2012.03.29.
Témák
A WISC-IV intelligenciateszt használatának tapasztalatai, diagnosztikai kérdések
WISC-IV legfontosabb jellemzői – az értelmezést érintő elmélet változások A WISC-IV értékelési rendszerének használata A WISC-IV eredményeinek megjelenítése a az írásos véleményekben
Mészáros Andrea
[email protected]
WISC-IV profil néhány jellegzetes klinikai csoportnál (amerikai bemérés adatai)
ELTE GYFK Gyógypedagógiai Pszichológiai Intézet ELTE GYOSZI Szakértői és Rehabilitációs Bizottság
A WISC-IV szerkezetefőskálák és szubtesztek Verbális megértés Index
WISC-IV újításai: Szakítás VQ/PQ felosztással
Perceptuális következtetés Index
Közös jelentés Szókincs Általános megértés
Mozaik-próba Képi fogalomalkotás Mátrix-következtetés
Általános ismeretek Szótalálás
Képkiegészítés
Teljes teszt IQ Munkamemória Index
Feldolgozási sebesség Index
Számterjedelem Betű-szám szekvencia
Kódolás Szimbólumkeresés
Számolás
Törlés
A kognitív funkciók szűkebb tartományát megragadó
indexek
„tisztább” mutatók (az emlékezet és gyorsasági komponens különválasztása) az elnevezések jobban tükrözik az egyes indexek tartalmát
De a Wechsler-féle felfogásmód megmarad: a cél az átfogó működés megragadása többféle feladattípuson keresztül (összetett képességek) Az egyes szubtesztek és az indexek nem egyedi képességek, kognitív folyamatok vagy konstruktumok mérésére szolgálnak!
1
2012.03.29.
WISC-IV és az információfeldolgozási modell (IF) Megszűnt a VQ-PQ dichotómia, de teljesítmény elemzésekor a verbális/performációs feladattípusok továbbra is elkülöníthetők Verbális feladatok: VmI és a MmI feladatai Nonverbális feladatok: Mozaik-próba, Mátrix-következtetés, FsI feladatai Vegyes feladatok: Képi fogalomalkotás, Képkiegészítés
Az információfeldolgozási modell (IF) Bemenet: ingerek felvétele Integráció: értelmezés és feldolgozás Tárolás: az információk megőrzése a későbbi előhíváshoz
A modell négy összetevőből áll: 1. Bemenet 2. Integráció 3. Tárolás 4. Kimenet
Ez a modell a vizsgáló számára egyfajta fogalmi keretet kínál az IQ, az Indexek és az értékpontok értelmezéséhez.
Wechsler és az IF modell Bemenet: ahogy az információk az érzékszervekből az agyba eljutnak Általában: a VmI és az MmI szubtesztek auditívak a PkI és az FsI szubtesztek vizuálisak, de van auditív feldolgozási igényük is (instrukciók)
Kimenet: az információk kifejezése, válasz
2
2012.03.29.
A 4 WISC faktor és az IF modell VmI és PkI: kognitív faktorok és leginkább az integráció mértékének mutatói FsI: leginkább a kimenet mutatója MmI: interpretáció függvénye (?) Az IF modellben az intelligenciát jellemzően az integráció/feldolgozás összetevőkben kifejezve értékelik
Verbális/performációs teljesítmények A verbális és performációs skálák a bemenet és a kimenet tekintetében különböznek leginkább Verbális: bemenet/kimenet auditív-vokális Performációs: bemenet/kimenet vizuálismotoros
A mentális feldolgozás és a tárolási szükségletek tekintetében inkább hasonlóak.
Természetesen a be-és kimenet is fontos
A WISC-IV újításai (2.) Első generációs hibrid teszt: a hagyományos Wechsler-féle megközelítés és a Cattel-HornCarroll (CHC)- elmélet ötvözete Fluid intelligencia/Kristályos intelligencia Hierarchikus modell:
Speciális részképesség
Átfogó képességek
Kristályos intelligencia (Közös jelentés, Szókincs, Általános megértés, Általános ismeretek, Szótalálás)
Rövid távú memória
Vizuális feldolgozás
(Számterjedelem, Betű-szám szekvencia)
(Képkiegészítés, Mozaik)
WISC-IV
g-faktor
Átfogó képesség
CHC-elmélet és a WISC-IV képességfaktorok (Kő & Rózsa,2008)
Átfogó képesség
Feldolgozási sebesség
Fluid intelligencia
(Kódolás,Szimbólumkeresés, Törlés)
(Képi fogalomalkotás, Mátrix-következtetés, Számolás)
3
2012.03.29.
CHC klinikai klasztereinek elemei Klinikai klaszter
A klasztert alkotó szubtesztek
1. Fluid gondolkodás (Gf)
Mátrix-következtetés + Képi fogalomalkotás + Számolás
2. Vizuális feldolgozás (Gv)
Mozaik-próba + Képkiegészítés
3. Nonverbális fluid gondolkodás (Gf-nonverbal)
Mátrix-következtetés + Képi fogalomalkotás
4. Verbális fluid gondolkodás (Gf-nonverbal)
Közös jelentés + Szótalálás
5. Lexikális tudás (Gc-VL)
Szótalálás + Szókincs
6. Általános ismeretek (Gc-K0)
Általános megértés + Általános ismeretek
7. Rövid távú emlékezet (Gsm-WM)
Betű-szám szekvencia + Számterjedelem
8. Hosszú távú emlékezet (Gc-LTM)
Általános ismeretek + Szókincs
A WISC-IV indexekkel lefedett képességterületek (1.) VmI a kristályos intelligencia mutatója - CHCmodellben széles sávú képesség Egy személy kulturálisan megszerzett ismeretkörének szélessége és mélysége, illetve annak hatékony felhasználása Elsődlegesen verbális alapú tudástár, amely azokat a képességeket reprezentálja, amelyek más képességek „beruházásán” keresztül fejlődnek az oktatás és az általános élettapasztalatok során
VmI problémák Indikátorok az osztályban:
VmI-nek szoros és konzisztens a kapcsolata az olvasás és a matematikai teljesítmény fejlődésével 7 éves kortól az írásteljesítménynek fontos összetevője Az életkorral nő az olvasás, írás és matematika teljesítményben a szerepe
Korlátozott szókincs a szavak és azok jelentésének megértéséhez és/vagy szűkös szókincs a gondolatok és ötletek megfelelő jelentésű szavakkal való nyelvi kifejezéséhez Problémák a beszélt nyelv megértésével és értelmezésével (pl. frázisok, mondatok, idiómák) , miközben a figyelem és hallási feldolgozás megfelelő Nehézséget okoz „valós” helyzetben életkorának megfelelő módon beszélni Az anyanyelv megértésének és használatának nehézségei, a második nyelv megtanulását is hasonlóan befolyásolja Korlátozott általános és tárgyspecifikus tudás, megfelelő emlékezeti működés ellenére
4
2012.03.29.
VmI problémák Javaslatok: Az instrukciók nyelvezetének egyszerűsítése Az anyag tanítása előtt az új kifejezések és fogalmak magyarázzuk el („szótár füzet”) Az új szavakat olyan ismertek kontextusában tanítsuk, amely a témában már számára tudottak; explicit módon kapcsoljuk össze a szavakat, az ismereteket és a fogalmakat A tanulóval való beszélgetésben szolgáljunk modellként az elaboráltabb nyelvhasználathoz; a válaszban ismételjük meg a közlését az életkorának megfelelőbb szókinccsel és mondatszerkezettel átalakítva Tanítsuk meg a tanulónak az életkorának megfelelő szótárak, források (könyv, elektronikus forma) használatát Kérdezzük meg a tanulót, hogy megértette-e az utasítást
Tanítsuk meg a diáknak, hogy felismerje, amikor nem éri az utasítást vagy feladatot, kérjen tisztázást Alkalmazzunk az utasításhoz olyan stratégiákat, amelyek nem támaszkodnak a nyelvre, vagy más formákat is tartalmaznak Fogalmak és eljárások tanításához bemutatás és modellezés Kezét vezetve, verbális magyarázattal összekapcsolva Képek, rajzok, diagramok, táblázatok, térképek, folyamatábrák, logikai modellek Szemantikus háló térkép, gondolattérkép
Tanítsuk meg, hogy a hallottakat jelenítse meg vizuálisan, kiegészítve a nyelvet képi és műveleti reprezentációval Készthessen hangfelvételt Ültessük a tanári asztalhoz közel, a zajforrásoktól távol
Ha nem, akkor egyszerűbb nyelvhasználattal írjuk körül, magyarázzuk el a kifejezéseket, csökkentsük a komplexitást (bontsuk részekre)
Verbális megértés Index szubtesztjei Iskolai számonkérésnél A dolgozat vagy felelés előtt ellenőrizzük, hogy a gyerek megértette-e az instrukciót és az útmutatást Alkalmazzunk kevesebb verbális választ igénylő módszereket (igaz/hamis, többszörös választás, rövid kérdések) Matematika, természet- és társadalomtudományok esetén csökkentsük a nyelvi megértés követelményét, alacsonyabb olvasási szintnek megfelelő nyelvezetet és szerkezeteket használjunk Minimalizáljuk a szóbeli beszámolókat Vizuális bemutatók, modellek és egyéb konstrukciók lehetővé tétele
Szókincs: az elsajátított szavak jelentésének az előhívása és koherens kifejezése Alapvetően kristályos intelligencia, a tudásbázis fokmérője (szófelismerés, szemantikai feldolgozás, emlékezet, előhívás a HTM-ból, kifejező nyelvi készség) A legnagyobb faktorsúlyt adja a „g”-vel, az általános IQ egyik legjobb előrejelzője Lehetséges magyarázatok: A magas szintű gondolkodás megkívánja, hogy a kapcsolódó információk több darabját összefüggő egészként tömbösítsük a gyorsabb feldolgozás érdekében. A nagyobb szókincs lehetővé teszi tágabb fogalmak egyetlen szóba történő sűrítését. Választékos szókincs használata feltételezi a szituációk közötti finom eltérések pontos megértését, a tudás adekvát felhasználását.
