Nemzeti Kulturális Digitális Dokumentációs Klaszter Rövidített név: NKDDK Székhely: H-1055 Budapest, Szalay utca 10-14. Telephely: H-1055 Budapest, Szalay utca 10-14. Alapítás időpontja: 2010. november 26.
1. sz. H Í R L E V É L Hírlevelünk tartalmából: -
Ügyvezető Alelnöki köszöntő Klaszter Közgyűlés Kormányzati támogatással magalakul a MaNDA Új Klaszter Tagsági felvételi kérelmek Gondolatok egy Nemzeti Kulturális Logisztikai Központ létrehozásáról Pályázatok
Ügyvezető Alelnöki köszöntő
Tisztelt Intézményvezető Úrhölgyek és Urak, Kedves Klaszter Tagok! Fél év telt el a Nemzeti Kulturális Digitális Dokumentációs Klaszter megalapítása óta. Az elmúlt hónapokban bővelkedtünk a feladatokban, az új Szervezet felállítását követően megkezdődött a Klaszter 2010-2015. év közötti munkatervének megalkotása. Kulcsfontosságú feladat volt a Klaszter működését támogató Magyar Nemzeti Digitális Archívum létrehozásának előkészítése, amelynek célja – az Európai Unió tagállamaihoz hasonlóan kormányzati közreműködéssel –, hogy a magyar kultúra által létrehozott valamennyi alkotást, a szépirodalomtól a képzőművészeten át a filmművészetig biztonságosan, digitálisan rögzítse, és hozzáférhetővé tegye egy központi nyilvános felületen. Elkészült az a pályázati forrástérkép, amely a Klaszter működését, valamint a Klaszter tagok digitalizációt érintő fejlesztési elképzeléseit hivatott a jövőben finanszírozni. Több egyeztetést folytatunk le a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel, a lehetséges Európai Uniós pályázati források felkutatásával kapcsolatban. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy a Klaszter megalakulását követő hónapokban több megkeresés érkezett az NKDDK-hoz való csatlakozás szándékával kapcsolatban, amely jól igazolja azt a korábbi elképzelésünket, hogy csak együttesen, közös fejlesztési munkával lehet jövőbeli közgyűjteményfejlesztési célkitűzéseinket megvalósítani.
Lovas Lajos Ügyvezető Alelnök NEFMI Digitális Archívum Főosztálya főosztályvezető
Klaszter közgyűlés 2011. június 8-án 13 órai kezdettel kerül megtartásra a Nemzeti Kulturális Digitális Dokumentációs Klaszter második közgyűlése. Az első, alakuló közgyűlésnek a Szépművészeti Múzeum adott helyet 2010. november 26-án, a második közgyűlés házigazdája a Magyar Nemzeti Múzeum lesz. A Közgyűlés a Nemzeti Múzeum dísztermében kerül megtartásra (Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest V. kerület, Múzeum körút 14-16. 2. emelet), amelyet 14 órai kezdettel sajtótájékoztató követ. A közgyűlés témái: - közgyűlést érintő bejelentések, tájékoztatók - Klaszter elmúlt féléves munkájának értékelése - Döntéshozatal új Klaszter tagfelvételi kérelmekkel kapcsolatban - A Klaszter 2011. második féléves munkatervének megvitatása
