- 1 - PEDAGÓGIAI PROGRAM II. kötet Szent Márton Általános Iskola OM Halászi

-1-

PEDAGÓGIAI PROGRAM II. kötet Szent Márton Általános Iskola OM 030645 Halászi

-2-

2010.

-3-

-4-

Tartalomjegyzék I.

Helyi tanterv német nyelvből alsó tagozat --------------------------------- 4

II.

Emelt szintű német nyelv oktatás ----------------------------------------- 13

III.

Nem emelt szintű oktatás német nyelvből -------------------------------- 31

IV.

Helyi tanterv matematika 4. osztály -------------------------------------- 35

V.

Helyi tanterv matematika 6–8. osztály ----------------------------------- 83

VI.

Helyi tanterv magyar nyelv és irodalom 5–8. osztály -------------------- 135

VII.

Vizsgarendszer -------------------------------------------------------- 186

-5-

I. Helyi tanterv német nyelvből alsó tagozat

-6-

Célok és feladatok 2-4. osztály Nem szabad túlzott követelményeket állítani az alsó tagozatos nyelvtanítás elé, szigorúan igazodni kell a tanulók életkori sajátosságaihoz. Szem előtt kell tartani, hogy gyermekkorban a nyelvtanulás a természetes nyelvelsajátítás folyamataira épül. A gyerekek az ismeretlen nyelven hallottakat a világról kialakult ismereteik alapján értelmezik, így elengedhetetlen, hogy a tananyag általuk ismert tartalmakra épüljön. A gyerekek számukra érdekes, értelmes, önmagukban motiváló és kognitív szintjüknek megfelelő kihívást jelentő tevékenységekben vesznek részt. Ezek során a célnyelvet hallva, a szituációt, kontextust értve haladnak előre a nyelv elsajátításában. Ez a folyamat lassú, az idősebb korosztályokra jellemző látványos nyelvi eredményt nem várhatunk. Ennek megfelelően állítottuk össze az alsó tagozatos nyelvtanítás alapvető céljait és feladatait. A legfontosabb feladatok közé tartozik egyrészt kedvet ébreszteni a nyelvek tanulása iránt, sikerélményhez juttatni a diákokat, pozitív hozzáállást kialakítani bennük, másrészt megalapozni a későbbi nyelvtanulást, elsősorban a receptív készségek fejlesztésével. Tudatosítsuk a tanulókban, hogy az anyanyelvén kívül más nyelven is kifejezheti magát. Ugyancsak fontos, hogy a közös játékok és a csoportmunkák segítségével fejlesszük a tanulók együttműködési készségét és toleranciáját. A fentieknek megfelelően a készségek közül a hallott szöveg értésének fejlesztése áll az első helyen. A beszéd az egyszavas válaszoktól a memorizált, elemezetlen nagyobb egységek használatán át rövid dialógusok reprodukálásáig terjed. Természetes része a gyerekek órai beszédének a magyar nyelvű kérdés és válasz, melyet visszajelzésként , megerősítésként használnak a tanár célnyelvhasználatával párhuzamosan. Mivel a kerettanterv bevezetéséről szóló miniszteri rendelet szerint az 1-4. évfolyam idegen nyelv tantárgyából elért teljesítmény miatt a tanuló nem utasítható évfolyamismétlésre, javítóvizsgára (Vegyes rendelkezések, 18 § (6) bek.), ezeken az évfolyamokon nem tartottuk szükségesnek a továbbhaladáshoz szükséges minimumteljesítmények rendszerének kidolgozását.

-7-

Évfolyam: 2. Tanítási hetek száma: 37 Tanítási órák száma: 74 Ebből: 70 % - a helyi tantervben előírt tananyag feldolgozása 30 % - a tananyag gyakorlása, beszédfejlesztés

Az évfolyamra vonatkozó általános fejlesztési követelmények

1. Hallott szöveg értése A tanuló  ismerje fel a tanult szavakat, a tanult kommunikációs szándékok és fogalomkörök nyelvi kifejezéseit  a tanult lexikán belül ismerje fel a szóhangsúlyokat, mondatritmust  ismerje fel a tanár 1-2 szavas utasításait, cselekvéssel reagáljon azokra  legyen tisztában a tanult versikék, mondókák globális tartalmával 2. Beszédkészség A tanuló  ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott egyszerű kérdésekre legyen képes 1-2 szavas válaszokat adni  legyen képes egyszerű kérdéseket feltenni  rövid szöveget (vers, dal, mondóka) reprodukálni 3. Olvasott szöveg értése A tanuló  a tanuló fokozatosan ismerje fel a tanult szavak, mondatok írott alakját.  legyen képes ezeket helyes kiejtéssel elolvasni  legyen képes néhány mondatos összefüggő szöveget helyes kiejtéssel elolvasni 4. Íráskészség A tanuló  a tanuló tudja a tanult szavakat, kifejezéseket, mondatokat másolással helyesen leírni  legyen képes a tankönyvi feladatokat tanári segítséggel megoldani  kezdje el a tanulói szótár vezetését

-8-


Az évfolyamra vonatkozó általános fejlesztési követelmények

1. Hallott szöveg értése A tanuló  pontosan értse meg a tanult szavakat, a tanult kommunikációs szándékok és fogalomkörök nyelvi kifejezéseit,  értse meg a tanár 1-2 szavas utasításait, rövid kérdéseit, cselekvéssel reagáljon azokra  legyen képes tanári segítséggel értelmezni az ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, hallott rövid szöveg lényegét 2. Beszédkészség A tanuló  legyen képes egyszerű kérdéseket feltenni  legyen képes ismert nyelvi elemeket tartalmazó kérdésekre egyszerű - néhány szavas - válaszokat adni  legyen képes minta után megtanult párbeszédeket előadni, nyelvi játékokban részt venni  megértési problémáit jelezze 3. Olvasott szöveg értése A tanuló  legyen képes több mondatos, ismert nyelvi elemeket tartalmazó szöveg helyes elolvasására  legyen képes tanult nyelvi elemeket tartalmazó több mondatos szövegben tanári segítséggel fontos információkat megtalálni 4. Íráskészség A tanuló  tudja másolással, majd fokozatosan emlékezetből is a tanult szavakat, kifejezéseket helyesen leírni  legyen képes egyszerűbb tankönyvi feladatokat önállóan is megoldani  folytassa a tanulói szótár vezetését

-9-


Az évfolyamra vonatkozó általános fejlesztési követelmények és a továbbhaladáshoz szükséges minimumteljesítmény

1. Hallott szöveg értése A tanuló  legyen képes tanári segítséggel, egy-két ismeretlen szót is tartalmazó hallott szöveg globális értelmezésére  legyen képes tanári segítséggel, ismert nyelvi elemeket tartalmazó hallott szövegből információk kiszűrésére adott szempontok alapján Minimumteljesítmény A tanuló  megért ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, maximum két mondatos kérést, utasítást, arra cselekvéssel válaszol  tartalmilag megérti a tanult mondókákat, verseket 2. Beszédkészség A tanuló  ismert nyelvi elemeket tartalmazó kérdésekre egyszerű mondattal válaszolni  legyen képes biztonsággal a tanult nyelvi elemek segítségével eldöntendő és kiegészítendő kérdéseket feltenni és ezekre válaszolni  megértési problémáit jelezze, tudjon segítséget kérni  tudjon megtanult verseket, rövid párbeszédeket memoriterként előadni Minimumteljesítmény A tanuló  hiányos vagy egyszerű mondatokban válaszol az ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésre  szavakat és egyszerűbb szerkezetű szövegeket (mondókat, verset, dalt) tanult minta alapján reprodukál  jelzi a megértési problémát és segítséget kér 3. Olvasott szöveg értése A tanuló  legyen képes néhány ismeretlen elemet tartalmazó szöveg helyes olvasására is  legyen képes ismert nyelvi elemeket tartalmazó szöveg globális megértésére ill. a megértést ellenőrző tankönyvi feladatok önálló megoldására

- 10 -

Minimumteljesítmény A tanuló  felismeri ismert szavak írott alakját  ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatot elolvas  ismert nyelvi elemeket tartalmazó szövegben fontos információt megtalál

4. Íráskészség   

A tanuló a tanult, fonetikusan kiejtett szavakat képes hibátlanul leírni legyen képes képi késztetés alapján önálló (egyszerű) mondatalkotásra képes tollbamondás alapján mert nyelvi elemeket tartalmazó 1-2 mondatos szöveget hibátlanul leírni

Minimumteljesítmény A tanuló  felismeri a szavak írott alakját  leír ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatokat másolás vagy tollbamondás alapján 2. osztály témakör Az iskola világa Bemutatkozás. Taneszközök az osztályban. Tágabb környezetünk Tevékenységek a otthon és az iskolában. Én és a családom A család bemutatása: közvetlen családtagok megnevezése Nevük, megszólításuk Ünnepek a családban Advent, karácsony, farsang húsvét, anyák napja

belépő tevékenységek Képek az iskoláról. Szógyűjtés a képek alapján. Mondókák . Német fiú és lánynevek. Egyszerű hallás utáni és olvasási gyakorlatok. Képek a tevékenységekről. Rajz készítése szöveg alapján. Játékok, kedvenc játékok bemutatása. Kiszámolók. Családtagok megnevezése. Családrajz készítése. A család bemutatása fénykép alapján.

belépő kommunikációs szándékok Köszönés: Guten Tag! Guten Morgen! Guten Abend! Auf Wiedersehen. Tschüs Bemutatkozás: Wie heißt du? Ich heiße Információkérés/adás: Was ist das Információkérés/adás: was machst du gern? Ich .... gern. Köszönet és reagálás: Danke.. bitte Információkérés/adás: wer ist das? Er ist ...

Versek az ünnepekről. Fényképek a Információkérés/adás: Wann bist du családi ünnepekről. Színek megnevezése. geboren? Ich bin am ... geboren. Képek színezése. Wie ist ...?

belépő fogalomkörök Fönevek . A határozott névelők. Der, die, das eldöntendő kérdés Ja/nein/nicht Igeragozás PräsensE/1. Ich spiele gern. Mennyiségi viszonyok: eins, zwei, drei .. Személyes névmások E/3. Er, sie, es Birtokos névmások: Mein/meine Időkifejezések: am 5. August Szövegösszetartó eszközök: und, oder, aber

- 11 -

Egészség, betegség A testrészek.

Testrészek azonosítása képek alapján. Külső tulajdonságok megnevezése.

A természet

Állatok azonosítása képek alapján. Képek színezése.

Az állatvilág. A különböző állatok.

Minőségi viszonyok: Ich bin groß.. Infotmáció kérés – adás: Wie heißt der Hund? Er heißt …. Wie ist das?

Minőségi viszonyok/ellentétek Der Tiger ist groß. Die Maus ist klein.

- 12 -

3. osztály témakör Én és a családom Bemutatkozás, személyi adatok, közvetlen családtagok. Rokonok. Családi kapcsolatok megnevezése. Hallom és olvasom: nevek, állatnevek

belépő tevékenységek Üdvözlés, búcsúzás, bemutatkozás Hogylét utáni érdeklődés. Családtagok és kapcsolataik. Családfa készítése. bemutatása

Szabadidő, szórakozás Játékos tevékenységek.

Személyek és tevékenységek Információkérés/adás: Was machst du megne-vezése. Kedvenc elfoglaltságok gern? Spielst du gern? Ich ... gern. meg-nevezése képek alapján. Bemutatás . Ja/nein, ich ..... (nicht) gern.

Ünnepek a családban Születésnap.

Naptár készítése. Kinek – mikor van a születésnapja. Hónapok nevei. Betűzés. Tárgyak számlálása. Számok sorba rendezése. Tőszámnevek 1-10

Az iskola világa A számok

belépő kommunikációs szándékok Információkérés/adás: Wer bist du? Wie geht’s Danke, prima.. Bocsánatkérés/reagálás: Entschuldigung! Kein Problem.

Inf.kérés- - adás: Wann bist du geboren? Ich bin im Januar geboren. Wie viele Katzen sind hier? Hier sind…..

belépő fogalomkörök Igeragozás: sein E/1.2. Kijelentő és kérdő mondat Wer bist du? Ich bin.. Birtokviszony: von Jutta Birtokos névmások: mein/e, dein/e Fordított szórend Igeragozás E/1-2-3. Tagadás/igenlés: Ja/nein/nicht Eldöntendő kérdés Tőszámnevek: eins, zwei, drei.. Időhatározók: Im Januar… Sein ragozása Präsens Sg. 1,2,3.

- 13 -

4. osztály témakör Szűkebb környezetünk A lakás bemutatása, helyiségei, bútordarabok, a lakószoba.

belépő tevékenységek A lakás alaprajza, helyiségek megnevezése. A gyerekszoba és berendezése. Rajz készítése. A bútordarabok és tulajdonságaik. Országismeret: fontosabb német Önmagunk és mások bemutatása néhány városok. egyszerű mondattal. Iskola Taneszközök és tulajdonságaik. Német Taneszközök az iskolában nyelvű órarend készítése. „Álomórarend” Órarend. Tantárgyak és fontosabb készítése. tevékenységek az órákon. Napirend Matematikai alapműveletek. és tervek egy hétre. A hét napjai. Egy hét programjának megtervezése. Vásárlás. Érdeklődés árucikkek áruk és Ajándékok ünnepre. (születésnap, tulajdonságaik után. Német nyelvű névnap)Árak országok pénzeinek megismerése, lerajzolása. Évszakok és ünnepek A hónapok nevei és a hozzájuk kapcsolódó fontosabb ünnepek: Ostern, Weihnachten, Neujahr, Fasching

Képek és szövegek párosítása. Születésnapok . Évszakok, hónapok és napok megnevezése. Születésnapi üdvözlőkártya írása. Karácsony Németországban: német dalok és versek.

belépő kommunikációs szándékok belépő fogalomkörök Igenlő/ nemleges válasz: Ja/nein/nicht/kein Határozatlan névelő: ein/e Tagadás: kein/e Igeragozás: T/ 3. Birtokos névmás: mein/e, dein Helymeghatározás: in Berlin... Minőségi viszonyok: Wie ist...? Er/sie/es ist dünn/dick... Vélemény kifejezése: Das finde ich phantastisch/gut/doof.. Információkérés/adás: Wann..? Am Freitag. Információkérés/adás: Was kostet? Es kostet 5.50 DM/ATS Wie alt bist du? Ich bin... Jahre alt. Wann hast du Geburtstag? Am 6. Juli Wie spät ist es? Es ist 4 Uhr. Wann? Gratuláció: Herzlichen Glückwunsch zum Geburtstag! Frohe Weihnachten! Ein glückliches neues Jahr!

Időkifejezés: Am Freitag... Sorszámnevek: 1-100 Igeragozás: haben E/1-2-3

Igeragozás: Brechung, wollen, mögen trennbare Verben: aufstehen Főnévragozás: Akkusativ Időbeli viszonyok: am Freitag, Zeitangaben: im Frühling, im Herbst, im Juni, im Október Datum kifejezése: am 24-ten März

- 14 -

II. Emelt szintű német nyelv oktatás

- 15 -

Célok és feladatok 5-8. évfolyam Az ötödik évfolyam megkezdésekor diákjaink már 3 éve tanulják az német nyelvet. Megértik a tanár kéréseit, célnyelvi óravezetését, ismerősek a feladattípusok, órai tevékenységek. A tanulók motiváltak, bíznak magukban néhány alapvető stratégiát már használnak. Képesek arra, hogy az órán egyénileg, párban vagy csoportban eredményesen vegyenek részt, órán kívüli feladataikat önállóan megoldják. A négy tanév céljai között első helyen áll a motiváció fenntartása, a gyerekek sikerélményhez juttatása értelmes munkával. Továbbra is a receptív készségek (hallott és olvasott szöveg értése) fejlesztése áll a középpontban, mivel a produktív készségeket (beszéd és írás) a receptív készségek közvetve fejlesztik. Az évek előrehaladtával egyre nagyobb szerepet kap azonban a beszédkészség. Lényeges nevelési cél a diákok olvasási igényének kialakítása és fejlesztése érdekes, könnyített vagy eredeti, illusztrált hosszabb szövegek olvastatásával. A témakörök felölelik a tanterv egyéb tantárgyi tartalmait, hiszen a nyelvet nem önmagáért használjuk, hanem információszerzésre, ill. információ-feldolgozásra. A témakörök feldolgozásánál hangsúlyozott szerepet kapnak a mindennapokban előforduló nyelvi szituációk. Ezek gyakoroltatására kiemelt figyelmet kell fordítani. A 10-14 éves korosztály nyelvelsajátítása során jobban támaszkodik memóriájára, mint a célnyelv szabályrendszerére, de egyre inkább képes szabályszerűségeket észrevenni a nyelvben. A szabályok ismerete ugyanakkor csak kismértékben segíti nyelvi fejlődésüket. A nyelvhasználatban a folyamatosság erősségük a nyelvhelyességgel szemben, de mellette szükség van a legfontosabb struktúrák automatizálására is. Cél, hogy esetleges nyelvi hibáikat maguk vegyék észre és javítsák, így segíthetjük őket autonóm nyelvtanulóvá válni. A négy év során a diákoknak el kell jutni a nyelvtanulási stratégiák olyan szintű használatához, melyek lehetővé teszik számukra az osztályterem falain kívüli nyelvi hatások (filmek, zene, tévéműsorok, újságok) hasznosítását és az irányított önálló haladást. A nyolcadik osztály végére nyelvtudásuk eléri azt a mérhető szintet, melyen számukra ismert témakörökben, életszerű helyzetekben képesek információt kérni és megérteni. Megértik a hosszabb terjedelmű, autentikus hallott vagy olvasott szöveg lényegét, abból ki tudják szűrni a lényeges információt. Képesek több mondatból álló szóban és írásban létrehozni. Szókincsük elég fejlett ahhoz, hogy az ismert témakörökhöz kapcsolódó témákról szóban és írásban információt tudjanak cserélni. Tudatosítsuk a diákokban, hogy a német nyelvet csaknem 100 millió ember anyanyelvként beszéli Európában, és még többen tanulják azzal a céllal, hogy később használhassák társas érintkezésben vagy egyéb kommunikációs helyzetekben. Segítségével könnyen eligazodhatunk a szomszédos Ausztriában, a tőle nyugatra fekvő német nyelvű országokban, de Európa és a világ más tájain is. A német nyelv segítségével információkat szerezhetünk az itt élő emberek hétköznapjairól, szokásairól, mindennapi életéről, kultúrájáról is. A nyelvtudás segít egymás jobb megismerésében és megértésében.

- 16 -

Évfolyam : 5 Tanítási hetek száma: 37 Tanítási órák száma: 3/hét, 111 Ebből: 80 % = 89 óra a kerettantervben meghatározott tananyag feldolgozása 10 % = 11 óra a tananyag elmélyítését, a beszédkészség hangsúlyozott fejlesztését célzó óra 10 % = 11 óra országismeret


1. Hallott szöveg értése A tanuló  ismerje fel a tanult szavakat, a tananyagra ill. egyszerű beszédhelyzetre vonatkozó, a partner beszédszándékait kifejező nyelvi egységeket , legyen képes reagálni azokra  értse meg a feldolgozott témákhoz kapcsolódó kérdéseket  legyen képes néhány ismeretlen nyelvi elemeket is tartalmazó hallott szövegből információk kiszűrésére megadott szempontok alapján  értse meg az ismert nyelvi elemeket tartalmazó élőbeszéd vagy magnetofonról hallott rövidebb szövegek tartalmát  értse meg ismert nyelvi elemekre épülő rövid mese/ék vagy történetek lényegét Minimumteljesítmény:  a tanuló ismert nyelvi eszközökkel kifejezett kérést, utasítást megért, arra cselekvéssel válaszol  ismert nyelvi eszközökkel kifejezett kérdést megért  ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegből információt kiszűr 2. Beszédkészség A tanuló  Néhány szóval, rövid mondatokkal tudjon közléseket megfogalmazni a hallott vagy látott jelenségekkel kapcsolatban  a tananyaghoz kapcsolódó ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre tudjon lényegre utaló válaszokat adni  tudjon a feldolgozott témákhoz kapcsolódó párbeszédeket, verseket, rövid történeteket memoriterként előadni  tudjon tematikus képekről egy vagy több mondatot alkotni  megértési problémáit jelezze, tudjon a tanártól segítséget kérni

- 17 -

Minimumteljesítmény:  a tanuló ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű mondatban válaszol  tanult minta alapján egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz, kérdéseket tesz fel  megértési probléma esetén segítséget kér 3. Olvasásértés A tanuló  ismerje fel és értse meg a nyelvi fejlettségi szintjéhez igazodó szövegekben a tanult szavakat, kifejezéseket, egyszerű mondatokban, ismert szövegkörnyezetben, tudja ezeket néma vagy hangos olvasással elolvasni  legyen képes ismert nyelvi elemeket tartalmazó árnyaltabb szövegek globális megértésére, a megértést ellenőrző tankönyvi feladatok elvégzésére  legyen képes ismert nyelvi elemeket tartalmazó árnyaltabb szövegből információk kiszűrésére megadott szempontok alapján Minimumteljesítmény:  a tanuló ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatokat elolvas  ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló szövegben fontos információt megtalál  ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló szöveg lényegét megérti 4. Íráskészség A tanuló  a tanult, fonetikusan ejtett szavakat tudja hibátlanul leírni  tudjon a feldolgozott témákhoz kapcsolódó egyszerű szövegeket tollbamondás után leírni  tudjon képi késztetés vagy egyéb minta alapján egy vagy több egyszerű mondatból álló szöveget önállóan írni Minimumteljesítmény:  a tanuló ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatokat helyesen leír  tanult minta alapján egyszerű mondatokban közléseket írásban megfogalmaz

- 18 -

Évfolyam: 6. Tanítási órák száma: 144 ebből: 70 % = 100 óra a kerettantervben meghatározott tananyag feldolgozása 18 % = 27 óra a kerettanterv anyagának elmélyítése, célzott beszédfejlesztés 7 % = 10 óra országismeret 5 % = 7 óra lakóhelyünk és története


1. Hallott szöveg értése A tanuló  ismerje fel és értse meg a tanár ill. a beszélő társ által közvetített, a tanult témákra épülő, néhány új elemet is tartalmazó közléseket, a beszéd-kezdeményezésekre tudjon megfelelő válaszokat adni  tudja elkülöníteni a megértés szempontjából lényeges információkat a szöveg többi részétől, feladatmegoldásai során ezeket tudja alkalmazni  -fokozatosan bővülő ismereteit legyen képes a hallott szöveginformációkkal összekapcsolni és aktivizálni Minimumteljesítmény: A tanuló  utasításokat megért, azokra cselekvéssel válaszol  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdéseket, közléseket megért  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből fontos információkat kiszűr  jórészt ismert nyelvi eszközökkel egyszerű mondatokban megfogalmazott szöveg lényegét megérti 2. Beszédkészség A tanuló  tudjon a tanult nyelvi eszközök segítségével a tartalmilag fokozatosan differenciált beszédhelyzetekben ill. témakörökkel kapcsolatban kérdéseket feltenni, megfelelő válaszokat adni, a tanult minta alapján szövegvariációkat létrehozni, szerepjátékokban közreműködni  tudjon információkat adni, közléseket megfogalmazni a tanult szókincs felhasználásával valós beszédhelyzetekben  legyen képes tematikus kép vagy más minta alapján a tanult szövegösszetartó eszközök segítségével néhány összefüggő mondatot alkotni  megértési problémák esetére dolgozzon ki és használjon megfelelő kompenzációs stratégiákat vagy kérjen segítséget  az elsajátított nyelvi anyagot megközelítően helyes hanglejtéssel, hangsúllyal és ritmusban használja  tanuljon meg néhány dalt/verset/mondókát, nyelvi játékot

- 19 -

Minimumteljesítmény A tanuló  jórészt ismert nyelvi eszközök segítségével megfogalmazott kérdésekre egyszerű strukrúrába rendezett mondatokban válaszol  jórészt tanult minta alapján egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz, kérdéseket tesz fel  megértési probléma esetén segítséget kér  tanult minta alapján egyszerű párbeszédben vesz részt 3. Olvasott szöveg értése A tanuló  legyen képes a tanult témákra épülő rövidebb, szerkesztett szövegek helyes olvasására, a szöveg kommunikatív funkciójának megfelelően  legyen képes bővülő szókincsre épülő, a tanult nyelvi elemeket tartalmazó tematikus szövegekben felismerni a lényeges információkat  megadott szempontok segítségével tudja feltárni a feldolgozott szöveg összefüggéseit  ismerjen meg különböző szövegtípusokat, legyen képes ezek elkülönítésére (üdvözlőkártya , képeslap, meghívó, üzletek feliratai stb)  ismerje meg a megértést segítő alapvető szótárkezelési technikákat Minimumteljesítmény A tanuló  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokat elolvas  jórészt ismert nyelvi eszközökkel egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegben fontos információt megtalál  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló szöveg lényegét megérti 4. Íráskészség    

A tanuló tudjon ismert szavakból álló, a már tanult nyelvtani jelenségekre épülő szöveget tollbamondás után helyesen leírni legyen képes a kommunikációs szándékokat és fogalomköröket kifejező mintamondatokat emlékezetből helyesen leírni a tantervi témákra épülő szerkesztett szöveghez tudjon írásban kérdéseket feltenni, velük kapcsolatban néhány mondatot megfogalmazni, különböző szintű tankönyvi feladatokat elvégezni megadott minta alapján tudjon néhány mondatból álló struktúrált szöveget létrehozni (képeslap, meghívó, üzletek feliratai stb.)

Minimumteljesítmény A tanuló  ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott egyszerű mondatokat helyesen leír  egyszerű közléseket és kérdéseket tanult minta alapján írásban megfogalmaz  egyszerű strukturált szöveget (baráti üzenet, üdvözlet) létrehoz

- 20 -

Évfolyam : 7. Tanítási hetek száma: 37 Tanítási órák száma: 144 Ebből: ebből: 70 % = 100 óra a kerettantervben meghatározott tananyag feldolgozása 18 % = 27 óra a kerettanterv anyagának elmélyítése, célzott beszédfejlesztés 12 % = 17 óra országismeret


1. Hallott szöveg értése A tanuló  értse meg a tananyagra ill. a mindennapi élet beszédhelyzeteire vonatkozó kérdéseket, kéréseket, közléseket, tudjon ezekre cselekvéssel reagálni  új elemeket is tartalmazó szövegkörnyezetben értse meg az események szövegösszefüggéseit, szerezzen jártasságot a meg nem értett elemek kiegyenlítésére vonatkozó stratégiák alkalmazásában  tudja kiszűrni a hallott szövegek lényegét ill. a részinformációkat tanári utasításokkal, majd fokozódó mértékben önállóan is  legyen képes cselekvésekkel reagálni a tanár egynyelvű óravezetésére Minimumteljesítmény A tanuló  megérti az utasításokat, azokra cselekvéssel válaszol  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből fontos információkat kiszűr  jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szöveg lényegét megérti  ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből kikövetkezteti 2. Beszédkészség A tanuló  tudjon a rendelkezésre álló nyelvi eszközök segítségével a tanult témákhoz kapcsolódó és a mindennapi életben előforduló beszédszituációkba bekapcsolódni, kérdéseket feltenni, kérdésekre válaszolni, közléseket megfogalmazni, eseményeket elmesélni  a tananyag tartalmát felhasználva helyezze előtérbe egyéni kommunikációs szándékait  kezdeményezzen megszokott beszédkörnyezetben egyszerű beszélgetést tanárával, társaival, tudja a társalgás menetét fenntartani, ill. lezárni  legyen képes mondanivalóját helyes kiejtéssel, helyes intonációra törekedve, kevés hibával megfogalmazni

- 21 -

Minimumteljesítmény A tanuló  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű struktúrákba rendezett mondatokkal válaszol  egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz, kérdéseket tesz fel, eseményeket mesél el,  megértési probléma esetén segítséget kér  egyszerű párbeszédben vesz részt 3. Olvasott szöveg értése A tanuló  legyen képes néhány új nyelvi elemet is tartalmazó összefüggő szövegről általános képet alkotni, speciális információkat kikeresni, a száméra fontos szövegelemeket elkülöníteni, ezeket alkotó módon saját szándékainak kifejezésére felhasználni  tudja a számára ismeretlen szövegelemek jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni, szerezzen jártasságot tudatosan megválasztott olvasási stratégiák kialakításában különböző szövegtípusok esetében is  legyen képes az olvasott szövegekhez kapcsolódó egyre komplexebb feladatokat tanári útmutatás alapján megoldani  folyamatosan alkalmazza és bővítse az elsajátított szótárkezelési technikákat Minimumteljesítmény A tanuló  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget elolvas  jórészt ismert nyelvi eszközöket tartalmazó szövegben fontos információkat megtalál  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló szöveg lényegét megérti  ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott szövegben kikövetkezteti 4. Íráskészség A tanuló  legyen képes a tanult témákra épülő, egyéni kommunikációs szándékokat is kifejező rövid, összefüggő szöveget útmutatás alapján létrehozni és helyesen leírni (elbeszélés, leírás)  tudja az őt érintő témában véleményét röviden írásban is megfogalmazni  ismerje a levél formai követelményeit, legyen képes magáról és környezetéről szóló, információkat nyújtó és igénylő levél megszerkesztésére Minimumteljesítmény A tanuló  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget helyesen leír  egyszerű közléseket és kérdéseket írásban megfogalmaz  egyszerű strukturált szöveget ( baráti üzenet, üdvözlet) létrehoz

- 22 -

Évfolyam: 8. Tanítási hetek száma: 37 Tanítási órák száma: 144 Ebből: ebből: 70 % = 100 óra a kerettantervben meghatározott tananyag feldolgozása 18 % = 20 óra a kerettanterv anyagának elmélyítése, célzott beszédfejlesztés 12 % = 24 óra országismeret


1. Hallott szöveg értése A tanuló  értse meg a hosszabb, mindennapi témákról szóló, ismeretlen nyelvi anyagot is (összefüggő szövegek, párbeszédek), azokra legyen képes adekvát kérdéseket és válaszokat alkotni  egyre fokozódó önállósággal tudja kiszűrni a hallott szövegek lényegét, illetve megtalálni a részinformációkat autentikus szövegekből is.  alkalmazza az elsajátított, megértést elősegítő kompenzációs stratégiákat  tudja követni tanára egynyelvű óravezetését, árnyaltabb, - modalitásokat is tartalmazó - információit, szemantizációját. Minimumteljesítmény A tanuló  utasításokat megért, azokra cselekvéssel válaszol  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket, eseményeket megért  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kb. 100 szavas szöveg lényegét megérti  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kb. 100 szavas szövegből fontos információkat kiszűr  ismeretlen nyelvi elem jelentését jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kb. 100 szavas szövegben kikövetkezteti  ismeretlen nyelvi elem jelentését jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kb. 100 szavas szövegben képes lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni 2. Beszédkészség A tanuló  tudjon rendelkezésre álló nyelvi eszközök segítségével a tanult témákhoz kapcsolódó és a mindennapi életben előforduló beszédszituációkba bekapcsolódni, spontán kérdéseket feltenni, személyes tartalmakat is hordozó közléseket megfogalmazni, aktuális történéseket egyszerű formában elmesélni  tudjon a tanultakra építve anyanyelvűekkel is életszerű beszélgetést kezdeményezni, fenntartani, befejezni  beszéde egyre fokozódó mértékben közelítsen az élőbeszéd normáihoz

- 23 -

Minimumteljesítmény A tanuló  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű struktúrákba rendezett mondatokban válaszol  egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz  kérdéseket feltesz  megértési probléma esetén segítséget kér  egyszerű párbeszédben részt vesz Olvasott szöveg értése A tanuló  legyen képes tudásszintjének megfelelő, összefüggő, szerkesztett szövegekből globális képet alkotni, speciális információkat kikeresni, autentikus szövegből számára szükséges és hasznos szövegelemeket elkülöníteni, ezeket kreatív módon felhasználni  tudja a számára ismeretlen szövegelemek jelentését begyakorolt olvasási stratégiák alkalmazásával feltárni Minimumteljesítmény A tanuló  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét megérti  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kb. 100 szavas szöveget elolvas  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kb. 100 szavas szövegben fontos információt megtalál  egyszerű történetet megért, jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kb. 100 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkezteti  ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegben kikövetkezteti  ismeretlen nyelvi elem jelentését jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kb. 100 szavas szövegben képes lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni

4. Íráskészség A tanuló  gondolatatit legyen képes a szövegszerkesztés szabályainak megfelelően mondatkohéziós eszközök segítségével összekapcsolni és helyesen leírni (elbeszélés, leírás, jellemzés, beszámoló)  A hallottakkal, olvasottakkal kapcsolatban véleményét tudja írásba foglalni  legyen képes általánosabb érvényű mondanivaló tartalmazó, nyelvi anyagában fokozatosan gazdagodó baráti levél írására a formai követelmények alkalmazásával

- 24 -

Minimumteljesítmény A tanuló  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget helyesen leír  egyszerű közléseket írásban megfogalmaz  egyszerű strukturált szöveget (baráti levél,üzenet, üdvözlet) létrehoz  ismert struktúrák felhasználásával tényszerű információt közvetítő kb. 50 szavas szöveget ír 5. osztály Témakör 1. Én és a családom Gyermekek szülők, nagyszülők. A családtagok tevékenysége. Otthoni tevékenységek

Belépő tevékenységek Családi albumok bemutatása. Család-fa készítése. Jellemzés cselekedetek-kel: pl. takarítás, segítés, pihenés, tanulás stb. Összefüggő 8-10 mondat a családról.

2. Országismeret Fontosabb német városok.

Fontosabb német városok és nevezetességeik megismerése. Városok felismerése fénykép alapján. Órarend lefordítása németre. Kedvenc órarend készítése. Tevékenységek az iskolában. Iskolák és bizonyítványok itthon és Németországban. Bizonyítvány németre fordítása. Meghívók írása. Meghívás telefonon. Dialógusok alkotása. Egy rendezvény megszervezése. Apróhirdetések tanulmányozása.

3. Iskola Tantárgyak és az órarend. Taneszközök. Német iskolák. 4. Szabadidő Közös szórakozási formák: discó, parti, születésnapi buli.

Tágabb környezetünk Állatok a világ különböző tájain Élőhelyük és fontos tulajdonságaik. Kedvenc állatok.. Az állatkert.

Fotók, képeslapok gyűjtése állatokról. Rajzok készítése. Rákérdezés tulajdonságaikra, élőhelyükre. A földrészek helyes kiejtése. Látogatás és program az állatkertben.

Belépő kommunikációs szándékok Meg nem értés kifejezése: Das verstehe ich nicht. Buchstabieren Sie bitte! Információkérés,-adás: Wie alt bist du? Was machst du? Meghvívás: Kommst du..? Ja, gerne. Információkérés és adás: Wer? Was? Wie? Wo? Wohin? Woher? Wie lange? Wie viele? Wann? Vélemény kifejezése: Wie findest du…? Ich finde … toll/prima… Bocsánatkérés és válasz: Oh, Entschuldigung! Macht nichts! Meghívás: Ich möchte dich zu…. einladen. Hast du Lust dazu? Elfogadás/elutasítás: Danke für die Einladung. Nein, leider habe ich schon was vor. Udvarias kérés: Kann ich ..? Információkérés/adás: Woher kommt..?

Belépő fogalomkörök Ismétlés Buchstabieren Konjugation Präsens Birtokos névmások: Mein/e, dein/e Ismétlés: Tagadás Modalverb: möchte

Modalverb können Vokabelwechsel: Umlaut Deklination:Der Löwe/der Bär Térbeli viszonyok: aus Asien

- 25 -

Szabadidő, szórakozás Bűvésziskola. A cirkusz.

A cirkusz szereplőinek megismerése. Egy cirkuszi élmény elmesélése.

Vásárlás az élelmiszerboltban. Egyszerű dialogus összeállítása. Élelmiszerek és italok, ezek alapvető Fotók gyűjtése ételekről. Szituációs tulajdonságai. játékok étteremben, élelmiszerboltban Más országok specialitásai. Étel- és italfajták. Szó- és képkártyák csoportosítása. Étlap készítése. Utazás és öltözködés Dominójáték ruhadarabokkal. Személyek azonosítása ruházat alapján: Fontosabb ruhadarabok. kitalálós. Az időjárás alapvető kifejezései. Időjárási piktogrammok értelmezése. Országismeret: kirándulóhelyek Égtájak. Németországban. Képek Németországról, képleírás technikái. Étkezés

Megértés/meg nem értés kifejezése: Entschuldigung! / Wie bitte Felszólítás: Spring...! Du sollst...! Udvarias kérdés, köszönet: Möchtest du..? Ja, gerne. /Nein, danke. Was möchtest du..? Kívánság: Ich möchte / für mich bitte .. Tetszés/nem tetszés: Es schmeckt aber (nicht zu )gut!

Vélemény kifejezése: gern/lieber/am liebsten Öltözék leírása: Ich trage… Ich ziehe … an.

Imperativ E/2, T/3 Komparation: Gern – am liebsten Welche/r/s Összetett szavak Präteritum von sein und haben Dativ Possessivpronomen : Akkustiv, Dativ Geographische Nomen: in die Alpen, an die Ostsee Temperatur: 32 o Grad

- 26 -

6. osztály Témakör 1. Én és a családom Személyi adatok. Foglakozások.

Belépő tevékenységek Projekt: játékos családfa készítése. Személyi adatlap és személyi adatokat igénylő nyomtatványok kitöltése kérdésfelelet alapján. Névjegykészítés.

2. Emberi kapcsolatok Barátság. Külső-belső tulajdon-ságok jellemzés.

Fiúk és lányok kedvtelései. Hasonló és eltérő tulajdonságok gyűjtése. Szinonímák/antonímák. Magunk ill. legjobb barát/barátnő jellemzése Történetek serdülőkről. Bemutatkozó levél kortárs partner kereséséhez német nyelvű országba. Könnyűzene és komolyzene. Kedvenc együttes és kedvenc szám. Híres német zeneszerzők és műveik. A fontosabb hangszerek megnevezése. Játékos adás-vétel.

3. Szabadidő és szórakozás A zene és fajtái: Könnyűzene-komolyzene Országismeret: német és osztrák művészek 5. Sport A fontosabb sportágak.

Sportolási lehetőségek, kedvenc sportágak. Fotók gyűjtése híres sportolókról, megnevezésük, leírásuk. A sport mint hobby, mint hivatás.

Belépő kommunikációs szándékok Belépő fogalomkörök Információkérés, információadás: Évszámok Wann bist du geboren? Was ist dein Dátum Vater von Beruf?Weißt du...? Egyetértés, egyet nem értés: Das stimmt (nicht) Visszakérdezés:Wiederholen Sie bitte! Sagen Sie/Sag doch noch einmal! Vélemény kifejezése: Ich meine, dass. Birtokos névmások Ich glaube, dass.. Meiner Meinung nach... Dicséret, kritika: Klasse! Blödsinn! Quatsch!

Véleménykérés és reagálás: Magst du...? Ja, /nein, das finde ich ... Meghívás, javaslat és reagálás: Kommst du .. mit? Möchtest du...?Ja, gerne. Nein, ich kann nicht. Események leírása: zuerst, dann ..

Elváló/el nem váló igekötők Időkifejezések: im Sommer, am Morgen Módbeli segédigék: müssen/können Helyhatározók: auf den Sportplatz/ins Stadion Perfekt Egyetértés/egyet nem értés: Melléknévfokozás Das stimmt (nicht)/ Du hast (nicht) Recht. Gyakoriság kifejezése: wie oft?/ einmal, zweimal .. Perfekt0

- 27 -

3. Egészség, betegség Egészséges életmód: egészséges táplálkozás, sport. Az orvosnál.

Országismeret Ünnepek Németországban és Ausztriában: télapó, advent, karácsony, újév, húsvét A mi iskolánk

Egészséges és egészségtele ételek gyűjtése. Tevékenységek gyűjtése az egészség megóvása érdekében - képek, rajzok karikatúrák. Testrészek és betegségeik. Párbeszéd az orvosnál. Panaszok és betegségek. Üdvözlőlapok írása. Ajándékötletek Adventi kalendárium készítése. Dalok, versek tanulása. Szöveg kiegészítés.

Érdeklődés hogylét iránt és reagálás: Was fehlt dir? Der Kopf tut mir weh. Jókívánságok és arra reagálás: Gute Besserung! Danke!

Visszaható igék : sich waschen, sich putzen, Személytelen igék: es tut weh

----

-----

-----

-----

Projekt: Fényképes album készítése a Szent Márton Általános Iskoláról.

Iskolánk épülete, tanulói és tanárai. Tanóráink, szakköreink. Tanórai tevékenységek ábrázolása, elbeszélése.

- 28 -

7. osztály Témakör 1. Én és a családom: Otthoni teendők, kötelességek. Háztartás. Tennivalók a családban

2. Emberi kapcsolatok Az emberek külső tulajdonságai Ismerkedés, barátság

2. Ünnepeknapok Magyarországon és Németországban. 5. Szabadidő A televízió és a modern média

Belépő tevékenységek A háztartásban és a ház körül végzett tevékenységek (kerti munka) megnevezése, gyakorisága, felosztása. Eszközök a háztartási munkák megkönnyítésére. Használati utasítások böngészése adott szempontok alapján. Egy témához illő irodalmi mű (novella) feldolgozása. Barátok, családtagok, saját magunk jel-lemzése. Feltűnő tulajdonságok képek, rajzok, fotók alapján. Újsághirdetések böngészése és megfogalmazása. Egymáshoz illő partnerek megtalálása külső tulajdonságok, hobbyk alapján. Bemutatkozás, bemutatás. Randevú, meghívás Meghívó készítése. Egy különleges német ünnep: Die Schultüte .

Fontosabb televíziós adások megnevezése. Csatornák és filmek. Kedvenc adó/adás Képek gyűjtése színészekről. Kitalálós játék.

Belépő kommunikációs szándékok Kötelezettség, szükségesség, lehetőség: Ich muss... Ich darf... ich kann.. Ígéret: Das mache ich schon/später! Felszólítás: Laß mich doch in Ruhe! Du sollst ...

Belépő fogalomkörök Modalverb sollen Felszólító mód E/1, E/3 Függőbeszéd: Er sagt, du sollst..

Vélemény kifejezése:Das finde ich zu... Vonzatos igék: gehören, Bizonytalanság kifejezése: Das weiß ich schmecken nicht so.. Kérés és reagálás: Darf ich mich /meinen Freund vorstellen? Öröm kifejezése: Es freut mich! Angenehm!

Kínálás és arra reagálás: Noch ein Stück Kuchen? Ja, bitte. Nein, danke. Gratuláció, jókívánságok és reagálás: Fröhliche Weihnachten!.. Danke Események egymásutánisága: zuerst, dann, zum Schluss Bosszankodás: So ein Mist! Információkérés: Weißt du…? Kannst du mir sagen…?

Vonzatos igék

Visszaható igék Igei vonzatok Határozatlan mennyiség: manche/jede/alle

- 29 -

6. Tágabb környezetünk Falu Élet vidéken. Lakóhelyünk és története

Lakóházak jellemzői falun. Saját lakás, beosztásának bemutatása, rajzokkal, fotókkal illusztrálva. Lakóhelyünk bemutatása

Megszólítás: Entschuldigung.. Helyhatározók és földrajzi nevek Csodálkozás: Wie interessant..! Bizonyosság, bizonytalanság kifejezése: Ich bin (nicht) sicher. Ich weiß es (nicht) genau..

8. osztály Témakör 1.. Tágabb környezetünk Falu, kisváros, nagyváros, ország. Élet a falun és a városban Lakóhelyünk és története

Belépő tevékenységek Belépő kommunikációs szándékok Lakóházak jellemzői falun - városban Vélemény kifejezése. Lakás(apró)hirdetések Ich bin der Meinung.. tanulmányozása,írása.Lakóhelyünk történetének feldolgozása teammunkában bizonytalanság kifejezése: vielleicht, sicher, höchstwahrscheinlich

2. Országismeret Ausztria és Németország földrajza, kultúrája és politikai felépítése. Látnivalók Berlinben.

Ausztria és Németország térképének összeállítása. A fontosabb hegyek, folyók és vidékek német elnevezése, térképen való elhelyezése, mondatbeli használata. Híres német művészek (költők, írók, zeneszerzők) műveinek megismerése. Egy dal megtanulása. Fontos német városok valamint Berlin nevezetességeinek megismerése.

Beszélési szándék jelzése, téma bevezetése: Dabei fällt mir gerade ein/ ich habe aber eine Idee Témaváltás: Noch etwas Anderes.. Információkérés/adás: Weisst du, was kann man .... besichtigen?

