OM: Szent Imre Római Katolikus Általános Iskola és Óvoda Miskolc Pedagógia Program

OM:200298

Szent Imre Római Katolikus Általános Iskola és Óvoda Miskolc

Pedagógia Program

Miskolc, 2015. szeptember 09.

Készítette: dr. Kovácsné Nikházy Eleonóra igazgató

1

Tartalom

1. Az iskola nevelési programja................................................................................................. 5 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai................. 5 1.2 Az intézmény vallási élete, ünnepei, hagyományai ............................................................... 8 1.3 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ............................................. 10 1.4 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ................................................. 12 1.5 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .................................................. 13 1.6 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai ................................................... 14 1.7 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ...................... 16 1.8 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység, iskolánk befogadó intézmény ........... 17 1.9 Az intézményi döntési folyamatban való tanuló részvételi rendje....................................... 20 1.10 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel ......................................... 21 1.11. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata ................................................................ 22 1.12 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai ................................................. 25 1.13 A felvételi eljárás különös szabályai ................................................................................ 26 2.Az iskola helyi tanterve ........................................................................................................ 27 2.1 A választott kerettanterv megnevezése ............................................................................. 27 2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám ........................................................................... 29 2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei................... 42 2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása ......... 44 2.5 Mindennapos testnevelés ................................................................................................. 45 2.6 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ........................................................... 45 2.7 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái ............ 46 2

2.8 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei ..................... 49 2.9 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása ...................... 51 2.10 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei .......................................... 52 2.11 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek ................. 54 2.12 A tanulók fizikai állapotának mérése ............................................................................... 55 2.13 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei .................................................... 55 3.Az óvoda pedagógiai programja (Kisboldogasszony Óvoda) ................................................ 63 3.1. Bevezetés ........................................................................................................................ 63 3.2 Óvodánk nevelési alapelveinek, célkitűzéseinek megfogalmazása ...................................... 63 3.3 Hagyományaink ................................................................................................................ 65 3.4 Az egészséges életmód alakítása – ép testben ép lélek ....................................................... 66 3.5 Óvodapedagógus feladatai ................................................................................................ 67 3.6. A katolikus óvoda tevékenységi formái............................................................................. 70 3.7 Az óvodai élet megszervezése ........................................................................................... 78 3.8 Az óvoda kapcsolatai ........................................................................................................ 80 3.9 Tehetséggondozás óvodánkban......................................................................................... 81 3.10 A befogadás és beszoktatás folyamata ............................................................................ 83 3.11 A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére ......................................................................... 83 3.12 A gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek ......................................... 84 4. Az óvoda nevelési programja (Szent Anna Óvoda) .............................................................. 86 4.1. Bevezetés ........................................................................................................................ 86 4.2. Küldetésünk .................................................................................................................... 86 4.3. Óvodánk nevelési célja, feladata ...................................................................................... 87 4.4 Az óvodai élet megszervezésének elvei.............................................................................. 92 3

4.5 Az óvodai élet megszervezése ........................................................................................... 93 4.6. Az óvoda szakmai dokumentumai .................................................................................... 95 4.7 Az óvoda kapcsolatai ........................................................................................................ 96 4.8 Az óvoda tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai ......................................... 97 4.9 Óvodánk gyermekvédelmi tevékenysége. .........................................................................107 4.10 Óvodánk ünnepei...........................................................................................................108 4.11 Óvodánk szolgáltatásai. .................................................................................................109 Jogszabályok .........................................................................................................................110

4

1. Az iskola nevelési programja 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Alapelvek Tevékenységünk középpontjában a minőségi nevelő- oktatómunka áll, amely biztosítja tanulóink továbbhaladását a szülők elvárásainak és a tanulók képességeinek megfelelően. Kiemelkedő fontosságot szánunk tanulóinknak a keresztény erkölcsi és szellemi nevelésére, a katolikus hitelvek szerinti életvitel kialakítására és folytatására. Arra törekszünk, hogy a diákok biztos alapkészségek birtokában korszerű, használható, alkalmazható tudásra tegyenek szert, és legyenek képesek boldogulni a szűkebb és tágabb környezetükben. A szakmai tudás mellett szilárduljon meg bennük a katolikus erkölcs, és hit. A tanulóbarát, családias légkör tanulóink képességeinek kibontakozását, személyiségük fejlődését segíti. Hisszük és valljuk, hogy az iskolánkba járó tanulók szellemi, fizikai és lelki és hitéleti egyensúlyának összhangja szolgálja a versenyképes, folyamatos önfejlesztés képességének megvalósulását. Minőségpolitikánk megvalósításával azt szeretnénk elérni, hogy tanulóink társadalmilag hasznos, biztos erkölcsi alapokon nyugvó, egyénileg sikeres emberekké váljanak. Az iskola „becsületes polgárokat és jó keresztényeket” igyekszik nevelni. Általános célja ezért, hogy képesek legyenek felelősségteljesen gondolkodni, legyenek szabadok, tisztelettel legyenek mások iránt, legyenek elkötelezettek és keményen dolgozzanak, tanuljanak. Az iskola a maga sajátos eszközeivel és lehetőségeivel hozzájárul a kultúra, a gazdaság és a társadalom keresztény értékek szerinti átformálásához. Így egyszerre nevel és evangelizál. Elsődleges feladatának tekinti iskolánk a tudás közvetítését a kultúra asszimilálása és kritikai újrafeldolgozása révén, de nem feledkezik el arról, hogy azért tanít, hogy neveljen. Ezeket a célokat az iskola sajátos módszereivel igyekszik elérni, de olyan eredeti módszereket is előtérbe helyez, mint a baráti kapcsolatok, a gyerekek közti jelenlét és az iskolán kívüli közösségi tevékenységek. A Szent Imre iskola katolikus. Ez azt jelenti, hogy az evangéliumi elvek belső motivációvá válnak, inspirálják a nevelési módszert, meghatározzák a végső célokat. Megpróbálja az ember és világa, történelme keresztény szemléletét átadni, valamint nyitottá tenni a tanulókat a hit világa felé, hogy így elősegítse az élet, a kultúra és a hit szintézisét. Ezért nagy hangsúlyt helyez a hitoktatásra. Arra törekszik, hogy a mai gyerekek nyelvén, számukra érthetően közvetítse az evangélium üzenetét. A kor kérdéseire keresi - a gyerekekkel együtt - az evangéliumi választ, és annak megvalósítási lehetőségeit. Emiatt kiemelt szerepe van a hitoktatásban a dialógusnak, és közösségek életre hívásának. A lelkiség alapját az iskola nevelő közössége adja meg. Az iskolában tevékenykedő iskolalelkész garanciája annak, hogy keresztény szellemiségű oktatás érvényesül a munkában. Ha a nevelők készek a „megelőző módszer” alkalmazására, ha a nevelők készek részt venni a fiatalok életében ez megteremti azt a családias légkört, ami minden tevékenységet jellemez, és nélkülözhetetlen alapja minden nevelési tervnek. A nevelő tudja, hogy minden tanulótól, akit elismernek képességeiért, 5

megkövetelhető mindaz, amit képes kihozni magából. Az egyetlen megengedett ráhatás a mások jó példája és a szelíd, szeretetteljes buzdítás. Az osztályok légköre családias, atyai. Tanulni, leckét írni kötelező, de a diák közben kérdezhet, hozzászólhat. Fontos elem a tréfa, az érdekes vagy mókás történet. Don Bosco alapelve szerint a bizalom az egész nevelés alapja. Tekintélye nem a büntetéstől való félelemre, hanem a szeretetre épült. „Szeretet nélkül nincs bizalom, bizalom nélkül nincs nevelés’’. Ennek legfontosabb eleme a „közösségi környezet” kialakítása. Ilyenek: bizalomra építő kapcsolat, családiasság-otthonosság légköre, integratív és támogatást nyújtó nevelés, diákönkormányzat segítése és bevonása az iskola életébe. Kiemelten fontos az is, hogy az iskola „nevelői környezetet” biztosítson. Ez jelenti a tantermek gondos kialakítását, harmonikus és fiatalos dekorálását; a mosdók, étkező és más helységek rendezettségét. Iskolánk segít a gyerekeknek, hogy megtalálhassák saját érdeklődési körüket, segíti őket továbbtanulási terveik megvalósításához. Az értelmi képzés mellett az érzelmi érettségre és szociális érzékenységre igyekszik vezetni a tanulókat. Ehhez szükséges a nevelők pozitív modellje és személyes nyitottsága. Az a pedagógus, aki munkaszerződésének aláírásával elkötelezte magát, hogy katolikus intézményünkben vállal hivatást, munkáját, életvitelét a katolikus szellemiség által elfogadott erkölcsietikai normáknak megfelelően végzi és éli meg.                  

A fiatalok nevelését, oktatását tartja munkájában szem előtt. Munkáját igyekszik vidáman, jókedvűen végezni. A nehézségeket lebirkózva, soha nem adja fel. Mindehhez felhasználja a munkatársi közösség segítségét. Nevelő és nem csak oktató. Nagyon fontos a szakmai tudás, de soha nem felejti el, hogy elsődleges az életre nevelés. Munkájában következetes, nem részrehajló. Felelősséget vállal a rábízott tanulókért, tárgyakért, oktatási eszközökért. Odaadóan végzi hivatását, ezzel is példát mutatva az intézményi közösségnek. Egyéniségével és helyes önismeretével is igyekszik nevelni. Szerénységével is igyekszik nevelni. Kollégáiról a tanulók előtt tisztelettel beszél. Családszerető és ezt kifejezésre juttatja szavaiban és magatartásában. Együtt halad az úton a nevelőközösséggel és az osztályával. Észreveszi a problémát, tapintatosan kezeli. A tantárgyak óravezetését a tanmeneteknek megfelelően végzi. Folyamatosan fejleszti önmagát erkölcsi- etikai- pedagógiai téren. Ügyel arra, hogy saját szakterületén nyomon kövesse a tudomány fejlődését. Saját tanítványát magántanítványként óradíj ellenében nem taníthatja. Ismeri intézménye történetét a munkaköri kötelezettségein felül a jó sáfár és a gondos gazda szemével lojálisan vigyázza intézményét.

A Szent Imre Római Katolikus Általános Iskola és Óvoda nevelőtestületének általános irányelve a tehetséggondozás és a felzárkóztatás. Folyamatosan figyelemmel kísérik a tanulók törekvéseik, céljaik megvalósulását, annak ütemét; amennyiben elmaradás mutatkozik a kívánatos haladástól, egyéni és szülői konzultációval segítik tanítványaink megfelelő fejlődését. 6

A Szent Imre Római Katolikus Általános Iskola és Óvodában folyó nevelő - oktató munka alapvető célja diákjaink felkészítése a felvételi vizsgára. Olyan diákok nevelését tűzzük ki célul, akik a magas szintű tanulmányi eredményesség mellett kialakítják a maguk jól működő osztályközösségét, jól beilleszkednek az iskola közösségébe, részt vesznek az iskola hagyományrendszerének ápolásában. Kívánatosnak tartjuk, hogy az eredményes tanulás mellett minél több diákunk aktívan sportoljon iskolánkban vagy külső egyesületekben, ez úton is elsajátítva a kitartást, a küzdőképességet, a csapatszellemet, a másikért való tenni tudás képességét. Ugyanezen okokból fontosnak tartjuk tanítványaink rendszeres és folyamatos felkészítését a szaktárgyi versenyekre, az elért eredmények elismerését és a diákok további fejlődésének biztosítását. Kívánatosnak tartjuk, hogy a diákjaink által elért megyei és országos tanulmányi versenyeredmények további folyamatos fejlődést mutassanak megközelítve azt a szintet, amelyet ezekben az esztendőkben sportolóink megyei és országos sikerei mutatnak. Ennek érdekében a helyi tantervben meghatározott magas követelményrendszer szerint végezzük napi oktatómunkánkat, nevelési tevékenységünket e cél elérése érdekében formáljuk. Jelentős mutatószámként tartjuk nyilván az osztályok és az iskola félévi és tanév végi átlageredményeit, a magatartás és a szorgalomjegyek átlageredményét. A fenti eredmények elérésének eszközeként az alábbi folyamatos tevékenységi formákat folytatjuk:    

következetes tanári magatartással és követelményrendszerrel dolgozunk tanítványaink nevelése és formálása érdekében, folyamatos és kitartó munkára, tanulásra késztetjük diákjainkat, rendszeres értékeléssel és osztályozással adunk visszajelzéseket tanulmányaikról, az eredményekről az értékelés megszületését követően azonnal tájékoztatjuk a tanulót és a szülőt.

Eredményeink elérése érdekében az alábbi eljárásokat alkalmazzuk:    

minden diákot egyéniségként kezelünk, és megkeressük fejlesztésének, nevelésének optimális lehetőségét, osztályfőnöki munkánkban kiemelt figyelmet fordítunk minden tanítványunkkal és családjával való folyamatos kapcsolattartásra, nevelési folyamatuk irányítására, a fentiek érdekében folyamatosan együttműködünk a tanulót nevelő családdal, jelzéseket adunk és veszünk tanítványunk fejlesztésének biztosítása érdekében. Fontosnak tartjuk annak a tanári mentalitásnak a fejlesztését, amely minden tanítványában tehetséget lát, megindítja őt tehetségének felismerése és kiteljesítése irányába megtalálva az ehhez szükséges kapcsolódási pontokat, pedagógusokat, szervezeteket és lehetőségeket.

Az egyén tisztelete, a lelkiismereti szabadság, a személyiség fejlődése, az alapvető közösségek (család, nemzet, az európai nemzetek közössége, az emberiség) együttműködésének kibontakoztatása, a népek, nemzetek, nemzetiségi, etnikai csoportok egyenlősége, a szolidaritás és a tolerancia értékei alapján szerveződnek a tanítási-tanulási folyamatok, melyek az esélyegyenlőség megvalósulását segítik.

Alapvető érték a tanítási-tanulási folyamatok hatékonysága és az elsajátított tudás és kompetenciák használhatósága, hasznossága. Ennek érdekében alapvető cél a felnőtt élet sikeressége szempontjából 7

kiemelt fontosságú kulcskompetenciák fejlesztése, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítés, a hatékonyság egyik feltételeként pedig a modern személyközpontú, interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó tanulásszervezési eljárások, módszerek, pedagógiai kultúra általánossá válását segítő szabályozás.

-

Gyermekközpontú, differenciálást biztosító didaktikai módszerek

-

Tevékeny magatartásra és fokozott aktivitásra építő pedagógiai hatásrendszer kialakítása

-

Személyre szabott tanulási stratégiák kialakítása

-

A gyermekek részére folyamatos visszajelzés, értékelés

-

Változatos tanulásszervezési megoldások alkalmazása

-

Életkori sajátosságoknak megfelelő bánásmód, tiszteletben tartva az egyén autonómiáját, érzésvilágát

-

Tehetségek felismerése, gondozása, a lemaradók felzárkóztatása

-

Nemzeti kultúra ápolása, óvodai- iskolai kultúra kialakítása

-

Belső és külső motiváció erősítése

-

Harmonikus kapcsolattartás szülőkkel, segítő intézményekkel

-

A kulturált magatartási normák elfogadtatása, gyakoroltatása, az erkölcsi és akarati tulajdonságok fejlesztése

-

A nemzeti hagyományok és keresztény értékek tiszteletben tartása

1.2 Az intézmény vallási élete, ünnepei, hagyományai Az ünnepek örömet, szépséget, értelmet, derűt nyújtanak. Vallásos életünknek három tengelye van: a közös ünneplés, a közös imádság és a Szentírás megismerése. Az ünneplés mindennapi életünk velejárója. Annak az embernek az életéből, aki nem tud ünnepelni, hiányzik valami, ami az embert emberré teszi. A gyermek vallási életének fejlődésében az ünnepeknek nagy jelentősége van. Az egyes ünnepeket úgy kell megülnünk, hogy az ünnep valóban ünnep legyen, mélyítse el a nap titkának mondanivalóját, s hagyjon mély, maradandó nyomot a gyermek lelkében. Katolikus iskolánk feladata, hogy a gyermek elsajátítsa a lélekből fakadó ünneplést, megemlékezést, hagyományteremtést, ahol a hangsúly nem az anyagi javakat tükröző külsőségeken van. Fontos, hogy életkoruknak megfelelő szinten tapasztalják meg az ünnepek tartalmát (történelmi múlt, bibliai történetek, szentek élete). Törekednünk kell az ismeretek komplex feldolgozására, hiszen az akkor rögzül igazán, ha minél sokoldalúbban élhetik át. Ezáltal várható, hogy az ünnepek hagyománnyá válnak, erősítik egész óvodai, iskolai közösségünk keresztény magyarságtudatát, megerősítik gyermekeinket. Az ünnepek tervezésénél teljes mértékben figyelembe vesszük életkori sajátosságaikat. Tervező munkánkban helyet biztosítunk azoknak a vidám, egyben szórakozást is nyújtó együttléteknek, melyek örömet okoznak a gyermekeknek, egymás iránti barátságra, a közösség összekovácsolására, látókörük kitágítására, beszédkészségük fejlesztésére is felhasználhatók. A tanév 8

jeles napjai évről évre visszatérnek az intézményeink életében. Megünneplési módjuk szokásrendet, hagyományt alakít ki. Az ünnepeknek kiemelkedő szerepe van a közösségfejlesztésben, kereszténységünk elmélyítésében és magyarságtudatunk kialakításában jelentős szerepet játszanak: megtanítanak az ünnep szerepére, az ünneplés módjaira, megerősítik gyökereinket, a folytonosság tudatát, és stabilitást adnak.

Egyházi ünnepeink szept. VENI SANCTE szept. 08. Kisboldogasszony- Mária születése – diósgyőri búcsú szept. 12. Mária neve napja szept. 24. Szt. Gellért - a katolikus iskolák napja okt. 8. Magyarok Nagyasszonya nov. 1. Mindenszentek nov. 2. Halottak napja nov. 5. Szt. Imre, iskolánk névadójának ünnepe nov. 19. Árpád házi Szent Erzsébet dec. 6. Szt. Miklós dec. 8. Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatása dec. Adventi gyertyagyújtások dec. Karácsony jan.6. Vízkereszt febr. 2. Gyertyaszentelő Boldogasszony febr. 3. Szt. Balázs febr.-márc. NAGYBÖJT, márc. 25. Gyümölcsoltó Boldogasszony ápr. Húsvét máj. Elsőáldozás máj.PÜNKÖSD jún. Egyházmegyei iskolanap jún. TE DEUM aug. 15. Nagyboldogasszony aug.20. Szt. István

Nemzeti ünnepeink okt. 6. Aradi vértanúk okt. 23. az 1956-os forradalom és szabadságharc – nemzetei ünnep

9

márc. 15. Az 1848-as forradalom és szabadságharc – nemzeti ünnep jún. 4. Emlékezés Trianonra Nemzeti Összefogás Napja Iskolai rendezvények újévi koncert farsang jeles napok ballagás anyák napja gyermeknap Az ünneplés módjai Megemlékezés (tanítási órán, osztályfőnöki órán, iskolai szinten) Hangverseny Színdarab Kirándulás Vetélkedők (szellemi, sport) Találkozás neves személyiségekkel Zarándoklat

1.3 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Cél:

A tanulók erkölcsi nevelése.

Feladat:

Az alapvető katolikus és általános erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása.

Cél:

A tanulók értelmi nevelése.

Feladat:

Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása.

Cél:

A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése.

Feladat:

Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A keresztény értékek fontosságának tudatosítása a társas kapcsolatokban és az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása.

Cél:

A tanulók érzelmi nevelése. 10

Feladat:

Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása.

Cél:

A tanulók akarati nevelése.

Feladat:

Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. Az akaraterő fejlesztése, a jó és a rossz megkülönböztetése, és a kísértéseknek való ellenállás akarati tényezőinek kialakítása.

Cél:

A tanulók nemzeti nevelése.

Feladat:

A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése.

Cél:

A tanulók állampolgári nevelése.

Feladat:

Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre.

Cél:

A tanulók munkára nevelése.

Feladat:

Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása.

Cél:

A tanulók testi nevelése.

Feladat:

A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása.

Cél:

Bűnmegelőzés. Drogprevenció

Feladat:

Megóvni a fiatalokat a káros szenvedélyektől és a céltalan élettől. Előadások tartása, példaadás, filmvetítés.

Cél.

Fogyasztóvédelmi nevelés.

Feladat:

Ld. Környezeti nev-nél. 11

1.4 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az egészségfejlesztés fő feladata egy általánosan érvényes egészségfejlesztő politika kifejlesztése, egészségfejlesztő környezet megteremtése, az egészségfejlesztő közösségi tevékenység, az egyéni képességek fejlesztése, és szemléletváltoztatás az egészségügyi szolgáltatásokban. Ezért minden rendelkezésünkre álló módszerrel megpróbáljuk elősegíteni a tanulóink és a tantestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást. Olyan együttműködési stratégiát alakítunk ki, melyben az egészségügyi, gyermekvédelmi szakemberek közösen tevékenykednek diákjainkkal, s szüleikkel annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen. Kiemelt jelentőséget tulajdonítunk az egészséges étkezésnek, a testedzésnek, a szabadidő hasznos eltöltésének, lelki egészségfejlesztést, tanácsadást szolgáló programoknak. Olyan nevelési – oktatási gyakorlatot folytatunk, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jól – létét, méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, támogatja az egyéni előrejutást. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon belül (osztályfőnöki, környezetismeret, biológia, technika és testnevelés óra) és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg.

Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: Tanulóink képesek legyenek felismerni a vészhelyzeteket, és az ilyen helyzetbe került embereknek segíteni, és számukra segítséget kérni. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: Családi nap (elsősegélynyújtás világnapja), melyen a közösségi programokon belül az alábbi rendezvényeken vehetnek részt a tanulók és szüleik:



elsősegély-nyújtási alapismeretek



véradás,



elsősegély-nyújtó ismeretek gyakorlati bemutatása,



mentősök tevékenységével való ismerkedés a gyakorlatban



egészséges életmóddal kapcsolatos felvilágosító programok, előadások



sportvetélkedők

12

A 6 és 10 év közötti gyermekek környezetismeret illetve osztályfőnöki órákon, a felsős évfolyam pedig a természetismeret, biológia, technika óra és osztályfőnöki óra keretében dolgozza fel az alábbi témákat: 1. telefonon történő segítséghívás és a vészhelyzettel kapcsolatos megválaszolása 2. stabil oldalfekvés és egyéb elsősegély-technikák 3. kisebb sebek ellátása, kötözése 4. közlekedésbiztonság 5. gyógyszerek veszélyei, veszélyes anyagok, mérgező növények, gombák

kérdések

helyes

A gyakorlati képzés a következőkre terjed ki: 

az emberi test és működése, az eszmélet és a légzés vizsgálata, értékelése



sebek, vérzések, és ellátásuk



eszméletlenség, átjárható légút biztosítása, stabil oldalfektetés



helyes viselkedés baleseti szituációban; mentőhívás

1.5 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A közösségfejlesztés hozzájárul diákjaink egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatásához, tanulási és továbbtanulási esélyének növeléséhez. Diákjainknak azonban nem magukra hagyott egyéniségként, hanem a közösség aktív és alkotó részeiként kell kiteljesedniük iskolai éveik alatt. A közösség részeként az egyénnek (diáknak és tanárnak egyaránt) az alábbi nélkülözhetetlen jellemzőkkel kell rendelkeznie: 

jóakarat, bizalom, őszinteség,



a különbözőség tisztelete,



azonosulási képesség, rugalmasság,



türelem és mértékletesség a teljesítmény értékelésében



a munka tudatos szervezése, fegyelmezett, kötelességtudó, szorgalmas elvégzése a képességek legkedvezőbb érvényesülése szerint,



a másik ember iránt érzett megértés, segítőkészség, szolidaritás, közvetlenség, figyelmesség, udvariasság,



az ismereteket konkrét helyzetben alkotó módon alkalmazó tudás, intelligencia és annak tisztelete, követendő példaként, tekintélyként kezelése,



az életértékek (testi-, lelki-, szellemi egészség, életöröm, vidámság) fontossága, gyakorlati ápolása, (életvitel, életmód, sport, kirándulás) tudatosítása a társadalmi önmegvalósulás folyamatában önbizalmat, sikerélményeket adó voltuk miatt,



a mindennapi élet kulturális értékrendjének következetes (szokássá emelendő) gyakorlata (ízlés, beszédmód fejlesztése, a kommunikáció szabályainak betartása, a tisztesség, a becsület erkölcsi értékeinek megismerése és a gyakorlati érvényesítése),



a poliesztétikai nevelési lehetőségeink bővítése (a szem, a kéz, a fül intelligenciájának növelésére: kézműves szakkör, énekkar-, színház-, mozi-és hangverseny-látogatás), 13



a külső környezet értékeinek áttételesen személyiséget formáló szerepe érvényesüljön a szűkebb környezet esztétikus belső fejlesztésében. Az iskolai hagyományok a diákság mindennapi életének sarokkövei, melyek révén intézményünk tényleges diákpolgárává válnak, és így alakul ki kötődésük az iskolához. A hagyományok ápolása, tisztelete, újabb eseményekkel való gyarapítása egyrészt iskolánk hírnevét gyarapítja, másrészt azt bizonyítja, hogy diákjaink igénylik ezen események megrendezését, esetleges átalakítását, bővítését.

1.6 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg.



a tanítási órákra való felkészülés,



a tanulók dolgozatainak javítása,



a tanulók munkájának rendszeres értékelése,



a megtartott tanítási órák dokumentálása, és a helyettesített órák vezetése,



a különbözeti, javító, osztályozó vizsgák lebonyolítása,



kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,



a tanulmányi versenyek lebonyolítása,



tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,



felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,



iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,



osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása,



az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,



szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,



részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,



részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,



a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor,



tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,



iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,



részvétel a munkaközösségi értekezleteken,

14



tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,



iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,



szertárrendezés, és szaktantermek rendben tartása,



osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre 

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.



Együttműködik az osztály tanulóival, segíti a tanulóközösség kialakulását.



Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével.



Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.



Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti.



Szülői értekezletet tart.



Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, negyedévi félévi háromnegyedévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.



Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.



Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével.



Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.



Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére.



Órát látogat az osztályban.

15

1.7 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A tehetséggondozás feladata, hogy a kiemelkedő képességű diákok is megfelelő terhelést kapjanak. Ezt a differenciált órai munka, a különböző szakkörök, iskolai, városi és országos versenyekre való felkészülés, a tanárral való rendszeres beszélgetés, plusz feladatok kiadása szolgálja. Feladat: -

A tanulók adottságainak, képességeinek felderítése, és azonosítása.

-

A tantervi stratégiák kialakítása, kidolgozása a tehetségek fejlesztéséhez.

-

Az eredményes tanuláshoz szükséges képességek, attitűdök kialakítása.

-

A tehetségfejlesztés kibontakoztatásához szükséges személyiségfejlesztés.

-

Olyan készségek, stratégiák kialakítása, amelyek révén képesek lesznek a tanulók kreatívan, önállóan, a maguk megelégedésére keresni az ismereteket.

-

Tehetséggondozást biztosító szakkörök szervezése; városi, megyei versenyeken való részvétel.

A tehetségfejlesztés megvalósítása iskolánkban: -

Tantárgyak, emelt óraszámú oktatása

-

Differenciált tanórai munka

-

Tehetséggondozó szakkörök

-

Egyénre szabott tehetség kibontakoztató foglalkozások

-

Felkészítés versenyekre, pályázatokon való részvételre

-

Személyes beszélgetések, a biztatás, a jutalmazás megfelelő formáinak megkeresése

-

Kiugró tehetségek szakemberhez való irányítása, aki gondoskodik megfelelő fejlesztésükről

A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése A beilleszkedési, tanulási és magatartási zavar az elfogadott társadalmi normáktól való eltérő viselkedés, valamint a tanulási képességek zavara. Fontos feladatunknak tartjuk időben felismerni és kiszűrni a beilleszkedési, tanulási és magatartási problémákkal küzdő tanulókat. Ezért az iskola feladatai között az egyik legfontosabb a helyzet felismerése, jelzése, a megfelelő szakemberhez való irányítás, speciális csoportba való javasolás. Elvárt az együttműködés a gyógypedagógusokkal, pedagógiai szakszolgálatok szakembereivel és az egészségügyi intézményekkel.

16

A beilleszkedési, tanulási és magatartási zavarok enyhítését az alábbi pedagógiai tevékenységekkel kívánjuk elérni:  fejlesztőpedagógus támogatásával egyéni fejlesztés, tanulmányi támogatás, 

kéttanítós módszer alkalmazása tanítási órán gyógypedagógus facilitáló közreműködésével,



többségi órákon támogató légkör kialakításával, békéltető, konfliktusmegoldó stratégia alkalmazásával,



a felnőttek és a serdülők közötti barátságos viszony kialakításával, amely lehetővé teszi, hogy a tanuló problémáival, érzelmi konfliktusaival, kritikus élethelyzeteiben bizalommal fordulhat tanítójához, tanáraihoz,



személyes szeretetteljes bánásmód kialakításával,



teljesíthető, reális követelmények támasztásával, a pozitív énkép kialakulásának támogatásával (dicsérettel, biztatással),



a szülőkkel való rendszeres kapcsolattartással,



az egy osztályban tanító tanárok együttműködésével, egységes nevelési elvek alkalmazásával;



az osztályközösség segítő erejének mozgósításával,



a közös iskolai és iskolán kívüli programok során a peremhelyzetű tanulók bevonásával,



következetes – a fegyelmi vétségek súlyával arányos büntetési rendszer kialakításával,



a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokkal megbízott pedagógussal való együttműködéssel,



szükség esetén pszichológus, ill. más külső szakember segítségének igénybevételével.

A tanulók fejlesztése a rendelkezésre álló törvényi óraszámok alapján, az éves tantárgyfelosztásban meghatározott módon történik. A fejlesztést fejlesztő pedagógus/szaktanár végzi.

1.8 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység, iskolánk befogadó intézmény Az iskola jellegéből és működési körülményeiből adódóan kevés a hátrányos helyzetű tanuló. Ennek ellenére folyamatosan gondot fordítunk arra, hogy lehetőségünk szerint segítsük a hátrányok enyhítését. Ennek érdekében az alábbi eljárásokat alkalmazza tantestületünk:

- Az osztályfőnökök ismerjék meg a tanulók szociális helyzetét még az első év elején. - Kiemelt figyelmet fordítunk a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetben lévő tanulókra. - Egyéni elbeszélgetésekkel, a szülőkkel való találkozásokkal segítjük a tanulók beilleszkedését a közösségbe. 17

- A problematikus esetekben szakember (mentálhigiénés szakember, pszichológus) segítségét vesszük igénybe. - Az iskolaorvos, a védőnő és az osztályfőnök együttműködnek a problémák megoldásában Az együttműködés módját az intézmény szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. Iskolánk befogadó intézmény, a szociális hátrányok enyhítése érdekében az iskola alapítványa támogatja, segítséget nyújt az arra rászorulóknak.

A sajátos nevelési igényű gyermekekkel kapcsolatos pedagógiai tevékenység Az alapdokumentumban meghatározott nevelési, fejlesztési tartalmak a gyermekek között fennálló különbségek ellenére minden gyermek számára szükségesek és alkalmazhatók. Az iskolai nevelés folytatója a családi nevelésnek, új módon kiegészíti – bizonyos esetekben korrigálja – azt, azoknál a fogyatékkal élő gyermekeknél pedig, akik korai gyógypedagógiai fejlesztésben és gondozásban részesültek, arra is épít. Az Irányelvben foglaltak célja, hogy a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok a fogyatékkal élő gyermekeknél ugyanúgy összhangba kerüljenek, mint más gyermekeknél. A fogyatékos gyermekeket a nevelés, a fejlesztés ne terhelje túl, fejlesztésük a számukra megfelelő területeken valósuljon meg, az elvárások igazodjanak fejlődésük lehetséges üteméhez és a habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztő terápiák programjai az intézmények programjainak tartalmi elemeivé váljanak.

