Mezőcsáti Általános Iskola OM: Mezőcsát, Szent István út 35. (49)

Mezőcsáti Általános Iskola 

3450 Mezőcsát, Szent István út 35.

 

(49) 552-010 [email protected]

OM:

200713

A MEZŐCSÁTI EGRESSY BÉNI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA

FELÜLVIZSGÁLT PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

2017

Mezőcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Felülvizsgált Pedagógiai Programja 2017.

TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS .......................................................................................................................................... 4 1.1. Az Mezőcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola rövid története.................. 4 1.2. Az intézmény legfontosabb adatai............................................................................................................ 5 1.3. Az intézmény társadalmi környezete........................................................................................................ 8 1.4. A működés feltételei................................................................................................................................. 8 1.5. Az intézmény általános céljai, feladatai ................................................................................................... 9 2. KAPCSOLATOK ....................................................................................................................................... 10 3. HELYZETELEMZÉS.......................................................................................................................... 10 3.1. Mezőcsáti Általános Iskola Édes Gergely Tagiskolája .......................................................................... 10 3.2. A Mezőcsáti Egressy Béni Általános Iskolája és Alapfokú Művészeti Iskolája .................................... 13 3.3. Mezőcsáti Egressy Béni Általános és Alapfokú Művészeti Iskolája művészeti tagozata ...................... 17 4.

KÜLDETÉSNYILATKOZAT ............................................................................................................ 19

5.

A MEZŐCSÁTI EGRESSY BÉNI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA ................................................................................................ 20 5.1. Pedagógiai alapelveink........................................................................................................................... 20 5.2. Kiemelt nevelési feladataink .................................................................................................................. 26 5.3. A nevelési területek felülvizsgálata ........................................................................................................ 34 5.4. Feladataink megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák ................................ 40 5.5. A személyiség- és közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységformák és azok színterei .......................................................................................................................................... 46 5.6. A pedagógusok helyi intézményi feladatai............................................................................................. 48 5.7. Az osztályfőnöki munka tartalma és az osztályfőnök feladatai.............................................................. 51 5.8. Kiemelt figyelmet igénylő tehetséges tanulók képességének kibontakoztatását segítő tevékenységek......................................................................................................................................... 53 5.9. Kiemelt figyelmet igénylő a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program ........... 57 5.10. Kiemelt figyelmet igénylő sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása a Mezőcsáti Általános Iskola intézményében/tagintézményében............................................................................... 58 5.10.1. Részképesség zavarok ........................................................................................................................ 59 5.10.2. A tanulásban akadályozott, enyhe értelmi fogyatékos tanulók........................................................... 62 5.10.3. A középsúlyos és halmozottan fogyatékos tanulók ............................................................................ 63 5.10.4. Hallássérültek ..................................................................................................................................... 65 5.10.5. Beszédfogyatékosság.......................................................................................................................... 67 5.10.6. Az integrált oktatás módja.................................................................................................................. 68 5.11. Kiemelt figyelmet igénylő HH-s, HHH-s gyerekek nevelése-oktatása .................................................. 71 5.12. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek: ........................................................................ 71 5.13. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok:..................................................................... 74 5.14. Az intézmény/tagintézmény közötti együttműködés.............................................................................. 75 5.15. Az intézmény kapcsolatrendszere .......................................................................................................... 79 5.16. A Mezőcsáti Általános Iskola integrációs programja – az esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések.... 82

2


5.17. Az intézmény egészségnevelési programja ............................................................................................ 92 5.18. Az intézmény környezeti nevelési programja......................................................................................... 99 5.19. Az iskolai fogyasztóvédelemmel összefüggő feladatok ....................................................................... 109 5.20. Drogprogram ........................................................................................................................................ 112 6. KÖTELEZŐ TANESZKÖZÖK JEGYZÉKE................................................................................. 114 6.1. Mezőcsáti Általános Iskola Édes Gergely Tagiskolája ........................................................................ 114 6.2. Mezőcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola............................................ 121 7.

KATASZTRÓFAVÉDELEM............................................................................................................ 129

8. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE .......................................................................................... 136 8.1. A nevelő és oktató munka szakaszai .................................................................................................... 136 8.2. Az intézmény speciális nevelési - oktatásai kínálata............................................................................ 136 8.3. Az intézmény általános iskoláinak kerettanterve, óraterve, tantárgyi követelményrendszere. ............ 138 8.4. A Nemzeti alaptanterv szabályozása a helyi tantervvel kapcsolatban.................................................. 147 8.5. A nem kötelező (választható) tanórai és tanórán kívüli foglalkozások ................................................ 150 8.6. Az iskola által alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek................................................................... 150 8.7. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, a tankönyvek ingyenes igénybevételének biztosítása ................................................................. 151 8.8. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei................................................................................ 152 8.9. A magasabb évfolyamra lépés feltételei ............................................................................................... 154 8.10. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formája, a magatartás és szorgalom ellenőrzése és értékelése................................................................................................. 154 8.11. A tanulók írásbeli munkája - külalakjának értékelése .......................................................................... 160 8.12. A tanulói magatartás s szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei ............................. 161 8.13. A tanulók jutalmazásának elvei és formái valamint fegyelmi és kártérítési felelősségük:................... 167 8.14. Az otthoni (iskolaotthoni, napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai....................................................................................... 170 8.15. A tanulók fizikai állapotának mérése ................................................................................................... 171 8.16. Az osztályozó, a javító és az egyéb vizsgák lebonyolításának helyi szabályai .................................... 177 8.17. Mulasztás igazolására vonatkozó helyi rendelkezések /A Mezőcsáti Általános Iskola Házirendje részletesen tartalmazza./ ....................................................................................................................... 178 8.18. A Mezőcsáti Általános Iskola intézménynek/tagintézményének helyi nevelési programjait, illetve helyi tanterveit, valamint szakmai programjait az alábbi mellékletek tartalmazzák. ........................... 179 9. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK.............................................................................................................. 180 9.1. A Mezőcsáti Általános Iskola felülvizsgált Pedagógiai Programjával kapcsolatos intézkedések........ 180 9.2. Záradékok - Véleményezés, elfogadás, jóváhagyás ............................................................................. 182 10.

MELLÉKLETEK............................................................................................................................... 190

3


1. BEVEZETÉS 1.1. A Mezőcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola rövid története Mezőcsát Város Önkormányzat Képviselő-testülete az oktatási, nevelési, közművelődési alapfeladatai ellátásának szervezett fejlesztése érdekében az intézményeket integrálta. 2005. augusztus 1-jén létrehozta az Általános Művelődési Központot. Az Általános Művelődési Központot a korábbi nevelési, oktatási, közművelődési intézmények (Kiss József Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola, Egressy Béni Általános és Alapfokú Művészeti Iskola, Napközi Otthonos Óvoda, Kiss József Közösségi Ház és Könyvtár) jogutódjaként jött létre. Az intézmény 2006. szeptember 1-től Egységes Pedagógiai Szakszolgálattal bővült. Az Általános Művelődési Központhoz 2007. július 1-én csatlakozott Tiszatarján Édes Gergely Tagiskolája, majd 2008. szeptember 1-től Tiszakeszi Széchenyi István Tagiskolája és Hétszínvirág Óvodája is tagintézményévé vált. A feladatellátás 2010. november 1-től bölcsődei ellátással bővült. 2011. szeptember 01-től a bölcsődei ellátás megszűnt és az Általános Művelődési Központot Kiss József Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskolája pedig egyházi fenntartásba került. 2011. augusztus 01-től az intézmény vezetésével a fenntartó az ÁMK Egressy Béni Általános és Alapfokú Művészeti Iskola vezetőjét bízta meg. 2013. január 1-től önkormányzati fenntartásban maradt Napközi Otthonos Óvoda és a Hétszínvirág Óvoda, valamint a Kiss József Közösségi Ház és Könyvtár. Az Általános Művelődési Központot iskolái, valamint az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat pedig a KLIK állami fenntartásába kerültek. Az Általános Művelődési Központot többcélú intézmény, amelyben a PP (Pedagógiai Program) és a SZMSZ (Szervezeti és működési szabályzat) alapján az Általános Művelődési Központot igazgató irányításával a közoktatási tevékenységet folytató intézmény/tagintézmények egymással együttműködnek, tevékenységüket összehangolják. Az Általános Művelődési Központból az újabb a törvényi szabályozásnak megfelelően 2013 nyarán kivált az ÁMK Egységes Pedagógiai Szakszolgálata. 2013. szeptember 01-től az intézmény neve Mezőcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolára változott az új alapdokumentum szerint. Rövidített neve: Mezőcsáti Általános Iskola, melynek tagintézményei a Mezőcsáti Általános Iskola Édes Gergely Tagiskolája és a Mezőcsáti Általános Iskola Széchenyi István Tagiskolája. 2014 májusában a Mezőcsáti Általános Iskola Széchenyi István Tagiskolája kiválási szándékát jelentette be a KLIK Mezőcsáti Tankerületénél. A kiválással kapcsolatos eljárásrend eredményeképpen 2014. szeptember 01-től a Mezőcsáti Általános Iskola Széchenyi István Tagiskolája önálló intézményként funkcionál. Így a Mezőcsáti Általános Iskolának egy tagintézménye maradt a Mezőcsáti Általános Iskola Édes Gergely Tagiskolája tiszatarjáni telephellyel. A vezetése és a dolgozók továbbra is az intézmény működésének folyamatos fejlesztésével igyekeznek az elvárásoknak megfelelni, feladataikat eredményesen megvalósítani. Személyi és tárgyi eszközeinek felhasználásával Mezőcsát város és Tiszatarján község iskoláskorú gyermekei számára biztosítja a feltéteket az oktatáshoz. A köznevelési törvény részletesen szabályozza, hogy a közoktatási intézmények pedagógiai programjának milyen kötelező elemeket kell tartalmaznia, a nevelés mely elemeire kell részletes szabályt alkotnia. Mivel integrált nevelési-oktatási intézményünk többcélú, közös igazgatású közoktatási intézményként működik, így a törvény által előírt kötelezettségünknél fogva olyan nevelési-oktatási programot kellett alkotnunk, mely egységes szerkezetben tartalmazza az általános iskola és a művészetoktatás nevelési-pedagógiai elképzeléseit kiegészítve a pedagógiai munkánkat segítő működésével. 4


Célunk, hogy ápoljuk a régi intézmények hagyományait és párhuzamosan a Mezőcsáti Általános Iskolára jellemző, új hagyományokat teremtsünk. Így az intézményünk szolgáltatásait igénybevevő gyerekek egyre erősebb szálakkal kötődnek közösségünkhöz. Ez annál is könnyebb, mivel a Mezőcsáti Általános Iskola olyan intézmények hagyományaira, munkájára épül, amelyek tevékenységét jó szakmai munka alapozhatta meg. Az új szervezeti formához igazodva a jövő újabb és újabb kihívásokra, megfelelésre kötelez mindannyiunkat. Megannyi szép és nemes cél megjelölése közepette fejlődünk. Az Mezőcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola a FOLYAMATOS VÁLTOZÁS, FEJLŐDÉS ÉS MEGÚJULNI VÁGYÁS jellemzi. Olyan közösség szeretnénk lenni, amelyben a változást saját elhatározásra, saját jövőképünk szerint, a lehetőségeket keresve hajtjuk végre.

1.2. Az intézmény legfontosabb adatai 1.2.1. Az intézmény neve székhelye Mezőcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 3450 Mezőcsát, Szent István út 35. sz. 1.2.2. Az intézmény alapítója Az intézmény alapítója az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Az alapítói jogkör gyakorlója: az emberi erőforrások minisztere 1.2.3. Az intézmény fenntartója Mezőkövesdi Tankerületi Központ 3400 Mezőkövesd Széchenyi út 12. 1.2.4. Az intézmény felügyeleti szerve Mezőkövesdi Tankerületi Központ 3400 Mezőkövesd Széchenyi út 12. 1.2.5. Az intézmény működése felett törvényességi felügyeletet gyakorol Mezőkövesdi Tankerületi Központ igazgatója. 3400 Mezőkövesd Széchenyi út 12. 1.2.6. Az intézmény jogállása, gazdálkodási jogköre Az intézmény jogi személyiséggel rendelkező köznevelési intézmény a Mezőkövesdi Tankerületi Központ költségvetési szerv szervezeti egysége. 1.2.7. Az intézmény típusa Közös igazgatású összetett iskola, ezen belül Mezőcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola.

5


1.2.8. Az intézmény/tagintézmény Intézmény 

Mezőcsáti Általános Iskola Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 3450 Mezőcsát, Szent István u. 35.

Tagintézmény 

Mezőcsáti Általános Iskola Édes Gergely Tagiskolája 3589 Tiszatarján, Eötvös körút 4.

1.2.9. Szervezeti Egységek 

Mezőcsáti Általános Iskola Titkársági csoport 3450 Mezőcsát, Szent István út 35.

1.2.10. Az intézmény alaptevékenységeit: az Mezőcsáti Általános Iskola SZMSZ-e határozza meg

6


1.2.12. Az intézmény szervezeti felépítése és vezetési szerkezete:

MEZŐCSÁTI ÁLTALÁNOS ISKOLA INTÉZMÉNYVEZETŐ

Vezetői tanács intézményvezető, tagintézmény-vezető

Mezőcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

intézményvezető helyettesek

Mezőcsáti Általános Iskola Édes Gergely Tagiskolája

Mezőcsáti Általános Iskola Titkársági csoport szervezeti egység

Munkaközösség- vezetők

Pedagógusok, pedagógiai munkát segítők Technikai dolgozók

7


Mezőcsáti Általános Iskola intézmény/tagintézmény közösségei  Nevelőtestületek  Nevelési Tanács  Fegyelmi Bizottság  Alkalmazotti közösség  Szakmai munkaközösség

1.3. Az intézmény társadalmi környezete A Mezőcsáti Általános Iskola működésével meg kíván felelni a fenntartói, környezeti elvárásoknak. Célrendszerét, tevékenységét ehhez igazítja. Mezőcsát Város Önkormányzat Képviselő-testülete az intézmény megalakításakor megfogalmazta elvárásait: gazdaságos működés, humán erőforrások ésszerű hasznosítása, gyermeklétszám településen tartása, nyitott intézményi élet, település igényeinek széleskörű kiszolgálása. A megalakult Mezőcsáti Általános Iskola működését kedvező és kedvezőtlen körülmények befolyásolják. Kedvezőnek tekinthetjük, hogy személyi és tárgyi feltételeink megfelelőek. A Mezőcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola egységeinek dolgozói az elmúlt években végzett jó színvonalú munkájukkal kivívták környezetük elismerését. A rendelkezésre álló tárgyi feltételek (épületek, eszközök, felszereltség) lehetővé teszik az eredményes munkavégzést. A tárgyi feltételek továbbfejlesztésével a Mezőcsáti Általános Iskola valamennyi dolgozójának magas színvonalú tevékenységével a korábbiakhoz képest még eredményesebben végezhetjük munkánkat. Kedvezőtlen körülmények nehezítik feladataink megvalósítását: leghátrányosabb helyzetű kistérség, a gyermeklétszám folyamatos csökkenése, a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekek számának növekedése nagy kihívást jelent mindnyájunknak. Összehangolt munkával, differenciált fejlesztéssel, a tehetséggondozás és a felzárkóztatás eredményes eszközeivel, a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartással el kell érnünk, hogy a mezőcsáti kistérségben élő gyermekek minél nagyobb számban a Mezőcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola nevelési-oktatási intézményeibe járjanak. A mezőcsáti kistérség lakossága az oktatási-nevelési munka eredményes folytatását, a felmerülő problémák megoldását, a Mezőcsáti Általános Iskolán belüli együttműködésből eredő előnyök kihasználását várja a Mezőcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolától.

1.4. A működés feltételei 1.4.1. Személyi feltételek

Általános iskolai oktatás-nevelés Óraadó pedagógusok Alapfokú művészetoktatás Titkársági csoport

Gyermekek, tanulók létszáma

Pedagógusok létszáma

Egyéb dolgozók létszáma

423

50

12

7

0

177

6

0

0

0

3

8


1.4.2. Tárgyi, dologi feltételek

2

Osztályterem, szaktanterem, csoportszoba/iroda 39

1

6

2

3

Feladat ellátási helyek száma Általános iskolai oktatás-nevelés Alapfokú művészetoktatás Titkársági csoport

1.5. Az intézmény általános céljai, feladatai A Mezőcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola egységei az elmúlt években kialakították sajátos arculatukat. Szakmai önállóságuk megőrzésével, együttműködésük elősegíti a gyermekek személyiségfejlesztését, a nevelő-oktató munka során jelentkező problémák megoldását. 1.5.1.Alapelvek Intézményünk munkájának középpontjában a korszerű nevelés-oktatás biztosítása áll. Feladataink megvalósítása során együttműködésre törekszünk az intézményhasználókkal, munkánkat segítő intézményekkel, szervezetekkel. 1.5.2. Célok Közös munkánk legáltalánosabb célja a Mezőcsáti Általános Iskola eredményes működtetése: olyan nevelési-oktatási rendszer megteremtése, amely kielégíti a lakossági igényeket. Pedagógiai törekvéseink középpontjában a gyermekek testi és lelki egészségének megóvása, személyiségük fejlesztése, érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes intézményi légkör biztosítása áll. Nevelő-oktató munkánk céljait az intézmény pedagógiai programja tartalmazza. Az egységek szakmai önállóságuk figyelembevételével segítik egymás munkáját a feladatok megvalósítása során. 1.5.3. Feladatok A Mezőcsáti Általános Iskola vezetése gondoskodik arról, hogy az egységek rendelkezzenek céljaik eléréséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel. Az intézmény egésze, valamennyi egysége rendszeresen tájékozódik az intézményhasználók igényeiről, ehhez igazítja céljait, feladatait. Az egységek feladataikat együttműködés keretében valósítják meg. Sokszínű programkínálat, az egységek szakmai önállóságának támogatása közös értékrend alapján, racionális működtetésre törekedve. A nevelési-oktatási egységek célrendszerének megvalósítása érdekében végzett feladatok:  Az óvoda-iskola átmenet hatékonyságának segítése pedagógiai, mentális eszközökkel, a kooperáció fejlesztésével.  Sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók gondozása (logopédiai ellátás, felzárkóztatás, gyógytestnevelés, tehetségígéretű gyerekek felismerése és gondozása).  A hátrányos helyzetű, marginalizálódó családokból érkező gyerekek, tanulók esélyegyenlőségének növelése az integrált intézmény által nyújtható szolgáltatásokkal.

9


2. KAPCSOLATOK Az intézményi eredményes együttműködés alapja a Mezőcsáti Általános Iskolán belüli kapcsolatok rendszere, amely részleteit a SZMSZ-ben terveztük. Ennek területei:  az intézmény, és tagintézmény, valamint a szervezeti egység (titkárság) napi kapcsolata, amelyet az intézményvezető irányít és szervez,  az azonos területen dolgozó, de más egységhez tartozó munkatársak együttműködését elősegítő kapcsolat, amelynek feltételeit az intézményvezetés biztosítja, de a közreműködőktől önállóságot vár el. A Mezőkövesdi Tankerületi Központtal való kapcsolat elsődleges célja, hogy a fenntartói igények, értékelések, vélemények eljussanak az intézményünkhöz, hogy azok mielőbb beépíthetők legyenek a mindennapi munkába. Fontosak az intézménytől a tankerület felé áramló információk is, amelyek a közös igazgatású oktatási-nevelési intézmény tevékenységének eredményeit, valamint a dolgozók, intézményhasználók igényeit, véleményét juttatják el a fenntartóhoz. Az intézményhasználókkal, valamint az intézmény munkájához kapcsolódó szakmai szervezetekkel való kapcsolatok részleteit a Mezőcsáti Általános Iskola SZMSZ tartalmazza. Intézményünk érdekelt a kistérségi (esetenként azon kívüli) kapcsolatok megteremtésében és fenntartásában, amely egyrészről elősegíti az intézményi célkitűzések megvalósítását, másrészről tartalmi vagy technikai segítséget nyújt az adott szervezet egész települést vagy annak kisebbnagyobb csoportjait érintő feladatainak megoldásához. Működésünk és fejlesztésünk az együttműködésekkel hatékonyabban biztosítható (pl.: közös pályázatok).

3. HELYZETELEMZÉS A Mezőcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola évek során pályázati forrásokból származó jelentős felújítások után költséghatékony, a modern energiagazdálkodás követelményeinek megfelelő, az esélyegyenlőséget biztosító, a kompetencia alapú oktatást teljes mértékben megvalósító, ezáltal az élethosszig tartó tanuláshoz nélkülözhetetlen kompetenciákat magas szinten fejlesztő területi integrált művelődési központtá válik. Közös pályázataink IPR és a TÁMOP 3.3.8 esélyegyenlőség alapú fejlesztések című projekt. A komplex fejlesztéssel az intézményrendszer széttagolódása megszűnt. Megvalósul az integrált oktatás, illetve az IKT eszközökkel támogatott tanórán kívüli tevékenységek száma nő, javulnak a kompetencia-mérések egyéni eredményei, teljes körűvé válik az inkluzív nevelés. Az intézmény/tagintézmény felújítása, az új eszközök beszerzése biztosítja a működés feltételeinek bővülését, a taneszközök teljességét, az egyéni fejlesztéshez szükséges korszerű eszközöket, a sportoláshoz és a művészeti oktatáshoz a hozzáférést. A fejlesztési eredmények biztosítják az esélyegyenlőség megvalósulását, a korszerű egyéni szükségletek szerinti szolgáltatásokhoz való hozzáférést. Megvalósul mind az energia, mind humán erőforrás gazdálkodásban az optimális felhasználás.

Intézmény/tagintézmény helyzetelemzése 3.1. Mezőcsáti Általános Iskola Édes Gergely Tagiskolája Az intézmény társadalmi környezete Tiszatarján B-A-Z megye déli részén, a Tisza folyó jobb partján helyezkedik el. A település földrajzi helyzeténél fogva kiesik a fejlett iparú Tiszaújvárost Mezőcsáttal összekötő forgalomból, mint zsákutca, nincs átmenő forgalma. Településünk a megyében a hátrányos helyzetű községek közé tartozik. Az ipari szerkezetváltás 10


miatt sok a közeli ipari városban dolgozó személy veszítette el munkahelyét, s a még működő vállalatok további létszámleépítései csak növelik községünkben a munkanélküliek számát. Az átalakuló mezőgazdaság, a helyi termelő szövetkezet is alig igényel munkaerőt. A munkahelyek elvesztése az utóbbi években sok családot hozott nehéz helyzetbe. Egyre többüknek okoz gondot a mindennapi megélhetés, fokozódik a létbizonytalanság. Az elszegényedés még inkább érinti az etnikai népesség körét. A jövő nemzedékért érzett felelősség vállalása körültekintő döntéshozatalt kíván az oktatásban résztvevők mindegyikétől: a fenntartótól, a szakma képviselőitől, és a szülőktől. A jelenlegi gazdasági helyzet nem kedvez az igényeknek, elvárásoknak. A gyermekek iskoláztatása egyre inkább létkérdés minden szülő számára, hiszen egy bonyolult, bizonytalanabb munkaerőpiacon kell megtalálniuk létfenntartásuk és önmegvalósításuk lehetőségeit és módját. Az elbizonytalanodás jelensége az értékválság, a tudás leértékelődése társadalmi tünet, nehéz feladatok elé állítja az oktatás folyamatában résztvevőket. A gyermeke iránt érzett felelősség, a tudásba, a tudást közvetítő pedagógusokba vetett hit és a szülők támogató segítsége lehet a garanciája egy pedagógiailag átgondolt, szülők által igényelt program megvalósításának. Az iskola programja szervezésében nem hagyhatja figyelmen kívül, hogy a szülői háttér nagyon eltérő anyagi és igény szinttel bír. Egyszerre kell megfelelni a versenyképes tudást elváróknak, s a minimális igénnyel szemben ellenállóknak is. Az iskola nevelő munkája során egyre nagyobb szerepet kénytelen vállalni a tanulók szociális problémáinak megoldásában is. Programunk összeállításánál mindezekre tekintettel voltunk. Tárgyi feltételek Az általános iskolai oktatás – nevelés egy helyszínen folyik Tiszatarján Eötvös Körút 4. szám alatti épületben. Az iskola épülete 5 tanteremből, 2 szaktanteremből két szertárból, nevelői és tagintézmény-vezetői irodából áll. Iskola épületbővítés pályázat útján 2006-ban valósult meg, így tudtuk kialakítani a 2 szaktantermet. Az iskolaudvar talaja az őszi esőzések és a tavaszi hóolvadás idején sárral borított, egyébként poros. A tantermek természetes megvilágítása égtáji fekvésük miatt nem megfelelőek. Gyakran tanítás végéig világítani kell. Az elektromos vezetékek felújítása évről - évre folyamatos. A fűtés korszerűsítése folyamatban van. A tantermek bútorzata, tanulópadjai megfelelnek az elvárásoknak, a tanulói székek, padok, minden tanév végén felújításra kerülnek, de egyéb felszereltség terén még hiányosságok mutatkoznak. A tanítást segítő eszközök pályázati úton történő beszerzéseknek köszönhetően folyamatosan bővültek, melyek a korszerű oktatást és a szemléltetést segítik. Az iskola épülete folyamatos felújításra szorul. Szükséges a belső javítási, karbantartási munkák folyamatos végzése. Az iskola épületét bővíteni kellene, mert a technika tantárgy oktatásához nem áll rendelkezésre szaktanterem ezen kívül a testnevelés órák szükségteremként adott tornaszobában zajlanak. Az iskola környékének parkosítását folytatni kell, kerti padok elhelyezése indokolt lenne. A kézilabda méretű sportpálya aszfaltja életveszélyessé vált, helyreállítása a balesetek megelőzése érdekében is sürgős feladat. A pálya a szükséges felszerelések hiányában nem tölti be funkcióját. Az informatika oktatása informatikai szaktanteremben internet hozzáféréssel ellátott számítógépekkel történik. Három tantermünk interaktív táblával ellátott. Számolnunk kell az intézmény működéséhez, az oktatáshoz kötelezően szükséges — a törvényben is előírtak szerint eszközök beszerzésével. A felújítással, fejlesztéssel, a taneszközök beszerzésével kapcsolatos ütemezés évenkénti bontásban a fenntartó által elfogadott intézkedési terv alapján történhet. Az iskolai életet segítő tevékenységek, feltételek javítása:  Az óvodai nevelőkkel folyamatos kapcsolatot tartunk, az iskolába lépő gyermekeket és azok szüleit ismerje meg az első osztályt tanító nevelő.  A gyermekek iskolai előmeneteléről tájékoztatást adunk az óvodának, az iskolai elvárásokat tudatosítjuk a jelenlegi gyakorlat szerint. 11


 A helyi tanterv bevezetéséről, a szülőkre háruló feladatokról a szülőket tájékoztatjuk, törekedve a szülői házzal való kapcsolat erősítésére.  Fokozott gondot fordítunk a pedagógusok szakmai át – és továbbképzésére, melyeken való részvételt továbbképzésre rendelkezésre álló keretből támogatni szükséges.  A hagyományos tanulói felszereléseken kívül különleges, nagyobb anyagi terhet jelentő elvárásokat a szülőkkel szemben nem tervezünk.  A szükséges tankönyveket, segédleteket a tanév elejére minden tanuló számára egységesen rendeljük meg.  Az iskolai étkezésben résztvevők térítésdíját szintén az önkormányzat határozza meg. Személyi feltételek: A nevelő - oktató munka személyi feltételei biztosítottak az intézményben. A tantestület létszáma 12 fő, valamennyien szakképzett pedagógusok. A szakos ellátottság nem 100%-osan megoldott. A felső tagozatban problémát jelent az egyes készségtantárgyak ellátása. A nevelő testület többsége ismeri a helyi viszonyokat, családok körülményeit, lehetőségeit, a tanulók képességeit és ennek megfelelő módszerek alkalmazásával végzi munkáját. A nevelők önképzése és továbbképzése a pályázati források hatására még tudatosabbá, tervszerűbbé, folyamatosabbá válik, mely a szakmai felkészülést fejleszti. A nevelő oktató munkát 1 fő technikai dolgozó segíti. Tanulói összetétel: Tanulóink létszámunk a 2014/15-ös tanévben 73 fő. Tanulócsoportok: 1-4. osztályos csoport: 4 5-6. osztályos csoport: 2 Eltérő tantervű összevont csoport: 1 Napközis, tanulószobás összevont csoport: 3 A tanulók szociális helyzetét tekintve sok a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanuló, akik különféle szociális támogatásokra - étkezési, térítési díj – jogosultak. Az iskoláztatás nagy terhet ró a szülőkre, fenntartóra egyaránt. Az fenntartó évek óta ingyen biztosítja a tanulók számára a tankönyveket, s az étkezés, térítési díjához is bizonyos mértékben hozzájárul. Tanórán és tanórán kívül a nevelők megpróbálják segíteni a hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását, ugyanakkor kiemelt feladat a tehetséges, jó képességű gyermekek fejlesztése. A tehetséges tanulókat plusz feladatokkal fejlesztjük, kutató munkát végeznek, feladatmegoldó versenyeken szerepelnek, levelező formában, tanulmányi- és sportversenyeken vesznek részt, összemérve tudásukat más iskolába járó gyermekekkel. A tagiskola irányítása, szervezeti felépítése: A tagiskola irányítását a tagintézmény-vezető látja el. Az iskolavezetéshez tartoznak: a vezetőség tagjai:  Munkaközösség vezető,  Szakszervezeti bizalmi  DÖK-öt segítő tanár A vezetőség tagjai észrevételeikkel, tanácsaikkal, feladatvállalásokkal segítik a vezető munkáját. 12


Rendszeresen végzendő feladataikat, az intézmény működés rendjét az SZMSZ határozza meg és rögzíti. Éves feladataikat az iskolai munkatervből kiemelve saját programként készítik el. A Szülői Szervezet évek óta segíti munkánkat. Minden osztályból két szülő képviseli az osztályközösséget. Az intézményvezetője évente két alkalommal hívja össze a Szülői Szervezetet. Tájékoztatást kapnak az oktató - nevelő munka helyzetéről, programokról. A Szülői Szervezet tagjai véleményükkel, javaslataikkal, segítik az iskola vezetés munkáját, részt vesznek és segítenek a tanórán kívüli programok, iskolai rendezvények szervezésében, lebonyolításában. Az intézmény kapcsolatrendszere: Intézményünk nem csak nevelő - oktató munka terén tevékenykedik, hanem felvállalja és vállalja, hogy a település fontos kulturális centruma is, hiszen a községi, állami ünnepélyek állandó résztvevője, szervezője és lebonyolítója - nagyon sokszor helyszíne is. Saját kulturális programjaink és rendezvényeink is vannak szép számmal, melyek nyitottak a szülők előtt a közösség lakói előtt is. Helyt adunk területi versenynek, az Édes Gergely Területi Kulturális verseny keretében. Korrekt az együttműködés az óvodával, az egyházzal — védett időt biztosítunk a hitoktatáshoz. Az iskola kapcsolatrendszerét szeretnénk továbbfejleszteni, még gyümölcsözőbbé tenni.

3.2. A Mezőcsáti Egressy Béni Általános Iskolája és Alapfokú Művészeti Iskolája Intézményünk a város legrégebbi nevelési-oktatási intézménye. Épületeinkben működött időrendi sorrendben Alapításuk éve: Református Iskola 1576 Katolikus Iskola 1865 Izraelita Iskola 1911 Népiskola 1927 Állami Általános Iskola 1948 A város négy különböző helyén működő intézményben az általános iskolai oktatás mellett 19621969-ig szakmunkásképzés és 1963-1971-ig gimnáziumi oktatás is folyt. 1967-68-as tanévtől eltérő tantervű tagozat is működik intézményünkben. A 8 tantermes iskola 1960-ban épült, 1964-ben bővült 4 tanteremmel, 1987-ben ismét 4 tanteremmel. Az intézmény ekkor nyerte el jelenlegi arculatát. Az utóbbi bővítés során az épület villamossági felújítása is megtörtént és bevezették a gázt is. A tornacsarnokunk 1985/86-os tanévben épült fel, amely a tanulók testmozgásának, versenyeinek a színhelye. Az 1963/64-es tanévben gimnáziumi képzés indult 1 osztállyal. 1971-ben átadták a gimnázium mai épületét, s ekkor iskolánkban 5 tanterem szabadult fel. Az 1982/83-as tanévben alakult ki a szükségtanterem hálózat a felszabadult pedagógus lakások osztályteremmé történő átalakításával. Ettől az időponttól az 1992/93-as tanévig, a Református Általános Iskola működésének megkezdéséig, valamint a 6 osztályos gimnáziumi képzés beindításáig a tanulói létszám fokozatosan csökken. A fenti okok folyamatos megléte miatt pedig tovább csökkent. Az egyház számára 1992-1996-ig került sor a termek és az épületrészek visszaadására. Ezért a tanulócsoportok elhelyezése körüli gondok újraéledtek. Így került sor szükségmegoldásként az 1993/94-es tanévtől a bölcsőde épületének birtokbavételére. Ezáltal az intézményhálózat szétszórtsága még jobban fokozódott s még ez sem oldotta meg a tanulócsoportok elhelyezését. Szükségessé vált a tanári szoba felszámolása, illetve a pincehelyiség technika teremmé történő átalakítása az 1996/97-es tanévtől. 1996-tól kezdte meg működését mazsorett csoportunk, akik azóta töretlenül haladnak előre, öregbítve Mezőcsát, iskolánk hírnevét. Intézményünkben a kedvet és tehetséget érző tanulók lehetnek tagjai a mazsorett csoportnak. Minden városi és iskolai rendezvényen nagy sikerrel 13


szerepelnek. Több országos megmérettetésen szerepeltek már és mindenhol kiemelt arany minősítést szereztek. 1996-ban alakult meg az Általános Iskola Ifjúságáért Alapítvány, amely intézményünk tehetséges gyermekeit segíti iskolai programjaink támogatása során. A hét fős kuratórium lelkes munkája eredményeképpen alapítványunk fokozatosan bővül a támogatottságot, illetve az alaptőke összegét illetően. 1998/99-es tanévtől intézményünkben művészeti oktatás is folyik: zene- és képző-iparművészeti, valamint néptánc tagozaton. A zeneiskolás növendékek iskolai és városi rendezvényeket tesznek még színesebbé, körzeti hangversenyeken vesznek részt. A képzőművészeti tagozatra járó tanulók szinte valamennyi pályázaton nagyon jelentős sikereket érnek el. A színvonalas munkákból kiállításokat szerveznek tanáraik. A Rozmaring néptánccsoportunk különböző életkorú tanulókat tömörít. Szép színfolt kisvárosunkban a néptáncosok jelenléte. Örülhet az a szülő, akinek gyermeke szórakozását a tiszta, ősi népművészetben találja meg. 2001-től intézményünk névadója: Egressy Béni költő, tanító, műfordító, színész, énekes, zeneszerző, honvédtiszt, de mindenekelőtt lelkes híve a magyar művelődésnek, szellemi fölemelkedésnek. Nemzeti kultúránk fáradhatatlan harcosától sokat tanulhatunk és az ő örökségét, ránk hagyott kulturális értékeit büszkén visszük magunkkal az Európai Unióba. Ettől az időponttól iskolánk neve: Egressy Béni Általános és Alapfokú Művészeti Iskola. Iskolánk 2005. augusztus 01-től - Mezőcsát Város Önkormányzat által létrehozott nevelési-oktatásiközművelődési intézmények összevonása következtében az ÁMK intézményegysége lett. Ennek következtében az intézmény neve is megváltozott: ÁMK Egressy Béni Általános és Alapfokú Művészeti Iskola. 2013. január 01-től fenntartó váltás következett be, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Mezőcsáti Tankerületének intézménye lettünk. Az intézmény elnevezése 2013. szeptember 01-től a hatályos alapdokumentumnak megfelelően a Mezőcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola névre változott, melynek rövidített neve: Mezőcsáti Általános Iskola. Egy tagintézményünk: Mezőcsáti Általános Iskola Édes Gergely Tagiskolája. Intézményünk a 2005/2006-os tanév végén egy új épülettel bővült, amelyet 2006-ban adtak át. Ebben az új épületrészben 10 tanterem, könyvtár és irodahelyiségek kerültek kialakításra. Ezzel az épületrésszel egy modern, XXI. századi iskola használóivá váltunk. A hagyományok, az elődök szellemisége iskolánkra, a benne dolgozókra, a tanulókra a mai napig is hat. Így gondolunk Dr. Mészáros Kálmán orvos, Egressy Béni zeneszerző, Kiss József költő, valamint Dr. Kovács Mihály kétszeres orvosnagy, az első magyar nyelvű kémia tankönyv írójára. Iskolánk tanárai készek a megújulásra, a modern pedagógiai irányzatok befogadására. 2016. november 30-val fenntartóváltás következett be. A három tankerület (Mezőcsát, Tiszaújváros, Mezőkövesd) összevonását követően az új fenntartónk a Mezőkövesdi Tankerületi Központ lett. Tevékenységek Alapfokú általános oktatás:  általános iskolai nevelés és oktatás (1-8 évfolyamon)  cigány nemzetiségi nevelés és oktatás  gyógypedagógiai nevelés és oktatás  fejlesztő pedagógiai ellátás  általános iskolai napközis otthonos ellátás  iskolaotthonos ellátás  gyógytestnevelés

14


 művészeti oktatás (zene-, képző- és iparművészeti-, néptánc tagozat)  intézményműködtetés  integráció (SNI tanulók: 1-8 évfolyamon:13 fő- 10 tanulócsoportba integrálva) (Integrációs felkészítés-képességkibontakoztatás: 1-8 évfolyamon) Kiegészítő tevékenység:  választható óra  sportköri tevékenységek  tornacsarnok bérbeadása Személyi feltételek Tanulócsoportok száma: 40 Ebből:

17 általános iskolai csoport 14 művészeti tagozatos csoport 4 napközis csoport 4 iskolaotthonos csoport 1 tanulószobai csoport

Az intézmény tanulóinak létszáma: 351 fő /ebből: HH-139 fő, HHH-113 fő/ Az intézmény dolgozóinak létszáma: 57 fő Pedagógusok létszáma: Intézményvezető:

1 fő

Intézményvezető-helyettes: 2 fő 1-4. osztály-tanító:

8 fő

5-8. osztály-tanárai:

13 fő /ebből: 1 fő részmunkaidős/

5-8. osztály óraadó tanárai:

3 fő /pedagógus státuszon/

művészeti tagozat tanárai:

5 fő /ebből: 1 fő részmunkaidős, 1 fő óraadó – pedagógus státuszon/

napközis pedagógusok:

8 fő

fejlesztő pedagógus:

1 fő

gyógypedagógus:

1 fő

logopédus

1 fő óraadó

Pedagógus munkát segítők: pedagógiai asszisztens: 2 fő könyvtáros: 1 fő rendszergazda: 1 fő Technikai dolgozók:

iskolatitkár: 2 fő személyi ügyintéző: 1 fő gondnok: 1 fő 15


takarító: 6 fő A Mezőcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola feladatai között legfontosabb helyet foglal el a korszerű alapismeretek nyújtása, az általános műveltség megalapozása. A tehetséggondozás nagyon fontos terület intézményünkben. Ezt a célt szolgálja az emelt szintű képzés matematikából, valamint a művészeti iskolában választható tanszakon folyó képzés. Minden tanévben szervezett formában a „Most mutasd meg” intézményi tehetségkutató versenyünk során keressük a legtehetségesebb tanulókat és közösségeket. A felmenő rendszerű verseny győztesei az Egressy-hét tehetségnapján mutatkoznak be. A személyiség széleskörű kibontakoztatását tartjuk szem előtt a versenyekre, vetélkedőkre, pályázatokra való felkészítő munkával, melyeknek sok szép kézzel fogható eredménye van. Matematikából „Észkerék” elnevezéssel körzeti versenyt hirdetünk minden tanévben, melyre igen nagy az érdeklődés. Az idegen nyelvek oktatása nyelvtanárokkal (angol, kifutóban a német) megoldott. Az oktatási szakemberek szerint ideális életkor a nyelvismeretek megszerzésére a 6-14 éves kor közé tehető. A magas szintű idegen nyelvek ismerete is uniós követelmény és az iskolában teljesíthető az alapszint. A számítástechnika oktatása megfelelő modern gépparkkal és szakképzett tanárral áll a tanulók rendelkezésére. Az informatikai ismeretek elterjedését segítő elektronikus tanulás már elérhető. Kiemelt feladatunk a hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanulókkal való foglalkozás. Az iskolai integrációs program megalkotása segíti ezen tanulók beilleszkedését, személyiségük fejlődését. Tornatermünk és a tornacsarnok vonzza a sportolni vágyókat. Sokszínű sportolási lehetőség van az iskolánkban. Ez az a terület, amelyet a legtöbb diák szeret. Mozogni mindenkinek kell, hiszen egészséges. A tömegsport fejlődése fontos állomás Európa fejlődésében is. Iskolánkban évek óta a DSE több szakosztállyal segíti ezt a munkát. Meggyőződésünk, hogy a sportoló, erős fiatalok könnyebben helytállnak az iskolai munkában, majd munkahelyükön, nyugodtabbak, vidámabbak, ezért emberi kapcsolataikban is sikeresebbek lesznek. Sokszínű tanórán kívüli tevékenységrendszerről gondoskodik az iskola diákönkormányzata a tanulók szabadidejének hasznos eltöltésére. Népszerűek a kirándulások, táborozások és – az iskola által használható – „faházas” üdülések: erdei iskolák. A legnagyobb hagyományőrző rendezvényünk a farsangi karnevál iskolánkban. Ez minden év februárjában kerül megrendezésre; kétnapos, külön az alsó tagozatos tanulóknak és külön a felsősöknek. Gazdag programja élményt jelent; gyermeknek, szülőnek, vendégnek, pedagógusnak egyaránt.  kéréseire és az eredményes munka elismeréseként igénylik a megbecsülést. Az iskola pedagógiai hitvallása „Az iskola dolga, hogy megtanítsa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.” /Szent-Györgyi Albert/ A mi iskolánk olyan, ahol:  a tanulók képességeinek és érdeklődésének megfelelő oktatás folyik,  a nevelés funkcióinak /bevezető, kezdő, alapozó, fejlesztő/ ellátása biztosított, 16


 fő cél: o a szilárd alapműveltség átadása, az ismeretanyag tapasztalatszerzés útján történő átadása és az önálló ismeretszerzés igényének kifejlesztése. o estileg, lelkileg, szellemileg, életmódjukat tekintve egészséges ifjak nevelése, o növendékeink ízlésének, esztétikai érzékének, igényességének kialakítása, o közvetítendő érték: o a biológiai lét értékei/ az élet tisztelete: a természet- és környezetvédelme, az egészség értéke/ o az én harmóniájára vonatkozó értékek/önismeret, önművelés, önnevelés, felelősség önmagunkért és másokért/, o a társas kapcsolatokra vonatkozó értékek/ tisztelet, szolidaritás, szeretet, tolerancia, kommunikációs kultúra/, o a társadalmi eredményességre vonatkozó értékek/élethossziglan problémaérzékenység, kreativitás, szellemi igényesség/,

tanulás,

o humanizált társadalom- és világkép értékei/hazaszeretet, egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása, hazai és egyetemes emberi kultúra értékei/,  a tudás mellett az ember a legfőbb érték: erényeivel, hibáival,  nyitott, őszinte, családias légkör uralkodik: gyermek, szülő, pedagógus, társadalmi segítő jól érzi magát,  a nevelőtestület, valamint a dolgozók felfigyelnek a társadalmi környezet elvárásaira,

3.3. Mezőcsáti Egressy Béni Általános és Alapfokú Művészeti Iskolája művészeti tagozata Intézményünkben 1998. szeptember 1-től az általános iskolai oktatás mellett alapfokú művészetoktatás is folyik. Fontosnak éreztük, hogy az iskolánkat választó gyermekek számára biztosítsunk olyan többletet, amely enyhíti hátrányukat a nagyobb városok gyerekeivel szemben. Célunk: olyan nevelési-oktatási program megvalósítása volt, amely megalapozza a művészeti kifejező készséget, mely a vizuális kultúra iránt érdeklődő és vonzódó tanulók képességének fejlesztésére a képző- és ipar-, zene- és táncművészeti ágakban való jártasságok kialakítására és gyakorlására irányul. Képző- és ipar (grafika, festészet, kerámia, szobrászat)-, zeneművészeti (furulya, fuvola, klarinét, trombita, zongora) oktatás kezdettől fogva folyik. A zeneművészeti tagozat oktatása 2004. szeptember 1-től gitár és hegedűoktatással bővült. A táncművészeti oktatás 2006. szeptember 1-től a helyi tanulókból álló Rozmaring néptánc együttes mezőkövesdi Százrózsás Alapítványi Iskolából való kiválással kezdődött. Így a tanulók szabadidejének értelmes, hasznos eltöltése, társas kapcsolatok kialakítása és szélesítése helyben biztosított a művészeti oktatás által. A kiválasztott és a gondozott tehetségek közösségben és a közösség előtt végzett munkája 17


hozzájárul a személyiségük kifejlődéséhez, önazonosságuk – tudatuk kialakulásához, önbizalmuk, öntudatuk erősödéséhez, a társadalmi életében történő megnyilvánulásaik eredményességéhez. A XXI. század társadalmának kihívásai; a kreativitás és a kezdeményezőkészség, a termékeny képzelőerő, az érzelmi intelligencia megteremtésének egyedülálló környezete, gyakoroltatásának színhelye a művészeti tagozaton folyó oktató-nevelő munka. Iskolánk feladatának tekinti a társadalom perifériájára szorult szociális, szellemi és egyéb fogyatékosságban szenvedő gyermekek művészeti nevelését: A 2014/2015-ös tanévben a művészeti oktatásban résztvevő tanulóink száma 177 fő (október 1-jei állapot). Ez az iskolai tanulói létszám 50 %-a. Ebből: zeneművészeti ág képző- és iparművészeti ág táncművészeti ág Mindösszesen:

37 fő 70 fő 70 fő 177 fő

A hátrányos helyzetű gyermekek száma az illető tagozat összlétszámához képest: zeneművészeti ág 41 % képző- és iparművészeti ág táncművészeti ág

40 % 41 %

Az alapfokú művészetoktatás olyan fejlesztőpedagógiát képvisel intézményünkben, amelyben a hangsúly a meghatározott követelmények teljesítésével történő képességfejlesztésben van. A tananyag a különböző művészeti területek azon tartalmait foglalja magába, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a képző- és ipar-, a tánc-, és a zeneművészeti műveltség megalapozásához. A tananyag eszköz a tanuló értelmi, érzelmi és kifejezőképességének fejlesztésében. A művészetoktatás a készség- és képességfejlesztést, az ismeretgazdagítást, a személyiségformálás eszközeként kezeli, követelményeit a gyermek életkori fejlődéséhez igazítja. Növendékeinknek lehetősége van valamennyi művészeti ágban az előképző, alapfok, továbbképző évfolyamok elvégzésére. A művészetoktatás keretében a tehetségeket személyre szabott fejlesztéssel segítjük szakmai továbbfejlődésükben, továbbtanulásukban. Hozzájárulunk a tanítási-tanulási folyamat eredményességéhez – a tanulók:    

absztrakt-kreatív és vizuális gondolkodásának megteremtéséhez, emlékezetének, megfigyelőképességének és képzeletének fejlesztéséhez, az elemzés, képzelettársítás, szintetizálás képességének kialakításához, a gondolatok és érzelmek kifejezésének szándékához és sokszínűségéhez.

Mindezek hatnak egész személyiségükre, közösségi kapcsolataikra, visszahat általános iskolai tanulmányai eredményükre, érzelmi életükre, akarati erejükre, néhányuk esetében pályaválasztásukra is. Tíz növendékünk tanul(t) tovább művészeti szakközépiskolában. A művészeti tagozatunkon a lemorzsolódás elenyésző.

18


4.

KÜLDETÉSNYILATKOZAT

Intézményünk a Mezőcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola közös igazgatású összetett iskola. Fontos számunkra, hogy a gyerekek a közösségi szokásrendszerek, alapkészségek birtokában korszerű, használható, alkalmazható tudásra tegyenek szert. Nyitottak vagyunk a különböző adottságokkal, készségekkel, képességekkel rendelkező gyermekek fogadására. Olyan nevelési körülményeket szeretnénk teremteni a gyermekek részére, amelyek elősegítik testilelki, intellektuális fejlődésüket életük e fontos szakaszában. Olyan intézményként kívánunk működni, ahol az ellátás összhangban van a gyermek szükségleteivel, megfelel a szülők igényeinek, és elégedett a fenntartó a település lakosainak ellátási minőségével, szolgálva a települések állampolgárainak minden korosztályát. Olyan többcélú nevelési-oktatási intézményt akarunk teremteni, amely az intézményben/tagintézményben azonos minőségű és eredményes szolgáltatást nyújt, amely hosszú távon rentábilisan fenntartható feladat ellátási helyeket foglal magában. Célunk, hogy az eddig önállóan működő, de most egy intézménnyé forrt intézményegységek (általános iskola, alapfokú művészeti iskola) és tagintézmény az azonos szemlélet és pedagógiai módszerek átvétele mellett megtartsák sajátos, egyedi arculatukat, s tovább folytassák az eddig bevált jó gyakorlatot. Pedagógiai Programunk megvalósítása érdekében az egyes intézmények dolgozói szorosan együttműködnek. A nevelő-oktató munka színvonalát a pedagógusok, szakalkalmazottak rendszeres továbbképzésével, önképzésével biztosítjuk. Mi az, amit szeretnénk? Szeretnénk olyan gyermekeket nevelni, akik szívesen, örömmel járnak a Mezőcsáti Általános Iskola intézményébe/tagintézményébe. Derűsek, kiegyensúlyozottak, közvetlenek, szeretettel fordulnak társaik, és a felnőttek felé. Szeretnénk, ha nyitottak, érdeklődőek lennének, ha megőriznék természetes kíváncsiságukat, őszinteségüket, ha örömmel vennének részt minden, a Mezőcsáti Általános Iskola által nyújtott tevékenységben. Szeretnénk, ha kibontakozna önállóságuk, alkalmazkodó- és együttműködő képességük, ha birtokában lennének olyan emberi tulajdonságoknak, egyéni képességeknek és ismereteknek, amelyek segítik az élethez való alkalmazkodást, a különböző élethelyzetekben való eligazodást, a másság elfogadását.

