Phare CBC Magyarország-Ausztria 2002 program
Határon átnyúló környezetvédelmi infrastruktúra hálózatok Támogatási Alap Phare CBC Ungarn-Österreich 2002 Programm Förderfonds für grenzüberschreitende Umweltschutzinfrastrukturnetze
Phare CBC Hungary-Austria 2002 Programme Cross-border environmental infrastructure networks Grant Scheme HU2002/000-317-01
Wien Umland-Süd
Niederösterreich Süd
Burgenland Győr-Moson-Sopron megye Vas megye
Zala megye
Készült az Európai Unió támogatásával Herausgeben mit der Förderung der Europäische Union Published with the support of the European Union
Wien Umland-Süd Niederösterreich Süd Burgenland Győr-Moson-Sopron megye Vas megye
Zala megye
Bevezető
Az 1990-es évektől az Európai Unió mind nagyobb figyelmet fordít a határon átnyúló együttműködések támogatására mind a saját külső határain, mind a leendő EU-tagországok határ menti térségeiben. A határ mentiség gyakran jelent hátrányt, különösen akkor, ha a terület távol fekszik az ország centrumtérségeitől, nehezen elérhető, vagy akkor, ha a határ nehezen átjárható, és szegényesek a kétoldalú kapcsolatok. A belső EU-határrégiók fejlesztését célzó Interreg program mintájára 1995-ben, Ausztria csatlakozásakor indult el a Phare CBC – Cross-Border Cooperation – program Magyarországon. A program kezdetben csak az osztrák határtérséget érintette, majd fokozatosan kiterjedt a román, szlovák és szlovén határszakaszokra, végül a magyar-horvát, magyar-ukrán és magyar-szerb együttműködésre is. Az első programokat jellemző néhány nagyértékű beruházás és kisebb támogatási összegű kisprojekt alapok mellett az évek során egyre inkább igény mutatkozott a határ menti területeken több és nagyobb léptékű fejlesztésre, az ezeket lehetővé tévő, könnyebben elérhető támogatási formára. A 2002. évi Phare CBC programban már a kisprojekt alapokhoz hasonló elven működő támogatási konstrukciók indultak a magyar-osztrák, magyar-szlovén, magyar-szlovák és magyar-román határrégióban. Magyar-osztrák viszonylatban a Phare támogatásával az 1995. és 1996. évi programmal indult meg a határon átnyúló együttműködések ösztönzése. A Phare CBC Magyarország-Ausztria 2002 Program támogatási konstrukciói a képzés, szakképzés és kutatás, valamint környezetvédelmi infrastruktúra hálózatok fejlesztése területén nyújtot-tak támogatást, a térség igényei és szükségletei alapján jelölve meg a támogatható tevékenységek körét. A Phare CBC programok révén a határ menti együttműködés területén szerzett tapasztalat, az elsajátított gyakorlat egyben belépőt jelentett az INTERREG Közösségi Kezdeményezés pályázataiban való sikeres részvételhez, a Magyarország EU-tagállammá válásával megnyíló támogatások felhasználásához. Kiadványunk a 2002. évi magyar-osztrák Phare CBC támogatási alapról és annak eredményeiről ad képet és akár példákat új határon átnyúló fejlesztésekhez és együttműködésekhez.
Galovicz Mihály programengedélyező ügyvezető
1
Einführung
Seit den 1990-er Jahren widmet die Europäische Union eine immer größere Aufmerksamkeit der Förderung von grenzüberschreitenden Zusammenarbeiten sowohl an ihren eigenen Außengrenzen als auch in den Grenzregionen der zukünftigen EU-Mitgliedstaaten. Ein Grenzgebiet zu sein bedeutet oft einen Nachteil, besonders, wenn das betroffene Gebiet fern von den Zentralregionen des Landes liegt, schwer zu erreichen ist oder in dem Fall, wenn die Grenze schwer zu passieren ist und die zweiseitigen Beziehungen ziemlich arm sind. Nach dem Muster des zwecks Entwicklung der inneren EU-Grenzregionen ins Leben gerufenen Interreg Programms wurde 1995, zum Zeitpunkt des Beitritts von Österreich das sog. Phare CBC – Cross-Border Cooperation – Programm in Ungarn gestartet. Durch dieses Programm war anfangs nur die Grenzregion zu Österreich berührt, hat sich aber sukzessiv auf die Grenzgebiete bei Rumänien, der Slowakei und Slowenien, und letztendlich auch auf die ungarisch-kroatische, ungarisch-ukrainische und ungarisch-serbische Zusammenarbeit ausgedehnt. Neben den für die ersten Programme charakteristischen Grundlagen von einzelnen hochwertigen Investitionen und mit niedrigerem Förderbetrag unterstützten Kleinprojekten stieg in den Grenzgebieten im Laufe der Jahre der Anspruch auf mehr und größere Entwicklungen, und damit auf die diese ermöglichende, leichter erreichbare Beihilfe. Im Phare CBC Programm vom Jahre 2002 wurden in den ungarisch-österreichischen, ungarisch-slowenischen, ungarisch-slowakischen und ungarischrumänischen Grenzregionen bereits Förderkonstruktionen gestartet, die zu einem, den Grundlagen der Kleinprojekte ähnelnden Prinzip gestaltet wurden. In der Relation Ungarn-Österreich wurde die grenzüberschreitende Zusammenarbeit durch Förderung von Phare mit dem Programm vom Jahre 1995 und 1996 angespornt. Die Förderkonstruktionen des Programms Phare CBC Ungarn-Österreich 2002 gewährten eine Förderung auf dem Gebiet der Bildung, Ausbildung und Forschung, sowie der Entwicklung von Infrastrukturnetzen für den Umweltschutz, die den Kreis der zu fördernden Tätigkeiten aufgrund der Ansprüche und Bedürfnisse der Region bezeichnet haben. Die durch die Phare CBC Programme auf dem Gebiet der in Grenzregionen verwirklichte Zusammenarbeit gesammelten Erfahrungen und erworbene Praxis bedeuteten gleichzeitig die Eintrittskarte zur erfolgreichen Teilnahme an den Ausschreibungen der INTERREG Gemeinschaftsinitiative, sowie zur Anwendung der Fördergelder, die sich durch den Beitritt von Ungarn in die EU ergeben. Unsere Ausfertigung beschreibt den Förderfonds Phare CBC zwischen Ungarn und Österreich aus dem Jahre 2002 und dessen Ergebnisse und zeigt eventuell Beispiele für neue grenzüberschreitende Entwicklungen und Zusammenarbeiten.
Mihály Galovicz Anweisungsbefugter Programmleiter
2
Introduction
Since the 1990’s, the European Union has paid greater attention to supporting cross-border development both along its own borderland and on those of future member states. Borderland regions are often disadvantaged, especially so if they are located far from the central areas of the country, or if the border is not easily permeable and cross-border cooperation is lacking. The Phare CBC - Cross-Border Cooperation, programme was launched in Hungary in 1995 upon the accession of Austria to the European Union, and was based on the model of the INTERREG program, which aimed at the development of internal EU border regions. The programme initially covered the borderland with Austria, and it was gradually extended to the Romanian, Slovak and Slovenian border areas. Eventually, it involved Hungarian-Croatian, Hungarian-Ukrainian and Hungarian-Serbian cooperation. In addition to a few large-scale investments and the small project funds with smaller amount of funding that characterized the first programmes, as the years went by there was an increasing demand for more and larger-scale development and for more easily accessible funding forms in the border areas. In the Phare CBC 2002 programmes, the funding structures launched were similar to that of the Small Project Fund, and covered the Hungarian-Austrian, Hungarian-Slovenian, Hungarian-Slovak and Hungarian-Romanian border areas. In Hungarian-Austrian relations, the promotion of cross-border cooperation started with the assistance of 1995 and 1996 Phare programmes. The funding structure of the Phare CBC Hungary-Austria 2002 Programme supported the areas of training, vocational training and research, and the development of environmental infastructure networks, identifying the range of eligible activities based on the needs of the area. The experience and practice gained in cross-border cooperation through implementing Phare CBC programmes meant an immediate entry to successful participation in the programmes of the INTERREG Community Initiative and upon Hungary’s accession to the absorption of EU funds. This publication gives an overview of the grant scheme and the achieved results of the Phare CBC Hungary-Austria 2002 Programme and it might serve as a source of best practices for new cross-border developments and cooperation.
Mihály Galovicz Programme Authorising Officer
3
Phare CBC Magyarország-Ausztria 2002 Program Az 1995-2003. évi Phare CBC programok összesen 135 millió euró támogatási kerettel segítették elő a határon átnyúló kapcsolatok fejlődését és a határ menti térségek felzárkózását. E programok jellemzően néhány nagy értékű projektből és a kisebb léptékű fejleszté-seket ösztönző támogatási formából, az ún. kisprojekt alapból épültek fel. A határon átnyúló hatás és a határ menti együttműködés minden esetben alapkövetelmény volt. A nagyprojektek többnyire egy-egy kiemelt – legalább 2 millió euró Phare támogatással megvalósult – beruházást foglaltak magukba. A kisprojekt alapok a határon átnyúló, helyi fejlesztések támogatását szolgálták, elősegítve a határon átnyúló integrációs folyamatokat. A 2002. és 2003. évi Phare CBC programok jellemzően a kisprojekt alapokhoz hasonló elven működő támogatási konstrukciókat tartalmaztak, ugyanakkor azokénál lényegesen magasabb elnyerhető támogatással. Az először a 2002. évi programmal induló támogatási konstrukciók a határon átnyúló együttműködés egy-egy kiemelt területére – így gazdaságfejlesztésre, környezetvédelemre, humánerőforrás-fejlesztésre, turizmusra, illetve közlekedésre – koncentráltak.
A 2002. évi Phare CBC Támogatási Alap A határon átnyúló együttműködések elősegítésére hazánkban az első Phare CBC program a magyar-osztrák határrégióban indult. A komoly közös történelmi hagyományokkal rendelkező térségben az együttműködés meghatározó jelentőségű fejlesztésekre adott lehetőséget a környezetvédelem, a közlekedés, az infrastruktúra és az oktatás terén. A konkrét fejlesztések mellett ez egyben tanulási folyamat is volt a programokban szereplők számára, hiszen az Ausztriával, mint EU-tagállammal folyt napi munka során megismerhették és elsajátíthatták az ottani gyakorlatot. A fejlesztési ötletek és módszerek, a best practices – legjobb példák – átvétele új, innovatív irányt mutatott a magyarországi kezdeményezéseknek, az úttörőnek számító elemek a határrégióban és országszerte fokozatosan elterjedtek és beépültek a programokba. A 2002. évi magyar-osztrák Phare CBC Program – két külön támogatási alappal – egyrészt a képzési, szakképzési és kutatási együttműködéshez, másrészt a környezetvédelmi infrastruktúra hálózatok fejlesztését támogatta. A „Határon átnyúló környezetvédelmi infrastruktúra hálózatok” támogatási alap célja olyan vonzó környezet biztosítása a határ menti régióban, amely elősegíti a gazdasági fejlődést és kedvező életkörülmények kialakítását a környezeti feltételek javítása révén. Fő területei a határ menti régió forrásmenedzsmentjének, technikai infrastruktúrájának és megújuló energiaellátásának fejlesz-tése – elsősorban a témában meglevő ausztriai példák és know-how hasznosításával. A környezetvédelmi program elemei: Tanulmányok készítése és emberierőforrás-fejlesztés • Projekt-előkészítést és fejlesztést szolgáló dokumentumok – hatástanulmányok, szükségletelemzések, megvalósíthatósági tanulmányok – elkészítése • Magyar és osztrák környezeti szakértők közös képzése • Környezetvédelemhez kapcsolódó információs kampányok Környezetvédelmi infrastruktúra beruházások • Települések, ill. településrészek egyedi és/vagy ártalommentes szennyvízelvezetésének és -kezelésének kialakítása • Szennyvíziszap és települési folyékony hulladék összegyűjtése, előzetes kezelése és elhelyezése • Szelektív hulladékgyűjtés és hasznosítás eszközeinek beszerzése, különös tekintettel a biológiai hasznosításra • Információs és figyelemfelkeltő programok a komponens tevékenységeihez kapcsolódóan Megújuló energiaforrások használatának ösztönzése • Megújuló energiaforrás kapacitások létrehozása, beleértve a szilárd és folyékony hulladékból és szennyvíziszapból nyert energiát • Információs és figyelemfelkeltő programok a komponens tevékenységeihez kapcsolódóan A programban azok a nonprofit és nem-kormányzati szervezetek, önkormányzatok, önkormányzati társulások, szakmai szervezetek, oktatási intézmények vehettek részt Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megye területéről, amelyek legalább egy partnerrel rendelkeztek a határ túloldaláról, Burgenland, Bécs, Niederösterreich Süd és Wien Umland-Süd területéről. A 2002. évi magyar-osztrák környezetvédelmi program támogatási keretösszege 8 millió euró volt, ebből az európai uniós Phare támogatás 6 millió euró, a nemzeti társfinanszírozás 2 millió euró. Az egyes projektekhez elnyerhető támogatás – komponensenként eltérő összeghatárokkal – legalább 70 ezer és legfeljebb 1,3 millió euró volt. Ezen belül tanulmányokra és emberi erőforrás-fejlesztésre 1 milllió euró, környezetvédelmi infrastruktúra beruházásokra 4 millió euró, megújuló energiaforrások használatának ösztönzésére 3 millió euró volt fordítható. A támogatási alapból 13 fejlesztés valósulhatott meg a határrégióban.
4
Phare CBC Ungarn-Österreich 2002 Programm Durch das Phare CBC Programm für den Zeitraum 1995-2003 wurde die Entwicklung der grenzüberschreitenden Beziehungen und die Aufschließung der Grenzgebiete im Rahmen von Beihilfen i.H.v. insgesamt 135 Millionen Euro gefördert. Diese Programme bestanden aus einigen hochwertigen Projekten und den, die kleineren Entwicklungen fördernden Beihilfen, den sog. Kleinprojektfonds. Die grenzüberschreitende Auswirkung und die grenzüberschreitende Zusammenarbeit war in jedem einzelnen Fall eine Grundforderung. Die Großprojekte beinhalteten meistens einzelne hervorgehobene – im Rahmen des Phare-Programms durch einen Zuschuss i.H.v. mindestens 2 Millionen Euro verwirklichte – Investitionen. Die Kleinprojektfonds dienten zur Unterstützung der grenzüberschreitenden, lokalen Entwicklungen, durch Förderung der grenzüberschreitenden Integrationsprozesse. Die Phare CBC Programme der Jahre 2002 und 2003 beinhalteten Förderkonstruktionen, die zu einem, den Grundlagen der Kleinprojekte ähnelnden Prinzip gestaltet wurden, gleichzeitig jedoch viel höhere Förderbeträge zur Verfügung stellten. Die zum ersten Mal mit dem Programm des Jahres 2002 gestarteten Förderkonstruktionen konzentrierten sich auf einzelne hervorgehobene Gebiete der grenzüberschreitenden Zusammenarbeit, wie Wirtschaftsentwicklung, Umweltschutz, Entwicklung von Human Ressources, Tourismus, bzw. Verkehr.
Das Phare CBC Förderfond aus dem Jahre 2002 Zur Förderung der grenzüberschreitenden Zusammenarbeiten wurde in Ungarn das erste Phare CBC Programm min der ungarischösterreichischen Grenzregion gestartet. In dieser Region mit bedeutenden gemeinsamen historischen Traditionen ermöglichte die Zusammenarbeit Entwicklungen von bestimmender Bedeutung auf dem Gebiet des Umweltschutzes, Verkehrs, der Infrastruktur und Bildung. Neben den konkreten Entwicklungen bedeuteten diese gleichzeitig einen Lernprozess für die Beteiligten dieses Programms, denn während der mit Österreich, einem EU-Mitgliedstaat geführten täglichen Arbeit konnten sie die bewährte Praxis kennenlernen und sich aneignen. Die Übernahme der Entwicklungsideen und -methoden, der „best practices” – der besten Beispiele – zeigte eine neue, innovative Richtung für die Initiativen in Ungarn, die bahnbrechenden Elemente haben sich in der Grenzregion und landesweit verbreitet und wurden in die Programme eingebaut.
Das ungarisch-österreichische Phare CBC Programm des Jahres 2002 hat – durch zwei gesonderte Förderfonds – einerseits die Entwicklung von Bildung, Ausbildung und Forschung, andererseits die Entwicklung der Infrastrukturnetze für den Umweltschutz gefördert. Ziel des Förderfonds „Grenzüberschreitende Infrastrukturnetze für den Umweltschutz” ist die Sicherung einer anziehenden Umgebung in der Grenzregion, die die Wirtschaftsentwicklung und die Verwirklichung von günstigen Lebensumständen durch die Verbesserung der Umweltbedingungen fördert. Sein Hauptgebiet ist die Entwicklung des Ressourcenmanagements, der technischen Infrastruktur und der erneuerbaren Energieversorgung der Grenzregion – vor allem durch Anwendung der in diesem Thema bestehenden österreichischen Beispiele und Verwertung des Know-how. Das Umweltschutzprogramm besteht aus folgenden Elementen: Erstellung von Studien und Entwicklung von Human Ressources • Erstellung von Dokumenten zur Projektvorbereitung und -entwicklung – Wirkungsstudien, Bedürfnisanalysen, Durchführbar keitsstudien • Gemeinsame Ausbildung von ungarischen und österreichischen Umweltexperten • Informationskampagnen zum Umweltschutz Investitionen bezüglich Umweltschutzinfrastruktur • Ausbau der spezifischen und/oder unschädlichen Abwasserentsorgung und -behandlung von Kommunen bzw. Kommunenteilen • Sammlung, Vorbehandlung und Ablage von Klärschlamm und kommunalen flüssigen Abfällen • Beschaffung der Mittel zur getrennten Abfallsammlung und –verwertung, mit besonderer Rücksicht auf die biologische Verwertung • Informations- und aufsichtserregende Programme bezüglich der Tätigkeiten der Komponente Förderung der Verwendung der erneuerbaren Energieträger • Errichtung von erneuerbaren Energieträgerkapazitäten, einschließlich der aus festen und flüssigen Abfällen und Klärschlamm gewonnenen Energie • Informations- und aufsichtserregende Programme bezüglich der Tätigkeiten der Komponente An diesem Programm konnten Organisationen ohne Erwerbszweck und Nichtregierungsorgane, Selbstverwaltungen, Selbstve rwaltungsassoziationen, Berufsverbände, Bildungsinstitute aus den Komitaten Győr-Moson-Sopron, Vas und Zala teilnehmen, die mindestens einen Partner von der anderen Grenzseite, dem Gebiet von Burgenland, Wien, Niederösterreich Süd und Wien Umland-Süd hatten. Der Rahmenbetrag für die Förderung des ungarisch-österreichischen Umweltschutzprogramms des Jahres 2002 betrug 8 Millionen Euro, davon wurden für die Beihilfe im Rahmen des Phare-Programms der Europäischen Union 6 Millionen Euro, für die internationale Kofinanzierung 2 Millionen Euro zur Verfügung gestellt. Die Beihilfen, die für für die einzelnen Projekte gewonnen werden konnten, betrugen - mit unterschiedlichen Grenzsummen für jede Komponente - mindestens 70 Tausend Euro und höchstens 1,3 Millionen Euro. In diesem Rahmen konnten für Studdien und Human Ressources 1 Million Euro, für Investitionen zur Umweltschutzinfrastruktur 4 Millionen Euro, zur Förderung der Verwendung von erneuerbaren Energieträgern 3 Millionen Euro verwendet werden. In der Grenzregion konnten aus sem Förderfonds 13 Entwicklungen verwirklicht werden.
5
Phare CBC Hungary-Austria 2002 Programme During the period of 1995-2003, Phare CBC programmes facilitated the development of cross-border partnerships and the economic accession of border regions with a funding budget of 135 million Euro. These programmes included several, highbudgeted projects and funding structures facilitating smaller scale developments, the so-called Small Project Fund. In all cases, cross-border impact and cross-border cooperation was a basic requirement. The large-scale projects incorporated an accentuated investment component, and were implemented using up at least 2 million Euro Phare funding. The Small Project Fund is to stimulate and support cross-border local development promoting integration processes. The funding of the Phare CBC programmes of 2002 and 2003 is similar in structure to the Small Project Fund, although the maximum amount of funding for one project is considerably higher than in the case of the small projects. The funds launched first with the 2002 programme concentrated on certain accentuated areas of cross-border cooperation, such as economic development, environmental protection, human resource development, tourism or transport.
The Phare CBC 2002 Grant Scheme To facilitate cross-border cooperation in Hungary, the first Phare CBC programme was launched in this borderland region. In this region of considerable common historic traditions, the cooperation allowed for significant developments in the areas of environmental protection, transport, infrastructure and education. In addition to concrete developments, this was at the same time a learning process for the programme participants, since during their day-to-day work with Austria, an EU member state, they could learn and acquire the Austrian practice. The development ideas and methods and the transfer of best practices gave an innovative direction to Hungarian initiatives, and the elements considered as pioneering gradually spread in the borderland region and all over the country, and were built into the programmes.
Financed from two separate support funds, the 2002 Hungarian-Austrian Phare CBC Programme supported on the one hand training, vocational training and research cooperation, and on the other hand the development of environmental protection infrastructure networks. The objective of the grant scheme „Cross-border environmental infrastructure networks” is to secure an appealing environment in the cross-border regions in order to facilitate economic development and to establish favorable living conditions through the improvement of environmental conditions. Its main areas were the development of resource-management, technical infrastructure and energy support of the cross-border region, primarily with the utilization of the existing Austrian examples and know-how. Elements of the environmental program: Preparation of studies and development of human resources • Preparation of documents, impact-studies, needs-analysis, and feasibility studies serving the preparation and development of projects. • Common training of Hungarian and Austrian environmental professionals • Information campaigns connected to environmental protection Environmental infrastructure investments • Development of unique and/or hazard-free waste water disposal and treatment of settlements or settlement-parts • Collection, pre-handling and disposal of waste water sludge and liquid waste • Procurement of the means of selective waste collection and utilization, especially considering biological utilization • Information and promotion programs in connection with the activities of the component Promotion of the utilization of renewable energy resources • Establishment of renewable energy resource capacities, including energy won out of solid and liquid waste and sewage sludge • Information and promotional programs in connection with the activities of the component According to the eligibility criteria of the program, those non-profit and non-governmental organisations, municipalities, municipality associations, professional organizations and educational institutions from the area of Györ-Moson-Sopron, Vas and Zala county were eligible to participate in the programme that had at least one cooperating partner from the other side of the border from Burgenland, Vienna, Niederösterreich Süd and Wien Umland-Süd. The development budget of the 2002 Hungarian-Austrian environmental programme was EUR 8 million, out of which EUR 4 million was Phare funding, and EUR 2 million was co-financed by the central budget. Project providers were eligible for a minimum of EUR 70,000, and a maximum of EUR 1.3 million funding with varying limits according to components. For human resource development EUR 1 million were allocated, for environmental infrastructure investments EUR 4 million and for the promotion of the utilization of renewable energy resources EUR 3 million were assigned. The grant scheme supported the development of 13 projects in the border region.
