PEDAGÓGIAI PROGRAM ÁLTALÁNOS ISKOLA ÖTTEVÉNY
2013.
Tartalom 1. ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA............................................................. 4 1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai......................................................... 4 1.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ........ 17 1.3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok............ 20 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .............. 33 1.5. A pedagógusok intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai ....................................................... 36 1.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ......................................................................................... 40 1.7. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje .. 49 1.8. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel ...... 50 1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata.............................. 53 1.10 A felvétel ,valamint a tanuló átvételének szabályai....................... 60 1.11. Informatikai stratégia................................................................... 61 2. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE ...................................................... 62 2.1. A választott kerettanterv megnevezése .......................................... 62 2.2 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei............................................................................ 64 2.3. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása....................................................................................... 66 2.4. Mindennapos testnevelés ............................................................... 78 2.5. A választható tantárgyak, foglalkozások és pedagógusválasztás szabályai .............................................................................................. 78 2.6. Projektoktatás ................................................................................ 80 2.7. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések....................... 80 2.8. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái ...................................................................... 82 2.9. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai....................... 90 2
2.10. A magasabb évfolyamba lépés feltételei ...................................... 91 2.11. A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezési elvei ........ 92 2.12. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek............................................................................................ 93 2.13. Az iskola egészségnevelési és környezet nevelési elvei ............... 97 2.14. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei ..................................................................................... 99 2.15. Kompetencia alapú oktatás ........................................................ 101
3
1.
ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA
1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai
Alapelvek: Munkánkat a demokrácia értékei, a nemzeti értékek, az európai humanista értékrend hatja át. Kiemelt figyelmet fordítunk az emberiség előtt álló problémákra és a különböző kultúrák iránti nyitottságra. A gyermekek életkorának megfelelő tudásszint elérése SNI-s és tanulási nehézséggel küszködő tanulók integrált, egyéni tanterv szerinti oktatása. A kompetencia alapú oktatás bevezetése, elterjesztése Esélyegyenlőség biztosítása A tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése Alkotó pedagógiai klíma megteremtése, a belső képzések tervezése Módszertani szolgáltatást nyújt más intézmények részére
Nevelő-oktató munka céljai: Általános célok: A társadalom számára hasznos embereket nevelni. Olyan felnőttek nevelése, akik a tanulmányaik befejezése után képesek lesznek önállóan eligazodni a társadalom állandó változásaiban. Gyakorlatközpontúság és alkalmazható tudás Diákjaink segítése a világban való eligazodásban az idegen nyelvek oktatásával A sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodáshoz szükséges,az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése Tanulási szokások kialakítása Magas színvonalú, sokrétű ismeretközléssel emeljük a tanulóink tárgyi tudását. Ezzel együtt fejlesztjük a tanulók önálló problémamegoldó képességét, készségét és kreativitását.
4
Az alapvető képességek és az alapkészségek egyénhez mérten maximálisan fejlesztjük. Felkészítjük diákjainkat az önálló ismeretszerzésre és önművelésre, aminek feltétele a tanulási képességek és szilárd alapkészségek kialakítása; A tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése és megerősítése Társadalmi normáknak megfelelő viselkedési formák kialakítása A pozitív beállítódás kialakítása az iskolával, a tanulással kapcsolatosan, illetve a pedagógussal, a másokkal való együttműködés tekintetében. A kulturált viselkedés és társas együttlét alapvető szabályainak ismerete és betartása. Az értelmi képességek fejlesztése mellett kiemelt fontosságúként kezeljük a tanulói személyiség egészének fejlődését szolgáló tevékenységterületeket: a szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztését, a társadalmi érzékenység, a nyitott, befogadó és empatikus személyiség kialakítását, a társas aktivitást Az egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség szempontjainak érvényesítése. A felzárkóztató foglalkozásokon egyénre szabott fejlesztési ütemterv szerinti haladás biztosítása A tanulási nehézségekkel küzdő , SNI-s tanulók integrált oktatása normál tantervű osztályban. A szociális hátránnyal küzdő tanulók segítése Korszerű pedagógiai módszerek alkalmazása A tanítás tervezésében, szervezésében és irányításában a tevékenység-központú tanítási gyakorlatot honosítjuk meg, mely életszerű helyzetek teremtésével alkalmat nyújt konkrét élmények és tapasztalatok gyűjtésére A játék és mozgásigény kielégítése. A digitális írástudás elterjesztése, mindennapi gyakorlattá válásának támogatása
A kompetencia alapú oktatás módszertanának és eszközeinek széles körű elterjesztése. 5
A pedagógusok módszertani kultúrájának korszerűsítése Olyan tanulási programokat vezetünk be és dolgozunk ki, amelyek nem előadó tanárt igényelnek, hanem a tanulási folyamatot irányító, segítő, támogató és innovatív pedagógust. Referenciaintézményként a közoktatás fejlesztésének minősített szolgáltatása. Szakmai elismertségünk, piacképességünk növelése Innovációs képességünk fenntartása Hosszabb távú szolgáltatói forrásteremtés biztosítása Fejlesztendő kompetenciák: Azok a kompetenciák, amelyekre mindenkinek szüksége van a személyes boldoguláshoz és fejlődéshez, az aktív polgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Biztosítják a gyors és hatékony alkalmazkodást változó világunkhoz:
döntési képesség
együttműködési képesség
életvezetési képesség
információk kezelésének képessége
kommunikációs képesség
komplexitás kezelésének képessége
kritikai képesség
lényegkiemelő képesség
narratív képesség
problémamegoldó képesség
szabálykövető képesség
6
A tudás megszerzéséhez és megújításához, valamint a személyes önmegvalósításhoz szükséges kompetenciák:
kommunikáció anyanyelven
Kulcskompetenciák
kommunikáció idegen nyelven matematikai természettudományos digitális tanulni tanulási szociális és állampolgári vállalkozói kompetencia kulturális kifejezőkészség (esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség)
Kiemelt területek
fejlesztési európai azonosságtudat – egyetemes kultúra aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés állampolgári és jogi ismeretek tanulni tanulás képessége oktatásszervezési kérdések társadalmi befogadással kapcsolatos elemek gazdasági ismeretek
A kompetenciafejlesztés fókuszai iskolában: -
Anyanyelvi kompetencia : Szövegértés-szövegalkotás
-
Matematikai-logikai kompetencia fejlesztése
-
Szociális-és életviteli kompetencia fejlesztése
-
Digitális kompetencia fejlesztése
-
Kulturális kifejezőképesség, esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőképesség
-
Tanulni tanulás képessége
7
Az egyes életkori szakaszokra lebontva a nevelési-oktatási céljaink: 1-2. évfolyam
A kisgyermekek természetes érdeklődésének és nyitottságának megőrzése, orientálása és továbbfejlesztése.
A személyes képességekben vetett hit és önbizalom megteremtése.
A kisgyermekek fokozott játék- és mozgásigényének kielégítése.
A mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztése.
A társakkal végzett közös tevékenységek élményének és örömének megerősítése.
A társas kapcsolatok kialakításához és gazdagításához szükséges beállítódások és képességek kialakítása és gyakoroltatása.
A tanulás, az elsajátítás élményének és örömének megismertetése.
A tanulók ösztönzése a saját környezetük megismerésére és megértésére.
Az egészséges élet értékének felismertetése és tudatosítása a tanulókban.
A tanuláshoz, a közös játékokban és feladatokban való részvételhez szükséges koncentrációs képességek és akarati tulajdonságok tudatosítása és fejlesztése.
Egyszerű minták és sokoldalú lehetőségek adása az önkifejezéshez, az ismeretszerzéshez, a kísérletezéshez, a feladat-és problémamegoldáshoz.
3-4. évfolyam
A személyes képességekben vetett hit és önbizalom megóvása és megerősítése.
Az önismeret fejlesztése az önmagára vonatkozó ismeretek és tapasztalatok gyarapításával és megbeszélésével.
A mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztése.
A mozgás, a rendszeres testedzés, a sportjátékok iránti kedv felkeltése és megerősítése.
A társas kapcsolatok kialakításához és gazdagításához szükséges beállítódások és képességek gyakoroltatása.
8
A megismerés, a megértés, a tanulás iránti érdeklődés, nyitottság megőrzése és továbbfejlesztése.
A tanulók érdeklődésének felkeltése tágabb környezetük megismerése és megértése iránt.
Az önálló tanuláshoz szükséges motívumok kialakítása és megerősítése.
Az idegen nyelvek tanulása iránti igény felkeltése.
A szóbeli és az írásbeli nyelvhasználathoz szükséges alapkészségek fejlesztése, gyakoroltatása.
A narratív, a lényegkiemelő és a szabálykövető képességek kialakítása és folyamatos fejlesztése.
A mindennapi életvitellel összefüggő gyakorlatias ismeretek nyújtása.
Elemi ismeretek közvetítése a természetről, a társadalomról, művészetekről, az emberiség és a haza történelméről.
Az
egészséges
életmód
mindennapi
feltételeinek
és
összetevőinek
megismertetése.
A tanuláshoz, a közös játékokban és feladatokban való részvételhez szükséges koncentrációs képességek és akarati tulajdonságok fejlesztése.
Egyszerű minták és sokoldalú lehetőségek adása az önkifejezéshez, az ismeretszerzéshez, a kísérletezéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz.
5-6. évfolyam
Az önértékelés képességének kialakítása és fejlesztése.
A rendszeres testmozgás és a sport iránti igény megerősítése és kielégítése.
A tanulókban meglévő szolidaritás érzés, együttműködő- és segítőkézség értékének tudatosítása és fejlesztése.
Az egészséges életmóddal összefüggő pozitív beállítódások, magatartások és szokások megerősítése
A környezettel való harmonikus és konstruktív kapcsolathoz szükséges ismeretek, képességek és készségek kialakítása és fejlesztése.
9
a megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség értékének tudatosítása.
Az értelmes tanulás feltételeinek megteremtése az érzékelés útján szerzett tapasztalatok gyűjtésével, rendszerezésével és sokoldalú értelmezésével.
A képi prezentációk szerepének tudatosítása a tanulásban és a mindennapi életben.
Aktív tevékenységre lehetőséget adó feladatok adása a tanulóknak: kísérletek, megfigyelések, projektek stb.
A kritikai és kreatív olvasás képességének fejlesztése.
Az
eredményes
tanulás
módszereinek,
technikáinak
elsajátíttatása,
gyakoroltatása.
A problémamegoldó gondolkodás és a döntésképesség megalapozása. A kreativitás fejlesztése.
Az önálló tanulás és az önműveléshez szükséges ismeretek és képességek megalapozása.
A tudományos ismeretek megértéséhez és elsajátíttatásához szükséges szemléleti keretek és alapfogalmak megismertetése.
Az idegen nyelvtudás mindennapi életben történő felhasználási lehetőségeinek megismertetése.
A közösségek demokratikus működésének megértését elősegítő alapelvek megismertetése.
Az
európai
és
a
nemzeti
azonosságtudat
erősítése,
ápolása.
Más népek és kultúrák megismerése iránti igény és beállítódás kialakítása.
A tanuláshoz, a feladatokban való részvételhez szükséges koncentrációs képességek és akarati tulajdonságok fejlesztése.
7-8. évfolyam
Az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése.
A szociális képességek fejlesztése, az érzelmi intelligencia mélyítése és gazdagítása.
10
Az emberi cselekedetek és konfliktusok értelmezése okaik, következményeik és az emberi értékekkel való összevetésük szempontjából.
Az egyéni és a közérdek, a többség és a kisebbség fogalmának tisztázása a környezeti, társadalmi és kulturális konfliktusok megbeszélése kapcsán.
A megismerési képességek fejlesztése, különös tekintettel a megfigyelési, kódolási, értelmezési, indoklási, bizonyítási képességekre.
A képi reprezentációk értelmezéséhez és tanulásban való felhasználásukhoz szükséges vizuális képességek fejlesztése.
A kulcsfogalmak tartalmának folyamatos gazdagítása és mélyítése.
A probléma szituációkban is könnyen alkalmazható és működőképes fogalomrendszer kiépítése.
A véleményformálás és a vélemények, érvek kifejtéséhez, értelmezéséhez, megvédéséhez szükséges képességek kialakítása.
Az elvont fogalmi és elemző gondolkodás megalapozása.
A kritikai gondolkodás megalapozása és fejlesztése.
A komplex és különböző forrásokból származó információk kezeléséhez szükséges képességek kialakítása és fejlesztése.
Az önálló, felnőtt élettel kapcsolatos helyes döntések megalapozása.
A tanulók felkészítése a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatra.
Az általános műveltség megalapozásához szükséges ismeretek átadása. Az egyetemes emberi kultúra legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeinek megismerése.
A szűkebb és tágabb környezet természeti értékeinek, történeti, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, megóvására történő ösztönzés és nevelés.
A tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakítása.
Az emberiség előtt álló globális problémák megismerése.
Az idegen nyelvű kommunikáció fejlesztése.
Más népek hagyományainak, megismerése.
Az önálló és kritikus attitűd kialakításának megkezdése a médiákkal kapcsolatban.
Az információs technológia adta lehetőségek felhasználása a tanítás-tanulás folyamatában.
A lakóhely tanulási terepként alkalmazásának gyakorlásához.
Az életszerű, valóságos problémák és feladathelyzetek teremtése az önkifejezéshez, az ismeretszerzéshez, a kísérletezéshez, a feladat- és
kultúrájának,
történő
szokásainak,
felhasználása
életmódjának
az
ismeretek
11
problémamegoldáshoz.
Feladatok az alapfokú nevelés-oktatás első szakaszára: A pedagógiai munka középpontjában a személyre szóló fejlesztés törekvése áll. A tanulói kíváncsiságra, érdeklődésre épített és ez által motivált munkában fejlessze a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartás képességét és mozdítsa elő érzelemvilágának gazdagodását. Adjon mintákat az ismeretszerzéshez, a feladat és problémamegoldáshoz. Alapozza meg a tanulási szokásokat, módszereket Támogassa az egyéni képességek kibontakozását. Működjön közre a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában. Törődjön azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermekek szociáliskulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak. Erősítse meg a humánus magatartásmintákat, szokásokat. A gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség érését.
Feladatok az alapfokú nevelés-oktatás második szakaszára: fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét. Tudatosítsa a tanulókban a közösség demokratikus működésének értékét és néhány általánosan jellemző szabályát. Fejlessze a tanulókban a nemzeti azonosságtudatot, képviselje az egymás mellett élő különböző kultúrák iránti igényét. Tiszteljék
embertársaikat
(Nemzeti,
etnikai
hovatartozás
ne
befolyásolja
véleményüket!). Info-kommunikációs technikák hasznosítása.
Eljárások, módszerek: A kulcskompetenciák fejlesztése érdekében az iskola pedagógusai által alkalmazott munkaformák és módszerek: Módszertani elemek:
12
óvoda-iskola átmenet hatékony tanuló megismerési és segítő technikák, pedagógiai diagnosztizálás. habilitációs és rehabilitációs tevékenység az inkluzív nevelés attitüdváltást segítő programok pedagógusoknak tanórai differenciálás (heterogén csoport.) kooperatív tanulás a drámapedagógia eszközei tevékenységközpontú pedagógiák eszközei projektmunka (egyéni és csoportos) prezentációs technikák tanulói értékelési formák gazdagítása A tanulásszervezés módszerei: Alapmódszerek: tanári magyarázat (frontális tanítás): beszélgetés, kérdezve kifejtés, előadás, szemléltetés munkáltatás (egyéni, de nem önálló): variációs módszer, házi feladat individuális (egyéni és önálló tanulás): egyéni feladatok. Motiváló módszerek: páros munka csoportmunka játék szerepjáték (drámapedagógia) vita kutató-felfedező módszer kooperatív módszerek projekt módszer.
A tanulásszervezés alapelvei: differenciálás egyéni különbségek figyelembevétele tanítási tartalom, tanítási idő rugalmas kezelése. szociális készségek fejlettsége-szociális kompetencia
13
divergens gondolkodás, problémamegoldó képesség, kreativitás, kommunikációs készségek (metakommunikáció), önismeret, önkifejezés, társismeret. motiváló módszerek drámapedagógia.
alkalmazása
–
pl.
kooperatív-,
projekt
módszer,
Az SNI-s tanulók esetében: sérülés-specifikus fejlesztés, egyéni haladás
Az IKT által támogatott tanulásszervezési módok Csoportmunka
Páros munka-tanulópár
Egyénre szabott munka
Részben egyénre szabott munka
Önálló munka
A digitális pedagógiai módszertan többszintű differenciálásra is lehetőséget biztosít, amelynek a következők a megvalósulási formái:
Mennyiségi differenciálás
Minőségi differenciálás
Tanulási követelmények differenciálása
Ajánlott óratípusok:
Új ismeretanyag feldolgozása
Alkalmazás-gyakorlás
Összefoglalás, ellenőrzés-diagnosztikus mérés
Alkalmazására szánt feladattípusok:
Problémamegoldó csoportfeladatok
Alkotó feladatok
Felfedező, kutató feladatok
Érvelésre-vitára alkalmas feladatok
Ellenőrzés, értékelés
Digitális tartalmak:
Az iskola saját belső hálózatán tárolt digitális oktatási anyagok,
multimédia tartalmak (pl. képek, mozgóképes állományok, animációk, hangállományok),
14
multimédia CD-k, DVD-k, egyéb tömegtároló eszközök,
eTanulás rendszerekkel kezelhető, módosítható tartalmak, tananyagok
IKT-val támogatott mérés-értékelési tevékenységek A tanórán alkalmazott diagnosztikus, fejlesztő-formatív és szummatív célú pedagógiai ellenőrzési, értékelési, mérési eljárások és feladatok IKT eszközök és szolgáltatások alkalmazásával,
támogatásával
történő
megvalósítása,
elősegítve
ezzel
a
Nat
célkitűzéseinek megfelelően az egyénre szabott tanulási követelmények érvényesülését, a differenciált tanulásszervezési eljárások elterjedését, valamint a hatékony és önálló tanulás kialakulását. Az IKT-val támogatott mérési, értékelési módszerek alkalmazása a tanár és tanuló számára azonnali, egyénre szabott visszajelzést tesz lehetővé, támogatja a tanulók egyéni tanulási stratégiáinak kialakítását, illetve elősegíti a tanulók aktivitásának optimális kibontakozását, a digitális kultúra elterjedését. Lehetőségek:
számítógép segítségével kitöltött tesztek, más, értékelésre alkalmas feladatok megoldása (önértékelési, központi kiértékelési lehetőséggel)
bemeneti (a tanóra elején) mérés (pl. annak megállapítására, hogy a tanulók felkészültsége megfelelő szintű-e az új tartalom befogadására, elsajátítására)
fejlesztő célú mérés, értékelés (a tanóra során ellenőrző feladatok megoldása a továbbhaladás, illetve a megértés, elsajátítás szintjének ellenőrzésére)
összegző,
szummatív
értékelési
eljárások
alkalmazása
a
tanulók
teljesítményének, tudásszintjének mérésére
számítógéphez kapcsolható audio-vizuális és/vagy multimédia eszközök (projektor, hangosítás, VHS, DVD, kamera, digitális fényképezőgép, stb.) igénybevétele a tanórán a mérési-értékelési folyamatban
aktív tábla, szavazógépek alkalmazása.
mérési,
értékelési
eljárásban
internet,
elektronikus
kommunikáció
igénybevétele (SDT, internetes feladatbankok, házi dolgozat, projektfeladat megoldása, távoli elérés, stb.
