Szent György Görögkatolikus Óvoda és Általános Iskola Kisvárda OM:201587

Szent György Görögkatolikus Óvoda és Általános Iskola Kisvárda OM:201587 SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Kisvárda, 2013.

Tartalom 1.

A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT CÉLJA .................................................................. 5 1.1.

2.

A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HATÁLYBALÉPÉSE: ......................................................... 8

AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉNEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI..................................................... 8 2.1. AZ INTÉZMÉNY NEVE, SZÉKHELYE, JOGÁLLÁSA, ALAPTEVÉKENYSÉGE ............................................... 8 2.2 AZ INTÉZMÉNY VAGYONA, GAZDÁLKODÁSA............................................................................................... 10 2.3. TANÜGYI DOKUMENTUMOK KEZELÉSE ...................................................................................................... 11 2.4. AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT PAPÍRALAPÚ NYOMTATVÁNYOK HITELESÍTÉSÉNEK RENDJE ......... 11 2.4.1. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje. ...................... 11 2.4.2. Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje ................................ 12

3.

A MŰKÖDÉS RENDJE ........................................................................................................................... 13 3.1. A GYERMEKEK FOGADÁSÁNAK A RENDJE (ISKOLA) .................................................................................. 13 3.1.1. Nyitva tartás..................................................................................................................................... 13 3.1.2. Zárva tartás ...................................................................................................................................... 13 3.1.3. Oktatás, nevelés nélküli munkanapok ............................................................................................... 13 3.2. A GYERMEKEK FOGADÁSÁNAK A RENDJE (ÓVODA) .................................................................................. 14 3.2.1. Az óvoda nyitvatartási rendje: .......................................................................................................... 14 3.2.2. Napirend: .......................................................................................................................................... 14 3.2.3. A foglalkozások rendje: .................................................................................................................... 14 3.2.4. A csoportok szervezésének rendje: .................................................................................................... 14 3.2. HÁZIREND .................................................................................................................................................. 15 3.3. HIÁNYZÁSOK IGAZOLÁSÁNAK RENDJE:...................................................................................................... 15 3.4. TÉRÍTÉSI DÍJAK FIZETÉSÉNEK RENDJE: ....................................................................................................... 15 3.5. AZ INTÉZMÉNY HELYISÉGEINEK HASZNÁLATA .......................................................................................... 15 3.6. A VEZETŐK INTÉZMÉNYBEN VALÓ TARTÓZKODÁSÁNAK RENDJE ............................................................... 16

4. A VEZETŐK KÖZÖTTI FELADATMEGOSZTÁS .................................................................................. 17 4.1. AZ INTÉZMÉNY VEZETŐJE .......................................................................................................................... 17 4.2. AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ-HELYETTESE ......................................................................................................... 19 4.3. LELKI IGAZGATÓ ........................................................................................................................................ 20 4.4. TAGINTÉZMÉNY-VEZETŐ ........................................................................................................................... 21 4.5. A GAZDASÁGI VEZETŐ ............................................................................................................................... 22 4.6. AZ INTÉZMÉNY VEZETŐSÉGE ..................................................................................................................... 24 5. A HELYETTESÍTÉS RENDJE ..................................................................................................................... 25 5.1. A VEZETŐK AKADÁLYOZTATÁSA ESETÉN .................................................................................................. 25 5.2. A NEVELŐK HELYETTESÍTÉSI RENDJE ........................................................................................................ 25 6. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA ............................................................. 26 6.1. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETE ..................................................................................................................... 26 6.1.1. Az intézmény igazgatósága ............................................................................................................... 26 6.2. AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEINEK KAPCSOLATA EGYMÁSSAL ÉS A VEZETÉSSEL ......................................... 26 6.2.1. Az igazgatóság és a nevelőtestület .................................................................................................... 26 6.2.2. A nevelők és a gyermekek ................................................................................................................. 27 6.2.3. Kapcsolattartás a tagintézménnyel ................................................................................................... 27 7. BELÉPÉS ÉS BENNTARTÓZKODÁS RENDJE ....................................................................................... 28 7.1.ISKOLÁBAN ................................................................................................................................................. 28 7.2. ÓVODÁBAN ................................................................................................................................................ 28 8. A SZÜLŐI MUNKAKÖZÖSSÉG ÉS A VEZETŐK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS ..................... 29 8.1. A SZÜLŐI MUNKAKÖZÖSSÉG .................................................................................................................... 29 8.2. A SZÜLŐI MUNKAKÖZÖSSÉG JOGAI ........................................................................................................... 30 8.3. SZÜLŐK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSE ...................................................................................... 31 8.4. PANASZKEZELÉSI ELJÁRÁS........................................................................................................................ 32

2

9. A NEVELŐTESTÜLET FELADATKÖRÉBE TARTOZÓ FELADATOK ÁTRUHÁZÁSA ................ 32 9.1. A NEVELŐTESTÜLET .................................................................................................................................. 32 9.2. A NEVELŐTESTÜLET DÖNT: ........................................................................................................................ 33 9.3. A NEVELŐTESTÜLET FELADATKÖRÉBE TARTOZÓ ÜGYEK ÁTRUHÁZÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 33 9.4. SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK .................................................................................................................. 34 9.5. A DOLGOZÓK SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEI.............................................................................................. 34 10. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉNEK EGYÉB FŐ SZABÁLYAI ........................................................... 35 10.1. A MUNKAVISZONY, MUNKAVÉGZÉSRE IRÁNYULÓ JOGVISZONY LÉTREJÖTTE: .......................................... 35 10.2. AZ INTÉZMÉNNYEL MUNKAVISZONYBAN ÁLLÓK DÍJAZÁSA: .................................................................... 35 10.3. A NEVELŐMUNKA ANYAGI ÉS ERKÖLCSI MEGBECSÜLÉSE: ....................................................................... 36 10.4. A MUNKAVÉGZÉS TELJESÍTÉSE, MUNKAKÖRI KÖTELEZETTSÉGEK, HIVATALI TITKOK MEGŐRZÉSE: ......... 36 10.5. A TÖMEGTÁJÉKOZTATÁS SZERVEINEK KÉPVISELŐIVEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS SZABÁLYAI: .............. 37 10.6. A SZABADSÁGOLÁS RENDJE: .................................................................................................................... 37 10.7. AZ INTÉZMÉNNYEL MUNKAVISZONYBAN ÁLLÓ DOLGOZÓK TOVÁBBKÉPZÉSE:......................................... 37 10.8. TELEFONHASZNÁLAT: .............................................................................................................................. 38 10.9. FÉNYMÁSOLÁS:........................................................................................................................................ 38 10.10. BÜNTETŐ, SZABÁLYSÉRTÉSI, KÁRTÉRÍTÉSI ILLETVE FEGYELMI ELJÁRÁSOKRÓL: ................................... 38 11. A NEVELÉSI INTÉZMÉNY DOKUMENTUMAINAK NYILVÁNOSSÁGA ....................................... 41 12. HIT ÁS VALLÁSOKTATÁS ...................................................................................................................... 42 13. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSE ............................................................................ 42 13.1. A BELSŐ ELLENŐRZÉS ELVEI .................................................................................................................... 42 13.3. A BELSŐ ELLENŐRZÉS RENDJE ................................................................................................................. 44 14. KÜLSŐ KAPCSOLATOK ........................................................................................................................... 44 15. ÜNNEPEK, MEGEMLÉKEZÉSEK .......................................................................................................... 45 15.1. AZ INTÉZMÉNNYEL KAPCSOLATOS HAGYOMÁNYOK ................................................................................ 45 15.2. GYERMEKKÖZÖSSÉGGEL KAPCSOLATOS HAGYOMÁNYOK: ...................................................................... 46 15.3. NEVELŐKKEL KAPCSOLATOS HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA ......................................................................... 47 16. A GYERMEK FELVÉTELÉNEK FELTÉTELEI, ELJÁRÁSI RENDJE ............................................. 47 16.1. A FELVÉTEL RENDJE: ............................................................................................................................... 47 17. A RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS RENDJE .................................. 48 18. INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK, ELJÁRÁSOK RENDJE .................................................. 48 18.1. A GYERMEKVÉDELMI FELADATOK ELLÁTÁSÁNAK RENDJE: ..................................................................... 48 18.2. A GYERMEK- ÉS TANULÓBALESETEK MEGELŐZÉSÉNEK FELADATAI......................................................... 49 18.3. GYERMEKBALESETEK ESETÉRE VONATKOZÓ DOKUMENTÁCIÓ, JELENTÉS: .............................................. 52 18.4. A NEVELŐMUNKA EGÉSZSÉGES ÉS BIZTONSÁGOS FELTÉTELEINEK MEGTEREMTÉSE................................. 52 19. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK ........................................................... 53 20. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYTATHATÓ REKLÁMTEVÉKENYSÉG ............................................... 55 21. KIEMELT MUNKAVÉGZÉSÉERT JÁRÓ KERESET-KIEGÉSZÍTÉS ............................................. 55 22. A GYERMEKEK ÁLTAL LÉTREHOZOTT DOLGOK VAGYONI JOGÁNAK ÁTRUHÁZÁSÁBÓL LÉTREJÖTT NYERESÉGBŐL, A GYERMEKNEK FIZETENDŐ DÍJAZÁS SZABÁLYAI ....................................................................................................................................................... 56 23. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁI, A FELVÉTEL RENDJE ... 57 24. A MINDENNAPOS TESTEDZÉS ............................................................................................................. 58 25. A DIÁKÖNKORMÁNYZAT ...................................................................................................................... 59 26. A TANULÓK TÁJÉKOZTATÁSÁNAK FORMÁI, RENDJE ................................................................ 59 27. AZ ANYAGI KÁRTÉRÍTÉS SZABÁLYAI .............................................................................................. 59 28. AZ INTÉZMÉNY KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE, ELJÁRÁSI RENDJE......................................... 60

3

29. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR ........................................................................................................................ 60 29.1. A KÖNYVTÁR SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA ........................................................................ 60 29.1.1. Azonosító adatok ............................................................................................................................. 60 29.1.2. A könyvtár fenntartása, működésének irányítása, ellenőrzése: ...................................................... 60 29.1.3. Az iskolai könyvtár gazdálkodása: .................................................................................................. 60 29.2. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR FELADATAI: ........................................................................................................ 61 29.3. FELHASZNÁLÓINAK KÖRE: ....................................................................................................................... 61 29.4. KÖLCSÖNZÉS AZ OLVASÓK NYILVÁNTARTÁSA: ....................................................................................... 61 29.4.1. A kölcsönzés szabálya: .................................................................................................................... 61 29.4.2. A tartós tankönyv kölcsönzésének szabályai: .................................................................................. 62 29.5. GYŰJTEMÉNYSZERVEZÉS; GYARAPÍTÁS ÉS APASZTÁS:............................................................................. 62 29.5.1. Gyarapítás: ..................................................................................................................................... 62 29.5.2. A dokumentumok állományba vétele: ............................................................................................. 62 29.6. GYŰJTŐKÖRI LEÍRÁS ................................................................................................................................ 63 29.6.1. A könyvtár gyűjtőköre formai szempontból: ................................................................................... 63 29.6.2. A gyűjtés terjedelme, szintje és mélysége:....................................................................................... 63 29.6.3. Állományrészek: .............................................................................................................................. 63 29.7. A KÖNYVTÁR MUNKARENDJE .................................................................................................................. 64 30. ADATKEZELÉSI AZ INTÉZMÉNYBEN ................................................................................................. 64 30.1. AZ INTÉZMÉNY BÉLYEGZŐJE .................................................................................................................. 65 31. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK........................................................................................................................ 66 31.1. SZÜLŐI SZERVEZET .................................................................................................................................. 66 31. 1.1. Óvoda............................................................................................................................................. 66 31.1.2. Iskola .............................................................................................................................................. 67 31.2. DIÁKÖNKORMÁNYZAT ............................................................................................................................. 68 31.3. ALKALMAZOTTI KÖZÖSSÉG...................................................................................................................... 69 31.4. FENNTARTÓ ............................................................................................................................................. 70 32. MELLÉKLETEK ......................................................................................................................................... 71 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

Házirend ........................................................................................................................................... 71 Munkaköri leírások ........................................................................................................................... 71 Munkatervek ..................................................................................................................................... 71 Belső ellenőrzési szabályzat ............................................................................................................. 71 Munkavédelmi szabályzat ................................................................................................................. 71 Tűzvédelmi szabályzat ...................................................................................................................... 71 Bizonylati szabályzat ........................................................................................................................ 71 Pénzkezelési szabályzat .................................................................................................................... 71 Számviteli politika ............................................................................................................................ 71 Leltározási és selejtezési szabályzat ................................................................................................. 71 Ügyviteli és iratkezelési szabályzat .................................................................................................. 71 SZMK Szervezeti és Működési Szabályzat ........................................................................................ 71

4

1. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT CÉLJA A Szervezeti és Működési Szabályzat a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény és a 11-1994./VI.08. MKM számú rendelet elveinek megfelelően meghatározza és szabályozza az intézmény tevékenységét, irányításának rendjét, működésének folyamatait, összefüggéseit, szervezeti felépítését, a hatásköri és függelmi kapcsolatokat, a felelősséget a nevelés és gazdálkodás területén, az ellenőrzés rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó szabályozást. Biztosítja az alapfeladatok elvégzését, és kötelezettséget jelent a benne foglaltak végrehajtására. Az intézmény munkáját az alapító okiratban foglaltak, a pedagógiai program, az ennek végrehajtására készült éves munkatervek, az általános iskolai nevelési és oktatási terv, valamint e szabályzat alapján végzi. A Szervezeti és Működési Szabályzat és a mellékleteit képező egyéb belső szabályzatok hatálya kiterjed az intézmény valamennyi dolgozójára, gyermekére. Az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a zavartalan működés garantálása, a gyermeki, tanulói jogok érvényesülése, a szülők, gyermekek, tanulók és pedagógusok közötti kapcsolat erősítése, az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása érdekében a Szent György Görögkatolikus Óvoda és Általános Iskola Kisvárda nevelőtestülete a közoktatásról szóló 1993.évi LXXIX. törvény 40. paragrafusának /2/ bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következő Szervezeti és Működési Szabályzatot fogadta el: 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat feladata, hogy megállapítsa a Szent György Görögkatolikus Óvoda és Általános Iskola Kisvárda működésének szabályait, a jogszabályok által biztosított keretek között, illetőleg azokban a kérdésekben, amelyeket nem rendeznek jogszabályok. 2. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak megismerése, megtartása és megtartatása feladata és kötelessége az iskola minden vezetőjének, pedagógusának, egyéb alkalmazottjának, az óvoda növendékeinek, az iskola tanulóinak. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak megismerése és megtartása azoknak is kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az intézménnyel, részt vesznek feladatainak megvalósításában, illetőleg igénybe veszik, használják helyiségeit, létesítményeit. 3. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása mindenkinek közös érdeke, ezért az abban foglaltak megszegése esetén   

az alkalmazottakkal szemben az igazgató, illetőleg illetékes helyettesei (tagintézmény-vezető, igazgatóhelyettes) hozhat intézkedést, a gyermekkel szemben fegyelmező intézkedés, illetőleg fegyelmi büntetés kiszabására van lehetőség, a szülőt, vagy más, nem az intézményben dolgozó személyt, illetve gyermeket, tanulót, személyt az iskola dolgozójának tájékoztatnia kell a szabályzatban foglaltakról, kérve annak megtartását, s ha ez nem vezet eredményre, az igazgatót, (helyetteseit, megbízott felelős személyt) kell értesíteni, aki felszólítja, hogy hagyja el az iskola épületét.

4. Az Angyalkert Görögkatolikus Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzatát az 1. sz. melléklet tartalmazza.

5

A Szervezeti és Működési Szabályzat jogszabályi feltételei:                           

1993. évi LXIX. tv.: A közoktatásról, 2003. évi LXI. törvény,24/2000. (VIII.29) OM rendelet 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) A közalkalmazottak jogállásáról 20/1997.(II.13.) Korm. r.: A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról 138/1992.(X.8.) Korm. r.: A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. tv. végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 1992. évi XXII. tv.: A Munka Törvénykönyvéről 1992. évi XXXVIII. tv.: Az államháztartásról 217/1998. (XII.22.) Korm. r.: Az államháztartás működési rendjéről 11/1194.(VI.8.) MKM r.: A nevelési-oktatási intézmények működéséről 1997. évi XXXI. tv.: A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról Nemzeti Alaptanterv Pedagógiai Program A helyi Minőségirányítási Program (IMIP) 2001. évi XXXVII. tv.: A tankönyvpiac rendjéről 5/1998.(II:18) MKM. r.: A tankönyvvé nyilvánításról, a tankönyvtámogatásról, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 1999. évi XLII. tv.: A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól 1997. évi CXL. tv. A kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről 1993. évi III. tv.: A szociális igazgatásról és a szociális ellátásról 1992. évi LXIII. tv.: A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról 1999. évi CXXV. tv.: A kereset kiegészítésről 277/1997.(XII.22.) Korm. r.: A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus szakvizsgáról valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásáról és kedvezményeiről 30/1999.(II.15.) Korm. r.: A diákigazolványról 26/1997.(IX.3.) NM. r.: Az iskola-egészségügyi ellátásról 9/1989.(IV.30.) MM. r.: A művelődési intézmények nevéről, elnevezéséről és névhasználatáról 34/2001.(IX.14.)OM-ISM. r.: Az iskolai sporttevékenységről 28/2000.(IX.21.) OM. r.: A kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 24/2000.(VIII.29.) OM. r.: A kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítésről 37/2001. (X.12) OM rendelet a katasztrófák elleni védekezésről 2003. évi CXXV. törvény Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

 Pápai, püspökkari rendeletek, körlevelek    

a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet (a továbbiakban: R.) a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról szóló 83/2012. (IV. 21.) kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről, és alkalmazásáról szóló 243/2003 (XII. 17.) kormányrendelet

6

                 

a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről, és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) kormányrendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) kormányrendelet (a továbbiakban: Ámr.) a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 4/2010. (I. 19.) OKM-rendelet az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) kormányrendelet a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) kormányrendelet a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) kormányrendelet (a továbbiakban: Nkt. Vhr.) a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII. 29.) OKM-rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) kormányrendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 137/1996. (VIII. 28.) kormányrendelet az oktatásért felelős miniszter mindenkori rendelete a tanév rendjéről a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 2/2005. (III. 1.) OMrendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM-rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OM-rendelet a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM-rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM-rendelet

7

1.1. A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálybalépése: Az SZMSZ-t az intézményvezető előterjesztése után a nevelőtestület fogadja el – a szülői szervezet és a diákönkormányzat egyetértési jogának gyakorlása mellett. A szabályzat a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba, és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül kerül az előző SZMSZ. Jelen SZMSZ felülvizsgálata minden tanév elején történik. A hatályba lépett Szervezeti és Működési Szabályzatot meg kell ismertetni: Az iskola azon alkalmazottaival, akik nem tagjai a nevelőtestületnek, azokkal, akik kapcsolatba kerülnek az iskolával, és meghatározott körben használják helyiségeit. 

Az intézményi SZMSZ-t nyilvánosságra kell hozni, és közzé kell tenni a hatályba lépést követő első szülői értekezleten.

A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya kiterjed:  az intézménybe járó gyermekek közösségére,  a gyermekek szüleire, illetve törvényes képviselőire,  a nevelőtestületre,  az intézményvezetőre és helyetteseire,  a nevelő - oktató munkát segítőkre,  egyéb munkakörben dolgozókra.

2. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉNEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 2.1. Az intézmény neve, székhelye, jogállása, alaptevékenysége Az intézmény neve: Szent György Görögkatolikus Óvoda és Általános Iskola Alapító okirat kelte: 2011. május 26. OM száma: 201587 Székhelye: Szent György Görögkatolikus Általános Iskola 4600 Kisvárda, Várday István u. 19-21. Tagintézménye: Angyalkert Görögkatolikus Óvoda 4600 Kisvárda, Zrínyi tér 4. Az intézmény típusa: Közös igazgatású, többcélú közoktatási intézmény óvoda és általános iskola Az intézmény alapítója:

8

Hajdúdorogi Egyházmegye Címe: 4400 Nyíregyháza, Bethlen Gábor út 5. Az intézmény önálló jogi személy. A fenntartó önálló gazdálkodással és bérgazdálkodással ruházta fel. Az intézményi vagyon feletti rendelkezés joga az intézmény fenntartóját illeti meg. Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata: Hosszú /fej/bélyegző: 1. Szent György Görögkatolikus Óvoda és Általános Iskola, 4600 Kisvárda, Várday István u. 19-21. Tel.:+36/45/420-045 Adószám:18221383-2-15 2. Szent György Görögkatolikus Óvoda és Általános Iskola, 4600 Kisvárda, Várday István u. 19-21. Tel.:+36/45/420-045 Körbélyegző: 1. Szent György Görögkatolikus Óvoda és Általános Iskola, 4600 Kisvárda 2. Szent György Görögkatolikus Általános Iskola, 4600 Kisvárda 3. Angyalkert Görögkatolikus Óvoda 4600 Kisvárda, Zrínyi tér 4. 4. Szent György Görögkatolikus Általános Iskola Könyvtára 4600 Kisvárda, Várday István u. 19-21. Az intézményi bélyegzők használatára jogosultak:  igazgató  tagintézmény-vezető  igazgatóhelyettes  gazdasági ügyintéző  iskolatitkár  könyvtáros Az intézmény alaptevékenysége az alapító okirat szerint Az intézmény 3 éves kortól a középfokú nevelés oktatás kezdetéig nevelő-oktató intézmény.

Működési engedély Kiadója: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Száma: 118/2011 Kiadás időpontja: 2011. augusztus 4.

9

2.2 Az intézmény vagyona, gazdálkodása Intézmény feladatellátást szolgáló vagyona: a rendelkezésre bocsátott Kisvárda, Várday István u. 19-21. sz. és a Zrínyi tér 4. szám alatti ingatlan, melynek tulajdonosa Kisvárda város Önkormányzata. A tulajdonos az ingatlanokat, az intézmény használatába adja közoktatási feladatok ellátására a Hajdúdorogi Egyházmegyének: Kisvárda város Önkormányzati Képviselőtestületének 135/2011. (V.31.) ÖKT. határozata alapján. Intézmény vagyon feletti rendelkezési joga: A közoktatási intézmény jogosultsága ezen vagyontárgy rendeltetésszerű hasznosítására terjed ki. Az intézmény gazdálkodással összefüggő jogosítványa: intézményi költségvetés alapján önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkezik, minden előirányzata felett rendelkezési jogosultsággal bír.. Az intézmény működésének, fejlesztésének forrása:           

a központi költségvetés a fenntartói költségvetés saját bevétel, az intézményi ellátás díja; az alkalmazottak térítése, a más költségvetési szerv dolgozója vagy ellátottja részére nyújtott – ellátási körbe tartozó – szolgáltatás ellenértéke; az alapokból, a köztestülettől, egyéb szervezetektől származó juttatás; a kiegészítő tevékenységből származó bevétel, pl. a költségvetési szerv szellemi és anyagi infrastruktúrája magáncélú igénybevételének térítése; a költségvetési szerv rendeltetéscélú működése során elhasználódott, illetőleg feleslegessé vált tárgyi eszközök és készletek értékesítéséből befolyt bevétel; a dolgozó, tanuló, stb. kártérítése, munkaruha- és egyéb térítése; a kamat, kötbér, bírság kártérítés; adók visszatérítéséből, bánatpénz megfizetéséből származó pénzösszeg valamint hazai és külföldi segély, adomány.

Az intézmény helyiségeiben, területén, párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet. A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos előírásokat, feltételeket a törvényi előírásokon kívül a fenntartó irányelvei és szempontjai határozzák meg. Az intézmény gazdasági szervezete: Az intézmény, - mint részben önállóan gazdálkodó intézmény - önálló gazdasági szervezettel rendelkezik. A gazdálkodásra, a munkamegosztásra és a felelősségvállalásra vonatkozó rendelkezéseket a munkaköri leírások tartalmazzák. A gazdálkodás megszervezésének módja szerint önállóan gazdálkodó: az intézményben elkülönítetten létrehozott gazdasági egység – a gazdasági vezető irányításával – ellátja mindazokat a feladatokat (költségvetés tervezése, üzemeltetés, stb.), melyek az önálló működtetéshez szükségesek. A gazdasági vezetőt az intézményvezetés felé éves beszámolási kötelezettség terheli, valamint rendszeres és időszakos adatszolgáltatásra kötelezett mind az igazgató, mind a fenntartó részére – igényük

10

szerinti gyakorisággal. A gazdaságvezető gazdasági intézkedéseket hoz és felelős a 217/1998 (XII.30.) Kormányrendelet 17.§ (1) bekezdésben részletezett feladat jogszabályoknak megfelelő ellátásáért. Intézményünkben a gazdasági vezető pénzügyi – gazdasági adminisztratív feladatokat láthat el, feladatait a munkaköri leírása tartalmazza.

2.3. Tanügyi dokumentumok kezelése A tanügyi dokumentumok bejegyzésére jogosultak köre:  Az igazgató minden tanügyi dokumentumba  Az igazgatóhelyettesek a szervezeti egységükben használt valamennyi dokumentumba  Az igazgatóhelyettesek a szervezeti egységükhöz tartozó helyettesítési naplóba, forgalmi naplóba  Az osztályfőnökök az osztálynaplójukba, törzslapokra és bizonyítványokba  A szaktanárok a tantárgyfelosztásban szereplő tanóráik és foglalkozásaik, szakköreik, és sportcsoportjaik tanügyi dokumentumaiba  A napközis nevelők és tanulószoba-vezetők saját csoportnaplóikba  A logopédusok az ellátott intézményeik alapján összeállított saját logopédiai naplójukba  A pedagógusok az igazgatóhelyettesek által elrendelt helyettesítés esetén a foglalkozást, tanórát dokumentáló naplóba tehetnek bejegyzést. Gyógypedagógiai asszisztensek a naplókban csak ügyeletet dokumentálhatnak és írhatnak alá. A dokumentumokban az intézmény körpecsétjével jelzett hivatalos javítást a fenti személyek végezhetnek. Az intézményben használt hivatalos nyomtatványokat és egyéb tanügyi dokumentumokat az Iratkezelési szabályzat tartalmazza. A tanügyi dokumentumokban ellenőrzési jogkörrel rendelkező felelősök munkaköri leírásuk és a belső ellenőrzési terv alapján végzik tevékenységüket.

2.4. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje 2.4.1. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje. Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát:  az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása,  az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések,  a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések,  az október 1-jei pedagógus és tanulói lista.

