r v """'" ~~ JELENTÉS. az Országos Egészségbiztosítási Pénztár sz kház beruházásának ellenőrzéséről

~1 sZAMVEV~s~ '<-'-\)' KÖNYVTÁR r

l JL\2-SJ\

r--..... BliD~,pES1

-~~

~"""'" 1

••111UM

",

~~

J/ rv

JELENTÉS az Országos Egészségbiztosítási Pénztár sz kház beruházásának ellenőrzéséről

!995. április

244.

• A vizsgálatot vezette: Krucsai Balázs osztályvezető főtanácsos

A vizsgálatot végezt e: Bank Lajos

•

számvevő

tanácsos

Istvánffy Lóránt

számvevő

tanácsos

Karsai né Dömsödi Éva

számvevő

Kiss Istvánné

számvevő

tanácsos

Pallós Gáborné

számvevő

tanácsos

• •

T A R T A L OMJ E G Y Z É K

oldal

I.

Bevezetés

II.

A vizsgálat

l főbb

megállapításai

4

III. Következtetések és javaslatok

12

IV.

16

A vizsgálat részletes megállapításai 1. A beruházási döntés

előkészítésének

törvényessége és megalapozottsága

16

2. A beruházás megvalósításának szabályassága és gazdaságassága

35

3. A beruházás finanszírozása

57

4. A beruházás ráfordításainak nyilvántartása és elszámolása (aktiválása)

61

5. A

kitűzött

lásának

beruházási célok megvalósu-

célszerűsége

és eredményessége

70

Állami Számvevőszék V-17-25/1994-95. Témaszám 244.

JELENTÉS az Országos Egészségbiztosítási Pénztár székbáz beruházásának

ellenőrzéséről

I.

B E V E Z E T É S

A társadalombiztosítás intézményei 1994. február l-én új irodaházat

avattak.

Pénztár új,

külső

Átadták belső

és

az

Országos

Egészségbiztosítási

megjelenésben egyaránt reprezenta-

tív székházát. A székház teljes bekerülési költsége meghaladta a 3,3 milliárd forintot. Az esemény illetve annak

előzményei

nemcsak a

társadalombiz-

tosítás érintett munkatársait, hanem az Állami Számvevőszéket is

évi

foglalkoztatták.

A

zárszámadásának

(T 400/1/1994.) az

ÁSZ

társadalombiztosítási alapok ellenőrzéséről

jelezte

az

készült

1993.

jelentésben

Országgyűlésnek

és

Egészségbiztosítási Önkormányzatnak, hogy tapasztalatai rint a székház beruházás az érintettek nem jártak

előkészítése

el

a

Költségigényesek az építészeti megoldások, rület kihasználása.

sze-

és megvalósítása

szükséges

az

során

körültekintéssel. kedvezőtlen

a

te-

- 2 -

A figyelemfelhivásnak azonban már az épület sére sem igen ben felépült.

lehetett érdemi hatása.

berendezé-

belső

időköz­

Az új székház

közpénzekből

Birtokba vették. Költségeit a

ki-

fizették. Bár e vizsgálat önmagában nem tudja meg nem történté tenni a dolgokat, csökkenteni a ráfordításokat, az ÁSZ elnöki döntés mégis az

ellenőrzés

lefolytatása mellett

foglalt

összegű

több

állást. Abból indult ki, hogy ilyen tetemes

mint 3 milliárd forintos-közpénz felhasználásának tát részletesen fel kell tárni, a

folyama-

teendőket

további

érintő

következtetéseket le kell vonni és a szükséges intézkedéseket kezdeményezni. Az

előzményekhez

tartozik, hogy a

társadalombiztosítás

ponti és budapesti intézményeinél már a

80-as

létszám-elhelyezési gondok

kiépiteni

voltak.

A

évek

köz-

közepén tervezett

számítástechnikai központ és kiszolgáló személyzetével együtt - az akkori számítások szerint - összesen 530 fő részére kellett volna Az

új

megfelelő

irodaház

felépítését

költségvetés részeként ság (OTP) a előkészítő

elhelyezési feltételeket teremteni.

meglévő

működő

az

akkor

a

még

Országos Társadalmi

központi Főigazgató­

Váci úti toronyépülete mellé tervezte. Az

munkálatok 1987. év elején

indultak.

Az

OTP-nek

azonban nem sikerült megszereznie az irodaház építési tilalom alól a

felmentést

és

az

Állami

Tervbizottság

jóváhagyó döntését. Az ok az irodaház-építés nem

megfelelő

kimunkálása és a beruházási

beruházást

indokoltságának

források

nagyfokú

bizonytalansága volt. Az építés átmenetileg lekerült a rendről. ellenőrzö

Az akkori

döntési

pontok - legalább is ebben

dályozták, hogy a a

időszak

kellően

mechanizmusában az

esetben

át nem gondolt, a

napiműködő

megaka-

szükségletek

és

megvalósítás feltételei szempontjából nem eléggé megalapo-

zott beruházás kivitelezése

elkezdődjék.

- 3 -

A vizsgálat célja annak megállapítása volt, hogy a beruházás előkészítési és megvalósítási folyamatában hozott döntések műszaki,

gazdasági és törvényességi szempontból mennyire vol-

tak indokoltak és megalapozottak, s az átadott létesítmény - funkcióinak megfelelően - milyen eredményességgel szolgálja a szervezet feladatainak ellátását. A vizsgálat az 1991. január dő

időszak

l-től

1994. december 31-ig terje-

eseményeit dolgozta fel,

vonatkozó elvi döntés

a

előkészítésétől

székház felépítésére a beruházás átadásáig,

illetve pénzügyi lezárásáig. A helyszíni vizsgálat az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál 1994. október 24-től 1995. február 17-ig tartott. Tájékozódás és szerveket:

adatgyűjtés

céljából

felkerestük

az

alábbi

- Budapest, XIII. kerületi Polgármesteri Hivatal, Műszaki

Osztály - Központi Statisztikai Hivatal, - Budapesti Városépítési Tervező Iroda, - Városépítési Tudományos és Tervező Intézet. A vizsgálat megállapításai a beruházás

döntéselőkészítő

doku-

mentumainak tételes, a kivitelezés, a műszaki átadás és a pénzügyi elszámolás dokumentumainak mintavételes ellenőrzésé­ re, az érintett személyekkel folytatott interjúkra és a hely-

szini szemle tapasztalataira támaszkodnak. A vizsgálat szembe került azzal,

hogy

mind

feladatkörében,

mind szervezeti rendszerében és személyi összetételében eltér egymástól az az intézmény, amely a beruházási döntést elő­ készítette és meghozta, Országos Társadalombiztosítási

- 4 -

Főigazgatóság

(OTP),

attól

intézménytől,

az

Egészségbiztosítási Pénztár (OEP), amely a jezte és üzemelésre átvette. Részben beruházás

előkészítésével

beruházást

ennek

kapcsolatos

Országos befe-

következtében

dokumentumok

a

sora

"veszett el nyomtalanul", ami megnehezítette a valós folyamafelelősség

tok és összefüggések feltárását, a

dokumentumok hiányát az érintett személyek latkozatai sem pótolhatják

tisztázását.

esetenkénti

nyi-

teljesértékűen.

A vizsgálati megállapításokat több szakaszban egyeztettük OEP illetékeseivel, a megvalósításban még munkaviszonyban

lévő

E

résztvető

az

és az OEP-vel sőt

korábbi munkatársakkal,

vélemé-

nyét, észrevételeit kérve - bár erre az ÁSZ-nak nincs kötelezettsége - megküldtük a tervezetet az OTP korábbi

vezetőjének

is.

II.

A VIZSGÁLAT FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI Az Országos Társadalombiztosítási

Főigazgatóság

irodaház felépítésének gondolatát 1990 telten napirendre vették.

Időközben

lombiztosítási rendszer reformjának ár

J-től

tésről

vezetői

új

második felében ismé-

megtörténtek

a

első

1989.

a társadalombiztosítás levált az

lépései: állami

társada-

működni.

1990-ben

jelentősen

pénzalap-

módosították

költségvetés és az Alap kapcsolatrendszerét. Mindezek a korábbi döntési kötöttségek

jelentősen

janu-

költségve-

(melynek egyik fejezetét képezte) és önálló

ként kezdett

az

csökkentek.

kult helyzetben egyedül az erre fordítható pénzügyi kon múlt mire vállalkozhatott az intézmény vezetése.

a

nyomán A kialaforráso-

- 5 -

Az OTP 1991. év elején már rendelkezett az 1990. évi zárszámadási törvényben rögzített l Md Ft-ot meghaladó

működési

tar-

talékkal. Nagyobb kockázat nélkül számolhatott azzal is, hogy szükség esetén ezt az összeget a társadalombiztosítási ból kiegészítik. Erre építve 1991 újra

kezdődtek

a székházépítés

elejétől

előkészítő

alap-

erőteljes

ütemben

munkálatai.

A rendkívül hiányosan rendelkezésre álló dokumentumok azt bizonyítják, hogy a döntések

előkészítése

és

meghozatala

túl-

zott nagyvonalúsággal, pazarló módon történt. Ebben számos nagyobbrészt átmeneti Mindenekelőtt

jellegű

- körülmény is közrejátszott.

a döntési mechanizmus változása, illetve a dön-

tési jogkörök és feletösségi viszonyok letisztultságának

hi-

ánya. A társadalombiztosítás önállósodási folyamatának

ebben

a szakaszában a kormányzati felügyelet is átalakulóban

volt.

Lazult. A Pénzügyminisztérium

és

a

Népjóléti

irányitó és felügyeleti tevékenységét már

nem

Minisztérium gyakorolta

a

korábbiakhoz hasonló módon, az önkormányzatok viszont még nem alakultak meg. Az 1992. év elején létrehozott

felügyelő

bi-

zottságok - bár a beruházásról készített beszámolót napirendre

tűzték

- elhárították maguktól az érdemi

letve az esetleges döntés Az

OTF

utalt".

vezetése Külső

il-

felelősségét.

érzékelte,

kontroll és

ellenőrzés,

hogy

gyakorlatilag

számonkérés

döntéseit. Ehhez azonban nem

nélkül

rendelkezett

"önmagára

hozhatta

olyan

meg

szervezeti

egységgel, amely létszáma, szakmai összetétele és felkészültdöntéselőkészítés

felada-

tainak hatékony összefogására és irányítására. Ennek

hiányát

sége alapján alkalmas lett volna a belső

és

pótolták.

külső

szakemberekből

álló

team

kialakításával

sem

- 6 -

Az

előkészítés

lényegében

véve

alapján, beruházói gyakorlattal alkalmi bevonásával, A beruházás vitelezői

nem

ötletszerűen

rendelkező

döntések

munkatársak

és kapkodó módon történt.

döntés-előkészítésének befejező

szakaszában

(ki-

versenykiírás) a társadalombiztosítási önkormányza-

tok megalakulása, a

feladatok

szervezet várható szétválása e változásoknak az gyakorolt

vezetői

személyes

fő

és

az

központi apparátus létszámára

hatásait meg sem

kisérelték

döntéselőkészítés

készültek. Következésképpen nem a és gazdaságossági

szempontok

műszaki-gazda­

érvényesülő

egyetlen

szakaszában

szakszerűségi,

határozták

székház épüljön, hanem alkalmi informáJisan

fel-

paramétereire vonatkozó döntéseknél ér-

vényesiteni. Szervezet-elhelyezési variánsok, sági elemzések a

igazgatási

már ismert volt. Ennek ellenére

elhelyezendő

valószinűsithető

tárni és az épület

változása

tényezők,

személyes és

meg,

sem

célszerűségi

hogy

illetve

milyen

többnyire

csoportérdekek

gyako-

roltak befolyást a döntésekre. A beruházási terv zárt (meghivásos) készítőjének

pályázaton

és egyben a beruházás lebonyolítójának

lásai és törekvései szinte korlátlanul kaptak udvarok,

kiválasztott teret

(fedett

sétáló utca, stb) az épület formálásában.

A bekerüJési költségek nagysága a

döntéseknél

gyakorlatilag meglévő

nem játszott szerepet. Nem tisztázták, hogy

a

ronyépület"-ben helyet kapó közösségi terek

milyen

vehetők

elgondo-

figyelembe konferenciák,

közgyűlések

"to-

mértékig

céljaira;

nem

végeztek számításokat például arra, hogy szükség van e a kétszintes, összesen 280

férőhelyes

rőhelyes konferenciateremre,

gépkocsitárolóra, a 300

fé-

a közel 300 m2 -es ügyfélforgalmi

terület kiépitésére, az ú.n. fedett

utca

kialakítására,

épület egészének klimatizálására, a homlokzati kiképzés és

az a

- 7 -

minőségére,

padlóburkolatok osztályon felüli lően

optimalizált

minőségi

stb. A nem

követelmények helyenként

felesle-

ges túlköltekezést eredményeztek. Ez a nagyvonalúság a gálatot

végzők

kel-

számításai szerint közel l milliárd

vizs-

forinttal

terhelte a biztosítottak kasszáját. közpénzekből

Megszületett a nagyvonalú és a gi

lehetőségeihez

csekélyebb

mérten pazarló döntés anélkül, hogy a

ellenőrzés

ti szervek, illetve (OGY

gazdálkodók anyaleg-

korlátaiba ütközött volna. A kormányzaa

témában felügyelő

bizottságai, TB

érintett

testületek

vezető

bizottságai, OTF

vezetői

ér-

tekezlete) egyike sem foglalkozott érdemben az irodaház beruházás kérdéseivel. Az új helyzetben a Pénzügyminisztériumnak az éves

költségve-

előirányzatok

indoktását

tési tárgyalásokon megszokott, számonkérő

az

magatartása is elmaradt. Az

ellenőrzési

munkáját

tozta, hogy az éves

segítő

és

Országgyűlés

annak

ÁSZ tevékenységét pedig az korlá-

működési

költségvetéseket

is

tartalmazó

törvényekben a székházberuházás csak

számszerű előirányzat

rövid szöveges indoklás

szerepelt.

részletezett,

előzetes

formájában

A

és

beruházás

bemutatásának elmulasztása fontos, ér-

demi információktól fosztotta

meg

a

képviselőket,

amikor az ÁSZ a kifizetéseket a zárszámadások

illetve

ellenőrzése

so-

rán észrevételezte, jelzései kevés figyelmet kaptak. A

döntéselőkészítés

során elkövetett jogszabálysértések - így

például a pályázati kiírás és nisztériumba zottság

történő

tagjainak

zárójelentés

felügyeleti

mi-

megküldésének elmulasztása; a bíráló bielőírásokkal

ellentétes

kijelölése;

a

pályázati kiírás és értékelés szempontjainak összeállításában a bíráló bizottság részvételének hiánya; a tervpályázati rend határidőre

vonatkozó szabályainak

mellőzése;

a költségelemzé-

- 8 -

sek elmulasztása; stb. - kapcsán merült fel a személyes felelősség

lehetősége.

és érvényesítésének

vezetők

Az

felelős

érintett

a vizsgálat idején már nem álltak az OEP alkalmazásá-

ban. A dokumentumok hiánya az érintett személyek eljárásának minősitését

az sem

nagymértékben megnehezítette. Mint ahogy

rögzíthető

pontosan, személyekre bontva,

miért döntött az adott módon. Mindezek felelősségre

A

beruházás

szerződés

nak

miatt

(kivitelezői

versenytárgyalás, előírások­

történt. Ugyanakkor aberuházó ebben

kaszban sem törekedett

költségkímélő

és

munkáltatói

megkötése és végrehajtása) a jogszabályi

megfelelően

ki

már

lehetőség.

vonás kezdeményezésére nincs lebonyolítása

ma

hogy a

jogi

megoldások

a

sza-

alkalmazásá-

ra. A ne,•ében eljáró lebonyolító szervezetet nem tette keltté a megvalósitás költségeinek mérséklésében, nem

érdeszámí-

tott fel kötbért az épület késedelmes átadása miatt. Az épület informatikai és telekommunikációs rendszerének alakítása és megvalósítása az

előírásoknak

nem minden tekintetben

körültekintően

zésükre álló technikai

lehetőség

például a régi és csolat

megfelelően,

történt.

ellenére

nem

A

kide

rendelke-

gondoskodtak

az új épület közötti közvetlen telefonkap-

kiépítéséről.

A rendszer megvalósítására

88,6

millió

forintot költöttek. Az épüleiberuházás ügyét is érinti, hogy a társadalombiztosítás számítástechnikai rendszere fejlesztésének koncepciója ma is sok tekintetben kidolgozatlan. meghatározása

időben

Mivel

nem történt meg, a

az

igények

növekvő

pontos

feladatokra

hivatkozva szereztek be nagyteljesítményü új számítógépet hajtották

végre

a

régi

gép

minöségi

cseréjét

is.

és

- 9 -

Erre a célra 1994. év végéig mintegy 150 millió forintot forelőrelátha­

dítottak. A rendszer teljes kiépítésének költsége tólag megközelíti a 220 millió forintot. A beruházás finanszírozása - a költségvetési kalmazott

megoldástól

a

eltérően

alapokból elkülönített müködési

szerveknél

al-

társadalombiztosítási

költségvetéséből

történt.

A

teljesítmények számlázása és pénzügyi rendezése, néhány számviteli

és nyilvántartási hiba, valamint helyesbítés

mellett

megfelelt a pénzügyi és számviteli szabályoknak. A kifizetéseket közvetlenül az OTF, majd !993. az OEP illetékes részlege végezte az

közepétől

év

számlavezető

intézmény

bankján keresztül. Az új székház összes pénzügyi ráfordításai (ÁFÁ-val együtt) 3.315,7 millió forintot tesznek ki. Szabálytalan vagy a müszaki tervekben

nem

"indokolatlan"

szereplő

kifizetés a vizsgált számlák esetében nem volt tapasztalható. Ugyanakkor a beruházási

ráfordítások

nyilvántartása terén hiányosságok sorát

belső

elszámolása

(előírt

és

egyeztetések

elmaradása, téves könyvelés, hiányosan nyilvántartott

adatok

stb) rögzítette a vizsgálat. A hibák túlnyomó része annak tulajdonítható, hogy az OEP központi igazgatási szervezet számviteli szabályozási nem teljeskörü és nem megfelelően következetes. nem tartalmazza

a szakmai egységeknél

rendszere

Így

vezetett

például

beruházási

keretnyilvántartások tartalmi és formai követelményeit. Ezért adattartalmuk nem felel meg a tulajdon védelme, egyértelmüség latos

főkönyvi

előírt

az

követelményeinek. A beruházással kapcso-

könyvelési adatok és az analitikus nyilvántar-

tások egyeztetése nem történt meg

az

előírt

Több könyvelési tételt a számlák helyszíni tően

valamint

helyesbítettek.

gyakorisággal.

ellenőrzését

köve-

- 10 -

Az új székház épülete költséggel (2,4 dőcsúszással

Md

szerződésben

a

de

Ft),

mintegy

bekerülési

rögzített

hónapos

1,5

1994. februárjára elkészült.

A

határi-

jegyzőkönyvben

rögzített hiánypótlási igény minimális volt, a közel egy éves működés

Az

alatt garanciális meghibásodás elvétve

épűlet

minőségi

kivitelezése nagyobbrészt magas

lon, valósult meg. Az építészeti megjelenés, szinvonal

a szakmai

"épitóipari

körükben

mesterdíjban"

elismerést

részesült1 a

a

l~tesítményt

az

érvényben

lévó

helyezték üzembe. A beruházásokra

szinvona-

kivitelezési

kapott, díjakon

elemenként, oszlopcsoportonként osztozkodtak a A

tucatnyi szerkezeti

résztvevők.

megfelelően

szabályoknak előírt

elő.

fordult

statisztikai

adat-

szolgáltatási kötelezettségnek eleget tettek. A használatba vett irodaházban a tervezetthez képest 12 %-kal kevesebb irodai munkahelyi terület létesült (4.910 m2 helyett 4.305 m2

),

az épületben elhelyezett létszám

70 %-a a tervezettnek (538 helyzet - mint erről az azért is

kedvezőtlen,

fő

ÁSZ

helyett 373 más

pedig

mindössze

A

kialakult

fő).

jelentései

beszámoltak

mert a társadalombiztosítás két elkülö-

nült rendszerre való szétválása az igazgatási funkciók kettőződéséhez",

jelentős

A szakmat körükben

ismert

"meg-

létszámigényhez vezetett. módszertani

nehézségek

ellenére

megkíséreltük az OEP új széklláza és néhány közelmúltban épült budapesti irodaház funkcionális paramétereinek

összehasonlí-

tását. Ez az összevetés jelzi hogy a területkihasználás hatékonysága szempontjából az OEP székház belső arányai kedvezőtlenek. Az ú.n. "bérbeadható" (hasznosítható) terület aránya a félvárosban tapasztalt, átlagosan 67 által még elfogadhatónak tartott 60 OEP székháznál mindössze 42 %-os.

~-os

~-os

és

értékhez

a

szakma

képest

az

- ll -

Ezzel szemben a

közlekedő,

a mellék- és egyéb területek funk-

cióikhoz képest túlméretezettek, kihasználtságuk alacsony fokú, s ennek következtében tetemes zási ráfordítást és üzemeltetési tak,

illetve okoznak. A

felesleges

összegű

költséget

okoz-

funkcióidegen

terek

(pl.fűtés)

felesleges

és

beruhá-

hasznosítására eddig csak kezdeti lépéseket tettek. E helyiségcsoportok

(ügyfélforgalmi tér, fedett

udvar, mélygarázs, 300 tésével,

illetve a

fős

meglévő

utca

és

terem) szerényebb méretre csökken"társépület"

egyes közösségi

r einek figyelembevételével a teljes építési

költség

te-

mintegy

25 %-kal (Kb. 600 millió Ft-tal) kevesebb lehetett volna. üzemeltetési költségek ismintegy 15

~-kal

rinttal) lennének alacsonyabbak. Emellett felüli, de a célnak

megfelelő minőségű

(évi 15 millió foa

nem

anyagok,

osztályon

költségmegtakarítást

eredményezhetett

pénzügyi ráfordítások nagyvonalúsága ellenére a

be-

műszaki

rendezések, bútorok alkalmazása további mintegy 250-300 lió forint

Az

mil-

volna.

kitűzött

A cé-

lok csak részben valósultak meg. Előnyös, elégítő

hogy

korszerű

és az igényeket minden tekintetben ki-

elhelyezéshez jutott az

pontja. Lényegesen

javultak

az

OEP

számítástechnikai

irodai

munkavégzés

közműsza­

ki-technikai feltételei, az irattározás körülményei. Ugyanakkor nem valósulhatott meg az az eredeti elképzelés,

hogy

egészségbiztosítás és a nyugdíjbiztosítás

központi

szerveit

együtt belyezzék el az új székházban.

az OEP apparátusá-

nak egy része (113

fő)

Sőt,

sem fért el az épületben.

kintetben a munkavégzés feltételei is

Néhány

kedvezőtlenek.

dák több mint felében nincs közvetlen természetes tás (ablakok a fedett udvarban elhelyezett büfé helyiségeire néznek), a klimatizációs rendszer tett

hőmérsékleti

Az

az

teiro-

megvilágiés

által

könyvtár terem-

és egyéb feltételek sem felelnek meg mindig

a munkatársak jó közérzetéhez szükséges követelményeknek.

-

A társadalombiztosítási

12 -

szervezetek

elhelyezését

szolgáló,

vizsgált beruházási döntéseket közvetlenül nem befolyásolták, de a folyamat ismertetett alakulásában nem hagyható figyelmen kívül az, hogy a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló 1991. évi törvény, valamint az igazgatási szervek létrehozását szabályozó 1993. évi

Kormányhatározat

hatályba

lépése között másfél év telt el, és erre az idöszakra esett a beruházás

előkészítése,

megvalósítása.

I I I.