5
2012.03.29.
Szókincs, Általános ismeretek Közös: információk előhívása a HTM-ből, a gondolkodáson felül az ismeretek hangsúlya
Közös jelentés, Általános megértés, Szótalálás Közös: nagyobb a szerepe az újszerű verbális tartalmak generálásának, mint a már tárolt információk előhívásának ⇒ a szemantikus emlékezetből lehívott tartalmakon magas szintű gondolkodási műveleteket kell végrehajtani
Különbség - hangsúlyeltolódás: Szókincs: jó kifejezőkészség, egy adott szó jelentésének a leírásához, a szókészlet megválasztása kötetlenebb (sok jó válasz lehetséges) Általános ismeretek: rövidebb, de kötöttebb és specifikusabb verbális válaszok
Érintett: kristályos IQ / korábban elsajátított ismeretek HTM történő előhívása
+
Érintett: absztrakt verbális fogalmak magas szintű osztályozása
+
Megfelelő: verbális gondolkodás, következtetés
Szókincs, Általános ismeretek
< Közös jelentés, Általános megértés, Szótalálás
Megfelelő: tudásalap és annak hozzáférhetősége
Közös jelentés, Általános megértés, Szótalálás
< Szókincs, Általános ismeretek
Különbség - hangsúlyeltolódás: Közös jelentés: különböző újszerű tartalmak generálása, induktív analízis segítségével, mindvégig egy asszociatív készleten belül mozogva Általános megértés: az ötletgenerálás sokszínűsége, minden feladat új problémahelyzetet jelent, a korábbi válaszok fejben tartásával
A WISC-IV indexekkel lefedett képességterületek (2.) A Perceptuális következtetés Index (PkI) a nonverbális fluid gondolkodás, a perceptuális következtetés és szervezés mutatója vizuálisan bemutatott nonverbális ingeranyagon. Elsődlegesen a fluid gondolkodás mutatója (Mátrixkövetkeztetés, Képi fogalomalkotás) A perceptuális szervezés, a téri-vizuális képességek szerepe csökkent (Képrendezés, Összeillesztés kimaradt, Képkiegészítés kiegészítő szubteszt) Csökkent a motoros komponens és a gyorsaság szerepe
Közös jelentés «=» Képi fogalomalkotás
6
2012.03.29.
Perceptuális következtetés Index (PkI) Főként fluid gondolkodás: mentális műveletek, amelyeket a személy viszonylag új, automatikusan nem megoldható feladatokkal való találkozáskor használ. Fogalmak alkotása és felismerése, kapcsolatok azonosítása, mintázatok közötti összefüggések megragadása, következtetések levonása, következmények megértése, problémamegoldás, extrapolálás, információk átszervezése vagy átalakítása Erős és stabil kapcsolatban áll a matematikai teljesítmény fejlődésével; közepes hatással van az olvasási képességre; az elemi osztályokban közepes hatással van az alap íráskészségre; minden osztályban kapcsolatban áll az írásbeli kifejezőkészséggel
PkI problémák – vizuális feldolgozás problémája Indikátorok az osztályban: Nehézséget okoz fejben vizuálisan dolgokat elképzelni Jobb-bal megjegyzésének és megkülönböztetésének nehézsége Nehézen tud egyszerű vizuális mintázatokat manipulálni vagy meghatározni azok irányát a térben Problémát okoz fejben manipulálni tárgyakat vagy vizuális mintázatokat azért, hogy lássa, hogyan néznének ki, ha azok a térben elfordulnának vagy változnának Nehéz nem folyamatos, halvány vagy részben eltakart vizuális információkból álló mintákat értelmes egészeké összeállítani Nehézséget okoz a vizuális hosszúság vagy távolság felbecslése vagy összevetése Matematikában nehézségek magasabb szinten Betűk formájára és mintázatára való emlékezés problémája Gondot jelent táblázatokból, térképekből, vázlatokból a szükséges információt kinyerni Gondot jelent az anyagok térbeli elrendezése (pl. asztalon) Nehezen megy messziről (pl. tábláról) a másolás
Másik összetevője a vizuális feldolgozás: vizuális-téri mintázatok és ingerek létrehozásának, észlelésének, analízisének, szintézisének, manipulációjának, átalakításának és azokkal való gondolkodás képessége Fontos a magas szintű matematikához (pl. geometria)
PkI problémák – vizuális feldolgozás problémája Javaslatok: Csökkentsük a vizuális bemutatást, helyettesítsük azokat világos verbális instrukciókkal A téri szervezést igénylő feladatokhoz nyújtsunk verbális támogatást Bátorítsuk a verbális mediáció használatát A bal margó legyen zöld, a jobb oldali piros Tegyük lehetővé a konkrét tárgyi cselekvést, manipulációt Ne kérjünk másolást a tábláról (kapja meg nyomtatva) Ha másolni kell, ne várjunk el gyorsaságot; biztosítsunk többlet időt a feladatra Másolás közben használjon verbális közvetítést Használjunk extra vizuális strukturálást (számozott dobozok, színkódok) Csak a szükséges anyagok legyenek a látóterében Egy oldalon kevés matematika feladat legyen, a megoldáshoz nagy felület
7
2012.03.29.
PkI problémák – fluid intelligencia érintettsége Indikátorok az osztályban: Nehézséget okoz fogalmakat felismerni, alakítani és megérteni Gondot jelent mintázatok közötti összefüggéseket észlelni Nehezen megy a bemutatott információkból következtetéseket levonni Nehéz egy kérdés vagy cselekvés következményeit megérteni Nehézségbe ütközik a komplex problémák megoldása és a fogalomalkotás Nehézséget jelent az extrapolálás, a logikai mintázatok követése Nehézségei vannak a matematika megértéséhez és a számításokhoz szükséges mennyiségi gondolkodással Új, automatikusan nem megoldható problémákban erőteljesen a nyelv használatára támaszkodik Gondot jelent a Piaget-féle konzerváció és klasszifikáció Gondot jelent az információk átvitele és általánosítása egy új helyzetre
Perceptuális következtetés Index szubtesztjei Mozaik-próba Vizuális észlelés és diszkrimináció (vö. többi PkI szubteszt) Vizuális információkkal való gondolkodás Exekutív kontrollfolyamatok Motoros ügyesség Pszichomotoros tempó
PkI szubtesztek – információfeldolgozás folyamata Bemenet: Közös: vizuális percepció, szervezés és diszkrimináció Hangsúlyeltolódások: Konkrét, értelmes/tartalmas inger: Képi fogalomalkotás, Képkiegészítés Absztrakt inger: Mozaik-próba, Mátrix-következtetés Integráció, tárolás: Közös: értékelés, vizuális feldolgozás, fliud gondolkodás Hangsúlyeltolódások: Munkamemória: Mátrix-következtetés, Képi fogalomalkotás Vizuális emlékezet: Képkiegészítés Verbális mediáció: Képkiegészítés Kimenet: Exekutív kontroll, motoros válasz: Mozaik-próba
Mozaik-próba: minőségi elemzés Perceptuális torzítás, lokális feldolgozás –
konfigurális hibák
Kramer, Kaplan, Share & Huckeba (1999): hatnál több megszakítás a kirakás folyamatában, ill. egynél több széttöredezett alakzat ⇒ vizuospaciális képességek érintettsége
Gyorsaság - folyamatpontok: a teljesítményben feldolgozási sebesség és a gondolkodási képesség elkülönítése
Mozaik-próba pluszponttal (Mp) és pluszpont nélkül (Mpn) között csak a minta kevesebb mint 10%-nál van különbség Pl. 14 éves az összes mintát teljesíti, de nem kap többletpontot Mp: 10 < Mpn:14 ⇒ jó problémamegoldás, de lassabb tempó Pl. 14 éves sok többletpontot szerez a gyorsaságért, de az utolsó 2 mintát nem tudja Mp: 10 = Mpn:10
8
2012.03.29.
