A JELENLEGI TAKARMÁNYHELYZET AZ ELŐNYÜNK, VAGY A VÉGZETÜNK?

levél partnereinknek

Purinfó

Kedves PURINA Termékforgalmazók és Felhasználók!

„A JELENLEGI TAKARMÁNYHELYZET AZ ELŐNYÜNK, VAGY A VÉGZETÜNK?” Pócs János PURINA Termékforgalmazóval, beszélgetve az alábbi tőle idezett kérdés merült fel a mostani gabona-takarmány helyzetre vonatkozóan:

Véleményem szerint tévhit az, hogy most mindennek vége, mindenki levágja a meglévő csirkét, disznót, tyúkot, mert a 7000 Ft feletti bruttó terményáron nem lehet jószágot tartani, stb.. Mire alapozza Pócs János a véleményét? A törvényszerűségekre és az üzleti tapasztalataira. Mielőtt önök közzül bárki is arra gondolna, hogy kiszáll a takarmányüzletből, nem tart jószágot, vagy mint PURINA dealer alkalmazottja új munkahelyet keresne, fontoljon meg néhány dolgot és ne hagyja itt abba az olvasást! Két éve tudtuk, hogy a baromfi influenza előbb-utóbb eléri hazánkat. Mi történt? Tavaly februárban éppen az UNI broiler-szezon előtt meg is érkezett. Világvége hangulat volt... Néhány takarmánygyártó megtiltotta az értéskesítőinek, hogy baromfitermelőket látogassanak. Mi volt a PURINA reakciója? A tények és várható következmények figyelembevételével, még azon a napon bejelentettük az új UNI broiler-kampányt. Minden közvetlen és közvetett kommunikációs eszközzel kapcsolatba léptünk a baromfitartókkal és megoldást ajánlottunk. Ajánlottuk a kampányunk előnyeit: a C-vitaminos UNI-t, a lehetőségeket a fertőzési kockázat minimalizálására. Megmutattuk, hogy velük vagyunk és nincs világvége! Mi lett az eredmény? Országosan 20%-al több UNI-broiler takarmány került

a vevőinkhez. Sikerült erősíteni a bizalmukat, ezalatt szép csendben néhány takarmánygyártó tönkrement. (Az elmúlt 5 évben 154 takarmánykeverő fejezte be a tevékenységét.) Azt jelentik ezek, hogy nincs szükség takarmányra? (Még egy költői kérdés...) Nem! Azt jelenti, hogy az ágazat konszolidálódik. Érvényesülnek a piac szabályai, - a versenyképtelenek kihullanak, de a legerősebbek megerősödve kerülnek ki a nehéz helyzetekből. A fizikának, a biológiának, és a gazdaságnak is vannak törvényszerűségei, amelyek megfelelő körülmények között mindig érvényesülnek. Ilyen gazdasági törvényszerűség az, hogy nehéz időszakokban az érintett ágazat résztvevőinek legkevésbé hatékony, alsó harmada csődbe jut, „bezár”. A középső harmad kb. fele, - szintén kihullik, míg a harmad másik fele túlélheti a helyzetet. Mi történik a legjobb, leghatékonyabb felső harmaddal? Ők lesznek a nyertesei ezeknek az időknek! Mi, akik PURINÁT forgalmazunk, etetünk az álatainkkal, melyik harmadba tartozunk? Ha ezt Ön tudja, akor tudja a választ a jövőre! Az tény, hogy 154 keverőüzem bezárt, de Ön elgondolkozotte már azon, hogy hány takarmánybolt forgalmazó és farm ment tönkre, zárt be a környezetükben? Ők melyik harmadhoz tartoztak? A CARGILL és a PURINA a takarmánypiac vezető szereplője. Több, mint 150 éves történelme során hány válságon mehetett keresztül? Hányszor volt túlélő, nyertes? Senki nem tudja megmondani. Van azonban olyan, amit még én is képes vagyok megmondani. 15 éve kezdtem dolgozni a HAGE-PURINA Rt.-nél. Egy gyárunk volt 450 dolgozóval és 50.000 tonna éves eladással. Ebben az év-