A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése Iskolánk fogadja az alapító okiratban meghatározott sajátos nevelési igényű gyermekeket, és kiemelt feladatának tekinti az iskola életébe való maradéktalan integrálásukat. Az SNI tanulók nevelése-oktatása állapotuknak megfelelően a vonatkozó jogszabályi előírások szerint történik. A használt módszerek igazodnak hiányosságaikhoz, fogyatékosságukhoz. Értékelésük egyéni elbírálás alapján, a vonatkozó szabályozók által megfogalmazott metódusnak megfelelően folyik. Azoknak az SNI tanulóknak kerül sor a többségi tanulókkal történő együttnevelésére, akiknek nevelését-oktatását a szakértői bizottságok integrált osztályban javasolják. Ezek a tanulók többségi társaikkal együtt végzik iskolai feladataikat, de a szükséges területeken támogatást kapnak. Ez jelenti a fokozott toleranciát, az egyéni fejlesztést, más munkaszervezési formák alkalmazását, speciális tankönyv használatát, az ellenőrzés és értékelés szigorú igazítását a tanuló képességeihez, s az egyéni foglalkozásokat. A tanulók fejlesztése a törvényben rendelkezésre álló időkeretek (habilitációs és rehabilitációs órakeret) és csoportszervezési előírások megtartásával speciális szakemberek igénybevételével folyik. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztő pedagógiai megsegítése, a fejlesztés területei, illetve a pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkozások óraszámai a szakértői véleményekben foglaltak alapján kerül megállapításra. 18

A felzárkóztatás megvalósítása iskolánkban 

felzárkóztató foglalkozások



differenciált tanórai foglalkozások



korrepetálások



egyéni fejlesztések



fejlesztőpedagógiai megsegítés



együttműködés a Pedagógiai Szakszolgálattal

Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása A gyermekvédelem munkánk célja: prevenció során feltárni a tényeket, az okokat, amelyek a gyermek fejlődését akadályozhatják, veszélyeztethetik. Fokozott figyelmet fordítunk a gyengébbekre, elhagyatottakra, nehéz körülmények között élőkre. A gyermekek fejlődését veszélyeztető esetleges okok megszüntetésének érdekében intézményünk együttműködik a családokkal, a Családsegítő Szolgálattal, gyermekorvossal, védőnővel, nemzeti, etnikai, kisebbséghez tartozó szervezetekkel.

Gyermekvédelmi tevékenységünk fontosabb feladatai: -

A gyerekek elemi szükségletei (élelem, ruházat, tanszer, pihenés) meglétének figyelemmel kísérése.

-

Az egészséges fejlődésükhöz szükséges nevelési légkör kialakításának elősegítése a családon belül és a családon kívül.

-

A gyerekek egészségi állapotának figyelemmel kísérése, rendszeres ellátás biztosítása az iskolaorvosi szolgálaton keresztül és az óvodai-iskolafogászati rendeléseken.

-

Intézményes ellátás igény szerint (ügyelet, fejlesztő foglalkozás, felzárkóztatás, étkezés, stb.).

-

Segélykérelmek támogatása, és az ezzel kapcsolatos tanácsadás a család szociális és anyagi helyzetétől függően.

-

A gyerekek magatartásának, eredményeinek figyelemmel kísérése, rendszeres iskolába járásának folyamatos ellenőrzése, szükség esetén szabálysértési eljárás kezdeményezése.

A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében intézményünk együttműködik az érintett családdal, a Nevelési Tanácsadóval, a Gyermekjóléti Szolgálattal, a Családsegítő Szolgálattal, a gyermekorvossal és a védőnővel.

19

1.9 Az intézményi döntési folyamatban való tanuló részvételi rendje Az iskola hatékonysága, eredményessége alapvetően függ attól, hogy a tanulók jól érzik – e magukat az iskolában. Mennyire van módjuk, lehetőségük beleszólni az iskola életébe, szervezhetik – e saját életük alakítását? Ezért iskolánkban fontosnak tartjuk, hogy tanulóink a nevelés - oktatással összefüggő közös tevékenységük megszervezésére, a demokrácia, közéleti felelősségre, egymásért való felelősség – vállalásra, a kölcsönös megbecsülésen alapuló együttműködésre nevelés érdekében diákönkormányzatot működtetnek, melynek munkáját a felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti. A diákönkormányzat, a diákok érdekképviseleti szerve, mely a diákok jogérvényesítésének és a kötelességek teljesítésének egyik eszköze. Az iskola a diákönkormányzat által lehetőséget biztosít minden diák számára, hogy a tanulók összességét érintő ügyekben tájékozódhassanak, valamint azokban a kérdésekben, melyekben a jogszabályok erről rendelkeznek véleményezési jogukat gyakorolhassák.

A diákönkormányzat feladat- és hatáskörét alapvetően a köznevelési törvény határozza meg. A jogszabályi előírások alapján a diákönkormányzat feladat- és hatásköre a következő: A diákönkormányzat általános feladata, hogy - figyelemmel kísérje a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, - megállapításairól, tevékenységéről tájékoztassa a diákokat, - éljen a jogszabályban meghatározott jogaival. Iskolánkban az alábbiak szerint vesznek részt az intézményi döntésekben. A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt: - saját működésének és munkájának megszervezése - saját szervezeti és működési szabályzatának megalkotása - tisztségviselőinek megválasztása - meglévő hatásköreinek gyakorlása - egy tanítás nélküli munkanap programja (pl.: Gyermeknap) - saját tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről. - A diákönkormányzat - a fentieken túl - dönthet: - munkatervének elfogadásáról, - tisztségviselőinek megválasztásáról.

Véleményezési jog: A diákönkormányzat véleményezési joga azt jelenti, hogy azokban a kérdésekben, melyekben ilyen jogköre van, nem hozható döntés a véleményének kikérése előtt. A véleményezési jogkörben adott

20

vélemény a döntéshozóra nézve nem kötelező, de jogsértést követ el akkor, ha a véleményeztetést elmulasztja.

Véleményezési joga van az alábbi tárgykörökben: az iskola működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben (Házirend, SzMSz) Feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, technikai berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését. Osztályonként felső tagozatban 2 fő küldött képviseli az osztályt, melyet a tanulók maguk választanak meg. A diákönkormányzat gyűlései a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint történik.

1.10 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról - az igazgató a DÖK üléseken; - diákközgyűlésen évente egy alkalommal; - a hirdetőtáblán folyamatosan; - az osztályfőnökök az osztályfőnöki órán; - a DÖK vezető a DÖK ülésein folyamatosan tájékoztatják. A tanulókat és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak, tanítóknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatniuk kell. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban és írásban egyénileg vagy választott képviselőik útján közölhetik az iskolavezetéssel, a nevelőkkel, nevelőtestülettel.

A szülők és pedagógusok együttműködésének formái: Fontos feladatnak tekintjük tanulóink szüleivel való jó kapcsolattartás kialakítását. Valljuk, ha mindjobban megismerjük egymást, közösen sikeresebb eredményt tudunk felmutatni. Hisszük, hogy csak a közös élmények, beszélgetések, a család és az iskola együttműködésével tudjuk nevelni gyermekeinket. A szülők nemcsak kötelezettségeik teljesítését, hanem jogaik gyakorlását biztosító intézményesített fórumokon vehetnek részt. 21

Intézményesített fórumok:         

szülői értekezlet fogadóóra az iskola bemutatását szolgáló pedagógiai célú iskolai nyílt nap családlátogatás szükség szerint egyéni beszélgetés írásbeli tájékoztató előadások szervezése közös programok az SNI tanulókkal, és szüleikkel való kapcsolattartás

A fent felsoroltak időpontját az iskola a tanév éves rendjében határozza meg. Informális fórumok:   

digitális napló közös levelező csoport osztályfőnökökkel, szaktanárokkal kialakított egyéb csatornák

A szülők kollektív (véleményezési, javaslattételi) jogaikat különféle szervezeteken keresztül gyakorolhatják. Iskolánkban szülői szervezet működik, mely a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében, az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkezik. Tagjait a tanév első szülőértekezletén választják meg a szülők, nyílt szavazással. Dönt:   

működési rendjéről munkatervének elfogadásáról tisztségviselőinek megválasztásáról szótöbbséggel

Véleményezési jogot gyakorol: az iskola működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben (Házirend, SZMSZ, PP), Kapcsolattartás az egyéb szakmai szervezetekkel: 

Pedagógiai Szakszolgálat



Nevelési Tanácsadó



Gyámhatóság



Kulturális és sportszervezetek



Civil szervezetek

A kapcsolattartás rendjét az SZMSZ tartalmazza.

1.11. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata Vizsgaszabályzatunk célja 20/2012. EMMI rendelet64.-78.§-ban foglalt felhatalmazás alapján a tanulók tanulmányok alatt tett vizsgái lebonyolítási rendjének szabályozása. 22

A fenti jogszabályban foglalt szabályozás szerint - tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit (írásbeli, szóbeli,) - és az értékelés rendjét a nevelőtestület a pedagógiai program alapján határozza meg és a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza. A tanulmányok alatti vizsgák célja: a tanuló teljesítményének értékelése. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: - osztályozó vizsgákra - különbözeti vizsgákra - javító vizsgákra - és pótló vizsgákra vonatkozik Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: - aki osztályozó vizsgára jelentkezik - akit a nevelőtestület határozatával osztályozóvizsgára utasít - aki különbözeti vizsgára jelentkezik - akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. A vizsgaszabályzat hatálybalépése a 2012/2013-as tanév végén megszervezendő vizsgáktól érvényes, és határozatlan időre szól. Minden vizsga írásbeli vagy szóbeli vizsgarészből állhat az iskola Pedagógiai Programja alapján. OSZTÁLYOZÓ VIZSGA Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak félévkor és év végén: -

-

ha a tanítási év során jogszabályban meghatározott mértékű igazolt és igazolatlan hiányzást gyűjtött össze, s emiatt félévi vagy év végi osztályzatát nem tudta a szaktanár megállapítani. Az osztályozó vizsgához vezető hiányzás mértéke 250 óra, illetve egy adott tantárgyból a tanítási órák több mint 30 % - a. ha magántanuló

Az osztályozó vizsgát megismételni, eredményén javítani nem lehet. Ha a szabályosan megtartott osztályozó vizsga elégtelen, a tanulónak a tanévet ismételnie kell. KÜLÖNBÖZETI VIZSGA A különbözeti vizsgák időpontját az igazgató határozza meg. 23

Iskolaváltoztatás vagy külföldi tanulmányok magyarországi folytatása feltételeként írhatja elő az intézmény a különbözeti vizsga letételét. Abból a tantárgyból vagy tantárgyrészből kell különbözeti vizsgát tennie a tanulónak, amelyet az intézmény a megkezdeni tervezett évfolyamtól alacsonyabb évfolyamon tanított, s amely tantárgy, tananyag ismerete feltétele a sikeres továbbhaladásnak, a magasabb évfolyamra lépésnek. A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának meghatározása során mindig egyedileg kell az intézmény vezetőjének határozatot hoznia a jelentkező tanuló ügyében. JAVÍTÓVIZSGA Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha a) a tanév végén - legfeljebb három tantárgyból - elégtelen osztályzatot kapott, b) az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet. PÓTLÓ VIZSGA Abban az esetben, ha a tanuló önhibáján kívül nem tudja teljesíteni az osztályozó/pótló/különbözeti vizsga követelményeit, a teljes vizsga anyagából, vagy a nem teljesített vizsgarészből - kérelmére pótló vizsgát tehet. Időpontját egyéni elbírálás alapján az igazgató jelöli ki. ÉV VÉGI VIZSGÁK SZERVEZÉSÉNEK LEGFONTOSABB ALAPELVEI A vizsgabizottság minimum két főből áll. Az általa ellátandó feladatok - kérdező tanár - ellenőrző tanár Kérdező tanár(ok) - csak megfelelő tanári végzettséggel lehet - lehetőség szerint ne az kérdezze a tanulót, aki vizsgára küldte. Az igazgató felel a vizsgák szabályos lebonyolításáért. Ellenőrző tanár - lehetőség szerint szakos tanár - felel a vizsga szabályszerűségéért - vezeti a jegyzőkönyvet A vizsgatárgyak részei és követelményei Oktatási eredményeink objektív mérése érdekében iskolánkban szükségesnek tartjuk tantárgyi év végi vizsgák beiktatását. 24

Ötödik évfolyam:

- hittan (kötelező) - magyar irodalom (kötelező)

Hatodik évfolyam:

- magyar nyelv (kötelező) - matematika (kötelező)

Hetedik évfolyam:

- magyar irodalom (kötelező) - biológia - történelem - idegen nyelv

1 tantárgy kötelezően választandó

- földrajz 8. évfolyam

- magyar nyelv (kötelező) - matematika

(kötelező)

A választható tárgyat legkésőbb az első félév végéig kell jelezni. A tanulók tudásszintjének megfelelően nyelvvizsga letehető. Kimeneti mérésként 8.évfolyam végén nyelvvizsga szintfelmérés elvégzése a tehetséges tanulók körében. A vizsgák szóban zajlanak, minden tanulónak elegendő felkészülési időt kell biztosítani a feleletek előtt. A vizsga napján a gyerekeknek nincs tanítás. A vizsgajegy az év végi osztályzatba beleszámít és azt egy érdemjeggyel is módosíthatja. A vizsgák eredményéről jegyzőkönyv készül, eredménye bekerül a bizonyítványba.

Vizsga témakörök Az évi végi vizsgák témakörei tantárgyanként a Pedagógiai Program mellékletében találhatók.

1.12 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai Köznevelési törvény 32.§ (1) Az egyházi és magánintézmények a köznevelési törvényben foglalt, az általánostól eltérő szabályok szerint működhetnek és szervezhetik tevékenységüket. (2) Ha a nevelési-oktatási intézményt egyház vagy más nem állami szerv, nem önkormányzat tartja fenn: 25

a) a nevelési-oktatási intézmény vallási, világnézeti tekintetben elkötelezett intézményként működhet, és ennek megfelelően a gyermekek vagy a tanulók felvételének előfeltételeként kikötheti valamely vallás, világnézet elfogadását, és ezt felvételi eljárás keretében vizsgálhatja. Az iskola igazgatója átvételről tanulói jogviszonyt létesítő, vagy a kérelmet elutasító döntést hoz. Az iskola igazgatója köteles értesíteni a felvételi, átvételi kérelem elbírálásáról a szülőt a döntést megalapozó indokolással, a fellebbezésre vonatkozó tájékoztatással, továbbá átvétel esetén az előző iskola igazgatóját is. Az iskola igazgatója a felvételi, átvételi kérelem benyújtásával kapcsolatos ügyintézés, a határidő-számítás, a mulasztás elbírására és a kérelem benyújtásával kapcsolatos eljárás során a köznevelés rendszerében hozott döntésekkel kapcsolatos szabályok alapján jár el. Iskolánkba évközben történő átvétel esetén elbeszélgetünk a tanulóval, a szülőkkel, ismertetve iskolánk szellemiségét, hagyományainkat, szokásainkat, követelményeinket. A tanuló átvételére a tanítási év során bármikor lehetőség van. Ugyanakkor felmérhetjük magyar nyelv és irodalomból és matematikából a tanulót, azzal a céllal, hogy ha szükséges a felzárkóztatást az első pillanattól megkezdhessük. Ha van olyan tantárgy (a bizonyítvány bejegyzése alapján), amit a tanuló nem tanult – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított különbözeti vizsgát kell tennie.

1.13 A felvételi eljárás különös szabályai A beiskolázást az igazgató a fenntartóval egyeztetve végzi. „Felvételi körzetnek azt a települést kell tekinteni, amelyben az iskola székhelye található.”Beiskolázásunk egész Miskolc város területe és vonzáskörzete. A felvételnél a tanulók felvételéről az igazgató dönt. Az intézmény vallási tekintetben elkötelezett intézményként működik. Így az óvodába és az iskolába való felvételt a katolikus vallás elfogadásához kötjük. Köznevelési törvény 

45. (2) A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. (4) A tankötelezettség kezdetéről a) az óvoda vezetője, b) ha a gyermek nem járt óvodába az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság, c) az óvoda, az iskola vezetője vagy a szülő kezdeményezésére az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság dönt.



A 20/2012 (VIII.31 EMMI) rendelet egyértelművé teszi a tankötelezettség megkezdésének feltételeit 21. § (1) A tankötelezettség megkezdésének feltétele a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megléte, annak igazolása. A gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének jellemzőit az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló kormányrendelet határozza meg. (2) Az óvoda a tanköteles életkorba lépéskor a gyermek fejlettségével kapcsolatban a) amennyiben a gyermek elérte az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, ezt igazolja, b) dönt a hatodik életévét augusztus 31-ig betöltő gyermek óvodai nevelésben való további 26

részvételéről, c) szakértői bizottsági vizsgálatot kezdeményez a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megállapítása céljából, ha ca) a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettsége egyértelműen nem dönthető el a gyermek fejlődésének nyomon követéséről szóló óvodai dokumentumok alapján, cb) a gyermek nem járt óvodába, cc) a szülő nem ért egyet az a) pont szerint kiállított óvodai igazolással vagy a b) pont szerinti döntéssel, vagy d) szakértői bizottsági vizsgálatot kezdeményez a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megállapítása céljából annak eldöntésére, hogy az augusztus 31-ig a hetedik életévét betöltött gyermek részesülhet-e további óvodai nevelésbe

2. Az iskola helyi tanterve 2.1 A választott kerettanterv megnevezése A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet mellékletei: A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák. Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

Magyar nyelv és irodalom

7

7

6

6

Idegen nyelvek

2

Matematika

4

4

4

4

Erkölcstan

1

1

1

1

Környezetismeret

1

1

1

1

Ének-zene

2

2

2

2

Vizuális kultúra

2

2

2

2

Életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Szabadon tervezhető órakeret

2

2

3

3

Rendelkezésre álló órakeret

25

25

25

27

27

Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.


4

4

3

4

Idegen nyelvek

3

3

3

3

Matematika

4

3

3

3

Erkölcstan

1

1

1

1

2

2

2

2

2

2

Fizika

2

1

Kémia

1

2

Biológia-egészségtan

2

1

Földrajz

1

2

1

1

1

1

1

1

1

1

1

Történelem, társadalmi állampolgári ismeretek Természetismeret

Ének-zene

és

1

Dráma és tánc/Hon- és népismeret 1 Vizuális kultúra

1

Informatika Technika, életvitel és gyakorlat

1

1

1


5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Szabadon tervezhető órakeret

2

3

3

3


28

28

31

31

A sajátos nevelési igényű tanulók pedagógiai habilitációs rehabilitációs foglalkozások óraszáma a szakértői vélemények és a 2011.évi Ntk 6.sz mell. alapján 2-4 óra.

28

A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: Tantárgy megnevezése

Változat


A változat

Matematika

A változat

Fizika

A változat

Kémia

A változat


A változat

Ének-zene felső tagozat

A változat

Ének-zene alsó tagozat

A változat

2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal. Óraterv a helyi tantervhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.


7

7

6+1

6+1

Idegen nyelvek

1

1

2

2+1

Matematika

4

4

4

4

Hittan

1+1

1+1

1

1

Környezetismeret

1

1

1

1

Ének-zene

2

2

2

2

Vizuális kultúra

2

2

2

2

Életvitel és gyakorlat

1

1

1

1


5

5

5

5

Informatika Rendelkezésre álló órakeret

1 25

25

Hittan

29

25

27

1

1

Óraterv a helyi tantervhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.


4

4

3+1

4

Idegen nyelvek

3+1

3+1

3+1

3+1

Matematika

4

3 +1

3+1

3+1

Hittan

1

1

1

1

2

2

2

2

2

2

Fizika

2

1+0,5

Kémia

1

2


2

1+0,5

Földrajz

1

2

1

1

Történelem, társadalmi állampolgári ismeretek Természetismeret

Ének-zene

és

1

1

Dráma és tánc/Hon- és népismeret 1

+1

Vizuális kultúra

1

1

1

1

Informatika

+1

1

1

1

Technika, életvitel és gyakorlat

1

1

1


5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1


28

28

31

31

Hittan

1

1

1

1

1–4. évfolyam: a kerettantervben meghatározottakon felül a kötelező és a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga. Magyar nyelv és irodalom: 3-4évfolyamon heti 1órával emeltük meg a kerettanterv minimum óraszámát éves szinten 36-36 órával. 30

3. évfolyam Az éves óraszám felosztása

Tematikai egység

Óraszám

1.

Beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és a megértés fejlesztése

15+5

2.

Olvasás, az írott szöveg megértése

60+10

3.

Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése

17+3

4.

Az íráshasználat fejlesztése

10+8

5.

Fogalmazási alapismeretek

12+8

6.

Szövegalkotási gyakorlatok

21+9

7.

Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása: szó, hang, betű; szótagolás; szótő és toldalék; mondatfajták, 17+3 szavak, szófajok

8.

Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása

28+4

9.

A tanulási képesség fejlesztése (könyv-, könyvtárhasználat)

14+1

10.

Az ítélőképesség, az erkölcsi, a hit-, az esztétikai és a történeti 6+1 érzék fejlesztése

4. évfolyam Az éves óraszám felosztása Tematikai egység

Óraszám

1.

Beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és a megértés fejlesztése

15+5

2.

Olvasás, az írott szöveg megértése

51+11

3.

Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése

16+4

4.

Az íráshasználat fejlesztése

5+10

5.

Fogalmazási alapismeretek bővítése

13+5

6.

Szövegalkotási gyakorlatok

21+14

7.

Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása: 17+8 szó, hang, betű; szótagolás; szótő és toldalék; mondatfajták,

31

szavak, szófajok 8.

Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása

28+7

9.

A tanulási képesség fejlesztése (könyv-, könyvtárhasználat)

14+1

10.

Az ítélőképesség, az erkölcsi, a hit-, az esztétikai és a történeti 6+1 érzék fejlesztése

Idegen nyelvek: 1.-2. évfolyamon heti 1 órával, 3. évfolyamon heti 2 órával, 4.-8. évfolyamon heti 1 órával emeltük meg a kerettanterv által meghatározott minimum óraszámot. 1. ÉVFOLYAM Az éves óraszám felosztása Óraszám: 1 óra/hét , 36 óra/év Témakör sorszáma

Témakör

Óraszám

1.

Köszönés, bemutatkozás

4 óra

2.

Évszakok, színek, gyümölcsök

8 óra

3.

Ünnepek

7 óra

4.

Testrészek

3 óra

5.

Család

2 óra

6.

Számok

4 óra

7.

Nemzetközi szavak

4 óra

Szabadon felhasználható: ismétlés, rendszerezés 

Kiegészítő ismeretek: a témakörök elmélyítése (Ünnepkörökhöz kapcsolódó egyházi, világi 4 óra hagyományok, dalok, mondókák stb.)



Differenciálás, gyakorlás: az elsajátított ismeretek begyakorlása, elmélyítése a tanulók egyéni igényeinek megfelelően

8.

32

2. ÉVFOLYAM Óraszám: 1 óra/hét, 36 óra/év Témakör sorszáma

Témakör

Óraszám

1.

Ünnepek

7 óra

2.

Évszakok

4 óra

3.

Állatok, állatmesék

8 óra

4.

Család

2 óra

5.

Otthon, berendezési

3 óra

6.

Iskola, tanszerek

5 óra

7.

Idő, napirend

3 óra

Szabadon felhasználható: ismétlés, rendszerezés 

Kiegészítő ismeretek: a témakörök elmélyítése (Ünnepkörökhöz kapcsolódó egyházi, világi 4 óra hagyományok, dalok, mondókák stb.)




8.

3. ÉVFOLYAM Óraszám: 2 óra/hét, 72 óra/év Témakör sorszáma

Témakör

Óraszám

1.

Ismétlés

3 óra

2.

Ünnepek

8 óra

3.

Évszakok

4 óra

4.

Naptár, hónapok, napok

5 óra

5.

Iskola

3 óra

6.

Időjárás

6 óra

33

7.

Testrészek

3 óra

8.

Melléknevek, tulajdonságok

2 óra

9.

Személyes névmások, igeragozás

10 óra

10.

Bevásárlás, táplálkozás, egészség, betegség

18 óra

11.

Öltözködés

3 óra

Szabadon felhasználható: 7 óra

12. Ismétlés, rendszerezés Összesen

72 óra

Szabadon felhasználható: 

Kiegészítő ismeretek: a témakörök elmélyítése (Ünnepkörökhöz kapcsolódó egyházi, világi hagyományok, dalok, mondókák stb.)




4. ÉVFOLYAM Óraszám: 2+1 óra/hét, 72+36 óra/év

Az éves óraszám felosztása Témakör sorszám a

Témakör

Óraszám

1.

Iskola, család, otthon

9+5

2.

Állatok, természet

10+5

3.

Sport

9+3

4.

Testünk, ételek

9+3

5.

Fantázia és valóság, ünnepek

9+4

6.

Lakás, öltözködés, időjárás

10+5

7.

Szabadidő, barátok

9+3 34

Szabadon felhasználható  Kiegészítő ismeretek: a témakörök elmélyítése, a helyi sajátosságokkal való kiegészítés (dolgozatok írása, dolgozatok javítása) 8.

 Differenciálás, gyakorlás: az elsajátított ismeretek begyakorlása, elmélyítése a tanulók egyéni igényeinek megfelelően

7+8

 Projektmunkák: a témakörökhöz kapcsolódó projektmunkák készítése egyéni, pár-, vagy csoportmunkában

5. évfolyam Óraszám: 3+1 óra/hét, 108+36 óra/év

Az éves óraszám felosztása Témakör sorszáma

Témakör

Óraszám

1.

Iskola, barátok

14+6

2.

A család, otthon

15+5

3.

Szabadidő, sport

20+6

4.

Lakóhelyünk, otthonunk

17+5

5.

Étkezés, egészséges életmód

15+3

6.

Ünnepek és szokások

15+3

Szabadon felhasználható  Kiegészítő ismeretek: a témakörök elmélyítése, a helyi sajátosságokkal való kiegészítés (dolgozatok írása és javítása.) 7.

 Differenciálás, gyakorlás: az elsajátított ismeretek 12+8 begyakorlása, elmélyítése a tanulók egyéni igényeinek megfelelően  Projektmunkák: a témakörökhöz kapcsolódó projektmunkák készítése egyéni, pár-, vagy csoportmunkában

35

6.évfolyam Óraszám: 3+1 óra/hét, 108+36 óra/év Az éves óraszám felosztása Témakör sorszáma

Témakör

Óraszám

1.

Iskola, környezetünk

15+5

2.

Család, barátok

14+6

3.

Szabadidő, öltözködés, szórakozás

18+8

4.

Lakóhelyünk, otthonunk

15+5

5.

Étkezés, ételek

12+6

6.

Ünnepek, utazás, pihenés

17+3

Szabadon felhasználható  Kiegészítő ismeretek: a témakörök elmélyítése, a helyi sajátosságokkal való kiegészítés (dolgozatok írása és javítása) 7.



Témakör

Óraszám

1.

A mi világunk

15+5

2.

Ember és természet

14+6

3.

Szabadidő, vásárlás

18+8

4.

Egészség és betegség, étkezés

15+5

36

5.

Szórakozás, zene, művészetek

15+3

6.

Utazás, felfedezések

15+5

Szabadon felhasználható  Kiegészítő ismeretek: a témakörök elmélyítése, a helyi sajátosságokkal való kiegészítés (dolgozatok írása, dolgozatok javítása) 7.



Témakör

Óraszám

1.

A szabadidő hasznos eltöltése

15+5

2.

Fantázia és valóság

14+6

3.

Modern kommunikáció, média

18+8

4.

Környezetünk védelme

15+5

5.

Modern világunk

15+3

6.

Múltunk és jövőnk

14+6

Szabadon felhasználható  Kiegészítő ismeretek: a témakörök elmélyítése, a helyi sajátosságokkal való kiegészítés (dolgozatok írása, dolgozatok javítása.) 7.


37

Matematika: 6. évfolyam Óraszám:

108+36/év 3+1/hét

Ajánlás az éves óraszám felosztására Tematikai egység

Óraszám

1.

Gondolkodási módszerek, halmazok, matematikai 3 logika, kombinatorika, gráfok

2.

Számtan, algebra

56+15

3.

Függvények, az analízis elemei

8+2

4.

Geometria

21+15

5.

Statisztika, valószínűség

6

Témazáró dolgozatok írása, javítása

10

Összefoglalás, gyakorlás, hiányok pótlása

8

7. évfolyam Óraszám:

108+36/év 3+1/hét

Ajánlás az éves óraszám felosztására Tematikai egység

Óraszám

1.


2.

Számtan, algebra

38+22

3.


14+2

4.

Geometria

33+12

5.


6


6


8

38

8. évfolyam Óraszám:

108+36/év 3+1/hét

Ajánlás az éves óraszám felosztására

Tematikai egység

Óraszám

1.


2.

Számtan, algebra

38+20

3.


12+2

4.

Geometria

26+14

5.


8


6

Készülés a központi írásbeli felvételi vizsgára

6


8

Fizika: 8. ÉVFOLYAM Óraszám: 72 óra/év 2 óra/hét Az éves óraszám felosztása Témakör sorszáma

Témakör

Óraszám

1.

Hőjelenségek

10 óra

1.

Elektromos alapjelenségek, elektromos 9 óra + 1 óra áram

2.

Elektromágneses indukció, váltakozó 10 óra + 2 óra áram

3.

A hang; hullámmozgás a természetben

4.

A fény

8 óra 10 óra

39

5.

A Naprendszer

8 óra

6.

Évi 10%

7 óra

7.

Év végi ismétlés

7 óra

Összesen

72 óra

Egészségtan: 8. évfolyam Óraszám:

18 óra/év

0,5 óra/hét Az éves óraszám felosztása

Óraszám

Témakör

3 óra

4.

Bőrünk egészsége, bőrbetegségek. A bőr kamaszkori változásai. Bőrsérülések és azok ellátásai. Mozgásszervi betegségek és megelőzésük, ellátásuk. /ficam, rándulás, törés, gerincferdülés, lúdtalp/ Az anyagcsere szervrendszereinek az egészsége /táplálkozás, légzés, vérkeringés, kiválasztás/ Ideg és hormonrendszerünk egészsége

5.

A szaporító szervrendszer és a szexuális élet egészsége

3 óra

1. 2. 3.

6.

Rendszeres szűrővizsgálatok, önvizsgálatok betegségek megelőzésében. Betegjogok.

szerepe

2 óra 4 óra 2 óra

a 2 óra 2 óra

Év végi összefoglalás Hon- és népismeret: 6. évfolyam Óraszám: 36 óra/év 1 óra/hét Az éves óraszám felosztása

Óraszám

Témakör 1. 2.

Az én világom I. A 19–20. század fordulóján jellemző 2 óra hagyományos paraszti életmód. Az én világom II. A 19–20. század fordulóján jellemző 2 óra hagyományos paraszti életmód. 40

3. 4. 5.

6.

Találkozás a múlttal I. A paraszti ház és háztartás, a ház népe. Népi mesterségek. Találkozás a múlttal II. A hétköznapok rendje (táplálkozás, ruházat, életvitel). Hagyományos és népi (vallási) ünnepeink eredete és szokásrendje. Jeles napok, ünnepi szokások a paraszti élet rendjében. Társas munkák, közösségi alkalmak. Magyarok a történelmi és a mai Magyarország területén. Néprajzi tájak, tájegységek és etnikai csoportok hon- és népismereti, néprajzi jellemzői a Kárpát-medencében és Moldvában. A hazánkban élő nemzetiségek és etnikai kisebbség.