Kormányzati támogatással magalakul a MaNDA A Magyar Nemzeti Digitális Archívum létrehozásával – az Európai Unió tagállamaihoz hasonlóan – a kormányzat célja, hogy a magyar kultúra által létrehozott valamennyi alkotást, a szépirodalomtól a képzőművészeten át a filmművészetig biztonságosan, digitálisan rögzítse, és hozzáférhetővé tegye egy központi, nyilvános felületen. A cél nem csupán az alkotások többszörösen biztosított digitális megőrzése, hanem a jelenleg szétszórt és részben zárt archívumok anyagának elérhetővé tétele valamennyi érdeklődő számára, a jogdíjjal nem terhelt alkotások esetében díjmenetesen, szükség esetén pedig online díjfizetés mellett. Az Archívum törekszik a minél szélesebb körű szabad felhasználás megteremtésére a nemzeti és uniós szerzői jog keretei között. Mivel a kultúra szövete naponta új alkotásokat hoz létre, a gyűjtemény is folyamatosan új alkotásokkal gyarapszik. Ezek rögzítése és archiválása szintén a létrejövő Magyar Nemzeti Digitális Archívum feladata. A továbbiakban az Archívum feladata többek között a magyar nemzeti kultúrkincs elérhetővé és újra felhasználhatóvá tétele az Europeanán, az uniós digitális könyvtáron keresztül. Élve az Archívum központi szerepéből adódó előnyökkel, Magyarországnak lehetősége nyílik belátható időn belül tekintélyes mennyiségű adattal, digitális dokumentummal bővítenie az Europeana könyvtárat. A Magyar Nemzeti Digitális Archívum – MaNDA – megvalósításának lépései: • • • • • •
a nemzeti kulturális digitális kataszter elkészítése, a közgyűjteményi kulturális digitális adatbázisok metaadatsztenderdjeinek és nyilvántartó rendszereinek egységesítése, a meglévő és nem kompatibilis rendszerek interoperabilitásának kialakítása, a meglévő, több millió dokumentumot magukba foglaló nemzeti digitális gyűjteményeket központi, nyilvános felületről elérhetővé tétele intelligens metaadatkereső fejlesztésével, A MaNDA digitális adatbázisának feltöltése az Europeanába, az Unió digitális könyvtárának adatbázisába, a közgyűjteményekben és azon túl az egyházi és magángyűjteményekben található kultúrkincs digitalizálása és a MaNDÁ-ba integrálása, a keletkező digitális alkotások archívumba illesztése, és az új nem digitális alkotások digitalizálása és beillesztése a MaNDÁ-ba,
• • •
a határon túli magyar vonatkozású digitális gyűjtemények kétoldalú megállapodással való integrálása, egyéb magyar vonatkozású alkotások beillesztése, a MaNDA gyermekbarát felületének kialakítása a felnövekvő generációk digitális írástudását elősegítendő és a közgyűjteményekben őrzött nemzeti kultúrkincs megismertetése érdekében, a kulturális adatbázisok összekapcsolása a navigációs rendszerekkel
Új Klasztertagsági felvételi kérelmek A Klaszter népszerűségét jelzi a közel féléves működés során a Menedzsment munkacsoporthoz beérkező csatlakozással kapcsolatos érdeklődések és szándéknyilatkozatok. A Menedzsment elkészítette az NKDDK bemutatkozó levelét, a társult tagsági jogviszony létrehozásával kapcsolatos okiratokat, és megkezdte a Klaszter önálló weblapjának fejlesztését. Várhatóan 1 hónapon belül a www.kulturalisklaszter.hu címen a Klaszter hírportálja már működni fog, folyamatosan beszámolva az Europeanát érintő fejlesztési kezdeményezésekről, a Klaszter és a MaNDA munkájáról, és nem utolsó sorban ezen a weblapon szeretnénk megjelentetni a kulturális intézmények számára kiírt pályázati lehetőségeket. Az elmúlt időszakban az alábbi intézmények keresték meg tagfelvételi kérelemmel kapcsolatban az NKDDK-t: - „Egyszervolt” – a Magyar Gyermekkultúráért Közhasznú Alapítvány - Néprajzi Múzeum - Magyar Természettudományi Múzeum - Budapest Főváros Levéltára - Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár - Budapesti Történeti Múzeum - Posta és Távközlési Múzeum Alapítvány - Domonkos Nővérek Rendje Gondolatok egy Nemzeti Kulturális Logisztikai Központ létrehozásáról ÓZD – Nemzeti Kulturális Dokumentációs Logisztikai Központ
