PEDAGÓGIAI PROGRAM III. kötet Szent Márton Általános Iskola OM Halászi

PEDAGÓGIAI PROGRAM III. kötet Szent Márton Általános Iskola OM 030645 Halászi

2010.

Szent Márton Általános Iskola

2

Pedagógiai Program III. kötet



Tartalomjegyzék I.

Projekttervek ------------------------------------------------------------------------------------- 4

II.

Témahetek -------------------------------------------------------------------------------------- 54

III.

Tantárgytömbösítés --------------------------------------------------------------------------- 62

IV.

A település hagyományainak megőrzését célzó program ---------------------------- 77

V.

Helyi szokásokhoz igazodó komplex fejlesztő program SNI tanulók számára a megismerő funkciók és a mozgás fejlesztésére ------------------------------------------ 90

VI.

Kistérségi tanulmányi verseny szervezése ----------------------------------------------- 130

VII.

Helytörténeti ismeretek megjelenítése a történelem tantervben ------------------- 156

3


I. Projekttervek

4




PROJEKTTERV Készítette: Szombathné Nagy Andrea

5



A projekt adatai

Résztvevők

Miben különböznek az ókori hétköznapok a maiaktól? Hétköznapi érdekességek 5. osztályok tanulói

Időtartam

8 óra

Célok

● A gyerekek ismerjék meg az ókori Róma hétköznapi emberének mindennapjait. Fedezzék fel, hogy az ókori ember ugyanolyan élőérző lény volt, mint amilyenek ők maguk vagy ismerőseik. Ezúton ébredjen bennük igazi érdeklődés a múlt és a történelem iránt, mely a későbbiekben motivációs alapot jelent a történelemtanulás számára. ● Fedezzék fel, hogy mai kultúránk sok szállal kapcsolódik az ókori Róma kultúrájához. Tanulják meg becsülni a múltban sok gonddal létrehozott értékeket, becsülni a múlt emberének alkotásait és munkáját, ezáltal talán nagyobb megbecsüléssel fordulnak a mai ember alkotásai és munkája felé. Kommunikációs képesség a bemutatók által Esztétikai érzék a létrehozott produktum kapcsán Szociális kompetencia fejlesztése a csoportmunka által. Önálló információgyűjtés és –szelektálás képessége Kreativitás Történelem: Az ókori építészet. Az ókori oktatás, öltözködés, étkezés. Rajz: ókori épületek sajátosságai, étlap sajátosságai Számítástechnika: - Power-point előadás készítése, Irodalom- napló írása, étlap készítése Technika: makett készítésének technikája Könyvtár – könyvek használata kutatómunkához Múzeum: lakóhelyünk emlékei az ókori Pannóniából Számítógépes terem – adatgyűjtés, előadás készítése Otthon – adatgyűjtés, albumok összeállítása Tanterem: előadás - az adatgyűjtés alapján tanúsított aktivitás - pontosság, határidők betartása - a produktum minősége - kooperáció és segítőkészség - kreativitás: ötletek felvetése

Cím

Fejlesztendő képességek

Kapcsolódó tananyagtartalmak

Tanulási környezet

Értékelési szempontok

6


TÉMA DIVAT Hajviselet Öltözködés – férfiak, nők szépítkezés


FORRÁS

www.romaikor.hu www.intercisa.extra.hu http://www.sulinet.hu/tart/fncikk/Kda/0/5642/romairuha. htm http://www.vroma.org/~bmcmanus/clothing.html Ókori Róma/Lesley Sims Miről mesél a múlt? /Horváth Péter Ókori civilizációk/Augusta-Honzak Az ókori Róma/ Simon James ÉTKEZÉS http://www.ferencesAlapanyagok sze.sulinet.hu/Limes/apicius/apicius1.html Receptek Ókori civilizációk/Augusta-Honzak Menü Ókori Róma/Lesley Sims Az ókori Róma/ Simon James LAKÁS www.romaikor.hu Bérházak http://www.kfki.hu/~rozoli/letoltesek/ Villák latinnyelvvizsga/lakohaz.doc Miről mesél a múlt? /Horváth Péter Ókori civilizációk/Augusta-Honzak Az ókori Róma/ Simon James GYEREKEK Történelem /Németh György, Balla Árpád Játékok www.romaikor.hu Iskola http://www.sulinet.hu/tart/fcikk/Khai/0/15081/1 Felnőtté http://kerikata.hu/publikaciok/text/!kek/ válás werling.pdf Az ókori Róma/ Simon James Történelem 5. osztály/Németh György-Balla Árpád ÉPÍTKEZÉS www.romaikor.hu Fürdők http://www.hetek.hu/hit_es_ertekek/200904/roma_titkos_ Vízvezeték ereje híres római http://www.termalfurdo.net/index.php?p=egyetemestort_ épületek romai utak Ókori civilizációk/Augusta-Honzak Az ókori Róma/ Simon James

PREZENTÁCIÓ

Divatbemutató

Egy római étel elkészítése Római étlap

makett

napló

PowerPoint bemutató

7



Óraterv 1. óra

2. óra

DIVAT

8

4. óra

Feladatlap (ruhák)

Feladatlap (frizura, smink) Feladatlap (gyűjtőmunka)

Feladatlap (érdekességek TOTO) Feladatlap (bérház, városi élet) Feladatlap (névválasztás játékok) Kép-szöveg párosítás feladatlap

Feladatlap (villa)

Feladatlap (iskola, házasság) Feladatlap (fürdők)

5. óra divatbemutató kísérő szövegének elkészítése Recept keresése

6. óra Divatbemutató elkészítése (ruhák)

7. óra Divatbemutató elkészítése (frizura, smink)

étlap elkészítése

Étel elkészítése

makett elkészítése + bemutató szövege



napló készítése

napló készítése

napló készítése

Összegzés

bemutató elkészítése

bemutató elkészítése

8. óra

Prezentáció

ÉPÍTKEZÉS

Múzeum-látogatás

GYEREKEK

Könyvtárlátogatás (anyaggyűjtés)

LAKÁS

Feladatlap megoldása (anyaggyűjtés)

ÉTKEZÉS

3. óra



I. Próbáld beazonosítani a tárlókban található tárgyakat! A. B. 10.

..............................................

4.

..............................................

16.

..............................................

7.

..............................................

20.

..............................................

10.

..............................................

22.

..............................................

12.

..............................................

17.

..............................................

Ellenőrizd a megoldásokat!

19. .........................................

..............................................

........................... 20. 21.

..............................................

23.

..............................................

II. Nevezz meg a C. tárlóban látható mezőgazdasági szerszámok közül legalább hármat! ..............................................

..............................................

.....................................

Milyen anyag a „terra sigillata”? .......................................................... III. Kutass! Mit jelentenek az alábbi latin szavak? Segítenek a tárlókhoz tartozó feliratok! fibula: .............................................

urna: .........................................................

stylus: .............................................

Ad Flexum: ............................................

putto: ..............................................

diploma: .................................................

IV. Keresd meg a választ a kérdésekre! Segítenek a tárlók, ill. a tárlókhoz tartozó feliratok! Hányadik légió állomásozott Ad Flexumban? ......................................................... Hogy hívták a vezetőjét? .......................................................................................... Mit találtak a régészek Mosonban? .......................................................................... Mit találtak a régészek Magyaróváron? ................................................................... Milyen római számot találhatsz a feliratos kövön? ..................................................

9



V. Jelöld a terem alaprajzán csillaggal, hol látsz a teremben amphorát?

Kinek a szobra van itt? ………………………………… …………. Minek az istennője? ………………………………… …………….. Milyen állattal ábrázolják? ………………………………… ………… Miért épp ezzel az állattal? ………………………………… ……………………. …………………………………

A

…………………….

B 10



4.

6.

7.

11 .

5.

10 .

11



13

12.

12.

.

15.

14.

12


N.

U.

O.

T.

I.

ANGYALVÁR

PADLÓFŰTÉS

HADRIANUS FALA

COLOSSEUM

VESTA-SZENTÉLY


E.

VIA APPIA

P.

ILLEMHELY

L.

C.

N.

N.

TRAIANUS OSZLOPA

!

O.

CARACALLA FÜRDŐJE

E.

A.

FORUM ROMANUM

VÍZVEZETÉK

PANTHEON

CONSTANTINUS DIADALÍVE

CIRCUS MAXIMUS

BÉRHÁZ (INSULA)

13



RÓMA LEGHÍRESEBB ÉPÍTMÉNYEI I. Párosítsd a képeket a képaláírásokkal! Egy közmondást kapsz megoldásul!

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10. 11. 12. 13. 14. 15.

Keresd meg az idegen szavak szótárában, mit jelent magyarul! ................................................................................................................................................................ II. Keresd meg az „Ókori civilizációk” c. könyvben, hogyan keletkezett ez a mondás! ................................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................................ III. Ki építette? 5. ………………………………………………

10.

……………………………………………. 8. …………………………………………….

11.

…………………………………………… 9. …………………………………………….

14.

………………………………………….. IV. Melyik építményről van szó? 1. Eredetileg Hadriánus császár síremléke volt: ………………………….. 2. Róma főtere : ……………………………………………… 3. A legnagyobb fürdő volt Rómában: ………………………………… 4. Ezt egy sikeres hadjárat emlékére lehetett építeni: …………………………………………. 5. Gladiátorharcok színtere, Vespasianus császár építtette: ……………………………………….. 6. Az összes római isten csarnoka: …………………………………. 7. Kör alakú templom, a szüzek állandóan őrizték az itt égő tüzet: …………………………… 8. Itt zajlottak a híres kocsiversenyek: ……………………………………………………. 9. Róma első és leghíresebb útja: …………………………………….. 14



10. A friss víz szállítására építették: ……………………………………… 11. Itt laktak Róma szegényei …………………………………………. 12. Itt szívesen beszélgettek, vitatkoztak is, miközben mással voltak elfoglalva: …………………………………… 13. Így tartották melegen a házakat és fürdőket:…………………………………………………. 14. Ezen ábrázolta a császár Dácia meghódításának történetét……………………………………

15



FÜRDŐK Most megismerkedünk a római fürdőkkel! Keresd meg az „Ókori Róma” c. könyvet. I. Milyen fürdők voltak Rómában? Keresd meg a borító térképén! 1. ………………………………………………… 2. ……………………………………………….. 3. ………………………………………………………… Keresd meg benne a fürdőkről szóló részt. A fenti, általad kikeresett fürdők közül - melyik volt a legolcsóbb? ……………………………………………….. ………………………………………………… - melyik volt a legcsöndesebb? ……………………………………….

- melyik volt a legszebb?

Nyisd meg a következő honlapot: http://www.termalfurdo.net/index.php?p=egyetemestort_romai II. Keresd ki a szövegből, milyen helyiségek voltak egy fürdőben! Sorolj fel legalább tízet! 1. 3. 5. 7. 9.

.................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. ..................................................................

2. .................................................... 4. .................................................... 6. .................................................... 8. .................................................... 10. ..................................................

III. Az ábrán egy római fürdő alaprajzát láthatod. Latinul jelöltük az egyes kifejezéseket. Keresd ki az „Ókori Róma” c. könyv segítségével, melyik helyiség mire szolgált! Írd bele az ábrába!

Mi az a strigilis? szükséges

apodyteria frigidarium tepidarium

caldariumm

laconicum

fürdéshez? ………………………………………………………………………………………………………….. Jelöld csillaggal, melyik helyiségben használták a strigilist!

16

Miért a



IV. Mit ábrázol a kép? ………………………………………………………………. Magyarázd meg a képet! Válaszolj a kérdésekre! Segít a http://www.romaikor.hu/index.php?p=vizvezetekek_vizhalozat&id=773#cikk

Mit csinálnak? ……………………… és ………………………………………… Mik ezek? ………………………………….

Mit csinál? ……………………………………………………………………………….. ……………………………….

Mi van a korsóban?

A rómaiak másra is használták ezt a helyiséget, mint mi a mai korban. Mire használták?

................................................................................................................................................................

17



ÖSSZEGZÉS Válasszatok ki 7 építményt, melyről részletes jellemzést tudtok adni! 1. ……………………………………………………………….

................................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................................ 2. ……………………………………………………………….

................................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................................ 3. ……………………………………………………………….

................................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................................ 4. ……………………………………………………………….

................................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................................ 18



................................................................................................................................................................

5. ……………………………………………………………….

................................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................................

6. ……………………………………………………………….

................................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................................

7. ……………………………………………………………….

................................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................................

19



BEMUTATÓ Készítsetek diabemutatót ezekről az építményekről!

20



LAKÓHÁZAK I. Rómában alapvetően két lakástípust különböztetünk meg: bérházakat és a magánházakat. Melyiket ábrázolja az első lapon található kép és melyiket a második lapon látható kép? Segítségül használd a www.romaikor.hu oldalt. Keresd a bal oldali sávban az „Építészet” linket. A megjelenő kép mellett két linket kell használnod: „Magánházak” és „Bérházak”

1. ………………………………………………… 1. ........................................................................................................................................................ 2. ........................................................................................................................................................ 3. ........................................................................................................................................................ 4. ........................................................................................................................................................ 5. ........................................................................................................................................................ 6. ........................................................................................................................................................ 7. ........................................................................................................................................................ 8. ........................................................................................................................................................ 9. ........................................................................................................................................................ 10. ...................................................................................................................................................... 11. ...................................................................................................................................................... 21


22




2. …………………………………………………..

1. ........................................................................................................................................................ 2. ........................................................................................................................................................ 3. ........................................................................................................................................................ 4. ........................................................................................................................................................ 5. ........................................................................................................................................................ 6. ........................................................................................................................................................ 7. ........................................................................................................................................................ 8. ........................................................................................................................................................ 9. ........................................................................................................................................................ 10. ....................................................................................................................................................... 11. ....................................................................................................................................................... 12. ....................................................................................................................................................... 13. .......................................................................................................................................................

23



14. .......................................................................................................................................................

24



II. Melyik házra jellemzőek az alábbi megállapításokMásold a mondatot a megfelelő ház alá! Némelyiket mindkét helyre is írhatod! Használd a fenti két linket! Insulának is hívják. Több emeletes is lehet. Gazdag emberek lakják. A legrégebbi és legfontosabb helysége az átrium. Van benne konyha. Szegény emberek lakják. Van konyhakertje. Minél szegényebb valaki, annál magasabb emeleten lakott. Magasak a bérleti díjak. Van benne perystilium, vagyis oszlopos tornác, belső virágoskerttel. Vékonyak a falak, ezért gyakran összedőlt, maga alá temetve a bent lakókat. Nincs benne konyha, főzni nem lehet. A kertben szökőkút áll és medence. Rabszolgák tartják rendben. Lakói az utcára, a kifőzdékbe járnak enni, a közfürdőbe fürödni. Izzó parazsas serpenyővel vagy hordozható, nyitott kályhával fűtik. Nincs rajtuk kémény. Gyakran pusztít benne tűz. Néha padlófűtéssel fűtik. Az ablakokon nincs üveg, legfeljebb fatábla véd a hidegtől. A földszinten üzletek vannak. Nincs bennük WC, a lakók bilit használnak, melynek tartalmát az utcára öntik.

25



HELYISÉGEK EGY MAGÁNHÁZBAN I. A gazdagabbak magánházakban laktak, mely fényűzően volt berendezve. Az alábbi képek egy gazdag magánház helyiségeit ábrázolják. A ti feladatotok kideríteni, hogy hívják ezt a helyiséget és mire használták! Segítségül használd a www.romaikor.hu oldalt. Keresd a bal oldali sávban az „Építészet” linket. A megjelenő kép mellett keresd a „Lakóépületek” linket!

A. Elnevezése: ………………………………….. Mi ez? ………………………………………….

B.

Elnevezése: ……………………………….

Mi ez? ……………………………………………

26



C. Elnevezése: …………………………………… Mi ez? …………………………………………….

27



D. Elnevezése: ……………………………………… Mi ez? ……………………………………………….

E. Elnevezése: ……………………………… Mi ez? ……………………………………..

F. Elnevezése: …………………………….

Mi ez? …………………………………

28



II. Itt egy magánház ábráját látod. Milyen helyiségeket látsz? Írd a helyiség nevét a vonalra! dolgozószoba ebédlő konyha hálószoba tornác+kert Segítségül használd a www.romaikor.hu oldalt. Keresd a bal oldali sávban az „Építészet” linket. A megjelenő kép mellett keresd a „Lakóépületek” linket! …………………………………….. ………………………………………………………….

…………………………………………….

………………………………………… …………………………………..

…………………………………………..

29

előtér



BÚTOROK

I. Igaz vagy hamis? Az alábbi megállapítások a római házak bútoraira vonatkoznak. Döntsd el, hogy igazak vagy hamisak? Segítség: Ókori civilizációk /Pavel Augusta, Frantisek Honzák 1. Ruhaneműiket szekrényben tartották. 2. Szerették a kényelmes, támlás székeket. 3. Legfontosabb bútordarabuk a nyugágy volt. 4. Kevés bútort használtak. 5. Nagyra becsülték az értékes asztallapokat. 6. Nyugágyakon fogyasztották el az ételt is. 7. A háztartási eszközeiket, papirusztekercseket ládákban tartották. Javítsd ki a hibás mondatokat! ............................................................................................................................................................... ............................................................................................................................................................... ............................................................................................................................................................... ...............................................................................................................................................................

BEMUTATÓ

Készítsétek el egy magánház makettjét! Használjátok a II. feladat ábráját az alaprajz elkészítéséhez!

30



I.

TOTO

forrás: Ókori Civilizációk /Pavel Augusta, Frantisek Honzák 1.Mivel kezdődött a hagyományos vacsora Rómában? 1. kenyérrel 2. szőlővel

x. tojással

2. Mely részét kedvelték a flamingónak a rómaiak? 1. mellét 2. nyelvét

x. püspökfalatját

3. Melyik italt ihatták Rómában? 1. kakaó 2. narancslé

x. kávé

4. Mivel édesítették ételeiket a rómaiak? 1. nádcukorral 2. mézzel

x. fehér cukorral

5. Mivel végződött a vacsora Rómában? 1. almával 2. kaláccsal

x. gyümölccsel

6. Mivel tartósították az ételeiket? 1. sóval 2. borssal

x. nem tartósították

7. Melyik ételt nem főzhették Rómában? 1. csalánleves 2. rakott káposzta

x. paradicsomleves

8. Miből készítették a bort? 1. fügéből

2. szőlőből

x. datolyából

9. Mi az a márna? 1. zöldség

2. hal

2. gyümölcs

10. Mi volt a kedvenc étele Tibérius császárnak? 1. spárga 2. fokhagyma

x. uborka

11. Mit mondunk a különösen finom és bőséges étkezésre? 1. lucullusi 2- császári

x. neroi

12. Mivel szüretelték az olajbogyót? 1. botokkal verték le 2. kézzel szedték

x. lerázták a fáról

13. Dohányzott-e Augustus? 1. igen

x. ünnepélyes alkalmakkor

2. nem

+1 Ki mondta, hogy a rómaiak „esznek, hogy rókázhassanak, rókáznak hogy ehessenek” 1. Seneca 2. Ciceró x. Maecenas

1.

II.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

+1

Gyűjtőmunka

Keress nyersanyagokat, melyeket már az ókori Rómában is használhattak! 31



forrás: Ókori Róma/Lesley Sims http://www.ferences-sze.sulinet.hu/Limes/apicius/apicius1.html Ókori Civilizációk /Pavel Augusta, Frantisek Honzák HALÉTEL

HÚSÉTEL

FŰSZER

………………………

…………………………

…………………………

………….

………….

………….

………………………

…………………………

…………………………

…………

…………

…………

………………………

…………………………

…………………………

…………

…………

…………

………………………

…………………………

…………………………

………..

………..

………..

………………………

…………………………

…………………………

……...

………...

………...

………………………

…………………………

…………

…………. ………………………… ………… ………………………… ………… ………………………… ……….. ………………………… ………...

ZÖLDSÉG GYÜMÖLCS

………………………… …………. ………………………… ………… ………………………… ………… ………………………… ……….. ………………………… ………... ………………………… …………. ………………………… ………… ………………………… ………… ………………………… ……….. ………………………… ……... ………………………… …………. ………………………… ………… ………………………… ………… ……………………….. ………………………… ………...

32


III.


RAJZ

Készítsetek tetszőleges technikával egy rajzot egy ókori római lakomáról! forrás: Ókori Róma/Lesley Sims http://www.ferences-sze.sulinet.hu/Limes/apicius/apicius1.html IV. Készítsd el egy ókori vendéglő étlapját! forrás:

http://www.ferences-sze.sulinet.hu/Limes/apicius/apicius1.html Ókori Róma/Lesley Sims

V. Keress egy ókori római receptet, amit mai alapanyagokból te is meg tudnál csinálni! .............................................................................................................................................. .............................................................................................................................................. .............................................................................................................................................. .............................................................................................................................................. .............................................................................................................................................. .............................................................................................................................................. .............................................................................................................................................. .............................................................................................................................................. .............................................................................................................................................. .............................................................................................................................................. .............................................................................................................................................. .............................................................................................................................................. .............................................................................................................................................. ..............................................................................................................................................

33



BEMUTATÓ

Mutassátok be a római étlapot! Készítsétek el az egyszerű római ételt! Magyarázzátok el a többieknek, miből készült és mikor fogyasztották!

KIEGÉSZÍTÉS Az alábbi képek az étkezéshez kapcsolódó helyiségeket ábrázolnak. Mi lehet a helyiség neve és mire használták? Írd a képek mellé! A.

A.

név: latinul: ………………………………………………………. magyarul: ………………………………………………..

használat: ……………………………………………… …………………………………………………………………… ……………………………………………………………………

B.

B. név: latinul:

………………………………………………………. magyarul: ……………………………………………….. használat: ………………………………………………

…………………………………………………………………… ……………………………………………………………………

34


C.


C.

név: latinul:

…………………………………………………. magyarul: ……………………………………….. használat: …………………………………….… …………………………………………………………… ……………………………………………………………

35



I. TOTO forrás: Ókori civilizációk/Augusta-Honzak Miről mesél a múlt? /Horváth Péter 1. Kik hordtak tógát? 1. mindenki

2. férfiak

x. nők

2. Milyen anyagot használtak a szegényebb rómaiak a ruhák elkészítéséhez? 1. vászon vagy gyapjú 2. selyem x. bársony 3. Mi az a caliga ? 1. nyakkendő

2. alsónemű

x. katonai lábbeli

4. Kik hordhattak Rómában nadrágot? 1. csak férfiak 2. csak a katonák

x. senki

5. Kik hordtak stólát? 1. férfiak

x. gyerekek

2. nők

6. Hány éves korban ölthették fel a rómaiak a tógát? 1. 14 2. 17

x. 22

7. Milyen arcszín volt divatos Rómában? 1. fehér 2. napbarnított

x. pirospozsgás

8.

Milyen hajszín volt divatos? 1. szőke 2. barna

x. vörös

9. Kik hordtak Rómában vörös bőrből készült félcipőt? 1. patríciusok 2. plebejusok

x. csak a konzulok

10. Mivel erősítették össze a ruhadarabokat az ókorban? 1. cipzárral 2. gombbal

x. semmivel

11. Viseltek-e bugyit a római nők? 1. igen, mindig 2. nem, soha

x. igen, de csak az utcán

12. Ki mondta „A piszkos ruha is bölcsességet rejthet”? 1. Ciceró, római szónok 2. Tacitus, római történetíró x. Polübiosz, görög történetíró 13. Milyen színű volt a rómaiak tógája? 1. vörös 2. fehér

x. barna

+1 Ki volt annyira fázós természetű, hogy 3-4 tunicát is magára vett? 1. Caesar 2. Ciceró x. Augustus

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

II. Hogy hívják az alábbi római ruhadarabokat? Írd a név betűjelet a kép melletti négyzetbe! 36

13.

+1



forrás: www.romaikor.hu

□

□

□

□

□

A. tóga

D. cucullus

B. tunica

E. caligula

C. lacerna

F. paenula

□

c. Húzd alá, milyen mai eszközökre lesz szükséged, ha római öltözéket szeretnél készíteni? Tű, cérna, lepedő, olló, biztosítótű, saru vagy szandál, csizma, gomb, ruhafesték, ékszerek III.

FRIZURA 37



Melyik római frizura? Tégy egy x jelet a kép mellé! forrás: Ókori Róma/Lesley Sims

□

□

□

38

□

□

□


IV.


SMINK

Milyen színeket hordott egy római nő? Írd az ábra megfelelő helyeire! Írd oda azt is, milyen anyaggal varázsoltak maguknak színeket az arcra! forrás: Ókori Róma/Lesley Sims

szín: …………………………………… szín:

……………………….

anyag: ………………..

anyag: ………………………………

szín: ……………………………. anyag: ………………………….. szín: …………………… ……………………

anyag:

BEMUTATÓ

Öltöztessétek be két társatokat római polgároknak. Az egyik legyen római férfi a másik pedig nő. Ügyeljetek a frizura és a smink korhűségére is! A divatbemutatón magyarázzátok el a nézőknek, milyen ruhadarabokat látnak, mikor hordták azokat az emberek!

39



SZÜLETÉS Oldjátok meg a TOTO-t! Írjátok be a helyesnek tartott megoldás betűjelét a táblázatba! Segítségül használjátok  a tankönyv 131.oldalát és a  www.romaikor.hu weboldalt! Ezen az oldalon válasszátok a „Mindennapi élet” linket, majd a megjelenő kép mellett a „A rómaiak névadási szokásai” linket! 1. Ki döntött arról, befogadják-e a megszületett gyermeket a családba? az anya N. az apa a család közösen 2. Hogyan fogadták be a kicsit a családba? O. letették a földre, P. nevet adtak neki majd az apa felemelte

Ü. az anya ünnepélyesen megfürdette

3. Hányadik napon kapott nevet? E. az elsőn

M. a kilencediken

F. a harmadikon

4. Miért ezen a napon kapott nevet a kicsi? I. mert ha nem adtak rögtön nevet, U. ez a nap szerencsét az szerencsétlenséget jelentett hozott marad

E. ekkor már valószínű volt, hogy életben

5. Mi az a bulla vagy amulett? N. szerencsét hozó nyaklánc

B. az újszülött pólyája

T. keresztelőlevél

6. Hány éves korukig hordták az amulettet a lányok? H. 14 éves korukig C. halálukig

E. férjhez menésig

7. Hány tagból állt a köztársaság idején egy római név? A. egy K. kettő

S. három

8. Hányadik gyerek vagy a családban, ha a keresztneved „Sextus”? R. ötödik T. hatodik

C. hetedik

9. Mi jelentett Caesar neve? S. nagy orrú

J. kajla fülű

O. hosszú hajú

10. Hogyan büntetették azt, aki szégyent hozott a családra? L. nem léphetett be a házba U. halottnak tekintették keresztnevét

M. nem használták a

11. Mire végződött egy igazi római név? E. - ius (pl. Cornelius) P. - as (pl. Maecenas)

N. - us (pl. Claudius)

12. Melyik név római eredetű? N. Kornél

I. Péter

40

A. Martin


1.

2.

3.

4.

5.


6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

Ha jól dolgoztatok, megoldásul egy latin közmondást kaptatok! Mit jelent? Nézz utána az inteneten vagy az „Idegen kifejezések” c. könyvben! ……………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………

41



GYERMEKKOR

A római gyerekek ugyanúgy szerették a játékokat, mint ti. Derítsd ki, milyen játékokat játszottak! Segítségül használd a http://www.sulinet.hu/tart/fcikk/Khai/0/15081/1 oldalt! I. Írd a képekhez, melyik ókori játékhoz tartoznak! Válaszolj a kérdésekre is! Játék latin neve: ………………………………………… Mit jelent ez magyarul? …………………………… Miért hívták így? ………………………………………… …………………………………………………………………………… i a játék mai neve? …………………………………..

Mi a játék neve? ……………………………………………… Mit látsz a kockákon, ha venust dobtál? ………………………………………………………………………………… Mit látsz a kockákon, ha canust dobtál? ………………………………………………………………………………… Melyik dobás számított szerencsének? …………………………………………………………………………………

Mi a játék római neve? ……………………………… Melyik mai játéknak felel meg? ………………………………………………………………………………….. Mi a játék neve? …………………………………………. 42



Ez a játék ma már tiltott. Mit gondolsz, miért? ………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………….. II. Mi történt a lányok játékaival, amikor a lány férjhez ment? ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................

43



ISKOLA

I. Igaz vagy hamis? Nézd meg a tankönyv 132. oldalát! Ez alapján döntsd el, igazak vagy hamisak az alábbi állítások!

........

Sokszor az iskola szabad téren működött, egy ponyvával elválasztva az utcától.

........

Fontos tantárgy volt a retorika, mert kellett a politika műveléséhez.

........

A retorika a számolás tudományát jelenti.

........

A tanítás délelőtt folyt.

........

A tanulók papírra írtak.

........

Az íróvesszőt stílusnak hívták.

........

A lányok nem tudtak sem írni, sem olvasni.

........

A gazdagabb gyerekek otthon tanultak, magántanítótól.

........

A tintát a tintahalak váladékából nyerték.

........

A kereskedők könyvelésre is tanították gyerekeiket.

II. Sok latin kifejezés elterjedt a mai életünkben is. Az alábbiakban ilyeneket sorolunk fel. Nézd meg a www.romaikor.hu oldalt! Keresd meg az „Oktatás” linket! A megjelenő kép mellett keresd meg „A ludus” linket! Ennek az oldalnak a használatával tudod eldönteni, mit jelentettek ezek a fogalmak az ókori iskolákban! Kösd össze az összetartozókat!

44

abakusz

szótagol

katedra

szünidő

pulpitus

számtantanár

silabizál

a tanító támlás széke

kalkulátor

dobogó

vakáció

számolótábla

abacus



III. Naptár Melyik arab számot jelölik a római számok? Írd melléje!

LVIV ...................................................... XCII ........................................................ LXXV ...................................................... XXXIX .................................................... XIX .......................................................... HÁZASSÁG A házasságról olvashatsz a tankönyv 131. oldalán. Nézd meg a Történelem 5. osztály/Németh György-Balla Árpád c. könyv 134. oldalát is. Ezek alapján fejtsd meg a keresztrejtvényt! Ha sikerül kiegészítened a rejtvényt, megtudod, milyen ősi mondatot mondott a római menyasszony a házasságkötéskor! U B 1

1. Ezt szórt a násznép az ifjú párra.

2

2. Ezt a menyasszony feláldozta a házasság előtt. U 3. Fontos volt ez a férj kiválasztásakor. 4. Ő döntött a férj kiválasztásáról.

3 4 I U 5

5. Ezen kellett a férjnek átemelnie a menyasszonyt.

6

6. Ennyi évesen már férjhez mehetett a menyasszony. 7. A vőlegény is, a menyasszony is kapott ezt.

7 O

8. A menyasszony fehér vagy …….. színű ruhát viselt. 9. Ilyen állatot sütöttek az esküvői lakomára.

8 9 I 10

10. ezt vittek az ifjú pár előtt.

45



BEMUTATÓ

Készítsétek el egy római lány titkos naplóját gyerekkorától a férjhez menésig! Válasszatok a lánynak egy római nevet! Ne felejtsétek el a dátumokat római számmal jelölni!

46


TÉMA

ÓRASZÁM

MŰVELTSÉGI TERÜLET


MUNKAFORMA

Hogyan éltek az 7 tanóra + 2 Történelem ókori Római tanórán kívüli Birodalomban?

csoport

Élet a településeken Az ókori római művészet korszakai, művészeti ágak, technikák Az ókori Róma zenéje A meghódított birodalmaktól átvett zenei kultúra Római mitológia

Power-point előadás készítése

3 tanóra

Technika

csoport

3 tanóra

Rajz

csoport+ egyéni

4 tanóra

Ének

Csoportmunka +egyéni

8 tanóra

Irodalom

Frontális osztálymunka +csoportmunka

3 tanóra

Számítástechnika

pármunka

SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK 5 feladatlapsor, karton, ragasztó, festék, színes tollak, ceruzák, 4 nagy lepedő Szakkönyvek, feladatlapok, karton diakképsorozat Munkatanköny Diaképsorozat Karton, ragasztó, olló, vonalzó Színező eszközök Munkatankönyv CD DVD Karton, csomagolópapír filctoll Mondák fénymásolatai képek Számítógép Internet-kapcsolat

Matematika

47



6. osztály A projekt adatai

Résztvevők

Hogyan gondolkodnak az emberek az emberfelettiről? A világvallások hasonlóságai és különbségei 6. osztályok

Időtartam

10 óra

Célok

● A gyerekek ismerjék meg azokat a vallási irányzatokat, melyekhez a Föld népességének nagyobb része tartozik.. Szerezzenek ismereteket a vallási szokásokról és szabályokról, melyek a mindennapokat irányítják. Ezekkel az ismeretekkel lapozzák meg a mai vallási ellntétek és ezek megnyilvánulásainak jobb megértését.

