Pannon Egyetem Nyelvtudományi Doktori Iskola
Doktori (PhD) értekezés tézisei
N. Csák Éva NEOLOGIZMUSOK A SZÁLLODAIPARI SZAKNYELVBEN (NÉMET - MAGYAR, NÉMET - OROSZ EGYBEVETÉS)
Témavezető: Dr. habil. Bakonyi István, prof. emeritus, az MTA doktora
Veszprém 2009
1. Az értekezés tárgya és célja Az értekezés tárgya a német, orosz és magyar gazdasági jellegű szókészlet bővülése, különös tekintettel a szállodaipari nyelvhasználati színtereken megfigyelhető nyelvi innovációkra. A dolgozat az alkalmazott nyelvészeti kutatásokhoz, a szaknyelvek lingvisztikájához (BANCZEROWSKI 2000 : 281) kíván hozzájárulni a szaknyelvi külsőszóalkotás néhány kérdésének morfo-szintaktikai és lexiko-szemantikai szinteken történő feldolgozásával. A témaválasztást az a tény indokolta, hogy számos német, orosz és magyar nyelvész foglalkozik saját anyanyelve szókészletének módosulásával, de egybevető munkák napjainkban kevésbé születtek. Nem egyszer találtunk utalást arra, hogy mennyire érdekes tanulsággal szolgálna a rendszerváltó országokban létrejött neologizmusok összehasonlító vizsgálata (MINYA 2003 : 91, ZEMSKAJA 1996 : 25). A téma újdonságértéke továbbá a neologizmus-kutatás és a gazdasági szaknyelvi megközelítés ötvözésében rejlik. Az utóbbi években főiskoláinkon és egyetemeinken egyre nagyobb érdeklődésnek örvend a turizmus-vendéglátás szak, mely az oktatóktól megköveteli az adott szakterület nyelvhasználati színtereinek mélyreható ismeretét. A szerző ezért tűzte ki célul a szálláshelyszolgáltatás és a szállodaipar lexikai egységeinek komplex, több szempontú vizsgálatát. A disszertáció arra kíván rámutatni, hogy melyek az új gazdasági-szállodaipari lexikai egységek megjelenésének okai és szövegkörnyezeten belüli szerepei a németben, a magyarban és az oroszban, továbbá igyekszik feltárni az azonosságokat és a különbségeket német – magyar, német – orosz irányokban. 2. Vizsgálati módszerek A kutatás során többféle módszert alkalmaztam. - A korpuszokat olyan német, orosz és magyar szakfolyóiratok szövegfajtáiból építettem meg, ahol szakember kommunikál szakemberrel, és amelyek profilja és megjelenéseinek időszakai közel azonosak. - Hipotéziseim igazolása céljából a számítógépes korpuszelemzés módszerét választottam. - A vizsgálataim megkezdése előtt különböző szelekciós módszerekkel válogattam ki a vizsgálandó neologizmusokat. - A korpuszokon kvantitatív és kvalitatív vizsgálatokat végeztem. - A vizsgálatok elvégzésekor az egybevető módszert alkalmaztam, amely egy olyan összehasonlító-leíró vizsgálati módszer, mely során a kutató a két elemzendő nyelvrendszer közötti különbségeket helyezi érdeklődése középpontjába. (REIN 1983 : 1). A pontosság és a hitelesség megőrzése céljából egyszerre mindig csak két nyelvet hasonlítottam össze. A módszer mindig aszimmetrikus jellegű (GAK – ROJZENBLIT 1965 : 3), azaz a vizsgálandó nyelvek közül az egyik a kiinduló alapnyelv, a második és a harmadik pedig a célnyelv/célnyelvek. 3. Az értekezés felépítése Az értekezés egy bevezető fejezetre, majd további öt fejezetre tagozódik. A fejezeteket tartalomjegyzék, a táblázatok jegyzéke, valamint magyar, német és angol nyelvű kivonat előzi meg. Az értekezést a bibliográfia és a függelékek zárják. A függelékek sorrendben a következők: A kulcsszavak kiválasztásának módszere, a kulcsszavak listája, a német alapkorpuszon elvégzett kvantitatív vizsgálat eredménye és részlet a háromnyelvű neologizmustárból.