19


5. A MEZŐCSÁTI EGRESSY BÉNI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 5.1. Pedagógiai alapelveink  Intézményünk célja olyan nevelési-oktatási rendszer működtetése, amely lehetővé teszi az óvodától az általános iskola befejezéséig a gyermek sajátosságainak, egyéni fejlődési ütemének megfelelő, differenciált, személyre szabott fejlesztését, a kompetencia alapú nevelés és oktatás megvalósítását, a képességek kibontakoztatását, és fejlesztését.  Kiemelt figyelmet fordítunk a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, a beilleszkedési, tanulási nehézséggel küzdő és a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók integrált nevelésére, oktatására, az ehhez szükséges inkluzív környezet kialakítására. Ez a befogadó pedagógiai szemlélet és gyakorlat érvényesül minden intézményünkben/tagintézményünkben. Pedagógiai munkánk során kiemelt szerepet kap a toleráns magatartásra nevelés, a másság elfogadtatása.  Nevelési-oktatási rendszerünk egymásra épül, a gyermekek fejlődésének követése folyamatos, így a óvoda-általános iskola átmenet zökkenőmentessé válik.  A világban való eligazodás feltételezi az idegen nyelvek elsajátítását. Általános iskoláink a német(kifutóban) és az angol nyelv oktatás kínálják tanulóink számára.  Fontos, hogy az iskolában valamennyi diák legalább felhasználói szinten ismerje és használja az informatikai eszközöket.  Az egészséges életmód kialakítása érdekében nagy hangsúlyt fordítunk a mindennapos testmozgásra, a szabadidő hasznos eltöltésére.  Kiemelt feladatunk a környezettudatos életmódra nevelés.  Fontosnak tartjuk a globális értékrend jelentőségének megértését és kialakítását, a gyermeki jogok deklarációját.  Feladatunk a tudás értékének helyreállítása, megbecsülése. Olyan tanulókat kell nevelnünk, akik megújulásra, önművelésre képesek, akik, ha kell, életük végéig készek tanulni, mert ezt követeli felgyorsult, kitágult világunk,a tudományok gyors fejlődése.  Pedagógiai munkánk alapja, hogy az iskola a család, pedagógus és szülő egymást erősítse a gyermek előrehaladása, egészséges fejlődése érdekében. Sokféle kapcsolattartási lehetőséget kívánunk biztosítani a szülők és pedagógusok együtt munkálkodása érdekében.  Tovább kívánjuk ápolni belföldi és külföldi testvérkapcsolatainkat.  Célunk, hogy megőrizzük hagyományainkat, értékeinket  Az alapfokú művészetoktatás a művészeti kifejezőképességet alapozza meg, illetve felkészít szakirányú továbbtanulásra.  Intézményünk a közoktatási törvénynek megfelelően világnézetileg semleges. 5.1.1. Az általános iskolai nevelés alapelvei Felelősek vagyunk minden ránk bízott gyerek sikeres fejlesztéséért, ezért a következő főbb célokat fogalmaztuk meg: 1. Az intézményben a pedagógiai kultúra átalakítása az egész intézményre kiterjedő, kompetencia alapú nevelési, oktatási módszertan bevezetésével, a digitális kultúra eszközrendszerének alkalmazásával történik. Ezek a korszerű tanításszervezési eljárások teszik lehetővé, hogy a tanítványok elsajátítsák a mindennapi alapkészségeket, képességeket, egyéb kulcskompetenciák fejlesztése pedig megalapozza az egész életen át tartó tanulást. Fontos feladat az iskola pedagógusainak felkészítése az új oktatási tartalmak és módszertani kultúra befogadására és fejlesztésére. 2. Világnézet-semleges oktatást és nevelést valósítunk meg, amelyben a nevelő végezheti munkáját a saját világnézete és értékrendje szerint anélkül, hogy annak elfogadására 20


kényszerítené vagy késztetné a gyermeket, tanulót. A pedagógiai programban biztosítani kell az ismeretek, a vallási, ill. világnézeti információk tárgyilagos és többoldalú közvetítését. Az intézmény pedagógiai programja, működése, tevékenysége és irányítása vallási és világnézeti tanítások igazságáról nem foglalhat állást, vallási és világnézeti kérdésekben semlegesnek kell maradnia. A Mezőcsáti Általános Iskola intézményében/tagintézményében megteremtjük a feltételeit a fakultatív vallásoktatásnak a történelmi egyházak kérésére (jelenleg: katolikus, református). Ennek azonban alkalmazkodnia kell a kötelező (óvodai foglalkozás, tanórai) foglalkozások rendjéhez. 3. Iskolánkban az integrációs pedagógiai rendszer bevezetésével biztosítjuk minden tanulónknak az esélyegyenlőséget. 4. Fejlesztjük az együttműködést és az önálló tanulást: a tananyagtartalomtól függően kooperatív módszertani elemeket alkalmazunk, folyamatosan fejlesztjük a kritikai gondolkodást, projekteket indítunk. 5. Tantárgyi képességfejlesztő programokat adaptálunk és dolgozunk ki a kompetenciák fejlesztése érdekében. (Sport, tánc, környezetvédelem, hagyományőrzést szolgáló kompetenciák) 6. Kiemelt hangsúllyal kezeljük a közösségfejlesztést, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók beilleszkedését, a másság elfogadását. 7. Multikulturális tartalmakat építünk be a helyi tantervbe, különösen a magyar, történelem, környezetismeret, természetismeret, rajz, ének tantárgyakba. Ehhez az iskolai könyvtár könyvállományát bővítjük. 8. Az integrációban résztvevő tanulók preferált segítése egyéni fejlesztési terv alapján történik. Teljesítményüket évi három alkalommal szövegesen értékeljük, és a szülővel ismertetjük. A pedagógusok a hatékonyság növelése érdekében legalább évi három alkalommal értékelő esetmegbeszélést tartanak a tanulók fejlődését vizsgálva, melyen a szülő, a tanuló, a szaktanár, az osztályfőnök és a gyermekvédelmi felelős is részt vesz. 9. Lehetőség szerint figyelemmel kísérjük pályaorientációjukat, segítjük a megfelelő iskolatípus kiválasztását, ill. lehetőség szerint felkészítjük őket az érettségit adó középiskolába történő továbbtanulásra. (Ehhez segítséget kérünk a Tanodától is.) Ehhez igénybe vesszük a BorsodAbaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Mezőcsáti Tagintézményének, valamint a Munkaügyi Központ pályaválasztási felelősének segítségét, és a környező középiskolák vezetőivel együtt közös pályaválasztási szülői értekezleteket szervezünk. 10. Kiemelt hangsúlyt fektetünk a családdal való kapcsolattartásra, a szülők érdeklődésének felkeltésére. Fontosnak tartjuk a családlátogatást, és az olyan programok szervezését, amelyeken részt vesznek a szülők, és megismerkedhetnek munkánkkal, gyermekük sokrétű tevékenységével. Nyílt napok, kirándulások, szabadidős programok, ünnepélyek, projekthét alkalmával lehetőségünk nyílik a családokkal való kapcsolat kiépítésére, elmélyítésére. 11. Eredményre törekvő szaktárgyi munkát végzünk. Az eredményességre való törekvésben egyaránt fontosnak tartjuk a gyenge tanulók felzárkóztatását és a tehetséggondozást. A BorsodAbaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Mezőcsáti Tagintézményének segítő közreműködésével a lehető legkorábban kiszűrjük a fejlesztést, felzárkóztatást, a speciális terápiás gondozást igénylő gyerekeket. Fejlesztő tevékenységünkben élni kívánunk a törvény által biztosított kötelező órakereteken túl a nem kötelező és a tanórán kívüli órakeret felhasználásával. Elsődlegesen szerepet szánunk az alapkészségek fejlesztésének, azon kompetenciák kialakításának (a tanulás tanításának, a kommunikációs képességek fejlesztésének), amelyek nélkül az iskola alapozó funkcióját nem tudná ellátni

21


12. Az iskolai könyvtár rendeltetésszerű használatát és hatékony hasznosítását a tanórai és a tanórán kívüli ismeretszerzésben tantárgyközi feladatként kezeljük. Ilyen feladatnak tartjuk még a tanulás tanítását, a szövegértő olvasás tanítását, a kommunikációs képességek fejlesztését, az egészséges életmódhoz szükséges ismeretnyújtást, az önálló ismeretszerzés tanítását és az élethelyzetek megfelelő kezelését. Az iskolai könyvtárak gyűjteményét úgy alakítja, hogy az oktatás, nevelés folyamatának komplex eszköztárává váljon, segítse az élethosszig tartó tanulás, a felnőttoktatás, idegennyelvtanulás és átképzések információ és dokumentumszükségletének (könyvtárközi kölcsönzés) kielégítését. Az iskolai könyvtár foglalkozásaival, versenyeivel (olvasópályázatok, szavalóverseny, rajzverseny, évfordulós versenyek, honismereti verseny, játszóház stb), rendezvényeivel elősegíti a gyerekek olvasásra és könyvtárhasználatra nevelését. Biztosítja a könyv- és könyvtárhasználati ismeretek átadását egyéni és csoportos foglalkozásokon. Tematikus könyvtári órákat szervez az osztályfőnöki órák segítésére. (pl.: illem, környezetvédelem, várostörténet) 13. Idegen nyelvi kínálatunk az angol és a német nyelv. A német, és az angol nyelv oktatásában kiemelt szerepet szánunk a kommunikációs képességek fejlesztésének. 14. A korszerű műveltséghez ma már hozzátartozik a technikai eszközök használata és ismerete, valamint a számítástechnika. Ezért anyagi lehetőségeinkhez képest, illetve pályázatok útján törekszünk a modern eszközök beszerzésére, alkalmazásuk megtanítására, hogy az információs társadalomban sikeresen eligazodjanak tanulóink. 15. A komplex művészeti nevelésben kiemelt szerepet szánunk a rajz- és ének-zene tanításának, a tánc és dráma alkalmazásának. 16. A testi nevelést is az egészséges életmódra való felkészítés szolgálatába állítjuk. A mindennapos testedzésre a nem kötelező tanórai és tanórán kívüli lehetőségek kiszélesítésével lehetőséget biztosítunk. Szorgalmazzuk a versenysportot is. 17. Nevelésünkkel a sokoldalú személyiség fejlesztését célozzuk meg. Ehhez jól kell ismernünk a gyermekeket és az őket alakító szűkebb környezetüket. A családok egyetértésével látogatást teszünk az l. és 5. évfolyamosoknál. Egyetemes emberi értékeket közvetítünk. Ezek közül kiemelt feladatnak tekintjük az önismeret, az empátia- hajlam és a legtágabb értelemben vett tolerancia fejlesztését, a másság elfogadását. Életkoruknak megfelelő legyen hazaszeretetük, környezeti kultúrájuk, konfliktusmegoldó képességük. Érzelmi életükbe megfelelő tartalommal épüljenek be a következő fogalmak: hazaszeretet, barátság, szeretet, udvariasság, becsületesség, tiszteletadás, segítségadás, lelkiismeretesség, felelősség, boldogság, hűség. Viselkedéskultúrájukkal feleljenek meg a polgárosodó társadalom igényeinek. Fogadják el annak normáit, ismerjék fel értékeit, hasznosságát és utasítsák el a negatív megnyilvánulásokat. Legyen igényük az értelmes, egészséges életvitelre, melyben kiemelt szerepe van a helyes napirendnek, étrendnek, a személyi és környezeti higiéniának, a rendszeres mozgásnak, a káros szenvedélyek elutasításának. Törekszünk az agresszió, a durva beszéd visszaszorítására. 5.1.1.1. Az iskolában folyó nevelő és oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Az intézményünkben folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége 22


iránt. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése). Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség - és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. Az intézményben folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Nevelési céljaink megvalósítását segítik a pedagógusaink által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. 5.1.1.2. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül.

23


Közvetlen és közvetett nevelési eljárások: Közvetlen módszerek

Közvetett módszerek

Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek.

- Követelés. - Gyakoroltatás. - Segítségadás. - Ellenőrzés. - Ösztönzés.

- A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. - Havonkénti osztály/évfolyam szintű közösségi programok - Közös (közelebbi vagy - távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. - Hagyományok kialakítása. - Követelés. - Ellenőrzés - Ösztönzés.

Magatartási modellek bemutatása, közvetítése.

- Elbeszélés. Tények és jelenségek bemutatása. - Műalkotások bemutatása. A nevelő személyes példamutatása.

A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből. Havonk./oszt.,évf.köz.pr.

Tudatosítás (meggyőződés kialakítása).

- Magyarázat, beszélgetés. A tanulók önálló elemző munkája.

- Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. - Vita. DADA program.

Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjai nyolcadik évfolyam végén:  minden tantárgyból megfelelnek az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége vagyis több mint ötven százaléka - a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.) 

rendelkeznek olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őket arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljenek, személyi kompetenciáik alkalmassá tegyék őket a későbbiekben a munkaerőpiacon való megjelenésre



ismerjék a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat. Ennek érdekében első osztálytól kiemelt figyelmet fordítunk a szociális kompetencia fejlesztésére.



határozott elképzeléssel bírjanak saját közelebbi és távolabbi jövőjüket és sorsukat illetően.

Céljaink megvalósításának stratégiája 1. Az első osztályok kialakításánál a szülői igényeken túl figyelembe vesszük a törvény meghatározta arányokat a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esetében, hogy egy osztályba tömörülésük ne fordulhasson elő. 2. 2008-tól a Mezőcsáti Egressy Béni Általános és Alapfokú Művészeti Iskolájában iskolaotthonos osztályok is működnek, amelyet a jövőben a Mezőcsáti Általános Iskola tagiskolájára is 24


szeretnénk kiterjeszteni. Ez a szülői igényekkel összhangban van és lesz a jövőben is. 3. Minden tárgyból törekszünk a tanórákon és a nem kötelező órákon is megvalósítani a felzárkóztatást, a képességkibontakoztatást és a tehetséggondozást. A tanórán kívüli oktatás csoportbontásban folyik. A bontás mindig a törvényben leírtak szerint történik. 4. Hosszabb hiányzás esetén, kétszer ismétlődő bukás, valamint tanulási nehézségek esetén egyéni foglalkozásokat, illetve fejlesztő foglalkozásokat is végzünk. 5. A fentieket egészíti ki a napközi otthon és a tanulószobai, TANODAI, valamint a TÁMOP 5.2.3-A-11/1/2011-001 "Legyen jobb a gyermekeknek" a Mezőcsáti kistérségben elnevezésű és a TÁMOP 3.3.8 Esélyegyenlőség alapú fejlesztés projekt is segítség. 5.1.2. A művészetoktatás nevelésének alapelvei Pedagógiai Programunkban és tantervi irányelveinkben megfogalmazott értékek célja, hogy a tanulók által választott művészeti ágak: képző- és ipar-, zene- és táncművészet oktatása során jártasságok kialakításával és gyakoroltatásával segítse elő a NAT-ban meghatározott, sokoldalúan művelt személyiség fejlesztését. Pedagógiai alapelveink: A nevelés két tényezője: a pedagógus és a növendék egyenrangú félként vesz részt a folyamatban, közöttünk aktív kölcsönhatás van. Alkotó pedagógiai klíma megvalósítására törekszünk, melynek jellemzői egyfelől az igényesség, másrészt a növendékek jogainak tiszteletben tartása. Az egyes tanszakokon belül nyújtson speciális művészeti ismereteket, járuljon hozzá a harmonikus, érzelmileg gazdag, kreatív személyiség kialakításához. Neveljünk az értékes zene, tánc, képzőművészeti alkotások befogadására, értésére és művelésére, az érzelmi és esztétikai nevelés eszközeivel alakítsunk ki a kultúra iránt nyitott magatartást. Ösztönözzük tanulóinkat művészeti tárgyú könyvek, ismeretterjesztő művek olvasására, rendszeres hangverseny és kiállítás, valamint táncházi és néptánc találkozók-látogatásra, a rádió és televízió értékes művészeti műsorainak meghallgatására, a művészeti élet eseményei iránti érdeklődésre. Neveljük tanulóinkat rendszeres, céltudatos, gazdaságos, koncentrált munkára, a korszerű módszerek és az innováció különböző formáinak alkalmazásával segítsük elő tudásuk gyarapodását. A nevelő – oktató munka pedagógiai céljai és feladatai Az iskola elsődleges célja az ismeretátadás, értékközvetítés, személyiségformálás. Az alapfokú művészeti nevelés alkalmat ad az érdeklődő és fogékony növendékek képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. A képzés figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tehetségére építve alakítja készségeinket és gyarapítja ismereteinket. A zeneművészeti ág tanszakain folytatott képzés lehetőséget ad az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti, népi hagyományok, értékek átadására, az értékmegőrzés formáinak kialakítására. Az énekes és hangszeres népzene, néptánc, népművészeti alkotások ismerete a hagyományos kultúra értékeinek tiszteletére, őrzésére, gyarapítására nevel. A program az esztétikai érzékenység – nyitottság, igényesség, fogékonyság – alakítása mellett, a zene megszólaltatásához szükséges hangszeres és énektechnikai készségek megszerzésére, a zenei ismeretek átadására és minden zenei tevékenység tudatosítására lehetőséget biztosít. A képzés feladata, hogy az esztétikai érzékenység-nyitottság, igényesség, fogékonyság - alakítása mellett a tanuló elsajátítsa a zene megszólaltatásához szükséges hangszeres és énektechnikai készségeket, 25


képessé váljon a zenei ismeretek átadására és minden zenei tevékenység tudatosítására. A zeneoktatás a különböző zenei műfajok sajátosságait, a művészi megjelenítés módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy az önkifejezés eszköztárának gazdagításával a zene alkalmazására, befogadására készítsen fel. Tanulóink többségének tudását olyan szintre kell fejleszteni, hogy képesek legyenek amatőr muzsikálásra kamaraegyüttesekben vagy zenekarokban. Az átlagosnál jobb képességű növendékeinket fel kell készítenie közép – illetve felsőfokú intézményben való továbbtanulásra. Neveljen az értékes zene szeretetére. A képző- és iparművészeti oktatás feladata, hogy a látás kiművelése és tudatosítása mellett bővítse a népi műveltséget, a képi emlékezetet és képzeletet. A tervező, konstruáló, anyagformáló, eszközhasználó, tárgykészítő és környezetalakító tevékenység fejleszti a kézügyességet és technikai érzékenységet, a vizuális megjelenítés készségét, képességét. A képző- és iparművészeti oktatás megismerteti a tanulókkal a vizuális kultúra ágait, sajátosságait. Célja a tanulók korának megfelelő vizuális műveltség kialakítása, a készségek, képességek folyamatos fejlesztése. A táncművészeti oktatás célja a tanulók mozgásműveltségének és mozgáskultúrájának sokirányú fejlesztése, fizikai állóképességének, ritmusérzékének, hallásának, tér- és formaérzékének fejlesztése, gazdagítása. Hozzájárul, hogy a tanulók személyisége nyitottá váljon a közösségi alkotó tevékenység és a művészetek iránt. A táncművészeti oktatás feladata, hogy hozzájáruljon a kreativitás, improvizációs készség, képesség fejlesztéséhez, miközben fejleszti a tánctechnikai, előadói műveltséget. Megismerteti a növendékeket a múlt hagyományaival, a jelen táncművészeti értékeivel, lehetőséget biztosít a táncművészeti kultúra, műveltség megszerzésére. A művészetoktatás ösztönözze tanulóinkat hangverseny- és opera-, és kiállítás-látogatásra, néptánc találkozókra a rádió és televízió művészeti műsorainak meghallgatására, értékes felvételek gyűjtésére. Motiválja növendékeinket a művészeti tárgyú könyvek és ismeretterjesztő művek olvasására.

5.2. Kiemelt nevelési feladataink Kompetenciai alapú oktatás-nevelés A kompetencia alapú oktatás bevezetése: Befogadó intézményként (iskola, művészeti oktatás) olyan tanítási-nevelési programokkal kell dolgoznunk, amelyek kellően rugalmasak, és a különböző képességű gyerekek számára egyaránt hozzáférhetőek. Ilyen a kompetencia alapú oktatási-nevelési programcsomag. Ez a programcsomag az ismeretátadás helyett a képességek fejlesztésére helyezi a hangsúlyt. Túlméretezett tananyag helyett reális tananyagmennyiséget dolgoz fel kiegészítve a sérülés-specifikus ajánlásokkal, tartalmakkal. Az egységes módszerek helyett differenciált módszereket alkalmaz. A kompetenciafejlesztések 6. és 8. évfolyamokon kiemelten (matematika és magyar órákon és egyéni fejlesztőkön) Valamennyi tantárgy esetében a szövegértés-szövegalkotás gyakoroltatására és a logikai összefüggések megláttatására figyelmet fordítunk. Passzív tanulói magatartás helyett a tevékeny, aktív tanulói magatartásra helyezi a hangsúlyt. A programcsomag elemei a gyerekek képességeihez, speciális sérüléseikhez optimálisan alkalmazkodva alkalmazható, változtatható. Olyan tananyagszervezési-módszertani megoldásokat tartalmaz, amelyek lehetővé teszik, hogy a tanulókat bevonjuk a tudás- és készségelsajátítási folyamatba. Erős hangsúlyt kap a tevékenység-központú módszertan. A folyamatokat a játék és az eszközhasználat, a megfelelő tanulási környezet kialakítása, a kooperatív tanulási technikák alkalmazása jellemzi. A cselekvő, személyes tapasztalatszerzés, a jó munkalégkör egyik feltétele a tévedés és a vita szabadságának biztosítása. 26


A tevékenységek rendjét döntően a gyermekek életkori és egyéni sajátosságai határozzák meg. A problémafelvetés, ahol csak lehet, életszerű helyzetekből indul ki, amelyek a gyerekeket körülvevő világ jobb megértését segítik. Hagyományos módszerek mellett a számítógép használata is szerepet kap. A kooperatív csoportmunkák során lehetőség nyílik, hogy az SNI-s tanulókat társaik megpróbálják bevonni a közös feladatmegoldásba, és segítsék őket a jó megoldás megtalálásában. A kooperatív tanulás négy alapelvének betartásával: építő egymásrautaltság, egyéni felelősség, egyenlő részvétel, egyidejű (párhuzamos) interakciók-, a sajátos nevelési igényű tanuló is az osztály szerves részét képezi. Az ilyen tanulásszervezéssel pozitív közösségtudatot, kölcsönös bizalmat és megbecsülést alakíthatunk ki az osztály egészében, ezzel segítve a sikeres integrációt. A differenciált rétegmunka, a csoport-és pármunka kialakítása elengedhetetlen feltétele az integráció sikerének. Nagyon fontos, hogy a tanulási zavarokkal élő gyermek is megtanulja saját feladatait ellenőrizni, munkájáról beszámolni és értékelni. A páros munka jól használható a (pillanatnyilag) hasonló szinten lévő gyermekek feladatmegoldásánál, ahol az egymás segítése dominál. Ha a tanulópár egyik tagja lényegesen jobb szinten van, akkor a tanulmányi kapcsolat a segítés céljával jön létre. Hatékony integráció csak jól működő team-munkával valósítható meg. A csoport tagjai az osztályban tanító pedagógusok, a gyógypedagógusok, a rehabilitációt segítő szakemberek és nem utolsó sorban a szülők. A hatékony tanítás érdekében célunk, hogy a tanulók személyiségét, pszichés funkcióit, képességeit megismerve, a kompetenciaterületek és a tanítás-tanulás folyamatát segítő módszerek elsajátítása, és a szükséges eszközök biztosítása keretében biztosítsuk a tanulók egyéni fejlődését. A nevelés elemi szintjén minden kisgyermeknél, a sajátos nevelési igényű tanulóknál az iskolai nevelés különböző szakaszaiban is nagy hangsúlyt kell kapnia a pszichés funkciókérzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet- folyamatai rendszeres gyakorlásának. Ezzel párhuzamosan a mozgás, beszéd, gondolkodás tanulásának, mert ezek a tanulási folyamatok teremtik meg – cselekvésbe ágyazva, hatékony motivációs és érzelmi ráhangolással – a képességek fejlődésének lehetőségét. Különösen fontos a kisiskolás korban elsajátított alapkészségek kialakítása, fejlesztése, mert ezek a későbbi sikeres tanulás elemi feltételei. A fejlesztés célja a pedagógiai kultúra átalakítása külön figyelemmel:         

a tanár, a nevelő személyiségére, és felkészültségére, a gyermekek életkorának megfelelő, támogató pedagógusszerep kialakítására a tanulók kompetenciáinak fejlesztésére a pozitív tanulási attitűd kialakítására, fenntartására a tanulási motiváció kialakítására, fenntartására a tanulási kudarcok megelőzésére az egyéni képességek optimális fejlesztésére a kooperatív technikákra a tanulók felelősségvállalásának megalapozására, fejlesztésére az életkori sajátosságok figyelembe vételével a tanulók kreativitásának fejlesztésére o a személyközpontú pedagógiai gyakorlat megszilárdítására o a tanár, szülő, gyerek kapcsolatra, illetve o az iskola-szülő viszonyra o az óvodában és iskolában felhasználható oktatási programok kidolgozására o az egész életen át tartó tanulás közoktatásbeli megalapozására, o a programcsomagokhoz tartozóan tanár-továbbképzések szervezésére, a tanárok 27


támogatására és szakmai segítségének biztosítására (pl.: módszertani kurzusok, esetmegbeszélések, drámapedagógiai módszerek, fejlődés lélektani kurzusok, hospitálások) Alapelveink:   

tevékenység-központúság, problémaközpontúság, felfedeztető tanítási-tanulási gyakorlat módszertani sokszínűség, változatos munkaformák alkalmazása, koordináló, segítő, támogató tanári attitűd differenciálás, egyéni képességfejlesztés az esélyegyenlőség érvényesítése érdekében o tehetséggondozás, hátránykompenzálás o életszerű, élet közeli ismeretek közvetítésére épülő fejlesztés o a fokozatosság, folyamatosság elve (a fenntarthatóság érdekében is) o a tudáshoz való egyenlő hozzáférés elve o a horizontális tanulás elfogadása, egymástól tanulás o a kompetencia-oktatással kapcsolatos elvek, képességfejlesztés, készségfejlesztés o a pedagógusok önképzésének elve

Feladataink:  

   

az életkori sajátosságoknak megfelelő tevékenységszervezés, módszerválasztás a gyermeki személyiség ismeretére alapozott egyéni fejlesztés, a képességek egyéni kibontakoztatása o eredményes és hatékony tanulási módszerek, technikák elsajátíttatása o az IKT-technikák alkalmazása, elsajátíttatása o a tanulók bevonása saját tanulási folyamataikba változatos oktatás-szervezési és munkaforma alkalmazása (projekt, témahét, kutató munka) a tanulók aktivitásának biztosítása érdekében érzékszervi tapasztalásra építő ismeretszerzés, készségfejlesztés – tevékenységközpontú pedagógiai gyakorlat alkalmazása fejlesztő értékelés alkalmazása a tanulási motiváció kialakítása, fenntartása érdekében az ön- és csoportértékelés gyakorlati alkalmazása, szerepének növelése a tanulók értékelésében o az életkori sajátosságoknak megfelelő módszerválasztás o egyéni fejlesztés

Feladataink az esélyegyenlőség biztosítása érdekében:    

az egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség szempontjainak érvényesítése az intézmény pedagógiai gyakorlatában Szegregációmentes, együttnevelést biztosító környezet kialakítása az integráltan oktatható tanulók számára befogadó/inkluzív pedagógia alkalmazása – az ehhez szükséges feltételek biztosítása Vannak olyan gyerekek, akiket csak szegregáltan lehet oktatni, számukra ezt biztosítjuk a személyi és tárgyi feltételeket Pld. a Mezőcsáti Általános Iskola Édes Gergely Tagiskolája.

Eszközei a feladatok megvalósítását munkavégzéshez elengedhetetlenek:  

segítő

erőforrások,

amelyek

a

mindennapi

programcsomagok projektoktatás 28


 

témahét moduláris oktatási programok tanári kézikönyvek, értékelő eszközök, speciális eszközök, fejlődési mutatók

Eljárások a nevelő-oktató munka céljainak megvalósulását szolgáló módszerek és szervezési módok:             

egyéni munka páros munka csoportmunka differenciálás kooperatív tanulásszervezés: kooperatív módszerek projektek differenciált rétegmunka – egyénre szóló differenciált képességfejlesztés heterogén csoportban Hatékony tanuló megismerési technikák, pedagógiai diagnosztizálás alkalmazása Életkornak megfelelő drámapedagógiai eszközök alkalmazása Informatikai ismeretek tanítása, alkalmazása, internethasználat A verbális és vizuális információhordozók együttes alkalmazása különösen a HH/HHH tanulók esetén A tanulók önálló felfedező, kutató tevékenységét támogató módszerek alkalmazása Az ön-és csoportértékelés alkalmazása a személyes és társas kompetenciák fejlesztése érdekében.

5.2.1. Általános iskolai kompetenciák Kulcskompetenciák: Anyanyelvi kommunikáció: Integrált magyartanítás, ahol nem különül el az irodalomtörténet, irodalomelmélet és a leíró nyelvtan tanítása, hanem a nyelvi - irodalmi - kommunikációs képességfejlesztést egyszerre szolgáló magyartanítás történik. Kommunikáció - központúság, ahol a szövegértés célja, de egyben módszere is az állandó, folyamatos eszmecsere, véleménynyilvánítás tanár-diák és diák-diák között. Tevékenység centrikusság, ahol a tanulóknak nem a tanári kérdésekre kell válaszolniuk, hanem különböző szövegtípusokkal különböző feladatokat kell megoldaniuk. Differenciálás, ahol a különböző képességű gyerekek különböző nehézségű feladatokat oldanak meg, és saját tempójukban jutnak el az ismeret elsajátításához. Partnerség, ahol a gyerekek a pedagógus segítő irányításával érhetik el céljaikat. Matematikai kompetenciák: A matematikai gondolkodásmód a világ leképezésének, értelmezésének sajátos módszere, amely különösen cselekvési stratégiák alkotása, folyamatok tervezése, állítások érvényességének és jelenségek valószínűségének mérlegelése során igen hasznos eszközökkel tudja segíteni a hétköznapi gondolkodást. A fejlesztések során azt tekintjük a legfontosabb feladatunknak, hogy élet közelbe tudjuk hozni az elvont matematikai ismereteket a matematikai logika más tartalmi területeken való felhasználásával, eredményesen tudjuk fejleszteni a tanulók problémaazonosító és megoldó képességeit, és fel tudják használni a matematika eszköztárát a legkülönfélébb hétköznapi jelenségek modellezésére. A kompetenciaterülethez készült modulleírások a teljes tanítási - tanulási fejlesztő folyamatot 29


vezérlik. Alkalmazkodnak a gyermekek életkori sajátosságaihoz; az érzékek által közvetített tapasztalatszerzésből indulnak ki, és a változatos szemléleti és matematikai tartalomtól kívánják eljuttatni a gyerekeket az általánosabb, egyre elvontabb ismeretekig. Folyamatot kínálnak, amelytől nemcsak el lehet térni, de el is kell térni a gyerekek szükségletei, igénye, pillanatnyi tudásszintje és képességeinek fejlettsége szerint, alkalmazkodva a lehetőségekhez. Idegen nyelvi kommunikáció: A használható nyelvtudás ma számos területen a munkahely megszerzésének és megtartásnak feltételévé vált, a mindennapi életben is egyre gyakrabban van szükség egy - egy idegen nyelv ismeretére. A nyelvtudás fontosságát a tanulók is érzik. Legkorábban az idegen nyelvek oktatásában jelentek meg az új módszertani eljárások és óravezetési technikák: a pármunka, csoportmunka; párbeszédek, szerepjátékok, nyelvi játékok, dalok, mondókák alkalmazása. A kompetenciaalapú oktatás ezt a folyamatot erősíti tovább. A hangsúlyt a köznapi beszédszituációkra, a társalgási nyelv elsajátítására, az autentikus szövegek használatára helyezik. Szociális és állampolgári kompetenciák: Ezek körébe olyan attitűdök, készségek és képességek tartoznak, amelyek egyaránt alapját képezik az egyén belső, személyes harmóniájának és társadalmi beilleszkedésének. E terület lényeges elemei az önbizalom, az öntudatos és a környezetért is felelős magatartás, a világgal szembeni pozitív beállítódás, a tolerancia és az őszinte kommunikáció, az értelmes kockázat vállalásának bátorsága. A kapcsolódó képességcsoport legfontosabb összetevői az egyén szintjén a reális énkép kialakításának képessége, a frusztráció elviselése, a reális egyéni célok kitűzésének és követésének képessége, a szabályok és a vágyak összehangolásának képessége, a cselekvési alternatívák meglátásának képessége, a döntési képesség, a kezdeményezőkészség, az akaraterő és a kitartás. A társas viselkedés terén pedig az empátia, a kommunikációs és kooperációs készség, a vitázó és érvelő képesség, a konfliktustűrő, -kezelő, -megoldó képesség, valamint a vezető- és szervezőképesség kap kitüntetett szerepet. Mindezek olyan képességek, amelyek nagyon hosszú időn át, és nagyobbrészt közvetett hatások alatt formálódnak. Digitális kompetencia: Az oktatás területein esélynövelő tényező. Az IKT (infokommunikációs tartalmak) kompetenciák jelentik egyrészt az eszközjellegű informatikai alkalmazások ismeretét, másrészt azok kreatív használatát a munkavégzés során és a hétköznapi életben egyaránt. Számos tanár kerül szembe azzal a problémával, hogy a tananyag megtanítása, a gyakorlás nagyon időigényes, igénybe veszi a teljes óraszámot, így a tradicionális módszerek mellett nem jut idő a számítógép használatára a tanulásban-tanításban. Az IST módszerek megjelenése lehetőséget teremt egy átfogó módszertani megújulásra, alkalmazásuk során elkerülhetetlen, hogy átgondoljuk a tananyagot, a fejleszteni kívánt készségeket, átszervezzük a megtanítandó információkat. Az IKT kompetenciák fejlesztését szolgáló programcsomagokat segítségül hívjuk. Digitális, interaktív Internetes taneszközök használatával. Az IKT- fejlesztés szerepe intézményünkben – 1. számú melléklet a Mezőcsáti Általános Iskola Informatikai Stratégiája Az IKT, vagyis az informatikán alapuló oktatási módszer és eszköztár létrejöttét az indokolja, hogy az emberiség fejlődése során felhalmozódott információmennyiség már nem megtanulható. Nem is cél a megtanítása. Helyette az információhalmazban való helyes tájékozódás képességének kialakítása a fontos, ami alapját képezi a permanens tanulásnak. Az információ nagy része elektronikus formában rögzített, s a számítógép segítségével hozzáférhető. 30


Az információs és ezekhez kapcsolódó kommunikációs rendszerek használatával a pedagógus könnyen építhet olyan kapcsolatokat, melyeken keresztül gyakorlati tevékenységbe vonhatja be a gyerekeket (pl. mérési adatok gyűjtése, feldolgozása; gyűjtött információk közzététele kiadványban, honlapon). A nevelési folyamat ez által is cselekedtetővé válik. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az információs és kommunikációs technológia (IKT) csak eszköz. A leggazdagabb nyomtatott vagy számítógépes információs rendszer használata sem tudja helyettesíteni a valós világot, az élményközpontú pedagógiát. Informatikát korszerű információtechnikai eszközök és segédanyagok nélkül ugyanis lehetetlen oktatni. Ennek érdekében tantermeink egy részében projektoros megjelenítéssel tesszük szemléletessé az oktatást. Ez lehetővé teszi a digitális tananyagok használatát az oktatás során. Nélkülözhetetlenek a számítógépek, perifériáik, a kezelést-alkalmazást segítő szoftverek, az oktatási célú információs adatbázisok, a jól felszerelt iskolai könyvtár, az internetkapcsolat. Mindezek olyan mennyiségben, hogy minden tanuló hozzáférjen az információs és kommunikációs technika, az IKT nyújtotta lehetőségekhez. Az információs társadalomban nélkülözhetetlen alapismeretek megszerzése és készségszintű használata erősödne, ha nem csak a szűk óraszámú informatika tantárgyra korlátozódna, hanem a többi tantárgy is kivenné részét a mindennapi felhasználásban. IKT, mint kulcskompetencia:     

megteremtjük a projektalapú oktatás feltételeit kialakítjuk az IKT infrastruktúrát az intézményben lehetővé tesszük a digitális tananyagok alkalmazását az oktatásban a pedagógusok körében képzések szervezésével biztosítjuk az IKT- alapú módszertan használatát nyelvtanulásban elősegítjük a nyelvtanulás különböző formáinak/ formális, nem formális, informális/ gyakorlását az ehhez szükséges alap tananyagok széleskörű hozzáférésének biztosításával.

Hatékony, önálló tanulást segítő kompetenciák: Az életpálya-építési kompetenciák nemcsak a pályaorientációt jelentik, hanem az egyén képességét arra, hogy reális önismerete alapján tisztában legyen szellemi és fizikai erősségeivel és gyengeségeivel, különböző távú célokat tudjon maga elé tűzni és a célhoz vezető utat képes legyen operatív szakaszokra bontani, közvetlen tetteit képes legyen céljainak alárendelni, illetve a céljainak és érdeklődésének megfelelő egyéni tanulási utakat kijelölni, az egész életen át tartó tanulás egyéni folyamatában tudja saját tetteit és teljesítményét reflektív módon értékelni, képes legyen a megkezdett utak szükség szerinti korrekciójára, tudjon jó döntéseket hozni. Kiemelt célja, hogy az egyének kezdettől fogva megkapják az egész életen át tartó segítő tanácsadás lehetőségét. Ennek jegyében a diákok sok-sok modellértékű helyzetben való részvétel során szerezhetik meg azokat a képességeket, praktikus munkaerő-piaci ismereteket, amelyek nélkül nem tudják hatékonyan tervezni saját életpályájukat. Esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciája: Az esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvén, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót és a mozgóképet. Természettudományos kompetencia:

31


A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, és irányítsuk cselekvéseinket. A kompetenciáknak lehetővé kell tenniük, hogy az tanulók jobban megértsék a tudományos elméletek, alkalmazások és a technológia eredményeit, korlátait és kockázatait a társadalom egészében (a döntéshozatal, az értékek, az erkölcsi kérdések, a kultúra stb. területén). A Kulcskompetenciák fejlődésében fontos szerepe van a jelenségek megfigyelésére, reprodukálására, irányított megfigyelésére, terepgyakorlatok lehetőségeink megteremtéseire. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életbena munkahelyén is- abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázat vállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. A kompetenciaalapú programok általános jellemzői:         

kompetenciaalapúak teljesítményre alapoznak figyelembe veszik az egyéni haladást tanulásközpontúak specifikus célkitűzéseket tartalmaznak gyakorlat-orientáltak azonnali visszajelzést adnak az értékelés teljesítmény alapú, leírt kritériumok alapján történik A fejlesztés kulcsfogalmai: önállóság, együttműködés, empátia, konfliktuskezelés, önreflexió, kritikus gondolkodás, közösségi részvétel.

problémamegoldás,

Mi fog érezhetően változni? Az iskola hangulata, a tanárok motiváltsága, a tanárok rugalmassága, a tananyag szerkezete, az alkalmazott pedagógiai módszerek, a gyerekek időbeosztása és terhelése, a gyerekek közti kapcsolatok, az iskola kapcsolata a szülőkkel és az azt körülvevő tágabb közösséggel javulni fog. Ezt a fejlesztést kíséri a digitális kultúra elterjedése. Ezzel erősödik tanulóink versenyképes tudása, munkaerő piaci boldogulása. A tananyag feldolgozása során kiemelt szerep jut:       

a tanulók kérdéskultúrájának, az információk hozzáférhetőségének, az egyéni és csoportos válaszadásnak, az ösztönzésnek arra, hogy a gyermekek egymás ismereteit használhassák, is forrásként a tanuló–tanár interakciónak, a tanulók közötti interakcióknak, többféle képességet igénylő feladatoknak.

32


A képességfejlesztés fókuszai Tematikus fókusz: Információkezelés (tapasztalatgyűjtés, az adatok rendszerezése, adatok közötti viszonyok elemzése) Szerep és pozíció-meghatározás: A szereppel való viszony deklarálása Kooperáció: Együttműködési készség, csoporttudat, szolidaritás Alkalmazkodás: A partnerekhez való igazodás, a saját és a partner érdekeinek ismerete. 5.2.2. Művészetoktatás kompetenciái A tervezett tevékenységek a kompetencia alapú oktatás támogatását tűzik ki célul: a művészeti nevelés által hozzáadott érték biztosításával, a tanulói egyéni fejlesztésekben való részvétel és együttműködés az intézmény pedagógusaival, a szülőkkel, a tanulói értékelésben való részvétel új formáinak kialakításával, a település, mikro térség oktatási-kulturális rendezvényein való aktív részvétellel. Belső innováció, fejlesztési program kidolgozása és alkalmazása a tanulók személyiségének fejlesztésére, horizontális szempontként a szociális kompetenciák fejlesztésére irányul. A fejlesztési programban törekedni kell újszerű tanulásszervezési, nevelési eljárások alkalmazására. A művészeti tagozaton megvalósuló program eredményeképp a tanulók, növendékek képességfejlesztése kiegészül a művészeti oktatás adta lehetőségekkel, olyan hozzáadott érték keletkezik, amely az iskolai oktató-nevelőmunka hatékonyságát növeli, új értékelési eljárásokat, eszközöket is kifejleszt. Kompetencia alapú nevelés az alapfokú művészetoktatásban: Alapvető feladatunknak tekintjük az alábbi kompetenciák kiemelt fejlesztését:  kreativitás-gondolkodásfejlesztés  önismeret, önértékelés  reális énkép  döntéshozatal, döntésképesség  felelősségvállalás  problémamegoldó képesség  koncentráció képessége  kritikai szemlélet  kommunikációs képesség  kottaolvasás o tervezés o vizuális megjelenítés o improvizáció o előadói műveltség o mozgáskoordináció  ritmusérzék  biztos hangszerkezelés  zenei ismeretek biztos birtoklása

Életpálya/szociális kompetenciák: 33


         

érzelmi intelligencia empátia tolerancia kooperáció képessége kompromisszumkészség pozitív munkaszemlélet szabálykövetés színpadképesség személyes higiénia önfegyelem

Esztétikai-művészeti kompetenciák:       

értékteremtő képesség elemző képesség alkotni vágyás a művészetek által közvetített értékek elismerése, felismerése, befogadása, átadása önkifejezés nyitottság korstílusok, stílusjegyek ismerete, felismerése

5.3. A nevelési területek felülvizsgálata 1. A személyiség- és közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok: A tanulási motiváció kialakítása, fejlesztése. Az érdeklődés, a megismerési vágy fenntartása Az új oktatásszervezési eljárások alkalmazásával a személyiség komplex fejlesztése A tanulók ön-és társértékelési kompetenciájának kialakítása, fejlesztése A szociális készségek fejlesztése, a tanulói együttműködés különböző formáinak alkalmazása – páros és csoportmunka, projektmunka, otthoni, egyéni feladatok vállalása A felelősségvállalás megalapozása az együttműködésre épülő kooperatív csoportmunkában 2. Az egészségneveléssel összefüggő feladatok 3. A környezeti nevelés feladatai A pedagógiai munka végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök:  Az iskola által alkalmazott tanulói és tanári eszközök listája  Kiemelve az IKT infrastruktúra szükségletet, fejlesztési igényt  Egyéb eszközök listája, amely a kompetenciaalapú oktatás helyi megvalósításához szükséges  A diagnosztikus és szummatív mérések megvalósításához szükséges eszközök listája  Internet, tanári lap-top program

34


A legfontosabbnak tartott, irányadó pedagógiai értékeink: 1. Egészség: - testi, lelki épség - az egészséges életmód iránti belső igény 2. Aktivitás: - tevékeny élet - kezdeményezőkészség 3. Érdeklődés: - a valóság (az ember külső-, belső világa) megismerése, megértésére való törekvés a művelődési igények kialakulása 4. Kommunikációs, kooperációs képesség: - egyetértésre, megegyezésre, együttműködésre való törekvés 5. Az életfeladatokra való felkészültség (gyakorlatiasság) - az életkori követelményekhez, adottságokhoz mérten megfelelő gyakorlatias életvitel képessége 6. Produktivitás (kreativitás és innovációs képesség): - az értékteremtésre való képesség és törekvés 7. Átfogó- valóságérzékelés – és értékelés: - az egészben, a rendszerben, a hosszú távú folyamatokban való gondolkodás képessége 8. Autonómia: - személyiség önállósága - önálló döntésekre és tettekre való képesség 9. Igényszint: - az ember önmagával szemben támasztott követelményeinek színvonala 10. Felelősség: - a felelősségtudat és a felelősségvállalás egysége Célunk a fenti értékekre alapozva, az életkori sajátosságok figyelembevételével mindazon képességek, kompetenciák fejlesztése, melyek a társadalmi és természeti környezetben való tájékozódást, az ismeretek alkalmazását illetve más ismeretekkel való összekapcsolódását segítik elő, melyeknek végső célja az autonóm személyiség kibontakoztatása. A fejlesztés szempontjából lényeges, hogy az érzelmi, motivációs tényezők is szerepet kapjanak. 5.3.1. A személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladataink 5.3.1.1. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok az általános iskolában Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. A szinte mindenre kiterjedő iskolai tevékenység mellett azonban a diákok személyiség-és közösségfejlődésére még számtalan iskolán kívüli tényező is hat: a lakókörnyezet, a baráti kör, a média, az internet. A gyermekek és diákok személyiségfejlődését a fentieken túl alapvetően meghatározza a családi környezet. Ennek a nélkülözhetetlen közösségnek a megismerése mindennél fontosabb a bölcsődei gondozónők, az óvónők, az osztályfőnökök, a tanítók/tanárok és a gyermekekkel kapcsolatba kerülő nevelők számára. Napjainkban egyre több az olyan család, amely sok negatív mintát mutat a gyermeknek, így az egészséges személyiség kialakításának folyamatában a korábbiaknál még nagyobb szerep hárul a nevelési-oktatási intézményekre. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: A tanulók erkölcsi nevelése. Feladata: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása tanórákon, napköziben, sportversenyeken, önkiszolgálásban, ünnepélyeken a szerepek felelős elvállalásában történik. Valamennyi tanuló az iskolai élet minden területén legyen képes alkalmazni az emberi kapcsolatok elfogadott formáit, ennek részleteit a Házirend tartalmazza. A tanulók értelmi nevelése; a tanulás tanítása: 35


Feladata: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése, a tanulás tanítása, a kritikai gondolkodás fejlesztése valamennyi tanítási órán és különböző tanulmányi versenyeken. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. A tanulók napi rutinjába épüljön be a tanulásból adódó otthoni feladatok elvégzése. Saját időbeosztása szerint készüljön az órákra. Az interaktív tanórák, a kutatómunkák, a könyvtári órák és egyéb digitális oktatási formák alkalmával jusson olyan élményhez a tanuló, hogy az iskolai oktatáson kívül a tanulásnak és az önművelésnek egyéb lehetőségei is léteznek. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése; felelősségvállalás másokért, önkéntesség. Feladata: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása kooperatív technikák alkalmazásával. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása a drámapedagógia eszközének igénybevételével. Az adott helyzeteknek megfelelő magatartási és kapcsolatteremtési formák alkalmazása az osztályközösségben, az iskolai közösségben és az iskolánk kívüli közösségekben. A környezetért, a közösségért vállalt kötelező- és szabadon választott feladatok felelősségének tudatosítása. Az egyén feladatainak lelkiismeretes végrehajtása erősíti az általa képviselt közösséget a tanórákon, valamint a szabadidős, illetve az otthoni tevékenységek során. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése; az önismeret, a társas kultúra fejlesztése. Feladata: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. Az együttműködő tanuló az empátiára és a segítségnyújtás képességére érzékeny. Felismeri mások problémáit, s életkorának megfelelően a tanórákon kialakított kooperatív készséggel kezelni tudja azt. A tanulók akarati nevelése. Feladata: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. A tanulók családi életre nevelése. Feladata: A tanuló alapvető együttélési formák során sajátítja el az együttműködési normákat a családban, az iskolában, a társadalmi életben. A tanulókkal történő beszélgetések, feladattal történő megbízatások során a pedagógusoknak meg kell győződni az együttélési normák általánosságban használt illemszabályainak betartásáról. Ellenkező esetben tudatosítani kell a helyes illemszabályok betartását, s ellenőrizni kell annak betartatását. A családon belül elfoglalt helyét és szerepét saját feladatainak napi rendszerességgel történő elvégzésével erősíti meg. Erről spontán beszélgetések, családlátogatások és szülői értekezletek alkalmával bizonyosodik meg az iskola. A tanulók nemzeti nevelése; nemzeti öntudat, hazafias nevelés. Feladata: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A cigány nemzeti hagyományok, kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. A magyarság népi hagyományaival, szimbólumaival, nemzeti ünnepeivel érzelmileg azonosuljon. Legyen segítő közreműködője és aktív résztvevője az ezzel kapcsolatos iskolai és osztályközösségi rendezvényeknek. A tanulók állampolgárságra nevelése; demokrácia nevelése. Feladata: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre az aktív állampolgárságra. 36


Kooperációs képesség kialakítása a megfelelő és követendő szabályok fontosságának betartásával az iskolai élet minden területén. A tanulók munkára nevelése. Feladata: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása: testnevelés, technika, sport, hetesek. A tanulók gazdasági és pénzügyi nevelése. Feladata: A tanuló tanulmányi séták, illetve otthoni megbízatásai alkalmával (vásárlás) ismerje meg a mindennap fogyasztott alapvető élelmiszerek árát. Matematika órákon kapjon különös hangsúlyt a pénzzel való gazdálkodás fontossága. A természettudományos órák tananyagain keresztül az energiatakarékossággal kapcsolatos cselekvés és gondolkodás kialakítása kerüljön előtérbe. A tanulók egészséges életmódra történő nevelése. Feladata: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása, az önpusztító életvitel elutasítása. A természetismeret, a biológia, valamint az egészségtan és a testnevelés órákon tudatosítani a fentieket a saját és társai egészségének védelmében. Kialakítani a harmonikus, barátságos, otthonos környezet iránti természetes igényt. Az osztálytermek és az iskolai környezet barátságossá tétele az osztályfőnökök és az iskolavezetés kiemelt feladata kell, hogy legyen. Az iskolai tanulók egészségének és környezetének védelmével kapcsolatos szabályokat a Házirend tartalmazza. A tanulók fenntarthatóság, környezettudatosságra nevelése. A természettudományos órákon és az osztályfőnöki órákon, valamint iskolai rendezvényeken kapjon hangsúlyt a környezettudatos magatartás kialakítása és megkövetelése. A cél minden esetben mikro- és makro környezetünk minőségének javítása, esztétikumának, harmonikus működésének megőrzése. A tanulók pályaorientációra nevelése. Az intézmény IPR programjában, illetve az osztályfőnöki munka során üzemlátogatások és bemutatók alkalmával megismertetni azokat a szakmákat, amelyek mindennapi életvitelünk zökkenőmentességét biztosítják. Ezen alkalmak során ismerjék fel a tanulók különböző szakmák együttműködésének fontosságát. A tanulók médiatudatosságra nevelése. A tanulókat a tantárgyi koncentráció, illetve a digitális ismeretek, digitális tananyag elsajátítása során arra kell ösztönözni, hogy tudatosan válasszák ki a fejlődésüket szolgáló médiaismereteket, televízióadásokat. Ismerjék meg a korhatárt jelző szimbólumokat. Egy-egy film, illetve televízióadás megnézése alkalmával tudjanak különbséget tenni a történtek és a valóság között. Minderről spontán beszélgetések, szülői értekezleteken és családlátogatásokon, valamint osztályfőnöki órákon essen szó. 5.3.1.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok a művészetoktatásban. Az esztétika, művészeti nevelés csak akkor érheti el a célját, ha esztétikai, művészeti élményhez juttatjuk növendékeinket, hiszen a művészet éppen élményszerű átélhetősége révén válik az emberformálás eszközévé. Az élmények ereje, intenzitása a művészetoktatás során az érzelmekkel kerül kapcsolatba, amely kialakítja a befogadás és az önkifejezés milyenségét. Az oktatás-nevelés a növendékekben számos olyan készséget és képességet alakít ki, amely megkönnyíti munkájukat és előrehaladásukat az élet más területein is. 37


Az intézmény művészeti tagozatán az alábbi célok megvalósítását tekintjük elsődlegesnek: Az analizáló képesség fejlesztése tanulóink minél magasabb szintű, komplex teljesítménynyújtásuk érdekében. A figyelem időtartama, tartóssága a tanárok alkalmazott módszereitől is függnek, ezért ösztönözzük a kollégákat a személyre szóló változatos, érdekes technikák kidolgozására és alkalmazására. A művészetoktatás sikere elsősorban a katarzis-élményhez való eljutáson múlik, amelyhez tanáraink részéről nyitottság, rugalmasság, gyermekre figyelő alkalmazkodó gondolkodás intuíció szükséges. Meg kell ismerni a családból hozott pozitív hatásokat, amelyek továbbfejlesztése szintén szaktanáraink feladata. Növendékeink motiváltságát, akarati tulajdonságait rendszeresen szükséges vizsgálni. A fenti feladatok megvalósítása kizárólag intézményünk nevelési és oktatási színvonalán múlik, amiben a pedagógus emberi hozzáértése, színvonalas tevékenysége a meghatározó. Elengedhetetlen a jól kiválasztott módszer sikeres megvalósítása, melynek kulcsa a pedagógus személyisége, szakmai felkészültsége, koncepciójának következetes végrehajtása. Életvitelükkel sugározniuk kell a műveltség, a művészet és a harmonikus élet összetartozását. A művészeti iskola művészeti ágában folyó elméleti és gyakorlati képzés követelményei és tantervi programja alkalmat ad a növendékek különböző művészeti képességeinek fejlesztésére, és biztosítja a különböző művészeti ágakban elsajátítható jártasságok megszerzését és gyakorlását. Képzésünk figyelembe veszi a tanulók életkori sajátosságait és épít a tanulók érdeklődésére, tehetségére. Alakítja képességeiket és gyarapítja ismereteiket. Lehetőséget ad továbbá az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti, népi hagyományok értékek átadására, az értékmegőrzés formáinak kialakítására. Az egyéni hangszeres oktatás jellegéből adódóan a tanárnak döntő szerepe van a tanuló személyiségformálásában, melynek kiemelkedő helyet kívánunk adni a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatainak során. Neveljük növendékeinket rendszeres, céltudatos, igényes munkára, kitartó, hatékony gyakorlásra. Adjunk teret és lehetőséget a növendékek kreatív megnyilatkozásaiknak. Fejlesszük improvizációs képességüket. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos iskolai feladatok két nagy területre bonthatók: 1. Az értelem kiművelésére (kognitív kompetencia) 2. A szakmai képzés alapozására (speciális kompetencia) A művészeti tevékenység magában hordozza a személyiségformálás specifikus lehetőségét. A művészeti nevelés táplálja a növendékek kialakuló érzésvilágát és egyfajta minőségre való igényességet alakít ki bennük. Művészeti nevelésünk lehetőséget biztosít arra, hogy minden tanuló élje át a siker élményét és ezzel fejlődjön önismerete és erősödjön önbizalma. Megalapozza tanulóink esztétikai szemléletét, kommunikációs képességét, az értékes alkotások iránti igényét. A napi gyakorlások, a művek megtanulásának eredményeképpen fejlődik a memória. A tempó és dinamika, az alapos megfigyelő képesség betartása, a zeneművek és táncok, alakok és formák megformálása a figyelem, a koncentráció állandó munkát igényli és ezeket fejleszti. 5.3.1.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok az általános iskolában A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. 38


Feladata: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladata: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm – a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladata: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladata: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladata: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. 5.3.1.4. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok a művészetoktatásban. A művészeti iskola a gyermekközösség, a tanulóközösség kialakítása, fejlesztése során a szülők közösségével együttműködve végzi nevelő-oktató munkáját. Bár a hangszeres órákon egyéni oktatás folyik, a közösségi nevelés elengedhetetlen feltétele az eredményes teljesítmények elérésében. A művészetoktatásban elsődleges szerephez jut a siker örömének átélése. Növendékeink akkor tudnak igazán ösztönzést szerezni előrehaladásukban, ha mások is rendszeres tanúi a teljesítményüknek. Minden szereplés, fellépés semmivel sem pótolható élményt biztosít számukra. A közösség, a szülők, a szaktanárok, tanulótársak előtt nyújtott produkciók alkalmával kialakul a közösségi siker, vagy esetlegesen a kudarc átélésének képessége, mélyül az összetartozás érzése, egymás megbecsülése, a felelősségérzet, az önismereten és önbecsülésen keresztül növekszik a közösségi kommunikációs és érzelmi tényezők hatása. Célok: Az intézményi – mint a legfontosabb közösségfejlesztés színtere – háttér megismertetése és fejlesztése. A család – mint legjelentősebb erőforrás – szerepének tudatosítása. Az emberi kapcsolatok erősítése, új kapcsolatok kialakításának elősegítése (család, iskola, tanulóközösség, tanulótársak, szaktanárok). Az intézményi demokrácia biztosítása (szülők, tanulók vélemény-nyilvánításának meghallgatása, mérlegelése, értékelése és a közös megoldások kialakítása). Feladatok: Társas kapcsolatokra történő nevelés. Megfelelő kommunikációs és együttműködési készség és képesség elsajátíttatása. A kölcsönös egymásra figyelés fontosságának hangsúlyozása, megértetése, technikájának elsajátíttatása. Az egyéni és közösségi érdekek összehangolása, a tanszaki közösségek kialakítása (erősíteni kell a csoporthoz tartozás érzését és felelősségét). Konfliktus kezelési technikák kialakítása, kompromisszum készség fejlesztése, a konszenzusra való törekvés technikájának, az érdekütköztetési módszerek kidolgozása. 39


Közös célok együttes megfogalmazása, szokások, hagyományok kialakítása, megtartása és fejlesztése a gyermeki és emberi jogok megismertetése, állampolgári jogok ismerete, gyakorlása és tisztelete. Módszerek: Beszélgetések, élménybeszámolók, tanszaki meghallgatásokat, szerepléseket, kiállításokat, fellépéseket követő közös értékelések, kamarazene-, zenekarok-, énekkarban való rendszeres gyakorlás, szereplés propagálása. A művészeti tagozaton valamennyi művészeti ágban jellegüknél fogva az egyéni oktatás mellett csoportos foglalkozások is vannak. A kamaraegyüttesek és a zenekar tagjai az aktív társas együtt muzsikálás, közös éneklés, néptánc során számos alkalommal állnak közös produkciókkal közönség elé. A táncművészeti ágban az összhang, az együtt táncolás élménye elengedhetetlen. Ezen alkalmakkor kidomborodik a tanulók egymásrautaltsága, az együttes sikere az egyéni produkciókon is múlik, amely fokozza a közösségérzést. Az aktív társas együtt muzsikálás, táncolás fejleszti a másokra való odafigyelés képességét, ugyanakkor fegyelemre szoktat. A sikerélmény eléréséhez lehetőséget biztosítunk iskolai, iskolán kívüli szerepléseken egyaránt. A tanulmányi versenyek és találkozók, más településeken történő szereplések illetve más helységek művészeti csoportjainak fogadása, baráti kapcsolatok, ismeretségek kialakulásának lehetőségét hordozzák magukban.