15
A magatartásra ható módszerek: a.) ösztönző módszerek 1. ígéret 2. helyeslés 3. biztatás 4. elismerés 5. dicséret Dicséret adható:
Tanulmányi versenyek (házi, levelező, területi, megyei, országos)
Sportteljesítmények
Kulturális tevékenységek (tánc, rajz, műsorok, pályázatok)
Közösségi munkáért
A dicséret iskolánkban használatos módjai: szóbeli dicséret nyilvános formái: osztályfőnöki órán osztályközösség előtt iskolai összejöveteleken írásbeli dicséret formái: osztályfőnöki dicséret igazgatói dicséret oklevél 6. osztályozás 7. jutalmazás: Mit?: Szorgalmas, folyamatos odaadó közösségi munkát Rendkívüli teljesítményeket (versenyeken elért helyezések) Formái: Szóbeli, írásbeli dicséret Oklevél Jutalomkönyv
b) kényszerítő módszerek: 1.
felszólítás
2.
követelés
16
3
parancs
4.
büntetés (Iskolánkban használatos módjai): -szóbeli figyelmeztetés -szaktanári figyelmeztetés -osztályfőnöki figyelmeztetés, intés, rovás -igazgatói figyelmeztetés, intés, rovás -nevelőtestület elé idézés -tantestületi megrovás
1.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Mivel a személyiség komponensek nagyon különböző funkciójúak, valamennyinek az azonos intenzitású fejlesztésére a nevelés (szélesen értelmezve) nem vállalkozhat.
Feladatunk:
A pedagógiai program alapelveihez, cél és feladatrendszeréhez igazodó,
A NAT-ban képviselt értékekre, kompetenciákra épülő,
A helyi sajátosságokból adódó,
A hagyományokat és szükségleteket figyelembe vevő feladatok meghatározása a személyiségfejlesztéssel kapcsolatban
Alapvető feladat a tanulók személyiségének komplex fejlesztése, megkülönböztetetten az SNI-s tanulóknál
Egyéni tanulási útvonalak kialakítása, kifejlesztése
A tanulás iránti motiváció fejlesztése
A tantárgyak közti merev határrendszer csökkentésével megvalósítani a komplex személyiségfejlesztést
A tanítás-tanulás folyamatába alkotó jellegű feladatok meghatározása
Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos pedagógiai feladataink:
A tanulók erkölcsi nevelése A különböző szociokultúrális háttérrel rendelkező tanulóink között a hátrányok feltárásával és kompenzálásával az esélyegyenlőség biztosítására törekszünk. Feladataink: az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása tanulóink körében. Családi életre nevelés. (szociális kompetenciák)
17
A tanulók értelmi nevelése Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása, felkészülés az egész életen át tartó tanulásra. (hatékony, önálló tanulás kompetenciájának fejlesztése,)
A tanulók érzelmi nevelése A tanulókat körülvevő környezet jelenségeire, a közösségre és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. (énkép, önismeret társas kultúra fejlesztése)
A tanulók közösségi nevelése Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. Az együttműködési készség kialakítása
az
önismeret
fejlesztésével.
(szociális
kompetencia)
A kultúrált magatartás és kommunikáció elsajátítása. (anyanyelvi kommunikáció)
A tanulók esztétikai nevelése Szűkebb és tágabb környezetünk esztétikájának tudatosítása, értékmegőrző magatartás
kialakítása.
Igényesség önmagunkkal és környezetünkkel szemben. (esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség)
A tanulók akarati nevelése Az önismeret kialakításával a kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség formálása. (énkép, önismeret fejlesztése)
A tanulók nemzeti nevelése A haza, a szülőhely múltjának és jelenének megismerése. A nemzeti hagyományok ápolása, megbecsülése; a hazaszeretet érzésének felébresztése. (szociális és állampolgári kompetencia)
A tanulók állampolgári nevelése Az alapvető emberi, állampolgári és Európai Uniós jogok és kötelességek megismertetése. Problémaérzékenység kialakítása a társadalmi jelenségek és problémák iránt. (állampolgári kompetencia)
18
A tanulók munkára nevelése A munka fontosságának tudatosítása. A munkavégzés, mint az ember egész személyiségét fejlesztő folyamat iránti tudatos törekvés, igény kialakítása. (kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia, pályaorientáció)
A tanulók egészséges életmódra nevelése A testmozgás képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti vágy felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása.
A tanulók környezeti nevelése A természetes és mesterséges emberi környezet értékeinek megismerése. Értékmegőrző
és
fejlesztő,
környezettudatos
magatartás
kialakítása.
Az
egészséges természet kialakításáért és megtartásáért tevékenykedő tudatos és felelős személyiség kialakítása. (természettudományos kompetencia).
A tanulók gazdasági, pénzügyi nevelése A tanulók megismerjék saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát.
A tanulók médiatudatosságra nevelése Média működésével és hatásmechanizmusaival való megismerkedés. Felismerjék a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokat. Meg tudják különböztetni a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezést, valamint megismerkedjenek e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével.
A fenti célok megvalósulásához elengedhetetlen , hogy a pedagógus maga is rendelkezzen közösségi vonásokkal, képes legyen a személyiségfejlesztéssel járó feladatok elvégzésére, példaként
álljanak
tanítványaik
előtt
szakmai
felkészültségből,
korrektségből,
emberségből. Így mindezt jogosan várhatja el diákjaitól
19
1.3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
Iskolánk célja, hogy tanulóinkban kialakítsuk az egészséges életmód iránti igényt. A tanulók képesek
legyenek
objektíven
felmérni
saját
egészségi
állapotukat,
ismerjék
az
egészségkárosító tényezőket, azok veszélyeit. Az egészség érték legyen számukra, utasítsák el a számukra károsat. Mindezek eléréséhez lehetőséget biztosítunk az ismeretek átadásával és programok szervezésével.
1.3.1. Az egészségfejlesztés iskolai feladatai
Az egészséges életmódra nevelés legyen része az iskolai élet minden területének.
Biztosítsuk az egészséges fejlődéshez szükséges feltételeket és tevékenységeket.
Nyújtsunk az egészség megvédésére, megedzésére, visszaszerzésére vonatkozó közérthető, de tudományos ismereteket, mutassuk be a sokoldalú egészségvédő lehetőségeket.
Tanítsuk meg, hogy alapvető értékünk az élet és az egészség. Ezek megóvására magatartási alternatívákat ajánlunk, megtanítjuk a tanulókat megfelelő egészségvédő magatartásra, gyakorlással, segítséggel példamutatással.
Nélkülözhetetlen az egészségvédelmi szokásrendszer kialakítása, a helyes szokások folyamatos gyakoroltatása, ellenőrzése.
Motiváljuk, ösztönözzük a tanulókat az egészségvédő magatartás szabályainak megtartására, közös véleményformálással, támogató tanácsadással is.
Segítsük
mind
az
egészségeseket,
mind
a
betegeket
az
egészségvédő
öntevékenységben, az egészséges életmód kialakításában, a döntési alternatívák kidolgozásában, és helyes döntések megvalósításában.
A napközis tevékenységek során biztosítsunk lehetőséget arra, hogy a délelőtti megterhelő tanulás után 1 - 1 órát szabad levegőn töltsenek gyermekeink, tudatosan tervezett, sokoldalúan fejlesztő mozgással és játékkal.
Fordítsunk figyelmet a helyes napirend és hetirend kialakítására.
1.3.2. Az egészséges táplálkozásra nevelés feladatai
Az egészséges táplálkozás iránti igény kialakítása: napi ötszöri étkezés fontosságának ismertetése.
A kulturált étkezési szokások, az ízléses terítés, az étkezések rendjének kialakítása.
20
Az iskola háromszori étkezés lehetőségét biztosítja tanulói számára.
El kell érni, hogy a gyermekek nagy része, de leginkább a veszélyeztetettek az iskolában étkezzenek.
Az étkezést biztosító konyhánk az életkornak, gyermekélelmezési normáknak megfelelően állítsa össze az étrendet.
Az alma program keretében friss gyümölcsöt biztosítunk tanulóink számára.
Az iskolai büfé is alkalmazkodik a törvényi szabályozáshoz és az általunk meghirdetett elvekhez.
El kell érnünk, hogy tanulóink fogyasztási szokásaiban változás történjen. Helyezzék előtérbe az egészséges élelmiszereket, és kisebb mértékben.
1.3.3. Mindennapos mozgás lehetőségének megteremtése A mindennapi testnevelés keretében figyelmet fordítunk az elemi
mozgások és játékok
tanítására, gyakorlására, amelyek egyrészt sokoldalú mozgástapasztalatot biztosítanak ügyességük fejlesztésére, ugyanakkor hozzájárulnak fizikai képességeik életkoruknak megfelelő
fejlesztéséhez,
az
egészséges
életmód
szokásainak
megalapozásához,
mozgásigényük felkeltéséhez, kielégítésükhöz és a sport megszerettetéséhez.
Fejlesztjük térbeli tájékozódó képességüket, egyensúlyérzéküket.
Megalapozzuk az egészséges életmód és a rendszeres fizikai aktivitás szokásainak igényét.
Az órák szervezésénél figyelmet kell fordítani arra, hogy a tanulóknak sikerélménye legyen, így a mozgást örömmel végezzék.
Az adott sportágban tehetséges tanulók versenyekre való felkészítése.
Túrák, kirándulások
1.3.4. Személyi higiéné
Tisztálkodás igényének kialakítása.
Helyes fogápolási technika elsajátítása
Fogorvosi szűrés és tájékoztatás, szükség esetén tanulóink fogászati kezelése.
A ruházat tisztántartásának igényének kialakítása.
Az időjárásnak, évszaknak, napszaknak megfelelő öltözködési szokás kialakítása.
21
Váltó cipő használata az iskolában.
Az egészséges életmód elemi ismereteinek és helyes szokásainak megismertetése és gyakorlása.
A gyakori fertőző betegségek megelőzésének, terjedésük megakadályozásának elemi szabályainak betartatása.
A káros élvezeti szerek /cigaretta, alkohol, kábítószerek / veszélyeinek és fogyasztásuk következményeinek megismertetése.
Szükség esetén egészségügyi szolgáltatások igénybevétele. (fogorvos, védőnő, iskolaorvos…)
1.3.5. Mentális egészség
A tanuló beilleszkedését segítő tevékenység az iskolai környezetbe az
iskolai hagyományok felhasználásával és a diákönkormányzat
közreműködésével.
Humánus, kellemes iskolai légkör fenntartása.
A megelőzés szempontjaira való összpontosítás.
Az oktató- és nevelőmunka során tanulóink megóvása a stressztől, monotóniától, szellemi túlterheléstől.
A lelkileg egészséges tanulók épségének megőrzése.
Fokozottan veszélyeztetett tanulók körének felmérése - (csonka családban élők, testi fogyatékosok, folyamatos segítése.
A lelkileg sérült tanulóknak megfelelő segítségnyújtás – szakemberek bevonásávalújabb sérülésének megelőzése.
A más fogyatékkal élő, integráltan oktatott tanulókra való teljes odafigyelés.
Az egyén szintjén történő beavatkozási lehetőségek kiegészítése a különböző társas formációk (csoport, szervezet) szintjén való beavatkozással, a közvetlenbefolyásolási módok kiegészítése közvetett befolyásolási módokkal.
Megfelelő felvilágosítás az egészségkárosító szerekről és ezek hatásairól.
Mintaadás a szabadidő helyes, kulturált eltöltéséhez.
A pedagógusok tájékozottsága a gyermekek családi- és mentális állapotáról
1.3.6. Szexuális felvilágosítás
Fel kell mérni a tanulók ismereteit a szexualitás témakörében.
22
Ismeretnyújtás a szex emberi életben betöltött szerepéről.
A tanulók tájékoztatása a nemi úton terjedő betegségekről, ezek megelőzési lehetőségeiről, valamint a betegségek következményeiről.
A fogamzásgátló módszerek megismertetése.
Szexuál-higénia
1.3.7. Bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése A gyermekek agressziójának okai:
Pszichiátriai probléma (adhd, depresszió)
Frusztráció (családban, iskolában)
gyermek bántalmazás (elhanyagolás is!!)
Serdülőkorban: drog, alkoholfogyasztás
Kötődési problémák
Tanult agresszió pl tv,számítógép, disco, játékterem,szülői minta
Az agresszió megnyilvánulási formái: Nyílt formában
Verbálisan
Támadó viselkedésben
Rejtett formában
passzív-agresszív magatartás (a szülő vagy pedagógus bosszantására)
hatalmi törekvések
birtoklás, hódítás, szerzés, becsvágy
Teendőink:
Megelőzés (prevenció)
Aktuális helyzet kezelése
„utókezelés”
Prevenció:
Szabadidős programszervezés
Közeli kapcsolat a gyermekkel
23
Határozott, de nem megalázó viselkedés
Kerüljük az agresszió kiváltó viselkedést
Szülőkkel való kapcsolattartás
Osztályfőnöki órák
iskolapszichológus
Aktuális helyzet kezelése:
A legkisebb agresszív megnyilvánulásra reagálni kell
Meg kell állni, megbeszélni, érezze a gyermek a reakciót, hogy viselkedése nem helyes
A tanárokkal szembeni agresszió legenyhébb formáit is vissza kell utasítanunk (visszabeszélés, metakommunikáció sajátos formái)
Utókezelés:
Amikor a gyermek lehiggadt, beszéljük át vele a történteket
Fontos a pedagógus higgadtsága (agresszió agressziót szül)
Vegyük fel a kapcsolatot a szülőkkel
Súlyosabb esetben egyéb szakemberekkel (pszichológus, családgondozó)
Agresszió büntetése
Hatékony konfliktuskezelési technikák elsajátítása
Megfelelő érzelmi kapcsolat kialakítása
Közösséghez tartozás megerősítése
1.3.8. Viselkedésfüggőségek megelőzése: Különböző viselkedés módokkal, formákkal ugyanolyan káros, függőségi viszonyba kerülhetünk, mint a cigarettával, az alkohollal vagy bármelyik tiltott kémiai szerrel. Pl: számítógép, tévé, közösségi oldalak, mobiltelefon… Teendőink:
napirendre szoktatás
változatos szabadidős tevékenységek biztosítása
rendszeres kapcsolattartás a szülőkkel
24
mobiltelefon használatának szabályozása az iskolában
felvilágosító programok szervezése
1.3.9. Tevékenységi területek Tantárgyi ismeretek 1. évfolyam: - Élő vagy élettelen (Az életjelenségek megismerése) - Az emberi test részei - Érzékszerveink - Éljünk egészségesen! (Helyes napirend, egészséges táplálkozás, rendszeres mozgás) - Hogyan tartom tisztán a testem? (tisztálkodási szokások, tisztálkodási eszközök, évszaknak megfelelő öltözködés) 2. évfolyam: - Az emberi test (testrészek, csontváz, izomzat) - Életjelenségek - Táplálkozz egészségesen! (táplálékcsoportok, a napi étrend összeállítása, étkezési kultúra) - Óvd az egészségedet! (egészséges életmód, helyes napirend, egészség, betegség, sportolás, tisztálkodás, fogápolás) - Érzékszerveink (az emberi érzékszervek védelmük, tisztántartásuk) 3-4. évfolyam: - Testünk (testünk felépítése, mérhető tulajdonságai, változásai, testünk mőködésének a megfigyelése) - Mozgás (a mozgás hatása életünkre, életjelenségeinkre) - Táplálkozás, fejlődés (egészséges táplálkozás, tápanyagok,
25
élelmiszercsoportok, a táplálék útja, emésztés, helyes étkezési szokások) - A légzés (légúti megbetegedések, környezeti ártalmak és a légzés kapcsolata) - Tisztálkodás - Betegségek és tüneteik (Láz, fájdalom, hányás, hasmenés, vérzés; a leggyakoribb fertőző betegségek) 5-6. évfolyam: - Az emberi test - A bőr - Bőrápolás és kozmetikumok - Mozgás és egészség - Az étel útja és átalakulása - Az egészséges táplálkozás - Légzés - A keringés és kiválasztása - Fiú és a lány - Káros szenvedélyek - Serdülőkori elváltozások, betegségek - Betegápolás elsősegélynyújtás a családban 7-8. évfolyam: - Hogyan épül fel a testünk? - Hogyan működik szervezetünk a kamaszkorban? - Az egészséges egész - Testünk építőkövei - Testünk külső és belső felszíne - Kötő és támasztószövetek - Az izomszövetek
26
- A szervezet és a környezet határán - Veszélyben a bőr (bőr gombásodása, fejtető, szemölcs, mitesszerek, pattanás, allergia) - Test és szépségápolás - A mozgásrendszer: az élő váz - A csont és a vázizom - Mozgásszervi betegségek, sérülések (gerincferdülés, bokasüllyedés, ízületi gyulladás, rándulás, ficam, csontsérülések) - Amit a bőr és a mozgásszerviek elsősegélyről tudni kell - Táplálékok és tápanyagok (fehérje, szénhidrát, zsír, vitaminok, ásványi anyagok, víz) - Az ésszerű és helyes táplálkozás - A táplálkozásokkal összefüggő számítások - A szájnyílástól a belekig - A belek alagútjain - Az emésztőrendszer betegségei (fogszuvasodás, gyomorrontás, bélfertőzések, bélférgek) - Az alkohol a légutak és a gázcsere - A légzőmozgások és a légzőrendszer betegségei (szénanátha, tüdőrák, nátha, torokgyulladás, mandulagyulladás, légcsőhurut, hörgőhurut, tüdőgyulladás) - A vér - A szív és az erek - A vérkeringés és a nyirokkeringés - Az immunrendszer - Vérzések és vérzéscsillapítások
27
- Vigyázz a szívedre! (szívinfarktus, szívkoszorúér elzáródás, érelmeszesedés, trombózis, rizikófaktorok: elhízás, dohányzás, magas vérkoleszterinszint, magas vérnyomás, testmozgás hiánya) - Nikotin-stop! - A kiválasztás - Az anyagcsere - Az idegsejtek felépítése és mőködése - Az életfolyamatok idegi szabályozása - A szem és a látás - A hallás és az egyensúlyérzékelése - A nyelv az orr és a bőr, mint érzékszervek - Érzékszerveink egészsége (kötőhártya-gyulladás, kancsalság, rövidlátás, távollátás, középfül-gyulladás, zajártalom) - Az idegrendszer felépítése és mőködése - A vegetatív idegrendszer - A velünk született reflexek - A tanult reflexek - Az agyműködés - Az idegrendszer elváltozásai, betegségei (agyrázkódás, agyhártyagyulladás, agyvelőgyulladás, elmebetegség, kimerülés, neurózis)
- Mondj nemet a dogokra! - A hormonrendszer - A szabályozó rendszerek összehangolt működése - A férfi - A nő - A szexualitás - A fogamzás 28
- A megtermékenyítéstől a fogamzásig - A születéstől a halálig
- Nemi úton terjedő betegségek (AIDS, kandidózis, vérbaj kankó, nemi szervi herpesz) Osztályfőnöki órák tematikája 5. osztály:
Az egészséges életmód elveinek elsajátítása.
A tanulók felkészítése az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében
Egészséges életrend.
A tanulókban a helyes táplálkozás, a mozgás, a stresszkezelés módszereinek alkalmazása igényének kialakítása
Minták a társas konfliktusok kezeléséhez
Játék, sport, testedzés, tánc, étkezés
Felkészülés a serdülőkori változásokra.
Hormonok
változása,
nemi
sajátosságok,
problémák
kezelése
(pattanások,
sajátosságok,
problémák
kezelése
(pattanások,
menstruáció, zsíros haj stb. 8. osztály
Hormonok
változása,
nemi
menstruáció, zsíros haj stb.
A tanulók felkészítése az önállóságra, a testi higiénében. Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez.
A tanulók érzelmi felkészítése a túlfűtött érzelmi megnyilvánulásokra. A másik nem tiszteletére megbecsülésére nevelés.
Viselkedés szabályozása, a társas konfliktusok kezelésére.