11

Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettesek) férhetnek hozzá. 2.4.2. Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje Az iskolánkban (szándékunkban áll 2013. szeptember 1-től bevezetni az elektronikus naplót) használatos digitális napló elektronikusan előállított, papíralapon tárolt adatként kezelendő, mert a rendszer nem rendelkezik az ágazat irányításáért felelős miniszter engedélyével. Az elektronikus naplóba az adatokat digitális úton viszik be az iskola vezetői, tanárai és az adminisztrációért felelős alkalmazottak. Az adatok tárolása – ideiglenesen – az iskola e célra használatos szerverén történik, a frissítés legalább egyórányi gyakorisággal történik. A digitális napló elektronikus úton tárolja a tanulók adatait, osztályzatait, a tanítási órák tananyagát, a hiányzókat, valamint a tanulókkal kapcsolatos intézkedéseket, a szülők értesítését. Havi gyakorisággal ki kell nyomtatni a pedagógusok által bejegyzett órákat, azokat elsődlegesen pedagógusonként, másodsorban dátum szerint sorba rendezve ki kell nyomtatni. A pedagógusok a havonta megtartott óráikat kötelesek aláírni, az aláíráskor nem kell minden megtartott órát külön aláírni, de az aláírásnak át kell nyúlnia az aláírt tartományon. Havi gyakorisággal ki kell nyomtatni a pedagógusok által az adott hónapban megtartott órák, túlórák, helyettesítések, stb. számáról készített kimutatást, azt az intézmény igazgatójának vagy oktatási igazgatóhelyettesének alá kell írnia, az intézmény körbélyegzőjével le kell pecsételni és irattárba kell helyezni. Féléves gyakorisággal kell kinyomtatni a tanulók által elért félévi, év végi eredményeket, a tanulók igazolt és igazolatlan óráit, a tanulói záradékokat. Félévkor a tanuló előbb felsorolt adatait tartalmazó kivonatot ki kell nyomtatni, azt az osztályfőnöknek alá kell írnia, az iskola körbélyegzőjével le kell pecsételni, a kinyomtatott iratot pedig át kell adni a tanulónak vagy a szülőnek. A tanév végén a digitális napló által generált anyakönyvből papír alapú törzskönyvet kell kiállítani, amelynek adattartalmát és formáját jogszabály határozza meg. Eseti gyakorisággal kell kinyomtatni a tanuló által elért eredményeket, az igazolt és igazolatlan órák számát, a záradékokat tartalmazó iratot iskolaváltás vagy a tanulói jogviszony más megszűnésének eseteiben.

12

3.

A MŰKÖDÉS RENDJE

3.1. A gyermekek fogadásának a rendje (iskola) 3.1.1. Nyitva tartás A tanítási év szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31.-ig tart. A nevelési év folyamán az iskola hétfőtől péntekig tartó ötnapos munkarenddel, reggel 630 órától délután 19.00 óráig tart nyitva. Az intézmény igazgatójával történt előzetes egyeztetés alapján az épület ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tartható. A tanulóknak az intézményben tartózkodása alatt folyamatosan biztosítjuk a pedagógiai felügyeletet. Reggel 715 – 730 között, a gyülekező alatt, és 1615 – 1700 óráig összevont napközis csoportban (igény esetén) délután pedagógiai felügyeletet biztosítunk tanulóinknak. 7.15-től a vezető beérkezéséig az ügyeletes nevelő, a délután távozó vezető után a foglalkozást tartó pedagógus felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. Az iskolát a munkarend szerint érkező technikai dolgozó nyitja.

3.1.2. Zárva tartás Az intézmény üzemeltetése a fenntartó által meghatározott nyári zárva tartás alatt szünetel. Ilyenkor történik az intézményszükség szerinti felújítása, karbantartása, valamint a nagytakarítás. Zárva tart az intézmény az aktuális tanév rendjében meghatározott szünetekben. Az intézmény zárva tartása alatti időpontban csak az intézményvezető, vagy helyettese engedélyével lehet a dolgozóknak/tanulóknak az iskola, óvoda területén tartózkodni. Az intézmény a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az intézmény igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a növendékek és a nevelők tudomására hozza. A nyári szünetben az irodai ügyeletet kéthetente kell megszervezni.

3.1.3. Oktatás, nevelés nélküli munkanapok Az iskolai oktatás, nevelés nélküli munkanapok száma egy nevelési évben az öt napot nem haladhatja meg. Az intézmény éves Munkatervében kell meghatározni: az oktatás, nevelés nélküli munkanapok időpontját, felhasználását, a megemlékezések, a nemzeti, az egyházi, az iskolai ünnepek megünneplésének időpontját, a nevelőtestületi értekezletek időpontját. Az oktatás, nevelés nélküli munkanapokról a szülők a tanév elején tájékoztatást kapnak. Rendezvények esetén a nyitvatartási időtől való eltérést az intézmény vezetője engedélyezi.

13

3.2. A gyermekek fogadásának a rendje (óvoda) 3.2.1. Az óvoda nyitvatartási rendje: Az óvoda hétfőtől- péntekig, 7.00- 17.00-ig tart nyitva, egész évben folyamatosan üzemel. Az intézmény a szabályozott időponttól való eltérő nyitva tartására (előzetes kérelem alapján) az intézmény vezetője adhat engedélyt.

3.2.2. Napirend: Az intézményben a napirendet - figyelembe véve az intézmény nevelési programját – úgy alakítjuk, hogy a szülők (a Házirendben szabályozottak szerint) gyermeküket az intézményben folyó tevékenységek megzavarása nélkül behozhassák, illetve hazavihessék.        

7.00- 9.00-ig: Gyülekezés, játék vagy egyéb szabadon választott tevékenységek. 9.00- 9.30-ig: Tízórai 9.30-11.00-ig: Játék, kezdeményezések, egyéni fejlesztés 11.00-12.00-ig: Kötetlen játék az udvaron, tapasztalatszerző séták 12.00-12.30-ig: Ebéd 12.30-15.00-ig: Tisztálkodás, csendes pihenő 15.00-15.30-ig: Uzsonna 15.30-17.00-ig: Játék a csoportszobában vagy az udvaron.

A csoportok részletes napi rendje a csoportnaplóban kerül rögzítésre

3.2.3. A foglalkozások rendje: Az intézményben a nevelőmunka a nevelési programnak és a munkatervnek megfelelően történik a csoportbeosztás szerint. A negyedéves tervekben kitűzött célokat, feladatokat heti lebontásban (heti terv) valósítják meg a pedagógusok, a napi, kötetlen, az óvónő által kezdeményezett foglalkozásokon. (A pedagógus szabadon dönthet arról, hogy milyen formában, kötötten vagy kötetlenül szervezi a foglalkozást, a gyerekcsoport összetétele, a helyi adottságok és lehetőségek figyelembe vételével.) Mivel óvodánk nyitott, a napi óvodai élet megtekintésére bárki jogosult (szülő, pedagógus, óvoda parókusa). Látogatását 2 nappal előre jelezze a csoportos óvónőnek és a vezető óvónőnek. A csoportfoglalkozások megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató, a tagintézmény-vezető tehetnek.

3.2.4. A csoportok szervezésének rendje: Óvodánkban vegyes csoportok működnek. A csoportok szervezését meghatározzák:  a jogszabályokban előírt létszám határok,  a csoportszoba férőhelye,  a nevelőtestület pedagógiai elvein alapuló szervezési elképzelések,  a gyerekek életkora, fejlettsége,  a speciális képzések, felzárkóztatás, tehetséggondozás. A gyerekek csoportokba történő beosztásáról a tagintézmény-vezetője dönt.

14

3.2. Házirend A gyermekek iskolában/óvodában tartózkodását a Házirend szabályozza. Az intézményi rendszabályok /házirend/ tartalmazzák a gyermekek, jogait és kötelességeit, valamint az iskola/óvoda belső rendjének, életének részletes szabályozását. A rendszabályok betartása kötelező! A házirendet - melyet az intézményvezető készít el, és a nevelőtestület fogadja el a törvényben meghatározottak egyetértésével - a Szervezeti és Működési Szabályzat 1. számú melléklete tartalmazza.

3.3. Hiányzások igazolásának rendje: A gyermekek óvodában 5, iskolában 6 éves koruktól tankötelesek, kötelesek részt venni az intézmény foglalkozásain és az intézmény hivatalos rendezvényein! Beteg gyermek hiányzásáról a gyógyulás után orvosi igazolást kell hozni! A szülő - az előre tudott családi esemény miatt - előzetes távolmaradási kérelmet írhat, melyet az intézmény vezetője engedélyezhet. A gyermekek hiányzását a pedagógus a naplójába jegyzi be. A mulasztott órák heti összesítése után a hiányzások szülői és orvosi igazolását az osztályfőnök mérlegeli és a hiányzásokat - a körülmények ismeretében- igazolja, vagy nem igazolja. A mulasztások igazoltak, ha a gyermek előzetesen engedélyt kapott a távolmaradásra. A mulasztások hátterének felderítését az osztályfőnök a gyermekvédelmi felelőssel együtt végzi. Ismétlődő igazolatlan távollét után kötelesek környezettanulmányt készíteni, így kezdeményezhetik a tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárást.

3.4. Térítési díjak fizetésének rendje: Az alapellátásról, valamint a térítési díjak fizetéséről a közoktatási törvény rendelkezik. Intézményünkben térítési díjat kell fizetni az étkezés igénybevételéért. Az étkezést 11 óráig telefonon, vagy személyesen lehet lemondani. 11 óra után az iskola/óvoda már megrendeli a másnapi ételt, ezért a hiányzás első napját ki kell fizetni. A gyermekek családjuk anyagi helyzetététől függően ingyenes, vagy kedvezményes étkezésben részesülhetnek, határozat vagy tartósbeteg orvosi igazolás alapján. Az étkezési díjakat az adott hónapra kell fizetni. Be nem jelentett hiányzás esetén a szülő visszatérítésre nem tarthat igényt.

3.5. Az intézmény helyiségeinek használata Az intézmény épületét címtáblával, zászlóval kell ellátni. Az intézmény létesítményeit és helyiségeit az iskola/óvoda nyitva tartása alatt lehet használni. Az iskola/óvoda helyiségeit, épületét az igazgatóság döntése alapján térítésmentesen használhatják a Szent György Görögkatolikus Óvoda és Általános Iskola növendékei, az intézményi Diákönkormányzat.

15

Az intézmény helyiségeinek bérbeadásáról és annak díjáról az igazgató dönt. A bérlők a bérleti díjat, az intézmény számlájára fizetik, amelynek felhasználásáról az intézmény vezetésének javaslata alapján a nevelőtestület dönt. Az intézmény épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az intézmény helyiségeinek használói felelősek:  az intézmény tulajdonának megóvásáért, védelméért,  az intézmény rendjének, tisztaságának megőrzéséért,  a tűz- és balesetvédelem, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért,  az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában,  a Házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. A gyermekek az iskola/óvoda létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Ez alól csak az intézmény igazgatója adhat felmentést. Az intézmény épületében az intézményi dolgozókon és gyermekeken kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az intézmény igazgatójától, tagintézmény-vezetőtől engedélyt kaptak.  Az intézmény épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portás, kapuügyeletesek ellenőrzik, és felkísérik az intézmény vezetőjéhez, helyetteséhez.  Az intézmény berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Az intézmény helyiségeit elsősorban a hivatali nyitvatartási időn túl és a tanítási szünetekben külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az intézményi foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az intézmény helyiségeit használó külső igénybe vevők, az intézmény épületén belül csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak.

3.6. A vezetők intézményben való tartózkodásának rendje Az iskola nyitvatartási idején belül reggel 8 és délután 16 óra között az intézményvezetőnek, vagy helyettesének az iskolában kell tartózkodnia. A vezetők benntartózkodásán kívüli időben a helyettesítés rendje szerint történik a vezetői feladatok ellátása. Akadályoztatásuk esetén a helyettesítési rendben rögzítettek lépnek életbe. Az intézményvezető a törvény által meghatározottak szerint tölti munkaidejét az intézményegységben. Kivéve, ha az intézményen kívül konkrét, soron kívüli feladatai adódnak, vagy azonnali intézkedést kívánnak (pl. igazgatói értekezlet, továbbképzés szakmai programok szervezése, karbantartással, beszerzéssel kapcsolatos és egyéb feladatok, stb.) A vezetők benntartózkodásának rendjét az éves Munkatervben kell írásban meghatározni. Az iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján 745 óra és 1320 között kell megszervezni. Kivétel az alsó tagozat iskolaotthonos rendszere. A tanítási órák hossza 45 perc, az óraközi szünetek hossza 15 perc. Kivéve a 6. óra előtti szünet, mely 5 perces. A tanórán kívüli foglalkozásokat 14 órától 17 óráig, vagyis a délutáni nyitva tartás végéig kell megszervezni. Ettől eltérni csak az igazgató beleegyezésével lehet. A napközis csoportok munkarendje a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik és maximum1615-ig tart.

16

Az iskolában reggel 715 órától és az óraközi szünetek idején tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületben a Házirend alapján a tanulók magatartását, az épület rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. Az egyes ügyeletes nevelők felelősségi területe a földszinti, emeleti folyósóra, valamint az udvarra terjed ki. A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke (távolléte esetén az intézményvezető, vagy a helyettese), illetve a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskola elhagyására csak az igazgató, vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. Az intézmény szakmai tekintetben önálló. Szervezetével és működésével kapcsolatosan minden olyan ügyben dönt, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe. A működéssel kapcsolatos döntések előkészítésében, végrehajtásában, ellenőrzésében részt vesznek a pedagógusok, szülők, illetőleg képviselőik – a jogszabályban meghatározottak szerint. Az iskolában dolgozó alkalmazottak létszámát a Ktv. 1. sz. melléklete tartalmazza. Az intézmény vezetője valamennyi dolgozó felett munkáltatói jogot gyakorol. Az intézmény a fenntartó által elfogadott Pedagógiai Program szerint dolgozik.

4. A VEZETŐK KÖZÖTTI FELADATMEGOSZTÁS A közoktatási intézmény élén az alábbi felelős beosztású vezetők állnak:  igazgató  lelki igazgató  igazgatóhelyettes  tagintézmény-vezető  gazdasági vezető

4.1. Az intézmény vezetője Az intézmény élén az igazgató áll, aki az intézmény egyszemélyi felelőse. Igazgatóhelyettes, tagintézmény-vezető segíti az intézmény vezetésével összefüggő feladatai ellátásában. Az intézményvezetés feladatai a következő területek szerint csoportosíthatók:    

pedagógiai munkaügyi gazdálkodási tanügy-igazgatási

Az intézmény vezetésével összefüggő feladatokat az igazgató és helyettese látja el. Az igazgató gyakorolja a munkáltatói jogokat, ellátja az intézmény képviseletével kapcsolatos feladatokat. A vezető helyettese az igazgató távollétében teljes felelősséggel gyakorolja a vezetői feladatokat a munkaköri leírása alapján.

17

Az igazgató felel:                     

Az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a keresztény szellemiség érvényesüléséért a katolikus egyház hitre és erkölcsre vonatkozó tanítása szerint, takarékos gazdálkodásért, a pedagógiai munkáért, az intézmény ellenőrzési, minőségbiztosítási rendszerének működéséért, a gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásért, a nevelőmunka egységes és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a gyermekbalesetek megelőzéséért, a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, a pedagógus középtávú továbbképzési program, valamint az éves beiskolázási terv elkészítéséért, a pedagógusok továbbképzésének megszervezéséért, a döntések (állásfoglalások) végrehajtásának megszervezéséért és ellenőrzéséért, a nevelőmunka irányításáért és ellenőrzéséért, a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáért, a Szülői Munkaközösséggel való együttműködésért, a kötelezettségvállalási, munkáltatói és kiadmányozási jogkör gyakorlásáért, az egyházi, intézményi hagyományoknak megfelelő ünnepek, programok lebonyolításáért, az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben való döntésért, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe, az intézmény külső szervek előtti teljes képviseletéért, azon lehetőség figyelembevételével, hogy a képviseletre meghatározott ügyekben eseti, vagy állandó megbízást adhat, a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt – és át nem ruházható – feladatok ellátásért, a gazdasági feladatokban közreműködő gazdaságvezető munkájának közvetlen irányításáért.

18

4.2. Az intézményvezető-helyettese Vezetői tevékenységét az igazgató közvetlen irányítása mellett végzi. Munkáját azok a pedagógiai és egyéb feladatok alkotják, melyeket - közös megbeszélés és egyeztetés után - az igazgató írásban számára meghatároz. Az intézményvezető-helyettes megbízásakor a nevelőtestület, valamint a fenntartó véleményezési jogkörrel rendelkezik. Igazgatóhelyettes csak az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa lehet. Az igazgatóhelyettesi megbízás határozott időre szól. Az intézményvezető akadályoztatása esetén ellátja a helyettesítést. A nevelési területen közreműködik a vezető által megállapított tevékenység irányításában. Felelős:        

A házi továbbképzések, bemutató foglalkozások, nyílt napok, ünnepek, gyermekprogramok megszervezéséért, A szakmai munkaközösségek működési feltételeinek biztosításáért, A Szülői Munkaközösség működésének segítéséért, Minőségirányítási teamek munkájának koordinálásáért, A helyettesítési beosztás elkészítéséért, adminisztrálásáért, Tantestületi, vezetőségi értekezletek előkészítéséért, lebonyolításáért, Napközis étkeztetésért, A tanügyigazgatással és gazdálkodással kapcsolatos feladatokért, amelyet a Munkaköri leírás tartalmaz,

Az intézményvezető az őt megillető jogokat esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja.

Az igazgató hatásköréből az intézményvezető helyettesre ruházza:           

házi bemutató foglalkozások, rendezvények, ünnepélyek, kulturális versenyek megszervezését, a vizsgák (osztályozó, javító év végi) és tanulmányi versenyek lebonyolítását, a szakmai munkaközösségek munkájának irányítását, segítése, ellenőrzését, szakmai munkaközösség működési feltételeinek biztosítását, az egészségügyi követelmények betartását és betartatását, ellenőrzését, a munkavédelmi előírások betartását, a helyettesítések megszervezését (munkarendváltozás, vagy hiányzás esetében), a szülők tájékoztatása céljából kifüggesztett információk ellenőrzését, az IMIP hatékony működésének segítését, a pedagógiai dokumentumok ellenőrzését (Munkaterv szerint), egyéb ellenőrzéseket az Ellenőrzési Tervben rögzítettek szerint.

Az intézményvezető-helyettes részletes munkaköri feladatait a Munkaköri leírása tartalmazza.

19

4.3. Lelki igazgató A lelki vezetőt a hajdúdorogi püspök nevezi ki. Teendőit a munkaköri leírás részletesen tartalmazza. Tagja az intézményvezetésnek.  Együttműködik az intézmény igazgatójával, hangsúlyozottan a vallásos és erkölcsi neveléssel összefüggő kérdésekben. (Lásd: Szervezeti és Működési Szabályzat, Pedagógiai program, egyéb intézményi dokumentumok)  Segíti a hitoktatás személyi feltételeinek jó megoldását.  Koordinálja a hospitáló teológus hallgatók tevékenységét.  Közvetlenül irányítja az intézmény pedagógusainak, valamint a tanulóknak a hitoktatók közreműködésével a vallási képzését.  Irányítja a „Lelki nap” szervezését.  Felelős - az egész iskolára vonatkozóan a hitoktatás színvonaláért.  Folyamatosan látogatja a hitoktatók tanítási óráit, ellenőrzi adminisztrációs munkájukat (tanmenet, óravázlat), a tanulók füzeteit.  Segítséget ad a tanévi munka értékeléséhez a hitoktatásra és a nevelésre (vallásos, erkölcsi) vonatkozóan.  Aktívan részt vesz az intézményvezetőség munkájában.  Tartja a kapcsolatot a Hajdúdorogi Püspökséggel.  Szorgalmazza: a Hittudományi Főiskola, a Kisvárdai Görögkatolikus Egyházközség és Szent György Óvoda gyümölcsöző együttműködését az iskolánkkal, valamint segíti a katolikus iskolákkal a kapcsolattartást, együttműködést.

20

4.4. Tagintézmény-vezető A tagintézmény-vezető az igazgató közvetlen munkatársa. Segítője az óvodában a tervező, szervező, végrehajtó, ellenőrző, értékelő munkában. Az igazgatót távolléte esetén teljes felelősséggel és hatáskörrel helyettesíti.  Ellenőrzi a munkavédelmi balesetvédelmi, tűzvédelmi előírások (oktatások, szemlék, jelentések, stb.) időbeni elvégzését.  Folyamatosan látogatja az érintett óvodapedagógusok foglalkozásait, ellenőrzi pedagógiai és adminisztrációs munkáját. A gyermekek fejlődését figyelemmel kíséri.  Folyamatosan ellátja az óvoda nem pedagógus dolgozóinak (dajkák, konyhai kisegítő, portás) szakmai felügyeletét, irányítását, ellenőrzését.  Legfontosabb tapasztalatairól folyamatosan tájékoztatja az igazgatót.  Elkészíti a félévi értekezlet beszámolóját.  Elkészíti a csoportbeosztásokat, napirendet, heti rendet, munkaidő-beosztást, éves óvodai munkatervet.  Szervezi, nyilvántartja és ellenőrzi a helyettesítési feladatok ellátását, ellátja a túlmunkával kapcsolatos teendőket.  Segítséget ad esetleges foglalkozás-csere megoldásához.  Az igazgatóval közösen elkészíti a szükséges jelentéseket, adatszolgáltatásokat.  Megszervezi és lebonyolítja a beiratkozásokkal, pótbeírásokkal kapcsolatos tennivalókat.  Segítséget ad az iskolaorvosi vizsgálatok lebonyolításához.  Felméri a fejlesztési igényeket, eszközszükségletet, s az igazgatóval történt egyeztetés után gondoskodik a megrendelésekről.  Irányítja az óvoda vagyontárgyainak és eszközeinek leltározását, selejtezését.  Ellen jegyzi a kiadási és bevételi pénztárbizonylatokat, valamint a napi pénztárjelentést.  Segíti az óvoda nevelési programjában nem rögzített, évközben adódó feladatok megoldását.  Az igazgató akadályoztatása esetén helyettesíti az igazgatót. Jogai és kötelezettségei különösen:  Figyelemmel kíséri az intézmény statisztikai jelentési kötelezettségeit és határidőre az adatszolgáltatásokat, teljesíti.  Szervezi, összesíti, és ellenőrzés után továbbítja az illetményszámfejtőnek az óvodában jelentkező túlórákat és helyettesítéseket.  Szervezi és ellenőrzi a foglalkozások, lelki percek, valamint az étkezések rendjét.  Az igazgatóval együtt ellenőrzi az intézmény alapdokumentumaiban foglaltak betartását, a nevelő-oktató munkával kapcsolatos feladatok határidejének betartását, az anyakönyvek és foglalkozási naplók vezetését.  Ellenőrzi a munkaközösség által szervezett versenyeket, rendezvényeken való ügyelet teljesítését.  Ellenőrzési jogköre kiterjed a nevelői munka eredményességének, a munkafegyelemnek vizsgálatára, csoportfoglalkozás-látogatásra, a foglalkozásvédelem elvének érvényesülésére, a szakmai munkaközösség felszereléseinek szabályszerű használatára, a balesetvédelmi és tűzrendészeti oktatásra, ennek bizonylatolására, a gyermek- és ifjúságvédelmi munkára.  Figyelemmel kíséri az intézményt érintő pályázati kiírásokat.  Ellátja azokat a feladatokat, amelyekkel az igazgató megbízza.

21

4.5. A gazdasági vezető Az intézmény igazgatója nevezi ki, állapítja meg az illetményét, gyakorolja a munkáltatói jogokat. Beszámolási és tájékoztatási kötelezettséggel tartozik az intézmény igazgatójának. Az intézmény igazgatója mellett aláírási jogot gyakorol a gazdasági egység pénzgazdálkodása területén. Felelősség terheli a gazdasági egység elfogadott költségvetésének, az azzal kapcsolatos pénzgazdálkodásnak és a számviteli rendnek a Számviteli Törvény szerinti maradéktalan végrehajtásáért.

Az intézmény gazdasági ügyvitelét a gazdasági ügyintéző végzi, együttműködve az intézmény vezetőségével. A gazdasági ügyintéző feladata az intézmény gazdálkodási rendszerének felülvizsgálata, átalakítása, a technikai és kiszolgáló személyzet munkájának az igazgatóval egyeztetett módon történő átszervezése, a munkarend racionalizálása. Külön területet képez a jogszabályi követelményeknek megfelelő pénzügyigazdálkodási rend kialakítása, a kötelezettségvállalások, megrendelések, utalványok belső analitikus rendszerének létrehozása, a teljes körű, számítógépes pénzügyi adatfeldolgozás, könyvelés megvalósítása. Külön ütemezés szerint a különféle nyilvántartások, leltárok végrehajtatása, ellenőrzése. Közvetlen felettese az intézmény igazgatója. Munkáját az igazgatón kívül ellenőrzi az igazgatóhelyettes is. Felelőssége 3. 4. 5. 6. 7.

felelős a gazdasági egység Számviteli Törvényben előírt számlatükrének elkészítéséért, szükség szerinti módosításáért, betartásáért és betartatásáért, felelős az éves költségvetés törvények szerinti elkészítéséért, az éves költségvetés maradéktalan végrehajtásáért, felelős az Adótörvényben előírt adatok nyilvántartásáért, és az adóhatóságnak előírás szerinti közléséért, felelős a gazdasági egység munkavédelmi, tűzvédelmi, balesetvédelmi előírásaival kapcsolatos gazdasági feladatok figyelemmel kíséréséért, felelős a gazdasági egység időszaki és éves költségvetési beszámolójának elkészítéséért.