Képkiegészítés Exekutív kontroll – folyamatelemzés Az értékpont az összteljesítmény jellemzi az életkori normák alapján Pl. könnyebb mintákban részlethibák, komplexebb alakzatok jók ⇒ magas szintű problémamegoldó kapacitás, a részletekre irányuló figyelem hullámzása és/vagy a megoldás ellenőrzésének hibája
Motoros ügyesség – kockák kezelésmódja Kockák elejtése, fokozott nyomaték hatására a már elhelyezett elemek „kiugrása”, a kockák összeütközése következtében pontatlan illeszkedés, feltűnő fogástechnika, a kezek szokatlan elhelyezése
A WISC-IV indexekkel lefedett képességterületek (3.) A Munkamemória Index (MmI): verbális anyagokra irányuló figyelem, koncentráció és a rövid távú, ill. munkaemlékezet mutatója A figyelem fenntartása, koncentráció, mentális kontroll gyakorlása
A vizuális észlelésen, ill. a részletekre irányuló figyelmen felül jelentős szerep jut a vizuális ismeretek a HTM-ből történő előhívásának a vizuális tudásbázisból származó képzetek manipulációjának a hiányzó részletek kigondolásához szükséges következtetési folyamatnak Vizuális diszkriminációt igénylő itemek (a rajz maga tartalmazza a hiány felismeréséhez szükséges jelzéseket)
Könnyebb: külső kontúr mentén elhelyezkedő hiányok Pl. kabát, róka Nehezebb: beágyazott hiányok Pl. biciklilánc, lugas, család
Előzetes ismeretekre / következtetési folyamatokra épülő itemek Pl. harang, tükör, fürdőkád, malac, híd
Munkamemória Index (VmI) Információk átmeneti tárolása a fejünkben, amíg azokon műveleteket hajtunk végre, kezeljük azokat egy interferáló feladatot végzünk, majd az információt helyesen reprodukáljuk vagy megfelelő akciót hajtunk rajta végre; magasabb szintű (nem rutin) feladatokban a mentális kontroll, amely feltételezi a figyelmet és a koncentrációt
Több mutató, több minőségi elemzési lehetőség Számterjedelmi feladat előre és fordított sorrendben külön is értékelhető Az egyes életkorokban a terjedelem gyakorisági értékének megállapíthatósága Szubtesztek közötti különbség összehasonlítása
9
2012.03.29.
Rövid távú memória (RTM): időben rendezett elemek figyelemmel kísérése és közvetlen előhívása megfelelő sorrendben, egyszeri bemutatás után – regisztráció (pl. Szter E) Passzív tárolás Az információk a Mm-t megkerülve, közvetlenül, automatikusan a HTM-ba (be)kódolódhatnak, automatikusan aktiválhatnak HTM reprezentációkat Modalitásspecifikus
Munkamemória: a RTM-ből és a HTM-ből származó információk irányítása, kezelése és átalakítása – mentális manipuláció (pl. Szter F, BSZ) Nem annyira tárolás; fő funkciója a tanulás és magas szintű információfeldolgozás számára lényeges kódolási, tárolási és előhívási műveletek kapacitásának serkentése és növelése Több komponensből áll Korlátozott kapacitású Multmodális Erőfeszítést igénylő feldolgozás
MmI problémák Indikátorok az osztályban: Gathercole és mtsai (2006): alacsony Mm + átlagos IQ Instrukciók, feladatok elfelejtése Szimultán tárolást és feldolgozást elváró feladatokban elakadás Komplex, többlépéses feladatokban elveszti a nyomvonalat Általános következmény: a feladat abbahagyás mielőtt befejezték volna Felteszi a kezét, de mire felszólítják, elfelejti a mondandóját Alacsonyabb feldolgozást megkövetelő alacsonyabb szintű stratégiákat kedvelik, amely a hatékonyság általános csökkenéséhez vezet
Az első lépést követően nem tudja követni az utasítást; elfelejti, hogy mit kellene a következőkben csinálnia Nehézséget okoz a mondatok, szövegek írása Nehezített az olvasottak megértése Több lépésből álló matematikai számításokkal gondja van, nem megy a mentális aritmetika Nehezen tud figyelni és közvetlenül visszahívni éppen előzőleg látott vagy hallott információkat
A munkamemória (MM) az iskolai teljesítményben meghatározó szerepű Szignifikáns kapcsolat (Engle, 1996; Engle & Tuholski, 1999): Olvasás pontossága (dekódolás) Olvasásértés Nyelvi megértés Helyesírás Utasítások követése Szókincsfejlődés Jegyzetelés Írásbeli kifejezőkészség Következtetés Komplex tanulás
MmI problémák Javaslatok: Gondoskodjunk arról, hogy gyerek megjegyezze, mit kell csinálnia annak érdekében, hogy elkerüljük a teljes feladat elhibázását Egyszerű és rövid instrukciók; ahol csak lehet egyéni lépésekre bontsuk az instrukciót Ismételjük meg az utasítást Huzamosabb ideg tartó feladatoknál az eredeti utasítás megismétlése helyett, az adott szakaszhoz kritikus információkra emlékeztessük a gyereket Kérjük a gyerektől a lényeges információk megismétlését
Segítsük az utasítás követését Rövid, egyszerű instrukciók, a tárgyhoz nem tartozó verbalizáció limitálásával Az utasítások egyéni lépésekre bontása, a sorozatokban számozott pontok használata Redukáljuk az egyszerre adott lépések számát Ismételtessük meg a gyerekkel a feladatot, hogy lássuk, mit jegyzett meg belőle Az egyes lépésekhez adjunk specifikus emlékeztetőket
Előzzük meg, hogy eltévedjen egy komplex feladaton belül Gyakoroltassunk emlékezeti stratégiákat Adjunk külső emlékezeti támpontokat Bátorítsuk, hogy kérdezze meg az elfelejtett információkat
10
2012.03.29.
Stratégiák Asszociáció: könnyebb megtanulni és előhívni valamit, ha valami ismerős dologgal kapcsoljuk össze Specifikus adatok összekapcsolása személy adatokkal (pl. születésnap, karácsony) Új nevek összekapcsolása már ismert nevű személyekkel A személy nevének összekapcsolása valamilyen fizikai tulajdonságával Tevékenységek kapcsolás (pl. reggeli tea - vitamin)
Ismételgetés és előhívás – túltanulás
Iskolai számonkérésnél Engedjük meg az emlékezést támogató eszközök használatát: ezek a műveletek használatára és nem a megtanulandó tartalmakra vonatkoznak Nyitott végű kérdések több mint 1 helyes megoldással Adjuk meg a válasz szerkezetét és vázlatát
Kompenzáció – naptár, jegyzetfüzet, emlékeztetők „A leggyengébb tinta is erősebb a legjobb emlékezetnél.” , (Confucius)
Személyre szabott tréning: tudatosítás, memóriajátékok, memotechnikák, napi tervező, listázás
Számterjedelem (Szter) Az információk kezdeti regisztrálása (felvétel és fenntartás) a közvetlen emlékezetben – Számterjedelem előre (SzterE) A feladatban, a sorozatok növekedésével az életkor és képességszint függvényében változik az auditív ingerek passzív regisztrálása és az aktív fenntartó stratégiák használata (pl. a válaszban megjelenik a tömbösítés) RTM, memóriaterjedelem (poszterior területek)
Betű-szám szekvencia (Bsz) 1-3 blokk: az ingersorozat egyszerű utánzása ⇒ 6-7 éves korban, ill. alacsony szinten teljesítő gyerekeknél a kezdeti regisztrációt méri (STM)
Aktív mentális manipuláció – Számterjedelem fordított
sorrendben (SzterF)
Idősebb, ill. kimagasló képességű gyerekeknél csak a hosszabb sorozatok veszik nagyobb mértékbe igénybe a munkamemóriaforrásokat Lsd. B.7 és B.8. táblázatok százalékos arányok életkorok szerint (RTM «=» MM) MM (frontális területek)
4. blokktól: szekvenciális rendezés ⇒ 8-16 éves kor között aktív manipulációs feladat, erős mutatója a munkamemóriának
11
2012.03.29.
MmI - Számterjedelem és Betűszám szekvencia
Számolás szubteszt - mit is mér? (Keith, 2006)
Egy faktorba tartoznak Közepes szinten korrelálnak egymással (≈ 0,49)
Jó mutatója az IQ-nak (magas „g” faktorsúly)
Ha a 2 szubteszt között 5 pont vagy annál nagyobb a különbség (<10%), akkor ezeket egymástól függetlenül kell értelmezni ⇒ a MmI két eltérő képesség átlaga, így az értelme csekély
Matematikai problémák életszerű helyzetekbe ágyazva
A WISC-IV indexekkel lefedett képességterületek (4.) A Feldolgozási sebesség Index (FsI): a mentális és grafomotoros folyamatok sebességének mutatója egyszerű információk esetében Vizuális pásztázáson és szekvenciális követésen alapuló feladatok A teljesítményre hatást gyakorol a rövid távú vizuális emlékezet, a figyelem és vizuomotoros koordináció
Komplex feladat (fluid intelligencia, verbális megértés, munkamemória, mennyiségi gondolkodás, számítási algoritmusokra vonatkozó ismeretek előhívása a HTM-ből)
A feladatban elért alacsony pontszám értelmezése a klinikai kontextus függvénye A Számolás szubteszt elsődlegesen fliud intelligenciát mér. Ha eredménye nagyon eltér a Mátrix-következtetés és a Képi fogalomalkotás eredményétől, akkor inkább a munkamemória és a kristályos intelligencia mutatójaként kell értelmezni.