6
Osztrák-magyar-szlovák környezetvédelmi InfoLánc Kedvezményezett:
Észak-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Támogatás összege: 187 036 euró A projekt célja Az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (EDKTVF) a projekt segítségével a Nyugat-dunántúli Régió környezeti állapotát bemutató internet-alapú, térinformatikai hátterű rendszert, az InfoLáncot kívánta egy sokrétű információs kampány eszközével széles körben ismertté tenni és továbbfejleszteni. A kampány és a fejlesztés egy olyan együttműködő hálózat kialakítására irányult, mely élénkíti a határ menti régió lakói és érdekképviseletei, hatóságai, önkormányzati társulásai közötti párbeszédet a regionális fejlesztési – kiemelten a környezetvédelmi – kérdésekkel, valamint a háromoldalú Eurórégión belüli fejlesztési források felosztásával kapcsolatosan.
A projekt tartalma Annak érdekében, hogy a határ menti régió lakói nagyobb szerepet kaphassanak az őket és környezetüket érintő döntések meghozatalában, helyi kormányzati és civil szervezetek létrehozták a Környezetvédelmi InfoLánc elnevezésű információs rendszert. Felismerve, hogy a regionális tervezési és fejlesztési tevekénységek milyen szorosan kapcsolódnak a határon átnyúló környezeti hatásokhoz, a természeti erőforrások védelméhez, 1999-ben a partnerek kibővítették a rendszert: létrejött egy olyan komplex multifunkcionális web-portál – www.envinfolink.com – mely információkat szolgáltat a környezetvédelemről és a környezetet érintő regionális fejlesztésekről egyaránt. A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség támogatta a kezdeményezést, aminek eredményeként a rendszer a Szigetköz és a Csallóköz, azaz az északnyugat-dunántúli és a Zsitny Ostrov-i határ menti térség lakosai számára fontos információszolgáltató eszközzé vált, és fokozatosan beépült a Magyar-Szlovák Közös Környezetvédelmi Egyezmény kétoldalú együttműködési rendszerébe is. A partnerek az InfoLánc működési területének kiterjesztését határozták el a teljes Nyugat-Dunántúlt, Burgenlandot, AlsóAusztriát és Délnyugat-Szlovákiát magában foglaló nagyobb térségre, a háromoldalú Eurorégió lakosainak, civil szervezeteinek és különböző intézményeinek szolgálatára. Ezt figyelembe véve egyrészt osztrák szervezetekkel bővítették a partnerhálózatot, és egy PR cég segítségével kommunikációs kampányt szerveztek, másrészt tovább fejlesztették az adatkezelő rendszereket, új adatbázisokat hoztak létre.
A projekt eredményei A kommunikációs kampányt a partnerek egy előzetes közvéleménykutatás eredményeire fűzték fel. A négy jelentésben összefoglalt elemzésekre épülve a célcsoportok megszólítása érdekében szórólapok, plakátok készültek, s öt helyszínen – Bécs, Eisenstadt (Kismarton), Győr, Zalaegerszeg, Szombathely – sajtótájékoztatót tartottak. A rendszer fejlesztése tartalmi bővítést és technológiai fejlesztést is jelentett: a környezetvédelmi adatbázis létrehozása mellett bővült az adatszolgáltató partnerek köre, ami információ-harmonizálási, feldolgozási feladatokkal járt. A rendszerben található adatok több formátumban is használhatók: dokumentumokból, adattáblákból, grafikonokból és térképi rétegekből lehet válogatni. A partnerek feldolgozták a különböző adatszolgáltatóktól kapott adatokat: közérthető formába öntötték, és elérhetővé tették angol, német, szlovák és magyar nyelven. A végső eredmény, hogy számos forrásból táplálkozó, harmonizált, naprakész környezetvédelmi információk állnak az érdeklődők rendelkezésére a többnyelvű portálon. A beépített automatizált adattovábbító és feldolgozó rendszereknek köszönhetően a dokumentumtartalom több társoldal alapján folyamatosan frissül.
Együttműködő partner Österreichisch-Ungarisch-Slowakisches Grenzkommunalforum (Osztrákmagyar-szlovák Határon Átnyúló Fórum) Az osztrák egyesület munkatársai az ausztriai információk beszerzését, a fejlesztési társulások és települések bevonását és a koordinációt biztosították. Az InfoLánc rendszerben részt vettek az EDKTVF hazai partnerei a társ környezetvédelmi felügyeletek, az érintett nemzeti parkok, egyetemek és számos más intézmény, önkormányzatok, fejlesztési társulások.
7
Österreichisch-Ungarisch-Slowakische InfoKette für Umweltschutz Begünstigte:
Kontrollstelle für Umweltschutz, Naturschutz und Wasserwerke Transdanubien 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Förderbetrag: 187 036 EUR Ziel des Projekts Die Kontrollstelle für Umweltschutz, Naturschutz und Wasserwerke Transdanubien (ungarische Abkürzung: EDKTVF) hatte das Ziel, mit Hilfe des Projekts das den Umweltzustand der Region Westtransdanubien vorstellende System auf Internetbasis und mit rauminformatischem Hintergrund, die sog. InfoKette durch eine vielseitige Informationskampagne in breiten Kreisen bekannt zu machen und weiterzuentwickeln. Die Kampagne und die Entwicklung richteten sich auf den Ausbau eines Kooperationsnetzes, welches den Dialog zwischen den Bewohnern und deren Interessenvertretungen, Behörden, Selbstverwaltungsassoziationen in der Grenzregion über – hauptsächlich Umweltschutz – Fragen bezüglich der Regionalentwicklung, sowie der Aufteilung der Fördermittel innerhalb der dreiseitigen Euroregion anspornt.
Inhalt des Projekts Damit die Bewohner der Grenzregion eine größere Rolle bei den Entscheidungen über sie und ihre Umgebung bekommen, haben lokale Regierungs- und Zivilorganisationen ein Informationssystem unter dem Namen InfoKette für Umweltschutz ins Leben gerufen. Die Partner haben erkannt, wie eng die regionalen Planungs- und Entwicklungstätigkeiten mit den grenzüberschreitenden Umweltauswirkungen, dem Schutz der natürlichen Ressourcen verknüpft sind, haben sie im Jahre 1999 das System erweitert: Es wurde ein komplexes Multifunktions-Webportal - www.envinfolink.com - errichtet, welches Informationen sowohl über den Umweltschutz als auch über die die Umwelt betreffenden Regionalentwicklungen beinhaltet. Die Regionale Entwicklungsagentur von Westtransdanubien (Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség) hat die Initiative unterstützt, wodurch dieses System ein wichtiges Informationsmittel für die Bewohner der Kleinen Schüttinsel (Szigetköz) und der Großen Schüttinsel (Csallóköz), d.h. des Grenzgebietes zwischen Ost-Westtransdanubien und Zsitny Ostrov geworden ist und sich sukzessive ins zweiseitige Kooperationssystem des Ungarisch-Slowakischen Gemeinsamen Umweltschutzabkommens integriert hat. Die Partner haben über die Ausbreitung des Wirkungsgebietes der InfoKette auf ein größeres, das gesamte Westtransdanubien, Burgenland, Niederösterreich und die Südwestslowakei beinhaltende Gebiet entschieden, um den Bewohnern, Zivilorganisationen und verschiedenen Instituten der dreiseitigen Euroregion zu dienen. Dies berücksichtigend haben sie einerseits das Partnernetz mit österreichischen Organisationen erweitert und mit Hilfe einer PR-Gesellschaft eine Kommunikationskampagne organisiert, sowie andererseits die Datenverwaltungssysteme weiterentwickelt und neue Datenbanken errichtet.
Ergebnisse des Projekts Die Partner haben die Kommunikationskampagne den Ergebnissen einer vorläufigen Meinungsforschung angereiht. Auf Basis der in den vier Berichten zusammengefassten Analysen wurden zwecks Ansprache der Zielgruppen Flugblätter, Plakate erstellt, und es wurden an fünf verschiedenen Orten – in Wien, Kismarton-Eisenstadt, Győr, Zalaegerszeg, Szombathely – Pressekonferenzen veranstaltet.. Die Entwicklung des Systems bedeutete sowohl eine inhaltliche als auch eine technologische Entwicklung: neben der Errichtung einer Datenbank für Umweltschutz wurde der Kreis der datenliefernden Partner erweitert, welches informationsanpassende und –verarbeitende Aufgaben mit sich brachte. Die im System befindlichen Daten können in mehreren Formaten verwendet werden: es steht eine Auswahl an Dokumenten, Datentabellen, Abbildungen und Planschichten zur Verfügung. Die Partner haben die von den verschiedenen Datenlieferanten erhaltenen Daten aufgearbeitet: sie haben diese allgemeinverständlich umformuliert und auf Englisch, Deutsch, Slowakisch und Ungarisch bereitgestellt. Als Endergebnis dieses Prozesses stehen nun auf dem mehrsprachigen Portal aus zahlreichen Quellen besorgte, angepasste und aktuelle Umweltschutzinformationen den Interessenten zur Verfügung. Dank der eingebauten automatisierten Datenweiterleitungs- und Aufarbeitungssysteme wird der Dokumenteninhalt aufgrund mehrerer Partnerseiten automatisch aktualisiert.
Kooperationspartner Österreichisch-Ungarisch-Slowakisches Grenzkommunalforum Die Mitarbeiter dieses österreichischen Vereins haben die Beschaffung der österreichischen Informationen, die Beteiligung der Entwicklungsvereinigungen und Kommunen sowie die Koordination gesichert. Am System der InfoKette nahmen die ungarischen Partner von EDKTVF, Partnerkontrollstellen für Umweltschutz, die betroffenen Nationalparks, Universitäten und sämtliche andere Institute, Selbstverwaltungen, Entwicklungsvereinigungen teil.
8
Austrian-Hungarian-Slovak environmental InfoChain
Beneficiary:
North-Transdanubian Environmental, Nature Conservation and Water Management Inspectorate 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Grant sum: 187 036 Euro
Project objectives With this project, the North-Transdanubian Environmental, Nature Conservation and Water Management Inspectorate intended to promote and develop further the InfoChain, an internet-based system with geo-informatics background presenting the environmental status of the West-Transdanubian Region, by the means of a diverse information campaign. The campaign and development were aimed at establishing a cooperation network that vivifies the dialogue between cross-border residents and their interest organisations, authorities, local governmental associations in connection with regional development – especially environmental – questions and the division of development sources within the three-sided Euro region.
Project content In order to give the residents of the cross-border region a bigger role in the decision making process regarding themselves and their environment, the local governments and non-governmental organisations established an information system called Environmental InfoChain. Recognizing how tight the regional planning and development activities are connected to cross-border environmental effects, in 1999 the partners extended the system, to protect natural resources: a complex, multifunctional web portal was established – www.envinfolink.com – that provides information about environmental protection and also regional developments influencing the environment. The West-Transdanubian Regional Development Agency supported the initiative. As a result, the system became an important information providing tool for the residents of Szigetköz and Csallóköz, namely the area along the border of North-Western Transdanubia and Zsitny Ostrov, and it gradually was integrated into the bilateral cooperation system of the Hungarian-Slovak Common Environmental Agreement. The partners decided to extend the operational area of InfoChain to an area including whole West-Transdanubia, Burgenland, Niederösterreich and South-western-Slovakia, to serve the residents, their interest organisations and other institutions of the three-sided Euro region. Regarding this, the network of partners was extended with Austrian organisations and a communication campaign was organized by a PR company. The data management systems were more developed, and new databases were established.
Project results The communication campaign was based on a preliminary opinion poll of the partners. Based on the analysis in the four reports, flyers and posters were made to reach the target groups, and in five locations – Vienna, Eisenstadt, Győr, Zalaegerszeg and Szombathely – press conferences were held. The development of the system meant also content extension and technological development: beside the creation of the environmental database, the circle of data-providing partners was extended that involved information-harmonization and processing tasks. The data stored in the system can be retrieved in several formats: one can choose from documents, spreadsheets, graphs and map layers. The partners processed the data received from various data-providers: they put it in an intelligible form and made it accessible in English, German, Slovak and Hungarian. As a final result, harmonized, updated environmental information using many resources are at the disposal of interested visitors on a multilingual website. Thanks to the built-in, automated data-forwarder and processing systems the document-content is continuously updated from several partner-sites.
Cooperating partner Österreichisch-Ungarisch-Slowakisches Grenzkommunalforum The employees of the Austrian association secured the transfer of Austrian information, the involvement of development associations and settlements and participated in the project’s coordination. The domestic partners of North-Transdanubian Environmental, Nature Conservation and Water Management Inspectorate, the partner environment inspectorates, the involved national parks, universities and many other institutes, local governments, development associations participated in the InfoChain system.
9
Fertő-tó ökológiai potenciálja megőrzésének tervezése Kedvezményezett:
Észak-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32 Támogatás összege: 87 300 euró A projekt célja A Fertő-tó ökológiai potenciáljának megőrzése, a környezet megóvása érdekében elsődleges feladat a víz minőségének javítása: az ÉszakDunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (ÉDUVIZIG) előzetes vizsgálatai szerint szükség van az iszapolódás lassítására és a tápanyagterhelés csökkentésére, valamint a nádas területek vízcseréjének megoldására. A fejlesztési folyamat első lépését a beruházásokat előkészítő tervdokumentáció kidolgozása jelentette.
A projekt tartalma Az ÉDUVIZIG évek óta folytat vízminőségi méréseket a Fertőtó környezetének védelme érdekében. A szakemberek az osztrák társintézmények munkatársaival közösen több kutatást végeztek a tó áramlási viszonyainak, nádminőségének, vízminőségének, illetve a feltöltődési folyamatok és a vízháztartás vizsgálatára. Számos tanulmány alapozta meg a „Fertő-tó általános szabályozási tervét” (1992), valamint a „Keretterv a Fertő-tó és környezete ökológiai potenciáljának megőrzésére, fenntartható fejlődésére” (2001) elnevezésű dokumentumokat, melyek irányt mutatnak a további szabályozásoknak, beavatkozásoknak. Ezekben a fejlesztési dokumentumokban a szakemberek a legfontosabb beavatkozások közé sorolták a tóba torkolló vízfolyások lebegőanyag tartalmának tó előtt történő kiülepítésére való sankolóterek és a nádas területek vízcseréjét biztosító, az áramlási viszonyokat javító 2. számú körcsatorna létesítését. A projekt keretében megtörtént a Fertő-tó vízgyűjtőjéről érkező hordalék kiülepítésére szolgáló létesítmények és a vízminőség javítását eredményező 2. számú körcsatorna tervezése. A tervezéssel a partnerek a Fertő-tó élővilágának, egyedülálló természeti értékeinek a védelmét készítették elő; ez egyben pozitív hatással lesz az érintett önkormányzatok fejlődésére, a lakosság életminőségére is.
A projekt eredményei Elkészültek mindazok az engedélyezési szintű tervek, melyek megalapozzák a Fertő-tó fejlesztési terveiben elsődleges fontosságúnak ítélt beruházások indítását. Megtörtént a tervezési terület geodéziai felmérése, a vízminőségi, vízhozamra, csapadékra vonatkozó adatok felvétele és felhasználása az engedélyes tervekben és a környezeti hatástanulmányokban. A dokumentumok felhasználásával, ez 3 vízjogi engedélyezési tervet, illetve 2 környezeti hatástanulmányt jelent, a későbbiekben megépíthetők a tápanyagterhelést és a feltöltődést csökkentő létesítmények: 5 sankolótér – övcsatorna, ülepítő tavak, átereszek, zsilipek, kiegészítő létesítmények –, illetve az áramlási viszonyokat javító 17,72 km hosszú csatorna. A tervek szerint a beruházást követően egyértelműen kimutatható módon javulni fognak a tó, illetve a 64 km2 területű nádas vízminőségi paraméterei, illetve új természetvédelmi túraútvonalak is kialakíthatók lesznek: 17,1 km járható földút a Fertő-tó partján és 17,72 km a tavon. A terepbejárások mellett több munkamegbeszélést és egyeztetést tartottak Fertőrákoson, Győrött. Az ÉDUVIZIG hivatalos honlapjához kapcsolódó weboldalon folyamatosan tájékoztatást adtak a partnerekről, a projekt előrehaladásáról, az elvégzett tevékenységekről és az eredményekről, az aktuális információk a szaksajtóban, illetve tájékoztató füzetekben is megjelentek.
Együttműködő partner Büro Pieler ZT GmbH (Pieler ZT Iroda Kft.) Az osztrák partner munkatársai részt vettek a projektjavaslat elkészítésében, és szakértőként közreműködtek a tervdokumentáció kidolgozásában.
10
Planung der Bewahrung der ökologischen Potenz des Neusiedler Sees
Begünstigte:
Direktion der Wasserwerke Nordtransdanubien 9021 Győr, Árpád u. 28-32 Förderbetrag: 87 300 EUR Ziel des Projekts Zur Bewahrung der ökologischen Potenz des Neusiedler Sees und zum Schutz der Umwelt ist eine primäre Aufgabe die Verbesserung der Wasserqualität: Laut der vorläufigen Untersuchung der Direktion der Wasserwerke Nordtransdanubien (ungarische Abkürzung: ÉDUVIZIG) ist die Verlangsamung der Schlammaufladung und die Reduzierung der Nährstoffbelastung, sowie die Lösung für den Wassertausch von Schilfgebieten notwendig. Den ersten Schritt des Entwicklungsprozesses bedeutete die Ausarbeitung der die Investitionen vorbereitenden Plandokumentation.
Inhalt des Projekts Die ÉDUVIZIG führt seit Jahren Wasserqualitätsermessungen zwecks Schutzes der Umwelt des Neusiedler Sees durch. Die Fachmänner haben zusammen mit den Mitarbeitern der österreichischen Partnerinstitute mehrere Forschungen bezüglich der Untersuchung der Strömungsverhältnisse, Schilfqualität, Wasserqualität des Sees bzw. der Sohlenaufladung und des Wasserhaushalts durchgeführt. Zahlreiche Studien belegten die Dokumente mit den Titeln „Der allgemeine Regelungsplan des Neusiedler Sees” (1992), sowie „Rahmenplan zur Bewahrung, nachhaltigen Entwicklung der ökologischen Potenz des Neusiedler Sees” (2001), welche Richtungen für die weiteren Regelungen, Eingriffe anweisen. In diesen Entwicklungsdokumenten haben die Fachmänner die Errichtung von Auflandungsstellen für die Abschlämmung des Schwimmstoffinhalts der in den See fließenden Flussläufe und eines, den Wassertausch der Schilfgebiete sichernden, die Strömungsverhältnisse verbessernden Ringkanals Nr. 2 zu den wichtigsten Eingriffen gezählt. Im Rahmen des Projekts erfolgte die Planung der zur Abschlämmung der, vom Zuflussgebiet des Neusiedler Sees ankommenden Schütt dienenden Anlagen und des Ringkanals Nr. 2 zur Verbesserung der Wasserqualität. Mit der Planung haben die Fachmänner den Schutz der Flora und Fauna des Neusiedler Sees, seiner einzigartigen Naturwerte vorbereitet, was gleichzeitig eine positive Auswirkung auf die Entwicklung der betroffenen Selbstverwaltungen, die Lebensqualität der Bevölkerung haben wird.
Ergebnisse des Projekts Es wurden sämtliche Genehmigungspläne erstellt, die den Start der in den Entwicklungsplänen des Neusiedler Sees für primär gehaltenen Investitionen begründen. Das Planungsgebiet wurde geodätisch ermessen, die Daten bezüglich Wasserqualität, Durchfluss, Niederschlag wurden aufgenommen und in den Genehmigungsplänen und Umweltfallstudien angewendet. Durch Anwendung der Dokumente – 3 Wassergenehmigungspläne, bzw. 2 Umweltfallstudien – können später die Anlagen zur Reduzierung der Nährstoffbelastung und der Sohlenaufladung errichtet werden: 5 Auflandungsstellen – Umfangskanal, Klärseen, Schleusen, Siele, ergänzende Anlagen –, bzw. ein die Strömungsverhältnisse verbessernder, 17,72 km langer Kanal. Nach den Plänen werden sich nach der Investition die Parameter der Wasserqualität des Sees bzw. des 64 km2 großen Schilfgebiets eindeutig nachweisbar verbessern, bzw. werden auch neue Wanderwege im Naturschutzgebiet bestimmt werden: 17,1 km langer begehbarer Erdweg am Ufer des Neusiedler Sees und 17,72 km auf dem See. Neben den Begehungen haben die Partner mehrere Arbeitsbesprechungen und Abstimmungen in Fertőrákos, Győr abgehalten. Auf der mit der offiziellen Homepage der ÉDUVIZIG verbundenen Webside wurden ständig aktualisierte Informationen über die Partner, den Entwicklungsstand des Projekts, die verrichteten Tätigkeiten und Ergebnisse gewährt, und die aktuellen Informationen erschienen auch in der Fachpresse bzw. in den Informationsheften.
Kooperationspartner Büro Pieler ZT GmbH Die Mitarbeiter des österreichischen Partners nahmen an der Vorbereitung des Projektvorschlags teil und wirkten bei der Ausarbeitung der Plandokumentation mit.
11
Planning the preservation of the Fertő-lake’s ecological potential
Beneficiary:
North-Transdanubian Environmental and Water Directorate 9021 Győr, Árpád u. 28-32 Grant sum: 87 300 Euro Project objectives In order to preserve the ecological potential of the Fertő-lake, to protect the environment, it is a paramount task to improve the quality of water. According to the preliminary examinations of the North-Transdanubian Environmental and Water Directorate it is necessary to slow down silting, to decrease the load of alimentary substances, as well as to solve the water exchange of reedy areas. The elaboration of the planning documentation preparing the investments was the first step of the development process.
Project content North-Transdanubian Environmental and Water Directorate has been carrying out water quality measurements to protect the environment of the Fertő-lake for years. In cooperation with the staff of the Austrian partner institutions, the experts performed several researches to determine the flow circumstances, reed quality, water quality of the lake, as well as to examine the accretion processes and hydrological budget. Numerous studies grounded the “General Regulation Plan of Fertő-lake” (1992), as well as the documents titled “ Framework plan for the protection of the ecological potential and sustainable development of Fertő-lake and its region” (2001), which show the direction towards future regulations and interventions. In these development documents, the experts defined the following as interventions of utmost importance: the establishment of the circular channel no. 2 improving the flow circumstances and securing the water exchange of the reed and colmation areas that de-mixes the suspended-matter content of the water flows joining onto the lake. In the scope of the project, the planning of the circular channel no. 2 aiming at improving the quality of the water and the facilities for decanting the alluvion coming from the catchment area of the Fertő-lake was completed. With planning, the partners prepared the protection of the unparalleled natural values of the Fertő-lake’s flora and fauna. This will promote the development of the involved municipalities and the improvement of the quality of life of the inhabitants as well.