2
A bevezető fejezet meghatározza a kutatás tárgyát, célját, ismerteti az alkalmazott módszereket és a hipotéziseket. Hipotézisek: A. A német gazdasági-szállodaipari szaknyelv – az oroszhoz és a magyarhoz képest hajlékonyabb az angol kölcsönzések irányába nemcsak azért, mert az angol és a német gazdasági-szállodaipari nyelvhasználat régebbi cégkapcsolatok révén szorosabb kontaktusban áll egymással, hanem azért is, mert az angol és a német nyelv szerkezetileg közelebb áll egymáshoz, mint az angol és az orosz, illetve az angol és a magyar. B. Ha a német gazdasági-szállodaipari terminus orosz és magyar ekvivalenseit elemezzük, akkor az tapasztalható, hogy az oroszban és a magyarban legtöbbször a német szóösszetételt egy-egy szószerkezet helyettesít. pl. Einfuhrverbot – behozatali tilalom / запрет на ввоз, Unternehmenstätigkeit – vállalati tevékenység / предпринимательская деятельность. Az orosz és a magyar gazdaságiszállodaipari szaksajtóban is történt azonban elmozdulás a szóösszetételek irányába. C. Az orosz és a magyar gazdasági-szállodaipari szaksajtóban előforduló, a külső neologizmusok alternatívájaként létrejövő belső neologizmusok alkotása aktívabb, használata gyakoribb, mint a németben. Ld. az Internet alternatívájaként a Weltnetz lexéma csak a puristák által használatos, míg az orosz és a magyar nyelvhasználó gyakrabban él az интернет / internet jövevényszavakat helyettesítő belső keletkezésű lexémákkal, azaz всемирная паутина, illetve világháló. (Vö. továbbá: Cash & Carry-Prinzip (ném.), de: концепция «плати и бери» (or.) „Fizess és vidd”elv (magy.). Az első fejezet a neologizmus-kutatás, a neologizmus-tipologizációk és az anglicizmusok szakirodalmát tekinti át, különös hangsúlyt fektetve a neologizmusok típusainak rendszerezésére, a kölcsönzés főbb lépéseinek felvázolására és az angloneologizmus terminus meghatározására. A neologizmusok típusait a szerző HERBERG – KINNE – STEFFENS (2004), EPSTEIN (2006) és MINYA (2003, 2007) nyomán bizonyos módosításokkal és bővítésekkel rendszerezi. A disszertáció a neologizmusok meghatározása tekintetében Herberg megközelítését fogadja el: „Ein Neologismus ist eine lexikalische Einheit (bzw. ein Formativ oder eine Bedeutung), die in einem bestimmten Abschnitt der Sprachentwicklung auf Grund kommunikativer Bedürfnisse in einer Sprachgemeinschaft aufkommt, sich ausbreitet, als sprachliche Norm kollektiv akzeptiert und in diesem Entwicklungsabschnitt von der Mehrheit der Sprachbenutzer über eine gewisse Zeit als neu empfunden wird.”„A neologizmus olyan lexikai egység (illetve olyan formatíva vagy olyan jelentés), amely a nyelvfejlődés egy bizonyos szakaszában, kommunikatív szükségletek alapján, egy bizonyos kommunikációs közösségben keletkezik, elterjed, nyelvi normaként elfogadottá válik, és ebben a nyelvfejlődési szakaszban egy bizonyos ideig a nyelvhasználók többsége újnak érzékeli” (HERBERG 1988 : 110)1. A szerző továbbá fontosnak ítéli a neologizmusok meghatározásánál Malinski feltételét, mely szerint akkor és csakis akkor beszélhetünk neologizmusról, ha egy adott kulcsszó az 1
A szerző fordítása
3
alapkorpuszban legalább háromszor előfordul, és az előfordulások legalább két különálló forrásból származnak, és egymásnak nem idézetei. Egyéb esetben csupán okkazionalizmusról (hapax legomenonról) vagy egy újságíró egyéni szóalkotásáról van szó (MALINSKI 1992 : 67). A kölcsönzés folyamatának felvázolása után a szerző indokolja – megalapozott német kutatások alapján – az anglicizmus és az anglo-neologizmus terminus létjogosultságát. Anglicizmuson értünk minden olyan egyszerű szót vagy szóösszetételt a német nyelvben, amely az angol nyelv brit vagy amerikai változatából származik, továbbá ide sorolandók a német szójelentés és szóhasználat angol nyelv hatására történt változásai. Ilyenek lehetnek pl. jelentéskölcsönzés, tükörfordítás, szerkezetutánzás, idegen mintára történő szóteremtés, gyakorisági emelkedés és az egyes lexémák újjászületése (BUSSE 1993 : 15), továbbá anglicizmuson értendő minden olyan anyanyelvi – jelen esetben német - jelenség, amely az angol nyelv amerikai változatának transzferenciájára vezethető vissza. Anglicizmus lehet tehát bármely német nyelvi jel függetlenül attól, hogy az angol nyelvhasználatban szokásos jelentést adja-e át vagy sem (BUSSE 2001 : 134)2. Dieter Herberg, az Institut für Deutsche Sprache neologizmuskutató csoportjának volt vezetője, illetve Doris Steffens jelenlegi csoportvezető anglo-neologizmusnak (Angloneologismen) tekinti mindazon nyelvi elemeket, amelyek az angol bármely változatából a német nyelvbe kerültek (HERBERG 2001 : 96, 2002 : 195, HERBERG –KINNE – STEFFENS 2004 : XV). Kutatásaim során Herberg és Steffens nyomán és az egyértelműség kedvéért az anglo-neologizmus terminust alkalmazom az egyéb vizsgált nyelvek nyelvhasználatára vonatkoztatva is. A második fejezet bemutatja a szóalkotástan gazdag szakirodalmát három nyelvterületen (FLEISCHER 1969, EICHINGER 2000, PETE 1982, 1999, EGGERS–ERBEN–LEYS– NEUMANN 1975, WELLMANN 1995, KESZLER 2000, BARZ 2006), és megállapítja, hogy a szóalkotástani hagyományok nyelvterületenként igen különbözőek. Tekintettel arra, hogy az értekezés egybevető munka, a szerző összehangolja a szóalkotástani kategóriákat nyelvenként, és a további kutatásban jól használható tipologizációt állít össze. A fejezet arra kíván rávilágítani, hogy a szóalkotástan irodalmának sokrétűsége mellett a szaknyelvek, azon belül is a közgazdasági szubdiszciplinák területén történő szóalkotásimódok kevésbé kutatottak, így igyekszem a neologizmuskutatást és a szóalkotás-kutatást elhelyezni a szaknyelvkutatás rendszerében. A harmadik fejezet felvázolja a szaknyelvkutatás történetét, ismerteti a gazdasági szaknyelvek rétegződését és meghatározza a szállodaipari szaknyelvet. A szaknyelvek sokaságából a szerző kiemeli a gazdasági szaknyelvet, és bizonyítja annak rendkívül heterogén voltát. Hoffmann közismert modelljét (HOFFMANN 1984 : 66) és Braun rendszerezését (BRAUN 1993 : 194) alkalmazva az értekezés a gazdasági nyelvhasználat három vertikális szintjét különbözteti meg: -
2
az elméleti tudományok szintjén helyezhető el az elméleti közgazdaságtan. A kommunikáció absztrakciós foka itt a legmagasabb. Tipikus műfajai a tudományos értekezés, a tudományos munkák, szakkönyvek, ahol elméleti közgazdász kommunikál elméleti közgazdásszal vagy leendő közgazdásszal. A természetes nyelv mellett használatosak a szimbólumok és relációk kifejezésére mesterséges matematikai kódok, mint pl. a Volumenertrag (volumenhozadék = az összes erőforrás növelése és az így létrejött kibocsátás növekedésének mértéke közötti összefüggés kifejezése gazdasági matematikai számításokkal: α*Q = f (β*K; β*L.)