KÖVETKEZTETÉSEK ÉS JAVASLATOK

A vizsgálati

tapasztalatok

alapján

számos,

esetenként

adott beruházás kérdésein is túlmutató következtetés

az

vonható

le. A társadalombiztosítás írányitási és igazgatási

rendszerének

átalakításában mutatkozó koncepeionális bizonytalanságok sora szinte

törvényszerűen

hozta magával a

és következményeiben nem

kellően

nagyvonalú,

átgondolt,

céljaiban

gyakran

egyéni

törekvéseket hordozó döntések sorozatát. Ennek többnyire pikus okai vol tak. A "tenni akarás" rendszerint keretei viszont még kialakulatlanok. A régi szer már nem, az új pedig még nem érvényesült konysággal, s ráadásul a beruházások

ti-

felfokozott,

követelményrendmegfelelő

ellenőrzési

haté-

rendszere is

átalakulóban volt. A

kedvezőtlen

jelenség megszüntetésének szinte egyetlen

köze az átmeneti lőbbi

időszak

lerövidítése, az ideiglenesség

felszámolása. Mindez tetten

érhető

eszmie-

a székház beruházás-

ra vonatkozó döntésekben is, amelyek a sokoldalú mérlegelést,

-

13 -

a korábban megtett lépések elemzését mellőzték.

az a helyzet, hogy építészeti formájában elismert, ségben megvalósított középület csak részben és

elő

Így állt

minő­

jó

igen

tetemes

többletköltséggel képes betölteni azt a funkciót, mint

amire

szánták. megerősítették

A tapasztalatok

jelentősebb

mai vélekedést is, hogy a közpénzekből

érlelődő

azt az évek óta pénzügyi

kihatású

vizsgálatnak

kellene

jelezni

számára a döntés

megalapozottságával utólagos

épített

A beruházásoknak ebben a körében a döntés

de még a beruházás megvalósításának megkezdése szággyűlés

és

megvalósuló beruházások teljes körére ki kellene

alakítani és rendszeressé kellene tenni a folyamatba ellenőrzést.

szak-

a

Kormány,

előtt

illetve

célszerűségéve!,

kapcsolatos

esetleges

után,

végzendő

az

Or-

anyagi-műszaki

problémákat.

Az

- mint azt a jelen vizsgálat is tanúsítja

ellenőrzés

- többnyire csak az elkövetett hibák és hiányosságak regisztrálására alkalmas, azok kijavításának vagy érdemi szankcionálásának reális A

külső

lehetősége

ellenőrzés

nélkül.

azonban önmagába véve nem nyújthat

garan-

ciát arra, hogy tevékeny részvételével minden esetben a szakmai és a gazdaságossági

követelményeket

kielégitő

szülessenek. Elengedhetetlenül szükség van az helyzetét és szükségleteit jól viselő

szakmai és társadalmi

reműködésére

ismerő

és

adott

azért

vezető-testületek

döntések terület

felelősséget ellenőrző

köz-

is.

S végül, az intézmény adat-és hatáskörének jogkörök, hanem a

működésének, megfelelő

felelősségi

az

egyes

részlegek

fel-

szabályozása nélkül nemcsak viszonyok

is

elmosódnak.

a Nem

számon a személyes felelősség. Teret nyer a döntésekre történő informális ráhatás, az egyéni és csoportérdekek

kérhető

egyoldalú érvényesülése.

-

14 -

A vizsgálat tapasztalatai és az azokból

levonható

következ-

tetések alapján ajánljuk, hogy a Kormány - kezdeményezze az államháztartási törvény 85. paragrafusával működését,

összhangban a társadalombiztosítás irányítását,

hatásköri és eljárási szabályait, bevételeinek és kiadásainak körét, gazdálkodását, vagyonát, a

központi

költségve-

téssei és az államháztartás többi alrendszerével való

kap-

csolatát szabályozó külön törvény megalkotását; - gondoskodjék

a

társadalombiztosításra

törvényben vagy az

államháztartási

vonatkozó

törvény

külön

módosításának

kezdeményezésével arról, hogy az állami beruházásokhoz sonlóan a társadalombiztosítási önkormányzatok éves si költségvetésük bevételi költségű

előirányzatának

2

beruházások olyan kiemelt intézményi

~-át

ha-

működé­

meghaladó

beruházások-

nak minősüljenek, melyről az éves működési költségvetésben és a zárszámadásban részletesen, az ÁSZ számára ellenőriz­ hetó formában be kell számolni az

Országgyűlésnek.

az Egészségbiztosítási és a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzatok Elnöksége i - rendszeresen és kritikus szemlélettel gyakorolják az intézményi gazdálkodás

ellenőrzésére

vonatkozó

jogkörüket.

sérjék figyelemmel az intézményi beruházások

Kí-

előkészítését

és megvalósítását. az Egészségbiztosítási Önkormányzat elnöksége az OEP

főigaz­

gatója útján tegyen intézkedéseket - a két- és többszemélyes irodahelyiségek jelenleginél teljesebb kihasználására, s ezáltal a csökkentésére;

külső

irodabérleti

díjak

-

15 -

- az intézmény szükségleteit meghaladó

kapacitások

(mélyga-

rázs, kihasználatlan ügyfélforgalmi tér, konferencia terem) hasznosításáras

ennek

révén

az

üzemeltetési

költségek

részbeni finanszírozására.

a Szervezeti és egyéb

belső

Működési

szabályzatok

Szabályzat véglegesítésére korszerűsítésére.

és

az

Ennek keretében

= a párhuzamosan végzett tevékenységek megszüntetésére, a szervezeten belüli feladatmegosztás =

ésszerűsítésére;

a tulajdonvédelem hatékonyabb érvényesítése érdekében a beruházási keretfelhasználások nyilvántartásának

rész-

letes adattartalmára, formai követelményeinek és

veze-

tési módjának

az

számlarendjében az egységes

OEP

központi

történő

bizonylati

igazgatási

szervezet

szabályozásra; kezelést

szolgáló

Bizonylati

Szabályzat és Album összeállítására és kiadására; az analitikus és a beruházási keretnyilvántartások, valamint a

főkönyvi

nyilvántartások

előírt

gyakoriságú

egyeztetésének elvégeztetésére, dokumentálására eltérések számviteli szabályoknak

megfelelő

és

az

rendezésé-

re; =

a beruházási és eszközfenntartási tevékenység

előkészí­

tésére és lebonyolítására vonatkozó, az SZMSZ-re és ügyrendre

épülő belső

utasítás és eljárási rend

gozására, a területi igazgatási szervekre érvényű

kiadására.

is

az

kidolkötelező

-

16 -

IV. A VIZSGÁLAT RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSAI

1. A beruházási döntés

előkészítésének

törvényessége és meg-

alapozottsága l. l. A beruházási feladatok ellátásának intézményi szabályozása döntéselőkészítési

Az irodaház-beruházás OTF

belső

nem volt

szervezeti és teljeskörű.

működési

szakaszában

szabályozási

az

rendszere

Nem rendelkeztek az építési- szere-

tési beruházások, állóeszközfenntartási munkák

lebonyo-

lítását szabályozó utasítással.

müködési

A

szervezeti

szabályzatot (SZMSZ) az 1987-1991 közötti idöszakban háromszor módosították, ami érintette a beruházási feladatokat

ellátó

szervezet

feladatkörét,

szervezeti

el-

helyezkedését is. A beruházás

előkészítési

szakaszában és a döntés

zatalakor az OTF-nek nem volt olyan szervezeti

meghoegysége,

amely szakmai összetétele, létszáma és feladatköri

meg-

határozása alapján alkalmas lett volna a székház beruházás saját hatáskörben

történő

lebonyolítására, koordiná-

lására.

1.1. l.

A vizsgált

időszakban

érvényben:

az

első

1992-1994 közötti

az SZMSZ három 1985-1992

időszakban,

között,

(mindkettőt

gazgatója hagyta jóvá). A harmadik, vényben

lévő

SZMSZ-t

1994.

változata

március

a

második

az OTF

jelenleg 21-i

volt fői­

is

ülésén

éraz

-

17 -

Egészségbiztosítási Önkormányzat Elnöksége 32. sz. határozatában hagyta jóvá ideiglenesen, azzal a kikötéssel, hogy: "az Elnökség döntése alapján az OEP szervezetének 1994. szeptemberében

történő

véglegesitése so-

rán - az alapszabátyi kötelezettségének megfelelöen módosítani kell a Szervezeti

és

tot". A véglegesítés a vizsgálat

Müködési

Szabályza-

befejezéséig,

1995.

február végéig még nem történt meg. 1.1.2. Az 1985-1994 között érvényes SZMSZ-ek szerint a beruházói feladatokat a Pénzügyi Főosztály keretén belül a Gazdasági Osztály látta el. A szabályozási időszakra jellemző,

hogy a beruházási feladatok gyakorlatilag

beruházási keretösszeggel való gazdálkodásra, az meltetési

a

üze-

feladatok ellátására, valamint gondnoksági,

raktározási, ellátási tevékenységi körre terjedtek ki. Az irodaház építésével együttjáró koordinálásával,

megvalósításával

kenységek nem szabályozottak. ebből

jelentős

kapcsolatos

Feladatköri

adódóan 1985-92 között felesleges

mutathatók

ki

a

Pénzügyi

beruházások

Főosztály

tevé-

átfedések,

tevékenységek és

az

tel-szervezési és Számítástechnikai Osztály,

Ügyvivalamint

a Szervezési és Általános Igazgatási Főosztály, a Titkárság, az Elvi Tervezési gazgatási

Főosztály

Főosztály,

a Jogi és

Szaki-

feladatkörében. Az SZMSZ 1992. évi

átdolgozása e tekintetben érdemi változást nem hozott. A párhuzamos és így felesleges tevékenységek ják a feladat elvégzéséhez tartozó

megoszt-

felelősséget,

áthárítását teszik lehetövé és megnehezítik a

annak

felelős­

ségre vonást. A tárgyalt SZMSZ-hez tartozó ügyrendek, műkődési

leírások sem tartalmazzák a

felelősségi

körök szabályozását.

feladatkőri

hatáskőrők

és

a

- 18 -

1.1.3. Az 1994. március

21-től

érvényben

levő

előrelé­

SZMSZ

pést jelent a korábbiakhoz képest. A tevékenységi emekhez hatásköri elemeket

is

hozzárendelt,

el-

azonban

ezek végleges szabályozásakor szükség lenne a hatáskörök és feleJösségi vethetőség

és

körök pontosabb, az

ellenőrzés

követelményének

egyértelmű

kö-

megfelelő

el-

határolására. főosztályi

Az SZMSZ-hez

kapcsolódó

dolgozták ki

teljeskörűen,

de a

ügyrendeket

nem

működési

szervezeti

rendszer végleges kialakítását az Önkormányzat

Elnök-

sége folyamatosan figyelemmel kiséri. Legutóbbi

1995.

február 20-i ütésén a

17-95.

sz.

határozatában

SZMSZ véglegesítésének határidejét 1995. június

30-ra

egyidejűleg

jelölte meg. Az SZMSZ véglegesítésével felsorolt hiányosságokat

az a

ügyrendeket is ki

kiküszöbölő

kellene adni. 1.1.4. A szervezeti és

szabályozás

működési

nyosságait és átfedéseit érzékelte 28-án kelt

értekezJeti

vezetői

az

ellátással,

szervezet helyét, feladatát,

az

1992.

előterjesztés

igényelte, hogy az OTP irodaház alakítani

felsorolt

október is, amely

átvételével

üzemeltetésset működési

hiá-

ki

kell

foglalkozó

rendjét.

Az előterjesztésben megfogalmazták az Üzemeltetési Fő­ osztály és három osztálya feladatkörét, hagyva 1992. november

l-től

Műszaki

vezet. Ezen belül a

melyet

jóvá-

megalakult az önálló szerOsztály tevékenységi köre

már tartalmazza az irodaház beruházáshoz hasonló nagyságrendű

beruházások

előkészítésével

kapcsolatos

adatokat, nevezetesen: a versenytárgyalások, tok

előkészítése,

előkészítése,

meghirdetése, rendezése,

megkötése,

ellátása, illetve

műszaki

pályáza-

szerződések

ellenőrzési

biztosítása, stb.

fel-

feladatok

- 19 -

1.1.5. A vizsgált

időszakban

három

iratkezelési

volt érvényben, melyek a 3/1981.

(Tb.

12/1992./ Tb.K. 12/0TF; és a 2/1994. múak. A szabályzatmódosítások államigazgatási

függelmi

a

szabályzat 10. l

K.

OTF;

(Tb.K. l. l OEP szá-

társadalombiztosítás

viszonyainak

változásával

kapcsolatosak, az iratkezelés jogszabályi alapjai ezen időszak

alatt változatlanok.

A beruházás

döntéselőkészítési

dokumentumainak kezelé-

se nem felel meg a levéltári anyag védelméről és a levéltárakról szóló 1969. évi 27. tvr, valamint a végrehajtásáról

rendelkező

30/1969.

és módosításai, továbbá az védelméről

Korm.

és

állami

selejtezéséről

rendeletelőírásainak

-

fenti jogszabályokon alapuló szabályzat

előírásait

(IX. 2. l Korm. szervek

szóló 45/1958. így

nem

intézményi

rendelet iratainak (VII.30. l

elégíti

ki

a

iratkezelési

sem.

Az 1991. március 14-én meghirdetett tervpályázatra beérkezett 4 pályarnűből csak egy, hiányos példány található meg az OEP irattárában, ugyancsak hiányoznak a tervpályázati kiírás előkészí­ tésének, összeállításának dokumentumai. Az 1991. június 17-én megtartott OTF belső tervzsűriről jegyzőkönyv nem készült. A döntéselőkészítésben jelentős feladatokat ellátó bírálóbizottsági titkár megbízásáról, tevékenységéről, levelezéseiről, továbbá későbbi munkakör átadásáról jegyzőkönyvek nem készültek, a levelezéseket nem irattározták. A tervezés hatósági egyeztetési folyamatáról készült tárgyalási jegyzőkönyveket a helyszíni vizsgálat során a hatóságilag illetékes XIII. ker. Polgármesteri Hivatal Műszaki Osztályán végzett tájékozódáskor szereztük be, mivel ezek az OEP irattárában nem találhatók meg noha a szabályzatok szerint őrzési idejük 10 év, illetve nem selejtezhetők!

- 20 -

A

döntéselőkészítés

dokumentumainak kezelése nélkülözi a felelőtlennek,

szükséges szakmai hozzáértést, minősíthető.

a

tervező

Még a díjnyertes ellenőrök

adta át az

irattárában ezt sem

őrizték

1.2. Az irodaház-beruházás A

döntéselőkészités

pályamű

hanyagnak

dokumentációit

részére,

mivel

az

is OEP

meg.

előkészítésének

folyamata

két

megalapozottsága elkülöníthető

jól

időszakra

bontható. Mindkét fázisra jellemző, hogy az előkészités nem kellő körül tekintéssel történt, a dokumentáltság eltérő szinvonalú, különösen a második ban rendezetlen, hiányos.

fázis-

Az irodaház építés szükségességének indokolására szervezet-elhelyezési variánsok, műszaki-gazdasági elemzések nem készültek. Az

előkészítés

fázisai

között

egymásra

következetes logikai kapcsolat nincs, az első fázisban ismertté vált műszaki-gazdasági információk haszépülő,

nosítása a második fázisban elmaradt. Az építés újbóli

előkészítése

bályozás kihasználásával, egység kijelölése nélkül,

a "fellazult" törvényi sza-

megbizói szervezeti egyszemélyes vezetői döntés felelős

alapján folyt. A tervezői-lebonyolitói szervezet kiválasztását célzó tervpályázat a vonatkozó törvényi előírá­ ~oknak nem felelt meg. A beruházás várható összköltségét mindkét fázisban alábecsülték, a zonytalanok voltak.

pénzügyi

források

bi-

- 21 -

1.2.1. Az Az

előkészítés első

előkészítés

fázisa

első

fázisa

a

társadalombiztosítás

számítástechnikai központjának kialakítását főosztályvezetői dődőtt

megvitató

értekezleten,1986. decemberében

és 1987. november 20-án, a

fővállalkozói

kezpályá-

zat eredménytelenné nyilvánításával, ért véget. A folyamat dokumentáltsága az

ellenőrizhetőség

köve-

telményét kielégítette, így megállapíthattuk, hogy a szűk egy évnyi előkészítést mindvégig a kapkodás jellemezte, az építés szükségessége nem volt

kellően

in-

dokolva, a pénzügyi források hiányoztak. Az OTF Számítástechnikai és Nyugdíjfolyósító Igazgatóságainak új elhelyezését tárgyaló 1986 december 15-i főosztályvezetői értekezleten a FÉMMUNKÁS Vállalat XIII. Petneházi utcai irodaépületének részletfizetéssel történő megvásárlásáról (49,6 millió Ft vételár) döntött az OTF megbízott vezetője. A Váci úti - a SZOT kezelésében lévő - szabad telekingatlan ekkor még csak távlati fejlesztési lehetőséget jelentett.

A Váci úti ingatlan beépítésére az OTF négy tályvezetőjéből alakult team tett szubjektív ságossági alapozó számítások nélküli OTF

főosz­

gazda-

javaslatot

az

vezetőjének.

A javaslat realizálásához február 11.):

egyetlen

nap

alatt

(1987.

-megkapták a XIII. ker Tanács VB. Műszaki osztályának elvi építési előzetes hozzájárulását a számí tógép központ létrehozására,

- 22 -

- elkészítették írásos javaslatukat, mely szerint az időközben megdrágult (86 millió Ft) FÉMMUNKÁS irodaház vásárlással szemben az építés célszerűbb, mert "megítélésük szerint több millió Ft-os nagyságrenddel olcsóbb és nem egyszerre egy összegben kell kiegyenlíteni", - utasítást kaptak az OTP gyors előkészítésére". Az

előkészítés

és

műszaki

vezetőjétől

"az

építkezés

a továbbiakban felügyeleti engedélyezési

síkon folyt. Egyrészt felmentést kellett el-

érni a költségvetési szervek irodaház-építését korlátozó rendelkezés (400011986. Mt. h,) hatálya részt a

kérelmet

konkrét

tervekkel,

alól,

más-

árajánlatokkal,

pénzügyi forrástervezettel kellett alátámasztani. Az irodaház-építési tilalom alóli felmentés megszerzése érdekében a beruházásnak "Társadalombiztosítási

számí-

tástechnikai központ és kapcsolódó létesítményei" elnevezést adták, abból kiindulva,

hogy

a

számítóközpont

létesítésére nem vonatkozott a beruházási tilalom. Az OTF vezetésének azonban erre alapozva

nem

sikerült

az Országos Tervhivataltól mentesítést kapni az építési t i !alom alól .

• Az OT utasítása szerint a

fejlesztési

elképze-

lést előzetes tárcaegyeztetés után részletesen indokolt előterjesztésben, a pénzügyi források megjelölésével kell az Állami Tervbizottság elé terjeszteni engedélyeztetésre. Az Előterjesz­ tés-tervezet 1987. augusztusi dátummal készült el. A beruházás összköltsége a BUVÁTI kalkuláciOJa alapján 308 millió Ft, pénzügyi fedezetként az OTP, • saját anyagi erőforrást" (ingat lanértékesítés és pénzmaradvány-átcsoportosítás) jelölt meg.

- 23 -

Az ÁFI augusztus 27-i véleménye szerint a beruházási költség alultervezett és a mobiliák költségét nem tartalmazza. A beruházás anyagi-, műszaki összetétele, a kiviteli költségek ütemterve hiányzik, a pénzügyi források nincsenek pontosit va. Az OT az előterjesztés tervezetet ÁTB döntéshozatalra alkalmatlannak találta. Észrevétele szerint a beruházás indokoltsága nincs kellően bemutatva, a közölt adatok alapján nem lehet megitélni az épület nagyságát, továbbá valóságos kivitelezési költség és konkrét forrás-ismertetés szükséges ahhoz, hogy az ÁTB a kivitelezés megkezdéséről döntsön. Hasonló tartalmú volt a PM államtitkárának véleménye is kiegészítve azzal, hogy "az előterjesztés nem mutatja be az üzemeltetés költségigényét, forrását". Egyúttal közli, hogy az állami költségvetés sem a tervezett beruházáshoz, sem az új épület üzemeltetéséhez nem tud többlettámogatást nyújtani. 1987. november elejére - a

kivitelezői

pályáztatás

so-

rán- nyilvánvalóvá vált, hogy " az épület elkészítéséhez min t egy 650 millió Ft szükséges" és ennek al ig több,

mint

fele

(340-360

millió

Ft)

biztosítható

OTP-forrásokból. Dokumentum hiányában csak feltételezzük, hogy a beruházást végül is elutasította az ÁTB, illetve az OTF elállt tőle, mivel november 20-án a kivitelezésre meghirdetett versenytárgyalást a pénzügyi fedezet hiánya miatt A

műszaki

minősítette

előkészítésről

eredménytelennek.

megállapítottuk, hogy

a

lé-

nyegi kérdésekben - szervezet elhelyezés, létszám, valós területigény, szükséges és elégséges épületnagyság, mobiliák és technikai felszereltség igénye,

költségki-

hatások- kidolgozatlan, hiányos, illetve elnagyolt volt. A szükséges döntésekben többnyire a választott

- 24 -

tervezőre

hagyatkozott, formálisan azonban- egyezteté-

sek, versenyfelhívás, bírálat lefolytatása - a vonatkozó jogszabályi

előírásoknak

megfelelt.

A műszaki előkészítés az SZOT kezelésében lévő Váci úti telek kezelői jogának megvásárlásával kezdődött. A vételár 10,5 millió Ft volt, melyet 3 évi részletben egyenlítettek ki. Az elhelyezendő létszámot és irodaterületet a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által néhány nap alatt (február !9-re) ősszeállított felmérésre alapozták. Az igények indokoltságát nem vizsgálták, a tervezési megbízást már másnap (február 20) kiadták. Nem segitette a megalapozott döntést az sem, hogy

ter-

vezési ajánlattételre egyetlen tervezővállalatot (BUVÁTl) kértek fel és az ajánlati terv kidolgozására irreálisan rövid idöt (március 2-ára) irányoztak

elő.

Március 13-án a megbízói feladatokat ellátó OTF Gazdasági Osztály munkatársai az ajánlati terv alapján 1,5 millió Ft-os tervezői díjért megrendelték a beépítési tanulmánytervet és a kivitelezői verseny meghirdetéséhez szükséges tender-dokumentációt. Az elképzelt épület ekkor bruttó 10.000 m2 szintterületű, pince- alagsorföldszint+2 emelet felépítettségű volt. A tervezők a kivitelezési költséget kb. 220-230 millió Ft-ra becsülték. Július 3!-én aBUVÁTI leszállitotta a beépítési és a tender-terveket, melyek alapján augusztus 22-én az OTF versenyfelhívást tett közzé az épület kivitelezésének fővállalko­ zásba adásáról október 26-i beadási, november 20-i eredményhirdetési határidővel. Az épület

szintterülete

ekkorra

13.400

m2-re

nőtt.

becsült megvalósítási költsége 308 millió Ft-ra emelkedett.

- 25 -

A

kivitelezői

pályázatok értékelésére szeptember

kérték fel 100.000 Ft díjért a BME

30-án

Építészmérnöki

Kar

Épületszerkezeti Tanszékét, s részükre irásban meghatározták az

elvégzendő

feladatokat.

Az ajánlatok szerint a kivitelezési költség

szélső

ér-

tékei (1989. évi árszinten) 438-902 millió Ft voltak. Az

előkészítés

ért véget. Az tően

a beruházás november 20-ai leállításával első

fázis tényleges kiadásai

megközelí-

2 millió Ft-ot tettek ki.

1.2.2. Az

előkészítés

második fázisa

Az

előkészítés

második fázisa

kezdődött

(a

1990.

Nyugdíjfolyósító

széttagoltságának megszüntetése,

második

Igazgatóság működési

felében területi

feltételei-

nek javítása indokán) és az OTP új székházára építési engedély

jogerőre

emelkedésével

kiadott

(1992.

május

2.) ért véget. A társadalombiztosítás

1989-től

kezdődő

korszerűsítése

a feladatok bövülésével, létszámnövekedéssel

járt,

az évek óta elmulasztott épületfelújítások miatt

s

meg-

romlott munkakörülmények, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság területi koncentrálásának jogos igénye felújította a székházépítés tervét. Az új helyzetben a székházépítés kérdésében a "javaslat

tevő

" és az

"engedélyező"

egyazon szervezet, az OTP lett. A döntést csak a szervezet józan önmérséklete korlátozhatta volna. Az irodaház beruházás

kezdeményezői

ugyanazok

munkatársak voltak, mint korábban, de nem előző döntéselőkészítés

hiányosságaiból.

az

okultak

OTP az

- 26 -

elegendő

Továbbra sem fordítottak előkészítés

ságot az dalú

elemzése

és

kellő

az

1987-ben jóváhagyott BUVÁTI

üres terv

Zártkörű

telek

beépítésére

birtokában

terv-

meghívásos formát válasz-

tottak, de nem vizsgálták a meghívandók ilyen rendű

nagyság-

beruházásra vonatkozó referenciáját.

A feladat meghatározása hiányos, következetlen tésű.