Project results All planning documentations for construction permit were prepared that are necessary to launch the investments of primary importance in the development plans of the Fertő-lake. The geodetic survey of the planning area, the recording and use of the data relating to the water quality, water discharge rate, deposit of moisture were carried out in the planning documentations for construction permit and the environmental impact studies. By using the documents, including 3 planning documentations for construction permit and 2 environmental impact studies, the facilities reducing the alimentary substance load and siltation may be established in the future: 5 colmation areas – belt canal, settling lakes, passages, floodgates, auxiliary facilities –, as well as a 17.72 km channel improving the flow circumstances. According to the plans the water quality parameters of the lake and 64 km2 reed plot will improve in a verifiable way, and new environmental tour routes can be built: 17.1 km passable dust road alongside the Fertő-lake and 17.72 km on the lake. In addition to site visits, several consultations and coordination meetings were held at Fertőrákos and Győr. On the website connected to the official home page of North-Transdanubian Environmental and Water Directorate, there was continuously updated information on the partners, the progress of the project, the activities being carried out, and on the results. Current updates were published in the press and in forms of information booklets as well.
Cooperating partner Büro Pieler ZT GmbH (Office Pieler ZT Ltd.) The representatives of the Austrian partner participated in the preparation of the proposals, and cooperated in the development of the planning documentation.
12
ÖkoBusinessplan Bécs-Győr Kedvezményezett:
Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata 9021 Győr, Városház tér 1. Támogatás összege: 164 379 euró A projekt célja Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata osztrák partnere, Bécs Város Önkormányzata Környzetvédelmi Osztálya bevonásával az „ÖkoBusinessPlan Bécs” kezdeményezés alapján, annak adaptálásával olyan kételemű program indítását határozta el, amely egyrészt egy határon átnyúló szakképzési program Győr és térsége környezetvédelmi szakemberei részére, másrészt egy hulladékkibocsátás-csökkenést és termelési hatékonyságnövelést elősegítő program a térség önkormányzatai, közintézményei, kis- és középvállalkozási számára.
A projekt tartalma Az „ÖkoBusinessPlan Bécs” program ötlete a “Greening the local economy” elnevezésű uniós kezdeményezésből származik, melynek alapgondolata: a profitorientált cégek magas környezetvédelmi teljesítményét nem lehet csupán törvényekkel és azok betartatásával elérni, a közszférának egyéb eszközökkel is ösztönöznie kell a vállalkozásokat. A technológiai innovációk elősegítése, a pénzügyi támogatások, képzés és szakmai ismeretek biztosítása, a vállalatok elkötelezettségének elősegítése például marketing eszközökkel: mind a kis- és középvállalatok környezetvédelmi teljesítményjavítását segítő intézkedések. Az ÖkoBusinessPlan Bécs program ebben a szellemben indult el, és egy rendszeresen kommunikáló és együttműködő hálózat segítségével jelentős eredményeket ért el Bécs város környezetének védelme érdekében. Az „ÖkoBusinessPlan Bécs-Győr” keretében a bécsi projekt alapján megkezdődött egy olyan műhelymunka, mely számos partner bevonásával hosszú távon a bécsihez hasonló eredményeket hozhat. A projekt három alapeleme szorosan kapcsolódott egymáshoz. Az osztrák partnerek segítségével végzett helyzetfeltáró felmérést követően a Széchenyi István Egyetemen képzési programot tartottak vállalati környezetvédelmi szakemberek számára. Ezzel párhuzamosan került sor az auditot végrehajtó tanácsadók – elsősorban egyetemi hallgatók – felkészítésére, akik speciális környezetvédelmi auditot végeztek a kiválasztott térségi cégeknél, melynek alapján projektjavaslatokat dolgoztak ki a hulladékképződés csökkentéséhez szükséges fejlesztésekre vonatkozóan. A munkát a hálózatépítés érdekében a kezdetektől promóciós tevékenység kísérte.
A projekt eredményei A Széchenyi István Egyetem munkatársainak közreműködésével elkészült egy igényfelmérés, melynek alapján a partnerek összeállítottak egy 63 órás elméleti oktatást és 6 nap gyakorlati ismeretszerzést magában foglaló tréning tananyagot. Az auditot végző szakemberek – azaz az egyetemi hallgatók – számára osztrák szakemberek közreműködésével elkészült két, az osztrák program eszközeit bemutató, adaptáló módszertani útmutató Öko-térképészet, illetve Ökocheck címmel. Az auditálandó cégek kiválasztása az információs kampány részét jelentő cégtoborzást követően történt: a 36 jelentkező cégből 16 céget auditáltak: Tesco Rt., Győri Épfu Rt., Praktiker Barkácsáruház, Szent Anna Otthon, Megyei Oktató Kórház és kkv-k. Ezek közül 14 hozzájárult adatainak a www.obp.sze.hu weboldalon történő publikálásához. Az auditok végeredményeként a feltárt problémák megoldásához szükséges lépéseket fejlesztési projektek formájában megfogalmazó javaslatok készültek. A kommunikációs akciótervet előzetes felmérés alapján dolgozták ki, egymásra építve az egyes elemeket: az internetes honlapot, szórólapokat, a sajtókonferencia-sorozatot és a különböző média-megjelenéseket.
Együttműködő partnerek Selbstverwaltung der Stadt Wien Abteilung für Umweltschutz (Bécs Város Önkormányzata Környezetvédelmi Osztály) Az önkormányzat munkatársai projekt kidolgozásától kezdve részt vettek a munkában: a képzési anyagok előkészítésében, a módszertan kidolgozásában, a képzési programokban megvalósításában, az adatbázisok fejlesztésében, valamint a belső értékelésben. Széchenyi István Egyetem Az egyetem a képzési, felkészítési projektelemekért, valamint az auditálók kiválasztásáért volt felelős. A hazai helyi kereskedelmi és iparkamara, a különböző hatóságok és civil szervezetek konzultációs lehetőséget biztosítottak és tanácsokkal szolgáltak.
13
ÖkoBusiness Plan Wien-Győr Begünstigte:
Selbstverwaltung der Kreisfreien Stadt Győr 9021 Győr, Városház tér 1. Förderbetrag: 164 379 EUR Ziel des Projekts Die Selbstverwaltung der Kreisfreien Stadt Győr hat sich in Zusammenarbeit mit ihrem österreichischem Partner, der Abteilung für Umweltschutz der Selbstverwaltung der Stadt Wien aufgrund der unter dem Namen „ÖkoBusinessPlan Wien” geführten Initiative, durch deren Adaptierung für den Start eines aus zwei Elementen bestehenden Programms entschieden, welches einerseits ein grenzüberschreitendes Fachausbildungsprogramm für die Umweltschutzexperten der Stadt Győr und deren Umgebung ist, und andererseits ein, die Förderung der Reduzierung von Abfallproduktion und Steigerung von Produktionseffizienz Programm für die Selbstverwaltungen, öffentlichen Institute, Klein- und mittelständische Unternehmen ist.
Inhalt des Projekts Die Idee des Programms „ÖkoBusinessPlan Wien” stammt aus der EU-Initiative “Greening the local economy”, welche die folgende Grundidee verkörperte: die hohe Umweltschutzleistung der profitorientierten Firmen kann nicht bloß durch Gesetze und deren Einhaltung erreicht werden, die öffentliche Sphäre muss die Unternehmen auch durch andere Mittel anspornen. Z.B die Förderung der technologischen Innovationen, die Sicherung von Ausbildungen und Fachkenntnissen, die Förderung der Engagiertheit der Unternehmen durch Marketingmittel, das alles sind Maßnahmen zur Verbesserung der Umweltschutzleistungen von Klein- und mittelständischen Unternehmen. Das Programm ÖkoBusinessPlan Wien wurde in diesem Sinne gestartet, wodurch mit Hilfe eines regelmäßig kommunizierenden und zusammenarbeitenden Systems bedeutende Ergebnisse beim Schutz der Umwelt der Stadt Wien erreicht wurden. Im Rahmen des Programms „ÖkoBusinessPlan Wien-Győr” wurde aufgrund des Projekts von Wien eine Werkstattarbeit gestartet, welche durch die Beteiligung von zahlreichen Partnern langfristig ähnliche Ergebnisse wie das Projekt in Wien erreichen kann. Die drei Grundelemente des Programms waren sehr eng miteinander verbunden. Nachdem mit Hilfe der österreichischen Partner eine Analyse zwecks Aufschließung der Lage durchgeführt worden war, wurde an der Széchenyi István Universität ein Ausbildungsprogramm für Unternehmensexperten für Umweltschutz veranstaltet. Parallel dazu wurden die das Audit durchführenden Ratgeber – vor allem Studenten – vorbereitet, die bei den ausgewählten Firmen der Region ein spezielles Audit durchgeführt haben, aufgrund dessen sie Projektvorschläge bezüglich der Entwicklungen zwecks Reduzierung der Abfallentstehung ausgearbeitet haben. Diese Arbeit wurde zwecks eines Netzausbaus von Anfang an durch eine Promotionstätigkeit verfolgt.
Ergebnisse des Projekts Durch Mitwirkung der Mitarbeiter der Széchenyi István Universität entstand eine Anspruchanalyse, aufgrund derer die Partner einen, aus 63 Stunden Theorieunterricht und 6 Tage Erwerb von Kenntnissen in der Praxis bestehenden Trainingsstoff zusammengestellt haben. Für die das Audit durchführenden Fachmänner – d.h. Studenten – wurden unter Mitwirkung von österreichischen Fachmännern zwei, die Mittel des österreichischen Programms vorstellende, adaptierende didaktische Leitfaden erstellt mit dem Titel ÖkoKartographie, bzw. Ökocheck. Die Auswahl der zu auditierenden Firmen erfolgte nach der, den Teil der Informationskampagne bildenden Firmenanwerbung: aus den 36 Bewerberfirmen wurden 16 ausgewählt und auditiert: die Tesco Rt., die Győri Épfu Rt., der Praktiker Heimwerkermarkt, das Szent Anna Heim, das Unterrichtskrankenhaus des Komitats und KMU-s. 14 von ihnen gaben ihre Zustimmung für die Veröffentlichung ihrer Daten auf der Homepage www.obp.sze.hu. Als Endergebnis der Audits wurden die zur Lösung der aufgedeckten Probleme notwendigen Schritte durch, in Form von Entwicklungsprojekten formulierte Vorschläge unterbreitet. Der Kommunikationsaktionsplan wurde aufgrund einer vorläufigen Erhebung ausgearbeitet, wobei die einzelnen Elemente: die Homepage, Flugblätter, Pressekonferenzreihe und die verschiedenen Medienauftritte, aufeinander gebaut wurden.
Kooperationspartner Selbstverwaltung der Stadt Wien Abteilung für Umweltschutz Die Mitarbeiter der Selbstverwaltung nahmen seit dem Ausbau des Projekts an der Arbeit teil: an der Vorbereitung des Ausbildungsmaterials, der Verwirklichung der Ausbildungsprogramme, der Entwicklung der Datenbanken, sowie an der Innenauswertung. Széchenyi István Egyetem (Széchenyi István Universität) Die Universität war für die Ausbildungs- Vorbereitungselemente des Projekts, sowie für die Auswahl der Auditoren verantwortlich. Die ungarischen kommunalen Industrie- und Handelskammer, die verschiedenen Behörden und Zivilorganisationen boten Möglichkeiten zur Konsultation an und gewährten Ratschläge.
14
Eco-Business Plan Vienna-Győr Beneficiary:
Municipality of Győr 9021 Győr, Városház tér 1. Grant sum: 164 379 Euro Project objectives On the basis of the „Eco Business Plan Vienna” initiative, the Municipality of Győr decided to launch a programme with the involvement of an Austrian partner, the Environmental Protection Department of the Municipality of Vienna. The project consists of two elements, which is, on the one hand, a cross-border vocational training programme for environmental protection experts from Győr and neighbourhood, and on the other hand, a programme facilitating waste emission reduction and production efficiency improvement for municipalities, public institutions and small and medium-sized enterprises in the region.
Project content The idea for „Eco Business Plan Vienna” programme is derived from an EU initiative called „Greening the local economy” that was based on the notion that the high environmental performance of profit-oriented companies cannot be achieved by legal provisions and observing legal provisions only, but the public sphere should also stimulate companies with other means. Facilitating technological innovations, financial support, providing training and professional knowledge, facilitating the commitment of companies for example by marketing tools are all measures that support the improvement of environmental protection performance of small and medium-sized enterprises. The Eco Business Plan Vienna programme was launched in this spirit, and achieved considerable results in protecting the environment of Vienna City with the assistance of a regularly communicating and cooperating network. On the basis of the Vienna project, the „Eco Business Plan Vienna-Győr” initiative started a workshop with the involvement of several partners that might bring similar results in the long run. The three basic elements of the project were closely interrelated. Following a situation assessment survey conducted with the help of the Austrian partners, Széchenyi István University provided a training programme to company environmental experts. In parallel, the preparation of consultants performing the audit – mostly university students – was carried out. The auditor’s task was to conduct special environmental protection audits at selected companies in the region, on the basis of which they prepared project proposals related to development required for the reduction of waste production. The work was accompanied by promotional activities to promote network building from the start.
Results of the project A demand assessment was prepared with the participation of the staff of Széchenyi István University, on the basis of which the partners prepared a training curriculum including 63-hour theoretical and six-day practical training. With the participation of Austrian experts, two adapted methodological guides were prepared for the experts conducting the audit i.e. the university students, which introduced the tools of the Austrian programme and were called Eco-mapmaking and Eco-check. The selection of the companies to be audited took place following company recruitment, which represented part of the information campaign. Sixteen of the applying 36 companies were audited: Tesco Co., Győri Épfu Co., Praktiker Do It Yourself Department Store, Szent Anna Home, County Model Hospital and several small and medium-sized enterprises. 14 of them gave consent to the publication of their data at www.obp.sze.hu. As a result of the audits, proposals were prepared that set out the necessary steps to solve emerged problems in the form of development projects. The communication action plan was prepared on the basis of a preliminary survey by building its particular elements upon each other: the Internet-based webpage, brochures, a press conference series and various appearances in the media.
Cooperating partners Municipality of Vienna, Environmental Protection Department Starting from the elaboration of the project, the staff of the municipality participated in the work: they assisted in the preparation of the training materials, the methodology, in the implementation of the training programmes, in the development of the databases, and in the internal evaluation. Széchenyi István University The university was responsible for the training and for preparatory project elements and for the selection of the auditors. The Hungarian local chamber of commerce and industry, the various authorities and civilian organisations ensured consultation possibilities and gave advice.
15
Energiacélú biogázerőmű beruházások előkészítése határt átlépő együttműködésben
Kedvezményezett:
Győr-Moson-Sopron Megyei Agrárkamara 9021 Győr, Árpád u. 2. Támogatás összege: 86 490 euró A projekt célja A megújuló energiaforrások felhasználásának az energiatermelésben mind az EU, mind a magyar kormányzat növekvő szerepet szán a jövőben. Magyarország az uniós direktívákat figyelembe véve 2010-re az összes energiafelhasználáson belül a megújuló energiaforrások arányának a jelenlegi 3,6%-ról 6%-ra emelését tűzte ki célul. A Győr-Moson-Sopron Megyei Agrárkamara Biogáz Innovációs Program megalapozásával és elindításával kíván hozzájárulni a megújuló energiaforrások alkalmazásának növelését célzó nemzeti vállalások teljesítéséhez, és elősegíteni a gazdasági szereplők határ menti együttműködését a biogáz energiacélú hasznosítása területén. A biogáz üzem létesítése az energetikai célok mellett környezetvédelmi és vidékfejlesztési célokat is érint.
A projekt tartalma Magyarországon a biogáz energetikai célú hasznosítása még gyermekcipőben jár, így a projekt az ehhez alkalmazható tudás megszerzését és a szakértői kapacitások fejlesztését támogatta a határon átnyúló együttműködés és tudástranszfer révén. A munkát a biogáz hasznosítás gyakorlati tapasztalatait ismerő osztrák szakemberek segítették. A tudástranszfer hatás- és megvalósíthatósági tanulmány készítését, környezetgazdálkodásienergetikai tanácsadók képzését, ismeretterjesztést és tanácsadást, valamint ausztriai tanulmányutakat foglalt magában. A projekt felvállalta egy referencia biogázerőmű beruházási projektdokumentációjának elkészítését is.
A projekt eredményei Elkészült a biogáz hasznosításhoz kapcsolódó szakmapolitikai döntéseket megalapozó kétnyelvű tanulmány, egy tízoldalas tájékoztató kiadvány és egy CD-ről telepíthető, magyar nyelvű, több modulból felépülő beruházás-tervezési tanácsadó segédlet. Hét szakirányú egyetemi alapképzettségű környezetgazdálkodási-energetikai tanácsadót képeztek ki, akik Győr-Moson-Sopron megyében, több mint 100 fő – gazdaságok és önkormányzatok vezetői – részére négy alkalommal tartottak ismereterjesztő és orientáló fórumokat a korszerű biogáz-előállítás technológiai, szabályzási követelményeiről, gazdasági és környezetvédelmi előnyeiről. A szakértők elkészítették egy biogáz referencia üzem projektdokumentációját, amely segítséget nyújt biogáz üzemek létesítéséhez. A projektet regionális értékelő szeminárium zárta.
Együttműködő partnerek Verein Energiepark Bruck/Leitha (Energiapark Egyesület) Ausztria már jelentős tapasztalatokkal rendelkezik a biogáz hasznosítás területén. E tapasztalatokat adták át a Verein Energiepark Bruck/Leitha osztrák társaság munkatársai a magyar szakemberek részére (www.energiepark.at). Nyugat-Magyarországi Egyetem Biokontroll Hungária Ellenőrző és Tanúsító Kht.
16
Vorbereitung von Investitionen bezüglich für Energiezwecke errichtenden Biogaskraftwerke durch grenzüberschreitende Zusammenarbeit
Begünstigte:
Agrarkammer des Komitats Győr-Moson-Sopron 9021 Győr, Árpád u. 2. Förderbetrag: 86 490 EUR Ziel des Projekts Der Anwendung der erneuerbaren Energieträger in der Energieerzeugung widmet sowohl die EU als auch die ungarische Regierung eine steigende Rolle in der Zukunft zu. Ungarn hat sich unter Berücksichtigung der Direktiven der EU für 2010 die Steigerung des Anteils der erneuerbaren Energieträger innerhalb der gesamten Energieanwendung von derzeit 3,6% auf 6% zum Ziel gesetzt. Die Agrarkammer des Komitats Győr-Moson-Sopron möchte durch die Grundlegung und Einleitung des BiogasInnovationsprogramms zur Erfüllung der die Steigerung des Anteils der erneuerbaren Energieträger erzielenden ungarischen Unternehmen beitragen und die Zusammenarbeit der Wirtschaftsakteure in der Grenzregion auf dem Gebiet der Verwertung von Biogas für Energiezwecke fördern. Die Errichtung der Biogasanlage betrifft neben energetischen Zielen auch Zwecke auf dem Gebiet des Umweltschutzes und der Entwicklung des ländlichen Raums.
Inhalt des Projekts Die Verwertung von Biogas für Energiezwecke steckt in Ungarn noch in Kinderschuhen, deshalb wurden durch das Projekt der Erwerb des dafür anwendbaren Wissens und die Entwicklung der Expertenkapazitäten mit Hilfe von grenzüberschreitender Zusammenarbeit und Wissenstransfer gefördert. Diese Arbeit wurde durch, die praktischen Erfahrungen der Biogasverwertung kennende österreichische Fachmänner unterstützt. Der Wissenstransfer beinhaltete die Erstellung einer Fall- und Durchführbarkeitsstudie, die Ausbildung von Berater für Umweltwirtschaft-Energetik, Aufklärungsarbeit und Beratung, sowie Studienreisen nach Österreich. Im Rahmen des Projekts wurde auch die Erstellung der Projektdokumentation der Investition eines Biogasreferenzkraftwerks übernommen.
Ergebnisse des Projekts Erstellt wurden eine, die fachpolitischen Entscheidungen bezüglich der Biogasverwertung grundlegende zweisprachige Studie, eine zehnseitiges Informationsheft und ein von CD installierbares, ungarisches, auf mehreren Modulen basierendes Hilfsmittel zur Investitionsberatung. Es wurden sieben fachorientierte, eine Universitätsausbildung bereits absolvierte Berater für Umweltwirtschaft-Energetik ausgebildet, die im Komitat Győr-Moson-Sopron für mehr als 100 Personen – Leiter der Wirtschaftsbetriebe und Selbstverwaltungen – vier Aufklärungs- und Orientierungsforums über die technologischen und Regelungsforderungen der modernen Biogasherstellung und deren Vorteile für Wirtschaft und Umweltschutz veranstaltet haben. Die Fachmänner haben die Projektdokumentation eines Biogasreferenzbetriebs erstellt, welche bei der Errichtung von Biogasbetrieben behilflich sein kann. Das Projekt wurde mit einem regionalen Bewertungsseminar abgeschlossen.
Kooperationspartner Verein Energiepark Bruck/Leitha Österreich verfügt bereits über bedeutende Erfahrungen auf dem Gebiet der Biogasverwertung. Diese Erfahrungen haben die Mitarbeiter der österreichischen Gesellschaft Verein Energiepark Bruck/Leitha den ungarischen Fachmänner übergeben (www.energiepark.at). Nyugat-Magyarországi Egyetem (West-ungarische Universität) Biokontroll Hungária Ellenőrző és Tanúsító Kht. (Biokontroll Hungária Kontroll und Zertifizierungs gG)
17
Preparation of energy-targeted biogas power plant investments in cross-border cooperation
Beneficiary:
Agrarian Chamber of Győr-Moson-Sopron County 9021 Győr, Árpád u. 2. Grant sum: 86 490 Euro Project objectives Both the EU and the Hungarian government aim at increasing the role of exploitation of renewable energy sources in the future. Considering the directives of the Union, Hungary set the target of increasing the ratio of renewable energy sources compared to the complete energy utilisation from the present 3.6% to 6% until 2010. The Agrarian Chamber of GyőrMoson-Sopron County, by establishing and starting the Biogas Innovation programme, wishes to contribute to the fulfilment of national liabilities aimed at increasing the application of renewable energy sources and to support the cross-border cooperation of business players in the area of the energy-targeted biogas utilisation. The installation of the biogas plant has an impact on environmental and rural development objectives in addition to energetic objectives.
