2013 Pedagógiai program
Egervári László Általános Iskola 1
TARTALOM 1.
A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai .... 8 Nevelő és oktató tevékenységünk általános elvei ............................................................... 8 A nevelés, a nevelő és a tanuló személyes kapcsolata ....................................................... 8 A gyermek nevelése a család és az iskola közös felelőssége ............................................. 9 Önállóság és közös munka a tanulásban ............................................................................ 9 Egyéni bánásmód, esélybeli különbségek kiegyenlítése .................................................... 9 A társadalmi életre való fölkészítés ................................................................................. 10 Hazaszeretetre nevelés ..................................................................................................... 10 Erkölcsi nevelés................................................................................................................ 11 Családi életre nevelés ....................................................................................................... 11 Egészséges életmódra nevelés .......................................................................................... 12 Testi nevelés ..................................................................................................................... 12 Környezeti nevelés ........................................................................................................... 13 Esztétikai nevelés ............................................................................................................. 14 Céljaink ............................................................................................................................... 14 Módszereink ........................................................................................................................ 16
2.
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ..................................... 16 Az önismeret megvalósításának állomásai ....................................................................... 16 Személyesség ................................................................................................................... 16 Konkrétumokban való megnyilvánulás ............................................................................ 16 Nyílt, őszinte, másokat elfogadó magatartás .................................................................... 17 Beleérző-megértő viszonyulás ......................................................................................... 17 Minősítés, elítélés és megítélés nélküli elfogadás ............................................................ 17 A másik megerősítésére törekvés ..................................................................................... 17
3.
Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ......................................... 18 Általános helyzetleírás ....................................................................................................... 18 Iskolai étkeztetés .............................................................................................................. 18 Testmozgás ....................................................................................................................... 18 Tanórai foglalkozások ...................................................................................................... 19 Tanórán kívül ................................................................................................................... 19 Iskolaorvos ....................................................................................................................... 19 ÁNTSZ ............................................................................................................................. 19 Gyermekjóléti szolgálat.................................................................................................... 19 Nevelési tanácsadó, gyermekpszichológus, gyermekpszichiáter ..................................... 19 Egyéb ................................................................................................................................ 20 Az egészségfejlesztés iskola feladatai ................................................................................ 20 2
Iskolai étkeztetés .............................................................................................................. 20 Lelki egészség védelme - személyiségfejlődés ................................................................ 21 Testmozgás – Mindennapos iskolai testnevelés és testedzés ........................................... 21 Egészségnevelési és környezeti nevelési feladatok ........................................................... 22 Időtávok............................................................................................................................... 23 Rövidtávú, azonnali beavatkozást igénylő, egy éven belül megoldandó feladatok ......... 23 Középtávú feladatok ......................................................................................................... 23 Hosszú távú célkitűzések ................................................................................................. 24 Ellenőrzés ............................................................................................................................ 24 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása ........................................................... 25 Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: .................................................. 25 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: ......................................... 25 4.
A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .......................................... 26 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok: ......................................... 27 Közösségfejlesztés az alsó tagozatban ............................................................................. 27 A közösségfejlesztés feladatai az 5. évfolyamon ............................................................. 27 Közösségfejlesztés a 6. évfolyamon ................................................................................. 27 Közösségfejlesztés a 7. évfolyamon ................................................................................. 27 Közösségfejlesztés a 8. évfolyamon ................................................................................. 28 Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: ....................................................... 28 A szociális hátrányok enyhítése ....................................................................................... 28 A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai: ............................................ 29 A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai:................................................... 29
5.
A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai .......................................... 30
6.
A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység .......... 31 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ....................................... 31 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program .............................. 32 A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésének alapelve és a helyi tantervbe, tanmenetekbe beépülő fejlesztési feladatok és célok. ...................................................... 32 A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésének lehetőségei egyes tantárgyaknál: ........ 33 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése....................... 35 Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása .............................................................................. 35 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ....................................................... 38
7.
Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje ............................ 38 A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: .............................................................. 38 3
8.
Kapcsolattartás aszülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel ................................. 39 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák ....................................................... 39 A szülők közösségét érintő együttműködési formák: ...................................................... 39
9.
A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata ........................................................... 41 A vizsgaszabályzat hatálya, célja ..................................................................................... 41 Az értékelés rendje ............................................................................................................. 41 Érdemjegyek és osztályzatok: ........................................................................................... 42 Kompetencia-mérés/tantárgyi ismeretek mérése ............................................................ 43 Írásbeli beszámoltatások formái és korlátai: ................................................................... 44 Az otthoni (délutáni) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok ........................ 44
10. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai ........................................... 44 11. Tantervi változások ........................................................................................................ 46 A választott kerettanterv megnevezés .............................................................................. 47 A választott kerettanterv feletti óraszám ......................................................................... 48 12. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ..... 53 13. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 53 Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ............................................... 53 A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása................................................. 54 Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ............................................... 54 A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása................................................. 55 Mindennapos testnevelés ................................................................................................... 55 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai ............... 56 Projektoktatás ..................................................................................................................... 56 TÁMOP-3.1.4-08/2-2009-0244 ....................................................................................... 56 A Támop 3.1.4 Projekt Fenntartását Támogató Fejlesztési Alapelvek ............................ 57 A kompetenciafejlesztés fókuszai iskolánkban: ............................................................... 59 A kulcskompetenciák fejlesztése érdekében az iskola pedagógusai által alkalmazott munkaformák és módszerek: ............................................................................................ 59 A digitális pedagógiai elterjesztésével kapcsolatos tevékenységek, célkitűzések ........... 60 4
14. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ..................................................... 62 15. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái 62 Írásbeli feladatok értékelése .............................................................................................. 63 Szóbeli értékelés: ................................................................................................................ 63 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása ............... 63 Az otthoni (délutáni) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok ......................... 63 Az otthoni írásbeli házi feladat kiadásának korlátai......................................................... 64 16. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei ................................... 64 17. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek ....... 64 A tanulók fizikai állapotának mérése ............................................................................... 64 Hungarofitt mérés .............................................................................................................. 65 18. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei ............................................... 74 Az iskola egészségnevelési elvei ......................................................................................... 74 Egervári László Általános Iskola (egervári székhelyiskola) ............................................ 74 Zalaszentiváni Iskola feladat-ellátási hely ....................................................................... 82 Lelki egészség védelme - személyiségfejlődés................................................................... 84 Testmozgás – Mindennapos iskolai testedzés .................................................................. 85 Az iskola környezeti nevelési elvei .................................................................................... 88 Egervári László Általános Iskola (egervári székhelyiskola) ............................................ 88 Konkrét célok és feladatok ................................................................................................ 91 Zalaszentiváni Iskola feladat-ellátási hely ..................................................................... 107 A tanulók környezeti nevelési eredményeinek értékelési szempontjai: ...................... 123 Továbbképzések ............................................................................................................... 124 19. A választott kerettanterv megnevezése: ..................................................................... 125 A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák: ................................................................................................. 125 A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga (I. sz. melléklet) .................. 131
5
Nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga (II. sz. melléklet) ........................................................................................................................... 131 A tanulók finanszírozott heti időkerete:......................................................................... 131 20. A Kompetencia alapú oktatás bevezetése................................................................... 132 A kompetencia alapú oktatás bevezetésének célja ........................................................ 132 A kompetencia alapú oktatás pedagógiai feladatai ....................................................... 132 A kompetencia alapú oktatás implementációja ............................................................. 133 A tanulásszervezés alapelvei .......................................................................................... 136 Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása ........................................................ 136 Moduláris oktatás ........................................................................................................... 137 Szociális, életviteli és környezeti kompetencia .............................................................. 140 Nem tanórai keretben megtervezett kötelező tananyag átadás formái. .......................... 143 Projekt ............................................................................................................................ 145 Témahét .......................................................................................................................... 147 21. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ... 149 22. A NAT- ban meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása .................. 150 23. A mindennapos testnevelést, testmozgást az Nkt. 27.§ (11) bekezdésébenmeghatározottak szerint szervezzük meg. .................................................. 151 24. Választható tantárgy, foglalkozás, pedagógus választás szabályai: ........................ 151 25. Ellenőrzés ...................................................................................................................... 152 26. Kompetenciamérés/ tantárgyi ismeretek mérése ...................................................... 154 Az otthoni (délutáni) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok ...................... 155 Értékelés ............................................................................................................................ 156 27. A magatartás- és szorgalomjegyek értékelése, a tanulók jutalmazása ................... 157 Magatartás értékelése ...................................................................................................... 157 Szorgalom értékelése ........................................................................................................ 158 A tanulók jutalmazásának elvei ...................................................................................... 158 28. Fegyelmező intézkedések, fegyelmi büntetések ......................................................... 160 Fegyelmező intézkedések ................................................................................................. 160 6
Fegyelmi büntetések ......................................................................................................... 161 29. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség (roma) kultúrájának megismerése .................................................................................................. 161 30. A tanuló fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek ....... 164 31. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ................................................... 165 32. Az iskola egészségnevelési- és környezeti nevelési elvei ............................................ 166 33. A Zalaszentiváni Tagintézmény ökoiskolai tevékenysége ........................................ 167
7
Az iskola nevelési programja 1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Az iskolai munkánk célja, hogy – az integrációs nevelés és a kompetencia alapú oktatás módszereit is felhasználva – korszerű, értékálló tudást biztosítsunk tanulóink számára. Megtanítsuk őket az önálló tanulásra, melyet életük során is használni tudnak. A nevelés minden területén a gyermeket testi és lelki egészében fejlesztjük. Egészséges életmódra készítjük fel a tanulókat. Elismerjük a gyermek, és az egyes ember másságát értékként. Emberségre, toleranciára nevelünk. Értéknek tartjuk mindazt, ami szép, harmonikus, ezért közvetítésre alkalmas. Esztétikum iránti fogékony embereket nevelünk. Úgy tekintünk a gyermekre, hogy mindig feltételezzük fejlődő készségét, tanulni vágyását. Alapműveltsége megszerzésére törekszünk, nagy hangsúlyt fektetünk a magyar nyelv és irodalom, matematika tantárgyakkal. A kerettanterv bevezetésével, a NAT átdolgozásával kiemelten kezeljük a testnevelést (mindennapos testnevelés), és az informatikát (számítástechnika, könyvtárhasználat). A tanulói kompetenciákat Szövegértés-szövegalkotás, Matematika kompetencia-területek bevezetésével erősítjük, fejlesztjük. Értéknek tekintünk minden olyan produktumot, melyet ember hozott létre. Minden teljesítményt tisztelünk. Fizikai és szellemi munka végzésének szeretetére, megbecsülésére nevelünk. A német és angol nyelvi képzést Egerváron 4. osztályban kezdjük. Angol nyelvet Egerváron 7-8. osztályban tanítunk, szintén a kerettantervek bevezetésétől kezdődően. Fontosnak tartjuk, hogy környezetünket a rend és a tisztaság jellemezze. Tiszteletben tartjuk és toleráljuk sajátos helyzetű tanulóinkat. A tanulási zavarral küszködő, fogyatékos, más fogyatékos tanítványainkat - gyógypedagógiai szakvélemény alapján – gyógypedagógus segíti.
Nevelő és oktató tevékenységünk általános elvei A nevelés, a nevelő és a tanuló személyes kapcsolata A nevelés az egész társadalom feladata, különösen a szülőké és az iskoláé. A nevelés és az oktatás nem választható el egymástól, s mindkettőnek a gyermek érdekét kell szolgálnia. Az iskolai nevelés elsősorban a tanítás és tanulás folyamatában valósul meg. Ennek során a tanítvány a maga teljes személyiségében gyarapodik, de a felnőtt nevelő személyisége is 8
teljesebbé válik. A nevelő magatartása, erkölcsisége minta a gyermek előtt, ez felelősséget ró a pedagógusra.
A gyermek nevelése a család és az iskola közös felelőssége A nevelés alapvető színtere a család. Az iskolánk nem kívánja csorbítani a szülők jogait, de ugyanakkor nem is vállalhatja át alapvető kötelességeiket. Az iskola pedagógusai igyekeznek felismerni a családi nevelés hiányosságaiból eredő (elsősorban nyelvi és viselkedésbeli) hátrányokat, és segíteni azok csökkentését. Pedagógiai munkánkban számítunk a szülői ház támogatására. Ezt úgy próbáljuk elérni, hogy nevelési céljainak és módszereinek megvalósításában együttműködünk a szülőkkel, és követelményeink igazodnak a gyermekek teherbíró képességéhez.
Önállóság és közös munka a tanulásban Iskolánkban készítjük fel tanulóinkat, hogy első (szak)képzettségük megszerzésére képesek legyenek, s hogy a demokratikus közéletben való hozzáértő részvételükre számíthasson a társadalom. Iskolánk tehát törekszik az önálló tanulás képességének kifejlesztésére, a tanuló nyitottságának, tanulási kedvének megőrzésére, kibontakoztatására. Ennek érdekében olyan módszereket alkalmazunk, amellyel a tanítás és a tanulás elsősorban az önálló és a társas cselekvésekben szerzett közvetlen tapasztalatokra épül. A hagyományos oktatási módszerek értékeit megtartva, az öntevékenykedtető, a részvételközpontú, a kooperatív tanulást, a differenciálást helyezzük előtérbe. Alkalmazzuk a kompetencia alapú oktatás elemeit mindennapi munkánk során. Szeretnénk, ha diákjaink megértenék, hogy meg kell tanulni másképpen tanulni, felfedezni, megérteni, rendszerezni, szelektálni az ismereteket, megfelelően kommunikálni anyanyelvi és idegen nyelvi szinten Törekszünk arra, hogy a tanulók azonosuljanak a tanítási és a tanulási célokkal. Önkéntes feladatvállaláson alapuló, egyéni és kisebb csoportban végzett közös feladatokkal, önálló megfigyelést, adat- és információgyűjtést, elemző munkát, véleményformálást, a vélemények ütköztetését, a teendők közös megbeszélését, az eredmények egyéni és közös értékelését igénylő feladatokkal neveljük őket munkájukban önállóságra, az együttműködésben nyitottságra, szervezettségre. A modern társadalmi és gazdasági életben, a közéleti demokrácia szempontjából alapvető jelentőségűek azok a kommunikációs és munkakészségek, amelyeket az így szervezett tanulás során sajátítanak el a tanulók, s amelyek az iskolában tanult ismereten túl felkészítik őket az egész életen át tartó tanulásra, művelődésre.
Egyéni bánásmód, esélybeli különbségek kiegyenlítése A tanulók esélyegyenlőségét egyéni bánásmóddal, kooperatív módszerekkel, differenciált foglalkoztatással segítjük elő. Figyelembe vesszük az eltérő képességű, tapasztalatú, érdeklődésű, vallású, egészségű, családi és társadalmi hátterű tanulók sokféleségét, a magyarországi társadalom sokszínű természetét, érzékenységét is. Nem csupán egyéniségük, jellemük fejlesztésére, önállóságuk, felelősségtudatuk és függetlenségük megélésére neveljük őket, hanem a különbözőségek elfogadására, megértésére is. A nevelés és az oktatás folyamatában tekintettel vagyunk a fiúk és a lányok különbözőségeire, eltérő beállítottságára. Gyógypedagógiai szakvélemény alapján sajátos helyzetű, tanulási zavarral, fogyatékossággal, más fogyatékossággal élő tanulóinknak biztosítjuk gyógypedagógus részvételével, irányításával az igényeiknek megfelelő integrált nevelést és oktatást.
9
A társadalmi életre való fölkészítés A tanuló az iskolában éli meg először a társadalom függőségi és hatalmi viszonyait, saját jogait és lehetőségeit sorsa és a közélet formálásában. Ezt figyelembe véve közvetítjük a vele szemben támasztott követelményeket, alakítjuk azt a módot, ahogyan vele viselkednek, ahogyan vele szemben követelményeket támasztanak, amiképpen hozzá szólnak és róla beszélnek, ahogyan megszervezik és értékelik a munkáját, s a módszereket, amelyekkel elősegítik az együttműködését, jogainak, érdekeinek érvényesülését. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a tanulók személyiségének alakulására nagy hatással van a diáktársak értékrendje, a tanárok és a diákok, valamint a diáktársak között uralkodó magatartás és hangnem. Iskolánk különös figyelmet fordít arra, hogy nevelő szerepét ezekben a kapcsolatokban is gyümölcsöztesse. Ennek érdekében 2008/2009-es tanévben 2. évfolyamon „Életjátékok a környezetismereti órákon” témában önálló innovációt készítünk. Tervezzük felmenő rendszerben a teljes alsó tagozaton ennek bevezetését. Erre építve bevezettük a Szociális, környezeti és életviteli kompetenciaterületet a következők szerint: - 2009/2010-es tanévben 7. évfolyamon - 2010/2011-es tanévtől a teljes felső tagozaton - 2013/2014-es tanévtől 7. osztálytól felmenő rendszerben
Hazaszeretetre nevelés Nagy hangsúlyt helyezünk a hazaszeretetre nevelésre, s emellett, az európai gyakorlatnak megfelelően, a környező népekkel való megértő együttműködésre. Nevelő és oktató munkánkban minden lehetséges alkalmat és eszközt felhasználva próbáljuk elősegíteni azoknak a közösségi összetartó erőknek a kialakulását és növekedését, amelyek erősítik a növendékek kötődését a nemzethez, erősítik a haza szeretetét, azt az érzést és tudatot, hogy jó dolog a független és demokratikus Magyarország polgárának lenni. Kultúránk az antik-klasszikus és zsidó-keresztény forrásokból táplálkozó európai kultúra szerves része. Legősibb elemei azonban finn-ugor, illetve belsõ-ázsiai múltba nyúlnak vissza. Sorsunkat a Kárpát-medencében mindenkor a Kelet és Nyugat közötti élet és kapcsolatrendszer jelentette. Ebben sorsunk hasonló a velünk együtt élő és szomszédos népek, nemzetek sorsával, érdekeivel, múltjával. Ennek jegyében neveljük tanulóinkat nemzetünk sorsáért felelősséget érző, tenni akaró és tudó állampolgárokká, akik értik és megbecsülik a velünk együtt élő és szomszédos népeket, kultúrájukat és természetesen saját kultúránkat, amely az európai kultúrák termékeny kölcsönhatásában jött létre; s megértik, hogy mindez a jövő európai egységhez tartozásunknak is alapja. A hazaszeretetre nevelés kiemelkedő eszközének tekintjük a magyar nyelv, a magyar történelem, a földrajz, a magyar művelődéstörténet és irodalom tanítását, a nemzeti és állami ünnepek méltó megünneplését. Tudatosítjuk tanulóinkban, hogy történelmi okok miatt határainkon kívül sok magyar él, akik magyarnak érzik, illetőleg vallják magukat, történelmük a magyar történelem része, és ezért hozzánk tartoznak.Minden évben pályázunk 7. osztályunkkal a HATÁRTALANUL! Programra. Történelmi szerepünk és jelen kül- és belpolitikai viszonyaink tárgyszerű ismertetésére és tárgyilagos értékelésére törekszünk. A hazaszeretetre neveléshez hozzátartozónak tekintjük a múlt megbecsülését és a jövőbe vetett reménység táplálását, valamint annak beláttatását is, hogy alapvető társadalmi és nemzeti céljainkért demokratikus módszerekkel, egyetértésben kell cselekednünk, és a bennünket körülvevő országokkal, népekkel jó viszonyban kell élnünk. 10
Erkölcsi nevelés Az ember társas lény. Élete az egyéni és közösségi élményvilág egymástól el nem választható szintjei közt mozog. Az anyagi és szellemi értékek minden ember számára jelentős összessége alkotja a közjót, amely a társadalom erkölcsi életének fontos tényezője. A közös emberi értékek tisztelete, azok megvalósításában az egymásrautaltság s a kölcsönös függés tudata erkölcsi szolidaritásban egyesíti a társadalom tagjait. A közös értékekkel való azonosulás alakítja minden emberi közösség erkölcsi tudatát, s az ezeknek megfelelő erkölcsi magatartás a közösség legfontosabb összetartó ereje. Igen nagy tehát az iskola és a pedagógusok szerepe a közerkölcs alakításában. A jót építő, az igazat érvényre juttató, szeretet által vezérelt közösségekben tudnak kialakulni azok a magatartási és viselkedési formák, szokások, amelyekre a társadalomnak szüksége van: a szolidaritás, az előzékenység, az állhatatosság, az előítélet-mentesség, a másik ember tisztelete, a tolerancia, a megbízhatóság, az alkalmazkodóképesség. Az erkölcsi nevelés legfontosabb eleme a példaadás. Minden pedagógus példát ad, akár akarja, akár nem. A pedagógusaink egyéni és testületi magatartásának tükröznie és mintáznia kell azt a közösségi értékrendet, amire a tanulóinkat nevelni akarjuk. A pedagógusaink felelőssége az is, hogy mire irányítja a tanulók figyelmét. Minden igaz ismeret, hitelesen közvetített tudás nemcsak tudásukat, hanem erkölcsi ítélőképességüket is gyarapítja, segíti, hogy jó és rossz, igaz és hamis, értékes és értéktelen közötti különbséget felismerni képes, a jót szabadon választó emberekké váljanak. Az erkölcsi értékek a mindennapi cselekvésekben alakuló szokások útján, s az értékek tudatosításával válnak a hétköznapi élet irányítására tartósan alkalmas jellemformáló erővé. A pedagógusaink feladata az is, hogy küzdjenek a felületesség, a közömbösség ellen, neveljenek a helyzetek, a dolgok megismerésén alapuló előítélet-mentes ítéletre, az elsajátított értékekhez minden körülmények között ragaszkodó cselekvésre. Az erkölcsi magatartás formálása mellett az iskolánk kiemelt feladata a társadalmi együttélés viselkedési szabályainak megismertetése és az ezek megtartására nevelés is. A helyes közlekedési magatartástól a különféle társas helyzetekben szokásos viselkedési normákig sokféle – a korosztály szükségleteihez és társadalmi tapasztalataihoz illő – eligazító ismeretet, tanulási tapasztalatot kínálunk fel ahhoz, hogy a tanulóink felnőtt korukra el tudjanak igazodni és természetesen tudjanak viselkedni a társas kapcsolatok és helyzetek sokféleségében. Az udvarias, tiszteletteljes, előzékeny, durva beszédtől, erőszakosságtól mentes viselkedés jótékony hatással van az iskolai közösségre és végső soron egész társadalmunk békéjére. Merev illemszabályok és formák helyett a tanulóinkkal a derűs és kiegyensúlyozott, jóindulatú viselkedés példáját és szabályrendszerét ismertetjük meg és ennek követésére tanítjuk. Az erkölcsi nevelés legfontosabb feladatának az önismeret, az öntudatos és felelősségteljes magatartás, a helyzetfelmérésre és a döntésre való képesség kialakítását tekintjük. A helyes önismeret kialakításához feltétlenül szükség van érzelmi biztonságra, ésszerű követelményekre, az életkornak megfelelő belső lelki törvényszerűségek ismeretére, figyelembevételére. Mind a túlzott követelmények, mind az igénytelenség megnehezíti, hogy a tanuló megtanulja reálisan értékelni és elfogadni önmagát, tisztában legyen azzal, hogy mire képes, mire nem képes, a valóságot megfelelően tudja felfogni, és érdeklődjön mások véleménye iránt. Fontos, hogy a szülők és a pedagógusaink elvárása ne legyen ellentétes, ne kényszerítse a tanulót alakoskodásra, képmutatásra.
Családi életre nevelés A különböző társas kapcsolatok között az erkölcsi nevelés szempontjából legfontosabb a család. A családi életre az iskolának is nevelnie kell. Fel kell készítenie a felelősségteljes 11
döntés képességére, amely a párválasztáshoz, a házassághoz, a szülői feladat vállalásához szükséges. A nemek közti különbség tudatosítása, tisztelete, a férfi és a nõ egyenrangúságának elfogadtatása mellett fontos nevelési feladat a szülői szerepek és a családi munkamegosztásban betöltött szerepek tudatosítása, a mai valóság tényeihez igazodó és a család emberformáló jelentőségének megfelelő kezelése. A jelentős számban rossz családi légkört megélő gyermekek, tanulók számára fontos a vonzó családmodellek bemutatása. Ismerkedjenek meg az egymás segítésének, kölcsönös szeretetének pozitív eredményeit igazoló példákkal. Tudatosítjuk a tanulókban, hogy a hűség, a család: érték, és az ezért hozott áldozatvállalásnak értelme van. A felsőbb évfolyamokon (elsősorban a 7. és 8. osztályokban) a téma jelentőségéhez illő komolysággal beszélünk a szerelemről és a párválasztásról. A szexuális felvilágosítást, amely a biológiai és egészségügyi ismereteket fejleszti elsősorban, fontosnak tartjuk, de nem elégségesnek, mert nem ad választ a serdülőkor és a felnőttkor alapvető kérdéseire, a társas kapcsolat, a házasság alapvető céljára. Pedagógusaink felhívják a figyelmet az élet védelmének minden más szempontot megelőző fontosságára, arra, hogy az ENSZ 1959. november 20-án kelt Gyermeki Jogokról szóló Nyilatkozata szerint a gyermeket különleges oltalom, gondozás és jogvédelem illeti meg mind a születés előtt, mind a születés után.
Egészséges életmódra nevelés Az iskolánk nagy gondot kell fordítania az egészséges életmódra nevelésre. Az egészség a testi, lelki és szociális harmónia állapota. Fontos, hogy a diákjaink felismerjék: az egészség érték, amelyet az egyénnek és a közösségnek egyaránt óvnia, ápolnia kell. E cél csak akkor érhető el, ha kialakítjuk a diákokban az önmagukért és másokért érzett felelősség tudatát, ezért az egészséges életmódra nevelés erkölcsi nevelés is. Az egészségnevelést a családdal együttműködve próbáljuk megvalósítani. Ebben legfontosabb szerepe a megelőzésnek, az egészségmegőrző szokások kialakításának van. Tanulóinkat segítjük a helyes táplálkozás- és mozgáskultúra, a testápolási szokások kialakításában. Ugyanakkor szükséges az egészségkárosító tényezők megismertetése is, anélkül, hogy akaratlanul az érdeklődés felkeltésével egészségkárosító szokások kialakulását segítenénk elő tanulóinknál. Tudniuk kell, hogy az alkoholfogyasztás, a dohányzás, a kábítószer-fogyasztás, a szexuális szabadosság és következményei (pl. AIDS), a helytelen gyógyszerfogyasztás, vegyszerkezelés az egészségüket veszélyezteti, de ezekre a veszélyekre csak a szükséges mértékben és időben hívjuk fel a figyelmüket. Elhibázottnak tekintjük az indokolatlan és idő előtti "felvilágosítást", kampányokat. Részt veszünk a DADA Programban. Iskolai Egészségnevelési Programunk a Pedagógiai Program mellékletében található.
Testi nevelés Az egészségneveléshez hozzátartozik a testi nevelés. A testi nevelés célja az egészséges testi és lelki fejlődés, a rendszeres mozgás iránti igény felkeltése és kielégítése, a fizikai, értelmi és akarati tulajdonságok – ügyesség, gyorsaság, mozgáskészség, állóképesség, önfegyelem, cselekvésbiztonság – fejlesztése. A testi nevelés során – az életkor általános sajátosságai szerint – differenciált terhelésre törekszünk, ugyanis a mozgásélmény öröme és az egyénhez mért követelményszintek ösztönzik a tanulókat képességeik és akaratuk fejlesztésére. Az egyéni adottságokhoz mért követelményszintek megállapítása segíti az önismeret kialakítását, a másság tiszteletét. Az akaraterő fejlesztését, az állóképességet, edzettség kifejlesztését mind a jellemépítés, 12
jellemformálás, mind a továbbtanulás, a szakmatanulás, a honvédelmi kötelezettség teljesítése szempontjából igen fontosnak tartjuk. Az akaraterőt, a segítőkészséget befolyásoló jellemformáló helyzeteket próbáljuk felhasználni az emberi kapcsolatok és értékes tulajdonságok fejlesztésére. Fontosnak tartjuk, hogy tanuljanak meg tanulóink felszabadultan – de a szabályok megtartásával – játszani, tanulják meg a vereséget elviselni, a győzelem öröme mellett a másik sikerét is jó szívvel elismerni és értékelni. A sportversenyek úgy szervezzük meg, hogy azok a becsületes helytállásra, a tiszta küzdelemre ösztönözzenek. Az iskolánk színeiben induló tanulók érezzék kötelességüknek a lehető legjobberedmény elérését, és legyenek tudatában, hogy közösségünket képviselik. Teljesítményükre ugyanakkor az egész iskola figyelmét felhívjuk eredményeik ismertetésével, díjaik bemutatásával, és egyéb módon. A tanórákon kívüli sportolási lehetőségek az iskolai életet színessé, változatossá, élményszerűvé teszik, meghatározó szerepük van a tanulók egészségének megőrzésében, életmódjuk alakításában. Ezért a mindennapos testmozgás lehetőségét kívánjuk biztosítani diákjainknak az iskolai sportkör illetve más egyesületek, tanfolyamok tevékenységén keresztül. Arra törekszünk, hogy a rendszeres mozgás, testedzés a tanulóinkban elemi igény maradjon az iskolánkban folytatott tanulmányaik befejezése után is. 1. évfolyamon bevezetésre került a 2012/2013. tanévben törvényileg a mindennapos testnevelés. Az 2-4 évfolyamon minden olyan tanítási napon, amikor nincs testnevelés óra, játékos egészségfejlesztő testmozgást szervezünk a tanulók életkorához és fejlettségéhez igazodva. Ez minimum napi 30 perc. Napköziben napi 45 perc – lehetőleg a szabadban – játékos testmozgást szervezünk. Gyógytestnevelés: iskolaorvos javaslatára. Tanév előkészítés időszakában tanítóink és testnevelőink felkészítésen vesznek részt.
Környezeti nevelés A környezeti nevelésünk célja, hogy neveljük és tanítsuk a tanulókat a természetes és az épített környezettel való tudatos és harmonikus együttélésre, környezetbarát életvitelre. Feladatunk, hogy felkeltsük a tanulók igényét a tiszta, egészséges környezet kialakítására, megóvására. Az ember és környezete egységes rendszert alkot. Létérdek, hogy a tanulóink valós képet kapjanak a természet megóvásának emberi, társadalmi, technikai feltételeiről. Ezért fontos, hogy megismerjék a legfőbb környezeti problémákat (pl. légszennyezés, vízszennyezés, ivóvízhiány, szennyvíztisztítás, hulladékok felhalmozódása stb.), és elsajátítsák a problémák megértéséhez és kezeléséhez szükséges természettudományos és társadalmi ismereteket. A környezetgazdálkodási ismeretek, szemlélet áthatja helyi tantervünket a megfelelő képzési területeken, illetve tantárgyakban. A tanórán kívüli neveléssel (pl. környezetvédelmi munkák szervezésével) és az iskolánk környezeti kultúrájával is erősíteni kívánjuk a környezetért felelős magatartás kialakítását tanulóinkban. A környezeti nevelési program tartalmi elemei: - rendszerszemléletre nevelés - alternatív, problémamegoldó gondolkodás elsajátítása - globális összefüggések megértése - a létminőség választásához szükséges értékek megmutatása - a létminőséghez tartozó viselkedési normák és formák kialakítása - a természet, az élet, a biológiai sokféleség jelentőségének megértése - a szerves kultúra fontosságának megismertetése a fenntartható fejlődésben A tartalmi elemek kidolgozásánál az alábbi lehetőségeket vesszük figyelembe: 13
- a tantervi tartalmak kiegészítése a környezetre vonatkozó helyi tananyaggal - osztályfőnöki órákon az ember és környezete kapcsolatára vonatkozók megtervezése - tanórai foglalkozásoktól eltérő, környezethez illeszkedő tanulásszervezési módok kialakítása (erdei iskola, tanulmányi kirándulások, túrák, múzeumi órák, tábor).
Esztétikai nevelés Az esztétikai nevelés alapfeladata az esztétikai érzékenység és nyitottság, a szépség iránti fogékonyság kialakítása, ami az emberi teljességhez az érzelemgazdagsággal, az alapvető emberi értékek átélésének képességével járul hozzá. A korszerű esztétikai nevelésben a művészi élmények és az irodalmi művek, műalkotások elemzése mellett egyre nagyobb súllyal szerepel a hétköznapok esztétikumának tudatosítása: a természet, a mesterséges környezet, a társas érintkezés és a nyelvhasználat formakultúrájának felismertetése. Az eredményes módszerek között ma is elsőrangú a maradandó élményt nyújtó alkotótevékenység, amit jól egészít ki az ízlésnevelésben és a tudatos ítéletalkotásban nélkülözhetetlen kritikai, elemző munka. Az esztétikai nevelés az iskola teljes helyi tantervének a feladata, és nem elégszünk meg azzal, hogy a kitüntetett helyet kap az irodalom, zene és a művészeti tantárgyak tanításában. A fenti területek mindegyikében érvényesíteni akarjuk az integrációs és kompetencia alapú oktatási elméletből alkalmazható részeket.
Céljaink Az Egervári László Általános Iskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt elveket szeretnénk érvényre juttatni: Az iskolában olyan légkör megteremtése szükséges, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek érdekében: A tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk A gyerekeket bevonjuk a saját iskolai életük megszervezésébe. A tanuló egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük. Diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük. Az iskolában tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása, bővítése, kompetenciák fejlesztése valamint a tanulók teljes személyiségének fejlesztése a legfontosabb feladat. Szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánunk nevelni tanítványainkból. Ennek érdekében: Bevezettük a kompetencia alapú oktatást, melynek céljai: - a sikeres munkaerőpiaci alkalmazkodás szükséges kompetenciák fejlesztése, - az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése, - kompetencia alapú oktatás elterjesztése. - A kompetencia-alapú oktatás megvalósításához illeszkedő módszertan széleskörű megismerése, és megvalósítása, - a nevelőközösség módszertani kultúrájának fejlesztése, 14
- a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése - az esélyegyenlőség érvényesítése - újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetése - szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása - egyéni fejlesztési tervek készítése szükség szerint - digitális írástudás elterjesztése Az iskola olyan – az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó – ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását, eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben. Fontos, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit. A szorgalomnak, tudásnak, munkának legyen becsülete. Törekedni kell a humánumra, az egyén és a közösség iránti tiszteletre. Értékelni, észre kell venni a jót – megelőzni, felismerni a rosszat. Ki kell alakítani az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott és helyes formáit. Meg kell ismertetni a tanulókat a nemzeti kultúra és történelem eseményeivel, személyiségeivel és hagyományaival, hogy ezek megbecsülése révén táplálódjék bennük a haza, a szülőföld iránti szeretet.
Az iskola – a szülőkkel együttműködve – folyamatosan részt kíván venni a lakóhely életében. Ennek érdekében: Rendszeresen kapcsolatot tart a szülőkkel, családokkal. Lehetőséget teremt arra, hogy az iskola életéből, tevékenységéből, eredményeiből minél többet megismertessen a szülőkkel, iskolahasználókkal. Tovább ápoljuk és bővítjük kapcsolatainkat iskolákkal, közművelődési intézményekkel, szponzorainkkal. Olyan tanulóképet kell kialakítani, melyben a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: - Humánus, erkölcsös, fegyelmezett, művelt, kötelességtudó, érdeklődő, nyitott, kreatív, alkotó, becsüli a szorgalmas munkát, képes a problémák érzékelésére és megoldására, gyakorlatias, képes eligazodni a szűkebb és tágabb környezetében, jó eredmények elérésére törekszik, van jövőképe, becsüli a tudást, öntevékeny, aktívan részt vesz a tanulásban, ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit, képes tudását továbbfejleszteni, önállóan ismereteket szerezni, tudását folyamatosan bővíti, képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni, a mindennapi életben felhasználhatóképességekkel rendelkezik, ismeri és tiszteli a nemzeti és egyetemes kultúra értékeit, társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik, ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés elfogadott formáit és módszereit, ismeri és betartja a harmonikus együttélés szabályait, viselkedése udvarias, beszéde kultúrált, társaival együttműködik, szüleit, nevelőit társait tiszteli, képes szeretetet adni és kapni, szereti hazáját, megérti és tiszteletben tartja a másságot, szellemileg és testileg edzett, egészséges, szeret sportolni, mozogni, megjelenése és személyes környezete tiszta és ápolt.
15
Céljaink eléréséhez az iskola biztosítja: a tanuláshoz szükséges kulturált, otthonos környezetet, a differenciálást, felzárkóztatást, tehetséggondozást, integrált nevelés és oktatás szakmai, személyi és tárgyi feltételeit, sokszínű és változatos tevékenységrendszert, figyelembe véve az egyéni érdeklődést és az életkori sajátosságokat, az önálló ismeretszerzéshez szükséges eszközöket, az egyéni tanulás hatékony módszereinek átadását, a tanulók képesek legyenek az alapműveltségi vizsgakövetelmények teljesítésére.
Módszereink A hagyományos módszerek – előadás, magyarázat, megbeszélés, kérdve kifejtés, frontális osztálymunka – mellett egyre nagyobb szerepet kapjanak az olyan módszertani formák, melyek a gyerek aktív részvételét igénylik. Úgymint: Differenciált tanulásszervezés Kooperatív technikák alkalmazása Projekt-módszer elterjesztése Tevékenységközpontú pedagógiák Individuális tanulás előtérbe helyezése. Az alapozó időszak elnyújtása. Fejlesztő értékelés bevezetése A tapasztalatszerzés lehetőségeinek kitágítása, IKT eszközhasználattal.
2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A személyiségfejlesztés egész életünket átszövő és életkori ciklusoktól, életeseményektől függően gyorsabban vagy lassabban haladó folyamat. A természetes, érés és fejlődés okozta átalakulásra számos változás, módosító hatás rakódik rá. A személyiségváltozás mértéke és módja attól is függ, milyen csoportban veszünk részt, hangsúly kerül-e a munkában a személyiségre, az önismeret fejlődésére.
Az önismeret megvalósításának állomásai Személyesség Iskolánkban úgy érjük el, hogy tanulóinkat önálló véleményalkotásra serkentjük.
Konkrétumokban való megnyilvánulás Konkrét, valóságos eseményekben, élmények részeseivé téve őket, különböző helyzetekben adhatnak képet a többieknek önmagukról.
16
Nyílt, őszinte, másokat elfogadó magatartás Amennyire ezt fel tudják vállalni szégyen és kiszolgáltatottság érzése nélkül. A határ érzése minden gyermekben benne van. Tiszteletben kell tartanunk, hogy ez tanulónként máshol van (egyik szívesen beszámol otthoni történésekről, örömeit, bánatait gátlás nélkül megosztja tanáraival és társaival, a másik azonban keveset árul el önmagáról is).
Beleérző-megértő viszonyulás Ha úgy fogadnak másokat, hogy magukban is megengedik a hasonló átéléseket, majd ezt visszatükrözik, akkor az önbemutatás kölcsönös nyereséggé válik. Különös lehetőség nyílik erre dramatizálás, bábozás közben, mely főleg az alsó tagozatban jellemző.
Minősítés, elítélés és megítélés nélküli elfogadás Ha a gyerekben a megértés szándéka lép az elítélés helyébe, akkor szabaddá válik az önismereti út a „miért”, „hogyan” és „hogyan lehetne” másképp felé. Ezt segíti a nyílt, tanári példa.
A másik megerősítésére törekvés Ösztönözzük tanulóinkat, fogalmazzák meg érzéseiket, mondják el, milyen benyomásaik támadtak a különböző szituációkban. Nemcsak a tanórák folyamatában, hanem az oktató-nevelő munka különböző területein (túrák, kirándulások, osztály-összejövetelek) vannak lehetőségek személyiségfejlesztő játékok alkalmazására, mellyel mindezt, tanulóinat megerősítjük, személyiségüket fejlesztjük. Vannak olyan általános törvényszerűségek, melyek egyaránt érvényesek a nevelés és oktatás folyamatában. Ezek ismeretében 10 fontos pedagógiai feladatot, mint elvet határozhatunk meg, mely a tanulók személyiségfejlődését segíti. Ezek: 1. Az iskola és az élet kapcsolata: Az elmélet és a gyakorlat egysége, iskolánkban az életre való felkészítést is jelenti, melyre lehetőség van technika órán, a gyakorlókertben, matematikán, az „életszerű” szöveges feladatok megoldása révén, stb. 2. Tudományosság: A tények és jelenségek tanítása folyik a tanórákon, melyet a tanulók tágabb és szűkebb környezetének összefüggésében, fejlődésükben, változásaikban és kölcsönhatásaikban vizsgálnak. Felkeltve a tanulók érdeklődését a tudományok iránt, támaszkodunk közvetlen megfigyeléseikre, otthoni tapasztalataikra. 3. Érthetőség: Az ismeretanyag terjedelme és minőségi szintje, tanításának módja megfelel a tanulók szellemi és testi fejlettségének és teljesítőképességének. A magyarázat mindig igazodik a gyerek szókincséhez, és gyakran élünk a szómagyarázat lehetőségével. 4. Rendszeresség: Logikai sorrend betartása minden oktatási folyamatban. Nagyfokú rugalmasságot kíván a tervezésben, szervezésben, oktatásban. 5. Fokozatosság: Az előző pedagógiai feladattal szerves összefüggésben a kis lépések elve alapján haladunk. Öröm látni, hogy hová tudjuk eljuttatni tanítványainkat 8 év alatt. 6. A tanulás motivációja: Kellő motiváltság hiányában az egész oktatási tevékenység sikertelenné válhat. A tanuló önmagában mindig az szerint értékel, hogy milyen érzelmi kapcsolatot sikerül teremtenie a tananyaggal. 7. A tanulók tudatossága: Ez az összekötő kapocs a nevelés-oktatás folyamatában. Képessé tesszük a tanulókat a tudatos ismeretszerzésre.