5.4. Feladataink megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák A tanulás feltételeinek biztosítása, szervezésének formái, tartalma és elvei 5.4.1. Szerepe az iskolás gyermek életében Az iskolás gyermek szervezett tanórai és tanórán kívüli tevékenységei során, valamint spontán szerzett ismeretek alkalmával bővíti tudását. Az iskolai élet minden területén és a hozott ismeretek minősítése alkalmával is a kompetenciákon alapuló tanulás módszertani sokszínűségét igyekszünk érvényesíteni. (személyközpontúság, integráció, megfigyelésen alapuló gyermek megismerési technikák, differenciáló pedagógia, kooperatív technikák, komplex művészeti fejlesztés.) Az iskolában is célunk a természetes élethelyzetekben, a gyermekek életkorának, érdeklődésének megfelelő gazdag tevékenykedtetéssel (cselekvő aktivitás, közvetlen, sok érzékszervet foglalkoztató tapasztalás) a tudásgyarapítás, az ismeretek elsajátítása, képességek, készségek fejlesztése, jártasságok kialakítása- tanulásban kompetens gyermekek nevelése, az élethosszig tartó tanulás képességeinek megalapozása, az országos kompetenciamérés eredményes teljesítése. Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekinthetjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha intézményünk diákjai A negyedik évfolyam végén: Önellátásra képesek a napi szükségletek kielégítésében (tisztálkodás, öltözködés, iskolai felszerelés stb.). Iskolai feladataikat önállóan megoldják. Kialakítottak a koruknak megfelelő tanulási technikákat. Képesek az idejüket célszerűen beosztani. Ismerik és alkalmazzák a koruknak megfelelő viselkedési formákat felnőttekkel és kortársaikkal szemben. Az alapkészségeket megfelelő szinten elsajátították. 40


Saját képességeiknek megfelelően jó szinten teljesítik a tanulmányi követelményeket. A nyolcadik évfolyam végén: Végzős diákjaink megfelelnek az érvényben lévő alapfokú nevelési-oktatási tantervekben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. Rendelkezzenek olyan bővíthető, biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel, amelyek képessé teszik őket arra, hogy a középiskolás követelményeknek megfeleljenek. Ismerik és alkalmazzák a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés, - és magatartásformákat. Elképzeléssel bírnak saját közelebbi jövőjüket és sorsukat illetően. Jellemezze tanulóinkat: - egészséges kíváncsiság, - optimizmus – pozitívan elfogadni és megélni a váratlan dolgokat is, - nyíltság, nyitottság, befogadás, elfogadás, - pozitív, egymást segítő, elismerő versengés, - bizalom barátban, nevelőben - barátság, - hit önmagukban és másokban, - humorérzék, vidámság, - udvariasság, jólneveltség, - kommunikációs és manuális képességük, illetve mozgáskoordinációjuk révén magabiztosság, - művészetek iránti nyitottság, - őszinte véleménynyilvánítás, - tisztelet. Az egyén és a csoport a környezetével folytatott interakcióban fejlődik. Az emberközpontú, kiemelten a gyermekközpontú iskola megvalósulását szeretnénk elérni. 5.4.2. A szabadidő tartalmas, önálló felhasználására nevelés: A tanulók életkori sajátosságait, érdeklődési körét figyelembe véve minél változatosabb szabadidős programokat tervezünk.  különböző játékok megismertetése (konstrukciós-, szabály-, szerep-, sport-, csapat-, szituációs-, dramatikus-, önismereti- stb. játékok)  kézműves tevékenységek, manuális foglalkozások  vetélkedők, akadályversenyek (műveltségi, illem, játékos, sport, környezetvédelmi, egészséges életmód)  kulturális programok (színház, mozi, hangverseny, múzeum, könyvtárlátogatás)  művészeti tevékenységek kipróbálása (táncház, rajz, zene, karének)  kutatómunka  népszokások megismertetése  mesék dramatizálása  versek tanulása, versmondás  vers ill. meseillusztrációk készítése  pályázati munkák készítése (rajz, kézműves)  jeles napok, Világnapok – megemlékezések: (pl.: Állatok világnapja, Magyar Költészet Napja, A Magyar Kultúra Napja, Víz világnapja, A Föld Napja, Madarak- és Fák napja, Rendőrség Napja, Mentők Napja, Tűzoltók Napja stb.)  ismerkedés a különböző foglalkozásokkal 41


    

játszóházak (karácsonyi, húsvéti) ünnepségek osztálykeretben (Mikulás, Anyák Napja) iskolai ünnepség: Karácsony és Farsang szakkörök, Peca suli 1.-2014/2015-ös tanévtől iskolán kívüli programok (városi rendezvények, kiállítások, zeneiskola, erdei iskola, kirándulás, hulladékgyűjtés, nyári üdülési lehetőség, stb.) A kötelező tanulási időn túl a Mezőcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola lehetőséget nyújt a logopédiai, a fejlesztő és a gyógytestnevelés szolgáltatás igénybe vételére. Nagyon fontos törekvésünk, hogy megtanítsuk a gyerekeket tanulni. Kiemelt szerepe van ennek olyan csoportokban, ahol a pedagógusok kevésbé számíthatnak a szülői támogatásra. A tanulási technikák elsajátíttatását tanórán kívüli foglalkozások, egyéni felzárkóztató programok keretében végezzük, például játékos formában, tevékenységközpontú megközelítésben. PROJEKTEK Szabadidős tevékenységeinkre az a jellemző, hogy egy témát járunk körbe, hosszabb rövidebb időszak alatt, minél többféle módon. A projektpedagógia feltételrendszerét alkalmazva egy jelenséget komplexen, több oldalról közelítünk meg. A gyerekek megtapasztalják, hogy kapcsolat van, sokszor egymástól függetlennek látszó, távol eső dolgok között. A téma alanya bármi lehet, ami igazodik a tanulók fejlettségi szintjéhez, amiről ismeretekkel rendelkeznek, ami érdeklődést, kíváncsiságot vált ki. A „téma nap” és a „téma hét” hamar közkedveltté vált a gyerekek körében. A projektek során gyakorolható a felelősségvállalás, az együttműködés, a kulturált vitatkozás, a konfliktusok kezelése, az érdekek egyeztetése. A projekt keretében végrehajtandó tevékenység négy fő irányvonala 1. Testi és lelki egészségre nevelés: Egészség nap-, hét. 2. Jeles napok, ünnepek: Csillagszóró-adventtől karácsonyig, Névadó napja-hete. 3. Kézműves, kreatív foglalkozások: Játszóházak Adventi ügyeskedő, és Húsvéti színvarázs játszóház. 4. Környezeti nevelés, környezetvédelem: A madarak karácsonya - téli madáretetés Erdei iskola, Öko-napok 5. Szülőföldem projekthét 2. számú melléklet A szabadidős tevékenységek keretében bontakoznak ki az évszakokhoz kötődő, hagyományőrző projektek, melyeknek témái:  népdal- és néptánc tanulása,  népi gyermekjátékok tanulása, mozgáskoordinációs gyakorlatok,  zenehallgatás,  kézműves foglalkozások természetes anyagokból,  múzeumlátogatás, tanulmányi séták,  könyvtárlátogatások foglalkozásokkal.

42


KOOPERATIVITÁS Napjainkban a hagyományos keretek helyett a kooperativitás, az együttműködés kerül előtérbe. A gyermek ezzel a módszerrel olyan nélkülözhetetlen szociális készségekre tesz szert, amelyek később hasznára válnak az életben. Megtanulja, hogyan figyeljen oda másokra, hogyan törődjön azzal, hogy a társa tudja-e, érti-e feladatát, megtanulja, hogy egy feladatot többféleképpen is lehet értelmezni, többféle módja van a megjegyzésnek, megtanulja, hogy különbözőek vagyunk. Megtanul várni, amíg a másik elkészül. A kooperatív módszereket alkalmazó tanár a tanítványaival partneri viszonyba kerül. Hozzáférhetővé teszi diákjai számára az információ szerzés számtalan módját, a közös munka örömét. A gyerekek különösen szeretik ezt a munkaformát, hisz lehetőségük van az önálló véleményalkotásra, megszólalásra, pozitív élmények átélésére az aktív ismeretszerzés során. Az iskolába eltérő képességekkel érkező gyerekek a felmerülő feladatokat saját kompetenciáiknak és képességeiknek megfelelően oldhatják meg, így adott esetben olyan tanulók is hatékonyan részt vehetnek a tanórán csoportjuk munkájában, hozzájárulhatnak annak sikeréhez, akik a hétköznapi tanulási tevékenységben kevesebb sikerélményhez jutnak. Mindenki saját élményei, képességei, tapasztalatai alapján járul hozzá a csoport eredményességéhez. Hagyományőrző tevékenységek A valahova tartozás tudatát, a közösségi eszmék és értékek megbecsülését a hagyományok közvetítik. A hagyomány közösségteremtő és megőrző erő, mely bizonyos állandóságot és folytonosságot terem az iskola mindennapi életében. Intézményünk tudatosan ápolja, őrzi és folyamatosan bővíti hagyományait. Hagyományteremtő és hagyományőrző munkánk során tudatosan támaszkodunk a nevelőtestület, a tanulóközösség véleményére, figyelembe vesszük a szülői, fenntartói véleményeket. Célunk a hagyományrendszerünk működtetésével az egyéni arculat formálása, amely jól megkülönböztet más iskoláktól. Az iskolai rendezvények hagyományai Ezek a rendezvények az intézmény egészét átfogják a nyilvánosság előtt zajlanak, ezért ezek az iskoláinkról alkotott jó vélemény, hírnév letéteményesei. Iskolai szintű rendezvények Ünnepségek, megemlékezések: Tanévnyitó ünnepély Aradi vértanúkra emlékezünk osztálykeretben Október 23-a és március 15-e ünneplése kiemelt iskolai, esetként városi ünnepség Klubdélutánok (mikulás, karácsony) Adventi programok Karácsonyi ünnepség a minden évben adományozott hatalmas fenyőfa alatt Február 25. A Holokauszt áldozataira emlékezünk - Holocaust napja Kommunizmus áldozatainak emléknapja -(osztálykeretben) Névadóinkról - Egressy Béniről és Édes Gergelyről hagyományon alapuló megemlékezések. Anyák napi megemlékezések (osztálykeretben) Pedagógusnap intézményi szinten /a fenntartó és szülői szervezetek közreműködésével/ Ballagás – minden évben a tanév utolsó napját követő szombaton. Tanévzáró ünnepély Rendezvényeink: Novemberben Egészségnap vagy egészséghét. DSE karácsony Karácsonyi hangversenyen mutatkoznak be zenetagozatos növendékeik. 43


Fenyő kupa Körzeti matematika versenynek a Mezőcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Művészeti iskola szervezésben. Farsangi karnevál Alapítványi - Iskolai Jótékonysági bál a Mezőcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola és a Mezőcsát Ifjúságáért Alapítvány szervezésben a hagyományoknak megfelelően. Édes Gergely Területi Kulturális verseny Suli Napok rendezvénysorozat – Egressy és az Édes Gergely napot követően – szórakoztató, sport és kulturális programok a tanulók ötletei, kívánságai alapján. Névadónapi hangverseny – zenetagozatosok közreműködésével. Gyermeknap intézmény/tagintézmény szinten Zeneiskolák találkozója májusban-évente Folklór fesztivál-néptáncosok találkozója-kétévenként Mazsorett csoportok találkozója-kétévenként Egyéb iskolai rendezvények: A Filharmóniai hangversenyeket évtizedek óta szervezzük évi négy alkalommal. A világjáró művészek műsora enyhíti a vidék kulturális téren meglévő hátrányokat Papír-és egyéb hulladékgyűjtés A 8. osztályosok Parlamentlátogatása az Egressyben. Tanulmányi kirándulás (osztály-iskola) májusban 1 nap Tantestületi kirándulások. Színházlátogatások. Kézilabda-, sakk-, kosárlabda-, labdarugó mérkőzések Akadályverseny, csapatverseny, vetélkedő félévente egy alkalommal (Sportnap, Barlangtúra, Egészségmegőrzés, Madarak és Fák Napja). Erdei iskolai programok az Egressy iskola által használt strand melletti faházban. Tanulmányi versenyek az Egressyben. Kiállítások, tárlatok a napközis tanulók, illetve a képző-és iparművészet tanulóinak munkáiból. Balatonszemesi táborozás az Egressy szervezésében. Feladat iskoláinkban továbbra is a külsőségében is, tartalmában is színvonalas ünnepélyek és egyéb rendezvények megtartása. Az Egressyben az ünnepi műsorokba az általános iskolai tanulókon kívül a művészeti oktatásban részt vevő növendékek is bekapcsolódnak és a dekorációt a képző- és iparművészeti tagozat készíti az alkalomnak megfelelően. 5.4.3. A szabadidő korszerű eltöltése a napköziben és az iskolaotthonban Iskolánkban az alsó tagozaton a hagyományos napközi otthonos forma mellett a közkedvelt iskolaotthonos rendszerben folyik a nevelés és az oktatás. A napközis foglalkozások szervesen illeszkednek az iskola nevelési-oktatási rendszerébe. A szabadidő hatása akkor bontakozik ki teljesen, ha jelen van benne a játék, a tanuló életkorának megfelelő és az ismeretszerzésre is lehetőséget adó foglalkozás. Célunk, hogy ne csupán a tévé és a számítógép foglalja le gyermekeinket a tanulás után, hanem egyre többen igényeljék a világ megismerésének sokféle módját, azaz a gyerekek látókörének tágítása. A szabadidő hasznos eltöltésére délutánonként számos lehetőség kínálkozik. Olyan változatos programokat igyekszünk tervezni, melyekben a közösség minden tanulója részt vehet saját képességei és tudása szerint, jól érezheti magát, és természetesen e foglalkozásaink biztosítják nevelői és oktatói célkitűzéseink megvalósulását is. Olyan programokat dolgozunk ki, melyekben tanulóink megvalósíthatják önmagukat, fejlődnek képességeik. A közös tevékenységek során fontos szerepet kap a másság elfogadása, az empatikus készség kialakítása, az egymásra való odafigyelés képességének elmélyítése. 44


A napközis nevelőmunka céljai, feladatai iskolánkban  Gyermekbarát környezet kialakítása.  Sokszínű programkínálat, a szabadidő aktív eltöltése.  Komplex személyiségfejlesztés.  A tanulók képesség kibontakoztató fejlesztése.  Önismeret, önértékelési képesség fejlesztése.  Érzelmi nevelés.  Figyelek rád! (barátság, szeretet, a másság elfogadása)  Közösségépítés.  Egészséges és kulturált életmód.  Mozdulj! (játékos testmozgás)  Hagyományápolás.  Búvárkodás a könyvtárban. (irodalmi élmények) A napközis és az iskolaotthonos nevelők is heti rendet és éves foglalkozási tervet készítenek. Határidő: október eleje. A heti rend a házirenddel együtt kerül kifüggesztésre minden teremben. Diákétkeztetés. A napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára – igény esetén – ebédet (menzát) biztosított nem intézményi keretek között. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjakat az élelmezést nyújtó Élelmezési Központ, Óvoda által meghatározott módon kell befizetni. Hagyományaink a napköziben A gyerekek és szülők körében népszerű programok hagyománnyá váltak napközinkben, ezért az egyéni képességek fejlesztése mellett nagy hangsúlyt kap munkánkban a hagyományok őrzése, ápolása is, mely az életkori sajátosságokat figyelembe véve épül be a programjainkba. Ezekben a tevékenységekben együtt munkálkodik gyerek, szülő, pedagógus. A napközi és az iskolaotthon hagyományos rendezvényei  Ünnepi műsorok, ajándékozás (Karácsonykor, Húsvétkor, Anyák napján)  Táncház  Napközis Ki mit tud?  Gyermeknap  Kiállítás a napközis munkákból Tanulásszervezési formák  tanári magyarázat  tanulók önálló munkája (differenciáltan is)  projektmunka  értékelési módszerek:  gyakorlati produktum vizsgálata  számonkérés  dolgozat, feladatlap

Fejlesztjük 45


    

az információk különféle formákban való kifejezését a különféle formákban megjelenített információk felismerését a gyakorlati életben használt legfontosabb írásos formátumok alkalmazásának készségét a mondanivalót tükröző esztétikus külalak kialakításának készségét probléma megoldási készséget; egy adott probléma megoldásához a megfelelő eszköz kiválasztását  az informatikai eszközök és információhordozók használatának készségét

5.4.4. A szabadidő korszerű eltöltése a diákönkormányzatban. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az 5-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola intézményvezetője/tagintézmény-vezetője által megbízott nevelő segíti.  Minden tanévben megrendezzük a Diákfórumot, ahol a diáktársadalom személyesen beszélheti meg problémáit az iskola vezetésével, tanáraival.  Egy tanításnélküli nap programjáról szabadon rendelkeznek - pld. az Egressyben az alsós és a felsős Farsang megszervezése.  Hulladékgyűjtések szervezése.  Negyedévente szabadidős programok és különböző túrák: kerékpártúra- barlangtúra szervezése a társszervekkel; ÖTE, Polgárőr Egyesület.  Hagyományon alapuló vetélkedők, versenyek szervezése és lebonyolítása.

5.5. A személyiség- és közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységformák és azok színterei 5.5.1. Az iskolai élet tevékenységformái, színterei A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói személyiség-és közösségfejlesztés elsődleges és legfontosabb színtere a hosszabb tanításitanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Itt nyílik legnagyobb lehetőségünk arra, hogy szilárd alapokat biztosítsunk tanulóinknak az alapkészségek elsajátítására, a kompetencia fejlesztésére. Itt van lehetőségünk a diákok érdeklődésének felkeltésére, a kreatív gondolkodás és cselekvés kialakítására, ezért fontos a tanórák maximális hatásfokának, kihasználtságának biztosítása. Ennek érdekében: - a kompetencia alapú oktatási programok bevezetése matematika és szövegértésszövegalkotás kompetenciaterületeken, - tantárgytömbösített oktatást vezettünk be a 6. évfolyamon a Mezőcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolában a Szülőföldem témahét projekt keretén belül a tavaszi időszakban, - moduláris oktatási program megvalósítása. Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, tehát az oktató munka a lehető legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez. Az átlagnál érdeklődőbb tanulók ismereteit – érdeklődési körüknek megfelelően – tanórán kívüli 46


foglalkozás keretében mélyíthetjük tovább, melyeknek szintén kiemelt szerepe van az egyén személyiség-és közösségfejlődésében, biztosítják a pihenést, a kikapcsolódást, a művelődés másfajta lehetőségét kínálják: szórakoztatnak játékos lehetőséget biztosítanak. Intézményünkben ezek a lehetőségek az alábbiak: - napközis foglalkozás, iskolaotthon - szakkörök, diákkörök - diákönkormányzat - osztálykeretben megvalósuló tevékenységek: tanulópárok, tanulócsoportok kialakítása, osztályhagyományok, felelősi tisztségek - kulturális rendezvények, iskolai ünnepélyek, hagyományőrző tevékenységek - szabadidős foglalkozások - hit-és vallásoktatás - témanap - témahét - iskolai sportkör - iskolai könyvtár Önköltséges tevékenységformák: - erdei iskola - levelezős és körzeti versenyek nevezési díja - tanulmányi kirándulás - hangversenyek, bemutatók - színház-és múzeumlátogatás - nyári táborok 5.5.2. Az iskolai élet tevékenységformái, színterei az alapfokú művészetoktatásban: Az alapfokú művészetoktatás egyes tanszakain lehetőség nyílik a művészetek iránti elkötelezettség erősítésére, a tehetséggondozásra, a személyiségfejlesztésre, a közösségi összetartozás erősítésére. Az egyes ágazatokra jellemző tanítási formák az általános iskolások számára: Zeneművészet:  egyéni órák: hangszeres növendékeink számára heti kétszer 30 perces órák keretén belül. A tanár a növendékkel meghitt, bensőséges kapcsolatba kerülve képességeit, egyéniségét megismerve a helyi tanterv keretein belül maradva egyéni haladást diktál. A kompetenciák, a tehetség kibontakoztatására ez a tanítási forma kiemelkedően alkalmas.  Kiscsoportos foglalkozások 2x45 percesek: szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom órák keretében az újszerű tanulásszervezési eljárások alkalmazására, a tanulók művészetiesztétikai, valamint szociális kompetenciáinak fejlesztésére. A néptánc és a képző- és iparművészet: A tantervi követelmények elsajátítása csoportos órákon történik, melyek 2x45 percesek. Az iskolai élet egyéb tevékenységformái:     

szereplések, fellépések iskolai, városi rendezvények, ünnepek, ünnepélyek találkozók, versenyek koncert-színházlátogatás nyári táborok

5.6. A pedagógusok helyi intézményi feladatai 47


A nevelő-oktató munka letéteményesei a pedagógusok. A tanulók hatékony személyiségfejlesztéséhez a tanórai és a tanórán kívüli tevékenységeken túlmenően saját személyiségükkel is hozzájárulnak. A pedagógus ismereteket, viselkedési normákat közvetít. A pedagógus egyrészt szakember, másrészt azonban munkavállaló is. A pedagógusok a helyi, az intézményi és a mindenkori oktatáspolitika fontos formálói. Intézményünkben a pedagógusok jogállására vonatkozólag a nemzeti köznevelésről szóló törvény 62-63. §-a a mérvadó. Etikai irányelvként iskoláink pedagógusai elfogadták a Házirend mellékleteként a tanáretikai kódexet. 5.6.1. A pedagógusok munkaideje -

A pedagógusok munkaideje heti 40 óra, neveléssel-oktatással lekötött kötelező óraszáma heti 22-26 óra, illetve a napközis pedagógusoknak pedig heti 23-26 óra. Ezen túlmenően a törvény által előírt kötött munkaidőig, azaz 32 óráig az intézményvezető/tagintézmény-vezető eseti helyettesítést, illetve a neveléssel-oktatással összefüggő feladatok végrehajtását rendelik el. Minderről a fenntartó elvárásának megfelelően minden pedagógus köteles havonként az intézményvezető/tagintézmény-vezető által leigazolt munkaidő nyilvántartást vezetni a Mezőkövesdi Tankerületi Központ által elkészített formanyomtatványon.

-

Az éves munkatervben rögzített feladatok elvégzésére (ballagás, ünnepségek stb.) a pedagógus pihenő napon és szabadnapon is berendelhető. Vizsgáztatásra és verseny-, illetve vizsgafelügyeletre, valamint iskolai rendezvényre pihenő napon és 16 óra után is beosztható.

-

Az első tanítási nap előtt, illetve az utolsó után (kivéve a nyári szabadság idő tartamát) a pedagógus munkaideje kötetlen, de 8h-16h-ig oktatással kapcsolatos munkákra beosztható (pl. értekezletek, összeolvasás, szertárrendezés, tanterem-előkészítés, beíratás, pótvizsgák, egyéb iskolai adminisztráció, szemléltető eszközök készítése stb.).

-

A pedagógus kizárólag a munkaköréhez tartozó feladatok végzéséhez szükséges időtartamig köteles az intézményben tartózkodni.

-

A tanítási óráival kapcsolatos esetleges változtatásokat (az óra elmaradása, óracsere) az iskola intézményvezetőjének/tagintézmény-vezetőnek előzetes engedélyével teheti meg.

-

A pedagógus köteles 15 perccel tanítási, foglalkozási vagy ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradást, illetve annak okát lehetőleg egy nappal előbb, de legkésőbb az adott munkanapon 7 óra 40 percig köteles jelenteni az intézményvezetőnek/tagintézmény-vezetőnek vagy az intézményvezetőhelyettesnek.

-

A pedagógusok ügyeleti és helyettesítési rendjét az intézményvezető-helyettes/tagintézményvezető állapítják meg az órarend függvényében, melyet a helyettesítési naplóban jelez a helyettesítő nevelő felé. A helyettesítés tudomásul vételét a helyettesítő pedagógus aláírásával tanúsítja. A helyettesítés helyi szabályait a Mezőcsáti Általános Iskola SzMSz IX. fejezetében A működés és a létesítmények használati rendjének 3. rész 3.3. pontja tartalmazza. Az ily módon rögzített helyettesítési órák alól csak intézményvezető-helyettesi/tagintézmény-vezetői engedéllyel mentesülhet a pedagógus.

5.6.2. A pedagógus munkakörében ellátandó feladatai -

A foglalkozásokkal, a tanítási órákkal, az értékeléssel közvetlenül kapcsolatosan: 1. Felkészül a foglalkozások, a tanítási órák megtartására, elvégzi az előkészítésükkel kapcsolatos pedagógiai feladatokat. Az érvényes intézményi pedagógiai programnak, a helyi tantervnek és a munkaközösség-vezetők iránymutatásainak megfelelően, felelősséggel és önállóan, saját módszerei és a munkaközösség-vezető által ellenőrzött és az intézményvezető/tagintézmény-

48


vezető, illetve az intézményvezető-helyettes által szeptember 30-ig jóváhagyott saját tanmenete szerint tanít. o A tantervben előírt törzsanyag megtanítása kötelező. Tanári autonómia, hogy – a tantervi kereteken felül – szabadon választja meg a további tananyagot. o Törekedjék a tanulók egyenletes terhelésére. A tanulók felkészülését úgy tervezze, hogy otthoni munkájuk (írásbeli, memoriter, tananyag-elsajátítás) ne haladja meg a tanóra idő tartamát. o Minden tanév első óráján a tanulókkal írásban ismerteti saját értékelési rendszerét, a pótlási és javítási lehetőségeket. A bejövő osztályok első szülői értekezletén ezeket a szülőkkel is közli.  Az értékelés szabályozása:  Mind az évközi, mind a félévi, illetve év végi osztályzatnak tükröznie kell a tanuló teljesítményét. A félévi, illetve év végi osztályzatnak szinkronban kell lennie az osztályozó naplóba beírt évközi érdemjegyekkel. Amennyiben a szaktanár által javasolt osztályzat a diák kárára jelentősen (legalább 5 tizeddel) eltér, az év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felszólítja a szaktanárt döntése indoklására. Ha a nevelőtestület az indoklást nem tartja elfogadhatónak, a szaktanár által javasolt osztályzatot a diák javára megváltoztathatja.  Legkésőbb minden hónap utolsó tanítási napjáig be kell vezetni az osztálynaplóba minden, az abban a hónapban adott érdemjegyet.  A szóbeli és írásbeli érdemjegyek száma a heti 1 vagy 2 órás tantárgyakból félévenként minimum 3-4 (legalább havi 1) jegy, a heti 3 vagy annál több óraszámú tantárgyaknál havonta 2 érdemjegy alapján osztályozható a tanuló. A szóbeli és írásbeli érdemjegyek fele-fele arányban legyenek.  Év végén az egész éves teljesítményt kell értékelni.  A témazáró dolgozatokat az osztálynak, illetve a csoportnak legalább egy héttel korábban be kell jelenteni, ennek tényét az osztálynaplóban is rögzíteni kell, és legkésőbb két héten belül kijavítva és értékelve vissza kell adni. A kijavított témazáró dolgozatokat a szülők aláírják, a szaktanár összegyűjti, és tanév végéig megőrzi! Egy napon legfeljebb két témazáró dolgozat íratható.  Ha egy tantárgyat két szaktanár tanít, az osztályzatot közösen adják. Vitás esetben a magasabb óraszámban tanító tanár dönt. Egyenlőóraszám esetén – vitás kérdésekben – az iskolavezetés jogosult dönteni az illetékes munkaközösséggel való konzultálás után.  A szülőt az osztályzatokról ellenőrző útján értesíteni kell!  Az osztályzat nem lehet fegyelmezési eszköz! o Ha egy tanulócsoport jelentős hányada a minimumszint teljesítésére sem képes, a tanárnak módot kell találnia a hiányok pótlására. o Jelzi az osztályfőnöknek, ha valamely tanuló teljesítményében hiányosságok mutatkoznak. o Az Országos Kompetenciamérés eredményeinek kiértékelését követően a következő kompetenciamérésre való sikeresebb felkészülés érdekében a szint alatt teljesítő tanulók felzárkóztatásáról gondoskodik, fejlesztésükről egyéni fejlesztési tervet készít, és azt vezeti, értékel a szülővel és osztályfőnökkel egyeztetve. o Menedzseli a tehetséges tanulókat. Ha erre valamilyen oknál fogva nem képes, ezt megbeszéli az osztályfőnökkel. o Tanítványai versenyen való részvételét, elért eredményeit jelzi az osztályfőnöknek és az intézményvezető-helyettesnek.

49


o Kivételes esetekben az osztályzaton túl néhány soros értékelést is készít a tanuló munkájáról, amennyiben az iskolavezetés vagy a nevelőtestület ilyen határozatot hoz, illetve a tanuló fejlesztésével kapcsolatos vizsgálatkérő lap erre kéri. -

Pótlékkal díjazott feladatok ellátása (egyedi megbízás esetén): intézményvezető-helyettesi, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő tanári feladatok.

-

A túlórák, helyettesítések, ügyeletek ellátása: o A kötelez órákon felüli túlórák vállalásának mértéke az érintett pedagógus és az iskolavezetés közös megállapodása alapján történik. o Rendkívüli esetben az iskolavezetés a túlórák, helyettesítések ellátását – a rendkívüli munkavégzés szabályozott felső határának figyelembe vételével – év közben is elrendelheti, ha az éves feladatok másképpen nem oldhatók meg (betegség, pedagógus év közbeni távozása stb.). o A kötelező óraszámon felül a pedagógus hetente – szükség esetén – legfeljebb heti kötelező óraszáma 20 %a-ig ügyeletet, helyettesítést köteles vállalni az órarendben jelzett módon. o Ügyeletre, felügyeletre (tanulmányi versenyek, osztályozó vizsgák stb.) a pedagógus egy tanévben legfeljebb 20 óra mértékéig osztható be. Az ügyelet és a felügyelet tényét legalább egy nappal előtte közölni kell. o Az órarendben rögzített helyettesítéskor (H) az iskolában való tartózkodás kötelező. Ez alól csak intézményvezető-helyettesi/tagintézmény-vezetői engedéllyel mentesülhet.

-

Igény és pénzügyi lehetőség szerint korrepetálások, szakkörök, felzárkózatók vállalása (a túlórakorlát betartása mellett), ezek beindítása a szaktanár, az érintett osztály osztályfőnöke, a munkaközösség-vezető, az iskolavezetés, a diákönkormányzat vagy a szülők kezdeményezésére történhet.

-

Adminisztratív teendők ellátása: o minden foglalkozásról napló vezetése o osztályozás o összeolvasás o egyéni fejlesztési tervek készítése szükség esetén o osztályfőnökként – törzslapok, haladási és mulasztási napló vezetése, o esetjelzők, hiányzással kapcsolatos jelentések készítése o az iskolavezetés vagy a munkaközösség-vezető kérésére szociometriai, minőségfejlesztéssel kapcsolatos, pedagógiai, szaktárgyi felmérések íratása és összegezése o statisztikák készítése

-

A Pedagógiai Programban, az éves munkatervben előírt iskolai rendezvényeken és ünnepségeken való részvétel az alkalomhoz illő ruhában.

-

Az intézmény működési rendjében felmerül feladatok ellátása: pl. ügyeletek, osztályozó vizsga, versenyfelügyelet stb.

-

Sikeres pályázatokban való aktív bekapcsolódás; a pályázati programok megvalósítása, valamint a pályázattal kapcsolatos továbbképzések alkalmával.

-

A Beiskolázási tervben elfogadott továbbképzéseken való részvétel.

-

Az éves munkatervben meghatározott szülői értekezleteken, fogadóórákon való megjelenés, a szülőkkel való partneri kapcsolat kialakítása. A vezetőség kezdeményezésére, illetve az osztályfőnökök felkérésére szükség esetén egy vagy két rendkívüli osztályértekezleten való részvétel.

-

Nevelőtestületi és munkaközösségi értekezleteken, megbeszéléseken való részvétel. 50


-

Tantermekben, szertárban, könyvtárban, tornateremben a rend biztosítása, a leltározásban való részvétel.

-

A tanuló- és gyermekbalesetek megelőzése.

-

Az intézmény vezetője, illetve tagintézmény-vezető által elrendelt mindazon feladatok, amelyek az oktatással-neveléssel összefüggenek és pedagógus szakértelmet igénylő tevékenységnek minősülnek.

5.6.3. A pedagógus külön díjazás ellenében ellátható feladatai Pályázati program megvalósítása során a pályázatban biztosított keretből. Megjegyzés: A pedagógusok feladatai minden tanévben kiegészülhetnek a munkaközösség-vezető vagy az iskolavezetés által az éves munkaterv alapján meghatározott személyre szóló, az adott pedagógus szakértelmét igénylő feladatokkal.

5.7. Az osztályfőnöki munka tartalma és az osztályfőnök feladatai Az intézmény mindenképpen elsősorban szociális színtér, a diákok életének, beszélgetéseinek, haragvásainak, barátságok születésének stb., az első társadalmi tapasztalatok megszerzésének a színtere. Ennek alapközössége az osztályközösség, melynek megbízott vezetője az osztályfőnök. Az osztályfőnöki munka tartalma: Az iskolai értékek és normák átadása, közvetítése, az osztályprogramok szervezése, lebonyolítása, az iskolai programok szervezése. Elsődleges feladata az osztály tanulmányi, magatartási és munkafegyelmi helyzetének nyomon követése. Feladata a moduláris és kereszttantervi témák feldolgozása, így az állampolgári nevelés, az erkölcsi nevelés, az egészségre nevelés, a tanulásmódszertan, a nemzeti hagyományok és az európai értékek közvetítése, a pályaorientáció és életpálya-építés. Ide kerülnek az emléknapok, a kisebb ünnepségek, és ide kerülhet minden egyéb, a dohányzásellenes felvilágosítástól a szexuális nevelésig. Összefoglalóan: az osztály tanulmányi helyzetének, szociális hátterének, magatartás és neveltségi szintjének, egészségi helyzetének „irányítása”, valamint az osztályközösség szervezettségének, s benne az egyének fejlesztése. Osztálya közösségének felelős vezetőjének, az osztályfőnöknek a feladatai:  Az osztály életét, programjait úgy tervezi, hogy az összhangban legyen az iskola programjával.  Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Naponta találkozik osztályával.  A nagyszünet első 10 percét köteles osztályával tölteni.  Feltárja a tanulók szociális, családi és kulturális hátterét, érdeklődési körét, egyéni adottságait, képességeit. Különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére és a tehetséges gyermekek támogatására.  Figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotát (tartós betegségek, fogyatékosságok, gyógyszerérzékenység).  Rendszeresen ellenőrzi és értékeli a tanulók közösségi és tanulmányi teljesítményét, félévente minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát.

51


 A tanulók fejlődését figyelemmel kíséri és elősegíti.  Félévenként az osztály előmeneteléről statisztikai adatokat szolgáltat.  Együttműködik, összehangolja és segíti az osztályában tanító pedagógusok munkáját, látogatja óráikat. Észrevételeit és az esetleges problémáit az érintett nevelőkkel és az intézményvezetővel/tagintézmény-vezetővel megbeszéli.  Szülői értekezletet tart (tanévenként legalább kettőt), rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről az ellenőrző könyv útján és ellenőrzi, hogy látták-e ezeket a bejegyzéseket.  Szükség szerint meglátogatja a szülői értekezletről távol maradó családokat.  Segíti az osztály szülői munkaközösségének munkáját. Lehetővé teszi, hogy az osztályközösséget érintő kérdésekben a tanulók képviselői kifejthessék véleményüket a szülői értekezleten.  Szeptemberben megnyitja az osztálynaplót, a tanulók ellenőrzőit, elvégzi az osztályával kapcsolatos adminisztrációs, ügyviteli feladatokat (bizonyítvány, anyakönyvi lap, osztálynapló naprakész vezetése, továbbtanulással kapcsolatos tennivalók, stb.)  A tanév első osztályfőnöki óráján ismerteti a házirendet, tűz- és balesetvédelmi oktatást tart.  Elkészíti az októberi statisztikát.  A tanulók hiányzásait nyomon követi, a mulasztási naplót vezeti, illetve havonként összesíti.  A haladási naplót hetente ellenőrzi; a naplóvezetésben található hiányosságokra felhívja az osztályban tanító tanárok, illetve szükség esetén az iskolavezetés figyelmét.  Az osztályozási naplót és a tájékoztató füzetet (ellenőrzőt) havonként egybeveti, a hiányokat pótolja.  A tanulók személyiségének fejlődéséről feljegyzéseket készít; ezeket osztályfőnök változás esetén az új osztályfőnöknek átadja.  Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, valamint közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.  A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és év vége előtt legalább egy hónappal értesíti.  Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket tájékoztatja a tanuló továbbhaladásának feltételeiről.  Érdemi választ ad a szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire.  A szülők figyelmét felhívja a szociális és egyéb juttatásokra.  Nevelő-oktató munkáját folyamatosan tervezi, ennek írásos dokumentuma a foglalkozási terv (I. Helyzetelemzés, II. Az osztályfőnöki órák tanmenete, III. Nevelési kapcsolatok: szülőkkel, pedagógusokkal, üzemekkel, közművelődési intézményekkel, stb. IV. Feladatok).  Pedagógiai programja megvalósításával biztosítja az osztályközösség fejlődését.  Segíti a tanulók pályaválasztását, pályaorientációját, azok személyiségének ismeretében. Az osztályfőnök jogköre:  Szervezheti, koordinálhatja és irányíthatja az osztályban folyó pedagógiai és nevelőmunkát.  Megítélheti a tanulók magatartását és szorgalmát az osztálytársak és az osztályban tanító pedagógusok véleményének meghallgatása után.  Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére, kitüntetésére.  Elbírálhatja a tanulók vétségeit a házirend alapján.  A szülő kérésére engedélyt adhat osztálya tanulóinak három napig terjedő távolmaradásra. (Ez lehet három egymást követő nap, vagy három különböző alkalom. Az így igazolt alkalmak akkor is csökkentik egy nappal a szülő lehetőségeit, ha a tanuló egy, vagy akár több tanórán (foglalkozáson) is részt vett.) 52


 Véleményezheti az osztályban tanító pedagógusok kiválasztását.  Az intézményvezető/tagintézmény-vezető jóváhagyásával felkérhet pedagógust az osztályfőnök-helyettesi teendők ellátására.  A szülők vagy az osztályban tanító pedagógusok vagy diákok 50%-ának kérésére soron kívül – a szülők és diákok képviselőinek bevonásával – osztályértekezlet összehívását kezdeményezheti. Az osztályfőnök felelőssége: Rendelkezik a munkájának irányításához szükséges naprakész információkkal és azokat eredményesen hasznosítja, biztosítja az intézményen belül a szükséges információáramlást. Munkája során:  alaposan ismernie kell tanítványai személyiségét, az iskola pedagógiai elvei szerint neveli osztályának tanulóit, a személyiségfejlődés tényezőit figyelembe véve,  különös figyelmet fordít a tanulók és a szülők jogaira és kötelességeire, betartja titoktartási kötelezettségét. Felelős:  adminisztrációs feladatainak pontos elvégzéséért,  az általa készített beszámolók tartalmáért,  a kollégákkal, osztályokkal kapcsolatos információk bizalmas kezeléséért. Az osztályfőnök kapcsolattartásának kiterjedése és módja: Kapcsolatot tart az intézményvezetővel/tagintézmény-vezetővel operatív munkája során. Folyamatos kapcsolatot tart az osztályában tanító szaktanárokkal. Szükség szerint kapcsolatot tart a / könyvtárossal, / rendszergazdával. Aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel (pl. gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, pszichológus, családgondozókkal, ifjúsági védőnővel stb.). Az osztály közösségi életének kialakításában és fejlesztésében együttműködik az osztálydiákbizottsággal és az IDB vezetőivel, tudatosan felhasználja segítségüket. Az osztály diákvezetőit tanácsokkal látja el, észrevételeiket, javaslataikat osztályfőnöki tevékenységében igényli és hasznosítja. Az osztály szülői értekezletein beszámol az osztály neveltségi és tanulmányi helyzetéről, ismerteti a soron következő feladatokat, bővíti egyes nevelési kérdések megvitatásával a szülők és saját ismereteit, tanácsokat ad, törekszik a család és az iskola nevelőmunkájának összehangolására. Tanítványait szükség szerint felkeresi otthonukban. A szülőket és tanulókat - az őket érintő kérdésekről - tájékoztatja, a szülőket figyelmezteti, ha a gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek.

5.8. Kiemelt figyelmet igénylő tehetséges kibontakoztatását segítő tevékenységek

tanulók

képességének

Közoktatási intézményünk legfontosabb feladata, hogy ellássa azokat a nevelési- oktatási feladatokat, amelyeket a jogszabályok ránk rónak, s amelyeket partnereink elvárnak tőlünk. Ebben a rendszerben azonban törekednünk kell arra, hogy ne csak az átlagos gyermekeknek és diákoknak tudjunk megfelelni, ne csak azok képességeihez és előzetes ismereteihez igazodva alakítsuk ki fejlesztő programjainkat és tanterveinket, hanem az átlagtól eltérő gyermekek és tanulók részére 53


megfelelő nevelési-oktatási környezetet alakítsunk ki. Két ilyen csoporttal kell számolnunk pedagógiai programunk kidolgozásakor: az átlagnál tehetségesebb és a lemaradók, a tanulási kudarcnak kitett tanulók. Mindkét csoportra ki kell dolgoznunk egy olyan intézményi programot, amely a differenciált, egyénre szabott nevelés és oktatás jegyében az ő sikeres előrehaladásukat is segíti. Hisszük, hogy minden gyermek rendelkezik olyan képességgel, ami eltér az átlagtól, minden gyermek tehetséges valamiben, csak meg kell azt találni. Annak érdekében, hogy a tudásalapú társadalmat a jövőben is meg tudjuk valósítani, az óvodának és iskolának kiemelt feladata van a tehetséggondozás területén is. Az óvoda és az iskola feladat minden gyermekben, diákban az értéket, a tehetséget felfedezni, kibontakoztatni. Fontos feladatunk továbbá az, hogy önálló ismeretszerzésre, az állandó önművelés igényének, készségének és képességének kialakítására neveljünk. 5.8.1. Tehetséggondozás az iskolában Intézményünkben a tehetséggondozás alapvetően két színtéren jelenik meg:  

tanórán végzett tevékenység tanórán kívül végzett tevékenység

A tehetséggondozással kapcsolatos tevékenységünk a tanórák keretében:      

A nem kötelező tanórai foglalkozásokra fordítható – órakeret terhére (az intézmény éves költségvetésének ismeretében) biztosítjuk a csoportbontásokat matematika és idegen nyelv vonatkozásában a Mezőcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolában. Az egyéni képességekhez igazodó, differenciált tanórai foglalkozások megszervezése, kooperatív tanulás, projektmódszer alkalmazása Felkészítés tanulmányi versenyekre Lehetőséget biztosítunk diákjainknak arra, hogy kiegészítő feladatokat oldjanak meg, kutatómunkát végezzenek, kisbeszámolót készítsenek, és bemutassák társaiknak. Igyekszünk minél több IKT-eszközt bevonni a tanórai munkába. Törekszünk a számítógéppel támogatott oktatás fejlesztésére-interaktív oktatás. Az alapfokú művészetoktatásban támogatjuk a kiemelkedően tehetséges tanulókat.

A tehetséggondozás tanórán kívüli színterei:             

az iskolai könyvtár iskolai sportkörök, tömegsport szakkörök kirándulások, táborok versenyek. vetélkedők témahét Tehetségnap –Most mutasd meg! szabadidős foglalkozások továbbtanulás segítése (tanácsadás, előkészítő foglalkozások) levelezős szaktárgyi versenyek szervezése, segítése kulturális programok, versenyek szervezése, lebonyolítása művészeti pályázatokra való felkészítés, részvétel egyéni foglalkozások szervezése 54


 

Helytörténeti Gyűjtemények (tájházak, faluházak, iskolamúzeum) módszertani foglalkozásai Egressy Tehetséggondozó Műhely 3. számú melléklet

A Mezőcsáti Általános Iskola Ifjúságáért Alapítvány működő alapítvány felkarolja és támogatja a tehetséges tanulókat – Az Év Tanulója díj odaítélésével: 4-8. évfolyamon. 5.8.2. A tehetség, képesség művészetoktatásban:

kibontakoztatását

segítő

tevékenység

az

alapfokú

„A tehetség valamely adottságnak, képességnek vagy képesség-együttesnek kimagasló szintje, a feladatok iránti erős elkötelezettség és a magas kreativitás kölcsönhatása.” (Pedagógiai szakkifejezések 1997) A tehetség kibontásában rendkívül fontos az információ felvétele és kezelése, a problémaérzékenység és a megoldásra való törekvés, valamint a kompetencia, tehát a hatékonyság, ügyesség érzése valamely területen. A tehetséggondozásnak ma többféle módja létezik:   

az elkülönítés (speciális tanfolyamok, csoportok, műhelyek) a gyorsítás (a tanulási szakaszok lerövidítése) a dúsítás (egy-egy téma mélyebb feldolgozása, pluszfeladatok vállalása, tanulmányi versenyekre való felkészülés) A kreatív ember jellemzői Cropley nyomán: a változásra törekvés, merészség, impulzivitás, hajlam a fegyelmezetlenségre, nyitottság az elképzelések iránt, nonkonformizmus, rugalmas reagálás az új helyzetre. A kreativitás kialakulását: a hibáktól való félelem csökkentésével, a bizalom légkörével és játékos helyzetek teremtésével segíthetjük elő. Fontosnak tartjuk, hogy nem kizárólag a kiemelkedően tehetséges tanulók képességfejlesztését vállaltuk, hiszen a kevésbé tehetséges tanulók képességeinek kibontását is feladatunkul tűztük ki. Az alapfokú művészetoktatás feladata tehát a tehetséggondozás. Az iskolánkban folyó művészeti nevelés minden tevékenysége a fenti célt kell, hogy segítse. Művészi tehetségek csak olyan feltételek mellett bontakozhatnak ki, művészeteket kedvelővé, értővé csak ott válik az ember, ahol a társadalmat áthatja a kulturális értékek, a művészetek, a zene szeretete. Az alapfokú művészetiskolák eleve tehetséggondozó intézmények. Már a növendékfelvétel is egyéni. Szülői ambíció alapján növendék felvétele meghallgatással történik, melyről jegyzőkönyv készül. Szemléletünkben, a kiválasztáskor nemcsak a kiemelkedő tehetségek számítanak. A tehetség összetett, komplex képesség, a személyiség alapvető, domináns jegye. Meghatározása általános értelemben is nehéz, objektíven nehezen vagy alig mérhető. Mindenképpen értékjelző, amelynek kutatása, gondozása ezen iskolatípus alapfeladata. Köztudott az, hogy a művészetek mily hatással vannak a személyiségre, mennyire alakítóan hatnak a lélekre, éppen ezért a nevelésben nélkülözhetetlen. A művészetoktatásban a tehetségkutatás többlépcsős folyamat, amely szorosan összekapcsolódik a tehetséggondozással, tehát a növendék felvételével nincs lezárva. Igen fontos, hogy minél hamarabb kiválasztódjanak a tehetségesnek tűnő gyerekek, mert így hamar szakember vezetheti őket tovább. Csak így válhat természetessé, hogy a művészetoktatás – ahogy ez a közoktatási törvényben deklarálva is van – egyenrangú fontosságúvá váljék a közismereti iskolával. Feladatok a kiválasztásnál: Állandó, jó kapcsolat az óvónőkkel, az általános és középiskolai szaktanárokkal, akik motiválhatják a gyerekeket. 55


Az óvodás, iskoláskorúak meghívása hangversenyekre, táncbemutatókra, kiállításokra. Kiselőképző, előképző, és hangszeres előképzős csoportokkal való foglalkozás (egy-két év alatt sok minden kiderül, pl. hangszeres alkalmasság, érettség, stb. A további években is lehet átirányítani más hangszerre (az egyben már gondozás is). A tanulási folyamat közben kiemelni a rendkívüli zenei tehetségeket. („B”-tagozat: magasabb óraszám, stb.). A tehetséggondozás feltételei, területei, feladatai, gondjai: Legfontosabb a tanár tudása, személyisége, amely egyúttal a legfőbb motivációs erő. Szoros kapcsolattartás a szaktanárok között Tanárképzés, tanári továbbképzés, önképzés. Oktatási eszközök minősége, mennyisége, karbantartása. Szaktanácsadói hálózattal való kapcsolattartás. Tanulmányi versenyek (hangszeres, zeneelméleti, táncversenyek, képzőművészeti pályázatok), találkozók, fesztiválok, hangversenyek, fórumok, kurzusok, továbbképzések. Az intézményünkben megvalósuló tehetséggondozási munkában kiemelt szerepet kapnak az évente két alkalommal megvalósuló növendékhangversenyek, bemutatók, a rendszeres fellépések a rendezvényeken, a megyei és országos találkozókon, fesztiválokon, versenyeken. Művésztanáraink részt vesznek a tanulók versenyekre, továbbtanulásra való felkészítésében. A tehetséggondozás érdekében igény és létszám függvényében minden érdeklődési igényt ki kívánunk elégíteni. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységek Intézménytípusunk alapvető funkciója: a tehetségek gondozása, veleszületett vagy szerzett képességeik továbbfejlesztése, megtalálni számukra azt az „utat”, amelyen elmélyülten és eredményesen törhetnek előre és az átlagosat túlhaladó teljesítményekre képesek. A tehetséges tanulók mind a képességek, mind a viselkedés, a magatartás terén eltérnek az átlagtól. A tehetséges gyerekek nem egyformák. Legfontosabb személyiségjegyük az eredetiség. A kreatív gyermekre általában magas fokú tudásvágy, kíváncsiság, belső teljesítményszer, nagyfokú autonómia, önbizalom, szabad kommunikációra törekvés, csökkentett mértékű alkalmazkodás, az elnyomás és a korlátozás elleni védekezés, a szociális korlátok áthágása jellemző. A tehetséggondozásban nincs egy igazi út, amely minden gyermek számára járható. Az, hogy milyen programokkal és módszerekkel lehet egy-egy tehetséges gyerekkel vagy csoporttal foglalkozni csak bizonyos információk birtokában lehetséges megtervezni. Ezek: Az érintett gyerek, gyerek kora Milyen szinten állnak, mit tudnak? Milyen motivációk inspirálják, milyen a feladat iránti elkötelezettségük? Mit tud a pedagógus szakmailag nyújtani? Mennyiben lehet számítani a családi háttér támogatására? Milyen feltételrendszer mellett dolgozik a pedagógus? Mennyi időt és energiát tud és akar befektetni ebbe a munkába a pedagógus? Mindezek tisztázása után a növendék(ek), szülők bevonásával a lehetséges módszereket közösen megválaszthatjuk. Ezek: „Minőségi” csoportba irányítás (egyenként eltérő időben) kimagasló tehetségek esetén Évugratás, vagy léptetés: amikor egy tanévben esetleg 2 év anyagát is minden nehézség nélkül képes elsajátítani a gyerek. A művészi képességek rendszerint korán megmutatkoznak, de a motivációs akarati tényezőktől, a környezet serkentő-gátló hatásától is függ, hogy lesz-e belőlük művészi tehetség.

56


A tehetségek megmutatkozásának, bizonyításának, a tehetség mértékének megállapítására alkalmas tevékenységi formák az alábbiak:    

versenyen való részvétel (házi, városi, országos) külső rendezvényeken (más iskolai, városi, külföldi) való szereplés kiállításokon, tanévzárókon történő fellépések szaktáborokban való részvétel

A tehetséggondozás feltételei:     

A tehetségek kutatás, felismerése Megfelelő tárgyi – technikai feltételek biztosítása Napi kapcsolattartás az azonos növendéket oktatók – nevelők között Olyan oktatási légkör biztosítása, amely leküzdi a kreativitással szembeni akadályokat A tehetséges pedagógusok, melyek nélkül eredményesen nem lehet tehetségeket nevelni – oktatni.

Tehetségpont pályázatok a minőségi csoportok komplex művészeti fejlesztésére íródnak /10-15 főre/. A tehetséges tanulókkal való egyéni foglalkozásra, tehetség kibontakoztatására, versenyekre való felkészítésre és képességfejlesztésre biztosítjuk a törvényi szabályozás alapján előírt órákat a rendelkezésre álló időkeretet terhére. A tehetséggondozás formái         

Országos művészeti találkozók Megyei művészeti találkozók Iskolai növendékhangverseny, néptánc bemutató, kiállítás Iskolai és tanszaki házi hangverseny Segítsük az általános- és középiskolák zenei életét, támogassuk az amatőr zenekarokat és néptánc együtteseket, illetve a családi együtt muzsikálást. Alakítsunk ki együttműködést a kulturális és művelődési feladatok ellátásában – ünnepi rendezvények, hangversenyek, ismeretterjesztés – a város közművelődési intézményével, megye zeneművészeti intézményeivel. Létesítsünk cserekapcsolatot hazai és külföldi művészetoktatási intézményekkel. A zeneiskolai, a képző- és iparművészeti, valamint a néptánc tanárok közös törekvése, felelősségteljes kötelessége a növendékek megalapozott pályaválasztásának segítése. Intézményünk tanárai keressék a konzultációs lehetőségeket, a növendékek többszöri meghallgatását tegyük lehetővé a művészeti szakközépiskolák számára.

5.9. Kiemelt figyelmet igénylő a felzárkóztatását segítő program 1. 2. 3. 4.

tanulási

kudarcnak

kitett

tanulók

Az alapozó időszak megnyújtása az óvodában megkezdett fejlesztések folytatása: terület és módszertani szempontból (alapozó modulok) Az érzékszervi tapasztalásra épülő tanulás a kezdő és az alapozó szakaszban Kooperatív csoportmunka alkalmazása heterogén csoportban – az egymástól való tanulás biztosítása A verbális és vizuális információhordozók együttes alkalmazása a tanítás folyamán 57


5. 6. 7. 8.

Tevékenységközpontú pedagógiai módszerek, eljárások alkalmazása Az önértékelés és csoportértékelés alkalmazása Hatékony tanuló megismerési technikák alkalmazása Egyéni fejlesztési tervek alkalmazása

Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdők: 

 



A törvényi szabályozásban foglaltak szerint a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Mezőcsáti Tagintézménye megkeresésére a megyei szakértői és rehabilitációs bizottság dönt abban a kérdésben, hogy a gyermek, tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, vagy sajátos nevelési igényű. A törvényi szabályozás értelmében, ha a tanuló tanulási nehézséggel küzd, fejlesztő foglalkozásra jogosult. Mentesülhet tantárgyak, tantárgyrészek értékelése alól. A törvényi szabályozás alapján a szakszolgálat feladata a szakvélemény elkészítése. Az intézményben folyó fejlesztő foglalkozás az általuk készített szakvéleményben meghatározottak alapján folyhat. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Mezőcsáti Tagintézménye ellenőrzi a szakvéleményben foglaltak végrehajtását. Az ellátáshoz szükséges szakember: az intézmény/tagintézmény fejlesztő pedagógusai vagy gyógypedagógusai, akik a megfelelő szakemberekkel (pszichológus, logopédus) együttműködve segítik a tanulók munkáját, a gyerekek fejlesztését.