Belépő fogalomkörök elöljárók: gegenüber, entlang Präteritum

Időhatározók: In diesem Jahr /dieses Jahr, im Herbst, im Juli, in dieser Woche/diese Woche, an einem Tag/einen Tag/eines Tages usw. Irányhatározók: ins Konzert in die Oper, ins Theater, ins Stadion usw.

- 30 -

3. Utazás Eligazodás egy városban. Útbaigazítás. A vasút. Európa országai. Városai. Szállásfoglalás telefonon és emailban. 4. Öltözködés Ruhadarabok és tulajdonságaik. Bevásárlás egy ruházati boltban.

5. Környezetvédelem Környezetünk bemutatása Környezetszennyezés és a környezetvédelem lehetőségei.

Jegyvásárlás. Párbeszéd a vasútállomáson. Telefonos szállás-foglalás. Félhivatalos levél írása Eligazodás a térképen: eltévedés és információ-kérés. Útbaigazítás.Meghatározott cél elérése gyalog és közlekedési eszközzel. Útbaigazítás a lakóhelyen. A különböző ruhadarabok megneve-zései, tulajdonságai. Divat most és régen. Méretek, árak. Német nyelvű országok pénzeinek megismerése. Projekt: Figyelemfelhívó plakátok készítése. Magyarázó rajzok. Interjú . Statisztika, grafikonok elemzése

Információkérés/adás: Wie komme ich zur/zum...? Gehen Sie geradeaus... Nehmen Sie die erste Straße rechts.. Fahren Sie mit der Straßenbahn Nummer 4. Bis zur/zum.. Szállásfoglalás: Haben sie freie Zimmer? Ich möchte…. reservieren.

Irányhatározók: entlang /bis zur/bis zum Indirekt kérdés: Sagen Sie bitte, wo... Genitiv Konjunktionen: dass/weil

Információkérés: Haben Sie bitte ...in Melléknévragozás Größe ...? Vélemény kifejezése: Ich meine, das steht dir gut! Témaváltás: Was sagst du zu...? Vélemény kifejezése: Vorgangspassiv Ich befürchte, dass.. Es kann sein, dass Relativsatz Es ist schlim Fröhliche Weihnachten!.. Danke m/schön, dass

III. Nem emelt szintű oktatás német nyelvből Tanterv 6-8. osztály nem tagozat 6. osztály Témakörök

Kommunikációs szándékok

Fogalomkörök

- 31 -

1. Én és a családom Személyi adatok. Foglalkozások,tevékenységek Otthoni teendők, házimunka 2. Étkezés Viselkedés az étkezésnél Főzés, egyszerűbb ételreceptek

Bemutatkozás: Wie heißt du? Ich heiße.. Meg nem értés kifejezése: Wie bitte? Ich verstehe nicht. Betűzés kérése: Buchstabieren Sie bitte! Udvarias megszólítás: Entschuldigung, .. Köszönet/reagálás: Danke/Bitte Akarat, kívánság,: Ich möchte.. Igenlő/nemleges válasz: Ja/Nein, nicht, kein, doch Kérés: Gib mir bitte... Kínálás és arra reagálás: Noch ein Stück..? Ja, bitte.. Nein, danke.

Konjugation: sein, haben, machen, sagen ... Possesivpronomen: mein/e

Mennyiségi viszonyok: Határozott számnév: Eins, zwei... Határozatlan számnév: alles, viel, wenig, nicht Modalitás: Ich möchte Kötőszók: und, oder, aber, denn Deklination: Akkusativ, Dativ Térbeli viszonyok: links, rechts, ... 3. Emberi kapcsolatok Érdeklődés hogylét iránt/reagálás: Wie geht’s? Danke, prima. Und Időbeli viszonyok: Wie oft? Emberi viszonyok, barátság dir? Immer, oft, nie, selten Bocsánatkérés/reagálás:Entschuldigung! Kein Problem Perfekt Véleménykérés/reagálás: Magst du Mathe? Ja/nein Információkérés/adás:Wie alt bist du? Ich bin. ..Jahre alt. 4. Szabadidő Tetszés/nem tetszés: Das finde ich gut/blöd! Modalitás: können, wollen, Iskolán kívüli programok Dolgok megnevezése: Das ist ... Felszólítás: Komm..! Spielt! Tévé, video, számítógép, olvasás Javaslat, arra reagálás: Möchtest du.../Ja, gerne. Jövőidejűség: Futur mit Präsens 5. Vásárlás Kívánság kifejezése: ich möchte/ich wünsche Minőségi viszonyok: Ich bin zufrieden. Mindennapi bevásárlás, tetszés/nem tetszés: Es gefällt mir gut! Das finde ich prima. ajándékvásárlás Vki igazának el(nem)ismerése: Du hast (nicht)Recht! Personalpronomen: Akkusativ Demonstrativpronomen: diese/r/s Man sich-Verben 7. osztály Témakörök

Kommunikációs szándékok

Fogalomkörök

- 32 -

1. Tágabb környezetünk személyes levélben megszólítás és búcsúzás: - falu, kisváros, nagyváros, ország Liebe(r)... Dein(e) ... Viele Grüße ... - a lakóhely bemutatása Öröm: Ich freue mich..Toll!.. Csodálkozás: Oh, das ist aber schön! Vélemény-nyilvánítás: Meiner Meinung nach.. Dicséret, kritika: Klasse! Blödsinn! 2. Utazás Tudás, nem tudás: Ich weiss.. - közlekedés visszakérdezés: Wie bitte..? Wiederholen Sie bitte! - kedvenc közlekedési eszköz Sag es nochmal! - utazási előkészületek 3. Én és a családom Gratuláció, jókívánságok/reagálás: Herzlichen Glückwunsch - kötelességek zu(m)... Danke Fröhliche Weihnachten! - családi ünnepek Ígéret: Ich mache das schon Események leírása: Zuerst..dann.. Meghívás: Kommst du mit? 4. Emberi kapcsolatok Vélemény-nyilvánítás: Was meinst du dazu? Emberek külső és belső Tetszés, nem tetszés: Das gefällt mir.. jellemzése Személyek leírása: Meine Mutter ist.. 5. Egészség. Betegség Bosszúság: Das ist aber schlimm.. a gyakoribb betegségek, sérülések Kérés: Kannst du..?

Térbeli viszonyok: über, unter, zwischen, durch, um, bei, zu, von.. Személytelenség: es..

Futur

Időbeli viszonyok: -Gyakoriság: Wie oft jeden Tag -időtartam: Wie lange? Von...bis Logikai viszonyok: denn, weil, dass, Minőségi viszonyok: Was für ein..? Welche(r)(s) Das ist ein(e).. Ich finde.. Melléknévfokozás, hasonlítás: als, wie Kötelezettség, szükségesség, lehetőség: müssen, dürfen, sollen, mögen, wollen, können

- 33 -

8. osztály Témakörök 1. Én és a családom személyi datok, foglalkozások 2. Tágabb környezetünk lakóhelyünk és környéke

Kommunikációs szándékok Bemutatás, bemutatkozás. Darf ich ... vorstellen? Das ist Peter.. Sajnálkozás: es tut mir leid Engedélykérés/reagálás: Kann ich...? Ja, bitte. Remény: Ich hoffe.. Bánat: Schade, dass 3. Természeti környezetünk Egyetértés, egyet nem értés: Ja, das stimmt. Nein, du hast nicht A természet Recht. Lakóhelyünk nevezetes növényei, Tetszés/nem tetszés: Das finde ich blöd/prima. állatai Földünk nevezetes tájai 4. Az iskola világa Szándék, terv: Ich habe vor, dass.. Az iskola bemutatása Bizonyosság/bizonytalanság: Ich weiß (nicht) sicher.. Az ideális órarend, saját órarend Ich bin mir nicht sicher, ob... Az ideális iskola 5. Étkezés Kínálás és arra reagálás: Nimm doch... Nein, ich bin schon satt. Étkezési szokások nálunk és más Vélemény kifejezése: Das schmeckt mir (nicht) gut. országokban Különleges ételek, egyszerűbb receptek.

IV. Helyi tanterv matematika 4. osztály

Fogalomkörök birtoklás: Wessen? Von, -s, gehören Präteritum

Időbeli viszonyok: im Winter, diesen Tag, letztes Jahr

Konjunktionen: ob, als, wenn Függő beszéd: Er sagte, dass ...

Melléknévragozás: Gyenge Mennyiségi viszonyok: Eine Portion...

- 34 -

A HELYI TANTERV MÓDOSÍTÁSA A KOMPETENCIA ALAPÚ PROGRAMCSOMAG BEVEZETÉSÉHEZ

SZENT MÁRTON ÁLTALÁNOS ISKOLA HALÁSZI

KÉSZÍTETTE: TÓTH RÓBERTNÉ

FELHASZNÁLT FORRÁS: EDUCATIO KHT. KOMPETENCIA FEJLESZTŐ OKTATÁSI PROGRAM KERETTANTERVE(2008)

MATEMATIKA 4. ÉVFOLYAM

- 35 -

4. évfolyam Óraszám: 148óra, 37 hét, 4 óra/hét

Témakörök I.

Javasolt óraszám 7

Gondolkodási módszerek

(+ folyamatos, beépül a teljes tananyagba) II.

Számtan-algebra

III.

Geometria, mérés

IV.

Függvények, sorozatok

102

25

7 (+ folyamatos, beépül a teljes tananyagba)

V.

Valószínűség, statisztika

7 (+ folyamatos, beépül a teljes tananyagba)

Témakörök Kapcsolódó témakörök

Tartalom

Javasolt óraszám

- 36 -

II. Számtan-algebra I., III., IV., V.

1. ISMÉTLÉS

16 óra + folyamatos

II számtan-algebra I., III., IV., V.

2. A TERMÉSZETES SZÁM FOGALMÁNAK KIALAKÍTÁSA 10 000-IG

12 óra+ folyamatos


3. MŰVELETFOGALMAK TOVÁBBÉPÍTÉSE; A MŰVELETI TULAJDONSÁGOK ÉS KAPCSOLATOK

5 óra + folyamatos


4. SZÁMOLÁS FEJBEN; KÖZELÍTŐ SZÁMÍTÁSOK



5. ÍRÁSBELI MŰVELETEK



6. NYITOTT MONDATOK; EGYENLETEK, EGYENLŐTLENSÉGEK

8 óra + folyamatos


7. SZÖVEGES FELADATOK

9 óra + folyamatos


8. EGÉSZ SZÁMOK

6 óra


9. TÖRTEK

8 óra

III. Geometria, mérés I., IV. IV. Függvények, sorozatok I., III., IV.

10. GEOMETRIA, MÉRÉS

24 óra

11. RELÁCIÓK, FÜGGVÉNYEK, SOROZATOK

9 óra + folyamatos

V. Valószínűség, statisztika I., II., III., IV.

12. STATISZTIKA, VALÓSZÍNŰSÉG

7 óra + folyamatos

I. Gondolkodási módszerek II., III., IV., V.

13. GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK

7 óra + folyamatos

- 37 -

- 38 -

4. ÉVFOLYAM - I. TÉMAKÖR GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK

7 óra + folyamatos Modulok:0403, 0409, 0410, 0421 KÉPESSÉGFEJLESZTÉSI FÓKUSZOK Képességfejlesztési fókuszok

A képességfejlesztés megvalósulási lehetőségei a témakörben

Számlálás, számolás

Számok alkotása számjegyeikből – kombinatorikus megközelítéssel. Számok halmazokba válogatása oszthatósági tulajdonságok szerint. Közös osztók, illetve közös többszörösök gyűjtése.

Mennyiségi következtetés

Mennyiségek, mértékegységek rendszerbe foglalása. Becslések ellenőrzése; valószínűségi sejtések megfogalmazása, ellenőrzése.

Becslés, mérés, valószínűségi következtetés Szövegesfeladat-megoldás, problémamegoldás, metakogníció

Szövegértelmezést segítő eljárások: eljátszás, eljátszás egyszerűsítő modellel, szabad és irányított beszélgetés a szituációval kapcsolatban; adatok válogatása, adatok és kapcsolataik ábrázolása; az ábrázolt viszonyok leolvasása, adott kérdés szerint fontos és lényegtelen adatok szétválasztása, felesleges adatok kiszűrése, ellentmondó adatok felismerése.

Rendszerezés, kombinativitás

Elemek válogatása, rendezése. Elemek elhelyezése egyszerre két halmazba (alá- illetve mellérendelt fogalmak. Kiválasztott, sorba rakott elemek táblázatba rendezése, a lehetőségek összegyűjtése fa-diagram segítségével.

Induktív, deduktív következtetések

Egyszerű következtetések.

- 39 -

AJÁNLOTT TEVÉKENYSÉGEK Elemek válogatása, osztályozása saját vagy adott szempont szerint; felismert szempont követése. Elemek elhelyezése adott diagramban. A kétfelé válogatás szigorú szabályának követése. Elemekhez és címkékhez diagram készítése. Elkészült diagram részeinek jellemzése halmazra vonatkozó állítással és a benne levő elemek közös, meghatározó tulajdonságával. Az elemek elhelyezéséhez kapcsolódó szóhasználat gyakorlása: „mindegyik”, „egyik sem”, „van köztük olyan”, „nem mind”; a logikai „nem” értő, tudatos használata; a logikai „és” használata; a logikai „vagy” értelmezése. Különféle viszonyban levő tulajdonságoknak (fogalmaknak) megfelelő halmazábrák értelmezése, bennük elemek elhelyezése, ilyen ábrák keresése, készítése. Elemek elhelyezése olyan ábrán, amelyen két-két halmaz különféle viszonyban van egymással; egyszerű alá-fölérendelt fogalmak, mellérendelt fogalmak megjelenése halmazábrákon. Megállapítások két tulajdonság viszonyával kapcsolatosan a kialakult ábra alapján (pl. oszthatósággal kapcsolatos viszonyok; alakzatok közti kapcsolatok). Kétszempontú rendezések; táblázatok és fadiagram használata (soros és táblázatos rendszerek). Az elemek tulajdonságának megfogalmazása. Elemek kiválasztása tulajdonságaik szerint barkochba játékkal, halmazszűkítéssel. Nyitott mondathoz elemek válogatása adott alaphalmazban, melyek teszik igazzá, melyek tévessé. Nyitott mondat igazsághalmazának keresése kis véges alaphalmazon. Kombinatorikus alkotások (véges sok elem rendezése, valahány elem kiválasztása), elhelyezésük fa-diagramon. ISMERETEK, TANANYAGTARTALMAK Helye a tananyagban, tartalmi fókuszok A harmadik osztályos tevékenységek folytatása mellett immár a kétszer kétfelé válogatásra helyezzük a hangsúlyt. Ezzel az építkezéssel párhuzamosan tudatosítjuk azokat a kijelentéseket, amelyek egy-egy halmazra vonatkoznak. A logikus gondolkodásnak fontos eleme az összességlátás, és az, hogy az összességekre vonatkozó állításokat, kérdéseket meg tudjanak fogalmazni. Ezeknek jellemzője a „mindegyik”, „egyik sem”, „van köztük...”, „nincs olyan...” kifejezések egyre tudatosabb használata.

Tartalom részletezése

Elemek elhelyezése egyszerre két adott halmazba ezek különféle viszonyai esetén; a halmazok által képviselt fogalmak egymáshoz való viszonya: alá-fölérendeltség, mellérendeltség, egymást kizáró fogalmak, egymást kiegészítő fogalmak; a logikai nem tudatos használata. Állítások igazságának megítélése, a logikai „és” illetve „vagy” használata. Összességre jellemző tulajdonság megfogalmazása („minden”, „van olyan”…). Nyitott mondatok lezárása igazzá, tévessé. Nyitott mondat igazsághalmazának megkeresése kis véges alaphalmazon. A nyitott mondatok; egyenletek, egyenlőtlenségek megoldásait alsó Logikai játékok tulajdonságok értelmezésével és a tagadás alkalmazásával (barkochbák, szűkítések). tagozaton csak véges alaphalmazon keressük. Néhány elem lehetséges sorrendjének előállítása, elemek kiválasztása; rendezésük táblázatba, fa-diagramon.

- 40 -

KAPCSOLÓDÓ TÉMÁK Kapcsolódó tantervi témák A gondolkodási módszerek megismerése nem önálló témakörként jelenik meg. A következő témák feldolgozása során koncentráltan van jelen: Csoportosítások, műveletek különféle számrendszerekben eszközökkel. Írásbeli összeadás, kivonás. A műveleti sorrend számításokban és szöveges feladatok megoldása során. Műveleti tulajdonságok, a műveletek közti kapcsolatok. Számtulajdonságok, számkapcsolatok felismerése, kifejezése tevékenységekkel, állításokkal. Törtek. A szög mint az elfordulást jellemző mennyiség. Ezen témák mindegyike lehetőséget ad a kívánt tartalom megjelenítésére.

Más műveltségterületi kapcsolódási lehetőségek Anyanyelvi nevelés, Életvitel és gyakorlati ismeretek, Vizuális nevelés, Testnevelés, Környezeti nevelés, Énkép, önismeret, Tanulás. Kompetencia terület szerint: szociális és környezeti.

MÓDSZERTANI ORIENTÁCIÓ Tanítási eljárások

Tárgyak, számok, alakzatok… válogatása, az egyes elemekről, és az elemek összességéről gyűjtött tulajdonságok segítik a fogalmak közti viszony felismerését.

Módszertani eszköztár

A tevékenységek, az elemek azonosságára illetve a különbözőségére irányított figyelem segíti az összességlátást. A barkochba játékok jó lehetőséget teremtenek a halmazok-logika fogalmainak játékos alakítására.

Értékelés módja

Szöveges értékelés a csoportos tevékenységekben való aktivitás alapján.

Az esélyegyenlőség kezelése

Differenciálhatunk a válogatás szempontjának kiválasztásában, a válogatásra szánt elemek számában, az állítások összetettségében, illetve a segítségnyújtás mértékében. KÖVETELMÉNYEK

Képes adott, véges halmaz elemeinek adott illetve választott szempont szerinti szétválogatására. Tudja jellemezni a diagramban elhelyezett elemeket közös, meghatározó tulajdonságaikkal. Használja a tulajdonság tagadását a halmazba nem tartozó elemek közös tulajdonságának megragadására. Képes konkrét, kis elemszámú halmaz elemeinek két-szempontú válogatására. El tudja helyezni adott alaphalmaz elemeit halmazábrákon. Helyesen használja a logikai „és”-t, érti a logikai „vagy”-ot. El tud helyezni elemeket két-két különféle viszonyban levő halmazt szemléltető ábrán; érti az egyszerű alá-fölérendelt fogalmak, illetve a mellérendelt fogalmak viszonyát, azok megjelenését halmazábrákon. – Megtalálja elemek különböző sorrendjét, azokat táblázatba tudja rendezni, fa-diagramon el tudja helyezni.

- 41 -

4. ÉVFOLYAM - II. TÉMAKÖR Számtan-algebra A TERMÉSZETES SZÁM FOGALMÁNAK ALAKÍTÁSA 10 000-IG

12 óra + folyamatos Modulok:0401, 0402, 0403, 0404 KÉPESSÉGFEJLESZTÉSI FÓKUSZOK Képességfejlesztési fókuszok



Pontos szám, közelítő szám számláláshoz, méréshez, értékekhez kapcsolódóan. Számrendszeres gondolkodás; helyiérték-rendszer.

Mennyiségi összehasonlítás

Mérés és elemi mértékismeret. A mennyiség, mértékegység és mérőszám összefüggései alapján történő becslés, mérés, következtetés.

Becslés, mérés Szövegesfeladat-megoldás, problémamegoldás, metakogníció

Mennyiségekkel kapcsolatos hiányos szöveges feladatok; hiányzó adatok pótlása mérésekkel.


Számok szétválogatása tulajdonságaik szerint; nagyságviszonyok, nagyság szerinti rendezések. Számok alkotása számjegyeikből; számok elhelyezése egymással különféle viszonyban levő halmazokba adott számtulajdonságok szerint.

- 42 -

Induktív, deduktív lépések

Mértéktáblázatban való tájékozódás; a helyiérték-táblázat alkalmazása mértékekre. Kis számok körében tapasztalt összefüggések ellenőrzése nagyobb számok között; sejtés, a sejtés megerősítése példákkal; okkeresés; általánosításra törekvés. AJÁNLOTT TEVÉKENYSÉGEK

Halmazok, mennyiségek összehasonlítása becsléssel, a darabszám és a mérőszám becslése, a becslés finomítása közelítő számlálással. Pontos és közelítő meg- és leszámlálás valahányasával; különféle mennyiségek körében (hosszúság, tömeg, űrtartalom, idő) meg- és kimérés különféle egységekkel (alkalmi és szabvány egységekkel), az egység többszöröseivel. A terület, térfogat és szög mérése alkalmi mértékegységekkel. A mennyiség, egység és mérőszám közti összefüggések alkalmazása becslésben, a mérés egyszerűsítésében, számításokban és ellenőrzésben (a használandó mértékegységek: milliméter, centiméter, méter, kilométer, milliliter, centiliter, deciliter, liter, gramm, dekagramm, kilogramm, tonna, másodperc, perc). Mértékváltások konkrét mérésekhez kapcsolva, elvégzett mérésről egyszerű következtetések más (a rendszerben szomszédos, másod- és harmadszomszédos) egységgel való mérés várható eredményére. Mérések adott pontossággal; a mérés pontosságának kifejezése. Adott összeg kifizetése többféleképpen. Csoportosítások, váltások különféle alapszám szerint; a tízes számrendszer szerinti váltások többféle eszköz használatával. Számírás, számolvasás. A helyiértékes írásmód tudatos építése, kiterjesztése nagyobb számok felé. A római számjelek, számok olvasása, írása. Egy-egy szám sokféle (összeg-, különbség-, szorzat-, hányados- és összetettebb) alakja. Számok összehasonlítása, sorba rendezésük. Helyük, közelítő helyük a különféle beosztású számegyeneseken. A számegyenes beosztásának finomításával adott szám elhelyezésének pontosítása. Célszerű egység választása a számegyenesen adott számok ábrázolásához. Számok helye számtáblázatokban. Számtulajdonságok, számkapcsolatok felismerése, megfogalmazása, alkalmazása (számszomszédok; kerekített értékek; a számjegyek tulajdonságai; oszthatóság adott számmal, osztók keresése, számok felépítése prímtényezőkből…). Számok összehasonlítása, alkotása, kiválasztása, szétválogatása különféle tulajdonságok, számkapcsolatok szerint. Halmazábrák alkotásával két-két számtulajdonság viszonyának kifejezése.

- 43 -

ISMERETEK, TANANYAGTARTALMAK Helye a tananyagban, tartalmi fókuszok


A számérzet formálásához a 10 000-es számkörben is hozzátartozik, hogy a gyerekek számláljanak, mérjenek nagy számokkal jellemezhető összességeket és mennyiségeket. Fontos szerep jut a közelítő számlálásnak és mérésnek, valamint a számok értékmérő tartalmának. Meg kell tapasztalniuk ebben a számkörben is a számok tulajdonságait, kapcsolatait.

A természetes szám fogalmának bővítése 10 000-ig, számlálás, mérés, közelítő számlálás, adott pontosságú mérés, számegyenesen való tájékozódás, kerekítés. Pontos szám, közelítő szám értékekhez kapcsolódóan. Számrendszer-építés. Mérés és elemi mértékismeret. Számok írása, olvasása. Számok sokféle neve. Számtulajdonságok és -kapcsolatok (nagyság, szomszédok, kerekített értékek; oszthatósággal kapcsolatos tartalmi és formai jegyek).

KAPCSOLÓDÓ TÉMÁK Kapcsolódó tantervi témák Tulajdonságok kiemelése, tudatosítása; válogatások témakör. Minden további, számfogalomhoz kapcsolódó téma: Számlálás, mérés 1000-ig. Számok neve, jele, nagysága. Számtulajdonságok, számkapcsolatok. Számítások és becslések kerek százasokkal.

Más műveltségterületi kapcsolódási lehetőségek Anyanyelvi nevelés, Életvitel és gyakorlati ismeretek, Vizuális nevelés, Testnevelés, Környezeti nevelés, Énkép, önismeret, Tanulás.


Tapasztalatszerző tevékenységek szervezése, feladatalkotások és problémamegoldás kooperatív és önálló munkában.


Az ismétlés és a gyakorlás időszakában differenciálhatunk az eszközök használatában, a felvetett probléma minőségében és mennyiségében, a segítségnyújtás mértékében és módjában, a problémamegoldás önállóságában. Az új ismeretek tanulását a tanulók aktív részvételével a megértésre alapozzuk.

Értékelés módja

Diagnosztikus mérés az 1000-es és a 10 000-es számkörben.


A hiányok pótlása 1000-es számkörben egyénileg, a megértés biztosítása 10 000-es számkörben a természetes számok többféle értelmezésében, többféle eszközhasználattal.

- 44 -

KÖVETELMÉNYEK Széles valóságtartalomra épülő, tovább bővíthető, gazdag természetes számfogalom a 10 000-es számkörben. A közelítő szám fogalmának, a helyiértékes szerkezet szerepének gyakorlati megértése. Darabszám és mérőszám becslése, megállapítása valahányasával való pontos és közelítő számlálással, alkalmi és szabvány egységgel és többszöröseivel való méréssel, adott pontossággal. A természetes számok értékmérő tartalmának ismerete; át- és beváltások. A számok írása és olvasása 10 000-ig; a számrendszer (kiemelten a tízes) fogalmainak (alapszám, a számjegy alaki-, helyi- és valódi értéke) értése. Számok kifejezése többféle alakban. Számok összehasonlítása, sorba rendezésük nagyság szerint; tájékozódás a számegyenesen. – Számok jellemzése tulajdonságaikkal és kapcsolataikkal, ezek alkalmazása számalkotásokban, válogatásokban.

MŰVELETFOGALMAK TOVÁBBÉPÍTÉSE; A MŰVELETI TULAJDONSÁGOK ÉS KAPCSOLATOK

5 óra + folyamatos Modulok:0405, 0406, 0407, 0409, 0410 KÉPESSÉGFEJLESZTÉSI FÓKUSZOK Képességfejlesztési fókuszok



A műveletek kapcsolatának és tulajdonságainak erősítését szolgáló sejtések ellenőrzése.

Mennyiségi összehasonlítás

Egyenlőségek és egyenlőtlenségek becslése, összehasonlítása.

Becslés, mérés Szövegesfeladat-megoldás, problémamegoldás, metakogníció

A műveletek értelmezésének és kapcsolatának felújítása egyenes és fordított szövegezésű feladatokkal.


A műveleti tulajdonságok tudatosítása, a műveleti sorrend megváltoztatásának hatása.

- 45 -

Induktív, deduktív lépések

A műveleti tulajdonságok és kapcsolatok kiterjesztése 10 000-es számkörre. AJÁNLOTT TEVÉKENYSÉGEK

– – – – – – –

A műveletek értelmezéseinek felújítását; kapcsolataik tudatosítását; a tulajdonságok megfigyelését, alkalmazását támogató tevékenységek: műveletek megválasztása adott helyzetekhez, képekhez, képpárokhoz, szöveges feladatokhoz; műveletekhez képek, kirakások, elvontabb modell(ek) keresése, alkotása; műveleteket értelmező helyzetekben, képeken, szöveges feladatokban az eredmény előre becslése; az eredmény változásainak megfigyelése az összetevők változásainak függvényében, a műveleti tulajdonságok felismerése konkrét egyedi esetekben, alkalmazásuk becslésekben, számításokban, az eredmény ellenőrzésében, összetett alakú számok összehasonlításában; műveletes alakban adott számok összehasonlítása, sorbarendezése (a műveletek elvégzése nélkül); közelítések; a műveletek helyes sorrendjének megválasztása zárójeleket tartalmazó műveletsorokban is, a zárójel-elhagyásra vonatkozó megállapodás alkalmazása, adott érték elérése műveletek és zárójelezések különféle megválasztásával. ISMERETEK, TANANYAGTARTALMAK Helye a tananyagban, tartalmi fókuszok


Folytatás A számolási eljárások kiterjesztése előtt felújítjuk a műveletek értelmezéseit, erősítjük a művelet és inverzének kapcsolatát. A műveletek eredményének előrebecslése a műveleti tulajdonságok alkalmazásával történik, ezért ezek tudatosabbá válása könnyebbé teszi az alkalmazást, a becsült és a pontos érték közti különbség nagyságrendjének megítélését.

Az összeadás és kivonás értelmezéseinek felújítása. A műveletek mélyítése szöveges feladatokkal, szituációkkal, pontos és közelítő számokkal. A két művelet kapcsolata. Az összeadás, kivonás tulajdonságainak tudatosítása és felhasználása konkrét esetekben (mitől és hogyan változik az összeg, a különbség; mikor marad változatlan; a tagok felcserélhetősége, csoportosíthatósága, a műveletek monoton tulajdonsága). A szorzás, osztás értelmezéseinek felújítása szöveges feladatokkal, szituációkkal, számolásokban. A műveletek kapcsolata. Néhány fontos tulajdonságuk megfigyelése, tudatosítása konkrét esetekben (a szorzat, hányados változásai; a tényezők felcserélhetősége, csoportosíthatósága, a szorzás és osztás monotonitása). Több művelet összekapcsolása, a szorzás összeadásra és kivonásra vonatkozó disztributivitása. A műveleti sorrend megváltoztatása, a zárójel-elhagyásra vonatkozó megállapodás megismerése, a zárójel-áthelyezés illetve elhagyás eredményváltoztató hatásának megfigyelése.

- 46 -

KAPCSOLÓDÓ TÉMÁK Kapcsolódó tantervi témák A műveletek értelmezései, tulajdonságaik alkalmazásra kerülnek a számolási eljárások, szöveges problémamegoldások, nyitott mondatok igazzá tevése során, ezért a téma szinte minden témánál megjelenik.



A műveletértelmezések 10 000-es számkörre történő kiterjesztéséhez választott szöveges feladatok eljátszása, modellezése. A műveletek állandóságának és változásának felfedeztetése kooperatív és önálló munkában.


A tanulói tevékenységeket az egyéni képességek figyelembe vételével, a problémamegoldást támogató eszközhasználattal szervezzük.

Értékelés módja

Szóbeli értékelés az egyéni képességek figyelembe vételével.


A kooperatív problémamegoldások során minden tanuló számára olyan feladatot jelölünk ki, amely őt sikerélményhez juttathatja. KÖVETELMÉNYEK

Tudja a négy alapműveletet különféle tartalmaikban értelmezni, a megfelelő műveleteket megválasztani összetettebb szituációkhoz is. Ismeri, és helyesen alkalmazza a zárójeleket, jól választja meg a műveletek sorrendjét. Hiteles becslések, és számolások megkönnyítése biztonságosabb végzése érdekében alkalmazza a műveletek tulajdonságait és kapcsolatait a tízezres számkörben.

- 47 -

SZÁMOLÁS FEJBEN; KÖZELÍTŐ SZÁMÍTÁSOK

14 óra + folyamatos Modulok:0405 KÉPESSÉGFEJLESZTÉSI FÓKUSZOK Képességfejlesztési fókuszok



Fejszámolás a tízes számrendszerben.


Számlálásokhoz, közelítő számlálásokhoz, mérésekhez, közelítő mérésekhez kapcsolódó műveletvégzések ezresekkel. Nem kerek számokkal végezhető műveletek eredményének becslése kerekített értékekkel.

Becslés, mérés, valószínűségi következtetés Szövegesfeladat-megoldás, problémamegoldás, metakognició

A műveletvégzést könnyítő számolási eljárás megválasztása; a művelet eredményének közelítése, a „hiba” csökkentése. Annak tudatosítása, hogy mitől válik pontosabbá egy becslés.


Analógiák egyjegyű, 0-ra végződő kétjegyű, 00-ra végződő háromjegyű és a 000-ra végződő négyjegyű számokkal végzett műveletek között.

Induktív, deduktív folyamatok

Fejszámolások a 10 000-es számkörben analógiákra építve. AJÁNLOTT TEVÉKENYSÉGEK

- 48 -

Összeadás, kivonás fejszámolással: – összeadás és kivonás kerek tízesekkel, kerek százasokkal, kerek ezresekkel; – 00-ra, 0-ra végződő és teljes négyjegyű számok összeadása kerek ezresekkel; kerek ezresek elvétele; – pótlások 100-ra, 1000-re, 10 000-re több lépéssel; – 00-ra végződő négyjegyű és kerek háromjegyű számok összeadása, a megfelelő kivonások; – 900 és 800 hozzáadása, elvétele 1000 – 100 illetve 1000 – 200 alakban; – 00-ra végződő négyjegyűek összeadása, elvétele különféle eljárásokkal. Összeg, különbség becslése a számok kerekítésével: – 0-ra végződő és teljes négyjegyű számok összegének és különbségének becslése; – közelítés a műveletvégzésben résztvevő számok ezresekre kerekítésével; a „hiba” nagyságának megfigyelése; – a becslés finomítása a műveletvégzésben résztvevő számok százasokra kerekítésével és más módokon (pl. a monotonitás alkalmazásával). Szorzás, osztás fejszámolással: – a szorzó- és bennfoglalótáblák gyakorlása; többszörözés az érték növelésével, osztás az érték csökkentésével; – kerek tízesek, százasok, ezresek szorzása egyjegyűvel; – egyjegyűek és teljes kétjegyűek szorzása 10-zel, 100-zal, 1000-rel és a megfelelő osztások; – egyjegyűek szorzása kerek tízesekkel, kerek százasokkal, kerek ezresekkel; és a megfelelő osztások; – egyjegyűek és teljes kétjegyűek szorzása kis kétjegyű számokkal a szorzó összegre vagy különbségre bontásával; – a szorzat és a hányados becslése a műveletvégzésben résztvevő számok kerekítésével, kétoldalú közelítéssel. Maradékos osztások egyjegyű osztóval a 100-as számkörben és kerek tízes, kerek százas osztóval az 1000-es, 10 000-es számkörben. ISMERETEK, TANANYAGTARTALMAK Helye a tananyagban, tartalmi fókuszok


- 49 -

Folytatás Összeadás, kivonás; szorzás, osztás fejszámolással. A szóbeli számolási készség fejlesztése 10 000-es számkörben is az Közelítő számítások a műveletvégzésben résztvevő számok kerekítésével; a analógiák alapján történhet. „hiba” nagyságának megfigyelése, csökkentése. Egyre tudatosabbá válik az egyedi esetekben megfigyelt műveleti tulajdonságok alkalmazása a műveletek eredményének előre becslésében, a számolási eljárások érvényességének kiterjesztésében a nagyobb számkörre. Ezen ismeretek hasznossága tudatosodik a valóságtartalmú problémafelvetések megoldása során, valamint később, az írásbeli műveletvégzéseknél. KAPCSOLÓDÓ TÉMÁK Kapcsolódó tantervi témák A szám- és műveletfogalmak alakításával foglalkozó témák.



Az analógiákra építő feladatok párhuzamba állításával segítjük az azonosságok és különbözőségek megfigyelését. A játékpénzek, abakuszok használata szemléletessé és egyszerűvé teszi az értéknövelést és az értékcsökkentést.


A manuális és gondolati tevékenységek, és az azonosságokra irányított figyelem segíti a meglévő ismeretek aktivizálását és kiterjesztését a nagyobb számok körére.

Értékelés módja

Az írásbeli műveletek tárgyalása előtt végzett diagnosztikus mérés alapján.


Játékpénzt vagy abakuszt biztosítunk minden tanulónak addig, amíg annak használatát igényli. KÖVETELMÉNYEK

- 50 -

Jó fejszámolási jártasság elérése összeadásban, kivonásban a 100-as számkörben, és az analóg esetekben az 1000-es, 10 000-es számkörökben. Értve és egyre önállóbban alkalmazza a kerekített értékekkel való közelítő számolást becslésekben és az ellenőrzések során. Szerezzen gyakorlottságot szorzásban, osztásban 10-zel, 100-zal, 1000-rel, kerek tízesekkel, egyszerű kétjegyűvel.

ÍRÁSBELI MŰVELETEK

24 óra + folyamatos Modulok:0409, 0415, 0417 KÉPESSÉGFEJLESZTÉSI FÓKUSZOK Képességfejlesztési fókuszok



Írásbeli műveletek végzése a megismert algoritmusok alapján.


A műveletek eredményének előrebecslése.

Becslés, mérés, valószínűségi következtetés Szövegesfeladat-megoldás, problémamegoldás, A műveletek eredményének ellenőrzése különféle módokon. A választott ellenőrzési mód indokolhatósága. metakognició Rendszerezés, kombinativitás

Az írásbeli műveletek algoritmusainak értő alkalmazása. A lépések kötött és változtatható sorrendje.


Az ellenőrzéshez választott eljárás tudatos alkalmazása (pl.: ha fele akkora számmal osztunk, 2-szer akkora hányadoshoz kell jutnunk).

- 51 -

AJÁNLOTT TEVÉKENYSÉGEK A számrendszeres gondolkodás továbbépítése; az írásbeli műveleti eljárások alapozása. A műveletek eredményének becslése. Az írásbeli összeadás, kivonás, egyjegyűvel való szorzás kiterjesztése nagyobb számok körére, gyakorlása. Ellenőrzés a becsült eredménnyel való összevetéssel, valamint a műveleti tulajdonságok és kapcsolatok felhasználásával. Szorzat becslése kerekített számokkal végzett szóbeli számolással. A két- és háromjegyű szorzóval való írásbeli szorzás eljárásának megismerése (szorzás 10-zel, kerek tízessel, teljes kétjegyűvel két lépésben, illetve szorzás 100-zal, kerek százassal, teljes háromjegyűvel három lépésben), az eljárás begyakorlása. Többféle ellenőrzési mód megismerése ( összevetés a becsült szorzattal, valósággal; határok közé szorítás; összeadásokkal való helyettesítés; tényezők cseréje; a szorzó vagy a szorzandó tényezőkre bontása; a részletszorzatok számítási sorrendjének megváltoztatása). Az egyjegyű osztóval való írásbeli osztás előkészítése tárgyi tevékenységgel: egyenlő részekre osztás különféle pénzérmék (Dienes-készletek, színesrudak) használatával váltás nélkül és felváltással egy-egy „helyen”. Hiányos szorzásban az egyik tényező keresése becsléssel, közelítéssel. Hányados becslése; a becslés finomítása szorzással. Az egyjegyűvel való írásbeli osztás eljárásának megismerése, gyakorlása; ellenőrzés különféle módokon (összevetés a becsült hányadossal, valósággal; határok közé szorítás; az osztó vagy az osztandó szorzatra bontása, és a szükséges műveleti tulajdonságok alkalmazása; szorzással; maradékos osztás esetén szorzással és a maradék szorzathoz való hozzáadásával).

- 52 -



Folytatás A többjegyűvel való szorzás és az egyjegyűvel való osztás algoritmusainak megértését az eszközhasználat biztosítja. A hibák felismerését a műveletek előrebecslése és a többféle ellenőrzési módszer támogatja.

Írásbeli műveletek a) összeadás, kivonás, szorzás egyjegyű szorzóval b) szorzás többjegyűvel c) osztás egyjegyűvel A műveletek eredményének előrebecslése, majd ellenőrzése különféle módokon.

KAPCSOLÓDÓ TÉMÁK Más műveltségterületi kapcsolódási lehetőségek Anyanyelvi nevelés, Életvitel és gyakorlati ismeretek, Az írásbeli műveletek megértésének nélkülözhetetlen feltétele a helyiérték-rendszer biztonságos ismerete, a szóbeli számolási eljárások értése és tudatos alkalmazása, valamint a különböző pontosságú Vizuális nevelés, Testnevelés, Környezeti nevelés, Énkép, önismeret, Tanulás. kerekítésekre alapozott becslések végzése. Ezek fejlesztése szinte a tanítási órák mindegyikén megvalósul. Kapcsolódó tantervi témák

- 53 -


Az írásbeli műveletek algoritmusai az előző évben megismert algoritmusokra épülnek. A korábbi ismeretekre alapozott fejlesztés épít a tanulói megfigyelésekre, a konstruktív gondolkodásra. A többféle ellenőrzési mód kidolgozása tovább erősíti a műveletek kapcsolatát és tulajdonságait.


A korábban is használt eszközök (játékpénzek, abakuszok, Dienes-készletek) támogatják az eljárások 10 000-es számkörben való alkalmazását, illetve a többjegyűvel való szorzás és az egyjegyűvel való osztás algoritmusainak megértését.

Értékelés módja

Az írásbeli műveletek megértését és eljárásainak ismeretét vizsgáló diagnosztikus mérés alapján.


Eszközhasználatot biztosítunk minden tanulónak addig, amíg azt igényli. Szükség esetén irányítjuk, más esetben lehetőséget teremtünk az ellenőrzési mód tetszőleges megválasztására. KÖVETELMÉNYEK

Ismeri, és értve alkalmazza az írásbeli összeadás, kivonás, egyjegyűvel való szorzás eljárását. Ismeri, és helyesen alkalmazza a két- és háromjegyű szorzóval való szorzást, az egyjegyű osztóval való osztás eljárását. Eredményeit tudja ellenőrizni előzetes becslések vagy műveleti tulajdonságok alapján.

- 54 -

NYITOTT MONDATOK; EGYENLETEK, EGYENLŐTLENSÉGEK

8 óra + folyamatos Modulok.0406, 0415 KÉPESSÉGFEJLESZTÉSI FÓKUSZOK Képességfejlesztési fókuszok



Adott nyitott mondat megoldásának ellenőrzése kipróbálással.


Adott nyitott mondatot igazzá tevő elem becslése. A műveleti monotonitás alapján egy ellenőrzött megoldásból következtetés a nyitott mondat több megoldására.


Szöveges feladatokban megfogalmazott összefüggések lejegyzése nyitott mondatokkal. Döntés a választott elem behelyettesítésével létrejött állítás igazságáról.


Adott véges alaphalmaz elemeinek szétválasztása a szerint, hogy adott nyitott mondatot igazzá vagy tévessé tesznek.


Elsőfokú egyismeretlenes egyenlet és egyenlőtlenség megoldásának keresése tervszerű próbálgatással, a műveleti monotonitás egyre tudatosabb felhasználásával. AJÁNLOTT TEVÉKENYSÉGEK

- 55 -

Nyitott mondatok lezárása elemek, elempárok behelyettesítésével, s az így kapott állítások igazságának megítélése. Az összes igazzá tevő elem megkeresése véges alaphalmazokon; a tervszerű próbálgatás módszerének alkalmazása a műveletek monoton tulajdonságának alkalmazásával. Vita, érvelés. Olyan nyitott mondatok megoldása, amelyek az alaphalmaz egyetlen elemére sem válnak igazzá, illetve az alaphalmaz minden elemére igazzá válnak. ISMERETEK, TANANYAGTARTALMAK Helye a tananyagban, tartalmi fókuszok


Folytatás

Nyitott mondatok; egyenletek, egyenlőtlenségek A nyitott mondatok; egyenletek, egyenlőtlenségek megoldásait alsó – Nyitott mondat lezárása; döntés a kapott állítás igazságáról tagozaton csak véges alaphalmazon keressük oly módon, hogy a – Adott véges alaphalmaz elemeinek szétválogatása a szerint, hogy az adott gyerekek kipróbálják az alaphalmaz elemeit, és megvizsgálják, hogy egy- illetve kétváltozós egyenletet, egyenlőtlenséget igazzá teszik, vagy tévessé igaz lett-e az állítás. teszik. Olyan egyenletek, illetve egyenlőtlenségek megoldása, amelyeket adott alaphalmazon nem lehet tévessé tenni, olyanok, amelyeket nem lehet igazzá tenni. Annak Ezek a kipróbálások már elvezethetnek sejtések megsejtése, hogy bővebb halmazon is így van-e. megfogalmazásához, és egyszerű következtetések levonásához. – Egy- és kétváltozós egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása tervszerű próbálgatással (közelítés módszerével, a műveleti monotonitás felhasználásával). Ellenőrzés kipróbálással, egyszerű következtetéssel. KAPCSOLÓDÓ TÉMÁK Kapcsolódó tantervi témák A nyitott mondatok a műveletvégzések gyakorlásának, összefüggések, műveleti tulajdonságok és kapcsolatok leírásának lehetséges eszköze; a szöveges feladatok lehetséges matematikai modellje. Ezért, minden olyan témához kapcsolódik, amelyekben ezen tartalmak valamelyike előfordul.


- 56 -


A nyitott mondatok lehetséges lezárásai közül a behelyettesítés (kipróbálás) módszerét alkalmazzuk véges alaphalmazon. Ebből kiindulva jutunk el a tervszerű próbálgatás módszeréhez, amely lehetővé teszi, hogy az alaphalmaz egy részhalmazáról kipróbálás nélkül eldöntsük, hogy hozzátartozik-e a nyitott mondat megoldásához. Ezek a következtetések becslésre, illetve műveleti tulajdonságokra alapozhatók.


