2008.11.29.
Témák
A WISC-IV intelligenciateszt használatának tapasztalatai, diagnosztikai kérdések
z
z
z
Mészáros Andrea
W WISC-IV V legfontosabb gf n jjellemzői mz – az z értelmezést érintő elmélet változások A WISC-IV értékelési rendszerének használata A WISC WISC-IV IV eredményeinek megjelenítése a az írásos véleményekben
andrea.meszá
[email protected] ELTE GYFK Gyógypedagógiai Pszichológiai Intézet ELTE GYOSZI Szakértői és Rehabilitációs Bizottság
z
WISC-IV felhasználói tanfolyam, 2008. november 28.
WISC-IV profil néhány jellegzetes klinikai csoportnál (amerikai bemérés adatai)
A WISC-IV szerkezetefőskálák és szubtesztek
WISC-IV újításai: Szakítás VQ/PQ felosztással
Verbális megértés Index
z
Perceptuális következtetés Index
Közös jelentés Szókincs Általános megértés
Mozaik-próba Képi fogalomalkotás Mátrix-következtetés
Általános ismeretek Szótalálás
M k Munkamemória ó i Index I d Számterjedelem Betű-szám szekvencia
Számolás
Feldolgozási sebesség Index Kódolás Szimbólumkeresés
Törlés
indexek z
Képkiegészítés
Teljes teszt IQ
A kognitív funkciók szűkebb tartományát megragadó
z
z
„tisztább” mutatók (az emlékezet és gyorsasági komponens különválasztása) az elnevezések jobban tükrözik az egyes indexek tartalmát
De a Wechsler-féle felfogásmód megmarad: a cél az átfogó működés megragadása többféle feladattípuson keresztül (összetett képességek) z
Az egyes szubtesztek és az indexek nem egyedi képességek, kognitív folyamatok vagy konstruktumok mérésére szolgálnak!
1
2008.11.29.
WISC-IV és az információfeldolgozási modell (IF) z
Megszűnt a VQ-PQ dichotómia, de teljesítmény elemzésekor a verbális/performációs feladattípusok továbbra is elkülöníthetők z z z
z
1. Bemenet 2. Integráció 3 Tárolás 3. 4. Kimenet
Verbális feladatok: VmI és a MmI feladatai Nonverbális feladatok: Mozaik-próba, Mozaik-próba Mátrix-következtetés, FsI feladatai Vegyes feladatok: Képi fogalomalkotás, Képkiegészítés
Az információfeldolgozási modell (IF) Bemenet: ingerek felvétele Integráció: értelmezés és feldolgozás Tárolás: az információk megőrzése me őrzése a későbbi előhíváshoz
A modell négy összetevőből áll:
z
Ez a modell m a vizsgáló z g számára egyfajta fogalmi keretet kínál az IQ, az Indexek és az értékpontok értelmezéséhez.
Wechsler és az IF modell z
z
Bemenet: ahogy az információk az érzéksz rv kből az érzékszervekből z agyba b eljutnak ljutn k Általában: z z
a VmI és az MmI szubtesztek auditívak a PkI és az FsI szubtesztek vizuálisak, de van auditív feldolgozási f g igényük g y is ((instrukciók))
Kimenet: az információk kifejezése, válasz
2
2008.11.29.
A 4 WISC faktor és az IF modell z
z z
z
z
VmI és PkI: kognitív faktorok és leginkább az integráció mértékének mutatói
Verbális/performációs teljesítmények z
FsI: leginkább a kimenet mutatója MmI: interpretáció függvénye (?)
z z
Az IF modellben az intelligenciát jellemzően az integráció/feldolgozás összetevőkben kifejezve értékelik
Természetesen a be-és kimenet is fontos
A WISC-IV újításai (2.) z
Első generációs hibrid teszt: a hagyományos W chsl r fél megközelítés Wechsler-féle m köz lítés és a Cattel-HornC tt l H rn Carroll (CHC)- elmélet ötvözete z z
Fluid intelligencia/Kristályos intelligencia Hierarchikus modell: g-faktor
Átfogó képesség
Átfogó képességek
A verbális és performációs skálák a bemenet és a kimenet tekintetében különböznek leginkább
z
Verbális: bemenet/kimenet auditív-vokális Performációs: bemenet/kimenet vizuálismotoros
A mentális feldolgozás és a tárolási szükségletek tekintetében inkább hasonlóak.
CHC-elmélet és a WISC-IV képességfaktorok (Kő & Rózsa,2008) Kristályos intelligencia
(Közös jelentés, Szókincs, Általános megértés, Általános ismeretek, Szótalálás)
Rövid távú memória
(Számterjedelem, Betű-szám szekvencia)
Vizuális feldolgozás
(Képkiegészítés, Mozaik)
WISC-IV
Átfogó képesség
Feldolgozási sebesség
Speciális részképesség
(Kódolás,Szimbólumkeresés, Törlés)
Fluid intelligencia
(Képi fogalomalkotás, Mátrix-következtetés, Számolás)
3
2008.11.29.
