaradó, beültetési kötelezettséggel nem terhelt gazdasági terület 66,9 ha. A gazdasági területként való igénybevétel ütemezetten lehetséges.
12. Környezeti vizsgálat Szeged város településrendezési tervének módosításához kapcsolódóan kikértük a környezet védelméért felelős szervek véleményét, a környezeti vizsgálat lefolytatásának szükségességéről. A környezet védelméért felelős szervek a környezeti vizsgálat lefolytatásával egyetértettek. Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése 427/2008.(VI.27.) Kgy. sz. határozatban döntött a környezeti vizsgálat lefolytatásának szükségességéről. A környezeti értékelés két beépítési alternatívát javasolt az alábbiak szerint:
1. változat Az 1. változat szerint a mezőgazdasági területek egy ütemben egyéb ipari, gazdasági terület övezetbe kerülnek. A közúti közlekedési kapcsolatok kiépítése következtében megváltozott helyzet lehetővé teszi az Öthalmi telep átalakuló hasznosítását. A tervezett gazdasági hasznosítású terület Szeged északkeleti részén fekvő iparváros folytatását jelenti, ugyanis Szeged város 2007-ben elfogadott településrendezési terve az 5. számú főúttól nyugatra kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területet határol le. Az Öthalmi telep déli oldalán a meglévő erdőfoltok változatlan formában maradnak fenn. Az újonnan beépítésre szánt terület biológiai aktivitásértékének pótlása telken belüli védelmi rendeltetésű erdő- telepítéssel történik. A meglévő erdőterületekkel, valamint a tervezett pótlással véderő által körülhatárolt, egyéb ipari, gazdasági (Ge) besorolású iparterület jön létre. Az erdőtelepítés hozzájárul a település területét érő szélerózió csökkentéséhez.
2. változat A 2. változat ütemezett formában tartalmazza az egyéb ipari, gazdasági terület beépítését. A művelésből való kivonás, a konkrét beruházási igényekkel párhuzamosan, a következők szerint alakul: – I. ütem: A 01379/1, 01385, 01387 hrsz.-ú telkek egyéb ipari gazdasági területbe sorolása, beépítése. A 01381 és a 01382/b hrsz.-ú telkek (mintegy 35 ha) mezőgazdasági hasznosítása az I. ütem során, amely lehetőség szerint a folyamatban lévő kutatások lezárásáig (2019) tart. Az I. ütem során az építés, továbbá az ipari, gazdasági üzemelés alatt a tervezett zöldfelületi elemek
megvalósítása következtében a 1381 és a 1382/b hrsz.-ú telkeken a mezőgazdasági hasznosítás biztosítható. Az erdőtelepítés hozzájárul a település területét érő szélerózió csökkentéséhez. A régészeti területen ligetes erdőtelepítés valósul meg. – A II. ütem az I. ütem megvalósulása, vagyis 01379/1, 01385, 01387 hrsz.-ú telkek beépítése után indulhat, a 01381 hrsz.-ú telek igénybevételével, további zöldfelületi elemek megvalósításával. A beépítési ütemezés illeszkedik a helyi építési szabályzat tervezett módosításában a területre vonatkozóan javasolt kialakítható legkisebb teleknagysághoz. Szeged Megyei Jogú Város közigazgatási területén a közelmúltban kijelölt ipari, gazdasági területekkel a zöldmezős beruházásokra felhasználható területek kínálata alakult ki. A tapasztalatok szerint a város kiegyensúlyozott fejlődése érdekében szükséges a zöldmezős beruházások ütemezése, ennek hiányában településfejlesztési és –üzemeltetési problémák alakulhatnak ki. A szabályozás messzemenően figyelembe veszi az önkormányzati szándékot, amellyel a beruházói igények figyelembevételére, helyi munkalehetőség növelésére törekedtek, valamint a terület természeti- és kedvező infrastrukturális adottságait. Az ütemezett beépítés egyszerre teremti meg a beruházók számára vonzó zöldmezős gazdasági területet, a csomópont közeli területek ésszerű beépítését, továbbá a mezőgazdasági kutatások folytatásának, befejezésének lehetőségét. A véleményezési eljárás során a környezet védelméért felelős szervek az ütemezett megvalósítást támogatták. Az egyes tervek illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet 10.§-a alapján a környezeti értékelés az előterjesztés részét képezi. A környezeti vizsgálat során az alábbi észrevételek érkeztek: Alsó- Tisza- vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség „... 2. Az érintett területen az ipari- gazdasági- logisztikai övezet létrehozásához figyelembe kell venni a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendeletben előírtakat. A rendelet 3.