A nyitott mondatok megoldásának keresése tervszerű próbálgatással sejtéseket is tartalmaz, ezért nem nélkülözhető a sejtés ellenőrzése kipróbálással. Fontos, hogy találkozzanak a gyerekek olyan nyitott mondatokkal, amelyeknek az adott alaphalmazon nincs megoldása, illetve az alaphalmaz minden eleme megoldása a nyitott mondatnak.

Értékelés módja

A tanulók önálló munkájának megfigyelése alapján szóbeli értékelés.


A tanulók képességének és gyorsaságának figyelembevételével differenciálhatunk a nyitott mondat alaphalmazának megválasztásában. KÖVETELMÉNYEK

Nyitott mondatokat igazzá, tévessé tud tenni; meg tudja keresni nyitott mondat megoldását (teljes igazsághalmazát) adott, véges alaphalmazon. Használja a tervszerű próbálgatás módszerét, sejtéseit a műveletek monoton tulajdonságára alapozza. Elképzeléseit kipróbálással ellenőrzi.

SZÖVEGES FELADATOK

9 óra + folyamatos Modulok:0409 KÉPESSÉGFEJLESZTÉSI FÓKUSZOK Képességfejlesztési fókuszok


- 57 -


A szöveges feladathoz választott illetve készített számfeladat, nyitott mondat megoldása; táblázat kitöltése; sorozat folytatása.

Mennyiségi következtetés A szöveges feladat hiányzó adatának pótlása becsléssel, méréssel. Az eredmény megbecslése. Becslés, mérés, valószínűségi következtetés Szövegesfeladat-megoldás, problémamegoldás, metakognició

A probléma megértése; az adatok kigyűjtése, pótlása; modellkeresés az ismert és a keresett adat közti összefüggés feltárásához, leírásához; a megoldás megkeresése, ellenőrzése; a kérdés megválaszolása.


Adott probléma megoldása többféle modellel, a különféle megoldási módok összehasonlítása.


Egyszerű diszkussziók: a megoldás változása az adatok függvényében. AJÁNLOTT TEVÉKENYSÉGEK

Elmondott, olvasott, egyenes és fordított szövegezésű, egyszerű és összetett szöveges feladatok megjelenítése, átfogalmazása, értelmezése. A kérdés megértése. A kérdés és az adatok közti kapcsolat megértése, ábrázolása. Felesleges adatok kiszűrése; hiányok pótlása adatgyűjtéssel (mérés, számolás), érdeklődéssel. Ellentmondó adatok kiszűrése. A megoldás elképzelése, megbecslése. Matematikai modell keresése, készítése; leírás jelekkel (műveletekkel, sorozattal, táblázattal, vagy másképpen), megoldása, ellenőrzése. A különféle megoldási módok elemzése, értékelése (célszerűség, egyszerűség, ötletesség, szépség szempontjából). Adott képhez, számfeladathoz, egyéb modellhez szöveges feladat alkotása.

- 58 -



Folytatás Ismét a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése kap hangsúlyt. A szöveges feladatokban megfogalmazott kapcsolatok megértését egyre absztraktabb ábrákkal, szakaszokkal szemléltetjük. Fontos szerepet szánunk a kétirányú tevékenységnek: szöveghez ábra készítése, illetve adott ábrához szöveg alkotása. Megfigyeléseket végeztetünk arról, hogy az adatok változása hogyan befolyásolja a feladat megoldását.

Szöveges feladatok a) A megértés, elemzés technikái; eljátszás közvetlenül, eljátszás egyszerűsített eszközökkel, szabad és irányított beszélgetés a szituációval kapcsolatban, rajz vagy egyéb ábrázolás, egyszerű következtetések, adatok válogatása (adott kérdés szerint fontos és lényegtelen adatok szétválasztása, felesleges adatok kiszűrése, ellentmondó adatok felismerése); adatok és kapcsolataik ábrázolása; az ábrázolt viszonyok leolvasása, a lehetséges válaszok előre vetítése, mérlegelése. b) A matematikai modellek értelmezése; átfordítások különféle modellekbe: számfeladatok, nyitott mondatok, sorozatok, táblázatok, grafikonok, diagramok választása, készítése, mérlegelés a célszerűség, egyszerűség, szépség szempontjai alapján. c) A matematikai modellen belüli megoldás, és ennek ellenőrzése. d) Visszafordítás az eredeti problémára, a kapott válasz értelmezése, ellenőrzés az adatok, a valóság és az előrevetített eredmény szerint. e) Egyszerű esetekben diszkussziók.

KAPCSOLÓDÓ TÉMÁK Kapcsolódó tantervi témák Szöveges feladatokat nem csak a problémamegoldó képesség fejlesztése érdekében végzünk. Fontos szerepük van a műveletek értelmezése, összefüggések megfogalmazása, műveleti kapcsolatok konkretizálása területén is. Alkalmas eszközök a matematika és a valóság kapcsolatának átélésére. Ezért a szöveges feladatok szerepet kapnak minden olyan területen, amelyekben ezek a tartalmak megjelennek.


- 59 -


A szöveges feladatok értelmezését, az összefüggések feltárását segítő sokféle modell megismertetése lehetővé teszi az önálló problémamegoldást támogató modell megválasztását. Ezért nem algoritmusokat építünk, hanem lehetséges megoldási módokat kínálunk a tanulók számára. Megfigyeltetjük a megoldások módosulását az adok változásának hatására, ezzel felkeltjük a diszkusszió igényét.


A valóságtartalmú problémafelvetések eljátszása bizonyítja a matematika mindennapi életben betöltött nélkülözhetetlen szerepét. Az ilyen problémák matematizálása és a matematika eszközeivel való megoldása megmutatja a tanult ismeretek hasznosságát.

Értékelés módja

A megoldási módok egyszerűségének és szépségének elemzése; a különféle modellválasztással készített megoldási folyamatok összehasonlítása. Önértékelés az önálló munka megbeszéléseit követően. Egyéni értékelés diagnosztikus mérés alapján.


Az egyéniségnek megfelelő szerepvállalás biztosítása a szöveges feladatok „életszerű” eljátszása során. Differenciált tanácsadás a modellválasztáshoz; differenciálás a segítségnyújtás mértékében. KÖVETELMÉNYEK

A szöveges feladat megértése, átfogalmazása; kérdések megfogalmazása. Adatok gyűjtése, pótlása; az ellentmondó és felesleges adatok kiszűrése. A kérdés megértése. A szöveges feladat problémájához felhasználható matematikai modell kiválasztása, illetve megalkotása. A probléma megoldásának megbecslése. A modellbe „lefordított” probléma megoldása. Az eredmény ellenőrzése, összevetése a becsléssel és a valósággal; a kérdés megválaszolása.

- 60 -

EGÉSZ SZÁMOK

6 óra Modulok:0411 KÉPESSÉGFEJLESZTÉSI FÓKUSZOK Képességfejlesztési fókuszok



Egyenlő összegalakú számok gyűjtése.


Irányított mennyiségek mérése: az idő, magasság (különféle 0-pontokhoz való viszonyítás, adott növekedési irány).


Szöveggel megfogalmazott történet szemléltetése eszközzel való kirakással.


Kis abszolútértékű egész számok nagyság szerinti rendezése megválasztott modellben.


Tapasztalatok a negatív számokról, annak felismerése, hogy negatív számmal jellemezhető mennyiség hozzátevése értékcsökkenést, míg elvétele értéknövekedést eredményez. AJÁNLOTT TEVÉKENYSÉGEK

- 61 -

Irányított mennyiségek mérése, jellemzése előjeles számokkal (hőmérséklet; idő). Mennyiség jellemzése előjeles számmal a növekedés adott iránya esetén, választott 0-ponthoz való viszonyítással (idő; magasság és mélység). Vagyoni helyzetek jellemzése előjeles számokkal (készpénz és adósság). Nagyság szerinti rendezés különféle konkretizálásokkal (hőmérsékletek, időpontok, magasságok és mélységek összehasonlítása, rendezése; vagyoni helyzetek összehasonlítása); a számok sokféle neve (egyenlő vagyoni helyzetek különféle előállításai). Vagyoni helyzetek változása hozzátevés és elvétel hatására. ISMERETEK, TANANYAGTARTALMAK Helye a tananyagban, tartalmi fókuszok


Folytatás Tapasztalatok a negatív számokról; az egész számok körében való tájékozódás A 3. osztályban megkezdett értelmezéshez hasonlóan folytatjuk a (különféle szemléletű konkretizálások, nagyság szerinti összehasonlítás, fogalom alakítását. rendezés, egyenlő összegalakú számok). Valóságtartalmú problémafelvetésekkel biztosítjuk, hogy a gyerekek megértsék a viszonyítási pont lényegét. Érzékeltetjük, hogy egy kitüntetett irány (például a növekedés irányának) megválasztása tetszőleges, de ez egyértelműen meghatározza az ezzel ellentétes irányt. Az adósság-készpénz modell a negatív szám hiányként való értelmezését támogatja. Ez a modell segíti a számok tulajdonságainak vizsgálatát, a számok nagyság szerinti összehasonlítását, sokféle alakjának előállítását, a paritás vizsgálatát, a tevékenységek jól előkészítik a felső tagozaton sorra kerülő műveleti értelmezéseket az egész számok körében. KAPCSOLÓDÓ TÉMÁK Kapcsolódó tantervi témák

Más műveltségterületi kapcsolódási lehetőségek

- 62 -

A negatív számokat irányított mennyiségként és hiányként értelmezzük, ezért a modul közvetve Anyanyelvi nevelés, Életvitel és gyakorlati ismeretek, kapcsolódik minden olyan modulhoz, amelyben előfordulnak hasonló tevékenységek (művelet és Vizuális nevelés, Testnevelés, Környezeti nevelés, inverze; számok rendezése növekvő illetve csökkenő sorrendbe; sorozatok folytatása a növekedés és a Énkép, önismeret, Tanulás. csökkenés irányába; mozgások adott irányba és ellentétesen; viszonyítás adott értékhez; adatok összehasonlítása…

- 63 -


Többféle modellen (hőmérő, időszalag, készpénz- és adósságkártyák) végzett tevékenység alapozza az egész számok fogalmát.


Az előjeles számokkal való ismerkedés kizárólag eszközhasználattal történik, többnyire csoport illetve páros munkaszervezéssel.

Értékelés módja

Szöveges értékelés a közös illetve páros munkában való részvétel alapján.


A csoportok illetve a párok alakításánál különös gondot fordítunk a nehézségekkel küzdő tanulók elhelyezésére, a segítségnyújtásra alkalmas tanulótárs(ak) kiválasztására. KÖVETELMÉNYEK

Tud irányított mennyiségeket mérni, jellemezni előjeles számokkal. Érti, hogy egy pont helyzetének jellemzése viszonylagos. Tud vagyoni helyzeteket jellemezni előjeles számokkal. Képes előjeles számokat nagyság szerint rendezni különféle modellhasználattal. Tud kis abszolútértékű egész számokat sokféle alakban megjeleníteni.

- 64 -

TÖRTEK

8 óra Modulok:0412 KÉPESSÉGFEJLESZTÉSI FÓKUSZOK Képességfejlesztési fókuszok



Tájékozódás a törtalakú számok körében: különféle mennyiségek körében való megjelenítés, nagyság szerinti rendezés, egyenlő törtek.


Mennyiségek mérése az egység törtrészeivel. Törtek helye a számegyenesen.


Számok törtrészének meghatározását igénylő szöveges feladatok.


Törtek nagyság szerinti rendezése. Egyenlő törtek sokféle alakban


Egyenlő nevezőjű illetve egyenlő számlálójú törtek összehasonlítása tárgyi megjelenítésük alapján; egyenlő törtek tulajdonságának felismerése. AJÁNLOTT TEVÉKENYSÉGEK

- 65 -

Egységtörtek megnevezése illetve előállítása: – Különféle mennyiségek körében megjelenített egységtörtek leolvasása, megnevezése, összehasonlítása. – Az 1 egész egyenlő részekre osztásával kapott egységtörtek (fél, negyed, nyolcad, harmad, hatod, tizenketted, ötöd, tized, tizenötöd, huszad, heted, tizennegyed) megjelenítése különféle mennyiségeken (hosszúságok, területek, tömegek, űrtartalmak, szögek egyenlő részekre osztása). – Az egész és az egységtört viszonya. Egységtörtek többszörösei: – Egységtörtek többszöröseinek előállítása, megnevezése. A törtvonalas jelölés bevezetése. – Egészek és törtek „mérése” más törtekkel (pl. a fél mérése negyedekkel, hatodokkal, nyolcadokkal..., a 2 harmad mérése hatodokkal…, a 2 egész mérése felekkel…). – Különféle egységválasztásnál egységtörtek megjelenítése vágással, hajtogatással, színezéssel; egészek és törtek kirakása egységtörtekből. – Törtrészről következtetés az egészre. – A modellek felhasználása törtalakú számok összehasonlítására, köztük különféle alakú egyenlő számok keresésére. – Törtalakú számok összehasonlítása, nagyság szerinti rendezése, egyenlők keresése kijelölt modell használatával; vagy választható modell segítségével; formai jegyek megfigyelése. Törtszámok helye a számegyenesen. Mennyiségek mérése többféle egységgel; törtek és mértékrendszerek kapcsolata. Számok törtrészeinek keresése. ISMERETEK, TANANYAGTARTALMAK Helye a tananyagban, tartalmi fókuszok


Folytatás Tudatosan végigjárjuk újra azokat a tevékenységeket – talán már kicsit gyorsítva – amelyeket harmadik osztályban végeztünk. Nem mondunk le a konkrét és absztraktabb, egyedi és általánosabb közötti sokszori oda-visszalépésekről, mert biztonságos, megértett, továbbépíthető fogalmakat, fogalmi rendszert akarunk építeni. A fogalomépítés 5. osztályban folytatódik.

Tapasztalatok a tört számokról (egységtörtek és többszöröseik; törtek és egészek viszonya). A törtalakú számok körében való tájékozódás (leolvasás, megjelenítés, nagyság szerinti rendezés, egyenlő törtek, helyük a számegyenesen). Számok törtrészének előállítása.

KAPCSOLÓDÓ TÉMÁK Kapcsolódó tantervi témák


- 66 -

A törtfogalom alakítását mennyiségek egyenlő részekre osztásával végezzük. Ezért a modul közvetve kapcsolatban van minden olyan modullal, amelyben szerepet kap mennyiségek mérése, illetve a részekre osztás tevékenysége.

Anyanyelvi nevelés, Életvitel és gyakorlati ismeretek, Vizuális nevelés, Testnevelés, Környezeti nevelés, Énkép, önismeret, Tanulás.

- 67 -



A törtfogalom alakítása során gondosan ügyelünk a tört és a törtrész elkülönítésére, megértetésére, a szóhasználatra. Mennyiségek egyenlő részekre osztásával hozunk létre egységtörteket és azok többszöröseit. Darabolásokkal, kirakásokkal, színezésekkel állítunk elő törteket, az előállított törteket hasonlítjuk össze. Kétirányú tevékenységet szervezünk: – mennyiséghez rendelünk törtalakú számot; – törtalakú számhoz rendelünk mennyiséget.

Értékelés módja

A tevékenységek során mutatott aktivitás alapján.


Mennyiségi és minőségi differenciálás a törtek elállításában. Az egyéni képességek figyelembe vétele az eszközválasztásnál. KÖVETELMÉNYEK

Egyszerű egységtörtek és többszöröseik megnevezése, megjelenítése, jelölése. Törtek összehasonlítása tapasztalati alapon. Egyenlő törtek felismerése, az egyenlőség értelmezése, magyarázata. Mennyiségek mérése az egység törtrészeivel.

- 68 -

4. ÉVFOLYAM - III. TÉMAKÖR GEOMETRIA, MÉRÉS

24 óra Modulok:0407, 0408, 0412, 0413, 0414, 0418 KÉPESSÉGFEJLESZTÉSI FÓKUSZOK Képességfejlesztési fókuszok



Egységekkel kirakott területek, térfogatok meghatározása az egységek számlálásával.


Síkidomok területének, testek térfogatának, szögek nagyságának becslése, összehasonlítása, mérése.


Tájékozódás síkban, térben.


A téglatest, kocka, téglalap, négyzet, gömb, kör tulajdonságainak rendszerezése. A téglatest és a kocka fogalmak viszonya; a téglalap és négyzet fogalmak viszonya.


Hasonló síkidomok területének, hasonló testek térfogatának meghatározása. Transzformációkkal létrehozott sík- és terülő minták vizsgálata, melyik hogyan készülhetett. AJÁNLOTT TEVÉKENYSÉGEK

- 69 -

Szabad alkotások térben, síkban: Térbeli építések testekből, síklapokból, élváz-építőkből; síkbeli alkotások (kirakás, nyírás, tépés, hajtogatás) lapokból, pálcákból (pl. szívószálból) és rajzolás szabadkézzel hálón, pontrácson, vonalzóval, sablonhasználattal, körzővel: szabadon. Térbeli, síkbeli alkotások: másolás modell alapján a mintáéval azonos, nagyított, kicsinyített, illetve nem hasonló elemekkel. Az egybevágóság és a hasonlóság fogalmának intuitív alapozása (alakazonosítás, megkülönböztetés). A nagyított testek megépítése az eredeti elemekből is. A távolságok azonos arányú változásának megfigyelése. Síkbeli nagyítás az eredetivel azonos hálón, leszámlálással rajzban, az alak megmaradásának megfigyelése. Nyújtás, zsugorítás, torzítás ellenpéldaként. Néhány tulajdonság és reláció tudatosítása: görbült, síkbeli, szögletes, konvex, lyukas, üreges, tömör, sokszög, szimmetria, oldalak, szögek egyenlősége, lapok, élek párhuzamossága, merőlegessége. A téglatest, kocka, téglalap, négyzet, gömb, kör tulajdonságainak vizsgálata, tudatosítása és rendszerezése. Testek, síkidomok szétválogatása különféle tulajdonságaik szerint. Feltételek szerinti alkotások: Adott feltételeknek megfelelő minél több alakzat előállítása, megkülönböztetése; egyszerű esetekben az összes lehetséges alkotás keresése csoportos vagy egyéni munkával. Testek hálójának kiterítése. Testek tükörképének, eltolt képének, elforgatottjának megépítése, kirakása, síkidomok tükörképének rajzolása másolópapír segítségével, a sík mozgatásával. Két transzformáció végrehajtása egymás után. Síkban sor- és síkminták, parkettaminták kirakása, rajzolása (az egybevágósági transzformációk alkalmazásával), színezése (szimmetriatulajdonságok szerint). Ilyen minták vizsgálata, ellenőrzése, melyik hogyan készülhetett. A követett szabály megfogalmazása, bemutatása. Mérések, becslések alkalmi egységek kirakásával, skálázott eszközökkel. A különféle egységekkel való mérések eredményének összehasonlítása. Hosszúságok összemérése, mérése alkalmi és szabványos egységekkel. Méréshez kapcsolódó egyszerű következtetés a szomszédos, másod-, harmadszomszédos szabványos egységekben kifejezett mérőszámra. Területek összehasonlítása, összemérése; területmérés: lefedés különféle alakú és méretű lapokkal. Területek meghatározása hálón való leszámlálással; a téglalap területének mérése, számítása a sorok számának és az egy sorba kirakható egységek számának szorzataként. Hasonló síkidomok területének mérése. Térfogatok összehasonlítása; mérés különféle módszerekkel: felépítés egységkockákból, doboz kitöltése egységekkel, kiszorított folyadék mérése. A téglatest térfogatának mérése. A szög mint az elfordulást jellemző mennyiség fogalmának formálása; szögmérés teljeskörülfordulás-egységgel, derékszöggel, derékszög felével, harmad, negyed derékszöggel. Útvonalak bejárása, utánzása, tudatosítása megmutatással és szóban leírt útvonal követésével, bejárt útvonal elmondásával. Ilyen útvonalak bejárása a valóságban jól ismert terep „térképén”. Tájékozódást segítő játékok, tevékenységek: irány és távolság megadásával, vagy térkép szerint való tájékozódás udvaron, erdőben; utca, házszám és emelet alapján a lakóhelyen; sor és oszlop megadásával osztályban, sakktáblán, alakzatok rajzolása diktálás alapján; térbeli malomjáték. Tájékozódás a gömbön. Figurák, ábrák rajzolása diktálás alapján, kész ábrák másolása irányváltoztatással vagy a rács méretének megváltoztatásával, torzítása adott irányú nyújtással, vagy ferde rácsra másolással.

- 70 -



A téri tájékozódás egyik fontos összetevője a formák világában való tájékozódás. A testek és síkidomok között úgy fog tudni „eligazodni” a gyerek, ha először látni tanul meg; ha minél érzékenyebben tud felismerni egyre kisebb eltéréseket szemmel, kézzel, testmozgással; és érzékszerveivel, mozgásával, egyre jobban tudja azonosítani a formákat különféle helyzeteikben. Ehhez járul hozzá a fokozatosan bevezetett kifejezések megismerése és használata. Javasoljuk, hogy a szakszavak bevezetésével ne siessünk. Az alkalmas helyzetek között tartjuk számon a kapcsolódó játékokat, de ide sorolhatjuk a szabad alkotásokat, a másolásokat, a szóbeli információk alapján való alkotásokat, a feltételek szerinti konstruálásokat. Folytatásként továbbfejlesztjük a gyerekek formalátását, miközben a hasonlóság geometriai fogalmát egyre szorosabban összekapcsoljuk a nagyítással, kicsinyítéssel, illetve az egybevágósággal. A téma azonban két másik témához is szervesen illeszthető: a számok világában megfigyelhető analógiákhoz, benne az alapszámmal és hatványaival való szorzáshoz, és a mértékrendszerekhez. Bár a mértékváltás nehéz mesterségét lehetetlennek tartjuk a gyakorlati méréstől elszakítani az alsó tagozaton, negyedik osztályra sok gyerekben kialakul az igény, hogy valamilyen rendszert kezdjünk alakítani a használt egységek között.

A megismert geometriai tulajdonságok és relációk tudatosítása (térbeli, síkbeli és adott más felülethez tartozó alakzatok megkülönböztetése; görbült, szögletes; lyukas, lyukatlan; üreges, tömör; sokszög és nem sokszög; konvex, nem konvex; szimmetriák; alakzatok egybevágósága, hasonlósága (globális látványként), lapok, élek párhuzamossága, merőlegessége. Testek alkotása testekből és lapokból; néhány testháló kiterítése, megalkotása. Élvázak alkotása. Lapok, élek csúcsok számlálása a megalkotott testeken; összefüggés keresése; lapok kölcsönös helyzete, (szomszédos, szemközti, metsző, merőleges, párhuzamos), egybevágósága; élek kölcsönös helyzete, egyenlőségük. Téglatest, kocka, gömb; alapvető tulajdonságaik. Síkidomok alkotása mozaiklapokból, hajtogatással, hálón, pontrácson való rajzolással, sablonnal, vonalzóval, körzővel való rajzolás. Síkidom, sokszög, háromszög, négyszög, ötszög... Téglalap, négyzet, kör; alapvető tulajdonságaik. Oldalak, csúcsok, átlók, szög (mint alakzat), derékszög. Oldalak kölcsönös helyzete, egyenlősége; szögek összehasonlítása. Néhány alakzat felismerése, szakszerű megnevezése és jellemzése a tudatosított tulajdonságok és viszonyok alapján (téglatest, kocka, gömb, téglalap, négyzet, kör). Hasonlóság és egybevágóság a térben és a síkon (alak-, illetve alak- és méretazonosság); hasonlósági transzformációk végzése hasonló elemek használatával és hosszméretek többszörözésével, osztásával; egybevágósági transzformációk végzése a tér és a sík mozgatásával, valamint tükrözéssel. Téri tájékozódás; irány, szomszédosság és távolság; köznapi koordináták; tájékozódás térképen; tájékozódás a gömbön. Méretes geometriai tulajdonságok és mérésük (hosszúság, terület, térfogat és szög). A szabványos hosszúságegységek nagysága; viszonyuk.

- 71 -

KAPCSOLÓDÓ TÉMÁK Más műveltségterületi kapcsolódási lehetőségek Anyanyelvi nevelés, Életvitel és gyakorlati ismeretek, Vizuális nevelés, Testnevelés, Környezeti nevelés, Énkép, önismeret, Tanulás.

Kapcsolódó tantervi témák Számtan, algebra. Minden geometria téma kapcsolódik egymáshoz.


Alkotások, megfigyelések, összehasonlítások, válogatások segítik kiemelni az alakzatok tulajdonságait.


A tapasztalatszerző tevékenységeket sokféle eszközzel végzik a gyerekek többnyire páros vagy csoportmunkában.

Értékelés módja

Szöveges értékelés az egyéni aktivitás alapján.


A gyengébb motorikus képességgel rendelkező tanulót ügyes, empatikus társ segíti. KÖVETELMÉNYEK

Jó gyakorlottságot ér el a térbeli és síkbeli alkotásokban, képes adott feltételnek megfelelő alkotást létrehozni. Tud alakzatokat összehasonlítani összképük alapján különféle helyzetükben: egybevágóság és hasonlóság szerint azonosítani, megkülönböztetni; és néhány egyszerű, megnevezhető, az alakzat részeinek tulajdonságai alapján rámutatni a különbözőségükre. Ismeri a téglatest, kocka, téglatest, téglalap legfontosabb tulajdonságait, a téglatest és kocka, a téglalap és kocka fogalmak egymáshoz való viszonyát. Képes alakzat tükörképét, eltolt képét, elforgatottját előállítani kirakással, megépítéssel, a sík mozgatásával. Létre tud hozni adott egyszerű alakzathoz hasonlót (ugyanolyan alakút) építéssel, kirakással, nagyított, kicsinyített elemekkel és az eredetivel egybevágó elemekkel is, és ezeket meg tudja különböztetni a nyújtott, zsugorított, torzított alakzattól. Biztonságosan tájékozódik az iskola környékén és a lakóhelyen; egyszerű térképeken. Tud hosszúságokat, területeket, térfogatokat, szögeket összehasonlítani, összemérni, alkalmi egységekkel becsülni, meg- és kimérni.

- 72 -

4. ÉVFOLYAM - IV. TÉMAKÖR FÜGGVÉNYEK, SOROZATOK

RELÁCIÓK, FÜGGVÉNYEK, SOROZATOK

9 óra + folyamatos Modulok:0404, 0411, 0412 KÉPESSÉGFEJLESZTÉSI FÓKUSZOK Képességfejlesztési fókuszok Számlálás, számolás

A képességfejlesztés megvalósulási lehetőségei a témakörben Növekvő és csökkenő számsorozatok állandó különbséggel az ezres körben. Állandó különbségű és állandó hányadosú sorozatok képzése.


Időtől függő mennyiségek alakulásának vizsgálata; (út–idő függvény egyenletes sebességű, egyenes vonalú mozgásnál és változó sebességű mozgásnál; teljesítmények jellemzése) Becslés, mérés, valószínűségi következtetés Összefüggések felismerése mért adatok között. Tapasztalatok gyűjtése a négyzetszámokról. Tapasztalati függvények; tapasztalatok gyűjtése az egyenes arányosságról. Hasonló testek hosszméretei és térfogata közti kapcsolat; ismerkedés köbszámokkal. Mennyiség, egység és mérőszám közti összefüggés tudatosítása a különféle mennyiségek méréséhez kapcsolódva. Szövegesfeladat-megoldás, problémamegoldás, metakognició

Függvényre vezető szöveges feladatok megoldása.


Egyenes arányosság és egyéb lineáris függvények jellemzése az egyenletes változással; ábrázolás; leírás nyíl-jelöléssel, nyitott mondattal.


Összefüggés-felismerés és kifejezés sorozatokban, táblázatokban.

- 73 -

AJÁNLOTT TEVÉKENYSÉGEK Elemek közti kapcsolatok kifejezése különféle, megismert módokon (szétválogatás, sorba rendezés, párokba rendezés, nyíldiagram és táblázat készítése, kiegészítése, ábrázolás párhuzamos számegyenes-páron; összekapcsolás vonallal, nyíllal, a <, >, =, ≠ ≈ , ≤ , ≥ jelek használata). Adott alaphalmazon az összes ilyen relációban levő elempár megkeresése. A kapcsolat kifejezése általános összefüggésként nyíl-jelöléssel, nyitott mondattal. A kapcsolat „megfordítása”: a megcserélt párok kapcsolatának kifejezése. A megfordított kapcsolat megfogalmazása szavakkal. Egyszerű következtetések az elemek között fennálló további kapcsolatokra (a szimmetria és az átszállíthatóság megsejtése; a reláció tagadása, családkapcsolatok, számok közti relációk összetétele). Számsorozatok készítése gyűjtött adatokból, adott szabály szerint, táblázatok kiegészítése adott összefüggés szerint. Sorozat lehetséges szabályainak felismerése néhány tagjából, ehhez a különbségsorozat felhasználása; a sorozat folytatása, kiegészítése, a folytatás szabályának megfogalmazása. A szabály érvényességének ellenőrzése az elemek behelyettesítésével. Számsorozatok különbségsorozatának, hányados-sorozatának felírása; növekedés, csökkenés kifejezése, egyenletes és változó különbségek figyelése. A sorozat növekedési sebességének megfigyelése. Gépjátékok: táblázatba gyűjtött párok, hármasok közti azonos összefüggések felismerése, a táblázat kiegészítése, folytatása. A talált általános összefüggés kifejezése szavakkal; nyitott mondatokkal, nyíljelöléssel leírt összefüggések kiválasztása, alkotása, ellenőrzése. Táblázatok bemenő adatainak növekvő sorrendbe rendezése, a kijövő adat változásának megfigyelése. A függvényértékek változásának, a változás egyenletességének, egyenetlenségének megfigyelése. Gépek megfordítása; a megfordított gép szabályának keresése, tudatosítása. Gépek összekapcsolása; annak megfigyelése, hogy a működés szabálya függhet az összekapcsolás sorrendjétől. Összetett szabályú gép helyettesítése két egyszerű gép összekapcsolásával. ISMERETEK, TANANYAGTARTALMAK Helye a tananyagban, tartalmi fókuszok


- 74 -

Ebben az évben folytatásként jelenik meg az analógiákra építő szabály-felismerés sorozatokban, táblázatokban (pl. olyan sorozatok, amelyek más-más kezdőszámmal, de azonos különbségsorozattal épülnek; olyan összetett sorozatok, ahol az egyjegyűek körében felismert szabály ismétlődik meg kerek tízesekkel, kerek százasokkal, kerek ezresekkel...). Célunk az összefüggések egyre tudatosabb felismerése mellet további tapasztalatok gyűjtése lépcsőszámokról, négyzetszámokról.

Tapasztalati függvények, sorozatok készítése, elemzése megfigyelt, gyűjtött, számlált és mért adatokkal; ilyenek ábrázolása; visszaolvasása, jellemzése. Függvények, sorozatok készítése szituációban, szöveges feladatban, geometriai vagy egyéb matematikai jelenségben adott kapcsolathoz (pl. mozgás jellemzése mért adatokkal; sokszög átlóinak számlálása; poliéderek lapjai, csúcsai és élei közti összefüggés keresése; szöveges feladatban adott viszony feltárása számpárok gyűjtésével; hasonló alakzatok megfelelő szakasz-párjainak hossza közti összefüggés...) Sorozatban, táblázatban megadott adatpárok, adathármasok közti összefüggések, viszonyok keresése, kifejezése a sorozat, táblázat kiegészítésével, szavakkal, nyíljelöléssel, nyitott mondattal; a felismert összefüggés („szabály”) ellenőrzése behelyettesítéssel. Néhány tulajdonság megfigyelése, amellyel egy számsorozat, szám-szám függvény jellemezhető (monotonitás, növekedés, csökkenés, egyenletes, gyorsuló, lassuló változás, periodikusság; a lineáris függvények egyenletes változásának és a szabályát leíró nyitott mondatnak a kapcsolata).

KAPCSOLÓDÓ TÉMÁK Kapcsolódó tantervi témák A relációk, függvények, sorozatok témakör fogalmait eszközként minden témakörben felhasználjuk.



Sokféle, változatos kapcsolat megismerése alapozza az összefüggésfelismerő-képességet. A tanulók által megfogalmazott kapcsolat „jóságát” az dönti el, hogy a megadott elempárok, elemhármasok mindegyikére érvényes.


Az összefüggés felismerése többféle módon segíthető. Például: válogatással, rendezéssel, újabb elempárok megadásával…

Értékelés módja

Az ötletesség kiemelésével.


Differenciálhatunk eszközhasználatban és a segítségnyújtás mértékében.

- 75 -

KÖVETELMÉNYEK Felismer elemek közt fennálló kapcsolatokat valóságos helyzetekben és elvontabb adatok között. Ezeket ki tudja fejezni különféle módokon. Tud folytatni adott szabályú sorozatokat, kiegészíteni adott szabályú táblázatokat, tudja ellenőrizni adott, vagy talált, (megsejtett) szabály érvényességét. Talál összefüggéseket számlálással, méréssel gyűjtött vagy adott elemek sorozatában, táblázatában, ezt ki tudja fejezni szóban, nyíl-jelöléssel, nyitott mondattal. Tudja képezni számsorozatok különbség- és hányados-sorozatát, s ezzel jellemezni a sorozat „menetét”. Képes kifejezni egyszerű szabály inverzét (a megfordított gép szabályát) táblázat segítségével.

- 76 -

4. ÉVFOLYAM - V. TÉMAKÖR VALÓSZÍNŰSÉG, STATISZTIKA

STATISZTIKA, VALÓSZÍNŰSÉG

7 óra + folyamatos Modulok:0416, 0418, 0420 KÉPESSÉGFEJLESZTÉSI FÓKUSZOK Képességfejlesztési fókuszok Számlálás, számolás

A képességfejlesztés megvalósulási lehetőségei a témakörben Események gyakoriságának összeszámlálása, jellemző adatok megállapítása. Átlag számítása. Relatív gyakoriságok meghatározása, összehasonlítása.


Mért adatok táblázatba rendezése, grafikonok készítése, olvasása. Események gyakoriságainak illetve egyszerű esetekben relatív gyakoriságainak összehasonlításával a Becslés, mérés, valószínűségi következtetés valószínűségek nagyságviszonyának becslése. Szövegesfeladat-megoldás, problémamegoldás, metakognició

Játékszabályok értése, követése.


Kísérletek lehetséges kimeneteleinek összegyűjtése. Kísérlet adatainak rendezése.


Események bekövetkezési esélyének megsejtése, oknyomozás.

- 77 -

AJÁNLOTT TEVÉKENYSÉGEK Mért, számolt adatok lejegyzése sorozatba, táblázatba. Grafikon készítése közösen, vagy egyénileg. Olvasás a kialakult sorozatról, táblázatról, grafikonról: egyenlő adatok keresése, a legkisebb, legnagyobb kiválasztása, az összes adatot együtt jellemző adat keresése, a medián, a leggyakoribb adat (módusz) és az átlag meghatározása. Közös játékok, amelyekben a véletlennek is szerepe van; stratégiák alakítása, kipróbálása, értékelése, módosítása. Kísérletek lehetséges kimeneteleinek számbavétele, az egyes események bekövetkezéseinek megfigyelése, rögzítése. Gyakorisággal, valószínűséggel kapcsolatos sejtések megfogalmazása. Kísérletek tervezése és végrehajtása a sejtések ellenőrzésére, magyarázatok keresése a tapasztalatok okaira. ISMERETEK, TANANYAGTARTALMAK Helye a tananyagban, tartalmi fókuszok


A számolás gyakorlásának egyik legeredményesebb módja továbbra is, ha a tennivalókhoz játékos lehetőséget találunk. Ily módon a téma nem csak a valószínűségi szemlélet formálását célozza, szorosan kapcsolódik a számtan, algebra témakörhöz. A valószínűségi szemlélet fejlesztése pedig nem csak a célzottan erre irányuló órákon valósulhat meg. Folytatásként jelenik meg az adatsokaságok gyűjtése, rendezése, ábrázolása a gyerekeket érdeklő témában; jellemző adatok keresése; (szélső adatok, terjedelem, középső adat, leggyakoribb adat). Olyan adat keresése intuitív módon, amellyel az összes adatot helyettesítve az összesség nem változik.

Tapasztalatok gyűjtése játékokban, megfigyelésekben, kísérletekben a véletlen és a biztos megkülönböztetésére. Sejtések megfogalmazása, ellenőrzése, elméletek készítése az oknyomozás során, kipróbálása további megfigyelésekben, kísérletekben. A valószínűségek becslése és összehasonlítása tapasztalati gyakoriságok valamint tapasztalati relatív gyakoriságok alapján. Elméleti relatív gyakoriságok számítása egyszerű kombinatorikus esetekben. Megfigyelésekben, kísérletekben gyűjtött adatok rendezése, ábrázolása; az adatsokaságot jellemző adatok leolvasása, (terjedelem, medián, módusz), átlag számítása.

- 78 -

KAPCSOLÓDÓ TÉMÁK Kapcsolódó tantervi témák Minden témakör lehetővé teszi a valószínűségi szemlélet fejlesztését.



Kísérletekkel, játékokkal teremtünk lehetőséget a gyerekeknek a statisztika és a valószínűség alapvető fogalmainak megismerésére.


A sok kísérlet és játék mellett egyre több alkalmat teremtünk arra, hogy a gyerekek oknyomozást végezzenek.

Értékelés módja

Szóbeli értékelés az okkeresésben és a véleménynyilvánításban való részvétel alapján.


A kísérletek, játékok során minden gyereknek adódik lehetősége sikerélményre. KÖVETELMÉNYEK

Adatok sorozatba, táblázatba rendezésével és grafikonkészítéssel képes egyszerű jelenségekről információkat gyűjteni és közvetíteni. Egyszerű adatsokaság jellemzésére értően használja a középső adatot és az adatok számtani közepét (átlagát). Kísérleti tapasztalatok alapján tud sejtéseket megfogalmazni véletlen események valószínűségének összehasonlítására vonatkozóan, és tudja összevetni sejtéseit megfigyelt és kísérletben gyűjtött adatok gyakoriságával.

- 79 -

4. melléklet a 4. évfolyam kerettantervéhez A típusú (tanórai) modulok listája: GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK 0403 Csoportosítások, műveletek különféle számrendszerekben eszközökkel. 0409 Írásbeli összeadás, kivonás. A műveleti sorrend számításokban és szöveges feladatok megoldása során. 0410 Számtulajdonságok, számkapcsolatok felismerése, kifejezése tevékenységekkel, állításokkal. 0412 Törtek. A szög mint az elfordulást jellemző mennyiség. 0421 Műveleti tulajdonságok, a műveletek közti kapcsolatok. Ellenőrzés. Játék. SZÁMTAN, ALGEBRA 0401 Számok az ezres számkörben 0402 Számlálás, számolás kerekített értékekkel 0403 Csoportosítások, műveletek különféle számrendszerekben eszközökkel 0404 A számfogalom kiterjesztése 10 000-ig. Fejszámolás ezresekre kerekített értékekkel 0407 Szorzás, osztás fejszámolással. 0405 Fejszámolás a tízezres számkörben a kétjegyűekkel analóg esetekben 0406 Számok tulajdonságai, közelítő helyük a számegyenesen. Egyenlőtlenségek. 0409 Írásbeli összeadás, kivonás. A műveleti sorrend számításokban és szöveges feladatok megoldása során. 0410 Számtulajdonságok, számkapcsolatok felismerése, kifejezése tevékenységekkel, állításokkal. …..Az összeadás és a kivonás monotonitása …..A szorzás és osztás műveleti tulajdonságai 0421 Műveleti tulajdonságok, a műveletek közti kapcsolatok. Ellenőrzés. Játék.

- 80 -

0415 Írásbeli szorzás. Nyitott mondat megoldása tervszerű próbálgatással. 0417 Írásbeli osztás egyjegyű osztóval 0406 Számok tulajdonságai, közelítő helyük a számegyenesen. Egyenlőtlenségek. 0420 Mennyiségek mérése; mértékrendszerek 0411 Egész számok 0412 Törtek. A szög mint az elfordulást jellemző mennyiség. GEOMETRIA, MÉRÉS 0407 Szorzás, osztás fejszámolással. A hasonlóság fogalmának intuitív alapozása. Területek összehasonlítása, összemérése; területmérés. 0408 Nagyítás, kicsinyítés. Térfogatok összehasonlítása; mérés. 0412 Törtek. A szög mint az elfordulást jellemző mennyiség. 0413 Alkotások térben, síkban 0414 A szorzás és osztás műveleti tulajdonságai. Tükrözés, eltolás síkban, Elforgatás. 0414 Parkettaminták tervezése; szimmetria-tulajdonságok. 0418 Alakzatok és tulajdonságaik FÜGGVÉNYEK, SOROZATOK 0404A számfogalom kiterjesztése 10 000-ig. Fejszámolás ezresekre kerekített értékekkel 0411 Egész számok. 0412 Törtek. A szög mint az elfordulást jellemző mennyiség. VALÓSZÍNŰSÉG, STATISZTIKA 0416 Adatsokaságok gyűjtése, rendezése, ábrázolása. 0418 Alakzatok és tulajdonságaik. 0420 Mennyiségek mérése; mértékrendszerek.

- 81 -

- 82 -

A típusú modulokhoz kapcsolódó Fejlesztési keresztmodulok: A fenti A modulokhoz kapcsolódik évi 8 órai FEJLESZTÉSI KERESZTMODUL, a matematika tanulási nehézségekkel küzdő tanulók számára. B típusú modulok (matematikai kompetenciafejlesztés más tantárgyakban): A B típusú modulok a tanórai képességfejlesztést egészítik ki. Testnevelés órán elsősorban a számolási és számlálási készséget fejleszthetjük. C típusú (tanórán kívüli) modulok kapcsolódási tartalma: SZÁMTAN, ALGEBRA 04C02 Színkirakó

A szám-és műveletfogalom bővítése, elmélyítése. Műveleti tulajdonságok megfigyelése. A számolási készség fejlesztése. A számok nagyságviszonyainak mélyítése. Számlálás. Több, kevesebb, ugyanannyi valamennyivel több, kevesebb fogalmak használata. Két- háromtagú összeadások egész számokkal. Az összeg változásainak megfigyelése. Szorzás 2-vel, 3-mal Több elhelyezési lehetőség keresése, a lehetséges legjobb (legtöbb pontot érő) megoldás kiválasztása.

04C05 A térkép

A mindennapi élet, és a matematika kapcsolatának megmutatása. A gondolkodás rugalmasságának fejlesztése. A számolási rutin fejlesztése. A négy alapművelet gyakorlása. A becslés, a fejszámolás és az írásbeli műveletek algoritmusának gyakorlása. Következtetések. Az ellenőrzés igényének alakítása. Induktív és deduktív lépések gyakorlása.

04C06 Miért tanulunk matekot?

A szám-és mennyiségfogalom elmélyítése. A számolási készség fejlesztése: Az írásbeli műveletek gyakorlása (összeadás, kivonás, szorzás, osztás egy-és kétjegyű számmal).

04C07 Étteremben

A gondolkodás rugalmasságának fejlesztése. A számolási rutin fejlesztése. A négy alapművelet gyakorlása. A kerekítés. Az írásbeli műveletek algoritmusának gyakorlása. Az ellenőrzés igényének alakítása. Írott, beszélt szöveg értése, értelmezése. Adatok gyűjtése, összehasonlítása, elemzése adott szempontok szerint.

GEOMETRIA, MÉRÉS

- 83 -

04C02 Színkirakó

Tájékozódás a síkon. Elforgatások végrehajtása síkon. Elemek összehasonlítása, rendezése adott és felismert szempont szerint. Területek összehasonlítása, a kisebb, nagyobb, egyenlő fogalmak használata.

04C03 Titkosítás

Problémamegoldó gondolkodás, kreativitás fejlesztése. Tapasztalatszerzés a tengelyes tükrözés tulajdonságairól.

04C04 Játék a síkon

A tudatos észlelés, a megfigyelés és a figyelem fejlesztése. Saját megfigyelések, kifejezésének gyakorlása szóban, és tárgyi tevékenységgel. Térszemlélet fejlesztése. Finommanipuláció, percepció fejlesztése. Rész-egész kapcsolatok megfigyelése. Tájékozódás a síkon. Nem periodikus síklefedések. Kerület- és területfogalom alakítása. Becslés, mérés. Tapasztalatszerzés geometriai transzformációkról (tengelyes, középpontos tükrözés, forgatás, torzítás). Ezen transzformációk előállítása tevékenységgel.