Project content The energy-targeted utilisation of biogas is at a beginning phase in Hungary, thus, the project supported acquiring related knowledge developing expert capacities via cross-border cooperation and knowledge transfer. The Austrian experts, with their practical experiences in biogas exploitation, assisted this process. Knowledge transfer included the elaboration of impact and feasibility studies, the training of consultants in environment-management and power engineering, educational activities and consulting and study tours in Austria. The project also undertook to elaborate the investment project documentation of a reference biogas power plant.
Project results A bilingual study establishing professional policy decisions concerning the exploitation of biogas was prepared. In addition, a ten-page publication and a Hungarian investment-planning consulting aid consisting of several modules and installable from a CD were created. Seven environment-management and power engineering consultants, with specialised university degrees, were re-trained. They lead educational and orientation forums on the technology and regulation requirements, economic and environmental advantages of modern biogas production to an audience of more than 100 people, to managers of agricultural farms and employees of municipalities in Győr-Moson-Sopron County four times. The experts elaborated the project documentation of a biogas reference plant, which provides assistance to establishing biogas plants. A regional evaluation seminar closed the project.
Cooperating partners Verein Energiepark Bruck/Leitha Nyugat-Magyarországi Egyetem (University of West Hungary) Austria has already acquired experience in the exploitation of biogas. The staff members of the Austrian company, Verein Energiepark Bruck/ Leitha transferred their experience to the Hungarian experts (www. energiepark.at). Biokontroll Hungária Ellenőrző és Tanúsító Kht. (Bio-control Hungária Company of Public Utility for Control and Certification).
18
Hédervár Regionális Szennyvíztelep kapacitásbővítés Kedvezményezett:
Hédervár Község Önkormányzata 9178 Hédervár, Fő u. 42. Támogatás összege: 1 007 823 euró A projekt célja A szennyvíztisztításban érdekelt nyolc település földrajzilag a Szigetközi Tájvédelmi Körzet területén helyezkedik el. A Hédervári Regionális szennyvíztisztító telep, azáltal, hogy kibocsátási határértékei nem feleltek meg a jogszabályban előírtaknak, veszélyeztette a Szigetköz élővilágát. A hédervári önkormányzat célja a fejlesztéssel, hogy a Szigetköz sajátos vízrendszerének, jellegzetes növényés állatvilágának megőrzéséhez természetbarát, ártalommentes szennyvízkezelést biztosítson.
A projekt tartalma A Hédervári Regionális szennyvíztisztító telepre a szennyvíz a regionális rendszerű, nyolc település – Ásványráró, Darnózseli, Lipót, Kimle, Dunaremete, Püski, Kisbodak, Hédervár – szennyvizeit elvezető hálózaton keresztül jut el. A szennyvíz biológiai tisztítási hatásfokának jelentős romlását eredményezi az elvezető hálózatban a hosszú tartózkodási idő, illetve az, hogy az egyre töményedő szennyvíz anaerob körülmények között elveszíti oxigéntartalmának nagy részét. Az üzemeltető társaság annak ellenére, hogy a szennyvíztisztítót lehetőségei szerint a leghatékonyabban működteti, nem minden esetben tudja a befogadóra előírt tisztított szennyvíz kibocsátási határértékeket tartani. A szennyvíztelepről a szennyvíz parti bevezetéssel kerül a befogadó Mosoni-Dunába, amely idényjellegűen sportolás és strandolás céljára is szolgál. A befogadó előírás szerinti védelme érdekében a tulajdonos önkormányzatok elhatározták a tisztító telep kapacitásbővítését megfelelő átépítéssel, természet-közeli tisztítás-technológia alkalmazásával.
A projekt eredményei Megépültek azok a műtárgyak, üzembe helyezték azokat a gépészeti berendezéseket, melyek biztosítják a határértékeket meg nem haladó tisztított szennyvíz kibocsátást az érkező mintegy 1200 m3 /d szennyvízmennyiségnél. A telep átalakítását követően megszűnik a KOI 32 %-os, a BOI 32%-os és az NH4-N 128%-os környezeti többletterhelése. A szennyvíztisztító telep technológiájának kiválasztásánál fő szempont volt, hogy a tisztítási folyamatok a Szigetközi természetes környezetbe illő eljárásokon alapuljanak. Az alkalmazott technológia ezt a kritériumot teljes egészében kielégíti, hisz a tisztításban a baktériumok mellett különböző növények is részt vesznek.
Együttműködő partner Umwelt&Bau Pinkafeld Beratungs- und Bauleitungsgesellschaft m.b.H. (Pinkafeldi Építés&Környezet Tanácsadó és Építőipari Társaság) Az osztrák partner közreműködött a vízjogi engedélyezési tervek, a megvalósíthatósági tanulmány, a környezeti hatástanulmány készítésében. A szennyvíztisztító telep építésében és a próbaüzemben szakértőként vett részt, illetve értékelte a próbaüzem tapasztalatait.
19
Kapazitäterweiterung der Regionalen Abwasserbehandlungsanlage in Hédervár Begünstigte:
Selbstverwaltung der Gemeinde Hédervár 9178 Hédervár, Fő u. 42. Förderbetrag: 1 007 823 EUR Ziel des Projekts Die an der Abwasserklärung interessierten acht Kommunen befinden sich geographisch auf dem Gebiet der Naturschutzregion der Kleinen Schüttinsel (Szigetköz). Die Regionale Abwasserbehandlungsanla ge in Hédervár hat dadurch, dass ihre Emissionsgrenzwerte den Vorschriften der Rechtsnormen nicht entsprachen, die Umwelt der Kleinen Schüttinsel gefährdet. Ziel der Selbstverwaltung von Hédervár war mit der Entwicklung, zwecks Bewahrung des speziellen Wassersystems, der spezifischen Flora und Fauna der Kleinen Schüttinsel eine umweltfreundliche, unschädliche Abwasserbehandlung zu ermöglichen.
Inhalt des Projekts Zur Regionalen Abwasserbehandlungsanlage in Hédervár gelangt das Abwasser durch das regionale, das Abwasser von acht Kommunen- Ásványráró, Darnózseli, Lipót, Kimle, Dunaremete, Püski, Kisbodak, Hédervár – beseitigende Netzwerk. Zur deutlichen Verschlechterung des biologischen reinigenden Wirkungsgrades des Abwassers führt dessen langer Aufenthalt im Ableitungsnetz, bzw. dass das Abwasser eine immer größere Konzentration erhält und unter anaeroben Umständen den Großteil seines Oxygengehalts verliert.. Die Betreibergesellschaft kann trotz der Tatsache, dass sie die Abwasserbeseitigungs anlage gemäß ihren Möglichkeiten am effizientesten betreibt, die für den Rezipienten vorgeschriebenen Emissionsgrenzwerte des abgeklärten Abwassers nicht in jedem Fall halten kann. Von der Abwasserbeseitigungsanlage gelangt das Abwasser durch Uferzuleitung in die Mosoner Donau als Rezipient, welche saisonell für Sporttätigkeiten und als Strand dient. Zwecks vorschriftsmäßigem Schutz der Rezipienten haben die Eigentümerselbstveraltungen entschieden, die Kapazität der Abwasserb eseitigungsanlage durch entsprechende Umbauten und Anwendung von umweltnahen Klärungstechnologien zu erweitern.
Ergebnisse des Projekts Kunstgegenstände wurden gebaut, maschinelle Anlagen wurden in Betrieb gesetzt, die die die Grenzwerte nicht überschreitende abgeklärte Abwasseremission bei einer Abwassermenge i.H.v. etwa 1200 m3 /d sichern. Nach der Umgestaltung der Anlage wird die Umweltmehrbelastung durch KOI i.H.v 32 %-, BOI i.H.v. 32% und NH4-N i.H.v. 128% abgeschafft. Bei der Auswahl der Technologie der Abwasserbehandlungsanlage war ein wichtiger Ansichtspunkt, dass die Klärprozesse auf, in die natürliche Umwelt der Kleinen Schüttinsel passenden Verfahren basieren. Die angewandte Technologie erfüllt dieses Kriterium in vollem Maße, denn am Klärprozess nehmen neben den Bakterien auch verschiedene Pflanzen teil.
Kooperationspartner Umwelt&Bau Pinkafeld Beratungs-und Bauleitungsgesellschaft m.b.H. Der österreichische Partner wirkte bei der Erstellung der Wassergenehmigungspläne, der Durchführbarkeitsstudie und der Umweltfallstudie mit. Am Bau der Abwasserbehandlungsanlage und am Probebetrieb nahm der Partner als Experte teil, und hat die beim Probebetrieb gesammelten Erfahrungen bewertet.
20
Capacity expansion of Hédervár Regional Waste Water Plant Beneficiary:
Municipality of Hédervár 9178 Hédervár, Fő u. 42. Grant sum: 1 007 823 Euro Project objectives The eight settlements interested in waste water purification are geographically located in the territory of the Szigetköz Protected Zone. Due to the fact that its discharge limits failed to comply with the legal provisions of the law, the Hédervár Regional Waste Water Plant endangered the flora and fauna of the Szigetköz wetland. With the development, the municipality of Hédervár aims at ensuring environment-friendly, harmless waste water management for maintaining the distinct water system and the characteristic flora and fauna of Szigetköz.
Project content The route of waste water to the Hédervár Regional waste water plant goes through a regional system network, draining away the waste waters of eight settlements: Ásványráró, Darnózseli, Lipót, Kimle, Dunaremete, Püski, Kisbodak and Hédervár. The biological purification efficiency of waste water is weakened by a long delay inside the deferent network, as well as the by fact that the more and more concentrated waste water loses the majority of its oxygen content within anaerobe circumstances. The operating company, although it manages the waste water-management plant as efficient as possible, cannot always keep the purified waste water discharge limit required for the receiver. From the waste water-management plant waste water goes to the receiving Mosoni-Danube by waterside lead-in, which may seasonally serve sports and bathing purposes as well. To protect the receiver according to regulations, the owner municipalities decided to expand the capacity of the waste water-management plant by carrying out appropriate conversions, applying nature-related, purificationtechnology.
Project results Those structures and engineering equipments were built and set into operation that endure a purified waste water discharge without exceeding the limits at an incoming waste water volume of around 1200 m3 /d. Following the redesign of the plant the additional surplus load of the environment with 32% KOI, 32% BOI and 128 % NH4-N will be eliminated. In selecting the technology of the waste water plant, it was crucial that the purification flows should be based on processes matching the natural environment of Szigetköz. The applied technology will completely satisfy this criterion, since along with bacteria, various plants will participate in the purification process as well.
Cooperating partner Umwelt&Bau Pinkafeld Beratungs-und Bauleitungsgesellschaft m.b.H. (Pinkafeld Construction&Environment Consulting and Building Company) The Austrian partner participated in the preparation of the planning documentation for construction permit, the feasibility study and the environmental impact study. They took part in the construction of the waste water plant and in the trial operation as expert. They also evaluated the experience resulting from the trial operation.
21
A megújuló energiaforrások know-how transzfere Kedvezményezett:
Körmend Város Önkormányzata 9900 Körmend, Szabadság tér 7. Támogatás összege: 196 758 euró A projekt célja A fenntartható fejlődés elveinek gyakorlati megvalósítása érdekében világszerte rohamosan növekszik az egyes országok energiamérlegében a megújuló energiaforrások részaránya. Körmend ezen a téren előre tart, hiszen a körmendi fűtőmű faaprítékkal működik. A Körmendi Önkormányzat szakemberek gyakorlati képzésével a hasonló technológiai megoldással működő üzemek elterjesztését kívánja ösztönözni.
A projekt tartalma A szintén Phare CBC program támogatásával megépült Körmendi Faapríték Üzemű Távfűtőmű 2003 szeptembere óta üzemel, a legmodernebb tech-nológiával felszerelve. Technikai adottságai alkalmassá teszik, hogy tevékenysége bemutatóhely funkcióval bővüljön. A Güssingi Megújuló Energiaforrások Európai Központjával való szoros együttműködés révén rendelkezésre állt a megfelelő tudástranszfer. A szakemberek gyakorlati képzése mellett hangsúlyos szerepet kapott a tüzeléstechnikai vállalkozások megszólítása, akik a megújuló energiaforrások alkalmazásához az egyelőre Magyarországon még szinte teljességgel hiányzó technológiát kell, hogy a jövőben biztosítsák. Emellett körmendi és güssingi helyszíneken a Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Tanszékének gyakorlati képzést tartottak.
A projekt eredményei A képzési program keretében Körmenden három, Güssingben két szemináriumot tartottak, melyeken egyetemisták (35 fő), gyártók (20 fő) és beszállítók (30 fő) vettek részt. Az információs kampány részeként három bemutató napot szerveztek önkormányzatok, iskolák és családok számára. Osztrák és magyar tüzelőberendezés gyártó vállalkozók árubemutatót tartottak, amelynek célja az üzleti partnerkeresés volt. A tervezési munka részeként elkészült a bemutató központ, a MEOK – megújuló energiaforrások oktatási és képzési központja – engedélyezési terve. A távlati fejlesztési irány, a megújuló energiák kutató bázisává való fejlesztés első lépéseként megvalósíthatósági tanulmányt dolgoztak ki. Internetes honlap készült azzal a céllal, hogy a projektet széles körben megismerjék, és a tanácsadás hatékonyabbá váljék. Létrejött egy olyan szakmai együttműködési hálózat, mely a szaktanácsadási központ létrehozását generálva a projekt folytatását jelentheti.
Együttműködő partnerek Europäisches Zentrum für Erneuerbare Energieträger in Güssing (Güssingi Megújuló Energiaforrások Európai Központ) A központnak meghatározó szerepe volt a tervezésben és lebonyolításban egyaránt. Nyugat-Magyarországi Egyetem Zala megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány A hazai partnerek szakmai oldalról támogatták a projekt munkáját.
22
Know-how Transfer der erneuerbaren Energieträger Begünstigte:
Selbstverwaltung der Stadt Körmend 9900 Körmend, Szabadság tér 7. Förderbetrag: 196 758 EUR Ziel des Projekts Zwecks der Verwirklichung der Ansätze der nachhaltigen Entwicklung in der Praxis steigt in der Energiebilanz der einzelnen Länder weltweit der Anteil der erneuerbaren Energieträger. Die Stadt Körmend steht in diesem Prozess ganz vorne, denn das Heizwerk von Körmend wird mit Holzhack betrieben. Die Selbstverwaltung der Stadt Körmend möchte durch praktische Ausbildung von Fachmännern die Verbreitung von Betrieben auf Basis ähnlicher technologischer Lösung fördern.
Inhalt des Projekts Das ebenfalls durch Förderung des Phare CBC Programms errichtete Fernheizwerk von Körmend auf Basis von Holzhack wird seit September 2003 betrieben, und ist mit der modernsten Technologie ausgestattet. Seine technischen Gegebenheiten ermöglichen, dass seine Tätigkeit durch die Funktion einer Demonstrationsstelle erweitert wird. Durch die enge Zusammenarbeit mit der Europäischen Zentrale für Erneuerbare Energieträge in Güssing stand der angemessene Wissenstransfer zur Verfügung. Neben der praktischen Ausbildung der Fachmänner wurde besonders großer Akzent auf die Anrede der heizungstechnischen Unternehmen gelegt, die zur Anwendung der erneuerbaren Energieträger in der Zukunft die in Ungarn noch fast vollständig fehlende Technologie zu sichern haben. Daneben haben sie an Veranstaltungen in Körmend und Güssing praktische Ausbildungen für das Institut für Holzindustrie der Westeuropäischen Universität gehalten.
Ergebnisse des Projekts Im Rahmen des Ausbildungsprogramms wurden in Körmend drei, in Güssing zwei Seminare veranstaltet, an denen Studenten (35 Personen), Hersteller (20 Personen) und Lieferanten (30 Personen) teilnahmen. Als teil der Informationskampagne wurden für die Selbstverwaltungen, Schulen und Familien drei Demonstrationstage organisiert. Österreichische und ungarische Heizanlagen herstellende Unternehmer präsentierten Warenschau mit dem Ziel der Geschäftspartnersuche. Als Teil der Planungsarbeit wurde der Genehmigungsplan des Schauzentrums, des Bildungs- und Ausbildungszentrums für erneuerbare Energieträger (ungarische Abkürzung: MEOK) erstellt. Als erster Schritt für dessen zukunftsorientierte Entwicklungsrichtung, der Entwicklung zur Forschungsbasis der erneuerbaren Energieträger wurde eine Durchführbarkeitsstudie ausgearbeitet. Weiters wurde ein Homepage im Internet ins Leben gerufen, mit dem Ziel, dass dieses Projekt in breiten Kreisen kennen gelernt wird und so die Beratung effizienter wird. Es wurde ein Kooperationsfachnetzwerk herausgestaltet, welches die Errichtung des Fachberatungszentrums generierend die Fortsetzung des Projekts bedeutet.
Kooperationspartner Europäisches Zentrum für Erneuerbare Energieträger in Güssing Das Zentrum spielte eine bedeutende Rolle sowohl an der Planung als auch an der Abwicklung. Nyugat-Magyarországi Egyetem (Westeuropäische Universität) Zala megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (Stiftung für Unternehmensförderung des Komitats Zala) Die ungarischen Partner haben das Projekt aus fachlicher Sicht unterstützt.
23
Know-how transfer of renewable energy sources Beneficiary:
Municipality of Körmend 9900 Körmend, Szabadság tér 7. Grant sum: 196 758 Euro Project objectives In order to implement the principles of sustainable development in practice, the proportion of renewable energy sources in the energy balance of certain countries is rapidly increasing all over the world. Körmend has an advantage in this field, since the heating plant of Körmend is operated by wood chips. The experts of the Municipality of Körmend intend to promote the spreading of plants operated by similar technological solution through the practical training of experts.
Project content The Körmend Wood Chip Operated Heating Works built with the assistance of the Phare CBC programme has been operating since September 2003, equipped with the latest technology. Its technical features allow the plant’s activities to expand with the function of an exhibition site. Due to the close cooperation with the European Centre of Renewable Energy Sources in Güssing, the required knowledge base was available. In addition to the practical training of the experts, addressing heating technology corporations received a large emphasis. These companies have to ensure the technology for using renewable energy sources in the future, which is almost non-existent in Hungary today. Furthermore, practical training programmes were organised for the Forest Industrial Faculty of the University of West-Hungary in Körmend and Güssing.
Project results In the scope of the educational programme, three seminars were held in Körmend and two seminars in Güssing, at which university students (35 persons), manufacturers (20 persons) and suppliers (30 persons) took part. As part of the information campaign, the municipalities organised three presentation days, for schools and families. The Austrian and Hungarian contractors manufacturing heating appliances held a product road show, in search for business partners. As a part of the planning work, the planning documentations for construction permit of the presentation centre and the educational and training centre of MEOK for renewable energy sources was completed. As an initial step of the long-term improvement direction, the development into a research base for renewable energies, a feasibility study was elaborated. An Internet website was created in order to provide information on the project for the broad public, and to make the consulting service more efficient. A professional cooperation network was established which might generate the establishment of an advisory centre, and might be the continuation of the project.
Cooperating partners European Centre of Renewable Energy Sources The centre played a substantial role in the planning and the implementation of the project. Nyugat-Magyarországi Egyetem (University of West-Hungary) Zala megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (Enterprise Promoting Foundation of Zala County) The Hungarian partners supported the project work with their professional assistance.
24
Hulladék mennyiségének csökkentése feldolgozással Kőszegen Kedvezményezett:
Kőszeg Város Önkormányzata 9730 Kőszeg, Jurisics tér 8. Támogatás összege: 900 000 euró A projekt célja A térség környezetének védelme érdekében Kőszeg a gyűjtési körzetében keletkező hulladék, ezen belül a lerakásra kerülő hulladék mennyiségét kívánta csökkenteni. Az önkormányzat ehhez a hasznosítható hulladékok körének bővítését, szelektív gyűjtését és feldolgozással történő hasznosítását indította el felhasználva az osztrák partner önkormányzat tapasztalatait. A fejlesztés a szakemberek és a lakosság, az oktatási intézmények bevonásával egyben a tudatformálást és szemléletalakítást is elősegítette.
A projekt tartalma A Kőszegi kistérségben becslések szerint évente lakosonként 0,8-1 tonna, vagyis összességében 10-13 ezer Fotók: Varga Norbert tonna építési, bontási és egyéb inert hulladék keletkezik; és a jövőbeni e mennyiség növekedésére vetíthető előre. A felmérések szerint a térség környezete védelmére az építési hulladék legalább 50%-os hasznosítási arányának elérése szükséges: megoldást egy hatékony válogatási rendszer bevezetése és a szelektív gyűjtés fejlesztése jelentheti. A szomszédos ausztriai településen, Oberpullendorfban 10 éve vezették be a szelektív hulladékgyűjtést; tapasztalatuk azt mutatja, hogy eredményeket csak alaposan, gondosan előkészített, jól szervezett és a lakosság együttműködését megnyerni tudó szolgáltatási rendszer kialakításával lehet elérni. A projekt részét képezte egyrészt a szükséges gyűjtőedényzet, szállító-, rakodó- és aprító gépek beszerzése, az építési, bontási és inert hulladék feldolgozásának helyét biztosító betonfelület megépítése, másrészt kommunikációs és promóciós akciók szervezése. A fejlesztés kedvezményezettjei körébe tartozik a kistérség lakossága, intézményei, vállalatai, civil szervezetek, azaz közel 13 ezer ember.
A projekt eredményei A térségi hulladéklerakóra kerülő hulladék mennyisége összesen mintegy 2800 tonnával csökken évente. Kőszegen nyolc új gyűjtősziget létesült, s a gyűjtött frakciók száma kibővült az alumínium italos dobozokéval: így a város összesen 18 pontján áll ötfrakciós gyűjtősziget a lakosság rendelkezésére. A város körzetéhez tartozó településeken is kialakultak a szelektív hulladékgyűjtés feltételei: 16 új gyűjtősziget szolgálja a lakosok igényeit. Becslések szerint a fejlesztésnek köszönhetően hosszú távon 50-70%-kal nő a szelektíven begyűjtött hulladékok mennyisége. Csökkent a szerves hulladékok mennyisége: 1500 háztartásban lehetővé vált a bio-hulladék elkülönülő gyűjtése. A lerakóra kerülő építési törmelékből pedig több mint 500 m3 került feldolgozásra az újonnan kialakított 8000 m2 betonozott tárolótéren a projekt idején rendelkezésre álló négy hónap alatt. A fejlesztéseknek köszönhetően hét új munkahely jött létre. A munkákkal párhuzamosan szervezett 19 tájékoztató előadást és a konferenciát a településeken mintegy 600 felnőtt, az intézményekben közel 1200 diák és oktató hallgatta meg. A lakossági és intézményi tájékoztató füzetek 3000 családhoz jutottak el.
