AZ „ELADHATÓ” DUNAPART (Nagymaros jelenlegi szégyenfoltjának az átalakítása a Halastól a Panoráma parkolóig)
Manapság a Dunakanyar egyik legszebb panorámát nyújtó szakasza jobban hasonlít egy kambodzsai dzsunka faluhoz, mint egy magát a turizmusból eltartani kívánó XXI. Századi település turistacsalogató és marasztaló látványosságához. Ennek megváltoztatása csak teljes, a település egészét érint
összefogással és akarattal lehetséges, amihez
természetesen utána megfelel anyagi forrás is szükségeltetik. Ennek a területnek az átalakítására és hasznosítására próbál egy esetleges alternatívát, bemutatni a következ
néhány oldal, négy nagyobb egységre, szakaszra bontva.
Természetesen az itt bemutatásra kerül
hipotetikus átalakításokhoz szükséges fedezet
el teremtése (körülbelül: 300-350 millió forint), csak valamilyen pályázati forrásból valósulhatna meg, az Önkormányzatnak erre saját er
l nincs, és nem is lesz lehet sége.
A HALASTÓL A CSÓNAKHÁZIG A SÉTÁNY
Ennek a szakasznak továbbra is ugyan azt a funkciót kell betölteni, mint eddig, csak jobban meg kell felelnie azoknak az igényeknek. Itt szervesen kapcsolódva a Magyar utca rekonstrukciójával átépített komp környéki Duna melletti szakaszhoz igazi „korzót” kell kialakítani. A meglév aszfalt burkolatot el kell távolítani, s helyére az árvízi védvonaltól egy-két méterre ki kell alakítani egy 3 méter széles, a környezethez illeszked színes, vagy mintákkal megtört, térburkolattal ellátott sétányt. Ehhez szervesen kapcsolódniuk kell a Mainzi és a Király utcai lejáróknak. A sétány mostani struktúráját megtartva 20-25 méterenként padokat kell elhelyezni két méterrel befelé a sétánytól, melyekhez a térburkolatot szintén ki kell építeni. A szeméttárolók elhelyezésére itt rendkívül nagy gondot kell helyezni, mivel sem túl közel, sem túl messze nem lehetnek a padoktól. A sétány nyomvonalának fels szélén kell elhelyezni, 5-8 méterrel a padok mellé. Ez a távolság már nem zavarja a padon ül ket, de nincs is olyan távol, hogy a keletkez
szemetet ne vigyék el egy esetleges étkezés után. A Dunára lefutó lépcs k irányában a térburkolatot szintén ki kell építeni, a lépcs k felújításával egyetemben. A betonszegély és a térk között lehet f , de virágágyásokat is ki lehet alakítani, mint a hajóállomás és a Dám között. A házak kerítése és a térk között lapos füves felületet kell kialakítani, a meglév lombos növények esetleges megtartásával, illetve a szükségesek cseréjével. Ennek a kialakítása történhet a földfelszín teljes cseréjével, de a jelenlegi rendezése is elégséges lehet. Itt a nyári id szakban továbbra is le lehetne telepedni, s kiegészítené a „dunai strandot”.
A HALASTÓL A PANORÁMA PARKOLÓ ALSÓ VÉGÉIG A DUNAPART
Ezen a teljes szakaszon meg kell szüntetni a hajókikötést és az összes mólót, a mólókat tartó köteleket, kampókat, betontuskókat. Csak a csónakházhoz tartozó, a kés bbiekben ismertetésre kerül átépítéssel egyidej leg beszerzett új móló maradhatna meg, de annak a rögzítését is más módon kell megoldani. A komphoz tartozó kishajó kiköt t is át kell helyezni a Magyar utca feletti szakaszra. Alacsony vízállás idején a területet el kell egyengetni, de nem vízszintesre, hanem a mostani d lésszöget megtartva. A kerékpárúttól a Duna felé es rézsün ki kell alakítani egy körülbelül 5 méter széles gyeprácsos területet olyan technológiával, hogy azt a nagyobb vízállások se bontsák meg. Így ennek a szakasznak a fenntartása, rendben tartása sokkal egyszer bbé válhat a kés bbiekben, mivel csak a f nyírásra, esetleges pótlásra kell gondot fordítani. Nyári id ben az elvakultabb strandolók itt is letelepedhetnének. A gyeprács alatti terület általában a Duna vízállásának változásából adódóan nem rendelkezik növénnyel, így annak csak az elegyengetését kell id szakosan megoldani. Szeméttárolókat itt is el kell helyezni a szükségleteknek megfelel en. Az összes szeméttárolónak könnyen tisztíthatónak és eltávolíthatónak kell lennie, hogy az egyre s
söd árvizeknél ne okozzanak problémát. Ezek az átalakítások a
horgászatot nem befolyásolják.