Cím





48

● Fedezzék fel, hogy e vallások között több és meghatározóbb hasonlóság, mint különbség van, ezzel alapozzák a későbbi vallási tolerancia kialakulását. Empátia és tolerancia a más vallásúakkal szemben az interjúkészítés és templomlátogatás során és a megszerzett információk hatására Szociális kompetencia fejlesztése a csoportmunka által. Önálló információgyűjtés és –szelektálás képessége Kreativitás Történelem: Az iszlám. A reformáció. A keresztény egyház. A hinduizmus és buddhizmus. A zsidó vallás Rajz: templom alaprajzok, album készítése meghatározott témában Média: - Power-point előadás készítése, Irodalom- A Biblia. Imádságok és himnuszok. Könyvtár – könyvek keresése kutatómunkához Győr: keresztény székesegyház, zsinagóga, református templom Számítógépes terem – adatgyűjtés, előadás készítése Otthon – adatgyűjtés, albumok összeállítása Falu - interjúk készítése Tanterem: előadás - az adatgyűjtés alapján tanúsított aktivitás - pontosság, határidők betartása - a produktum minősége - kooperáció és segítőkészség - kreativitás: ötletek felvetése



2. Feladatterv 1. munkacsoport 2.munkacsoport

3.munkacsoport

4.munkacsoport

5. munkacsoport

A zsidó vallás

Az iszlám

Csoport/tagok Téma

Kereszténység: Kereszténység: A hinduizmus és A katolikus A protestáns buddhizmus vallás vallások Tevékenységek Adatgyűjtés: 1. Keletkezés: kor, körülmények, fontos személyek 2. Központi alakjai: isten(ek), igehirdetők 3. Alapvető tanítások 4. Ünnepei 5. Elterjedtség 6. Legfontosabb dokumentumok, szent könyvek, tárgyak 7. Külsőségek (hajviselet, öltözködés) Eszközök

www.vallasforum.h u www.wikipedia.hu http://www.tortenel emtanitas.hu/2009/ 12/vilagvallasok-aterkepen-iihagyomanyosterkepek/ A világ vallásai/ Tesloff

Produktum Power-point bemutató Térkép készítése (Tárgyak bemutatása)

www.vallasforum.h u www.wikipedia.hu http://www.tortenel emtanitas.hu/2009/ 12/vilagvallasok-aterkepen-iihagyomanyosterkepek/ A világ vallásai/ Tesloff

Templomlátogatás Rendszerezés Térkép készítése Média-bemutató Öltözék bemutatása Tárgyak gyűjtése Interjú készítése

www.vallasforum.hu www.vallasforum.hu www.wikipedia.hu www.wikipedia.hu http://www.tortenelem http://www.tortenelemtanitas.hu/ tanitas.hu/2009/12/vila 2009/12/vilagvallasok-agvallasok-a-terkepen- terkepen-ii-hagyomanyosii-hagyomanyosterkepek/ terkepek/ A világ vallásai/ Tesloff A Buddhizmus/ P. Wilkinson A világ vallásai/ Tesloff Plakát a hasonlóságokról

Power-point bemutató Power-point bemutató Térkép készítése Térkép készítése (Tárgyak bemutatása) Öltözék bemutatása (Tárgyak bemutatása)

Power-point bemutató Térkép készítése Öltözék bemutatása (Tárgyak bemutatása)

www.vallasforum.hu http://sagv.gyakg.uszeged.hu/tanar/farkzolt/ISZLAM/ar abok.htm www.wikipedia.hu http://bakonybel.osb.hu/tanulmanyok /czeininger_iszlam.htm http://www.sulinet.hu/tart/fcikk/Khaf /0/29224/1 A világ vallásai/ Tesloff

Power-point bemutató Térkép készítése Öltözék bemutatása (Tárgyak bemutatása)

49



7. osztály A projekt adatai Cím

Mit érzékelünk a reformkor hatásaiból napjainkban?

Résztvevők

7. osztályok tanulói

Időtartam

10 óra

Célok

● A gyerekek ismerjék meg a reformkor és a reformkori személyiségek szerepét a magyarság nemzettudatának kialakulásában. ● Fedezzék fel a nyiladozó nemzettudat első jelenségeit a képzőművészetek, az irodalom, a színházművészet és a mindennapi élet területén. ● Járuljanak hozzá a megszerzett ismeretek a haza iránti szeretet és büszkeség tudatossá válásához. Kommunikációs képesség fejlesztése a bemutatók által Szociális kompetencia fejlesztése a csoportmunka által. Önálló információgyűjtés és –szelektálás képessége Kreativitás Történelem: magyar személyiségek és alkotásaik 1825-48. Élet a reformkori Magyarországon: öltözködés, szórakozás, étkezés Rajz: reformkori építészet, festészet Számítástechnika: - Power-point előadás készítése, Irodalom- reformkor költői és írói Tánc és dráma: színházi előadás, reformkori színészet Könyvtár – könyvek használata kutatómunkához Múzeum: a reformkor emlékei megyénkben Számítógépes terem – adatgyűjtés, előadás készítése Otthon – adatgyűjtés, albumok összeállítása Tanterem: előadás - az adatgyűjtés alapján tanúsított aktivitás - pontosság, határidők betartása - a produktum minősége - kooperáció és segítőkészség - kreativitás: ötletek felvetése





50


2. Feladatterv Csoport/tagok 1.munkacsoport


2. munkacsoport

3.munkacsoport

4.munkacsoport

5. munkacsoport

Színház, zene és irodalom a reformkorban Újságcikk megírása, újság összeállítása Események párhuzamba állítása Események elmesélése E/1. személyben Versek gyűjtése Múzeumlátogatás

Nemesi mindennapok

Széchenyi gyakorlati alkotása Képek gyűjtése Forráselemzés Internet használata Médiabemutató készítése

Téma

A jobbágyok mindennapi élete

Refomkori híres szerelmek

Tevékenységek

Forráselemzés Internet haszálata Makett elkészítése Étrend elkészítése, Díszítése Képek gyűjtése Múzeumlátogatás

Képek gyűjtése Rendszerezés Internet használata Újságcikk megírása

Eszközök

Lant és kard : a http://www.sulinet.hu/eletest reformkortól az első http://www.sulinet.hu/tar udomany/archiv/1999/9942/r világégésig/Pénzes István t/fcikk/Kk/0/32316/1 eformko/reformko.htm

Képek gyűjtése Újságcikk megírása újság összeállítása Események párhuzamba állítása Események elmesélése E/1. személyben Múzeumlátogatás http://www.sulinet.hu/eletestu domany/archiv/1999/9942/ref ormko/reformko.htm

Hétköznapi élet Széchenyi István korában/ Fábri Anna

Hétköznapi élet Széchenyi István korában/ Fábri Anna

Produktum

Egy jobbágyház makettjének elkészítése Egy jobbágycsalád heti étrendje

Híres nők a magyar történelemben : arcképvázlatok a honfoglalástól a XX. századig/Mitták Ferenc Hétköznapi élet Széchenyi István korában/ Fábri Anna Nők a magyar történelemben/ R. Várkonyi Ágnes

Egy reformkori újság összeállítása

http://asztivaniskola.lapunk.hu /tarhely/asztivaniskola/dokum entumok/a_reformkor.pdf http://blog.aktivtabla.hu/wpcontent/uploads/2006/10/huzd .htm

Power-point előadás

51



8. osztály 1. A projekt adatai

Résztvevők

„Azok a régi szép idők…”? Életképek a közelmúltból. 8. osztály

Időtartam

10 óra

Célok

● A gyerekek ismerjék meg szüleik múltjának egy jelentős szeletét, őket az ifjúkorukban körülvevő körülményeket. Ez a múlt a családok jelenlegi életét is jelentősen befolyásolja, hiszen az ott és akkor megszerzett tapasztalatok alakították ki a szülők-nagyszülők jelenlegi beállítódásait. A hajdan volt élet megismerése közelebbé hozza egymáshoz a generációkat. A kritikus kamasz lelkek elnézőbbek lesznek talán a felmenőik számukra nehezen elfogadható felfogása, véleményformálása iránt. Így talán tompíthatóak az ebben az életkorban fellépő ellentétek szülők és gyerekek között. ● Nem mellékes cél azonban az se, hogy a tanulók megismerjék a Kádár-rendszer azon vonásait, amelyek tanulmányozására a tanóra nem nyújt lehetőséget. Közelebb kerülnek ehhez a korszakhoz, mely a mai politikai életünket is befolyásolja, így talán önállóbb, gondosabban árnyalt véleményt tudnak formálni a jelenlegi politikai tendenciákról, pártokról és programokról, egyáltalán a mindennapi életről. Empátia és tolerancia az idősebbek szemben az interjúkészítés során és után és a megszerzett információk hatására Szociális kompetencia fejlesztése a csoportmunka által. Önálló információgyűjtés és –szelektálás képessége Kreativitás Történelem: Életmód a Kádár-rendszerben Tánc és dráma: - önálló táncprodukció koreografálása - előadása Technika: - a belső égésű motorok működése - a közlekedés fejlődése Rajz: album készítése meghatározott témában Média: - Power-point előadás készítése, - zenemix készítése Ének-zene: könnyűzene a 70-80-as években: beat, country, pop, rock’n roll Könyvtár – könyvek használata kutatómunkához Számítógépes terem – adatgyűjtés, előadás készítése Otthon – adatgyűjtés, albumok összeállítása Falu - interjúk készítése Tornaterem – előadás Udvar- előadás - az adatgyűjtés alapján tanúsított aktivitás - pontosság, határidők betartása - a produktum minősége - kooperáció és segítőkészség - kreativitás: ötletek felvetése

Cím





52



2. Feladatterv Csoport/tagok

1. munkacsoport

2.munkacsoport

3.munkacsoport

4. munkacsoport

Téma

Az úttörőszervezet adatgyűjtés : kérdések összeállítása, interjúk készítése az úttörőszervezet leírása

Divat

Zene és tánc

Ételek és árucikkek

adatgyűjtés: képek gyűjtése régi magazinok, divatlapok Net segítségével ill régi ruhadarabok gyűjése divatbemutató szervezése : modellek és ruhák kiválasztása, mozgás megtervezése

adatgyűjtés / régi zeneszámok a net segítségével előadók számaiból mix készítése készítése

Eszközök

Interjú készítése Rubicon

Nők Lapja Rubicon

www.songo.hu www.gigatorrents.hu

Interjúk készítése

Produktum

Bevonulás, zászlófelvonás Úttörőszervezet bemutatása

Divatalbum Divatbemutató

Zenei bemutató táncbemutató

Kiállítási asztal

Tevékenységek

Zenés-táncos montázs a kádári idők életképeivel

5. mukacsoport

Közlekedési eszközök Adatgyűjtés adatgyűjtés/ ●jellegzetes ételek: közlekedési interjúkészítés a eszközök szülőkkel, listája(fajta és nagyszülőkkel márka) régi ● jellegzetes árucikkek újságok és net a boltokban és ezek segítségével ára: interjúkészítés régi közlekedési korabeli pénz gyűjtése eszközök kiállítási asztal felkutatása, megtervezése, vizsgálata árcédulák és feliratok ezek jellemzésének elkészítése elkészítése

Power-point bemutató Közlekedési eszközök bemutatása (Trabant, Zsiguli stb.)

53


II. Témahetek

54




Kompetenciafejlesztés fókuszai: Személyes kompetencia: öntevékenységi vágy, kíváncsiság, befogadási készség, beleélési képesség, igényesség ( rend, tisztaság ), időgazdálkodás Kognitív kompetencia:

megfigyelőképesség, lényegkiemelő képesség, kreativitás, memóriafejlesztés, véleményalkotás, kommunikációs képesség

Szociális kompetencia:

együttműködés, feladatmegosztás, érdekegyeztetés, véleményalkotás/nyilvánítás, empátia, tolerancia, konszenzuskészség

Munkaformák:

Kooperatív csoportmunka Frontális munka Páros munka Egyéni munka

Előkészítés: 1. Tervezés, ötletelés 2. Előzetes kutatómunka 3. Heti terv összeállítása

feladat- és tevékenységgyűjtemény összeállítása

kiemelt műveltségterületek köré csoportosuló feladatok, tevékenységek, foglalkozások 4. Gyűjtőmunka Internet, újságok, könyvek böngészése, ismeretanyag bővítése, cikkek, képek gyűjtése, 5. Szervezési feladatok kellékek, plakátok beszerzése, megvásárlása csoportok kialakítása, felelősök megválasztása

55



6. osztály Étkezés, egészséges táplálkozás Cél: Közvetett úton a szövegértés és a szövegalkotás fejlesztése a tantárgyi integráció keretében, melynek során felszámoljuk az egymástól elszigetelt ismeretek halmazát, nyújtó tantárgyakat, erősítve a tanulók érdeklődésére, aktivitására, tapasztalataira építő oktatást. Az innováció közvetlen célja táplálkozás témakörének bemutatása különböző tantárgyak bevonásával, minél szélesebb körű megismerése volt. Fejleszteni kívánt területek: -

-

-

-

az ismeretszerzés és rendszerezés igényének erősítése az információk közötti válogatás képességének erősítése tanulási képességek fejlesztése, erősítése megismerési képesség kommunikációs képesség kognitív képesség

Személy, tantárgy:

Integrációban részt vevő tantárgyak:

A témahét helyszínei:

Matematika Történelem Természetismeret Ének-zene Német nyelv Osztályfőnöki óra

Belső helyszín: -

tantermek folyosó

Tevékenységek:

Technikai erőforrások:

-

Fejlesztett készségek: 56

Értékelési szempontok:

számítógép projektor nyomtató magnó kartonpapír színes ceruza filctoll festék olló csomagolópapír

Az adatgyűjtés alapján tanúsított aktivitás Pontosság A produktum minősége Kooperáció kreativitás

Munkaformák:

Produktum


Matematika

Ételek, tápanyagszükséglethez köthető feladatok, szöveges feladatok elvégzése plakátokon

Természetismeret

Táplálkozási piramis készítése, Ételek, kalória, szénhidrát, tartalmának elemzése, vizsgálata Egészséges, egészségtelen ételek csoportosítása, felsorolása Versek szerkesztése, ételekkel kapcsolatos versek Felhívás, tanácsadás az egészséges táplálkozáshoz

Osztályfőnöki óra

Csoportalakítás, kötetlen beszélgetés az egészséges táplálkozásról, az egészségtelen ételekről, étrendről, ételek gyűjtése, megbeszélni h miért egészséges, egészségtelen fogyasztásuk,


Ismeretbővítés, szövegértés Esztétikai érzék fejlesztése, diagrammok, táblázatok ismerete, adatok feldolgozása Szövegértés Tér- és időbeli tájékozódás Gondolkodási képesség Értelmes összefüggésekre épülő tanulás eljárásának gyakorlása Környezettudatos magatartásmód Egészséges életmód megismerése iránti érdeklődés felkeltése Egészséges életmód megismerése iránti érdeklődés felkeltése Szövegértés

Frontális, csoportmunka

Plakátkészítés

Frontális munka, egyéni munka, csoportmunka

Plakátkészítés

Frontális, egyéni, csoportmunka

Plakátkészítés

Frontális-, egyéni-, csoportmunka

Középkori recept készítése

Gondolkodási képesség Történelem

1. Bevezetés: a) Mit tudunk a középkori étkezésről? b) Mit tudtok az alábbiakról?

Ismeretbővítés Feudalizmus, Mátyás király, étkezési 57


-


Mátyás király Reneszánsz

szokások integráció más tantárgyakkal (rajz, ének, ) tér – és időbeli koordináció forráselemzés: szövegértés, szövegalkotás, kognitív képességek Szövegértési, Zenei, Szociális kompetenciák fejlesztése

2. Középkori ételek - állati - növényi eredetűek - fűszernövények

Zene

Német

A magyarországi zene anyagának elsajátítása, elmélyítése Mátyás király udvari zenekari zenéje és a históriás ének műfaja 1. szövegfeldolgozás a magyarországi reneszánsz zenéről 2. új dal megtanulása hallás alapján 3. zenehallgatás: 1. szövegfeldolgozás: Bakfart Bálint, Tinódi Lantos Sebestén

Frontális-, csoportmunka

Daltanulás Közös furulyázás Plakátok, rajzok készítése DVD – s képek nyomán

Frontális-, csoport-, egyéni

Plakátkészítés

Együttműködés, tolerancia, kommunikáció Hallás, ritmusérzék

Szövegértés, szociális kompetenciák Szövegértés szövegalkotás Logikus gondolkodás Kommunikáció Szociális

Rövid áttekintés: Ételek áttekintése, kiemelten a német nyelvterületeken fogyasztott ételkülönlegességek, illetve magyar ételspecialitások megnézése internet 58



segítségével, receptgyűjtés, konkrét összehasonlítása a német illetve magyar palacsintakészítés módjának, receptek, képek segítségével. IKT

kompetenciák

59



7. osztály Sportos életforma, sportos életmód mindennapjainkban és az iskolában Cél: Közvetett úton a szövegértés és a szövegalkotás fejlesztése a tantárgyi integráció keretében, melynek során felszámoljuk az egymástól elszigetelt ismeretek halmazát, nyújtó tantárgyakat, erősítve a tanulók érdeklődésére, aktivitására, tapasztalataira építő oktatást. Az innováció közvetlen célja sport témakörének bemutatása különböző tantárgyak bevonásával, minél szélesebb körű megismerése volt. Fejleszteni kívánt területek:

-

-

-


Integrációba n részt vevő tantárgyak:


Német nyelv Testnevelés Történelem Matematika Fizika

Belső helyszín: tantermek folyosó tornaterem


-

60


Értékelési szempontok:

Az adatgyűjtés alapján tanúsított aktivitás Pontosság A produktum minősége Kooperáció kreativitás



8. osztály Barátaink Európában – Eltérő kultúrák elfogadása Cél: Közvetett úton a szövegértés és a szövegalkotás fejlesztése a tantárgyi integráció keretében, melynek során felszámoljuk az egymástól elszigetelt ismeretek halmazát, nyújtó tantárgyakat, erősítve a tanulók érdeklődésére, aktivitására, tapasztalataira építő oktatást. Az innováció közvetlen célja a német nyelvű országok témakörének bemutatása különböző tantárgyak bevonásával, minél szélesebb körű megismerése volt. Fejleszteni kívánt területek:

-

-

-

-


Integrációban részt vevő tantárgyak:


Német nyelv Irodalom Történelem Ének-zene Rajz Technika

Belső helyszín: tantermek folyosó Külső Helyszin: kiállítás múzeum


-

61


Értékelési szempontok: Az adatgyűjtés alapján tanúsított aktivitás Pontosság A produktum minősége Kooperáció kreativitás


III. Tantárgytömbösítés

62




Tanulóink különféle családi háttérrel, eltérő képességekkel, különböző személyiségjegyekkel érkeznek iskolánkba. Más-más munkatempójú, tudású, érdeklődésű tanulók kerülnek egy osztályba ugyanazzal az időbeosztással. Ahhoz, hogy eleget tudjunk tenni a fenntartói, szülői, tanulói elvárásoknak meg kell újulnunk, új módszereket, tanulásszervezési eljárásokat kell megtanulnunk és alkalmaznunk. Iskolánk a TÁMOP- 3.1.4. pályázatban való részvétellel kíván a kor kihívásaihoz igazodni. A pályázatban való részvétellel meg kívánjuk alapozni az egész életen át tartó tanulás igényét, a kompetencialapú oktatás módszertanának és eszközeinek széleskörű elterjesztését, a pedagógusok módszertani kultúrájának korszerűsítését. A pályázat kötelezően megvalósítandó tevékenységi körében, a kompetenciaalapú oktatás implementációja során a tantárgytömbösített oktatás bevezetésére is sor kerül. Fő

célja

az

újszerű

tanulásszervezési

eljárások

bevezetése,

alkalmazása,

a

kulcskompetenciákat fejlesztő modern pedagógiai módszerek alkalmazása a hagyományos tanórai keretek fellazításával.

63



I. Törvényi háttér A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében meghirdetett „ Kompetencialapú alapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben” című pályázati felhívásban a kötelezően megvalósítandó tevékenységek keretében a kompetenciaalapú oktatás implementációja során a tantárgytömbösítést kell alkalmaznia a szakrendszerű oktatásban a Kt. 52.§ (3) szerint a kötelező tanórai foglalkozások teljes intézményi időkeretének legalább 5-10-15 %-a mértékéig, a minimális célértéket 3 év alatt felmenő rendszerben kell elérni a választott tantárgy/műveltségterület kereteiben. A 17/2004. (V.20.) OM rendelet- a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról az intézmények más tantárgyi szerkezetet is kialakíthatnak. A tanórai foglalkozások ciklikus rendje, melynek keretei között adott tantantárgy, adott műveltségi terület, adott félévre számított tanórai foglalkozásait nem egyenletese, minden tanítási hétre elosztva, hanem ciklikusan egy-egy időszakra összevonva szervezik meg. A KT. 52. §-a (3) bekezdése alapján, a szakrendszerű oktatás kötelező tanórai foglalkozások rendelkezésre álló intézményi időkeret: 2009/2010. tanévben legalább 5 %-nak 2010/2011. tanévben legalább 10%- nak 2011/2012. tanévben legalább 15%-nak felhasználásával kell megszervezni a következők szerint:

-

legalább két hetenként kell váltaniuk egymást a tanítási ciklusoknak

-

a tantárgytömbösítésbe bevont tantárgyak/műveltségi területek tanítási óráinak legalább két egymást követő tanítási napra kell esniük

-

a tanítási napok közül az egyiken legalább három, a másikon legalább három, a másikon kettő a tantárgytömbösítésbe bevont tanítási órának kell lennie

-

Az egy tanítási napon szervezett tanítási órákat egymást követően, egymáshoz kapcsolódóan kell megtartani.

II. Tantárgytömbösítés Iskolánkban a tantárgytömbösítésbe bevont osztályokban a tanítás során az adott tantárgy/műveltségterület oktatásának ismeretanyagát egy hétre vonjuk össze oly módon, hogy legalább két egymást követő tanítási napon több egymást követő tanítási óra áll rendelkezésünkre a tananyag elsajátíttatására. A tömböket kéthetes ciklusokban váltjuk. 64



Ez a szervezeti forma segít abban, hogy a tananyag ne tagolódjon szét, a gyermekek érdeklődése, figyelme tartósan egy-egy területre koncentrálódjon. Több lehetőség nyílik arra, hogy különböző megközelítésben változatos munkaformákkal és eszközökkel sajátíthassanak el egy-egy anyagrészt, anyagrészeket. Célunk, hogy tanulóink: rendelkezzenek azokkal a kulcskompetenciákkal, amelyekkel alkalmazkodni tudnak a változásokhoz, amelyekre szükségük van a személyes boldogulásukhoz, amelyek elősegítik a társadalomba való beilleszkedésüket, amely segíti őket abban, hogy megtalálják önmaguk számára azt a munkát amelynek végzése nem teherként nehezedik rájuk felkészüljenek a felnőtt élet sikeressége szempontjából az egész életen át tartó személyiségközpontú, tapasztalati tanulásra felkészüljenek azokra az aktív szerepvállalásokra, melyekkel a jövőben találkozhatnak III. A tantárgytömbösítés megvalósításának ütemterve iskolánkban: 1. A pályázati feltételeknek megfelelő időkeret kiszámítása 2. A tantárgytömbösítésbe bevont tantárgyak kiválasztása 3. A tantárgyi tartalmak tömbösítése, a hozzá kapcsolódó tanmenetek kidolgozása 4. A tantárgytömbösítés beillesztése az intézmény órarendjébe 5. Az értékelési rendszer kidolgozása 6. Házi feladat 7. Tanév végén vizsgálat, a szükséges korrekció megtétele IV. Megvalósítás 1. A tantárgytömbösítés időkeretének kiszámítása 5-6. évfolyam - heti kötelező óra

22,5 óra

(évi: 832,5 óra)

- 24%-ban vállalta az intézmény a

22,5-5,4=17,1 óra

( évi: 633 óra)

nem szakrendszerű oktatást 7-8. évfolyam - heti kötelező óra

25

(évi: 925 óra)

5-6. osztály: 4 osztály *633=2532 óra 7-8. osztály: 4 osztály*925=3700 óra 65


Összesen:


6232 óra 312 óra

8,4 óra

Melynek

5%-a

Melynek

10%-a

623 óra

heti

17 óra

Melynek

15%-a

935 óra

heti

25 óra

66

heti



2. A megvalósításba bevont tantárgyak, évfolyamok felmenő rendszerben

2009/2010.

2010/2011.

5.ab

6.ab

Természetismeret

* természet- művészet-humán tömb

-matematika

az erdei iskola idejére

II. félév

* reál tömb a tanév utolsó hetében

Magyar- matematika

* természet- művészet-humán tömb

Egész tanév

az erdei iskola idejére * reál tömb a tanév utolsó hetében

2011/2012.

Magyar-matematika

Magyar - matematika

Egész tanév A 2009/2010. tanév - 5.ab osztályokban a természetismeret tantárgyat váltottuk a matematika tantárggyal 2010. februárjától. Matematika heti óraszáma

4

Természetismeret heti óraszáma

3

Kéthetente AB órarendi váltással:

7*2*19=266 óra

- 6.ab osztályokban az erdei iskola hetére és az azt követő hétre 6.ab osztályokban a 2. félévben a heti kötelező óraszám 22 óra. 7 tanítási napra számítva 30,8 óra, melyből az erdei iskola hetén ( 5nap) 21 órát, az azt követő hét két napján(mely a tanév utolsó két napja) 10 órát használunk fel osztályonként. (részletezve később „Az erdei iskola programjának helyi tantervi integrációja” részben) 6.ab osztályokra

2*30,8 óra= 61,6 óra

Éves szinten:

A

2009/2010-es

327,6 óra tanév

tapasztalatai

alapján

a

tömbösítésbe

bevont

tantárgyakat

megváltoztattuk. A 2010/2011. tanév - 5.ab osztályokban a magyar tantárgyat kívánjuk váltani a matematika Magyar heti óraszáma

4

Matematika heti óraszáma

4


2*8*37= 592 óra

- 6.ab osztályokban az erdei iskola hetére és az azt követő hétre

67



6.ab osztályokban a 2. félévben a heti kötelező óraszám 22 óra. 7 tanítási napra számítva 30,8 óra, melyből az erdei iskola hetén ( 5nap) 21 órát, az azt követő hét két napján(mely a tanév utolsó két napja) 10 órát használunk fel osztályonként. (részletezve később „Az erdei iskola programjának helyi tantervi integrációja” részben) 6.ab osztályokra

2*30,8 óra= 61,6 óra

Éves szinten:

653,6 óra

2011/2012. tanév - 5.ab osztályokban a magyar tantárgyat kívánjuk váltani a matematikával Magyar heti óraszáma

4

Matematika heti óraszáma

4


2*8*37= 592 óra

- 6.ab osztályokban a magyar tantárgyat kívánjuk váltani a matematikával Magyar heti óraszáma:

4

Matematika heti óraszáma:

4


2*8*37= 592 óra

Éves szinten:

1184 óra

3. A tantárgyi tartalmak tömbösítése, a hozzá kapcsolódó tanmenetek kidolgozása A 2009/2010. tanév A természetismeret és matematika tantárgytömb a 2. félévben jelent meg a tanulók órarendjében AB hetes órarendi váltással két egymást követő napon az 5.ab osztályokban. A tananyagot 9 tantárgyi tömbre osztottuk az adott tantárgyakból. A 2010/2011. tanév A magyar tantárgytömb a tanulók órarendjében egész tanévben több egymást követő napon jelenik meg kétheti váltásban a matematika tantárggyal 5.ab osztályokban. Ehhez a tananyag megfelelő részekre bontását kellett elvégezni. Éves szinten ez tantárgyanként 18 tömböt jelent.

68



2011/2012. tanév A magyar tantárgytömb a tanulók órarendjében egész tanévben több egymást követő napon jelenik meg kétheti váltásban a matematika tantárggyal 5.ab; 6.ab osztályokban. Ehhez a tananyag megfelelő részekre bontását kellett elvégezni. Éves szinten ez 18 tömböt jelent. A tantárgyi tömbök meghatározásához az érintett kollégák átdolgozzák a tanmeneteiket. A tananyag elrendezése a tömbökön belül a szaktanár feladata és felelőssége. Törekednie kell a változatosságra, az ismétlésre, a tantárgytömbösítés elveinek megvalósítására. A

kialakított

tantárgyi,

tantervi

egységek

a

2009/2010-es

tanév

II.

félévében

TERMÉSZETISMERET tantárgyból 5. osztályban. Egy tömb 6 tanórát jelent. - Az időjárás és az éghajlat elemei

1 tömb

- Változó földfelszín

4 tömb

- Állatok a házban és a ház körül

2 tömb

- Környezetünk élővilága

2 tömb

A

kialakított

tantárgyi,

tantervi

egységek

a

2009/2010-es

tanév

II.

félévében

MATEMATIKA tantárgyból 5. osztályban. Egy tömb 8 tanórát jelent. - A téglalapok, a síkidomok

2 tömb

- Testek, testek tulajdonságai,

2 tömb

hálók, felszín, térfogatszámítások, mértékváltások - Tizedes törtek, tizedes törtekkel végzett

2 tömb

műveletes - Az egész számok, negatív szám értelmezése

2 tömb

- Helymeghatározás

1 tömb

69



A kialakított tantárgyi, tantervi egységek 2010/2011-es tanévtől MAGYAR tantárgyból 5. osztályban. Egy tömb 8 tanórát jelent. - Eligazodás a mindennapi élethelyzetekben

2 tömb

- Népdalok, mesék

2 tömb

- Petőfi Sándor: János vitéz

3 tömb

Természet, táj, szülőföld: család, szülők, gyerekek

2 tömb

-Élethelyzetek, emberi kapcsolatok elbeszélő művekben

2 tömb

-A beszélt nyelv

2 tömb

- Az írott nyelv

2 tömb

- Szavak jelentése és szerkezete

2 tömb

- Könyv- és könyvtárhasználat

1 tömb

A kialakított tantárgyi, tantervi egységek a 2010/2011-es tanévtől MATEMATIKA tantárgyból 5. osztályban. Egy tömb 8 tanórát jelent. - A természetes számok

3 tömb

- Geometriai alapismeretek

1 tömb

- Mérés statisztika

2 tömb

- A szögek

1 tömb

- A törtszámok

2 tömb

- A téglalapok, a síkidomok

2 tömb

- Testek, testek tulajdonságai,

2 tömb

hálók, felszín, térfogatszámítások, mértékváltások - Tizedes törtek, tizedes törtekkel végzett

2 tömb

műveletek - Az egész számok, negatív szám értelmezése

2 tömb

- Helymeghatározás

1 tömb

A kialakított tantárgyi, tantervi egységek 2011/2012-es tanévtől MAGYAR tantárgyból 6. osztályban. Egy tömb 8 tanórát jelent. - Páros és kisközösségi kommunikáció 70

2 tömb



- Monda, rege, ballada

3 tömb

- Arany János: Toldi

2 tömb

- Hősök a történetmondás műfajában

3 tömb

- Képek és formák a költészetben

3 tömb

- Szóbeli- és írásbeli szövegműfajok főbb ismérvei

2 tömb

- A szavak jelentése és szerkezet

2 tömb

- Könyv- és könyvtárhasználat

1 tömb

A kialakított tantárgyi, tantervi egységek 2011/2012-es tanévtől MATEMATIKA tantárgyból 6. osztályban. Egy tömb 8 tanórát jelent. - Oszthatóság

2 tömb

- Hogyan oldjunk meg feladatokat

1 tömb

- Racionális számok I.

3 tömb

- Tengelyes szimmetria

3 tömb

- Racionális számok II.

2 tömb

- Arányosság

2 tömb

- Százalékszámítás

3 tömb

- Valószínűség, statisztika

1 tömb

- Kiegészítő anyagrészek

1 tömb

71



4. A tantárgytömbösítés beillesztése az intézmény órarendjébe A kéthetes ciklusos órarend elkészítése az igazgatóhelyettes feladata. Aktualizálása az adott tanév első alakuló értekezlete. Az elkészítésnél figyelemmel kell lenni a tantárgytömbösítés szabályaira, a tanulók egyenletes terhelésre, a pedagógusok kötelező óraszámára. A tömbök A és B héten váltják egymást. A tömbösítésbe nem tartozó tantárgyak egyenletes elosztásra kerülnek a két hét folyamán. 5. Az értékelési rendszer kidolgozása A tömbökbe bevont tantárgyakat tantárgyanként, külön- külön érdemjeggyel osztályozzuk. 6. Házi feladat A folyamatos napi munka nagyobb lehetőséget ad arra, hogy a házi feladatot összekapcsoljuk a napi munkával. Ez lehetőséget teremt a tananyagban való elmélyülésre, a nehezebben haladóknak a gyakorlásra. A hagyományos módon értelmezett házi feladatra sokkal kisebb mértékben kerül sor. Megnő a közös tudáselsajátítás jelentősége

72



7. Az erdei iskola programjának helyi tantervi integrációja

Az erdei iskola öt egymást követő tanítási napra esik, a tanév utolsó előtti hetén, mely az iskola pedagógiai programjának és helyi tantervének szerves részét képezi. A TÁMOP 3.1.4. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben pályázat részeként a 2009/2010-es tanévben a tantárgytömbösítés módszerének egy részét is az erdei iskola program alkalmazásában valósítjuk meg. Az erdei iskola célja a Szigetköz természetes és kulturális környezetét megismertetni a tanulókkal minél több szemszögből. Ennek keretében a hagyományos tanórai keretektől eltérve, ugyanakkor tantárgyi tömböt alkalmazva kerül sor az ismeretek elsajátítására. Egyaránt hangsúlyt kapnak a természetismeret mellett a magyar, történelem, hon-és népismeret, testnevelés, ének, rajz, technika, tantárgyak. A következő héten az idegen nyelv, matematika, informatika tanítása kerül előtérbe. Az erdei iskola idejére a következő tantárgyi tömböt alkalmazunk: - természet- művészet- humán tömb /a továbbiakban TMH /, mely komplexen tartalmazza a magyar, történelem, hon-és népismeret, testnevelés, ének, rajz, technika, tantárgyakat. A következő héten ezek váltása történik meg a reál tömbbel, mely az idegen nyelv, matematika, informatika tantárgyakat foglalja magában. 1. Időkeret számítása az erdei iskola idejére a tömbösítéshez: 6.ab osztályokban a 2. félévben a heti kötelező óraszám 22 óra. 7 tanítási napra számítva 30,8 óra, melyből az erdei iskola hetén ( 5nap) 21 órát, az azt követő hét két napján(mely a tanév utolsó két napja) 10 órát használunk fel osztályonként. 2. A tanulók órarendje az erdei iskola idejére a következő: 6.ab

1. 2. 3. 4. 5.