FsI problémák Indikátorok az osztályban: Különösen az elemi osztályokban, az elsajátítás és automatizálás szakaszában mutat szoros összefüggést az olvasás és a matematikai teljesítmény fejlődésével Lassú az alap aritmetikai műveletek végzése, nem tanulja meg a szorzó táblákat, nem automatizálónak a számítások, ujjait használja Tovább tart az osztályban a feladatok elkészítése Nem fejezi be a dolgozatot vagy vizsgát a megadott idő alatt Nem tudja adott idő alatt lemásolni a feladatot Lassan olvas Nyomás alatt még tovább tart megoldani egy feladatot Eljut a helyes válaszhoz, de tovább tart megcsinálni azt
12
2012.03.29.
FsI problémák Javaslatok: Engedélyezzünk hosszabb reagálási időt: Szóbeli kérdésnél a szóbeli válaszra Tevékenységek közötti választásnál a döntésre A feladatok megoldására
Ne kérjünk időnyomás alatti feladatvégzést Produkció minőségének előnyben részesítése céljából csökkentsük az elvégzendő munka mennyiségét Másolásnál ne várjunk el gyorsaságot, adjunk több időt hibák korrigálására Adjunk elegendő időt a feladat megoldásra vagy csökkentsük az adott idő alatt elvégzendő feladatok mennyiségét (emiatt ne kerüljön a negatív figyelem fókuszába) Rövidítsük le az írásos gyakorló feladatokat úgy, hogy az egyes egységekből kevesebb ismétlést kérünk Időkorláthoz kötött táblai másolás helyett adjunk oda a jegyzetelni valót fénymásolatban
FsI - Kódolás és Szimbólumkeresés Egy faktorba tartoznak Közepes szinten korrelálnak egymással (≈ 0,53) Ha a 2 szubteszt között 4-5 pont vagy annál nagyobb a különbség (<10%), akkor ezeket egymástól függetlenül kell értelmezni ⇒ a FsI nem értelmezhető egyetlen konstruktumként
Tanítsuk meg a diáknak, hogy hogyan tudja monitorozni az egyes feladatokkal töltött időt (pl. stopper használata, jegyezze fel a kezdést és a befejezést) Az alap készségek gyorsaságát és automatizálódását támogassuk időhöz kötött tevékenységekkel Olvasson gyakori szavakból álló listán amilyen gyorsan csak tud Számoljon ki egyszerű matematika példákat a lehető leggyorsabban Számítógépes fejlesztő programok használat Ábrázoljuk grafikusan a napi teljesítmény pontosságát és tempóját
Dolgozatnál csökkentett írásbeli választ várjunk el (pl. többszörös választás, igaz/hamis, rövid kérdés-rövid válasz) Magnóra mondja a válaszokat Szünetek biztosítása
Törlés (T) A vizuális szelektív figyelem, vizuális keresési mintázatok szervezettsége, vizuális neglekt, válaszgátlás és motoros perszeveráció mérésére Döntéshozatal: adott vizuális inger a célkategóriába tartozik-e ⇒ az ingerek közötti diszkriminációhoz vizuális-lexikális asszociációk is felhasználhatóak
13
2012.03.29.
A keresési stratégia jellemzése A) végig organizált – aránya nő az életkorral B) szervezetten indul, majd szervezetlenné válik C) szervezetlenül indul, majd szervezetté válik – ez a legáltalánosabb mintázat D) végig szervezetlen – aránya csökken az életkorral
FsI szubtesztek összevetése Kódolás motoros összetevő jelentős; többszörös feladatvégzés /a
Szimbólumkeresés
csekély grafomotoros követelmény; fokozott vizuális diszkriminációs szám-szimbólum kapcsolat (megtanulása) összehasonlítás; az és alkalmazása, gyors egyes itemeknél grafomotoros egymástól koordináció és függetlenül kell kivitelezés/; figyelmesen a egyszerű ismétlődő vizuális művelet diszkriminációt elvégezni
Törlés kisebb a vizuális diszkriminációs terhelés; a keresési stratégiához az önszabályozás nagyobb exekutív kontrollja szükséges
Az ingerek elrendezésének szerepe – folyamatpontok összevetése Törlés – véletlenszerű elrendezés (TörV) Törlés – strukturált elrendezés (TörS)
TörV < TörS ⇒ a gyerek hasznosította a strukturált bemutatási formát (pl. ADHD) TörV > TörS ⇒ a gyerek nem tudja hasznosítani a strukturált bemutatási formát (pl. értelmi fogyatékos vsz.) TörV = TörS ⇒ a feltételtől független hatékony stratégia (pl. tehetséges gyr.)
Hibatípus és -gyakoriság Lassú, de pontos válaszadó = lassú feldolgozás FsI feladatokban ritka a hibázás Klinikai szempontból jelentős, ha egy szubteszten belül 1-2 hibánál több fordul elő Hibatípus: Elkövetési hiba (téves megjelölés) – vizuális diszkrimináció, impulzivitás Kihagyási hiba (téves elutasítás) a keresési mező szélén – figyelmetlenség, neglekt
A helyes válaszokhoz viszonyított magas hibaarány véletlenszerű, látszatmegoldást jelez (a vsz. vaktában dolgozik) ⇒ érvénytelenné teszi a szubteszt felvételének eredményét Pl. Szimbólumkeresés 4 értékpont (40%-os hiba), Kódolás és Törlés 9 értékpont
14
2012.03.29.
MmI és FsI értelmezése Az ide sorolt szubteszteknek kisebb a „g” töltete, mint a VmI és a PkI szubteszteknek Olyan képességet reprezentálnak, amelyek az általános intellektuális működés szempontjából kritikusak:
Új tartalmak elsajátítása Kódolt ismeretek hasznosítása a problémamegoldás számára FsI és MmI < VmI, PkI: tanulási zavarok, ADHD MmI:
(a VmI után) az olvasás, írás és számolás tantárgytesztek varianciájának magyarázatában második erősen korrelál az olvasásértéssel
Feldolgozási sebesség, munkamemória, fluid intelligencia Fry & Hale (1996) – 7 és 19 év között felvett mutatók Az életkorfüggő javulás a feldolgozási sebességben összefüggött a munkamemória-kapacitás növekedésével A munkamemória növekedése összefüggött a fluid gondolkodás magasabb pontértékeivel Úgy tűnik, hogy a normál fejlődés során a gyorsabb információfeldolgozás a munkamemória hatékonyabb használatához vezet, ami viszont a gondolkodási feladatokban fokozza a teljesítményt
FsI: neurológiai zavarokra érzékeny (traumatikus agykárosodás, epilepszia)
Az IQ és az akadémikus képességek kapcsolata Wechsler Intelligence Scale for ChildrenFourth Edition (WISC-IV) Gyermek-intelligenciateszt
Wechsler Individual Achievement Test Second Edition (WIAT-II) Olvasás (álszavak dekódolása, szavak olvasása, olvasásértés) Nyelv (beszélt: beszédértés, nyelvi kifejezőkészség; írott: helyesírás, szövegalkotás )
Matematika (műveletek, matematikai következtetés)
WISC-IV Indexek korrelációja A WIAT-II teljesítményteszttel WIAT-II komponensek
VmI
PkI
Olvasás
0,74
0,63
Matematika
0,68
0,67
Írott nyelv
0,67
0,61
Beszélt nyelv
0,75
Összteljesítmény
0,80
MmI
FsI
TtIQ
0,66
0,50
0,78
0,64
0,53
0,78
0,64
0,55
0,76
0,63
0,57
0,49
0,75
0,71
0,71
0,58
0,87
Flanagan & Kaufman, 2004
Az összteljesítmény varianciájának 52-76%-át az IQ megmagyarázza.
15
2012.03.29.