1


2

Purinfó

ben 150.000 tonnát fogunk eladni, 150 alkalmazott közreműködésével. 15 éven keresztül növekedtünk és kilencszeresére nőtt a hatékonyságunk. Lehet erre fanyalogva azt mondani, hogy 300 dolgozó azonban elveszítette a munkáját. Ez igaz, de úgy is lehet mondani, hogy 150 ember megtartotta a munkahelyét. (Mi is lehet most a sorsa a 154 bezárt keverő alkalmazottainak?) A közvetlen munkavállalóink létszáma csökkent, de sokkal több olyan ember van ma Magyarországon és már Romániában is, aki a PURINA nélkül ma mást kéne csináljon, vagy munkanélkül lenne. Ez a szám sokkal több, mint a 300, aki elment a vállalattól! Az intézkedéseinkkel megteremtettük, hogy ma senki nem tud hatékonyabban takarmányt előállítani Magyarországon. A forgalmazói hálózatunk az ország minden pontján könnyen elérhető és minden versenytársnál jobban szolgálják a valóban kisebbé vált piacot. Biztosítok mindenkit, hogy Önök és mi a felsőharmadban vagyunk és nyerni fogunk! Nézzük közelebbről mi is a jelenlegi helyzet a piacon és mi várható! Ahogy a baromfiinfluenza nem volt újdonság, úgy a gabonák és egyéb takarmányalapanyagok árának drasztikus emelkedése sem volt meglepetés a számunkra. Richard Sinclair volt vezérigazgatónk (azóta Spanyolország és Purtugália igazgatója) majdnem egy évvel ezelőtt írt cikket a PURINFO-ba, „Új versenytársak megjelenése” címmel. Kifejtette, hogy a fosszilis energiaforrások csökkenése, a megújuló energiák jelentőségét és piaci árát jelentősen növelni fogja. Az állattartók mellett nagy felhasználóként megjelenik a biodízel és bioetanol gyártók óriási igénye, ami az egekig hajtja a kukorica és gabonák árát, magával ragadva a többi alapanyagot is, mert mind-mind kincset jelentő energia! A víz is kincs! Mennyit adnánk egy pohár vízért a sivatagban? Mennyit ér amikor korlátlanul a rendelkezésünkre áll? Az aszály, azt jelenti nincs víz. A szárazság is várható volt a klímaváltozás miatt, - ez sem volt meglepetés annak, aki előre gondolkodott. Mi a várható következmény? Legelőször az, amit most látunk. A takarmánynövények ára a

Az intézkedéseinkkel megteremtettük, hogy ma senki nem tud hatékonyabban takarmányt előállítani Magyarországon. csillagos égig szökik. Az árfelhajtó hatás saját magát erősíti. Aki rendelkezik árúalappal, az spekulál, nem akarja eladni az árúját, ezzel a hiány még nagyobbnak tűnik, az ár még feljebb megy. Mi a vége? Aki nem bírja a versenyt, nincs pénze, nem tud vásárolni, vagy nincs bátorsága az árait a piaci trendekhez igazítani az veszíteni fog. Ki az, aki fél az árait a valós piachoz igazítani? Azok a takarmánygyártók, akiknek nincs megfelelő technológiája, tőkéje, olyan megkülönböztető értéke a vevői számára, amivel az ő, és az állattartók túlélését is biztosítani tudja. A legmagasabb szinvonalon termelő állattartók, - kiváltképpen a válság időkben, - a leghatékonyabban kell hogy termeljenek, mert különben ők is csődbe mennek, mert a fajlagos költségeik igen magasak lesznek. Az áralapon eladó takarmánygyártók elveszítik az egyetlen „értéküket”, a legalacsonyabb, vagy nagyon olcsó árat! Kénytelenek emelni, de nem tudnak a magasabb árért, azzal összhangban álló teljesítményt biztosítani, ezzel „megölik” a vevőiket. Miért nem tudnak olyan olcsók lenni, mint korábban? Azért, mert eddig sem a technológia, vagy a hatékonyság biztosította az ala-