Szabadidős tevékenység
29
A napjuk nagy részét az iskolában töltik a gyermekek, ezért gondoskodnunk kell arról, hogy a napi tanulás mellett módjuk nyíljék pihenésre, regenerálódásra. Intellektuális
képességeik
mellett,
arányosan
fejleszthessék
egyéb
képességeiket,
kreativitásukat. Választható tevékenységek révén biztosítjuk gyermekeink sokoldalú fejlődését, mivel a szabadidő töltési szokások döntően ebben a korban alakulnak ki. Ahhoz, hogy a szabadidő tartalmas eltöltésére készítsük fel őket, sokfajta szabadidős tevékenységek kínálunk számukra. Figyelembe vesszük a gyerekek életkorát, érdeklődését, nemenkénti különbségét. Arra törekszünk, hogy a szabadidős foglalkozások sokféle képességet fejlesszenek, lehetőséget adva arra, hogy a gyermekek minél többfajta foglalatosságot próbáljanak ki, s a választott tevékenységben elmélyülve megtalálják kikapcsolódásukat. Alapvetően fontosnak tartjuk, hogy a tanórákon tanultakkal összhangban legyen a délutáni elfoglaltság. Fontos, hogy további művelődésre, önművelésre adjanak alkalmat, lehetőséget a délutáni szabadidős foglalkozások. Figyelemmel kísérjük az egyes gyermekek választását, a tevékenységekben való aktivitásuk jellegét. Segítjük és bevonjuk a szabadidős tevékenységekbe a visszahúzódó, peremhelyzetű gyerekeket. Elvünk, hogy a nevelői irányítás közvetett módon valósuljon meg, hogy a gyermekek szabadidejükben valóban szabadnak érezzék magukat. Iskolánkban a következő szabadidős tevékenységek közül választhatnak gyermekeink:
Futball
Kézilabda
Egyéb labdajátékok
Tófutás
Diáksportnap
Néptánc
Zenei oktatás:(zongora, furulya, citera)
Kézműves foglalkozás
Színházlátogatás
Versenyek, vetélkedők
30
Tanulmányi kirándulások
Őszi túrák
Egészséges életmód-projektnap
Programokhoz kapcsolódó egyéb tevékenységek -AHA-program (7-8. osztály) Együttműködés Feladataink még sikeresebb megvalósításához a következő partnereket nyújtanak segítséget:
Iskolaorvos
Védőnő
Fogorvos
Családsegítő központ
Vöröskereszt
Nevelési Tanácsadó
Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőrség
1.3.10. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanítási órákon belül és témanapok keretében valósul meg. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: A tanulók ismerjék meg:
a korszerű elsősegély elsajátításának jelentőségét, saját ténykedésük lehetséges életmentő értékét,
az újraélesztés fogalmát és az időhatáraiból folyó emberi kötelezettséget,
az alapvető életműködések biológiai lényegét és funkcionális anatómiai áttekintését,
az alapvető életműködések legfőbb zavarait,
az újraélesztés ABC-jének értelmét,
az elsősegélynyújtás általános szabályait.
Sajátítsák el:
az életmentésre és elsősegélynyújtásra irányuló készséget, hozzáállást,
31
az alapvető életműködések zavarainak felismerését,
az újraélesztés ABC-jéből az „A” és „B” betűkkel kapcsolatos teendőket,
a legfontosabb egyéb elsősegély-nyújtási tudnivalókat,
a segélyhívás helyes módját.
Legyenek képesek:
a légút-biztosítás szabályos elvégzésre, hangsúlyozottan beleértve a stabil oldalfekvés önálló létesítését,
a légzés, illetve a vérkeringés megszűnésének megállapítására,
a szájból-orrba befúvásos lélegezetés elvégzésére,
egyszerű sebvédelemre és visszeres vérzés csillapítására,
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: Tanórán: Természetismeret( 5-6. osztály) 6. Az ember megismerése és egészsége Önfenntartás. Alapfokú elsősegélynyújtás. Biológia (7-8. osztály 6. Az ember megismerése és egészsége Egészség. Alapfokú elsősegély-nyújtási ismeretek. Fizika(7–8. évfolyam) 6. Az ember megismerése és egészsége Az elektromos áram hatása az élő szervezetre. Veszélyek, érintésvédelmi ismeretek. Kémia (7–8. évfolyam) 6. Az ember megismerése és egészsége Veszélyes anyagok és kezelésük a háztartásban.
32
Évente egy alkalommal a 8. osztályosok számára mentőszolgálat segítségével alapszintű elsősegély nyújtó elméleti és gyakorlati foglalkozást szervezünk.. (4 óra) 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
A közösségi nevelés területei: -
a család
-
az iskola
-
az iskolán kívüli közösségek
Az iskola keretén belül működő közösségi nevelés területei: -
tanórák
-
tanórán kívüli foglalkozások (napközi, kirándulások stb.)
-
diákok által szervezett, tanórán kívüli iskolai foglalkozások (diákönkormányzat)
-
szabadidős tevékenység
1.4.1. Az iskolában folyó közösségfejlesztés pedagógiai feladatai: Az „együttműködő” gondolkodásmód kialakítása a tanulókban A közösségfejlesztésnél kiemelt kompetenciafejlesztési területek:
Szociális és állampolgári kompetenciák Közjó iránti elkötelezettség, konfliktuskezelés, együttműködő magatartás Környezet és az emberi közösségek harmonikus viszonyáért felelősségvállalás,
Anyanyelvi kommunikáció Saját és közérdek képviseletéhez szükséges szóbeli és írásbeli, nyelvi kifejezőkészség.
Ennek érdekében az iskola feladatai: Neveljen:
felelősségvállalásra
saját képességek maximális kifejlesztésére
játékszabályok betartására
önfegyelemre
becsületességre
33
mások győzelmének elfogadására
mások személyének és tulajdonának tiszteletben tartására
helyes értékítélet, önértékelés képességének kialakítására
közvetlen környezetünk (iskola) megóvására
környezettudatos szellemben szervezze a mindennapi életét, kirándulásokat, erdei iskolákat
harmonikus kapcsolatra a társadalmi és természeti környezettel
hon-, és népismeretre
hazaszeretetre
Alakítsa ki: a másság elfogadását (vallás, életmód, különböző kultúrák, fogyatékosság) (szociális kompetencia) az empátiás kapcsolatteremtés képességét a türelem és megértés képességét saját identitástól eltérő tulajdonságok toleranciáját önálló véleményformálás képességét (anyanyelvi kommunikáció) érvek kifejtésének, megvédésének, értelmezésének képességét (kommunikációs képesség) az új információs környezetben való eligazodás képességét.(digitális kompetencia) Mutassa meg:
hogy sokféle vélemény létezik.
véleményét mindenkinek jogában áll képviselni, megvédeni.
A tananyag elsajátíttatásakor minden pedagógus:
segítse a tanulók kezdeményezéseit,
segítse a közvetlen tapasztalatszerzést,
biztosítson elég lehetőséget és teret a közösségi cselekvések kialakításához
alakítsa ki a tanulóban a bátorító, vonzó jövőképet
34
adjon átfogó képet a munka világáról
alkalmazott változatos munkaformák erősítsék az együvé tartozás és az egymásért való felelősség érzését (kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia)
1.4.2. Az iskolánkban folyó közösségfejlesztés eszközei, formái: Tanórán:
kooperatív technikák alkalmazása a különböző tantárgyak keretén belül
a projektmódszer bevezetése elősegítette a tanulók együttműködési készségének és toleranciájának fejlődését
osztályfőnöki órák keretében bevezettük a szociális és életviteli oktatási csomagot, ami az egymás dolgai iránti érzékenységet növeli
testnevelés órákon megtanulják megfelelő módon kezelni az agressziót
a magatartás minták alapján féken tudják tartani az önpusztító tevékenységeiket
Délutáni foglalkozás: a napközis foglalkozásokon eltérő életkorú tanulók vesznek részt. A magasabb évfolyamba járók segítik a kisebbeket a tanulásban énekkari próbákon a gyerekek megtanulnak egymásra figyelni és együttműködni a délutáni tömegsporton a csapatjátékok szintén fejlesztik az együttműködést néptánc
foglalkozásokon
a
közösséggé
formálás
a
tánc
ritmikáján
és
mozgásanyagán keresztül 4. és 6. évfolyamon délutáni osztályfőnöki foglalkozás
Tanórán kívül:
a tanulmányi kirándulások felhívják a figyelmet a környezet értékeinek a megismerésére és megóvására
a kiállítás és a múzeumlátogatások támogatják a tanórákon szerzett ismereteket
kézműves foglalkozásokon szintén az együtt tevékenykedés örömét ismerhetik meg a tanulót
35
1.5. A pedagógusok intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai
1.5.1.A pedagógus feladatai A pedagógus feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza.
A pedagógus felelősséggel és önállóan, a tanulók nevelése érdekében végzi munkáját. A nevelő-oktató munka általános és az iskola pedagógiai programja alapján módszereinek szabad megválasztásával tevékenykedik.
Munkaköri kötelezettségeinek tartalmát és kereteit a köznevelési törvény, pedagógiai és szaktárgyi útmutatók, az iskolai munkaterv, a nevelőtestület határozatai, a Működési Szabályzat és az igazgató útmutatásai alkotják.
Hivatásából eredő kötelessége, hogy végezze pedagógiai munkáját, fejlessze szaktárgyi és általános műveltségét. Ennek érdekében használja fel az önképzés és szervezett továbbképzés alkalmait. Tanártársaival, a szülőkkel és a tanulókkal való kapcsolattartása során érvényesüljenek a kulturált, pedagógiai hivatást tükröző érintkezési szabályok.
Egész tanévi munkáját megtervezi, amelyet a munkatervben meghatározott időpontig a munkaközösség-vezetőnek véleményezésre bemutat. Ezen tervezet kiegészítéssel, javítással több tanéven át is használható. Tanmenete alapján halad szaktárgyának tanításában.
Ellátja a nevelő-oktató munkával szoros kapcsolatban lévő feladatokat, különösen az alábbiakat: a tanítás előkészítése, írásbeli dolgozatok, feladatlapok, munkafüzetek javítása, ellenőrzése, szemléltető-, kísérleti- és munkaeszközök tanításra való előkészítése.
Köteles tanítványai munkáját folyamatosan ellenőrizni. A félévi és év végi értékeléshez kellő számú, időben arányos eloszlású, különböző ellenőrzési módszereken alapuló érdemjeggyel értékelni, az érdemjegyeket legalább havonta az osztálynaplóba beírni.
A tanulók magatartásáról, neveltségi állapotáról folyamatosan tájékoztatja az osztályfőnököt.
Ellátja a pedagógusi munkakörrel járó adminisztrációs munkát (haladási napló, szakköri napló vezetése, stb.).
Részt vesz a megfelelő munkaközösség(ek) és a nevelőtestület munkájában. E közösségek munkáját arányos, egyéni feladatok megoldásával segíti.
36
Szaktárgyával kapcsolatban fogadó órákon és szülői értekezleteken információt ad a szülőknek. A tanulókkal kapcsolatos tapasztalatairól folyamatosan tájékoztatja az osztályfőnököket, rendkívüli esetben az igazgatót.
Tevékenysége
egészével
elősegíti
a
nevelés-oktatás
általános
és
helyi
követelményeinek teljesítését.
Szaktárgyától függetlenül kötelessége a hivatástudatra, a helyes magyar beszédre és írásra, és általában a kifejezőkészség javítására nevelés.
Tartsa tiszteletben a tanulók emberi méltóságát.
Követelje meg magától, munkatársaitól, tanulóitól a pontos, fegyelmezett munkát és magatartást.
Kötelessége, hogy a tanulók kérdéseire, felvetéseire legjobb tudása, pedagógiai elhivatottsága alapján tárgyszerű, eligazító választ adjon.
Köteles megjelenni az iskolai ünnepélyeken és a munkatervben rögzített, egész iskolát érintő rendezvényeken.
Beosztás szerint ellátja az ügyeleti szolgálatot, helyettesítéseket és felügyeleteket.
Munkája során köteles ügyelni szűkebb környezete (folyosó, tanterem, stb.) rendjére, tisztaságára, a társadalmi tulajdon védelmére.
Óvja tanítványai testi épségét, tevékenyen segítse az egészséges életmódra nevelést. Lássa el a munkavédelmi szabályzatban előirt kötelezettségeit.
1.5.2. Az osztályfőnöki munka általános jellemzői
Az osztályfőnöki munkával az iskola pedagógusát az igazgató bízza meg meghatározott időre. Megbízás időtartama különböző lehet, alkalmazkodik az osztályfőnök tanított szaktárgyához, egyéb objektív illetve szubjektív körülményeihez. A megbízás időtartamát osztályfőnöksége kezdetén tudatni kell a szülőkkel és a tanulókkal.
Az osztályfőnök elsődleges feladatai közé tartozik az osztály közösségi
életének
irányítása, valamint a tanulók személyiségének fejlesztése. Az osztályfőnök személyes felelőssége egy olyan - az iskolai elvárásokhoz igazodó - értékrend kialakítása és elfogadtatása, amely szerint az osztályába járó tanulók egészséges lelki és testi fejlődése megvalósulhat.
Megtervezi, és tudatosan alakítja a közösségfejlesztő programokat. Tanórákon kívüli együttléteket is szervezve, évek során fokozatosan egyre több lehetőséget teremt a
37
diákok önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kifejlődésére. Ezeken a programokon, valamint az iskolai rendezvényeken kíséri osztályát az igazgatóság által kijelölt tanár segítségével.
Megismerve a tanulók családi és szociális hátterét folyamatosan arra törekszik, hogy a szülőkkel együttműködve, az osztályban tanító tanárokkal összhangban végezze nevelő munkáját. Ennek érdekében, a gyermekekkel egyénileg, differenciáltan is foglalkozik, szükség esetén felveszi a kapcsolatot az iskolapszichológussal. A hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett tanulókat segítve együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel, gondoskodik számukra szociális, illetve tanulmányi támogatásról.
Figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi előmenetelét és rendkívüli teljesítményeit. Kiemelten értékeli azokat a tanulókat, akik az iskolai kötelezettségek mellett az önkéntes munkákban is részt vállalnak. Tájékozódik a tanulók iskolán kívüli rendszeres tevékenységeiről, és azokban elért eredményeiről is, mint például zenetanulás, sport.
Az osztályfőnöki órákat az iskolában elfogadott tanterv szerint használja fel a pedagógiai és a nevelési kérdések megvitatására. Előfordulhat, hogy egy-egy osztályfőnöki órát „összevontan”, iskolán kívüli program keretében tart meg, amelyeken több szinten is érvényesítheti nevelési elveit.
ÉVENTE ISMÉTLŐDŐ TENNIVALÓK Az osztályfőnök meghatározza a tanévre szóló feladatok elosztását. A tanév elején: Az osztályfőnök -
felveszi az osztálynaplót és az ellenőrzőket, gondoskodik azok kitöltéséről, (órarend, a tanárok névsora, később: a tanárok fogadó órákkal)
-
ismerteti a tanév rendjét,
-
ismerteti a szakkörök, énekkar, sportkörök, könyvtár, számítógépterem működési rendjét, iskolaorvos, pszichológus rendelési idejét,
-
tudatosítja a házirendet, és kifüggeszti azt a tanterem falára,
-
meghatározza a szünetekben, illetve a lyukas órák alatti lehetséges tartózkodás helyét,
-
kitölteti az adatlapokat,
38
-
elkészíti az osztály tanulóinak telefonszámos, lakcímes, névsorát, (lehet diákigazolvány számmal és e-mail címmel együtt)
-
ellenőrzi az osztályterem berendezését, a hiányok pótlásának igényét jelenti az igazgatóhelyettesnek
-
megbeszéli a tanulókkal az osztályterem dekorációját, (a házirend alapján)
-
kijelöli a felelősöket, illetve beindítja a hetesi rendszert,
-
biztosítja a DÖK képviselők megválasztását.
A tanév folyamán: -
részt vesz az értekezleteken (szükség esetén rendkívüli értekezlet is előfordulhat)
-
szeptemberben, és a félév után szülői értekezletet tart (szükség esetén rendkívüli szülői értekezlet is tartható)
-
megszervezi az osztálykirándulást,
-
rendszeresen kitölti a haladási naplót,
-
értesíti az osztályában tanító tanárokat a tanulók iskolai szervezésű programokon való részvételéről (fogászati vizsgálat, osztály orvosi vizsgálat, sportversenyek, stb.)
-
negyedévente tájékoztatja a szülőket az osztályozónapló alapján a tanuló érdemjegyeiről,
-
rendszeresen igazolja a tanulók mulasztásait, késéseit, a házirendben foglaltak alapján,
-
írásban tájékoztatja a szülőket a tanulók igazolatlan hiányzásáról és késéseiről
-
írásban tájékoztatja a szülőket a dicséretekről, illetve a fegyelmezési eljárásokról, (utóbbiakat a haladási napló jegyzet rovatában is rögzíteni kell, a tanuló nevének és az intézkedés dátumának feltüntetésével)
-
előzetesen tájékoztatja a szülőket írásban az esetleges bukás lehetőségéről, a házirendben leírt szabályok szerint,
39
A szülők értesítését - a felsorolt esetekben - az ellenőrző hiányában, ajánlott levélben kell megtenni. 1.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység
1.6.1. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek A családok napjainkban egyre kevésbé tudják ellátni szocializáló, védő funkcióikat, emiatt nagyok a társadalmi elvárások az intézményes neveléssel szemben. A szokásrendszerek, a harmonikus személyiség, a pozitív énkép kialakulása a nyugodt és biztonságos családi hátteret feltételezi. Zaklatott világunkban azonban már ezekben a korai életszakaszokban sem biztosítottak a testi, lelki fejlődés feltételei. A beilleszkedési és magatartási gondokkal küzdő tanulók esetében a tanulási esélyegyenlőség megteremtéséhez legfontosabb feladatunk a prevenció és a folyamatos gondozás.
Pedagógusaink igyekeznek megismerni beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulóink személyiségét, családját. Nagy türelemmel, figyelemmel, törődéssel keresik a problémák okait és a megoldás lehetőségeit. A problémák megjelenése után az érintett tanulót az osztályfőnök javaslatára a szülő beleegyezésével szakértői bizottsághoz küldjük. A megismerés és a problémák feltárása utáni feladataink:
Szükség esetén külső szakember (pszichológus) szolgáltatásainak keretén belül terápiás módszereket alkalmazunk.
Differenciált
bánásmódot
biztosítunk,
segítjük tanulóinkat
önértékelési
problémáik rendezésében, új értékrend kialakításában, az önszabályozás képességének fejlesztésében. Eredményes nevelő-oktató munkánk érdekében a magatartási problémák megfelelő, személyre szabott, és türelmes kezelése minden pedagógus fontos feladata.
1.6.2. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység
40
Minden gyerek valamiben tehetséges. Pedagógusaink feladata felismerni és támogatni ezt, valamint feltárni a fejlesztés lehetőségeit A tehetséggondozás módszereiben a megújuló tanulásszervezési eljárások alkalmazásával tesszük hatékonyabbá a fejlesztő munkát pl.:
differenciált tanulásszervezés Valamennyi gyerek számára biztosítja az egyéni haladást, figyelembe véve a tanuló sajátosságait. Egyénre szabott elsajátítási, készség – és képességfejlesztési utakat biztosít, az ennek megfelelő eszközrendszerrel.
kooperatív technikák A tanulási tartalom elsajátítása, és a készség – és képességfejlesztés csoportos formában történik. A tanulók aktívan együttműködnek a siker érdekében. A tanulási képességek, és a szociális készségek a kooperatív tanulási módszerrel egyszerre fejleszthetők. (Leghatékonyabb más tanulásszervezési módokkal vegyesen alkalmazva).
projektmódszer A tanulási tartalom elsajátítása, és a készség – és képességfejlesztés csoportos formában történik. A tanulók aktívan együttműködnek a siker érdekében. A tanulási képességek, és a szociális készségek a kooperatív tanulási módszerrel egyszerre fejleszthetők. (Leghatékonyabb más tanulásszervezési módokkal vegyesen alkalmazva).
