PEDAGÓGIAI PROGRAM KÖRZETI ÁLTALÁNOS ISKOLA

P EDAGÓGIAI P ROGRAM I HAROSBERÉNYI K ÖRZETI Á LTALÁNOS I SKOLA

A Z I H A R O S B E R É N Y I K Ö R ZE T I Á L T A L Á N O S I S K O L A P E D A G Ó G I A I P R O G R A M J A

1. 2.

ISKOLÁNKRÓL .............................................................................................................................5 NEVELÉSI PROGRAM ....................................................................................................................6 2.1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVEL -OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, ÉRTÉKEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI ..............................................................................6 2.1.1. Pedagógiai alapelvek ........................................................................................................6 2.1.2. Pedagógiai értékek............................................................................................................8 2.1.3. Az intézményben folyó nevel -oktató munka céljai ........................................................8 2.1.4. Eljárások, módszerek........................................................................................................9 2.1.5. Pedagógiai munkánk alapvet feladata ..........................................................................10 2.1.6. Konkrét nevelési célkit zéseink .....................................................................................11 2.2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK..............................12 2.3. ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM .................................................................................13 2.3.1. Alapelvek........................................................................................................................13 2.3.2. Helyzetelemzés...............................................................................................................13 2.3.3. Az egészségnevelés célja, feladata: ................................................................................13 2.3.4. Az egészségnevelés iskolai területei...............................................................................14 2.3.5. Egészségnevelés megvalósításának szakmai feltételei...................................................17 2.3.6. Iskolai programok...........................................................................................................17 2.3.7. Egészségnevelési programban résztvev k és feladataik ................................................18 2.4. AZ ELS SEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV ......................................................................................................................................19 2.4.1. Az els segély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók ..................19 2.4.2. Az els segély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok.....19 2.4.3. Az els segély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának el segítése érdekében........................................................................19 2.4.4. Az els segély-nyújtási alapismeretek elsajátítását els sorban a következ tevékenységformák szolgálják:.......................................................................................20 2.5. ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM ............................................................................20 2.5.1. Alapelvek, célok .............................................................................................................20 2.5.2. Konkrét célok és feladatok .............................................................................................21 2.5.3. Tanórai keretek ...............................................................................................................21 2.5.4. Tanórán kívüli lehet ségek.............................................................................................23 2.5.5. Taneszközök ...................................................................................................................23 2.6. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK .......................................................23 2.6.1. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink:........................................24 2.7. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK .............................................24 2.7.1. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanításitanulási folyamatba illeszked tanítási óra.....................................................................24 2.7.2. Az egységes alapokra épül differenciálás.....................................................................25 2.7.3. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi egyéb (tanítási órán kívüli) tevékenységek segítik: ................................................................................25 2.8. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI..................................................................29 2.8.1. A pedagógusok alapvet feladatai..................................................................................29 2.8.2. A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevel munka, tanulásirányítás.............................29 2.8.3. A tehetséges tanulók gondozása .....................................................................................30 2.8.4. A hátrányos helyzet , a halmozottan hátrányos helyzet , valamint a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzd tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása, eredményes fejlesztése.......................................................30 2.8.5. A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása........................................................................30

2


2.8.6. Az iskolai diákönkormányzat m ködtetésében való aktív részvétel ..............................30 2.8.7. Munkafegyelem, a munkához való viszony ...................................................................31 2.8.8. Folyamatos, aktív részvétel a nevel testület és a szakmai munkaközösség tevékenységében.............................................................................................................31 2.8.9. Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés..................................31 2.8.10. Az iskolai munka feltételeinek javítása ..........................................................................31 2.8.11. Részvétel a nevel testület szakmai életében, a döntések el készítésében és végrehajtásában ..............................................................................................................31 2.8.12. Aktív részvétel a tantestület életében .............................................................................31 2.8.13. Az iskola képviselete ......................................................................................................32 2.8.14. A vezet i feladatok ellátása............................................................................................32 2.8.15. Megfelel kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szül kkel és a pedagógus kollégákkal 32 2.9. AZ OSZTÁLYF NÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYF NÖKÖK FELADATAI ........................32 2.9.1. Az osztályf nök feladatai ...............................................................................................32 2.9.2. Az osztályf nöki munka tervezése .................................................................................34 2.9.3. Az osztályf nök által készített statisztikák, jelentések az osztályról .............................34 2.9.4. Nyolcadik évfolyamon a középiskolai továbbtanulási adatok .......................................35 2.9.5. A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejl désének értékelési szempontjai az els félév és a tanév végén.....................................................................35 2.10. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYL TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE ........................................................................................................................36 2.10.1. Sajátos nevelési igény tanulók......................................................................................36 2.10.2. A tehetség, a képességek kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik:...............37 2.10.3. A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzet tanulók integrációját segít tevékenységek.................................................................................................................37 2.11. AZ ISKOLA SZEREPL INEK EGYÜTTM KÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK –A SZÜL , A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI ....38 2.11.1. Az iskola közösségeinek együttm ködése .....................................................................38 2.12. A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE .....................................................................................................40 2.13. AZ ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLS KAPCSOLATAI, EGYÜTTM KÖDÉSE ISKOLÁN KÍVÜLI INTÉZMÉNYEKKEL .......................................................................................41 2.14. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYAI ....................................................................42 2.15. AZ ISKOLÁBA JELENTKEZ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ÉS ÁTVÉTELÉNEK ELVEI ....................44 3. HELYI TANTERV ........................................................................................................................45 3.1. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV, AZ ISKOLÁBAN TANÍTOTT KÖTELEZ ÉS NEM KÖTELEZ (VÁLASZTHATÓ) TANTÁRGYAK ÉS ÓRASZÁMAIK (ÓRATERV).................................................45 3.1.1. Kötelez tantárgyak és óraszámok az 1–4. évfolyamon (heti óraszám).........................47 3.1.2. Kötelez tantárgyak és óraszámok az 5–8. évfolyamon (heti óraszám).........................48 3.1.3. A 2003-ban felülvizsgált és módosított NAT alapján, valamint az Oktatási Minisztérium által 2004-ben kiadott kerettanterv alapján elkészített 2004. szeptemberét l érvényes helyi tanterv 1-4. évfolyam óraterve ......................................49 3.1.4. 5-8. évfolyam óraterve....................................................................................................50 3.1.5. Az osztályf nöki órák témái...........................................................................................51 3.1.6. Az osztályf nöki órák tananyaga, tematikája évfolyamonként:.....................................51 3.1.7. Választható témák az osztály összetételét l, neveltségi szintjét l függ en ...................55 3.2. A TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI ......................................57 3.3. AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI ....................................................58 3.4. AZ OTTHONI, NAPKÖZIS FELKÉSZÜLÉSHEZ EL ÍRT HÁZI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA .......58

3


3.5. A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ELLEN RZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE ...............................................................................................59 3.6. A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA ........................64 3.6.1. A tanulók fizikai állapotának mérése .............................................................................64 3.7. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY TANULÓK ...................................................................................66 3.7.1. Pedagógiai alapelvek .....................................................................................................66 3.7.2. Célok...............................................................................................................................66 3.7.3. Feladatok ........................................................................................................................66 3.7.4. Nevel -oktató munkánk eszköz- és eljárásrendszere......................................................67 3.7.5. A személyiség-fejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat....................................67 3.7.6. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok.............................................67 3.7.7. Az osztályf nök feladatai ................................................................................................67 3.7.9. A kiemelt figyelmet igényl tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje ..............................................................................................................................68 3.7.10. Az értékelés rendje..........................................................................................................69 3.7.11. A nevel -oktató munkát segít eszközök és felszerelések ...............................................69 3.7.12. A tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei..................70 3.7.13. Alkalmazandó kerettanterv .............................................................................................70 3.8. A CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI .....................70 3.9. A TANULÓK ESÉLYEGYENL SÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK ..............................................70 3.9.1. Célrendszer megfogalmazása .........................................................................................70 Az iskolába való bekerülés el készítése.....................................................................................72 Az óvodából az iskolába való átmenet segítése .........................................................................72 3.9.2. Együttm ködések- partnerségi kapcsolatok kiépítése....................................................72 Szül i házzal...............................................................................................................................72 3.9.3. A tanítást-tanulást segít eszközrendszer elemei ...........................................................74 4. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK ................................................................................................80 4.1. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGI IDEJE .....................................................................80 4.2. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRTÉKELÉSE, FELÜLVIZSGÁLATA ..................................................80 4.3. A PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSA .................................................................................80 4.4. A PEDAGÓGIAI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA ......................................................81 5. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSÁRA ÉS JÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ ZÁRADÉKOK ....82

4


1. ISKOLÁNKRÓL Az iskola épülete eredetileg kastély volt, kora kb. 300 éves. Általános iskolaként több mint 60 éve m ködik. Az épület felújítása és teljes akadálymentesítése 2011-ben történt meg. Még ebben az évben átadásra került egy európai szint tornacsarnok és egy m füves pálya. Az iskolához tartozó parkban (4 ha) sok fa található, közöttük értékes ritkaságok is vannak (himalájai feny , mamutfeny , császárfa, tiszafa, tulipánfa, stb.). A gyümölcsfáink száma kb. 50 db. A tanulók technikaoktatását gyakorlókert segíti. Az intézmény informatikai felszereltsége kiválónak mondható. Az iskolába járó gyerekek három településr l érkeznek – a falvak a Zalai-dombság és Bels -Somogy tájegységek találkozásánál terülnek el. A legnagyobb falu Iharosberény, lakossága kb. 1400 f , a másik két falu: Iharos és Pogányszentpéter – jóval kisebbek. Jelent s a cigánylakosság száma. A lakosság nagy része mez gazdasággal (sz l -, gesztenye-, málnatermesztés) foglalkozik, illetve nagy számú a munkanélküli. Munkalehet ség szinte kizárólag a 16 km-re lév Nagykanizsán van. Az Országos Köznevelési Tanács 1999. évr l szóló jelentése alapján, és ezzel teljesen egyetértve: Az, aki falura születik, az eleve hátrányos helyzet a tanulás útjait tekintve. Ezen a tarthatatlan helyzeten sürg sen változtatni kell. A falusi gyerekek városiakhoz képest kimutatható lemaradásáért nem, illetve nem els sorban az ottani iskola hibáztatható. A hátrányos helyzet leküzdése, a felzárkóztatás nem kizárólag, és nem is els sorban oktatásügyi feladat. Az oktatási szabad verseny a hátrányos helyzet eket, – a kulturális hajléktalanokat – sújtja leginkább. Éppen ezért arra kell törekedni, hogy minél több id t tölthessenek el ezek a gyerekek az iskola falai között. Csakis így lehet némi esélyük arra, hogy valamit megkapjanak abból, amit szerencsésebb társaik a családból merítenek. A szül k megnyerése nélkül kilátástalannak t nik a probléma megoldása. Társadalmunk és közoktatásunk legsúlyosabb gondja, leginkább kardinális kérdése a roma származású gyerekek problematikája. Cigány tanulónak lenni nem azért hátrány, mert valaki cigány, hanem azért, mert iskolarendszerünk, általában érvényes pedagógiai kultúránk hátránnyá transzformálja azokat a körülményeket és sajátosságokat, amelyek a cigánygyerekek életét jellemzik.

5


2. NEVELÉSI PROGRAM 2.1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVEL -OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, ÉRTÉKEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI Intézményünk els sorban a szül knek és a gyerekeknek tartozik felel sséggel, így olyan szolgáltatást kívánunk nyújtani, ami a lehet ségekhez képest megvalósítható, és nem áll ellentétben a társadalmi elvárásokkal. Minden kapcsolatunkat az szinteség és a felel sségérzet irányítja, elismerjük az egyén jogait, és kiemeljük a szociális érzékenység és tudás fontosságát. Els dleges célunk egy gyermekközpontú intézmény megvalósítása, ahol minden gyermek származásától függetlenül azonos tör désben és elbírálásban részesül. Minden egyén lehet séget kap, hogy tehetségének megfelel en a legtöbbet hozza ki magából. A társadalmi tapasztalatok széles körét kívánjuk biztosítani diákjaink számára, figyelembe véve az életkori sajátosságokat, képességeiket, és a családi hátteret. Az általános iskola befejezése után diákjaink nem kerülhetnek hátrányba hasonló korú társaikkal szemben. Fontosnak tartjuk, hogy a gyerekek tanulásának min sége fejl djön a tanterv hatékony és sikeres elvégzésével. Ett l szinte elválaszthatatlannak tartjuk a sportolás megszerettetését, az egészséges életmódra való nevelést, a munkára nevelést. Ezek megvalósításához magas színvonalú eszközöket és tanulási stratégiákat kívánunk biztosítani. Kiemelt szerepet szánunk a gyerekek személyiségének formálásában, neveltségi szintjük emelkedésében az intézményünkben m köd alapfokú m vészeti iskoláknak. A különösen magas számban jelen lév hátrányos és halmozottan hátrányos tanulóink számára integrációs programot m ködtetünk, annak érdekében, hogy el segítsük felzárkóztatásukat, eredményes továbbtanulásukat. Az intézmény életének és munkájának minden területén folyamatos fejl désre törekszünk, aminek egy elkötelezett, szakmailag és emberileg is alkalmas, hosszabb távon stabil pedagógus-közösség képezheti az alapját.

2.1.1.

Pedagógiai alapelvek Szabadságra nevelés – az irodalom tanításával, a nyelvek oktatásával, a zenei és táncneveléssel, a matematika, fizika, történelem oktatásával, a sporttal, technikával és informatikával a fiatal ember személyes szabadságát kell szolgálni. A személyiség tiszteletben tartásának elve- tiszteletben kell tartani a tanuló személyiségét, figyelembe kell venni egyéni képességeit. Törekedni kell arra, hogy egyetlen tehetség se kallódjon el. Felel s állampolgári lét elve- A fiatalokat a felel s állampolgári létre, az egymásért való felel sségre, a család, haza, munka szeretetére és megbecsülésére kell nevelni. Komplexitás elve - a biológiai, a fiziológiai, a pszichológiai és a társadalmi törvényszer ségek folyamatos figyelembe vétele és összehangolása a nevelés-

6


oktatás során. Az érzelem fejlesztésével együtt fontos az érzelmi és akarati élet formálása. Meg kell tanítani a kudarcot elviselni, feldolgozni és értékelni. Erkölcsileg, szellemileg és testileg egészséges nemzedéket kell nevelni. Természetszeretet elve- A nevelésen és oktatáson sugározzon át a természethez való megváltozott viszony, az ökológiai szempontok el térbe kerülése, az élet és a természet szeretete, a természeti kincsek és az épített örökség megbecsülése. Életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételének elve - a tanuló fejlesztésének a maga fejlettségi szintjéhez történ igazítása. Tervszer és következetes nevel -oktató munkával fejleszteni kell a tanulók alapkészségeit. Fontos a pontosság, fegyelem és önfegyelem gyakorlása. Az iskolához való pozitív köt dés elve –Er síteni kell a tanulók iskolához való köt dését. Ennek érdekében olyan légkört kell teremteni, hogy az iskolában otthon érezhessék magukat a tanulók. A pedagógus vezet szerepe - a pedagógusnak vezet szerepe van a pedagógiai légkör kialakításában, a tanulók aktivitásának kibontakoztatásában, tevékenységének megszervezésében, személyiségük fejl désének támogatásában. A különböz közösségekhez tartozás elve - a tanulók mindig sz kebb (család, osztály, iskola) és tágabb (környezet, társadalom) közösség tagjai. A nevelésoktatás az emberi viszonyokban gazdag közösségek hatásrendszerén át, a közösségekben, a közösségek életének, céljainak, érdekeinek figyelembevételével, a közösség aktív részvételével történik. A közösségek biztosítanak terepet — a pedagógus vezet , irányító, kezdeményez szerepe mellett — a tanulók önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakoztatásához. Törekedni kell a szociális hátránnyal, tanulási nehézséggel vagy beilleszkedési-, magatartási zavarral küzd gyerekek hátrányának leküzdésére. A tapasztalatszerzés, ismeretszerzés elve - lehet ség teremtése a nevelésoktatás folyamatában a tanulók számára a saját tapasztalatok megszerzésére, megértésére, általánosítására. Olyan ismereteket kell közölni- az emberre, a társadalomra, a m vészetekre, a tudományra vonatkozóan- melyek megalapozzák a tanulók széleskör m veltségét, el segítik az értelmi, erkölcsi eligazodásukat az ket körülvev világban. A küls hatások elve - mindazon tapasztalatokra, információkra, ismeretekre történ támaszkodás, amelyeket a tanulók az iskolán kívül, mindennapi életükben szereznek be. Fontos a szül kkel való folyamatos kapcsolattartás, valamint aktív részvétel a lakóhelyünk életében. A bizalom elve - bizalom, megértés, tisztelet a tanuló személyisége iránt, törekvés a személyes kapcsolatok kialakítására. A következetesség elve - igényesség, határozott követelmények támasztása a tanulókkal szemben, egyúttal lehet ség nyújtása a tanuló önállóságának, kezdeményez készségének, kreativitásának kibontakoztatására. A motiváció elve - a tanulók érdekl désének felkeltése. A tantárgyi koncentráció elve - adott tantárgy, m veltségi terület tanítása során alkalmazkodás és építés a korábban, illetve más tantárgyból elsajátított tudásra. 7


A szemléletesség elve - a befogadást, az elsajátítást el térbe helyez tanulásszervezési és módszertani eljárások alkalmazása. Az aktivizálás elve — a tanulói aktivitás kiváltása. A visszajelzés elve — folyamatos visszajelzés a tanulói teljesítményekr l, ezek változásáról, javításuk akadályairól. A tárgyi értékek meg rzésére nevelés – a meglév értékeink meg rzése kiemelt feladat.

2.1.2. Pedagógiai értékek Nevelési programunk vezérelve: újraéleszteni, megtartani és kialakítani mindazon értékeket, amelyek birtokában tanítványaink – szociális helyzetükre, világnézetükre, családi hátterükre való tekintet nélkül – képesek m velt, kulturált emberként helytállni, majd (az iskolában szerzett ismeretekre és készségekre építve) kés bbi tanulmányaikat folytatni, szakemberként érvényesülni a feln tt életükben. Melyek ezek az értékek? becsületesség, egyenesség, szinteség, megbízhatóság; kíváncsiság és tudásvágy; tolerancia és szolidaritás; a másik ember tisztelete és a szeretni tudás; a sz kebb és tágabb környezet szeretete és védelme; köt dés a családhoz és az iskolához; magyarság- és európaiság-tudat; önfegyelem és a másokra figyelés képessége; szorgalom és türelem a munkában; reális önismeret és erre alapozott döntésképesség; törekvés az egészséges életmódra;

2.1.3. Az intézményben folyó nevel -oktató munka céljai Az intézmény (általános) célja, hogy: A társadalom számára hasznos, sikeresen beilleszkedni tudó embereket neveljen tanítványainkból. Gondoskodni kell a tanulási kudarcok megel zésér l, az önismeret fejlesztésér l A szociális hátrányokból adódó hátrányok kompenzálásáról. A magas színvonalú és sokrét ismeretközléssel fejlessze a tanulók önálló problémamegoldó képességét, készségét és kreativitását. Fejl djön a tanuláshoz szükséges szövegértési és szövegalkotási képesség. A szellemi értékek jellemer sséget szolgáló testi edzettséggel kell, hogy párosuljanak, valamint er síteni kell az önellátásra való képességet.