6 óra

Év végi összefoglalás

2 óra

6 óra 12 óra

6 óra

Informatika: 4.évfolyam Heti 1 óra Évi 36 óra Órakeret 1. Az informatikai eszközök használata 4 óra Órakeret 2. Alkalmazói ismeretek 12 óra Órakeret 3. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel 8 óra Órakeret 4. Infokommunikáció 6 óra Órakeret 5. Az információs társadalom 4 óra Órakeret 6. Könyvtári informatika 2 óra Összesen

36 óra

41

5.évfolyam Heti 1 óra Évi 36 óra Órakeret 1. Az informatikai eszközök használata 4 óra Órakeret 2. Alkalmazói ismeretek 10 óra Órakeret 3. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel 8 óra Órakeret 4. Infokommunikáció 6 óra Órakeret 5. Az információs társadalom 6 óra Órakeret 6. Könyvtári informatika 2 óra Összesen

36 óra

2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei 1. Feleljen meg a helyi tantervben rögzített követelményeknek. 2. Mivel felső tagozaton van olyan évfolyam, ahol csak egy osztály van, kívánatos, hogy valamennyi osztályban az alsóban használt könyvekre épüljön a felsős. 3. Szövegében, megjelenésében, fizikai jellemzőiben (hasznosság, méret, vastagság) feleljen meg az életkori sajátosságoknak. 4. Előnyben részesítjük a több évfolyamot átfogó tankönyvcsaládokat, azokat a tankönyveket, munkafüzeteket, melyeknek szerkesztő elve, belső logikája több évfolyamot fog át, mert ezeknél érvényesül leginkább az egységes stílus, a tananyagok egymásra épülése, a fokozatosság elve. 5. Munkáltató tankönyvek helyett a tankönyv és munkafüzet használatát tartjuk célszerűnek. 42

6. Választásunkban a tankönyv, taneszköz segédlet ára is szempont, amennyiben a tartalmi vonatkozások, a használhatóság tekintetében nincs vagy kicsi az eltérés közöttük. 7. Előnyt élveznek a kipróbált, a gyakorlatban bevált tankönyvek, taneszközök, amennyiben az új elvárásoknak megfelelnek. 8. Legyen a tankönyv áttekinthető, anyaga rendezett, kiemelések hívják fel a figyelmet az összefüggésekre, szabályosságokra, a szemléltető ábrák könnyen értelmezhetőek, a tényközlések (ahol szükséges) adatokkal alátámasztottak legyenek, tartalmazzon kitekintést az érdeklődők számára, s fogalomtárat, hogy a gyerekek által önállóan is használható legyen. 9. A munkafüzetek kiválasztásánál szempontjaink a következők: kövesse a tankönyv témaköreinek építkezését, megfelelő számú és különböző nehézségi fokú gyakorló feladatot tartalmazzon, adjon módot az új anyag elmélyítése mellett a rendszeres ismétlésre, alkalmas legyen önálló munkára is. 10. A világ változása, a tudomány gyors fejlődése megköveteli, hogy a megjelent tankönyveket, tanulói segédleteket, taneszközöket (pl.:térkép) a szerző, a forgalmazó legalább évente átgondolja, a szükséges változtatásokat, módosításokat elvégezze, s a javított változat kerüljön piacra. Olyan kiadóktól, forgalmazóktól szándékozunk rendelni, akik rendszeresen a kor által diktált új követelményekhez, változó információkhoz igazítják kiadványaikat. Még jól bevált tankönyvet vagy taneszközt is kicserélünk, ha nem történik meg folyamatos megújítása. 11. Csak olyan nyomtatott taneszközöket használunk, amelyeket az Oktatási Minisztérium hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. 12. Keressük az új, hatékony tananyag-közvetítő formákat, melyek segítenek a problémák megoldásában, elősegítik a könnyebb megértést. 13. Törekszünk korszerű oktatási segédeszközök vásárlására. 14. Keressük az egyéni és kiscsoportos oktatást segítő eszközöket. Szempontjaink összessége természetesen nem érvényesül egyszerre egyes választásunkkor. A tankönyvcsomagok, taneszközök és felszerelések becsült árát, a beszerzések szükségességének indoklását az igazgató a törvényi előírások szerint terjeszti a Szülői Munkaközösség és a DÖK elé. A kötelezően előírt tankönyvekről, taneszközökről és felszerelésekről, a Szülői Munkaközösség egyetértése esetén, a szülőket szülői értekezleteken tájékoztatjuk. A nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (pl. tornafelszerelés, rajzfelszerelés, technikához stb.). Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) az iskola tájékoztatja. A taneszközök beszerzése a szülők kötelessége. A tankönyvkiválasztásnál a nevelőnek javaslattételi, az iskola vezetőjének döntési joga van. 43

2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése érdekében



fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe;



mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait;



a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával;



a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása,

A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítményelvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a Nat elveiből következő motiválási és a tanulásszervezés folyamat. 

a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása,



a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük;



fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.



az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban;

Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása. 

az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani; 44



a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával;



a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával;

A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. 

mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait,



a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával,



az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni,



a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása,



fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.

2.5 Mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon. Iskolánkban 2012-2013 tanévtől kezdődően 1. és 5. évfolyamon felmenő rendszerben az órarendbe illesztve szervezzük meg a heti 5 testnevelés órát. A plusz 2 óra alól felmentést az igazgató adhat ha a tanuló rendszeresen sportol és ezt az ellenőrzőben havonta igazoltatja a sportegyesület vezetőjével, edzőjével. A 2015/16 tanévtől a heti két testnevelés óra helyett választható néptánc, az 1-3 évfolyamon felmenő rendszerbe az órarendbe illesztve.

2.6 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Valamennyi tanulónak joga van képességei minél maradéktalanabb kibontakoztatására, személyiségfejlődésének támogatására. Külön figyelmet kell fordítani a valamilyen okból hátrányos helyzetbe került tanulókra, akiknek olyan támogató környezetre van szükségük, amely biztosíthatja iskolai sikerességüket.

45

Iskolánk – többek között – az alábbi segítséget nyújtja számukra az esélyegyenlőség megteremtése érdekében:  kulcskompetenciák fejlesztését, 

az oktatásban használt információs, kommunikációs technológiák alkalmazását, a digitális tananyagok felhasználásának elősegítését,



méltányos és egészséges tanulási környezet kialakítást,



a pedagógusok módszertani kultúrájának fejlesztését,



tapasztalat-, élményszerzésen alapuló tanulást,



a differenciáló módszerek alkalmazását,



a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelését,



a mindennapos testedzés, a mozgás, sportolás biztosítását,



környezettudatos szemléletű oktatás-nevelést,



egészségügyi, szociális támogató rendszer kialakítását,



hatékony, új tanulási módszerek elsajátíttatását és alkalmazását a tanórákon,



a tanulói aktivitás növelését a tanítási órákon,



a tanulási attitűd pozitív átformálását,



a továbbtanulás támogatását,



személyiségfejlesztést és közösségépítést,



a szabadidő hasznos eltöltésének elősegítését,



partnerközpontú nevelést.

2.7 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A tanuló teljesítménye ellenőrzésének, értékelésének, minősítésének módja, formája, területei: Az ellenőrzés feladata, hogy adatokat, tényeket tárjon fel az intézményben folyó tevékenységekről, illetve a tevékenységek által elért eredményekről. Az ellenőrzés célja, hogy a feltárt adatok, tények alapján olyan intézkedéseket lehessen hozni, amelyekkel az esetleges hibák, problémák kijavíthatóak. Ehhez kapcsolódik az értékelés, amely az ellenőrzés eredményeinek elemzését jelenti. Az ellenőrzés módszerei: 

Megfigyelés



Írásos kikérdezés (kérdőív)



Interjú (lehet egyéni vagy csoportos)



Tanulók által készített produktumok vizsgálata



Tanulói teljesítmények felmérése (mérés)



Dokumentumok elemzése

46

Az értékelés a tanítási-tanulási folyamat minden mozzanatára kihat. A pedagógusok értékelő magatartásának és a tanulók önértékelésének jellemzője a pozitívumokra való támaszkodás, az elért sikerek, eredmények megerősítése. A pedagógiai program értékelési koncepciójának célja, hogy az értékelés: 

ne minősítsen, hanem fejlődési állapotról számoljon be;



számba tudja venni, hogy a tanuló az előző szintjéhez, önmagához mérten mennyit fejlődött;



jelenjék meg, hogy a tanuló saját lehetőségét mennyire használta ki.

Iskolai gyakorlatunkban háromféle értékelési funkciót különböztetünk meg: a minősítő értékelést (teljesítménymérést), a diagnosztikai értékelést és a fejlesztő értékelést. A jutalmazás formái Egyéni jutalmazási formák – Az iskolában elismerésként a következő írásos dicséretek adhatók: 

szaktanári,



osztályfőnöki,



igazgatói,



nevelőtestületi.

Az egész évben kiemelkedő munkát végzett tanulók tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét a bizonyítványba kell bevezetni. Ezek a tanulók a tanév végén könyvvel, oklevéllel, emlékjelvénnyel, illetve pénzbeli díjakkal jutalmazhatók. Az a tanuló, akinek intézményi szinten is kiemelkedő a teljesítménye, jutalmát a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt nyilvánosan veszi át. Az értékelés fajtái:  Diagnosztikus értékelés. Az alapkészségek mélységének a megismerése, a következő időszak fejlesztési feladatainak megtervezése. A diagnosztizáló, helyzetfeltáró tájékoztató mérések osztályzat nélküliek.  Formatív értékelés. Folyamatos, fejlesztő, és interaktív értékelés szükségeltekhez igazítva. Elsődleges az aktív tanulás közbeni értékelés.

egyéni

tanulási

 Szummatív értékelés osztályzattal. Részvétel az országos méréseken Az első évfolyamon DIFER mérés a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók kiszűrésének céljából. 6. 8. évfolyamon a tanulók kötelező jelleggel részt vesznek az országos méréseken. Ezeken a tanítási napokon a tanuló más tanórai foglalkozásokon való részvételre nem kötelezhető.

Az ellenőrzés értékelés formái: -

szóbeli: beszélgetés, felelet, kiselőadás stb…

-

írásbeli: felmérők, feladatlap, teszt, témazárók, stb…

-

gyakorlati: munkadarab, gyűjtőmunka, sportteljesítmény

47

-

órai munka

-

tanulói kísérlet

-

tanulmányi versenyeken nyújtott teljesítmény

-

tanórán kívüli tevékenységben való részvétel

Értékelés évfolyamonként 1-2. évfolyam Az 1. évfolyamon és a második évfolyam első félév végén szöveges értékeléssel minősítünk. A 2. év végétől - érdemjegyekkel – (1-5 fokozatú skála) – történik a tanulók tudásának mérése, értékelése. Szöveges értékelés, a minősítések fokozatai: Minősítés: Kiválóan megfelelt Jól megfelelt Megfelelt Felzárkóztatásra szorul

2-8. évfolyam Minden teljesítményt érdemjeggyel értékelünk – (ötfokozatú skála, - (1-5) – a tanév folyamán. A teljesítményszázalékok meghatározása: 91 % - 100 % 5 (jeles) 76 % - 90 % 4 (jó) 51 % - 75 % 3 (közepes) 36 % - 50 % 2 (elégséges) 0%-

35 % 1 (elégtelen)

Az értékelés rendszeressége negyedévi félévi háromnegyedévi tanév végi A bizonyítványban bejegyzésre kerül a tantárgyi, tantestületi dicséret, és a miselátogatás gyakorisága. (Az osztályfőnök feladata)

48

2.8 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei A magatartás értékelésének elvei A példás: magatartású tanuló iskolai és iskolán kívüli viselkedése példamutató. Az iskolai házirendet megtartja és másokkal is megtartatja. Az iskolai követelményeket tudatosan vállalja, kezdeményező, bekapcsolódik a közösség vezetésének munkájába. A tanárok 90-95%-a példásnak tarja, és a többiek sem adnának jónál rosszabbat. A jó: magatartású tanuló az iskolai rendszabályokat következetesen betartja. A közösség munkájában részt vesz, de nem kezdeményez. A körülötte történő laza viselkedések ellen nem mindig lép fel. Tanáraival, a felnőttekkel és társaival szemben őszinte, tisztelettudó. Magatartáskultúrája esetenként kifogásolható. Vigyáz iskolája, közössége vagyonára és jó hírnevére. A változó: magatartású tanuló viselkedésével szemben kifogások merülnek fel. Igyekezete ellenére megismétlődnek kifogásolható cselekedetei. A közösség támasztotta követelményeket ingadozva követi, a közösségi munkából csak irányítással és nem szívesen vállal részt. Felelősségtudata, szimpátiája a jó és rossz között ingadozó. A közös programokról gyakran igazolatlanul távol marad. Tanáraival, társaival szembeni magatartása nem mindig udvarias. Indulatait nem mindig képes fékezni. Hangneme kifogásolható. A fegyelmező intézkedések súlyosabb fokozatai valamelyikében részesül. A rossz: magatartású tanuló a házirend szabályait nagyon hiányosan tartja be. Kivonja magát a közösségi feladatokból, rossz hatással van a közösségre, munkájuk eredményességét is gátolja, rossz példát mutat, bomlasztja a közösséget. Tanáraival, a felnőttekkel és társaival szemben nem őszinte, durva, tiszteletlen. Iskolán kívüli magatartása erősen kifogásolható, esetleg törvénybe ütköző. Iskolai vagy iskolán kívüli viselkedéséért fegyelmi büntetések valamelyik fokozatában részesül.

A szorgalomjegyek megállapításának elvei Példás: a tanuló szorgalma, ha munkáját rend, fegyelem, pontosság jellemzi. A tanítási órákra képességeihez, körülményeihez mérten akaratát megfeszítve maximálisan és rendszeresen felkészül, az órákon aktívan bekapcsolódik az osztály munkájába. Az iskolai tanulmányi munkán kívül részt vesz pályázatokon, versenyeken. Képességeinek hiányát szorgalmával sikeresen tudja pótolni. Jó: a tanuló szorgalma, ha az elért átlageredménye képességeinek megfelelő, és általában szorgalmas munkájának köszönhető, de akaratának különleges megfeszítésére nincsen szükség. Változó: a tanuló szorgalma, ha iskolai és otthoni munkájában csak időnként igyekszik. Kötelességét ismételt figyelmeztetés után teljesíti. Időnként nem ír házi feladatot, hiányos felszereléssel jön iskolába. Hanyag: a tanuló szorgalma, ha képességeihez és körülményeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében, kötelességét gyakran elmulasztja, munkájában megbízhatatlan.

49

A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei

A tanulók jutalmazása Azt a tanulót, aki képességeihez mérten o

az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez,

o

az iskolai, illetve az iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön, vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt,

o

bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola jutalomban részesíti.

Az iskolai jutalmazás formái  Dicséret: osztályfőnöki, szaktanári, csoportvezetői, igazgatói 

szóbeli



írásbeli

 Nevelőtestületi dicséret (év végén) 

írásbeli

Oklevél, könyvjutalom: házi versenyekért, év végén példamutató magatartásért, kitűnő tanulmányi eredményért. Szent Imre - plakett, oklevél: Az a nyolcadik osztályos tanuló, aki nyolc éven át kiemelkedő tanulmányi eredményt ért el.

A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések Azt a tanulót, aki o

tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti,

o

vagy a tanulói házirend előírásait megszegi,

o

vagy igazolatlanul mulaszt,

o

vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének, elmarasztalásban lehet részesíteni.

Az iskolai elmarasztalás formái: o

az osztálynaplókban elhelyezett magatartás füzetben bejegyzés készül a tanulók viselkedéséről, a házirend szabályainak megsértéséről. Ötszöri köpeny, ötszöri váltócipő, ötszöri ellenőrző hiánya után osztályfőnöki figyelmeztetés jár. 

szaktanári figyelmeztetés



osztályfőnöki figyelmeztetés, intés, megrovás 50



csoportvezetői figyelmeztetés



igazgatói figyelmeztetés, intés, megrovás

Az írásbeli büntetéseken kívül a tanuló eltiltható osztály illetve iskolai rendezvényekről (pl. farsang, osztálykirándulás, stb…). A büntetési fokozatok betartásától el lehet tekinteni, ha súlyos kötelességszegést követ el a tanuló. Súlyos kötelességszegésnek minősül: 

az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása;



tiltott sajtótermékek behozatala az iskolába;



fegyver vagy fegyvernek minősülő tárgy behozatala az iskolába;



a szándékos károkozás;



az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának súlyos megsértése;



iskolatárs bántalmazása, emberi méltóságában megalázása, zsarolása;



sorozatosan durva és trágár kifejezések használata;



ellenőrzőben az osztályzatok, illetve a szülői aláírás meghamisítása;



társ vagy közösség pénzének, értékeinek eltulajdonítása;



tanárral, tanítóval szemben kirívó tiszteletlen viselkedés.

Fegyelmi büntetés és súlyos kötelességszegés esetén a tanuló ellen a magasabb jogszabályokban előírtak szerint fegyelmi eljárás indítható. Ezt megelőzően egyeztető eljárás folytatása szükséges. Erről az iskola igazgatója vagy a nevelőtestület dönt. A büntetést az iskola írásba foglalja, és a szülő tudomására hozza.

2.9 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek: -

a házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása;

-

A házi feladat mindig előkészített legyen, és az elkészített feladatot a tanár mindig ellenőrizze. Az el nem készített feladatot szankcionáljuk. A sorozatosan hanyag tanulók ellenőrzőjébe akár elégtelen érdemjegy is adható, de ez a jegy nem vehető figyelembe döntően az értékelésnél.

-

Mindig vegyük figyelembe a tanulók életkori sajátosságait, terhelhetőségét, törekedjünk a differenciált házi feladatokra.

-

Az otthoni felkészülés típusa írásbeli, szóbeli, illetve gyűjtőmunka is lehet.

-

A hétvégi házi feladatok terjedelme tantárgyanként nem haladhatja meg a hétközi feladatok napi mennyiségét.

-

Az iskolai szünetek idejére adható hosszabb terjedelmű feladat is: olvasónapló, gyűjtőmunka, feladat pótlások, stb. 51

-

-

A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk. Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) maximum 20-30 percet vehet igénybe egy tantárgyból. A napi felkészülés otthoni (napközis, iskolaotthonos, tanulószoba) ideje nem lehet több 11,5 óránál.

2.10 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, az informatikát, matematikát Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására. Az idegen nyelvet 5. évfolyamtól nívó csoportban oktatjuk ezzel is lehetőséget kívánunk biztosítani az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatására, a tehetséges tanulók gondozásra, valamint a gyengék felzárkóztatására. A délutáni tanórán kívüli foglalkozásokat az iskola nevelői 13:30 óra és 16:30 óra között szervezik meg. Az ettől eltérő időpontokról a szülőket előre értesíteni kell. Az iskola a tanulók számára – a tanórai foglalkozások mellett – az alábbi tanítási órán kívüli egyéb foglalkozásokat szervezi.

Napközi, Tanulószoba Tanulóinkat megilleti az a jog, hogy napközi, tanulószobai ellátásban részesüljön. A napközi, tanulószobára vonatkozó szabályok A napközi, tanulószobai ellátásra tanévenként előre minden év májusában, illetve első évfolyamon a beiratkozáskor kell jelentkezni. A szülő tanév közben is kérheti gyermeke napközi, tanulószobai ellátását. A napközi, tanulószobai foglalkozások a délelőtti tanítási órák végeztével és délután 16.30 óráig tartanak. A foglalkozásokról való hiányzást a szülő írásban kérheti.

Tehetséggondozó, felzárkóztató és egyéni foglalkozások Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. A felzárkóztató foglalkozásra és az egyéni foglalkozásra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a pedagógusok javasolják.

52

Az iskolai szakkörök a tanulók magasabb szintű képzését szolgálják. A jelentkezés egy tanévre szól. Közben kimaradni csak nagyon indokolt esetben, a szülők írásos kérésére és a foglalkozást végző tanár engedélyével lehet.

Iskolai sportkör Az iskolai sportkör (ISK) a tanulók mozgásigényének kielégítésére, a mozgás, a sport megszerettetése céljából jött létre. Az ISK, mint szervezeti forma önálló szabályzat alapján működik, és az iskola tanulóinak lehetőséget nyújt sportköri foglalkozásokon, versenyeken való részvételre. Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Ennek keretében sportcsoportok szervezhetők. Az iskolai sportkör csoportjainak foglalkozásai, valamint a mindennapos testmozgás, a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítják a tanulók mindennapos testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.

Versenyek, vetélkedők, bemutatók A tehetséges tanulók fejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában rendszeresen szervezünk: idegen nyelvi versenyt, házi tantárgyi versenyt, hittanversenyt, stb.

Szabadidős foglalkozások A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére a nevelőtestület a tanulókat úgy kívánja felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl.: túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A tanulók részvétele a szabadidős rendezvényeken önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

Kirándulások Az iskola nevelői a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal kirándulást szerveznek. A tanulók részvétele a kiránduláson önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segítik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. A tanulók részvétele ezeken a foglalkozásokon – ha az tanítási időn kívül esik és költségekkel jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

53

Iskolai könyvtár A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. Itt lehetőség nyílik könyvtári órák szervezésére. Az iskolai könyvtár a tanulók és nevelők számára a tanítási napokon 14.30 óráig áll rendelkezésre. A könyvtár szolgáltatásait csak az iskolába beiratkozott tanulók és iskolai dolgozók vehetik igénybe. A könyvtárba csak a könyvtáros tudtával lehet bemenni és onnan könyvet, újságot, egyéb dokumentumot kivinni! A könyvtárban használt számítógépekért a mindenkori használója a felelős. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és egy tanévre szól.

2.11 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek Az iskola mindennapos testnevelési órákról szóló programja a helyi lehetőségekből kiinduló, reális, fenntartható célkitűzés, mivel a program iskolánk minden tanulójának egész éven át lehetőséget ad a rendszeres mozgásra. A program figyelembe veszi a helyben felkínálható iskolán kívüli lehetőségeket is. A mindennapos testnevelésben lehetőség van arra, hogy a tanuláshoz szükséges tulajdonságokat megerősítsük: legyen erős, kitartó, becsületes és szorgalmas, ne legyen fáradékony, bírja a tanulással járó idegi és fizikai terhelést. Célunk: 

Tanulóinkban felkelteni a rendszeres testmozgás, az egészséges életmód iránti igényt, elsajátíttatni az ehhez szükséges elméleti és gyakorlati tudnivalókat, ismereteket.



Tudatosítani a tanulókban a saját szervezetük felépítésének és működésének alapfokú tudnivalóit.



A testnevelés, sport segítségével kialakítani a tanulókban a mindennapi élethez szükséges alapvető tulajdonságokat, készségeket: akaraterő, szorgalom, kitartás, becsületesség, szabályok betartása, a társak tisztelete, segítése, a csapatmunka szerepe, az idegi és fizikai állóképesség, az egészséges önbizalom, a céltudatosság stb.



A mindennapos testnevelés tematikáját a testnevelés helyi tantárgyi programja tartalmazza.



Az alsó tagozaton a küzdősport alapú testnevelés és a tantervi testnevelés csoportbontása évfolyamra vonatkozóan valósul meg homogén csoportalkotás formájában (képesség- és készségalapú csoportszervezés).

54

2.12 A tanulók fizikai állapotának mérése 2.13 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek Az egészségvédő életvitelhez szükséges képességek kialakítása hosszú folyamat, ezért elválaszthatatlan a nevelési folyamat egészétől. Alapelve, célja: 

az egészségkulturáltság emelése,



olyan tulajdonságok kifejlesztése, amelyek hozzásegítenek a tudás hasznosításához,



a tanulók segítése a testi és a lelki egészség harmóniájának megteremtésében, az egészséges életmód kialakításában és megtartásában,



az életvezetési képességek fejlesztése,



a tanulók felelősségérzetének fejlesztése egészségük megőrzéséért,



a tanulók felkészítése a stressz-hatások feldolgozására,



a környezeti- és egészség-tudatosság erősödésének előkészítése,



a mindennapi testedzés megvalósítása a tanulók számára,



a mentálhigiénés nevelésre való kiterjedése.

Tartalma: 

az egészségfejlesztéssel összefüggő célok, feladatok,



a feladatok végrehajtását szolgáló program,



az iskola-egészségügyi szolgálat munkája.

Kapcsolódó szakanyagok: 

módszertani szakanyag a tanulók fizikai állapotának méréséhez és minősítéséhez,



módszertani anyag a mindennapos testneveléshez,



az egész napos iskola programja,

Az egészségnevelés fő jellemzői: 

az egészség megtartása, fokozása,



az egészség visszaszerzésére irányuló és a



személyiség formálását elősegítő tevékenység.

Területei: 

Egészségmegőrzés, a helyes életmód kialakítása



Mozgás, rendszeres testedzés, játéklehetőség



Táplálkozási szokások kialakítása egészségünk érdekében



Öltözködés



Higiénia, tisztálkodás

55



Egészségkárosító szenvedélyek (drog, alkohol, cigaretta, egyéb szenvedélybetegségek és függőségek) megelőzése



Ésszerű napirend kialakítása

Szűrővizsgálatok Iskolánk minden tanulóját a védőnő és a gyermekorvos, egy általuk elkészített, az iskola vezetőségével egyeztetett terv szerint szűr a következő területeken: 

Látás



Gerinctartás



Lúdtalp



Fogászat

Ennek eredményeképpen a tanulók időben szakorvosi ellátáshoz jutnak. A vonatozó ágazati jogszabályok alapján az alábbiak szerint foglalhatjuk össze az iskolai egészségvédelem főbb feladatait: 

Ismertesse meg az emberi szervezet működésének és a természeti, társadalmi, pszichés környezet kölcsönhatásának törvényeit.



Fejtse ki az egészséges táplálkozásra, életmódra, valamint az egészséges környezet megteremtésére vonatkozó tudnivalókat, buzdítson azok megtartására.



Valósítsa meg a személyes testi és lelki higiénia követelményeit.



Szorgalmazza a testmozgás, aktív életmód, a sportolás rendszeressé tételét.



Szolgáltasson módszereket (döntési helyzetmegoldásokat) a stresszhelyzetek megelőzésére és feloldására, a konfliktusok kezelésére.



Ismertesse a szexuális kultúrával és a családtervezéssel, a nemi úton terjedő betegségek megelőzésével kapcsolatos tudnivalókat.



Tudatosítsa a szenvedélybetegségek káros hatásait és a rászokás elkerülésének módját.



Ismertesse meg a tanulókkal az egészségügyi szolgáltatások igénybevételének feltételeit és lehetőségeit.



Adjon gyakorlati tanácsot, az egészséget és a testi épséget veszélyeztető tényezők, balesetveszélyek elkerülésének módjára, a lehetőségekhez mérten tanítsa meg az elsősegélynyújtás elemi tennivalóit.



Fejlessze ki a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást.

Az iskolai teljes körű egészségfejlesztés színterei:

1.



Életviteli feladatok



Tanórai feladatok



Tanórán kívüli feladatok

Életviteli feladatok

Az iskolai élet a nevelés-oktatás színtere. A nevelés dimenziói közt az egyik, ám meghatározó tényező az egészség iránti igényre nevelés. A szó tartalmának meghatározása sugallja a feladatokat. Az általános iskoláskorú gyermek és kamasz iskolában eltöltött idejét számtalan tevékenysége közt jellemezhetjük az egészsége megóvása érdekében végzett tevékenységekkel is. A napi rutinban a 56

tanító/tanár folyamatosan neveli, megszólítja a gyermeket az elvárt higiéniai szokások betartására, az életviteli szokások kialakítására, azoknak mögöttes tartalmára. Az egész napos iskola keretében számtalan lehetőség és szükség mutatkozik az egészségnevelésre. Az életkori sajátosságok figyelembevételével ezeknek a szokásoknak, elvárásoknak a beépítése a gyermek személyiségébe elsődleges feladatunk. 2. Tanórai feladatok Az egészséges életmódra nevelés tananyagának tervezésénél megfogalmazott célok és feladatok: 

járuljon hozzá a tanulók képességeinek sokoldalú fejlesztéséhez,



életmódjuk, szokásaik értékekkel történő kialakításához,



eddze akaratukat mentálisan, fizikálisan, szociálisan,



bővítse ismereteiket.

Kötelező tanórai keretben végzett egészségnevelés: 

Tantárgyakba beépített egészségnevelés: osztályfőnöki óra, testnevelés óra, biológiaóra, egészségtan modul, természetismeret, irodalom, technika stb.



3.

„Egészségóra” (a védőnő vagy meghívott előadó foglalkoztató előadása)

Tanórán kívüli feladatok: 

Szakkörök



Egészségnevelési akciók (előadás, témanap, témahét, projekt, egészségnap)



Nyári táborok



Előadások, csoportfoglalkozások, kiállítások



Rendszeres, egészséges környezetben (pl. hegyekben) végzett túrák, kirándulások

Mindennapi testedzés megvalósítása: 

Testnevelés órákon



Egész napos iskolai foglalkozásokba beillesztve



Szabadidőben rendszeres sportfoglalkozások keretében



Diáksport Egyesület működtetésével, egyedi együttműködési megállapodás alapján



Egy-egy sportágnak az iskolában helyet adva, biztosítva a tanulók szervezett sportolási részvételét



Sporttáborok szervezése



Sportversenyek lebonyolítása

A diáksport révén diákjaink bekapcsolódnak a különféle versenyekbe. Egészségfejlesztést segítő hasznos módszerek: 

Játékok



Foglalkoztató előadások



Közösségépítés



Művészetek

57



Programok



Projektek

Az egészségnevelés megvalósításában résztvevők: 

Belső (iskolai) résztvevők: pedagógusok, hitoktatók, osztályfőnökök, szaktanárok, iskolaorvos, védőnő.



Külső partnerek: családsegítő szolgálat, szakszolgálati intézmény, egészségügyi szolgáltatók (pl. fogászati prevenciós csoport), sportlétesítmények vezetősége, szakrendelők.

4.

Egészségnevelés az iskolánkban:

Fontos szabály: 

a tájékozottság,



a tanulók életkori jellemzői, adottságai,



az évfolyamonkénti egymásra épülés.

A témák részletezése: 

Az egészség fogalma



Az egészség, mint érték



Az egészségkultúra kialakítása, fejlesztése



Testkultúra, testápolás, testünk felépítése, serdülőkori változások



Lelki egészségvédelem



Az egészséges fiatal életmódja az iskolában, a családban



Az egészséget veszélyeztető tényezők: helytelen életmód, kockázatos viselkedés, veszélyes környezet



Egészségellenőrző vizsgálatok (testsúlyellenőrzés, vérnyomás-ellenőrzés, edzettségi önvizsgálat, mell önvizsgálata stb.)



A betegségek megelőzései



Orvoshoz fordulás



Megelőzés

Táplálkozás – mozgás 

Étkezési kultúra – ízlés, szokások, rendszeresség



Az étrend szerepe az egészséges táplálkozásban



Az élelmiszerek összetevői: szénhidrátok, zsírok, fehérjék, vitaminok, ásványi anyagok



A napi táplálkozás aránya



Teljesítmény és táplálkozás



Testsúlyellenőrzés



Az energiaigény (pihenés, tanulás, olvasás, mozgás)



Az egészséges táplálkozás kritériumai: mértékletesség, kiegyensúlyozottság, változatosság



Aktív és passzív pihenés

A fittség paraméterei: egészséges táplálkozás, optimális testsúly, a szervezet napi edzése Testedzés – eredmény: légzésjavulás, erő- és állóképesség-növelés, személyiségfejlesztés. 58

Szabadidő helyes felhasználása – a helyes napirend 

Az alvás, étkezés, tanulás, testedzés, szabadidő egységes összehangolása, rendszere



Rendszeresség



A tanulás egészségtana (időbeosztás, hely, testtartás stb.)