5.10. Kiemelt figyelmet igénylő sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása a Mezőcsáti Általános Iskola intézményében/tagintézményében A nemzeti köznevelésben kizárólag azt a gyermeket, tanulót tekintjük fogyatékosnak, akiről a speciális Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság által kiadott szakvélemény ezt kimondja. A 2011. évi CXC törvény a köznevelés terén megvalósuló esélyegyenlőség előmozdítását kívánja ösztönözni. Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében különös figyelmet kell fordítani minden szakmai fejlesztés esetén a halmozottan hátrányos helyzetű és az SNI tanulók oktatási helyzetére. Intézményünkben sajátos nevelési igényű tanulók integrált és szegregált oktatása egyaránt folyik. A fogyatékosságok közül a hallás, beszéd és az enyhe értelmi fogyatékosságra, a középsúlyos értelmi fogyatékosságra és a halmozottan fogyatékosságra találunk példát. A hallásfogyatékosokat csak integráltan oktattuk-oktatjuk, utazótanár státusú szurdopedagógus segítségével. Az enyhén értelmi fogyatékosok integrációja az intézmény legnagyobb iskolájában az Egressyben a 2008/2009-es tanévben kezdődött meg az 1. évfolyamon, és fokozatosan kerül bevezetésre. A csökkenő gyermeklétszám miatt intézményünk tagiskolájában felkészültünk arra is, hogy a szegregáltan oktatott tanulóink összevont osztályban tanuljanak. Az ő esetükben a szakos ellátottságunk megfelelő. A személyi és a tárgyi feltételek mellett rendelkezünk a képzésükhöz szükséges helyi tantervvel is, mely a mellékletek közt megtalálható. A sajátos nevelési igényű tanulók integrált keretek között megvalósuló nevelésének, oktatásának megszervezését, a szocializációt segítő folyamatok biztosítását, a biztonságot nyújtó, elfogadó, befogadó környezet kialakítását kívánjuk iskolánkban megvalósítani. A tanulóink között egyre nagyobb számban fordulnak elő tanulási nehézséggel, tanulási zavarokkal küzdők a tanulási akadályozottsággal bírók mellett. „A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították.” Az együttnevelés vállalása jelentős önfejlődést gerjeszt az ép gyerekek közösségében és a pedagógus közösségben is. 58


5.10.1. Részképesség zavarok A tanulási zavarok általános, összefoglaló kifejezés, a különböző képességdeficitekre vonatkozik. A figyelmi funkciókban, beszédkészség, olvasási, írási és számolási készségek elsajátításának, alkalmazásának akadályozottsága. Megállapítását a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság végzi, melynek szakvéleménye alapján a tanuló sajátos nevelési igényűnek számít. Részképesség zavarok jellemző tünetei: Az iskolai teljesítmények jelentős mértékű, tartós, vagy időszakos eltérései egy, vagy akár több területen. Normál, vagy csak kissé csökkent intelligenciaszint (IQ 75-80 között). Körülírható, viszonylag elszigetelt, pszichikus teljesítmény kiesések és eltérések. Hajlam az „alulteljesítésre”. A részképesség-zavarok alapvetően nehezítik az iskolai tanulás során az olvasás, az írás és / vagy a matematika elsajátítását. A BNO-10 (a betegségek és az egészséggel kapcsolatos problémák nemzetközi statisztikai osztályozása) a különböző betegségek, kórfolyamatok, fizikai és pszichikai zavarok osztályozására és meghatározására használt rendszer, melyben kódokkal jelölik az egyes betegségeket, zavarokat. A pszichés (lelki) fejlődés zavarai (F80-F89)” kategóriában F81-es kódszámmal definiáljuk az iskolai teljesítmény specifikus fejlődési rendellenességeit. Ezek olyan zavarok, melyben a készségek megszerzésének a normális menete válik zavarttá. Ez nem egyszerűen a tanulási lehetőség hiányának, mentális retardációnak, szerzett idegrendszeri traumának vagy betegségnek a következménye. Alkategóriái:  meghatározott olvasási zavar (diszlexia)  az írás zavara (diszgráfia)  az aritmetikai készségek zavara (diszkalkulia)  az iskolai készségek kevert zavara A felsorolt négy területen tanulási zavarral küzdő tanulók számára intézményünk biztosítja a sérülés specifikus rehabilitációs foglalkozásokat, a diagnózison alapuló kiscsoportos és egyéni fejlesztést. a) Diszlexia: Olvasás zavarai, nehézségei, rendellenességei. BNO: F81.0- Meghatározott olvasási zavar - Az olvasási készség fejlődésének szignifikáns és meghatározott romlása. Az olvasáshoz szükséges részfeladatok: szófelismerés, orális olvasási készség, olvasásértési készség elsajátítása - mind sérült. Főbb tünetei: A hang és betűk közötti asszociációk nehezen alakulnak, gyakori betűtévesztések vannak.  Nehezített a betűk összeolvasása.  Felcseréli a betűk sorrendjét, az olvasás irányát.  Betűket vagy szótagokat hagy ki, illetve told be.  Nehezített a szavak ismertetőjegyek alapján való azonosítása.  Hosszú szavakat nehezen olvas.  Gyakoriak a szótorzítások.  Az olvasás tempója lassú.  A szövegmegértés akadályozott. 59


Fejlesztési feladataink:          

Diszlexia re edukáció alkalmazása logopédus szakmai segítségével és irányításával. Vizuális és auditív percepció fejlesztése. Beszédfejlesztés. Szókincsbővítés. Nyelvi kifejezőkészség javítása. Szövegértés és helyesírás javítása. Hangos és néma értő olvasás fejlesztése. Hallott és olvasott szöveg megértésének segítése. Lényegkiemelés technikájának elsajátítása. Felzárkóztatás.

b) Diszgráfia: Az írás, helyesírás zavarai. BNO: F81.1 - Az írás zavara - A diszgráfia a legszembetűnőbb specifikus és szignifikáns sérülés a helyesírási készség fejlődésében, miközben az olvasás meghatározott zavara nem észlelhető, és nem magyarázható mentális visszamaradottsággal, látászavarral vagy nem megfelelő iskoláztatással. A szóbeli és írásbeli helyesírás, betűzés egyaránt érintett. A diszgráfiának két csoportját különböztethetjük meg. Az írás nehézsége lehet alaki (specifikus írási rendellenesség) és tartalmi (specifikus helyesírási rendellenesség). Főbb tünetei:           

Helyesírási hibák. Fonetikai hibák. Vizuális hibák. Betűk felcserélése. Betoldási és kihagyási hibák. Sorozathibák. „Értelmetlen” hibák. Rossz ceruzafogás. A látási memória zavara. Térbeli elhelyezés zavara. Az írás folyamatosságának zavara.

Fejlesztési feladataink:      

Alaklátás, a rész-egész viszony helyes felismerésének javítása. Formaészlelés, az alak-forma nagyság differenciált megkülönböztetésének javítása. Térészlelés javítása, térirányok felismerésének és megkülönböztetésének elősegítése. Betűtévesztési hibák korrigálása. A testséma ismerete, térbeli relációk gyakorlása. Finommotorika javítása, szem-kéz koordináció fejlesztése.

c) Diszkalkulia: Számolási zavar. BNO: F81.2 - Az aritmetikai készségek zavara Aritmetikai készségek károsodása alakul ki. A zavar vonatkozik az olyan alapvető feladatokra, mint 60


az összeadás, kivonás, szorzás, osztás. Főbb tünetei:        

Számolás hibái. Globális mennyiségfogalma nem alakult ki kevés elemszámnál sem. Helyi érték hibái vagy a számok sorrendjének felcserélése. Számok térbeli elképzelésének, a számsorok rendjének hibái. Műveletekben jelentkező gondok. Mennyiség-számnév egyeztetésének nehézségei. Gondolkodási műveletek problémái. Számemlékezet zavarai.

Fejlesztési feladataink:         

Feladattartás, figyelemkoncentráció fejlesztése. Vizuális és auditív figyelem és emlékezet fejlesztése. Szókincs terjedelme, nyelvi kifejezőkészség fejlesztése. Gondolkodási műveletek gyakorlása. Szövegben előforduló grammatikai struktúrák analizálása-szintetizálása. A biztos számfogalmi körök meglétének segítése. Különböző matematikai fogalmak passzív és aktív használata. Szöveg és számemlékezet fejlesztése. Különböző logikai összefüggések felismertetése. o Analógiai gondolkodás aktivizálása. o Szöveges feladatok megoldási képességének javítása, konkréttól az elvontig. o Matematika tantárgy feladatainak megértetése. o Önbizalom erősítése.

d) Iskolai készségek kevert zavara: A részképesség zavar nem feltétlenül vezet tanulási zavarokhoz, vagy akadályozottsághoz. Lehetséges, hogy megmarad a tanulási gyengeség szintjén. A részképesség-zavar kiteljesedése az iskolában a kultúrtechnikák elsajátításának nehézségében nyilvánul meg. Főbb tünetei: Percepció zavara (a vizuális, auditív, taktilis, kinesztéziás, helyzet-, mozgásérzékelés a vesztibuláris modalitások felfogásának nehézsége), melynek következménye formák, arányok két-három dimenzióban való elhelyezése, irányok, konstanciák észlelési nehézsége. Beszédszerveződés, nyelvi készség zavara (beszédmegértés, szerialitás, szimbólumképzés, szó- és jelentésasszociáció, artikuláció, motoros programozás, beszéd – nyelvi integráció, szókincs akadályozottsága). Az emlékezet gyengesége, így az emlékezet működésének egyenetlensége, a verbális megőrzési, felidézési folyamatok disszonanciája, a memória különböző fajtáinak sérülése. A lateralitás és/vagy saját testen és a térben való tájékozódás akadályozottsága, a tanulás folyamatát nehezítő keresztezett, kevert laterális dominancia, mivel a saját testen való orientáció és térbeliidőbeli tájékozódásnak a sorrendiség őrzésének, az irány síkbeli észlelésének és tartásának az alapja. 61


A mozgáskoordináció, a finommozgás zavara. Fejlesztési feladataink: Differenciált vizuális észlelés fejlesztése.  Formaészlelés.  Gestalt-észlelés (alaklátás).  Térbeli helyzet felfogása, térészlelés fejlesztése.  Vizuális információk sorba rendezése.  A testséma fejlesztése.  Differenciált auditív észlelés fejlesztése.  Hangok megkülönböztetése.  Adott hangok kiemelése.  A hangok egymásutániságának felismerése.  Hangcsoportok egysége.  Koordinált mozgás, motoros fejlődés elősegítése.  Látott, hallott, illetve más módon észlelt információk összekapcsolásának elősegítése.  Rövid idejű vizuális, verbális memória javítása.  Gondolkodási műveletek fejlesztése.  Szándékos figyelem erősítése. 5.10.2. A tanulásban akadályozott, enyhe értelmi fogyatékos tanulók Tanulási akadályozottságról akkor beszélhetünk, ha a tanulás jelentős mértékű korlátozottsága átfogó, súlyos és tartós magatartási és teljesítménybeli eltérésekhez vezet. Tanulásban akadályozottnak számítanak azok a gyermekek és fiatalok, akiknél fejlődésbeli hiányosságok, a központi idegrendszer sérülése, vagy szocio-kulturális depriváció miatt bekövetkező csökkent intelligenciateljesítmények az iskolai tanulást oly mértékben befolyásolják, hogy a tananyag felfogása, tárolása és feldolgozása nem az életkornak megfelelő szinten történik. A tanulásban akadályozott gyermek részére minden esetben hosszan tartó fejlesztő intézkedésekre, terápiás eljárásokra van szükség. Ezt a feladatot gyógypedagógusok végzik elsősorban, de munkájukat más szakemberek is segítik (szakorvosok, iskolapszichológus, szociálpedagógus, fejlesztő terapeuták). A tanulásban akadályozottság BNO orvosi kódja F70. A tanulásban akadályozott gyerekek intelligenciájának értéke 50-70 IQ között található. A rehabilitációs foglalkozások célja a sérült funkciók korrigálása vagy kompenzálása, eszköztudás fejlesztése, önálló életvezetésre felkészítés, szociális képességek fejlesztése ezeknél a tanulóknál azt a célt szolgálják, hogy minden tanulónál sérülésétől függően a sérült képességek javuljanak, eredeti egészséges állapotba, vagy ahhoz közeli állapotba visszakerüljenek. A tanulásban akadályozott gyermekek fő jellemzői: Személyiségük fejlődési zavara, akadályozottsága az idegrendszer enyhe, különféle eredetű, örökölt vagy korai életkorban szerzett sérülésével és/vagy funkciózavarával függ össze. Tanulási helyzetekben megfigyelhető jellemzők a téri tájékozódás, a finommotorika, a figyelemkoncentráció, a bonyolultabb gondolkodási folyamatok, a kommunikáció, valamint a szociális alkalmazkodás fejlődésének eltérései. A tanulási akadályozottság megmutatkozik a különböző képességek fejlődésének lelassulásában, zavaraiban. A következő területeken lehet tapasztalni ezeket a rendellenességeket:  A kognitív képességek területén észlelési folyamatok (vizuális és auditív észlelés), emlékezés (rövid és hosszú távú), figyelemkoncentráció, logikai műveletek, problémalátás és megoldás 62


  

hiányosságai. Motoros és orientációs képességek területén egyensúlyérzékelés, nagy- és finommozgás, térbeli és időbeli tájékozódás hibái. Emocionális és szociális képességek területén tanulási motivációk, önértékelés, értékrend, tanulási viselkedés problémái, hiányosságai. A kommunikációs képességek területén beszédértés, szókincs, szóbeli közlés, hangképzés, grammatika, szövegalkotás, metakommunikáció hiányosságai.

5.10.3. A középsúlyos és halmozottan fogyatékos tanulók „A középsúlyos értelmi akadályozott és halmozottan fogyatékosság olyan állapot, melynek hátterében rendszerint a korai életszakaszban (méhen belüli életben vagy a születés körül), ritkábban a későbbi életkorban bekövetkező súlyos, átható, komplex sérülés áll, ami rendszerint a központi idegrendszert (elsősorban a fejlődésben és érésben lévő agyat) is érinti. Főbb tünetek: A komplex károsodás következményeként rendkívül változatos formában megjelenő, összetett tünet-együttes alakul ki, ami a személyiség fejlődésében jelentős eltéréseket, a tevékenységben (aktivitásban) akadályozottságot, és a társadalmi életben való részvételben (participáció) súlyos hátrányokat okoz. A fejlődés eltérése és a tevékenység akadályozottsága a motoros, a kommunikációs funkciók és e kettővel szoros kapcsolatban álló értelmi funkciók területén a legszembetűnőbb. A motoros (mozgás) funkciók területén a fejkontroll és a tekintés kontrolljának hiánya, a felegyenesedés, állás, helyváltoztatás képességének nehézségei, vagy hiánya, a végtagok (kar, kéz, láb) működésének zavarai, a komplex mozgásminták koordinációjának zavarai és a beszédszervek funkciózavarai fordulnak elő. A motoros funkciózavarok következtében minden mozgásaktivitást feltételező tevékenység területén akadályozottság figyelheti meg. A kommunikációs funkciók területén a kifejezi (hangzó) beszéd zavara vagy hiánya, a nonverbális és/vagy metakommunikatív jelzések alkalmazásának bizonytalanságai, a beszédértés nehezen megítélhető szintje a kölcsönös kommunikációs megértés zavarát, akadályozottságát vagy hiányát okozzák. Ebből következően a környezettel való kapcsolatfelvétel és az együttműködés nehezített, ami a társadalmi beilleszkedés szempontjából jelent hátrányt. Mivel a súlyos és halmozódó károsodások miatt a középsúlyosan-halmozottan fogyatékos személyek aktivitásukban a fejlődés kezdeti (gyakran a szenzomotoros vagy pszicho motoros fejlődési szakasznak megfelelő) szintjét mutatják, az értelmi funkciók eltéréseit elsősorban a szenzoros (érzékelési-észlelési) vagy szenzomotoros, és az emocionális-szociális funkciók területén észlelhetjük. A szenzoros funkciók területén az érzékelés-észlelés organikus és pszichés jellegű kiesései, az ingerek felfogásának és feldolgozásának alacsony szintű képessége, az érzékletek és a mozgásminták, illetve viselkedésformák összehangolásának hiányos képessége, a túlérzékenység, vagy az alacsony ingerküszöb okozhat nehézséget. Az emocionális-szociális funkciók területén külön megfogalmazást nyer több feltűnő magatartásforma (agresszív/autoagresszív viselkedés), a túlérzékenység, a személyektől és tárgyaktól való elvonatkoztatás képességének hiánya vagy zavara, a hangulati labilitás, és az inadekvát érzelmi kitörések (pl. nevetés/sírás). Mindezekhez az eltérésekhez társulhatnak még különbözi krónikus betegségek, fokozott görcskészség (epilepszia), tartós gyógyszerszedés és egészségügyi terápiás szükséglet, megnövekedett balesetveszély és halálozási rizikó. Ezek további súlyosbító, személyiségfejlődést nehezíti feltételeket teremthetnek.” (Márkus 2005, 140-141.) Alkategóriák: 63


Hat terület (fő-kategória) különböztetheti meg: o o o o o o

Motoros funkciók (mozgás) eltérései; Értelmi funkciók (adaptív magatartás, gondolkodás, kognitív funkciók) eltérései; Kommunikációs funkciók eltérései; Érzékszervi funkciók (látás, hallás) eltérései; Magatartási, viselkedési funkciók eltérései; Társuló – a nevelés feltételeit befolyásoló – betegségek. (Márkus 2005, 80.)

Fejlesztési célok: A rehabilitációs pedagógiai program iskolai körülmények között olyan fejlesztést nyújt, mely törekszik képessé tenni a tanulókat szűkebb és tágabb környezetük egyre bővülő megismerésére, saját életük mindennapi élményeinek megélésére, és az ezekben való egyre tevékenyebb részvételre, továbbá egyszerű társas kapcsolatok kialakítására és fenntartására, aminek eredményeképpen jobb minőségű életet élhetnek. Fejlesztési feladataink: o A családban már kialakított szokások, jelzések, megszerzett képességek, készségek, elsajátított tudásanyag feltérképezése és az iskolai életbe való lehetőség szerinti beépítése és fejlesztése. o A középsúlyos értelmi akadályozott-halmozottan fogyatékos mozgáskorlátozott tanulók épen maradt funkcióira alapozva a sérült funkciók fejlesztése egyéni lehetőségeik szerint a kidolgozott fejlesztési program, egyéni fejlesztési tervek alapján. o Elemi szintű ismeretek elsajátíttatása szűkebb és tágabb környezetük jelenségeiről. o A kommunikáció egyénenként változó lehetőségeinek feltérképezése, a tanulók állandó ösztönzése a számukra lehetséges önkifejezési módok tudatos alkalmazására, gyakorlására. o A tanulók mozgásállapotának lehetőség szerinti javítása, a meglevő funkciók állandó fejlesztése, az önállóan kivitelezheti mozgások adta lehetőségek folyamatos kihasználása. o A szociális készségek, társas kapcsolatok, elemi magatartási formák megismertetése. o A szabadidős és játéktevékenységben való aktív részvétel elősegítése. o Szoros kapcsolattartás a szülőkkel a tanulók eredményes fejlesztése, a szülő-gyerek kapcsolat segítése érdekében. Alapelvek: A középsúlyos értelmi akadályozott és halmozottan fogyatékos tanulók iskolai oktatásának irányelve részletesen ismerteti a gyógypedagógiai nevelés, fejlesztés során alkalmazott alapelveket: o o o o o

Komplexitás és személyiségközpontúság elve Interakció és kommunikáció elve Kooperáció elve Differenciálás és individualizáció elve Normalizáció és participáció elve

A mindennapi fejlesztés során szem előtt tartandó pedagógiai elvek, melyek az intézmény helyi sajátosságainak megfelelően módosulhatnak: o A fejlesztés minden esetben játékosan, konkrét tapasztalatok, valósághű szemléltetés útján történjen. o Az egyéni adottságok figyelembevétele, ennek megfelelően: o egyénre szabott fejlesztési terv szerint történi fejlesztés biztosítása 64


o egyéni foglalkozások keretében és – csoportban differenciáltan. o A team-munka rendszeres és hatékony legyen. o A szülőkkel való kapcsolattartás lehetőleg napi kapcsolatot, állandó információcserét jelentsen. Intézményünkben ellátjuk a szakértői vélemény alapján különleges bánásmódra szoruló, sajátos nevelési igényű tanulók integrált és szegregált formájú nevelését - oktatását. A szakértői vélemény alapján vagy más okból magántanulói státuszt igénylő gyermekek iskolánkban egyéni tanrend szerint összeállított, szaktanár által irányított nevelésben - oktatásban részesülnek és speciális szükségleteikhez alkalmazkodó osztályozó vizsgán adnak számot tudásukról. 5.10.4. Hallássérültek Mit jelent a hallássérülés? Az emberi hallásérzékelés meghatározott magasság- és hangerőtartományok közötti levegőrezgéseket képes felfogni. A hangmagasság a rezgésszámtól függ, mértékegysége a hertz (jele: Hz), a hangerősség mértékegysége a decibel (dB). A még éppen meghallott hangoknak az érzékelése mutatja a hallásküszöböt. Az emberi fül a 20-20 000 Hz közötti magasságú hangokat képes érzékelni. Jó hallás esetén 0-10 decibel közötti a hallásküszöb. A hallássérülteknél ez 30-100 vagy még nagyobb, akár 110-115 decibel között is lehet. A beszédhangok a 300 és 4000 Hz közötti tartományban találhatóak. A hallássérülés típusai A hallássérültek csoportjait súlyosság szerint differenciálják: nagyothallókra és siketekre. Teljes siketség ritkán fordul elő. Minden tízedik hallássérült siket. A kategorizálás alapja a különböző frekvenciákon mért átlagos hallásveszteség. Eszerint: 25–40 dB hallásveszteség – enyhe, 40–60 dB hallásveszteség – közepes, 60–90 dB hallásveszteség – súlyos nagyothallás, 90–110 dB hallásveszteség – a siketséggel határos átmeneti sávba tartozik, és 110 dB feletti hallásveszteség siketséget jelent. Segédeszközök A technikai fejlődés a hallássérültek számára is egyre hatékonyabb segédeszközök kialakítását eredményezi. Részben ezeknek köszönhető a teljesen siketek számának csökkenése. Alapvető hallásjavító eszközök a hallókészülék és az adó-vevő készülék. A hallássérült tanulók számára a hallókészülék a tanuláshoz szükséges nélkülözhetetlen eszköz. A hallókészülékek lehetővé teszik, hogy a hallássérültek is elsősorban hallásuk révén fogják fel a beszédet, és így a szájról olvasás kiegészítő szerepet kap. A legelterjedtebb segédeszköz ma a korszerű, fül mögötti hallókészülék, amelyet a hallójárattal egy vékony műanyag cső, és a végén levő illeszték köt össze. A halló környezet = fejlesztő környezet A hallássérültek számára fejlesztően hat a jó beszéd- és halláskörnyezet. Intézményünkben integráltan, halló társakkal együtt tanulhatnak, ahol jó beszédmintát hallanak, és a halló társak beszédre ösztönzik őket. Ilyen körülmények között felgyorsul nyelvi fejlődésük. Természetesen integrált viszonyok között sem nélkülözhetik a szurdopedagógiai és a logopédiai segítséget. A hallássérülés alapvető pedagógiai következményei A hallássérülésnek a pedagógiai munka szempontjából az a legmeghatározóbb következménye, hogy sérül a beszédértés. Mivel a hallássérültek a beszédhangokat sem hallják tisztán, a hangképzés is nehezített. Kiejtésük nem tökéletes, hangsúlyuk, beszédtempójuk is eltér a szokványostól, aminek következtében sérül az érthetőség. A hallássérült tanuló beszédét a szűkebb szókincs, grammatikai hibák jellemezhetik – például gyakran nem egyeztetnek alanyt és állítmányt, elnagyolják a 65


toldalékokat. A hallássérült tanulók beszéd- és szövegértés tekintetében is hátrányt szenvednek. Ez összetett probléma. Kommunikációjukat egyrészt az akadályozza, hogy a gyenge hallási képesség miatt nem hallják vagy félrehallják a beszédet vagy annak részleteit. Másrészt az is gyakran előfordul, hogy ugyan jól hallják a szavakat, vagy mondatokat, de szegényes szókincsük miatt értelmezési nehézségekbe ütköznek. A szövegértés problémája természetszerűleg nemcsak az élőbeszéd megértését nehezíti, hanem olvasás közben is jelentkezik. Általában ezzel függenek össze a hallássérült tanulók olvasási nehézségei és nem olvasástechnikai eredetűek. A hallássérültek nevelésében, oktatásában alapelv a társadalmi integrációra történő felkészítés. Ebből következik az, hogy a beszéd tanítását helyezik előtérbe, a jelelés – a siketek jelnyelvének – oktatása helyett, amelyet gyermekkorban elsősorban a szülőktől és egymástól tanulnak meg a hallássérült gyerekek. Általános szabály, hogy a hallássérülttel átlagos hangerővel és szokványos artikulációval kell beszélni! Ezért figyelünk az alábbiakra: 

Elhelyezés az osztályban

Nem mindegy, hogy a hallássérült tanuló helyét hol jelöli ki a pedagógus. Nagyothalló tanítványunknak olyan helyet keressünk az osztályban, ahonnan többnyire szemből látja a magyarázó tanárt – ez fontos a szájról olvasás lehetőségének megtartása miatt. 

Önállóság és tanári segítés az eszközhasználatban

A szülők sokat segíthetnek hallássérült gyermekük önállóságra nevelésében. Az általános iskolás gyermekek már megtanulják kezelni hallókészüléküket (esténként elemmérés, ha szükséges elemcsere, tartalékelemről való gondoskodás, illeszték félévenkénti cseréje, illetve meghibásodás esetén javíttatás). Kisebb gyerekek esetében jó, ha a pedagógus ismeri a megfelelő, és a rendellenes működést, a kiés bekapcsolás módját, beállítást stb., s szükség esetén tanítványa segítségére tud lenni. 

Az órai munka stratégiája – az érintettek is segítenek

A tanári magyarázat gyakran hiányosan jut el a hallássérült tanulóhoz. Ennek a hátránynak a kiküszöbölésére a tanár minden fontos információt felír a táblára, amit a hallássérült tanuló is lemásol;   

a tanári közléseket a hallássérült padszomszédja lejegyzi, majd füzetét odaadja lemásolni; a tanári utasítás vagy feladat ismétlését kéri a tanuló; a tanulók különféleképpen jelzik a tanárnak, hogy valamit nem értettek jól, pl.: jelentkeznek, felállnak;  tanulópár-rendszert alakítanak ki az osztályban, a délutáni tanulás alatt segítséget kaphat a hallássérült tanuló. A hallássérült tanuló megfeszített figyelemmel vesz részt a tanóra eseményeiben. Ez az erős igénybevétel folyamatos azért, hogy el ne mulasszon valamit, megértse, leírja, követni tudja az elhangzottakat. Az idegi fáradtság ezért nála hamarabb jelentkezhet, mint társainál. Amikor a hallássérült tanuló ír, nem tudja alkalmazni a segítő szájról olvasási technikát. Ezért célszerű a vázlatot, a leírt szöveget egy lapon előre odaadni. Az együttnevelésben részt vevő hallássérültek jobban boldogulnak, ha megfelelő szülői támogatást és kellő gyógypedagógiai segítséget kapnak. A gyógypedagógiai gondoskodás módja és mértéke különböző lehet, a tanuló állapotától, sérülése jellegétől és súlyosságától függően. 66


A gyógypedagógiai segítség sokirányú:      

a hallássérült tanuló felkészítése az együttnevelésre, a kiválasztott iskola tanulóinak, leendő osztálytársaknak felkészítése a hallássérült tanuló fogadására, a befogadó iskola pedagógusainak és dolgozóinak felkészítése, a hallássérült tanuló sajátos nevelési igényének feltárása, az osztálytársak szüleinek előzetes tájékoztatása, a pedagógusokkal való együttműködés az optimális környezeti feltételek kialakításában, tanácsadás, folyamatos, közvetlen gyógypedagógiai segítségnyújtás a tanulónak.

5.10.5. Beszédfogyatékosság Beszédfogyatékosnak tekinthető az a tanuló, akinél veleszületett (születés előtt kialakult) vagy szerzett (születés közben, közvetlenül születés után gyermek- vagy felnőtt korban kialakult) idegrendszeri működési zavarok és környezeti hatások következtében jelentős mértékű a beszédbeli akadályozottság. Ennek az akadályozottságnak a következményei lehetnek átmeneti, de akár tartós zavarok is. Ezek megnyilvánulhatnak a nyelvi, a kommunikációs és tanulási képességekben, de a szociális kapcsolatokban is. A különböző okok zavarják a beszédprodukció minőségét, érthetőségét, a beszédértést, a beszédészlelést, a beszéd írásbeliségét, a kommunikációt. A sérült beszédfejlődés, beszédzavar nagyban befolyásolja a gondolkodás és az ismeretszerzés minőségét, aminek következménye lehet az egyenetlen értelmi fejlődés és a diszharmonikus személyiség. Zavar mutatkozhat a beszédhangok helyes ejtésében, a beszédészlelési és -megértési zavarokban, a beszédritmus sérülésében, a finommozgások, a szem-kéz koordináció éretlenségében, valamint az ún. általános beszédgyengeséggel együtt járó részképesség-kiesésekben. A hangadás kóros elváltozásai szintén a beszédfogyatékosság körébe sorolódnak. Természetesen a beszédfogyatékos tanulónál ezek a zavarok eltérő intenzitásúak, fokúak lehetnek, egészen az enyhétől az érthetetlen beszédig minden változatban előfordulhatnak, következményeként magatartászavar is kialakulhat. A beszédzavarok egy-egy tanulónál halmozottan is előfordulhatnak. A leggyakrabban a megkésett, illetve akadályozott beszédfejlődés, a komplex nyelvi fejlődési zavar jelenik meg a tünetek sokféleségével tarkítva. Nem ritka a megkésett/akadályozott beszédfejlődés-hadarás-dadogás együttese. Iskolás életkorban ennek kihatása van az olvasás, írás elsajátítására, illetve annak zavarára is. A tünetek megjelenhetnek párhuzamosan, de előfordul a tünetváltás jól ismert jelensége is, amikor például a kiejtés javítását, javulását követően dadogás, hadarás léphet fel. Rendkívül fontos a korai felismerés, a beszédhibás gyermek megfelelő időben beszédfejlesztő, logopédus szakemberhez való irányítása. Mint minden más fogyatékossággal élő gyermek, tanuló esetében, úgy a beszédfogyatékos tanuló is az intézményünkben egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátásban részesül logopédus és fejlesztő pedagógus által. A logopédiai fejlesztés, az egészségügyi rehabilitáció minden esetben a beszédzavar jellegétől függ, ami lehet akadályozott beszéd- és nyelvi fejlődés, diszlália, disarthria, dadogás, hadarás, diszfázia, diszfónia, az általános beszédgyengeséggel összefüggő olvasás, írászavar, és lehet súlyos beszédmegértési zavar is vagy ezek halmozott előfordulása.

67


A pedagógiai rehabilitáció ajánlott tevékenységformái    

Logopédiai egyéni és csoportos terápia (komplex művészeti terápia; RIT terápia; a fonémahallás fejlesztése; grafomotoros és vizuomotoros koordináció) Kommunikációs tréningek Bábterápia Drámaterápiás foglalkozások

Egészségügyi rehabilitáció          

Foniátriai vizsgálat és ellátás Gyermek neurológiai vizsgálat Pszichológiai vizsgálat Pszichoterápia Szenzoros integrációs tréning A szervezet általános erősítése, roborálás, sport Gyógy úszás Gyógytorna Ayres-terápia Relaxációs tréningek

A beszéd technikai és tartalmi fejlesztése a logopédiai terápia keretében valósul meg. Súlyos beszédhibásoknál egyéni intenzív fejlesztés javasolt. Jó hatású – különösen a gyermekre –, ha jó beszédpélda veszi körül őket, és nem érzik magukat kirekesztettnek problémájuk miatt. A beszédfogyatékos gyermekek integrált körülmények közötti nevelése-oktatása csak jó hatással lehet életükre, természetesen, ha emellett a szakszerű segítséget is megkapják. Mindez a feltételek megteremtésén múlik. A logopédusok partnerek ebben a feladatban. 5.10.6. Az integrált oktatás módja Az általános iskola 1-8. évfolyamain maximum 2-3 tanulásban akadályozott tanulót integrálunk be egy-egy osztályba, törekszünk teljes integráció megvalósítására. Ez azt jelenti, hogy a tanulók az oktatási időszak egész ideje alatt együtt tanulnak az osztály többi tanulójával. Az ismeretszerzés, oktatás módszerei azonban mások, alkalmazkodnak a tanulásban akadályozott tanulók általános és egyedi jellemzőihez. Ennek az időszaknak fő célja a tanuláshoz szükséges pszichikus funkciók fejlesztése. Ebben a szakaszban nagyobb hangsúlyt kap a tanulási, viselkedési, magatartási szokások kialakítása. Az integráció megvalósításának egyik fő színtere az osztály, ahol a tanulók társaikkal együtt vesznek részt az oktatásban. Az osztályokban tanító pedagógusok a tanulásban akadályozott tanulókkal egyéni bánásmóddal, differenciált feladatadással, személyre szóló differenciált módszerekkel foglalkoznak. Biztosítják számukra a minél több érzékszerven keresztül megtapasztalható ismereteket, a cselekvésbe ágyazott ismeretszerzést, a sokrétű gyakorlást. Az osztályban tanító pedagógusok a tanítás-tanulás folyamatában arra törekednek, hogy a tanulásban akadályozott tanulóknál az értelmi sérülésekből eredő hátrányaik csökkenjenek. Munkájukat gyógypedagógus és fejlesztő pedagógus segíti. A kettős pedagógusi modellt alkalmazzuk (ped+ gyógyped) A tanulási nehézségek enyhítése céljából, valamint az ismeretátadás és képességfejlesztés céljából a tanórákon a következő szempontok érvényesülésére törekednek: - lassabb ütemű, kis lépésekben történő haladás - következetesség, hézagnélküliség az ismeretek elsajátításában - szemléletesség, szemléltetés kiemelt szerepe 68


-

cselekvéssel, tevékenységgel egybekötött ismeretelsajátítás differenciálás, egyéni adottságokhoz való gyakori és intenzív ismétlés változatos gyakorlás a megismerő tevékenység, a különböző kognitív képességek (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodási műveletek) fejlesztése minden tantárgy keretében A tanulók oktatása a szakértői bizottság határozata alapján vagy a többségi vagy az eltérő tanterv tananyaga alapján folyik. Ellenőrzésük az alkalmazott tantervek követelményszintje alapján, a speciális jellemzőket figyelembe véve történik. Ezeket a NAT mellett A sajátos nevelési igény tanulók oktatásának irányelvei c. dokumentum tartalmazza. Az oktatáson kívül a nevelés területén is egyéni bánásmódot alkalmaznak a tanulóknál. Segítik őket a társadalmi normák, együttélés szabályainak elsajátításában, az egymáshoz való alkalmazkodás megtanulásában, érzelmeik lereagálásában. Ezzel segítik a tanulók társadalmi beilleszkedését, a hétköznapi életre való felkészítését. A pedagógusok osztályban végzett munkáját szakemberekből álló team segíti (gyógypedagógus, logopédus, mentálhigiénés szakember, pszichológus). Ellátásukhoz szükséges szakember: gyógypedagógus, tanulásban akadályozottak pedagógiája szakos tanár. Fejlesztési feladataink: -

a megismerő tevékenység (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, gondolkodás) fejlesztése az akaratlagos cselekvés szabályozására való képesség kialakítása az érzelmi-akarati szféra alakítása, kommunikációs készség fejlesztése a beszéd formai és tartalmi oldalának formálásával harmonikus személyiség kialakítása a fizikum és pszichikum együttes fejlesztése, a céltudatos feladat és munkavégzés az alapvető pszichikus funkciók, képességek fejlesztése a kognitív képességek területén a vizuális és auditív észlelés javítása a rövid- és hosszú távú emlékezés, a bevésés, felidézés fejlesztése figyelemkoncentráció, feladattartás erősítése gondolkodási műveletek gyakorlása, logikai összefüggések felfedeztetése, problémalátás fejlesztése, analógiai gondolkodás alakítása motoros és orientációs képesség fejlesztése, egyensúlyérzékelés, nagy- és finommozgások, térbeli és időbeli tájékozódó képesség fejlesztése emocionális és szociális képességek területén a tanulási motivációk, motiválhatóság alakítása kommunikációs képességek területén a beszédértés, szókincs, szóbeli közlés, grammatikai szerkezetek, szövegalkotás, önkifejezés képességének fejlesztése

A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók integrált nevelésében a csoportban, az osztályokban dolgozó pedagógusok felelősségteljes munkája biztosítja a gyermekek fejlődését. Továbbképzéseket szervezünk annak érdekében, hogy pedagógusainkat megismertessük a legújabb pedagógiai módszerekkel, tanulásszervezési technikákkal. A habilitációs, rehabilitációs foglalkozásokhoz rendelkezünk a szükséges tárgyi feltételekkel: szakkönyvek, munkáltató füzetek, fejlesztő feladatlapok, képességfejlesztő játékok, hanganyagok, memóriakártyák stb. Az osztályokban zajló pedagógiai munkát, a tanulókhoz alkalmazkodó oktatást segítik az informatikai és audiovizuális eszközök. (számítógépek, laptopok, projektorok, TV-k, CD-s magnók).

69


A) Pedagógussal szembeni elvárások -

ismerje fel, ha a diáknak tanulási nehézségei vannak, és kérjen segítséget a gyógypedagógustól, alkalmazza a differenciált nevelés-oktatás módszereit az alapozó időszak megnyújtása; az óvodában megkezdett fejlesztések folytatása: területi és módszertani szempontból (alapozó modulok) az érzékszervi tapasztalásra épülő tanulás a kezdő és az alapozó szakaszban kooperatív csoportmunka alkalmazása heterogén csoportban – az egymástól való tanulás biztosítása a verbális és vizuális információhordozók együttes alkalmazása a tanítás folyamán tevékenységközpontú pedagógiai módszerek, eljárások alkalmazása az önértékelés és csoportértékelés alkalmazása hatékony tanuló megismerési technikák alkalmazása. pedagógiai munkáját az egyéni bánásmód jellemezze értékelésnél vegye figyelembe a tanulók eltérő képességeit, haladási ütemét a teljesítmény mérésénél, az értékelésnél – a szakvéleményben megfogalmazottak alapján adjon többlet időt a hátránnyal küzdőknek, vagy azt a módszert alkalmazza, ami a diák számára előnyösebb, és, ahogy jobban ki tudja fejteni ismereteit (írásbeli/szóbeli feleltetés) toleráns magatartásra, a másság, különbözőség elfogadására nevelje tanítványait munkájában érvényesüljön a türelmesség elve

B) Osztályfőnökkel szembeni elvárások -

az ilyen tanuló szüleivel szorosabban tartsa a kapcsolatot, velük figyelmesen és tapintatosan foglalkozzon a személyiségi jogok tiszteletben tartásával tájékoztassa a diákot nevelő kollégákat a tanuló problémáiról szükség esetén forduljon szakemberhez a tanuló ügyében, a szakellátás folyamatát kísérje figyelemmel a pályaválasztásnál vegye figyelembe a tanuló problémáit szükség esetén a tanuló iskolai magatartásáról, teljesítményéről írásban adjon véleményt

C) Gyógypedagógussal szembeni elvárások -

kövesse figyelemmel a gyermek fejlődését rendszeresen konzultáljon a gyermeket tanító pedagógusokkal tartson tájékoztatót az intézmény többi pedagógusának koordinálja a rehabilitációs foglalkozásokon részt vevő más szakemberek munkáját közvetlenül foglalkozzon a gyerekekkel olyan területen, ami csak az ő szaktudásával oldható meg készítsen, illetve segítsen készíteni egyéni fejlesztési tervet

D) Iskolavezetéssel szembeni elvárások -

szakirányú tanfolyamok, továbbképzések szervezése szükség esetén külső szakemberek bevonása a fejlesztő munkába (gyógypedagógus, logopédus, pszichológus, stb.) szoros együttműködés a nevelési tanácsadóval és a tanulási képességeket vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottsággal

70


5.11. Kiemelt figyelmet igénylő HH-s, HHH-s gyerekek nevelése-oktatása 5.11.1. Iskola Minden diáknak esélyt kell kapnia szociokulturális hátrányainak leküzdésére, melyhez hatékony felzárkóztató munkára van szükség. Biztosítani kell a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű diákok felzárkóztatást, beilleszkedését. Munkánk középpontjába az egyéni képességek kibontakoztatásának elősegítését helyezzük. A hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek képességeinek kibontakoztatása érdekében folyamatosan bővítjük a pedagógiai programot inkluzív pedagógiai elemekkel, differenciáló módszerekkel, a kulcskompetenciákat fejlesztő módszerekkel. Toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartására neveljük gyermekeinket. A hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók nagyobb arányát kell bevonnunk az iskolán kívüli programokba. Kiemelten kell kezelni a napközis foglalkozásokat, a szakköröket és a művészeti oktatásban való részvételt. A nyomtatott taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják kölcsönzés formájában. Rövidtávú célként fogalmazzuk meg: El kell érni, hogy a gyerekek nagy része, de leginkább a veszélyeztetettek és hátrányos helyzetűek az iskolában étkezzenek. Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások: Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Ezeken a HH-s, HHH-s gyerekek minél nagyobb arányú részvételét biztosítanunk kell.  Beilleszkedési, magatartási problémákkal összefüggő pedagógiai tevékenység  Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése  Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek  Gyermek- és ifjúságvédelem című részekben feladatok fogalmazódnak meg a HH-s és HHH-s gyerekekkel kapcsolatban.

5.12. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek: A törvényi szabályozás értelmében hátrányos helyzetű gyermek, tanuló az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek, aki esetében az alábbi körülmények közül egy fennáll: - a szülő, vagy a családba fogadó gyám alapfokú, vagy ennél alacsonyabb iskolai végzettségű, - a szülő, vagy a családba fogadó gyám a kedvezmény igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy, - a törvényben szabályozott lakhatási körülmények, szociális helyzet. Ezen belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, tanuló, aki esetében a fent megállapított hátrányos helyzetre vonatkozó pontok közül legalább kettő fennáll. A fentieken túlmenően halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek vagy utógondozói ellátásban részesül. Napjainkban lassan, de növekszik a hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett tanulók aránya. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint a veszélyeztetettség olyan – magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult - állapot, 71


amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja, vagy akadályozza. Tehát a hátrányos helyzetű, vagy veszélyeztetett gyermek, diák értelmi képessége nem feltétlenül tér el az átlagtól, az esetek többségében ezen tanulókat a környezeti tényezők gátolják eredményességükben. Szociális hátrányokat előidéző tényezők: Családi mikrokörnyezet:           

családi, gazdasági helyzetből adódó lakásviszonyok sokszor az alapvető higiénés feltételek sincsenek biztosítva a gyerekek szocializációjához szükséges alapfeltételek közül hiányzik a családi biztonság, a rendszeres törődés, a gondoskodás, a védettség alacsony az egy főre jutó jövedelem munkanélküliség a társadalmi mobilitás hiánya kulturális helyzet ( a szülők alacsony iskolai végzettsége, a kultúra megbecsülésének hiánya) a család magatartása (helytelen nevelési módszerek, kevés közös élmény) a családi környezet nem megfelelően szocializáló hatású a család erkölcsi magatartása tartós betegség a családban

Családi házon kívüli környezet:  

az utca, lakókörzet negatív hatása helytelen viszony, kifogásolható magatartású gyermekcsoportok, baráti kör

Iskolai környezet:  

a tanulók értékelésének módszerei a tanulók nem megfelelő helyzete a különböző közösségekben

Csonka családban felnövő gyermekek 

elvált szülő, árva, félárva gyermek

Az iskola alapvető feladata, hogy ezeket a problémákat mielőbb feltárja. A hátránnyal küzdő gyermekeket, tanulókat differenciált fejlesztéssel kiemelten segítse az előre haladásban, tegyen meg mindent a hátrány mérséklésére, vagy esetleges felszámolására. A problémák feltárását folyamatosan kell végezni, de két időpont kiemelten fontos: a tankönyvrendelések időpontja (április, május) és a szeptemberi beiskolázások ideje. A tankönyvrendelés idejére ismernünk kell a diák szociális hátterét ahhoz, hogy tankönyvtámogatást tudjunk biztosítani számára, vagy kezdeményezni lehessen a rendkívüli fenntartói támogatás folyósítását. A szeptemberi tanévkezdéstől kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermek rendszeres étkezésére. De a hátrányos helyzetű tanulók részére biztosítani kell olyan délutáni foglalkozásokat is, amelyek segítenek lemaradásaik felszámolásában, az esélyegyenlőség biztosításában, s abban, hogy eredményesen készülhessenek fel a továbbtanulásra. A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységformák intézményünkben:  

az iskolai felvételeknél fontos szempont, hogy a csoportok kialakításánál kiegyenlített legyen a HH, HHH-s gyermekek száma, a HH és HHH-s gyermekek fejlesztésére készült programot alkalmazzuk, 72


       

    

   



     



a gyermekek, diákok fejlesztésében érvényesül a differenciált, egyéni bánásmód, integrált pedagógiai rendszer alkalmazása, tanulást segítő módszerek alkalmazása: kooperatív technikák, drámapedagógia, projektmódszer, moduláris oktatási rendszer, egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, felzárkóztató foglalkozások biztosítása, gyógytestnevelés biztosítása, az általános iskola 1-4 osztályában az iskolaotthonos nevelés és oktatás megszervezése, igény szerint 5. évfolyamtól napközis foglalkozások szervezése – a szülők és diákok motiválása annak érdekében, hogy felső tagozaton is részt vegyen a tanuló a napközis ellátásban, a továbbtanulás irányítása, segítése (mentortanárok bevonásával), pályaorientációs tevékenységek szervezése a munkaügyi központ segítségével, pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon annak érdekében, hogy a HH-s diákok is részt tudjanak venni iskolai kirándulásokon, táborozásokon, a kedvezményezettek számára ingyenes tankönyvellátás, a tanulói könyvtámogatás 25 %-át a gyermekvédelmi határozattal rendelkező, illetve három vagy több gyermekes családban élő, a tartós beteg és a sajátos nevelési igényű tanulók tartós könyvének vásárlására fordítja az iskola, a kedvezményezettek számára ingyenes étkezés biztosítása, a HH, HHH-s gyermekek fejlesztésébe szükség szerint vonjunk be más szakembereket, utazó pedagógusokat, szervezeteket, A HH-s és HHH-s gyerekek fejlesztése egyéni fejlesztési terv alapján történik, a veszélyeztetett csoportok számára drog-és bűnmegelőzési programokat szervezünk a Rendőrőrs és a tiszaújvárosi Rendőrkapitányság és más szervezetek /pályázat útján/ bevonásával a gyermekjóléti szolgálat, a polgármesteri hivatalok segítségének igénybevétele annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő gyermekek és tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek rendszeres kapcsolattartásra törekszünk a szülőkkel annak érdekében, hogy a gyermekek, diákok érdekében megnyerjük támogatásukat, együttműködésüket a szülőket bevonjuk az intézmények programjaiba a szülők felvilágosítása a lehetséges kedvezményekről, a szociális hátrányok mérséklésére szolgáló támogatási lehetőségekről szükség esetén családlátogatások keretében segítjük a gyermekek, diákok szociális helyzetének feltárását az intézmény szoros kapcsolatot tart a Szülői Szervezettel, intézményi alapítványokkal melyek anyagilag is támogatják a rászoruló gyerekeket Az intézményben működő Alapítványok is biztosít anyagi támogatást a rászorulóknak – hozzájárul a tanulmányi kirándulásokhoz, az alapfokú művészetoktatásban tanuló diákok utazásaihoz, koncertjeik megszervezéséhez, hangszerek vásárlásához, a kiemelkedő diákok díjazásához A Mezőcsáti Általános Iskola intézményvezetője/tagintézmény-vezetője a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatok ellátásával egy helyismerettel rendelkező nevelőt bíznak meg a hátrányos helyzetű gyermekekkel kapcsolatos problémák kezelésére, segítésére 73


5.13. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok: 5.13.1. Gyermekvédelem az iskolában A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelős működik. Az iskola vezetője gondoskodik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkájához szükséges feltételekről. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladatai közé tartozik különösen:  a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak,  családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében,  a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot,  segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét,  a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi,  tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról.  a halmozottan hátrányos helyzetű és roma tanulók szegregációjának csökkentése, esélyegyenlőségük megteremtése Az iskola gyermekvédelmi tevékenység három fő feladata: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzése, feltárása, megszüntetése. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladatai:      

a gyermek- és ifjúságvédelem területén: fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit, meg kell keresni a problémák okait, segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek. a halmozottan hátrányos helyzetű és roma tanulók szegregációjának csökkentése, esélyegyenlőségük megteremtése

A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes:  pedagógiai szakszolgálattal, nevelési tanácsadóval,  gyermekjóléti szolgálattal,  családsegítő szolgálattal,  polgármesteri hivatalokkal,  gyermekorvossal,  továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, 74


 

alapítványokkal védőnővel nevelőszülői felügyelővel

Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását:  Integráció, képesség-kibontakoztatás  a felzárkóztató foglalkozások,  a tehetséggondozó foglalkozások,  az indulási hátrányok csökkentése,  a differenciált oktatás és képességfejlesztés,  a pályaválasztás segítése,  a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek),  egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése,  a családi életre történő nevelés,  a napközis és a tanulószobai foglalkozások,  iskolaotthon  az iskolai étkezési lehetőségek,  az egészségügyi szűrővizsgálatok,  a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok),  a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás),  a szülőkkel való együttműködés,  tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.  a kompetencia alapú oktatás támogatása  a közoktatási rendszer hatékonyságának javítása, újszerű megoldások és együttműködések megteremtése  a halmozottan hátrányos helyzetű és roma tanulók szegregációjának csökkentése,  esélyegyenlőségük megteremtése  az eltérő oktatási igényű csoportok oktatásának és a sajátos nevelési igényű tanulók integrációjának támogatása, interkulturális oktatás

5.14. Az intézmény/tagintézmény közötti együttműködés Az intézményi eredményes együttműködés alapja, az integrált intézményeken belüli kapcsolatok rendszere, amelyet az SZMSZ szabályoz. Ennek területei: az intézményvezető és a tagintézmény-vezető, valamint a titkársági csoport szervezeti egység napi kapcsolata, amelyet az intézményvezető irányít és szervez. Az azonos területen dolgozó, de más intézményhez/tagintézményhez tartozó munkatársak együttműködését elősegítő kapcsolat, amelynek feltételeit az intézményvezetés biztosítja, de a közreműködőktől önállóságot vár el. Az intézményen/tagintézményen belüli kapcsolatok elveit az adott intézmény terve rögzíti. A fenntartókkal való kapcsolat elsődleges célja, hogy a fenntartói igények, értékelések, vélemények visszajussanak az intézményhez, hogy azok mielőbb beépíthetők legyenek a mindennapi munkába. 75


Fontosak az intézménytől a fenntartók felé eljutó információk is, amelyek a közös igazgatású oktatási, nevelési intézmény tevékenységének alanyai, valamint az ott dolgozók igényeit, véleményét juttatják el a fenntartókhoz. A kölcsönös előnyök és a partneri viszony megteremtése és ápolása vezérli az intézményt a településeken és azon kívül működő szervezetekkel kialakított vagy kialakítandó kapcsolatában. Az integrált intézmény érdekelt minden olyan kapcsolat folyamatos működtetésében, amely elősegíti az intézményi célkitűzések megvalósítását. Az együttműködés tartalmi és formai jegyei szerződésbe is foglalhatók.  Intézményünk – elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén – folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében:  rendszeres kapcsolatot tartunk a gyermekek, tanulók szüleivel, a családokkal, igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy intézményünk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint városunk és a kistérség érdeklődő polgárai,  ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a településeken és térségünkben található közművelődési intézménnyel,  nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy intézményünk – eddigi hagyományaihoz híven – továbbra is képviseltesse magát a különféle városi és kistérségi rendezvényeken, illetve a tanulók számára szervezett városi és kistérségi szintű megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen. A családsegítő szolgálattal és a Tanodai programmal együttműködés keretében a HH és HHH-s tanulók tanulását, szabadidős programjait támogatjuk, tanulásukat segítjük. 5.14.1. Óvoda - iskola átmenet A gyerekek zavartalan iskolakezdésének elősegítése érdekében az óvodai fejlesztés a kulcskompetenciák megalapozása érdekében, tudatosan tervezett képességfejlesztéssel történik. A helyi önkormányzati fenntartású óvodai intézményekkel a Mezőcsáti Általános Iskola jó kapcsolat kialakítására és tartására törekszik. A kapcsolattartás formái:           

kölcsönös látogatások szakmai beszélgetések egymás munkájának megismerése céljából vezetőségi megbeszélések közös szakmai rendezvények továbbképzések munkacsoport létrehozása az óvoda-iskola átmenet megkönnyítésére iskolás gyerekek meghívása ünnepélyekre, rendezvényekre a nagycsoportos gyerekek részvétele iskolai programokon a gyerekek megismerését segítő információs lap kidolgozása közösen, ennek tovább adása az iskolakezdés előtt fogadóórák nyílt napok szervezése

„Hívogat az iskola” programunk az óvodából az iskolába való átmenet zökkenőmentessé tételére. Az óvónők október-november hónapokban meglátogatják az új elsős osztályokat. Közös munkaközösségi-foglalkozáson, amit az óvodában tartunk, megbeszéljük az óvónőkkel az észrevételeinket, tapasztalataikat a gyerekekről. A nagycsoportosok ősszel az óvónőkkel ellátogatnak az elsős osztályokba. Ekkor ismerkednek az iskola épületével, részt 76


vehetnek az elsős tanórákon. Az iskolaérettségről szóló szülői értekezlet az óvodában a nagy csoportos szülők számára a leendő elsős tanító nénik és az intézmény pszichológusának közreműködésével. Az elsősök az óvoda karácsonyi ünnepélyén találkozhatnak volt óvónőikkel, dadusokkal és csoporttársakkal. A nagycsoportosok ellátogatnak az iskolai karácsonyi ünnepélyre és hangversenyre. Az elsősök az óvoda „tavasz ünnepét” látogatják, a nagycsoportosok az iskola márc. 15-i ünnepélyén vesznek részt. Márciusban a művészeti tagozat nyílt napjait látogatják meg a nagycsoportosok az óvónőkkel és részt vesznek az óvoda Tavaszköszöntőjén. Az óvodával közös programjaink: mese világnapja, madarak fák napja, szüreti felvonulás. A tanító nénik részvétele az óvodai nyílt napokon. Tavasszal iskolánk intézményvezetője és a leendő elsős tanítók az óvodai szülői értekezleten bemutatják a nagycsoportos szülőknek iskolánkat. Lehetőségeket kínálnak fel az osztályokba iratkozáshoz, megismertetik a szülőkkel a szabadidő hasznos eltöltésének lehetőségeit (szakkörök, sportfoglalkozások, könyvtár, művészeti tagozat munkájának bemutatása). A beiratkozás előtt vidám sport délelőtt a nagycsoportos ovisoknak az intézmény tornacsarnokában. Áprilisban a szülőkkel is lehetőség van az órák meglátogatására az intézményi nyílt napokon. A későbbiekben iskolánk a következő programokat szeretné biztosítani a leendő elsősök számára.  origami, ajándékkészítés jeles napokra (karácsony, húsvét, anyák napja) - szakkörön.  közös rajzpályázat az óvodával-szakkörön.  „mesélő”- mesék meghallgatása, illusztrációk készítése, mesék dramatizálása-leendő elsős tanítók  ismerkedés a leendő tanítókkal-„játszódélután”(mozgásos népi játékok, sportvetélkedő az elsősökkel, társas játékok)- Ezt 3 alkalomra tervezzük.  A programok felelősei a művészeti tagozat tanárai és a leendő elsős tanítók. Időpontjait a második félévre tervezzük. Célja:    

Az iskolai életmódra való előkészítés Az iskolára való alkalmassá tétel Az iskolával és a leendő tanítókkal való megismerkedés Iskolakezdés megkönnyítése a gyerek és a szülő számára

Feladata: Lehetővé tegye és elősegítse a gyerek önkifejezését, közlési vágyát.  Hogy ez végbemehessen, szükség van a befogadó és inspiráló környezetre, modell értékű személyekre, a pedagógusokra, akiket utánozhatnak a gyerekek.  A nyelvi kommunikációs készség fejlesztése nagyon fontos, mert szükség van rá a szocializáció folyamatában.  Társak, felnőttek irányításának elfogadására készítsen.  Közösségbe illeszkedés segítése.  A gyerekek iskola iránti pozitív érzelmi viszonyának alakítása. A jövő iskolájának, így nekünk is figyelembe kell vennünk: 77


   

az első osztály tanítási munkája az óvodai nevelőmunka közvetlen folytatása legyen. a nevelés céljaiban, alapelveiben az óvodai neveléssel több azonosságra kell törekednünk. cselekvő, manipulatív gondolkodás fejlesztése projektmódszer alkalmazása

Játékosság! Az óvodai nevelési program megismerése az alsó tagozatos nevelők számára fontos. Minden évben a leendő első osztályos tanítók ennek érdekében nyílt napokon, bemutató foglalkozásokon hospitálnak az óvoda csoportjaiban, egyben ismerkednek a leendő elsős gyermekekkel is. Márciusban közös beiratkozás előtti szülői értekezleten veszünk részt. A fenti program lebonyolítására együttműködési tervet készít az alsó tagozatos munkaközösség. A sikeres átmenet mérését márciusig végezzük az 1. osztályosoknál. Iskola Márciusban közös beiratkozás előtti szülői értekezleten veszünk részt. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét május 31. napjáig betöltse, vagy ha ezt csak december 31. napjáig tölti be, a szülő kérje gyermeke felvételét az iskolába. (2013-tól aki aug. 31.-ig betölti a 6. évét). A beiratkozásnál a párhuzamos osztályokban a HHH-s gyerekek aránya 25%-nál nagyobb eltérést nem mutathat. A sikeres átmenet mérését márciusig végezzük az 1. osztályosoknál. Az átmenet problémájának megoldását az alábbiak szerint végezzük: Eddigi hagyományainknak megfelelően a szülők igényeihez igazodva, az óvónők véleményének figyelembe vételével iskolázzuk be az első osztályosokat. 2008-tól iskolaotthonos osztály is indult, amely a jövőben a tagintézményre is szeretnénk kiterjeszteni az esélyegyenlőség érdekében. (A szülők igényei alapján). Minden tárgyból törekszünk a tanórákon megvalósítani a felzárkóztatást, a képességkibontakoztatást és a tehetséggondozást. A nyolcadik osztályokban a felzárkóztatást segítendő, valamint a középiskolába való felvétel előkészítéseként továbbtanulásra felkészítő szakköröket indítunk. Matematika és idegen nyelv oktatásban csoport bontást alkalmazunk a Mezőcsáti Egressy Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolában. A bontás mindig a törvényben leírtak szerint történik. Hosszabb hiányzás esetén, kétszer ismétlődő bukás esetén egyéni foglalkozást is végzünk. A fentieket egészíti ki a napközi otthon és a tanulószobai, illetve a felzárkóztató és fejlesztő foglalkozásokon nyújtott tanári segítség is. Iskolánk életében és programjában már hagyományként kezeljük, és nagyon fontosnak tartjuk az egyes életkori ciklusok közötti átmenetből adódó konfliktusok enyhítését. 5.14.2. Alsó és felső tagozat 

Rendszeres konzultációkat, kölcsönös hospitálásokat tartunk a 4. és az 5. osztályban.