Tárgyi feltételek:
Iskolai könyvtár, digitális tananyaggyűjtemény
Számítógép, mint fejlesztőeszköz,
Videó, zenei anyagok,
A meglevő bútorzatot próbáljuk mozgatható, a fenti módszerek megvalósítását segítő eszközökre cserélni
Megfelelő tankönyvek és szakmai könyvek(egyszerű alapfeladatokkal, többszintű nehézségi fokkal, szorgalmi és választható feladatokkal)
41
Személyi feltételek:
A tanár gyerekekkel szembeni beállítódása (igenlő legyen, ne ambivalens, ne előítéletes). Hatékony tanuló megismerési technikák alkalmazása.
A tanár nevelési stílusa megfelelő legyen (együttműködő, ne erőszakos, ne tehetetlen, ne korlátozó, ne közömbös)
A tanár tudása megfelelő legyen. Legyen képes a pedagógus önművelésre, önképzésre. IKT eszközhasználat
Továbbképzések a differenciált tanulásszervezéshez.
Tehetségfejlesztés színterei: Tanóra
hatékony a kiscsoportos munkamódszerek alkalmazása
önálló kiselőadások szakórákon elsősorban a tehetséges tanulóknak
bíztató értékelés;
differenciált feladatok adása;
a házi feladatok differenciálása;
órai gyakorláskor más-más feladatkörök (pl. önálló szövegfeldolgozás közös olvasás, lényegkiemelés)
Tanórán kívüli foglalkozások
könyvkölcsönzés szabad érdeklődés alapján délutánonként, kutatómunkák
újságírás, újságszerkesztés
iskolarádió
kézműves foglalkozások
tömegsport
Versenyek
tanulmányi versenyek szervezése minél szélesebb körben,
a versenyek legfontosabb eleme a felkészítés, amely egyéni, építkező jellegű legyen,
a versenyzés etikájának megtanítása;
42
saját szervezésű versenyeink:
olvasás és helyesírási verseny 2- 4. osztályos tanulók számára
meseismerő verseny 3-4. osztályosok részére
Iskolai rendezvények
Műsorok, ünnepélyek megszervezése, előadása
Október 6.-iskolarádió
Október 23.-iskola-szintű megemlékezés
December 6. Mikulás ünnepség-iskola szintű
Karácsonyi ünnepség –iskola szintű
Iskolai farsang
Március 15.-falu szintű
Anyák napi ünnepély alsó tagozatban
Hősök Napja – falu szintű
Ballagás
Fejlesztendő kompetenciaterületek:
Kezdeményezőképesség
és
vállalkozási
kompetencia
területén:
Egyéni tervkészítés, megméretés, kockázat felvállalása (versenyek),
Digitális
kompetencia
területén:
Önálló információkeresés interneten (előadások készítése, újságszerkesztés)
Szociális
és
állampolgári
kompetenciák
területén:
Közjó iránti elkötelezettség, csoportmunkában konfliktus megoldási készség
Önálló tanulás
1.6.3. A sajátos nevelési igényű és tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok Fontosnak tarjuk, hogy eredményessé tegyük az intézményünkben a lemaradó vagy gyengébb képességű tanulók állandó és rendszerszerű felzárkóztatását. A kompetencia alapú oktatás bevezetése is azt a célt szolgálja, hogy csökkentsük tanulóink kudarcélményét. Ennek érdekében :
megnyújtjuk az alapozó időszakot, folytatjuk az óvodában megkezdett
43
fejlesztéseket
területi
és
módszertani
szempontból.
(alapozó
modulok-
nagymozgások, finommotorika, testsémák, észlelések, szem-kéz koordináció)
fejlesztjük az érzékszervi tapasztalásra épülő tanulást a kezdő és alapozó szakaszban.
a kooperatív csoportmunka alkalmazásával „heterogén csoportokban” biztosítjuk az egymástól való tanulás lehetőségét.
együttesen alkalmazzuk a tanítás folyamán a verbális és vizuális információ hordozókat.
tevékenységközpontú pedagógiai módszereket, eljárásokat alkalmazunk.
az értékelés során előnyben részesítjük a csoport-önértékelést.
hatékony tanuló-megismerési technikákat alkalmazunk.
Sajátos nevelési igényű és tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A felzárkóztatás kiindulása mindig a tanulási nehézségek okainak feltárásával kezdődjön. Ez nem csak az osztályfőnökök és a fejlesztő pedagógusok feladatköre, hanem mindnyájunk felelőssége. A felzárkóztatás alapja a bizalom kiépítése a pedagógus, a szülő és a gyermek között. Szükséges a tanulók önbizalmának erősítése, a fokozott személyesség a munkakapcsolatban. Ezek nélkül nincs hatékony fejlesztés! Személyre szabott feladatokkal segítünk a lemaradt tanulókon. Fontos, hogy szintjükhöz mérjük a követelményt. A fokozatosság elve alapján nehezülhetnek ezek a feladatok.
Felzárkóztatást elősegítő programjaink:
tanórán belül differenciált foglalkozást, fokozott segítségnyújtást biztosítunk a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek számára,
tanulóinkat önmagukhoz képest értékeljük,
44
logopédus, fejlesztő pedagógus segítségével felhívjuk a szülők figyelmét tanulási problémák okára
szükség esetén további vizsgálatokra küldjük tanulóinkat,
a diagnózisnak megfelelő terápiás foglalkozásban részesítjük tanulóinkat – fejlesztő foglalkozások, tanulás-korrekció, korrepetálás, gyógytorna
logopédusunknak,
fejlesztő
pedagógusunk a
szaktanárokkal rendszeresen
megbeszélik az aktuális problémákat. Kölcsönösen tájékoztatják egymást az elért eredményekről,
fejlesztő pedagógusaink tanácsaikkal segítik a szülőket, pedagógusokat,
a tanulási zavarral küzdő tanulókat fejlesztő pedagógus segíti az önálló tanulás szokásainak,
és
a
tanulási
készségek
kialakításában
(szövegértés,
olvasástechnika), s a tanulási technikák megismerésében, alkalmazásában,
tanulási technikák elsajátíttatása szakórákon, osztályfőnöki órákon és egyéni foglalkozásokon történik (önálló hatékony tanulás kompetenciája)
rendszeres ismétlés, gyakoroltatás, változatos tanulásszervezés
egyéni tanulási motiváció erősítése, bíztató dicsérettel, javító szándékú elmarasztalással
közösség nevelő hatása (társak hatása sokszor erősebb, mint a pedagógusé),
a kötelező tanítási órákon kívüli foglalkozásokon, is lehetőséget adunk a tanulók személyiségfejlődését elősegítő tevékenységekre (sport, énekkar, majorette, kézműves foglalkozások)
A fejlesztés, korrekció, felzárkóztatás feltétele a korrekt, feltáró munka. Fontos az iskolaérettség szakszerű eldöntése, mely az óvoda és a szülő felelőssége. Az óvodákból a beszédhibás gyerekek megkezdett, vagy befejezett terápia után kerülnek hozzánk, sok esetben a helyes kifejezés automatizálása a feladatunk. Logopédusunk folyamatosan foglalkozik a beszédhibák korrekciójával. A problémák legkisebb jelzésszerű megjelenésére is odafigyelve az első osztályban a prevenció elve érvényesül. Így nagyon sok esetben megelőzhető a későbbi tanulási zavar.
45
A problémák korai feltárása érdekében az elsős osztályfőnök minden év decemberéig elvégzi majd májusban megismétli a DIFER felmérést elsős tanulóinkkal. Második osztályban, év végén kontroll vizsgálatot végzünk. Az alsó tagozatból a felső tagozatba lépéskor, a tanév első hónapjában az alsó tagozatos osztályfőnökök esetmegbeszélés keretében „átadják” felső tagozatos kollégáiknak a gyermekeket, kiemelve a speciális fejlesztő eljárásokban részt vevő tanulók nevelésére, tanítására, értékelésére vonatkozó ismereteket. A szülőkkel való kapcsolattartás folyamatos.
1.6.4. Gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Tanulóink között egyaránt megtalálható a jól szituált és a nehéz anyagi körülmények között élő gyermek. Egyre több a csonka család és a hátrányos helyzetű (hh-s, hhh-s) tanuló. A gyermekvédelmi feladatokat az osztályfőnökök látják el. A felderítő munkában a szaktanárok nyújtanak segítséget nekik. Ez hatékonyan működik, hiszen községünk középtelepülés, ebből adódóan az itt élő pedagógusok ismerik tanulók családi hátterét. Elsősorban a megelőzésre helyezzük a hangsúlyt:
nevelési eljárásainkkal a lehető legnagyobb mértékben közelíteni kívánjuk egymáshoz az eltérő anyagi és társadalmi helyzetű tanulóink neveltségi és tudásszintjét;
törekszünk a „másság” elfogadtatására; (szociális kompetencia)
szeretnénk megtanítani őket együtt élni hátrányos helyzetű társaikkal;
a rászorulókat a segítség elfogadására;
gondos felderítőmunkát végzünk az iskolánkba lépő új tanulók – első osztályosok és más iskolából érkezettek – között;
nem zárkózunk el a nevelési problémával, beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel küzdő, más iskolából jött diákok fogadásától sem. A közösségre és szakmai ismereteinkre támaszkodva, legjobb tudásunk szerint próbáljuk integrálni őket;
felismerve a gyermekekre leselkedő veszélyeket, prevenciós tevékenységet fejtünk ki a dohányzás, alkohol, és a drog ellen
46
a különleges bánásmódot igénylő vagy valamilyen részképesség- fejlődési zavarral küzdő gyermekek számára biztosítjuk a megfelelő ellátást;
az étkezési, a tankönyvtámogatások odaítélése előtt az osztályfőnökök felhívják a szülők figyelmét az erre vonatkozó hatályos törvényi rendelkezésekre.
Munkánk eredményessége érdekében szoros és jó kapcsolatot építettünk ki más intézmények szakembereivel:
iskolaorvossal,
védőnővel,
gyermekjóléti szolgálattal
fejlesztő pedagógussal, logopédussal,
gyógytornásszal
a rendőrséggel
.Lehetőségeinkhez képest próbálunk enyhíteni az anyagi gondokon:
étkezési kedvezmények kiadása a jogszabályok szerint
tankönyv hozzájárulások kiadása a jogszabályok szerint
Igyekszünk az ingerszegény környezetből érkezőket élményekhez juttatni kirándulások, táborozások, kulturális és sportprogramok, vetélkedők szervezésével. Megemlékezünk a hagyományos ünnepnapokról, (mikulás, karácsony, farsangi bál, húsvét, gyereknap), ápoljuk hagyományainkat ( falunap)élményt és példát adva azok számára is, akiknél ez otthon nem adatik meg. Tanítványaink szüleivel állandó a kapcsolatunk. Szoros kapcsolatot tartunk fenn, a Gyermekjóléti Szolgálattal, Nevelési Tanácsadóval. Tájékoztatjuk a családokat a törvény adta család- és gyermekvédelmi lehetőségekről
1.6.5. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Programunkban elsősorban a távlati tervezéssel foglalkozunk. A lehetőségek számbavételével a hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységformát keressük. Cél: segíteni azon tanulók beilleszkedését, ismeretelsajátítását, egyéni ütemű fejlődését akik szociális körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek.
47
A hátrányos helyzet adódhat: -
családi mikrokörnyezet
-
iskolai körülményeiket tekintve
-
csonka család
-
munkanélküli szülők gyermeke
Átmenetileg hátrányos helyzetűek: -
áttelepült, beköltözött (új tanulók)
-
tartós betegség miatt hátrányos helyzetűek
A szociális hátrányok enyhítését iskolánkban az alábbi tevékenységi formák szolgálják:
Felzárkóztató ill. tehetséggondozó programok szervezése
Mentálhigiénes programok
Komplex tehetséggondozó programok (zenei – művészeti, sport – turisztikai …)
Kirándulások
Felvilágosító munka a szociális juttatások, tankönyvtámogatás lehetőségeiről szülői értekezleten
Motiválás arra, hogy a gyermek napközis ellátásban részesüljön
Diákétkeztetés lehetőségének a biztosítása
Pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon
Drog- és bűnmegelőzési előadások
Pályaorientációs tevékenység.
Az iskolai könyvtár egyéni vagy csoportos használata
Számítógépterem használata
Családlátogatások
Az osztályfőnökök rendszeresen együttműködve kapcsolatot tartanak fenn az illetékes elsőfokú gyámhatósággal, házi orvossal, védőnővel, gyermekjóléti szolgálat vezetőjével. Félévi és év végi értekezleten beszámolnak az osztályuk gyermekvédelmi helyzetéről, esetleges intézkedésekről, azok szükségességéről, eredményekről vagy eredmények elmaradása esetén annak okairól.
48
1.7. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje
A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzat vezetősége, illetve annak választott tisztségviselői érvényesítik. A DÖK segítő tanár segítségével rendszeresen ülésezik, tagjai az osztályok által választott DÖK felelősök. A diákok kéréseit, problémáit közvetítik az iskola vezetősége felé. Az iskolai diákönkormányzat a magasabb rendű jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. Az iskolai diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, a nevelőtestület hagyja jóvá. Az iskolai diákönkormányzat véleményét ki kell kérni a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések meghozatalánál, a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, a tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározásához, az iskolai sportkör működési rendjének kialakításához a könyvtár, sportlétesítmények működési rendjének kialakításához, az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben házirend elfogadása előtt Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján – a nevelőtestület egyetértésével – az igazgató bízza meg. A tanuló és pedagógus együttműködésének további lehetőségei:
A diákönkormányzat elnökének részvétele a diákok többségét érintő változtatások előtt a tanári értekezleten, vagy vezetőségi értekezleten.
A DÖK -segítő tanár folyamatos kapcsolattartása az iskola vezetőségével, a diákok kéréseinek, javaslatainak továbbítása
49
A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését. 1.8. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel
1.8.1. A szülők közösségét érintő együttműködési formák Iskolánk akkor működik még eredményesebben, ha tanulóink érdeklődésére épít, és figyelembe veszi a szülői érdekeket is. A gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és pedagógus közösségünk koordinált, aktív együttműködése, az új tanulásmódszertan megismertetése, elfogadtatása a szülőkkel. Ezen együttműködés: alapja a gyermek iránt érzett közös nevelési felelősség; megvalósulási formái a kölcsönös támogatás és a koordinált pedagógiai tevékenység feltétele a kölcsönös bizalom és tájékoztatás. A szülőkkel való kapcsolattartáshoz az alábbiakkal járulunk hozzá:
nyílt napok, nyílt órák szervezése
rendszeres tájékoztatás tanulóink előmeneteléről, magatartásáról
előre tervezett szülői értekezletek (évente 2 alkalommal)
rendkívüli szülői értekezletek
fogadóórák (évente 2 alkalommal), egyéni fogadóórák egyeztetett időpontban
családlátogatás a leendő első osztályosoknál, illetve problémák esetén
Szülői Munkaközösségi megbeszélések (évente legalább 2 alkalommal)
A szülői ház és iskolánk együttműködésének további lehetőségei:
közös rendezvények szervezése a diákok, a szülők és a pedagógusok részvételével;
a tanulók versenyekre történő utaztatása
segítségnyújtás a tanulóbarát iskolai környezet kialakításában
50
taneszközök javítása
A szülő kérheti:
gyermeke napközi-otthoni illetve tanuló szobai ellátását
tanítás nélküli munkanapokon a gyermek felügyeletét
megfelelő ok esetén gyermeke felmentését egyes tantárgyakból, vagy a mindennapi iskolába járás alól a törvényi kereteknek megfelelően
felmerülő problémáinak megoldásához segítséget kérhet -
szaktanártól,
-
osztályfőnöktől,
-
fejlesztő pedagógustól,
-
iskolatitkártól
-
az iskola vezetőitől.
1.8.2. A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák 1.)
Az osztályközösségek és tanulócsoportok
Az azonos évfolyamra járó és többségében azonos órarend szerint együtt tanuló diákok alkotják az osztályközösséget. Az osztályközösség tanulólétszáma rendeletben meghatározott, élén pedagógusvezetőként az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök jogosult – problémák megoldására – az osztályban tanító pedagógusok osztály értekezletét összehívni. 2.)
Diákközgyűlés (iskolagyűlés)
A tanulóközösség legmagasabb tájékoztató fóruma, nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait. A diákközgyűlést összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint. Tanévenként legalább egy alkalommal kell diákközgyűlést tartani, amelyen az iskola tanulói vagy a diákönkormányzat döntése alapján a diákok küldöttei vesznek részt. A diákközgyűlés napirendjét a közgyűlés rendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákközgyűlésen az iskola igazgatója és a diák önkormányzati vezetők beszámolnak az előző gyűlés óta eltelt időszak munkájáról, a tanulói jogok helyzetéről, érvényesüléséről. Kérdéseket intézhetnek a vezetéshez, kérhetik gondjaik,
51
problémáik megoldását. A diákok kérdéseire, kéréseire az igazgatónak 30 napon belül választ kell adnia. Indokolt esetben rendkívüli diákközgyűlés is összehívható. 1.8.3. Kapcsolattartás az iskola oktató- nevelő munkáját segítő szervezetek: 1. A külső kapcsolatok célja, formája és módja Intézményünk a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a továbbtanulás és a pályaválasztás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel, cégekkel. A vezetők valamint az oktató- nevelő munka különböző szakterületeinek képviselői rendszeres
személyes
kapcsolatot
tartanak
a
társintézmények
azonos
beosztású
alkalmazottaival,- meghívás vagy egyéb értesítés alapján. A kapcsolattartás formái és módjai:
Közös értekezletek tartása
Szakmai előadásokon, megbeszéléseken való részvétel
Módszertani bemutatások, gyakorlatok tartása
Közös ünnepélyek rendezése
Intézményi rendezvények látogatása
Hivatalos ügyintézés levélben vagy telefonon
Referencia intézményekkel való együttműködés
Saját innováció
2. Rendszeres külső kapcsolatok Napi munkakapcsolat köti az intézményt a közös fenntartásban működő intézményekhez és szervezetekhez. Az intézmény kapcsolatban áll a következő szervezetekkel:
A fenntartóval
Az óvodával
A gyermek és ifjúságvédelmi hatóságokkal
Nevelési tanácsadó szolgálat
A történelmi egyházak szervezeteivel
Gyermekjóléti szolgálattal
Rendőrség, tűzoltóság
52
1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata
1.9.1. A vizsgaszabályzat célja Vizsgaszabályzatunk célja a tanulók tanulmányok alatt tett vizsgái lebonyolítási rendjének szabályozása. A tanulmányok alatti vizsga (osztályozóvizsga, javítóvizsga, különbözeti vizsga)
követelményeit,
részeit (írásbeli, szóbeli, gyakorlati),
és az értékelés rendjét a nevelőtestület a pedagógiai program alapján határozza meg
A tanulmányok alatti vizsgák célja azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az intézmény pedagógiai programja szerint nem lehetett meghatározni. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető.
1.9.2. A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:
osztályozóvizsgákra,
különbözeti vizsgákra,
javítóvizsgákra
vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:
aki osztályozóvizsgára jelentkezik,
akit a nevelőtestület határozatával osztályozóvizsgára utasít,
akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít.
Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira,
akik átvételüket kérik az intézménybe, és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő.
Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira.