17
8. Aktivitás: A tanuló cselekvő részvételének feltételeit teremtjük meg, közben gondolkodásukat aktivizáljuk, így alkotóképes, öntevékeny résztvevő lesz az oktatás-nevelés folyamatában. 9. Szemléletesség: A világ megismerésében az érzéki benyomások nagy jelentőséggel bírnak. Ezért nemcsak az osztály dekorációját illesztjük a tananyaghoz, hanem a tanórákon is minél több lehetőséget megragadva, több érzékszervre hatva szervezzük meg az ismeretszerzés folyamatát. 10. A tudás tartóssága: A megismerés folyamata után a megjegyzés, az emlékezetbe vésés, majd, ha szükséges, a felidézés folyik. A világos megértésen túl az ismétlés, a rendszerbe illesztés, a régebbi ismeretekhez csatolása történik. Legfontosabb pedagógiai feladataink közé tartozik, hogy ezeket együttesen érvényesítve fejlesszük tanulóink személyiségét. Pedagógiai munkánkban a következő módszereket alkalmazzuk: 1. Meggyőzés módszerei: Szóbeli ráhatás, példa, spontán hatások, film, irodalom, báb. 2. Tevékenység megszervezésének módszerei: követelés, ellenőrzés, értékelés, gyakorlás. 3. Magatartásra ható módszerek: Ösztönző: ígéret, helyeslés, elismerés, dicséret, jutalmazás. Kényszerítő (ha lehet, kerülendő!): felszólítás, parancs, büntetés, követelés. Gátlást kiváltó (kerülendő!): felügyelet, ellenőrzés, intés, fenyegetés, tilalom, átterelés, elmarasztalás. A nevelő-oktató tevékenység kibontakoztatása az iskolában a személyiségadottságok felismerését, felfedezését tekinti feladatának, a gyermekben lévő lehetőségek felszínre hozását, kibontakoztatását, folyamatos fejlesztését. Mindezek révén segítjük tanulóinkat abban, hogy dönteni tudjanak, milyen irányban folytassák tanulmányaikat a 8. osztály elvégzése után.
3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Általános helyzetleírás Iskolai étkeztetés Iskolánkban melegítőkonyha működik. Tanulóink választhatnak a napközis ellátás (napi háromszori étkezés), a menza (ebéd), tízórai étkezés, ill. ezek variációi között. Az ételek minősége (ebéd) sajnos több esetben hagy kívánnivalót maga után. A heti étlap összeállítása korszerűtlen, kevésbé veszi figyelembe az iskolás és óvodás gyermekek közti életkori különbségeket.
Testmozgás Korszerű tornateremmel rendelkezünk. Tanulóinknak mindennap van lehetősége a testmozgásra (testnevelés órák + szakköri sportfoglalkozások). Iskolánkban tevékeny sportélet zajlik. Tanulóinknak a következő sportfoglalkozások közül van lehetősége választani: jazz-balett (alsó tagozat, felső tagozat); kézilabda (vegyes csoport), labdarúgás (óvodai nagycsoporttól kezdve 8. osztályig négy korcsoportban.
18
Szabadidős tevékenységként túrákat és táborozást szervezünk. Iskolai udvarunk mérete megfelelő, de nem sportudvar, sportolásra alkalmatlan, viszont megfelelő színtér a játékos testmozgásokhoz.
Tanórai foglalkozások Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos témaköröket osztályfőnöki órákon, biológia, természetismeret, környezetismeret és testnevelés órákon dolgozzuk fel. Iskolánk 2 éve vesz részt a DADA programban, amely foglalkozásokat osztályfőnöki órák keretében képzett DADA oktató tart.
Tanórán kívül Napközis foglalkozások: sok a hiányosságunk. Egészségnevelési szempontból napközink nem látja el feladatát. Sportprogramok: aktív és sikeres sportélt van intézményünkben. Sportnapot, túrát, iskolai bajnokságokat rendezünk. Rendszeres résztvevői vagyunk a diákolimpiáknak és az iskolaszövetségi sportrendezvényeknek. Intézményünk fiútanulóinak kb. 50%-a igazolt sportegyesületi tag!
Iskolaorvos Az iskolaorvosi teendőket a helyi körzeti orvos látja el. Kapcsolatunk mintaszerű. Sportoló gyermekeink rendszeresen vesznek részt orvosi vizsgálatokon. Az iskolaorvos rendszeres vendége intézményünknek, tanórai foglalkozásokhoz is szívesen nyújt segítséget. Rendszeres kapcsolatban állunk a védőnővel is. Székhely településünkön, az iskola közelében, iskolafogászat működik. Heti rendszerességgel látogatják tanulóink.
ÁNTSZ Az ÁNTSZ évente legalább két alkalommal meglátogatja iskolánkat. Kapcsolatunk jó. Jegyzőkönyvben rögzített megállapításaikat elfogadjuk, hiányosságainkat minden esetben határidőre megszüntettük.
Gyermekjóléti szolgálat Rendszeresen igénybe vesszük segítségüket. Minden problémás esetben kértük részvételüket a megoldásban. Hatékonyságukkal kapcsolatban fenntartásaink vannak.
Nevelési tanácsadó, gyermekpszichológus, gyermekpszichiáter Rendszeresen igénybe vesszük vizsgálataikat. Ajánlásaikat minden esetben betartjuk, jó kapcsolatot tartunk fenn velük. Sajnos iskolánkban nincs gyermekpszichológus, ilyenkor is a szakszolgálatok segítségét kérjük. Megbízási szerződéssel gyógypedagógust alkalmazunk, aki a Nevelési tanácsadó és a Tanulói Képességeket Vizsgáló Bizottság szakvéleménye alapján arra rászoruló gyermekekkel egyénileg foglalkozik.
19
Egyéb Iskolánknak sajnos még nincs orvosi szobája. A gyermekvédelmi feladatokat az osztályfőnökök, a gyermekvédelmi felelős, a gyermekjóléti szolgálat és a védőnő közösen látja el. Osztálytermeink berendezése általában megfelel az egészségügyi szempontoknak: az életkoroknak megfelelő méretű asztalokkal és székekkel rendelkezünk. Informatika szaktantermünk korszerű bútorzattal rendelkezik. Tantermeink világosak, világításuk megfelelő, mindegyik termünk sötétíthető. Az ülésrend kialakításánál figyelembe vesszük az egyéni adottságokat. Az órarend, napi munkarend kialakítása változatos, figyelembe veszi a gyermekek mozgásigényét. 7-8. osztályos tanulóink körében jelen van a dohányzás, esetenként az alkoholfogyasztás. Droghasználatra még nem volt példa. A problémákat a fent nevezett módokon próbáljuk orvosolni. Iskolánk szerencsés helyzetéből eredően el van zárva a településen átmenő sűrű forgalom zajától. Gyermekeinket minden korosztályban kísérettel, szervezetten engedjük ki az iskolabuszokhoz. Rendszeresen takarítjuk, és tisztán tartjuk intézményünk udvarát és szűkebb környékét. Sajnos nem rendelkezünk egészségfejlesztésben képzett szakemberrel. Az iskola akadálymentesítése megoldatlan. Mozgáskorlátozott, mozgássérült tanulónk nincs
Az egészségfejlesztés iskola feladatai Iskolai étkeztetés A gyermekek étkezése – a fejlődő szervezet igényei miatt – különös gondot követelnek. Itt a legfontosobbak az elméleti ismeretek, az iskolai étkeztetések milyensége. Az átlagos magyar étkezési szokások miatt magas a túlsúlyos fiatalok aránya, ez azonban ma már vetekszik az alultápláltság kérdésével. A diákétkeztetés önkormányzati feladat. Szempontok:
El kell érni, hogy a gyermekek nagy része, de leginkább a veszélyeztetettek és a hátrányos helyzetűek az iskolában étkezzenek. A gyermekétkeztetési támogatások révén ez elérhető, a rászoruló gyermekek családjai által megfizethető és vonzó lehetőség. Az étlap összeállítását ellenőrizze az iskolaigazgató vagy annak megbízottja. Ehhez joga van még akkor is, ha a diákétkeztetés vállalkozói kézben van. Újítások bevezetése. Választási lehetőségként fel kell kínálni a modern étkezésnek megfelelő ebédet. Lehetőséget kell biztosítani beteg gyermekek étkeztetésére. Modern étkezési szokásoknak megfelelő tízórai és uzsonna (gyümölcs, joghurt, kefir, barnalisztből készült péksütemény… stb.) Kiegészítő étkezések lehetőségének biztosítása. Osztályfőnöki órák keretében dietetikus tartson felvilágosító órákat. Kóstolók, mintaétrend bemutatása.
20
Lelki egészség védelme - személyiségfejlődés A társadalomban egyre nagyobb számban megjelenő alternatív örömszerzési forma, a dohányzás, az alkohol és drogfogyasztásból adódó problémák mindannak a következményei, hogy a teljes egészségi állapothoz oly fontos mentális egészségre, ennek fejlődésére nagyobb hangsúlyt kell fektetni a jövőben. Ennek megjelenési formái: o Iskolai tanórák, szakmai programok, o Lelki egészségvédelem megjelenítése az iskolában. Szempontok:
Pedagógusok mentálhigiénés végzettsége: iskolánkban nincs mentálhigiénés szakember. Ezért fontos szerepe van a felkészülésnek és a felkészítésnek. Mentálhigiénés szakmai felkészítéseken kell részt venni az érdeklődő kollégáknak. Külső szakemberekkel konzultáció, nevelési értekezleten tájékoztatás. Lehetőség szerint sajátélményű tréningek. Pedagógus példamutatás Felső tagozatban két éve folyik a rendszeres D.A.D.A program, szakképzett oktatóval. Ennek felmenő rendszerű kiterjesztése a 7. és 8. osztályokra. Gyermekekkel való bánásmód és annak ellenőrizhetősége. Az iskola környezeti hangulata A család bevonása az iskolai egészségfejlesztésbe, a kapcsolattartás módja.
Testmozgás – Mindennapos iskolai testnevelés és testedzés 2012/2013. tanévtől felmenő rendszerben bevezetésre került a 2011. évi köznevelési törvény alapján 1. és 5. évfolyamon a mindennapos testnevelés. A gyermekeknél jelentkező valamilyen tartási rendellenesség, gerincferdülés, statikai lábbetegség rendszeres testmozgással, célirányos gimnasztikával megelőzhető. Nem az a fontos, hogy minél nagyobb erőkifejtésre serkentsük a tanulókat, hanem hogy megadjuk a lehetőséget a mindennapos testmozgásra. Szempontok:
Mindennapos testmozgás – a heti testnevelési órákon felül Sikerélmény a testnevelés órákon Tartásjavító torna a testnevelési órákon belül Gyógytestnevelés bevezetése Iskolai adottságok Minden gyermek minden nap részt vesz a testmozgás-programban. Azokon a napokon, amikor nincs testnevelés óra játékos testmozgást szervezünk. A napköziben - lehetőség szerint – minden nap kell szabadtéri játékos órát szervezni. Ez jelenjen meg a napközi hetes óratervében is! Minden testnevelési órán és minden egyéb testmozgási alkalmon megtörténik a keringési- és légző-rendszer megfelelő terhelése. Minden testnevelési órán van gimnasztika, benne a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag és légzőtorna (243/2003. (XII..17.) Kormányrendelet testnevelési alapelvei és céljai). A testnevelési tananyag egészében a gerinc- és izületvédelem szabályait be kell tartani, külön figyelemmel a fittség mérések testhelyzeteire és az izomerősítések különböző testhelyzeteire. 21
Minden testnevelési óra és egyéb testmozgási alkalom jelentsen örömöt és sikerélményt a gyermekeknek. A testnevelés és sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesülnek a teljes testmozgás-programban. A mindennapos testmozgás tartalmaz játékokat és táncokat: iskolánkban heti rendszerességgel alsós és felsős bontásban jazz-balett foglalkozásokat tartunk. Kapcsolódjon ide a tánc- és dráma modul megfelelő tananyaga! A mindennapos testmozgás az alábbi keretekben valósul meg: Órakeretben: - Testnevelési órák - Testnevelés órák keretében úszásoktatás
1. kcs. – 1-2. osztály 2. kcs. – 3-4. osztály 3. kcs. – 5-6. osztály 4. kcs. – 7-8. osztály - 2 korcsoportban kézilabda: 3. és 4. kcs. - Jazz-balett: 1-4. osztályosok és 5-8. osztályosok - Napköziben - Napi egy óraközi szünet felhasználása osztályfőnökök vezetésével. Szervezett formában, tanórán kívül: - Megyei serdülő labdarúgó bajnokság: 4. kcs. fiú - Rendezvények, sportversenyek, túrák Nevelőtestület: - Gyógytestnevelés: bevezetése elsősorban finanszírozási kérdés. Cél: iskolánk tanítója és/vagy testnevelője szakirányú képzésen vegyen részt. - Tanév elején tartásjavító-torna felkészítést tartunk tanítóinknak.
Egészségnevelési és környezeti nevelési feladatok Az egészségnevelés célja, hogy a tanuló képes legyen objektíven felmérni saját egészségi állapotát, ismerje az egészségkárosító tényezőket, azok veszélyeit. El kell érni, hogy az egészségéért tegyen valamit, alkalmazza a megtanultakat. Szempontok:
A kerettantervben megvalósított programban hogyan érvényesülnek az egészséget megcélzó szakanyagok Igénybe vett szakmai segítség: iskolaorvos, fogorvos, védőnő szakmai segítsége osztályfőnöki, természetismeret, környezetismeret, biológia tanórák megfelelő tananyagrészeinél. az intézmény által alkalmazott gyógypedagógus tevékenységének kiterjesztése, szakmai tanácsadás. Alkalmazott speciális módszerek Szabadidős programok rendezése: parlagfű-mentesítés az intézmény környezetében sportnap és túra családi nap Célzott akkreditált programok alkalmazása: Drog prevenció Dohányzás Táplálkozási programok 22
Szülők és család bevonása a programokba: - Tájékoztató fórumok, szülői értekezletek. Osztályszintű Iskolaszintű - Rendezvények szervezésében segítség, valamint a rendezvényeken való aktív részvétel.
Időtávok Rövidtávú, azonnali beavatkozást igénylő, egy éven belül megoldandó feladatok
Problémafeltárás, elemzés, éves egészségfejlesztési terv El kell érni, hogy a gyermekek nagy része, de leginkább a veszélyeztetettek és a hátrányos helyzetűek az iskolában étkezzenek. Az étlap összeállítását ellenőrizze az iskolaigazgató vagy annak megbízottja. Kóstolók, mintaétrend bemutatása. Külső mentálhigiénés szakemberekkel konzultáció, nevelési értekezleten tájékoztatás. Pedagógus példamutatás Felső tagozatban két éve folyik a rendszeres D.A.D.A program, szakképzett oktatóval. Ennek felmenő rendszerű kiterjesztése a 7. és 8. osztályokra. Gyermekekkel való bánásmód és annak ellenőrizhetősége A család bevonása az iskolai egészségfejlesztésbe, a kapcsolattartás módja. Mindennapos testmozgás Sikerélmény a testnevelés órákon Tartásjavító torna a testnevelési órákon belül Tanév elején tartásjavító-torna felkészítést tartunk tanítóinknak Szabadidős programok rendezése: parlagfűmentesítés az intézmény környezetében sportnap és túra családi nap
Középtávú feladatok
Választási lehetőségként fel kell kínálni a modern étkezésnek megfelelő ebédet. Lehetőséget kell biztosítani beteg gyermekek étkeztetésére. Modern étkezési szokásoknak megfelelő tízórai és uzsonna (gyümölcs, joghurt, kefir, barnalisztből készült péksütemény… stb.) Kiegészítő étkezések lehetőségének biztosítása. Osztályfőnöki órák keretében dietetikus tartson felvilágosító órákat. Mentálhigiénés szakmai felkészítéseken kell részt venni az érdeklődő kollégáknak. Felső tagozatban két éve folyik a rendszeres D.A.D.A program, szakképzett oktatóval. Ennek felmenő rendszerű kiterjesztése a 7. és 8. osztályokra. Gyermekekkel való bánásmód és annak ellenőrizhetősége. Az iskola környezeti hangulata Mindennapos testmozgás – a heti testnevelési órákon felül
23
Sikerélmény a testnevelés órákon Tartásjavító torna a testnevelési órákon belül Célzott akkreditált programok alkalmazása: Drog prevenció Dohányzás Táplálkozási programok
Hosszú távú célkitűzések -
-
Célzott akkreditált programok alkalmazása: Drogprevenció Dohányzás prevenció Táplálkozási programok Modern étkezésnek megfelelő ebédet. Beteg gyermekek étkeztetésére Modern étkezési szokásoknak megfelelő tízórai és uzsonna Iskolai büfé kialakítása. Kiegészítő étkezések lehetőségének biztosítása. Osztályfőnöki órák keretében dietetikus tartson felvilágosító órákat. Mentálhigiénés szakmai felkészítéseken kell részt venni az érdeklődő kollégáknak Sajátélményű tréningek Az iskola környezeti hangulatának kedvezőbbé tétele. A család bevonása az iskolai egészségfejlesztésbe, Mindennapos testmozgás Gyógytestnevelés bevezetése. Iskolánk tanítója és/vagy testnevelője szakirányú képzésen vegyen részt gyógytestnevelő szakirányú képzésen.
Ellenőrzés
-
Az intézmény vezetője az éves egészségfejlesztési terv végrehajtásának ellenőrzését beépíti az éves ellenőrzési tervébe. Az egészségfejlesztési csoport a félévi nevelési értekezleten és a tanévzáró értekezleten beszámol a végzett munkáról, tapasztalatairól, megfogalmazza a felmerült problémákat.
Pedagógusok esetében:
-
Rendelkeznek-e mindazon ismeretekkel, ami az egészségnevelési program végrehajtásához szükséges? Felkészülésüket áthatja-e az együttműködésre törekvés? Tanulóik számára jól szervezett tevékenységek során biztosítják-e a sokoldalú tapasztalat- és ismeretszerzés lehetőségét? Lehetőséget biztosítanak-e arra, hogy szakember vegyen részt tanóráikon, igénylik-e a részvételüket? Tájékozottak-e tanítványaik betegségeivel, problémáival kabcsolatban? 24
-
Ismerik-e a segítségnyújtás lehetőségeit?
Tantárgyak
-
A tantárgyakban előírt egészségnevelési tartalmakat az adott tantárgyra előírt ellenőrzési, értékelési formákkal tudjuk mérni.
A tanulók személyiségének fejlődése:
-
Kérdőívek, megfigyelések, egyéni és csoportos beszélgetések
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon belül (osztályfőnöki, biológia és testnevelés óra) és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg…
Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: A segítségnyújtás célja a sérült ember életének megmentése, egészségének visszaadása. Társadalmi elvárás az általános iskolákkal szemben is, hogy minél több állampolgár, felnőtt és gyermek legyen képes szakszerűen és sikeresen elsősegélyt nyújtani. Mivel az elsősegélynyújtó gyakran csak saját tudására, eszközök hiányában ötletességére hagyatkozhat, ezért fontos, hogy azokat a beavatkozásokat sajátítassuk el, amelyeket ilyen körülmények között minimális eszközökkel vagy eszközök nélkül is jól tudunk alkalmazni. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek célja a szemléletformálás, a segítő szemlélet kialakítása, a napi gyakorlat kapcsán előforduló balesetek alapszintű ellátásának elsajátítása, a tanulók gyakorlati és személyes készségeinek, képességeinek fejlesztése, pozitív attitűdök kialakítása, melyek segítik az adott életkori szinten az egészségügyi, gondozási helyzetek megoldását.
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása történhet tanítási órákon, délutáni foglalkozásokon, szakkör keretében. Az életkori szakaszoknak megfelelően a következő témaköröket érintjük. Témakörök Elsősegélynyújtás alapfogalmai
Tartalmak Sürgősségi ellátás
Vészhelyzetek felismerése
Veszélyforrások a mindennapi életben Életkorok rizikófaktorai Tünetek észlelése
Betegvizsgálat
Kompetenciák A beteg mentésében, valamint szállításra történő előkészítésében segédkezik Beteget mozgat Stabil oldalfekvést alkalmaz Segítséget hív A figyelemfelhívó panaszokat, tüneteket veszély-forrásokat felismeri Tájékozódó betegvizsgálatot végez 25
Komplex újraélesztés
Az újraélesztés és szövődményei
Eszméletvesztéssel járó állapotok
Eszméletvesztés leggyakoribb okai, agyi vérellátási zavarok, görcsrohammal járó rosszullétek Ki-, be-, kevertnehézlégzés Végtagi- mellkasi- hasi fájdalmak Áramütés, vízbefulladás, mérgezések, gyógyszerérzékenység, allergiás reakciók Égés, fagyás, lehűlés Sebzések, vérzések Sebellátás, kötözés. Termikus traumák. Törés, ficam, rándulás
Nehézlégzéssel járó állapotok Fájdalommal járó állapotok Belgyógyászati balesetek
Sérülések
A helyszín biztonságosságát felméri A helyszíni körülményekről tájékozódik Tájékozódó betegvizsgálatot végez Ismeri a segítségkérés jelentőségét, a túlélési láncot Ismeri az újraélesztés kivitelezését Ismeri a csecsemő és a kisgyermek alapszintű újraélesztésének specialitásait Eszméletlen betegnél eszközzel és eszköz nélkül légutat biztosít
A beteget állapotának megfelelő testhelyzetbe hozza. A figyelemfelhívó panaszokat/ tüneteket felismeri Hőhatás okozta sérülést ellát Ismeri a gyógyszerérzékenység tüneteit
Elsődleges sebellátást végez Vérzéscsillapító eljárást alkalmaz Kötözéseket alkalmaz Töréseket, ficamot, rándulásokat rögzít Természetesen az elsősegélynyújtás készségszintű elsajátításának legfontosabb eleme a gyakoroltatás, amelyben fontos szerepe van a tanárnak, oktatónak.
4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A tanulók társadalmi érése csak a közösségek harmonikus rendszerében biztosítható. Az iskolában éri a legtöbb tervszerű nevelő hatás a tanulókat. A közös tevékenység során kapcsolatok rendszere alakul ki a közösség tagjai között, az osztály és az iskolaközösség között, az iskolaközösség és a társadalom között.
26
A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok: Közösségfejlesztés az alsó tagozatban Az alsó tagozati nevelőmunka közösségformálásában fontos szerepe van az érzelmi nevelésnek. A védettség szükséges a kisgyermeknek. Ennek érdekében képes lemondásra, a kényelem feladására, stb. A kisgyermek is tapasztalja, hogy a védettséget nem egyetlen személy biztosítja számára, hanem mindazok az ismerős emberek, akik körülötte élnek: családtagok, testvérek, rokonok, pedagógusok. A sikeröröm is közösségi élmény. Csak akkor tud igazán örülni a gyermek, ha mások is tanúi a teljesítményének. Az alsós osztályközösségek sajátos viszonyban vannak tanítóikkal. A demokratikus kapcsolat elemeit már ekkor kialakíthatjuk. Módszerei: Mindenkit meghallgat a pedagógus, noha időigényes. Gondolataikat szabadon közölhetik a gyerekek. Közös ünnepek. A közösség formálása az alsó és a felső tagozatban elvileg egységes folyamat, gyakorlatilag azonban meg kell küzdeni az átmenet problémájával.
A közösségfejlesztés feladatai az 5. évfolyamon Az 5. osztályban legelső feladatunk a közösség beilleszkedése az új formák, követelmények keretei közé, az osztály „beépítése” a felső tagozatba. Feladataink: A tevékenység önállóságának fokozása. A tanulást a tevékenységi rendszer középpontjába kell állítani. A képesség szerinti tanulás követelményeinek elfogadása. Előrelépés a tudatos fegyelem terén. A tevékenységi rendszer megszervezésekor tekintetbe kell vennünk, hogy az 5. osztályos tanulókat a viszonylag rövid perspektívák képesek mozgósítani. Iskolánkban hagyomány, hogy az 5. osztályos tanulók Mikulás műsorral ajándékozzák meg az alsósokat. Fontos szerepe van az osztályközösség életében a munkának (pl. tanév eleji osztálydíszítés), játéknak, sportnak, kirándulásnak.
Közösségfejlesztés a 6. évfolyamon Az osztályközösség egységének megszilárdítása, a közösség beépítése az iskola életének egészébe. A játék, sport, kirándulás itt is fontos szerepet kap. A kulturális tevékenység több közvetlen segítséget igényel, mint a játék és a munka. A 6. osztályban jelentősen kiterjed azoknak a követelményeknek a köre, amelyeket maga a közösség támaszt tagjaival szemben. A tanulókban megjelennek a közösségi irányultság alapvonásai. Leglényegesebb, hogy a gyermekek többsége már az osztályközösség előtt is felelősséget érez.
Közösségfejlesztés a 7. évfolyamon A 7. osztályban jól érzékelhető fordulat tapasztalható. Az osztály struktúrája megváltozik. A barátság leszűkül egy, legfeljebb két emberre. A játékot, sportot, szórakozást, tanulást, munkát más-más társával szívesen végzi. Az osztályközösség megváltozása feszültségeket hoz létre. Az osztály megbolydul, sértődések, szakítások zavarják a légkört. Az egymáshoz való viszony
27
változásának jellemzője, hogy a megítélésben s a feladatok adásában uralkodóvá válik az egyéni képességek figyelembevétele. A közösségben megjelennek a titkok, egyének, párok, kisebb csoportok. Feladatok: A tanév első felében jelentkező konfliktusok leküzdése. Az osztályközösség fokozott bekapcsolása az iskolaszintű feladatok végzésébe (kirándulásokra felkészülés, ballagás előkészítése). Iskolánkban hagyományosan a 7. osztály készíti elő a 8. osztály ballagását. A képesség szerinti tanulás közösségi követelménnyé fejlesztése, az iskolai szintű munkáért érzett felelősség formálása. Az osztály pozitív rétegében a fegyelem alapkövetelményeinek szokássá formázása. HATÁRTALANUL pályázat keretében témanap szervezése
Közösségfejlesztés a 8. évfolyamon Gyakori jelenség, hogy a 8. osztályban visszaesik a tanulók közösségi tevékenysége. Ennek leküzdése összetett pedagógiai feladat. A tanulók átmeneti helyzetben érzik magukat. Ez a helyzet gyakran eléggé bonyolult, és nehezen megoldható problémákat vet fel. Gyakori, hogy a tanulók jelentős hányada megpróbálja kivonni magát az iskolai követelmények teljesítése alól: tanulmányi fegyelme meglazul, a házirend követelményeinek – gyakran kirívó módon – nem tesz eleget. Elsősorban arra kell törekednünk, hogy a tanulók ne abszolutizálják az általános iskola elhagyásával beálló változást. Ha sikerül nekik megmutatni, hogy a más iskolatípusba való átlépés nemcsak változást jelent, hanem folytatása is annak, amit az általános iskolában tanultak, akkor csökkenthetjük a lazulás veszélyét. Az osztályfőnök helye, szerepe lényegesen megváltozik. A 1314 éves fiatal a felnőttben olyan barátot szeretne látni, aki eligazítja őt a legbensőbb problémáiban, amelyek az emberekhez, a világhoz való viszonyában, a barátságban fölmerülnek. A pedagógus véleménye mellett nagy hangsúlyt kap számukra társaik elismerése. A 8. osztály helyzetét kettősség jellemzi. Egyrészt, mint az iskola legfejlettebb évfolyamára, ráhárul a gyermekközösség irányítása, ugyanakkor már kifelé tekint az adott életformából. Feladataink: Az osztályközösségnek a tanulóközösség vezető erejévé fejlesztése. Az iskola tevékenységi rendszerében az irányító szerep betöltése. Az iskolai hagyományok tudatos átadása a fiatalabb korosztálynak. Az osztályszerkezet további stabilitása. Felkészítés a pályaválasztásra. Tudatosítani kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször pályamódosításra kényszerülhetnek. A tanulás társadalmi jelentőségének felismertetésére törekvés. Az iskolai szintű feladatokkal kapcsolatos felelősség továbbépítése. Az iskola fegyelméért érzett felelősség felébresztése, formálása.
Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: A szociális hátrányok enyhítése Felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programok szervezése: csoportbontások, veszélyeztetett ill. hátrányos helyzetű tanulók korrepetálása, differenciált foglalkozások. Szakkörök: idegen nyelv, énekkar, informatika, média, diáksport ill. egyéb az iskola képzési jellegéhez kapcsolódó, esetleg pályázatokon nyert támogatásból működő csoportok. Különböző pályázatokon, levelezős játékokban való részvétel, pl.:
28
Nyelvi programok Olvasópályázatok Bendegúz Tantárgyi versenyek Vers- és prózamondó versenyek Kistérségi Iskolaszövetség versenyei és programjai Rajzpályázatok Stb. Drog- és bűnmegelőző programok. DADA: Segítség kérése, kapcsolatfelvétel a Megyei Rendőrfőkapitányság Bűnmegelőzési Osztálya Drogellenes csoportjával. Részvétel a DADA programban. Osztályfőnöki és biológia órákon felvilágosító előadások tartása. Együttműködés a Szülői Munkaközösséggel, a szülői felelősség hangsúlyozása. Iskolaszövetség keretein belül lehetőséget keresni drogmegelőző programokra, esetleg drogkoordinátor alkalmazása. Iskolai drogstratégia kialakítása. Szoros és felelősségteljes együttműködés: Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat. Iskolaorvos. Védőnő. Pályaorientációs tevékenység: Kiemelkedő képességű tanulók esetében szakköri vagy egyéb (pl.: tehetséggondozás, magánórák) lehetőségek biztosítása. A realitás megláttatása az elérhető iskolatípus megválasztásában. Az osztályfőnökök már 6. osztálytól megpróbálják a helyes választás felé orientálni tanulóinkat. Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről: Polgármesteri Hivatalok gyámügyi és szociális ügyintézői. Tankönyvtámogatások. Helyi vagy regionális támogatások. Napközi, tanulószoba, menza biztosítása. Kapcsolat a pedagógiai szakszolgálatokkal: Pedagógiai Intézet Nevelési Tanácsadó Gyermekpszichológus
A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai: -
Jelöljön ki olyan közös értékeken és érdekeken alapuló közös és konkrét célokat, amellyel nem sérti az egyéni érdekeket. Fejlessze a meglevő közösségi munkálatokat, közösségépítő tevékenységeket. Törekedjen a közösség iránti felelősségtudat kialakítására, fejlesztésére.
A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai: -
Táborok szervezése Táborozási támogatások Egervári László Általános Iskoláért Alapítvány támogatásai Az iskola épületében működő sport, tánc, jazzbalett stb. csoportok.
29
5. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg. a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre
Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. 30
Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.
6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Fontos, hogy tanulóink használható, versenyképes, gyakorlatias tudásra tegyenek szert. Mindehhez szükséges a személyiség erőteljes fejlesztése. Ezt segíti a magasabb szintű gondolkodási képességek fejlesztése a probléma megoldási technikák megismertetése, igazi műveltségélményhez juttatás. A tehetség jellemzői: átlagosnál magasabb intelligencia, magas fokú kreativitás, a következtetés képessége, divergens gondolkodás, önálló útkeresés, kockázatvállalás, szorgalom és kitartás, becsvágy, folyamatos kommunikáció. A tehetség kibontakoztatását serkentia megfelelő légkör megteremtése, a motiváció, a pedagógus ösztönző attitűdje, a bizalom, a megfelelő szervezeti strukturáltság, a játékosság. A tehetséggondozás a tanórák és a tanórán kívüli foglalkozások feladata is. Tanórákon: - egyéni képességekhez igazodó, és a kooperatív tanulás megszervezése, - differenciált csoportbontás - választható tanórai foglalkozások, fakultációk. Tanórán kívüli foglalkozások: tanulmányi versenyek, ezekre előkészítő foglalkozások, levelező versenyeken való részvétel, iskolaotthonos foglalkozások, felvételi előkészítők, továbbtanulás, kulturális rendezvények látogatása, sportversenyek, kapcsolat sportegyesületekkel, iskolai könyvtár, egyéb szabadidős tevékenységek (színház -, és múzeumlátogatás, kirándulások,kézműves, és sporttáborok, erdei iskola).
31
Tanulóinknak házi versenyeken is biztosítjuk a megmérettetés lehetőségét vers-, mese-, és prózamondó, helyesírási, matematika, valamint sportversenyeken. Támogatjuk és felkészítjük őket a városi, körzeti, területi, kistérségi, országos, valamint a levelező versenyeken való részvételre.
A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésének alapelve és a helyi tantervbe, tanmenetekbe beépülő fejlesztési feladatok és célok. A NAT a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának is alapdokumentuma, az abban meghatározott kiemelt fejlesztési feladatok a sajátos nevelési igényű tanulókra is vonatkoznak. Iskolánk a pedagógiai program, helyi tanterv előkészítésénél figyelembe vette a köznevelési törvény, NAT, Sajátos nevelési igényű tanulók oktatás-nevelés irányelvét, helyi lehetőségeket, szülői elvárásokat, nálunk nevelt tanulók sajátosságait. A megismerő folyamat vagy viselkedés organikus okra visszavezethető illetve nem visszavezethető tartós és súlyos rendellenessége esetén a tanulók nevelése-oktatása a NAT-ban meghatározott fejlesztési feladatok és tartalmak megvalósítása általában lehetséges. A NAT-ban leírt fejlesztési feladatok az irányadóak, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak és a fejlesztő képességek ( fejlődési mód, út, időtartam) módosulhat.
A diszlexiás, diszgráfiás tanulók fejlesztésének célja és feladatai:
Az olvasás-, írászavarok javításának feladata az iskolás korban, hogy kialakítsa a tanulóban az intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás-írás készséget, fejlessze kifejező készségét, segítse az olvasás, írás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében. A fejlesztés feladatai: a testséma biztonságának kialakítása, a téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten, a vizuomotoros koordináció gyakorlása, a látás, hallás, mozgás koordinált működtetése, az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) lassított tempójú, nyújtott ütemű, hangoztató-elemző, szótagoló, a homogén gátlás elvét figyelembe vevő, valamint a vizuális és auditív észlelésre alapozó módszerrel, az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész iskolai pályafutása alatt, kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során, az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel, az olvasásképtelenség esetében a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával.
A diszkalkuliás tanulók fejlesztésének célja és feladatai: 32
az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése, a testséma kialakítása, a téri relációk biztonsága, a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása, a szerialitás erősítése, segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése, a fogalmak, így a szám- és műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerősítés, a fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikák, eljárások megtalálása és alkalmazása.
A kóros hyperkinetikus, vagy kóros aktivitászavar, a figyelemzavar fejlesztésének elvei, feladatai:
A tanuló optimális helyének megválasztása a pedagógus kommunikációs jelzéseinek megfelelő érzékelésére. Az egyénhez igazított követelmények kialakítása a gyermek képességeinek, érdeklődésének, terhelhetőségének ismeretében. A tanuló viselkedésének (kommunikációjának, önbizalmának, magabiztosságának, önérvényesítésének, cselekvéses, illetve verbális megnyilvánulásainak) megismerése siker vagy kudarc esetén. Ennek alapján a tanuló alkalmazkodásának, a kortárs csoportba való beilleszkedésének segítése. Együttműködés a családdal és más szakemberekkel. A fejlődés segítése gyakori pozitív visszajelzésekkel, a sikerélmény biztosítása.
A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésének lehetőségei egyes tantárgyaknál:
Magyar Látás, hallás, mozgás koordinált működése. Beszédfejlesztés, aktív szókincs erősítése, helyes ejtése. Verbális figyelem és emlékezet intenzív fejlesztése. Hang – betű kapcsolat kialakítása, fonémaalkalmazás fejlesztése. Betűtévesztések kiküszöbölése. Figyelem megosztása az olvasástechnika és a szöveg tartalma között. Olvasás, írás tanítása hangoztató elemző v. diszlexia prevenció módszerrel Tánc és dráma modul: Látás, hallás, mozgás koordinált működtetése, az akusztikus és vizuális észlelés fejlesztése.
Német Speciális módszerek használata, auditív segédeszközökkel. Egyszerű élethelyzetek játékos modellezése
Informatika A számítógép működési elvének megismerése, a folyamatok megértése. A számítógép felhasználhatósága a mindennapokban.
Matematika Számok világának leképezése tárgyakkal, rajzokkal, majd a számok szimbolikus szintjén. 33
A mennyiségállandóság fogalmának kialakítása. Szövegértés, lényegkiemelés, adatok csoportosítása, elvonatkoztatása nyitott mondatokban. A matematikai nyelvi relációk tudatosítása. Az alapműveletek fogalmi kialakítása, képi, vizuális megörökítés, sokoldalú gyakorlás. Problémamegoldó-képesség fejlesztése.
Történelem Önismeret, reális önértékelés, kommunikáció fejlesztése minden műveltségi területen. Korszerű, rugalmas szervezeti keretek és módszerek előtérbe helyezése mindenkor a tanulók egyéni fejlődésének függvénye.
Fizika, Kémia, Földrajz, Biológia Rajzos vázlatok készítése. Kész vázlatok biztosítása a lényegkiemelés megkönnyítése. Számonkérésnél az időtényező növelése, lehetőség a kiválasztásra (írásbeli felelet helyett, szóbeli, szóbeli helyett írásbeli). Feleletnél a vázlat használatának engedélyezése. Számítógép-használat.
Természetismeret Tér- és időviszonyok kialakítása, tájékozódási ismeretek kialakítása. Életszerű helyezetek megtapasztalása. A haza megbecsüléséhez, szeretetéhez vezető út megalapozása.
Ének Ritmusérzék, a hallási figyelem fejlesztése. A kommunikációs és metakommunikációs képesség fejlesztése. Kapcsolatteremtő képességek kibontakoztatása. Személyiségfejlesztés improvizációs játékokkal.
Rajz Az önkifejezés lehetőségének megteremtése. Nagy- és finommozgások fejlesztése. A fegyelem szükségszerűségének felismerése. Alkotó magatartás kialakítása, fejlesztése.
Technika Az önkifejezés lehetőségének megteremtése. Nagy- és finommozgások fejlesztése. A fegyelem szükségszerűségének felismerése. Alkotó magatartás kialakítása, fejlesztése.
Testnevelés Testséma biztonságának kialakítása. Látás, hallás, mozgás koordinált működése. A fegyelem szükségszerűségének felismerése. Helyes magatartási szokások kialakítása. Jellemtulajdonságok fejlesztése. Személyiség formálása csoport ill. csapatjátékokon keresztül. Kudarctűrő képesség növelése.
34
A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése A különleges bánásmódot igénylő BTM (beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő) tanulókkal összefüggő pedagógiai feladataink: Az okok feltárása: a család megismerése, a tanuló helye a családban. A szülők bevonása a nevelési problémák megoldásába, segíteni őket a megfelelő nevelési módszerek megismertetésével. Az osztályban tanító pedagógusok bevonása a nevelési gondok megoldásába. A tanulóval való egyéni bánásmód, beszélgetések, személyre szabott, nevelő szándékú feladatok adása. Különféle lehetőségek ajánlása a szabadidő hasznos eltöltésére. Az iskolaotthonos oktatási forma a tanulók egyéni követésére, önállótanulási szokásainak kialakítására, a tanulási eredménytelenség kezelésében is segítséget nyújt. Kiemelt feladat a tanulás tanítása, az otthoni tanulás segítése, a házi feladat előkészítése. Fontos a tanuló sikerélményhez juttatása, elismerő bíztatása. Differenciált foglalkozásainkon biztosítjuk a gyermekek részére a tanulási hátrányok csökkentését. Ez megvalósul tanórán kívüli tevékenységként isfejlesztőpedagógusok segítségével, fejlesztő foglalkozásokon.
Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása Életünk kedvezőtlen alakulásában a leginkább kiszolgáltatott helyzetbe a gyermekek kerültek. A nevelés három színterén – család, iskola, társadalom – a családok nagy többsége nem tudja, vagy nem akarja elsődleges szerepét betölteni. Az óvoda, iskola kénytelen ezzel a helyzettel megküzdeni, de képtelen a családi és társadalmi nevelés hiányát teljesen pótolni. Intézményünk különös figyelmet szentel a gyengébbekre, és segíti a nehezebb körülmények között élőket. Nevelésünk a keresztény értékrend elfogadását, a keresztény életforma kialakítását, mindennapi megélését segíti elő, amely remélhetőleg tanítványaink számára maradandó lesz. Megvédi őket az alkoholizmus, kábítószer, egyéb erkölcsi veszélytől. Legnehezebb a segítségadás azokban az esetekben, amelyekben a család a gyermek számára nem biztosít megfelelő erkölcsi hátteret, a szülők életvitele negatív példa a gyerek előtt. Ezekre a hiányosságokra sok esetben későn derül fény, amit csak a gyermek rendhagyó magatartása, megnyilatkozásai jeleznek. Az ilyen nehéz esetekben vállalnunk kell a fokozott törődést a gyermekkel. A hátrányos és veszélyeztetett helyzetű gyermekek száma emelkedhet. Ezért is indokolt, hogy a gyermek és ifjúságvédelem átfogja az óvodai, iskolai élet egészét, biztosítsa a gyermekeket megillető jogok érvényesülését, védő–óvó intézkedéseket tegyen a rászorulók érdekében. Ezt a tevékenységet a gyermekvédelmi felelős koordinálja. Folyamatos kapcsolatot tart az óvónőkkel, az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével és az osztályfőnökökkel. Kapcsolatot tart a különböző gyermekvédelmi szervezetekkel. Gyermekvédelmi tevékenységünk fontosabb feladatai: A gyerekek elemi szükségletei (élelem, ruházat, tanszer, pihenés) meglétének figyelemmel kísérése. Az egészséges fejlődésükhöz szükséges nevelési légkör kialakításának elősegítése a családon belül és a családon kívül. A gyermekek egészségi állapotának figyelemmel kísérése, rendszeres ellátás biztosítása az óvoda gyermekorvosi, az iskolaorvosi szolgálaton keresztül és az iskolafogászati rendeléseken. 35
A gyermekek intézményes ellátása, az óvoda és az iskola valamennyi szolgáltatásának biztosítása igényeik szerint (ügyelet, fejlesztő foglalkozás, felzárkóztatás, étkezés, stb.). Segélykérelmek támogatása, és az ezzel kapcsolatos tanácsadás a család szociális és anyagi helyzetétől függően. A tanulók eredményeinek figyelemmel kísérése, rendszeres iskolába járásának folyamatos ellenőrzése, szükség esetén szabálysértési eljárás kezdeményezése.
