HÍRLEVÉL 2008. szeptember
A tartalomból I. FOGYASZTÓVÉDELMI TÖRVÉNY .............................................................................................................. 2 1. Bírságok ......................................................................................................................................... 2 1. Egyéb jogkövetkezmények, végrehajtás ........................................................................................ 2 II. A FOGYASZTÓKKAL SZEMBENI TISZTESSÉGTELEN KERESKEDELMI GYAKORLAT TILALMÁRÓL SZÓLÓ 2008. ÉVI XLVII. TÖRVÉNY (UCP – „UNFAIR COMMERCIAL PRACTICES”) .............................................. 3 1. Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat ......................................................................................... 3 2. Felelősség ....................................................................................................................................... 4 3. Eljáró hatóságok ............................................................................................................................. 4 III. ELEKTRONIKUS KERESKEDELMI SZOLGÁLTATÁSOKRÓL RENDELKEZŐ SZABÁLYOK MÓDOSULÁSA ... 5 IV. DIGITÁLIS MŰSORSZOLGÁLTATÁS ....................................................................................................... 5 V. TEÁOR-SZÁMOK ..................................................................................................................................... 6
1
A 2008. szeptember 1-jétől hatályba lépő fogyasztóvédelemmel kapcsolatos új szabályok - a jogalkotók reményei szerint - a korábbi szabályozásnál jobban védik a fogyasztókat a visszaélésekkel szemben. I. FOGYASZTÓVÉDELMI TÖRVÉNY 1.
Bírságok
Az 1997. évi CLV. fogyasztóvédelemről szóló törvény szigorítja a törvényben, illetőleg a végrehajtási jogszabályokban, valamint a külön jogszabályokban meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértéséért kiszabható bírságok mértékét. Ennek értelmében: -
-
a bírság alsó határa 15.000 forint; a felső határa 100 millió forint (500.000 forint, amennyiben a vállalkozás éves nettó árbevétele nem éri el a 100 millió forintot); fogyasztók széles körének testi épségét, egészségét sértő vagy veszélyeztető, továbbá a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén pedig 2 milliárd forint (az éves nettó árbevétel 5 %-a, amennyiben az nem éri el az évi 100 millió forintot); 5 millió forint a számviteli törvény hatálya alá nem tartozó vállalkozások esetén.
Amennyiben a vállalkozás az ellenőrzés lefolytatásához, illetve az érdemi döntés meghozatalához szükséges, tevékenységével kapcsolatos adatokat a hatóság felhívására nem közli, eljárási bírság szabható ki. 1.
Egyéb jogkövetkezmények, végrehajtás
A fogyasztóvédelmi hatóságnak lehetősége van arra, hogy a bírság - illetőleg a törvényben felsorolt egyéb jogkövetkezmények – alkalmazása helyett a vállalkozással hatósági szerződést kössön a jogsértés megszüntetése érdekében. Azonban a hatóság minden esetben bírságot szab ki – azaz nincs lehetőség a hatósági szerződés megkötésére sem -, amennyiben: - a vállalkozás a hatóság jogerős határozatában megállapított határnap/határidő lejártát követő 6 hónapon belül ugyanazon jogszabályi rendelkezéseket ismételten megsértette; - a jogsértés a fogyasztók életét, testi épségét, egészségét sérti vagy veszélyezteti, vagy a fogyasztók széles körét érinti, továbbá - a tizennyolcadik életévüket be nem töltött személyek védelmét célzó jogszabályi rendelkezés megsértésére került sor. A Fogyasztóvédelmi hatóság elrendelheti az üzlet ideiglenes bezárását - a jogszerű állapot helyreállításig terjedő időtartamra, ha az a fogyasztók életének, testi épségének, egészségének védelme vagy a fogyasztók széles körét érintő kárral fenyegető veszély elhárítása érdekében szükséges; - legfeljebb 30 napig terjedő időtartamra 18 éven aluliakra vonatkozó rendelkezések ismételt megsértése esetén (18 éven aluliak számára alkoholtartalmú ital, dohánytermék, szexuális termék értékesítése, illetve az ezekkel való kiszolgálás). A különböző jogkövetkezmények együttesen is alkalmazhatók.