A kidolgozásra irreálisan rövid

birálat felületes volt. ső

gondos-

egyes lépéseire. Az igények sokol-

nélkül

pályázatot írtak ki.

időt

felépí-

szántak,

időt

a

Ilyen feltételek mellett az el-

díjként felajánlott tervezési és lebonyolítási jogo-

sultság

felelőtlen

beruházói magatartást mutat. Az

díjas épület a továbbtervezés során teljesen

első

megválto-

zott. Az önálló épület formálisan összeépült a szarnszédos toronyépűlettel, a közlekedő -és fogadó- területek nagysága csökkent. A hatósági

nőtt,

az irodahelyiségek száma és területe

Az adatokat a l. sz. melléklet mutatja be. engedélyezési

eljárás

ideje

kétszeresére

növekedett, részben a hiánypótlások, részben a területre vonatkozó részletes rendezési terv hiánya miatt. Az OTF vezetése 1992. májusában terjesztette a felügyelő

bizottságok elé az irodaház

felépítéséről

készített

tájékoztatóját, a Bizottságok azonban érdemben nem foglalkoztak a beruházással, visszautalták az OTF

döntési

körébe. 1.2.2.1. Beruházási cél,

fejlesztési igények

Annak ellenére, hogy 1990-ben a társadalombiztosítás intézményi rendszerének

korszerűsítése

volt, az OTF

belső

vezetése,

kiforratlan

kezdeményezésre,

OTP-székház megépítését részesítette

előnyben.

az

- 27 -

Bár az építés

időszerűsége

és szükségessége továbbra

sem volt bizonyított, az OTP

vezetője

jelentős,

a

közpénzekből

megvalósuló beruházásról alig egy hónap alatt döntött. A vezetői értekezleteken a költségki-

hatás és annak forrása nem volt súlyponti kérdés. Ebben az

időszakban

tak más, már sá

tehető

is csak felületesen

meglévő,

épületek

informálód-

esetleg felújítással alkalmas-

igénybevételéről.

Nem

elemezték

részletesen, hogy az érintett intézmények a jelenlegi épületeikben milyen feladatokat, milyen

létszám-

mal, mekkora területen látnak el. Ennek ellenére nem találták megfelelőnek a

SZÁMALK

II.

Csalogány

u.

30-32. sz. alatti 8 szintes irodaépületét, mert az nem elégítette ki azt az elvárást, hogy minden elhelyezés! probléma egyetlen lépésben legyen

megold-

ható. 1991. január-február folyamán 3 (1.22, II.5, II.

vezetői

12.) foglalkozott

az

értekezlet OTP

székház

tervezési kérdéseivel. Az első értekezlet megállapította, hogy a rendelkezésre álló BUVÁTI-tervet módositani kell a szervezet elhelyezkedési igényeinek megfelelő­ en.A második értekezletre meghivott tervezők hiányolták, hogy nem tisztázott az épület funkciója, a szervezet igényei. Vélhetően még ekkor sem rendelkeztek semmilyen konkrét igényfelméréssel, mert a felmérést (február 27-én) a tervező által kidolgozott kérdések (szervezeti struktúra, kapcsolódások, meglévő várható létszám nemek szerint, tárgyalóhelyiségek, számítástechnika, irattározási igény, könyvtár,- büfé-, étterem-, ügyfélforgalom-, telefon, klimatizálás, stb.) alapján kezdték meg.

-

28 -

Az OTF szervezeti egységei aBUVÁTI által összeállított kérdéslista alapján adták meg igényeiket. A Humánpolitikai Osztály szerint a 280

jövőbeni

létszám

kb

csak

el-

fő.

Az egységek a konkrét, szakmai kérdésekre

vétve tudtak válaszolni, létszámfejlesztési igényeik rendkívül szerények, helyiségigényeik voltak.

Jellemzően

(20-50

fős)

1-2

személyes

mértéktartóak

irodákat,

tárgyalóhelyiségeket,

kisebb

irattároló

és

technikai helyiségeket igényeltek. Nagyobb területeket és klimatizálást csak az Ügyvitel-szervezési

és

Számítástechnikai Osztály jelzett. A 200-400

fő

külőnterem

befogadására alkalmas

ki-

alakítását a Közgazdasági Főosztály javasolta. Véleményük szerint ez a célszerű megoldás az évi 2-4 közgyűlés

megtartása érdekében,

egyébként

a

terem

kiadhat ó. A harmadik értekezleten (II. 12.) az OTF

vezetője

döntötte, hogy a tervezést a BUVÁTI folytatja, nyolítjaa

kivitelezői

fővállalkozói

vállalja a beruházás teljes lemmel az 1993. XII. 31-1

kulcsátadási

Mindezeket megismételte a másnapi

lebo-

pályázatot

lebonyolítását,

elés

figye-

határidőre.

tervezői

megbízó-

levél.

1.2.2.2. Új beruházási tervpályázat kiírása Az

Információs

Főosztály

akkori

8-án feljegyzésben közölte az OTF

vezetője,február vezetőjével,

véleménye szerint a BUVÁTI tanulmányterv

hogy

általános-

- 29 -

sága, a homlokzatok jellegtelensége miatt nem alkalmas továbbtervezésre, "egyébként is

volumenű

ilyen

épület tervezésére mindig tervpályázatot írnak ki". A tervpályázatok elbírálásához építész szakmai felkérését javasolta, s bírálatuk alapján

zsűri

értékelne

az OTF. Nyilatkozataszerint (2.sz. melléklet) kb. hónap alatt elérte, hogy ismeretekkel

a területi

és

szervezeti

a megbízás szerint a

rendelkező,

l

ház tervezését folytató és a városközpont

szék-

részletes

rendezési tervét is kidolgozó BUVÁTI megbízását március 13-án az OTF visszavonta, egyben meghívta a kizártkörű

írandó

meghívásos tervpályázatra.

A tervpályázat lebonyolítása nem felelt meg a

terü-

letrendezési

szóló

8/1980.

és

építési

tervpályázatokról

(11.1.) ÉVM rendelet és melléklete szabálya-

inak. A rendelet 2. paragrafus (2) bekezdése szerint a tervpályázatot a KTM-mel együtt, vagy egyetértésével kell kiírni. Az 5. paragrafus

szerint

a

kiíró

szerv köteles a tervpályázati kiírást a tervpályázat meghirdetése gyelmen kivül kontroll Nincs

előtt

a KTM-nek megküldeni.

hagyása

lehetősége

miatt

az

Ezek

előzetes

szakmai

meghiúsult.

dokumentálva,

hogy

a

meghívandó

cégeket

milyen referencia alapján, kik határozták meg, tűnő

fel-

azonban, hogy hiányoznak a középülettervezéssel

foglalkozó TERV,

fi-

jelentős

tervező

vállalatok (

IPARTERV, VÁTI stb.), helyettük 5

alakult-Kft szerepel.

pl.

LAKÓ-

1989-90-ben

- 30 -

A pályázati kiírás a levél

szerint

március

31-ére

készült el, valójában április 5-én postázták. A adási

május 31., ami

ellentmond

a

(II.!.) ÉVM r. melléklet 4.7.

pontjának,

mely

határidő

be-

8/1980 ki-

mondja, hogy a pályaművek megfelelő elkészítésére elegendő idő - legalább 3 hónap álljon rendelkezésre. Esetünkben ez az

idő

alig több, mint a 3

hó-

nap fele. A rendelet szerint a tervpályázati kiírás szövegét a kiírást megelőzően létrehozott bírálóbizottság valamely tagja(i) készíti el, s a

végleges

szöveget

a

bizottságnak kell elfogadnia. A kiírás időpontjában azonban még nem állt fel a bírálóbizottság, s tagjainak nyilatkozatai szerint (3.sz. melléklet) irás összeállításában

a

ki-

nem vettek részt.

A pályázat helyiség-programja szerint összesen 319 db irodahelyiség szükséges 4.910 m2 területtel. Az egyéb helyiségek (könyvtár,

garázs-műhely,

nyomda,

irattár stb.) összesen 1.240 m2 . Tárgyalóigények l db 300 fös szeparálható, l db 100 vagy l db 200 fős helyiség.

fős,

4

db

50

Az összes hasznos (valamilyen funkciójú) területigény 6.500-7000 m2 -re becsülhető (gépjármű parkolói helyek nélkül). Az április ll-i

pályázati

konzultáción

állapodtak

meg abban, hogy a földalatti parkolószintek száma növelhető, a nagyterem 350 fő befogadására legyen alkalmas, nem előírás a magastető. Elhelyezendő az épületben 15-17 főosztály, főosztályonként 3-4 osztály, osztályonként 4-5 fő

között).

fő

(vagyis összesen

180-340

- 31 -

1.2.2.3. A bírálóbizottság tevékenysége, a pályázatok

soro-

lása A bírálóbizottság összetétele nem felelt meg mértékben annak az

előírásnak,

mely szerint úgy kell

megválasztani a bizottságot, hogy a pályázat tárgyában magas

szintű

tagok

elméleti és

lati ismeretekkel rendelkezzenek. A

tagok

feltételnek csak a 3 építész felelt meg. mélyére az OTP

vezetője

teljes

június

4-i

a

tervgyakor-

közül

a

Ezek

sze-

levelében

kért

javaslatot az Építési Kamara vezetőjétől.

A meghívás június 19.-én 10 órára szólt, vagyis 8 naptári nappal előzte meg az eredményt köz lő ülést. Ezt megelőzően ]nn1us 17-én tartott az OTP belső bírálatot, erről azonban semmilyen dokumentum nem készült, s a bizottság titkárának nyilatkozata is megerősíti, hogy ez "emlékezete szerint" formális lehetett. A beadási

határidőre

4 pályázat -BUVÁTI, KÖZTI-STUAG

Kft. BME Középület-tervezési

Tanszék,

MATERV

Kft-

érkezett. előirások

so-

rozatos megsértésével történt. A 4 tervpályázat

bí-

A

pályaművek

elbírálása a jogszabályi

rálatát egy nap alatt elvégezték. Ebben zata szerint - résztvett a XIII. kerület is (4. sz. melléklet). A bizottság készült

jegyzőkönyv,

nyilatkofőépítésze

munkájáról

nem

az értékelésnek nem voltak

ki-

dolgozott szempontjai. Nem készült zárójelentés, ezt egy 4 oldalas -

az

építész

zsűritagok

véleményét

- 32 -

tartalmazó, a díjazással és valarnennyi tag aláirásával kiegészített

- leírás helyettesítette.

E

sze-

rint "a négy terv beépítés és megközelítés szempontjából szinte azonos rnódon foglal állást". Ismereteink szerint a tervezők rendelkezésére állt (hozzáférhető volt) a XIII. kerületi városközpont 1990. márciusi- testületi jóváhagyás nélküli részletes rendezési terve, amely erre a telekre aBUVÁTI-épület terveit (alaprajzok, homlokzatok, rnéretek) tartalmazza. valószinűleg

Az építész-bírálat, ségben kidolgozott

pályaművek

különböző

a

rniatt,

rnély-

következetlen.

Egy gépelt oldalon tárgyalja az igen részletesen kimunkált BUVÁTI-terv negativ vonásait, két rnondatot

szán a

meglehetősen

de

illindössze

vázlatosan

kidol-

gozott elsődíjas KÖZTI-STUAG tervének. A kereken 26.000 rn 2 alapterületű első díjas épületben 300 db irodahelyiséget terveztek 6.100 rn 2 összterülettel. Az épületben 2 parkolászint található s egyéb helyiségigényei (étterem-konyha, nyomda, ügyfélforgalmi tér, nagyterem, stb. ) megfelelnek a helyiség prograrn kívánalmainak. Becsült beruházási költsége 1993-ra prognosztizált áron 1,686 rnilliárd Ft volt. (Egy parkolászint építése esetén 1,52 rni ll iárd Ft) Hangsúlyozzuk, hogy ilyen körülrnények között az díj kimagaslóan nagy előzetesen

tervezői

házási

l,0-1,2

értékű

rnilliárd

volt, rnert nem csak Ft-ra

megbízását foglalta magában, költség alakulásától függő

rnűszaki ellenőri

díjakat is. Ez a

becsült

első

egy

épület

hanern a berulebonyolitói-,

KÖZTI-STVAG

pályázatában 54,3 rnillió Ft-ban volt megjelölve.

Kft.

- 33 -

1.3. A beruházás hatósági engedélyezési eljárása A hatósági

engedélyezési

megkétszereződése

utat. A

hatósági

eljárás

alakulása,

előkészítésre

is az elsietett, rossz egyeztetéseket

idejének

lényeges

pontokon

tervlapokra írt "széljegyzetek" jelentették, az dásokat pedig az érvényes

RRT.

hiánya

is

a

elhúzó-

növelte.

tervszállítási késedelmeket mintegy legalizálta kormányzat nehézkes ügyintézése.

az

A Ön-

A tervezési és engedélyezési folyamat - a bírálóbizottság ajánlása szerint - új beépítési tanulmányterv készítésével kezdődött, előírt 150.000.Ft + ÁFA tervezési díjért, mely a "továbbtervezés alapjául" szolgál! Az engedélyező hatósággal történő konzultációra a XIII. kerület főépítészének a tanulmányi tervre kézzel írt megjegyzése utal: " Az építészeti megoldással egyetértek. Ilyen szellemben javaslom elvi építési engedélyezésre beadni. 1991. szeptember 9." A felvázolt épület ekkor még nem is hasonlított a mai épülethez, homlokzati-bejárati megoldásai mások, belső udvarai nyitottak voltak stb ( 5.sz. melléklet). 1.3.1. Elvi építési engedélyezésre 1991. október !0-én totta be a tervdokumentációt a szeptember 25-ei

szerződésben

ber 4) után. A tervezési

tervező,

vállalt

szerződésben

6

nyúj-

nappal

határidő

a

(októ-

az építési enge-

délyezési tervek elkészítését november

6-ára

ták. November 4-én

tervismertetőt

OTP-vezetői

ahol bemutatták az épület szerkeze-

előtt,

tartott a

vállal-

ti és funkcionális elrendezését. Ezen a olyan alapkérdésekben döntöttek, szállítási

határidő előtt

melyek

tervező

az

megbeszélésen 2

nappal

már fel sem merülhetnének.

a

- 34 -

vezetői,

Ekkor döntöttek úgy az OTF

hogy az l

fős

2

dák helyett feleannyi 2 fős (20m -es) irodát Jemondtak az épületben (bizonyítva a

elhelyezendő

felelőtlen

iro-

kérnek,

gépkocsi-műhelyről

gazdálkodást

a

gépkocsi-mű­

hely terveit !994-ben pótlólag megcsináltatták a TI-STVAG-gal 596.000.- Ft+ ÁFA tervezési megépítését utóbb az Önkormányzat

nem

KÖZ-

díjért,

de

engedélyezte},

nem tartottak igényt konyha-étteremre. Ezek a döntések is alátámasztják

azt

a

következtetésünket,

szervezet esetleges átalakulása, a nem volt

döntő

szempont a

a

változása

megrendelőknél.

Az elvi engedélyt december 13-án múlva - kikötésekkel adta Osztály. A kikötések

létszám

hogy

meg

elsősorban

- több mint 2

hónap Műszaki

az

illetékes

az

önkormányzatnak

a

városközpont kialakítására vonatkozó igényei bizonytalansága miatt az ingatlan-kialakitásra, a letek

megközelíthetőségére,

meglévő

épü-

közterületek kialakítására

vonatkoztak. Mindezeket a részletes rendezési kell tartalmaznia, ennek készítését a

tervnek

főépítész

az ön-

kormányzati koncepció kialakitásáig leállította. A kerületi önkormányzat testülete által jóváhagyott RRT hiánya miatt kellett a két helyrajzi számú területet összevonni, az új irodaépületet szervesen csatlakoztatui a meglévő épülethez, egy ingatlanként kialakítva, épületbővítésnek nyilvánítva. Az elvi engedély késése feltételezésünk kedveze t t a

tervezőnek,

me rt

így

csúszott több mint egy hónapot az e !készí téséve l.

"kvázi

szerint

csak

indokolt an"

engedélyezési

terv

- 35 -

1.3.2. Az építési engedélyezési tervet december totta be az Önkormányzathoz

a

tervező.

17-én

nyúj-

Nyilvánvaló,

hogy a telekalakítással kapcsolatos kikötéseknek nem tudtak eleget tenni 4 nap alatt, az ilyen irányú munkát december 16-án rendelte meg külön tervezési díjért az OTP a KÖZTI-STUAG-tól. A Műszaki Osztály tájékoztatása szerint a tervdokumentáció hiányos volt mind előírt engedélyek, igazolások (megbízói szerződés, illetékmentesség, tulajdoni lapok, tűzoltó-parancsnok­ ság, KÖJÁL hozzájárulások, stb) mind műszaki (metszetek, lehajtó rámpa, talajmechanikai szakvélemény, statikai kérdések, stb) részeiben. Erről a tervezőt 22 pontban tájékoztatták. A hiánypótlások teljesítését !992. március 12-i levelével igazolta a tervező. A telekalakításhoz szükséges tervdokumentáció február !2-ére készült el, s ennek alapján az OTP március 27-én tájékoztatta a Műszaki osztályt, hogy az építési engedély kiadása érdekében meghatározott területekről (közlekedési területek) feltételekkel lemond. Az építési engedély-számos feltétel, kikötés előírá­ sával - április 3-án került kiadásra V-1267/92. számon és 1992. május 2-án emelkedett

jogerőre.

Az engedélyezési procedúra kizárólag a lősségét

terhelően

tervező

fele-

húzódott el több mint 2 hónapig.

2. A megvalósitás szabályossága és gazdaságossága A beruházás lebonyolítása, ezen belül a székházépítésre kiirt versenytárgyalás, a szerződések megkötése és végrehajtása

alapvetően

megfelelt

versenytárgyalásról,

a

a

Polgári

Törvénykönyv,

szerződéskötésről

szervek beruházásáról szóló jogszabályok

és

az

a

állami

előírásainak.

- 36 -

előírt

Az építkezéshez az

szakhatósági egyeztetéseket

végezték, a szükséges engedélyeket beszerezték, zésnél azok nem

előírásait

kellően

gondos

előírt

egyeztetés

minőségben

mális volt. A közel egyéves hibásodás kevés volt,

terve-

figyelembevették. Egy-két esetben a következtében

többletköltséget okozó pótmunkákat székház az

a

el-

kellett

elvégezni.

A

készült el, hiánypótlás minialatt garanciális meg-

működés

néhány

eredő

konstrukcióból

tetők

azonban jelentkezett (pl. a

utólagos,

csapadékvíz

gond

elvezetési

hibáiból keletkezett beázás). A beruházás lebonyolítóját aberuházó nem tette érdekeltté a létesítmény

költségkímélő,

Ennek következtében a

takarékos

kivitelező!

megvalósításában.

versenytárgyalás kiérté-

kelése során nem vették figyelembe a célnak még de

költségkímélő

megoldásokat. A szubjektív, a

megfelelő,

költség-

takarékosságat figyelmen kivül hagyó értékelést a vonatkozó jogszabályok hiányos előírásai is lehetövé tették, így az értékelés egyes módozatai legfeljebb etikailag kifogásolhatók. A kivitelezés alatt számtalan tervmódositás történt és állandósult a tervezési tős

pótmunkát kellett

közel két hónapos

ennek

határidő

késedelem. Jelen-

következtében

határidőcsúszás

elvégezni

és

is bekövetkezett. A pót-

munkaigényhez hozzájárult

a

ményrendszerének

bekövetkezett átalakulása is.

időközben

Az OEP a közel két hónapos

társadalombiztosítás

határidőcsúszás

intéz-

miatt

előálló

irodabérleti többletkiadásának megtérítésére nem élt bérezési jogával, noha erre a

szerződés

lehetőséget

kötadott.

A számítástechnikai rendszer fejlesztését szolgáló beruházásokat nem

előzte

meg részletes

mány. Nem tisztázták

megfelelűen

az

igényeket,

szállítóját versenytárgyalás nélkül választották folytattak áralkut.

tanul-

döntéselőkészítő

a ki,

gépek nem

- 37 -

Az épület informatikai és kialakítása tartalmi és ránt

körültekintőbb

telekommunikációs

szabályszerűségi

rendszerének

szempontból egya-

módon történt.

2.1. A beruházást lebonyolító szervezet kiválasztása A beruházás

döntéselőkészítési

szakaszában lebonyolított

tervpályázaton a nyertes pályázó díja volt aberuházandó létesítmény tervezésére és lebonyolítására szóló

megbí-

zás. A kiválasztás tehát nem közvetlen versenytárgyalás, hanem egy

megelőző

pályázati eljárás keretében történt.

A kiválasztás rnódja, továbbá az a rnegoldás, hogy a beruházás lebonyolítója, tervek

készitőjével,

illetve

műszaki

ellenőre

nem ütközik a beruházások

azonos

a

rendjéről

szóló 3/1984 (XI. 6.) OT-PM rendelet, valarnint a versenytárgyalásokat szabályozó 36/1988.

1987.

évi

(Vlll.l6) PM jogszabályok

19

törvény

előírásaival.

getlen Mérnöktanácsadó Szervezetek

és· a A "Füg-

Nemzetközi Szövetsé-

ge" (FIDIC) ajánlásai értelmében ez a megoldás általános gyakorlat az Európai Unió területén. A jogi

lehetőség

és a nemzetközi gyakorlat ellenére -

a

tervpályázat lebonyolítási körülményeinek az ismeretében - nem volt szerenesés megoldás a

tervezőre

bízni a Iebo-

nyolítást is. Ez ugyanis feltételezte volna a megbízónál olyan

szakértő

és irányitó személy, vagy részleg, meglé-

tét (projekt menedzser), amely képes a vezetés által eldöntött tervcél leggazdaságosabb, legkisebb

költségű

ternativáját kimunkálni és

folyamatosan

ellenőrizni.

tosítási

megvalósitását

Ilyen szervezet az Országos

Főigazgatóságnál

legalább is nem

működött.

nem állt

ai-

Társadalombiz-

rendelkezésre,

vagy

- 38 -

A

tervező-lebonyolító

szervezet nem volt érdekelt a

ruházás optimális, legkisebb

megvalósításában,

költségektől

javadalmazása

függő

változatának

költségigényű

megkeresésében és

sőt

a

ellenkező

be-

beruházási

érdekeltséget

teremtett. A székház informatikai hálózatának (beleértve a telefont is) kiépítése és a nagygépes számítástechnikai

rendszer

telepítése nem tartozott a lebonyolító feladatai közé. E beruházás lebonyolítását az OTF Fejlesztési Irodája végezte, elkülönülten az építési beruházás felelősétől, az Üzemeltetési

Főosztálytól.

Ez

kettős

a

irányítás

az

építkezés kivitelezése alatt, a kooperációs értekezletek dokumentumai szerint néhány esetben

koordinálatlanságot

és tervmódosítási kényszert okozott.

2.2. A beruházás lebonyolítására kötött

szerződés

szabályos-

sága és alkalmassága A lebonyolítási

szerződést

az OTF

szerződés

kötötte meg a KÖZTI-STVAG Kft.-vel. A lelt a Polgári Törvénykönyv

megbízásra

paragrafustól 483. paragrafusig A megbízás egyrészt közreműködésre

készítésétől

a

terjedő

9-én megfe-

vonatkozó

47 4.

előírásainak.

előkészítésében

beruházás

való

terjedt ki, az építési engedélyezési terv

kezdve a

kiviteli

szerződés

másrészt a kivitelezés irányítására és zésére a

december

1991.

szerződéskötéstől

a

megkötéséig,

műszaki

garanciális,

ellenőr­

szavatossági

igények érvényesítéséig bezárólag. A megbízás

teljesítéséért

megbecsült 1,680 MFt ~-a,

teljes

a

megbízottat a felek által költség-előirányzat

azaz 24. 120 ezer Ft illette meg.

1,435

- 39 -

június 8-án módosították, A szerződést 1992. hivatkozással a beruházás költség-előirányzatá­ nak 10 ~-ot meghaladó növekedésére. A megbízott díjazását 4463 ezer Ft-tal 28583 ezer Ft-ra növelték.

A megbízott tevékenysége

ügyintéző

jellegű

volt.

Az

OTF, mint megbízó a beruházás olyan lényeges kérdéseiben, mint az ajánlatok elfogadása, a szerződések jóváhagyása, a létesítmény

műszaki

átvétele stb.

fenntartotta

magának a döntés jogát és a személyes részvételt megbeszélésen, konzultáción. Mindezen jogok szerződés

megbízásos

ellenére

nem volt alkalmas arra, hogy a

ruházás megvalósítása a követelmény a

minden

költségkímélő

szerződésben

a be-

módon történjék.