ROMBAUER TERV A Nemzeti Kulturális Digitális Dokumentációs Klaszter kezdeményezésére megkezdődött a kulturális nemzeti vagyon teljes egészére kiterjedő fejlesztési, hosszútávú fenntarthatóságot biztosító logisztikai cselekvési programjának kidolgozása. A stratégiaalkotás első elemeként elkészültek a Nemzeti Kulturális Dokumentációs Logisztikai Központ kialakításának koncepció tervei, amely egységes logisztikai bázisként kívánja magas színvonalon biztosítani az állami, önkormányzati, társadalmi szervezeti, és magántulajdonban lévő kulturális értékek rövid-, közép-, és hosszútávú elhelyezését. A köz- és magángyűjtemények igen jelentős része több ezer raktárbázisban került elhelyezésre, a muzeális tárgyi gyűjteményeknek egyes becslések szerint mindösszesen 1-2%-a kerül folyamatosan kiállításra. Az elmúlt évtizedekben létesített logisztikai létesítmények elavult, sok esetben méltatlan infrastrukturális feltételek között biztosítják a raktározási feltételeket; vannak olyan muzeális raktárbázisok, amelyek több száz éves életkoruknál, valamint a folyamatos karbantartási munkák elmulasztásánál fogva közel állékonyságvesztési állapotba kerültek. Általánosan elmondható, hogy a muzeális és közgyűjteményi logisztikai infrastruktúra állapota jelentős mértékben nem különbözik az országos átlagtól, azaz egyes elemzések szerint műszaki avultságuk 45-55%-ra, funkcionális avultságuk ennél sokkal rosszabb – 60-70%-ra tehető.
A közgyűjteményi gazdálkodást tovább nehezítő tényező, hogy az irat és raktározás igen jelentős hasznos alapterületét foglalja el a múzeumi, könyvtári és levéltári létesítményeknek, a raktározásra használt területek fajlagos fenntartási és üzemeltetési költségei igen magas összegre rúgnak. A fenntarthatóságot tovább súlyosbítja, hogy a közgyűjtemények, kulturális létesítmények látogatottsága az elmúlt 10 évben jelentős mértékben csökkent, a 2003. évi 20 milliót is meghaladó múzeumi látogatottság az elmúlt évben alig éri el a 8 millió fős látogatottságot. Az ilyen módon kieső fenntartási bevételek tovább súlyosbítják a közgyűjtemények gazdálkodását. Általános célkitűzéssé vált a gazdálkodás ésszerűsítése, racionalizálása, a költségtakarékos és hatékony működtetés – fenntartás. A több telephelyen működő muzeális és kulturális intézmények megpróbálják a fejlesztési és működtetési erőforrásaikat néhány ingatlanra fókuszálni, azonban óriási gondot jelent az inaktív kiállító és kulturális terek, valamint az ott felhalmozott muzeális gyűjtemények tárolása – raktározása, a nemzeti örökség részét képező gyűjtemények megfelelő vagyonvédelmének biztosítása. Hasonló módon évtizedes problémákkal küszködik a restaurátori szakma, a megyei múzeumoknál és a nemzeti közgyűjteményeknél működtetett restaurátori csoportok méltatlan infrastrukturális feltételrendszerek között működnek, a költségvetési forráshiány jelentős leépítéseket eredményezett ezen a területen is.