A WISC-IV indexekkel lefedett képességterületek z
A Verbális megértés Index (VmI) a verbális f fogalomalkotás l lk tá é és gondolkodás, d lk dá ill. ill a környezetből való információszerzés mutatója. z
VmI szubtesztek z
Az indexben z
z
z
korábbiakhoz képest csökkent az megszerzett tudás (Általános ismeretek kiegészítő szubteszt) nagyobb hangsúlyt kap a következtetés és az értelmezés képessége (új szubteszt a Szótalálás) a verbális anyagokkal történő gondolkodás persze mindig tartalmaz bizonyos szintű kristályos tudást
Verbális megértés Index szubtesztjei z
z
Szókincs: az elsajátított szavak jelentésének az előhívása és koherens kifejezése z
z
Alapvetően kristályos intelligencia, a tudásbázis fokmérője (szófelismerés, szemantikai feldolgozás, emlékezet, előhívás a HTM-ból, kifejező nyelvi készség) A legnagyobb faktorsúlyt adja a „g”-vel, az általános IQ egyik legjobb előrejelzője z Lehetséges g magyarázatok: gy
A magas szintű gondolkodás megkívánja, hogy a kapcsolódó információk több darabját összefüggő egészként tömbösítsük a gyorsabb feldolgozás érdekében. A nagyobb szókincs lehetővé teszi tágabb fogalmak egyetlen szóba történő sűrítését. Választékos szókincs használata feltételezi a szituációk közötti finom eltérések pontos megértését, a tudás adekvát felhasználását.
z
Szóban bemutatott verbális feladatok figyelemmel kísérése, feldolgozása, értelmezése A válaszok verbális megfogalmazása
Szókincs, Általános ismeretek z
z
Közös: információk előhívása a HTM-ből, a gondolkodáson nd lk dás n felül f lül az z ismeretek ism r t k h hangsúlya n súl Különbség - hangsúlyeltolódás: z
z
Szókincs: jó kifejezőkészség, egy adott szó jelentésének a leírásához, a szókészlet megválasztása kötetlenebb (sok jó válasz lehetséges) Általános ismeretek: rövidebb, de kötöttebb és specifikusabb verbális válaszok
4
2008.11.29.
Közös jelentés, Általános megértés, Szótalálás z
z
Érintett: kristályos IQ / korábban elsajátított ismeretek HTM történő előhívása
+
Közös: nagyobb a szerepe az újszerű verbális tartalmak generálásának mint a már tárolt információk előhívásának ⇒ generálásának, z a szemantikus emlékezetből lehívott tartalmakon magas szintű gondolkodási műveleteket kell végrehajtani
Megfelelő: verbális gondolkodás, következtetés
Különbség - hangsúlyeltolódás: z
z
Szókincs, Általános ismeretek
< Közös jelentés, Általános megértés, Á Szótalálás
K z jelentés: Közös j nt különböző ü n z új újszerű z rű tarta tartalmak ma generálása, g n rá á a, induktív analízis segítségével, mindvégig egy asszociatív készleten belül mozogva Általános megértés: az ötletgenerálás sokszínűsége, minden feladat új problémahelyzetet jelent, a korábbi válaszok fejben tartásával
A receptív érintettség okozta hátrányok csökkentése: z z z
z
z
az artikulációs hibákból származó eltérések nem számítanak a nyelvileg kevéssé kidolgozott, de tartalmilag adekvát válaszok értékelhetőek – alacsonyabb pontszámot kapnak
z
az expresszív terhelés a helyettesítő szubtesztek révén csökkenthető
z
z
minden szubtesztben p példa- vagy gy gyakorlófeladatok, gy ill. tanító itemek k a feladat megértését ellenőrző rákérdezések, azonnali visszajelzések, „félrehallás” esetén a kérdés megismétlése Szókincs próbában szókártyák
Az expresszív érintettség okozta hátrányok csökkentése:
z
Pl. „tehén” – „az emberek kinyomják a tejet”
z
Szókincs (rövid kérdés – komplex válasz) helyett a Szótalálás (komplex kérdés – rövid válasz)
+
Megfelelő: tudásalap és annak hozzáférhetősége
Közös jelentés, Általános megértés, Szótalálás
< Szókincs, S óki Ált Általános lá ismeretek
Közös jelentés «=» Képi fogalomalkotás
A WISC-IV használata nyelvfejlődési zavar esetén z
Érintett: absztrakt verbális fogalmak magas szintű osztályozása
A feladatok jellege spontán, ösztönös nyelvi produkciót indukál, ami segíti a nyelvi eltérések felszínre kerülését. kerülését z
z
a vsz. egy számára újszerű, érdekes és kognitív szempontból kihívást jelentő probléma megoldására, s nem annyira a nyelvi teljesítmény kontrolljára koncentrál
A válaszok rögzítése és minőségi elemzése segíti a jellegzetes hibatípusok felismerését, a nyelvi zavar j tüneteinek objektivizálását. z z z z
pl. „Miben hasonlít egymáshoz a HARAG és az ÖRÖM?” – „csilingel” pl. „Sorold föl a 4 évszakot!” „Hol?”.... „Öt.” pl. „Az égen van és csak este látható.” „Látható(?)” pl. „Miért fontos, hogy a rendőrök egyenruhát viseljenek?” „Megismerjük közülük.”
5
2008.11.29.