Ez

sem fogalmazódott meg, akár

úgy, hogy a költségmegtakarítást a megbízó A megbizott tevékenységét kötbérszankció

premizálja. nem

terhelte,

de a bizonyított károkozásért felelt. Teljesítési garanciák a

határidők,

költségek betartására

a

szerződésben

nem voltak. A teljesitési paraméterek és garanciák szerződés

teljesítésének kockázatát egyedül az

selte, amíg ezek a garanciák a nem

hiánya

épűltek

kivitelezői

miatt OTF

a vi-

szerződésbe

be. A Ptk. 478. paragrafus (2) bekezdése ér-

telmében " ugyanis a megbízott a díját akkor is követelheti, ha eljárása nem vezetett eredményre", tehát ha pl. a kiviteli pályázat eredménytelen. A megbízott ellenérdekeltségét bizonyítja, hogy a

díjat

megemelték a beruházási költségnövekedés miatt. A

költ-

ségnövekedés létesítmény mai

döntően

a megbízott KÖZTI-STUAG-nak, mint a

tervezőjének

kiértékelőjének

és a kiviteli pályázatok

a tevékenységére

vezethető

szak-

vissza és

- 40 -

nem egyéb

tényezőre

pl. a megbízó OTF igénynövekedésére,

vagy az inflációra. A KÖZTI-STUAG-nak, mint lebonyolítónak a díjnövelésére irányúló részéről

történő

elfogadása

igénye a

és

fentiek

annak

az

OTF

értelmében

nem

volt indokolt, még ha nem is szabálytalan. A lebonyolitói díj összegének

nagysága,

megemelés indokoltságától, nem magas, a korlat 1,5-2

~-ához

gi költség 1,7

~-a

függetlenül kialakult

a

gya-

viszonyítva (a megemelt összeg a réaz új beruházási költség 1,17

~-a).

2.3. A beruházás lebonyolítása 2.3.1. A kivitelezési versenytárgyalás A kivitelezési versenytárgyalás

előkészítése.

kiírásához

ajánlati tervdokumentáció elkészítésére a az 1991. szeptember 25-én kötött

KÖZTl-STUAG

szerződésben

kozott 1991 december 20-i teljesítési dokumentáció tartalmában

szükséges

alapvetően

határidővel.

megfelelt

senytárgyalásról szóló !987. évi 19.

számú

illetve a végrehajtásra

és

kiadott

bályoknak. Tartalmazza mindazon helyiségekre bontott

minőségi

PM

vállal-

és szakági

ver-

tvr.-nek,

ÉVM

építészeti

a

A

jogszaterveket,

műleírásokat

és anyagmeghatározásokat, amelyek a pályázat tésére és elbírálására alkalmassá teszik a

elkészídokumentá-

ciót. A dokumentációnak azonban volt egy-két olyan sága, amely a

későbbiekben kedvezőtlen

hiányos-

befolyást

korolt a versenytárgyalásra és a beruházás

megvalósí-

tására. A pályázatok kiértékelésének szempontjait mulasztották közölni a dokumentációban. Ez

gyael-

ellentétes

- 41 -

az 1987. évi 19. számú tvr. pontjának körűen

előírásával.

A

8.

paragrafus

műszaki

(l).

terveket nem

teljes-

egyeztették a szakhatóságokkal, ami miatt

lagos pótmunka vált

d., utó-

szűkségessé.

Az egyeztetés elmaradása következtében az Állami Energia Felügyelet utólag alkalmatlannak minősí­ tette a fűtési kazántelepet felügyelet nélküli üzemeltetésre. A légtechnika gőznedvesítőjébe utólag épitettek be vízkezelőt, a vízhálózatból nyert tápviz nem kielégitő minősége miatt. A hiányosságok megszüntetése többletköltséget okozott (3,2 MFt). Mindemellett a dokumentáció több mint két hónapos táridőcsúszással

készült el 1992. február 15-re. Ennek

következménye, hogy a pályázóknak alig két hónap rendelkezésre a pályázatok

benyújtásához,

a

pályázónak pedig egy hónap sem az építkezés séhez. A tó, de

szűkre

szabott

határidő,

valószínűsíthető,

árnövelő

tényező

2.3.2. A

bár nem

állt

nyertes megkezdé-

bizonyítha-

hogy a pályázók árajánlatában

volt. Az OTF a késés

kötbérszankcióval, annak ellenére, szerződés

ha-

miatt

hogy

a

nem

élt

tervezési

12. pontja erre feljogosította.

kivitelező

kiválasztása

A székházépület kivitelezésére legalkalmasabb kozó kiválasztása versenytárgyalás

útján

vállal-

történt.

A

versenyfelhívást a Magyar Hírlapban tették közzé 1992. február 3-7. között, a pályázat benyújtásának

határi-

deje április 15. volt. A versenytárgyalás lebonyolításának folyamata, írástól kezdve a kiértékelésig és zárólag, lényegében

megfelelt

a

a

szerződéskötésig

kibe-

versenytárgyalásról

- 42 -

szóló jogszabályoknak, a

nyertessel

kötött

kiviteli

a Ptk. vállalkozásról szóló XXXV. fejezete előírásainak, a gazdálkodó szervezetek szállítási és szerződés

vállalkozási MT. sz.

szerződéseiről

szóló

23/1982.

(IV.22.)

rendelettel módosított 7/1978 (II. l.) MT

deletben foglaltaknak. A

szerződésbe

megfelelő

a

rentel-

jesítési garanciákat és szankciókat beépitették.

A verseny lebonyolításának néhány

eleme

módot

szubjektív értékelésre. Ennek alapján nem

adott

bizonyitha-

tó egyértelműen, hogy a megrendelő számára még elfogadható minőségű legolcsóbb pályamű nyerte el a megbízást. Felmerül ez a kérdés

akkor

is,

ha

a

nyertes

pályázat volt a benyújtottak közül a legrészletesebben kidolgozott,

Elsősorban

a

következők

minősítésére

6

értékelési

legkiérleltebb.

adnak okot a kétkedésre: - A benyújtott pályázatok

szempontot állapítottak meg. (referencia, a feltételek teljesítése, kivitelezés minősége, üzemeltetés, a megajánlott költség, a felvonulási

területigény).

Ezeket összesen 87 részelemre bontották. Minden részelem, ha tot kapott, ha nem szempontot és ezen

megfelelőnek

70-90 pon-

minősült

15-35 pontot. A 6 minden elemét súlyozták

megfelelőnek

belül

úgy, hogy az értékelés egésze 100 és az ár egyaránt 36-36 ~volt).

~

(pl.

a

A kiértékelés módjában az OTP és a KÖZTI

minőség

képviselői

a tenderbontás után egy héttel (április 21-én) állapodtak csak meg, amikor már

a

pályázatok

ismertek

- 43 -

voltak. Ennek következtében az kítható sorrendet a súlyozás

értékeléssel

tetszőleges

kiala-

változtatá-

sával befolyásolni lehetett. - A felhivásra 10 vállalkozó

összesen

19

pályaművet

nyújtott be, néhányan több alternatívát is. A

kiér-

tékelést az OTF megbízottjából, a KÖZTI szaktervező­ jéből

és a beruházás lebonyolítójából álló bizottság

végezte. Ténylegesen azonban a 87 alább 75-öt egyedül a

szaktervező

részelemből

értékelt, ami

lentétes a gyakorlattal (a FIDIC legalább 2-3 elő)

legel-

főt

ír

és teljesen szubjektívvé teszi a pályázók által minőségi

megajánlott megoldások szakmai, sét. Erre az ajánlatok

tételeire

adott

megítéléértékelési

pontszámok összehasonlítása számtalan példával szolgál ( 6.sz. melléklet). A kifogásolt értékelési módszerekre kapott

magyaráza-

tok érdemi elbírálására, a székház

dokumentá-

cióinak részletes

szakértői

műszaki

elemzése hiányában a vizs-

gálat nem vállalkozhatott. A pályázatok kiértékelése után a legmagasabb mot kapott 21. sz.ÁÉV (később

a

nevét

pontszá-

Magyar

Rt-re, MÉRT-re változtatta) által vezetett

négy

Építő

tagú

alkalmi társulás "A" változatú pályázatára kötötték meg a kiviteli szerzödést 1992. május 14-i kelettel.

A kivitelezést elnyerő 4 tagú alkalmai társulás cégbírósági dokumentumait átvizsgálva megállapítható, hogy a cégtulajdonosok, illetve részvényesek között mind állami, mind magánvállalkozók megtalálhatók. A tulajdonosi kör a vizsgált 1991-1994. közötti időszakban arányaiban és mértékében is változott.

- 44 -

A részvényesek közé bekerült az ÁVÜ, de megtalálható az érdekeltek között a Postabank, a Takarékpénztár Rt., és a Szerencsejáték Rt. is. A társaságokban vezető tisztséget betöltő személyek a Kormányhoz és magasabb rangú államigazgatási vezetők köréhez közel álló személyekből és családtagjaikból kerültek ki, részint mint igazgatósági tagok, részint mint igazgatósági tagok, részint pedig felügyelő bizottsági tagok, illetve könyvvizsgálók. A vállalási átalányár 2.430.900 ezer Ft volt. A

szer-

ződésbe

köve-

foglalt teljesítési

telmény, beruházói és

határidő,

müszaki

minőségi

ellenőri

teljesítési garancia az OTF érdekeinek,

jogosultság, az

elvárható

meglévő

számítógép

nem az elvárható megalapozottságú

előkészí­

szakmai gondosságnak megfelelt. 2.3.3. A számítógép beszerzésének A számítógép beruházásra, bővítésre

tés volt zá

jellemző.

tartozó

előkészítése

illetve a

A számítógép konfiguráció és a hoz-

szoftverek

kiválasztása

a

36/1988.

(VIII. 16.) PM rendelet l. paragrafusát megsértve, jogszabályellenesen, versenytárgyalás-tartás nélkül

tör-

tént. Az igények részletes, és pontos készült írásos

döntéselőkészítő

jesztések, melyek a már

meglévő

meghatározásáról tanulmány. Az számítógép

nem

előter­

kapacitás

növelésének szükségességével foglalkoztak, a megoldandó feladatok számának növekedésére, a

kiépülő

adatbá-

zisok méreteire hivatkoztak. A nagyobb kapacitású számitógép beszerzésének indokaiként mindössze a gép

bővíthetőségének

határait,

és

az

egészségügyi

szakterület nagyságából és elvárásaiból adódó ket jelölték meg.

meglévő

igénye-

- 45 -

A nagyvonalú mind

az

előterjesztést

Informatikai

mind az OEP

Szakbizottság

főigazgatója,

elfogadta,

Egészségbiztosítási Önkormányzat Elnöksége

az

költségke-

retet is biztosított hozzá. A beszerzés

előkészítése

során 1993. májusában - közel

30 számítógép-gyártó, illetve forgalmazó

céget

kere-

sett meg a Fejlesztési Iroda és tájékoztatást kért arra vonatkozóan, hogy milyen ajánlatot tudnak adni egy olyan gépre, mely megfelel egy központi

szerver

igé-

nyeinek ellátására, a betegbiztosítási igazolványok országos központi nyilvántartásainak feldolgozására és az egészségbiztosítás területén megjelenő központi számítástechnikai feldolgozási igények kielégítésére. A beérkezett ajánlatok elbírálása és a kiválasztás nem értékelhető, mivel az ajánlatok összehasonlítására, értékelésére nem

volt

kidolgozott

szempontrendszer,

legalábbis ennek dokumentumai nem álltak az rendelkezésére. A Fejlesztési Iroda végül

ellenőrzés

is

1993.

szeptemberében egy DEC 10000 modell 610 AXP számítógép konfiguráció megvásárlására tett javaslatot a főigaz­ gatónak. Az

előterjesztés

tartalmazta azt is,

hogy

a

gép költségfedezete (124 MFt.) egyrészt az gyi informatikai fejlesztésére jóváhagyott

egészségüköltségke-

retböl, másrészt a Fejlesztési Iroda !993.

évi

költ-

gépek és berendezések vásárlásra" rovaton tervezett összegből biztosítható. No-

ségvetéséből

"Nagyértékű

vember elején a javaslatot az Informatikai Szakbizottság elé terjesztették, amit az elfogadott. Az előzőeknek megfelelően az Egészségbiztosítási Önkormányzat Elnöksége 101. sz. határozata szerint az Elnökség az !993. december 20-i ütésén

az

1993.

évi

- 46 -

működési

költségvetésben az "Egyszeri kiadások" között

szereplő

informatikai fejlesztési

projekt

275 millió Ft-ot 1993. december 31-i

kiadásaira felhasz-

történő

nálással, jóváhagyott. A

számítástechnikai

szerződés

fejlesztésekkel

kapcsolatban

5

megkötésére került sor. Az új gép beszerzésminőségi

re, a régi gép

tizálási szaftver

cseréjére és egy

rendszer

irodaautoma-

megvásárlására

december

összefüggő szerződést

15-én, további két szaftverrel december 27-én írtak alá. A

szerződések

jogszabályi

formailag és tartalmilag

előírásoknak.

Pontos

megfelelnek

határidőket,

a

fizetési

feltételeket és kötbérkikötést tartalmaznak.

2.3.4. Az épület informatikai és telekommunikációs rendszerének kialakítása A Fejlesztési Iroda elkészítette az új épületre vonatkozó Integrált Intelligens Informatikai Hálózat feltételrendszert, amely magába foglalta az OTP régebbi épülete telefonrendszerének korszerűsítését is. A projekt megfogalmazása, a célok

kitűzése,

a

tende-

reztetés, a verseny kiértékelése alapos és szabályszerű

volt, mind tartalmilag, mind formailag megfelelt az előírásoknak, megvalósításánál takarékossági szempontokat is figyelembe vettek. A Fejlesztési költségű

Iroda

88,6

millió

projekt javaslatát, a

forint

Fejlesztési

1993. február 19-én jóváhagyta. Ezt

követően

bekerülési Bizottság független

- 47 -

külső

elkészítette a

szakértők közreműködésével

ki igényeket megfogalmazó ajánlást. figyelembe

vevő

zárt, meghívásos

Ezt

az

műsza­

ajánlást

versenyfelhivás

ki-

dolgozására kérték fel a KÖZTI-STUAG Kft.-t, az épület generáltervezőjét.

A versenyfelhívást 1993. február 28-án

a

KÖZTI-STUAG

Kft. az OTF által meghatározott cégek részére kiküldte. 1993. március 10-én konzultációt szerveztek az esetleges problémák tisztázására a cégek képviselői részére. A kitűzött határidőre (1992. április 7.) kilenc pályázatot adtak be. A pályázatok kiértékelésére egy 4 tak létre, a bizottságba

főt

2

a

fős

bizottságot hoz-

Fejlesztési

Iroda,

l főt az Üzemeltetési Főosztály és 1 főt a KÖZTI-STUAG delegált. A műszaki paraméterek kidolgozásában részt vevő külső szakértőkkel együttműködve pontrendszert alakítottak ki a pályázatok szerinti véleményezésére. A

beadott

egységes

elvek

anyagokat

ennek

segítségével rangsorolták, majd a legjobb négy ajánlatot egy külön erre a célra létrehozott szakmai bizottság alapos vizsgálatnak vetette alá. A vizsgálat után 2 ajánlat maradt, ezek közül a renciahelyek megtekintése ezért egy független

után

szakértő

sem

tudtak

bizottságat

refe-

dönteni,

kértek

föl,

akik egyértelműen nem álltak ki egyik változat mellett sem, azokat közel azonosnak ítélték. Ekkor a Fejlesztési Iroda árengedményt kért, amit mindkét cég felajánlott. Június 9-én hirdettek eredményt; az

AHT-AL-

CATEL-ROLITRON-COMEX csoport nyerte el a munkát.

- 48 -

2.4. A beruházás kivitelezése 2.4.1. A kivitelezési tervek elkészítése és szolgáltatása A kivitelezéshez szükséges tervek elkészítésére az OTF a KÖZTI-STUAG-gal, az építési engedély 3-i kiadása

és

a

lefolytatott

1992.

április

szerkezetegyeztetési szerződött.

tárgyalások után 1992. június 4-i dátummal

Fokozatos tervszolgáltatásban állapodtak meg, határidőit

a

kivitelező

amelyek

tudomásul vette.

A tervek az építési engedély

előirásaira

figyelemmel

készültek. A tervezési díj 23480 ezer Ft volt, az építési költség 1,04

~-a,

ami elfogadható

mértékű.

A díj-

fizetés ütemezése igazodott a tervszállítás ütemezéséhez. A zési

tervező

a saját hibájából

határidőcsúszás

kivitele-

bekövetkező

esetére igen szigorú, napi l mil-

lió Ft kötbérkötelezettséget vállalt. A tervek szállításának az ütemezése - a beruházás készítésének elhúzódása miatt volt, de még így is alig fázisának

előrehaladását.

rendkívül

előzte

feszített

meg az építkezés adott

(Pl. az

építkezés

felvonulással június l. volt és ehhez a kitűzési

elő-

kezdete,

földmunka

és

terv május 25, illetve május 30-ra volt hatá-

ridőzve).

Az építkezést végig kísérte a soron

következő

tervek átadására.

végén is (utolsó volt) hiányzott a főbejárati

kivitelező

szerződéses meglévő

Még

sürgetése 1993.

tervszállítás

október

június

épület összekötési terve,

részlettervek, a

tetőventillátor

zés, a kazánházi végfal burkolat stb. tervei.

a 30 a

elhelye-

- 49 -

A sorozatos késedelmek miatt a nius 9-én kelt

szerződésmódosítási

kötbérmentes teljesítés táridő

kivitelező

időpontját

az 1993. jú-

jegyzőkönyvben

- a befejezési

a

ha-

változatlan !993. december 31-i meghagyása mel-

lett - 1994. február 20-ban rögzítette. 2.4.2. A kivitelezési A

szerződés

generálkivitelező

a

teljesítése

szerződésben

vállalt kötelezett-

ségének maradéktalanul eleget tett. A költségben, táridőben

és egyéb

tényezőkben

menetközben

ha-

bekövetke-

zett változásokat aberuházó és lebonyolító egyetértésével, A

szerződésmódosítással

versenykiírási

ajánlathoz képest a

rendezték.

dokumentációhoz műszaki

és

a

szerződéses

tartalom változásából ere-

többlettétel és ezzel

együtt

elmaradó tétel keletkezett, amelyeket pótmunka

jegyző­

dően

jelentős mennyiségű

könyvekkel rendeztek. A pótmunkák nagyobb része a tervező

közlése szerint az eredeti tervekhez képest

minőséget,

jobb

alkalmasabb kivitelt eredményezett, illetve

a részlettervek készítésénél végzett számítások tették szükségessé a változtatásokat. Így például téglafal helyett gipszkarton válaszfal alkalmazása, központi szabályozás helyett helyi szabályozású légtechnika, csőtartó szerkezetek módositása, sikrács helyett térrács alkalmazása, az alapoknál 92 kg/m3 helyett 105 kg/m3 betonacél felhasználása stb. Pótmunkát okoztak az OEP-nak nyei is, amelyek alapja

újabb igé-

szerződéskötés

elsősorban

a

társadalombizto-

sítás szétválása volt. Ezek közé tartozott a gépterem és

vezetékhálózat

növelése,

teljesítmény növelése, telefonhálózat

a

számító-

légtechnika

bővülés

stb.

- 50 -

A kapott magyarázatok alapján a pótmunkák gát, költsége nem kifogásolható. bevételével végrehajtott 1993.

indokoltsá-

A pótmunkák figyelem-

június 9-i szerzödésmó-

dosítás a végleges vállalási árat az alábbiakban határozta meg: Az 1992. május 14-én kötött eredeti szerzödéses ár

2.430.900.000 Ft

A június 15-én folyósitott 300 M Ft előlegre

A

adott árengedmény

jegyzőkönyvek

66.000.000 Ft

szerinti többlet

és elmaradó munkák egyenlege dosított

szerződés

Az építkezés teljes

+

ár

62.663.400 FtMó-

2.427.563.400 Ft

időszaka

alatt heti rendszeresség-

gel tartottak a lebonyolító, OEP,

tervező,

kivitelező

részvételével kooperációs megbeszéléseket. Az értekezleteken a tervezési késedelem, beruházói,

kivitelezői

adatszolgáltatási hiányosságokon

nem

fel olyan probléma, amely a felüli költségnövekedést, indokolt volna. Mind a

túlmenően

szerződésben

illetve

határidő

mind

határidő,

kifizetett díjak végül is megegyeztek a

a

merült

rögzítetten módosítást ténylegesen

szerződésekben

megállapodottakkal. A generálkivitelező a 14/1970.

(VI. 6) ÉVM rendelettel

szabályozott helyszíni építési naplót vezette. A lóban -

főleg

az

első

időszakban

- az

előírt

nap-

adatok,

bejegyzések zömmel megtalálhatók. A naplóvezetés, a

műszaki

bejegyzésekre

történő

reagá-

lás azonban olyan hiányosságokat is tartalmaz, amelyek eddig ugyan nem, de a

későbbiekben

gondot okozhatnak.

-

51 -

Ilyenek: - A

generálkivitelező

an nem napi

megbízottja jól megállapítható-

rendszerességgel,

hanem

sok

esetben

utólag, visszadátumozva írta bele a jogszabály tal is megkövetelt adatokat

a

naplóba

ál-

(időjárás,

létszám, végzett munkanem, alkalmazott gépi

beren-

dezések). Az

időszak

második felében ezek

a

rendre elmaradtak. A lebonyolító

bejegyzések

műszaki

ellenőre

helytelen gyakorlatot nem észrevételezte. sőbb

jelentkező

is

Egy

a

ké-

rejtett meghibásodás esetén, az el-

készítés körülményeinek napló kivitelező felelőssége

(pl. esetleges alacsony

rögzítése

nehezebben

állapítható

hőmérsékleten,

védelem nélkül végzett betonozás,

nélkül

vagy

tervezői

ellenére kézzel végzett tömörítés gép

a meg

esőben, előírás

meghibásodás

miatt stb.). -A

műszaki

ellenőri,

tervezői

bejegyzésekre, az

elő­

irt tervmódositásokra, az észrevételezett technológiai hiányosságokra késve, vagy egyáltalán nem reagáltak. Például !992. augusztus 4-i bejegyzés szerint a kivitelező nem tartotta be a tervmódositást, ezért a résfal esetleges sarokrepedéséért és elmozdulásáért a tervező nem vállal felelőssé­ get. !992. szeptember 20. a vasalások sok helyen összeérnek, a beton nem tud közé folyni, néhol eltér a vasalás a tervtől. Ugyancsak sok vashiányt és más hiányosságat talált a műszaki ellenőr a betonozás előtt !992. szeptember 28-i bejegyzése szerint. Mindezekre kivitelezői reagálás nem található, ami bár a tudomásulvételt is jelentheti, de a kérdés hordereje a reagálást megkövetelte volna.

- 52 -

- A kiviteli

szerződés

előírta,

hogy

az

kerülő

munkákról a vállalkozó 5 nappal

síti a

megrendelő

megbízottját.

Ezt

eitakarásra előbb

több

érteesetben

nem tartották be. (pl. augusztus 6-i bejegyzés), hogy egyáltalán nem mutatták be az ellenőrnek a vasalást és úgy betonoztak. Az ellenőr szerint ez a D/16. számú pillér alulvasalt. A naplók alapján nem állapítható meg, hogy mely betonozásokat vett tudomásul az ellenőr és melyeket, elő­ zetes megtekintés hiányában, nem. A kivitelező helyszíni megbízottja a technológiai előírások be nem tartását az idő hiányával indokolta. (1992. szeptember 24-i bejegyzés). Előfordult

- A beruházó megbízottjaként

tevékenykedő

bejegyzései, ellentétben a rendszeres

lebonyolító

jegyzésekkel, rendkívül ritkák. Különösen nő

a reagálás,

illetve a

be-

tervezői

kivitelezőnek

szembetű­

kiadott

ha-

tározott utasítás hiánya a felvetett problémák megoldására, a hibák kijavításra. Ennek alapján a bonyolító tevékenysége nem A

kivitelező

zőkönyvvel

a székházat

1994.

ítélhető

műszaki

eljárást

megelőző

meg.

átadás-átvételi jegy-

február 20-án adta

OEP-nek, minimális hiánypótlási

le-

át

a

megrendelő

kötelezettséggel.

Az

hatósági bejárás !994. január

10-én

volt. Ezen valamennyi érdekelt hatóság, illetve

közmű

képviselője

alapján a

az épület átadásához hozzájárult, használatbavételi

engedély

használatbavételi engedélyt a mányzat 1994. június 23-án

XIII.

adta

ki,

melynek

megkérhető.

kerületi néhány

dészeti, egészségvédelmi feltétel, továbbá védelmi mérési kötelezettség teljesítésének val. Ezeket az OEP menetközben teljesítette.