A hét Hétfő TMH TMH TMH TMH TMH

Kedd TMH TMH TMH TMH

Szerda TMH TMH TMH TMH

Csütörtök TMH TMH TMH TMH

Péntek TMH TMH TMH TMH

73



A tanulók órarendje az erdei iskolát követő hétre az alábbiak szerint alakul: 6.ab

1. 2. 3. 4. 5.

B hét Hétfő REÁL REÁL REÁL REÁL REÁL

Kedd REÁL REÁL REÁL REÁL REÁL

Csütörtök

Szerda

Péntek

3. Tananyagtartalmak az erdei iskola idején a TERMÉSZET-MŰVÉSZET-HUMÁN tömbben Az erdei iskola természeti adottságait kihasználva a művészeti tárgyak anyaga főként a vízi világ köré csoportosul. A gyerekek megismerkednek a szigetközi népdalokkal, gyermekjátékdalokkal, szokásdalokkal. Halászháló csomózás, nemezelés, kosárfonás, gyertyaöntés, képzőművészeti alkotások készítése éppúgy színesíti a foglalkozásokat, mint a Duna mellékágain való úszás, kenuzás, valamint kerékpártúrák a környék felfedezéséhez. Az egyes foglalkozások keretében a természet szépségeit megörökítő képzőművészeti alkotások és azok elemzése is helyet kap. Az éjszakai csillagmegfigyelések, a fűszer- és gyógynövénygyűjtés, növénymeghatározások, az élőhelyek felfedezése, a szorosan a vízhez kapcsolható fizikai ismeretek, (a sűrűség, halmazállapot

változás,

hőmérsékletváltozás

….)

már

a

természetismereti

tömb

ismeretanyagát tartalmazzák. A humán tömbbe a helyi és a környező települések legendáinak, mondáinak, hagyományainak felkutatása tartozik. Az adott korhoz kapcsolódóan foglalkoznak a helyi lakosok életét meghatározó történelmi körülményekkel, hon-és népismereti vonatkozásokkal. Az erdei iskola hetét maximálisan áthatja a komplexitás; a természetbarát gondolkodásra nevelés; az ember és a természet összhangjának, fontosságának tudatosítása. A környezettudatos magatartás kialakítására a programban főleg azok a tevékenységek alkalmasak, melyek észlelési, megfigyelési, mérési gyakorlatok és terepmunkák, melyek feltételeit az erdei iskola környezete teremti meg. Felkelti a gyermekek érdeklődését, kíváncsiságát, motiválja őket. Az egészségnevelési célok is a környezettel való kapcsolatból adódnak. Ebben a korban a rendszeres testmozgás alapvető igény e a gyerekeknek. A tevékenységekhez kapcsolódó mozgás örömet okoz a gyerekeknek, így kelti fel a rendszeres mozgásra való igényt.

74



Az egészséges életmódra való nevelés keretében a tudatos ételválasztás fontosságát, a dohányzás, alkohol, kábítószer fogyasztás káros hatásait emeljük ki. Az erdei iskolában eltöltött idő egyaránt alkalmas ismeretbővítő és nevelési célok megvalósítására.

75



4. Tananyagtartalmak a REÁL tömbben: - Megoldások megtervezése, konkrét dolgok adott szempontok szerinti rendezése, néhány elem kiválasztása, elemek sorba rendezése. - Produktum: német nyelvű leporelló a Szigetköz népszerűsítésére.

Értékelés az erdei iskolában Az erdei iskola idején készített eszközök, tárgyak, naplók, képezik az végzett tevékenységek értékelésének alapját, melyeket a szaktanárok érdemjeggyel értékelnek az adott tantárgyi tömbbe tartozó tantárgy keretében.

76



IV. A település hagyományainak megőrzését célzó program

77



Halászi község néphagyományában gazdag szokásrendszer, néptánc- és dalkincs, rengeteg időjóslás, valamint számos helytörténeti monda maradt meg a népi emlékezetben. Erre támaszkova, ebből kis részeket kiemelve készült el a hagyományok megőrzését célzó program; valamint támaszkodtunk az iskola korábbi gyakorlatában meghonosodott és a gyermekek által megkedvelt hagyományokra is.

A második világháborúig az évkör ünnepei szabták meg az élet hagyományos rendjét. A katolikus ünnepekhez kapcsolódó gazdag szokásrendszer a ’30-as, ’40-es években még csaknem teljes gazdagságban élt a községben. A falu eredeti hagyománykincsébe az évkör következő ünnepei tartoztak: Február 3. Balázsjárás: Szent Balázs püspök-vértanú ünnepe, a torokbetegek védőszentje. A diftériajárvány a század elején sok áldozatot szedett, ennek szomorú emlékét idézi fel a öregekben. A Balázsjárás a szent emékezetének megőrzésén kívül a tanító számára végzett adománygyűjtéssel párosult. A farsang időszakában zajlottak a bálok, esküvők. Farsang vasárnap mise után táncolták a legények a verbunkot, a húshagyókeddi mulatság reggeltől éjfélig tartott. A férjhez nem ment lányokat csúfolók közül a törzsökhúzás emléke fennmaradt a balázsjárás szövegében. Nagyszombat, húsvét:

a Jézus-keresés szokására még emlékeztek a ’20-as években

gyerekeskedő öregek. Húsvéthétfőn a locsolás országosan ismert szokását a faluban is gyakorolták, az ajándékul kapott piros tojásokkal játszottak ügyességi játékokat. Ápr. 24. Szent György napja: a csorda kihajtása a legelőre. Ápr. 25. Márk napján búzaszentelés tartottak körmenttel. Május 1. Májusfaállítás a kocsmákhoz és a lányos házakhoz. Május 4. Flóriánkerülő (Flórián napján): a falu története során többször leégett, ezért ezen a napon körmenetet tartottak a szent tiszteletére, a nevét viselő kápolnáig. Pünkösdhétfő: Gyalogos zarándoklat Máriakálnokra, a Szentkúthoz, ez a nap volt Halászi fogadalmas búcsújának napja a nagy spanyoljárvány emlékére. (További búcsújárások voltak még

Sarlós

vasárnapján.)

78

Boldogasszonykor,

Kisboldogasszonykor

és

Rózsafüzér

Királynőjének



Június 27. László napja: Halászi négy vásárának egyike, ezen a napon állatvásárt tarthattak. (További vásáros napok: Szent István napja, Mátyás apostol napja, és novemberben a búcsúhétfő.) Szeptember 29. Szent Mihály napja: az állatok legelőre hajtásának utolsó napja. Október 5. a bevonulás napja: a legények búcsúztatása a „berukkolás” előtt. November 11. Márton napja: igen gazdag hagyománykinccsel bír, ez a falu búcsújának napja. A ’30-as években minden kocsmában külön fogattal készütek, a csingislovak díszítésére már a megelőző hetekben összejöveteleket tartottak. Hagyományos étel a lúdpecsenye, ludaskása, töltött libanyak; a mellcsontból az elkövetkező télre jósolnak. November 30.: András napjával kapcsolatban számos férjjósló szokást ismertek az asszonyok (álomból jóslás, András-kerékkel, gombócba főzött cédulákkal végzett jóslások). December 6. Miklós járás: a tollfosztás idején a legények alakoskodó szokása ijesztgetéssel, tréfálkozással vagy ajándékozással. Az advent alatt, egész karácsonyestéig tartott a betlehemezés időszaka. December 13. Luca napja. Szokásban volt a lucázás, a dologtilalmak, hagymakalendárium készítése, Luca-búza ültetése. December 24.: Ádám-Éva napja a karácsony böjtje, ünnepi készülődéssel telik a nap, Kisjézus kalácsát sütnek. A gyerekek este mendikálni jártak. Ez a nap a pásztorok adománygyűjtő napja. December 25. karácsony napja: szerény karácsonyfát minden háznál állítottak, de lényegesen kevesebb külsőséggel zajlott az ünnep, mint manapság. December 28.: az aprószenteki korbácsolás napja, a betegségek, bűnök elhárítására. Ebből a gazdag hagyománykincsből még bőségesen lehet meríteni a hagyományápolás céljaira, a gyermekeknek való átadásra. Iskolánk gyakorlatában a következő szokások ápolása vált hagyománnyá: balázsjárás, téltemetés, Szent Márton tisztelete, lucázás. A szokások megismerésére, gyakorlására, bemutatására ad lehetőséget a Hagyományőrző szakkör munkája.

79



1. Néphagyományok (balázsjárás, téltemetés, Szent Márton tisztelete, lucázás) feldolgozása tanórán kívüli foglalkozások keretében Évi 18 órára tervezett hagyományőrző szakkör tematikájának kidolgozása Órszám

Tanulói tevékenység

Tanári tevékenység Szervezési

1.

Eszközök, kellékek, anyagok

feladatok,

az

éves

program megbeszélése, tervezése 2.

Szent Márton tiszteletére készülünk: Szent Előkészítő Márton

személye,

legendája.

Művészeti Márton

alkotások megismerése 3.

tevékenység: napi

a

Szent Szöveges

anyag,

képzőművészeti

színdarabhoz albumok, hangfelvételek

(anyaggyűjtés, dramatizálás)

Szent Márton tiszteletére készülünk: kézműves

A

foglalkozás

megfelelően

(papírhajtogatás,

terménykép,

választott

tevékenységnek

kifestők, vagy egyéb, választott tevékenység) 4.

A

Szent

Márton

(szereposztás,

napi

műsor

olvasópróba,

próbája Kellékek

kellék-

beszerzése,

díszlet A tervezett programnak megfelelően

és elkészítése

díszletigény megbeszélése) 5.

A Szent Márton napi műsor próbája

6.

A

lucázásra

készülünk:

a

szokás

és

a Kellékek beszerzése

kapcsolódó hagyománykör megismerése 7.

Fotók, a mondókák sokszorosított szövege

A lucázásra készülünk: lucabúza ültetése, férjjósló szokások

80


8.


A lucázás próbája

Fehér

függönymaradékok,

lepedőmaradékok, zsineg, meszelő, 9.

A lucázás próbája

Ruhapróba,

segítségadás

az vödör, lábas, fakanál, szalma

öltözködéshez Megjegyzés:

a

ruhapróba

meglehetősen időigényes! 10.

A balázsjárásra készülünk: a szokás és a Kellékek beszerzése

A szokás szövege, dalai, fotók

kapcsolódó hagyománykör megismerése. 11.

A

balázsjárásra

készülünk:

daltanulás,

A szokás szövege, dalai

szereposztás 12.

A balázsjárás próbája

Püspöki öltözék, parasztingek, fekete nadrág

vagy

bőgatya,

fakardok,

13.

A balázsjárás próbája

nyárs, csákók

14.

A téltemetésre készülünk: A farsang szokásai a Kellékek beszerzése

Fotók, korábbi iskolai ünnepségek

Szigetközben.

képei

A

téltemetésre

készülünk:

lakodalom régen. (Tanulók által hozott képek, saját kutatómunka a családjuk körében) 15.

A

téltemetésre

készülünk:

(szereposztás,

A szokás sokszorosított szövege

daltanulás, olvasópróba, kellék- és díszletigény megbeszélése)

81


16.

A téltemetés próbája


Ruhapróba,

segítségadás

az Püspöki

öltözködéshez a

ruhapróba női

meglehetősen időigényes! A téltemetés próbája

Ruhapróba,

és

férfi

segítségadás

az lepedőmaradékok, tésztaszűrő, gyufa,

a

ruhapróba gyújtós, gázolaj, gyufa A kísérőknek farsangi maskarák,

meglehetősen időigényes!

álarcok

(Felhasználhatók

előzetesen

technika,

elkészített álarcok is)

program értékelése

82

feladatok, és

fehér

gyertya, aprópénz, kiszebáb, tűzifa,

Megjegyzés:

Szervezési

ruhák,

függönymaradékok,

öltözködéshez

18.

vőfélypálca,

parasztingek fekete mellénnyel, régi

Megjegyzés:

17.

öltözék,

a

az

szakköri

éves munka

ajz

az órákon



A hagyományőrző szakkör programja négy szokás köré épül: Szent Márton tisztelete, lucázás, balázsjárás, téltemetés. A programokra való felkészülés során nemcsak a kiemelkedő képességű gyerekek kapnak fontos szerepet, hiszen hagyományőrző tevékenységünknek nem a tehetséggondozás a célja, hanem az, hogy a diákok minél szélesebb rétegét bevonjuk az előadásokba, így mindnyájan egységesen részt vállaljanak a munkából, és magukénak érezzék a feladatot. A szakköri munka ütemezése Október-november: Szent Márton tisztelete November 11. Szent Márton napja: iskolánk névadójának ünnepén, a búcsú előtti pénteken kerül sor a Szent Márton iskolanapra. Ez intézményünk egyik nagyrendezvénye, változatos programokkal. A nap egy részében párhuzamosan több különböző rövid, fakultatív program (főleg kézműves és művészeti tevékenységek) közül választhatnak tanulóink, de minden alkalommal sor kerül a közös ünneplésre, ahol központi szerepet kapnak a falu hagyományai. November, december: lucázás, karácsonyi készülődés December 13. Luca napja: a naphoz számos hiedelem fűződik, lévén a Gergely-naptár szerint az év legrövidebb napja, amikor a legerősebb a gonosz hatalma. Asszonyi dologtilalom, termékenységvarázslások kapcsolódnak a naphoz a gyermekek lármás, látványos falujáró szokásán kívül. Ekkor kezdik készíteni a bátrak a lucaszéket, amely épp Szentestére készül el. Ezen a napon kell itatóspapíron elvetni a Luca-búzát, amely a karácsonyi asztal dísze lesz, és következtetni enged a jövő évi termésre. A karácsonyi ünnepkör gazdag szokásrendszeréhez tartozik a betlehemezés, amelyet még ma is sok önként szerveződő gyermekcsapat gyakorol. A hagyományőrző munkában meríthetünk az adventi ünnepkör egyéb hagyományaiból is (András nap, Miklós járás, emlékezés a régi karácsonyokra) Január-február: balázsjárás Február 2. Szent Balázs ünnepe: ezen a napon kerül sor a balázsolók látogatására. A balázsjárás, ez a jellegzetesen halászi szokás az idősebbekben a két világháború közti időszak szörnyű diftériajárványát idézi fel, lévén Balázs püspök a torokbetegek védőszentje. A szokás a farsangi ünnepkör része, a mesternek, tehát a tanítónak gyűjtöttek a balázsoló legények adományokat. Hét fiú vett részt a szokásban: egy püspök, egy nyársas, egy kapitány és négy katona, szerepüknek megfelelő öltözékben és felszerelésben. Adományul kolbászt, szalonnát kaptak. A szokáshoz tartozó dalokat, szöveget Dr. Barsi Ernő gyűjtötte össze.

83



Február-március: téltemetés Farsangfarka, húshagyókedd mozgó ünnepnap, a mindenkori húsvéthoz igazodik. Ez a nap vidám mulatságot jelent az iskolánk tanulóinak, az ekkor zajló bolond lakodalmat már előre várják a résztvevők és a nézők. Ehhez a szokáshoz a tartalomban és formában a legközelebb a csallóközi (Tejfalu) dőrejárás áll. A résztvevők eljátszanak egy csaknem teljes eredeti népi lakodalmast vőfélyestül-násznagyostul, papostul-nyoszolyóstul, de fordított világ van: a fiúk lánynak, a lányok fiúnak öltözve, farsangi maskarában ünnepelnek. A lakodalmat záró rítus a telet és a rosszat jelképező, ócska rongyokból készült kiszebáb elégetése, amivel jelképesen megsemmisítik a hosszú telet, és szinte már üdvözlik a közelgő tavaszt. A programok közül a lucázás és a balázsjárás évről évre azonos formában kerül megrendezésre, Szent Márton napja és a téltemetés azonban lehetővé teszi a változatos tervezést. A szokások megvalósítását megkönnyítő szöveg- és képanyagot a Hagyományőrzés a Szent Márton Általános Iskolában című prezentációban csatoljuk a dokumentumhoz.

84



2. Ismeretközlő szövegek válogatása, készítése a tanulók életkorához igazodva, a hozzájuk tartozó feladatokkal, dramatikus játékok

Ismeretközlő szövegek a hagyományőrző munkához A gazdag néphagyománykincsen kívül sokféle forrásból volt lehetőségünk összegyűjteni a hagyományőrző munka során felhasználható szövegeket. Halásziból és környékéről számos történeti mondát megőrzött a nép emlékezete, amelynek jó részét már gyűjteményes és helytörténeti kötetekben is kiadták. Érdekesek és a gyermekekhez közel állóak a környék hiedelemmondái is, megmozgatják a gyermekek képzeletét. Közülük válogattunk különböző terjedelmű szövegeket, amelyek szolgálhatják tanulóink hazaszeretetre nevelését, szülőföldhöz való ragaszkodásuk megerősítését, valamint az életpálya-építést. A szöveggyűjteményt a Mellékletben csatoltuk. A szövegeket két korosztály számára válogattuk: 3-4. és 5-6. osztályra. Terjedelmük viszonylag rövid, szövegezésük színes, és nyelvjárási fordulatok gazdagítják szövegüket. Fontos, hogy inkább élményszerűek legyenek, mint didaktikusak, minden gyermeknek örömet okozzon az olvasásuk, így gazdagodjanak tőle. A szövegek kiválasztásában a két legfontosabb forrás Dr. Timaffy László: Táltosok, tudósok, boszorkányok c. mondagyűjteménye és Korcz Antalné: Halászi község múltja és jelene c. helytörténeti munkája.

Harmadik-negyedik osztályosoknak a következő mondák feldolgozását javasoljuk: Aranyos és Csepevár Gyermekkertek Arak keletkezése Szent Márton életéről Lucaszék Táltosok, tudósok Kincs a föld alatt

85



Ötödik-hatodik osztályosoknak a következő mondák feldolgozását javasoljuk: Hogyan keletkezett Halászi? A halászi „Salamonok” A mohácsi vész és a halászi vitéz A póruljárt kísértet A tündértó titka A pénteki legény

További feladat lehet a mondaszövegek alapján párbeszédes jelenetek, rövid színdarabok alkotása, amelyekkel színesíteni lehet hagyományőrző programjainkat.

86



Népi gyermekjátékok, dramatikus játékok A népi gyermekjátékok a jelenleginél nagyobb szerepet érdemelnének az iskola világában, visszahozhatnák a játszani tudást a szünetekben. Fejlesztő hatásukat hosszú felsorolni is: együttműködés, szabálytudat és szabálytartás, térészlelés és tájékozódás, és persze vidámság, nevetés… Dr. Barsi Ernő gyűjtőmunkájának köszönhetjük a szigetközi gyermekjátékok összegyűjtését. Ezek gazdag választékát megtalálhatjuk a Daloló Szigetköz című kötetben, amelynek ott a helye minden óvónő, tanító és ének-zenével, hagyományőrző munkával foglalkozó, elkötelezett munkatársunk könyvespolcán.

Mondókák a Szigetközből A Daloló Szigetköz 365-368. oldalán találhatunk gazdag válogatást.

Egyszemélyes mondókák, énekek: naphívogatók, lepkehívogatók, katicabogárröppentők, gólyaköszöntők Jól felhasználhatók a környezetismeret órákhoz kapcsolódóan. A Daloló Szigetköz 163178. oldalán találhatjuk az énekeket, 372-374. oldalán a hozzájuk tartozó leírásokat.

Csúfolók, sípkészítők A Daloló Szigetköz 180-186. oldalán találhatjuk az énekeket, -374. oldalán a hozzájuk tartozó leírásokat.

Népi gyermekjátékok: zálogos játékok, hidasjáték, kapusjáték, párválasztós körjátékok, ki-és befordulós játékok A Daloló Szigetköz 187-221. oldalán találhatjuk az énekeket, 374-378. oldalán a hozzájuk tartozó leírásokat, játékszabályokat. Az énekórákon kívül helyet kaphatnak a hagyományőrző munka minden területén és az iskola ünnepségein is. Az igazi azonban az lenne, ha szórakozásképpen, a szünetekben is játszanák a gyermekek.

87



Halászi vonatkozású játékdalok Egy ágy hajma – Hintázó játék (Daloló Szigetköz 160. o.) Katicabogár, röpülj el (Daloló Szigetköz 171 o.) Kis kacsa fürdik (Daloló Szigetköz 207 o.) Már én többet - Lakodalmas Arakról (Daloló Szigetköz 210 o.) Héli haluska (Daloló Szigetköz 214 o.)

88



Mellékletek Hagyományőrzés a Szent Márton Általános Iskolában című prezentáció, a szokások szöveg- és képanyagával Szöveggyűttemény a Szigetköz hagyományaiból című szemelvénygyűjtemény, a falu hagyománykincséhez tartozó mondák szövegével Felhasznált irodalom Dömötör Tekla: A magyar nép hiedelemvilága. Corvina, Budapest, 1981. Dr. Barsi Ernő: Daloló Szigetköz. Győrzámolyi Általános Iskola, Győrzámoly. 1995. Dr. Barsi Ernő: Népi hagyományaink iskolai és amatőr színpadon. Hazánk, Győr, 2003. Dr. Barsi Ernő: Néprajz az általános iskola kezdő szakaszában. 1992, OKI-MKM-BTF. Dr. Timaffy László: Táltosok, tudósok, boszorkányok. Hazánk, Győr, 1992. Korcz Antalné: Halászi község múltja és jelene. Hazánk, Győr, 1996. Rigó Endréné kollégánk által írt műsorok, jelenetek, illetve gyűjtési anyagok, történetek Tészabó Júlia: Nagy karácsonyi képeskönyv. Móra Könyvkiadó, Budapest, 1994.

89



V. Helyi szokásokhoz igazodó komplex fejlesztő program SNI tanulók számára a megismerő funkciók és a mozgás fejlesztésére

90



A Szent Márton Általános Iskola (9228 Halászi Kossuth u.25-27.) a TÁMOP 3.1.4. pályázat részeként, „Jó gyakorlatok” átvételében is részt vesz, erre építve intézményi szintű innovációkat vezet be. Az intézmény egyik innovációja a sajátos nevelési igényű gyerekek fejlesztését célzó program a megismerő funkciók és a mozgás fejlesztésére. Az innováció forrása a Prizma Általános Iskola és Óvoda, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény „Jó gyakorlatának”, az 1-8. osztályos tanulók részképességeinek felmérésére alkalmas mérőeszközének, a Diagnosztikus mérés óvodától 8. évfolyamig” eszköznek átvétele és az ahhoz kapcsolódó fejlesztési tevékenység részletes kidolgozása. A mérőeszköz használatával kapcsolatban a „Jó gyakorlatot” átadó intézményben kellő felvilágosítást kaptunk, lehetőségünk volt megtanulni annak használatát és a rá épülő fejlesztő tevékenységgel kapcsolatban is számos dologban tájékozódhattunk (Fejlesztési terv, fejlesztési portfólió készítése). Intézményünk a sajátos nevelési igényű tanulók oktatását is vállalja nappali rendszerű, általános iskolai ellátás keretében. Az intézmény az Alapító okiratban foglaltak szerint vállalni tudja a következő típusú sajátos nevelési igényű tanulók oktatását, habilitációsrehabilitációs ellátását: -

beszédfogyatékos,

-

érzékszervi fogyatékos – nagyothalló,

-

enyhe fokban értelmi fogyatékos

-

a megismerő funkciók vagy a viselkedés organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő (sajátos nevelési igény A típusa),

-

a megismerő funkciók vagy a viselkedés organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő (sajátos nevelési igény B típusa).

Közülük a beszédfogyatékos, enyhe fokban értelmi fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő (sajátos nevelési igény A típusa), a megismerő funkciók vagy a viselkedés organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő (sajátos nevelési igény B típusa). tanulók habilitációs-rehabilitációs ellátása az intézmény saját pedagógusaival megoldható. Az érzékszervi fogyatékos – nagyothalló tanulók ellátását a utazó tanárok bevonásával tudjuk biztosítani. Intézményünkben tanulnak beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő tanulók is. Az ő problémáik általában enyhébbek, de külön támogatást, megsegítést igényelnek

91



tanulmányaik eredményes végzéséhez és a másodlagos személyiségproblémák, magatartási zavarok kialakulásának megelőzéséhez. A következőkben felvázolt program remélhetőleg sokat segít abban, hogy eredményesen végezzék általános iskolai tanulmányaikat.

92



3. A sajátos nevelési igényű, köztük a tanulásban akadályozott gyermekek fejlesztésének alapelvei; a megismerő funkciók és fejlesztési lehetőségeik tanulási hátránnyal küzdő tanulók számára Az iskolánkban, integrált keretek közt ellátott sajátos nevelési igényű tanulóink közé tartoznak az integráltan nevelhető, tanulásban akadályozott tanulók, tanulási zavarokkal diagnosztizált tanulók, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók. Elkülönítésük nem könnyű, de mégis fontos e fogalmak közti különbségeket pontosan ismerni, mert más-más az ellátásuk módja és más-más szakember kompetens a problémáik kezelésében. A tanulásban akadályozottság fogalma: „A tanulásban akadályozottak csoportjába tartoznak azok a gyermekek, akik az idegrendszer biológiai és/vagy genetikai okokra visszavezethető gyengébb funkcióképességei, illetve kedvezőtlen környezeti hatások folytán tartós, átfogó tanulási nehézségeket, tanulási képességzavart mutatnak.” (Mesterházi, 1998, 54.) Nemcsak a tanulásban akadályozott tanulóknak lehetnek azonban tanulási problémáik, a tanulási korlátok köre ennél szélesebb.

93



A tanulási korlátok köre, ellátásuk kompetenciahatárai Tanulási nehézség (Mesterházy Zsuzsa) Tanulási korlátok (Engelbrecht–Weigert)

Tanulási gyengeség (Mesterházy Zsuzsa), tanulási nehézségek

Tanulásban akadályozottság

Tanulási zavarok

Tartósan tanulási nehézségekkel küzdő

Enyhén értelmi fogyatékos

Tanulási nehézség

Tanulási zavarok

Tanulásban akadályozottak

A nehézség átmeneti jellegű, felületes, néhány területet érint. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségüket a Nevelési Tanácsadó által készített szakvéleményben állapítják meg. Helyben, saját pedagógussal megoldható a probléma, bár önerőből nehezen hozható be. Kezelése a többségi pedagógus, illetve a fejlesztő pedagógus kompetenciájába tartozik

Az adott területen tartós és átfogó, mélyreható problémák jelentkeznek ("disz-" problémák, figyelemzavar, hiperaktivitás). Sajátos nevelési igényüket szakértői véleményben állapítják meg. Az általános iskolában tanulnak, külső szakember segíti őket. Ellátásukban diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia esetén a logopédus kompetens, fejlesztő pedagógus is közreműködhet logopédus irányításával.

Az általános iskolában tanuló, de speciális megsegítésre szoruló sajátos nevelési igényű tanulók Sajátos nevelési igényüket szakértői véleményben állapítják meg.

94

Szegregált intézményben vagy integráló általános iskolában tanulnak, a szakértői vélemény megállapításai szerint. Pedagógiai megsegítésükben tanulásban akadályozottak pedagógiája szakos gyógypedagógus kompetens.



A sajátos nevelési igényű tanulók részére kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásokat kell szervezni, ezen foglalkozások megtervezése és megvalósítása a sérülés típusának megfelelő szakos gyógypedagógus kompetenciája. A tanulásban akadályozott gyermekek tanulási helyzetekben megfigyelhető jellemzői: -

a téri tájékozódás,

-

a finommotorika,

-

a figyelemkoncentráció,

-

a bonyolultabb gondolkodási folyamatok,

-

a kommunikáció, valamint

-

a szociális alkalmazkodás fejlődésének eltérései.

Ezek egyénenként változó mértékben és mindig egyedi kombinációban jelennek meg; a tanulási képesség különböző mértékű fejlődési zavarát mutatják, és akadályozzák az iskolai tanulás eredményességét…” (Pedagógiai Lexikon, 1997, I. kötet 368.o.) Problémák a megismerő folyamatok fejlődésében 1. Észlelés eltérései –egyensúlyészlelés zavara –taktilis-kinesztetikus észlelés zavara –auditív észlelés –vizuális észlelés –minesztikus funkciók 2.Motorium eltérései –izomtónus zavara (hipertón vagy hipotón izomzat) –nagymozgások koordinációjának zavarai –finommotorika nehézkessége –cselekvés tervezése, irányítása nehezített 3.Szociális-emocionális terület –általános pszichés állapot –késztetések –motiváció –munkavégzés –önértékelés zavarai –szociális beilleszkedés problémái 4.Kommunikáció 95



–korlátozott nyelvi kódot használnak –belső beszéd tovább fennmarad, a cselekvés tervezésében-irányításában jól felhasználható –beszédhibáik soká fennállnak, nehezen korrigálhatók, megnehezíthetik az írás-olvasás elsajátítását Ezek a problémák kevésbé súlyos formában, kevesebb képességterületre kiterjedően a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek körében is előfordulnak, egyedi kombinációkban. Nehézségeik enyhítésére fejlesztő foglalkozásokra jogosultak, a szakvéleményben meghatározott óraszámban. Egy részüknél a Nevelési Tanácsadó szakvéleménye alapján olvasás-, helyesírás-, vagy matematika tanulási nehézség áll fenn, ellátásuk leghangsúlyosabb területe a tantárgyi tanulási nehézség kezelése. Más részük tanulmányi problémáinak hátterében az alacsonyabb, határeset jellegű intellektus áll, esetükben a fő feladat a képességek fejlesztése. Az ő ellátásuk azonos alapelvek szerint, de más hangsúlyokkal, más ütemezéssel, másféle dokumentálással történik. A képességek fejlesztésének, alapelvei -

kevésbé segítőek az elkülönült fejlesztési gyakorlatok, mint az oktatás egységes, harmonikus és integrált megszervezése

-

a

sérüléstípusnak,

problémának

megfelelő

szakképzettségű

gyógypedagógus,

logopédus illetve fejlesztő pedagógus által végzett fejlesztés -

egyéni vagy kiscsoportos forma

-

sok ismétlés, gyakorlás, időt kell hagyni az érésre.

-

változatos feladathelyzetek,

-

fokozatos nehezítés, fokozatosság elve

-

játékosság

-

egészséges énkép és önbizalom kialakítása

-

kudarctűrő képesség növelése

-

önállóságra nevelés

A tanulási korlátok, problémák azonosításának és kezelésének területei különböző életkorokban /+,-2 év/ Óvodáskor 3-6 év -

Szenzomotoros képességek: testséma, térorientáció, egyensúlyérzék, nagymozgások, finommozgások, észlelés, szerialitás

Iskoláskor: 7-12 év Az előző szakaszban felsorolt képességterületek fejlesztése folytatódik a tanuló képességfejlődési ütemének megfelelően, de kiegészül a következőkkel: -

96

Nyelvi képességek, iskolai készségek:



-

Fonológiai képességek, vizuális képességek,

-

Szókincs, számolási készség, helyesírás, olvasás

Serdülő, fiatalkor: 12 év felett Az előző szakaszban felsorolt képességterületek fejlesztése folytatódik a tanuló képességfejlődési ütemének megfelelően, de kiegészül a következőkkel: -

Tanulás és tanításmódszertan.

-

Gondolattérkép módszer, vizualizáció, drámapedagógiai módszerek, saját élményre épülő tanítás.