A WISC-IV indexekkel lefedett képességterületek (2.) z
Mennyire tekinthető egy egységes i dikát indikátornak? k? z
z
A VmI szubtesztek átlagát összehasonlítjuk az idetartozó egyes szubtesztek értékpontjával (B.5. táblázat)
A Perceptuális következtetés Index (PkI) a nonverbális fluid gondolkodás, gondolkodás a perceptuális következtetés és szervezés mutatója vizuálisan bemutatott nonverbális ingeranyagon. z
z
z
PkI szubtesztek – információfeldolgozás folyamata z
Bemenet: z Közös: vizuális p percepció, p szervezés és diszkrimináció z Hangsúlyeltolódások: z z
z
Integráció, tárolás: z Közös: értékelés, vizuális feldolgozás, fliud gondolkodás z Hangsúlyeltolódások: z z z
z
Konkrét, értelmes/tartalmas inger: Képi fogalomalkotás, Képkiegészítés Absztrakt inger: Mozaik-próba, Mátrix-következtetés
Munkamemória: Mátrix Mátrix-következtetés következtetés, Képi fogalomalkotás Vizuális emlékezet: Képkiegészítés Verbális mediáció: Képkiegészítés
Elsődlegesen a fluid gondolkodás mutatója (Mátrixkövetkeztetés, Képi fogalomalkotás) A perceptuális szervezés, a téri-vizuális képességek szerepe csökkent (Képrendezés, (Képrendezés Összeillesztés kimaradt kimaradt, Képkiegészítés kiegészítő szubteszt) Csökkent a motoros komponens és a gyorsaság szerepe
Perceptuális következtetés Index szubtesztjei z
Mozaik-próba z
z z z z
Vizuális észlelés és diszkrimináció (vö. többi PkI szubteszt) Vizuális információkkal való gondolkodás Exekutív kontrollfolyamatok Motoros ügyesség Pszichomotoros tempó
Kimenet: z Exekutív kontroll, motoros válasz: Mozaik-próba
6
2008.11.29.
Mozaik-próba: minőségi elemzés z
Perceptuális torzítás, lokális feldolgozás –
konfigurális hibák z
z
z
z
Kramer, Kaplan, Share & Huckeba (1999): hatnál több megszakítás a kirakás folyamatában, ill. egynél több széttöredezett alakzat ⇒ vizuospaciális képességek érintettsége
Gyorsaság - folyamatpontok: a teljesítményben feldolgozási sebesség és a gondolkodási képesség elkülönítése z Mozaik-próba pluszponttal (Mp) és pluszpont nélkül (Mpn) között csak a minta kevesebb mint 10%-nál van különbség
Exekutív kontroll – folyamatelemzés
z
Motoros ügyesség – kockák kezelésmódja z
Pl. 14 éves nem az összes mintát teljesíti, de nem kap többletpontot Mp: 10 < Mpn:14 ⇒ jó problémamegoldás, de lassabb tempó Pl. 14 éves sok többletpontot szerez a gyorsaságért, de az utolsó 2 mintát nem tudja Mp: 10 = Mpn:10
Az értékpont az összteljesítmény jellemzi az életkori normák alapján z Pl. könnyebb mintákban részlethibák, komplexebb alakzatok jók ⇒ magas szintű problémamegoldó kapacitás, a részletekre irányuló figyelem hullámzása és/vagy a megoldás ellenőrzésének hibája
Kockák elejtése, fokozott nyomaték hatására a már elhelyezett elemek „kiugrása”, a kockák összeütközése következtében pontatlan illeszkedés, feltűnő fogástechnika, a kezek szokatlan elhelyezése
Képkiegészítés z
A vizuális észlelésen, ill. a részletekre irányuló figyelmen felül jelentős szerep jut z z z
a vizuális ál ismeretek k a HTM-ből H ből történő é ő előhívásának lőhí á á k a vizuális tudásbázisból származó képzetek manipulációjának a hiányzó részletek kigondolásához szükséges következtetési folyamatnak
Vizuális diszkriminációt igénylő itemek (a rajz maga tartalmazza a hiány felismeréséhez f li é éh szükséges ük é jelzéseket) j l é k )
Könnyebb: külső kontúr mentén elhelyezkedő hiányok Pl. kabát, róka Nehezebb: beágyazott hiányok Pl. biciklilánc, lugas, család
Előzetes ismeretekre / következtetési folyamatokra épülő itemek
z
Mennyire tekinthető egy egységes i dikát indikátornak? k? z
A PkI szubtesztek átlagát összehasonlítjuk az idetartozó egyes szubtesztek értékpontjával (B.5. táblázat)
Pl. harang, tükör, fürdőkád, malac, híd
7
2008.11.29.