Egyeztetjük a helyi tantervben a tananyag és követelményrendszert.



Biztosítjuk az egymásra épülés, a koncentrikus bővülés folyamatát az egyes tantárgyakon belül.



Felméréseket végzünk:- 4. osztály év végi – közös felmérés elkészítése, elvégzése, értékelése. 78




Alsós tanulási szokások átadása a leendő felsős kollégának és fordítva.



Beilleszkedés megfigyelése szeptember végén az új 5. osztályokban. Volt osztályfőnökök hospitálása. Osztályzatok figyelemmel kísérése. Tapasztalatcsere régi és új osztályfőnökök között.



A törésmutatókat közösen elemezzük munkaközösségi foglakozásokon.

5.14.3. A 8. osztályból a középiskolába A sikeres pályaválasztás, tankötelezettség 16 éves korra történő csökkentése szükségessé teszi e terület fokozott kiemelését. A 7-8. osztályosok számára érdeklődésük és pályairányultságuknak megfelelően felzárkóztató, fakultációs és előkészítő foglalkozásokat szervezünk, nyílt tanítási napok megtekintését engedélyezzük különféle középiskolákban. Figyelemmel kísérjük a végzős tanulóink eredményeit. Megkértük a középiskolától az első félévi eredményeiket. /Lásd Mezőcsáti Általános Iskola IMIP! Nyomon követő vizsgálat / Ezeket elemezve, megfelelő adat rendelkezése állása esetén vonjuk le következtetéseinket oktató - nevelő tevékenységünkről és határozzuk meg feladatainkat.

5.15. Az intézmény kapcsolatrendszere 5.15.1. Az iskola kapcsolatrendszere A tanulók kapcsolattartása o az osztályközösségek és tanulócsoportok o diákkörök o diákközgyűlés o diákönkormányzat A tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formái A diákok a Kt.-ben megfogalmazott kérdésekben nyilváníthatnak véleményt, gyakorolhatják egyetértési jogukat. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az intézményvezetővel/tagintézményvezetővel, a nevelőtestülettel. A tanulók tájékoztatásának, a pedagógusok-diákok kapcsolattartásának számos fórumát igénybe vesszük annak érdekében, hogy minden diák az őt érintő kérdésekben maradéktalanul hozzá jusson az iskolai információkhoz, s hogy a tanár-diák viszony harmonikusan alakuljon. o

A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az intézmény vezetője, illetve a tagintézmény vezetője, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják.

o

Az intézményvezető/tagintézmény-vezető legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, évfolyamgyűléseken valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén egyeztet az ifjúsággal és annak vezetőivel.

o

Iskolagyűlések negyedévenkénti megtartása – értékelések, problémák megbeszélésére.

o

A diákönkormányzat vezetője a havonta egyszer összehívott diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül informálja a tanulókat az őket érintő 79


ügyekben o

Az osztályfőnökök folyamatosan tájékoztatják diákjaikat az osztályfőnöki órákon

o

A tanulókat érdemjegyeikről, fejlődésükről, egyéni haladásukról a szaktanárok folyamatosan tájékoztatják.

o

A fontosabb aktuális eredményekről, eseményekről, programokról az intézmény vezetői körözvények formájában tájékoztatják a közösségüket.

Az iskolai tájékoztatás egyéb formái: o o o o o o o o

iskolai faliújságon történő hirdetés szóbeli hirdetés ellenőrzőbe beírt információ tájékoztatás iskolai rendezvényeken rendkívüli iskolagyűlés összehívása a szünetben évfolyamgyűlés diákgyűlés honlap

A szülői közösség kapcsolattartásának színterei: 1. Szülői értekezlet Feladata: o a szülők és pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása o a szülők tájékoztatása az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről o az iskola házi rendjéről o az országos és helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól o a helyi tanterv követelményeiről o az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról o saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról o a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről o az iskola és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról o a szülők kérdéseinek, javaslatainak, véleményének összegyűjtése és továbbítása az intézményvezető/tagintézmény-vezető felé o Az osztályfőnökök élhetnek a rendkívüli szülői értekezlet összehívásának lehetőségével. 2. Fogadóóra 3. Írásbeli tájékoztató 4. Családlátogatás 5. Nyílt tanítási nap 6. Rendezvények, ünnepélyek 7. Intézményünk honlapjai 8. Az intézményvezetővel/tagintézmény-vezetővel vagy intézményvezető-helyettesével telefonon történt egyeztetés után a szülő az általa kért időpontban személyesen is felkeresheti az iskolaóvoda vezetőit. Kapcsolataink városunk/településünk egyéb szervezeteivel:

80


o o o o o o o o o o o o o o o

a fenntartó civil szervezetek a gazdasági élet szereplői Kistérségi Többcélú Társulás Dél-Borsodi Humánszolgáltató Központ és Fejlesztési Iroda Gyermekjólét Szolgálat védőnők, orvosok, fogorvos Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság Mezőcsáti Rendőrőrs Önkéntes Tűzoltó Egyesület Mezőcsáti Polgárőr Egyesület Cigány Nemzetiségi Önkormányzat történelmi egyházak alapítványok, különösen a Mezőcsáti Általános Iskola Ifjúságáért Alapítvány egyéb (TVK, Sió, munkavédelmi felelős,…)

Kapcsolataink településen kívüli szervezetekkel: o o o

Tisza-tavi Sporthorgász Kft-vel a Pecasuli 1. szakköri program beindításához szakmai segítség és eszközök biztosítására. Tisza-tavi Térségi Tehetségsegítő Tanács Útirány Egyesülettel az Egressy Tehetségműhely működéséhez pályázati lehetőség biztosítására. A Nagykovácsiban működő Budapesti Amerikai Nemzetközi Iskolával az eltérő szociális- és környezeti-, valamint kulturális környezetből érkező tanulók másságának elfogadását, az együttműködésen alapuló nemzetiségiek egységes voltát tanúsító programok, rendezvények megvalósítására.

Napi szintű hivatalos kapcsolataink: Napi kapcsolatban vagyunk a Mezőkövesdi Tankerületi Központtal s annak intézményeivel, valamint a Mezőcsáti Általános Iskola tagintézményével és a város és községek más nevelésioktatási intézményével. A Mezőkövesdi Tankerületi Központ által kötött szerződések alapján a Szatmár - Ízek Kft, valamint az „Egertej” Tejipari Kft-vel és a tiszaújvárosi Tanuszodával. Az Egressy iskola működéséről és tevékenységéről folyamatos tájékoztatást ad: Csáti újság és alkalmanként az Észak- Magyarország HONLAPUNK: http://www.egressybenialtisk.hu/ 5.15.2. A művészeti tagozat kapcsolatrendszere A szülő, a tanuló, a pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Szülő, tanuló, pedagógus kapcsolata A művészeti tagozaton a szülői részvétel intézményesült formája a Szülők Közössége tevékenységében érvényesül. A szülői szervezet választmánya és az iskolavezetés képviselői évente legalább egy közös megbeszélést tartanak. A művészeti tagozat szülői szervezetének elnöke meghívást kap az iskolai Szülői Szervezeti ülésre. A szülői szervet véleményezési joggal rendelkezik:

81


o az SZMSZ-nek a szülőket is érintő rendelkezéseiben, o a szülői értekezletek napirendjének meghatározásában, o az intézmény és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában. Az intézményben kiemelt szerepet kap a gyermekek személyiségfejlődéséhez nélkülözhetetlen rendszeres részvételük a szereplések, fellépések alkalmával. A szociálpszichológia attribúciós folyamatában elengedhetetlen a sikerek és esetleges kudarcok elemzésekor a szülők véleménye az értékelések esetében.

A szülők által megfogalmazott elvárások megvalósítása fokozza az intézmény nyitottságát, a közös célok együttes megteremtése pedig előfeltétele a művészeti iskola fejlődésének, a minőségbiztosítás folyamatának, a maradéktalan nevelő-oktató munka színvonalának emelésében. A szülő jogos igénye, hogy gyermeke tanulmányi előmeneteléről és az iskolában tanúsított viselkedéséről rendszeres tájékoztatást és visszajelzést kapjon. Ezért az iskola a tanév során előre meghatározott, az általános munkaidőn túli időpontokban szülői értekezleteket és fogadóórákat tart (a tájékoztatások időpontját az éves munkaterv rögzíti). Ezen túlmenően valamennyi pedagógus köteles a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló tájékoztató füzetében is feltüntetni. Az intézményegységben diákönkormányzat nem működik. A továbbfejlesztés lehetőségei: Az intézmény a jövőben az eddigieknél jobban figyelembe veszi a szülők visszajelzéseit, észrevételei. Az iskolavezetés a felmerülő problémákat igyekszik orvosolni. Fontos, hogy a szaktanárok folyamatosan személyes kapcsolatot tartsanak fenn a szülőkkel, elsősorban a szerényebb képességű tanulók vonatkozásában, így a felmerülő problémák időben kezelhetők. Elsődleges célunk az iskola demokratikus kiteljesedését jelentő kezdeményezések ösztönzése. Az együttműködés formái az alapfokú művészetoktatásban: Az Egressy iskola szoros szakmai kapcsolatot tart fenn: o Útirány Egyesület o a Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetségével o a megyei zeneiskolákkal o Filharmóniával o Örökség Gyermek Népművészeti Egyesülettel o Mezőcsát Népi Együttes

5.16. A Mezőcsáti Általános Iskola integrációs programja – az esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések I. Általános célok: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény szerint valamennyi gyermek számára biztosítani kell képességeiknek minél maradéktalanabb kibontakoztatását, személyiségfejlődésük támogatását. Különös helyzetben vannak a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és/vagy sajátos nevelési igényű tanulók, akiknél gyakran halmozottan jelentkeznek a magatartásitanulási problémák. Így külön figyelmet kell nevelésükre-oktatásukra fordítani. Olyan támogató környezetre van szükségük, mely biztosíthatja iskolai sikerességüket. Ezt a nevelési-oktatási környezetet teremti meg számukra az integrációs pedagógiai rendszer, melyhez 82


a TÁMOP-3.3.8. Esélyegyenlőségi alapú fejlesztések támogatása elnevezésű pályázati program a 2013/2014-es, valamint a 2014/2015-ös tanévben az egyéni fejlesztéseken túlmenően a környezeti nevelés, az egészségre nevelés, a pályaorientáció, az önismeret és a társas kultúra fejlesztés terén nyújtott többet az intézmény egészére nézve. A projekt által szervezett ismereteket és változatos programokat esélyteremtő jelleggel igyekszünk fenntartani az IPR pályázatból finanszírozva. Az IPR tartalmaz kötelező, kötelezően választható és választható elemeket, melyek segítségével ezt a pedagógiai keretrendszert minden intézmény/tagintézmény saját speciális igényeire formálhatja a napi gyakorlat folyamán. Az általános célok megvalósulása valamennyi intézményünk közös feladata, mely az alábbiak szerint érhető el: II. A kulcskompetenciák fejlesztése o

a kompetencia alapú oktatás

o

alapkészségek és a kulcskompetenciák fejlesztésének megalapozását középpontba állító nevelési program

o

az információs, kommunikációs technológiák elsajátítása, az ún. IKT kompetenciák kialakítása az intézmények tulajdonában már meglévő és ezután beszerzendő informatikai eszközpark segítségével

o

az oktatásban használt információs, kommunikációs technológiák alkalmazásának, a digitális tananyagok felhasználásának elősegítése

o

az alapkompetenciák fejlesztését elősegítő, méltányos és egészséges tanulási környezet kialakítása

o

a pedagógusok módszertani kultúrájának fejlesztése

o

a játék, a mozgás, a játékba integrált tevékenységek, tapasztalat- és élményszerzés, mint a legfőbb tanulási mód tudatos alkalmazása

o

a differenciáló módszerek széles körű megismerése, alkalmazása

III. A befogadó, esélyegyenlőséget és hozzáférést biztosító nevelés-oktatás megteremtése o

az átlaghoz igazodó fejlesztés helyett a gyerekek fejlettségéhez és egyéni különbözőségéhez igazodó differenciált fejlesztés

o

a HH és az SNI gyerekek integrált nevelését segítő működő programok megismertetése, elterjesztése

o

a HH és HHH-s gyerekek integrációs felkészítése és fejlesztése

o

a sajátos nevelési igényű tanulók integrációjának fokozottabb érvényesítése, az inkluzív iskolarendszer megalapozása

IV. A pedagógiai szükségletek kielégítése o

az oktatási szintek egymásra épülésének adekvát biztosítása

o

a gyermekek megismerésére épülő fejlesztési rendszer működtetéséhez az egyéni fejlődést nyomon követő program intézményi szintű kidolgozása óvoda továbbvitele az iskolába (alsófelső tagozat), középiskolai eredmények nyomon követése az egyéni tanulási utak figyelemmel kísérése

o

minden intézmény nevelési programja tartalmazza sajátosságaiból adódó specialitásait

o

az intézmények közötti szabályozott együttműködés kialakítása, zökkenőmentessége érdekében a nevelési rendszerek egymásra építése

az

átmenetek

83


o

az átmenetek kezelése, a továbbtanulás támogatása pályaorientációs programokkal

V. Az intézményi munka fejlesztő értékelése o

az azonos minőségű óvodai-iskolai szolgáltatás biztosítása minőségfejlesztési és értékelési rendszer kidolgozása, működtetése

érdekében

o

a tanulói teljesítmények mérési-értékelési rendszerének kialakítása, alkalmazása

egységes

VI. Az életviteli kompetenciákhoz kapcsolódó szükségletek o

a mindennapos testedzés, a mozgás, sportolás elemeinek biztosítása

o

környezettudatos szemlélet szerinti oktatás-nevelés kialakítása, az intézményekben működő egészségügyi, szociális támogató rendszer kialakítása a szülők és pedagógusok számára

o

az alapfokú művészetoktatás biztosítása

VII. A TÁMOP 3.3.8. projekt keretében jó gyakorlatok adaptálása: o

a HH és HHH-s, illetve SNI gyermekek esélyegyenlőségének biztosítása: „Bizalommal és felelősséggel egymásért Tudatosság, mértékletesség és hasznosság”

o

hatékony, új tanulási módszerek elsajátíttatása, és alkalmazása tanórákon a tanulói aktivitás növelése: „Tanulj okosan – tanulás, tanítása”

o

a tanulási attitűd pozitív átformálása, személyiségfejlesztés: „Szociális és életviteli nevelés”

o

a szabad idő hasznos eltöltése: „A napközi, ahol jó lenni – a szabadidő hasznos eltöltésének színtere”

VIII. A pedagógusokra vonatkozó általános célok o

szemléletváltás- változatos, alternatív tanítási módszerek használata tanórákon és tanórán kívüli foglalkozásokon

o

integráció elfogadása

o

képzések: a módszertani eszköztár bővítése

o

partnerközpontú nevelés

IX. Az integrációs pedagógiai rendszer (IPR) és kötelező elemei o

Valamennyi intézményünkben biztosítjuk az átmenet segítését

o

Biztosítjuk a heterogén osztályok kialakítását a jogszabályoknak megfelelően

o

Intézmény/tagintézmény elvégzik a helyzetelemzést, a célrendszer megfogalmazását a várható eredmények és sajátosságok figyelembe vételével, majd kétéves bevezetési ütemtervet készít.

o

Gyermekeink oktatása-nevelése érdekében aktualizáljuk és megújítjuk már eddig is meglévő partnerségi kapcsolatainkat a

o

szülői házzal

o

a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal

o

a szakmai és szakszolgálatokkal

o

a középfokú oktatási intézménnyel 84


o

a Cigány Nemzetiségi önkormányzattal

o

a civil szervezetekkel

X. Az IPR bevezetését követően az általános iskolában kötelezően választható és fejlesztendő tanulási-tanítási eszközrendszer elemei: 1. Kompetenciafejlesztő programok és programelemek 1.1. Az önálló tanulást segítő fejlesztés o

a tanulási és magatartási zavarok kialakulását megelőző programok

o

az önálló tanulási képességet kialakító programok

o

a tanulók önálló – életkornak megfelelő – kreatív tevékenységére épülő foglalkozások

o

a tanulási motivációt erősítő és fenntartó tevékenységek

1.2. Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése o

tantárgyi képességfejlesztő programok

o

kommunikációs képességeket fejlesztő programok

o

komplex művészeti programok

1.3. Szociális kompetenciák fejlesztése o

közösségfejlesztő, közösségépítő programok

o

mentálhigiénés programok

o

előítéletek kezelését szolgáló programok

1.4. Az integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek o

patrónusi, mentori rendszer működtetése

o

együttműködés civil programmal

o

művészeti körök

1.5. Az integrációt segítő módszertani elemek o

egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés

o

kooperatív technikák

o

projektmódszer

o

drámapedagógia

1.6. Műhelymunka – a tanári együttműködés formái o

értékelő esetmegbeszélések

o

problémamegoldó fórumok

o

hospitálásra épülő együttműködés

85


1.7. A háromhavonta kötelező kompetencia alapú értékelési rendszer eszközei o

a szöveges értékelés – árnyalt értékelés

o

egyéni fejlődési napló

1.8. Multikulturális tartalmak o

Multikulturális tartalmak megjelenítése

1.9. A továbbhaladás feltételeinek biztosítása o

intézményen belüli és intézmények közötti átmenetek építése

o

pályaorientáció

1.10. Várható eredmények o

A HH tanulók aránya az oktatási-nevelési intézményben megfelel a jogszabályban előírtaknak.

o

Az intézmény tartósan képes a különböző háttérrel és különböző területeken eltérő fejlettséggel rendelkező gyerekek befogadására és együttnevelésére.

o

A multikulturális tartalmak beépülnek a helyi tantervbe

o

Az intézmény párbeszédet alakít ki minden szülővel

o

Az intézményben létezik tanári együttműködésre épülő értékelési rendszer.

o

Nő az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó HH tanulók száma.

o

Az intézményben az országos kompetenciamérések eredményei javulnak

o

Integráló környezetű, tevékenységközpontú tanítási-tanulási gyakorlat valósul meg.

o

Új típusú tanári attitűd jön létre.

o

A pedagógusok módszertani kultúrája megújul.

o

Biztosított lesz a fokozatosság és folyamatosság, a kompetencia alapú programcsomagok, az egymásra épülő modulrendszerek alkalmazásával biztosítjuk a folyamatosságot és a folytonosságot, számolva a tanulók különböző ütemű mentális- és képességfejlődésével, az egyes képesség-és kompetenciaterületek éveken át tartó fejlődési folyamatával.

o

Megújul és összehangolttá válik intézményeink nevelő-oktató munkájának ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere

o

Az IKT programcsomagok bevezetésével lehetővé válik a tanórákon az azonnali értékelés, nyomon követés, visszajelzés és az ellenőrzés.

86


Tevékenység

2012/2013-es tanévtől alkalmazva

I. Az alkalmazás feltételei 1. Integrációs stratégia elkészítése 1.1. Helyzetelemzés az integráció Elkészül a szempontjai, helyzetelemzés elvárható eredményei alapján

Az egy évvel korábbi helyzetelemzés áttekintése, felülvizsgálat, aktualizálás

Elkészül az általános célok intézményi szintű megfogalmazása- a helyi sajátosságok figyelembevételével.

A célok felülvizsgálata elkészült.

1.3. Két éves bevezetési terv elkészítése

Elkészül a bevezetési terv.

Időarányos teljesítés figyelemmel kísérése, szükség esetén a korrekció elkészítése.

Szervezetfejlesztési terv

Iskolaszervezési intézkedések, technikai feltételek, módszertani feltételek és pedagógus készségek listája elkészült. A hiányok pótlására projektterv készült. (Kapcsolat a DOK munkacsoportjaival)

A szervezetfejlesztési terv teljesítésének áttekintése, szükséges korrekciók elkészítése.

Erőforrás terv, továbbképzési terv stb.

Az intézmény rendelkezésére álló humán és eszköz erőforrások feltérképezése, az intézményi kompetencia térkép elkészítése. (Kapcsolat a DÖK munkacsoportjaival, IPR és a KIP, valamint a HEFOP 3.1.3. nyertes pályázatokkal, Tanoda programmal) Beiskolázási terv aktualizálása

Az erőforrás terv felülvizsgálat, aktualizálása, szükség esetén korrigálása.

1.2. Célrendszer megfogalmazása

87


2. Az iskolába való bekerülés előkészítése Országos diagnosztikus vizsgálat 4-9 évesek számára c. fejlődésvizsgálat megtervezése, Egyéni fejlesztési terv 2.1. Az óvodából az kivitelezése. Közös alapját alkotó közös iskolába való program készült: vizsgálati anyag készült. átmenet segítése célmeghatározás kapcsolattartás módja, a kapcsolattartás ütemezése, projekt-team alakítása helyzetelemzés 2.2. Heterogén osztályok kialakítása a jogszabályoknak megfelelően

Iskolaszervezési intézkedések, technikai feltételek kialakítottak.

Vizsgálati anyag felülvizsgálata, korrekciója megtörtént.

Jogszabálynak megfelelő A 2. évnek megfelelő integrációs integrációs feltételrendszer feltételrendszer létrejött. jött létre.

3. Együttműködések – partnerségi kapcsolatok kiépítése

3.1. Szülői házzal

Kommunikációs terv készült a szülőkkel való kapcsolattartás formájára és tartalmára.

A pedagógusok a szülőkkel egyéni kapcsolattartási rendet alakítottak ki (alkalom, rendszeresség, tartalom dokumentálása).

A kapcsolatrendszer működtetése beépült a pedagógiai programba.

3.2. Gyermekjóléti szolgálattal

Együttműködési terv készül a konkrét feladatokat, ütemezést, várható eredményeket felsorolva.

Az iskolába kerülő tanulók és családjuk komplex segítési terve elkészült.


3.3. Szakmai és szakszolgálatokkal

A megfelelő szolgáltató igénybevételéről komplex szempontok alapján döntés született.

Együttműködési szerződés felsorolja az A szakszolgáltatók igénybe veendő minősítése rendszeres és területeket, konkrét feladatokat, ütemezést, dokumentált. várható eredményeket és a pénzügyi feltételeket.

3.4. Középfokú oktatás intézménnyel

Az együttműködési területek azonosítása a tanulók középiskolai után követése érdekében megtörtént.

Együttműködési megállapodás felsorolja a A kapcsolatrendszer konkrét feladatokat, működtetése beépült a ütemezést, várható pedagógiai programba. eredményeket.

88


3.5. Cigány Nemzetiségi Önkormányzat

Együttműködési megállapodás felsorolja a konkrét feladatokat, ütemezést, várható eredményeket.


3.6 Civil Együttműködési szervezetekkel megállapodás felsorolja a (különös hangsúllyal konkrét feladatokat, a tanodai programra, ütemezést, várható amennyiben a eredményeket. pályázat támogatást nyer) II. A tanítást-tanulást segítő és értékelő eszközrendszer elemei


1. Kompetenciafejlesztő programok és programelemek (Önálló tanulást segítő fejlesztés, eszközjellegű kompetenciák fejlesztése, szociális kompetenciák fejlesztése) Programadaptáció Döntés születik a és/vagy fejlesztés: kulcskompetenciák Tanulj okosan!, Bizalommal és Kulcskompetenciák fejlesztését szolgáló programokról: mely at fejlesztő felelősséggel egymásért, programok adaptálandók, Szociális és életviteli programok és és melyeket kell nevelés, A napközi, ahol programelemek. kidolgozni, jó lenni – jó gyakorlatok továbbfejleszteni. programelemek alkalmazása.

A programelemek beépültek a pedagógiai programba, teljes körű bevezetésük megtörtént.

2. Az integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek Az integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek.

Kiegészítő és speciális programok listájáról döntés született. Projektterv készült az új programok bevezetésére és működtetésére.

Dokumentáltan működnek a kiegészítő programok, és hatékonyságuk monitorozott.

Éves szinten a munkatervben rögzítettek ezek a tevékenységek.

Patrónusi, mentori vagy tutori rendszer működtetése. ÚTRAVALÓ, TÁMOP 3.3.8 pályázati program: (2013. augusztus 012015. augusztus 31ig) segítségével.

Döntés született a patrónusi rendszer működtetéséről. Személyi feltételek biztosítása megtörtént.

Egyéni fejlesztési terveket matematika, szövegértés és szociális területen folyamatosan vezetjük, értékeljük.

A patrónusi rendszer működik, ellenőrzése megoldott.

89


3. Az integrációt segítő módszertani elemek

Egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés.

A módszer helye és szerepe pontosan meghatározott, a szükséges iskolaszervezési és technikai feltételek listája elkészült. A hiányok pótlására projektterv készült.

Differenciáló tananyagegységek, illetve a „Tanulj okosan” jó gyakorlat alkalmazásával új feladatok, az IKT eszközökön új beépíthető linkek állnak rendelkezésünkre.

A pedagógusok alkalmazzák a differenciálást. A pedagógiai programban a módszerek helye és szerepe pontosan meghatározott.

Kooperativitás

A módszer helye és szerepe pontosan meghatározott, a szükséges iskolaszervezési és technikai feltételek listája elkészült. A hiányok pótlására projektterv készült.

Együttműködési készségeket fejlesztő tananyagok állnak rendelkezésre.

A pedagógusok alkalmazzák a kooperációs technikákat. A pedagógiai programban a módszerek helye és szerepe pontosan meghatározott.

Projektmódszer

A módszer helye és szerepe pontosan meghatározott, a szükséges Tanmenetek készültek a iskolaszervezési és projektekhez. technikai feltételek listája elkészült. A hiányok pótlására projektterv készült.

Drámapedagógia

A drámapedagógia helye és szerepe pontosan meghatározott, a szükséges iskolaszervezési és technikai feltételek listája elkészült. A hiányok pótlására projektterv készült.

A szociális és életviteli nevelés adaptált jó gyakorlat, illetve újszerű projektnapok, hetek, részben szabadidős tevékenységekként, részben tanórai tevékenységekként épültek be programjainkba.

A felsorolt módszerek a helyi tantervben szerepelnek.

A pedagógiai programban a drámapedagógia helye és szerepe pontosan meghatározott.

90


4. Műhelymunka – a tanári együttműködés formái

Értékelő esetmegbeszélések

Iskolaszervezési intézkedések, technikai feltételek, módszertani feltételek és pedagógus készségek listája elkészült. A hiányok pótlására projektterv készült az esetmegbeszélések beillesztésére a pedagógiai programba

Rögzítettek azok a szempontok, amelyek alapján a pedagógusok elvégzik az értékelő esetmegbeszélést.

Problémamegoldó fórumok

Iskolaszervezési intézkedések, technikai feltételek, módszertani feltételek és pedagógus készségek listája elkészült. A hiányok pótlására projektterv készült.

A pedagógus együttműködési Rögzített és dokumentált technikák dokumentáltan a kapcsolattartás formája, a rendszer részei, és gyakorisága, módszere és konklúzióit a eredményei. pedagógusok használják a fejlesztési tervek korrekcióinál.

Az értékelő esetmegbeszélések dokumentáltan a rendszer részei, és konklúzióit a pedagógusok használják a fejlesztési tervek korrekcióinál.

Hospitálásra épülő együttműködés DIFER mérés óvoda nagycsoportjaiban, első évfolyamon.

Elkészült a szöveges értékelésre vonatkozó terv, mely szabályozza az érdemjeggyel és szöveggel történő értékelés kapcsolatát. Felkészülés a mérésre

Rögzítettek azok a szempontok, amelyek alapján a pedagógusok értékelnek. Mérések megvalósítása

A pedagógusok alkalmazzák az árnyalt értékelést. A pedagógiai programban a módszer helye és szerepe pontosan meghatározott. Az érintett tanulók értékelése a jogszabályban meghatározott rendben zajlik.

Egyéni fejlődési napló

Az egyéni fejlesztés nyomon követésének módjáról döntés született.

A fenti mentori, tutori, patrónusi rendszerhez szervesen kapcsolódóan folyamatosan történik.

Az érintett tanulók értékelése a jogszabályban meghatározott rendben zajlik.

Tananyagok és segédletek prototípusa elkészült vagy adaptált.

Tananyagok vagy projektek beépültek a helyi tantervbe.

6. Multikulturális tartalmak

Multikulturális tartalmak megjelenítése

A multikulturális tartalmak megjelenítéséről döntés született (integráltan a tantárgyakban).

91


7. A továbbhaladás feltételeinek biztosítása

Pályaorientáció

Döntés született a pályaorientációs program helyéről a helyi pedagógiai programban. Projektterv készült az esetleges változtatásra.

Pályaorientációs program elkészült. A TÁMOP 3.3.8. projekt lehetőséget adott összetett pályaorientációs tevékenységek gyakorlásához.

Nő az érettségit adó intézményekben továbbtanuló hátrányos helyzetű tanulók száma.

Továbbtanulásra felkészítő program

Döntés született a felkészítő program helyéről a helyi pedagógiai programban. Projektterv készült az esetleges változtatásra.

A felkészítő program elkészült szintén a TÁMOP 3.3.8 projekt többféle és több alkalommal történő üzem- és intézménylátogatásokhoz.

Nő az érettségit adó intézményekben továbbtanuló hátrányos helyzetű tanulók száma.

5.17. Az intézmény egészségnevelési programja Az egészségfejlesztés magában foglalja a korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, a mentálhigiéné, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztés, az önsegítés feladatait, módszereit. Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embert az egészséget meghatározó tényezők felügyeletére, egészségük javítására. A részvétel nélkülözhetetlen az egészségfejlesztő tevékenység fenntartásához. Alapelvek, értékek:            

Az egészség érték. Az egészségi állapot a szomatikus, a psziché és szociális működések dinamikus egyensúlyi állapota. Az egészségi állapot optimalizálása a környezet optimalizálásának igényével együtt valósulhat meg. Az életmód komplex fogalma (életvitel objektív és szubjektív meghatározói) A teherbíró személyiség kialakulásához szükséges képességek fejlesztése (értelmi, érzelmi, önismeret, döntés) Az életmód szerepe a szív- érrendszeri, a daganatos, az AIDS, az alkohol és drogfüggés betegségeinek megelőzésében. A rendszeres sportolás igénye és gyakorlata A kamaszkori testi-lelki változások elfogadásának és megismerésének igénye A munka és pihenés helyes értékelésére való törekvés A felnőttek életmódjának, életvitelének megismerése, kritikai elemzése A gyermek társadalmi szerepének, helyének megismerése Testi higiéné

92


Az egészséges életmódra nevelés célja:         

Testi, szellemi, lelki képességek harmonikus fejlesztése Pozitív önkép kialakításának segítése A sporttevékenységek (egyéni, csoport) kiemelt elismerése, támogatása Toleráns viselkedés kialakítása A szabadidő értékes eltöltésének igénnyé válása Ideális emberi kapcsolatok megvalósítására való törekvés A kritikai érzék tudatos fejlesztése A helyes életmód kialakításához szükséges ismeretek elsajátítása Életmód és betegségek kapcsolatának megismertetése

5.17.1. Az iskola egészségnevelési programja Követelmények: A tanulók:  Ismerjék fel, hogy az ember egészsége szoros kapcsolatban áll a környezettel  Tudják, mit jelent a környezettel való harmonikus viszony kialakítása.  Tudatosan használják a természetes anyagokat  Törekedjenek a szabadidő hasznos eltöltésére  Ismerjék az egészséges életmód követelményeit, és azok közvetett és közvetlen hatásait egyénre, társadalomra, családra  Törekedjenek egészségük megőrzésére  Fogadják el az emberek különbözőségét  Fogadják el önmagukat, ismerjék saját egyéniségüket.  Tudják, hogy a sikeres ember hogyan viszonyul az életet veszélyeztető tényezőkhöz.  Fejlődjön ki kritikai érzékük.  Harmonikus emberi kapcsolatok kiépítésére törekedjenek.  Rendelkezzenek élményekkel, ismeretekkel a harmonikus családi kapcsolatokról.  Ismerjék a korábbi generációk értékeit. Az egészségnevelés megvalósításának színterei:     

Helyi tantervek szintjén minden tantárgyban: Különös felelősségű tantárgyak: természetismeret, testnevelés órák, osztályfőnöki órák, biológia órák, kémia órák, technika órák, illetve az Egészségtan modul tantárgy. A nem hagyományos tanórai keretben végzett oktatás során: erdei iskolai program, témahét projekt: Szülőföldem Tanórán kívüli programokban: Egészséghét –TÁMOP 3.3.8 pályázati program keretén belül Sportkör, iskolai egészségnap, túrázás, sportnap, kirándulások

Az iskolai élet egésze:     

az iskola épülete, világítás, fűtés, megfelelő légtér, szellőztetés, tisztaság megfelelő padok, székek, bútorok, ép padozat, nyílászárók vizesblokk, öltözők tisztasága, folyamatos karbantartása, fertőtlenítése, szellőztetése a hulladék elhelyezésének biztosítása nevelői konyha: előírásszerű tisztán tartása, működtetése (HCCP) 93


  

parkosított iskolaudvar, füves terek, fák, bokrok, szeméttárolási lehetőség biztosítása, baleseti források kiszűrése dohányzási tilalom a mindenkori törvénynek megfelelően (az iskola egész területén, és a bejárat 5m-es körzetében)

Egészségnevelési módszerek:       

érzelmi minták közvetítése élmény gazdag helyzetek megteremtésével viselkedési minták közvetítése, példamutatás döntési helyzetek biztosítása ismeretek, tapasztalatok közvetítése a tanulói aktivitást igénylő módszerek előtérbe helyezése az egyéni, kiscsoportos, nagycsoportos, tömeges hatás megfelelő alkalmazása a nevelői tevékenység mellett a tanulói és együttes tevékenységek kombinálása

Résztvevők, erőforrások: Humán erőforrás:  Belső: az iskola minden dolgozója, tanulója, iskolavezetés, osztályfőnökök, tanítók, napközis nevelők, szakos tanárok, könyvtáros, gyermekvédelmi felelős, rendszergazda  Külső: iskolaorvos, védőnő, iskolai fogorvos, ÁNTSZ, rendőrség, civil szervezetek, sportegyesületek, szülők, kortárscsoportok, mentősök Anyagi erőforrás:  fenntartó, pályázatok, alapítványok Taneszközök:  minden tantárgy eszközrendszere, különösen a sport-mozgási lehetőségekhez a tornacsarnok, iskolaudvar, sportpálya Minőségbiztosítás:       

évente fogászati ellenőrzés évente kétszer minden tanuló fizikai képességének mérése védőnői ellenőrzés folyamatosan, illetve szükség szerint az ÁNTSZ ellenőrzései üzemorvosi vizsgálatok lelki egészség – előadás szervezése önképzés, tantestületi értekezlet, tréning

Az egészségnevelési program területei az általános iskolában: 1. 2. 3. 4.

Mentálhigiéné Mozgástevékenység Egészséges táplálkozásra nevelés A biztonság megőrzése (közlekedésbiztonság, elsősegélynyújtás,a kockázatok, veszélyek felismerése) 5. Növekedés, változás, családi életre nevelés

94


Helyzetelemzés Az Intézményt ellátó orvos a Mezőcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolában Dr. Siska András iskolaorvos, aki az iskolában szerdai napokon végzi a tanulók orvosi vizsgálatát és szükség szerint a védőoltások adását. Munkáját Petráné Kiss Erzsébet ifjúsági védőnő segíti, aki tevékenységét munkaterv szerint végzi. Tiszatarjánban a háziorvos és a település védőnője látja el az iskola egészségügyi feladataikat a munkatervük és a törvényi előírások szerint. Az iskola-egészségügyi törvény értelmében védőnői szűrővizsgálatban részesül a 2., 4., 6., 8. évfolyam, mely jelenti a súly-, magasság-, vérnyomásmérést, szín-, távollátás- és hallásvizsgálatot, valamint mell- és fej körfogat mérést. Ezt követi az orvosi vizsgálat. A kiszűrt gyermekek beutalót kapnak a megfelelő szakrendelésre, melyre többnyire el is mennek szüleikkel. A gyermekek egészségi állapotában: előforduló betegségek: belgyógyászati, érzékszervi /hallás/, légzőszervi betegségben szenved, minden tanévben van részleges és teljes testnevelés alóli felmentés. Emelkedőben van a mozgásszervi és túlsúlyos gyermekek száma. Az iskolában gyógytestnevelés is működik, melyre a tartásproblémás és gerincferdüléses gyerekek járnak orthopaediai javaslat alapján. Gyógytestnevelésen túlsúlyos és kövér gyerekek is részt vesznek külön csoportban. A túlsúlyos gyerekeket külön gondozásban részesítjük, rendszeres vizsgálatok mellett életmóddal kapcsolatos tanácsokkal is el vannak látva. Minden héten fogadóórát is tartanak nekik, ahova egyéni elbeszélgetésre jönnek a tanulók. Fogászati szűrésben évente többször is részesülnek a tanulók. Osztályonként csak néhány gyereknek ép a fogazata, a legtöbb javított, de sajnos szuvas fogazatú gyermek is van szép számmal, pedig egészségnevelés kapcsán bőven kapnak információt, miként védhetnék meg fogazatukat. Pedikulozis szűrés is történik évente legalább háromszor, de szükség szerint bármikor. Védőoltást is kapnak a tanulók: a 6. osztályos korúak diftéria-pertusszisz-tetanusz és kanyarórózsahimlő-mumpsz betegségek ellen, a 7. osztályos korúak Hepatitis B elleni védőoltást kapnak 2 részletben. A tantestületek által elfogadott alapelvek, célok: Nevelőmunkánk során feladatunk, hogy tanulóinkkal elsajátíttassuk a korszerű, egészséges életvitelhez szükséges ismereteket, kialakítsuk bennük ezen életmódhoz helyes viszonyukat. Ebben alapvetőnek tartjuk a család segítségét, a nevelői példamutatást. Minden nap sor kerül olyan tevékenységre, mely kielégíti gyermekeink mozgásigényét. Sportszakkörök, néptánc, modern tánc, mazsorett. Sportköreinkben az atlétika mellett labdajátékra oktatjuk gyermekeinket, mely jó színtere a csapatszellem kialakításának, az önuralomra nevelésnek, a közös sikerélmény megszerzésének. Az óraközi szünetet, a tanulás előtti időt/ esős idő kivételével/ csak a szabadban tölthetik tanulóink. Figyelemmel kísérjük tanulóink sporttevékenységét, számon tartjuk városi egyesületi tagságukat/ asztalitenisz, úszás, labdarúgás/. Eredményeiket nyilvánossá tesszük az iskola előtt. Gyermekeink fizikai állóképessége folyamatosan csökken. Feladatunknak tekintjük a megelőzést, állóképesség növelést. Ennek érdekében rendszeres gyalogtúrát, országjáró kirándulásokat szervezünk. Feladatunk megtanítani a szabadidő megtervezését, hasznos eltöltésének módját. Ennek érdekében működtetjük szakköreinket, szervezünk versenyeket, színházlátogatást, rendezvényeket. Tanulóink étkezési szokásai kötöttek. 54 %-uk menzai étkeztetésben /napközis+menzás/ részesül. A napközis nevelők feladata a helyes étkezési kultúra tudatosítása, folyamatos gyakorlata. Intézményünkben tilos mindenfajta élvezeti cikk fogyasztása/Mezőcsáti Általános Iskola Házirend/. Káros hatásukról prevenciós osztályfőnöki, biológia, környezetismereti órákon, 95


előadásokon, filmvetítéseken szereznek ismereteket. Igényeljük a védőnők, a gyermekorvos, rendőrség segítségét. Az iskolaotthonos osztályban a foglalkozások közé 45 perc játékos vagy sportos mozgást kell beiktatni. A rendszeres évi szűrővizsgálatok során együttműködünk a védőnővel, iskolaorvossal, fogorvossal, tüdőgondozó intézettel. Törekszünk a tiszta iskola, tiszta osztály cél elérésére. Szakmai program Testmozgás Statisztikai adatokkal igazolható, hogy az általános iskolás gyerekek felénél diagnosztizálható valamilyen tartási rendellenesség, gerincferdülés, statikai lábbetegség. Ezek az elváltozások rendszeres testmozgással, célirányos gimnasztikával megelőzhetők lennének. Nem az a fontos, hogy minél nagyobb erőkifejtésre serkentsük a gyerekeket, hanem azzal tudunk segíteni, ha megadjuk a lehetőséget a mindennapi testmozgásra. A cél az, hogy a gyerekeknek életelemévé váljon a mozgás. A 2003. szeptemberi módosított Kt. határozza meg a könnyített testnevelés, a mindennapi testedzéshez szükséges feltételeket, valamint az iskolai sportkör működését. Ezen elvárások alapján javaslataink: minden évfolyamon heti 3 testnevelésóra órarendi óraként. Az iskolai sportkör szakáganként és korcsoportonként heti 2x45 perces időkeretet kapjon. Azon tanulók, akik nem vesznek részt a sportköri munkában, számukra évfolyamonként heti 2 óra szabadidős sporttevékenység álljon rendelkezésre. /Ez az időkeret felhasználható házi versenyekre, kirándulásokra, túrákra, játékos vetélkedőkre/ Ehhez pályázati lehetőségeket megragadjuk. A 4. évfolyamtól a testnevelés tantárgyat testnevelés szakos tanárok tartsák. A mindennapi testnevelés foglalkozásainak megtartásába kerüljenek bevonásra az osztálytanítók, tanárok. Jó, ha a tanulót a testnevelés órán sikerélmény éri, a mozgást örömmel végzi. Az iskolai testnevelési óra keretében tartásjavító torna beiktatása. A testnevelő tanárok ismerik, ill. elsajátították a Gerincorvosi Társaság által kidolgozott programot. Az óra eleji 10 perc kiválóan alkalmas a tartásjavító gyakorlatok elvégzésére. Gyógytestnevelés szerepe fontos iskolánkban. A személyes kapcsolattal, mely a szakorvosokkal vagy iskolaorvossal létrejön, sok betegséget okozó tünet megszüntetése elérhető, javulása nyomon követhető. Tanulóink belgyógyászati és ortopédiai csoportokban korrigálhatják az elváltozásokat. TÁPLÁLKOZÁS Elvégzendő feladatok: El kell érni, hogy a gyerekek nagy része, de leginkább a veszélyeztetettek és hátrányos helyzetűek az iskolában étkezzenek. Az étkezést biztosító megfelelően, szakmailag bizonyíthatóan állítsa össze az étlapot. Több tejtermék adása. Működik az iskolatej program fenntartói támogatással. Napköziben, menzán naponta délelőtt gyümölcs, zöldség /pl. alma/ Iskolagyümölcs programot valósítunk meg szerződések alapján. Problémák esetén jelezzük az élelmezésvezetőnek és a étkezést nyújtó konyha vezetőjének az étlappal kapcsolatos kifogásunkat. /Bár nem része a konyha az intézményünknek, de figyelemmel kísérjük az egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ellátását, a konyha állapotát, mennyire felel meg a korszerű étkezésnek és a gyerekek milyen körülmények között étkeznek és mivel?/ A fenntartó önkormányzatok a pályázati pénzből jelentős összeget fordítanak a konyha állagának javítására, festésére, a tűzhelyek, sütők cseréjére. Kívánatos lenne dietetikus tanácsadói közreműködés a Mezőcsáti Általános Iskola keretén belül. Javasolni fogjuk! A gyerekek fogékonyak az újra, ha ízletes, esztétikus formában van tálalva. Rajzpályázat az egészséges életmóddal kapcsolatosan. 96


Szemléletváltás szükséges az iskolai büfé választékával kapcsolatban. A vállalkozó által üzemeltetett büfé kínálatával kapcsolatos elégedettséget pedig évente mérjük. Legyen lehetősége a gyerekeknek, a modern étkezési szokásoknak megfelelő uzsonnát venni /gyümölcs, joghurt, kefir, barna lisztből készült péksütemény…/ Az édességet, rágót, szénsavas üdítőt ki kell iktatni. A higiéniás feltételek javítása! Osztályfőnöki órák keretében dietetikus tartson felvilágosító órákat, esetleg kóstolókkal, mintaétrend bemutatásával. Mindez a szülők és a pedagógusok egészségfejlesztéséhez is elengedhetetlen! Gyakoriak az ÖKONAPOS iskolai rendezvények pályázati forrásból. Technikaórákon reformételek készítése. Egészségnevelés az 1-4. évfolyamon: Az iskolarendszer kezdő szakaszában nagy szerepe van az osztálytanítónak. Személyisége és elhivatottsága döntő súllyal alakítja a gyerekben kialakuló formálódó világképet. A pedagógus egyénisége a szülők hozzáállását is befolyásolhatja. A tanító az egész tanítási napot együtt tölti osztályával, szinte minden tantárgy keretein belül lehetősége nyílik arra, hogy formálja a gyerekek egészségi szokásait, életmódjuk alakulását. Különösen a természetismeret tantárgy témaköreiben van lehetőség életmódminták elemzésére, együttes tevékenységek során közösségépítésre, értékek átadására. (Táplálkozási szokások, tisztálkodási szokások, anyag- és energiatakarékosság, életviteli szokások, életvezetés a családban). A tantárgyakban szereplő konkrét témakörök a környezeti nevelési programhoz kapcsolódóan szerepelnek. Az egészségnevelés a témája a novemberi projektnek, témahétnek is. Egészségnevelés az 5-8. évfolyamon Magyar nyelv és irodalom:  növeljük az egészséghez való, pozitív témájú könyvek feldolgozását  ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és egészség értékeket, harmonikus kapcsolatokat Történelem:  értsék és tudják, hogy mikor, milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet  tudják értelmezni, hogyan hatottak az egészségi változások a gazdálkodásra, az életmódra  értsék meg az egész világot érintő globális problémákat Idegen nyelvek:  legyenek érzékenyek a hazai egészségnevelési problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló gondjait Matematika:  legyenek képesek egészségnevelési mérések értelmezésére Fizika:  ismerjék fel az élő szervezetre káros fizikai hatások egészségkárosítását  balesetvédelmi oktatás

Biológia: 97


   

ismerjék meg az egészségi problémákat és azok megelőzési lehetőségeit ismerjék meg egészségük alapvető szervezeti-működési jellemzőit ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat sajátítsanak el egészséget megőrző életviteli technikákat

Kémia:  értsék meg a különböző technológiák, vegyszerek hatását a természeti környezetre emberi szervezetre  balesetvédelmi oktatás Ének:  tudják, hogy az élő és élettelen természet hangjai károsító hatásúak lehetnek az egészségre Rajz:  egészségnevelési témakörök ábrázolása Technika:  ismerjék a szakmák gyakorlásához kapcsolódó egészségi ismereteket  a higiéniai követelményeket  a szakmai ártalmak hatását az emberi szervezetre  fejlődjön az egészséges életmód iránti igényük  balesetvédelmi oktatás Osztályfőnöki órák:  A nevelő és oktató munkába be kell építeni az egészséges életre nevelést, illetve egészségvédelmet szolgáló tananyagot, melynek időkerete az 5-8. évfolyamon nem lehet kevesebb tanévenként 10 tanórai foglalkozásnál.  balesetvédelmi oktatás Témanap-, témahét projekt: Egészségnevelési nap-, illetve hét projekt  hatékony szervezeti formái az egészségnevelő tevékenységnek. A mindennapos testmozgás biztosítása az általános iskolában A mindennapi testedzés feladatainak végrehajtását a köznevelési törvény szabályozza. Annak érdekében, hogy az egészségfejlesztő testmozgás megvalósuljon, az alábbi, sajátos egészségügyi és pedagógiai szempontokat vesszük figyelembe:  minden testnevelési órán és minden egyéb testmozgási alkalmon megtörténik a keringési- és légző rendszer megfelelő terhelése  a testnevelési órák gimnasztika része tartalmazza a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatokat  be kell tartani a gerinc- és ízületi védelem szabályait  a teljes testmozgás programban érvényesülnek a sport személyiségfejlesztő hatásai  balesetvédelmi oktatás Alsó tagozaton minden nap biztosítjuk a napi rendszeres testmozgást. Az iskolaotthonos oktatás keretében a napi tanítás folyamatát többször megszakítjuk 20-30 perces testmozgással. Ez többnyire udvari játék formájában valósul meg. Felső tagozaton a testnevelési órákon kívül tömegsport-foglalkozásokat, illetve szakköröket tartunk 98


(futball, kosárlabda, sakk, kötélugrás, mazsorett). Balesetvédelmi oktatás Konkrét célok, feladatok:      

a zaj és légszennyezés csökkentése érdekében: fák, cserjék ültetése az iskola környezetében a virágok, növények gondozása, pótlása parlagfű irtás az iskola környékén iskolai játszótér kialakítása szelektív hulladékgyűjtés a tantermek dekorációja, élősarok kialakítása, növények gondozása

5.17.2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv A programot British Red Cross interaktív anyag felhasználásával tervezzük 1-8. évfolyamig beépítve a tantárgyi órák tanmeneteibe (technika, természetismeret, testnevelés, biológia és egészségtan, valamint osztályfőnöki órák). Az 1-4. évfolyam témái: - Mi az elsősegélynyújtás? - Légy biztonságban! Az 5-8. évfolyam témái: - Teremtsünk biztonságot! - A segélynyújtás lépései - Légy életmentő! Ezen túlmenően az 5-8. évfolyamos tanulók számára elsősegélynyújtó tanfolyamot szervezünk, melyet a szaktanár kidolgozott tanfolyami program alapján tart meg a szabadon választható tanórai foglalkozásokon belül. Az elsősegélynyújtó tanfolyam programja a Pedagógiai Program 12. számú melléklete.