Kifáradás, jelzőrendszer



A pihenés szerepe – aktív-passzív



Vakáció, szabadidő hasznos eltöltése

Testápolás – öltözködés – személyi higiéné 

Testünk felépítése és védelme



Változások a serdülőkorban



A külső megjelenés: ápoltság, tisztaság, esztétikum



Testünk tisztántartása: testrészek higiéniája, fehérnemű szerepe, testápolószerek, napozás és veszélyei



Öltözködés, divat, egészség

Társkapcsolatok 

A serdülés hatása a személyiségre



Érzelmi problémák: jó-rossz, öröm-káröröm, gonosz, harag, rémület, félelem, szeretet-szerelem, bátorság



Értékrend: önértékelés fejlődése, nagy igazságérzet



Fiúk, lányok barátsága



Kirívó magatartás, utánzás



Nemi érés tudatosulása

Káros szenvedélyek – helyes döntések 

Élvezeti szerek hatásai



Alapjelentések tudatosítása: szenvedély, szorongás, mérték, mértékletesség, hozzászokás, hiánytünetek, függőség



Dohányzás: hatóanyag, aktív, passzív, hatása, megelőzés



Alkohol: az ivás kultúrája, szokások, hatása a szervezetre, megelőzés



Kábító hatású szerek: legális és illegális, a függőség fajai, következményei,



Drogfogyasztó magatartás kialakulása, hatása



Egyéb függőségfajták: élvezeti szerek (kávé, csokoládé), szerencsejátékok, gyógyszerfogyasztás, PC, TV, videó rabsága

Szexuális kultúra 

Érzelmek, barátság, változások kora



Személyiségfejlődés



Érettség



Kapcsolati kultúra

59



Felelősség, erkölcs



Fogamzásgátlás, abortusz veszélyei



Nemi egészség, harmónia



Nemi betegségek

Egészséges környezet védelme 

Környezetünk tisztasága: iskola, otthon, utca, természet



Víz, levegő, talaj, növény- és állatvilág védelme



Környezetvédelmi előírások: környezetkímélő, energiatakarékos



Új technológiák káros következményei



Hulladék csoportosítása



Hulladék gyűjtése: fedett, szelektív, fertőzésveszély



Egyéni felelősség a természeti környezetünk iránt

Balesetvédelem – elsősegélynyújtás 

Az emberi test felépítése



Az elsősegélynyújtás fogalma, célja, feladatai



Tennivalók vészhelyzetben: balesetek, tűzesetek, sebellátás



Mindennapos betegségek előfordulása: otthon, szabadidőben, iskolában, utazás közben



Korunk veszélyforrásai: AIDS, alkoholizmus, kábítószer



Elsősegélykészlet

Az iskola egészségfejlesztési stratégiájának kimunkálása hosszú távú előrejelzés lehet a tanulók életminőségében, a romló tendenciák megfékezésében, a javulás feltételeinek megteremtésében. Célunk az, hogy megtanítsuk gyermekeinket arra, hogy törődjenek magukkal, fejlesszék magukban a teljes ember igényét. Ápolják érzelmeiket, ne váljon örömnélküli kötelességgé mindennapi munkájuk. Tudjanak örülni egymásnak, családjuknak, barátaiknak. Több megértéssel és elfogadással éljenek együtt másokkal, így biztosan egészségesebb életet élhetnek.

A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek: A Magyar Diáksport Szövetség 2013. május 24-én útnak indította az „A testnevelés új stratégiájának és a fizikai állapot új mérési rendszerének kialakítása és az önkéntes részvétel ösztönzése a komplex iskolai testmozgásprogramok szervezésében” –T.E.S.I. elnevezésű kiemelt projektjét. A projekt egyik kutatás-fejlesztési feladata az volt, hogy létrehozza a magyar iskolarendszerben egységesen működtethető, egészségközpontú fittségmérési-értékelési rendszert. Az új fizikai fittségmérési rendszer a NETFIT, vagyis a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt elnevezést kapta. A NETFIT 4 fittségi profilban 9 mérés segítségével jellemzi a tanulók állóképességét, erejét, hajlékonyságát és testösszetételét. A mérések eredményei teszttől függően két illetve három zónába kerülhetnek. Egészségzónába, fejlesztési zónába, fokozott fejlesztési zónába.

60

A NETFIT szoftveres alkalmazása olyan személyre szabott értékelési lehetőséget kínál minden tanuló számára, amely vizuálisan is szemlélteti a fittségi állapotot, valamint konkrét ajánlásokat fogalmaz meg a fejlesztés érdekében. A

Magyar

Közlöny

2014.

október

27-én

tette

közzé

a

20/2012.

(VIII.31.) EMMI

rendelet módosítását, amely nevesíti a NETFIT-et, mint a tanulók fizikai fittségi mérésének rendszerét, valamint szabályozza annak tartalmi kereteit. Ennek köszönhetően most már minden érintett iskolában a NETFIT® rendszer segítségével mérik fel a testnevelők a diákok fittségi állapotát a 2015. január 5. és május 27. közé eső mérési időszakban.

Az iskola környezeti nevelési elvei A teremtett világnak, mint létező értéknek a tisztelete és megőrzése. A környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel formálása. Tanítványaink környezeti erkölcsének, társadalmi-természeti felelősségének megalapozása. Tanítványaink alakuló értéktudatának, együttműködési képességének, életviteli szokásainak, a személyes és a közös felelősségtudat alapjainak formálása. Épüljön a hagyományok védelmére.

Területei: -

Környezetkultúra: művészetek, kézművesség, iskolaudvar) kialakítása.

mikrokörnyezet

-

Környezetvédelem: papír- elemgyűjtés, növények, állatok védelme, tájvédelem, városvédelem, energiatakarékosság az intézményben, otthonokban, környezetbarát közlekedés.

A környezetei nevelés színterei Minden gyermeket egyformán érintő elemek Példamutató környezet: -

Csoportszobák, tantermek, folyosók, udvar, élő sarok kialakítása.

-

Anyag és energiatakarékos, környezetbarát intézményműködtetés.

-

A pedagógusok, a dolgozók példamutatása.

-

Kerékpáros és gyalogos közlekedés ösztönzése.

-

Szelektív hulladékgyűjtés.

-

Pont velem program

-

Óvodai faliújság, iskolai, médiumok „zöld” rovatai.

61

(óvoda,

iskola,

tanterem,

Kötelező foglalkozási és tanórai keretben végzett környezeti nevelés: Óvodai foglalkozásokba, tantárgyakba, osztályfőnöki órákba beépített környezeti nevelés, az eltérő tanítási foglalkozásokon (erdei iskola, múzeumi, állatkerti órák, iskolai projektek). A gyermekeket különböző mértékben érintő, tanórán kívüli elemek -

Szakkörök, táborok,

-

Környezetvédelmi akciók,

-

Előadások, kiállítások,

-

Rendszeres természetjáró túrák,

-

Madarak és fák napjának megtartása,

-

A környezetvédelem jeles napjainak megünneplése,

-

Látogatások múzeumba, állatkertbe, botanikus kertbe, nemzeti parkba, szennyvíztisztítóba,

-

DÖK nap.

A környezeti nevelésünket szolgáló módszerek A környezeti nevelés szempontjából is jelentősége van az élményalapú, tevékenységalapú módszerek minél sokoldalúbb alkalmazásának. -

Játékok (szituációs, drámajáték, memóriafejlesztő),

-

Terepgyakorlati módszerek (kirándulások, térképkészítés, célzott megfigyelések, mérések, táborok, ” iskolaszépítés”),

-

Aktív, kreatív munka (természetvédelmi munkák, madárvédelmi feladatok, szelektív hulladékgyűjtés, rend- és tisztasági verseny, pályázatok, versenyek, kiállítás rendezése, újságkészítése, kutatómunka),

-

Művészetek (vizuális művészetek a környezeti nevelésben, irodalmi alkotások zeneművészet, népművészet, esztétikai érzékenység és élmény fejlesztése).

A környezeti nevelésében résztvevők -

Belső (intézményi) résztvevők: osztályfőnökök, szaktanárok, óvónők

-

Külső résztvevők: szakemberek: környezetvédők, erdészek, meteorológusok, művészek, intézmények

62

3.Az óvoda pedagógiai programja (Kisboldogasszony Óvoda) 3.1. Bevezetés A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége. A gyermek Isten ránk bízott ajándéka. Szüleinek olyan kincse, amelynek értékét gyakran kevéssé ismerik, s a katolikus óvoda evangelizáló munkája során ez a kincs a szülő számára fokozatosan föltárul. Sok gyermek a katolikus óvodában szerzi első vallásos ismereteit. Életkori sajátosságaiból fakadóan fontos, hogy kezdetben az őt körülvevő felnőttek, óvodapedagógusok és a nevelő munkát segítők életmunkájából tapasztalja meg Isten szeretetét. Pedagógiai programunk a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására törekszik, a gyermeket megillető jogok tiszteletben tartásával, minden gyermek egyenlő eséllyel részesül a színvonalas nevelésben. Az óvodás gyermeket mint fejlődő személyiséget szeretetteljes gondoskodás és különleges védelem illeti meg. A mindennapos lelki beszélgetések alkalmával a gyermekekben kialakítjuk a hit elfogadásának képességét.

3.2 Óvodánk nevelési alapelveinek, célkitűzéseinek megfogalmazása A katolikus óvodánkban a nevelés és az oktatás szoros egységben van. Minden tudás, amely mögött nem áll biztos erkölcsi háttér, holt tudássá lesz. Mint tudjuk, a hitre nevelés nem annyira szavakkal történik, mint inkább az életünkkel, ahogyan a hétköznapokon viselkedünk és gondolkodunk. A gyermek azt az életstílust sajátítja el, amit a közvetlen környezetében lát. Hitvallás – értékrendszer Hitvallásunk és értékrendszerünk érvényesítése érdekében létfontosságú, hogy a gyermekek hiteles személyiségekkel találkozzanak óvodánkban. Ezért tudatosan vállaljuk nevelőmunkánkban a példaadás alapvető és meghatározó szerepét. Munkánkat úgy szeretnénk végezni, hogy eredményeképpen nevelő és nevelt egyaránt növekedjék emberségében és hitében.

Értékeink - a keresztény családi nevelés folytatásaként a katolikus értékek erősítése és kiegészítése, valamint közvetítése a gyermek által a családba; - a Krisztustól tanult erények: felebaráti szeretet, megbocsátás, segítőkészség, bűnbánat, önzetlenség, figyelmesség fejlesztése; -

a katolikus vallási élet eszközei: Egyház, egyházi év, liturgia, szentek tisztelete;

-

a teremtett világra való rácsodálkozás képességének kialakítása, fejlesztése (öröm, hála, megbecsülés

63

-

Az élet védelme. A természet és a közvetlen környezet óvó- gondoskodó szeretete.

-

Az emberi szabadságjogok tisztelete (A felelős szabadságé és nem a szabadosságé).

-

A szeretet és az összetartozás értéke (önzetlenség, áldozatkészség, segítőkészség).

-

A közösségi életet szabályozó erkölcsi értékek. (Egyéni és közösségi érdek összhangja, harmónia, biztonságérzet, becsületesség, őszinteség, igazság és igazságosság).

-

Az egyéni értékek, a belső törvényszerűségek érvényesítése (Az önismeret, az önfegyelem az önértékelés összhangja az önnevelés képességének kialakítása érdekében, a helyes ítélőképesség és dönteni tudás, kitartás- állhatatosság, a kötelesség - és felelősségtudat).

-

A tolerancia erénye (türelem, megértés, az emberi méltóság tisztelete).

-

A helyes magyarságtudat etikai értékének elfogadtatása.

Célunk: -

a hitre, reményre, szeretetre nevelés,

-

a helyes önértékelés, amely se nem túlozza, se le nem becsüli értékeit,

-

az értékek felismerése, megbecsülése és a kiállás mellettük,

-

a józan, megfontolt ítélőképesség,

-

a mások felé való nyitottság, befogadóképesség,

-

a saját akaratunkról való lemondás mások érdekében,

-

a szelídség, az alázat, a türelem,

-

az alaposság, a mértékletesség,

-

a bűnbánat, amely mentes kell legyen a kóros önmarcangolástól,

-

a megbocsátás,

-

a belső csendre, elmélyülésre való igény,

-

hűség Istenhez és embertársainkhoz,

-

felelősség magunk, mások és a teremtett világ iránt.

-

A gyermek megismerése és fejlesztése a szabad játék által.

-

A szülőföldhöz való ragaszkodás.

-

A spontán tanulás biztosítása a játék által, mely tapasztalatszerzésre épít.

-

A családdal való szoros együttműködés, együttnevelés.

64

3.3 Hagyományaink A tanév jeles napjai évről évre visszatérnek óvodánk életében. Megünneplési módjuk szokásrendet, hagyományt alakít ki. Ezek kereszténységünk elmélyítésében és magyarságtudatunk kialakításában jelentős szerepet játszanak: megtanítanak az ünnep szerepére, az ünneplés módjaira, megerősítik gyökereinket, a folytonosság tudatát, és stabilitást adnak. A tanév jeles napjai Háromkirály-járás farsang, óvoda- iskolanapok a Föld napja (ápr. 22) Anyák Napja évzáró, ballagás gyermeknap név- és születésnapok

Egyházi ünnepek szept. 08. Kisboldogasszony- Mária születése – diósgyőri búcsú szept. 12. Mária neve napja szept. 24. Szent Gellért - a katolikus iskolák napja szept. 29. Szent Mihály ünnepe okt. 4. Assissi Szent Ferenc napja okt. 8. Magyarok Nagyasszonya nov. 1. Mindenszentek nov. 2. Halottak napja nov. 11. Szent Márton napja nov. 19. Árpád házi Szent Erzsébet nov. 25. Szent Katalin ünnepe nov. 30. Szent András dec. 6. Szent Miklós dec. 8. Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatása dec. Adventi gyertyagyújtások, Karácsony jan.6. Vízkereszt, jan. 17. Szent Antal ünnepe – háziállatok védőszentje janu. 25. Szent Pál napja febr. 2. Gyertyaszentelő Boldogasszony febr. 3. Szent Balázs febr. 14. Szent Bálint – a betegekért imádkozunk 65

febr.-márc. NAGYBÖJT, HÚSVÉT márc. 25. Gyümölcsoltó Boldogasszony március 12. Szent Gergelyre emlékezünk PÜNKÖSD május 4. Szent Flórián, a tűzoltók védőszentje aug. 15. Nagyboldogasszony aug.20. Szent István

Az ünnepek megtartásának módja A jeles napokon, egyházi ünnepeken, hagyományőrző ünnepeken elcsendesedéssel, imádkozással, ill. templomlátogatással, valamint táncházzal ünnepelünk – ezzel is gazdagítva a gyermekek lelkivilágát. A Kisboldogasszony Óvoda hagyományőrző programjának a célja a gyermek fejlődésének támogatása, néphagyományaink ápolásával és a természetóvás gazdag eszközrendszerével. A néphagyományőrzés sajátos érzelmi hatást, aktivitást eredményez. A gyerekeket változatos ingerekhez, tapasztalatokhoz juttatja. Erősíti az utánzás, a spontán tanulás lehetőségeit, gazdagítja a gyermek nyelvi kifejezőeszközeit, fejleszti értelmét, gondolatvilágát. Befolyásolja a gyermek érzelmi életét, kedélyállapotát. A mindennapok népszokásőrző tevékenységei közül a programban azok kapnak helyet, amelyek a földhöz, természethez, természetes anyagokhoz kötődnek, a felnőttek és a gyermektársak megbecsülését állítja elsődlegesen előtérbe. Óvodánk csoportszobáiban sok szép míves kézműves munka díszíti a falakat, ablakokat. A népi kultúra szellemi, tárgyi alkotásai közül azok kerülnek kiállításra, amelyek a gyermekeknek esztétikai élményt jelentenek, és ezzel is próbáljuk a gyermekek gondolatvilágát, ízlésvilágát formálni. Óvodánk törekvései alapján kialakított eseménynaptár mutatja ünnepeinket, jelesnapjainkat. Isten a világban rendet teremtett. Az esztendő a legkerekebb időegység, s a természet körforgása az évszakok változásaiban nyilvánul meg: a tavaszi újulásban, a nyári gazdagságban, az őszi érettségben és a téli nyugalomban. A régi ember együtt élve a természettel még jól tudta ezt. Az esztendő kerek egész. Az esztendő 12 hónapjában a természet és így az ember is különféleképpen viselkedik. Az ünnepeknek olyan tartalmuk van, amit Isten rendelt. Nagy hangsúly fektetünk a nemzeti önbecsülésre, a hazaszeretetre nevelésre. A szeretet törvényeire építünk, szellemi értékeken alapuló szemléletet próbálunk kialakítani a gyermekekben.

3.4 Az egészséges életmód alakítása – ép testben ép lélek Az óvodáskorban kiemelt jelentőségű az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása, a gyermek testi fejlődésének elősegítése. Ezen belül feladat: 

a gyermekek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése,



a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése,



az önmaguk és környezetük esztétikuma iránti igény alakítása,

66



a mozgásigény figyelembevételével a gyermeki testi képességek fejlődésének segítése, testedzés, testi nevelés, prevenció biztosítása,



a szabadban való tartózkodás és tevékenykedés megszervezése,



a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése,



az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása, megfelelő egészségügyi szokások elsajátítása,



az étkezési kultúra alakítása, erősítése,



a korszerű táplálkozás biztosítása,



a higiénikus szokások, szabályok kialakítása, intimitás tiszteletben tartása,



a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása,



megfelelő szakemberek bevonásával – a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve – speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása.

Egészségmegőrzés Az egészségmegőrzés, a betegségmegelőzés szokásainak kialakítását az óvodába lépés pillanatától biztosítjuk. A játszóterületek kialakításánál fontos szempont a biztonságosság, a tisztaság, a jó levegő. Törekszünk arra, hogy a gyermekcsoportok az időjárás alakulása szerint minél többet tartózkodjanak a szabadban, a napi levegőzés időtartama a hűvösebb évszakokban is minimum egy óra legyen. A délelőtti levegőzéseket mozgásos játékkal fejezzük be (fogó, futó, ügyességi szabályjátékok stb.). A gyermekek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet megteremtése és biztosítása mellett a gyermekek testi épségének védelme és a baleset-megelőzés miatt arra neveljük őket, hogy vigyázzanak önmaguk és társaik testi épségére. Erre szolgálnak az életkorukhoz igazított felvilágosítások és egyéb megelőző intézkedések. Gondot fordítunk a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások, a környezettudatos magatartás, pl.: víz-, energiatakarékosság, újrahasznosítási lehetőségek megismertetésére, kialakítására. Igyekszünk kialakítani a teremtett világhoz fűződő pozitív érzelmi viszonyt.

3.5 Óvodapedagógus feladatai Az óvodáskorú gyermek egyik jellemző sajátossága magatartásának érzelmi vezéreltsége. Elengedhetetlen, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, állandó értékrend, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör vegye körül. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából az óvodapedagógus és az óvoda valamennyi alkalmazottjának kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modell értékű szerepet tölt be. Feladat: o

a teremtő Isten gondoskodásának megélése,

67

(alkalmazotti

közösség),

o

gyermek-gyermek, gyermek-felnőtt kapcsolatának pozitív attitűdje,

o

az erkölcsi tulajdonságok megalapozása, a gyermeki jellem alakítása,

o

a türelem, szociális érzékenység formálása,

felnőtt-felnőtt

o az érzelmek megjelenítésének formái, önkifejező és önérvényesítő törekvések segítése, o

a bizalom, szeretet, féltés, félelem kifejezése,

o

az önfegyelem, fegyelem, udvariasság elsajátíttatása,

o

a szokás- és normarendszer megalapozása,

o

a szocializáció, társadalmi elvárások tudatosítása, a különbözőség elfogadása és tisztelete,

o

a kiemelt figyelmet igénylő (hátrányos helyzetű, nehezen szocializálható, valamint kiemelkedő képességű) gyermekek elfogadó szeretete, szükség esetén segítése megfelelő szakemberek közreműködésével,

o

a természetes társas kapcsolatok alakítása, segítése,

o

a természetben és az emberi környezetben jelenlévő jóra és szépre való rácsodálkoztatás, mindezek megbecsülésére nevelés,

o

a hagyományaink ápolása, jeles napok feldolgozása közös élményeken alapuló tevékenységek gyakorlásával,

o

a hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés alapozása,

o

az egyházi, világi ünnepek megélése.

Azoknak a nevelési feladatoknak és tevékenységeknek a megfogalmazása, amelyek biztosítják a gyermek személyiségének fejlődését, közösségi életre történő felkészítését, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztését, fejlődésének segítését, valamint a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységeket. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása – nyitás a világra Az anyanyelvi nevelés és fejlesztés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósuló feladat. Az óvodai nevelő tevékenység egészében jelen van a beszélő környezet, a nevelőközösség mintaadó, példaadó beszédkultúrája, szabályközvetítése.

Feladat: 

az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés;



beszélő és meghallgatni tudó környezet alakítása;



a gyermekek kommunikációra ösztönzése, metakommunikáció fejlesztése;



a tapasztalatok, élmények verbális kifejezésére nevelés;

68



a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére ösztönzés.

Az óvodai nevelés a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, valamint meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosítja a gyermekeknek a változatos tevékenységeket. 

spontán és tervezetten szerzett tapasztalatok, ismeretek tapasztalati úton történő bővítése, rendszerezése;



gyakorlás különböző tevékenységekben és élethelyzetekben az életkori sajátosságokra, élményekre és tapasztalatokra építve;



az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, gondolkodás, képzelet, kreativitás, alkotóképesség) fejlesztése;



az egyéni fejlődési ütemnek megfelelően az ismeretek, jártasságok, készségek alapozása.

Anyanyelvi, értelmi nevelésünk célja nem csupán ismeretszerzés, tudásgyarapítás, hanem a tanulás, sőt az alkalmazás képességének hatékony kifejezése. Az anyanyelvi, értelmi képességek fejlesztését cselekvés keretében, életszerű feladatok megoldásával kívánjuk fejleszteni.

Anyanyelvi, értelmi nevelésünk részterületei:  Az észlelő és megfigyelőképesség fejlesztése (látás – hallás - kultúra): megfigyeléseink szándékosak és tervszerűek, a rendszeresség, a pontosság, a következetesség, a lényeglátásra törekvés, a tapasztalatok megszerzése jellemzi. 

Az emlékezet fejlesztése: a logikai emlékezés fejlesztése, mely segíti az ismeretanyagban a tájékozódást, a rendezést. A gondolkodó tanuláshoz nélkülözhetetlen.



A képzelet fejlesztése: alkotó munkánkhoz nélkülözhetetlen a fantázia. A reprodukció és az alkotó képzelet egyaránt fejlesztendő, mindkettőre szükség van.



Gondolkodásra nevelés: a gondolkodás áthatja és szervezi az észlelés, emlékezés, képzelet képességeket. A fogalomalkotás, ítélet és következtetés révén a lényeglátást és az ismeret rendszerek kialakítását célozza. Ebben a munkában a leírás, összetartozás, analízis, szintézis, meghatározás, felosztás, rendszerezés, bizonyítás segít.



Kreatívvá nevelés: feladatunk, hogy a gyermekek az egyedi jellegzetességeket felismerjék, méltányolják és támogassák. A kreatív gyermek személyiségét jellemzi a problémaérzékenység, a gondolkodás hajlékonysága (átfogalmazási képesség), az alkotó kíváncsiság, a szorongásmentes bátorság, az önállóság. Mindehhez a gyermek belső szabadságára és környezetének biztonságára van szükség. Így még a kudarc is kiindulóponttá válhat, játékosan újabb utak felfedezésére ösztönzi.

Értelmi nevelésünk alapja a gondolkodás és annak anyanyelven történő kifejezése. Fontos számunkra a beszédkedv fenntartása, a gyermek meghallgatása, kérdéseire adott válaszban a tovább 69

motiválás a gondolkodásra, a mélyebb megismerés utáni vágyának ébren tartása, a logikai összefüggések megtapasztalása, örömének átélése. A gyermek beszédében a logikai sorrend és időbeliség még segítséget igényel. A felnőtt – gyermek közvetlen, majd később a szemtől – szembe kapcsolat érzelmi volta a legalkalmasabb arra, hogy a gyermek megnyíljék. Tudjuk, hogy ezek egy életre meghatározzák a gyermeki lélek nyitottságát, megszólaló, mesélni, beszélni való kedvét, gondolatainak és érzelmeinek kifejezését. Ez segíti társaival való kapcsolatában és az ebben egyre nagyobb teret kapó beszéd kommunikáció helyzeteiben. Itt alakul kapcsolatteremtő és azt fenntartó kedve. Arra próbáljuk nevelni gyermekeinket, hogy nyitottak legyenek a világra, tudjanak rácsodálkozni környezetük szépségeire. Ennek gyakorlati megvalósítása egész napi tevékenységünkben mutatkozik meg (pl.: ősszel terméseket gyűjtünk, télen madarakat etetünk, tavasszal magvakat csíráztatunk, melyeket a gyermekek gondoznak, közben figyelik fejlődésüket).

3.6. A katolikus óvoda tevékenységi formái a) A hitre nevelés  A katolikus embereszmény, Krisztus mértéke szerinti élet megalapozása;  Isten szeretetének megvilágítása a gyermekben;  a keresztény családi nevelés folytatásaként a katolikus értékek erősítése és kiegészítése, valamint közvetítése a gyermek által a családba;  a katolikus hitélet megtapasztalása az óvodai élet során;  a Krisztustól tanult erények: felebaráti szeretet, megbocsátás, segítőkészség, bűnbánat, önzetlenség, figyelmesség fejlesztése;  a katolikus vallási élet eszközei: Egyház, egyházi év, liturgia, szentek tisztelete;  a teremtett világra való rácsodálkozás képességének kialakítása, fejlesztése (öröm, hála, megbecsülés, védelem, óvás, felelősség, stb.).

b) Játék A gyermek növekedésével sok mindent megfigyel és utánozza, amit lát. A játék egy nagy varázslat a gyermekben feszülő indulatok, félelmek, sérelmek megszelídítésére és feloldására. A fantázia segítségével átalakítja a megélt valóságot és környezetét, mindez egyik pillanatról a másikra történik. A játék helye eleinte a szoba, majd mind nagyobb jelentőség jut az udvarnak, a kertnek, közeli játszótérnek. Ügyelünk arra, hogy gyermekünk hogyan öltözködik a játékhoz. Legyen olyan öltözékben, hogy szabadon mozoghasson, belefeledkezhessen a játékba, ne kelljen félnie attól, hogy bepiszkolja, elszakítja ruháját. A játék módja is tükrözi az óvodás gyermek lelkivilágát, értelmi és érzelmi szintjét. Az érzelmileg kiegyensúlyozott, magát biztonságban érző gyermek játéka ötletekben gazdag, elmélyült, nyugodt, önálló. A konstrukciós játék végigkíséri az egész gyermekkort, kockából házat raknak, homokból várat építenek. A gyermek harmadik életévétől mind nagyobb teret kap a szerepjáték. Eljátssza a különböző személyeket: apát, anyát, orvost. Így nemcsak viselkedésmódjukat tanulja el, hanem beleéli magát ezen „óriások” életébe, helyzetébe. Eközben alkotó fantáziájával a keze ügyébe kerülő tárgyakat úgy használja, ahogyan a szerep megkívánja. Öt – hatéveseknél már megjelenik a szabályjáték, mely nagyban hozzájárul a gyermek feladattudatának kialakulásában, fejlődésében. A versenyjátékokkal, társasjátékokkal a gyermekek önfegyelmet és társas viselkedést tanulnak.

70

A játék a gyermek életének a kincse. Általában minden játék fejleszti érzék – és mozgásszervi működését, pszichéjét, kreativitását. Általa ismeri meg a tárgyak tulajdonságait, sajátítja el a nagyok mozgásformáit. Kibontakoztatja megfigyelő és megkülönböztető képességét. Jól alkalmazható cselekvésmódokat vés be, új cselevés módokra jön rá. A játékkal megismeri önmagát és képességeit. A szerepjátékok különösen alakítják gyermekeink személyiségét és öntudatát. A társas játékok erősítik önuralmukat, értékítéletüket. Célunk, hogy a játék által a keresztény értékekre fogékony, kreatív, társaikhoz alkalmazkodni tudó, aktív, feladatokat értő és megtartó gyermekeket neveljünk. Óvodánkban érvényesül a szabad játék, melyben az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás felelősségét. Fontos, hogy erősítsük a családokban, hogy az óvodás korú gyermekek alapvető tevékenysége a játék, azonban nagyon lényeges a lehetőségek biztosítása mellett az együttjátszás örömének az átélése, a szülő és gyermek kapcsolatának erősítése miatt (játszóház, farsang, kirándulások). Változatos játékeszközöket biztosítunk gyermekeinknek, megtalálhatók mindennapjainkban a természet adta eszközök, anyagok is (agyag, textil, magok stb.). A gyermek legfontosabb tevékenysége a játék, az örömszerző játékos tevékenység. A játék során lehetősége nyílik átismételni a látott, hallott, tapasztalt dolgokat, rögzíteni az ismereteket. A játékot semmilyen más tevékenységi formával nem lehet helyettesíteni. Régen a gyerekek nevelése a több generáció együttéléséből adódóan nem csak a szülő feladata volt, a nagyszülők, idős rokonok a saját gyermekkorukban játszott játékok továbbadásával nem csupán szórakoztak, hanem lehetővé tették ezeknek a játékoknak a fennmaradását, továbbélését. Régen feledésbe merült játékok, népszokások, néphagyományok, játékeszközök készítése felelevenítésre kerülnek óvodánkban. Ezzel színesedik, gazdagodik a gyerek élete. Az óvodás korú gyermek állandó belső késztetést, hajlandóságot mutat a népi játékokra.