04C05 A térkép

A mindennapi élet, és a matematika kapcsolatának megmutatása. A gondolkodás rugalmasságának fejlesztése. Tájékozódás a térképen.

04C06 Miért tanulunk matekot?

Mérések. A tömeg, a hosszúság, az űrtartalom mértékegységeinek használata. Téglalapok területének kiszámítása.

FÜGGVÉNYEK, SOROZATOK 04C01 Ki vagyok én?

Megfigyelés, az összefüggések felismerése. Ok- okozati összefüggések felismerése, magyarázata. Következtetések és indoklásuk a felismert összefüggések alapján.

04C03 Titkosítás

Táblázattal adott reláció felfedezése, értelmezése, megalkotása, követése, alkalmazása. Maradékosztályok vizsgálata. A megfigyelés, összehasonlítás (megkülönböztetés, azonosítás), koncentráció fejlesztése. Az induktív és deduktív gondolkodás fejlesztése. Rész és egész észlelése.

- 84 -

VALÓSZÍNŰSÉG, STATISZTIKA 04C01 Ki vagyok én?

Rajzról leolvasható kapcsolatok felismerése. Állítások igazságának eldöntése. Állítások, következtetések megfogalmazása. A megfigyelt tulajdonság, kapcsolat kifejezése szóban, összehasonlítás, megkülönböztetés, azonosítás, ok- okozati összefüggések felismerése, magyarázata, következtetések és indoklásuk a felismert összefüggések alapján. Biztos, lehetséges, lehetetlen esetek megfogalmazása.

04C04 Játék a síkon

Az összehasonlítás (megkülönböztetés, azonosítás) képességének fejlesztése, a megfigyelt tulajdonság, viszony kifejezése tevékenységgel. Kívánt helyzetek létrehozása. Feltételeknek megfelelő stratégia tervezése, végrehajtása.

V. Helyi tanterv matematika 6–8. osztály

A helyi tanterv kiegészítése a kompetencia alapú programcsomag bevezetéséhez (Mozaik Kiadó tantervéhez) Szent Márton Általános Iskola Halászi

- 85 -

Készítette: Völcsei Márta

Felhasznált forrás: Educatio Kht. Kompetencia fejlesztő oktatási program kerettanterve (2008.) Matematika 6-8. évfolyam

- 86 -

6. évfolyam Óraszám: 148, 37hét, 4 óra/hét

Témakörök Kapcsolódó témakörök I. Gondolkodási módszerek II., III., IV., V. II. Számtan, algebra I.,IV. V. II., Számtan, algebra I. III.,,IV.,V. II. Számtan, algebra I, IV. V. II. Számtan, algebra I.,IV. III Geometria, mérés K I. ,IV. III. Geometria, mérés K I, IV. III. Geometria, mérés K I.,II.,IV. IV. Összefüggések, függvények, sorozatok I., II., III. K V. Valószínűség, statisztika I., II.,IV.

Tartalom

Javasolt óraszám

GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK

folyamatos

EGÉSZ SZÁMOK

16

TÖRTEK, ARÁNY, ARÁNYOSSÁG, STATISZTIKA

32

SZÁMELMÉLET

12

EGYENLETEK, EGYENLŐTLENSÉGEK

14

SÍKIDOMOK

20

TENGELYES TÜKRÖZÉS

18

GEOMETRIAI SZÁMÍTÁSOK

10

HOZZÁRENDELÉSEK, FÜGGVÉNYEK, SOROZATOK

10

VALÓSZÍNŰSÉG, STATISZTIKA

6

Ismétlés, összefoglalás, prezentációk, a differenciálást lehetővé tevő szintfelmérések, ellenőrzés, értékelés

10 óra Összesen: 148 óra

- 87 -

GEOMETRIA, MÉRÉS SÍKIDOMOK 20 óra Ajánlott modulok: 0661; 0662; 0663; 0664; 0665 KÉPESSÉGFEJLESZTÉS Képességfejlesztési fókuszok Térszemlélet fejlesztése Szövegesfeladat-megoldás, problémamegoldás, metakognició Rendszerezés, kombinativitás Deduktív következtetés, következtetés

A képességfejlesztés megvalósulási lehetőségei a témakörben Sík- és térbeli alakzatok megfigyelése. Térlátás, térbeli viszonyok észlelése, adott tulajdonságú ponthalmazok keresése, ábrázolás síkon. Szimmetriák felismerése. Adott tulajdonságú ponthalmazok uniójának és metszetének megkeresése, szerkesztési eljárás megtervezése, a megoldhatóság feltételének megállapítása. Alakzatok csoportosítása különböző szempontok szerint Tulajdonságaik megfigyelése. Alapvető alakzatokból új összetett alakzatok képzése. Összetett alakzatok szimmetriáinak megfigyelése. Halmazok közös részének és uniójának megadása.

induktív A háromszög belső szögeinek összegére alapozva a külső szögek összegének, és a négyszög külső és belső szögei összegének meghatározása következtetéssel. Szimmetriára alapozott, egyszerű bizonyítások.

AJÁNLOTT TEVÉKENYSÉGEK Több feltételnek megfelelő ponthalmazok előállítása tartományok metszeteként, átlátszó papír, kartonból, vagy színes fóliából kivágott tartományok metszeteként. Átlátszó papírra rajzolt és egymásra helyezett összetett alakzatok megfigyelése. Szimmetrikus alakzatok együttes szimmetriáinak megfigyelése. Egyszerű szerkesztési feladatok párhuzamos vizsgálata a síkon és térben. Szerkesztések körzővel, vonalzóval. Adott feltételeknek megfelelő pontok keresése osztálymunkában, játékos próbálgatással, a sík pontjainak színezésével.

- 88 -


Ebben a részben az alakzatokról, szerkesztésről eddig szerzett ismereteket fejlesztjük tovább. Átismételjük, mélyítjük, gyakoroljuk az adott tulajdonságú ponthalmazokról, kör és egyenes kölcsönös helyzetéről, tengelyesen szimmetrikus alakzatokról, szerkesztésekről tanultakat. Bevezetjük a háromszög néhány nevezetes vonalát.

Tartalom részletezése A szerkesztés fogalmának elmélyítése. A szögekről tanultak ismétlése. A körről szerzett ismeretek összefoglalása, rendszerezése: a kör definíciója, sugár, átmérő és húr fogalmának ismétlése. Középponti szög fogalma. Háromszög belső és külső szögeinek összege. A négyszög belső és külső szögeinek összege. A háromszög-egyenlőtlenség ismétlése.

A szelő és az érintő szemléletes fogalma. Az érintő és az érintési pontba húzott sugár merőlegessége, szerkesztése. Hangsúlyos: Szögekkel kapcsolatos szerkesztések, szögmásolás, szögfelező és néhány speciális hogy értsék meg a szög nagysága és a bele rajzolt körív hossza szög, a 60°-os és a 180°-os szögekből szögfelezéssel kapható szögek közötti kapcsolatot, lássák ennek szerepét a szögek másolásában szerkesztése. hogy ismerjék fel az alakzatokban a tengelyes szimmetriákat és tudják ezt felhasználni az alakzat tulajdonságainak megállapítására. Összetett szerkesztési feladatok, háromszögek és négyszögek szerkesztése, több hogy gyakorolják a megismert alapszerkesztéseket, miközben feltételnek megfelelő pontok szerkesztése elkezdenek ismerkedni a háromszög nevezetes vonalaival. Háromszögek nevezetes vonalai: oldalfelező merőlegesek, szögfelezők, magasságvonalak.

- 89 -

KAPCSOLÓDÓ TÉMÁK Más műveltségterületi kapcsolódási lehetőségek

Kapcsolódó tantervi témák Az 5. osztályból az alakzatokról és a ponthalmazokról, 6. osztályból a szimmetrikus háromszögek és négyszögekről tanultakra építünk elsősorban. A későbbi évek geometria anyagából legszorosabban a háromszögek egybevágóságánál és a szerkesztési feladatok megoldásakor használjuk az itt tanultakat. A háromszögek szögeinek összegéről tanult összefüggést a későbbiekben folyamatosan használjuk szinte minden területen.

Rajz, vizuális kultúra, technika, informatika.

MÓDSZERTANI ORIENTÁCIÓ Különféle kooperációs módszerek, csoportos, páros és egyéni kísérletezés, felfedeztetés, gyakoroltatás. Frontális munkában az alakzatok tulajdonságainak közös rendszerezése, megfogalmazása. Másolópapír, körző, vonalzó használata, próbálgatások, síkszínezések. Geometriai szerkesztőprogramok használata, sík és Módszertani eszköztár térmértani modellezőkészlet Értékelés módja A gyerekek munkájának folyamatos megfigyelése. Diagnosztizáló felmérő. Az esélyegyenlőség kezelése Változatos, érdekes, motiváló feladatok és tevékenységek. A lassabban haladókkal való egyéni törődés Tanítási eljárások,

KÖVETELMÉNYEK A fejezet tanításakor a hangsúly a körről és a szögekről tanultak rögzítésén van. A háromszögekről és négyszögekről szerzett ismereteket itt még érleljük és a szerkesztések tanításának pedig még az alapozása történik a fejezetben. Ennek megfelelően tudják a gyerekek meghatározni a kört, mint adott tulajdonságú pontok halmazát, ismerjék a húr és érintő szimmetriatulajdonságait. Tudjanak szakaszfelező merőlegest és szögfelezőt szerkeszteni, szöget másolni, egyenes adott pontjában merőlegest állítani. Oldalakból és szögekből egyszerű esetekben háromszöget, tükrös négyszöget szerkeszteni. Tudják kiszámítani háromszögek és négyszögek ismeretlen szögeit. Tudják megszerkeszteni egy háromszög adott oldalhoz tartozó magasságát, ismerjék a szögfelező és súlyvonal fogalmakat.

TENGELYES TÜKRÖZÉS

- 90 -

18 óra Ajánlott modulok: 0631; 0632; 0633 KÉPESSÉGFEJLESZTÉS Képességfejlesztési fókuszok Térszemlélet fejlesztése Függvényszemlélet Rendszerezés, kombinativitás Deduktív következtetés, következtetés

induktív

A képességfejlesztés megvalósulási lehetőségei a témakörben Térlátás, térbeli viszonyok észlelése, sík- és tengelyes szimmetria felismerése. Testek merőleges vetületeinek megrajzolása, merőleges vetületekből testek megépítése. A tengelyes tükrözés, síkra vonatkozó tükrözés, mint pontokon értelmezett hozzárendelések. Egymásnak megfelelő részletek keresése. Egy alakzat többféle szimmetriájának a felismerése. Egyszerű, a szimmetria tulajdonságokra alapozott deduktív érvelések.

AJÁNLOTT TEVÉKENYSÉGEK Játékok a tükörrel, kép és tükörkép megfigyelése. Számok, betűk, hétköznapi tárgyak, épületek összehasonlítása a tükörképükkel. Képek és tükörképek keresése a környező világban. Egyszerű – gyufásdobozból, színes papírból, testépítő készletekből, színes rúd készletből készült– testek tükörképének megépítése. Szimmetrikus testek építése a színes rúdkészlet elemeiből, adott számú kockából. Adott testek közül a síkra szimmetrikusak kiválasztása Tükrözés hajtogatással, összehajtott lap átszúrásával, kivágásával és mozgatással, áttetsző papírral. Tengelyes tükörkép szerkesztése másolópapírral. Tengelyes tükrözés koordinátarendszerben, kockás papíron, illetve ennek eljátszása mozgással. Mozgatógépekkel megadott transzformációk. Megfelelő részletek keresése alakzaton és tengelyes tükörképén A tengelyes tükrözés tulajdonságainak összegyűjtése képek segítségével. Pont tengelyes tükörképének szerkesztése körzővel-vonalzóval. Szimmetrikus alakzatok gyűjtése, poszter készítése. A legegyszerűbb alakzatok – pont, egyenes, félsík, sáv, szögtartomány, kör, körcikk –szimmetriáinak megállapítása a tengelyek meghajtogatásával. Szimmetrikus alakzatok építése két alakzat együtteseként. Tengelyesen szimmetrikus háromszögek és négyszögek építése, szimmetrikusan elhelyezkedő pontok segítségével illetve sávok és szögtartományok közös részeként. ISMERETEK, TANANYAGTARTALMAK

- 91 -

Helye a tananyagban, tartalmi fókuszok


Ezt a témát az alsó tagozaton és 5. osztályban a transzformációkról szerzett tapasztalatok készítették elő, a későbbiekben folytatódik a középpontos tükrözés, eltolás és hasonlóság tanításával. A másolópapír használatával a transzformációkat, mint mozgásokat vezetjük be. Ez segítséget ad egy jól megalapozott egybevágóság fogalom kialakításában.

Tengelyes tükrözés meghatározása, előállítása másolópapír segítségével, tulajdonságai. Tengelyes tükörkép szerkesztése, merőleges egyenes szerkesztése. Tengelyes szimmetria fogalma. Tengelyesen tükrös háromszögek és négyszögek. Kulcsfontosságú ebben a részben, hogy a gyerekek biztonsággal tudjanak képen és tükörképén, Kör és egyenes kölcsönös helyzete, érintő, szelő. szimmetrikus alakzatokon egymásnak megfelelő részleteket keresni. A legfontosabb feladat a tengelyesen szimmetrikus háromszögek, négyszögek tanításakor, hogy lássák a gyerekek, milyen tengelyre szimmetrikus az alakzat, továbbá, hogy ebből le tudják olvasni a megfelelő szimmetriatulajdonságokat. Az alapszerkesztések tanításában a megértett alkalmazáson van a hangsúly.



Elsősorban a rajz, képzőművészetek, zene, biológia, 6. osztályban elsősorban a szimmetrikus alakzatokkal foglalkozó részek. környezetismeret, tánc. A következő osztályokban erre épül a geometriai transzformációk tanítása, speciálisan a Kisebb mértékben az összes természettudományok, középpontos tükrözés, az eltolás tanítása. Sok gondolat kapcsolódik a függvények témaköréhez is. irodalom, testnevelés…

- 92 -

MÓDSZERTANI ORIENTÁCIÓ Különféle kooperációs módszerek. A transzformációk eljátszása mozgással is. A transzformáció-tulajdonságok közös megfogalmazása. Gyakorlás csoportmunkában és egyénileg. Poszterek, diavetítések, kiselőadások készítése. Másolópapír, körző, vonalzó használata, környezetükben szereplő tárgyak, képek megfigyelése, gyűjtése, összevetése a Módszertani eszköztár geometriából tanultakkal. Digitális tananyagok felhasználása. A gyerekek munkájának folyamatos megfigyelése. Diagnosztizáló és értékelő felmérő. Értékelés módja Témazáró dolgozat. Változatos, érdekes, motiváló feladatok és tevékenységek, sokféle nem-verbális fogalomépítési módszer, a mérésnél Az esélyegyenlőség kezelése mindenki számára megfelelő nehézségi szintű feladatok biztosítása. Segítségadás a kiselőadások, diavetítések, poszterek elkészítésében. Tanítási eljárások

KÖVETELMÉNYEK Legyenek képesek a gyerekek tengelyesen szimmetrikus alakzatok felismerésére, a tükörkép előállítására másolópapírral, körzővel-vonalzóval egyszerű esetekben. Legyenek képesek egymásnak megfelelő részleteket – szakaszokat, pontokat, köríveket, szögeket… - találni szimmetrikus alakzatokon, képen és tükörképén. Ismerjék a tengelyes tükrözés legfontosabb tulajdonságait. Tudjanak egy egyenesre merőleges egyenest szerkeszteni külső pontból is, tudjanak szögfelezőt szerkeszteni. Tudják, hogy kör és egyenes, valamint két kör hogyan helyezkedhet el egymáshoz képest. Ismerjék a szimmetrikus négyszögek elnevezéseit, tudjanak a szimmetria alapján a tulajdonságokra következtetni. Ezt a képességet itt kezdjük fejleszteni, fokozatosan érleljük a transzformációk tanítása során. Tudjanak szimmetrikus háromszögeket, négyszögeket szerkeszteni.

- 93 -

GEOMETRIAI SZÁMÍTÁSOK 10 óra Ajánlott modulok: 0681; 0682; 0684 KÉPESSÉGFEJLESZTÉS Képességfejlesztési fókuszok



Testekhez vetületi ábrák, alaprajzok, hálózatok készítése. Alakzatok előállítása adott feltételeknek megfelelően. Terület-, térfogat-számítási feladatok, fejben, írásban és kalkulátor használatával.

Becslés, mérés

Méréssel, becsléssel egybekötött problémamegoldások, az ezekhez kapcsolódó mértékváltási feladatok.

Szövegesfeladat-megoldás, problémamegoldás, metakognició

Gyakorlati életből vett feladatok átfogalmazása matematikai problémává, az ezekhez kapcsolódó számítási feladatok megoldása. Terület, térfogat meghatározása ismert területű, térfogatú alakzatok átdarabolásával, illetve összeillesztésével, többféleképpen. Általános képletek alkotása a háromszögek, speciális négyszögek területének meghatározására. Egyszerű bizonyítások.

Térszemlélet fejlesztése

Rendszerezés, kombinativitás Deduktív következtetés, induktív következtetés

AJÁNLOTT TEVÉKENYSÉGEK Parkettázás, háromszögekkel, négyszögekkel. Hajtogatások. Speciális, tükrös négyszögek készítése, kivágása, hajtogatással, átdarabolása téglalappá. Területük számítása átdarabolással és téglalappá való kiegészítéssel. Testek építése téglatestekből, kockákból. Az így nyert összetett alakzatok felszínének és térfogatának számítása. Éleinek, csúcsainak, lapjainak leszámolása.

- 94 -



Ennek a fejezetnek az anyaga a téglalap területéről és a téglatest térfogatának Az alakzatokról tanultak rendszerezése (síkidom, sokszög, konvex, számításáról tanultakat gyakorolja, alkalmazza összetettebb helyzetekben, előkészítve csúcsok, átlók). a sokszögek területének, valamint a hasáb henger térfogatának módszeres tanítását. Terület és kerületszámítás gyakorlása Téglalap területére visszavezethető területszámítási feladatok Ebben a résznek egyik legfontosabb, hogy a gyerekek a téglalap területéről A derékszögű háromszög területe, a tükrös háromszög területe tanultakat tudják alkalmazni összetettebb helyzetekben is, téglalapok összeépítésekor Konvex és konkáv deltoid, rombusz, négyzet területének számítása az és szétvágásakor is, valamint ugyanezt tudják, téglatestekből összetett testek átlójából. felszínének, térfogatának számításakor is, egyszerűbb feladatokban. Térfogat és felszínszámítás gyakorlása Téglatestből és kockából összeépített testek felszíne és térfogata.

KAPCSOLÓDÓ TÉMÁK Kapcsolódó tantervi témák 5. osztály Négyzet, téglalap területe és kerülete, téglatest felszíne és térfogata 7. osztály Kerület, terület Hasáb henger 8. osztály Gúla, kúp

Más műveltségterületi kapcsolódási lehetőségek Természetismeret, fizika, kémia, földrajz, vizuális kultúra, technika.

- 95 -

MÓDSZERTANI ORIENTÁCIÓ Tanítási eljárások Módszertani eszköztár Értékelés módja

Összetett feladatok megoldása egyéni, páros és csoportos munkában. Építések, kirakások szétvágások egységnégyzetekből, egységkockákból, téglalapokból, téglatestekből.. Demonstrációs síkidomok és testek, testhálók. Szóbeli megerősítés, hibajavítás. Terület- és kerületszámítási, térfogat számítási feladatok megoldásának diagnosztizáló és értékelő felmérése.

Az esélyegyenlőség kezelése Társak bevonása a segítségadásban. Értékes részvétel biztosítása mindenkinek a megfelelő részfeladat kiválasztásával.

KÖVETELMÉNYEK Lássa, hogy egy derékszögű háromszög területe fele a befogói által alkotott téglalapénak. Tudja ennek területét kiszámolni. Tudja egyenlőszárú háromszög területét a derékszögű háromszög, vagy közvetlenül a téglalap területére visszavezetni. A deltoid területét az egyenlőszárú háromszögek, vagy közvetlenül téglalap területére visszavezetni. Legyen képes téglatestekből épített testek felszínét és térfogatát kiszámolni.

- 96 -

ÖSSZEFÜGGÉSEK, FÜGGVÉNYEK, SOROZATOK Hozzárendelések, függvények, sorozatok 10 óra KÉPESSÉGFEJLESZTÉS Képességfejlesztési fókuszok


Függvényszemlélet

A gyakorlati életből vett egyszerű példákban a kapcsolatok felismerése, lejegyzése, ábrázolása. Geometriai transzformációk megismerése, arányosságok tulajdonságainak vizsgálata.


Számegyenesen, koordinátarendszerben való tájékozódás, műveletvégzés.


Összetartozó számpárok keresése, ábrázolása. Táblázatban, grafikonon összefüggések keresése.

Becslés, mérés

Helymeghatározás a környezetünkben, becsléssel, méréssel egybekötve. A mérés, mint hozzárendelés.


Összefüggés felismerő képesség fejlesztése.

Indukció, dedukció

Fordítottan arányos mennyiségek ismeretlen értékeinek meghatározása következtetéssel.

AJÁNLOTT TEVÉKENYSÉGEK Mozgásos játékok Barkochba a jelzőszámokkal. Szabályjátékok, sorozatok folytatása. Helymeghatározás konkrét, gyakorlati szituációkban. Összetartozó értékpárokból adathalmazok gyűjtése, megfigyelése, osztályozása. Transzformációs játék „mozgatógépekkel”, koordinátarendszer pontjain adott hozzárendelésekkel. Grafikonok készítése, értelmezése

ISMERETEK, TANANYAGTARTALMAK

- 97 -

A függvények témaköre teljesen átszövi az egész anyagot. Hozzárendelésekkel, szabályjátékokkal, együttváltozó mennyiségekkel szinte minden anyagrész tanulásakor találkoznak. Ismert szabály alapján ismeretlen elemek meghatározása, illetve ismert elemek esetén szabály(ok) megfogalmazása, több megoldás keresése végig jelen. van a tanítási folyamatban. Hatodik évben a függvényszemlélet fejlesztésének két kiemelkedően fontos területe az arányosságokkal foglalkozó téma és a geometriai transzformációk – a tengelyes tükrözés – módszeres vizsgálata. Az arányosságok bevezetésekor együttváltozó mennyiségekkel foglalkoznak, megfigyelik ezek tulajdonságait, kiemelik közülük az egyenes és a fordított arányosságot. Az egyenes arányosságok tanulmányozása közvetlenül előkészíti a lineáris függvény témakörét, a meredekség fogalmát. A tengelyes tükrözés példát ad pontokon értelmezett hozzárendelésekre. A későbbiekben ez hozzásegít néhány, a függvényekkel kapcsolatos alapfogalom mélyebb megértéséhez, mint pl. alaphalmaz, képhalmaz, invertálhatóság…

KAPCSOLÓDÓ TÉMÁK Kapcsolódó tantervi témák Szinte minden anyagrészben szerepel. Szorosan kell kapcsolódnia a függvényekkel foglalkozó témákhoz 7. osztály Hozzárendelések, sorozatok 8. osztály Függvények


Természetismeret, földrajz, fizika, történelem, irodalom, informatika, testnevelés.

- 98 -

MÓDSZERTANI ORIENTÁCIÓ Tanítási eljárások, Módszertani eszköztár Értékelés módja Az esélyegyenlőség kezelése

Irányított játékok. Közös, páros és egyéni tevékenykedés. Egyéni grafikon-készítés. Adatgyűjtés csoportmunkában, egyéni és csoportos tapasztalatgyűjtés, a tapasztalatok frontális kiértékelése Adatok, grafikonok, diagramok gyűjtése, elemzése, letörölhető koordináta-rendszer, mozgásos transzformációs játékok. Szóbeli értékelés, megerősítés, hibajavítás. Az aktuális témához kapcsolódó diagnosztizáló mérés. Egyéni megerősítés. Társak bevonása a segítségadásba. Csoportos, páros játékok, interaktív számítógépes játékok. Önellenőrzés segítése

KÖVETELMÉNYEK Értsék, hogy a jelzőszámok rendezett számpárok, az első, második jelzőszám – vagy x, y koordináta – szavakat. Legyenek képesek tájékozódni a derékszögű koordináta-rendszernek az origó közelében lévő részében (–10 és +10 közötti jelzőszámok), ebben a tartományban adott pontok koordinátáit leolvasni illetve adott számpárokat ábrázolni. Csoportos munkában legyenek képesek egyszerű összefüggésekhez a hozzátartozó ponthalmazt megkeresni. Egyszerű utasítást értsenek meg és legyenek képesek azt végrehajtani: egyszerű szabály szerint egy elemhez hozzárendelt elemet (elemeket) megadni, egyszerű szabállyal megadott sorozatot folytatni. Tudjanak néhány elemmel (elempárral) megadott sorozathoz lehetséges szabályt keresni.

- 99 -

7. évfolyam

Óraszám: 111 óra, 37 hét, 3 óra/hét

A 7. és 8 évfolyamok fejlesztő szakasza már a középiskola közvetlen előkészítése. Az itt tárgyalásra kerülő anyagok szinte mind folytatódnak a középiskolában is. Ebben a szakaszban már módszeresebben építkezünk, rendszerezzük a korábbi évek tapasztalatait, sok esetben pontos megfogalmazásokat adunk, melyeket a későbbiekben már nem kell tovább finomítani. Ennek a szakasznak a legfontosabb feladata az, hogy az algebra, a függvények, a geometria középiskolai tanításához konkrét tapasztalatokra támaszkodó, mélyen megértett és alaposan begyakorolt alapokat hozzunk létre. A hangsúly ezeken a területeken nem a mennyiségen, hanem az elsajátítás minőségén van. Miközben folytatódik a tevékenységeken, tapasztalatszerzésen keresztül történő fogalomépítés, egyre nagyobb hangsúlyt kap a rendszerezés, pontos megfogalmazás, az összefüggések felismerése, a következtetésen alapuló okoskodás. Az ismeretszerzés folyamatában az induktív gondolkodás még mindig vezető szerepet játszik, azonban egyre jelentősebb szerepet kapnak a deduktív következtetések. Ennek a szakasznak nagyon fontos feladata még a szociális kompetenciák fejlesztése. Ebben az életkorban is a gyerekek szívesen tevékenykednek, és már hatékonyan tudnak dolgozni csoportmunkában, projekteken. Továbbra is nagyon fontos feladat a differenciálás, aminek össze kell kapcsolódnia a pályaválasztásra való felkészítéssel is.

- 100 -

Témakörök

Tartalom

Kapcsolódó témakörök I. Gondolkodási módszerek II., II., IV., V. II. Számtan, algebra I.,IV. V. II. Számtan, algebra I.,IV. V. II., Számtan-algebra K I. III.,,IV.,V. II. Számtan, algebra I, IV. V. II. Számtan, algebra I., IV. III Geometria K I. ,IV. III. Geometria K I, IV. III. Geometria K I.,II.,IV. IV. Összefüggések, függvények, sorozatok K I., II., III. V. Valószínűség, statisztika I., II.,IV.

GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK

Javasolt óraszám folyamatos

HATVÁNYOZÁS

6

SZÁMOKRÓL ÉS MŰVELETEKRŐL TANULTAK ÖSSZEFOGLALÁSA

8

ARÁNY, ARÁNYOSSÁG, SZÁZALÉKSZÁMÍTÁS

12

SZÁMELMÉLET

9

ALGEBRA

10

SOKSZÖGEK, HASÁB, HENGER

10

GEOMETRIAI TRANSZFORMÁCIÓK

10

GEOMETRIAI SZÁMÍTÁSOK

10

HOZZÁRENDELÉSEK, FÜGGVÉNYEK, SOROZATOK

12

VALÓSZÍNŰSÉG, STATISZTIKA

8

Ismétlés, összefoglalás, prezentációk, a differenciálást lehetővé tevő szintfelmérések, ellenőrzés, értékelés

16

Összesen: 111óra Kövér betűtípus jelzi a kulcsfontosságú részleteket, a normál betűtípussal szedett részletek még mindig a törzsanyaghoz tartoznak, feltétlenül tanítandók, de kevésbé hangsúlyosak az előzőeknél. Időhiány vagy gyenge képességű osztály esetén ezeken a részeken haladhatunk át gyorsabban. Dőlt szedéssel a

- 101 -

kitekintések anyagát jelöljük. SZÁMTAN, ALGEBRA ARÁNY, ARÁNYOSSÁG, SZÁZALÉKSZÁMÍTÁS 12 óra KÉPESSÉGFEJLESZTÉS Képességfejlesztési fókuszok


Számlálás, számolás, informatikai eszközök használata

Arányossági következtetést, százalékszámítást kívánó számolási feladatok megoldása fejben, írásban, vagy kalkulátorral.

Mennyiségi következtetés, valószínűségi következtetés

Arányossági következtetések, százalékszámítási feladatok, arányos osztások. Relatív gyakoriság számítása.


Arányosságok grafikus ábrázolása

Becslés, mérés Önellenőrzés igényének és képességének a fejlesztése.

Méréssel egybekötött számítási feladatok megoldása, a számított eredmények előzetes becslése, utólagos nagyságrendi ellenőrzése.

Szövegesfeladat-megoldás, problémamegoldás, metakognició Értő-elemző olvasás fejlesztése.

Gyakorlati életből gyűjtött, illetve méréssel nyert adatokon alapuló problémák matematikai megfogalmazása, az eredmény egybevetése a valósággal. Százalékszámítási és egyszerű kamatszámítási feladatok Alkalmazás projektmunkában, pl. táborozásszervezéssel kapcsolatos feladatok megoldására.


Táblázatok készítése.

Deduktív következtetés, induktív következtetés

A tapasztalt összefüggések általánosítása, matematikai formába öntése.

- 102 -

AJÁNLOTT TEVÉKENYSÉGEK Gyakorlati példák gyűjtése egyenes és fordított arányosságra, valamint más típusú kapcsolatokra összetartozó érték párok között. Az arányossági tényező szemléletes jelentésének megfogalmazása a konkrét egyenes illetve fordított arányosságok esetén. Egyenes, illetve fordított arányosságok kiválasztása vegyes hozzárendelések közül. Valószínűségi kísérletekhez kapcsolódóan relatív gyakoriságok számítása. Mérések és számítások végzése rögzített mérőegységgel, illetve ugyanazon mennyiség mértékének a megállapítása méréssel illetve számítással. Mértékváltási feladatok. Mérések arányosan nagyított, vagy kicsinyített képek alapján, térképen, szabásmintákon, alaprajzokon… Projektmunkához, pl. táborozás tervezéséhez kapcsolódó gyakorlati alkalmazás Grafikonok készítése mért, vagy táblázatokban adott adatok alapján, grafikonok értelmezése, százalékosan adott adatok.



- 103 -

Az arány, arányosság, százalékszámítás témakörét hatodikban bevezettük, itt tovább érleljük és be is fejezzük ezt a témakört, ami azonban folyamatosan jelen van továbbra is a matematikában is, a többi természettudományos tárgyaikban is. Hangsúlyos gondolatok: – az együttváltozó mennyiségek közül ki tudják választani az egyenes és fordított arányosságokat. – tudják az egyenes és a fordított arányosságot is kétféleképpen is leolvasni, lássák, hogy két-két összetartozó értékpár esetén két érték hányadosa egyenes arányosságnál megegyezik a megfelelő értékek hányadosával, fordított arányosságnál pedig a megfelelő értékek hányadosának reciprokával. Lássák azt is, hogy az egyenes arányosság esetében az összetartozó értékek hányadosa, fordított arányosság esetén ezek szorzata állandó Kulcsfontosságú, hogy ennek az állandónak a jelentését minden konkrét arányossági feladatban megfogalmazzuk. (ez lehet egységár, sebesség, százalékláb, munkatempó…terület, összmunka....).

Arány, arányos következtetés, aránypár fogalma, százalékszámítás. A tört, az arány és a százalék kapcsolata, az egység illetve a 100% szerepe, arányos osztás (kettő vagy több részre), kapcsolata a törttel való szorzással, illetve a százalékszámítással. Egyenes arányosság, kapcsolatok megfogalmazása többféleképpen is a változók között. Egyenes arányosság, grafikonja. Példák lineáris változásokra. Fordított arányosság, kapcsolatok megfogalmazása többféleképpen is a változók között. Fordított arányosság, grafikonja. Összetett arányossági következtetések. Mérés és arányosság, mérőszám és mennyiség kapcsolata rögzített egység mellett egyenes arányosság, mértékváltás, mérőszám és mértékegység kapcsolata azonos mennyiség mérésekor fordított arányosság.



Elsősorban a törtekről, százalékszámításról tanultakat ismétli, mélyíti és támaszkodik rá. Amúgy az Természetismeret, fizika, kémia, biológia, környezeti egész fejezet mindkét fő témája, az arányosság és a statisztika is kereszttantervi kulcsfogalmak. nevelés Szorosan kapcsolódik hozzá a későbbiekben a függvények témaköre, elsősorban a lineáris Technika, gyakorlati élet sok területe. függvények, a meredekség tanítása

MÓDSZERTANI ORIENTÁCIÓ Tanítási eljárások, Módszertani eszköztár

Különféle kooperációs módszerek alkalmazása. Gyakorlás csoportmunkában és egyénileg. Projektmunka csoportokban. Az elmélet és a gyakorlat összevetése. Gyakorlati életből vett példák gyűjtése, a tanultak alkalmazása ilyen problémák megoldására

- 104 -

Értékelés módja

A gyerekek munkájának folyamatos megfigyelése. Diagnosztizáló felmérő. A projektek eredményeinek közös megbeszélése, értékelése.

Az esélyegyenlőség kezelése A gyerekek saját tapasztalatainak, élményeinek bevonása a tanítási-tanulási folyamatba, a segítségadás biztosítása

- 105 -

KÖVETELMÉNYEK Legyen képes egy mennyiség törtrészét, illetve megadott százalékát kiszámítani lehetőleg többféleképpen, következtetéssel, törttel való szorzással. Ismerje fel egyszerű esetekben az egyenes, illetve a fordított arányosságokat, és ezek esetében tudjon hiányzó adatokra helyesen következtetni. Tudja megrajzolni egyenes arányosság grafikonját! Lehetőleg lássa az összefüggést az egyenes arányosság állandója és a grafikon meredeksége között. Értse, hogy rögzített mérőegységgel való mérésnél a mérendő mennyiség és a mérőszám egyenesen arányosak; azonban amikor egy adott mennyiséget mérek meg (vagy számítok át mértékváltáskor) különféle egységekkel, akkor a mérőegység és a mérőszám fordítottan arányosak.

- 106 -

GEOMETRIA, MÉRÉS SOKSZÖGEK, HASÁBOK, HENGEREK 10 óra KÉPESSÉGFEJLESZTÉS Képességfejlesztési fókuszok



Sík- és térbeli alakzatok megfigyelése. Térlátás, térbeli viszonyok észlelése, ismerkedés a tér alapvető alakzataival, a hasábbal és a hengerrel, analógiák felfedezése sík- és térbeli alakzatok között. Szimmetriák felismerése


Számolási feladatok elsősorban a sokszögek külső illetve belső szögeivel kapcsolatban.

Mennyiségi következtetés, valószínűségi következtetés

Szögekkel illetve szabályos sokszögek oldalszámával kapcsolatos következtetési feladatok megoldása. Valószínűségi kísérletek különböző alakú “dobókockákkal.

Becslés, mérés

Háromszög szögeinek összegéről szóló tétel megsejtése, alátámasztása mérésekkel.


Deduktív következtetés, következtetés

Alakzatok csoportosítása különböző szempontok szerint Tulajdonságaik megfigyelése. Több megoldás keresése szerkesztési feladatok megoldása során, adott eszközökből többféle sokszög megalkotása. A hasáb élei, csúcsai és lapjai számának meghatározása. Állítások megfogalmazása, és igaz vagy hamis voltának eldöntése. Egyszerű következtetési feladatok megoldása, érvelés általánosan vagy ellenpéldával. Definíció és tulajdonság induktív közötti különbség tételének fokozatos alapozása. Tapasztalatokon alapuló általánosítás és bizonyítás – induktiv illetve deduktiv következtetés - közötti különbség megállapítása, a háromszögek és négyszögek szögösszegéről szóló állításokhoz kapcsolódva. Szimmetriára alapozott, egyszerű bizonyítások.

- 107 -

AJÁNLOTT TEVÉKENYSÉGEK Játékok a megismert sokszögeket tartalmazó kártyakészletekkel. Szimmetrikus sokszögekben megfelelő részletek keresése, ennek alapján oldalak és szögek egyenlőségének leolvasása. Szimmetrikus négyszögek, szabályos sokszögek építése egybevágó háromszögekből. Szögek összegének szemléltetése hajtogatással, tépéssel, parkettázással. Háromszögek nevezetes vonalainak és pontjainak előállítása hajtogatással. Szerkesztések körzővel, vonalzóval. Több megoldás keresése, megoldás feltételeinek keresése. Hasábok hengerek építése, gyűjtése, hasonlóságaik és különbözőségeik felfedezése, jellemző tulajdonságaik összegyűjtése, sokféle test közül a hasábok illetve hengerek kiválasztása. Összefüggések a hasáb alapsokszögének oldalszáma és a hasáb éleinek, lapjainak és csúcsainak száma között. A kocka és a téglatest tulajdonságainak összevetése a hasábok általános tulajdonságaival, a hasáb alapjával kapcsolatos problémák (melyik oldal a téglatest alapja?) Testépítések, kiterített háló megfigyelése, játékok hálók és testek összepárosítására, egyenes és ferde hasáb hálójának összehasonlítása. Valószínűségi kísérletek különböző alakú “dobókockákkal, az eredmények összevetése a felhasznált hasábok lapjainak területével.

- 108 -

ISMERETEK, TANANYAGTARTALMAK Helye a tananyagban, tartalmi fókuszok Ebben a részben a sokszögekről eddig szerzett ismereteket fejlesztjük tovább. Átismételjük, mélyítjük, a tengelyesen és középpontosan szimmetrikus alakzatokról tanultakat. A háromszögek és négyszögek szögeinek összegéről tapasztalat alapján megállapított összefüggéseket itt bizonyítjuk is. Továbblépünk a szerkesztésekben is, a korábban megismert, alapszerkesztéseket elkezdjük összetettebb szerkesztési feladatokban is alkalmazni. Bevezetjük a hasáb és henger fogalmát, a téma a nyolcadikban folytatódik a kúp és gúla fogalmának bevezetésével.

Tartalom részletezése Megismert sokszögekről – háromszögek, közöttük a speciális háromszögek, speciális négyszögek, szabályos sokszögek – tanultak átismétlése, különös tekintettel a szimmetriatulajdonságaikra. Háromszögek nevezetes vonalai, magasság, szögfelező, súlyvonal. Háromszögek, négyszögek, sokszögek szögeinek összege bizonyítás. Háromszögek egybevágósága. Sokszögek szerkesztése.

Hangsúlyos gondolatok: – ebben a részben egyik fő hangsúly az érveléseken van. Azon, hogy megéreztessük a Hasáb és henger fogalma, jellemzése. gyerekekkel azt, hogy a geometria tele van összefüggésekkel, melyek alapján egy ismeretből sok másik levezethető. Szép példája ennek a háromszögek szögeinek összegéről szóló tétel bizonyítása, de a speciális négyszögek sok más egyszerű érvelésre is lehetőséget adnak – nagyon fontos ismeretek itt a háromszögek egybevágóságának alapeseteiről szóló megállapítások, ezek a későbbiekben alapjául szolgálnak sok szerkesztésnek, és érvelésnek, bizonyításnak is. Ezeket itt a megfelelő szerkesztési feladatok egyértelmű megoldhatóságával kapcsoljuk össze. Fontos, hogy megértsék, hogy abból, hogy bizonyos adatokból a háromszög egyértelműen szerkeszthető, az is következik, hogy ha ezek az adatok két háromszögben megegyeznek, akkor a két háromszög egybevágó.

- 109 -



A sokszögekről, tengelyes és középpontos szimmetriáról, háromszögek és négyszögek szögeinek összegéről, a téglatestről, a kockáról szóló korábbi anyagrészek. A későbbiekben a gúla és kúp bevezetésénél, illetve a terület, felszín és térfogatszámításoknál alapozunk legszorosabban az itt tanultakra.

Rajz, vizuális kultúra, technika


Különféle kooperációs módszerek, csoportos, páros és egyéni kísérletezés, felfedeztetés, gyakoroltatás. Frontális munkában az alakzatok tulajdonságainak közös rendszerezése, megfogalmazása. Vita, érvelés, bizonyítás. Kísérletezés síkon és a Lénárt-féle gömbön, másolópapír, körző, vonalzó használata, sík és térmértani modellek építése, használata, mindennapi tárgyak bevonása a tanításba. A gyerekek munkájának folyamatos megfigyelése. Diagnosztizáló felmérő. Változatos, érdekes, motiváló feladatok és tevékenységek. A gyerekek tapasztalatanyagához közelálló tárgyak, tevékenységek bevonása a tanításba. A lassabban haladókkal való egyéni törődés.

KÖVETELMÉNYEK Legyenek képesek a gyerekek a háromszögeket osztályozni szögeik és oldalaik nagysága szerint is, ismerjék a speciális háromszögek és négyszögek, valamint a szabályos sokszögek szimmetriatulajdonságait. Tudjanak ezekből következtetni oldalak, illetve szögek egyenlőségére. Tudják kiszámítani háromszögek és konvex négyszögek belső szögeinek összegét. Tudják elvégezni a háromszögekkel kapcsolatos alapszerkesztéseket, ismerjék a háromszög-egyenlőtlenséget Ismerjék fel, több test közül tudják kiválasztani az egyenes hasábot és körhengert. Tudják ezeken az alaplapokat és a magasságot megmutatni, akkor is, ha az nem standard, vagyis nem függőleges helyzetben áll.

- 110 -

GEOMETRIAI TRANSZFORMÁCIÓK 10 óra KÉPESSÉGFEJLESZTÉS Képességfejlesztési fókuszok



Középpontos és tengelyes tükrözés illetve szimmetria megfigyelése párhuzamosan síkon és gömbön

Függvényszemlélet, transzformációs szemlélet

Középpontos, tengelyes tükrözés, és egyéb pontokon értelmezett hozzárendelések, alaphalmaz, megfordíthatóság, transzformáció-tulajdonságok vizsgálata.


Számolási feladatok a koordinátarendszer pontjainak transzformációihoz kapcsolódva.


Transzformáció tulajdonságok megfigyelése, ezekre alapozott következtetések. Szögek, szakaszok nagyságáról szóló tulajdonságokra alapozott következtetések.

Becslés, mérés

Szögtartás, távolságtartás megállapítás mérésekkel.

Szövegesfeladat-megoldás, problémamegoldás, metakognició Rendszerezés, kombinativitás Deduktív következtetés, következtetés

Önkényesen választott, vagy valós problémán alapuló szerkesztési problémák megoldása, a szerkesztés helyességének ellenőrzése. Egymásnak megfelelő részletek keresése. Egy alakzat minél több szimmetriájának a felismerése. Transzformációk osztályozása, háromszögek, négyszögek osztályozása, halmazokba rendezése, játékok véletlenszerűen összepárosított sokszögtulajdonságokkal. induktív Ha akkor állítások helyességének vizsgálata, ellenpéldák szerepe, fordított állítás megalkotása, helyességének vizsgálata. Egyszerű, szimmetria tulajdonságokra alapított bizonyítások.

AJÁNLOTT TEVÉKENYSÉGEK

- 111 -

Játékok ponttranszformációkkal: a transzformációk eljátszása iskolaudvaron, hiányos ábrák kiegészítése, szabályjátékok pontokkal. Mozgatógépes játékok koordinátarendszerben. Transzformációk végzése másolópapír segítségével. Szimmetriák, szimmetrikus ábrák, tárgyak keresése, gyűjtése, megfigyelése a körülvevő világban. Poszter készítése. Megfelelő részletek keresése szimmetrikus ábrákon, műalkotásokon, szimmetrikus tárgyakon. Egy, két,… n pontból álló szimmetrikus (középpontosan, tengelyesen) alakzatok készítése színes korongokból, vagy mágnes-táblán színes mágnesekből. Tengelyesen illetve középpontosan szimmetrikus négyszögek építése egybevágó háromszögekből, négyszögekből. Szimmetrikus négyszögek, szabályos sokszögek előállítása, szimmetrikus sorminták, tapétamintázatok készítése egybevágó alapelemekből.