Feladatai:  Az intézmény gazdasági ügyeinek folyamatos intézése  A költségvetési pénzügyek kezelése  A nem költségvetési pénzek kezelése  Az intézmény teljes költségvetésének pénzügyi-szakmai előkészítése az igazgató közreműködésével, irányítása alapján  Az intézmény létszám-előirányzatának nyilvántartása, a létszámnyilvántartás naprakész vezetése a tagintézmény-vezetővel és az igazgató-helyettessel együttműködve

22

                              

A költségvetési előirányzatok teljesülésének ellenőrzése, a számítógépes nyilvántartás felügyelete A fedezetfigyelés naprakész megvalósítása, az igazgató rendszeres tájékoztatatása A belső analitika, könyvelés vezetése Az óvoda és iskola műszaki állapotának figyelemmel kísérése, a szükséges karbantartási munkák megrendelése, szervezése, ellenőrzése, igazolása Kapcsolattartás a Püspökség Gazdasági Hivatalával Az intézmény tevékenységét segítő költségvetésen kívüli bevételeket biztosító szolgáltatások tervezése, szervezése A technikai dolgozók munkájának szervezése, vezetése, ellenőrzése A munkaidő-nyilvántartás (jelenlét, távozás) kezelése Az intézmény működéséhez szükséges fogyóeszközök folyamatos beszerzése Az eszközállomány és a gazdasági statisztikák nyilvántartása Az intézmény bér- és munkaügyi adminisztrációjának intézése A dolgozók hiányzásainak nyilvántartása, jelentése A technikai dolgozók szabadságának beosztás Az étkeztetés gazdasági vezetése Az intézményi anyagfelhasználás, a közüzemi díjtételek racionalizálása, takarékosabbá tétele az óvoda és iskola helyi adottságainak, munkájának figyelembevételével Kiemelt feladatként az iskola/óvoda fejlesztési tervének kialakításában való részvétel, a hitel- vagy pályázati lehetőségek felderítése, bonyolítása Az épületgazdálkodás racionalizálása, az épület rendjének kialakítása A portaszolgálat ügyeleti rendjének felügyelete, elszámolása Az épület biztonságos működtetésének biztosítása (a karbantartó és egyéb alkalmazott felügyelete) A bérleti kiadások nyilvántartása, bonyolítása A leltározás rendjének biztosítása, a leltározás irányítása Elkészíti a gazdasági egység éves költségvetését, és azt jóváhagyásra előterjeszti az intézmény igazgatójának, A költségvetést érintő évközi törvény- és rendeletmódosulásról azonnal tájékoztatja az intézmény igazgatóját, Figyelemmel kíséri az iskola/óvoda vagyonállagát és szükség esetén javaslatot, tesz annak állagmegóvására, költséggazdálkodást illető megoldhatóságára, Gondoskodik a dolgozók bérszámfejtésének időben történő elkészítéséről, figyelemmel a TBK és SZJA előírásokra, Az éves jóváhagyott költségvetés alapján végzi a gazdasági egység pénzgazdálkodásával kapcsolatos teendőket, A Számviteli és Adótörvények alapján gondoskodik a főkönyvi és analitikus könyvelés vezetéséről, A költségvetés évközi módosítását /szükség szerint/ kidolgozza, és jóváhagyásra előterjeszti az intézmény igazgatójának, Elkészíti az időszakos jelentéseket, beszámolókat és azokat az igénynek megfelelően továbbítja, Elkészíti a Számviteli és Adótörvények alapján szükséges éves költségvetést érintő könyvelési feladatokat és gondoskodik azok lekönyveléséről, Ellenőrzi a házipénztárból kifizetésre kerülő pénzeszközök jogosságát, az ezzel kapcsolatos bizonylatok alaki, tartalmi és formai előírásainak betartását,

23

     

Ellenőrzi az irányítása alá tartozó alkalmazottak munkaidejének, munkájának és munkarendjének betartását, Gondoskodik arról, hogy a gazdasági egység munkafolyamataiban a kapcsolódó ellenőrzés biztosítva legyen /folyamatba épített ellenőrzés/, Elkészíti az évközi és éves adóbevallásokat, és az intézmény igazgatójának jóváhagyó aláírása után benyújtja az adóhatósághoz, Gondoskodik a gazdasági egység valamennyi dolgozójáról, ügyeiről vezetett nyilvántartása naprakész vezettetéséről, Elkészíti, és jóváhagyásra előterjeszti a gazdasági egység éves költségvetési beszámolóját, és gondoskodik a felügyeleti szervhez történő továbbításáról és elfogadtatásáról. Munkatársai: az iskolatitkár és a technikai alkalmazottak, akik feladataikat a mindenkori munkaköri leírásuk alapján látják el.

4.6. Az intézmény vezetősége Az intézményvezetőség konzultatív testület, véleményező és javaslattevő joggal bír, és dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket a vezető szükségesnek tart. Tagjai az intézményvezető, helyettese, tagintézmény-vezető, lelki igazgató, gazdasági vezető, szakmai munkaközösség-vezetők, a DÖK vezetője és a Minőségfejlesztési csoport vezetője. Az intézmény vezetősége kéthetente, de legalább havonta egyszer, illetve szükség esetén igazgatói elrendelésre tart megbeszélést az aktuális feladatokról. Az intézmény vezetőségének tagjai a Belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak. Vezetői értekezleten beszámolnak a kiemelkedő teljesítményekről, hiányosságokról, problémákról, valamint azok megoldási módjáról. A vezető és helyettesének kapcsolattartása folyamatos, a szükségletnek megfelelő rendszerességgel tartanak megbeszéléseket.

24

5. A HELYETTESÍTÉS RENDJE 5.1. A vezetők akadályoztatása esetén Az igazgató akadályoztatása esetén helyettesítését az igazgatóhelyettes látja el, teljes felelősséggel. Kivételt képeznek ez alól azok az ügyek, amelyek azonnali döntést nem igényelnek, illetve, amelyek a vezető kizárólagos hatáskörébe tartoznak. Az intézményvezető tartós távolléte esetén a helyettesítés teljes körű, kivéve, ha a fenntartó másképp intézkedik. Az intézményvezető, illetve helyettesének egyidejű távolléte esetén intézkedésre a vezető által megbízott személy jogosult. Intézkedési jogköre az intézmény működésével, a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. Abban az esetben, amikor az intézményben nem tartózkodik pedagógus, akkor a megbízott közalkalmazott felelős a felmerülő gond megoldásáért.

5.2. A nevelők helyettesítési rendje A tanóra védelmében és a gyerekek érdekében törekedni kell a szakszerű helyettesítésre. A távollévő pedagógust elsősorban a hasonló szakos pedagógus helyettesíti. Hosszantartó távollét esetén állandó helyettest kell beosztani, valamint a terheket arányosan kell megosztani. A helyettesítés beosztásánál figyelembe kell venni a gazdasági szempontokat, a váltótárs teherbírását, és lehetőség szerint az önkéntességet, valamint a családi hátteret is. Az igazgató felelős az egyenletes terhelés lehetőség szerinti megvalósításáért, a túlmunkára vonatkozó törvényes előírások betartásáért valamint a túlmunkáért járó anyagi ellenszolgáltatás számfejtéséért. A technikai dolgozók munkabeosztását az intézmény teljes nyitva tartása, valamint a munkakörbe utalt munkák elvégzésének szükségessége szabja meg. Munkájukat heti/napi váltásban, illetve egy műszakban, szükség esetén módosítás, átcsoportosítás alkalmazásával végzik, amelyről az intézményvezető és a gazdaságvezető gondoskodik. Munkájukat munkaköri leírás szabályozza.

25

6. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA 6.1. Az intézmény szervezete 6.1.1. Az intézmény igazgatósága Az intézmény igazgatóságát az igazgató, valamint közvetlen munkatársai alkotják:  Az igazgatóhelyettes  Tagintézmény-vezető  A gazdasági vezető Az intézmény vezetőjét az intézmény vezetésével összefüggő feladatai ellátásában az igazgatóhelyettes segíti. Az intézményvezető képviseli az intézményt, aki az intézmény egyszemélyi felelőse. Munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az intézmény belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása a magasabb jogszabályokban megfogalmazott módon és időtartamra történik. Az intézményen belül sajátos feladatokkal és jogosítványokkal rendelkeznek az alábbi közösségek:  az iskolaközösség (az iskolai dolgozói, a szülők és a tanulók alkotják),  a nevelőtestület (tagjai az intézmény alkalmazásában álló pedagógusok),  az alkalmazotti közösség (tagjai az intézmény alkalmazásában álló alkalmazottak),  a szakmai munkaközösségek,  alkalmi feladatokra alakult munkacsoport,  a Szülői Munkaközösség,  a tanulók közösségei (pl. DÖK). E közösségekkel való kapcsolattartás, az őket érintő döntési folyamatokba való bevonásuk, az információáramlás biztosítása az intézményvezető feladata.

6.2. Az intézmény közösségeinek kapcsolata egymással és a vezetéssel 6.2.1. Az igazgatóság és a nevelőtestület A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott munkaközösség-vezetők és a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai:   

Az igazgatóság ülései Az intézmény-vezetőség ülései Megbeszélések

A kapcsolattartás időpontját az iskolai/óvodai Munkaterv határozza meg.

26

Az igazgatóság az aktuális feladatokról a tanáriban elhelyezett hirdetőtáblán, valamint szóbeli és írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. Az intézmény-vezetőség tagjai kötelesek:  Az intézmény-vezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól  Az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság, az intézmény-vezetőség felé. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban, vagy írásban, egyénileg, vagy munkaközösség-vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatósággal, az intézmény vezetőségével.

6.2.2. A nevelők és a gyermekek Az iskola/óvoda egészének életéről, az iskolai/óvodai Munkatervről, az aktuális feladatokról - az igazgató tájékoztat az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén és a diákközgyűlésen rendszeresen (évente legalább 1 alkalommal) és a folyosón elhelyezett hirdetőtáblán, iskolarádión keresztül. Az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon tájékoztatják a tanulókat. A gyermeket és a szüleit a gyermek fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatnia kell. A szülőknek lehetőségük van az elektronikus tájékoztatás igénybevételére is. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban, vagy írásban, egyénileg, vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján érvényesíthetik az intézmény vezetés felé.

6.2.3. Kapcsolattartás a tagintézménnyel Az intézmény feladatai ellátása és a gyermekek érdekében rendszeres kapcsolatban van a tagintézménnyel. A vezetők és az intézmény képviseletével megbízott dolgozók munkakapcsolatot tartanak a társintézmények azonos beosztású alkalmazottaival az alábbi módokon:  közös értekezletek tartása, ünnepélyek rendezése,  szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel,  módszertani bemutatások és gyakorlatok tartása,  intézményi rendezvények látogatása,  hivatalos ügyintézés levélben vagy telefonon. A programok nagy részét a tagintézménnyel közösen rendezzük. Hetente egy alkalommal vezetőségi megbeszélést tartunk, amelyen az igazgató, a lelki igazgató, a tagintézmény-vezető és az igazgató- helyettes vesznek részt. Minden alkalommal, közösen beszéljük meg az elkövetkezendő hét (hónap) fontos feladatait.

27

7. BELÉPÉS ÉS BENNTARTÓZKODÁS RENDJE 7.1.Iskolában A zavartalan tanulás érdekében a szülők a tanítási idő alatt csak hivatalos ügyeik intézése céljából tartózkodhatnak az épületen belül. Az osztálytermekbe szülő csak engedélyezett alkalmakkor tartózkodhat (nyílt-nap, ünnepélyek, beszoktatás, stb.). Az iskolával jogviszonyban nem álló idegenek az intézményben csak intézményi dolgozó kíséretében tartózkodhatnak. Idegennek minősül az a személy, aki nem az intézmény dolgozója, nem a gyermek családtagja, illetve aki írásos engedéllyel nem rendelkezik a gyermek elvitelével kapcsolatban. Az iskolai/óvodai csoportok, és tanórák látogatását idegen személyek, tanárjelöltek részére az igazgató engedélyezheti. Az iskola/óvoda helyiségeit más, nem nevelési célra átengedni csak a gyermekek távollétében, igazgatói engedéllyel lehet. Az igénybe vevőket vagyonvédelmi kötelezettség és kártérítési felelősség terheli, kötelesek betartani a Munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzatban foglaltakat. Az gazdaságvezető a feladatkörét meghaladó ügyek esetén a jelentkező külső személyeket az igazgatóhoz, vagy helyetteséhez irányítja.

7.2. Óvodában A gyermekeiket kísérő szülők kivételével, az óvodával jogviszonyban nem álló személyek az óvodavezetőjének jelezzék milyen ügyben érkeztek, ő adhat engedélyt az intézményben való tartózkodásra. (felügyelettel, vagy felügyelet nélkül) A csoportszobákba csak a gyerekek és az óvoda dolgozói léphetnek be. A hozzátartozók csak az öltözőkben, vagy az udvaron várakozhatnak a gyerekekre. A szülők a foglalkozásokon az óvodavezetővel és a csoport óvónőjével történő egyeztetés után vehetnek részt. Ha az óvodai rendezvények nyitottak, a látogatók kötelesek az óvónők utasításait betartva használni az intézmény helyiségeit. Amennyiben valaki megzavarja az óvoda működését és felszólításra sem hagyja el az óvoda területét, a dolgozók kötelesek értesíteni a rendőrséget. A gyermeket megilleti a jog, hogy: Részesüljön:  az adottságainak, képességeinek és érdeklődésének fejlesztésben, gondoskodásban.  egészségvédelemben, balesetvédelemben,  rászorultságakor szociális támogatásban,  érdemi tájékoztatásban és érdekvédelemben. Védjék, tiszteletben tartsák:  emberi méltóságát, jogait, azok gyakorlását,  világnézeti meggyőződését,  nemzeti, etnikai önazonosságát.

28

megfelelő

differenciált

Igénybe vegye:  Rászorultsága alapján az óvoda minden szakmai ellátást, gondozását,  az egészségügyi, étkezési szolgáltatást;  az intézmény létesítményeit,  Gyermekbiztosítást. Részt vegyen:  az óvónő által kezdeményezett tevékenységekben. Gyermeki kötelességek életkor és fejlettségi szint figyelembevételével:  Tejesítse tankötelezettségét rendszeres óvodába járással, képességeinek megfelelően fegyelmezett viselkedéssel,  Tartsa tiszteletben mások emberi méltóságát és jogait.  Aktívan vegyen részt a tevékenységeken, az óvoda ünnepélyein és közösségi rendezvényein Tartsa be:  a Házirendet,  az egészségvédő és a biztonságvédő szabályokat,  az eszközök és a berendezések használati szabályait.  óvja saját és társai testi épségét, egészségét és biztonságát.  életkorához igazodóan közreműködjön óvodapedagógusi irányítással: - a közösségi élet feladatainak ellátásában, - környezete rendben tartásában, - a tevékenységek előkészítésében, befejezésében.  Szóljon a pedagógusnak, ha veszélyes állapotot, tevékenységet, balesetet észlel.

8. A SZÜLŐI MUNKAKÖZÖSSÉG ÉS A VEZETŐK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS 8.1. A Szülői Munkaközösség Az iskolában/óvodában a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében SZMK-t hozhatnak létre. Szülői Munkaközösség eljárhat az intézmény valamennyi szülőjének a képviseletében. A szülők képviselőjével az intézményvezető tart kapcsolatot. Szülői Munkaközösség kezdeményezheti a rendkívüli értekezlet összehívását, amennyiben a gyermekek legalább 50%-t érintő kérdésről van szó. A gyermekek nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet az intézmény vezetőjétől. A szülők közösségei intézményünkben:  az osztályok szülői szervezeteit (közösségeit) az egy osztályba, csoportba járó tanulók, gyermekek szülei alkotják,  az osztályok szülői szervezetei (közösségei) a szülők köréből a következő tisztségviselőket választják (osztálylétszámtól függően): o elnök o elnök-helyettesek

29

Az osztályok szülői szervezetei (közösségei) kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az osztályban választott elnök, vagy az osztályfőnök segítségével juttathatják el az intézmény vezetőségéhez. A Szülői Munkaközösség választmánya akkor határozatképes, ha azon az érdekeltek több mint 50 %-a jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A Szülői Munkaközösség választmányát (vezetőségét) az intézmény igazgatójának tanévenként legalább 1 alkalommal össze kell hívnia, és itt tájékoztatást kell adnia az iskola/óvoda feladatairól, tevékenységéről.

8.2. A Szülői Munkaközösség jogai Az iskolai/óvodai SZMK legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskola/óvoda SZMK választmánya. Az iskola/óvoda SZMK választmányának munkájában az osztály/csoport szülői munkaközösségeinek elnökei, elnökhelyettesei vehetnek részt. Döntési jog:  saját működési rendjéről,  munkatervének elfogadásáról (az intézményi Munkatervhez igazodva),  tisztségviselőinek megválasztásáról, Javaslattevő jog:  nevelési – oktatási intézmény működésével kapcsolatos kérdésekben, különös tekintettel a vezető személyét, az intézmény egészét, a gyermekek nagyobb csoportját érintő kérdésekben,  Jótékonysági bál lebonyolításában, Véleményezési jog:  az intézmény Pedagógiai Programját illetően,  az intézményi Minőségirányítási Program elfogadásakor,  Szervezeti és Működési Szabályzat és módosításának elfogadásakor,  tanítási időn kívüli gyermekfelügyeletkor,  a vezetők és a szülői munkaközösség közötti kapcsolattartásról,  a Házirend kialakításában,  a szülőket anyagilag is érintő ügyekben,  a szülői értekezlet napirendjének meghatározásában,  az iskola/óvoda és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában,  munkatervnek a szülőket is érintő részében. Egyetértési jog:  az SZMSZ elfogadásakor,  az iskola/óvoda Házirendjének elfogadásakor,  az IMIP elfogadásakor.

30

8.3. Szülők és a pedagógusok együttműködése Az iskolai/óvodai szintű SZMK vezetőjével az igazgató/tagintézmény-vezető az osztály-, csoportszintű ügyekben az osztályok, csoportok szülői szervezetének képviselőivel az osztályfőnökök, csoportot vezető óvodapedagógus tartanak kapcsolatot. A szülőket az iskola/óvoda egészének életéről, az iskolai/óvodai Munkatervről, az aktuális feladatokról: az igazgató, tagintézmény-vezető  a Szülői Munkaközösség választmányi ülésén, vagy iskolai/óvodai szülői értekezleten  a bejáratnál elhelyezett hirdetőtáblán keresztül alkalmanként, az osztályfőnökök, csoportvezető óvodapedagógus  az osztályok, csoportok szülői értekezletén, valamint fogadóórájukon tájékoztatják. Az intézményszintű SZMK vezetőjét meg kell hívni a nevelőtestületi értekezlet azon a napirendi pontjainak tárgyalásához, amely ügyekben jogszabály, vagy az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata az SZMK részére véleményezési, vagy egyetértési jogkört biztosított. A meghívás a napirendi pont írásos anyagának legalább 8 nappal korábbi átadásával történhet. Az intézmény vezetője az SZMK – t tanévenként egy alkalommal tájékoztatja az iskolában, óvodában folyó munkáról és a gyermekeket érintő kérdésekről. Az intézmény mindennapi működésével kapcsolatos, a szülőket is érintő információkat a hirdetőtáblán kell közzétenni. Az osztályfőnökök, óvodapedagógusok szükség szerint, de legalább évente két alkalommal adnak tájékoztatást az osztály, csoport szülői szervezetének. A szülők, és a nevelők között a nevelési feladatok összehangolására lehetőséget kell biztosítani a következő területeken:     

nyilvános ünnepélyeken, faliújságra kifüggesztett információkon keresztül SZMK elnökének részvétele a nevelői értekezleteken gyermekvédelmi intézkedéseken keresztül az iskolai, óvodai rendezvények közös szervezése során

A gyermekek egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak:       

családlátogatások szülői értekezletek fogadóórák nyílt napok írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben elektronikus tájékoztatás (az intézmény honlapján megtalálható az aktuális fogadóórák, szülői értekezletek időpontja, A szülői értekezletek, és fogadóórák időpontját az iskolai/óvodai Munkaterv évenként tartalmazza.

A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban, elektronikusan, vagy írásban, egyénileg, vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az intézmény igazgatóságával, a tagintézmény-vezetővel, nevelőtestületével.

31

8.4. Panaszkezelési eljárás Az intézmény vezetője és dolgozói előre meghatározott, nyilvánosságra hozott időpontokban fogadóórákat tartanak. A fogadóórák rendje megtalálható az intézmény honlapján. Előzetes telefonos vagy írásos egyeztetés alapján ettől eltérő időpontban is fogadnak. Az intézményvezető köteles a hozzá szóban vagy írásban érkezett panaszokat illetékességből kivizsgálni, vagy illetékesség hiányában a megfelelő szerveknek továbbítani. Az írásban benyújtott panaszokat az intézmény ügyirat-kezelési szabályzatának megfelelően iktatni kell, ezekre – illetékesség esetén – az intézményvezető, vagy az általa megbízott intézményi dolgozó köteles 30 napon belül írásban válaszolni.

9. A NEVELŐTESTÜLET FELADATKÖRÉBE TARTOZÓ FELADATOK ÁTRUHÁZÁSA 9.1. A nevelőtestület A nevelőtestület tagja az intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja és az intézmény gazdasági vezetője. A nevelőtestület tagjainak felvételéről az igazgató dönt. Döntésekor figyelembe veszi a lelki igazgató javaslatát és a jelentkező elkötelezettségét a keresztény hit és értékrend iránt. Döntési, véleményezési, javaslattevő jogkörét a Ktv. 5. §-ának (3) pontja és az 57. §. (1-4) pontja határozza meg. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze, ha az igazgató, vagy az iskolában működő valamely választott testület (vezetőség), illetőleg a nevelőtestület egyharmada erre javaslatot tesz. A nevelőtestület üléseit az intézmény vezetője, illetve megbízottja vezeti. Az ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a szavazás módját, arányát, a javaslatokat, a határozatokat. A nevelőtestület tagjai javaslatot tehetnek az iskolai/óvodai élettel kapcsolatos kérdésekre. Ha a javaslat elbírálása nem tartozik a nevelőtestület hatáskörébe, akkor a döntésről az igazgató 30 napon belül köteles választ adni. A nevelőtestület tagjai kérhetik a válasz írásba foglalását. A nevelőtestület határozatképes, ha 50% + 1 fő jelen van. Döntését – ha erről magasabb jogszabály, illetve az SZMSZ másként nem rendelkezik – nyílt szavazással, egyszerű szavazattöbbséggel hozza. Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja:  tanévnyitó értekezlet,  tanévzáró értekezlet,  félévi és év végi osztályozó értekezlet,  2 alkalommal nevelési értekezlet,  havonta egy alkalommal tanári munkaértekezlet.

32

A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik:  a Pedagógiai Program és módosításának elfogadása,  a Szervezeti és Működési Szabályzat és módosításának elfogadása,  az intézmény éves Munkatervének elfogadása,  az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása,  a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása,  a Házirend elfogadása,  a Minőségirányítási Program elfogadása,  az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása,  jogszabályban meghatározott más ügyek. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, valamint a vezetőhelyettes megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt.

9.2. A nevelőtestület dönt: A Pedagógiai Program, valamint a Szervezeti és Működési Szabályzat jóváhagyásának megtagadása esetén a döntés ellen a bírósághoz történő kereset benyújtásáról. Az alkalmazotti közösség az intézmény valamennyi dolgozójának közössége. Döntési, véleményezési jogkörét a közoktatási törvényben, illetve annak végrehajtási rendeleteiben foglaltak szerint gyakorolja a munkatársi értekezleteken. A nevelőtestület személyi kérdésekben – a nevelőtestület többségének kérésére – titkos szavazással is dönthet. A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni. A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része, többnyire az azonos beosztásban dolgozók vesznek részt egy-egy értekezleten. Ilyen értekezlet lehet:   

egy osztályban tanító nevelők értekezlete, alsó – felső tagozat nevelőinek értekezlete, napközis/tanulószobai nevelők értekezlete,

9.3. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására vonatkozó rendelkezések A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére, bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre. Ezt a rendelkezést nem lehet alkalmazni a Pedagógiai Program, az IMIP, a Házirend és az SZMSZ elfogadásánál. A nevelőtestület a szakmai munkaközösségre ruházza a pedagógusok külön megbízásának elosztásával kapcsolatosan a Kt-ben meghatározott véleményezési jogkörét.

33

A véleményezés gyakorlásáról a szakmai munkaközösség a következő nevelőtestületi értekezleten ad számot. Az átruházott feladatok ellátásáról a megbízottak beszámoltatási rendje: Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet köteles tájékoztatni azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár.

9.4. Szakmai munkaközösségek Szakmai munkaközösség hozható létre a pedagógusok kérésére. (Kt. 58.§ alapján) Munkaközösség-vezetőt választanak, programot dolgoznak ki. A szakmai munkaközösségek az intézmény Pedagógiai Programja, Munkaterve, valamint az adott munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított 1 évre szóló Munkaterv szerint tevékenykednek. A szakmai munkaközösségek munkáját a munkaközösség-vezető irányítja. A munkaközösség-vezetőjét a munkaközösség tagjainak javaslatára az igazgató bízza meg. A munkaközösség-vezetők munkájukat Munkaköri leírás alapján végzik. A munkaközösség-vezető beszámolási kötelezettséggel tartozik. A szakmai munkaközösségek feladatai az adott szakterületen belül:  a pedagógiai, szakmai és módszertani tevékenység irányítása, ellenőrzése,  az iskolai/óvodai nevelő és oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése,  egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése,  pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása,  a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése,  a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok véleményezése,  a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése,  javaslattétel az intézményi igazgató felé a munkaközösség-vezető személyére,  segítségnyújtás a munkaközösség vezetője részére az éves munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez.

9.5. A dolgozók szakmai munkaközösségei     

alsós1-4. osztály humán 5-8. osztály reál 5-8. osztály osztályfőnöki 1-8. osztály szükség esetén más munkaközösségek is.

A szakmai munkaközösségek a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörrel rendelkeznek. Az intézmény nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozóinak közössége:  gazdaságvezető  iskolatitkár  technikai dolgozók  karbantartó

34

A gazdaságvezető, az iskolatitkár az igazgató közvetlen munkatársa. Munkáját a vezető irányításával végzi, egyéb feladatait a Munkaköri leírás tartalmazza. A nevelőtestület és a technikai dolgozók csoportja közötti kapcsolattartás az intézményi munka egészét, az intézmény valamennyi alkalmazottját érintő ügyekben évente egy alkalommal összehívott, valamennyi alkalmazott részvételével tartott alkalmazotti értekezleten valósul meg. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoport: Az intézményi munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntése alapján. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgatóság hozza létre, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait, vagy a nevelőtestület választja, vagy az igazgató bízza meg.

10. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉNEK EGYÉB FŐ SZABÁLYAI 10.1. A munkaviszony, munkavégzésre irányuló jogviszony létrejötte: Az intézmény az alkalmazottak esetében belépéskor határozatlan/határozott idejű kinevezéssel határozza meg, hogy az alkalmazottat milyen munkakörben, milyen feltételekkel és milyen mértékű alapbérrel foglalkoztatja. Az intézmény feladatainak ellátására megbízásos jogviszony keretében is foglalkoztathat külsős személyeket.

10.2. Az intézménnyel munkaviszonyban állók díjazása: A munka díjazására vonatkozó megállapodásokat munkaszerződésben, vagy kinevezési okiratban kell rögzíteni. A minőségi vagy többletmunkát végző dolgozók kereset kiegészítésben részesíthetők. Az intézmény dolgozói nem közalkalmazottak, de fizetési besorolásuk az állami alkalmazottakkal egyező, minden egyéb juttatást –a jubileumi jutalmat is- biztosítani kell számukra, ami a közalkalmazottakat megilleti. A pedagógus besorolását az elismert, illetve a meglévő végzettségének, képesítésének megfelelően kell elvégezni. Az oktatási intézményben munkaviszony keretében foglalkoztatott pedagógusainak kötelező óraszámára, túlmunka díjazására, pótszabadságára a közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A pedagógusok munkabére és pótléka nem lehet kevesebb az azonos feladatot ellátó közalkalmazottaknak járó illetmény és pótlék legkisebb mértékénél. A vezetők a törvényben megszabott órakedvezményben és pótlékban részesülnek.