A foglalkozás célja, feladata: -

a játékkedv felkeltése,

-

játékeszközök felismerése,

-

adekvát játékhasználat megtanítása,

-

spontán játék kialakítása,

-

gyakorlási lehetőség biztosítása elemi játékcselekvésre,

-

funkció, konstrukciós és szerepjáték kialakítása,

-

közösségi szokások kialakítása.

c) Verselés, mesélés Anyanyelvi nevelésünk átfogja óvodai nevelőmunkánk egészét. Mivel az óvodáskorú gyermek utánozva tanul, elengedhetetlen, hogy az óvodapedagógus érthetően, tisztán, kulturáltan beszéljen. A beszéd az önkifejezés fontos eszköze, ezért az anyanyelvi nevelésnél a szókincs bővítése, a sajátos nyelvi formák elsajátítása a cél. Közvetlen beszédfejlesztő céljuk van az anyanyelvi játékoknak. Logopédiai, fejlesztő tevékenységek során a gyermekek elsajátítják, hogy tudatosan figyeljenek beszédjükre, mondanivalójukra. 71

Irodalmi nevelésünk célja, hogy a gyermek biztonságos önkifejezését alapozza meg. Felkeltjük a gyermekben az irodalmi élmények utáni érdeklődését. Az óvodai tevékenységek során bármikor kezdeményezünk mesét, verset a szabad játékidőben, de fontos, hogy az élményszerű legyen. Meghitt hangulatot teremtünk a meséhez, hogy a gyermeket még jobban magával ragadja a mese világa, fantáziája. A feltételek megteremtése, a motiváció nélkülözhetetlen, mert értéket csak meghitt, nyugalmas légkörben tudnak befogadni maradéktalanul a gyermekek. A legfontosabb eszköztára az irodalmi élményt adó személynek, a csodálatos varázslatot megteremtő gesztus, mimika, testbeszéd, hangjáték, hangszínváltozások. A pihenés előtti mese rendszerességével kötődni fog a gyermek a mesékhez. Áhítattal figyelik a verseket, verses meséket. Az óvodapedagógus akkor jár el helyesen, ha jó pedagógiai érzékkel kiaknázza a mese, vers adta személyiségfejlesztő lehetőségeket. Törekedni kell arra, hogy a gyermekek sajátítsák el a szép, tiszta beszédet, nyelvezetet, ügyeljenek a beszédstílusra. Ismerjék meg egymás gondolatait, érzelemvilágát a beszélgetésekkor. Az anyanyelvi nevelés magvát adják a szokásokat, értékeket közvetítő mondókák, dalok, versek. A mindennapos mondókák, csiklandozó, höcögtető, tapsolgató és más játékok jó alapot adnak a másik emberhez való kötődéshez a nyelven át. A mese a gyermek érzelmi – értelmi és esztétikai fejlesztésének és fejlődésének egyik legfőbb eszköze, életkorilag megfelel az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének. Oldja szorongását, az indulatok feldolgozására, levezetésére tanít. A mondóka, vers és mesemondás során a hangsúly a szöveget mondó, a gyermekkel játszó felnőtt kapcsolatteremtő beszédén, cselekvésen van. A mindennapos mesélés az óvodai élet értelme. Mindennapi játékunk során lehetőséget teremtünk a vallásos témájú gyermekversek, bibliai történetek megismerésére. Kialakítjuk az igényt a gyermekekben, családokban, hogy válogassák meg a mesék témáját, a szülők legyenek igényesek gyermekeik mesehallgatására. Helyezzék előtérbe a személyes mesélést a tévénézéssel szemben. Megpróbáljuk kizárni a gyermek életéből a személyiségfejlődésére káros mesék hatását. Mivel érzelmi életükre, képzeletükre erős hatással van, törekszünk arra, hogy minél több, szép és jó mesét ismerjenek meg, melyekből azt érzik, hogy mindig győz a jó, az igazság, és aki segítőkész, az megkapja jutalmát. Kultúrát igyekszünk közvetíteni, népi értékeket, hagyományokat, szokásokat megismertetni a gyermekekkel. Ez a törekvésünk komplex módon kapcsolódik az énekhez, zenéhez, mozgásos játékokhoz. Örömforrás a gyermek számára a vers zeneisége, ritmusa, lüktetése. Erre legalkalmasabbak a kiolvasók, kiszámolós mondókák, párbeszédes mondókák. A bábozás megszerettetésére is nagy hangsúlyt fektetünk, mint módszert rendszeresen alkalmazzuk különösen a kiscsoportos gyermekek beszoktatásakor. A kisgyermek együtt tud érezni a bábbal, rendkívül jó feszültségoldó hatása van. Játékidőben bármikor biztosítjuk számukra a bábozás lehetőségét, a kiscsoportos gyermekeknél előtérbe helyezzük az ujj bábok használatát. A mondókákat, meséket régen a szájhagyomány éltette. A kisgyermeket születésétől fogva irodalmi környezet veszi körül: altatók, dúdolók, ölbevevők – az érzelmi biztonságot erősítve, ill. népmesék, versek, mondókák, a népköltészet tárházának nagy alkotásai.


beszédkedv felkeltése, beszédindítás,

-

megfelelő motiváltsági szint fenntartása,

-

kapcsolatteremtő játékok,

-

hallási figyelem felkeltése, 72

-

hangutánzó gyakorlatok,

-

artikulációs készségek kialakítása, fejlesztése,

-

ritmusérzék, beszédértés fejlesztése,

-

passzív, aktív szókincs fejlesztése, bővítése,

-

az értelmi szintnek megfelelő mondókák, versek, mesék megismerése,

-

nyelvi jelek befogadása, feldolgozása.

d) Ének - zene, énekes játék, gyermektánc A zene mindenki számára érthető üzenet, mert nyelvi akadályai nincsenek. A gyermekdalok válogatásakor minden esetben figyelembe vesszük a gyermekek életkori sajátosságait, ugyanakkor megismertetjük őket az egyházi zene, dalok tárházával is. Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak zenei képességük (a ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és zenei kreativitásuk alakításában. Arra törekszünk, hogy megszerettessük az éneklést, az énekes játékot. Önfeledten, tiszta szívből énekeljenek! A szép, tiszta éneklésre, az igényes zenehallgatásra ösztönözzük őket. Az óvodapedagógusok törekszenek a zenei önképzésre, önművelésre. Megismertetjük velük az óvodai hangszereket (furulya, dob, csörgődob, cintányér, kasztanyetta, triangulum, xilofon, szájharmonika), törekszünk ezek mindennapos használatára. Folyamatosan bővítjük meglévő eszköztárunkat. Zenei nevelésünkhöz elsősorban Forrai Katalin által összeállított óvodai zenei anyagból válogatunk. Figyelemmel kísérjük a zenei szakirodalmat. A zenei anyanyelv magalapozásával formáljuk a gyermekek ízlését, segítjük őket a harmonikus mozgás kialakításában, a tiszta éneklésben. Felhívjuk a szülők figyelmét a túl sok, válogatás nélküli gépzene hallgatásának káros hatására. A zenei készségek, képességek kialakításával és fejlesztésével oldjuk fel a gyermekben az esetleges gátlásokat. „Népet csak egészében lehet megismerni. A nép dalát is csak az érti meg, aki ismeri szokásait, ruházatát, életét, építkezését, egész életét.” (Kodály Zoltán). A mondókák, a népi játékok, a népdalok hozzátartoznak az emberek hétköznapjaihoz, ezért sikerült fennmaradniuk. Minden alkalomnak megvan a saját dal- és szokásrendszere. Óvodánkban népi hangszerekkel is megismerkednek gyermekeink a jeles napokon, ill. táncházak alkalmával népi táncra és népdalokra tanítjuk őket.

Foglalkozás célja, feladata -

Érdeklődés felkeltése a zenehallgatás, aktív zenélés iránt;

-

környezetük hangjainak felismerése;

-

ritmusérzék kialakítása;

-

hangforrás megkeresése;

-

hangkeltés különböző tárgyakon;

-

egyszerű ritmushangszerek megszólaltatása; 73

-

utánzásra késztetés;

-

zene, játék, beszéd összekapcsolása;

-

a gyermek érzelmi életének alakítása, gazdagítása.

e) Mozgás Minden tevékenység alapja a mozgás. Az óvodáskorú gyermek leginkább a mozgás, a játék által szerez információt a környezetről. A mozgások átgondolásától, erejétől, ügyességétől, gyorsaságától, harmonikus összerendezettségétől függ a gyermek életében sok minden. A mozgás fejlesztése szorosan összefügg az egész szervezet, a lelki élet fejlesztésével: -

A fejlesztésre legjobb eszköz a mozgással összekötött játék.

-

Hasznosak a kirándulások, séták, ezek mellett a testgyakorlatok.

-

Az edzés erősíti az idegrendszert, a különböző szervek erőit mozgósítja.

-

Kedvezően befolyásolja a szervezet működését.

-

Hatással van az állóképességre és a teljesítőképességre.

-

Erősíti a gyermekek vállalkozó kedvét, növeli akaraterejét.

A mozgás jelentős szerepet játszik az egészséges életmódra nevelésben. A sokféle mozgáslehetőség kedvezően befolyásolja az egész szervezet fejlődését, hozzájárul a légzőszervi és keringési rendszer teljesítőképességének, a csont, - és izomrendszer teherbíró képességének növeléséhez. Elősegíti a harmonikus testi – és lelki fejlődést, a biológiai egyensúly fenntartását, az egészség megóvását, a társra figyelést. Célunk, hogy megszerettessük a mozgást, az aktív nagymozgástól kezdve a finommotoros manipulációig minden területen. Az egészséges életmód kialakítása érdekében minden minél több időt töltünk a szabadban – télen korcsolyaoktatásban, tavasszal úszásoktatásban vesznek részt gyermekeink, a nyári időben csak az étkezések és az alvás idejére megyünk be az épületbe. A rendszeres, örömmel végzett mozgással az egészséges életvitel kialakítására szoktatjuk őket és mintát adunk a szülőknek is a szabadidő hasznos eltöltésére. A népi életmódban az anya és az apa gondoskodott gyermeke ügyességéről, erőnlétéről, mintát és feladatot kapott a családban. Felnőtt korára a játék, dramatikus szokások viselkedésmintái mellett a néptánc mozgáselemeit is magáévá tehette. A mozgás az érés folyamatában a fejlődőd gyermek természetes szükséglete. A mozgás nem szűkül le a testnevelés foglalkozásokra, hanem a óvodai élet minden területén jelen van. Foglalkozások célja, feladata: -

lelje örömét a mozgásban,

-

alakuljon ki a mozgásigénye,

-

alapmozgások kialakítása, gyakorlása,

-

utánzóképesség fejlesztése,

-

testséma kialakítása,

-

mozgásos önállóság fokozása, 74

-

játékos formában történő általános izomerősítés,

-

térbeli tájékozódás fejlesztése,

-

mozgáskoordináció fejlesztése.

f) Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka Az egyéni fejlettséghez és képességekhez igazodva segítjük a képi – plasztikai kifejezőképességet, komponáló, térbeli tájékozódó és rendező képességek alakulását, a gyermeki élmény és fantáziavilág gazdagodását és annak képi kifejezését, a gyermekek tér – forma és szín képzeteinek gazdagodását, képi gondolkodásuk fejlődését, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük, önkifejezésük alakítását. Arra törekszünk, hogy érzékenyek legyenek a szépre, jóra, harmóniára. Csodálkozzanak rá a körülöttük lévő teremtett világra. Eredendő kíváncsiságukra alapozunk a környezet iránti érdeklődés alakítása és cselekvési vágy felkeltése során. A fogyóeszközöket évente frissítjük, gazdagítjuk, igyekszünk kipróbálni minél több, újabb technikát. Bibliai témájú képek festmények, kerámiák megismerése, a játékba való beépítése segíti a beszélgetések kezdeményezését, képi kifejezését az óvodáskorú gyermekek életkori sajátosságainak figyelembevételével. Csak annak a tevékenységnek van nevelő hatása, amely iránt a gyermek érdeklődik, amelyhez köze van, és amelyet épp ezért odaadással, elmélyülten végez. Megismertetjük velük az ábrázolás eszközeit, anyagait, a felhasználás lehetőségeit. A csoportszoba esztétikus kialakításával, dekorálásával fejlesztjük a szépérzéküket, bevonva őket is a terem díszítésébe. Megismertetjük őket a természetes anyagokkal, lehetőség szerint együtt gyűjtünk terméseket. Az egyházi és nemzeti ünnepek alkalmával a csoportszobák alkalomhoz illő, ízléses dekorálásával és ajándékok készítésével hangoljuk rá őket az ünneplésre. „A kisgyermek, amit hall elfelejti, amit lát, inkább megjegyzi, de amiben tevékenyen ő is részt vesz, az bizonyára bevésődik emlékezetébe.” (Kodály Zoltán) a tárgyi népművészet anyai, forma-, szín- és díszítővilága ma is követendő modell az alkotó gyermek számára. A népi kismesterségek technikáit, eszközeit őrizzük, használjuk, jeles napokon állandó programok keretében, kézművesház látogatásával, tapasztalatszerzéssel gazdagítjuk.

A foglalkozások célja, feladata: 

érdeklődés felkeltése az ábrázolás iránt;



finommotorika fejlesztése;



kézhasználat ügyesítése;



szem-kéz koordináció kialakítása;



ábrázolás eszközeinek, különböző technikák megismerése;



helyes ceruzafogás kialakítása;



testséma fejlesztése;



téri tájékozódás fejlesztése.

75

g) A külső világ tevékeny megismerése Nevelésünk során törekszünk a teremtett világ folyamatos megismertetésére, megszerettetésére. Arra neveljük a gyerekeket, hogy a természetes környezetükből szerezzenek ismereteket, gyűjtsenek tapasztalatokat. Fokozott figyelmet fordítunk környezetünk védelmére, megóvására. Azáltal, hogy megismerik a természetet, kitárul előttük a világ, társas kapcsolataik teljesebbek lesznek, személyiségük hamarabb fejlődik. Fontos, hogy minél több közvetlen és közvetett élményben részesüljenek. Időt kell hagynunk az események és a megtapasztalt jelenségek feldolgozására és egy – egy témakör alapos rögzítésére. A teremtett világgal való ismerkedés az óvodai nevelés egészében érvényesülő folyamat. Környezeti nevelésünk célja, hogy tapasztalatok, ismeretek gyarapításával, feldolgozásával keltsük fel és tartsuk ébren kíváncsiságukat, érdeklődésüket, segítsük elő megismerési vágyukat. Nem elég a természettel való kapcsolat, annak minősége is nagyon fontos. A szervezett séták, természetjárások, lehetőségek a gyermek értelmi, erkölcsi, esztétikai fejlesztésére. A tervezett ismeretanyag megtapasztalása mellett számos olyan jelenségre figyel fel, amely őt belülről motiválja. Elősegítjük önálló véleményalkotását, döntési képességei fejlődését a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában. A teremtett világ tevékeny megismerésében az észlelés, a tapasztalás, a gondolkodás és a verbális fejlődés együtt jelentkezik, ezért tervezzük a matematikai és környezeti nevelésünket egyben, hogy egész óvodai életünk egészében érvényesüljenek ezek a felvállalt feladataink, céljaink. Az emberiség régebben szinte együtt lélegzett a környezetével, a legfontosabb törvényszerűségeket a természetből merítette. Tudása nem elvont tények, hanem gyakorlati tapasztalatok és hozzájuk tapadt szokások, szertartások formájában őrződött meg. A következő generációnak jövője, léte függ attól, hogy milyen szemlélettel, értékrenddel, viselkedéskultúrával fog rendelkezni. Ennek alakítása, megalapozása már kisgyermekkorban megkezdődhet.

A foglakozás célja, feladata: 

érdeklődés felkeltése a szűkebb-tágabb környezet iránt,



közvetlen környezetük elemi szintű megfigyelése,



ismeretek tevékenységbe ágyazott alkalmazása, fejlesztése,



figyelem, emlékezet, megfigyelőképesség, gondolkodás fejlesztése,



természet szeretetére, óvására nevelés.

h) Munka A munka fejleszti a gyermek tulajdonságait, képességeit, jellemvonásait. Számára pótolhatatlan a szabad játék, mert olyan örömet, vidámságot szerez általa, amely egészséges fejlődéséhez nélkülözhetetlen. A tevékeny élet egyik alkotó eleme a munka. A munkának sokféle lehetősége és árnyalata van az óvodában, melynek örömét az óvónő tudatos, tervszerű, egészen személyre szabott gyermekismerete tesz lehetővé.

76

Kezdetben a gyermek figyelgeti az óvónő-, vagy a nagyobb gyermekek játékát, majd kedvet kap az utánzásra. A dicséret, amely fokozza a tevékenység utáni vágyat, egyre több feladat megoldására buzdítja őt. A munkafolyamat türelmes elsajátítása és értékelése növeli kitartását, önállóság felé törekvését, miközben hozzászokik, hogy az apró munkákat, feladatokat szépen, pontosan végezze. Sokszor magától is rájön arra, hogy a többiekkel való játéknak, munkának hamarabb mutatkoznak az eredményei, örömei, ezért képes másokkal együtt dolgozni egy feladaton, vagy éppen az örömszerzésért elvállalni a feladatot. Csak annak a tevékenységnek van nevelő hatása, amely iránt érdeklődik, amelyhez köze van, és amelyet épp ezért odaadással, elmélyülten végez. A néphagyományőrző életmód tevékenységei gazdagíthatják a gyermek cselekvési lehetőségeit. A természet közelségében, a természetes anyagok használata során a rendszeresen visszatérő munkálatok ráébresztik a gyereket, hogy az emberi élet velejárói egy-egy adott cselekvésben elődeinek hagyományai, tapasztalatai.


önkiszolgálásra nevelés /étkezés, tisztálkodás, szobatisztaság, öltözés, vetkőzés, önálló feladatok/,

-

legyen együttműködő az önkiszolgálásnál,

-

önállóság elérésének kialakítása képességeikhez mérten,

-

napirend kialakítása, elfogadása,

-

alapvető higiénés szokások kialakítása,

-

helyes viselkedési formák elsajátítása,

-

hagyományok, ünnepek kialakítása.

i) Munka jellegű tevékenységek A személyiségfejlesztés fontos eszköze a cselekvő tapasztalatszerzés. A környezet megismerésének a munkavégzéshez szükséges attitűdök és képességek, készségek, tulajdonságok alakításának fontos lehetősége az óvodában a dolgozók példája. A gyermeki munka tudatos irányítása pedagógiai szervezést, együttműködést igényel, amelyben szükséges a folyamatos, konkrét, a gyermeknek saját magához mérten fejlesztő értékelése. j) A tevékenységekben megvalósuló tanulás Az óvodában a tanulás folyamatos, részben utánzásos, spontán és szervezett, természetes és szimulált környezetben szervezeti és időkeretben megvalósuló tevékenység. A tanulás nemcsak társadalmilag hasznos ismeretek elsajátítása, hanem a teljes személyiség fejlődését és fejlesztését támogató kölcsönösség, elfogadás és elfogadottság élményének sokféle módon történő megélése. Feladat: 

elsődleges a tevékenységhez kötött tanulás, az egyéni adottságok figyelembevétele, az optimális terhelhetőség és a motiválás;



a vizuális, akusztikus, kinesztetikus észlelés és érzékelés képességének, a verbális 77

emlékezet fejlesztésének játékos megvalósítása, melyet az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtésével ér el; 

építsen a gyermek előzetes élményeire, tapasztalataira, ismereteire;



jelenjen meg a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés, gyakorlati problémamegoldás;



fontos a felfedezés lehetőségeinek biztosítása, a kreativitás erősítése, a spontán szerzett játékos tapasztalatok, ismeretek rendszerezése, egymásra épülése;



megjelenik a kognitív képességek tevékenységbe ágyazott alakítása;



a gyermekek kompetenciájának fejlesztése;



a tanulás akadályba ütközése esetén a gyermek fejlődési üteméhez igazodóan egyéni felzárkóztatás, fejlesztés szükséges;



tehetségígéretre utaló tulajdonságok megléte esetén nagyobb figyelem, egyéni fejlesztés szükséges;



az óvodapedagógus személyre szabott pozitív értékeléssel kell, hogy segítse a gyermek személyiségének kibontakozását, tanulását.

A TEVÉKENYSÉGEK SZERVEZETI FORMÁI Tervezetten tevékenységek

szervezett Párhuzamosan is végezhető differenciált és csoportos tevékenységek szervezése

Hitre nevelés

Játék

Mozgás

Verselés, mesélés

Mozgásos játék (mindennapos mozgás)

Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka Mozgás A külső világ tevékeny megismerése Matematikai tartalmú tapasztalatok

3.7 Az óvodai élet megszervezése A gyermekek harmonikus fejlődéséhez szükséges a napirend és a hetirend tervszerű megszervezése – ez biztosítja a párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenysége megvalósítását. Napirendünk igazodik a különböző tevékenységekhez, a gyermekek egyéni szükségleteihez, szem előtt tartva a helyi szokásainkat, közös étkezés, szabad játék szerepét. Napirendünkre a rugalmasság jellemző, vigyázunk a belső arányok megtartására.

78

NAPIREND

Tevékenység

Csoportok Kiscsoport

Középső csoport

Nagycsoport

6.00-7.00

6.00-7.00

6.00-7.00

7.00-10.00

7.00-10.15

7.00-10.30

10.00-11.15

10.15-11.30

Közös gyülekezés a nagycsoportban

10.30-11.45

79



Játék, szabadidős csoportszobában



Készülődés a reggelihez, ima, reggelizés / tízórai



Mindennapos testnevelés a szabadban



Mindennapos elcsendesedés



Tervszerű kötött vagy tervszerű kötetlen tevékenységek (óvodapedagógusok döntése alapján)



Játékba integrált egyéni és mikrocsoportos tevékenységek, fejlesztések



Környezetünkben megélt élmények, tapasztalatok feldolgozása, rendszerezése



Vers – mese



Ének, ének-zene, énekes játékok, népzene



Rajzolás, mintázás, kézimunka,



Részképességek formában



Tehetséggondozás



Tisztálkodás, rossz idő esetén csoportszobában, tornateremben irányított szabad játék, öltözködés



Külső világ élményei, megfigyelés, séták



Udvari játék



Öltözködés,

tevékenység

testnevelés, tornateremben

kötelező vagy a

fejlesztése

tisztálkodás,

a

ebéd

egyéni

előtti

előkészületek 11.15-15.00

15.00-16.30

11.30-14.45

14.45-16.30

11.45-14.30

14.30-16.30



Étkezés, ima, ebéd



Testápolás, terem előkészítése a pihenéshez; pihenés előtti lelki percek – mese, ének, pihenés



Folyamatos ébredés, testápolás, uzsonna, délutáni tevékenységek



Játék a teremben vagy a szabadban évszaktól függően a szülők érkezéséig

ima,

3.8 Az óvoda kapcsolatai Az óvodapedagógus a kapcsolattartás során vegye figyelembe a családok sajátosságait, szokásait. Az együttműködés során érvényesítse az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. A katolikus óvodákban az óvodapedagógusok, szülők, gyermekek együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei: 

kiemelt fontosságú a szülőkkel való szoros kapcsolattartás, evangelizálás,



a fogadóóra, a megbeszélések a gyermek fejlődésének a szülővel való együttes nyomon követését szolgálja,



internetes kapcsolattartás, elektronikus levelezés lehetőségei,



szülői értekezletek szervezése,



szülői közösség működésének segítése,



játszónapok, foglalkoztató tevékenységek, nyílt napok lehetőségének megteremtése,



közös kulturális programok szervezése,



kirándulás katolikus hitünkhöz kapcsolódó helyekre,



közös szentmisén való részvétel,



az óvodát népszerűsítő egyedi programok megvalósítása.

Kapcsolat az óvodába lépés előtti intézményekkel: 

a bölcsődével.

Kapcsolat az óvodai élet során: 

az intézmény fenntartójával,

80



a társintézményekkel,



a Gyermekjóléti Szolgálattal, a Családsegítő Központtal,



a gyermekvédelmi ügyintézővel,



a Pedagógiai Szakszolgálat intézményeivel,



a Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal,



a Kormányhivatalokkal és a Tankerületekkel,



a Karitász-csoportokkal,



a Máltai Szeretetszolgálattal,



az egészségügyi szervezetekkel,



a közművelődési intézményekkel

Kapcsolat az óvodai élet után: 

az iskolákkal.

3.9 Tehetséggondozás óvodánkban A tehetséges gyerekekkel való szakszerű foglalkozás időről időre felmerül a pedagógiában. A különböző tehetségkategóriák különbözőképpen mutatkoznak meg az óvodás gyermekeknél. A zene területén ♪ már két éves kor előtt tud dallamokat énekelni, ♪ különösen érzékenyek hangokra, ♪ jó hallása van, ♪ könnyen azonosít hangokat, ♪ jó ritmusérzéke van, ♪ saját dallamokat talál ki. A környezet formai-mennyiségi-téri viszonyai (matematika) A matematikával kapcsolatos feladattudása:  a matematikával kapcsolatos problémákat gyorsan formalizálja, azonosítja,  kitartása van, feladatkötelezettség jellemzi,  csodálatba ejtik a formák,  kiváló emlékezete van,  jó vizuális képzelete van.

81

Rajz, mintázás, kézimunka  a gyermek kimagaslóan kreatív,  kiváló kézügyessége van,  kimagasló szín-formaérzékkel rendelkezik,  tudja térben elhelyezni az alkotásait,  a rajzeszközöket ötletesen használja. Testnevelés, mozgásos játékok 

a gyermeknél kitűnik az összerendezett mozgás,



mozgásában gyors, kitartó, ügyes, bátor,



nagy állóképességgel rendelkezik,



a kitűzött feladatokat precízen, pontosan végrehajtja.

Irodalom: mese, vers 

választékos, nagy szókinccsel rendelkezik,



könnyen visszaadja a szövegrészleteket,



szép, tiszta kiejtéssel beszél,



népmeséket önállóan elmesél,



verstanulása könnyed.

Az óvodapedagógus feladatai  a gyermek problémamegoldó gondolkodásának fejlesztése,  együttműködési készség fejlesztése,  verbális képességek fejlesztése,  a logikus gondolkodásképesség fejlesztése,  zenei készségek-képességek fejlesztése,  mozgáskultúra fejlesztése. Tehetséggondozásunk fő feladata az átlagon felüli tehetséggel bíró gyerekek gondozása, fejlesztése. Lehetőséget nyújtunk gyermekeinknek a könnyedség, rugalmasság, eredetiség fejlődésére. Különfoglalkozásaink is ezt a célt szolgálják. A tehetséges gyerekek könnyen belemennek új szituációkba, olyan területeken is hajlamosak erőfeszítéseket tenni, ahol csekély a siker valószínűsége. Szembetűnő ezeknél a gyerekeknél a jó memória, a pontos felidézés képessége. A szavak iránti érdeklődés motiválja a korai beszédfejlődésüket. A tehetséges gyerekek kreatívan oldanak meg feladatokat. A tehetséggondozásunk során a gyermekekben rejlő képességeket sokszínűen próbáljuk fejleszteni. 82

3.10 A befogadás és beszoktatás folyamata Az óvodáskor az életkori pszichológia felosztása alapján 3 éves kortól kezdődik. Az óvodáskor kezdete és az óvodaérettség azonban időben eltérhet egymástól, vagyis a két kategória nem mindig esik egybe. Óvodaérettségről akkor beszélünk, ha a kisgyermek 

én-tudattal rendelkezik;



kellő belső képzelettel bír, amely segítségével bármikor odavarázsolhatja azt a személyt, aki számára kedves, és szeretett;



el tud tölteni néhány órát a szülei nélkül is;



bizonyos fokú önállósulási törekvés jellemzi;



tud kezet mosni, törülni;



az evőeszközökkel önállóan étkezik;



jelét, jelével ellátott holmijait felismeri;



igényli a gyermekközösséget;



képes másoktól is elfogadni az ételt;



megbízhatóan szobatiszta és lehetőleg nem cumizik.

Értelmezésünk szerint a befogadás, az új gyermekek befogadása az óvoda, a csoport világába, melynek során megszokja, hogy elválik édesanyjától, majd anya jön érte, de addig is az óvodapedagógus vigyáz rá sok-sok játszó gyermek társaságában. A befogadás életkortól függetlenül történik. A cél szülőnek és óvodapedagógusnak egyaránt az, hogy a gyermek mihamarabb otthonosan érezze magát a csoportjában. Ennek érdekében a legfontosabb azt elérni, hogy a kisgyermek elfogadja az óvodapedagógusokat, bizalommal legyen irántuk. Az ilyenfajta bizalmi kapcsolat létrejötte után tud nyitni csoporttársai irányába és nyugodtan elköszönni édesanyjától is. A befogadási időszak nagyon érzékeny időszak minden szereplő számára, ezért különös tapintatot és nagy türelmet igényel az óvoda dolgozóitól is. Empátiával viszonyulnak a gyermek és az édesanya érzelmei iránt, és ennek tudatában szelíd következetességgel vezetik be az új gyermeket az óvoda szokásrendjébe. A befogadási időszak gyermekenként eltérő lehet.

3.11 A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére A kisgyermekek többsége óvodáskor végére eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet, belép abba az állapotba, amelyben majd az iskolában, az óvodásból iskolássá szocializálódik. Feladatok: 

a rugalmas iskolakezdéshez figyelembe kell venni az életkoron túl az egyéni fejlettségi szintet;

83



az iskolakezdéshez testi, lelki és szociális értettség szükséges, melyek közül egyik sem hanyagolható el, mindegyik egyformán szükséges az eredményes iskolai munkához;



a testi fejlettség szintje (alakváltozás, teherbírás, összerendezett, harmonikus mozgás, testi szükségletek kielégítésének szándékos irányítására való képesség),



a lelki képességek szintje (lelkileg kiegyensúlyozott, ismeri a viselkedés általános szabályait, a tanuláshoz szükséges képességek fejlettsége, szándékos bevésés és figyelem megfelelő kommunikáció, elemi ismeretek önmagáról, a környezetéről),



a szociális képességek szintje (szociális érettség, elfogadás, együttműködés, kapcsolatteremtés, alkalmazkodóképesség, feladattudat kialakulóban, az ismeretszerzési tevékenységhez szükséges tulajdonságok megléte),



ötéves kortól (2014. szeptember 1-től 3 éves kortól) kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata, a gyermeki személyiség harmonikus fejlődésének elősegítése;



a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka szükséges;



a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben.

3.12 A gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek A gyermek- és ifjúságvédelem célja: prevenció során feltárni a tényeket, okokat, amelyek a gyermekek fejlődését akadályozhatják, veszélyeztethetik. Az óvodás gyermek családi helyzetének évenkénti felméréséhez szükséges szempontok: o

az óvodások száma összesen,

o

ebből a veszélyeztetettek száma,

o

kiemelt figyelmet igénylő gyermekek (hátrányos helyzetű) száma,

o

három- vagy többgyermekes családban élők száma.

A gyermekek veszélyeztetettségének okait vizsgáló szempontok: 

családi környezet,



családon kívüli környezet.

Feladatok: o

az ismeretek birtokában a szükséges lépések megtétele, balesetvédelem,

o

az óvodapedagógusok körültekintő gyermekvédelmi munkája,

o

gyermekvédelmi program elkészítése, 84

o

rendszeres konzultáció, kapcsolattartás a óvodapedagógusokkal, az intézményvezetővel, a gyermekjóléti szolgálattal, esetmegbeszélések, szupervízió szervezése,

o

családlátogatások, fogadóórák szervezése, támogatások megszervezése, lebonyolítása.

Biztosítjuk a diszkriminációmentes óvoda nevelést, a befogadó-elfogadó toleráns légkört. Célunk a hátránykompenzáció. Az SNI-s gyerekek integrált nevelését intézményünk nem vállalja fel, ennek ellenére ha van 1-1 gyermek, akiről a későbbiek folyamán kiderül, hogy sajátos nevelési módot igényel, óvodánk logopédusa, gyógypedagógusa fejleszti. Együttműködési feladatok a családdal: o A szülőkkel megbeszéljük az óvodában kialakított, kialakítandó szokásokat és kérjük, hogy ezeket, a lehetőségekhez mérten, otthon is hasonlóan végezzék. o Próbálják dicsérettel, buzdítással sikerélményhez juttatni a gyermekeket az önellátás minél teljesebbé tételénél. A segítés azért történjen, hogy önálló legyen a gyermek, éppen ezért ne helyette lássák el a feladatokat. o Megkérjük a szülőket, hogy figyeljenek fokozottan a váltóruhák meglétére, amit célszerű az időjárásnak és a gyermekek növekedésének megfelelően változtatni. o A szülők segítségével mozgásos játékokhoz kézi szereket is készítünk házilag (pl. szalagok, kendők, babzsákok, stb.). o Séták, kirándulások alkalmával szívesen vesszük segítségüket. o A szülőkkel való szervezett kapcsolattartás elősegíti, hogy az intézményi- és a családi nevelés összekapcsolódjon.