1.9.3. A vizsga fajtái, vizsgára kötelezettek: 53
- osztályozó vizsga osztályozó vizsgát tesz az a tanuló, • akinek éves hiányzása a jogszabályban előírt mértéket meghaladja és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet • felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól •engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget A tanuló a félévi, év végi osztályzatának magállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát - különbözeti vizsga különbözeti vizsgát tesz az a tanuló, aki • tanulói jogviszony átvétellel való létesítéséhez más iskolatípusból kéri felvételét, • eltérő tanterv szerinti tanulmányokat folytatott és azonos vagy magasabb évfolyamra jelentkezik, - javítóvizsga javítóvizsgát tesz az a tanuló, • aki tanév végén – legfeljebb három tantárgyból- elégtelen osztályzatot kapott, • az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül távozik - pótlóvizsga • a tanulmányok alatti pótlóvizsgán vehet részt az a tanuló, aki neki fel nem róható ok miatt nem tudott osztályozó vagy javítóvizsgát tenni.
1.9.4. Vizsgaforma, vizsgarészek:
Vizsgatárgy
Írásbeli
Szóbeli
magyar
X
X
történelem
X
X
Gyakorlati
54
matematika
X
X
idegen nyelv
X
X
természetismeret
X
X
környezetismeret
X
X
fizika
X
X
biológia
X
X
kémia
X
X
földrajz
X
X
informatika
X
rajz
X
ének
X
technika
X
testnevelés
X
etika
X
1.9.5. Vizsgaidőszakok: • javítóvizsga: augusztus 15. – augusztus 31. között • osztályozó vizsga: a tanév helyi rendjében meghatározott két időszakban történik. félévkor: január3.-15. év végén: május 25.-junius 10. Az igazgató engedélyezheti, hogy a tanuló a fentiektől eltérő időpontban tegyen vizsgát.
1.9.6. Jelentkezés a vizsgákra: • A tanuló a tanév helyi rendjében meghatározott időpontig, az iskolában beszerezhető formanyomtatványon jelentkezhet vizsgára (kiskorú tanuló esetén a gondviselő aláírásával).
55
• A diák tájékoztatást kap a vizsga időpontjáról, helyéről, a vizsgarészekről, továbbá a vizsgával kapcsolatos jogorvoslati lehetőségről (felülbírálati kérelem, törvényességi kérelem, független vizsgabizottság előtti vizsga). Jelentkezés független vizsgabizottság előtti vizsgára • osztályzat megállapítás céljából a tanuló – kiskorú tanuló szülője aláírásával – a félév, illetve a szorgalmi idő utolsó napját megelőző harmincadik napig ill., ha engedélyt kapott osztályozó vizsgára, akkor az engedély megadását követő 3 napon belül jelentkezhet az iskola igazgatójánál. • javítóvizsga céljából a bizonyítvány átvételét követő 15 napon belül
kell a kérelmet benyújtani az iskola
igazgatójához.
1.9.7. A tanulmányok alatti vizsgák rendje Tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni. Az írásbeli vizsgák rendje: Az írásbeli vizsga feladatlapját a szaktanár készíti el, nyomtatott formában és a vizsgát szervező igazgatóhelyettesnek adja át legkésőbb az írásbeli vizsgát megelőző napon. A vizsgateremben egy időben padonként 1 tanuló vizsgázhat. Az ülésrendet a felügyelő tanár jegyzőkönyvben rögzíti. A tanulók csak az iskola bélyegzőjével ellátott papíron dolgozhatnak. A rajzokat ceruzával, minden egyéb munkát tollal kell elkészíteni. Az íróeszközről a tanulók maguk gondoskodnak. Az írásbeli feladatok megoldásához rendelkezésre álló idő vizsgatárgyanként 45 perc, magyar nyelv és irodalomból 60 perc. Egy napon legfeljebb két írásbeli vizsga szervezhető. Az elégtelen írásbeli vizsgaeredmény szóbeli vizsgán javítható. A szóbeli vizsgák rendje A szóbeli vizsga tételeit (kérdéseit) a szaktanár állítja össze és a vizsgabizottság elnökének adja át legkésőbb a szóbeli vizsgát megelőző napon. A szóbeli vizsga nem nyilvános.
56
A szóbeli vizsgák 3 tagú vizsgabizottság előtt történnek. A szóbeli vizsgán a tanulók 3-4 fős csoportokban folytatólagosan, szünet közbeiktatása nélkül vizsgáznak. A tanuló a kérdező tanár által kiadott kérdések megválaszolására 30 perc gondolkodási időt kap. Ezt követően válaszát 10-15 percben önállóan fejti ki. Ha vizsgázó a feleletet befejezte, a következő vizsgatantárgyból történő tételhúzás előtt, legalább tizenöt perc pihenőidőt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgahelyiséget elhagyhatja. Ha a vizsgázónak engedélyezték, hogy a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tegyen, a vizsgatétel kihúzása után külön helyiségben,vizsgáztató tanár mellett készíti el dolgozatát. A dolgozat elkészítésére harminc percet kell biztosítani. A dolgozatot a vizsgázó kérésére a vizsgáztató tanár felolvassa. Ha a vizsgázónak engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia és kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel kifejtése előtt legfeljebb tíz perc pihenőidőt kell adni, amely alatt a vizsgázó a vizsgahelyiséget elhagyhatja. Egy napon legfeljebb három szóbeli vizsga szervezhető. A szóbeli vizsgák eredményének kihirdetése az adott vizsganapon történik. A gyakorlati vizsgák rendje A gyakorlati vizsgarész megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati vizsgarész rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról, továbbá a gyakorlati vizsgarész
helyére
és
a
munkavégzésre
vonatkozó
munkavédelmi,
tűzvédelmi,
egészségvédelmi előírásokról.
1.9.8. A vizsgák helye, ideje és magatartási szabályai A vizsgák az iskola épületében az igazgató által kijelölt vizsgatermekben és időpontokban zajlanak. A tanulmányok alatti vizsgák nem nyilvánosak. A vizsgázók kötelesek az előre kifüggesztett vizsgabeosztás szerint pontosan megjelenni, az alkalomhoz illő öltözékben. Javító vizsga esetén a bizonyítványt a vizsga megkezdése előtt le kell adni az osztályfőnöknek.
57
A tanulók a vizsgateremben segítséget
nem vehetnek igénybe, egymással nem
beszélgethetnek és a vizsga rendjét nem zavarhatják meg. Rendbontás esetén a vizsgabizottság elnöke – jegyzőkönyv felvétele mellett – a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 69.§ szerint jár el.
1.9.9. Az értékelés rendje Az írásbeli vizsgák értékelése az alábbi egységes osztályozás szerint történik: 91%-
100%
= jeles (5)
81% - 90%
= jó (4)
61% - 80%
= közepes (3)
41% - 60%
= elégséges (2)
0% - 40%
= elégtelen (1)
A szóbeli és a gyakorlati vizsga értékelése egyetlen érdemjeggyel történik, amelyet a kérdező tanár javaslatára a vizsgabizottság állapít meg. Abban az esetben, ha egy vizsga több vizsgarészből áll, a végső eredmény a vizsgarészekre adott osztályzatok átlagából kell számítani.
1.9.10. A vizsgák eredményének kihirdetése A szorgalmi időszak alatt letett vizsgák kihirdetése a vizsga napján történik. Az augusztusi osztályozó, javító és pótló-vizsgák eredményeinek ismertetése a megfelelő záradékkal ellátott bizonyítvány kiadásával azonos időben történik.
1.9.11. A vizsgatárgyak követelményei Az intézményben szervezett tanulmányok alatti vizsgák tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei megegyeznek az érvényes kerettanterv alapján készült, a pedagógiai program részét képező helyi tanterv adott tantárgyra és évfolyamra vonatkozó követelményeivel. A tanterv követelményrendszerének értelmezésében és részletezésében az adott osztályban tanító szaktanárok nyújtanak segítséget a vizsgára jelentkezett tanulóknak.
1.9.12. Tantervi vizsgák 58
Záróvizsga 1. A vizsga fajtája, célja Az általános iskola valamennyi hatodikos és nyolcadikos tanulója számára kötelező. A vizsga célja: - továbbhaladáshoz szükséges ismeretek rendezett áttekintése és számonkérése - annak biztosítása, hogy a tanulók vizsgahelyzetben adjanak számot tudásukról - tanulóink felkészítése a középfokú tanulmányokra, hogy közülük minél kisebb legyen a lemorzsolódás. 2. Vizsgaforma A záróvizsga formája írásbeli és szóbeli. 3. Vizsgatárgyak A tanulóknak kötelező vizsgát tenni: 6. évfolyam
8. évfolyam
magyar nyelv és irodalomból
szóbeli
szóbeli
történelemből
szóbeli
írásbeli
idegen nyelvből
írásbeli
írásbeli+szóbeli
-
írásbeli
matematika 4. Vizsgaidőszakok: május utolsó két hete vagy június első hete 5. A záróvizsgán nyújtott teljesítmény minősítése A vizsgázó írásbeli és szóbeli teljesítményét
a lehetséges összpontszám százalékában
határozzuk meg, Az osztályzatokat az alábbi skála alapján alakítjuk ki: • 0 - 29 %→elégtelen • 30 - 49 %→elégséges • 50 - 69 %→közepes
59
• 70 - 84 %→jó • 85 - 100%→jeles 7. A vizsga helye iskolánk tanulás rendszerében • A záróvizsgán elért eredmény (érdemjegy) bekerül a naplóba és az osztályzatba súlyozottan számít bele, azt legfeljebb egy jeggyel módosíthatja. 1.10 A felvétel ,valamint a tanuló átvételének szabályai
A tanulói jogviszony keletkezésének szabályai, eljárási rendje
1.10.1. Felvétel, átvétel feltételei, eljárási rendje Az iskola köteles felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulót, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található. A körzeten kívüli tanulók esetében az átvétel egyedi elbírálás alapján történik. Felvételhez a beiratkozáshoz szükséges dokumentumokat be kell mutatni.
1.10.2. Az osztályba, csoportba sorolás szempontjai Az iskolába felvett tanulók osztályba vagy csoportba való beosztásáról / az osztályok csoportokra bonthatók/ a szakmai munkaközösség véleménye alapján az igazgató dönt. A bizonyítvánnyal rendelkező tanulót az iskola következő évfolyamába különbözeti vizsga nélkül vesszük fel. A tanév közben iskolát változtató tanulót az elbocsátó iskola igazgatójának igazolása alapján a megfelelő évfolyamba soroljuk. Az átiratkozás során hivatalosan megkérjük a tanuló addig szerzett osztályzatait, dolgozatait, bizonyítványát. Ha a tanuló iskolájának pedagógiai programja lényegesen eltér iskolánkétól - pl. nem tanulta tantárgyunkat -, a tanuló az évfolyam tantárgyi követelményeiből a tantárgy jellegének megfelelően szóbeli, írásbeli (illetve mindkettő) különbözeti, vagy osztályozó vizsgát tesz. A vizsgához felzárkóztató segítséget nyújtunk! A vizsga letételére szükség esetén fél tanév türelmi időt biztosítunk. A vizsga jellegéről, módjáról, időpontjáról az intézményvezetés a szülőt az átvételkor írásban értesíti.
60
Külföldi iskolai bizonyítvánnyal rendelkező tanulót, ha anyanyelve magyar, az iskola megfelelő évfolyamára vesszük fel, szükség esetén különbözeti, osztályozó vizsga letételére kötelezzük.
1.10.3. A felvétel, átvétel elutasításának eljárási rendje Az iskolai felvételi, átvételi kérelem elbírálásáról a tanuló szülőjét az intézményvezető személyesen tájékoztatja, amennyiben a felvételre a gyámhatóság kezdeményezése alapján kerül sor, a határozatot annak írásban megküldi.
1.10.4. A tanulói jogviszony megszűnésének szabályai, eljárási rendje Megszűnik a tanulói jogviszony a. ha a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján; b. az általános iskola utolsó évfolyamának elvégzéséről szóló bizonyítvány kiállításának napján; c. a tankötelezettség megszűnése után, a bejelentés tudomásulvételének napján d. a kizárás az iskolából fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján 1.11. Informatikai stratégia
A TÁMOP 3.1.4 pályázat keretében az iskola vállalta, hogy az implementációban résztvevő kompetenciaterületek 25%-a IKT eszközökkel támogatott tanóra lesz. Ennek és a fenntarthatóságának biztosítására iskolánk elkészítette az informatikai stratégiáját melyet a 1.számú melléklet tartalmaz
61
2. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE 2.1. A választott kerettanterv megnevezése
A kerettantervek közül az alábbiakat választjuk Tantárgy megnevezése
Változat
Magyar nyelv és irodalom
A változat
Fizika
B változat
Kémia
B változat
Biológia- egészségtan
B változat
Ének-zene
B változat
Technika, életvitel és gyakorlat A változat 7. évfolyam Dráma és népismeret
tánc/
Hon
és Dráma és tánc
A választott kerettanterv tantárgyai és a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az óraszámokat. ALSÓ TAGOZAT Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak
1. évf.
2. évf.
3. évf.
4. évf.
Magyar nyelv és irodalom
7+0,5
7+1
6+1,5
6+1
Idegen nyelvek
1
1
1
2+0,5
Matematika
4+0,5
4
4+0,5
4
Erkölcstan
1
1
1
1
Környezetismeret
1
1
1
1+0,5
Ének-zene
2
2
2
2
Vizuális kultúra
2
2
2
2
62
Technika, életvitel és gyakorlat 1
1
1
1
Testnevelés és sport
5
5
5
5
Informatika
1
Szabadon tervezhető órakeret
2
2
3
3
Rendelkezésre álló órakeret
25
25
25
27
FELSŐ TAGOZAT Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak
5. évf.
6. évf.
7. évf.
8. évf.
Magyar nyelv és irodalom
4
4
3+1
4
Idegen nyelvek
3
3
3
3
Matematika
4
3+1,5
3+1
3+1,5
Erkölcstan
1
1
1
1
2+0,5
2+0,5
2
2
2
2+0,5
Fizika
2
1+0,5
Kémia
1,5
1,5
Biológia-egészségtan
1,5
1,5
Földrajz
1
2
1
1
1
Történelem, társadalmi állampolgári ismeretek
és
Természetismeret
Ének-zene Dráma és népismeret
1 tánc/Hon-
és
1
Vizuális kultúra
1+0,5
1+0,5
1+0,5
1+0,5
Informatika
1
1
1+0,5
1+0,5
Technika, életvitel és gyakorlat 1
1
1
63
Testnevelés és sport
5
5
5
5
Osztályfőnöki
1
1
1
1
Szabadon tervezhető órakeret
2
3
3
3
Rendelkezésre álló órakeret
28
28
31
31
A tantárgyi engedélyezett többlet órakeret terhére 4. és 6. évfolyamon szabadon választható osztályfőnöki foglalkozást tartunk melyhez a Sulinova Kft. által kiadott Szociális és életviteli kompetenciacsomagot használjuk. Az iskolában a választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga, az ehhez szükséges kötelezően választandó tanórai foglalkozások megnevezése, óraszáma az 2. számú mellékletben található. Az iskolában tanított tárgyak kerettantervei részletesen az 3. számú CD mellékleten találhatók Iskolánk
szabadon
felhasználható
órakerete
205
óra/hét.
Ennek
felhasználása
a
következőképpen történik: alsóban két napközis csoport felsőben egy tanulószobai csoport nyelvi csoportbontás választható osztályfőnöki foglalkozás informatika csoportbontás technika csoportbontás énekkar sportkörök nyelvi szakkör felső tagozatban szakkörök felvételi felkészítés Összesen: A
fennmaradó
időkeretet
felzárkóztató
40 óra 10 óra 18 óra 2 óra 6 óra 3 óra 1 óra 10 óra 16 óra 16 óra 2 óra 120 óra
foglalkoztatásokra,
korrepetálásokra,
tehetség
kibontakoztatására fordítjuk igény szerint. 2.2 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei
A szaktárgyi tankönyv kiválasztásnál lehetőség van a szaktanárok részére egyéni könyvválasztásra. A szaktanár által előterjesztett javaslatot a tantestület véleményezi és hoz róla döntést.
64
A választás szempontsorai: A szakmai munkaközösségek a tankönyvek, taneszközök kiválasztásánál a következő szempontokat veszik figyelembe: kompetencia alapú tankönyv –
a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének;
–
a taneszköz legyen jól tanítható, jól tanulható;
–
a taneszköz nyomdai kivitelezése legyen alkalmas a tantárgy óraszámának és igényeinek megfelelő használatra több tanéven keresztül;
–
a taneszköz minősége, megjelenése legyen alkalmas a diákok esztétikai érzékének fejlesztésére, nevelje a diákokat igényességre, precíz munkavégzésre, a taneszköz állapotának megóvására;
–
taneszköz legyen megfelelő árfekvésű
Előnyben kell részesíteni azokat a taneszközöket: –
amelyek több éven keresztül használhatók;
–
amelyek egymásra épülő tantárgyi rendszerek, tankönyvcsaládok, sorozatok tagjai;
–
amelyekhez megfelelő nyomtatott kiegészítő taneszközök állnak rendelkezésre (pl. munkafüzet, tudásszintmérő, feladatgyűjtemény, gyakorló);
–
amelyekhez rendelkezésre áll olyan digitális tananyag, amely interaktív táblán segíti az órai munkát feladatokkal, videókkal (pl. veszélyes, időigényes kísérletekről készült filmek, animációk) 3D modellek, grafikonrajzoló, statisztikai programok, interaktív feladatok, számonkérési lehetőségek, játékok stb. segítségével.
65
2.3. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása
2.3.1 Fenntarthatóság, környezettudatosság 2011-től 2014-ig intézményünk jogosult az ÖKOISKOLA cím és logo használatára. I./1. Általános, hosszú távú cél: Elősegíteni az egyetemes Természetnek ( a Világegyetem egészének), mint létező értéknek tiszteletét és megőrzését, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt. Segíteni a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát (NAT). Érzékennyé tenni a tanulókat a környezet állapota iránt. Bekapcsolni az intézményt a közvetlen környezet értékének megőrzésébe, gyarapításába. Fogékonnyá tenni a tanulókat arra, hogy – személyes tapasztalataik alapján – együtt tudjanak működni a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. I./2. Az iskola jövőképe: Törekszünk arra, hogy iskolánk olyan intézménnyé váljon, ahol a szülők és a gyerekek bevonásával a külső és belső terek hangulatosabbak legyenek. Minél több növény legyen mindenütt. Diákjaink és dolgozóink figyelnek az intézmény energia és víz felhasználására, szorgalmazzuk a szelektív hulladékgyűjtést. I/3. Alapelvek, értékek, szemlélet:
Az általános célokra vonatkozó érték – és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása.
Az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése.
A környezettudatos magatartás és életvitel segítése
Az egészség és a környezet összefüggései
Problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség
Létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák
66
I/4. Rövidtávú célok, feladatok és sikerkritériumok Rövidtávú célok:
A környezeti nevelés az oktatás és nevelés valamennyi területén jelenjen meg!
Erősítsük a tantárgyközi kapcsolatokat, hogy a tanulók egységben lássák az egy témához tartozó ismereteket!
A pedagógusok, a felnőtt dolgozók és a szülők személyes példájukkal legyenek a környezettudatos életvitel hiteles terjesztői!
Az iskola tisztaságának javítása
Szemét mennyiségének csökkentése
Takarékoskodás a vízzel és villannyal
Tanulók ismerjék meg szűkebb környezetüket, lássák az értékeket, problémákat, ápolják a hagyományokat!
Legyenek a tanulók környezetük, szülőföldjük védelmezői!
Fejlesszük a tanulók problémamegoldó gondolkodásmódját, az önálló ismeretszerzés képességét – megalapozva az élethosszig tartó tanulást!