8


Fontos a család tiszteletére, a szül k, nagyszül k megbecsülésére, szeretetére, udvariasságra, figyelmességre, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartására nevelés. Fontos célkit zés a természet szeretetére való nevelés, a természet megóvása, Magyarország megismerése, szeretete, természeti értékeinek megóvása. A nemzeti magyar és cigány kultúra ápolása, hazaszeretetre nevelés, hagyományaink, ünnepeink megismertetése, átörökítése. Szokjanak rá a tanórák alatti munkafegyelemre, a házi feladatok elkészítésére, az iskola házirendjének megtartására, valamint az utcán, a közlekedésben való fegyelmezett viselkedésre. Az általános iskola befejezése után diákjaink (beleértve a sajátos nevelési igény tanulókat is) legyenek képesek, hogy eredményesen folytathassák tanulmányaikat a magasabb fokú iskolákban.

2.1.4. Eljárások, módszerek Az iskolánkban folyó nevel és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását el segítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböz fejezeteiben kés bb meghatározásra kerül tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. A nevel -oktató munka ismeret- és értékátadó tevékenység, amelyben csak akkor lehetünk eredményesek, ha módszereinkben, eszközeinkben eljárásainkban tekintettel vagyunk tanulócsoportjaink heterogén összetételére, a tanulók életkori sajátosságaira, és kell teret biztosítunk a tanulói aktivitásnak az ismeretszerzés folyamatában. Ennek néhány fontos eszköze a következ : A tanmenet, amely az aktuális tanévre készül Az eljárásoknak, eszközöknek igazodnia kell a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, a képességekhez Szorgalmazni kell a tanulói aktivitást, tág teret kell adni az egyéni munkamódszereknek, és ezzel hozzá kell segíteni a tanulót az egyéni tanulási stratégia kialakításához (a tanulási technikák és módszerek tanítása, átadása, folyamatos karbantartása) Az értékelésnek a kapott feladatok megvalósításának módja és színvonala, a problémákra adott válaszok min sége szerint kell történnie A komplex személyiség fejlesztésében az önismeretnek- az er s és gyenge pontok felismerésének, a fejlett és reális önértékelésnek, az önbizalom er sítésének, a kezdeményez és vállalkozó készségeknek, az ítél képességnek, az erkölcsi és esztétikai érzékenységnek, az érzelmi intelligencia kialakításának szerepelnie kell. Fontos az elektronikus médiumok minél szélesebb kör alkalmazása az oktató-nevel folyamatban Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: 9


Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevel közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevel hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: Közvetlen módszerek Szokások kialakítását célzó, - Követelés. beidegz módszerek.

Közvetett módszerek - A tanulói közösség

- Gyakoroltatás.

tevékenységének

- Segítségadás.

megszervezése.

- Ellen rzés.

- Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kit zése, elfogadtatása. - Hagyományok kialakítása. - Ösztönzés

Magatartási modellek

- Elbeszélés.

bemutatása, közvetítése. - Tények és jelenségek bemutatása. - M alkotások bemutatása. - A nevel személyes példamutatása. Tudatosítás (meggy z dés kialakítása).

- Magyarázat, beszélgetés. - A tanulók önálló elemz munkája.

- A nevel részvétele a tanulói közösség tevékenységében. - A követend egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életb l. - Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. - Vita.

2.1.5. Pedagógiai munkánk alapvet feladata A gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdekl désre és aktivitásra építve a személyiségfejl dés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggy z déssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az él és az élettelen természet szépsége iránt. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség meg rzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet

10


rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megel zése). Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felel sségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. H ség, önzetlenség, megértés, tapintat, szinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. A család tisztelete, a szül k, nagyszül k megbecsülése, szeretete. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az el ítéletmentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önm velésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. A szül föld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. A kisebbségben él magyarságért érzett felel sség - és közösségvállalás. A határon kívüli él magyar kisebbséggel való felel sség és közösségvállalás. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenl ségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdekl dés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. Az iskolánkban folyó nevel és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását el segítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböz fejezeteiben kés bb meghatározásra kerül tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés.

2.1.6. Konkrét nevelési célkit zéseink Megvalósulását illet en akkor tekintjük nevel és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végz s diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén: Minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen els dleges célunk az, hogy tanulóink többsége a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.) Rendelkezik olyan b víthet biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik t arra, hogy a középiskolás követelményeknek a kés bbiekben megfeleljen, 11


Ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat, Határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jöv jét és sorsát illet en.

2.2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK Iskolánk nevel és oktató munkájának alapvet feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskör en fejlessze. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: A tanulók erkölcsi nevelése. Feladata: Az alapvet erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggy z déssé alakítása. A tanulók értelmi nevelése. Feladata: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészít ) nevelése. Feladata: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttm ködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladata: Az él és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztet érzelmek kialakítása. A tanulók akarati nevelése. Feladata: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. A tanulók nemzeti nevelése. Feladata: A szül hely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. A tanulók állampolgári nevelése. Feladata: Az alapvet állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdekl dés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. A tanulók munkára nevelése. Feladata: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. A tanulók egészséges életmódra történ nevelése. Feladata: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az

12


egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása.

2.3. ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM 2.3.1. Alapelvek Az egész tantestület egészségnevelési elkötelezettséggel végzi a munkát. A helyi problémákból kiindulva azok megoldására törekszünk. Az egészségnevelés központja településünkön az iskola, mely szoros kapcsolatban áll a szül i házzal, a háziorvosi szolgálattal és a gyermekjóléti szolgálattal. Az iskola minden rendelkezésre álló módszerrel el segíti a tanulók, az iskola minden dolgozójának egészségének védelmét, az egészség fejlesztését. Az iskola egészséges környezetet, egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatásokat biztosít, együttm ködik a helyi közösség szakembereivel, programjaival. Kiemelt jelent séget tulajdonít az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadid hasznos eltöltésének, a lelki egészségfejlesztést és szemléletváltozást biztosító programoknak.

2.3.2. Helyzetelemzés Tanulóink nagy része szociálisan hátrányos családok gyermekei. Magas a dohányzó és rendszeresen alkoholt fogyasztó szül k aránya. A szül k egy részénél elfogadott a gyermekek dohányzása és alkohol fogyasztása. N a korai szexuális életet él fiatalok száma. Egyes családoknál alacsony a személyi higiéné színvonala, a fogápolás rendszeressége. A tanulók egy része keveset mozog, a Tv és számítógép el tt tölti a szabadid egy részét. A rendszeres fogorvosi- és orvosi sz r vizsgálat – pedagógus kísérettel – évente megoldott. Az iskolai munkarendje lehet séget biztosít a mindennapos testmozgásra. Az étkezéshez szükséges kulturált környezet, a meleg vizes kézmosás biztosított az iskola étkez jében. A WC-k és mosdók színvonala a 2004/2005-ös tanévt l megfelel . Az öltöz ben biztosítottak a zuhanyzás feltételei. Diáksport egyesületet alapítottunk a gyermekek rendszeres testmozgásra való aktiválása és biztosítása érdekében kosárlabda, futball, atlétika és kerékpár szakosztállyal. Lehet séget biztosítunk a tömegsport számára, és a versenyszer sportolásra is.

2.3.3. Az egészségnevelés célja, feladata: Az egészségnevelés alapvet célja a tanulók egészségfejlesztési attit djének, magatartásának, véleményének kialakítása, annak érdekében, hogy képesek legyenek arra, hogy folyamatosan nyomon kövessék saját egészségi állapotukat.

13


Érdekl djenek a bels - és küls környezet iránt. Váljanak képessé az egészség meg rzésére, illetve a veszélyeztet hatások csökkentésére. Ebb l adódóan az iskola feladatai: Minden tevékenységével szolgálni a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejl dését. Személyi- és tárgyi környezetével segíteni azoknak a pozitív magatartásoknak és szokásoknak a kialakítását, amely a gyerekek egészségi állapotát javítják. Nem csak a betegségek megel zésének módjára tanítás, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére nevelés. Felkészíteni a tanulókat arra, hogy önálló feln tt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan teljes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani. Beteg és fogyatékkal él társak iránti elfogadó magatartás. Ismertesse a háztartásokban, az iskolában és a közlekedésben el forduló egészséget és testi épséget veszélyeztet tényez ket. Felkészíteni a tanulókat a vészhelyzetekre, azok megel zésére. Meg kell tanítani a tanulókat az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, a balesetek elkerülésére. Támogatás nyújtása a tanulóknak arra, hogy elkerüljék a káros anyagokra való rászokást (dohányzás, alkohol, drogfogyasztás). Foglalkozni kell a szexuális kultúra kérdéseivel, a felel s és örömteli párkapcsolatra történ felkészítésre. Az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejl dést. Az iskola összes dolgozója, életvitele példaérték legyen a tanulók számára. Pozitív énkép kialakítása. Hatékony kommunikáció kialakítása a dolgozókkal, szül kkel, tanulókkal. Er szakmentes konfliktus kezelés megismertetése és alkalmazása. Ismerjék fel az életmód, a viselkedés és az egészségi állapotuk közötti kapcsolatot, összefüggést. Az egészségnevelés a gyermekek személyiségének részévé kell, hogy váljon.

2.3.4. Az egészségnevelés iskolai területei a. Mentálhigiéniára nevelés: Feladatok: A munkavégzéshez szükséges ideális iskolai légkör megteremtése. Az oktató-nevel munkához szükséges helyiségek, berendezések és eszközök biztosítása. A helyes napirend kialakításához szükséges ismeretek átadása. A tanulók reális önismeretének kialakítása, saját képességei felismertetése és a hiányosságaik elfogadtatása. A problémamegoldó képességük szükség szerinti fejlesztése. Konfliktusok helyes kezelésének bemutatása. A kommunikáció szerepének kiemelése. A fogyatékosok és hátrányos helyzet ek, valamint a magatartás zavaros tanulók sikeres integrációja. Lehet ségek:

14


Önismereti, esetmegbeszél osztályf nöki órák. Szül és diákfórumok. Tematikus el adások. Diákönkormányzati programok. b. Szenvedélybetegségek kialakulása elleni nevelés: Feladat: Egészségre káros szokások kialakulásának megel zése. Szenvedélybetegségek elkerülése. A káros környezeti hatások felismertetése és leküzdése. Lehet ségek: Egészségtan, biológia és osztályf nöki órák a káros szenvedélyekr l. El adások szervezése gyermekorvos, véd n és rend rség szakembereivel. Egészségnevelési program bevezetése. c. Testi fejl dés el segítése Feladatok: A mozgás fontosságának elfogadtatása. Mindennapos testmozgás biztosítása. Testmozgással a fizikai és a lelki egészség er sítése. Testtartás korrekció megvalósítása, a testtartási rendellenességek megel zése. Különböz évszakokban a szabadban tartott foglalkozásokkal az ellenálló képességük és edzettségük fejlesztése. Életkoraiknak megfelel en az egyre növekv terhelés elviseléséhez való alkalmazkodó képesség kialakítása. Megfelel en fejl djön keringési mozgató és légzési rendszerük. Balesetvédelmi ismeretek tudatosítása. Különböz sportágakkal való megismertetés. Programok: Testnevelés óra tananyagának végrehajtása. Játékos testmozgás, egészségfejleszt testmozgás. Tömegsport órák. Kosárlabda és labdarúgó edzések Versenyszer rendszeres sportolási lehet ségek (iskolai-, körzeti-, megyei szinten, Bozsik-foci keretében). Tehetséggondozó rendezvényen való részvétel. Napközis szabadtéri és tornatermi foglalkozások szervezése és ezek számának b vítése. Úszó-tanfolyam szervezése, kiszélesítése egyre több évfolyamra. Iskolai sportrendezvények (Kispályás labdarugó-kupa, házi bajnokságok). Erdei iskolai program kiszélesítése. Túrák, kirándulások szervezése (gyalogos, kerékpáros). d. Higiénés magatartásra nevelés Feladatok: Az egészség megóvása, egészségvédelem. A személyi higiénia igényének kialakítása, tisztálkodás. A környezet tisztaságának védelme (tanterem, étkez , fürd , WC).

15


A serdül kori személyi higiéniai szokások kialakítása. A ruházat tisztaságának és alkalomhoz ill jellegének fontossága. Programok: Évente két alkalommal fogorvosi sz r vizsgálaton való részvétel. Testnevelés órák és sportfoglalkozások utáni tisztálkodás, öltözés és öltöz i rend kialakítása. Tanári és tanulói ügyeletesek, hetesek feladata, az iskolai helyiségek tisztaságának felügyelete, meg rzése. Testnevelés órai felszerelés: melegít , rövidnadrág, póló, tornacip , váltó zokni. e. Egészséges táplálkozásra nevelés Feladatok: Az egészséges táplálkozási szokások ismertetése. A helyes étkezési szokások kialakítása. Nyugodt környezet biztosítása az étkezésekhez. Ebédl tisztaságának meg rzése. Egészséges étkezési szokások elsajátítása. Lehet ségek: Ismeretterjeszt filmek vetítése. Az egészséges táplálkozási szokások ismertetése biológia, egészségtan, technika, természetismeret és osztályf nöki órákon. Napközis foglalkozások. f. A biztonság meg rzésére nevelés: Feladatok: Közlekedésbiztonságra nevelés. A közlekedés szabályai. Els segélynyújtás ismereteinek elsajátítása. Kockázatok és veszélyek felismerési lehet ségeinek bemutatása. Felel sségvállalás kialakítása. A környezet szervezetünkre gyakorolt leggyakoribb ártalmas hatásainak ismertetése. Önmagunkkal szembeni felel sségérzet kialakítása. Egészséget veszélyeztet magatartásformák. Programok: Tanórai keretben közlekedési ismeretek oktatása (technika és osztályf nöki órákon). Házi elméleti- és gyakorlati versenyek szervezése. Körzeti versenyeken való részvétel. Propaganda tevékenység, faliújság. Napközis szabadid s foglalkozások. g. Növekedés, változás, emberi szexualitásra, családi életre nevelés. Feladatok: A tanulók életkoruknak megfelel ismeretet szerezzenek saját testükkel, és annak változásaival kapcsolatosan. Testük és életm ködésünk megismertetése. Megfelel en készüljenek fel a tanulók a szexualitás érzelmi fontosságára és a családi élet harmóniájára.

16


A szexuális felvilágosításra nevelés a fogamzásgátlás és esetleges hatásainak ismertetése. Családi életre nevelés. Lehet ségek: Tanórai keretben (biológia, természetismeret, technika és osztályf nöki órák). Tájékoztató programok, el adások szervezése. h. Egészség-betegség Feladat: A fogorvos és az orvos gyógyító munkájának megismerése. Fogyatékos sérült embertársaink. A betegség tüneteinek ismerete. A leggyakoribb fert z betegségek és megel zések ismertetése. A véd oltások fontossága. A beteglátogatás, betegápolás szabályai.

2.3.5. Egészségnevelés megvalósításának szakmai feltételei a. Személyi feltételek iskolán belül: Munkaközösség vezet k. Osztályf nökök. Gyermek- és ifjúságvédelmi felel s. Sportegyesület vezet . Szaktanárok. Diákönkormányzatot segít pedagógus. Napközis nevel k. Iskolán kívül: Háziorvos. Véd n . Nevelési tanácsadó szakembere. Család- és gyermekjóléti szolgálat vezet je. b. Tárgyi feltételek A padok és a székek mérete életkornak megfelel . Világítás felújított. F tés korszer . A tantermek világosak és jól szell ztethet k. Öltöz és vizesblokkjának színvonala megfelel . Sportlétesítmények, sporteszközök Tornaterem korszer Sportudvar: füves nagy focipálya, m füves pálya. A sporteszközök mennyisége és min sége megfelel . Nagyméret gyakorlókert 50 gyümölcsfával.

2.3.6. Iskolai programok Tanórai foglalkozások: Kötelez természetismeret, biológia témafeldolgozása. Osztályf nöki órák. Modulok. Tanórán kívüli foglalkozások: 17


Madarak fák napja Tanulmányi kirándulások. Erdei iskolák. Nyári táborok. Napközis foglalkozások. Sportprogramok. Délutáni szabadid s foglalkozások. Vetélked k, versenyek. Túrák (gyalogos és kerékpáros)

2.3.7. Egészségnevelési programban résztvev k és feladataik a. Egészségfejleszt program segít kapcsolatai és feladatai: Gyermekorvos, véd n : A tanulók életkorához kötött vizsgálat, amely magában foglalja a testi, érzelmi és intellektuális fejl dés követését és az érzékszervek vizsgálatát. Életkorhoz kötött sz r vizsgálatok a fejl dés követésén kívül a krónikus betegségek és kóros elváltozások felismerésére is irányulnak. (Testi fejl dés mérése: testmagasság, testtömeg, mellkas körtérfogat. Érzékszervek m ködésének vizsgálata: látásélesség, színlátás, hallás, vérnyomásmérés. Golyvasz rés serdül korban tapintásos módszerrel. Elhízás és kóros soványság megítélése. Mozgásszervek vizsgálata.) Személyi és környezeti higiénés vizsgálatok végzése (tetvesség). A tanulók els segélyben való részesítése. Családsegít és Gyermekjóléti szolgálat A gyermekvédelmi munkában nyújtsanak segítséget. Napi kapcsolatban állnak a gyermekvédelmi felel ssel, a tanárokkal és a gyermekekkel. A gyermekvédelmi felel s jelzései alapján a veszélyeztetett gyermekek rendszeres figyelemmel kísérése. Közös rendezvények szervezése és együttm ködés az egészségnevelés területein. Gyermekvédelmi felel s Közrem ködik a gyermekvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejl dését veszélyeztet körülmények megel zésében, feltárásában, megszüntetésében. Segíti a pedagógusok gyermekvédelmi munkáját. Tájékoztatja a tanulókat és a szül ket azokról a lehet ségekr l, személyekr l, intézményr l, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak. Családlátogatáson részt vesz az osztályf nökkel a veszélyeztet okok feltárása érdekében. A veszélyeztet okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, segíti a szolgálat tevékenységeit. Szül k (család) A szül k, a család legfontosabb társunk a tanulók érdekében végzett egészségnevel munkánkban. Fontos a megfelel tájékoztatás és információ átadás a kapcsolattartás során. Az iskola egészségfejleszt programjáról részletes tájékoztatást kapnak a szül k.

18


Problémáikkal, kérdéseikkel szaktanárokhoz.

szintén fordulnak az osztályf nökökhöz,

2.4. AZ ELS

SEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV

2.4.1. Az els segély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók ismerjék meg az els segélynyújtás fogalmát; ismerjék meg alapfogalmakat.

az

élettannal,

anatómiával

kapcsolatos

legfontosabb

ismerjék fel a vészhelyzeteket; tudják a leggyakrabban el forduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit; sajátítsák el a legalapvet bb els segély-nyújtási módokat; ismerkedjenek meg a ment szolgálat felépítésével és m ködésével; sajátítsák el, mikor és hogyan kell ment t hívni.

2.4.2. Az els segély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok a tanulók korszer ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek els segély-nyújtási alapismeretek területén; a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük els segély-nyújtás alapismereteit; a tanulók az életkoruknak megfelel szinten – a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az els segély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel.

2.4.3. Az els segély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának el segítése érdekében tanulóink bekapcsolódnak az els segély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélked kbe; támogatjuk a pedagógusok részvételét 30 órás, els segély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésen.