85

4. Az óvoda nevelési programja (Szent Anna Óvoda) 4.1. Bevezetés Óvodánk Nevelési Programját jó szívvel és szakmai meggyőződéssel ajánljuk az óvodás gyerekeknek. De nem csak nekik, hanem szüleiknek és nevelőiknek is, hogy együtt járuljunk hozzá személyiségük harmonikus fejlődéséhez. Nevelési Programunkat az óvodákban folyó több évtizedes gyakorlati munka eredményei, tapasztalatai alapján fogalmaztuk meg. Pedagógiai alapelveink meghatározásánál figyelembe vettük az Óvodai nevelés országos alapprogramját, a Sajátos nevelési igényű gyerekek óvodai nevelésének irányelvét. Programunk és szakembereink nyitottak az innovatív pedagógiai törekvések alkalmazására, amennyiben azok a gyermeki méltóságot tiszteletben tartva a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatását szolgálják. Nevelési elveink befogadó szelleme arra a tényre épül, hogy az óvodáskor az érzelmi megalapozás időszaka. Hisszük és valljuk, hogy a gyermeket, mint fejlődő személyiséget különleges védelem és gondoskodás illeti meg. Ezek elsődleges színtere természetesen a család, de az óvodai nevelés hatása nélkülözhetetlen. Pedagógusaink érzik a felelősséget, nevelő munkájukat áthatja az őszinte érdeklődésen és elfogadáson alapuló magatartás, és reményeink szerint ez fokozza a gyermekek nyitott érdeklődését, a megismerést, a felfedezés örömét. A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák kiegészítő, esetenként hátránycsökkentő szerepet töltenek be. A gyermek Isten ránk bízott ajándéka. Szüleinek olyan kincse, amelynek értékét gyakran kevéssé ismerik, s a katolikus óvoda evangelizáló munkája során ez a kincs a szülő számára fokozatosan föltárul. Sok gyermek a katolikus óvodában szerzi első vallásos ismereteit. Életkori sajátosságaiból fakadóan fontos, hogy kezdetben az őt körülvevő felnőttek (óvodapedagógusok és a nevelőmunkát segítők) életpéldájából tapasztalja meg Isten szeretetét.

4.2. Küldetésünk Minden gyermekre úgy kell néznünk, hogy lássuk benne az egyedit a megismételhetetlent. Óvodánk alapvető küldetése a krisztusi tanítás fényében az egészséges személyiség és a hit alapjainak megteremtése. A családokkal való együttműködés során a katolikus óvoda remélhetőleg egyre több embert segíthet az igaz értékek megtalálására. Éppen ezért intézményünk, nyitott mindazon családok számára, akik elfogadják katolikus szellemiségét.

Óvodánk sajátos arculata A Szent Anna óvoda 2013.szeptember 01-től az Egri Főegyházmegye fenntartásába került. Óvodánkat Szűz Mária édesanyjáról Szent Annáról, neveztük el. A Győri kapui városrész Újgyőri főtért megközelítő részén főleg családi házakkal körülvett zöld övezetben található. Az óvoda egyszintes, négy csoportos, 120 férőhelyes, családi ház jellegű épület, melyet tágas, a gyermekek

86

játék-és mozgásigényét jól kielégítő udvar vesz körül. Esztétikusan berendezett, tiszta, hangulatos csoportszobák, családias, biztonságot nyújtó környezet várja az itt nevelkedő gyermekeket. Az óvodába többnyire jó szociokulturális környezetből érkeznek a gyermekek, a hátrányos helyzetű gyermekek száma elenyésző. A helyi társadalmi igényeknek megfelelően az óvodai nevelés feladata kiegészül: -

A környezetkultúrás neveléssel, melynek célja: a környezetvédő és természetszerető gyermeki személyiség kialakítása, a környezettudatos magatartásjegyek megalapozása. A katolikus óvodai neveléssel: melynek célja a gyermek harmonikus személyiségfejlesztése és a tanulás megalapozása. Az egyházi óvoda a krisztusi tanítás fényében felismerve az ember alapvető küldetését, az egészséges személyiség és a hit alapjait egyszerre kívánja megvetni. (Az ember számára megfelelő erkölcsi nevelés szükséges, amelyre azután ráépülhet a hit.) A családokkal való kapcsolattartás folyamán a katolikus óvoda remélhetőleg egyre több embert segíthet az igaz értékek megtalálására. Éppen ezért a katolikus intézmény nyitott mindazon családok számára, akik elfogadják az óvoda katolikus szellemiségét. Más felekezetből érkező családoknál tiszteletben tartja saját vallási szokásaikat.

4.3. Óvodánk nevelési célja, feladata Célnak tekintjük azt a végső állapotot, melyet, nevelésünkkel el akarunk érni. Ilyen értelemben célunk, hogy az óvodánkban nevelődő és onnan kikerülő gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődését, személyiségük kibontakoztatását elősegítsük, ide értve a sajátos nevelés igénylő gyermekek ellátását is. Óvodánkból jól szocializált gyermekeket szeretnénk kiengedni, akik biztos érzelmi alapon állnak, képességeik önmagukhoz mérten optimálisan fejlettek, és megfelelő ismeretanyaggal rendelkeznek. Mindezen tulajdonságok együttesen szükségesek az iskolai élet megkezdéséhez. Valljuk, hogy a gyermek óvodába lépése pillanatától a családdal együtt vagyunk felelősek azért, hogy személyiségük alakulása megfeleljen társadalmunk követelményeinek. Célunk egyrészt folytatni a család nevelő munkáját, másrészt pedig kiegészíteni azt.

Katolikus gyermekképünk Helyi Óvodai Nevelési Programunk főként óvodapedagógusaink pedagógiai munkájáról szól, de minden sor leírása közben a gyermekre gondolunk. Igazából a gyermekről beszélünk, szükségleteiről, érzelmeiről, kötődéseiről, gondolatairól, arról az indulattelt feszültségről és annak jó érzésű oldódásáról, mely a gyermeki lényeget adja. Ha átéljük a gyermek érzéseit, nem csak őt ismerjük meg jobban, hanem önmagunkat is. Nevelni akkor tudunk jól, ha látjuk a gyermekben az embert, akivé lesz, akivé alakítani szeretnénk. Felvetődhet a kérdés, hogy milyen gyermeket akarunk nevelni? Erre, ha röviden akarunk válaszolni, azt mondjuk, boldog gyermekeket. De mi is az a boldogság? A boldogság nem más, mint a lehető legjobb lelkiállapot. Gyermekképünk tükrözi a mi közreműködésünkkel folyó tartós örömöt. Amikor a gyermekek hiszik, hogy nemcsak őket akarjuk felemelni, hanem mi is be akarunk lépni az ő birodalmukba, és hagyjuk

87

magunkat általuk vezetni, mert így tudunk velük együtt, ők pedig velünk együtt nagyobb utat bejárni az élet és a boldogság birodalmában. Az ember mással nem helyettesíthető, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó. Ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakozásának elősegítésére törekszik, biztosítva minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. Az alábbi feladatok módjának, mikéntjének megfogalmazásából rajzolódjon ki a katolikus gyermekkép:  

Keresztény szemlélet hassa át az óvodai nevelés pedagógiai alapelveit. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, az egész személyiséget fejleszti: o a megfelelő személyi és tárgyi környezettel, o a vallási neveléssel, keresztény értékek hordozásával, megismertetésével, o az egészséges életmód alakításával, o az érzelmi neveléssel, o az erkölcsi neveléssel, o a közösségi neveléssel, o az anyanyelvi neveléssel, o az egyéni készségeknek és képességeknek megfelelő, tevékenységbe ágyazott értelmi fejlesztéssel, o a testi és lelki szükségletek kielégítésével

Katolikus óvodaképünk Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. A katolikus óvoda a katolikus köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, amely kiegészítője a családi nevelésnek a gyermek 3. életévétől az iskolába lépésig. Biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Az óvoda funkciói: óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő funkció, melynek megvalósulása során a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba (a kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltételei. Az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai hatásoknak, módszereknek a gyermek személyiségéhez kell igazodniuk. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszerével és tárgyi környezetével hozzájárul az emberi értékek közvetítéséhez. Katolikus óvodai nevelés feladatai. A katolikus óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: o o o o

a hitre nevelés erősítése, az egészséges életmód alakítása, az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés biztosítása, az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása. 88

A hitre nevelés erősítése       

A katolikus embereszmény, Krisztus mértéke szerinti élet megalapozása; Isten szeretetének megvilágítása a gyermekben; a keresztény családi nevelés folytatásaként a katolikus értékek erősítése és kiegészítése, valamint közvetítése a gyermek által a családba; a katolikus hitélet megtapasztalása az óvodai élet során; a Krisztustól tanult erények: felebaráti szeretet, megbocsátás, segítőkészség, bűnbánat, önzetlenség, figyelmesség fejlesztése; a katolikus vallási élet eszközei: Egyház, egyházi év, liturgia, szentek tisztelete; a teremtett világra való rácsodálkozás képességének kialakítása, fejlesztése (öröm, hála, megbecsülés, védelem, óvás, felelősség, stb.).

Az egészséges életmód alakítása Az óvodáskorban kiemelt jelentőségű az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása, a gyermek testi fejlődésének elősegítése. Ezen belül feladat:       

    

a gyermekek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése; a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése; az önmaguk és környezetük esztétikuma iránti igény alakítása; a mozgásigény figyelembevételével a gyermeki testi képességek fejlődésének segítése, testedzés, testi nevelés, prevenció biztosítása; a szabadban való tartózkodás és tevékenykedés megszervezése; a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése; az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása, megfelelő egészségügyi szokások elsajátíttatása; az étkezési kultúra alakítása, erősítése; a korszerű táplálkozás biztosítása; a higiénikus szokások, szabályok kialakítása, intimitás tiszteletben tartása; a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása; megfelelő szakemberek bevonásával – a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve – speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása.

Az óvodapedagógus szerepe a folyamatban: Személyes példamutatással és gyakoroltatással segítjük a gondozás és az egészséges életmódhoz szükséges készségek kialakítását. Figyelemmel kísérjük óvodásaink testi-lelki egészségének állapotát. Kapcsolatot tartunk és együttműködünk a szülőkkel, szakemberekkel. Fejlődés várható eredménye: Iskolába lépés előtt a gyermek önmaga is képes mindennapi szükségleteit életkorának megfelelően ellátni. Az önkiszolgálást teljes önállósággal, biztonsággal látja el. Önállóan tevékenykedik és segítséget nyújt társainak, valamint a felnőtteknek. Környezetüket igyekeznek rendben tartani. 89

Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés biztosítása. Az óvodáskorú gyermek egyik jellemző sajátossága magatartásának érzelmi vezéreltsége. Elengedhetetlen, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, állandó értékrend, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör vegye körül. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából az óvodapedagógus és az óvoda valamennyi alkalmazottjának kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modell értékű szerepet tölt be. Feladat:  a teremtő Isten gondoskodásának megélése;  gyermek – gyermek, gyermek –felnőtt (alkalmazotti közösség), felnőtt – felnőtt kapcsolatának pozitív attitűdje;  az erkölcsi tulajdonságok megalapozása, a gyermeki jellem alakítása;  a türelem, szociális érzékenység formálása;  az érzelmek megjelenítésének formái, önkifejező és önérvényesítő törekvések segítése;  a bizalom, szeretet, féltés, félelem kifejezése;  az önfegyelem, fegyelem udvariasság elsajátíttatása;  a szokás- és normarendszer megalapozása;  a szocializáció, társadalmi elvárások tudatosítása, a különbözőség elfogadása és tisztelete;  a kiemelt figyelmet igénylő (hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, nehezen szocializálható, valamint kiemelkedő képességű) gyermekek elfogadó szeretete, szükség esetén segítése megfelelő szakemberek közreműködésével;  a természetes társas kapcsolatok alakítása, segítése;  a természetben és az emberi környezetben jelenlévő jóra és szépre való rácsodálkoztatás, mindezek megbecsülésére nevelés;  a hagyományaink ápolása, jeles napok feldolgozása közös élményeken alapuló tevékenységek gyakorlásával;  a hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés alapozása;  az egyházi, világi ünnepek megélése. Azoknak a nevelési feladatoknak és tevékenységeknek a megfogalmazása, amelyek biztosítják a gyermek személyiségének fejlődését, közösségi életre történő felkészítését, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztését, fejlődésének segítését, valamint a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységeket. Az óvodapedagógus szerepe a folyamatban: Az első találkozás szinte minden gyermek esetében alapvetően meghatározza az óvodához fűződő további kapcsolatát. Már a beszoktatás alatt, kezdjük alakítani a szokás rendszert, hogy a megszokott ritmus segítse a gyermeket a biztonságérzet alakulásában. Adjon lehetőséget illetve bátorítsa a szociális érzelmek megjelenítését. Tegye értékké a tiszteletteljes magatartást, pozitív megerősítéssel, mintaadással segítsen a helyes viselkedési szokások kialakításában. A fejlődés várható eredménye: A gyermek érzelmi élete kiegyensúlyozottá válik, pozitív érzelmei megerősödnek. Alakul önértékelése, kudarctűrő képessége. Képes együttműködésre a felnőttel, gyermekkel. Használja az 90

elsajátított magatartási szabályokat, alkalmazkodik a közösség elvárásaihoz, segítőkész, önzetlen együtt érzővé válik. Egyre több figyelmet fordít társaira. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Az anyanyelvi nevelés és fejlesztés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósuló feladat. Az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van a beszélő környezet, a nevelőközösség mintaadó, példaadó beszédkultúrája, szabályközvetítése. Feladat:     

az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés; beszélő és meghallgatni tudó környezet alakítása; a gyermekek kommunikációra ösztönzése, metakommunikáció fejlesztése; a tapasztalatok, élmények verbális kifejezésére nevelés; a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére ösztönzés.

Az óvodai nevelés a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, valamint meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosítja a gyermekeknek a változatos tevékenységeket. Az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása a fejlődést elősegítő környezetben. További feladat:  spontán és tervezetten szerzett tapasztalatok, ismeretek tapasztalati úton történő bővítése, rendszerezése;  gyakorlás különböző tevékenységekben és élethelyzetekben az életkori sajátosságokra, élményekre és tapasztalatokra építve;  az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, gondolkodás, képzelet, kreativitás, alkotóképesség) fejlesztése;  az egyéni fejlődési ütemnek megfelelően az ismeretek, jártasságok, készségek alapozása. Az óvodapedagógus szerepe a folyamatban: A gyermek sok időt tölt az óvodában, de anyanyelvi kultúráját mégis a család alapozza meg. Felhívja a szülők figyelmét mesélés, beszélgetés fontosságára. Fejleszti beszédkultúrájukat. A beszédhibás gyermekeket logopédushoz irányítja. Fejlődés várható eredménye: A gyermekek törekednek egymás türelmes és figyelmes végighallgatására. használják a beszélgetések, mesék során kibővült szókincsüket. Életkorukhoz, képességeikhez mérten tisztán, megfelelő hangerővel és hangsúlyozással beszélnek.

91

4.4 Az óvodai élet megszervezésének elvei Személyi feltételek Csoportok száma

4

Férőhely száma

120 fő

Pedagógusok száma

8 fő

Dajkák száma

4 fő

Konyhai alkalmazottak

2 fő

Fűtő karbantartó

1 fő

Összesen

15 fő

Óvodánkban a nevelőmunkát felsőfokú végzettséggel rendelkező óvodapedagógusok végzik. A felsőfokú szakirányú végzettség mellett elengedhetetlen a pedagógus kreativitása, az ismeretanyag csoportra, gyermekre lebontott tudatos, tervszerű, alkotó alkalmazása. Pedagógusaink szakmai felkészültsége magas szintű, kvalitása, attitűdje modellt, mintát jelent a gyermekek számára. Az pedagógusok és a dajkák szakmai munkakapcsolata hozzájárul az óvodai nevelés eredményességéhez.

Tárgyi feltételek Az óvoda épülete rendelkezik azokkal a helyiségekkel, amelyek a törvény által előírtak alapján a működéshez szükségesek. Az óvoda udvara és kertje megfelelően biztosítja a gyermekek egészségének megőrzését, a füveskavicsos- homokos területek megfelelő arányával lehetővé teszi a mozgás- és játékigényük kielégítését. A csoporttermek berendezése - az óvónők és a szülők kreatív munkája során – harmóniát árasztó színekkel, formákkal és anyagokkal veszi körbe a gyermekeket. Az óvoda alapfeladata ellátásához szükséges eszközök a költségvetésen kívüli források megteremtésével biztosítottak (pályázatok, képviselői alapból nyert támogatás, szülők adományai). A Helyi Óvodai Nevelési Program indítása a „Kötelező eszközök rendszere és felszerelési lista” előírásain kívül többletköltséget nem jelent, de a szakmai eszközök folyamatos beszerzésének feltételét megkívánja.

92

4.5 Az óvodai élet megszervezése

Napirend Napirendünket úgy állítottuk össze, hogy igazodjon a gyermekek életkori és egyéni szükségleteihez, és hozzájáruljon egészséges fejlődésükhöz. Napirendünk rugalmassága lehetővé teszi, hogy az előre nem tervezett, de a gyermek személyiségfejlődését szolgáló események beilleszthetőek legyenek, figyelembe véve a párhuzamosan végezhető differenciáló tevékenységeket. Főbb kereteit azonban igyekszünk mindig megtartani a gyermekek biztonságérzete, tájékozódása és a szokások alakulása érdekében.

Napirend: Idő

Tevékenység

630

Gyülekezés Gondozási feladatok Szabad játék Folyamatos tízórai Mese,vers Kötetlen illetve kötelező tanulási folyamat Hitre nevelés, az elcsendesedés feltételeinek megteremtése Öltözködés, levegőzés, séta, megfigyelések végzése Mozgásos játék az udvaron, udvari játék

1200

Tisztálkodás, előkészület az ebédhez Ebéd Tisztálkodás, fogmosás, előkészület a pihenéshez Pihenés Teremrendezés, tisztálkodás, előkészület az uzsonnához Uzsonna

1700

Szabadon választott tevékenység Játék

Nevelőközösségünk a tízórai folyamatossá tétele mellett döntött. A gyermekek önállóan dönthetnek egy meghatározott időintervallumon belül arról, hogy mikor ülnek le étkezni. Az ebédet /és igény

93

szerint az uzsonnát/ kötött formában szervezzük azért, hogy a gyermekeknek lehetőségük legyen olyan munka jellegű tevékenységet folytatni, amely által fejlődik személyiségük.

A napirend tevékenységeiben valósul meg a tanulás, melynek szervezeti keretei: Kötött, kötetlen, vagy esetenként mindkét foglalkozási formát is jelentheti. Ez az életkorfüggvényében, és az egyéni fejlettségektől, a kialakult hagyományoktól függően változó.

Kötött

Kötött – kötetlen

Hitre nevelés

Ének- zene, énekes játék

Mozgás

Vers – mese

Mindennapos mozgás

Rajzolás – mintázás, kézi munka Külső világ matematikai

tevékeny

megismerése,

tartalmú tapasztalatokkal

A szervezett tanulás munkaformái: frontális, részben frontális, mikro csoportos és egyéni munka. Heti rend A heti rend a tevékenységek tervezésével, szervezésével biztosítja a fejlesztés megfelelő kereteit, feltételeit. Az óvodai élet megszervezése Az óvodai nevelés a katolikus óvodáinkban csak a fenntartó által jóváhagyott pedagógiai program alapján történhet és a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek

keretében

szervezhető

meg,

az

óvodapedagógus

feltétlen

jelenlétében

és

közreműködésével. Szempontok: 

az óvoda alapdokumentumainak harmonizálása,



az óvoda helyi sajátosságait figyelembe vevőtervezés,



a helyi szokások és a gyermekek egyéni szükségleteinek megjelenése a napirendben és heti rendben,



a

gondozásnak

kiemelt

szerepe

van

a

gyermekek

önállóságának segítésében,

együttműködve a gondozást végző munkatársakkal, 

rugalmas, folyamatos napirend, amelyben a játék kitüntetett szerepet kap, 94



megfelelő időtartamú, párhuzamosan is végezhető, differenciált tevékenységek, melyek harmonikus arányban vannak,



a gyermekek fejlődésének nyomon követése és erről a szülők tájékoztatása.

4.6. Az óvoda szakmai dokumentumai Az óvoda helyi nevelési programja. Csoportnapló

A csoportnaplóban tervezés: 1. A csoport szokás- és szabályrendszere a játékra, a munkajellegű tevékenységre és az egészséges életmód alakítására vonatkoztatva. A tervezési ciklus időtartamát az óvónők a csoport egyéni és életkori sajátosságait, valamint a kialakult szokásokat figyelembe véve határozzák meg.

2. Fejlesztési terv ciklusonkénti lebontásban, a programunkban megfogalmazottan a fejlesztés tartalmi eszközeként szereplő  A külső világ tevékeny megismerése,matematikai tartalommal  Vers, mese  Ének-zene, énekes játék  Rajzolás, mintázás, kézi munka  Mozgás Ezeken belül az adott ciklusban megvalósítandó képességfejlesztéshez rendelt műveltséganyagot fektetjük le, a tervezési ciklus idejét pedig valamennyi csoportban a csoport igényeihez és hagyományaihoz igazodva az óvodapedagógusok határozzák meg.

3. Eseményterv: a csoport életének megszervezésére irányuló feladatok, események. 4. Gyermekek egyéni fejlődésének dokumentálása A gyermek fejlődését figyelembe véve folyamatosan jegyezzük le pedagógiai, pszichológiai észrevételeinket a következő szempontok szerint:  Testi fejlettség terén (szomatikus szektor) - Erőállapot, általános fizikai képességek - Mozgásfejlettség, mozgáskoordináció, testrészek részletes fejlesztése - Teherbíró képességek, terhelhetőség  Akarati-, szociatív szektor - Szociális tulajdonságok fejlettsége, feladattudat, feladattartás - Akaraterő, kitartás - Önállóság szintje vagy önállótlanság - Bátorság, vezetőképesség hiánya, illetve megléte - Csoportban elfoglalt hely – változása 95

- Munkához való viszony, igényszint, igénynívó  Megismerési szektor - Ismeretek köre, gazdagsága, matematikai, környezetismereti ismeretek - Motiválhatósága, érdeklődése - Gondolkodási műveletek, felfogás gyorsasága - Emlékezet, figyelem fejlettsége  Affektív szektor - Jellemző hangulatok - Önbizalom, illetve annak hiánya - Kiegyensúlyozottság, illetve agresszivitás - Félelem-, szorongásszint - Erkölcsi-, és esztétikai érzelmek  Beszéd és kommunikációs képességek terén - A beszéd értése, tisztasága, érthetősége A beszédtechnikai eszközök használatának helyessége (légzés, kiejtés, artikuláció, stb.) - A beszéd prozódiai elemeinek alkalmazása (beszéddallam, ritmus, tempó, hangsúly) - Metakommunikatív eszközök használata Gyermekek fejlődését nyomon követő fejlesztési javaslat A fejlesztési javaslat a gyermek iskolába lépése előtti fejlettségi állapotot rögzíti. Tartalmazza: a gyermek adatait a gyermek aktuális fejlettségi állapotát a gyermek egyéni képességeiből kiinduló fejlesztési lehetőségeket, javaslatokat a gyermek fejlődését segítő egyéb javaslatokat

4.7 Az óvoda kapcsolatai Az óvodapedagógus a kapcsolattartás során vegye figyelembe a családok sajátosságait, szokásait. Az együttműködés során érvényesítse az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait.



Az óvodapedagógusok, szülők, gyermekek együttműködésének továbbfejlesztésének lehetőségei: o kiemelt fontosságú a szülőkkel való szoros kapcsolattartás,evangelizálás, o a családlátogatás,a gyermek otthoni környezetének megismerése,

96

formái,

a fogadóóra, a megbeszélések a gyermek fejlődésének a szülővel való együttes nyomon követését szolgálja, o internetes kapcsolattartás, elektronikus levelezés lehetőségei, o szülői értekezletek szervezése, o szülői közösség, óvodaszék működésének segítése, o játszónapok, foglalkoztató tevékenységek, nyílt napok lehetőségének megteremtése, o közös kulturális programok szervezése, o kirándulás katolikus hitünkhöz kapcsolódó helyekre, o közös szentmisén való részvétel, o az óvodát népszerűsítő egyedi programok megvalósítása. Kapcsolat az óvodába lépés előtti intézményekkel: o a bölcsődével, o a családi napközivel, o a szociális intézményekkel. Kapcsolat az óvodai élet során: o az intézmény fenntartójával, o a társintézményekkel, o a Gyermekjóléti Szolgálattal, o a Családsegítő Központtal, o a gyermekvédelmi ügyintézővel, o a Pedagógiai Szakszolgálat intézményeivel, o a Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal, o a Kormányhivatalokkal és a Tankerületekkel, o a Karitász-csoportokkal, o a Máltai Szeretetszolgálattal, o az egészségügyi szervezetekkel, o a gyermekotthonokkal, o a közművelődési intézményekkel o a nemzetiségi önkormányzatokkal, szervezetekkel. o a Városi vadasparkkal o az Északerdő ZRT-vel o







Kapcsolat az óvodai élet után: o az iskolákkal, o a nevelőotthonokkal.

4.8 Az óvoda tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai Hitre nevelés A hit Isten ajándéka 

A hit hallásból ered, azonban szükséges a példa is: o megtapasztalás, o érzelmi biztonság, o szerető, elfogadó légkör, bizalom, 97

o o

az összetartozás élménye, iskolába lépés idején a hit tovább élése.

 Az óvoda missziós feladatai: o a családok bekapcsolása az egyházközség életébe, o a közös imádság, a közös munka és a közös szórakozás megtartó erő.  A hitre nevelés átszövi az óvodai élet egészét: o a köszönési módban, o a mindennapos lelki beszélgetés során, o az étkezés előtti és utáni imádságban, o a templomlátogatások során, o a játékban, o a tevékenységekben megvalósuló tanulásban, o a délutáni pihenés előtti imában, fohászban, o a hazamenetel előtti imában, fohászban. 

A liturgikus év eseményei: o karácsonyi ünnepkör, o húsvéti ünnepkör (az ünnepekre készülve jócselekedetek gyűjtése), o templomlátogatás, ismerkedés a liturgia eszközeivel, o templomlátogatás során a helyes viselkedési szokások megismertetése, o közös szentmise-látogatás a családokkal, o imádságok tanu



Az erkölcsi nevelés (közösségi és egyéni nevelés, családi nevelés, keresztény erények) átszövi az óvodai élet egészét:

a közös élményeket nyújtó tevékenységek során, az erkölcsi tulajdonságok megalapozása, kialakítása közben (együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség, akarat), o a biztonságérzet erősítése során (feltétel nélküli szeretet, elfogadottság, bizalom élménye). A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű az óvodában dolgozók kommunikációja, bánásmódja és viselkedése. o o

Az óvodapedagógus szerepe a folyamatban: A családoknak segít bekapcsolódni az egyházközösség életébe, a közös imádságon, közös munkán, ünneplésen keresztül. A fejlődés várható eredménye: A családokkal együttműködve a közösen kialakított keresztény viselkedési mintákat elfogadják, követik, hitüket továbbélik.

98

Külső világ tevékeny megismerése A környezethez való pozitív érzelmi viszony kialakítása a növény és állatfajok tiszteletére, megbecsülésére a szülőföld a lakóhely és az ott élő emberek megismerésére és szeretetére nevelés segíti pedagógiai munkánk során, hogy a gyermekek egyértelmű és semmi mással össze nem téveszthető fogalomként értsék, mi az a környezetvédelem, az élet tisztelete, a haza, szülőföld szeretet, s kultúránk értékei.

Óvodapedagógus feladata: -

Biztosítsa a természeti és társadalmi környezethez való pozitív érzelmi kötődést, segítse elő a helyes viselkedési formák és magatartási szokások kialakítását.

-

-

-

Segítse elő a gyermekek közvetlen környezetében lévő élővilág megismertetését és megszerettetését. Adjon lehetőséget az élő és élettelen környezeti tényezők közötti leglényegesebb összefüggések megláttatására. Segítse és biztosítsa a környezeti jeles napok méltó megünneplését. A társadalmi környezet megismerésekor építse a gyermekek sokrétű, sokirányú ismereteire, tapasztalataira, és ezeket bővítve, rendszerezve tervezzen folyamatos fejlesztést. Segítse a gyermekeket környezetük mennyiségi és formai összefüggéseinek megláttatásában, az oksági összefüggések felismerésében. Használja ki a játék, illetve egyéb kötetlen tevékenységben jelentkező matematikai vonatkozású fejlesztési lehetőségeket. Tudatosan teremtsen olyan szituációt, mely lehetőséget ad az önálló probléma megoldásra. Törekedjen arra, hogy egy-egy matematikai témakört, minél több összefüggésben, változatos eszköz és módszerhasználat közben ismertesse meg. Segítse elő a környezeti nevelés szintereinek kiszélesítését, megfelelő élményanyag és helyszínen történő tapasztalatszerzés biztosításával. /Vadaspark, Múzeumok környezeti vetélkedők, tanösvény túra, Erdei óvoda…../ Minél szélesebb körben segítse a szelektív hulladékgyűjtést Ismertesse meg a gyerekeket a komposztálással és annak hasznosságával. Hívja fel a gyermekek figyelmét a környezeti ártalmakra a környezetszennyezés negatív hatásaira. Szervezzen ismeretszerző tevékenységet a föld, levegő, víz védelmére. Adjon lehetőséget a gyermekeknek, hogy a Vadaspark kisállat örökbefogadási programjában részt vehessen. Biztosítsa a már elnyert ZÖLD ÓVODA cím folyamatosságát.

Gyermeki tevékenységek: -

Szűkebb és tágabb természeti és társadalmi környezetüket, változatos tevékenységeken és cselekvéseken keresztül felfedezik, megismerik az óvodapedagógusok és dajkák segítségével. A kialakult szokás és szabályrendszert folyamatosan betartják, törekednek környezetükkel a harmonikus együttélésre. Tiszteletben tartják a saját és mások által létrehozott értékeket. 99

-

Az élő és élettelen környezet összefüggéseiről minél szélesebb körű érzékszervi tapasztalatokon át ismerkednek. Folyamatosan figyelemmel kísérik az őket körülvevő növény és állatvilágot, /pl.: erdei séták, kirándulások során „nyomokat”, madárhangokat, madárfészkeket keresnek és figyelnek meg/. Tevékenyen részt vesznek környezetük alakításában, fejlesztésében, és megóvásában /kisállat és növény gondozás/. Megismerik az ésszerű energia és víztakarékossági szokások alapjait. Bekapcsolódnak a szelektív hulladékgyűjtési programba, szülők, óvodai dolgozók segítségével. Komposztálnak, megismerik annak hasznosságát. A környezet jeles napjainak csoportonkénti és közös megünneplésében aktívan részt vesznek. Kísérleteket végeznek a négy őselem vonatkozásában. Részt vesznek környezeti vetélkedőkön és az évente szervezett egy hetes erdei óvodai programokon. Ismerkednek a környezet matematikai vonatkozásaival, tapasztalatokat szereznek, gondolkodási műveleteket végeznek, majd ezeket feldolgozva beépítik ismeretrendszerükbe.

A fejlődés várható eredménye: Megfigyelik a növények fejlődését, tevékenyen részt vesznek gondozásukban. Ismerik a zöldségek és gyümölcsök fogalmát, és betartják a fogyasztásukkal kapcsolatos higiéniai szokásokat. Tisztában vannak a szelektív hulladékgyűjtés és a komposztálás fontosságával és ezek tevékeny részeseivé válnak. Rendelkeznek koruknak megfelelő ismerettel a családról a családtagok munkájáról beleértve az otthoni feladatokat. A gyermekek ismerik az óvodában dolgozó felnőtteket és a munkájukat. Megtudják nevezni a testrészeket, ismerik érzékszerveiket, azok funkcióit és védelmüket.

Játék „A gyermeknek legyen meg minden lehetősége, hogy játszhasson és szórakozhasson, ezek a tevékenységek feleljenek meg a nevelés által kitűzött céloknak.” (A gyermekek jogai az ENSZ által 1959-ben deklarált közleménye alapján)

A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze .Az óvodás gyermek társas kapcsolatának és játéktartalmának alakulása az óvodába lépéstől az iskolába lépésig tart. Az óvodában előtérbe kell helyezni a szabadjáték túlsúlyának érvényesítését. A játék kiemelt jelentőségének meg kell mutatkoznia a napirendben, időbeosztásban, továbbá a játékos tevékenységszervezésben is.