5.18. Az intézmény környezeti nevelési programja A környezeti problémák sohasem helyi jellegűek. Mindig a tágabb környezetre hatnak, mégis érzelmileg fontos, hogy a környezeti nevelés helyi problémákra, a helyi természeti, társadalmi jellemzők megismerésére támaszkodjon, miközben megláttatja ezek globális összefüggéseit. Az aktuális problémák szemléletformáló hatásán keresztül eljut a gyermekben a jövő iránti erkölcsi felelősség kialakításáig. Cél: olyan emberek nevelése, akik a természetes és társadalmi környezet szépségeire nyitottak, tudják ezeket értékelni, tudnak a természettel harmonikusan élni. Ezért a nevelésnek a valóságos életben kell gyökereznie. Fogalma, törvényi háttér „Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során a gyerekeket felkészítjük környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre. Ezért a környezeti nevelés: o megfelelően stabil és megújulásra képes érzelmi kapcsolatot alapoz és erősít meg az élő ill. élettelen környezettel: o kifejleszti a szándékot és képességet a környezet aktív megismerésére; 99


felkelti az igényt, képessé tesz:  a környezet változásainak, jelzéseinek felfogására;  összefüggő rendszerben történő értelmezésére; a rendszerben felismerhető kapcsolatok megértésére;  a problémák megkeresésére, okainak megértésére; o kritikai és kreatív gondolkodás kialakítására, és ezáltal a lehetséges megoldások megkeresésére; o az egyéni és közösségi döntések felelősségének megértésére, vállalására környezeti kérdésekben; o a környezet érdekeit figyelembe vevő cselekvésre.” „A környezeti nevelés olyan értékek felismerésének és olyan fogalmak meghatározásának folyamata, amelyek segítenek az ember és kultúrája, valamint az őt körülvevő biofizikai környezet sokrétű kapcsolatának megértéséhez és értékeléséhez szükséges készségek és hozzáállás kifejlesztésében. A környezeti nevelés hatást gyakorol a környezet minőségét érintő döntéshozatalra, személyiségformálásra és egy széles értelemben vett viselkedésmód kialakítására.” (IUCN, 1970) o

Az alapelveket szabályozó jogi háttér A Nemzeti Alaptantervről kiadott 110/2012. sz. kormányrendelet kiemelt fejlesztési feladatként definiálja a környezeti nevelést; a fenntarthatóságot, a környezettudatosságot. „A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben.” (NAT) A környezeti nevelés színterei iskolánkban Hagyományos tanórai oktatásszervezésben Tanórán: o A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetőségeit is felhasználjuk, alkalmazzuk. Így az élményszerű tanításra lehetőség nyílik. Fontosnak tartjuk, hogy a diákjaink komoly elméleti alapokat szerezzenek, mert véleményünk szerint így lehet csak okosan, átgondoltan harcolni a környezet megóvásáért. Módszerek: kiselőadás, szemléltetés, kísérlet, napi tapasztalatok. Újszerű elem tömbösített tanórai foglalkozás keretében az Öko-napok az Egressyben, melyet a „Cselekedjünk környezetünk megóvásáért!” a KEOP-6.1.0/A/11/2011-0051 számú sikeres pályázat segítségével valósítjuk meg négy projektnapon! Szívesen alkalmazzuk a központi elvárásoknak megfelelő témaheteket a környezettudatos nevelés érdekében pl.: a Fenntartható fejlődés témakörében. Nem hagyományos tanórai keretben – intézmény faházaiban o A tanév során az 3-8. évfolyamon az erdei iskolában tölt három napot májusban. Az itt folyó munka a tanév szerves része. Az erdei iskolában a munka meghatározott, speciális órarend szerint folyik. 100


Könyvtári órák, rendhagyó irodalomórák. Tanórán kívüli programok: o A gyerekek olyan versenyeken indulnak, ahol a környezet- és természetvédelem fontos téma, így elmélyíthetik elméleti tudásukat (pl. Herman Ottó Verseny, Kaan Károly Verseny, Tiszatáj, Dél-borsodi Madarak és Fák Napja). o Különböző akciókban veszünk részt: Az iskolában rendszeresen, különböző gyűjtési akciókat (papírgyűjtés, műanyagpalack) szervezünk. Rajzkiállításokat rendezünk jeles alkalmakra. A Városi Könyvtárban minden évfolyam a Zöld Hét keretén belül környezetvédelmi vetélkedőn vesz részt. Képző- és iparművészeti tagozatosaink pályázatokon szerepelnek. Múzeumlátogatásokat szervezünk. Sport / küzdünk a terem rongálása ellen/ Belső erőforrások Humán erőforrások: Iskolavezetőség Támogatja a környezeti nevelési programokat. Anyagi forrásokat teremt. Ösztönző rendszert dolgoz ki. A tanárok kidolgozzák és a tantárgyakba beépítve tanítják az egyes környezeti tartalmakat. Személyes példamutatás. Ügyelet. A munkaközösségek elkészítik a Pedagógiai Programnak megfelelően az éves tervet, dokumentációs munkát végeznek. Az osztályfőnöki közösség évfolyamokra lebontva foglalkozik az egészségneveléshez kötődő környezeti nevelési tartalmak feldolgozásával. A diákönkormányzati vezető tagja a környezeti nevelési munkacsoportnak. Az adminisztratív dolgozók támogatják a tanári munkát, dokumentálnak. A technikai dolgozók a programok tárgyi feltételeinek biztosítják. A diákok a tervezett éves programban sokoldalúan vesznek részt. A szülők anyagi támogatás nyújtanak, a külső erőforrásokat felkutatják, nevelési feladatainkat támogatják. Külső erőforrások: Más közoktatási intézmény/ Református Általános Iskola és középiskola/ Megyei Pedagógiai Intézet Önkormányzat környezetvédelmi referense Erdészet Dél-borsodi Tájvédelmi Körzet Közművelődési intézményegységünk Rendőrség Helyi üzemek/Vízmű/ Helyi szolgáltatók, kisvállalkozók Karbantartók Iskolán kívüli együttműködés o

o

Fenntartó. Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények profilját és költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttműködés –a környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Az intézmény vezetőinek feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehető legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje. Célunk, hogy a fenntartó a kötelező támogatáson túl is finanszírozza az iskolai környezeti nevelési programokat. Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények. Iskolánk számára fontosak a múzeumok, az állatkertek és a nemzeti parkok. Ezeket a látogatásokat a tanórákon készítjük elő. 101


o

o

Civil szervezetek. A civil szervezetek szakmai ismereteikkel és programjaikkal segítik környezeti nevelési munkánkat. A szaktanárok egyénileg alakítanak ki kapcsolatot az egyes civil szervezetekkel. Hivatalos szervek. A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában.

Iskolai büfé Diákjaink délelőtti étkezésének egyik meghatározó tényezője az iskolai büfé kínálata. Kívánatos, hogy bővüljön az egészséges táplálkozáshoz nélkülözhetetlen tejtermék- és gyümölcskínálat. Újra időszerűvé vált annak felmérése, hogy az egészséges táplálkozás érdekében mi legyen a büfé kínálata. A tanulók és a tanárok körében ezt az iskolai diákönkormányzat, a szülők közt az iskola szülői munkaközössége végzi el. Az eredmény ismeretében az iskolavezetés megbeszélést folytat a büfé működtetőjével. Javaslatokat kérünk a kínálatra: Legyen: Ne legyen: Anyagi erőforrások: Saját erőforrások A fenntartó által biztosított költségvetésből, illetve egyéb támogatásokból minden évben olyan felújításokat kell végezni, amelyek a környezetbarát és kulturált környezet megteremtését, továbbá a környezetkímélő működtetést szolgálják. - Alapítvány. Az iskolai alapítvány –„Mezőcsáti Általános Iskola Ifjúságáért Alapítvány”– támogatja a tanulók erdei iskolákban és a nyári táborokban való részvételét. Külső erőforrások l. A pályázat-megjelenések figyelése intézményvezető-helyettesek és az iskolatitkár feladata. Nevezettek tájékoztatja a kollégákat a pályázati lehetőségekről, és segítenek a pályázatok elkészítésében. Az elnyert összeget teljes egészében arra a területre kell fordítani, amire a kiírás szólt. Alapelvek, jövőkép, célok A környezeti nevelés alapelvei közül meg kell világítanunk:  a fenntartható fejlődés;  a kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések;  a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései;  alapvető emberi szükségletek;  emberi jogok;  demokrácia;  elővigyázatosság;  biológiai és társadalmi sokféleség,  az ökológiai lábnyom. Hosszú távú célunk, jövőképünk Ki kell alakítanunk:  a környezettudatos magatartást és életvitelt;  a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt;  a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát; 102


 a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését;  szemetelés, rongálás visszaszorítása A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban.  alternatív, problémamegoldó gondolkodás;  ökológiai szemlélet, gondolkodásmód;  szintetizálás és analizálás;  problémaérzékenység, integrált megközelítés;  kreativitás;  együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód;  vitakészség, kritikus véleményalkotás;  kommunikáció, média használat;  konfliktuskezelés és megoldás;  állampolgári részvétel és cselekvés;  értékelés és mérlegelés készsége. Rövidtávú célok  A környezeti nevelés az oktatás és nevelés valamennyi területén jelenjen meg  Erősítsük a tantárgyközi kapcsolatokat  Az iskola tisztaságának javítása-tisztasági őrjárat beindítása  Pedagógusok, szülők személyes példája a környezetért  Szemét mennyiségének csökkentése  Takarékoskodás vízzel és villannyal/ügyelet/  Lakóhelyismeret, hagyományápolás  Legyenek a tanulók környezetük, szülőföldjük védelmezői!

A speciális nevelési módszereket igénylő gyerekek környezeti nevelése Az 1-6. évfolyamot felölelő szakaszban nagyobb hangsúlyt szükséges fordítani a tanuláshoz nélkülözhetetlen funkciók fejlesztésére. Differenciált eljárásokkal, tartalmakkal és oktatásszervezési megoldásokkal, terápiákkal kell alkalmazkodni a tanulók között meglévő nagyobb eltérésekhez. A képességfejlesztésben hangsúlyosan jelen kell lennie a közvetlen érzéki tapasztalatoknak, a tárgyi cselekvéses megismerésnek, a céltudatosan kiválasztott tevékenységnek. A nevelés, oktatás második szakaszában, az 5-8. évfolyamban, a megismerési módszerek további fejlesztése, a szemléletes képi gondolkodás nyomán kialakuló verbális szint, de differenciált módon jelen van a manipulációs, és a képi szint is. Új elemként jelentkezik a belépő tevékenységformák megfogalmazása valamennyi tantárgyban. Ezek jelzések arra vonatkozólag, hogy milyen tanulási szituációkat kell létrehozni a kívánt fejlődés eléréséhez, a különböző képességcsoportok kialakításához, korrigálásához. Tanulásszervezési és tartalmi keretek Tanórán kívüli és tanórai foglalkozások A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni. Ezért fontos a tantárgyak közötti integráció, legalább néhány területen. Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy megfelelő módon diákjainkban egységes képet alakítsunk ki az őket körülvevő világról. Lehetőségeink:  táborok, tanulmányi kirándulások, akadályversenyek, stb.; 103


       

„akciók”: pályázatok, kiállítás-rendezés, kérdőíves felmérés, iskolarádió működtetése, „látogatás”: múzeum, állatkert, valamint szeméttelep, hulladékégető, szennyvíztisztító stb.; versenyek; szakkörök; DÖK-nap; „Szülőföldem”projekt; moduloktatás az erdei iskolában. Zöld Napokon – néhány jeles nap megünneplése, a naphoz kapcsolható programok, vetélkedők, kiállítás, akadályverseny szervezése

Módszerek  kooperatív (együttműködő) tanulási technikák;  játékok;  terepgyakorlati módszerek;  kreatív tevékenység;  közösségépítés;  művészi kifejezés. Taneszközök Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, interaktív tananyagokkal, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Folyamatosan pótolni kell az elhasználódott vegyszereket, eszközöket, valamint lépést tartva a fejlődéssel, új eszközöket kell beszerezni. Folyamatosan frissíteni kell a környezeti nevelési szak- és CD-könyvtárat. Biztosítani kell, hogy a környezeti nevelési tanórák és programok számára megfelel ő audiovizuális ill. multimédiás eszközök álljanak a tanárok és a tanulók rendelkezésére. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, hogy a nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékébe beépüljön a környezeti nevelés speciális eszközigénye is. Kommunikáció A környezeti nevelésben– nélkülözhetetlenek a kommunikáció legkülönbözőbb módjai. Tanulóinkat meg kell tanítani a fellépésre, a szereplésre, az előadások módszertanára. Végzett munkájukról számot kell adniuk írásban és szóban egyaránt – ezen képesség napjainkban nélkülözhetetlen. Az iskolán belüli kommunikáció formái  kiselőadások tartása megfelelő szemléltetőeszközökkel;  házi dolgozat készítése;  poszterek készítése és bemutatása;  iskolarádió felhasználása híradásra;  faliújságon közölt információk készítése;  szórólapok készítése. Az iskolán kívüli kommunikáció formái  környezetvédelmi cikkek feldolgozása különböző napilapokból;  környezetvédelemről szóló rádió- és televíziós hírek feldolgozása, értékelése;  a közvetlen környezet problémáinak felmérése, értékelése, együttműködés illetékes önkormányzattal. 104


Hagyományos tanórai foglalkozások Az egyes tantárgyak kiemelt környezeti nevelési lehetőségei Testnevelés A tanulók  fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják,  egészséges testi fejlődésüket;  legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű  tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében;  értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes;  igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök, és a tornaszerek;  sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat (pl., karikahajtás, gólyalábazás, zsákban futás);  tudatosítsák általa az egészség és a környezet komplexitását. Magyar nyelv és irodalom Általános iskola - alsó tagozat (6-10 év ). A tanulók  ismerjék meg közvetlen természetes- és mesterséges ember alkotta környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat (meséket, mondákat, népdalokat és verseket);  egy táj megismerésekor képesek legyenek kifejezni érzelmeiket, alkalmazva érzékeljék az anyanyelv gazdagságát, szépségét a szóbeli és írásbeli kommunikáció során. Általános iskola – felső tagozat. A tanulók  ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását és mindezt tudják alkalmazni a természeti és ember alkotta környezettel való kapcsolatteremtésben;  törekedjenek az anyanyelv védelmére;  sajátítsák el a média elemzésének technikáit;  tudjanak vitát folytatni. A tanulókban  alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés;  növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet- és természetvédelmi témájú könyvek feldolgozásával;  fejlesszük az egyéni és a közösségi kompetenciákat a drámajátékok segítségével. Történelem A tanulók  értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet;  tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására;  ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete;  értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében.

105


Idegen nyelv A tanulók  váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével;  legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit;  ismerjék meg más népek ilyen irányú tevékenységeit, valamint az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit;  legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában választ keresni;  állampolgári felelősségtudata fejlődjön A tanulókban  alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben;  fejlődjön az idegen nyelvi kommunikációképessége és fedezzék fel ennek lehetőségeit. Matematika A tanulók  váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják;  legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával;  tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni;  logikus gondolkodása, a szintetizáló és a lényegkiemelő képessége fejlődjön;  tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait;  váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására;  ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni;  legyenek képesek reális becslésekre;  tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni. A tanulókban  alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás;  alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket. Fizika A tanulók  váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára;  ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés)  egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit;  ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő és élettelen közötti kölcsönhatásokat;  tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra;  mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni; 106


 ismereteik birtokában, tetteik következményeit látó, távlatokban gondolkodó polgárrá váljanak. Földrajz A tanulók  szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről;  érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit;  ismerjék meg a világ globális problémáit;  ismerjék meg és őrizzék a természeti és az ember alkotta táj szépségeit. Biológia A tanulók  ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit;  ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet;  ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket;  ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat;  legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére;  sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat A tanulókban  alakuljon ki ökológiai szemléletmód. Kémia A tanulók  rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel;  törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására;  legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére;  értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait. Ének-zene A tanulók ismerjék fel a természeti, ill. művészeti szépség rokonságát és azonosságát;  ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait;  fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban;  vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét;  tudják, hogy az élő, ill. élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek;  fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni. Etika A tanulók  legyenek képesek a már kialakított, megteremtett értékek között úgy élni, hogy a lehető legkevesebb károsodást okozzák;  tanuljanak meg a természet károsítása nélkül teljes életet élni; 107


 mérjék fel annak elengedhetetlen fontosságát, hogy az utódaiknak is megfelelő életteret kell hagyniuk. A tanulókban  alakítsuk ki azt a szemléletet, hogy a természet elemei emberi hasznosságuk fokától függetlenül is értéket képviselnek;  alakuljon ki személyes elkötelezettség és tolerancia a környezeti kérdésekkel kapcsolatban;  fejlődjön, szilárduljon meg a társadalmi szolidaritás és igazságosság az egészséges környezetért. Rajz és vizuális kultúra A tanulók  ismerjék fel a természeti, ill. művészeti szépség rokonságát és azonosságát;  ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit;  ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére;  tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira;  ismerjék a természetes alapanyagok használatát;  legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelően elemezni;  legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően;  ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését;  tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre;  kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket. Tánc és dráma A tanulók  tudjanak improvizálni természeti jelenségeket a tánc és dráma eszközeivel;  legyenek képesek adott szituáció megfogalmazására tartásképben és mozdulatsorok segítségével (árvíz, erdőtűz stb.);  sajátítsák el a néptánc elemeit, lássák benne a környezeti nevelési lehetőségeket. A tantárgyak lehetőségeinek kiegészítése az osztályfőnöki teendőkkel A fiatalok osztályközösségi létének keretét általában az osztályfőnök teremti meg. Ő a különböző szintű személyes kapcsolatok segítője, fejlesztője is. Az átalakuló iskolarendszerben az osztályfőnöki feladatok bővülnek, e tennivalók körül is egyre több a bizonytalanság. Az osztályfőnök személyisége, és elhivatottsága döntő súllyal alakítja a gyerekekben kialakuló, formálódó valóságképet. Munkálkodása nyomán válnak konkrét közösségi tevékenységgé a szaktanárok tanórán túlnövő elképzelései, a különböző iskolai programkínálatok. A szülők hozzáállását is befolyásolhatja igényessége, értékrendje. A környezeti nevelés szempontjából nem meghatározó az osztályfőnök szaktárgyi hovatartozása. Az általános tájékozottsága, problémafelismerő- és feldolgozó képessége segítheti abban, hogy ezt a sokszínű témakört a környezethez való viszony alakítására, egyben pedagógiai céljaira használni, alkalmazni tudja. A környezet megóvására, szépítésére, otthonossá tételére, igényes gondos alakítására való nevelésen túl a mindennapi problémák felismerése, életmódminták elemzése, a megoldások keresése is kiváló lehetőséget nyújt az együttes tevékenységek során a közösségépítésre, a személyes kapcsolatok kialakítására, elmélyítésére. Az osztályfőnök összefogja a szaktárgyak idevágó, de a hagyományos tanórai kereteket megbontó tevékenységeit, például a fogyasztói társadalom problémáinak felismerését és megoldását 108


segíti az iskolában. Ilyenek a táplálkozási szokások, az iskolai büfé kínálata, a szükségtelen túlcsomagolás, a szemét kezelése, anyag- és energiatakarékosság. A közös tanulmányi kirándulások, vetélkedők, különböző akciókban való közös részvétel is kiegészítheti és összefűzheti az egyes szaktárgyakat. Az osztályfőnöki órák témájának kínálata akkor hatékony, ha az legalább egy, de inkább négy évre tervezett sokszínű szocializációs programnak felel meg. Tervezése az osztályban tanító valamennyi pedagógus együtt gondolkozását kívánja meg. A városi, községi környezeti nevelés komplex gondolata Természeti környezet vizsgálata az iskolakertben, a parkokban, a temetőben, az előkertekben stb. (pl. „háztűznéző”, a városi fák örömei és bánatai, rejtőzködők felfedezése, galambnéző, hogy használják a lakosok a zöld területeket?) A városi, községi környezet zöldterületei és természetszerű élőhelyei segítségével ismerteti meg a természetet és tanítja annak megbecsülését. Az épített környezet tanulmányozása (pl. milyen volt a városkép, falukép 50, 100 éve, milyenek az épületek, a város fényei, milyen a közlekedés, hova kerül a szemét, honnan érkezik az energia?). A hangsúlyt arra helyezi, hogyan hat az ember a környezetre, beleértve a város, falu építészetét, tervezését és infrastruktúráját. Környezetvédelmi akciók, közösségfejlesztő programok (játszóterek, parkok gondozása, védelme, tanulmány készítése a közlekedésről, ajánlás a problémák megszüntetésére stb.)

5.19. Az iskolai fogyasztóvédelemmel összefüggő feladatok Jogi háttér: A fogyasztóvédelemről szóló 1997.évi CLV. törvény első rész V. fejezet 17. §-a rendelkezik a fogyasztók oktatásáról. Az ENSZ az 1985-ös Fogyasztóvédelmi Irányelveiben leszögezte, hogy minden állam fogyasztóként az alábbi alapvető jogokkal rendelkezik:  alapvető szükségletek kielégítéséhez való jog,  veszélyes termékek elleni tiltakozás joga,  a különböző termékek választásának joga,  a választáshoz szükséges tények ismeretének joga,  a panasz rendezésének joga,  a tájékozott és tudatos fogyasztóvá való jog, A fogyasztóvédelmi oktatás célja A NAT értelmében a helyi tantervnek biztosítani kell, hogy a tanulók egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a fogyasztóvédelemmel összefüggő ismereteket elsajátíthassák, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására. Cél még a fogyasztói kultúra fejlesztése, tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása, a fenntartható fogyasztás fogalmának ismertté tétele. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei A fogyasztói magatartás szociális tanulás útján alakul, fejlődik. Tudatos fogyasztóvá válás hosszú folyamat. Ennek során az egyén megismeri a fogyasztói javakat, szolgáltatásokat, 109


megtanulja, hogyan viselkedjen piaci viszonyok között, kialakul a helyes értékrend. Az értékek formálásában lényeges:       

a kívánság és szükséglet fogalmának tisztázása, elkülönítése, egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása, a természeti értékek védelme, tájékozódás, döntés képessége, piac, marketing, reklám szerepének ismerete, tudatos, kritikus fogyasztói magatartás, ökológiai fogyasztóvédelem,

A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban:    

Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásai Tanórán kívüli elemek (vetélkedők, versenyek, rendezvények Együttműködések más szervezetekkel Az iskola fogyasztóvédelmi működése és az ezzel kapcsolatos foglalkozások

Fogyasztóvédelmi programunk tantárgyakra bontva A tantárgyak tanórai foglalkozásába jól beilleszthetők a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak. TECHNIKA  áruismeret,  gyártási folyamatok /munkadarabok/  ételek készítése,  bevásárlás / a szavatossági idő megfigyeltetése  a használt eszközök pontos, rendeltetésszerű használata, MÓDSZEREK  közös vásárlás /áruház, piac/  főzés,  barkácsolás,  üzemlátogatás, OSZTÁLYFŐNÖKI, TÖRTÉNELEM EU fogyasztói jogok, Az intézmény vezetője felel azért, hogy milyen reklámhordozót engedélyez az intézményben, csak olyat, amelyik nem veszélyezteti a tanulók helyes fejlődését. A reklám nem ösztönözhet erőszakra, személyes vagy közbiztonság megsértésére, a környezet, a természet károsítására. Továbbá olyan reklám sem vihető be az iskolába, amely a tudatlanságot, a hiszékenységet kihasználja. Tilos az alkohol, dohány, az alkoholszerű ital reklámozása, valamint nem reklámozható olyan áru , amelynek előállítása és forgalmazása jogszabályba ütközik. Tilos közzétenni minden olyan reklámot, amely a személyhez fűződő, a személyes adatok védelmét szolgáló vagy kegyeleti jogokat sért. A reklám nem lehet félelemkeltő.

110


RAJZ  Médiaismeret, a reklám képi nyelve és hatásai. MÓDSZER  plakátkészítés, hogyan készül a reklám,  kiállítás az elkészített munkákból FÖLDRAJZ  Eltérő fogyasztású struktúrák, szokások BIOLÓGIA A környezeti problémák túlnyomó többségének gyökere a mai fogyasztói társadalomban keresendő. A javak pazarló előállítási technológiája, valamint összetétele erőforrásaink feléléséhez, környezetünk elszennyeződéséhez vezet. Olyan ökológiailag tudatos fogyasztókat kell nevelni, akik vásárlásaikkal egyben ökológiai környezet megtartására törekednek. Génmódosított élelmiszerek –amíg egy élelmiszer a boltba kerül Táplálék kiegészítők, egészséges táplálkozás. /lásd: Egészségnevelési program/ MÓDSZER  környezetbarát –környezet szennyező anyagok gyűjtése,  környezetünk védelme /lásd: Környezetvédelmi program / KÉMIA, FIZIKA A szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon való felhasználása, amely jobb életminőséget eredményez, s közben minimálisra Csökkenti a természeti források és a mérgező anyagok kibocsátását, a szolgáltatás, illetve a termék teljes életciklusa során, annak érdekében, hogy a jövő nemzedék szükségletei, egészsége ne kerüljön veszélybe. MÓDSZER  kémiai, fizikai folyamatok megfigyeltetése  kísérletezés,  mérések, mérőeszközök, /gáz-, víz-, villanyórák / MAGYAR  Reklámnyelv, feliratok megismerése,  A reklám kommunikációs csapdái MÓDSZEREK  riportkészítés-eladókkal, vevőkkel  színház, mozi látogatás,  az emberek vásárlási szokásai / fogalmazások/  szituációs játékok,  viták, érveléstechnikai gyakorlatok a fogyasztóvédelemről

111


KÜLSŐ SEGÍTSÉG  szülők,  a fogyasztóvédelem szervei

5.20. Drogprogram A drog prevenció indokoltsága A narkománia olyan szó, amely évtizedeken keresztül a legrosszabb emberi minőségre utalt, s amely a gaztetthez, elfajzáshoz a az erkölcsi mélyponthoz hasonlítható, már kimondva is valóban az olyan ember szörnyű lelki és testi állapotának leírására szolgál, aki nem képes a jelen világában élni, amely megköveteli, hogy feltétel nélkül szokjunk hozzá a feszültséghez, konfliktushoz, patkány-hajszához, s amelynek áhított célja a siker. A narkós tulajdonképpen védtelen ember, tele ellentmondásokkal, félelmekkel, akit megvet környezete, a társadalom, akarat nélküli lény. A narkománia nem gyógyíthatatlan, de a gyógyuláshoz nemcsak a narkós, de társadalmi segítség is kell A deviáns magatartás magyarországi alakulása ma már minden pedagógus számára ismert. Az ifjúság egészséges és harmonikus személyiségfejlődését veszélyeztető hatások olyan mértékben erősödtek fel, hogy minden fiatalokkal foglalkozó intézménynek új feladatai fogalmazódnak meg: a drog-problémák kezelése. Ez a probléma az utóbbi években egyre fiatalabb korosztályt érint, így már az általános iskolában is fontos feladat a drogmegelőzés. Az iskolai drogprogram célja  a legális és illegális szerek ismertetése,  drogmegelőzési felkészítés diákoknak, felnőtteknek,  olyan ismeretanyag átadása, készségfejlesztés a tanulóknak, melyek révén alkalmassá válnak olyan életvezetési stratégiák elsajátítására, amellyel felelősségteljes, dönteni tudó tagjai lehetnek társadalmunknak,  a már drogfogyasztó fiatal gyógyíttatása lehetőségeinek feltárása,  segítő szervezetek elérhetőségének, székhelyének megismertetése Helyzetelemzés iskolánkban Drog szempontjából az általános iskolás korosztály kevésbé veszélyeztetett, mint a 14 éven felüli fiatalok. A drogok közül gyerekeink az alkohollal és a cigarettával találkoztak már, elsősorban a 7.és a 8. évfolyam tanulói. Bár előfordult, hogy az alsóbb osztályokban is kipróbálták az előbb említett szereket. Nagy gondunk, hogy a szülők között vannak olyanok, akik nem tiltják, hanem egyszerűen meg is veszik gyermekük számára, s a kezükbe adják a cigarettát. Továbbá a 12-14 éves gyermekeiket elengedik diszkóba, ahol az alkohol is szerepet játszik a szórakozásban. Az iskolában egységesen fellépünk a cigarettázó gyerekek ellen a Házirendünkben megszabott büntetésekkel. /iskolán kívül a pedagógusok tehetetlenek./ Több alkalommal szerveztünk drog prevenciós előadást iskolánkban a tanulóknak. Itt szakemberek az oktatófilm megtekintése után szituációs játékokban, csoportos beszélgetésekben törekedtek arra, hogy tanulóink megismerjék a szereket, valamint káros hatásukat. A gyerekek élvezték a rendhagyó órákat. Javaslat: Időközönként meg kellene ismételni. Ugyanazokon a napokon délután 10 órás képzés volt a pedagógusok számára. A tanárok egyértelmű véleménye, hogy nekik a felvilágításban van szerepük. 112


1999 óta folyik iskolánkban a DADA program. A helyi rendőrség és a Semmelweis Kórház munkatársai tartják osztályfőnöki órák keretén belül. Iskolai drog prevenciós programunk: A diákok szülei részére szülői értekezletek alkalmával tájékoztatást tartunk a drog prevenció helyzetéről, és a szükséges együttműködésről. Megismertetjük az iskola tanulóit a konfliktuskezelés és problémamegoldás módozataival. Fontos a kritikus helyzetben történő döntéshozatal - készségek fejlesztése. Propagandát fejtünk ki a drog prevenció és az egészség-megtartás érdekében /iskolarádió, szórólapok/ Tárgyi ismeretek közlése tanórai kereteken belül interaktív módszerekkel:       

drog és kultúra, a drogok fajtái, hatásai /legális, illegális/ szenvedélybetegség természete /kognitív disszonancia, szemben a prevencióval/ a szerfogyasztás tanulási folyamata és a kortárs csoportok szerepe legális és illegális szerfogyasztás jogi következményei, a családban levő devianciák felismerése és káros hatása a felnövekvő generációra tájékoztatjuk őket a segítő intézmények elérési lehetőségeiről és fejlesztjük a segítségkérés technikáit. Természetesen a korosztálynak megfelelő mentális és nyelvi képességek szem előtt tartása mellett.  a drogfogyasztás jelei /mentalitás, külső jelek/  a pedagógus adekvát attitűdje a szerfogyasztó tanulókkal, Módszerek: 1. Konstruktív fegyelmezés Arra tanítja a gyermeket és társait, hogyan viselkedjenek. Növeli a pozitív én-megnyilvánulásokat és elősegíti a pozitív én – kép fennmaradást. Növeli az iskola és általában az iskolai munka iránti pozitív attitűdöt. Elősegíti a részvételt és az iskolai aktivitást. Csökkenti az agresszió valószínűségét. Arra tanítja a gyereket, hogy felismerjék azt, ami a jó. /Az iskolai nevelés mindig hű reprezentációja a társadalom neveléssel kapcsolatos elvárásainak, szokásainak: az iskolai devianciákra adott válasz a társadalom devianciára adott válasz is,/ 2. Életvezetési ismeretek és készségek keretében megtanult módszerek alkalmazása. Szituációs játékok alkalmazása. Konfliktuskezelő módszerek alkalmazása Külső kapcsolatok  Családsegítő szolgálat  Iskolaorvos, védőnő  Drogambulancia munkatársai - Miskolc

113


6. KÖTELEZŐ TANESZKÖZÖK JEGYZÉKE 6.1. Mezőcsáti Általános Iskola Édes Gergely Tagiskolája -

Az iskolai nevelő - oktató munkát segítő szemléltetést, valamint a tanulók tevékenykedtetését az osztálytermekben és a szaktantermekben az alábbi alapfelszerelések és eszközök szolgálják: - Az alsó tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelések és taneszközök - Képek, betűkártyák, szótagkártyák - Hívóképek - írott és nyomtatott ABC (falikép) - Kis és nagybetűs nyomatott ABC - Betűsín - írott kis és nagy ABC - Bábok - Fali tablók - Hangtani ismeretek - Szavak alakja, jelentése - A szó - A mondat - Gyermeklexikon - Szólások, közmondások könyve, - Nemzeti jelképek - Falitáblák - Igék - Az igenév - A teljes hasonulás - A mondat - Az állítmány fajtái - A jelzők rendszere - Ok és célhatározó - Történelmi arcképsorozat - Helyesírási szabályzat és szótár 1. Az alsó tagozatos matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök - Űrmértékek - Demonstrációs óra - Táblai vonalzók - Táblai körző - kártyák - Helyi érték - táblázat - Két tányéros mérleg és súlysorozat - Hőmérő - Színes rudak 2. Az alsó tagozatos környezetismeret tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Az idő (oktató tábla) - Iskolai iránytű 114


- Magyarország domborzati térkép - Videokazetták - Természetfilmek - Magyarország közigazgatási térképe - Szobai hőmérő - Borszeszégő - Földgömb 3. Alsó tagozatos ének – zene tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Ritmus eszközök - Zenehallgatási anyagok hangkazettán és CD-n - Ötvonalas hangjegytábla 4. Alsó tagozatos rajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Dia pozitívek - Korsók, tálak, kancsók 5. Az alsó tagozatos technika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - olló, kés, vonalzó - mintázó eszközök - építőkocka - csiszoló papír 6. Az alsó tagozatos testnevelés tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - síp - gumilabda - ugrókötél - kislabda - tornapad - torna zsámolyok - Medicin labda - Karika - Ugró szekrény - Dobbantó - Tornaszőnyeg 7. Felső tagozatos magyar nyelv- és irodalom tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Irodalomtörténeti térkép - írói arcképsorozat - Magyar értelmező szótár - Helyesírási tanácsadó szinonima szótár - Életrajzi lexikon - Helyesírási szabályzat és szótár - Hanganyag (hangkazetta, CD) - Videofilmek, magyar népmesék - Könyv: népmesegyűjtemények - Magyar szólások és közmondások, - Kötelező olvasmányok - Diasorozatok - Fali tablók: 115


- Hangtan - A teljes hasonulás - Jelentéstan - Szótan - A szófajok - Jelentés - Szerkezet - Mondattan - Magyar nyelvemlékek - Nyelvcsaládok 8. Történelem tanítását segítő felszerelések és taneszközök - Falitérkép o Az ókori Kelet o Az ókori Görögország o A római birodalom o Magyarország X - XI. sz. o A Magyar népvándorlás és a honfoglalás o Európa Nagy Károly korában o Magyarország a korai feudalizmus idején o A feudális Magyarország a XIII. sz. közepétől a XV. sz. elejéig. o A tatárjárás Magyarországon 1941 _ 1942-ig o Magyarország 1526 – 1606-ig o Európa a XIV — XV. sz-ban o A feudális Magyarország a XV. sz-ban o Magyarország a XVII. sz-ban o Európa a XVII. sz. közepén o Az európaiak felfedezései és a gyarmatosítás a XV. - XVII. sz-ig. o Magyarország népei a XVIII. sz. végén. o Európa a XVIII. sz. végén o A Föld népei a XVI - XVIII. sz.-ban. o Az 1848/49-es szabadságharc o Európa a XIX. sz. második felében o Európa a XIX. században o Európa 1815-tól 1849-ig o Európa az elsőt világháború idején o A Tanácsköztársaság honvédő harcai o Európa a második világháború idején o Hazánk felszabadulása - Videokazetták o Az ókori Egyiptom, az ókori Hellász, az ókori Róma o Honfoglalás, államalapítás o Mátyás király o Reform kor - Transzparens sorozat az általános iskolai történelem tanításához 5-8 évfolyamon: - Diapozitív sorozat az általános iskolai történelem tanításhoz 5-8 évfolyamon. - Tanulói egységcsomag az 5 - és 6. osztályos történelem tanításához 116


- Forráscsomag a 7. osztályos történelem tanításához. 9. Angol nyelv tanítását segítő felszerelések és taneszközök - Project English 1-2. (tankönyv, munkafüzet, hangkazetta, tesztek) - Picture English Grammar - CD rom: tanuljunk angolul sünivel - Szótárak 10.A felső tagozatos matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök - Fa táblai körző - Fa táblai vonalzó 45°, 60° - Fa táblai szögmérő - Fa méterrúd - Alaphálók, alapábrák - Számegyenes, koordinátarendszer - Oszthatósági szabályok - Kétkaros mérleg és súlysorozat - Halmazok - Másodfokú függvény - Abszolút érték függvény - Mértékegységek - Területszámítások - Kocka, téglatestek - Űrmértéksorozat - Szétszedhető dm3 - Terület és kerületszámítások - Négyszögek kerülete, területe - Eltolás - Műanyag henger, kúp, gúla - Műanyag hatszög alapú hasáb - Műanyag ötszög alapú hasáb - Algoritmus folyamatábra 11. Informatika tanítását segítő felszerelések és taneszközök - Alapvető programok, WIN. 98; WIN 2000 - Szoftver az Internet hálózatban való működtetéshez - Tintasugaras nyomtató Két tanulónként 1 db: - Pentium típusú számítógép - Monitor, billentyűzet, egér - CD meghajtó - Hangkártya + hangfal - Modem 12. A természetismeret és a földrajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök - Terepasztal - 5-8. osztályos diafilm sorozat a földrajz tanításhoz - 5-8. osztályos írásvetítő fóliasorozat a környezetismeret és a földrajz tanításhoz - Kőzetgyűjtemény 117


- 5-8. osztályos táblai vaktérkép sorozat - Hőmérő - Iránytű - Térképjelek - Magyarország térképe - A Föld éghajlata - A Föld természetes növényzete - A Föld domborzata - Földgömb - A Föld felszíne - A Föld forgása és keringése - Afrika domborzata és vizei - Ausztrália és Óceánia gazdasági élete - Afrika domborzata - Ausztrália és Új-Zéland domborzata - Észak- Amerika, Dél — Amerika domborzata és vizei - Ázsia domborzata és vizei - Európa domborzata és vizei - Európa országai - Észak - Európa - Kelet - Európa - Ázsia domborzata - Közép - Európa - Kárpát-medence domborzata és vizei 13. A fizika tanítását segítő felszerelések és taneszközök - Mágneses rúd pár - Táblai mágnes - Fizikusok arcképcsarnoka - SI mértéktáblázat - Lejtő modell - Mechanikai eszközkészlet - Nyomás, súrlódás vizsgálatára alkalmas eszközkészlet - Rugós erőmérő - Kétkarú emelő - Hőmérő - Hő tágulást bemutató tanári eszközkészlet - Kétütemű motorminta - Négyütemű motorminta - Csengő reduktor - Dugaszos ellenállás szekrény - Generátor minta - Elektromotor és generátor - Elektorvaria - Transzformátor modell - Voltax mérőműszer - Tanulókísérleti eszközkészlet áramkörök létrehozására 118


- Statikus elektromosságot létrehozó eszközkészlet - Optikai pad - Tanulókísérleti eszközkészlet a fény vizsgálatára 14. A biológia tanítását segítő felszerelések és taneszközök - Biológiai egységcsomag - Bonc tű - Csiráztató - Dia pozitívak az 5-8. osztályos biológia tanításához - Kézi nagyító - Mikroszkóp - Juh koponya - Madár csontváz - Emlős csontváz - Hal és békacsontváz - Fogtípusok - Koponya lapos és csöves csont metszete - Hallás és egyensúly szerv modell - Emberi fej metszete - Emberi csontváz 15. Egészségtan tanítását segítő felszerelések és taneszközök - Oktató könyvek és videofilmek. 16. A kémia tanítását segítő felszerelések és taneszközök - Kémcső - Főző pohár - Óraüveg - Borszeszégő - Kémcső fogó - Vasháromláb - Kalotta molekula modell - Pálcika modell - Mágneses atommodell - Kristályrács - Fali tabló o Atomok elektronvonzó képessége o Fémek jellem erősségi sora o Periódusos rendszer o Elektron héjjak kiépülése - írásvetítő transzparens sorozat a 7. és 8. osztályos kémia tanításához 17. Felső tagozatos rajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök –dia pozitívek: a kerettantervben a megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotásokról - videofilmek: - A román stílus - A gótika - A reneszánsz - A XIX. sz. művészete - A XX. sz. művészete 18. A felső tagozatos technika tanítását segítő felszerelések és taneszközök 119


- Fareszelő (lapos, gömbölyű, fél gömbölyű) - Vasreszelő (lapos, gömbölyű, fél gömbölyű) - Laposfogó - Kalapács - Csípőfogó, gömbölyű csőrű fogó - Fa és vasfűrész - Lemezvágó olló - Faliképek a fa megmunkálásáról - Szerelőkészlet gép elemek tanításához - Elektromos szerelőkészlet - Kerékpár - KRESZ táblák 19. A felső tagozatos testnevelés tanítását segítő felszerelések és taneszközök - Magasugrómérce fém - Magasugró léc - Maroklabda - súlygolyó 3 - 4 kg - Tornaszekrény - Gyűrű - Gerenda - Dobbantó - Torna zsámoly - Medicin labdák - Ugrókötél - Kézi súlyzók - Kosárlabda - Kézilabda - Focilabda

120


6.2. Mezőcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola S. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46.

Megnevezés Abakusz (golyós számoló) Agyagmángorló Agyagprés Alacsony gát Állati csontváz Állítható fali kosárállvány Állítható tábla Alumíniumgyártás Applikációs tábla Áramátalakító Automata mosógép Báb paraván Báb tartó Balett szőnyeg Betűhívó készlet Billentyűzet Blúz Bőr ülőgarnitúra Bordásfal CD lejátszó CD-magnó rádió CD-rádió magnó CD-s rádió magnó Cintányér Csáti kosztüm Csizma Csontváz Csővázas szék Demonstrációs állvány Digitális fényképezőgép Digitális fényképezőgép Digitális mérleg Digitális tábla Digitális tábla mobil Digitális zongora Dobogó Dobókocka Dohányzó asztal DVD lejátszó Egyensúlyozó Elektromotor generátor Elektromos korong Emberi torzó Epson nyomtató Eredmény kijelző Erősítő

Össz. Mennyiség 2 1 1 8 3 1 1 1 248 1 1 1 2 5 8 1 52 1 50 3 3 1 12 23 14 62 1 13 4 2 2 5 2 1 1 2 5 3 3 3 7 3 1 3 1 1 121


47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71. 72. 73. 74. 75. 76. 77. 78. 79. 80. 81. 82. 83. 84. 85. 86. 87. 88. 89. 90. 91. 92. 93. 94. 95. 96.

Egészségügyi láda Fa játékok Fali gitártartó Fali tükör Fejhallgató Fejlesztő játék Fejlesztő szoftver Fejre tehető üveg Félkör asztal Fém tágulás mérő Fénymásoló Fénymásoló AR5320 Fénymásoló DP 1515 Fénymásoló Minolta1052 Fénymásoló Panasonic Fénymásoló gép Festő állvány Ffi ing Fizikai kísérleti készlet Fizikai kiskocsi Fogas Földgömb Forgószék Formalinos készítmény Fotel Függeszkedő Függöny Furulya Futball labda Futócipő Fuvola Gatya Gáztűzhely Gépkorong Gimnasztika labda Gitár Gitár állvány Gitár erősítő Gitár zsámoly Grafikus prés Gyerek asztal Gyerek szék hangfal Hangfal Reflex Hangosító berendezés HD Kamera Panasonic Hegedű Himnusz Hőmérő Homok asztal

2 1 3 1 13 62 11 12 1 1 2 1 1 1 1 2 8 64 18 14 6 12 11 4 10 10 165 17 10 8 2 21 2 1 11 6 2 1 2 1 2 10 11 1 1 1 3 24 18 2 122


97. 98. 99. 100. 101. 102. 103. 104. 105. 106. 107. 108. 109. 110. 111. 112. 113. 114. 115. 116. 117. 118. 119. 120. 121. 122. 123. 124. 125. 126. 127. 128. 129. 130. 131. 132. 133. 134. 135. 136. 137. 138. 139. 140. 141. 142. 143. 144. 145. 146.

Hordozható CD-s magnó Hősugárzó Hőtani kísérleti készlet Hűtőszekrény Húzó kötél Int.program csomag Interaktív tábla, projektor, notebook Interaktív tábla, projektor, notebook Iránytű Írásvetítő Írásvetítő 905 Típ. Írásvetítő asztal Írásvetítő vászon Íróasztal Írógép asztal Írógép Brother AX-110 Kalotaszegi viselet Kamera Kamera állvány Kanapé Kapus mez garnitúra Karaktercipő Karnis Kárpit szék Kasztonyett Katalógus szekrény Kávéfőző Kékfestő viselet Kerámia égető Kétkarú mérleg Kétkazettás magnó Keverőpult Keverőpult Studio Master Kézi labda Kézi súlyzó Kézilabda kapu+háló Kiállító vitrin Kis asztal Kislabda Klarinét Kőmosógép Kompresszoros pumpa Konica M.másológép Kontakt kénsav gyártás Konyhabútor Konyhai asztal Könyvespolc Kosárlabda Kosárlabda palánk+háló(pár) Kötény

1 1 1 4 1 1 3 7 13 1 6 3 8 13 1 1 10 3 1 4 3 1 16 110 10 1 1 30 1 15 2 2 1 10 99 4 13 8 5 1 1 1 1 1 1 2 28 51 4 70 123


147. 148. 149. 150. 151. 152. 153. 154. 155. 156. 157. 158. 159. 160. 161. 162. 163. 164. 165. 166. 167. 168. 169. 170. 171. 172. 173. 174. 175. 176. 177. 178. 179. 180. 181. 182. 183. 184. 185. 186. 187. 188. 189. 190. 191. 192. 193. 194. 195. 196.

Kotta tartó Kültéri csúszda KX-FT 37 HG Fax Labdafogó háló Lábkorong Lamináló gép Laptop Laserjet 3390 Laserjet-2820 színes Leány cipő Lego tartó állvány Lejtő modell Lemezjátszó Lemezszekrény Lénárt gömb Lépcső fellépő Lézer nyomtató Canon 1120 Lucent Alközpont Magasugró állvány Magasugró rúd Mászó kötél Matematikai mértékegységek Mazsorett bot Mazsorett póló Mazsorett ruha garn. Mech.kísérleti felszerelés Medicin labda Mellény Mérőműszer Mérőszalag Mértani testek Méterrúd Metronóm Metsző olló Mez alsó Mez felső Mez kapus Mezőségi viselet Mikola cső készlet Mikrofon Mikrofon vezeték nélkül Mikrohullámú sütő Mikroszkóp Mini hifi Mobil színpad Monitor Mosógép Mosógép automata Mosógép Zanussi Mozgásfejlesztő eszköz

4 2 1 2 1 2 1 1 1 22 1 2 1 5 11 1 1 1 2 2 3 1 36 12 150 1 91 5 18 2 77 41 2 1 44 54 4 9 1 3 1 3 1 1 1 49 1 1 1 15 124


197. 198. 199. 200. 201. 202. 203. 204. 205. 206. 207. 208. 209. 210. 211. 212. 213. 214. 215. 216. 217. 218. 219. 220. 221. 222. 223. 224. 225. 226. 227. 228. 229. 230. 231. 232. 233. 234. 235. 236. 237. 238. 239. 240. 241. 242. 243. 244. 245. 246.

Mozgásfejlesztő táska Műa. Várószék Multi funkciós készülék Multimédiás számítógép Nadrág Naplótartó szekrény Notebook Notebook Asus Notebook HP Notebook MSI Nyelvi vezérlőpult Nyomtató Okos kocka Öltöző szekrény Öltözőpad Öltözőszekrény 84r Olvasó asztal Pad (torna) Pálcika modell Parafa tábla Paraván Patkó mágnes Philips Video magnó Pianino Ping-pong ütő Ping-pong asztal Pódium Polc Polcos szekrény Poroltó Posztamens (szobortartó) Projektor Projektor Benq Projektor Epson Puff Rajz asztal Rák test Reflektor lámpa Riasztó berendezés Ritmus hangszerek Röplabda háló Rúd mágnes Rugós erőmérő Ruhaszárító Sharp AR 5320 fénymásoló Síp Sötétítő függöny Sóvidéki viselet Spanyol szoknya Spirálozó

2 1 2 2 12 1 9 1 1 1 2 12 3 31 15 1 1 29 2 1 7 12 1 1 24 3 1 2 8 14 14 2 1 1 13 26 1 1 1 17 1 11 36 6 1 3 177 12 12 1 125


247. 248. 249. 250. 251. 252. 253. 254. 255. 256. 257. 258. 259. 260. 261. 262. 263. 264. 265. 266. 267. 268. 269. 270. 271. 272. 273. 274. 275. 276. 277. 278. 279. 280. 281. 282. 283. 284. 285. 286. 287. 288. 289. 290. 291. 292. 293. 294. 295. 296.

Spirálozó gép Sport szár Súlygolyó Súlykészlet Súlypont emelkedő Switch 2626 Számhívó készlet Számítógép Számítógép Asus, monitor Számítógép asztal Számítógép IMB, monitor Számítógép Intel Számítógép konf. Számítógép konfiguráció Számítógép, monitor Számítógép, monitor, hangszóró Szavazó csomag Szavazócsomag Székely harisnya Szekrény három ajtós Szekrény kétajtós Szekrény kicsi Szekrénysor Szélvágó gép Szem vizsgálótábla Személymérleg Szerver Szétszedhető köbdm. Szétszedhető transzformátor Színes duplexes nyomtató Színes TV Nokia Színes Tv Orion Színes TV siemens Színes TV Thomson Színpadi függöny Szintetizátor Szintetizátor asztal Szkenner Szoba kerékpár Szögmérő Szoknya Szőnyeg Szövőkeret Szózat Szünetmentes Tábla fehér Tábla kicsi Tábla mágneses Tábla nagy Táblai körző

2 55 3 18 1 1 5 12 1 22 1 1 1 34 25 1 1 1 12 2 23 3 22 1 1 1 1 5 1 1 1 1 1 4 1 1 1 2 1 1 79 5 5 23 1 3 24 2 24 3 126


297. 298. 299. 300. 301. 302. 303. 304. 305. 306. 307. 308. 309. 310. 311. 312. 313. 314. 315. 316. 317. 318. 319. 320. 321. 322. 323. 324. 325. 326. 327. 328. 329. 330. 331. 332. 333. 334. 335. 336. 337. 338. 339. 340. 341. 342. 343. 344. 345. 346.

Táblai vonalzó Takarítógép Elektrolux Takarítógép Thomas Talicska Tan.bepített szekrény Tanári asztal Tanári szék Tanári szoba berendezés Tanítók komplex szertára Tanuló asztal 2 szem. Tanuló asztal kémiai Tanuló pad Tanulóasztal 1 szem. Tanulóbox 3 szem. Tanulói szék Tápegység Tárgyaló asztal Telefon asztal Tenisz szett Térbeli amőba Térelválasztó függöny Terep pálca Térkép Tollas ütő Tolóajtós asztal Tolóajtós szekrény Tornacsarnok hangosítás Tornaszőnyeg Trapéz asztal Trombita Tükör Tükör fal TV készülék TV szekrény Ugráló kötél Ugráló labda Ugró deszka Ugró szekrény Űrmérték Üveg asztal Üveg szekrény Vállkendő Varrógép Varrógép Brotter Vas állvány Vas gyártás Vasaló Vasaló állvány Végerősítő Végerősítő Castone

7 1 1 1 4 34 38 1 1 134 2 72 305 8 675 1 11 4 6 5 1 40 96 12 2 7 1 18 2 2 1 6 9 15 45 4 5 5 10 2 16 17 1 1 1 1 1 1 1 1 127


347. 348. 349. 350. 351. 352. 353. 354. 355. 356. 357. 358. 359. 360. 361. 362. 363. 364. 365. 366. 367. 368. 369.

Vegyszer szekrény Vetítővászon állványos Vezeték nélküli mikrofon Videó kamera Video lejátszó Video lejátszó Sony Video magnó Philips Video magnó Philips Video Thomson Magnó Videomagnó Virágtartó Vizsgáló asztal Vízszűrő berendezés Volt mérő Vonalkód olvasó Vonalzókészlet Wifi csomag Xilofon Zászló Zom. Fehér tábla Zongora Zongora szék Zsámoly

3 1 1 1 1 1 1 1 1 7 5 1 2 3 2 4 2 1 78 1 3 2 16

128


7. KATASZTRÓFAVÉDELEM A katasztrófavédelmi nevelés-oktatás indokoltsága: A veszélyhelyzeti oktatás indokolt, mert törvények, jogszabályok írják elő. Indokolt, mert társadalmi igény, hiszen az elmúlt időszakban nagyon megszaporodott a veszélyhelyzetek száma. A közoktatás az a színtér, ahol a gyerekek a leghatékonyabb módon, az életkori sajátosságoknak megfelelően, a nevelőik közvetítésével találkozhatnak ezekkel az ismeretekkel. Jogszabályi háttér: A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. év XXXI. törvény 15., 16., l7. §-a magánszemélyek kötelezettségévé tette a tűzmegelőzési ismeretek megszerzését, megtartását, a tűzjelzéssel, továbbá a tűzoltással kapcsolatos kötelezettségeik megismerését. Felelőssé tette őket a felügyeletük alá tartozók ez irányú ismereteinek megszerzéséért, valamint e személyek tűzvédelmi magatartásáért. E kötelezettségüknek csak abban az esetben tudnak eleget tenni, ha az alapvető tűzvédelmi ismereteket elsajátítják. A gyerekek számára erre a legalkalmasabb helyszín az oktatási intézmény, ezért az új tűzvédelmi törvény 22 §ában valamennyi oktatási intézményre nézve (alap-, közép-, felsőfokú) elrendelte, hogy az általános és az egyes szakanyagokhoz kapcsolódó tűzvédelmi ismereteket oktatni kell. A polgári védelmi ismeretek közvetítésével kapcsolatos kötelezőségeket és kompetenciákat rendelet szabályozza. A katasztrófavédelmi nevelés-oktatás általános céljai és feladatai: Az általános iskola 1 – 8. évfolyama veszélyhelyzeti oktatásának célja a tanulóknak olyan elméleti és gyakorlati ismeretek átadása, melyek segítségével a különböző katasztrófa és veszélyhelyzetek elleni védekezésben esélyük van az életben maradásra, segíthetnek önmagukon és társaikon, valamint csökkenthetik az anyagi javakban, a környezetükben bekövetkező károkat. Alapvető cél az embertársaik iránt érzett felelősség jelentőségének megértetése, a menekülés, túlélés alapvető ismérveinek elsajátíttatása, az életet és a környezetet megóvó magatartás igényének kialakítása, figyelemfelkeltés a veszélyekre, az óvatosságra intés, olyan pozitív beállítódások megalapozása, amelyek az élet- és környezetkímélő, a tűzesetek megelőzését szolgáló magatartás kialakításához, s ezzel a személyes biztonság eléréséhez vezetnek. A veszélyhelyzeti ismeretanyag felosztása: -

általános veszélyhelyzeti ismeretek speciális veszélyhelyzeti ismeretek Azáltalános ismeretek az alapvető veszélyhelyzeti teendők, magatartásformák oktatására évfolyamonként egymásra épülő összefüggő blokkokban, ajánlottan az osztályfőnöki órákon kerülhet sor. A speciális ismeretek oktatására a Nemzeti Alaptanterv 4., 5., 6., 9. műveltségi területeiben, egy-egy tantárgyba építve van lehetőség. A veszélyhelyzeti ismeretanyag tartalma: -

tűzvédelmi-tűzmegelőzési ismeretek, polgári védelmi-katasztrófavédelmi ismeretek

Tűzvédelmi-tűzmegelőzési ismeretek 1–8. osztályban Történeti háttér - az emberek tűzzel való kapcsolatának történetének ismerete - a tűzgyújtás történetének ismerete 129


-

a tűzoltóság rövid történetének ismerete

Tűzmegelőzés - alapvető szabályok a háztartásban (sütés, főzés, fűtés, világítás) - tűzgyújtási szabályok a szabadban Gyújtás és oltás 1. alapvető gyújtási és oltási szabályok és módok ismerete 2. elemi elsősegélynyújtó ismeretek – pld. forrázás, kis égési sérülés esetén Menekülés, segítségkérés - menekülés – elemi viselkedési szabályok ismerete - tűzriadó ismeret, menete, próbája - a telefonálás módja (Telefonszámok: mentők, tűzoltók, rendőrség) Tűzoltóságok - tevékenységének ismerete Polgári védelmi – katasztrófavédelmi ismeretek 1–8. osztályban Biztonság- veszélyhelyzetek - a biztonság összetevőinek ismerete - a katasztrófaküszöböt elérő helyzetek: a civilizációs és természeti katasztrófák okainak fajtáinak ismerete (árvíz-belvíz, földrengés, hóvihar, szélvihar, vegyi baleset, nukleáris baleset) - A globális veszélyek, az ország, a település veszélyeztetettsége, helyi sajátosságok ismerete - A katasztrófa-küszöböt el nem érő veszélyhelyzetek felismerése otthon és az iskolában - a veszélyhelyzetek túlélési lehetőségeinek, az összefogás és a segítségnyújtás jelentősége tudatosítása - az iskola Prevenciós Programja, a tanulók szerepe annak végrehajtásában Veszélyhelyzeti ismeretek tanítása A feldolgozás ritmusának tervezésekor figyelembe kell venni a tanulócsoport sajátosságait, meglévő ismereteit, a szűkebb környezetük veszélyeztetettségének jellemzőit, a sajátos problémákat, az előfordult gyermekbaleseteket. A veszélyhelyzeti nevelést, oktatást az általános iskolák 1–4. évfolyamaiban 4–6 órában (3 óra polgári védelem + 3 óra tűzvédelem), az 5–8. évfolyamaiban 6–8 órában (4 óra polgári védelem + 4 óra tűzvédelem) célszerű feldolgozni. Az osztályfőnök "szabad kezet" kap arra vonatkozólag, hogy az 1–4. évfolyam részére biztosított 4–6, illetve az 5–8. évfolyam részére biztosított 6–8 órán belül az évfolyamokon gazdálkodjon. A tananyag egy része tanórán kívüli nevelési-oktatási formában is közvetíthető. A külső segítők körét és a foglalkozások helyszínét a korábbi évek helyi gyakorlati tapasztalataira alapozva szervezzük. A megvalósításhoz szerencsésebb kilépni a tantermi keretekből. A helyszínek megválasztását a témák adják (szűkebb környezet, lakóterület, természet). A tevékenykedtetésre alapuló feldolgozás kisebb létszámú csoportokkal könnyebben valósítható meg. Nagyon fontos, hogy az elméletben megtanultakat bemutassuk a gyerekeknek, gyakoroltassuk velük. Külső segítők: polgárvédelem, tűzoltóság, rendőrség Segédanyagok -

Tűzre, vízre vigyázzatok...munkafüzetek: 6–8, 8–10, 10–12, 12–14 éveseknek Tanári kézikönyv, mely tartalmaz egy lehetséges tanítási-tanulási programot, szakmai ismeretés szöveggyűjteményt, irodalmi szöveggyűjteményt és egyéb segédanyagokat. A Biztonság Birodalma 1–2. munkafüzetek: 1–2., 3–4. osztályosoknak 130


-

Mancs! Ments! munkafüzet: 5–6. osztályosoknak Veled is megtörténhet! munkafüzet: 7–8. osztályosoknak Tanári Kézikönyv II., mely tartalmazza a tanítási-tanulási programot, egy kutatás-módszertani ajánlást, valamint a polgári védelmi alapismereteket.