A gyermeket veszélyeztető helyzetben minden pedagógusnak gyors és hatékony intézkedést kell tennie! Ifjúságvédelmi feladatok ellátása: A gyermek-és ifjúságvédelmi feladatokat, a Nemzeti köznevelési törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény, és az iskolák működését szabályozó miniszteri rendelet határozza meg. E jogszabályok alapján az iskolában a gyermekvédelmi teendők ellátása az igazgató, a pedagógusok, valamint a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős feladatkörébe tartozik. Az igazgató felel: - A gyermek-és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért, irányításáért, ellenőrzéséért, értékeléséért. Minden pedagógus kötelessége: - védje a gyermeki jogokat, közreműködjön a gyermek-és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. - biztosítja a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő tanuló felzárkóztatását, - észre kell vennie, ha a tanuló tanulmányi eredménye látszólag indokolatlanul leromlik. Fel kell figyelnie a családban jelentkező gondokra, problémákra (pl.a szülők gazdasági helyzetének romlása vagy a családi élet megromlása, stb.), - jelezni kell a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek, ha iskolai eszközökkel nem tud segítséget nyújtani Az osztályfőnökök feladata: A tanulók családi körülményeinek megismerése, a tanév során a veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű tanulók felmérése, a tanuló tanulmányi eredményeinek, folyamatos ellenőrzése. Rendszeresen kapcsolattartás a szülőkkel (nevelőkkel), rendszeres konzultálás a gyermek – és ifjúságvédelmi gyermekvédelmi felelőssel. A gyermek-és ifjúságvédelmi felelős feladata: - A tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak. - A családdal közösen törekszik a veszélyeztető okok megszüntetésére. - Koordinálja az osztálytanítók, osztályfőnökök, szaktanárok gyermekvédelmi munkáját,tájékoztatja a tantestületet a gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos rendelkezésekről - Figyelemmel kíséri a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű, sajátosnevelési igényű, és magatartászavaros tanulók munkáját - Veszélyeztetőokok megléte esetén értesíti a Gyermekjóléti Szolgálatot - Igazolatlan mulasztás esetén értesíti az intézmény vezetését, szülőt (törvényes képviselőt), Gyermekjóléti Szolgálatot
36
-
Segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét, anyagi veszélyeztetettség esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezni. Beszámol az igazgatónak a gyermekvédelmi munkáról Kapcsolatot tart a gyermekvédelmi munkában partnereinkkel: Szülők Pedagógiai Szakszolgálat Nevelési Tanácsadó A Családsegítőés Gyermekjóléti Szolgálat Az Önkormányzat Szociális és Gyermekvédelmi Irodája Iskolaorvos Védőnő A rendőrség Bűnmegelőzési Csoportja
A kapcsolattartás módjai, formái: spontán és célzott megbeszélések, telefonon történő tájékoztatás, esetjelző küldése, fogadóóra, esetmegbeszélés. Intézményvezető helyettes feladata: - SNI gyermekek nyilvántartása, fejlesztésük nyomon követése - MTB gyermekek nyilvántartása, fejlesztésük nyomon követése - Nevelési Tanácsadóval kapcsolattartás - Felülvizsgálatok kérése, időpontok nyilvántartása - Statisztikákhoz adatközlés - Fejlesztő, felzárkóztató foglalkozások ellenőrzése Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozaton folyó nevelés - oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség - együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása. Alapvető feladat: Az alsó és felső tagozat közötti átmenet nehézségeinek csökkentése. A felső tagozat megváltozott tanulmányi rendje, új szaktanárok megismerése. Nagyobb önállóság kialakítása az egyéni munkavégzés terén. Az önálló írásbeli és szóbeli kifejezőképesség fejlesztése. Önértékelés kialakítása. A tanulási stratégiák kialakítása az életkori sajátosságok figyelembe vételével. Önálló tanulás képességének fejlesztése. A kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük. A biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat kialakítása. Az alapvető képességek, készségek elsajátítása; a mentális képességek célirányos fejlesztése. A mozgásigény kielégítése, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének fejlesztése. Az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni.
7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása 37
A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. Alapvető feladat: Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz. Megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait. Az életen át tartó tanulás, és fejlődés megalapozása. A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, Fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat. Az önismeret alakítása, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztése, az együttműködés értékének tudatosítása a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban. Az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítése, gazdagítása. A tanulók személyiségének erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi megalapozása, helyes magatartásformák megismertetése.
A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A hátrányos megkülönböztetés tilalmát a módosított törvény részletesen tárgyalja (Kt. 4.§(8)-(15) bekezdés). Nem tagadható meg az 1-4. évfolyamra járó tanuló napközis foglalkozásra történő felvétele, illetőleg egyéni foglalkozásának biztosítása a felzárkóztatáshoz, ha eredményes felkészülése ezt szükségessé teszi. Ha a tanuló „felzárkóztatásra szorul” minősítést kap, a szülő bevonásával fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását gátló tényezőket, és javaslatokat kell tenni annak megszüntetésére.
7. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni:
az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása elõtt, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása elõtt, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, a házirend elfogadása elõtt.
38
8. Kapcsolattartás aszülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel
Fogadóórák: négyszemközti beszélgetés. Szülői értekezletek: az osztály egészét érintő problémák. Nyílt nap: az iskola pedagógiai-szakmai bemutatása. Szülői munkaközösség értekezletei Családlátogatás: kölcsönösen hasznos információk szerzése, a gyermek életkörülményeinek megismerése. Iskolai rendezvények Kirándulások Egyéni kapcsolattartási formák (telefon, tájékoztató füzet, ellenőrző stb.)
A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák
jelöljön ki olyan közös értékeken és érdekeken alapuló közös és konkrét célokat, amellyel nem sérti az egyéni érdekeket. Fejlessze a meglevő közösségi munkálatokat, közösségépítő tevékenységeket. Törekedjen a közösség iránti felelősségtudat kialakítására, fejlesztésére
A szülők közösségét érintő együttműködési formák: A család feladata: A gyermek egészséges testi, érzelmi, szellemi fejlődésének biztosítása. A jó család a társas lét és a bensőséges emberi kapcsolatok semmivel sem pótolható élményét adja a gyermekek számára. A társadalom szempontjából a családok akkor tölthetik be igazán nevelő szerepüket, ha pozitív szülői példát mutatnak. A társadalmi változások nagymértékben hatnak a családok életére, szokásaira, hagyományaira és nevelési módszereire. Ezek miatt is gyakran keletkeznek feszültségek az iskola és a szülők között. E kettő között akkor lehet eredményesebb az együttműködés, ha a szülők is pontosabban ismerik az iskola törekvéseit, követelményeit. Mit kell tudnia a szülőknek az iskoláról? Az általános iskola céljait és feladatait, A tantárgyi rendszert. A tantárgyak főbb témaköreit. A tantervi követelményeket. A felzárkóztatás és tehetséggondozás lehetőségeit. Az iskola házirendjét. A szülői együttműködés lehetőségeit és formáit. A támogatás lehetőségeit. Az iskola által fontosnak tartott és kiemelten kezelt nevelési-oktatási területeket, módszereket, elveket. Ismerni kell a Pedagógiai Programot. Mihez van joga a szülőnek? Tapasztalatai alapján véleményt formáljon az iskoláról, a pedagógusokról, és ezt közöljék az iskola vezetésével. Részt vegyen a Szülői Munkaközösség munkájában.
39
Igénybe veheti az iskola szolgáltatásait. A szülők jogait és kötelességeit a Köznevelési Törvény és az iskola SZMSZ-e részletesen tartalmazza. Az iskolával szemben egyre nagyobbak a követelmények. A gyermek gondozásának, nevelésének számos teendője az iskolára marad. Sok olyan terület van, amit az iskola csak a szülőkkel együtt tud megoldani, pl.: egészséges életmódra nevelés, otthoni tanulás irányítása és szervezése, szabadidős tevékenység szervezése, továbbtanulásra felkészítés stb. A kapcsolattartás formái: Fogadóórák: négyszemközti beszélgetés. Szülői értekezletek: az osztály egészét érintő problémák. Nyílt nap: az iskola pedagógiai-szakmai bemutatása. Szülői munkaközösség értekezletei Családlátogatás: kölcsönösen hasznos információk szerzése, a gyermek életkörülményeinek megismerése. Iskolai rendezvények Kirándulások Egyéni kapcsolattartási formák (telefon, tájékoztató füzet, ellenőrző stb.) Az iskola – a szülőkkel együttműködve – folyamatosan részt kíván venni a lakóhely életében. Ennek érdekében: Rendszeresen kapcsolatot tart a szülőkkel, családokkal. Lehetőséget teremt arra, hogy az iskola életéből, tevékenységéből, eredményeiből minél többet megismertessen a szülőkkel, iskolahasználókkal. Tovább ápoljuk és bővítjük kapcsolatainkat iskolákkal, közművelődési intézményekkel, szponzorainkkal. Alapító tagként részt veszünk és vezető szakmai szerepre törekszünk az Észak-nyugat Zalai Iskolaszövetség munkájában. Olyan tanulóképet kell kialakítani, melyben a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: Humánus, erkölcsös, fegyelmezett, művelt, kötelességtudó, érdeklődő, nyitott, kreatív, alkotó, becsüli a szorgalmas munkát, képes a problémák érzékelésére és megoldására, gyakorlatias, képes eligazodni a szűkebb és tágabb környezetében, jó eredmények elérésére törekszik, van jövőképe, becsüli a tudást, öntevékeny, aktívan részt vesz a tanulásban, ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit, képes tudását továbbfejleszteni, önállóan ismereteket szerezni, tudását folyamatosan bővíti, képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni, a mindennapi életben felhasználhatóképességekkel rendelkezik, ismeri és tiszteli a nemzeti és egyetemes kultúra értékeit, társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik, ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés elfogadott formáit és módszereit, ismeri és betartja a harmonikus együttélés szabályait, viselkedése udvarias, beszéde kultúrált, társaival együttműködik, szüleit, nevelőit társait tiszteli, képes szeretetet adni és kapni, szereti hazáját, megérti és tiszteletben tartja a másságot, szellemileg és testileg edzett, egészséges, szeret sportolni, mozogni, megjelenése és személyes környezete tiszta és ápolt. Céljaink eléréséhez az iskola biztosítja: a tanuláshoz szükséges kulturált, otthonos környezetet, a differenciálást, felzárkóztatást, tehetséggondozást, integrált nevelés és oktatás szakmai, személyi és tárgyi feltételeit, sokszínű és változatos tevékenységrendszert, figyelembe véve az egyéni érdeklődést és az életkori sajátosságokat, az önálló ismeretszerzéshez szükséges eszközöket, az egyéni tanulás hatékony módszereinek átadását, 40
a tanulók képesek legyenek az alapműveltségi vizsgakövetelmények teljesítésére.
9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata A vizsgaszabályzat hatálya, célja A vizsgaszabályzat célja: tartalmazza a tanulmányok alatti vizsgák követelményeit, az értékelés szabályait. A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: osztályozó vizsgákra, különbözeti vizsgákra, javítóvizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: aki osztályozó vizsgára jelentkezik, akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít, akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbámás intézmények olyan tanulóira akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. Javítóvizsgát tehet az a tanuló: ha tanév végén legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott. 20/2012. EMMI rendelet 64,§-77.§
Az értékelés rendje Az egész éves folyamatos ellenőrzés nagy jelentőségű. A tanár, tanuló, szülő így látja a folyamatos előrehaladást, a nehézségeket. Az értékelés ne lezárt, megbélyegző, hanem előremutató legyen. Tanulóinknak tantárgyanként és félévenként legalább négy érdemjeggyel kell rendelkezniük. Az érdemjegy szerzésének módjai: szóbeli felelet, írásbeli munka, óraközi munka, részvétel versenyeken.
41
Érdemjegyek és osztályzatok: 1. osztályban félévkor és tanév végén, 2. osztályban félévkor szöveges értékelés. 2. osztályban félévtől, 3-4. osztályban osztályzat 1-5-ig 4-8. évfolyamon osztályzat 1-5-ig: 5 – jeles 4 – jó 3 – közepes 2 – elégséges 1 – elégtelen Alsó tagozaton (2. osztály félévig) a tanév során a szöveges értékelés mellett a pedagógus – saját döntése alapján - érdemjeggyel is értékelhet. -
A tanuló haladását minősítheti az alábbi értékelési módok közül bármelyikkel: Szöveges
Érdemjegy
Teljesítmény
Kiválóan teljesített
5
91 – 100 %
Jól teljesített
4
76 – 90 %
Megfelelően teljesített
3
56 – 75 %
2
34 – 55 %
1
0 – 33 %
Felzárkóztatásra szorul
Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, a pedagógus és az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamra lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felszólítja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az év közben szerzett jegyek alapján a tanuló javára módosíthatja
42
Kompetencia-mérés/tantárgyi ismeretek mérése OSZTÁLY
FIZIKAI ÁLLÓKÉPESS ÉG
KOMPETENCIA-MÉRÉS
1.
- év elején - év végén
Difer bemenet mérés év elején Difer hatékonyságvizsgálat év végén
2.
- év elején - év végén
Olvasáskészség Íráskészség Számolási készség
3.
- év elején - év végén
Olvasáskészség Íráskészség Számolási készség
4.
- év elején - év végén
Országos kompetenciamérés - Olvasáskészség - Íráskészség - Számolási készség - Rendszerező képesség - Kombinatív képesség
5.
- év elején - év végén
6.
- év elején - év végén
7.
- év elején - év végén
8.
- év elején - év végén
Sulinova mérőeszköze Olvasáskészség Olvasásképesség Íráskészség Számolási készség Deduktív és induktív gondolkodás Országos kompetenciamérés Szövegértés Matematikai eszköztudás Sulinova mérőeszközei: Matematika Szövegértésszövegalkotás Országos kompetenciamérés Szövegértés Matematikai eszköztudás
TANTÁRGYI ISMERET MÉRÉSE FÉLÉV ÉV VÉGE Számolási készség mérése Olvasás és szövegértés képességének mérése Olvasás és szövegértés képességének mérése Nyelvtanhelyesírás, Matematika Környezetismeret Olvasás és szövegértés képességének mérése Nyelvtanhelyesírás, Matematika Környezetismeret Olvasás és szövegértés képességének mérése Nyelvtanhelyesírás, Matematika Környezetismeret Idegen nyelv Tantárgyi mérések
Számolási készség mérése Olvasás és szövegértés képességének mérése Olvasás és szövegértés képességének mérése Nyelvtanhelyesírás Matematika
Tantárgyi mérések
Tantárgyi mérések
Tantárgyi mérések
Tantárgyi mérések
Tantárgyi mérések
Helyi vizsga: Matematika írásbeli Magyar nyelv és irodalom írásbeli Választott tantárgy (szóbeli)
Olvasás és szövegértés képességének mérése Nyelvtanhelyesírás Matematika Olvasás és szövegértés képességének mérése Nyelvtanhelyesírás Matematika Környezetismeret Idegen nyelv Tantárgyi mérések
43
A kompetencia alapú oktatást bevezető osztályoknál – felmenő rendszerben – bemenetmérést végzünk matematikai és szövegértés-szövegalkotás területén.
Írásbeli beszámoltatások formái és korlátai: Írásbeli beszámoltatás formái: Témazáró dolgozat. Félévi dolgozat. Tanév végi dolgozat. Országos mérések. Ugyanazon a napon egy osztályban (csoportban) 2 írásbeli beszámoltatásnál többre nem kerülhet sor. Amennyiben ugyanazon a napon két írásbeli beszámoltatás történik, az nem lehet két egymás utáni tanórán. Az írásbeli beszámoltatást az azt megelőző (ugyanolyan) tanórán közölni kell a tanulókkal.
Az otthoni (délutáni) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok A tanítást végző pedagógus az általa tanított tananyagból írásbeli és szóbeli házi feladatokat adhat. Az írásbeli feladatok mennyisége és minősége vegye figyelembe a tanulók életkori sajátosságait és a tantervi követelményeket. A feladatok képességek szerint differenciáltak, minden tanuló számára megoldhatóak és megtanulhatóak legyenek. Az egy napra jutó összes írásbeli feladat időbeli mennyisége nem haladhatja meg a 30 percet. Amennyiben a tananyag elsajátítása nagyobb mennyiségű ismeret egyidejű megtanulását követeli, biztosítani kell a többnapos felkészülés lehetőségét, a megtanulandó tananyag arányos elosztásával. A foglalkozásokon minden tanuló számára biztosítani kell a nyugodt felkészülés lehetőségét a napköziben dolgozó pedagógus szakszerű segítségével. A délutáni foglalkozásokat igénybe vevő tanulók munkáit ellenőrizni kell. Az írásbeli munkákat a foglalkozást vezető nevelő kézjegyével ellátja, az írásbeli munkákba szükség szerint belejavít. Amennyiben az írásbeli és szóbeli felkészülés során problémát, rendellenességet észlel, szükség szerint szóban vagy írásban értesíti a tanuló szüleit, illetve az aktuális tantárgyat tanító pedagógust. Az iskolai délutáni foglalkozást igénybe vevő tanuló a szóbeli és írásbeli felkészülést lehetőség szerint fejezze be a napköziben.
10. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai Az iskola beiskolázási körzetéből – amelyet a fenntartó határoz meg – minden jelentkező, tanköteles korú tanulót felvesz. Az első osztályba való beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus31-ig betöltse, vagy ha nem tölti be, a szülő kérje az első évfolyamra történő felvételét. A beiratkozáskor be kell mutatni:
44
a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, a szülő személyi igazolványát, a gyermek felvételét javasló óvodai szakvéleményt (ha a gyermek óvodás volt, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta), a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával, szükség esetén a szakértői bizottság véleményét.
A 2-8. évfolyamra történő felvételnél be kell mutatni: a tanuló születési anyakönyvi kivonatát, a szülő személyi igazolványát, az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt, az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot. A 2-8. évfolyamba jelentkező tanulóknak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie idegen nyelvből és azokból a tárgyakból, amelyeket az előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzései alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló valamilyen tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha a vizsgán teljesítménye nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni.
A tanulók átvételének elvei: Beiskolázási körzetben élők előnyben részesítése HHH tanulók előnybe részesítése Utazási költségek figyelembe vétele A tanulók érkezése és távozása az intézmény nyitvatartásihoz igazodjék
45
Az intézmény helyi tanterve Egervári László Általános Iskola (Egervár székhely) 11. Tantervi változások Az iskolai nevelő és oktató munka tartalmi átszervezése hosszabb ideig tartó folyamat. A különböző évfolyamokon jelenleg eltérő követelmények szerint folyik az oktatás.
A tantervi változások Tanév 1.
2012/13. 2013/14 2014/15. 2016/17
Évfolyamok 2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
51/2012.(XII.21) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásáról. NAT 2003 alapján felülvizsgált helyi tanterv
A 2011. évi CXC köznevelési törvény alapján Az alapfokú nevelés1-2. évfolyam Alsó tagozat oktatás szakasza 3-4. évfolyam 5-6. évfolyam Felső tagozat 7-8. évfolyam Életbe lépő tantervek 2013 szeptemberétől 1.
2.
3.
4.
NAT K
NAT
2014/15
K K
2015/16
K
K
NAT K
2016/17
K
K
K
2013/14
NAT
5. K
6. NAT
7.
8. NAT
K
NAT NAT
NAT
K K
K
K
NAT NAT
NAT K
K
K
K
K
K = a kerettantervnek megfelelően 2013 szept. helyi tanterv NAT = a 2003. évi törvénymódosítás és a NAT 2003 alapján felülvizsgált helyi tanterv 46
A választott kerettanterv megnevezés Tantárgy megnevezése Magyar nyelv és irodalom Fizika Kémia Biológia-egészségtan Ének-zene felső tagozat Ének-zene alsó tagozat
Változat „A” „A” „A” „A” „A” „A”
A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák. Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret
1.évf. 7
2.évf. 7
3.évf. 6
4 1 1 2 2 1 5 2 25
4 1 1 2 2 1 5 2 25
4 1 1 2 2 1 5 3 25
4.évf. 6 2 4 1 1 2 2 1 5 3 27
Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia
5. évf. 4 3 4 1
6.évf. 4 3 3 1
7.évf. 3 3 3 1
8.évf. 4 3 3 1
2
2
2
2
2
2 2 1
1 2 47
Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Dráma és tánc/Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret
1
1
2 1 1
1 2 1
1 1 1 5 1 3 28
1 1 1 5 1 3 31
1 1
1 1 1 5 1 2 28
5 1 3 31
A választott kerettanterv feletti óraszám A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal Óraterv 2013/2014. Tantárgy/évfolyam
Knt 1.o
Kt. 2.o
Kt. 3.o
Kt. 4.o
Magyar nyelv és irodalom
7+1
8
7,5
7
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Tánc és dráma
Knt. 5.o
Kt. 6.o
Kt. 7.o
Kt. 8.o
4+0,5
4
3,5
4
2
2
2
3
3
3
2
1
Idegen nyelv (német)Acsop.
0
0
0
2
3
Idegen nyelv (angol)Bcsop.
0
0
0
2
3
Hit- és erkölcstan
1
0
0
0
1
0
0
0
4+1
4,5
4
3,5
4 1
3
3 1
3 1
1
1
1,5
2 2
2 2 2 1 1+ 1
1 1 2 2 1 48
Matematika Informatika Környezetismeret Természetismeret Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene
2
1
1,5
1,5
1
1
Vizuális kultúra Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés – sport Osztályfőnöki MODUL
2 1 5 0
1,5 1 3 0
1,5 1 3 0
1,5 1 3 0
1 1+0,5 5 1
1,5 1 2,5 0,5
1 1 2 0,5
1 1 2 1
Mozgókép és médiaism. Hon-és népismeret
0,5
Informatika
0,5
Egészségtan
0,5
Szoc. komp.
1
1
1
23,5
25
27,5
1
1
1
1
Összesen törv. Szerint 25
21
Kötelezően választható óra Matematika
0,5
Magyar
0,5
20
22,5
28
0.5
0,5
Fizika
0,5
Informatika
0,5
1
0.5
Oszt f
0,5
Angol
1
Német
1 2,5
Összesen
25
1
0,5
28
1,5
2
2
4,5
3
Knt-köznevelési törvény Kt- közoktatási törvény
Az 1. és 5. osztályban a szabadon választható órákon képességfejlesztés valósul meg.
Óraterv 2014/2015. Tantárgy/évfolyam
Knt 1.o
Kt. 2.o
Kt. 3.o
Kt. 4.o
Magyar nyelv és irodalom
7+1
7+1
7,5
7
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Tánc és dráma Idegen nyelv (német)Acsop.
Knt. 5.o
Kt. 6.o
Kt. 7.o
4+0,5
4+1
3,5
2
2
2
3+0,5
3
Kt. 8.o 4
2
1 0
0
0
2
3
3
49
Idegen nyelv (angol) B csop.
0
0
0
2
3
3+0,5
Hit- és erkölcstan
1
1
0
0
1
1
0
0
4+1
4+1
4
3,5
4 1
3+1 1
3 1
3 1
1
1
1,5
2 2
2+0,5 2 2 1 1 1 1 1 2 0,5
1 1 2 2 1 1 1 2 1
1
1 1
25
25
1
1
Matematika Informatika Környezetismeret Természetismeret Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés – sport Osztályfőnöki MODUL
2 2 1 5 0
2 2 1 5 0
1,5 1,5 1 3 0
1,5 1,5 1 3 0
1 1 1+0,5 5 1
1 1 1 5 1
Mozgókép és médiaism. Szoc. komp. Összesen törv. Szerint 25
25
20
Kötelezően választható óra Matematika
22,5
28
28
0.5
Magyar
0,5
Fizika
0,5
Informatika
0,5
1
Oszt f
0,5
Angol
1
Német
1
2
2
4,5
3
Szabadon választható óra sport Összesen
25
25
0,5
Tantárgy/évfolyam
Knt 1.o
Kt. 2.o
Kt. 3.o
Magyar nyelv és irodalom
7+1
7+1
6+1,5
3,5
28
28
Óraterv 2015/2016.
Történelem, társadalmi és
Kt. 4.o 7
Knt. 5.o
Kt. 6.o
Kt. 7.o
Kt. 8.o
4+0,5
4+1
3+1
4
2
2
2
2
50
állampolgári ismeretek Tánc és dráma
1
Idegen nyelv (angol) B csop.
0
0
0
2
3
3+0,5
3+0,5
Hit- és erkölcstan
1
1
1
0
1
1
1
0
4+1
4+1
4+1
3,5
4 1
3+1 1
3+1 1
3 1
1
1
1+0,5
2 2
2+0,5 2 2 1 1+0,5 1 1 1 5 1
1 1 2 2 1 1 1 2 1
Matematika Informatika Környezetismeret Természetismeret Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés – sport Osztályfőnöki MODUL
2 2 1 5 0
2 2 1 5 0
2 2 1 5 0
1,5 1,5 1 3 0
1 1 1+0,5 5 1
1 1 1 5 1
Mozgókép és médiaism. Szoc. komp.
1 1
Összesen törv. Szerint 25
25
25
Kötelezően választható óra Matematika
22,5
28
28
31
0.5
Informatika
1
Angol
1
Német
1
25
1
2
Szabadon választható óra sport Összesen
25
25
25
3,5
28
28
31
3
Óraterv 2016/2017. Tantárgy/évfolyam
Knt 1.o
Kt. Kt. 2.o 3.o
Magyar nyelv és irodalom
7+1
7+1
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek
Kt. 4.o
Knt. Kt. 5.o 6.o
6+1,5 6+1,5 6+1,5
2
Kt. 7.o
4+1
3+1
2
2
Kt. 8.o 4+0,5
2
51
Tánc és dráma Idegen nyelv (német)Acsop.
1 0
0
0
2
3
3+0,5
3+0,5 3+0,5
Idegen nyelv (angol) B csop.
0
0
0
2
3
3+0,5
3+0,5 3+0,5
Hit- és erkölcstan
1
1
1
1
1
1
1
1
4+1
4+1
4+1
4+0,5
4 1
3+1 1
3+1 1
3+1 1
1
1
1+0,5
1+1 2
2+0,5 1 1 2 2 1 1 1 5 1
Matematika Informatika Környezetismeret Természetismeret Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés – sport Osztályfőnöki Összesen törv. Szerint
2 2 1 5 0
2 2 1 5 0
2 2 1 5 0
2 2 1 5 0
1 1 1+0,5 5 1
1 1 1 5 1
2 2 1 1+0,5 1 1 1 5 1
25
25
25
27
28
28
31
31
évfolyam 1.o Heti időkeret 52 Heti kötelező óraszám 25
2.o 52
3.o 52
4.o 55
5.o 51
6.o 51
7.o 56
8.o 56
25
25
27
28
28
31
31
25
25
20
20
15
15
15
15
1
1
1
1
1
1
1
1
A tanulók finanszírozott heti időkerete:
EBBŐL
Napközi, tanulószoba Fejlesztés, tanulási nehézség Kézilabda
Színjátszó kör Közlekedési szakkör stbf SNI-s integrációja, Tehetséggondozás
A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga (I. sz. melléklet) 52
12. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei Az Egervári László Általános Iskolában az oktató munka során csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használunk a tananyag feldolgozásához, melyet a közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (pl.: testnevelés, technika, rajz, biológia). Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve az egyes szaktanárok határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév utolsó szülői értekezletén) az iskola tájékoztatja. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök, ruházati és egyéb felszerelések kiválasztásainak elveiben új lehetőségeket, de korlátokat is épített be a módosított Közoktatási törvény (Kt. 19.§(1) C pont, (2)-(4) bekezdés). A taneszközök kiválasztásánál a következő szempontokat kell figyelembe venni: A tankönyv, taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének. A tankönyv, taneszköz feleljen meg a kompetencia alapú oktatás feltételeinek. Csak a szakmailag megfelelő színvonalú eszközöket lehet megvásárolni. Előnyben kell részesíteni a tartós tankönyveket és taneszközöket. Az alsóbb és felsőbb évfolyamok a kiválasztás során egyeztessék elképzeléseiket. Csak a szükséges mennyiségű tankönyvet és taneszközt szabad megvásároltatni. Figyelembe kell venni a családok anyagi terhelhetőségét. Csak olyan eszközök választhatók, amelyek minden tanuló számára biztosíthatók és nélkülözhetetlenek. Tanév közben a döntést megváltoztatni nem szabad. 2013/14. tanévtől kezdődően felmenő rendszerben 1. évfolyamtól a 2011. évi CXC. Köznevelési Törvény alapján ingyenessé válnak a tankönyvek. Az iskola által vásárolt taneszközöket, tankönyveket, egyéb tanszereket tanulóink térítés nélkül használhatják.
13. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése. A gyermek fő tevékenysége a játék helyett a tanulás lesz, melybe fokozatosan vezetjük át a játékosság megőrzésével; A cselekvésbe ágyazott gondolkodásból kiindulva el kell juttatni a gyermeket a képi gondolkodás szintjére; 53
A feladattudat, kötelességérzet, kitartás olyan akarati tényezők, melyek fejlesztése a sikeres tanulás feltételei, így ezekre kiemelt hangsúlyt fektetünk; A helyes iskolai szokásrendszer, napirend kialakításával beilleszkedés az iskolai életbe, a fegyelmezett, illedelmes viselkedés megalapozása; Kiemelt feladat a figyelem fejlesztése, tartósságának, koncentrációjának növelése, mely jelentősen növeli a tanulás hatékonyságát; Énkép, önismeret alakításával a helyes értékelés és önértékelés megalapozása; Az életkori sajátosságok figyelembe vétele a tanulási módszerek és stratégiák megválasztásában; A tanulók ismerjék meg fogadják el és tartsák be a közösségi élet szabályait; A tanulók közötti egyéni fejlődésbeli különbségek figyelembe vételével differenciálás, egyénre szabott feladatok tervezése, felzárkóztatás; Szerezzenek jártasságot a kompetencia alapú oktatás eszközrendszerében, kooperatív tanulásszervezési eljárásokban; A mozgásigény kielégítésével mozgáskultúra, mozgáskoordináció fejlesztése
A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a Nat elveiből következő motiválási és a tanulásszervezés folyamat. A tanulóknak a képi gondolkodásból kiindulva folyamatosan el kell jutni a fogalmi gondolkodás szintjére; A figyelem, monotónia tűrés, kitartás folyamatos fejlesztésével jobb tanulási teljesítmények elérése; A tanulók egészséges terhelése, érési folyamataik, életkori sajátosságaik figyelembe vételével; Folyamatos teljesítménymérések, értékelések, visszajelzések hatására a tanulói teljesítmények növelésére törekvés; Kreativitás fejlesztése a tanulás valamennyi területén, az egyedi megoldások pozitív, elfogadó értékelésével; A reális értékelés, önértékelés kialakításával reflexió-önreflexió fejlesztése; A kompetencia alapú oktatás eszközrendszerének, kooperatív technikáknak készségszintű használata, társakkal való együttműködés, közösségi tanulás erősítése; A személyiség erkölcsi arculatának megalapozása megfelelő magatartásformák gyakorlásával; A szóbeli és az írásbeli nyelvhasználat egyensúlyban történő fejlesztése, biztonságos nyelvhasználat elérésére törekvés, A művészeti nevelés sokoldalú megvalósításával a tanulók esztétikai érzékének, igényességének fejlesztése
Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása.
54
Ide valami okosat kell írni 1-2 bekezdésben! Kulcskompetenciák megalapozása, együttműködési készség fejlődése, a tanulói tudás megalapozása.
A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. A gimnázium hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra.
mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait, a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával, az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni, a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.
Mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon: napi egy testnevelés óra keretében, amelyből legfeljebb heti két óra a. a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással, b. iskolai sportkörben való sportolással, c. versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel, d. egyesületben legalább heti két óra sporttevékenységet folytató tanuló kérelme alapján - amennyiben délután szervezett testnevelés órával ütközik - a félévre érvényes, az egyesület által kiállított igazolással váltható ki. 2013/2014-es tanévben – lehetőség szerint – Egerváron az 5. osztályban bevezetjük az úszásoktatást. Zalaszentivánon 2014/2015-ös tanévtől a 6. évfolyammal kezdjük. Ezután felmenő rendszerben – 2014/2015-ös tanévtől kezdődően 1-2. évfolyamon is – kiterjesztjük minden évfolyamunkra. 55
Amennyiben ez nem lehetséges, akkor heti egy alkalommal legfeljebb két testnevelésórát egy tanítási napon összevonva lehet megszervezni.
A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai 20/2012.EMMI rendelet 13.-15.§ Ha a tanulót – kérelmére – felvették a szabadon választott tanítási órára, a tanítási év végéig, vagy, ha a tanítási év vége előtt befejeződik, az utolsó tanítási óra befejezéséig köteles azon részt venni. A szabadon választott tanórai foglalkozást az értékelés és a minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát. A tanulónak – kiskorú tanuló esetén a szülőnek – írásban nyilatkoznia kell arról, hogy a szabadon választott tanítási órákra történő jelentkezés jogkövetkezményeit tudomásul vette. Az iskolának minden év május 20-áig fel kell mérnie, hogy a tanuló o milyen szabadon választott tanítási órán, továbbá o melyik egyház által szervezett hit- és erkölcstan órán, vagy – az állami általános iskolában – kötelező erkölcstan órán kíván-e részt venni. A tanulónak, vagy kiskorú tanuló esetén a szülőnek írásban kell bejelentenie, ha a tanuló a következő tanítási évben már nem kíván részt venni a szabadon választott tanítási órán, továbbá ha jelentkezni kíván a szabadon választott tanítási órára. Az iskola igazgatója minden év április 15-éig elkészíti és a fenntartó jóváhagyását követően közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyekből a tanulók választhatnak, A tájékoztatónak tartalmaznia kell, hogy a tantárgyat előreláthatóan melyik pedagógus fogja oktatni. A tájékoztató elfogadása előtt be kell szerezni a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményét. A tanuló a tanév során egy alkalommal az igazgató engedélyével módosíthatja választását. Kiskorú tanuló esetén a tantárgyválasztás jogát a szülő gyakorolja.
Projektoktatás A projekt olyan oktatásszervezési eljárás, amely az oktatás menetét gyakorlati problémák megoldása köré csoportosítja. A projektmódszer fő értéke a munkafolyamat: a gondolkodási folyamat, a gyakorlati tevékenységek megvalósítása során szerzett tapasztalatok, élmények szellemi és érzelmi hatása. Iskolánkban a TÁMOP 3.1.4. pályázat keretében került bevezetésre.
TÁMOP-3.1.4-08/2-2009-0244 Intézményünk négy feladat ellátási helye a 2009/2010-es tanévben részt vett TÁMOP-3.1.408/2-2009-0244 pályázaton. A pályázat címe: Kompetencia alapú oktatás bevezetése Egerváron és Zalaszentivánon. 56
Ezen pályázat keretében a következők kerültek bevezetésre az egyes feladat-ellátási helyeken: Egervári Iskola: 1. osztály: 25 fő Matematika tantárgy keretében Magyar nyelv és irodalom tantárgy keretében 2. osztály: 21 fő Magyar nyelv és irodalom tantárgy keretében 5. osztály: 31 fő Matematika tantárgy keretében Magyar nyelv és irodalom tantárgy keretében 7/a osztály: 17 fő Osztályfőnöki óra keretében
Matematika kompetenciaterület Szövegértés-szövegalkotás kompetenciaterület Szövegértés-szövegalkotás kompetenciaterület Matematika kompetenciaterület Szövegértés-szövegalkotás kompetenciaterület Szociális, életviteli és környezeti kompetenciaterület
7/b osztály: 20 fő Osztályfőnöki óra keretében
Szociális, életviteli és környezeti kompetenciaterület A pályázat keretében 1 hetes témahét megvalósítására kerül sor az 1-4 osztályokban. Három hetet meghaladó projekt megvalósítására kerül sor az 5-8 osztályokban. Zalaszentiváni Tagiskola: 1. osztály: 17 fő Matematika tantárgy keretében Magyar nyelv és irodalom tantárgy keretében 5. osztály: 19 fő Osztályfőnöki óra keretében Magyar nyelv és irodalom tantárgy keretében 6. osztály: 13 fő Történelem óra keretében
Matematika kompetenciaterület Szövegértés-szövegalkotás kompetenciaterület Szociális, életviteli és környezeti kompetenciaterület Szövegértés-szövegalkotás kompetenciaterület Szociális, életviteli és környezeti Kompetenciaterület
8. osztály: 12 fő Testnevelés óra keretében
Szociális, életviteli és környezeti Kompetenciaterület A pályázat keretében 1 hetes témahét megvalósítására kerül sor az 5. osztályokban. Három hetet meghaladó projekt megvalósítására kerül sor az 5. osztályokban.
A Támop 3.1.4 Projekt Fenntartását Támogató Fejlesztési Alapelvek Tantervi fejlesztések elsősorban a gyerekek fejlődésének érdekét szolgálják, így minden tevékenységet annak kell alárendelni, azt kell figyelembe venni, hogy azok miként hatnak a tanulókra, gyermekekre. Ennek a szemléletnek az érvényesülése meghatározza a tananyag kiválasztást és elrendezést is.
57
Gyakorlatközpontúság és alkalmazható tudás A pedagógiai munka során prioritást kap az a szemlélet, hogy a tanulók a tanulási folyamat során minél önállóbban és a lehetőségek szerint a valós környezetben szerezzék meg a mindennapi életben, a közvetlen természeti és társadalmi környezetben megismerhető tudáselemeket. A hasznosítható, folyton változó társadalmi környezet igényeinek megfelelő ismereteket kell a műveltségi területnek közvetítenie, az azzal kapcsolatos tudást kell átadnia. Ehhez szükséges, hogy a műveltségterületek ismeretanyaga bizonyos szintig tantárgyi bontás nélküli oktatás keretében sajátítsák el a tanulók. A műveltségterületek meghatározása a helyi tantervben történik. A tudás- és a képességfejlesztés helyes arányának megtalálása Képességet fejleszteni ismeretek nélkül nem lehet, ezért a műveltségterületi fejlesztésben mindkettőnek megfelelő teret kell biztosítani. A tudásfejlesztésnek nagyobb hagyományai vannak, módszertana kidolgozottabb. A képességfejlesztésre kiemelt figyelmet kell fordítani. A tantervi programok, modulok kidolgozásakor arra törekszünk, hogy a képességfejlesztési módszereket a hozzájuk kapcsolódó tartalmi lehetőségekkel együtt kerüljenek alkalmazásra a kompetencia alapú oktatási gyakorlat kiterjesztése során is.(Országos kompetenciamérések, helyi mérések trendvizsgálata, intézményi és egyéni fejlesztési terv készítése). Képesség- és személyiségfejlesztés A programfejlesztés során az értelmi képességek fejlesztése mellett kiemelt fontosságúként kezeljük a tanulói személyiség egészének fejlődését szolgáló tevékenységterületeket: a szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztését, a társadalmi érzékenység, a nyitott, befogadó és empatikus személyiség kialakítását, a társas aktivitást. Új típusú tanári attitűd Olyan tanulási programokat vezetünk be és dolgozunk ki, amelyek nem előadó tanárt igényelnek, hanem a tanulási folyamatot irányító, segítő, támogató és innovatív pedagógust. Ebben meghatározóak a konstruktivista és konnektivista tanuláselméletek. Tevékenységközpontú tanítási-tanulási gyakorlat megvalósítása Olyan tanulási programokat kell alkalmazni, amelyek során - az életkori sajátosságoknak megfelelő szinten - élményszerű helyzetek teremtésével a tanulók tapasztalatokat szereznek, maguk fedezik fel a környezeti elemek közötti kapcsolatokat és összefüggéseket, azokból következtetéseket vonnak le, korábbi tapasztalataikat, ismereteiket és készségeiket alkalmazzák. Lehetőséget kell teremteni arra, hogy a tanulók megfogalmazzák egyéni és csoportosan kialakított véleményeiket, azokat meg tudják vitatni, érvekkel alátámasztani és meg tudják védeni. Új tanulásszervezési eljárások, új módszertani ismeretek bevezetése az intézményben, a beiskolázási terv újragondolása. Differenciált fejlesztés és esélyegyenlőség Differenciált tanulásszervezési módszercsomagokat a kompetencia programtanterv alapján szükséges adaptálni és alkalmazni, amelyek lehetővé teszik a tanulók személyi 58
szükségleteinek, tudásának, képességeinek, érdeklődésének és érdekeltségének megfelelő fejlesztést. Alkalmazni szükséges a heterogén összetételű csoportok együttes kezelésének módszereit. Ugyanakkor törekedni kell arra, hogy a tanulókban kialakuljon az igény arra, hogy - egyéni képességeik, lehetőségeik figyelembevételével - egész életük során képezzék magukat, bővítsék ismereteiket. Fokozatosság és folyamatosság Előnyben részesítjük azokat a programokat, modulrendszereket, amelyek egymásra épülnek, amelyek a folyamatosságot, a folytonosságot teremtik meg az oktatásban és nevelésben. A www.sulinovadatbank.hu oldalon elérhető programtantervek adaptálásakor előnyben részesítjük azokat, amelyek a tanulók különböző ütemű képességfejlődésével, az egyes képesség- és kompetenciaterületek éveken át tartó fejlődési folyamatával az intézmény tanulói összetétele alapján számolnak. Valóságos tanulási környezet Az ismeretszerzés a hagyományosnál nagyobb mértékben épül a valóságra, annak közvetlen és közvetett megtapasztalására, megfigyelésére és vizsgálatára. (fejlesztési innovációs tevékenységek, önálló intézményi innováció) A tanulás hozzásegíti a tanulókat ahhoz, hogy kedvező kapcsolatuk alakuljon ki a környezettel. A tartalmakat és a megközelítéseket úgy kell megválasztani, hogy a tanulási helyzeteket az iskolán kívüli munkán is megtapasztalják
A kompetenciafejlesztés fókuszai iskolánkban: személyes kompetencia: önismeret, önfejlődés igénye, önreflexió, szabálykövető képesség, információ kezelésének képessége, kognitív kompetencia: logikus gondolkodás, összehasonlítás, megkülönböztetés, észlelés, szókincs, kreativitás, fantázia, szövegértés, lényegkiemelés szociális kompetencia: empátia, egymásra figyelés, együttműködés, tolerancia, utánzás, alkalmazkodó képesség, kommunikáció.