2
A jogsértő állapot megszüntetésére, a jogsértő magatartás folytatásának megtiltására, illetőleg az üzlet ideiglenes bezárására vonatkozó nem jogerős határozat azonnali hatályú végrehajtása is elrendelhető – a fellebbezésre tekintet nélkül, amennyiben arra halaszthatatlanul szükség van. Így különösen - a 18. életévüket be nem töltött személyekre vonatkozó speciális szabályok megsértése esetén; - környezetvédelmi okból; - élet, egészség, testi épség védelmében; - fogyasztók széles körét érintő kárral fenyegető veszély esetén. A fenti esetben a fogyasztóvédelmi hatóság a határozatát a jogorvoslatra tekintet nélkül közzéteszi. II. A FOGYASZTÓKKAL SZEMBENI TISZTESSÉGTELEN KERESKEDELMI GYAKORLAT TILALMÁRÓL SZÓLÓ 2008. ÉVI XLVII. TÖRVÉNY (UCP – „UNFAIR COMMERCIAL PRACTICES”) 1.
Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat
A törvény hatálya a fogyasztókkal szemben alkalmazott kereskedelmi gyakorlatra és azzal kapcsolatos magatartási kódexekre terjed ki. (A kereskedelmi gyakorlat vállalkozásnak, illetve a vállalkozás érdekében vagy javára eljáró személynek az áru fogyasztók részére történő értékesítésével, szolgáltatásával vagy eladásösztönzésével közvetlen kapcsolatban álló magatartása, tevékenysége, mulasztása, reklámja, marketingtevékenységek vagy egyéb kereskedelmi kommunikációja.) A) A szabályozás háromszintű: a törvény egyrészről tartalmaz egy 31 pontból álló úgynevezett „feketelistát”, amelyben szereplő magatartások minden körülmények között, mérlegelési jogot nem hagyva az elbíráló hatóságnak, jogsértőnek minősülnek. Így például: minőségi jelzés, egyéb megkülönböztető jelzés jogosulatlan feltüntetése; annak valótlan állítása, hogy a termék csak korlátozott ideig áll rendelkezésre; az áru ingyenesként/térítésmentesként való feltüntetése, amennyiben az áru birtokbavételével járó/ fuvarozási költségen kívül bármilyen más költség felmerülhet; annak a hamis látszatnak a keltése, hogy az áru alkalmas betegségek gyógyítására; az áru meghatározott áron való megvásárlásra felhívás, annak elhallgatásával, hogy a kereskedő valószínűleg a meghirdetett áron nem fogja tudni értékesíteni azt (csalogató reklám). B) Ha a vállalkozás magatartása nem sorolható be a feketelista pontjainak valamelyike alá, ez esetben a hatóság azt vizsgálja, hogy a kereskedelmi gyakorlat megtévesztő, vagy agresszíve. A megtévesztő gyakorlat tevőlegesen, illetve mulasztással is elkövethető, így mind a valótlan információt tartalmazó, vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon megjelenítő (tehet nem szükséges, hogy valóban megtévesszen, elegendő, ha az információ csupán arra alkalmas), mind a jelentős információt elhallgató kereskedelmi gyakorlat jogsértő, amennyiben a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg. Agresszívnak akkor minősül a kereskedelmi gyakorlat, ha a vállalkozó - fizikai vagy pszichés nyomásgyakorlással - hatalmi helyzetének kihasználása vagy a fogyasztó zavarása révén jelentősen korlátozza a fogyasztó áruval kapcsolatos választási szabadságát (vagy arra alkalmas). C) A fenti eseteken kívül, általában véve is tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat, amely a törvény generálklauzulájának értelmében ellentétes a szakmai gondosság
3
követelményeivel és érzékelhetően rontja a fogyasztó tájékozott döntési lehetőségét, és ezáltal olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet e nélkül nem hozott volna meg (vagy erre alkalmas). 2.