A hatodikos, tengelyes tükrözésről szóló fejezet folytatása. Elmélyíti az egybevágósági transzformációkról tanultakat, alaposabban tárgyalja a parallelogrammát, annak szimmetriatulajdonságait, bevezeti a váltószögek fogalmát. Folytatódik az eltolás és hasonlóság tanításával. Hangsúlyos gondolatok – Kulcsfontosságú ebben a részben is, hogy a gyerekek biztonsággal tudjanak képen és (tengelyes vagy középpontos) tükörképén, szimmetrikus alakzatokban egymásnak megfelelő részleteket keresni. – Fontos, hogy a parallelogrammáról lássák, hogy középpontosan szimmetrikus, továbbá, hogy ebből maguk tudják leolvasni a parallelogramma tulajdonságait – Fontos, hogy visszatérjünk a legalapvetőbb alakzatokra, amelyekkel ötödikben foglalkoztunk részletesen, és megismertessük a gyerekekkel ezek szimmetriáit Fontos, hogy lássák azt, hogyan lehet tengelyesen, illetve középpontosan szimmetrikus alakzatokat építeni két szimmetrikus alakzat együtteseként, közös részeként, vagy pedig két egybevágó alakzat együtteseként.

Vegyes ponttranszformációk vizsgálata, ismerkedés a legfontosabb transzformáció tulajdonságokkal, (távolságtartás, szögtartás, egyenestartás) Transzformációk osztályozása (torzító transzformációk, hasonlósági transzformációk, egybevágósági transzformációk). Egybevágósági transzformációk megadása mozgatásokkal. A középpontos tükrözés, középpontos és tengelyes tükrözés közötti párhuzam, a középpontos tükörkép előállítása többféleképpen, szerkesztéssel, körzővel-vonalzóval, mozgatással, másolópapír segítségével. A középpontos tükrözés tulajdonságai, Párhuzamos szárú szögek. (egyállású szögek, váltószögek, fordított állású szögek, kiegészítő szögek) Szimmetriák, középpontosan szimmetrikus négyszögek, szabályos sokszögek, Parallelogramma, tulajdonságai, szerkesztése, párhuzamos egyenesek szerkesztése Középpontosan és tengelyesen is szimmetrikus négyszögek, rombusz és téglalap, négyzet.

- 112 -

- 113 -



Szorosan kapcsolódik a hatodikos tengelyes tükrözésről, és a nyolcadikos eltolásról, hasonlóságról szóló modulokhoz. Egyébként elsősorban az alakzatokkal foglalkozó geometria fejezeteket valamint a függvényekkel foglalkozó fejezeteket támogatja.

Képzőművészetek, vizuális kultúra


Különféle kooperációs módszerek. A feldolgozandó anyag egy részének szétosztása csoportok között, poszterek készítése, csoportbemutatók, az eredmények összehasonlítása, a transzformáció-tulajdonságok közös megfogalmazása. Gyakorlás csoportmunkában és egyénileg. Másolópapír, körző, vonalzó használata, környezetükben szereplő tárgyak, képek megfigyelése, gyűjtése, összevetése a geometriából tanultakkal. Párhuzamos megfigyelések a síkon és a Lénárt-féle gömbön. A gyerekek munkájának folyamatos megfigyelése. Diagnosztizáló és értékelő felmérő. Változatos, érdekes, motiváló feladatok és tevékenységek, játékok, a mérésnél mindenki számára megfelelő nehézségi szintű feladatok biztosítása.

KÖVETELMÉNYEK Értse a távolságtartó, szögtartó transzformáció kifejezéseket és egyszerű esetekben képes legyen egy transzformációról, hogy rendelkezik-e ezekkel a tulajdonságokkal vagy sem. Képes legyen értelmesen használni az egybevágóság kifejezést, két – ismert típusú - alakzatról eldönteni, hogy egybevágóak-e, és ezt a döntést megindokolni. Ismerje a középpontos tükrözés szabályát. Tudja pontok középpontos tükörképét megszerkeszteni, tudjon adott ponton át egy egyeneshez párhuzamost és merőlegest szerkeszteni. Ismerje a középpontos szimmetria fogalmát, tudjon középpontosan szimmetrikus ábrákon egymásnak megfelelő részleteket keresni. Ismerje a parallelogramma definícióját, értse, hogy a rombusz, téglalap és a négyzet speciális parallelogrammák és ismerje ezek fontosabb tulajdonságait. Tudjon példákat és ellenpéldákat keresni egyszerű, parallelogrammákról szóló állításokhoz.

- 114 -

GEOMETRIAI SZÁMÍTÁSOK 10 óra KÉPESSÉGFEJLESZTÉS Képességfejlesztési fókuszok



Testek síkbeli ábrázolása, hálójának kiterítése, testek és testhálók összepárosítása


Terület-, térfogat-számítási feladatok, fejben és kalkulátor használatával egybekötve.

Mennyiségi következtetés, statisztikai szemlélet

Méréseken alapuló adatgyűjtés a kör kerületképletének megalkotásához. Annak felfedezése, hogy a kör alakú tárgyak kerületének és átmérőjének aránya közelítőleg egyenlő.

Becslés, mérés

Méréssel, becsléssel egybekötött problémamegoldások, mértékváltási feladatok a kibővült számkörben.


Gyakorlati életből vett feladatok átfogalmazása matematikai problémává, kapcsolódó számítási feladatok megoldása. Megoldási terv készítése kerület-, területszámítási feladatoknál. Terület, térfogat előállítása ismert területű alakzatok átdarabolásával, illetve összeillesztésével, többféleképpen. Analógiák megfigyelése a térbeli és síkbeli számítási feladatok között. Általános képletek alkotása a háromszögek, speciális négyszögek területének meghatározására. Egyszerű bizonyítások. Általános képletek alkotása a hasábok és hengerek térfogatának, felszínének meghatározására

Rendszerezés, kombinativitás Deduktív következtetés, induktív következtetés

AJÁNLOTT TEVÉKENYSÉGEK Területek átdarabolása vágással, lefedéssel, hajtogatással, rajzban pontrácson -. Kör alakú tárgyak kerületének megmérése fonallal, adatok összevetése, közös kiértékelése, zsebszámológép használata. Kör alakú tárgyak területének megmérése lefedéssel, leszámolással milliméterpapíron… Gyakorlati életből vett feladatok, számítások és mérések. Testépítések, kiterített háló megfigyelése, játékok hálók és testek összepárosítására, egyenes és ferde hasáb hálójának összehasonlítása. Valós életből vett feladatok megoldása számítással.

- 115 -



Ennek a fejezetnek az anyaga közvetlenül a téglalap területének számításáról tanultakra épül. Átismétli és továbbfejleszti derékszögű és egyenlőszárú háromszög, valamint a deltoid területéről hatodikban tanult anyagot. Bevezeti a középvonal fogalmát ennek tulajdonságait, szerepét a terület kiszámításában. Mindezt a kör kerületének és területének számításával folytatjuk. Erre és a téglatest térfogatáról tanultakra épülnek a térgeometriai számítások, a hasáb-henger felszíne és térfogata, valamint a nyolcadik osztályban a kúp-gúla felszínének és térfogatának számítása. Hangsúlyos gondolatok: – Fontos, hogy a magasság fogalmát pontosan értsék, tompaszögű háromszögek, parallelogrammák esetén is. Általában tetszőleges trapéznál lássák, hogy minden oldalhoz több (végtelen sok) magasság is tartozik, hogy ez a magasság annak a sávnak a szélességét jelenti, amelybe a trapéz belefoglalható. Hasonlóan fontos, hogy lássák azt is, hogy a hasáb-henger magassága sok helyen berajzolható, elképzelhető, valójában a két alapsík távolságával egyenlő. – A sokszögek területének számításánál eddig is hangsúlyt helyeztünk arra, hogy lássák, hogyan lehet feldarabolni, vagy átdarabolni egy sokszöget, itt rendkívül fontos, hogy lássák, hogyan kapjuk meg a területképleteket a téglalap területének ismeretében. - A kör kerületének számításánál a legfőbb hangsúly azon van, hogy lássák, hogy megtapasztalják, hogy a kör sugara és kerülete egyenesen arányosak. - Fontos, hogy lássák a rokonságot a hengerek és a gúlák között, hiszen a kétféle test – az egyenes hasáb és az egyenes körhenger – felszínének és a térfogatának számítása szinte teljesen azonos, ugyanakkor ezek a számítások a hasábok körében sokkal könnyebben érthetőek.

A paralelogramma és területe. Háromszög területének meghatározása rácson – téglalappá kiegészítéssel – parallelogramma kettévágásával és számítással. Egyszerű bizonyítások. Deltoid és húrtrapéz területéről tanultak ismétlése. A háromszögek és a trapézok középvonala, tulajdonságai, felhasználásuk a területszámításban. Szabályos sokszögek átdarabolása parallelogrammává, kerületük és területük közötti összefüggés. Kör kerülete. Kör kerületének és átmérőjének aránya, (méréssel, zsebszámológép használatával), pi bevezetése, a kör kerületének képlete. A kör területe. A kör területének becslése kirakással, következtetés a területre a kerületből, szabályos sokszögek mintájára vagy heurisztikusan a kör átdarabolásával, a kör területének képlete. Egyenes hasáb, egyenes körhenger felszíne, kiterített hálójuk megfigyelése, felszínképlet megalkotása, felszínszámítások, gyakorlati példák, Térfogat, téglatest térfogatáról tanultak ismétlése, térfogat mérése egységkockákkal (egyéb, nem standard mérőegységgel) való kitöltéssel, illetve űrtartalomként, fél-téglatest térfogata, az alapterület és a magasság szerepének megértése a térfogat számításában, az egyenes hasábok és hengerek térfogatképletének megalkotása, a ferde testek térfogatképletének szemléletes megindoklása. Egyszerű mértékváltások a terület-, térfogat- és hosszúságmértékegységek körében.

KAPCSOLÓDÓ TÉMÁK

- 116 -

Kapcsolódó tantervi témák


Korábbi kerület és területszámítással, valamint a téglatest és téglatestből építhető testek felszínének Természetismeret, fizika, kémia, földrajz, vizuális kultúra, és térfogatának számításával foglalkozó modulok. Előkészíti a gúla és kúp című nyolcadikos képzőművészetek, technika. fejezetet, ahol, amellett, hogy az itt megkezdett fogalmak tovább épülnek, ismétlésre, további gyakorlásra, elmélyítésre is kerülnek.

MÓDSZERTANI ORIENTÁCIÓ

Tanítási eljárások,

Módszertani eszköztár Értékelés módja

Manipulációs tevékenységek, területátdarabolások, más síkidom- és testépítések. Valóságos tárgyak adatainak mérése, számítása. Méréseken alapuló adatgyűjtés a kör kerületképletének megalkotásához. A tapasztalatok elemzése, az általános szabályok megfogalmazása, képletté formálása frontális osztálymunkában. Összetett feladatok megoldása egyéni, páros és csoportos munkában.. Építések, kirakások, területátdarabolások. Demonstrációs síkidomok és testek, testhálók. Olló, körző, vonalzó Szóbeli megerősítés, hibajavítás. Terület- és kerületszámítási, térfogat számítási feladatok megoldásának diagnosztizáló és értékelő felmérése.

Az esélyegyenlőség kezelése Társak bevonása a segítségadásban. Értékes részvétel biztosítása mindenkinek a megfelelő részfeladat kiválasztásával.

KÖVETELMÉNYEK Ismerje a téglalap területképletét. Tudjon parallelogrammával egyenlő területű téglalapot előállítani. Tudja meghatározni a parallelogramma adott oldalhoz tartozó magasságát, kiszámítani a területét. Tudja meghatározni a háromszög területét parallelogrammává vagy téglalappá kiegészítéssel és számítással. Tudjon területképletet egyszerű érveléssel igazolni. Legyen képes kiszámítani adott sugarú kör területét és kerületét. Tudja egyszerű gyakorlati helyzetekben alkalmazni a tudását. Legyen tapasztalata arról, hogy az egyenes hasáb és körhenger palástja kiteríthető egy téglalappá, melynek egyik oldala a magasság, másik az alaplap kerülete. Ismerje, értse a felszín és térfogat fogalmak jelentését. Szerezzen tapasztalatot egyszerű hasábok, hengerek felszínének, térfogatának számításában, a számításhoz szükséges adatok kiválasztásában, megmérésében. Tudja, hogy a téglatest is hasáb. Tudja teljes biztonsággal a téglatest felszínét és térfogatát számítani. ÖSSZEFÜGGÉSEK, FÜGGVÉNYEK, SOROZATOK

- 117 -

HOZZÁRENDELÉSEK, FÜGGVÉNYEK, SOROZATOK 12 óra KÉPESSÉGFEJLESZTÉS Képességfejlesztési fókuszok



A gyakorlati életből vett egyszerű példákban a kapcsolatok felismerése, lejegyzése, ábrázolása. Néhány főbb függvénytípus felismerése képletből, grafikon alapján. A függvényfogalom többféle megközelítése.


Számolás gyakorlása, műveleti tulajdonságok megfigyelése, szabályjátékokkal való foglalkozás során, sorozatok elemeinek kiszámítása, függvényértékek kiszámolása.


Összetartozó számpárok keresése, ábrázolása. Mennyiségek együttes változásának megfigyelése

Becslés, mérés

Táblázatok, grafikonok, statisztikák vizsgálata.


Gyakorlati életben talált hozzárendelések körében matematikai összefüggések keresése.


Módszeres próbálgatás a függvényábrázolásnál a grafikus egyenletmegoldás előkészítésére.

Indukció, dedukció

Következtetés a sorozatképzési szabályból az n-dik elemre, esetenként „naiv indukció”-s bizonyítások. AJÁNLOTT TEVÉKENYSÉGEK

Grafikonkészítés elképzelt, vagy valóságosan eljátszott vagy csak elképzelt folyamatokról (meggyújtott gyertya magasságváltozásának megfigyelése….). Valóságos folyamatokról készült grafikonok és a folyamatok leírásának összepárosítása Néhány egyszerű, nem lineáris függvény, pl.? x? +3, ? x-80? , …. „érdekes helyeinek” megkeresése módszeres próbálgatással. Sorozat szabályának kitalálása, folytatása, esetenként visszafelé is. Matematikatörténeti érdekességek keresése. Érdekes sorozatok gyűjtése, kutatómunka. ISMERETEK, TANANYAGTARTALMAK Tartalmi fókuszok


- 118 -

Szabályjátékokkal, sorozatokkal, hozzárendelésekkel, különféle grafikonokkal sok témakörben, sokféle formában találkoztak a gyerekek az első osztálytól kezdve. Itt most az eddig tanultakat rendszerbe foglaljuk, elkezdünk általánosabb megfogalmazásokat és jelöléseket használni. Szinte minden fogalmat érintünk, amivel a középiskolában tovább fognak dolgozni. A lineáris függvények témájának feldolgozását nyolcadik osztályban be is fejezzük. Hangsúlyos gondolatok: – A függvény sokarcú fogalom – egyértelmű reláció, eszköz a változások leírására, grafikon… – fontos, hogy megmutassuk mi a közös ezekben. – Kulcsfontosságú, hogy a függvényábrázolásról helyes képet adjunk a gyerekeknek. Itt nem az az elsődleges, hogy egy-egy alapfüggvény ábrázolására recepteket tanítsunk, hanem azt kell tisztáznunk, hogy egy tetszőleges szabállyal adott függvény grafikonja egy mértani hely a koordinátarendszerben, azon pontok mértani helye, melyek az adott szabályt kielégítik. – A lineáris függvény grafikonjával ismerkednek részletesebben, itt a legfontosabb a meredekség fogalmának minél mélyebb megismertetése, az egyenes arányosság állandójával való kapcsolat bemutatása. – A sorozatelemek indexekkel ellátott jelölésének gondos bevezetése – A számtani sorozat sokoldalú bemutatása, a fogalom gondos megalapozása. Az n-edik elem kiszámítására szolgáló képletet nem kell elvárni minden gyerektől, de arra törekedhetünk, hogy egy tetszőleges, de konkrét sorszámhoz ki tudják számolni a megfelelő elemet egy adott számtani sorozat esetén.

Grafikonkészítés táblázatok, mérési eredmények alapján, grafikonolvasás, mozgás és egyéb grafikonok készítése Egyértelmű hozzárendelések ábrázolása derékszögű koordinátarendszerben, lineáris, abszolút érték, másodfokú függvények képe, egyszerű esetekben táblázat alapján, Az elsőfokú függvény definíciója, a lineáris függvény. A meredekség fogalma, értelmezése gyakorlati példák, egyenes arányosságok esetében. Valóságos folyamatokról készült grafikonok vizsgálata. Sorozatok vegyesen- többféle sorozat, többféle megadási mód köztük számtani és mértani sorozatok is. Lehetséges szabályok megfogalmazása, jelölések, Különbség és hányados sorozat megfigyelése, észrevételek megfogalmazása. Számtani sorozat, tulajdonságai, elemek számtani közepének megfigyelése, n-edik elem képzési szabálya, összegsorozat megfigyelése, gyakorlati példák. Egyszerű mértani sorozatok megfigyelése, elsősorban a számtani sorozatokkal való összevetés szempontjából.

- 119 -



A függvényekkel, sorozatokkal való ismerkedés folyamatos munka az első osztálytól Természetismeret, földrajz, fizika, kémia, biológia, zene, kezdődően, elsősorban a számokkal, műveletekkel, számegyenesen és koordinátarendszerben való vizuális kultúra, történelem, irodalom, informatika, tájékozódással foglalkozó fejezetekben. Ez a fejezet összefoglalja, megfogalmazza ezeket a régtől testnevelés. érlelt ismereteket majd szervesen továbbfolytatódik a nyolcadik osztályos függvényekről szóló, valamint algebra fejezetekben. MÓDSZERTANI ORIENTÁCIÓ Tanítási eljárások, Módszertani eszköztár Értékelés módja

Irányított játékok. Közös, páros és egyéni tevékenykedés. Csoportos tapasztalatgyűjtés, frontális, kérdve kifejtő megbeszélések, egyéni grafikon-készítés. Poszter készítés, csoportbemutatók. Adatok, grafikonok, diagramok gyűjtése, elemzése, letörölhető koordináta-rendszer, mozgásos transzformációs játékok. Hozzárendelések megjelenítése változatos módszerekkel, rajzokkal, nyíldiagramokkal, a változók szerepének, a közöttük levő kapcsolatnak az eljátszásával. Szóbeli értékelés, megerősítés, hibajavítás. A csoportbemutatók közös értékelése. Az aktuális témához kapcsolódó diagnosztizáló mérés.

Az esélyegyenlőség kezelése Egyéni megerősítés. Társak bevonása a segítségadásba.. Önellenőrzés segítése KÖVETELMÉNYEK Legyen képes egyszerű szabályok esetén egy értékhez a hozzárendelt értéket megadni, grafikonról olvasni, táblázat alapján grafikont készíteni. Tudjon egyszerű – szám-szám – hozzárendelési szabályokat kielégítő pontokat derékszögű koordinátarendszerben ábrázolni. Ismerje az elsőfokú algebrai kifejezés fogalmát, egyszerű esetekben ismerje fel azokat a hozzárendelési szabályokat, melyek grafikonja egyenes. Értse az egyenes meredekségének fogalmát, lehetőleg tudja a meredekséget grafikonról leolvasni. Tudjon néhány taggal megadott sorozathoz lehetséges szabályt keresni, egyszerű esetekben, a sorozatot néhány elemmel folytatni mindkét irányban. Tudja a számtani sorozat definícióját, legyen képes adott kezdőelem és adott differencia mellett folytatni, tetszőleges, konkrét sorszámú elemet kiszámítani. 8. évfolyam

- 120 -

111óra, 37 hét, 3óra/hét

Témakörök

Tartalom

Javasolt óraszám

Kapcsolódó témakörök I. Gondolkodási módszerek II., II., IV., V. II. Számtan-algebra I. III., IV., V. II., Számtan-algebra I. III., IV., V. II. Számtan-algebra I.,III., IV., V. III Geometria I. ,IV. III. Geometria I, IV. III. Geometria I.,II., IV.

folyamatos GONFOLKODÁSI MÓDSZEREK 19 ALGEBRA 13 SZÖVEGES FELADATOK 4 GYÖKVONÁS 8

K PITAGORASZ TÉTEL

10

K GEOMETRIAI TRANSZFORMÁCIÓK

10

K GÚLA, KÚP, GÖMB

III Geometria K I. ,IV. GEOMETRIA ISMÉTLÉS IV. Függvények, sorozatok K I., II., III. FÜGGVÉNYEK, SOROZATOK V. Valószínűség, statisztika K I., II., IV. VALÓSZÍNŰSÉG, STATISZTIKA Ismétlés, összefoglalás, prezentációk, a differenciálást lehetővé tevő szintfelmérések, ellenőrzés, értékelés

8 15 8 16

Összesen: 111óra Félkövér betűstílus jelzi a kulcsfontosságú részleteket, a normál betűtípussal szedett részletek még mindig a törzsanyaghoz tartoznak, feltétlenül tanítandók, de kevésbé hangsúlyosak az előzőeknél. Időhiány vagy gyenge képességű osztály esetén ezeken a részeken haladhatunk át gyorsabban. Dőlt szedéssel a

- 121 -

kitekintések anyagát jelöljük.

- 122 -

GEOMETRIA PITAGORASZ-TÉTEL 8 óra KÉPESSÉGFEJLESZTÉS Képességfejlesztési fókuszok Térszemlélet fejlesztése Számlálás, számolás Becslés, mérés Szövegesfeladat-megoldás, problémamegoldás, metakognició Rendszerezés, kombinativitás Deduktív következtetés, következtetés

A képességfejlesztés megvalósulási lehetőségei a témakörben Sík- és térbeli alakzatok megfigyelése. Síkidomokon és testeken derékszögű háromszögek felfedezése, megfelelő síkmetszetek felismerése a térbeli ábrákban. Geometriai feladatokhoz szorosan kötődő számolási feladatok. Mért adatok alapján végezünk számításokat. Matematikatörténeti érdekességek gyűjtésére bíztatjuk a gyerekeket, olvasnivalókat kínálunk ebben a témában. Alakzatok csoportosítása különböző szempontok szerint Tulajdonságaik megfigyelése. Több megoldás keresése szerkesztési feladatok megoldása során, adott eszközökből többféle sokszög megalkotása. A hasáb élei, csúcsai és lapjai számának meghatározása.

induktív A Pitagorasz-tétel tanításának során végigjárjuk az induktív tapasztalatszerzés, sejtés megfogalmazása, deduktív bizonyítás lépcsőfokait.

AJÁNLOTT TEVÉKENYSÉGEK Pitagorasz-tétel felfedeztetése differenciált csoportmunkában. Pitagorasz-tételre vezető feladatok gyűjtése a környezetünkből. Matematikatörténeti érdekességek gyűjtése Poszter készítés. Valóságos tárgyak méretének meghatározása Pitagorasz-tétel segítségével. ISMERETEK, TANANYAGTARTALMAK

- 123 -

Helye a tananyagban, tartalmi fókuszok Ebben a részben bevezetjük a Pitagorasz-tételt, ami fontos, új eszköz a geometriai számításokhoz. Eddig a háromszög szögeinek összegéről és a terület, kerület, térfogatszámításról szóló ismereteket tudták használni számítási feladatokban. Ez ebben az évben tovább bővül a hasonlóság tanításakor, azután a középiskolában ennek folytatása a trigonometria, a koordinátageometria és a vektorgeometria. Ugyanakkor ez az első „klasszikus bizonyítás”, amivel a gyerekek az iskolában találkoznak

Tartalom részletezése A négyzetgyök fogalma. Rácsnégyzetek területének leolvasása, rácspontok távolságának összehasonlítása rácsnégyzetek területeinek segítségével.

Közelítő értékek leolvasása megadott grafikonról, táblázatból. Számok négyzetgyökének meghatározása zsebszámológéppel. Pitagorasz-tétel. A bizonyítás bemutatása, felfedeztetése. Az Hangsúlyos gondolatok: oldalak négyzetösszegeinek vizsgálata nem derékszögű a gyerekek már eddig is sokszor találkoztak érvelésekkel, indoklásokkal, itt talán először háromszögek esetében. A tétel megfordítása. kerülnek szembe egy olyan gondolatsorral, amivel egy egyáltalán nem magától értetődő, Kapcsolódó matematikatörténeti ismeretek nem szemléletes állítást bizonyítunk. A hangsúly itt a bizonyítással való ismerkedésen van. Pitagorasz-tétel alkalmazása.

KAPCSOLÓDÓ TÉMÁK Kapcsolódó tantervi témák A sokszögekről, tengelyes és középpontos szimmetriáról, háromszögek és négyszögek szögeinek összegéről, a téglatestről, a kockáról szóló korábbi anyagrészek. A későbbiekben a gúla és kúp bevezetésénél, illetve a terület, felszín és térfogatszámításoknál alapozunk legszorosabban az itt tanultakra.

Más műveltségterületi kapcsolódási lehetőségek Rajz, vizuális kultúra, technika

- 124 -

MÓDSZERTANI ORIENTÁCIÓ Különféle kooperációs módszerek, csoportos, páros és egyéni kísérletezés, felfedeztetés, gyakoroltatás. Frontális munkában az észrevételek közös rendszerezése, sejtések megfogalmazása. Vita, érvelés, bizonyítás. Módszertani eszköztár Kísérletezés síkon, körző, vonalzó használata. Négyzetrácsos lapok, szétvágható, a bizonyítást demonstráló modellek, kalkulátor, mérőeszközök használata, mindennapi tárgyak bevonása a tanításba. Értékelés módja A gyerekek munkájának folyamatos megfigyelése. Diagnosztizáló felmérő. Az esélyegyenlőség kezelése Csoportmunka, differenciált feladatkitűzés és differenciált követelmények. Tanítási eljárások,

KÖVETELMÉNYEK Ismerje a Pitagorasz-tételt (bizonyítás nélkül) és legyen képes alkalmazni egyszerű, síkbeli számítási feladatokban. Tudja a tétel egyszerű következményeit a Pitagorasz tételre visszavezetni. Tudja a tételt térbeli feladatok megoldására is felhasználni.

GEOMETRIAI TRANSZFORMÁCIÓK 10 óra KÉPESSÉGFEJLESZTÉS Képességfejlesztési fókuszok A képességfejlesztés megvalósulási lehetőségei a témakörben Térszemlélet fejlesztése Középpontos nagyítás vagy kicsinyítés, eltolás megfigyelése a körülvevő világ tárgyain, épületein… Függvényszemlélet, transzformációs szemlélet Középpontos hasonlóság és eltolás, mint újabb pontokon értelmezett hozzárendelések transzformáció-tulajdonságainak vizsgálata, megfigyelésük koordinátarendszerben. Számlálás, számolás Hasonlósághoz, illetve a koordinátarendszer pontjainak transzformációihoz kapcsolódó számolási feladatok Szögek, szakaszok nagyságáról szóló tulajdonságokra alapozott következtetések. Hasonlósági arányok Mennyiségi következtetés megfigyelése. Becslés, mérés Szögtartás, távolságtartás megállapítás mérésekkel. Szövegesfeladat-megoldás, Önkényesen választott, vagy valós problémán alapuló szerkesztési problémák megoldása, a szerkesztés problémamegoldás, metakognició helyességének ellenőrzése.

- 125 -

Rendszerezés, kombinativitás Deduktív következtetés, következtetés

Egymásnak megfelelő részletek keresése. Transzformációk osztályozása. A vektornak, mint irányított szakaszok egy osztályának a fogalma induktív Ha akkor állítások helyességének vizsgálata, ellenpéldák szerepe, fordított állítás megalkotása, helyességének vizsgálata. Egyszerű bizonyítások.

AJÁNLOTT TEVÉKENYSÉGEK Játékok pont transzformációkkal: hiányos ábrák kiegészítése, szabályjátékok pontokkal. Mozgatógépes játékok koordinátarendszerben. Transzformációk végzése másolópapír segítségével. Megfelelő részletek keresése szimmetrikus ábrákon, műalkotásokon, szimmetrikus tárgyakon. Szimmetrikus sorminták, tapétamintázatok készítése egybevágó alapelemekből. Nagyítás, kicsinyítés megfigyelése a gyakorlati életben, ilyen példák gyűjtése, poszterkészítés. Szerkesztés körzővel, vonalzóval.

- 126 -



A hatodikos, és hetedikes tengelyes illetve középpontos tükrözésről szóló fejezeteket folytatja. Megismerteti a gyerekekkel az eltolást és futólag a forgatást is. Elmélyíti az egybevágósági transzformációkról tanultakat, kiegészíti egy nem távolságtartó transzformáció, a hasonlóság bevezetésével. Hangsúlyos gondolatok – Fontos, hogy a vektor fogalmát minél alaposabban megértsék a gyerekek. Lássák minél világosabban, hogy mit jelent két vektor egyenlősége. Hogy egy vektornak „sokféle alakja lehet”, végtelen sok nyíl – azaz irányított szakasz – mindegyike ugyanazt a vektort jelentheti – A párhuzamos szárú szögek biztonságos felismerése fontos és hasznos, ebben sokat segíthet, ha megismertetjük velük az egyállású és fordított állású félegyenes pár fogalmát.

Vektorok, mint az eltolások jellemzői. Az eltolt kép szerkesztése, az eltolás tulajdonságai, egyállású és fordított állású félegyenesek fogalmának bevezetése, párhuzamos szárú szögek fajtái. A forgatás tulajdonságai, alakzatok elforgatása 90º-kal, merőleges szárú szögek. A hasonlóság fogalma. A hasonlóság aránya. Középpontos hasonlóság, középpontosan hasonló kép szerkesztése, a középpontos hasonlóság tulajdonságai. A háromszögek hasonlóságának alapesetei. Transzformációkról tanultak összefoglalása. Vegyes pont transzformációk vizsgálata. A legfontosabb transzformáció tulajdonságok összegyűjtése. Transzformációk osztályozása.

KAPCSOLÓDÓ TÉMÁK Kapcsolódó tantervi témák Szorosan kapcsolódik a korábban megismert, tengelyes és középpontos tükrözésről szóló modulokhoz. Alapot ad a téma középiskolai folytatásához. Egyébként elsősorban geometriai számításokkal foglalkozó geometria fejezeteket valamint a függvényekkel foglalkozó fejezeteket támogatja.

Más műveltségterületi kapcsolódási lehetőségek Képzőművészetek, vizuális kultúra Irodalom, technika, fizika, biológia

- 127 -

MÓDSZERTANI ORIENTÁCIÓ Különféle kooperációs módszerek. A feldolgozandó anyag egy részének szétosztása csoportok között, poszterek készítése, csoportbemutatók, az eredmények összehasonlítása, a transzformáció-tulajdonságok közös megfogalmazása. Gyakorlás csoportmunkában és egyénileg.. Módszertani eszköztár Geometriai transzformációk fóliasorozat. Másolópapír, körző, vonalzó használata, környezetükben szereplő tárgyak, képek megfigyelése, gyűjtése, összevetése a geometriából tanultakkal. Értékelés módja A gyerekek munkájának megfigyelése, csoportos értékelés projektmunka alapján, diagnosztizáló felmérés. Az esélyegyenlőség kezelése Változatos képességeket foglalkoztató feladatok, eszközhasználat, differenciált csoportmunka Tanítási eljárások,

KÖVETELMÉNYEK Tudja eldönteni két vektorról, hogy egyenlők e vagy sem. Ismerje az eltolás szabályát. Tudja pontok eltolt képét előállítani másolópapírral és szerkesztéssel is. Egyszerű ábrákon ismerje fel az egyállású és fordított állású szögeket. Ismerje a hasonlóság fogalmát, képes legyen értelmesen használni a hasonlóság kifejezést, két alakzatról eldönteni, hogy hasonlóak-e, és ezt a döntést megindokolni. Tudja megfogalmazni a különbséget hasonlóság és egybevágóság között. Ismerje a középpontos hasonlósági transzformáció szabályát, legfontosabb tulajdonságait. Tudja pontok, alakzatok nagyított, kicsinyített képét megszerkeszteni. Tudjon szakaszt egyenlő részekre osztani. Tudjon hasonló alakzatokról megegyező arányokat leolvasni.

- 128 -

GÚLA, KÚP, GÖMB 10 óra KÉPESSÉGFEJLESZTÉS Képességfejlesztési fókuszok Térszemlélet fejlesztése Számlálás, számolás Mennyiségi következtetés, szemlélet Becslés, mérés Szövegesfeladat-megoldás, problémamegoldás, metakogníció

A képességfejlesztés megvalósulási lehetőségei a témakörben Testek síkbeli ábrázolása, hálójának kiterítése, testek és testhálók összepárosítása. Gömbök szimmetriáinak, metszeteinek vizsgálata Terület-, térfogat-számítási feladatok, fejben és kalkulátor használatával egybekötve. statisztikai Azonos felszínű¸ különböző térfogatú, illetve azonos térfogatú, különböző felszínű testek összehasonlítása. Méréssel egybekötött problémamegoldások, mértékváltási feladatok. Térfogatok arányának megbecslése. Gyakorlati helyzetekben, környezetünkben a gúlák, kúpok felismerése, kapcsolódó számítási feladatok megoldása.


A gúla élei, csúcsai és lapjai számának meghatározása. induktív

Általános képletek alkotása a gúlák és kúpok jellemző adatainak meghatározására: térfogat, felszín… AJÁNLOTT TEVÉKENYSÉGEK

Gúlák és kúpok építése, gyűjtése, hasonlóságaik és különbözőségeik felfedezése, jellemző tulajdonságaik összegyűjtése, sokféle test közül a hasábok és gúlák, illetve a hengerek és kúpok kiválasztása. Összefüggések a gúla alapsokszögének oldalszáma és éleinek, lapjainak és csúcsainak száma között. Testépítések, kiterített háló megfigyelése, játékok hálók és testek összepárosítására. Gúlák, kúpok, gömbök térfogatának mérése, folyadékba merítéssel, azonos alapú és magasságú gúla és hasáb, illetve kúp és henger térfogatának összehasonlítása. Poszter készítés. Valós életből vett feladatok megoldása számítással.

- 129 -

ISMERETEK, TANANYAGTARTALMAK Helye a tananyagban, tartalmi fókuszok Ennek a fejezetnek az anyaga közvetlen folytatása a hetedik osztályban a hasábról és hengerről tanultaknak. Bevezetjük a gúla és a kúp fogalmát, felszínük és térfogatuk számítását, a gömb felszínének és térfogatának számításával együtt. Az itt szereplő egyszerű számítási feladatok a középiskolában összetettebb térgeometriai számításokkal folytatódnak. Hangsúlyos gondolatok: – Ebben a részben nagyon lényeges annak megértése, milyen testeket nevezünk kúpnak és gúlának. Fontos az is, hogy lássák a rokonságot ezek között, és a rokonságot a hasábokkal és hengerekkel is. Sokat segíthet a térszemlélet fejlesztésében is és a számítási feladatok megoldásában is. – Nagyon fontos, hogy a szemléletes képük alakuljon ki a gúla és a kúp magasságáról, lássák, hogy ez éppen a csúcs és az alapsík távolságával egyenlő.

Tartalom részletezése Gúla jellemző adatai, meghatározása. Felszíne és térfogata Forgáskúp meghatározása, jellemzése kiterített hálója. Forgáskúp térfogata Gömb jellemző adatai, összehasonlítása a körrel. Képletek a gömb felszínének és térfogatának kiszámítására. Egyszerű mértékváltások a terület, térfogat és hosszúság-mértékegységek körében.

KAPCSOLÓDÓ TÉMÁK Kapcsolódó tantervi témák A téma közvetlenül folytatja a hasábról, hengerről tanultakat. Itt csak a legegyszerűbb esetekben végzünk számításokat, ez a középiskolában bonyolultabb, összetettebb feladatok megoldásával folytatódik, ahol, amellett, hogy az itt megkezdett fogalmak tovább épülnek, ismétlésre, további gyakorlásra, elmélyítésre is kerülnek.

Más műveltségterületi kapcsolódási lehetőségek Természetismeret, fizika, kémia, földrajz, vizuális kultúra, képzőművészetek, építészet, technika.

- 130 -

MÓDSZERTANI ORIENTÁCIÓ Valóságos tárgyak adatainak mérése, számítása. Méréseken alapuló adatgyűjtés a térfogatképletek megalkotásához. A tapasztalatok elemzése, az általános szabályok megfogalmazása frontális osztálymunkában. Összetett feladatok megoldása egyéni, páros és csoportos munkában.. Módszertani eszköztár Építések, kirakások, területátdarabolások. Demonstrációs síkidomok és testek, testhálók. Olló, körző, vonalzó Értékelés módja Szóbeli megerősítés, hibajavítás. Terület- és kerületszámítási, térfogat számítási feladatok megoldásának diagnosztizáló és értékelő felmérése. Az esélyegyenlőség kezelése Társak bevonása a segítségadásban. A szemlélthez közelálló, konkrét tárgyakhoz kapcsolódó számítási feladatok. Egyéni segítségnyújtás. Tanítási eljárások,

KÖVETELMÉNYEK Ismerje a gúla és kúp, valamint a hasáb és henger fogalmakat, többféle test közül legyen képes kiválasztani ezeket. Tudja, mit jelentenek a felszín és térfogat szavak. Legyen képes egyszerű esetekben testek felszínét, valamint hasábok, hengerek, gúlák és kúpok térfogatát kiszámítani. Ismerje a gömbbel kapcsolatos alapvető fogalmakat, valamint tudja kiszámítani a gömb felszínét és térfogatát képlet segítségével.

GEOMETRIA ISMÉTLÉS 8 óra KÉPESSÉGFEJLESZTÉS Képességfejlesztési fókuszok Térszemlélet fejlesztése Számlálás, számolás Becslés, mérés Szövegesfeladat-megoldás, problémamegoldás, metakognició

A képességfejlesztés megvalósulási lehetőségei a témakörben A sík és térbeli alakzatokról tanultak áttekintése, kapcsolatok, összefüggések keresése Vegyes, összetett számítási feladatok, fejben és kalkulátor használatával egybekötve. Méréssel, becsléssel egybekötött problémamegoldások. Gyakorlati életből vett feladatok átfogalmazása matematikai problémává, kapcsolódó számítási feladatok megoldása. Megoldási terv készítése számítási feladatoknál, a szerkesztés lépéseinek megtervezése szerkesztési feladatoknál.

- 131 -


Alakzatok előállítása sokféleképpen. Az eddig megszerzett ismeretek rendszerezése. induktív Definíció és tulajdonság megkülönböztetése, állítások igazságának eldöntése, érvelés, ellenpélda. Összefüggések, kapcsolatok, analógiák felfedezése. AJÁNLOTT TEVÉKENYSÉGEK

Ismétlés staféta játékkal. A legfontosabb fogalmak, állítások összegyűjtése. Játékok definíció és tulajdonságkártyákkal, csoportosítási feladatok, többek között, válaszd ki, ami igaz a gömbön is. Színezéses mértani helyek. „Szerkesztés háttal ülve” játék. Mérés, mértékváltás, becslés, számítási feladatokhoz kapcsolódva.



Ebben a fejezetben összefoglaljuk az összes fontos ismeretet, amit eddig geometriából tanítottunk, és amit szeretnénk, hogy a középiskolában építeni lehessen rá.

Háromszögek, négyszögek, sokszögek csoportosítása adott szempontok szerint; Nevezetes mértani helyek.

Hangsúlyos gondolatok: - Ennek a résznek a legfőbb feladata, hogy az eddig szerzett ismereteket egységben lássák a gyerekek. Lássák a kapcsolatokat a különböző anyagrészek között. Annál, hogy minden képletet, definíciót tudjanak fejből fontosabb, hogy tudják ezeket használni, tudjanak egyikből a másikra következtetni, és minél több összefüggést lássanak a különböző részletek között.

Alakzatok előállítása adott tulajdonságú pontok halmazaként, vagy tartományok egyesítése illetve közös részeként, kisebb elemek összeépítésével. Szögszámítások; mértékváltások. Szerkesztések.: alapszerkesztések átismétlése, alkalmazása egyszerű, vegyes szerkesztési feladatokban. Sokszögek kerülete és területe; a kör és részei, kerülete és területe; a hasáb, henger felszíne és térfogata. Számításos feladatok vegyesen.



- 132 -

A teljes általános iskolai geometriaanyag.

Technika, fizika, vizuális kultúra, képzőművészetek.

MÓDSZERTANI ORIENTÁCIÓ Tanítási eljárások, Módszertani eszköztár Értékelés módja

Ismétlés játékosan, frontális megbeszélés. Egyéni és csoportos feladatmegoldás. Körző, vonalzó kalkulátor, definíció és tulajdonságkártyák, mérőeszközök. Verbális értékelés, ellenőrző és értékelő felmérés.

Az esélyegyenlőség kezelése Folyamatos ismétlés, differenciált feladatokon való gyakorlás.

KÖVETELMÉNYEK Ismerje a legegyszerűbb síkbeli alakzatokat, a kört, háromszögeket, négyszögeket, azok fontosabb típusait. Legyen képes ezekkel kapcsolatos, egyszerű állításokról eldönteni, hogy igazak vagy hamisak. Ismerje a felsorolt alapszerkesztéseket. Legyen képes megoldani egyszerű terület és térfogat-számítási feladatokat, legyen biztos ismerete a téglalap, négyzet és háromszög és kör területének, a téglatest felszínének és térfogatának, valamint a hasáb és henger térfogatának kiszámításában. Tudja ezeket az ismereteket alkalmazni egyszerű, gyakorlati helyzetekben.

- 133 -

ÖSSZEFÜGGÉSEK, FÜGGVÉNYEK, SOROZATOK FÜGGVÉNYEK, SOROZATOK 15 óra KÉPESSÉGFEJLESZTÉS Képességfejlesztési fókuszok



Néhány főbb függvénytípus felismerése képletből, grafikon alapján. A lineáris függvény részletekbe menő megismerése. Grafikus egyenlet-, egyenlőtlenség-megoldás, lehetőség szerint számítógépen is.


Sorozatok elemeinek kiszámítása, függvényértékek kiszámolása. Kamatos kamatszámolás.


Összetartozó számpárok keresése, ábrázolása. Mennyiségek együttes változásának megfigyelése

Becslés, mérés Szövegesfeladat-megoldás, problémamegoldás, metakognició Indukció, dedukció

Táblázatok, grafikonok, statisztikák vizsgálata. Grafikus egyenletmegoldás segítségével közelítő megoldások keresése. Gyakorlati életből vett folyamatok matematikai megfogalmazása, szöveges problémákhoz függvényábra készítése. Következtetés a sorozatképzési szabályból az n-dik elemre, esetenként „naiv indukció”-s bizonyítások. Képlet alkotása a számtani és mértani sorozat n-edik elemének meghatározására. AJÁNLOTT TEVÉKENYSÉGEK

Az a • x; - x- + a; - x + a- ; x 2 + a; (x + a)2 függvények „érdekes helyeinek” (zérus hely, töréspont, szélsőértékhely,…) megkeresése módszeres próbálgatással. Összetett függvények, inverz függvények szemléltetése játékgépekkel. Nyitott mondatok megoldásainak keresése játékos próbálgatással, és a játékhoz kapcsolódva a grafikus megoldás bemutatása. Grafikonkészítés elképzelt, vagy valóságoson eljátszott mozgásokról és más egyéb folyamatokról (meggyújtott gyertya magasságváltozásának megfigyelése…). Sorozat szabályának kitalálása, láncszámolások, összeg és különbségsorozatok képzése. Periodikus sorozatok n-edik elemének kitalálása.

- 134 -

ISMERETEK, TANANYAGTARTALMAK Tartalmi fókuszok


Folytatjuk a függvényekről korábban szerzett tapasztalatok hetedikben elkezdett rendszerezését, az általános függvényfogalom alapozását, a grafikus egyenlet és egyenlőtlenség megoldás tanítását. A lineáris függvények témáját be is fejezzük. A sorozatok témakörét tovább bővítjük a mértani sorozatok tanulmányozásával Hangsúlyos gondolatok: – Nagyon fontos, hogy bőséges tapasztalatanyagot nyújtsunk az alaphalmaz, képhalmaz fogalmak megértéséhez, a különböző jelölések használatához. – Kulcsfontosságú, hogy értsék hogy mit jelent az, hogy egy pont rajta van a grafikonon, vagy nincs rajta, alatta van, vagy fölötte van; hogy grafikus egyenlet-egyenlőtlenség megoldásánál tisztán lássák, milyen kapcsolat van a grafikonok, és a nyitott mondatok között. Találkozzanak nem csak lineáris esetekkel. – Ismerjék meg, mi a menete a másodfokú és az abszolút érték függvényeknek, tudjanak ennek alapján ilyen kifejezéseket tartalmazó egyenletek megoldásainak számára következtetni. - Sorozatok tanításánál nagyon fontos, hogy értsék a jelöléseket, tisztában legyenek a használt szimbólumok jelentésével. Tudjanak ezek között összefüggéseket keresni, ezeket matematikai formában megfogalmazni.

