Szent Imre Katolikus Óvoda és Általános Iskola, Kecskemét Bevezetés

Szent Imre Katolikus Óvoda és Általános Iskola, Kecskemét Bevezetés Az intézményértékelésre a Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet (KPSZTI) visszatérő Komplex Intézményellenőrzési és–értékelési Programja keretében került sor a kecskeméti Szent Imre Katolikus Óvoda és Általános Iskolában, 6000 Kecskemét Szent Imre utca 9-ben Az intézményértékelés a Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet (KPSZTI) komplex intézményellenőrzési és –értékelési programjának keretében készült. Az értékelés alapját a 2008. június 14-én kelt komplex intézményértékelés, az intézmény nevelőtestülete által 2012. október 17-én 100%-os szavazati aránnyal elfogadott Intézményi önértékelés, az intézmény stratégiai és szakmai dokumentumainak elemzése, dokumentumok szakértői véleményezése, valamint a 2012. november 21 és 23. között tartott helyszíni vizsgálat képezi. A vizsgálatot a címoldalon megnevezett szakértők végezték alulírott vezetésével. A helyszíni vizsgálat során a szakértők összesen 22 tanítási órát, napközis foglalkozást, illetve óvodai foglalkozást látogattak meg. Az óramegbeszéléseken kívül 18 egyéni, illetve csoportos interjút készítettek: az intézmény fenntartójának képviseletében Kerpits Miklóssal; Papp Zsolttal, az intézmény igazgatójával; Senduláné Nagy Mária óvodavezetővel, Tóthné Vámos Edit és Benő László igazgatóhelyettesekkel, az iskola és az óvoda lelki vezetőivel, a szülők és a diákok képviselőivel, a munkaközösségvezetőkkel, az óvodapedagógusokkal, a gazdasági vezetővel, az iskolatitkárral, az óvodatitkárral a dajkákkal és az intézmény technikai dolgozóival. A szakértői csoport együttesen vett részt a fenntartó képviselőjével, és az igazgatóval folytatott megbeszéléseken. A szakértői csoport megtekintette az épületeket, a tantermeket, a csoportszobákat, az oktatási eszközöket, a könyvtárat, a tornaszobákat, a kiszolgáló helyiségeket, a szaktantermeket, az iskola és az óvoda udvarát. Feldolgozták az elégedettségi kérdőíveket: 34 pedagógus kérdőívet (88%), 13 óvodapedagógus kérdőívet (87%), 9 nem pedagógus kérdőívet az óvodában (100%), 31 szülői kérdőívet az iskolában (15%), 35 szülői kérdőívet az óvodában (20%), 36 tanulói kérdőívet (8,5%), így a szülők, dolgozók és diákok széles körének véleményét ismerhették meg. A csoportlátogatásokon és a tanítási órákon a kapcsolódó dokumentumokat (osztálynaplók, csoportnaplók, a látogatott órák tanterve, a bemutatott tanmenetek, a

1

tanulói füzetek, iskolai dolgozatok, ellenőrző könyvek) tekintették meg. A helyszínen szúrópróbaszerűen

áttekintették

az

intézmény

által

rendelkezésükre

bocsátott

dokumentumokat: 

Alapító okirat



Működési engedély



tantervek



tanügy-igazgatási dokumentumok (beírási naplók, törzskönyvek, törzslapok, bizonyítványok, ügyeleti naplók, csoportnaplók, egyéni fejlesztési naplók, szakköri naplók)



ellenőrzők, iskolai füzetek, dolgozatok



tantestületi értekezleti jegyzőkönyvek



DÖK munkaterv



továbbképzési és beiskolázási terv



a pedagógusok és nem pedagógusok személyi anyagai



a SZMSZ-hez kapcsolódó szabályzatok



a pénzügyi folyamatokat irányító szabályzatok



Dolgozói egészségügyi vizsgálatok dokumentációi



Intézkedési tervek



Besorolások, átsorolások



Költségvetési terv



Dolgozói nyilvántartások



Egészségügyi törzslapok



Szülői nyilatkozatok



Előfelvételi naplók



Felvételi és mulasztási naplók



Étkezési nyilvántartás



Éves munkaterv



Csoportlátogatások dokumentációi



Továbbképzési terv



Gyermek- és ifjúságvédelmi dokumentációk



Értekezletekről készült jegyzőkönyvek



Legitimációs záradék. Házirend

2



HACCP dokumentumainak ellenőrzése



Kockázat elemzési dokumentum



Szabályzatok

A helyszíni látogatást megelőzően kézhez kapott dokumentumokat a szakértői csoport áttekintette, azokat elemezte: 

Előző Komplex Intézmény-értékelés



Intézményi Önértékelés



Pedagógiai/Nevelési program



Pedagógiai/Nevelési Program Szakértői véleménye



SZMSZ



SZMSZ szakértői vélemény



MIP



MIP Szakértői véleménye



Éves munkterv



Házirend



Hetirend



Napirend



Munkaidő - beosztások

Az intézményértékelés a KPSZTI intézményellenőrzési és -értékelési programjában meghatározott területekre terjed ki.

3

I. Erőforrások I.1. Adatok A vizsgált intézmény Kecskeméten, a Kalocsa- Kecskeméti Főegyházmegye Érseki Hivatala 6300 Kalocsa, Szentháromság tér1., fenntartásában működő Szent Imre katolikus Óvoda és Általános Iskola. A látogatás célja visszatérő Komplex Intézményellenőrzés. Az óvoda és iskola hivatalos elnevezése: Szent Imre Katolikus Óvoda és Általános Iskola Az intézmény, egyben az iskola, székhelye. 6000 Kecskemét, Szent Imre utca 9. Az 1. tagóvoda székhelye: 6000 Kecskemét, Szent Imre utca 9. A 2. tagóvoda székhelye: 6000 Kecskemét, Teleki László utca 1. Az intézmény alapítója és fenntartója: Kalocsa- Kecskeméti Főegyházmegye Érseki Hivatala 6300 Kalocsa, Szentháromság tér1. Az Intézmény OM azonosítója: 200702 A Szent Imre Katolikus Óvoda és Általános Iskola részét képezi egy 8 osztályos általános iskola és két óvoda, melyek alaptevékenysége 3-7 éves gyerekek óvodai nevelése, iskoláskor előtti felkészítő oktatás, nevelés. Az intézményben világnézetileg elkötelezett, római katolikus szellemben nevelik a gyerekeket. Az előző komplex vizsgálat óta a legjelentősebb változás az óvoda életében történt, mert sikerült átvenni az intézménytől alig néhány száz méterre lévő Teleki utcai óvodát 2009-ben. Az iskola így bővült egy tagintézménnyel. Az óvodai csoportok száma 4-ről 7re emelkedett. Az óvoda átvételét a 200% fölötti túljelentkezés indokolta, amely a felvehető gyermekek számának jelentős növekedésével csökkent. A felvehető gyermekek száma100 főről 175 főre emelkedett. Az átvétel szándékát a szülők és az óvónők interjúja előzte meg. Ennek során világossá vált, hogy mind az óvónők, mind pedig a szülők üdvözölték az elképzelést. Az integrációs folyamat így gördülékenyen, minden érintett örömére és megelégedésére valósult meg. Sikerült a nevelőtestület egységének megteremtése, a nevelési célok és elvek egységesítése, a hitre nevelés meghonosítása az új telephelyen. A város támogatásának és a Fenntartónak a felújítási munkákban nyújtott szakmai segítségének köszönhetően az átvett óvoda teljes mértékben megújult. A Teleki László utcai óvoda gyermekeinek és óvónőiknek nagy segítség, hogy használhatják a Szent Imre utcai óvoda tornaszobáját.

4

Az iskolának nincs saját ebédlője, 1 fő konyhai kisegítő dolgozik az óvodában. Az óvodába 175, az iskolába 431 gyermek jár. Az iskolások létszáma is növekedett az előző komplex óta 16,5%-al. Az óvodában 31, az iskolában 46 gyermek hátrányos helyzetű. Sajátos nevelési igényű gyermekek száma 14. Fejlesztő és felzárkóztató oktatásban részesül 51 tanuló. Magas a 3 vagy többgyermekes családból származó tanulók száma (40.8%). Az intézmény nem rendelkezik saját tornacsarnokkal, mindössze három tornaszoba van ahol testnevelés órát lehet tartani. Az udvar viszont tágas és jól felszerelt, két bitumenes futball pályával. Ezen kívül fajátékokkal ellátott füves játszótérrel is rendelkeznek. A tanuló létszámhoz képest nincs nagyobb közösségi tér, aula vagy díszterem, de még egy nagyobb tornacsarnok se ahol közösségi rendezvényeket, ünnepségeket lehetne tartani. Hiányzik az iskola létszámához mért szaktanterem vagy váltóterem is, ahol a csoportbontásban tartott órákat meg lehetne tartani. Szaktantermek: nyelvi terem, rajz, informatika, természettudományi terem. A diákszervezetnek van külön terme. Az intézmény nem tehetségpont. I.2. Humán erőforrás A nevelőtestület 89%-a vallását gyakorló katolikus. A nevelőtestület létszáma a tanulók létszáma alapján megfelelő. Végzettségük megfelel a törvényi előírásoknak. A tanárok jelentős része pályájának derekán lévő, nagy tapasztalattal rendelkező pedagógus. A pedagógusok létszáma 61 fő. Az előző Komplex1 óta ez 17,3%-al növekedett. Az óvodapedagógusok létszáma pedig megkétszereződött (15 fő). 3 paptanár tartozik az intézmény állományába. Az igazgató munkáját 3 vezetőhelyettes, a pedagógiai munkát 1 gyógypedagógus és 4 dajka segíti. További alkalmazottak száma 19 fő. Az iskolában fejlesztőpedagógus és gyermek és ifjúságvédelmi felelős működik. Viszont nincs logopédus. Félévente egyszer az egész tantestület részt vesz az egyházmegye pedagógusai részére szervezett lelkinapon. Hittanároknak minden félévben van egy, szintén az egyházmegye által szervezett, lelkigyakorlata. A tantestület részére lelki továbbképzést szerveznek

1

Az előző Komplex ideje: 2008.

5

meghívott előadókkal. Több kolléga nyári, például plébániák által szervezett lelkigyakorlatokon is részt vesz. Az óvodában havi rendszerességgel tartanak lelki estéket a kollegák számára meghívott előadókkal. Dr. Jeney Gábor atya az óvoda lelki vezetője, aki rendszeresen és aktívan részt vesz a pedagógusoknak, gyerekeknek és szülőknek szervezett lelki programokon, ünnepeken. Az iskolalelkész Szappanos Tibor atya. Ő végzi a negyedikes elsőáldozók iskolai felkészítését és minden iskolai lelki programban segít. Áhítatokat, iskolamiséket tart és az iskola lelki programját is irányítja, szervezi. Dr. Jeney Gábor és Menyhárt Sándor plébános atyák a nyolcadik évfolyamosoknak tartják a hittan órákat. Mindketten bekapcsolódnak az iskola lelki életébe. Jelenlétükkel hidat képeznek az iskolai és plébániai hittanosok között. A pedagógusok egy része egyéb, intézményen kívüli szakmai tevékenységben is részt vesz. A KPSZTI óvodai vallásos munkacsoportjának tagja Tóth-Döméné Jeney Edit óvónő, valamint az óvodavezetők munkacsoportjában tevékenykedik Senduláné Nagy Mária. Kárpáti Gabriella a városi fejlesztő munkaközösség tagja. Magyar Hajnalka tanítónő a Szent Miklós Leánykollégium önkéntes nevelője. Papp Zsolt igazgató a BEKECS (Beregszász-Kecskemét Baráti Kör) elnöke, a Szentcsalád Plébánia valamit a Kecskeméti

Nagytemplom

képviselőtestületének

tagja,

valamint

a

Kecskemét-

Széchenyivárosi Közösségépítő Egyesület elnökségi tagja. Hortobágyi Tibor gazdasági vezető a Szentcsalád Plébánia képviselőtestületének tagja, valamint a KecskemétSzéchenyivárosi Közösségépítő Egyesület elnöke. I.3. Vezetők 2008 júniusában az iskola élén vezetőváltás történt, Papp Zsolt lett az igazgató, aki fiatalos dinamizmust vitt az iskola életébe. A szeretet, odafigyelés jellemzi munkáját. Szívügye a nemzeti hagyományok és a határon túli kapcsolatok ápolása. Jókedv, bizalom, derű jellemzi őt, vezetése alatt az iskola sokat gyarapodott lelkileg. A tantestület a kérdőíven 4,97-5,00 re értékelte munkásságát. 2009 augusztusától az óvodának függetlenített óvodavezetője lett, a jelenlegi vezető Senduláné Nagy Mária. Hitéletét mélyen megéli. Szakmailag jól felkészült, közoktatásvezetői, szociálpedagógiai, szakképesítéssel is rendelkezik. Munkáját a következetesség, precízség, igényesség, elhivatottság és nagy felelősség érzet jellemzi. 2009-től függetlenített vezetőként dolgozik. Nagyon jó a viszonya az intézményvezetővel,