Az egyes képességterületek fejlesztésének alapelvei 1. Észlelés fejlesztése Mozgás- és egyensúlyészlelés: A saját mozgás észlelése elősegíti a mozgáskoordináció fejlődését, a téri tájékozódás fejlesztését, majd az egyre bonyolultabb és finomabb mozgások megtanulását. Ez a fajta tanulási folyamat sok időt és gyakorlást igényel. Motoros ügyetlenség, nehezített mozgástanulás esetén további szakemberek bevonására lehet szükség a tanulás eredményességének javításához. Vizuális észlelés: Legfontosabb területek a színlátás fejlesztése, a látási analízis és integráció fejlesztése, vizuális differenciálás fejlesztése, alak-háttér észlelés fejlesztése, Gestalt-funkció erősítése. Látáshibák esetén szakorvoshoz kell fordulni. Auditív észlelés: A hallás csökkenése mindenképpen negatív módon befolyásolja az iskolai haladást, ennek gyanúja esetén nagyon fontos a szakorvoshoz kell fordulni. Fontos feladat az auditív figyelem, auditív diszkrimináció fejlesztése, a ritmusérzék fejlesztése, mert megalapozzák az olvasás-írás, helyesírás tanulását. Minesztikus funkciók: A figyelem fejlesztése során a következő területek fejlesztésére kell gondot fordítani: Tartós figyelem, intenzív figyelem, szelektív figyelem, megosztott figyelem. Az emlékezet fejlesztésének két legfontosabb szakasza a bevésés és a felidézés. A bevésés során változatos ismétlésekre kell törekedni, kellemes emóciók kapcsolásával, érzékeléssel, észleléssel való megtámogatással tehető hatékonyabbá a tanulás. A felidézés szakaszában segít a felidézés elindítása, a kontextus. 2. Motorium fejlesztése. A legfontosabb feladatok a következők: az általános testi fejlődés elősegítése, a mindennapi élet feladataihoz szükséges mozgások fejlesztése, a finommozgások fejlesztése, a mozgásfejlődés elmaradásainak korrigálása, sportági alapozás, munkavégzéshez szükséges mozgások elsajátításának előkészítése, az egészséges életmódot elősegítő szokások kialakítása.

97



3. Orientáció fejlesztése: elősegíti a térben és időben való tájékozódást, s természeti és társadalmi viszonyokban való eligazodást. Területei a tájékozódás a saját testen, a térben, a síkban, valamint az időbeli tájékozódás. Megalapozza számos tantárgy tanulását (környezetismeret, természetismeret, történelem, földrajz, természettudományos tárgyak, stb.) 4. Kognitív képességek fejlesztése A gondolkodás alapműveleteinek használata (ráismerés, kiválogatás, összehasonlítás, csoportosítás, soralkotás, rendezés, lényegkiemelés., szabályalkotás, rendszerezés, tervezés, megoldások keresése, kijelentés-kérdés, bizonyítás, véleményalkotás) tartozik ide, amelyek megalapozzák valamennyi tantárgy tanulását. 5. Kommunikáció fejlesztése: szóbeli, nonverbális, írásbeli közlés képességei, szóbeli, nonverbális jelzések értelmezésének képességei, az olvasástechnika és szövegértés képességei tartoznak ide. 6. Szociális-emocionális terület fejlesztése A fő cél az, hogy elősegítse a felnövekvő gyermek számára a kapcsolatok kialakítását, a részvételt a társas tevékenységekben, tájékozódást a szociális struktúrában, s hogy hozzájáruljon az énkép, identitás kialakulásához. A tanulók állapotának megismerésében a legfontosabb eszköz a folyamatos pedagógusi megfigyelés. 7. Kreatív képességek fejlesztése Kreatív képességekkel minden gyermek rendelkezik, de ennek mértéke eltérő lehet. Nagyon fontos a kreatív képességek szerepe a környezet alakításában, az alkotásban. Ebben kiemelkedő szerepet kapnak a művészeti tevékenységek. A művészetterápiák elemei a lehetőségek függvényében beépíthetők a fejlesztési programba, sokféle és komplex fejlesztő hatásuk miatt.

98



4. A logopédia és a mozgásfejlesztés integratív kapcsolata Az iskolánkban, integrált keretek közt ellátott sajátos nevelési igényű tanulóink közé tartoznak az integráltan nevelhető, beszédfogyatékos, valamint a a megismerő funkciók vagy a viselkedés organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő (sajátos nevelési igény A típusa), a megismerő funkciók vagy a viselkedés organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő (sajátos nevelési igény B típusa), az utóbbi kétféle sajátos nevelési ignyű csoportba a tanulási zavarok különféle típusaival diagnosztizált tanulóink tartoznak (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, stb. ). Habilitációsrehabilitációs ellátásuk biztosítása logopédiai kompetencia, a sajátos nevelési igény B típusa esetén fejlesztő pedagógus (mozgásfejlesztő pedagógus) közreműködésére is van lehetőség, a logopédus irányítása mellett, illetve a logopédusnak nélkülözhetetlen szerepe van az akadályozottságnak nem minősülő, enyhébb logopédiai problémák kezelésében. A beszéd /a mozgáshoz hasonlóan /az egyik legösszetettebb funkcionális rendszer, így valójában minden fogyatékosság beszédfogyatékosság is. A beszédben akadályozottság, beszédfogyatékosság,

beszédhiba,

beszédzavar

–

különféle

eredetű

károsodások

következményeire utaló fogalmak. A beszédhiba általában a beszéd fonetikai szintjének torzulását jelenti. A beszédzavar, a beszédapparátus hátterében álló centrális sérülés miatt, a nyelvi szintek érintettségével is együtt jár. A beszédben akadályozottság a beszédfejlődés különböző szakaszaiban felléphet, illetve érintheti a már kialakult beszédet, nyelvet is. Legjellegzetesebb és leggyakrabban előforduló típusai: -

beszédfejlődési elmaradások megkésett beszédfejlődés

-

akadályozott beszédfejlődés: a beszédprodukciót és feldolgozást egyaránt érintő zavar diszfázia

-

centrális zavarok: a beszédprodukciót és feldolgozást egyaránt érintő zavar dizartria, afázia

-

a nagyothallás következtében kialakult beszédzavar

-

a zöngeképzés zavara pszichogén afónia

-

a hangszínezet zavara rekedtség

-

a beszédprodukció zavarai : artikulációs zavarok pöszeség, orrhangzós beszéd

-

a beszédfolyamat zavarai hadarás, dadogás

-

a beszédészlelés és megértés zavarai

99



o akusztikai, fonetikai és fonológiai szintű (szegényes beszédprodukció, az írott nyelv elsajátításának nehézsége, az idegen nyelv elsajátításának problémája) o a szeriális észlelés (a szófelismerés) zavara, a transzformációs észlelés zavara ( jel és alak megfeleltetése ) o a beszédhang megkülönböztetés zavara (pl. hosszú – rövid, zöngés-zöngétlen) o a beszédritmus észlelésének zavara (szótaghatárok, szótag időtartamok) o a vizuális észlelés zavara (ajakmozgások-beszédhangok egyeztetése) o a mondatértés és a szövegértés zavarai Organikus háttér Becslések szerint a tanulási zavarok az iskolás gyerekek 4-5 %-át érintik, melyek között a beszéd, illetve beszédhez kapcsolódó zavarok jelentős hányadot képviselnek. A tanulási nehézségek kialakításáért az esetek nagy részében az idegrendszer hibás szerveződése a felelős. A központi idegrendszer érési folyamata és a mozgásfejlődés egymással szoros egységben biztosítja az értelem fejlődését (Dr.Katona Ferenc)

100



Strukturáltság szempontjából az agykérgi mezőket különböző csoportokra oszthatjuk. Ezt a csoportosítást Brodmann írta le, aki az egyes kérgi mezőket számokkal jelölte meg. Néhány, számunkra fontos Brodmann mezőt emelnék ki: -

Br.4 - minden egyes izomnak izoláltan megtalálható a kérgi motoros központja. Tárolja a mozgásmintákat és kivitelezi a piramispályán át.

-

Br.6 – előkészíti a motoros kérget a mozgás végrehajtására, összehangolja többkomponensű mozgások elemeit, az akaratlagos mozgásokat tervezi és indítja

-

Br.17 – vizuális információkat szállít

-

Br.18-19 – alaklátásért, arcfelismerésért, vizuális memóriáért, spontán kereső-, követő-, reflexes szemmozgásokért felelős

-

Br.8 – akaratlagos szemmozgásokat koordinálja

-

Br.41 – hallópálya végződési területe

-

Br.42 – asszociációs hallómező, akusztikus memória

-

Br.18-19-42-5 – a rövid távú memória (munkamemória) felelős mezői, hogy az információkat néhány másodpercig, percig meg tudjuk őrizni

Jól látható az agy mediális felszínén, hogy a mozgás és beszéd reprezentációja egymáshoz nagyon közeli agyterületen helyezkedik el. Erre a tényre utalva szeretnék rámutatni, mennyire fontos a beszédterápiát mozgásfejlesztéssel bevezetni a következő sorrendet megtartva: nagymozgás (testtónus, testtudat ), finommotorika, beszédmozgások. A beszédészlelésért és beszédértésért, a nyelv dekódolásáért felelős terület a bal agyféltekében helyezkedik el. Ha dichotikusan, egyidejűleg két hasonló beszédjelet juttatunk a két fülbe, akkor a jobb fülbe érkezők felismerése pontosabb és nagyobb mértékű lesz, mint a bal fülbe érkezőké. Ez a „jobb-fül-fölény” jelzi a bal agyfélteke-dominanciát a nyelvi feldolgozásban. Neurológiailag igazolt, hogy csaknem valamennyi jobbkezes embernek a bal agyféltekéje domináns a beszéd tekintetében (igen kis arányban, az emberek néhány %-ánál a jobb agyféltekében van a beszéd központja). Nagy valószínűséggel a kézdominancia hat a félteke-dominancia alakulására, ami fejlődés eredménye és kapcsolatban van a kezességgel, valamint az anyanyelv-fejlődéssel is. Ezek kialakulásában feltételezhető egy kritikus periódus, amely a 6-7 éves korra esik. A kétkezesség, a nem egyértelmű kézdominancia, illetve a kialakulatlan agyfélteke dominancia jelentőséggel bíró összefüggést mutat a nyelvi zavarokkal, a tanulási- és olvasási nehézséggel, valamint a diszlexiával. A hagyományos intelligenciatesztek a tanulási zavart nem mutatják ki, vagyis a gyerekek a normális övezetben teljesítenek. Ennek ellenére az iskolában súlyos, fokozódó nehézségekkel küzdenek, zavart mutatnak az írott vagy beszélt nyelv, matematika megértését befolyásoló 101



egy vagy több pszichológiai funkcióban. Mindez megjelenhet a megértésben, a gondolkodásban, a beszédben, az olvasásban, az írásban vagy a számolásban. A diszkalkulia, a matematikai műveletek elvégzésének feltűnő nehézsége (kialakulatlan vagy bizonytalan téri tájékozódás, számnév-számjegy-mennyiség egyeztetési problémák, alapműveletek és inverzeik hibás, pontatlan értelmezése) általában 3. osztályra derül ki. A diszgráfia, az írásbeliség súlyos zavara (hangzók időtartamának hibás megkülönböztetése, nyelvtani szabályok alkalmazásának, a hang-betű átfordításának nehézsége, szövegalkotási problémák, szabálytalan, hibás írásforma ) ennél hamarabb. A diszlexiát biztosan csak a 4. osztály után lehet kimondani. A diszlexia a leggyakoribb tanulási zavarok közé tartozik, amely intelligenciaszinttől független olvasási és helyesírási gyengeség. Hátterében (utalva az előzőekre), a központi idegrendszer sérülései, organikus más eltérései, érési késése, működési zavara, örökletesség, lelki és környezeti okok különböző összefonódásában találhatók meg, valamelyik tényező dominanciájával. A diszlexia hajlama örökölhető, lényegesen több fiút érint. Mivel az olvasás sok képesség harmonikus működését feltételezi (a látási-, hallási észlelés, a sorozatelrendezés, a mozgásos összerendezettség, az irányok, a téri tájékozódás), a diszlexia tünetei változatos képet mutatnak. A diszlexia legjellemzőbb tünetei négy csoportba sorolhatók 1. Az olvasás és írás területén jelentkező problémák -

betűtévesztés (formai, kiejtésbeli hasonlóság)

-

betűkihagyások,betoldások, szótagkihagyások,betoldások

-

homogén gátlás (b-d, t-f, u-n) a téri tájékozódás, iránytévesztés miatt

-

rossz kombináció (néhány karakter után rosszul „találja ki”a gyermek a szót)

-

ismétlések

-

rigid gondolkodás (nehezen vált egy gondolatmenetről a másikra pl. összeolvasás helyett betűnként olvassa a szót, könnyen bevésődnek a hibák azonnal javítani!)

2. A beszéd területén megnyilvánuló tünetek

102

-

hangok tiszta ejtésének hibái, beszédhibák

-

szegényes szókincs

-

szavak szótagokra, beszédhangokra bontása

-

szavak megjegyzése, hangzási képük tárolása és előhívása


-


egyszerű mondatalkotások, gyenge szövegemlékezet

3. Magatartással kapcsolatos tünetek -

koncentrálási nehézség, fáradékonyság

-

a folyamatosan átélt kudarcélmények miatt agresszivitás, kompenzáló magatartás (bohóckodás, túlzott merészség, felvágás), visszahúzódás, szorongás

-

szomatizációs zavarok (étkezési-,alvászavarok, dadogás, tic)

4. Egyéb tünetek -

fejletlen ritmusérzék

-

lateralitás, megkésett testséma kialakulása

-

ügyetlen finommozgások

-

rossz téri-, idői tájékozódás

A tünetek sokfélesége változatos, fokozatos, differenciált, kis lépésekben alkalmazott, a tanuló egyéni sajátosságaihoz igazodó módszereket, eszközöket, fejlesztési formákat kíván a fejlesztési folyamatban.

103



5. A mozgásfejlesztés helye a fejlesztő tevékenységek rendszerében A mozgásfejlesztésről pár gondolat… Az ember testtartási és mozgási reakcióit, a testhelyzeteket az agykéreg szabályozza. A mozgató központ a homloklebeny hátsó részén van. A mozgatópályák rostjai az agykéreg nagy piramissejtjeiből indulnak ki. Két nagy mozgatórendszerünk van: a piramidális és az extrapiramidális sejtek csoportja. A harmonikus mozgásokat a két rendszer együtt hozza létre. A piramidális rendszer az akaratlagos, finomabb mozgásokért felelős. Biztosítja az ellentétes izmok összehangolt működését. Nyúlványai az agy mozgató központjától, a mozgatókéreg piramissejtjeiből indulnak ki. Az extrapiramidális rendszer központjai a nagyagy, köztiagy, kisagy, agytörzsi hálózatos rendszer. A mozgatókéregből indul, ahol a piramissejtek is vannak, de a pályák elkerülik egymást. Durvább, nagy kiterjedésű mozgások, veleszületett és érzelemkifejező mozgásokat szabályoz és az ismétléses begyakorolt mozgásokat. A tanulási nehézségek kialakulásában az esetek 70%-ában szerepet játszik az idegrendszer alulszervezettsége, részleges éretlensége, esetleg sérülése. Meghatározott mozgásformákkal az idegrendszer más és más területeit stimulálhatjuk, ezen keresztül pedig jelentős javulást érhetünk el a tanulási nehézségek oldásában. Ahogy a mozgáson keresztül az idegrendszer ledolgozza deficitjeit, úgy javul a korábban tanulási zavarokkal küzdő gyermek iskolai teljesítménye. Természetesen a mozgásterápia nem csodaszer, nem helyettesítheti a tanulást. Abban viszont segítséget nyújthat a problémákkal küszködő gyermekek számára, hogy ne kelljen minden szabadidejüket tanulással tölteni, eredménytelenül. Hatására a tanulás és a gyakorlás meghozza gyümölcsét, még egy rossz képességű, de egyébként normál intellektusú gyerek is képes különösebb megerőltetés nélkül, jó közepes színvonalon megfelelni a normál általános iskola követelményeinek. Ezek az eredmények a mozgással történő fejlesztés esetében sem várhatók el, megfelelő, egyénre szabott, a fejlődés ütemének megfelelően, folyamatosan korrigált feladatsor napi gyakorlása nélkül. Ez a gyakorlás azonban nem jelenthet többet napi fél óra tornánál, amit a módszerben járatos pedagógus állít össze. Nagyon nagy jelentősége van a mindennapos gyakorlásnak. Nem számíthatunk jelentős fejlődésre, ha heti egy-két alkalommal fejlesztünk. Nem szabad elfelejtenünk, hogy esetünkben a mozgásgyakorlatok elsődleges célja új kapcsolatok kialakítása a központi idegrendszerben, nem pedig az izomzat erősítése (bár kétség kívül az izomzat is jelentősen fejlődik). Ezek a kapcsolatok természetüknél fogva csak úgy épülhetnek ki, ha minden nap 104



megerősítjük őket. Ellenkező esetben az újonnan létrejött kapcsolatok azonnal elkezdenek visszafejlődni, a várt fejlődés nem, vagy csak nagyon lassan következik be. Sok esetben csak a testnevelésórára korlátozódik a rendszeres mozgás, aminek hátránya csak később – felnőttkorban – mutatkozik meg. A hobby szinten művelt sport a gyerekek esetében elvesztette

fontosságát,

pedig

a

testi-lelki

egészség

kialakulása

szempontjából

nélkülözhetetlen. Az agyban a mozgásokat irányító idegrendszeri központ összeköttetésben áll más központokkal, így a mozgás fejlesztés más képességek fejlődését is magával hozza. Több olyan eljárás alakult ki, amely fejlesztő eredményeit a mozgásfejlesztés révén, tehát áttételesen éri el. (egyes magatartásbeli zavarok kezelésének is része a mozgásterápia, pl. Dévény módszer) A mozgás tehát segíti az ideg, izom és csontrendszer, valamint a zsigeri rendszer optimális fejlődését. Nem mindegy azonban, hogy a különböző mozgás- fejlesztések mely életkorban, milyen mértékben történnek. A mozgásfejlesztés több célra irányulhat: a nagymozgásokra és a sportmozgásokra. Nagymozgások A természetes mozgások készségszintjének emelését jelenti, az általános mozgástapasztalatok megszerzését. Különös jelentősége van ennek a 3-10 éves korosztály esetében, mert pozitív hatással van az általános idegrendszeri érési folyamatokra, segíti az érzékszervek funkciójának tökéletesedését, így az esetlegesen meglévő fejlődésbeli egyenlőtlenségek felszámolását.

Amikor

a

gyermeknek

lehetősége

van

bőséges

mozgástapasztalat

megszerzésére fejlődik a mozgáskoordinációja is, így egyre csiszoltabban, gazdaságosabban mozog. Ennek eredménye a sporttól látszólag független területen is megnyilvánulhat, pl. a finommotoros mozgást kívánó írástanulás esetében. Sportmozgások Ezek már a testi teljesítőképesség növelésére, fejlesztésére irányulnak, valamint a sportághoz szükséges speciális képességek, mozgásformák kialakítására. (térérzékelés, egyensúly érzékelés, ritmusérzékelés, reakcióképesség, mozgékonyság, hajlékonyság). A mozgásnak, sportnak vannak járulékos „hozadékai” is, pl. a csapatsportok során kialakuló csapatszellem, ami egymás segítésében, az együttműködési készség növekedésében nyilvánul meg.

105



6. A „Jó gyakorlat” elemeinek beépítése a programba a. A mérőeszköz bemutatása Iskolánk a

Prizma Általános Iskola és Óvoda, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani

Intézmény (1134 Budapest, Váci út 57) „Jó gyakorlatát” vette át. Ez a „Jó gyakorlat” az Egységes diagnosztikus mérés óvodás kortól 8. osztályos korig, elsősorban tanulásban akadályozott sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók számára elnevezésű mérési, diagnosztizálási rendszer. A mérőeszközt alkalmazását főleg tanulásban akadályozott gyermekek habilitációsrehabilitációs ellátása céljából fejlesztették ki az intézmény gyógypedagógusai. Kidolgozták az alkalmazás lehetőségeit is az EGYMI ellátási körébe tartozó, a saját intézményben, szegregált körülmények között, valamint a külső, integráló többségi általános iskolában tanuló gyermekek

képességeinek

felmérésére,

a

fejlesztési

folyamat

megtervezésére,

dokumentálására, nyomon követésére. Erre az eszközre építve a Szent Márton Általános Iskolában is eredményes fejlesztő munka tervezhető, és megalapozhatja a sajátos nevelési igényű, valamint a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő gyermekek színvonalas, szakszerű fejlesztését. A diagnosztikus mérés elsősorban tanulásban akadályozott gyermekek/tanulók részére, óvoda nagycsoportjára, és az iskola 1-8. évfolyamára készült. Alkalmazható egyéb esetekben is a következők figyelembe vételével: Amennyiben a diagnosztikus mérést nem tanulásban akadályozott gyermekekkel/tanulókkal vesszük fel, szükséges eltekinteni az évfolyamok által meghatározott feladatoktól, ebben az esetben a képességstruktúrára vonatkozó feladattípusok megtartása mellett még nagyobb fokú differenciálásra van szükség a mérőeszköz gyermekre/tanulóra szabott összeállításában. A diagnosztikus mérés használatának alapelveit a Kézikönyv foglalja össze. Ezek az alapelvek a következők: 1. alapelv: Minden tanuló különböző – a mérés a tanulók állapotához igazítható 2. alapelv: Egységes alapok – azonos képességstruktúrát mér, azonos feladattípusokkal, különféle nehézségi fokozatokban 3. alapelv: Variálhatóság, differenciálás 4. alapelv: A mérés eredményeit adott formanyomtatványban rögzíti a gyógypedagógus az év eleji és az év végi vizsgálatokon 5. alapelv: A mérés az értékelés és az egyéni fejlesztés alapja 6. alapelv: A mérési eljárás minden sajátos nevelési igényű (és nem sajátos nevelési igényű) gyermekkel/tanulóval felvehető 106



7. alapelv: A kidolgozott diagnosztikus mérési eljárás, és nem vizsgálat 8. alapelv: Rövid diagnosztikus mérési helyzet A felmért képességterületek, a diagnosztikus rendszer szerkezete 1. Mozgás 1.1.

Nagymozgás

1.2.

Finommotorika

1.3.

Grafomotorika

2. Orientáció 2.1.

Tájékozódás időben

2.2.

Testséma

2.3.

Tájékozódás térben

2.4.

Tájékozódás síkban

3. Beszéd 3.1.

Beszédfigyelem

3.2.

Beszédkésztetés

3.3.

Tempó

3.4.

Hangerő

3.5.

Artikuláció – Beszédhiba megfigyelhető-e?

3.6.

Szókincs (passzív, aktív)

3.7.

Grammatikai viszonyok – Spontán beszédben

3.8.

Mondatalkotás – Spontán beszédben

3.9.

Beszédértés, szövegértés 3.9.1.

Utasítások végrehajtása

3.9.2.

Mese, történet megértése

4. Észlelés 4.1.

Vizuális

4.2.

Auditív

5. Figyelem 5.1.

Vizuális

5.2.

Auditív

6. Emlékezet 6.1.

Vizuális

6.2.

Auditív

107



7. Gondolkodás 7.1.

Analízis szintézis

7.2.

Fogalomalkotás

7.3.

Analógia

7.4.

Összefüggések

8. Szerialitás 9. Intermodalitás 10. Megfigyelések, egyéb vizsgálati eredmények 10.1. Magatartás – az egész vizsgálat alatt A mérőeszköz felépítése 1. rész: Kézikönyv a diagnosztikus méréshez – évfolyamonként (a feladat leírása és instrukciója) 2. rész: Mellékletek 1. A kézikönyv mellékletei – évfolyamonként 3. rész: Mellékletek 2. A diagnosztikus mérés feladatlapjai évfolyamonként 4. rész: Mellékletek 3. Megfigyelési űrlap és Értékelő lap (A Megfigyelési űrlapon vezeti a gyógypedagógus a vizsgálat során tapasztaltakat kézzel írott formában. Megfigyelései, és a mérés eredményei alapján tölti ki az Értékelési lapot, digitális formában.) A rendszer nagy előnye az, hogy a mérési eljárás áttekinthetővé válik. Minden (gyógy)pedagógus a megadott formákat és kereteket figyelembe véve szabadon, a gyermekre/tanulóra igazítva készítheti el a mérőlapokat. Ezzel lehetővé válik az egységesítés és az egyéni igényeknek való megfelelés. (Kézikönyv, 6. o.) A világos instrukciók, a viszonylagos rövidség és a könnyű kezelhetőség miatt a gyakorlatban jól használható eszközt ad a (gyógy)pedagógusok kezébe. A mérőeszköz alapján a fejlesztési terv elkészítése A mérés alapján egyéni fejlesztési terv készül a sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló számára, tehát a szakértői véleményen vagy a szakvéleményen kívül a mérés eredménye a fejlesztés alapja. A diagnosztikus mérések időpontjai 3 hónaponként követik egymást (pl.: szeptember, december, március) A fejlesztési terv egyénre szabott, egyedi, a tanuló képességstruktúrájához igazodik, meghatározza a fejlesztő tevékenység folyamatát. Lehetőséget nyújt az értékelésre, ellenőrzésre, korrigálásra is. A fejlesztési terv 3 hónapos időszakokra készül, differenciáló mérés követi és az eredmények ismeretében tervezendőek a következő fejlesztési ciklus feladatai. A jó fejlesztési terv

108



rugalmas, a tervezett célok, feladatok, megterhelés a gyermek állapotának megfelelő, elkerüli a túlterhelést. Tanév végén és félévkor rövid szöveges értékelés ad visszajelzést a szülőnek a fejlesztő munkáról. A fejlesztési terv formai és tartalmi elemei Fejléc: A tanuló adatai: Név, BNO kód, Életkor, osztályfok, Időszak Készítette: Tanárok: A fejlesztés területei: (Az előző fejlesztési időszak tapasztalatai alapján) Funciók, amire támaszkodni lehet (A tanuló erősségei) A fejlesztés helyszínei (Tanórák és habilitációs-rehabilitációs vagy fejlesztő foglalkozások) A fejlesztés tartalmi tervezése Fejlesztési terület megjelölése Fejlesztési cél Értékelés alapelvei (A tantervi követelményekhez mérten és/vagy a gyermek egyéni képességeihez mérten) A fejlesztés helye, személye Fejlesztendő képességek, Feladatok, tevékenységek Munkaformák, módszerek, eszközök Idő Fejlesztési követelmények (Üres fejlesztési terv minta a Mellékletben megtalálható) b. A fejlesztés folyamata Két-három hónapos fejlesztési ciklusokban zajlik a fejlesztés. A szakértői vélemény és a Jó gyakorlatként átvett mérőeszközzel végzett mérés, valamint a gyermek habilitációsrehabilitációs ellátását végző (gyógy)pedagógus megfigyelései alapján meghatározható a gyermek aktuális fejlettségi állapota, amely a fejlesztő tevékenység alapja. A fenti adatok alapján megírt Egyéni fejlesztési terv alapján a mellékelt Feladattárból, illetve egyéb forrásokból válogatott feladatokkal, eszközökkel, módszerekkel történik a tanulóra szabott,

109



egyéni vagy kiscsoportos fejlesztő munka, amelynek eredményességéről ismételt pedagógiai diagnosztikus vizsgálatokkal tudunk meggyőződni és a következő fejlesztési ciklust megtervezni. Dokumentáció vezetése A sajátos nevelési igényű tanuló értékelő-, megfigyelési űrlapjait, feladatlapjait és egyéni fejlesztési tervét célszerű az Egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció- egyéni fejlődési laphoz kell mellékelni. A Fejlesztési tervben meghatározott feladatokat és a foglalkozásokon végzett munkát az Egyéni fejlődési lap- Betétíven nyilvántartani. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló esetén az űrlapok, feladatlapok szintén összegyűjtendők, az egyéni fejlesztési terv szintén elkészül, a feladatokat azonban csak a naplóba kell bejegyezni. Igény esetén tanulói portfólió is készülhet, ez egy olyan gyűjtemény, amely tartalmazza a személyi adatokat, a szakértői és szakvélemények másolatát, a kontrollvizsgálati eredményeket, a diagnosztikus mérések adatlapjait, az egyéni fejlesztési terveket, a félévi és tanév végi dolgozatokat, a félévi és tanév végi szöveges értékeléseket, a tanuló rajzait, feladatlapjait, egyéb munkáit, és valamiféle záró produktumot.

110



5. Fejlesztő program: feladattár a fejlesztési tervek elkészítéséhez, megvalósításához 1. Az észlelés fejlesztése A látott, hallott, tapintott dolgok természetes velejárója a nyelvi fejlesztés. Ezen nyelvi kifejezések megtanítása egyenlő a szókészlet bővítésével. A tanulási helyzetek többségében a vizuális észlelés összekapcsolódik valamilyen nyelvi és motoros tevékenységgel. Egyik jelzése felidézi a másikat. 2. A) Az egyensúlyészlelés fejlesztése Járás egyenes vonalon egyensúlyozva, a lábakat egymás elé rakva, 30-40m Járás görbe, cikkcakkos vonalon irányváltással egyensúlyozva, a lábakat egymás elé rakva, 30-40m Járás vonalon pohárral, tálcával a kézben 30-40m Járás vonalon, könyvvel a fejen 30-40m Ugrálás, egyensúlyozás egy lábon, vonalon Átlépés egyik székről a másikra 30-40m Egyensúlyozás farönkre tett deszkán "Kútágas" -állás Lábujjhegyen járás cikkcakkos vonalon, lelépés nélkül Sarkon járás cikkcakkos vonalon, lelépés nélkül Külső talpélen járás cikkcakkos vonalon, lelépés nélkül Állás keresztezett lábakkal, a kezek magasba nyújtva, keresztezve. Előrehajlás 20x Járás lábujjhegyen koronával a fejen Járás sarkon koronával a fejen 40m Járás külső talpélen 40m hosszan koronával a fejen. A karok lazák. Sasszé előre, hátra és oldalirányba 30-40m koronával a fejen, jobb lábbal kezdve Fecskeállás (Egy lábon áll a gyermek, a másik lábával kulcsol) nyitott, majd lehunyt szemmel Gólyaállás (Egy lábon áll a gyermek, a másik behajlítva) nyitott, majd lehunyt szemmel Keresztbelendítések Járás hátrafelé babzsákkal a fejen, nyitott és csukott szemmel b) Taktilis-kinesztetikus észlelés fejlesztése 1. Mozgásos (kinesztetikus) észlelés fejlesztése: - hátunkra rajzolt formát kell mozgással ismételni, majd megnevezni (íráselemek, számok, betűk, mértani formák, szavak stb.) -

játékok: Kelj fel Jancsi!, Tolvajlépés

2. Taktilis észlelés fejlesztése Bekötött szemmel tárgyak felismertetése 111



Mit írtam a hátadra? (Egyszerű formák, betűk, szavak) Mit írtam a kézfejedre? (Egyszerű formák, betűk, szavak) Egyensúlyozás csukott szemmel Mozgássor reprodukálása nyitott, majd bekötött szemmel, emlékezetből (Fokozatosan növekvő elemszám) Akadálypálya kúszással, mászással, különböző járásfajtákkal, szökdeléssel, nyitott és bekötött szemmel Bekötött szemes gyakorlatok kéziszer, tárgyak hordásával Tapintózacskó - növekvő elemszámmal Tapintott forma - látott kép egyeztetés - tárgyak Tapintott forma - látott kép egyeztetés - szám-, betűalakzatok Páros rajzolók: a pár egyik tagja szemének bekötésével Hétköznapi cselekvések, pl. cipőkötés bekötött szemmel Textildarabok párosítása felület alapján Azonos építmény megépítése nyitott, majd csukott szemmel Szavak írása nyitott, majd csukott szemmel Rendrakás a tolltartóban csukott szemmel Rendrakás a táskában csukott szemmel Izmok feszülésének - lazulásának megfigyelése csukott szemmel (öklök, térdek, ujjak, lábujjak nyitása-csukása során) a)

Auditív észlelés fejlesztése

Nagyon fontos feladatunk, mert a hiánya olvasástanulási problémát von maga után. Ilyen irányú játékok tanítása alkalmas a problémás gyerekek kiszűrésére. Ezek a játékok alkalmasak a keresztcsatornák fejlesztésére is. Játékok, feladatok: -Gyorstávirat -Hol szólsz kispajtás?, -Szembekötő fülelő?, -Húgomasszony, ki vagyok? - zörejek megfigyeltetése, az előidéző tárgy megállapítása - zörej és zenei hang megkülönböztetése - zenei hangok differenciálása (hangszer – ember, férfi – nő, gyermek – felnőtt) - egymás hangjainak felismerése

112



- csendjáték - beszédhangok egyeztetése képekkel (Mutasd meg minek a hangját hallod! sz – kígyó) - hangok időtartamának megkülönböztetésére alkalmas gyakorlatok - 1 – 1 beszédhang felismerése szavakban - hangok időtartamának megfigyeltetése szavakban - leggyakoribb hangok meghallása szavakban - elhangzó idegen beszédből a magyar nyelvben is megtalálható fonémák kikeresése b)