19


2.4.4. Az els segély-nyújtási alapismeretek elsajátítását els sorban a következ tevékenységformák szolgálják: a helyi tantervben szerepl alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek: TANTÁRGY biológia

kémia

fizika osztályf nöki testnevelés

egészségtan

-

ELS SEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK rovarcsípések légúti akadály artériás és üt eres vérzés komplex újraélesztés mérgezések vegyszer okozta sérülések savmarás égési sérülések forrázás szénmonoxid mérgezés égési sérülések forrázás közlekedési baleset esetén teend k ment k hívása iskolai egészségügyi szolgálat igénybe vétele magasból esés közúti baleset ment hívás légúti akadály vegyszer okozta sérülések vérzéstípusok forrázás, égés, áramütés

2.5. ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM 2.5.1. Alapelvek, célok Az iskolánk sajátosságaival, a képzési rendünkkel, a pedagógiai folyamatunkkal és a helyi tantervünkkel az alábbi alapelveket kívánjuk érvényesíteni: Alapvet , az életkornak megfelel ismeretek nyújtása. Pozitív magatartási, viselkedési normák, modellek megismertetése, gyakoroltatása. Az ismeretek elsajátítása eszköz a tanulók értelmi, önálló

20


ismeretszerzési, kommunikációs cselekvési képességei kialakításához, fejlesztéséhez. Az ismeretek feldolgozása, az összefüggések feltárása megalapozza a tanulók eligazodását sz kebb- és tágabb környezetükben. A személyiségfejlesztés nem korlátozódhat egy-egy tanórára, hanem állandó tapasztalatszerzést igényel az élet minden területén a család, az iskola irányításával, visszajelzésével. Érzékenyen reagáljanak els sorban a helyi problémákra, miközben lássák meg a globális összefüggéseket. Fontos az együttm ködésre nevelés. A problémamegoldó gondolkodás képességének kialakítása, fejlesztése. Szeretnénk, ha az iskolánkban felnöv , végz s diákjaink megfelel , tovább építhet ismeretekkel, készségekkel, képességekkel rendelkeznének, képesek lennének az önálló tanulásra, problémamegoldásra, kommunikációra, kialakulna reális önismeretük, önelfogadásuk, egészséges önérvényesítés képességük, ismernék, tisztelnék, ápolnák a nemzeti, a falusi, az iskolai és családi hagyományokat, igyekeznének egészséges életmódot folytatni, magatartásuk környezettudatos, személyiségük egésze harmonikus lenne.

2.5.2. Konkrét célok és feladatok Az aktív részvétel és tenni akarás igényének kialakítása. Az együttm ködés iránti igény kialakítása. A szépség befogadása és élvezete. Környezeti folyamatok, összefüggések megértése. Környezettudatos életvitel kialakítása. Élményhelyzetek biztosítása. Környezetkímél termékek, technológiák el nybe részesítésének tudatosítása. Takarékos- és mértékletes életvitel iránti igény kialakítása. A valóságos természeti és humán környezet megtapasztalását biztosító programok: Erdei iskola, Madarak, fák napja. Ökológiai szemlélet kialakítása.

2.5.3. Tanórai keretek Magyar irodalom: a sz kebb és tágabb környezethez kapcsolódó írók, költ k élete, munkássága, természetr l szóló irodalmi alkotások ismerete, elemzése, versek, mesék, esszék írása. Történelem: régiónk történelmi emlékhelyei, az ezekhez csatlakozó történelmi események és történelmi személyiségek élete, munkássága, mondák, történelmi események megjelenítése drámapedagógiai módszerekkel. Földrajz: a régiónkhoz csatlakozó földrajzi ismeretek (a terület kialakulása, éghajlata, vízrajza, földtani érdekességei, népessége, gazdaságföldrajza), vizsgálódások, megfigyelések, a táj elemeinek érzékszer felfedezése és az érzések vizuális megjelenítése.

21


Biológia: a táj életközösségei, jellegzetes fajai, a tananyaghoz kapcsolódó fajok jellemz i, vizsgálódások a természetben, az él világ változatosságának felfedezése játékok segítségével. Fizika: energiák a természetben, a természet fizikai jelenségeinek megismerése, megfigyelése, projektek a megújuló és nem megújuló fenntartható használatának megértésére. Kémia: a vizek és a talaj kémiája, annak pozitív és negatív hatása az él világra, a vizek és vízpartok élettelen és él elemeinek kapcsolata, hangulati elemek megragadása és megörökítése patakok, tavak mellett. Rajz: az erdei iskola helyszínén megfigyelhet m vészettörténeti emlékek és az egyes irányzatok, stílusok jegyeinek megismerése, természetrajzok készítése, a lényeges jegyek felismertetése, a közös rajz, mint az együttm köd kiscsoportos tanulási technikák egyik legkönnyebben megvalósítható gyakorlási lehet sége. Testnevelés: egészséges életmód kialakítása, a túrázás, természetjárás megszerettetése, népi természetben játszható mozgásos játékok megismertetése, mindennapos testnevelés. Ének: a természetr l szóló dalok ismerete, a helyi népdalok megismertetése, az adott tájon élet neves zeneszerz k, zenészek élete, munkássága, a természet ritmusának felfedezése, annak megörökítése a testhangszerek segítségével. Néptánc: a környék hagyományainak megfelel táncok elsajátítása, valamint helyi népviselet felkutatása, a ruhák használata. Képz m vészeti képzés: helyi népm vészeti hagyományokat követ tárgyalkotások természetes anyagokból (agyag, fa). Technika: az iskola gyakorlókertjében végeznek a tanulók különféle munkálatokat (gyümölcsfák gondozása, egyéb kertészeti munkák). Nagy gondot kell fordítani a környezetbarát módszerek megismertetésére. Erdei iskolai programot: Az erdei iskolai program id tartama: több nap, melyet a közösség építés, a természetben való viselkedés megismerése, az otthontól való távollét megszokása jellemez. A programok id pontjait úgy válasszuk ki, hogy a tanulók egyaránt megismerhessék a tavaszi-nyár eleji és az szi természet jellemz it. Az erdei iskola helyszíne lehet leg a Duna-Dráva Nemzeti Park területe. Jó a tanulónak, mert: fejl dik az együttm ködési, kooperációs- és kommunikációs team munka, egymásra utaltság, érvelés, véleménynyilvánítási készségük, élményszer vé válik az ismeretszerzés, megtapasztalják a felfedezés, alkotás örömét, er södik a probléma felismerési és megoldási készségük, segíti az önismereti kialakítását, önállóságra ösztönöz, közelebb kerül a természet értékeihez, azokat védi, óvja, gyarapítja. Jó a szül nek, mert:

22


a gyermekeket sok elméleti és gyakorlati ismerettel, élménnyel gazdagítja, önállóságra neveli, er síti a kitartást az egészséges életmódra, a szabadid hasznos eltöltésére nevelést, alakítja a környezettudatos magatartást. Jó a pedagógusnak, mert olyan eszközt kapott, amellyel: jobban megismerheti, formálhatja tanítványait, a tantervi anyagok feldolgozását élményszer vé teheti, ötvözheti a m veltségi területeket, a közösségi tevékenységeket, a szabadid hasznos eltöltését. Jeles napok – Madarak és fák napja Minden év májusában – külön program alapján – megrendezzük ezt az eseményt. Helyi tábor: Az érdekl d tanulóink számára – minden év augusztusában – gólyatábort, és német nyelv tábort szervezünk.

2.5.4. Tanórán kívüli lehet ségek Évente egy-két alkalommal besegítünk a falvak és a falvak közötti utak tisztításában. Mivel az intézmény 21 kerékpárral rendelkezik, ezért az szi és a tavaszi id szakban 4-8. évfolyam kerékpár túrákat tesz els sorban a közeli Kaszóba (Baláta-tó, kisvasút), és az Ágneslaki arborétumba. Színház-, mozilátogatások. Iskolakert gondozása. A napközi foglalkozás keretében játszóházak szervezése.

2.5.5. Taneszközök Tankönyvek, nyomtatott- és elektronikus anyagok, természetismereti könyvek, folyóiratok, természetfilmek, dokumentumfilmek. Térképek, tájékozódási eszközök (irányt , tájoló). Fizikai, kémiai mérésekhez megfelel eszközök, anyagok, biológiai vizsgálathoz szükséges eszközök, anyagok (nagyító, mikroszkóp, stb.). Játékokhoz szükséges felszerelések (labda, szembeköt , stb.). Anyagok- és eszközök a kézm ves foglalkozásokhoz, gyakorlati természetvédelemhez (papír, ragasztó, írószerszámok, faanyag, stb.).

2.6. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevel és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevel k és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül.

23


A tanulók közösségben, illetve közösség által történ nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevel -oktató munkájának alapvet feladata.

2.6.1. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevel i irányítása. Feladata: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszer nevel i fejlesztése. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladata: A tanulói közösségek irányításánál a nevel knek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm – a feln ttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladata: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevel i segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kit zni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladata: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történ közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gy jthetnek. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladata: A tanulói közösségre jellemz , az összetartozást er sít erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.

2.7. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK

2.7.1. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszked tanítási óra. Az iskola nevel i a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk.

24


A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben el térbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevel -oktató munkája a lehet ségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevel k az egyes szaktárgyak tanítási óráin el nyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így - els sorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak.

2.7.2. Az egységes alapokra épül differenciálás Intézményünk pedagógiai tevékenysége teret enged a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának; fejleszti a tanulók önismeretét, együttm ködési képességét, akaratát; hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, értékekkel való azonosulásuk fokozatos kialakításához, megalapozásához. A kulcskompetenciák hatékony fejlesztésének egyik feltétele a fejlesztési céloknak megfelel tanítási folyamat, tanulási tevékenység. A tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése. A differenciált tanulásszervezés terén különösen a következ szempontokra kell figyelemmel lenni: Olyan szervezési megoldásokat kell el nyben részesíteni, amelyek el mozdítják a tanulás bels motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését. A tanulásszervezés kibontakoztatása.

meghatározó

szempontja

a

tanulók

aktivitásának

Az oktatási folyamat megszervezése segítse el a tanulók el zetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehet séget esetleges tévedéseinek korrigálására és tudásának átrendez désére. Az oktatási folyamat alkalmazza az együttm köd technikáit, formáit.

(kooperatív) tanulás

Az iskolai tanítás-tanulás különböz szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportmunkában, a tanulók páros és egyéni oktatásában) a tanulók tevékenységét, önállóságát, kezdeményezését, problémamegoldását, alkotóképességét kell el térbe állítani. A tanulásszervezés egyik f elve és teend je a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellen rzésben, az értékelésben. A feladathoz illeszked tanulásszervezési technikák, alkalmazása nélkülözhetetlen a hátrányos helyzet tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében.

2.7.3. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi 25


egyéb (tanítási órán kívüli) tevékenységek segítik: A tanórán kívüli foglalkozások a diákok igényeinek és az iskola lehet ségeinek összehangolásával szervez dnek. A foglalkozások témáját és a hiányzó tanulók nevét a szaktanár a megfelel naplóban rögzíti. A pedagógusok által tanév elején meghirdetett szakkörökre az osztályf nöknél lehet jelentkezni. A jelentkezés a szakkör elindulása után válik véglegessé. Ett l kezdve a foglalkozásokon való részvétel kötelez . Az iskola tanárai, vagy bármely más szervezet az iskola diákjai számára az iskolában önköltséges tanfolyamot igazgatói engedéllyel és az érintett tanulók szüleinek írásos beleegyezésével szervezhet. A tanórán kívüli rendszeres foglalkozások rendjét külön órarend rögzíti, melyet az igazgató hagy jóvá. Az alkalmanként szervezett foglalkozások a következ k lehetnek: Osztálykirándulások Tanulmányi kirándulások Sport és egyéb versenyeken való részvétel Táborok Kulturális intézmények és ipari létesítmények látogatásai A tanulók bármely, az iskola által alkalmanként szervezett több napos programon csak el zetes írásbeli hozzájárulással vehetnek részt. Az engedélyt a szervez tanárnak a program szervezésének megkezdésekor kell beszereznie a szül kt l és az osztályf nökökt l. Hagyomány rz tevékenységek Nemzetünk szabadságtörekvéseit tükröz , továbbá nemzeti múltunk mártírjainak emlékét, példáját rz ünnepségek, megemlékezések: Aradi vértanúk napja (október 6.), a Kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak napja (február 25.), a Holokauszt áldozatainak napja (április 16.), a Nemzeti Összetartozás Napja (június 4.), a március 15-ei és az október 23-ai nemzeti ünnepek. Templomi koncertek a karácsonyt megel z en. Május végén Gyermeknap. Mikulásünnepség (december 6.). Szeptember végén Ifjúsági Nap. Diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadid s tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat m ködik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a 1-8. osztályokban megválasztott küldöttekb l álló

26


diák-önkormányzati vezet ség irányítja. Az közrem ködésükkel történik minden hónapban az iskolagy lések lebonyolítása, osztályonként az eltelt hónap értékelése, a hónap tanulóinak megválasztása. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevel segíti. Napközi otthon A közoktatási törvény el írásainak megfelel en, – amennyiben a szül k igénylik – az iskolában tanítási napokon a délutáni id szakban az 1-8. évfolyamon napközi otthon m ködik. Az 1-4. osztályos tanulók esetében minden évfolyamon külön napközis csoport m ködik. Havonta történik a napközis csoportok értékelése, melyen a „hónap napközisét” is megválasztják. A napközi szerkezetileg és tartalmilag szorosan kapcsolódik a délel tt folyó pedagógiai munkához. A napközi speciális feladata a tanulás tanítása, a mentálhigiénés szokások ápolása, fejlesztése. A sokszín szabadid s tevékenység magában foglalja a játszóházat, sportversenyeket, mozi- és színházlátogatást, múzeumi foglalkozásokon való részvételt, stb. A napközi fontos színtere a felzárkóztatásnak és a tehetséggondozásnak. Kizárólag magyar nyelven folyó roma kisebbségi oktatás: Cigány népismeret keretében a hagyományok, szokások, m vészeti alkotások megismertetése.

Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Az 4-8. évfolyamon az egyes tantárgyakból a félévkor elégtelen teljesítményt nyújtó tanulók részére egyéni felzárkóztató órákat szervezünk. A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel el segítésére a gyenge eredményt elér tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elér tanulók részére képesség fejleszt órákat tartunk. További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerül igények és az iskola lehet ségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevel testülete dönt. Iskolai diáksport egyesület Tagja az iskola minden tanulója. A tanórai testnevelési órákon túl lehet séget biztosít a tanulók mindennapi testedzésére, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban (kézilabda, labdarúgás, atlétika) az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Szakkörök A különféle szakkörök m ködése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek m vésziek, szaktárgyiak, de szervez dhetnek valamilyen közös érdekl dési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerül igények és az iskola lehet ségeinek figyelembe vételével – minden tanév

27


elején az iskola nevel testülete dönt. Szakkör vezetését olyan feln tt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. Versenyek, vetélked , bemutatók A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, m vészeti stb.) versenyek, vetélked k, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélked k megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevel k szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. Versenyeink: „Kistérségi kupa” (m füves labdarúgó torna), házibajnokságok, helyesírás, vers és szép kiejtési. Tanulmányi kirándulások Az iskola nevel i a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevel munka el segítése céljából az osztályok számára tanulmányi kirándulást szervezhetnek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, rászorultsági alapon a felmerül költségekhez az IKÁZ Gyerekalapítvány hozzájárul. Erdei iskola A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a negyedik osztályban táborszer módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások. Az erdei iskolai foglalkozásokon való részvétel kötelez . Múzeumi, kiállítási, m vészeti el adáshoz kapcsolódó foglalkozások Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közm vel dési intézményekben, illetve m vészeti el adásokon tett csoportos látogatások. Szabadid s foglalkozások. A szabadid hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevel testület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerül igényekhez és a szül k anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadid s programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadid s rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerül költségeket a szül knek kell fedezniük. Iskolai könyvtár A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata A tanulók igényei alapján el zetes megbeszélés után lehet ség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják.

28


2.8. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI 2.8.1. A pedagógusok alapvet feladatai A magasabb jogszabályokban, a pedagógiai programban, a szervezeti és m ködési szabályzatban, valamint az intézmény más bels szabályzatában és vezet i utasításában el írt pedagógiai és adminisztratív feladatok ellátása. Heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (kötött munkaidejét) az intézményvezet által meghatározott feladatok ellátásával töltse. Heti teljes munkaidejének ötvenöt–hatvanöt százalékában (neveléssel-oktatással lekötött munkaidejében) tanórai és tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokat tartson. Kötött munkaidejének neveléssel-oktatással lekötött munkaidején felüli részében a nevelést-oktatást el készít , a neveléssel-oktatással összefügg egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lásson el. A tanítási órák és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások pontos és eredményes megtartása. Aktív részvétel a nevel testület értekezletein, valamint a szakmai munkaközösségek munkájában. Aktív részvétel az éves munkaterv szerinti rendezvényeken. A tudomására jutott hivatali titkot meg rizze. A jogszabályokban meghatározott határid kre megszerezze az el írt min sítéseket. Az iskola céljainak képviselete a tanulók és a szül k el tt. A pedagógusra bízott osztályterem, szaktanterem gondozottságának és pedagógiai szakszer ségének figyelemmel kísérése.

2.8.2. A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevel munka, tanulásirányítás Tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások megtartása. A tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások éves tervének elkészítése (tanmenetek, éves programok). El zetes felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokra. A motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáinak alkalmazása a tanítási órákon A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelel en illeszked módszerek, szemléltetés, ellen rzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon. A tanulók aktív munkájának és megfelel magatartásának biztosítása a tanítási órákon és a különféle iskolai foglalkozásokon. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása a tanítási órákon. A helyi tanterv követelményeinek elsajátítása a nevel által tanított tanulók körében.

29


2.8.3. A tehetséges tanulók gondozása Egyéb (tanórán kívüli) fejleszt foglalkozások szervezése a tehetséges tanulók részére. Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélked k, bemutatók, pályázatok önálló szervezése, segítség a szervezésben. Részvétel az iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyeken, vetélked kön, bemutatókon. A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán belüli versenyekre, vetélked kre stb.

2.8.4. A hátrányos helyzet , a halmozottan hátrányos helyzet , valamint a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzd tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása, eredményes fejlesztése Egyéb (tanórán kívüli) fejleszt foglalkozások szervezése a hátrányos helyzet , a halmozottan hátrányos helyzet , valamint a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzd tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók részére. A gyermekvédelmi feladatok ellátása a hátrányos helyzet , a halmozottan hátrányos helyzet , valamint a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzd tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók körében. A hátrányos helyzet , a halmozottan hátrányos helyzet , valamint a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzd tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók korrepetálása, segítése, mentorálása. A hátrányos helyzet , a halmozottan hátrányos helyzet , valamint a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzd tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók felkészítése javító vagy osztályozó vizsgára. Az eredményes középiskolai felvétel el segítése a hátrányos helyzet , a halmozottan hátrányos helyzet , valamint a beilleszkedési, tanulási, és magatartási nehézségekkel küzd tanulók körében.

2.8.5. A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása Szabadid s programok szervezése iskolán kívül (pl. színház-, múzeumlátogatás, kirándulás). Szabadid s programok szervezése iskolán belül (pl. klubdélután, karácsonyi ünnepség). Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése. A nevel k, gyerekek és szül k együttm ködését, kapcsolatát er sít (közös) programok.

2.8.6. Az iskolai diákönkormányzat m ködtetésében való aktív részvétel Az iskolai diák-önkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása, segítése.

30


Az iskolai diákönkormányzat programjainak önálló szervezése, segítség a programok szervezésében, részvétel a programokon. Iskolai szint kirándulások, táborok önálló szervezése, segítség a szervezésben, részvétel a kirándulásokon, táborokon.

2.8.7. Munkafegyelem, a munkához való viszony A munkaköri kötelességek teljesítése. Az ügyeleti munka pontos, felel sségteljes ellátása az óraközi szünetekben. Pontos adminisztrációs munka. A formai követelmények, a határid k betartása. Az egyes tanév közben adódó feladatok pontos, határid re történ megoldása.

2.8.8. Folyamatos, aktív részvétel a nevel testület és a szakmai munkaközösség tevékenységében Feladatvállalás a munkaközösség, a nevel testület aktuális feladataiban. Részvétel a különféle feladatok megoldására alakult nevel i munkacsoportokban. Oktatási segédanyagok, szemléltet és mér eszközök kidolgozása, közreadása. Bels továbbképzések, el adások, bemutató órák szervezése, megtartása.