A KAJAK - KENU EGYESÜLET TERÜLETE
A csónakház teljes, küls - bels átépítése elkerülhetetlen, mind a korából, állagából és a megváltozott követelményekb l adódóan. Alapterület növelésre nincs szükség, csak a bels tereket kell átalakítani. A teljes felújítást statikai vizsgálatnak kell megel znie. A teljes víz, villany és f tés hálózatot ki kell cserélni. Az öltöz ket és vizesblokkokat a mai követelmények szerint kell kialakítani az utca felé es megnövelése és egy minden igényt kielégít
lakások helyén. A hajótároló
kondicionáló terem elkészítése is
elengedhetetlen. Az udvar betonfelületeit egybefügg
aszfaltréteggel kell ellátni. A
közösségi helységek kialakításánál figyelembe kell venni az esetleges versenyek szervezésekor felmerül igényeket (hangosítás, Internet, számítástechnikai szükséglet). A Dunához vezet lejáró felújítása is szükségszer . A vízen új stéget kell elhelyezni, mint egyetlen építményt az említett Duna szakaszon. Ennek a rögzítésér l olyan technológiával kell gondoskodni, hogy az ne akadályozza a kerékpárúton történ közlekedést. A méretét, anyagát, formáját és színét úgy kell meghatározni, hogy valamennyire illeszkedjen a tájba. A tervezésénél figyelemmel kell arra is lenni, hogy árvíz esetén szétszedhet és kiemelhet legyen. Az átépítési munkáknál el nyben kell részesíteni a helyi vállalkozókat, természetesen a min ség meg kell követelni.
A JELENLEGI HAJÓTÁROLÓ TERÜLETE Ide kerülne elhelyezésre egy nagy részben m anyag borítású multifunkciós sportpálya, illetve egy a mai kor minden igényét kielégít játszótér a szükséges kiszolgáló létesítményekkel egyetemben. A mellékelt többé, kevésbé méretarányos rajzon jól láthatóak az elkülönül funkcionális egységek. A terület szerencsés alakja, (hossza több mint 100 méter és szélessége a legkeskenyebb pontján is több mint 30 méter) és így a hasznos mérete (közel 3000 négyzetméter) sok funkció egymás mellé telepítését engedi meg. Teljes területnek a tényleges csónakház vonalától kell kezd dnie, világítással kell ellátni, és körül kell keríteni, megakadályozandó a gyerekek f útra való kiszaladását, illetve a labdák kipattanását. A kerítés méretének mindenhol igazodnia kell a mellette lév egységekhez, bejárat csak a terület alsó és fels végén lenne. Kialakításakor figyelemmel kell lenni az árvízi védvonal kiépíthet ségére, illetve használhatóságára. A létesítmények
szempontjából a legjobb megoldás a terület szintjének egy méterrel történ megemelése lenne. A terület a fels iskolától 470 méterre, az alsó iskolától pedig 440 méterre helyezkedik el. Ez az a távolság, ami még úgy megtehet , hogy érdemben a tanítás ütemét ne borítsa fel.
A rendelkezésre álló területen elhelyezked létesítmények felsorolása:
1. Távolugró gödör nekifutóval 2. Rúdugró szivacs nekifutóval 3. 100 méteres 8 sávos futópálya (építése terület kiegészítést igényel) 4. Magasugró szivacs nekifutó hellyel 5. Kézilabda pálya – (20 x 40 m) 6. Kosárlabda pálya – (15 x 28 m) 7. Röplabda pálya – (9 x 18 m) 8. Súlylök kör 9. Homokozó 10. Játszótér – (több mint 400 m2) 11. Kiszolgáló létesítmény – öltöz k, WC, mosdó, pelenkázó, stb.
A felsorolt létesítmények mind a teljes lakosság, mind az általános iskolások testnevelési, sportolási igényeit megpróbálja kielégíteni. Az iskolának jelen pillanatban nem áll rendelkezésére olyan terület, ahol az alaptantervnek megfelel en tudják a testnevelési órákat megtartani, az el írtakat elsajátítani. Itt majdnem minden el írt sportág oktatására lehet ség teremt dik. A 28/2000. (IX.21.) OM rendeletben (továbbiakban rendelet), melyben meghatározásra kerülnek a kerettantervek, tételes felsorolás található az általános iskolában felmerül célokról és feladatokról. A Testnevelés és Sport céljai és feladatai között (5-8. osztályig) számos olyan szabadtéri tevékenység szerepel melyek megvalósítása jelenleg az iskola környezetében a Tanulók izületeinek, egyéb fejl désben lév szerveinek minimális, vagy jelent s károsodásával valósíthatók meg. Ilyenek, pl.: futások (vágta, iram, tartós), ugrások (szökdelés, távolugrás, magasugrás), stb. Betonon ezek a tevékenységek nem igazán végezhet ek, de betonozatlan, díszburkolat nélküli, földes, füves egybefügg területeken sem lehet ezeket tökéletesen elvégezni, igaz ilyen terület sincs az iskola közelében. A rendelet értelmében a Tanulóknak különböz labdajátékok szabályait is meg kell ismerniük. Ez valószín leg nem lehetséges (az elméleten kívül), ha az iskola környezetében nincs szabványos pálya.