A lineáris függvény grafikonja és tulajdonságai (egyenes arányosság), fordított arányosság és grafikus képe. Egyszerű nyitott mondatokat igazzá tevő pontok ábrázolása koordinátarendszerben. Grafikonkészítés táblázatok, mérési eredmények alapján, grafikonolvasás, mozgás és egyéb grafikonok készítése. Az abszolút érték és a másodfokú függvény grafikonja. Egyenesek egyenlete. Egyenletek, egyenlőtlenségek grafikus megoldása. Sorozatok vegyesen, jelölések, különbség és hányados-sorozat megfigyelése Számtani sorozatról tanultak ismétlése. Mértani sorozat, definíciója, egyszerű gyakorlati alkalmazások. tulajdonságai, n-edik elem képzési szabálya, gyakorlati példák.



A tananyag minden témaköréhez kapcsolódik, különösen szoros a kapcsolata az egyenlet, egyenlőtlenség-megoldásról, geometriai transzformációkról, geometriai számításokról szóló témakörökkel.

Természetismeret, földrajz, fizika, kémia, biológia, zene, vizuális kultúra, történelem, irodalom, informatika, testnevelés, egészséges életre nevelés, környezeti nevelés.

MÓDSZERTANI ORIENTÁCIÓ

- 135 -

Tanítási eljárások, Módszertani eszköztár Értékelés módja

Irányított játékok. Közös, páros és egyéni tevékenykedés. Csoportos tapasztalatgyűjtés, frontális, kérdve kifejtő megbeszélések, egyéni grafikon-készítés. Függvények fóliasorozat, négyzethálós tábla, vagy kivetíthető koordinátarendszer, mágneses, vagy egyéb tapadós korongokkal. A gyerekeknek lyukas táblácska koordinátarendszerrel. Milliméterpapír, zsebszámológép. Szóbeli értékelés, diagnosztizáló és ellenőrző felmérés. Témazáró dolgozat a fejezet anyagából.

Az esélyegyenlőség kezelése Differenciált feladatkitűzés. KÖVETELMÉNYEK Legyen képes egyszerű szabályok esetén egy értékhez a hozzárendelt értéket megadni, grafikonról olvasni, táblázat alapján grafikont készíteni. Tudjon egyszerű - szám-szám - hozzárendelési szabályokat kielégítő pontokat derékszögű koordinátarendszerben ábrázolni. Ismerje az elsőfokú algebrai kifejezés fogalmát, ismerje fel azokat a hozzárendelési szabályokat, melyek grafikonja egyenes. Értse az egyenes meredekségének fogalmát, tudja a meredekséget grafikonról leolvasni. Tudjon egyszerű egyenleteket, egyenlőtlenségeket grafikusan megoldani, legyen képes a megoldásokat grafikonról leolvasni nem lineáris egyenleteknél is, egyszerű esetekben. Tudja a számtani sorozat definícióját, legyen képes adott kezdőelem és adott differencia mellett tetszőleges sorszámú elemet kiszámítani, az n -edik elemet képlettel is megadni. Ismerje a mértani sorozat definícióját, tudja a mértani sorozatot valamely megadott elemtől mindkét irányban folytatni, az n-edik elemet képlettel is megadni.

- 136 -

VALÓSZÍNŰSÉG, STATISZTIKA 8 óra, emellett beépül a tananyagba KÉPESSÉGFEJLESZTÉS Képességfejlesztési fókuszok Valószínűségi, statisztikai szemlélet Függvényszemlélet Becslés, mérés Szövegesfeladat-megoldás, problémamegoldás, metakognició Rendszerezés, kombinativitás Deduktív következtetés, következtetés

A képességfejlesztés megvalósulási lehetőségei a témakörben Adatsokaságok elemzése Események gyakoriságának megállapítása elvégzett kísérletekben. Különböző események gyakoriságának összehasonlítása. Adatsokaság szemléltetése, grafikonok készítése Egy-egy jelenség előfordulási gyakoriságából nagyságrendi következtetés levonása, esélylatolgatás, adatgyűjtés, mérési pontosság becslése Egyéni vagy kiscsoportos eredmények megosztása, közös értelmezése. Statisztikai adatok elemzése, értelmezése. Adatok tervszerű gyűjtése, rendszerezése. A kísérlet lehetséges kimeneteleinek összegyűjtése, a megfigyelt események osztályba sorolása, kombinatorikus valószínűség számítása.

induktív Kis elemszámú kísérlet megfigyelése alapján következtetés nagyobb elemszámú kísérlet lehetséges kimeneteleire, az események előfordulási gyakoriságából szabályosságok megállapítása. AJÁNLOTT TEVÉKENYSÉGEK

Valószínűségi játékok, kísérletek. A környező világból, újságokból, könyvekből, Internetről, grafikonok gyűjtése és elemzése. A környező világból, újságokból, könyvekből, Internetről, adatsokaságok gyűjtése és elemzése, grafikonon való megjelenítése. Poszter készítés. Jegyzőkönyvkészítés

- 137 -



A téma folyamatosan jelen van első osztálytól kezdve a tananyagban. A hangsúly azonban mindvégig a tapasztalatszerzésen volt. Ebben a fejezetben, a tapasztalatok további gazdagítása mellett, néhány egyszerű statisztikai fogalmat is bevezetünk, miközben összefoglaljuk mindazt, ami az eddigi tanulmányaik alapján, a korosztály szintjén, megfogalmazható.

Valószínűség szemléletes fogalma. Valószínűségek előzetes becslése Összes lehetőség meghatározása Esemény, gyakoriság, relatív gyakoriság, biztos esemény, lehetetlen esemény. Kombinatorikus valószínűség, geometriai valószínűség. Adathalmazok elemzése, grafikonok. Számtani közép, módusz, medián.

KAPCSOLÓDÓ TÉMÁK Más műveltségterületi kapcsolódási lehetőségek

Kapcsolódó tantervi témák A nem geometriai részek mindegyikéhez, de elsősorban a függvényekhez kapcsolódik.

informatika, technika, természetismeret, környezeti nevelés, anyanyelv, idegen nyelv, zene.

MÓDSZERTANI ORIENTÁCIÓ Tanítási eljárások, Módszertani eszköztár Értékelés módja

Kísérletezés, játék, gyűjtőmunka, poszter készítés. Csoportmunka és frontális megbeszélések. Statisztikai zsebkönyvek, újságok, Internet ismeretterjesztő könyvek, játékkocka, pénzérmék, nyereményjátékok… Szóbeli értékelés megfigyelés alapján, diagnosztizáló mérés.

Az esélyegyenlőség kezelése A sok tapasztalatszerzés biztosítja, hogy mindenkinek fejlesszük a valószínűségi gondolkodását.

- 138 -

KÖVETELMÉNYEK Legyen képes egyszerű esetekben az összes eset meghatározására, a biztos és lehetetlen események felismerésére, a valószínűségek összehasonlítására, megbecslésére. Tudja egy adatsokaság átlagát kiszámolni, legyen képes a mediánt és a móduszt megállapítani.

VI. Helyi tanterv magyar nyelv és irodalom 5–8. osztály

- 139 -

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM tantárgy oktatási és módszertani alapelvei 5. osztály Éves óraszám: 185 1. Kommunikáció-központúság: az olvasás, a beszéd és az írás elválaszthatatlansága A kommunikációval kapcsolatos ismeretek, szabályszerűségek, normák megtanítása és gyakorlása természetes módon szervesül a programba. A szövegértés-tanításnak nem pusztán egyik szempontja a kommunikáció, hanem módszere is, hiszen a feladatmegoldások, az ellenőrzés, az értékelés folyamatos eszmecserét feltételeznek a tanár és a diákok között. Úgy is fogalmazhatunk, hogy a program a szövegértési képességeket olyan tanulási folyamatban fejleszti, amely a fiatal és a pedagógus demokratikus együttműködésére, racionális vitáira épül, kommunikatív cselekvésekre ösztönöz, önállóságot és kritikai készséget kíván. 2. Tevékenységcentrikusság A tevékenységcentrikusság azt jelenti, hogy a tanulóknak nem pusztán kérdésekre kell megtalálniuk a választ, hanem a különböző típusú szövegekkel műveleteket kell végezniük. 3. Rendszeresség A szövegértés-szövegalkotás gyakorlása minden műveltségterület feladata. A felelősség és a fejlesztés egy tantárgyra szűkítése a program hatásvesztését okozza. A mérések nem az elsajátított ismeretanyag mennyiségének, hanem a kompetenciák szintjének meghatározását szolgálják. 4. Differenciáltság A foglalkozások megszervezésének alapja az egyéni képességek, problémák, tempó. A differenciálás szempontja lehet a tanulók szövegértési vagy/és szövegalkotási problématípusa, tempója vagy a szükséges tanári támogatás mértéke. A tanulási folyamat hatékonysága nem a tanulócsoport összteljesítményén, hanem az egyes tanulók fejlődésének ütemén mérhető. 5. Partnerség A programot tanító pedagógus partneri viszonyban, segítő-tanácsadó státuszban van, nem a hagyományos hierarchikus tanár-diák viszonyt képviseli. A pedagógus feladata nem a tananyag közvetítése, hanem a tanulási folyamat irányítása és segítése. A pedagógus a fejlesztés érdekében legyen képes a tantestülettel és a szülőkkel való együttműködésre. 6. Kutatószemlélet A program feladatai közé tartozik, hogy feloldja az olvasási kudarcok okozta szorongásokat. Ennek egyik feltétele, a tévedések és a próbálkozások lehetőségének megadása. A kutatószemlélet fontos eleme a kérdésföltevés. A tanulókat arra kell ösztönözni, hogy minden felmerülő gondjukkal kapcsolatban kérdéseket tegyenek föl a tanárnak vagy egymásnak, és arra kell törekedni, hogy a feltett kérdésekre a kérdezők választ is kapjanak.

- 140 -

II. A szövegértés, szövegalkotás tantárgy fejlesztendő részterületei 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése Olvasás, írott szöveg megértése Írásbeli szövegek alkotása, íráskép, helyesírás A tanulási képesség fejlesztése Ismeretek az anyanyelvről Ismeretek az irodalomról Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai, történeti érzék fejlesztése 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése Tananyag

A társas-társadalmi együttműködéshez szükséges nyelvi és nem nyelvi képességek fejlesztése.

Fejlesztési feladatok Egyszerű, érthető és hatékony közlés változatos kommunikációs helyzetekben. A kapcsolat felvétele, tartása, megszakítása: a köszönés, megszólítás, elbúcsúzás illedelmes és bizalmas formái (tegezés, magázás, önözés “tetszikelés”), tiszteletadás, humor. Pontosság, érzékletesség, lényeglátás. Különböző mondatfajták változatos használata a közlési célnak és szándéknak megfelelően. Kérdés, kérés, felköszöntés, beszélgetés. Kifejező, mások számára érthető, nyelvileg igényes és helyes beszéd (artikuláció, beszédtempó, hangmagasság, -erő, -lejtés) gyakorlása.

Alternatív lehetőségek

Fogalmak

A kommunikációs Kommunikáció, helyzet; a beszélő beszédhelyzet, és a hallgató nyelvi viselkedés. viszonya.

A kommunikáció Közlési cél, célja: közlés, beszélő, hallgató. kifejezés, befolyásolás. Hangzó beszéd, hangsúly, hangerő, dallam, tempó.

- 141 -

Tananyag

Fejlesztési feladatok


A testbeszéd, az arcjáték, a szemkontaktus Az élőbeszéd szerepének megfigyelése, alkalmazása. elemeinek (közlemény, hangerő stb.) együttes felfogása. Az üzenet lényegének, érzelmi tartalmának Élménybeszámoló megértése, majd rövid szóbeli . összefoglalása. A hallgatósághoz, a beszédhelyzethez való Szereptartó, alkalmazkodás, a személyiséghez illő -adogató fellépés, az árnyalatok érzékeltetése. párbeszéd. Saját vélemény megfogalmazása és Részvétel megvédése a témának és a beszélgetésben, beszédhelyzetnek megfelelően. kisebb vitában. Mások véleményének meghallgatása, megértése többszereplős helyzetekben. Különféle dramatikus formák kipróbálása Olvasott szöveg (árny-, néma-, bábjáték, helyzetgyakorlat, vagy memoriter improvizáció, versmondás stb.). “hangosítása”. A saját és mások produkciójának értékelése, javítása. 2. Olvasás, írott szöveg megértése

Fogalmak Nem nyelvi kifejezőeszközök, arcjáték, gesztus, testhelyzet, távolságtartás, szemkontaktus.

- 142 -


Tananyag


Értelmező csendes és szöveghű folyamatos hangos olvasás, a szövegekben megformált értékek, érzelmek kifejezése. A szó szerinti és a metaforikus jelentés felfogása tanári segítséggel.

Különböző szövegek néma és hangos olvasása. Ismert tartalmú szövegek értelmező hangos olvasása. Kérdésfeltevés, problémafelvetés után a válasz megadása válogató olvasással egyre önállóbb értelmezéssel. Hibakeresés kritikai olvasással. Szövegmunka tanári irányítással, csoportosan, önállóan.

A téma megjelölése. A téma és a cím összefüggésének meglátása.

A szó szerinti jelentésen túli jelentések létezésének megtapasztalása, megértésük gyakorlása. A szövegben kifejtett információk visszakeresése, a ki nem fejtett tartalmak kikövetkeztetése. Ismerkedés a szövegértési technikák alapjaival (globális áttekintés, kulcsszó, tételmondat felismerése; adatok, tények kikeresése, nevekhez, helyszínekhez részletek társítása, ok-okozat feltárása stb.). A nyelvi eszközök és a jelentés összefüggésének megtapasztalása szépirodalmi és nem szépirodalmi olvasmányokban.

Próbálkozás többféle jelentés felkutatásával, meglétük bizonyítása szövegrészletekk el.

Az eddig tanult szóképek és alakzatok felismerése.

Fogalmak Szó szerinti jelentés, metaforikus (átvitt értelmű) jelentés.

- 143 -

Tananyag



Fogalmak

Az aktív és a passzív szókincs gazdagítása Szövegértelmezés különböző szövegösszefüggésekben. , -magyarázat önállóan, szövegkörnyezet ben. Pontosítás egynyelvű szótárakkal, lexikonokkal. Az olvasmányok egy Rövidebb szépirodalmi szövegek önálló Összefoglalás részét a tanár jelöli olvasása, a fontosabb gondolatok önállóan, tartalmi ki, más részét a kiemelése, összefoglalása. és szó szerinti kínálatból a tanuló idézetekkel. maga választhatja! Elolvasás határidőre, a tartalom felidézése előzetes kérdések, szempontok alapján. A szövegekben megjelenő egyszerűbb A szöveg és az képek (hasonlat, metafora), alakzatok illusztráció (ismétlés, fokozás, ellentét) felismerése, együttes értelmezésük. felfogása. Szövegek műfaji különbségeinek Köz-, szaknyelvi Mese, érzékelése (mese és dokumentum, lírai és szépirodalmi dokumentum, lírai vers és elbeszélés). szövegek mű. megkülönböztetés e, indoklással.

- 144 -

Tananyag



Fogalmak

Rövidebb és hosszabb művek (elbeszélés, ifjúsági regény) önálló olvasása házi olvasmányként, a cselekmény utólagos felidézése, a szereplők cselekedeteinek, jellemének, kifejtett és ki nem fejtett nézeteinek megértése. Az olvasás örömének megtapasztalása, a legjobban tetsző részletek bemutatása. Néhány mondatos vélemény szóban vagy A Kincskereső c. írásban az olvasottakról. gyermeklap olvasása. 3. Írásbeli szövegek alkotása, íráskép, helyesírás Tananyag



A magyar kultúrában Az írástechnika továbbfejlesztése: az Az írás hagyományos elvárásoknak megfelelő rendezett írásmód tempójának szövegtípusok gyakorlása. fokozása. elsajátítása. Az életkornak megfelelő írástechnika (olvasható betűformák, esztétikus íráskép), a tanult szabályokat, alapelveket követő helyesírás.

Fogalmak

- 145 -

Szövegek alkotása különböző műfajokban (rövid leírás, kisebb elbeszélés, néhány soros jellemzés). Személyes és olvasmányélmények megfogalmazása a fogalmazásokban önállóan. Saját munkák értékelése, javítása. A tanult nyelvtani, helyesírási, nyelvhelyességi ismeretek alkalmazása saját írásmunkákban. Az önkifejezés, a kreativitás fokozása különböző műfajokban (szövegek átírása, olvasott művekhez eltérő befejezés illesztése, a történet folytatása, egy-egy szereplő további sorsának elképzelése, rejtvényszerkesztés, szöveg szűkítése (sms), bővítése).

Az elbeszélés és a Szövegtípus, leírás, az műfaj. elbeszélés és a jellemzés összekapcsolása. A levélforma megismerése.

Részvétel versenyen, pályázaton. A fogalmazási hibák javítása (a szóismétlés elkerülése rokon értelmű szóval, kihagyással, átszerkesztéssel, névmásozással).

Az anyaggyűjtés és -elrendezés alapjainak megismerése. Anyaggyűjtés a gyermekeknek készült lexikonokból, kézikönyvekből tanári irányítással, majd önállóan. 4. A tanulási képesség fejlesztése Tananyag



Fogalmak

- 146 -

Az alapműveltség elsajátításához szükséges információk, eszközök és technikák megismerése. Különösen fontosak az egyes tantárgyak, köztük a magyar nyelv és irodalom tanulásának speciális módszerei, eljárásai.

A könyvtári kölcsönzés, a könyvtárhasználat alapjainak ismerete (név- és címkatalógus) gyakorlati hasznosítása.

Az önálló ismeretszerzés megtapasztalása, gyakorlása (könyvkeresés adott témához csoportosan és önállóan). Gyermekeknek szóló ismeretterjesztő művek, lexikonok, szótárak megismerése. Használatuk a különböző tantárgyakból kapott házi feladatok megoldásához.

Vázlat felhasználása különböző témájú, műfajú szövegek megértéséhez.

Ismerkedés különböző információhordozókkal (vizuális, audiovizuális, elektronikus). Kezelésük szabályainak követése tanári útmutatás után önállóan.

Meghatározás és Név-, szabály címkatalógus. szerkesztése a kikeresett adatok felhasználásával.

Felkészülés Lexikon, szótár. kiselőadásra, beszámolóra a szakszavak, fogalmak jelentésének tisztázásával. Válasz kérdésekre, a bibliográfia elemi ismerete.

- 147 -

Az összefoglalás sajátosságainak és Az ismétlés szerepének megtapasztalása, alkalmazása. fajtáinak szerepe a bevésésben, emlékezésben.

- 148 -

5. Ismeretek az anyanyelvről Tananyag Annak felismerése, hogy az anyanyelv rendszer, melynek birtoklása lehetővé teszi a társadalomba való beilleszkedést, továbbá megalapozza a normakövető beszédet és helyesírást. Jelentéstani ismeretek. A szó alakja és jelentése. Egy- és többjelentésű szavak, rokon ellentétes értelmű, hangutánzó, hangulatfestő szavak megkülönböztetése. Állandó kifejezések: szólás, szóláshasonlat, közmondás. Memoriter: 6-8 példa.



Fogalmak

A nyelvi egységek és a jelentések közötti egyszerűbb rendszerszerű összefüggések felfedezése a hangok, a szavakat alkotó szóelemek között, összefüggés vagy összetartozás a szavak jelentése és hangalakja között.

A nyelv mint Nyelv, nyelvi jelrendszer egység: hang, szó értelmezése. (szóelem). Elemi ismeretek a nyelv kialakulásáról, nyelvünk eredetéről.

A szavak jelentésviszonyainak feltérképezése.

A nyelvhasználati szabály, a fogalmi jelentés. Azonos alakú és ellentétes jelentésű szavak.

Ismerkedés egynyelvű szótárakkal. Szóértelmezés, -magyarázat, jelentéspontosítás szótár, lexikon segítségével. A rokon értelmű szavak szerepe a fölösleges szóismétlés elkerülésében, az egyhangú szövegek kijavításában.

Hangalak, jelentés, szóhangulat. Egyjelentésű, többjelentésű, rokon értelmű, hangulatfestő, hangutánzó szó, szójelentés, szóalak, -hangulat. Szállóige, találós Szólás, kérdés. szóláshasonlat.

- 149 -

Tananyag


A konkrét és az elvont jelentés gyakorlása szavakon és annál nagyobb nyelvi egységeken. Hangtani ismeretek. A szép magyar beszéd gyakoroltatása. A hangképzés: mgh., A pontos ejtés és a normakövető msh., zöngésség, helyesírás szerepének megtapasztalása a zöngétlenség. hallott és írott szöveg értelmezésekor. A hang és a betű.

Az ábécé és a betűrend. Szótagolás, elválasztás. Mgh.-törvények: a hangrend és az illeszkedés. Msh.-változások: részleges és teljes hasonulás, összeolvadás, rövidülés.


A beszédhangosítás szerepe a kommunikációban. Régies betűk, betűkapcsolatok írása, hangértéke.

Fogalmak

Hangképzés, hangképző szervek.

Zöngés, zöngétlen mássalhangzók.

A betűrend felhasználása a mindennapokban.

A hibafelismerés és önjavítás gyakorlása, szokásának kialakítása tanári irányítással és önállóan saját írásművekben.

A -t végű igék Mgh.-törvény, helyesírása és hangrend, nyelvhelyessége. illeszkedés. Msh.-törv., teljes, részleges hasonulás, összeolvadás, rövidülés.

- 150 -

Helyesírási alapelveink: a kiejtés, szóelemzés, egyszerűsítés, szóelemzés elve.

A diákok írásbeli és szóbeli szövegalkotásához kötődő nyelvhelyességi tudnivalók (suksükölés, -nák, -nék tévesztése stb.) megbeszélése. Néhány alapvető helyesírási szabály megbeszélése, alkalmazásának lehetőségei. Ismerkedés a helyesírási kézikönyvekkel.

Alaktani ismeretek. A szótő, az egyszerű, az összetett szó. A toldalék fajtái: képző, jel, rag.

Toldalékolási, elválasztási gyakorlatok megoldása, javítása. Alaktani ismeretekkel elkerülhető az ún. betűejtés, javítható a he lyesírás.

Annak felismerése, hogy a magyar nyelv tanulmányozása miben könnyíti, miben nehezíti az idegen nyelv elsajátítását.

A helyesírási kk. használata gyorsan (hi. szótár) és alaposan (tárgymutató, segítségével szabálykeresés).

Helyesírási alapelv, a kiejtés, a szóelemzés, a hagyomány, az egyszerűsítés elve.

Szótő, toldalék, képző, jel, rag.

Elemi ismeretek a nyelvtípusokról. Weöres Sándor: Der Handschuh (A kézcipő) c. versének tanulságai.

Megjegyzés: Mivel a helyesírási, nyelvhelyességi és stilisztikai ismeretanyagot minden fejlesztendő részterület alapvetően tartalmazza, az ezekkel való foglalkozás az egész tanév folyamán megvalósul. 6. Ismeretek az irodalomról

- 151 -

Tananyag (Alkotók, művek, memoriter) I. Az olvasás öröme Az irodalom mint művészet befogadásának megalapozása. Az olvasási igény felkeltése, az olvasás örömének megtapasztalása néhány magyar és idegen nyelvről magyarra fordított lírai és epikai mű segítségével. Weöres Sándor: Dal három messzi tájról Bella István: Áni Máni muzsikál Szabó Lőrinc: A szél meg a nap Kassák Lajos: Az ószeres dala Siv Widerberg: Szerelem Birtalan Ferenc: Letépős 1-2 vers az előbbiek közül

Fejlesztési feladatok Az olvasás iránti érzelmi és gondolati érdeklődés fenntartása a belefeledkezés, a játékosság, a kaland, a képzelet, az ön- és emberismeret iránti igénnyel. A tanult fogalmak felismerése, megnevezése, használata az olvasmányok feldolgozása és a róluk való beszámolás során.


Fogalmak

Részvétel versés prózamondó versenyen, illusztrációkészíté sben, műfordítói kísérletezésben, versírásban. Hegedűs Géza: Az olvasás gyönyörűsége (részlet)

Változatos ritmikai, zenei formálású Ritmus a művek közös és önálló olvasása, természetben, a feldolgozása. zenében és a költészetben.

Ritmus, rím.

- 152 -

II. Képek, hangulatok versekben Ej, haj, gyöngyvirág (virágének) Annyi bánat (kesergő) Erdő mellett estvéledtem (bujdosónóta) Falu végén (népi imádság) József Attila: Ringató (dal) Petőfi Sándor: Szülőföldemen (tájleírás) Petőfi Sándor: Az alföld Arany János: Családi kör 2 vers az előbbiek közül

Ismerkedés lírai műfajokkal: dal, különböző típusú népdalok, tájleíró vers. Néhány fontosabb költői kép (hasonlat, metafora, megszemélyesítés) és alakzat (ismétlés, fokozás, ellentét, párhuzam) felismerése; szerepük, hangulati hatásuk megtapasztalása.

Népdalmondás, közös éneklés. Bartók, Kodály gyűjtőmunkája. Válaszkeresés a Miért szép? kérdésre.

A versszak és a nagyobb szerkezeti A sorrend és a egységek megfigyelése. nézőpont megfigyeltetése.

Líra, dal, népdaltípusok, tájleíró vers. Képiség, alakzatok.

- 153 -

III. Történetek, jelentések Tündérszép Ilona és Árgyélus (tündérmese) Az erdő anyja (cigány varázsmese) A kilenc pávalány és az aranyalmafa (szerb bolondos mese) Csalimese (tréfás mese) Lázár Ervin: Virágszemű (műmese) Akhilleusz haragja (mitológiai történet) Ég atya, Föld anya megalakulnak (vogul teremtéstörténet) A teremtés (bibliai történet) Mátyás király meg a juhász (történeti monda) Móricz Zsigmond: Fillentő (novella) Mikszáth Kálmán: Szepi bácsi (novella) Örkény István: Nápolyi (novella)

Elbeszélő művek közös és önálló olvasása, feldolgozása tanári segítséggel, csoportosan, egyénileg. A szó szerinti és a metaforikus jelentés kibontása. A megtapasztalt formák alkalmazása a mindennapi történetmondásban és a kreatív fogalmazásokban. Mesemondás, cselekménymondás az eredeti szöveg hangulatának, stílusának pontos visszaadásával.

Weöres Sándor: Négy változat c. művének bemutatása, összefüggés keresése a költemény és a tananyag között.

Epika, mesetípusok, novella, mitológia, Biblia, teremtéstörténet, monda.

A szereplők külső és belső jellemzőinek azonosítása a tanult művekben. Rövid jellemzés készítése mintakövetéssel. Annak megállapítása, hogy ki beszéli el és kinek a szemével látjuk a tanult művek cselekményét. Az epikai művek szerkezeti A tetőpontok, fordulópontok és ábrájának kitérők érzékelése a tanult elkészítése közös művekben. munkával.

Nézőpont, epikus szerkezet, kiindulási pont, bonyodalom, kitérő, tetőpont, megoldás; cselekmény, helyszín.

- 154 -

IV. Petőfi Sándor: János A mese és a valóság elemeinek vitéz (elbeszélő elkülönítése. költemény) 15-20 sor János vitézből

Ritmus, ütem, ütemhangsúlyos vers, felező tizenkettes, elbeszélő költemény.

- 155 -

V. Házi és választható olvasmányok Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk (regény) Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg (regény)

Egyik regény házi olvasmány a tanár Film feldolgozás kijelölése alapján, egy másik közös választható a tanuló döntése szerint! megtekintése. Közös feldolgozás a tanult elméleti ismeretek alkalmazásával. Önálló beszámoló, illusztrálás.

J. K. Rowling: Harry Potter és a Bölcsek Köve (meseregény) 5-10 sor prózarészlet Tapasztalatszerzés a tisztán elbeszélő és a dramatikus műrészletek közötti különbségekről. Ha van rá mód, közös színházlátogatás szervezése. Novella, elbeszélő költemény, regény részleteinek, illetve köznapi helyzeteknek dramatizált megjelenítése, szerepcsere. VI. További témák További alapvető témák Kosztolányi Dezső: Már megismerése, újabb olvasmányok a néha gondolok a korábbi témakörökből. szerelemre Törekvés a közvetlenül adott Petőfi Sándor: Füstbe jelentés árnyalására személyes ment terv tapasztalatok alapján, más irodalmi József Attila: Mama és nem irodalmi, verbális hangzó és Fekete István: Bogáncs képi szövegek bevonása a tanár (részlet) ötletei, a tévé kínálata és a tanulók Móra Ferenc: Rab ember érdeklődése szerint. fiai (részlet)

Könyvtári búvárkodás újabb érdekesség után vagy olyan művek kikölcsönzése, amelyek felkeltették az érdeklődést.

regény, meseregény

- 156 -

VII. Kitekintés a kommunikáció egyéb formáira

Az új szóbeliség (sztorizás, viccmesélés, reklámozás), az elektronikus kommunikáció (számítógép) és a tömegkommunikáció (rádió, televízió, hangosfilm stb.) néhány új formájának megfigyelése. Előnyök, hátrányok számbavétele, megbeszélése.

Hogyan kell élni (nem visszaélni) a mobiltelefonnal? Vita.

7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése Tananyag



Rövid, néhány mondatos vélemény élmények és olvasmányok hatásáról.

Vámos Miklós: Zengazének Metta V. Victor: Egy komisz kölök naplója (részlet)

Fogalmak

Tárgyilagos vélemény, ellenvélemény közlése. A humor érzékelése a mindennapokban Paródia, Humor, vicc. (vicc) és a korosztály érdeklődése alapján karikatúra kiválasztott műalkotásokban. A humoros sértés és sértődés részletek felfedezése, bemutatása. nélkül. Részvétel a tanulócsoportban folyó beszélgetésben a mindennapok és az olvasmányok kiváltotta élményekről. Saját álláspont kialakítása. Empátia, türelem, egymás véleményének meghallgatása, az igazság együttes keresése. A jó és a rossz, az igazság és az igazságosság: az ítélkezés mint cselekedet felismerése mindennapi szövegekben és a tanult műalkotásokban.

Rövid üzenetek, levélkék, ellenőrzők beírásai; véleményezésük.

- 157 -

Tananyag

Fejlesztési feladatok A nem saját álláspont megjelenítésének, átélésének képessége, az empátia gyakorlása a közösség életében. Más korokban született mindennapi szövegek, tárgyak, műalkotások idegenségének megtapasztalása.

Szavak, jelek, szokások (Szerk.: Hidasi Judit)


Fogalmak

Mit tettél volna ... helyében?

Képeslapok, táviratszövegek, meghívók, táncrendek, emlék- és ajándéktárgyak, szalvéta- és egyéb gyűjtemények régen és ma. A különböző kultúrák eltérő életmódjának, Családi, baráti, szemléletének megtapasztalása néhány esetleges külföldi példa alapján. “szomszédolások ” tapasztalatai.

III. Kimeneteli követelmények

1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása, megértése A kapcsolatfelvétel és - megszakítás illemszabályainak ismerete. A testbeszéd és a hangosítás eszközeinek alkalmazása a beszédhelyzetnek megfelelően. Egyszerű szövegek alkotása olvasmányok és egyéni élmények alapján, a hallott szöveg megértése. A visszakérdezés és az elhangzottakra való reagálás lehetőségeinek ismerete. 2. Olvasás, írott szöveg megértése Az élőbeszéd tempójával egyező folyamatos hangos és a szöveget értelmező csendes olvasás. Az olvasmányok témájának, szereplőinek, helyszíneinek, a szövegben kibontott cselekmény szálainak azonosítása; az elsődleges, szó szerinti és az elvontabb, metaforikus jelentés felfogása. A lírai művek képiségének, zeneiségének élményszerű átélése, kifejezőeszközeinek megnevezése.

- 158 -

- 159 -

3. Írásbeli szöveg alkotása, íráskép, helyesírás Jól olvasható, rendezett külsejű, lendületes írás. A tanult helyesírási alapelvek, szabályok alkalmazása másolás, tollbamondás és emlékezetből való íráskor és önálló szövegek alkotásakor. A helyesírási szabályzat használata. Rövid elbeszélés, leírás tárgyról, tájról, emberről (jellemzés) készítése olvasmány vagy egyéni élmény alapján. 4. A tanulási képesség fejlesztése Motiváltság az ismeretszerzésre. A tanulás általános és az egyes tantárgyak befogadásához nélkülözhetetlen speciális technikáinak alkalmazása. Tájékozottság a könyvtári eligazodásban: információgyűjtés és -elrendezés. Jártasság a korosztály számára készült lexikonok, kézikönyvek használatában. Szabály és meghatározás szerkesztése. Keresés nem csak írásos információhordozóból. 5. Ismeretek az anyanyelvről A nyelv rendszerszerűségének ismerete. A hangképzés, a hang és a betű, a hangtörvények , a szó jelentése és hanglakja összefüggéseinek a felismerése és megnevezése. A szavak, szóelemek, a szófajok és fajtáik jellemzőinek, helyesírási, nyelvhelyességi tudnivalóinak alkalmazása. 6. Ismeretek az irodalomról A tanult irodalmi művek néhány adatának (téma, szereplők, cselekmény, szerkezet, nyelvi megformáltság (képiség, zeneiség) bemutatása. Képesség a műnemek és a tanult műfajok, a népköltészet és műköltészet közötti különbségek és hasonlóságok feltárására. Az időrend, az egyszerű ok-okozati viszonyok felismerése. A szerző és a cím azonosítása, a memoriterek biztos emlékezetbe vésése és hatásos felidézése. 7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése Rövid, néhány mondatos vélemény megfogalmazása olvasmány- és egyéb élmények hatásáról, a jó és a rossz, az igazság, az igazságtalanság, a humor tekintetében. Beszámoló az átélés élményéről.

IV. Az éves időkeret felosztása Fejlesztendő részterület

Órakeret

1.

Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése

folyamatos

2.

Olvasás, írott szöveg megértése

folyamatos

3.

Írásbeli szövegek alkotása, íráskép, helyesírás

5 óra + folyamatos

- 160 -

4.

A tanulási képesség fejlesztése

5 óra + folyamatos

5.

Ismeretek az anyanyelvről


6.

Ismeretek az irodalomról

60 óra

7.

Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai, történeti érzék fejlesztése folyamatos

- 161 -

6. évfolyam Éves óraszám: 148

1. Kommunikáció-központúság: az olvasás, a beszéd és az írás elválaszthatatlansága A kommunikációval kapcsolatos ismeretek, szabályszerűségek, normák megtanítása és gyakorlása természetes módon szervesül a programba. A szövegértés-tanításnak nem pusztán egyik szempontja a kommunikáció, hanem módszere is, hiszen a feladatmegoldások, az ellenőrzés, az értékelés folyamatos eszmecserét feltételeznek a tanár és a diákok között. Úgy is fogalmazhatunk, hogy a program a szövegértési képességeket olyan tanulási folyamatban fejleszti, amely a fiatal és a pedagógus demokratikus együttműködésére, racionális vitáira épül, kommunikatív cselekvésekre ösztönöz, önállóságot és kritikai készséget kíván. 2. Tevékenységcentrikusság A tevékenységcentrikusság azt jelenti, hogy a tanulóknak nem pusztán kérdésekre kell megtalálniuk a választ, hanem a különböző típusú szövegekkel műveleteket kell végezniük. 3. Rendszeresség A szövegértés-szövegalkotás gyakorlása minden műveltségterület feladata. A felelősség és a fejlesztés egy tantárgyra szűkítése a program hatásvesztését okozza. A mérések nem az elsajátított ismeretanyag mennyiségének, hanem a kompetenciák szintjének meghatározását szolgálják. 4. Differenciáltság A foglalkozások megszervezésének alapja az egyéni képességek, problémák, tempó. A differenciálás szempontja lehet a tanulók szövegértési vagy/és szövegalkotási problématípusa, tempója vagy a szükséges tanári támogatás mértéke. A tanulási folyamat hatékonysága nem a tanulócsoport összteljesítményén, hanem az egyes tanulók fejlődésének ütemén mérhető. 5. Partnerség A programot tanító pedagógus partneri viszonyban, segítő-tanácsadó státuszban van, nem a hagyományos hierarchikus tanár-diák viszonyt képviseli. A pedagógus feladata nem a tananyag közvetítése, hanem a tanulási folyamat irányítása és segítése. A pedagógus a fejlesztés érdekében legyen képes a tantestülettel és a szülőkkel való együttműködésre. 6. Kutatószemlélet A program feladatai közé tartozik, hogy feloldja az olvasási kudarcok okozta szorongásokat. Ennek egyik feltétele, a tévedések és a próbálkozások lehetőségének megadása. A kutatószemlélet fontos eleme a kérdésföltevés. A tanulókat arra kell ösztönözni, hogy minden felmerülő gondjukkal kapcsolatban kérdéseket tegyenek föl a tanárnak vagy egymásnak, és arra kell törekedni, hogy a feltett kérdésekre a kérdezők választ is kapjanak.

- 162 -




A beszédhelyzetnek megfelelő, kulturált nyelvi és nem nyelvi magatartás kialakítása. A másik ember megértését és az önkifejezést elősegítő kommunikáció formálása.

Törekvés a kifejező és mások számára érthető, nyelvileg igényes és helyes beszédre. A családból hozott tájnyelvi ejtésmód, szókincsbeli és alaktani sajátosságainak vállalása a köznyelvi norma ismerete mellett. Önismereten és önbizalmon alapuló aktív kommunikáció gyakorlása.


Fogalmak

A közhelyek, Köznyelvi töltelékszók, ejtésnorma, terpeszkedő tájnyelv. kifejezések, gügyögő rövidítések, a nyelvi durvaság, pallérozatlanság kerülése. A tanult szófajok kommunikációs szerepének kipró bálása a helyzetnek, a témának és a beszédműfajnak megfelelően.

- 163 -

A szóhasználat, a kiejtés, a testbeszéd összehangolása különféle beszédhelyzetekben. A testbeszéd a közlés kísérője, nyomatékot ad neki vagy ellentétes jelentést hordoz. A testbeszéd helyettesítheti is a nyelvit (pl.: összehúzott szemöldök = haragszom rád). Együttműködés, beleélés, tolerancia, a part ner segítése. A szövegértés elsajátítása érdekében meg kell figyelni és gyakorolni a már ismert és az adott helyzetben újnak számító információt. A mindenkori új felismerése vezet el a szöveg pontos felfogásához.

Részvétel beszélgetésben, annak kezdeményezésében, új téma felvetésében, kisebb vitában.

Saját álláspont kifejtése, kérdések, válaszok megfogalmazása különböző helyzetben.

Információ, információhordoz ó.

2. Olvasás, írott szöveg megértése Tananyag Értő csendes és hangos olvasás. A hallott vagy olvasott szöveg megértése, a beléjük kódolt tartalmak és értékek felfogása.

Fejlesztési feladatok A szövegben kifejtett információk visszakeresése, beszédben rákérdezés, bővebb kifejtés kérése. Műveletek az olvasott szövegekkel: szűkítés, bővítés, részletezés, átalakítás, lehetséges előzmény, következmény szerkesztése tanári segítséggel, majd önállóan.

Alternatív lehetőségek A szövegértés kontrolálása kérdésekre adott válaszokkal, a téma rövid összefoglalásával.

Fogalmak

- 164 -

Ismerkedés a szövegértési technikák alapjaival: téma-, adatkeresés, időbeli, okozati összefüggések feltárása, részletek kiemelése adott szempontra adandó válaszul.

A lényegkiemelés gyakorlása: aláhúzás, sorszámozás, kulcsszavak megtalálása, vázlatírás, jegyzetelés.

3. Írásbeli szövegek alkotása, íráskép, helyesírás Tananyag Az írásbeli önkifejezés tartalmi és formai követelményeinek megismerése és gyakorlati alkalmazása.

Fejlesztési feladatok Személyes és olvasmányélmények megfogalmazása a témának megfelelő rövidebb műfajban és stílusban, a helyesírási és nyelvhelyességi ismeretek alkalmazásával. Esztétikus külalak, mintaés szabálykövető helyesírás, jó fogalmazás, a megfontolás tempójának rövidítése, önellenőrzés.

A szövegösszetartó nyelvi eszközök megfigyelése: kötőszók, névmások, határozószók, birtokos személyjel, személyrag és használatuk.


Fogalmak

Az anyaggyűjtés Anyaggyűjtés és egyéb módjainak módjai. megismerése: tapasztalat, kísérlet, emlékezés, képzelet. A gyűjtött anyag elrendezése, a sorrend megállapítása; címadás. Szövegösszetartás.

- 165 -

A szöveghibák felismerése és javítása névmásozással, névelőváltással, kihagyással, átszerkesztéssel, rokon értelmű szavakkal. A szövegalkotáshoz szókincsfejlesztő Próbálkozás gyakorlatok végeztetése: gyűjtés, kreatív értelmezés, rokon- vagy ellentétes jelentés szövegalkotással: hozzárendelése, meghatározás. A rövid, Mi lenne, ha...? tárgyszerű fogalmazások mellett helyet kell Vagy: Örkény kapniuk az egyéniséget jobban kifejező, István Leltár , nyelvileg igényesebb szövegeknek a tanult Weöres Sándor műfajokon belül. Egérrágta mese c. műve alapján. 4. A tanulási képesség fejlesztése Tananyag



Fogalmak

- 166 -

A könyvtári gyűjtőmunka és a tantárgyi vizsgálódás technikáinak megismerése, alkotó felhasználása.

Tapasztalatszerzés különböző információhordozók (írásos, vizuális, audiovizuális, elekrtonikus, internet, CD-ROM) működéséről, alkalmazásáról tanári bemutatás, gyakorlás után önállóan.

Kérdés megfogalmazása, problémafelvetés, válaszkeresés. A gyűjtött könyvtári és egyéb információk elrendezése, feljegyzése, bevésése. Ismerkedés egynyelvű szótárakkal, diákoknak szánt kézikönyvekkel.

5. Ismeretek az anyanyelvről

A beszéd értése, a tanári magyarázat követése, tanulás könyvből, más információhordo zóból. Felkészülés az ismeretek reprodukálására vázlattal, felelettervvel.

Önálló beszámoló. Pontos szójelentés, megfelelő fogalomhasználat bizonyítja a téma ismeretét.

Írásos, vizuális, audiovizuális, elektronikus infor mációhordozó, internet, CDROM.

- 167 -


Tananyag


A diákok írásbeli és szóbeli szövegalkotásához, -értéséhez szükséges szótani, szófajtani ismeretek elsajátítása, az egyes szófajokkal kapcsolatos helyesírási és nyelvhelyességi tudnivalókkal együtt. A nyelv mint jelrendszer; összefüggés a szavak jelentése, alakja és a szófajba sorolás között.

A korábbi fejlesztési szakaszban megszerzett ismeretek és kompetenciák továbbépítése. A helyesírási szabályzat tudatos használata.

A tárgymutató használata, szabálykeresés íráshoz, önjavításhoz.

A fogalmi, az alkalmi, a köznyelvitől eltérő jelentés és a metaforizáció megfigyeltetése. A szavaknak mint egyezményes jeleknek a használata.

A szójelentés és Köznyelvi és a nyelvhasználati alkalmi jelentés. szabály. A jelek fajtái: természetes és mesterséges (köz megegyezésen alapuló) jelek. A jel, a jelentés és a jelölt dolog megfigyeltetése. Szókincs, egyéni, nemzeti; aktív, passzív szókincs.

A szókincs rétegezettsége. Átjárhatóság az egyes nyelvi rétegek között.

Fogalmak

- 168 -

Tananyag


A szó jelentésének és nyelvtani tulajdonságainak megfigyeltetése. A tanult szófajok felismerése, megnevezése, jellemzőinek felsorolása példákkal együtt; a hozzájuk tartozó helyesírási és nyelvhelyességi tudnivalók ismerete, alkalmazása. Önálló alapszófajok: A főnév (köznév : egyedi, elvont, anyag-, főnév, melléknév, gyűjtőnév, tulajdonnév: személy-, állat-, számnév, ige, földrajzi, intézmény-, cím, márka-, cégnév. határozószó. A kezdőbetű, az egybe-, külön- és Fogalmuk, fajtáik. kötőjeles írás. A melléknév (külső, belső tulajdonságok, valahová tartozás kifejezése). A melléknév. fokozása. A személy-, intézmény- és földrajzi nevekből képzett mn. helyesírási kérdései. Szógyűjtés és -alkotás. A számnév (határozott: tő-, sor-, törtszámnév és a határozatlan szn.) Helyesírás számmal és betűvel. A keltezés írása. Az egy szó szófajisága, a két és kettő alak használata. Az ige, az igealak, a magyar igeragozás rendszere. Nyelvhelyességi kérdések: suksükölés, -nák, -nék felcserélése. A határozószó és jelentései. A határozószó hely-, idő- stb. jelölő szerepe a szövegben.