35

10.3. A nevelőmunka anyagi és erkölcsi megbecsülése: A kereset kiegészítés feltétele: a folyamatos, eredményes, kiemelkedő nevelői munka,  élő hittel rendelkezzen,  a közös célok megvalósításában való aktív részvétel,  hatékony önképzés, tovább képzéseken való aktív részvétel.  a tapasztalatok átadása,  fejlett módszertani kultúra,  az intézmény menedzselése, szponzorok, támogatók felkutatása,  szakmailag igényes, kreatív,  a megbízások önként vállalása,  szakmai publikációk, tanulmányok készítése,  felkészülés nevelési értekezletekre, előadások megtartása,  színvonalas munkavégzés a munkaközösségekben,  hallgatók felkészítése záróvizsgákra,  példamutató munkavégzés az óvodáért, a közösségért.

10.4. A munkavégzés teljesítése, munkaköri kötelezettségek, hivatali titkok megőrzése: A munkavégzés az intézményvezető által kijelölt munkahelyen, az ott érvényben lévő szabályok és a kinevezési, megbízási szerződésben leírtak szerint történik. A dolgozó köteles a munkakörébe tartozó munkát a legjobb képességei szerint, az elvárható szakértelemmel és pontossággal végezni. A dolgozó köteles a hivatali titkot megőrizni. Nem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, információt, amely a munkaköre betöltése közben jutott a tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következményekkel járhat. Ha a jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettség nem áll fenn, nem adható felvilágosítást azokban a kérdésekben, amelyek hivatali titoknak minősülnek, és amelyek nyilvánosságra kerülése az intézmény jó hírnevét, vagy érdekeit sértené. Hivatali titoknak minősül:  a dolgozók személyes adatai,  a gyermekek személyiségi jogaihoz fűződő adatok. A hivatali titok megsértése fegyelmi vétségnek minősül. Az intézmény valamennyi dolgozója köteles a tudomására jutott hivatali titkot mindaddig megőrizni, amíg annak közlésére az illetékes felettesétől engedélyt nem kap.

36

10.5. A tömegtájékoztatás szerveinek képviselőivel való kapcsolattartás szabályai: A televízió, a rádió, és az írott sajtó képviselőinek adott mindennemű felvilágosítás nyilatkozatnak minősül. A nyilatkozattétel szabályai:  Az intézményt érintő kérdésekben a tájékoztatásra, a nyilatkozattételre az intézmény vezetője, vagy az általa megbízott személy a jogosult.  Elvárás, hogy a nyilatkozó a tömegtájékoztató szervek munkatársainak udvarias, konkrét válaszokat adjon, méltó módon képviselje munkahelyét.  A közölt adatok, információk szakszerűségéért és pontosságáért az objektivitásért a nyilatkozó felelős.  Minden esetben tekintettel kell lenni a hivatali titoktartásra vonatkozó rendelkezésekre, valamint az intézmény jó hírnevére és érdekeire.  Nem adható ki nyilatkozat olyan körülménnyel kapcsolatban, amelynek az idő előtti nyilvánosságra hozatala az intézmény tevékenységében zavart, az intézménynek anyagi vagy erkölcsi kárt okozna, továbbá nyilatkozni olyan kérdésekről, amelyekről való döntés nem a nyilatkozattevő hatáskörébe tartozik.  A nyilatkozat tevőnek joga van arra, hogy a vele készített riport kész anyagát a közlés előtt megismerje.  A külföldi sajtószervek munkatársainak nyilatkozat csak az intézményvezető engedélyével adható.

10.6. A szabadságolás rendje: A dolgozók rendes évi szabadságának mértékét a közalkalmazottak jogállásáról szóló, valamint a Munka Törvénykönyvében foglaltak szerint kell megállapítani. A rendes évi és a rendkívüli szabadság kivételét előzetesen a szabadságolási terv tartalmazza, melyet a vezető (általa megbízott dolgozó) készít el. Rendkívüli és fizetés nélküli szabadság engedélyezésére az intézmény vezetője a jogosult. A dolgozókat megillető, kivett szabadságról nyilvántartást kell vezetni. A szabadságokat lehetőleg június 15-től, augusztus 20-ig kell kiadni.

10.7. Az intézménnyel munkaviszonyban álló dolgozók továbbképzése: Az intézményben továbbképzési tervet kell készíteni, melybe a dolgozók írásban kérhetik felvételüket. Tovább tanulás esetén a dolgozó köteles igazolni felvételét az adott intézménybe, igazolnia kell beiratkozását, és közölnie kell a konzultációk pontos dátumát, a helyettesítések megszervezése érdekében. A tanulmányok költségeihez való hozzájárulás mértékét a rendelkezésre álló összeg, a továbbképzési díjak, és a jelentkezők száma alapján évente kell felülvizsgálni.

37

10.8. Telefonhasználat: Az intézményben lévő telefont magáncélra csak térítés ellenében lehet használni. A telefon használatot az intézmény vezetője ellenőrizheti, részletes számla lekérésével. A mobil telefonjaikat a dolgozók csak sürgős esetben használhatják, a csoport mindennapi életének megzavarása nélkül.

10.9. Fénymásolás: Az intézményben a szakmai munkával összefüggő anyagok másolása térítésmentesen történik, minden egyéb esetben a fénymásoló használatáért fizetni kell.

10.10. Büntető, szabálysértési, kártérítési illetve fegyelmi eljárásokról: A tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályai 22/2013.(III.22.) EMMI rendelet 2.§ 11.§ 









 

A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben az információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja. A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt írásban is és személyes megbeszélés révén is tájékoztatni kell az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről. A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. Az fegyelmi bizottság elnöke az iskola igazgatója. A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője /szülei/, a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben. A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni, és el kell juttatni fegyelmi eljárásban érintett tanulónak/ szülőjének. A fegyelmi tárgyalást követően a fegyelmi bizottság tagjai meghozzák a határozatot. A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni. A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát.

38

A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai. 



 

 



     





A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően írásban értesíti a sértett és az elkövető képviselőit (gondviselők) a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről. A kötelességszegéssel gyanúsított tanuló szülője az értesítés kézhezvételétől 5 tanítási napon belül írásban jelentheti be, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. A fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót, a szülőt, a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét. Az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége. A harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni. Az egyeztető eljárás időpontját az intézmény igazgatója tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről írásban értesíti az érintett feleket. Az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei. Az egyeztető eljárás lebonyolítója az intézmény vezetője. Az egyeztető eljárás során jegyzőkönyvet kell vezetni. Az egyeztetést vezetőnek arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás-lehetőség szerint – 10 napon belül írásos megállapodással lezáruljon. Az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá. Az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása. A sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni. Amennyiben az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá a bejelentés az iskolába történő megérkezésétől számított 15 napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre, a fegyelmi eljárást le kell folytatni.

39

Büntető eljárás: A Büntető törvénykönyvről szóló 1978.évi IV.tv.10§ szerint bűncselekmény az a szándékosan vagy gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény, büntetés kiszabását rendeli. A büntetőeljárásról szóló 1998.évi XIX. tv 6.§- a kimondja, hogy a bíróságnak, az ügyésznek és a nyomozó hatóságnak kötelessége a törvényben foglalt feltételek megléte esetén büntetőeljárást indítani. A 171.§ (2) bek. alapján, a hivatalos személy köteles a hatáskörében tudomására jutott bűncselekményt jelenteni az illetékes hatóságoknál. Szabálysértés: Szabálysértés az a jogellenes tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet a törvény, a rendelet vagy az önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít. (A szabálysértésekről szóló 1999.évi LXIX.tv.1§.) A szabálysértési eljárás feljelentés, vagy a hatóság részéről eljáró személy észlelése, vagy tudomására jutása alapján indulhat meg. Kártérítési eljárás: A polgári Törvénykönyvről szóló 1959.évi IV.tv.339§- a kimondja, hogy aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben elvárható. Kártérítési eljárás megindítása esetén a polgári perrendtartásról szóló 1952.évi III. tv rendelkezései az irányadók. Kártérítési felelősség tekintetében irányadó jogszabályok: - 1992.évi XXII. tv a Munka Törvénykönyvéről - 1992.évi XXIII. tv a köztisztviselők jogállásáról - 1993.évi XXXIII. tv a közalkalmazottak jogállásáról Fegyelmi eljárások tekintetében a fenti törvények megfelelő rendelkezései az irányadóak.

40

11. A NEVELÉSI INTÉZMÉNY DOKUMENTUMAINAK NYILVÁNOSSÁGA Az intézmény vezetője a Szülői Munkaközösség tagjait tájékoztatja a Pedagógiai Program alapelveiről, a megvalósítás feltételeiről, a későbbiekben, a program céljában, feladatában megfogalmazottak értékeléséről. Az intézmény vezetője és a pedagógusok tájékoztatást adnak a szülőknek a Pedagógiai Programról, a Házirendről, az Intézményi Minőségirányítási Programról, illetve a Szervezeti és Működési Szabályzatról (szülői értekezlet, fogadóóra). A szülővel történő előzetes megbeszélés alapján a tájékoztatás más időpontban is lehetséges. A Szervezeti és Működési Szabályzatot, a Házirendet és az Intézményi Minőségirányítási Programot olvasható állapotban, elérhető helyen kell tartani, ahol a szülők bármikor megtekinthetik és elolvashatják. A dokumentumokat teljes terjedelmükben meg lehet tekinteni a nevelőtestületi szobában, az intézmény igazgatójánál és/vagy az igazgatóhelyettesnél, az iskolai könyvtárban, valamint az intézmény honlapján. A Házirend egy rövidített példányát az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek átadjuk. A Helyi Pedagógiai Program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél található meg:  az intézmény fenntartójánál  az intézmény irattárában  az iskola könyvtárában  az iskola tanári szobájában  az intézmény igazgatójánál és igazgatóhelyettesénél Az intézmény titkárságán kell elhelyezni az intézmény vezetője által hitelesített másolati példányban:  az intézmény Pedagógiai Programját,  a Minőségirányítási Programot,  a Szervezeti és Működési Szabályzatot, valamint  a folyosón a Házirendet. Ezeket a szülők a gazdaságvezetőtől elkérhetik, s helyben tanulmányozhatják. Az intézményi beiratkozások előtt a szülők tájékoztatására az igazgató intézkedése szerint szervezett formában is sor kerülhet.

41

12. HIT ÁS VALLÁSOKTATÁS Az iskolában a Görögkatolikus Egyházon kívül a területileg illetékes történelmi egyházak hit-és vallásoktatást szervezhetnek. A hit/vallás- etikaoktatáson való részvétel a gyermekek számára kötelező. Az intézmény a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A gyermekek hit- és vallásoktatását az egyházak által kijelölt hitoktató végzi.

13. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSE 13.1. A belső ellenőrzés elvei A belső ellenőrzés legfontosabb feladata az iskolában folyó pedagógiai tevékenység eredményességének, hatékonyságának mérése. Biztosítja az intézmény pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a Nemzeti Alaptanterv, a kerettantervek, valamint az intézmény Pedagógiai Programja szerint előírt) működését. Az igazgatóság számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltat a pedagógusok munkavégzéséről, valamint megfelelő számú adatot és tényt szolgáltat az intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. Az igazgató és helyettese az ellenőrzési ütemterv, illetőleg írásban rögzített munkamegosztás alapján a pedagógiai munka eredményessége és az intézmény zavartalan működése érdekében ellenőrzik, értékelik az alkalmazottak munkáját. Az ellenőrzési ütemterv az intézményi Munkaterv része. Az igazgató közvetlenül ellenőrzi az igazgatóhelyettes és szakmai munkaközösségek vezetőjének nevelő-oktató munkáját. Az igazgató – az általa szükségesnek tartott esetekben – jogosult az intézmény pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. Az ellenőrzés kiterjed: A munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének, módjának minőségére, az intézmény Pedagógiai Programjában kitűzött célok teljesítésére, feladatok megvalósulására, az iskola/óvoda éves Munkatervében foglalt feladatok ellátására, a szakmai dokumentumok ellenőrzésére és a munkafegyelemmel összefüggő kérdésekre. Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő – oktató munka belső ellenőrzése során:  a nevelési program feladatainak végrehajtása,  katolikus értékrend közvetítése, megtartása,  a munkatervi feladatok határidős megvalósítása,  a nevelés-oktatás tartalmának, színvonalának viszonyítása a követelményekhez,  a pedagógusok munkafegyelme,  a tanórák, foglalkozások pontos megtartása,  a nevelő – oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága,  a tanár – diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása,

42

 a pedagógusok módszertani munkájának vizsgálata,  szakmai felszerelések, a csoportszobák berendezéseinek szabályszerű használata,  a gyerekek, alkalmazottak egészség- és balesetvédelmi, tűzrendészeti oktatása,  a fenntartó által előírt külső ellenőrzések végrehajtása Ezen belül különösen:  előzetes felkészülés, tervezés,  óra felépítése és szervezése,  alkalmazott módszerek,  a gyermekek munkája és magatartása, valamint a pedagógus magatartása a tanítási órán,  az óra, foglalkozás eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése (tantárgyi eredménymérések). Az órák, foglalkozások elemzésének intézményi szempontjait a szakmai munkaközösségek javaslata alapján az intézmény vezetősége határozza meg. Az ellenőrzés kiterjed még:  a tanórán kívüli nevelőmunkára,  az osztályfőnöki munka eredményeire,  közösségformálásra. A belső ellenőrzési rendszer átfogja az intézményi nevelő-oktató, gazdálkodási munka egészét. Egyrészt biztosítja, hogy az ellenőrzés során felmerülő hibák feltárása időben történjen, másrészt fokozza a munka hatékonyságát. A folyamatos belső ellenőrzés megszervezéséért, hatékony működésért az intézmény vezetője felelős.

13.2. Az ellenőrzés módszerei (Az Ellenőrzési terv tartalmazza) Tanítási órák látogatása; Beszámoltatás szóban vagy írásban. Speciális felmérések, tesztek, iskolaérettségi vizsgálatok eredményének értékelése. Az ellenőrzés módszere és technikája az ellenőrzés céljaihoz és szempontjaihoz igazodik. Az intézmény igazgatója minden pedagógus munkáját legalább egy alkalommal értékeli a nevelési év folyamán. Az egyes területek ellenőrzésébe bevonhatja:  a vezetőhelyettest, valamint  a szakmai munkaközösség vezetőit. Az ellenőrzés tapasztalatait az érintett pedagógusokkal ismertetni kell, akik arra írásban észrevételt tehetnek. Az ellenőrzés fajtái: tervszerű (munkatervben rögzített időtartamban és szempontok alapján) és alkalomszerű. Az ellenőrzés célja:  a problémák feltárása, megoldása,  eredményesség mérése,  a napi felkészültség mérése.

43

13.3. A belső ellenőrzés rendje Az ellenőrzés célja az éves ellenőrzési tervben szerepel. A helyettes és a szakmai munkaközösségek javaslata alapján az igazgató készíti el a pedagógiai munka belső ellenőrzésének ütemtervét. Az ellenőrzési ütemterv az iskolai/óvodai Munkaterv része, végrehajtásáért az intézményvezető és helyettese a felelősek. Az egyes szakterületek belső ellenőrzésének irányításával szakmai munkaközösségek vezetőit kell megbízni. A belső ellenőrzés általában meghatározott munkaterv szerint folyik, de az igazgató rendelkezése alapján rendkívüli ellenőrzés is elrendelhető. Rendkívüli ellenőrzés megtartását kérheti a szakmai munkaközösség vagy a Szülői Munkaközösség is.

Az ellenőrzési terv tartalmazza az ellenőrzés:  területeit,  módszerét,  ütemezését. Az ellenőrzési tervet az iskolában nyilvánosságra kell hozni! Az ellenőrzési tervben nem szereplő rendkívüli ellenőrzésről az igazgató dönt. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet:  az igazgatóhelyettes,  szakmai munkaközösség,  a Szülői Munkaközösség. A tanítási évet záró értekezleten értékeljük a pedagógiai munka belső ellenőrzésének eredményeit, az ellenőrzés általánosítható tapasztalatait, megállapítva az esetleges hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket, további feladatokat. Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, azok ütemezését, az ellenőrző dolgozók kijelölését az ellenőrzést végző, illetve az iskolai/óvodai Munkaterv részét képező Belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az igazgató a felelős. Az Intézményi Minőségirányítási Programja tartalmazza az intézményben a nevelőmunka ellenőrzési, értékelési és minőségirányítási rendszerét.

14. KÜLSŐ KAPCSOLATOK A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994.(VI.8) MKM rendelet 4.§ (1) bekezdése alapján az SZMSZ-ben szabályozni köteles a külső kapcsolatok rendszerét, formáját, módját. Az intézmény feladatai ellátása és a gyermekek érdekében rendszeres kapcsolatban van más intézményekkel, cégekkel. Az egészségügyi, gyermekvédelmi, szociális gondozás, a szakértői bizottságok stb. indokolják a rendszeres munkakapcsolatot más szervezetekkel. Az intézmény igazgatója kapcsolatot tart:  a Hajdúdorogi Egyházmegye munkatársaival,  a Kisvárdai Görögkatolikus Egyházközséggel,  Kisvárda város Önkormányzatának képviselőtestületével és a Polgármesteri Hivatallal,  Kisvárda város kulturális és oktatási intézményeivel,

44

   

a Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézettel, a pedagógiai, szakmai szolgáltatások ellátására létrehozott intézményekkel, a gyermekek fejlesztésének, iskolára alkalmasságának, iskolaérettségének elbírálásában szükség szerint közreműködő Pedagógiai Szakszolgálattal, a Hajdúdorogi Egyházmegyéhez tartozó intézményekkel.

Az iskolát a szakmai szervezetekben az igazgató képviseli:  a helyi oktatási intézmények vezetőivel és tantestületeivel,  egészségügyi szolgáltatóval,  az egyházak képviselőivel,  művészeti iskolákkal,  a helyi társadalmi egyesületekkel, a helyi termelő, gazdálkodó szervezetekkel, vállalkozásokkal, egyénekkel,  a helyi gyermek-, illetve ifjúsági szervezetekkel. A munkakapcsolat felügyeléséért az igazgató, megszervezéséért az igazgatóhelyettes a felelős. Az egyes intézményekkel, szervezetekkel a folyamatosan kapcsolatot tartó nevelők személyét az iskola/óvoda éves Munkaterve rögzíti.

15. ÜNNEPEK, MEGEMLÉKEZÉSEK A nevelési-oktatási intézmények a 11/ 1994.(VI.8) MKM rendelet alapján az SZMSZ-ben kötelesek a megemlékezések, ünnepélyek, hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat szabályozni.  Az intézményben az ünnepélyek, megemlékezések évenkénti ismétlődő jelleggel, a korábbi hagyományokat ápolva kerül meghatározásra.  Az ünnepségekkel, a hagyományok ápolásával kapcsolatos adott évi feladatokat, az éves munkaterv tartalmazza, időpontokkal, a felelősök megnevezésével.  A hagyományok ápolása az intézmény valamennyi dolgozójának, növendékének feladata.  Az intézményszintű ünnepélyeken, rendezvényeken a pedagógusok részvétele kötelező! Célunk az intézmény hírnevének megőrzése és növelése. A nevelőtestület feladata, hogy új hagyományokat teremtsen, a régiek megőrzése mellett. A katolikus ünnepek, nemzeti ünnepélyek, megemlékezések megtartása a gyermekek hitéletének megalapozását a nemzeti identitástudatát, és hazaszeretetét mélyíti. Az egyéb helyi hagyományok ápolása a közösségi élet formálását szolgálják. Az egymás iránti tisztelet, a türelem alakítására, a közös cselekvés örömére, az új közösség formálására szolgálnak. A nevelőtestület döntése alapján bizonyos rendezvényeket, ünnepélyeket intézményi szinten, másokat a gyermekcsoportok keretein belül tartunk meg.

15.1. Az intézménnyel kapcsolatos hagyományok

45

Ünnepi alkalmakkor a lányok sötét aljban, fehér blúzban, a fiúk pedig sötét nadrágban, fehér ingben jelennek meg. Az intézmény névadója emlékének ápolása: Névadónk Szent György. Minden év áprilisában rendezvénysorozattal, szentmisével emlékezünk meg róla. Kitüntetések a tanulók körében, melyek odaítéléséről a tantestület dönt a nyolcadikos osztályfőnökök javaslata alapján. Átadása a tanévzáró ünnepségen történik.   

Szent György Plakett Jó tanuló, jó sportoló Akire büszkék vagyunk

15.2. Gyermekközösséggel kapcsolatos hagyományok: Az ünnepélyek, és rendezvények szervezésének felelőseit a mindenkori éves Munkaterv tartalmazza.            

        

Tanévnyitó ünnepély/ Tanévnyitó ünnepi mise Őszi kavalkád (termésáldás) Az állatok világnapja Október 6. Október 23. 1848-as szabadságharc Megemlékezés Trianonról Szent Miklós Advent ünnepe A magyar kultúra napja Farsang Húsvét,

 

A víz világ napja Föld világ napja A madarak és fák napja Pünkösd Gyerek nap Szent György napok Anyák napja Madarak és fák napja Őszi, téli, tavaszi tanulmányi kirándulások, séták Múzeum-, bábszínház-, mozi-, színházlátogatás Ballagás

Közös programok rendje: A lehetőségek kihasználásával, az előírások betartásával lehet a gyermekek számára közös programot szervezni. Ilyenek lehetnek:  kirándulások,  színházlátogatás,  múzeum - és könyvtárlátogatás,  állatkert - és vadaspark-látogatás,  erdei iskola. A megoldás módjait, eszközeit pedagógusok a szülőkkel együtt határozzák meg a gyermekek életkorának, érzelmi beállítottságának és a helyi sajátosságoknak megfelelően.

46

15.3. Nevelőkkel kapcsolatos hagyományok ápolása         

Szakmai napok szervezése Házi bemutatók tartása Továbbképzéseken, tanfolyamokon szerzett ismeretek átadása, megvitatása Pedagógusok továbbképzése, tájékoztatása az aktuális nevelési feladatokról A pályakezdő, illetve az újonnan belépő dolgozók köszöntése, felkarolása A távozó dolgozók, nyugdíjba menők búcsúztatása Tantestületi kirándulás Pedagógusnapi ünnepség – aktív és nyugdíjas kollégáknak Szent György Plakett

16. A GYERMEK FELVÉTELÉNEK FELTÉTELEI, ELJÁRÁSI RENDJE Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget eléri, tankötelessé válik legkorábban abban a naptári évben, amelyben a 6. életévét május 31. napjáig betölti, legkésőbb, amelyben a 8. életévét betölti. Szakértői és rehabilitációs szakvélemény alapján a tankötelezettség kezdete annál a gyermeknél eshet a nyolcadik életévre, aki augusztus 31. utáni időpontban született. Elfogadja és betartja a görögkatolikus hagyományokat, lelkészi ajánlása van.

16.1. A felvétel rendje:  a felvétel személyesen történik,  a felvételnél meghatározó az alapító okiratban meghatározott férőhelyszám,  az iskolai/óvodai jelentkezés módját és idejét legalább egy hónappal előtte nyilvánosságra kell hozni,  minden jelentkező gyermeket nyilvántartásba kell venni, ha több a jelentkezők száma, mint a férőhely, akkor bizottságot kell létrehozni, amelybe a szülők és a fenntartó képviselői is meghívást kapnak,  az intézménybe történő felvétel folyamatos a nevelési év során, a szülő bármikor kérheti gyermeke felvételét. A beiratkozáshoz szükséges dokumentumok:  a gyermek születési anyakönyvi kivonata,  az egyik szülő személyi igazolványa,  lakcím kártyája,

 TAJ kártyája,  oltási kiskönyve,  lelkészi ajánlás,

Az iskolába/óvodába elsősorban azokat a gyerekeket kell felvenni, átvenni, akiknek a szülei az intézmény keresztény nevelési programjával egyetértenek, és vallásos nevelésben kívánják gyermeküket nevelni.

47

17. A RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS RENDJE Az intézmény működése során az Állami Népegészségügyi- és Tisztiorvosi Szolgálat által meghatározott szabályokat szigorúan be kell tartani. (fertőtlenítés, mosogatás, takarítás, stb.) Az ÁNTSZ megbízottja által jegyzőkönyvben rögzített hiányosságok megszüntetéséről az intézmény vezetője köteles gondoskodni. A gyermekek rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az intézmény igazgatója vagy fenntartója megállapodást köt a Kisvárda város Önkormányzat Egészségügyi szolgáltatójával. A szűrővizsgálatok idejére az intézmény nevelői felügyeletet biztosít. Az orvosi vizsgálatok alatt az intézmény vezetője gondoskodik a szükséges pedagógusi felügyeletről és szükség szerint a gyermek vizsgálatokra történő előkészítéséről. A gyermek a betegség után csak orvosi igazolással jöhet újra iskolába. Fertőző gyermekbetegség esetén az intézményt azonnal értesíteni kell. Az egészségügyi előírások az intézmény dolgozóira kötelező érvényűek. Az intézményben való alkalmazás feltétele az évenkénti munkaegészségügyi ellenőrzésen való részvétel. A dolgozók munkájukat érvényes negatív tüdőszűrő-vizsgálati igazolás és egészségügyi kiskönyv birtokában végzik. Az intézmény területén és közvetlen környezetében dohányozni csak a gyermekektől elkülönített, erre a célra kijelölt helyen lehet. Az intézményen belül szeszes ital és egyéb tudatmódosító szerek fogyasztása TILOS! Az intézmény vezetőjének feladatai az egészségügyi ellátás keretén belül:  biztosítja az egészségügyi munka feltételeit,  gondoskodik a szükséges pedagógusi felügyeletről,



szükség szerint a gyermekek vizsgálatokra történő előkészítéséről.

18. INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK, ELJÁRÁSOK RENDJE 18.1. A gyermekvédelmi feladatok ellátásának rendje: A gyermekvédelem irányítása, összefogása az intézmény vezetőjének feladata. Az intézményvezető meghatározza a kapcsolattartás formáját, a tájékoztatás rendjét a Gyermekjóléti Szolgálat és az intézmény között. Biztosítja a gyermekvédelmi felelős munkavégzésének feltételeit. Figyelemmel kíséri a Kt. alapján kötelezően iskolába járó gyermekek kimaradásának okait, és intézkedik a megfelelő segítségnyújtásról. Szükség esetén kéri a Gyermekjóléti Szolgálat segítségét.