WISC-IV szubtesztek mint a WIATII PREDIKTORAI Olvasás
Matematika
Írás
Beszéd
Össz
Legjobb Szókincs
Számolás
Számolás
Szókincs
Szókincs
Általános ismeretek
Általános ismeretek
Szókincs
Általános ismeretek
Általános ismeretek
Számolás
Szókincs
Általános ismeretek
Közös jelentés
Számolás
Képi fogalomalkotás
Képi fogalomalkotás
Képi fogalomalkotás
Képi fogalomalkotás
Képi fogalomalkotás
Kódolás
Kódolás
Képkiegészítés
Kódolás
Kódolás
Törlés
Törlés
Törlés
Törlés
Törlés
A WISC-IV értékelési rendszere
Leggyengébb
Flanagan & Kaufman, 2004
A WISC pontrendszere Deviációs IQ (4 Index és TtIQ) M= 100 SD = 15 Szubtesztek értékpontjai (0-19) M = 10 SD = 3 Az IQ 10 szubtesztből számítódik IQ-érték tartománya: 40-160 Nem számítható index vagy TtIQ: Ha a nyerspont nulla a 3 VmI vagy PkI szubtesztből kettőben Ha a nyerspont nulla mindkét MmI vagy FsI szubtesztben
Szubtesztek helyettesítése A 10 alapszubteszt felvétele az alap, a többi szubtesztet a komplexebb profil céljából érdemes felvenni Helyettesítő szubtesztek használata: Klinikai indikáció Pl. motoros érintettség esetén A Kódolás helyettesítése a Törléssel Mozaik-próba helyettesítése a Képkiegészítéssel
Érvénytelen szubteszt (felvételi hiba, váratlan zavaró körülmény)
De: egy indexben csak 1 csere lehet, az egész tesztben összesen kettő.
16
2012.03.29.
A tesztértelmezés lépései 1) Teljes teszt IQ 2) Indexek kiszámítása 3) Az indexeken belüli szubteszt-deviációk vizsgálata 4) A szubtesztek értékpontja – interindividuális összehasonlítás 5) A szubtesztek értékpontjai – intraindividuális összehasonlítás 6) Minőségi elemzés
IQ és Indexek IQ és Összesített csoportpontok kiszámítása 95% konfindenciaintervallum (A2-A6 táblázat) Százalékrangérték (A2-A6 táblázat) Osztályozás (minősítés):
• • • • • • • • • • • •
A WISC-IV indexek alternatív leíró rendszere (Flanagan & Kaufman, 2009) Standard értékpont tartomány 131 +
A teljesítmény leírása Felső szélsőérték / Normatív erősség
116-130
Átlag feletti / Normatív erősség
85-115
Átlagos övezet/ Normál határon belül
70-84
Átlag alatti / Normatív gyengeség
< / = 69
Alsó szélsőérték / Normatív gyengeség
Nagyon magas: > 130 Átlag feletti: 120-129 Magas átlagos: 110-119 Átlagos: 90-109 Alacsony átlagos: 80-89 Határövezet: 70-79 Enyhe értelmi fogyatékosság: 55-69 Középsúlyos értelmi fogyatékosság: 40-54
TtIQ - intervallum A korábban alkalmazott eljárások esetében is az IQ-pontszámnál számításban kellett venni (mérési hiba átlagosan ± 3-4 pont) A WISC-IV-ben a TtIQ-hoz tartozó intervallum 9-10 pont Pl. TtIQ: 70, interv.: 66-76 Indexek összevetése (VmI, PkI «=» MmI, FsI) Komplex esetelemzés (életkor, adaptív viselkedés, eddigi pedagógiai intézkedések)
17
2012.03.29.
TtIQ interpretálhatóságának mérlegelése (1.) Nincs-e szokatlan mértékű szóródás a TtIQ-t alkotó 10 szubteszt értékpontjai között (ld. B6. táblázat)
TtIQ interpretálhatóságának mérlegelése (2.) Nincs-e szokatlan mértékű különbség a TtIQ-t alkotó 4 Index között Küszöb: legmagasabb – legalacsonyabb Index ≥ 23 pont
Küszöb: legmagasabb – legalacsonyabb értékpont ≥10 pont
Ha a válasz „igen”, akkor TtIQ helyett az Indexeket kell értelmezni!
Ha a válasz „igen”, akkor TtIQ helyett a (VmI+PkI alapján) • •
A WISC-IV alternatív mutatók Verbális megértés Index Közös jelentés Szókincs Általános megértés
Általános ismeretek Szótalálás
Általános képesség index (GAI)
Teljes tesztIQ
Perceptuális következtetés Index
GAI (General Ability Index) ? DWI-1 (Dumon-Willis Index-1)
Általános képesség index (GAI) Összesített index, amely a VmI és PkI teljesítményt összegzi egyetlen számban VmI-PkI különbsége nem lehet 23 pontnál nagyobb!
VmI-nek és PkI-nak a legnagyobb a „g” töltete Mozaik-próba Képi fogalomalkotás Mátrix-következtetés
Képkiegészítés
A GAI nem helyettesíti a TtIQ-t Érdemes kiszámítani: Tanulási zavar: MmI-ben vagy FsI-ben elért alacsony érték miatt nem jön ki a képesség-teljesítmény diszkrepancia Fizikai vagy szenzoros zavar: MmI/FsI invalid Traumatikus agysérülés: premorbid kognitív státusz becslése
Csak klinikai szempontból indokolt esetben számoljunk ezzel! Mm és Fs lényeges összetevője az általános intelligenciának, így nem követendő gyakorlat ezeket automatikusan figyelmen kívül hagyni, ha alacsony az értékük ⇒ felülméri a vsz-t!
18
2012.03.29.
A WISC-IV alternatív mutatók Verbális megértés Index Közös jelentés Szókincs Általános megértés
Általános ismeretek Szótalálás
Munkmemória Index Számterjedelem Betű-szám szekvencia
Számolás
Általános képesség index (GAI)
Teljes tesztIQ Kognitív jártasság index (CPI)
Perceptuális következtetés Index Mozaik-próba Képi fogalomalkotás Mátrix-következtetés
Kognitív jártassági Index (CPI) Összesített index, amely a MmI és FsI teljesítményt összegzi egyetlen számban A kognitív feldolgozás jártassága a magasabb szintű képességek számára a kognitív források felszabadításával támogatja a tanulást és a problémamegoldást A bejáratott, hatékony feldolgozás (a gyors vizuális sebességen és jó mentális kontrollon keresztül) serkenti a fluid gondolkodást és az új anyagok elsajátítását, csökkentve az új vagy magas szintű feladatok kognitív követelményeit
Képkiegészítés
Weiss és mtsai (2006) – USA-minta alapján: Feldolgozási sebesség Index Kódolás Szimbólumkeresés
Törlés
Nagy Teljesítmény>GAI diszkrepancia: nem klinikai mintában (516 fő) 21%, Nagy CPI >GAI diszkrepancia: nem klinikai mintában 9%, speciális oktatásban részt vevő OZ és IZ – 5 pont vagy több ponttal alacsonyabb CPI specificitás 63%, érzékenység 66%; zárt vagy nyitott koponyasérülés– 4 pont vagy több ponttal alacsonyabb CPI specificitás 61-62%, érzékenység 65-67%; ⇒ Magában nem tekinthető a specifikus tanulási vagy klinikai zavarok markerének
Kettős kritérium: Nagy CPI >GAI diszkrepancia + Nagy Teljesítmény>GAI diszkrepancia a nem klinikai populációban nagyon ritka (2%), OZ, ÍZ 45-50%.-ban teljesült
Az Indexek interpretálhatóságának mérlegelése Ezek az eredmények is jelzik, hogy érdemes a TtIQ túl az indexek közötti kognitív erősségek és gyengeségek mintázatát elemezni
A) Abnormális mértékű a szóródás a VmI szubtesztjei között? • Küszöb: 6 értékpont 3 vagy 4 szubtesztnél; 7 értékpont 5 szubtesztnél B) Abnormális mértékű a szóródás a PkI szubtesztjei között? • Küszöb: 7 értékpont 3 szubtesztnél; 8 pont 4 szubtesztnél Ha a válasz „igen”, akkor az indexeket és az azok közötti diszkrepanciákat óvatosan szabad értelmezni!
19
2012.03.29.
Az Indexek összevetése C) Szignifikáns-e a különbség a MmI szubtesztjei között (Szter, Bsz)? • Küszöb: 5 pont eltérés szokatlan ⇒MmI
A) Van-e bármelyik Index között lényeges különbség (B1. és B2. táblázat)? Szignifikáns (valós) különbségek: jobban/kevésbé fejlett területek
nem interpretálható
D) Szignifikáns-e a különbség a FsI szubtesztjei között (K, Szk)? •
Küszöb: 4 pont ha K<Szk; 5 pont ha K>Szk ⇒FsI nem interpretálható
Pl. VmI – PkI >11 pont
Pl. „János sikeresebb szóbeli válaszadást nem
igénylő feladatokban, mint nyelvhez kötött gondolkodási feladatokban. Általában a gyermekek körében az ilyen típusú eltérések nem szokatlanok.”
Szubtesztértékpont: interindividuális összehasonlítás B) Van-e az Indexek között szélsőségesen nagy, szokatlan különbség (<10%)? Szokatlan és ritka különbségek: erősség/gyengeség Pl. VmI – PkI > 19 pont
Pl. MmI < PkI „A munkaemlékezet számottevő gyengesége következtében Mártonnak több idő szükséges az összetett információk feldolgozásához, az azonos életkorú gyerekekhez képest mentális energiái hamarabb kimerülnek, amely számos tanulási helyzetben magasabb hibaszámhoz vezet.”