Javaslatok az ellenőrzés, értékelés meghatározásához A nevelő-oktató program általános követelményei: - a tanuló értse meg, hogy életét veszélyhelyzetek, gyakran katasztrófák veszélyeztetik, amelyeket maga is előidézhet - ismerje meg az egyes veszélyfajtákat - tanulja meg ezek elkerülési módjait - tanulja meg, hogyan kell viselkedni a veszélyhelyzetekben, kihez kell segítségért fordulnia - tudatosuljon benne, hogy a helyes magatartással önmaga és mások életét is megmentheti - ismerje meg Magyarország és a lakóhelye, iskolája veszélyeztetettségét - tudatosuljon benne, hogy a veszélyhelyzetek nem ismernek határokat, ismerje fel az összefogás jelentőségét tudja, hogy a polgári védelmi kötelezettség – honvédelmi kötelezettséghez hasonlóan – rá is vonatkozik majd. Tananyag (cím, téma és ismeretkör javaslatok) 1-2. osztály Cím Téma Ismeretanyag Hová siet? Miért siet? Tűzoltóság, rendőrség, mentők; Munkában a tűzoltók; Megkülönböztető jelzések Amikor barátunk a tűz A tűz jelentősége, a fűtés, sütés veszélyei, nyílt láng Barát vagy ellenség? Amikor ellenséggé válhat a tűz Mi kell az égéshez? A tűzesetek okai otthon, szabály Ünnepi fény szabadban való tűzgyújtásra; Gyújthatóság; nem kívánatos tűz; Szokások, hagyományok, az ünnepek veszélyei, biztonsági intézkedések Jobb félni, mint A hagyományos kályha, villanyfőző, megijedni gáztűzhely, elektromos készülék veszélyei; - Tűzriadó, vészkijárat, menekülési .. útvonal Ha már baj van! Az épületelhagyás helyes módja, a tűz jelzése; A tűzoltóknak való telefonálás helyes módja

Témakör Tartalmak A Biztonság Birodalma A biztonság összetevői Veszély herceg villámai Veszélyhelyzetek, a lakóhely veszélyei A Biztonság Lovagjai Akik segítenek, a lovagok jelzései ...és hömpölyögve zúdul a víz... Az árvíz hatása a környezetre, veszélyei A Biztonság Iskolája 1. Grundi segít... Helyes magatartásformák árvízkor, a veszély jelzése A szélvihar, hóvihar A szélvihar, hóvihar hatása a környezetre, veszélyei A Biztonság Iskolája 2. Grundi segít... 131


Helyes magatartásformák hóviharban, szélviharban Tudáspróba Gyakorlat 3-4. évfolyam Cím Téma Ismeretanyag A tűzgyújtás története Az ősember és a tűz, tűzgyújtás régen Régen és ma és ma, kovakő, súrlódás; A tűz használata A tűz hasznosítása régen és ma; A bűvös fapálcika A gyufa története, a gyufagyújtás szabályai; gyúlékonyság Égés, oltás Az égés feltételei Az égés feltételei, kísérőjelenségei Az égés kísérőjelenségei Hogyan olthatunk "kis" tüzeket? Mire vigyázz a Mire vigyázz a háztartásban? I. Veszélyek a háztartásban; háztartásban? Az égési sérülések; Mire vigyázz a háztartásban? II. A műanyagok használatának veszélyei; Robbanásveszély; füstmérgezés Segítség! Ha már baj van Menekülés, segítségkérés Tűz van – Tudáspróba Az iskola menekülési terve Témakör Tartalmak Veszélyherceg villámai Civilizációs és természeti katasztrófák: árvíz, belvíz, szélvihar, hóvihar, földrengés, vegyi baleset ..és megmozdult a föld... A földrengés hatása a környezetre, veszélyei A Biztonság Iskolája 3. Grundi segít... Helyes magatartásformák földrengéskor A „Biztonság Lovagjai" Kik segítenek földrengéskor? A lovagok jelzései A vegyi balesetek hatása a környezetre, veszélyei ...és szúrt a szaga... Helyes magatartásformák vegyi balesetkor A "Biztonság Lovagjai" Kik segítenek vegyi balesetkor? A lovagok jelzései Tudáspróba Gyakorlat 5-6. évfolyam Cím Téma Ismeretanyag Hogyan is Tűz, tűz Tüzek a természetben: vulkán, villám; tűzvész, kezdődött? Prométheusz villámhárító; A tűzgyújtás története A Prométheusz-legenda; 132


Irinyi János munkássága Mire vigyázz a Sütés–főzés A sütés–főzés, fűtés veszélyei; háztartásban? Fűtésfajták, használati utasítások, üzemeltetési Gáz, fűtés, világítás módok, tűzmegelőzési tanácsok; A gáztűzhely használatának veszélyei, elektromos berendezések helyes használata; Hogy ünnep lehessen Ünnepi fény Az ünnepek során felmerülő veszélyek megelőzése! Ha már baj van… Segítségkérés A tűzjelzés régen és ma; Tűzjelzés Segítségkérés Menekülés, oltás A menekülés szabályai; A víz szerepe az oltásban, A tűzoltó készülékek használata Témakör Tartalmak Lesben áll és nem kímél… a veszélyek típusai, veszélyek otthon, az utcán és az iskolában …és jön a víz, a hömpölygő áradat... a katasztrófa-küszöböt elérő veszélyek: vegyi baleset, árvíz, belvíz, földrengés, hóvihar, szélvihar Veszélykalauz a településen a település, az intézmény veszélyeztetettsége, prevenciós program Riadó! riasztási jelek, teendők riasztáskor a veszély jelzése, mások tájékoztatása, elsősegélynyújtás Te is tehetsz valamit! Védem, véded, védi... védünk! egyéni védelem: légzésvédelem, bőrvédelem elzárkózás, óvóhely Tudáspróba Gyakorlat 7-8. évfolyam Cím

Téma Ismeretanyag

Az ősidőktől Tűz! Tűz! - tűzgyújtási technikák, tűzfúró, tűzszerszám, napjainkig A szervezett magyar tűzoltóság őselemek, felfedezők, találmányok rendvédelmi szervek, tűzoltó laktanya, állampolgári jogok és kötelességek Lassan, okosan! Tűzmegelőzés a szűkebb környezetünkben; A biztonságos fűtés, sütés-főzés; Vegyszerek használata; A mindennapok tűzvédelme Tűzgyújtás a szabadban; A dohányzás veszélyei; Gyorsan, okosan! Segítségkérés A segítségkérés lehetséges formái; Menekülési terv A tervezés elemei – tűzriadó terv; Tűzoltás dióhéjban Alapvető tűzoltási eszközök

133


Témakör

Tartalmak

Akik segítenek... A veszélyhelyzet kezelésének rendszere Nem vagy egyedül! a katasztrófavédelmi szervek feladata, polgári védelmi kötelezettség Fogd a csomagod! A csoportos védelem: kimenekítés, ideiglenes Segíts! lakóhely-elhagyás, a szükséges "túlélőcsomag" összeállítása; befogadás Helyes magatartási szabályok, elsősegélynyújtás Nem ismer határokat! Globális veszélyek: nemzetközi bűnözés, terrorizmus; környezetszennyezés, az együttműködés jelentősége Minősíthetetlen! - minősített időszakok Tudáspróba Gyakorlat Fejlesztési követelmények: 1-4. osztály: minimum évi 4 -6 óra -

Sajátítsák el a tűzmegelőzés, tűzgyújtás, tűzoltás, mentés, menekülés elemi ismereteit, az ezekhez kapcsolódó viselkedésben, mozgásban, tevékenységsorban fokozatosan készségszintet érjenek el. Ismerjék meg a veszélyhelyzetek, balesetek, sérülések elkerülésének módjait. Ismerjék az elemi első segélynyújtási ismeretek közül az égésre vonatkozó tudnivalókat.

-

Értsék meg a tanulók, hogy az életüket veszélyek fenyegetik, ismerjék meg a katasztrófaküszöböt elérő és a mindennapok, a katasztrófa-küszöböt el nem érő veszélyfajtáit. (Tűz, árbelvíz, ipari balesetek, földrengés, szélsőséges időjárás, munkahelyi, közúti, otthoni balesetek, stb.) Ismerjék meg a riasztási jeleket. Tudjanak túlélő csomagot összeállítani.

-

Tudják, hogyan kell viselkedniük a veszélyhelyzetekben, kihez kell fordulniuk segítségért, ismerjék a segítségkérés és a védelem helyes módját.

-

Tudják, hogy helyes magatartással önmaguk és mások életét is megmenthetik

-

Értsék meg, hogy önmaguk is előidézhetnek veszélyeket, ismerjék meg lakóhelyük, iskolájuk veszélyeztetettségét.

-

Sajátítsák el a menekülés, túlélés alapvető ismérveit.

-

Ismerjék meg az intézmény Prevenciós Programjának rájuk vonatkozó részeit (menekülési útvonalak, riasztási módok, stb.)

Kapcsolattartás a munkavédelmi felelőssel 5-8. osztály: minimum 6-8 óra -

Ismerjék a legfontosabb természeti és civilizációs veszélyeket. Tudják, hogy mit jelent a polgári védelmi kötelezettség, mint a honvédelmi kötelezettség része

-

Nyerjenek betekintést, tájékoztatást a hazánkat és a környezetünket érintő új veszélyekről, kihívásokról (ipari balesetek, környezetszennyezés, atomfegyverek elterjedése, járványok, tömeges migráció, szervezett bűnözés, terrorizmus stb.), a hazánkra jellemző veszélyhelyzeti tűzoltási-tűzmegelőzési polgári védelmi- katasztrófavédelmi tevékenységről. Informálódjanak a nemzetközi együttműködések irányairól, lehetőségeiről, az ifjúsági szövetségek nemzetközi kapcsolatairól, programjairól. Ismerjék a Magyarországon előforduló leggyakoribb veszélyhelyzeteket. Ismerjék fel az összefogás jelentőségét. Ismerjék meg az intézmény 134


Prevenciós Programjának rá vonatkozó részeit (Az 1-4. osztályos ismereteket kibővítve azzal, amit a megelőzésben, elhárításban tenniük kell) -

Ismerjék meg a segítségnyújtókat (katasztrófavédelem, tűzoltóság, rendőrség, mentők), legyenek képesek együttműködni a segítségnyújtókkal. Alakítsanak ki reális képet tevékenységükről, legyenek tisztában azzal, hogy e szervezetek az ő életüket is védik

-

Legyen igényük az önmentő módszerek és mások mentése lehetőségeinek megismerésére. Sajátítsák el az elemi első segélynyújtási ismeretek közül a sérülések, sebek, törések felismerésére, ellátására vonatkozó elemi tudattartalmakat.

-

Legyenek képesek a környezetük tűzvédelmével, a veszélymegelőzéssel kapcsolatos állampolgári kötelességeik, személyes felelősségük felismerésére, gyakorlására. Olyan, az életet és a környezetet kímélő szokásaik alakuljanak ki, amelyekkel a harmonikus életvitel megalapozható. Kísérjék figyelemmel lakóhelyük tűzoltóságának, katasztrófavédelmének őket is érintő vonatkozásait. Ismerjék a tűzoltóság kulturális, hagyományőrző és értékmegóvó, a katasztrófavédelem életet- és anyagi javakat mentő funkcióját. Ismerjék meg a területükön lévő, tűzzel kapcsolatos kultúrtörténeti emlékeket, hagyományokat, szokásokat.

-

Tudják végrehajtani a távolsági védelem (kimenekítés, kitelepítés) és egyéni védelem rájuk vonatkozó feladatait. Legyenek tisztában a veszélyhelyzetekben betartandó alapvető magatartási szabályokkal, ismerjék az egyéni védőeszköz használatát, és iskolájuk Prevenciós Programját.

-

Ismerjék a riasztási jeleket, tudják, hogy veszélyhelyzet esetén hogyan segíthetnek önmagukon és egymáson. Ismerjék a pánik kitörésének előjeleit, valamint azt, hogy mit tehetnek a megelőzése érdekében.

-

A döntéshozatal gyakorlásában személyes tapasztalataik mellett használják fel a tömegkommunikáció forrásait, tanulják meg értően szelektálni azokat. Ismerjék a segítségkérés, az együttműködés módjait. Tudják elemezni és értékelni a szabályok megtartásának, illetve megszegésének következményeit. Magatartásuk szolgálja az emberi élet, a természet, a szűkebb és tágabb környezetük védelmét, a biztonságot.

135


8. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE 8.1.A nevelő és oktató munka szakaszai A köznevelésről szóló törvény alapján a nevelési-oktatási intézményekben folyó nevelő-oktató munka szakaszai a következők: - az óvodai nevelés szakasza - az alapfokú nevelés-oktatás szakasza - a középfokú nevelés-oktatás szakasza - az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasza Iskoláinkban alapfokú nevelés-oktatás folyik. Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza az első évfolyamon kezdődik, és a nyolcadik évfolyam végéig tart. Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza két részre tagolódik, melyek a következők: - az első évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó alsó, és - az ötödik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó felső tagozat. - Az alsó tagozaton nem szakrendszerű oktatás, a felső tagozaton szakrendszerű oktatás folyik. Az iskolai nevelés-oktatás általános műveltséget megalapozó szakaszán belül az egyes iskolai évfolyamok tananyaga és követelményei egymásra épülnek.

8.2. Az intézmény speciális nevelési - oktatásai kínálata 8.2.1. Művészetoktatás A Művészetoktatás Helyi tantervét a 27/1998. (VI. 10.) az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról szóló MKM rendelet szabályozza a következőképpen: 1. Az e rendelet 1. melléklete szerint – a 3/2011. (I. 26.) NEFMI rendelet hatálybalépését megelőzően – folytatott képzések felmenő rendszerben folytathatók, oly módon, hogy a tanulmányaikat már megkezdett tanulók azt legkésőbb a 2026/2027. tanévig be tudják fejezni. 2. 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról e rendeletnek – a 3/2011. (I. 26.) NEFMI rendelettel beiktatott – 2. mellékletét első alkalommal a 2011/2012. tanévben megkezdett képzésekre felmenő rendszerben kell alkalmazni. Intézményünk művészetoktatás intézményegységének alapvető célkitűzése, hogy a művészeti oktatás, nevelés sajátos lehetőségeivel, eszközeivel, konkrét művelésével harmonikus, érzelmileg gazdag, kreatív, kulturált és erkölcsileg emelkedett embereket neveljünk. A művészetoktatás részletes helyi tantervét az 4. számú melléklet tartalmazza 8.2.2. Cigány Nemzetiségi Oktatás Iskolai Programja - Cigány nemzetiségi oktatás magyar nyelven A cigány nemzetiségi oktatás területei: - Tantárgyi fejlesztés - Szocializációs, kommunikációs fejlesztés - Egyéni tehetséggondozás Etnikai nevelés célja: a etnikai történelmi kultúra megismerése, hagyományőrzés, -teremtés, az önismeret kialakítása, a etnikai jogok megismerése, gyakorlása. Segíteni kell a tanulókat abban, hogy megtalálják helyüket a közösségben, elfogadják, és elfogadtassák másságukat, saját értékeiket. A cigány népismeret oktatását a helyi tantervbe és tanmenetekbe építve integrált oktatás keretében kívánjuk megvalósítani. Az etnikumi tanulók szüleinek kérésének eleget téve, - (melyben külön 136


kérték, a többi tanulóval együtt tanórákon a cigány népismeretet integráltan oktassák az iskolában), hogy gyermekeik ne kerüljenek a tantárgyi oktatás során megkülönböztetésre. A cigány népismeret oktatásának részletes követelményei az alábbi tantárgyaknál integrált oktatás formájában kerülnek megfogalmazásra: • magyar nyelv- és irodalom • környezetismeret, természetismeret • ének-zene • rajz • technika • ember és társadalom, • etika • hon- és népismeret • földrajz • osztályfőnöki A cigány nemzetiségi, etnikai oktatást: az 5. számú melléklet tartalmazza. 8.2.3. SNI- tanulók oktatása Sajátos nevelési igényű tanulók óraterve, tantárgyi követelményrendszere 2009-től (kifutó rendszerben) 6. sz. melléklet Sajátos nevelési igényű tanulók óraterve, tantárgyi követelményrendszere 2013-tól (felmenő rendszerben) 7. sz. melléklet Mindkét esetben Németné Tóth Ágnes: A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai tanításának tantervi irányelve 1-8. évfolyamra (2005.), illetve az Alternatív helyi tanterv a tanulásban akadályozott tanulókat összevont osztályban vagy integrált keretek között oktató iskolák számára 18. évfolyam alapján (2013.) 8.2.4. Felnőttoktatás a, Formája: Nappali tagozat. Naponta: 13.30-17.20-ig b, Az adott tanév osztályait az iskola a fenntartó engedélye alapján szervezi meg. c, A felnőttoktatásba való részvétel feltételei : •

Legalább 6 osztály elvégzéséről szóló végbizonyítvány.

•

Csak 16-22 év közötti életkor.

•

az egyes iskolatípusokból az átjárhatóságot a hallgató számára a legkedvezőbb feltételekkel biztosítjuk. A korábban elvégzett évfolyamot beszámítjuk.

•

A hallgatók egyéni tanulási ütemét figyelembe véve lehetőséget adunk a tanulmányok gyorsított, akár két év alatt történő elvégzésére.

•

Jelentkezési lap úján történő jelentkezés.

•

Megfelelő létszámú jelentkezése alapján beiratkozás.

d, Az iskola a tanulók teljesítményét – a helyi tantervben meghatározottak szerint – osztályozóvizsgán értékeli, amelyet tanévenként két időszakban, a félévzárást megelőző két hétben szervez meg a tanítási napok terhére. e, Az iskola a felnőttoktatásban részt vevő tanulóval a beiratkozáskor képzési szerződést köt, amely tartalmazza: -

a képzési időt, az oktatott tantárgyakat és azok óraszámait félévenkénti bontásban, 137


-

a mulasztások igazolására és következményeire vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket,

-

az ismeretek számonkérésének módjait, rendjét, az osztályozóvizsgák formáit és ütemezését,

-

a vizsgák halasztásának, pótlásának, illetve javításának feltételeit és eljárási rendjét,

-

a térítési, illetve a tandíjfizetési kötelezettséget és annak mértékét (mérséklésének és visszafizetésének szabályait az iskolai házirend tartalmazza).

f, Az iskolának a tanuló tanórákon való részvételét és távolmaradását az osztálynaplóban dokumentálnia kell, é a mulasztások tekintetében a jogszabályi rendelkezések szerint kell eljárnia. g, A tanuló asz osztályozóvizsgákon és beszámolókon vizsgarendben megjelölt napon köteles megjelenni, esetleges távolmaradását a vizsgát követő három napon belül igazolhatja. Indokolt távolmaradás esetén a tanuló az osztályfőnök és az érintett szaktanár által kijelölt napon pótolhatja a vizsgát. h, A felnőttoktatásban részt vevő tanulóra az iskolai házirend előírásai is vonatkoznak.

8.3. Az intézmény általános iskoláinak kerettanterve, óraterve, tantárgyi követelményrendszere. 8.3.1. Az intézmény egyes évfolyamain alkalmazott kerettantervek: -

-

HT 2009- kerettanterv kifutó rendszerben. a 2/2008. (II. 8.) OKM rendeletének mellékletei a 17/2004. (V. 20.) OM rendelethez”és z Educatio Kht. 2008-ban kiadott kompetenciafejlesztő oktatási program kerettanterve Apáczai Kiadó bázisiskoláinak kerettanterve-2008. HT 2013-kerettanterv felmenő rendszerben az alábbi törvényi szabályozásoknak megfelelően:  A Nemzeti köznevelésről szóló a 2011. évi CXC. törvény, 

20/2012. EMMI rendelete a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról



110/2012. Korm. Rendelet a NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról



A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 1.,2. mellékletei.

Apáczai Kiadó bázisiskoláinak helyi tanterv ajánlása-2013.

138


2013. szeptember 01-től kerül bevezetésre az első és az ötödik évfolyamon felmenő rendszerben. ÉVFOLYAM 4. 5.

TANÉV

1.

20132014

HT2013

HT2009

HT2009

HT2009

HT2013

HT2009

HT2009

HT2009

20142015

HT2013

HT2013

HT2009

HT2009

HT2013

HT2013

HT2009

HT2009

20152016

HT2013

HT2013

HT2013

HT2009

HT2013

HT2013

HT2013

HT2009

20162017

HT2013

HT2013

HT2013

HT2013

HT2013

HT2013

HT2013

HT2013

2. 3. Alsó tagozat

6. 7. Felső tagozat

8.

8.3.2. Az 1-8. évfolyam tantárgyi rendszere A KIFUTÓ helyi tantervek óratervei 8.-9.-10. számú melléklet alapján A FELMENŐ helyi tantervek óraterve, időkerete

139


A Mezőcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola intézményeinek tantárgyi rendszere - heti óraterve - időkerete - 2013. szept. 01-től Óraterv: 1–4. évfolyam Tantárgyak

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv – angol nyelv Matematika Etika/Hit- és erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Tánc és mozgás Technika, életvitel és gyakorlat

1. évf. Szaba Választható Keret-don órák tantervez EB ÉG terv -hető 7 1 2 2 4 1 1 1 2 2 1

2. évf. Szaba Választható Keret-don órák tantervez EB ÉG terv -hető 7 1 2 2 4 1 1 1 2 2 1

3. évf. Szaba Választható Keret-don órák tantervez EB ÉG terv -hető 6 1,5 2 2 4 1 1 1 0,5 2 2 1

4. évf. Szaba- Választható Keretdon órák tantervez- EB ÉG terv hető 6 1,5 2 1 1 4 1 1 1 0,5 2 2 1

Informatika Testnevelés és sport Kötött óraszám Szabadon tervezhető Kötelező óraszám Nem kötelező óraszám – szabadon választható NKt 27§.(4.) Tanulási idő, felkészülés, egyéb foglalkozás, differenciált képességfejlesztés, BTM fejlesztés OSZTÁLYOK HETI IDŐKERETE NKt 27§.(5.) tehetséggondozás, felzárkóztatás NKt 27§.(7.) BTM vagy SNI vagy szakorvosi vélemény alapján betegség

5 23

5 23

5 22

2

3

25 2

2

2

2

3

25

2

1

5 24

2

25

1

27

2

2

2

25

25

25

26

52

52

52

55

2

2

2

2

10 óra Az időkeret hetek és a tanulók között átcsoportosíthatók

140


miatti magántanuló 20/2012. EMMI rendelet 138.§ egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció

NKT. 6. sz. melléklet E oszlopa szerinti időkeret tanévenkénti aktuális felhasználásával

141


A Mezőcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola intézményeinek tantárgyi rendszere - heti óraterve - időkerete - 2013. szept. 01-től Óraterv: 5–8. évfolyam Tantárgyak

5. évf. SzabaVálasztható don óra tervezhető EB ÉG 0,5 1 0,5 1 0,5 1 0,5

Kerettanterv Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv – angol nyelv Matematika Etika/Hit- és erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene

4 3 4 1

6. évf. SzabaVálasztható Keret don óra -tantervezterv hető EB ÉG 4 0,5 1 0,5 3 1 3 1 1 1 1

2

0,5

2

2

0,5

2

1

0,5 0,5

Osztályfőnöki Kötött óraszám Szabadon tervezhető Kötelező óraszám

2

2

2 1 2 1 1

1 2 1 2 1

0,5

1

0,5 0,5

0,5 0,5

1

Dráma és tánc Hon- és népismeret Tánc és mozgás Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport

7. évf. 8. évf. Szaba- Választható Szaba Választhat KeretKeret don óra -don ó tan-tanterveztervez óra terv terv hető EB -hető EB 3 1 1 4 1 3 1 3 1 3 1 1 3 1 1 1 1

1

0,5 1

1 1 1 5 1

0,5

26

1 1 1 5 1

0,5

25 2 2

1 1

28

28

1 5 1

3 28

1

1 1 1 5 1 3 31

3 31

142


Nem kötelező óraszám – szabadon választható NKt 27§.(4.) Tanulási idő, felkészülés, egyéb foglalkozás, differenciált képességfejlesztés, BTM fejlesztés OSZTÁLYOK HETI IDŐKERETE NKt 27§.(5.) tehetséggondozás, felzárkóztatás NKt 27§.(7.) BTM vagy SNI vagy szakorvosi vélemény alapján betegség miatti magántanuló 20/2012. EMMI rendelet 138.§ egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció

3

3

3

3

4

4

20

20

21

21

51 2

51 2

56 2

56 2

10 óra Az időkeret hetek és a tanulók között átcsoportosíthatók NKT. 6. sz. melléklet E oszlopa szerinti időkeret tanévenkénti aktuális felhasználásával

143


Az Mezőcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola intézményeinek tantárgyi rendszere Éves óraszám – 2013. szeptember 01-től Óraterv: 1–4. évfolyam Tantárgyak

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv – angol nyelv Matematika Etika/Hit- és erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Tánc és mozgás Technika, életvitel és gyakorlat Informatika Testnevelés és sport Éves kötelező óraszám : o Kötött óraszám o Szabadon tervezhető Éves nem kötelező óraszám – szabadon választható órák

1. évf. Éves óraszám Éves óraszám Választható órák Kötelező órák EB ÉG 288 72 72 180 36 36 72 72 36

2. évf. 3. évf. Éves óraszám Éves óraszám Éves óraszám Éves óraszám Választható Választható órák órák Kötelező órák Kötelező órák EB ÉG EB ÉG 288 270 72 72 72 72 180 180 36 36 36 54 72 72 72 72 36 36

4. évf. Éves óraszám Éves óraszám Választható órák Kötelező órák EB ÉG 270 72 36 36 180 36 54 72 72 36

-

-

-

-

180

180

180

180

900

900

900

972

72

72

72

72

72

72

36

36

72

72

144


Az Mezőcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola intézményeinek tantárgyi rendszere Éves óraszám – 2013. szeptember 01-től Óraterv: 5–8. évfolyam Tantárgyak

5. évf. Éves óraszám Kötelező órák

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv – angol nyelv Matematika Etika/Hit- és erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Dráma és tánc Hon- és népismeret Tánc és mozgás Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki

162 108 162 36

6. évf.

Éves óraszám Választható óra EB ÉG 36 18 36 36 18

Éves óraszám Kötelező órák 162 108 144 36

7. évf.

Éves óraszám Választható óra EB ÉG 36 18 36 36 36

8. évf.

Éves óraszám Választhat Választható Kötelező órák óra Kötelező órák ó EB EB 144 36 144 36 108 36 108 36 144 36 144 36 36 36 Éves óraszám

Éves óraszám

Éves óraszám

72

18

72

18

72

72

72 36

18

90 36

18

72 54 72 54 36

54 72 54 72 36

36

-

-

36 36 36 180 36

36 36 36 180 36

36 36 36 180 36

36 36 36 36 180 36

18

18

18

36

36

145


Éves kötelező óraszám: o Kötött óraszám o Szabadon tervezhető Éves nem kötelező óraszám – szabadon választható órák

1008

1008

108 108

1116

108 108

1116

144

144

146


8.3.3. Az intézmény/tagintézmény helyi tantervében a kötelező és választható tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási és kulturális miniszter, illetve az Emberi Erőforrások minisztere által jóváhagyott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. KIFUTÓ Helyi tanterv tantárgyainak követelményrendszere - 10. számú melléklet FELMENŐ Helyi tanterv tantárgyainak követelményrendszere - 11. számú melléklet

8.4. A Nemzeti alaptanterv szabályozása a helyi tantervvel kapcsolatban A régi Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló kormányrendelet szabályozza, hogy a helyi tantervekben biztosítani kell a tanulók életkorához és az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a következőket: az egészségfejlesztéssel, a környezetvédelemmel, a fogyasztóvédelemmel, a közlekedésre neveléssel, a társadalmi bűnmegelőzéssel, az áldozattá válással, az erőszakmentes konfliktuskezeléssel összefüggő ismereteket. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatainkat az egészségnevelési program tartalmazza a tantárgyi rendszerünkbe való beépítéssel együtt. A környezetvédelemmel kapcsolatos teendőket a környezeti nevelési programunk tartalmazza. A közlekedésre nevelés az alsó tagozaton a környezetismeret tantárgyban, felső tagozaton ezen túl a technika és az osztályfőnöki órák témaköreiben szerepel. Oktatásában a rendőrség nyomtatott anyagait, konkrét segítségadásukat is hasznosítjuk. A társadalmi bűnmegelőzés, az áldozattá válás és az erőszakmentes konfliktus kezelés szintén az osztályfőnöki órák témakörei közt szerepel. Az önálló modulhon- és népismeret, tánc és dráma, etika modulok tananyagai is tartalmaznak e témakörökben ismereteket, ezek az órák lehetnek színterei szituációs játékoknak, tréningeknek, a rendőrség és az ifjúságvédő szervezetek által megtartott bemutatóknak is. A jogok gyakorlásának lehetőségét az iskolánkban működő Diákönkormányzat is biztosítja a tanulók számára. A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos ismeretek alapján tanulóinknak fel kell készülni jogaik gyakorlati alkalmazására. Az ENSZ fogyasztóvédelmi irányelveiben leszögezte, hogy minden állampolgár fogyasztóként a következő alapvető jogokkal rendelkezik: az alapvető szükségleteik kielégítéséhez való jog, a veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozás joga, a különböző termékek és szolgáltatások közötti választás joga, a megfontolt választáshoz szükséges tények ismeretének joga, a jogos panaszok tisztességes rendezéséhez való jog, az egészséges és elviselhető környezethez, élethez való jog, a tájékozott és tudatos fogyasztóvá váláshoz szükséges ismeretek és tudás elsajátításához való jog. Kiemelt fejlesztési feladat a NAT-ban a felkészülés a felnőtt életre, amelyben a fogyasztói kultúra kialakítása is jelentős szerepet kap. A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban. A cél elérését a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, a mindennapi életben való képviselete 147


jelenti.

A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban (Az egyes tantárgyakba beépíthető tartalmak): Magyar: reklámnyelv: feliratok, a reklám kommunikációs csapdái. Matematika: banki, biztosítási, üzemanyag fogyasztási számítások. Fizika: mérés, mérőeszközök, villany, gáz, víz mérőórák. Technika: áruismeret, a gyártás és a termékminőség összefüggései. Földrajz: eltérő fogyasztási struktúrák és szokások. Biológia: génmódosított élelmiszerek, amíg egy élelmiszer a boltba kerül, táplálkozás kiegészítők, egészséges táplálkozás. Kémia: élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok, vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerű és tudatos használata. Informatika: elektronikus kereskedelem, internetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia. Történelem: EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám története. Médiaismeret: a reklám képi nyelve és hatásai. Tanórán kívüli tevékenységek: Szakkörök, erdei iskola, vetélkedők, versenyek, rendezvények. Iskolán kívüli helyszínek felkeresése – bankok, üzletek, piac. Az iskola, mint fogyasztó hely, és mint piac. Az iskolai büfé figyelése. A 110/2012. Korm. Rendelet az új NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló törvényi szabályozásnak megfelelő a kiegészítéseket a Nevelési Program 5.3.1.1. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok az általános iskolában című rész tartalmazza, amit a Helyi tantervünk óratervének elkészítésekor, illetve a tantárgyi követelmények tematikus elosztása során figyelembe vettük. NAT-ban meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai: • Etika/Hit- és erkölcstan oktatása Intézményünkben az hit- és erkölcstan oktatás kötelező tanóra keretében történik. A tanuló által választható keretek: - Hit- és erkölcstan oktatás – az Országgyűlés által elismert magyarországi egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek által történő nevelés-oktatás, vagy - Etika – iskolai tantárgyi nevelés-oktatás választásával. • Mondatbank szöveges értékeléshez mind az egyházi, mind az állami hit- és erkölcstan oktatáshoz: Lásd. 14. sz. melléklet •

Egész napos iskola A Mezőcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolában az 1-4. évfolyamosok számára az iskolaotthonos oktatás mellett félnapos plusz napközis foglalkozást biztosítunk. Az 5-8. évfolyamosok számára összevont tanulószobai foglalkozást szervezünk az igényeknek megfelelően. Az általános iskola mellett működő alapfokú művészeti oktatás 13.00 órától kezdődik az 1-8. évfolyamos tanulók egyéni választása alapján egy vagy több művészeti ágban. A tanórai és egyéb foglalkozások délelőtt és délután egyenletesen szétosztva 16.00 óráig szervezi meg az intézmény, szülői igény esetén 17.00 óráig. A Mezőcsáti Általános Iskola Édes Gergely Tagiskolájában a félnapos iskolai oktatás mellett az alsó tagozatban egy napközis csoport és a felső tagozatban is egy napközis csoport működik. Célként jelöljük meg intézményeinkben a napközis, illetve tanulószobai csoportok számának bővítését. Az egész napos iskolai oktatás kiemelt célja, a szabadidő hasznos eltöltésének szervezése. Ehhez nyújtott segítséget „A napközi, ahol jó lenni” jó gyakorlat adaptálása.

148


•

Természettudományos nevelés A természettudományos nevelés és gondolkodás differenciált fejlesztésére és alkalmazására a kerttantervekben megjelenő óraszámot megnöveltük a szabadon tervezhető, illetve a választható órák egy részének felhasználásával. A tanórai foglalkozásokon túlmenően természetes közegben a Mezőcsát Tájháza projekthét, illetve az erdei iskolai programok (2 nap a település önkormányzata által fenntartott faházban), valamint a tanulmányi kirándulások is hozzájárulnak a komplex természettudományos szemlélet kialakításához.

•

Mindennapos testnevelés Intézményünkben az 1-4. évfolyamon a mindennapos testmozgást heti három testnevelés órával és az iskolaotthonos, valamint a napközis foglalkozások keretein belül biztosítottuk. 5-8. évfolyamon a heti kettő és fél testnevelés óra, iskolai sportkör kereteiben és a DSE-vel együttműködési megállapodás alapján (atlétika, labdarúgás, kosárlabda) szervezett foglalkozásai segítettek a mindennapos testnevelést. 2012/2013-as tanévtől az első és az ötödik évfolyamon felmenő rendszerben heti 5 órát terveztünk a mindennapos testmozgásra. Ebből a kerettanterv előírásainak megfelelően helyi döntésen alapuló választás szerint a 2. évfolyamtól 18 órát biztosítunk úszásoktatásra, ami két évfolyamonként összevonásra kerül. Mindaddig, amíg az úszásoktatás feltételeit helyi szinten nem tudjuk biztosítani, a fenntartó döntésének értelmében a tervtől eltérően felmenő rendszerben az 5. évfolyamon szervezzük meg az úszásoktatást a tiszaújvárosi tanuszodában. A választható órakeretből a 7-8. évfolyamon a 2013. szeptember 01-től bevezetésre kerülő óraterv alapján a tánc és mozgás tantárgy oktatására további heti 1-1 órát számítunk be a mindennapos testnevelésbe. Ezen túlmenően heti 2 óra kiváltható sportolással iskolai sportkörben, vagy a tanuló kérelme alapján sportegyesületben, sportszervezetben igazolt sporttevékenységgel.

•

Mindennapos művészeti nevelés A Mezőcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola művészetoktatása zeneművészeti-, képző- és iparművészeti-, valamint táncművészeti (néptánc ágban) biztosítja a mindennapos művészeti nevelést az intézmény valamennyi (beleértve a tagintézményt is) tanulója számára.

•

Idegen nyelv-oktatás Angol idegen nyelv orientáció a választható órakeret terhére 1-3. évfolyamon heti 2 órában indul el a Mezőcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolában. A 4. évfolyamtól szintén a választható órakeret terhére heti 1 órával megnöveltük az angol idegen nyelv oktatását. Mindezek alapján a 4. évfolyamtól csoportbontásban (kezdő, haladó-nívó csoport) oktatjuk az angol nyelvet. Szintén a válaszható órák terhére a Mezőcsáti Általános Iskola Édes Gergely Tagiskolájában az 1-3. évfolyamon heti 2 órát biztosítunk az angol idegen nyelv oktatására és a 4. évfolyamon pedig 1 órát. Mondatbank szöveges értékeléshez. Lásd. 14. sz. melléklet

•

Emelt szintű képzési forma-matematika Az emelt szintű (hagyományos un. tagozatos) szervezési forma az 5-8. évfolyamon tehetséggondozás sajátos módja az intézményünkben. Ezt megalapozza a szabadon tervezhető órakeret terhére az 1-4. évfolyamon megnövelt matematika órák száma. Így a kerettanterv által meghatározott magasabb szintű követelmények elsajátítása emelt óraszámban (5 órában) történő oktatással valósul meg a szabadon tervezhető és a válaszható órakeret terhére a Mezőcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolában.

•

Sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének-oktatásának elvei A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének és oktatásának elveit a 6.-7. számú melléklet 149


tartalmazza. Az intézmény mindhárom iskolájában a tanulók lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez igazodó követelményrendszer elsajátítása integrált (Mezőcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolában, Mezőcsáti Általános Iskola Édes Gergely Tagiskolájában) és szegregált (Mezőcsáti Általános Iskola Édes Gergely Tagiskolájában) formában az iskolai nevelés-oktatás biztosított. •

Nemzetiségi nevelés-oktatás A Mezőcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolában a roma/cigány nemzetiséghez tartozó általános iskolai nevelés-oktatás magyar nyelven folyik integráltan, tantárgyakba beépítetten. Az 5. számú melléklet Cigány Nemzetiségi Oktatás Iskolai Programja alapján. A 2014/15-ös tanévtől a Mezőcsáti Általános Iskola Édes Gergely Tagiskolájában felmenő rendszerben a nemzetiségi nevelés-oktatás megszervezéséről szóló 17/2013. EMMI rendelet szerint nemzetiségi osztályokban folyik a nemzetiségi oktatás.

8.5. A nem kötelező (választható) tanórai és tanórán kívüli foglalkozások Felmenő rendszerben a Nkt.6. mell. és a 110/2012. korm. rend. 8.§ (3) bek. ), valamint kimenőrendszerben a közoktatásról szóló törvény 52. § (7) bekezdése alapján az intézmény az éves tantárgyfelosztásában rögzíti a nem kötelező tanórai foglalkozásokra fordított időkeretet személyre, osztályra lebontva, illetve A nem kötelező tanórai foglalkozások pénzügyi forrásainak előteremtése a fenntartó számára törvényi kötelezettség. A nem kötelező tanórák felhasználását a szülői-tanulói igényeknek (pld. differenciált képességfejlesztő tanórák, szakkörök) az iskola szakos ellátottságának, a pedagógusok érdeklődési körének, az intézmény éves költségvetésének figyelembe vételével kell meghatározni. A napközis és tanulószobai foglalkozások megszervezése az intézmény számára kötelező, amennyiben azt az iskolahasználók igénylik. A választható órák indításáról szóló tájékoztatót minden év április 15-ig meg kell küldeni a fenntartónak. A fenntartói jóváhagyást követően május hónapban kerül sor a szülők tájékoztatására az igénylési határidő megjelölésével. A választható tantárgyak mellett fel kell tüntetni a szaktanár, tanító nevét is! A választható tantárgyak, foglalkozások tanítóit, tanárait a mindenkori tantárgyfelosztás és a szülői kérés egészséges kompromisszumának figyelembevételével jelöli ki az intézményvezetés. A kimenő rendszer régi Helyi tanterve intézményként és tagintézményként tartalmazza a választható tanórákat. 2013. szeptember 01-től bevezetésre kerülő új Helyi tanterv óraterve intézményként és tagintézményként tartalmazza a választható tanórákat. A nem kötelező (választható) tanórán kívüli foglalkozásokról részletesen írtunk Az iskolai élet tevékenységformái, színterei című fejezetben. A pénzügyi forrást igénylő tanórán kívüli foglalkozásokon való részvétel önkéntes. A szülői nyilatkozatok szeptember hónap 15-ig történő beszerzése alapján indíthatóak a tanórán kívüli tevékenységformák.

8.6. Az iskola által alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek Kompetencia alapú programcsomag alkalmazása: Lásd 8. számú melléklet -

Szövegértés-szövegalkotás (szé-sza) kompetencia alapú programcsomag alkalmazása a magyar nyelv és irodalomtantárgy keretein belül. Matematika kompetencia alapú programcsomag alkalmazása a matematika tantárgy keretein 150


-

belül. Szociális kompetencia területen kompetencia alapú programcsomag alkalmazása a tanórán kívüli tevékenységek keretein belül

Egyéb tantárgyi rendszerek Műveltségi terület összevonás nincs Tantárgytömbösítés –erdei Iskola, project hetek, project napok A nem szakrendszerű oktatás a 2010-2011-es tanévtől a törvény nem teszi kötelezővé, ezért az intézmény/tagintézmény ettől a tanévtől nem alkalmazzák. Helyette az alsó tagozaton csoportosítjuk át az óratervi órákat. a magyar nyelv és irodalom tantárgyak óraszámát és a matematika órák számát emeljük. Célunk ezzel a bevezető és kezdő szakaszban a kompetencia alapú oktatás feltételeinek megteremtése, az alapkészségek sokoldalú fejlesztése. Kifutó rendszerben a modulokat önálló tantárgyként oktatjuk egy kivétellel, az Egészségtan beépül a természetismereti, illetve a biológia tantárgyakba (Mezőcsáti Általános Iskola Édes Gergely Tagiskolája)

8.7. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, a tankönyvek ingyenes igénybevételének biztosítása Bár korunkban a nevelési - oktatási munkáját megkönnyítő taneszközök és segédanyagok skálája egyre szélesebb, a legfőbb munkaeszköz, segítőtárs továbbra is a tankönyv. A tankönyvek kiválasztásának itt felsorolt általános elvein alapul az egyéb taneszközök megválasztása is. A tankönyv mindenképpen - idomuljon a tanterv tartalmához, célkitűzéseihez; adataiban legyen pontos, következtetéseiben logikus; - maradéktalanul tartalmazza a helyi tantervben megfogalmazott követelmények eléréséhez szükséges tartalmat; - feleljen meg az önálló tanulást segítő didaktikai alapelveinknek (szerkezete legyen világos, egyszerű; - motiváljon, keltse fel a gyermek érdeklődését; - szövege az életkornak megfelelő megfogalmazású legyen, kerülje az idegen kifejezéseket, szavakat; - ábrái, betűméretei, szerkesztése segítse az önálló ismeretszerzést; - ösztönözzön ismétlésre, rendszerezésre, adjon lehetőséget a differenciált képességfejlesztésre, adjon mintát az önálló feladatmegoldásokra); - törekedjen a tömörségre; tartalmilag legyen igényes, de ne tartalmazzon feleslegesen apró részleteket; - stílusa legyen magyaros, érthető, pontos fogalmazású; - feleljen meg az életkori sajátosságoknak; - ne csak ismereteket közvetítsen, de fejlessze a képességeket és készségeket is, - neveljen gondolkodásra; - legyen sokoldalúan használható: az átlagos képességű tanuló sikeresen használhassa, de a kiváló képességűt is inspirálja újabb feladatok megoldására; - lehetőleg önállóan, kevés tanári segítséggel is használható legyen; - segítse elő a külső és belső vizsgákra való felkészülést; - a hozzá tartozó munkafüzet vagy munkatankönyv ne mechanikusan megoldható, hanem 151


-

gondolkodtató feladatokat tartalmazzon; szolgáljon alapul a megfelelő segédanyagokkal való kiegészítéshez; lehetőleg egymásra épülő kötetekből álló tankönyvcsalád tagja legyen, amelynek javításán, fejlesztésén a kiadó folyamatosan munkálkodik; legyen esztétikus, ízléses, megfelelően illusztrált, tartós és könnyen kezelhető; méretében legyen kézbe vehető, borítója érdeklődést felkeltő, színes és tartós, több évig használható; ára legyen értékével arányos, a tanulók és szüleik számára megfizethető.

A sajátos nevelési igényű tanulók esetében felmerülő eszközigény megállapítsa és beszerzése előtt konzultálunk a fogyatékosság típusának megfelelő diákokkal foglalkozó szakirányú végzettségű gyógypedagógusokkal. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kompetencia alapú oktatási programokhoz használható tankönyvek szabályozottak. A hozzá kapcsolódó segédanyagok CD-n minden intézményben rendelkezésre állnak. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt tájékoztatjuk. A taneszközök és tanulmányi segédletek kiválasztásában az intézmény és a szülők lehetőségeit figyelembe kell venni. Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak. A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve más támogatásokból egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a tanulók ingyenesen használhatják kölcsönzés formájában. A taneszközök kiválasztásakor a minőség mellett fontos szempontnak tekintjük azt is, hogy olyan fogyasztói áru taneszközt válasszunk, melyet a szülők meg tudnak fizetni. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők feladata. A jogszabályokban előírtak szerint biztosítjuk a kedvezményekre jogosult tanulók részére a tankönyvtámogatást.

8.8. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei A tanuló (magántanuló) az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről vagy átvételről az intézményvezető/tagintézmény-vezető dönt. Általános iskolában felvételi vizsga nem szervezhető. Iskolánk a beiskolázási körzetéből – melyet a fenntartó határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. Amennyiben intézményünk általános iskolai intézménye és tagintézménye a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, a köznevelési törvény előírása alapján először a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók kérelmét teljesíti. A tanulók felvételénél, ill. átvételénél az alábbi eljárást kell követni: A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók közül előnyben kell részesíteni azokat, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye azon a településen van, ahol az iskola székhelye található. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvétele után a további felvételi kérelmek elbírálásánál előnyben kell részesíteni azokat a jelentkezőket, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye azon a településen található, ahol az iskola székhelye található. Ha az általános iskola - a megadott sorrend szerint - az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján dönt a jelentkezők között. A 152


sorsolásra a felvételi, átvételi kérelmet benyújtókat meg kell hívni. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvételi, átvételi kérelmének teljesítése után sorsolás nélkül is felvehető a sajátos nevelési igényű tanuló, továbbá az a tanuló, akinek ezt sajátos helyzete indokolja. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse, vagy ha ezt csak december 31. napjáig tölti be, a szülő kérje gyermeke felvételét az iskolába. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: - a gyermek születési anyakönyvi kivonatát; - a tanuló lakcímigazoló lapját; - a gyermek TAJ számát; - a gyermek tanulóazonosító számát; - a szülő személyi igazolványát; - a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt; - a pedagógiai szakszolgálat és a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét (ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta); - a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával; - szükség esetén a szakértői bizottság véleményét. A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: - a tanuló anyakönyvi kivonatát; - a tanuló lakcímigazoló lapját; - a gyermek TAJ számát; - a szülő személyi igazolványát; - az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt; - sni tanulók esetében a szakértői bizottság által kiállított határozatot, melyben intézményünket jelöli meg fogadó iskolának; - az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot; A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulóknak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie idegen nyelvből és azokból a tárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló valamely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével /a törvényi szabályozásnak megfelelő létszámarányok vizsgálatával/ az intézményvezető/tagintézmény-vezető dönt. Ha a körzeten kívüli tanuló az első-negyedik évfolyamra jelentkezik, vagy ha az ötödiknyolcadik évfolyamon tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag, változó minősítésű, az intézményvezető/tagintézmény-vezető a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az intézményvezető-helyettes és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét. (Ugyancsak ezt kell tenni akkor, ha a beiskolázási körzeten kívül lakó tanuló előzőleg már iskolánk tanulója volt, de tanulmányi eredménye, magatartása vagy szorgalma a fentebb leírtak szerint alakul. Ilyen esetben az intézményvezető/tagintézmény-vezető az intézményvezető-helyettesek és az osztályfőnökök véleményének figyelembe vételével dönt arról, hogy az érintett tanuló folytathatja-e tanulmányait iskolánkban, vagy jelentkeznie kell a lakóhelye szerint illetékes iskolában. A döntésről a szülőt írásban értesíteni kell.)

153


8.9. A magasabb évfolyamra lépés feltételei Az 1. évfolyamon a közoktatási törvény előírásának megfelelő a tanuló csak abban az esetben, nem léphet magasabb évfolyamba, ha az adott tanév során 250 óránál többet mulasztott. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben „A továbbhaladás feltételei” c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden tantárgyból sikeresen teljesítette. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni teljesítménye illetve arra kapott érdemjegyei alapján bírálják el. A második-nyolcadik évfolyamon minden tantárgyból az "elégséges" év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. A tanuló magasabb évfolyamba lépéséről a nevelőtestület az osztályozó értekezleten dönt az osztályfőnök, illetve a szaktanárok által megállapított osztályzatok alapján. A sajátos nevelési igényű diákok értékelésénél figyelembe kell venni a magatartási, tanulási, képességbeli nehézségeket. Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. Ha a tanuló a második-nyolcadik évfolyamon tanév végén elégtelen osztályzatot szerez, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet. Javítóvizsgára utalás esetében a szaktanár a tanév végén a tanuló szüleinek írásban megküldi azokat a követelményeket, melyet a tanulónak a javítóvizsgán teljesítenie kell. A tanuló részére engedélyezhető az iskola évfolyamának megismétlése abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamra léphetne. Az engedély megadásáról az intézményvezető, illetve a tagintézmény-vezető döntenek. A szülő kérésére az első-negyedik évfolyamon engedélyezni kell az évfolyam megismétlését. A negyedik-nyolcadik évfolyamon a magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak minden tantárgyból osztályozó vizsgát kell tennie ha: az intézményvezető/tagintézmény-vezető felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól; az intézményvezető/tagintézmény-vezető engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse; egy tanítási évben 250 óránál, egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékánál többet mulasztott, és emiatt a teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét csak akkor tagadhatja meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazolt mulasztások számát. magántanuló volt.

8.10. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formája, a magatartás és szorgalom ellenőrzése és értékelése Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Az ellenőrzési, értékelési, mérési rendszerünk a közoktatási törvény és a NAT, valamint az erre épülő kerettantervek alapján készített helyi tantervünk követelményein alapszik. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. Az értékelés során a tantervi követelmények elsajátítása mellett azt is figyelembe vesszük, hogy a 154


tanulói teljesítmény hogyan változik – fejlődött vagy hanyatlott – az előző értékeléshez képest. Az ellenőrzés és az értékelés célja: a tanulók minősítése visszajelzés a szülőknek, az iskolának a tanulók tudásáról, az esetleges hiányosságokról az önértékelés képességének kialakítása a személyiségfejlesztés Az ellenőrzéssel és értékeléssel szemben támasztott követelmények: Legyen pedagógiailag kifogástalan folyamatos, tervszerű, rendszeres és aktuális sokoldalú, módszertanilag változatos konkrét, objektív és igazságos motiváló légkörű Az ellenőrzés és értékelés során figyelembe kell venni a tanulók életkori sajátosságait, a tantárgy jellegét, a tanuló önmagához viszonyított fejlődését is. Az osztályozás nem lehet a fegyelmezés, a büntetés eszköze. Az ellenőrzés formái: 3. szóbeli: beszélgetés, összefüggő felelet, kiselőadás, órai munka. A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a pedagógusok többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében egy-egy tantárgy esetében egy témakörön belül minden tanulónak legalább egyszer kell felelnie szóban is, alsó tagozaton félévente legalább kétszer. 4. írásbeli: felmérés, feladatlap, teszt, dolgozat, témazáró dolgozat A magyar nyelv, magyar irodalom, matematika tantárgyakból az első-negyedik évfolyamon a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek. Ez a felmérés diagnosztizáló céllal készül, de osztályzatot is kapnak rá a negyedikesek. A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv (a 4-8. évfolyamon), matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia biológia, földrajz ellenőrzésénél: a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül írásban is ellenőrizhetik az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagából témazáró dolgozatot írnak. A témazáró dolgozat időpontját a tanulókkal a pedagógus legalább 1 héttel előre közli. A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében egy-egy tantárgy esetében félévente – a témazáró dolgozaton kívül – csak egyszer kerülhet sor írásbeli számonkérésre, de minden tanulónak legalább egyszer kell felelnie szóban: az ének-zene, a rajz, az informatika, a technika tantárgyból félévente, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva, a többi tantárgy esetében pedig egy-egy témakörön belül. (A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük.) A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak 155


esetében a következők szerint történik: - Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni - 14. számú melléklet A második évfolyamon év végén, harmadik-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét minden tantárgyból érdemjegyekkel minősítjük. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet: KIVÁLÓAN TELJESÍTETT JÓL TELJESÍTETT MEGFELELŐEN TELJESÍTETT FELZÁRKÓZTATÁSRA SZORUL Amennyiben a tanuló felzárkóztatásra szorul minősítést kapott, az alábbi feladatokat kell megoldani az iskolának: behívni a szülőt, vele együtt értékelni a tanuló teljesítményét megbeszélni vele a tanuló haladását akadályozó tényezőket egyéni felzárkóztatás, tanórai differenciálás biztosítása Az első évfolyamon és második év félévekor a tanulók munkáját az egyes tantárgyakhoz készült értékelő lapok segítségével értékeljük. A szöveges értékeléssel kapcsolatos elvi követelmények: minősítés - központúság helyett fejlesztőközpontúság jellemezze; vegye figyelembe az életkori sajátosságokat; legyen összhang a NAT, a pedagógiai program, a helyi tantervi rendszer és a kimunkált értékelési koncepció között; jellemezze a gyakorlatot a rendszeres és folyamatos értékelés; személyre szóló és ösztönző jellegű legyen; a tanítási-tanulási folyamat állandó kísérőjeként tudjon megerősítő, korrigáló, fejlesztő szerepet betölteni; konkrét egyénre szabott javaslatokkal jelölje meg a továbblépés útját és módját, nyelvi megformáltságában legyen közérthető mind a tanuló, mind a szülő számára A szöveges értékelés pedagógiai, módszertani szabályai: a szöveges értékelés elsősorban a gyereknek szól, a megszólításnál, a szöveg megformálásánál ezt tekintetbe kell venni; mindig törekedni kell az egyértelmű, pontos, nyelvi és stilisztikai szempontból igényesen megfogalmazott, érthető fogalmazásra; minden tantestületnek, pedagógusnak meg kell szabnia a szöveges értékeléssel kapcsolatos mennyiségi és minőségi elvárását önmagával szemben; meg kell állapodnia abban, hogy melyik időszak, teljesítmény milyen típusú, műfajú mennyiségű értékelést kíván; ki kell alakítania az értékelési folyamat egyes lépéseit, metodikáját; kollégáinkkal együtt, közösen gondoljuk át és fogadjuk el azt a szempontrendszert, amelyet valamennyien fontosnak, értékelendőnek tartunk, amelyek vezérfonalai lehetnek értékelésünknek; a szöveges értékelés nem teljesítményelvű: miközben nem mond le a hagyományos ismeretszerzésben elért eredmények értékeléséről, a társas kapcsolatokat, az önismeret fejlődését és még számos szociális kompetenciát egyenrangúnak tekinti az intellektuális 156


-

teljesítménnyel; az értékelés sugalmazza azt az elvárást, amely szerint a gyerek legyen aktív részese a fejlődésének, vállaljon felelősséget, szerepet saját tanulásában; az értékelés legyen személyre szabott, differenciált, árnyalt, a diákok valódi figyelmet, odafordulást, segítőkészséget tapasztalhassanak a pedagógus részéről; a diák aktuális állapotát, viselkedését, teljesítményét rögzítsük, ne mondjunk ítéletet (különösen az egész személyiségre vonatkozót ne), ne vonjunk le sommáskövetkeztetéseket; ne adjunk önmagát beteljesítő jóslatokat, tartsuk fenn a tévedés jogát, vagy legalábbis kerüljük a tévedhetetlenség látszatát; értékelésünk legyen előremutató, az elérendő célhoz konkrétan utat mutató; mindig vegyük figyelembe a gyerek önmagához mért fejlődését, képességeit, lehetőségeit, hogy reális és méltányos értékelést tudjunk adni; törekedjünk arra, hogy minél teljesebb kép, sokféle érték derüljön ki a gyerekekről, ezért vizsgáljuk tevékenységüket, viselkedésüket, munkájukat, megnyilvánulásaikat minél többféle szituációban (ha van, akkor saját óráinkon kívül más kolléga által tartott órákon (hospitálás) -, iskolai rendezvényeken, iskolán kívüli programokon, stb.); a kudarc okozta szégyen, feszültség kerülendő, de magával a kudarccal, szembe kell nézni, a szöveges értékelés kritikát, negatívumot is tartalmazhat; ugyanakkor észre kell venni a gyerek próbálkozását, a nehézségekből való kilábalás szándékát is; dolgozzuk ki önmagunk számára azt a módszert, ahogy munkánk során rögzítjük az egyes diákok eredményeit, jellemzőit, erényeit és hiányosságait, vele kapcsolatos tapasztalatainkat; a szöveges értékelés írásakor legyünk tudatában annak, hogy mintát adunk a gyerekeknek az értékelés, kritika, visszajelzés kommunikációjára alapvetően járulunk hozzá saját önértékelésük, értékrendjük kialakulásához.