Együttműködő partner Selbstverwaltung der Kommune Oberpullendorf (Oberpullendorf Település Önkormányzata) Az ausztriai partnerönkormányzat szakemberei véleményezték a projekt koncepcióját, segítettek a tervezésben, és közreműködtek az osztrák tanácsadóval való munkában. A végrehajtás során elsősorban a lakossági információs kampányban vállaltak szerepet a szelektív hulladékgyűjtés bevezetésével kapcsolatos módszerek, tapasztalatok átadásával.
25
Reduzierung und Verarbeitung der Abfallmenge in Kőszeg Begünstigte:
Selbstverwaltung der Stadt Kőszeg 9730 Kőszeg, Jurisics tér 8. Förderbetrag: 900 000 EUR Ziel des Projekts Im Interesse des Schutzes der Umwelt der Gegend wollte die Stadt Köszeg die Menge des in ihrem Sammelgebiet entstehenden Abfalls, darunter des deponierten Abfalls reduzieren. Die Selbstverwaltung hat diesbezüglich die Ausdehnung des Kreises, der getrennten Sammlung und Verwertung der verwertbaren Abfälle durch Verarbeitung gestartet, unter Anwendung der Erfahrungen der österreichischen Partnerselbstverwaltung. Die Entwicklung trug durch die Integrierung der Fachmänner und der Bevölkerung, der Bildungsinstitute in diesen Prozess gleichzeitig auch zur Bewusstseinsumformung und der Umgestaltung des Bewusstseins der Menschen bei.
Inhalt des Projekts Im Kleinraum Kőszeg entsteht Schätzungen nach jährlich pro Einwohner 0,8-1 Tonne, d.h. insgesamt 10-13 Tausend Tonnen Bau-, Abriss- und sonstiger Inertabfall; zu den gleichen Umständen muss für die Zukunft die Steigung dieser Menge prognostiziert werden. Laut der Erhebungen muss zum Schutz der Umwelt dieser Gegend ein Nutzungsanteil i.H.v. 50 % des Bauschutts erreicht werden: eine mögliche Lösung dafür wäre die Einführung eines effizienten Sortiersystems und die Entwicklung der getrennten Sammlung. Im österreichischen Nachbarort Oberpullendorf wurde die getrennte Sammlung von Abfällen vor 10 Jahren eingeführt; ihre Erfahrungen zeigen, dass Ergebnisse nur durch die Ausarbeitung eines gründlich, sorgfältig vorbereiteten, gut organisierten und die Zusammenarbeit der Bevölkerung gewinnenden Dienstleistungssystems erreicht werden können. Teil des Projekts bildeten einerseits die Beschaffung der benötigten Sammelgegenstände, Transport-, Lade-, und Zerkleinerungsmaschinen, der Ausbau der zur Verarbeitung des Bau-, Abriss- und Inertabfalls dienenden Betonfläche, und andererseits die Organisierung von Kommunikations- und Promotionsaktionen. zu den Begünstigten der Entwicklung gehören die Bevölkerung, Institute, Unternehmen, Zivilorganisationen des Kleinraums, d.h. insgesamt fast 13 Tausend Menschen.
Ergebnisse des Projekts Die Menge des zur Deponie der Gegend gelangenden Abfalls nimmt jährlich um etwa 2800 Tonnen ab. In Kőszeg wurden acht neue Sammelinsel errichtet, und die Zahl der gesammelten Fraktionen wurde mit den Getränkedosen aus Aluminium erweitert: So stehen der Bevölkerung derzeit auf insgesamt 18 Stellen der Stadt aus 5 Sammelfraktionen bestehende Sammelinsel zur Verfügung. Auch an den, zum Bezirk der Stadt gehörenden Kommunen wurden die Bedingungen zur getrennten Abfallsammlung ausgestaltet: 16 neue Sammelinsel dienen den Ansprüchen der Bevölkerung. Nach Schätzungen wird die Menge der getrennt gesammelten Abfälle dank der Entwicklung langfristig um 50-70% steigen. Die Menge der organischen Abfälle nahm ab: In 1500 haushalten wurde die getrennte Sammlung von Bioabfällen ermöglicht. Weiters wurde in den während des Projekts zur Verfügung stehenden vier Monaten von dem zur Deponie gelangenden Bauschutt mehr als 500 m3 auf dem neu ausgebauten, 8000 m2 großen, mit einer Betonschicht versehenen Lageplatz verarbeitet. Dank der Entwicklungen wurden sieben neue Arbeitsplätze geschaffen. An den parallel zu den Arbeiten veranstalteten 19 Informationsvorträgen und Konferenzen nahmen in den Kommunen etwa 600 Erwachsene, in den Instituten beinahe 1200 Studenten und Lehrer teil. Die Informationsbroschüren für die Bevölkerung und Institute wurden zu 3000 Familien zugestellt.
Kooperationspartner
Fotók: Varga Norbert
26
Selbstverwaltung der Kommune Oberpullendorf Die Fachmänner der österreichischen Partnerselbstverwaltung haben das Konzept des Projekts bewertet, bei der Planung mitgeholfen und bei der Arbeit mit dem österreichischen Berater mitgewirkt. Während der Durchführung haben sie vor allem in der Informationskampagne für die Bevölkerung durch Übermittlung von Methoden, Erfahrungen bezüglich der Einführung der getrennten Abfallsammlung eine wichtige Rolle übernommen.
Reducing the volume of waste by processing in Kőszeg Beneficiary:
Municipality of Kőszeg 9730 Kőszeg, Jurisics tér 8. Grant sum: 900 000 Euro Project objectives In order to protect the environment of the region, Kőszeg wanted to reduce the volume of waste arising in its collecting area, and more specifically, the volume of waste deposited. To realize this, the municipality started extending the scope of re-useable waste, its selective collection and its utilization through processing, using the experiences of the Austrian partner municipality. This development also promoted increased awareness and the change of attitudes by the involvement of experts, residents and educational institutions.
Project content In the sub-region of Kőszeg, approximately 0,8-1 tons / resident, a total of 10-13 thousand tons building, demolition and other inert waste arises per year, and further increase is projected for the future. According to measurements, at least 50% of the building waste has to be utilized in order to protect the area’s environment: a solution could be the introduction of an effective selection system and of selective collection. In the neighbouring Austrian settlement of Oberpullendorf, selective waste collection was introduced 10 years ago. According to their experience, results can only be achieved through the establishment of a thoroughly prepared, well organized service system that can win the cooperation of the public. Part of the project was on one hand the purchase of necessary collecting-ware, transport-, staple- and chopping machines, the establishment of the concrete surface securing the processing place of building-, demolition and inert waste, and on the other hand the organization of communication and promotion activities. The sub-region’s residents, institutions, companies, non-governmental institutions, namely 13 thousand people belong to the scope of beneficiaries.
Fotók: Varga Norbert
Project results The volume of waste disposed at the regional waste disposal decreases by 2800 tons yearly. Eight new collection islands were established in Kőszeg, and the number of collected fractions was extended by the aluminium beverage cans: this way, five-fraction collection islands are at the disposal of the residents at 18 points of the town. Also at settlements belonging to the scope of the town, the requirement for selective waste collection was established: 16 new collection islands satisfy the residents’ demands. According to estimates, in the long-run the volume of selectively collected waste will be reduced by 50-70% thanks to the development. The volume of organic waste was reduced: in 1500 households the separate collection of bio-waste was introduced. From the building debris put on the dumpsite, more than 500 m3 was processed on the newly established 8000 m2 concrete dump space in the four months of the project. Thanks to the developments, seven new workplaces were created. 19 information events and conferences were organized parallel to the works, which were attended by approximately 600 grownups at the settlements and about 1200 students and teachers in the institutions. The residential and institutional information leaflets were received by 3000 families.
Cooperating partner Municipality of Oberpullendorf The professionals of the Austrian partner municipality reviewed the concept of the project, assisted in planning, and cooperated in the work with Austrian consultant. During the implementation phase, they primarily took part in the residential information campaign by transferring experiences with the methods connected to the introduction of selective waste collection.
27
Újrónafői szélerőmű, közösségek fenntartható energiagazdálkodásáért Kedvezményezett:
Lég-Áram Alapítvány 8380 Hévíz, Kisfaludy u. 30. Támogatás összege: 810 850 euró A projekt célja A Lég-Áram Alapítvány a széles nyilvánosság előtt megépült szélerőmű beruházással egyúttal illeszkedett egy kis közösség, Újrónafő település saját energiagazdálkodási stratégiájához is. A cél az volt, hogy egyrészt a térség megújuló-energiaforrás alapú energiatermelése növekedjen, másrészt az osztrák példák feltérképezése és közvetítése révén a tudatformálás és szemléletalakítás.
A projekt tartalma A megújuló energiaforrásokon alapuló erőművek telepítésének hazai elterjedését ma még a jogi, közgazdasági szabályozó rendszer nem kielégítő volta és az alig ismert technológiától való idegenkedés lassítja. A közösségeknek ugyanakkor természetes igénye a hosszú távon fenntartható energiaellátás biztosítása, ezért szükség van demonstrációs célú beruházási példákra és a nemzetközi tapasztalatok ismeretével és módszertani tudással rendelkező oktató-tudatformáló központok létrehozására. Az alapítvány tevékenységének középpontjában a megújuló energiaforrások felhasználásának elterjesztése áll: nemzetközi példák ismertetésén, helyi rendszerek létesítésének előkészítésén és a szemléletformáláson keresztül. A határ menti térségben fekvő Újrónafő és környéke a műholdas és helyi méréseken alapuló széltérképek alapján rendkívül alkalmas szélerőművek, valamint más alternatív energiát hasznosító berendezések telepítésére. Az alapítvány, osztrák partnere és a település e megfontolások alapján egy alternatív energiából táplált erőmű beruházási és egy emberi erőforrások fejlesztése – tudatformálás típusú projektet valósítottak meg.
A projekt eredményei Megépült egy ENERCON E-48 típusú 800 kW névleges elektromos teljesítményű szélerőmű, mely a jánossomorjai középfeszültségű hálózatra termel. Az erőmű kivitelezését meghatározó megvalósíthatósági tanulmány és technikai specifikációk az ausztriai partnerek közreműködésével készültek. A szélerőmű éves szinten közel 800 család éves energiafelhasználásának megfelelő villamosenergiát termel. A beruházási munkákkal párhuzamosan a partnerek feltérképezték egyrészt a határ menti régióban telepített osztrák szélerőműveket, másrészt listába vették a szélerőmű-telepítés szempontjából potenciálisan számba vehető hazai közösségeket. A tudatformálás része volt a hazai és nemzetközi szakemberek jelenlétében megtartott konferencia, amely alapján – osztrák, nemzetközi és hazai esettanulmányokon alapuló – szélerőmű-telepítési gyakorlatot bemutató ismertető anyag készült. A projekt szellemiségét folytatva az alapítvány munkatársai a középiskolai, illetve felsőoktatási hallgatók részére az újrónafői szélerőmű megtekintésére, mint gyakorlati példára épített szemléletformáló-oktató programsorozatot indítottak.
Együttműködő partner Energieverwertungsagentur (Energiaértékesítő Ügynökség) Az Osztrák Energia Ügynökség szakértői közreműködtek a helyszín kiválasztásában és az adottságok elemzésében, a megvalósíthatósági tanulmány és a kiviteli tervek elkészítésében. Feladatuk volt az osztrák tapasztalatok beépítése a munkába, valamint azok ismertetése a projektzáró konferencián.
28
Windkraftwerk in Újrónafő, Gemeinschaften für die erneuerbare Energiewirtschaft Begünstigte:
Stiftung Luft-Strom 8380 Hévíz, Kisfaludy u. 30. Förderbetrag: 810 850 EUR Ziel des Projekts Die Stiftung „Lég-Áram Alapítvány” hat sich durch ihre vor breitem Publikum verwirklichte Investition des Baus eines Windkraftwerks gleichzeitig auch der Energiewirtschaftsstrategie einer kleinen Ortschaft, Újrónafő angepasst. Ziel der Investition war, dass einerseits die Energieerzeugung der Region auf Basis von erneuerbaren Energieträgern steigt, und andererseits aufgrund der Entschlüsselung und Ermittlung der österreichischen Beispiele das Bewusstsein und die Betrachtungsweise der Bevölkerung geformt und umgestaltet wird.
Inhalt des Projekts Die Verbreitung der Errichtung von Kraftwerken auf Basis von erneuerbaren Energieträgern in Ungarn wird noch durch das unbefriedigende Regelungssystem für Rechtswesen und Ökonomie und die Abneigung von der noch kaum gekannten Technologie verzögert und gebremst. Gleichzeitig ist aber ein natürlicher Anspruch der Gemeinschaften die Sicherung der langfristig erhaltbaren Energieversorgung, deshalb sind Beispiele für Investitionen mit Demonstrationszwecken und die Errichtung von Bildungs- und bewusstseinsformenden Zentralen notwendig, die über internationale Erfahrungen und didaktische Kenntnisse verfügen. Im Zentrum der Tätigkeit der Stiftung steht die Verbreitung der Anwendung von erneuerbaren Energieträgern durch Darstellung von internationalen Beispielen, Vorbereitung der Errichtung von lokalen Systemen und der Umformung der Betrachtungsweise der Bevölkerung. Die in der Grenzregion liegende Kommune und deren Umgebung ist aufgrund der, auf Satelliten- und lokalen Ermessungen basierenden Windkarten außerordentlich geeignet für die Errichtung von Windkraftwerken und Anlagen auf Basis sonstiger Alternativenergien. Die Stiftung, ihr österreichischer Partner und die Kommune haben aufgrund der obigen Überlegungen ein Projekt bezüglich der Investition eines Kraftwerks auf Basis von Alternativenergien und der Entwicklung von Human Ressources und Umformung des Bewusstseins verwirklicht.
Ergebnisse des Projekts Es wurde ein Windkraftwerk Typ ENERCON E-48 mit einer nominalen Energieleistung von 800 kW errichtet, welches für das Mittelspannungsnetz in Jánossomorja produziert. Die die Ausführung des Kraftwerks bestimmenden Durchführbarkeitsstudie und technischen Spezifikationen wurden unter Mitwirkung der österreichischen Partner erstellt. Das Kraftwerk erzeugt pro Jahr Stromenergie in Höhe des jährlichen Stromverbrauchs von fast 800 Familien. Parallel zu den Investitionsarbeiten haben die Partner einerseits die in der Grenzregion errichteten österreichischen Windkraftwerke studiert, andererseits ungarischen Gemeinschaften aufgelistet, die bezüglich der Errichtung von Windkraftwerken potentiell in Betracht gezogen werden können. Teil der Bewusstseinformung war die in Anwesenheit von ungarischen und internationalen Fachmännern veranstaltete Konferenz, aufgrund deren ein – auf der Grundlage von österreichischen, internationalen und ungarischen Fallstudien basierender – Leitfaden zusammengestellt wurde, welcher die Errichtung von Windkraftwerken in der Praxis darstellt. Die Mentalität des Projekts fortsetzend haben die Mitarbeiter der Stiftung für Mittelschüler und Studenten eine, auf die Besichtigung des Kraftwerks in Újrónafő als praktisches Beispiel basierende bewusstseinformendebildende Programmreihe gestartet.
Kooperationspartner Energieverwertungsagentur Die Fachmänner der Österreichischen Energieverwertungsagentur haben bei der Auswahl des Ortes und der Analyse der Gegebenheiten, sowie der Erstellung der Durchführbarkeitsstudie und der Ausführungspläne mitgewirkt. Ihre Aufgabe war die Integrierung der österreichischen Erfahrungen in die Arbeit, sowie deren Darstellung auf der Konferenz zum Projektabschluss.
29
Wind-power plant at Újrónafő, for the sustainable energy management of communities Beneficiary:
Air-Current Foundation 8380 Hévíz, Kisfaludy u. 30. Grant sum: 810 850 Euro Project objectives With the creation of the wind power station that was followed by great publicity, the Air-Current Foundation adjusted its plan also to the individual energy management strategy of a small community, the settlement of Újrónafő. The aim was to increase on the one hand the energy production based on renewable-energy source, on the other hand to promote the shaping of views by mapping and conveying Austrian examples.
Project content The domestic expansion of establishing power-plants based on renewable-energy sources is nowadays still encumbered by the unsatisfactory state of the legal and economical regulation system and the reluctance for an almost unknown technology. At the same time, the natural need of any community is to have sustainable energy supply in the long-run, therefore, investment examples with demonstrational purpose and the establishment of educational, mind-shaping centres with international experience and methodology-related knowledge are necessary. The focal point of the foundation’s activities includes disseminating the use of renewable-energy sources: through presenting international examples, preparing the establishment of local systems and through view-forming. According to the wind maps based on the satellite and local measurements, Újrónafő and its region situated in the border territory is especially suitable for installing wind power-plants as well as facilities exploiting other alternative energy. In line with the above considerations, the foundation, its Austrian partner and the settlement have implemented a power-plant investment project powered by alternative energy and a human resource developing - mind-forming type project.
Project results A wind power-station of type ENERCON E-48 with a nominal electrical capacity of 800 kW was established, which supplies the medium voltage network of Jánossomorja with its production. The feasibility study and the technical specifications determining the implementation of the power-plant were prepared in collaboration with the Austrian partners. On a yearly basis, the wind powerplant approximately produces electric energy corresponding to the yearly consumption of 800 families. Simultaneously with the project works, the partners mapped on the one hand the Austrian wind power-plants installed in the border region, and on the other hand they listed the domestic communities being potentially suitable for wind power-plant site selection. The conference held in presence of national and international experts was part of the mind-shaping. Conference information materials were prepared, demonstrating the wind power-plant installation practice based on Austrian, international and domestic case studies. By following the project’s spirit, the co-workers of the foundation launched a mind-shaping - educational program series built on viewing the wind power-plant at Újrónafő, as practical example for the student of secondary schools and universities.
Cooperation partner Energieverwertungsagentur (Energy Utilisation Agency) The experts of the Austrian Energy Agency participated in the site selection and the analysis of the local conditions, in the preparation of the feasibility study and the final construction drawing. Their task comprised the integration of the Austrian experiences into the work as well as the presentation thereof at the project-closing conference.
30
Biomassza erőműhöz szükséges dokumentációk biztosítása Kedvezményezett:
Nagypáli Község Önkormányzata 8912 Nagypáli, Arany János u. 26. Támogatás összege: 81 441 euró A projekt célja Nagypáli Község Önkormányzata – a település és térsége környezeti állapotának hosszú távú megőrzése, egyben a lakosság életminőségének javítása érdekében – mintaprojektet indított: biomassza erőmű megépítésébe fogott, melynek első lépése a létesítmény megtervezése. A tervdokumentáció összeállításával az önkormányzat célja, hogy egyrészt az építéshez szükséges tervek és tanulmányok elkészüljenek, és a beruházáshoz szükséges források megszerzését előkészítse, másrészt a lakosság – a majdani felhasználók – meggyőzéséhez fontos információkat összegyűjtse.
A projekt tartalma Általános jelenség, hogy a hagyományos energiaforrások egyre közelebbi időpontra tehető kimerülése miatt növekszik az igény a környezetet kevésbé terhelő alternatív energiaellátásra. Az újítások felé vezető konkrét lépéseket azonban hátráltatja az alternatív energiát szolgáltató létesítmények ma még nagyon magas beruházási költsége. Nagypáli önkormányzata mindezt megfontolva úgy döntött, hogy a hivatal, a település közintézményei, vállalatai, a területén épülő lakópark távhőmelegvíz ellátását biomassza erőmű fogja biztosítani. Az elképzelést támogatja a Zala Megyei Fejlesztési Kht., mint leendő fogyasztó, az erőmű innovatív vonzerejét kihasználandó innovációs központ és oktatási bázis létesítését tervezi a településen. Az önkormányzat szakemberei és partnerei, osztrák mérnökök, illetve a Lenti Központú Vállalkozási Övezet Közhasznú Társaság Kht. munkatársai elkészíttették az erőmű építési engedélyének megszerzéséhez, a pénzügyi források előteremtéséhez szükséges terveket, dokumentumokat. A kidolgozott dokumentumok szerint a bio-fűtőerőmű létesítése egy jövőbemutató, a térségben mintaprojektként funkcionáló, multiplikáló erővel bíró projekt lehet. Az erőmű műszaki megoldása szerint fagázzal működő blokk-fűtőerőmű formájában működhet, amelyben a közvetlen környékről beszállított faaprítékból hő és elektromos energia termelhető.
A projekt eredményei Elkészült a Nagypáli Bio-Fűtőerőmű megvalósíthatósági tanulmánya és az építési engedélyeztetési dokumentáció, mely tartalmazza a terveket a szükséges statikai számításokkal, a talajmechanikai szakvéleménnyel, a környezetvédelmi hatástanulmánnyal és a kémény áramlástechnikai számításokkal egyetemben. A partnerek összeállíttatták a tendertervdokumentációt is a megfelelő technológiai-gépészeti és épületgépészeti munkákra, a villamos munkákra, valamint a magas- és mélyépítésre vonatkozóan, különös tekintettel a biomassza égetőműre és a kiegészítő energiát nyújtó napkollektorokra, biogáz és áramelőállító egységekre. Rendelkezésre állnak mindazok a dokumentumok, melyek alapján Nagypáli önkormányzata pályázni tud a bio-fűtőerőmű beruházás finanszírozásához szükséges támogatásra, uniós forrásokra. A projekt eredményeinek összegzéseként összeállították a tervek angol nyelvű összefoglalóit.
Együttműködő partnerek Balint Szij Ingenieurburo (Balint Szij Mérnöki Iroda, Ausztria) Az osztrák mérnöki iroda munkatársai a projektjavaslat elkészítésétől kezdve a befejezésig aktívan közreműködtek a szakmai munkában. Lenti Központú Vállalkozási Övezet Közhasznú Társaság A magyar partner részt vett az ajánlattételi dokumentációk és az előrehaladási jelentések elkészítésében, a belső ellenőrzési folyamatokban.
31
Sicherung der zum Biomassekraftwerk benötigten Dokumentationen Begünstigte:
Selbstverwaltung der Gemeinde Nagypáli 8912 Nagypáli, Arany János u. 26. Förderbetrag: 81 441 EUR Ziel des Projekts Die Selbstverwaltung der Gemeinde Nagypáli hat zwecks langfristiger Bewahrung der Umwelt der Ortschaft und deren Umgebung, und gleichzeitig Verbesserung des Lebensniveaus der Bevölkerung ein Musterprojekt gestartet: Sie hat mit dem Bau eines Biomassekraftwerks begonnen, und der erste Schritt dieses Prozesses ist die Planung der Anlage. Mit der Zusammenstellung der Auslegungsdokumentation verfolgt die Selbstverwaltung das Ziel, einerseits die zum Bau notwendigen Pläne und Studien erstellen zu lassen und die Beschaffung der zur Investition benötigten Ressourcen vorzubereiten, andererseits die zur Überzeugung der Bevölkerung – und späteren Benutzer – relevanten Informationen zu sammeln.