A WISC-IV indexekkel lefedett képességterületek (3.) z
A Munkamemória Index (MmI): verbális anyagokra irányuló figyelem, figyelem koncentráció és a rövid távú, távú ill ill. munkaemlékezet mutatója z
z
z z
z
A figyelem fenntartása, koncentráció, mentális kontroll gyakorlása
Több mutató, több minőségi elemzési lehetőség z
Számterjedelem (Szter)
Számterjedelmi feladat előre és fordított sorrendben külön is értékelhető Az egyes életkorokban a terjedelem gyakorisági értékének megállapíthatósága Szubtesztek közötti különbség összehasonlítása
z
Az információk kezdeti regisztrálása (felvétel és fenntartás) a közvetlen emlékezetben – Számterjedelem előre (SzterE) z A f feladatban, l d tb a sorozatok t k növekedésével ö k dé é l az életkor él tk és é képességszint függvényében változik az auditív ingerek passzív regisztrálása és az aktív fenntartó stratégiák használata (pl. a válaszban megjelenik a tömbösítés) z RTM, memóriaterjedelem (poszterior területek) Aktív mentális manipuláció – Számterjedelem fordított
sorrendben (SzterF) z
z z
Betű-szám szekvencia (Bsz) z
1-3 blokk: az ingersorozat egyszerű utánzása á á ⇒ 6-7 6 7 éves é k b korban, ill. ll alacsony l szinten teljesítő gyerekeknél a kezdeti regisztrációt méri (STM)
MmI - Számterjedelem és Betűszám szekvencia z z
z z
4. blokktól blokktól: szekvenciális rendezés ⇒ 8-16 éves kor között aktív manipulációs feladat, erős mutatója a munkamemóriának
Idősebb, ill. Idősebb ill kimagasló képességű gyerekeknél csak a hosszabb sorozatok veszik nagyobb mértékbe igénybe a munkamemóriaforrásokat Lsd. B.7 és B.8. táblázatok százalékos arányok életkorok szerint (RTM «=» MM) MM (frontális területek)
Egy faktorba tartoznak K Közepes szinten i korrelálnak k lál k egymással á l (≈ ( 0,49) Ha a 2 szubteszt között 5 pont vagy annál nagyobb a különbség (<10%), akkor ezeket egymástól á tól függetlenül fü tl ül k kell ll é értelmezni t l i⇒a MmI két eltérő képesség átlaga, így az értelme csekély
8
2008.11.29.
Számolás szubteszt - mit is mér? (Keith, 2006) z
z
z
z
Jó mutatója az IQ-nak (magas „g” faktorsúly)
z
z
z
Komplex feladat (fluid intelligencia, verbális megértés, munkamemória, mennyiségi gondolkodás, számítási algoritmusokra vonatkozó ismeretek előhívása a HTM-ből) Matematikai problémák életszerű helyzetekbe ágyazva
Egy faktorba tartoznak K Közepes szinten i korrelálnak k lál k egymással á l (≈ ( 0,53) Ha a 2 szubteszt között 4-5 pont vagy annál nagyobb a különbség (<10%), akkor ezeket k t egymástól á tól függetlenül fü tl ül k kell ll értelmezni ⇒ a FsI nem értelmezhető egyetlen konstruktumként
A Feldolgozási sebesség Index (FsI): a mentális táli é és grafomotoros f t f folyamatok l t k sebességének mutatója egyszerű információk esetében z
A feladatban elért alacsony y pontszám p értelmezése a klinikai kontextus függvénye z A Számolás szubteszt elsődlegesen fliud intelligenciát mér. z Ha eredménye nagyon eltér a Mátrix-következtetés és a Képi fogalomalkotás eredményétől, akkor inkább a munkamemória és a kristályos intelligencia mutatójaként kell értelmezni.
FsI - Kódolás és Szimbólumkeresés z
A WISC-IV indexekkel lefedett képességterületek (4.)
z
Vizuális pásztázáson és szekvenciális követésen alapuló feladatok A teljesítményre hatást gyakorol a rövid távú vizuális emlékezet, a figyelem és vizuomotoros koordináció
Törlés (T) z
z
A vizuális szelektív figyelem, vizuális k keresési é i mintázatok i á k szervezettsége, é vizuális neglekt, válaszgátlás és motoros perszeveráció mérésére Döntéshozatal adott vizuális inger a Döntéshozatal: célkategóriába tartozik-e ⇒ az ingerek közötti diszkriminációhoz vizuális-lexikális asszociációk is felhasználhatóak
9
2008.11.29.
z
A keresési stratégia jellemzése z z
z
z
z
A) végig organizált – aránya nő az életkorral B) szervezetten indul, majd szervezetlenné válik C) szervezetlenül indul, majd szervezetté válik – ez a legáltalánosabb mintázat D) végig é i szervezetlen l – aránya á csökken kk az életkorral
z z
z z
z
FsI szubtesztek összevetése Kódolás motoros összetevő jelentős; többszörös feladatvégzés /a
Szimbólumkeresés
csekély grafomotoros követelmény; fokozott vizuális diszkriminációs szám-szimbólum kapcsolat (megtanulása) összehasonlítás; az és alkalmazása, gyors gy itemeknél egyes grafomotoros f t s egymástól koordináció és függetlenül kell kivitelezés/; figyelmesen a egyszerű ismétlődő vizuális művelet diszkriminációt elvégezni
Törlés kisebb a vizuális diszkriminációs terhelés; a keresési stratégiához az önszabályozás gy exekutív nagyobb kontrollja szükséges
Az ingerek elrendezésének szerepe – folyamatpontok összevetése Törlés – véletlenszerű elrendezés (TörV) Törlés – strukturált elrendezés (TörS)
TörV < TörS ⇒ a gyerek hasznosította a strukturált bemutatási formát (pl. ADHD) TörV > TörS ⇒ a gyerek nem tudja hasznosítani a strukturált bemutatási formát (pl. értelmi fogyatékos vsz.) TörV = TörS ⇒ a feltételtől független hatékony stratégia (pl. tehetséges gyr.)