A szerző fordítása
4
-
-
az alkalmazott tudományok szintjén a különböző gazdasági szubdiszciplinák, pl. nemzetközi szállítmányozás, gazdálkodás és menedzsment, gazdálkodás és marketing helyezhetők el, melyeknek tipikus műfajai lehetnek a Geschäftsbericht (üzleti jelentés), az Allgemeine Lieferbedingungen (általános szállítási feltételek), a Kaufvertrag (adás-vételi szerződés). A jellemző műfajok nyelvezetének absztrakciós foka még mindig igen magas, és erősen terminologizált, tipikus terminusok lehetnek pl. Incoterms (szállítási és fizetési záradékok), AIDA-Formel (AIDA-modell), Termingeschäft (határidős ügylet) Yield Management (hozadék menedzsment), (außenwirtschaftliches Gleichgewicht (külgazdasági egyensúly), stb. A hoffmanni „fogyasztás” szintjén helyezhető el a hétköznapi gazdasági nyelvhasználat, amikor az érdeklődő laikus, vagy az utca embere társalog vagy e-mailezik az adórendszerről, inflációról, áremelkedésről, az újabb árukínálatról, stb. A kommunikáció absztrakciós foka itt a legalacsonyabb, szinte köznyelvnek tekinthető, kötetlen mondatszerkesztéssel és néhány terminussal, pl. Preiserhöhung (áremelés) Inflation (infláció), Arbeitslosigkeit (munkanélküliség).
A kutatások középpontjába a szálláshely-szolgáltatás - szállodaipar közgazdasági ágazat került, ezért a fejezetben a szerző meghatározza a szállodaipart, majd a szállodaipari szaknyelv és az egyéb szolgáltatóipari nyelvhasználati színterek metszéspontjait. A szállodaipar az idegenforgalom egyik nyelvhasználati színtere, mely különböző mértékben kapcsolódik a vendéglátás, a kiskereskedelem, a közlekedés, a művelődés, a szabadidős tevékenységek és az informatika-technológia szaknyelvi rétegeihez, szakzsargonjaihoz is. A negyedik fejezet az AntConc 3.2.1 program alapján, a német alapkorpuszon végzett elemzéseket mutatja be. A morfo-szintaktikai szinten történt vizsgálat a következő megállapításokat teszi lehetővé: Szófaj szerint a vizsgált neologizmusaink megoszlása a következő: 95% főnév, 2,6,% melléknév 2,3% ige. Ha összehasonlítjuk ezeket a részarányokat az általános nyelvi kimutatásokkal – 85% főnév, 3% melléknév, 10 % ige (HERBERT–KINNE–STEFFENS 2004 : XVI) – , akkor eredményünk igazolja a szaknyelvre jellemző nominalizáció tételét is. Szóalkotás szerint egyszerű szavak, szóösszetételek, lexéma értékű szószerkezetek és szóképzések – ezzel egyidejűleg szófajváltások – voltak jellemzők a korpuszban. Az anglo-neologizmusok nyelvtani neme több szabályszerűség együttes hatásaként jön létre és hosszú ideig konkurenciaváltozatok élnek egymás mellett, melyeket természetesen a regionális különbségek is befolyásolnak, pl. der / das Account, der / die / das Shuttle, der / das Trolley. A fonetikai asszimiláció írott nyelvben nehezen érhető tetten, ezért nem bizonyítható, legfeljebb a Destinationen és a Stationen főnevek többes számú alakjainak megjelenésével érzékeltethető. Az ortográfiai asszimiláció az anglo-neologizmusok német szövegkörnyezetbe kerülésének pillanatában megtörténik, de a számos, angol lexémákból álló technológiai rendszer, eszköz és jelenség fokozottabb használata az angol helyesírási normákhoz való ragaszkodásra is hajlamosít. A német szaknyelv használója számos hibrid szerkezetet alkalmaz, pl. Beauty-Bereich, Hospitality-Industrie, Designhotel.
5
A szóösszetételek írásmódját o komponensek száma o az előtag szófaja o az előtag hossza o a komponensek eredete és asszimiláltságának foka határozza meg, azaz, hogy külön szóban, kötőjellel vagy egyben írja le ezeket a nyelvhasználó, pl. Roomservice, Showküche, Budgethotel, Message-Transfer, Assessment Center, Revenue Management. Mindezek ellenére rendkívül nagy az ortográfiai bizonytalanság. A szerző véleménye szerint a külön írt, kötőjellel írt és egy szóban írt változatok folyamatos mozgásban vannak. Tendenciák ugyan felismerhetők, de egyiket sem tekintjük teljes egészében normaértékűnek A három írásmód inkább kontinuum-modellben képzelhető el, pl. 1.