Feladatok:
A helyi tantervben és a tanmenetekben is konkrétan megjelöljük a feladatokat és az alkalmazni kívánt módszereket
Projektek kidolgozása: pl. „A tiszta víz”; „Védeni kell”;
Képzések, továbbképzések tartása
Tisztasági őrjárat szervezése (Diákönkormányzat)
Hulladékgyűjtés
Rendszeres, alkalmankénti ellenőrzések (iskolarádió – zöld hírek)
Pályázatokon való részvétel, környezetben végzett szemlélődés, vizsgálódás
Faültetés, téli madáretetés
Zöldsarok kialakítása, szakkönyvek, folyóiratok, video anyag beszerzése, Internet hozzáférés
Sikerkritériumok:
Az iskolai élet egészét átfogó környezeti nevelés valósul meg: -
átdolgozott tanmenetek
67
-
több környezeti nevelési tartalom
-
változatosabb tanítási, tanulássegítési környezeti nevelési módszerek
Rendszerszemlélet, projektek
Minél több szülő, tanár bevonása a programokba
Javul az iskola tisztasága, a tanulók és dolgozók szelektíven kezelik a papírhulladékot
Nem lesznek nyitva felejtett csöpögő csapok, égve felejtett villanyok
Ha ismeri környezetét jobban szereti, kötődik hozzá és megóvja
Változik az osztály közvéleménye, morálja. Beszélgetéseken, osztályfőnöki órákon egyre többször téma a szülőföld értéke – felelősségtudat- .
Kiselőadások, versenyeken való részvétel
II.: Tanulásszervezési és tartalmi keretek II/1. Helyi értékek és problémák A terület – Öttevény – földrajzi adottságai -
Duna-part 5 km-es körzet, sík parti sáv
-
Bokorerdős, cserjés területek – ártéri erdők
-
Szigetköz közelsége
-
A Hanság közelsége
Ökológiai problémák -
városfejlődés, ipartelepítés, főútvonal közelsége
-
szennyező ipari technológiák
Új problémák -
tranzithelyzet
-
elhanyagolt szemetes területek
-
villamosvezetékek
A fenti értékek, problémák megjelelése a konkrét tárgyakban: - Duna-part, ártéri erdők - földrajz – vízparti élővilág – természetszeretet, tisztelet, értelmi környezeti nevelés - kémia – vízminőség – az egészség és a környezet összefüggései - magyar – Duna az irodalomban – kultúra szerepe a környezeti nevelésben
68
-
történelem – Dunához kötődő történelmi események,
ok-okozati
összefüggések - ének – a Dunával kapcsolatos népdalok, zeneművek – öröm, vidámság - testnevelés – vízi sportok, sporttörténet – egészséges életmódra nevelés - osztályfőnöki – a szemét – az állampolgári felelősség felébresztése - Szigetköz, Hanság ártéri erdők, ligeterdők – földrajz – vízparti élővilág, zoonalitás - biológia – növényhatározás, veszélyeztetett fajok – tapasztalaton alapuló kreatív környezeti nevelés - történelem – helytörténet – fenntarthatóságra nevelés - kémia – természetes (növényi alapú) festékek – egészséges életmód - rajz – rajzolás a szabadban – érzelmi nevelés - osztályfőnöki – civilszervezetek – egyéni felelősség -Ipari létesítmények, épített környezet – kémia, biológia – szennyvíztelep látogatása – problémamegoldó - rajz és műalkotások elemzése gondolkodás döntésképessége-rajzolás, az öttevényi
kastély
látogatása
– értékrendszer esztétikai megalapozása
II./2 Hagyományos tanórai foglalkozások Az egyes tantárgyak kiemelt környezeti nevelési lehetőségei Testnevelés -
fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják egészséges testi fejlődésüket
-
legyenek tisztában azzal, hogy a testnevelés és a sport az élményszerű tapasztalatszerzésben nélkülözhetetlen
69
-
értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes
-
igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök és a tornaszerek
-
sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat (pl. gólyalábazás, zsákban futás, karikahajtás)
Magyar nyelv és irodalom -
Alsó tagozat (6-10 év):
-
a tanulók ismerjék meg közvetlen természetes és mesterséges ember alkotta környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat (mesék, mondák, népdalok, versek;)
-
legyenek képesek kifejezni érzelmeiket, érzékeljék az anyanyelv gazdagságát, szépségét
-
Felső tagozat (11-14 év)
-
Ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, az irodalmi nyelv, a köznyelv, a tájnyelv egymásra hatását, mindezt tudják alkalmazni a kapcsolatteremtésben
-
törekedjenek az anyanyelv védelmére
-
alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés
-
ismerjenek természetvédelmi témájú könyveket
Történelem -
a tanulók értsék, tudják, hogy, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet;
-
hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normákra;
-
ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki a hagyományok tisztelete;
-
értsék meg az egész világot érintő globális problémákat és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében;
70
Német nyelv -
a tanulók váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével;
-
állampolgári felelősségtudata fejlődjön;
-
a tanulókban alakuljon ki és fejlődjön nemzetközi felelősség a környezettel szemben;
-
fejlődjön az idegen nyelvi kommunikáció képessége és fedezzék fel ennek lehetőségeit;
Matematika -
a tanulók ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, és tudjanak megfelelő következtetéseket levonni;
-
legyenek képesek reális becslésekre;
-
tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni;
-
a tanulókban alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás;
Fizika -
a tanulók váljanak képessé környezeti változások magyarázatára;
-
ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit;
-
tudják értelmezni a környezet változásainak törvényszerűségeit;
-
ismereteik birtokában, tetteik következményeit látó, távlatokban gondolkodó állampolgárrá váljanak;
Földrajz -
a tanulók szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről;
-
ismerjék meg a világ globális problémáit;
-
ismerjék meg és őrizzék természeti és az ember alkotta táj szépségeit;
Biológia
71
-
a tanulók ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési illetve mérséklési lehetőségeit;
-
ismerjék és szeressék természeti és az épített környezetet;
-
ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket;
-
ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat;
-
sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat
-
a tanulókban alakuljon ki ökológiai szemléletmód
Kémia -
a tanulók törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására
-
legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára
-
becsüljék meg környezet gazdasági hatásait;
Ének-zene -
a tanulók ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait;
-
fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban;
-
vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét;
Etika -
a tanulók tanuljanak meg a természet károsítása nélkül teljes életet élni;
-
a tanulókban alakuljon ki személyes elkötelezettség és tolerancia a környezeti kérdésekkel kapcsolatban;
Rajz és vizuális kultúra -
a tanulók ismerjék fel a természeti illetve művészeti szépség rokonságát és azonosságát;
-
tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítő művészet hazai előfordulásaira;
-
ismerjék a természetes alapanyagok használatát;
-
legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelően elemezni;
72
-
ismerjék a tártalom és a forma összefüggését;
-
kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket;
Tánc és dráma -
a tanulók legyenek képesek adott szituáció megfogalmazására mozdulatsorok segítségével (árvíz, erdőtűz, stb…)
-
sajátítsák el a néptánc elemeit, lássák benne a környezeti nevelési lehetőségeket;
A tantárgyak lehetőségeinek kiegészítése az osztályfőnöki teendőkkel
Az osztályközösség létének keretét általában az osztályfőnök teremti meg. Az átalakuló iskolarendszerben az osztályfőnöki feladatok bővülnek. Munkálkodása nyomán válnak konkrét közösségi tevékenységgé. A szaktanárok tanórán túl növő elképzelései, a különböző iskolai programkínálatok. A tanulók számos attitűdjének alakításán túl a szülők hozzáállását befolyásolhatja igényessége, értékrendje. A környezet megóvására, szépítésére, otthonossá tételére való nevelésen túl a mindennapi problémák felismerése, életmód minták elemzése, a megoldások keresése is kiváló lehetőséget nyújt az együttes tevékenységek során a közösségépítésre, a személyes kapcsolatok kialakítására, elmélyítésére.
II./3 Nem hagyományos tanórai és tanórán kívüli komplex foglalkozások Általános iskolai lehetőségek: a.) A mindennapos testedzést iskolánk a következő délutáni foglalkozásokkal biztosítja:
HÉTFŐ
KEDD
-alsós foci (1- -lány 4. osztályok) kézilabda -felsős lány (4-5-6. kézilabda osztályos lányok)
SZERDA
CSÜTÖRTÖK
- felsős fiú -lány foci (5-8. szivacskézilabda osztályok) -felsős - labdarúgás labdajáték 1-2. (röplabda, osztályosok kosárlabda, részére floorball)
PÉNTEK -alsós foci(14. osztályosok) -felsős lány kézilabda
OVIFOCI 73
b.) Terepi: -
tábor
-
tanulmányi kirándulás
-
túra
-
akadályverseny
c.) Játékok: -
érzékelést fejlesztő
-
szituációs
-
drámajáték
d.) Kézműves foglalkozások: -
Játszóházak
e.) Látogatás: -
múzeum
-
állatkert
-
szennyvíztisztító
-
nemzeti park
-
botanikus kert
f.) Versenyek g.) Szakkörök
2.3.2. Önismeret és társas kultúra fejlesztése, felelősségvállalás másokért, önkéntesség A TÁMOP 3.1.4.-hez kapcsolódóan 4. és 6. évfolyamon a szociális és életviteli kompetencia fejlesztése a Sulinova Kft. C típusú programcsomagja alapján az osztályfőnöki foglalkozások keretében valósul meg.
A fejlesztés általános területei: • Önismeret – egy önmagunkról alkotott reális kép, amely a szubjektív énkép és a mások által visszatükrözött kép dinamikus egyensúlyából alakul ki, megélt tapasztalatok és rendszeres önértékelés révén.
74
• Önállóság és önbizalom – amely az elfogadottságból fakadó érzelmi biztonságon, a tévedés jogán, és a reális önismereten alapul. • Empátia – a mások érzelmi állapotára való ráhangolódás képessége, a megértés, a sikeres kommunikáció és az eredményes együttműködés alapja. • Kooperáció – a másokkal való együttműködés képessége, amely a békés együttélés, és minden fajta konfliktus, illetve probléma megoldásának nélkülözhetetlen feltétele.
A fejlesztés speciális területei: • a magam-érzésnek és az én-tudat együttesének erősítése; • a decentrálás (a másik szempontjainak figyelembe vétele) támogatása, • az önállóság, az önismeret és (az elfogadottságon alapuló) önelfogadás támogatása; a pozitív énkép megalapozása; • az autonómia (késztetés saját vélemény, álláspont kialakítására) fejlesztése, • a döntésképesség fejlesztése, • a kreativitás (alkotóképesség) fejlesztése, • az élményszükséglet kielégítése. • Az én-tudat együttesének erősítése • A pozitív énkép megalapozása
2.3.3. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Iskolánk tanulói a nemzeti ünnepekre színvonalas műsorokkal készülnek. Ezeket falu szintű megemlékezéseken mutatják be. Március 15-hez kapcsolódóan minden évben kiállítást rendezünk a gyerekek munkáiból, melyet a nemzeti ünnepre készülés jegyében készítenek rajz és technika órákon.
2.3.4. Tanulás tanítása Minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás fontos feladatának tartjuk, hogy mintákat adjunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz. Segítenünk kell megalapozni a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait. Az önálló tanulás és önművelés megalapozását segíti az évente megtartott témahét és a 3 hetes projekt.
2.3.4. Erkölcsi nevelés
75
Iskolánkban minden évfolyamon a tanulók választhatnak a hit –és erkölcstan vagy az erkölcstan tantárgy között. Ezen foglalkozások célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történ felkészülésük segítése. Az erkölcstan órákon életszerűen készítjük fel a tanulókat az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, próbálunk segíteni választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira.
2.3.5. Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az iskolánk történelem és osztályfőnöki órákon megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket. A részvétel a közügyekben megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a tanulók tevékeny részvételére építő kooperatív tanítás- és tanulásszervezési eljárások.
2.3.6. Családi életre nevelés A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések, a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre való felkészítés megjelenjen az iskola pedagógiai munkájában. Segítenünk kell a gyerekeket és a fiatalokat a családi életükben felmerülő konfliktusok kezelésében. Ezekkel a problémákkal osztályfőnöki és erkölcstan órákon foglalkozunk. Elengedhetetlen a nevelők és a diákok közötti megfelelő bizalmas kapcsolat kialakítása.
2.3.7. Testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. Ösztönözzük tanulóinkat, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz kezelés módszereinek alkalmazására. Az egészséges életmódhoz kapcsolódóan minden év végén egy témanapot szervezünk, valamint minden évben részt veszünk az országos diáksport napon is.
76
A rendőrség közreműködésével különböző előadásokon vesznek részt tanulóink, ahol az alapvető közlekedési ismereteket sajátítanak el, valamint bűnmegelőzési lehetőségekkel ismerkedhetnek meg.
2.3.8. Pályaorientáció Az iskolának – a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítania, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. A lehetőségekhez mérten minden évben nyolcadik osztályos tanulóink üzemlátogatáson vesznek részt. Osztályfőnöki és technika órákon betekintést nyerhetnek a különböző szakmákba.
2.3.9. Gazdasági és pénzügyi nevelés A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság,a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Cél, hogy a tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Ennek érdekében matematika, technika és osztályfőnöki órákon biztosítjuk a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok, a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismeretek és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását.
2.3.10. Médiatudatosságra nevelés Célunk, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosság felelős résztvevőivé váljanak: értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés az értelmező, kritikai beállítódás kialakítása és tevékenység-központúsága révén felkészít a demokrácia részvételi
77
kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. A tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével. 2.4. Mindennapos testnevelés
A mindennapos testnevelés testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27.§(11) bekezdésben meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon: 1-4 évfolyamon heti 3 óra testnevelés és 2 óra néptánc 5-8 évfolyamon heti 5 óra testnevelés az órarendben Úszásoktatás harmadik és hatodik évfolyamon a kerettanterv szerint. 2.5. A választható tantárgyak, foglalkozások és pedagógusválasztás szabályai
Iskolánkban az angol és a német nyelv tanulása közül választhatnak a tanulóink az első osztályba való beiratkozáskor. Iskolánkban az egyházak által tartott hit –és erkölcstan oktatás és az erkölcstan tantárgy között van lehetőség választani. Negyedik és hatodik évfolyamon választható tantárgy az osztályfőnöki foglalkozás, melyhez a Sulinova Kft. Szociális és életviteli kompetenciaterület C típusú programcsomagját használjuk. A tanuló május 20-ig jelentheti be tantárgy választásával kapcsolatos döntését. Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett- a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. Szakkörök tartásának célja a tanulók tehetségének kibontakoztatása, érdeklődési körük bővítése. A tanórán kívüli foglalkozások tartását a tanulók közössége, a szülői szervezetek, továbbá a szakmai munkaközösségek kezdeményezhetik az igazgatónál. A következő szakkörök tartására van lehetőség.
kézműves( alsó , felső tagozat)
nyelv (felső tagozat)
78
történelem- és honismeret ( felső tagozat)
rajz (alsó, felső tagozat)
szorobán
A tanév tanórán kívüli foglalkozásait az intézmény szeptember 15-ig hirdeti meg, és a tanulók érdeklődésüknek megfelelően szeptember 30-ig választhatnak. A tanulók jelentkezése önkéntes, de felvétel esetén a foglalkozásokon való részvétel kötelező. A napközis foglalkozások Az iskola a szülői igényeknek megfelelően biztosítja a tanulók napközi otthoni ellátását. A napközis foglalkozások iskolánkban 17 óráig tartanak.
Énekkar Az iskola énekkara sajátos önképzőkörként működik, a tantárgyfelosztásban meghatározott időkeretben. Az énekkar célja a megfelelő adottságú tanulók zenei képességeinek, személyiségének igényes fejlesztése és színpadképes közösségi produkciók létrehozása. Vezetője az igazgató által megbízott tanár. Az énekkar biztosítja az iskolai ünnepélyek és rendezvények zenei programját, ezért működésének minden költségét az iskola viseli.
Sportkör Iskolánk lehetőséget nyújt tanulóinak a különböző sportági (kosárlabda, röplabda, labdarúgás, kézilabda) foglalkozásokon és versenyeken való részvételre. Választható sportköri foglalkozások:
kézilabda
labdarúgás
labdajáték
lábtenisz
röplabda
kosárlabda
79
Pedagógus választására iskolánkban nincs lehetőség 2.6. Projektoktatás
A projekt közösen végzett tevékenységek sorozata. Középpontjában egy gyakorlati jellegű probléma áll, melyet a diákok és tanárok közösen, több szempont szerint elemezve, komplex
módon dolgoznak fel. A projektmódszer legfontosabb értéke maga a
munkafolyamat. Az egyéni munka mellett megjelenik a csoportos tevékenység, az együttműködés. Mindenki saját képességei, egyéni tapasztalatai alapján járul hozzá a csoport munkájához. A munkafolyamat eredménye a produktum A módszer a tanulók érdeklődésére, szükségleteire és a közös tevékenységre épít. Egyik fő jellegzetessége a résztvevők nagyfokú
szabadsága,
önállósága.
A projektmódszer
alkalmazásával kiléphetünk a hagyományos időbeosztásból és a tantárgyi keretekből. Az ismeretszerzés a különböző tevékenységek során alkotó módon történik. Nem a pedagógus adja át az ismereteket, hanem a tanulók szerzik meg azokat a tevékenységek során. Tanítás, ismeretátadás, ismeret felhalmozás helyett a tanulás, az ismeretszerzés, és a képességfejlesztés kerül előtérbe. A projekt megvalósítása során a hangsúly az együttes munkálkodáson, egymás segítésén, elfogadásán, a kommunikációs készségek, technikák elsajátításán van. Ha ez valóban sikerül, akkor érvényesülhet a projekt didaktikai hármas alapelve: átélés – ismeretszerzés – megértés. Iskolánkban minden tavasszal egy három hetet meghaladó projektet szervezünk felső tagozatban, mely a Művészeti időutazás nevet viseli. Ezen belül minden évfolyam egy szűkebb időszakot, művészeti kort vesz górcső alá. Év végén megrendezésre kerül két témakörben is egy-egy projektnap. Egy témakörünk természetvédelem a másik az egészséges életmód. 2.7. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések
Célunk: olyan pedagógiai környezet kialakítása, mely tiszteletben tartja a sokszínűséget, mentes a hátrányos megkülönböztetéstől, jogellenes elkülönítéstől, biztosítja a közoktatáshoz való egyenlő esélyű hozzáférést.
80
biztosítani az intézményben a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését,
elősegíteni a hátrányos helyzetű csoportok esélyteremtésének előmozdítását, szükség szerint egyének, társadalmi csoportok előnyben részesítése által az esélyegyenlőtlenség felszámolásának érdekében az alábbi tevékenységek során:
a beiratkozásnál, felvételinél,
tanításban, ismeretközvetítésben,
a gyerekek egyéni fejlesztésében,
az értékelés gyakorlatában,
tanulói előmenetelben,
a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában,
a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében,
a továbbtanulásban, pályaorientációban,
a humánerőforrás-fejlesztésben, pedagógusok szakmai továbbképzésében,
a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai
és társadalmi környezettel. Intézményünk semmilyen vonatkozásban nem folytat szegregációs gyakorlatot. Az iskolában olyan sajátos nevelési igényű gyermekek oktatása folyik, akik integráltan együtt oktathatók a többi tanulóval. Tudatosan törekszünk az eredményes együttnevelés feltételeinek biztosítására, a sajátos nevelési igényű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek/tanulók hatékony integrált oktatásának megvalósítására. A nevelés/oktatás alapvető tárgyi és személyi feltételei az intézményekben adottak. Az intézmények infrastruktúrájához való egyenlő hozzáférés biztosított.