Hibatípus és -gyakoriság z z
Lassú, de pontos válaszadó = lassú feldolgozás FsI feladatokban ritka a hibázás z Klinikai szempontból jelentős, ha egy szubteszten belül 1-2 hibánál több fordul elő z
Hibatípus: z z
z
Elkövetési hiba (téves megjelölés) – vizuális diszkrimináció, impulzivitás Kihagyási hiba (téves elutasítás) a keresési mező szélén – figyelmetlenség, neglekt
A helyes válaszokhoz viszonyított magas hibaarány véletlenszerű, látszatmegoldást jelez (a vsz. vaktában dolgozik) ⇒ érvénytelenné teszi a szubteszt felvételének eredményét
Pl. Szimbólumkeresés 4 értékpont (40%-os hiba), Kódolás és Törlés 9 értékpont
10
2008.11.29.
MmI és FsI értelmezése z
Az ide sorolt szubteszteknek kisebb a „g” töltete, mint a VmI és a PkI szubteszteknek
z
Olyan képességet reprezentálnak, amelyek az általános intellektuális működés szempontjából kritikusak: z z
z z
z
z
Fry & Hale (1996) – 7 és 19 év között felvett mutatók z
Új tartalmak elsajátítása Kódolt ismeretek hasznosítása a problémamegoldás számára
z
FsI és MmI < VmI, PkI: PkI tanulási zavarok, ADHD MmI: z
z
Feldolgozási sebesség, munkamemória, fluid intelligencia
z
(a VmI után) az olvasás, írás és számolás tantárgytesztek varianciájának magyarázatában második erősen korrelál az olvasásértéssel
Az életkorfüggő javulás a feldolgozási sebességben összefüggött a a munkamemória-kapacitás növekedésével A munkamemória növekedése összefüggött a fluid gondolkodás magasabb pontértékeivel Úgy tűnik, Ú ű ik h hogy a normál ál fejlődés f jlődé során á a gyorsabb bb információfeldolgozás a munkamemória hatékonyabb használatához vezet, ami viszont a gondolkodási feladatokban fokozza a teljesítményt
FsI: neurológiai zavarokra érzékeny (traumatikus agykárosodás, epilepszia)
A WISC-IV értékelési rendszere
A WISC pontrendszere
Deviációs IQ (4 Index és TtIQ) M= 100 SD = 15 Szubtesztek értékpontjai (0-19) M = 10 SD = 3 Az IQ 10 szubtesztből számítódik IQ-érték tartománya: 40-160 N Nem számítható s á íth tó index i d vagy TtIQ: TtIQ Ha a nyerspont nulla a 3 VmI vagy PkI szubtesztből kettőben Ha a nyerspont nulla mindkét MmI vagy FsI szubtesztben
11
2008.11.29.
Szubtesztek helyettesítése z A 10 alapszubteszt felvétele az alap, a többi p profil p céljából j érdemes szubtesztet a komplexebb f l felvenni i z Helyettesítő szubtesztek használata: z Klinikai indikáció
z Pl. motoros érintettség esetén A Kódolás helyettesítése a Törléssel Mozaik-próba próba helyettesítése a Képkiegészítéssel Mozaik
z Érvénytelen szubteszt (felvételi hiba, váratlan zavaró körülmény)
A tesztértelmezés lépései 1) Teljes teszt IQ 2) Indexek d k ki kiszámítása á í á 3) Az indexeken belüli szubteszt-deviációk vizsgálata 4) A szubtesztek értékpontja – interindividuális összehasonlítás 5) A szubtesztek értékpontjai – intraindividuális összehasonlítás 6) Minőségi elemzés
z De: egy indexben csak 1 csere lehet, az egész tesztben összesen kettő.
IQ és Indexek IQ és Összesített csoportpontok kiszámítása 95% konfindenciaintervallum (A2 (A2-A6 A6 táblázat) Százalékrangérték (A2-A6 táblázat) Osztályozás (minősítés):
• • • • • • • • • • • •
Nagyon magas: > 130 Átlag feletti: 120-129 Magas átlagos: 110-119 Átl Átlagos: s: 90-109 90 109 Alacsony átlagos: 80-89 Határövezet: 70-79 Enyhe értelmi fogyatékosság: 55-69 Középsúlyos értelmi fogyatékosság: 40-54
TtIQ - intervallum z
z
z
A korábban alkalmazott eljárások esetében is az IQ-pontszámnál számításban kellett venni (mérési hiba átlagosan ± 3-4 pont) A WISC-IV-ben a TtIQ-hoz tartozó intervallum 9-10 pont Pl. l TtIQ: 70, interv.: 66-76 z z
Indexek összevetése (VmI, PkI «=» MmI, FsI) Komplex esetelemzés (életkor, adaptív viselkedés, eddigi pedagógiai intézkedések)
12
2008.11.29.