6

helyettesével, a heti rendszeres megbeszélés, napi kapcsolatuk szorosan együttműködő, bátran fordulhat hozzájuk. Ezt a Fenntartó is megerősítette. A vezetők száma, végzettsége megfelel a törvényi előírásoknak (1+3 fő: igazgató, két igazgató helyettes, óvodavezető). Mindegyikük rendelkezik pedagógus szakvizsgával. Rajtuk kívül gazdasági vezető is működik az iskolában. Az

intézmény

vezetője

rendszeresen

részt

vesz

intézményen

kívüli

szakmai/egyházi/társadalmi elfoglaltságban. I.4 Nem pedagógus dolgozók Végzettségük megfelelő. Létszámuk 27 fő. A dolgozók az intézmény iránt elkötelezettek, szeretik munkájukat és munkahelyüket. Munkájukat hitük és a gyerekek iránt érzett elkötelezettség jellemzi, szakképzettek. Feladatukat lelkesen, az óvoda érdekét figyelembe véve látják el. Mind az óvoda, mind az iskola egész területén látható a technikai dolgozók minőségi munkája a gyerekeket ragyogó tisztaság fogadja. Jó az egymás közötti munkamegosztás gyakorlata. Szeretetteljes kapcsolat jellemzi a gyermekekhez fűződő viszonyukat. Az alkalmazotti közösség egységét, pedagógus és nem pedagógus szakmai kapcsolatát nagyon jónak találtuk. Külön kiemelném, hogy a kérdőívek alapján adott válaszok is ezt támasztották alá, mert mind a nevelők, mind a nem pedagógusok (5) értékelték kapcsolatukat. A két és fél nap alatt is tükröződött, hogy a technikai dolgozók jól együtt dolgoznak az óvónőkkel és az iskola pedagógusaival, segítőkészek, együttműködőek, nagyfokú gyermekszeretet jellemzi őket. Az óvodai feladatok ellátása szempontjából indokolt lenne, hogy a dajkák több időt tölthessenek a csoportban, segítve ezzel az óvónő differenciáló, egyéni bánásmódra épülő munkáját. Gyermekek, tanulók Jelenleg a férőhelyek 92%-a van betöltve, ez 8%-al több, mint az előző Komplex vizsgálat idején. Sok a nagycsaládos, vannak hátrányos helyzetűek, az óvodában öt kisgyermek gyógypedagógiai ellátásban is részesül. A változás többek között azzal magyarázható, hogy az intézmény 2009-ben még egy óvodai tagintézménnyel bővült. Az óvodában gyermekek többsége vallásos környezetből

7

jön, a többiek vallás iránt elfogadóak. A város egész területéről érkeznek. Vidámak kiegyensúlyozottak, jól neveltek. Szociális kapcsolataik életkoruknak megfelelő, szeretettel, közvetlenséggel fordulnak a felnőttek felé, látogatásunk során ezt mi is megtapasztaltuk. Az óvónő és a dajka rendszeres, tudatos, következetes munkájának eredménye, hogy a gyermekek családias környezetben, szeretetben élik napjaikat az óvodában. A csoportokban a nevelőmunka az egymás iránti odafigyelés, szeretet, kiemelkedő. Ez a családias légkör, egymás iránt tanúsított szeretet, tisztelet, egymás elfogadása, segítése biztosítja a keresztény szellemiség megnyilvánulását. Másrészt a szülők körében egyre nagyobb igény van arra, hogy a mai bizonytalan és kiszámíthatatlan világban gyermeküket egyházi iskolába írassák. Az iskola nagyon sok szempontból megfelel a szülők elvárásának és emiatt szívesen íratják ide gyermekeiket. Családias hangulatú, nevelés- és szeretetközpontú oktatást valósítanak meg az intézményben, ahol az értékek közvetítése mellett esztétikus, biztonságos környezetben tanulhatnak a gyerekek. Délutánonként számos szakkörön és szabadidős tevékenységen vehetnek részt a tanulók. A beiskolázási program során lépésről-lépésre megismerhetik a szülők az iskola lehetőségeit, találkoznak a leendő tanítókkal és ezután tudnak magabiztosan iskolát választani. A tanulók nagy része szeret iskolába járni, a szülők többsége pedig elégedett az iskolában folyó nevelő-oktató munkával, ezért is mondhatjuk, hogy jelenleg emelkedik az iskola iránt érdeklődő szülők létszáma. Szülők Az óvodában és az iskolában is működik szülői közösség. Munkájukat a választott vezető irányítja. Az óvodában minden csoport minimum 2 főt delegál az óvodai szülői közösségbe, ott most 14 fő az SZK létszáma. Az iskolában Keserü Szilvia tanárnő irányítja a tevékenységüket. Minden osztályból 2-2 szülő a tagja, így összesen 32 szülő alkotja a csoportot. Az iskola életére odafigyelnek és a törvény adta véleményezési és javaslattételi jogukat minden esetben gyakorolják. Aktívan vesznek részt az iskolai programokon, segítőként vagy résztvevőként. A tanév során két alkalommal értekezletet tartanak és két nevezetes iskolai programban, az iskolai családi sportnapon és az alapítványi

bálon

szervezőként

segítenek.

Ezen

kívül

az

osztálykirándulások

szervezésében és lebonyolításában is részt vesznek. A szülők nagyon elégedettek mindkét óvoda eredményes működésével az itt folyó

8

nevelőmunkával. Biztonságban érzik a gyermekeket, nyugodtan hagyják őket a mindkét óvodában. Nagyon elégedettek az óvodában dolgozók munkájával. Szívesen vesznek részt az óvoda programjain, ünnepein. A kérdőívek alapján, az óvoda erőssége, a katolikus szellemiség, hit gyakorlása, erkölcsi nevelés, nevelési program megvalósulása, szakmai színvonal, érzelmi nevelés, szocializáció, az óvoda légköre, az intézmény vezetése. Nagyon fontosnak tartják a szülők a gyermekeik lelki nevelését, ezért vállalják, hogy a város távolabbi pontjáról idehordják őket. Gyengébb területnek érzik az étkezés minőségét és mennyiségét (4,49)-értékelték. Véleményük szerint: „Hitelesek, családias a légkör, figyelnek a hátrányos helyzetűekre, beteg gyerekekre, nyugalom légköre jellemzi, szakmailag jól felkészültek, mosolygós mindenki és nyitott, örülök, minden megvan, tágas az udvar, jó, hogy utána a katolikus iskolába mehet.” Örülnének, ha helyben lenne logopédus, nyelvoktatás. Iskolaszék nem működik az intézetben. A szülőkkel való kapcsolattartás jelenlegi formái a szülői értekezletek, fogadó órák, családlátogatások, nyílt tanítási napok, s egyéb folyamatos alkalmak a személyes beszélgetésekre a pedagógusokkal. Az iskolai ünnepek, kirándulások, családi rendezvények szintén alkalmat nyújtanak az együttműködésre és kapcsolattartásra. Az elektronikus naplón és a tájékoztató füzeten keresztül a szülők rendszeres tájékoztatást kapnak a tanulók tanulmányi eredményéről, magatartásáról és szorgalmáról. A szülők számára igyekeznek egyre több lelki és családi kapcsolatokat erősítő programot szervezni, pl.: imacsoport, édesapák megáldása, családi nap, lelki esték. További rendezvények, amelyen a szülők is részt vehetnek: teaházak, adventi koszorúkötés, családi sportnap, vízitúra, sítábor, iskolai háziversenyek. Egyre többen vesznek részt az iskolai szentmiséken a családok közül, de még mindig sokan vannak, akik ugyan elfogadják az iskola szellemiségét, de nem vesznek részt a szentmiséken, és az egyházi ünnepeken. Összességében növekedett a vallásukat gyakorló családok száma az intézményben. Néhány szülő nem él az iskola által felkínált lehetőségekkel, nem vesznek részt már alsó tagozaton sem a szülői értekezleteken és egyéb rendezvényeken.

9

A szülők aktivitása változó, s elfoglaltságuk miatt egyre nehezebb őket bevonni az iskola életébe. A tanulók örülnének, ha gyakrabban részt vennének az iskola rendezvényein (4,06)2 A szülőkkel folytatott interjú során elhangzott, hogy „A szülők is szeretnek Szent Imrések lenni:” Jónak tartják a fegyelmet, magas színvonalúnak az oktatást. Örülnek, hogy az iskola nem „versenyistálló”, hogy odafigyelnek a gyerekre, díjazzák a teljesítményt. I.3. Környezet A fenntartó Dr. Bábel Balázs érsek atya elkötelezett a katolikus iskolák ügye mellett. Fontosnak tartja a katolikus nevelést, oktatást. Lehetőségei szerint anyagi és szakmai segítséget is nyújt az iskolának. Az egyházmegyei és nyári lelkigyakorlatokon személyesen is részt vesz és előadásokat tart. EKIF üléseken segítő bátorító hozzáállásával erősíti a vezetőket. Az egyházmegyében fontosnak tartják a színvonalas szakmai munkát, de törekednek az egységes lelki vezetésre is. Ezt segíti elő a Szent Család Plébániával való nagyon jó kapcsolat, Szappanos Tibor atya, Dr Jeney Gábor és Menyhárt Sándor plébános atyák jelenléte az intézmény életében. Az óvoda vezetéséről, dolgozók munkájáról elismerően nyilatkozott. Megnyugtató, jó a kapcsolatuk, kovász szerepük van a vezetőknek. Kiemelte a hazafias, keresztény nevelésüket. Biztosítja az Intézmény színvonalas működésének feltételeit. Fülöp Ernő irodaigazgató úrral és az egyházmegye EKIF elnökével Kerpits Miklóssal nagyon jó az intézmény kapcsolata, rendkívül segítőkészek, keresik az együttműködést, bármikor lehet rájuk számítani. A Teleki László utcai tagóvoda átvétele után a fenntartó a saját költségén teljes felújítást végzett. A Teleki utcában új játszótér készült, s ezen kívül ebben az évben a Szent Imre utcában is felújították a játszóteret. Az intézmény szakmai önállóságát a fenntartó biztosítja. A szakmai segítségnyújtás, tanácsadás és a pontos tájékoztatás jellemzi ezt a területet. A feladatok megoldása során a személyes látogatás, megkeresés, időpont egyeztetés működik. Évente háromszor kerül megrendezésre hivatalos vezetői találkozó az EKIF részéről.

2

Tanulói kérdőív (alsó és felső tagozatosok együtt)

10

Mikrokörnyezet Az iskola Kecskemét központi részén található, igyekeznek kihasználni a környezetében lévő, az intézmény működését segítő lehetőségeket. Sok segítséget kapnak a Máltai Szeretetszolgálattól, a Főplébániától, a Rózsahölgyek társaságától, az iskolarendőrtől. A városi védőnői szolgálat rendszeresen előadásokat tart a gyermekek részére. A Családi Életre nevelés program keretében „családórákat” tartanak a Széchenyi városi Közösségépítő Egyesület munkatársai. Az iskola alapítványa a szülők segítségével az iskola környezetének és játszóterének bővítését és évi rendszeres karbantartását, felújítását tudja megoldani. Jó a kapcsolat az M. Bodon Pál Zeneiskolával. Mivel az intézménynek nincs saját közösségi terme, ezért a Kocsis Pál iskola dísztermét vagy a Szentcsalád templom közösségi termét használják a nagyobb ünnepségek alkalmakor. Az elmúlt tanévben a Piarista Iskola dísztermét is igénybe vették. A helyi sajtó (Petőfi Népe, baon.hu Kecskeméti Televízió) az iskola kérésére minden nagyobb iskolai eseményről rendszeresen tájékoztatást ad. I.4. Tárgyi felszereltség Épületek, infrastruktúra Az óvodák nagyon jó tárgyi feltételekkel rendelkeznek. Vadonatúj, korszerűen, igényesen, jól felszerelt a Szent Imre utcai, míg a Teleki utcai szépen felújított, az épület adta lehetőségeket a legjobban kihasználó esztétikus környezetben fogadják a gyermekeket. A csoportszobák bútorai természetes anyagból készültek. Díszítésükön meglátszik az óvónők igényessége, kreativitása. Udvaraik a gyermekek igényeinek megfelelő, jól felszereltek, mindegyik korcsoport megtalálja az EU szabványnak is megfelelő játékokat. A játékeszközök megfelelnek a biztonsági előírásoknak.. A karbantartók munkáját dicséri, hogy az udvarok rendezettek, virágosak, tiszták. A kérdőíveken egyformán nagyon jónak értékelték az óvodákban a tárgy feltételeket: a szülők és óvodapedagógusok a nem pedagógus dolgozók (4,87 ) Az iskola reneszánsz elemeket tartalmazó eklektikus stílusban épült 1898-1903-ig. Az épület eredetileg árvaház volt. Az 1960-as évektől 1982-ig orosz iskolaként működött,

11

majd a város iskolája lett. A Katolikus Egyház fenntartásába 1995-ben került, ekkor vette fel iskola a Szent Imre nevet. A jelenlegi épületszárnyat az iskola kinőtte, az átlagosan 28 fős osztályoknak sokszor kicsinek tűnik a tanterem, főleg ha csoportmunkában szeretnének dolgozni. Kicsik a tornaszobák, az alagsori pinceklub helyiségük felújításra szorul, jelenlegi állapotában kevésbé alkalmas foglalkozások megtartására, pedig ez az a hely ahol jelen pillanatban a néptánc órákat meg tudják tartani. Az óvodákban melegítőkonyhák működnek, az ételt közétkeztetésből szerzik be. A Teleki László utcában a három csoport számára egy öltöző áll a rendelkezésére, ezért itt túlzsúfoltság van, de egyéb tekintetben az óvodák infrastruktúrája megfelelő. A két óvoda rendelkezik egy tornaszobával. Az intézmény nem rendelkezik önálló konyhával és étteremmel, emiatt a velük egy épülettömbben lévő Kocsis Pál Mezőgazdasági iskolában tudják megoldani az iskolai étkeztetést. Nincs tornacsarnok csak két kisebb tornaszobában tudják megoldani a téli időszakban a testnevelés órákat. Jó idő esetén nincs gond, mert a hatalmas udvar, a két nagy focipálya remek helyszín a testnevelés órák megtartására. A harmadik „tornaszoba” a pincében található, ami eléggé dohos. Sportolásra nem alkalmas. Szellőztető rendszerrel próbálnak javítani a levegőjén. Csoportbontások esetén időnként kevésnek bizonyulnak a tantermek. Nincs akkora közösségi tér az iskolában, ahol ünnepségeket, közös, egész iskolát érintő rendezvényeket tudnánk tartani. Ilyen esetekben a Kocsis Pál iskola dísztermét, tornacsarnokát valamint a közelben lévő Szentcsalád plébánia közösségi termét használják. A Teleki László utcai óvoda 2009 óta szinte teljes felújításon esett át, így a műemlék jellegű épület korszerűbbé vált. A Szent Imre utcai óvoda 2004-ben épült, így minden elvárásnak megfelel. Az iskola épülete műemlék jellegű, helyi védettséget élvez, emiatt külső és belső felújítása igen nagy körültekintést igényel. Mindezek ellenére az eddig elvégzett munkálatok – teljes tetőcsere, belső ajtók cseréje, folyosó és a tantermi padlózatnak a teljes cseréje, világítótestek teljes cseréje, mágneses ajtózárak beszerelése – alkalmassá teszik az épületet a kulturált, biztonságos, otthonos környezet kialakítására. További feladat még az ablakok cseréje, szigetelése.