2.8.9. Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés Másoddiploma megszerzésére irányuló továbbtanulásban való részvétel. Továbbképzéseken való részvétel. A továbbképzéseken tanultak átadása a nevel testület tagjainak.

2.8.10. Az iskolai munka feltételeinek javítása Pályázatok összeállítása, pályázatokon való részvétel. Bekapcsolódás az eredményes pályázatok megvalósításába. Az iskolai alapítvány m ködésének segítése. Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése megvalósítása (innováció). Az iskola épületének, helyiségeinek dekorálása.

2.8.11. Részvétel a nevel testület szakmai életében, a döntések el készítésében és végrehajtásában Részvétel az adott tanév munkatervében meghatározott feladatok ellátásában. Részvétel a nevel testület szakmai (pedagógiai) döntéseinek el készítésében. Önkéntes feladatok vállalása a nevel testületi feladatok megoldásában.

2.8.12. Aktív részvétel a tantestület életében A pályakezd (gyakornok) vagy az iskolába újonnan került nevel k munkájának, beilleszkedésének segítése. Önkéntes feladatvállalások a nevel testület közösségi életének; rendezvényeinek szervezésében, a szervezés segítése. Részvétel a nevel testület közösségi életében, rendezvényein.

31


2.8.13. Az iskola képviselete A szül i szervezet által szervezett rendezvények segítése. Részvétel a szül i szervezet által szervezett rendezvényeken. Bekapcsolódás az iskolán kívüli szakmai-pedagógiai szervezetek tevékenységébe. Bekapcsolódás az iskolán kívüli érdekképviseleti szervezetek tevékenységébe.

2.8.14. A vezet i feladatok ellátása Vezet i feladatok vállalása a nevel testület szervezeti életében. Az egyes vezet i feladatok (tervezés, szervezés, a végrehajtás irányítása, ellen rzés, értékelés) lelkiismeretes ellátása. A vezet re bízott közösség formálása, az emberi kapcsolatok javítása.

2.8.15. Megfelel kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szül kkel és a pedagógus kollégákkal A tanulók, a szül k és a pedagógus kollégák személyiségének tiszteletben tartása. Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés a tanulók, a szül k és a pedagógus kollégák felé. Pedagógiai tanácsadás a tanulóknak és a szül knek. Kell figyelem érdekl dés, megbecsülés és jóindulat a nevel társak felé (a pedagógus kollégák segítése, a tapasztalatok átadása, észrevételek, bírálatok elfogadása).

2.9. AZ OSZTÁLYF

NÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYF NÖKÖK

FELADATAI

2.9.1. Az osztályf nök feladatai Megfelel magaviselet ; az iskolai diák-önkormányzati munkában és az iskolai rendezvényeken aktív osztályközösséget alakít ki az osztályközösség megfelel irányításával. Fejleszti a tanulók személyiségét, el segíti egészséges lelki és testi fejl désüket. El segíti a társadalmi normákhoz és az iskolai elvárásokhoz igazodó értékrend kialakítást és elfogadását. Tanórákon kívüli – szükség esetén – iskolán kívüli közösségfejleszt , szabadid s programokat (pl. osztálykirándulás, túra, színház-, múzeumlátogatás) szervez. Az osztályszint és az iskolai rendezvényeken kíséri osztályát, felügyel a tanulókra. Megismeri a tanulók családi és szociális körülményeit. Rendszeres kapcsolatot tart és együttm ködik a tanulók szüleivel. Rendszeres kapcsolatot tart együttm ködik az osztályban tanító nevel kkel. Tájékoztatja a tanulókat és a szül ket az ket érint kérdésekr l. Érdemi választ ad a szül k és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire. Figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi el menetelét.

32


Ha a tanuló az év végén tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szül ket tájékoztatja a tanuló továbbhaladásának feltételeir l. Figyelmezteti a szül ket, ha a gyermekük jogainak megóvása vagy fejl désének el segítése érdekében intézkedést tart szükségesnek. Támogatja és segíti az osztályban m köd szül i szervezet munkáját. A szül k tájékoztatására szül i értekezleteket és fogadó órákat szervez. Fokozott tör déssel foglalkozik az osztályába járó kiemelt figyelmet igényl tanulókkal. Az osztály tanulóinál ellátja a gyermekvédelmi feladatokat, együttm ködik a gyermekvédelmi felel ssel, szükség esetén a gyermekjóléti és családsegít szolgálattal. Segíti a tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzd tanulók iskolai munkáját. Támogatja a tehetséges tanulók fejl dését. Tájékozódik a tanulók iskolán kívüli tevékenységeir l. Az iskolaorvosi szolgálat bevonásával figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotát, és err l szükség esetén tájékoztatja az osztályban tanító nevel ket.(pl. tartós betegségek, fogyatékosságok, gyógyszerérzékenység). Minden hó végén érdemjeggyel értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát. Az els félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevel testületnek a tanulók magatartás és szorgalom osztályzatára. Az els félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevel testületnek a tanulók egész tanévi munkájának dicsérettel történ elismerésére. A házirendet megsért vagy feladatait elmulasztó tanulót el ször szóbeli figyelmeztetésben, majd írásbeli figyelmeztetésben, int ben vagy rovóban részesíti. Súlyosabb esetben javaslatot tesz a tanuló elleni fegyelmi eljárás lefolytatására. Figyelemmel kíséri a tanulók hiányzásait, vezeti az elektronikus naplót. Igazolatlan mulasztás esetén a jogszabályokban el írt rendelkezések alapján jár el. A tanév elején elkészített osztályf nöki tanmenet szerint vezeti az osztályf nöki órákat, azokra el re felkészül. Segíti és ösztönzi a tanulók középiskolai továbbtanulását, megismerteti ket a pályaválasztási és továbbtanulási lehet ségekkel. A nyolcadik évfolyamban a szül k döntése alapján ellátja a tanulók középiskolai jelentkezésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az ehhez szükséges dokumentumokat. Elkészíti az osztályf nöki munka éves tervezetét (osztályf nöki munkaterv, osztályf nöki tanmenet). Elkészíti az osztálystatisztikákat és ezekhez kapcsolódó elemzéseket. Elkészíti a félévi és tanév végi értékeléseket az osztályközösség fejl désér l.

33


Betartja az alapvet erkölcsi normákat a tanulókkal, a szül kkel és a nevel társakkal szemben. Kitölti és vezeti az elektronikus naplót, hetente ellen rzi a szükséges beírásokat, és szükség esetén gondoskodik azok pótlásáról. Felfekteti és vezeti a tanulói törzslapokat és bizonyítványokat. Tanév elején kitölti a tanulók tájékoztató füzetét, tanév közben havonta ellen rzi tájékoztató füzet vezetését (érdemjegyek, egyéb beírások, szül i aláírások). Figyelemmel kíséri az osztály tantermének gondozottságát és pedagógiai szakszer ségét.

2.9.2. Az osztályf nöki munka tervezése Az osztályf nök osztályf nöki nevel munkáját a minden tanév elején összeállított osztályf nöki munkaterv alapján végzi. Az osztályf nöki munkaterv felépítése: A tanév elején összeállított munkaterv tartalmazza: Az el z tanév végi értékelést az osztályközösség fejl désér l. Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról. Osztályf nöki tanmenetet (az osztályf nöki órák éves terve). Tervezett tanórán kívüli programokat az adott tanévre havi bontásban. Tervezett fogadó órák és szül i értekezletek az adott tanévre. Az egyes szül i értekezletek tervezett témái. Az osztály diákközösségének vezet inek nevét. Az osztályban m köd szül i szervezet vezet inek nevét. Az osztályf nöki munkatervhez csatolt dokumentumok a tanév folyamán Els félévi és tanév végi osztálystatisztika. Els félévi és tanév végi értékelés az osztályközösség fejl désér l. Jelenléti ívek és feljegyzések a szül i értekezletekr l.

2.9.3. Az osztályf nök által készített statisztikák, jelentések az osztályról Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról Tanulók száma, ebb l leány Állami nevelt (gondozott) Hátrányos helyzet , ebb l halmozottan hátrányos helyzet tanuló Tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarral küzd tanuló Sajátos nevelési igény tanuló Az iskolában étkez , ebb l normatív támogatásban részesül tanuló Az étkez kb l csak ebédel , illetve háromszor étkez tanul Az iskolába járás alól felmentett tanuló (magántanuló) Egyes tantárgyakból az értékelés alól felmentett tanulók Más településr l bejáró tanuló Nem magyar állampolgár Évfolyamismétl Statisztikai adatok az els félév és a tanév végén az osztályról Tanulók száma Az egyes tantárgyakban elért osztályzatok száma és a tantárgyak osztályátlaga Az osztály tanulmányi átlaga 34


Kit n tanulók száma és aránya Szaktárgyi dicséretek száma tantárgyanként a tanév végén Példamutató magatartásért adott dicséretek száma a tanév végén Példamutató szorgalomért adott dicséretek száma a tanév végén Egy tantárgyból bukott tanulók száma és aránya Két tantárgyból bukott tanulók száma és aránya Három vagy több tantárgyból évfolyamismétlésre bukott tanulók száma és aránya A bukások száma tantárgyanként A tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyek eredményei Iskolán belüli versenyek eredményei (iskolai versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések) Iskolán kívüli versenyek eredményei (iskolán kívüli versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések)

2.9.4. Nyolcadik évfolyamon a középiskolai továbbtanulási adatok A középiskolai felvételi eljárást megel z írásbeli vizsgán elért eredmények (magyar, matematika) Középiskolai felvétel a tanulók választása alapján A választott középiskolák közül az els ként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya A választott középiskolák közül a másodikként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya A választott középiskolák közül a harmadikként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya Továbbtanulás iskolatípusok szerint Gimnáziumba felvett tanulók száma és aránya Szakközépiskolába felvett tanulók száma és aránya Szakiskolába (szakmunkásképz be) felvett tanulók száma és aránya Egyik középiskolába sem felvett tanulók száma és aránya

2.9.5. A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejl désének értékelési szempontjai az els félév és a tanév végén Az osztályközösség életét jellemz legfontosabb adatok (létszám, fiúk-lányok aránya, új tanulók, távozók). Az osztály szociális összetétele (a családok szociális helyzete, hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók, gyermek- és ifjúságvédelmi munka). A tanulási teljesítmény (tanulmányi átlageredmények, tanulási nehézségekkel küzd tanulók, a bukások, a tehetséges tanulók eredményei). Az osztályközösség társas szerkezete, a közösség rétegz dése, struktúrája. Neveltségi szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzd tanulók). A közösségi tevékenység (önkormányzás szintje, közös programok és rendezvények felsorolása, egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokon való részvétel). A szül i házzal való kapcsolat (a családlátogatások és a szül i értekezletek tapasztalatai, a szül k nevelési elvei, a szül k kapcsolata az iskolával). Minden felsorolt területen belül meg kell határozni az alapvet pedagógiai feladatokat: 35


Milyen változások történtek az el z értékelés óta eltelt id szakban? Milyen új problémák jelentkeztek az el z értékelés óta eltelt id szakban? A problémák megoldásának érdekében milyen beavatkozás látszik célszer nek?

2.10. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYL

TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE

Iskolai nevel és oktató munkánk egyik alapvet feladata a kiemelt figyelmet igényl tanulók fejlesztése, melynek alapja a tanulók egyéni képességeinek, fejlettségének, ismereteinek figyelembe vétele, a differenciálás; valamint különféle egyéni fejleszt módszerek és szervezeti formák alkalmazása a tanítási folyamatban. Munkánk során kiemelten kezeljük a sajátos nevelési igény ; a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd ; a kiemelten tehetséges; a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzet tanulók egyéni fejlesztését.

2.10.1. Sajátos nevelési igény tanulók Iskolánkban a sajátos nevelési igény tanulók nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt, integrált formában folyik. A sajátos nevelési igény tanulók nevelését-oktatását a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 2. sz. mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igény tanulók iskolai oktatásának irányelve alapján szervezzük meg. A sajátos nevelési igény tanulók a tanítási órákon túl gyógypedagógus vezetésével – habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben – egyéni fejlesztési terv alapján terápiás fejleszt foglalkozásokon vesznek részt. Iskolánk a sajátos nevelési igény tanulók neveléséhez-oktatásához igénybe veszi az illetékes pedagógiai szakszolgálati, illetve pedagógiaiszakmai szolgáltatást nyújtó intézmények szolgáltatásait. A sajátos nevelési igény tanulók fejlesztéséhez biztosított feltételek: gyógypedagógus végzettség pedagógus alkalmazása, az Irányelvek figyelembevételével készített eltér tanterv része az iskola helyi tantervének, a fogyatékosság típusának megfelel tankönyvek, tanulási segédletek, a tanulók képességének megfelel differenciált foglalkoztatás, a fogyatékos tanulók részére kidolgozott értékelési formák alkalmazása, speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segít technikai eszközök, képességfejleszt játékok, eszközök, számítógépek fejleszt programokkal. 36


2.10.2. A tehetség, a képességek kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik: az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; a tehetséggondozó, fejleszt foglalkozások; egyéni foglalkozások; képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés; iskolai és iskolán kívüli versenyek, vetélked k, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.); az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése; iskolai sportkör, szakkörök; a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadid s tevékenységek, szünidei programok); szabadid s foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások).

2.10.3. A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzet tanulók integrációját segít tevékenységek képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés, mely az „Intézményi integrációs programja” alapján folyik; szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal, az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; felzárkóztató órák, fejleszt foglalkozások; egyéni foglalkozások; a tanulók háromhavonkénti fejleszt értékelése; nevel k és a tanulók személyes kapcsolatai; az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése; iskolai sportkör, szakkörök; a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadid s tevékenységek); a szül kkel való együttm ködés; családlátogatások; szül k és a családok nevelési gondjainak segítése; szül k tájékoztatása a családsegít és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.

37


2.11. AZ ISKOLA SZEREPL INEK EGYÜTTM KÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK –A SZÜL , A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI

2.11.1. Az iskola közösségeinek együttm ködése A vezet ség és a nevel testület együttm ködése A nevel testület különböz közösségeinek együttm ködése az igazgató segítségével a megbízott pedagógus vezet k, illetve a választott képvisel k útján valósul meg. Az együttm ködés fórumai: az iskolavezet ség ülései, a különböz értekezletek, megbeszélések, Az iskolavezet ség tagjai kötelesek: az iskolavezet ség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseir l, határozatairól, az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság, az iskolavezet ség felé. A nevel k kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezet jük, illetve választott képvisel ik útján közölhetik az igazgatósággal, az iskola vezet ségével, az intézményi tanáccsal. A szakmai munkaközösségek együttm ködése Az iskolában tevékenyked szakmai munkaközösségek folyamatos együttm ködéséért és kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösségek vezet i felel sek. A szakmai munkaközösségek vezet i a munkaközösség éves munkatervének összeállítása el tt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat különös tekintettel a szakmai munka alábbi területeire: a munkaközösségen belül tervezett ellen rzések és értékelések, iskolán belül szervezett bemutató órák, továbbképzések, iskolán kívüli továbbképzések, a tanulók számára szervezett pályázatok tanulmányi, kulturális és sportversenyek. A szakmai munkaközösségek vezet i az iskolavezet ség ülésein rendszeresen tájékoztatják egymást a munkaközösségek tevékenységér l, aktuális feladatairól, a munkaközösségeken belüli ellen rzések, értékelések eredményeir l. A nevel k és a tanulók kapcsolattartása és együttm ködése A tanulókat az iskola életér l, az iskolai munkatervr l, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felel s vezet je és az osztályf nökök tájékoztatják: az iskola igazgatója havonta egyszer az iskolagy lésen, valamint a diákönkormányzat vezet ségének ülésén, a diákönkormányzat vezet je havonta egyszer a diákönkormányzat vezet ségének ülésén, az osztályf nökök folyamatosan az osztályf nöki órákon. 38


A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejl désér l, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola bels szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képvisel ik, tisztségvisel k útján – az iskola vezet ségéhez, az osztályf nökükhöz, az iskola nevel ihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képvisel ik, tisztségvisel ik útján közölhetik az iskola vezet ségével, a nevel kkel, a nevel testülettel. A nevel k és a szül k kapcsolattartása és együttm ködése A szül ket az iskola egészének életér l, az iskolai munkatervr l, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályf nökök tájékoztatják az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szül i szervezet iskolai vezet ségének ülésén vagy az iskolai szint szül i értekezleten, az osztályf nökök folyamatosan az osztályok szül i értekezletein. A szül k és a pedagógusok együttm ködésére az alábbi fórumok szolgálnak: Egyéni megbeszélések Feladata a szül k tájékoztatása gyermekük iskolai életér l, magaviseletér l, tanulmányi eredményeir l; segítségnyújtás a szül knek a gyermek neveléséhez; valamint az együttes, összehangolt pedagógiai tevékenység kialakítása a szül és a pedagógus között. Családlátogatás Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. Szül i értekezlet. Feladata: a szül k és a pedagógusok közötti folyamatos együttm ködés kialakítása, a szül k tájékoztatása, a szül k kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegy jtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé. az iskola céljairól, feladatairól, lehet ségeir l, az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól, a helyi tanterv követelményeir l, az iskola és a szaktanárok értékel munkájáról, saját gyermekének tanulmányi el menetelér l, iskolai magatartásáról, a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjér l, az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeir l, problémáiról, Fogadó óra. Feladata a szül k és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadid helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) Nyílt tanítási nap.

39


Feladata, hogy a szül betekintést nyerjen az iskolai nevel és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életér l. Írásbeli tájékoztató. Feladata a szül k tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefügg eseményekr l, illetve a különféle iskolai vagy osztály szint programokról. A szül i értekezletek, a fogadó órák és a nyílt tanítási napok id pontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szül k a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola bels szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képvisel ik, tisztségvisel k útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályf nökéhez, az iskola nevel ihez, a diákönkormányzathoz vagy az intézményi tanácshoz, illetve az iskolaszékhez fordulhatnak. A szül k kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képvisel ik, tisztségvisel ik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevel testületével vagy intézményi tanáccsal, illetve az iskolaszékkel. A szül k és más érdekl d k az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és m ködési szabályzatáról, illetve házirendjér l az iskola igazgatójától, valamint nevel it l az iskolai munkatervben évenként meghatározott igazgatói, igazgatóhelyettesi fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást. Az iskola pedagógiai programjának, szervezeti és m ködési szabályzatának és házirendjének el írásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szül nek, valamint az iskola alkalmazottainak) joga van megismernie. A pedagógiai program, a szervezeti és m ködési szabályzat, illetve a házirend egy-egy példánya a következ személyeknél, illetve intézményeknél tekinthet meg: az iskola honlapján; az iskola fenntartójánál; az iskola irattárában; az iskola könyvtárában; az iskola nevel i szobájában; az iskola igazgatójánál; az iskola igazgatóhelyetteseinél; a nevel k szakmai munkaközösségeinek vezet inél Elektronikus ellen rz Használatával minden szül naprakészen tájékozódhat gyermeke el menetelér l

2.12. A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE

A tanulók érdekeinek képviseletére az iskolában diákönkormányzat m ködik.