Vizuális észlelés fejlesztése

Llátás fejlesztése: a vizuális memória erősítése, a Mi változott meg? -típusú játékokkal, Alaklátás, formaállandóság fejlesztése: formaalakítás mozgással (járás, futás, mászás, ugrás) minták kirakása, sorminták rajzolása Játék: Mókusok ki a házból! Ábrapárok, -sorok közti azonosság, különbség megfigyelése, jelölése (Játékosan, Nebuló és egyéb kiadványok feladatlapjai) Sorritmus: 2-3-4, esetleg több elem Építés minta után koronggal, pálcikával Építőelemek válogatása, majd építés szóbeli instrukciók alapján Mi változott meg? - tárgyakkal (Egyre magasabb elemszámmal) Mintakirakás emlékezetből (Egyre magasabb elemszámmal) Alak-háttér megkülönböztetése képeken, ábrákon, betűkön, számokon. (Játékosan, Nebuló és egyéb kiadványok feladatlapjai) Memory: 4-8 kártyalappal, majd betűkkel, számokkal, szavakkal, fokozatosan nehezítve Társasjáték tulajdonságokat tartalmazó mezőkkel és dobókockákkal Rajzok, ábrák, betűk, számok alak és nagyság szerinti válogatása, rendezése Ábrák, betűk, számok reprodukálása fél ábra alapján Betűbújtató, szóbújtató, Számbújtató, Műveletbújtató játékok betű-, szám-, szó- és műveletkártyákkal Térbeli viszony: ábrák másolása négyzetháló és pontrács segítségével. Robbantott ábrák: az egész ábra újraalkotása Képmegfigyelési feladatlapok: Keresd a különbségeket! Ábrák, ábrasorok rajzolása emlékezetből, folytatása Formakiegészítés: képek, vonalelemek, számok, betűk, szavak Puzzle: 4-50 elemig minta alapján, majd emlékezetből

113



Megkezdett rajzok befejezése Részlet keresése képen Mi hiányzik? Mit rendeztünk át a teremben? Ábracsoportban párkeresés - kis különbségekkel Kétértelmű ábrák Az észlelés fejlesztése és a verbális fejlesztéskapcsolata: Minden játékban alapvetően szükséges a vele kapcsolatos szókészlet kialakítása.

c)

Mnesztikus funkciók

(1)

Figyelem fejlesztése

A figyelem fejlesztésének kiváló eszközét adja a Torda Ágnes-féle figyelemfejlesztő program: http://www.oki.hu/cikk.php?kod=oktatas-torda.html További játékok, feladatok: (a)

Vizuális figyelem:

KIM -játék (Mit változtattam meg?) Jelek áthúzása, megszámlálása gyakorlólapon Utam az iskolába (Részletes elmondás és rajzos vázlat készítése) Képkirakó Tangram (b)

Auditív figyelem:

Hallott szövegben, mesében szókereső, szótagkereső, hangkereső gyakorlatok Szósorok utánmondása, leírása Számsorok utánmondása, leírása Láncszámolás Hangok és jelek (Két különböző hangjelre valamilyen társított jellel válaszolnak. Mi volt az utolsó szavam? Írd fel!(Az egész foglalkozás folyamán jegyezni kell a tanító minden mondatának utolsó szavát.) Olvasás – fogadással (Fogadjunk, hogy öt hibád lesz Másolás - fogadással (c)

Komplex játékok:

Bagoly –játék (Éjszaka vadászik, nappal alszik)

114



Fekete-fehér játék Dolgozzatok, legények – Zálogos játék Kő, papír, olló Török -magyar játék János bácsinak szót fogadok, Mari néninek nem fogadok szót… Gombóc, nudli, palacsinta Mindennapos cselekvések elmondása nagyon részletesen, eljátszása lassított felvétel módjára (2)

Emlékezet fejlesztése

(a)

Vizuális emlékezet

„Mi változott meg?” – tárgyakkal, pálcikákkal, képekkel, jelekkel, szavakkal Mintakirakás emlékezetből fokozatosan növekvő elemszámmal (színes rúdból, pálcikából, logikai lapokból, stb) Memory: fokozatosan növekvő elemszámmal, képekkel, jelekkel, szavakkal Memóriaház játék Egyszerű tárgyak megfigyelése, lerajzolása emlékezetből Mintakirakás emlékezetből fokozatosan növekvő elemszámmal (b)

Auditív-verbális emlékezet

Ritmuskígyó Egyre bővülő szósorok utánmondása Szókígyó Olvasott szöveg visszamondása szavanként - késleltetve is Olvasott szöveg visszamondása mondatonként - késleltetve is Olvasott szöveg tartalmának visszamondása bekezdésenként - késleltetve is Mesék tartalmának összefoglalása Mesék tartalmának bővítése (c)

Intermodalitás fejleztése

A Sindelar-program elemeinek felhasználásával. (d)

Szerialitás fejlesztése

Növekvő elemszámú mozgássorok reprodukálása. Tánclépések, lépéskombinációk. Több, kapcsolódó játékos feladatutasítás végrehajtása. Gyöngysorok fűzése, fonás,cipőkötés, egyéb finommotorikus mozdulatsorok megtanulása Tárgy-, kép-, ábrasorok reprodukálása

115



Tárgy-, képsorozatok rendezése különféle szempontok szerint. Képtörténetek. Hang-, ritmussorok megfigyelése, reprodukálása. Beszédhangok sorrendje. (2)

Motorium fejlesztése

(a)

nagymozgások fejlesztése − Egyensúlyérzék − Görgő-guruló feladatok − Ugró feladatok − Gördeszka gyakorlatok − Labdagyakorlatok − Összetett, több ütemű feladatok (járás közben végzett gyakorlatok) − Szabadmozgásos játékok (mászás, kúszás, csúszás…) − Mozgásutánzó játékok álló, mozgó helyzetben (szoborjáték, állatok mozgását utánzók) − Szabályokhoz kötött − Koordinált mozgások pl. ellentétes végtagmozgás, lépcsőn járás…. − Mozgássorok kialakítása, ütemezése − Irányváltások, tempóváltások

(b)

finommotorika fejlesztése − Ujjak nyitogatása egyenként − A tenyér letámasztva. Ujjak felemelése egyenként, dobolás az asztalon − Törpetaps − Kézjátékkal kísért mondókák (esik az eső, Ez elment vadászni, Hüvelykujjam almafa, stb.) − Gyurmázás, gyurmázási technikák − Labda-pattogtatás − Újságpapír gyűrése, célbadobás a gombóccal − Kukorica-morzsolás − Papírgombóc - mozaik − Fűzőcske játék − Varrás papírlapon − Fércöltés, gombvarrás textílián

116



− Zsinórjátékok: átadás-átvevés − Hamupipőke – játék (lencse-bab, vagy egyéb válogatási faladat) − Válogatós játékok csipesszel − Képgyűjtés, kivágás, ragasztás választott témában színes újságból, katalógusból (Szókincsfejlesztés témájával kapcsolható) − Geometrikus formák kivágása, képkomponálás − Nagy felület befestése egyszínűre, egyenletes ecsetvonásokkal − Foltfestés több színnel − Vonalak festése nagy ecsetvonásokkal − Színezés zsírkrétával, vastag színes ceruzával kifestőkönyvben − Csiszolópapírból mértani formák kialakítása, felismerése − Csiszolópapírból nyomtatott nagybetűk kialakítása, kitalálós játék tapintás alapján − Dróthajlítás, zseníliadrót hajtogatása (formák, betűk, számok) − Puzzle − Szögbeverés, tárgykészítés − Mandalafestés (c)

Szem-kéz, szem-láb koordináció fejlesztése − célbadobások vízszintes és függőleges célra, változó távolságról, − karikahajtás bottal, − teke, − játék ugrókötéllel, − ugróiskola (ahol lapos követ kell bedobni a négyzetbe, mielőtt beleugranánk), − labdajátékok (Partizán labda 2 labdával, labdaadogató verseny, lábtenisz), − horgászás

(3)

Az orientációs képességek fejlesztése

(a)

Testséma, testtudat fejlesztése

(1)

Tájékozódás saját testen - Nagyné dr. Réz Ilona javaslatai alapján

Saját test megfigyelése tükörben: testrészek megmutatása, megérintése, egyeztetése a tükörképpel. A testkép függőleges irányú felezése (letakarás, felezővonal): a takaratlan testrészek megfigyelése. A test oldalainak megjelölése. Az oldalak megfelelése a tükörképpel. 117



A testirányok és a tükörirányok azonosítása. Gyakorlatok az oldaliság és az irányok használatával. Gyakorlatok bekötött szemmel: mozgások irányokkal, helyzetekkel. (2)

Testtudat fejlesztése

A gyermek megtanulja a testrészeinek az elhelyezkedését, nevét, funkcióját. Célszerű a testképbe még be nem épült testrészeket többféle módon érzékeltetni (pl. kék szalag a jobb csuklóra, szívecske a baloldalra, térdvédő a térdére). Ha a gyermek már meg tudja nevezni a testrészt, beépült biztosan a testképébe, akkor a funkcióját gyakoroljuk. Önmegfigyelés tükörben - A fej részei Testrészek megmutatása nyitott szemmel - A fej részei Testrészek megmutatása becsukott szemmel Fekvő gyereken az érintett testrész megnevezése Baba körvonalának kiegészítése, részletek megnevezése Kéz, láb körülrajzolása, részletek Az egész gyerek körülrajzolása, részletek Beszélgetés az előző órai munkáról Önmasszírozás, ismerkedés a saját arccal Önmasszírozás, ismerkedés a saját karral Önmasszírozás, ismerkedés a saját lábbal Izometrikus gyakorlatok: a száj és a szem kinyitása a lehető legnagyobbra 6 másodpercig, majd lazítás 3x Izometrikus gyakorlatok: a száj és a szem kinyitása a lehető legkisebbre Izometrikus gyakorlatok: A fejet a kéz nyomása ellenében előre, hátra, oldalra nyomni Izometrikus gyakorlatok: Az összekulcsolt kezeket megpróbálni széthúzni Izometrikus gyakorlatok: A tenyereket keresztezett karral a térd külső felére helyezni, a lábakat megpróbálni szétfeszíteni Mutasd az ellentétét - egyszerű mozgássor Mutasd az ellentétét - téri irányok Keresztbe tapsolás társsal (Paprikajancsi) Nyújtott ülésben a saját test körülgörgetése labdával Hanyattfekvésben a saját test körülgörgetése labdával Nyújtott ülésben a saját test körülgörgetése labdával csukott szemmel

118



Hanyattfekvésben a saját test körülgörgetése labdával csukott szemmel Testrészekből különböző testhelyzetű emberkék építése reprodukálással, utánzással Testkirakó játék Öltöztető babás játékok Paprikajancsi készítése Milton-kapcsos, mozgatható végtagokkal Emberábrák hiányzó részeinek pótlása Különböző méretű testrészekből játékmackók építése Az előző alkalommal készített mackók eszközeinek válogatása Görbe tükör játék Pálcikaember építése gyufaszálakból, testrészek megnevezése Képösszerakó embert ábrázoló képekkel Több emberhez tartozó képek rendezése, összeállítása. Tréfás montázskészítés (3)

A test személyi zónájának megtanítása

Bal – jobb irányok megkülönböztetése, oldaliság alakítása A test elülső és hátulsó részeinek megismertetése A test függőleges zónáinak megtanítása(ugyanezt csukott szemmel is) Adott tárgyakhoz viszonyított testhelyzetek gyakorlása (4)

A szimmetria felfedeztetése

Tükör használata Páros játékok Utánozós játékok Rajzold meg a hiányzó felét –alma, szemüveg, gyerekarc, teljes testes rajz, stb. ) Láncbabák kivágása (b)

Térorientáció fejlesztése

(1)

Térérzékelés fejlesztése

Térbeli észlelési viszonyok fejlesztése: Jó eredmény érhető el a helycserés játékokkal. Játékok: Hess, ki a rétről!, Hatos futás, Partizán labda, Szélkakas Hintázás napi 20 percen át Popsin forgás 2 perc Kutyaforgás négykézláb, 2 perc Álló helyzetben forgás a saját tengely körül 2 perc,

119



Háton forgás: hanyattfekvésben a lábak függőleges tartásban, forgassa magát körbe a keze segítségével, 2 perc Tájékozódás a szobában becsukott szemmel -séta az egyik bútortól a másikig. Tájékozódás a szobában becsukott szemmel -visszatérés a kiinduló pontra Bújócska Útvonalrajz készítése a saját szobáról, teremről Útvonalrajz készítése a lakásról Útvonalrajz készítése az udvarról Útvonalrajz készítése az utcáról Építés bekötött szemmel, fokozatosan növekvő elemszámmal Rajzolás bekötött szemmel "Idegenvezetős" játék építőkockákból készített játékterepen. Térképkészítés a játékterepről "Idegenvezetős" játék az előző órán készült térkép felhasználásával (2)

Téri tájékozódás fejlesztése

Mindig három szinten kell a fejlesztést elvégeznünk: a saját testen, a térben és a síkban. - saját testrész közvetítésével - körülötte lévő tárgyakkal - téri viszonyokat jelentő verbális kifejezések megtanításával (viszonyszavak). Különböző testhelyzetek, testfordulatok, végtagmozgások téri orientáltságának szándékos megfigyeltetése, összehasonlítása, megnevezése és végrehajtása, (ami elősegíti a hibás v. hiányos testvázlat korrigálását). Helyváltoztató mozgásokkal végrehajtott téri feladatmegoldások (Menj feljebb a lépcsőn!) Mozgásos szabályjátékok, tárgyakkal végzett téri nagymozgások (Tedd a macit az alsó polcra!) Relációszókincs gyakorlása (3)

Tájékozódás a síkban

Téri irányok megnevezése. Oldalak jelölése lapon (felezővonallal). Tárgyak elhelyezése lapon. Képek helyzetének megnevezése lapon. Irány követése lapon. Irány követése baba kezével lapon. Téri helyzet megnevezése viszonyítással. Téri helyzet megnevezése viszonyítás nélkül.

120



Ábramásolás pontrács összekötésével Ábrák nagyítása négyzetháló, pontrács segítségével Ábrák kicsinyítése négyzetháló, pontrács segítségével Tájékozódás a síkban - Csoszogó Feladatok emeletes ház ablakait, mint koordinátarendszert használva Tájékozódás különféle térképeken (c)

Időbeli orientáció fejlesztése

Hosszú és rövid időtartam felfogása Időritmusok, gyorsulás, lassulás észrevevése: Mozgással összefüggő gyakorlatok: lassan járás, gyorsan járás. Tapsolj lassan és gyorsítsál. Dobj fel egy lufit, és ülj le előbb, mint ahogy a lufi leér, stb. Manipulálás: különböző életkorokból való fényképek sorba rakása. Tárgyak kirakása. Melyik az első, harmadik stb. Képek a 4 évszakról, csoportosítás Beszéddel összefüggő gyakorlatok: egy nap eseményei sorrendben. Napi időjárásmegfigyelés, lerajzolás. Étkezések, napszakok sorrendje. Mi a különbség a nappal és az éjszaka között?. Előtte, utána tudatos használata egy történet mesélésénél, Mi volt előbb, mi később? Az intervallumok időtartama: mennyi ideig tartott? Ciklikus időpont-sorok felismerése: délelőtt, dél, délután következik mindig egymás után Időritmus kialakítása, napirend, pontosság Iskoláskorban fontos a tudatos időérzékelés fejlesztése: Idővel kapcsolatos fogalmak, kifejezések megismerésének sorrendje -

-napok sorrendje, funkciója

-

-tegnap, holnap stb. megnevezése

-

időjárás jelentés megfigyelése  évszakok fogalmának megtöltése tartalommal

-

évszakok: hónapjai, hetei, napjai; ünnepeket, időjárást kötjük hozzájuk

-

óra, naptár: koncentráció matematikával, környezetismerettel

-

egész, fél, negyed óra

-

lesz, elmúlt használata

-

Az ünnepek az év fogalmainak kialakításában segítenek: egyéni – családi – nemzeti ünnepek

121



Kogintív képességek fejleszése (a)

Gondolkodás fejlesztése

A fejlesztés területei (Szekeres-Ari, 33. o.) − Általános ismeretek bővítése, összefüggések felismertetése − Összehasonlítás (azonosságok megfigyeltetése) − Különbözőségek megfigyeltetése − Változások megfigyeltetése − Analízis-szintézis − Hiányok pótlása − A fogalmi gondolkodás elősegítése − Analógiák felismerése − Logikai gondolkodás − Játékok, feladatok: A fenti tevékenységek végezhetők tárgyakkal, játékokkal, képekkel, képsorozatokkal, matematikai modellekkel és szemléltetőeszközökkel, valamint számos oktatójáték áll rendelkezésre. Az intézményi gyakorlatban leggyakrabban a következőket használjuk: − Pihenő mackók és Bohócok játékkártyák − LÜK Bambino és Mini LÜK játékok, feladatfüzetekkel − Logico Picolo, Logico Primo játékok feladatlapokkal − Bandolino játékok feladatfüzetekkel − Számítógépes fejlesztő oktatójátékok A kognitív műveletek minőségének javításának eszköze: az érzékelés, az észlelés, a figyelem, a megfigyelés, az emlékezés (bevésés-felidézés) az alkotó fantázia fejlesztése).

(b) Matematikai alapozó képességfejlesztés, az elemi számolási készség fejlesztése − Sok, kevés, semmi fogalmának kialakítása − Növekszik, csökken. fogalmának kialakítása − Számlálás növekvő és csökkenő sorban. − Tő- és sorszámnevek megkülönböztetése − Megszámlálás. − Mennyiség egyeztetése számnévvel, mennyiséggel. − Mennyiségi relációk alkotása. − Egyenlőség, egyenlőtlenség. 122



− Alapvető matematikai szimbólumok értelmezése. − A számkép fogalma. (c)

Diszkalkulia-reedukáció Mesterházi Zsuzsa-féle diszkalkulia-reedukációs folyamat alapján

Kommunikáció fejlesztése (a) MOZGÁS/BESZÉD/FEJLESZTÉS (testtudat kialakítása, a két testfél mozgásának összerendezése, vizuomotoros készség, iránydifferenciálás, téri tájékozódás, térészlelés, szem-kéz, szem-láb koordináció, alakállandóság, alak-háttér, alapmozgások koordinációja, artikulációs izmok, beszédmotorika, légzőizmok, szerialitás) Nagymozgások - Egyensúlyérzék -

Pörgő-guruló feladatok

-

Ugró feladatok

-

Gördeszka gyakorlatok

-

Labdagyakorlatok

-

Összetett, több ütemű feladatok (járás közben végzett gyakorlatok)

-

Szabadmozgásos játékok (mászás, kúszás, csúszás…)

-

Mozgásutánzó játékok álló, mozgó helyzetben (szoborjáték, állatok mozgását utánzók)

-

Szabályokhoz kötött

-

Koordinált mozgások pl.ellentétes végtagmozgás, lépcsőn járás….

-

Mozgássorok kialakítása, ütemezése

-

Irányváltások, tempóváltások

Finommozgások (dominancia fejlesztése esetén azokra a feladatokra helyezzük a hangsúlyt, melyek egy kézzel végezhetőek) -

Kézpozíciók utánzása

-

Dupla firka két kézzel egy-, két-, több irányban

-

Ujjügyességi gyakorlatok

-

Gyurmázás, vágás, ragasztás, színezés, gyöngyfűzés

-

Összerakó, építő-, szerelőjátékok, makett készítése dobozokból

-

Grafikus formák másolása szabadon, vonalközben, négyzethálóba

-

Taktilis érzékelés

Beszédmozgások -

Fúvó-szívó légzőgyakorlatok

-

Artikulációs mozgásügyesítő gyakorlatok

123


-


Az auditív percepció komplex fejlesztése (auditív figyelem, beszédészlelés, beszédmegértés,

auditív

emlékezet,

hangazonosítások-felismerések

és

megkülönböztetések menete) -

Hangfejlesztés, rögzítés, automatizálás, motoros differenciálás

-

Ritmus-mozgás-beszéd koordinálása

-

Szerialitás fejlesztése (Sindelar program megismerése, időbeli ,auditívvizuális) (b)

Szókincs, általános tájékozottság fejlesztése, főfogalomba sorolás

Folyamatos feladat: személyes adatok memorizálása Apró tárgyak, képek, ábrák felismerése, megnevezése, válogatása, rendezése először a passzív, majd aktív szókincs szintjén. Beszélgetés a képekről. Javasolt témák, fogalomkörök: -

Állatok csoportosítása: emlős, madár.

-

Ritka állatok., állatkerti és hazai állatok

-

Állatok testrészei, szervei..

-

Növények csoportosítása: zöldségek, virágok, gyümölcsök.

-

Vadon élő növények: cserjék, fák, lágyszárúak. Élőhelyek.

-

Növények testrészei, szerepük.

-

Az iskola tárgyai, funkciójuk

-

Az otthon tárgyai, funkciójuk

-

Szerszámok

-

Foglalkozások

-

Közlekedés, járművek

-

Felszíni formák, tájak, összefüggések.

-

Települések, előnyeik és hátrányaik.

-

Az időjárás jelenségei, keletkezésük, összefüggéseik.

-

Család, rokonok.

-

Egészség - betegség.

-

Iskolai és otthoni tevékenységek

-

Hobbik, saját hobbi, tevékenységek.

-

Nyaralás, vakáció.

-

Ünnepek, szokások (c)

124

dyslexia-reedukáció



A Meixner-módszer és a Fenyvesi-módszer alapján, a tanuló egyéni sajátosságainak megfelelően (d)

olvasástechnika, szövegértés fejlesztése

A tanuló egyéni sajátosságainak megfelelően. (e)

írástechnika, íráshasználat fejlesztése

A tanuló egyéni sajátosságainak megfelelően, a grafomotoros fejlesztés dominanciájával. (f)

helyesírás fejlesztése

A tanuló egyéni sajátosságainak megfelelően. (g)

beszédhibák korrigálása

(h)

A művészeti terápiák elemeinek helye a kommunikáció fejlesztésében

A fent felsorolt fejlesztési formákon kívül nagyon fontosnak tartom a zene beépítését az egyéni és csoportos fejlesztés folyamatába. A zene tulajdonképpen szavak nélküli nyelv, hiszen megtalálható benne a rendszer, szerkezet, ritmus és az időzítés, mint a beszélt nyelvben. Javítja a figyelem hatásfokát, a nyelvi képességeket, fejleszti a belső hallást (betű képének és a hozzá tartozó hangnak a párosítása), és a beszédhez hasonlóan a zene feldolgozásában részt vesz az agy valamennyi szintje. A zenei elemek felhasználása, művelése (hangszerek bevonása a fejlesztésbe, terápiákba pl. két hangot játsszunk el, és a gyermek határozza meg, melyik a magasabb, kellemes vagy kellemetlen a hangzásuk…), lehetőséget ad a gyerekeknek az auditív differenciáláshoz, nyelvi szabályok megértéséhez és a helyes kiejtés elsajátításához. A test hangszerként való használatával (járás, hintázás, hajlongás, nyújtózás, simítás, csettintés….) megtaníthatók pl. az alapvető ritmusok, szerialitások, amelyek a nyelvi kifejezésnek éppúgy alapelemei, mint a zenének. Ez a módszer segíthet áthangolni az agyat egy kedvezőbb állapotba ahhoz a tevékenyéghez, amelyet végezni akarunk. Természetesen a zene beépítése az egyéni foglalkozási tervekbe nem teljes foglalkozási

időre

értendő,

hanem

egy-egy

modulként

felhasználva,

különböző

időtartamokkal. A fejlesztés lehetőségeinek gazdag tárházát rejti a zene, melyet nem szabad kihasználatlanul hagynunk.

125



Szociális-emocionális képességek fejlesztése: –általános pszichés állapot –késztetések –motiváció –munkavégzés –önértékelés fejlesztése –szociális beilleszkedés problémáinak kezelése Kreatív képességek fejlesztése Ide tartoznak a különféle művészetterápiák elemei (Vizuális művészeti pedagógiai terápia, drámaterápia, zeneterápia), amelyet a lehetőségek függvényében érdemes felhasználni. Jelentős szerepük lehet a tanulók képességfejlesztése mellett a lelki egészség megóvásában, feszültségek kezelésében azokban az időszakokban, amikor a tanulók motivációja külsőkörnyezeti vagy belső okból csökken. Források: Drámajáték-gyűjtemény: Szövegértés, szövegalkotás C modul: „Függöny mögött varázsláda” Játékok tára http://www.sulinovaadatbank.hu/index.php?akt_menu=3527

126



Felhasznált irodalom A Prizma Általános Iskola és Óvoda, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény képzési anyagai Adaptációs kézikönyv Gyakorlati útmutató integráló pedagógusoknak http://www.sulinovaadatbank.hu/letoltes.php?d_id=15019 Arthur Engelbrecht, Hans Weigert: (1999.) Hogyan akadályozzuk meg a tanulási akadályok kialakulását? ELTE-BGGYTF. Budapest. Bücler Júlia – Nagy Zsuzsa: Fejlesztő feladatok 5-7 éves korú gyermekek számára Diagnosztikus mérési jó gyakorlat a XIII. kerületben - Kézikönyv a diagnosztikus méréshez (CD-ROM) Donáth Tibor: Anatómia atlasz, Medicina, 2008. Dr. Horváth László: Funkcionális anatómia Nemzeti Tankönyvkiadó, 2004. Gósy Mária: Pszicholingvisztika Egyetemi Könyvtár sorozat, Corvina, Budapest 1999 Gyarmathy Éva: (2007) Diszlexia, a specifikus tanítási zavar. Lélekben Otthon Kiadó, Budapest Illyés Sándor dr.: (2004) Gyógypedagógiai alapismeretek, Budapest, Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskola Kulcsár Mihályné: (2003) A tanulás öröm is lehet. Bicske, magánkiadás Meixner Ildikó: A diszlexia prevenció, reedukáció módszere BGGYTF Kiadó, Bp., 1995 Mesterházi Zsuzsa: (1998) A nehezen tanuló gyermekek iskolai nevelése. Budapest, BGGYTF Mesterházi

Zsuzsa:

(szerk.):

Gyógypedagógiai

lexikon.,

ELTE

Bárczi

Gusztáv

Gyógypedagógiai Főiskolai Kar, Budapest., 2001. Mesterházi Zsuzsa: Diszkalkuliáról pedagógusoknak BGGyTF, Budapest , 1996. Szabó Borbála: (2003) Mozdulj rá! Egyenlő Esélyt Alapítvány,. Budapest. Szekeres Ágota – Ari Pálma (2008): Sérülésspecifikus eszköztár tanulásban akadályozott gyermekek, tanulók együttneveléséhez. Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság. Budapest. Torda

Ágnes-féle

figyelemfejlesztő

program:http://www.oki.hu/cikk.php?kod=oktatas-

torda.html Ursula Rücker-Vogler: (2007) Pezsdítő mozgás-nyugtató lazítás. Deák és Társa Kiadó, Pápa

127



EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERV Név: BNO kód: Életkor, osztályfok: Fejlesztési időszak: Készítő: A tanuló tanárai: A fejlesztés területei az előző fejlesztési időszak tapasztalatai alapján:

Funkciók, amire támaszkodni lehet:

A fejlesztés helyszínei

128



Fejlesztési terület: A fejlesztés célja: Az értékelés alapja: A fejlesztés helye, személye

Feladatok, tevékenységek

Munkaformák, módszerek,

Idő

eszközök

Fejlesztési terület: A fejlesztés célja: Az értékelés alapja: A fejlesztés helye, személye

Feladatok, tevékenységek

Munkaformák, módszerek, eszközök

129

Idő



VI. Kistérségi tanulmányi verseny szervezése

130



Cél: Községünk és iskolánk egy jól körülhatárolható térségben fekszik, Szigetközben. Fontos, hogy a térség iskolái, tanárok és diákok egyaránt, ismerjék meg egymás munkáját. Így erősödhet a kapcsolat közöttük, ami pedig megkönnyítheti az együttműködés folyamatát. Együttműködésre pedig előre láthatóan nagy szükség lesz a térség sorsának alakítása szempontjából az Európai Únió részeként. Az iskolák átszervezése folytán előfordult, hogy egy-egy faluból a megszűnt iskola tanulói több különböző iskolákba kerültek. A kistérségi versenyek lehetőséget adnak arra is, hogy ezek a gyerekek újra együtt dolgozhassanak. A versenyek során nemcsak a versenyszellem fejlődhet, de kialakulhatnak, újraéledhetnek barátságok, egymásra találhatnak a hasonlóan gondolkodók, ami pedig további közös programokhoz, tevékenységhez vezethet. Célunk tehát egy folyamat elindítása, mely a kistérség iskoláinak szorosabb együttműködéséhez vezethet, talán nem csak a tanulmányok, hanem a közösségi élet más színterein is. Téma: Ki mit tud az Árpád-korról? Magyarország története 997-1301 Források:

Történelem 6. /Balla Árpád, Történelem 6. / Horváth Andrea Képes történelmi atlasz /Carthographia

Résztvevők: 3 fős csapatok Szigetköz általános iskoláiból Szigetköz Körzeti Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 9228 Darnózseli, Bem tér 3. 96/215 615 Timaffy László Pedagógiai Központ Általános Iskola és Óvoda 9178, Hédervár, Arany J. u. 1. 96/215 294 Dr. Batthány-Strattmann László Általános Iskola 9225 Dunakiliti, Kossuth u. 92. 96/576 083 Somogyi József Általános Iskola és Óvoda 9177, Ásványráró, Rákóczi u. 13. 96/580 018

131



Körzeti Általános Iskola 9174 Dunaszeg, Ifjúság u. 1. 96/352 067 Községi Általános Iskola, 9173 Győrladamér, Petőfi tér. 1. 96/545 023 Nemzetiségi Általános Iskola 9181, Kimle, Fő u. 102. 96/572 032 Általános Iskola 9172, Győrzámoly, Iskola u. 1. 96/352 014 Szervezés: 1 hónappal a verseny előtt: meghívó küldése az érintett iskoláknak zsűritagok kiválasztása, meghívása FONTOS: jelentkezési határidő legalább egy héttel a verseny tervezett kezdete előtt 1 héttel a verseny kezdete előtt: anyagok sokszorosítása, díjak beszerzése 1 nappal a verseny előtt: a büfé alapanyagainak beszerzése a verseny napján: terem berendezése, szendvicsek elkészítése a verseny után: újságcikk/beszámoló elkészítése

132



Feladattípusok

SSZ.

FELADAT

I.

Jelenet előadása (előzetes feladat)

II.

Betűkazal – a témához kapcsolódó szavak keresése egy betűrejtvényből

III.

Dominó – fogalmak párba állítása a dominójáték elve alapján (fogalompáronként 1 pont)

ANYAGSZÜKSÉGLET --Előre elkészített betűrejtvény Előre elkészített dominókártyák annyi példányban, ahány csapat jelentkezett Fehér lapok, filc

V.

Információhullám – fogalom (személy, tárgy, esemény) kitalálása fokozatosan adott információkból Fogalompárosítás

Feladatlapok, toll

VI.

Apróhirdetés – személy, esemény kitalálása

Fehér lapok, toll

VII. Idézetek – Honnan idéztünk? Személy, kor, esemény kitalálása idézet segítségével VIII. Totó

Fehér lapok, toll

IV.

IX.

Térkép – helyek azonosítása vaktérképen

X.

Zene alapján személy felismerése az „István, a király” c. rockoperaából

Előre elkészített feladatlap, toll Előre elkészített vaktérkép, toll CD, fehér lapok, toll

133



Anyagszükséglet (EGYÉB) 1. Berendezés 8 pad + 3-3 szék = 6 pad, 24 szék (versenyzők!) + székek a nézőközönségnek (kb. 30 db) + padok a kiállított társasjátékokhoz (kb. 8 db) + 1 asztal és 3 szék a zsűrinek _________________________________________________ ÖSSZESEN:

2. Értékelés játékmező figurák blue tech

134

16 PAD

+ virág vázában

57 SZÉK

+ ásványvíz

1 ASZTAL

+ 3 pohár



Kérdések a közönségnek

1. Sorolj el a honfoglaló hét magyar törzsből legalább hármat! 2. Mikor halt ki az Árpád-ház? 3. Honnan nyerte nevét Álmos? 4. Ki szedte versbe Hunor és Magyar történetét? 5. Ismerték - e honfoglaló őseink a gombot? 6. Kit nevezünk második honalapítónak? 7. Melyik királyunk büntette halállal a lopást? 8. Melyik királyunk volt púpos? 9. Mikor volt a tatárjárás? 10. Melyik királyunknak volt az eredeti neve Caroberto? 11. Ki adta el az országát egy fehér lóért és aranyos lószerszámért? 12. Mit tett Botond vitéz? 13. Miért építettek várakat a tatárjárás után? 14. Kivel kellett megküzdenie Istvánnak a trónért? 15. Hogy hívták Géza feleségét? 16. Hogy hívták II. András feleségét? 17. Mi az a bulla? 18. Sorolj fel 3 Árpád-házi uralkodót! 19. Mi történt Muhinál? 20. Mi történt Traunál? 21. Sorolj fel 3 román stílusú építményt!

135



Igaz-e?