A magyar szófajok rendszere. A besorolás szempontjai szófajba, szófajcsoportba.

Fogalmak Nyelvtani tulajdonság, toldalékolhatóság; szófaj, szófajcsoport.

A névszó fogalma: a névszós stílus megfigyeltetése. A magyar személynevek kialakulása; az asszonynév és a becenév fajtái.

Igemódok és beszédszándékok . Az irányhármasság mint finnugor sajátosság.

Önálló alapszófaj, főnév, melléknév, számnév; névszó; ige, igefajták, igeragozás; határozószó és fajtái.

- 169 -

Tananyag


Helyettesítő alapszófajok: névmások.


A névmás (főnévi: személyes, birtokos, Névmásozás a kölcsönös, visszaható névmás). szövegalkotásban Főnévi, melléknévi, számnévi névm.: és -javításban. mutató, kérdő, vonatkozó, általános, határozatlan nm. A hangrend szerepe a közelre és távolra mutatásban; a kétféle kérdő mondat eltérő Arany János: intonációja; vessző a vonatkozó névmás Grammatika előtt; a hagyományos írásmódú névmások; versben (részlet) az aki, ami, amely nyelvhelyességi tudnivalói. Az igenévi Szóképzéssel keletkezett szófajok és alapszófajok: főnévi, helyesírásuk. melléknévi, határozói igenév.

Viszonyszók: névelő, Az igekötő jelentései, helyesírása. A névutó, segédige, kötőszó és a vessző használata igekötő, kötőszó. szókapcsolatban, mondatban.

A mondatszók: módosítószó, kapcsolatteremtő mondatszó, indulatszó.

A módosítószó jelentésváltozásai. Az -e kérdőszó szórendi helye, helyesírása. Vesszőhasználat és indulatszó.

Fogalmak Helyettesítő alapszófaj, névmás és fajtái.

Igenévi alapszófaj, főnévi, melléknévi (folyamatos, befejezett, beálló), határozói igenév. A névutó Viszonyszó, irányhármassága. névelő, névutó, A kötőszó segédige, igekötő, szerepe a kötőszó. szövegösszefüggé s megteremtésében. A módosító- és Mondatszó, indulatszó szerepe módosítószó, a mondatok kapcsolatteremtő modalitásában. mondatszó, indulatszó.

- 170 -

Tananyag


Arany János: Toldi, A régebbi és a mai nyelvállapot népdalok, különbségeinek megfigyeltetése és népmondák alapján felismertetése a korosztálynak megfelelő szinten. Annak megfigyeltetése, hogy a magyar nyelv ismerete miben segíti, miben nehezíti a tanult idegen nyelv elsajátítását (elöljárószó, vonzat, nyelvtani nem stb.).


Fogalmak

Kányádi Sándor: Bogotai bagatellek c. versének bemutatása.

Megjegyzés: Mivel a helyesírási, nyelvhelyességi és stilisztikai ismeretanyagot minden fejlesztendő részterület alapvetően tartalmazza, az ezekkel való foglalkozás az egész tanév folyamán megvalósul. 6. Ismeretek az irodalomról Tananyag (Alkotók, művek, memoriter)



I. Bevezetés az irodalomolvasásba Karinthy Frigyes: Tanítom a kisfiamat vagy Gyurkovics Tibor: A tanár úr notesza II. Versek a mából, a népköltészetből és a reneszánsz irodalmából Kányádi Sándor: Románc József Attila: Születésnapomra

Az olvasás iránti érzelmi és gondolati érdeklődés fenntartása a belefeledkezés, a játékosság, a kaland, a képzelet, az ön- és emberismeret igényével. Az olvasás örömének átélése. Változatos ritmikai, zenei formálású lírai művek közös és önálló olvasása, feldolgozása a klasszikus és a kortárs magyar és a világirodalom köréből.

Az olvasás, a könyvbe való belefeledkezés adta élmények megfogalmazása.

Fogalmak

- 171 -

Tananyag (Alkotók, művek, memoriter) Weöres Sándor: Haragosi Orbán Ottó: A holló Bari Károly: Azt hiszitek Garcia Lorca: Balkon, Táj Megrakják a tüzet ( népdal) Nem szoktam, nem szoktam (virágének) Székely táncszó (táncszó) Kőműves Kelemen, Júlia szép lány (népballada) Arany János: Mátyás anyja (műballada) Janus Pannonius: Pannonia dicsérete ( epigramma) Heinrich Heine: Mementó (dal) F. Petrarca: LXIV. (szonett) Balassi Bálint: Egy katonaének Hogy Júliára talála ... Bornemissza Péter: Siralmas énnéköm (elégia) A tanév során 6-8 vers.


Néhány fontosabb költői kép (hasonlat, megszemélyesítés, metafora) és alakzat (ismétlés, fokozás, párhuzam, ellentét) felismerése, szerepük, hangulati hatásuk megtapasztalása a verses formájú lírai és epikai művekben.


Népköltészet, műköltészet. Gyűjtés, feldolgo zás, eredeti művek létrehozása.

Ismerkedés további lírai műfajokkal. Könyvtári A művek témájának, hangulatának, munka: Csanádi hangnemének felismerése. Imre: Bornemissza Péter Kortárs festők, szobrászok, építészek, zenészek alkotásai (Csoportos felkészülés rövid beszámolóra.)

Fogalmak

Műnem, líra, epika, dráma. Népballada, műballada.

Epigramma, szonett, elégia; időmértékes verselés.; a rímek fajtái.

- 172 -

Tananyag (Alkotók, művek, memoriter) III. Elbeszélő művek versben és prózában Fazekas Mihály: Lúdas Matyi Arany János: Rege a csodaszarvasról, Toldi 10-15 vsz. a Toldiból Történelmi monda: A fehér ló mondája Amikor az ördög Harsány- ban járt IV. Házi és választható olvasmányok Gárdonyi Géza: Egri csillagok 15 soros prózarészlet E. K äästner: lányoknak: A két Lotti fiúknak: Május 35. Szabó Magda: Abigél Mándy Iván: Saki



Fogalmak

Elbeszélő művek közös és önálló olvasása, feldolgozása tanári segítséggel, csoportosan és egyénileg. A megtapasztalt formák alkalmazása a mindennapi szövegmondásban és a kreatív fogalmazásban. A szereplők külső és belső tulajdonságainak azonosítása, a felismert tulajdonságok igazolása a művek részleteivel. A jellemzés módjainak számbavétele. Az idő és a tér egyértelműen megjelölt mozzanatainak azonosítása. A megjelölés és az utalás nyelvi eszközeinek feltárása. Annak megállapítása, hogy ki beszéli el és kinek a szemével látjuk a történetet. A tetőpontok, fordulópontok és kitérők érzékelése. Az epikai mű szerkezetének feltárása. Tapasztalatszerzés a tisztán elbeszélő és dramatikus műrészletek közötti különbségekről.

A ludas ember (román népmese) A téma hasonlóságának megfigyeltetése a két műben. Petőfi Sándor: Arany Jánoshoz Arany János: Válasz Petőfinek

Történelmi monda, rege elbeszélő költemény, ének.

A nézőpont kijelölése és váloztatása a reprodukálásban és egyéni fogalmazásban.

Konfliktus, epizód, motívum, cselekmény, cselekményszál, nézőpont, tető-, fordulópont, kitérő.

Elbeszélések és elbeszélő költemények, balladák részleteinek dramatizált megjelenítése.

Költői levél.

Filmfeldolgozások közös megtekintése. .

- 173 -

Tananyag (Alkotók, művek, memoriter) V. További olvasmányok a magyar irodalomból Pákolitz István: Rózsa (a FÉLHOLD c. ciklusból) Tinódi Sebestyén: Egy históriának summája Illyés Gyula: Egy kisdedre Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem (részlet) Vörösmarty Mihály: A búvár Kund Megjártam a hadak útját VI. Kitekintés a kommunikáció egyéb formáira



Fogalmak

Törekvés a közvetlenül adott jelentés Sajtófigyelés, árnyalására, általánosítására válogatás. személyes tapasztalatok, közösen és egyénileg olvasott irodalmi és nem irodalmi, verbális, hangzó és képi szövegek bevonásával.

Históriás ének.

További alapvető témák megismerése, újabb olvasmányok a korábbi témakörökből.

Eposz.

Az új szóbeliség, az elektronikus kommunikáció és tömegkommunikáció néhány formájának megfigyelése.

Műsorfigyelő, Tömegkommuniajánlás, az kációs eszközök. egyénileg vagy közösen látott-hallott művek megbeszélése. A műismertetés megtapasztalása.

7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése

- 174 -

Tananyag


Önálló ítéletalkotás olvasási és más élmény, tapasztalat alapján egyéni, társadalmi, történeti, morális és egyéb kérdésekről. A tanuló ehhez ismerjen meg a hagyományosan értékközpontúnak tartott művek mellett (olykor helyett) olyanokat is, melyek a bennük feldolgozott lét- helyzetek és problémák révén képesek megszólítani és rá döbbenteni, hogy róla (is) szól a mese. Az olvasás fő motivációja legyen az önmegismerés vágya, az ítéletalkotás jelentsen mindenekelőtt önreflexiókat. Petőfi Sándor: A tintásüveg Heltai Jenő: Az esernyő Nátha-dal

Rövid, néhány mondatos vélemény megfogalmazása az élmények és olvasmányok hatásáról. Részvétel a társakkal való vitában, beszélgetésben a mindennapok eseményeivel vagy az olvasottakkal kapcsolatban. Mások véleményének meghallgatása, megértése, kulturáltan megfogalmazott ellenvélemény kifejtése. A jó és a rossz, az igazság és az igaz ságosság: az ítélkezés mint cselekedet felismerése és gyakorlása a mindennapi helyzetekben, felismerése és értékelése a tanult műalkotásokban.

A humor kiemelt szerepének érzékelése a mindennapokban (viccmesélés, sztorizás, mérsékelt cikizés) és a megjelölt szövegek alapján. A nem saját álláspont kifejtése, az empátia gyakorlása.

Alternatív lehetőségek Tématartás, témaváltás a beszélgetésekben. Szerep- és szimulációs játékok, szerepcsere.

Valódi és fiktív élethelyzetek bemutatása.

Fogalmak Motiváltság a véleménymondáshoz, annak indoklásához.

- 175 -

Tananyag



Fogalmak

Más korokban keletkezett szövegek, Koncentráció tárgyak, műalkotások másságának énekkel, rajzzal megtapasztalása. stb. A különböző kultúrák eltérő életmódjának, szemléletének megtapasztalása néhány olvasott, látott példa alapján.


1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása, megértése A kapcsolatfelvétel és - megszakítás illemszabályainak ismerete. A testbeszéd és a hangosítás eszközeinek alkalmazása a beszédhelyzetnek megfelelően. Egyszerű szövegek alkotása olvasmányok és egyéni élmények alapján, a hallott szöveg megértése. A visszakérdezés és az elhangzottakra való reagálás lehetőségeinek ismerete. 2. Olvasás, írott szöveg megértése Az élőbeszéd tempójával egyező folyamatos hangos és a szöveget értelmező csendes olvasás. Az olvasmányok témájának, szereplőinek, helyszíneinek, a szövegben kibontott cselekmény szálainak azonosítása; az elsődleges, szó szerinti és az elvontabb, metaforikus jelentés felfogása. A lírai művek képiségének, zeneiségének élményszerű átélése, kifejezőeszközeinek megnevezése. 3. Írásbeli szöveg alkotása, íráskép, helyesírás Jól olvasható, rendezett külsejű, lendületes írás. A tanult helyesírási alapelvek, szabályok alkalmazása másolás, tollbamondás és emlékezetből való íráskor és önálló szövegek alkotásakor. A helyesírási szabályzat használata. Rövid elbeszélés, leírás tárgyról, tájról, emberről (jellemzés) készítése olvasmány vagy egyéni élmény alapján. 4. A tanulási képesség fejlesztése Motiváltság az ismeretszerzésre. A tanulás általános és az egyes tantárgyak befogadásához nélkülözhetetlen speciális technikáinak alkalmazása. Tájékozottság a könyvtári eligazodásban: információgyűjtés és -elrendezés. Jártasság a korosztály számára készült lexikonok, kézikönyvek használatában. Szabály és meghatározás szerkesztése. Keresés nem csak írásos információhordozóból.

- 176 -

5. Ismeretek az anyanyelvről A nyelv rendszerszerűségének ismerete. A hangképzés, a hang és a betű, a hangtörvények , a szó jelentése és hanglakja összefüggéseinek a felismerése és megnevezése. A szavak, szóelemek, a szófajok és fajtáik jellemzőinek, helyesírási, nyelvhelyességi tudnivalóinak alkalmazása.

- 177 -

6. Ismeretek az irodalomról A tanult irodalmi művek néhány adatának (téma, szereplők, cselekmény, szerkezet, nyelvi megformáltság (képiség, zeneiség) bemutatása. Képesség a műnemek és a tanult műfajok, a népköltészet és műköltészet közötti különbségek és hasonlóságok feltárására. Az időrend, az egyszerű ok-okozati viszonyok felismerése. A szerző és a cím azonosítása, a memoriterek biztos emlékezetbe vésése és hatásos felidézése. 7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése Rövid, néhány mondatos vélemény megfogalmazása olvasmány- és egyéb élmények hatásáról, a jó és a rossz, az igazság, az igazságtalanság, a humor tekintetében. Beszámoló az átélés élményéről.


Órakeret

1.


folyamatos

2.


folyamatos

3.


5 óra + folyamatos

4.


folyamatos

5.



6.


50 óra

7.


- 178 -

7. évfolyam Éves óraszám: 148


- 179 -



A társas-társadalmi együttéléshez szükséges nyelvi és nem nyelvi képességek fejlesztése magánjellegű és kisközösségi helyzetekben. Az öntudat, a fellépés biztonsága, a saját mondanivaló kifejezésének igénye, mások személyének és véleményének megértése, tiszteletben tartása.

Fejlesztési feladatok Alkalmazkodás a kommunikáció tényezőihez : cél, alkalom, partnerek, a köztük lévő viszony stb. előre tervezett és spontán helyzetekben. A nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközök használata, értelmezése (dekódolása) a beszédtárs megnyilatkozásaiban. Bemutatás, bemutatkozás élőszóban, telefonon.


Fogalmak

Alkalmazkodás az ismert (amit már a partner tud) és az újszerű (hírértékű, korábban nem tapasztalt) közleményelemhe z hangsúllyal, szóés mondatrenddel.

Kommunikációs cél, helyzet, alkalom, beszélő, hallgató, beszédpartner) a köztük lévő (hivatalos, baráti stb.) viszony, a komm. kódja, csatornája.

- 180 -

A különféle mondatok változatos és tudatos használata a közlési célnak és szándéknak megfelelően. Az intonáció gyakorlása.

A szöveg tartalmát és a beszélő szándékát tükröző kiejtésmód, helyes hangképzés, mondat- és szövegfonetikai eszközök megfelelő alkalmazására törekvés. A testbeszéd, az arcjáték néhány jelének ismerete, törekvés ezek célszerű alkalmazására. A szemkontaktus jelentőségének megtapasztalása.

A beszédpartnerrel való együttműködés (megértő-segítő, együttműködést mutató, de passzív, elutasító, hárító-kibújó stb.) változatainak megismerése, megfelelő stratégia választása. A látottak (átéltek) és a feltételezések (következtetések, hipotézisek stb.) megkülönböztetése nyelvi és metakomm. eszközökkel.

Kezdeményezés, aktivitás a komm.-ban; igazságkeresés, konfliktustűrés, igazságra, a megoldás együttes keresésére törekvés.

A távolságtartás differenciált megválasztása “nálunk és más nemzeteknél”, az ún. intim szféra tisztelete.

Közlési szándék, tájékoztatás, kifejezés, véleménymondás, befolyásolás.

- 181 -

Mások véleményének meghallgatása, tömör összefoglalása többszereplős helyzetekben. Csatlakozás valamelyik véleményhez; ellenvélemény kifejtése érveléssel, cáfolással. Memoriterek szöveghű tolmácsolása kifejező szövegmondással. 2. Olvasás, írott szöveg megértése Tananyag


Csendes olvasás különböző tartalmú, rendeltetésű (magán célú, hivatalos, publicisztikai, irodalmi, ismeretterjesztő stb.) szövegek megértéséhez, szerkezetének feltárásához.

A csendes értelmező olvasás pontosságának fokozása. Kifejező hangos olvasás a szöveg előzetes tanulmányozása után.

Szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegek lehetséges jelentés(ei)nek csoportos, egyéni, irányított és önálló megértése. A szövegértési technikák gyakorlása: következtetés az olvasottak alapján a szerzőre, a korra, a műfajra, a stílusra.


Személyes vélemény, álláspont nyilvánítása, indoklása, megvédése az esetleges ellenvéleménnyel szemben.

Fogalmak

- 182 -

Tananyag



Fogalmak

A nyelvi eszközök és a jelentés összefüggéseinek felismerése szépirodalmi és másféle művekben tanári irányítással és önállóan. Az irodalmi szövegekben megjelenő egyszerűbb képek, alakzatok felismerése, értelmezésük gyakorlása.

Az íráskép az elrendezés, az írásjelek és egyéb vizuális jelek (illusztráció, ábra, grafikon) jelentéshordozó szerepe.

Köznyelvi szókép (kockaház), irodalmi szókép, megszemélyesítés, hasonlat, metafora.

Az olvasott művekből merített vagy a megértésükhöz szükséges aktív és passzív szókincs gazdagítása önálló munkával. Irodalmi, ismeretterjesztő és publicisztikai szövegek olvasása és megértése, a szövegelemző eljárások önálló alkalmazása. A té ma, a résztéma, a mondanivaló, a tartalmi párhuzamok, ellentétek felismerése, megfogalmazása, a lényeg kiemelése, adatkeresés, ok-okozati kapcsolatok, feltárása, válasz kérdésekre, adott szempontokra, vázlatkészítés, összefoglalás. Különböző szépirodalmi és nem szépirodalmi műfajok közötti különbség megfigyeltetése a képszerűség és a tárgyszerűség összevetésével. A tájékoztató (hír) és a véleményközlő műfajok (kommentár) közötti különbség megfigyeltetése.

A szövegértelmezés és az eredményes tanulás összefüggése. (Akarj és tudj tanulni!)

Kitekintés az írott Tájékoztató és az elektronikus sajtóműfaj: hír, média műfajaira. tudósítás, interjú, riport; véleményközlő: kommentár, kritika; befolyásoló: hirdetés, reklám.

- 183 -

Tananyag



Rövidebb és hosszabb irodalmi szövegek önálló olvasása házi vagy ajánlott olvasmányként, a szöveg feldolgozása előre megadott szempontok szerint. A tanulók bevonása az olvasmányok egy részének kiválasztásába. Vélemények hasonlóságainak, különbségeinek értékelése; a vélemények megfogalmazása.

Annak belátása, hogy eredeti szöveg nem helyettesíthető tartalmi kivonattal, rövidítéssel. Ilyen- kor éppen az olvasmányélmény, az átélés, a beleképzelés, a gyönyörködés mozzanata marad el. Annak megtapasztalása, hogy az idők folyamán a szókincs változik a leggyorsabban és a legszembetűnőbb en.

Rövidebb, a mai köznyelvtől eltérő (régi(es), archaizáló) szövegek megértése egynyelvű szótárak, lábjegyzetek, kislexikonok stb. segítségével.

3. Írásbeli szövegek alkotása, íráskép, helyesírás

Fogalmak

- 184 -

Tananyag Olvasható, rendezett írás, a nyelvi normákat követő helyesírás, önkifejezés egyéni sajátosságokat mutató stílusban az alapvető szövegtípusokban.



Fogalmak

Esztétikus írásmód a tanulási szintnek megfelelően a tempó fokozásával. Az egyéniséget felmutató írásjegyek mellett törekedni kell az olvashatóságra is.

Részvétel pályázatokon, versenyeken, a korosztály számára hirdetett nyelvi mozgalmakban.

Szövegalkotás gyakorlása ismert szövegtípusokban és műfajokban (leírás, különböző nézőpontú elbeszélés, jellemzés, ismertetés, vélemény). Megadott vázlat felhasználásával vagy önálló vázlattal lehet irányítani a figyelmet. Próbálkozás egy témának különböző szövegtípusban, műfajban való megfogalmazására. A nyelvtani, nyelvhelyességi, helyesírási ismeretek és nyelvi elemek stílusértékéről tapasztaltak tudatos alkalmazása az iskolai fogalmazásokban, kreatív szövegekben. Az önkifejezés képessége és a kreativitás megjelenése különböző műfajokban (párbeszéd írása és beszerkesztése elbeszélő fogalmazásba, dramatizálás, párbeszéd átírása elbeszéléssé). Rövidebb beszámoló anyagának összegyűjtése, rendezése és írásba foglalása tanári irányítással, csoportosan.

A bekezdés meg- Bekezdés, szerkesztése tételmondat. a tételmondatra, a bekezdések kezdő, befejező fordulataira, kapcsolóelemeire figyelve. Kreatív szöveg.

- 185 -

4. A tanulási képesség fejlesztése Tananyag


A tanuló emlékezeti típusának és gondolkodási képességének ismeretében lehet továbbfejleszteni az elsajátítás legtartósabb és leggazdaságosabb módját, a szöveges és vizuális információk (ábra, kép stb.) egyidejű felfogása mellett. A szöveg memorizálása, az ismétlés szerepének felfedezése.

Az önálló feladatvégzés, információgyűjtés és ismeretszerzés módszereinek megismerése, gyakorlása (segédkönyvek, a korosztálynak készült szótárak, lexikonok használata, ismeretlen szavak, kifejezések jelentésének megkeresése önállóan egynyelvű szótárakban, a tanult anyag (bármely tantárgyból!) bővítése különböző információhordozókból.


Fogalmak

A lényeg Forrásjegyzék, kiemelése, a hivatkozás. probléma újszerű vagy sokoldalú megközelítése, korrekt forráshivatkozás, a vázlatba beletekintő szabad előadás. Tantárgyi kislexikon használata, készítése csoportmunkával.

Az egyénileg vagy csoportosan gyűjtött Feleletterv információk elrendezése, felhasználása a készítése, kitűzött célnak megfelelően. jegyzetelés. Elemi gyakorlottság az információk felhasználásában, a források megjelölésében. Önálló vázlatkészítés rövidebb szövegek alapján szavak, problémák megjelölésével, kérdések vagy kijelentések formájában.

Könyvészeti adatok.

- 186 -

Tananyag



Egyszerűbb szövegek vizuális környezetének átlátása, ábrák, illusztrációk értelmezése a szöveggel összefüggésben. A tömegkommunikációból szerzett ismeretek adaptálása. Az összefoglalás sajátosságainak ismerete, összefoglalás készítése megadott szempontok alapján tanári irányítással, csoportosan és önállóan. Összefoglalás mintájául érdemes tanulmányozni a különböző tankönyveket! Jegyzetkészítés tanári irányítással. A A lámpaláz tömörítés és a lényegkiemelés gyakorlása. leküzdésének A jegyzet alkotó felhasználása tanuláskor, módszerei. reprodukáláskor. Az információ kritikus befogadásának megalapozása (azonos témáról különböző forrásokból származó információk összevetése tanári irányítással, csoportosan. A legjobb változat kiválasztása a döntésképesség és felelősségérzet fokozásával. 5. Ismeretek az anyanyelvről

Fogalmak

- 187 -

Tananyag


A mai magyar nyelv árnyalt és igényes használatához szükséges ismeretek az egyszerű mondat és a szóalkotás köréből.

A nyelvi egységek szerkezeti, jelentéstani összefüggéseinek megfigyelése (pl. az azonos szófajba tartozó szavak jellemzői, ezek összefüggése a szavak mondatbeli viselkedésével), azonos jelentésviszonyokat kifejező, de eltérő szerkezetű mondatok megfigyelése, szerkezeti átalakítása.

A szóalkotás módjai: szóösszetétel, szóképzés; jelentésváltozás, szófajváltás; helyesírási kérdések. A mondat fogalma. Jelentés, funkció, megszerkesztettség (szövegbe való beszerkesztettség), hangzás. A mondatok osztályozása tartalom, szerkezet, minőség szerint.

A szavak jelentésére vonatkozó kreatív gyakorlatok; a szónál kisebb és nagyobb nyelvi egységek jelentést befolyásoló szerepének megtapasztalása.

Alternatív lehetőségek A nyelv és a beszéd. A mondatfajták, a mondatvégi írásjelek, az intonálás és a jelentés összefüggései.

Fogalmak Mondat, mondatfajták, szófaj, mondatrész.

Szóösszetétel, előtag, utótag, szóképzés, szófajváltás.

Gyakorlottság és szándékosság a kommunikációt befolyásoló tényezőkhöz való alkalmazkodásban, kitüntetetten a más-más jelentésű és funkciójú mondatok használatában.

A mondatjelentés változása a kommunikációs helyzetnek megfelelően.

A helyesírási rendszer grammatikai meghatározottságának felismerése és gyakorlása az egyszerű mondat körében. A tulajdonnevek helyesírási szabályainak felelevenítése és alkalmazása.

A mondat szó szerinti és pragmatikai jelentése.

Mondategység, mondategész, egyszerű, összetett mondat, tagmondat, állító, tagadó mondat.

- 188 -

Tananyag


Az egyszerű mondat Mondatelemzési gyakorlatok; fogalma; tagolt és a mondategész felismerése. tagolatlan m., tő- és bővített mondat.

Alternatív lehetőségek A tagolatlan mondat fajtái: szerkesztett és szerkesztetlen mondat.

Fogalmak

Tagolt és tagolatlan mondat. Tőmondat, bővített mondat, fő rész, bővítmény. Az alany és az Logikai és nyelvtani egyeztetés. A kell, lehet, Igei, névszói, állítmány fogalma, Központozás. Mondatelemzés aláhúzással, szabad... stb. névszói- igei fajtái, nyelvi mondatábrával, a kifejezőeszközök állítmány melletti állítmány; kifejezőeszközei; az feltüntetésével. Az igekötős igék alany. A szórend határozott, A-Á-i és a helyesírásának, a -t végű igékkel szerepe. határozatlan, mellérendelő kapcsolatos nyelvhelyességi tudnivalóknak általános alany. szószerkezet. és az igék teljes hasonulásának, Szószerkezet , toldalékolásának gyakorlása a mondaton szintagma, belül. alany-állítmányi és mellér. szószerk. A tárgy fogalma és Felismerési, helyesírási és mondatelemzési Az igenévvel Tárgy, határozott, fajtái, gyakorlatok. Alany- és tárgyváltás-, kifejezett alany és határozatlan kifejezőeszközei; a kihagyás a szövegben. tárgy tárgya. tárgy; eredmény-, tárgyas szószerkezet. A határozó értékű iránytárgy, tárgy. alárendelő szószerkezet, tárgyas szintagma.

- 189 -

Tananyag


A határozó fogalma, fajtái, kifejezőeszközei. A határozós szószerkezet. Helyesírási és nyelvhelyességi kérdések: -ba, -be, -ban, -ben stb.

A határozói irányhármasság megfigyeltetése, nyelvhasználati tudnivalói. A tanult helyesírási szabályok tudatos alkalmazása az eszköz- és társhatározó, az eredet- és eredményh. stb. körében. Az alá- és mellérendelő szószerkezetek felismerése, helyesírása, mondatelemzési és mondatalkotási gyakorlatok.


Határozócsopor tok: helyféle, időféle, módféle, állapotféle és állandó határozók. Számhatározó, tekinteth., számállapoth., a fok- és mértékh. Összekapcsolt és kettős határozók. A jelző fogalma, Mondatelemzési és szóválasztási feladatok. A kijelölő jelző. fajtái, nyelvi A névszói állítmány és a minőségjelző kifejezőeszközei; a megkülönböztetése szórenddel és jelzős szószerkezet. hangsúllyal. A birtoklás kifejezésének változatai nyelvünkben. A többelemű földrajzi nevekből, intézmény- és személynevekből képzett jelzők és a sorszámmal kifejezett jelzők helyesírása. Értelmező és vesszőhasználat. Az egyszerű mondat Mondatalkotási, -elemzési, helyesírási, központozása: nyelvhelyességi gyakorlatok. vessző, gondolatjel, zárójel, kettőspont, pontosvessző. Példák régebbi korok szövegei, szövegrészletei alapján a nyelvi állandóság és változás megfigyelésére.

Fogalmak Határozó, körülmény, helyhatározó, képes hh., időhatározó, módh., állapoth., eszközh., okh., célh., eredeth., erdményh., részeshatározó, hasonlító h.; vonzat, állandó határozó. Jelző, minőség-, mennyiség-, birtokos, értelmező jelző. Jelzős szószerkezet.

- 190 -

Tananyag



Fogalmak

Az anyanyelvi és az idegen nyelvi ismeretek A határozók összevetésének képessége, az egyes kifejezőeszközei jelenségek egyre pontosabb megnevezése. a tanult idegen nyelven (elöljárószó, vonzat stb.). Az egész év során gyakorolni kell a helyesírási szabályzat, a szótárak, kézikönyvek használatát, az önjavítást. Megjegyzés: Mivel a helyesírási, nyelvhelyességi és stilisztikai ismeretanyagot minden fejlesztendő részterület alapvetően tartalmazza, az ezekkel való foglalkozás az egész tanév folyamán megvalósul. 6. Ismeretek az irodalomról

- 191 -

Tananyag (Alkotók, művek, memoriter) I. Az irodalom mint művészet Az irodalom mint művészet legyen befogadható a kifejezési formák és a költői nyelv sajátosságainak felismerésével, megértésével! A művek kiválasztása és feldolgozása szolgálja az olvasóvá válást a szövegekből és a művön kívüli tapasztalatokból származó élményekkel, alapozza meg az újabb alkotások iránti érdeklődést, a képzelet mozgósítását, az érzelemkeltést, a személyes megszólítottság folytán pedig a mű alapkérdése váljék saját problémává, értékrendje interiorizálódjék! Nádas Péter: Hazug, csaló Örkény István: Gondolatok a pincében

Fejlesztési feladatok Annak megtapasztalása és tudatosítása, hogy az elemző-értelmező olvasás elmélyíti az élmény- és tapasztalatszerzést.


Fogalmak

Beszámoló a Novella, magánolvasmány egyperces. ok közül a legmélyebb nyomot hagyóról, részletek felolvasásával.

- 192 -

Tananyag (Alkotók, művek, memoriter) II. A lírai formanyelv A lírai formanyelv vizsgálata (szerkezeti változatok, szókincs, képiség). Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez Szegény Zsuzsi, a táborozáskor Robert Burns: Falusi kislány Wolfgang Goethe: Vadrózsa Szabó Lőrinc: A légy 6-8 teljes vers tanév folyamán.



Változatos ritmikai, zenei formálású lírai művek olvasása és feldolgozása a klasszikus és a kortárs magyar és világirodalom köréből. Hangulati hatásuk felismerése a tanult művekben.

Művelődéstörténeti kitekintés. Témaazonosság: Kölcsey Ferenc: A Reményhez

A főbb költői képek és alakzatok, szókincsbeli és mondattani jellegzetességek azonosítása a lírai szövegben. Az előbbiek jelentésteremtő szerepének megértése.

Fogalmak Ritmus, rím, ütemhangsúlyos és időmértékes verselés. Átképzeléses előadásmód. Felvilágosodás, rokokó, klasszicizmus.

Epigramma, dal, helyzetdal.

- 193 -

Tananyag (Alkotók, művek, memoriter) III. Ismerkedés a romantika irodalmával Kölcsey Ferenc: Himnusz, Huszt Parainesis (részlet) 5-10 mondat próza Vörösmarty Mihály: Szózat Petőfi Sándor: Nemzeti dal Egy gondolat bánt engemet Szeptember végén Föltámadott a tenger A helység kalapácsa ( részl.) Arany János: Szülőhelyem Szondi két apródja Csalfa sugár A fülemile



Lírai és nem lírai verses és prózai műfajok megismerése és azonosítása, jellegzetességeik, tartalmi és formai sajátosságaik megértése.

A kor és a mű összefüggései. A romantika mint korstílus. Arany J.: Rendületlenül Művelődéstörténeti kitekintés. Néhány élet- és pályarajzra vonatkozó adat kikeresése.

A lírai mű beszédhelyzete, a megszólító-megszólított viszony néhány jellegzetes típusának megismerése és azonosítása. Téma, hangnem, beszédhelyzet és műfaj összefüggéseinek megfogalmazása néhány jellegzetes példán.

Heinrich Heine: 1849 októberében (részlet) Victor Hugo: Amit a költő 1848-ban gondolt

Fogalmak Romantika, a romantikus kép, himnusz, óda, rapszódia, vígeposz, elégia, parainésis (= intelem).

- 194 -

Tananyag (Alkotók, művek, memoriter)



IV. Házi és választható olvasmányok Beszámoló epikus művekről (szerkezet, cselekmény, fordulatok, főés mellékszál, fő- és mellékszereplők, jellemzésük). Jókai Mór: A kőszívű ember fiai vagy Az arany ember vagy A lőcsei fehér asszony A nagyenyedi két fűzfa V. A romantika és a realizmus határán Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője A néhai bárány A ló, a bárányka és a nyúl A szamár sine curában vagy A kis szeplős A pénzügyminiszter reggelije vagy A korlátfa vagy A. Dumas: Monte Cristo grófja vagy Jean Austin: Emma Kb. 10 sornyi prózarészlet.

Elbeszélő művek önálló olvasása, feldolgozása, a klasszikus és a kortárs felnőtt és ifjúsági irodalom köréből. A szerkezet elemeinek felismerése, elkülönítése. A hétköznapi és a művészi kommunikáció sajátosságainak és különbözőségeinek felismerése. A szó szerinti és az átvitt jelentés felfogása. Kreatív történet-elbeszélési és történet-átírási gyakorlatok. A külső és belső jellemzés eszközei (környezet, ruházat, beszédmód, mások véleménye, kedvenc tevékenység stb.) a tanult művekben és saját fogalmazásokban. A közvetett idő- és térmegjelölések azonosítása, kikövetkeztetése a szövegösszefüggésből. Törekvés az idő- és térmegjelölések értelmezésére, az elbeszélés és a történet időrendje közötti eltérés és a különböző idősíkok érzékelésére, a művészi fikció valószerűsítésére.

További olvasmányok: Petőfi Sándor: Okatootáia Mikszáth Kálmán: A jelek mesterei Az elfelejtett rab Anton Pavlovics Csehov: A tokba bújt ember Krúdy Gyula: Az ősök Charles Dickens: Karácsonyi ének Ray Bradbury: Fahrenheit 451 Mándy Iván: Tizenhat éven alul Jules Verne: Két évi vakáció

Az elbeszélői nézőpont és beszédhelyzet érzékelése a tanult művekben. Előreutalások és késleltetések megkülönböztetése.

Dramatizálás, más Nézőpont, megoldások beszédhelyzet. keresése.

Fogalmak

Karcolat, tudományos-fanta sztikus mű (sci-fi).

A jellemzés eszközei.

Műbeli idő és tér, fikció.

- 195 -



Dramatizált formák, dialógusok, drámai művek közös és önálló olvasása, feldolgozása. Szituációk, instrukciók értelmezése és megjelenítése. Az írói közlés, utasítás és a szereplők beszéde (replikái) közötti nyelvi különbségek megfigyeltetése. Közös színházlátogatás. VII. Kitekintés a kommu A vicc, a pletyka és hatása. nikáció egyéb formáira Gyűjtőmunka, tematikai osztályozás. A műfaj időhöz, eseményhez, személyhez kötöttsége. Szellemesség, egyéni hang, máskor nyelvi igénytelenség.


VI. Ismerkedés a drámai műnemmel W. Shakespeare: Romeo és Júlia vagy: Szigligeti Ede: Liliomfi

A reklám mint befolyásoló szöveg. A popzene mint tömegszórakoztat ó műfaj.

Fogalmak

- 196 -



Önálló gondolkodás, A tetszésnyilvánítás árnyaltabb nyelvi az önkifejezés formáinak elsajátítása, az eltérő ízlésítéletek kulturáltsága, a különbségének megértése és elfogadása. kulturális és történeti másság felismerése, megértése, elfogadása és tisztelete. A műalkotások aktív befogadása, igény és fogékonyság a műélvezetre, a műalkotás fiktív létmódjának megértésére. A helyzet-, a jellemkomikum a művészetben, a szerzői modalitás különféle formáinak azonosítása, jelentésteremtő szerepük felismerése (pl. irónia, gúny, paródia).


Fogalmak

Testbeszéd: taps, Tetszésnyilkézfogás, vánítás. elismerő tekintet, (kevésbé ajánlott: fütty, dobogás stb.). Verbális: gratuláció, néhány elismerő szó, kifejtett vélemény érvekkel stb.

Petőfi Sándor: Irónia, gúny, Levél Arany paródia. Jánoshoz (Meghaltál-e...?) Jonathan Swift: Gulliver Liliputban Rejtő Jenő: Szőke ciklon Karinthy Frigyes: Így írtok ti (részlet)

- 197 -

Tananyag

Fejlesztési feladatok Az önálló műbefogadás mind teljesebb és gyakoribb megtapasztalása, a hatásra reflektálás csoportos beszélgetésben és önállóan. A beszélgetés stílusa alkalmazkodjék a tárgyalt műalkotás stílusához. Az igazság és a nézőpont, a személyes és a közösségi igazság konfliktusának megértése különféle helyzetekben és szövegekben. A konfliktuskezelési eljárások megfigyelése és reflexiója különböző műalkotások, mindennapi szövegműfajok és helyzetek kapcsán. Aktív részvétel megbeszélésben, vitában.


Fogalmak

Az alternatív művek véleményezése, illusztrálása, egyes részeinek dramatizálása. Konfliktuskezelé Konfliktuskerülés, si technikák: kompromisszum. egymás nézeteinek tisztázása, közelítése, a nyílt összecsapás, a személyeskedés elkerülése, közös döntés kölcsönös engedményekkel, az engedékeny fél kompenzálása, kilépés a helyzetből, együttműködés vélemény- és érdekegyeztetéss el, tárgyalás, alternatívák keresése.

- 198 -

Tananyag



Fogalmak

Az életkortól függő szemlélet megfigyelése Szimulációs irodalmi és mindennapi szövegműfajokban. gyakorlatok olvasmányok, tapasztalatok alapján.


1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása, megértése A hallott szöveg megértésének bizonyítása a megfelelő reflektálással. Részvétel beszélgetésben, kisebb vitában, az önálló vélemény szabatos, rövid megfogalmazása, a nem nyelvi jelek tudatos alkalmazása a mondanivaló erősítése, a hitelesség megteremtése érdekében. 2. Olvasás, írott szöveg megértése Különféle tartalmú szövegek előzetes csendes áttekintése után hibátlan felolvasása. Az olvasottak értelmezése a tanult szövegelemzési technikák és elméleti ismeretek alkalmazásával. A szó szerinti és a metaforikus jelentés megkülönböztetése. 3. Írásbeli szöveg alkotása, íráskép, helyesírás Rövidebb elbeszélés, leírás, jellemzés, levél, önéletrajz készítése írásban a tanult szövegépítő eljárások ismeretében, tetszetős formában, a tanult helyesírási alapelvek, szabályok, nyelvhelyességi tudnivalók önálló alkalmazásával. Jártasság az egybe-, külön- és kötőjeles írásban, a központozásban, a kezdőbetűk használatában, az önellenőrzés és -javítás szokásának gyakorlásával. Jártasság különféle nyomtatványok kitöltésében. 4. A tanulási képesség fejlesztése Jártasság az információgyűjtésben, a könyvtári tájékozódás lehetőségeinek használatában, adatok, tények gyűjtésében, elrendezésében, felhasználásában, a vázlatírás és a jegyzetelés technikájának alkalmazásában, az értő és válogató médiahasználatban. 5. Ismeretek az anyanyelvről Ismeretek a nyelvi egységek közötti különbségekről. Jártasság az egyszerű mondat fajtáinak, szerkezetének, mondatrészeinek, a mondatrészek kifejezőeszközeinek, szintagmáinak felismerésében, tájékozottság a mondatelemzésben. Az összetett mondat fajtáinak, központozási tudnivalóinak ismerete. A szóalkotás legfontosabb módjainak alkalmazása. A helyesírási szabályzat ismerete és használata a helyesírási rendszer grammatikai meghatározottságának

- 199 -

belátásával. Elemi jártasság a régi és mai nyelvállapot, illetve az anyanyelv és a tanult idegen nyelv különbségeinek felfedezése között. 6. Ismeretek az irodalomról A tanult irodalmi művek néhány adatának (téma, szereplők, cselekmény, szerkezet, nyelvi megformáltság (képiség, zeneiség) bemutatása. Képesség a műnemek és a tanult műfajok, a népköltészet és műköltészet közötti különbségek és hasonlóságok feltárására. Az időrend, az egyszerű ok-okozati viszonyok felismerése. A szerző és a cím azonosítása, a memoriterek biztos emlékezetbe vésése és hatásos felidézése. 7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése Az élmény- és tapasztalatszerző olvasás révén meg kell ismerni a magyar és világirodalom jeles alkotásait, az ajánlottak közül a tanuló választása szerintieket. Elemzéskor fel kell tudni használni a legfontosabb szóképekről és alakzatokról, a mű szerkezeti tagoltságáról, a szó szerinti és átvitt jelentésről tanultakat, besorolni a műveket műnem, műfaj, szerző, téma szerinti csoportokba. A tanulónak képesnek kell lennie a fentiek önálló, összefüggő összefoglalására, a memoriterek szöveghű tolmácsolására.


Órakeret

1.


folyamatos

2.


folyamatos

3.


folyamatos

4.


folyamatos

5.



6.


60 óra

7.


- 200 -

8. évfolyam Éves óraszám: 148 óra


- 201 -


Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése Olvasás, írott szöveg megértése Írásbeli szövegek alkotása, íráskép, helyesírás A tanulási képesség fejlesztése Ismeretek az anyanyelvről Ismeretek az irodalomról Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai, történeti érzék fejlesztése 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése

- 202 -

Tananyag


A beszédkészségnek és a szóbeli szövegek megértésének fejlesztésével önismeretre, önbecsülésre, az ezeken alapuló magabiztos fellépésre és mások személyiségének tiszteletére, véleményének megbecsülésére nevelés. A verbális és nonverbális kommunikáció összhangja (hitelesség) és ennek hiánya. Az ellentét feloldására törekvés. Részvétel változatos helyzetekben: pénzváltás, váratlan találkozás, segítségkérés, hiba beismerése, bocsánatkérés, társalgás, előadás, felszólalás, magyarázat stb. A kulturált nyelvi magatartás szabályainak

Alkalmazkodás a kommunikációs folyamat tényezőihez különféle konkrét beszédhelyzetekben. A tartalom, szerkezet és minőség szerint eltérő mondatok tudatos használata a közlési célnak és szándéknak megfelelően. A szövegfonetikai eszközök tudatos és hatásos használata. Az egyéni beszédsajátosságok megfigyelése, azok pozitívumainak hangsúlyozásával önismeretre, az önkifejezés és önérvényesítés lehetőségeinek fokozására törekvés. A testbeszéd ismert és gyakorolt jeleinek további alkalmazása, a szemkontaktus és a távolságtartás jelentőségének megtapasztalása.

Alternatív lehetőségek A tömegkommuniká ciós eszközök ismerete és felhasználása az egyes kommunikációs helyzetekben. A szövegtípusok ismerete. Közlő szövegek: elbeszélés, vélemény, kritika, ígéret, magyarázat, hír, tudósítás, jegyzőkönyv, használati utasítás, recept, leírás, jellemzés, meghatározás. Befolyásoló szövegek: érvelés, vita, következtetés, tanács, reklám. Kapcsolatot ápoló szövegek: köszönés, megszólítás, beszélgetés kezdeményezése, társalgás, felköszöntés,

Fogalmak Tájékoztató, véleményközlő és befolyásoló műfajok (műsorok) és közlemények.

Szemkontaktus, távolságtartás, a távolság változtatása; az intim térköz.

- 203 -

Tananyag



Törekvés a beszédpartnerrel való empatikus viszony kialakítására.

Fogalmak Empátia, együttműködés, elutasítás.