A

önkortűzren­

környezetelőírásá­

- 53 -

A székház kivitelezésében, társ fővállalkozásban érintett állami és magánvállalkozók 1995. februárjában az OEP székház kivitelezési munkáiért 17 Építőipari Mesterdíjat nyertek el. A jelentős mennyiségű díj hátterében vélhetőleg az áll, hogy a pályázók a székház kivitelezés szakipari munkáit "szétszabdalták" egymás között, szinte pillérenként díjazták a vasbeton szerkezet megépítését, külön az üvegtetőt, a közlekedő utca térrács szerkezetét, és külőn annak korlátait, stb. A díjat az Építéstudományi Egyesület és az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége alapította és a Magyar Cégbíróságnál bejegyzett kivitelező vállalkozó, vagy önálló kisiparos pályázattal nyerheti el, használatbavételi engedélyt kapott épülettel.

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) a delmes átadás miatt a székházba késéssel költözött.

(1994.

mintegy

1,5

késehónapos

január eleje helyett febru-

ár vége). A késedelem kb 7,5 MFt

többletkiadást

zott. Az OEP a bérleti díjnövekményt nem hárította - kötbér formájában - a

tervezőre,

holott a

okoát

szerződés

ennek jogi hátterét megteremtette. A késedelemhez az OEP-nek az a helytelen és a

vizsgá-

lat által kifogásolt gyakorlata is hozzájárult, hogy a többnyire

ütemezés

fizette ki. Az utolsó részletet is

szerint

az

eredeti

szerződéses

tervezési díjakat

- a kivitelező által adott teljességi nyilatkozat birtokában - 1992. júliusában kifizette, holott még év végéig sem vált a tervdokumentáció teljessé.

- 54 -

2.4.3. A

befejezést

pótmunkák

követő

kötött

elvégzésére

szerződések

A kivitelezés tárgyalt

alapszerződésein

OEP a beruházáshoz kapcsolódó további kötött. Ezek közül kiemeljük a pótmunkák elvégzésére kötött nőrzés

tartja indokoltnak.

szerződéseket

következő

értékű

a

főleg

Az

elle-

munka elvégzését

Ilyen volt pl. videó

rendszer kiépítése,

külső

konferenciaterem bővítés

munka szükségessége nem bizonyítható, tűnik.

amelyek a nem

kialakí-

stb.

Ezzel szemben mintegy 14-15 millió forint túlzottnak

értékű

gondos

beruházási

következtében merültek fel, mint a

pót-

illetve költsége

Ezek közé tartoznak azok

kellően

figyelő

berendezése,

növényzettelepítés, biztonsági pénztárterem tása, áramforrás, telefon

is

évre

szerződéseket.

kb. 22-23 millió forint

az

túlmenően

a

munkák,

előkészítés

kazánház

utólagos

átalakítása felügyelet nélkülire, a tápvíz sótalanitása,

I-II. emeleti irodák átalakítása,

számítógépterem

válaszfal átépítése, büféputtok átépítése, vítóműhely

tervezése. Túlzottnak a költsége a titkár-

sági szobákba beépített forint), a

gépjárműja­

külső

hűtőszekrényeknek

(1,8

locsolóhálózatnak (2 millió

millió forint),

épületen kivüli díszkivilágításnak (2,5 millió forint) és a pótmunkák miatt felmerült többlet

lebonyolítási,

tervezési díjnak (1,4 millió forint). szerző­

2.4.4. A számítástechnika fejlesztésével kapcsolatos dések A számítástechnikai fejlesztések körében kötött ződések

közül a legnagyobb

!5-én kötött szállítási

értékű

szerződés

az

!993.

szer-

december

volt. Ez a DEC 10000

- 55 -

Modell 610 AXP szuper számitógép konfiguráció tására, installálására és

üzembehelyezésére

szállívonatko-

zott. A szerzödéses összeg (ÁFA nélkül) 79.154.320 forint volt. A Kft. a szállítást 1994. február 28-ig, az

üzembehelyezést március 21-ig vállalta. A vételárat, a szerzödéssel ellentétben, a

gép

leszállítása

előtt,

!993. decemberében átutalták. A számitógép szerver állománybavételi bizonytata !994. augusztusi

keltezésű,

bruttó értéke 125. !55.941 forint

melyből:

Konfiguráció

79.154.320.-

Irodaautomatizálási rendszer (szoftver)

20. DO l . 591 . -

Szaftver import költsége

14.268.000.-

Hálózatra kötés költsége

!.920.000.-

Kazetta

165.030.9.647.000.-

Szaftver

!25. l 55. 941 . (ÁFA nélkül) Az összegek a szerzödésben rögzített árral megegyenek. minőségi

cseréje)

ugyancsak december 28-án került kifizetésre.

Állomány-

A másik számítógép,

(a

meglévő

gép

bavételi bizonytata 1994. augusztusi dátummal készült. Bruttó értéke 32. !83.930.- forint, Gépkonfiguráció:

20.650.930.4.532.000.-

Szaftver Szaftver

melyből:

import költsége

7.001.000.32.183.930.(ÁFA nélkül)

- 56 -

A

minőségi

cserére

kötött

szerződés

vállalkozási

részét képezte a régi gép egyes részeinek visszavásárlására kötött megállapodás. A visszavásárlási díj teljes összege: 10.248.590.- forint volt, ez

első

!994.

félévében realizálódott. A számítógépek üzembehelyezése a

tervezetthez

elhúzódott. A fogadóhelyek ugyanis nem voltak készültségi fokon, hogy a szerelést meg kezdeni. Ezeket

jegyzőkönyvek

képest azon

tudták

a

volna

tanúsítják.

2.4.5. Az informatika kiépítésére kötött szerzödés Az épület

informatikai

és

telekommunikációs

infra-

struktúrájának kialakítására a nyertes csoport a rendelést 1993. június ll-én kapta meg.

A

meg-

szerződést

június 15-én kötötték meg, a műszaki átadást 1993. november !5-re vállalták, a vállalkozási összeg 79.500.000.- forint volt, amely ÁFÁ-t is tartalmaz.

A

fizetést 3 részletben határozták meg és mind a határidőket, műszaki

mind az összegeket pontosan be is tartották. átadás !993. december !O-én

adás-átvételi

jegyzőkönyv

szerint

történt. a

Az

A át-

berendezéseket

kipróbált, hibátlan és üzemképes állapotban próbaüzemre átvették. Az Integrált Intelligens Informatikai Hálózat kiépítésének költségei a

következők:

A hálózat kiépítése az elfogadott ajánlat műszaki tartalmával (ÁFA nélkül

63.600.000.-

Hálózat építési munka

16.000.000.-

Új rendelés (telefonközpont)

8.169.974.-

- 57 -

Megbízás a KÖZTI-STUAG-nak (versenyfelhívás készítése, elküldése,kiértékelésben való részvétel

490.000.-

Megbízás a NUT Informatikai Kft.-nek (műszaki

igények megfogalmazása,

értékelési szempontok kidolgozása) Közjegyzői

350.825.9.400.-

díj

88.620.199.(ÁFA nélkül) A

berendezés

állománybavételi

bizonytata

bruttó értéke 107.051.725.- forint (ÁFÁ-t

szerinti is

tartal-

közpénzekből

végzett

maz).

3. A beruházás finanszírozása 3.1. A finanszírozás forrásai A beruházás finanszírozása nem

a

kiemett állami beruházások esetében

követett

gyakorlat

szerint történt( kijelölt banknál elhelyezett

elkülöní-

tett számláról), hanem az intézmény téséből.

működési

költségve-

Ez összhangban van a társadalombiztosítás szer-

vezetével és irányításával kapcsolatos 1984. évi 5. tvr, valamint az 1991. évi LXXXIV. illetve a TB

költségvetéséről

törvényben

foglaltakkal,

évenként hozott

törvények

előírásaival.

A

működésre

fordított

tényleges

kiadások

1989-90-ben nem érte el a törvényben megengedett ket (az Alap meghatározott bevételeinek l különbözetből

"tartalékot" képeztek.

~-át)

összege mértéígy

a

- 58 -

1989. évben:

400 millió forint

1990. évben:

686 millió forint

Összesen:

1.086 millió forint

állt rendelkezésre az 1990. évi

LXXXI.

enyhítő,

szervezetelhelyezés gondjait

tv.

szerint

a

nagyobb beruházá-

sokat is finanszírozó (épület, informatika)

működési

ki-

adások fedezeti tartalékaként. Ezt egészítették ki a TB. Alapból évente jóváhagyott átcsoportosítások a

működési

köl~:ségvetés

összesen

"egyszeri

kiadásaira",

1994-ig

2.144 millió forinttal. Az új székházépülettel kapcsolatos finanszírozás

alaku-

lását a 7.sz. mellékletben szemléltetjük, éves bontásban a törvényi szabályozás módosításainak részletes

bemuta-

tásával. A Tb. költségvetés törvényi

előterjesztéseiben

az

épü-

letberuházás csak a sorok között jelenik meg más beruházásokkal összevontan, és az indoklás szövegében. Az

ál-

lamháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 23. paragrafus (3).

előírása

szervek kiemeit

szerint

jelentőségű

a központi költségvetési

beruházásait az adott

ségvetési szerv eimén belül elkülönítetten kell nyozni, kiemelten és

részletezetten

kell

költelőirá­

bemutatni

a

költségvetésben. Az ÁHT szabályozása azonban a

társadalombiztosításra

mint az államháztartás egyik alrendszerére - csak összehasonlítás alapján alkalmazható. Az ÁHT 84-85. fus szerinti Tb-re vonatkozó külön törvényi

paragra-

szabályozás

ugyanis részleges, a saját hatáskörben végzett beruházások

előirányzataira

nem készül t el.

és

elszámolásukra

vonatkozóan

még

- 59 -

Mindezek alapján - az ÁHT 23. paragrafus (3) bek. wintáországgyűlési

jára - az tő

ellenőrzés egyértelműen

követhe-

érvényesülése érdekében, a székház beruházását és más

jelentős

saját beruházás finanszírozását és teljesülését

elkülönítetten, részletezetten kellett volna bemutatni a Tb. éves költségvetéseiben és zárszámadásaiban, annál is inkább, mivel az éves

működési

költség kereten

felűl

(járulékbefizetésekből)

beruházáshoz az Alapoktól

a

átvett

többletforrásokat is felhasználtak.

3.2. A finanszírozás lebonyolítása A

működési

költségből

ben a beruházásra

történő

finanszírozás

kűlön bankszerződést

nem

következtékötöttek,

kifizetéseket közvetlenül az OTP (OEP) Költségvetési

a és

Pénzforgalmi Főosztálya végezte az intézmény számlavezető bankján keresztül. Az építkezés érvényes

kivitelezőjének

szerződésekben,

számlázása

megegyezett

illetve megállapodásokban

zitett ütemezéssel. Az OEP számlafizetései határidőn

belül megtörténtek,

késedelem

a

az rög-

törvényes

miatt

kötbért

nem fizetett. Költségtúllépés, illetve többlet kifizetés nem volt. A

kivitelezőnek

nyújtott 300 millió forint

az ennek fejében kapott 66

millió

úgy számolták el, hogy

eredeti

meghagyva az

előleget

az

forint

előleget

és

árengedményt

pénzügyi

ütemezést

az 1993. évi XI. és XII. számlából

vonták le, mig az árengedményt egyenletesen elosztva utolsó három hónapban benyújtott (!993. X., számláknál vették figyelembe. A beruházó a

XI.,

az

XII).

szerződésben

5 % jóteljesítési garanciát kötött ki, amelyre a kivitelezők

bankjai nyújtottak fedezetet.

- 60 -

A bankgaranciák megérkezéséig a beruházó minden ból levonta az 5

összesen 121.738

~-ot,

ezer

számláforintot,

melyet fokozatosan visszatérített a garancialevelek birtokában. Az utolsó garancialevelet 1994. április 26-án kapta meg, így akkor fizette vissza a radt

levonásokból

még

visszama-

19.016 ezer forintot. A banknál a garanciavállalás

feloldása a garanciális

időszak

lej{rta után ( 1994.

de-

cember 31. l történt meg. A lebonyolító

szerződése

mazott. Tekintettel a

2,5

műszaki

~-os

visszatartást tartaltörténő

átadás 1994-re

át-

húzódására az 1993. XI. havi járandóságát és a XII. havi 50

~-át,

összesen 3,818 ezer forintot csak 1994. január-

jában utalták át a

lebonyolítónak,

megegyezett az ütemezéssel. A

a

többi

garanctara

kifizetés

visszatartott

784. ezer forintot 1995. márciusában fizették ki. A beruházói kifizetések a től

díj

utolsó részleté-

eltekintve általában az elvégzett munkával

álltak. A

kivitelezői

jegyzőkönyvet

arányban

számlákat minden hónapban a

házával és lebonyolítóval ről

tervezői

előzetesen

vettek fel. A

egyeztették és

számlázás

és

teljesítés megfelelt a vonatkozó pénzügyi és szabályoknak. Az elvégzett munkának

beruer-

pénzügyi számviteli

jegyzőkönyvi,

becs-

lésen alapuló megállapítása nem mond ellent a szabályoknak, tekintve, hogy amely

esetben

átalányáras

felmérési

naplót

szerződést

nem

kell

kötöttek, vezetni

( 14/1970(Vl.6. l ÉVM r. l. A kifizetések fentiek értelmében az OEP

érdekeinek meg-

felelöen történtek. Ez nem mondható el a kiviteli tervezési díjazásra, ahol az utolsó számlát anélkül ki, hogy a tervszállítás befejezödött volna.

fizették

- 61 -

A beruházási pénzeszközökkel való gazdálkodást, a házás

végső

költségeinek

az

áttekintését

beru-

megnehezíti,

hogy az OEP-nál nem egy szervezet végezte és végzi ma is az intézmény beruházásait. Az építkezést az Üzemeltetési Főosztály,

az informatikai, számítástechnikai beruházást

a Fejlesztési Iroda irányítja. Az viták is voltak (pl. aktiválásnál)

illetően

elszámolást az

egyes

részlegek

között.

4. A beruházás ráfordításának nyilvántartása (aktiválása). 4.1. A tárgyi eszközök

nyilvántartásának

és

és

elszámolása

elszámolásának

számviteli szabályozása Az intézmény számviteli szabályozásai az 1989-94. közötti

időszakban

tartalmukban, részletezettségükben

tak. Ennek ellenére a jelenleg érvényben sem felel meg évi XVIII. tv.

teljeskörűen

6711993.

eltérő

költségvetésalapján

1991. gaz-

számviteli rendjét szabályozó

(XII. 30.) Korm.r. (V.5.) Korm. r.

számlarend

szóló

számvitelről

(77-79.) §., a

dálkodó szervezetek 179/1991.

a

lévő

javul-

36.

17. §.

§.

és

módosítása

a

előírásainak.

A pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitel bevezetésével egyidejűleg jelentösen felértékelődött az analitikus nyilvántartások szerepe. Ez nagyon hiányosan

tükröződik

1992-töl a számlarendekben. A tárgyi eszközök analitikus nyilvántartására vonatkozó szabályozások részletezettsége lényegében változatlan. Úgy véljük, hogy a beruházási számlák

ellenőrzése

során

a

hibák részletes szabályozással

tapasztalt

nyilvántartási

kiküszöbölhetők.

-

62 -

Az analitikus nyilvántartások ténő

egyeztetésének rendjét

főkönyvi

először

könyveléssei tör-

az 1993. évi számla-

rendben szabályozták, ám betartásáról nem Az 1991-ben indult székház beruházás

gondoskodtak.

nyilvántartásainak

érdemi egyeztetése, a könyvelési eltérések

első

zása 1994. október 31-én kelt

jegyzőkönyv

tisztá-

szerint

tör-

tént meg. A kötelezettségvállalási,

utalványozási,

jogköröket, valamint a házipénztári 1994.

július 15-én

bályozza. Ezt

kiadott

megelőzően

tartalmi szabályozása

az

volt

pénzkezelést az

7/1994. OTF

ellenjegyzési

sz.utasitása

13-1991.

érvényben.

sz.

Az

eller.őrizni

Az

OEP

követhető,

sza-

hasonló

utasításhoz

tartozó jogosultak névjegyzékének a változásokat aktualizálása

OEP

követő

azonban betartását rendszeresen

kell a jogkörök gyakori változásai miatt.

számviteli

irányelveket,

szabályozási

rendszere

nem

ad

a beruházás pénzügyi ráfordításainak szám-

viteli tv. szerint

előirt:

építési költség,

műszaki

rendezések, gépek, az egyéb berendezések és

be-

felszerelé-

sek,

fogyóeszközök szerinti megbontására és ennek megfe-

Jelő

aktiválására. A

szerződéskötésekre

és

a

számlázás

módjára vonatkozó számviteli irányelvek megadásával ezek a problémák

elkerülhetők.

A beruházás kezdeti szakaszában 1991-1992-ben

előfordul­

tak analitikus nyilvántartási és könyvelési hibák. Nevezetesen: az új

székházra

könyveltek

olyan

beruházási

számlákat, amelyek nem ahhoz tartoztak, vagy a beruházási költséget ÁFA-val együtt könyvelték, stb. Ezek a szabályozás és az érintett szervezeti egységek közötti megfelelő

kapcsolat hiányára is visszavezethetök.

- 63 -

A

főkönyvi

számla és az analitikus nyilvántartás kapcso-

latát, formáját és

tartalmát,

valamint

egyeztetések rendjét már tartalmazza

a

könyvviteli

mind

az

1993-as,

mind az 1994-es számlarend. 1993-ban a tárgyi eszközök analitikus nyilvántartása manuálisan történt, 1994-ben pedig a Számviteli Föosztály által felügyelt országosan egységes számítógépes programrendszerekkel. Ezek mellett az Üzemeltetési Főosz­ tályon a beérkező beruházási számlákról vántartásokat is vezetnek.

manuális

nyil-

A szabályozások a beruházási számlák és az analitikus nyilvántartások egyeztetésére havi gyakoriságot írnak elő. Ezeket az egyeztetéseket nem végezték el, illetve nem dokumentálták, az esetlegesen felmerült eltéréseket nem rendezték, a könyvelési átvezetésére

először

eltérések

tisztázására

és

1994. október 31-én került sor.

Az OEP központi hivatali szervezeténél nem teljeskörüen és nem egységes irányelvek szerint szabályozták a beruházási keretgazdálkodási

jogkörrel

egységek által alkalmazandó formáját.

rendelkező

beruházási

szakmai

nyilvántartások

A számlarend nem tartalmazza a beruházás számviteli nyilvántartásai vezetésének módját olyan részletezettséggel, amely alapján a keretnyilvántartás vezetésére kötelezett szervezeti egységek, magasabb számviteli felkészültség nélkül is szabályoknak

kellő

megfelelően

pontossággal,

a

számviteli

elvégezhetnék feladataikat.

Mindazon adatokat, információkat, amelyek a beszámolók összeállításához, a statisztikai adatszolgáltatáshoz és a helyi vezetés informáltságához szükségesek az analitikus nyilvántartásoknak kell biztosítani.

- 64 -

4.2. A székház-beruházás analitikus nyilvántartásai A

főkönyvi

könyvelési adatok és az

analitikus

nyilván-

kötelező

egyezt e-

tartások OEP szakmai egységei közötti tésére vonatkozó hetően

Főigazgatói

Utasítás kiadására - felte-

éppen az új székház beruházás elszámolása kapcsán

tapasztalt

anomáliák

következtében

1994.

november

30-án került sor. Ez részletesen tartalmazza a beruházások, felújítások elszámolásának Betartását rendszeresen belső

ellenőrzési

egyeztetési

ellenőrizni

egységek közötti kapcsolattartás

célszerűen

kell,

szervezeten keresztül

eljárását.

is.

A

szakmai

rendszeresebbé

is indokolt, különös tekintettel a

személyi

a

tétele

változások

miatti gyakorlatlanságra. 1994. december 30-i hatállyal eljárási szabályzatot tak ki a

főkönyvi

könyvelési

nyilvántartások rendszeres és

adatok

és

kötelező

ban. Azonban ez sem tartalmazza az

az

analitikus

vezetése

előírt

tárgyá-

nyilvántartá-

sok, bizonylatok "MINTA"-szerü bemutatását és az elkülönítésének, vezetésének

részletes

ad-

adatok

megismertetését

az analitika vezetésére kötelezett OEP szakmai számára. Mindezen szabályozások korábbi hiánya bélyegét az új székház beruházás elszámolás

egységek rányomta

gyakorlatá-

ra.

4.3. A beruházás számviteli elszámolása, aktiválása Az új székház beruházás építése kapcsán felmerült lák teljes tételes

ellenőrzése

sítések évenkénti alakulása a kel javítva):

szám-

alapján a pénzügyi teljekövetkező

(helyesbítések-

- 65 -

adatok forintban Év

Számlák alapján

Összesen

ÁFA

!991. !992. !993.

9.547.200.766.089.685.l. 684. !88. 721.-

2.386.800.114.3!1.897.501.560.957.-

11.934.000.880.401.582.2.185.749.678.-

!994.

111.375.268.-

!6. 117. 528.-

127.492.796.-

162.025.-

612.275.-

Helyesbítések

-

450.250.-

A beruházás teljes építési ráfordítása 2.570.750.624.-

634.215.157.-

A beruházás teljes

építési

3. 204. 965. 781.-

ráfordításából

2.537.418.624.- forint. A beruházás teljes

aktiválandó építési

fordítása és az aktiválandó összeg eltérése -

az

ráÁFÁ-n

kivül -a villamos és a gázellátó hálózat kiépítése miatt a Budapesti Elektromos

Művek

és

a

részére átadott beruházási források

Fővárosi

Gázművek

összegéből

mely forrásátadás része ugyan a pénzügyi

adódik,

teljesítésnek,

de nem aktiválható. Ezek összege: 1992.

ll.

!7-én

30.000.000.- forint az

1993. 09.

16-án

3.332.000.- forint a

Összesen:

ELMŰ

részére

Gázművek

részére

33.332.000.- forint beruházási forrás-

átadás hálózatfejlesztési hozzájárulás eimén. A számlák tételes helyszini

ellenőrzése

során történt meg

több könyvelési tétel helyesbítése. Az Üzemeltetési Főosztályon vezetett

analitikus

nyil-

vántartások adattartalma több esetben nem elégíti ki számviteli törvény elöírásait.

a

- 66 -

- a 4047/91. számla nem az új székház beruházás része, hanem a toronyépület tűzjelző rendszer kiépítésére vonatkozó tervezői díj, továbbá a beruházási költséget az ÁFA-val együtt számolták el. Az ÁFA helyesbítése megtörtént 1994. novemberében, azonban a számla alapösszege az új beruházás aktivált összegének jelenleg is része. - 1992-ben a B 01249. számla bizonytata alapján saját beruházási költségként szerepelt az ELMŰ forrásátadás összege, noha ez az összeg nem aktiválható; - 1992-ben a MÉRT részszámlák összegét ÁFA-val együtt könyvelték; - 1992-ben a 92/2/2618. számla hirdetési díj is része a beruházási költségnek - mivel a kivitelezői versenytárgyalási felhívásról szólt! - 1993-ban az informatikai hálózat kiépítésével kapcsolatos számlák kiadásait is nyilvántartották, noha a keretgazdálkodás következtében az ezzel kapcsolatos kiadások vezetése az OEP számítóközpont kötelezettsége (040805/93.02.11.; 040826/93.05.04.; 2898/93.08.02.; 7575/93.10.01.számlák); - könyvelési problémákat okozott a visszatartott bankgaranciák és az azokra jutó ÁFA helytelen nyilvántartása; - a Fővárosi Gázművek részére átadott hálózatfejlesztési hozzájárulás az analitikában 1993-ban saját beruházási költségként szerepel, noha nem aktiválható; - 1994-ben a PA 054/94 számla nem az új házás része;

beru-

- 1994-ben az A-19996/94.03.03. gázdíjszámla üzemeltetési költség, nem az új beruházás része.