1. hogy a magyarok nyereg alatt puhították a húst? H 2. hogy a kalandozó magyarok eljutottak egészen a mai Spanyolországig? I 3. hogy a magyarok íja sokkal messzebbre vitt, mint a nyugati katonáké? I 4. hogy már őseink is ismerték a töltött káposztát? I 5. hogy a vándorló magyaroknál a főzés kizárólag a nők feladata volt? H 6. hogy a jurtán belül a férfiaknak és a nőknek is külön helye volt? I 7. ahogy a honfoglalás idején a nők puha gyolcsból készült szoknyát viseltek? H 8. ahogy a kolostori birtokok mintagazdaságnak számítottak? I 9. hogy őseink kedvelt eledele volt a rakott burgonya? H 10. hogy az Árpád-kori oklevelek is említést tesznek Pannonhalmáról? H 11. hogy őseink lányrablással is szereztek feleséget? I 12. hogy az Árpád-korban a szülés életveszélyes volt? I 13. hogy Veszprém a hagyomány szerint a királynék birtoka volt, királynék városának is nevezték? I

14. hogy az Árpád-házi hercegnők közül kettőt is szentté avattak? H 15. hogy manapság már sehol nem élnek jurtában? H

136



II. Keress a betűkazalban 12 olyan fogalmat, melyek I. Istvánhoz köthetők! Írd le azt is, milyen módon kapcsolódnak ezek első királyunkhoz!

J

U

L

I

A

N

U

S

G

H

U

K

S

O

D

V

A

T

A

T

I

T

E

N

I

L

Z

A

Z

E

R

F

U

T

D

A

L

M

Á

C

I

A

S

H

O

R

S

A

R

O

L

T

H

U

L

I

I

S

A

P

V

A

F

V

É

R

T

E

V

M

N

G

É

Z

A

K

O

L

R

P

Ö

D

E

R

G

I

D

E

J

U

G

U

T

E

V

É

S

E

I

Z

A

S

K

A

L

O

C

S

A

Z

Z

G

S

E

S

Z

T

E

R

G

O

M

Z

S

T

K

Z

L

D

W

E

R

T

H

U

M

U

M

E

F

I

L

K

O

P

P

Á

N

Y

U

L

A

R

D

T

A

R

A

N

Y

B

U

L

L

A

C

H

I

1. ........................

.................................................................................................................

2. ........................

.................................................................................................................

3. ........................

.................................................................................................................

4. ........................

.................................................................................................................

5. ........................

.................................................................................................................

6. ........................

.................................................................................................................

7. ........................

.................................................................................................................

8. ........................

.................................................................................................................

9. ........................

.................................................................................................................

10. ......................

.................................................................................................................

11. ......................

.................................................................................................................

12. .......................

.................................................................................................................

137



MEGOLDÁS II. Keress a betűkazalban 12 olyan fogalmat, melyek I. Istvánhoz köthetők! Írd le azt is, milyen módon kapcsolódnak ezek első királyunkhoz!

ÖSSZ: 24 PONT (12+12)

J

U L I

A N U S G H U K S O

D V A T A T

I

T E N

I

L Z A

Z E R F U T D A L M Á C

I

A

S H O R S A R O L T H U L

I

I

S A P V A F V É R T E E M

N G É Z A K O L R P Ö D S R D E

J U G U T E V É Z E

G

I

I

Z A S K A L O C S A Z T G

S E S Z T E R G O M Z S E K Z L D W E R T H U M U M R F I

L K O P P Á N Y U L A K D

T A R A N Y B U L L A C H

I

1.

SAROLT

István édesanyja (az erdélyi gyula lánya)

2.

GÉZA

István édesapja

3.

GIZELLA

István felesége (bajor királylány)

4.

KOPPÁNY

törzsfő, István legyőzi („Somogyország királya”, 4 felé vágják testét)

5.

ESZTERGOM Istvánt itt koronázzák meg, érseki székhely

6.

KALOCSA

érseki székhely

7.

VAJK

István neve a keresztelés előtt

8.

GELLÉRT

püspök, István hívja országunkba (későbbi vértanú)

9.

VAZUL

István unokatestvére, trónkövetelő, (fülébe forró ólmot öntenek)

10. DÉZSMA

István vezette be ezt az adót, egyházi tized

11. SZILVESZTER pápa, II. őtőle kapott koronát István 12. IMRE

138

István fia, (meghal egy vadászaton)



III. Dominó

III. András

Vata

pogánylázadás

Búvár Kund

vörössel és ezüsttel német vereség hétszer vágott mező

Pozsony

Vértes

Árpád-ház címere

esztergomi érsek

a király megkoronázás a

Somogyország

Koppány

Tordai-hasadék

I. László

Juliánus

IV. Béla

Gertrudis

Bánk bán

jurta

139



A király helyettese

kerek nemezsátor

nádor

vértanú

istenítélet

tüzesvaspróba vízpróba

koronázások

Fehérvár

dézsma

egyházi adó

Vak Béla

Salamon

királyi tanács

A királyi hatalom jelképe

Dzsingisz

Ilona királyné

tanácsadó testület

140

I. Béla

Szent Korona

Gellért püspök


tatárok

Bárók harca

Leuveni-kódex

Tihanyi alapítólevél


Ómagyar IV. Kun László Mária- siralom

Pannonhalma

Utolsó aranyágacska

141



IV. Kiről van szó? Könyves Kálmán 5 - eredetileg váradi püspök 4 - testalkatára nézve hitvány volt, de ravasz és leleményes 3 - borzas, szőrös, púpos, sánta és dadogó és félvak 2 - tudományokban kora összes királyainál jártasabb 1 - boszorkányok pediglen nincsenek

IV. Béla 5 - testvére Szt. Erzsébet 4 - anyja Gertrudis, apja II. András 3 - lánya Szt. Margit 2 - elégette a trónterem székeit 1 - második honalapító

I. László 5 – egy francia kortársa „elegantissimus rex”-nek nevezi 4 – sokat harcol a kunok ellen 3 – szentté avatja I. Istvánt 2 - elfoglalja Horvátországot 1 – halállal bünteti a lopást

III. Béla 5 - az ő idején születik a Halotti beszéd 4 - az ő udvari jegyzője volt P. mester 3 – akit mi Anonymusnak hívunk 2 - megszervezi a kancelláriát 1- bevezeti az írásbeliséget az udvarba

142



II. András 5 - felesége meráni származású 4 - akit később udvari összeesküvésben meggyilkolnak 3 - az összeesküvést Bánk bán vezeti 2 - eladományozza a királyi birtokokat 1 - híres oklevele az Aranybulla

Lehetséges elérhető: 25 pont

143



V. Keresd meg a fogalmakhoz tartozó magyarázatokat!

1.

1. bocsár

a. bőrök kikészítésével foglalkozik

2. pergamen

b. nemesfémek megmunkálásával foglalkozik

3. tímár

c. egyházi testület, magánszemélyek megállapodásait foglalja írásba

4. deák

d. bor tárolásával foglalkozik

5. nótárius

e. a vármegye vezetője

6. ispán

f. a várszervezet katonáinak előkelőbb tagja

7. ötvös

g. más néven kutyabőr, finomra kikészített borjú- vagy kecskebőr

8. hiteles hely

h. az iratkiállító hivatal

9. várjobbágy

i. írástudó világi személy

10. kancellária

j. szakképzett jegyző

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

MEGOLDÁS V. Keresd meg a fogalmakhoz tartozó magyarázatokat! 1. bocsár

a. bőrök kikészítésével foglalkozik

2. pergamen

b. nemesfémek megmunkálásával foglalkozik

3. tímár

c. egyházi testület, magánszemélyek megállapodásait foglalja írásba

4. deák

d. bor tárolásával foglalkozik

5. nótárius

e. a vármegye vezetője

6. ispán

f. a várszervezet katonáinak előkelőbb tagja

7. ötvös

g. más néven kutyabőr, finomra kikészített borjú- vagy kecskebőr

8. hiteles hely

h. az uralkodók iratkiállító hivatala

9. várjobbágy

i. írástudó világi személy

10. kancellária

j. szakképzett jegyző

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

D

G

A

I

J

E

B

C

F

H

ÖSSZESEN: 10 PONT

144



VI. Ki adhatta fel az alábbi apróhirdetést? Írd oda a neveket az apróhirdetés szövege fölé, majd számozással helyezd a neveket időbeli sorrendbe!

........

....................................

„ Újabb, kelet felől várható támadás miatt kiváltságlevelet ajánlok azon városoknak, melyek hajlandóak védelmüket fallal megerősíteni!”

.........

....................................

„ Várom ama javasasszony jelentkezését, aki szemem világát busás jutalom ellenében vissza tudná adni!”

.........

....................................

„ Ezúton tudatom mindenkivel, hogy arany függőpecséttel ellátott levelem 1222-től minden rendű és rangú nemesre kötelező!”

.........

....................................

„ Templomépítésben jártas mesterek jelentekését várom! Fizetség 10 falvanként!”

.........

....................................

„ Jogügyletekben jártas főpapot kancellári méltóságra emelek!”

.........

....................................

„Megkeresztelt fiamnak ezúton keresek előkelő, jó erkölcsű, bajor hercegnőt! Kalandorok kíméljenek!”

.........

....................................

„ Ezúton keresem azt a magyar leányt, aki az őt elrabló kun katonát ol bátran nyergéből lerántotta! Jelige: Sohasem feledlek!”

.........

....................................

„Tapasztalt és bátor katonák jelentkezését várom délre induló hadjáratomhoz! Jelige: Dalmácia”

145



MEGOLDÁS 8. ....

IV. Béla

„ Újabb, kelet felől várható támadás miatt kiváltságlevelet ajánlok azon városoknak, melyek hajlandóak védelmüket fallal megerősíteni!” II. Béla

5.

„ Várom ama javasasszony jelentkezését, aki szemem világát busás jutalom ellenében vissza tudná adni!” II. András

7.

„ Ezúton tudatom mindenkivel, hogy arany függőpecséttel ellátott levelem 1222-től minden rendű és rangú nemesre kötelező!” I. István

2.

„ Templomépítésben jártas mesterek jelentekését várom! Fizetség 10 falvanként!” III. Béla

6.

„ Jogügyletekben jártas főpapot kancellári méltóságra emelek!” Géza

1.

„Megkeresztelt fiamnak ezúton keresek előkelő, jó erkölcsű, bajor hercegnőt! Kalandorok kíméljenek!” I. László

3.

„ Ezúton keresem azt a magyar leányt, aki az őt elrabló kun katonát oly bátran nyergéből lerántotta! Jelige: Sohasem feledlek!”

4.

.

Könyves Kálmán

„Tapasztalt és bátor katonák jelentkezését várom délre induló hadjáratomhoz! Jelige: Dalmácia”

összesen: 16 pont 146



VII: Kitől vagy miből származik az idézet? 1. Kitől? ....................................... „ Boszorkányokról pedig, mivel azok nincsenek, semmiféle vizsgálatot ne tartsanak” 2. Kitől? ........................................ „ Vasárnap mindenki menjen templomba, öregek és fiatalok, férfiak és nők, kivéve azokat, akik a tüzet őrzik” 3. Kitől? ......................................... Miből? ........................................................ „ …. Ha mi, vagy a mi utódaink közül valaki….. ezen rendelkezések ellen akarna cselekedni, ….. mind a püspököknek, mind a többi jobbágyoknak és országunk nemeseinek, együttesen és külön-külön, a jelenben és a jövőben mindörökké szabadságukban álljon, hogy a hűtlenség minden vétke nélkül nekünk….ellenállhassanak és ellentmondhassanak.” 4. Miből? ........................................ „ fehervaru rea meneh hodu utu rea” 5. Kitől? ......................................... „ Ha főembereknek bármilyen rokonát lopás bűnében találják egy tyúk értékén túl....akasszák fel és egész vagyona vesszen el” 6. Kitől? ........................................ „ Minthogy az emberi természet gyarlósága következtében az idők folyása során elmúlt dolgok emlékezetének a helyére könnyen belopakodik a feledés, illő írásba foglalva megerősíteni azt, amiben a szerződő felek egymás között megállapodtak” 7. Kitől? ........................................ „ Ha egy tolvaj bűnösnek találtatik, vakítsák meg.” 8. . Kitől? ....................................... „ Én a kán, mennyei király képviselője ... csodálkozom rajtad, magyarok fejedelme, hogy sem követet, sem képviselőt nem küldesz hozzám. Tudom, hogy gazdag és hatalmas király vagy... ezért nehéz nekem önként alávetned magad. Mégis jobb és üdvösebb lenne neked, ha önként behódolnál nekem.” 9. Miből?......................................... „Világnak világa, virágnak virága, keserűen kinzatol, vasszegekkel veretel”

147



10. Miből? ...................................... „ Látjátok feleim szümtükkel, mik vogymuk. Por és hamu vogymuk” 11. Kitől? ....................................... „ A királyi felség bőkezűségét semmi sem szorítja határok közé, és az uralkodó számára az adományozás legjobb mértéke az, hogy nincs mértéke.”

MEGOLDÁS Kitől vagy miből származik az idézet? 1. Kitől? Könyves Kálmán „ Boszorkányokról pedig, mivel azok nincsenek, semmiféle vizsgálatot ne tartsanak”

2. Kitől? I. István „ Vasárnap mindenki menjen templomba, öregek és fiatalok, férfiak és nők, kivéve azokat, akik a tüzet őrzik” 3. Kitől? II. András ....... Miből? Aranybulla „ …. Ha mi, vagy a mi utódaink közül valaki….. ezen rendelkezések ellen akarna cselekedni, ….. mind a püspököknek, mind a többi jobbágyoknak és országunk nemeseinek, együttesen és külön-külön, a jelenben és a jövőben mindörökké szabadságukban álljon, hogy a hűtlenség minden vétke nélkül nekünk….ellenállhassanak és ellentmondhassanak.” 4. Miből? Tihanyi apátság alapítólevele „ fehervaru rea meneh hodu utu rea”

5. Kitől? I. László „ Ha főembereknek bármilyen rokonát lopás bűnében találják egy tyúk értékén túl....akasszák fel és egész vagyona vesszen el” 6. Kitől? III. Béla „ Minthogy az emberi természet gyarlósága következtében az idők folyása során elmúlt dolgok emlékezetének a helyére könnyen belopakodik a feledés, illő írásba foglalva megerősíteni azt, amiben a szerződő felek egymás között megállapodtak”

148



7. Kitől? Könyves Kálmán „ Ha egy tolvaj bűnösnek találtatik, vakítsák meg.”

8. Kitől? Batu kán „ Én a kán, mennyei király képviselője ... csodálkozom rajtad, magyarok fejedelme, hogy sem követet, sem képviselőt nem küldesz hozzám. Tudom, hogy gazdag és hatalmas király vagy... ezért nehéz nekem önként alávetned magad. Mégis jobb és üdvösebb lenne neked, ha önként behódolnál nekem.” 9. Miből?

Ómagyar Mária-siralom

„Világnak világa, virágnak virága, keserűen kinzatol, vasszegekkel veretel” 10. Miből? Halotti beszéd „ Látjátok feleim szümtükkel, mik vogymuk. Por és hamu vogymuk” 11. Kitől? II. András „ A királyi felség bőkezűségét semmi sem szorítja határok közé, és az uralkodó számára az adományozás legjobb mértéke az, hogy nincs mértéke.”

VII.

ÖSSZ: 12 PONT

149



VIII. TOTO 1. Ki avatta szentté István királyt? 1. I. Kálmán

2. I. László

x. IV. Béla

2. Ki írt drámát Bánk bán történetéből? 1. Katona József 2. Jókai Mór

x. Arany János

3. Ki dolgozta fel operában ugyanezt a történetet? 1. Bartók Béla 2. Kodály Zoltán

x. Erkel Ferenc

4. Milyen tintával írták a tihanyi alapítólevelet? 1. korom, víz, tojás keveréke 2. nyírfakéreg-kivonat

x. cserfagubacs leve

5. Ki írta a Gesta Hungarorumot? 1. Kézai Simon

2. Kálti Márk

x. Anonymus

6. Ki alapítottta a tihanyi apátságot? 1. I. András

2. III. Béla

x. I. László

7. Hova menekült IV. Béla a tatárok elől? 1. Trau szigetére 2. Galíciába

x. Pozsonyba

8. Ki adott adómentességet a nemeseknek? 1. I. Isván 2. Géza

x. II. András

9.Ki mészároltatta le az ellenpárti urakat az „aradi véres napon”? 1. II. Béla 2. IV. Kun László

x. IV. Béla

10. Kikre jellemző ez a frizura: borotvált fej, 3 csimbókra eresztett haj? 1. szerzetesekre 2. pogányokra x. nemesekre 11. Ki hódította meg Horvátországot? 1. I. András

2. Könyves Kálmán

x. I. László

12. Hogy hívták Könyves Kálmán öccsét? 1. Taksony 2. Álmos

x. Előd

13. Ki nevezte el Szent Márton hegyét Pannonhalmának? 1. I. István 2. Petőfi Sándor

x. Kazinczy Ferenc

+1 Hol őrzik most a Szent Jobbot? 1. Győr, székesegyház

x. Esztergom, vár

1.

150

2.

3.

4.

5.

2.Budapest, Bazilika

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

+1



MEGOLDÁS VIII. TOTO 1. Ki avatta szentté István királyt? 1. I. Kálmán

2. I. László

x. IV. Béla

2. Ki írt drámát Bánk bán történetéből? 1. Katona József 2. Jókai Mór

x. Arany János

3. Ki dolgozta fel operában ugyanezt a történetet? 1. Bartók Béla 2. Kodály Zoltán

x. Erkel Ferenc

4. Milyen tintával írták a tihanyi alapítólevelet? 1. korom, víz, tojás keveréke 2. nyírfakéreg-kivonat

x. cserfagubacs leve

5. Ki írta a Gesta Hungarorumot? 1. Kézai Simon

2. Kálti Márk

x. Anonymus

6. Ki alapítottta a tihanyi apátságot? 1. I. András

2. III. Béla

x. I. László

7. Hova menekült IV. Béla a tatárok elől? 1. Trau szigetére 2. Galíciába

x. Pozsonyba

8. Ki adott adómentességet a nemeseknek? 1. I. Isván 2. Géza

x. II. András

9.Ki mészároltatta le az ellenpárti urakat az „aradi véres napon”? 1. II. Béla 2. IV. Kun László

x. IV. Béla

10. Kikre jellemző ez a frizura: borotvált fej, 3 csimbókra eresztett haj? 2. szerzetesekre 2. pogányokra x. nemesekre 11. Ki hódította meg Horvátországot? 1. I. András

2. Könyves Kálmán

x. I. László

12. Hogy hívták Könyves Kálmán öccsét? 1. Taksony 2. Álmos

x. Előd

13. Ki nevezte el Szent Márton hegyét Pannonhalmának? 1. I. István 2. Petőfi Sándor

x. Kazinczy Ferenc

+1 Hol őrzik most a Szent Jobbot? 1. Győr, székesegyház

x. Esztergom, vár

1.

2.

2

1

3. X

2.Budapest, Bazilika

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

+1

2

X

1

1

X

1

2

X

2

X

2

151



IX. Állítsátok össze a darabokból az Árpád-kori Magyarország térképét! a. Mely településeket jelölik a számok? 1.

.....................................

2.

.....................................

3.

.....................................

4.

.....................................

5.

.....................................

6.

.....................................

7.

.....................................

8.

.....................................

b. Mely folyókat jelzik a betűk?

152

A.

.....................................

B.

.....................................

C.

.....................................

D.

.....................................

E.

.....................................



MEGOLDÁS IX. Állítsátok össze a darabokból az Árpád-kori Magyarország térképét! (6 pont) a. Mely településeket jelölik a számok? (9 pont) 1.

Muhi

2.

Visegrád

3.

Pozsony

4.

Székesfehérvár

5.

Győr

6.

Esztergom

7.

Buda

8.

Ják

9.

Kalocsa

b. Mely folyókat jelzik a betűk? (5 pont)

A.

Duna

B.

Tisza

C.

Dráva

D.

Száva

E.

Maros

ÖSSZESEN: 20 pont

153



Elérhető pontszámok SSZ. FELADAT Jelenet Tartalom: 10 pont Jelmez: 5 pont Előadásmód: 5 pont Betűkazal

20 pont

24 pont

IV.

Dominó (fogalompáronként 1 pont) Információhullám

V.

Fogalompárosítás

10 pont

VI.

Apróhirdetés

16 pont

I.

II. III.

24 pont

20 pont

VII. Idézetek

12 pont

VIII. Totó

14 pont

IX.

Térkép

20 pont

X.

Zene

10 pont

ÖSSZESEN

154

PONT

170



OKLEVÉL ………………………………. csapatának a

„Szigetköz Ifjú Történelembarátai” versenyen elért

I. helyezésért Halászi, 20………………….. ………………….. szaktanár

……………… zsürielnök 155



VII. Helytörténeti ismeretek megjelenítése a történelem tantervben

156



5. osztály Halászi eredete (monda és valóság) Valóság 1.:Halászi a Szigetközben fekszik, a Mosoni-Duna partján. Árpád-kori halásztelepülés. 1334ben Halaz néven említik, 1490-ben Halázy, majd Halászy. Királyi halászok lakóhelye, az itteni halászok a királyi udvar halszállítói voltak. Eredetmonda Az első halászok az óvári uraság fennhatósága elől menekültek ide, mert Óvár ura nagyon kegyetlen és kapzsi volt. Jöttek a halászok a Duna folyása mentén fölfele, míg egy szép területre értek. Mindenhol hatalmas erdők, sok vadat találtak. Kunyhókat, sövényházakat építettek, egy bokorban maradtak, együtt halásztak. Ám az óvári uraság megtalálta őket és parancsolta térjenek vissza. Szabadságukról írást nem tudtak mutatni, nem volt róla oklevelük. Szerencsére éppen arra vadászott a király, a halászok frissen fogott csukával kínálták, melyből ízletes halászlét készítettek. Cserébe a halászok írást, oklevelet kaptak, ami biztosította a szabadságukat. Az óvári uraság már nem tehetett semmit. Azóta a halászok itt elszaporodtak, a falujukat pedig Halászinak nevezték el.

Életmód A Szigetköz talaját a Duna hordaléka töltötte fel. A rokon családok egymáshoz közel építették házaikat, s együtt halásztak. Ezeket halászbokroknak nevezzük. A sorozatos árvizek megváltoztatták a tájat. A folyóágak új medret találtak maguknak, szigeteket építettek, partokat szaggattak. A vizek járásához alkalmazkodva, a kiemelkedőbb helyeken, magasabb partokon jelennek meg az első halászok kunyhói, sövényházai. A folyót régen egytörzsű ladikban járták, melyet vastag fatörzsből faragtak, ezt bödönhajónak nevezzük. Idős emberek említették, hogy a Fő utcán kútásásnál, több háznál is előfordult, hogy hajóláncot, ladikot találtak a mélyben. A Fő utca egy szakaszának házai a régi folyóparton álltak. A halászi legelőt Úgónak nevezik. Ez az elnevezés a Zúgó névből ered, mely kisebb vízesés helyét jelentette. Innen a víz a magaslatról zúgva ömlött a folyómederbe. Annak partjain, kimagasló szigetein jelentek meg az első halászok. Az 1920.as években még állt egy-két sövényház a faluban. Az ablakait alacsonyra építették, hogy a víz könnyen kifolyhasson árvíz esetén. A sövényt sárral-agyaggal tapasztották, amit az áradás kimosott, de a ház állva maradt. Ha jött a víz a család felköltözött a padlásra. A régi vízjárások helyei jó vízlevezetők voltak. Az elöntött Úgón könnyű volt halászni. A mélyedésekből szinte kézzel fogták ki a halakat. A szabályozás előtt szinte minden évben elöntötte a víz a legelőt. „ Eleven mint csík”- járta a mondás Halásziban. Az eleven gyerekekre mondták ezt. A zsombékos, mocsaras területen rengeteg volt a csík. Árvízkor a fél falu a csíkból élt. XVI.sz.-ból származó oklevelek is említik, hogy Győrben a piacon rákot, csíkot, teknősbékát árultak a szigetközi halászok.

157



Főként halászatból éltek, kereskedtek is vele. Nemcsak a közeli piacokra szállították a halat, hanem messzebbre is elvitték: Pozsonyba, Bécsbe, Budára. Legkeresettebb hal volt a csuka, viza, harcsa, süllő, márna, ponty. A vizát „tengeri bornyú”nak is nevezték, nagysága miatt. A hagyományos állattartás helye évszázadokig a legelő. A gyermek munkája a libapásztorkodás volt. A tehéncsordát Szent György napján hajtották ki először. A csikólegelőn őrizték a falu gazdáinak csikóit. Ismétlő kérdések a Halászi története című órához Padtársad segítségével válaszoljatok a következő kérdésekre: 1:Mi annak a földrajzi területnek a neve ahol Halászi fekszik?............................. 2:Halászi település korábbi elnevezései:…………………………………………. 3:Kinek a fennhatósága alá tartoztak az itteni halászok?........................................ 4: Fogalmazzátok meg a sövényház jelentését: ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………….

Ismétlő kérdések az Életmód című órához 1: Duna szerepe Halászi település életében: ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………… 2:Mit jelent a halászbokor kifejezés? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………… 3:Hogyan készült a bödönhajó? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………… 4: Sorold fel a legkeresettebb szigetközi halfajtákat: ………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………… 5: A szigetközi halak melyik nagyvárosok piacaira jutottak el! Soroljátok fel!

158



……………………………………………………………………………………. 6: Honnan származik az Úgó elnevezés? ……………………………………………………………………………………. 7:”tengeri-bornyú” kifejezés melyik hal nevét fedi és miért? ……………………………………………………………………………………. 8:Az állattartás hol zajlott és milyen állatokat legeltettek? …………………………………………………………………………………….

Kiegészítendő mondatok Az első halászok az óvári uraság fennhatósága elől menekültek ide, mert …. ura nagyon kegyetlen és kapzsi volt Kunyhókat, ……………….. építettek, egy bokorban maradtak, együtt halásztak Szabadságukról írást nem tudtak mutatni, nem volt róla …………. Szerencsére éppen arra vadászott a király, a halászok frissen fogott ………… kínálták, melyből ízletes ……….. készítettek Cserébe a halászok írást, ……………. kaptak, ami biztosította a szabadságukat Azóta a halászok itt elszaporodtak, a falujukat pedig …………….. nevezték el. A Szigetköz talaját a …. hordaléka töltötte fel. A rokon családok egymáshoz közel építették házaikat, s együtt halásztak. Ezeket ……………….. nevezzük A folyót régen egytörzsű ladikban járták, melyet vastag fatörzsből faragtak, ezt ………… nevezzük A halászi legelőt …… nevezik. Ez az elnevezés a …. névből ered, mely kisebb vízesés helyét jelentette. Az alábbi szavakat helyettesítheted be: Úgó, bödönhajó, halászbokor, Zúgó, Duna, csákány, ásó, oklevél, Halászi, sövényház, Óvár, csuka

159



Óralebontás 5.o. 1. óra: Halászi eredete (monda és valóság) megismertetése a diákokkal. 2. óra: Halászi életmód megismertetése a diákokkal. 3. óra: Összefoglalás és feladatlapok kitöltése a tanultak alapján. 4. óra: Múzeumlátogatás, gyakorlati ismeretek szerzése tárgyi emlékek segítségével.

Tématerv- 5. osztály Óra 1.

Fejlesztendő kompetenciák Mondák Anyanyelvi, Halásziról kommunikációs, Szociális komp.

2.

Életmód

3..

Gyakorlás Kommunikációs, szociális komp

4.

Múzeumlátogatás

160

Téma

Anyanyelvi komp, szociális komp.

Kommunikációs, Szociális komp.

Munkaforma

Tevékenység

Eszköz

Csoport

Mondák megértése, feldolgozása szakértői mozaik segítségével

Mondák gépelve

Csoport

Korabeli életmód megismerése

Korabeli fényképek

Csoport

Tanultak átismétlése feladatlapok segítségével

Frontális, Csoport

Kiállítás megtekintése

Feladatlapok,


Pedagógiai Program II. kötet

6. OSZTÁLY Óra

Téma

Fejlesztendő kompetenciák

Munkaforma

Tevékenység

Szükséges eszközök

1.

Ismétlés: ismeretek felelevenítése Halászi történetéről Ismétlés

Emlékezet

Frontális

Asszociogramm

-

Egyéni

Toto kitöltése

Toto

Csoportalkotás (3 fő)

Anyanyelvi kompetencia (Szövegértés) Matematikai kompetencia (Szelektálás képessége, logika) Matematikai kompetencia (Hasonlóságok felfedezése, logika)

Egyéni

Fogalomkártyák

Dűlőnevek

Szociális kompetencia

Csoport

Kártyák alapján a csoporttagok megtalálása (tanár által kialakított csoportok) Dűlőnevek gyűjtése

Mondák halásziról

Anyanyelvi kompetencia (szövegértés) Kommunikációs komp. Szociális kompetencia Anyanyelvi kompetencia (szövegértés) Matematikai komp. (szelektálás, logika, időrendiség) Természettudományos kompetencia (tájékozódás terepen) Anyanyelvi kompetencia (szövegértés) Figyelem koncentációja

Csoport

Mondák megértése, feldolgozása szakértői mozaik segítségével

Mondák gépelve (differenciáltan!)

2.

Gyakorlás

3–4.

Helyszínek felkeresése Összefoglalás

Csoport

Frontális, csoport Egyéni

161

Fogalomkártyák csoportosítása, Állítások értékelése szóban (Igaz-hamis) Toto kitöltése

---

Fogalomkártyák Feladatlap Táblák (igaz-hamis feliratokkal) Toto



ÖSSZEFOGLALÁS 1.Mikor említik Halászit először az oklevelek? 1. 1334 2. 1490

x. 1567

2. Mi az a „halászbokor”? 1. bokros partszakasz, ahol jól lehet halászni

2. rokon családok, kik együtt halásztak

x. halászszerszám

3. Hol folyt régen a Duna? 1. a főutca helyén

2. a mai Petőfi utca helyén

x. ahol most is

4. Mi az a „tengeri bornyú”? 1. csuka

2. harcsa

x. viza

5. Melyik királyról neveztek el dűlőt és erdőt a falu határában? 1. II. Lajos 2. Salamon 6. Mikor hajtották ki a tehéncsordát először a legelőre? 1. Szent György napján 2. Szent Márton napján napján 7. Mi volt régen az új iskola helyén? 1. legelő

x. Mátyás

x. Szent Antal

2. orvosi rendelő majd kocsma

x. kocsma, később TSZ-iroda

8. Miből élt Csepevár ura? 1. aranymosásból

2. állattartásból

x. halászatból

9. Miből ered a legelő neve, az Úgó? 1. egy ott honos növény nevéből

2. az ott gyakran ugató kutyákról nevezték el

x. a zúgó szóból

10. Miért építettek régen sövényházakat Halásziban? 1. mert az ellenállt a 2. mert ezek szellősek gyakori árvizeknek és nyáron hűvösek voltak

x. nem építettek errefelé ilyeneket

11. Mi az a „bödönhajó”? 1. hordóból készült hajó

x. bádogcsónak

2. Egytörzsű ladik

12. Hogyan kapták az itt élő halászok szabadságukat? 1. halászlevet főztek 2. a királytól kapták a királynak a sok szép halért 13. Mi volt régen a gyerekek feladata? 1. a tehenekre vigyáztak 2. segítettek aratani tak 14. Mire vigyáz egy kondás? 1. tehenekre

162

2. disznókra

x. elkergették a földesurat x. libákra vigyáz

x. juhokra


Pedagógiai Program II. kötet

15. Milyen régi foglalkozás emlékét őrzi „Aranyos és Csepevár” története? 1. csikász 2. pákász x. aranyász +1. Milyen tárgyat találtak a régi földvárak helyén? 1. gerendát 2. harangot 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

x. nyílhegyeket 10.

11.

12.

13.

14.

15.