40


A diákönkormányzat feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, az érintett tanulók érdekében eljárjon. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érint valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet – tanórán kívüli – alábbi területeinek tervezésében, szervezésében és lebonyolításában: a tanulmányi munka (versenyek, vetélked k, pályázatok stb.); tanulói ügyelet, iskolai felel si rendszer; sportélet; túrák, kirándulások szervezése; kulturális, szabadid s programok szervezése; a tanulók tájékoztatása (iskolaújság, iskolai honlap). Ezekben a kérdésekben az osztályközösség véleményét az osztály éves munkatervének összeállítása el tt az osztályf nököknek ki kell kérniük; a diákönkormányzat iskolai vezet ségének véleményét az iskola éves munkatervének összeállítása el tt az igazgatónak ki kell kérnie. Ezekben a kérdésekben a tanév folyamán az osztályközösségek, illetve a diákönkormányzat iskolai vezet sége javaslatokkal élhet az osztályf nökök, a nevel testület és az igazgató felé. A magasabb jogszabályok alapján a diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: az iskola szervezeti és m ködési szabályzatának jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása el tt, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása el tt, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, a házirend elfogadása el tt. A diákönkormányzatot az iskola igazgatóságával, a nevel testülettel, illetve más küls szervezetekkel való kapcsolattartásban (a tanulók véleményének továbbításában) a diákönkormányzat iskolai vezet ségének diákvezet je képviseli. Az iskolában iskolai vezet ség m ködik, mely az iskolai élet egészére kiterjed döntés el készít , véleményez és javaslattev jogkörrel rendelkezik. Az iskola vezet ségének teljes jogú tagja az iskolai diákönkormányzat képvisel je.

2.13. AZ ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLS

KAPCSOLATAI, EGYÜTTM KÖDÉSE ISKOLÁN KÍVÜLI INTÉZMÉNYEKKEL

Az iskolai munka megfelel szint irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következ intézményekkel: Az intézmény fenntartójával: A területileg illetékes nevelési tanácsadóval: A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felel s. Az eredményes oktató- és nevel munka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az alábbi intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal: Az iskolát támogató alapítvány kuratóriumával. 41


A Teleházzal A Diáksportegyesülettel Polgár r és T zoltó Egyesülettel A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az igazgató vagy az igazgatóhelyettes a felel s. Az egyes intézményekkel, szervezetekkel kapcsolatot tartó nevel ket az iskola éves munkaterve rögzíti. A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn a véd n i szolgálattal, és segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. A tanulók veszélyeztetettségének megel zése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felel se rendszeres kapcsolatot tart fenn a gyermekjóléti szolgálattal. A munkakapcsolat felügyeletéért az igazgató a felel s.

2.14. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYAI Iskolánkban az alábbi tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük: osztályozó vizsga, pótló vizsga, javítóvizsga. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve, engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az el írtnál rövidebb id alatt tehet eleget, ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevel testület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevel testület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet. Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, miel tt a válaszadást befejezné. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott. A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet el írásaiban szerepl szabályok szerint kell megszervezni. A vizsgák id pontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel osztályozó vizsga esetén a vizsgák id pontja el tt legalább két hónappal, javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor) közölni kell. Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit az iskola helyi tantervében (a kerettantervben) szerepl követelmények alapján a

42


nevel k szakmai munkaközösségei, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok állapítják meg. A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak:

TANTÁRGY Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem Természetismeret Fizika Kémia Biológia Egészségtan Földrajz Ének-zene Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport

ÍRÁSBELI

SZÓBELI VIZSGA ALSÓ TAGOZAT ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI SZÓBELI

GYAKORLATI

GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI

FELS TAGOZAT ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI

GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI

43


2.15. AZ ISKOLÁBA JELENTKEZ

TANULÓK FELVÉTELÉNEK

ÉS ÁTVÉTELÉNEK ELVEI

1. Iskolánk a kötelez beiskolázási körzetéb l – melyet az iskola fenntartója határoz meg – minden jelentkez tanköteles korú tanulót felvesz. 2. Az els osztályba történ beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse. 3. Az els évfolyamba történ beiratkozáskor be kell mutatni: a gyermek lakcímkártyáját; az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító óvodai igazolást; szükség esetén a szakért i bizottság véleményét. 4. A második-nyolcadik évfolyamba történ felvételnél be kell mutatni: a tanuló anyakönyvi kivonatát; a szül személyi igazolványát; az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt; 5. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók átvételér l a szül kérésének, a tanuló el z tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. 6. Ha az átvételt kér körzeten kívüli tanuló el z tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag vagy változó min sítés , az igazgató a tanuló felvételér l szóló döntése el tt kikéri az igazgatóhelyettesek és az érintett évfolyam osztályf nökeinek véleményét. 7. Az iskolába beadott felvételi kérelmeket a nevelési-oktatási intézmények m ködésér l szóló rendeletben (20/2012. EMMI rendelet 24.§ (5)) meghatározott sorrendben kell teljesíteni. 8. Amennyiben iskolánk – a rendeletben megadott sorrend szerint – az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, akkor az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján kell dönteni. A sorsolás lebonyolításának részletes szabályait a házirend tartalmazza. 9. A második-nyolcadik évfolyamba jelentkez tanulónak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmér vizsgát kell tennie azokból a tantárgyakból, amelyeket el z iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló bármely tantárgyból a szintfelmér vizsgán az el írt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelel , az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az el z évfolyamra beiratkozni.

44


3. HELYI TANTERV 3.1. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV, AZ ISKOLÁBAN TANÍTOTT KÖTELEZ NEM KÖTELEZ (VÁLASZTHATÓ) TANTÁRGYAK ÉS ÓRASZÁMAIK (ÓRATERV)

ÉS

Az egyes évfolyamokon a különféle tantervek szerinti oktatást a következ táblázatban foglaltuk össze: TANÉV 20132014 20142015 20152016 20162017

1.

2.

3.

ÉVFOLYAM 4. 5.

6.

7.

8.

2013 2007 2007 2007

2013 2007 2007 2007

2013 2013 2007 2007

2013 2013 2007 2007

2013 2013 2013 2007 2013 2013 2013 2007 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013

A táblázatban használt jelölések az alábbi pedagógiai programokat, illetve tantervi változatokat jelentik: • 2007 = a 2007-ben felülvizsgált és módosított NAT (202/2007. (VII. 31.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetésér l és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról) alapján elfogadott – jelenleg is használt – pedagógiai program és helyi tanterv. • 2013 = a 2012-ben felülvizsgált és módosított NAT, a köznevelési törvény, illetve a 2012-ben kiadott új kerettantervek alapján elkészített 2013 szeptemberét l érvényes pedagógiai program és helyi tanterv. 1. Iskolánk helyi tantervében a kötelez tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. 2. A miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhet órák számával az alábbi tantárgyak óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy e tárgyból a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több id jusson. A megnövelt óraszámokat minden tantárgy esetében gyakorlásra fordítjuk. Az informatika tantárgy tanításánál figyelembe vettük a NFM Infokommunikációért Felel s Államtitkárság ajánlását, a tantárgy oktatását már az 1. évfolyamon elkezdjük.

45


Melyik tantárgy óraszáma lett megnövelve a szabadon tervezhet órák óraszámából?

Hány órával lett megnövelve a szabadon ÉVFOLYAM tervezhet órák óraszámából? Informatika 1. évfolyam 1 óra Matematika 1 óra 1. évfolyam Informatika 1 óra 2. évfolyam Matematika 2. évfolyam 1 óra Informatika 1 óra 3. évfolyam Matematika 1 óra 3. évfolyam Magyar nyelv és irodalom 3. évfolyam 1 óra Informatika 4. évfolyam 1 óra Matematika 1 óra 4. évfolyam Magyar nyelv és irodalom 4. évfolyam 1 óra Magyar nyelv és irodalom 5. évfolyam 1 óra Informatika 1 óra 5. évfolyam Matematika 6. évfolyam 1 óra Magyar nyelv és irodalom 6. évfolyam 1 óra Informatika 6. évfolyam 1 óra Magyar nyelv és irodalom 1 óra 7. évfolyam Matematika 1 óra 7. évfolyam Informatika 1 óra 7. évfolyam Matematika 8. évfolyam 1 óra Idegen nyelv 1 óra 8. évfolyam Informatika 8. évfolyam 1 óra 3. Iskolánk az ötödik évfolyamon választható Dráma és tánc, illetve Hon- és népismeret tantárgyak közül a Hon- és népismeret tantárgyat tanítja. 4. A tankönyvkiadók tantervi javaslatai közöl az alábbiakat választottuk: Évfolyam: Magyar Történelem Angol Matematika Informatika Természetismeret Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének Rajz Technika Média Egészségtan Erkölcstan

1. Apáczai Mozaik Apáczai Apáczai

2. 3. 4. 5. Apáczai Apáczai Apáczai Apáczai Nemzedékek Apáczai Apáczai Mozaik Mozaik Mozaik Apáczai Apáczai Apáczai Apáczai Apáczai Apáczai Apáczai Apáczai Mozaik

6. Apáczai Nemzedékek Apáczai Apáczai Apáczai Mozaik

7. Apáczai Nemzedékek Apáczai Apáczai Apáczai

8. Apáczai Nemzedékek Apáczai Apáczai Apáczai Nemzedékek Mozaik Apáczai Mozaik Apáczai Apáczai Apáczai Apáczai Apáczai

Apáczai Apáczai Apáczai

Apáczai Apáczai Apáczai Apáczai Apáczai Apáczai Apáczai Apáczai Apáczai Apáczai Apáczai Apáczai

Apáczai Apáczai Apáczai

Nemzedékek Mozaik Apáczai Mozaik Apáczai Apáczai Apáczai

Apáczai

Apáczai Apáczai Apáczai Apáczai

Mozaik Apáczai

Apáczai

46

A Z I H A R O S B E R É N Y I K Ö R ZE T I Á L T A L Á N O S I S K O L A P E D A G Ó G I A I P R O G R A M J A Apáczai Apáczai Apáczai Apáczai Apáczai Apáczai Apáczai Apáczai Testnevelés 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet módosításában kiadásra kerül kerettantervek SNI-s tanulók minden tantárgya

5. A választott kerettantervben szerepl tananyagok évfolyamonkénti bontása, illetve az egyes témákhoz tartozó órakeretek meghatározása (3.1.1., 3.1.2. táblázatok) 6. Iskolánkban a tanulók az idegen nyelvi órákon a 2015/2016-os tanévt l kezd d en csak az angol nyelvet tanulják. A 2013/2014-es tanévben a 7. és a 8. osztályban, a 2014/2015-ös tanévben a 8. osztályban az angol mellett a német nyelv is választható. 7. Minden tanévben megvalósítunk egy 3 hetet meghaladó projektet és két témahetet. 8. A nem kötelez jelleg romafoglalkozások alapelveit, céljait, óraszámait (alsó tagozat heti 0,5 óra, fels tagozat heti 1 óra) és tananyagait a mellékelt kerettanterv tartalmazza (Kerettantervek a cigány kisebbségi oktatáshoz- Cigány népismeret, 58/2002. OM rendelet melléklete).

3.1.1. Kötelez tantárgyak és óraszámok az 1–4. évfolyamon (heti óraszám) Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Angol nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Informatika Összes heti óra

2. 3. 4. 1. évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam 7

7

7

7

-

-

-

5 1 1 2 2 1 5 1 25

5 1 1 2 2 1 5 1 25

5 1 1 2 2 1 5 1 25

2 5 1 1 2 2 1 5 1 27

47


3.1.2. Kötelez tantárgyak és óraszámok az 5–8. évfolyamon (heti óraszám) Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Angol nyelv Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályf nöki óra

Összes heti óra

5. 6. 7. 8. évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam 5

5

4

4

3 4 1

3 4 1

3 4 1

4 4 1

2

2

2

2

2 1 1 1 1

2 1 1 2

2 1 2 1 1 1 2

1 2 1 2 1 1 2

1

1

1

-

5 1 28

5 1 28

5 1 31

5 1 31

48


3.1.3. A 2003-ban felülvizsgált és módosított NAT alapján, valamint az Oktatási Minisztérium által 2004-ben kiadott kerettanterv alapján elkészített 2004. szeptemberét l érvényes helyi tanterv 1-4. évfolyam óraterve Módosítva: 2012/2013. tanévt l a délel tti kötelez heti 5 óra (évi:185 óra) testnevelés-óraszám az 1. és az 5. osztályban került bevezetésre, ett l fogva tanévenként felmen rendszerben.

Tantárgy

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Informatika Környezetismeret Ének-zene Rajz Technika és életvitel Testnevelés Kötelez tanítási órák összesen

1. évfolyam

2. évfolyam

3. évfolyam

4. évfolyam

éves óraszám

éves óraszám

éves óraszám

éves óraszám

296

296

277,5

259

148 37 55,5 55,5 37 111

148 37 55,5 55,5 37 111

129,5 18,5 55,5 55,5 55,5 37 111

111 111 18,5 74 55,5 55,5 37 111

740

740

740

832,5

49


3.1.4. 5-8. évfolyam óraterve 5. évfolyam

6. évfolyam

7. évfolyam

8. évfolyam

éves óraszám

éves óraszám

éves óraszám

éves óraszám

148

148

129,5

129,5

Tantárgy

Magyar nyelv és irodalom Tánc és dráma Történelem

74

74

92,5

92,5

Idegen nyelv

111

111

111

111

Matematika

148

111

111

111

Informatika

18,5

37

37

37

Természetismeret

74

55,5

-

-

Fizika

-

-

55,5

55,5

Biológia

-

-

55,5

55,5

-

55,5

55,5

37

55,5

55,5

Hon és népismeret

Egészségtan Kémia

18,5 -

Földrajz Ének-zene

37

37

37

37

Rajz

55,5

55,5

37

18,5

Mozgóképkultúra és médiaismeret

-

-

-

37

Technika és életvitel

37

37

37

18,5

Testnevelés

92,5

92,5

92,5

92,5

Etika

-

-

Osztályf nöki óra 37

18,5

18.5

18,5

Kötelez tanítási órák összesen

832,5

925

925

832,5

50


3.1.5. Az osztályf nöki órák témái Kötelez en minden osztályban feldolgozásra kerül témák a tanév legels osztályf nöki óráin A házirend szabályainak megbeszélése. Az osztályközösség bels szabályainak megbeszélése, rögzítése. Balesetvédelmi, t zvédelmi szabályok ismertetése, visszakérdezése. Az osztályközösség gyermekvezet inek megválasztása. Az iskolai munkatervb l az osztályt érint feladatok ismertetése. Az iskola környékére vonatkozó közlekedési ismeretek és veszélyhelyzetek megbeszélése. A kerékpáros közlekedés szabályai. Kötelez en minden osztályban feldolgozásra kerül témák Félévente egy alkalommal egészségvédelmi téma (helyes táplálkozás; az alkohol- és kábítószer fogyasztás, a dohányzás káros hatásai a szervezetre; a személyes higiénia; a szexuális fejl dés) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, véd n ) segítségének igénybe vételével. Els segély-nyújtási alapismeretek: teend k közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a ment szolgálat felépítése és m ködése; a ment k hívásának helyes módja. Félévente egy alkalommal az els segély-nyújtás alapismereteinek gyakorlati elsajátítása céljából az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, véd n ) segítségének igénybe vétele. Az osztály félévi munkájának és magatartásának értékelése az els és a második félév végén. Megemlékezés nemzeti ünnepeinkr l október 23-án és március 15-én. Megemlékezés a magyar kultúra napjáról, a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak emléknapjáról, a költészet napjáról, a holokauszt áldozatainak emléknapjáról, a Föld napjáról és a Nemzeti Összetartozás Napjáról. Osztálykirándulás el készítése.

3.1.6. Az osztályf nöki órák tananyaga, tematikája évfolyamonként: 5. évfolyam Tananyag: Tanuljunk tanulni Ötödikbe léptünk, házirend, tisztségek. A tanulást is tanulni kell. Nehéz és könny tantárgyak. Eredményes tanulás az 5. osztályban. Követelmény: A tanulás kötelesség. Gazdálkodás az id vel. A tanulást is tanulni kell. Ami érdekel, amit szívesen csinálok. Tananyag: Személyiségünk Önismeret, öntudat, önbizalom. Az ember értéke. Szokás, szenvedély. Követelmény: Önismeret fejlesztése, osztálytársak közti bizalom, a támogató légkör meger sítése. A dohányzás szenvedélybetegség jellegének tudatosítása.

51


Tananyag: Test és lélek Az egészség értéke életünkben. Hogyan élhetünk egészségese. Testkultúra (testedzés, pihenés, öltözködés). Életrend, életritmus. Szabadid helyes felhasználásáról. Követelmény: Testünk iránti felel sségünk. Testi-lelki egészség legfontosabb összefüggései. Tananyag: Tudni illik Az étkezés illemtana. Öltözködés, kultúrája. Szórakozás illemtana: színház, mozi, hangverseny, diszkó, kirándulás, sport, játék, strand. Követelmény: Alapvet viselkedési normák gyakoroltatása, betartása, megkövetelése. Tananyag: Családi élet Alkalmazkodás a családban. Egymás iránti figyelem a családban (hétköznapok, ünnepek). Követelmény: A család életre szóló érzelmi háttér, er forrás szerepének tudatosítása. Az egymásra figyelés fontosságának hangsúlyozása. Tananyag: Közlekedés Gyalogos közlekedés kisebb, nagyobb településen. Tömegközlekedési lehet ségek. Kerékpáros közlekedés. Idénybalesetek. Követelmény: Kövesse a közlekedés helyes magtartási szokásait! Ismerje a városi és vidéki közlekedésben lév különbségeket! Ismerje a gyalogos és tömegközlekedés szabályait! 6. évfolyam Tananyag: Gondolkodás, kommunikáció, tanulás Problémamegoldás, tanulás, emlékezet. Intelligencia, okosság, bölcsesség. Megismerés, tudás. Követelmény: A beszéd és a gondolkodás összefüggései. Értékelje a tudást, a lelkier t, és az egyéb szellemi képességeket! Tananyag: Személyiségünk Ember voltunk általános vonásai, egyediségünk. Örökletes adottságok: testi alkat, ösztönök, temperamentum, képességek, tehetség. Szokás és szenvedély: jó és rossz szokásaink. Követelmény: Képesség a másik ember személyiségének tiszteletére és megértésére, a helyes önismeret kialakítására, önmaga felvállalására, mások bírálatának segítségként való elfogadására. Legyen képes felismerni az örökletes tényez k szerepét a jellem kialakulásában! Tananyag: Test és lélek Test és lélek egysége. Egészséges életmód, testkultúra, mentálhigiénia. Növekszem, változom. Követelmény: Helyezze el önmagát a saját korcsoportjában, felismerve ebb l adódó jellemz it! Ismerje az ember életszakaszainak f bb általános jellemz it. Tananyag: Tudni illik Találkozás, üdvözlés. Megszólítás, bemutatkozás, társalgás. Telefonálás illemtana. Vendégségben, vendéglátás. Pontosság, pontatlanság. Követelmény: Alapvet magatartási normák ismerete. Tananyag: Családi élet Személyi higiénia: testápolás, b rápolás, ruha váltása. Nemi érés, nemi higiénia. Környezet tisztántartása: otthon, osztályban. Állatokkal a lakásban.