12

Tantermek, csoportszobák Az óvodában 7 csoportra 7 csoportszoba áll rendelkezésre, melyből egynek az alapterülete kisebb, így kisebb létszámú csoportot helyeztek el benne. Rendelkezésükre áll még egy fejlesztő terem és egy tornaszoba. Az előző Komplex óta az iskolában három új szaktantermet alakítottak ki. Az angol nyelvi terem helyén terembővítéssel informatika szaktanterem került berendezésre. Új szaktanterem még a rajz és a természettudományi terem. Ez utóbbiban lépcsőzetes ülésrend került kialakításra, ezzel előadóterem jelleget kapott a helyiség. Az új helyzetből adódóan a két nyolcadik osztálynak "vándorolnia" kell, hogy szabaddá tegyék a rajz, kémia, biológia, természetismeret, fizika órákra ezt a két tantermet. A „vándorlást” gördülékenyebbé teszi, hogy minden nyolcadikosnak saját zárható szekrénye van a folyosón, ahol a felszerelését tárolhatja. Minden osztálynak van saját tanterme, ez 16 db termet jelent, ebből két terem a már említett rajz és természettudományos teremek. Mivel az iskola több tanteremmel már nem bővíthető, így a jelenlegi helyzetet állandó teremcserével tudják csak megoldani. Plusz szaktanterem az informatika és a német terem. A könyvtár is alkalmas kisebb csoport befogadására. Kicsi a könyvtár alapterülete, nincs lehetőség a bővítésére. A tantermek, folyosók tiszták, rendezettek, a falak ízlésesen díszítettek. A diákok munkái, s az aktuális évszak jellegzetességei is megjelennek a díszítésben. Az alsós termekben különböző értékelő táblázatok (magatartás, szorgalom) is találhatóak a falakon. Természetesen a kereszténységhez kapcsolódó szimbólumok, képek is jelen vannak az iskolában. Jó gyakorlat, hogy minden osztályteremben ki van függesztve a nyomtatott aktuális havi program. Az iskola rendelkezik saját kápolnával. Nincs az intézménynek egy nagyobb méretű saját közösségi tere, ahol az iskolai ünnepségeket megtarthatnák. A pince részen található az iskola büféje és a cserkészszoba is. A lefelé vezető lépcső borítása töredezett, így balesetveszélyes, felújításra szorul. A hét óvodai csoportnak 5 vizesblokk áll a rendelkezésére, így épületenként 2-2 csoport egy vizesblokkot használ. Ezen kívül a dolgozók számára egy-egy vizesblokk áll a rendelkezésre.

13

Az iskolában az alsó és felső folyosón is található megfelelő nagyságú felújított fiú és lány WC is. A lány és fiú testnevelés öltözőben is van mosdó. A pedagógusok részére egy vizesblokk, két wc-vel, áll rendelkezésre, ami a létszámhoz képest nagyon kevés. Az udvar mindkét óvodai telephelyen megfelelő méretű, EU szabványos játékeszközökkel felszerelt. A Teleki László utcán az előző nevelési évben készült el szülői összefogással a gyerekek mozgásigényét jól szolgáló KRESZ pálya. Az iskolaudvar mérete és felszereltsége kielégítő, folyamatosan karbantartják és fejlesztik. Két nagy beton focipályából áll és egy nagy füves területből, ahol fa játékokkal teli játszótér található. Védett kerékpártároló is készült két évvel ezelőtt. Az udvaron a legújabb fejlesztés az alapítványi pénzből készült szaletli és a játszótér füvesítése volt. A Szent Imre utcai óvoda épülete és felszerelése viszonylag új, teljesen megfelelőnek ítéljük. A Telei utcai telephelyen a felszerelés és bútorzat többnyire megfelelő, s felújításuk, cseréjük folyamatos. Taneszközök, felszerelések Az intézmény eszköz- és felszereltségi állapota a törvényi előírásoknak megfelel. A fenntartó gondosságának és az óvónők kreativitásának köszönhetően az óvodában az eszközellátottság megfelelő, folyamatos fejlesztés történik. Az óvodai tornaszobába és a csoportszobákba jelentősebb mennyiségű sport és fejlesztő eszközt vásároltak. Az iskola tárgyi felszereltsége szintén megfelelő, de folyamatos fejlesztést igényel. 3 db interaktív táblával rendelkezik az iskola, a TÁMOP 3.1.4. pályázatnak köszönhetően 6 osztályban tanulhatnak a gyerekek tanulói laptopokon (160 db). A pedagógusok a pályázat során 12 db laptopot kaptak használatra. Még hat tanteremben hiányzik projektor, ezek megvásárlását tervezik. Az új számítástechnika tantermet új számítógépekkel is felszerelték egy évvel ezelőtt. A kisebb szemléltetőeszközök, applikációs, demonstrációs eszközök vásárlása igény és lehetőség szerint történik. A folyamatos korszerűsítés, eszközbeszerzés szükséges, az intézmény igyekszik is ezt megtenni. Az iskola digitális naplót használ, ami bevált. Összességében elmondható, hogy az iskola nagy hangsúlyt fektet a modern IKT eszközök alkalmazására. Kiemelt figyelemmel kísérik a pályázati lehetőségeket a fejlesztéshez.

14

I.5. Az intézmény gazdasági mutatói Az intézmény önállóan gazdálkodik, az éves költségvetés tervezete szerint működik. Az normatívákat a fenntartó rendszeresen és folyamatosan biztosítja, így az intézmény is pontosan tudja teljesíteni fizetési kötelezettségeit. Az óvoda tagintézmény, a gazdálkodást az iskola gazdasági irodáján végzik. Az éves költségvetést a gazdasági vezető készíti el, az intézményvezető és óvodavezető javaslatai, és az óvoda szükségleteinek figyelembevételével. A könyvelést precízen végzik. Éves beszámolóját és költségvetését a fenntartó hagyja jóvá. A dolgozók besorolása, bérezése megfelelő. Az intézmény rendelkezik a szükséges szabályzatokkal Az intézmény mellett 1998 óta működik alapítvány. Legfontosabb céljai az iskolai hitélet erősítése, a tehetséges, de hátrányos helyzetű diákok támogatása szociális tevékenység, iskolai sporttevékenység támogatása, a diákönkormányzat támogatása, iskolai kirándulások, nyári táborok szervezésének és megvalósításának segítése. További kiemelt feladatai a szakköri munka és a kulturális rendezvények anyagi támogatása, az iskolai könyvtár fejlesztése, az iskolaudvar parkosításának, a fajátszótér kialakításának megszervezése, anyagi segítése, az oktatást segítő tárgyi eszközök fejlesztéséhez támogatás biztosítása, a műemlék jellegű iskolaépület korszerűsítéséhez segítségnyújtás, a Szent Imre-díj anyagi feltételeinek biztosítása. Az alapítvány évente kb. egy és másfél millió körüli összeggel gazdálkodik. Fogadja a személyi jövedelemadó 1%-os felajánlásait. Az óvoda saját alapítvánnyal nem rendelkezik. A Fenntartó alapítványa étkezési támogatást nyújt a rászoruló gyermekeknek Az intézmény minden lehetséges pályázati lehetőséget, igyekszik kihasználni a fejlesztések érdekében. Költségvetés, bérek, juttatások, pályázatok Az intézmény költségvetése az elmúlt komplex vizsgálat óta alapvetően nem változott. A bérek a soros előrelépésekkel arányosan növekedtek, ettől eltekintve lényegében változás nem történt. Az intézmény állandó pályázati felelőst alkalmaz, aki keresi a pályázati lehetőségeket. Az elmúlt időszakban több sikeres pályázatot bonyolítottak le.

15

II. Az intézmény stratégiája II.1 Pedagógiai/nevelési program A pedagógiai program az 1993. évi LXXIX. törvény, valamint annak a 2003. évi LXV. törvénnyel történt módosítása, és végrehajtási utasításai alapján készült, figyelembe véve az Egyházi Törvénykönyvben, a 243/2003. (XII.17.), a 205/2009 (XI.20) kormányrendeletekben és a Gyermekvédelemről szóló 1997. évi XXXI. törvény 2002. évi IX. törvény módosított változatában foglaltakat. A Pedagógiai Program jelenlegi változatát 2010-ben fogadták el. A legitimációs záradékot pontosan tartalmazza, így annak hatályossága igazolható. A dokumentum a szülők számára hozzáférhető az intézmény honlapján, az óvodában és az iskolában egyaránt. Minden év első szülői értekezletén, valamint az évente megjelenő "Kisokos"című kiadványban írásos formában is tájékoztatják a szülőket a pedagógiai program főbb elemeinek tartalmáról. Mind a küldetésnyilatkozat, mind a nevelési tervben megfogalmazott cél- és feladatrendszer a keresztény értékekre, erényekre épít. Az alsós tanterv egésze, a felsős tanterv jelentős része is a katolikus kerettantervre épül. II.2. A szervezeti és működési szabályzat A 2009-ban készült, utoljára 2012-ben módosított, SZMSZ tartalmát a pedagógusok 100 %-ban ismerik, be is tartják annak rendelkezéseit. A működés valamennyi területére kiterjedően szabályozza az intézmény munkáját, mindennapi életét. Könyvtári gyűjtőköri és könyvtárhasználati szabályzattal is rendelkezik az intézmény, annak szakvéleményezése is megtörtént. A helyszíni vizsgálat az SZMSZ egyéb mellékleteit belső ellenőrzési szabályzat, eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzata, közbeszerzési szabályzat, pénzkezelési szabályzat, selejtezési szabályzat, számviteli politika, támogatási és térítési szabályzat. Ezen túlmenően az intézmény további huszonegy különböző szabályzattal rendelkezik.

16

II.3. Az intézményi minőségirányítási program Az új, jelenleg már hatályos Köznevelési Törvényben3 és az EMMI rendeletben4 nem szerepel minőségirányítási program. A régi törvény5 azon részét, miszerint az intézményeknek rendelkezniük kell minőségirányítási programmal, 2012. IX. 1-től hatályon kívül helyezték. Az iskola rendelkezik minőségirányítási programmal, amit a fenntartó 2004. április 29-én hagyott jóvá. A minőségirányítási program igen részletes, tartalmazza a 2012. szeptember 1-ig hatályos törvény által előírt kötelező tartalmi elemeket. 2007 tavaszáig kellett kiegészíteniük az intézményeknek a minőségirányítási programjukat az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítmény-értékelésének szempontjaival és az értékelési rendjével. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról rendelkező 2008. évi LXI. törvény 35. § (2) bekezdése módosította a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 40. § (11) bekezdését az alábbiak szerint: „Az intézményi minőségirányítási programnak tartalmaznia kell az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá az alkalmazottak teljesítményértékelésének szempontjait és az értékelés rendjét azzal, hogy a teljesítményértékelés kiválóan alkalmas, alkalmas, kevéssé alkalmas, illetve alkalmatlan eredménnyel zárulhat.” A nem pedagógus dolgozók teljesítményértékelési rendszerét is el kellett készíteni. A programot 2007-ben és 2009-ben kiegészítették az akkori törvényi előírásoknak megfelelően. A dokumentumot érdemes lenne egybeszerkeszteni a kiegészítésekkel, közös tartalomjegyzékkel és folyamatos oldalszámozással lehetne ellátni. Az intézmény a dolgozók teljesítményértékelését rendszeresen végzi, a rendszert megfelelőnek ítéli. Minden évben az első félév után a tanulók, szülők és pedagógusok körében történik elégedettségi mérés. Igen komoly kimutatásokat készítenek, amik jól használhatóak. A mérési eredményeket figyelembe veszik az éves munkaterv készítése

3

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet, a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 5 1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról 40. § 4

17

során. Intézkedési terv készül arról, hogy mi az, amin szükséges változtatni, illetve, hogy mi legyen ennek a módja. A program részletes, a gyakorlatban használható, értékes alkotás. Érdemes megtartani, annak ellenére, hogy törvényileg nem kötelező. II.4. Házirend A közoktatási törvény 40.§ (8-10) bekezdése helyett 2012. 09. 1-től a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 5. §-a rendelkezik a házirendről, és előírja a szabályozásra vonatkozó rendelkezéseket. Az iskola rendelkezik házirenddel, ami 2004. év decemberében készült. A dokumentum alakilag, formailag megfelelő. A diákönkormányzat és a szülői munkaközösség véleményezte, elfogadásra javasolta, a nevelőtestület élt döntési jogkörével. A fenntartó 2005. 1.17-én hagyta jóvá. A házirend tartalmazza a tanulók jogait és kötelességeit, továbbá az iskola, által elvárt viselkedés szabályait. Tartalmazza továbbá a 20/2012. EMMI rendelet alapján a következőket: 

a gyermek, tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírásokat,



a térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezéseket, továbbá a tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályait,



a tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendjét és formáit,



a gyermekek, tanulók jutalmazásának elveit és formáit,



a fegyelmező intézkedések formáit és alkalmazásának elveit,



elektronikus napló használata esetén a szülő részéről történő hozzáférés módját,



az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményeit, a tanulmányok alatti vizsgák tervezett idejét, az osztályozó vizsgára jelentkezés módját és határidejét.



a tanítási órák, foglalkozások közötti szüneteket, valamint a csengetési rendet,



az iskolai tanulói munkarendet,



a tanórai és egyéb foglalkozások rendjét,



a tanulók tantárgyválasztásával, annak módosításával kapcsolatos eljárási kérdéseket,

18



az iskola helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és az iskolához tartozó területek használatának rendjét,



az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán kívüli rendezvényeken elvárt tanulói magatartást.