+1

MONDÁK HALÁSZIRÓL

Salamon király bujdosása A trónviszályok idején bujdosott erre Salamon király. Elérkezett a szomszéd faluig, éhesen, fáradtan. Ott irigyek voltak és nem fogadták be. Továbbindult hát Halászi felé, ahol ellátták étellel-itallal, kipihenhette magát. Mikor megtudták, hogy ő a király, el se akarták ereszteni, házról-házra hívták s mindenütt jól tartották. Amikor visszakerült a trónra, a halásziakra íratta hálából azt a területet, ahol először bujdosott. Így a halászi határ egészen a szomszéd falu közeléig nyúlik. Ezt a dűlőt ma is Salamonnak hívják, az ott fekvő erdőt pedig Salamonerdőnek. A mohácsi csata és a halászi vitéz A győri püspök vezetésével 200-an indultak a csatába. Közöttük volt egy Major János nevű halászi vitéz is. A borzalmas öldöklésből egy bokorba bújva menekült meg. Onnan látta, hogy a király a patakba ugrott s abban elmerült. Később ő mutatta meg a király vízbefúlásának helyét. A királyné elé vezették, aki megkérdezte, mit kíván jutalmul. Azt mondotta, hogy Halászin van neki egy egész telke, azt nemesítsék meg. Ezt hallván, a királyné felsóhajtott: „Lajos, Lajos, de olcsó ember voltál. Egy kúria a díjad…” A halásziak ma is meg tudják mutatni ezt a telket a fő utcán, ami valóban háromszor szélesebb, mint a többi. A század elején kocsma volt, (Smuk-kocsma), majd TSZ-iroda. Végül ezen a telken épült fel az új iskola. Aranyos és Csepevár története Van Halászi határában két dűlő, egymáshoz egészen közel. A régi időkben két földvár állt itt

163



egymástól kb. 3 km-re s köztük egy Duna-ág kanyargott. Valamikor a réges-régi időkben víz folyt ebben a Duna-ágban s nagyon sok volt benne az arany. A két földvár – Aranyos és Csepevár- ura az aranymosásból élt, de persze minkét várhoz tartoztak legelők, gazdag szántóföldek és erdők is. A monda szerint az aranyosi vár ura kevesellte az aranyat, amit a szolgái a Dunából kimostak, ezért büntetésből csökkentette az élelmüket. Páran fellázadtak és nem akartak tovább dolgozni. Őket a földesúr a vár börtönébe záratta. Társaik titokban ásót, csákányt juttattak be hozzájuk, s ők elkezdtek lefele ásni, hogy kiássák magukat. Azonban a mélyből vízér tört fel, amely elöntötte a pincebörtönt és alámosta magát a várat is. Jött a nyári áradás, és a vár összeomlott, maga alá temette kapzsi urát is. Azt is emlegetik, hogy Aranyos papja ekkor sírva-ríva menekült a veszedelemből Csepevár felé. Amerre elhaladt, azt a részt a mai napig is Papsíri-dűlőnek hívják. A halásziak Isten büntetésének tartották a vár elsüllyedését, mert a vár urai tivornyázásukról voltak híresek. Évszázadok teltek el. A halászi kondás odahajtotta a disznókat az Aranyosilaposba. Egyszer a disznók kitúrtak egy harangot. Halászin haranglábra állították. Mikor megszólalt a harang, azt kérdezgették egymástól az emberek: Tudod-e, mit mond a harang? „Kan-túrta, kan-túrta…”1848-ban elvitték és ágyút öntöttek belőle.

164



Helyezd a kártyákat a megfelelő monda címe alá!

Salamonok

Aranyos és Csepevár

Mohácsi vitéz

vendéglátás

aranymosás

Major Tamás

Dűlő és erdő

pincebörtön

Olcsó ember

ajándék terület a falunak

Papsíri-dűlő

Ajándék kúria

Menekülő király

kondás

iskola

harang

Vízbefúlás helye

Duna

iskola

165



Igaz vagy hamis? SALAMONOK 1. Ezt a dűlőt egy magyar királyról nevezték el. 2. A királyt először Feketeerdőn látták vendégül, majd Halászin. 3. Halászi földterületet kapott ettől a királytól. ARANYOS ÉS CSEPEVÁR 1. Ez két földvár volt. 2. Aranyos jobbágyai aranymosással foglalkoztak. 3. A jobbágyokat a földesúr kivégeztette, mert ellopták az aranyat. 4. Aranyos vára elsüllyedt. 5. A papjáról dűlőt neveztek el. 6. A vár harangja is elsüllyedt, de később kitúrta egy bika. MOHÁCS 1. Halásziak is részt vettek a mohácsi csatában. 2. A királyt egy halászi vitéz mentette meg a haláltól. 3. Ezt a vitézt Major Jánosnak hívták. 4. A meghalt király özvegyétől egy telket és nemességet kapott jutalmul. 5. A királyné sokallta azt, amit a vitéz jutalmul kért. 6. Ezen a telken áll most az iskolánk.

166



7. OSZTÁLY Óra

Téma

Fejlesztendő kompetenciák

Munkaforma

Tevékenység

Szükséges eszközök

1.

Ismétlés Ismeretek felelevenítése Halászi történetéről, mondáiról Ismétlés

Emlékezet

Frontális

Asszociogramm

-

Anyanyelvi kompetencia(Szövegértés) Matematikai kompetencia (Szelektálás képessége , logika) Matematikai kompetencia (Hasonlóságok felfedezése, logika) Matematikai kompetencia(sorrendiség)

Egyéni

Toto kitöltése

Toto

Egyéni

Kártyák alapján a pár megtalálása Történelmi címsorok sorrendbe állítása Események hozzárendelése a címsorokhoz Válaszadás kérdésekre kooperatív pármunkában Térkép adatainak kiegészítése tájegység ill. Falunevekkel Olvasd el a mondát Cikolaszigetről! Oldd meg a hozzá kapcsolódó szómagyarázó feladatot!

Fogalomkártyák

Páralkotás

2.

Történelmi címsorok időrendbe állítása Halászi története a Anyanyelvi kompetencia (szövegértés) XIX. Sz-ig Halászi története a Anyanyelvi kompetencia (szövegértés) XIX. Sz.-ig Szigetköz és Természettudományos kompetencia Csallóköz földrajza (tájékozódás térképen) Házi feladat Anyanyelvi kompetencia Monda Cikolaszigetről (szövegértés)

167

Pár Pár Pár Csoport Egyéni

Kártyák borítékban Események borítékban Kérdések és szövegek Térkép Internet Monda (differenciáltan)


3.

Monda Cikolaszigetről

Anyanyelvi kompetencia (szövegértés) Matematikai kompetencia(sorrendiség) Anyanyelvi kompetencia (szövegértés)

Pár

Helyezd a monda eseményeit helyes sorrendbe!

Tételmondatok szétvágva, borítékban

Pár

Keressetek válaszokat a kérdésekre!

Kérdések

Monda Arakról

Anyanyelvi kompetencia (szövegértés) Matematikai kompetencia(sorrendiség)

Pár

Összefoglalás

Anyanyelvi kompetencia (szövegértés) Figyelem koncentációja

egyéni

Monda Cikolaszigetről

4.


168

Monda Arak nevének eredetéről - összeállítása kooperatív pármunkában Toto kitöltése

A történet darabokra vágva

Toto



ISMÉTLÉS 1.Mikor említik Halászit először az oklevelek? 1. 1334 2. 1490

x. 1567

2. Mi az a „halászbokor”? 1. bokros partszakasz, ahol jól lehet halászni

2. rokon családok, kik együtt halásztak

x. halászszerszám

3. Hol folyt régen a Duna? 1. a főutca helyén

2. a mai Petőfi utca helyén

x. ahol most is

4. Mi az a „tengeri bornyú”? 1. csuka

2. harcsa

x. viza

5. Melyik királyról neveztek el dűlőt és erdőt a falu határában? 1. II. Lajos 2. Salamon 6. Mikor hajtották ki a tehéncsordát először a legelőre? 1. Szent György napján 2. Szent Márton napján napján 7. Mi volt régen az új iskola helyén? 1. legelő

x. Mátyás

x. Szent Antal

2. orvosi rendelő majd kocsma

x. kocsma, később TSZ-iroda


2. állattartásból

x. halászatból

9. Miből ered a legelő neve, az Úgó? 2. egy ott honos növény nevéből

2. az ott gyakran ugató kutyákról nevezték el

x. a zúgó szóból

10. Miért építettek régen sövényházakat Halásziban? 2. mert az ellenállt a 2. mert ezek szellősek gyakori árvizeknek és nyáron hűvösek voltak

x. nem építettek errefelé ilyeneket

11. Mi az a „bödönhajó”? 1. hordóból készült hajó

x. bádogcsónak

2. egytörzsű ladik

12. Hogyan kapták az itt élő halászok szabadságukat? 2. halászlevet főztek 2. a királytól kapták a királynak a sok szép halért 13. Mi volt régen a gyerekek feladata? 1. a tehenekre vigyáztak 2. segítettek aratani tak 14. Mire vigyáz egy kondás? 1. tehenekre

2. disznókra

x. elkergették a földesurat x. libákra vigyáz

x. juhokra

169



15. Milyen régi foglalkozás emlékét őrzi „Aranyos és Csepevár” története? 1. csikász 2. pákász x. aranyász +1. Milyen tárgyat találtak a régi földvárak helyén? 1. gerendát 2. harangot

1.

170

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

x. nyílhegyeket

10.

11.

12.

13.

14.

15.

+1



FOGALOMKÁRTYÁK

Egytörzsű ladik

bödönhajó

Salamon király

Királyok hala, Halak királya

viza

Aranyos és Csepevár

sövényház

Sárral-agyaggal tapasztott

Mohácsi csata

Úgó

Zúgó

vendéglátás

Halaz

Halazy

aranymosás

Hal az Úgó mélyedéseiben

csík

Major János

halászbokor

rokon családok

171



Helyezd időbeli sorrendbe a történelmi eseményeket! Török pusztítások A református kor Rákóczi-szabadságharc A napóleoni háborúk Forradalom és szabadságharc

172



Még a szabadságharc előtt megalakult a halászi lovasbandérium. A bandérium 12 lovasból és egy vezetőből áll, kinek fehér vagy szürke lova van. A mezővárosi ranghoz hozzátartozott a lovasbandérium fenntartása is. Nemcsak díszkíséretet jelentett régen, hanem védelmet is. Tagjai elmondták, hogy kísérték a püspököt, s az érkező, távozó káplánokat, plébánosokat is. A bandérium díszruhája: árvalányhajas fekete posztósüveg, bőszárú ing, sujtásos piros posztómellény, kék ezüstzsinóros mente, fehér rojtos gatya és fekete csizma. Kísérték Kossuth Lajost is 1848 október 22-én a mosoni plébániától az uradalmi kastélyig. Halászi is részt vett a szabadságharc eseményeiben. 1848. októberének első napjaiban egy 2530 főből álló, Jellasics-féle martalóc csapat bukkant fel Óvár határában. Soós János nemzetőr megfutamította őket, s azok Halászi felé menekültek. A Duna kompjánál térden állva könyörögtek kegyelemért. A halászi bíró átadta őket az óvári hatóságnak. Napóleon katonái 1809-ben harcoltak ezen a vidéken. (győri csata!!) Három hét alatt a franciák roppant károkat okoztak a gazdáknak. A kurucok és labancok egyaránt dúlták, sarcolták a mezővárost. Halászi ekkor az óvári vár koronaőrségének, a „sárga németeknek” a fennhatósága alá tartozott. Ha a kurucok éjjel a városba beütöttek, a lakosok egy magasabb fa tetejére kötözött zsúpszalmát gyújtottak meg, így adtak jelet Óvár lakosainak. Az úgói legelőn egyszer összecsaptak a kurucok a labancokkal. A harcban elesetteket ott temették jeltelen sírba. „Sok sárga németnek lett temetője a halászi rétség”. Az 1529 évi pusztulás után elterjedt Halászin a református vallás, sőt ez volt az uralkodó egészen az 1700-as évekig. Halászi ez időben fontos és népes református egyházközség volt. Ezt mutatja az is, hogy az 1600-as években itt lakott Samarjai János református püspök, így Halászi a Dunamelléki Református Püspökség székhelye volt. A falu csak az ellenreformáció után kezdett visszatérni ősei vallásához. A visszatérítés főleg a magyaróvári kapucinusok munkája volt. Különösen fokozódott ez Mária Terézia uralkodása alatt, amikor a királynő lánya 1777-ben a mostani templomot megépítette. Ez a legnagyobb templom egész Szigetközben. 1529 szeptember elején értek a török seregek a megyehatárra. Bécs sikertelen ostroma után a visszavonuló török seregek a várossal együtt az óvári várat is felgyújtották. Ekkor a halásziak a szorongatott Óvár segítségére siettek s ott vitézül harcoltak a vár védelmében. Ez alatt a törökök Kálnoknál átkeltek a Mosoni-Dunán és megtámadták Halászit. Felgyújtották és teljesen feldúlták a védtelen községet. A monda szerint a gyerekek, asszonyok és öregek idejében elmenekültek a kálnoki Duna-ág melletti nagy nádasba. Ezt a helyet az óta is

173



Gyermekkerteknek hívják a halásziak. Mesélték, hogy a törökök magyarul hívogatták a bujkálókat, de a mocsaras részre nem mertek bemenni. A török tűzvészben elégtek Halászinak az Árpád-házi és vegyesházi királyok idejéből való kiváltságlevelei.

A

török

korból

származik

Halászi

első

épségben

fennmaradt

kiváltságlevele.Ezt az okmányt I. Ferdinánd adta 1550-ben Halászinak. Ebben a királyi helytartó meghagyja Magyarország összes vám- és adószedőjének, hogy Halászi régi mezőváros polgárainak a vámmentességet élvezni engedjék, melyet királyelődöktől nyertek, mivel lakosai Óvárt segítették a török elleni küzdelemben, s azok ezért a falut felperzselték. I. Ferdinánd eztán a falunak a zöld viaszú pecsét használati jogát adta, ami nagy kiváltság volt abban a korban. Ez a pecsét Szent Mártont ábrázolja.

174



A. 1. Török pusztítások 1529 szeptember elején értek a török seregek a megyehatárra. Óvárt elhagyta a cseh őrség. Bécs sikertelen ostroma után a visszavonuló török seregek a várossal együtt a várat is felgyújtották. Ekkor a halásziak a szorongatott Óvár segítségére siettek s ott vitézül harcoltak a vár védelmében. Ez alatt a törökök Kálnoknál átkeltek a Mosoni-Dunán és megtámadták Halászit. Felgyújtották és teljesen feldúlták a védtelen községet. A monda szerint a gyerekek, asszonyok és öregek idejében elmenekültek a kálnoki Duna-ág melletti nagy nádasba. Ezt a helyet az óta is Gyermekkerteknek hívják a halásziak. Mesélték, hogy a törökök magyarul hívogatták a bujkálókat, de a mocsaras részre nem mertek bemenni. A török tűzvészben elégtek Halászinak az Árpád-házi és vegyesházi királyok idejéből való kiváltságlevelei. A török korból származik Halászi első épségben fennmaradt kiváltságlevele is. Ezt az okmányt I. Ferdinánd adta 1550-ben Halászinak.

Ebben a helytartó meghagyja

Magyarország összes vám- és adószedőjének, hogy Halászi régi mezőváros polgárainak a vámmentességet élvezni engedjék, melyet királyelődöktől nyertek, mivel lakosai Óvárt segítették a török elleni küzdelemben, s azok ezért a falut felperzselték. I. Ferdinánd eztán a falunak a zöld viaszú pecsét használati jogát adta, ami nagy kiváltság volt abban a korban. Ez a pecsét Szent Mártont ábrázolja. 2. A református kor Az 1529 évi pusztulás után elterjedt Halászin a református vallás, sőt ez volt az uralkodó egészen az 1700-as évekig. Halászi ez időben fontos és népes református egyházközség volt. Ezt mutatja az is, hogy az 1600-as években itt lakott Samarjai János református püspök, így Halászi a Dunamelléki Református Püspökség székhelye volt. Csak az ellenreformáció után kezdett visszatérni ősei vallásához. A visszatérítés főleg a magyaróvári kapucinusok munkája volt. Különösen fokozódott ez Mária Terézia uralkodása alatt, amikor a királynő lánya 1777ben a mostani templomot megépítette. Ez a legnagyobb templom egész Szigetközben.

175



B. 3. A Rákóczi-szabadságharc A kurucok és labancok egyaránt dúlták, sarcolták a mezővárost. Halászi ekkor az óvári vár koronaőrségének, a „sárga németek” a fennhatósága alá tartozott. Ha a kurucok éjjel a városba beütöttek, a lakosok egy magasabb fa tetejére kötözött zsúpszalmát gyújtottak meg, így adtak jelet Óvár lakosainak. Az úgói legelőn egyszer összecsaptak a kurucok a labancokkal. A harcban elesetteket ott temették jeltelen sírba. „Sok sárga németnek lett temetője a halászi rétség”. 4. A napóleoni háborúk Napóleon katonái 1809-ben harcoltak ezen a vidéken. (győri csata!!) Három hét alatt a franciák roppant károkat okoztak a gazdáknak. 5. A forradalom és szabadságharc Még a szabadságharc előtt megalakult a halászi lovasbandérium.A bandérium 12 lovasból és egy vezetőből áll, kinek fehér vagy szürke lova van. A mezővárosi ranghoz hozzátartozott a lovasbandérium fenntartása is. Nemcsak díszkíséretet jelentett régen, hanem védelmet is. Tagjai elmondták, hogy kísérték a püspököt, s az érkező, távozó káplánokat, plébánosokat is. A bandérium díszruhája: árvalányhajas fekete posztósüveg, bőszárú ing, sujtásos piros posztómellény, kék ezüstzsinóros mente, fehér rojtos gatya és fekete csizma. Kísérték Kossuth Lajost is 1848 október 22-én a mosoni plébániától az uradalmi kastélyig. Halászi is részt vett a szabadságharc eseményeiben. 1848. októberének első napjaiban egy 2530 főből álló, Jellasics-féle martalóc csapat bukkant fel Óvár határában. Soós János nemzetőr megfutamította őket, s azok Halászi felé menekültek. A Duna kompjánál térden állva könyörögtek kegyelemért. A halászi bíró átadta őket az óvári hatóságnak.

176



Válaszolj a partnered kérdéseidre a szöveg alapján! A. 1. Hogy hívták a labancokat ezen a vidéken? ............................................................................. 2. Hogyan adtak jelt a halásziak, ha a kurucok Óvár ellen támadtak? ..................................................................................................................................................... 3. Hol csaptak össze a kurucok a sárga németekkel? ................................................................. 4. Miért jelentettek rosszat a napóleoni háborúk a halásziaknak? ............................................... 5. Hány lovasból áll a lovasbandérium? ..................................................................................... 6. Milyen ruhát viseltek a bandérium tagjai? ............................................................................. ..................................................................................................................................................... 7. Hogy hívták azt a nemzetőrt, aki a halászi hídnál megfutamította Jellasics martalócait? .....................................................................................................................................................

B. 1. Miért hívják Gyermekkerteknek a Kálnok közelében található területet a halásziak? ..................................................................................................................................................... 2. Ki és mikor adta ki Halászi első épségben maradt kiváltságlevelét? ..................................................................................................................................................... 3. Milyen kiváltságot kapott ebben Halászi? ............................................................................... 4. Miért kapta ezt a kiváltságot? ................................................................................................. 5. Milyen volt ebben az időben Halászi mezőváros pecsétje? .................................................... ..................................................................................................................................................... 6. Milyen vallás központja lesz Halászi a mohácsi csata után? .................................................. 7. Ki lesz ezen vallás püspöke? .................................................................................................. 8. Ki építette Halászi templomát? ...............................................................................................

177



1. A térkép Szigetköz egy részét ábrázolja. a. Írd be az Öreg-Duna és a Mosoni-Duna nevét a térképbe! b. Jelöld nyíllal az Öreg-Duna és a Mosoni-Duna folyásirányát! c. Szigetköznek két kisebb tájegysége van. Felső-Szigetköz és Alsó-Szigetköz. Melyiket ábrázolja a térkép? ………………………………

2. Írd be a községek nevét a térképbe! Segítségül használd az internetet!

178



A tündértó titka A Duna mentén, Szigetközben, Csallóközben minden faluban mesélik az öregek, hogy valamikor tündérek éltek itt a szigeteken. Nagyon jó világ volt még akkor, Aranykertnek is hívták ezt a vidéket. Cikolasziget határában, a Vörösfüzesen van egy régi medermaradvány, a nép Tündértónak mondja. Partját sás, nád szegélyezi, közte vízililiomok pompáznak, s a víz tükrén tündérrózsa nyílik. Azt tartják róla, hogy itt volt régen a tündérek palotája. Csillogottvillogott a víz színén, ha rásütött a nap, mert még a zsindelye is aranyból volt. Egyszer aztán megromlott a világ. Háborúk jöttek, az emberek gyilkolták egymást, így a tündéreknek nem volt maradásuk. Elköltöztek innen messzire. de az itteni embereket szerették, ezért ajándékot hagytak nekik. Azt mondják, hogy a hajukból lett arany a Dunában, a palotájuk helyét pedig megbabonázták. Azt hagyták az itteni emberekre, hogy aki lány Anna napját követő holdtölte éjjelén megfürdik a Tündértó vizében, az szebb lesz, egészségesebb lesz, mint volt, és azé a legényé lesz, akit szeret. Nos, azóta minden nyáron kijártak a lányok, hogy megmártsák magukat a Tündértó vizében. Ágnes csúnya lány volt. Piszle-poszlának csúfolták a többiek. olyan hitvány, vékonyka volt a lelkem. Nagyon fájt neki a csúfolkodás. Szeretett volna ő is olyan lenni, mint a többiek: szép vidám, mindenkivel barátkozó. De az emberek nem vették komolyan, csak élcelődtek vele a legények is. Különösen Pista, a szomszédék fia, aki nagyon tetszett neki és úgy szerette volna, ha legényes napokon hozzájuk is átjött volna beszélgetni. De mindig csak egyedül üldögélt otthon, nem kereste fel senki. Így következett el az Anna-napot követő holdtölte ideje. A lányok minden este lesték a holdat, mikor kerekedik ki a képe, és súgtak-búgtak, hogy bizony megmártják magukat a Tündértó vizében. Ágnest is csalták, de hozzátették: kár kimennie, rajta az sem segít. Nem is mert velük tartani. Lefeküdt, de mikor hallotta az ablakuk alatt elsuhanó lányok lépteit, fölkelt, kiosont a házból. A gádorban sírdogált. De egyszer csak gondolt egy nagyot: csak azért is megfürdik a Tündértó vizében. Dacosan dobbantott egyet a lábával, és futni kezdett kert alul a Duna felé. Egyedül akart maradni, nehogy kinevessék a többiek. Eloldotta ladikjukat és átevezett a Vörösfüzesre. A lányok már vidáman lubickoltak a partcsorbánál. Ágnes egy bokor mögül vetette magát a vízbe ruhástul, szégyellt levetkőzni. Mély volt a víz. Egy-két karcsapással úszni próbált, de lábára tekeredett a hínár. Hiába kapálózott, húzta lefelé, nem tudott tőle szabadulni. Kétségbeesetten kiáltott segítségért. Meg is fulladt volna, ha nem ér oda éppen idejében Pista, aki hazafelé tartva hallotta a szomszédból Ágnes sírását és látta, hogy egyszer csak nekiszalad a Dunának. Rosszat sejtve utána indult.

179



Nem teketóriázott, beugrott a vízbe és kihúzta a fuldokló lányt. Ahogy Ágnes magához tért és rányitotta a szemét, csodák csodája, Pista szépnek látta. Rámosolygott és haza vitte. Megfogant a Tündértó titka. Eljárt hozzájuk a legényes napokon és megszerették egymást. Nemsokára megtartották a kézfogót, aztán a lakodalmat is. Boldogan éltek, míg meg nem haltak.

180



A tündértó titka

A Duna mentén, Szigetközben, Csallóközben minden faluban mesélik az öregek, hogy valamikor tündérek éltek itt a szigeteken. Nagyon jó világ volt még akkor, Aranykertnek is hívták ezt a vidéket. Cikolasziget határában, a Vörösfüzesen van egy régi medermaradvány, a nép Tündértónak mondja. Azt tartják róla, hogy itt volt régen a tündérek palotája. Egyszer aztán megromlott a világ. Háborúk jöttek, az emberek gyilkolták egymást, így a tündéreknek nem volt maradásuk. Elköltöztek innen messzire. de az itteni embereket szerették, ezért ajándékot hagytak nekik. Azt mondják, a palotájuk helyét megbabonázták. Azt hagyták az itteni emberekre, hogy aki lány Anna napját követő holdtölte éjjelén megfürdik a Tündértó vizében, az szebb lesz, mint volt, és azé a legényé lesz, akit szeret. Nos, azóta minden nyáron kijártak a lányok, hogy megmártsák magukat a Tündértó vizében. Ágnes csúnya lány volt. Piszle-poszlának csúfolták a többiek. Olyan hitvány, vékonyka volt a lelkem. Szeretett volna ő is olyan lenni, mint a többiek: szép vidám, mindenkivel barátkozó. De az emberek nem vették komolyan, csak élcelődtek vele a legények is. Különösen Pista, a szomszédék fia, aki nagyon tetszett neki. Szerette volna, ha legényes napokon hozzájuk is átjött volna beszélgetni. De mindig csak egyedül üldögélt otthon, nem kereste fel senki. Így következett el az Anna-napot követő holdtölte ideje. A lányok minden este lesték a holdat, készülődtek, hogy megmártsák magukat a Tündértó vizében. Ágnes nem mert a többiekkel tartani. Lefeküdt, de aztán csak fölkelt, kiosont a házból. A gádorban sírdogált. De egyszer csak gondolt egy nagyot: csak azért is megfürdik a Tündértó vizében! Eloldotta ladikjukat és átevezett a Vörösfüzesre. A lányok már vidáman lubickoltak a partcsorbánál. Ágnes egy bokor mögül vetette magát a vízbe ruhástul, szégyellt levetkőzni. Mély volt a víz. Lábára tekeredett a hínár. Hiába kapálózott, húzta lefelé, nem tudott tőle szabadulni. Kétségbeesetten kiáltott segítségért. Meg is fulladt volna, ha nem ér oda éppen idejében Pista. Nem teketóriázott, beugrott a vízbe és kihúzta a fuldokló lányt. Ahogy Ágnes magához tért és rányitotta a szemét, csodák csodája, Pista szépnek látta. Rámosolygott és hazavitte. Eljárt hozzájuk a legényes napokon és megszerették egymást. Nemsokára megtartották a kézfogót, aztán a lakodalmat is. Boldogan éltek, míg meg nem haltak.

181



I. Mit jelentenek a szavak? Keresd meg a párjukat! megbabonázták

eresz alja, tornác

piszle-poszla

kedd, csütörtök, szombat, csak ekkor lehetett a lányok hoz járni

182

élcelődtek

elvarázsolták

legényes napok

eljegyzés

gádor

vékonyka, fejletlen

partcsorba

viccelődtek

teketóriázott

lapos part, kis öböl

kétségbeesetten

tétovázott

kézfogó

ijedten, félve, elkeseredetten



Helyezd a mese történéseit helyes sorrendbe! Tündérek telepedtek meg Cikolasziget határában, a Vörösfüzesen. A vidéket Aranykertnek is mondták, akkor olyan jó világ volt itt. Háborúk jöttek, gonosz lett a világ, a tündérek elköltöztek. De azt mondják, az a lány, aki megfürdik a palotájuk helyén álló Tündértó vizében, szép lesz és szerelme veszi feleségül. Ágnes nem volt szép lány, sokat csúfolták a többiek. De szerette volna, ha a szomszéd Pista udvarolna neki. Elkövetkezett Anna-napot követő holdtölte, mikor meg a babona szerint a lányok megfürödhettek a tó vizében. A lányok mind levonultak a Duna partjára, csak Ágnes maradt otthon sírdogálva a gádorban. Ágnes elhatározza, ő is megfürdik a Tündértó vizében. Ladikjukhoz megy és átevez a Vörösfüzesre. Szégyelli magát, ezért ruhástul veti magát a tó vizébe. A sok ruha miatt nem tud úszni, a hínár lehúzza a lábát, majdnem belefullad a tó vízébe. Pista épp arra jár és meghallja a lány segélykiáltásait. Nem teketóriázik, vízbe veti magát, kimenti a fuldokló lányt a vízből. A fiatalok megtetszettek egymásnak, Pista eljárt Ágnesékhez a legényes napokon udvarolni. Megtartották a kézfogót. Megtartották a lakodalmat..

183



Keress választ az alábbi kérdésekre! 1. Hogy hívták régen ezt a vidéket? ............................................................................................ 2. Miért ez volt a neve? ............................................................................................................... ..................................................................................................................................................... 3. Hol állt a mese szerint a tündérek palotája? ............................................................................ 4. Mi található most ott? .............................................................................................................. 5. Miért költöztek el a tündérek? ................................................................................................. 6. Milyen ajándékot hagytak az embereknek? ............................................................................ ..................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................... 7. Mikor kell a lányoknak megfürödniük a Tündértó vizében, ha szépek akarnak lenni? ............................................................................................................................ ..................................................................................................................................................... 8. Miért szomorú mindig Ágnes? ................................................................................................ ..................................................................................................................................................... 9. Miért szökik ki a házból? ........................................................................................................ ..................................................................................................................................................... 10. Mi történik vele a tónál? ....................................................................................................... ..................................................................................................................................................... 11. Hogyan teljesült be a Tündértó legendája? ........................................................................... .....................................................................................................................................................

184



Itt minálunk úgy tartják az öregek, hogy Arak neve abból az árokbók keletkezett, T

ami itt látható a határunkban és Tatárároknak hívják. Azt mondják, hogy amikor itt voltak nálunk a tatárok, akkor éppen itt a falunk helyin

I

ütöttek tábort. Nagy víz volt akkor, olyan tavaszi jegesár. Megijedtek a tatárok, hogy őket is elönti

M

a Duna. Összeterelték hát a szomszéd falukból az embereket, és egy nagy árkot ásattak velük

A

a tábor körül. Az árok földjét fölkupacolták töltésnek a víz ellen. A Duna azért csak betört a töltésen át is és kimosta a tatárokat. Azóta a nagy ároknak

FF

csak a darabjai maradtak meg. A nép pedig ideköltözött és így lett a falu az árok megett. Tatárároknak hívták és így

Y

lett belőle Arak.

185



ÖSSZEFOGLALÁS 1.Mikor említik Halászit először az oklevelek? 1. 1334 2. 1490

x. 1567

2. Ki adta ki az első megmaradt kiváltságlevelét Halászinak? 1. Kossuth Lajos 2. I. Ferdinánd

x. Mária Terézia

3. Kik elől menekültek a Gyermekkertekbe a község asszonyai és gyerekei? 1. törökök 2. sárga németek x. Napóleon katonái 4. Milyen vallásúak voltak Halászi lakosai a mohácsi csatát követő évtizedekben? 1. katolikus 2. mohamedán x. református 5. Melyik királyról neveztek el dűlőt és erdőt a falu határában? 1. II. Lajos 2. Salamon

x. Mátyás

6. Mikor hajtották ki a tehéncsordát először a legelőre? 1. Szent György napján 2. Szent Márton napján

x. Szent Antal napján

7.Miért kapott kiváltságlevelet Halászi?? 1. mert lakosai harcoltak 2. mert lakosai harcoltak a a török ellen a sárga németek ellen

x. mert lakosai harcoltak a kurucok ellen


x. halászatból

2. Állattartásból

9. Milyen kiváltságot kapott Halászi? 1. vásártartási jogot 2. árumegállító jogot

x. adómentességet

10. Milyen színű volt Halászi mezőváros pecsétje a török időkben? 1. zöld 2. piros x. nem volt pecsétje 11. Hogyan jelezték a kuruc támadást a község lakosai Óvár őrségének? 1. nem jelezték 2. zsúpszalmát égettek x. hírnök útján 12.Hány lovasból áll a Lovasbandérium? 1. 12 2. 13

x. 11

13.Hogy hívták azt a püspököt, aki Halászit választotta egyházkerületének székhelyéül? 1. Soós János 2. Major János x. Samarjai János 14.Melyik szigetközi faluhoz kötődik „ A Tündértó titka” c. mese? 1. Arak 2. Cikolasziget x. Püski 15. Milyen régi foglalkozás emlékét őrzi „Aranyos és Csepevár” története? 1. csikász 2. pákász x. aranyász

186



16. Milyen eseményhez köthető a monda szerint Arak alapítása? 1. törökdúlás 2. tatárjárás

x. kuruc-labanc harcok

+1. Mi volt a mese szerint a Vörösfüzesek helyén? 1. tündérek palotája 2. Duna régi ága

x. tó

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.

15.

16.

+1

187



8. OSZTÁLY Óra

Téma

1.

2.

3.

4.

Munkaforma

Tevékenység

Ismétlés Halászi és környező falvak mondái Szigetközi foglalkozások: halászok Szigetközi foglalkozások: aranyász

Fejlesztendő kompetenciák Emlékezet

Frontális

Asszociogramm

Anyanyelvi, kommunikációs, Szociális komp Anyanyelvi, kommunikációs, Szociális komp

Csoport

Korabeli foglalkozások bemutatása Korabeli foglalkozások bemutatása

Feladatlapok

Szigetközi foglalkozások: pásztor

Anyanyelvi, kommunikációs, Szociális komp

Csoport

Korabeli foglalkozások bemutatása

Feladatlapok

Csoport

Eszköz

Feladatlapok

Év eleji ismétlőkérdések 1.Mikor említik Halászit először az oklevelek? 1. 1334 2. 1490

x. 1567

2. Ki adta ki az első megmaradt kiváltságlevelét Halászinak? 2. Kossuth Lajos 2. I. Ferdinánd

x. Mária Terézia

3. Kik elől menekültek a Gyermekkertekbe a község asszonyai és gyerekei? 1. törökök 2. sárga németek x. Napóleon katonái 4. Milyen vallásúak voltak Halászi lakosai a mohácsi csatát követő évtizedekben? 1. katolikus 2. mohamedán x. református 5. Melyik királyról neveztek el dűlőt és erdőt a falu határában? 1. II. Lajos 2. Salamon

x. Mátyás

6. Mikor hajtották ki a tehéncsordát először a legelőre? 1. Szent György napján 2. Szent Márton napján

x. Szent Antal napján

7.Miért kapott kiváltságlevelet Halászi? 1. mert lakosai harcoltak 2. mert lakosai harcoltak a a török ellen a sárga németek ellen

x. mert lakosai harcoltak a kurucok ellen


x. halászatból

2. Állattartásból

9. Milyen kiváltságot kapott Halászi?

188


1. vásártartási jogot


2. árumegállító jogot

x. adómentességet

10. Milyen színű volt Halászi mezőváros pecsétje a török időkben? 1. zöld 2. piros x. nem volt pecsétje 11. Hogyan jelezték a kuruc támadást a község lakosai Óvár őrségének? 1. nem jelezték 2. zsúpszalmát égettek x. hírnök útján 12.Hány lovasból áll a Lovasbandérium? 1. 12 2. 13

x. 11

13.Hogy hívták azt a püspököt, aki Halászit választotta egyházkerületének székhelyéül? 1. Soós János 2. Major János x. Samarjai János 14.Melyik szigetközi faluhoz kötődik „ A Tündértó titka” c. mese? 1. Arak 2. Cikolasziget x. Püski 15. Milyen régi foglalkozás emlékét őrzi „Aranyos és Csepevár” története? 1. csikász 2. pákász x. aranyász 16. Milyen eseményhez köthető a monda szerint Arak alapítása? 1. törökdúlás 2. tatárjárás x. kuruc-labanc harcok +1. Mi volt a mese szerint a Vörösfüzesek helyén? 1. tündérek palotája 2. Duna régi ága 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

x. tó 11.