Felelősség
A) A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértéséért egyrészről felel az a vállalkozás, amelynek az áru értékesítése közvetlenül érdekében áll, akkor is, ha a kereskedelmi gyakorlatot szerződés alapján más személy valósítja meg a vállalkozás érdekében vagy javára. B) Másrészről felel – a kereskedelmi kommunikációt megjelenítési formájával összefüggő jogsértésért - a kereskedelmi kommunikációt megismerhetővé tevő, valamint önálló gazdasági tevékenysége körében a kereskedelmi kommunikációt megalkotó személy/ vállalkozás is. Ez esetben a vállalkozások felelőssége egyetemeleges. A kereskedelmi kommunikációt megjelenítő/ megalkotó vállalkozás csak abban az esetben mentesülhet az egyetemleges felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a jogsértés az A) pontban megjelölt megrendelő utasításának végrehajtásából ered. A megrendelő felelősségére vonatkozó A) pontban meghatározott főszabály a fenti B) pont szerint tehát nem vonatkozik a kereskedelmi kommunikáció megjelenítési módjával összefüggő okból eredő jogsértésre, feltéve, hogy az nem a vállalkozás kifejezett utasításának végrehajtásából ered. Ez utóbbi esetben ugyanakkor a kereskedelmi kommunikációs tevékenység tekintetében mégis indokolt lehet a közreműködő felelőssége. Egy kültéri plakáton történő tájékoztatás esetén például a megtévesztés megítélése szempontjából döntő jelentőséggel bírhat a plakát kialakítása, a színek használata, a különböző betűnagyságú (különösen az apró betűs) szövegek használata. Amennyiben a jogsértés kizárólag az ilyen és ehhez hasonló megjelenítési módokkal összefüggésben valósul meg, amelyek alapvetően a reklámszolgáltató szakmai felelősségi körébe tartoznak így e tekintetben elvárható tőle a szabályozás ismerete és betartása, a felelősséget erre figyelemmel indokolt telepíteni, de csak abban a körben, amelyben a közreműködő (jellemzően a reklámszolgáltató) saját maga dönthetett, vagyis nem megbízója konkrét utasítása szerint járt el. Felmerül tehát a kérdés, hogy a megrendelő által írásban elfogadott („leokézott”) kreatív kimeríti-e a megrendelői utasítás fogalmát, és ezáltal csak a megrendelő tekinthető-e egyedül felelősnek a jogsértésért, vagy fennáll a kreatív ügynökség felelőssége is? A Gazdasági Versenyhivatal részéről egyelőre nem létezik egységes álláspont a kérdést illetően, várhatóan majd egy egyedi eset kapcsán fogja megállapítani az egyetemleges felelősséget, illetve annak hiányát az ügyben eljáró Versenytanács. 3.
Eljáró hatóságok
Jogsértés esetén az eljárásra a fogyasztóvédelmi hatóság rendelkezik hatáskörrel, ha azonban a jogsértés a gazdasági verseny érdemi befolyásolására alkalmas, a Gazdasági Versenyhivatal lesz az eljáró szerv. Ha PSZÁF által felügyelte alá tartozó tevékenységet folytató vállalkozásról van szó (így a pénzügyi és biztosítási ágazatban), a PSZÁF rendelkezik hatáskörrel. A jövőben a fenti szervek szoros együttműködése várható, a fogyasztó pedig bármelyik hatósághoz benyújthatja panaszát, kötelező az áttétel a hatáskörrel rendelkező hatósághoz.
4
III. ELEKTRONIKUS KERESKEDELMI SZOLGÁLTATÁSOKRÓL RENDELKEZŐ SZABÁLYOK MÓDOSULÁSA
Az új Reklámtörvénnyel összefüggésben (2008. évi XLVIII. törvény a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól – a továbbiakban „Grt.”) módosított Elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokról rendelkező 2001. évi CVIII. tv. szerint elektronikus hirdetéseknek minősül az elektronikus hírközlés útján közölt (telefonhívás kivételével) (1) Grt.-ben meghatározott gazdasági reklám (2) társadalmi cél megvalósításához kapcsolódó, reklámnak nem minősülő tájékoztatás, valamint (3) a Grt. 6. § (1) bekezdésében előírt, természetes személyek közvetlen megkeresését lehetővé tevő előzetes hozzájáruló nyilatkozat kérése is. A törvény 14. § (5) bek.