Különféle beszédműfajok kommunikációs technikáinak alkalmazása és értékelése a szándék, a hatáskeltés eszközei és a kommunikáció eredményessége szempontjából. Mások véleményének megértésen alapuló tömör reprodukálása pl. vitában. Különféle dramatikus formák kipróbálása (helyzetgyakorlat, improvizáció, versmondás, diákszínjátszás stb.) 2. Olvasás, írott szöveg megértése Tananyag



Fogalmak

- 204 -

Különböző témájú és Értelmező csendes olvasás, előzetes rendeltetésű tartalmi áttekintés után biztonságos, (szépirodalmi, kifejező felolvasás. ismeretterjesztő, hivatalos, köznapi stb.) szövegek csendes és hangos olvasása, felfogása, szó szerinti és átvitt jelentésének feltárása a tanult szövegelemző eljárások alkalmazásával. A szépirodalmi és más szövegekben pontosan ki nem fejezett gondolatok, jelentések, összefüggések kikövetkeztetésének és megértésének gyakorlása. Ismerkedés a szövegértési technikákkal : cím, téma, tér- és időszerkezet, szereplők, ismétlődő motívumok, kulcsszavak, globális jelentés, előrehaladás, a szöveg elejének, végének kijelölése, esetleges jegyzetek, bibliográfia, tartalomjegyzék áttekintése, a tartalmi előzmények felidézése, a lehetséges következmények előrevetítése, szerkezeti tagolás, valóságtartalom, arra való utalások, jelentéshálózat felderítése, vázlat-, jegyzetírás, összefoglalás, adatkeresés, ok-okozati összefüggések feltárása, válasz kérdésekre, a nyelvi eszközök és funkciójuk felismerése.

Olvasónapló vezetése, könyvismertetés, -ajánlás; sajtófigyelő.

- 205 -

Az aktív és passzív szókincs továbbfejlesztése. Különbségtétel a különböző szépirodalmi és nem szépirodalmi műfajok (tájékoztató, véleményközlő stb.) között. Hosszabb-rövidebb kijelölt és választott olvasmányok feldolgozása megadott szempontok alapján. Az olvasmányokban található régies és népies szóalakok felismerése, megértése segédeszközökkel (egynyelvű szótárak, jegyzetek, lexikonok stb.). Különböző vélemények összevetése, különbségük, hasonlóságuk megfigyelése, saját és közös vélemény kialakítása szóban és írásban. 3. Írásbeli szövegek alkotása, íráskép, helyesírás

- 206 -

Tananyag


Kreativitás az írásbeli munkákban a nyelvtani kapcsoló eszközök értő alkalmazásával (kötőszó, utalás névmással, határozószóval, az igeidők változtatásával, egyeztetéssel, szóés mondatrenddel stb.). A mondanivaló térbeli, időbeli, logikai elrendezése, kísérlet a szabályoktól való elszakadásra (felbontott időrend, in medias res kezdés, visszapillantó előadásmód stb.). Ügyelni kell a stíluseszközök mértéktartó használatára, fölösleges halmozásuk kerülésére, a szöveg kifejezőerejének, az idézetek szerves beépítésének, az árnyalt kifejezésmódnak az íráskép

Olvasható, rendezett írásmód a tanulási szintnek megfelelően. A nyelvtani, helyesírási, nyelvhelyességi, szóválasztási ismeretek és a stílusértékkel kapcsolatos megfigyelések tudatos alkalmazása a szokásos és kreatív fogalmazásokban. Szövegalkotási képesség többféle szövegtípusban és műfajban (különböző leírás, elbeszélés változatos sorrenddel, más-más nézőpontból, jellemzés különböző eszközökkel önállóan vagy elbeszélés részeként, párbeszéd és idézet beépítése, ismertetés, vélemény készítése).


Fogalmak

Részvétel iskolai Az irodalmi és és azon kívüli mindennapi pályázatokon, műfajok. versenyeken, az önbizalom és az egészséges önértékelés erősítésével.

- 207 -

Tananyag



Az önkifejezés képessége és a kreativitás különböző műfajokban (párbeszéd szerkesztése, dramatizálás, párbeszéd átírása epikus formába, érvelés). Gondolatok, érzelmek, képzetek kifejezése különböző nézőpontból.

Az érvelés és cáfolás gyakorlása. Az érvelés szempontjai: igazságkeresés, a saját álláspont igazolása tényekkel, adatokkal, autentikus forrásokra hivatkozással; hajlandóság a másik fél érveinek elfogadására, kölcsönösen jó álláspont kialakítása. Tilos a partner személyének sértegetése, gúnyolása, tények helyett tekintélyre, saját hatalmunkra, előnyös helyzetünkre utalni meggyőzés, beláttatás helyett.

Fogalmak

- 208 -

Tananyag



Fogalmak


Fogalmak

Rövidebb beszámolók anyagának összegyűjtése, rendezése, írásba foglalása tanári irányítással, csoportosan és önállóan. Feleletterv alapján tétel kidolgozása. 4. A tanulási képesség fejlesztése Tananyag


Ki kell terjeszteni a tanulás forrásait és lehetőségeit. Váljék a tanulók természetes szokásává a könyvtár és az egyéb információhordozók használata, a belőlük nyert adatokra való korrekt hivatkozás. Legyenek képesek saját problémáikra és a kapott feladatok elvégzésére anyagot, tényt, példát gyűjteni, azokat rendezni, felhasználni szóban vagy írásban.

Önállóan gyakorolni kell az információgyűjtést és a különböző információhordozókból való ismeretszerzést (lexikonok, egynyelvű szótárak, kézikönyvek, internet stb.). Ismeretlen szavak, kifejezések jelentéseinek pontosítása, a tananyag adott szempontú kiegészítése.

A gyűjtött ismeretek újszerű elrendezése és a kitűzött célnak megfelelő felhasználása. Elemi gyakorlottság a források megjelölésében.

Sajtófigyelő megszervezése, tudatos műsorválasztás.

- 209 -

Tananyag



Fogalmak

Vázlatkészítés rövidebb szöveg alapján Elővázlat, vagy szövegalkotáshoz. utóvázlat. A szövegek vizuális környezetének átlátása, ábrák, illusztrációk értelmezése a szöveggel összefüggésben. Összefoglalás készítése megadott szempontok alapján tanári irányítással, csoportosan és önállóan. Jegyzetkészítés tanári irányítással. A Vázlatolás és Jegyzet. tömörítés és a lényegkiemelés gyakorlása. jegyzetelés a tanórán. A leírtak alkotó felhasználása. Az információ kritikus befogadásának megalapozása (azonos témáról különböző forrásból származó információk összevetése tanári irányítással, csoportosan). 5. Ismeretek az anyanyelvről

- 210 -

Tananyag A nyelvi egységek.

Fejlesztési feladatok A nyelvi egységek szerkezeti, jelentéstani összefüggéseinek megfigyelése (pl. az azonos szófajba tartozó szavak jellemzői, ezek összefüggése a szavak mondatbeli viselkedésével; azonos jelentésviszonyokat kifejtő, de eltérő szerkezetű mondatok megfigyelése; szerkezetük átalakítása. A nyelvi egységek szövegbeli (kommunikációbeli) szerepének megfigyelése. A szavak jelentésére vonatkozó kreatív gyakorlatok, a szónál kisebb és nagyobb nyelvi egységek jelentésének, valamint a nyelvi szerkezetből, formából fakadó jelentések megismerése.


Fogalmak

A kulcsszó és a Nyelvi egységek. tételmondat szerepe a szövegben. A szavak szótári és kontextuális jelentése. A mondatjelentés és a szituáció összefüggése.

- 211 -

Tananyag Az összetett mondat szerkezete, fajtái, a tagmondatok sorrendje. A szórend kérdései az egyszerű és az összetett mondatban. A mondatrend tudnivalói (felcserélhető és fel nem cserélhető sorrendű összetett mondatok.). A többszörösen összetett mondat. A szöveg és a mondat viszonya. Az alárendelő összetett mondat; utaló- és kötőszók. A mondatrészi szerep érvényesülése a tagmondatokban. Az alárendelő összetett mondat központozása.

Fejlesztési feladatok Az összetett mondat felismerése, központozása. A tagmondatok közti tartalmi-logikai és nyelvtani viszony felismerése, megkülönböztetése.

Az alárendelő összetett mondat fajtáinak elemzése, jelölése. A mellékmondattal kifejtett mondatrész felismerése mondatzsugorítással, a hiányzó utalószó pótlásával. A vonatkozó névmás nyelvhelyességi kérdései, különös tekintettel az “aki” nemkívánatos terjedésére.

Alternatív lehetőségek Az összetett mondat stílusértéke, hatása a szövegben.

Fogalmak Összetett mondat, mondategész, tagmondat, mondategység, főmondat, mellékmondat, utalószó, kötőszó.

Alárendelő összetett mondat, alanyi, állítmányi, tárgyi, határozói és jelzői mellékmondat.

- 212 -

Tananyag Az alárendelő összetett mondat fajtái: alanyi, állítmányi, tárgyi, határozói, jelzői mellékmondat; utalóés kötőszók. A többszörösen összetett mondat. Sajátos jelentéstartalmú mondatok: feltételes és hasonlító összetett mondat. Az idézés esetei, sorrendje, helyesírása. A mellérendelő összetett mondat fajtái, kötőszavai, jelölésük. A kapcsolatos, az ellentétes, a választó, a következtető, a magyarázó mondat. Felcserélhető és fel nem cserélhető mondatrend.

Fejlesztési feladatok Alapvető tájékozottság a mindennapi kommunikációs és az irodalmi stílusjelenségek körében, különös tekintettel az összetett mondatok használatára.

Mondatelemzési és -ábrázolási gyakorlatok. Nyelvhelyességi kérdés: amennyiben kötőszó ha helyett! A mint kötőszó előtti vessző szükségessége hasonlításkor, elmaradása állapot kifejezésekor. A helyesírási szabályok önálló alkalmazása, a helyesírási kézikönyv használata. Az idézetfajták és a párbeszédek jelölése. Javítás tanári irányítással és önállóan. Az anyanyelv és a tanult idegen nyelv összevetésének a képessége, az egyes jelenségek egyre pontosabb megnevezése.


Fogalmak

Egyidejűség, előés utóidejűség. Az utalások sokszínűsége.

Szó szerinti (egyenes) és tartalmi (függő) idézet. Az okok és következmények kifejezése alárendelő és mellérendelő összetett mondatokkal.

Többszörösen összetett mondat. Sajátos jelentéstartalmú m., feltételes jelentéstartalmú, hasonlító mondat. Idéző mondat, idézés.

Kapcsolatos, ellentétes, választó, következtető, magyarázó összetett m.

- 213 -

Tananyag

Fejlesztési feladatok Az összetett mondatok stílusértékének megtapasztalása, alkalmazása.

A mai magyar nyelv jellemző tulajdonságai.


Fogalmak

A nyelvi szintek áttekintése. Nyelvünk élete.

Nyelvünk Nyelvtípus, eredete. nyelvrokonság. A nyelvrokonság fogalma, ismérvei. Nyelvünk a finnugor nyelvcsalád tagja. A magyar nyelv rokonságával kapcsolatos babonák cáfolata. Megjegyzés: Mivel a helyesírási, nyelvhelyességi és stilisztikai ismeretanyagot minden fejlesztendő részterület alapvetően tartalmazza, az ezekkel való foglalkozás az egész tanév folyamán megvalósul. 6. Ismeretek az irodalomról

- 214 -

Tananyag (Alkotók, művek, memoriter) I. Lírai művek a XX. századból A tanult alkotók és művek időbeli és térbeli elhelyezése, néhány élet- és korrajzi adatuk ismerete, a kortársi és társművészeti kapcsolatok feltárása. Változatos témájú művek olvasása és feldolgozása a magyar és világirodalomból. Karinthy Frigyes: Előszó

Fejlesztési feladatok Annak megtapasztalása és tudatosítása, hogy az elemző-értelmező olvasás elmélyíti az élmény- és tapasztalatszerzést.

Alternatív lehetőségek Karinthy Frigyes tanult műveinek felidézése. Kitekintés a századforduló és a XX. sz. első felének művészettörténeté re.

Fogalmak

- 215 -

Tananyag (Alkotók, művek, memoriter) Ady Endre: Szeretném, ha szeretnének A föl-földobott kő Őrizem a szemed Üzenet egykori iskolámba Kosztolányi Dezső: A szegény kisgyermek panaszai c. ciklusból A doktor bácsi Mostan színes tintákról álmodom Babits Mihály: Messze... messze... Bólyai Balázsolás Tóth Árpád: Április Juhász Gyula: Milyen volt ...



Változatos ritmikai, zenei formálású lírai művek olvasása és feldolgozása a Nyugat köréből és a kortárs világirodalomból. A zenei és ritmikai eszközök típusainak azonosítása, megnevezése, funkciójuk, hangulati hatásuk felismerése. Ismerkedés egy-két korstílussal (szimbolizmus, impresszionizmus), a korstílus és egy-egy mű közötti összefüggéssel.

Téma- és motívumgyűjtés könyvtári búvárkodással. Reményik Sándor: Eredj, ha tudsz! Kosztolányi Dezső: Egy és más az írásról (részlet)

A főbb költői képek és alakzatok szókincsbeli és mondattani Kovács András jellegzetességeinek azonosítása a lírai Ferenc: szövegben. Az előbbiek Babitsolás jelentésteremtő szerepének megértése a tanult versekben. A cím, a motívum és a hangulat hasonlóságának felismerése.

Fogalmak Szimbólum, szimbolizmus, allegória, versciklus. Esszé.

- 216 -

Tananyag (Alkotók, művek, memoriter) József Attila: Ringató Sok gondom közt Levegőt! A Dunánál Hazám (utolsó szonett)

Radnóti Miklós: Két karodban Nem tudhatom Napló (részlet)

6-8 teljes vers

Fejlesztési feladatok A kompozíciós egység és a versszakok viszonyának felismerése. A kompozíció meghatározó elemeinek (pl. tematikus szerkezet, tér- és idő- szerkezet, logikai szerkezet, beszédhelyzet és változása) megismerése és azonosítása. Lírai és nem lírai műfajok megismerése és azonosítása, jellegzetességeik, tartalmi és formai sajátosságaik megértése. A lírai mű beszédhelyzete, a megszólító-megszólított viszony néhány jellegzetes típusának megismerése és azonosítása. Téma, hangnem, beszédhelyzet és műfaj összefüggéseinek megfogalmazása néhány jellegzetes példán.

Alternatív lehetőségek József Attila: Curriculum vitae Déry Tibor: A Dunánál ( részlet)

Anna Frank nap- lója A kor és a mű.

Fogalmak

- 217 -



II. Házi és választható olvasmányok Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig Hét krajcár A kondás legszennyesebb inge

XX. századi elbeszélő művek önálló olvasása, feldolgozása a felnőtt és ifjúsági magyar és világirodalom köréből.

Tömörkény István: Mihály szóbelizik

A jellemzés főbb eszközeinek azonosítása, gyakorlati alkalmazása saját szövegekben.


Fogalmak

Az 1-4. A mű mint osztályban tanult példázat. Móra Idill, tragédia. Ferenc-művek átismétlése, beillesztése a kor irodalmába.

Móricz-művek A közvetett idő- és térmegjelölések filmfeldolgozásáazonosítsa, belőlük következtetések nak megtekintése. Nagy Lajos: levonása, értelmezésük. Az A film nyelvének Farkas és bárány elbeszélés és a történet időrendje alapismeretei. A majom közötti eltérés érzékelése. Az elbeszélői nézőpont és beszédhelyzet érzékelése. Kreatív történetmondási és átalakítási gyakorlatok. Wiliam Golding: Ismerkedés a műfordítás Karinthy Irodalmi A legyek ura sajátosságaival (tartalmi, ritmikai, Frigyes: Nobel-díj. Bohumil Hrabal: műfajbeli, formai megfelelés, nyelvi Műfordítás Csillagszemű eltérés stb.) 15-20 soros prózarészlet Törekvés a közvetlenül adott jelentés árnyalására, általánosítására, személyes tapasztalatok és más tanult művek bevonásával.

- 218 -



III. A dráma (és /vagy a film) formavilága A 7. osztályban választhatóan megjelölt, de akkor nem tárgyalt dráma feldolgozása.

Az epikai és a drámai történetmegjelenítés közötti hasonlóságok és különbségek azonosítása. Dramatizált formák, dialógusok, drámai művek közös és önálló olvasása, feldolgozása. Szituációk és instrukciók értelmezése és megjelenítése. Az írói közlés és a szereplők beszédének nyelvi-stílusbeli különbségei. Az alternatív (vagy hasonló típusú művek elolvasása után törekvés a különbségtételre, annak megfogalmazására, hogy érdekességük, fordulatosságuk, ellenére miért nem képviselik az ún. magas művészetet (kimódoltság, “törvényszerű” fordulatok, egysíkúan jellemzett szereplők, az izgalom mesterséges fenntartása, fokozása, olykor érzelmesség, a viszonylag könnyen kiszámítható befejezés stb. miatt az író mesterségbeli tudása ellenére elmarad az ember önmagára ismerése, nem talál saját léthelyzetére alkalmazható megoldási lehetőséget, nem él át katartikus élményt).

IV. Ismerkedés a népszerűbb irodalom néhány alkotásával Erich Segal: Szerelmi történet Agatha Cristie: Tíz kicsi néger Nemere István: Klausztropolisz

Alternatív lehetőségek Közös színházlátogatás és filmre vitt irodalmi olvasmány megtekintése.

Fogalmak Drámai szerkezet, monológ, dialóg, tragédia.

Lektűr, krimi, sci-fi.

- 219 -

Tananyag (Alkotók, művek, memoriter) V. Jelentős témák, formai hagyományok Áprily Lajos: Március Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról (részlet) Konok kikelet Nemes Nagy Ágnes: A szabadsághoz Nagy László: Ki viszi át a szerelmet Déry Tibor: Képzelt riport egy amerikai pop-fesztiválról Örkény István: Az otthon Az élet értelme Juhász Ferenc: Kati-vers lányomnak, Katinak Weöres Sándor: Majomország Faludy György: Debrecenből útban Miskolc felé



Fogalmak

A magyar irodalom néhány jelentős témája és formai hagyománya.

Heltai Jenő: Szabadság

Egyperces novella, groteszk.

Irodalmi „elszámolás” valamikori illúziókkal.

Ismerkedés egy-két korstílussal, a korstílus és egy-egy mű közötti összefüggéssel.

Képvers, szatíra, önvallomás.

- 220 -

Tananyag (Alkotók, művek, memoriter) VI. A határainkon túl is magyarul Tamási Áron: Ábel Amerikában Sütő András: Gyermekkorom tükörcserepei A lőtt lábú madár ( részletek) VII. Irodalmi barangolások Helyi “irodalmi barangolások”.

VIII. Kitekintés az új szóbeliségre



Fogalmak

Híradás a határon túli magyar irodalom néhány alkotójáról és alkotásáról.

Néhány irodalmi folyóirat Önálló megismerése (Magyar Napló, Hitel olvasmányok, stb.). Az országos jelentőségűeken sajtófigyelő. kívül olyat is érdemes lapozgatni, amely az adott térségben jelenik meg (Jelenkor, Bárka stb.). Karinthy Frigyes: Találkozás egy fiatalemberrel vagy Cirkusz A popzenei szövegek új szóbeli költészetként való értékelése. Annak érzékelése, hogy az irodalom szóbelisége nem pusztán a régi idők sajátja. Az értékes és az értéktelen megkülönböztetésére törekvés.

Folyóirat.

- 221 -




Klasszikus versek megzenésítése, népdalfeldolgozások (Koncz Zsuzsa, Zorán, Muzsikás Együttes, Szélkiáltó stb.) Értékes teljesítmények (Szenes Iván, Adamis Anna, Sztevanovity Dusán stb.) Ízléstelen, kerülendő vadhajtások a popdivatban.

Zenei feldolgozások meghallgatása. Részvétel kisebb ízlésvitában.

Fogalmak



Véleményformálás az A tetszésnyilvánítás árnyaltabb nyelvi forolvasott máinak elsajátítása, az eltérő ízlésítéletek szövegekben különbségének elfogadása és megértése. feltáruló és a valóságos világban megtapasztalt problémákról, élethelyzetekről és megoldásukról, követendő és elítélendő emberi cselekvésekről, viszonyulásokról. A vélemény rövid megfogalmazása szóban és írásban.


Fogalmak

A vélemény Igazmondás, kíméletes, tapintat. tapintatos és sértő megfogalmazása és a velük elért hatás közti különbségek megtapasztalása.

- 222 -

Tananyag



A helyzet- és jellemkomikum a művészetben, a szerzői modalitás különféle formáinak azonosítása, jelentésteremtő szerepük felismerése a tanult művekben és a látott darabokban (pl. irónia, gúny).

A gúny és az irónia szerepe az emberi kapcsolatokban, Mások megalázásának kerülése. Egymástól lényegesen különböző esztétikai Divatjelenségek normákhoz kapcsolódó művek (klasszikus a művészetben, irodalom, lektűr) összehasonlítása, a a lakáskultúrában, művészi és nem művészi szépség az öltözködésben változékonyságának megtapasztalása. stb. A divatőrület vadhajtásai a személyiség ellenében hatnak! Az önálló műbefogadás mind teljesebb és gyakoribb megtapasztalása, a hatásra reflektálás csoportos tanórai és azon kívüli beszélgetésben és önállóan, figyelembe véve az előbbi fejlesztési feladatot. Az igazság és a nézőpont, a személyes és Helytállás és a közösségi igazság konfliktusának megfutamodás; megértése különféle szövegekben. bűn, bűnhődés, megbocsátás és más konfliktusok. Különféle konfliktuskezelési eljárások megfigyelése, reflexiója műalkotások és mindennapi szövegműfajok kapcsán.

Szimulációs játékok a konfliktusok kezeléséhez.

Fogalmak

- 223 -

Tananyag



Fogalmak

Az életkorfüggő szemlélet megfigyelése Megbeszélés, vita irodalmi és mindennapi szövegműfajokban. az olvasottakról és a tennivalókról. A kulturális különbség mint világlátás és A felismert mint életforma, a kulturális identitás mint az feszültségforrások egyéniség feltétele és mint konfliktusforrás kezelése, a megfigyelése különféle szövegekben. gyűlölet- és kirekesztésmentes, a másik jogát tiszteletben tartó attitűd kialakítása.


1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása, megértése A hallott szöveg megértésének bizonyítása a megfelelő reflektálással. Részvétel beszélgetésben, kisebb vitában, az önálló vélemény szabatos, rövid megfogalmazása, a nem nyelvi jelek tudatos alkalmazása a mondanivaló erősítése, a hitelesség megteremtése érdekében. 2. Olvasás, írott szöveg megértése Különféle tartalmú szövegek előzetes csendes áttekintése után hibátlan felolvasása. Az olvasottak értelmezése a tanult szövegelemzési technikák és elméleti ismeretek alkalmazásával. A szó szerinti és a metaforikus jelentés megkülönböztetése. 3. Írásbeli szöveg alkotása, íráskép, helyesírás Rövidebb elbeszélés, leírás, jellemzés, levél, önéletrajz készítése írásban a tanult szövegépítő eljárások ismeretében, tetszetős formában, a tanult helyesírási alapelvek, szabályok, nyelvhelyességi tudnivalók önálló alkalmazásával. Jártasság az egybe-, külön- és kötőjeles írásban, a központozásban, a kezdőbetűk

- 224 -

használatában, az önellenőrzés és -javítás szokásának gyakorlásával. Jártasság különféle nyomtatványok kitöltésében. 4. A tanulási képesség fejlesztése Jártasság az információgyűjtésben, a könyvtári tájékozódás lehetőségeinek használatában, adatok, tények gyűjtésében, elrendezésében, felhasználásában, a vázlatírás és a jegyzetelés technikájának alkalmazásában, az értő és válogató médiahasználatban. 5. Ismeretek az anyanyelvről Ismeretek a nyelvi egységek közötti különbségekről. Jártasság az egyszerű mondat fajtáinak, szerkezetének, mondatrészeinek, a mondatrészek kifejezőeszközeinek, szintagmáinak felismerésében, tájékozottság a mondatelemzésben. Az összetett mondat fajtáinak, központozási tudnivalóinak ismerete. A szóalkotás legfontosabb módjainak alkalmazása. A helyesírási szabályzat ismerete és használata a helyesírási rendszer grammatikai meghatározottságának belátásával. Elemi jártasság a régi és mai nyelvállapot, illetve az anyanyelv és a tanult idegen nyelv különbségeinek felfedezése között. 6. Ismeretek az irodalomról A tanult irodalmi művek néhány adatának (téma, szereplők, cselekmény, szerkezet, nyelvi megformáltság (képiség, zeneiség) bemutatása. Képesség a műnemek és a tanult műfajok, a népköltészet és műköltészet közötti különbségek és hasonlóságok feltárására. Az időrend, az egyszerű ok-okozati viszonyok felismerése. A szerző és a cím azonosítása, a memoriterek biztos emlékezetbe vésése és hatásos felidézése. 7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése Az élmény- és tapasztalatszerző olvasás révén meg kell ismerni a magyar és világirodalom jeles alkotásait, az ajánlottak közül a tanuló választása szerintieket. Elemzéskor fel kell tudni használni a legfontosabb szóképekről és alakzatokról, a mű szerkezeti tagoltságáról, a szó szerinti és átvitt jelentésről tanultakat, besorolni a műveket műnem, műfaj, szerző, téma szerinti csoportokba. A tanulónak képesnek kell lennie a fentiek önálló, összefüggő összefoglalására, a memoriterek szöveghű tolmácsolására.

- 225 -


Órakeret

1.


folyamatos

2.


folyamatos

3.


folyamatos

4.


folyamatos

5.



6.


60 óra

7.


- 226 -

Játék – moduláris oktatás az 5. évfolyam magyar nyelv és irodalom tantárgyán belüli keretben A szövegértés, szövegalkotás tantárgy létrejöttét az indikálta, hogy a fiatalok szövegértési kompetenciája egyre romló tendenciát mutat az utóbbi években. Az 5. évfolyamban újonnan bevezetett tantárgy segítségével a gyerekek már 10 évesen megismerkednek a szövegek értelmezésének és alkotásának technikáival. Koruknál fogva ennek leghatékonyabb módja, ha játékosan, játszva tanulással sajátítják el a számukra - egész életükben - elengedhetetlen szövegértési és – alkotási kompetenciát. A játék modul könnyen beilleszthető a szövegértés, szövegalkotás tantárgyba, mi több, mélyebb és átfogóbb ismeretet ad a gyerekeknek az adott témakörökben, s emellett olyan képességeket is fejleszt, melyek az adott tantárgyon túlmutatnak. A mesék világa és az irodalom: a valódi élet leképezése egy másik síkon. Azonban az írott szöveg és az azt létrehozó valóság között a gyerek számára nem minden esetben egyértelmű a kapcsolat. Ennek az összefüggésnek a feltárásában és körbejárásában segít a játék. A tananyagot, annak szövegeit szituációs játék segítségével keltjük életre, melyben a tanulók a szereplők. A gyerekek a játék során valósághű helyzeteket teremtenek és élnek át. Mivel élővé válik számukra a szöveg, könnyebben tudják értelmezni azt. Ezek a szituációs játékok lehetőséget adnak a beszédértés, a kommunikáció fejlesztésére, a társas kapcsolatok modellezésére, s ezen keresztül az empátia és az erkölcs elvont, tízévesek számára bonyolult fogalmai is elkezdenek körvonalazódni. A nyolc alkalomból álló játék modult az alábbi táblázatban jelölt módon illesztettem a szövegértés, szövegalkotás tananyagába. Fejezet

Óraszám

Tananyag

Játék

1. fejezet

2., 3.

Megérkezés, ismerkedés

Szituációs játék

6., 7.

Beszélgetés iskolai helyzetekben


32.

Romhányi J.: Interjú egy farkassal…


38.

A farkas és a kecskegida


52.

Karinthy F.: Röhög az egész osztály


73.

A Pál utcai fiúk: emberi kapcsolatok


2. fejezet

3. fejezet

- 227 -

VII. Vizsgarendszer

- 228 Vizsgarendszer

2008. szeptemberétől kompetencia alapú vizsgára kerül sor a nyolcadik osztályosok körében. A kompetencia alapú vizsga a tanulók alkalmazásképes tudását méri. A tanulóknak lehetőségük van három tárgyból választani: történelem, német, természettudomány. A vizsgaszbályzatot a tanév első szülői értekezletén ismertetni kell a szülőkkel és szeptember 15-ig ismertetni kell a tanulókkal is. Ez az osztályfőnök feladata. Vizsgaszabályzat 1. A vizsgára jelentkezés a tantárgy megjelölésével az erre rendszeresített nyomtatványon minden tanév október 15-ig írásban az osztályfőnöknél történik. 2. A tanulók november 15-ig megismerik a választott vizsga témaköreit. Ez a nyolcadik osztályokban tanító szaktanárok feladata. 3. A vizsgára való felkészítés a szaktanár feladata. 4. A vizsgára a tanév éves programjában rögzített időpontban kerül sor. 5. A vizsga eredménye két témazáró eredményével azonos súlyú.

- 229 -

Jelentkezési lap Alulírott ____________________________________ jelentkezem a _____________ tanév _________________________ vizsgájára. Halászi, _______________________________ ___________________________________

_____________________________

tanuló

szülő TÖRTÉNELEM VIZSGA TÉMAKÖREI, KÖVETELMÉNYEI ÉS ÉRTÉKELÉSE

1. A vizsga célja

A tanulók adjanak egy általános képet történelmi tudásukról, a történelmi tényeken alapuló következtetés képességéről. Képek, grafikonok, térképek, történelmi források segítségével számoljanak be egy történelmi korszak eseményeiről, vonjanak le következtetéseket az adott korra vonatkozólag.

2. A vizsga tartalma

a. Adott téma kifejtése képek, térképek, grafikonok, történelmi források segítségével

TÉMAKÖRÖK:

1. Az ókor kultúrája Jellemezd egy ókori nép kultúráját a megadott adatok alapján!

2. A középkori magyar állam megalapítása

- 230 -

Ismertesd I. István állam- és egyházszervező tevékenységét a megadott források segítségével!

3. Magyarország a virágzó feudalizmus idején Jellemezd a virágzó feudalizmus időszakát Magyarországon Károly Róbert idején a megadott adatok tükrében!

4. A refomkor Mutasd be a reformkor kultúráját a megadott források tükrében!

5. Magyarország a XVI-XVII. században Jellemezd a török kori Magyarország életét a megadott források tükrében!

6. A dualizmus Mutasd be a dualizmus kultúráját a források segítségével!

7. A tőkés társadalom és gazdaság Jellemezd az ipari forradalmak korát a megadott források segítségével!

8. Történelmünk fordulópontjai Ismertesd a trianoni béke rendelkezéseit és hatását hazánk két világháború közötti külpolitikájára!

9. Magyarország a második világháború után! Mutasd be a Rákosi-kor életét a megadott források segítségével!

10. Világvallások

- 231 -

Ismertesd az öt világvallás legfontosabb jellemzőit, előfordulási területeit a világban, hatásukat az emberek életére a kapott források alapján! 11. Építészet a különböző történelmi korokban Jellemezd az építészet változásait a különböző történelmi korokban a kapott források alapján! 12. Helytörténet Ismertesd röviden Halászi történetét ill. falunkhoz kapcsolódó történelmi mondákat! b. Zenei részlet felismerése, korban történő elhelyezése, főbb jellemzőinek megragadása

Szemelvények az ének-zene anyagból

1. Gregorián dallam a középkorból Gregorián: egyszólamú, latin nyelvű, hangszerkíséret nélküli egyházi ének.

2. Kapuvári verbunk A verbunkos zene a XVIII: sz. II. felében keletkezett magyar toborzó tánc. Ebből alakult ki az e néven ismert táncforma és zenei stílus. Jellemzője a hangszeres díszítés, a cifrázás, a lassú és gyors részek váltakozása, a pontozott ritmus, a "bokázó" zárlatok. Két fajtája ismert: a lassú és a "friss". Ez lett később a bokázó záróütem révén a csárdás alapja.

3. Kőmíves Kelemen balladája . A ballada elbeszélő költemény, amely megrázó, vagy tréfás történetet tömörítve, drámaian, tehát szinte a szereplők szavaival ad elő. Az építő áldozat ősi hiedelmét tartalmazó székely népballada, melynek változatai az egész balkánon, sőt mordvin nyelvrokonaink körében is jól ismertek. A dallam a sirató stílusból ered és helyenként pentaton fordulatokat tartalmaz. (Pentaton: ötfokú hangkészlet)

4. Magyar Himnusz

- 232 -

Kölcsey Ferenc versét Erkel Ferenc zenésítette meg 1844-ben. A verbunkos jelleg, a magyaros stílus helyett mértéktartóbb, magasztos, ünnepélyes hangvétel jellemzi a dallamot.

5. A szabadság himnusza Az 1789-es francia polgári forradalom után, 1792-ben vérpezsdítő, a szabadság kivívására lelkesítő dallamot és szöveget írt Rouget de L'isle, amely azóta "La Marseillaise" címmel terjedt el szerte a világon.

6. Egressy Béni: Szózat A szerző 1843-ban pályadíjat nyert Vörösmarty versének megzenésítésével. A műre jellemző a verbunkos stílusra utaló ritmizálás, ünnepélyes, magasztos, érzelem-gazdag dallamvezetés.

7. Tinódi Lantos Sebestyén: Eger vár viadalának summája A históriás ének a XVI. sz. terméke, a magyar műzene jelentős állomása. Tollforgató prédikátorok, íródeákok krónikás énekei őrizték meg számukra a kor történelmi eseményeit. A hírközlésen túl fontos volt még lelkesítő, buzdító példák idézése, a török elleni harcos szellem életben tartása. Tinódi volt a kor legismertebb krónikása. A több mint 600 versszakos Eger vár viadaláról szóló énekhez 4 dallam járult. Tinódi készített egy rövidebb, énekes formában is jól követhető sűrítést, summázást. Ezt a dallamot hallottuk.

8. Rákóczi-induló A kuruc kor egyik legismertebb dallama a XIX. sz-ban jelent meg. Előbb Pest-I3udán, később az egész országban elterjedt. Szerzői között szokták emlegetni Bihari Jánost, a nagyhírű

cigányprímást. A dallam feltűnése után igen népszerű lett, sok cigányprímás játszotta zenekarával, sok zeneszerző feldolgozta.

Liszt Ferenc1839-ben zongoraátiratot készített belőle. Gyújtó hatása máig is megmaradt, s valahányszor felhangzik, mindig Magyarország és Rákóczi szabadságharc elevenedik meg a hallgatóság előtt.

9. Meghalt a cselszövő…

- 233 -

Erkel Ferencet a magyar romantikus nemzeti opera megteremtőjeként tartjuk számon zenetörténetünkben. A Hunyadi László című operáját 1844-ben mutatták be. A mű nagy sikerét a politikai időszerűsége is előidézte. Szövegkönyvét Egressy Béni írta. Magyaros vonásai mellett egyben német-olasz operai hagyományok magyar színpadra alkalmazása jellemző. A „Meghalt a cselszövő” c. nemesek kara az opera I. felvonásának végén csendül fel. Ez a dallam 1848-ban forradalmi tömegdallá vált. Már a bemutatón felállva, tapsolva, kiabálva, kalapjukat dobálva tombolt a közönség a forradalmi hang hallatán.

l0.Hazám, hazám te mindenem... A Hunyadi László bemutatása után 17 évvel mutatták be Erkel másik nagy sikerű operáját, a Bánk bánt. Katona József azonos című drámája a lapján szövegkönyvét Egressy Béni írta. Erkel így a történelmi keret szimbólumának köntösében, de a zenei nyelv politikailag kikezdhetetlen magyar karakterével kiállhatott a nemzet sorsáért még az abszolutizmus korában is. Az opera néhány évnyi kényszerpihenőt követően 1861-ben került bemutatásra. A II. felvonás nyitó képe tárul elénk. Bánk felidézi a történelmi múlt és a számára megélt kevésbé dicső jelen korszakait. A hazaszeretet egyik legszebb zenei megjelenítésére volt képes a zeneszerző az opera híres tenoráriájának megfogalmazásakor.

3. A vizsga értékelése

Jeles – A tanuló képes helyes következtetések levonására a kapott adatok alapján. A szakkifejezések helyes használatával fejti ki a források alapján megjelölt témát. Az esetlegesen felmerülő, témával ill. forrásokkal összefüggő kérdésekre helyes választ ad. A zeneszámokat felismeri, szerzőt, kort megnevezi, róluk pár mondatos jellemzést ad.

Jó – A tanuló képes helyes következtetések levonására a kapott adatok alapján, esetenként kérdések segítségével. A szakkifejezéseket érti és használja. Az esetlegesen felmerülő, témával ill. forrásokkal összefüggő kérdésekre csak részben tud választ adni. A zeneszámokat felismeri, szerzőt, kort megnevezi.

Közepes – A tanuló csak kérdések segítségével képes helyes következtetések levonására a kapott adatok alapján. A szakkifejezések érti, de nem mindig

- 234 -

használja helyesen. Az esetlegesen felmerülő, témával ill. forrásokkal összefüggő kérdésekre nem tud választ adni. A zeneszámokat és szerzőjüket felismeri.

Elégséges – A tanuló kérdések segítségével is csak részben képes helyes következtetések levonására a kapott adatok alapján. A szakkifejezések részben érti, de nem használja. Az esetlegesen felmerülő, témával ill. forrásokkal összefüggő kérdésekre nem tud választ adni. A zeneszámokat felismeri.

Elégtelen – A tanuló kérdések segítségével sem képes helyes következtetések levonására a kapott adatok alapján. A szakkifejezéseket nem érti, nem használja. Az esetlegesen felmerülő, témával ill. forrásokkal összefüggő kérdésekre nem tud választ adni. A zeneszámokat nem ismeri fel.

- 235 -

A NÉMET NYELVI VIZSGA TÉMAKÖREI, KÖVETELMÉNYEI ÉS ÉRTÉKELÉSE A vizsga célja

A tanulók legyenek képesek a számukra ismert témakörökben, életszerű helyzetekben információt kérni és megérteni. Képesek legyenek több mondatból álló szöveget adott témához kapcsolódóan szóban létrehozni. Szókincsük legyen elég fejlett ahhoz, hogy az ismert témakörökhöz kapcsolódó témákról szóban információt tudjanak cserélni.

A vizsga formája

Szóbeli vizsga, mely két részből áll:

Képleírás, ill. a képhez kapcsolódó téma kifejtése TÉMAKÖRÖK:

1. Család 2. Tavaszi ünnepek 3. Téli ünnepek 4. Szabadidő, hobby 5. Egészséges életmód, sport 6. Lakóhely 7. Ház, lakás

- 236 -

8. Iskola 9. Időjárás 10. Németország

Szituációs feladat TÉMAKÖRÖK:

1. Ismerkedés 2. Bevásárlás az élelmiszerboltban 3. Bevásárlás a ruhaüzletben 4. Orvosnál 5. Útbaigazítás 6. Étteremben 7. Németország 8. Iskola 9. Szabadidő 10. Utazás

A vizsga értékelése

Jeles – A tanuló az adott témában folyamatosan és érthetően, stílusában megfelelően nyilatkozik. Kiejtésbeli ill. nyelvtani hibái jelentéktelenek. Az esetlegesen felmerülő, a témával összefüggő kérdéseket megérti, rájuk érthető, adekvát válaszokat ad. A szituációban képes információ helyes kérésére ill. az adott

- 237 -

információ pontos megértésére.

Jó – A tanuló az adott témában folyamatosan és érthetően, stílusában megfelelően nyilatkozik. Elkövetett hibái a megértést nem befolyásolják. Az esetlegesen felmerülő, a témával összefüggő kérdéseket megérti, rájuk érthető, bár hiányos válaszokat ad. A szituációban képes információ helyes kérésére ill. az adott információ pontos megértésére.

Közepes – A tanuló az adott témában érthetően, stílusában megfelelően nyilatkozik. Elkövetett hibái a megértést néhol befolyásolják. Az esetlegesen felmerülő, a témával összefüggő kérdéseket megérti, rájuk hiányos válaszokat ad vagy nem válaszol. A szituációban képes információ kérésére ill. az adott információ megértésére.

Elégséges – A tanuló az adott témában érthetően nyilatkozik. Elkövetett hibái a megértést erősen befolyásolják, néhol lehetetlenné teszik. Az esetlegesen felmerülő, a témával összefüggő kérdéseket megérti, rájuk válaszolni azonban nem tud. A szituációban képes az adott információ megértésére, de nem képes információt kérni.

Elégtelen – A tanuló az adott témában nem tud érthetően nyilatkozni. Elkövetett hibái a megértést lehetetlenné teszik. Az esetlegesen felmerülő, a témával összefüggő kérdéseket nem érti meg, rájuk válaszolni nem tud. A szituációban nem képes az adott információ megértésére és kérésére.

TERMÉSZETTUDOMÁNYI VIZSGA 1. A vizsga célja: Annak megállapítása,hogy a vizsgázó  rendelkezik-e a köznapi műveltség részét képező természettudományi alapismeretekkel,  képes-e egyszerű természettudományos kísérletet, mérést elvégezni, valamint a kísérleti tapasztalatokat megfogalmazni, kiértékelni,  képes-e a tananyag által közvetített alaptörvényeket, összefüggéseket szabatosan kifejteni.

- 238 -

2. Vizsgatárgyak: fizika, kémia, biológia, földrajz 3. A vizsga anyaga: Fizika:  Az anyag néhány tulajdonsága, kölcsönhatások  A testek mozgása.  A dinamika alapjai.  A nyomás.  Energia, energiaváltozások.  Hőjelenségek.  Elektromos alapjelenségek, áramerősség, feszültség.  Az elektromos ellenállás. Az egyenáram hatásai.  Az elektromágneses indukció. A váltakozó áram.  Fénytan. Kémia:  Keverékek a hétköznapokban.  Környezetünk néhány fontos anyaga /papír, üveg, kerámia, építőanyagok/.  A víz.  Fémek és vegyületeik /oxidok, hidroxidok/  Nem fémek és vegyületeik /oxidok, savak, nem fém oxidok/

- 239 -

Biológia  Hazánk életközössége-erdők  Hazánk életközössége-vizek, vízpartok  Hazánk életközössége-mezők  Távoli tájak életközössége- trópusi övezet  Távoli tájak életközössége-mérsékelt övezet, tengerek, sarkvidékek  Az ember hatása a bioszférára  A rendszerezés  A szervezet felépítése  Tápanyagok, vitaminok  Az emésztés  A mozgás  A kiválasztás  A szabályozás  A szaporító szervrendszer működése  Betegségek, járvány Földrajz  A földtörténet korbeosztása és eseményei /hazánkban, a világon/  Az éghajlat/övezetek, éghajlatot alakító tényezők, kontinensek éghajlatai/  Vízrajz /felszíni vizek, vízjárások, felszín alatti vizek/  Felszínformálódás /hegységek keletkezése, szél-víz ereje, belső-külső erők/  Hazánk tájai és gazdasága  É-Ny-D Európa  Közép-Európa

- 240 -

 Ázsia Földrajza  Amerika Földrajza  Afrika és Ausztrália földrajza 4. A vizsga formája A vizsgázó előzetes feladatként elkészít egy projektmunkát, a 3. pontban felsorolt témák valamelyikéből. A projektmunka bemutatása szóban történik. A projektmunka tartalmazzon kísérletet, modellt vagy más vizuális megjelenítést. A tantárgytesztet ugyanabból a tantárgyból tölti ki a tanuló, amelyből a projekt-témát választotta. A teszt tartalmazza. A tantervi követelményeknek megfelelő alapvető természettudományos fogalmakat, törvényeket a 3. pontban felsorolt témakörök alapján. 5. A tanuló i teljesítmények értékelése  a kísérlet, modell vagy egyéb vizuális megjelenítés esztétikai értékelése  A projektmunka szóbeli bemutatásának értékelése: megfelelő szaktárgyi, kommunikációs képesség  a teszt értékelése: tantervi követelményeknek megfelelő alapvető természettudományos fogalmak, törvények ismerete 6. A tanulók értékelésének módja Az értékelés érdemjeggyel történik. Két jegyet kap a tanuló, egyet a projektmunka szóbeli bemutatására, egyet a tantárgytesztre. A két jegy átlaga adja a tanulmányi osztályzatot. Ha ez sz átlag két jegy között van, akkor a három tagú vizsgabizottság dönti el a végleges osztályzatot. A vizsgabizottság összetétele: egy fizika szakos tanár, egy kémia szakos tanár, egy biológia-földrajz szakos tanár A tantárgyteszt értékelése: 5:

100-91%

4:

90-76%

3:

75-55%

2:

54-33%

1:

32-0%

- 1 - PEDAGÓGIAI PROGRAM II. kötet Szent Márton Általános Iskola OM Halászi

Recommend Documents