48

Védő- és óvótevékenység a pedagógusok munkaköri kötelessége a Kt. 19 §(7) bekezdése alapján. A gyermekek életében tapasztalt negatív változásokat azonnal jelenteni kell a gyermekvédelmi felelősnek, megfelelő intézkedés meghozatala érdekében. A nevelési év kezdetekor a szülőket írásban kell tájékoztatni az alábbiakról:  gyermekvédelmi felelős neve,  tartózkodási helye,  fogadóórájának időpontjáról. Közzé kell tenni a szülők számára:  Gyermekjóléti Szolgálat címét, telefonszámát,  Gyámügyi Iroda címét, telefonszámát,  Pedagógiai Szakszolgálat címét, telefonszámát. A gyermekvédelmi felelős közvetlen kapcsolatot tart fent a szülőkkel. A gyermekek anyagi veszélyeztetése esetén segítségnyújtást kezdeményez a Polgármesteri Hivatalnál. A gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola/óvoda gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres szakmai kapcsolatot tart a Gyermekjóléti Szolgálattal. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős:  segíti a pedagógusok gyermekvédelmi munkáját,  a pedagógusok, a szülők jelzése, a velük folytatott beszélgetés és a veszélyeztetett gyermek megismerése alapján - a veszélyeztető okok feltárása érdekében – családlátogatáson vesz részt,  a gyermekbántalmazás vélelme, vagy egyéb pedagógiai eszközzel meg nem szüntethető, veszélyeztető tényező megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot,  a gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken,  a gyermek anyagi veszélyeztetettsége esetén rendszeres, vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi az önkormányzat polgármesteri hivatalánál,  a szülők által jól látható helyen közzé teszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények - gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, gyámhatóság címét, illetve telefonszámát. A gyermekvédelmi felelős munkáját az éves feladattervben rögzítettek alapján végzi.

18.2. A gyermek- és tanulóbalesetek megelőzésének feladatai Az intézmény minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja. Továbbá, ha észleli, hogy a tanuló, gyermek balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye.

49

Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatosan:  Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartani az intézmény munkabiztonsági szabályzatát, valamint a Tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit.  Az iskola/óvoda helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók, gyermekek biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat.  A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott gyermekek tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a gyermekekkel betartatni  Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben:  A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán ismertetni kell: o az iskola/óvoda környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, o a Házirend balesetvédelmi, tűzvédelmi előírásait, az iskola-, óvodaépület és az udvar rendeltetésszerű használatát, o az iskola,- óvodaépület, az udvar, a berendezési tárgyak rendeltetésszerű használatát, o a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa bekövetkezésekor (földrengés, árvíz) szükséges teendőket, a menekülési útvonalat), o a gyermekek kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban,  a tanulmányi kirándulások, túrák előtt,  közhasznú munkavégzés megkezdése előtt. A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a gyermekek figyelmét. A nevelőknek fel kell készíteniük a gyermekeket minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán, vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedési szabályokra, az esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor a követendő magatartásra. A tanév elején a gyermekek számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni, Jelenléti íven aláírásukkal igazolni kell. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a gyermekek elsajátították a szükséges ismereteket. Az intézmény igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az intézmény Munkavédelmi szabályzata tartalmazza. Az intézmény dolgozóinak a gyermekek felügyeletét ellátó nevelőnek a gyermeket ért bármilyen baleset, sérülés vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket:  A sérült gyermeket elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges, orvost kell hívnia;

50

 

A balesetet, sérüléstokozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie; Minden balesetet, sérülést, azonnal jeleznie kell az intézmény igazgatójának;

A balesetet szenvedett gyermeket elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget; Az iskolában, óvodában történt mindenféle balesetet, sérülést az intézmény igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat, és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni hasonló balesetek megelőzése érdekében, és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai, óvodai feladatok a magasabb jogszabályok alapján;  A három napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az intézmény őrzi meg;  A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az intézmény fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni;  Az iskolai, óvodai nevelő- és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az intézményi Munkavédelmi szabályzat szabályozza; A gyermekekkel az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat a tanév megkezdésekor, valamint szükség szerint, életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően ismertetjük. Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentáljuk az osztálynaplóban. A nevelési oktatási intézménynek gondoskodnia kell a rábízott gyermekek felügyeletéről, a gyermekbaleseteket előidéző okok feltárásáról és megszüntetéséről. A gyerekek az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak a pedagógus felügyelete mellett használhatják. A Kt. 41.§.(5) bekezdése szerint az intézménynek gondoskodnia kell a rábízott gyerekek egészségének megóvásáról. Az intézményben dolgozó pedagógusok és egyéb alkalmazottak feladata: Az iskolán kívül szervezett séták, tanulmányi kirándulások, rendezvények során a pedagógusok kötelezettségei a következők:  Az intézményből való távozást szóban részletesen jelenti a vezetőnek vagy helyettesének: mi okból hagyja el az intézményt, a visszaérkezés időpontját, a gyermekek létszámát, kísérők számát és nevét, az igénybevett utazási formát.  Amennyiben közlekedési eszközt vesznek igénybe, azt a legkörültekintőbben kell kiválasztani és a megfelelő felnőtt kísérő személyzetről gondoskodni szükséges.  A tanulócsoportot, óvodai csoportot kísérő dolgozók nem hagyhatják magukra, illetve nem bízhatják szülők felügyeletére a gyermekeket. Gyermekbalesetek esetére vonatkozó szabályok:

51





A baleset jellegétől, a sérülés súlyosságától függően kell eljárni (elsősegélynyújtás, orvos, mentő hívása, stb.) A pedagógus kötelessége az azonnali elsősegélynyújtás. Ha a balesetet, vagy veszélyforrást bármely közalkalmazott észleli, köteles azonnal intézkedni, az igazgatót, vagy a helyettest és az intézmény munkavédelmi felelősét értesíteni. A balesetről, az intézkedés, a kezelés módjáról, helyéről az iskolai, óvodai személyzetnek értesítenie kell a szülőt.

18.3. Gyermekbalesetek esetére vonatkozó dokumentáció, jelentés: A gyermekbaleseteket nyilván kell tartani: Jegyzőkönyv (vagy online nyilvántartás) a tanuló- és gyermekbalesetekről. A három napon túl gyógyuló sérülést, gyermekbalesetet, haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során kell feltárni a kiváltó és közreható személyi, tárgyi és szervezési gondokat. A balesetről a törvényben meghatározott nyomtatványokon a munka- és balesetvédelmi felelős jegyzőkönyvet vesz fel, ennek egy-egy példányát a kivizsgálás befejezését követően legkésőbb 8 napon belül megküldi a fenntartónak, valamint a gyermek szülőjének. Egy példányt az intézmény őriz meg. Ha a baleset jellege miatt a határidőt nem lehet betartani, akkor azt a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A súlyos balesetet a nevelési – oktatási intézménynek - telefonon, telefaxon, e-mailban vagy személyesen - azonnal be kell jelenteni a rendelkezésre álló adatok közlésével a fenntartónak. Az eset kivizsgálásához legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt be kell vonni. Súlyos az a gyermekbaleset, amely:  a sérült halálát,  a baleset bekövetkezésétől számított 90 napon belül az orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette,  életveszélyes sérülést, egészségkárosodást,  súlyos csonkulást,  a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, elmezavart okoz. Minden balesetet követően az intézmény vezetője köteles megtenni a szükséges intézkedéseket további balesetek elkerülése érdekében. A gyermekbalesettel kapcsolatos nyilvántartási és jelentési kötelezettség teljesítését az igazgató ellenőrzi.

18.4. A nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtése Az intézményi munka- és balesetvédelmi feladatok irányítását és ellenőrzését a vezető végzi. A munkavédelmi feladatokat az egyházmegyei/ intézményi munkavédelmi felelős látja el. Takarítási munkákat a gyermekek távollétében kell végezni. Vegyszereket, maró anyagokat a gyermekektől elzárt helyen kell tárolni.

52

A munka-, tűzvédelmi és bombariadóval kapcsolatos elemi szintű, részletes oktatást minden évben egyszer a megbízottak tartanak, erről jegyzőkönyvet készítenek. Az oktatásokon mindenkinek kötelező a részvétel és az ott elhangzottak tudomásul vétele.

19. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK Rendkívülinek minősül az az esemény, amely a gyermekek, az iskolában dolgozók, az ott tartózkodó más személyek testi épségét, egészséget sérti, sőt veszélyezteti, vagy az intézmény rendeltetésszerű működését oly mértékben akadályozza – vagy annak veszélyével jár -, hogy az azonnal intézkedést kíván a sérülés, kár, veszélyhelyzet, illetőleg az esemény következményeinek elhárítása érdekében. Rendkívüli esemény különösen:  Az intézményt érő természeti csapás, tűz-, vegyi-, vagy sugárszennyeződés, az iskolát/óvodát érintő bűncselekmény, az intézmény felügyelete alatt álló gyermek, alkalmazottjának munkaidőben történő sérülése, balesete, fertőző megbetegedés felbukkanása, közműszolgáltatásnak (elektromos energia, gáz, víz, csatorna) működését akadályozó, vagy azzal közvetlenül fenyegető meghibásodása.  Amennyiben az intézmény bármely gyermekének, vagy dolgozójának az intézmény épületét, vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az igazgatóval, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetőjével. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők:  Igazgató  Igazgatóhelyettes  Tagintézmény-vezető  Gazdasági vezető, iskolatitkár  Munkaközösség-vezetők A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell a fenntartót. Tűz esetén a tűzoltóságot, robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget, személyi sérülés esetén a mentőket, egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az intézmény igazgatója szükségesnek tartja. A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket hangszórón/csengőn keresztül, vagy személyes közléssel értesíteni (riasztani) kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanuló/óvodai csoportoknak, a Tűzriadó terv mellékletében található „Kiürítési terv” alapján kell elhagyniuk. A tanuló-, óvodai csoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a gyermekek részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógusok a felelősek.

53

A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan kell ügyelni a következőkre:  Az épületből minden gyermeknek távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl. mosdóban, szertárban, stb.) tartózkodó gyerekekre is figyeljen!  A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell!  A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meggyőződjön arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik gyermek az épületben.  A gyermekeket/tanulókat a terem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia és naplóval igazolnia a létszámot. Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról:  a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról,  a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról,  a vízszerelési helyek szabaddá tételéről,  az elsősegélynyújtás megszervezéséről,  a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek, stb.) fogadásáról. Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az intézmény igazgatójának, vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról:  a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről,  a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról,  az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről),  a közmű (víz, gáz, elektromos, stb.) vezetékek helyéről,  az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról,  az épület kiürítéséről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell intézkedni a további biztonsági intézkedésekről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és növendéke köteles betartani. A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napokon be kell pótolni. A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a „Tűzriadó terv” című igazgatói utasítás tartalmazza. A Tűzriadó terv elkészítéséért, a gyermekekkel és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az egyházmegye munkatársa a felelős. Az épületek kiürítését a Tűzriadó tervben szereplő Kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az intézmény igazgatója a felelős. A Tűzriadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden gyermekére és dolgozójára kötelező érvényűek. Tűzriadó tervet lezárt borítékban az intézmény alábbi helyiségeiben kell elhelyezni:  nevelői iroda  gazdasági vezetői iroda

54

Az intézmény Kiürítési tervét (útvonalat) az iskola, óvoda folyosóin elhelyezzük. Kiemelkedő súlyú rendkívüli eseményről (pl. bűncselekmény, tűz, energiaellátás meghibásodása) egyidejűleg tájékoztatni kell az intézmény fenntartóját is. A gyermekek testi épségét veszélyeztető események bekövetkezte vagy bombariadó esetén fontos követelmény a pánikmentesség megőrzése, a fegyelmezett magatartás. Csak a tűzszerészek által átvizsgált, biztonságos épületbe lehet a gyermekeket visszavezetni.

20. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYTATHATÓ REKLÁMTEVÉKENYSÉG Az intézmény gazdasági reklámtevékenységet is folytathat, amely nem lehet ellentétes a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény. 122. §(12) bekezdésével, és a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvényben foglaltakkal, valamint az intézmény keresztény szellemiségével. Az intézmény e tevékenységre szerződést köt. A reklámozásból származó bevételeiről az intézményvezető köteles tájékoztatni a fenntartót. A nevelő – oktató munkával nem összefüggő plakátok, használati és élvezeti cikkek bemutatása és terjesztése nem megengedett tevékenység. Az intézményben a dolgozók részére történő bármilyen árusítás csak vezetői engedéllyel történhet. Az intézmény területére csak igazgatói engedéllyel helyezhető el bármilyen reklámanyag.

21. KIEMELT MUNKAVÉGZÉSÉERT JÁRÓ KERESETKIEGÉSZÍTÉS Az intézményben kiemelt munkavégzésért kereset-kiegészítésben részesülnek az intézményi minőségirányítási munkacsoport tagjai. Ugyancsak kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítésben részesíthető a tartósan és folyamatosan magas színvonalú pedagógiai munkát nyújtó, valamint példamutató emberi magatartást tanúsító dolgozók. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés megállapítása – az igazgatói tanács és az intézményvezető-helyettes véleményét figyelembe véve - a munkáltató feladata. A keresetkiegészítés egy nevelési évre szól, de több alkalommal meghosszabbítható. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés odaítélését, és az azt meghatározó szempontokat évente felül kell vizsgálni. A kereset-kiegészítésben szerződéses dolgozók, új intézményi dolgozók nem részesülhetnek. A havi rendszerességgel fizetett kereset – kiegészítés egy nevelési évnél, tanítási évnél hosszabb időre nem szólhat, de több alkalommal is megállapítható. Az igazgató felé javaslatot tehet:  Igazgatói tanács  Vezető helyettes  Szakmai munkaközösség-vezetők  Nevelőtestület

55

Minőségi munka értékelésének elvei:  a gyermekek nevelése, fejlődése érdekében végzett folyamatos, magas színvonalú pedagógiai tevékenység,  Pedagógiai Program fő célkitűzéseiért kiemelkedő tevékenység,  önképzés, továbbképzés igénye, a szerzett tapasztalatok felhasználása és továbbadása az oktatás - nevelés hatékonyságának növelése érdekében,  megfelelő önállóság, döntési képesség, következetesség a nevelésben,  megbízhatóság, lelkiismeretesség, pontosság a munkavégzésben,  jó tervezési, szervezési készség az iskolai, óvodai élet mindennapjaiban,  az adminisztráció naprakész vezetése,  a pedagógusok értékátadó szerepének igazítása napjaink követelményeihez, munkaköri leíráson felüli plusz munkavégzés,  megfelelő pedagógiai és emberi magatartás, empátiakészség, pozitív beállítódás,  megfelelő kapcsolat megteremtése és megtartása a kollégákkal, az intézmény valamennyi dolgozójával, új kolléga betanítása,  megfelelő kapcsolat megteremtése és megtartása a szülőkkel a gyermekek érdeke és fejlődése szempontjait figyelembe véve,  aktivitás, kezdeményező készség az iskola, óvoda egészének életében,  pályázatok írásában való részvétel, kiemelkedő innovációs tevékenység,  eszközök védelmében kifejtett erőfeszítés.

22. A GYERMEKEK ÁLTAL LÉTREHOZOTT DOLGOK VAGYONI JOGÁNAK ÁTRUHÁZÁSÁBÓL LÉTREJÖTT NYERESÉGBŐL, A GYERMEKNEK FIZETENDŐ DÍJAZÁS SZABÁLYAI A nevelési – oktatási intézmény és a gyermek közötti eltérő megállapodás hiányában a gyermek jogutódjaként az intézmény szerzi meg a vagyoni jogokat minden olyan, a birtokába került dolog felett, amelyet a gyermek állított elő, vagy amely a gyermek jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, illetve a növendéki viszonyhoz kapcsolódó, azonban az abból származó kötelezettségekhez nem kötődő feladatok teljesítésekor jött létre. (2003. évi LXI tv. 12 §(2) A törvény értelmében a gyermeket megfelelő díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a gyermek (14. életévét be nem töltött gyermek esetén szülője egyetértésével) a nevelés – oktatási intézmény állapodik meg, ha a vagyoni jog átruházása alkalomszerűen, egyedileg elkészített dologra vonatkozik. A tanítási órák keretében, a tanítási folyamat részeként, rendszeresen, osztály, csoport keretében elkészített dolgok vagyoni jogának átruházása esetén a megfelelő díjazást a teljes oktatási folyamatban részt vevők által végzett tevékenységre megállapítható eredmény (nyereség) terhére kell megállapítani. Ennek szabályozásakor figyelembe kell venni a gyermekek teljesítményét. (2003. évi LXI. tv. 12§(4) Ha az intézmény a dologgal kapcsolatos vagyoni jogokat nem szerzi meg, köteles azt – kérelemre – a gyermek részére az iratkezelésre vonatkozó rendelkezések megtartása mellett, ha az adott iratkezelés szabályai nem terjednek ki az adott dologra, a tanulói jogviszony megszűnésekor visszaadni. Az őrzésre egyebekben a felelős őrzés szabályait (Ptk. 196 – 197.§) kell alkalmazni.

56

23. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁI, A FELVÉTEL RENDJE Az intézményben a tanulók számára az alábbi – az intézmény által szervezett – tanórán kívüli rendszeres foglalkozások működnek:         

napközi otthon tanulószoba egyéb tanórán kívüli foglalkozások szakkörök énekkar diáksportkör felzárkóztató foglalkozások tehetségfejlesztő foglalkozások továbbtanulásra előkészítő foglalkozások

A napközi otthon, tanulószoba működésére vonatkozó általános szabályok: A napközi otthon, tanulószoba minden olyan f elsőtagozatos tanulók számára kötelező, akinek tanulmányi eredménye közepesnél gyengébb, rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül, hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű. Felmentést az intézmény igazgatója adhat írásos szülői kérvény alapján, minden év szeptember 10-ig. A felmentés visszavonható, ha a gyermek tanulmányi eredménye romlik. A napközis/tanulószobás foglalkozásról való eltávozás csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérelme alapján történhet a napközis/tanulószobás nevelő engedélyével. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az eltávozásra az igazgató, vagy az igazgatóhelyettes engedélyt adhat. Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok: A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés –felzárkóztató foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés tanév elején történik, és egy tanévre szól. A tanórán kívüli foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon kötelező. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában rögzíteni kell A tanórán kívüli foglakozások megszervezésénél a tanulói, szülői, nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni. A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az igazgató bízza meg, akik munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. Igazgatói engedéllyel tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az intézmény pedagógusa.

57

Az osztályfőnökök a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése érdekében évente egy alkalommal az iskola/óvoda éves Munkatervében meghatározott időpontban (hónapban) osztályaik számára tanulmányi kirándulást szervezhetnek. A kirándulás tervezett helyét, idejét, célkitűzését az osztályfőnöki munkatervben rögzíteni kell. Az intézmény nevelői, illetve a gyermekek/tanulók szülei az igazgató előzetes engedélyével túrákat, kirándulásokat, táborokat szervezhetnek. Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a részt vevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek. A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az iskolában iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár működésének szabályait a Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

24. A MINDENNAPOS TESTEDZÉS A Nemzeti köznevelésről szóló törvény értelmében az iskola a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében szervezi meg. A heti öt órából legfeljebb heti két óra a Nat Testnevelés és sport műveltségterületében jelzett sporttevékenységekre (úszás, néptánc, (hagyományos magyar történelmi sportok, mozgásos és ügyességi játékok, csapatjátékok). A

Az iskola a tanulók számára a mindennapi testedzést a kötelező heti 3, illetve 2+1 tanórai testnevelés órán, a szabadon választható délutáni sportfoglalkozásokon, az egész napos oktatás szabadidős óráin, napközis/tanulószobai foglalkozásokon biztosítja. Diákjaink a mindennapos testnevelés keretében edzéseken is teljesíthetik. A sportegyesületek igazolják tanulóink jelenlétét az edzéseken. A délutáni sportfoglalkozásokat az iskolai diáksportkör és a tömegsport keretében kell megszervezni. Ezeken az intézmény minden tanulója jogosult részt venni. Az iskolai sportkör foglalkozásait tanévenként az iskolai tantárgyfelosztásban meghatározott napokon és időben, az ott meghatározott sportágakban felnőtt vezető irányításával kell megszervezni. A tanulók által elért versenyeredmények összesítése negyedévente történik, az eredmények megjelennek az iskola hirdetőtábláján, a honlapon.

58

25. A DIÁKÖNKORMÁNYZAT Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógusvezető – az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket Munkaköri leírásuk alapján végzik. Az osztályközösség tagjaiból az alábbi tisztségviselőket választja meg:  osztálytitkár  osztálytitkár-helyettes aki/k képviselők, küldöttek az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. A tanulók, a tanulóközösségek érdekeinek képviseletét az iskolai diákönkormányzat látja el. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő érvényesítheti. Javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt azonban az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét ki kell kérnie. Az iskolai diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. Az iskolai diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja. Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján – a nevelőtestület egyetértésével – az igazgató bízza meg. Évente legalább 1 alkalommal össze kell hívni az iskolai diákközgyűlést, melyen az intézmény igazgatójának, vagy megbízottjának a tanulókat tájékoztatnia kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés összehívásáért az igazgató felelős. A diákközgyűlés 1 év időtartamra a tanulók javaslatai alapján a negyedik évfolyamtól osztályonként 2 fő diákképviselőt választ.

26. A TANULÓK TÁJÉKOZTATÁSÁNAK FORMÁI, RENDJE Az igazgató az iskola egészének életéről, az iskolai Munkatervről, az aktuális feladatokról az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén és a diákközgyűlésen rendszeresen (évente legalább 1 alkalommal), illetve a folyosón elhelyezett hirdetőtáblán, köröző által, iskolarádión keresztül ad tájékoztatást.

27. AZ ANYAGI KÁRTÉRÍTÉS SZABÁLYAI A tanuló gondatlan, vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét az intézmény igazgatója és gazdasági vezetője határozza meg.

59

28. AZ INTÉZMÉNY KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE, ELJÁRÁSI RENDJE Az intézmény a tanulmányok folytatásával összefüggésben a gyermeket ért kárért vétkességétől függetlenül felel. A kártérítésre a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni, figyelembe véve a közoktatási törvény jogszabályait.

29. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR 29.1. A könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzata 29.1.1. Azonosító adatok A könyvtár megnevezése: Szent György Görögkatolikus Óvoda és Általános Iskola Könyvtára Működési területe: Szent György Görögkatolikus Általános Iskola Címe: 4600 Kisvárda, Várday I. út 19-21. sz. Fenntartó neve: Szent György Görögkatolikus Óvoda és Általános Iskola Alaptevékenysége: iskolai könyvtári tevékenységek A könyvtár beosztása: Kiszolgáló helyiség, olvasóterem, iroda

29.1.2. A könyvtár fenntartása, működésének irányítása, ellenőrzése: A könyvtár működése nem lehet ellentétes az érvényben lévő könyvtári és közoktatási jogszabályokkal. A könyvtár köteles eleget tenni az iskolai könyvtárak számára kijelölt feladatoknak és szolgáltatási normáknak. A könyvtárnak együtt kell működnie a könyvtárat fenntartó és ellenőrző szervekkel.

29.1.3. Az iskolai könyvtár gazdálkodása: Az iskolai könyvtár költségtételei: könyv, tartós tankönyv, folyóirat, képes dokumentumok, hangzó dokumentumok, hangos-képes dokumentumok, számítógéppel olvasható dokumentumok. A könyvtár működéséhez szükséges anyagi feltételek tervezése az intézményi költségvetésben történik. A tanulói tankönyvek megvásárlásához biztosított támogatás felhasználható, az intézmény nevelőtestületének döntése és a mindenkori törvények alapján, tartós tankönyvek és szépirodalmi-valamint szakkönyvek iskolai könyvtári elhelyezés céljára.

60

29.2. Az iskolai könyvtár feladatai: Gyűjteményével és szolgáltatásaival biztosítani kell:  a tanulói és szaktanári igények kielégítését,  a könyvtár-pedagógiai program megvalósítása (az iskolai könyvtárak alap és kiegészítő feladatainak ellátása)  Szabadidő hasznos eltöltése céljából: o számítógép használata, o műveltségi társasjátékok játszása

29.3. Felhasználóinak köre:  az intézmény tanulói  pedagógusai  technikai alkalmazottai Könyvtári tagnak minősül minden tanuló, aki az adott tanévben az iskola beiratkozott tanulója. A tagság folyamatos, a más intézményből érkező tanulókat és az első osztályosokat a könyvtáros nevelő felveszi a nyilvántartásba. A könyvtári tagság díjtalan.

29.4. Kölcsönzés az olvasók nyilvántartása: A kölcsönzés füzetes módszerrel történik. Az olvasók bejegyzendő adatai:  név  osztály (tanuló esetén) A kölcsönzött dokumentumon bejegyzendő adatok:  a dokumentum címe  szerzője  leltári száma A könyvtár tagjainak iskolaváltozásáról az intézmény-vezetésnek időben tájékoztatni kell a könyvtáros nevelőt.

29.4.1. A kölcsönzés szabálya: A kölcsönözhető dokumentumok száma 1-8 osztályban 3 db, kivétel az órai munkára való felkészüléshez fontos dokumentumok, mert ebben az esetben a könyvtáros dönti el a kölcsönözhető dokumentum számát. A kölcsönzési idő 2 hét. Az olvasók aláírásukkal ismerik el a kölcsönzés tényét. Késedelem esetén először szóbeli figyelmeztetést kap a tanuló, majd 100Ft/könyv megfizetésére kötelezi a tanulót, melyet a könyvtáros az intézmény számlájára fizet be. A

61

dokumentum elhagyása esetén, köteles a tanuló ugyanolyan dokumentummal pótolni a veszteséget, vagy az értékét megfizetni, ebben az esetben a könyvtáros megpróbálja az elveszett értéket pótolni. Ha a dokumentum pótlása nem lehetséges, hasonló témájú dokumentummal is lehetséges pótlás. Elveszett, de mással nem pótolt könyvek értékének 3 szorosát, de minimum 500 Ft megfizetését köteles a vétkes tanuló szülője/gondozója megfizetni. Az elvesztés és a pótlás tényéről jegyzőkönyv készül, melyet a tanuló, a könyvtáros és az intézmény vezetője is aláír.

29.4.2. A tartós tankönyv kölcsönzésének szabályai:   

az iskola bármely tanulója kölcsönözhet tartós tankönyvet a könyvek átvétele csak szülő által aláírt nyilatkozat alapján lehetséges a könyveket a nyilatkozatban leírt időpontig, megfelelő állapotban kell visszaadni, ellenkező esetben a könyvek ellenértékét a szülőnek ki kell fizetni.