- 67 -

Hasonló nyilvántartási hiányosságokat tapasztaltunk

az

állománybavételi bizonylatok kitöltése során is. A feltárt hiányosságokat a helyszíni vizsgálat

ideje

alatt

rendez ték. Sem a részszámlák, sem a végszámla, sem a nyi l vántartások alapján nem különíthető el az építési költség, az épület értékét nem

képező

tárgyi eszközök és a nem

tiválható kifizetések, Így nem állíthaták beszerzésű

20.000.- Ft feletti

értékű

ki

akelső

az

az

eszközökről

egyedi állománybavételi bizonylatok, valamint a 20.000.forint alatti

értékű eszközökről

lat. Ez ellentétes a számviteli

a bevételezési tőrvény

bizonybelső

és az OEP

szabályozásaival is. Az OEP új székház

Integrált

Intelligens

Hálózat kiépítése az OEP számítóközpont valósult meg, elszámolása a

Informatikai

keretösszegéből

számítóközpont

analitikai

nyilvántartása alapján történt. Ez az elkülönített számolás torzítja a valós képet, a beruházás

el-

tényleges

ráfordításai több részletben jelennek meg. Az alábbiakban bemutatjuk az új székház teljes pénzügyi ráfordításait: Ft. alapösszeg ----építési3.204.965.781.pénzügyi ráfora1tás

ÁFA

2.570.750.624.-

az új székház informatikai 88.620.199.hálózat kiépítési ktsg.-e új székház teljes pé~zügyi 2.659.370.823.fordJ.tasaJ.

Összesen 634.215.157.-

22.152.700.-

110.772.899.-

656.367.857.-

3.315.738.680.-

- 68 -

4.4. Az új beruházás következtében feleslegessé

vált

fogyó-

eszközök hasznosulása Az alaptevékenységhez tartozó tárgyi eszközök megosztása a társadalombiztosítás két ágazata között még tént meg

teljeskörűen.

Az 1993. december

nem

31-ig

tént megosztás után az egészségbiztosítási

tör-

megtör-

ágazat

köz-

ponti igazgatási szervénél maradó tárgyi eszközök

állo-

mány összesítése. a számviteli és az üzemeltetési egységeknél vezetett analitikus

nyilvántartások

alapján a korábban használatban lományi számlán

lévő.

!3-as

nyilvántartott, 20 ezer

áttekintése főkönyvi

forint

egyedi

értékhatár feletti eszközállományból 239.310.793,74 rint bruttó en

értékű

követhető.

álfo-

eszköz elhelyezkedése nem teljeskörü-

Ezen eszközökhöz

a

híradástechnikai-

és

nyomdai gép, berendezés, felszerelés állománya; a számítástechnikai és ügyviteli gép,

berendezés,

felszerelés

állománya és az egyéb gép, berendezés, felszerelés állománya (bútorok, írógépek, konyhai gépek stb.) tartoznak. Nagy részük az

új

épület

központi

raktárába

került,

ahonnan az új székházba való beköltözést

követően

Jag igényelhették ezeket az OEP szakmai

egységei.

jeskörű

egységre

érdemi leltárok felvételére kiterjedően

az

ellenőrzés

sor. Az áttekintett analitikus eszközök sorsa nem

követhető,

valamennyi

pótlóTel-

szakmai

lezárásáig nem került

nyilvántartásokból annak

ellenére,

analitika vezetésére vonatkozó számviteli

ezen

hogy

előírások

az ezt

megkövetelik. A 20 ezer forint egyedi beszerzési érték eszközök- készletszámla

csoportonként

alatti !993.

tárgyi december

31-én nyilvántartott eszközök- záróértéke 46.720.945,28 forint,

amelynek nagy részét használatba adták és

ségként elszámolták.

költ-

- 69 -

A még használatba nem vett új eszközök értéke

az

1993.

december 31-i mérlegadat (15 számlacsoportban) alapján: Berendezés felszerelés:

30.382,90 forint

gép, kézi szerszám: kisértékű

253.269,71 forint

számítástechnikai

eszközök=

79.051,40 forint

Egyéb:

49.430,88 forint

Összesen:

412.430,90 forint

Az eszközöket az új székház központi raktárában

helyez-

ték el, használatba vételük, kiadásuk onnan történt. A megosztást

követően

az

egészségbiztosítási

ágazathoz

került tárgyi eszközök - amelyek az új székházba történt beköltözést voltak

megelőzően

fellelhetők

is

az

- sorsa az

OEP

szakmai

jeskörű

zést

során

ellenőrzés

tett analitikus nyilvántartásokból nem

egységeinél

követhető,

egyenkénti érdemi leltár felvételére a

követő

áttekintel-

beköltö-

egy év alatt még nem került sor.

4.5. A statisztikai adatszolgáltatás A székház beruházásról az

előírt

statisztikai

adatszol-

gáltatási kötelezettségének eleget tett az OEP Üzemeltetési

Főosztálya.

Ezt az adatszolgáltatást a KSH

nek 271431191.sz. utasitása és a 152/1992. lamint a 182/1993. ezekben foglalt

(XI. 26) Korm.

előírásoknak megfelelően

A székház új induló beruházás sét 1993.

rendelet

január !5-vel

első

elnöké-

(XI. 20.) vaalapján,

az

teljesítették.

statisztikai jelenté-

készitették

el,

ezt

követően

1994. február 20-án és 1995. január 20-án készültek statisztikai

jelentőlapok.

-

70 -

A beruházási költségek anyagi

műszaki

ti bontása és összesítése

nem

számlák alapján tételesen

összesített

összetétel szerio-

egyezik

számszakilag

a

ráfordításokkal,

de az eltérések nem nagyságrendiek. Az adateltérések véleményünk szerint a beruházási nyilvántartások már elemzett hiányosságaira Az Üzemeltetési

vezethetők

Főosztály

vissza.

minden évben tételes

beszámo-

lót készített beruházásokról és felújításokról. molók részletesen tartalmazzák a bevételi

A beszá-

előirányzato­

kat és azok felhasználását mind a központi-, mind

pedig

a területi igazgatási szervekre vonatkozóan. A számszaki adatok egyeztetése során az új székház pénzügyi teljesítési adatai eltérnek- bár nem nagyságrendileg - a számviteli nyilvántartások saiban

szereplő

értékektől.

részletező

kimutatá-

Ezek az eltérések

valószínű­

leg szintén a nyilvántartások

eltérő

szemléletű

vezeté-

se miatt keletkeztek. 5. A

kitűzött

beruházási célok megvalósulásának

célszerűsége

és eredményessége 5.1. A beruházási célok teljesülésének funkció

szemléletű

ér-

tékelése A beruházás rendeltetésbeli alapfunkcióit rogram fogalmazta meg,

különböző

vezetési

a

helyiségpszintenkénti

bontásban, mely szerint 4910 m2 irodaterületet kell

lé-

tesíteni. Az üzembehelyezett épületbenaberuházó képviselójével 1995. februárjában

történt

helyszíni

szemle

szerint irodai célokra az OEP és az Önkormányzat

együt-

tesen 4305 m2 irodaterületet használ. tás a

(A tételes kimuta-

S.számú mellékletben található).

- 71 -

A jóváhagyott építési engedélyezési tervben foglalt eredeti helyiség-programhoz képest 12 %-al kevesebb az irodai munkahelyi terület, miközben 31 %-al

kevesebb

sze-

mély elhelyezése valósul meg az épületben. Az alapfunkcióra megvalósított irodai

munkaterületek

az eredetileg betervezett létszám elhelyezés általában megfelelnek a hazai és a

szerint

nemzetközi

normatí-

váknak. Az irodai alaptípusok (kisterű, nagyterű és csoportos irodák) wennyiségi arányszámainak meghatározása a technológiai adatszolgáltatás, illetve az építészeti pályáztatást megelözöen az elökészítés feladata lett volna. A beruházó nem döntött ebben a kérdésben, az !991. ber 4-i

emlékeztető

novem-

is bizonytalanságat tükröz. A döntés

halogatásának hátrányos következményei lehetnek az jövőbeni

let

lehetőségeire,

hasznosítási

épü-

esetleges

átstrukturálás költségesebb megoldásait igényelhetik. A közvetlen kiszolgálás személyi és technológiai ségei igényes megoldásúak, a tervezettnél 31 sebb létszám elhelyezése miatt azonban a

helyi-

%-kal

ki-

kihasználtság-

hoz képest túlméretezettek. Amennyiben tartósan állandósul a tervezettnél alacsonyabb

létszám

a

túlméretezés

indokolatlan üzemeltetési költségráfordítással is jár. A technológiai tárhelyiség

jellegű

funkciók közül különösen a könyv-

kialakítási és üzemeltetési költségei

helik az indokoltnál jobban

az

megfogalmazott igénynél (160m 2 2

287 m

Alapot. )

Az

ugyanis jóval

ter-

eredetileg nagyobb,

területen valósult meg, 3 szintes Jégtérrel.

- 72 -

A közhasználatú és forgalmi funkcióknál túlméretezés tapasztalható a tényleges pest. Aberuházó

jelenlegi

részéről

igénybevételhez

megfelelőerr

nem

ké-

felmért terhe-

lések, és a XIII. kerületi városrendezési igények, a lebonyolító

költségszakértői

és irányítási tevékenységének

hiánya a szükségesnél nagyobb séhez

vezetett.

Ezekhez

beszerzése kapcsolódott,

terjedelmű

külön

terek megépíté-

gépészeti

(teljesítményük

alapfunkció biztosítását),

a

teljes

egységek

meghaladja

az

energiaszükséglet

ezáltal megduplázódott és járulékosan további

gépészeti

területek megépítése vált szükségessé. A 300 gét

fős

a

konferencia terem megépítésének

külső

bérletezési

kellett volna

lehetőségek

szükségessémérlegelésével

meghatározni, gazdaságossági

számítások

alapján. Jelenleg a terem nagyobbrészt kihasználatlan. Az épületben a

belső

irodatechnológiai forgalom a mérté-

kadó és a reggeli, esti kolattanná tette a

lökésszerű

többszintes

forgalom, mely

légterű

indo-

ügyfélforgalmi

tér megépítését.

5.2. A beruházás hatékonysága és az épület kihasználtsága

Az irodaépületek hatékonyságát rendszerint a bérbeadható területnek a bruttó területhez

mért

arányával

zik. A vizsgálat során - a rendelkezésre

álló

jellemösszeha-

sonlító adatokra tekintettel- egységesen a nettó

alap-

területek alapul vételével végeztük el a számításokat.

- 73 -

A

szereplő

9. sz. mellékletben

elemzése azt mutatja, hogy az

új

székház

hatékonysági mutatója 42 % , mely a 60 latban elfogadott és 67

~-os

adatok

ősszehasonlító

irodaépüJeti

~körüli

gyakor-

tapasztalt

fővárosi

érték-

hez viszonyítva nem hatékony teljesítést jellemez. Az eredeti pályázat és a megvalósult épület funkcionális paramétereinek összehasonlítása üzemeltetés az eredeti tervhez megoldású lett és

a fedett

azt

mutatja,

képest

belső

hogy

az

gazdaságtalanabb

udvarokra

néző

irodák

használati értéke is romlott a közvetett természetes bevilágítás és a közvetlen

szellőzés

lehetőségének

hiánya

miatt. A

többcélú

speciális

terem

igénybevételét

bemutató

lO.sz. melléklet adatai nem támasztják alá a 300

fős

te-

remre vonatkozó fejlesztési cél megalapozottságát. A 150

főnél

nagyobb teremre az eseteknek csak

7

~-ában

merült fel igény, amely a vizsgált 3/4 éves idöszak rem kapacitásának mindössze 2 időszak

~-át

jelentette. Ugyanezen

alatt az átlagos teremkihasználás 10

Az ügyfélforgalom

jelentős

te-

~-

részét lebonyolító panasziro-

da a Váci út 37 szám alatt végzi szolgáltatási tevékenységét.

Ebből

eredően

az ügyfélforgalmi

tér

kialakítása

az új székházban túlméretezettnek bizonyult, ahol eredetileg még úgynevezett is gondoltak. A

szóvivői

többszintű

tájékoztatók megtartására

légtérrel

rendelkező

2

tér

326

m szintterületet foglal el. Jelenleg az OEP keresi a hasznosítás lehetőségeit, tárgyalásban vannak egy bankkal bankfiók nyitására az adott területen.

- 74 -

A fedett utca napközben elsősorban

mellett

csekély

köztekedési

forgalmi

igénybevétel

területként

funkciónál.

Ehhez a funkcióhoz a megépült fedett utca méretei gazdaságtalanok. A

többszintű

rendelkező

légtérrel

galériás

folyósokkal beépített fedett utca területe 1040 m2 . A

fővárosi

irodaházakkal

történő

reprezentatív

összeha-

sonlítási adatok azt fejezik ki, hogy a székház közlekedési területei (fedett utca vül) 5 10

~-kal

lépik túl a

a

nemzetközileg

~-kal

számításánál ajánlott

és ügyfélforgalmi téren kí-

fővárosi

gyakorlatot,

alkalmazott

értéket.

A

egyötödét érinti ez a százalékos

hasznos

közlekedő

túllépés,

folyásol a galériák, a nem középfolyosós és

a kis

és

nagyterű

irodák

illetve

aránya.

terület területek

melyet

be-

cellásrendszer Ez

becsülhetően

2

884 m -re tehető. A mélygarázsok egyik szintje

elegendő

volna a

rendelte-

tésbeli alapfunkció teljesítéséhez. A tényleges igénybevétel összetétele a következő: OEP-ÖNK. hivatal i gk. OEP dolgozók

40 db 102 db

ONYF-ÖNK. -NYUFIG napi

52 db

belépők

!2 db

A parkolóhelyek bérbeadása nem biztosítja az üzleti vállalkozás nyereségét. Az OEP új székházának üzemeltetésekor

a

fedett

udvar,

fedett utca és speciálls terem, ügyfélforgalmi tér energia költségei meghaladják az irodai munkahelyekét.

- 75 -

Az OEP székházban a forgatott összes légroennyiség (lépcsőházak kivételével) 300 elm 3 /óra ezen értékből a fedett utca, fedett udvarok és a speciális terem együttesen 115 elm 3 /óra forgatott légmennyiséggel részesül. A szükséges gépi berendezéseket az egyes terekhez rendelten külön-külön biztosították. Az !OOO m2 -es fedett utca 50 elm 3 légmennyisége önmagában meghaladja az ll ezer m2 területen elhelyezkedő összes iroda és közlekedő 43 elm 3 -es forgatási szükségletét. A fedett utca és udvarok nyáron hűtése, télen fűtése az Alap költségvetésében hosszútávon növekvő kiadásokat eredményeznek. A nagymagasságban lévő üvegfelületek tisztítása tovább növeli ezt a tendenciát.

Az 1994. évi üzemeltetés

tapasztalatából

levezetve

az

egyéves üzemeltetési költségek közel 100 millió forintra előirányzottak.

A helyiségek túlméretezése

energia- és takarítási MFt) okoz

jelentős

költségeknél

többleteket. E

tett többletkiadás mintegy 15 fektetési döntések millió Ft kiadásként árak

jelentősebb

~-ot

szempontjából vehető

elsősorban

(1994-ben

kb.

költségkeretre a

jelenértéken

kb.

Ez

az

48

vetí-

tesz ki, mely

számításba.

az

be50

energia

emelése esetén megtöbbszörözödhet.

5.3. A beruházás megvalósulásának eredményessége

Az

alapvető

funkciók

célok teljesítéséhez szükséges

szempontjából

a

kihasználatlan

helyiségcsoportok és azok becsült következők:

építési

fő

és

mellék

helyiségek, költségei

a

- 76 -

Helyiség l . 300

fős

Terület m2

terem 50 !'h-a

2. Ügyfé !forgalmi tér 80 !'h-a 3. Fedett utca 4.

Közlekedő

terület 20 !'h-a

5. Könyvtár/büfé 50 !'h-a 50 !'h-a

6. Mélygarázs

Összesen

Építési

Építési

költség eFt/m 2

költ ség e Ft

206

202

41,612

261

202

52,722

1040

202

210,080

884

!Ol

89,284

287

!Ol

28,987

3 900

50

195,000

657 8

Ezen helyiségcsoportok

617,685

megvalósítása

nélkül

a

teljes

építési költség mintegy 25 %-kal lett volna kevesebb. Az OEP központ számítástechnikai apparátusának zési körülményei

számottevűen

helyet kaptak az országos feldolgozásokat ellátó

és

javultak.

(központi) a

megyei

működtető

épületben

számítástechnikai számítástechnikai

rendszereket kiszolgáló, számítástechnikai és az azokat

Az

elhelye-

berendezések

munkatársak, továbbá a

technikai eszközök, anyagok és segédanyagok

számítástárolására,

tesztelésére szolgáló helyiségek,illetve a 40

fős

köz-

ponti számítástechnikai oktató kabinet. A

központi

irattárakban

510

folyóméter

dexion-salgó

polcrendszert szereltek be. A helyiség nedvesség- és páratartalmát központi klimaberendezés szabályozza, így tárolt iratanyagok állagának megóvása

biztosított.

a Je-

lenleg a tárolási kapacitás kihasználtsága 60 !'h-osra tehető,

a Váci út 37-ben elhelyezett

gával együtt.

Ílymódon a

korszerű

hosszabb távon megoldottak.

főosztályok

iratanya-

irattárolás feltételei

- 77 -

A könyvtár szabadpolcos, biztositva ezzel a

lehetőséget

az

könyvraktár

egyszerű

kényelmes hozzáféréshez.

Külön

nincs, minden ebben a helyiségben van elhelyezve. A székház beruházás tenderkiírása magas ségi követelményeket irt

elő

az

és

műszaki

épitők

számára.

minő­

Olasz

gránitot, kőburkolat, holland szőnyegpadlót (2000Ft/m 2 angol kompakt lámpatesteket határozott meg. Olyan

),

minő­

ségi mércét állítottak, amelyet a magyar háttéripar

nem

tudott produkálni a versenyeztetés során. A bútorok a FANTONI olasz cég egyedi termékei, az irodák berendezése egyedi, magyar tervezés és kivitelezés szerint történt. Az energia-takarékosság figyelembevételével belső árnyékoló szerkezetet szereltek fel cca. 2500 m2 -en (1500 Ft/m 2 ). Az egész épületben svájci automatikus klimaberendezés biztosítja a munkavégzéshez szükséges optimális levegő és hőmérsékleti viszonyokat. A klíma mutatók betartását az egész épület klimatizálását felügyelő HONEYWELL épületgépészeti szaftvere működteti. Az üvegablakok fény és hőszűrésére alkalmas norvég termékek. A kompakt lámpatestek a General Electric tulajdonában lévő angol THORM cég termékei- a teljesség igénye nélkül. Kis

minőségi

eltérés mellett a

győztes

pályázó "B"

vál-

tozatának elfogadása esetén az építési költség 260

mil-

lió forinttal (11,5

~-kal)

lehetett

volna

kevesebb.

A

kitűzött

és jóváhagyott építési célok nagyobbrészt magas

minőségi

színvonalon, tartós és

energiatakarékos és tésével valósultak esetében az

időnek

esztétikus

anyagokból,

igényes berendezési tárgyak meg.

Ilyen

beruházás

nagyságrendű

ellenálló, tartós anyagok

beépí-

beépítését

helyeselni lehet és az építészeti alkotásnak is ki elégítenie a mai kor hivatalának igényeit. hiányzott az a mértéktartás, amely az zés, a tartósság, a

minőség

tárt szabhatott volna.

Itt

ésszerű

kell

azonban költeke-

és a luxusigények között ha-

- 78 -

A

11. sz. mellékletben

túlzott

nagyvonalúságra

néhány. szerintünk

kigyűjtöttünk

utaló

költségelemet.

melyek

összege (ÁFA nélkül) 346 millió forint. Az alapfunkelót szolgáló irodaterület a 2

pest 600m -vel kevesebb

és az

érvényes

programhoz

ké-

építési

sza-

bályzat által tiltott közvetett természetes megvilágitású

irodák száma 50 %-nál nagyobb. Az l före jutó

gos iroda és tárgyaló terület 10.6 m2

.

átla-

az épületben

el-

helyezett létszám viszont a tervezettnek csak 69 %-a. Az egészségbiztosítási ágazat teljes

szervezetének

helyezése az új székház birtokba vételével sem meg. Az 519

fős

állományi létszám 22 %-át

(113

el-

oldódott főt)

a

XIII. Váci út 37. alatt található bérleményben helyezték el. havi 10 millió forint bérleti költséggel.

Budapest, 1995. április hó

-crl .. r--.1 ' Hage~ayer István

~. sz.

melléklet a V-17-25/1994-95.

számú jelentéshez

OEP székház funkcionális területeinek alakulása -----

...

- '---- -

.

. .

Pcri
.

UpcsO. lll, el8tt!r

OTF4lÓfyÓzctl IQk\yek

1pori
Ossz.. tertlel szfn1t9r

l

sz!nl

--

-

Folycsó dohclnyz.l.

--·

..

Gel« la.

;llzll'nell.

DQyfdilt!r.

~t.

toctn.hely. QI-<Tih 100 Q.plh. 30

fedett u1ca.

wc. rr10SOQCIÓ

Nagyterem.

bOtol

k!lnyv-

tc'r. 4ttor...,

t 250 300

Di.r. ll.

400 530

nye

Szeeidils

Roldc'r. lrattc!r

300 160

ld:

klc'r

lro~ '

TdrQyciÓ

(szám.toctn. vd egyllll) 4910 (319 db)

300

31~

2 Y.

400

550

16.000 m2 3 ::: K

~ ~ssz.

ö

teriJet

7.351, 3

845.9

1.577.

Ile 538 Cl. 817.8

3.505, 3

28.470 m2

~242.

~

3 Y. ld: 245, 8

851.4

1.102.0

nye: 370. 5

ol-lcn:J: 614. 1

kl: 1.232. o klc'r-o: 373, 4

o

1.597. 8

z

3

o

2.047. 5

299 db Iroda 4.909. 4 szt: 1.191. o 8.100. 4

490. 4

2.486 3

T

~

100

28~

3~

14~

6 l:

8 l:

4'!";

2.113. 79

fu: 691,54 Ot. 265. 86

2.085. 25

1.780.

3 !':

9~

23

~

2

~

l

s

Elvi dp. l!t'Q8Ci

tertJet

6.738. 38

1.091,09

650.08

rot 186. 19

OssL ter. m2

u

a

o:

23.949. 49

269. 91

460.08 285, 46 klc!r: 650, 64 1.396, 18

ld: b:

5.620. 95

590. 5

e: 469. 71 A G K

r

28

l:p. er>Q. tar. Ossz..ter.m2 24.210. 11

~

5 Y.

1.883 31 8 Y.

g Y.

o: 6.725. 65

952. 10

2. 795. 95

1.401. 63

9

l

Ot. 281.57 fu: 1.094, 32 '

~

7~

s

_3_~

~

b-ktc'r: 590, 09 2.000. 00

1.891, 37

747.31

ld:

457, 26 1.047, 35

2.777 52

t.

28 t.loQvoiÓS. dol1 Dssz..ter .m2 28.478. 48

~

8.275. 48

31 :;

4 l:

946.83

4 Y.

11

12" 2.698, 90

o:

955.38 288. 59 r ep. 147. 10 ru. 1.040. 53 Ile 1.109, 71 3.541. 31 Cl:

10 ,.

13 'l - - '---

tk fu

.. ."

U-

r ep g e

= = = = =

=

tetőkert

fedett utca ügyfél-tér reprezentációs tér galéria e .lőtér

~

8%

2.419. 68

1.424. 39

--

=

=

3 l:

4 l:

b-ldc!r 574. 70

10

kt = ktár = b = o = é-kha sz t

8 Y.

L ___

~ --------

572. 65

5 ll: L_

--

2 'l ----

különterem ny o könyvtár büfé olvasóterem étterem-konyha számitástechnika

ld:

444, 02 1.018. 72

47. ...

= nyomda

23 " 253 db Irod 4.403. 59 szt: 478.00 4.879 59 20 !: 249 db irod. 4.322. 04 szt: 885. 78 5.207. 85

20

~

2~

l

382. 3

' 2~

362. 5

1 l';

Q.sz. melléklet a V-17-25/1994-95. számú jelentéshez

JEGYZ-6KÖNYV

készült 1995. február 9-én az OEP Üzemeltetési

Főosztály

hi-

vatalos helyiségében Jelen vannak: Állami Számvevőszék részéről: Krucsai Balázs

osztályvezető főtanácsos

Pallós Gáborné tanácsos Karsainé Dömsödi Éva OEP

számvevő

részéről

Gricser Péter

főosztályvezető

Bató András volt OTF Tárgy: az OEP székház építésének

főosztályvezető

döntéselőkészítési

folyama-

ta

A

Számvevőszék

jelenlévő képviselőinek

rás, mint a székház t~eztetésének szereppel

rendelkező

kérdéseire Bató

előkészítő

személy - a tervpályázat

And-

folyamatában bírálóbizott-

ságának titkára - az alábbi válaszokat adta: 1. 1991.

febr.