Inhalt des Projekts Es ist ein allgemeines Phänomen, dass wegen der zeitlich immer näher rückenden Erlöschung der herkömmlichen Energieträger der Anspruch auf eine, die Umwelt weniger belastende alternative Energieversorgung immer mehr steigt. Die konkreten Schritte in Richtung der Erneuerungen werden aber durch die derzeit noch sehr hohen Investitionskosten für die, der Alternativenergie dienenden Anlagen beeinträchtigt. Die Selbstverwaltung der Gemeinde Nagypáli hat das Ganze durchdacht und entschieden, dass die Fernheizung- und Warmwasserversorgung des Amtes, der öffentlichen Institute, Unternehmen der Gemeinde, sowie des auf diesem Gebiet errichtenden Wohnparks durch ein Biomassekraftwerk gesichert wird. Diese Vorstellung wird von der Zala Megyei Fejlesztési Kht. (Entwicklungs gG des Komitats Zala) – als zukünftigen Verbraucher – unterstützt, die zwecks Ausnutzung der innovativen Anziehungskraft des Kraftwerks die Errichtung eines Innovationszentrums und einer Bildungsbasis in der Kommune plant. Die Fachexperten und Partner der Selbstverwaltung, österreichische Ingenieure, bzw. die Mitarbeiter der Lenti Központú Vállalkozási Övezet Közhasznú Társaság Kht. (Industriezone mit Zentrum in Lenti gemeinnützige Gesellschaft gG) haben die zum Erwerb der Baugenehmigung des Kraftwerks, zur Beschaffung der Finanzmittel notwendigen Pläne, Dokumente erstellt. Aufgrund der ausgearbeiteten Dokumente kann die Errichtung des Bioheizkraftwerks ein zukunftsweisendes, in der Gegend als Musterprojekt fungierendes Projekt mit multiplizierender Kraft sein. Das Kraftwerk kann gemäß seiner technischen Ausführung in Form eines mit Holzgas betriebenen Blockheizkraftwerks betrieben werden, in dem aus dem Holzhack, welcher aus der direkten Umgebung angeliefert wird, Wärme und Elektroenergie erzeugt werden kann.
Ergebnisse des Projekts Die Durchführbarkeitsstudie und die Baugenehmigungsdokumentation bezüglich des Bioheizkraftwerks in Nagypáli wurde erstellt, welche die Pläne samt notwendiger statischer Berechnungen, bodenmechanischen Gutachten, Wirkungsstudie für Umweltschutz und Strömungstechnischer Berechnungen für Schornsteine beinhalten. Die Partner haben auch die Plandokumentation des Tenders bezüglich der entsprechenden technologischen-maschinellen und installationstechnischen Arbeiten, Elektrizitätsarbeiten, sowie des Hoch- und Tiefbaus zusammenstellen lassen, unter besonderer Rücksicht auf das Biomassebrennwerk und die Zusatzenergie gewährenden Sonnenkollektoren, biogas- und stromerzeugenden Anlagen. Sämtliche Dokumente, aufgrund deren sich die Selbstverwaltung von Nagypáli für die zur Finanzierung der BioheizkraftwerkInvestition notwendigen Förderung und Fördermittel der EU bewerben kann, stehen zur Verfügung. Als Fazit der Ergebnisse des Projekts wurden die Zusammenfassungen der Pläne in englischer Sprache erstellt.
Kooperationspartner Balint Szij Ingenieurbüro Die Mitarbeiter des österreichischen Ingenieurbüros haben ab der Fertigstellung des Projektvorschlags bis zum Ende aktiv bei der fachlichen Arbeit mitgewirkt. Lenti Központú Vállalkozási Övezet Közhasznú Társaság (Industriezone mit Zentrum in Lenti gemeinnützige Gesellschaft gG) Der ungarische Partner nahm an der Erstellung der Dokumentationen zur Einreichung der Vorschläge und der Fortschrittsstudien, an den inneren Kontrollprozessen teil.
32
Providing documentation for biomass power plant Beneficiary:
Municipality of Nagypáli 8912 Nagypáli, Arany János u. 26. Grant sum: 81 441 Euro Project objectives In order to preserve the environmental condition of the community and its region in the long run, and to improve the quality of life of the population, the Municipality of Nagypáli launched a pilot project: it started the construction of a biomass power plant, by planning the facility as a first step. With the preparation of the planning documentation, the goal of the municipality, on the one hand, is to prepare the drawings and studies required for the construction and to acquire the sources required for the investment, and on the other hand, to collect information necessary for the persuasion of the prospective users, the residents.
Project content It is a general phenomenon that due to the approaching deadline of the exhaustion of traditional energy sources, there is a growing demand for alternative energy supply, which burdens the environment to a smaller extent. However, concrete steps towards innovation are hindered by the fact that the investment costs of the alternative energy supplying facilities are still very high today. By considering the above, the community of Nagypáli decided that a biomass power plant should produce heating and warm water for the offices, institutions, companies and the housing estates to be constructed in the area. The idea is supported by a prospective consumer being, the Zala County Development Public Service Company. The company is planning to create an innovation centre and educational base in Nagypáli in order to make use of the innovative appeal of the power plant. The experts and partners of the municipality, Austrian engineers and the staff of the Lenti-based Entrepreneurial Zone Public Service Company prepared the drawings and documents required for obtaining a construction permit for the power plant and for raising the funds. According to the documents prepared, the establishment of a bio-fired power plant might be a trend-setting model project in the region with a multiplication effect. According to the technical specifications, the power plant would function as a wood gas-fired block, where heat and electricity could be generated using wood chippings arriving from the immediate area.
Project results The Nagypáli Bio-fired Power Plant Feasibility Study and the Construction Permit Documentation were created, including plans with the necessary structural engineering calculations, soil mechanics assessment, environmental impact study and the flow calculations for smoke stack. The partners had the Tender documentation compiled for technology-engineering and building works, electrical works, as well as the elevated and underground construction works, with particular focus on the biomass incinerator and the solar panels, biogas and power generation units that provide the supplementary power. All documents are available, on the basis of which the Municipality of Nagypáli can tender for support and EU sources required for the financing of the bio-fired heating power plant. To summarise the results of the project, an English language summary of the plans was prepared.
Cooperating partners Balint Szij Ingenieurbüro, (Balint Szij Engineering Consultants) From the preparation of the project proposal until completion, the associates of the Austrian Engineering Consultants actively cooperated in the professional work. Lenti Központú Vállalkozási Övezet Közhasznú Társaság (Lenti-based Entrepreneurial Zone Public Service Company) The Hungarian partner participated in the preparation of the tender documents and progress reports and took part in the internal control processes.
33
Pornóapáti és Horvátlövő községek szennyvízkezelése Kedvezményezett:
Pornóapáti Község Német Települési Kisebbségi Önkormányzata 9796 Pornóapáti, Körmendi út 27. Támogatás összege: 1 297 818 euró A projekt célja Pornóapáti a beruházás révén a Pinka, mint határfolyó és környezete szennyezésének megszüntetésére, a felszíni és a felszín alatti vizek minőségi védelmére törekedett. Célja természetbarát, ártalommentes szennyvízkezelésre szolgáló infrastrukturális létesítmények létrehozása volt az osztrák-magyar határtérségében található Pornóapáti és Horvátlövő településeken. A fejlesztés során a magyar szakemberek – osztrák partnereik segítségével – a határ túloldalán széles körben alkalmazott technológiákat és tapasztalatokat is megismerhették és adaptálták.
A projekt tartalma Pornóapáti és Horvátlövő településeken a vezetékes ivóvízellátás kiépülése után a lakások komfort fokozatának növekedésével jelentősen megnőtt a keletkező szennyvíz mennyisége. A szennyvizet korábban házi szikkasztókban, derítőkben helyezték el, a szakszerűtlen kialakítás, a szippantást követő elhelyezés következtében jelentősen szennyezve a talajt és a felszín közeli talajvizet. A helyzet megoldását sürgette az is, hogy a községekben tervezett lakásépítések miatt a méretükhöz képest nagy demográfiai fejlődés volt előrejelezhető: a jelenleg 381, illetve 195 főt számláló településekre 182, illetve 137 új lakos betelepülésére számítottak. A szennyvízelvezető hálózat és a szennyvíztisztító az Ausztriában kifejlesztett családi házak, társas házak, panziók, kisebb szállodák, üzemek, irodák kistelepüléseken keletkező szennyvizeinek tisztítására alkalmas módszer szerint épült meg. A szennyvíz kezelésének megoldása hozzájárult a környezet megóvásához, és ez hosszú távon a határ menti térségben élő több ezer ember életminőségének javulását eredményezheti.
A projekt eredményei Megépült Pornóapátiban a szennyvízcsatorna hálózat, amely magában foglalta 4698 m NA 200 gerincvezeték, 2580 m NA 150 bekötővezeték, 2552 m nyomóvezeték lefektetését, 4 hálózati átemelő kialakítását és 240 házibekötést, valamint hozzá a 135 m3 /d kapacitású „System Dr. Renner“ R-900S típusú szennyvíztisztító telep megépítését. Ezek a teljes biológiai szennyvíztisztítók a legfeljebb 5000 felhasználó által kibocsátott háztartási, kommunális jellegű szennyvizet tisztítják biológiai úton. A beruházás során a hazai szakmai körök – vízügyi, környezetvédelmi, természetvédelmi szakemberek – számára lehetőség nyílt az új technológiával való ismerkedésre. A régióban a fejlesztés hosszú távú eredményeként megszűnik a Pinka folyó, mint határvízfolyás kommunális szennyezése, ezáltal a határ mindkét oldalán csökken a szennyvíz okozta fertőzések veszélye, új lehetőségek nyílnak a folyó vizének sport, mezőgazdasági és egyéb célú hasznosítására.
Együttműködő partnerek Umwelt&Bau GmbH Pinkafeld Beratungs-und Bauleitungsgesellschaft (Pinkafeldi Építés&Környezet Tanácsadó és Építőipari Társaság) Az osztrák partner megfelelő szakmai tapasztalattal rendelkezett a szennyvíztisztító kisberendezés telepítésében és üzemeltetésében, szakembereik bekapcsolódtak az előkészítésbe, a vízjogi engedélyezési tervek és a megvalósíthatósági tanulmány készítésébe; külső tanácsadóként segítették a beruházás zökkenőmentes lebonyolítását. Közreműködtek továbbá a próbaüzem irányításában, értékelésében, a végleges kezelési utasítás kidolgozásában. Horvátlövő Község Horvát Települési Kisebbségi Önkormányzata A Horvátlövő Község Horvát Települési Kisebbségi Önkormányzata társberuházókén vett rész a projektben.
34
Abwasserbehandlung der Gemeinden Pornóapáti und Horvátlövő Begünstigte:
Kommunale Selbstverwaltung der deutschen Minderheit der Gemeinde Pornóapáti 9796 Pornóapáti, Körmendi út 27. Förderbetrag: 1 297 818 EUR Ziel des Projekts Pornóapáti hat durch die Investition die Beseitigung der Verschmutzung des Grenzflusses Pinka und dessen Umwelt, den Schutz der Qualität des Oberflächenwassers und Grundwassers angestrebt. Ihr Ziel war die Errichtung von Infrastrukturanlagen zwecks umweltfreundlicher, unschädlicher Abwasserbehandlung in den, in der österreichisch-ungarischen Grenzregion befindlichen Kommunen Pornóapáti und Horvátlövő. Während der Entwicklung konnten die ungarischen Fachmänner – mit Hilfe ihrer österreichischen Partner – die an der anderen Grenzseite weit verbreiteten und angewandten Technologien und Erfahrungen kennen lernen und adaptieren.
Inhalt des Projekts In den Kommunen Pornóapáti und Horvátlövő stieg nach dem Ausbau des Leitungsnetzes der Trinkwasserversorgung durch Erhöhung des Komfortgrades der Wohnungen die Menge des entstehenden Abwassers. Früher wurde das Abwasser in eigens ausgebauten Entwässerungsanlagen und Kläranlagen gelagert, wobei aber wegen des unsachgemäßen Ausbaus und der Lagerung nach der Entsorgung durch einen Fäkalienwagen der Boden und das Grundwasser in der Nähe der Oberfläche deutlich verschmutzt wurde. Es musste auch aus dem Grund dringend eine Lösung für diese Lage gefunden werden, weil wegen den in den Gemeinden geplanten Wohnungsbauten eine im Verhältnis zu ihrer Größe deutliche demographische Entwicklung zu prognostizieren war: bezüglich der beiden Kommunen mit derzeit 381, bzw. 195 Einwohnern wurde mit dem Einzug von 182, bzw. 137 neuen Einwohnern gerechnet. Das Abwasserableitungsnetz und die Abwasserbehandlungsanlage wurde gemäß der in Österreich entwickelten, für die Klärung des in Kleinkommunen entstehenden Abwassers von Familienhäusern, Gemeinschaftshäusern, Pensionen, kleineren Hotels, Betrieben, Büros geeigneten Methode gebaut. Die Lösung der Abwasserbehandlung trug zur Bewahrung der Umwelt bei, wodurch langfristig die Lebensqualität der in der Grenzregion lebenden mehreren Tausend Menschen verbessern kann.
Ergebnisse des Projekts In Pornóapáti wurde der Abwasserkanal ausgebaut, welches das Ablegen einer 4698 m langen Zentralleitung Typ NA 200, einer 2580 m langen Verbindungsleitung Typ NA 150, einer 2552 m langen Druckleitung, den Ausbau von 4 Netzüberbringungen und 240 Hausanschlüsse, sowie diesbezüglich die Errichtung einer Abwasserbehandlungsanlage mit einer Kapazität von 135 m3 /d, Typ „System Dr. Renner“ R-900S beinhaltete. Diese vollständigen biologischen Abwasserkläranlagen reinigen das durch 5000 Verbraucher ausgelassene, kommunale Haushaltsabwasser auf biologische Art und Weise. Während der Investition bot sich für die ungarischen Fachmännerkreise – die Fachmänner für Wasserwerke, Umweltschutz, Naturschutz – die Möglichkeit, die neue Technologie kennen zu lernen. In dieser Region wird als langfristiges Ergebnis der Entwicklung die kommunale Verschmutzung des Grenzflusses Pinka abgeschafft, wodurch auf beiden Seiten der Grenze die Gefahr der durch Abwasser verursachten Infektionen abnimmt, und neue Möglichkeiten für die Nutzung des Wassers des Flusses für Sport-, Landwirtschafts- oder sonstige Zwecke entstehen.
Kooperationspartner Umwelt&Bau GmbH Pinkafeld Beratungs-und Bauleitungsgesellschaft Der österreichische Partner verfügte über angemessene fachliche Erfahrungen bezüglich der Errichtung und des Betriebs der Abwasserklärkleinanlage, seine Fachmänner nahmen an der Vorbereitung und der Erstellung von Wassergenehmigungsplänen und der Durchführbarkeitsstudie teil; als externe Berater trugen sie der reibungslosen Abwicklung der Investition bei. Weiter haben sie bei der Leitung, Bewertung des Probebetriebs und der Ausarbeitung der endgültigen Bedienungsanweisung mitgewirkt. Horvátlövő Község Horvát Települési Kisebbségi Önkormányzata (Kommunale Selbstverwaltung der kroatischen Minderheit der Gemeinde Horvátlövő) Die Kommunale Selbstverwaltung der kroatischen Minderheit der Gemeinde Horvátlövő nahm als Partnerinvestor am Projekt teil.
35
Waste water management in Pornóapáti and Horvátlövő Beneficiary:
German Minority Local Government of Pornóapáti 9796 Pornóapáti, Körmendi út 27. Grant sum: 1 297 818 Euro Project objectives Through the investment, Pornóapáti attempted to eliminate the pollution of the Pinka River, a border river, and its environs, and to protect the quality of surface and under-surface water. The aim was to create nature-friendly, harmless wastewater management infrastructural facilities in Pornóapáti and Horvátlövő located in the Austrian - Hungarian border area. During the course of the development, the Hungarian experts – assisted by their Austrian partners – could learn and adapt technologies and experience that is widely applied on the other side of the border.
Project content Following the building of a drinking-water supply pipeline system, the volume of waste water has considerably grown in Pornóapáti and Horvátlövő, when more comfort was added to the homes. In the past, wastewater was put in domestic cesspits. Due to the unprofessional build-up and the disposal of waste after collection, the soil and surface water got considerably polluted. The situation needed to be solved since according to the planned large-scale home-building activities the settlements could foresee considerable demographic development: the settlements currently having 381, and 195 inhabitants expected 182, and 137 new residents, respectively. The waste water drainage network and the waste water purifier were built according to a method developed in Austria and applied to purify the waste water produced by family houses, blocks of flats, guest-houses, smaller hotels, plants, offices and small settlements. The solution of wastewater management contributed to the preservation of the environment, and in the long run it can improve the quality of life of several thousands of people living in the borderland region.
Project results The waste water drainage system was built in Pornóapáti, and included the laying of 4698m NA 200 header pipes, 2580m NA 150 connecting pipes, 2552m pressure pipeline, the creation of 4 network lifters, 240 domestic connections, as well as the related waste water purification plant type „System Dr. Renner” R-900S of a capacity of 135 m3 /d. These entirely biological waste water purifiers biologically purify household and communal waste water produced by maximum 5000 users. During the course of the investment, Hungarian experts, including water management, environmental protection and nature conservation experts were offered the possibility to get acquainted with the new technology. As a long term result of the development, the pollution of Pinka River will be terminated, the danger of infections will cease to prevail on both sides of the border, and it will become possible to use the water of the river for sports, agricultural and other purposes.
Cooperating partners Umwelt&Bau Pinkafeld Beratungs-und Bauleitungsgesellschaft m.b.H. (Pinkafeld Construction&Environment Consulting and Building Company) The Austrian partner had experience in the installation and operation of small waste water purifying equipment. Their experts participated in the preparation of the licensing plans and the feasibility study. As external experts they assisted in the unproblematic management of the investment. They also participated in the management and evaluation of the trial operation, and in the elaboration of the final instructions for use. Horvátlövő Község Horvát Települési Kisebbségi Önkormányzata (Croatian Minority Local Government of Horvátlövő) The Croatian Minority Local Government of Horvátlövő participated in the project as co-investor.
36
Osztrák mintára biomassza falufűtés Pornóapátiban Kedvezményezett:
Pornóapáti Község Német Települési Kisebbségi Önkormányzata 9796 Pornóapáti, Körmendi út 27. Támogatás összege: 900 000 euró A projekt célja A lignit kitermeléssel veszélyeztetett Pornóapáti község környezeti állapotának megőrzése, a falu lakói életminőségének javítása céljával egy biomasszára alapuló bio-szolár fűtőmű létrehozását, a hőenergiát a lakossághoz eljuttató távhővezetékhálózat kiépítését határozta el. A Magyarországon úttörőnek számító vállalkozáson keresztül Pornóapáti széles körben kívánta demonstrálni, hogy létezik életképes megoldás a fosszilis tüzelőanyagok kiváltására egy kistelepülésen.
A projekt tartalma Az Európai Unió országaiban és különösen a szomszédos Ausztriában az utóbbi 15-20 évben elterjedtté vált a falvak, faluközpontok megújuló energiaforrásokra építő távfűtése, mely módszer hazánkban még nagyon ritka többek között az alternatív energiát alkalmazó létesítmények magas beruházási költségei miatt. A közvetlenül az osztrák határ mentén fekvő, dinamikusan fejlődő Pornóapátiban nélkülözhetetlenné vált a jelenlegi – közel 30 %-ban szén, 70 %-ban fatüzelésű – egyedi vagy központi fűtések kiváltása, a településen azonban a földgázhálózat létrehozása ma már csak jelentős költségekkel lehetséges. Ismerve a néhány kilométerre lévő, Ausztriához tartozó falvakban – így a partnertelepülés Bildeinben – működő távfűtési rendszereket, a község a javuló levegőminőséget, az energetikai függetlenedést, a költségek helyben maradását és munkahelyteremtést is jelentő megújuló energiára alapuló fűtésrendszert választotta. Ausztriai megoldások hazai adaptációjával létrejött a község faapríték tüzeléssel működő bio-fűtőműve a szükséges technikai berendezésekkel és távhővezeték-hálózattal, egyelőre a szolár rendszer nélkül. A biomassza falufűtés előnyeit elsősorban Pornóapáti lakossága, intézményeinek dolgozói és ügyfelei élvezhetik, ez több mint 430 embert jelent. A többirányú kommunikációnak köszönhetően ugyanakkor a fejlesztés példát mutat a szintén lignitmezőn fekvő Sé, Dozmat, Horvátlövő, Narda, Torony, Vaskeresztes, Felsőcsatár települések és az itt élő mintegy egymillió lakos számára.
A projekt eredményei Megépült egy 2x600 kW névleges kapacitású biomassza fűtőmű faapríték tüzelésű kazánnal, kazánházzal és tüzelőanyag tároló épülettel. A fűtőművet korszerű számítógépes rendszer vezérli, és teszi biztonságossá működését. A megtermelt energia 2400 fm nyomvonal hosszúságú távhővezetéken jut el a fogyasztókhoz. A hálózatra 2005 végéig, a projekt zárásáig 97 fogyasztó csatlakozott. Az újszerű kezdeményezésnek számító beruházást kommunikációs program kísérte: tájékoztató fórumokat, a fejlesztést bemutató konferenciát szerveztek azzal a céllal, hogy minél több felhasználót megnyerjenek, minél szélesebb körben felkeltsék a figyelmet; kiadványokat jelentettek meg és a sajtó bevonásával promóciós kampányt szerveztek. A projekt várhatóan multiplikatív hatást tud kifejteni a hasonló adottságú kistelepülések megújuló energiára alapuló, Ausztriában már bevált technológiára épülő energiaellátásának fejlesztésére, demonstrálva azt, hogy nem a földgáz-fűtés az egyetlen jó megoldás.
Együttműködő partner Selbstverwaltung der Kommune Bildein (Bildein település önkormányzata) A projektgazda település projektpartnere az osztrák Bildein település önkormányzata volt. A települések régóta szoros kapcsolatban állnak, jelen projekt esetében a bildeiniek a megújuló energiára alapozott falufűtéssel kapcsolatos tapasztalatok átadásában kaptak szerepet. Az osztrák szakemberek részt vettek a bio-szolár fűtési rendszer kiépítésének előkészítésében, a lakossággal való kommunikáció megvalósításában, illetve részt vállaltak a működtetés rendszerének kidolgozásában.