A kulcskompetenciák fejlesztése érdekében az iskola pedagógusai által alkalmazott munkaformák és módszerek: Módszertani elemek: óvoda-iskola átmenet hatékony tanuló megismerési és segítő technikák, pedagógiai diagnosztizálás. habilitációs és rehabilitációs tevékenység az inkluzív nevelés attitűdváltást segítő programok pedagógusoknak multikulturális tartalmak tanórai differenciálás (heterogén csoport.) kooperatív tanulás a drámapedagógia eszközei 59
tevékenységközpontú pedagógiák eszközei projektmunka (egyéni és csoportos) prezentációs technikák tanulói értékelési formák gazdagítása módszerek a korai iskolaelhagyás megelőzésére.
A tanulásszervezés módszerei: Alapmódszerek: tanári magyarázat (frontális tanítás): beszélgetés, kérdezve kifejtés, előadás, szemléltetés munkáltatás (egyéni, de nem önálló): variációs módszer, házi feladat individuális (egyéni és önálló tanulás): egyéni feladatok. Motiváló módszerek: páros munka csoportmunka játék szerepjáték (drámapedagógia) vita kutató-felfedező módszer kooperatív módszerek projekt módszer. A tanulásszervezés alapelvei: differenciálás o egyéni különbségek figyelembevétele o tanítási tartalom, tanítási idő rugalmas kezelése. szociális készségek fejlettsége-szociális kompetencia o divergens gondolkodás, problémamegoldó képesség, kreativitás, kommunikációs készségek (metakommunikáció), önismeret, önkifejezés, társismeret. motiváló módszerek alkalmazása – pl. kooperatív-, projekt módszer, drámapedagógia.
A digitális pedagógiai elterjesztésével kapcsolatos tevékenységek, célkitűzések A digitális pedagógiai módszertan 3-as célú kompetenciafejlesztés:
Tantárgyi ismeretek bővítése, rendszerezése IKT eszközök készségszintű alkalmazásának fejlesztése A konstruktív munkaformák alkalmazásával a szociális kompetenciák fejlesztése
Az IKT által támogatott tanulásszervezési módok:
Csoportmunka Párosmunka-tanulópár Egyénre szabott munka Részben egyénre szabott munka Önálló munka
A digitális pedagógiai módszertan többszintű differenciálásra is lehetőséget biztosít, amelynek a következők a megvalósulási formái: 60
Mennyiségi differenciálás Minőségi differenciálás Tanulási követelmények differenciálása
Új ismeretanyag feldolgozása Alkalmazás-gyakorlás Összefoglalás, ellenőrzés-diagnosztikus mérés
Ajánlott óratípusok:
Alkalmazására szánt feladattípusok:
Problémamegoldó csoportfeladatok Alkotó feladatok Felfedező, kutató feladatok Érvelésre-vitára alkalmas feladatok Ellenőrzés, értékelés
az iskola saját honlapja, diákoknak, szülőknek, tanároknak szóló információkkal, az adott intézmény (pl. iskola) saját belső hálózatán tárolt digitális oktatási anyagok, multimédia tartalmak (pl. képek, mozgóképes állományok, animációk, hangállományok), multimédia CD-k, DVD-k, egyéb tömegtároló eszközök, eTanulás rendszerekkel kezelhető, módosítható tartalmak, tananyagok
Digitális tartalmak:
61
14. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések A tanulók esélyegyenlőségét egyéni bánásmóddal, kooperatív módszerekkel, differenciált foglalkoztatással segítjük elő. Figyelembe vesszük az eltérő képességű, tapasztalatú, érdeklődésű, vallású, egészségű, családi és társadalmi hátterű tanulók sokféleségét, a magyarországi társadalom sokszínű természetét, érzékenységét is. Nem csupán egyéniségük, jellemük fejlesztésére, önállóságuk, felelősségtudatuk és függetlenségük megélésére neveljük őket, hanem a különbözőségek elfogadására, megértésére is. A nevelés és az oktatás folyamatában tekintettel vagyunk a fiúk és a lányok különbözőségeire, eltérő beállítottságára. Gyógypedagógiai szakvélemény alapján sajátos helyzetű, tanulási zavarral, fogyatékossággal, más fogyatékossággal élő tanulóinknak biztosítjuk gyógypedagógus részvételével, irányításával az igényeiknek megfelelő integrált nevelést és oktatást.
15. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Az egész éves folyamatos ellenőrzés nagy jelentőségű. A tanár, tanuló, szülő így látja a folyamatos előrehaladást, a nehézségeket. Az értékelés ne lezárt, megbélyegző, hanem előremutató legyen. Tanulóinknak tantárgyanként és félévenként legalább négy érdemjeggyel kell rendelkezniük. Az érdemjegy szerzésének módjai: szóbeli felelet, írásbeli munka, óraközi munka, részvétel versenyeken. Érdemjegyek és osztályzatok: 1. osztályban félévkor és tanév végén, 2. osztályban félévkor szöveges értékelés. 2. osztályban félévtől, 3-4. osztályban osztályzat 1-5-ig 4-8. évfolyamon osztályzat 1-5-ig: 5 – jeles 4 – jó 3 – közepes 2 – elégséges 1 – elégtelen Alsó tagozaton (2. osztály félévig) a tanév során a szöveges értékelés mellett a pedagógus – saját döntése alapján - érdemjeggyel is értékelhet. 62
A tanuló haladását minősítheti az alábbi értékelési módok közül bármelyikkel: Szöveges
Érdemjegy
Teljesítmény
Kiválóan teljesített
5
91 – 100 %
Jól teljesített
4
76 – 90 %
Megfelelően teljesített
3
56 – 75 %
2
34 – 55 %
1
0 – 33 %
Felzárkóztatásra szorul
Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, a pedagógus és az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamra lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felszólítja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az év közben szerzett jegyek alapján a tanuló javára módosíthatja
Írásbeli feladatok értékelése Írásbeli beszámoltatás formái: Témazáró dolgozat. Félévi dolgozat. Tanév végi dolgozat. Országos mérések. Ugyanazon a napon egy osztályban (csoportban) 2 írásbeli beszámoltatásnál többre nem kerülhet sor. Amennyiben ugyanazon a napon két írásbeli beszámoltatás történik, az nem lehet két egymás utáni tanórán. Az írásbeli beszámoltatást az azt megelőző (ugyanolyan) tanórán közölni kell a tanulókkal.
Szóbeli értékelés: Folyamatos, minden órán és délutáni foglalkozásokon egyaránt.
Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása Az otthoni (délutáni) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok A tanítást végző pedagógus az általa tanított tananyagból írásbeli és szóbeli házi feladatokat adhat. Az írásbeli feladatok mennyisége és minősége vegye figyelembe a tanulók életkori sajátosságait és a tantervi követelményeket. A feladatok képességek szerint differenciáltak, minden tanuló
63
számára megoldhatóak és megtanulhatóak legyenek. Az egy napra jutó összes írásbeli feladat időbeli mennyisége nem haladhatja meg a 30 percet. Amennyiben a tananyag elsajátítása nagyobb mennyiségű ismeret egyidejű megtanulását követeli, biztosítani kell a többnapos felkészülés lehetőségét, a megtanulandó tananyag arányos elosztásával. A foglalkozásokon minden tanuló számára biztosítani kell a nyugodt felkészülés lehetőségét a napköziben dolgozó pedagógus szakszerű segítségével. A délutáni foglalkozásokat igénybe vevő tanulók munkáit ellenőrizni kell. Az írásbeli munkákat a foglalkozást vezető nevelő kézjegyével ellátja, az írásbeli munkákba szükség szerint belejavít. Amennyiben az írásbeli és szóbeli felkészülés során problémát, rendellenességet észlel, szükség szerint szóban vagy írásban értesíti a tanuló szüleit, illetve az aktuális tantárgyat tanító pedagógust. Az iskolai délutáni foglalkozást igénybe vevő tanuló a szóbeli és írásbeli felkészülést lehetőség szerint fejezze be a napköziben.
Az otthoni írásbeli házi feladat kiadásának korlátai A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk. Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) maximum 20-30 percet vehet igénybe egy tantárgyból. A napi felkészülés otthoni (napközis, iskolaotthonos, tanulószoba) ideje nem lehet több 1-1,5 óránál.
16. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet (alsó- és felső tagozat), felső tagozaton az informatikát, matematikát, technikát (technika szaktanterem szűkössége miatt), illetve lehetőség szerint a közismereti tárgyakat.Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására.
17.
A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek
A tanulók fizikai állapotának mérése A tanulók fizikai állapotának, edzettségének mérését a Hungarofitt módszer alapján végezzük. A Hungarofitt felmérések a tanulók fizikai és motorikus képességeiről adnak tájékoztatást, ezért rendkívül fontosak számunkra az eredmények, hiszen ezek figyelembevételével tudjuk meghatározni további feladatainkat. 64
A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el, a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. A felmérést az alábbi feladatokkal végezzük: 1. feladat: Cooper teszt (12 perc futás) (Állóképesség mérése) 2. feladat: Helyből távolugrás (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése) 3. feladat:Hasonfekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan 4. feladat: Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel folyamatosan 5. feladat: Fekvőtámaszban karhajlítás- és nyújtás folyamatosan A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják. Az eredmények évfolyamonként, korcsoportonként, nemenként kerülnek értékelésre A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámokat a melléklet tartalmazza. A tanulók minősítése az öt feladatban elért összes pontszám alapján: Elért összes pontszám
Minősítés
0 – 20,5
igen gyenge
21 – 40.5
gyenge
41 – 60.5
elfogadható
61 – 80.5
közepes
81 – 100.5
jó
101 – 120.5
kiváló
121 – 140
extra
Hungarofitt mérés 1. feladat: Cooper teszt( 12 perc futás) (Állóképesség mérése) Értékelés: Melléklet ponttáblázat alapján 2. feladat: Helyből távolugrás (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése) Kiinduló helyzet: a tanuló az elugróvonal (elugródeszka) mögé áll úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás – és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, előzetes lendületszerzés –, majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. Értékelés: az utolsó nyom és az elugróvonal közötti távolságot mérjük méterben.
65
Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk PONTSZÁM
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
évfolyam
1
1.00
1.10
1.23
1.34
1.45
1.55
1.64
1.72
2
1.03
1.13
1.26
1.37
1.48
1.58
1.67
1.75
3
1.06
1.16
1.29
1.40
1.51
1.61
1.70
1.78
4
1.09
1.19
1.30
1.43
1.54
1.64
1.73
1.81
5
1.12
1.22
1.34
1.46
1.57
1.67
1.76
1.84
6
1.15
1.25
1.37
1.49
1.60
1.70
1.79
1.87
7
1.18
1.28
1.40
1.52
1.63
1.73
1.82
1.90
8
1.21
1.31
1.44
1.55
1.66
1.76
1.85
1.93
9
1.24
1.34
1.47
1.58
1.69
1.79
1.88
1.96
10
1.27
1.37
1.50
1.61
1.72
1.82
1.91
1.99
11
1.30
1.40
1.53
1.64
1.75
1.85
1.94
2.02
12
1.33
1.43
1.56
1.67
1.78
1.88
1.97
2.05
13
1.36
1.45
1.59
1.70
1.81
1.91
2.00
2.08
14
1.39
1.48
1.62
1.73
1.84
1.94
2.03
2.11
15
1.42
1.52
1.65
1.76
1.87
1.97
2.06
2.14
16
1.45
1.56
1.68
1.79
1.90
2.00
2.09
2.17
17
1.48
1.58
1.72
1.82
1.93
2.03
2.12
2.20
18
1.51
1.62
1.76
1.85
1.97
2.07
2.16
2.24
19
1.54
1.66
1.80
1.89
2.01
2.11
2.20
2.28
20
1.57
1.70
1.84
1.94
2.05
2.15
2.24
2.32
21
1.61
1.74
1.87
1.98
2.09
2.19
2.28
2.36
6.
7.
8.
Lányok PONTSZÁM
1.
2.
3.
4.
5.
Évfolyam
1
0.97
1.08
1.17
1.24
1.31
1.38
1.43
1.47
2
1.00
1.11
1.20
1.27
1.34
1.41
1.45
1.50
3
1.03
1.14
1.23
1.30
1.37
1.44
1.48
1.53
4
1.06
1.17
1.26
1.34
1.40
1.47
1.51
1.56
5
1.09
1.20
1.29
1.38
1.43
1.50
1.54
1.59 66
6
1.12
1.23
1.32
1.41
1.45
1.53
1.57
1.62
7
1.15
1.26
1.35
1.44
1.48
1.56
1.60
1.65
8
1.19
1.29
1.38
1.47
1.51
1.59
1.63
1.68
9
1.22
1.32
1.41
1.50
1.54
1.62
1.66
1.71
10
1.25
1.35
1.44
1.53
1.57
1.65
1.69
1.74
11
1.29
1.38
1.48
1.56
1.60
1.68
1.72
1.77
12
1.32
1.41
1.50
1.59
1.63
1.71
1.74
1.80
13
1.35
1.44
1.53
1.62
1.66
1.74
1.77
1.84
14
1.39
1.48
1.57
1.65
1.69
1.77
1.80
1.87
15
1.41
1.50
1.60
1.68
1.72
1.80
1.83
1.90
16
1.44
1.53
1.64
1.71
1.76
1.84
1.87
1.94
17
1.47
1.57
1.67
1.74
1.80
1.87
1.91
1.98
18
1.50
1.60
1.70
1.77
1.84
1.90
1.95
2.02
19
1.54
1.64
1.74
1.80
1.88
1.94
1.99
2.05
20
1.57
1.68
1.78
1.84
1.92
1.98
2.03
2.08
21
1.61
1.72
1.81
1.88
1.96
2.02
2.07
2.11
3. feladat:Hasonfekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan (A hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése)
Maximális időtartam:négy perc.
Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkórátartás helyzetében van. A vizsgálatot végző személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja.
Feladat:a tanuló az 1. ütemre törzsemelést végez, ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt, ütemre visszanyit tarkórátartásba, ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre.
Értékelés: négy perc alatt végrehajtott törzsemelések száma.
Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk PONTSZÁM
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
évfolyam
1
20
22
24
26
28
30
32
34
2
24
26
28
30
32
34
36
38 67
3
28
30
32
34
36
38
40
42
4
32
34
36
38
40
42
44
46
5
36
38
40
42
44
46
48
50
6
40
42
44
46
48
50
52
54
7
44
46
48
50
52
54
56
58
8
48
50
52
54
56
58
60
62
9
52
54
56
58
60
62
64
66
10
56
58
60
62
64
66
68
70
11
60
62
64
66
68
70
72
74
12
64
66
68
70
72
74
76
78
13
68
70
72
74
76
78
80
82
14
72
74
76
78
80
82
84
86
Lányok PONTSZÁM
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
évfolyam
1
16
19
22
25
28
29
30
32
2
20
23
24
29
32
33
34
36
3
24
27
28
33
36
37
38
40
4
28
31
32
37
40
41
42
44
5
32
35
36
41
44
45
46
48
6
36
39
40
45
48
49
50
52
7
40
43
44
49
52
53
54
56
8
44
47
48
53
56
57
58
60
9
48
51
51
57
60
61
62
64
10
52
55
56
61
64
65
66
68
11
56
59
60
65
68
69
70
72
12
60
63
64
69
72
73
74
76
13
64
67
68
73
76
77
78
80
14
68
71
74
77
80
82
83
84
68
4. feladat: Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel folyamatosan (A hasizmok erő-állóképességének mérése)
Maximális időtartam: négy perc.
Kiinduló helyzet: a tanuló torna vagy egyéb puha szőnyegen a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkóra tartás előre néző könyökkel.
Feladat:a tanulóüljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan.
Értékelés:aszünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt.
Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk 1.
PONTSZÁM
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
évfolyam
1
25
28
31
34
36
38
40
42
2
30
33
36
39
41
43
45
47
3
35
38
41
44
46
48
50
52
4
40
43
46
49
51
53
55
57
5
45
48
51
54
56
58
60
62
6
50
53
56
59
61
63
65
67
7
55
58
61
64
66
68
70
72
8
60
63
66
69
71
73
75
78
9
65
68
71
74
76
78
80
82
10
70
73
76
79
81
83
85
87
11
75
78
81
84
86
88
90
92
12
80
83
86
89
91
93
95
97
13
85
88
91
94
96
98
100
102
14
90
93
96
98
100
102
104
106
Lányok 1.
PONTSZÁM
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
évfolyam
1
20
23
26
29
32
34
36
38
2
25
28
31
34
36
38
40
42
3
30
33
36
39
41
43
45
47
4
35
38
41
44
46
48
50
52
5
40
43
46
49
51
53
55
57 69
6
45
48
51
54
56
58
60
62
7
50
53
56
59
61
63
65
67
8
55
58
61
64
66
68
70
72
9
60
63
66
69
71
73
75
77
10
65
68
71
74
76
78
80
82
11
70
73
76
79
81
83
85
87
12
75
78
81
84
86
88
90
92
13
80
83
86
89
91
93
95
97
14
85
88
91
94
96
98
100
102
5. feladat: Fekvőtámaszban karhajlítás- és nyújtás folyamatosan (A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése)
Maximális időtartam: lányok 2 perc; fiúk: 4 perc.
Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar).
Feladat: a tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül.
Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma.
Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk 1.
PONTSZÁM
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
évfolyam
1
5
7
9
11
13
15
17
19
2
7
9
11
13
15
17
19
21
3
9
11
13
15
17
19
21
23
4
11
13
15
17
19
21
23
25
5
13
15
17
19
21
23
25
27
6
15
17
19
21
23
25
27
29
7
17
19
21
23
25
27
29
31
8
19
21
23
25
27
29
31
33
9
21
23
25
27
29
31
33
35
10
23
25
27
29
31
33
35
37 70
11
25
27
29
31
33
35
37
39
12
26
28
30
32
34
36
38
40
13
27
29
31
33
35
37
39
41
14
28
30
32
34
36
38
40
42
Lányok 1.
PONTSZÁM
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
évfolyam
1
1
1
2
2
3
4
5
6
2
1
2
2
3
4
5
6
7
3
2
2
3
4
5
6
7
8
4
2
3
4
5
6
7
8
9
5
3
4
5
6
7
8
9
10
6
4
5
6
7
8
9
10
11
7
5
6
7
8
9
10
11
12
8
6
7
8
9
10
11
12
13
9
7
8
9
10
11
12
13
14
10
8
9
10
11
12
13
14
15
11
9
10
11
12
13
14
15
16
12
10
11
12
13
14
15
16
17
13
11
12
13
14
15
16
17
18
14
12
13
14
15
16
17
18
19
A tanulók minősítése az öt feladatban elért összes pontszám alapján: Elért összes pontszám
Minősítés
0 – 20,5
igen gyenge
21 – 40.5
gyenge
41 – 60.5
elfogadható
61 – 80.5
közepes
81 – 100.5
jó
101 – 120.5
kiváló
121 – 140
extra
71
Hogyan értelmezzük az egyes minősítő kategóriákat? AZ ÁLTALÁNOS FIZIKAI TEHERBÍRÓ KÉPESSÉG MINŐSÍTÉSE Gyenge fizikai állapota miatt, a mindennapi tevékenységének IGEN GYENGE maradéktalan elvégzése, legtöbb esetben olyan fizikai-szellemi megterhelést jelent, hogy rendszeresen fáradtnak, kimerültnek érzi magát. Figyelem terjedelmének, tartósságának növeléséhez, közérzetének - átmeneti - javításához igen gyakran különféle élénkítő szerek, esetenként gyógyszerek fogyasztására van szükség. Hajlamos a gyakori megbetegedésre. Immunrendszerét a kisebb fertőzések, könnyebb megbetegedések leküzdése is már igen gyakran komoly feladat elé állítják. Az egésznapi tevékenységétől még gyakran fárad el annyira, hogy GYENGE nem tudja kipihenni magát egyik napról a másikra, ezért estére sokszor fáradtnak, levertnek, kimerültnek, rosszkedvűnek érzi magát. A rendszeres mindennapi tevékenységétől ugyan már ritkán fárad el, KIFOGÁSOLHATÓ de a váratlan többletmunka még erősen igénybe veszi. KÖZEPES
JÓ
KIVÁLÓ
EXTRA
Elérte azt a szintet, amely elegendő ahhoz, hogy az egészséges létezése stabil maradjon, azaz tartósan kiegyensúlyozottan, jó közérzettel élhessen. Rendszeres, heti 2-3 óra testedzéssel a továbbiakban törekedjen arra, hogy a későbbi élete folyamán is egészsége megőrzése érdekében, legalább ezt a szintet megtartsa. Ezt a szintet általában azoknak sikerül elérni, akik valamilyen sportágban alacsonyabb szintű szakosztályban, ill. amatőr szinten rendszeresen edzenek, versenyeznek. Ha valaki arra az elhatározásra jut, hogy élsportoló szeretne lenni, legjobb, ha minél előbb hozzákezd az alapvető kondicionális képességeinek magasabb szintre fejlesztéséhez. Aki ezt a szintet eléri, már joggal reménykedhet abban, hogy speciálisan is olyan jól terhelhető fizikailag, hogy néhány sportágban már akár élsportoló is lehet. Ha valaki ezt a szintet eléri és megtartja, akkor az általános fizikai teherbíró képessége területén elérte azt a szintet, hogy fizikailag kiválóan terhelhető. Az eddigi vizsgálataink szerint, ez egyben azt is jelenti, hogy alkalmassá vált szinte valamennyi sportágban, olyan rendszeres, magas szintű sportági specifikus edzés elvégzésére, hogy - nagyobb formaingadozás nélkül - nemzetközi szinten is csúcsteljesítményt érjen el.
72
A tanuló neve, születési éve
A felm. Aerob Fekvőtámaszban Hasononfekvésből Hanyattfekvésből Helyből Ideje: állóképesség) karlítás- és törzsfelülés Pontszám távolugrás ………..... próbában elért nyújtás emelés és leengedés térdérintéssel összesen (m) .tanév eredmény (db) (db) (db) Teljesítmén Teljesítmé Teljesítmén Teljesítmén Teljesítmé Pont Pont Pont Pont Pont y ny y y ny Ősz Tavasz Ősz Tavasz Ősz Tavasz Ősz Tavasz Ősz Tavasz Ősz Tavasz Ősz Tavasz Ősz Tavasz Ősz Tavasz Ősz Tavasz
73
18. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei Az iskola egészségnevelési elvei Egervári László Általános Iskola (egervári székhelyiskola) Egészségfejlesztő iskola Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megfogalmazása szerint az egészségfejlesztő iskola folyamatosan fejleszti környezetét, ami elősegíti azt, hogy az iskola az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen. Az egészségfejlesztő iskola ismérvei: Minden rendelkezésére álló módszerrel elősegíti a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást. Együttműködést alakít ki a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen; Egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatásokat biztosít, ezekkel párhuzamosan együttműködik a helyi közösség szakembereivel és hasonló programjaival, valamint az iskola személyzetét célzó egészségfejlesztési programokkal. Kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének, teret ad a társas támogatást, a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak. Olyan oktatási-nevelési gyakorlatot folytat, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jól-létét és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást. Törekszik arra, hogy segítse diákjainak, az iskola személyzetének, a családoknak, valamint a helyi közösség tagjainak egészségük megőrzését; együttműködik a helyi közösség vezetőivel, hogy utóbbiak megértsék: a közösség hogyan járulhat hozzá – vagy éppen hogyan hátráltathatja – az egészség fejlesztését és a tanulást. Általános helyzetleírás Testmozgás Korszerű tornateremmel rendelkezünk. Tanulóinknak mindennap van lehetősége a testmozgásra (testnevelés órák + szakköri sportfoglalkozások). Iskolánkban tevékeny sportélet zajlik. Tanulóinknak a következő sportfoglalkozások közül van lehetősége választani: jazz-balett (alsó tagozat, felső tagozat); kézilabda (vegyes csoport), labdarúgás (óvodai nagycsoporttól kezdve 8. osztályig négy korcsoportban. Szabadidős tevékenységként túrákat és táborozást szervezünk. Iskolai udvarunk mérete megfelelő, de nem sportudvar, sportolásra alkalmatlan, viszont megfelelő színtér a játékos testmozgásokhoz. 74
Tanórai foglalkozások Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos témaköröket osztályfőnöki órákon, biológia, természetismeret, környezetismeret és testnevelés órákon dolgozzuk fel. Iskolánk részt vesz a DADA programban, amely foglalkozásokat osztályfőnöki órák keretében képzett DADA oktató tart. Tanórán kívül Napközis foglalkozások: sok a hiányosságunk. Egészségnevelési szempontból napközink nem látja el feladatát. Sportprogramok: aktív és sikeres sportélt van intézményünkben. Sportnapot, túrát, iskolai bajnokságokat rendezünk. Rendszeres résztvevői vagyunk a diákolimpiáknak. Iskolaorvos Az iskolaorvosi teendőket a helyi körzeti orvos látja el. Kapcsolatunk mintaszerű. Sportoló gyermekeink rendszeresen vesznek részt orvosi vizsgálatokon. Az iskolaorvos rendszeres vendége intézményünknek, tanórai foglalkozásokhoz is szívesen nyújt segítséget. Rendszeres kapcsolatban állunk a védőnővel is. Székhely településünkön, az iskola közelében, iskolafogászat működik. Heti rendszerességgel látogatják tanulóink. ÁNTSZ Az ÁNTSZ évente legalább két alkalommal meglátogatja óvodánkat és iskolánkat. Kapcsolatunk jó. Jegyzőkönyvben rögzített megállapításaikat elfogadjuk, hiányosságainkat minden esetben határidőre megszüntettük. Gyermekjóléti szolgálat Rendszeresen igénybe vesszük segítségüket. Minden problémás esetben kértük részvételüket a megoldásban. Hatékonyságukkal kapcsolatban fenntartásaink vannak. Nevelési tanácsadó, gyermekpszichológus, gyermekpszichiáter Rendszeresen igénybe vesszük vizsgálataikat. Ajánlásaikat minden esetben betartjuk, jó kapcsolatot tartunk fenn velük. Sajnos iskolánkban nincs gyermekpszichológus, ilyenkor is a szakszolgálatok segítségét kérjük. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Zalaegerszegi Tankerülete segítségével gyógypedagógust alkalmazunk, aki a Nevelési tanácsadó és a Tanulói Képességeket Vizsgáló Bizottság szakvéleménye alapján arra rászoruló gyermekekkel egyénileg foglalkozik. Egyéb A gyermekvédelmi feladatokat az osztályfőnökök, a gyermekvédelmi felelős, a gyermekjóléti szolgálat és a védőnő közösen látja el. Osztálytermeink, óvodai csoportszobáink berendezése általában megfelel az egészségügyi szempontoknak: az életkoroknak megfelelő méretű asztalokkal és székekkel rendelkezünk. Informatika szaktantermünk korszerű bútorzattal rendelkezik. Tantermeink világosak, világításuk megfelelő, mindegyik termünk sötétíthető. Az ülésrend kialakításánál figyelembe vesszük az egyéni adottságokat. Az órarend, napi munkarend kialakítása változatos, figyelembe veszi a gyermekek mozgásigényét.
75
7-8. osztályos tanulóink körében jelen van a dohányzás, esetenként az alkoholfogyasztás. Droghasználatra még nem volt példa. A problémákat a fent nevezett módokon próbáljuk orvosolni. Iskolánk helyzetéből eredően el van zárva a településen átmenő sűrű forgalom zajától. Gyermekeinket minden korosztályban kísérettel, szervezetten engedjük ki az iskolabuszokhoz. Rendszeresen takarítjuk és tisztán tartjuk intézményünk udvarát és szűkebb környékét. Sajnos nem rendelkezünk egészségfejlesztésben képzett szakemberrel. Az iskola akadálymentesítése megoldatlan. Mozgáskorlátozott, mozgássérült tanulónk nincs. Egészségfejlesztő csoport A 2004/2005-ös tanévvel kezdve egészségfejlesztő csoportot hozunk létre. A csoport a belső innováció és a pedagógiai programalkotás során az iskolai egészségnevelési feladatokban működik közre. A csoport tagjai: Igazgató (vagy megbízottja) Egészségnevelő (ameddig nincs, addig biológia szakos pedagógus) DADA oktató Iskolaorvos, védőnő Testnevelő DÖK munkáját segítő pedagógus Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős
76
Szakmai program Problémafeltárás A felmérést (vizsgálatot) az egészségfejlesztő csoport végzi. o A szülők véleményének megismerése. o Diákok véleménye, konkrét problémafelvetése. o Intézményi alkalmazottak, pedagógusok véleménye. o Attitűd (viszonyulás) vizsgálata: a tanulók miként viszonyulnak a környezetükhöz, milyenek a higiénés szokásaik, hogyan viszonyulnak a különböző magatartási formákhoz (dohányzás, alkohol, szexualitás).
Kérdőíves felmérés
Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok a) Lelki egészség védelme - személyiségfejlődés A társadalomban egyre nagyobb számban megjelenő alternatív örömszerzési forma, a dohányzás, az alkohol és drogfogyasztásból adódó problémák mindannak a következményei, hogy a teljes egészségi állapothoz oly fontos mentális egészségre, ennek fejlődésére nagyobb hangsúlyt kell fektetni a jövőben. Ennek megjelenési formái: o Iskolai tanórák, szakmai programok, o Lelki egészségvédelem megjelenítése az iskolában. Szempontok:
Pedagógusok mentálhigiénés végzettsége: iskolánkban nincs mentálhigiénés szakember. Ezért fontos szerepe van a felkészülésnek és a felkészítésnek. Mentálhigiénés szakmai felkészítéseken kell részt venni az érdeklődő kollégáknak. Külső szakemberekkel konzultáció, nevelési értekezleten tájékoztatás. Lehetőség szerint sajátélményű tréningek. Pedagógus példamutatás Felső tagozatban két éve folyik a rendszeres D.A.D.A program, szakképzett oktatóval. Ennek felmenő rendszerű kiterjesztése a 7. és 8. osztályokra. Gyermekekkel való bánásmód és annak ellenőrizhetősége. Az iskola környezeti hangulata A család bevonása az iskolai egészségfejlesztésbe, a kapcsolattartás módja.
b) Testmozgás – Mindennapos iskolai testedzés A gyermekeknél jelentkező valamilyen tartási rendellenesség, gerincferdülés, statikai lábbetegség rendszeres testmozgással, célirányos gimnasztikával megelőzhető. Nem az a fontos, hogy minél nagyobb erőkifejtésre serkentsük a tanulókat, hanem hogy megadjuk a lehetőséget a mindennapos testmozgásra.
77
Szempontok:
Mindennapos testmozgás – a heti testnevelési órákon felül Sikerélmény a testnevelés órákon Tartásjavító torna a testnevelési órákon belül Gyógytestnevelés Iskolai adottságok
A napköziben - lehetőség szerint – minden nap kell szabadtéri játékos órát szervezni. Minden testnevelési órán és minden egyéb testmozgási alkalmon megtörténik a keringésiés légző-rendszer megfelelő terhelése. Minden testnevelési órán van gimnasztika, benne a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag és légzőtorna. A testnevelési tananyag egészében a gerinc- és izületvédelem szabályait be kell tartani, külön figyelemmel a fittség mérések testhelyzeteire és az izomerősítések különböző testhelyzeteire. Minden testnevelési óra és egyéb testmozgási alkalom jelentsen örömöt és sikerélményt a gyermekeknek. A testnevelés és sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesülnek a teljes testmozgásprogramban. A mindennapos testmozgás tartalmaz játékokat és táncokat: iskolánkban heti rendszerességgel alsós és felsős bontásban jazz-balett foglalkozásokat tartunk. Kapcsolódjon ide a tánc- és dráma modul megfelelő tananyaga! A mindennapos testmozgás az alábbi keretekben valósul meg: Órakeretben: o Testnevelési órák o Testnevelés órák keretében úszásoktatás o 2 korcsoportban kézilabda: 3. és 4. kcs. o Jazz-balett: 1-4. osztályosok és 5-8. osztályosok o Napköziben o Napi egy óraközi szünet felhasználása osztályfőnökök vezetésével. Szervezett formában, tanórán kívül: o 4 korcsoportban labdarúgás: 1. kcs. – 1-2. osztály 2. kcs. – 3-4. osztály 3. kcs. – 5-6. osztály 4. kcs. – 7-8. osztály o Megyei serdülő labdarúgó bajnokság: 4. kcs. fiú o Rendezvények, sportversenyek, túrák
78
Egészségnevelési és környezeti nevelési feladatok Az egészségnevelés célja, hogy a tanuló képes legyen objektíven felmérni saját egészségi állapotát, ismerje az egészségkárosító tényezőket, azok veszélyeit. El kell érni, hogy az egészségéért tegyen valamit, alkalmazza a megtanultakat. Szempontok:
A kerettanterveben megvalósított programban hogyan érvényesülnek az egészséget megcélzó szakanyagok Igénybe vett szakmai segítség: iskolaorvos, fogorvos, védőnő szakmai segítsége osztályfőnöki, természetismeret, környezetismeret, biológia tanórák megfelelő tananyagrészeinél. az intézmény által alkalmazott gyógypedagógus tevékenységének kiterjesztése, szakmai tanácsadás. Alkalmazott speciális módszerek Szabadidős programok rendezése: parlagfűmentesítés az intézmény környezetében sportnap és túra családi nap Célzott akkreditált programok alkalmazása: Drog prevenció Dohányzás Táplálkozási programok Szülők és család bevonása a programokba: o Tájékoztató fórumok, szülői értekezletek. Osztályszintű Iskolaszintű o Rendezvények szervezésében segítség, valamint a rendezvényeken való aktív részvétel.
Időtávok 1.
Rövidtávú, azonnali beavatkozást igénylő, egy éven belül megoldandó feladatok
o El kell érni, hogy a gyermekek nagy része, de leginkább a veszélyeztetettek és a hátrányos helyzetűek az iskolában étkezzenek. o Kóstolók, mintaétrend bemutatása. o Külső mentálhigiénés szakemberekkel konzultáció, nevelési értekezleten tájékoztatás. o Pedagógus példamutatás o Felső tagozatban rendszeres a D.A.D.A program, szakképzett oktatóval. o Gyermekekkel való bánásmód és annak ellenőrizhetősége o A család bevonása az iskolai egészségfejlesztésbe, a kapcsolattartás módja. o Mindennapos testmozgás o Sikerélmény a testnevelés órákon o Tartásjavító torna a testnevelési órákon belül o Szabadidős programok rendezése: parlagfűmentesítés az intézmény környezetében sportnap és túra családi nap 79
2.
3.
Középtávú feladatok Osztályfőnöki órák keretében dietetikus tartson felvilágosító órákat. Mentálhigiénés szakmai felkészítéseken kell részt venni az érdeklődő kollégáknak. D.A.D.A. program folytatása. Gyermekekkel való bánásmód és annak ellenőrizhetősége. Az iskola környezeti hangulata Mindennapos testmozgás – a heti testnevelési órákon felül Sikerélmény a testnevelés órákon Tartásjavító torna a testnevelési órákon belül Célzott akkreditált programok alkalmazása: Drog prevenció Dohányzás Táplálkozási programok Hosszú távú célkitűzések
- Célzott akkreditált programok alkalmazása: Drog prevenció Dohányzás Táplálkozási programok - Osztályfőnöki órák keretében dietetikus tartson felvilágosító órákat. - Mentálhigiénés szakmai felkészítéseken kell részt venni az érdeklődő kollégáknak - Sajátélményű tréningek - Az iskola környezeti hangulatának kedvezőbbé tétele. - A család bevonása az iskolai egészségfejlesztésbe, - Mindennapos testmozgás - Gyógytestnevelés bevezetése. - Iskolánk tanítója és/vagy testnevelője szakirányú képzésen vegyen résztgyógytestnevelő szakirányú képzésen.
80
Ellenőrzés Az intézmény vezetője az éves egészségfejlesztési terv végrehajtásának ellenőrzését beépíti az éves ellenőrzési tervébe. Az egészségfejlesztési csoport a félévi nevelési értekezleten és a tanévzáró értekezleten beszámol a végzett munkáról, tapasztalatairól, megfogalmazza a felmerült problémákat. 1. 2. 3.
Pedagógusok esetében: Rendelkeznek-e mindazon ismeretekkel, ami az egészségnevelési program végrehajtásához szükséges? Felkészülésüket áthatja-e az együttműködésre törekvés? Tanulóik számára jól szervezett tevékenységek során biztosítják-e a sokoldalú tapasztalat- és ismeretszerzés lehetőségét? Lehetőséget biztosítanak-e arra, hogy szakember vegyen részt tanóráikon, igénylike a részvételüket? Tájékozottak-e tanítványaik betegségeivel, problémáival kapcsolatban? Ismerik-e a segítségnyújtás lehetőségeit? Tantárgyak A tantárgyakban előírt egészségnevelési tartalmakat az adott tantárgyra előírt ellenőrzési, értékelési formákkal tudjuk mérni. A tanulók személyiségének fejlődése: Kérdőívek, megfigyelések, egyéni és csoportos beszélgetések.
81
Zalaszentiváni Iskola feladat-ellátási hely Elméleti háttér Egészségfejlesztő iskola Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megfogalmazása szerint az egészségfejlesztő iskola folyamatosan fejleszti környezetét, ami elősegíti azt, hogy az iskola az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen. Az egészségfejlesztő iskola ismérvei:
Minden rendelkezésre álló módszerrel elősegíti a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást. Együttműködést alakít ki a pedagógiai, és egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen. Egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatásokat biztosít, ezekkel párhuzamosan együttműködik a helyi közösség szakembereivel és hasonló programjaival, valamint az iskola személyzetét célzó egészségfejlesztési programokkal. Kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének, teret ad a társas támogatást, a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak. Olyan oktatási-nevelési gyakorlatot folytat, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jól-létét és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást. Törekszik arra, hogy segítse diákjainak, az iskola személyzetének, a családoknak, valamint a helyi közösség tagjainak egészségük megőrzését; együttműködik a helyi közösség vezetőivel, hogy utóbbiak megértsék: a közösség hogyan járulhat hozzá – vagy éppen hogyan hátráltatja – az egészség fejlesztését és a tanulást.