A 20/2012. EMMI rendelet alapján a házirendnek tartalmaznia kellene a következőket is: 

a szociális ösztöndíj, a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elveit, a nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elvét, az elosztás rendjét,



a főétkezésre biztosított hosszabb szünet időtartamát.

A házirend 4. oldalán lévő dohányzásra vonatkozó szöveget módosítani kell az új szabályzásnak megfelelően. 2012. január 1-jétől

kell alkalmazni a nemdohányzók védelméről és

a

dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásnak egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvényt módosított formájában. Ez a törvény kimondja, hogy sem zárt, sem nyílt légtérben nem jelölhető ki dohányzóhely közoktatási intézményben. (2. § (4)) A házirendhez csatolt jogszabályi szövegek aktualizálásra szorulnak.6 Az intézmény házirendjének folyamatos ismertetése az érintettekkel megvalósul. A házirend megtalálható iskola honlapján és elvileg minden osztályban van belőle egy-egy nyomtatott példány is. Minden tanév elején az osztályfőnökök ismertetik a házirendet a diákokkal és szülői értekezleten a szülőkkel is. Ezen kívül az iskolai "Kisokos"-ban is megtalálhatók a házirend főbb elemei. II.5. Továbbképzések Az intézmény rendelkezik pedagógus továbbképzési programmal (2008-2013), illetve éves beiskolázási tervvel, így pótolta annak az előző komplex során hiányolt meglétét. A nevelőtestület 75 %-os arányban teljesítette továbbképzési kötelezettségét, a fennmaradó 25% esetében a teljesítés folyamatban van. A KPSZTI által szervezett továbbképzéseken való részvétel lehetőségével is szívesen élnek az intézmény pedagógusai, különösen a mai gyakorlatnak megfelelő, problémákra fókuszáló, korszerű módszertani eszközöket felsorakoztató bemutató órákon, továbbképzéseken vesznek részt. Ennek eredménye a pedagógusok szakmai teljesítményében is megmutatkozik.

6

Házirend 19. old, Törvényi szabályozás

19

A TÁMOP 3.1.4. pályázatnak köszönhetően a pedagógusok nagy részének bőségesen volt része továbbképzésekben az elmúlt időszakban. II.6. Éves Munkaterv A munkaterv alapos, részletesen kidolgozott dokumentum. Alapvetően három főbb egységből áll: az iskola munkaterve, az óvoda munkaterve, a munkaközösségek munkatervei. Mindhárom rész összhangban van a többi résszel. Világosan jelöli ki a tanév kiemelt és kevésbé lényeges tanügyigazgatási és gazdasági feladatait. Tartalmazza a tanévre, nevelési évre vonatkozó eseményeket, adatokat, információkat. Részletesen bemutatja az év ellenőrzési tervét, a tanév rendjét, a lényeges dátumokat. A munkaközösségi tervek egységesek, mindegyik helyzetelemzéssel indul, majd részletezi a pedagógiai feladatokat, a tervezett munkaközösségi foglalkozásokat, az éves programokat a vállalt feladatokkal együtt. Tartalmazza a tanév során tartandó bemutató órákat, az ellenőrzési tervet, tervezett óralátogatásokat. A munkaterv egy részletesen kidolgozott, igényes dokumentum.

20

III. Vezetés és szervezeti kultúra III.1 Együttműködés, munkamegosztás, kapcsolatok Az iskola vezetősége minden héten megbeszélést tart, amikor megbeszélik a hét elkövetkező eseményeit, meghatározzák a teendőket, felelősöket, szervezési-ellenőrzési feladatokat . Ezen alkalmakkor értékelik az előző hét eseményeit, eredményeit. A vezetőség tagjai közötti munkamegosztás alapjául a munkaköri leírás szolgál. Az általános igazgatóhelyettes elsősorban a szakmai pedagógiai munka gördülékeny menetéért, a vallási igazgatóhelyettes az iskola lelki életével kapcsolatos szervezési feladatokért , a gazdasági vezetőa gazdasági ügyekért, az óvodavezető pedig az óvodai munkáért felel elsősorban . A hétköznapi feladatok szintjén egymással együttműködve mellérendeltségi viszonyban látják el munkájukat. A vezető óvónő részvétele a vezetőségi értekezleteken biztosítja az iskola és az óvoda harmónikus, egymásra épülő együttműködését. A hétfői vezetőségi ülések mellet havonta kibővített vezetőségi üléseket tartanak a munkaközösségvezetőkkel,

szükség

szerint

nevelőtestületi

értekezleteket,

röpértekezleteket szerveznek. Jó gyakorlat, hogy bizonyos értekezleteket az intézményen kívüli helyszínen szerveznek meg. A nevelőtestületen belüli információáramlást a kollégák megfelelőnek értékelik. (4,72) Az iskola vezetése és a nevelőtestület jó kapcsolatot ápol a szülőkkel és a diákokkal egyaránt. Ennek érdekében szülői értekzleteket, fogadóórákat és havonta egyéb rendezvényeket

szerveznek,

ahol

lehtőség

van

a

szülő-nevelő

találkozásra,

megbeszélésre. A kapcsolattartás ezen formáit az pedagógusok és a szülők is kíválóra értékelik. (4,98 és 4,83) III.2 Vezetési funkciók Tervezés Az éves munkaterv kialakításakor mindenki részt vesz a tervezésben, egyénileg és munkaközösségén keresztül is. Mindenki elmondhatja véleményét a tervezés folyamán, az értekezletek, a munkaközösségi megbeszélések alkalmat adnak az információk átadására. A tervezés, a döntések előkészítése és a feladatok elvégzése során a nevelőtestület tagjai aktívak, szívesen vesznek részt a munka különböző fázisaiban.

21

A vezetők számára nagy segítséget nyújtanak a KPSZTI által szervezett vezetői értekezletek és az EKIF vezetői értekezletei. Ellenőrzés Az intézményben folyó belső ellenőrzés jogszabályokban és a belső szabályzatokban meghatározott előírásoknak való megfelelést vizsgálja. A pedagógusok munkáját az igazgató, az igazgatóhelyettesek, az óvodavezető, a munkaközösség vezetők, az igazgató által megbízott pedagógusok, valamint külső szakértők végezhetik. Az oktató-nevelő munka ellenőrzése folyamatosan történik az évente összeállított - és az iskolai és óvodai munkaterv részét képező- belső ellenőrzési terv alapján, mely tartalmazza az időpontokat az ellenőrzés formáját, célját az ellenőrző és ellenőrzött személyek nevét. Az iskola vezetői az év során rendszeresen látogatnak tanórákat, óvodai tevékenységeket III.3 Vezetés és innováció A vezetőség támogatja a pedagógusok innovatív törekvéseit, nagy hangsúlyt fektet az újításokra, fontos feladatként kezeli mind a tárgyi környezet mind a szellemi megújulás szükségességét. Az elmúlt négy évben mind az infrastruktúra, mind pedig a nevelés különböző színterein számos új ötlet, elképzelés valósult meg. III.4 A vezető személyisége Az iskola elsőszámú vezetője teljes erőbedobással az általa vezetett intézményért dolgozik, jó kapcsolatot tart fenn az iskola és az óvoda dolgozóival, a szülőkkel, az iskola fenntartójával, az iskolában és az óvodában jelen lévő papokkal. A vezető katolikus elkötelezettségét bizonyítja, hogy aktívan részt vesz az egyházközség életében, tagja a Kecskeméti Nagytemplom és a Szentcsalád Plébánia-képviselőtestületének, a Kecskeméti Városháza Egyházügyi Bizottságának és a Magyar Cserkészszövettségnek. Lendületes, életvidám személyisége jó hatással van közvetlen munkatársaira , a nevelőtestületre és a teljes dolgozói közösségere. Nyitott az ujdonságokra, önmaga is keresi az új lehetőségeket, támogatja kollégái innovatív törekvéseit. A nevelőtestület elfogadja, elismeri munkáját, szívesen követik őt, mint az intézmény veztőjét. Az intrjúk során többen megfogalmazták, hogy az előző komplex vizsgálat óta bekövetkezett

22

vezetőváltás kedvezően befolyásolta az intézményben folyó munkát, az intézményi légkört. III.4.a. Az óvoda vezető személyisége „Ő egy hiteles ember” fogalmaztak róla kollégái. Mély hite, erkölcsi tartása példaértékű. Csapatvezetőnek érzi magát, aki felelősséggel tartozik kollégáiért és a gyerekekért. Óvodapedagógusi végzettsége mellett szociálpedagógiai és közoktatásvezetői diplomával is rendelkezik. Meghatározó egyénisége a Szent Család plébániának. Fontosnak tartja a tervezést, pontos, precíz, ugyanakkor rugalmas is. "Kollégáival egyetértenek a nevelési elvekben” vallja az óvodavezető, Senduláné Nagy Mária. Nagyon örült az óvoda bővülésének, mindkét tagintézményben folyó munkát egyformán fontosnak tartja. Sokat tesz munkatársi közösség hitbeli és lelki fejlődéséért. Rendszeresen ellenőrzi és értékeli az óvodákban folyó munkát. Bizalommal teli, gyümölcsöző,

mintaértékű

az

Intézmény

vezetőivel

való

kapcsolata.

Vezetői

tevékenységét a szülők és a dajkák (5), míg az óvodapedagógusok és az iskola nevelői (4,85) értékelték. III.5 Szervezeti kultúra Az intézményt az igazgató, az igazgatóhelyettesek, az óvodavezető és a gazdasági vezető közvetlen bevonásával irányítja. A kibővített iskolavezetés: az igazgatóságból, a munkaközösség-vezetőkből,

a

minőségbiztosítási

vezetőből,

a

szülői

közösség

vezetőjéből áll. Az iskolában hét, az óvodában öt különböző munkaközösség működik. Ezen szervezeti formák között jön létre az együttműködés változó rendszerességgel, értekezletek, megbeszélések, rendezvények formájában.

Az

intézményi

munka

legfontosabb színterei a munkaközösségek, melyekben az pedagógusok átadják egymásnak a tapasztalataikat, szaktárgyi megbeszéléseket, bemutató órákat tartanak, hospitálásokat végeznek. Együtt tervezik a tanév feladatait és a végrahajtás során szorosan együttműködnek egymással. Az önértékelés szerint segítő, harmonikus közösségek alakultak ki az elmúlt évek során, melyet a helyszíni tapasztalatok is alátámasztanak.

23

Az iskola vezetése, a nevelőtestület, a diákok és a szülők is fontosnak, elismerésre méltónak tartják az iskola hagyományait, rendezvényeit, melyekben tükröződik a katolikus, hazafias értékrend.

24

AZ ISKOLA IV. Az intézmény kulcsfolyamatai IV.1. Nevelés 1995 óta működik diákönkormányzat az intézetben. A DÖK rendelkezik önálló munkatervvel, aktív munkát végeznek a képviselők. Munkájukat a diákönkormányzat felelős tanára felügyeli, és éves munkatervet készítenek. Az iskolát érintő kérdésekben véleményezési és javaslattételi jogukat a törvénynek megfelelően gyakorolják. A diákok negyedik osztálytól kezdve képviselők útján vesznek részt a diákönkormányzat

munkájában, iskolai

programok

szervezésében,

tervezésében,

végrehajtásában. Fő programjuk a tanév során a diákközgyűlés, ahol az iskolát és az őket érintő kérdéseket beszélik meg. Fontos tevékenységeik a papírgyűjtés lebonyolítása, a diákönkormányzat által választott „DÖK NAP” programjának megszervezése. A mindennapi iskolai életbe a diákügyelet megszervezésével kapcsolódnak be. A diákönkormányzatnak önálló, saját terme nincsen. Az iskolában a tanár-diák viszony közvetlen. A diákok bizalommal fordulnak nevelőikhez, a tanárok megértőek, toleránsak és ezt a gyerekek is érzik. A nehezen kezelhető gyerekek is könnyen beilleszkednek. Az iskola katolikus és családias jellegéből fakadóan sok lehetőség nyílik a tanár diák viszony elmélyítésére. A pedagógusok összességében igen elégedettek az iskolában zajló folyamatokkal. A kitöltött kérdőíveken7 az alsó tagozaton tanítók 14, a felső tagozaton 17 kérdésre adtak 5 egészes választ, azaz 100%-ban elégedettek voltak az ott leírtakkal. Úgy érzik, hogy megvalósul, a személyre szóló nevelés (alsó 5,00 felső 4,97), a keresztény szellemiség (alsó 4,95, felső 4,93), a magyarságtudat, a hazaszeretet (alsó 5,00, felső 5,00), átláthatóak a tanári követelmények (alsó 4,95, felső, 5,00), a tantestület együttműködő (alsó 5,00, felső 5,00), jó a szülőkkel való kapcsolattartás (alsó 4,95, felső 5,00), az iskola nagy hangsúlyt fektet a tanórán kívüli tevékenységekre (alsó 5,00, felső 5,00). Nagyon elégedettek az iskola vezetésével (alsó 5,00 és 4,95, felső 5,00 és 5,00). Kevésbé elégedettek a tanulók étkezési és beszédkultúrájával, viselkedésével (4,32 és 4,07), szeretnék, ha a szülők aktívabban bekapcsolódnának az iskola életébe (4,47 és 4,73).