A játék során:  

a pedagógus utánozható mintát ad, majd bevonható társ marad, indirekt játékirányítás módszerével alakítsa a szabad játékot, amely hosszantartó észavartalan kell, hogy legyen, 100

 

jelenlétével tegye lehetővé a gyermekek közötti játékkapcsolatok alakulását, váljék a játék a pszichikumot, kreativitást fejlesztővé, erősítővé és élményt adóvá,



az óvodapedagógusok feladata az élményszerzés lehetőségének megteremtése, amely alap a különböző játékformákhoz, a gyakorló játékokhoz, a szimbolikus játékokhoz, a konstruáló játékokhoz, a szabályjátékokhoz,





  

a játékhoz a helyi adottságoknak megfelelően kialakított helyre és egyszerű, alakítható, a gyermeki fantázia kibontakozását segítő anyagokra, eszközökre, játékszerekre van szükség, a játék által keresztény értékekre fogékony, kreatív, társaikhoz alkalmazkodni tudó,aktív, feladatokat értő és megtartó gyermek nevelése a katolikus óvodapedagógus feladata, jelenjen meg az anyanyelvi nevelés, alakuljon atársas kapcsolatok szintje, minősége, erősödjenek a katolikus magatartásformák és szokások.

A fejlődés várható eredménye: Megértik és elfogadják játszótársaik elgondolásait, tevékenységük logikáját. Alkalmazkodnak a játék szabályaihoz. Le tudnak mondani egy- egy kedves játékszerről. Vállalják a számukra kevésbé érdekes, kedvezőtlenebb szerepeket is. Tudnak vezetni, és játszótársaikhoz alkalmazkodni. Képesek olyan játékhelyzeteket létrehozni, amelyekben tapasztalataik, érdeklődésük alapján ábrázolják a felnőttek tevékenységét és különféle kapcsolatait. Megfelelő tapasztalatok és élmények birtokában önállóak a játék előzetes közös tervezésében, a szerepek kiválasztásában, a játékszerek és eszközök megválasztásában, a szabályok betartásában. A játszó csoportok tagjai között tartós és szoros kapcsolat alakul ki.

Verselés, mesélés A játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek hozzájárulnak a gyermek érzelmi biztonságához és anyanyelvi neveléséhez. Feladatok:     

mindennapos mondókázás, verselés, mesélés, mesetudat erősítése, a belső képalkotás folyamatának elősegítése, irodalmi élmény nyújtása, népi, klasszikus és kortárs irodalmi műveken keresztül, érzelmi, esztétikai nevelés, közösségi élmény erősítése, személyiségfejlesztés a néphagyomány őrzésével a nemzetiségi és migráns gyermekek esetében is,  bábozás, dramatizálás: o óvodapedagógus bábjátéka, o kommunikáció, o gyermek bábjátéka, 101

o o o o o o o      

bábkészítő tevékenység, esztétikai élménynyújtás, személyiségjegyek tükröződése, testséma fejlesztés, drámajáték elemek, szerepazonosulás, metakommunikáció,

önálló versmondásra, mesélésre ösztönzés, nemzeti, keresztényi tudat erősítése, bibliai történetek hallgatása, ünnepek értékének növelése, a könyv szeretetére, olvasóvá nevelés, saját vers- és mesealkotásra, annak mozgással, ábrázolással történő kifejezésére ösztönzés.

Az óvodapedagógus szerepe a folyamatban Biztosítja az irodalmi élmények befogadásához szükséges nyugodt környezetet. Tegye lehetővé, hogy a gyermekek mindennap részesüljenek irodalmi élményben. Alapozza meg a gyermekekben a könyvek szeretetét. Fejlessze a gyermekek beszélőképességét, fantáziáját. Biztosítson lehetőséget bábozásra, dramatizálásra. Bővítse a gyermekek aktív és passzív szókincsét. Kapcsoljon minél több irodalmi alkotást a környezet tevékeny megismeréséhez, hogy ez által is bővüljön ismeretük a környezeti valóságról, és közelebb kerülhessenek a természet világához.

A fejlődés várható eredménye: A gyerekek játék közben odaillő szövegeket, ritmusokat mondogatnak. Az elhangzott vers, mondóka ismétlését kérik. Hangzás, hangulat, érzelem és alkalom egységében kezdik felfogni a mondott, hallott vers témáját, költői képeit. Várják, kérik a mesemondást, maguk is segítenek a mesemondás, hallgatás feltételeinek kialakításában. Megszilárdulnak a mesehallgatáshoz kapcsolódó szokásaik, a figyelem fenntartásának és ellenőrzésének játékos, egyezményes jelzései. Figyelmesen csendben végighallgatják a mesét.

Ének - zene, énekes játék, gyermektánc Az óvodai ének-zenei nevelés feladatainak eredményes megvalósítása megalapozza, elősegíti a zenei anyanyelv kialakulását. Feladatok:  az él hangsúlyos magyar beszéd erősítése,  érzelmi nevelés az ölbeli játékoktól az énekes népi játékokig, 102

           

zenehallgatás, egyházi zene, vallásos tartalmú dalok, esztétikai nevelés a zenei élményen és a mozgásokon keresztül, a gyermek-, néptáncok és népi játékok, hagyományok megismertetése, fejlettségnek megfelelő hangterjedelem megválasztása, a hallás fejlesztése, ismerkedés a hangszerekkel, ritmusérzék fejlesztése, éneklési készség fejlesztése, zenei anyanyelv elsajátítása, zenei kreativitás, improvizáció fejlesztése, ismerkedés a nemzeti és nemzetiségi értékeket hordozó hagyományos és kortárs művészeti alkotásokkal.

Az óvodapedagógus szerepe a folyamatban: Biztosítsa a zenei nevelés nyugodt feltételét, harmonikus környezetet. Jutassa a gyermeket zenei élményhez. Segítse elő a gyermek esztétikai fogékonyságának kialakulását. Formálja a gyermekek zenei ízlését. Segítse elő a gyermek zenei hallásképességének, kifejezőképességének. ritmusérzékének megfelelő ütemben történő fejlődését. Adjon lehetőséget mozgás improvizációra. Biztosítsa a zenére történő mozgás, tánc lehetőségét.

A fejlődés várható eredménye: Figyelmesen hallgatják az óvodapedagógus énekét. Biztonsággal érzékeltetik az egyenletes lüktetést, a ritmust, az ütemhangsúlyt és a szünetet. Képesek a ritmus és hangzásbeli különbségeket érzékeltetni, megnevezik a külvilág zaját és hangjait. Ismerik és használják az ütő hangszereket. Képesek a dallam felismerésére, bújtatására, visszhangjátékra. Türelmesen, érdeklődve hallgatnak zenét. Megismerik más népek zenei világát, felismerik annak szépségét.

Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka Az ábrázoló tevékenységek az egész nap folyamán a tér és a változatos eszközök meglétével biztosítottak. Feladatok:        

érdeklődés felkeltése az ábrázolás tevékenysége iránt, szokásrendszer alakítása, különböző anyagok, változatos technikák, eljárások, eszközök kipróbálása, megismertetése, az alkotás örömének megtapasztalása, önkifejezésre ösztönzés, esztétikai élmények befogadása, a környezet esztétikai alakítása, vallásos témák megjelenítése, térbeli tájékozódás, szín és formavilág gazdagítása, a finommotorika fejlesztése, 103

 érzelmek, gondolatok megjelenítése a gyermeki alkotásokban,  műalkotás-elemzés, ismerkedés népművészeti elemekkel. Az óvodapedagógus szerepe a folyamatban: Biztosítson lehetőséget egész nap az ábrázoló tevékenységekre. Ismertesse meg a gyermekeket különféle eszközök használatával, különböző anyagokkal, a rajzolás, mintázás és kézimunka különféle technikai eljárásaival, /karcolás, szórás, batikolás, üvegfestés, selyemfestés, gyöngyfűzés, szövés, fonás, stb./ Ösztönözze a gyermekeket vizuális tevékenységek végzésére. Segítse elő a kreatív képességek fejlődését.

A fejlődés várható eredménye: Színhasználatukban érvényesítik kedvelt színeiket. Képesek észrevenni a környezet színhangulatát. Formaábrázolásuk változatos, többnyire képesek hangsúlyozni a legfontosabb megkülönböztető jegyeket, jellemző formákat. Emberábrázolásaikban megjelennek a részformák, próbálkoznak a legegyszerűbb mozgások jelzésével is. Tudnak formákat mintázni elképzeléseik alapján, és megfigyeléseik felhasználásával.

Mozgás A rendszeres napi egészségfejlesztő testmozgás a pszichomotoros készségek és képességek fejlesztését szolgálja. A komplex testmozgások beépülnek az óvodai élet egyéb tevékenységeibe is, miközben együtt hatnak a gyermek személyiségének – pozitív énkép, önkontroll, érzelemszabályozás, szabálykövető társas viselkedés, együttműködés, kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás – fejlődésére. Feladatok:           

mozgásigény kielégítése, mozgásöröm átélése az óvodai nevelés minden napján, baleset-megelőzés a megfelelő környezet biztosításával, erkölcsi nevelés, egészséges életmód kialakítása, tudatos mozgásfejlesztés szabad levegőn is, mozgásos játékok beépítése, testi képességek fejlesztése, önbizalom erősítése, változatos eszközök alkalmazása, nagymozgás és finommotorika fejlesztése, fegyelmezett mozgás elősegítése, harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése, tartásjavítás, lábtorna beépítése a mindennapos mozgásba.

Az óvodapedagógus szerepe a folyamatban: Teremtse meg azokat a feltételeket, amelyek elősegítik a biológiai fejlődést, növelik a szervezet teherbíró, ellenálló és alkalmazkodó képességét. Építsen a gyermekek mozgás tapasztalatára, játékos 104

kedvére tervezése során. Éljen a környezet adta lehetőségekkel. Kezdeményezzen minél több mozgásgyakorlatot a szabadban.

A fejlődés várható eredménye: Növekszik teljesítő képességük, edzettségük, egyensúlyérzékük stabilabbá válik. Megértik a vezényszavakat, utasításokat. Szabályjátékokat a szabályok betartásával játszanak. Mozgás közben figyelnek társaikra. Fejlődik tér- és időtájékozódó képességük. A természetes járást, ütemes járással váltakoztatják

Munka jellegű tevékenységek A személyiségfejlesztés fontos eszköze a cselekvő tapasztalatszerzés. A környezet megismerésének a munkavégzéshez szükséges attitűdök és képességek, készségek, tulajdonságok alakításának fontos lehetősége az óvodában a dolgozók példája. A gyermeki munka tudatos irányítása pedagógiai szervezést, együttműködést igényel, amelyben szükséges a folyamatos, konkrét, a gyermeknek saját magához mérten fejlesztő értékelése. Feladatok:  Az önkiszolgálás; o öltözködés, o testápolási teendők, o étkezéssel kapcsolatos tevékenységek.  A közösség érdekében végzett munka; o a naposi tevékenység, o csoport életéhez kapcsolódó állandó feladatok.  Az alkalomszerű munkák és egyéni megbízatások; o a környezet rendjének biztosítása, o segítés a felnőttnek, egymásnak és a kisebbeknek, o egyéb megbízatások teljesítése.  Az évszakoknak megfelelő tevékenységek; o csoportszobában, o udvaron, o az óvoda környezetében. A fejlődés várható eredménye: Önállóan végzik a már jól ismert munkákat. Megbecsülik saját és mások munkáját. Kialakul a kötelességtudatuk.

A tevékenységekben megvalósuló tanulás Az óvodában a tanulás folyamatos, részben utánzásos, spontán és szervezett, természetes és szimulált környezetben szervezeti és időkeretben megvalósuló tevékenység. A tanulás nemcsak társadalmilag

105

hasznos ismeretek elsajátítása, hanem a teljes személyiség fejlődését és fejlesztését támogató kölcsönösség, elfogadás és elfogadottság élményének sokféle módon történő megélése. Feladat:  

       

elsődleges a tevékenységhez kötött tanulás, az egyéni adottságok figyelembevétele, az optimális terhelhetőség és a motiválás; a vizuális, akusztikus, kinesztetikus észlelés és érzékelés képességének, a verbális emlékezet fejlesztésének játékos megvalósítása, melyet az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtésével ér el; építsen a gyermek előzetes élményeire, tapasztalataira, ismereteire; jelenjen meg a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés, gyakorlati problémamegoldás; fontos a felfedezés lehetőségeinek biztosítása, a kreativitás erősítése, a spontán szerzett játékos tapasztalatok, ismeretek rendszerezése, egymásra épülése; megjelenik a kognitív képességek tevékenységbe ágyazott alakítása; a gyermekek kompetenciájának fejlesztése; a tanulás akadályba ütközése esetén a gyermek fejlődési üteméhez igazodóan egyéni felzárkóztatás, fejlesztés szükséges; tehetségígéretre utaló tulajdonságok megléte esetén nagyobb figyelem, egyéni fejlesztés szükséges; az óvodapedagógus személyre szabott pozitív értékeléssel kell, hogy segítse a gyermek személyiségének kibontakozását, tanulását.

A beszoktatás folyamata Az első találkozás szinte minden gyermek esetében alapvetően meghatározza az óvodához fűződő további kapcsolatát. A gyermekek különböző érzelmekkel fogadják az óvodát. Már a beszoktatás alatt kezdjük alakítani a szokás rendszert, hogy a megszokott ritmus is segítse a gyermeket a biztonságérzet alakulásában. Folyamatosan ismerkedik a szokásrendszerrel. Az egész óvodai nap folyamán gyakorolja a tapintatos, helyes viselkedési módokat. A derűs barátságos óvodai légkör hatására bátran megéli és kifejezi szociális érzelmeit, ezzel is segítve szociális kapcsolatait.

A fejlődés várható eredménye Igényli a társas kapcsolatokat, és életkorának megfelelően tudja azokat kialakítani, kezelni. Képes az együttműködésre felnőttel, gyermekkel. Betartja a közösség által elfogadott szokásokat. Alkalmazkodik a közösség elvárásaihoz. Alakul önértékelése, kudarctűrő képessége.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére. A kisgyermekek többsége óvodáskor végére eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet, belép abba az állapotba, amelyben majd az iskolában, az óvodásból iskolássá szocializálódik.

106

Feladatok:  



 

a rugalmas iskolakezdéshez figyelembe kell venni az életkoron túl az egyéni fejlettségi szintet; az iskolakezdéshez testi, lelki és szociális értettség szükséges, melyek közül egyik sem hanyagolható el, mindegyik egyformán szükséges az eredményes iskolai munkához; o a testi fejlettség szintje (alakváltozás, teherbírás, összerendezett, harmonikus mozgás, testi szükségletek kielégítésének szándékos irányítására való képesség), o a lelki képességek szintje (lelkileg kiegyensúlyozott, ismeri a viselkedés általános szabályait, a tanuláshoz szükséges képességek fejlettsége, szándékos bevésés és figyelem megfelelő kommunikáció, elemi ismeretek önmagáról, a környezetéről), o a szociális képességek szintje (szociális érettség, elfogadás, együttműködés, kapcsolatteremtés, alkalmazkodóképesség, feladattudat kialakulóban, az ismeretszerzési tevékenységhez szükséges tulajdonságok megléte), ötéves kortól (2014. szeptember 1-től 3 éves kortól) kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata, a gyermeki személyiség harmonikus fejlődésének elősegítése; a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka szükséges; a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben.

4.9 Óvodánk gyermekvédelmi tevékenysége. A gyermek- és ifjúságvédelem célja: prevenció során feltárni a tényeket, okokat, amelyek a gyermekek fejlődését akadályozhatják, veszélyeztethetik. Az óvodás gyermek családi helyzetének évenkénti felméréséhez szükséges szempontok: o o o o

az óvodások száma összesen, ebből a veszélyeztetettek száma, kiemelt figyelmet igénylő gyermekek (hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű) száma, három- vagy többgyermekes családban élők száma.

A gyermekek veszélyeztetettségének okait vizsgáló szempontok:  családi környezet,  családon kívüli környezet.

Feladatok:  az ismeretek birtokában a szükséges lépések megtétele, balesetvédelem,  gyermekvédelmi felelős segíti az óvodapedagógusok körültekintő gyermekvédelmi munkáját, baleset-megelőzését,  a gyermekvédelmi felelős munkáját megbízás alapján végzi, 107

 évente kötelező a gyermekvédelmi program elkészítése, gyermekvédelmi ismeretek bővítése,  rendszeres konzultáció, kapcsolattartás a óvodapedagógusokkal, az intézményvezetővel, a gyermekjóléti szolgálattal, esetmegbeszélések, szupervízió szervezése,  családlátogatások, fogadóórák szervezése,  támogatások megszervezése, lebonyolítása

4.10 Óvodánk ünnepei Az ünnep a maga sajátos tartalmával, külső megjelenésével különleges érzelmek átélésére ad lehetőséget. A közös készülődések, tervezgetések távlatot jelenthetnek a gyermek számára. Az ünnep célját akkor éri el, ha az óvoda mindennapjaitól eltérő külsőségek között zajlik, szervezésében a gyermekek is részt vesznek, koruknak megfelelő tevékenységgel. Amennyiben lehetséges, a szülőket is bevonjuk az előkészületekbe, az ünnepi események lebonyolításába A gyermekek életkoruktól függetlenül – de figyelembe véve életkori sajátosságaikat – minden ünnepen részt vesznek. Lehetőséget teremtenek arra, hogy a család és az óvoda között elmélyült kapcsolat alakuljon ki, egymás szokásait, értékrendjét jobban megismerhessük, közelítsük nevelési elveinket. A közös programok nem csak az ünnepeket tartalmazzák, hanem a szülőkkel együtt megtervezett kirándulásokat, sportnapokat, kulturális eseményeket, s az ezekre való felkészülést. Az óvodai ünnepek, ünnepélyek, jeles napok nyitott, vagy zárt megrendezését az óvónők döntik el figyelembe véve a gyermekek fejlettségét, az óvoda hagyományait, a gyermekek és a szülők igényeit. Az ünnep fényét emeli a feldíszített óvoda, az ünneplő ruha felnőtteknek, és gyermekeknek egyaránt. Az ünnepek dokumentálását a csoportnaplóban az érzelmi nevelés és szocializáció foglalja magába, valamint az eseményhez kapcsolódó tervezési-szervezési feladatok. Az események megörökítése szintén az óvoda hagyományaihoz, a szülők igényeihez igazodva valósul meg /Pl. videofelvétel készítése a videotár részére, stb./

108

Gyermekek ünnepi

Csoportok ünnepei

Természeti ünnepek

Egyházi ünnepek

Nyitott

Zárt

Farsang

Mikulás

Advent

Anyák napja

Születésnap

Karácsony

Évzáró

Névnap

Vízkereszt, Három

Október 23.

király-járás/G+M+B

Március 15.

Szent Balázs

Nyitott

Zárt

Nagyböjt Húsvét Szent Anna napjának ünnepe Óvoda ünnepei

Gyermeknap

Föld napja

Állatok világnapja Erdők hete Víz világnapja Madarak-fák napja

4.11 Óvodánk szolgáltatásai. Ezek a programok délutáni időpontban zajlanak, önköltségesek. A különböző fakultatív programokat megfelelő képesítéssel rendelkező szakemberek tartják. Alapellátáson kívüli szolgáltatások a szülők igényei alapján, megfelelő pedagógiai kontroll mellett, szülői hozzájárulással. Judo: Melynek célja, hogy megismertesse a sportág alapjait, a rendszeres sportolás iránti igényt kialakítsa. Judo oktató vezetésével heti egy alkalommal.

109

Gyógytorna: Javítsa a szervek szervrendszerek funkcionális tulajdonságait, fejlődési rendellenességekből fakadó testi elváltozásokat pl hanyag tartás, lúdtalp. Heti egy alkalommal. Gyermek fantázia aerobic: Ismerkedés a sportág alapjaival új mozgásformákkal. Élettani fejlettségüknek megfelelően alapkoreográfia elsajátítása. Heti egy alkalommal. Zene óvoda: Célja a gyermek zenei érdeklődésének felkeltése a zeneirodalom remekeihez való eljuttatása. Heti egy alkalommal. Korcsolyázás: Jéghez szoktatás fizikai erő fejlesztése egészséges életmódra nevelés. Téli időszakban heti egy alkalommal. Erdei óvoda: Védett természeti környezetben óvodapedagógusok irányításával a környezet élővilágának szépségének felfedeztetése. Természetvédelmi ismeretek elsajátítása, környezettudatos magatartás formálása. Évente egy alkalommal nyáron egy hét. Úszás: Gyermekek vízhez szoktatása az úszás alapjaival való ismerkedés. Tavasszal három hetes időintervallumban.

Jogszabályok jegyzéke Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.)

Törvények A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról és érvényben lévő módosításai

Egyházi Törvénykönyv II. Vatikáni Zsinat dokumentumai Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény [MK 2012/172. (XII. 18.)] Magyarország 2013. évi központi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXCVI. törvény [MK 2012/170. (XII. 15.)] A gyermekek védeleméről és a gyámügyi igazgatásról és módosításai 1997. évi XXXI. törvény A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházról 1990. évi IV. törvény. A köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről szóló 2012. évi CLXXXVIII. törvény [MK 2012/164. (2012. XII.7.)]

110

Az egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXV. törvény [MK 2012/180. (XII. 27.)] 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről

Rendeletek Az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat-és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről 331/2006. ( XII.23.) Kormányrendelet A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet Az esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések és az integrációs rendszerben részt vevő intézmények és az ezen intézményekben dolgozó pedagógusok 2012. évi támogatásáról 30/2012.(IX. 28.) EMMI- rendelet A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=154929.229241 A pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről szóló 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet A pedagógiai szakszolgálatokról (jelenleg még) 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet Az 1/1998. (VII. 24.) OM rendelethez 7. számú melléklet a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelethez Jegyzék a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről és módosításai Kormányhatározat Az építésügyi szabályozás ésszerűsítéséről és az ehhez kapcsolódó szabványok felülvizsgálatáról 1357/ 2011. (X.28,) A fenntartói és a helyi (önkormányzati) rendeletek.

111

112

113

Kiegészítés a Szent Imre Római Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai programjához

„HATÁRTALANUL” Határon túli kirándulás program A Nemzeti Összetartozás Napja bevezetéséről, a magyarországi és a külhoni magyar fiatalok közti kapcsolatok kialakításáról és erősítéséről a közoktatásban, valamint a Magyarország határain kívül élő magyarság bemutatásáról szóló országgyűlési határozat, valamint a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 9. § (4) bekezdése alapján a hetedik- évfolyamon határon túli kirándulást szervezünk. A HATÁRTALANUL! programban való részvétel célja a határon túli magyarsággal kapcsolatos ismeretek bővülésének elősegítése. A határon túli kiránduláshoz – pályázat benyújtásával igénybe vesszük a központi költségvetés támogatását. A határon túli kirándulást sikeres pályázat esetén valósítjuk meg. Sikeres pályázat érdekében külhoni iskolával igyekszünk cserekapcsolatot kiépíteni.

Miskolc, 2014. augusztus 27.

Záradék: A Szent Imre Római Katolikus Általános Iskola és Óvoda 2013. szeptember 1-jén az Egri Főegyházmegyei Hatóság által jóváhagyott Pedagógiai programjának kiegészítését a nevelőtestület 2014. augusztus 27-én egyhangúlag elfogadta.

…………………………

……………………….

jegyzőkönyvvezető

hitelesítő 114

TÁMOP-3.1.11-12/2-2012-0045 Óvodafejlesztés az Egri Főegyházmegye fenntartásában lévő óvodákban

A jó gyakorlat adaptációja : a Szent Imre Általános Iskola és Óvoda Kisboldogasszony tagóvodájának helyi pedagógiai programjához

Készítette:Dr. Rózsáné Virosztek Anikó tagóvoda- vezető

115

I.A jó gyakorlat megnevezése:

„ 80 perc alatt a Föld körül”

Jó gyakorlat tulajdonosa, átadója:

Intézmény címe:

Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata

5000 Szolnok Fiumei út 1-3

Adaptáló intézmény: Szent Imre Általános Iskola és óvoda Kisboldogasszony tagóvodája

Kapcsolattartó személy: Dr. Rózsáné Virosztek Anikó tagóvoda-vezető A bemutatott jó gyakorlat célja:     

  

A fenntartható életmód megvalósítását segítő technikák megismertetése és elsajátítása élményprojekten keresztül A Földünk értékeinek és szépségeinek, összefüggéseinek megláttatása, ökológiai szemléletformálás Az ok-okozati összefüggéseinek megértése és a gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan elv óvodás korosztályi megközelítése Élményorientált környezetben teremtünk lehetőséget a helyes viselkedési és magatartásformák elsajátítására. A szervezett, az önálló és a spontán tanulási helyzetekkel segítjük a gyermeki megismerési, felfedezési tanulási folyamatát, melyben kiélheti gondolati és cselekvési szabadságát. Fejlődik fantáziájuk, megélik az átváltozások nyújtotta élményeket. Szociális kompetenciák erősítése Kreativitás és társas készségek fejlesztése

feladata:   

A teremtett világ kontinenseinek, jellegzetességeinek kiemelése Kreativitásra serkentés hívóképek segítségével Közvetlen tapasztalatszerzés, megfigyelés lehetőségeinek megteremtése 116

  

Komplex tevékenységszervezéssel az együttlét örömének átélése Együttműködési készség fejlesztése páros és mikro csoportos formában Problémahelyzetek teremtése, ok-okozati összefüggések felismerése – A foglalkozás menete minden kontinensnél egy probléma helyzetből indul ki

A „ Jó gyakorlat” nevelési időben történő megvalósításával minden óvodai csoport számára lehetőséget biztosító szervezésével egyenlő hozzáférést teremt a gyermekek és szüleik számára. 



Multikulturális környezetet teremtünk, melyben az elfogadás és a befogadás mellett a szülők által felvállalt nemzeti szokások, hagyományok megjelenítésére is lehetőséget biztosítunk. A 7 kontinens „körbeutazásával” és a hozzájuk kapcsolódó komplex tevékenységi tartalmakkal cselekvésre, feladat megoldásra ösztönözzük a résztvevőket. A „Jó gyakorlat” a gyermekek és szüleik számára is mintát és értéket közvetít, a hagyományok megbecsülésére, közös értékek mentén együtt nevelésre nevel.

117

„Ti vagytok a Föld sója” /Máté 5:13/

HELYZETKÉP

Az intézmény adatai Neve: Szent Imre Általános Iskola és Óvoda Kisboldogasszony tagóvodája Címe: 3532 Miskolc Fadrusz 3-8. Telephely: 3535 Miskolc Puskás Tivadar u.5. Tipusa: Egyházi fenntartású alapfokú nevelési,oktatási intézmény Férőhelyeinek száma:90 jó személyi és tárgyi feltételekkel rendelkezik. A nevelőtestületre jellemző az innovációra való törekvés.

Az óvoda alap tevékenységét az Alapító Okiratban meghatározottak szerint végzi, Szervezési és Működési Szabályzatban rögzíttettek az irányadóak az intézmény működésével kapcsolatban Az óvoda nevelési programjának kiegészítésekor figyelembe vettük: -

Óvodai Nevelés Országos Alapprogramját az egyházi törvénykönyv idevonatkozó részeit a katolikus egyházi dokumentumok nevelésre vonatkozó részeit Illeszthetősége a pedagógiai programunkhoz:

Helyi pedagógiai programunkban nevelési célként fogalmaztuk meg az óvodás gyermekek harmonikus, sokoldalúan fejlett személyiség kibontakoztatását az életkori és egyéni sajátosságok, valamint fejlődési ütemük figyelembevételével. A katolikus óvodai nevelés arra kötelezi el magát, hogy a teljes személyiség kiformálására törekedjen, ezért a vallásos nevelést egészen különleges eszköznek tekinti Az óvodában a hitre nevelés nem annyira szavakkal történik, mint inkább életünkkel, tetteinkkel, ahogyan a hétköznapokon viselkedünk. Az egyház az emberek üdvösségének szolgálatára irányuló

118

küldetésének megvalósítása során, főként azokkal az eszközökkel él,amelyeket maga Jézus Krisztus bízott reá. A pedagógiai programunk szerint fontos, hogy a gyermekekben kialakítsuk az elfogadást, a tiszteletet egymás és a felnőttek iránt. Arra kell törekednünk, hogy a gyermekek zökkenőmentesen illeszkedjenek be közösségünkbe és a szeretettel gazdagodva hozzájussanak a szeretetközösség megtapasztalásához. A katolikus intézményben a nevelés és oktatás szoros egységben van, arra kell törekedni és segíteni a gyermeket, hogy megismerje önmagát és az őt körülvevő világot. A gyermek nevelése életre szóló feladat a család számára, az óvodai nevelés csak kiegészíti azt, fontos a jó kapcsolat kialakítása, az együtt nevelés. Ennek érdekében sok közös programot szervezünk, pl. jeles napok,családi napok,táncházak,kirándulások, Nevelésünk során törekszünk a teremtett világ folyamatos megismerésére megszerettetésére. A teremtett világ megismerésében eddig elért eredményeink: Óvodánk a bükk hegység lábánál a diósgyőri vár szomszédságában helyezkedik el. Minden lehetőség adott ahhoz, hogy csatlakozzunk a zöld óvoda mozgalomhoz. Az udvarunkon, pázsit, bokor, fa, arányosan, természetes környezetben találhatók. Az óvoda belső tereit már tudatosan alakítjuk, úgy, hogy az megfeleljen az ezzel kapcsolatos elvárásoknak, természetes anyagokból készült eszközökkel rendezzük be a csoportszobákat .Sokat kirándulunk a családokkal ezzel is erősítve a természethez való kötődésünket. Az emberiség régebben együtt lélegzett a természettel, a legfontosabb törvényszerűségeket a környezetből merítette. A következő generáció jövője függ attól, milyen szemlélettel értékrenddel, viselkedéskultúrával fog rendelkezni. Ennek a megalapozása már az óvodáskorban nagyon fontos. Az emberi környezet megóvása érdekében a gyermekek megismerték      

a Föld fogalmát, rejtett kincseit tudják víz nélkül nincs élet a szelektív hulladékgyűjtést, a közvetlen környezetükben és a tágabb környezetben élő növényeket segédkeznek az udvar tisztántartásában a környezetvédelem jeles napjairól megemlékezünk

A teremtett világ tevékeny megismerése Az óvodai nevelés egészét áthatja a környezeti nevelés. Keresztény pedagógiánk alapja, hogy a gyermekekkel megismertessük a jó Isten által teremtett világ szépségeit. Szeretnénk rávezetni őket arra, hogyan gondoskodjanak, vigyázzanak a ránk bízott világra: növény és állatvilágunkra, természeti kincseinkre. Az egyéni értékek belső törvényszerűségek érvényesítésére törekszünk.. Előtérbe helyezzük az élet védelmét. Ismerjék meg az őket körülvevő társadalmi környezeti területeket, azokhoz kapcsolódó szabályokat és a magyar népi kultúrát.

119

Törekszünk arra, hogy mindezeket közvetlenül a természetben, illetve a témához kötődő társadalmi helyzetekben figyelhessék és tapasztalhassák meg. A helyes magyarságtudat elfogadtatása,.szelídség, alázat, türelem, belső csendre való elmélyülés kialakítása. Szabad játék folyamatos biztosítása minden területen.

Környezeti nevelés

Célunk  Elsődleges célunk, hogy rácsodálkozzanak a teremtett világ szépségeire.  Miközben a gyermek felfedezi környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jusson, hogy életkorának megfelelő szinten, biztonságosan tudjon eligazodni, tájékozódni, épített és természeti környezetében. 