TtIQ interpretálhatóságának mérlegelése (1.) z
Nincs-e szokatlan mértékű szóródás a T Q alkotó TtIQ-t lk ó 10 szubteszt b értékpontjai é ék i között (ld. B6. táblázat) z
TtIQ interpretálhatóságának mérlegelése (2.) z
Nincs-e szokatlan mértékű különbség a T Q alkotó TtIQ-t lk ó 4 Index d k között z
Küszöb: legmagasabb – legalacsonyabb értékpont ≥10 pont
Ha a válasz „igen”, akkor TtIQ helyett az Indexeket kell értelmezni!
Küszöb: legmagasabb – legalacsonyabb Index ≥ 23 pont
Ha a válasz „„igen”, g , akkor TtIQ Q helyett y a (VmI+PkI alapján) GAI (General Ability Index) ? DWI-1 (Dumon-Willis Index-1)
• •
Az Indexek interpretálhatóságának mérlegelése A) Abnormális mértékű a szóródás a VmI szubtesztjei között? • Küszöb: 6 értékpont 3 vagy 4 szubtesztnél; 7 értékpont 5 szubtesztnél B) Abnormális mértékű a szóródás a PkI szubtesztjei között? • Küszöb: 7 értékpont 3 szubtesztnél; 8 pont 4 szubtesztnél Ha a válasz „igen”, akkor az indexeket és az azok közötti diszkrepanciákat óvatosan szabad értelmezni!
C) Szignifikáns-e a különbség a MmI szubtesztjei b i között k ((Szter, B Bsz)? ) • Küszöb: 5 pont eltérés szokatlan ⇒MmI nem interpretálható
D)) Szignifikáns-e g a különbség g a FsI szubtesztjei között (K, Szk)? •
Küszöb: 4 pont ha K<Szk; 5 pont ha K>Szk ⇒FsI nem interpretálható
13
2008.11.29.
Az Indexek összevetése A) Van-e bármelyik Index között lényeges különbség (B1. (B1 és B2. B2 táblázat)?
Szignifikáns különbségek: jobban/kevésbé fejlett területek
B) Van-e az Indexek között szélsőségesen nagy, sz k tl n különbsé szokatlan különbség (<10%)?
Pl. VmI – PkI >11 pont
Pl. „János sikeresebb szóbeli válaszadást nem
iigénylő é lő feladatokban, f l d t kb mint i t nyelvhez l h kötött gondolkodási feladatokban. Általában a gyermekek körében az ilyen típusú eltérések nem szokatlanok.”
Szubtesztértékpont: interindividuális összehasonlítás Szubteszt értékpont
Minősítés
Százalékrang
1-4
Messze az átlag alatti / igen gyenge
1-2%
5-7
Átlag alatti / gyenge
5-16%
8-12 (10) 13-15
Átlagos (átlag) Átlag feletti / erős
25-75% (50%) 84-95%
16-19
Kiváló
98-99%
Szokatlan és ritka különbségek: erősség/gyengeség Pl. VmI – PkI > 19 pont
Pl. MmI < PkI „A munkaemlékezet számottevő gyengesége következtében Mártonnak több idő szükséges az összetett információk feldolgozásához, az azonos életkorú gyerekekhez képest a mentális energiái hamarabb kimerülnek, amely számos tanulási helyzetben magasabb hibaszámhoz vezet.”
Életkor-ekvivalensek z
z z
A szubtesztkorok kiszámíthatóak (A9. táblázat). áblá ) Ezáltal a vsz. mentális kora megbecsülhető Más koregyenértékkel dolgozó tesztekkel összehasonlítható (pl. PPVT)
14
2008.11.29.
Intraindividuális összevetés – Ipszatív elemzés
Folyamatelemzés z
Meghatározzuk a 10 szubteszt átlagát és ehhez viszonyítjuk az egyes szuteszteket
LSzterE, ill. LSzterF nyerspont – gyakorisági é ték érték z
Kumultív százalékos arány alacsony gyakoriságot mérünk z
z
Ha VmI-PkI különbsége szignifikáns,, akkor a VmI és a PkI átlagokhoz hasonítjuk a szubteszteket
A WISC-IV számítógépes kiértékelő rutin
z
z
Tehát ez a teljesítmény adott életkorban szokatlanul jó! Magas gyakoriság (50%-tól): ezt már „sokan tudják” a korcsoportban
LSzterE – LSzterF különbség összehasonlítása – van-e szokatlan mértékű különbség, ami magyarázatra szorul
Komplex vizsgálati keret z
•Ron Dumont és John Willis amerikai professzorok készítették •A kiértékelő rutin magyar változatát a hazai adaptálást végző munkacsoport készítette •Támpont a leíráshoz, de nem váltja ki az egyedi elemezést!
az az érdekes, ha
Megfigyelés ⇒ ⇒
z
z
A vizsgálati személy / vizsgálati szituáció alapadatai Tesztmagatartás, a viselkedés célirányos megfigyelése
A teszteredmények megbízhatósága és érvényessége, ill. a minőségi elemzés szempontjából fontos információk rögzítése
15
2008.11.29.