7

Kérdőív pedagógusok számára

25

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata: a megelőzés- feltárás- és a családi és szociális problémák megszüntetésének elősegítése. Folyamatosan tájékoztatja a szülőket, családot látogat, kezdeményezi a rászorultak anyagi segítését, kapcsolatot tart az illetékes szervekkel. Az iskolában jelenleg nincs halmozottan hátrányos helyzetű tanuló, 48 gyermek részesül rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben. Az iskolai hitélet lehetőségei szervezettek, rendszeresek. Az intézményben a vallási és erkölcsi nevelés kiemelt hangsúly kap. Az iskolában a református tanulók (4,87%) külön református hitoktatásban részesülnek órarendi keretek között. A tanulók 20-25%-a, aki rendszeres templomba járó, vallásos család gyermeke. Ez a létszám évről évre nő. Egy jelentős része a diákoknak fogékony a hitre, szereti a lelki programokat, kérdez és bátran vállalja magát. Ennek a családias, nyitott légkörnek köszönhető talán, hogy még soha olyan nagy számban nem választották az egyházi iskolákat, főleg a Piarista Gimnáziumot a továbbtanulni vágyó diákok, mint a tavalyi tanévben. Minden szerdán reggel 8 órától az iskolalelkész, Szappanos Tibor atya tartja az éppen soron következő évfolyamnak az évfolyammisét. Ettől a tanévtől kezdve havi iskolai misék nagy része (6 alkalom) reggel 8 órakor kezdődik a közelben lévő két templom valamelyikében (Szentcsalád vagy a Nagytemplom). Szappanos Tibor atyánál egyéni beszélgetésekre és szentgyónásra is lehetősége van az iskola minden tanulójának, dolgozójának. Heti négy alkalommal tartanak reggeli áhítatokat, bontva az évfolyamokat, szerdai napokon az évfolyamok számára szentmiséket szerveznek elsőtől nyolcadik osztályig. Ezek az alkalmak a szülők és a pedagógus kollégák előtt is nyitva állnak. Két alkalommal, karácsony előtt és nagyböjtben rekollekciót tartanak a gyermekeknek. A hitéletet segíti elő az adventi koszorúkötés, gyertyagyújtás, betlehemes találkozó és a „cipős doboz” akció. Az iskola részt vesz a fontosabb egyházi ünnepek megünneplésében is. Prioritásként kezelik a plébániákkal és a kecskeméti katolikus iskolákkal való kapcsolattartást. Ennek jegyében a negyedikes évfolyam egy-egy osztálya heti 1 órában a Főplébániára illetve a Szentcsalád plébániára jár el szentségi felkészítésekre, ott is lesznek elsőáldozók. Mindezt azzal a céllal, hogy jobban kötődjenek a plébániákhoz és lehetőség szerint be is csatlakozzanak az ottani életbe. Az alsó tagozatos érdeklődő gyerekeket ministráns foglalkozásokkal igyekeznek bevonni a liturgiába. Az egyházmegyei hittanversenyen való szép szereplést is célul tűzték ki.

26

Sajnos tapasztalható, hogy a családok támogató hozzáállása nélkül a hitéleti nevelés nehézségekbe ütközik. A tehetséges tanulók fejlesztését a tanórai keretek között a pedagógusok egyéni odafigyeléssel és differenciált feladatok elvégeztetésével biztosítják. Ezek a tanulók rendszeresen kapnak egyénre szabott szorgalmi házi feladatokat is, amelyek nemcsak mennyiségben, de minőségben is többletet jelentenek. Délután is lehetőség van egyéni foglalkozásokon és szakkörökön a tehetséggondozásra. Itt lehetőség nyílik arra is, hogy versenyekre egyénileg is felkészítsék a tehetséges tanulókat. Az alsós tanulók életkoruknál fogva szívesebben vesznek részt a nekik biztosított külön foglalkozásokon és a tanulmányi versenyeken, mint a felsősök. Előfordul, hogy a tehetséges tanulók túlterheltek, mert érdeklődésük szerteágazó. Viszont számos versenyen vettek részt, ahol kiemelkedő eredményeket értek el. A tanórákon differenciált feladatokat kapnak azok a tanulók, akik a tanulásban lemaradnak, illetve a szakértői bizottság által kiállított papírjuk van. Az iskola gyógypedagógusa a beiratkozástól kezdve folyamatosan figyelemmel kíséri és kiszűri a pedagógusok jelzései alapján, és az átfogó mérések szerint a tanulásban veszélyeztetett gyermekeket. Szükség esetén a Nevelési Tanácsadó vizsgálatát kéri az intézmény, annak megállapítására, hogy a felmerülő problémák hátterében tanulási nehézség vélelmezhetőe. Iskola tanulóinak 12%-a egyéni fejlesztést igényel. Az egyéni fejlesztést 4-5 fős csoportokban végzi a gyógypedagógus a rendelkezésre álló fejlesztő teremben. Ezen kívül lehetőség van egyes osztályokban a kooperatív módszerek alkalmazására, amikor a gyógypedagógus is bemegy a tanítási órára, és egyénileg segíti a fejlesztésre szorulókat, bekapcsolódva az óra menetébe. Az alsós tanítók heti két órában egyéni fejlesztéseket tartanak, az esetleges lemaradóknak. A magas osztálylétszámok miatt azonban egy pedagógiai asszisztens jelenléte nagy segítséget nyújtana a tanítási órákon. A diákok az óra alatti saját fegyelmezettségüket kritikusan értékelték (tanulók: alsó: 4,08 és felső: 3,79), míg a szülők és a pedagógusok valamivel pozitívabban (pedagógusok: alsó: 4,63 és felső: 4,27; szülők: alsó: 4,77 és felső: 4,29) Az intézmény célja egészségtudatos gyermekek nevelése, az egészséges életmód és az egészség fontosságának tudatosítása. Ez többek között az egészségtan, életvitel, testnevelés, osztályfőnöki óra és környezetismeret órákon kerül elő legtöbbet. Segítségül van ebben az iskola védőnője, aki felvilágosító órákat tart. Családi életre nevelést a SZÉK (Széchenyivárosi) csoport segítségével elsősorban osztályfőnöki órákon valósítják meg,

27

melynek szintén fontos eleme az egészségnevelés. Az iskola részt vesz az iskola gyümölcs programban, így minden héten minden alsós tanuló friss gyümölcsöt és gyümölcslevet kap. Az intézmény fontosnak tartja a gyermekek környezettudatos magatartásának kialakítását, melyre a tanórákon túl az iskolai programok is lehetőséget adnak. Például: erdei iskolai táborok, Föld napja, Víz világnapja, Madarak és fák napja, Erdők hete megünneplése. Természetismeret szakkör működik az iskolában, aminek keretében nagyon sokat kirándulnak és tanulnak a természetben a tanulók. A diákönkormányzat papírgyűjtést szervez, mely szintén a környezettudatos magatartást erősíti. Az iskolai környezet szépítésével, tisztántartásával is igyekeznek a tanulókat a környezettudatos magatartásra nevelni. IV.2. A tanítás-tanulás folyamata A

tanmeneteket

a

helyi

tanterv,

valamint

a

taneszközökhöz

kiadott

tanmenetjavaslatok alapján, a tanulócsoportokhoz igazítva készítik el a pedagógusok, az előző évi tapasztalatokra támaszkodva. Alsó tagozaton az Apáczai és a Nemzeti Tankönyvkiadó (környezet tantárgyhoz) könyveit használják. A matematikát a Dr. Hajdu Sándor által szerkesztett matematika-tankönyvek segítségével oktatják (Műszaki Könyvkiadó). Első osztályban a Meixner - módszer szerint tanulnak a diákok olvasni. Ez a program sajátos betűtanítási sorrend alapján halad, ez a sajátos sorrend különös gondot fordít arra, hogy egymástól lehető legtávolabbi pontokon vegye elő az egymással bármilyen tekintetben hasonló, ezáltal könnyen összekeverhető betűket. A részképesség gyengeséggel rendelkező (diszlexia, diszgráfia) gyermekeknek különösen kedvez ez a program. A megnézett tanmeneteket a vezetők ellenőrizték, aláírásukkal igazolták. A napközis foglalkozási tervek elkészítésénél figyelembe veszik a tanulócsoport sajátosságait és igényeit, a testnevelésórák idejét, az éves munkatervet, valamint az évszakokat. A hittan tanmenetek készítésénél fontos szempont az évfolyammisék rendje. A tanulók motiválásának érdekében fontosnak tartják a feladatok változatosságát, különböző munkaformák alkalmazását, IKT eszközök alkalmazását, a személyes figyelem, törődés, dicséret, bátorítás lehetőségeit. Élmény és tevékenységközpontú pedagógia megvalósítására törekednek.

28

A 2009/2010-es tanévben az iskola részt vett a TÁMOP 3.1.4. pályázaton, melynek keretében a pedagógusok részt vettek módszertani továbbképzéseken. A bőséges képzésnek köszönhetően megtanulhatták a kooperatív technikák alkalmazását, az IKT eszközök használatát, a projektmódszer alkalmazását, a differenciálás lehetőségeit. A megismert technikákat sokan alkalmazzák a napi tanítás során. Alsó tagozaton a látott órák mindegyikén tapasztalható volt a csoportmunka valamely formája. Az órákon a képességek szerinti differenciálásnak ellenben nagyobb hangsúlyt lehetne adni. A felső tagozatos tanórákon a frontális munka mellet szinte minden órán megjelent a csoportmunka vagy a pármunka is. Rendkívül színes az eszközhasználat: laptop, projektor, térképek, modellek, makettek. A kollégák nagyon jól kapcsolták össze az otthoni feladatokat a tanórai munkával. Alsó tagozaton az eszközhasználat rendszeres, változatos. A tanítók szakmai módszertani felkészültségét egy ötfokú skálán 4,87-re, a tanulók motiválását, aktivizálását, a tanulók értékelését mind 5-5-re, a nevelési lehetőségek kihasználását 4,83-ra, a tanítási óra légkörét 4,77-re értékelte a szakértői csoport. A tanári ellenőrzés az alsó tagozaton napi rendszerességgel folyik. A tanulók értékelésének rendje nagyjából egységes az alsó tagozaton. Második osztálytól osztályzatokkal történik az értékelés a különböző jó pontok és dicséretek mellett. A tájékozató füzetben szinte minden esetben elegendő jegy szerepelt az adott tantárgynál. Az alsós tanulók arra a kérdésre, hogy mennyire világos, hogy mi alapján értékelik a munkájukat 4,83-at adtak. A tanítási órák légköre összességében barátságos, szeretetteljes volt. A látott órák közül több alkalommal történt feleltetés, viszont minden órán szóbeli dicsérettel vagy piros pontokkal értékelték a tanulókat. A tanítók a megnézett tanórák 75%-ában óravázlatot is készítettek. Az alsó tagozaton nagy felmenő rendszerben tanítanak. Jó az együttműködés

az

alsós

munkaközösségben,

módszertani

segítséget

nyújtanak

egymásnak a kollégák. Az információáramlás megfelelő. A feladatokba a tanítók egyformán bevonhatóak, a munkamegosztás megfelelő. A testnevelés tantárgyat évfolyamonként fiú-lány bontásban tanítják szakos kollégák. A mindennapos testnevelést a néptánc órákkal tudják megoldani. Az iskola elegendő hangsúlyt fektet a rendszeres mozgásra, sportolásra (4,83).8

8

Tanulói kérdőív (aló és felső tagozat együtt)

29

Az alsó és felső tagozat közötti átmenetet jónak ítélték meg a kollégák. A felső tagozaton tanítók mennek órát látogatni a 4. osztályba. Több kolléga eleve mindkét tagozaton tanít. Az óvoda – iskola átmenet is jól szervezett, saját programjaikra hívják egymást a kollégák (pl. Gergely-járás). Az alsó tagozaton minden osztály egy-egy napközis csoportot alkot. Általában a napközis nevelők is tanítanak délelőtt egy-egy tantárgyat. A napköziben nemcsak mennyiségileg, hanem minőségileg is ellenőrzik az írásbeli házi feladatokat a tanítók minden nap. A napi levegőzésre az iskola udvara ad lehetőséget. Első osztálytól kezdve tanulnak a diákok idegen nyelvet bontott csoportokban. Angol vagy német nyelvet lehet választani. A nyelvi órákon rendszeresen készülnek projektmunkák és a TÁMOP fenntartása miatt az iskola beépíti a munkatervébe a témahetet, projektet és az IKT eszközök használatát. Az idegennyelv-tudás fejlesztése kapcsán a szülőknek nagyobb elvárása lenne (4,41)9 A pedagógusok továbbképzéseken, munkaközösségi foglalkozásokon és más iskolákban történt óralátogatásokon igyekeznek a módszertani kultúrájukat fejleszteni. Nyitottak az új módszerek iránt és a lehetőségekhez mérten próbálnak változatos módszertani elemeket alkalmazni. A tanulók ellenőrzése rendszeres és folyamatos, melyet a tájékoztató füzeteken és a digitális naplón keresztül ismertetnek a szülőkkel. Az alsósok évente kétszer félévkor és év végén, a felsősök félévkor, háromnegyed évkor és év végén kapnak bizonyítványt. Első osztályban szöveges értékelést, a többi osztályban 5 jegyű skálán történő értékelést kapnak a gyerekek. Az előző "Komplex" óta ugrásszerű változás következett be, elsősorban a TÁMOP 3.1.4. pályázatnak köszönhetően, amely a módszertani kultúra fejlődését és az IKT eszközök felszereltségének emelkedését eredményezte.