táblázat: Az új német kéttagú– két szótagból álló előtagú - szóösszetételek írásmódjának áttekintése
Külön írt változat Account Management 11 Business Center 123 Business Travel 7 Dining Room 10
Kötőjellel írt változat AccountManagement 0 Business-Center 6 Business-Travel 0 Dining-Room 5
Egy szóban írt változat Accountmanagement 0 Businesscenter 2 Businesstravel 0 Diningroom 0
Leisure Traveller 3
Leisure-Traveller 0
Leisuretraveller 0
Branchen News 0
Branchen-News 25
Branchennews 0
City Resort 0 Design Hotel 26 Hotel Management 14
City-Resort 3 Design-Hotel 14 Hotel -Management 27 Leisure-Bereich 0
Cityresort 0 Designhotel 53 Hotelmanagement 82 Leisurebereich 3
Leisure Bereich 0
Az anglicizmusok akár a német szintaktikai rendszerbe is beépülhetnek, pl. Einzigartigkeit schlägt Employability. Fakt ist, die noch große und wichtige Kundengruppe der wealthy, healthy, elderly People sirbt für uns mit hoher Geschwindigkeit aus. A lexiko-szemantikai szinten történt vizsgálat a következő megállapításokat teszi lehetővé: A szükségszerű neologizmusokkal a szállodaipari szaknyelvben számos jelölési hiányt pótolnak a szakemberek. Az anglicizmusok megjelenésének aránya szerint egy tematikus rendszer rajzolódik ki: angolszász reáliák, pl. Donuts, Full American Breakfast, közgazdasági, szállodaipari, minőségügyi normák és terminusok, pl. Benchmarking, Yield-Management, a modern szállodai technológiák, eljárások és számítástechnikai berendezések megnevezései, illetve gyógykezelések nominációi, pl. Mystery Men Checks, High-End-Schlafsystem, és az angolszász típusú szálloda-felépítésben megszokott munkakörök, munkafolyamatok és funkciók nevei, pl. Chief Executive Officer, Night Auditor, Technology-Butler.
A stilisztikai neologizmusok a meglévő német lexémák mellé helyeződnek egyfajta konkurencia-változatként. Ezek általában rövidek és találóak, pl. Look, Flop, denotátumukban vagy konnotátumukban jelentéstöbbletet hordoznak, pl. Lounge, Event, esetleg szinonimaként jól funkcionálnak, pl. Marke > Brand, Trinkgeld > Tip, Reisemanagement > Travel Management. Megjelenésük okai a következők lehetnek: - Marketingtevékenységhez tartoznak, pl. Location, Marketingtool. - Szűkebb jelentéskörökben kerültek átvételre, pl. Double-Treatment, Win-win-Deal, Superior Room. - Az angol tulajdonnevek vonzáskörében, pl. International Facility Management Association használatosak. Angol tulajdonnevek, márkanevek, munkakörök megnevezéseinek vagy egyéb angol közszók vonzáskörzetében a nyelvhasználó hajlamosabb egyéb angol eredetű ekvivalenst alkalmazni, pl. Die Tischlampe »Spun 1« im Sixties-Stil ist ein aktueller Entwurf von Sebastian Wrong für die Marke Flos, New York, und wurde als erste Charge speziell für die Gästezimmer des Mitglieds der design hotels hergestellt. Tophotel 3/2004, S. 131 Große Segel öffnen das Entree; in der fast 400 qm umfassenden Empfangshalle offenbart sich eine Space-Look-Atmosphäre mit Flatscreenwand und einer in UFO-Form gestalteten Entertainment-Bar (40 Plätze). Tophotel 3/2004, S. 134 Az okok számos esetben összeadódnak. Az ötödik fejezetben a német alapkorpusz vizsgálatának eredményeit vetítem a magyar és az orosz célkorpuszokra. A német – magyar viszonylatban, morfo-szintaktikai szinten történt vizsgálat a következő megállapításokat teszi lehetővé: Szófaj szerint vizsgált neologizmusaink megoszlása - 95% főnév (német), 92 % főnév (magyar), - igazolja a szaknyelvekre jellemző nominalizáció tételét. A német szaknyelvi korpuszban dominálnak az egy szóban és kötőjellel írt összetételek, a magyarban a külön szóban írt szószerkezetek, pl. das Economy-Hotel – economy szálloda, das Franchise-Geschäft – franchise ügylet, der High tech-Anspruch – high tech igény, die Incentive- Programme – incentive programok. A lexéma értékű szószerkezetek és a szóösszetételek között a német nyelvhasználathoz hasonlóan mozgás fedezhető fel, pl. das Club Hotel / Clubhotel – klub hotel / klubhotel, der Room Service / Roomservice – room service / roomservice, der Brand Manager / Brandmanager – brand menedzser / brandmenedzser. Ezek a kötőjellel vagy egy szóban írt kétkomponenses angol eredetű összetételek felelősek a magyar szaknyelv szóösszetételeinek részarányának növekedéséért. Ha a jövevény anglo-neologizmus egy, az adott nemzeti nyelvben már meghonosodott elő- vagy utótaggal bővül, megjelennek a magyarban is a hibrid szerkezetek. Ezek felelősek a magyar új szóösszetételek részarányának növekedéséért, pl. der Beauty-Bereich – beautyrészleg, das Designhotel – designhotel, der Bowlingsaal – bowlingterem, die Spawelt – spavilág. A három tagú lexéma értékű – legtöbbször terminus értékű – szószerkezetek a némethez hasonlóan megmaradnak angol írásmódban, és külön írt változatban a magyarban is, pl. das Gross Operation Profit – gross operation profit, das Total Quality Management – total quality management, der Key Account Manager – key account manager (és nem: menedzser)
7