A WISC-IV eredményeinek megjelenítése a véleményekben
Az eredmények leírása a szakvéleményekben – teszt bemutatása „Az általános fejlettségi szint megállapítására összetett ké képességvizsgáló é i áló eljárást, ljá á t a WISC–IV WISC IV GyermekG k intelligenciatesztet alkalmaztuk. A WISC-IV 10-15 feladattípusból áll, amelyek segítségével az értelmi képességekben az erősségek és a gyengeségek megragadhatók, ill. az általános intellektuális működés felmérhető. Az eljárásban egyes feladatok (5-8), szóbeli választ igényelnek, másokban (5-7 feladat) a gyermeknek a kezével kell valamit csinálnia. Különböző feladatcsoportok alapján Teljes teszt IQ, Verbális megértés Index, Perceptuális következtetés Index, Munkamemória Index és Feldolgozási sebesség Index számítható. Ezek olyan összesített mutatók, amelyeknél a 85-115 pont közötti értékek tekinthetők átlagosnak.”
Ajánlások az amerikai protokoll alapján (LONGMAN, R.S., (LONGMAN R S 2005; BRAATEN, E., 2007)
Az eredmények leírása a szakvéleményekben – a TtIQ „Az értelmi képességek felmérése a 10 alapszubteszt eredményén alapul. Az intellektuális képességek standardizált mérőeszköze szerint (WISC–IV) Dániel a kortársakkal való összehasonlítás alapján aktuálisan az alacsony átlagos övezetbe eső intelligenciaszinten funkcionál. Az általános intelligencia működését jelző mérőszám a Teljes teszt IQ: 84, mérőszám, 84 amelyhez tartozó konfidencia-intervallum alapján 95%-os biztonsággal megállapítható, hogy gyermek IQ-ja 80-89 közé esik. Dániel az azonos életkorú személyek 14%-ánál ért el jobb teljesítményt.”
Az eredmények leírása a szakvéleményekben – Indexek z
z
z
z
„Verbális megértés Index az összetett szóbeli információk értelmezését és a nyelvi y képességek p g használatát méri újszerű j problémák megoldásában.” „Perceptuális következtetés Index képi anyagok elemzésének és problémák nem szóbeli megoldásának képességét méri. „Munkamemória Index a figyelem, a koncentráció, a munkamemória és a mentális éberség g mutatója. j „Feldolgozási sebesség Index egyszerű vagy ismétlődő információk hiba nélküli, gyors feldolgozásának képességét méri, amelyhez rugalmasság, gyors pszichomotoros tempó és vizuális szelektív figyelem szükséges.”
16
2008.11.29.
Az eredmények leírása a szakvéleményekben – Szubtesztek 1.
„A Mozaik-próba a képi információk szervezését és a részegész téri viszonyok elemzését méri.”
2.
„A Közös jelentés szóban elhangzó anyagoknál a jelentésteli fogalmak és kapcsolatuk elvonatkoztatásának képességét méri.”
3.
„A Számterjedelem a közvetlen hallási emlékezet és sorrendezés mutatója.”
4.
„A Képi fogalomalkotás a jelentéstulajdonítás, kapcsolatképzés és az észlelés szervezettségének mutatója.”
5.
„A Kódolás a képi-mozgásos összerendezettség, a gyorsaság és a koncentráció mérésére szolgál.”
Az eredmények leírása a szakvéleményekben – Szubtesztek 11.
„A Képkiegészítés képeken a fontos részletek felismerésének, ill. a lényeges-lényegtelen részek megkülönböztetésnek képességét méri. méri ”
12.
„A Törlés a képi ingereknél az éberséget és pásztázás képességét méri.”
13.
„Az Általános ismeretek a hosszú távú emlékezetből a tanult, tényszerű ismeretek előhívásának képességét méri.”
14.
„A A Számolás S á lá a számokhoz á kh kapcsolódó k lódó pontosság t á és é gondolkodás, a fejben számolás mutatója.”
15.
„A Szótalálás a gyermek nyelvi megértéséről és általános gondolkodási képességeiről, ill. különböző típusú ismeretek összekapcsolásának képességéről szolgáltat információkat.”
Az eredmények leírása a szakvéleményekben – Szubtesztek 6.
„A Szókincs a szavak ismeretét, a nyelvi megértést, a jelentésteli fogalmak szavakba foglalásának képességét és a hosszú távú emlékezetet méri. méri ”
7.
„A Betű-szám szekvencia a rövid távú emlékezetet, a figyelmet és a koncentrációt méri.”
8.
„A Mátrix-következtetés a nem nyelvi problémamegoldó képességet, az induktív következtetést és a képi feldolgozást méri .”
9.
„Az Általános megértés g a nyelvi y gondolkodás g fejlettségét, j g a szociális h l helyzetek k megértésének é é é k képességét ké é é és é a társadalmi á d l i nézetek, é k vélemények és a szociális viselkedés hagyományos előírásainak ismeretét méri föl.”
10.
„A Szimbólumkeresés egyszerű képi információk megkülönböztetését, gyors pásztázásának és sorrendezett követésének képességét méri számottevő mozgásos terhelés nélkül.”