8-án Bató András feljegyzésben tájékoztatta

Botos urat az OTF akkori

vezetőjét,

az

új

OTF

székház

tervezése tárgyában arról, hogy véleményeszerint a BUVÁTI által elkészített tanulmányterv általánossága, a

hom-

lokzati tervvázlatok jellegtelensége miatt nem alkalmas a további tervezési munkákhoz kiinduló pontként. Javaslatot tett tervpályázat kiírására. Emlékei szerint több len

vezetői

megbeszélésen fmelyen

vélhetőleg

jelen

kötetvolt

- 2 -

Békefi Péter, Baranyai Géza, Botos József, Bató

András/

alakult ki az az OTP álláspont, hogy tervpályázatot írnak alapvető

ki. Ezeken a megbeszéléseken két

mazódott meg, az egyik a 1993. december határidő,

feltétel fogal31-i

idő

a másik a rendelkezésre álló

befejezési

rövidsége

mi-

att a zártkörü meghívásos pályáztatási forma. 2. A tervpályázatra meghívottak körére Bató András

is

tett

javaslatot - informális szakmai ismeretei alapján -

arra

nem emlékszik, hogy rajta kívül ki tett még javaslatot és hogyan alakult ki a meghívott

tervezők

köre.

3. A Bíráló Bizottság tagjai közé Bató úr javaslatára vontak be független építészeket. A Bíráló Bizottság összetételére vonatkozóan más javaslatot emlékei szerint nem tett. 4. A pályázati

kiírás

tartalmi

összeállítására

vonatkozó

vázlatot Pintér Béla készítette. A kiírás számítástechnikai fejezetét Bató András készítette. A Bíráló

Bizottság

titkári feladatait Botos úr szóbeli felkérése alapján Bató András látta el - véleménye szerint ez a feladat arra • vonatkozott, hogy a~or a Bíráló Bízottság megalakul, ennek munkáját titkárként támogassa.

5. Az 1991. május 31-i

határidőre

beérkezett 4

pályaművet

az

OTP hivatalos helyiségében elzárták. A pályázatok számbavételéről,

iktatásáról

jegyzőkönyv

6. Az 1991. junius 17-i OTP az OTP

belső

belső

nem készült.

bírálat

során bemutatták

zsüritagok részére a pályázatokat, ezeket

zsüritagok megtekintették, érdemi

a

pályázat-ismertetésre,

értékelésre, pályázati értékelési szempontok meghatározására nem került sor,

jegyzőkönyv

az

ülésről

ezt nem tekintették érdemi bírálatnak.

nem készült,

- 3 -

Az 1991. junius 19-re meghívott épitész

zsűritagok

végez-

ték a pályázat érdemi bírálatát. Ezen a napon ismerkedtek meg a ket,

pályaművekkel

és tették meg

/épület magassága,

tömege,

illeszkedése/ melyeket az

szakmai

észrevételei-

megjelenése,

értékelésről

városképi

felvett

jegyző-

könyvben rögzítettek. A pályázatok értékelése kapcsán a beruházás költségei valószínűleg

szerepeitek értékelési szempontként

fmivel

a

tervezőknek

pályázati kiírás szerint a költségbecslést a 1993. évi árszinten kellet megadniuk/, de a

nyertes

lyamü kiválasztásában nem ez volt a meghatározó. Az

páüze-

meltetési költségek várható alakulását nem vizsgálták. A pályázati megoldások költség-összevetésére,

értékelési

feladatot házon belül senki nem kapott. Az egésznapos Bíráló Bizottsági munkáról emlékei szerint táblázatos

fel-

dolgozás készült, erre alapult a szöveges bírálat, de erre vonatkozó dokumentumot Bató úr nem

7. A három építész

zsűritag

felkérő

a már emlitett juni-

us 19-i Bíráló Bizottsági ülésre. Junius építész

zsűritagok

a bírálandó

meg.

levelét 1991. junius llőket

én postázták, melyben meghívták

őrzött

19-e

pályaműveket

és a beruházás

soron

következő

Bató úr emlékei szerint került.

tanulmányterv

jegyzököny-

elkészíttetésére

feladatainak

Gricser Péter

az

nem ismerték.

8. A pályázatok elbírálása után a zsüri döntési ve, az ott meghatározott

elött

elvégzésére

osztályvezetőhöz

- 4 -

9. A Bíráló Bizottság munkájának befejezése után emlékei szerint - a

pályázattal

kapcsolatos

- Bató

úr

valamennyi

dokumentum, terv Pintér Bélához került.

k.m.f.

,\~~(\~~~_\1 .. ~{~. ~~J~C{yJ

~sz.

melléklet a V-17-25/1994-95.

számú jelentéshez

Feljegyzés az ÁSZ munkatársaival folytatott megbeszélésról

1991 júniusában rövid felkérést kaptam Dr. Botos József akkori főigazgató úrtól, hogy zsüritagként vegyek részt az OTF Székházzal kapcsolatban benyújtott pályázatok értékelésében. Személyes megbeszélésünk során főigazgató úrat tájékoztattam arról, hogy sem ilyen irányú képzettségem, sem kellő információm nincs e kérdésről. Botos úr elmondta, hogy a zsüriben több szakember vesz részt, megbízásom a társadalombiztosítási igazgatásban szerzett 26 évi tapasztalatom alapján bizonyos feladatokhoz kapcsolódó szükségletek megfogalmazására értendő. A kiindulópont az volt, hogy az OTF egységes szervezete, az egészségügyi ellátás biztosítási elvére történő áttéréssei megnövekedett sajátos feladatellátást is beleértve, megfelelő módon tudjon jobb szolgáltatást nyújtani: Az elképzelés szerint a cél: - többek között - központi adatbázis kialakítására, központi igazgatási és ügyfélszolgálati funkcióra és emberibb munkavégzésre alkalmas épület létrehozása, mely lehetőséget ad a Budapesti és Pest megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság gondjainak áthidalására is. Emlékezetem szerint az önálló egységvezetők egységesen fogalmazták meg azt a igényt, hogy a munkaszobák mérete kisebb legyen, azonban emeletenként megfelelő számú 25-28 személyes tárgyaJók és egy nagyobb 150200 személyes tanácsterem a munka végzéséhez szükséges. Az OTF, illetve jogutódai igazgatási munkája igen nagylétszámú körre terjed ki. Állandó nehézséget okozott az országos értekezletek (gyógyszerészek, orvosok, gyógyszergyártók, megye1 igazgatóságok, stb.) rendszeres konzultációjának megtartása. ·

A pályázat elbírálásához eredeti tervdokumentációval nem rendelkeztem, ez bizonyára a munkában résztvevő beruházási és pénzügyi szakemberek rendelkezésére állt. A funkció ellátásához legmeggyőzöbbnek tünt az elfogadott pályázat, ezt erősítette meg a Xill., kerületi Önkormányzat képviselője is. A székház tervezésekor egy szervezetben gondolkodtunk, melynek több feladata volt, így a nyugdíj, a betegségi és anyasági ellátás (készpénz- és természetbeni ellátásai) stb. Tekintve, hogy a társadalombiztosítás Önkormányzati igazgatásáról szóló törvény csak 1991. XII. 28-án jelent meg, az F.B-ok 1992-ben jöttek létre, és az ágazatok szétválása az Önkormányzatok megválasztásával szinte egyídejü!eg, !993-ban történt meg e szempontok akkor nem voltak ismertek. Továbbiakban nincs információm a kivitelezésrőL Emlékezetem szerint a zsüriben Bathó András, Bognár Miklós, dr. Seiényi Károly, Békefi Péter és mások vettek részt. Budapest, l 995. január 30. Dr.

Tenne/~

főosztályvezető

NYILATKOZAT Állami Számvevőszék

részére Tárgy: Az új irodaház tervezésének indítása Az 1991. év elején több

vezetői

értekezleti

tárgyalás

után

döntés született arról, hogy szükséges az OTF részére egy új irodaház megépítése, az OTF akkori

székháza

melletti

üres

telken. A jelzett területre

1987. évben már készült

egy

beépítési

terv, mely alapján akkor a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság

ré-

szére épült volna egy Számítástechnikai Központ és irodaház. Ezen létesítmény terveit a BUVÁTI készítette. Célszerűnek

látszott, hogy az új irodaház tervezésére

1s

a

BUVÁTI kapja a megbízást tekintettel arra, hogy már bizonyos ismeretekkel rendelkezett a társadalombiztosítás intézményeinek

működésével,

a területre vonatkozó hatósági

elvárások-

kal, valamint a terület geodéziai vonatkozásaival kapcsolatban. Ezt támasztota alá még az is, hogy az épület befejezési határideje /1993. XII. 31./ gyakorlatilag adott volt a FIG Hajógyári szigeti elhelyezésének

időkorlátja

Ennek alapján 1991. február 13-án · az vezetői

értekezlet döntésének

BUVÁTI-nál a ~eépítési gyakorlatilag egy déslista alapján

időben

előző

megfelelően

tanulmánytevek

-

napi

NYU-

miatt. főosztály­

megrendeltük

elkészítését.

a

Ezzel

- a BUVÁTI által összeállított kér-

megkezdtük

az

igények

felmérését

és

. 2 .

összegzését egyes

önálló

egységektől

kapott

információk,

ill. adatok alapján. Ezek figyelembevételével készült

el

a

helyiséglista. 1991. március 13-án szóbeli utasítást kaptunk dr. Botos zsef úr főigazgatótól, hogy a tervezési megbízást a tól vissza kell vonni, mert zártkörü

Jó-

BUVÁTI-

versenytárgyalás

lesz

az épület tervezésére. Ebben az

időszakban

az egyik nap délutánján Pintér Béla

tesítést kapott, hogy vegye fel a főosztályvezető

nem ismerte,

kapcsolatot

úrral. Mivel Pintér Béla

Bató

Bató

ér-

András

András

így bemutatás után Bató úr közölte, hogy

urat üljön

le és állítsa össze az új székház tervezési programját, vel a

tervezőnek

át kell adni. A

tervezőt

Pintér Béla közölte, hoy amit Bató ilyen rövid

idő

úr

nem

kér

mi-

nevezte azt

nem

meg. lehet

alatt · gyakorlatilag azonnal · elkészíteni,

mert ahhoz sok információra van szükség, mellyel

6 nem

ren-

delkezik. Bató úr közölte, hogy elég, ha általánosságban írja le a tervezési programot minden konkrét adat szükséges

nélkül,

ha

6 majd kiegészíti és elkészíti vagy elkészítteti a

számitógépteremmel és annak környezetével kapcsolatos összeállítást is. Ha így sem lehet azonnal megfelelő

hogy az

összeállítani,

lesz másnap délre. Pintér úr ekkor

elkészítendő

anyag nem lesz

megfelelő

tervezési programjához, konkrét adatok hiánya együtt · korábbi hasonló

ismeretei

alapján

újra

akkor

közölte,

az új irodaház miatt.

Ezzel

-összeállított

egy programot, melyet másnap leadott Bató úrnak.

Arról

nem

tud, hogy mi lett az anyag további sorsa. A tervezési megbízás visszavonása után, már információkkal rendelkeztünk a továbbiakról.

csak

közvetett

- 3 -

1991. április közepén - meghívásra - részt vettünk egy zultáción, melyet a tervezők

1991. ri

tervezői

versenytárgyalásra

kon-

meghívott

részére tartott az OTP.

június végén - július elején megkaptuk az építész

döntéséről

készült

jeyzőkönyvet

zsű­

azzal, hogy az abban meg-

határozott tanulmánytervet rendeljük meg és a nyertes pályázóval a továbbiakban az OTP

részéről

mi tartsuk a

kapcsola-

versenytárgyalással kapcsolatos további

anyagokat

tot. A

tevezői

/levelezés- tervpályázatok- leírások, stb./ ill. Bató úr az

OTP-től

nem

kaptunk,

történt kilépésekor kaptuk meg

levelezési anyagokat, melyeket az Állami Számvevőszéknek átadtunk.

Budapest, 1995. február 13.

Gricser Péter

azon

is

~-sz.

melléklet a V-17-25/1994-95.

számú jelentéshez

BUDAPEST FŐVÁROS Xill. KERÜLET Föépitésze

r--~:.~~·-:.

j .. -;:-"'[?ETT:

>.·.j ..... :.. _. ,

,. ·-

!995 -ü2.-

Számvevőszék

(J

5

o. \) ·- ~ -,' - s- l í.c J'i '

Állami

i\.

l

.

Karsainé Dömsödi Éva Budapest 1052 Apáczai Cs. János u. 10. j/

·-·

t

,

~-'-"t.....-1..'"' t.cwa4..,'.•.•: ~ Tisztelt Karsainé Dömsödi Éva!

/uva-

~

'o~.oC,

l.?.

·~

1995. január 30-án kollégáival megkerestek hivatalunkban a Budapest XIII. ker. Nyugdíjfolyosító Intézet bővítésével kapcsolatban. Miután szóban kihallgattak; ~ arra való hivatkozással, hogy az ügyről minimális írott dokumentummal rendelkeznek, kérték, hogy az elmondottakat írásban rögzítsem. Mivel írott anyag nekem sem áll rendelkezésemre, a történteket a következők SZ2rint tudom felidézni; A bovítésre már korábban cea 1987-88-ban is készült terv (Benyó László építész BVTV) amely azonban nem jutott el a megvalósítás :;tádiumába. Ennek oka az építt·ető részéről számomra ismeretlen. Hivatalunk részéről úgy emlékszem vissza, hogy a tervtanács is és én is elutasítottuk építészeti kerdések miatt. Legközelebb ezután akkor találkeztam az építési s;:ándékkal, amikor évekkel később . felkért a Nyugdíjfolyosító Intézet, hogy vegyek ri!szt egy blráló bizottságban, amely a bövítésre kiírt pályázatot hivatott elbírálni. Amikor Szabó Miklós polgármesterrel a zsuribe bekerültünk, már az elkészített terveket láttuk. Az előkészítő munkában, a pályázat feltételeinek meghatározásában nem vettünk részt. Emlékeim szerint a döntésnél a bizottság ajánlásokat tett, amely szerint a végleges épület kialakításánál össze kellene növeszteni a régi és új épületek tömegrészeit az egyöntetí:í architektúra megteremtése érdekében. Ezek után pontosan nem emlékezem, hogy hány alkalommal a tervező konzultált velem. Bemutatott egy vázlattervet, amelyre ráírtam, hogy "ennek szellemében" folytassa a csatlakozlion a munkát. Olyan kritériumot, hogy milyen alapterületű építménnyel határoztam meg_ A csatlakozás elérhető lett volna régi épülethez én soha sem egy-egy keskeny szárny megépítésével is. Azt hogy a megépült alapterületek hogyan

l

l

- 2 -

alakultak ki nem tudom megállapítani. Valószínűleg épittetői indítékra történt. Szóba került az is, hogy mi lehet az oka a hosszadalmas építési engedély eljárásnak. Ennek megválaszolására a Muszaki Osztályt ajánlottam. Kérem a leírtak szives elfogadását.

Budapest, 1995. 02. 01.

Ti sztaJ.ette l:

~

5,sz. melléklet a V-17-25/1994-95. számú jelentéshez

TERVPÁLYÁZAT - l. dijas terv 1991. június

.,,..

~;~

NYUFIG meglévő toronyépülete

··~é·r···

OTF székház

;; . GJ ~~~ --=-~-~· '~·§-~-Fi~-

l==l==-+-+--1--tiill~Mtti~~; :, lni=i=t=l~=+=H~==l=~=J;.J! l!!ld~!!i~~~~~~-~~~~dim~.Jiii:liiW '

o~ $
·o·
-l, :

-

, l

fr:

I f!

l

l

l

·

l

.

l

1

~

• ,, l

l

l

,

·~-·~-~, t....:._;__,:. ·::;n

:i,-~ ·-_ :ll!j·:::::::::J·.I,· l ; , , , ll~ j : " , ,t.- - c_ ~ l

'

,l ::

0:!3

'l_li1·.. ,l " t l

j

,

.

n~ a
- -:zz ·o· o - $·o· tlll ...~ «<; - o~«r> ~o o~ o:: D~!>~!>'[]. o~ «r>

ctO ctG ctO O
:.

d

\ -: :

®V-
~iJ' '(]:.

.

•

l

•

'

l

ik> 013
i'

, l

O:Prr-!íJY

)

)

t; ~

---------------- -------_..,+-...!a==f==f"K~~~

,. l l

1-------- --------- -------

- - - ___ ..1

)

•

meglévő

l~

toronyépülete lepényépü székház

Q: ~

E-<

;..

"'"

-Q:l Q ~

o z

~

Cll

-Q:l

E-< p.

-"'"

-Q:l

...

~

.Q

e .... ~

~

~

N Cll

.....

oo-

.....

;>

~

l l

!

i.

\

\

\

' '

r

~.sz.

melléklet a V-17-25/1994-95.

számú jelentéshez

Állami

Számvevőszék

Példák a vállalkozók által benyújtott

kivitelezői

pályázatok

ki-

értékelésének ellentmondásaira

1.) A pályázók

által

megajánlott

alternatív,

kivitelű

olcsóbb

szerkezeti megoldásokat, villamos és gépészeti

berendezéseket

legtöbb esetben lepontozták. -A 21. sz. ÁÉV (MÉRT) által megajánlott alternatív homlokzatkiképzések (osztrák cég alumínium-faszerkezet, hőhídmentes

RAUFOSS

alumínium szerkezet)

kivitelű,

hazai piacon

beszerezhető

megfelelő

30-35 pontot kapták.

és

vagy

norvég

egyszerűbb

az

mobiliák egyaránt a

-A 22. sz. ÁÉV 40-80 MFt-tal olcsóbb alépitményi,

nem

szerkezeti

alternatív megoldást ajánlott meg és javasolták az íves gépkocsi parkolólehajtás

egyszerűbb,

olcsóbb kivitelét. A

ségre ezek az ajánlatok 70 pontot kaptak, holott a

minő­

"pályázó

garantálta pályázatában a " kiírás szerinti" kivitelt és minőséget.

Az

automatikára

a

22.

sz.

ÁÉV

lényegében

hasonló

(HONEYWELL), de olcsóbb megoldást ajánlott mint a minőségét

35 pontra értékelték szemben a MÉRT

MÉRT.

70,

A

illetve

80 pontjával. 2.) A megajánlott költségek pontozását gyakran .összekapcsolták minőségi

értékekkel. Ha a

minöséget

gyengébbnek

esetenként az olcsóbb árat is lepontozták, kellett volna kapnia. A

tervező

holott

a

értékelték, magasabbat

ezt azzal indokolta, hogy

ér-

tékelési metódusok szerint a pályázatok közül a legalacsonyabb és legmagasabb ár automatikusan !5 pontot kap.

Ez

a

metódus

- 2 -

azonbanaberuházó és a KÖZTI képviselői között 1991.

április

21-én a kiértékelés módjára kötött megállapodásban nem

szere-

peL A költségértékelésre azt rögzíti: " ... a beérkezett

aján-

latok közötti árdifferenciát négyzetes szórás alapján pontozzuk''! - Az Érdi Építő Generál Kft. legkedvezőbbnek mutatkozott összköltségére a tervező 15 pontot adott (az OTF 85-öt). -A MÉRT által, változatként megajánlott

egyszerűbb,

de

csóbb mobiliái árát a tervező 15 pontra értékelte. Ez ban nem következetes, mert a Zalai ÁÉV közel azonos megajánlott mobiliáira, bár

minőségét

is alacsonyabbra 20 pontra tartotta a

olazonárban

még a MÉRT

ajánlatnál

a

költségére

tervező,

90 pontot adott. - A MÉRT olcsóbb alternatívákat

tartalmazó

"B"

változatának

költség megajánlását 26,87 összesített pontszámra értékelték a 0,36 szorzó figyelembevételével. Ez alacsonyabb mint győztesnek kihozott "A" változat 27,85 pontszáma, holott "B" változat 2.198 millió Ft

volt,

szemben

az

"A"

millió Ft-os árával. A Zalai ÁÉV 2.129 millió Ft-os

a a

2.460 költség

megajánlást 28 pont- ra értékelték, valójában azonban a cég 530 MFt előleget kért, ami mintegy 110 MFt-al megemeli a vállaJási árat, tehát mindenképpen drágább mint a változata. 3.) A pontozásos értékelésben számtalan talható:

MÉRT

következetlenség

tapasz-

- A Zalai ÁÉV ajánlati összege~· 129 millió Ft, a 22. sz. változatai

előleg

nyújtása esetén 2.100-2.110 millió ft

rüliek, tehát kevés a különbség a két cég

árai

előbbi

költség

mégis 28 pontot kap az összesitett

Iásra, mig az utóbbi 30 pont fölöttit. Az árban l ,5 »i a pontszámban 7,3

;>i.

között. az

"B"

ÁÉV köAz

megajáneltérés

- 3 -

-A PAHOG mobiliáinak költsége 266 millió ft, ÉpítőésSzerelő

Vegyiműveket

a

~.

Rt-é 303 millió Ft. Az eltérés közel 14

Mégis mindkét költségelem egyaránt 80 pontot kap. A MÉRT "A" és "B" alternatívája kiértékelésének nyei arra utalnak, hogy következetes és

a

körülmé-

körültekintő

értéke-

lés mellett a több mint 260 millió Ft költségcsökkenést eredményező "B" variáns lehetett volna a győztes. a.) A referencia és kiírási feltételeknél indokolatlan volt a két alternatíva között különbséget tenni. A számítás azért is kifogásolható, mivel a "B"-t kevés kivitellel tervező

egyedül

pontozta. Az "A" -nál ezekre a tételekre az

lebonyolító magasabb pontot adott a

OTP

és

a

"B"

igy

tervezőnél,

hátrányba került. A két szempontnál együttesen 1,24 ponttal több a pontszám a kapottnál.

a

valójában

b.) A homlokzatkiképzés és mobiliánál a minőség nem megfelelő értékelése ugyancsak indokolatlan. Indokolt lett volna a legalacsonyabb

megfelelő

pontszám (70), ami az "A" variációval

szemben kifejezi a vélt alacsonyabb

minőségi

szintet

(90,

illetve 85 pontra lett értékelve az "A"-nál). Ez a korrekció kb. 2 plusz pontot jelent az összesítésben. c.) A költségmegajánlás lepontozása helytelen volt. A hasonló minőségű mobilia árat a Zalai ÁÉV-nél 90 pontra értékelték. a

belső

"B"

vari-

Nem adtak többlefpontot az "A" 79 pontjához képest épületgépészet 40 millió Ft-os árcsökkentésére a

ánsnál, holott ezzel a gépészeti ár megközelítette a 22. sz. ÁÉV.

90 pontra értékelt épületgépészeti árát. Végül elfogad-

hatatlan, hogy 5 ponttal kevesebbet kapott a "B" variáns az előlegigénysorban az "A"-hoz képest, mivel mindkét ár egyformán

előleg

nélkül lett kalkulálva. Ennek a három

kifogá-

- 4 -

salt tételnek a korrigálása révén a "B" költség minimum 2,5 ponttal nö az összesítésben.

megajánlása

(Megjegyzendő,

még így sem éri el a 22. sz. ÁÉV azonos árára

kapott

hogy költ-

ségpontszámot). Ha az a.,- c., alatt tárgyalt három +pontszámot (5,74) adjuk a

végső

összesítésben a "B" variánsnak

hozzá-

juttatott

pontszámhoz 82,42 pontot kapunk, ami magasabb, mint a

76,68

győztes,

"A" variáció 81,89-es pontszáma. A kiviteli szerződést tehát a MÉRT volna megkötni, ami 260 MFt. volna.

"B"

variációjára

költségcsökkenést

kellett

eredményezett

1.sz.

melléklet a V-17-25/1994-95.

számú jelentéshez

Budopast, XIII. karDlat Vdei út 7 3/o. Új sz~khdz~pDiattal kepesolotos finonstlrozds lavozatdsa 1989-t81 1994-lg 1989.

1990.

1992.

1991.

1993.

1994.

)Osszasan

~EVÉTELEK

·\-

tcrtol~kból

( 1)

(2)

(3)

+400

+686

1.086-385=701

(2) 701

286-80=206

-

'

1.086

(ii) - Tb. Alapokból eQYszeri

+385

r~szösszesen

l

f--

-Tb. Alopokb61 fol omotos

1.893+120=2.013 1141-10=131

2.144

l

l

2.219 '

-

3 230

(13) 1O1

-

113

2.320

131

3.343

(9)

( 12) 141

2.421

(-80+120)

Ho)

(+830)

2.320

131

3.251

127

3.316

/ 12 1.086

Összesen ~IADÁSOK

2.280=1 o1+2.179

' - eredeti al8irónyzot

(1 o) - + ~vközi m6dos!tósok

- ' (+800)

(5) \_ módos!tott elairdnvzot

- '

'l

l

800

(6) - t~nyleges felhosznólds

i

(4) 1.086

![

l

12

880

J..l.Al..