Általános helyzetleírás Testmozgás Sajnálatos tény, hogy csak tornaszobával rendelkezünk. Távlati terveink között szerepel pályázati lehetőségek kiaknázásával az aula („zsibongó”) sportpadlóval való felszerelése, ami egyrészt balesetmentes testmozgást biztosít, másrészt magasabb színvonalú esztétikai értéke miatt méltán válhat ünnepélyeink, rendezvényeink kiválóan alkalmas színhelyéül. Diákjainknak minden nap van lehetőségük a testmozgásra (testnevelés órák+tömegsport). Iskolánkban tevékeny sportélet zajlik. Tanulóinknak az alábbi sportfoglalkozások közül választhatnak: Modern tánc (alsó és felső tagozat) Labdarúgás (vegyes csoport) Atlétika (vegyes csoport) Szabadidős tevékenységként túrákat és táborozásokat szervezünk. Iskolai udvarunk megfelelően kialakított, nagyméretű, sportolásra kifejezetten alkalmas sportudvar, amely bármely játékos testmozgáshoz megfelelő színtér. 82
Óvodánknak még természetes anyagokból épült, korszerű játszóudvara nincsen, de létrehozása terveink között szerepel. A csoportszobák jól felszereltek, szinte kifogástalanok a körülmények a testmozgáshoz. Tanórai foglalkozások Az egészségneveléssel, egészségfejlesztéssel kapcsolatos témaköröket osztályfőnöki, biológia, természetismeret, környezetismeret és testnevelés órákon dolgozzuk fel. Tanórán kívüli foglalkozások Napközis foglalkozások: egészségnevelési szempontból ellátják feladatukat. Sportprogramok: aktív és sikeres sportélet van intézményünkben. Sportnapot, túrát, iskolai bajnokságokat rendezünk. Rendszeres résztvevői vagyunk a diákolimpiáknak. Iskolaorvos Az iskolaorvosi teendőket a helyi háziorvos látja el. Kapcsolatunk megfelelő. Sportoló gyermekeink rendszeresen vesznek részt orvosi vizsgálatokon. Állandó kapcsolatban állunk a védőnővel, aki rendszeres vendége intézményünknek. Gyermekeink évente iskolafogászati szűrésben is részesülnek. ÁNTSZ Az ÁNTSZ évente egy alkalommal meglátogatja óvodánkat és iskolánkat. Kapcsolatunk jó. Jegyzőkönyvben rögzített megállapításainkat elfogadjuk, hiányosságainkat minden esetben határidőre megszűntettük. Gyermekjóléti szolgálat Rendszeresen igénybe vesszük segítségüket. Minden problémás esetben kértük részvételüket a megoldásban. Nevelési Tanácsadó, gyermekpszichológus, gyermekpszichiáter Rendszeresen igénybe vesszük vizsgálataikat. Ajánlásaikat minden esetben betartjuk, jó kapcsolatot tartunk fenn velük. Sajnos intézményünkben nincs gyermekpszichológus, ilyen esetben is a szakszolgálatok segítségét kérjük. Óvodánkba és iskolánkba rendszeresen jár logopédus, de a gyermekekre fordított időt kevésnek tartjuk. Megbízási szerződéssel gyógypedagógust alkalmazunk, aki a Nevelési Tanácsadó és a Tanulói Képességeket Vizsgáló Bizottság szakvéleménye alapján arra rászoruló gyermekekkel egyénileg foglalkozik. Egyéb Iskolánknak sajnos még nincs orvosi szobája. A gyermekvédelmi feladatokat az osztályfőnökök, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a Gyermekjóléti Szolgálat és a védőnő közösen lát6ja el. Osztálytermeink, óvodai csoportszobáink berendezése általában megfelel az egészségügyi szempontoknak. Informatika szaktantermünk nem rendelkezik korszerű bútorzattal. Tantermeink világosak, világítása korszerű, energiatakarékos, mindegyik termünk sötétíthető. Az ülésrend kialakításánál fegyelembe vesszük az egyéni adottságokat. Az órarend, napi munkarend kialakítása változatos, figyelembe veszi a gyermekek mozgásigényét. 83
7-8. osztályos tanulóink körében jelen van a dohányzás. Droghasználatra még nem volt példa. A problémákat közös erővel, a szülők bevonásával próbáljuk orvosolni. Iskolánk és óvodánk szerencsés helyzetéből eredően el van zárva a településen átmenő sűrű forgalom zajától. Gyermekeinket minden korosztályban kísérettel, szervezetten engedjük ki az iskolabuszokhoz. Rendszeresen takarítjuk, és tisztán tartjuk intézményünk udvarát és szűkebb környékét. Sajnos, nem rendelkezünk egészségfejlesztésben képzett szakemberrel. Az iskola akadálymentesítése megoldatlan. Mozgáskorlátozott, mozgássérült tanulónk nincsen. Egészségneveléssel és egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Az egészségnevelés célja, hogy a tanulók képesek legyenek objektíven felmérni saját állapotukat, ismerjék az egészségkárosító tényezőket, azok veszélyeit. El kell érni, hogy az egészségükért tegyenek valamit, alkalmazzák a megtanultakat. Intézményünkben az egészségneveléssel, egészségfejlesztéssel kiemelten foglalkozó szakemberek: a védőnő, az osztályfőnökök, a tagintézmény-vezető, a biológia tanár, a testnevelő tanár, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős és a DÖK munkáját segítő pedagógus. Figyelembe veendő szempontok: El kell érni, hogy a gyermekek nagy része, de leginkább a veszélyeztetettek és a hátrányos helyzetűek az iskolában étkezzenek. (A gyermekétkeztetési támogatások révén az elérhető, a rászoruló gyermekek családtagjai által megfizethető és vonzó lehetőség.) Lehetőséget kell biztosítani beteg gyermekek étkeztetésére (pl.: lisztérzékeny, tejcukorérzékeny stb. tanulók estében). Osztályfőnöki órák keretében a védőnő, esetleg dietetikus tartson felvilágosító órákat. Kóstolók, mintaétrend bemutatása.
Lelki egészség védelme - személyiségfejlődés Társadalmunkban egyre nagyobb mértékben megjelenő alternatív örömszerzési formák a dohányzás, az alkohol- és drogfogyasztás, melyeknek negatív következményei megkövetelik, hogy a teljes egészségi állapothoz oly fontos mentális egészségre, ennek fejlesztésére sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni a jövőben. Ennek megjelenési formái: Iskolai tanórák, szakmai programok Lelki egészségvédelem megjelenítése az iskolában Figyelembe veendő szempontok: Pedagógusok mentálhigiénés végzettsége: iskolánkban nincsen mentálhigiénés szakember. Ezért fontos szerepe van a felkészülésnek és a felkészítésnek.
84
Mentálhigiénés szakmai felkészítéseken kell részt venni az érdeklődő kollégáknak. Külső szakemberekkel konzultáció, nevelési értekezleten tájékoztatás. Lehetőség szerint saját élményű tréningek. Pedagógus példamutatás. Gyermekekkel való bánásmód és annak ellenőrizhetősége. Az iskola pozitív környezeti hangulata. A család bevonása az iskolai egészségfejlesztésbe, a kapcsolattartás módja.
Testmozgás – Mindennapos iskolai testedzés A gyermekeknél jelentkező valamilyen tartási rendellenesség, gerincferdülés, statikai lábbetegség rendszeres testmozgással, célirányos gimnasztikával megelőzhető. Nem az a fontos, hogy minél nagyobb erőkifejtésre serkentsük a tanulókat, hanem hogy megadjuk a lehetőséget a mindennapos testmozgásra. Figyelembe veendő szempontok: Mindennapos testmozgás – a heti testnevelési órákon felül Sikerélmény a testnevelés órákon Tartásjavító torna a testnevelés órákon belül Gyógytestnevelés bevezetése Iskolai adottságok maximális kiaknázása Minden alsós tagozatos gyermek minden nap részt vesz a testmozgás-programban. Azokon a napokon, amikor nincs testnevelés óra, játékos testmozgást szervezünk. A napköziben – lehetőség szerint – minden nap kell szabadtéri játékos órát szervezni. Minden testnevelés órán és egyéb testmozgási alkalmon megtörténik a keringési- és légzőszervrendszer megfelelő terhelése. A testnevelés órákon mindig van gimnasztika, benne a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag és légzőtorna. A testnevelési tananyag egészében a gerinc- és izületvédelem szabályait be kell tartani, különös figyelemmel a fittség mérések testhelyzeteire és az izomerősítések különböző testhelyzeteire. Minden testnevelésóra és egyéb testmozgási alkalom jelentsen örömöt és sikerélményt a gyermekeknek. A testnevelés és sport személyiségfejlesztő hatásainak érvényesülniük kell a teljes testmozgásprogramban. A mindennapos testmozgás tartalmaz játékokat és táncokat: az iskolában heti rendszerességgel modern táncfoglalkozásokat tartunk. A mindennapos testmozgás az alábbi keretekben valósul meg: 1. Órakeretben: Testnevelés órák Atlétika: 1. és 3. korcsoport Napköziben 2. Szervezett formában, tanórán kívül: Rendezvények, sportversenyek, túrák Úszásoktatás 85
Időkeretek 1.
Rövidtávú feladatok Problémafeltárás, elemzés, éves egészségfejlesztési terv El kell érni, hogy a gyermekek nagy része, de leginkább a veszélyeztettek és a hátrányos helyzetűek az iskolában étkezzenek Kóstolók, mintaétrend bemutatása Külső mentálhigiénés szakemberrel való kommunikáció, nevelési értekezleten tájékoztatás Pedagógus példamutatás Gyermekekkel való bánásmód és annak ellenőrizhetősége A család bevonása az iskolai egészségfejlesztésbe, a kapcsolattartás módja Mindennapos testmozgás Sikerélmény a testnevelés órákon Tartásjavító torna a testnevelés órákon belül
2.
Középtávú feladatok Lehetőséget kell biztosítani beteg gyermekek étkeztetésére Osztályfőnöki órák keretében védőnő, esetleg dietetikus tartson felvilágosító órákat Mentálhigiénés szakmai felkészítéseken kell részt venni az érdeklődő kollégáknak Gyermekekkel való bánásmód és annak ellenőrizhetősége Az iskola pozitív környezeti hangulata Mindennapos testmozgás – a heti testnevelés órákon felül Sikerélmény a testnevelés órákon Tartásjavító torna a testnevelés órákon belül
3.
Hosszútávú feladatok, célkitűzések Célzott akkreditált programok alkalmazása: o Drog-, dohányzás prevenció, táplálkozási programok Beteg gyermekek egyénre szabott (megfelelő) étkeztetésének lehetővé tétele Osztályfőnöki órák keretében védőnő és dietetikus tartson felvilágosító órákat Mentálhigiénés szakmai felkészítéseken kell részt venni az érdeklődő kollégáknak, vagy lehetőség szerint mentálhigiénés szakember alkalmazása az intézményben Sajátélményű tréningek Az iskola környezeti hangulatának még kedvezőbbé tétele A család bevonása az iskolai egészségfejlesztésbe Mindennapos testmozgás
Ellenőrzés Tantárgyak: A tantárgyakban előírt egészségnevelési tartalmakat az adott tantárgyakra előírt ellenőrzési, értékelési formákkal tudjuk mérni. 86
A tanulók személyiségének fejlődése: Megfigyelések, egyéni és csoportos beszélgetések segítségével
87
Az iskola környezeti nevelési elvei
Egervári László Általános Iskola (egervári székhelyiskola) Helyzetkép 1. Belső: az iskola Előélet, hagyományok: - Rendelkezünk iskolakerttel, iskolánk szűkebb és tágabb környékét rendszeresen takarítjuk, minden tanév elején papírgyűjtést szervezünk, két-három évente vasgyűjtést. Rendszeresen részt veszünk az iskola vonzáskörzetébe tartozó települések kulturális és hagyományőrző műsorain, évente helyet adunk a kistérségi mezőgazdasági kiállításnak és vásárnak. - Hagyományaink közül környezeti nevelési célokat is tartalmaznak a következők: iskolai sportnap, tavaszi túra és akadályverseny, tábor. Ezek a programjaink hosszú évek óta sikeresen működnek. A sportnapon és a túrán az iskola valamennyi tanulója és pedagógusa részt vesz. Táborozni tanulóink 40-80 %-a szokott. Épület és berendezése: - Az épületet felépítő anyagok: az iskola épülete tégla, teteje cserép és pala. A szomszédos műemlék templom miatt minden változtatást a Műemlékvédelemmel engedélyeztetni kell. A régi szárnyon új tető építése szükséges. Ezen a területen gyakoriak a beázások. - Az iskola világítása, fűtése: a korábbi évtizedek intézményépítési szokásainak megfelelően központi fűtés (gázkazánok) és neonvilágítás lett nálunk is kialakítva. Ablakaink, tornatermi nyílászáróink újak, modernek, jól szigeteltek. Világításunk megfelelő, de nem energiatakarékos. - 11 osztálytermünk van, megfelelő kialakítással, megfelelő mérettel. Minden tantermünk sötétíthető, hőmérsékletük mindenkor megfelelő, kellemes. Van főzőkonyhánk, étkezőnk (felújításra szorul). Korszerű tornateremmel rendelkezünk. Mindkét informatika termünk jól felszerelt, de a régebbi kicsi az ott található 15 munkaállomás számára. Itt van kialakítva a nyelvi labor is. Technika tantermünk szűkös. Van könyvtárunk, aminek a korszerűbbé tételére többször tettünk kísérletet, de sajnos támogatást ezekre sehonnan nem kaptunk. - Vizesblokkjaink korszerűek. Tornatermünkhöz fiú és leányöltöző is tartozik, zuhanyzókkal. Mellékhelyiségeink tiszták, jól felszereltek. - Iskolánk barátságosan kialakított belső környezettel rendelkezik. Folyosóink, aulánk szépen díszített, gyerekmunkák, az iskola életét bemutató képek fogadják a látogatót. Osztályaink dekorációit tanulóink maguk készítik. Termeink otthonosak, virágosak. - Tantermeink bútorzata megfelel az életkori követelményeknek. Tanulópadjainkat folyamatosan próbáljuk korszerűsíteni. Az informatika teremben az előírásoknak megfelelő berendezés található. Tanulóink személyes holmijait nem lehet elzárni, de a kabátoknak a folyosón szekrények vannak kialakítva. Iskolánkban értékmegőrző működik. 88
- Technikai felszereltség: Kisebbik informatika tantermünk közepes színvonalon, de jól felszerelt. 15 munkaállomásunk van (Pentium I, Pentium II, Pentium III), 24 órás Internet hozzáféréssel. Nagyobb alapterületű informatika termünk jól felszerelt, korszerű számítógépekkel és LCD monitorokkal rendelkezik. Hét tantermünk digitális táblával felszerelt, ebből hat felülről vezérelt projektorral, öt pedig állítható magasságú kerámiatáblával. Rendelkezünk két tintasugaras, három lézer és egy mátrix nyomtatóval, nyomtatási funkciókat is tudó korszerű fénymásolóval, Cd-íróval. Van két videomagnónk, színes televíziónk, három hordozható magnónk (2 ezek közül CD-s). technika tantermünk felszereltsége szűkös, hiányos. Kézműves eszközeink nincsenek. Étkeztetés: - Iskolánkban melegítőkonyha van, a diákétkeztetést vállalkozásba adta az önkormányzat.. - Konyhánk és étkezőn egy lakásból lett kialakítva. Tisztasága és felszereltsége megfelelő, Az étkező padlója elhasználódott, cserélni kell. Az étkező rendje kialakult, önkiszolgáló rendszerrel működik. - Az ételek minősége általában megfelelő, kisebb-nagyobb panaszok néha vannak a minőségével szemben. Szükséges lenne a korszerűbb, egészségesebb étrend kialakítása. - A diákétkeztetés önkormányzati feladat. Iskola udvara: - Minden oldalról zárt, az iskolaépület illetve kerítéssel határolt udvarunk van. Van füves focipályánk, füves területen mászókáink. Aszfaltos kosárlabda pálya, belső udvarunk kavicsos. Az aszfaltos kosárlabdapálya mellett parkolnak dolgozóink autói, ami elég rossz megoldás. 2. Külső: a település és a régió, a helyi értékek Iskolánk hat település körzeti iskolája. Ez jelentősen meghatározza kapcsolatrendszerünket. A falu természeti, társadalmi, gazdasági helyzete - Székhely településünk (Egervár) dombok közötti völgybe, jelentős közúti forgalmat elviselve fekszik. A kb. 1000 fő lakosú település életét erőteljesen befolyásolja a közeli megyeszékhely, Zalaegerszeg. Ugyanez mondható el a körülöttünk elhelyezkedő további öt településről, amelyek lélekszáma 200-500 között változik falvanként. - Környezeti nevelési szempontból legjelentősebb hagyomány az egervári Solymossy-napok rendezvénysorozata, amelyiken falu körüli túrát is szerveznek. - Településeinken szervezett szemétszállítás működik. Sajnos a szelektív hulladékgyűjtés nem megoldott. - Egerváron található a környék legjelentősebb műemléke, a várkastély és a templom. - Egervár község súlyos problémája a községen „átzúduló” gépkocsi forgalom. Kerékpárút nincs, a közlekedés életveszélyes. - Mind a hat településen működnek civil kulturális szervezetek. Ezekkel az iskolának nagyon jó a kapcsolata, rendszeres vendégei iskolánk rendezvényeinek.
89
Erőforrások 1. Belső személyi erőforrások Pedagógus: - tantárgyában segít a környezeti nevelési célok megtalálásában, tantárgyába beépíti ezeket, tanmenetében jelöli, tanmenetéhez tartja magát - odafigyel példamutató magatartására - részt vesz a környezeti nevelési programokon, segít azok szervezésében. Diák: - részt vesz a környezeti nevelési programokon - magatartásával, aktív részvételével elősegíti a környezeti nevelési célok megvalósulását. - Otthonában, környezetében felhívja a figyelmet a környezet védelmének szükségességére. Irodai alkalmazottak: - tartsák be ők is a hulladékkezelés, energia- és vízgazdálkodás gyerekek számára is előírt szabályait, - munkavégzésük, életük legyen példamutató Technikai dolgozók: - vegyenek részt azokban a környezeti nevelési feladatokban, amelyekben szükség van a segítségükre (pl. madárkalács készítés, saláták, gyümölcsteák készítése, terítés szépsége, madárodú készítés, szelektív hulladékgyűjtők megfelelő ürítése). - Takarítóinknak munkaköri kötelességük az intézmény tisztántartása. 2. Külső személyi erőforrások Intézmény, szervezet
A kapcsolat formája, tartalma
Iskolai képviselő, kapcsolattartó
Önkormányzatok
Bekapcsolódás a települések kulturális életébe; Intézményi programok támogatása, segítség a szervezésben. Intézményi programok támogatása; táboroztatás; eszközfejlesztés. Iskolai ünnepségek, helyi községi rendezvények, hagyományőrző műsorok, kulturális bemutatók. Kistérségi programok
Igazgató, osztályfőnökök.
Szülői Munkaközösség Alapítvány
Civil szervezetek
Észak-nyugat Zalai Kistérségi Társulás
Osztályfőnökök. Azok a pedagógusok, akik az alapítvány kuratóriumának tagjai. Igazgató
Igazgató, polgármesterek, kistérségi menedzser
3. Anyagi források Állami források: TÁMOP-3.1.4. pályázatai, közös pályázat, pl. erdei iskolák támogatása, táborozási támogatás. Önkormányzati és nemzetközi források: működési támogatás, EU-s támogatások Magánforrások: Egervári László Általános Iskoláért Alapítvány, szponzorok Egyéb bevételek: hulladékgyűjtésből származó bevétel, terembérleti díjak. 90
Alapelvek, célok Alapelvek, jövőkép, hosszú távú célok Az ember környezetéhez hozzá tartozik mind a természetes, mind az épített és a társadalmi környezet. Ezért a környezeti nevelés olyan személyiségformálást jelent, melynek során az ember felismeri a természeti, társadalmi, gazdasági jelenségek kölcsönös voltát, helyét és szerepét e környezeti rendszerben. Kialakítja az emberekben azokat az új környezettel kapcsolatos magatartási és életviteli mintákat, melynek során a társadalom környezetért felelős személyiségeivé válnak. Ennek céljából fontos biztosítani mindenki számára azt a lehetőséget, hogy elsajátíthassa a környezet megvédéséhez szükséges tudást, készséget, értékrendszert, pozitív érzelmi hozzáállást, elkötelezettséget. A környezetben minden mindennel összefügg, ezért szerencsés, hogy a környezeti nevelés rendszer-szemléletű, holisztikus látásmódú, lehetővé teszi az egésztől a részek felé való megismerést, több tudományterület összekapcsolását. A környezeti nevelés élethosszig tartó folyamat, nemcsak az iskolában folyik, hanem az élet más színterein is (család, óvoda, más intézményes és intézményen kívüli terület). A környezeti problémák igazából soha nem helyi jellegűek, mindig tágabb környezetre hatnak, mégis érzelmileg fontos, hogy a környezeti nevelés helyi problémákra, a helyi természeti-társadalmi jellemzők megismerésére támaszkodjon, miközben megláttatja ezek globális összefüggéseit. Az aktuális problémák szemléletformáló hatásán keresztül eljut a gyermekekben a jövő iránti erkölcsi felelősség kialakításáig. Cél olyan emberek nevelése, akik a természetes és a társadalmi környezet szépségeire nyitottak, ezeket tudják értékelni, majd a természettel harmonikusan tudnak együtt élni, életvitelüket harmonikusan tudják vezetni, ezért a nevelésnek a valóságos életben kell gyökereznie. A problémák egyedül nem megoldhatók, ezért a környezeti nevelés fontos célja az együttműködésre nevelés, az egymásra odafigyelés, az egymás iránti szeretet kialakítása, a társadalomba való beilleszkedés képességének kifejlesztése. A jövő problémái sok esetben még előreláthatatlanok, ezért fontos feladata a környezeti nevelésnek a kreativitás, az önálló ismeretszerzés és kritikus, problémamegoldó gondolkodás képességének kialakítása, fejlesztése.
Konkrét célok és feladatok A gyermekekben hajlandóságot ébreszteni az aktív részvételre, kialakítani a tenni akarást a problémák megoldására, kifejleszteni az eredményes konfliktuskezelés cselekvő képességét, aktivitást és jó együttműködést. Érzékennyé tenni a gyerekeket a harmonikus környezet szépségének befogadására, élvezetére. Segíteni a környezeti folyamatok, összefüggések megértését, a környezettudatos életvitel kialakítását, lehetővé tenni a természet teljességének, osztatlan egységének megérzését, az ehhez kötődő pozitív emóciók megélését, a környezetérzékenység javulását. Megvalósítani a helyes döntések meghozatalához szükséges ismeretek átadását, a magatartások, viszonyulások, értékrend, pozitív jövőkép és környezeti etika kialakulásához nélkülözhetetlen élmény-helyzetek biztosítását. Lehetővé tenni a problémák, jelenségek sokoldalú megközelítésének, látásmódjának kialakítását. 91
Felkészíteni a gyerekeket, hogy ha lehetőségük van választani, dönteni akkor a környezetkímélő termékeket, technológiákat részesítsék előnyben. Kialakítani a gyerekekben a károsodásokat megelőző gondolkodás, megismertetni a gyerekekkel a takarékos és mértékletes életvitel lehetőségeit. Optimális létszámú osztályok fenntartása, ahol a pedagógusok jobban oda tudnak figyelni a gyerekek előrehaladására, problémáira. Az optimális létszám lehetővé teszi, hogy felfedezzük a gyerekek bizonyos irányú tehetségét, és módunkban áll érdeklődési körüknek megfelelően terelgetni őket azon az úton, melyen tehetségüket kibontakoztathatják. A kis közösségi létszám lehetővé teszi a könnyebb együttműködést, a szereteten alapuló nevelés szolgálatát. A környezeti nevelés beépítése a természettudományokon kívüli tantárgyakba (technikaéletvitel, történelem, társadalomismeret-etika, művészeti tárgyak), ez lehetővé teszi, hogy az összetett és bonyolult környezeti jelenségeket, folyamatokat könnyebben megértsük több tudomány eredményeinek felhasználásával, a sokoldalú megközelítéssel. A valóságos természeti és humán környezet megtapasztalását biztosító programok: erdei iskola, túrák, jeles napok megünneplése, terepi foglalkozások a természetismeret és a környezetismeret tantárgy keretében. Konkrét természetvédelmi és környezetvédelmi oktatás a felsőbb évfolyamokon a természetismeret tantárgy keretében. Ökológiai szemlélet tükröződése a természetes életközösségek sokféleségének megfigyelésével, a környezetben bekövetkező változások nyomon követésével, az élőhelyek megóvásával, megfelelő irányítással történő természetvédelmi tevékenységgel. Tanulásszervezési és tartalmi keretek Tanórai keretek A tanórai tartalom a tanulók számára a kötelezően elsajátítandó tartalmat jelenti. Ennek szervezési formája lehet hagyományos, mely alatt a 45 perces tanórákat értjük, illetve nem hagyományos tanóra, ami lényegében a komplex (kereszttantervi, tantárgyközi) foglalkozásokat öleli fel, s mint ilyen kiemelkedő jelentőségű a környezeti nevelés szempontjából (pl. projektmódszer, erdei iskola, témanap-témahét, terepgyakorlat stb.) Ezek olyan tanulásszervezési formák, amelyeknek éppen az az egyik meghatározó jellege, hogy nem tanórakeretben történnek. Hagyományos tanórai foglalkozások A nemzeti alaptanterv és a kerettanterv lehetőségeit kihasználva – a tantárgyi programokból kiindulva – meg kell határozni a környezeti nevelési tananyagot. Minden tantárgyba próbáljuk beépíteni a környezeti nevelés célkitűzéseit. Jelenjenek meg a környezeti nevelési programban itt az egyes tantárgyak elvárásai, céljai környezeti nevelési szempontból. A helyi tanterv megírásakor is törekedjünk rá, hogy az egyes tantárgyak célkitűzéseinél jelenjenek meg a környezeti nevelési célok is. A tanórán a tananyagon kívül még sok apróság is nevel a környezet megóvására, környezetbarát életmódra. „A céloknak megfelelő feladatok, tevékenységek konkrét meghatározása, minél részletesebb felsorolása, bemutatása nemcsak az áttekinthetőség, a könnyebb gyakorlati alkalmazás, hanem a finanszírozás miatt is nagyon fontos. A tantestületnek el kell döntenie, 92
hogy milyen módon kívánja megvalósítani feladatait, milyen területek azok, amelyek leginkább szolgálják a kitűzött célokat, és nem utolsósorban, hogy melyek azok a területek, amelyekhez az erőforráslistában talál megfelelőt, vagy van reális esélye a megszervezésre.” (Iván Zsuzsanna: Hogyan készítsük el az iskolai környezeti nevelési programot?) 1.
Magyar nyelv és irodalom A tanulók ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását ismerjék meg közvetlen természetes- és mesterséges környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat! (meséket, mondákat, népdalokat és verseket ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket, az ember és a természet közötti harmonikus kapcsolatok kialakulását legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, vitára, véleményalkotásra, érvelésre erősödjön esztétikai, erkölcsi érzékenységük tudatosan készüljenek az anyanyelv védelmére, a „nyelvi környezetszennyezés” elkerülésére sajátítsák el a médiumok elemzésének technikáit A tanulókban alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés, a jó problémafelvetés, vitakészség, véleményalkotási képesség növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet- és természetvédelemi témájú könyvek feldolgozásával fejlesszük az egyéni és a közösségi kompetenciákat a drámajátékok segítségével
2.
Történelem A tanulók értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete legyenek képesek a globális problémákra megoldásokat keresni a természeti népek példáján keresztül értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében
3.Hon és népismeret A tanulók ismerjék meg a természet közelben élő, a természetet tisztelő, azt felhasználó, és nem kihasználó paraszti életmód értékeit ismerjék meg a népszokások egészségvédelmi vetületét (ünnepek előtti böjtök)
93
4.
Idegen nyelv A tanulók váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit tudják más népek ilyen irányú tevékenységeit és ismerjék az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában, projekt-munkában választ keresni állampolgári felelősségtudatuk fejlődjön A tanulókban alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben fejlődjön az idegen nyelvi kommunikáció képessége, és fedezzék fel ennek lehetőségeit
5.
Matematika A tanulók tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni logikus gondolkodása, a szintetizáló és a lényegkiemelő képessége fejlődjön tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni Legyenek képesek reális becslésekre Tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni A tanulókban alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket
6.
Környezetismeret A tanulók ismerjék meg a környezetet megfigyelésekkel, vizsgálatokkal ismerjék meg az élővilág sokszínűségét, az élőlények egyedi, megismételhetetlen voltát, az ember felelősségét az élővilág megőrzésében Ismerjék meg saját testük alapvető felépítését és működését, az egészség megőrzéséhez szükséges életvitel jellemzőit
7.
Természetismeret A tanulók váljanak képessé a természet jelenségeinek elemi szintű értelmezésére a megismerés komplexitása, egészlegességére törekvés (középpontban az élő és élettelen természet konkrét valósága, a jelenségek, a táj és a környezet áll)
94
természettudományos gondolkodás kialakításához megfelelő képességek kialakítása; környezet állapota iránti érzékenység fejlesztése ökológiai szemlélet fejlesztése helyes környezeti attitűdök fejlesztése magatartás fejlesztése értékrend alakítása környezettudat fejlesztése felelősségérzet fejlesztése környezet használatára vonatkozó helyes döntések támogatása
8.
Fizika A tanulók váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő, és élettelen közötti kölcsönhatásokat tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni ismereteik birtokában váljanak tetteik következményeit látó, előregondolkodó állampolgárrá ismerjék meg az alternatív energiahordozókat és forrásokat
9.
Kémia A tanulók rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére ismerjék a környezetüket legjobban szennyező anyagokat, törekedjenek ezek használatának csökkentésére ismerjék az emberi szervezetre káros anyagokat és ezek szervezetre gyakorolt hatásait, tartózkodjanak ezek kipróbálásától
10.
Földrajz A tanulók szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit értsék meg, hogy a népek eltérő természeti és gazdasági körülményei, hagyományai meghatározzák gondolkodásmódjukat, világszemléletüket értsék meg, hogy a társadalomföldrajzi változások, a felgyorsult fogyasztás a Föld erőforrásainak kimerüléséhez vezet 95
ismerjék meg a globális problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit ismerjék, szeressék és őrizzék a természeti és az épített környezet szépségeit
A tanulókban a környezet értékeinek megismerésével erősödjön a környezettudatos életmód iránti igény alakuljon ki az igény a szülőföld cselekvő felfedezésére fejlődjön közösségük, lakóhelyük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak megoldásában való aktív részvételi készség 11.
Biológia A tanulók ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket legyenek tájékozottak a földi élővilág sokféleségét, valamint az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolatrendszert illetően ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat A tanulókban alakuljon ki ökológiai szemléletmód alakuljon ki a természeti és az épített környezet iránti felelősség
12.
Egészségtan A tanulók ismerjék meg szervezetük sajátságait és az életkorral kapcsolatos változásait sajátítsák el az elsősegély-nyújtási technikákat ismerjék fel az empátia szerepét a másik ember megítélésében A tanulókat ösztönözze a helyes viselkedésmódok és a környezet-egészségvédő szokásrendek kialakítására segítse az önmagukkal szembeni felelősségérzet kialakításában segítse az őket veszélyeztető környezeti, társadalmi tényezők és azok elhárítási módjainak felismerésében
13.
Ének-zene A tanulók ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét tudják, hogy az élő és az élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek 96
fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni
14.
Rajz és vizuális kultúra A tanulók ismerjék meg a természet sokszínűségét, formagazdagságát ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére Tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira ismerjék a természetes alapanyagok használatát legyenek képesek alkotásokat létrehozni, melyek a természetről szólnak legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelően elemezni legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket
15.
Tánc és dráma A tanulók tudjanak improvizálni természeti jelenségeket a tánc és dráma eszközeivel természethez való érzelmi kötődése erősödjön a drámajátékon keresztül sajátítsák el a néptánc elemeit, lássák benne a környezeti nevelési lehetőségeket Technika és életvitel A tanulók ismerjék meg az emberi alkotásokban megtestesülő használati, esztétikai, formai és etikai értékeket ismerjék meg a technika okozta környezeti károsodásokat és azok megelőzésének módjait ismerjék meg az egészséges táplálkozás alapelemeit ismerjék meg a komposztálás folyamatát és hasznát ismerjék meg a környezetbarát technikákat és technológiákat ismerjék meg a felhasznált természetes anyagok, az épített környezet jellemzőit sajátítsák el az egészséges táplálkozás, kertészeti alapismeretek, komposztálás, szelektív hulladékgyűjtés alapvető ismérveit
16.
A tanulókban alakuljon ki az egészséges életmód iránti igény a civilizáció társadalmi és környezeti vonatkozásainak feltárása révén erősödjön a felelős, környezettudatos beállítottság alakuljon ki a kritikus fogyasztói magatartás 97
17.
Informatika (számítástechnika és könyvtárhasználat) A tanulók legyenek képesek az interneten illetve a szakirodalomban információkat keresni, konkrét, a valós életből vett példákat értelmezni, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni legyenek képesek a számítógép segítségével megszerezhető tudás szűrésére, váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására ismerjék meg az informatikában (pl. az internet-használatban) rejlő környezetvédelmi lehetőségeket használják a világhálót kutatómunkára, ismeretszerzésre ismerjék meg a távközlési-informatikai berendezések környezetkárosító hatásait váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket informatikai módszerekkel demonstrálják (számítástechnika alkalmazása, könyvtárhasználat, irodalmi hivatkozások) a számítástechnikai eszközök használata során valósítsák meg az anyag- és energiatakarékos alkalmazás feltételeit
18.
Testnevelés A tanulók fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlődésüket győződjenek meg a mozgás jótékony hatásairól a különböző szervrendszerek működését tekintve legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök, és a tornaszerek sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat A tanulókban tudatosítsa az egészség és a környezet komplexitását alakuljon ki az igény a higiénés normák betartására segítse az egészséges napi-heti-évszakos életritmus kialakulását
Nem hagyományos tanórai foglalkozások Erdei iskola: „Az erdei iskola olyan többnapos, szorgalmi időben megvalósuló, a szervező intézmény székhelyétől különböző helyszínű, környezethez illeszkedő nevelési-tanulásszervezési egység, melynek során a tanulás folyamatát – a tanulói képességek fejlesztését és a tananyag elsajátítását – a tanulók aktív, együttműködő, cselekvő (kooperatív-interaktív) megismerő tevékenységére építik. az ismeretszerzés folyamatában elsősorban tanulási technikákra helyezi a hangsúlyt. A tanítás tartalmilag 98
és tantervileg egyaránt szorosan és szervesen kapcsolódik a választott helyszín természeti, ember által létesített és szociokulturális környezetéhez. Kiemelkedő nevelési feladata a környezettel harmonikus, egészséges életvezetési képességek fejlesztése és a közösségi tevékenységekhez kötődő szocializáció.” (Lehoczky János) Madarak és Fák Napja. Terepgyakorlatok. Nem a tanteremben tartott óra: Iskolánkban a háziállatfajták oktatásánál meglátogatunk egy gazdasági udvart. A Zalaegerszeghez és szűkebb környezetünkhöz kapcsolódó ismeretek tanulásánál lehetőségünk nyílik a műemlékek, múzeumok meglátogatására, és itt a tananyag feldolgozására. Tanórán kívüli lehetőségek Célkitűzések A választott programok és az alkalmazott módszerek fejlesszék a tanuló szociális képességeit adjanak lehetőséget új ismeretek megszerzésére (biológiai sokféleség, fenntartható fejlődés) rendszerezzék, szelektálják, mélyítsék el a már meglévő ismereteket szintetizálják az egyes tantárgyak nyújtotta analitikus ismereteket, tanítsanak rendszerszemléletre alakítsanak ki kritikus gondolkodást fejlesszék a környezeti harmónia megteremtése érdekében fontos képességeket (pl.: problémamegoldó, konfliktuskezelési képességek, tolerancia, alternatív gondolkodás) ösztönözzenek az egészséges, környezetbarát életmód elsajátítására alakítsanak ki környezeti érzékenységet, helyes szokásokat, viselkedési normákat neveljenek a hagyományok tiszteletére mutassanak követendő mintákat ösztönözzenek felelősségteljes cselekvésekre (tárják fel, hogy mit tehet a tanuló egyéni életében a környezeti problémák megoldása, megelőzése érdekében); tárják fel a tanulók számára a globális kérdések alapvető gazdasági, társadalmi hátterét, tegyék világossá a tanulók számára, hogy az ember a természet része, és csak akkor van esélye a boldogulásra, ha kész együttműködni környezetével, és nem uralkodni akar felette. - szakkör - önképzőkör - gyűjtőmunka - diákkonferencia - fórum - vetélkedő - nyári tábor - kézműves foglalkozás - színház, mozi - akciók, kampányok - kirándulás, túra - múzeum, állatkert látogatása - pályázatokon való részvétel - iskolakert 99
- hulladékgyűjtés - kiállítás (készítés, megtekintés) - települési környezet szépítése A környezet- és egészségvédelem jeles napjai.A természet-környezetvédelem és az egészségügy jeles napjairól a tanórákba beépítve illetve külön programokat szervezve emlékezhetünk meg és tudatosíthatjuk a jelentőségüket. A nap jellegének megfelelő vetélkedőt, akciót vagy kirándulást szervezhetünk, illetve pályázatot írhatunk ki. Február 2. Március 6. Március 22. Március 23. Április 3. Április 4. Április 7. Április 22. Április 24. Május 8. Május 10. Május 15. Május 15. Május 18. Május 24. Május 31. Június 5. Június 8. Június 17. Június 21. Június 25. Július 11. Augusztus 9. Szeptember 16. Szeptember 22. Szeptember 23. Október 1. Október 4. Október 8. Október 8. Október 10. Október 15. Október 16. Október 21. Október 31. November 17. November 27. December 1. December 29.
Vizes Élőhelyek Nemzetközi Energiahatékonyság Nap Víz Világnapja Meteorológiai Világnap Csillagászati Világnap Laboratóriumi Állatok Napja Egészségügyi Világnap Föld Napja Kísérleti Állatok Védelmének Napja Nemzetközi Vöröskereszt Napja Madarak és Fák Napja Állat- és növényszeretet napja (Magyarországon) Nemzetközi Klímaváltozási Akciónap Múzeumi Világnap Európai Nemzeti Parkok Napja Dohányzásmentes Világnap Környezetvédelmi Világnap Óceánok Világnapja Világnap az Elsivatagosodás Ellen A Nap Napja Barlangok Világnapja Népesedési Világnap Állatkertek Napja Ózon Világnapja Autómentes Nap Takarítási Világnap Habitat Világnap Állatok Világnapja Madárfigyelő Világnap Természeti Katasztrófák Elleni Védekezés Világnapja Lelki Egészség Napja Nemzeti Gyaloglónap Élelmezési Világnap Földünkért Világnap Takarékossági Világnap Füstmentes Nap Fogyasztásszüneteltetési Nap AIDS elleni világnap Biodiverzitás Védelmének Napja
100
Vetélkedők, tanulmányi versenyek– Az érdeklődő, ambiciózus tanulókat ösztönözzük arra, hogy vegyenek részt helyi, regionális és országos versenyeken. Általános iskola 5–6. évfolyam Általános iskola 7–8. évfolyam Általános Iskola 5.-8. évfolyam
Kaán Károly Természet és Környezetismereti Országos Verseny Herman Ottó Országos Biológia Verseny Balogh János Országos Környezet –Egészségvédelmi Csapatverseny
101
Módszerek Használhatunk hagyományos módszereket, de a környezeti nevelés szempontjából sokkal hatékonyabbak az élményalapú, tevékenységalapú, érzékenyítő, interaktív módszerek. Törekedni kell ezek minél sokoldalúbb alkalmazására. JÁTÉKOK Szituációs Memóriafejlesztő Kombinációs Érzékelést fejlesztő Ráhangolást segítő Bizalomerősítő Kapcsolatteremtést segítő Drámapedagógia MODELLEZÉS Hatásvizsgálatok Rendszermodellezés Előrejelző Működő modellek készítése, elemzése RIPORT MÓDSZER Kérdőíves felmérés Direkt riportok Fotóriport PROJEKT MÓDSZER Analízis – akció projektek TEREPGYAKORLATI MÓDSZEREK Terepgyakorlatok Táborok Térképkészítés Egyszerű megfigyelések Célzott megfigyelések, mérések AKTÍV, KREATÍV MUNKA Természetvédelmi és fenntartási munkák Rekonstrukciós munkák Madárvédelmi feladatok Rend- és tisztasági verseny KÖZÖSSÉGÉPÍTÉS Csoportszervezés a környezet-egészségügyi nevelés érdekében 102
MŰVÉSZI KIFEJEZÉS Vizuális művészet a környezeti nevelésben Irodalmi alkotások Zeneművészet Fotóművészet Táncművészet Népművészet Esztétikai érzékenység és élmény fejlesztése A tanulók önkifejezése a művészetek nyelvén
Taneszközök Tankönyvek, nyomtatott és elektronikus anyagok, természetismereti könyvek, mesekönyvek, játékgyűjtemények, hírlevelek, folyóiratok, természetfilmek, dokumentumfilmek, diasorozatok, plakátok. Térképek, tájékozódási eszközök (iránytű, tájoló), modellek, tablók. Fizikai, kémiai mérésekhez megfelelő eszközök, anyagok, biológiai vizsgálatokhoz szükséges eszközök, anyagok (nagyító, mikroszkóp, bonckészlet stb.). Játékokhoz szükséges felszerelések (labda, szembekötő stb.) Anyagok és eszközök a kézműves foglalkozásokhoz, gyakorlati természetvédelemhez (papír, ragasztó, írószerszámok, faanyag stb.) Eszközök és anyagok az életvitel és gyakorlati ismeretek környezeti nevelési célkitűzéseihez (pl. megfelelő szerszámok)
Az iskolai környezet 1. Az iskolaépület és működtetése Ügyeljünk az iskola esztétikusságára, a termek, folyosók ne kongjanak az ürességtől, legyenek faliújságok, színes tablók, tárlók, ahol a gyerekek műveit is kiállíthatjuk. Adjuk meg a lehetőséget, hogy a gyerekek maguk is részt vehessenek környezetük szépítésében. Legyenek az iskolában megfelelő termek, helyiségek, ügyeljünk a világosságra és a megfelelő hőmérsékletre. Az iskolaudvar zöldítése: Törekedjünk rá, hogy legyen minél több fa. Helyezzünk el padokat is az udvaron, hogy a gyerekek le tudjanak ülni, mert sokszor azért nem mennek ki szívesen az épületből, mert nem tudnak hol beszélgetni. Meglévő iskolakertben biokertészeti módszerek elterjesztése. Hulladékkezelés: Papírgyűjtést szervezünk, a papírt a MÉH-be szállíttatjuk. A papírt és a szerves hulladékot gyűjtsük külön. Komposzttároló készítése az iskolakertben. Energiagazdálkodás, vízgazdálkodás: nyílászárók megfelelő szigetelése, energiatakarékos izzók beszerelése, víztakarékos WC tartályok felszerelése. Persze fontos, hogy a gyerekek is figyeljenek oda, hogy a villanyok le legyenek kapcsolva ott, ahol nem tartózkodnak, a csapok megfelelően legyenek elzárva stb.