A német nyelvhasználattal ellentétben megfigyelhető a magyarban az új jelzős szerkezetek keletkezése, pl. das Continental Breakfast – kontinentális reggeli, der Operational Leader – üzemeltetési igazgató. Az anglicizmusok magyar szintaktikai rendszerbe való beépülése nem jellemző. A német – magyar viszonylatban, lexiko-szemantikai szinten történt vizsgálat a következő megállapításokat teszi lehetővé: Az angolszász reáliák és a közgazdasági terminusok esetében a magyar nyelvhasználó a némethez hasonlóan megőrzi az eredeti megnevezéseket, pl. die Muffins – muffinok, das Bowling – bowling, das Front-Office – front office, die Guest Relations – guest relations. A modern szállodaipari-számítástechnikai berendezések és wellness kezelési módok, módszerek, továbbá szálláshely-szolgáltatásra jellemző munkakörök, beosztások és funkciók angol elnevezései mellett párhuzamosan megjelennek az anyanyelven megalkotott változatok, pl. der Flatscreen – flatscreen / síkképernyő, der Touchscreen – touchscreen / érintőképernyő, der Sales Manager – sales manager / értékesítési igazgató, der Housekeeper – housekeeping vezető / emeleti gondnok. Amennyiben a lexémák jelentéstöbbletet hordoznak a denotátumban, a némethez hasonlóan megjelennek az angol variánsok, pl. der Boom – boom, die Outdoor-Programme – outdoor programok. A konnotatív jelentéstöbblettel rendelkező anglo-neologizmusok a némettel ellentétben nem jellemzők a vizsgált szaknyelvi rétegben, szinonimaként vagy konkurenciaváltozatként sem tekinthetők. A német szaksajtóban előforduló stilisztikai neologizmusok a magyarban inkább a beszélt nyelvben élnek tovább, pl. fíling, lájtos, dizájnos. Az ágazat erős globalizációs jellegének következtében legalább annyi tulajdonnevet használ a magyar szállodaipari szakember, mint a német, de ezek megléte nem implikálja a stilisztikai anglo-neologizmusok fokozottabb használatát. A német – orosz viszonylatban, morfo-szintaktikai szinten végzett vizsgálat a következő megállapításokat teszi lehetővé: Szófaj szerint vizsgált neologizmusaink megoszlása - 95% főnév (német), 86.4 % főnév (orosz), - igazolja a szaknyelvre jellemző nominalizáció tételét. Ha a jövevény anglo-neologizmus egy, az adott nemzeti nyelvben már meghonosodott elő- vagy utótaggal bővül, megjelennek az oroszban is a hibrid szerkezetek. Ezek kötőjellel írt kétkomponenses angol nyelvi elemet tartalmazó szóösszetételek felelősek az orosz nyelv szóösszetételei részarányának növekedéséért, pl. das Back-Office – бэк-офис, die EventAgentur – event-агентство. Az azonnali asszimiláció a némettel ellentétben nem a nagybetűs írásmódnál, hanem az orosz fonémarendszerbe való beépülésnél, a fonetikai átírásnál mutatkozik meg, pl. die Travel Industry, das Time-out – тревел-чек, тайм оут. Az anglo-neologizmusok egyes és többes számának felismerése a német morfológiai hasonlóság miatt gyorsan megtörténik. Az orosz nyelvben azonban fellelhetők ingadozások, pl. das Know-how – собственные ноу-хоу / своё ноу-хоу, die Chips – чипсы. A német szaknyelvi korpuszban dominálnak a szóösszetételek, az oroszban a jelzős szerkezetek, a birtokos szerkezetek és hátravetett jelzők, amelyek lexéma értékű szószerkezetekként funkcionálnak, pl. die Catering-Firma – кейтеринговая компания, das Budget-Hotel – бюджетная гостиница, die Online-Buchung – онлайновое бронирование, die Marketingkommunikation – маркетинговая коммуникация, der Bachelor-Abschluss –
8
степень бакалавра, das Dienstleistungspackage – пакет услуг, das All-Day-DiningKonzept – концепция all day dining, der Fast-Food-Markt – рынок фаст-фуд, der Beautybereich – зона бьюти. Az anglicizmusok orosz szintaktikai rendszerbe való beépülése nem jellemző. A német – orosz viszonylatban, lexiko-szemantikai szinten végzett vizsgálat a következő megállapításokat teszi lehetővé: Az orosz szaknyelvi sajtóban csak az angolszász reáliák angol nyelvi változatainak teljes körű megőrzése figyelhető meg, pl. das Bowling – боулинг, der Branch – бранч. A közgazdasági terminusok angol megnevezéseinek megőrzése mellett megfigyelhető az orosz nyelven megalkotott változatok párhuzamos használata, pl. das Total Quality Management – Total Quality Management / Всеобщее Управление Качеством, das Catering – кейтеринг / выездное обслуживание. A modern szállodaipari-számítástechnikai berendezések, wellness kezelési módok és módszerek elnevezései, továbbá a szálláshely-szolgáltatásra jellemző munkakörök, funkciók és beosztások esetében azonban az anyanyelven megalkotott változatok használatosak, pl. das Anti-Aging – антивозрастная косметика, der Flatscreen – плоский экран, die Key-CardSysteme – магнитные замки, der Touchscreen – сенсорный экран, das Body-Treatment – процедуры по уходу за кожей лица и тела, der Chief Executive Officer – исполнительный директор, der Sales Manager – директор по продажам. A denotatív-konnotatív jelentéstöbblettel rendelkező stilisztikai anglo-neologizmusok nem mutatnak fel olyan differenciált rétegződést, mint a németben. A vizsgált szaknyelvi közegben, szinonimaként vagy konkurencia-változatként sem tekinthetők. A német szaksajtóban előforduló stilisztikai neologizmusok az oroszban inkább az alacsonyabb absztrakciós szinten elhelyezhető írásbeli műfajok és a beszélt nyelvben élnek tovább, pl. апгрейдить, сникерснуть. A hipotézisek igazolása A német gazdasági-szállodaipari szaknyelv – az oroszhoz és a magyarhoz képest – hajlékonyabb az angol kölcsönzések irányába, mert […] az angol és a német nyelv szerkezetileg közelebb áll egymáshoz, mint az angol és az orosz, illetve az angol és a magyar. Az angol jövevényszó a nagybetűs átírással, illetve a grammatikai nem kialakulásával azonnal beépül a német nyelvrendszerbe, míg a magyar és az orosz fonémarendszerbe való beépülés és a fonetikai átírások hosszabb folyamatot vesznek igénybe. Az angloneologizmusok egyes és többes számának felismerése a német morfológiai hasonlóság miatt gyorsan megtörténik, az orosz nyelvben viszont észrevehetők egyes ingadozások. A német szállodaipari szaksajtóban számos