csony áraikat, hanem a gabona piaci helyzete. Aratáskor a szemes mindig olcsó volt, utána felment az ár. Megvették a kombájn alól az évi eladásukhoz szükséges 1-2.000 tonna terményt a és ugyanazon az áron keverték egész évben a takarmányaikba. Nem a napi piaci árakkal számoltak a formulákban, hanem a beszerzési árral. Ez nem baj, de van néhány gond vele. Kis volumenű, helyi keverők dolgoznak így. Kénytelenek ugyanazt a minőséget használni egész évben (ez lehet rossz is). Nincs tudás, technológia, kutatás-fejlesztésük. Ha a trend nem az, mint ami szokott lenni, nincs megoldásuk a megváltozott helyzetre. Ráadásul, minden látszat ellenére ezek a cégek a tőkehiányosak, mert a felvásárlásaikat hitelből fedezik és a kevés hasznukat felélik vagy a hitelezőknek adják. Hogy lesznek ezekből túlélők? Melyik harmadhoz tartoznak? A piacot nem lehet megerőszakolni? Tegnap láttam az egyik üzletlánc katalógusában, hogy a sertéscombot 860 Ft/kg bruttó fogyasztói áron kínálták. A 2,8 %-os tej 160 Ft/liter. Nevetséges! Meddig marad ez így? A szomszédos Romániában ugyanez a lánc 1500 illetve 270 Ft-nak megfelelő Leit kér ugyanezekért. Ki tudja mi a hús és tej ára Ausztriában, Németországban, Olaszországban, Nyugat-Európában? Minimum a duplája. Ha ez így van, meddig tud a Magyar piac elszakadni ettől az objektív körülménytől? Honnan fog olcsó hús érkezni, amikor aszály súlytotta az összes európai országot, kiürültek a gyanús húskészletek a nyugati raktárakban és mindenki drágábban termel? A válasz kézenfekvő. Azoktól a háztáji termelőktől, akik nem fejezik be a termelést és a leghatékonyabb nagyüzemekből. Nem kell nagy jóstehetség ahhoz, hogy kimondhassuk: az állati élelmiszer árak óriási ugrás előtt állnak. A kb.: 10 éve stagnáló hús, tej, tojás ára drasztikus sebességgel fog a piaci értékéhez igazodni. Miért? Mert a jószágtartók költségnövekedése az egyik harmad csődjéhez vezet, kevesebb lesz, ami az árakat felhajtja. Az első lépésben bekövetkezett takarmányalapanyagárak növekedését késéssel ugyan, de az állati termékek árána oglalnak majd el és a trend nem fordul vissza. Az új, magasabb ár biztosítja a termelőknek az elvárható jövedelmet, mert a fogyasztás nem fog megszünni, mert minden egyes európai ember 400 kg takarmányt „használ” évente az állati termékek fogyasztásával. Az áraink emelkedésére a fentiek magyarázatot adnak, de van más is, amit néhány szám fejez ki legjobban: Magyarországon még csak most indult, de a Hungrana és a Győri Szeszipari Vállalat máris 5-600.000 tonnával több kukoricát igényel. Szlovákia 300.000 tonnával, Ausztria 250.000 tonnával többet és ez csak a kezdet. Ukrajnai export: nulla. A kanadai takarmánybúza jelenleg: 53.000 Ft/tonna. (Ki látott már ilyet?) Hazánk a tavalyi 8 millió tonna kukorica helyett, várhatóan 4 milliót fog betakarítani. Románia, Bulgária kiégett. A romániai kukorica felvásárlási árak a múlt héten 48-56 Ft között voltak. Eladásra ugyanitt 100 Ft körüli ár is került kiajánlásra. Mindezekre tekintettel valószínű, hogy a legutóbbi áremelésünk nem volt az utolsó, de abban mindenki biztos lehet, hogy a valós folyamatokat tükrözzük a piacra. Az is biztos, hogy a felső harmadban vagyunk éppenúgy, mint a PURINA forgalmazók a hálózataikkal, mögöttük a PURINA takarmányokat felhasználó gazdákkal, farmokkal.