§ (1) a) pontja a környezethasználó előzetes vizsgálatot köteles kezdeményezni a felügyelőségnél, ha olyan tevékenység megvalósítását tervezi, amely a 3.számú mellékletben szerepel. (Az ipari- logisztikai bázis létesítése (ipari, raktározási célú építmények elhelyezése 131. sorszám alatt megtalálható a rendelet mellékletében.) A 3. számú melléklet a felügyelőség döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységeket sorolja fel. 3. A megküldött anyagokban a terület használat megváltozásával járó nem kívánatos következmények megelőzése érdekében az dokumentációk készítői javasolják a tisztított szennyvizek, illetve csapadékvizek bevezetésének megakadályozását a Fehér-tóba, de már nem foglalkoznak a csapadékvizek elhelyezésének, elvezetésének kérdéskörével a befogadók rendelkezésre állásával a szükséges befogadói kapacitás meglétével. Javasoljuk, hogy a környezeti vizsgálati anyag a csapadékvizek elhelyezésének kérdéskörét vizsgálja meg, hogy az erre vonatkozó szabályozással (nem csak az M43 gyorsforgalmi útra vonatkozóan) a tervezési terület építési szabályzata, szabályozási terve kiegészíthető legyen. 4. A zajvédelmi munkarész semmi konkrétumot nem tartalmaz az értékelhetetlen. Választ várunk arra, hogy mi lesz a területen lévő lakóépületekkel, ha a területen belül ipari létesítmények települnek. 5. A levegő porterhelésének csökkentése érdekben kiemelten fontos az intézkedési tervben foglaltakkal összhangban a véderdők telepítése, fásítás. A jelen terv erre vonatkozó részeit javasoljuk mindenképpen megtartani a végleges változatban is, vagy amennyiben arra van lehetőség, további szigorítást is indokoltnak tartunk, tekintettel a város levegőjének igen magas, határérték fölötti PM 10 koncentrációjára. 6. Felhívjuk a figyelmet, hogy Szeged város 4/2002.(X.7.) KvKM rendelet szerinti besorolása szilárd légszennyező anyag tekintetében nem ülepedő porra, hanem szálló porra vonatkozik, annak is a 10 mikrométernél kisebb szemcseátmérőjű (PM10) tartományára vonatkozik. ...”
Állami Népegészségügyi és Tisztorvosi Szolgálat Dél- alföldi Regionális Intézete „... A tervezett módosításokkal összefüggésben közegészségügyi, környezetegészségügyi kifogást nem emelek....”
Bács- Kiskun Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóság „... mivel a tervezett változás nem jár a helyszínen meglévő erdőterület csökkenésével- kifogást nem emelek. ...”
Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság „... településszerkezeti tervének, építési szabályzatának és szabályozási tervének módosítási anyagát áttanulmányoztam, azt elfogadásra javaslom....”
Csongrád Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság „... - A beruházások megkezdése előtt a meliorációs berendezések állapotfelvételét, áttervezését el kell végezni. - A beruházások megvalósítása előtt el kell végezni a humuszmentést. - Szennyezett felszíni víz kettőshasznosítású csatornába nem vezethető be. ...”
Dél- alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Állami Főépítész „... - Az állami főépítész az épített környezet vonatkozásában nyilatkozhat. A jelenlegi, leromlott állapotú gazdasági épületek helyett megjelenő új, korszerű épületek mindenképp javítják az épített környezet állapotát. Mindezek mellett a zöldmezős beruházásként megvalósuló 35 m megengedett magasságú épületállomány várhatóan nem fog illeszkedni sem a természeti környezethez, sem a épített környezete által kialakult jellegzetes város- sziluetthez. A védőfásítás nem orvosolja azt a problémát. A tervezett és lehetséges beépítés illeszkedését kérem jelen tervezési fázisban látvány vizsgálattal igazolni, alátámasztani. - A tervezett új beépítésre szánt terület kijelölése a városfejlesztési koncepció tervezet pesszimista jövőképével való egyezése szakmailag nem megnyugtató. - A területrendezési tervek vonatkozásában az egyeztetési eljárás megkezdésekor hatályos tervek a mértékadóak. - A beépítés tervezett ütemezése, mely egyébként támogatandó eszköz, nem változtat a 40 AK értékkel bíró termőföld beépítésének tényén. Az ütemezéssel- véleményem szerint- nem valósul meg a termőfölddel való takarékos gazdálkodás, és nem teljesül a fenntartható természeti erőforrás- és területhasználat sem. Követve az anyag gondolatmenetét az összes autópálya és nagy forgalmú út mentén gazdasági terület kijelölése volna célszerű. Ez rendezési szempontból is elfogadhatatlan. Javasolom az ellentmondás feloldását....”
Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság „...- Az elkészült dokumentációt áttekintve megállapítható, hogy a Szeged- Öthalom régészeti lelőhelyek megőrzése a védelmi rendeltetésű erdőzónával biztosítottnak látszik. - A szántóterületek, és így a védett- és fokozottan védett madárfajok pihenő,- és táplálkozóhelyeinek elvesztése mindenképp a környezeti vizsgálatban leírt 2. változatnak megfelelően két ütemben történjen. Ebben a formában a területre elkészült településrendezési eszközökkel kapcsolatban táj- és természetvédelmi szempontból kifogást nem emelek. ...”