52


Követelmény: Tudja önmagát, környezetét tisztán tartani! Tudja, hogy a tisztaság az egészséges élet alapfeltétele! Tananyag: Közlekedés Kerékpáros közlekedés korábban megismert szabályainak b vítése. Közlekedési jelzések, továbbhaladási algoritmusok leírása. Tömegközlekedés (országúti, vasúti, városi). Követelmény: Ismerje az alapvet közlekedési szabályokat. Ismerje a kerékpár biztonsági felszereléseit! 7. évfolyam Tananyag: Test és lélek Egészség, betegség, fogyatékosság. Egészséges életmód testkultúra, mentálhigiénia. Veszélyeztet tényez k. Az egyén és a drogok. A drogok és a médiák. A reklám hatása. Követelmény: Ismerje fel a test és lélek összefüggéseit! Legyenek ismeretei a káros szenvedélyek veszélyeir l és elkerülésük módjáról! Tananyag: Személyiségünk Örökletes adottságok: testi alkat, ösztönök, temperamentum, képességek, tehetség. A tanulás szerepe: sajátos szokások, ismeretek, világlátás, hobbik, örömök, félelmek. A nevelés szerepe: példaképek, jutalmazások, büntetések. Követelmény: Tudja, hogy minden ember egyedi, hogy énünk egyes összetev i örököltek, mások megszerzettek! Ismerje fel a tanulás jelent ségét a jellem alakulásában! Tananyag: Pályaorientáció Képességek: térbeli gondolkodás, nyelvi kifejez képesség, számolási képesség, fizikai teherbírás, kézügyesség, ötletgazdagság, kapcsolatteremtés. Képesség és teljesítmény összefüggése. Önismeret testi, lelki, szociális és szellemi szempontjai. Munkahelyi ártalmak és a stressz. A munkanélküliség állapota, folyamata, az átképzés. Pályaválasztási alapfogalmak: pálya, szakma, foglalkozás, beosztás, munkakör, képesítés, képzettség. Érdekl dés, érzelem, motiváció a pályaválasztásban. Szabadban dolgozni, testi er t kifejteni, technikai feladatokat ellátni, tiszta környezetben dolgozni, szellemi munkát végezni stb. Követelmény: A tanulók tudják: Felsorolni a képességek f jellemz it. Felismerni a képességek és a pályák kapcsolatát. Megadni saját képességeik szintjeit. Azonosítani a testi adottságok, a szociális körülmény és a tárgyi tudás szerepét az eredményes munkavégzésben. Felismerni a munkahelyi ártalmakat. Magyarázni a munkanélküliség állapotát, az átképzés szükségességét. Értelmezni a pályaválasztási alapfogalmakat. Azonosítani az érdekl dési területeket és elmondani azok szerepét a pályaválasztásban. Bemutatni a motiváció szerepét a pályaválasztásban. Tananyag: Közlekedés A KRESZ szabályai. Az els segélynyújtás szabályai. Veszélyhelyzetek kialakulása. Követelmény: El relátással hárítsa el a veszélyhelyzetek kialakulását! Alkalmazza a KRESZ szabályait különös tekintettel: rend ri karjelzések, behajtani tilos, kerékpárút, f útvonal!

53


Tananyag: Tudni illik Fiúk és lányok, megismerkedés, udvarlás. Társalgás illemtana. Hogyan? Mir l? Kamaszszerelem. Követelmény: Helyes viselkedési formák tudatosítása. 8. évfolyam Tananyag: Személyiségünk Önmegfigyelés, önismeret, önnevelés: tapasztalat önmagamról és másokról. Elismerés, bírálat, épít , romboló. Érdekl dés, célok, akarat, én ideál, értékek. Önérzet, önbizalom, önszeretet, szégyen, kisebbségi érzés. Önfegyelem, akarater , felel sség. Különböz ségek és hasonlóságok. A másik egyediségének, másságának elismerése, tisztelete. A másik megismerése. Kommunikáció. Vitatkozás, versengés, kompromisszumok. Jellem-lelki tulajdonságok. Szokások, tudás, erkölcs, világnézet. Intelligencia, okosság, bölcsesség, kreativitás. Büszkeség, g g, méltóság, önzés, önzetlenség. Nyitottság, kíváncsiság. Az ember, mint értékel lény. Az értékelés szempontjai. Az értékelés nehézségei. A legfontosabbnak tartott értékek. Az ember, mint erkölcsi lény. Választás és döntés, szándék és tett. A rossz, a hibázás és a b n. Az erkölcsös cselekedet (jót jól). Mozgatóink. Meghatározottságaink, gyökereink. Vágy, szükséglet, lehet ség, igény. Érdekek, értékek, normák. Beállítódás, magatartás és viselkedés. Empátia, tolerancia. Az egyes ember fejl dése. Életkorok jellemz i. Követelmény: Tudjon érvelni az önuralom, önnevelés, önismeret fontossága mellett! Legyen képes érvelni a másik személyiségének tisztelete mellett! Legyen nyitott az értékek felismerésére és elfogadására! Legyen képes a meggondolt véleményalkotásra, mások józan, igazságos megítélésére! Legyen képes fontos helyzetekben a választási lehet ségek mérlegelésére, indokolni mások és önmaga hibás és jó döntéseit! Legyen képes felfedezni a különböz viselkedések és döntések mögött meghúzódó mozgatókat! Ismerje az egyes életszakaszok f bb jellemz it! Tananyag: Pályaorientáció Képességek, munkahely, munkanélküliség. Térbeli gondolkodás, nyelvi kifejez képesség. Számolási képesség, fizikai teherbírás, kézügyesség, ötletgazdagság és kapcsolatteremtési képesség. A képesség és teljesítmény összefüggése. Az önismeret testi, lelki, szociális és szellemi szempontjai. A munkahelyi ártalmak és a stressz. A munkanélküliség állapota, folyamata, az átképzés. Megbeszélés, vita, szituációs gyakorlatok, kérd ív, gy jt munka. Követelmény: A tanulók tudják: Felsorolni a képességek f jellemz it. Felismerni a képességek és a pályák kapcsolatát. Megadni saját képességeik szintjeit. Azonosítani a testi adottságok, a szociális körülmény és a tárgyi tudás szerepét az eredményes munkavégzésben. Felismerni a munkahelyi ártalmakat. Magyarázni a munkanélküliség állapotát, az átképzés szükségességét. Tananyag: Pályák megismerése, pályaválasztási dokumentumok A pályák megismerésének lehet ségei: Pályaképek, pályatükrök, pályaismertetések, foglalkozás leírások. Pályaszintek, egymást helyettesít pályaajánlatok.

54


Pályaalkalmasság, továbbtanulási lehet ségek. A pályaválasztás dokumentumai, ismeretforrások. Videofelvételek elemzése, pályatabló készítése, riportok készítése, elemzése. Érdekl dés, érzelem, motiváció a pályaválasztásban. Érdekl dési területek: Szabadban dolgozni, növényekkel, állatokkal foglalkozni, emberek között dolgozni. testi er t kifejteni, formákkal, vonalakkal dolgozni, kézi er vel, szerszámmal dolgozni. Technikai feladatokat ellátni, irodában dolgozni, embereken segíteni, eladni, vásárolni. Tiszta környezetben dolgozni, gépeket szerelni és javítani, elektromos készülékekkel dolgozni, épít iparban, laboratóriumban dolgozni. Érzelmi viszonyulás és a motiváció szerepe a pályaválasztásban. Megbeszélés, vita, szituációs gyakorlatok, öndefiníciós folyamatok támogatása. Követelmény: A tanuló tudja: Azonosítani az érdekl dési területek és elmondani azok szerepét a pályaválasztásban. Bemutatni a motiváció szerepét a pályaválasztásban. Tananyag: Családi élet Családtervezés, házasság, családi célkit zések. Generációk kapcsolata, egymás segítése. Családi szabadid szervezés. Követelmény: Legyen képes életvitele tudatos alakítására! Legyen fegyelmezett, segít kész! Tudja szabadidejét kulturáltan hasznosítani! Legyen tájékozott nemzeti, vallási, családi ünnepekr l! Tudjon ezek hagyományainak megfelel en viselkedni!

3.1.7. Választható témák az osztály összetételét l, neveltségi szintjét l függ en A tanulást is tanulni kell Tanulást segít tevékenységek Egészséges életrend A helyes napirend kialakítása A család: a nagyszül k, a szül k és a gyerekek közössége Ünnep a családban Az ünnepek szerepe az emberek életében Ismerem-e önmagam? A megismerés forrásai Baráti kapcsolatok Részvétel a házi munkában A nyári szünid tervezése A tanulási szokások, a gazdaságos tanulás Fiúk és lányok barátsága A helyes viselkedés, a helyes beszéd, az udvariasság Igazmondás, hazugság A serdül k biológiai és higiéniai problémái Fejleszt játékok tanulása Tudni illik, hogy mi illik Illemtan a gyakorlatban Lakásunk kultúrája Pályaválasztásra készülünk

55


Önállóság a tanulásban Konfliktusok az osztályban Igaz barátok az osztályban A kulturált magatartás szabályai Viselkedés ünnepi alkalmakkor Bírálat, önbírálat A család funkciói Konfliktus a családban Fizikai és szellemi munka A pénz szerepe életünkben Ápolt, divatos megjelenés Hogyan rendezném be otthonomat? A vendéglátás illemtana A határainkon túl él magyarság Testápolás, szépségápolás a serdül korban Az étkezési kultúra Az iskolaválasztás gondja A család pályaválasztási elképzelései Diákönkormányzat az osztályban és az iskolában Törekvés a harmonikus életre Jöv nkre készülünk Harcban önmagunkkal Bizonytalankodók az iskola- és a pályaválasztásban Ügyintézés a mindennapokban Barátság, szerelem, szexualitás Házasság és család, a felbomló család Hétköznapok és ünnepek a családban Korunk jellemz betegségei A fiatalkori b nözés A hivatalos helyen való viselkedés illemtana Különféle tanulási módszerek A jó id beosztás, a helyes napirend Közösségfejleszt játékok A kulturált viselkedés alapjai, illem Ismer s, haver, barát Kapcsolatok a másik nemmel, a nemi érés tudatosítása Árulkodás, becsület, "betyárbecsület" Hazugság, elhallgatás, igazmondás, becsületesség Közlekedési szabályok, utazási illemtan Színházlátogatás: viselkedés az el adáson, az élmények megbeszélése Megjelenés, öltözködés A sport szerepe az egészséges fejl désben Helyem a családban, szüleink tisztelete Egészséges életmód rend, tisztaság, higiénia, korszer táplálkozás Veszélyes anyagok (alkohol, dohányzás stb. egészségkárosító hatása) Az olvasás szerepe, fontossága, az olvasás élménye

56


A televízió m sorok, a videó-filmek helyes megválasztása Ünnepek, az ünnepnapok szükségessége Iskolai hagyományok megismerés Fiú-lány kapcsolat, barátság, szerelem, a férfi, és a n i szerepek. Szerelem és házasság Generációk együttélése, szüleink, nagyszüleink. Az id s emberek tisztelete, segítése, a kötelességtudat fejlesztése Családi hagyományok, ünnepek A vallások szerepe életünkben, sokfélék vagyunk, tolerancia Viselkedés iskolában a tanórán, iskolai rendezvényeken, utcán, közlekedési eszközökön, színházban, étteremben, szórakozóhelyen A munka az ember alapvet létformája, a munka értelme, megbecsülése Megélhetés, gazdálkodás, jólét Vitakultúra fejlesztése, a véleményalkotás szabadsága Nemzeti azonosságtudat, nemzeti hagyományaink, történelmünk, jelképeink Helyünk Európában Miért tanulunk? Pályaválasztás, szakmák, foglalkozások, hivatások Az információszerzés lehet ségei Családi munkamegosztás, segítés otthon A családi költségvetés ismerete, az el relátó pénzgazdálkodás Szabadid értelmes, hasznos eltöltése (olvasás, rendszeres sportolás, zenetanulás, tánc, képz m vészet stb.) Környezetünk kulturáltsága, növények, állatok gondozása Egészség, betegség. Egészségünk iránti felel sség kialakítása

3.2. A TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI 1. Iskolánkban a nevel -oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyek a hivatalos tankönyvjegyzékben szerepelnek. 2. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál a tanulóknak egyéb eszközökre is szükségük van. Ezek a testnevelés, a vizuális kultúra, valamint a technika, életvitel és gyakorlat. 3. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelez tanulói taneszközöket a nevel k szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. 4. A kötelez en el írt taneszközökr l a szül ket minden tanév el tt tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szül k kötelessége. 5. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következ szempontokat veszik figyelembe: A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének. Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell el nyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak. A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás min ségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. 57


6. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéb l, illetve más támogatásokból egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzet tanulók ingyenesen használhatják.

3.3. AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI Az általános iskola 1-8. évfolyamán a tanuló magasabb évfolyamba lépésének feltétele megfelel a Nemzeti Köznevelési Törvény vonatkozó bekezdéseiben foglaltaknak.

3.4. AZ OTTHONI, NAPKÖZIS FELKÉSZÜLÉSHEZ EL

ÍRT HÁZI FELADATOK

MEGHATÁROZÁSA

Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek: A házi feladat adásának elvei A házi feladat kapcsolódjon, folytatása legyen az órai munkának. Mennyisége és min sége alkalmazkodjon a tanulók tudásához. Életkori sajátosságait vegye figyelembe. Differenciált legyen. Tanuló önállóan el tudja készíteni. Az otthoni felkészüléshez szükséges id ne legyen több 1,5-2 óránál. A következ tanítási órán min ségi ellen rzés történjen. Célja: A tanítási órán tanultak megszilárdítása, gyakorlása, kiegészítése. Új anyag el készítése, kiegészít anyag megismerése. Tehetséggondozás. Mikor adható

A feladat jellege

Típusa

A tanulás eszköze, forrása

A tanítási hét napjain Gy jt munka Írásbeli feladatok megoldása Olvasás, fogalmazás, jegyzetelés Hibajavítás Memoriterek megtanulása Szóbeli felelésre való felkészülés Rajzolás, ragasztás Modellezés, kísérlet Szótanulás, fordítás Meghatározások, szabályok

Szóbeli Írásbeli Kötelez Szorgalmi

Tankönyv Munkafüzet Feladatgy jtemény Más könyvek Megfigyelés

Hét végére

Szóbeli Írásbeli

Forrásanyagok Kötelez és ajánlott

Hiányzó anyag pótlása Gy jtés

58


Szünetre

Kiegészít anyag

Kötelez Szorgalmi

olvasmányok Újságok és folyóiratok

Ajánlott szorgalmi feladatok

Szorgalmi, ajánlott

Életkorhoz igazodó olvasmány Versenyfeladatok

A házi feladatokra vonatkozó általános elvárások Ellen rzése, értékelése jelenjen meg a legközelebbi órán. Lehet: tanulói önellen rzés, a pedagógus ellen rzése. Értékelés: tartalmi, helyesírási, formai. Korrekció: tartalmi, helyesírási, stilisztikai hibák javítása. A házi feladat pótlására kötelezett a tanuló, ha azt hanyagság miatt nem készítette el.

3.5. A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ELLEN RZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE

1. Az iskola a nevel és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellen rzését és értékelését. 2. Az el írt követelmények teljesítését a nevel k az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelel en a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellen rzik. Az ellen rzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. 3. Mindhárom értékelési fajtát használjuk a tanév során. Diagnosztikus értékelés célja: helyzetfeltárás, az egyénre, csoportra szabott nevelési-oktatási stratégia kialakítása (Difer mérés 1. osztályban). Formatív értékelés célja: a folyamat közbeni irányítás, segítés, korrekció szöveges formában, mindig a gyermek konkrét tennivalóját jelöljük ki. Szummatív értékelés célja: összegzés, adott téma, tantárgy, id szak vagy tanév eredményességének megállapítása. 4. A következ elméleti jelleg tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia biológia, földrajz ellen rzésénél: a nevel k a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellen rizhetik; az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és f követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak. 5. A tanulók szóbeli kifejez készségének fejlesztése érdekében a nevel k többször ellen rzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében egy-egy tantárgy esetében egy témakörön belül – a témazáró dolgozaton kívül – csak egyszer kerülhet sor írásbeli számonkérésre, de minden tanulónak legalább egyszer kell felelnie szóban: az ének-zene, a rajz, az informatika, a technika tantárgyból félévente, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva, a többi tantárgy esetében pedig egy-egy témakörön belül.

59


6.

7.

8. 9.

(A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellen rizzük.) A nevel k a tanulók tanulmányi teljesítményének és el menetelének értékelését, min sítését els sorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében el írt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejl dött-e vagy hanyatlott – az el z értékeléshez képest. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböz tantárgyak esetében a következ k szerint történik: Az els évfolyamon, valamint a második évfolyam els félévében minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk. A második évfolyamon a második félévben, valamint a harmadik-nyolcadik évfolyamon a tanulók teljesítményét, el menetelét év közben minden tantárgyból érdemjegyekkel min sítjük. Az els évfolyamon félévkor és év végén, valamint a második évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, el menetelét szöveges min sítéssel értékeljük. A szöveges min sítés a tanuló teljesítményét l függ en a következ lehet: KIVÁLÓAN TELJESÍTETT JÓL TELJESÍTETT MEGFELEL EN TELJESÍTETT FELZÁRKÓZTATÁSRA SZORUL A második évfolyamon év végén, valamint a harmadik-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanuló osztályzatát az adott félév során szerzett érdemjegyek, illetve a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következ k:

10. A tanulók munkájának, el menetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb id t vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. 11. A tanuló által szerzett érdemjegyekr l a szül t az adott tantárgyat tanító nevel értesíti az értesít könyvön keresztül. Az értesít könyv bejegyzéseit az osztályf nök havonta ellen rzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. Fels tagozaton a tanuló kötelessége az érdemjegyek beírása és a nevel vel való aláírattatása. 12. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történ átváltását a következ arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevel k: Teljesítmény 0-33 %: 34-50 %: 51-75 %: 76-90 %: 91-100 %:

Érdemjegy elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)

60


13. A tanulók magatartásának értékelésénél és min sítésénél az els -nyolcadik évfolyamon a érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. 14. A tanulók magatartását az els évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályf nök osztályzattal min síti és ezt az értesít be, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A második évfolyamon a félév végén osztályzattal min síti az értesít be, második félévben minden hónapban és év végén szintén. A harmadik-nyolcadik évfolyamon a tanuló magatartását az osztályf nök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályf nök javaslata alapján a nevel testület állapítja meg. A félévi és az év végi osztályzatot az értesít be és a bizonyítványba be kell jegyezni. 15. Iskolánkban a magatartás értékelésének és min sítésének követelményei a következ k: a) az a tanuló, aki: - a házirendet betartja; - a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik; - kötelességtudó, feladatait teljesíti; - önként vállal feladatokat és azokat teljesíti; - tisztelettudó; - társaival, nevel ivel, a feln ttekkel szemben udvariasan, el zékenyen, segít készen viselkedik; - az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz; - óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet; - nincs írásbeli figyelmeztetése, int je vagy megrovása; az a tanuló, aki: b) - a házirendet betartja; - tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik; - feladatait a t le elvárható módon teljesíti; - feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti; - az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt; - nincs írásbeli int je vagy megrovása. az a tanuló, aki. c) - az iskolai házirend el írásait nem minden esetben tartja be; - a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik; - feladatait nem minden esetben teljesíti; - el fordul, hogy társaival, a feln ttekkel szemben udvariatlan, durva; - a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik; - igazolatlanul mulasztott; - osztályf nöki int je van. d) az a tanuló, aki: - a házirend el írásait sorozatosan megsérti; - feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti;

61


-

magatartása fegyelmezetlen, rendetlen; társaival, a feln ttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik; - viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza; - több alkalommal igazolatlanul mulaszt; - több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályf nöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése. A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. 16. A tanulók szorgalmának értékelésénél és min sítésénél az els -nyolcadik évfolyamon a !" #" érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. 17. A tanulók szorgalmát az els évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályf nök osztályzattal min síti, és azt az értesít be, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló szorgalom osztályzatát az els félév és a tanév végén az osztályf nök javaslatára a nevel testület állapítja meg. A félévi és az év végi osztályzatot az értesít be és a bizonyítványba be kell jegyezni. 18. Az iskolában a szorgalom értékelésének és min sítésének követelményei a következ k: a) az a tanuló, aki: - képességeinek megfelel , egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; - tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi; - a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi; - munkavégzése pontos, megbízható; - a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz; - taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza. b) az a tanuló, aki: - képességeinek megfelel , viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; - rendszeresen, megbízhatóan dolgozik; - a tanórákon többnyire aktív; - többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jelleg megbízatást teljesíti; - taneszközei tiszták, rendezettek. c) az a tanuló, akinek: - tanulmányi eredménye elmarad képességeit l; - tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti; - felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik; - érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja; - önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik.