Célunk a természet szeretetére nevelés, a természet közeli élettel való megismertetés, az összefüggések felismertetése, az ember felelősségének éreztetése a természeti és társadalmi környezet megóvása szempontjából.

 Ismerje meg a szülőföldet, az ott élő embereket, a hazai táj a helyi hagyományok, néphagyományok, szokások, a családi kultúra értékeit. Tanulja meg ezek szeretetét, védelmét.  Ismereteket, tapasztalatokat alkalmazza a tevékenységekben.  Részt veszünk egyházi ünnepeken, ismerkedünk az egyházi épületekkel, helyiségekkel, eszközökkel, viselkedési szabályokkal.

Az óvodapedagógus feladatai  Megfigyelő séták, kirándulások szervezése.  A gyermekek szerezzenek minél több (mozgásos, érzékszervi) tapasztalatot az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetről, életkoruknak megfelelő szinten.  Teljes biztonsággal igazodjanak el környezetükben.  Ismertessük meg a gyermekekkel a népszokásokat, hagyományokat. 120

 A gyermek természeti és társadalmi környezetével való kapcsolata a felnőttek közvetítésével valósul meg, az óvodában az óvodapedagógus tudatos irányításával.  Akkor a leghatékonyabb az ismeretek átadása, ha a gyermeknek minél sokoldalúbb tapasztalatszerzésre és élményszerű átélésre adunk lehetőséget  Építsen a gyermek kíváncsiságára, érzelmeire, élményeire, tapasztalataira és abból kiindulva új ismereteket nyújtson, illetve a meg lévőket rendszerezze, mélyítse.  A gyermekek kommunikációs készségének fejlesztése a közvetlen tapasztalat és ismeretszerzés során. Teremtsen alkalmakat a beszélgetésekre.  Ismertesse meg a gyermekekkel az óvoda szűkebb és tágabb környezetét, az emberek munkájának fontosságát.  Figyeltesse meg a gyerekekkel a napszakok változásait és gyakoroltassa az ehhez kapcsolódó tevékenységeket.  Építsen érzelmi kapcsolatokra, a családi kötődésekre, kikből áll, szűkebb és tágabb rokoni baráti kapcsolatok, ünnepek témakörben teremtse meg a készülődés az öröm és az emlékezés hangulatát (pl. fényképek, albumok, videó felvételek közös megtekintése).  Ismertesse meg a gyermekeket anyagi világunkkal és annak összefüggéseivel (föld, víz, levegő, fa, fém, műanyag, papír, textil)  Hangsúlyozza a környezetvédelem fontosságát.

Fejlesztési lehetőségek: megfigyelőképesség, képzelet, fantázia, ismeretbővítés, verbális fejlesztés, viselkedési szabályok, normák elsajátítása, alkalmazkodó képesség, tolerancia, testséma,alaposság mértékletesség.

Óvodánk környezetvédelemre nevelése Napjaink égető kérdése,hogy hogyan oldjuk meg a természetet fenyegető kihívásokat. Nekünk, keresztény embereknek, akik valljuk, hogy feladatunk van ebben a világban, különösen fogalakoznunk kell ezzel a problémával, óvoda pedagógusként pedig szükséges megalapoznunk a ránk bízott gyermekek természet iránti tiszteletét, megbecsülését, szeretetét. A közvetlen környezet és a gyermeket körülvevő világ megismerésének alapja a személyes megtapasztalás.

121

A „Jó gyakorlat” megvalósítása során az alábbi nevelési eredmények várhatók:

- Pozitív élményeket alakít ki s gyermekekben, szülőkben és óvodapedagógusokban egyaránt - Együttműködésre, közös cselekvésre ösztönöz. Segíti a kooperatív technikák alkalmazását - Segíti a szociális kompetenciák és az erkölcsi érzelmek, ítéletek pozitív irányú fejlődését - Projekt pedagógiai jártasságot alakít ki a megvalósítókban és az óvodai csoportok folyamatos részvételével a differenciálás tervezett és spontán alkalmazásával.

A „Jó gyakorlat” megvalósításához szükséges feltételek -

helyszíne az óvodakert ahol megfelelő a mozgástér a résztvevők számához viszonyítva ajánlott minden 3-7 éves gyermeknek homogén és heterogén csoportban, a programot megvalósító személyek száma meghatározó megvalósítható egy napon 1-1 földrész körbeutazásával nyitott, érdeklődő és motivált óvodapedagógusoknak ajánlott, akik szeretnek együtt játszani a projektekben a gyermekekkel és képesek a szülők bevonására is

A „Jó gyakorlat” értékelése -

óvónői önellenőrzés szempontsor alapján gyermeki elégedettség mérése partneri elégedettségmérés a szülők körében gyermeki fejlődés nyomon követése

Humán erőforrás igény -

az óvoda minden dolgozója, gyermekcsoportok,

122

Néptánc oktatás bevezetése 4. Az intézményben folyó művészetoktatás általános céljai és feladatai A választott szakon belül nyújtson speciális művészeti ismereteket és az alkotó munkával együtt járó pozitív élmények segítségével, járuljon hozzá a harmonikus, érzelmileg gazdag, kreatív személyiség kialakításához. Alakítsa ki a kultúra iránti nyitott magatartást, az esztétikai érzékenységet, neveljen a művészetek befogadására, értésére és művelésére. Sajátos eszközeivel ösztönözzön a társadalmi érintkezésben és kommunikációban a toleráns magatartásra. Ismertesse meg a regionális területek alapvető ismeretanyagát és technikáit. Alapozza meg a művészi kifejezőkészségek kialakítását, bontakoztassa ki a tanulók alkotó fantáziáját, és fejlessze improvizációs készségüket. Készítse fel az átlagosnál jobb képességű növendékeket a szakirányú továbbtanulásra, illetve művészeti önképzőkörök, együttesek munkájába való bekapcsolódásra. Irányítsa a tehetséges növendékeket hivatásos pályára, a továbbképző osztályainak folytatására, illetve az amatőr táncéletbe való bekapcsolódásra. Működjék együtt más intézményekkel a kulturális és művelődési feladatok ellátásában. Lehetőség szerint létesítsen cserekapcsolatot más (esetleg külföldi) művészetoktatási intézményekkel, amatőr együttesekkel, képzőművészeti csoportokkal. Törekedjen a társművészetekkel való együttműködésre, kapcsolattartásra. Teremtsen szabad iskola formájában lehetőséget a legváltozatosabb igények kielégítésére. Járuljon hozzá ahhoz, hogy a gyermekek személyisége nyitottá váljon a közösségi alkotó tevékenységek és általában a művészetek iránt. Adjon teret a gyermeki fantázia kibontakozásának, a tanulók kreatív megnyilatkozásainak, fejlessze improvizációs készségüket. Időtálló értékek közvetítése révén járuljon hozzá a gyermekek ízlésének, kritikai érzékének fejlesztéséhez. Alakuljon ki a tanulókban a világ megismerésének az igénye, igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. Nevelési céljaink fontos eleme a szülőföld megismertetése, a hazaszeretet érzésének kialakítása, megerősítése, emlékeink, hagyományaink tisztelete, ápolása, megbecsülése, egészséges nemzeti önbecsülés. Jellemezze tanulóinkat nyitottság és tolerancia más népek, fajok, kultúrák, szokások iránt.

123

Legyen tanulóink sajátja az alkotmányosság, a törvényesség tisztelete, az emberek egyenlőségének elismerése, az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Legyenek érdeklődők a társadalmi jelenségek és problémák iránt, legyen igényük a közéletiségre, a közösségi tevékenységre, a demokrácia érvényesítésére.

5. Az intézményben folyó művészetoktatás tanszakonkénti céljai és feladatai 5.1. Speciális feladatok a néptánc tanszakon

A magyar nyelvterület tánctípusainak és dialektikusainak megismertetése az ismeretek megalapozása és fejlesztése, rendszerezése. A vokális népzenei műveltség megalapozása és fejlesztése. Ösztönözze a tanulókat életkoruknak megfelelő néprajzi tárgyú könyvek, ismeretterjesztő művek olvasására. A nemzeti kisebbségekhez tartozó növendékeket ismertesse meg népük táncával. Fejlessze a tanulók stílusérzékét, a tánc karakterek iránti érzékenységet. Szoktassa tanulóit rendszeres, céltudatos munkára. Értékes táncanyag tanításával, korszerű, vonzó módszerekkel alakítson ki olyan érzelmi kapcsolatot a tanulókban a tánc iránt, hogy az mindennapos szükségletükké váljék. Az iskola tevékenysége irányuljon arra, hogy növendékei az életkoruknak és képességeiknek megfelelő táncanyagot hitelesen, stílusosan, a táncszokásokat visszaadva a tánc szerkezetét ismerve, árnyaltan és kifejezőn adják elő. Neveljen az értékes tánc szeretetére. Ösztönözze tanulóit rendszeres táncelőadások látogatására, a rádió és a televízió néprajzi műsorainak figyelemmel kísérésére, értékes hangfelvételek és videofelvételek gyűjtésére és meghallgatására, de mindenekelőtt aktív társas tánc-életre.

6.6. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok:

A művészeti nevelés szerepe a tanuló személyiségformálásában, korunkban kiemelkedő fontosságúvá vált. A szocializációs feladatokat a család ma már nem tudja maradéktalanul ellátni. A művészeti iskola a maga oldottabb, élményt nyújtó légkörével, örökérvényű értékek közvetítésével erőteljesen hat a tanulók személyiségének alakulására.

124

Felismerve a művészetek lélekformáló, vagy akár gyógyító hatásmechanizmusát, egyre nagyobb a társadalom igénye és elvárása a művészeti képzés iránt. Jelentősége és hatásrendszere abban áll, hogy egyrészt értéket közvetít, ugyanakkor pedig megóv a társadalom káros hatásaitól is. A különböző művészeti tevékenységek és ismeretek révén fejleszteni kell a tanulók egyéni szükségleteit. Nevelésük során magasabb rendű szükségletek iránti igény kialakítását kell szorgalmaznunk. Ilyen szükségletek a munka szükségessége, a közösségek, embertársaink tisztelete, a segítő szándékú magatartás, az önfejlesztő tevékenység, az intellektuális művelődési szükséglet, az egészséges életmód, a kulturált környezet szükséglete. Az értelem kiművelése az iskola alapvető feladatai közé tartozik, de nem válhat az oktatás kizárólagos céljává, csupán eszköze lehet az iskolánkra jellemző személyiségközpontú programnak.

6.7. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink

A közösségfejlesztés lényege a tevékeny közösség nevelőerejének tudatos, szakszerű kiaknázása az egyéni fejlődés érdekében. Ez egy olyan folyamat, amely aktív, dinamikus kapcsolatot teremt az egyén és társadalom között. Az intézmény osztályai munkaközösségek, egyben alkotóközösségek is, amelyekben az egyén helye és szerepe meghatározó, ugyanakkor jellemzője az együttműködés, a közös cél eléréséért folytatott erőfeszítés, az összetartozás, egy közösséghez tartozás érzése.

A közösség meghatározott, a pedagógus által közvetített és képviselt normák szerint dolgozik, amelynek alaptételei: bizalom, tisztelet és szeretet. Jellemzője a kölcsönösség. Az osztályokban tanító pedagógusok feladata a közösségépítés, a közösségfejlesztés, ezen keresztül a személyiségformálás. A közösséghez tartozás egyfajta biztonságérzetet is alakítson ki a tanulókban

Feladataink:

• • • • • • •

Az egyén a közösségen belül aktív, alkotó tag legyen. Tudjon és merjen véleményt formálni, tudja álláspontját előadni, megvédeni. Képes legyen a másságot elfogadni, a közösségért áldozatot hozni. Képes legyen a közös értékrend szerinti szokások elsajátítására. Fejlődjön és bontakozzon ki kommunikációs készsége. A feladat jelentősége kiemelkedő, hiszen a kommunikációs kultúra részben a műveltség, a tudás alapja, részben a társadalmi érintkezés döntő tényezője. Az önálló ismeretszerzés és véleményformálás alapja pedig az anyanyelv jó ismerete. 125

7. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek 7.1. A tehetséggondozás Iskolánk lehetőséget nyújt minden tanuló számára, hogy az érdeklődésének, képességeinek, adottságainak, tehetségének megfelelő elméleti és gyakorlati képzésben részesüljön. A pedagógus alapvető feladata, hogy nevelő-oktató munkája során figyelembe vegye a tanulók képességét és tehetségét.

Az átlagtól eltérő, különlegesen tehetséges gyerekek is egyéni bánásmódot igényelnek. A tananyagot nagyobb léptékkel elsajátító tanulók differenciált oktatását egyénre szabott feladatokkal, esetleg egyéni tanrenddel biztosítani kell.

Programunkban kiemelt szerepet játszik a tehetséggondozás. A tehetséges gyermekek felismerése, önálló ismeretszerzésre való ösztönzése a pedagógus feladata. A tehetséges fiatalok tanulmányi versenyekre való felkészítése, a pályaorientáció szintén kiemelt feladatunk. Ügyelni kell arra, hogy a tehetséges tanulók személyiségében ne okozzon torzulást a siker. A siker- és az esetleges kudarcélmény feldolgozásában a pedagógusnak és a szülőnek is nagy szerepe van.

A tehetséggondozás színterei tanítási órán és tanítási órán kívül: - egyéni és kiscsoportos differenciált feladatok - egyéni és kiscsoportos felkészítő foglalkozások - versenyek, bemutatók, fesztiválok - táborok, alkotótáborok - hétvégi próbák - továbbképzések - vendégoktatók, koreográfusuk kurzusa - belső továbbképzési terv alapján szervezett programok - továbbtanulást segítő felkészítő foglalkozások

7.2. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek Az esélyegyenlőség elve szerint minden tanuló számára biztosítani kell a továbbhaladás lehetőségét. Célunk, hogy a magatartási problémákkal küszködő gyermek is a közösség tagjává váljon, elismeréseket szerezzen. 126

A cél elérése érdekében a pedagógus feladata, hogy bizalmi viszonyba kerüljön a gyerekkel, kialakítva biztonságérzetét, együttműködő, segítő szándékú kapcsolatot alakítson ki a szülőkkel, ügyeljen a gyakori információáramlásra, hogy a gyermek viselkedésének változásait, a kiváltó okokat vizsgálni tudja. A gyermekekhez bizalommal, szeretettel, munkájának elismerésével közelítő pedagógus lehet igazán hatékony ebben a munkában. A nyugodt, következetes nevelői magatartásnak, valamint az egyénre szabott differenciált oktatásnak kiemelkedő szerepe van a beilleszkedési gondok megoldásában. A pedagógus fontos feladata a kapcsolatteremtés módjainak, a helyes magatartásformáknak a megtanítása is. Feladatunk továbbá a hiperaktivitás felismerése, és a megfelelő tanítási – tanulási módszer alkalmazása.

1.1 A TÁNCMŰVÉSZETI ÁG SPECIÁLIS SZABÁLYOZÁSA

1.1.1 AZ ALAPFOKÚ TÁNCMŰVÉSZETI OKTATÁS CÉLRENDSZERE ÉS FUNKCIÓI

1. Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja lehetőséget nyújt a tanulók mozgásműveltségének és mozgáskultúrájának sokirányú fejlesztésére, fizikai állóképességének, ügyességének, cselekvő biztonságának, ritmusérzékének, hallásának, tér- és formaérzékének fejlesztésére, gazdagítására. Egészséges életmódra, magabiztosságra, határozottságra, érzelmi nyitottságra neveli. Hozzájárul, hogy a tanulók személyisége nyitottá váljon a közösségi alkotó tevékenység és a művészetek iránt. Kibontakoztatja a tanulók kreativitását, improvizációs képességét, készségét.

2. A program keretében folyó táncművészeti nevelés alkalmat ad a táncművészet különböző műfajai iránt érdeklődő és fogékony tanulók képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző művészeti szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. Figyelembe veszi az életkorra jellemző fizikai és szellemi sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tapasztalataira, folyamatos technikai fejlődésére építve gyarapítja ismereteiket, fejleszti képességeiket és alakítja készségeiket. Az alapfokú és továbbképző évfolyamokon képességeiktől és a szorgalmuktól függően fejleszthetik tánctechnikai, előadói műveltségüket és különféle szakirányú területeken szerezhetnek jártasságot.

3. A táncművészeti oktatás célja, hogy felkészítse és irányítsa a tehetséges tanulókat a táncművészeti pályára, illetve az amatőr táncéletbe való bekapcsolódásra. A múlt és a jelen hagyományainak és táncművészeti értékeinek megismertetésével és megszerettetésével lehetőséget teremt a tanulók számára életkoruknak megfelelő táncművészeti kultúra és műveltség megszerzésére.

127

1.1.2 AZ ALAPFOKÚ TÁNCMŰVÉSZETI OKTATÁS ÁLTALÁNOS FEJELSZTÉSI KÖVETELMÉNYEI

Fejlessze – a gyerekek és fiatalok mozgáskultúráját, – testi-lelki állóképességét, – kapcsolatteremtő képességét.

Neveljen – egészséges, jó tartású, jó mozgású tanulókat, – táncművészetet értő közönséget, – táncot szerető fiatalokat.

Készítsen fel – a szakirányú továbbtanulásra.

Az alapfokú táncművészeti oktatásnak nem célja a hivatásos és versenytáncos képzés, de célja a tehetséges tanulók pályára irányítása, valamint az amatőr táncéletbe való bekapcsolódásra ösztönzése.

1.2. NÉPTÁNC TANSZAK

1.2.1. AZ ALAPFOKÚ NÉPTÁNCOKTATÁS CÉLRENDSZERE ÉS FUNKCIÓI

A néptánc közérthetősége révén felbecsülhetetlen mértékű segítséget jelent a kultúrák közti kapcsolatteremtésben és az egészséges emberi kapcsolatok kialakításában. Oktatása elősegíti néphagyományunk megismerését, tovább éltetését és újraalkotását, kulturális örökségünk megbecsülését. A kárpát–medencei tánchagyomány sokszínűsége tükröződik vissza az alapfokú művészetoktatás tantervében. A tanórai keretek mellett fontos szerepet játszik a tánc színpadi megjelenítése is, amely egyrészt a művészi megtapasztalás élményét teszi lehetővé a tanulók számára, másrészt kulturális szerepvállalása révén a nagyközönség számára is hozzáférhetővé teszi táncos hagyományainkat. A néptáncoktatás célrendszerében jelentős szemléletmód változás következett be, 128

középpontba került a tanulók technikai felkészültségének megalapozása, amely során alkalmassá válnak a különböző táncok újraalkotására, szabad és kötött formákban történő megjelenítésére. Előtérbe került a helyi táncanyag, tánchagyomány tanításának elsődlegessége, amely végigkísérheti az egész oktatási folyamatot. Nagyobb szabadságot biztosít a pedagógus számára a képzés megtervezésében, ugyanakkor biztosítja az intézmények közötti átjárhatóságot. A spirális elrendezés elősegíti, hogy a különböző képességű tanulók a képzési szintek végére azonos módon rendelkezzenek az elvárt ismeretekkel, képességekkel, kompetenciákkal, megteremti az összevont osztályokban történő oktatás kereteit, lehetőségét. A néptánc oktatása során a kulturális értékek közvetítése nem elsősorban a képességek függvénye, hanem a képességek fejlesztésének lehetséges színtere. Lehetővé teszi mindenki számára – beleértve a kisebbségeket valamint a hátrányos helyzetű gyermekeket is – az önkifejezés és azonosulás esztétikai útjának elérését, segítve ezzel a személyes kreativitás kibontakozását és az egyéniség fejlődését

1.2.3. A NÉPTÁNCOKTATÁS ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEI

A néptánc tanszak célja a magyar néptánc és népi kultúra iránti érdeklődés kialakítása és elmélyítése, hagyományaink, kulturális örökségünk továbbéltetése, a mozgáskultúra megalapozása és fejlesztése, a tánc, mint a közösségteremtés és közösségformálás lehetséges eszközének értelmezése. Kiemelt kompetenciák a néptánc területén:

Szakmai kompetenciák: A táncos képességek – készségek – jártasságok kialakítása és fejlesztése A hagyományos népi játékmód ismerete Korszerű szemléletmód kialakítása a népi kultúra–népélet összefüggő rendszerének értelmezéséhez A tánc általánosan jellemző vonásainak ismerete és gyakorlati alkalmazása A zenéhez igazodó, alkalmazkodó táncos mozgás kialakítása Az improvizáció és a táncszerkesztés törvényszerűségeinek, szabályainak az életkori sajátosságoknak megfelelő ismerete és tudatos alkalmazása A térforma, stílusérzék és mozgásmemória fejlesztése, az alakzatok, formák gyakorlati alkalmazása A táncokhoz kapcsolódó énekek, zenei kíséretek, jellemző viseletek, szokások és a társasági táncélet alkalmainak megismerése A színpad általános törvényszerűségeinek megismertetése Előadói táncos magatartás kialakítása az életkori sajátosságoknak megfelelően A színpadi táncművészet legfontosabb ágazatainak, korszakainak és művészeti alkotásainak megismerése Személyes kompetenciák: Az esztétikai érzék fejlesztése A rendszeres és következetes kitartó munkára nevelés Nyitottságra, valamint a múlt és a jelen értékeinek befogadására nevelés Folyamatos ismeretbővítésen keresztül a szintetikus látásmódra való nevelés 129

A vizuális memória és a képzelőerő fejlesztése A kreativitás és a testi–lelki állóképesség fejlesztése A kommunikáció verbális és nonverbális módjainak alkalmazása Társas kompetenciák: A közösségi alkotás öröme, a közösségi kultúra értékei iránti fogékonyság kialakítása A másság elfogadásának képessége Az önálló döntéshozatal képessége Kezdeményezőkészség, egyéni feladat– és szerepvállalás A kapcsolatteremtő képesség fejlesztése A szabálytudat kialakítása A csoportnorma kialakítása A segítő életmódra nevelés s a szociális érzékenység fejlesztése A közösségi szemlélet kialakítása A környezet megóvásának fontossága Az egészséges életmód igénye Módszerkompetenciák: Az ismeretbefogadás képességének fejlesztése Az intelligens tudás megszerzésére irányuló igény kialakítása Az összefüggések megértésére, a következtetések levonására irányuló fejlesztések Az ismeretek alkalmazásának, újrafogalmazásának képessége A kreatív alkotói folyamatokban való részvétel igényének kialakítása A hatékony önálló tanulásra nevelés Az alkalmazott tudás kialakítása, a képzés során elsajátított ismeretek alkalmazása más környezetben is A tehetség azonosítása, tehetséggondozás, mentorálás, nyomon követés 1.2.5. FŐTÁRGYAK NÉPI JÁTÉK

A képzés elemi szinten járuljon hozzá a tanuló szocializációs, kommunikációs készségének, kezdeményező készségének, kulturális tudatosságának, általános műveltségének fejlesztéséhez. Elsődleges feladat az önfeledt játék megvalósítása, a játékszabály megismerése, a játéköröm megélése Előképző évfolyamok

1. évfolyam

Fejlesztési feladatok – Alapvető mozdulattípusok fejlesztése a játéktevékenység során 130

– A ritmus – tér – térforma fogalmainak kialakítása – Az ugrás és forgás technikai előkészítése – A tanuló mozgáskészségének, önfegyelmének, kommunikációs képességének, éneklési készségének, játékbátorságának, szabálytudatának fejlesztése – A közösségi érzés, a közösséghez tartozás tudatos kialakítása – A verbális és nonverbális kommunikáció szinkronjának elősegítése – A szocializációs folyamatok fejlesztése

Tananyag A játékműveltség felmérése A népi játékokhoz szükséges mozgások, ritmusok, terek, térformák megismertetése Az alapvető mozdulattípusok Játéktípusok (sport–küzdő karakterű népi játékok, énekes–táncos gyermekjátékok) Népi mondókák, kiszámolók, szövegek, dallamok Alapvető zenei ismeretek (egyenletes lüktetés, zenéhez való igazodás, negyedes és nyolcados lüktetés, dallamegységek, a gyermekdalok hangkészlete, ritmusgyakorlatok) Irányok, alakzatok (előre–hátra, jobbra–balra, lent–fönt, sor, kör, oszlop, félkör, csigavonal, szórt forma, térkitöltés, térváltás, egyén és csoport viszonya az alakzatokban) Játékfűzések (a helyi vagy régió szerinti néphagyományban fellelhető népi gyermekjátékokból)

Követelmények A tanuló ismerje a népi játékok cselekményét, szövegét és dallamait, játékfűzéseket A tanuló legyen képes az együttműködésre, alkalmazkodásra, mások elfogadására, a szabályok betartására, a fizikai kontaktus kialakítására, a társas együttlétre, a társak előtti kommunikációra, a párválasztásra, a szerepvállalásra, a játéktevékenységre

2. évfolyam

Fejlesztési feladatok – A mozgáskészség, alapvető kombinációs képesség fejlesztése a mozgás– és játéktevékenység során – A ritmus – tér – térforma fogalmainak alkalmazása a gyakorlatban 131

– Az ugrás és forgástechnika fejlesztése – A játékműveltség, játékbátorság, szabálytudat, önfegyelem és kezdeményezőképesség fejlesztése – A kommunikációs és éneklési képesség fejlesztése, a verbális és nonverbális kommunikáció szinkronjának kialakítása – A kreatív játékos tevékenység valamint a mozgásos és verbális önkifejezés ösztönzése, a közösségépítés megvalósítása, a szocializációs folyamatok fejlesztése

Tananyag Az alapvető mozdulattípusok variációs lehetőségeinek valamint az ugrás típusainak megismertetése Az improvizációs tevékenység előkészítése, a játékismeret bővítése Játéktípusok (sport–küzdő karakterű népi játékok, énekes táncos gyermekjátékok) Népi mondókák, kiszámolók, szövegek, dallamok Alapvető zenei ismeretek (egyenletes lüktetés, zenéhez való igazodás, negyedes és nyolcados lüktetés, dallamegységek, a gyermekdalok hangkészlete, ritmusgyakorlatok) Irányok, alakzatok (előre–hátra, jobbra–balra, lent–fönt, sor, kör, oszlop, félkör, csigavonal, szórt forma, térkitöltés, térváltás, egyén és csoport viszonya az alakzatokban) Játékfűzések (a helyi vagy régió szerinti néphagyományban fellelhető népi gyermekjátékokból)

Követelmények A tanuló ismerje a népi játékok cselekményét, szövegét és dallamait, a játékfűzéseket A tanuló legyen képes az együttműködésre, alkalmazkodásra, mások elfogadására, a szabályok betartására, a fizikai kontaktus kialakítására, a társas együttlétre, a társak előtti kommunikációra, a párválasztásra, a szerepvállalásra és a játéktevékenységre a variációk során is

A tananyag feldolgozásához szükséges kötelező (minimális) taneszköz 1 db tábla vagy flipchart 1 db történelmi Magyarország térkép vagy néprajzi térkép Hangzóanyag lejátszására alkalmas lejátszó/erősítő, hangfal Videó– vagy DVD lejátszó, televízió vagy monitor A tananyaghoz kapcsolódó könyvek, kiadványok 132

Néprajzi kézikönyvek, lexikonok, videó és/vagy DVD filmek A tanulólétszámnak megfelelő, a tanévzáró bemutatókhoz szükséges, megfelelő népviseletek, lábbelik

NÉPTÁNC

A néptáncoktatás tantervi programja lehetővé teszi a tanulók kompetenciaalapú fejlesztését. Hozzájárul, hogy a tanulók személyisége nyitottá váljon a közösségi alkotó tevékenységek és művészetek iránt, fejleszti a kapcsolatépítést az emberekkel, az időgazdálkodást, fejleszti a tanulók megérző képességét, intuícióját, kreativitásukat, improvizációs képességüket, készségüket. Fejleszti a tanulók szocializációs, kommunikációs készségét, kezdeményező készségét, kulturális tudatosságát, általános műveltségét. Lehetőséget nyújt a tanulók mozgásműveltségének, mozgáskultúrájának sokoldalú fejlesztésére, fizikai állóképességük, ügyességük, cselekvő biztonságuk, ritmusérzékük, hallásuk, tér– és formaérzékenységük fejlesztésére, gazdagítására. Figyelembe veszi az egyéni adottságokat, az életkorra jellemző fizikai és szellemi sajátosságokat. Alkalmazkodik a helyi igényekhez és hagyományokhoz. Rugalmassága révén hozzájárul a speciális képzési rendszerekben, összevont osztályokban történő oktatás megvalósításához, lehetőséget teremt a különböző életkorban a képzésbe bekapcsolódó tanulók számára az életkornak megfelelő szintű képzés megvalósítására. Célja, hogy felkészítse és irányítsa a tehetséges tanulókat a táncművészeti pályára illetve az amatőr táncéletbe való bekapcsolódásra. A múlt és a jelen hagyományainak és táncművészeti értékeinek megismertetésével, megszerettetésével lehetőséget teremt a tanulók számára az életkoruknak megfelelő táncművészeti kultúra, műveltség megszerzésére

Alapfokú évfolyamok

1. évfolyam

Fejlesztési feladatok – A test alkalmassá tétele a tananyag szerinti táncos mozgásra – Az ugrástechnikák fejlesztése, a népijáték–ismeret bővítése, az alapvető táncos alakzatok fogalmi rendszerének kialakítása és alkalmazása – A ritmus – tér – térforma fogalmainak alkalmazása a gyakorlatban – A játék központi szerepének megtartása – Az önálló tanulói tevékenység és egyéni szerepvállalás ösztönzése – A játékbátorság, a kezdeményezőkészség, az improvizációs készség, a ritmuskészség és a 133

mozgáskoordináció fejlesztése – Az éneklési kedv, a társak előtti kommunikáció ösztönzése, közösségfejlesztés, a helyi szokások és normák kialakítása

Tananyag Táncelőkészítő gimnasztika Tánctechnika: alapvető mozdulattípusok, támasztékszerkezet, térdhasználat, térben való eligazodás, térkitöltő játékok

súlyváltások,

ugrástípusok,

Énekes–táncos népi gyermekjátékok: (szerepjátékok, párválasztó játékok) a páros tánc előkészítése

Táncgyakorlat: – Az ugrós és a csárdás tanítását előkészítő táncos mozdulatok megismertetése – Ugrós táncok előkészítése csoportos formában, – Csárdás motívumok (egylépéses, kétlépéses, tovahaladó) csoportos formában – Eszközhasználat előkészítése (babzsák, karika, ugrálókötél, bot, üveg) – Az évfolyam célkitűzéseinek, feladatainak, az életkori sajátosságoknak, jellemzőknek megfelelő tánctípus anyaga Koreográfia: népi gyermekjáték vagy népi gyermekjáték és tánc Zenei ismeretek: dudaritmus, kanásztánc ritmus, ritmusgyakorlatok, strófa, 2/4–es lüktetés Népi ének: a választott táncanyaghoz kapcsolódó népdalok, gyermekjáték dallamok Viseletek: jellemző viseletdarabok, azok elnevezései Hagyományőrzés: saját táncrégió gyermekjátékai és táncai

Követelmények A tanuló ismerje a népi játékok cselekményét, szövegét és dallamait, a játékfűzéseket és játékszabályokat, az ugrós és a csárdás technikai elemeit, a tánc közbeni eszközhasználatot A tanuló legyen képes a játéktevékenységre, együttműködésre, feladatvállalásra, a tánctechnikai elemek alkalmazására, improvizációra, a rövid táncetűd folyamatainak felidézésére, koreográfia bemutatására, a ritmikai gyakorlatok megvalósítására

134

OM: Szent Imre Római Katolikus Általános Iskola és Óvoda Miskolc Pedagógia Program

Recommend Documents