( 11) 2.297

(2.186)

l

A 7. sz. melléklet számadatainak törvényi háttere (l)

!989. évi Az 1990. évi LXXXI. tv. A Tb. Alap költ ségvetésének végrehajtásáról I I I. "Az !989. évi bevétel alapján működési költségként felhasználható (l %) 2.964 millió forintos összeghez képest elért 400 későbbi

forint megtakarítása kat is finanszírozó szolgáló tartalék". (2)

évek - nagyobb

működési

Az !991. évi XXXVI. tv.

kiadásainak

!8. paragrafus (l)

millió

beruházásofedezetére

bek.

A

Alap 1990. évi költségvetésének végrehajtásáról rint az !990. évi bevétel alapján

működési

Tb. sze-

költségként

felhasználható (l%) 3.594 millió forintos összeg és a tényleges felhasználás 2.908 millió forint különbözetét:686 millió forintot a működési költségvetés tartalékába kell helyezni. (3)

!991. évi LXXIV. tv. a Tb. Alap költségvetéséről 7. paragrafus (l) bekezdése alapján a (400+686)~1.086 millió forint összegű tartalék felhaszAz

1991.

évi

nálható: a Tb. Alap

kezelőjének

kiadásaira, az évi

műkődési

alapján !991-ben a

működésre

műkődési

költségvetési

költségkereten felül! a

tartalékból

385

Ennek millió

forintot használtak fel. (4)

Az !992. évi LX. tv. a Tb. Alap 1991. évi költségvetéparagrafusa szerint a működési sének vég'iehajtása 9. költségvetés !991. évi bevétele 5.836 millió forint, kiadása 5.135 millió forint, igy a bevételi többlet 701 millió forint. Ez az igy keletkezett 1992. évi ható.

működési

"megtakaritás"

bevételek kiegészítésére

az

felhasznál-

- 3 -

Az 1991. évi LXXIV. tv. 7. paragrafus működésre

a

tartalékból

felhasznált 385 millió forintra

kötelezettséget írt így 1.086 millió forint

az

összegű

!992-ben

visszapótlási

újra

tartalék a

a

előállt

bevételei

az

olda-

lon. (5)

Az !992. évi LXVII. tv. Tb. Alap 1992. évi helyzetéről a 8. paragrafus (3) rendelkezik. A kiadásból a folyamatos működés

előirányzata

5.249 millió forint.

Ebből

a

fej-

lesztési célú előirányzat 2.924 millió forint, melyből a beruházási célú kiadások előirányzata 1.942 millió forint. A beruházási forrás megjelölése az 1992. évi Tb. Alap 1992. évi költségvetéséről 20. bek. szerint az 1.086 millió forint

X.

tv.

paragrafus tartalékból

a (4) 800

millió forint összeg az építési beruházás 1992. évi ráfordításaira használható fel. A visszapótlás fennmaradó összege 286 millió forint a

működési

költségvetés

1992.

évi egyenlegében jelenik meg. (6)

Az !992. évi tényleges felhasználás 80 millió lépte túl a kiadási

előirányzatot

forinttal

(1993. évi CV.tv.

16.

paragrafus (5) bek.) (7)

A (6) túilépés miatt az előirányzata

A

Felügyelő

1993.

évi

tartalék

bevételei

(286-80)=206 millió forint lett. Bizottságok Együttes határozatban

vették, hogy az OTF épület

beruházásra

rinttal többet használt fel az

80

tudomásul millió

előirányzatnál.

fo-

Döntésünk

értelmében ez az összeg csökkenti az 1993. évi e célra a törvényben meghatározott

előirányzatot.

Tehát

1993-ban

206 millió forint tartalék visszapótlás realizálódott.

- 4 -

(8)

előirányzathoz

Az 199 . évi bevételi

a Tb.

Alaptól

vett ö szeg 1.893 millió forint amelyhez -az

át-

Egészség-

biztos tási Önkormányzat Elnöksége ll. sz. határozata az 1993.

vi pótköltségvetés tárgyalásakor hozott döntése belső átcsoportosítással hozzárendelték az

inform tikai fejlesztési projektek 1.279 összeg millió Így a

(9)

előirányzatának

millió

csökkentésből

forint

származó

120

eruházásra fordítható bevételei előirányzat a 93.

évi mó

sitott

költségvetés

alapján

millió

orint a Tb. Alapokból.

(1.893+120)=2.013

Az 1992. évi LXXXIV. tv. 34. paragrafusa az házás e edeti 1993. évi előirányzatát 2.179

épületberumillió fo-

rintban határozta meg. (10) Tekinte tel arra,

hogy

az

1992.

évi

épületberuházás

tényleg s teljesitése 80 millió forinttal haladta meg az eredeti előirányzatot ((7) pont) -átmenetileg központi beruház si forrásból fedezték a pótelőirányzat + 80 millió

orint összegét, melyet

kompenz ltak.

1993.

évben

az

az

1993.

évi

Önkormányzati

keretből

Közgyűlés

((8) po t) által jóváhagyott 120 millió forintos informatikai keretösszeg átcsoportosítására került sor, az informa ika fejlesztési projekt

csökkentésével.

egyidejű

Ezáltal az 1993~ évi épületberuházás módosított irányzata (2. 179-80+120)=2.219 millió forint lett. (Il)

1993. é ben az épületberuházás 2.186 millió forint volt.

tényleges

T/400.

tv.

elö-

felhasználása

javaslat

a

Tb.

Alapok l 93. évi költségvetésének végrehajtásáról (1994. XII. hó). A Parlament módosította a (13.) pont

szerinti

törvénny l. A számviteli adtok helyesbítésével

a

tény-

leges felhasználás javított összege 2.297 millió forint.

- 5 -

(12) Az 1994. évi L.tv. Tb. Alapok !994. évi

előirányzat.

2. sz. melléklete 9. Cím; 1. alcím, 3. portszámon a

beruházások

összege

913

melyből

az új épületre fordítható összege 141 millió forint. Ez a 141 millió forint

átvett

pénzeszközökből

az

költségvetéséről

millió

eredeti

cso-

forint,

előirányzat

Egészségbiztosítási

Alapból

finanszirozták.

Az 1994. évi teljesítés az Épületberuházásra 127 forint.

millió

(13) Az /1993. évi XLIV. törvénnyel módosított/ 1992. évi LXXXIV. tv. 6. sz. mellékletében szereplő 2. pont 6. francia bekezdése szerinti összeg. (14) A 80 millió Ft-os többletfelhasználás esetében a kiadási előirányzat

Az Összeállítás a

emelése elmaradt. Költségvetési

és

adatai és információi alapján készült Ientés

megállapítások

helyesbített adatokkal.

Pénzforgalmi a

következtében

Főosztály

vizsgálati

részje-

javított,

illetve

8· sz.

melléklet a V-17-25/1994-95.

számú jelentéshez

OJ·:J> székhúz Megvalósult épület használatba vétele és a bérbeadható temletek kimutatása (1995. Il. 6.) ~------~

'[unk- Funkció -ió megneve·,;<Ód zose 1/._ ___ l. Iroda 1 T. Torgyalo l C. Computer ' S. Spec.termek RC. Ccmp.raktclrck IE. Irattor J N. Nyomda :! RB. Szarvezeti tároló ji RN. Nyomda rektor ti K. Köziskedes li Ü. Ügyfél forg. ,.,. W. WC l, 1<0. Kcn)'ha li D. Dahonyzó li ö. Öliaza li Pl. Piheno :1 G. Gépészet ,:ll M. MOhe'•>'Ok .. ll' RM. Uzomalt.raktor [ Fl. Fedett utca il F2. Fed.könyvhlr+WIId fil F3. F0·1"', kav.+tetokert li F4. Tetö i'l p ' l PK. ji L. Gk. ré:moa jbssze - - -

-1 em.

11

i

l l

Alagsor+ faldszint

Magos faldszint

l. em.

ll. em.

lll. em.

IV. om.

V.om.

Osszoson

81.9 82.0

4 305.1 480.9 515.4 476.6 419.1 269.5 126.0 752.5 98.3 4 422.2 326.0 509.5 87.7 90.8 62.0 48.2 1 654.9 371.1 319.3 1 040.5 574.7 1 109.6 82.0

Btlrbecddsl egyenérték tt!nyez8 •1.0 1.0 1.0 1.0 0.6 0.6 0.7 0.6 0.6 0.6 -

163.9

529.2 18 671.1

-

m2 _ 419.1 269.5 389.5 51.3 589.8 2.9 1 085.1 67.0 308.4 , -

515.4 431.3 126.0 170.3 47.0 521.3 326.0 147.6 62.0 48.2 127.5 286.2 10.9 1 040.5 -

578.3 53.0 45.3 138.6

1 447.4 223.8 29.8

1 480.4 151.1 24.3

799.0 53.0 -

-

-

560.5 88.6 13.2 30.0 15.8 -

1 267.7 92.9 39.4 31.0 163.5 17,9 574.7 -

904.7 88.7 21.5 25.2 -, -

525.3 88.8 13.6 29.8 24.5 486.8 -

52.9 131.4 622.8 -

529.2 3 711.8

3 860.2

1 523.3

3 888.1

2 695.9

2 020,8

807,1

Kanvertdit btlrbocdhctó terUiet m2 4 305.0 481.0 515.0 476.0 251.0 162.0 88.2 451.5 59.0 345.0 -

l

l--,

7 134.0--

1

~.sz.

melléklet a V-17-25/1994-95.

számú jelentéshez

Budapesti irodaépületek főbb müszaki - gazdasági adatai

ÉPÜLET JELE

NEITÓ •

EPiTÉS KTG.

IRODA + TÁRGYALÓ

TERÜLET

IRODA EGYENERTEK

EPlTÉSJ KTG. l m2

IRODA EGYENERTEK

NEITo

TERűLET

.KÖZLEKEDÖ

TER. NETTÓ TERŰLET

GARÁZS, PARKOLÓ TER ULET

GARÁZS

JRODA+TÁRGYALO

IRODA+TÁRGYALÓ

(r-?:('r Ft) OEP A B

c D E F G

(m2)

2.247.563 320.000 360.000 450.000 95.007 268.050 401.894 l. SOO. OOO

Megj cgyzés:

(m2)

16.950 2,-508 2.241 2.749 "-629 2.708 3 .. 289 12.347

• ••

garázs

4.786 J. 608 l. 598 ). 437 J. 271 1. 305

l. 874

7.274

és

tetőkert

egyenérték szorzók:

(m2)

(eF!)

7. 134 J. 708 J. 749 J. 504 l. 308 J. 526 2.525 8.2)6

468 199 225 313 76 206 214 247

( % )

42 68 78 55 80 56 78 66

nélkül számítva

l ,0 iroda + tárgyaló, különterem, számítógépterem 0,7 nyomda, fitnes 0,6 irattár, raktár 0,8 üzlet

( % )

26 16 18 23 9 23 6 22

(t.-!-)

( % )

7.870 700

164

l. 338

)3

l. 084

83 55

J .038 87

44

Irodaépületek fübh mG.szaki adatainak összehasonlítása Úpület Terűlet jele m2

-:Eil

l

?$950

-

A

l 2!508

!J

2241

c

2749

D

1B2!J

c

27[)g

F

3289

!)..

1231!7

-

Jelmagyarázat:

!~~w~~~w~w~r//~~i közlekedo bérbeadható terűlet terület ~'»'® mellékterűlct

lllluuiiilllti!lliiili fedett utca, udvar

4o,sz.

melléklet a V-17-25/1994-95.

számú jelentéshez

OEP szél'-~ház Konferencia terem kihasználtsága (30o to) 20

A meghívoitak napi lé•számgyakorisági görbéje (72 alkalommal történt igénybevétel 1994. március 23-és 1994. december 21 között).

?O

fölnaponta

A tcrern napi kapacitáskihasználásának gyakorisági görbéje (72 alkalommal történt igénybevétel 1994. március 23 és 1994. december 21 b'izött)

óra x fö

-

A terem havi igénvbcvéteiénck ~ mértékc %-ban 15

10

JA.sz. melléklet a V-17-25/1994-95. számú jelentéshez

Állami Számvevőszék

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár székház beruházásának

néhány,

túlzott nagyvonalúságra

utaló költségeleme

1. A székház makett- amelyet az I. emeleti reprezentációs térben helyeztek el, az elkészült épület dekoratív bemutatására 2.

Belső

építészet, sziklakert, kialakítása

tetőkert

400.000.- Ft+ ÁFA

3.600.000.- Ft+ ÁFA

3. Külön vásárolt egzotikus növények, belső növényzet

2.800.000.- Ft+ ÁFA

4. A reprezentációs térben elhelyezett 3 db díszítő pillangó-művészeti alkotás

2.200.000.- Ft+ ÁFA

5. A fedett utcatér árnyékoló szerkezete, (függönyök automata fényérzékelővel és lehúzó szerkezettel) 6. Bútorok, irodai berendezés 7. Klímaberendezések Klima érzékelőrendszer HONEYWELL épületgépészeti software Klima összesen 8. Az

irodahelyiségek

szalagfüggönyözése

9. A porta és ügyfélszolgálat (nem működik) részére pótlólag telepitett telefon (88. 138/94. számla)

12.600.000.- Ft+ ÁFA 166.000.000.- Ft+ ÁFA 60.000.000.20.000.000.10.000.000.90.000.000.-

Ft+ Ft+ Ft+ Ft+

ÁFA ÁFA ÁFA ÁFA

8.500.000.- Ft+ ÁFA

274.120.- Ft+ ÁFA

- 2 -

10. A büfé pótlólagos átalakításának költsége a büfépult áthelyezése az arra néző irodahelyiségek látvány-komfort javítása érdekében A büfé bérletben üzemel a befolyó bérleti díj 15.000.-Pt/hó + ÁPA 11. Az épület takarítására Bt. szerveződött, az OEP takarítószemélyzetéből az épülettakarítás költsége A takarítóhelységek bérbeadásából befolyt bérleti díj 10.000.- Ft/hó

380.900.- Pt+ ÁPA

2.154.254,96 Ft/hó + ÁPA

+ ÁPA

12. A Nyugdíjbiztosítás épületébe átvezető átjáró mágneskártyás biztonsági beléptető rendszer kiépítésének költsége

840.000.- Ft+ ÁFA

13. Az új székházba beépített 4 db látványlift értéke

56.000.000.- Pt+ÁFA

Mindösszesen:

345.749.175.- Pt+ ÁPA

._,

Jz.sz.

melléklet a V-17-25/1994-95.

számú jelentéshez

,

Aliami Számvevőszék

dr. Kovács Arpád Számvevő-igazgató

részére

Budapest

Tárgy: Észrevételek az ÁIIami Számvevőszék által az OEP székház beruházásának törvényességi és eredményességi ellenőrzéséről készített jelentés tervezetéhez.

Tisztelt Igazgató Úr!

Köszönöm, hogy a tárgyban szereplő jelentést megküldte számomra és

megtisztelő,

hogy

számot tart véleményemre, észrevételeimre.

Röviden összefoglalva benyomásaimat a jelentésről: Úgy érzékelem, hogy a jelentés készítői messzemenően igazolták a székház épülettel kapcsolatos döntések meghozatalának helyességét, indokoltságát, hiszen megállapították, hogy az építési célok magas

minőségi

szinvonalú, tartós és esztétikus anyagokból,

energiatakarékos és igényes berendezési tárgyak beépítésével valósultak meg. (Vizsgálati anyag 65. oldal.)

Ugyanakkor ugyanennek a jelentésnek a

készítői

megkérdőjelezik

a döntések

indokoltságát, megalapozott voltát, a kivitelezés módját, illetve olyan megállapításokat tesznek, hogy a székház építés minden kontroll nélküi, egyszemélyi döntés, vagy döntések eredményeként történt.

I

A magam részéről a vizsgálati anyag összegző megállapítását elfogadva boldogan vállalnám az egyszemélyi döntést. Tény, hogy a végső döntés az OTF vezetőjéé volt, annál is ín.kább mert az OTF vezetője volt az akkori jogszabályi rendelkezések szerint nem csak a működési, hanem a nyugdíj és egészségbiztosítási alapok kezelője is és ebben a minőségemben több esetben kellett egyszemélyi döntést hoznom - ténylegesen egyszemélyi döntést! - a székház építés egészénél, vagy részkérdéseinél sokkal nagyobb horderejű kérdésekben, pl. hogy az 1992-ben a TB költségvetés néhány héttel később történő

parlamenti elfogadása rniatt az egészségügy finanszírozása, vagy a nyugdíjak

kifizetése mégis és időben megtörténjék, hogy éppen az államháztartási mérleg védelme érdekében a TB költségvetése az állami költségvetés elfogadásától ne szakadjon el túlságosan

(időben

akár fél éwel is), és még lehetne sorolni a példákat, melyek azt

bizonyítanák, hogy az akkori alap

kezelője,

a TB

főigazgatója

látta el mindazokat a

feladatokat, melyeket ma a két önkormányzat kell, hogy ellásson. A törvényességet úgy vélem az OTF vezérkarának döntései akkor éppúgy nem sértették, mint a mostani önkormányzati döntések. Csak megemlítem, hogy a dr. Hagelmayer Istvánnal a

Számvevőszék

hogy a Társadalombiztosítás

jelentősége

Számvevőszék

tisztelt

vezetőjével

épületében magam állapodtam meg arról,

rniatt az akkori OTF -n nemcsak ad hoc

jelleggel, hanem egész évben dolgozzon, egy a TB ügyekre szakosodott, ezt vizsgálati csoport, számukra a akkori

főigazgató

megszűnéséig segítő

működés

ismerő

feltételeit szintén egyszemélyi döntéssel, mint

magam biztosítottam. Ezzel a munkacsoporttal föigazgatói funkcióm

folyamatosan

tevékenységük

elől

együttműködtem,

szükségesnek tartottam, hogy vizsgálataik,

minden objektív, vagy szubjektív akadályt

lehetőségeimhez

képest elháritsak.

Ezt nem azért említem meg, hogy a

Számvevőszék vezetőit

a magam irányába

indokolatlanul jobb véleményre hangolj am, csupán azt kívántam illusztrálni ezzel, hogy a vizsgálati jelentés azon megállapítása, rniszerint minden kontroll nélkül döntöttünk és cselekedtünk, nem állja meg a helyét.

A jelentés és a vizsgálati anyag átolvasása után én megnyugodtam, hiszen az derül kí, hogy törvénysértés nem történt. Az olyan megállapítások, hogy az ötletszerűen

kapkodó módon történt, megengedhetetlen nagyvonalúsággal,

előkészítés

sőt

pazarló

2

módon, úgy vélem az összefoglaló jelentés készítőinek jó értelemben vett szakmai elfogultságát tükrözik, ugyanis a vizsgálati anyagban leírtak ezt a megállapítást nem támasztják alá. A jelzők tértől és időtől fiiggetlenül minősítenek, holott valójában arról volt szó, hogy 600 ember a Hajógyári szígeten nem éppen ideális körülmények között dolgozott, mely bérleményt 1994. december 31-ével a leghatározottabban fel kívánták mondani. Ugyanebben az

időszakban

folytak a viták a Társadalombiztosítás jövőjéről és

hosszú ideig tartotta magát egy olyan elképzelés, mely szerint a TB önkormányzata mintegy 300

főből

állna (a jelenlegi 120

fős

változat hosszú elvi viták után jószerint csak

az önkormányzati választások előtti utolsó pillanatokban nyert elfogadást). Egyebekben itt jegyzem meg, hogy a jelentés megállapításával szemben, mely szerint a TB gyakorlatilag minden kontroll nélkül, a iliigazgató egyszemélyes döntései alapján mű.ködött,

a Társadalombiztosítás soha nem volt olyan folyamatos

ellenőrzés

alatt, mint

a rendszerváltozás után, hiszen az egyik legnagyobb létszámú állandó bizottság (a szociális és az egészségügyi) folyamatosan foglalkozott TB

mű.ködésével,

döntésekkel. Ezt alátámaszthaJják a tisztelt parlamenti bizottság jegyzőkönyvek

Az

a döntés

kapkodó

jelző

felvett

is.

ötletszerű jelző

eltérőerr

üléséről

folyó

mögött az áll, hogy a mindenkori államigazgatási gyakorlattól

előkészítés

és döntéshozás nem húzódott el hosszú hónapokig, a

mögé pedig azt a hozzáállást hozom fel amely a körülmények

változásához rugalmasan igazodott, a nagyvonalúság és a pazarlás fogalma mögött pedig az áll, hogy egy országos jelentőségű

szerepkörű

és számos,

sőt

a legtöbb minisztériumnál nagyobb

intézmény nem építhet, nem szabad, hogy építsen olyan középületet, amely

egy-két évtized leforgása alatt korszerütienné válik, amelyben méltatlan feltételek között kell dolgozzanak a munkatársak. A pazarlás az lett volna, ha nem a harmadik évezred várható közlekedési, ügyintézés-igénybeli követelményeinek

megfelelő

épületet építtet a

Társadalombiztosítás. Az olyan megállapításokat, hogy "kétséges tisztaságú", találom, azonkívül, hogy nem is igaz. A jelentés

készítőjének

sértőnek

objektivnak kell lenni, és

vagy bizonyítani kell tudni valamely megállapítást, vagy pedig ha megállapítás nem igazolható akkor nem célozgatni.

A jelentés

készítői

figyeimét felhivnám arra, hogy az apparátus létszámát a

Felügyelő

Bizottságokkal együtt próbáltuk felbecsülni, azt az illogikus és valóban pazarló megoldást 3

azonban, hogy a Társadalombiztosítási ellátásokat nyújtó apparátust ketté kell választani nem a Társadalombiztosítás szorgalmazta, és sajnos ez a döntés a Felügyelő Bizottságok véleményének a figyelmen kívül hagyásával, a személyi és anyagi következmények teljes figyelmen kívül hagyásával történt, gyakorlatilag az önkormányzati választások előtt közvetlenül. (Talán egyszer az apparátus kettéválasztását eredményező döntés személyi és anyagi következményeivel is szembenézünk.)

Végezetül néhány technikai jellegű megjegyzés: - a kétszintü garázs, mely már a vizsgálat

időpon1jában

is közel 80 %-ban volt

kihasználva, nem tekinthető luxusnak már ma sem, még kevésbé lesz az az ezredfordulón, vagy az azt követő évtizedekben, - a légkondícionálás,

a

fővárosnak

már ma is a legnagyobb forgalmú közlekedési

csomópon1ján a levegőszennyezés, a zajszint miatt egyáltalán nem tekinthető luxusnak, - utódaimnak az éppen csak szerkezetkész épület

végső

befejezését kiépítését

illetően

szabad keze volt, tehát a konferenciatermek nagyságát, az irodahelyiségek számát és nagyságát, bútorozását én már nem tudtam befolyásolni, mint ahogy annak a

felelőssége

sem engem terhel, hogy a másfél hónapos késésért nagyvonalúan nem számítottak fel kötbért (az építési

szerződésben

a magam

részéről

- és ez valóban egyszemélyi döntés

volt - nagyon kemény késedelmi kamatfeltételeket fogadtattam el a kívitelezővel).

Ami a jelentés következtetéseit és javaslatait illeti: úgy vélem, hogy egy demokratikus társadalmi

berendezkedésű

országban a Társadalombiztosítás

működési

költségeivel,

amely jelenleg a járulékbevételek 2 %-át teszi ki, igazából csak akkor kellene olyan megkülönböztetett figyelemmel foglalkozni, ha nem lenne egy az ország lakossága által jelentős költséggel megválasztott és működő TB Önkormányzati rendszer. El nem tudom

képzelni, hogy a TB 2 %-os

működési

beruházást kiemeit intézményi beruházásnak

költségeinek minden 2 %-át meghaladó minősítsünk,

mellyel az

Országgyűlésnek

a

költségvetésnél és a zárszámadásnál egyaránt külön kellene foglalkozni.

Mégegyszer köszönöm Igazgató úrnak, hogy eljuttatta hozzám a vizsgálati anyagot és jelentés tervezetet Szivesen rendelkezésre álltam volna már a készítés

időpontjában

is

akár. Kívánok eredményes jó munkát Önnek és munkatársainak és ha észrevételeim köziil valamelyik nem lenne világos, állok rendelkezésükre, és remélem nem találják 4

sértőnek

észrevételeim egyikét sem. (Más dolog ugyanis az ügyek forgatagát megélni,

benne lenni egy folyamatban és más utólag kívülrő~ természettől fogva is szükebb információ mennyiség birtokában ítélni.)

Budapest, 1995. április 24.

Tisztelettel

az Egységes utols· volt főigazgatója

5