29.5. Gyűjteményszervezés; gyarapítás és apasztás: A tervszerű és arányos szerzeményezés és apasztás növeli a gyűjtemény információs értékét.

29.5.1. Gyarapítás: A beszerzés formái:  vétel,  ajándék,  csere

29.5.2. A dokumentumok állományba vétele: Végleg nyilvántartásba kell venni azokat a dokumentumokat, amelyeket a könyvtár tartós megőrzésre szánt. Ez a címleltárkönyvben történik. Külön leltárkönyvbe kell vételezni:  a tartós könyveket,  a hangzó dokumentumokat,  a számítógépes dokumentumokat,  a tankönyveket,  a tartós tankönyveket,  az irodában használt dokumentumokat. Apasztás: Tervszerűen

62

29.6. Gyűjtőköri leírás Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét az intézmény által megfogalmazott pedagógiai program határozza meg. Az iskolai könyvtár a tananyagon túlmutató ismertszerzési igények kielégítését csak részlegesen tudja megoldani.

29.6.1. A könyvtár gyűjtőköre formai szempontból: Írásos, nyomtatott dokumentumok:  könyv (segédkönyv, tankönyv, tartós tankönyv, görögkatolikus hittankönyv)  periodika  nyelvkönyvek  szakkönyvek Audiovizuális ismerethordozók:  képes dokumentumok  hangzó dokumentumok  hangos-képes dokumentumok Számítógéppel olvasható dokumentumok

29.6.2. A gyűjtés terjedelme, szintje és mélysége: Az iskolai könyvtár teljességgel egyetlen tantárgy irodalmát sem gyűjti. Kiemelten kezeljük a nyelvoktatással és a görögkatolikus hitoktatással kapcsolatos dokumentumokat. A nyelvkönyveket és az idegen nyelvű szépirodalmi és ismeretközlő műveket.

29.6.3. Állományrészek:     



Kézi könyvtári állomány: az egyes műveltségi területekhez tartozó alapdokumentumok, Segédkönyvek, kézikönyvek, adattárak, szótárak, atlaszok, lexikonok, enciklopédiák. Ismeretközlő irodalom: a helyi tantervek, vizsgakövetelményeknek megfelelő Ismeretterjesztő és szakkönyvek, házi, ajánlott és munkaeszközként használt irodalom. Szépirodalom: a műveltségterület tantervi és értékelési követelményei által meghatározott antológiák, házi olvasmányokat, szerzői életműveket, népköltészeti irodalmat teljességgel; a tanulók személyiségfejlődését, olvasóvá nevelését előmozdító értékes irodalmat kellő válogatással, életkori sajátosságok figyelembevételével. Pedagógiai gyűjtemény: a pedagógiai és határtudományai alapvető segédkönyveit, a pedagógiai gyakorlatot segítő szakirodalmat, tantárgymódszertani segédkönyveket, segédleteket, folyóiratokat, nem nyomtatott anyagokat, és az intézményi élettel összefüggő jogi, közgazdasági és helyismereti forrásokat.

63

   



Könyvtári szakirodalom: a könyvtáros munkájához szükséges segédletek, szabályok, jogszabályok, könyvtártani munkák, a könyvtárhasználatra nevelés módszertani segédletei, folyóiratok, nem nyomtatott anyagok. Hivatali segédkönyvtár: az intézmény irányításával, igazgatásával, ügyvitelével, munkaüggyel kapcsolatos kézikönyvek jogszabályok, közlönyök, folyóiratok. Időszaki kiadványok gyűjteménye, a tantárgyi programok követelményeihez kapcsolódó napilapok, ismeretterjesztő irodalmi, gyermek- és ifjúsági folyóiratok, pedagógiai és tantárgy pedagógiai lapok, könyvtári szaksajtó. Audiovizuális dokumentumok és számítógéppel olvasható programok, ismerethordozók állományrésze: A tantárgyi programoknak megfeleltetve, válogatva. A tananyag szemléltetését, bemutatását, elsajátítását segítő anyagok, a tanulók életkori sajátosságait és a nevelői célokat figyelembe véve. Tankönyvtár: tartós tankönyvek és tanári példányok a pedagógiai programnak és helyi tantervnek megfelelően.

29.7. A könyvtár munkarendje A könyvtár nyitva tartása: A nyitva tartás megállapításánál figyelembe kell venni a tanulók, a tanárok és könyvtáros szükségleteit, igényeit. Az időbeosztás: heti 10 óra, melyből nyitva tartásra 8 óra, állomány rendezésre 2 óra jut. A könyvtáros feladata: A kölcsönzés lebonyolítása, a szakmai segítségnyújtás, a könyvtári tevékenységhez kötődő intézményi feladatok ellátása, állománygyarapítás, apasztás, az állomány ellenőrzése, dokumentálása. Kiemelten fontos feladat a könyvtárhasználati órák megszervezése, megtartása. Kapcsolatápolás más iskolai könyvtárakkal, a Városi Könyvtárral, a helyi könyvesboltokkal. Egyéb szabályozások: Az iskolai könyvtár számítógépek használatát a mindenkori házirend szabályozza.

30. ADATKEZELÉSI AZ INTÉZMÉNYBEN Az intézmény jogszabályban előírt nyilvántartásokat köteles vezetni az alkalmazottak, valamint a gyermekek adatairól. Minden adat továbbítható:      

fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási részére.

64

Testi, érzékszervi, beszéd vagy más fogyatékosságra, beilleszkedési, magatartás zavarra, tanulási nehézségre, vonatkozó adatok a pedagógiai szakszolgálat intézményeitől, illetve vissza, Az intézmény fejlődéssel kapcsolatos adatok szülőnek, a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek, másik iskolának. Az iskolát érintő adatok kiadása az igazgató jogköre, hiányában helyettese van felruházva erre. A gazdasági vezető a fenntartó fele adhat ki a dolgozókra és a gazdálkodásra vonatkozó adatokat. A pedagógust és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkatársakat titoktartási kötelezettség terheli, a gyermekekkel és családjukkal kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a hivatásuk ellátása során szereztek tudomást. E kötelezettség határidő nélkül fennmarad. A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik arra az esetre, melyre a szülő írásban felmentést adott. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestületi értekezletre, a nevelőtestület tagjainak egymásközti, a gyermekek érdekében történő megbeszélésére.

30.1. Az intézmény bélyegzője Az intézményben a sorszámozott bélyegzők használatára az alábbi személyek jogosultak:      

igazgató igazgatóhelyettes tagintézmény-vezető gazdasági vezető iskolatitkár könyvtáros tanár.

65

31. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 31.1. Szülői szervezet 31. 1.1. Óvoda

Az intézményi SZMSZ szerves része az Angyalkert Görögkatolikus Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata. A fenti Szervezeti és Működési Szabályzatot az Angyalkert Görögkatolikus Óvoda Szülői közössége 2013. március 25-én véleményezte és elfogadásra javasolta.

Kisvárda, 2013. március 25.

………………………… SZK vezető

66

31.1.2. Iskola

Az intézményi SZMSZ szerves része az Angyalkert Görögkatolikus Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata. A fenti Szervezeti és Működési Szabályzatot a Szent György Görögkatolikus Óvoda és Általános Iskola Szülői Munkaközössége 2013. március 25-én véleményezte és elfogadásra javasolta.

Kisvárda, 2013. március 25.

………………………… SZMK vezető

67

31.2. Diákönkormányzat

Az intézményi SZMSZ szerves része az Angyalkert Görögkatolikus Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata. A fenti Szervezeti és Működési Szabályzatot a Szent György Görögkatolikus Óvoda és Általános Iskola Diákönkormányzata 2013. március 25-én véleményezte és elfogadásra javasolta. Kisvárda, 2013. március 25.

…………………………

.............…………………

DÖK segítő tanár

DÖK elnök

68

31.3. Alkalmazotti közösség

Az intézményi SZMSZ szerves része az Angyalkert Görögkatolikus Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata. A fenti Szervezeti és Működési Szabályzatot a Szent György Görögkatolikus Óvoda és Általános Iskola alkalmazott közössége a 2013. március 25-én elfogadta.

Kisvárda, 2013. március 25.

…………………………

.............…………………

jegyzőkönyv-vezető

jegyzőkönyv-hitelesítő

.…………………………

…………………………

igazgató

tagintézmény-vezető

69

31.4. Fenntartó

A Szent György Görögkatolikus Óvoda és Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatát jóváhagyom: Nyíregyháza, 2013 ………..

…………………………. a fenntartó

70

32. MELLÉKLETEK

1. Házirend 2. Munkaköri leírások            

 

Igazgató Igazgatóhelyettes Tagintézmény-vezető Tanító Tanár Osztályfőnök Munkaközösség-vezető Óvodapedagógus Dajka Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős Könyvtáros tanár Gazdasági vezető Iskolatitkár Technikai dolgozók

3. Munkatervek 4. Belső ellenőrzési szabályzat 5. Munkavédelmi szabályzat 6. Tűzvédelmi szabályzat 7. Bizonylati szabályzat 8. Pénzkezelési szabályzat 9. Számviteli politika 10.Leltározási és selejtezési szabályzat 11.Ügyviteli és iratkezelési szabályzat 12.SZMK Szervezeti és Működési Szabályzat

71

ANGYALKERT GÖRÖGKATOLIKUS ÓVODA

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT TARTALOMJEGYZÉK 72

1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ............................................................................................................. 74 1. 1. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT CÉLJA, JOGSZABÁLYI ALAPJA ........................................... 74 1. 2. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ELFOGADÁSA, JÓVÁHAGYÁSA, MEGTEKINTÉSE ............... 75 . ............................................................................................................................................................................... 76

1. 3. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT SZEMÉLYI ÉS IDŐBELI HATÁLYA ....................................... 76 2. AZ INTÉZMÉNY FELADAT ELLÁTÁSI RENDJE.................................................................................. 76 2. 1. ALAPÍTÓ OKIRAT .................................................................................................................................... 76 2. 2. MŰKÖDÉSI ENGEDÉLY ............................................................................................................................ 79 2. 3. PECSÉT LEÍRÁSA ÉS LENYOMATA: .......................................................................................................... 80 3. AZ INTÉZMÉNY GAZDÁLKODÁSÁNAK JELLEMZŐI ....................................................................... 80 3. 1. AZ INTÉZMÉNY GAZDÁLKODÁSI FELADATAINAK ELLÁTÁSA ................................................................. 80 3. 2. AZ INTÉZMÉNYI ÉTKEZTETÉS BIZTOSÍTÁSA ........................................................................................... 80 4. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ........................................................................................ 81 4. 1. AZ INTÉZMÉNY VEZETŐJE: ..................................................................................................................... 81 4. 2. AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ KÖZVETLEN MUNKATÁRSAI ............................................................................. 82 4. 3. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI RENDSZERE: .............................................................................................. 84 4. 4. AZ INTÉZMÉNY ALKALMAZOTT DOLGOZÓI: .......................................................................................... 85 4. 5. AZ ÓVODAVEZETÉST ÉS AZ ÓVODAI MUNKÁT SEGÍTŐ KÖZÖSSÉGEK: ................................................... 85 A szülők, érdeklődők tájékoztatásának formái .......................................................................................... 87 5. A FENNTARTÓ EGYHÁZ TANÍTÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ HITÉLETI TEVÉKENYSÉG ............. 88 6. AZ INTÉZMÉNY MUNKA RENDJE .......................................................................................................... 89 6. 1. AZ INTÉZMÉNY VEZETŐI MUNKARENDJÉNEK SZABÁLYOZÁSA .............................................................. 89 6. 2. AZ ÓVODAPEDAGÓGUSOK MUNKAIDEJÉNEK HOSSZA, BEOSZTÁSA ....................................................... 89 6. 2. 1. Az óvodapedagógusok munkaidejének kitöltése ........................................................................... 89 6. 2. 2. A kötelező óraszámban ellátott feladatok az alábbiak .................................................................. 89 6. 2. 3. A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők........................................ 89 6. 3. AZ ÓVODAPEDAGÓGUSOK MUNKARENDJÉVEL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK .......................................... 90 6. 4. AZ INTÉZMÉNY NEM PEDAGÓGUS MUNKAVÁLLALÓINAK MUNKARENDJE ............................................ 91 6. 5. A KIEMELT MUNKAVÉGZÉSÉRT JÁRÓ KERESET-KIEGÉSZÍTÉS SZEMPONTJAI....................................... 91 6. 6. MUNKAKÖRI LEÍRÁS-MINTÁK BETENNI, MERT NEKEM NINCS GÉPEN!!! ................................. 92 6. 7. AZ ÓVODA NYITVA TARTÁSA, AZ ÓVODÁBAN TARTÓZKODÁS RENDJE .................................................. 92 6. 8. AZ ÓVODAI FELVÉTEL RENDJE: .............................................................................................................. 92 6. 9. A BELÉPÉS ÉS BENNTARTÓZKODÁS RENDJE, AZOK RÉSZÉRE, AKIK NEM ÁLLNAK JOGVISZONYBAN A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNNYEL. ........................................................................................................... 93 6. 10. AZ INTÉZMÉNY LÉTESÍTMÉNYEINEK ÉS HELYISÉGEINEK HASZNÁLATI RENDJE................................. 94 7. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJÉT MEGHATÁROZÓ DOKUMENTUMOK .......................... 94 7. 1. A TÖRVÉNYES MŰKÖDÉS ALAPDOKUMENTUMAI ÉS EGYÉB DOKUMENTUMAI....................................... 94 7. 1. 1. Alapító okirat.................................................................................................................................. 95 7. 1. 2. A pedagógiai program .................................................................................................................... 95 7. 1. 3. Éves munkaterv .............................................................................................................................. 95 7. 2. AZ ÓVODA DOKUMENTUMOK NYILVÁNOSSÁGA ..................................................................................... 96 7. 3. AZ ELEKTRONIKUS ÉS AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT NYOMTATVÁNYOK KEZELÉSI RENDJE ......................................................................................................................................................................... 96 7. 3. 1. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje ................. 96 8. PEDAGÓGIAI MUNKA ELLENŐRZÉSE ................................................................................................. 96 A BELSŐ ELLENŐRZÉS RENDJE: ...................................................................................................................... 97 A PEDAGÓGIAI ELLENŐRZÉS TERÜLETEI: ...................................................................................................... 97 AZ ELLENŐRZÉST KÖVETŐ INTÉZKEDÉSEK: .................................................................................................. 98 9. AZ ÓVODA KAPCSOLATTARTÁSI RENDJE ......................................................................................... 98 RENDSZERES KÜLSŐ PARTNERKAPCSOLATOK: ............................................................................................. 98 10. ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE ................................................................................ 100

73

10. 1. A HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK ........................................................... 101 10. 2. AZ ÓVODA ÜNNEPÉLYEI: ..................................................................................................................... 101 11. AZ INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK ..................................................................................... 102 11. 1. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK: .................................................................................................................... 102 11. 2. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY, BOMBARIADÓ ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK:............................................. 103 11. 3. A GYERMEKBALESETEK MEGELŐZÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK........................................... 105 12. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉNEK EGYÉB FŐ SZABÁLYAI ......................................................... 105 12. 1. A DOHÁNYZÁSSAL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK ................................................................................... 106 12. 2. AZ INTÉZMÉNYBEN VÉGEZHETŐ REKLÁMTEVÉKENYSÉG RENDJE: ................................................... 106 12. 3. A GYERMEKEK ÜGYEINEK KEZELÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK ............................................ 106 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ............................................................................................................... 107 LEGITIMÁCIÓ: ............................................................................................................................................... 111

1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. 1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről

74

szóló 2011. évi CXC. törvény 25. § - ban foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. Biztosítja az alapfeladatok elvégzését és kötelezettséget jelent a benne foglaltak végrehajtására. Az intézmény munkáját az alapító okiratban foglaltak, a pedagógiai program, az ennek végrehajtására készült éves munkatervek, valamint e szabályzat alapján végzi. A szervezeti és működési szabályzat (továbbiakban SZMSZ) létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek:             

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, (NKt.) [MK 2011/162. (XII. 29.)] A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet [MK 2012/115. (XII. 31.)] Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról [229/2012. (VIII. 28.)] Magyarország 2013. évi központi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXCVI. törvény [MK 2012/170. (XII. 15.)] Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV törvény [MK 2012/172. (XII. 18.)] Egyes törvényeknek a központi költségvetésről szóló törvény megalapozásával összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló 2012. évi CCVIII. Törvény [MK 2012/178. (XII. 22.)] A sajátos nevelésű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelésű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet [MK 2012/132. (X. 8.)] Óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló 363/2012. (XII. 17.) Korm. Rendelet NKt. 69. § (1) a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény, (NKt.) {MK2011/162.(XII. 29.)} 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 26/1997. (IX.3.) NM rendelet iskola-egészségügyi ellátásról NKt. 32. § (1) 2011. évi CXC. tv.(Nkt.) 32.§ (1) f), g) Egyházi fenntartás esetében meghatározza a fenntartó egyház tanításával összefüggő viselkedési, megjelenési szabályokat, kötelességeket, jogokat és hitéleti tevékenységeket írhat elő. Megszegése esetén gyermek, tanuló, pedagógus ellen fegyelmi eljárás indítható..

1. 2. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése Az SZMSZ-t az intézményvezető előterjesztése után a nevelőtestület fogadja el – a szülői szervezet egyetértési jogának gyakorlása mellett. A szabályzat a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba. Jelen szervezeti és működési szabályzatot a szülők, a munkavállalók és más

75

érdeklődők megtekinthetik a vezetői irodában, munkaidőben, továbbá az intézmény honlapján. .

1. 3. A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya Az SZMSZ-ben foglaltak megismerése és megtartása kötelessége az intézmény valamennyi dolgozójának, és azoknak, akik kapcsolatba kerülnek az intézménnyel, részt vesznek feladatainak megvalósításában, illetve igénybe veszik, használják helyiségeit, létesítményeit. A szabályzat a fenntartó jóváhagyását követően lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül kerül az előző SZMSZ

2. AZ INTÉZMÉNY FELADAT ELLÁTÁSI RENDJE 2. 1. Alapító Okirat Az intézmény neve: Angyalkert Görögkatolikus óvoda címe: 4600 Kisvárda Zrínyi tér 4. tel: 06- 45/415-105 OM azonosítója: 201587 Az alapítás éve: 2011 Az alapító szerv: Hajdúdorogi Egyházmegye 4400 Nyíregyháza Bethlen Gábor út 5. Működési területe: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye A fenntartó szerv: Hajdúdorogi Egyházmegye 4400 Nyíregyháza Bethlen G. út 5. Felügyeleti szerv: Hajdúdorogi Egyházmegye 4400 Nyíregyháza Bethlen G. út 5. Törvényességi felügyelet: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Főjegyzője Az intézmény típusa: Közös igazgatású, többcélú közoktatási intézmény Évfolyamok száma:

76

 

Óvodai nevelés (óvodai csoportok száma: 2,) Általános iskolai nevelés (1-8 általános iskolai évfolyam, osztályok száma: 11.)

Az intézmény jogállása: Önálló jogi személyként működik Gazdálkodási jogköre: Önállóan gazdálkodó, egyházi fenntartású közoktatási intézmény  óvodai nevelés, iskolai életmódra felkészítés 60 fő  ált. iskolai nevelés-oktatás, alapfokú végzettség megszerzését biztosító nevelés-oktatás. (1-8. évfolyamokon) 240 fő Az intézménybe felvehető maximális létszám: Ebből: Óvoda: Általános iskola:  alsó tagozat (1-4. évfolyam):  felső tagozat (5-8. évfolyam):

300 fő 60 fő 240 fő 87 fő 153 fő

Az oktatás munkarendje: Nappali rendszerű alapfokú oktatás Ellátandó alaptevékenységek: 8520 Nappali rendszerű alapfokú oktatás: Az intézménybe felvehető tanulók létszámának felső határa normatíva jogcímeként és az oktatás munkarendjeként:  óvodai nevelés iskolai oktatás az 1-4. évfolyamokon  iskolai oktatás az 5-8. évfolyamokon

60 fő 87 fő 153 fő

Alaptevékenységhez kapcsolódó kiegészítő tevékenységek: 

Általános iskolai napközis foglalkozás

90 fő



Iskolaotthonos oktatás az általános iskola l-4 évfolyamán

87 fő



Kulturális, egyéb szabadidős és egészségfejlesztési feladatok

300 fő



A tanulók ingyenes tankönyv ellátása:

220 fő



Minőségfejlesztési feladatok



Hozzájárulás pedagógiai szakmai szolgáltatások igénybevételéhez

35 fő

77

300 fő



Pedagógus szakvizsga és továbbképzés



Szakmai és informatikai fejlesztési feladatok

300 fő



Diáksporttal kapcsolatos feladatok

240 fő



Iskolában és óvodában szervezett közétkeztetés Ebből: szervezett kedvezményes étkeztetés

300 fő

Bejáró gyerekek ellátása

85 fő



35 fő

250 fő

Kiegészítő tevékenységek: (TEÁOR számmal)  9491 Egyházi tevékenység  5520 Üdülés, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás  5590 Egyéb szálláshely-szolgáltatás  5629 Egyéb vendéglátás  5621 Rendezvényi étkeztetés  6820 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése  8042 Máshová nem sorolt felnőtt és egyéb oktatás  8551 Sport és szabadidős képzés  8552 Kulturális képzés  8559 M.n.s egyéb oktatás  9101 Könyvtári, levéltári tevékenység  9312 Sportegyesületi tevékenység  9319 Egyéb sporttevékenység TEÁOR számmal nem rendelkező kiegészítő tevékenységek:  Hitoktatás, etika és mentálhigiénés oktatás

300 fő



Népi, vallási hagyományok megismerése, oktatása



Hátrányos helyzetű tanulók tanulmányainak segítése nappali rendszerű képzésben 200 fő



Képesség-kibontakoztató felkészítés



Fejlesztő és felzárkóztató oktatás kis létszámú csoportokban



Személyiségfejlesztő, tehetséggondozó, felzárkóztató nevelés, oktatás



Integrációs nevelés, oktatás



Sajátos nevelési igényű tanulók óvodai nevelése, iskolai nevelése oktatása 25 fő



Gyermekvédelmi feladatok ellátása

300 fő

200 fő 50 fő 180 fő 70 fő

200 fő

78



Gyermekek, tanulók kulturális, egyéb szabadidős és egészségügyi feladatainak ellátása 300fő

    

Pedagógusok szakvizsgájának, továbbképzésének támogatása Pályázatok lebonyolítása Konferenciák, sportesemények szervezése Iskolarendszeren kívüli oktatás, tanfolyamok szervezése Helyiségek, eszközök bérbeadása

Feladatellátást szolgáló vagyon: Az általános iskola épülete: Kisvárda Várday István út 19-21.

Hrsz: 1173

Az óvoda épülete: Kisvárda Zrínyi tér 4.

Hrsz: 2872

Az intézmények vagyonleltárában feltüntetett vagyontárgyak. A Hajdúdorogi Egyházmegye és a Kisvárda Város közötti megállapodás szerint. A vagyon feletti rendelkezési joga: Részben a Hajdúdorogi Egyházmegye 4400 Nyíregyháza Bethlen Gábor u. 5. A Kisvárda Várossal kötött megállapodás szerint  A tulajdonost, megillető jogokat a fenntartó gyakorolja  Az intézmény használhatja a feladat ellátásához szükséges vagyont Az intézményvezető kinevezési rendje:  A hajdúdorogi görögkatolikus megyéspüspök nevezi ki  Az intézmény képviseletére, az intézmény vezetője, akadályoztatása esetén az általa megbízott az intézménnyel munkaviszonyban álló személy jogosult. A fenntartó jogai, kötelességei:  Jóváhagyja a Szervezeti és Működési Szabályzatot  Jóváhagyja és ellenőrzi az intézmény költségvetését  Felügyeleti jogokkal rendelkezik  Kinevezi és felmenti az intézményvezetőt  Vitás kérdésekben dönt Az alapító okiratot, érintő változást az intézmény vezetője a változástól számított 30 napon belül köteles a felügyeleti szervnek jelezni. Az intézmény foglalkoztatási jogviszonya: - Egyes foglalkoztatottak jogviszonyára az 1992. évi XXII. Munka Törvénykönyve az irányadó. -

Egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959.évi IV. törvény az irányadó.

Alapító okirat kelte: 2011. május 26.

2. 2. Működési Engedély 79

Kiadója: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Száma: 118/2011 Kiadás időpontja: 2011.augusztus 4.

2. 3. Pecsét leírása és lenyomata: Hosszú bélyegző 1db: Szent György Görögkatolikus Óvoda és Általános Iskola Angyalkert Görögkatolikus Óvoda 4600 Kisvárda, Zrínyi tér 4. Körbélyegző 1db: Szent György Görögkatolikus Óvoda és Általános Iskola Angyalkert Görögkatolikus Óvoda A bélyegzők az intézmény lemezszekrényében tarthatók. Használhatja:  tagintézmény vezető

3. AZ INTÉZMÉNY GAZDÁLKODÁSÁNAK JELLEMZŐI Gazdálkodási besorolása: önállóan működő, egyházi fenntartású költségvetési szerv. Az irányító szerv a Szent György Görögkatolikus Óvoda és Általános Iskolát jelöli ki azon önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervnek, amely a Szent György Görögkatolikus Óvoda és Általános Iskola pénzügyi-gazdasági feladatait ellátja.

3. 1. Az intézmény gazdálkodási feladatainak ellátása Az óvodai intézmény, gazdálkodással kapcsolatos irányítási feladatait a Szent György Görögkatolikus Óvoda és Általános Iskola gazdasági vezetője látja el. Az intézmény önállóan rendelkezik a költségvetés kiemelt előirányzatai felett – személyi juttatások, munkaadókat terhelő járulékok, dologi kiadások, felhalmozási, felújítási kiadások – vonatkoztatásában.

3. 2. Az intézményi étkeztetés biztosítása 80

Az élelmezési nyersanyagnormát a fenntartó állapítja meg. Az étkezési díjat – az étkezési nyersanyag-norma alapul vételével – a jogszabályok és a fenntartó határozata rögzíti. A Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1995. évi XXXI. törvény 148. §-ban meghatározott családok gyermekei a normatíva 50%-át fizetik.

4. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE 4. 1. Az intézmény vezetője: Az intézmény vezetőjének kinevezési, megbízási rendje: Az egyházi intézmény vezetőjét az oktatásért felelős miniszter egyetértésével a fenntartó bízza meg, a munkáltatói jogokat a fenntartó gyakorolja. Az intézményvezető a Köznevelési törvény előírásának megfelelő személy, a Hajdúdorogi Egyházmegye püspöke nevezi ki. Intézményvezetői jogkör: Az intézményt az iskola igazgatója irányítja. A munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A köznevelési intézmény vezetője – a Köznevelési törvény előírásai szerint – felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. A nevelési-oktatási intézmény vezetője rendkívüli szünetet rendelhet el, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem biztosítható, vagy az intézkedés elmaradása jelentős veszéllyel, illetve helyrehozhatatlan kárral járna. Intézkedéséhez be kell szerezni a fenntartó egyetértését, illetve, ha ez nem lehetséges, a fenntartót haladéktalanul értesítenie kell. Intézményvezetői, felelősség: Az intézményvezető, - a tevékenységben résztvevők munka- és feladatköri felelőssége kivételével egy személyben felelős:  az intézmény szakszerű és törvényes működéséért,  keresztény értékrend megteremtéséért, megőrzéséért,  az ésszerű és takarékos gazdálkodásért,  a pedagógiai munkáért,  a gyermekekkel való egyenlő bánásmód megköveteléséért,  a gyermekek érdekeinek elsőbbségéért,  a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért,  a nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért,  a gyermekbalesetek megelőzéséért,  a gyermekek egészségügyi vizsgálatainak ellátásáért,  a méltányos és humánus ügykezelésért és döntésekért.

81

Munkáltatói jogkör gyakorlása: A Köznevelési intézmény vezetője jogosult a katolikus intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyet meghatározott körében helyettesére, vagy az intézmény más munkavállalójára átruházhatja. Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: az intézményvezető és a tagintézmény vezető minden ügyben.

4. 2. Az intézményvezető közvetlen munkatársai Az intézményvezető feladatait közvetlen munkatársai, közreműködésével látja el. Az intézményvezető közvetlen munkatársai:  Az óvodavezető (tagintézmény vezető)  A lelki vezető Az óvodavezetőjét az iskola igazgatója nevezi ki, az egyéb munkáltatói jogokat a Hajdúdorogi Püspöki Hivatal gyakorolja. A tagintézmény vezető feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírása tartalmaz. Személyileg felel az intézményvezető által rá bízott feladatokért.

Az óvodavezető jogállása: Magasabb vezető beosztású egyszemélyi felelős vezető  Az óvodavezető az igazgató közvetlen munkatársa. Segítője az óvodában a tervező, szervező, végrehajtó, ellenőrző, értékelő munkában.  Ellenőrzi a munkavédelmi balesetvédelmi, tűzvédelmi előírások (oktatások, szemlék, jelentések, stb.) időbeni elvégzését.  Folyamatosan látogatja az érintett óvodapedagógusok foglalkozásait, ellenőrzi pedagógiai és adminisztrációs munkáját. A gyermekek fejlődését figyelemmel kíséri.  Folyamatosan ellátja az óvoda nem pedagógus dolgozóinak szakmai felügyeletét, irányítását, ellenőrzését.  Legfontosabb tapasztalatairól folyamatosan tájékoztatja az igazgatót.  Elkészíti az éves beszámolóját.  Elkészíti a csoportbeosztásokat, napirendet, heti rendet, munkaidő-beosztást, éves óvodai munkatervet.  Szervezi, nyilvántartja és ellenőrzi a helyettesítési feladatok ellátását, ellátja a túlmunkával kapcsolatos teendőket.  Segítséget ad esetleges foglalkozás-csere megoldásához.  Az igazgatóval közösen elkészíti a szükséges jelentéseket, adatszolgáltatásokat.  Megszervezi és lebonyolítja a beiratkozásokkal, pótbeírásokkal kapcsolatos tennivalókat.  Segítséget ad az iskolaorvosi vizsgálatok lebonyolításához.  Felméri a fejlesztési igényeket, eszközszükségletet, s az igazgatóval történt egyeztetés után gondoskodik a megrendelésekről.  Irányítja az óvoda vagyontárgyainak és eszközeinek leltározását, selejtezését.

82



Segíti az óvoda nevelési programjában nem rögzített, évközben adódó feladatok megoldását.

Jogai és kötelezettségei különösen:  Figyelemmel kíséri az intézmény statisztikai jelentési kötelezettségeit, és határidőre teljesíti.  Az adatszolgáltatásokat szervezi, összesíti, és ellenőrzés után továbbítja az illetményszámfejtőnek az óvodában jelentkező túlórákat és helyettesítéseket.  Szervezi és ellenőrzi a foglalkozások, lelki percek, valamint az étkezések rendjét.  Az igazgatóval együtt ellenőrzi az intézmény alapdokumentumaiban foglaltak betartását, a nevelő-oktató munkával kapcsolatos feladatok határidejének betartását, az anyakönyvek és foglalkozási naplók vezetését.  Ellenőrzi a munkaközösség által szervezett versenyeket, rendezvényeken való ügyelet teljesítését,  Ellenőrzési jogköre kiterjed: 1. a nevelői munka eredményességének, 2. a munkafegyelemnek vizsgálatára, 3. csoportfoglalkozás-látogatásra, 4. a foglalkozásvédelem elvének érvényesülésére, 5. a szakmai munkaközösség működésére, 6. a balesetvédelmi és tűzrendészeti oktatásra, ennek bizonylatolására, 7. a gyermek- és ifjúságvédelmi munkára.  Figyelemmel kíséri az intézményt érintő pályázati kiírásokat,  Ellátja azokat a feladatokat, amelyekkel az igazgató megbízza. Óvodavezető kapcsolattartása és helyettesítési rendje

Az igazgató és az óvodavezető kapcsolattartása folyamatos a szükségletnek és a konkrét feladatoknak megfelelően Az intézmény nyitva tartása alatt az óvodavezető munkarend szerint tartózkodik az intézményben. Távollétében a legidősebb óvónő jár el. Az óvodavezető helyettesítésekor hatásköre, – a saját munkaköri leírásában meghatározott feladatok mellett – az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. Az óvodavezető döntési és egyéb jogait részben vagy egészben átruházhatja rá, ilyenkor a döntési jog átruházása minden esetben, írásban történik.

Lelki vezető feladatköre  A lelki vezetőt a Hajdúdorogi püspök nevezi ki.  Együttműködik az iskola igazgatójával, óvodavezetőjével, hangsúlyozottan a vallásos és erkölcsi neveléssel összefüggő kérdésekben.  Segíti a hitoktatás személyi feltételeinek jó megoldását. Koordinálja a hospitáló teológushallgatók tevékenységét.  Közvetlenül irányítja az óvoda pedagógusainak, valamint a gyerekeknek a vallási képzését.  Irányítja a dolgozók „Lelki gondozását,” felelős - az egész intézményre vonatkozóan, a hitoktatás színvonaláért.

83

 Folyamatosan látogatja a hitoktatók foglalkozásait, ellenőrzi adminisztrációs munkájukat.  Segítséget ad a tanévi munka értékeléséhez a hitoktatásra és a nevelésre (vallásos, erkölcsi) vonatkozóan. Tagja az intézményvezetésnek.  Aktívan részt vesz az intézmény vezetőségi munkájában.  Szorgalmazza: a Görögkatolikus Egyházközség, a Szent György Görögkatolikus Általános Iskola és az Angyalkert Óvoda, gyümölcsöző együttműködését.

4. 3. Az intézmény szervezeti rendszere: A szervezeti egységek és a vezetői szintek meghatározásának alapelve, hogy az intézmény a feladatait a jogszabályi előírásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelően magas színvonalon láthassa el. A racionális és gazdaságos működtetés, a helyi adottságok és az igények figyelembe vételével alakítottuk ki a szervezeti formát.

IGAZGATÓ

TAGINTÉZMÉNY VEZETŐ

LELKI VEZETŐ

ÓVODAPEDAGÓG USOK

DAJKÁK

84

4. 4. Az intézmény alkalmazott dolgozói:  a tagintézmény vezető  az óvodapedagógusok  a nevelőmunkát közvetlenül segítő személyzet (dajkák)

4. 5. Az óvodavezetést és az óvodai munkát segítő közösségek:   

a nevelőtestület alkalmazotti közösség a szülők közössége

Nevelőtestület – a köznevelési törvény 70. § alapján – a nevelési–oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő munkavállalója, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő egyéb felsőfokú végzettségű dolgozója. A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben a nevelési – oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik.

A nevelőtestület jogosítványai a.) Döntési jogkörébe tartozik  A pedagógiai program és módosításának elfogadása  A szervezeti és működési szabályzat módosításának elfogadása  Az óvoda éves munkatervének elfogadása  A nevelési intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása  A nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása  A házirend elfogadása  Az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása  Jogszabályban meghatározott más ügyek

85

b.) A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet a nevelési intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. A nevelőtestület évente kétszer értekezletet tart, témáját és időpontját az éves munkaterv tartalmazza c.) A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére, vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre, vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre. A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja:  tanévnyitó, tanévzáró értekezlet,  félévi és év végi értekezlet,  tájékoztató és munkaértekezletek (általában havi gyakorisággal),  nevelési értekezlet (évente legalább két alkalommal),  rendkívüli értekezletek (szükség szerint). Az értekezletek célja, feladata:  az óvodai célkitűzések ismertetése  az eredmények ismertetése, hiányosságok feltárása, megvitatása  a soron következő feladatok megbeszélése  munkaszervezési kérdések egyeztetése  a dolgozók élet és munkakörülményeinek megbeszélése  tájékoztatás az aktuális kérdésekről  a dolgozók véleményének, javaslatainak meghallgatása  tűzvédelmi és munkavédelmi oktatások, megbeszélések . Nevelési értekezleteken túl hetente munkatársi megbeszélést tartanak az óvoda pedagógusai. A nevelőtestület és a dajkák csoportja közötti kapcsolattartás az óvodai munka egészét áthatja. Rendkívüli értekezlet hívható össze, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada, legitim érdekképviselete, az intézmény vezetője vagy az óvoda vezetője szükségesnek látja. A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában - a jogszabályokban meghatározottak kivételével - nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén a nevelőtestület szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a tagjai közül. A szavazatok egyenlősége esetén az óvodavezető szavazata dönt. A nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyvét kijelölt személy vezeti, melyet tisztázás után az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető ír alá.

Alkalmazotti közösség: az óvoda nevelőtestülete és az óvodával munkaviszonyban álló dolgozók alkotják.

Szülők Közössége: Az óvodában a szülők jogaik érvényesítése, illetve kötelezettségeik teljesítése érdekében szülői szervezetet működtetnek. Az óvodai csoportok szülői szervezeteit az egy csoportba járó gyermekek szülei alkotják. Minden korcsoportban külön szülői szervezet működik, élükön az elnökkel és az őt segítő aktívákkal. Az együttműködésük tartalmát és formáját az éves munkaterv és a szülők munkaprogramjának egyeztetésével állapítják meg. A szülői szervezet képviselőjét meg kell hívni a nevelőtestületi értekezletek azon napirendi pontjainak a tárgyalásához, amelyekben a szülői szervezetnek egyetértési vagy véleményezési joga van. Ha

86

a szülői szervezet az intézmény működésével kapcsolatosan véleményt nyilvánított, vagy javaslatot tett, annak előterjesztéséről (8 napon belül) az óvodavezető gondoskodik, nevelőtestületi megbeszélés összehívásával. A szülői szervezet vezetőjével (SZK elnök) az óvodavezetője, a csoportszintű ügyekben a csoportok SZK képviselőivel az óvodapedagógusok tartanak kapcsolatot. Az intézmény vezetője az SZK elnökét folyamatosan tájékoztatja az óvodában folyó munkáról, a vártható eseményekről, rendezvényekről, és a gyerekeket érintő egyéb kérdésekről. Az óvodapedagógusok a csoportok szülői szervezetének képviselőivel napi kapcsolatban állnak. Szülői Munkaközösség (a továbbiakban: SZK) döntési jogkörébe tartoznak az alábbiak:  a képviseletében eljáró személyek megválasztása (pl. a szülői munkaközösség elnöke, tisztségviselői),  saját szervezeti és működési rendjének, munkaprogramjának meghatározása,  a szülői munkaközösség tevékenységének szervezése,  saját pénzeszközeikből segélyek, anyagi támogatások mértékének, felhasználási módjának megállapítása.  A SZK vezetőségével történő folyamatos kapcsolattartásért, az SZK véleményének a jogszabály által előírt esetekben történő beszerzéséért az óvoda vezetője a felelős.

Az óvodai szülői szervezet egyetértési, véleményezési jogot gyakorol az alábbi területeken:         

Az óvodai SZMSZ kialakításában A házirend kialakításában A vezetők és a szülői szervezetek közötti kapcsolattartás módjában Az ünnepélyek, megemlékezések rendjét szabályzó részeiben A szülőket anyagilag is érintő ügyekben A szülői értekezlet napirendjének meghatározásában Az óvoda és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában A gyermekvédelmi feladatok meghatározásában A munkatervnek a szülőket is érintő részében

Képviseli a szülőket és a gyermekeket a köznevelési törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében. Figyelemmel kíséri a nevelőmunka eredményességét. Megállapításairól tájékoztatja a nevelőtestületet és a vezetőt. A gyermekek nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor. Képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestületi értekezleteken. Az óvodai szintű szülői munkaközösség vezetőjét meg kell hívni a nevelőtestületi értekezlet azon napirendi pontjainak tárgyalásához, amely ügyekben jogszabály, vagy az óvoda szervezeti és működési szabályzata, a szülői munkaközösség részére véleményezési jogot biztosított. A szülők, érdeklődők tájékoztatásának formái Szülői értekezletek

87

Az óvodai csoportok szülői értekezletét a csoport óvónője tartja. Az óvodában tanévenként legalább két szülői értekezletet tart. Ezen túl a felmerülő problémák megoldása céljából az óvodavezető, a csoportvezető óvónő vagy a szülői munkaközösség elnöke rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze. Összevont szülői értekezletet az óvodavezető hívhat össze. Fogadóórák Az óvoda valamennyi óvodapedagógusa tanévenként – az intézményvezető által kijelölt időpontban –tart fogadóórát. Amennyiben a szülő, gondviselő a fogadóórán kívüli időpontokban kíván konzultálni a gyermeke óvónőjével, akkor erre – a rendkívüli eseteket leszámítva – telefonon vagy elektronikus levél útján történő időpont-egyeztetés után kerülhet sor. Az intézmény közösségeit - a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével - az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartási formák közül azt kell alkalmazni, amelyik a leghatékonyabban szolgálja az együttműködést. A kapcsolattartás különbözőformái:     

közösségi értekezletek, szakmai megbeszélések, nyilvános fórumok, nyílt napok, az együttműködés céljával szervezett rendezvények.

Az intézmény kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait a munkaterv tartalmazza.

5. A FENNTARTÓ EGYHÁZ TANÍTÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ HITÉLETI TEVÉKENYSÉG Elsősorban vallásos szülők gyermekeinek szeretnénk biztosítani a nyugodt, kiegyensúlyozott, harmonikus óvodai életet. A keresztény szellemű nevelés számunkra a keresztény erkölcsi értékek és normák megismertetését, részbeni elsajátítását jelenti. Az óvoda segíteni kívánja a családok vallásos nevelését, azáltal, hogy ehhez kapcsolódóan élményeket nyújt a gyermekeknek, megismerteti őket az egyházi ünnepek tartalmával, lehetővé teszi azok átélését és kielégítő válaszokat ad a gyermekek kérdéseire. Szeretnénk, hogy az ide járó gyermekek szabadon, vidáman, önállóan tevékenykedjenek, jól érezzék magukat, és érzékeny lelkükben szétáradjon a hit kegyelme. A katolikus intézmények gyakorlatában, - így görögkatolikus óvodánkban is – keresztény erkölcsi alapelvek érvényesülnek. Intézményünk egységes nevelése és jó légköre érdekében kívánatos, hogy a nevelők hitben élő, áldozatkész tagjai legyenek egyházuknak. A különböző felekezetű nevelők között a kölcsönös megbecsülés és bizalom kívánatos. A görögkatolikus hitet valamilyen okból nem gyakorló nevelőtől, szülőtől is elvárja az óvoda, hogy az egyház tanításaira nyitott legyen, az óvoda keresztény értékrendjét,

88

szokásait és gyakorlatait – keresztvetés, vasárnapi és ünnepi szentmisehallgatás – magáévá tegye, és azokkal ellentétes nézeteket ne terjesszen.

6. AZ INTÉZMÉNY MUNKA RENDJE 6. 1. Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása Az intézmény nyitva tartása alatt az óvodavezető munkarend szerint tartózkodik az intézményben. Távollétében a legidősebb óvónő jár el. Egyebekben munkáját az óvoda szükségleteinek és aktuális feladatainak megfelelő időben és időtartamban látja el.

6. 2. Az óvodapedagógusok munkaidejének hossza, beosztása Az intézmény pedagógusai heti 40 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat. A heti munkaidőkeret első napja mindenkor a hét első munkanapja, utolsó napja a hét utolsó munkanapja. Szombati és vasárnapi napokon, ünnepnapokon munkavégzés csak írásban elrendelt esetben lehetséges. Munkanapokon a rendes munkaidő hossza legalább 6,5 óra.

6. 2. 1. Az óvodapedagógusok munkaidejének kitöltése A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve oktató munkával vagy a gyermekekkel, megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus-munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik: a) a kötelező óraszámban ellátott feladatokra, b) a munkaidő többi részében ellátott feladatokra.

6. 2. 2. A kötelező óraszámban ellátott feladatok az alábbiak a) a foglalkozások megtartása b) a munkaközösség-vezetői feladatok ellátása, c) csoportvezetői feladatok ellátása, d) egyéb foglalkozások, e) differenciált képességfejlesztő foglalkozások (egyéni fejlesztés, tehetséggondozás, stb.), A pedagógusok kötelező órában ellátandó munkaidejébe a gyermekek között eltöltött idő számít bele. 6. 2. 3. A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők

89

a) b) c) d) e) f) g) h) i) j) k) l) m) n) o) p)

a foglalkozásokra való felkészülés, a csoportnapló, egyéni fejlesztési terv dokumentációjának elkészítése, adminisztráció tehetséggondozás, a gyermekek fejlesztésével kapcsolatos feladatok, óvodai kulturális, és sportprogramok szervezése, a gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, kirándulások, ünnepségek és rendezvények megszervezése, ünnepségeken és rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, nevelés nélküli munkanapon az vezető által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében, óvodai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, a leltározásban való részvétel csoportszobák, öltözők rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

6. 3. Az óvodapedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások 6. 3. 1. Az óvodapedagógusok napi munkarendjét, az intézményvezető állapítja meg a napi óvodai nyitva tartás függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai, valamint az óvodapedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére. 6. 3. 2. Az óvodapedagógus köteles 10 perccel a munkakezdés előtt a munkahelyén megjelenni. Az óvodapedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7h óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. 6. 3. 3. Rendkívüli esetben az óvodapedagógus az intézményvezetőtől vagy a tagintézmény vezetőtől kérhet engedélyt legalább két nappal előbb, a munkarendjében meghatározottak felcserélése miatt. 6. 3. 4. Az óvodapedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – a nevelő–oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja a tagintézmény vezető javaslatának meghallgatása után. 6. 3. 5. Az óvodapedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje A hatályos jogszabályok alapján az óvodapedagógusok munkaideje az intézmény által elrendelt kötelező és nem kötelező órákból, elrendelt egyéb foglalkozásokból, valamint a nevelőoktató munkával összefüggő további feladatokból áll. 6. 3. 5. a) Az óvodapedagógusok munkaidejének nyilvántartására szolgáló adatlapot – a mindenkor hatályos jogszabályi előírások követésével – az intézményvezető készíti el.

90

6. 3. 5. b) Minden óvodapedagógus köteles napi gyakorisággal pontosan vezetni saját jelenléti ívét, amelyet hónap végén köteles eljuttatni az intézményvezetőhöz. 6. 3. 5. c) A heti munkaidő minden teljes állásban kinevezett óvodapedagógus számára 40 óra, ennek túlteljesítésére és alulteljesítésére sincs lehetőség.

6. 4. Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményvezető állapítja meg. Munkaköri leírásukat az intézményvezető és tagintézmény vezető közösen készíti el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézmény vezetői tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a munkavállalók szabadságának kiadására. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendjét az óvodavezető határozza meg. A napi munkaidő megváltoztatása a technikai dolgozók esetében az intézményvezető vagy a tagintézmény vezető szóbeli vagy írásos utasításával történik.

6. 5. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés szempontjai A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés odaítélése során lényeges szempont, hogy az intézmény rendelkezésére álló keretet differenciáltan – a következőkben ismertetett szempontok szerint –osztja szét az intézmény vezetője. Munkáját kiemelkedő színvonalon látja el, azaz: Intézményünkben a nevelőtestület döntése alapján a kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés havi rendszerességgel kerül kiosztásra. Az odaítélés szempontjai:       

legalább két éves munkaviszonnyal rendelkezzen óvodánkban, kimagasló szakmai munka, magas színvonalú felkészültség jellemezze, példás munkafegyelme, következetes, igazságos pedagógus, alkalmazott, gyermekek, szülők, kollégák körében nagy tiszteletnek örvend, részt vállal kirándulások, szereplések szervezésében, lebonyolításában, szerepet vállal az intézmény kapcsolatrendszerének kialakításában, ápolásában, nagyfokú pedagógiai önállósággal rendelkezik, kialakítja a csoport önálló arculatát,  figyelemmel kíséri a legújabb pedagógiai törekvéseket, és sikerrel alkalmazza munkája során,  eredményes gyermekvédelmi tevékenységet végez,  lelkiismeretes, kötelező feladatokon túl is teljesítő, közösségi ember.  aktívan részt vesz az intézmény és az egyház hitéleti munkájában,  kihasználja a továbbképzési és az önképzési lehetőségeket, Bekapcsolódik a szakmai munka, folyamatos megújításába, azaz:

91

 részt vesz a pedagógiai program, a működési szabályok elkészítésében és bevezetésében,  részt vesz a helyi programok előkészítésében, csiszolásában és bevezetésében,  részt vesz a szakmai szervezetek és a helyi szakmai munkaközösség innovációs célú munkájában.  jó színvonalú közösség-alkotó tevékenységet folytat,  adminisztrációs tevékenységét pontosan és időben elvégzi Egy esztendőre kizárhatja az intézmény vezető a kiemelt munkavégzésért adható keresetkiegészítésben részesülők köréből azt a pedagógust:  akivel szemben jogerős fegyelmi határozat van érvényben,  akinek tevékenysége során mutatkozó hiányosságait – munkájának nem megfelelő végzése következtében – feljegyzésben rögzítette az intézmény vezetője A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés odaítélése kizárólag a fenti szempontok alapján történhet, így nem lehet szempont, pl.:  az illető pedagógus fizetési besorolása,  címpótlékban való részesülése,  illetménypótlékban való részesülése, egyházi, állami, önkormányzati, kitüntetésben, elismerésben, jutalomban való részesülése

6. 6. Munkaköri leírás-minták (Megtalálható a mellékletben.) Óvodánkban minden munkavállalónak névre szóló, feladataihoz szabott munkaköri leírása van, melyet az alkalmazást követő néhány napon belül megkap, átvételét aláírásával igazolja.

6. 7. Az óvoda nyitva tartása, az óvodában tartózkodás rendje Az óvoda hétfőtől péntekig tartó ötnapos munkarenddel, lépcsőzetes munkakezdéssel egész éven át működik, kivéve a fenntartó által meghatározott nyári felújítási és karbantartási munkálatok időszakát. A nyári zárva tartás előtt 30 nappal, össze kell gyűjteni a gyermekek elhelyezésére vonatkozó igényeket és a szülőket, a gyermekeket fogadó óvodáról, a zárást megelőzően tájékoztatni kell. Felelős: tagintézmény-vezető. Gyermekek fogadása és felügyelete: Naponta 7.00.órától - 17.00-óráig terjed. Az óvodát a dajka nyitja 6.00 órakor és zárja 17.00 órakor. Az intézményt szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon zárva kell tartani. A szokásos nyitva tartási rendtől való eltérésre az igazgató ad engedélyt, eseti kérelem alapján.

6. 8. Az óvodai felvétel rendje:

92

Az óvodai felvétel jelentkezési lap kitöltésével, személyesen történik. A gyermek óvodai jogviszonya az óvodai felvételi határozat jogerőre való emelkedésével kezdődik.  A felvételnél meghatározó az alapító okiratban meghatározott férőhelyszám.  Az óvodai jelentkezés módját és idejét legalább egy hónappal előtte nyilvánosságra kell hozni.  Minden jelentkező gyermeket nyilvántartásba kell venni, ha több a jelentkezők száma, mint a férőhely, akkor bizottságot kell létrehozni, amelybe a szülők és a fenntartó képviselői is meghívást kapnak.  Az intézménybe történő felvétel folyamatos a nevelési év során, a szülő bármikor kérheti gyermeke felvételét, átvételét. A beiratkozáshoz szükséges dokumentumok:  a gyermek születési anyakönyvi kivonata,  az egyik szülő személyi igazolványa,  lakcím kártyája,  TAJ kártyája,  oltási kiskönyve, esetleg: lelkészi ajánlás, az előző óvoda igazolása az óvoda változtatás szándékáról. Az óvodába elsősorban azokat a gyerekeket kell felvenni, átvenni, akiknek a szülei az óvoda keresztény nevelési programjával egyetértenek, és vallásos nevelésben kívánják gyermeküket nevelni.

6. 9. A belépés és benntartózkodás rendje, azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel. A gyermekeiket kísérő szülők kivételével, az óvodával jogviszonyban nem álló személyek az óvodavezetőjének jelezzék milyen ügyben érkeztek, ő adhat engedélyt az intézményben való tartózkodásra. (felügyelettel, vagy felügyelet nélkül) A csoportszobákba csak a gyerekek és az óvoda dolgozói léphetnek be. A hozzátartozók csak az öltözőkben, vagy az udvaron várakozhatnak a gyerekekre. A szülők a foglalkozásokon az óvodavezetővel és a csoport óvónőjével történő egyeztetés után vehetnek részt. Ha az óvodai rendezvények nyitottak, a látogatók kötelesek az óvónők utasításait betartva használni az intézmény helyiségeit. Amennyiben valaki megzavarja az óvoda működését és felszólításra, sem hagyja el az óvoda területét, a dolgozók kötelesek értesíteni a rendőrséget. Az intézmény teljes területén, az épületekben és az udvarokon tartózkodó minden személy köteles: • védeni a közösségi tulajdont, • megtartani a keresztény etikai kódex ajánlásait, • megőrizni az óvoda rendjét és tisztaságát, • takarékoskodni az energiával, a szükséges anyagokkal, • eljárni a tűz- és balesetvédelmi előírások szerint, • betartani a munka- és egészségvédelmi szabályokat,

• rendeltetésszerűen használni a berendezéseket.