A teljes nemzeti kulturális vagyonnak csak igen kis hányada rendelkezik elektronikus feldolgozottsággal, az európai uniós csatlakozás egyik igen fontos kultúrpolitikai célkitűzése a nemzeti vagyon egészének digitalizálása, egységes digitális adatbázisban való megjelentetése. A fentiekben említett problémák megoldására a Nemzeti Kulturális Digitális Dokumentációs Klaszter egy kiemelt projektet hozott létre a nemzeti közkincsek, magángyűjtemények, kiemelt nemzeti kulturális értékek központi digitalizálási és logisztikai bázisának kialakítására. A Klaszter Menedzsment az ilyen nagyszabású projektek megvalósítására alkalmas helyek közül Ózd városát emelte ki a hajdani Ózdi Vasmű városközponti területének kijelölésével. A létrehozandó Nemzeti Kulturális Dokumentációs Logisztikai Központ egy olyan hosszú távú fejlesztést vetít előre, amely meghatározó jelentőségű a nemzeti kulturális értékgazdálkodás fejlesztésében, fenntarthatóvá tételében. A Logisztikai Központ nonprofit szervezetként jönne létre, amely vállalkozás jelentős felvevő képességgel bír a helyi és a kistérségi – térségi munkaerőpiac vonatkozásában. A megvalósítani kívánt fejlesztés nem csak az állami intézmények, hanem a magyarországi önkormányzatok közgyűjteményei, kulturális intézményei, valamint az egyházi és magántulajdonban lévő intézmények számára is versenyképes szolgáltatásokat biztosítanak. Tekintettel arra, hogy az ózdi
projekt nemzetközi viszonylatban is példaértékű kezdeményezés, így a külföldi gyűjtemények és kulturális intézmények számára is magas szintű dokumentációs és logisztikai szolgáltatásokat tervezünk. A szolgáltatásokat az alábbi fejlesztések és funkciók egészítik ki, amelyek jelentős mértékben átformálják az Ózdi Kistérségről eddig kialakult képet: - Művészeti és kulturális oktatás, képzés, továbbképzés - Általános képzés, kiegészítő képzés és átképzés - Informatikai és információs technológiai képzés, továbbképzés - Kutatás – Fejlesztés A fejlesztéseket az NKDLK 2012-2015. év között szeretné megvalósítani, részben pályázati forrásfinanszírozással. A Nemzeti Kulturális Digitális Dokumentációs Klaszter 2011. évben kezdeményezi a programjának „Kiemelt Fejlesztési” projektként történő minősítését. Pályázatok Megkezdődött az előkészítése annak a „Kiemelt Fejlesztési” projektnek, amely a TÁMOP több, mint 450 milliárd Ft-os forrásalapja terhére kíván támogatási igényt benyújtani a közgyűjtemények digitalizációs tevékenységének támogatására. Kezdeti lépésnek tekinthető az Ózd Város Önkormányzata, és az Ózdi Többcélú Kistérségi Társulás által benyújtott „Kiemelt projekt ötlet a Társadalmi Megújulás Program 1. prioritási tengelyében foglalt célkitűzések megvalósításához” c. pályázat támogatása, amely a digitalizálás célú foglalkoztatáshoz, a szükséges infrastruktúra fejlesztés tervezéséhez – előkészítéséhez nyújt finanszírozási forrásokat 100%-os támogatási intenzitás mellett. (Benyújtás időpontja: 2011. április 1., teljes pályázati forrásalap: 60 milliárd Ft.) Hasonló kezdeményezés előkészítésén dolgozunk a Klaszter tagságot érintő digitalizációs tevékenység vonatkozásában is. A Klaszter Menedzsment által folyamatosan figyelt és egyeztetett pályázati források: TÁMOP
Kiemelt projekt ötletek hátrányos helyzetűek foglalkoztatására
ROP
Észak-magyarországi Operatív Program Kutatási és Technológiai Innovációs Alap Ötlettől a piacig - nemzetközi tudásközpontok - K+F
KTIA OTKA CIP
EKD NTH-7 GOP
Országos Tudományos Kutatási Alapprogram OTKA - Információs Technológiai K+F Európai Unió Versenyképességi és Innovációs keretprogram KKV-Közszféra együttműködés Egyedi Kormánydöntés Keretében Nyújtott Projekt Szemléletű K+F Támogatás MaNDA - fejlesztés Nemzeti Technológiai Hivatal - 7.sz. nemzetközi Keretprogram Klaszter Pályázat KKV-Közszféra együttműködés
A hírlevelet szerkesztette: Fórizs Zoltán (Klaszter Menedzsment) Budapest, 2011-06-03