-e úgy rendelkezik, hogy a Grt. 6. § szakaszát a fenti elektronikus hirdetésekre is alkalmazni kell, aminek következtében különválik a természetes személyeknek, illetőleg az egyéb személyek (jogi személy, vagy jogi személynek nem minősülő szervezet) részére küldött hirdetések szabályozása. Ez azt jelenti, hogy természetes személyek részére közvetlen üzletszerzés útján csak egyértelmű és kifejezett hozzájárulásuk útján küldhető reklám. (Míg egyéb személyek estén ilyen hozzájárulás nem szükséges). Az e-kereskedelmi törvény most már kizárólag a természetes személyeket tekinti fogyasztóknak, a jogi személyeket nem (korábban mindkét kategóriát együttesen „igénybevevőként” kezelte). Ennek kapcsán kiemelnénk, hogy a fogyasztók a részükre spam üzeneteket küldőkről bejelentést tehetnek a Nemzeti Hírközlési Hatóságnál, a jogi személyek, gazdasági társaságok nyilvános e-mail címeit azonban már nem védi a törvény ilyen tekintetben. Nekik tehát lehet küldeni kifejezett hozzájárulás hiányában is e-maileket, viszont a jogi személyek a spam-küldők tevékenységéről tájékoztathatják a hatóságot. Bár az ő védelmükben eljárás nem indul, ha magánszemély bejelentése alapján az adott spam-küldéssel kapcsolatban vizsgálatot indítottak, a jogsértő magatartás volumenének, súlyosságának felmérésénél, ill. megállapításánál a hatóság figyelembe veheti az érintett jogi személyektől érkezett panaszokat is. Továbbá felhívnánk a figyelmet arra is, hogy 2009. május 31-től az elektronikus hirdetések esetében a célzott fogyasztók e-mailcímén túl a lakcímadataikat is nyilván kell tartani az adatbázisban, továbbá a születési idejüket is, ha a tartalom pl. 18 éven felülieknek szól. IV. DIGITÁLIS MŰSORSZOLGÁLTATÁS Miként az a NHH és az Antenna Hungária 2008. szeptember 5-i közös sajtóközleményéből kiderül, a Nemzeti Hírközlési Hatóság és az Antenna Hungária 2008. szeptember 5-én írta alá a digitális földfelszíni televízió- és rádióműsor-szóró hálózatok üzemeltetési jogosultságára vonatkozó hatósági szerződéseket. A MinDigTV elnevezésű digitális televíziós szolgáltatás csaknem 60 százalékos lefedettséggel már decembertől elérhető lesz, túlnyomó részt előfizetési díj nélkül vehető csatornákkal. További részletek a http://www.nhh.hu/?id=hir&cid=5451 oldalon. A Fővárosi Ítélőtábla időelőttiségre hivatkozva elutasította a Magyar Rádió Zrt. beadványát, amellyel a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) digitális multiplexek üzemeltetésére kiírt pályázatának eredményét támadta meg. Amint ismert, a pályázatokat az Antenna Hungária
5
nyerte, a digitális multiplexek üzemeltetési szerződéseit 2008. szeptember 5-én írták alá az NHH és az Antenna Hungária képviselői. A rádiós programcsomag üzemeltetésére a Magyar Rádió is pályázott. V. TEÁOR-SZÁMOK Az Igazságügyi – és Rendészeti Minisztérium tervei szerint 2008 novemberétől a TEÁORszámok csupán statisztikai és adóigazolási célokat szolgálnak, a cégnyilvántartásban való megjelenítésük nem lesz kötelező. Azonban a KSH és az Adóhivatal irányában a fennálló kötelezettségek nem változnak, ennél fogva a 2009-ben esedékes adóbevallással egyidejűleg nyilatkozni kell a vállalkozás főtevékenységének szakmai kódjáról a két hivatal részére, a cégbíróság felé ilyen kötelezettség nem áll fenn. Cégalapításkor csupán a csatolandó adó– és statisztikai szám iránti kérelemnek kell tartalmaznia a TEÁOR–számot. Új tevékenység felvételének adóhatóság felé való bejelentésére pedig 15 nap áll majd a vállalkozás rendelkezésére. Amennyiben a vállalkozást joghátrány éri a TEÁOR-számok nem megfelelő feltüntetése miatt, a majdani új jogszabály hatálybalépésétől számítva 90 nap áll majd rendelkezésére, hogy jogorvoslatként kezdeményezze az eredeti állapot helyreállítását. Hangsúlyozzuk, ezek egyelőre csak tervek, és egyelőre előkészítési szakaszban vannak. Ha a fentiekkel kapcsolatban bármilyen kérdése, észrevétele lenne, lépjen kapcsolatba Pánszky Gyulával a
[email protected] e-mail címen, vagy a +36-1-200-3416-os telefonszámon. Köszönjük.
Budapest, 2008. szeptember 12.
Pánszky Ügyvédi Iroda
6