A pedagógusok szabadon választhatnak, hogy az OM, egyéb tankönyvkiadók vagy pedagógiai műhelyek által kidolgozott programot használnak a szöveges értékeléshez, vagy az értékelési szempont alapján egyénileg összeállított értékelést készítenek A szöveges értékelés dokumentumai: -

-

-

Az első évfolyamon – félévkor és év végén, továbbá a második évfolyamon félévkor – szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. A minősítésnek a tanuló teljesítményére, szorgalmára, magatartására vonatkozó megállapításokat kell tartalmaznia. Az első évfolyamokról kiállított bizonyítványok “Záradék” rovatába kell bejegyezni a tanuló továbbhaladását segítő nevelőtestületi döntéseket, szülői kéréseket, és a tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos egyéb megjegyzéseket. Az első évfolyamon a tanuló szöveges minősítése az oktatási miniszter által engedélyezett bizonyítvány pótlapon (pótlapokon) történik. A kitöltött pótlap a bizonyítvány része. A pótlapot a bizonyítvány borítólapjának tárolójában kell elhelyezni. A pótlap kiállítását a kiállító köteles a bizonyítvány pótlap-jegyzékében (a megadott rovatok kitöltésével) igazolni.

Második év végén és a harmadik - nyolcadik évfolyamon a félévi és az év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). 157


A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egyegy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti az értesítő könyvön keresztül. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők: Teljesítmény 0-33 % 34-50 % 51-75 % 76-90 % 91-100 %

Érdemjegy elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)

Érdemjegyek értéke - témazáró egy jegynek számít - a jegyek eltérése: 0,51 - jobb jegyet: 0,51-től - piros pont: 5 db - nagy ötös - fekete pont. 5 db - nagy egyes - kisjegy: 3 db - beváltható nagy jegyre A tanulók ellenőrzése során mindenki esetében biztosítani kell a bemeneti, folyamatközi és kimeneti mérést annak érdekében, hogy a tanulói teljesítményeket folyamatosan figyelemmel kísérhessük, a hiányokat időben észleljük, és korrigálhassunk. Ez a mérési folyamat lehetővé teszik a tanári teljesítmények eredményességének megítélését, az iskolai munka hatékonyságának minősítését. Bemeneti mérés Időpontja: minden év szeptemberében, az 1. évfolyamos tanulók körében. Célja: az 1. évfolyamba érkező gyerekek iskolaérettségi fokának megállapítása, képesség szerinti összetételének vizsgálta. A DIFER vizsgálat szükségességének megállapítása október 15-ig, vizsgálat elvégzése december 1-ig esedékes. A mérés egyrészt jelzi az iskola teendőit az iskolaéretté tétel további feladatairól, másrészt jelzés a tanulók képességeiről és a várható teljesítményükről. Az alacsony teljesítményt nyújtó gyermeket a nevelési tanácsadóba irányítjuk további vizsgálatok céljából. Folyamatellenőrzés A 2. évfolyam végén - elemi készségek vizsgálata (olvasás, írás, számolás). Minden évfolyamon a közismereti tantárgyak vonatkozásában tanév elején bemeneti é s tanév végén pedig kimeneti méréseket végzünk Részletes mérési szabályzatunkat a Mezőcsáti Általános Iskola IMIP-je tartalmazza Oktatási Hivatal által folytatott kompetenciamérés 4. 6. 8. évfolyamon. A folyamatmérés eredményei nem lehetnek a diákok minősítésének az eszközei. Osztályzatoknál csak akkor vehetők figyelembe, ha a tanuló teljesítménye két osztályzat között áll. A 158


folyamatellenőrzés irányulhat a házi feladat, a napi tananyag, kisebb egység és egy- egy témakör ismeretének mérésére. Kívánatosnak tartjuk a szóbeli ellenőrzés részarányának növelését. Kimeneti mérés A 8. évfolyamon: országos kompetenciamérés (szövegértés, matematika). Az érdemjegy (osztályzat) osztálykönyvi bejegyzése: - piros tinta: témazáró felmérés, dolgozat, tanév végi osztályzat - kék tinta: szóbeli felelet, írásbeli felelet, órai munka, gyakorlati teljesítmények - zöld tinta: gyűjtőmunka, szorgalmi feladatok, kiselőadások, füzetek rendje, félévi jegy - %-os teljesítmény: év eleji diagnosztikus mérés - fekete tinta: memoriter - ceruzás bejegyzések nem eszközölhetők. A tanuló tantárgyankénti teljesítményének értékelése osztályzatban kifejezve: - jeles (5): ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit megbízhatóan elsajátította, tudását alkalmazni képes - jó (4): ha a tanuló kevés hibával elsajátította a helyi tanterv követelményeit kisebb bizonytalansággal tudja alkalmazni tudását - közepes (3): ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit pontatlanul, esetenként felszínesen és több hibával teljesíti, csak nevelői segítséggel tudja alkalmazni tudását - elégséges (2): ha a tanuló a helyi tantervnek csak minimális, a továbbhaladáshoz szükséges ismereteit sajátította el, kizárólag nevelői segítséggel képes önálló feladatvégzésre - elégtelen (1): ha a tanuló a helyi tanterv követelményeinek minimum szintjét sem sajátította el, nem rendelkezik a továbbhaladáshoz feltétlenül szükséges ismeretekkel, nevelői segítéséggel sem képes önálló feladatvégzésre Az egyes modulok értékelése és minősítése, beszámításuk az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe - 5. osztályban a hon- és népismeret önálló tantárgy – 2013. szept. 01-től. A továbbhaladás feltétele a minimum szint teljesítése. - 6. osztályban a dráma és tánc modult önálló tantárgy – 2013. szept. 01-től. A továbbhaladás feltétele a minimum szint teljesítése. - A 7. osztályban az etika modul önálló tantárgy – kifutó. A továbbhaladás feltétele a minimum szint teljesítése. - 8. osztályban a mozgóképkultúra és média önálló tantárgy – kifutó. A továbbhaladás feltétele a minimum szint teljesítése. Értékelésük: “a tanuló tantárgyankénti teljesítményének értékelése osztályzatban kifejezve” részben leírtak szerint. Minden évfolyamon biztosítjuk a heti egy óra osztályfőnöki órát,. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya Az írásbeli beszámoltatás legyen objektív, tényszerű – a tanár személyisége, a tanuló – tanár kapcsolata nem befolyásolhatja.

159


Az írásbeli beszámoltatás formái: - kis dolgozat - röpdolgozat: egy óra anyagának számonkérése, egy szóbeli felelettel egyenértékű - témazáró dolgozat: egy témakör, három vagy több óra anyagának elsajátítását ellenőrzi - év eleji, félévi, év végi felmérések: hosszabb időszak, több témakör összefoglaló számonkérése (az év eleji felmérés tájékozódó jellegű) Az írásbeli számonkérés feladattípusai: - leíró jellegű feladatlap - teszt típusú feladatlap - kiegészítendő – nyílt végű- feladatsorok A témazáró dolgozatokat, félévi és év végi felmérések osztályzatait eltérő színnel (pirossal) jelöljük a naplóban, ezek döntően befolyásolják a félévi, év végi jegyeket. A tanuló a témazáró dolgozatát tíz munkanapon belül kiértékelve kapja vissza. Kis dolgozat javítása, értékelése a következő tanítási óráig megtörténik. Az írásbeli számonkérés értékeléséhez központi feladatlap esetén a hozzá kiadott javítókulcsot, a pedagógusok által összeállított feladatlap esetén a pedagógiai programunkban rögzített százalékos számítás alkalmazását javasoljuk. Az írásbeli beszámoltatás korlátai: - Azonos tanítási napon kettőnél több témazáró dolgozat nem íratható. Elégtelen osztályzat esetén egyszeri javítási lehetőséget biztosítunk a tanuló számára. - A pedagógus a témazáró dolgozat időpontját a tanmenetében megtervezi, és a diákokkal egy héttel előre közli.

8.11. A tanulók írásbeli munkája - külalakjának értékelése: Követelmény: - a tanuló a tantárgyak tanulásához kapcsolódó írásos munkáit jó elhelyezéssel, könnyen olvasható írással végezze; - munkája tiszta, tetszetős legyen, az egyes tantárgyi elvárásoknak feleljen meg. Az értékelés módja: - tantárgyi nagydolgozatok, témazáró dolgozatok megírásának alkalmával; - minden tantárgy esetében értékelésre kerül a tanuló írásbeli munkája, tankönyv, vázlatfüzet, munkafüzet, munkatankönyv. - a tanuló írásbeli munkájára adott osztályzat az ellenőrző könyvben "Külalak" megnevezéssel, az osztálynaplóban zöld színnel szerepel az adott tantárgyhoz beírva. - tanuló félévi és év végi értékelésénél a tantárgyi jegyekhez számítandó. Érdemjegyek: - Példás /5/: A tanuló taneszközei, felszerelései gondozottak, azokat rendeltetésének megfelelően használja, írásos munkája rendezett, tiszta, kifogástalan elhelyezésű, írása jól olvasható, tetszetős. - Jó /4/: A tanuló írása áttekinthető, tiszta, rendes, jól olvasható. Felszerelésének, taneszközeinek gondozottságában, írásbeli munkájában kisebb hiányosságok előfordulnak. - Változó /3/: A tanuló füzetvezetése kevésbé áttekinthető. Írásos munkájának tisztasága 160


alkalmanként kifogásolható. Írásában sok javítás, áthúzás található. - Hanyag /2/: A tanuló írása nehezen értelmezhető. Munkatankönyvét, munkafüzetét, füzeteit áttekinthetetlenül vezeti. Felszerelése, taneszközei maszatosak, gyűröttek, gondozatlanok. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének értékelése a tanári szabadság része. A pedagógus maga állítja fel az értékelés szempontjait. Ezeket azonban mindig előre kell közölni a diákokkal, s előre meg kell adni a dolgozat értékelésének ponthatárait.

8.12. A tanulói magatartás s szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. A tanulók magatartását az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén, valamint második évfolyamon félévkor az osztályfőnök szöveges értékeléssel minősíti. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök kéthavonta érdemjegyekkel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról, de az átlagtól jelentősen eltérni így sem lehet. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: MAGATARTÁS 7-8. évfolyam Példás: Társaival és a felnőttekkel való kapcsolatát az udvariasság, a kulturált hangnem jellemzi. Őszinte, segítőkész, igazságos. Életkorának megfelelő felelősségérzettel rendelkezik. Kiáll saját és társai igazáért. Megbecsüli mások munkáját, környezetére igényes, ennek esztétikussá tételében aktívan részt vesz, megóvására másokat is figyelmeztet. Betartja a házirendet, és mindent megtesz azért, hogy társai is betartsák. Vigyáz a saját és társai testi épségére. Részt vesz az iskolai rendezvényeken és annak sikeréért aktívan, közreműködik. Testi képességének fejlesztéséért legalább a testnevelési órákon és a tömegsport órákon következetesen dolgozik. Képességeinek, lehetőségeinek megfelelően sportol, vesz részt a szaktárgyi versenyeken és az iskola kulturális tevékenységében. Nincs igazolatlan órája. Magaviselete mások elé példaként állítható: jó és igazságos, de szerénysége miatt nem képes mások negatív megnyilvánulásával szemben aktívan fellépni, a többi fenti feltételnek megfelel. Jó: Magaviseletére általában a példásnál felsoroltak a jellemzők, de visszahúzódóbb. Kezdeményezésre nem képes. Nincs igazolatlan órája.

161


Változó: Néha megsérti a házirendet. Cselekedeteit inkább az érzelmei, hangulatai irányítják, de nem helyezkedik szándékosan szembe a kulturált magaviselet szabályaival. Megfelelő képességei ellenére nem vesz részt az iskolai versenyeken, kulturális tevékenységben. Környezetét nem rongálja. Igazolatlan mulasztás miatt a rendszeres iskolába járásra csak egy felszólítást kapott. Rossz: Szándékosan, gyakran szegi meg a házirend szabályait. Magaviseletére a durvaság, agresszivitás jellemző. Ezzel gyakran veszélyezteti társai testi épségét és lelki fejlődését. Szándékosan rongálja környezetet. Igazolatlan hiányzásai miatt szüleit fel kellett jelenteni. 5-6. évfolyam Példás: Betartja a házirendet. Életkornak megfelelő felelősségérzettel rendelkezik. Őszinte, segítőkész, nem verekszik. Vigyáz a saját és társai testi épségére. Társaival és a felnőttekkel udvarias, kulturált hangnem jellemzi. Környezetére igényes, megóvására másokat is figyelmeztet. Részt vesz az esztétikusabb környezet kialakításában. Jó képességű gyermek, a szaktárgyi versenyeken a lehetőségeiket mérlegelve részt vesz. Az iskolai rendezvényeken képességeik szerint vállaljanak szereplést. Tömegsportokban akkor tevékenykedjék, ha saját órarendjével nem ütközik. Nincs igazolatlan órája. Magaviselete mások elé példaként állítható, de szerény vagy gátlásos. Emiatt kevésbé aktív. Jó: Magatartása általában a példással egyezik, de kezdeményezésre nem képes. Változó: Néha megsérti a házirendet. Időnként udvariatlan, hangulatai, érzelmei irányítják. Szándékosan nem fordul szembe a kulturált magatartás szabályaival, de néha agresszív társaival. Környezetét nem rongálja. Néha csúnyán beszél. A felelősséget nem akarja, vagy nem meri vállalni tetteiért. Legfeljebb egy igazolatlan hiányzása van /felszólítás/. Rossz: Rendszeresen megszegi a házirendet. Csúnyán beszél, udvariatlan, durva, agresszív. Veszélyezteti társai testi épségét és szellemi fejlődését. Szándékosan rongálja környezetét, az iskola területén szemetel 162


-

Nem fogad szót a felnőtteknek, tiszteletlen. Több alkalommal szándékosan késik, illetve igazolatlanul mulaszt /feljelentés/.

3 - 4. évfolyam Példás: Társaival és a felnőttekkel szemben udvarias. Őszinte, segítőkész. Viselkedésére a kulturált hangnem jellemző. Környezetére igényes és megóvására másokat is figyelmeztet. Betartja a házirendet. Vigyáz a társai és saját testi épségére. Részt vesz az iskolai rendezvényeken. Testnevelés és tömegsport órákon szorgalmasan dolgozik. Képességeinek és lehetőségeinek megfelelően sportol. Részt vesz szaktárgyi versenyeken és az iskola kulturális tevékenységében. Nincs igazolatlan mulasztása. Magaviselete mások e1é példaként állítható Jó: Magaviseletére általában a példásnál felsoroltak a jellemzők, de visszahúzódóbb, kezdeményezésre nem képes. Nincs igazolatlan órája. Változó: Néha megsérti a házirendet. Időnként hangulatai, érzelmei irányítják cselekedeteit. Nem helyezkedik szembe szándékosan a kulturált magaviselet szabályaival. Környezetét nem rongálja. Csak egyszeri igazolatlan mulasztása van. Rossz: Szándékosan megszegi a házirendet, Magaviseletére a durvaság, agresszivitás jellemző. Ezzel gyakran veszélyezteti társai testi épségét és lelki fejlődését. Szándékosan rongálja környezetét. Udvariatlan. Gyakran használ csúnya szavakat. Többszöri igazolatlan mulasztása van. 1- 2. évfolyam Példás: Udvarias. Nem beszél csúnyán. Nem szemetel, vigyáz a rendre. Az udvaron vigyáz magára, társaira, sohasem verekszik. Nem hiányzik igazolatlanul. Mindenkor fegyelmezett, osztályának aktív tagja.

163


Jó: Mindenben egyezik a példással, de nem kezdeményező. Alkalmanként /tanítási órákon, udvaron/ fegyelmezni. kell. Változó: A házirend szabályait néha megszegi. Cselekedeteit gyakran jó vagy rossz kedve irányítja. Nem vigyáz társai és saját felszerelésére. Padja, táskája, ruházata rendetlen. Néha durva, csúnya szavakat használ. Legfeljebb egy igazolatlan mulasztása van. Rossz: Szándékosan árt közösségének, rongálja a környezetet Gyakran vét a házirend. szabályai ellen. Durva, sokat verekszik, csúnyán beszél. Nem fogad szót tanítójának, a felnőtteknek. Udvariatlan. Az udvaron, osztályban szemetel. Igazolatlanul sokat hiányzik.

SZORGALOM 7 - 8. évfolyam Példás: Jó tantárgyi eredményeit rendszeres tanulással éri el, ezért erőfeszítésre is képes. Az órákon aktívan dolgozik. Felszerelése esztétikus, áttekinthető. Házi feladatait igényesen készíti el. Szaktárgyi megbízatásait, vállalásait pontosan teljesíti. Nincs szaktárgyi figyelmeztetése. Jó: Jó tanulmányi eredményeit jó képességének köszönheti, ezt különösebb erőfeszítés nélkül éri el. Szaktárgyi megbízatásait teljesíti. Gyengébb képessége ellenére rendkívül nagy szorgalommal ér el mérsékelt eredményt. Felszerelése rendben van. Füzeteit esztétikusan, áttekinthetően vezeti. Nincs szaktárgyi figyelmeztetése. Változó: Önállóan nem képes erőfeszítésre, de a kudarcok után igyekszik javítani. Gyakori bíztatásra éri el közepes, illetve elégséges eredményeit. Írása olvasható.

164


Hanyag: Kudarcait az otthoni tanulás hiánya okozza. Felszere1ése hiányos, rendetlen. Az órákon nem teljesíti feladatait. A jobb eredmény eléréséért nem működik közre. Egy vagy több tárgyból megbukik.

5 - 6. évfolyam Példás: Szorgalmas, jó tanulmányi eredményeit rendszeres tanulással éri el. Tanórákon tevékeny. Felszerelése esztétikus, teljes, áttekinthető. Házi feladatait rendszeresen és igényesen készíti el. Szaktárgyi megbízatásait, vállalásait pontosan teljesíti. Nincs szaktárgyi figyelmeztetése. Gyengébb képességei ellenére rendkívüli szorgalommal eredményeket ér el. Jó: -

Jó tanulmányi eredményeit jó képességeinek, jó adottságainak köszönheti. Kényelmes, de vállalásait, szaktárgyi megbízatásai teljesíti. Felszerelése rendben van, legfeljebb szóbeli szaktanári figyelmeztetése van. Órákon társaival halad, jó eredménnyel, de keveset jelentkezik. Gyengébb képességekkel, de kitartó szorgalommal mérsékelt eredményt ér el.

Változó: Erőfeszítésre csak segítséggel képes /elégséges vagy közepes/. Kudarcok után igyekszik javítani. A tanórákon passzív és hibákkal dolgozik. Felkészültsége változó. Felszerelése időnként hiányzik, hiányos, rendetlen. Többször szándékosan nem készül. Lebecsüli az iskolai értékeket otthoni környezete miatt /ingerszegény vagy fellengzős/. Írásbeli szaktanári figyelmeztetése van. Hanyag: Teljes érdektelenség jellemzi. Kudarcait az otthoni tanulás hiánya okozza. Rendetlen, nincs felszerelése vagy használhatatlan. Jobb eredmény eléréséért sem hajlandó együttműködni. Szaktanári figyelmeztetései vannak. Egy vagy több tárgyból bukik. 3 - 4. évfolyam Példás: Rendszeresen, szorgalmasan tanul.

165


-

Az órákon aktívan dolgozik. Gyengébb képessége ellenére rendkívül nagy szorgalommal ér el mérsékelt eredményt. Felszerelése esztétikus áttekinthető. Házi feladatait igényesen készíti e1. Vállalásait pontosan teljesíti. Jó tanulmányi eredményeit jó képességeinek köszönheti, ezt különösebb erőfeszítés nélkül éri el. Vállalásait teljesíti. Órákon aktívan dolgozik. Felszerelései rendben vannak. Füzeteit esztétikusan, áttekinthetően vezeti.

Változó: Önállóan nem képes erőfeszítésre, sok segítséget igényel. Felkészülése változó. Órákon passzívan dolgozik. Felszerelése gyakran hiányos, rendetlen. Hanyag: Kudarcait az otthoni tanulás hiánya okozza. Rendszeresen felkészületlenül jön iskolába. Felszerelése hiányos, rendetlen. Órákon passzív. Jobb eredmény eléréséért nem működik közre. Egy vagy több tárgyból bukásra áll.

l - 2. évfolyam Példás: Képességeinek megfelelően tanul, erőfeszítésre is képes. Az órákon aktívan dolgozik. Munkatempója állandó. Rendszeresen figyel, érdeklődő. Ügyel felszerelésére, annak tisztaságára. A rábízott feladatokat mindig igényesen, többnyire önállóan készíti el. Rendszeresen ellenőrzi saját munkáját. Jó: -

Jó tanulmányi eredményeit jó képességeinek vagy kitartó szorgalmának köszönheti. A rábízott feladatokat teljesíti. Az órákra felkészül, figyel, de különösebb érdeklődést nem mutat. Feladatait önállóan vagy kevés segítséggel végzi el. Felszerelése, füzetvezetése szép.

Változó: Önálló erőfeszítésre nem képes, illetve nem hajlandó. Tanulmányi munkában ingadozó a teljesítménye, kitartása, figyelme változó. Nem ellenőrzi magát, önálló feladata gyakran hiányzik. 166


-

Felszerelése hiányos, rendetlen, igénytelen.

Hanyag: Tanulmányi munkában megbízhatatlan. Órán figyelmetlen, feladatait nem végzi el. Tanszerei gondozatlanok. Önálló feladatait nem. készíti el és ez gyakran bukáshoz vezet. Azt a tanulót aki képességihez mérten példamutató magatartást tanúsít, vagy folyamatosan kiváló tanulmányi eredményt ér el, vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola jutalomban részesítheti. Azt a tanulót aki… tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti a Házirend előírásait megszegi igazolatlanul mulaszt bármely módon árt az iskola jó hírnevének büntetésben lehet részesíteni.

8.13. A tanulók jutalmazásának elvei és formái valamint fegyelmi és kártérítési felelősségük: 8.13.1. Jutalmazás 1. Jutalmazás elveinek kimunkálása előtt tisztázni kell: kik jutalmaznak kiket jutalmaznak miért jár illetve adható jutalom mivel jutalmazzuk 2. Jutalmazás elvei lehetnek: kiemelkedő tanulmányi munka példamutató magatartás közösségi tevékenység /tartósan jó szervező, irányító tevékenység/ társadalmi és közhasznú munka versenyen elért eredmény egymás segítése eredményes kulturális tevékenység kimagasló sportteljesítmény

167


3. Jutalmazás formái: egyéni csoportos (osztályközösség jutalmazása) Egyéni: - szaktanári szóbeli dicséret szaktanári, napközis nevelői szóbeli dicséret a dicséretet az osztály tanulói előtt kapják meg a szaktanártól osztályfőnöki szóbeli dicséret a dicséretet az osztályfőnök ismerteti az osztályközösség előtt szaktanári, napközis nevelői írásbeli dicséret a dicséretet az ellenőrző könyvbe írja be a szaktanár osztályfőnöki írásbeli dicséret az osztályfőnök az ellenőrző könyvbe jegyzi be tagintézmény-vezetői dicséret. a dicséretet az ellenőrző könyvbe az iskola tagintézmény-vezető írja be intézményvezetői dicséret, a dicséretet az ellenőrző könyvbe az iskola intézményvezető írja be nevelőtestületi dicséret év végén a bizonyítványba is bekerül tantárgyi dicséret év végén a bizonyítványba az osztályfőnök jegyzi be kitűnő tanulmányi eredményért oklevéllel történik a jutalmazás 4. A jutalmazást javasolhatják: tanulóközösség nevelők intézményen kívülálló szervek 5. Jutalom átadásának helye, időpontja Tanévzáró ünnepély /erkölcsi, könyv és tárgyjutalom/ Nevelőtestületi dicséret: Jár annak a tanulónak, aki egész évben kimagasló szintű szaktárgyi munkát végzett, vagy a közösség érdekében hosszabb időn át példamutatóan tevékenykedett. Ezt év végén a bizonyítványba írja be az osztályfőnök. A nevelőtestületi dicséretet ünnepélyek alkalmával ismertetni kell a tanulókkal és a szülőkkel. Év végi tantárgyi dicséret: Az a tanuló érdemli, aki az egész év folyamán egyes tantárgyból, vagy tantárgyakból kimagasló teljesítményt nyújtott folyamatosan. A tantárgyi dicséreteket év végén a bizonyítványba be kell írni. A tantárgyi dicséreteket a tanévzáró ünnepélyek alkalmával ismertetni kell a tanulókkal és a szülőkkel. A Mezőcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolájában a tanév végén a Mezőcsáti Általános Iskola Ifjúságáért Alapítvány azokat a tanulókat, akik 4-8. évfolyam – évfolyamonként 1 tanulót – esetében az adott tanévben kitűnő tanulmányi eredményt értek el, illetve tanulmányi versenyeken eredményesen szerepeltek; „Év tanulója” díjjal – oklevéllel és pénzjutalommal jutalmazza a nevelőtestület döntése alapján. A Diák Sport Egyesület pedig megjutalmazza az „Év sportolóját”, mely oklevél és tárgyjutalom. Könyvjutalom és tárgyjutalom: Könyvjutalomban lehet részesíteni azon tanulókat, akik az iskolai rendezvényeken kimagasló 168


teljesítményt nyújtottak. Magasabb szintű versenyeken való eredményes részvételért a versenyt követő iskolai szintű rendezvényen könyvjutalomban lehet részesíteni a tanulókat. Az egész év folyamán kiváló tanulmányi munkát végző, kiváló szorgalmú, példamutató magatartású tanulók a tanévzáró ünnepélyen könyvjutalomban részesülnek. A jutalmazásokat az intézmény faliújságján ki kell hirdetni. 8.13.2. Büntetések Elmarasztalás jár az alábbiakért: házirend megszegése szüneti, iskolán kívüli fegyelemsértés társadalmi tulajdon elleni vétség vállalt feladatok hanyag végzése igazolatlan mulasztás: felszólítás, feljelentés agresszivitás, mások testi épségét veszélyeztető magatartás az intézmény rossz hírét keltő megnyilvánulások Formái: szaktanári, napköz nevelői szóbeli figyelmeztetés: a havi magatartás jegy egy jeggyel csökken szaktanári, napközis nevelői írásbeli figyelmeztetés: a havi magatartás jegy egy jeggyel csökken osztályfőnöki szóbeli figyelmeztetés: a havi magatartás jegy két jeggyel csökken osztályfőnöki írásbeli intés: félévi, illetve év végi magatartási jegy egy jeggyel való rontást von maga után tagintézmény-vezetői figyelmeztetés intézményvezetői figyelmeztetés intézményvezetői intő intézményvezetői/tagintézmény-vezetői szóbeli figyelmeztetés: a havi magatartás jegyet két jeggyel rontja le intézményvezető/tagintézmény-vezetői írásbeli intés: a félévi, illetve év végi magatartási jegy két jeggyel való rontást von maga után. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni és azt a szülő tudomására kell hozni. 8.13.3. Fegyelmi intézkedések: A köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény 58-59. §-a foglalkozik a tanulók fegyelmi-kártérítési felelősségével. A felelősségre vonás módjára és formájára nézve a törvény rendelkezései az irányadók. Az a tanuló, aki a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kötelességeit szándékosan vagy gondatlanul megszegi: fegyelmező intézkedésben fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető és igénybe vesszük a Családsegítő Intézmény és a B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal Mezőcsáti Járási Gyámhivatal közreműködését.

169


Fegyelmi intézkedés kezdeményezhető: osztályfőnöknél intézményvezetőnél/tagintézmény-vezetőnél B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal Mezőcsáti Járási Gyámhivatalánál Kezdeményezheti: nevelő szülő tanulóközösség intézményen kívülálló szerv Fegyelmi bizottságot az intézményvezető hívja össze, melynek három napon belül össze kell ülni és meghozni a határozatot. Tagjai: intézményvezető-helyettes, a tanuló osztályfőnöke, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, diákönkormányzat-vezető

8.14. Az otthoni (iskolaotthoni, napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Intézményünkben az otthoni (iskolaotthoni, napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok (a házi feladatok) meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek: A házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása, elsajátítása, alkalmazásuk gyakorlása, az írásbeli és szóbeli beszámoltatások előkészítése. -

A házi feladat céljai:

-

újra feldolgozni, elmélyíteni, rögzíteni az órán tanultakat,

-

készségszintig gyakorolni a tanult algoritmusokat,

-

önálló kutatómunkát végezni valamely témában,

-

alkotómunkát végezni valamely témában.

-

A házi feladat mennyiségének meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy a tanulóknak naponta 4-6 órájuk van, és minden órán tűznek ki kötelezően megoldandó feladatot.

-

Csak olyan feladat adható kötelező jelleggel, amelynek megoldására valamennyi tanuló képes (ha ez a csoport heterogén tudásszintje miatt nem lehetséges, akkor a házi feladatnak mindig legyen olyan része, amelynek elvégzésére/elkészítésére/ megtanulására mindenki képes.)

-

A házi feladatot mindig részben vagy teljesen (minden diákra, illetve feladatra vonatkozóan) ellenőrizni kell.

-

A tanulók a tanítási szünetek idejére - a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl –ne kapjanak se szóbeli, se írásbeli házi feladatot.

-

Készségtárgyakból a tanulók lehetőleg ne kapjanak írásbeli házi feladatot

-

Az el nem készített, illetve hibás, hiányos házi feladat értékelésekor különbséget kell tenni a mulasztás okai szerint:

-

nem büntetjük a tanulót, ha a mulasztás, hiány, hiba a feladat vagy annak alapjául szolgáló anyag nem értéséből fakad,

-

meg kell adni a tanulónak a házi feladat pótlásának a lehetőségét, ha önhibáján kívül (igazolt betegség) mulasztotta azt el. 170


-

Az önálló kutatómunkát, a kötelező tananyagon kívüli ismereteket kívánó feladatok elvégzését a befektetett munka arányában jutalmazni kell.

-

A nagyobb elmélyülést, több időt igénylő feladatok kitűzésekor (könyvtári vagy internetes kutatómunka, modellkészítés, képzőművészeti alkotás, technikai eszköz készítése, forráselemzés) az elkészülés határidejét különös gonddal, a tanulók egyéb kötelezettségeire tekintettel kell megállapítani.

-

A tantervi anyagot meghaladó mennyiségű vagy mélységű ismereteket kívánó feladatokat (pl. versenyfeladatok) csak annak a diáknak lehet kötelezően előírni, aki a versenyzést, illetve az önálló kutató vagy más jellegű alkotómunkát önként vállalta.

-

Figyelembe kell venni a tehetségesebb tanulókat is, akiknek rövidebb idő szükséges a házi feladat megoldásához. Nekik „gyakorló” füzettel, feladatlapokkal lehet biztosítani a feladatok további gyakorlását.

-

Az otthoni felkészüléshez előírt szóbeli feladatok elvégzése kötelező, kivéve, ha a pedagógus a feladatot kifejezetten szorgalmi házi feladatként adja ki. A kötelező szóbeli feladatokból a tanító a tanulót a következő tanórán beszámoltathatja, teljesítményét érdemjeggyel értékelheti.

8.15. A tanulók fizikai állapotának mérése A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. (A felmérés a „Hungarofit teszt” alapján került összeállításra. Lásd: Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérésére, értékelésére Szerkesztette: Andrásné Dr. Teleki Judit, MKM 1997.) A mérések fő célja: az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző hatásának növelése az egészségmegőrzés szerepének népszerűsítése minőségellenőrzés – általános fizikai teherbíró képesség mérése, értékelése minőségbiztosítás – minden fiatal képessége szerinti differenciált terheléssel úgy jusson el a felnőtté válásig, hogy az egészséges létezéshez szükséges fizikai fitnesz szintet elérje az iskolaorvos és a védőnő vizsgálati módszereinek, és adatainak kibővítése a primer prevenció elősegítése, szoros orvos-pedagógus együttműködés Mérési területek: Kondicionális képességek: erő, gyorsaság, állóképesség, hajlékonyság Alapmérések: aerob, vagy alap állóképesség mérése, Cooper-teszt izomerő mérése dinamikus ugró erő az alsó végtag dinamikus erejének mérése dinamikus dobóerő a kar, törzs és láb-izmok együttes dinamikus erejének mérése a csípőhajlító és a has-izom erő-állóképességének mérése a vállövi izmok erő-állóképességének mérése a hátizmok erő-állóképességének mérése

171


Kiegészítő mérések: Kaup-féle testtömeg index, Maligen-teszt A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok: 1. feladat: Helyből távolugrás: (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése) Kiinduló helyzet: a tanuló az elugró vonal (elugró deszka) mögé áll úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti. -

Feladat: térdhajlítás – és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, előzetes lendületszerzés –, majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre.

-

Értékelés: az utolsó nyom és az elugró vonal közötti távolságot mérjük méterrel.

Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21

1.

2.

3.

1.00 1.03 1.06 1.09 1.12 1.15 1.18 1.21 1.24 1.27 1.30 1.33 1.36 1.39 1.42 1.45 1.48 1.51 1.54 1.57 1.61

1.10 1.13 1.16 1.19 1.22 1.25 1.28 1.31 1.34 1.37 1.40 1.43 1.45 1.48 1.52 1.56 1.58 1.62 1.66 1.70 1.74

1.23 1.26 1.29 1.30 1.34 1.37 1.40 1.44 1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.72 1.76 1.80 1.84 1.87

4. 5. évfolyam 1.34 1.45 1.37 1.48 1.40 1.51 1.43 1.54 1.46 1.57 1.49 1.60 1.52 1.63 1.55 1.66 1.58 1.69 1.61 1.72 1.64 1.75 1.67 1.78 1.70 1.81 1.73 1.84 1.76 1.87 1.79 1.90 1.82 1.93 1.85 1.97 1.89 2.01 1.94 2.05 1.98 2.09

6.

7.

8.

1.55 1.58 1.61 1.64 1.67 1.70 1.73 1.76 1.79 1.82 1.85 1.88 1.91 1.94 1.97 2.00 2.03 2.07 2.11 2.15 2.19

1.64 1.67 1.70 1.73 1.76 1.79 1.82 1.85 1.88 1.91 1.94 1.97 2.00 2.03 2.06 2.09 2.12 2.16 2.20 2.24 2.28

1.72 1.75 1.78 1.81 1.84 1.87 1.90 1.93 1.96 1.99 2.02 2.05 2.08 2.11 2.14 2.17 2.20 2.24 2.28 2.32 2.36

172


Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21

1.

2.

3.

0.97 1.00 1.03 1.06 1.09 1.12 1.15 1.19 1.22 1.25 1.29 1.32 1.35 1.39 1.41 1.44 1.47 1.50 1.54 1.57 1.61

1.08 1.11 1.14 1.17 1.20 1.23 1.26 1.29 1.32 1.35 1.38 1.41 1.44 1.48 1.50 1.53 1.57 1.60 1.64 1.68 1.72

1.17 1.20 1.23 1.26 1.29 1.32 1.35 1.38 1.41 1.44 1.48 1.50 1.53 1.57 1.60 1.64 1.67 1.70 1.74 1.78 1.81

4. 5. évfolyam 1.24 1.31 1.27 1.34 1.30 1.37 1.34 1.40 1.38 1.43 1.41 1.45 1.44 1.48 1.47 1.51 1.50 1.54 1.53 1.57 1.56 1.60 1.59 1.63 1.62 1.66 1.65 1.69 1.68 1.72 1.71 1.76 1.74 1.80 1.77 1.84 1.80 1.88 1.84 1.92 1.88 1.96

6.

7.

8.

1.38 1.41 1.44 1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.71 1.74 1.77 1.80 1.84 1.87 1.90 1.94 1.98 2.02

1.43 1.45 1.48 1.51 1.54 1.57 1.60 1.63 1.66 1.69 1.72 1.74 1.77 1.80 1.83 1.87 1.91 1.95 1.99 2.03 2.07

1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.71 1.74 1.77 1.80 1.84 1.87 1.90 1.94 1.98 2.02 2.05 2.08 2.11

2. feladat: Hason fekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan (A hátizmok dinamikus erőállóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. - Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkórátartás helyzetében van. A vizsgálatot végző személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja. - Feladat: a tanuló az 1. ütemre törzsemelést végez, 2. ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt, 3. ütemre visszanyit tarkórátartásba, 4. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre. - Értékelés: négy perc alatt végrehajtott törzsemelések száma.

173


Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

1.

2.

3.

20 24 28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72

22 26 30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74

24 28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76

4. 5. évfolyam 26 28 30 32 34 36 38 40 42 44 46 48 50 52 54 56 58 60 62 64 66 68 70 72 74 76 78 80

6.

7.

8.

30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 82

32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80 84

34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 82 86

6.

7.

8.

29 33 37 41 45 49 53 57 61 65 69 73 77 82

30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 83

32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80 84

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

1.

2.

3.

16 20 24 28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68

19 23 27 31 35 39 43 47 51 55 59 63 67 71

22 24 28 32 36 40 44 48 51 56 60 64 68 74

4. 5. évfolyam 25 28 29 32 33 36 37 40 41 44 45 48 49 52 53 56 57 60 61 64 65 68 69 72 73 76 77 80

3. feladat: Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel folyamatosan (A hasizmok erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló torna, vagy egyéb puha szőnyegen a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkóra tartás előre néző könyökkel. Feladat: a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt.

174



1.

2.

3.

25 30 35 40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 90

28 33 38 43 48 53 58 63 68 73 78 83 88 93

31 36 41 46 51 56 61 66 71 76 81 86 91 96

4. 5. évfolyam 34 36 39 41 44 46 49 51 54 56 59 61 64 66 69 71 74 76 79 81 84 86 89 91 94 96 98 100

6.

7.

8.

38 43 48 53 58 63 68 73 78 83 88 93 98 102

40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 90 95 100 104

42 47 52 57 62 67 72 78 82 87 92 97 102 106

6.

7.

8.

34 38 43 48 53 58 63 68 73 78 83 88 93 98

36 40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 90 95 100

38 42 47 52 57 62 67 72 77 82 87 92 97 102


1.

2.

3.

20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 70 75 80 85

23 28 33 38 43 48 53 58 63 68 73 78 83 88

26 31 36 41 46 51 56 61 66 71 76 81 86 91

4. 5. évfolyam 29 32 34 36 39 41 44 46 49 51 54 56 59 61 64 66 69 71 74 76 79 81 84 86 89 91 94 96

4. feladat: Fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás folyamatosan (A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: lányok 2 perc; fiúk: 4 perc. Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar). Feladat: a tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül.

175


-

Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma


1.

2.

3.

5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 25 26 27 28

7 9 11 13 15 17 19 21 23 25 27 28 29 30

9 11 13 15 17 19 21 23 25 27 29 30 31 32

4. 5. évfolyam 11 13 13 15 15 17 17 19 19 21 21 23 23 25 25 27 27 29 29 31 31 33 32 34 33 35 34 36

6.

7.

8.

15 17 19 21 23 25 27 29 31 33 35 36 37 38

17 19 21 23 25 27 29 31 33 35 37 38 39 40

19 21 23 25 27 29 31 33 35 37 39 40 41 42

6.

7.

8.

4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17

5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18

6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19


1.

2.

3.

1 1 2 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

1 2 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13

2 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

4. 5. évfolyam 2 3 3 4 4 5 5 6 6 7 7 8 8 9 9 10 10 11 11 12 12 13 13 14 14 15 15 16

A tanulók minősítése a négy feladatban elért összes pontszám alapján: Elért összes pontszám 0 – 11 12 – 22 23 – 33 34 – 43 43 – 52 53 – 63

Minősítés igen gyenge gyenge elfogadható közepes jó kiváló

176


8.16. Az osztályozó, a javító és az egyéb vizsgák lebonyolításának helyi szabályai Osztályozó-és javítóvizsgák – Az intézmény vizsgaszabályzata A kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól felmentett tanulók az intézményvezető/tagintézmény-vezető által meghatározott időben a nevelőtestület által meghatározott módon adnak számot a tudásukról. - A mindennapos iskolába járás alól felmentett (magán) tanuló osztályozó vizsgáját a félév, illetve a tanév utolsó tanítási napja előtti héten teheti le. Az intézményvezető engedélye szükséges ahhoz, hogy az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket a tanuló az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti. - Ha a tanuló egy tanév alatt két tanév tantervi anyagát teljesíti, osztályozó vizsgáját július 1-15e között teheti le. A tanuló minősítéséről, magasabb évfolyamba lépéséről a nevelőtestület dönt. Ha a tanuló a tantervi követelményeket 1-2 tárgyból szorgalmi időben nem teljesíti, csak akkor léphet magasabb évfolyamba, ha a javítóvizsgán megfelel. A javítóvizsga időpontja augusztus 2030-a közötti időszak. Ha a tanuló mulasztása a tanévben a 250 órát elérte, tanév végén nem osztályozható, kivéve, ha igazolatlan mulasztása nem volt, és a nevelőtestület engedélyezi, hogy az elméleti tantárgyakból osztályozó vizsgát tegyen a félév, illetve a tanév utolsó tanítási napja előtti héten. Az osztályozó és javító vizsgák bizottság előtt folynak. Külföldi tartózkodás miatt szülői kérelemre szünetelő tanulói jogviszony megszűnését követően a külföldi iskolában teljesített tankötelezettségről szóló igazolást honosított formában lehet elfogadni. Ezekben az esetekben magyar nyel és irodalomból, valamint történelemből különbözeti vizsgát kell tenni a tanulói jogviszony folytatását kérő tanulónak. Az intézménybe érkező tanulónak különbözeti vizsgát kell tennie abban az esetben, ha az előző iskolájában nem tanulta azt a tantárgyat, amely a befogadó iskola tantárgyi rendszerében szerepel. A különbözeti vizsgák letételére a tananyag mennyiségének függvényében felkészülési időt kell adni, amely egy hónaptól három hónapig terjedhet. Az intézményben folyó vizsgák lebonyolítására vizsgabizottságot kell létrehozni, melyet az intézmény vezetője bíz meg az alábbiak szerint. Elnök: ______________________________ ig.h. „bukott” tárgyaknak megfelelően: _____________________________ munkaközösség-vezető Tagjai: ____________________________ - buktató nevelő ____________________________ - vele azonos szakú nevelő Ha a tanuló a kijelölt időpontban a vizsgán igazoltan nem tud megjelenni, a vizsgát a tárgyév szept. 15-20-a között leteheti. A tanulót és szüleit az osztályozó és javítóvizsgáról 15 nappal előtte értesíteni kell. Az osztályozó és javítóvizsga jegyzőkönyveit azok összesítését iktatottan irattárban kell tárolni. Egyéb vizsgák, mérések A művészetoktatás alapvizsga- és záróvizsga szabályzata – 13. számú melléklet Az iskola vezetése az alábbi területeken végez szintfelméréseket: Az 1. osztály végén olvasásból A 4. osztály végén: olvasásból helyesírásból matematikából A felméréseket május hónapban végezzük. A 8. osztályt végző tanulók első félév végén vizsgát tesznek írásban: matematikából, magyar nyelvből, szövegértésből, olvasásból Az OKÉV szervezésében Országos kompetencia mérés- minden év május végén a 4-6-8. 177


évfolyamosok esetében: szövegértésből, matematikai logikából.

8.17. Mulasztás igazolására vonatkozó helyi rendelkezések /A Mezőcsáti Általános Iskola Házirendje részletesen tartalmazza./ A törvény 12. és 14. §-a szülő és a tanuló kötelességeit részletezi a tankötelezettség teljesítéséről. Ha a tanuló az iskolai kötelező foglalkozásokról távol marad, mulasztását igazolni kell. 8.17.1. Mulasztását igazoltnak kell tekinteni    

Ha a tanuló előzetes engedélyt kapott távolmaradásra tanítási óráról szaktanár tanítási napról osztályfőnök évi 1 alkalom Ennél több napról (üdülés esetén) az intézményvezető/tagintézmény-vezető adhatnak engedélyt.

8.17.2. A távolmaradásról az előzetes engedélyt a szülőnek kell kérni a tájékoztatófüzeten (ellenőrző könyvön) keresztül. Más formában nem fogadható el. 8.17.3. A tanuló előzetes engedélykérés nélkül csak indokolt estben maradhat távol az iskolai foglalkozásokról (betegség, hivatalos idézés, közlekedési nehézségek, élősdivel való fertőzöttség, stb.) A tanuló szülője ilyen esetben is köteles bejelenteni a mulasztás okát az osztályfőnöknek, a napközi otthon vezetőjének, lehetőleg még a hiányzás első napján. A bejelentés elmaradása esetén az osztályfőnöknek intézkednie kell a mulasztás okának felderítésére. Élősdivel való fertőzöttség megszüntetése után csak védőnői igazolás felmutatása esetén jöhet a tanuló az iskolába. Ha a tanuló betegség miatt hiányzik, orvosi bizonyítvánnyal igazolja mulasztását. Betegség után a tanuló csak orvosi engedéllyel járhat újra iskolába. Az igazolást köteles a tanuló az iskolába jövetelének első napján bemutatni, amelyet a tájékoztató füzetébe is be kell jegyezni. A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását. 8.17.4. Eljárások az igazolatlan mulasztás esetén: Ha a távolmaradást nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Az iskola köteles a szülőt értesíteni a tanköteles tanuló első igazolatlan mulasztásánál. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Hiányzásra vonatkozó rendelkezések: -

Felszólítás rendszeres iskolába járásra - 10 igazolatlan óra után jelzés a szülőnek és a Mezőcsáti Járási Hivatalának Oktatási Főosztályára - 30 igazolatlan óra esetén a Mezőcsáti Járási Hivatal Szabálysértési Főosztályára - 50 igazolatlan óra esetén a Mezőcsáti Járási Hivatalának Oktatási Főosztályára és minden további 30 igazolatlan mulasztás esetén a Mezőcsáti Járási Hivatal Szabálysértési Főosztályára kell küldeni az értesítést a formanyomtatványokon. Valamennyi jelzés esetén a Gyermekjóléti Szolgálatot is tájékoztatni kell.

178


8.18. A Mezőcsáti Általános Iskola intézményének/tagintézményének helyi nevelési programjait, illetve helyi tanterveit, valamint szakmai programjait az alábbi mellékletek tartalmazzák. Mezőcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Helyi Tanterve – 8. számú melléklet Mezőcsáti Általános Iskola Édes Gergely Tagiskolájának Helyi Tanterve - 9. számú melléklet A Mezőcsáti Általános Iskola intézmény/tagintézményének 2009 szeptemberétől bevezetett Helyi tanterve-tantárgyak-óraszámok-követelmények – 10. számú melléklet A Mezőcsáti Általános Iskola intézmény/tagintézményének 2013-tól bevezetett Helyi tantervetantárgyak-óraszámok-követelmények-11. számú melléklet Az elsősegély-nyújtó tanfolyam programja 5-8. évfolyamosok számára - 12. számú melléklet Művészetoktatás Alapvizsga és záróvizsga szabályzata – 13. számú melléklet Szöveges értékelés - 14. számú melléklet

179


9. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 9.1. A Mezőcsáti Általános Iskola felülvizsgált Pedagógiai Programjával kapcsolatos intézkedések Mezőcsáti Általános Iskola felülvizsgált Pedagógiai Programjának személyi és területi hatálya kiterjed az egész intézményre, (általános iskolai, művészetoktatás, intézményére/tagintézményére), az intézmény külső rendezvényeire, tanórán és tanórán kívüli foglalkozásaira, az intézmény összes tanulójára, dolgozójára, továbbá az itt pedagógiai tevékenységet ellátó más természetes személyre. Érvényesség • Az Általános Művelődési Központ intézményegységei/tagintézményei a 2012. szeptember 1-jétől szakértő által véleményezett a fenntartó által jóváhagyott Általános Művelődési Központ Pedagógiai és Művelődési Programja szerint szervezték és végezték nevelő-oktató munkájukat. •

2012 novemberében a 2011. évi Nemzeti köznevelésről szóló CXC. törvény előírása alapján a frissen elkészült Általános Művelődési Központ Pedagógiai és Művelődési Programjának felülvizsgálatára kellett sort keríteni, amit fenntartó szintén jóváhagyott.

•

A Általános Művelődési Központ felülvizsgált Pedagógiai és Művelődési Programja a fenntartóváltások következtében az egységek kiválását követően, (kivétel Egységes Pedagógiai Szakszolgálat) illetve az alábbi törvényi szabályozásnak megfelelően újabb felülvizsgálaton esett át 2013 márciusában:

•

•

•

•

•

-

A 20/2012. EMMI rendelete a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról,

-

110/2012. Korm. Rendelet a NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról

-

A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet

Az utóbbi felülvizsgálat az Általános Művelődési Központ felülvizsgált Pedagógiai és Művelődési Programja címet az intézmény új elnevezésének megfelelően a Mezőcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola felülvizsgált Pedagógiai Programja címre módosította az általános iskolai nevelés-oktatás alapfeladatának megfelelően. 2013. szeptember 01-től az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat B.-A.-Z. Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Mezőcsáti Tagintézménye lett, így az intézményegységgel kapcsolatos szabályozások kivezetésre kerültek a pedagógiai programból. Az új törvényi szabályozások, illetve az SNI tanulók 2013-tól bevezetésre kerülő óraterve és a belépő új tantárgyak szöveges értékelése, valamint az úszásoktatás lehetőségeinek számbavétele szükségessé tette a pedagógiai program felülvizsgálatát 2014 márciusában. A Mezőcsáti Általános Iskola Széchenyi István Tagiskolájának kiválását követően 2014 szeptemberében a tagintézménnyel kapcsolatos szabályok kivezetésre kerültek, illetve a Mezőcsáti Általános Iskola Édes Gergely Tagiskolájának nemzetiségi oktatásával kapcsolatos szabályokkal történő kiegészítések tették szükségessé a 2014. évi újabb felülvizsgálatot. Mezőcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 2014. október 25-től a felülvizsgált Pedagógiai Programjának hatálybalépésével a korábbi programok érvényüket veszítik. 180


181


182


183


184


185


186


187


188


189


10. Mellékletek 1. sz. melléklet

A Mezőcsáti Általános Iskola Informatikai Stratégiája

2. sz. melléklet

Szülőföldem projekthét

3. sz. melléklet

Egressy Tehetséggondozó Műhely

4. sz. melléklet

A Mezőcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Művészetoktatás Helyi Tanterve

5. sz. melléklet

Cigány Nemzetiségi Oktatás Iskolai Programja - Nemzeti, etnikai nevelés integráltan, illetve nemzetiségi osztályokban

6. sz. melléklet

Sajátos nevelési igényű speciális tanterv szerint tanulók (enyhe értelmi fogyatékos és középsúlyos értelmi fogyatékos) 2009-től bevezetett óraterve, tantárgyi követelményrendszere (kifutó)

7. sz. melléklet

Sajátos nevelési igényű speciális tanterv szerint tanulók (enyhe értelmi fogyatékos és középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók) 2013-tól bevezetett óraterve, tantárgyi követelményrendszere (felmenő)

8. sz. melléklet

A Mezőcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Helyi Tanterve

9. sz. melléklet

A Mezőcsáti Általános Iskola Édes Gergely Tagiskolájának Helyi tanterve

10. sz. melléklet

A Mezőcsáti Általános Iskola intézmény/tagintézményének 2009-től bevezetett Helyi Tanterve-tantárgyak-óraszámok-követelmények

11. sz. melléklet

A Mezőcsáti Általános Iskola intézmény/tagintézményének 2013-tól bevezetett Helyi Tanterve-tantárgyak-óraszámok-követelmények

12. sz. melléklet

Az elsősegély-nyújtó tanfolyam programja 5-8. évfolyamosok számára

13. sz. melléklet

Művészetoktatás alapvizsga- és záróvizsga szabályzata

14. sz. melléklet

Szöveges értékelések

15. sz. melléklet

TÁMOP 3.1.4/B/13/1/2013-0001 projekt Partnerségi és hálózatos modul intézményi megvalósítása

190

Mezőcsáti Általános Iskola OM: Mezőcsát, Szent István út 35. (49)

Recommend Documents