Tájékoztatom T. Közgyűlést, hogy az eltérő vélemények az egyeztető tárgyaláson tisztázásra kerültek. A településszerkezeti terv és építési szabályzat módosítása kapcsán egyeztetéseket történtek a szegedi Gabonatermesztési Kutató Kht- vel és a Szegedfish Kft-vel a tervezési munka megkezdése előtt és az eljárás során is. A Gabonatermesztési Kutató Kht. abban az esetben partner, amennyiben a beruházás tényleges gazdasági fejlődést szolgál. Javasolják, hogy a beruházásokkal arányosan történjenek a kivonások és a város biztosítsa a tevékenységük folytatását. Az ütemezés gyakorlatilag kielégítené az igényeiket, ha valóban tényleges működést alapoz meg. Javasolják lezárni korrekten azokat a pontokat, melyek alapján használható, működtethető a kísérleti terület, valamint alkalmas arra, hogy az agrár ágazat számára új értékes kísérleteket hozzanak létre. A Kht-nek 2019-ig haszonbérleti szerződése van az NFA-val.
A Szegedfish Kft. az öthalmi major részét képező Szeged II. kerület 01379/3 hrsz-ú terület gazdasági zónába történő átsorolását kérte. A Kft. a majort értékesíteni kívánja. A zónaátsorolás az alábbiak miatt nem javasolt: A hatályos településszerkezeti terv a tárgyi ingatlant korlátozott mezőgazdasági zónába sorolja. A terület tényleges jelenlegi állapota erdősült, a módosítási javaslat is erdőzónába sorolja, mely fontos a biológiai aktivitásérték visszapótlásánál. A területfelhasználási zónák úgy lettek meghatározva, hogy azok egységet képezzenek: a jelenlegi gazdasági zóna változatlan maradjon, az erdőterület pedig egységes sávban vegye körbe a tervezett iparterületet. A módosítási javaslat (kérelem) beterjesztésekor a terv már olyan stádiumban volt, hogy területfelhasználási módosítást már nem lehetett volna eszközölni a véleményezési eljárás újraindítása nélkül. A Szegedfish Kft. ezen zónabesorolási igényét nem jelezte a tervezési munka megkezdése előtt. Az Étv. 8.§ (2) bekezdés b) pontja szerint újonnan beépítésre szánt területek kijelölésével egyidejűleg a település közigazgatási területének - a külön jogszabály alapján számított - biológiai aktivitás értéke az átminősítés előtti aktivitás értékhez képest nem csökkenhet. A Dél- Alföldi Regionális Közigazgatási Hivatallal történt egyeztetés alapján, a Kiskundorozsmai Ipari Park építési szabályzatának jóváhagyása során a törvényben foglalt egyidejűség nem teljesült, ugyanis a hiányzó index (84 pont) jelen SZÉSZ módosítás keretén belül kerül pótlásra. Jelen SZÉSZ módosítással a BAÉ helyreáll. A Kiskundorozsmai Ipari Park építési szabályzata 47. sajátos előírásként (116.§) beépül Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatába és ezzel egyidejűleg a 4/2008.(II.21.) Kgy. rendelettel jóváhagyott Szeged- Kiskundorozsmai Ipari Park: Szeged- Budapesti vasútvonalNyugati elkerülő út (Kiskundorozsmai csomóponttól északra lévő szakasz) – Réti utcai lakótelkek meghosszabbított vonala az M 43-ig- M43-as gyorsforgalmi út által határolt terület építési szabályzata hatályon kívül helyezésre kerül. A szabályozási terv a szakhatósági vélemények alapján javításra került és közzététele 2008. november 04- től 2008. december 03-ig terjedő időszakban megtörtént. A közzététel ideje alatt a tervvel kapcsolatban lakossági észrevétel nem érkezett. Az Állami Főépítész megállapította, hogy a településszerkezeti terv és a vonatkozó építési előírások módosítástervezetének államigazgatási véleményeztetése, és lakossági bemutatása a törvényben előírtaknak megfelelően megtörtént. A tervanyag és a szabályozási előírások megfelelnek a vonatkozó előírásoknak és a szakmai szabályoknak. Javasolja a tervezési területre készült településrendezési terv módosításának jóváhagyását és építési szabályzat megalkotását. Az Állami Főépítész állásfoglalása az előterjesztés mellékletét képezi. A fent ismertetett tervezési program államigazgatási eljárását és a környezeti vizsgálatot - az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 9. §-ban meghatározott településrendezési általános szabályok valamint az egyes tervek illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005.(I.11.) Korm. rendelet alapján - a városi főépítész folytatta le.