93

A fenntartói, szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az óvodavezetővel való egyeztetés szerint történik. Az óvodai csoportok, és foglalkozások látogatását más személyek részére az óvodavezető engedélyezi: - hitoktató - védőnő - óvoda orvos - szülők A hitoktatók a munkatervben meghatározott időpontban kötelesek megjelenni. A rájuk bízott gyerekekért a foglalkozás időtartama alatt felelnek. A védőnő, orvos az egészségügyi ellenőrzés időtartama alatt tartózkodik az épületben az intézményvezetővel való egyeztetés alapján. A szülők a gyermeket a folyosón öltöztetik és a csoportszoba ajtóig kísérhetik. A csoportszobában nyílt napokon, illetve szülői értekezletek alkalmával tartózkodhatnak.

6. 10. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje Az óvoda minden munkavállalója felelős:  a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért,  a közösségi tulajdon védelméért, állapotának megőrzéséért,  az óvoda rendjének, tisztaságának megőrzéséért,  az energiafelhasználással való takarékoskodásért,  a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért.

7. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJÉT MEGHATÁROZÓ DOKUMENTUMOK 7. 1. A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai Az intézmény törvényes működését az alábbi – a hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg:    

az alapító okirat a szervezeti és működési szabályzat a pedagógiai program a házirend

94

Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részenként funkcionálnak az alábbi dokumentumok:  a tanév munkaterve (kiegészítve a féléves és éves beszámolókkal),  egyéb belső szabályzatok  csoportnaplók  felvételi és mulasztási naplók 7. 1. 1. Alapító okirat Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézmény alapító okiratát a fenntartó készíti el, illetve – szükség esetén – módosítja. 7. 1. 2. A pedagógiai program A köznevelési intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény számára a Köznevelési törvény 24. § (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot. A görögkatolikus óvodánk helyi programjának készítésekor figyelembe vettük:  a módosított Óvodai nevelés országos alapprogramját  az Egyházi Törvénykönyv idevonatkozó részeit  a katolikus egyházi dokumentumok nevelésre vonatkozó részeit  a nemzeti etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelvét  sajátos nevelési igényű gyerekek óvodai nevelésének irányelvét A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, a fenntartó jóváhagyása csak abban az esetben szükséges, ha plusz kiadások szükségesek a program megvalósításához. Az óvoda pedagógiai programja megtekinthető a vezetői irodában, továbbá olvasható az intézmény honlapján. Az óvoda vezetői munkaidőben, előre megbeszélt időpontban bármikor tájékoztatással szolgálnak a pedagógiai programmal kapcsolatban.

7. 1. 3. Éves munkaterv Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembe vételével az intézmény pedagógiai programjának alapul vételével tartalmazza a nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével. Az intézmény éves munkatervét az intézményvezető a nevelőtestülettel együtt készíti el, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor.

95

7. 2. Az óvoda dokumentumok nyilvánossága A fenti dokumentumok nyilvánosak, azok a vezetői irodában szabadon megtekinthetők, illetve (az alapító okirat kivételével) megtalálhatók az intézmény honlapján. A fenti dokumentumok tartalmáról – munkaidőben – az óvodavezető vagy a tagintézmény vezetők adnak tájékoztatást. A házirendet minden gyermek szülei számára a beiratkozáskor illetve a házirend lényeges változásakor átadjuk.

7. 3. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje 7. 3. 1. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény vezetője alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni, és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát:  az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása  az alkalmazott pedagógusokra vonatkozó adatbejelentések  a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések  az október 1-jei pedagógus és óvodások listája Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és a vezető aláírásával hitelesített formában kell tárolni.

8. PEDAGÓGIAI MUNKA ELLENŐRZÉSE Az intézmény belső ellenőrzésének megszervezéséért, működtetéséért az óvoda vezetője a felelős.

96

rendszerének

kialakításáért,

A belső ellenőrzés rendje: A belső ellenőrzés magába foglalja az intézményben folyó - szakmai tevékenységgel összefüggő és - gazdálkodási tevékenységekkel kapcsolatos ellenőrzési feladatokat. Az intézményvezető ellenőrzési joga mindenre kiterjed: az összes alkalmazottra, munkavégzésükre, és a teljes intézményi működésre. Az intézményvezető ellenőrzési feladatai:  biztosítja az ellenőrzési rendszert: a tárgyi- és személyi feltételeket,  határidőket ad az éves ellenőrzési ütemterv és az ellenőrzési szempontok összeállítására,  megköveteli a belső ellenőrzési rendszer hatékony működését,  megtartja (megtartatja) az értékelő megbeszéléseket,  elrendeli az ellenőrzéseket, a számonkérést, az intézkedéseket A szakmai ellenőrzések ellenőrzési terv alapján történnek, az ellenőrzési terv az éves munkaterv melléklete.

Az ellenőrzés fajtái: -

tervszerű, előre megbeszélt szempontok szerinti ellenőrzés spontán, alkalomszerű ellenőrzés a.) problémák feltárása, megoldása érdekében b.) a napi felkészültség felmérésének érdekében. Az ellenőrzés tapasztalatait értékelni kell. Az általános tapasztalatokat a nevelőtestülettel ismertetni kell.

Az ellenőrzésre jogosult

-

a technikai személyzet munkáját az intézményvezető és a tagintézmény vezető a pedagógusok munkáját az intézményvezető, tagintézmény vezető

Minden tanévben ellenőrzési kötelezettséggel bírnak a következő területek:  foglalkozások ellenőrzése (intézményvezető, tagintézmény vezető,)  az igazolt és igazolatlan tanulói hiányzások ellenőrzése,  az SZMSZ-ben előírtak betartásának ellenőrzése

A pedagógiai ellenőrzés területei: A pedagógiai tevékenység területén kiemelkedő ellenőrzési feladatok:  a nevelési program feladatainak végrehajtása,  katolikus értékrend közvetítése, megtartása,

97

    

a munkatervi feladatok határidős megvalósítása, a nevelés tartalmának, színvonalának viszonyítása a követelményekhez, a pedagógusok módszertani munkájának vizsgálata, a dolgozók munkafegyelmének ellenőrzése, az óvodai naplók és más tanügyi dokumentumok folyamatos és szabályszerű vezetésének ellenőrzése,  a szakmai felszerelések, a csoportszobák berendezéseinek szabályszerű használata,  a gyerekek, alkalmazottak egészség- és balesetvédelmi, tűzrendészeti oktatása,  a fenntartó által előírt külső ellenőrzések végrehajtása. A belső ellenőrzés rendjét úgy kell kialakítani, hogy a tanév során valamennyi dolgozó munkája értékelésre kerüljön.

Az ellenőrzést követő intézkedések: Az értékelő megbeszélés után a szükséges szóbeli vagy írásbeli intézkedéseket a vezető, vagy a kijelölt felelős köteles elvégezni. Intézkedik:  a hibák, hiányosságok javításáról,  a káros következmények ellensúlyozásáról,  a megelőzés feltételeinek biztosításáról,  az intézményvezető és az érintett kollégák tájékoztatásáról,  a felelősség vizsgálatáról, annak módjáról,  a kedvező tapasztalatok alapján a megfelelő elismeréséről. Kirívó szabálytalanság vagy hiányosság esetén az intézmény vezetője rendeli el a szükségesnek ítélt intézkedéseket, az esetleges fegyelmi eljárást.

9. AZ ÓVODA KAPCSOLATTARTÁSI RENDJE Az intézmény feladatai ellátása és a gyermekek érdekében rendszeres kapcsolatban van más intézményekkel, cégekkel. Az egészségügyi, gyermekvédelmi, szociális gondozás, a szakértői bizottságok stb. indokolják a rendszeres munkakapcsolatot más szervezetekkel. A vezetők és az intézmény képviseletével megbízott dolgozók munkakapcsolatot tartanak a társintézmények azonos beosztású alkalmazottaival az alábbi módokon: • közös értekezletek tartása, ünnepélyek rendezése, • szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel, • módszertani bemutatások és gyakorlatok tartása, • intézményi rendezvények látogatása, • hivatalos ügyintézés levélben vagy telefonon. Rendszeres külső partnerkapcsolatok:

98

Intézményünk az eredményes munkavégzés érdekében rendszeres kapcsolatot tart számos szervezettel, nevezetesen a következőkkel: • a fenntartóval, • az egyházközség képviselőivel, • a közös fenntartású intézménnyel (iskola) • a Pedagógiai Szakszolgálattal, • a Családsegítő és Gyermekvédelmi Szolgálattal, • a történelmi egyházak szervezeteivel, • az önkormányzattal • szakmai szervezetekkel • szakértői bizottságokkal, • KPSZTI-vel • egyházi és más fenntartású oktató- nevelő intézményekkel: (egyházmegyében és azon kívül) • egyéb szervezetekkel, hatóságokkal: ( ANTSZ,rendőrség, bíróság, Kormány Hivatal stb.). Óvoda – fenntartó kapcsolata Óvodánk fenntartója a Hajdúdorogi Püspöki Hivatal. Működési feltételeink biztosítását a lehetőségekhez mérten egyeztetések útján érjük el. A zavartalan működés érdekében segítséget kapunk a KPSZTI-től is. A fenntartóval való kapcsolattartás formái:  jelentések,  beszámolók,  intézményvezetői tanácskozásokon keresztül kölcsönös informálás,  továbbképzések. Óvoda – egyház kapcsolata Görögkatolikus ünnepekkor, templomlátogatásunk alkalmával szent liturgián veszünk részt. Az elméleti elmélyülésben lelki vezető segíti munkánkat szülők,- gyermekek,- dolgozók bevonásával. Egyházi rendezvényeken rendszeresen műsort adunk. Heti rendszerességgel hitre nevelés az óvodában hitoktatók által.

Óvoda – iskola kapcsolata Óvodánk a görög katolikus együttműködés jellemez.

iskolával

szoros kapcsolatot

A kapcsolat jellege:  szakmai,  kulturális,  sport és egyéb közös rendezvények. A kapcsolat formái:  közös vezetés,  értekezletek, kirándulások,  kölcsönös hospitálások,  egymás kölcsönös tájékoztatása az oktatásról,  az elvárásokról,

99

tart, melyet

folyamatos

 

a rendezvényekről, a versenyekről.

Óvoda – Pedagógiai Szakszolgálat kapcsolata Diagnosztikai vizsgálatokat és foglalkozást, terápiás tevékenységet folytatnak. Logopédiai szűréseket végeznek és beszédfejlesztést az arra rászoruló gyermekeknél. Szolgáltatásaik ingyenesek. Feladatuk még a differenciált iskolakezdés segítése, és pedagógiai fejlesztő és korrekciós feladatok ellátása. Óvoda – Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat kapcsolata A kapcsolatunkat hatékonyság és jó együttműködés jellemzi. Kapcsolattartás formái: - konzultációs megbeszéléseken való részvétel - közös környezettanulmány - folyamatos konzultáció - jelentések elkészítése, továbbítása - konferenciákon való részvétel - információ csere Óvoda – Egészségügy kapcsolata Időszakos szűrést tart az óvodában a gyermekorvos, fogorvos és a védőnő. Folyamatos ellenőrzést tart az ÁNTSZ és a védőnő. Óvoda – közművelődési intézmények kapcsolata Színház, Múzeum, könyvtár látogatása alkalmanként. A város rendezvényein, gyermekműsorokon, foglakozásokon, kiállításokon részt veszünk, alkalmazkodva a gyermekek életkori sajátosságaihoz, érdeklődésükhöz. A könyvtárak lehetőséget kínálnak az ismeretszerzésre, az önképzésre.

10. ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE A katolikus ünnepek, nemzeti ünnepélyek, megemlékezések megtartása a gyermekek hitéletének megalapozását a nemzeti identitástudatát, és hazaszeretetét mélyíti. Az egyéb helyi hagyományok ápolása a közösségi élet formálását szolgálják, (Pl: név és születésnapok megünneplése) Az egymás iránti tisztelet, a türelem alakítására, a közös cselekvés örömére, az új közösség formálására szolgálnak. A nevelőtestület döntése alapján bizonyos rendezvényeket, ünnepélyeket intézményi szinten, másokat a gyermekcsoportok keretein belül tartunk meg.

100

10. 1. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok  Az intézményekben az ünnepélyek, megemlékezések évenkénti ismétlődő jelleggel, a korábbi hagyományokat ápolva kerülnek meghatározásra.  Az ünnepségekkel, a hagyományok ápolásával kapcsolatos adott évi feladatokat, az éves munkaterv tartalmazza, időpontokkal, a felelősök megnevezésével.  A hagyományok ápolása az intézmény valamennyi dolgozójának, óvodásának feladata.  Az intézményszintű ünnepélyeken, rendezvényeken a pedagógusok részvétele kötelező!

10. 2. Az óvoda ünnepélyei: Csoporton belül: - születés,- névnapok - Mikulás - Farsang - Gyereknap Népi hagyományok ápolása: - Őszi kavalkád (termésáldás) - Adventi készülődés - Farsangolás - Tavaszköszöntés - Majális - Anyáknapja - Nagycsoportosok ballagása

Természettel kapcsolatos ünnepek: - Állatok világnapja - Víz napja - Föld napja - Madarak és fák napja. Kirándulások, séták, színházlátogatás, sport napok szervezése. Történelmi ünnepek: - Október 6. - Október 23. - Március 15. Egyházi ünnepek: - Tanévnyitó ünnepi mise - Kisboldogasszony ünnepe - Szent Kereszt felmagasztalása - Szűz Mária oltalma - Szent Mihály főangyal és a mennyei erők - Szűz Mária bevezetése a templomba - bűnbánati időszak - Szent Miklós Püspök

101

-

Szűz Mária szeplőtelen fogantatása Karácsony Vízkereszt Gyertyaszentelő Boldogasszony Húsvét előtti böjti idő Gyümölcsoltó Boldogasszony Virágvasárnap Nagyhét Húsvét Szent György nagyvértanú Pünkösd Tanévzáró szent liturgia

A hagyományápoló feladatokat, időpontokat, felelősöket az óvodai nevelőtestület a munkatervben határozza meg. Alapelv, hogy a rendezvényekre, ünnepélyekre való megfelelő színvonalú pedagógusi felkészülés és a gyermekek felkészítése – a képességeket és a rátermettséget figyelembe véve - egyenletes terhelést adjon. Az óvodai szintű ünnepélyeken, rendezvényeken a pedagógusok és a gyermekek, az óvoda valamennyi dolgozója ünnepi öltözetben jelennek meg (fekete alj, fehér felső).

11. AZ INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK 11. 1. Általános előírások: A gyermek balesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok:  a gyermekek a számukra veszélyforrást jelentő helyiségekbe ne juthassanak be,  a pedagógusok jelezzék az intézményvezető felé a veszélyes helyzeteket, eszközöket, szerszámokat, azokat haladéktalanul távolítsák el a csoport közeléből.  a dolgozók folyamatosan kísérjék figyelemmel az épület, a felszerelések állapotát, tegyenek javaslatokat a még biztonságosabb működtetésre,  a nem pedagógus munkatársak munkavégzés közben fokozott óvatossággal járjanak el, ügyeljenek a gyerekek testi épségére. Az intézmény vezetője felelős azért, hogy az intézmény teljes területe (belső helyiségek, udvar, stb.) felmérésre kerüljön a rendes évi baleset és munkavédelmi ellenőrzésen. Fel kell tárni a balesetveszélyes helyzeteket, és törekedni kell ezek felszámolására. A szemléről feljegyzés készül, melyet el kell juttatni a fenntartóhoz! Az egészségvédő és biztonsági rendszabályokat - a munka és balesetvédelmi szabályzat követelményeit, - fokozottan kell érvényesíteni az intézményre bízott gyermekek esetében. A gyermekek biztonsága, testi épségének megóvása nagy felelősségű és kiemelt feladat. Az épületben és a szabadban gyermek felügyelet nélkül nem tartózkodhat!

102

Balesetek esetén ellátandó feladatok:  elsősegélynyújtás, a sérült ellátása,  orvoshoz szállítás vagy mentők értesítése (szükség szerint)  a szülő értesítése,  baleseti jegyzőkönyv készítése, a 16/1998.(IV.) MKM rendelet alapján. A baleseti jegyzőkönyvek készítése az egészségügyi felelős feladata, közreműködik az óvodavezetőjével a balesetek kivizsgálásában, intézkedik, hogy hasonló helyzet ne fordulhasson elő.

11. 2. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők: A rendkívüli események (továbbiakban: „bombariadó”) esetére a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1)/n szakasza végrehajtására a következő intézkedéseket léptetjük életbe. A rendkívüli események megelőzése érdekében az intézményvezetője és az óvodapedagógusok, az óvoda dajkai személyzete a mindennapi feladatok végzésekor köteles ellenőrizni, hogy az épületben rendkívüli tárgy, bombára utaló tárgy, szokatlan jelenség nem tapasztalható-e. Amennyiben ellenőrzésük során rendellenességet tapasztalnak, haladéktalanul kötelesek személyesen vagy telefonon az illetékeseknek jelenteni. Az óvodaműködésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelőmunka szokásos menetét akadályozza, illetve az óvodába járó gyerekeknek és az ott dolgozó felnőttek biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Bombariadó esetén a legfontosabb teendők az alábbiak:

Az intézmény működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden előre nem látható eseményt, amely a nevelőmunka szokásos menetét akadályozza, illetve az óvoda gyermekeinek és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen:  A természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés stb.)  A tűz,  A robbantással történő fenyegetés. Az intézmény minden alkalmazottja köteles az általa észlelt rendkívüli eseményt közvetlen felettesének jelenteni. Az intézményvezető dönt a szükséges intézkedésekről és a fenntartó értesítéséről. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők:  Intézményvezető  Tagintézmény vezető A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell: Az intézmény fenntartóját Az értesítésnél közölni kell:

103

- A figyelmeztető jelzés időpontját, a figyelmeztető mit közölt. - Min érkezett a jelzés (telefon stb.) - Ki volt az illető (nő, férfi, gyermekhang stb. - A megadott nyomtatványon későbbi időpontban rögzíteni kell, a Rendőrőrs alkalmazottjának átadni.    

Tűz esetén a tűzoltóságot: Tel: 105 Robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget: Tel: 107 Személyi sérülés esetén a mentőket: Tel: 104 Egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az intézmény vezetője szükségesnek tartja. A rendkívüli esemény észlelése után az intézményvezető vagy az intézkedésre jogosult felelős dolgozó utasítására az épületben tartózkodó személyeket, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó gyermekcsoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó terv mellékleteiben található „Kiürítési terv” alapján kell elhagyniuk. A gyermekcsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a gyermekek óvoda pedagógusa, dajkája a felelős. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre:  Az épületből minden gyermeknek távoznia kell, ezért az óvodapedagógusoknak a termen kívül (pl.: mosdóban ) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell!  Rossz idő esetén bármelyik közintézménytől segítséget kell kérni az elhelyezésre.  A helyszínt és a veszélyeztetett épületet, a foglalkozást tartó egyik óvodapedagógus hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik gyermek az épületben.  A gyermekeket a terem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor az óvónőnek és a dajkának meg kell számolnia! Az épület kiürítése a tűzriadó terv szerint történik. Az intézményvezetőnek, illetve az intézkedésre jogosult felelősnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg gondoskodnia kell az alábbi feladatokról:    

A kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról, A közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról, A vízszerzési helyek szabaddá tételéről, az elsősegélynyújtás megszervezéséről, A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról. Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az óvoda vezetőjének, vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról:  A rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről,  A veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról, 104

 Az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről)  A közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről,  Az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról,  Az épület kiürítéséről. A kiürítés és bejelentés után 1 személy tartózkodjon az épület környékén, a megérkező szakemberek tájékoztatása miatt. Az épületek kiürítését évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az intézményvezető a felelős.

11. 3. A gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok A vezetők feladata a gyermekbalesetek megelőzésében a.) Minden nevelési év kezdete előtt az intézményvezető és a helyettes, valamint a munkavédelmi felelős közösen végigjárja az intézményt, és a veszélyforrásokat felkutatja, majd az intézményvezető intézkedést tesz ennek megszüntetésére. b.) A használat során balesetveszélyessé vált eszközöket a vezető eltávolíttatja, majd javaslatot tesz annak megjavítására. Amennyiben ez nem lehetséges, leselejtezi a leltárszabályzatban foglaltak szerint. Az alkalmazottak feladatai a gyermekbalesetek megelőzésében -

-

Az óvodapedagógusoknak és a dajkáknak minden tevékenység megkezdése előtt kötelessége felhívni a gyermekek figyelmét a veszélyre. Amennyiben baleset történik, a gyermekkel lévő óvodapedagógus, illetve dajka azonnal köteles a gyermeket a lehetőség szerint ellátni, majd értesíteni kell az intézmény vezetőjét, aki azonnal intézkedik (értesíti az óvoda orvosát és a szülőt). Az alkalmazottak azonnal kötelesek a vezető felé jelezni, ha olyan eszközzel találkoznak, amely balesetet okozhat. Az intézkedésig a gyerekeket arról a helyről el kell távolítani.

A tanulóbalesetek bejelentése az óvodapedagógusok számára kötelező. Az a pedagógus, aki nem jelenti a balesetet, mulasztást követ el. A balesetek nyilvántartását és a kormányhivatalnak történő megküldését az intézményvezető által megbízott munkavédelmi felelős végzi digitális rendszer alkalmazásával. Az óvodapedagógusok és egyéb munkavállalók számára minden tanév elején tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart az Egyházmegye munkavédelmi felelőse. A munkavédelmi felelős megbízása az intézmény vezetőjének feladata. A tájékoztató tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az oktatáson való részvételt a munkavállalók aláírásukkal igazolják.

12. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉNEK EGYÉB FŐ SZABÁLYAI 105

12. 1. A dohányzással kapcsolatos előírások Az intézményben – ide értve az óvoda udvarát, a főbejárat előtti 30 méter sugarú területrészt is –a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. Az intézmény munkavállalói, az intézményben tartózkodó vendégek számára a dohányzás tilos. A nemdohányzók védelméről szóló1 törvény 4.§ (8) szakaszában meghatározott, az intézményi dohányzás szabályainak végrehajtásáért felelős személy az intézmény munkavédelmi felelőse.

12. 2. Az intézményben végezhető reklámtevékenység rendje: Reklámhordozó csak az intézményvezető engedélyével helyezhető el. Nem lehet olyan reklámot kitenni, amely személyiségi, erkölcsi jogokat veszélyeztet. Tilos kitenni olyan reklámot, amely kegyeleti jogokat sért, amely erőszakra, a személyes vagy közbiztonság megsértésére, a környezet, a természet károsítására ösztönözne.

12. 3. A gyermekek ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok A gyermekek hiányzásával kapcsolatos szabályozás a házirend feladatköre. Szabályzatunkban a hiányzások egységes elbírálása érdekében eljárási szabályokat rögzítünk az alábbiakban. 12. 3. 1. A szülő köteles a gyermek hiányzását előző nap, vagy adott nap reggel 8 óráig bejelenteni a csoportvezető óvónőnek. Távolmaradását a házirendben meghatározottak

szerint igazolni. Az igazolásokat adott csoport vezetője köteles megőrizni. 12. 3. 2. Ha a gyermek az óvodától távol marad, mulasztását igazolnia kell.

A mulasztást igazoltnak kell tekinteni a következő esetekben: a) a szülő előzetes írásbeli kérelmére, vagy szóbeli bejelentésére b) orvosi igazolással igazolja a gyermek távolmaradását az első betegség utáni napon c) írásban igazolhat három napot - 3 napot meghaladó mulasztás esetén orvosi igazolás szükséges. Az igazolást a nevelésben való ismételt részvétel megkezdése napján kell bemutatni. - 3 napot meg nem haladó betegség esetén a mulasztást a szülő is igazolhatja, - a váratlan, előre be nem jelenthető távollétet – lehetőség szerint a hiányzás napján, vagy azt követően – telefonon bejelentették, tájékoztatást adva a hiányzás okáról, várható időtartamáról. - a gyermek hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni. Az orvosi igazolásnak tartalmaznia kell a betegség kezdetének napját és azt a napot, melytől gyógyult, óvodába felvehető. 1

Az 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről.

106

A szülő összesen legfeljebb három napot igazolhat a fentiek alapján, azok számára, akiknek az iskolai felkészítés törvény szerint kötelező. A gyermek – a szülő írásbeli kérelmére –hosszabb időre engedélyt kaphat a távolmaradásra. Az engedélyezés helyi rendje a következő: - hivatalos kikérőt kell benyújtani, melyet az óvónő (ha a kikérés 1-3 napig terjed), illetve, az óvodavezető (ha a kikérés 3 napon túl terjed) hagy jóvá. Hosszabb igazolatlan távollét, vagy jelentős térítési díj hátralék esetén kétszeri felszólítás után a gyermek – kivéve, ha ötödik életévét betöltötte – törölni kell az óvodások névsorából. Ha a gyermek a közoktatási törvény 24. § (3) bekezdése alapján vesz részt óvodai nevelésben, egy nevelési évben tíz napnál igazolatlanul többet mulaszt, az óvodavezetője értesíti a gyermek lakóhelye szerint illetékes jegyzőt, kormányhivatalt.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Szervezeti és Működési Szabályzatot az óvoda nevelőtestülete fogadja el. A Szervezeti és Működési Szabályzat a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A hatályba lépés napja: a Szervezeti és Működési Szabályzat jóváhagyásának napja. A Szervezeti és Működési Szabályzat és a mellékletét képező egyéb belső szabályzatok betartása az intézmény valamennyi alkalmazottjára nézve kötelező érvényű. A Szervezeti és Működési Szabályzat felülvizsgálata évente, illetve a törvényi változásoknak megfelelően történik. Az esetleges módosítások, kiegészítések mellékletként kerülnek csatolásra.

Kelt: Kisvárda, 2013.03.

................................................ Tagintézmény vezető

107

108

NYILATKOZAT A szabályzat nevelőtestületi elfogadása és jóváhagyása A Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézményvezető előterjesztése után a nevelőtestület elfogadta. Az elfogadást a nevelőtestület jelenlévő képviselői aláírásukkal tanúsítják. Kelt: Kisvárda, 2013. 03. ……………………….. Szászi Ildikó ……………………….. Adamóczki Gáborné ……………………….. Oroszné Tóth Ilona …………………………………… Szanyi Józsefné – tagintézmény vezető

109

A Szülők Közösségének egyetértési joga: A Szervezeti és Működési Szabályzatot a Szülők Közösségének tagjai tanulmányozták és a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogukat gyakorolták. Kelt: Kisvárda, 2013.03. ……………………………… Nagyné Kovács Ágnes az SZK elnöke

110

LEGITIMÁCIÓ: A kisvárdai Angyalkert Görögkatolikus Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzatát a fenntartó a ………../2013 számú, ……………………kelt határozatával jóváhagyta.

Nyíregyháza, 2013.

……………………………. aláírás

111