Erősségek-gyengeségek „Nóra saját átlagához képest számottevően á ő jobban bb teljesített l í a Képi Ké i fogalomalkotás szubtesztben, amely a jelentéstulajdonítás és a kapcsolatképzés képességét, ill. és az észlelés szervezettségét méri. Ebben a f l d b nyelvi feladatban l i ffogalmak l k iis felidéződnek, de a válaszadás nem igényel szóbeli megfogalmazást.”
17
2008.11.29.
Enyhe fokban értelmi fogyatékos gyerekek csoportátlaga - Indexek
A WISC-IV profil néhány klinikai csoportnál
80 70
73 67,1
65,5
66,8 60,5
60
Speciális csoportokkal végzett vizsgálatok USA-ban
50 40
(Technikai és értelmező kézikönyv adatai d i alapján) l já )
30 20 10 0 Vmi
Enyhe fokban értelmi fogyatékos gyerekek csoportátlaga - Szubtesztek
PkI
MmI
FsI
TtIQ
Középsúlyos értelmi fogyatékos gyerekek csoportátlaga - Indexek 80
7
70
6
60
52,3
52,5
57
58
50
5
46,4
40 30
4
20 10
3
0
2
Vmi M
Kj
Szter
Kf
K
Szki
Bsz
Mx
Ám
Szk
Kk
Tör
Ái
Sz
PkI
MmI
FsI
TtIQ
Szt
18
2008.11.29.
Középsúlyos értelmi fogyatékos gyerekek csoportátlaga - Szubtesztek
Olvasási zavarral küzdő gyerekek csoportátlaga - Indexek 110
5
100
4
91,9
94,4
90
3
92,5 87
89,1
80
2
70 60
1
50
0
Vmi M
Kj
Szter
Kf
K
Szki
Bsz
Mx
Ám
Szk
Kk
Tör
Ái
Sz
PkI
MmI
FsI
TtIQ
Szt
Olvasási zavarral küzdő gyerekek csoportátlaga - Szubtesztek
Számolási zavarral küzdő gyerekek csoportátlaga - Indexek
11
110
10
100 93,2
9
90
92,9 87,7
90,6
88,7
8 80
7 70
6 60
5 50
4
M
Kj
Szter
Kf
K
Szki
Bsz
Mx
Ám
Szk
Kk
Tör
Ái
Sz
Szt
Vmi
PkI
MmI
FsI
TtIQ
19
2008.11.29.
Számolási zavarral küzdő gyerekek csoportátlaga - Szubtesztek
ADHD-s gyerekek csoportátlaga - Indexek
11
110
10
100
9
99
100,1 96,1
97,6 93,4
90
8 80
7 70
6 60
5 50
4
M
Kj
Szter
Kf
K
Szki
Bsz
Mx
Ám
Szk
Kk
Tör
Ái
Sz
Vmi
Szt
ADHD-s gyerekek csoportátlaga Szubtesztek
110
10
100
9
90
8
80
7
70
6
60
5
50 Kj
Szter
Kf
K
Szki
Bsz
Mx
Ám
Szk
Kk
Tör
Ái
FsI
TtIQ
85,7 80,2
Sz
76,9
76,4 70,2
Vmi M
MmI
Autizmus spektrum zavarral küzdő gyerekek csoportátlaga - Indexek
11
4
PkI
PkI
MmI
FsI
TtIQ
Szt
20
2008.11.29.
Autizmus spektrum zavarral küzdő gyerekek csoportátlaga - Szubtesztek
Mozgássérült gyerekek csoportátlaga Indexek
10
110
9 100
8
95,5
92
90
7
85,7
83,8
6
80
5
70
4
78,2
60
3 50
2
M
Kj
Szter
Kf
K
Szki
Bsz
Mx
Ám
Szk
Kk
Tör
Ái
Sz
Vmi
Szt
Mozgássérült gyerekek csoportátlaga - Szubtesztek
PkI
MmI
TtIQ
Zárt koponyatraumával diagnosztizált gyerekek csoportátlaga - Indexek
10
110
9
100
8
94
92,6
95,2 90
90
85
7 80
6 5
70
4
60
3
50 Vmi
2
FsI
M
Kj
Szter
Kf
K
Szki
Bsz
Mx
Ám
Szk
Kk
Tör
Ái
Sz
PkI
MmI
FsI
TtIQ
Szt
21
2008.11.29.
Zárt koponyatraumával diagnosztizált gyerekek csoportátlaga - Indexek z
10 9
BASS L., KŐ N., KUNCZ E., LÁNYINÉ ENGELMAYER Á., Á MÉSZÁROS Á Á., MLINKÓ R R., NAGYNÉ RÉZ I., RÓZSA S. (2008) Tapasztalatok
a WISC-IV gyermek-intelligenciateszt magyarországi standardizálásáról. Educatio
8 7
Társadalmi Szolgáltató Kht., Budapest, 17-37.
6 5 z
4 3 2
M
Kj
Szter
Kf
K
Szki
Bsz
Mx
Ám
Szk
Kk
Tör
Ái
Sz
letölthető: http://www.sulinovadatbank.hu/index.php?akt_me nu=137
Szt
Köszönöm a figyelmet!
[email protected]
22