Támogató, szociális hátrányok enyhítését célzó tevékenységeink Napközis ellátás: valamennyi jelentkező tanulónak biztosítjuk a napközis ellátást. Ez különösen az alsó tagozatosok és a hátrányos helyzetű gyerekek számára kiemelten fontos. Indokolt esetben a napközis ellátást a nevelőink is kezdeményezik, javasolják. Gyermekétkeztetés: biztosítjuk a törvény garantálta kedvezményeket. Felzárkóztató ill. tehetséggondozó programok; a fejlesztésre szoruló diákok számára korrepetáló, felzárkóztató foglalkozások lehetőségét biztosítjuk.
81
A tankönyvtámogatás; a jogszabályi előírásoknak megfelelően biztosítjuk az ingyenességet a rászoruló tanulók számára. Az iskolai könyvtár fejlesztésekor is fontos szerepet kap a tankönyvigények kielégítése. Kapcsolattartás a szülőkkel; kiemelten fontosnak tartjuk a szülőkkel való együttműködést, kapcsolattartást, tájékoztatást. A szülőket tájékoztatjuk a szociális juttatások lehetőségeiről is szülői értekezleteken, fogadóórákon, családlátogatásokon. A nevelők - igény szerint - segítséget nyújtanak az igénylések kivitelezésekor is. Kapcsolattartás a szakszolgáltató intézménnyel, a szakértői bizottsággal: indokolt esetben - a gyerek érdekeit messzemenően figyelembe véve - a törvényes lehetőségeket kihasználva járunk el, kezdeményezünk esetenként szakértői vizsgálatot. A fejlesztések a szakvélemények szerint zajlanak.
2.8. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének
követelményei és
formái
A tanulók teljesítményeinek értékelésekor a gyermek önmagához képest elért eredményeit tartjuk szem előtt, célunk az értékelés ösztönző hatásának érvényesítése: a tanulás iránti vágy serkentése, a tudatos tanulás képességének kialakítása. Ennek érdekében széles körben gyakoroljuk az egyik legfontosabb pedagógiai elvünket: a gyermek fejlődésében bekövetkezett legapróbb eredményeket is értékesnek tatjuk, a gyermek erőfeszítéseit elismerjük.
Az iskolában alkalmazott írásbeli beszámoltatás formái a pedagógiai folyamatban betöltött szerepük alapján:
Diagnosztikus felmérés A folyamat elején annak feltárására irányul, hogy a tanulók milyen szintű előzetes ismeretekkel, kompetenciákkal rendelkeznek, képességeik és készségeik milyen fejlettséget mutatnak. Ennek ismeretében fogalmazzuk meg a következő pedagógiai fokozat céljait, a fejlesztés irányait. Várható hatása: Segíti a pedagógiai munka tervezését, elsősorban a differenciálás szempontjainak kialakítását, pótlásra kerülnek fontos ismeretek.
82
Formája: év eleji felmérés Alkalmazásának köre: munkaközösségi szinten szabályozott Értékelés: Százalékos kimutatás
Formatív felmérés Fejlesztő célú beszámoltatás a tanulási folyamatban való előrehaladásról. Várható hatása: Lehetővé teszi az elsajátított ismeretek mélységének és stabilitásának megismerését, megmutatja a további fejlődéshez szükséges korrekciót. Formája: tanév közben felmérés Alkalmazásának köre: szaktanári kompetencia, szükség szerint Értékelése: érdemjeggyel, 1-5 fokozatú skálával., az első évfolyamon százalékkal
Tanév közbeni írásbeli tematikus dolgozat Egy-egy rövidebb tanítási-tanulási szakasz eredményességéről, hatékonyságáról ad képet. A tanított ismeretek, kompetenciák számonkérését szolgálja. Várható hatása: Elősegíti a tantárgyi ismeretrendszerek megszilárdulását. Segíti a tanulók önértékelését, az egyes tanulót a csoporthoz viszonyított teljesítménynek megismerésében, segíti a tanári értékelést. Formája: témazáró dolgozat Alkalmazásának köre: szaktanári kompetencia, a tantárgy sajátosságai szerint Értékelése: érdemjeggyel, 1-5 fokú skála alkalmazásával , az első évfolyamon százalékkal
Tanév közbeni írásbeli felelet A tanulók teljes, vagy annál kisebb körében íratott írásbeli felelet. Egy-egy tananyagrész (lecke) egyéni elsajátításának gyors visszajelzését szolgálja. Várható hatás: a folyamatos tanulást ösztönzi, segíti egy-egy tanuló ismeretekben való előrehaladásának ellenőrzését.
83
Formája: írásbeli felelet Alkalmazásának köre: szaktanári kompetencia Értékelése: érdemjeggyel, 1-5 fokú skála alkalmazásával , az első évfolyamon százalékkal
Tanév végi szummatív felmérés A tanulást lezáró, a végállapot eredményeit tükröző lezáró - minősítő felmérés. Globális képet ad a követelmények teljesítéséről. Várható hatása: a NAT és az iskolai dokumentumok által rögzített követelményekhez képest ad képet a tanuló tudásáról. Az év végi osztályzat kialakításában súlyozott szerepe van. Formája: tanév végi felmérés Értékelése: érdemjeggyel, 1-5 fokú skála alkalmazásával, az első évfolyamon százalékkal
Az írásbeli beszámoltatással szembeni elvárások:
A teljesítmények felméréséül szolgáló eszközök (tesztlapok, feladatlapok, felmérő lapok) megválasztásakor, összeállításakor törekedjen minden szaktanár a mérésekkel szembeni követelmények figyelembe vételére.
A pontozási módok, (az írásbeli felelet kivételével) a pontozás érdemjeggyé alakítása szélesebb körű – munkaközösségi, vagy azonos évfolyamon azonos tárgyat tanítók – megegyezésén alapuljon. Tükrözze az egységességet, szolgálja a összehasonlíthatóságot.
Az írásbeli beszámoltatás a tanulói tudás konkrét hiányosságaira mutasson rá, mutassa meg a gyermeknek, hogy miben kell fejlődnie.
Mutasson irányt a továbblépéshez, erősítsen meg a biztos tudásról, szilárd ismeretekről.
Az írásbeli beszámoltatások ponthatárai: 91% - 100%
= jeles (5)
81% - 90%
= jó (4)
61% - 80%
= közepes (3)
41% - 60%
= elégséges (2)
0% - 40%
= elégtelen (1)
84
Az értékelésnél 10%-os eltérés lehetséges a tanító, tanár egyéni döntése alapján a felmérés jellegéből adódóan, valamint az integráltan oktatott és a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók esetén újabb 10%-os eltérés szintén alkalmazható.
Az írásbeli beszámoltatások rendje:
Az írásbeli beszámoltatás biztosítása a tanítási-tanulási folyamatban való folyamatos előrehaladást, vegye figyelembe a tanulók felkészülésének sajátosságait. (felkészülési idő, napirend, órarend, napi terhelés, váratlan esemény stb.)
Egységes eljárások:
Az év eleji diagnosztikus felmérés ideje: első hónapja
A pedagógus a témazáró dolgozatok, a felmérések (év eleji, tanév közi, év végi) időpontját legkésőbb az előző szakórán köteles a tanulókkal közölni.
A hiányzó tanulóval az elmaradt (meg nem írt) írásbeli beszámoltatás pótoltatható.
Az írásbeli munkákat a szaktanár a megírást követő 2 héten belül köteles kijavítani, a tanulók és a szülők számára azt érdemben értékelni.
Az írásbeli beszámoltatás korlátai:
Egy tanítási napon kettőnél több tantárgyból felmérés, (év eleji, évközi, év végi) témazáró dolgozat nem íratható.
Adott napon előnyt élvez az írásbeli beszámoltatás megíratásában a heti egy órás tantárgyat tanító szaktanár.
Szóbeli feleletek értékelése: 5-ös felelet:
Ismeri, érti, alkalmazni is tudja a tanultakat. Pontosan, szabatosan fogalmaz,
lényegre mutatóan definiál, saját szavaival vissza tudja adni a tanultakat.
85
4-es felelet:
Ismeri, érti, alkalmazni tudja a tanultakat: Szóbeli kifejezésmódját fejleszteni
kell, fogalmazása azonban olykor pontatlan, felszínes. 3-as felelet:
Felszínes ismeretek, ok-okozati összefüggéseket nem ismeri fel, feleletében
nem önálló, segítségre szorul. Segítséggel képes megoldani a feladatát, a tanító kérdéseire rövid, tőmondatos válaszokat ad. 2-es felelet:
Ismeretei hiányosak, a tantárgyi minimumot tudja, a feltett kérdésekre
szavakkal, szókapcsolatokkal válaszol. A fogalmakat, összefüggéseket nem érti, gyakorlatban sok segítséget igényel a feladatok megoldásában. 1-es felelet:
Nem
tud
válaszolni
a
kérdésekre,
alapvető
tájékozatlanságról
tesz
tanúbizonyságot, segítséggel sem képes az ismeretanyagot felidézni A tantárgyi minimumot nem teljesíti.
Tanulók értékelése első évfolyamon és második évfolyam első félévében szövegesen történik. Magatartás értékelése: -
Nevelőivel őszinte, tisztelettudó, udvarias.
-
Ritkán vét az illemszabályok ellen.
-
Nevelőivel szemben gyakran elutasító, tiszteletlen.
-
Nevelőivel gyakran tiszteletlen.
-
Órai munkája során soha ritkán többször nagyon gyakran szorul figyelmeztetésre.
-
Az iskolai élet szabályait mindig betartja / ritkán téveszti.
-
Az iskolai élet szabályai ellen gyakran vét, sokszor kell figyelmeztetni.
-
Az iskolai élet szabályait általában nem tartja be.
-
Az iskolai házirendet mindig betartja, társait is erre ösztönzi, igyekszik betartani, társait erre ösztönzi, több esetben megsérti, sorozatosan megsérti, rendbontó, rendzavaró.
Szorgalom értékelése -
Munkavégzése önálló/ pontos/ legtöbbször kitartó/ változó/bizonytalan/ sok a pontatlanság/ állandó segítségre szorul
86
-
Munkavégzés üteme gyors/jó/ kicsit lassú/ lemaradó
-
Felszerelése hiánytalan/ ritkán hiányos/ többször hiányos/gyakran hiányos
-
Tevékenységeiben serény/ tevékeny/ elvégzi a kijelölt feladatot/ biztatást igényel/ hanyag/lusta
-
Házi feladatai hiánytalanok/ ritkán hiányosak/többször hiányosak/alig vannak kész
-
Füzetvezetése tetszetős/ szép/ tiszta/ kicsit rendetlen és maszatos/ gyakran rendezetlen/ maszatos/rendetlen/piszkos
-
Szorgalmi feladatot szívesen végez/biztatásra végez/nehezen végez/soha nem végez
-
Önmagához mért aktivitása sokat fejlődött/fejlődött/alig fejlődött/csökkent
-
Kooperatív,
együttműködést
igénylő
munkák
során
együttműködő/segítő/irányító/elfogadó/passzív/makacs, akaratos
Iskolánkban az erkölcstan értékelése három fokozatú szöveges minősítéssel történik.
Kiválóan megfelelt: - az a tanuló,aki aktívan közreműködik az órákon - rendszeresen és kreatív módon részt vesz projektekben - kiselőadásokat készít az egyes témákhoz - önállóan képes összefüggő véleményt alkotni - készít gyűjtőmunkákat - a csoportmunkában aktív és irányító szerepet vállal - véleményt nyilvánít önállóan Jól megfelelt: - az a tanuló, aki közreműködik az órákon - a projektekben tevékenyen részt vesz - alkalmanként készít kiselőadást - a csoportmunkában irányítással dolgozik - képes véleményt alkotni
87
Megfelelt: - az a tanuló, aki részt vesz az órákon - a csoportmunkákban és a projektekben csak segítséggel dolgozik - nem készít kiselőadásokat - nem képes véleményalkotásra A tantárgyi szöveges értékelésre 4 minősítő kategóriát alkalmazunk:
Kiváló Jó Megfelelő Felzárkóztatásra szorul
91-100% 81- 90% 66- 80% 0-60%
-kiegészítések:
dicséretet érdemel … tárgyból
további rendszeres gyakorlást igényel…
további rendszeres felzárkóztatásra szorul
felzárkóztatáshoz az alábbi segítséget kapja(egyéni fejlesztés, fejlesztő foglalkozás)
A naplóban minden tantárgynál rövidítve jelezzük a kategóriát: K (kiváló), J (jó), M (megfelelő), F (felzárkóztatásra szorul). A tájékoztató füzetben a magyar irodalom (olvasás), magyar nyelvtan (írás), és matematika tárgyak tudásszintmérőit, témazáró felméréseit folyamatosan vezetjük. A tájékoztató füzetben szerepel a dátum,, a tananyag/témakör, a teljesítmény %-ban. A szülők a tanév közben 4 alkalommal kapnak részletes tájékoztatót gyermekük haladásáról, iskolai munkájáról. 1. negyedévkor
-novemberben
2. félévkor
-januárban
3. háromnegyedévkor 4. év végén
–áprilisban -júniusban
Az év végi személyre szóló szöveges értékelés megfogalmazásához az OM által kiadott Mondatbank gyűjteményét használjuk. Év végén a tanulók magatartását és szorgalmát is
88
szövegesen minősítjük az iskola pedagógiai programjában leírtak alapján. Az év végi értékelést az osztálynaplóba és a törzslapba vezetjük fel. A negyed-, fél-, és háromnegyedévi minősítő értékeléseket a tanulók külön személyi mappájába őrizzük. Második évfolyam év végétől a tanulók értékelése érdemjeggyel történik. Törekszünk arra, hogy fő tantárgyakból havi egy jegyük legyen a tanulóknak, a többi tárgyból legalább 3 egy félévben.
Jeles (5)
A gyermek tudása eléri, vagy nagyon megközelíti a NAT és az iskolai dokumentumokban megfogalmazott optimum követelményeket. Az elsajátított ismeretekről, kompetenciákról önállóan, magasabb (7-8.) évfolyamon összefüggésrendszerbe építve ad számot. Befogadási képessége, válaszadása meggyőző. Ismereteinek alkalmazásában törekszik a kreativitásra. Írásbeli munkáinak teljesítménye rendszeresen 90%-on felüli. A félévi minősítéshez, amennyiben a jeles tudáshoz a tanulótársakhoz képest kiemelkedő teljesítmény társul, dicséretes (d) kerül az 5 osztályzat mellé az alábbi dokumentumokba: NAPLÓ, Ellenőrző. Év végén, amennyiben a tudáshoz a tanulótársakhoz képest kiemelkedő teljesítmény társul "d" (jeles) minősítés kerül a naplóba, és "kitűnő" szöveges minősítés a bizonyítványba és a törzslapba.
Jó (4)
A gyermek tudása közelít a NAT és az iskolai dokumentumokban megfogalmazott optimális követelményszinthez. Az elsajátított ismeretekről, kompetenciákról meggyőzően ad számot, kisebb hiányosságokat tanítói, tanári rávezetéssel pótol, korrigál. Ismereteiről kevés segítő kérdéssel, vagy egy segítő résztéma felelevenítésével összefüggéseiben is számot ad. Írásbeli munkáinak teljesítménye nagyobb részt 81%-90% közé esik. Befogadási képessége stabil, válaszadása kisebb pontatlanságokat tartalmazhat.
Közepes (3)
A gyermek tudása több lényegi hiányossággal felel meg a NAT és az iskolai dokumentumokban meghatározott követelményszintnek, de alapvető tantárgyi kompetenciái a
89
továbbhaladás feltételeként biztos fejlődést mutatnak. Az ismeretekről hiányossággal ad számot. A rávezető kérdések segítségével képes lényegi információ megfogalmazására, de ezekben bizonytalanságot mutat. Írásbeli munkáinak teljesítménye általában 61%-80% közé esik. Befogadási készsége változó, válaszadása az összefüggésrendszer ismeretének hiányosságára utal.
Elégséges (2)
A gyermek tudása elegendő arra, hogy a NAT-ban és az iskolai dokumentumokban meghatározott minimum követelményszintet a továbblépés feltételeként biztosítsa. Ismeretei, kompetenciái, valamint tárgyi összefüggésrendszere nagyobb hiányosságokat mutat, de egyéni differenciálással még fejleszthetők. Írásbeli munkáinak teljesítménye rendre 41%-60% között mozog. Befogadási készsége gyenge, válaszadás több lényegi információ hiányára utal.
Elégtelen (1)
A tanuló tudása nem elegendő a tantárgyi rendszer NAT-ban és az iskolai dokumentumokban megfogalmazott nagymértékű
minimum
lemaradást
követelmények mutatnak,
az
teljesítéséhez.
egyéni
Ismeretei,
fejlesztéssel
sem
kompetenciái pótolható.
Az
összefüggésrendszerben való tájékozottsága alapvetően hiányosak vagy nincsenek. Írásbeli teljesítménye általában 0-40% közötti. Befogadási készsége rossz, válaszadásában általában alig vannak értékelhető adatok. 2.9. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai
Az otthoni házi (napközis és tanulószobai) feladatok adásával célunk, hogy a tanulók képességeihez mérten önállóan tudják alkalmazni a tanórán elsajátított eljárásokat, megoldási technikákat, a tanult ismereteket önállóan rögzítsék, a rendszerek tanulásra neveljük őket.
A házi feladat kijelölésekor figyelembe vesszük a tanulók életkori sajátosságait, a képességek szerinti differenciált feladat kiadásának lehetőségét.
A tanulási hét alatt figyelembe vesszük az egyenletes terhelést.
Az iskola minden pedagógusa tiszteletben tartja a tanulók pihenéshez, szabadidőhöz való jogát.
90
Egységes eljárások
Az írásbeli házi feladat adásának korlátai minden évfolyamra érvényesek.
A kötelező írásbeli házi feladat mennyisége annyi legyen, aminek ellenőrzése tíz percnél több időt nem vesz igénybe, a házi feladat elkészítését a szaktanár minden órán ellenőrzi.
A hiányzó házi feladat a tanulóval pótoltatható.
A rendszeresen elmulasztott házi feladatért kerüljön bejegyzés az ellenőrzőbe.
Az otthoni írásbeli házi feladat kiadásának korlátai Péntekről hétfőre kötelező írásbeli házi feladatot keveset adunk. A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk. A nagyobb elmélyülést, több időt igénylő feladatok kitűzésekor (könyvtári vagy internetes kutatómunka, képzőművészeti alkotás, technikai eszközök készítése) az elkészítés határidejét különös gonddal, a tanulók egyéb kötelezettségeire tekintettel kell megállapítani 2.10. A
magasabb évfolyamba lépés feltételei
Felsőbb évfolyamba léphetnek a tanulók, ha a tanterv, helyi tanterv által előírt tanulmányi követelményeket legalább minimumszinten teljesítették. A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket teljesítette. Az iskola igazgatója a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal engedélyezheti az iskola első évfolyamának megismétlését, akkor is ha a tanuló teljesítette az előírt tanulmányi követelményeket. A megismételt évfolyamról nem kap bizonyítványt a tanuló. A tanuló részére legfeljebb egy alkalommal engedélyezhető a magasabb évfolyam ismétlése is szülői kérésre. Javító vizsgát tehet az a tanuló, aki tanév végén legfeljebb 3 tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott osztályozó vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad.