Szubteszt értékpont
Minősítés
Százalékrang
1-4
Messze az átlag alatti / igen gyenge
1-2%
5-7
Átlag alatti / gyenge
5-16%
8-12 (10) 13-15
Átlagos (átlag) Átlag feletti / erős
25-75% (50%) 84-95%
16-19
Kiváló
98-99%
20
2012.03.29.
Életkor-ekvivalensek A szubtesztkorok kiszámíthatóak (A9. táblázat). Ezáltal a vsz. mentális kora megbecsülhető Más koregyenértékkel dolgozó tesztekkel összehasonlítható (pl. PPVT)
Opcionális lépés a kiegészítő szubtesztek felvétele esetén CHC- modell szerint Egy klaszterbe tartozó szubtesztek között max. 5 értékpont lehet a különbség
Intraindividuális összevetés – Ipszatív elemzés Meghatározzuk a 10 szubteszt átlagát és ehhez viszonyítjuk az egyes szuteszteket Ha VmI-PkI különbsége szignifikáns,akkor a VmI és a PkI átlagokhoz hasonítjuk a szubteszteket
CHC klinikai klasztereinek elemei Klinikai klaszter 1. Fluid gondolkodás (Gf)
A klasztert alkotó szubtesztek Mátrix-következtetés + Képi fogalomalkotás + Számolás
2. Vizuális feldolgozás (Gv)
Mozaik-próba + Képkiegészítés
3. Nonverbális fluid gondolkodás (Gf-nonverbal)
Mátrix-következtetés + Képi fogalomalkotás
4. Verbális fluid gondolkodás (Gf-nonverbal)
Közös jelentés + Szótalálás
5. Lexikális tudás (Gc-VL)
Szótalálás + Szókincs
6. Általános ismeretek (Gc-K0)
Általános megértés + Általános ismeretek
7. Rövid távú emlékezet (Gsm-WM)
Betű-szám szekvencia + Számterjedelem
8. Hosszú távú emlékezet (Gc-LTM)
Általános ismeretek + Szókincs
21
2012.03.29.
A WISC-IV számítógépes kiértékelő rutin
Folyamatelemzés LSzterE, ill. LSzterF nyerspont – gyakorisági érték Kumultív százalékos arány alacsony gyakoriságot mérünk
az az érdekes, ha
Tehát ez a teljesítmény adott életkorban szokatlanul jó! Magas gyakoriság (50%-tól): ezt már „sokan tudják” a korcsoportban
LSzterE – LSzterF különbség összehasonlítása – van-e szokatlan mértékű különbség, ami magyarázatra szorul
Komplex vizsgálati keret Megfigyelés ⇒ ⇒
A vizsgálati személy / vizsgálati szituáció alapadatai Tesztmagatartás, a viselkedés célirányos megfigyelése
A teszteredmények megbízhatósága és érvényessége, ill. a minőségi elemzés szempontjából fontos információk rögzítése
•Ron Dumont és John Willis amerikai professzorok készítették •A kiértékelő rutin magyar változatát a hazai adaptálást végző munkacsoport készítette •Támpont a leíráshoz, de nem váltja ki az egyedi elemezést!
A WISC-IV eredményeinek megjelenítése a véleményekben Ajánlások az amerikai protokoll alapján (LONGMAN, R.S., 2005; BRAATEN, E., 2007)
22
2012.03.29.
Az eredmények leírása a szakvéleményekben – teszt bemutatása
Az eredmények leírása a szakvéleményekben – a TtIQ „Az értelmi képességek felmérése a 10 alapszubteszt eredményén alapul. Az intellektuális képességek standardizált mérőeszköze szerint (WISC–IV) Dániel a kortársakkal való összehasonlítás alapján aktuálisan az alacsony átlagos övezetbe eső intelligenciaszinten funkcionál. Az általános intelligencia működését jelző mérőszám, a Teljes teszt IQ: 84, amelyhez tartozó konfidencia-intervallum alapján 95%-os biztonsággal megállapítható, hogy gyermek IQ-ja 80-89 közé esik. Dániel az azonos életkorú személyek 14%-ánál ért el jobb teljesítményt.”
„Az általános fejlettségi szint megállapítására összetett képességvizsgáló eljárást, a WISC–IV Gyermekintelligenciatesztet alkalmaztuk. A WISC-IV 10-15 feladattípusból áll, amelyek segítségével az értelmi képességekben az erősségek és a gyengeségek megragadhatók, ill. az általános intellektuális működés felmérhető. Az eljárásban egyes feladatok (5-8), szóbeli választ igényelnek, másokban (5-7 feladat) a gyermeknek a kezével kell manipulálnia. Különböző feladatcsoportok alapján Teljes teszt IQ, Verbális megértés Index, Perceptuális következtetés Index, Munkamemória Index és Feldolgozási sebesség Index számítható. Ezek olyan összesített mutatók, amelyeknél a 85-115 pont közötti értékek tekinthetők átlagosnak.”
Az eredmények leírása a szakvéleményekben – Indexek „Verbális megértés Index az összetett szóbeli információk értelmezését és a nyelvi képességek használatát méri újszerű problémák megoldásában.”
Az eredmények leírása a szakvéleményekben – Szubtesztek 1.
„A Mozaik-próba a képi információk szervezését és a részegész téri viszonyok elemzését méri.”
2.
„A Közös jelentés szóban elhangzó anyagoknál a jelentésteli fogalmak és kapcsolatuk elvonatkoztatásának képességét méri.”
3.
„A Számterjedelem a közvetlen hallási emlékezet és sorrendezés mutatója.”
4.
„A Képi fogalomalkotás a jelentéstulajdonítás, kapcsolatképzés és az észlelés szervezettségének mutatója.”
5.
„A Kódolás a képi-mozgásos összerendezettség, a gyorsaság és a koncentráció mérésére szolgál.”
„Perceptuális következtetés Index képi anyagok elemzésének és problémák nem szóbeli megoldásának képességét méri. „Munkamemória Index a figyelem, a koncentráció, a munkamemória és a mentális éberség mutatója. „Feldolgozási sebesség Index egyszerű vagy ismétlődő információk hiba nélküli, gyors feldolgozásának képességét méri, amelyhez rugalmasság, gyors pszichomotoros tempó és vizuális szelektív figyelem szükséges.”
23
2012.03.29.
Az eredmények leírása a szakvéleményekben – Szubtesztek
Az eredmények leírása a szakvéleményekben – Szubtesztek 11.
„A Képkiegészítés képeken a fontos részletek felismerésének, ill. a lényeges-lényegtelen részek megkülönböztetésnek képességét méri.”
„A Betű-szám szekvencia a rövid távú emlékezetet, a figyelmet és a koncentrációt méri.”
12.
„A Törlés a képi ingereknél az éberséget és pásztázás képességét méri.”
8.
„A Mátrix-következtetés a nem nyelvi problémamegoldó képességet, az induktív következtetést és a képi feldolgozást méri .”
13.
„Az Általános ismeretek a hosszú távú emlékezetből a tanult, tényszerű ismeretek előhívásának képességét méri.”
9.
„Az Általános megértés a nyelvi gondolkodás fejlettségét, a szociális helyzetek megértésének képességét és a társadalmi nézetek, vélemények és a szociális viselkedés hagyományos előírásainak ismeretét méri föl.”
14.
„A Számolás a számokhoz kapcsolódó pontosság és gondolkodás, a fejben számolás mutatója.”
15.
„A Szótalálás a gyermek nyelvi megértéséről és általános gondolkodási képességeiről, ill. különböző típusú ismeretek összekapcsolásának képességéről szolgáltat információkat.”
6.
„A Szókincs a szavak ismeretét, a nyelvi megértést, a jelentésteli fogalmak szavakba foglalásának képességét és a hosszú távú emlékezetet méri.”
7.
10.
„A Szimbólumkeresés egyszerű képi információk megkülönböztetését, gyors pásztázásának és sorrendezett követésének képességét méri számottevő mozgásos terhelés nélkül.”
Erősségek-gyengeségek „Nóra saját átlagához képest számottevően jobban teljesített a Képi fogalomalkotás szubtesztben, amely a jelentéstulajdonítás és a kapcsolatképzés képességét, ill. és az észlelés szervezettségét méri. Ebben a feladatban nyelvi fogalmak is felidéződnek, de a válaszadás nem igényel szóbeli megfogalmazást.”
A WISC-IV profil néhány klinikai csoportnál Speciális csoportokkal végzett vizsgálatok USA-ban (Technikai és értelmező kézikönyv adatai alapján)
24
2012.03.29.