62


d)

az a tanuló, aki: - képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejl dése érdekében; - az el írt követelményeknek csak minimális szinten felel meg; - tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen; - feladatait többnyire nem végzi el; - felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek; - a tanuláshoz nyújtott nevel i vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül; - félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen. A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. 19. Azt a tanulót, aki képességihez mérten - példamutató magatartást tanúsít, - vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, - vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, - vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélked kön vagy el adásokon, bemutatókon vesz részt, - vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének meg rzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti. 20. Az iskolai jutalmazás formái. a) Az iskolában tanév közben elismerésként a következ dicséretek adhatók: - szaktanári dicséret, - napközis nevel i dicséret, - osztályf nöki dicséret, - igazgatói dicséret, - nevel testületi dicséret. b) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelked munkát végzett tanulók a tanév végén - szaktárgyi teljesítményért, - példamutató magatartásért, - kiemelked szorgalomért, - példamutató magatartásért és kiemelked szorgalomért dicséretben részesíthet k. c) Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kit n eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége el tt vehetnek át. d) Az iskolai szint versenyeken, vetélked kön, illetve el adásokon, bemutatókon eredményesen szerepl tanulók osztályf nöki dicséretben részesülnek. e) Az iskolán kívüli versenyeken, vetélked kön, illetve el adásokon, bemutatókon eredményesen szerepl tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. f) A kiemelked eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. 21. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szül tudomására kell hozni. 22. Azt a tanulót, aki - tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, $" #"

63


- vagy a házirend el írásait megszegi, - vagy igazolatlanul mulaszt, - vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben lehet részesíteni. 23. Az iskolai fegyelmez intézkedések formái - szaktanári figyelmeztetés; - napközis nevel i figyelmeztetés; - osztályf nöki figyelmeztetés; - osztályf nöki intés; - osztályf nöki megrovás; - igazgatói figyelmeztetés; - igazgatói intés; - igazgatói megrovás; - tantestületi figyelmeztetés; - tantestületi intés; - tantestületi megrovás. 24. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelyt l azonban indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni. 25. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni, s a tanulót azonnal legalább az „osztályf nöki megrovás” büntetésben kell részesíteni. Súlyos kötelességszegésnek min sülnek az alábbi esetek: - az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása; - az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása; - a szándékos károkozás; - az iskola nevel i és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése; - ezeken túl mindazon cselekmények, melyek a büntet törvénykönyv alapján b ncselekménynek min sülnek. 26. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szül tudomására kell hozni. 27. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, ellene a nemzeti köznevelésr l szóló 2011. évi CXC. törvény rendelkezései alapján fegyelmi eljárás indítható. A tanuló a fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthet .

3.6. A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA 1. Az iskola a mindennapos testnevelést a nemzeti köznevelésr l szóló 2011. évi CXC. törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezi meg. 2. Ennek alapján - az iskola minden osztályban, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott tanórán való részvétellel,

3.6.1. A tanulók fizikai állapotának mérése 1. A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevel k végzik el a testnevelés órákon, tanévenként egy alkalommal május hónapban. (A felmérés a 64


„Hungarofit teszt” alapján került összeállításra. Lásd: Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérésére, értékelésére Szerkesztette: Anrásné Dr. Teleki Judit, MKM 1997.) 2. A mérés eredménye alapján a nevel k a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét min sítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesít könyvön keresztül a szül k tudomására hozzák.

65


3.7. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY

TANULÓK

3.7.1. Pedagógiai alapelvek A sajátos nevelési igény tanulók ellátása a szocializációjukat segít integráló nevelésben valósul meg, melyben fejlesztésük a számukra megfelel tartalmak közvetítésével segíti a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedést A habilitációs, rehabilitációs célok átfogják az intézmény egész nevelési-oktatási rendszerét, kiemelt figyelmet fordítva a befogadó környezet kialakítására, az egyediséghez való alkalmazkodásra. A sajátos nevelési igény tanulók ellátása olyan szakmaközi együttm ködésben, nyitott

tanítási-tanulási

folyamatban

valósul

meg,

amely

az

egyéni

szükségletekhez igazodó eljárásokat, id keretet, eszközöket, módszereket, terápiákat alkalmaz, és figyelembe veszi a sajátos nevelési igény gyermekekre vonatkozó tantárgyi tartalmakat.

3.7.2. Célok A sajátos nevelési igény gyermekek/tanulók fogyatékosságból ered hátrányának megel zése, csökkentése, a hiányzó, vagy sérült funkciók kompenzálása vagy helyreállítása, kibontakoztatása,

a

funkciók

egyensúlyának

kialakítása,

a

társadalmi

beilleszkedésük

sérülés-specifikus

képességek szempontú

támogatása, a meglev funkciók bevonásával. Az egyéni sikereket segít funkciók fejlesztése, a kimagasló teljesítményt nyújtó tanulók tehetségének kibontakoztatása

3.7.3. Feladatok A sajátos nevelési igény

tanulók sérülésspecifikusság szerinti fejlesztése,

speciális terápia, egészségügyi és pedagógiai habilitációs és rehabilitációs foglalkozások, szükség esetén speciális eszközök biztosítása Megfelel tanulásszervezési formákkal és módokkal biztosítani, hogy a tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységben érvényesüljön a differenciált fejlesztés, eltér képességekhez, viselkedéshez való alkalmazkodás. Olyan tanulási környezetet, speciális módszerek, tapasztalatszerzési lehet ség 66


biztosítása,

amelyben

sokoldalú

szemléltetéssel,

cselekvéssel,

gazdag

feladattárral, speciális eszközök alkalmazásával valósul meg készség- és képességfejlesztés A pedagógus a tanórai tevékenységek/foglalkozások tervezésébe építse be a pedagógiai diagnózisban szerepl javaslatokat, a státuszfelvétel (gyermek/tanuló megfigyelés, teljesítmény-elemzés, ismeret, képesség, attit d) eredményeit, – szükség esetén – változtasson eljárásain, módszerein. A pedagógus a tananyag adaptálásánál, feldolgozásánál vegye figyelembe az egyes tanulók fejlettségi szintjét, a támogatás szükséges mértékét, a tantárgyi tartalmak sajátos nevelési igény tanulókra vonatkozó specifikus jellemz it, az irányelvekben foglaltakat. Az egyéni haladási ütem biztosítására egyéni fejlesztési és tanulási terv készítése, individuális módszerek, technikák alkalmazása. A pedagógus m ködjön együtt a gyermek/tanuló fejlesztésében résztvev szakemberekkel.

3.7.4. Nevel -oktató munkánk eszköz- és eljárásrendszere Az alkalmazott módszer kiválasztásának alapelvei: A sajátos nevelési igény tanulók fejlesztésében alkalmazott sérülés-specifikus módszerek, eljárások, szemléltetés, az Irányelvekkel összhangban, igazodnak a tanuló sajátos nevelési igényéhez, fejlettségéhez, állapotához, szükségletéhez, egyéni haladási üteméhez, tanulási stratégiájához, el zetes ismeretéhez és egyéb ismeretszerzési képességeiben megnyilvánuló különböz ségéhez. A nyitott tanítási-tanulási folyamatban megvalósuló tevékenység lehet vé teszi az egyes gyermekre vonatkozó pedagógiai – esetenként egészségügyi – eljárások, eszközök, módszerek, terápiák, a tanítás-tanulást segít speciális eszközök alkalmazását.

3.7.5. A személyiség-fejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat A sajátos nevelési igény gyermek/tanulók fejlesztése szakmai és szakmaközi együttm ködéssel valósul meg. A személyiségfejlesztés alapja a szakért i és rehabilitációs bizottság szakvéleménye és a pedagógus, tanulókra vonatkozó megfigyelése, a fejl dés folyamatos nyomon követése és önmagához mért értékelése.

3.7.6. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A sajátos nevelési igény tanulók eredményes szocializációját el segíti a nem sajátos nevelési igény tanulókkal együtt történ nevelésük. A pedagógus kiemelt feladata az osztály közösségének felkészítése a sajátos nevelési igény tanulók fogadására.

3.7.7. Az osztályf nök feladatai Koordinálja az SNI tanulók ellátásában érintett szakemberek munkáját, segíti a 67


szül kkel való kapcsolattartás formáit. Figyelemmel kíséri az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekb l – az értékelés és min sítés alóli mentesítés megvalósításának gyakorlatát. Az osztály- és szül közösségben el készíti az SNI tanulók fogadását. Szükség szerint, a jogszabályban meghatározott módon kezdeményezheti a tanuló szakért i vizsgálatát.

3.7.8. A gyógypedagógus feladatai

Koordinálja az SNI tanulók esetén az egyéni fejlesztés tervezésének folyamatát (egyéni

fejlesztési terv készítésének koordinációja). Nyomon követi, figyeli az SNI tanulók szakért i véleményének érvényességét. Figyelemmel kíséri az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekb l – az értékelés és min sítés alóli mentesítés megvalósításának gyakorlatát. Szükség szerint, a jogszabályban meghatározott módon kezdeményezi a tanuló szakért i vizsgálatát.

3.7.9. A kiemelt figyelmet igényl tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje Az intézmény, mint befogadó iskola, vállalja a sajátos nevelési igény : tanulásban akadályozott, beszédfogyatékos, pszichés fejl dési zavarral küzd tanulók ellátást. A habilitációs, rehabilitációs célok átfogják az intézmény egész nevelési-oktatási rendszerét, kiemelt figyelmet fordítva a befogadó környezet kialakítására, az egyediséghez való környezeti alkalmazkodásra. Pedagógiai szemléletét a sokszín ség felismerése, elismerésre törekvés, a tanulók egyéni sajátosságihoz igazodó, az együttnevelést, a tehetséggondozást szolgáló tanulásszervezési módok alkalmazása jellemzi. A sajátos nevelési igény tanulók fejlesztésének tervezésénél a pedagógusok figyelembe veszik a Sajátos nevelési igény tanulók iskolai oktatásának irányelvét. A helyi tantervben az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára és követelményeire vonatkozó kerettantervi ajánlások a tanulók sérülés-specifikus egyéni adottságainak figyelembevételével érvényesíthet k, az Irányelvben megadott módosítások figyelembevételével. Az adaptációs folyamatban a pedagógusok - a fogyatékosság típusának megfelel en – csökkentik a tananyagot, átütemezik a feldolgozást, speciális módszereket, technikák alkalmaznak, speciális technikai eszközöket használnak, a tanuló számára el nyös ismeretelsajátítási módszert preferálnak, az Irányelvekkel összhangban. Adaptációs tevékenység Tanulásban akadályozott tanulók esetén: a fejlesztési területek megegyeznek a Nat-ban leírtakkal, de azok mélysége, id igénye, mennyisége, módja az egyéni sajátosságokhoz igazodóan módosul az ismeretszerzés, a feldolgozás és alkalmazás során fontos a vezetés, a folyamatos segítség, az irányítás

68


cselekvésbe ágyazott ismeretszerzés, képi rávezetés a feldolgozás és fejlesztés idejének növelése, lassúbb tempó biztosítása Beszédfogyatékos tanuló esetén: a szakért i bizottság szakért i

véleménye

alapján

adott

tantárgy(ak),

tantárgyrész(ek) értékelése alól mentességben részesülhet a tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai megegyeznek a NAT-ban alkalmazott szakaszolással, indokolt esetben a bevezet szakasz, az els évfolyam tananyagának két tanévre eloszlik. Pszichés fejl dési zavarral küzd tanulók: a tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai nem térnek el, a NAT-ban rögzítettekt l. Indokolt esetben az els

évfolyam két tanévi id tartamra

széthúzható speciális tanulásszervezési módok, eljárások, értékelés, eszközhasználat az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekb l az értékelés és min sítés alól mentesítés. A sajátos eltérések a helyi tantervben és az egyéni fejlesztési tervekben rögzítettek

3.7.10. Az értékelés rendje Sajátos nevelési igény tanulók értékelésének szempontja az önmagukhoz mért fejl dés.

Tudásuk képességeiknek megfelel

meghatározott,

eltér

tanulmányi

értékelése, az Irányelvekben

követelmények,

módszertani,

technikai

segítségnyújtással támogatott számonkérés szerint. Egyes esetekben a Szakért i Bizottság szakért i véleményében és a Nevelési Tanácsadó szakvéleményében foglaltak szerint az igazgató a min sítés és értékelés alól mentesíti a tanulót, abban az esetben, ha az általános követelményeknek

való

megfelelés

semmilyen

módszertani,

technikai

segítségnyújtással nem érhet el.

3.7.11. A nevel -oktató munkát segít eszközök és felszerelések A sajátos nevelési igény

gyermek/tanuló fejlesztését sérülés-specifikus eszközök

segítik.

69


3.7.12. A tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei a tankönyv tartalma feleljen meg az Irányelvekben foglaltaknak legyen alkalmas a differenciálásra vegye figyelembe a sajátos nevelési igény tanulókra vonatkozó sérülés-specifikus elvárásokat adjon lehet séget a tevékenységközpontú módszerek alkalmazására feleljen meg az életkori sajátosságoknak esztétikus kivitele motiválja a tanulót

3.7.13. Alkalmazandó kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet módosításában kiadásra kerül kerettantervek a választott kerettanterv meghatározza az óraszám feletti kötelez

tanórai

foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelez tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyagát, az ehhez szükséges kötelez , kötelez en választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezését, óraszámát egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs rehabilitációs óraszámot a 2011. évi Köznevelési törvény 6. mellékletével összhangban

3.8. A CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI

Csoportbontás elve: lehet ség szerint, személyi feltétel, anyagi, tárgyi feltételek megléte esetén a gyermekek fejlettségi szintjeit figyelembe véve Egyéb foglalkozások szervezésének elve: érdekl dési körök figyelembevételével korosztályok szerint

3.9. A TANULÓK ESÉLYEGYENL

SÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK

3.9.1. Célrendszer megfogalmazása Hazánkban minden iskoláskorú egyén alkotmányos alanyi joga a tanuláshoz való jog, ezért az els célunk az, hogy ne csak jogot, hanem lehet séget is biztosítsunk az esélyegyenl ség megteremtésével. Az esélyegyenl ség biztosítása az iskolán 70


belül, illetve a városi iskolákba járó tanulókkal szemben. Célunk, hogy a tanulási kudarcokat, melyek a gyermek hátrányos helyzetéb l következnek és az érintettek számára a többiekt l való végleges leszakadás kockázatát rejtik magukban valamilyen módon csökkentsük. Célunk, hogy minden tanulónkat eljuttassuk legalább arra a felkészültségi szintre, amely a feln ttvilágba való sikeres beilleszkedéshez szükséges. Ezért az iskolával szemben támasztott legf bb követelmény az, hogy mindenki számára tudjon olyan alapismereteket, alapkészségeket, életvezetést, életmódot biztosítani, hogy ennek eleget tudjon tenni. Tehát célunk, hogy valamennyi diákunk nyerjen felvételt, állja meg helyét a képességeiknek megfelel középszint iskolákban. Majd ezt követ en legyen esélyük a nekik legjobban megfelel munkahelyre való bejutáshoz. A tanítás tanulás elé a változó gazdasági és társadalmi körülmények új meghatározó feladatokat állítanak. Ezek: az információs társadalom, az internnacionalizálódás, a technika és tudomány gyors fejl dése. Ahhoz, hogy ennek eleget tudjon tenni a tanuló szükséges, hogy elsajátítsa az informatikai alapismereteket, azokat alkalmazni is tudja. Az Internet segítségével kitárul számukra a világ, nem csak ismeretszerzés területén, hanem a kapcsolatteremtés lehet ségei is megnyílnak el ttük. Az információs és kommunikációs technológia használatáról ne csak, mint jöv beli lehet ségr l halljanak gyermekeink, hanem ennek alkalmazását megtapasztalják, el nyeit élvezzék a tanítási órák gyakorlatában, a m vészeti oktatásban, a logopédiai fejlesztésben. Segítségével szélesedjen az egyéni fejl dést biztosító differenciálás, illetve el térbe kerülhessen a csoportos foglalkoztatás. Az iskola eszköztárának b vülése biztosítaná a beiskolázási körzet 3 településének feln tt lakosságának számára is ezen technológiák használatát. Tennénk ezt végzettséget biztosító képzési formák bevezetésével, melynek célja a munkához való nagyobb esély megteremtése.

71


Az iskolába való bekerülés el készítése Az óvodából az iskolába való átmenet segítése Az óvodákkal (Iharosberény, Iharos, Pogányszentpéter), rendkívül szoros a szakmai kapcsolat. Ez kölcsönösen feltételezi egymás alapvet dokumentumainak, és munkájának ismeretét is. Konkrét együttm ködési formák: •

megnevezés Óvodai foglalkozások látogatása

•

Szül i értekezlet a leend els s szül k részére

•

A nagycsoportosok látogatása az iskolában

•

Gólyatábor

•

Logopédiai sz rés

•

Évnyitó ünnepély

A tevékenység leírása A leend els s tanítók évente több alkalommal látogatják a nagycsoportos óvodai foglalkozásokat. A beiratkozás el tti hónapban az intézmény igazgatója és a leend els s nevel k tájékoztatót tartanak az óvodákban a szül k részére. Augusztusban szintén sor kerül a szül i értekezletre. Minden évben egy alkalommal a leend els sök meglátogatják az iskolát az intézménnyel való megismerkedés céljából. Ennek során bekapcsolódnak az iskolai munkába (rajz, ének, technika). Megismerkednek az iskola létesítményeivel. Augusztus hónapban 2 napos tábort szervezünk a gyerekek részére, els sorban el zetes beszoktatás céljából. A tábor ingyenes, a felmerül költségeket a fenntartó biztosítja. A foglalkozási terveket az els s tanítók készítik el, és azt jóváhagyatják az igazgatóval. A logopédus a szül k külön beleegyezése alapján minden évben sz r vizsgálatot végez, mely alapját képezi a szakért i bizottság felé történ felterjesztésnek, illetve a fejleszt csoport kialakításának. Közös m sor, ajándékozás.

Heterogén osztályok kialakítása a jogszabályoknak megfelel en Az intézményben az idei évben nincs párhuzamos osztály.

3.9.2. Együttm ködések- partnerségi kapcsolatok kiépítése Szül i házzal Az iskolában iskolaszék nem m ködik, helyette a választott Szül i Munkaközösség gyakorolja a törvényben el írt jogait. Az iskola igazgatója legalább félévente egyszer részt vesz a Szül i Munkaközösség választmányi ülésén, vagy az iskolai szint szül i értekezleten. A Szül i Munkaközösség

72


vezet je meghívást kap minden olyan nevel testületi értekezletre, ahol szó van, illetve döntés születik a tanulókat – illetve a szül ket – illet en. A szül k és a pedagógusok együttm ködésére az alábbi fórumok szolgálnak: Családlátogatás Szül i értekezlet Fogadóóra Nyílt tanítási napok Írásbeli tájékoztató Év végi tájékoztató a szül felé, ha a tanuló el reláthatólag nem tudja teljesíteni az adott tantárgyból az el írt követelményeket, így felmerül a bukás veszélye. Ebben az esetben év vége el tt két héttel a szül nek lehet sége van az osztályf nökkel, a szaktanárral, esetleg az igazgatóval való beszélgetésre. A Szül i munkaközösség az alábbi területeken nyújt segítséget az iskola munkájához: Az osztályok közötti dekorációs verseny lebonyolítása Az akadályverseny megszervezése A farsangi bál lebonyolítása A gyermeknap megszervezése Minden olyan egyéb rendezvény vagy az iskolában felmerül munka kapcsán, ahol szükség van a szül k mozgósítására. Az integrációs és képesség kibontakoztató program m ködésének keretében el írt három havonként történ értékelés az ütemezés szerint történik Gyermekjóléti és Családsegít Szolgálattal A Családsegít és Gyermekjóléti Szolgálat esetmegbeszélései – szervez je a családsegít intézményvezet . A családsegít és az intézményi ifjúságvédelmi felel s együtt keresi fel az érintett családokat. Dokumentálás A Gyermekjóléti Szolgálat az intézmények adatainak, tapasztalatainak az átadásával komplex adatbázist készít el, melyr l megállapítható és nyomon követhet a rászorult család vagy tanuló érdekében tett gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos segítség fajtái, a tett intézkedések. Szakmai és szakszolgálatokkal Az pedagógiai szakszolgálatok közül az alábbiakkal tartunk fenn kapcsolatot: A tanulási képességet vizsgáló szakért i és rehabilitációs tevékenység Nevelési tanácsadás Logopédiai ellátás Továbbtanulási pályaválasztási tanácsadás Középfokú oktatási intézményekkel A végz s tanulóink az alábbi középfokú intézményekben tanulnak a leggyakrabban tovább: Nagyváthy János Középiskola Csurgó Thury György Ker. Vendéglátó Szakközépiskola Nagykanizsa Szakképz Iskola Nagyatád Dr.Mez Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola Nagykanizsa Református Gimnázium Csurgó Batthyány Lajos Gimnázium és Eü.-i Szakközépiskola Nagykanizsa Cserháti Sándor Mez gazdasági és Gépészeti Szakiskola Nagykanizsa Együttm ködési formák: A továbbtanulók, valamint szüleik számára a fogadó középiskolák írásbeli, szóbeli tájékoztatást nyújtanak, illetve nyílt napokat szerveznek.