103
2. Az iskola életvitele Pedagógusok, iskola dolgozóinak példamutató magatartása (tartsák be ők is a hulladékkezelés, energia- és vízgazdálkodás gyerekek számára is előírt szabályait, a takarítók ügyeljenek a hulladékkezelésre, gondnok, technikai dolgozó munkavégzése, élete is legyen példamutató.). Étkezés: terítés, étkészlet anyaga, minősége, kulturált étkezés szokásai. Szünetekben szellőztetés, minél többet legyenek a gyerekek az udvaron. Délutáni foglalkozás megszervezése, napközi, tanulószoba. Iskolánkban a napközi ideje általában 3 óra, ebből 1 óra tanulás, 1 óra szakkörök, könyvtár, korrepetálás, énekkar, sport, 1 óra pedig szabadfoglalkozás.
Kommunikáció 1. Iskolán belül Tanárok–iskolavezetők, tanárok–tanárok: előre kiírt és rögtönzött értekezletek, faliújság, megbeszélések, Diákok–tanárok: faliújság, iskolarádió, iskolaújság, diákönkormányzat,osztályfőnökök tájékoztatása, Diákok–diákok: faliújság, iskolarádió, diákönkormányzat, Iskola–szülők: szülői értekezletek, fogadóórák, levélben való tájékoztatás, nyílt napok, szülőkkel közös programok, iskolaújság, évkönyv, kiállítások. Iskola–fenntartó: iskolagyűlés Iskola–partnerek: évkönyv, nyílt programok, nyílt napok, levélben való tájékoztatás. 2. Külső (helyi és országos média) Településekkel: helyi televízió, önkormányzat faliújsága, nyílt programok Országgal: TV, rádió, Internet.
104
A tanulók környezeti nevelési eredményeinek értékelési szempontjai: Egyes tanulók esetében az iskolai cél- és értékrendszer megvalósulása a szociális képességek alakulása a beállítódások és értékorientáció fejlődése a csoporthelyzet megismerése a konfliktuskezelés módjai Osztályközösségek esetében a csoportviszonyok alakulása a közvélemény, a morális gondolkodás változása az informális kapcsolatrendszerek alakulása a tevékenységrendszer megismerése Apedagógusok környezetinevelési gyakorlata színvonalának minősítése: Rendelkeznek-e mindazon ismeretekkel, szakmai hozzáértéssel és személyiségvonásokkal, amelyek a környezettudatosság és az együttélési morál alakítása során mintaként szolgálnak? Felkészülésüket áthatja-e az együttműködésre törekvés? Törekednek-e fenntartani az egyensúlyt a személyiség szabadsága és a munkavégzés rendje között? Tanulóik számára jól szervezett tevékenységek során biztosítják-e a sokoldalú, személyes tapasztalatszerzési lehetőséget és kommunikációs helyzetet? Alkalmat adnak-e az önálló elemzés, szabály, sejtés tanulói megfogalmazásának? Segítik-e a szabály, összefüggés, megállapítás napi élethelyzetekben megjelenő példáinak és a szükségszerűségeinek felismerését? Lehetőségeket biztosítanak-e arra, hogy a tananyag legyen természetes valóságában tanulmányozható, és élményt nyújtson? Megszervezik-e az egyéni és kooperatív tanulás formáit, biztosítják-e a differenciálás lehetőségeit a képességek fejlesztésének folyamatában?
Tantárgyak A tantárgyakban előírt környezeti nevelési tartalmakat az adott tantárgyra előírt ellenőrzési, értékelési formákkal tudjuk mérni. A tanulók személyiség-fejlődése A tanulók személyiségének formálódását már nem ilyen egyszerű mérni: használhatunk kérdőíveket, szociometriai vizsgálatokat, különböző megfigyeléseket, egyéni vagy csoportos beszélgetéseket.
105
Továbbképzések 1. Belső (helyi) Értekezlet valamilyen meghatározott témában, melyre a pedagógusok készülnek fel. Tanulmányutak: A mi iskolánkban minden évben szervezünk egy őszi tanulmányutat, melyen a leendő erdei iskola vagy tábor helyszínét látogatjuk meg. Továbbképzés az iskolában meghívott szakértők segítségével az egész tanári kar és a többi dolgozó számára. 2. Külső Részvétel akkreditált környezeti neveléssel kapcsolatos továbbképzéseken. Meg kell tervezni, hogy az iskola egy évben hány főt küld továbbképzésre, és milyen hiányterületek vannak, amihez jó lenne, ha a tantestületből értene valaki.
106
Zalaszentiváni Iskola feladat-ellátási hely
Helyzetkép Belső: az iskola Előélet, hagyományok: Rendelkezünk iskolakerttel, iskolánk szűkebb és tágabb környékét rendszeresen takarítjuk, minden tanév elején papírgyűjtést szervezünk. Rendszeresen részt veszünk az iskola vonzáskörzetébe tartozó települések kulturális és hagyományőrző műsorain. Hagyományaink közül környezeti nevelési célokat is tartalmaznak a következők: iskolai sportnap, tavaszi túra és akadályverseny, tábor. Ezek a programjaink hosszú évek óta sikeresen működnek. A sportnapon és a túrán az iskola valamennyi tanulója és pedagógusa részt vesz. Táborozni tanulóink 20 % - a szokott. Épület és berendezése: Az épületet felépítő anyagok: az iskola épülete tégla, teteje cserép Az iskola világítása, fűtése: a korábbi évtizedek intézményépítési szokásainak megfelelően központi fűtés (gázkazánok). Sajnos a fűtésünk nem igazán takarékos, hiszen az iskola szigetelése nem megfelelő, nyílászáróink nagyon rossz állapotban vannak. Világításunk jó, energiatakarékos. 8 osztálytermünk van, megfelelő kialakítással, megfelelő mérettel. Minden tantermünk sötétíthető, hőmérsékletük mindenkor megfelelő, kellemes. Technika tantermünk megfelelő. Vizesblokkjaink megfelelő mennyiségben és minőségben állnak rendelkezésre. Tornaszobánkhoz fiú és leányöltöző is tartozik. Mellékhelyiségeink tiszták, jól felszereltek. Iskolánk barátságosan kialakított belső környezettel rendelkezik. Folyosóink, aulánk szépen díszített, gyerekmunkák, az iskola életét bemutató képek fogadják a látogatót. Osztályaink dekorációit tanulóink maguk készítik. Termeink otthonosak, virágosak. Tantermeink bútorzata megfelel az életkori követelményeknek. Tanulópadjainkat folyamatosan próbáljuk korszerűsíteni. Alsósaink életkornak megfelelő tanulói asztalokkal és székekkel rendelkeznek, felső tagozatban tanulóasztalaink és székeink vannak. Az informatika teremben az előírásoknak megfelelő berendezés található. Tanulóink személyes holmijait nem lehet elzárni, de a kabátoknak a folyosón szekrények vannak kialakítva. Iskolánkban értékmegőrzés biztosított. Technikai felszereltség: Informatika tantermünk közepes színvonalon, de jól felszerelt, 24 órás Internet hozzáféréssel. Rendelkezünk korszerű fénymásolókkal, van egy videomagnónk, 2 db DVD lejátszónk, két db színes TV, két db CD-s magnó. Rendelkezünk 5 digitális táblával, felülről vezérelt projektorokkal, laptopokkal. Gyakorlókertünk földművelő szerszámokkal rendelkezik.
107
Étkeztetés: Iskolánkban melegítőkonyha van. Tisztasága és felszereltsége megfelelő, Az étkező padozata 2009-ben lett felújítva. Az étkező rendje kialakult, önkiszolgáló rendszerrel működik. Az ételek minősége általában megfelelő, kisebb-nagyobb panaszok néha vannak a minőségével szemben. Szükséges lenne a korszerűbb, egészségesebb étrend kialakítása. A diákétkeztetés az önkormányzat feladata. Iskola udvara: Minden oldalról zárt, az iskolaépület illetve kerítéssel határolt udvarunk van. Van füves focipályánk, füves területen mászókáink. Aszfaltos kézilabda pálya, belső udvarunk füves. Dolgozóink autóinak parkolása megoldott. Szabadtéri játékaink EU szabványnak megfelelők. 2. Külső: a település és a régió, a helyi értékek Iskolánkba 4 településről járnak a tanulók. Ez jelentősen meghatározza kapcsolatrendszerünket. Szerves részei vagyunk az Észak-nyugat Zalai Kistérségnek, és az Észak-nyugat Zalai Kistérségi Iskolaszövetségnek. A falu természeti, társadalmi, gazdasági helyzete Székhely településünk (Zalaszentiván) dombok közötti völgybe, jelentős közúti- és vasúti forgalmat elviselve fekszik. A kb. 1200 fő lakosú település életét erőteljesen befolyásolja a közeli megyeszékhely, Zalaegerszeg. Ugyanez mondható el a körülöttünk elhelyezkedő további három településről, amelyek lélekszáma 300-500 között változik falvanként. Településeinken szervezett szemétszállítás működik. Sajnos a szelektív hulladékgyűjtés nem megoldott. Zalaszentiván község súlyos problémája a községen „átzúduló” gépkocsi forgalom. Kerékpárút nincs. Mind a négy településen működnek civil kulturális szervezetek. Ezekkel az iskolának nagyon jó a kapcsolata, rendszeres vendégei iskolánk rendezvényeinek. Erőforrások 1. Belső személyi erőforrások Pedagógus: tantárgyában segít a környezeti nevelési célok megtalálásában, tantárgyába beépíti ezeket, tanmenetében jelöli, tanmenetéhez tartja magát odafigyel példamutató magatartására részt vesz a környezeti nevelési programokon, segít azok szervezésében. Diák: részt vesz a környezeti nevelési programokon magatartásával, aktív részvételével elősegíti a környezeti nevelési célok megvalósulását. Otthonában, környezetében felhívja a figyelmet a környezet védelmének szükségességére. Technikai dolgozók:
108
vegyenek részt azokban a környezeti nevelési feladatokban, amelyekben szükség van a segítségükre (pl. saláták, gyümölcsteák készítése, terítés szépsége). Takarítóinknak munkaköri kötelességük az intézmény tisztántartása.
2. Külső személyi erőforrások Intézmény, szervezet
A kapcsolat formája, tartalma
Iskolai képviselő, kapcsolattartó
Önkormányzatok
Bekapcsolódás a települések kulturális életébe;
Szülői Munkaközösség
Intézményi programok támogatása, segítség a szervezésben. Iskolai ünnepségek, helyi községi rendezvények, hagyományőrző műsorok, kulturális bemutatók. Kistérségi programok
tagiskola-vezető, osztályfőnökök, pedagógusok Osztályfőnökök.
Civil szervezetek
Észak-nyugat Zalai Kistérségi Társulás
Intézményvezető, pedagógusok Intézményvezető, polgármesterek, kistérségi menedzser
3. Anyagi források Állami források: TÁMOP-3.1.4. pályázatai, közös pályázat, pl. erdei iskolák támogatása, táborozási támogatás. Önkormányzati és nemzetközi források: működési támogatás, EU-s támogatások Magánforrások: A gyermekek egészséges testi fejlődéséért Alapítvány, szponzorok Egyéb bevételek: hulladékgyűjtésből származó bevétel, terembérleti díjak. Alapelvek, célok Alapelvek, jövőkép, hosszú távú célok Az ember környezetéhez hozzá tartozik mind a természetes, mind az épített és a társadalmi környezet. Ezért a környezeti nevelés olyan személyiségformálást jelent, melynek során az ember felismeri a természeti, társadalmi, gazdasági jelenségek kölcsönös voltát, helyét és szerepét e környezeti rendszerben. Kialakítja az emberekben azokat az új környezettel kapcsolatos magatartási és életviteli mintákat, melynek során a társadalom környezetért felelős személyiségeivé válnak. Ennek céljából fontos biztosítani mindenki számára azt a lehetőséget, hogy elsajátíthassa a környezet megvédéséhez szükséges tudást, készséget, értékrendszert, pozitív érzelmi hozzáállást, elkötelezettséget. A környezetben minden mindennel összefügg, ezért szerencsés, hogy a környezeti nevelés rendszer-szemléletű, holisztikus látásmódú, lehetővé teszi az egésztől a részek felé való megismerést, több tudományterület összekapcsolását. A környezeti nevelés élethosszig tartó folyamat, nemcsak az iskolában folyik, hanem az élet más színterein is (család, óvoda, más intézményes és intézményen kívüli terület).
109
A környezeti problémák igazából soha nem helyi jellegűek, mindig tágabb környezetre hatnak, mégis érzelmileg fontos, hogy a környezeti nevelés helyi problémákra, a helyi természeti-társadalmi jellemzők megismerésére támaszkodjon, miközben megláttatja ezek globális összefüggéseit. Az aktuális problémák szemléletformáló hatásán keresztül eljut a gyermekekben a jövő iránti erkölcsi felelősség kialakításáig. Cél olyan emberek nevelése, akik a természetes és a társadalmi környezet szépségeire nyitottak, ezeket tudják értékelni, majd a természettel harmonikusan tudnak együtt élni, életvitelüket harmonikusan tudják vezetni, ezért a nevelésnek a valóságos életben kell gyökereznie. A problémák egyedül nem megoldhatók, ezért a környezeti nevelés fontos célja az együttműködésre nevelés, az egymásra odafigyelés, az egymás iránti szeretet kialakítása, a társadalomba való beilleszkedés képességének kifejlesztése. A jövő problémái sok esetben még előreláthatatlanok, ezért fontos feladata a környezeti nevelésnek a kreativitás, az önálló ismeretszerzés és kritikus, problémamegoldó gondolkodás képességének kialakítása, fejlesztése. Konkrét célok és feladatok A gyermekekben hajlandóságot ébreszteni az aktív részvételre, kialakítani a tenni akarást a problémák megoldására, kifejleszteni az eredményes konfliktuskezelés cselekvő képességét, aktivitást és jó együttműködést. Érzékennyé tenni a gyerekeket a harmonikus környezet szépségének befogadására, élvezetére. Segíteni a környezeti folyamatok, összefüggések megértését, a környezettudatos életvitel kialakítását, lehetővé tenni a természet teljességének, osztatlan egységének megérzését, az ehhez kötődő pozitív emóciók megélését, a környezetérzékenység javulását. Megvalósítani a helyes döntések meghozatalához szükséges ismeretek átadását, a magatartások, viszonyulások, értékrend, pozitív jövőkép és környezeti etika kialakulásához nélkülözhetetlen élmény-helyzetek biztosítását. Lehetővé tenni a problémák, jelenségek sokoldalú megközelítésének, látásmódjának kialakítását. Felkészíteni a gyerekeket, hogy ha lehetőségük van választani, dönteni akkor a környezetkímélő termékeket, technológiákat részesítsék előnyben. Kialakítani a gyerekekben a károsodásokat megelőző gondolkodás, megismertetni a gyerekekkel a takarékos és mértékletes életvitel lehetőségeit. Optimális létszámú osztályok fenntartása, ahol a pedagógusok jobban oda tudnak figyelni a gyerekek előrehaladására, problémáira. Az optimális létszám lehetővé teszi, hogy felfedezzük a gyerekek bizonyos irányú tehetségét, és módunkban áll érdeklődési körüknek megfelelően terelgetni őket azon az úton, melyen tehetségüket kibontakoztathatják. A kis közösségi létszám lehetővé teszi a könnyebb együttműködést, a szereteten alapuló nevelés szolgálatát. A környezeti nevelés beépítése a természettudományokon kívüli tantárgyakba (technikaéletvitel, történelem, társadalomismeret-etika, művészeti tárgyak), ez lehetővé teszi, hogy az összetett és bonyolult környezeti jelenségeket, folyamatokat könnyebben megértsük több tudomány eredményeinek felhasználásával, a sokoldalú megközelítéssel. A valóságos természeti és humán környezet megtapasztalását biztosító programok: erdei iskola, túrák, jeles napok megünneplése, terepi foglalkozások a természetismeret és a környezetismeret tantárgy keretében. Konkrét természetvédelmi és környezetvédelmi oktatás a felsőbb évfolyamokon a természetismeret tantárgy keretében. 110
Ökológiai szemlélet tükröződése a természetes életközösségek sokféleségének megfigyelésével, a környezetben bekövetkező változások nyomon követésével, az élőhelyek megóvásával, megfelelő irányítással történő természetvédelmi tevékenységgel. Tanulásszervezési és tartalmi keretek Tanórai keretek A tanórai tartalom a tanulók számára a kötelezően elsajátítandó tartalmat jelenti. Ennek szervezési formája lehet hagyományos, mely alatt a 45 perces tanórákat értjük, illetve nem hagyományos tanóra, ami lényegében a komplex (kereszttantervi, tantárgyközi) foglalkozásokat öleli fel, s mint ilyen kiemelkedő jelentőségű a környezeti nevelés szempontjából (pl. projektmódszer, erdei iskola, témanap-témahét, terepgyakorlat stb.) Ezek olyan tanulásszervezési formák, amelyeknek éppen az az egyik meghatározó jellege, hogy nem tanórakeretben történnek. Hagyományos tanórai foglalkozások A nemzeti alaptanterv és a kerettanterv lehetőségeit kihasználva – a tantárgyi programokból kiindulva – meg kell határozni a környezeti nevelési tananyagot. Minden tantárgyba próbáljuk beépíteni a környezeti nevelés célkitűzéseit. Jelenjenek meg a környezeti nevelési programban itt az egyes tantárgyak elvárásai, céljai környezeti nevelési szempontból. A helyi tanterv megírásakor is törekedjünk rá, hogy az egyes tantárgyak célkitűzéseinél jelenjenek meg a környezeti nevelési célok is. A tanórán, a tananyagon kívül még sok apróság is nevel a környezet megóvására, környezetbarát életmódra. „A céloknak megfelelő feladatok, tevékenységek konkrét meghatározása, minél részletesebb felsorolása, bemutatása nemcsak az áttekinthetőség, a könnyebb gyakorlati alkalmazás, hanem a finanszírozás miatt is nagyon fontos. A tantestületnek el kell döntenie, hogy milyen módon kívánja megvalósítani feladatait, milyen területek azok, amelyek leginkább szolgálják a kitűzött célokat, és nem utolsósorban, hogy melyek azok a területek, amelyekhez az erőforráslistában talál megfelelőt, vagy van reális esélye a megszervezésre.” (Iván Zsuzsanna: Hogyan készítsük el az iskolai környezeti nevelési programot?) 1.
Magyar nyelv és irodalom A tanulók ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását ismerjék meg közvetlen természetes- és mesterséges környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat! (meséket, mondákat, népdalokat és verseket ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket, az ember és a természet közötti harmonikus kapcsolatok kialakulását legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, vitára, véleményalkotásra, érvelésre erősödjön esztétikai, erkölcsi érzékenységük
111
tudatosan készüljenek az anyanyelv védelmére, a „nyelvi környezetszennyezés” elkerülésére sajátítsák el a médiumok elemzésének technikáit A tanulókban alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés, a jó problémafelvetés, vitakészség, véleményalkotási képesség növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet- és természetvédelemi témájú könyvek feldolgozásával fejlesszük az egyéni és a közösségi kompetenciákat a drámajátékok segítségével 2.
Történelem A tanulók értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete legyenek képesek a globális problémákra megoldásokat keresni a természeti népek példáján keresztül értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében
3.
Hon és népismeret A tanulók ismerjék meg a természet közelben élő, a természetet tisztelő, azt felhasználó, és nem kihasználó paraszti életmód értékeit ismerjék meg a népszokások egészségvédelmi vetületét (ünnepek előtti böjtök)
4.
Idegen nyelv A tanulók váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit tudják más népek ilyen irányú tevékenységeit és ismerjék az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában, projekt-munkában választ keresni állampolgári felelősségtudatuk fejlődjön A tanulókban alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben fejlődjön az idegen nyelvi kommunikáció képessége, és fedezzék fel ennek lehetőségeit
5.
Matematika 112
A tanulók tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni logikus gondolkodása, a szintetizáló és a lényegkiemelő képessége fejlődjön tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni Legyenek képesek reális becslésekre Tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni A tanulókban alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket 6.
Környezetismeret A tanulók ismerjék meg a környezetet megfigyelésekkel, vizsgálatokkal ismerjék meg az élővilág sokszínűségét, az élőlények egyedi, megismételhetetlen voltát, az ember felelősségét az élővilág megőrzésében Ismerjék meg saját testük alapvető felépítését és működését, az egészség megőrzéséhez szükséges életvitel jellemzőit
7.
Természetismeret A tanulók váljanak képessé a természet jelenségeinek elemi szintű értelmezésére a megismerés komplexitása, egészlegességére törekvés (középpontban az élő és élettelen természet konkrét valósága, a jelenségek, a táj és a környezet áll) természettudományos gondolkodás kialakításához megfelelő képességek kialakítása; környezet állapota iránti érzékenység fejlesztése ökológiai szemlélet fejlesztése helyes környezeti attitűdök fejlesztése magatartás fejlesztése értékrend alakítása környezettudat fejlesztése felelősségérzet fejlesztése környezet használatára vonatkozó helyes döntések támogatása
8.
Fizika A tanulók váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő, és élettelen közötti kölcsönhatásokat
113
tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni ismereteik birtokában váljanak tetteik következményeit látó, előregondolkodó állampolgárrá ismerjék meg az alternatív energiahordozókat és forrásokat 9.
Kémia A tanulók rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére ismerjék a környezetüket legjobban szennyező anyagokat, törekedjenek ezek használatának csökkentésére ismerjék az emberi szervezetre káros anyagokat és ezek szervezetre gyakorolt hatásait, tartózkodjanak ezek kipróbálásától
10.
Földrajz A tanulók szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit értsék meg, hogy a népek eltérő természeti és gazdasági körülményei, hagyományai meghatározzák gondolkodásmódjukat, világszemléletüket értsék meg, hogy a társadalom-földrajzi változások, a felgyorsult fogyasztás a Föld erőforrásainak kimerüléséhez vezet ismerjék meg a globális problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit ismerjék, szeressék és őrizzék a természeti és az épített környezet szépségeit A tanulókban a környezet értékeinek megismerésével erősödjön a környezettudatos életmód iránti igény alakuljon ki az igény a szülőföld cselekvő felfedezésére fejlődjön közösségük, lakóhelyük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak megoldásában való aktív részvételi készség
11.
Biológia A tanulók ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket
114
legyenek tájékozottak a földi élővilág sokféleségét, valamint az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolatrendszert illetően ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat A tanulókban alakuljon ki ökológiai szemléletmód alakuljon ki a természeti és az épített környezet iránti felelősség 12.
Egészségtan A tanulók ismerjék meg szervezetük sajátságait és az életkorral kapcsolatos változásait sajátítsák el az elsősegély-nyújtási technikákat ismerjék fel az empátia szerepét a másik ember megítélésében A tanulókat ösztönözze a helyes viselkedésmódok és a környezet-egészségvédő szokásrendek kialakítására segítse az önmagukkal szembeni felelősségérzet kialakításában segítse az őket veszélyeztető környezeti, társadalmi tényezők és azok elhárítási módjainak felismerésében
13.
Ének-zene A tanulók ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét tudják, hogy az élő és az élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni
14.
Rajz és vizuális kultúra A tanulók ismerjék meg a természet sokszínűségét, formagazdagságát ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére Tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira ismerjék a természetes alapanyagok használatát legyenek képesek alkotásokat létrehozni, melyek a természetről szólnak legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelően elemezni legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését 115
tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok formatervezésre kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket
szerinti
15.
Tánc és dráma A tanulók tudjanak improvizálni természeti jelenségeket a tánc és dráma eszközeivel természethez való érzelmi kötődése erősödjön a drámajátékon keresztül sajátítsák el a néptánc elemeit, lássák benne a környezeti nevelési lehetőségeket
16.
Technika és életvitel A tanulók ismerjék meg az emberi alkotásokban megtestesülő használati, esztétikai, formai és etikai értékeket ismerjék meg a technika okozta környezeti károsodásokat és azok megelőzésének módjait ismerjék meg az egészséges táplálkozás alapelemeit ismerjék meg a komposztálás folyamatát és hasznát ismerjék meg a környezetbarát technikákat és technológiákat ismerjék meg a felhasznált természetes anyagok, az épített környezet jellemzőit sajátítsák el az egészséges táplálkozás, kertészeti alapismeretek, komposztálás, szelektív hulladékgyűjtés alapvető ismérveit A tanulókban alakuljon ki az egészséges életmód iránti igény a civilizáció társadalmi és környezeti vonatkozásainak feltárása révén erősödjön a felelős, környezettudatos beállítottság alakuljon ki a kritikus fogyasztói magatartás
17.
Informatika (számítástechnika és könyvtárhasználat) A tanulók legyenek képesek az interneten illetve a szakirodalomban információkat keresni, konkrét, a valós életből vett példákat értelmezni, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni legyenek képesek a számítógép segítségével megszerezhető tudás szűrésére, váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására ismerjék meg az informatikában (pl. az internet-használatban) rejlő környezetvédelmi lehetőségeket használják a világhálót kutatómunkára, ismeretszerzésre ismerjék meg a távközlési-informatikai berendezések környezetkárosító hatásait váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket informatikai módszerekkel demonstrálják (számítástechnika alkalmazása, könyvtárhasználat, irodalmi hivatkozások) a számítástechnikai eszközök használata során valósítsák meg az anyag- és energiatakarékos alkalmazás feltételeit
18.
Testnevelés A tanulók 116
fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlődésüket győződjenek meg a mozgás jótékony hatásairól a különböző szervrendszerek működését tekintve legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök, és a tornaszerek sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat A tanulókban tudatosítsa az egészség és a környezet komplexitását alakuljon ki az igény a higiénés normák betartására segítse az egészséges napi-heti-évszakos életritmus kialakulását
Nem hagyományos tanórai foglalkozások Erdei iskola: „Az erdei iskola olyan többnapos, szorgalmi időben megvalósuló, a szervező intézmény székhelyétől különböző helyszínű, környezethez illeszkedő nevelési-tanulásszervezési egység, melynek során a tanulás folyamatát – a tanulói képességek fejlesztését és a tananyag elsajátítását – a tanulók aktív, együttműködő, cselekvő (kooperatív-interaktív) megismerő tevékenységére építik. az ismeretszerzés folyamatában elsősorban tanulási technikákra helyezi a hangsúlyt. A tanítás tartalmilag és tantervileg egyaránt szorosan és szervesen kapcsolódik a választott helyszín természeti, ember által létesített és szociokulturális környezetéhez. Kiemelkedő nevelési feladata a környezettel harmonikus, egészséges életvezetési képességek fejlesztése és a közösségi tevékenységekhez kötődő szocializáció.” (Lehoczky János) Madarak és Fák Napja. Terepgyakorlatok. Nem a tanteremben tartott óra: A Zalaegerszeghez és szűkebb környezetünkhöz kapcsolódó ismeretek tanulásánál lehetőségünk nyílik a műemlékek, múzeumok meglátogatására, és itt a tananyag feldolgozására. Túra a környéken, közben változatos elméleti és gyakorlati feladatok megoldása. Tanórán kívüli lehetőségek Célkitűzések A választott programok és az alkalmazott módszerek fejlesszék a tanuló szociális képességeit adjanak lehetőséget új ismeretek megszerzésére (biológiai sokféleség, fenntartható fejlődés) rendszerezzék, szelektálják, mélyítsék el a már meglévő ismereteket szintetizálják az egyes tantárgyak nyújtotta analitikus ismereteket, tanítsanak rendszerszemléletre 117
alakítsanak ki kritikus gondolkodást fejlesszék a környezeti harmónia megteremtése érdekében fontos képességeket (pl.: problémamegoldó, konfliktuskezelési képességek, tolerancia, alternatív gondolkodás) ösztönözzenek az egészséges, környezetbarát életmód elsajátítására alakítsanak ki környezeti érzékenységet, helyes szokásokat, viselkedési normákat neveljenek a hagyományok tiszteletére mutassanak követendő mintákat ösztönözzenek felelősségteljes cselekvésekre (tárják fel, hogy mit tehet a tanuló egyéni életében a környezeti problémák megoldása, megelőzése érdekében); tárják fel a tanulók számára a globális kérdések alapvető gazdasági, társadalmi hátterét, tegyék világossá a tanulók számára, hogy az ember a természet része, és csak akkor van esélye a boldogulásra, ha kész együttműködni környezetével, és nem uralkodni akar felette - szakkör - önképzőkör - gyűjtőmunka - diákkonferencia - fórum - vetélkedő - nyári tábor - kézműves foglalkozás - színház, mozi - akciók, kampányok - kirándulás, túra - múzeum, állatkert látogatása - pályázatokon való részvétel - iskolakert - hulladékgyűjtés - kiállítás (készítés, megtekintés) - települési környezet szépítése A környezet- és egészségvédelem jeles napjai.A természet-környezetvédelem és az egészségügy jeles napjairól a tanórákba beépítve illetve külön programokat szervezve emlékezhetünk meg és tudatosíthatjuk a jelentőségüket. A nap jellegének megfelelő vetélkedőt, akciót vagy kirándulást szervezhetünk, illetve pályázatot írhatunk ki. Február 2. Március 6. Március 22. Március 23. Április 3. Április 4. Április 7. Április 22. Április 24. Május 8. Május 10. Május 15. Május 15. Május 18.
Vizes Élőhelyek Nemzetközi Energiahatékonyság Nap Víz Világnapja Meteorológiai Világnap Csillagászati Világnap Laboratóriumi Állatok Napja Egészségügyi Világnap Föld Napja Kísérleti Állatok Védelmének Napja Nemzetközi Vöröskereszt Napja Madarak és Fák Napja Állat- és növényszeretet napja (Magyarországon) Nemzetközi Klímaváltozási Akciónap Múzeumi Világnap 118
Május 24. Május 31. Június 5. Június 8. Június 17. Június 21. Június 25. Július 11. Augusztus 9. Szeptember 16. Szeptember 22. Szeptember 23. Október 1. Október 4. Október 8. Október 8. Október 10. Október 15. Október 16. Október 21. Október 31. November 17. November 27. December 1. December 29.
Európai Nemzeti Parkok Napja Dohányzásmentes Világnap Környezetvédelmi Világnap Óceánok Világnapja Világnap az Elsivatagosodás Ellen A Nap Napja Barlangok Világnapja Népesedési Világnap Állatkertek Napja Ózon Világnapja Autómentes Nap Takarítási Világnap Habitat Világnap Állatok Világnapja Madárfigyelő Világnap Természeti Katasztrófák Elleni Védekezés Világnapja Lelki Egészség Napja Nemzeti Gyaloglónap Élelmezési Világnap Földünkért Világnap Takarékossági Világnap Füstmentes Nap Fogyasztásszüneteltetési Nap AIDS elleni világnap Biodiverzitás Védelmének Napja
Vetélkedők, tanulmányi versenyek– Az érdeklődő, ambiciózus tanulókat ösztönözzük arra, hogy vegyenek részt helyi, regionális és országos versenyeken. Általános iskola 5–6. évfolyam Általános iskola 7–8. évfolyam Általános Iskola 5.-8. évfolyam
Kaán Károly Természet és Környezetismereti Országos Verseny Herman Ottó Országos Biológia Verseny Balogh János Országos Környezet –Egészségvédelmi Csapatverseny
119
Módszerek Használhatunk hagyományos módszereket, de a környezeti nevelés szempontjából sokkal hatékonyabbak az élményalapú, tevékenységalapú, érzékenyítő, interaktív módszerek. Törekedni kell ezek minél sokoldalúbb alkalmazására. JÁTÉKOK Szituációs Memóriafejlesztő Kombinációs Érzékelést fejlesztő Ráhangolást segítő Bizalomerősítő Kapcsolatteremtést segítő Drámapedagógia MODELLEZÉS Hatásvizsgálatok Rendszermodellezés Előrejelző Működő modellek készítése, elemzése RIPORT MÓDSZER Kérdőíves felmérés Direkt riportok Fotóriport PROJEKT MÓDSZER Analízis – akció projektek TEREPGYAKORLATI MÓDSZEREK Terepgyakorlatok Táborok Térképkészítés Egyszerű megfigyelések Célzott megfigyelések, mérések AKTÍV, KREATÍV MUNKA Természetvédelmi és fenntartási munkák Rekonstrukciós munkák Madárvédelmi feladatok Rend- és tisztasági verseny KÖZÖSSÉGÉPÍTÉS Csoportszervezés a környezet-egészségügyi nevelés érdekében 120
MŰVÉSZI KIFEJEZÉS Vizuális művészet a környezeti nevelésben Irodalmi alkotások Zeneművészet Fotóművészet Táncművészet Népművészet Esztétikai érzékenység és élmény fejlesztése A tanulók önkifejezése a művészetek nyelvén Taneszközök Tankönyvek, nyomtatott és elektronikus anyagok, természetismereti könyvek, mesekönyvek, játékgyűjtemények, hírlevelek, folyóiratok, természetfilmek, dokumentumfilmek, diasorozatok, plakátok. Térképek, tájékozódási eszközök (iránytű, tájoló), modellek, tablók. Fizikai, kémiai mérésekhez megfelelő eszközök, anyagok, biológiai vizsgálatokhoz szükséges eszközök, anyagok (nagyító, mikroszkóp, bonckészlet stb.). Játékokhoz szükséges felszerelések (labda, szembekötő stb.) Anyagok és eszközök a kézműves foglalkozásokhoz, gyakorlati természetvédelemhez (papír, ragasztó, írószerszámok, faanyag stb.) Eszközök és anyagok az életvitel és gyakorlati ismeretek környezeti nevelési célkitűzéseihez (pl. megfelelő szerszámok) Az iskolai környezet 1. Az iskolaépület és működtetése Ügyeljünk az iskola esztétikusságára, a termek, folyosók ne kongjanak az ürességtől, legyenek faliújságok, színes tablók, tárlók, ahol a gyerekek műveit is kiállíthatjuk. Adjuk meg a lehetőséget, hogy a gyerekek maguk is részt vehessenek környezetük szépítésében. Legyenek az iskolában megfelelő termek, helyiségek, ügyeljünk a világosságra és a megfelelő hőmérsékletre. Az iskolaudvar zöldítése: Törekedjünk rá, hogy legyen minél több fa. Helyezzünk el padokat is az udvaron, hogy a gyerekek le tudjanak ülni, mert sokszor azért nem mennek ki szívesen az épületből, mert nem tudnak hol beszélgetni. Meglévő iskolakertben biokertészeti módszerek elterjesztése. Hulladékkezelés: Papírgyűjtést szervezünk, a papírt a MÉH-be szállíttatjuk. A papírt és a szerves hulladékot gyűjtsük külön. Komposzttároló készítése az iskolakertben. Energiagazdálkodás, vízgazdálkodás: nyílászárók megfelelő szigetelése, energiatakarékos izzók beszerelése, víztakarékos WC tartályok felszerelése. Persze fontos, hogy a gyerekek is figyeljenek oda, hogy a villanyok le legyenek kapcsolva ott, ahol nem tartózkodnak, a csapok megfelelően legyenek elzárva stb. 2. Az iskola életvitele Pedagógusok, iskola dolgozóinak példamutató magatartása (tartsák be ők is a hulladékkezelés, energia- és vízgazdálkodás gyerekek számára is előírt szabályait, a 121
takarítók ügyeljenek a hulladékkezelésre, gondnok, technikai dolgozó munkavégzése, élete is legyen példamutató.). Étkezés: terítés, étkészlet anyaga, minősége, kulturált étkezés szokásai. Szünetekben szellőztetés, minél többet legyenek a gyerekek az udvaron. Délutáni foglalkozás megszervezése, napközi, tanulószoba. Iskolánkban a napközi ideje általában 3 óra, ebből 1 óra tanulás, 1 óra szakkörök, könyvtár, korrepetálás, énekkar, sport, 1 óra pedig szabadfoglalkozás. Kommunikáció 1. Iskolán belül Tanárok–iskolavezetők, tanárok–tanárok: előre kiírt és rögtönzött értekezletek, faliújság, megbeszélések, Diákok–tanárok: faliújság, diákönkormányzat, osztályfőnökök tájékoztatása, Diákok–diákok: faliújság, diákönkormányzat, Iskola–szülők: szülői értekezletek, fogadóórák, levélben való tájékoztatás, nyílt napok, szülőkkel közös programok, évkönyv, kiállítások. Iskola–fenntartó: iskolagyűlés Iskola–partnerek: nyílt programok, nyílt napok, levélben való tájékoztatás. 2. Külső (helyi és országos média) Településekkel: önkormányzat faliújsága, nyílt programok Országgal: TV, rádió, Internet.
122
A tanulók környezeti nevelési eredményeinek értékelési szempontjai: Egyes tanulók esetében az iskolai cél- és értékrendszer megvalósulása a szociális képességek alakulása a beállítódások és értékorientáció fejlődése a csoporthelyzet megismerése a konfliktuskezelés módjai Osztályközösségek esetében a csoportviszonyok alakulása a közvélemény, a morális gondolkodás változása az informális kapcsolatrendszerek alakulása a tevékenységrendszer megismerése Apedagógusok környezetinevelési gyakorlata színvonalának minősítése: Rendelkeznek-e mindazon ismeretekkel, szakmai hozzáértéssel és személyiségvonásokkal, amelyek a környezettudatosság és az együttélési morál alakítása során mintaként szolgálnak? Felkészülésüket áthatja-e az együttműködésre törekvés? Törekednek-e fenntartani az egyensúlyt a személyiség szabadsága és a munkavégzés rendje között? Tanulóik számára jól szervezett tevékenységek során biztosítják-e a sokoldalú, személyes tapasztalatszerzési lehetőséget és kommunikációs helyzetet? Alkalmat adnak-e az önálló elemzés, szabály, sejtés tanulói megfogalmazásának? Segítik-e a szabály, összefüggés, megállapítás napi élethelyzetekben megjelenő példáinak és a szükségszerűségeinek felismerését? Lehetőségeket biztosítanak-e arra, hogy a tananyag legyen természetes valóságában tanulmányozható, és élményt nyújtson? Megszervezik-e az egyéni és kooperatív tanulás formáit, biztosítják-e a differenciálás lehetőségeit a képességek fejlesztésének folyamatában? Tantárgyak A tantárgyakban előírt környezeti nevelési tartalmakat az adott tantárgyra előírt ellenőrzési, értékelési formákkal tudjuk mérni. A tanulók személyiség-fejlődése A tanulók személyiségének formálódását már nem ilyen egyszerű mérni: használhatunk kérdőíveket, szociometriai vizsgálatokat, különböző megfigyeléseket, egyéni vagy csoportos beszélgetéseket.
123
Továbbképzések 1. Belső (helyi) Értekezlet valamilyen meghatározott témában, melyre a pedagógusok készülnek fel. Továbbképzés az iskolában meghívott szakértők segítségével az egész tanári kar és a többi dolgozó számára. 2. Külső Részvétel akkreditált környezeti neveléssel kapcsolatos továbbképzéseken. Meg kell tervezni, hogy az iskola egy évben hány főt küld továbbképzésre, és milyen hiányterületek vannak, amihez jó lenne, ha a tantestületből értene valaki.
124
Zalaszentiváni Tagiskola
19. A választott kerettanterv megnevezése: Tantárgy megnevezése
Változat
Ének – zene alsó tagozat Ének – zene felső tagozat Vizuális kultúra alsó tagozat Magyar nyelv és irodalom alsó tagozat Magyar irodalom felső tagozat Biológia egészségtan Fizika
„B” „A” „A” „A” „A” „A” „B”
Kémia
„B”
A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák: Óraterv 2013/2014. Tantárgy/évfolyam Magyar nyelv és irodalom Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek
1.o 7
2.o 8,5
3.o
4.o
5.o
6.o
7.o
8
7
4
4
3,5
2
2
2,5
8.o 3,5
2,5
125
Hon- és népismeret
1
Idegen nyelv (német)
0
0
0
3
3
3
3
3
Hit- és erkölcstan
1
0
0
0
1
0
0
0
4
4,5
4
4 0
3 1
3 1
3 1
1
1
1
3 1 2
2
2,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 2,5 0,5
1,5 1,5 1,5 1,5 1 0,5 0,5 2,5 0,5
Matematika Informatika Környezetismeret Természetismeret Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés – sport Osztályfőnöki MODUL
2 2 1 5 0
1 1 1 5 0
1,5 1,5 1 3 0
1 1,5 1 3 0
1 1 1 5 1
1 1,5 1 5 0,5
Mozgókép és médiaismeret
1
Összesen törvény szerint 23
22
20
22,5
26
24,5
25
25
A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal: Kötelezően választható óra Matematika Magyar nyelv és irodalom Vizuális kultúra Osztályfői Technika, életvitel és gyakorlat Természetismeret Informatika Szabadon választható óra Idegen nyelv (német) Testnevelés- sport Összesen
1.o. 0,5 1
2.o.
3.o.
4.o. 1
5.o.
6.o. 1
0,5 0,5 0,5 1
0,5 2
1 1
7.o. 1 0,5 0,5
8.o. 1 0,5 0,5 0,5 0,5
0,5
1 1
1
2
2
1 3
1 4
126
Óraterv 2014/2015. Tantárgy/évfolyam
1.o
2.o
3.o
4.o
5.o
6.o
7
7
8
7
4
4
3,5
3,5
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek
2
2
2,5
2,5
Hon- és népismeret
1
Magyar nyelv és irodalom
7.o
8.o
Idegen nyelv (német)
0
0
0
3
3
3
3
3
Hit- és erkölcstan
1
1
0
0
1
1
0
0
4
4
4
4 0
3 1
3 1
3 1
1
1
1
3 1 2
2
2 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 4,5 0,5
1,5 1,5 1,5 1,5 1 0,5 0,5 2,5 0,5
Matematika Informatika Környezetismeret Természetismeret Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés – sport Osztályfőnöki MODUL
2 2 1 5 0
2 2 1 5 0
1,5 1,5 1 5 0
1 1,5 1 3 0
1 1 1 5 1
1 1 1 5 1
Mozgókép és médiaismeret. Összesen törvény szerint
1 23
23
22
22,5
26
25
27
25
A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal:
Kötelezően választható óra Matematika Magyar nyelv és irodalom Vizuális kultúra Osztályfői Technika, életvitel és gyakorlat
1.o.