hibrid – angol és anyanyelvi elemekből alkotott – szerkezet lelhető fel. Hibrid szerkezetek találhatók a magyar és orosz korpuszban is, de megállapítható, hogy a magyar és az orosz szaknyelv a némethez képest kevésbé nyitott a hibrid alakulatok irányába. A német nyelv esetében nemcsak a szintagmatikai, hanem helyenként a szintaktikai szerkezetbe is épülhetnek be angol elemek, gyakorlatilag egy elkezdett német mondat szállodaipari szakember-közegben – már írásos műfajokban is – angolul is befejezhető. Az eredetileg angol nyelvű riportok, interjúk során megfigyelhető továbbá, hogy a riportalany szószerinti idézése után a magyar és orosz szaklapok munkatársai következetesen lefordítják a nyilatkozatot anyanyelvre. Az orosz szakember helyenként még az angol tulajdonnevek oroszra fordítását, vagy annak orosz nyelvi körülírását is indokoltnak tartja. A német nyelvhasználó arra alapoz, hogy célcsoportja eleve érti az idézetet nemcsak angol
9
nyelvi előképzettsége, hanem a nyelvi rendszerbeli hasonlóságokból adódó percepcióskikövetkeztetési mechanizmusainak működése által is. Az orosz és a magyar gazdasági-szállodaipari szaksajtó nyelvhasználatában elmozdulás történt a szóösszetételek irányába. A német szaknyelvi korpuszban – mint ahogyan kutatás elején sejthető volt – dominálnak az egy szóban és kötőjellel írt összetételek, a magyarban a jelzős szerkezetek, az oroszban a jelzős és birtokos szerkezetek és a hátravetett jelzők. Egyes kötőjellel írt, kétkomponenses angol és anyanyelvi (vagy már korábban asszimilálódott idegen) elemekből álló hibrid összetételek felelősek azonban a magyar és az orosz szaknyelv szóösszetételei részarányának növekedéséért. A szóösszetételek írásmódja esetében általában a komponensek száma, az előtag szófaja, az előtag hossza és a komponensek eredete és asszimiláltságának foka határozza meg, hogy külön szóban, kötőjellel vagy – a német és a magyar esetében – egy szóban írja le ezeket a nyelvhasználó. Az orosz és a magyar gazdasági-szállodaipari szaksajtóban előforduló, a külső neologizmusok alternatívájaként létrejövő belső neologizmusok - alkotása aktívabb, - használata gyakoribb, mint a németben. Jelölési hiányokat pótló anglo-neologizmusok, tehát az angolszász reáliák, gazdaságiszállodaipari normák, terminusok, a modern szállodai-számítástechnikai rendszerek, gyógy-és wellness kezelési módok és módszerek, a szálláshely-szolgáltatásra jellemző munkakörök, beosztások, funkciók esetében a német szaknyelv használója egyértelműen az angol nyelvi jövevényszó mellett voksol. A magyar nyelvhasználó a reáliák és a közgazdasági terminusok esetében megőrzi az angol nyelvű változatot. A technikai berendezések és munkakörök, funkciók esetében megfigyelhető az angol megnevezés mellett az anyanyelven megalkotott változatok párhuzamos használata. Az orosz szaknyelvi sajtóban csak az angolszász reáliák angol nyelvi változatainak teljes körű megőrzése figyelhető meg. A közgazdasági terminusok angol változatai mellett megjelennek az anyanyelven megalkotott változatok, továbbá a technikai berendezések és a munkakörök esetében kizárólag az anyanyelvi változatok használatosak. A denotatív-konnotatív jelentéstöbblettel rendelkező stilisztikai anglo-neologizmusok a magyarban és az oroszban nem mutatnak fel olyan differenciált rétegződést, mint a németben. A vizsgált szaknyelvi rétegben, szinonimaként vagy konkurencia-változatként sem tekinthetők. A német szaksajtóban előforduló stilisztikai neologizmusok a magyarban és az oroszban inkább az alacsonyabb absztrakciós szinten elhelyezhető írásbeli műfajokban és a beszélt nyelvben élnek tovább. Az ágazat erős globalizációs jellegének következtében a szállodaipari szakember számos tulajdonnevet használ. Ezek lehetnek szállodaláncok, új szálloda-komplexumok nevei, marketing-koncepciók elnevezései, szakkiállítások címei, új termékek és szolgáltatások fantázianevei, stb. A tulajdonnevek megjelenése indokolt, de közvetlen vonzáskörzetükben további stilisztikai anglo-neologizmusok használatát, akár angol eredetű okkazionális jelenségek beiktatását implikálják, főként a nyelvszerkezetek morfológiai hasonlóságából adódóan. A magyar és az orosz szakember legalább annyi tulajdonnév szükségszerű megjelenésével szembesül, de ezek megléte nem vonja maga után a stilisztikai angloneologizmusok fokozottabb használatát. Összességében véve a magyar és az orosz gazdasági nyelv használója a némethez képest nagyobb hajlandóságot mutat arra, hogy a beáramló angol elemek anyanyelvi
10
ekvivalenseit megtalálja, és azonnal használja, vagy párhuzamosan megjelentesse az angol nyelvi változat mellett. Az értekezés új tudományos eredményei (tézispontok) -
Magyarországon a szerző elsőként vetette egybe a három (német, orosz, magyar) szállodaipari szakmai nyelvhasználati színtér sajtónyelvét. A szerző megépített három, nyelvenként egymillió szavas szállodaipari szaknyelvi korpuszt. A szerző összehangolta a szóalkotástani kategóriákat nyelvenként, és leírta az újabb idegenszó-alkotási tendenciákat. A disszertáció számítógépes korpuszelemző programmal történt vizsgálati eredmények alapján tárja fel a nyelvhasználati színterek azonosságait és különbségeit. Morfo-szintaktikai és lexiko-szemantikai szinten történt elemzések során bemutatásra kerültek olyan módszereket, amelyekkel további szakszövegek vizsgálata elvégezhető. Az értekezés a külföldi szakirodalom magyar nyelvű áttekintésével gazdagította a magyar nyelven megfogalmazott kutatási eredményeket.