91
A javítóvizsgáról elfogadható indok nélküli távolmaradás osztályismétlést von maga után, egyéb esetben egy másik időpont jelölhető meg. Sikertelen javítóvizsga esetén a tanuló osztályt ismételni köteles. Ha a tanuló mulasztása egy tanévben 250 órát, illetve egy tantárgyból a kötelező óraszám 30%-át meghaladja és e miatt tanév közben teljesítménye érdemjeggyel nem értékelhető, a nevelőtestület engedélyezheti, hogy osztályozó vizsgát tegyen. Osztályozó vizsga letételét a nevelőtestület akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a 20 tanítási órát és az iskola eleget tett értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozó vizsgát kell tennie. A külföldön végzett tanulmányait itthon folytató tanuló osztályozó vizsgára kötelezhető, a készségtantárgyakból felmenthető a vizsga alól. Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók integrált ellátása folyik. A tanulók a szakértői bizottság szakvéleményében ajánlott tanterv szerint haladnak. A tanulók értékelése a fejlesztőpedagógus segítségével történik. Amennyiben a szakértői vélemény javaslatot tartalmaz valamely tantárgy minősítése alóli felmentésre, így annak alapján az igazgató határozatot hozhat, melynek értelmében a tanuló mentesül az adott tárgy minősítése alól. Az a tanuló, aki egy év alatt két évfolyam követelményeit képes teljesíteni a szülő és/vagy a pedagógus kérésére felsőbb évfolyamba léphet, ha vizsgát tesz. A vizsga anyagát a munkaközösség állítja össze és vizsgáztatja le a tanulót. 2.11. A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezési elvei
Iskolánkban csoportbontásban oktatjuk az idegen nyelveket, ahol a csoportba sorolást a adott nyelv választása biztosítja.(2013. szeptembertől első osztálytól kezdődően felmenő rendszerben). Amennyiben egy nyelv esetén a csoport létszám meghaladja a 20 főt, a csoportot bontjuk. Iskolánkban az informatika oktatása is csoportbontásban történik. Egy csoportban maximum 15 fő részvételére van lehetőség. Így biztosan tudunk minden tanulónknak számítógépet biztosítani, ami elengedhetetlen az ismeretek elsajátításához.
92
Technika tantárgyat felső tagozatban csoportbontásban oktatjuk, ha az osztály létszáma meghaladja a 15 főt. 2.12. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek
A köznevelési törvény alapján az általános iskolában a tanulók fizikai erőállapot felmérése évente az őszi és a tavaszi időszakban kötelező. Az iskolákhoz eljuttatott módszertani ajánlásból az intézmény választja ki a neki megfelelőt és a lehetőségeihez illőt. A felmérési anyagot az Oktatási Minisztérium által felkért Testnevelési Bizottság állította össze. Ezt az anyagot az OM által 2001-ben megjelent kiadvány tartalmazza. A felmérési anyag a HUNGAROFIT elnevezést kapta, melynek van egy 9 és egy 5 feladatból álló változata. Iskolánk az 5 feladatból álló változatot csinálja. A feladatokhoz tartozik egy ponttáblázat, amelyik alapján a tanulói teljesítményeket ponttá lehet alakítani, melynek összegzése után a tanulók által elért pontszám megmutatja, hogy a tanulók fizikai állóképessége milyen szintet ér el. A következő táblázatból mindenki megtudhatja, hogy milyen terhelési mutatókkal rendelkezik.
93
KATEGÓRIÁK AZ ÁLTALÁNOS FIZIKAI TEHERBÍRÓ-KÉPESSÉG MINŐSÍTÉSÉHEZ Igen gyenge 0-20.5 pont
Gyenge fizikai állapota miatt gyakran rossz a közérzete. A mindennapi tevékenységétől rendszeresen fáradtnak, kimerültnek érzi magát. Munkavégzése közben nehezen tud tartósan odafigyelni, koncentrálni. Hajlamos a gyakori megbetegedésre. Immunrendszerét a kisebb fertőzések, könnyebb megbetegedések leküzdése is már igen gyakran komoly, hosszantartó feladat elé állítják.
Gyenge 21-40.5 pont
A mindennapi tevékenységétől, fizikai-szellemi munkavégzésétől még estére általában elfárad. Igen gyakori, hogy nem tudja kipihenni magát egyik napról a másikra. Sok esetben már reggel rosszkedvűnek érzi magát.
Kifogásolható 41-60.5 pont
Közepes 61-80.5 pont
is
fáradtnak,
levertnek,
kimerültnek,
A rendszeres mindennapi tevékenységétől, estére ugyan még elfárad, de reggel általában kipihenten ébred. A megszokottnál több fizikai-szellemi munka, azonban még erősen igénybe veszi. Ha tartósan (több nap, hét) többletmunkát vállal, csak nagy erőfeszítés mellett tudja megfelelő hatékonysággal végezni. A közepes szint elérése azt jelzi, hogy az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén elérte azt a szintet, amely (az eddigi tapasztalataink szerint) a legtöbb foglakozási ágban már elegendő ahhoz, hogy mindennapi tevékenységét, esetenként az időszakos túlmunkát maradéktalanul elvégezhesse. Ahhoz azonban, hogy az egészséges létezése kiegyensúlyozott maradjon, („legalább” az eddig megszokott időtartam és intenzitás mellett) a továbbiakban is törekednie kell arra, hogy a rendszeres testedzés életvitele szerves része maradjon. Ha az időszakos többlet-munka, vagy egyéb okok miatt a közérzetében tartós romlást érez, ajánlatos megnézni, (egy újabb fittség méréssel) hogy összefüggésben hozható-e a fizikai állapotában bekövetkezett esetleges romlással? Vannak olyan egyének akiknek rendszeres testedzés nélkül is sikerül ezt a szintet elérni és megtartani, mert kiváló testi, biológiai, fiziológiai adottságokat örököltek, (szívós, egészséges, hosszú életű szülők, nagyszülők) és egészségi állapotukat nem rombolják egy vagy több káros szenvedéllyel. Ezt a szintet heti 2-3 óra, az életkornak megfelelő optimális idejű és intenzitású testedzéssel szinte bárki elérheti. Mindenki célja és saját érdeke kell legyen, ezen szint elérése és folyamatos megtartása.
94
Jó 81-100.5 pont
Kiváló 101-120.5 pont
Extra 121-140 pont
Ezt a szintet általában azok érik el, akik több éven át, valamilyen sportágban - alacsonyabb szintű szakosztályban - amatőr szinten versenyeznek, és heti két-három alkalommal rendszeresen edzenek. Ha valaki már gyermekkorában eldönti, hogy élsportoló szeretne lenni, legjobb ha szakember irányításával, az életkori sajátosságok figyelembe vételével , minél fiatalabb életkorban hozzákezd az általános fizikai teherbíró-képességének az adott sportághoz „szükséges”, vagy „ kell” értékig fejlesztéséhez. A kiváló szint eléréséhez, heti négy-öt edzés csak akkor elegendő, ha örökletes tényezőként kiváló testi, biológiai, fiziológiai adottságok is jelen vannak. Aki ezt szintet eléri, az fizikailag kiválóan terhelhető. Ez a szint szinte valamennyi élsportolónak elegendő ahhoz, hogy a kiválasztott sportágra jellemző speciális kondicionális képességeket a „kell értéknek” megfelelő szinten lehessen tartani. Megjegyzés: Az egyes sportágakra jellemző a „kell érték”, vagy „szükséges érték” ismeretében” az élsportolóknak arra kell törekedni, - a nagyobb formaingadozás és az esetleges egészségkárosodás elkerülése érdekében - hogy az általános fizikai teherbíró-képességüket folyamatosan a megkívántság szintjén tartsák.
A mi iskolánk az ún. MINI HUNGAROFIT program feladatait hajtja végre. Ez 5 feladatból áll. Ezek a következők: 1. Aerob, vagy alap-állóképesség mérése: Cooper-teszt 2000 méter síkfutás A tanulók a felméréskor maguk döntik el, hogy melyik mérési formát választják.
A
pontszámot is a megfelelő táblázat alapján kapják. 2. Az alsó végtag dinamikus erejének mérése: - helyből távolugrás páros lábbal 3. A vállövi- és kar-izmok erő-állóképességének mérése: - mellső fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás kifáradásig 4. A hátizmok erő-állóképességének mérése - hason fekvésből törzsemelés és –leengedés folyamatosan kifáradásig
95
5. A csípőhajlító és a hasizom erő-állóképességének mérése: - hanyattfekvésből felülés térdérintéssel folyamatosan kifáradásig
A mérési feladatok közé tartozik minden alkalommal a tanulók testmagasságának és testsúlyának mérése. Az adatok feljegyzéséhez tartozik egy adatlap, amelyen az osztályok tanulóinak névsora és a mért értékek szerepelnek. A felmérési anyagot az OM által kiadott Cd-re is fel lehet jegyezni. Mindenkinek lehetősége van a mért adatok továbbítására a kiadott tájékoztató anyagban megadott címre, de az évek folyamán az elküldött anyagot az ígéretekkel ellentétben egyszer sem küldték vissza. A mérések során a tanulóknak biztosítani kell a végrehajtáshoz megfelelő feltételeket: szellős tornatermet vagy szabadtéri pályát. A testnevelő feladatai a mérés során: - egységes minőségellenőrzés a mért eredmények értékelése és a tanulói minősítés elvégzése - egységes minőségbiztosítás: feltárni az adódó kondicionális hiányokat és biztosítani a lehetőséget a fejlődéshez a „kellszint” eléréséhez - folyamatos visszacsatolás: a felzárkóztató foglalkozásokon elért teljesítmény folyamatos értékelése a tanulók felé Szükséges kellékek, eszközök: megfelelő futópálya, jelölőmez, bóják, stopperóra tornaszőnyeg mérőszalag, öntapadó matrica, kréta A mérések után a tanulóknak biztosítani kell az egyéni fejlődéshez szükséges feltételeket. Ezt egyéni edzéstervek kialakításával még hatékonyabbá lehet tenni. Tanácsolni kell a tanulóknak olyan egyszerű, otthon elvégezhető testmozgásokat, amelyeknek rendszeres végrehajtásával az egyéni fejlődésük a lehető leghatékonyabb lesz.
96
2.13. Az iskola egészségnevelési és környezet nevelési elvei
2.13.1. Az iskola egészségnevelési elvei Az egészségmegőrzés fő célja, hogy képessé tegye az embereket arra, hogy egyre növekvő kontrollt szerezzenek saját egészségük felett, többet törődjenek az egészségükkel, és mindehhez
rendelkezzenek
a
szükséges
információkkal
és
lehetőségekkel.
Az
egészségmegőrzés a mindennapi élet része kell, hogy legyen. Az ártalmakkal való találkozás előtt, a döntési szituációkat megelőzően kell segítséget nyújtanunk. A harmonikus személyiségektől elválaszthatatlan a konfliktusok kezelésében való jártasság. Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai:
a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében;
a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel - a táplálkozás, - az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás, - testi és lelki egészség fejlesztése, - a környezet védelme, - viselkedési függőségek megelőzése, - az aktív életmód, a sport, - a személyes higiénia, - a szexuális fejlődés területén.
Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata.
2.13.2. Az iskola környezeti nevelési elvei A környezeti nevelés átfogó
célja,
hogy elősegítse a tanulók környezettudatos
magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő
97
természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben. A környezet-és az egészség egymástól el nem választható fogalmak. A természetkörnyezet óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életről sem, mivel az ember a természet része. Az általa okozott természeti-környezeti szennyeződések károsan hatnak vissza a saját szervezete működésére. Ennek szellemében kívánjuk nevelni a ránk bízott gyermekeket és programjainkkal a szülők és a környék lakóinak környezet-és egészségtudatos magatartását is fejleszteni kívánjuk. Céljaink:
az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése
rendszerszemléletre nevelés
a környezetetika hatékony fejlesztése
érzelmi és értelmi környezeti nevelés
tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés
tolerancia kialakítása
a környezettudatos magatartás és életvitel segítése
az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése
az egészség és a környezet összefüggéseinek feltárása
ismeretek és jártasságok kialakítása, amelyek segítségével képesek lesznek megelőzni az egészségügyi problémákat, illetve csökkenteni azok súlyosságát.
helyzetfelismerés, ok–okozati összefüggések
problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség
globális összefüggések megértése
létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása
a családi életre nevelés fejlesztése
az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztése
98
2.14. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei
Magatartás, szorgalom: havonta történő értékelés Figyelembe vesszük a tanulók véleményét is tekintettel a két értékelés közötti fejlődésre illetve hanyatlásra.
2.14.1 A magatartás értékelési elvei
Példás:
Munkájában becsületes és példamutatóan helytáll. Ügyel az iskola rendjére, tisztaságára, erre társait is figyelmezteti. Reálisan értékeli önmagát és társait. Jó kezdeményező, vállalkozó szellemével buzdítja társait. A közösségi munkában öntevékeny. Tisztségeit példamutatóan látja el. Udvarias, figyelmes a felnőttekkel, társaival szemben. Véleményét, értézéseit megfelelő hangnemben nyilvánítja ki.
Jó:
Munkájában helytáll. Ügyel az iskola rendjére, tisztaságára. Hibáit igyekszik kijavítani. Kezdeményező szerepet nem vállal, a rábízott feladatot ellátja. Közösségi munkában tevékeny. Tisztségeit ellátja. Udvarias, figyelmes a felnőttekkel szemben
véleményét,
érzéseit
megfelelő
hangnemben
nyilvánítja ki.
Változó: Munkáját változó eredménnyel végzi. Vét az iskola rendje és tisztasága ellen. Hibájáért nem minden esetben vállal felelősséget. A rábízott feladatokat irányítással végzi el. Közösségi munkát nem szívesen vállal. Társaival és a felnőttekkel szemben magatartása kifogásolható. Önmagára és környezetére kevésbé igényes. Véleményét gyakran nem megfelelő formában közli.
Rossz:
Munkáját hanyagul végzi. Szándékosan vét az iskola rendje és tisztasága ellen. Hibáit nem ismeri el. A rábízott feladatok végrehajtásában megbízhatatlan, közösségi munkát nem vállal, a közösség fejlődését hátráltatja. Bomlasztó, társainak rossz példát mutat.
2.14.2.A szorgalomjegyek megállapításának elvei Példás: Képességei szerint tanul. Tudatosan törekszik ismereteinek gyarapítására, többlet feladatokat is vállal. Munkaeszközeivel, írásbeli munkájának külalakjával
példát
mutat
társainak.
Munkafegyelme
példamutató.
99
Tanulmányi munkája önálló, alapos és rendszeres.
Minden felszerelése
megvan és munkarend szerint hiánytalanul elhozza az iskolába. Jó:
Feladatait ellátja. Munkavégzése általában kielégítő, felkészülése azonban kisebb hiányosságokat mutat. Alaposabb munkával tanulmányi eredményén javítani tudna. Iskolai munkáját irányítással pontosan elvégzi, funkciót maradéktalanul látja el.
Változó: Iskolai munkáját rendszertelenül végzi el. Teljesítménye hullámzó. Tanítási órákon általában passzív. Írásbeli munkái is gondatlanságot tükröznek. Hanyag: Képességei és körülményeihez képest keveset, vagy semmit sem tesz tanulmányi
előmenetele
érdekében.
Kötelességeit
elmulasztja.
Megbízhatatlan, osztálytársai munkájára is rossz hatással van. Írásbeli munkái nemtörődömséget tükröznek, felszerelési tárgyai elhanyagoltak, hiányosak. A tantervi követelményeket nem teljesíti.
2.14.3. A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei Iskolánk dicséretben részesíti, illetve jutalmazza azt a tanulót, aki képességeihez mérten :
Tanulmányi munkáját kiemelkedően végzi
Kitartó szorgalmat, vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít
Eredményes kulturális tevékenységet folytat
Kimagasló sportteljesítményt ér el
Jól szervezi és irányítja a közösségi életet, tartósan vagy kiváló eredménnyel záruló együttes munkát végez
Egyéb módon hozzájárul az iskola jó hírnevéhez
A dicséret formái A fenti elveknek megfelelően kiemelkedő tanulói teljesítmény egyéni dicséretet von maga után. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát és példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben kell részesíteni. Elismerésként szóbeli és írásos dicséretek adhatók, mely utóbbiakat a tájékoztató füzetbe és az osztálynaplóba be kell jegyezni. A dicséretes és sikeres tanulók nevét közzé kell tenni az intézmény faliújságján, az iskolarádióban és a faluújságban is.
Az írásos dicséretek formái: 100
Tanítói, tanári, nevelői dicséret
Osztályfőnöki dicséret
Igazgatói dicséret
Nevelőtestületi dicséret
Az egész tanévben kiemelkedő teljesítményű tanulók tantárgyi szorgalmi és magatartási dicséretét a bizonyítványba is be kell vezetni. Az iskolai szinten is kimagasló teljesítményű tanulók igazgatói és általános nevelőtestületi dicséretet a tanévzáró ünnepély nyilvánossága előtt oklevéllel és tárgyi jutalmakkal is elismeri az iskola.
A jutalmazás formái A dicséretes tanulók könyv és tárgyjutalomban részesülhetnek. Ugyanez az elismerés illeti meg a tanulmányi és kulturális versenyek győzteseit, az év tanulóját, az év sportolóját, az iskola jó hírét egyéb módon öregbítő tanulót. A csoportos dicsérettel rendelkező tanulóközösség tagjait az iskola jutalmazhatja oly módon, hogy a különböző iskolai rendezvényeken és kirándulásokon való részvételi költségek egészét vagy egy részét az intézmény fedezi. 2.15. Kompetencia alapú oktatás
A TÁMOP 3.1.4 pályázatban vállalt szövegértés- szövegalkotás , matematika és szociális és életviteli kompetencia terület oktatását a fenntarthatósági 5 évben az 1.számú táblázatban foglaltak szerint valósítjuk meg. Az ezen felüli esetleges többlet vállalását a mindenkori éves munkaterv rögzíti.
1.táblázat tanév
2009-2010
évfolyam
1 2 3 4 5 6 7 8 1 2 3 4 5 6 7 8 1 2 3 4 5 6 7 8
Szöv. ért- szöv. alkX matematika Szoc és életviteli
2010-2011
X
XX
X
X X
X
2011-2012
X
XX
X
X X
X
X X
X X
X
101
tanév
2012-2013
évfolyam
1 2 3 4 5 6 7 8 1 2 3 4 5 6 7 8 1 2 3 4 5 6 7 8
Szöv. ért- szöv. alkX X matematika Szoc és életviteli
2013-2014
X
XX
X
X X
X
2014-2015
X
XX
X
X X
X
X X
X X
X
A szociális és életviteli kompetencia fejlesztése a Sulinova Kft. C típusú programcsomagja alapján az osztályfőnöki foglalkozások keretében valósul meg Iskolánk egy moduláris oktatási programot is megvalósít 5-8 osztályban a technika tantárgy keretén belül. Ennek címe: Népi kézműves mesterségek I., II., III., IV. Az 1. táblázatban megjelölt évfolyamokon az adott kompetencia területeken az órák 25 %-a IKT-vel támogatott tanóra, ahol az óra legalább 30%-ban IKT eszköz használat folyik Tanévente iskolánkban megszervezésre kerül 5-8 osztályban egy három hetet meghaladó projekt, melynek címe Művészeti időutazás. Korszerű tanulásszervezési eljárásaink közül a tanévente megszervezendő témahétnek és a témanapok témáját a mindenkori éves munkaterv tartalmazza.
Záró rendelkezések: 102
Az öttevényi Általános Iskola alsós és felsős munkaközösségének képviseletében és felhatalmazása alapján –a jogszabályban meghatározottak szerint - aláírásunkkal tanúsítjuk, hogy a pedagógiai program elkészítéséhez és elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. Öttevény 2013. március 27. ......................... alsós mkv......
.................................. felsős mkv.
Az öttevényi Általános Iskola Szülői Munkaközösségének képviseletében és felhatalmazása alapján –a jogszabályban meghatározottak szerint - aláírásommal tanúsítom, hogy a pedagógiai program elkészítéséhez és elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. Öttevény, 2013. március 26. .................................. SZM elnök Az öttevényi Általános Iskola Diákönkormányzatának képviseletében és felhatalmazása alapján –a jogszabályban meghatározottak szerint aláírásommal tanúsítom, hogy a pedagógiai program elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. Öttevény, 2013. március 26. .................................. DÖK elnök
103