Budaőrs, 2007. szeptember

Máté Csaba

PURINA Ért.ékesítési Igazgató


Purinfó

Mennyi az annyi ? Tisztelt Olvasóink ! Engedjék meg, hogy néhány sorban összefoglaljam azokat a tényeket, amik a jelenlegi alapanyag helyzet kialakulásához vezettek illetve utaljak arra, milyen trendekre számíthatunk a közeljövőben a takarmány alapanyagok terén. Nem hiszem, hogy bármi is az újdonság erejével hat, inkább egy kicsit rendszerben látható . Mielőtt belekezdek, csak egy gondolat. Mi is a mi üzletünk ? Rendkívül egyszerű, vagy legalábbis egyszerűen tűnik. Túlnyomórészt mezőgazdasági alapanyagokat vásárolunk, majd azokat hozzáadott tudásunkkal,technikánkkal és szolgáltatásainkkal védjegyünkkel ellátott és vevőink számára értéket teremtő takarmánnyá formázzuk. Ellentétben például az informatikai iparral, a mi költségeink oroszlánrészét az alapanyagok költség határozza meg. Gabonafélék és energiahordozók : Fundamentálisan és igen egyszerűen a kereslet pillanatnyilag meghaladja a kínálatot a gabona piacon. A kereslet nem csupán az állattartás részéről jelentkezik, hanem az élelmiszer- illetve a “ zöld “energia ipar részéről is. A már tradicionálisnak számító ipari felhasználáson ( pl. kukorica keményítő, izocukor ) kívül az élelmiszeripar egyre inkább természetes alapokra helyezi adalékanyag gyártását és ezzel az egyre inkább ártalmasnak ítélt szintetikus adalékok háttérbe szorulnak. Szinte már közhely, hogy indul az ipari alkohol gyártás. Magyarországon eddig csak a győri szeszipar és a Hungrana termel , de már ezek is 5-600.000 tonnával több tengerit igényelnek ebben az évben és a tervezett újak még nincsenek sehol... Szlovákia 300.000 tonna többlet kukoricát igényel és Ausztria novemberben kezdi az etanol termelést évi 200.000 tonna gabona felhasználással. Nem érdemes szaporítani a szót a keresletre. Nő és nőni fog. Kínálat : Még Németország és Lengyelország viszonylag jó árpa és búza termést takarított be, addig Magyarországon közepes és tűlünk délre gyenge termés volt. Ukrajna nem exportál búzát, a téli aszály elvitte az export felesleget. Oroszországban van búza többlet, ám az orosz állam okosan gazdálkodik és kivár az exporttal. Búzából az egész világ ki van feszítve. Az ausztrálok második éven fognak 15 mio tonna búzát betakarítania a szokásos 25 mio tonnával szemben. Ki látott már 53.000 forintos kanadai takarmánybúzát ? Mi a tavalyi 8 millió tonna kukorica helyett jó, ha 4-et ha várhatunk, az aszályon kívül a kukorica bogár agresszív térnyerése is komoly terméskiesést okoz. Románia és Bulgária kiégett, katasztrofálisi a termés. Az Egyesült Államokból érkezhetne olcsóbb kukorica és annak melléktermékei, azonban ezeket az EU nem engedi be a GMO szabályozás miatt. Mindez azt jelenti, hogy az európai 8-10 mio tonnás hiányt egyre

nehezebben és drágábban lehet pótolni. A növényi olajok ára szintén követi a fenti trendet, komoly igény keletkezik irántuk az ipari- és biodízel energia részéről. A kínálat szűkös és egy ideig az is marad. A növényi olajok ára szintén követi a fenti trendet, hiszen a takarmányban energiát adnak. Ezen felül pedig komoly és növekvő igény keletkezik irántuk a biodiesel ipar részéről. A fehérjehordozók terén sem kedvezőbb a helyzet. Az Egyesült Államokban a szójabab jelentős vetés területet veszített, mert a bioetanol ipar által gerjeszett növekvő igények miatt a kukorica nagyobb területen került vetésre - a szójabab kárára. A befektetési alapok továbbra is elsőszerettel szállnak be a szójakomplexumba spekulációs szándékkal, ami az árakat rendkívül kiszámíthatatlanná teszi. A magyarországi árak pedig - azon kívül, hogy szinte azonnal reagálnak a világpiacra - tovább fognak emelkedni pusztán a logisztika megváltozása miatt. Egyrészt a tengeri fuvarok emelkedtek hihetetlen méretekben, Kína óriási nyersanyag igénye következtében a Dél-Amerikából Európába érkező tenegeri hajófuvarok díja megnégyszereződött az elmúlt három év alatt. Másrészt, míg az elmúlt években az intervenciós gabona export remek visszfuvar lehetőséget biztosított, addig az intervenciós készletek elapadásával és az export csökkenésével a szójadara visszakerül a viziutakra, minden kockázatával és magasabb költségével együtt. A gyenge napraforgómag termés és a stabil igények miatt a napraforgó dara ára is jelentősen erősödik. Az alternatív alapanyagok hozzáférhetősége korlátozott, hiszen a bioteanol és biodízel program még nem indult be igazán hazánkban és malomipari melléktermékek ára leköveti a búza árát. Az aminosavak nem tudnak és nem akarnak elszakadni ezen alapanyag környezet realitásától. A drága szójadara lehetőséget nyújt a szintetikus aminosav gyártóknak áraik emelésére. Szólni kell az adalékanyag ipar konszolidációjáról és ennek következményeiről. Eklatáns példa, hogy a folsav és a B-2 vitamin ára egy esztendővel ezelőtt 15 €/kg volt, ami tízszeresére( ! ) nőtt mára. Az ok egyszerű, csak Kína gyártja ezeket a termékeket, a világpiac felhasználói kiszolgáltatottak. A premixekben használt fémsók ára soha nem látott mértékben emelkedett egyrészt az ázsia iparfejlesztés üteme, másrészt a londoni fémtőzsdei spekulációk következtében. Fentiek alapján nem kérdés, merre haladunk. Azonban látni kell, hogy a piac teszi a dolgát. Ha kereslet van, termelni fog, többet. Hogy itt, vagy a világ más részén, az majd elválik, de oda fog jutni, ahol a szükség keletkezik. Csak példának mondom, brazil kukorica már úszik Konstanca felé.. Ugyanakkor az igényt maga az alapanyag ár is fékezheti, hiszen a végtemék tűrőképessége is határokhoz kötött. A kérdés az, hogy kereslet-kínálat mindig mozgásba lévő mérleghintája mikor lendül visszafelé. Amíg ez nem következik be, mi tesszük a dolgunkat. Kezünkben vannak azok az eszközök, amivel biztos és hosszú távú megoldásokat kínálunk vevőinknek. Hadd utaljak az első mondatokra. A tudás, technika, szolgáltatás és védjegy felértekelődik, mikor az alapanyag költség a maga útját járja ! Ugyanilyen fontosabbnak tartom elkötelezettségünket és jókedvünket, ami átsegít bennünket az előttünk álló nehéz időszakon. Sok sikert kívánok mindannyiuknak.