A kutatás további lehetőségei A korpusz mérete által új lehetőség nyílik egyéb új tendenciák feltárására nemcsak az anglo-neologizmusok tekintetében. További átfogó, komparatív elemzés segítségével a nem angol eredetű neologizmusok rendszere is feltérképezhető lenne a megadott szempontok alapján. A lexiko-szemantikai szinten elvégzett elemzés a terminológia és a szemantika területén is nyithatna új fejezetet. Megfigyelhetők lennének az új angol eredetű terminusok alá-, fölé- és mellérendeltségi viszonyai, továbbá újabb szemémával vagy szemémákkal történő bővüléseik német, magyar, és orosz szövegkörnyezetben. Egy harmadik kutatási irány a fordítástudomány felé irányíthatja a kutatók figyelmét. Felvázolhatók lennének az anglo-neologizmusok fordítására történő kísérletek lehetséges módszerei és mechanizmusai. A tézisekben felhasznált irodalom BANCZEROWSKI J. (2000): A nyelv és a nyelvi kommunikáció alapkérdései. ELTE. Budapest. BARZ, I. (2006): Die Wortbildung. In: Grammatik 4. Dudenverlag Mannheim, Leipzig, Wien, Zürich. Bibliographisches Institut F.A. Brockhaus AG, Mannheim. 641-771. BRAUN, CH. (1993): Interkulturelle Barrieren in der Fach- und Berufssprache der Tourismusbranche. In: Müller, Bernd-Dietrich (Hrsg). Interkulturelle Wirtschaftskommunikation. 2. Auflage. Iudicium-Verlag. München. BUSSE, U. (1993): Anglizismen im Duden. Eine Untersuchung zur Darstellung englischen Wortguts in den Ausgaben des Rechtschreibdudens von 1880-1986. Max Niemeyer Verlag. Tübingen.
11
BUSSE, U. (2001): Typen von Anglizismen von der heilago geist bis Extremsparing. In: Gerhard Stickel (Hrsg.): Neues und Fremdes im deutschen Wortschatz. Jahrbuch 2000 des Instituts für Deutsche Sprache. Berlin. S. 131-155. EGGERS, H. – ERBEN, J. – LEYS, O. – NEUMANN,H. (Hrsg.)(1975): Deutsche Wortbildung. Typen und Tendenzen in der Gegenwartssprache. Das Substantiv. IDS Jahrbuch 3. Pädagogischer Verlag Schwann. Düsseldorf. EICHINGER M., L. (2000): Deutsche Wortbildung. Eine Einführung. Gunter Narr Verlag. Tübingen. EPSTEIN, M.N. = ЭПШТЕЙН, М. Н. (2006): Типы новых слов: опыт классификации. Русская академическая неография. К 40-летию научного направления. Институт лингвистических исследований. www.gramma.ru/KOL/?id=1.31 (Hozzáférés: 2007. 06. 05.) FLEISCHER, W. (1969): Wortbildung der deutschen Gegenwartssprache. VEB Bibliographisches Institut. Leipzig. GAK – ROJZENBLIT (1965) = ГАК, В.Г. – РОЙЗЕНБЛИТ, Е.Б. (1965): Очерки по сопоставительному изучению французкого и русского языков. Москва. HERBERG, D. (1988): Neologismen – lexikologisch und lexikographisch betrachtet. In: Sprachpflege. Jg. 37. 8. 109-112. HERBERG, D. (2001): Neologismen der Neunzigerjahre. In: Gerhard Stickel (Hrsg.): Neues und Fremdes im deutschen Wortschatz. Jahrbuch 2000 des Instituts für Deutsche Sprache. Berlin. S. 89-104. HERBERG, D. (2002): Neologismen in der deutschen Gegenwartssprache. Probleme ihrer Erfassung und Beschreibung. In: Deutsch als Fremdsprache. 4. 195-200. HERBERG, D. – KINNE, M. – STEFFENS, S. (2004): Neuer Wortschatz. Neologismen der 90er Jahre im Deutschen. Schriften des Instituts für Deutsche Sprache. M. Bd. 11. Eichinger, L., Wiesinger, P. (Hrsg.) Walter de Gruyter. Berlin. New York. HOFFMANN, L. (1984): Kommunikationsmittel Fachsprache. Akademie-Verlag. Berlin. KESZLER B. – LENGYEL K. (szerk.) (2000): Magyar grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. MALINSKI, T. (1992) = Малински, Т.(1992): Возникновение новых фразеологических единиц. In: Русистика.2. Берлин. 67-76. MINYA K. (2003): Mai magyar nyelvújítás. Szókészletünk módosulása a neologizmusok tükrében a rendszerváltozástól az ezredfordulóig. Tinta könyvkiadó. Budapest. MINYA K. (2007): Új szavak I. Nyelvünk 1250 szava értelmezésekkel és példamondatokkal. Tinta könyvkiadó. Budapest.