37
Nach österreichischem Beispiel Biomassenheizung in Pornóapáti Begünstigte:
Kommunale Selbstverwaltung der deutschen Minderheit der Gemeinde Pornóapáti 9796 Pornóapáti, Körmendi út 27. Förderbetrag: 900 000 EUR Ziel des Projekts Die Selbstverwaltung hat sich zwecks Bewahrung des Umweltzustandes der durch Lignitgewinnung gefährdete Gemeinde Pornóapáti und der Verbesserung der Lebensqualität der Dorfbewohner für die Errichtung eines Biosolarheizwerks auf Basis von Biomasse, für den Ausbau eines, die Wärmeenergie zur Bevölkerung befördernden Fernwärmeleitungsnetzes entschieden. Durch dieses, in Ungarn für bahnbrechend gehaltene Unternehmen wollte Pornóapáti in breiten Kreisen demonstrieren, dass es eine lebensfähige Lösung zur Ablösung von fossilen Brennstoffen in einer Kleingemeinde gibt.
Inhalt des Projekts In den Mitgliedstaaten der Europäischen Union und besonders im Nachbarland Österreich hat sich in den vergangenen 15-20 Jahren die Fernheizung auf Basis von erneuerbaren Energieträgern der Dörfer, Dorfzentren immer mehr verbreitet, welche Methode in Ungarn noch keine allgemeine Anerkennung gefunden hat, vor allem wegen der zu hohen Investitionskosten der, Alternativenergien anwendenden Anlagen. In der, direkt an der Grenze zu Österreich liegenden, sich dynamisch entwickelnden Kommune Pornóapáti war die Ablösung der Einzel- oder Zentralheizungen auf Basis von Kohl- (30%) und Holzverbrennung (70%) immer notwendiger, der Ausbau des Erdgasnetzes in der Gemeinde bedeutet heutzutage aber eine sehr kostenaufwendige Investition. Unter Kenntnis der in den, nur einige Kilometer entfernt liegenden Dörfern von Österreich – so auch in der Partnergemeinde Bildein – betriebenen Fernheizsysteme, hat sich die Gemeinde für das, eine bessere Luftqualität, energetische Unabhängigkeit, Behaltung der Kosten vor Ort und Arbeitsplatzschaffung ermöglichende Heizsystem auf Basis von erneuerbaren Energieträgern entschieden. Durch heimische Adaptierung der österreichischen Lösungen wurde das Bioheizwerk auf der Gemeinde auf Basis von Holzhackverbrennung samt der notwendigen technischen Anlagen und Fernwärmeleitung und –netzes, noch ohne Solarsystem errichtet. Die Vorteile der Dorfheizung auf Basis von Biomasse können vor allem die Einwohner, die Mitarbeiter und Kunden der Institute von Pornóapáti, insgesamt also mehr als 430 Menschen genießen. Dank der Kommunikation in mehrere Richtungen ist diese Entwicklung ein Beispiel für die ebenfalls auf einem Lignitfeld liegenden Ortschaften Sé, Dozmat, Horvátlövő, Narda, Torony, Vaskeresztes, Felsőcsatár und deren insgesamt 1 Million Einwohner.
Ergebnisse des Projekts Errichtet wurde ein Biomasseheizwerk mit einer Nominalkapazität von 2x600 kW samt Kessel auf Basis von Holzhackverbrennung, Kesselhaus und Gebäude zur Lagerung von Brennstoff. Das Heizwerk wird durch ein modernes Computersystem gesteuert, wodurch auch sein sicherer Betrieb gewährleistet wird. Die erzeugte Energie gelangt durch eine 2400 lfd. m. langen Fernwärmeleitung zu den Verbrauchern. Bis Ende 2005, dem Abschluss des Projekts haben sich 87 Verbraucher dem Netzwerk angeschlossen. Die als neuartige Initiative geltende Investition wurde durch ein Kommunikationsprogramm verfolgt: Informationsforums, die Entwicklung darstellende Konferenzen wurden mit dem Ziel organisiert, immer mehr Verbraucher zu gewinnen, die Aufmerksamkeit in einem immer breiterem Kreis zu erwecken; Publikationen wurden veröffentlicht und durch die Einbeziehung der Presse wurden Promotionskampagnen organisiert. Das Projekt kann eine wahrscheinlich multiplikative Auswirkung auf die Entwicklung der Energieversorgung der Kleingemeinden mit ähnlichen Gegebenheiten auf Basis von erneuerbaren Energieträgern und der in Österreich bereits bewährten Technologie haben, demonstrierend, dass die Erdgasheizung nicht die einzig gute Lösung ist.
Kooperationspartner Selbstverwaltung der Kommune Bildein Der Projektpartner der Gemeinde Pornóapáti als Projekteigentümer war die Selbstverwaltung der österreichischen Kommune Bildein. Die beiden Ortschaften stehen schon seit langem in einer engen Beziehung zueinander, bezüglich dieses Projekts erhielten die Bildeiner eine wichtige Rolle bei der Übergabe ihrer Erfahrungen über die Dorfheizung auf Basis von erneuerbaren Energieträgern. Die österreichischen Fachmänner nahmen an der Vorbereitung des Ausbaus des Biosolar-Heizsystems, der Verwirklichung einer Kommunikation mit der Bevölkerung teil und wirkten auch bei der Ausarbeitung des Betriebssystems mit.
38
Biomass village heating in Pornóapáti based on Austrian example Beneficiary:
German Minority Local Government of Pornóapáti 9796 Pornóapáti, Körmendi út 27. Grant sum: 900 000 Euro Project objectives Pornóapáti endangered by lignite exploitation decided to establish a biomass based bio-solar central heating plant and distant heat conduit-network that leads thermal energy to the inhabitants in order to maintain its environmental condition and to improve the living quality of the village’s residents. Since this undertaking is considered pioneering in Hungary, Pornóapáti wished to demonstrate to the public that a viable solution did exist to replace fossil fuels at a small settlement.
Project content In the European Union, and particularly in the neighbouring Austria the long-distance heating of villages and village centres based on renewable energy sources has become popular over the last 15-20 years. This method is not really acknowledged in Hungary among others due to the high investment costs of the facilities employing alternative energy. In the dynamically developing Pornóapáti situated directly alongside the Austrian border, the substitution of the individual or central heating systems operated by carbon at around 30% and by wood at 70% has become unavoidable. The establishment of the natural gas network, however, is possible at the settlement only with substantial costs. Considering the distant heating systems operating in villages in Austria within a distance of a few kilometres, including the partner habitation of Bildein, the village decided to opt for the heating system based on renewable energy, which alp imply improved air quality, energetic independence, stable costs and workplace creation.By the domestic adaptation of the Austrian solutions, the bio heating plant of the village operated by wooden chips along with the necessary technical equipments and distant heating pipe conduit network was created, for now without solar system. The residents of Pornóapáti, the workers and customers of its institutions may enjoy the advantages of biomass village heating, which includes 430 persons. Owing to the multi-directional communication, the development sets an example for the settlements of Sé, Dozmat, Horvátlövő, Narda, Torony, Vaskeresztes, Felsőcsatár that are all located on lignite fields, and for the around 1 million residents living there.
Project results A biomass central heating plant with a nominal capacity of 2x600 kW was established, along with a boiler of wood chip fuelling, boiler house and with fuelling material storage buildings. The heating plant is controlled by a modern computer system that makes its operation safe. The produced energy will be delivered to the consumers over a long-distance heating pipe conduit with a path length of 2400 linear metre. By the end of 2005, the termination of the project, 97 consumers connected to the network. A communication program followed through the project considered a modern investment initiative: informational forums and conferences presenting the development were organised with the aim to win as many consumers as possible and to attract attention in a range as wide as possible. Publications were issued and promotional campaigns were organised with the cooperation of the press. The project may have a potential multiplicative effect on the development of the energy supply of similar small villages based on renewable energy. This technology has already been successfully working in Austria, which demonstrates that natural gas heating is not the only one right solution.
Cooperating partner Selbstverwaltung der Kommune Bildein (Municipality of Bildein) The partner of the project provider was the Municipality of Bildein. The villages have been maintaining close connections for a long time. In case of the current project, the inhabitants of Bildein played a role in sharing their experiences related to the village heating based on renewable energy. The Austrian experts took part in the preparation of the bio-solar heating system, communication with the residents, as well as they participated in the elaboration of the operation system.
39
Közösségi szélerőmű fejlesztés Vépen Kedvezményezett:
Szélerő Vép Energiatermelő Kht. 9751 Vép, Alkotmány u. 39. Támogatás összege: 859 553 euró A projekt célja Az EU irányelveinek megfelelően a magyar kormányzat is növekvő szerepet szán a megújuló energiaforrásoknak a magyar villamosenergia-ellátásban. A megújuló energiaforrások fontos szerepet játszanak a környezetvédelemben és vidékfejlesztésben is. A szélenergia, mint megújuló energiaforrás, már számos EU-tagországban épült be a villamosenergia-termelés rendszerébe. A Szélerő Vép Energiatermelő Kht. a szélerőmű felépítésével követendő példaként megmutatta a ma ismert megújuló energiaforrás hasznosítási módok közül a legkevesebb káros környezeti hatással járó energiaforrás kihasználási lehetőségét, és széles körben elősegítette a szélenergia hasznosítás megismerését, támogatottságának erősítését és a közösségi hasznosítás esélyét Magyarországon.
A projekt tartalma A Szélerő Vép Energiatermelő Kht. a meteorológiai szolgálat másfél évszázados méréseire és saját vizsgálataira alapozva szélpark létesítését határozta el Nyugat-Magyarországon, melyhez mintaként a több száz sikeresen működő várvidéki és alsó-ausztriai szélerőmű szolgált. Magyarországon az eddig telepített néhány szélerőmű magántulajdonban működik. A Vas megyében elsőként Vépen létesült szélkerék abban is elsőnek számít, hogy ennek az önkormányzat és a község lakói is tulajdonosai. A példaér-tékű üzleti modell lényege, hogy a kht. biztosítja a község közvilágítását, a beruházási program befejezésével pedig az önkormányzat, a földtulajdonosok, a település állandó lakosai és az ott bejegyzett cégek is részesedést szerezhetnek a társaságban. A Szombathely határában fekvő Vép és a kht. bízva a mondásban, miszerint „Szombathelyen vagy fúj a szél, vagy harangoznak”, bővíti a szélerőmű parkot: a hosszú távú program keretében összesen 20 szélgép felépítését tervezik három ütemben.
A projekt eredményei Megépült a 600 kW teljesítményű minta szélerőmű, és éves szinten 1,2 millió kW áramot képes termelni, amely áramot a helyi áramszolgáltató hálózatára táplálják be folyamatosan. A szélkerék monumentális méretét mutató jellemzők: 78 m magas, súlya 90 tonna, a rotor átmérője 44 m, a háromágú lapátkerekek motor segítségével követik a szélirányt. Az önkormányzattal kötött szerződés értelmében Vép községet évi hat millió forint ellentételezés illeti meg, ez fedezi a település teljes közvilágításának költségeit. A tájékoztatási kampány és a közösségi összefogás eredményeként Vép csaknem teljes lakossága támogatja a szélerőmű programot. A kiállítások és konferenciák szervezése, a honlap elindítása egyaránt a szemléletformálást segíti a helyi, az országos döntéshozók és a lakosság körében. A szélgépek hasznot hajtanak a helyi közösségnek és a világnak egyaránt: az előbbinek a helyben maradó bevétel révén, az utóbbinak a levegőszennyezés csökkentésével.
Együttműködő partner Windpark Bruck an der Leitha GmbH A szélerőművek építésében jelentős tapasztalatokkal bíró alsó-ausztriai cég szakmai tanácsadással működött közre elsősorban a szélerőmű felépítésében, a lakossági kommunikációban, a közösségi megvalósításban és a szélenergiát bemutató kiállítás szervezésében.
40
Gemeinschaftliche Entwicklung von Windkraftwerk in Vép Begünstigte:
Windkraftwerk Vép Energieerzeugungs gG. 9751 Vép, Alkotmány u. 39. Förderbetrag: 859 553 EUR Ziel des Projekts Den EU-Rechtsnormen entsprechend widmet auch die ungarische Regierung der erneuerbaren Energieträger eine steigende Rolle in der Stromenergieversorgung. Die erneuerbaren Energieträger spielen eine wichtige Rolle beim Umweltschutz und der Entwicklung des ländlichen Raums. Die Windenergie als erneuerbarer Energieträger wurde bereits in zahlreichen EUMitgliedsländern ins System der Stromenergieversorgung integriert. Die Szélerő Vép Energiatermelő Kht. hat durch die Errichtung des Windkraftwerks als vorangehendes Beispiel gezeigt, durch welche der derzeit bekannten Verwertungsmethoden der erneuerbaren Energieträger die Ausschöpfung des Energieträgers durch die wenigsten umweltschädlichen Wirkungen erfolgen kann. Sie hat zur Bekanntmachung der Windenergieverwertung, Stärkung ihrer Unterstützung und Chance einer gemeinschaftlichen Nutzung in breiten Kreisen in Ungarn beigetragen.
Inhalt des Projekts Die Szélerő Vép Energiatermelő Kht. hat sich auf Grundlage der anderthalb Jahrhunderte lang durchgeführten Messungen des Wetterdienstes und ihrer eigenen Untersuchungen für die Errichtungen eines Windparks in Westungarn entschieden, wofür die mehreren hunderten Windkraftwerke in Várvidék und Niederösterreich als Beispiele dienten. Die bislang in Ungarn angelegten Windkraftwerke werden im Privateigentum betrieben. Das im Komitat Vas als erstes in Vép errichtete Windrad ist auch aus dem Grund als „Pionier” zu betrachten, weil auch die Selbstverwaltung und die Bewohner der Gemeinde seine Eigentümer sind. Der Sinn dieses beispielhaften Geschäftsmodells besteht darin, dass die GG die öffentliche Beleuchtung der Gemeinde sichert, und nach Beendung des Investitionsprogramms auch die Selbstveraltung, die Ackereigentümer, die Bewohner mit festem Wohnsitz in der Siedlung und die dort eingetragenen Firmen eine Beteiligung an der Gesellschaft erwerben können. Dem Spruch vertrauend, dass „in Szombathely entweder der Wind weht oder geläutet wird“ erweitert die in der Markung der Stadt Szombathely liegende Gemeinde Vép und die GG den Windpark: Sie planen im Rahmen eines langfristigen Programms den Bau von insgesamt 20 Windmaschinen in drei Phasen.
Ergebnisse des Projekts Das Musterwindkraftwerk mit einer Leistung von 600 kW wurde gebaut, es ist zur Erzeugung von 1,2 Millionen kW Strom pro Jahr fähig, welcher Strom fortlaufend ins Netzwerk des lokalen Stromversorgungsunternehmens zugeführt wird. Die monumentale Art des Windrads zeigen die folgenden Angaben: es ist 78 m hoch, 90 Tonnen schwer, der Rotor hat einen Durchmesser von 44 m, und die Rotorblätter mit drei Zweigen folgen durch einen Motor betrieben der Windrichtung. Gemäß dem mit der Selbstverwaltung abgeschlossenen Vertrag stehen der Gemeinde Vép jährlich 6 Millionen HUF als Ausgleich zu, dieser Betrag deckt die Kosten der gesamten öffentlichen Beleuchtung der Siedlung vollständig ab. Dank der Informationskampagne und der gemeinschaftlichen Zusammenarbeit wird das Windkraftwerkprogramm durch fast die gesamte Bevölkerung von Vép unterstützt. Auch die Organisierung von Ausstellungen und Konferenzen und die Errichtung einer Homepage trägt zur Umgestaltung der Betrachtungsweise im Kreise der lokalen und staatlichen Entscheidungstreffer und der lokalen Bevölkerung. Die Windmaschinen bringen sowohl der lokalen Gemeinschaft als auch der ganzen Welt Nutzen: ersterem durch die vor Ort bleibenden Einnahmen, letzterem durch die Reduzierung der Luftverschmutzung.
Kooperationspartner Windpark Bruck an der Leitha GmbH Die bezüglich des Baus von Windkraftwerken bereits viele Erfahrungen besitzende niederösterreichische Firma wirkte durch Fachberatung bei der Errichtung des Windkraftwerks, der Kommunikation mit der Bevölkerung und der Organisierung der die Windenergie darstellenden Ausstellung mit.
41
Community wind-power plant at Vép Beneficiary:
Wind-power Vép Energy Producing Public Company 9751 Vép, Alkotmány u. 39. Grant sum: 859 553 Euro Project objectives In compliance with EU guidelines, the Hungarian government intends to increase the role of renewable energy sources in Hungarian electricity supply. Renewable energy sources play also an important part in environmental protection and rural development. Wind energy, as a renewable energy source, has already been integrated into the electricity generating system in several EU member states. Wind-power Vép Energy Producing Public Company, by constructing the wind-power plant, has shown a possibility to utilize energy sources with the least harmful impacts on the environment out of all exploitation methods of renewable energy sources that are known today, which is an example to be followed. This widely promoted the publicity of wind-power exploitation, and strengthened its support and its community utilization in Hungary.
Content of the project Based on the measurements of the meteorology service of 150 years and its own research, Wind-power Vép Energy Producing Public Company decided to implement a wind-park in Western Hungary, the samples of which were the successfully operating, several hundreds of wind-power plants in Várvidék and Lower-Austria. The few wind-power plants that have been installed in Hungary so far operate in private ownership. The wind turbine, which had been the first to be realised in Vas County, should also be considered first of its kind since the municipality and the inhabitants of the village are its owners. The essence of the bench-mark business model is that the public company supplies the village with public lighting and upon the completion of the investment programme, the municipality, land owners, permanent residents of the village and the companies registered in teh village can acquire proprietary ratio in the company. Vép, located in the outskirts of Szombathely, and the public company, in line with the saying that „in Szombathely it is either windy or the bells are tolling”, expand the wind-power plant park: altogether 20 aeolic generators in three phases are planned to be built within the framework of the long-term programme.
Results of the project The reference wind-power station with a capacity of 600 kW was built and it is able to generate electricity of 1.2 million kW per year. This electricity is continuously fed to the network of the local power supplier. The characteristic features of the wind generator presenting its monumental size are: its height is 78m, its weight is 90 tons, the diameter of the rotor is 44 m and the vane wheels of three branches assisted by engine follow the wind direction. Based on the contract concluded with the municipality, Vép village is entitled to an offset of six million Hungarian forints per year, which covers the costs of the complete public lighting of the village. As a result of the information campaign and the community team, almost all residents of Vép support the wind-power plant programme. The exhibitions and conferences organised, and the start of a homepage assist in shaping the approach among local and national decision-makers and the local population. The wind generators produce profit both to the local community and to the world: by the income staying in place to the former and by decreasing air pollution to the latter.
Cooperating partner Windpark Bruck an der Leitha GmbH The Lower-Austrian company, with its considerable experiences in the building of wind-power plants, mainly participated by giving professional advice concerning the construction of the wind-power station, the communication to the population, the communal implementation and the organisation of the exhibition presenting wind energy.
42
Határon átnyúló szennyvízcsatornázás – II. fázis Kedvezményezett:
Szentgotthárd Város Önkormányzata 9970 Szentgotthárd, Széll K. tér 11. Támogatás összege: 1 172 610 euró A projekt célja Az EU szennyvízkezelési direktívája és a magyar jogszabályok előírják a talaj és a földalatti vízbázisok védelmét. Szentgotthárd Város Önkormányzatának környezetvédelmi programja a szennyvíz közcsatorna-hálózat bővítését kiemelt feladatként fogalmazza meg, és biztosítani kívánja a településrészek esetében is a szennyvízhálózatra történő rácsatlakozás lehetőségét, a városrészeken keletkező szennyvíz ártalommentes elhelyezését és kezelését.
A projekt tartalma A fejlesztés helyszíne a három országot érintő Őrség-Rába-Goričko Natúrparkhoz tartozó térség, amelynek flórája és faunája különösen védendő. Szentgotthárdon az utóbbi évek szennyvízberuházásait folytatandó, további város- és településrészek kívántak rácsatlakozni a közüzemi csatornahálózatra. Szentgotthárd és az Abwasserverband Bezirk Jennersdorf között 1988 óta meglévő megállapodás alapján a Szentgotthárdról érkező szennyvizet a heiligenkreuzi szennyvíztisztító tisztítja, ahol az 1990-es évek közepén bővítésre is sor került.
A szentgotthárdi kommunális szennyvízhálózat egyben a heiligenkreuzi tisztítómű kihasználtságának eredményezte. A 2002-ben megkezdett programhoz ve a már kiépült szennyvízcsatorna-hálózatra hét település is rácsatlakozott.
bővítése növelését illeszkedkörnyező
A projekt eredményei Zsida, Zsidahegy, Rábatótfalu településrészeken kiépültek a nyomvonalas létesítmények – gravitációs és nyomott szennyvízcsatorna, úthelyreállítás – és azok műtárgyai – átemelő aknák, vízfolyás keresztezések, kisműtárgyak. A településrészi rendszerek csatlakoztak a közüzemi hálózathoz, 293 lakóingatlanra történt meg a bekötővezeték kiépítése. A keletkező szennyvíz mennyiségének tervezett maximum értéke 86,74 m3 /nap. A szennyvíz a meglévő nyomott vezetéken keresztül jut el a Heiligenkreuz-i Ipari Park területén működő szennyvíztisztítóba.
Együttműködő partner Abwasserverband Bezirk Jennersdorf (Jennersdorfi Szennyvíztársulás)
43
Grenzüberschreitende Abwasserkanalisation – Phase II Begünstigte:
Selbstverwaltung der Stadt Szentgotthárd 9970 Szentgotthárd, Széll K. tér 11. Förderbetrag: 1 172 610 EUR Ziel des Projekts Die Direktive der EU sowie die ungarischen Rechtsnormen bezüglich Abwasserbehandlung schreiben den Schutz des Bodens und der unter der Erdoberfläche befindlichen Wasserbasen vor. Das Umweltschutzprogramm der Selbstverwaltung der Stadt Szentgotthárd behandelt die Erweiterung des Abwasserkanalnetzes als eine hervorgehobene Aufgabe und möchte auch hinsichtlich der Siedlungsteile die Möglichkeit zum Abw asserkanalnetzanschluss, die unschädliche Ablagerung und Behandlung des in den Stadteilen entstehenden Abwassers zusichern.