Enyhe fokban értelmi fogyatékos gyerekek csoportátlaga - Indexek 80 70
7
73 67,1
65,5
Enyhe fokban értelmi fogyatékos gyerekek csoportátlaga - Szubtesztek
66,8 60,5
60
6
50
5
40 30
4
20 10
3
0 Vmi
PkI
MmI
FsI
TtIQ
2 M
Középsúlyos értelmi fogyatékos gyerekek csoportátlaga - Indexek 80
Kj
Szter
Kf
K
Szki
Bsz
Mx
Ám
Szk
Kk
Tör
Ái
Sz
Szt
Sz
Szt
Középsúlyos értelmi fogyatékos gyerekek csoportátlaga - Szubtesztek 5
70 60
52,3
52,5
57
4
58
50
46,4
3
40 30
2
20 10
1
0 Vmi
PkI
MmI
FsI
TtIQ
0 M
Kj
Szter
Kf
K
Szki
Bsz
Mx
Ám
Szk
Kk
Tör
Ái
25
2012.03.29.
Olvasási zavarral küzdő gyerekek csoportátlaga - Szubtesztek
Olvasási zavarral küzdő gyerekek csoportátlaga - Indexek 110
11
100 91,9
10
94,4
90
92,5 87
89,1
9
80
8
70
7 6
60
5
50 Vmi
PkI
MmI
FsI
TtIQ
4 M
Kj
Szter
Kf
K
Szki
Bsz
Mx
Ám
Szk
Kk
Tör
Ái
Sz
Szt
Sz
Szt
Számolási zavarral küzdő gyerekek csoportátlaga - Szubtesztek
Számolási zavarral küzdő gyerekek csoportátlaga - Indexek
11
110
10
100 93,2
92,9 87,7
90
90,6
88,7
9 8
80
7 70
6 60
5 50 Vmi
PkI
MmI
FsI
TtIQ
4 M
Kj
Szter
Kf
K
Szki
Bsz
Mx
Ám
Szk
Kk
Tör
Ái
26
2012.03.29.
ADHD-s gyerekek csoportátlaga - Indexek
11
110 100
ADHD-s gyerekek csoportátlaga Szubtesztek
99
100,1 96,1
97,6 93,4
10
90
9
80
8
70
7
60
6 5
50 Vmi
PkI
MmI
FsI
TtIQ
4 M
Autizmus spektrum zavarral küzdő gyerekek csoportátlaga - Indexek
Kj
Szter
Kf
K
Szki
Bsz
Mx
Ám
Szk
Kk
Tör
Ái
Sz
Szt
Autizmus spektrum zavarral küzdő gyerekek csoportátlaga - Szubtesztek 10
110
9
100
8 90 80
85,7 80,2
7 76,9
76,4 70,2
70
6 5 4
60
3 50 Vmi
PkI
MmI
FsI
TtIQ
2 M
Kj
Szter
Kf
K
Szki
Bsz
Mx
Ám
Szk
Kk
Tör
Ái
Sz
Szt
27
2012.03.29.
Mozgássérült gyerekek csoportátlaga - Szubtesztek
Mozgássérült gyerekek csoportátlaga Indexek
10
110 100
9 95,5
8
92
90
85,7
83,8 78,2
80
7 6
70
5
60
4 3
50 Vmi
PkI
MmI
FsI
TtIQ
2 M
Szter
Kf
K
Szki
Bsz
Mx
Ám
Szk
Kk
Tör
Ái
Sz
Szt
Zárt koponyatraumával diagnosztizált gyerekek csoportátlaga - Indexek
Zárt koponyatraumával diagnosztizált gyerekek csoportátlaga - Indexek
10
110 100
Kj
9 94
92,6
95,2 90
90
8 7
85
80
6
70
5 4
60
3 50 Vmi
PkI
MmI
FsI
TtIQ
2 M
Kj
Szter
Kf
K
Szki
Bsz
Mx
Ám
Szk
Kk
Tör
Ái
Sz
Szt
28
2012.03.29.
BASS L., KŐ N., KUNCZ E., LÁNYINÉ ENGELMAYER Á., MÉSZÁROS Á., MLINKÓ R., NAGYNÉ RÉZ I., RÓZSA S. (2008) Tapasztalatok
Köszönöm a figyelmet!
a WISC-IV gyermek-intelligenciateszt magyarországi standardizálásáról. Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht., Budapest, 17-37. letölthető: http://www.sulinovadatbank.hu/index.php?akt_me nu=137
[email protected]
Vizsgálat előzménye Esetismertetés 13;8 éves, 6. osztályos leány
13;4 évesen, 5. osztályt vége – TKVSZRB vizsgálat: Az intelligenciaszint (MAWI IQ=65), pedagógiai teljesítmény alapján indokolt az eltérő tanterv szerinti oktatás, ugyanakkor tantárgyi követelményeket teljesíti
Diagnózisok: (F70 enyhe mentális retardáció), F81.9 iskolai készségek kevert zavara, F80.1 motoros diszfázia maradványtünetei Javaslat: matematika értékelése alól mentesítés
29
2012.03.29.
Eddigi ellátás óvodásként került SNI-kategóriába (nincs pontossabb specifikáció) 2. osztály: „gyermek beszédfogyatékos, illetve a megismerő funkciók fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd”. Dg.: F80. 1. motoros diszfázia, F81.9 az iskolai készségek fejlődési zavar) Heti 3 óra fejlesztés írtak elő Magyar nyelv és irodalom egyéni haladási ütem, egyéni fejlesztési terv, idegen nyelvet a 2-3. évfolyamon ne tanuljon
•
5. osztály elején: A kontrollvizsgálat a korábbi diagnózist megerősítette (MAWI IQ=65). Heti 2 órában írt elő fejlesztést a gyermek számára és matematika tantárgy értékelése alól mentesítették. A szülő elmondása alapján és a megküldött pedagógiai jellemzés alapján az iskolában heti 2 órában foglalkozik gyógypedagógus.
Élettörténet 39. héten, az anya hirtelen kialakuló hypertóniája miatt (toxémia?) indított szüléssel, burokrepesztéssel, normál paraméterekkel született. A korai adaptáció eseménytelen volt. 2 hónapig szopott. Mozgásfejlődés: kissé megkésett, a mászás szakasza kimaradt. A csípőízület gyengesége miatt 5 hónapig terpeszbetétet viselt. A szülő szerint másfél éves késéssel tanult meg lépcsőn váltott lábbal lefelé közlekedni, hintázni és biciklizni.
Beszédfejlődés: lassan és jelentős késéssel indult A preverbális szakaszból kimaradt a gagyogás. Sokáig csak mutogatással, majd szóroncsokkal kommunikált. 4 évesen kezdett egyszerűbb mondatokat alkotni. A beszédértését megfelelőnek érzeték. Szeretett mesét hallgatni. Középső csoportos korában orrmanduláit eltávolították (hallásvizsgálat negatív)
30
2012.03.29.
•
•
•
Szobatisztasága nappalra időben kialakult. Éjszakai enurézis még alsó tagozatos korában is előfordult (szülők szerint az iskolai problémákkal miatt) Óvodába 3 évesen került, a közösségbe nehezebben illeszkedett be (zárkózott, félénk) Logopédiai fejlesztésben 3 éves korától részesült magán úton.
Familiáris adatok: a mater beszédproblémákkal küzdött és speciális iskolát végzett. 5 éves húga megkésett beszédfejlődés miatt logopédiai fejlesztésre jár
Beiskolázás előtt a NT, majd a TKVSZRB vizsgálta: a mentális képességek (Binet IQ=59), a munkaérettség, a beszéd, a gondolkodás és a vizuomotoros koordináció elmaradása további egy év óvodai nevelés, a logopédiai terápia folytatása és komplex gyógypedagógia fejlesztés
Korábbi vizsgálatok 3;11 évesen BOSZRB: Átlagos értelmi képességek (S.O.N IQ=110) mellett motoros dominanciájú akadályozott beszédfejlődés, javasolt logopédiai óvodai csoportba való felvételét A településen nem volt lehetőség, így ellátását továbbra is főként magán úton oldották meg a szülők.
4 hónap múlva, a „nagycsoport” elején BOSZRB vizsgálta, mivel a szülő a heti 2 óra fejlesztés ellenére úgy érezte le van maradva A korábbi eredménynél alacsonyabb, de normál övezetbe tartozó intelligenciaszintet igazolt (S.O.N IQ=82, a képi emlékezet próbában jó, a többi szubtesztben életkorától 1;5-1 évvel elmaradó teljesítmény). Dg: F80.1 motoros diszfázia, F80.2 szenzoros diszfázia, F81.9 tanulási nehézség veszélyezetett, grafomotoros éretlenség Heti 4 óra logopédiát javasoltak Beiskolázást fejlesztő osztályba javasolták
31
2012.03.29.
A fejlesztő osztályba helyhiány miatt nem vették fel Az első osztályos tanítónő gyógypedagógus végzettséggel is rendelkezett, a település logopédusa heti 4 órában vállalta fejlesztését. Ennek ellenére tanulmányi teljesítménye kezdetektől gyenge volt, társaitól egyre inkább lemaradt, az iskolai feladatokkal szemben kezdett ellenállás tanúsítani 2. osztályt meg kellett ismételnie Az 5. évfolyamot magyar nyelv, történelem, angol és informatika tárgyakból elégséges, irodalomból, szlovák nyelvből és természetismeretből közepes osztályzattal zárta.