73


9.évfolyam félévkor a tanulók elért eredményeir l a középiskolák tájékoztatják intézményünket. Kisebbségi önkormányzattal (A roma ösztöndíjra felterjesztett tanulók véleményezése). Az alábbi civil szervezetekkel van kapcsolatunk: Polgár r és T zoltó Egyesület Teleház IKÁZ Gyermekalapítvány DSE Iharosi Erdészet Iharosberényi Vadásztársaság Kaszói Erdészet

3.9.3. A tanítást-tanulást segít eszközrendszer elemei 1. Kulcskompetenciákat fejleszt programok és programelemek területei 1.a. Az önálló tanulást segít fejlesztés Választott elem

Terület

Az önálló tanulási Napközi képességet kialakító programok

Olvasókör

Informatika szakkör

Leírás

Minden osztály számára külön csoport m ködtetése: Ezáltal lehet vé válik a napközis, másnapra felkészít munka hatékonyságának a növelése, a tanulókkal való egyéni foglalkozás idejének a növelése. A fels tagozaton külön segítséget jelent, hogy a szaktanárok rendszeren segítik a napközis nevel munkáját és a tanulók felkészülését. A napközis tanórai foglalkozások alapvet en három részb l állnak: önálló tanulás, a megtanult anyag kikérdezése, lehet ség szerint korrepetálás. Az önálló tanulási képesség kialakítására az önálló tanulási id alatt kerül sor. A csoportvezet nevel az osztályf nökökkel egyeztetve a csoportjában tartozó minden tanulóról feljegyzést vezet, abból a szempontból, hogy milyen a tanulási szokása, ez mennyire hatékony, miben lehet ezt javítani, esetleg teljesen új módszert kipróbálni. A szül kkel történ megbeszéléseken a napközis nevel a tapasztalatokról beszámol. A könyvtár keretein belül a tehetséges, olvasni vágyó tanulók számára olvasókört hozunk létre. A tanulók a könyvtáros tanár ajánlása alapján maguk választják ki az elolvasandó könyveket (a szépirodalom mellett az életkornak megfelel ismeretterjeszt m vek is), a foglalkozásokon ezeket megbeszélik. A második félévben irodalmi vetélked re kerül sor, melyen a csapatok és az egyéni versenyz k számot adnak tudásukról. Az intézmény a könyvek megvásárlására minden évben biztosítja a pénzt. Meghatározott óraszámban a délután folyamán informatikai szakkört m ködtetünk, melynek célkit zései közé tartozik az önálló ismeretszerzés képességének kialakítása az Internet használatán keresztül. Ez a tevékenység szorosan kapcsolódik a napközis foglalkozásokhoz, valamint a délel tti órákhoz.

felel s Napközis nevel k

Magyar tanár

Informatika tanár

74


1.b. Eszközjelleg kompetenciák fejlesztése Választott elem Terület Leírás Tantárgyi Német Lehet ség szerint a délután folyamán nem képességfejleszt kötelez német nyelvi szakkörök indítása szakkör programok Matematika Els sorban a középiskolára való szakkör felkészítést szolgálja, illetve versenyekre készít fel. Informatika Lehet séget nyújt az informatikával szakkör kapcsolatos ismeretek átadására. Kiemelt terület az Internettel való megismerkedés. Olvasókör Célja: a tanulók olvasottságának növelése, az ért olvasási készség fejlesztése. Az országos méréseken való minél eredményesebb szereplés biztosítása. Levelez s „Bendegúz” fels s helyesírási verseny tantárgyi „Arany János” nyelvi fels tagozatos versenyeken verseny való részvétel 1.c. Szociális kompetenciák fejlesztése Választott elem Terület Leírás

Közösségfejleszt , közösségépít programok

Iskolagy lések Minden hónap els hetében az összes tanuló számára – iskolagy lést tartunk, melyen az osztályok beszámolnak az adott hónapban végzett tanulmányi- és egyéb munkájukról, valamint az osztály programjaikról. Minden osztályban felsorolásra kerül a „hónap tanulója”, ez alapján megválasztásra kerül az alsó-, a fels - és a speciális tagozaton a „hónap tanulója”. Ez a fórum lehet séget biztosít az egész iskolát érint problémák megbeszélésére, a tanulók megnyilatkozására. Napközis havi Minden hónap végén sor kerül a napközis értékelések csoportok munkájának az értékelésére, a „hónap napközisének” megválasztására. Ezen alkalmakkor a négy napközis csoport m sort ad. Erdei iskola A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszer módon, az iskola falain kívül szervezett több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások. Osztályprogra Az év elején elfogadott osztály munkatervek mok alapján minden osztály – hónaponként meghatározott programot szervez. Ez lehet: kirándulás (gyalogtúra, kerékpártúra), más településekre tett kirándulás, színházlátogatás, múzeum-, mozi látogatás, üzemlátogatás, klubdélután, játékos sportvetélked k. Uszodalátogat A Nagyváthy János Szakközépiskolával történ

felel s Német tanár Matematika tanárok Informatika tanár, rendszergazda Magyar tanár

szaktanárok

felel s

DÖK vezet tanár

Napközis munkaközösség vezet Igazgató helyettes

Igazgató helyettes

Testnevel tanár

75

A Z I H A R O S B E R É N Y I K Ö R ZE T I Á L T A L Á N O S I S K O L A P E D A G Ó G I A I P R O G R A M J A ás Labdarúgó szakkör

Karácsonyi koncertek Ifjúsági nap Gyereknap Iskolakert

évenkénti megállapodás értelmében igénybe vehetik az említett intézmény uszodáját. Hetente több alkalommal labdarúgó edzéseket tartunk több korosztály számára. Részt veszünk a más iskolák által szervezett versenyeken, valamint a megyei szint rendezvényeken. Az általunk szervezett M füves Kispályás Labdarúgó Kupát minden évben megrendezzük. A karácsony el tti héten az Iharosberényi és az Iharosi katolikus templomokban karácsonyi koncerteket rendezünk. Minden szeptember utolsó hetében – ifjúsági nap keretében – akadályversenyt szervezünk az iskola környékén. A Szül i Munkaközösség szervezésében egész napos programot biztosítunk tanulóink számára Iskolánkban gyakorlókert m ködik, melynek területén 50 gyümölcsfa is található. Megm velésére els sorban a technika órákon kerül sor, de a nyári szünetben is dolgoznak benne tanulóink. Az iskola környezetnevelési programjának egyik f területét képezi az iskolakert.

Testnevel tanár

Igazgató DÖK vezet tanár Sz.M.elnök DÖK tanár

Technika

2. Az integrációt segít tanórán kívüli programok, szabadid s tevékenységek Választott elem Terület Leírás felel s

M vészeti körök

zene Két tanszak m ködik: zongora, furulya. Talentum Dráma, Ez a képzési forma a 2005/2006-os tanévt l Talentum képz m vészet indult. Célja a gyermekekben rejl el adókészség fejlesztése.

3. Az integrációt el segít módszertani elemek Választott elem Terület Leírás

felel s

4.M helymunka-a tanári együttm ködés formái Választott elem Terület Leírás

felel s

drámapedagógia

Hospitálásra épül együttm ködés

Színjátszó szakkör

2003/2004-es tanévt l kezd d en Tímár Veronika „Kincskeres k” néven színjátszó szakkört m ködtetünk az érdekl d tanulóink számára. A szakkör kiegészíti a tánc- és dráma modul keretében tanultakat, valamint olyan m vek betanulására kerül sor, melyeket iskolai ünnepélyeken és egyéb kulturális rendezvényeken is be lehet mutatni. Külön figyelmet fordítunk a roma kisebbségi kultúra megjelenítésére.

fels s Napközi és a A tanulók nevelése és oktatása érdekében Alsós, délel tt között elengedhetetlen a délel tti és a délutáni munkaközösség napközis munka szoros összehangolása. Az vezet k alsós napközis csoportok esetében lényegesen egyszer bb a helyzet, mivel a délutános

76


Alsó tagozat

napközis csoportvezet pedagógusai tanító végzettség ek, így pontosan át tudják látni feladatukat. Az esetükben a feladatok megbeszélése az osztálytanítókkal napi jelleg . Az osztálytanítók havonta legalább két alkalommal részt vesznek a délutáni foglalkozásokon. A napközis nevel k havonta két délel ttön hospitálnak az adott osztályban. A fels tagozatos napközis csoportokban jóval nehezebb a munka összehangolása, mivel a napközis nevel k nem rendelkeznek az összes tantárgyra vonatkozó képesítéssel. Ennek megfelel en a délel tt tanító szaktanároknak jóval nagyobb segítséget kell nyújtani munkájukhoz. A napközis nevel knek azokból a tantárgyakból, ahol problémák merülnek fel, hospitálniuk kell. Az alsó tagozatos munkaközösség Alsós munkatervében meghatározottak szerint a munkaközösség délel tt tanítók egymás óráit látogatják, vezet valamint bemutató órákat szerveznek. A tapasztalatokat havi rendszerességgel megbeszélik.

5. A háromhavonta kötelez kompetencia alapú értékelési rendszer eszközei Választott elem Terület Leírás felel s

Egyéni napló

fejl dési

6.Multikulturális tartalmak Választott elem Terület

Romológiai foglalkozások a délutáni órákon Multikulturális tartalmak megjelenítése különböz tantárgyakban

Az egyéni fejl dési naplók vezetése az Pedagógiai osztályf nökök feladata. Szoros kapcsolatot asszisztens kell kiépíteni az adott osztályban tanítókkal, valamint az érintett napközis nevel kkel. A három havonként történ értékelést jelezni kell a naplóban, a szül és az egyéb érintettek jelenlétét dokumentálni kötelesek. Az értékelés formája nem kötött, de kikötés, hogy minden lényeges, a tanulóval kapcsolatos dolognak szerepelnie kell benne. A félévi és az év végi tanévzáró értekezlet egyik kiemelt témája ennek a területnek az értékelése.

Leírás

felel s

Cigány népismeret keretében a hagyományok, Romológus szokások, m vészeti alkotások megismertetése.

Romológus Írás és 1. A cigány vagy beás abc olvasás 2-4. 2. Cigány olvasmányok: cigány szerz kt l választott rövid terjedelm , az életkornak a és az írás-olvasási képességeknek megfelel szint . Magyar nyelv 1. A cigány, mint magyaroknak mesél : és irodalom 5. fogadott mesél . 2. A cigány, mint cigányoknak mesél : virrasztó mese, t z melletti mesék, a cigány népmese sajátosságai

77


Magyar nyelv és irodalom 6. Magyar nyelv és irodalom 7. Magyar nyelv és irodalom 8.

3. Népmesegy jtés 4. Népmese h sök 1. Cigány népdal A cigány ballada (románc) 1. Roma költészet 2. Romák a magyar irodalomban 3. Magyar irodalom cigányul 1. Mai cigány irodalom 2. Cigány újságok 3. Egy zalai író: Orsós Jakab 1. Cigány népdalok és népzene hallgatása

Ének-zene 14. Ének-zene 5. 1. A cigány népdal: lassú dalok, botolók, táncdalok (perget k) 2. Hangszerek a cigány népzenében 3. Az éneklés alkalmai Ének-zene 6. 1. A zenészcigányság kialakulása, sajátos zenei kultúrája 2. A cigány népzene kutatói: Bartók Béla, Kodály Zoltán, Csenki testvérek, Sárosi Bálint, Kovalcsik Katalin 3. „Prímások hagyatéka”: a cigány zenetanítási módszer Ének-zene 7. 1. A cigányság zenei el adó m vészete Magyarországon 1.a. F urak, udvari cigány muzsikája: Cinka Panna 1.b. Falusi cigányzenészek 1.c. Komolyzene: Rác Aladár cimbalom m vész, Cifra György zongoram vész, Szakcsi-Lakatos Béla jazz-zenész Ének-zene 8. Az európai cigányság zenekultúrája: európai sinto, cigány jazz, spanyol flamengo, orosz cigányzene Történelem 5. 1. A cigány és a magyar mitológiai eredetek összevetése, így a cigányság elhelyezése a népek közt. 2. A roma jelképek: a cigány zászló Történelem 6. 1. Indiától Magyarországig: cigány shaza, vándorlás 2. Roma család és életmód a középkorban Magyarországon Történelem 7. 1. Magyarországon él romák a 1719.században a. A fémm ves cigányok b. A zenész cigányság c. A fam ves cigányság d. A keresked cigányság e. A mutatványos cigányság f. A vályogvet cigányság g. A cigány halászok, pákászok 2. Cigány üldözések Nyugat-Európában 3. Cigányság és az abszolutizmus Történelem 8. 1. A magyarországi cigányság a 20.sz. elején

78

A Z I H A R O S B E R É N Y I K Ö R ZE T I Á L T A L Á N O S I S K O L A P E D A G Ó G I A I P R O G R A M J A és a cigány holocaust 2. Cigányság a szocializmusban: iskoláztatás, betelepítés, lakásprogramok, politikai és kulturális kirekesztés Állampolgári 1. A cigány önszervez dések ismeretek 8. Magyarországon • CKÖ-k, egyesületek • Cigánypolitikai mozgalmak 2. A kisebbségi törvény Rajz 6. A cigány alakja a magyar m vészetben Rajz 7. Cigány képz m vészet Rajz 8. Szimbólumok, színek a cigány képz m vészetben Oszt.f i 5. A cigány ember érték Oszt.f i 6. A cigány kultúra érték Oszt.f i 7. Szociológus szemmel: romák Osz.f i 8. El ítéletek kívül-belül Honés A falusi magyar cigányság élete népismeret 7. Néptánc 6. A cigány tánc

7. A továbbhaladás feltételeinek biztosítása Választott elem Terület Leírás

Továbbtanulásra felkészít program

Osztályf nök A végz s osztály osztályf nöke az osztályf nöki i munka munkatervében szerepelteti a továbbtanulással kapcsolatos feladatokat. Meghatározott számú osztályf nöki órán foglalkoznak a téma megbeszélésével, fogadják a középiskolákból érkez tanárokat, és meghallgatják azok tájékoztatását, folyamatosan nyomon követik a középiskolák által szervezett nyílt napokat. Szoros kapcsolatot tartanak a szül kkel, tájékoztatják ket a szül i értekezleteken és a fogadó órákon. Különös gondot fordítanak a felvételi lapok kitöltésére, mely az osztályf nök feladata. A szül ket aláírás végett bekéretik az iskolába. Állandó kapcsolatot tartanak a gyermek- és ifjúságvédelmi felel ssel és a továbbtanulásért felel s tanárral. matematika A végz s osztály számára meghatározott óraszámban felkészítést biztosítunk. A felkészítés két csoportban történik. A csoportbontás alapja, hogy a tanulók érettségit adó, vagy nem adó iskolában kívánják tanulmányaikat folytatni. A felkészítést végz szaktanár munkatervében pontosan megjelöli a kit zött feladatokat. A tehetséges tanulóknak lehet séget biztosítunk, Angolhogy két nyelvet tanuljanak, továbbá segítséget németinformatika biztosít az informatika tantárgy oktatásához is.

Felkészítés ben résztvev k száma

felel s

Mindenkori 8.osztályos osztályf nök

Matematika tanárok

Angol, német, informatika tanár

79


4. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK

4.1. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGI IDEJE Az iskola 2013. szeptember 1. napjától az els és az ötödik évfolyamon szervezi meg el ször nevel és oktató munkáját e pedagógia program alapján. A pedagógiai program felmen rendszerben kerül bevezetésre. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje négy tanévre – azaz 2013. szeptember 1. napjától 2017. augusztus 31. napjáig – szól.

4.2. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRTÉKELÉSE, FELÜLVIZSGÁLATA A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevel testület folyamatosan vizsgálja. A nevel k szakmai munkaközösségei (ahol ilyen nem m ködik, ott a szaktanárok) minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. A 2016-2017. tanév során a nevel testületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjed

– felülvizsgálatát, értékelését, és

szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia.

4.3. A PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSA A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: az iskola igazgatója; a nevel testület bármely tagja; a nevel k szakmai munkaközösségei; a szül i munkaközösség; az iskola fenntartója.

80


A pedagógiai program módosítását a nevel testület fogadja el, és az igazgató jóváhagyásával válik érvényessé. A pedagógiai program elfogadása el tt ki kell kérni az intézményi tanács, illetve az iskolaszék véleményét. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekb l a fenntartóra

vagy

a

m ködtet re

a

jogszabályi

el írásokon

felül

többletkötelezettség hárul, be kell szerezni a fenntartó, illetve a m ködtet egyetértését. A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követ tanév szeptember els napjától kell bevezetni.

4.4. A PEDAGÓGIAI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdekl d

számára

hozzáférhet . A Pedagógiai Program elolvasható az iskola honlapján. Az iskolai honlap internet címe: www.iharosbereny.sulinet.hu A pedagógiai programról minden érdekl d

tájékoztatást kérhet az iskola

igazgatójától, igazgatóhelyettesét l, valamint az iskola pedagógusaitól a nevel k fogadó óráján vagy – ett l eltér en – a pedagógussal el re egyeztetett id pontban. A pedagógiai program egy-egy példánya a következ

személyeknél, illetve

intézményeknél tekinthet meg: az iskola honlapján; az iskola fenntartójánál; az iskola irattárában; az iskola könyvtárában; az iskola nevel i szobájában; az iskola igazgatójánál; az iskola igazgatóhelyettesénél; a nevel k szakmai munkaközösségeinek vezet inél;

81


5. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSÁRA ÉS JÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ ZÁRADÉK Az Iharosberényi Körzeti Általános Iskola pedagógiai programját a nevel testület A 2013. év 03. hó 22. napján tartott ülésén elfogadta. (Mellékelve az elfogadásról készült jegyz könyvi kivonat: jelenléti ív; a határozatképesség megállapítása; az elfogadás mellett, az elfogadás ellen, illetve a tartózkodó szavazók száma és aránya; keltezés; a jegyz könyv-vezet és a hitelesít k aláírása.) Az Iharosberényi Körzeti Általános Iskola pedagógiai programját a mai napon jóváhagytam.

Kelt: Iharosberény, 2013.03.22. ____________________ igazgató

82

PEDAGÓGIAI PROGRAM KÖRZETI ÁLTALÁNOS ISKOLA

Recommend Documents