12.

13.

14.

15.

16.

+1

Ismétlő kérdések a tavaly tanultakból 1. Hogy hívták a labancokat ezen a vidéken? ........................................................................ 2. Hogyan adtak jelt a halásziak, ha a kurucok Óvár ellen támadtak? ..................................................................................................................................................... 3. Hol csaptak össze a kurucok a sárga németekkel? ............................................................ 4. Miért jelentettek rosszat a napóleoni háborúk a halásziaknak? ...................................... 5. Hány lovasból áll a lovasbandérium? ................................................................................. 6. Milyen ruhát viseltek a bandérium tagjai? ........................................................................ ..................................................................................................................................................... 7. Hogy hívták azt a nemzetőrt, aki a halászi hídnál megfutamította Jellasics martalócait? .....................................................................................................................................................

189



Halászok Először a halászok életével ismerkedjünk meg, mert ők éltek legszorosabban együtt a vizekkel. A szigetközi halászok mindig híresek voltak a történelem folyamán. Sok oklevél, írott emlék említi meg őket. Olyan nagy volt a halbőség a Duna-ágakban, hogy nemcsak a helyi fogyasztásra jutott bőven, hanem a szomszédos piacokra is, Magyaróvárra, Győrbe, Pozsonyba. Még Bécsben is külön helyük volt a halpiacon a szigetközi „vizásoknak”. Nagy mennyiségű szigetközi sózott- és füstölthal-szállítmányokkal Esztergom, Buda felé, vagy Pozsonyba, Bécsbe és Passaun keresztül Bajorországba. A közeli piacokra eleven halat szállítottak gyékény-, nád-, sás-, zsúpkötegbe csavarva. Maguk a halászok hordták piacra a zsákmányt. Legfőbb piacos hal a viza volt, a csuka, harcsa, süllő, márna, ponty. A keszeget, kárászt, dévért inkább otthon fogyasztották el. Nem fordult meg vendég, sem király vagy nagyúr Óvárott, hogy halat ne ajándékoztak volna neki. Vének a pannonhalmi bencések halászfaluja volt. A vizek közé zárt falvakban szabad halászok éltek. Halászbokrokba tömörültek hatan-nyolcan, közösen végezték a munkát. A vizeket bérbe vették a földesúrtól. A bokrok tagjai összetartottak, s lehetőleg egy helyre települtek, egy helyen laktak. Még ma is őrzik a régi halászfaluk: Halászi, Kisbodak, Püski a bokros település külső formáját. Halásziban pedig 1938-ban egy kútásás alkalmával 6 méter mélyen régi ladikra és halászszerszámokra bukkantak, a mai Duna-ágtól elég messze. Ez nemcsak a régi halászbokor telephelyét mutatta meg, hanem a víz munkáját is, hogy aránylag rövid idő alatt már 6 méterre (!) temette be a hajdan vízparti telephely maradványait. Amikor alkalmas volt a víz és az idő, hetekig haza sem jártak. Kint a szigeten vertek tanyát. Itt szárították hálóikat, s cölöpökre épült sövényfalú kunyhó volt a menedékük. Voltak, akik állandóan kint laktak a szigeteken. Összehordott dombra építették fonott sövényfalú házukat. A dombot is körülfonták fűzzel, hogy a víz ki ne kezdje. A ház sövényfalát pedig jó vastagon betapasztották sárral. Csak ladikkal lehetett az ilyen tanyát meg közelíteni Cikolán. Szerszámaikat kender-, lenfonalból maguk kötötték, a hibásakat maguk javítgatták. Hű segítőtársukat, a ladikot is maguk mesterkedték. Régen egytörzsű ladikban jártak még (bödönhajó). Cigányok faragták vastag fűz-, vagy nyárfatörzsből. Halásziban házépítésnél egynek előkerült a maradéka, de egészen korhadtan. A régiek még maguk fonták gyékényből a halas szatyrokat, fűzből a 2 méter átmérőjű, öblös, nagy halszállító kosarakat. Fűzből fonták a mai lukacsos faló haltartó bárkák ősét is, a „halburkust”. Ez különböző hosszúságú, legfeljebb 2-3 méter hosszú, közepén 60-80 cm, vagy 1 méter széles, szilva alakú kas volt, tetején lezárható csapóajtóval. Ebbe gyűjtötték a halakat úgy, mint a mai bárkákban, vízbe merítve hetekig elállt benne a zsákmány. A legtöbb halat a halfészkekből vagy tanyákból lehetett kiszedni. Előbb óvatosan kipuhatolták a rejtekhelyeket. Mégy gödrök ezek a mederben, ide állnak össze időnként a halak. Rövidebb, de 8-10 m széles, 100 szem mélységű kerítőhálóval fogták körül a fészkeket. Két ladikkal 4-5 ember kellett hozzá. A halakat úgy zavarták ki, hogy a hálón belül csáklyákkal, hosszú vonyagókkal bökdösték a vizet és a menekülő halak a hálóba szaladtak. Éjjeli halászatokon igen kedvelték az eresztőhálót. A hal útjába eresztették a vízbe ladikról, és a laza, nagy szemű hálóba a halak kopoltyújukkal, uszonyaikkal fennakadtak. Igen szerettek milingezni régen is, ma is. Áradó vízben lehet, amint megpezsdül a víz, mert ilyenkor a hal a partok felé húzódik. Keresztbe állított ladikkal a vízfolyással egy irányban szűrik végig a partok mentét. A miling 60-70 szemes kis háló, olyan mint a kézitápli, csak az egyik ina hosszabb. 190



A hivatásos halászok mellett hallal élt, tehát halászott Szigetközben az egész nép. De annyi volt a hal, hogy bőven jutott mindenkinek és így nem sokat törődtek vele a „hivatalos közegek”. Alig volt ház, amelyiknek kertalja le ne ért volna holtág partjára. Alig várták már az árhullámok leapadását, mert ilyenkor a legszegényebbje is degeszre lakhatott. Az olyan lőtyékbe, amelyekben víz csak kevés volt, már de iszap annál több, még tapogató sem kellett, puszta kézzel fogták ki a bent rekedt halakat. Csak belegázoltak és jól megtapodták a pocsolyát. Mind feljöttek a tetejére, és kézzel összefogdosták őket. Sokkal nehezebb volt és több ügyességet kívánt már a hurkolás, szigonyozás. A széles néprétegek halászmódja volt ez is. Különösen a déli, délutáni melegben nem mozog a hal. Mereven áll a hínár fölött, vízitöklevelek árnyékában. Amint megláttunk egyet, óvatosan odaeveztünk és a nyélre erősített lószőr hurkot (lovak farkából téptük hozzá a „nyersanyagot”) csendben az álló csuka orra elé dugtuk, volt, hogy megugrott tőle, olyan jóllakott, lusta is közöttük, hogy ügyesen bebújtattuk a hurokba és csak a rántásra eszmélt föl. Lélegzet-visszafojtott csend, nyugalom és biztos kéz kellett hozzá. A szigonyozás ugyanúgy kell meglesni, megközelíteni az álló halat, csak a hurok helyett hegyes, egyágú szigonyt döfnek beléje. Hivatásos halászok is használtak a nyélre tűzött vágóhorgot a hal kiemelésére. Nagyobb ívás idején lehetett szigonnyal jól halászni, mert sok volt az álló hal. Télen is szívesen szigonyoztak léken át. A jégen keresztül meg lehet látni, hol áll a hal. A holtágak tiszta öbleiben, napfényben nyüzsgött az élet. Ilyenkor kutyatejjel is tudtunk halászni. A kutyatej levét belecsöpögtettük teknőcsónakunkból a vízbe. A halak odajöttek, cuppogtatták – és elkábultak tőle. Mindjárt hasra fordultak s mi csak felszedtük a víz tetejéről. Horgászatról A győri káptalana oklevelei már a XV-XVI. századból hírt adnak a szigetközi régi horgászatról. Általánosságban10-20 horgot engedélyeztek. Ezeket sorjában rakták le és vízbe hajló füzekre, erősítették villafával. Régen a vizát horoggal is fogták. 100-150 darabot kötöttek egymás mellé sorjában egy erős tartókötélre. A vizahorog erős, nagy egyes, vagy hármas, vasmacska formájú volt és még csalit sem tette rá a régi halászok. Tudták, hogy a viza igen kíváncsi természetű. A Fekete-tengerből ívni a szigetközi csendes vizekbe feljövő vizának ált kellett mennie az egész ágon keresztbe vetett horogsoron. A jegyes horgok valamelyike megbökte, erre visszament, megnézte és farkával, mérgesen rácsapott. Fenn is akadt rajta. A régi halászok évszázadokon át ugyanolyan szerszámokkal dolgoztak, mint maiak. Csak a horgászat fejlődött ki technikailag. S az eredmény mégis hol van a régihez képest! Igaz, hogy csökkent a halállomány. A horgászoknak is meg kellene tanulniuk az öreg halászok titkokat ismerő, csodás „tudományát”.

Aranyászok A vizek vándorai voltak, járták ladikjukkal, szerszámaikkal a közeli és messzi vizeket, hogy kilessék, hova rejti kincsét a Duna. A meder sodrában hordja magával a víz az aranyszemeket, a kaviccsal, homokkal együtt. Honnan hozza? Hogyan kerül a Dunába a sok arany? Geológiai vizsgálatok megállapították, hogy a dunai arany főképp alpi eredetű (Sümegi). A Magas-Tauernből származik, de a

191



mellékfolyók is, mint pl. a Vág, Garam, sok aranytartalmú kavicsot hoznak magukkal a Felvidékről. A folyóvíz ugyanazt a munkát végzi el lassan, mint az aranybányákban a törőzúzó gépek. A hegyek közt rohanó folyó rombolja, törli, vájja a kőzetet. A kőzetdarabokat hosszú úton hordja magával, görgeti a meder fenekén, lassanként kaviccsá csiszolja, homokká aprózza fel. Az aranytartalmú köveket is összetöri, felőrli, s így a szabaddá vált aranyszemecskék is együtt utaznak a többi hordalékkal. sík vidékre kerül a folyó, folyása meglassul. Sok hordalékát nem tudja tovább vinni, lerakja, szigeteket, zátonyokat épít belőle. Itt ülepszik le az arany, a dió, mogyoró nagyságú kaviccsal, vörös gránithomokkal együtt. A Duna mindjárt féltve be is takarja iszappal, hordalékkal. Innen kell kimosnia, kitisztítania az aranyásznak. Leletek bizonyítják, hogy már a rómaiak is aranyásztak ezen a vidéken. Az aranyászásnak több írott emléke maradt fenn a történelem évszázadaiból Legrégibb okleveleink az Árpádkorból valók. Megparancsolják, hogy minden mosott aranyat a királynak kell beszolgáltatni. Róbert Károly 1327-ben és Nagy Lajos 1351-ben kelt okleveleikkel szabaddá tették az aranymosást. A győri harmincadvámhoz tartozó aranybeváltó hivatalban a beváltási kötelezettség miatt nyilvántartották az arnyászokat. A feljegyzésekben csaknem mindig ugyanazok a családnevek szerepelnek. Apáról fiúra örökölték a tudományt, kívülállót nem avattak be a mesterség titkába, legfeljebb csak nősüléssel keveredhetett idegen közéjük. A kincstári beváltóhely mellett bőven jutott sárarany feketén a győri, komáromi, pozsonyi, pesti ékszerészeknek is jobban megfizették. A régi híres aranyászok emlékét sok dűlőnév, elnevezés is őrzi a part menti községekben. Ásvány falvak. Ennek az évszázados, eleven aranyászéletnek a szabályozás vetett véget. Nem fogyott ki az arany azóta sem a Dunából, csak a víz jobban elrejti a kincsét. A gátak közé szorított Dunában a víz nem tud már úgy szétterpeszkedni, mint hajdanán. ezért az átlagos vízállás megnövekedett. Az aranyszemecskék fajsúlyuknak megfelelően a zátonyok középrészein rakódnak le, s így csak a közepesnél kisebb vízálláskor kerülnek szárazra. Ezért a szabályozás után az aranyászat már nem biztosított állandó kenyeret, időszaki foglalkozássá zsugorodott. A megélhetés legtöbbjüket napszámba parancsolta, de sokan vándoroltak ki közülük, másutt próbáltak szerencsét. Nagy zátony itt lát munkához az aranyász. Legelső cselekedet: „aranynézés”. Ki kell lesni, hova rejti kincsét a Duna. Kissé megpörkölt belsejű, csiszolt bükkfa lapátját belemeríti a csillogó füvenybe. A lapát fövényt vízzel locsolgatja. Az aranynéző lapát belső, megégetett felületére rátapadnak az aranyszemek, s a fekete alapon szépen csillognak. Csak akkor érdemes elkezdeni, ha legalább 50-60 szemet tud az ember megolvasni rajta. A vörös gránithomokkal együtt rakódik le az arany, s ezért az aranytartalmú öntésnek rozsdavörös a színe. Felállítjuk a mosópadot. A mosópad ölnyi hosszúságú, lejtős asztal, két oldalán hüvelyknyi peremmel. Három lábon áll. Lapját durva posztóval borítják. 5-6 lapát fövenyt rak és hosszú nyelű, henger alakú edénnyel, a höröggel vagy más néven köpőcével meregetni kezdi rá a vizet. Szaporán töltögeti. A víz lassan lemossa a fövenyt a mosópad posztójára. A kavics, durva homok lecsurog a padról, de az aranytartalmú föveny a posztó szálai közé akad. Az aranyászsátor (más néven aranyászlésza) hűs árnyékában. Ez vessző közé szorított nádfal, s két rúddal megtámasztva pompásan véd a tűző nap, szél és eső ellen is. A posztót lassanként egészében elborítja az aranyhomok. Óvatosan leveszi a mosópadról és egy dézsa vízbe híbálja. Innen később, amikor sok összegyűllt, a szérkébe meregeti át tisztítani. A szérke hosszúkás csónak alakú faedény. Vizet tölt rá, locsolgatja, s addig híbálja, karélja, míg a fölösleges homok a vízzel együtt ki nem folyik a szérke elvékonyodó szélein. De ez korántsem tiszta aranypor még! Este otthon fontos munka következik: a foncsorítás. Megtisztítani végleg az aranyport minden idegen anyagtól. Mély cseréptányérba rakja. Gyolcsacskóba, lúdtollból készült mérőkéjével 1 dkg kénesőt tölt s ezt rányomogatja az aranyhomokra. A ruhán keresztül apró gömböcskékben szökik rá a higany s végül kezével jól

192



összegyurkodja. Jól meg kell gyúrni, hogy a higanygömböcskék minden aranyport magukba vehessenek, míg a homok és idegen anyag kívül marad. Ezután vagy fél maroknyit egy nagyobb tálba mer át, aztán addig mozgatja, amíg a homok, piszok, ki nem jön a vízre, a tál fenekén pedig csak a higany marad, magába rejtve az aranyszemeket. Maradt még egy kis higany az aranyporban. Ezt is el kell távolítani az utolsó cseppig. Vasból készült égetőkanálba önti és tűznél lassan kiégeti. Ez a legveszélyesebb munka. A kéncsőnek mérges a gőze. De jól tudják, hogy félre kell hajolni ilyenkor, mert könnyen kipotyognak a fogak tőle, meg is vakulhat. Régen az égetésnél aranypénzt raktak a szájukba, fogaik közé szorították. Az a rárakódott higanytól egészen megfehéredett. az égetésre azért is vigyázni kell, mert igen „kényes rá” az arany. Ha túlégeti, sötét színű lesz és már nem olyan értékes. Végre ott ragyog titokzatos, sárga fénnyel az arany. Sárarany. Így hívja a nép a mosott aranyat, mert fövenyből, sárból került elő. Olyan finom szemcsékből áll, mint a közönséges homokban csillogó csillám. Könnyen összenyomódik. Kis borsó-, kukoricaszem nagyságú gombócokba gyúrva elrakják szépen az aranygyűjtő szelencébe „iskátulájának”. Az aranyászás nem zajos mesterség. A vízmeregetés közben bőven jut idő beszélgetésre. Hármas-négyes „bokrokban” aranyásztak rendszerint, akárcsak a halászok. Egymást így egyesült erővel messzi vizeket bekóboroltak. Lehetőleg egy utcába települtek. Búcsúkor, mulatságon külön asztaluk volt a kocsmában, s a körmeneteken is egy csapatban mentek. A múlt század ötvenes éveiben jártak fenn Bécs fölött és Linznél ásványi aranyászok. Szépen kerestek s naponta 3-5 Ft-ot is megkerestek. Igen jól életek, mert a parton mindjárt el is adták az aranyat. Lementek Paksig, Mohácsig a Dunán. 100-120 Ft-ot is megkerestek egy hónapban. Nagy pénz volt ez, igen jól éltek rajta, hiszen 1-2 Ft-ért hízott libát vettek a parti falvakban. Feketén is eladogattak aranyat, 1,90-2 Ft-ért grammonként. Szép időben éjjel is aranyásztak höldfénynél, váltották egymást. Nem volt az aranymosás soha túlságosan jövedelmező foglalkozás. Az aranyászokat mindig szegény embernek tartották. Sok gúnyvers, mondás maradt fenn róluk. Ma is mondogatják; „Sokat fárad a vadász, Ritkán száraz a halász, Rongyos az aranyász…!” Üres zsebben kotorász, Ha szegény is, vígan él, Egész nap csak vizet mér. Szegénységüket azzal magyarázta, hogy „sok pénzt kerestek, az igaz, de mégis élhetetlenek voltak. Gyorsan gyütt, gyorsan ment náluk a pénz. Legtöbben hamar elitták a keresetet,” Ez a vélemény ugyan túlzás, mert nem minden aranyász volt mulatós. Pásztorok A szigetközi pásztor is együtt élt a vizekkel. Száz és szász sziget, Duna-ág útvesztőjében, nádasok, erek, mocsarak közt. Egész évben kint kóborolt nyájával a vizek között. Lapos fekvésű, időnként vízzel borított határrész csak jószágtartásra, legeltetésre volt alkalmas. Évenként egyszer-kétszer megjárta a víz, megöntözte termékenyítő iszappal, hordalékkal trágyázta, s így nyomában zöldellő rétek, kövér legelők terített asztala várta az éhes csordákat. Duna-ágak, erek csipkézték körül a kisebb-nagyobb földszigeteket, nádasok foltozták be a mélyedéseket. A XIII. századból említik már okleveleink a szigetközi pásztorkodást. Dunakiliti, Arak, Kálnok nagy kiterjedésű erdei legelőin, rideg gulya, ménes és konda legelt Kálmán király idejében a mosoni, óvári vár ellátására (Ivánffy). Az óvári harmincadvám adatai megvilágítják a szigetközi szilaj marha vándorlását Bécs és Graz felé. Évről évre százszámra hajtották lábon a főútvonal, a híres „mészárosok útjá”-nak forgalmába kapcsolódva szigetközi jószágot nyugat felé. Az alföldi szilaj marhával együtt ezek is bírták út mentén legeltetve a sok száz kilométeres vándorlást. Cikola, Sérfenyő, Doborgaz. A kisbodaki szilaj csorda is híres volt. A marhaállomány magyarfajta volt. Csak a századfordulóban tarkálltak bele idegen, nyugati fajták. Marhák, lovak egy csordában legeltek, együtt szigetről szigetre, legelőről legelőre.

193



Csak a konda járt külön, inkább az erdei tisztásokon, tölgyesekben, égeresekben. Átúszott egyik szigetről a másikra, ha kellett végigtúrta a nádasokat. Mocsári disznó volt, szívós, edzett. Szinte vadon élt kint ez a sertésfajta, gyökeresen, magvakon, férgeken, de megette a sás-, nád-, kákacsírát, madártojásokat, halakat, sőt kisebb vadakat is. Egyedül a juhnyáj nem úszta meg a Duna-ágakat. A falvak melletti holtmedrek, közeli legelők libák, kacsák tömegétől tarkállottak. Cikolán, Kisbondakon kiviszik a füzesekre, s tömni való korukban hozzák haza. A pásztorok is télen, nyáron, hóban, esőben, tikkasztó melegben kint éltek a jószággal. Ruházatuk olyan volt, mint az alföldieké, és hajukat is varkocsba fonva viselték. Egymásnak adták a tudományt, apáról fiúra, úgy, mint az aranyászok. Elkülönültek a falubeliektől. Idegent nem szívesen fogadtak maguk közé, bár alkalmi bojtárjaik voltak a családtagokon kívül is, de csak szükségből! Egész éven át együtt kóboroltak a csordával. Meleg szobát, meleg ágyat nem ismertek. Kint aludtak a szabad ég alatt. Ha hideg volt, az állatok közé bújtak melegedni, s csak az eső, hó ellen építettek maguknak félig földbe vájt „gunnyót” a karámok mellett. A faluban ritkán mentek, oda is csak inkább a kocsmába, vagy dohányért. Mulatni is csak egymás közt szerettek igazán, kint a pásztortanyán, dudaszóval. Nősek voltak. Az asszonynép, gyerekhad a téli szálláson élt az öregekkel, magasabb szigeteken, vesszőfalú, sárral tapasztott házaikban. Pásztoroknak szégyen volt szobában, ágyban aludnia. A férfigyerek is, amint feliperedett, már kiment tanulni apja mellé „gyerekbujtárnak”. Otthon főtt ételt csak akkor ettek, ha a szállás közelében legeltettek. Kint bográcsban főztek, tejen, húson, kenyéren éltek s halásztak is, madártojást szettek. Ellenségük csak a farkas volt és az áradás. Különösen télen messze hallatszott a nádasokból borzalmas üvöltésük. Nagy tüzeket raktak, lesen őrködtek egész nap, vagy egész éjjel, farkasvermekkel, tőrökkel vették körül az éjjeli szállásokat. A községek is farkasvermekkel vették körül magukat. Ezek emlékét őrzi a Ravaszlik-dűlő (Farkasverem) Püski határában. A hírtelen árvizek is sokszor „megkárulták” a pásztort. Jól ismerték a magasabb szigethátakat, ide hatották az állatokat. Sokszor nyolcas-tízes csoportokra osztották szét, amennyi elfért egy-egy vízből kiálló háton. Hosszan tartó áradáskor még a fűgyökeret is kikaparták az állatok, és úszva legelték a bokrok, fák vízből kiálló ágait. A téli jeges ár volt leginkább veszedelmes. A jégtáblák elől nem volt menekvés. Megtörtént, hogy összetorlódott jéghegyeken, hókupacokon álltak egy hétig is és kegyetlenül bőgtek éhségükben az állatok. Ilyenkor hullott el belőlük a legtöbb. Rideg tartás a múlt században alakult át lassan félszilaj pásztorkodássá. Kora tavasztól késő őszig kint élt a csorda, úgy, mint régen, csak télire hajtják haza, jászlas tartásra Cikolaszigeten. Szent György-napkor hajtanak ki. Kora tavasszal megindul a vándorlás az Öreg-Duna felé. Gyűlik a csorda. Sokat hoztak Halásziból. Cikolán, a faluban gyűjtötték az állatokat össze s az elöljáróság papíron, vette át darabszám a gazdáktól. Szinte az egész falu kivonul a vízpartra, nézni, mint indulnak ki nagy ünnepélyességgel a szigetekre. A hatalmas csordát összeterelik az ágparton. Az öreg pásztor körüljárja, pogány módra ráolvasást morog bajsza alatt, hogy rontástól őszig megvédje a csordát. A pásztorok megfújják tülkeiket, sípjaikat, a kutyák csaholnak, ostorok csattognak. Megkezdődik a terelés. Az állatok megtorpannak. Csattognak a karikások, csörögnek a botok. A kutyák szélsebesen száguldoznak a csorda körül. Terelik egyre összébb az állatokat. Egészen egymáshoz szorulnak, lökdösődnek. A parton állók nem tudnak ellenállni a többiek nyomásának, s végül az állatok egymást nyomják, taszigálják le a mélybe. Az emberek ladikokba ugranak kísérik az úszókat. Kint a pásztorok újra számba veszik az állományt. A fő pásztort itt nem számadónak hívják, hanem öregpásztornak. Szinte korlátlan hatalommal parancsol embernek, állatnak. Bérük 12 kg kenyérgabona (rendszerint fele búza, fele rozs), 5 kg-os kenyér és 1 pengő pünkösdi pénz volt minden darab után. a pünkösdi pénzt azért hívták így, mert pünkösd táján szedték össze. A kenyeret, gabonát is maguk szedték a falubeliektől. Pénzben is megválthatták az egész bért. Fejben tartották nemcsak az állatokat, hanem a gazdákat „melyik fizette meg a bért, melyik nem”. Két fát négyszögletesre faragott, kisimította szépen,

194



rovásokkal rávéste az állatok számát és a járandóságát. Egyik rovásos bot a gazdánál maradt, a másik a pásztornál. Így nem lehetett vita közöttük. Ha megbetegedett, előre jelentették a gazdának és hazavitette, ha akarta. Elhullott állat után nem vették fel a fizetést. „Ölíg a gazda kára, káruljam el én is a fizetést”. A pásztorbecsületet szentnek tartották az elszámolásnál. Ugyanilyen pontosan számot adtak a szaporulatról is. Kint ellettek a szabadban, a vemhes állatok, tehenek, kancák egyaránt. Év közben egyszer, rendszerint nyáron, „marharovást” tartottak a közbirtokosság elöljárói. Ez olyan állatszámlálás volt, s ellenőrizték vele a tulajdonosok fizetendő legelőbérét. Ha lefogyott a szigetről a legelő, másik szigetre úsztattak. Így vándoroltak szigetről szigetre, mire visszatértek, újrazsendült legelő várta őket. Az úsztatás a szigetközi pásztorkodás legnehezebb, legveszélyesebb erőpróbája. Az öregpásztor már jó előre megbeszéli a tervet bujtárjaival. Kiválasztják az új szigetet, kitűzik az úsztatás idejét, kiosztják egymás közt a tennivalókat. Sokan jönnek ki gazdák is a közeli falvakból nézni, segíteni. A pásztorok ladikkal kísérik a csordát. Ketten az úszó állatok között eveznek, harmadik hátul sereghajtó. Pontos napi beosztás szerint legeltetnek. ”Ahogyan az állat teste kívánja”. S reggel maguktól megindulnak legelni. Legelés közben szétterül a nyáj az egész szigetre. Terelni, hajtani sosem szabad az állatokat, mert csak az evésüket zavarja. Úgy ½ 11 tájban abbahagyják és maguktól visszamennek a „dillőre”, inni és delelni. Ivás után elfeküsznek 4 óráig is. Delelés után újra szétszélednek a szigeten, napnyugtáig. Akkor ismét maguktól abbahagyják és visszajönnek a „háltató helyre”. A pásztor „nem zavarkulódik” velük egész nap. „nékünk csak az a dógunk, hogy vigyázzunk, nehogy másik szigetre kódorogjanak át.” Éjjelre, „hálni” korlátok közé, karámba mennek terelni. Legfőbb eszközük a karikás ostor és a csörgősbot. Legfőbb segítségünk a kutya. Általában kuvasz-puli keverékek, apró testű, mozgékony, szívós állatok. Megtanítják kölyökkorukban nógató, terelő szavakra engedelmeskedni. Sokszor előfordul, hogy a békésen legelő csorda egyszer csak nekivadul. Szúnyogoktól tán, vagy bögölyöktől. Nagy szúnyog- vagy bögölyjárású nyarakon lesoványodnak tőlük. Mert meg sem állhatnak nyugton egész nap. Este a karám körül fűvel, ganéval füstölnek a szúnyogok ellen. Félnek az állatok a mennydörgéstől, villámlástól is. Ilyenkor elbújnak a bokrok alá, s fejüket a legsűrűjébe dugják. Baj, betegség is éri kint az állatokat. A sebeket bekötözik. Hogy jobban száradjon, s a bogár se szállja, kormot törnek rá a gunnyó előtti tűzhelyről. De gyógyfüveket is tudnak rá, amiktől hamar gyógyul. Sokszor megnyüvesedik a jószág. Ezt jól kinyomkodják és bekenik vastagon friss marhaganéval. Megtörténik többször év közben, hogy a gazdák hazaviszik állataikat, vásárra eladni vagy munkára. Estefelé ladikok közelednek a csordához. A közeli falvakból kijárni fejni. Ez hajnalban és napnyugtakor. Maguk főznek bográcsban, vagy fazékban a gunnyó előtt földbe ásott tűzhelyükön. Kenyér jár az állatokért, szalonna, kolbász, sonka is kerül melléje. Tejet fejnek a csordán. Hal, madártojás meg mindig akad odakint. A pásztorok sohasem unatkoznak. Nem is „igazi” pásztorok az, akinek nincs saját faragású fakanala, fatányérja, csontból sótartója, tükre, tülke vagy díszes ostornyele. Gyenge fűzgallyakból kosarakat, székeket, kasokat fonnak. Sokszor kell javítgatni a karámot, a gunnyót. Szél, első ellen nádból, vesszőfonásból bottal feltámasztott sátort csinálnak (lészának is hívják), vagy oszlopokra rakott nádtetővel fészert az ellésekhez, fejéshez. Olyan gunyhójuk is van, hogy élő fákat fonnak körül fűzvesszővel vagy nádfallal, s befedik az egészet. Kívülről sokszor betapasztják sárral. Ez a sellenc. Az állatok szőrét megnyírják és felhasználják. Vánkost tömnek, ostorcsapót pödörnek, s a gunnyót is szőrrel kevert sárral tapasztják be, mert az nem repedezik meg olyan könnyen.

195



Feladatlap Halászok 1. Soroljátok fel a legfontosabb városokat, ahová a szigetközi halakat szállították: ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………… 2. Legkeresettebb halfajták neveit gyűjtsétek össze! ………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………… 3. Az olvasottak alapján, válaszoljatok: mi az a halburkus? ………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………… 4. Mi a miling és hogy történt a milingezés? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………… 5. Horgászási módok közül, mutassátok be a szigonyozást, hurkolást! ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………… 6. Mutassátok be a halászok életmódját az olvasottak, hallottak alapján! ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ……………………………… 7.Miből készültek a halszállításra alkalmas kosarak? ……………………………………………………………………………………

196



Feladatlap Aranyász 1. Honnan származik az arany jelentős része, ami a Dunában található? Soroljátok fel a földrajzi területekkel együtt! ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………… 2. Mikorra tehető az aranymosás kezdete a Szigetközben? ………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………… 3. Melyik uralkodók adtak szabadságot az aranymosáshoz? ………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………… 4. Mire használták a köpőcét, hörögöt? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………. 5. Mi volt a szérke feladata? ………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………… 6. A higany szerepe az aranyászásban! ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………… 7. Elevenítsünk fel korabeli szólásokat, közmondásokat az aranyászokról! Mire utalnak ezen mondatok? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………

197



Feladatlap Pásztorok 1. Mi a különbség a rideg tartás és a félszilaj pásztorkodás között? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………… 2. Milyen környezeti feltételek segítették a szigetközi pásztorkodást? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………… 3. Milyen állatot legeltet a kondás? …………………………………………………………………………………… 4. Ismertesd a pásztorok életmódját az olvasottak, hallottak alapján! ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………… 5. Melyik jeles nap hajtották ki az állatokat a mezőre? …………………………………………………………………………………… 6. Írd le, hogy történt az állatok kihajtása a mezőre? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………. 7. Mi a lésza? ………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………… 8. Írd le, mit jelent a sellenc szó? …………………………………………………………………………………….

198



Óralebontás 8.o. 1. óra: Ismétlés, a hetedik osztályban tanultak alapján 2. óra: Szigetközi foglalkozások: halászok. 3. óra: Szigetközi foglalkozások:.aranyászok 4. óra: Szigetközi foglalkozások: pásztorok.

199

PEDAGÓGIAI PROGRAM III. kötet Szent Márton Általános Iskola OM Halászi

Recommend Documents