Pedagógiai jellemzés Jellemzésben a pedagógusok átfogó jellegű és jelentős mértékű tanulási problémákat jeleznek Határozott, bátor lány, szívesen vállal el feladatokat és azt teljesíti is. Szeret szerepelni, a középpontban lenni. Szeretné irányítani az osztálytársait, de azok nem hagyják, ezért gyakran keveredik velük konfliktushelyzetbe. Viselkedése, munkához való hozzáállása hangulata szerint változó, nagyon rapszodikus. Nagyon szereti, ha csak vele foglalkoznak. … állandó irányítást, megerősítést igényel. … beszéde nem mindig érthető, gyakran összefüggéstelen. A frontális munkánál gyakran lemarad, hamar
fárad. … Felfogásmódja, megértése lassú bizonytalan. Nehezen jegyez meg dolgokat, hamar fárad, mással foglalkozik, minden elvonja figyelmét. Néha viselkedése zavartnak tűnik. … Az olvasmány tartalmát csak kérdések segítségével tudja elmondani. … Vázlatot csak tanári segítséggel képes írni. … emlékezet utáni tollbamondásra képtelen Gyenge képességű kislány. …Egyszerűbb feladatok elvégzésére önállóan is képes. … Ha ismereteket el is sajátítja és segítséggel számot is tud adni róla, gyorsan felejt (természetismeret).
Rendkívül gyenge képességű. Nincs kialakult szám- és műveletfogalma, az alapműveletekkel is gondjai vannak…..A minimumkövetelményeket sem képes elsajátítatni (matematika). Fegyelmezetten, odafigyeléssel követi végig az órákat. Ismeretei ennek ellenére rendkívül hiányosak. Megpróbálkozik a mechanikus tanulással, de mivel nem látja az összefüggéseket, kapcsolatokat, nem tud szert tenni hasznosítható tudásra. Hiányosságait megpróbálja szorgalmával, otthoni tanulással ellensúlyozni (történelem)
2. osztályban a BOSZRB kontrollálta Eredményeik alapján a pedagógusok és a szülők által jelzett tanulási problémák hátterében itt már a mentális színvonal, a gondolkodási funkciók elmaradását tartották meghatározónak Dg.: F81.9 tanulási zavar, F80.1 motoros diszfázia maradványtünetei.
Vizsgálati tények Vékony testalkatú, serdülés jeleit mutató, ápolt leány. Mozgásképe ügyetlenebb, végtagjai megnyúltak. Együttműködő, barátságos és udvarias. Mindvégig gátoltabb, bizonytalan, koránál fiatalabb gyermek benyomását kelti. Szemeit többnyire lesüti. Beszéde halkabb, olykor nehezen érthető. Kétszemélyes helyzetben feladattudta és feladattartása megfelelő. Komplexebb feladatokat igyekszik hárítani, kudarckerülő stratégia jellemzi. Biztatással a feladatok teljesítésére rávehető.
32
2012.03.29.
A beszéd prozódiája monoton, a hanglejtés és hangsúlyozás a szokásostól eltérő. Nyelvi kifejezőkészsége alacsony szintű, többnyire szavakkal és rövid mondatokkal válaszol. Láthatóan nehézséget okoz számára gondolatainak megfogalmazása, többször neki kezd és átfogalmazza mondandóját. Diszgrammatizmus és szokatlan szóképzés megfigyelhető. Spontán kevés megnyilvánulása van. Kérdésekre adott válaszai logikailag nem mindig követhetők, ellentmondásosak, illetve feltehetően a felnőttektől hallott sémákat tartalmazzák. Sikeres teljesítményre jellemzően a konkrét gondolkodás szintjén képes. Az absztrakciót és a fogalmi gondolkodást igénylő feladatok megoldása általában sikertelen.
A gyermeknél jelzett átfogó jellegű tanulási problémák az újszerű problémák megoldásához (Perceptuális következetés Index= 74), a nyelvi megértéshez, válaszadáshoz, a tanult ismeretek adekvát mozgósításhoz szükséges (Verbális megértés Index=73) gondolkodási
képességek és az a komplex feladatok feldolgozásához és megoldásához szükséges munkamemória (Munkamemória Index=65) deficitjével magyarázhatók.
Átfogó mentális képességek Intelligenciaszintje a kortársakkal való összehasonlítás alapján aktuálisan a szélsőségesen alacsony és a határövezet szint közé esik TtIQ=70, megbízhatósági intervallum: 66-76, százalékrang: 2
Egyetlen szubtesztben sem ért el az életkorának megfelelő szintet, teljesítményei 6;6 és 12;6 év között mozognak. Átlagos fejlettségi szintje 8;3 év.
Alacsony komplexitású, automatizálódó mentális feldolgozást igénylő, egyszerű információkat tartalmazó papír-ceruza feladatokat az átlagoshoz közelítő szinten képes teljesíteni (Feldolgozási sebesség Index=89). A vizsgált képességterületeken az elmaradás egyenletes, a profil elemzése az enyhe fokú értelmi fogyatékosságot támasztja alá,
továbbá összhangban áll a szülők által és pedagógiai jellemzésben megfogalmazott tapasztalatokkal.
33
2012.03.29.
Standard Raven Progresszív Mátrixok parallel változat A téri-vizuális feldolgozáson alapuló szabályelvonatkoztatási és -alkalmazási képesség (5. percentilis) alacsony színvonalú. A feladatot a 2. sorozattól próba-szerencse alapon, tippeléssel oldotta meg. A kislányra passzív percepció
jellemző, amely a nyelvi zavaron túlmutató érintettséget igazol.
Emberábrázolás – Harris-féle értékelési rendszer
Szociális érettség Az önirányításra, önkiszolgálásra, önálló elfoglaltságok, tevékenységek megszervezésére, a közlekedés és kommunikáció területére vonatkozó tételek alapján szociális érettsége mentális korával harmonizál, korcsoportjához viszonyítva számottevő eltérést mutat (Szociális kor=9;2 év, SZQ=66). A szülők maguk is többször említettek, hogy gyermekük önállótlan, számos tekintetben segítségre szorul. Ez alapján a gyermeknél az értelmi fogyatékosság szociális kritériuma is teljesül.
Férfirajz: RQ=68, 2 percentilis
Az íróeszközt jobb kézben, ügyetlenül fogja. A ceruza többször kiesik a kezéből. Az asztal lapjához közel hajol, testtartása görnyedt, a papírt oldalról nézi Átlag: RQ=63, 1 percentilis alatt Az ábrázolás kvalitatív minősítése szint a kivitelezés összességében 9 éves kor alatti gyermekre jellemző.
34
2012.03.29.
Nőrajz: RQ=58, 1 percentilis alatt
Rey-Osterrieth Komplex Ábra (ROCFT)
Saját maga
Komplex vizsgálati eljárás, amely a munkamemória műveleti rendszerét koordináltan foglalkoztatja Másolás: vizuális percepción és vizuomotoros integráción alapuló vizuospaciális konstrukciós képesség Emlékezeti felidézés: vizuális-téri memória
Exekutív összetevő: a figura komplexitásából adódóan a pontos rajzolás tervezést, stratégiát és szervezést is igényel
35
2012.03.29.
Másolás
Közvetlen felidézés
Késleltetett felidézés Másolása pontatlan, gyengén szervezett. Az összetett alakzatot nem tudja értelmes egységekre tagolni, nem látja át annak szerkezetét. Az emlékezeti előhívás során a jelvesztés jelentős, viszonylag rövid időn belül sokat felejt.
A feladatban mutatkozó elmaradás tágabb értelmezésben jelzi a több lépésből álló komplex viselkedések kivitelezésének nehezítettségét, a komplex környezeti ingermintázatokra adandó figyelmi válasz, az egészlegesség átlátásának, a feladat véghez vitelének és az idővel való gazdálkodásnak a problematikáját.
36
2012.03.29.
Közvetlen verbális emlékezet és tanulás Rey Auditív-Verbális Tanulási Teszt szóemlékezete átlag alatti. A kapacitáskorlát a meghatározó, ehhez képest tanulási képesség jobb szintű: a szavak ismételt bemutatását képes volt hasznosítani az elemszám növelésére. A felidézés sorrendje alapján (csak a lista elejéről idéz fel szavakat), szintén a kapacitáskorláttal összefüggésben túlterhelés, az ingerekkel való telítődés hatása látható. A gátlási folyamatok erőssége átlagos. A korábbi tanulási teljesítményhez viszonyítva a szavak késleltetett megőrzése szintén gyenge: az átlagosnál kevesebbet tanult a gyakorlás során és abból rövid idő alatt az átlagosnál többet felejt.
Felismeréses helyzetben jól teljesít, amely alapján esetében nem tárolási, hanem csak előhívási problémáról van szó.
37