9

Szülők kérdőíve (aló és felső tagozat együtt)

30

IV.3. A tanórán kívüli foglalkozások Igen gazdag szakköri lehetőségeket kínál az iskola a diákoknak. A szakkörök idejét lehetőleg úgy alakították ki, hogy a napköziben a tanulási idő védett idő legyen. Heti rendszerességgel az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokon vehetnek részt a tanulók: 

Matematika szakkör 1. 2. 3. 4. osztályban



Angol szakkör 1. 2. valamint 5-6. osztályban



Természetismeret szakkör felső tagozatosoknak



Énekkar alsó- és felső tagozatosoknak külön



Dráma szakkör 3-4. osztályban



Sakk szakkör kezdők és haladók részére



Robotika szakkör 7-8. osztályban



Informatika szakkör 5-6. osztályban



Cserkészet 5-8. osztályban

Az iskolában működő Jövőnkért Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kecskeméti Művészetoktatási Intézmény tanszakai: 

Grafika 3-8 osztályig hetente kétszer



Néptánc 1-4. osztályban hetente kétszer

A napköziben megvalósuló szabadidős foglalkozások: 

Anyanyelvi kulturális és játékfoglalkozások heti rendszerességgel



Kézműves klubnapközi havi rendszerességgel

Alkalom szerinti foglalkozások: bábszínház, színház, könyvtár és múzeumlátogatás. koszorúkötés, tanulmányi versenyekre való felkészítés. Rendszeres

sportfoglalkozások:

kézilabda,

futball,

talajtorna.

Alkalomszerű

sportfoglalkozásokra ad lehetőséget a családi sportnap, vízitúra, sítábor, ünnepekhez kapcsolódó versenyek, iskolai olimpia. IV.4. Tanulók étkeztetése (szolgáltatás fajtája, mennyiség, minőség, étkeztetés körülményei) Az iskolának nincs saját ebédlője, így a szomszédos épületszárnyban működő önkormányzati szakközépiskola ebédlőjében működő iskolai étkeztetést tudják igénybe venni. Az ebédeltetés önkiszolgáló rendszerben folyik, az asztalok közel vannak egymáshoz, kevés a hely a közlekedéshez. A gyerekek általában két menüből

31

választhatnak, a minőség néha kifogásolnivalót hagy maga után. A tanulók szigorú ebédeltetési rend szerint veszik igénybe az ebédlő szolgáltatásait, ahol tanári felügyeletet biztosít az iskola. Az ebédeltetési rend kialakítása befolyásolja az órarend szerkesztését is, hiszen előfordul, hogy az ebédeltetési rend miatt az alsós gyerekeknek az utolsó órájuk 6. órára csúszik át. A tanárok is itt étkeznek a gyerekek körében. A hetedik és nyolcadik osztályos tanulóknak 7 óra esetén az ötödik óra utáni szünetben van lehetőségük ebédelni, és ez problémát okoz a következő óra pontos kezdésében. A kérdőíveken az iskolai étkeztetést értékelték a leggyengébbre a diákok, szülők és tanárok is. ( 3,14; 3,57; 3,76 ) Az iskolának szüksége lenne egy saját ebédlőre és melegítőkonyhára. IV.5. Adminisztráció A jogszabályokban előírt nyilvántartásokat az előírásoknak megfelelően vezetik. Kézi kitöltéssel a beírási naplót, a törzslapokat és a naplókat (osztály és napközis) az iskolai hivatalos adminisztrációs szoftverből (AROMO) nyomtatják ki. A tanulók adatait az elektronikus naplóban rögzítik, a tanulók haladását és mulasztásait is elektronikus úton vezetik. Az intézmény levelezését az iskolatitkár bonyolítja, iktatja az érkező és kimenő leveleket, a szükséges dokumentumokat arhiválja. A pedagógiai adminisztrációt a padagógusok a tapasztalatok szerint egységes rendben vezetik. A digitális napló bevezetése naprakésszé tette a naplóvezetést és folyamatos betekintést boztosít minden érintett számára.

32

V. Eredmények V.1. Elégedettség Az intézményben rendszeresen végeznek elégedettség vizsgálatot. Az elmúlt időszak mérési eredményei szerint a pedagógusok és a szülők alapvetően elégedettek az iskolában folyó munkával. Ezt a saját mérési eredményeink is alátámasztották. A diákok körében végzett iskolai mérések a szakértői csoport méréseivel hasonló, jónak bizonyult. V.2. Mérhető eredmények Az iskola hiányzási mutatói az elmúlt három év során kiegyensúlyozott, mind az igazolt, mind pedig az igazolatlan mulasztásokat tekintve (39-44 igazolt, 0,07-0,11 igazolatlan óra/fő/év). A diákok tanulmányi eredményei stabilak, több tantárgyból némi javulás tapasztalható. A félévkor és év végén elégtelen osztályzatot kapott tanulók és az évismétlők száma a statisztika alapján elhanyagolható, mindössze 0-3 fő/év. Ugyanakkor figyelemre méltó módon növekszik a gimnáziumba és szakközépiskolába felvett tanulók aránya, 2012-ben 93%. Kiemelkedő, 2012-ben 33%, a katolikus intézményben továbbtanuló végzős tanulók aránya. Az iskola diákjai több tantárgyból számos nemzetközi, országos, regionális és helyi versenyen kiválóan szerepeltek az elmúlt néhány esztendőben. Az iskola nagy gondot fordít az elsőáldozásra való felkészítésre. Az idei tanévben 53, az előzőben pedig 39 kisdiák lett elsőáldozó. Az elmúlt két év fejlesztési eredményei: Az iskola épületének teljes tisztasági festése: 3 095 000Ft Riasztó rendszer bővítése: 400 000Ft Tanulói öltözői szekrények: 995 500Ft Két szaktanterem kialakítása: 300 000Ft Galéria kialakítása a gazdasági irodában: 250 000Ft Tűzbiztonsági rendszer karbantartása: 125 000Ft

33

VI. Jövőkép Az intézménynek a városban nagyon jó híre van, nincs létszámprobléma, nagy a túljelentkezés a tanulók részéről az óvodában és az iskolában is. Az intézmény kapcsolatai szerteágazóak, benne él a város vérkeringésében. Az iskola egyik erőssége a tantestület, ami az évek során a sokkal egységesebb és keresztényibb lett. Összetartó, lelkes, egymást és a gyerekeket segítő, jóakaratú, szakmai munkájukban lelkiismeretes, igényes dolgozókról és tantestületről beszélhetünk. Az intézményt áthatja a gyerekek számára biztonságot adó, nyugodt, szeretetteli légkör. Ennek alappillére az igazgató úr. Az intézményt folyamatosan fejlesztik, jobbítják. Ez minden területre érvényes (szakmai, működésbeli, eszköz és szervezésbeli változások). Fontosnak tartják az eddig elért eredmények megtartását. Folyamatosan figyelik a pályázati lehetőségeket, amik segítségével megvalósíthatók a különböző fejlesztések. Szeretnének az óvodába egy főállású gyógypedagógus fejlesztő kollégát, az emelkedő számú különleges ellátást igénylő gyermek számára. Az iskola perspektívája biztos jövőképre adhat okot. Kollegiális tantestülettel, jól működő szervezettel és feladatelosztással, világos nevelési és oktatási célokkal rendelkező, jó hírnévnek örvendő esztétikus, gondozott, jól karban tartott intézmény. Lényegében véve a járt utat kell folytatni, a biztos alapokon nyugvó értékekkel továbbépíteni az elkezdett tartalmakat és formákat. Az intézmény működését az elért eredmények alapján a szakértői bizottság a továbbiakban is ígéretesnek tartja.

34

AZ ÓVODA IV. Kulcsfolyamatok az óvodában Az intézményben folyó-, nevelőmunka a gyermekek személyiségének sokoldalú fejlesztését szolgálja. A helyszíni vizsgálat során nyugodt, kiegyensúlyozott nevelésifejlesztési folyamatot figyelhettünk meg. Az óvoda kulcsfolyamatai a Nevelési Programmal

összhangban

vannak.

Megfigyelhettük

a

gyermekek

motiválását,

aktivizálását, az óvónő nagyfokú kreativitását, gyermekszeretetét. A dokumentumok: csoportnaplók, gyermekek fejlődését tartalmazó fejlődési naplók, jól tükrözik az óvodában folyó színvonalas munkát. Az óvodai nevelés területei közül kiemelten kezelik (5-re értékelték) a hitre nevelést, a keresztény értékek közvetítését az egészséges életmód kialakítását, az érzelmi nevelés és szocializáció biztosítását és a nemzeti hagyományokat. Az egyéni fejlesztés és felzárkóztatás érdekében nagy segítség, hogy többen rendelkeznek, fejlesztő és gyógypedagógiai képesítéssel is. IV.1. Hitre nevelés erősítése A vallási, erkölcsi nevelést a nevelőtestület fontos feladatának tartja. A keresztény nevelés a nap folyamán, a gyermekek életkori sajátosságainak figyelembe vételével, az élő hittel rendelkező óvónők személyes példája nyomán valósul meg. A gyerekek számára a felnőttek példáján keresztül a keresztény értékek hiteles közvetítése elsődleges feladat. A mindennapos áhítat alkalmával imádkoznak, énekelnek a gyermekekkel. Hetente egy alkalommal a szervezett hitre nevelés alkalmával ismerkednek a bibliával, a szentek életével, készülnek az egyházi ünnepekre. Második éve van az óvodának lelki vezetője Dr. Jeney Gábor atya, aki rendszeresen és aktívan részt vesz az óvoda életében, ünnepeken, imacsoportban, lelki esteken. Rendszeresek a templomlátogatások, tavaly vezették be a nagycsoportosok búcsúzó szentmiséjét. IV.2. Egészséges életmód Az óvodában az életritmus, a táplálkozás, egészségnapok, a testápolás, az öltözködés, a mozgás, a pihenés megszervezésével és az ehhez kapcsolódó szokásoknak a kialakításával biztosítják az a megfelelő életmódot. A napirend és az ezen belül

35

kialakított szokásrendszere által megvalósul az egészséges életmódra nevelés. A mozgásos játékokon túl jó lehetőség a gyerekek számára a sok mozgásfejlesztést segítő tornaszoba kihasználása és a jól felszerelt udvar adta lehetőség. Megfigyelősétákat, kirándulásokat szerveznek. Szeretnének a TÁMOP 3.1.11-12-es óvodafejlesztési pályázat keretében új, modern fektetőket beszerezni. IV.3. Érzelmi nevelés és szocializáció A biztonságot adó szeretetteljes, derűs légkör az egész napot áthatja. Érzelmi biztonság, szeretet, otthonosság, veszi körül a gyerekeket. Az önfegyelem, udvariasság, türelem, igazságosság, a jó szokásrendszer megalapozásával formálják a kicsik érzelmi nevelését. Elősegítik mindezt a mindennapos mesehallgatás, éneklés, a közös gyertyagyújtások is. Példa értékű az SNI-s gyermekek integrálása, jól szolgálja a különbözőségek elfogadására irányuló törekvésüket. A napi tevékenységek, közös programok, ünnepek során közös élményekre tesznek szert a gyermekek, amelyek alakítják érzelmeik fejlődését. Nagyon fontosnak tartják az óvodába lépés előtti családlátogatásokat, elősegítve az érzelmi biztonság megteremtését és a gyermekek jobb megismerését. Figyelemre méltó az óvodapedagógusok őszinte mosolya, vidámsága, amik elősegítik a gyermekek szociális és egyéni nevelését. IV.4. Az anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósulása A nevelés egész folyamatának szerves része a mindennapos mesélés, verselés. Fontosnak tartják, hogy a gyermekek egész nap szép, tiszta beszédet halljanak a körülöttük lévő felnőttektől önbizalom erősítésében. Az óvónők modell szerepe kiemelkedő e téren. Sok alkalmat biztosítanak a természetes beszédkedv felkeltésére a beszélő és meghallgatni tudó környezet kialakítására. A gyermekek bátran teremtettek kapcsolatot velünk, udvarias beszéd jellemezte őket. Fontosnak tartják a nyitott légkör megteremtését, amely a jó kommunikáció kialakításának alapja. Minden nap mesélnek. Bábszínházba,

könyvtárba

járnak

a

gyerekekkel.

beszédnehézségekkel küzdő gyerekeket.