2.o.
0,5 1
0,5 1
3.o.
4.o.
5.o.
1
6.o.
7.o.
8.o.
1
1 0,5
1 0,5 0,5 0,5 0,5
0,5
0,5 0,5
127
Természetismeret
0,5
1
Informatika
1
0,5
Szabadon választható óra Idegen nyelv (német) Testnevelés- sport Összesen
0,5
0,5
1
2
2
1
1
2
3
0,5 2,5
1 4
1.o 7
2.o 7
3.o 6
4.o 7
5.o 4
6.o 4
7.o 3
8.o 3,5
2
2
2
2,5
Óraterv 2015/2016. Tantárgy/évfolyam Magyar nyelv és irodalom Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Hon- és népismeret
1
Idegen nyelv (német)
0
0
0
3
3
3
3
3
Hit- és erkölcstan
1
1
1
0
1
1
1
0
Matematika Informatika Környezetismeret Természetismeret Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés – sport Osztályfőnöki MODUL
4
4
4
4 0
3 1
3 1
3 1
1
1
1
3 1 2
2
2 2 2 1 1 1 1 1 5 1
1 1 2 2 1 0,5 0,5 4,5 0,5
2 2 1 5 0
2 2 1 5 0
2 2 1 5 0
1 1,5 1 5 0
1 1 1 5 1
1 1 1 5 1
Mozgókép és médiaismeret. Összesen törvény szerint
1 23
23
22
24,5
26
25
28
27
A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal: 128
Kötelezően választható óra Matematika Magyar nyelv és irodalom Vizuális kultúra Osztályfői Technika, életvitel és gyakorlat Természetismeret Informatika Kémia Történelem és társadalom ismeretek Szabadon választható óra
1.o. 0,5 1
Idegen nyelv (német) Testnevelés- sport Összesen
0,5
2.o. 0,5 1
3.o.
4.o. 1
2
5.o.
6.o. 1
7.o. 1 0,5
0,5 1 0,5
0,5
0,5
0,5 1
8.o. 1 0,5 0,5 0,5 0,5
0,5 0,5
0,5
1
2
2
3
1
2
3
3
1 4
1.o
2.o
3.o
4.o
5.o
6.o
7.o
8.o
7
7
6
6
4
4
3
4
2
2
2
2
Óraterv 2016/2017. Tantárgy/évfolyam Magyar nyelv és irodalom Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Hon- és népismeret
1
Idegen nyelv (német)
0
0
0
2
3
3
3
3
Hit- és erkölcstan
1
1
1
1
1
1
1
1
4
4
4
4
4
3 1
3 1
3 1
1
1
1
1 2
2 2 2 1 1 1 1 1 5
1 1 2 2 1 1
Matematika Informatika Környezetismeret Természetismeret Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés - sport
2 2 1 5
2 2 1 5
2 2 1 5
2 2 1 5
1 1 1 5
1 1 1 5
5 129
Osztályfőnöki Összesen törvény szerint
0
0
0
0
1
1
1
1
23
23
22
24
26
25
28
28
A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal:
Kötelezően választható óra Matematika Magyar nyelv és irodalom Vizuális kultúra Osztályfői Technika, életvitel és gyakorlat Természetismeret Informatika Környezetismeret Történelem, társadalom és állampolgári ismeretek Szabadon választható óra
1.o. 0,5 1
Idegen nyelv (német)
0,5
2.o. 0,5 1
3.o.
4.o.
5.o.
2
1
0,5
6.o. 1
7.o. 1 1
8.o. 0,5 1
0,5 1
0,5 1 0,5
0,5
1
0,5
0,5 0,5
0,5
1
1,5
Testnevelés- sport Összesen 2 2 3 3 2 3 3 3 Megjegyzés: 1. Az egészségtan tantárgy tananyagát 6. évfolyamon a természetismeret, 8. évfolyamon a biológia tantárgyba beépítve tanítjuk. 2. Az ember és társadalomismeret tananyaga a 8. osztály történelem tananyagába van beépítve. 3. Az etika tantárgy tananyaga 7. osztály történelem órák tananyagába van beépítve.
130
A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga (I. sz. melléklet) Nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga (II. sz. melléklet)
A tanulók finanszírozott heti időkerete: évfolyam
1.o 52
2.o 52
3.o 52
4.o 55
5.o 51
6.o 51
7.o 56
8.o 56
25
25
25
27
28
28
31
31
Napközi, tanulószoba (ezen idő alatt 3H-s fejlesztés, énekkar, gyógytestnevelés történik.)
25
25
20
20
15
15
15
15
Fejlesztés, tanulási nehézség
2
2
2
2
2
2
2
2
1
1
1
1
1
1 1
1
1
EBBŐL
Heti időkeret Heti óraszám
ÖKO szakkör Atlétika
1
1
Kézilabda 1 1
Bakancsos Rajz
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
3
3
3
1
1
1
SNI-s integrációja, 3 Tehetséggondozás
1
1
1
1
1
131
20. A Kompetencia alapú oktatás bevezetése Intézményünkben a TÁMOP 3.1.4 pályázat keretében a 2009/10-es tanévtől bevezetésre került a kompetencia alapú oktatás. Nevelő-oktató munkánk eddigi gyakorlatát felülvizsgálva, Nevelési tervünket a következőkkel egészítjük ki. Az iskolában folyó oktató-nevelő munka pedagógiai alapelvei Tevékenységközpontúság – problémaközpontúság - felfedező tanítási-tanulási gyakorlat Módszertani sokszínűség - változatos munkaformák alkalmazása - koordináló, segítő, támogató tanári attitűd Differenciálás - egyéni képességfejlesztés az esélyegyenlőség érvényesítése érdekében (tehetséggondozás-hátránykompenzálás párhuzama) Életszerű, élet közeli ismeretek közvetítésére épülő fejlesztés Fokozatosság-folyamatosság elve (a fenntarthatóság érdekében is) A tudáshoz való egyenlő hozzáférés elve A pedagógusok önképzésének, a horizontális tanulás elfogadásának, támogatásának elve
A kompetencia alapú oktatás bevezetésének célja
A tanulók kompetenciáinak fejlesztése - az élethosszig tartó tanulás megalapozása Pozitív tanulási attitűd kialakítása, fenntartása A tanulási motiváció kialakítása, fenntartása Tanulási kudarcok megelőzése Az egyéni képességek optimális fejlesztése A tanulók felelősségvállalásának megalapozása, fejlesztése Az életkori sajátosságok figyelembe vételével a tanulók kreativitásának fejlesztése A nevelőközösség módszertani kultúrájának fejlesztése Az esélyegyenlőség érvényesítése Újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetése, alkalmazása Digitális írástudás elterjesztése
A kompetencia alapú oktatás pedagógiai feladatai
A tanulók bevonása saját tanulási folyamataikba Változatos oktatásszervezési- és munkaforma alkalmazása (projekt, témahét, kutatómunka) a tanulók aktivitásának biztosítása érdekében Érzékszervi tapasztalásra építő ismeretszerzés, készségfejlesztés, tevékenységközpontú pedagógiai gyakorlat alkalmazása Fejlesztő értékelés alkalmazása a tanulási motiváció kialakítása, fenntartása érdekében
132
Az ön- és csoportértékelés gyakorlati alkalmazása, szerepének növelése a tanulók érdekében Az életkori sajátosságoknak megfelelő tevékenységszervezés, módszerválasztás A gyermeki személyiség ismeretére alapozott egyéni fejlesztés, a képességek egyéni kibontakoztatása Eredményes és hatékony tanulási módszerek és technikák elsajátíttatása Az IKT technikák alkalmazása, elsajátíttatása Feladat: esélyegyenlőség o Az egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség szempontjainak érvényesítése az intézmény pedagógiai gyakorlatában o Szegregációmentes, együttnevelést biztosító környezet kialakítása o Befogadó/inkluzív pedagógia alkalmazása – az ehhez szükséges feltételek biztosítása
A kompetencia alapú oktatás implementációja A TÁMOP 3.1.4 pályázat kötelezően megvalósítandó elemei:
A
Teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag a szövegértés-szövegalkotás területen Teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag a matematika–logika kompetencia területen Egy választott kulcskompetencia területi programcsomag bevezetése (szociális, életviteli, környezeti kompetencia) Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása Digitális tartalmak, taneszközök használata (25 %) A hátrányos helyzetű és SNI tanulók esélyegyenlőségének javítása Új módszerek intézményi alkalmazása, elterjesztése Önálló intézményi innováció megvalósítása Jó gyakorlatok átvétele
CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSÁT TÁMOGATÓ ESZKÖZÖK
Kompetencia alapú oktatási programcsomagok (Educatio Kht. programcsomagja) Projektoktatás Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása Három hetet meghaladó projekt Témahét Moduláris oktatási programok Digitális tartalmak, taneszközök használata
FENNTARTHATÓSÁG 133
A pályázati követelményrendszer a bevezetés után 5 éves fenntarthatóságot ír elő az alábbiak szerint: Célok, mutatók
indikátor-
Teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag (szövegértés, matematika) Egy választott kulcskompetencia területi programcsomag (szoc. komp.) Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása Digitális tartalmak, taneszközök használata (25 %) A hátrányos helyzetű és SNI tanulók esélyegyenlőségének javítása Új módszerek intézményi alkalmazása, elterjesztése Önálló intézményi innováció megvalósítása Jó gyakorlatok átvétele
Implementáció éve 2009/2010.
Fenntarthatóság 2010/2011.
2011/2012.
2012/2013.
2013/2014.
2014/2015.
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
25
25
25
25
25
25
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
A fenti követelmények magyarázatát a Pályázati útmutató és a pályázathoz kiadott Szolgáltatói Kosár részletesen tartalmazza.
AZ IKT
ESZKÖZHASZNÁLAT TEVÉKENYSÉGRENDSZERE
Az IKT eszközhasználat a következőket jelenti:
információs és kommunikációs technológia IKT alapú eszközök (CD, laptop, DVD, projektor, stb.) IKT-val támogatott tanóra IKT-val támogatott mérés, értékelés
Az IKT tevékenységrendszere jelenti:
informatikai ismeretek tanítása, alkalmazása, internet-használat 134
A
KOMPETENCIAFEJLSZTÉS FÓKUSZAI AZ ISKOLÁBAN
A
személyes kompetencia önismeret, önfejlődés igénye, önreflexió, szabálykövető képesség, információ kezelésének képessége kognitív kompetencia logikus gondolkodás, összehasonlítás, megkülönböztetés, szókincs, kreativitás, fantázia, szövegértés, lényegkiemelés szociális kompetencia empátia, egymásra figyelés, együttműködés, tolerancia, utánzás, alkalmazkodó képesség, kommunikáció
KOMPETENCIAFEJLSZTÉS MÓDSZERTANI ELEMEI
A
a tanulók önálló felfedező, kutató tevékenységét támogató módszerek alkalmazása – tantárgyi ismeretek bővítése, rendszerezése
óvoda-iskola átmenet hatékony tanuló megismerési és segítő technikák, pedagógiai diagnosztizálás habilitációs és rehabilitációs tevékenység attitűdváltást segítő programok pedagógusoknak Multikultúrális tartalmak tanórai differenciálás (heterogén csoport) kooperatív tanulás projektmunka (egyéni és csoportos) prezentációs technikák tanulói értékelési formák gazdagítása módszerek a korai iskolaelhagyás megelőzésére
TANULÁSSZERVEZÉS MÓDSZEREI
Alapmódszerek:
tanári magyarázat (frontális), beszélgetés, kifejtés, szemléltetés munkáltatás (egyéni, de nem önálló), variációs módszer, házi feladat individuális (egyéni és önálló tanulás): egyéni feladatok
Motiváló módszerek:
páros munka csoportmunka játék szerepjáték vita kutató-felfedező módszer kooperatív technikák projekt módszer
135
A tanulásszervezés alapelvei
differenciálás: o egyéni képességek figyelembe vétele o tanítási tartalom, tanítási idő rugalmas kezelése
szociális készségek fejlesztése – szociális kompetencia: o divergens gondolkodás, problémamegoldó képesség, kommunikációs készségek, önismeret, önkifejezés, társismeret
kreativitás,
motiváló módszerek alkalmazása: o pl. drámapedagógia-, projekt módszer, kooperatív módszerek
Tantárgyak, oktatásszervezési módok a kompetencia alapú oktatásban
Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása
A világ megismerésének komplexitását hangsúlyozza már a NAT is azzal, hogy a tantárgyi keretek helyett műveltségi területeken belül fogalmazza meg a követelményeket (fejlesztési feladatokat). A műveltségterületi integráció iskolánkban a magyar nyelv és irodalom műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatásában valósul meg a 2009/10-es tanévtől, 5. osztályban, majd ezt követően tanévenként felmenő rendszerben. Nincs külön irodalom és nyelvtanoktatás, a kettő együtt valósul meg nem direkt módon. A hangsúly a szövegértés, a szövegalkotás, a kommunikációs készségek fejlesztésén van. A tanulók nem a hagyományos grammatikai rendszert (leíró nyelvtant) tanulják, hanem példákon keresztül fedezik fel a nyelvi törvényszerűségeket, amelyek kapcsolódnak az adott modul irodalmi anyagához. A műveltségterület tantárgyi terület nélküli oktatásban az Educatio Kht. kompetenciafejlesztő oktatási program kerettanterve az irányadó. A programcsomagokhoz új tanmenetet kell készíteni, melyben jelölni kell, hogy az adott órán milyen nyelvi–nyelvtani ismeret és képességfejlesztés valósul meg.
Értékelés:
Mivel nem különül el a nyelvtan és irodalom óra, a tanév folyamán, ezért a tanulók nem kapnak külön nyelvtan és irodalom osztályzatot, hanem egy magyar érdemjegyet. Iskolaváltáskor, illetve továbbtanulásnál, a külön-külön osztályzatot kell megadni, a magyarból iskolánkban kapott érdemjegyet írjuk kétszer. A folyamatos értékelés végigkíséri az oktatás egészét. Használjuk a kilépő- és dicséretkártyákat, az egyéni és csoportos értékelést, hangsúlyos szerepet kap az önértékelés. 136
A szóbeli értékelésnél a minősítést mindig érvekkel kérjük alátámasztani.
Moduláris oktatás A moduláris oktatási program A modul: A tananyag kisebb, önmagában koherens részei a modulok, amelyek az egyes tanórák anyagánál nagyobb, de a tanterv egészénél kisebb egységek. A modulok a tananyag egészén belül jól átlátható követelménnyel rendelkeznek. Úgy épülnek fel, hogy ismeretanyaguk és gyakorlatsoraik teljes egészében lefedik a feldolgozandó tartalmat vagy kisebb-nagyobb terjedelmű elemként beépíthetők a hagyományos tanítási-tanulási folyamatba. A modulárisan építkező tananyag elrendezés az iskola tanórai kereteit túllépve felkínálja a tanórán kívüli tevékenységet, az élet különböző területén használható alkalmazást, a közvetlen gyakorlati kipróbálást. A modulok a matematikában az alapozó szakasz témaköreinek kisebb részegységei. Meghagyja a pedagógus alapvető felelősségét annak megítélésében, hogy csoportjában és egyénileg tanítványaival honnan indul, milyen tempóban halad, milyen speciális eljárásokat, módszereket követ. Az egyes szakaszok végére azonban megfogalmazza az elérendő minimális szintet ahhoz, hogy a következő szakasz munkája biztonságosan elkezdődhessen. Az oktatási program: A tanítás-tanulás megtervezését segítő, választható dokumentumok, szakmai eszközök rendszere. Jellegzetes komponensei: kerettanterv vagy programterv, pedagógiai koncepció modulleírások eszközi elemek információhordozó, feladathordozók, vagy e kettő kombinációi értékelési eszközök továbbképzési programok A moduláris oktatást a 2009-2010-es tanévben matematika-logika és szövegértésszövegalkotás kompetenciaterületein vezettük be alsó tagozatban. Megvalósítás: Az Educatio KHT programtervét adaptáljuk a helyi viszonyok figyelembevételével, mivel a bevezetés évében a programcsomaghoz pályázati pénzből a tanulók ingyen juthattak hozzá.
Matematika – logika 1-4. A program jellemzői matematika kompetencia területén: A programcsomag a számlálás, számolás, mennyiségi következtetés, valószínűségi következtetés, becslés, mérés, mértékegységváltás, szövegesfeladat-megoldás, problémamegoldás, rendszerezés, kombinativitás, deduktív következtetés, valamint az induktív következtetés fejlesztését segítik elő.
137
A matematikai kompetencia fejlesztési területei: Készségek-számlálás, számolás, becslés Gondolkodási képességek-rendszerezés, deduktív és induktív következtetés Kommunikációs képességek-relációszókincs, szövegértés, térlátás Tudásszerző képességek-problémaérzékenység, problémamegoldás, Tanulási képességek-figyelem, emlékezet Az A-típusú programcsomagok a matematika műveltségterületének teljes egészét lefedik. Olyan tanulásszervezési-módszertani megoldásokat tartalmaznak, amelyek lehetővé teszik, hogy a tanulókat bevonjuk a tudás és készségelsajátítási folyamatba. Erős hangsúlyt kap a tevékenység-központú módszertan. A tanulási folyamatokat a játék és eszközhasználat, a megfelelő tanulási környezet, a kooperatív tanulási technikák alkalmazása dominálja, fenntartva a tévedés és a vita szabadságának jogát. A modulok feldolgozása során a kooperatív módszerek mellett a számítógép használata is szerepet kap, IKT lefedettség 25%. A tanulói teljesítmény értékelésének szempontjai: A bemenet vezérlési építkezés kezdő szakaszában a pedagógus számára jelöl ki feladatokat, kisebb hangsúlyt kap a gyerekekkel szembeni elvárás. Elsősorban a haladás irányát jelöli ki, és a fejlesztés várható eredményeit fogalmazza meg. A kezdő szakasz végére körvonalazódik az elérendő minimális szint, amely a következő szakasz biztonságos elkezdést teszi lehetővé. Új elemként jelenik meg, hogy a tanári értékelés mellett a csoportos, az egymás közti, és az önértékelés.
Szövegértés-szövegalkotás 1-4. A moduláris oktatás a 2009-2010-es tanévben 1.osztályban magyar nyelv és irodalom műveltségterületen szövegértés-szövegalkotás kompetenciaterületen magyar nyelv és irodalom órán került bevezetésre. A megvalósításhoz az Educatio KHT adott évfolyamra vonatkozó programtantervét adaptáltuk a helyi viszonyok figyelembevételével. A megvalósítás során a tanórák 25%-án IKT eszközöket és technológiákat alkalmaztunk. A program jellemzői: o felfelé nyitott, többféle módszertani eljárásrendszer jelenik meg benne o a kezdő olvasás-és írástanításban kiemelt szerepet szán a cselekvéses tanulásnak o a tanuló fejlődésére figyel, megnyújtott alapozást épít be a tanulás folyamatába o kooperatív tanulási technikák, egyéni fejlettséghez igazodó differenciált fejlesztés o a fejlesztési feladatokat nem tanévekben, hanem folyamatokban jelöli meg A magyar nyelvi és irodalmi nevelést a program a nyelvi tevékenységek komplex fejlesztésére alapozza. A tanítási feladatokat a szövegértés, szövegalkotás fejlesztésének rendeli alá. Megvalósításához a metodikai elágazásokat, valamint a differenciált fejlesztést kiszolgáló modulrendszerű, több elemből álló gazdag eszközrendszer tartozik.
138
A programra épülő modulok rendszere: Alapozás:
Nagymozgás-fejlesztés Testtudat fejlesztés Folyamatos szemmel követést elősegítő gyakorlatok Finommotorikát fejlesztő gyakorlatok Vizuális észlelés és emlékezet, koordináció fejlesztése Auditív észlelés és emlékezet fejlesztése
Beszéd:
Beszélgető kör Napi mesehallgatás Légzőgyakorlatok Mondókák, nyelvtörők Szókincsfejlesztés Szövegalkotás Dramatizálás
Írás: Nyomtatott nagybetűs írás (író-olvasó környezet megteremtése az adott osztályban) Álló „cés” kötéses módszer Olvasás – szövegértés - szövegalkotás:
Betűtanulás Hétköznapi szövegek feldolgozása Éntörténetek feldolgozása Irodalmi szövegek feldolgozása Ismeretterjesztő szövegek feldolgozása
A tanulási teljesítmény értékelésének szempontjai: Napi értékelésünkben a tanítói értékelés mellett bevezetjük az önértékelést(értékelő kártya,kilépőkártya) egymás munkájának értékelését(páros munka) és az együttműködést fejlesztő csoportértékelést. A tanítói szöveges értékelésnek az első négy évfolyamon az un. árnyalt értékelés a megfelelő formája. A diák teljesítményét árnyaltan írjuk le. Funkciója állapot-visszajelzés, azaz az aktuális fejlettség leírása a szövegértés-szövegalkotás valamennyi területén. Az értékelés egyrészt viszonyítás, melynek alapja a diák korábbi teljesítménye, másrészt értékkeresés, tehát a meglevő teljesítményt és nem annak hiányát rögzíti. Ugyanakkor megjelöli azokat a területeket is, amelyeken a diáknak fejlődnie kell. Fenntarthatóság: A 2009-2010-es tanévben szövegértés-szövegalkotás és matematika kompetenciaterületen bevezetésre került moduláris oktatás a következő tanévekben a megkezdett évfolyamokon folytatódik,a belépő évfolyamokon bevezetésre kerül.
139
Mivel a bevezetés évében a programcsomaghoz pályázati pénzből a tanulók ingyen jutottak hozzá, a későbbiekben viszont ez a lehetőség megszűnik,a továbbiakban az Apáczai Kiadó bázisiskoláinak kerettantervét alkalmazzuk,kiegészítve az Educatios programcsomag beilleszthető részeivel.
Szociális, életviteli és környezeti kompetencia 1. CÉLOK ÉS KIEMELT FEJLESZTÉSI FELADATOK A fejlesztés célcsoportja az általános iskolába járó 10-14 éves tanulók köre.
A programban való részvétel segítse hozzá a gyerekeket ahhoz, hogy képessé váljanak az őket körülvevő hétköznapi világban való eligazodásra.
A természeti és az emberi világ megismerését célzó tapasztalatszerzés közben őrizzék meg kíváncsiságukat, és fejlődjön érdeklődésük a környezet jelenségei iránt.
Fokozatosan alakuljon ki bennük az összefüggések keresésének igénye. Váljon természetessé számukra a jelenségek rendszerszemléletű, holisztikus megközelítésének igénye, s alapozódjon meg bennük e látásmód képessége.
Szerezzenek gyakorlatot a különféle forrásokból származó információk gyűjtésében, s alapozódjon meg bennük ezek rendszerezésének képessége.
Alakuljon ki bennük az a törekvés, hogy kapcsolatokat keressenek a különféle tartalmi területeken szerzett információk között, s igyekezzenek ezeket minél több szempontból egymáshoz fűzni.
Tudatosuljon bennük az a tény, hogy sokféle kölcsönhatás áll fenn az emberi tevékenység és a természeti környezet között. Váljanak képessé arra, hogy feltételezéseket fogazzanak meg ezzel kapcsolatban.
A kérdezés és a különféle szempontú elemzések gyakorlása révén sajátítsák a kritikai gondolkodás alapjait.
A vizsgált témákhoz kapcsolódó tevékenységek közben fejlődjön kreativitásuk.
Ismerjék meg azokat a problémákat, amelyek jellemző módon előfordulhatnak mindennapi életük során. Igazodjanak el ezeklehetséges megoldásai között. Legyenek képesek mindennapi problémáik – segítségkéréssel vagy önálló módon való – megoldására.
Váljanak érzékennyé kortársaik problémáinak befogadására, és érezzenek belső késztetést arra, hogy segítséget nyújtsanak nekik ezek megoldásában.
140
Sajátítsák el az életkoruknak viselkedésbeli elemeit.
A programba illeszkedőmozgásos tevékenységek és játékok járuljanak hozzá testi adottságaik és mozgáskultúrájuk fejlődéséhez.
Sajátítsák el, és legyenek képesek tanítói irányítás nélkül is alkalmazni a másokkal való együttműködés, illetve a csoportmunka alapvető technikáit.
Váljanakképessé a saját életükhöz és tevékenységeikhez kapcsolódó szabályokat alkotására, salakuljon ki bennük a belső késztetés a közösen kialakított normák betartására.
megfelelő,biztonságos
életvitel
legfontosabb
2. A KÉPESSÉGFEJLESZTÉS FÓKUSZAI A) Az önismerettel összefüggő kompetenciák B) Önszabályozás C) Énhatékonyság-érzés D) A szociális kompetenciákhoz szükséges kognitív készségek E) Társas kompetenciák F) Környezeti kompetencia 3. MEGVALÓSÍTÁS MÓDJA, IDŐTERV A szociális, életviteli és környezeti kompetencia terület2009/10-es tanévben az 5.; 6., 8. osztályban került bevezetésre. 1. évfolyamon történelem 15 óra, testnevelés – osztályfőnöki 15 óra 2. évfolyamon történelem 15 óra, testnevelés 15 óra 8. évfolyamon történelem 15 óra, testnevelés 15 óra órakeretben került bevezetésre A megvalósításhoz az Educatio Kht. Adott évfolyamra vonatkozó programtantervét adaptáltuk a helyi viszonyok figyelembevételével Ebből a következő programcsomagokat emeltük ki: 5-6. évfolyam „Én és a másik” B típusú programcsomag „Én és a világ” A típusú programcsomag 8. évfolyam „Felkészítés a felnőtt szerepre” B típusú programcsomag „ Polgár a demokráciában” A típusú programcsomag A programcsomagok modul-rendszerű felépítése lehetővé teszi, hogy azok többféle módon illeszkedjenek a tanítás időkeretébe. Az egy-egy témához tartozó modulok feldolgozásának időtartama a tanári megítéléstől függ. A modulok egyszer, kétszer, háromszor vagy négyszer 45’-sek. Azt, hogy egy-egy témának mi a legjobb tagolási módja, a tanár dönti el. A tanórák 25 % -ban IKT eszközök használata valósul meg. 4. ESZKÖZÖK Mozgatható kétszemélyes tanulói asztalok Fontos, hogy a helyszín a különböző tevékenységekhez gyorsan átrendezhető legyen, hiszen más térbeli feltételeket kíván az egyéni és a kiscsoportos munka, másokat a dramatikus játékok és a kooperatív gyakorlatok, és megint másokat a beszélgetőkör. Rajz- és festőeszközök, filctollak, olló, vonalzó, ragasztó és csomagolópapír
141
A tanulói tevékenységek során leggyakrabban olyan eszközök használatára kerül sor, amelyekkel a gyerekek egyébként is dolgoznak az iskolai munka során.
5. VÁRHATÓ EREDMÉNYEK A diákok: A gyerekeket eligazodnak az őket körülvevő szűkebb és tágabb környezetben. Átlátják ennek kapcsolatrendszerét, és tisztában vannak vele, hogy kihez milyen viszony fűzi őket. E körön belül képesek megoldani mindennapi életük, hétköznapi problémáit.
Kíváncsisággal tekintenek a természeti és az emberi világ jelenségeire.
Tudnak adott szempontok szerinti megfigyeléseket végezni önmaguk életére, a természet jelenségeire, valamint az emberi viszonyokra vonatkozóan. Tudják rögzíteni megfigyeléseik eredményeit.
Tudnak kérdéseket feltenni a megismert jelenségekhez, illetve információforrásokhoz kapcsolódóan. Tudják az adott jelenséget, illetve forrást e kérdések alapján elemezni.
Életkoruknak megfelelő szintű gyakorlattal rendelkeznek a különféle forrásokból származó információk gyűjtésében, s ezek különféle szempontok szerinti rendszerezésében.
Tisztában vannak azzal, hogy sokféle kölcsönhatás áll fenn az emberi tevékenység és a természeti környezet között.
Igényük van arra, hogy keressék a megtapasztalt jelenségek okait. Természetesnek tartják, hogy az okok több elemből tevődhetnek össze.
Tisztában vannak biztonságos életvitel életkoruknak megfelelő legfontosabb viselkedésbeli elemeivel, és a gyakorlatban is ezek szerint élnek.
Átlátják saját életük és közösségeik működésének alapvető szabályait, és betartják ezeket. Önmaguk is képesek a különféle tevékenységeiket segítő szabályok alkotására.
Képesek gondolataikat és érzéseiket szóban, illetve más módon (rajzban, dramatikus játék keretében stb.) kifejezni.
Érzékennyé kortársaik problémáinak befogadására, és belső késztetést éreznek arra, hogy segítséget nyújtsanak rászoruló társaiknak azok megoldásában.
Gyakorlottan dolgoznak együtt társaikkal a tanórai, illetve tanórán kívüli csoportos tevékenységek keretében.
142
Viselkedésükben megjelennek a környezeti tudatosság jellemzői, választásaikban életkoruknak megfelelő mértékben, előnyben részesítik a fenntartható fejlődés szempontjait.
A tanulócsoportok tagjaik között kialakul az összetartozás és a szolidaritás érzése. Az így megerősödő közösségek biztosítják, hogy senki ne érezze idegennek vagy kirekesztettnek magát a csoportban. A felmerülő nézeteltéréseket képesek kulturált formában megvitatni, és olyan kompromisszumokat kötni, amelyeket azután mindenki el tud fogadni. Pedagógus esetében: a foglalkozásokat vezető pedagógusok megtanulják a tanulásirányítás új módszereit. Meggyőződnek diákjaik önálló tanulási- és cselekvési képességeiről. Diákjaikat új oldalaikról ismerhetik meg. Képessé válnak arra, hogy nagyobb mozgás- és beszédszabadságot engedélyezzenek nekik. Saját magukat is új oldalról ismerik meg. Megtapasztalják, hogy az új módszerekkel jelentősen csökkenthető az órai stressz mértéke, valamint azt, hogy milyen módon segíti elő a kooperatív tanulás a gyengébb teljesítményű diákok felzárkózását, illetve a nehezen beilleszkedő diákok integrálását. Tapasztalatot, gyakorlatot is szereznek a kollégákkal való folyamatos együttműködésben. A programról informált, és abba lehetőség szerint bevont szülők nyitottabbá fognak válni az iskolával való együttműködésre.
Nem tanórai keretben megtervezett kötelező tananyag átadás formái. 1. Erdei iskola – önálló intézményi innováció Az erdei iskola az anyaiskola székhelyétől különböző helyszínű környezet adottságaira építő több napos tanulásszervezési forma. A terepi ismertszerzés közös cselekvéshez köti. A tanítás helyszínével szorosabban és szervesen összefügg a tananyag, a képesség fejlesztés és a közösségi tevékenységekhez kötődő szocializáció. Célja:
Természet egységeinek felismerése. Tantárgyi integrációs törekvések megvalósítása. Természeti tárgyak, dolgok, jelenségek észlelése, megfigyelése, vizsgálata. Megfigyelő és kísérleti eszközök környezetbarát használata. Megismerési módszerek, életviteli szokások, készségek, képességek, és pozitív személyiségi jegyek tudatos tevékeny fejlesztése. Az együttes cselekvéshez szükséges sajátos kommunikáció fejlesztése. 143
Környezeti érzékenység fejlesztése. A természet, időbeni és térbeli változásainak értelmezése. Ember szerepe az ökológiai folyamatokban. Környezeti problémák természettudományos megközelítésű értelmezése. Fenntartható fejlődés elveinek megismerése. A környezet egészségünkre gyakorolt hatásai. Tudatosuljon az egészséges életmód és a személyi higiénia fontossága. A táj környezeti társadalmi értékeinek megismertetésével a helyes környezeti magatartás, értékrend alakítása. Felelős állampolgári szerekre való felkészülés. Közvetlen környezet szokásainak, hagyományainak, történelmének megismerése.
Megvalósítás menete: Előkészítés: Az iskola vezetés tájékoztatása, támogatásának elnyerése. Támogatók felkutatása. A szülők támogatása, támogatásuk elnyerése. Programkészítés. Anyaggyűjtés (földrajzi, növénytani, állattani, helytörténeti, művészeti vonatkozások). A tanulók véleményének ismeretében életkoruknak megfelelő feladatlapok, munkanaplók összeállítása. Szülők részletes tájékoztatása. Megvalósítás:
Heti program ismertetése. Csoportalakítások (tetszőleges technika szerint). Szálláshely szobabeosztások ismertetése. Balesetvédelmi oktatás. Heti értékelési tabló elkészítése napokra, programokra lebontva – tartalmazva a tanulói tetszésnyilvánítási lehetőségeket is. Napi közös értékelés.
Reflektálás:
Érvényesíteni kell az erdei iskolai tapasztalatokat. Kiállítást kell készíteni az iskolában a gyűjtött, készített anyagokból, fotókból. Tájékoztatni kell a szülőket a hét eseményiről. Köszönetet kell mondani a támogatóinknak.
144
Projekt
A tananyag komplex elsajátításának egyik lehetséges formája, amikor az adott tárgykört, témakört a diákok tanévi szabadidős tevékenység során, rugalmas időkeretek között, változatos és sokszínű módszerek segítségével dolgozzák fel. Az évfolyamszintű tanulásszervezés a hagyományostól eltérő csoportalkotási módokat is lehetővé tesz. Egymásra épülnek a kötelező foglalkozások és választható programok Olyan sajátos tanulásszervezés, amelynek fókuszában valamilyen valóságos tennivaló probléma, elvégzendő tevékenység áll. A projekt végére a tanulócsoporttól olyan tárgyi , vagy szellemi produktumot várunk, amely széles körben feltárja az adott témát, gondolatkört. A siker eléréséhez szükség van ismeretek megszerzésére, elrendezésére, feldolgozására.
Jellemzői
Fontos a folyamattervezés A hangsúly az ismeretek megszerzésének folyamatán van. A siker a felelősségvállaló együttműködéstől függ. A közös alkotás erősíti a kohéziós erőt. A tanulók szembesülnek saját képességeikkel, a feladatok aktuális megoldása egyéni képességeikhez igazodik. Mindig egyetlen központi téma van.
Célja
A tanulók korszerű ismeretekkel és azok gyakorlásához szükséges készségekkel rendelkezzenek. Anyaggyűjtéshez szükséges technikai eszközök helyes használata. Önálló anyaggyűjtés, tájékozódás, rendszerezés. A HH, HHH tanulók bevonása a közös tevékenységbe. Az önállóan végzett munka öröme, a csoportmunkák során az egymásra figyelés érésének erősödése. a tanulók életkoruknak megfelelő szinten- tanórai és tanórán kívül foglalkoznak a projekt témáival.
A témavezető tanár feladatai
projektterv elkészítése csoportalakítása osztályon belül, témák iránti érdeklődés szerint /A feldolgozandó terület „ötletroham” segítségével történik./ célmeghatározás a téma felosztása egyes lépések rögzítése időrendi tervezés 145
a munkamódszer meghatározása a szükséges eszközök biztosítása ellenőrzés kapcsolattartás /szülőkkel, tanárokkal, diákokkal, külső előadókkal/
Projektkészítés Témák megkeresése, kiválasztása, célkitűzés Tervezés, szervezés Előzetes tudás, tapasztalat a munkafázisban (amely meghatározza a tervezés, szervezés minőségét: miben kell segíteni, miben kell önállóságot adni) Altémák, feladatok, felelősök, helyszínek, munkaformák meghatározása. A problémamegoldás folyamata, az egymásra épülő lépések egymásutánjának részletes megtervezése Kivitelezés Alapszabály: partneri viszony a gyerekek és pedagógusok között. Adatgyűjtés iskolában iskola falain kívül A téma feldolgozása Együttműködés, közös tevékenység o Taneszközök, munkatechnikák használata o Közösségi, kommunikációs és tevékenységi formák kialakítása Az érzékszervek széles körének bekapcsolása a tevékenységekbe Problémamegoldás A produktum „termék” összeállítása A problémamegoldás „formába” öntése: lehet kiállítás, színdarab, egy konkrét tárgy, makett, modell, beszámoló, bemutató, írásos anyag stb. A kivitelezés keretei
Hagyományos órakeretben Integrált tantárgycsoportok, modulok létrehozásával Az iskola időkeretén túl
Értékelés
Elemzés, értékelés: az elkészült alkotások/produktumok és az elkészítés folyamatának csoportszintű értékelése 146
Az elkészült produktumok „termékek” nyilvánosság elé tárása Elértük-e a célunkat, mit csinálnánk másképp Milyen továbbfejlesztési lehetőségei vannak a témának
Ki értékel, és hogyan? Közös értékelés elemei: Tanulói értékelés: önértékelés: egyéni- páros- kiscsoportos mások értékelése: egyéni- páros- kiscsoportos
Pedagógusi értékelés: csoportok értékelése egyének- párok értékelése (nem minden esetben) Hogyan? Mi? A munka értékelése a tanulás/produktum/cél szempontjából -A munka értékelése a társas kapcsolatok alakulása szempontjából
Továbbfejlesztés Szükség szerint az értékelés eredményei nyomán új projekt is létrejöhet, illetve azokat fel lehet használni a különböző tantárgyakban, műveltségtartalmakban.
Témahét
A tananyag komplex elsajátításának egyik lehetséges formája. Az adott tárgykört a tanulók 35 tanítási napon, esetleg hosszabb időkeretben iskolai és iskolán kívüli helyszíneken, rugalmas időkeretek között, változatos tevékenységtípusok és módszertani eszközök segítségével dolgozzák fel. A 2009/10-es tanévtől a TÁMOP 3.1.4 pályázat kiírásának megfelelően először került sor a rendezvényre hagyományteremtő szándékkal. A 2010/11-es tanévtől évenként egy alkalommal témaheteket szervezünk más-más tagozat bevonásával (alsó és felső tagozat évenkénti váltása). A témahét célja: adott témáról meglévő ismeretek rendszerezése, bővítése önálló tájékozódás, ismeretszerzés anyaggyűjtéshez szükséges technikai eszközök helyes használata kommunikációs készség fejlesztése csoportmunka során empátia, egymásra figyelés, segítségnyújtás a hátrányos helyzetű tanulók bevonása a közös tevékenységbe
147
Esszencia (lényeg): a témahét akkor eredményes, ha abban az iskola valamennyi tanulója és tanára tevékenyen részt vesz a témahétnek mindig egy központi témája van, mely lehet valamely általánosabb fogalom, de lehet valami helyi vagy naptári aktualitás is a témahéten a pedagógusok olyan foglalkozásokat szerveznek, külső segítők bevonásával (szülők, civil szervezetek), amelyek tankönyvi anyagokhoz nem feltétlenül kapcsolódnak, de szakukhoz igen célszerű nem csak a tantárgyi kereteket, hanem az osztálykereteket is fellazítani; így lehetőség nyílik az „idősebb” társtól tanulásra egyensúlyt kell teremteni a megtervezettség és a lelkes spontaneitás között a tanulók az ötlet (azaz téma) kitalálásától a lezárult hét értékeléséig valamennyi szakaszban szerepet kapnak a pedagógus javaslattevő, a döntés az osztályoké és az egyéneké A témahét: kényszer nélküli tanulás közös ismeretszerzés megismerés együttgondolkodás A megvalósítás szakaszai: 1. Előkészítés tájékozódás a szakirodalomban aktív mag létrehozása a tantestületben iskolavezetés, szülők, diákok tájékoztatása, külső segítők megnyerése helyi koncepció kidolgozása a konkrét tanévre 2. A témahét lépései célok megfogalmazása téma felosztása egyes lépések rögzítése csoportok munkamódszerének meghatározása időrendi tervezés Osztályfőnöki teendők: „ötletroham” – a javaslatok közül választás a témahét témájára csoportosítás érdeklődés szerint adminisztráció Napi beosztás: 1-3. nap: anyaggyűjtés, látogatások, interjúk, beszámolók, anyagrendezés 4. nap: az információs anyag végleges formába öntése 5. nap: csoportok munkájának bemutatása, prezentáció 3. Utómunkálatok: értékelés-jutalmazás A témahét tárgya, időpontja, felelősei az iskola mindenkori éves munkatervében kerülnek meghatározásra. 148
SIKERKRITÉRIUMOK –
A KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁSBAN
változzon meg az ismeretszerzés és képességfejlesztés aránya (utóbbi javára) kapjon nagyobb teret a tapasztalatba ágyazott tudás és képességfejlesztés erősödjön a partneri kapcsolat az iskola minden szereplőjével, a helyi gyermekintézményekkel és civil szervezetekkel kerüljön jobban előtérbe az együttműködés, kooperatív oktatásszervezés változzon meg a tanár-diák viszony legyen hatékonyabb a felnőtt szerepe, az élethosszig tartó tanulásra felkészítés erősödjön az önálló és csoportos kritikai gondolkodás hatékonysága javuljanak a kompetencia-mérés eredményei még pozitívabb intézményi hangulat és légkör – azáltal, hogy a gyermekek egymás közötti kapcsolataiban, önértékelésében, önbecsülésében, motiváltságában és az iskolai közérzetben jó irányú változás áll be; ugyanakkor a pedagógusok szemléletében, motiváltságában, módszertani kultúrájában is fejlődés következik be.
21. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép, stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket az Emberi Erőforrások minisztere hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: testnevelés, technika, rajz. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket az egyes szaktanárok határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. A tankönyvek megrendelését az iskola magára vállalja. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének! 149
Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak. A taneszközök kiválasztásánál érvényesüljön az egymásra épülés (az alsóban megszokott tankönyvcsalád folytatódjon a felsőben). A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. Tartós tankönyvek használatával biztosítjuk a rászoruló tanulók segítését, ezzel is hozzájárulva az esélyegyenlőség megteremtéséhez.
22. A NAT- ban meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése a legfontosabb feladat. Fokozatosan átvezetjük a gyermekeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. A mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával fejlesztjük tanulóinkat. Itt történik az iskolai figyelem és fegyelem, kötelességérzet, tanulási módszerek kialakítása. Helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával alakítjuk személyiségük erkölcsi arculatát. A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat 3-4. évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási – tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a NAT elveiből következő motiválási és tanulásszervezési folyamat. Olyan tanulásszervezési módokat választunk, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációit, arra törekszünk, hogy tanulóink cselekvő módon vegyenek részt a tanulási folyamatban. A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása, ezáltal a tanulói teljesítmények növelése. Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása. A tanítás – tanulás különböző szervezeti formáiban alkalmazzuk az együttműködő tanulás technikáit és formáit. Individuális szervezeti formákkal biztosítjuk a tanulási esélyek egyenlőségét. Fejlesztjük tanulóink kreativitását, az írásbeliség és szóbeliség egyensúlyára törekszünk, figyelünk gyermekeink egészséges terhelésére, érési folyamatuk követésére, személyre szóló fejlesztő értékelésükre. A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A 7-8. évfolyamon folyó nevelés – oktatás alapvető feladata – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, 150
bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. Fokozatosan bővítjük az együttműködésre építő kooperatív – interaktív tanulási technikákat és tanulásszervezési módokat. Tovább folytatjuk a személyiségfejlesztést az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban. Célunk, hogy az általános iskola befejezésekor tanulóinknak legyen biztonságos a szóbeli és írásbeli nyelvhasználata, képesek legyenek az önálló tanulásra és önművelésre.
23. A mindennapos testnevelést, testmozgást az Nkt. 27.§ (11) bekezdésébenmeghatározottak szerint szervezzük meg. 24. Választható tantárgy, foglalkozás, pedagógus választás szabályai: Választható tantárgy: 1-3. évfolyam német nyelv Az előző tanév végéig a szülőnek írásban kell nyilatkoznia, hogy gyermeke számára igényli-e a szabadon választott tanórát és vállalja az ebből eredő kötelezettséget. Vagyis tudomásul veszi, hogy az értékelés, mulasztás továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell venni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne. Választható foglalkozás:öko-szakkör, rajz szakkör, bakancsos, modern tánc (Alapfokú művészeti iskola keretében), énekkar. Sportköri foglalkozás:Atlétika, kézilabda, floorball. Intézményünk egysoros iskola lévén nem tudja biztosítani a pedagógusválasztás lehetőségét. Csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei: Csoportbontás nincs intézményünkben. A foglalkozásokat (előzetes felmérés alapján) a tanulók érdeklődését, az intézmény arculatát figyelembe véve szervezzük meg. A foglalkozáson való részvétel minden érdeklődő tanuló számára biztosított. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei, formái. Az ellenőrzés célja: megbízható információk gyűjtése a tanulók ismereteiről, szorgalmáról, magatartásáról. Az ellenőrzést, a mérést alapos értékelés követi. Az értékelés célja: az ellenőrzés során szerzett információk elemzése, rendszerezése, hogy a végzett munka a pedagógus, a tanuló és a szülő számára minősíthető legyen 151
a tanuló önmagához és társaihoz viszonyított fejlődéséről is kapjunk „képet” az egyéni fejlesztés érdekében alkalmazott módszerek eredményességéről, hatékonyságáról tájékozódjunk fejlessze a tanuló önértékelését, motiválja a tanulásban a célok és a követelmények előzetesen ismertek kiszámíthatóak legyenek a szülőnek, a tanulónak is a tanév elejei elvárások ne változzanak, tanév során a tanuló érezze a következetességet
25. Ellenőrzés A helyi tanterv alapján a tanmenetekben határozzuk meg a tanév közben írandó összegző mérések és dolgozatok számát. Alapvető ellenőrzési módok: szóbeli írásbeli gyakorlati feladatok megoldása Szóbeli beszámoltatás: (felelet - kérdések alapján összefüggően; kiselőadás) Szinte mindennapos, a feleltetés során a beszédkészség, a fellépés, a kommunikáció jól fejleszthető. A tanár jó kérdéstechnikájával a tanuló teljesítményét támogathatja, fokozhatja. Az adott érdemjegyet indokolni kell. Írásbeli beszámoltatás: a) Formái: vonatkozóan teszt, feladatlap (kifejtés nélkül) témazáró dolgozat (arányát tantárgyi témakörök adják) felmérések (félévkor, tanév végén) - teljes áttekintésre adnak lehetőséget b) Rendje, korlátai:
egy tanítási napon belül az írásbeli feleletek, témazárók száma maximum 2 lehet, ezt nem haladhatja túl a témazáró dolgozatokat, a felméréseket minden tanuló köteles megírni hiányzás esetén pótló dolgozatot köteles írni (a hiányzást követő egy héten belül) vító dolgozatot nem írhat a tanulóknak a dolgozatok megírásának időpontjáról időben tudnia kell, az időpontot egy héttel az írásbeli munka előtt jelezni kell
152
c) Írásbeli beszámoltatás a kompetencia alapú oktatásban az írásbeli beszámoltatás a kompetencia alapú oktatásban történhet: prezentációkészítés, naplóírás, tablókészítés stb. formában is. az értékelésben betöltött szerepük: teljes értékű érdemjegy a szociális, életviteli- és környezeti kompetenciaterületen az írásbeli beszámoltatás nincs jelen. d) Az írásbeli beszámoltatások súlya a félévi és tanév végi osztályzatok kialakításában: a témazáró dolgozatra adott érdemjegyek nem egyenlő értékűek az írásbeli feleletek érdemjegyeivel a témazárók mivel egy nagyobb tananyagrész elsajátításáról adnak képet, nagyobb súllyal szerepelnek a félévi, év végi jegyek elbírálásában, különös hangsúlyt kap a kétes jegyek egyértelművé tételénél ad, vagy a százalékos értékelést választja elkövetett hibákat megismerje az írásbeli munkánál a kiosztása után fűzzünk hozzá rövid kiegészítést a témazáró érdemjegyeket megkülönböztetés céljából pirossal írjuk be a naplóba az érdemjegyek dokumentálása: a) tájékoztató füzet b) napló c) bizonyítvány d) törzslap dekében az írásbeli munkák értékelésekor az elért teljesítményt (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végezzük el:
Teljesítmény:
Érdemjegy:
0 -30 % 31- 50 % 51- 75 % 76 - 90 % 91-100 %
elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)
153
26. Kompetenciamérés/ tantárgyi ismeretek mérése
OSZT.
1.
FIZIKAI ÁLLÓKÉPES SÉG - ÉV ELEJÉN - ÉV VÉGÉN
KOMPETENCIA-MÉRÉS
DIFER BEMENET MÉRÉS ÉV
SZÁMOLÁSI
SZÁMOLÁSI
ELEJÉN DIFER HATÉKONYSÁGVIZSGÁLAT ÉV VÉGÉN
KÉSZSÉG MÉRÉSE OLVASÁS ÉS SZÖVEGÉRTÉS KÉPESSÉGÉNEK MÉRÉSE OLVASÁS ÉS SZÖVEGÉRTÉS KÉPESSÉGÉNEK MÉRÉSE NYELVTANHELYESÍRÁS, MATEMATIKA KÖRNYEZETISMERET OLVASÁS ÉS SZÖVEGÉRTÉS KÉPESSÉGÉNEK MÉRÉSE NYELVTANHELYESÍRÁS, MATEMATIKA KÖRNYEZETISMERET OLVASÁS ÉS SZÖVEGÉRTÉS KÉPESSÉGÉNEK MÉRÉSE NYELVTANHELYESÍRÁS, MATEMATIKA KÖRNYEZETISMERET IDEGEN NYELV
KÉSZSÉG MÉRÉSE OLVASÁS ÉS SZÖVEGÉRTÉS KÉPESSÉGÉNEK MÉRÉSE
-
- ÉV ELEJÉN ÉV VÉGÉN
OLVASÁSKÉSZSÉG ÍRÁSKÉSZSÉG SZÁMOLÁSI KÉSZSÉG
-
- ÉV ELEJÉN ÉV VÉGÉN
OLVASÁSKÉSZSÉG ÍRÁSKÉSZSÉG SZÁMOLÁSI KÉSZSÉG
ORSZÁGOS
-
- ÉV ELEJÉN ÉV VÉGÉN
2.
3.
4.
TANTÁRGYI ISMERET MÉRÉSE FÉLÉV ÉV VÉGE
KOMPETENCIAMÉRÉS OLVASÁSKÉSZSÉG ÍRÁSKÉSZSÉG SZÁMOLÁSI KÉSZSÉG RENDSZEREZŐ KÉPESSÉG KOMBINATÍV KÉPESSÉG
OLVASÁS ÉS SZÖVEGÉRTÉS KÉPESSÉGÉNEK MÉRÉSE NYELVTANHELYESÍRÁS MATEMATIKA
OLVASÁS ÉS SZÖVEGÉRTÉS KÉPESSÉGÉNEK MÉRÉSE NYELVTANHELYESÍRÁS MATEMATIKA
OLVASÁS ÉS SZÖVEGÉRTÉS KÉPESSÉGÉNEK MÉRÉSE NYELVTANHELYESÍRÁS MATEMATIKA KÖRNYEZETISMER ET IDEGEN NYELV
154
OSZT.
5.
FIZIKAI ÁLLÓKÉPES SÉG - ÉV ELEJÉN - ÉV VÉGÉN
KOMPETENCIA-MÉRÉS
OLVASÁSKÉSZSÉG OLVASÁSKÉPESSÉG ÍRÁSKÉSZSÉG SZÁMOLÁSI KÉSZSÉG PROBLÉMAMEGOLDÓ KÉPESSÉG
ÖSSZEFÜGGÉSEK FELISMERÉSE
6.
7.
- ÉV ELEJÉN - ÉV VÉGÉN
- ÉV ELEJÉN - ÉV VÉGÉN
- ÉV ELEJÉN - ÉV VÉGÉN
TANTÁRGYI MÉRÉSEK TÖRTÉNELEM NÉMET TERM.ISMERET MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM MATEMATIKA
ORSZÁGOS
TANTÁRGYI
KOMPETENCIAMÉRÉS SZÖVEGÉRTÉS MATEMATIKAI ESZKÖZTUDÁS
MÉRÉSEK TÖRTÉNELEM NÉMET TERM.ISMERET MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM MATEMATIKA
MATEMATIKA SZÖVEGÉRTÉSSZÖVEGALKOTÁS
8.
TANTÁRGYI ISMERET MÉRÉSE FÉLÉV ÉV VÉGE
ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS SZÖVEGÉRTÉS MATEMATIKAI ESZKÖZTUDÁS
TANTÁRGYI MÉRÉSEK TÖRTÉNELEM NÉMET FÖLDRAJZ MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM MATEMATIKA
TANTÁRGYI MÉRÉSEK: TÖRTÉNELEM NÉMET FÖLDRAJZ MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM MATEMATIKA
Az otthoni (délutáni) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok A tanítást végző pedagógus az általa tanított tananyagból írásbeli és szóbeli házi feladatokat adhat. Az írásbeli feladatok mennyisége és minősége vegye figyelembe a tanulók életkori sajátosságait és a tantervi követelményeket. A feladatok képességek szerint differenciáltak, minden tanuló számára megoldhatóak és megtanulhatóak legyenek. Az egy napra jutó összes írásbeli feladat időbeli mennyisége nem haladhatja meg a 30 percet. Amennyiben a tananyag elsajátítása nagyobb mennyiségű ismeret
155
egyidejű megtanulását követeli, biztosítani kell a többnapos felkészülés lehetőségét, a megtanulandó tananyag arányos elosztásával. A foglalkozásokon minden tanuló számára biztosítani kell a nyugodt felkészülés lehetőségét a napköziben dolgozó pedagógus szakszerű segítségével. A délutáni foglalkozásokat igénybe vevő tanulók munkáit ellenőrizni kell. Az írásbeli munkákat, a foglalkozást vezető nevelő kézjegyével ellátja, az írásbeli munkákba szükség szerint belejavít. Amennyiben az írásbeli és szóbeli felkészülés során problémát, rendellenességet észlel, szükség szerint szóban vagy írásban értesíti a tanuló szüleit, illetve az aktuális tantárgyat tanító pedagógust. Az iskolai délutáni foglalkozást igénybe vevő tanuló az írásbeli feladatot készítse el, a szóbeli felkészülést lehetőség szerint fejezze be. Ha lehetőség van rá a napközis tanórán gyakorolják a hangos olvasást.
Értékelés Fontos, hogy az értékelés a tanulót pozitívan motiválja, érezze az értékelés realitását, a jobb munkára serkentést, a javítás lehetőségét. Kerülni kell a negatív töltésű értékelést, a tanár értékelő megjegyzéseiből a tanuló érzékelje, hogy közös céljuk a tanuló tudásának gyarapítása. A pozitív motiváció érdekében szükséges az órai értékelés is. Az értékelés viszonyításiszempontból: a) kritériumra épülő (a tanuló teljesítményét a tanterv követelményeihez hasonlítjuk) b) normára épülő (előzetesen megállapított, pl. országos átlaghoz viszonyítjuk a teljesítményt) Az értékelés fajtája, célja szerint: a) diagnosztikus: előzetes tudás, képesség vizsgálata, okok meghatározása, helyzetfelmérés b) formatív: az oktatási folyamat közben visszajelzést kapni a tanuló teljesítményéről, megoldási módok kialakítása (formáló, segítő) c) szummatív: tanítási egység, témakör végén a tanuló minősítése, kategorizálása (összegező) A tanulók értékelésének helyi rendszere: Az értékelést megalapozó ellenőrzés célja: hiányosságokról képességének kialakítása személyiség fejlesztése 156
Az ellenőrzés és értékelés során figyelembe kell venni a tanulók életkori sajátosságait, a tantárgy jellegét a tanuló önmagához viszonyított fejlődését is. Az osztályzás nem lehet a fegyelmezés, büntetés eszköze. A tanuló teljesítményének értékelése és minősítése
a tanulók tanulmányi teljesítményét a 2. osztály második félévétől a 8. osztály végéig évközben érdemjegyekkel, tanév végén az éves összteljesítményt osztályzattal értékeljük a tanulók érdemjegyeit, magatartásának és szorgalmának értékelését a nevelőtestület félévkor és év végén áttekinti. A tanév végén dönt a magasabb évfolyamba lépésről félévente minimum 2, általában a tantárgy heti óraszáma +1 érdemjegy szükséges (lehetőleg ezen jegyek fele szóbeli, fele írásbeli legyen) 1. évfolyamon félévkor és a tanév végén, 2. évfolyamon félévkor szöveges értékelést kapnak a tanulók 1. évfolyamon félévkor és a tanév végén, 2. évfolyamon félévkor valamennyi tantárgyban a következők szerint minősítjük a tanuló teljesítményét: kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt, felzárkóztatásra szorul * 5-8. évfolyamokon félévkor jeggyel: 5D; 5; 4; 3; 2; 1 4-8. évfolyamokon a tanév végén az érdemjegynek megfelelő szöveges minősítéssel: kitűnő (5D), jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) értékeljük a tanuló teljesítményét. jeles (5): Ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit megbízhatóan elsajátította, tudását alkalmazni is képes. jó (4): Ha a tanuló kevés hibával elsajátította a helyi tanterv követelményeit. Kisebb bizonytalanságokkal tudja alkalmazni tudását. közepes (3): Ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit pontatlanul, esetenként felszínesen és több hibával teljesíti. Csak nevelői segítséggel tudja alkalmazni tudását. elégséges (2): Ha a tanuló a helyi tantervnek csak minimális, a továbbhaladáshoz szükséges ismereteit sajátította el. Kizárólag nevelői segítséggel képes önálló feladatvégzésre. elégtelen (1): Ha a tanuló a helyi tanterv követelményeinek minimum szintjét sem sajátította el, nem rendelkezik a továbbhaladáshoz feltétlenül szükséges ismeretekkel, nevelői segítséggel sem képes önálló feladatvégzésre
27. A magatartás- és szorgalomjegyek értékelése, a tanulók jutalmazása Magatartás értékelése
Magatartás Aktivitás,
Példás (5) Igen jó,
Magatartás Jó (4) Közepes
Változó (3) Gyenge
Rossz (2) Negatív, vagy
157
példamutatás A közösségi célokkal való azonosulás, munkában való részvétel Hatása a közösségre
nagyfokú Igen
Ellene nem vét
Ingadozó
romboló Szemben áll
Élen jár
Aktívan részt vesz
Közömbös
érdektelen
Pozitív
Nem árt
Negatív
Törődés társaival Házirend betartása
Gondos, segítőkész Betartja, arra ösztönöz Kifogástalan
Befolyást nem gyakorol Segítőkész Betartja
Ingadozó Részben tartja be
Közömbös, gátló Sokat vét ellene
Kívánnivalót hagy maga után Megfelelő
Udvariatlan, nyegle
Durva, goromba
Gyenge
Elégtelen
Viselkedés, hangnem Fegyelmezettség
Nagyfokú
Szorgalom értékelése Szorgalom Tanulmányi munkája Munkavégzés
Szorgalom Jó (4)
Példás (5)
Változó (3)
Hanyag (2)
Igényes
Figyelmes
Ingadozó
Hanyag
Kitartó, pontos, megbízható Mindent elvégez
Rendszeres
Rendszertelen
Megbízhatatlan
Ösztönzésre dolgozik
Önállótlan
Feladatait nem végzi el
Keveset
Ritkán
Nem
Jó
Közepes
Gyenge v. nincs
Előfordul
Ritkán
Egyáltalán nem
Ált. tantárgyi munkavégzés Önálló munkavégzés Többféle feladatot Igen vállal-e? Munkabeosztás Igen jó - önellenőrzés - önálló munkavégzés Tanórán kívüli Igen sokszor információk felhasználása
A tanulók jutalmazásának elvei A jutalmazás alapja a tanulmányi munkában, a sportban, a kulturális területen elért eredmény, jó közösségi teljesítmény, az iskola jó hírének növelése, a példás magatartás és szorgalom. Jutalom egy-egy időszak eredményes munkájáért vagy valamely kiemelkedő teljesítményért adható. Ha a tanuló a tanítási szünetben elismerésre méltó cselekedetet hajt végre, a tanítás megkezdése után jutalomban részesíthető. A kiemelkedő eredményt elért tanulók jutalmazása a közösség előtt történik. „A”osztályfőnöki dicséretben részesül: Folyamatosan kiemelkedő tantárgyi teljesítményt nyújt Iskolai tanulmányi-, kulturális,- és sportversenyeken 1-3. helyezést ér el 158
Huzamosabb ideig követésre méltó, példamutató magatartást és szorgalmat tanúsít Az iskolai megbízatásokat, vállalt feladatokat példásan ellátja (hetesi -, ügyeleti, szertárfelelősi tevékenység stb.) Iskolai és osztályszintű vetélkedők, műsorok és klubdélutánok szervezéséért, az ezeken való kiemelkedő szereplésért Iskoláért és osztályért végzett társadalmi munkáért Iskolai és osztálydekorációk, ajándékok készítéséért Osztályfőnöki órák tartalmi gazdagítását szolgáló aktivitásáért, önálló feladatok vállalásáért Közössége hírnevét erősítő iskolán kívüli közéleti szereplésért Az osztályközösség formálásáért, a közösségi hagyományok ápolásáért
„B” igazgatói dicséretben részesíthető – az osztályfőnök javaslata alapján az a tanulóaki: Községi rendezvényeken nyújtott kiemelkedő szereplésért Iskolán kívüli tevékenységével, magatartásával erősíti az iskolai közösség hírnevét Megyei, városi kulturális és sportversenyeken nyújtott kiemelkedő teljesítményért Tanulmányi versenyeken elért helyezésekért: a.) az iskolai verseny 1. helyezettje b.) városi versenyek 1-3. helyezettjei c.) megyei versenyek 1-6. helyezettjei Az igazgató, a tagintézmény-vezető a tanulót, a tanév bármely időszakában dicséretben részesítheti, és erről a szülőket írásban értesíti. „C” tantestületi dicséretben részesíthető az a tanuló aki: Megyei versenyeken (tanulmányi és sport) 1-3 helyezést ér el Területi vagy országos kulturális és sportversenyeken 1-3 helyezést ér el Több éven keresztül kiemelkedő közösségi tevékenységet folytat A tantestületi dicséretekről az osztályfőnökök előterjesztése alapján a tantestület dönt. A tantestület határozatát félévkor a tájékoztató füzetbe, év végén pedig a tájékoztató füzetbe és a bizonyítványba kell beírni. Azok a tanulók, akik valamely tantárgyból kiemelkedő eredményt értek el, a szaktárgynak megfelelő tantárgyi dicséretben részesíthetők. Ha magatartása, szorgalma példás és minden tárgyból jeles eredményt ér el, dicsérő oklevélben részesíthető, amit az igazgató a tanévzáró ünnepélyen ünnepélyes keretek között ad át. A 8. osztályt végzett tanulók közül, az arra érdemes tanulóknak „jó tanuló, jó sportoló” címet adományozunk, aminek átadása szintén tanévzáró értekezleten ünnepélyes keretek között történik. „D” közösségnek adható dicséretek, jutalmak A jó közösségi összefogást, a kiváló eredménnyel végzett osztálymunkát, különös tekintettel az öko-tevékenységre a nevelőtestület elismerésben részesíti. Az elismerés lehet jutalom kirándulás, színházi előadás, túra, uszodalátogatás stb.. A kiváló közösségi cím megszerzésének alapja az ökomunkacsoport és a Dök által összeállított szempontrendszer, melyet az ökomunkacsoport és a DÖK havonta ellenőriz és havonta értékel.
159
28. Fegyelmező intézkedések, fegyelmi büntetések Fegyelmező intézkedések Elmarasztalás jár az alábbiakért:
Házirend megszegése Szüneti, iskolán kívüli fegyelemsértés Társadalmi tulajdon elleni vétség Vállalt feladatok hanyag végzése Igazolatlan mulasztás Az iskola felnőtt dolgozói emberi méltóságának megsértése
Fegyelmi intézkedés kezdeményezhető: Osztályfőnöknél Igazgatónál, tagintézmény-vezetőnél Kezdeményezheti: Nevelő Szülő Tanulóközösség Intézményen kívüli személy vagy szerv Fegyelmezési intézkedések szabályozása A tanulóval szemben a következő fegyelmező intézkedés hozható A) szóbeli figyelmeztetés B) osztályfőnöki írásbeli intés C) igazgatói írásbeli intés A szaktanár írásbeli figyelmeztetést adhat annak a tanulónak, aki magatartásával zavarja a tanítási óra rendjét. Az osztályfőnök szóbeli figyelmeztetést, írásbeli intőt adhat annak a tanulónak, aki egy hónapban több mint 2 szaktanári figyelmeztetést kapott, illetőleg abban az esetben, ha az osztályfőnöki figyelmeztető illetőleg intő adását legalább 2 szaktanár javasolja. Az iskola igazgatója az osztályfőnök javaslatára igazgatói írásbeli intőt adhat annak a tanulónak, aki kiemelkedően súlyos fegyelemsértést követett el, illetve, aki már a félévben kapott osztályfőnöki intőt, és újabb osztályfőnöki intést kellene a részére adni, A fegyelmező intézkedések alkalmazásánál általában meg kell tartani a fokozatosság elvét. Első alkalommal szaktanári figyelmeztetést, ezt követően osztályfőnöki szóbeli figyelmeztetést, osztályfőnöki intőt, újabb fegyelmezetlenség esetén pedig igazgatói írásbeli intést lehet adni a tanulónak. A fokozatosság elvét nem kell megtartani abban az esetben, ha a tanuló kirívóan súlyos kötelezettségszegést követett el, amikor egyébként a fegyelmi eljárás megindításának is helye lenne.
160
Fegyelmi büntetések Az Nkt. 58. § (3); (4); (5); (8); (9); (10); (11); (12) bekezdések alapján.
29. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség (roma) kultúrájának megismerése Iskolánknak jelentős számú cigány kisebbséghez tartozó tanulója van. Ezért a többséghez tartozó tanulóinkban nyitottságot, megértést, motivációt kell kialakítanunk szokásaik, életmódjuk, kultúrájuk és hagyományaik megismerése iránt. Ismereteket kell kapniuk a cigány gyermekirodalomból, a hagyományos és a helyi közösségre jellemző cigány dalokból és táncokból, jellemző hangszerek, és hangszerpótló eszközökről, hagyományos ünnepeikről, a cigány népviselet szín- és formavilágából valamint a hagyományos cigány mesterségekről. Ebben a tevékenységben számíthatunk a helyi CKÖ segítségére, mely szervezettel az IPR program kapcsán évek óta eredményesen együttműködünk. 1. évfolyam: Témakörök Cigány gyermekirodalom Az év jeles napjaihoz kapcsolódó ünnepek
2. évfolyam: Témakörök Cigány gyermekirodalom Kötődés a természethez Hagyományos és a helyi közösségre jellemző cigánydalok 3. évfolyam Témakörök Cigány gyermekirodalom Kapcsolat a növényekkel és állatokkal Autentikus és a népies műzene
Tartalmak Kiszámolók, csúfolók, népmesék illetve műmesék (pl.: Szécsi Magda, Bari Károly meséi) Újévi köszöntők, hagyományok újév napján (pl.: Choli Daróczi József, Karsai Ervin versei)
Tartalmak Kiszámolók, nyelvtörők, rövid verses mesék, történetek A növények, állatok jelentősége a cigány emberek életében Hangszerpótló eszközök (pl.: kanna, kanál, szájbőgő), magyar cigánydalok
Tartalmak Szólások, mondások, mondókák, eredetmesék. Mesemondási szokások a helyi közösségben. Orvoslás, kuruzslás a cigányok életében. Az autentikus cigányzene fajtái: pergetők, 161
hallgatók. A helyi közösség jellemző dalai. Ének és tánc szokásai, hangszerhasználata. 4. évfolyam: Témakörök Gyermekirodalom Híres emberek, nevezetes események
Tartalmak Eredetmesék, műmesék, hosszabb versek, elbeszélések Helyi közösségben élő vagy onnan származó híres cigány emberek felkutatása. Egy családba, nemzetségbe tartozás elvei, szempontjai. A cigány család szerkezete, hierarchiája. A cigányság jelképei, cigány himnusz.
5. évfolyam: Témakörök Cigány mese- és mondavilág Az emberi élet fordulóinak ünnepeihez kapcsolódó helyi szokások
Tartalmak Eredetmondák, balladák, anekdoták A nagyheti ünnepkör szokásai. Keresztelő: az újszülöttel kapcsolatos hiedelmek, altatók, mondókák, nevezetes népszokások, ünnepek, a sorsfordulóhoz kapcsolódó szokások (pl. születés, házasságkötés) A magyarországi cigány népzene A cigány népzene jellemzői, a helyi közösség zenekultúrája A cigány népviselet: színek, formák, anyagok Díszítő elemek, színhasználat, szín- és formagazdagság, a cigány és a magyar népviselet közötti különbségek és hasonlóságok. 6. évfolyam Témakörök A hazai cigány elbeszélő irodalom Vándorlás
Hagyományos cigány mesterségek Magyarországi- és nemzetközi cigány népdalok. Cigány képzőművészet Kézműves tárgyak
Tartalmak Orsós Jakab, Osztojkán Béla, Lakatos Menyhért elbeszélései A vándorlás tárgyi emlékei (pl.: a sátor berendezése, a szekér) Élet a vándorlás idején: a nők és férfiak feladatai, kapcsolataik, vándorjelek, a Patyiv (a cigány közösségi normák rendszere, a vándorlás során folytatott tevékenységek. A vándoripar és a céhes ipar közötti különbségek Vályogvetés, kosárfonás, drótos, lókupec, famegmunkálás. Népdalok, műdalok, zenei szemelvények. Naiv- és tanult festők: Péli Tamás, Balázs János, Szentandrássy István műveiben. A cigány kézműves tárgyak jellegzetességeinek megfigyelése.
162
7. évfolyam Témakörök A líra képviselői a cigány irodalomban A cigányság eredete A cigányság Európában és a világban
Magyarországon élő cigány csoportok néprajzi jellemzői A Közép-európai élettér Zenetörténet
8. évfolyam: Témakörök A cigány próza meghatározó lehetőségei A XX. sz. magyar irodalom cigányképe A világirodalom híres cigányábrázolásai A cigány irodalom élő műhelyei Zenetörténet
A magyarországi cigányság hitélete A magyarországi cigány kutatások A cigány kisebbség helyzete Magyarországon
Tartalmak Bari Károly, Szepesi József, Horváth Gyula, Jónás Tamás művei A népvándorlás hatása a nyelvi- és kulturális jellemzők kialakulására Az életmód kialakulása a különböző korokban és országokban. Az egyes cigánycsoportok főbb jellemzői. Lehetséges rokon népek. A népcsoportok elnevezése, földrajzi elhelyezkedésük, dalaik, táncaik, hangszereik. A kézművesség, mint a megélhetés eszköze. Mátyás király privilégium levele. Cigány zenészek Magyarországon. A zenélés, mint életforma. Megélhetési lehetőség. Cigány zenészek régen és napjainkban.
Tartalmak Lakatos Menyhért, Osztojkán Béla, Orsós Jakab, Holdosi József regényei. Magyar regények, elbeszélések, melyeknek cigány ember szereplője is van. Cigány sors a különböző országokban Könyvek, sajtótermékek, időszaki kiadványok (pl.: Lungo Drom, Amoro Drom, Világunk) 19-20. századi zeneművek, melyek cigányzenei elemeket is felhasználnak (pl.: Liszt: Rapszódiák, Kodály: Galántai- illetve Marosszéki táncok) A verbunkos kialakulása, stílusjegyei. Nemzetközi sikereket elért hazai cigány együttesek. A Szűz Mária kultusz, egyéb vallási irányzatok a cigány közösségben. A cigányság életét, kultúráját kutató személyiségek: Vájszlaki Henrik, Erdős Kornél, Bari Károly Az 1993. évi törvény a kisebbségek jogairól. Országos és helyi kisebbségi önkormányzatok szerepe. Kisebbségi oktatást felvállaló középfokú intézmények, ösztöndíjrendszerek.
163
30. A tanuló fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek Iskolánk oktató-nevelő munkájának fontos része a testnevelés. A sport általi nevelés szükségességét, ennek megteremtését kiemelt feladatnak tekintjük. Iskolánkban évente két alkalommal, ősszel és tavasszal mérjük fel a tanulóink fizikai állapotát. Ennek alapján térképezzük fel az egyes készségek területén mutatkozó hiányosságokat. A felmérést a „Hungarofit teszt” alapján került összeállításra. A tanulók fizikai állapotának felméréséhez használt teszt-együttes megfelel az alábbi kritériumoknak: Végzése semmilyen egészségkárosító hatást nem válthat ki Megfelelő tudományos előírásoknak Elsősorban az egészségben meghatározó szerepet játszó összetevőket méri Egyszerűen végrehajtható, minimális eszközt igényel A vizsgálatokat életkorra és nemre való tekintet nélkül minden olyan egészséges tanuló elvégezheti, aki az iskolai testnevelés nem kap teljes felmentést A könnyített - és a gyógytestnevelésre utalt tanulók általános izomerejének minősítése csak szakorvosi vélemény alapján – az orvos által nem tiltott motorikus próbákban elért teljesítmény alapján végezhető el A mérések általános szempontjai: A tanulók valamennyi tesztet tornafelszerelésben hajtják végre Valamennyi tesztet jól szellőző tornateremben, illetve szabadtéren végeztetjük el A tesztek között a tanulók pihenhetnek A teszteket előre nem próbálhatják ki a tanulók A tesztre vonatkozó pontos utasítások ismertetése után ösztönözzük tanulóinkat a tesztek pontos, gyors, egyenletes végrehajtására Minden motorikus próba elvégzését általános és speciális bemelegítés előzze meg Vizsgált tényező Vállöv és a karizmok állóképességének mérése: karhajlítás Hátizmok – és a törzsizmok erő – állóképességének mérése: törzsemelés Hasizmok erő – állóképességének mérése: felülés Az alsó végtag dinamikus erejének mérése: helyből távolugrás Cooper teszt általános fizikai teherbíró képesség A fenti gyakorlatok leírása, mérése és értékelése III. számú mellékletben található Minden tanuló személyre szóló értékelést kap az általa nyújtott teljesítmény alapján, a változások évről – évre nyomon követhetők. A mérések eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt a tájékoztató füzetükön keresztül a szülők tudomására hozzák.
164
31. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések A tantestület minden tagja felelős azért, hogy tisztába legyen az egyenlő bánásmódra vonatkozó jogi előírásokkal, biztosítva a diszkriminációmentes oktatást. A 2011-es alaptörvénybe foglalták az ingyenes és kötelező alapfokú oktatást. Minden pedagógus célja segíteni azoknak a tanulóknak a beilleszkedését, ismeretelsajátítását egyéni ütemű fejlődését, akik szociális körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek. Hátrányos helyzet leggyakoribb okai: Családi mikrokörnyezet Munkanélküliség Csonka család Egészségügyi állapot Hosszabb betegség A szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják: Egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése Felzárkóztató foglalkozások Egyéni személyre szabott IPR-s felzárkóztató foglalkozások Napközi otthon, lehetőség szerint tanulószoba Az iskolai könyvtár valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata Nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolata A szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése (szülői értekezlet, egyéni beszélgetések, fogadóórák) A tanulók környezetének megismerése (családlátogatások) Az óvoda-iskola átmenet megkönnyítése, segítése Alsó- és felső tagozat átmenet segítése Továbbtanulás irányítása, segítése Tankönyvvásárláshoz nyújtott segély A gyermek és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége Kulturális rendezvényeken való részvételük támogatása Programjaikban a Multikultúrális tartalom megjelenítése Szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal, a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal, annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek. Iskolánk tanulóifjúságának egészséges életmódra neveléséhez drogprevenciós programokon való részvétel Az egészséges életmódra nevelés egyik fő eszköze iskolánkban a Bakancsos szakkör, természetjáró szakkör rendszeres túrázási lehetőséget biztosítva a gyerekeknek Sajátos nevelésű igényű tanulók esetében gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus alkalmazása. 2013 szeptemberétől minden tanuló szabadon dönthet a hittan oktatás vagy az erkölcstan órák látogatásáról. A választás kötelező! Az esélyegyenlőség terén végzett munka akkor sikeres, ha: 165
Nő az osztályismétlés nélkül továbbhaladók száma, ezáltal csökken a 8. osztályt el nem végzők aránya A halmozottan hátrányos és veszélyeztetett tanulóink rendszeresen járnak iskolába Az iskolai hiányzások száma csökken A tanulók igénybe veszik a felzárkóztató, fejlesztő foglalkozásokat, napközis foglalkozásokat. Tankötelezettségét teljesíti minden tanuló Párbeszédet tudunk folytatni minden szülővel. A tanulók elhatárolódnak az őket fenyegető káros szenvedélyektől. Az iskolában szerzett tudásukat továbbhaladáskor alkalmazni tudják. A fent említett célok elérését szolgáló intézkedések, módszerek, feladatok pontos leírását iskolánk Esélyegyenlőségi, egyenlő bánásmód programja tartalmazza. A magasabb évfolyamba lépés feltételei NKT.57.§ 1. A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt követelményeket sikeresen teljesítette. Az iskola igazgatója a szülő kérésére legföljebb 1 alkalommal engedélyezheti az iskola első évfolyamának ismétlését, akkor is, ha az előírt követelményeket sikeresen teljesítette. Ebben az esetben nem kap bizonyítványt. A szülő kérésére az iskola magasabb évfolyama is megismételhető legfeljebb 1 alkalommal A tanuló az igazgató engedélyével az iskola 2 vagy több évfolyamán megállapított követelményeket egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti.
32. Az iskola egészségnevelési- és környezeti nevelési elvei Egészség- és környezeti nevelési alapelvek: A fenntartható fejlődésre és az egészséges életmódra nevelés A nevelés és oktatás egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtése A gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezése (évente 1-szer fogászati, szemészeti és általános szűrővizsgálat) A tanuló- és gyermekbalesetek kivizsgálása, nyilvántartása, bejelentési kötelezettség teljesítése A tanuló kötelessége, hogy óvja saját és társai testi egészségét, részt vegyen egészségügyi szűrővizsgálaton, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét, és biztonságát védő ismereteket A tanulónak joga, hogy biztonságban és egészséges környezetben neveljék, oktassák. Nem veszélyezteti a saját és társai egészségét, testi épségét. A tanuló különös joga, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön A pedagógus alapvető feladata, hogy környezettudatossága, egészséges életmódra nevelje a tanulókat, a gyermek testi, lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést. 166
33. A Zalaszentiváni Tagintézmény ökoiskolai tevékenysége 1. Az Ökoiskolai tevékenység dokumentálása: -
Pedagógiai Program Helyi Tanterv része
-
Éves munkaterv
-
Ökológiai munkaterv
-
Diákönkormányzat munkaterve
-
Rendezvényekről készült feljegyzések
-
Projektterv
-
Témahét programja
-
Iskolai honlap
-
Fotók
Megvalósítási mód: 1. Tanóra (tantárgyak tanmenetei tartalmazzák pl.: környezetfigyelő séták: növényfelismerés, védett növények lelőhelyének felkeresése – Zala - rét kockás liliom, piaci séta Zalaegerszegen: őstermelőktől vásárolt zöldségek, gyümölcsök előnyei, a keletkező zöldhulladék elhelyezésének megfigyelése. Madáretető készítése, madáretetés, gyakorlókert művelése, komposztálás, állatsimogató látogatása. 2. Erdei iskola: 5. évfolyam. Témája: Az ember és környezete 3. Témahét: egészségnapok (személyi higiénia, egészséges táplálkozás, gyümölcsnapok) Karácsonyi ünnepkör: hogyan ajándékoztak régen és ma? Saját kezűleg készített ajándékok Mire jó a csomagolás? 4. Jeles napok:
Víz világnapja: fotó és rajzverseny Túra a környéken lévő foglalt forrásokhoz Látogatás a ZALAVÍZ Zrt. -nél
Föld napja: a helyi civil szervezetekkel, szülőkkel együttműködve a települések belterületének és a bevezető közutak árokpartjainak megtisztítása a szeméttől.
Madarak és fák napja: növényfelismerő túra Vetélkedő a Magyarországon honos madarakról Képzőművészeti, irodalmi alkotások gyűjtése, kiállítása 167
Környezetvédelmi világnap: tanulói előadások, prezentációk a környezetvédelem témaköréből Kerékpárút állapotának éves felülvizsgálata, jelzés a fenntartó felé. Illegális szemétlerakó újbóli feltérképezése – Bakancsos TDK
Autómentes nap: az intézmény dolgozói nem autóval jönnek a munkahelyükre. Figyelemfelhívás a szülők felé. Gyalog, kerékpár vagy tömegközlekedési eszközzel érkezzenek a tanulók az iskolába.
Takarítási világnap: az iskola területének, az épület egy kijelölt részének rendbetétele, csinosítása 5 éves terv alapján.
Takarékossági világnap: Hogyan és mivel takarékoskodunk vetélkedő, személyes példamutatás az intézmény dolgozói részéről.
5. Zöldi Ákos online játékban való részvétele tanulóinknak 6. A Diákönkormányzat szervezésében megvalósuló tevékenységek: Éves ütemterv szerint, heti bontásban az iskola területén keletkező szemét összegyűjtése Osztályok havi értékelése (nem előre közölt időpontban) Szempontok: tanszerek, taneszközök, pad és fiók tisztasága, növények gondozása, faliújság Osztálydekoráció: a tanulók véleményének meghallgatásával, aktív közreműködésével Az iskolatej akció során összegyűlt műanyag hulladék szelektív gyűjtőbe való elhelyezése hetente Papírgyűjtés évente egy alkalommal Egyszer használatos elem gyűjtése – folyamatosan Energia őrjárat működtetése: tantermek hőmérsékletének figyelése, villanyok lekapcsolása, csepegő csapok, radiátorok jelentése a karbantartónak. 7. Bakancsos Természetjáró Kör tevékenysége: a. Foglalt források tisztítása b. Jelzett turista utak környékén szemétgyűjtés c. Illegális szemétlerakók jelzése, felszámolása szülőkkel együtt 8. Katasztrófavédelmi szakkör tevékenysége: A helyi Tűzoltó Egyesület segítségével i. elsősegélynyújtás ii. tűzmegelőzés iii. menekülési útvonalak kiválasztása iv. háztartási veszélyes hulladékok kezelése 9. Az iskola működtetése, környezete: 1. Vízfogyasztást csökkentő készülékek felszerelése a csapokra 168
2. Használt írógéplap újbóli felhasználása 3. Egyszer használatos elemek fokozatos kiváltása akkumulátorokkal 4. Sziklakert építése 5. Dísznövények, fák, cserjék telepítése az udvaron 6. Környezetbarát anyagból készült udvari játszóeszközök telepítése 7. Esővíz használata a gyakorlókert öntözésekor 8. Egyszer használatos papírtörlő helyett saját textil törölköző használata 9. Váltócipő használata higiéniás és tisztasági okok miatt
Egervár, 2013. március04.
Elfogadta: Az Egervári László Általános Iskola Nevelőtestülete Egerváron és Zalaszentivánon.
.................................... Kenessey Tibor igazgató
169