Pulay Zoltán

beszerzési igazgató/Tradico

3


Purinfó

4

Mi a legjobb megoldás

?

gabona hiányos időszakban?

Az elmúlt év szárazsága, a gabonák élelmiszerként, takarmányként és üzemanyag alapanyagként való felhasználásának együttes következménye képpen gabona hiány és áremelkedés alakult ki a piacon. . A gabona piac alakulása nem csak a szemesek árait, de fehérje hordozók árait is megmozdította. A szemes és fehérje hordozók beszerzése igen nehézkes, csak azoknak jó akinek sok tőkéje van,a mit egyszerre betud helyezni alapanygaokba. Ez az áremelkedés kihat az árútermelő farmokra és a kis gazdaságokra is A PURINA késztakarmányok etetése ebben az esetben a legjobb megoldás, hiszen: 1., Nem kell keveréssel foglalkozni! A késztakarmányok homogénan elkevert termékek, amely akár zsákos, akár ömlesztett formában is kapható. 2., Nem kell pénzét huzamosabb időre (1 hónap-6 hónap) lekötni. Akár napi, heti vagy havi készletet tarthat belőle és ha úgy alakul akár a saját keverésre is visszatérhet.

kukoricabogár lárvakártétel

3., Egyszerű használata, mivel zsákos formában csak fel kell bontani és az állatok elé tölteni. 4., Állandó Purina minőség és állandó beltartalom, így töretlenül tudnak fejlődni a hízók, malacok és a legjobb állati teljesítményt tudnak nyújtani a termelőnek. 5., Biztonságos termékek, mert a termékek gyártása során folymatosan követjük az alapanyagok felhasználását és felhasználhatóságát. Nem kerülhetnek olyan anyagok a takarmányba, amelyek ronthatják az állatok egészségi állapotát. 6., Megfelelő, arányos beltartalom, amely segít abban, hogy a hízók mindig hozzáférjenek a megfelelő mennyiségű fehérjéhez, aminósavakhoz és magas energia tartalom segítségével ezek be is épüljenek a hízók szervezetébe. 7., Bármely fázisban etethető, minden életkorra van megfelelő válaszunk. Ilyen a malac fázisban a WeanPro KT, süldő, hízó fázisban az OptiPro késztáp és BasePro késztáp. De hogy ezt konkrétan, számokkal is alátámasszuk, számoljunk együtt. Vegyünk 3 példát, ami