36

Logopédushoz

irányítják

a

IV.5. Értelmi fejlesztés A gyerekek érdeklődésére, kíváncsiságára alapozva változatos tevékenységeket biztosítanak az egész nap folyamán. Legfontosabbnak

az élményekhez juttatást, a

játékosságot, a fokozatosságot és a differenciáltságot tartják. Spontán szerzett tapasztalatok, ismeretek segítik az értelmi képességek kialakulását. Az SNI-s gyermekekkel gyógypedagógus foglalkozik, autista gyermekük fejlődését utazó gyógypedagógus segíti, a csoportban az óvónők végzik a differenciált fejlesztést. Nagyban

segítette az óvodapedagógusok munkáját az egymásnál tett látogatások

tapasztalata. A gyerekek egyéni fejlődése folyamatosan dokumentált. IV.6. Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai Hitre nevelés a gyakorlatban Kialakul a gyermekekben az együttérzés, együttműködés, segítségadás, megbocsátás. Éves tervet készítenek, beépítik a heti rendbe, napirendbe, figyelnek az életkori sajátosságokra. A hiteles példaadás a legfontosabb eszközük. A csoportszobákban megtalálhatók a keresztény jelképek, kereszt, szentképek, az aktuális egyházi ünnepek, Bibliai történetek szimbólumai. Egy óvodapedagógus hitoktatói képesítéssel rendelkezik. A gyertyagyújtások alakalmával rövid ima, ének mellett az aktuális helyzetek megbeszélése történik. Étkezések előtt és után, valamint pihenés előtt rövid imát mondanak. Az év folyamán szentmiséken, egyházi szertartásokon vesznek részt, korcsoportnak megfelelő szinten bibliai történetekkel, szentek életével ismerkednek. A tehetséggondozás témaköreit is a hitre nevelés témaköréből választották. Nagy segítség számukra Dr Jeney Gábor Atya, aki a aktívan részt vesz az óvoda életében, és segíti a nevelőket és a katolikus hitre nevelésbe, annak mélyebb megélésében. Nagy eredménynek tartják, hogy a szülők valóban azért választják az óvodát, mert fontosnak érzik a keresztény nevelést, és innét gyermekeiket a katolikus általános iskolába íratják. Az óvoda arculatát, nevelési elveit meghatározza, életét áthatja a katolikus szellemiség. A dajkák és a szülők is a legeredményesebbnek tartják (5.)

37

Játék Az óvodai élet teljes idejét áthatja a játék, a szabad játék és a tervszerű játékos tevékenységek egysége. A játékot a gyermek legfontosabb tevékenységének tartják. Biztosítják a gyermekek számára a megfelelő játéklehetőségeket, nyugodt légkört, elegendő időt. Törekszenek a játékba integrált tanulás megvalósítására. Mindegyik csoportszobában megfelelő játékhelyet alakítottak ki, ami kedvez a gyerekek nyugodt játéktevékenységének. Modern a szabványoknak megfelelő udvari játékokat alakítottak ki. A folyamatos étkezés bevezetésével megnőtt a szabad játék érvényesülése, amit a látogatás során meg is tapasztaltunk. Ezt a területet (4.78)-ra értékelték. A nevelők további képzésekkel szeretnék módszertani fejlődésüket növelni. Vers, mese Törekednek a nyugodt körülmények közötti, meghitt, élményszerű mesélésre. Fontosnak tartják a népköltészeti alkotásokat. A versek kapcsolódnak az évszakokhoz, énekes játékokhoz, jeles napokhoz, katolikus egyházi ünnepekhez. Sokat báboznak, dramatizálnak a gyerekekkel. Rendszeresen járnak bábszínházba, könyvtárba. Ének, zene, énekes játék A zenei képességek kibontakoztatását, fejlesztés a népi hagyományokban található mondókák,

énekes

játékok,

gyermekdalok,

táncok

feldolgozásával

igyekeznek

megvalósítani. Ennek érdekében minden lehetőséget kihasználnak az óvodapedagógusok, hogy mondókázzanak, énekeljenek, körjátékot játszanak. Az óvodai élet folyamatában minden nap jelen van a közös éneklés, énekes játék. Szívesen használják jeles napokra a korosztálynak megfelelő hangkészletű, ritmusú dalokat egyéb forrásból is. Az egyházi gyermekdalokat

a

KPSZTI

által

összeállított

könyvekből

válogatják.

Hagyományápolásukhoz, néptáncaikhoz illő ruhácskák is vannak. Rajzolás, mintázás, kézi munka Az óvodai nevelés egészében érvényesül, beépül a mindennapos tevékenységekbe. Változatos technikákkal lehetőséget biztosítanak az egyéni elgondolásokra, az önkifejezés megvalósítására, esztétikai érzékük fejlesztésére. Igyekszünk természetes és

38

különleges, motiváló eszközöket, anyagokat is felajánlani. Az elkészült művekkel díszitik, szépítik környezetüket, különböző tevékenységekben használják őket, ajándékba adják. Mozgás A csoportok napirendjében a mindennapos mozgás biztosított. A Szent Imre utcai óvoda jól felszerelt tornaszobával rendelkezik, amelyet a Teleki L. utcai óvodások is használnak, a csoportszobákba is sok fejlesztő eszköz található. Az udvari játékhoz mindkét óvoda tágas, játékeszközökkel jól felszerelt udvarral rendelkezik. A Teleki utcai óvodában előző év végén készült el szülői összefogással egy KRESZ pálya, amely jelentősen

javítja

a

gyermekek

közlekedési

ismereteinek

bővítése

mellett

mozgásszükségletük kielégítését, a mozgás megszerettetését is. Gyakran viszik a gyerekeket megfigyelő sétákra, rövidebb-hosszabb kirándulásokra.Elégedettséget jelzi az (5) értékelés is IV.7. A külső világ tevékeny megismerése Nagyon sok lehetőséget igyekeznek biztosítani a gyermekek számára élmények szerzésére, szűkebb és tágabb természeti és társadalmi környezetüketmegismertetésére. Rendszeresen megünnepelik a Hála a Teremtett Világért napukat, ezen túl megtartják a környezetvédelmi jeles napokat is. Fontosnak érzik környezetük védelmére, a környezettudatos magatartásra nevelést, személyes példával járnak elő (udvartakarítás, víz, villany takarékosság,). Mi is megtapasztalhattuk, hogy, az óvoda egész területén látható az igényesség, tisztaság, rend. A matematikai tartalmú tapasztalatok átadása a környezeti nevelés részeként jelenik meg, a gyermekek érdeklődését, logikai gondolkodását, problémamegoldását segítik elő. A munka jellegű tevékenységek A gyerekek számára lehetőséget biztosítanak az egész nap folyamán, az egymásért és önmagukért végzett munkára. Szívesen, örömmel végzik az önkiszolgáló munkát, óvodapedagógusok türelemmel és dicsérettel ösztönzik őket ezekre a tevékenységekre. Bevonják őket az esztétikus környezet kialakításába. Az önkiszolgálás és a közösségért végzett munka, tárgyi feltételei megfelelők

39

A tevékenységekben megvalósuló tanulás A tanulás az egész napot átszövi, főleg utánzáson alapuló, tevékenységbe ágyazott folyamat, ismeretszerzés a cél. A gyermekek megismerési vágyára, érzelmi beállítottságára, önkéntelen figyelmére irányítják az ismeretszerzés folyamatát. Az óvodai élet minden pillanatában jelen van az ismeretszerzés tudatosan szervezett vagy spontán pedagógiai helyzeteken keresztül. Ennek a célnak elérése érdekében alakították ki a délelőtti folyamatos napirendet. Az ismeretátadás tartalmát az életkorhoz és az egyéni adottságokhoz igazítják. Az SNI-s gyerekek integrációja és annak felelőssége körültekintőbbé, szakmailag felkészültebbé tette a nevelőket, a gyeremekeknek segített a megismerésben, egymás elfogadásában. IV.8. A gyermekek egyéni fejlesztése Óvodai nevelésük gyermekközpontú, ennek megfelelően biztosítják a megfelelő személyi és tárgyi feltételeket. Alapvető feladatuknak tekintik az elfogadó légkör kialakítását, különösen fontosnak tartják a felnőttek példamutatását, a segítségnyújtást, így a gyerekek el tudják fogadni az autista kisgyermek jelenlétét is, vagy a mozgássérült szülőket. Az óvodában jelenleg (SNI A), gyógypedagógiai ellátásban részesülő gyermekek száma 5fő, hátrányos helyzetű 31 kisgyerek. Nincs halmozottan hátrányos helyzetű óvodásuk. Örvendetes, hogy 79 nagycsaládos gyermek jár ide. Így sokan részesülnek étkezési térítési díjkedvezményben. A felzárkóztatás elősegítése érdekében, továbbképzéseken vettek részt, az előző komplex vizsgálat óta új, egységes szempontsort állítottak össze korcsoportonként, ez alapján fejlesztik a gyermekeket. Javult ennek megítélése is (4,86) Igyekeznek mindent megtenni azért, hogy a tehetséges gyermekek az óvoda kiegyensúlyozott, derűs légkörében, ünnepségeken, rajzversenyeken, énekversenyeken tudjanak szerepelni, változatos

tevékenységekkel

ki

tudjanak

emelkedni,

számukra

külön

tevékenységdélutánokat. (4,69) Nagy izgalommal készülnek az első Kalocsa-Kecskeméti Egyházmegyei Óvodák Tehetségnapjára, amelyet ők rendeznek. Céljuk, hogy minden gyermek elérje az iskolakezdéshez szükséges képességeket. A visszajelzések alapján, ezt kiválóan meg is valósítják, a szülők megelégedéssel, a tanítónők nagyon pozitívan nyilatkoztak az iskolába lépő gyermekekről. (4.97)

40

Úgy érzik, hogy ekkora létszám mellet és a különleges bánásmódot igénylő gyermekek számának növekedése miatt fontos lenne egy fő állású fejlesztőpedagógus, esetleg logopédus foglalkoztatása az óvodában. IV.9. Gyermek és ifjúságvédelem Gyermek és ifjúságvédelmi munkacsoport működik az óvodában. Éves munkatervet készítenek. A szülők tájékoztatást, kapnak a segítségkérés lehetőségeiről. Példaértékű, hogy a gyerekek mellett fontosnak érzik a szülők bevonását is ebben a feladatban. Jól működik a Gyermekvédelmi munkaközösség, akik éves munkaterv szerint dolgoznak, nagy mértékben segítik a nevelők munkáját. Jó kapcsolatban vannak a Gyermekjóléti és a Családsegítő Szolgálatokkal is. IV.10. Az óvodai élet megszervezése A napirend, heti rend kialakításában a rendszeresség, folyamatosság és rugalmasság a meghatározó. Hogy a szabad játék minél jobban érvényesülhessen és a folyamatos étkezés, megvalósulhasson a dajkák nagyobb jelenlétére, lenne szükség, ennek igényét az óvodapedagógusok és a dajka nénik is megfogalmaztak. Mivel mindenki jelezte ezt a nehézséget, javaslom ehhez a dajkák munkarendjének átgondolását, lehetőségek keresését a megoldásra. IV.11. Együtt működés Az óvodapedagógusok és dajka nénik a gyermekek és az intézmény iránt elkötelezettek, ezért mindent megtesznek a hatékony és eredményes együttműködés érdekében.

A

látogatásunk

alkalmával

megtapasztalhattuk,

hogy

nagyon

jó

munkaközösség alakult ki. Az óvodai élet megszervezését a jó napirend, heti rend, házirend mellett az alkalmazkodni tudó munkatársak is elősegítik. Az óvodapedagógusok is és a nevelést segítő munkatársak is nagy szeretettel beszéltek egymásról. Ezt tükrözi is az, hogy a kérdőíveket kitöltő Szülők 4,91 dajkák 4,89, óvodapedagógusok 5-re értékelték az együttműködést. A dadus nénik kedvesek, segítőkészek, szeretik a gyermekeket, maximálisan ellátják gondozási feladataikat, takarítják az óvodát. Szép, tiszta, esztétikus, rendezett mindkét óvoda A gyermekszerető, lelkes karbantartók is sokat segítenek ebben.

41

Jó az együttműködés a speciális fejlesztői hálózattal, Nevelési Tanácsadóval, Szakértői Bizottsággal, gyógypedagógussal, logopédussal, védőnővel. Sok közös családi programot szerveznek az óvodákban, ahol gyermek, szülő együtt vehet részt a tevékenységekben. A szülők elkötelezettek az óvoda felé, büszkék rá, hogy idejárhatnak. Kiemelték az óvodában megtapasztalható nagyfokú szeretetet, tiszteletet. ”Lelki ölelést kapnak itt a gyerekek!” –nyilatkozták. Elismerően beszéltek a vezetőkről, nevelőkről, dajkákról, karbantartókról, bármikor lehet hozzájuk fordulni. Az óvónők magas szakmai tudását, gyermekszeretetüket emelték ki. Fontosnak tartják a napi kapcsolatot, családlátogatásokat, szívesen részt vesznek a szülői értekezleteken, fogadó órákon, közös óvodás miséken, ünnepeken. Az óvodában aktívan működik a Szülői Közösség. IV.12. Balesetvédelem Kiemelt fontos terület a balesetvédelem. Évente részt vesznek baleset-és tűzvédelmi oktatáson. Tűzriadó próbát végeznek. A játékokat folyamatosan ellenőrzik bent a csoportokban és az udvaron egyaránt. IV.13. Étkezés Az óvoda HACCP rendszert alkalmazó, melegítő konyhával rendelkezik. A melegítő konyha tiszta, korszerűen, jól felszerelt. Törekszenek a helyes étkezési szokások kialakítására, esztétikus, ízléses terítésre. A kisebbeknél az önkiszolgálásra fektetnek nagyobb hangsúlyt, míg a nagyobbaknál a naposi feladatokra. Az étel minőségére és mennyiségére sok panasz volt, de a szolgáltatóval történt többszöri egyeztetés után javult az ételek minősége, egyben igazodott az óvodások szükségleteihez. Ez a terület a leggyengébb a Szülők 4,49, az Óvodapedagógusok 4,15 és a Dajkák 3,56 értékelték az étkezés minőségét és mennyiségét. IV.14. Adminisztráció Precíz dokumentáció található az óvodában. A gyerekekkel kapcsolatos pedagógiai nyilvántartásokat (felvételi-, mulasztási-, csoportnapló, étkezés dokumentációi és a dolgozói nyilvántartások) naprakészek, átláthatóak. A dolgozói nyilvántartásokat, gazdasági ügyeket az iskolában végzik. Az ügyintézést, ügyiratkezelést az óvodai

42

adminisztrátor vezeti, az óvodai étkezési nyilvántartásokat, iktatásokat, levelezést, rendeléseket, szabadságok nyilvántartását, statisztikát.