Inhalt des Projekts Der Ort der Durchführung der Entwicklung ist die zum, die drei Länder berührenden Naturpark Őrség-Rába-Goričko gehörende Region, deren Flora und Fauna besonders geschützt werden muss. Zwecks Fortsetzung der Abwasserinvestitionen der letzten Jahre wollten sich weitere Stadtund Siedlungsteile ans Versorgungskanalnetz anschließen. Gemäß der zwischen der Stadt Szentgotthárd und dem Abwasserverband Bezirk Jennersdorf seit 1988 bestehenden Vereinbarung wird das Abwasser von Szentgotthárd in der Abwasserkläranlage von Heiligenkreuz abgeklärt, wo Mitte der 1990-er Jahre auch eine Erweiterung durchgeführt werden konnte. Die Erweiterung des kommunalen Abwassernetzes von Szentgotthárd bedeutete gleichzeitig die Steigerung der Ausnutzung der Kläranlage in Heiligenkreuz. Sieben weitere Siedlungen aus der Region sind dem im Jahre 2002 gestarteten Programm beigetreten und haben sich ans bereits ausgebaute Abwasserkanalnetz angeschlossen.
Ergebnisse des Projekts In den Siedlungsteilen Zsida, Zsidahegy, Rábatótfalu wurden die Spuranlagen – Schwerkraft- und Druckabwasserkanal, Straßeninstandsetzung – und deren Kunstgegenstände – Zubringeraknen, Wasserflusskreuzungen, Kleinkunstgegenstände – ausgebaut. Die Systeme der Siedlungsteile wurden dem Versorgungsnetzwerk angeschlossen, der Ausbau der Verbindungsleitung erfolgte in Bezug auf 293 Wohnimmobilien. Der geplante Höchstwert der entstehenden Abwassermenge beträgt 86,74 m3 /Tag. Das Abwasser gelangt durch die bestehende Druckleitung zur im Industriepark von Heiligenkreuz befindlichen Abwasserkläranlage.
Kooperationspartner Abwasserverband Bezirk Jennersdorf
44
Cross-border waste water system Phase 2 Beneficiary:
Municipality of Szentgotthárd 9970 Szentgotthárd, Széll K. tér 11. Grant sum: 1 172 610 Euro Project objectives The waste water treatment directive of the EU and Hungarian legal statutes provide for the protection of the soil and underground water bases. The expansion of the urban waste water pipeline network is an accentuated task of the environmental protection programme of the Municipality of Szentgotthárd. The municipality intends to ensure the connection of areas and settlements to the waste water network, and the harm-free disposal and management of the waste water generated.
Project content The location of the development is the region belonging to the ŐrségRába-Goričko Natural Park involving three countries. Its flora and fauna are to be particularly protected. In Szentgotthárd, in order to continue the waste water investments of recent years, additional parts of town and settlements wished to be connected to the urban waste water network. Based on the agreement between Szentgotthárd and Abwasserverband Bezirk Jennersdorf that has existed since 1988, the waste water coming from Szentgotthárd is managed by the waste water treatment plant at Heiligenkreuz, which was also expanded in the middle of the 1990’s. The expansion of the urban waste water network of Szentgotthárd resulted in the exploitation-increase of the treatment plant at Heiligenkreuz. Joining the programme started in 2002, seven surrounding settlements were connected to the already constructed waste water network.
Project results In the settlement areas of Zsida, Zsidahegy, Rábatótfalu the route line facilities were constructed – gravitation and pressurised waste water pipes, road reconstruction – and their construction works: pumping over engine pits, watercourse crossings, small construction works were realised. The systems of the settlement areas were connected to the urban network and the connecting pipes of 293 residential real estates were realised. The planned maximum volume of waste water to be generated is 86.74 m3 /day. The waste water is delivered via pressurised pipes to the waste water treatment plant operating in the area of the Industrial Park at Heiligenkreuz.
Cooperating partner Abwasserverband Bezirk Jennersdorf (Waste Water Association of Jennersdorf)
45
A Phare CBC programok szerződő hatósága
VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Kht. A társaság a területrendezés és területfejlesztés, a vidékfejlesztés, továbbá az épített környezet védelme és alakítása, az építésügy közcélú állami feladatainak ellátása céljából jött létre. Ezeken a területeken elsősorban kormányzati döntéselőkészítő és szolgáltató háttérszervezetként működik, de megbízói közé megyei és helyi önkormányzatok is tartoznak. A VÁTI Kht. közreműködik az ország fejlesztéspolitikai irányvonalát meghatározó és a támogatási rendszerek felépítését is jelentősen meghatározó Országos Területfejlesztési Koncepció kidolgozásában és folyamatos aktualizálásában, a megvalósulását figyelemmel kísérő éves országgyűlési jelentések elkészítésében, a területfejlesztés intézményrendszerének fejlesztésében és a fejlesztési támogatások felhasználásának értékelésében. Tevékenységében új feladatként jelent meg 1997-től kezdődően a regionális Phare és a határon átnyúló együttműködéseket támogató Phare CBC programok kezelése. Ezek a programok elsősorban a hátrányos helyzetű térségek gazdasági, infrastrukturális és a humánerőforrás fejlesztés területén nyújtottak segítséget. A programok fokozatosan terjedtek ki az ország minden régiójára és határtérségére, és járultak hozzá az európai uniós támogatás felhasználásához szükséges ismeretek, gyakorlat elsajátításához, az ezt szolgáló intézményrendszer kialakításához. A társaság a Phare programok lebonyolításában szerzett tapasztalatainak köszönhetően nyerte el a közreműködő szervezeti besorolást a Regionális Fejlesztési Operatív Program (ROP) keretében. Komoly szerepet vállalt a ROP hét intézkedésének és a pályázatok kezelésének kidolgozásában. A kht. végső kedvezményezettje két központi ROP képzési programnak. A határon átnyúló programok menedzselésének tapasztalatait a VÁTI Kht. az INTERREG Közösségi Kezdeményezés végrehajtásában hasznosítja a 2004-2006 közötti időszakban - amelyekben közös szakmai titkársági, illetve közreműködő szervezeti feladatokat lát el. A 2005. évben 4 milliárd forintból gazdálkodó és összességében közel 200 milliárd forint támogatást kezelő közhasznú társaság, több mint félévszázados tapasztalatot, tudást halmozott fel, amelyet a mindig megújuló szakembergárda folyamatosan megőriz és továbbvisz. A kht. erőssége – elsősorban az európai uniós programok menedzselésében – az ország 12 városában működő regionális képviseletek hálózata.
46
Öffentlicher Auftraggeber der Phare CBC Programm
VÁTI Ungarische Gemeinnützige Gesellschaft für Regionale Entwicklung und Urbanistik Die Gesellschaft wurde zwecks Raumordnung und Raumentwicklung, Schutz und Umbau der Kulturlandschaft und der Verrichtung der öffentlich-rechtlichen staatlichen Aufgaben des Bauwesens gegründet. Auf diesen Gebieten ist die Gesellschaft in erster Linie als entscheidungsvorbereitende und dienstleistende Hintergrundorganisation der Regierung tätign jedoch gehören auch Komitats- und lokale Selbstverwaltungen zu ihren Auftraggebern. Die VÁTI gG wirkt bei der Ausarbeitung und sukzessiver Aktualisierung des, die entwicklungspolitische Richtung von Ungarn bestimmenden und auch den Aufbau der Fördersysteme deutlich bestimmenden Staatlichen Regionalentwicklungskonzepts, bei der Erstellung der die Verwirklichung des Konzepts verfolgenden Parlamentsjahresberichte, der Entwicklung des Institutssystems der Regionalentwicklung und der Bewertung der Anwendung der Fördermittel mit. Ab 1997 war die Verwaltung des regionalen Phare-Programms und des die grenzüberschreitenden Zusammenarbeiten fördernden Phare CBC Programms eine neue Aufgabe im Rahmen der Tätigkeit der Gesellschaft. Die Programm breiteten sich sukzessive auf sämtliche Regionen und Grenzgebiete des Landes aus und trugen zur Aneignung der die Anwendung der EU-Fördermittel notwendigen Kenntnisse und Praxis, und der Herausbildung des, diesem Prozess dienenden Institutsystems bei. Die Gesellschaft erwarb Dank ihrer in der Abwicklung der Phare-Programme gesammelten Erfahrungen die Einstufung als mitwirkende Organisation im Rahmen des Regionalen Entwicklungsoperativprogramms (Regionális Fejlesztési Operatív Program, abgekürzt: ROP). Sie übernahm eine sehr wichtige Rolle bei der Ausarbeitung der sieben Maßnahmen von ROP und der Bewerbungsverwaltung. Die gG ist die Endbegünstigte von zwei zentralen ROP-Ausbildungsprogrammen. Die bezüglich des Managens von grenzüberschreitenden Programmen gesammelten Erfahrungen setzt die VÁTI gG bei der Durchführung der Gemeinschaftsinitiative INTERREG im Zeitraum 2004-2006 um, wo sie gemeinsame Fachsekretariats-, bzw. mitwirkende organisatorische Aufgaben erfüllt. Die im Jahre 2005 aus einem Budget von 4 Milliarden HUF erwirtschaftete und Förderungen i.H.v. insgesamt fast 200 Milliarden HUF verwaltende gemeinnützige Gesellschaft hat Erfahrungen und Wissen von einem halben Jahrzehnt angehäuft, welche von den sich immer erneuernden Fachmännern der Gesellschaft fortlaufend bewahrt und weitergeführt werden. Die Stärke der gG - vor allem im Rahmen des Managens der EU-Programme – liegt am Netz der in 12 Städten des Landes betätigenden Regionalvertretungen.
47
Contracting authority of the Phare CBC programmes
VÁTI Hungarian Public Nonprofit Company for Regional Development and Townplanning The company was established to carry out public state tasks related to construction engineering, territorial planning and development, rural development, and the protection and reshaping of the built environment. The company operates in these areas mostly as a back-organization of governmental decision preparation and service provision, but its clients include county and local governments as well. VÁTI is involved in the drafting and updating of the National Regional Development Concept (NRDC) that greatly determines the country’s development policy and the set-up of the support systems. The company also plays a part in the preparation of the yearly parliamentary report that monitors the implementation of the NRDC, in the improvement of the institutional system related to territorial development and the evaluation of the utilization of the development funds. The scope of activities was expanded, and from 1997 the company has assumed a new responsibility to manage and coordinate the regional Phare programmes and Phare cross-border cooperation programmes. These programmes were primarily aimed at assisting disadvantaged areas in economic, infrastructural and human resource development. The programmes gradually covered all regions and border areas of the country, and contributed to acquiring the know-how and gaining practical experience needed for the utilization of European Union funds, and to the creation of the institutional system. In consequence to the company’s involvement and experience in the implementation of Phare programs, VÁTI became the intermediary body for the Operational Programme for Regional Development (OPRD). The company plays a key role in the preparation of seven OPRD measures and in planning the management of the applications submitted. The company is the final beneficiary of two OPRD central training programs. The experience of managing cross-border programmes is applied in the implementation of the INTERREG Community Initiative between 2004-2006, in which the company performs common professional secretariat and intermediary body tasks. VÁTI, which manages 4 billion HUF and handles altogether 200 billion HUF subsidies in 2005, has accumulated experience and knowledge of over half a century that is preserved and carried on by a body of constantly improving/rejuvenating professionals. Another strength of the company is the network of regional representation offices operating in 12 cities in Hungary.
48
Projektek
Kedvezményezett neve
Partner
Pályázat címe
Szerződés száma
Támogatás (euró)
Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség
Österreichisch-Ungarisch-Slowakisches Grenzkommunalforum
Osztrák-Magyar-Szlovák Környezetvédelmi Infolánc
HU2002 000-317-01-02
187 036
Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság
Büro Pieler ZT Kft.
Fertő-tó ökológiai potenciálja megőrzésének tervezése
HU2002 000-317-01-03
87 300
Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata
Selbstverwaltung der Stadt Wien Abteilung für Umweltschutz, Széchenyi István Egyetem
ÖkoBusiness Plan Bécs-Győr
HU2002 000-317-01-01
164 379
Győr-Moson-Sopron Megyei Agrárkamara
Verein Energiepark Bruck/Leitha, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Biokontroll Hungária Ellenörző és Tanúsító Kht.
Energiacélú biogázerőmű beruházások előkészítése, határt átlépő együttműködésben
HU2002 000-317-01-04
86 490
Hédervár Község Önkormányzata
Umwelt&Bau Pinkafeld Beratungs-und Bauleitungsgesellschaft m.b.H.
Hédervári Regionális Szennyvíztelep kapacitásbővítése
HU2002 000-317-01-09
1 007 823
Körmend Város Önkormányzata
Europäisches Zentrum für Erneuerbare Energieträger in Güssing, NyugatMagyarországi Egyetem, Zala megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány
A megújuló energiaforrások know-how transzfere (Güssing)
HU2002 000-317-01-05
196 758
Kőszeg Város Önkormányzata
Selbstverwaltung der Kommune Oberpullendorf
Hulladék mennyiségének csökkentése feldolgozása Kőszegen
HU2002 000-317-01-08
900 000
Lég-Áram Alapítvány
Energieverwertungsagentur
Újrónafői szélerőmű, közösségek fenntartható energiagazdálkodásért
HU2002 000-317-01-12
810 850
Nagypáli Község Önkormányzata
Balint Szij mérnöki iroda, Lenti Központú Vállalkozási Övezet Közhasznú Társaság
Biomassza erőműhöz szükséges dokumentációk biztosítása
HU2002 000-317-01-06
81 441
Pornóapáti Község Német Települési Kisebbségi Önkormányzat
Umwelt&Bau Pinkafeld Beratungs-und Bauleitungsgesellschaft, Horvátlövő Község Horvát Települési Kisebbségi Önkormányzata
Pornóapáti és Horvátlövő Községek szennyvízkezelése
HU2002 000-317-01-07
1 297 818
Pornóapáti Község Német Települési Kisebbségi Önkormányzat
Selbstverwaltung der Kommune Bildein
Osztrák mintára biomassza falufűtés Pornóapátiban
HU2002 000-317-01-11
900 000
Szélerő Vép Energiatermelő Kht.
Windpark Bruck an der Leitha GmbH.
Közösségi szélerőmű fejlesztés Vépen
HU2002 000-317-01-13
859 553
Szentgotthárd Város Önkormányzata
Abwasserverband Bezirk Jennersdorf
Határon átnyúló Szennyvíz-csatornázás II. fázis
HU2002 000-317-01-10
1 172 610
49
Projekten
Name des Bewerbers
50
Partner
Titel der Bewerbung
Nummer der Bewerbung
Förderbetrag (in Euro)
Kontrollstelle für Umweltschutz Nordtransdanubien
Österreichisch-UngarischSlowakisches Grenzkommunalforum
Österreichisch-UngarischSlowakische Infokette für Umweltschutz
HU2002 000-317-01-02
187 036
Direktion der Wasserwerke Nordtransdanubien
Büro Pieler ZT Kft.
Planung der Bewahrung der ökologischen Potenz des Neusiedler Sees
HU2002 000-317-01-03
87 300
Selbstverwaltung der Kreisfreien Stadt Győr
Selbstverwaltung der Stadt Wien Abteilung für Umweltschutz, Széchenyi István Universitat
ÖkoBusiness Plan Wien-Győr
HU2002 000-317-01-01
164 379
Agrarkammer des Komitats Győr-Moson-Sopron
Verein Energiepark Bruck/Leitha, West-Ungarische Universitat
Vorbereitung von Investitionen bezüglich für Energiezwecke erreichtenden Biogasktaftwerke, durch grenzüberschreitende Zusammenarbeit
HU2002 000-317-01-04
86 490
Selbstverwaltung der Gemeinde Hédervár
Umwelt&Bau Pinkafeld Beratungsund Bauleitungsgesellschaft m.b.H.
Kapazitäterweiterung der Regionalen Abwasserbehandlungsanlage in Hédervár
HU2002 000-317-01-09
1 007 823
Selbstverwaltung der Stadt Körmend
Europäisches Zentrum für Erneuerbare Energien in Güssing, West-Ungarische Universitat
Know-how Transfer der erneuerbaren Energieträger (Güssing)
HU2002 000-317-01-05
196 758
Selbstverwaltung der Stadt Kőszeg
Selbstverwaltung der Kommune Oberpullendorf
Reduzierung und Verarbeitung der Abfallmenge in Kőszeg
HU2002 000-317-01-08
900 000
Stiftung Lég-Áram (Luft-Strom)
Energieverwertungsagentur
Windkraftwerk in Újrónafő, Gemeinschaften für die erneuerbare Energiewirtschaft
HU2002 000-317-01-12
810 850
Selbstverwaltung der Gemeinde Nagypáli
Balint Szij Ingenieur Büro, Industriezone mit Zentrum in Lenti gemeinnützige Gesselschaft gG
Sicherung der zum Biomassekraftwerk benötigten Dokumentationen
HU2002 000-317-01-06
81 441
Kommunale Selbstverwaltung der deutschen Minderheit der Gemeinde Pornóapáti
Umwelt&Bau Pinkafeld Beratungsund Bauleitungsgesellschaft, Kommunale Selbstverwaltung der kroatischen Minderheit der Gemeinde Horvátlövő
Abwasserbehandlung der Gemeinden Pornóapáti und Horvátlövő
HU2002 000-317-01-07
1 297 818
Kommunale Selbstverwaltung der deutschen Minderheit der Gemeinde Pornóapáti
Selbstverwaltung der Kommune Bildein
Nach österreichischem Beispiel Biomassenheizung in Pornóapáti
HU2002 000-317-01-11
900 000
Szélerő Vép Energiatermelő Kht. (Luftkraft Vép Energieerzeugende gG)
Windpark Bruck an der Leitha GmbH
Gemeinschaftliche Entwicklung von Windkraftwerk in Vép
HU2002 000-317-01-13
859 553
Selbstverwaltung der Stadt Szentgotthárd
Abwasserverband Bezirk Jennersdorf
Grenzüberschreitende Abwasserkanalisation II. Phase
HU2002 000-317-01-10
1 172 610
Projects
Name of project provider
Partner
Project title
Project number
Amount of funding (Euro)
North-Transdanubian Environmental, Nature Conservation and Water Management Inspectorate
Österreichisch-UngarischSlowakisches Grenzkommunalforum
Austrian-Hungarian-Slovak environmental InfoChain
HU2002 000-317-01-02
187 036
North-Transdanubian Environmental and Water Directorate
Büro Pieler ZT Ltd.
Planning the preservation of the Fertő-lake’s ecological potential
HU2002 000-317-01-03
87 300
Municipality of Győr
Municipality of Vienna, Environmental Protection Department, Széchenyi István University
Eco-Business Plan Vienna-Győr
HU2002 000-317-01-01
164 379
Agrarian Chamber of Győr-Moson-Sopron County
Verein Energiepark Bruck/Leitha, University of West-Hungary, Biocontrol Hungária Company of Public Utility for Control and Certification
Preparation of energy-targeted biogas power plant investments in cross-border cooperation
HU2002 000-317-01-04
86 490
Municipality of Hédervár
Umwelt&Bau Pinkafeld Beratungsund Bauleitungsgesellschaft m.b.H. (Pinkafeld Construction&Environment Consulting and Building Company)
Capacity expansion of Hédervár Regional Waste Water Plant
HU2002 000-317-01-09
1 007 823
Municipality of Körmend
European Centre of Renewing Energy Sources, University of West_hungary
Know-how transfer of renewing energy sources
HU2002 000-317-01-05
196 758
Muncipality of Kőszeg
Municipality of Oberpullendorf
Reducing the volume of waste by processing in Kőszeg
HU2002 000-317-01-08
900 000
Air-Current Foundation
Energy Utilisation Agency
Wind-power plant at Újrónafő, for the sustainable energy management of communities
HU2002 000-317-01-12
810 850
Municipality of Nagypáli
Balint Szij Engineering Consultants
Providing documentation for biomass power plant
HU2002 000-317-01-06
81 441
German Minority Local Government of Pornóapáti
Umwelt&Bau Pinkafeld Beratungsund Bauleitungsgesellschaft, Croatian Minority Local Government of Horvátlövő
Waste water management in Pornóapáti and Horvátlövő
HU2002 000-317-01-07
1 297 818
German Minority Local Government of Pornóapáti
Municipality of Bildein
Biomass village heating in Pornóapáti based on Austrian example
HU2002 000-317-01-11
900 000
Wind-power Vép Energy Producing Public Company
Windpark Bruck an der Leitha GmbH
Community wind-power plant at Vép
HU2002 000-317-01-13
859 553
Municipality of Szentgotthárd
Waste Water Association of Jennersdorf
Cross-border waste water system – Phase 2
HU2002 000-317-01-10
1 172 610
51
Új lendület a határ menti együttműködési programokban
Ausztria-Magyarország Interreg IIIA Közösségi Kezdeményezés 2004-2006
Közös cél Gazdaságilag, társadalmi és kulturális értelemben egységes határtérség
Fejlesztési területek • • • • •
Határon átnyúló gazdasági együttműködés Elérhetőség Határon átnyúló együttműködési struktúrák és hálózatok Emberi erőforrások Fenntartható térségi és környezeti fejlődés
Támogatás keretösszege 2,65 milliárd forint támogatás fejlesztésekre Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megye területén, ebből 255 millió forint a Kisprojekt Alap keretében kisebb léptékű projektekre.
Neue Dynamik in den Programms für die grenzüberschreitende Zusammenarbeit
Österreich-Ungarn Gemeinschaftsinitative Interreg IIIA 2004-2006
Gemeinsames Ziel Eine wirtschaftliche und soziokulturell integrierte Grenzregion.
Entwickulngsbereichen: • • • • •
Grenzüberschreitende wirtschaftliche Zusammenarbeit Erreichbarkeit Grenzüberschreitende Strukturen und Netzwerke für Zusammenarbeit Humanressourcen Nachhaltige Regional- und Umweltentwicklung
Finanzplan 2.65 Milliarden forint Förderung für Entwicklugen auf dem Gebiet der Komitate Győr-Moson-Sopron, Vas und Zala, 255 Millionen davon für kleinere Projekte im Rahmen des Kleinprojektf Fonds.
New dynamics in the cross-border cooperation programmes
Austria-Hungary Interreg IIIA Community Initiative 2004-2006
Common objective Economically, socially and culturally unified border-area
Development areas • • • • •
Cross-border economic cooperation Accessibility Cross-border cooperation structures and networks Human resources Sustainable area and environmental development
Total funding budget 2,65 milliard HUF support for developments in Győr-Moson-Sopron, Vas and Zala counties, out of which 255 million HUF is funded by the Small Project Fund for smaller-scale projects.
52
Készült az Európai Unió támogatásával Herausgeben mit der Förderung der Europäische Union Published with the support of the European Union
Wien Umland-Süd Niederösterreich Süd Burgenland Győr-Moson-Sopron megye Vas megye
Zala megye
www.vati.hu Kiadó: VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Kht. Szerkesztő: HitesyBartuczHollai Euroconsulting Kft. Tervező és tördelő: Vizuálisművek Kft. Nyomda: Komáromi Nyomda és Kiadó Kft. 2006