Purinfó

életszerű A szemes termények átlag ára 72 Ft/kg körül van, amiből 500 kg szükséges a hízlaláshoz 110 kg-ig, Így egy hízó költsége 36.000,- Ft/állat. Ha koncentrátumos és premixes keverésből készült takarmány kilónkénti ára 84 Ft/kg. Az ebből készült takarmányból 320kg-ra van szükség, amelyből elkészült 120kg-os hízó, költsége 26.880 Ft. A PURINA hízlalási megoldások termékei, az OptiPro KT 1, BasePro KT 1 és KT 2 hízó takarmányok átlag ára 102 Ft/kg. Ebből az állat 280 kg-ra van szüksége az állatnak, hogy 123 kg-os súlyt elérjék. Ezzel a takarmányozási költség 28.560 Ft-ra alakul. (lásd 1. táblázat)Melyik éri meg jobban? A magasabb felhasználás és a kisebb súly miatt a gabona etetése nem gazdaságos, hiszen minden állaton 800 Ft-ot veszt a termelő. A koncentrátum – premixes kevert takarmánnyal etetve a temelők bruttó 11520 Ft-ot tud keresni. A késztáp etetésével a termelő ennél 700 Ft-tal kevesebbet tud keresni. A 700 Ft plusz költség az össz takarmányozás 3%-át jelenti, amely eltörpül akkor, ha a premix-konc. kevert takarmány energia-, és munkaköltségeit ves�szük figyelembe. A súlyos gabona helyzet és a magas beszerzési árakat kivédheti, ha a legjobb minőségű késztakarmányokat eteti. A PURINA késztakarmányaival biztos lehet benne, hogy sertései hús termelése, testtömeggyarapodása nem csökken. Költségeit kordába tartható és ideális költségekkel tud hízókat előállítani. Sikeres hízlalást kívánunk Önnek!

Tokaji István

Üzletfejlesztési manager

5

gyenge napraforgó

Süldő takarmányozás BasePro KT1

Purina

Induló állatlétszám

db

6

Átl. Induló testtömeg

Kg

41,6

Átl. Záró testtömeg

Kg

64,2

Napi testtömeggyarapodás

g/nap

753

Takarmány értékesítés

Kg/kg

2,66

1 kg testtömeggy. Tak.ktg-e Ttmgy. Értéke a tak.ktg.-gel csökkentve

Ft/kg

206

Ft/állat 3257

Várható felhasználás

takarmány átlagos ára

Költség/hízó

Végsúly

Bevételtakarmány*

Szemes termény

500 kg

60 Ft/kg

36 000 Ft

110 kg

800 Ft/állat

Kevert hízó takarmány

320 kg

70 Ft/kg

26880 Ft

120 kg

11520 Ft/állat

PURINA hízó takarmányai

280 kg

85 Ft/kg

28560 Ft

123 kg

10800 Ft/állat

Takarmány

* a hízók 320 Ft/kg áron lettek számolva


Purinfó

6

A 2007. szeptember 03-tól 2007. december 03-ig az UNI® tojó takarmánykeveréket vásárlóknak a következő ajándékokkal lepjük meg: 18 darabos pohárkészlet UNI® emblémával

12 darabos tányér szett UNI® emblémával

150 kg UNI® tojó takarmánykeverék vásárlása esetén

200 kg UNI®tojó takarmánykeverék vásárlása esetén

Nagy Süteménykönyv Tányéralátét finom ételek receptjeivel



Maradt ki UNI Broiler zsákcímkéje? ®®

Váltsa be most UNI tojóra! ® ®

2x20 kg UNI® Broiler címke= 20 kg UNI® Tojó címke 4x10 kg UNI® Broiler címke = 20 kg UNI® Tojó címke 20 kg UNI® Broiler címke = 10 kg UNI® Tojó címke 2x10 kg UNI® Broiler címke = 10 kg UNI® Tojó címke Az UNI® Broiler kuponok beváltásához az alább felsorolt UNI ®tojó mennyiség szükséges:

tányéralátét esetén min. 20kg, süteménykönyv esetén min. 60kg, PURINA pohárkészlet esetén min.100kg, tányérkészlet esetén min.160kg. Az ajándékok átvételének módja megegyezik az UNI® Broiler kampányéval.

A kuponok beérkezési határideje 2007. december 10.

Purinfó az Agribrands Europe Hungary zRt. lapja Készült 2000 példányban Felelős szerkesztő: Lengyel István Felelős kiadó: Maarten Welten Szerkesztőség: 2040 Budaörs, Szabadság út 117/c. Tel.: 06-23-507-200, Fax: 06-23-507-201 E-mail: [email protected] Nyomdai előkészítés és kivitelezés: ELT Hungary

A JELENLEGI TAKARMÁNYHELYZET AZ ELŐNYÜNK, VAGY A VÉGZETÜNK?

Recommend Documents