43

V. Eredmények A legnagyobb eredménynek tarják a két óvoda egyesítését, a két nevelőtestület egységessé válását, a kollégák között jó együttműködés kialakulását, aminek áldásos következménye megtapasztalható gyermekek nevelésében is. Örömtelinek tartják, hogy az egymásnál tett látogatásaikkal megismerhették egymást, jó, kollegiális kapcsolatok alakultak ki és a módszertanilag is folyamatosan fejlődnek, erősítik egymást. Az új pedagógusoktól sokat tanultak az integrált nevelés, fejlesztés, a sajátos fejlődési ütemű gyermekek felismerésében, segítésében. Több pedagógus, gyermek és család ennek kapcsán került először kapcsolatba a Katolikus Egyházzal, a hittel. A nevelőtestület keresztény elkötelezettségű, innovatív óvodapedagógusai tudatos nevelő munkájukkal eredményesen fejlesztik az óvoda szakmai színvonalát. A szülők elégedettek az óvodával, a nevelőmunkával, a katolikus szellemiséggel, nagyra értékelik az óvoda dolgozóinak munkáját, és örömmel hozzák az óvodába gyermekeiket. Nagy ajándék számukra, hogy Dr. Jeney Gábor a Főplébánia plébánosa felvállalta az óvoda lelki gondozását, így a gyerekek és a felnőttek is személyes kapcsolatot élhetnek meg az Egyház képviselőjével, aki jelen van a mindennapjaikon. A Teleki L. utcai óvodások számára óriási előre lépés, hogy tornaszobához jutottak, ezzel nagyobb teret, megfelelő eszközöket kaptak a gyermekek mozgásfejlesztéséhez. Sikerült a tornaszoba és a csoportszobák mozgásfejlesztési eszközeit jelentősen fejleszteni, ezzel biztosítva az egyre mozgásszegényebb életmód ellensúlyozását. Ugyanezt a célt - a közlekedési ismeretek bővítése mellett - szolgálja a Teleki L. utcán szülői összefogással megépült KRESZ pálya. Folyamatosan nagy hangsúlyt fektetnek a gyermekek érzelmi nevelésére, elsősorban az

érzelmi

biztonság

megteremtése,

egészséges

életmód

kialakítására,

ennek

eredményeként a gyerekek örömmel járnak óvodába, szeretik a nevelőiket. A gyerekek vidámak, jól neveltek, érdeklődőek. Napirendjükre a derűs szeretetteljes légkör a jellemző. Az óvodai nevelés kulcsfolyamatai a gyermekek fejlődését szolgálják. Év közben sokféle élménnyel gazdagodnak. A helyszíni vizsgálat alkalmával két jól együttműködő, családias, szeretetteljes légkörű

óvodát

ismertünk

meg.

Az

44

együttműködő

szülői

közösségnek,

óvodavezetőnek és a szakmailag jól felkészült nevelőtestületnek köszönhetően komoly hagyományok alakultak ki az elmúlt években. A nevelőmunka eredményeként és az interjúk során többen is megerősítették, hogy az óvodából kikerült gyermekek megállják a helyüket az iskolában, felkészültek az iskolai életmódra. Precíz, pontos, naprakész dokumentáció található, ami szintén segíti az eredményes munkát. Tapasztalataink és megfigyeléseink alapján és a szülők is megerősítettek bennünket, hogy az óvoda szeretetteljes légköre, nyitottsága biztosítja a gyerekek számára a harmonikus fejlődést. Mindezt az óvodában végzett teljes körű mérés (gyermekek, szülők, pedagógusok, nem pedagógus dolgozók, vezetők, fenntartó) is megerősítette. A megelőző 24 hónap fejlesztési eredményei A Teleki L. utcán: -külső, belső festés, mézolás, burkolatcserék 5m Ft. értékben, -fűtéskorszerűsítés 5m Ft értékben -KRESZ-pálya építés kb. 1m Ft értékben, szülői összefogással jelentősen alacsonyabb költségből -közlekedési eszközök (kerékpárok, motorok) vásárlása 200e Ft értékben -mosógép 80e Ft értékben Szent Imre utcai óvodában: -Mozgásfejlesztő eszközök vásárlása a tornaszobába és a csoportokba 500e Ft értékben -kettő db hinta telepítése 200e Ft értékben -Az utcafronti kerítés felújítása és az óvoda és iskola között kapu építése biztonsági célból 500e Ft értékben -Szülői szoba kialakítása 200e Ft értékben -Játékeszközök felújítása és cseréje 600e Ft értékben -2 db. nagy méretű szőnyeg vásárlása 60e Ft értékben Összegzés előretekintés Az intézményben az óvoda erőforrásai maximálisan adottak. A személyi és tárgyi feltételek jók a színvonalas neveléshez.

45

A fenntartó, és az intézmény kapcsolata nagyon jó, együttműködő. A fenntartó biztosítja a működés feltételeit az iskola és az óvodák számára. Az intézményvezető, óvodavezető, mély katolikus hitte példaértékű, szakmai tudásukra, szeretetükre mindenkor bizalommal építhetnek. Az óvodapedagógusok szakmailag felkészültek, vidámak és nyitottak. Derűs magatartásukkal, szaktudásukkal biztosítják a gyermekek számára a családias, szeretetteljes, biztonságos légkört. Mára sikeresen megvalósult a nevelőtestület egységének megteremtése, a nevelési célok és elvek egységesítése, Az átvétellel megváltozott a gyerekek és a nevelőtestület összetétele, nagyobb hangsúlyt kapott a fejlesztés és az integráció, sok fejlesztőeszközt vásároltak, többen végeztek és végeznek ilyen irányú képzéseket. Az óvodai nevelésben alapvető feladatnak tekintik az érzelmi biztonságot nyújtó, derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtését, az életkornak és a fejlettségnek megfelelő gondoskodás és nevelés, fejlesztés megvalósulását. Különös hangsúlyt helyeznek az érzelmi nevelésre, az érzelmi intelligencia fejlesztésére. Mindezt a keresztény értékrenden, a jézusi szeretet, megbocsátás és a jóra való törekvés, a vágyak késleltetni tudásán, az önfegyelem erősítésén keresztül szeretnénk megvalósítani. Mindezek mellett természetesen az értelmi fejlesztést, az iskolára való felkészítést is megvalósítják., Minden csoportban bevezették a folyamatos reggeliztetést, ami hozzájárult a szabad játék túlsúlyának és a tevékenységbe ágyazott ismeretátadás elvének megvalósulásához. Az immár 7 csoportossá vált 175 kisgyermek befogadására alkalmas óvoda indokolta a függetlenített vezető és főállású óvodai adminisztrátor alkalmazását, ami 2009 augusztusától meg is valósult. A nem pedagógus dolgozók lelkiismeretesek, gyermekszeretők, szorgalmasak, mindenkor figyelembe veszik a gyermekek érdekeit. A gyermekek vidámak, közvetlenek, aktívan részt vettek a tevékenységekben. Szeretnek óvodába járni. Megfigyelhettük a tudatos szeretetteljes nevelés eredményeit a gyermekeken, jól neveltek, kedvesek. A szülők elégedettek az óvodában folyó munkával, vallásos neveléssel. Elégedettek az óvoda tárgyi felszereltségével. Örömmel hozzák gyermekeiket, biztonságban érzik itt őket. Az óvodák tárgyi feltétele jó, eszközellátottságuk biztosítja az óvodai nevelőmunkát. A Szent Imre utcai óvoda játszóterét

46

az EU szabályoknak

megfelelően alakították ki, a felújított Teleki utcai óvodában is a játszóteret bővítették, KRESZ pályát alakítottak ki a szülők segítségével. Az óvodapedagógusok és a nem pedagógus dolgozók, karbantartók törekednek az igényességre, a szép környezet, megfelelő feltételek megteremtésére. Az óvodai tagintézmények gazdálkodását gondos gazdaként az iskola gazdasági irodáján végzik. Óvodatitkár nagy odafigyeléssel látja el az óvodák adminisztrációs feladatait, étkezési nyilvántartásait.

47

VI. Jövőkép Az eddig elért eredményeinket megtartani, mind szakmai, mind eszközellátottság tekintetében tovább fejlődni. Tovább szeretnék erősíteni a nevelőtestület egységét, lelki, szakmai felkészültségét, megőrizni és erősíteni a kollégák nyitottságát a szakmai továbbfejlődés területén és minél több lehetőséget biztosítani számukra. Mindent megtesznek azért, hogy a gyerekek továbbra is szívesen járjanak óvodába, érezzék jól magukat, legyenek kiegyensúlyozottak, magabiztosak, rendelkezzenek helyes önismerettel, örömteli, élményekben gazdag gyermekkort éljenek. Életkoruknak megfelelő szinten ismerjék meg népünk és Egyházunk hagyományait, alakuljon hitük, szeressék és óvják szűkebb és tágabb környezetüket. Rendelkezzenek empátiával, önfegyelemmel, kellő motiváltsággal, legyenek nyitottak mások és az élet dolgai iránt, tiszteljék egymást és a felnőtteket, tudjanak együttműködni. Tanulják meg elfogadni önmagukat és másokat értékeikkel és korlátaikkal együtt. Alakuljon ki feladattudatuk, de tudjanak önfeledten játszani is. Érjék el az iskolaérettséget, de még inkább legyenek koruknak megfelelő szinten érzelmileg, szociálisan és értelmileg érett gyermekek. A szülők jó helyen, biztonságban, a gyermek fejlődését maximálisan biztosító környezetben tudják legnagyobb kincsüket. Szeretnék a családokat egyre inkább bevonni az óvoda életébe. A családot, mint a legalapvetőbb értékeket hordozó közösséget és benne a gyermekeket minden általunk elérhető és elfogadható eszközzel támogatni – közös, a családok egységét szolgáló programokkal, a nevelést segítő előadásokkal, a gyermekek és a szülők lelki megerősítését szolgáló alkalmakkal. Szeretnék, hogy azok a családok, akik gyermekeik számára magas színvonalú, katolikus keresztény nevelést szeretnének biztosítani, akik számára fontosak az emberi és erkölcsi alapértékek, továbbra is a Szent Imre katolikus Óvodába és általános iskolába írassák a gyermekeiket. Tovább szeretnék erősíteni az óvoda katolikus szellemiségét, erősíteni a kapcsolataikat és az együttműködésüket elsősorban az egyházmegye, de az ország katolikus óvodáival. Jó gyakorlatokat megismerni, saját óvodájukra alkalmazva beépíteni mindennapjainkba.

48

Fontonak érzik megerősíteni kapcsolataikat a város óvodáival, az egyháziakkal – baptistákkal és reformátusokkal – és az önkormányzatiakkal is, valamint az egyéb szakmai szervezettekkel. Segítené munkájukat, az emelkedő számú különleges ellátást igénylő gyermekre tekintettel és az ő minél magasabb szintű ellátásuk érdekében legyen az óvodában főállású gyógypedagógu,s fejlesztő, mert így tudnák leginkább biztosítani a gyermekek fejlesztését mind időben, mind szakmai színvonalban. A tevékenységbe ágyazott ismeretátadás, a differenciált nevelés hatékonyabb megvalósítása érdekében szeretnék elérni, hogy a dajkák jelentősen több időt tudjanak a csoportban tölteni. A szakmai és az eszközellátottság fejlődését szolgálják majd reményünk szerint a TÁMOP 3.1.11-12-es Óvodafejlesztési pályázatban vállalt képzések, programok és a beszerezhető eszközök. Példaértékű, nagyon jó a viszony alakult ki a katolikus iskolával, amely elősegíti a hatékony nevelőmunkát. Tovább szeretnénk erősíteni az általános iskolával történő együttműködésüket az óvoda-iskola átmenet megkönnyítése érdekében. Hálásak

az

anyaintézmény,

az

intézményvezető

támogató,

segítő

együttműködéséért. A kecskeméti Szent Imre Katolikus Óvodában öröm lenni gyermeknek és felnőttnek egyaránt.

49

A VIZSGÁLAT EGYÉB TAPASZTALATAI Utószó A szakértői csoport hálásan köszöni és a teljes intézményi nevelés elismeréseként értékeli, hogy a helyszíni vizsgálat alatt a fenntartó képviselőjeként Kerpits Miklós EKIF elnök úr személyes jelenlétével megtisztelt és készségesen támogatta munkánkat. Őszintén köszönjük Papp Zsolt intézményvezetőnek, Senduláné Nagy Mária óvodavezetőnek vendégszeretetét, segítségnyújtását és az együttműködését, a Szülők Közösségének, hogy együttműködően támogatták a munkánkat. Köszönjük, hogy az intézményellenőrzés alatt az óvoda és az iskola minden dolgozója készséges, segítőkész, aktív partnerek voltak. Őszinte nyitottsággal, segítőkészséggel nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy munkánk helyszíni vizsgálatát elvégezzük. Tisztelettel ajánljuk észrevételeinket megfontolásra. Az intézmény valamennyi növendékére és minden dolgozójára a jó Isten áldását kérjük.

50