Az egységek részletes ismertetése és hasznosíthatóságának lehet ségei:
A rúd-, távol-, hármas- és magasugró pálya, mivel az építéséb l adódóan megfelel a sportág szabályainak, lehet séget teremt komoly versenyek, a szél irányának figyelembevételével történ lebonyolítására, az egyre szaporodó és egyre népszer bb ugrógálák sorába történ belépésével. Itt, ellentétben az jelenleg meglév kkel, mint a Hopp parádé és a Somosk i ugrógála, ahol csak magas és rúdugrást lehet rendezni, lehet ség lenne távol- és hármasugró versenyszámok lebonyolítására. Nagymaros, mint helyszín más szempontból is jelent séggel bír, mivel itt született Szalma László, aki 1985 óta jelenleg is tartja a távolugrás magyar csúcsát 830 cm-el. Mobil lelátók elhelyezésével akár ezerötszáz - kétezer néz is figyelemmel kísérhetné a versenyeket. Ezek a versenyek jelent s médianyilvánossággal járnak, így nagyszer
lehet séget jelentenek a település széles körben
történ megismertetésére. A felvezet kben a teljes környék, és látványosságok bemutatására is lehet ség nyílhat. A pálya elhelyezkedése a világon egyedülálló látványosság lenne, hátterében a Dunával és a Visegrádi Várral. Ez is már jelent s vonzer t jelenthetne mind a versenyz k, mind a néz k szempontjából. Ezeket a gálákat ki lehetne egészíteni az elkészült 100 méteres síkfutó pályán megrendezhet sprintversenyekkel. Mivel ez a pálya is megfelelne a szabványnak, akár hitelesíthet eredményeket is el lehetne érni rajta. Ebb l kifolyólag az ugró parádék mintájára új sprintgála meghonosítására is lehet ség lenne. A szabvány pálya létrehozásához a meglév területet 15 méterrel meg kellene hosszabbítani a pályák vonalában, de ez történhetne oszlopokon álló betontálca építésével is. Ha ez nem történik meg, akkor egyedi 60-80 méteres versenyeket lehet rendezni. Ilyen események megszervezése el tt természetesen fel kell venni a kapcsolatot mindenek el tt Szalma Lászlóval, mint a Magyar Atlétikai Szövetség egyik alelnökével, mind a fent említett két gála szervez jével, Angyal Jánossal (Somosk ) és Somogyi Jánossal (Hopp parádé).
Az iskolai kerettanterv el írja a súlylökés alapjainak elsajátítását is, amit itt úgy lehetne a legegyszer bben megoldani, hogy a hatalmas méret homokozó mellé lenne elkészítve a súlylök kör, s a golyók a homokban landolnának. Így nem kell külön területet felhasználni hozzá.
A területen egymásba ágyazva elhelyezhet lenne három labdajáték pálya is, mint kézi-, kosár- és röplabda pálya. Ezek közül mindig az aktuális lenne felszerelve a szükséges, mobilan mozgatható, a helyén a földhöz rögzíthet kapuval, palánkkal vagy hálóval. Ezeket a pályákat eltér színnel történ felfestéssel lehet kialakítani, természetesen a sportágak szabályainak, szabványainak a betartásával. Ezek a pályák akár esetenként edzések céljára bérbe is adhatók lennének környez
csapatok részére, amikor a természetes füves pályák nem használhatóak. Mivel szabványos pályáról van szó, bármelyik sportágban rendezhet lenne 4-6 csapatos „bajnokság” is, aminél a háttér szintén nagy vonzer t jelenthetne. Télen, kell hideg esetén a pályák területén megfelel alá- és oldalszigeteléssel egy jó min ség korcsolyapálya is létrehozható, mivel a vizet csak fel kell szivattyúzni a Dunából az árvízi védekezésnél használható benzinmotoros szivattyúk egyikével.
A homokozó és a játszótér egy szerves egészet képezve a kisebb gyerekeknek és szüleiknek szolgálna kikapcsolódási területként. Itt meg lehet teremteni azokat a feltételeket, amelyek szükségesek a mai id kben a zökken mentes szabadid eltöltéséhez. A területen el kell helyezni néhány ivó kutat, illetve szeméttárolót. A játszótéren, mely tényleges területe közel 400-500 m2 nagyságú lehet, el lehet helyezni a köztéri játékok szabványainak megfelel játékokat, mint mászó vár, hinta, rugós játékok, stb.
A mai csónakház hátához hozzáépítend kiszolgáló létesítményben kapnának helyet az öltöz k, zuhanyzók, raktárak. Ide kerülnének a kintr l megközelíthet
mellékhelységek, mint WC-k,
mosdók, pelenkázó, természetesen akadálymentesített megközelíthet séggel. Ezen épületrész felépítésének egyidej leg kell megtörténnie a csónakház átépítésével.
Ennek a pályának a sematikus rajza lenne látható a következ oldalon, bár a kép nem túl jó min ség :