12
PETE I. (1982): Orosz – magyar egybevető alaktan. Tankönyvkiadó. Budapest. PETE I. (1999): A szó szerkezeti és derivációs elemzése. In: Magyar Nyelvőr 123. 48395. REIN, K. (1983): Einführung in die kontrastive Linguistik. Darmstadt. WELLMANN, H. (1995): Die Wortbildung. In: Drosdowski ,G. , Eisenberg, P. (Hrsg.): Duden-Grammatik der deutschen Gegenwartssprache. Dudenverlag. Mannheim. 705978. ZEMSKAJA, E.A. = ЗЕМСКАЯ, Е.А. (1996): Клише новояза и цитация в языке постсоветского общества. In: Вопросы языкознания 3. 23-31. A témakörben megjelent saját publikációk N. CSÁK É. (2004): Neologizmusok a mai német gazdasági sajtónyelvben I. In: Kukorelli K. (szerk.) VI. Dunaújvárosi Nemzetközi Alkalmazott Nyelvészeti, Nyelvvizsgáztatási és Medicinális Lingvisztikai Konferencia előadásai. Dunaújváros: DF. 104-113. N. CSÁK É. (2004): Neologizmusok a mai német gazdasági sajtónyelvben II. In: Cs. Jónás E., Székely G. (szerk.) Nyelvek és Nyelvoktatás Európa és a Kárpát-medence régióiban. A XIV. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszus előadásai I. kötet. Nyíregyháza: BGYTF. 345353. N. CSÁK É. (2005): Neudeutsch = Bad English? Megállítható-e az anglo-amerikanizmusok masszív terjedése a német nyelvben? In: Kukorelli K. (szerk.) VII. Dunaújvárosi Nemzetközi Alkalmazott Nyelvészeti, Nyelvvizsgáztatási és Medicinális Lingvisztikai Konferencia előadásai. Dunaújváros: DF. 155-160. N. CSÁK É. (2006): Neudeutsch = Bad English? Ist die massive Verbreitung der Angloamerikanismen in der deutschen Sprache anzuhalten? In: Dobos Cs., Klaudy K. (szerk.) A világ nyelvei és a nyelvek világa. A XV. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszus előadásai II. kötet. Pécs-Miskolc. 77-82. N. CSÁK É. (2006): Az árverés, avagy: először, másodszor, harmadszor… Két azonos gazdasági téma feldolgozása nappali főiskolai, illetve OKJ-szakmenedzser képzésben. In: Kukorelli K. (szerk.) VIII. Dunaújvárosi Nemzetközi Alkalmazott Nyelvészeti, Nyelvvizsgáztatási és Medicinális Lingvisztikai Konferencia előadásai. Dunaújváros: DF. 119-123. N. CSÁK É. (2006): Neuer Wortschatz. Neologismen der 90er Jahre im Deutschen. K. Eichinger – P. Wiesinger (szerk.): Schriften des Instituts für Deutsche Sprache. Recenzió. In: Modern Nyelvoktatás. XII. 3-4. 112-116. N. CSÁK É. (2007): Mitől „komoly” egy SPIEGEL cikk? Három hírmagazin három azonos témájú gazdasági jelentésének nyelvészeti elemzése. In: Heltai, P. (szerk.): Nyelvi modernizáció. A XVI. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszus előadásai. Pécs-Gödöllő. Szent István Egyetem. II. kötet (CD). 1167-1177.
13
N. CSÁK É. (2007): АОшники, Ich-AGler, Rt-sek és a többiek. Orosz, német, magyar gazdasági neologizmusok új szóalkotási módjainak összehasonlító vizsgálata a szakirodalom alapján. In: Tóth, A. (szerk.): A IX. Dunaújvárosi Nemzetközi Alkalmazott Nyelvészeti, Nyelvvizsgáztatási és Medicinális Lingvisztikai Konferencia előadásai. Dunaújváros: DF. 137-143. N. CSÁK É. (2007): Gazdasági nyelv és neologizmus-kutatás. In: Porta Lingua. Szaknyelvoktatásunk – határokon átívelő híd. Szaknyelvoktatók és Szaknyelvkutatók Országos Egyesületének sorozata. Debreceni Egyetem. Debrecen. 311-323. N. CSÁK É. (2007) = Чак, Е. (2007): Аошники, Ich-AGler, Rt-sek и другие. Сопоставительный анализ словообразовательных методов в русском, немецком и венгерском деловом языке. In: Русский язык в сопоставлении с другими языками Перевод – взаимодействие языков и культур. Том 5. Heron Press. Sofia. 242-249. N. CSÁK É. (2008): Idegenszerűségek a német, orosz és magyar nyelvhasználatban. Néhány angol tükörjelentés és szerkezetutánzás előfordulásának elemzése a német szállodaipari szaksajtóban. In: Szakmai Füzetek 25. szám. BGF KKFK Budapest. 93-98. N. CSÁK É. (2008): Német, orosz, magyar gazdasági neologizmusok egybevető vizsgálata. In: Társadalmak, nyelvek, civilizációk. Pannon Egyetem Veszprémi Humán Tudományokért Alapítvány. 310-317. N. CSÁK É. = Чак, Эва (2008): Гостиничная индустрия, гостиничное хозяйство или гостиничный бизнес? Сопоставление некоторых названий в отрасли гостеприимства в зеркале немецкого, русского и венгерского словоупотребления. In: Вестник Филиала Института русского языка им. А. С. Пушкина, №22. 105-110. N. CSÁK É. (2008): Nyelv és kommunikáció a szállodában, különös tekintettel ezek oktatására. In: Modern Nyelvoktatás. 2-3. 60-70. N. CSÁK É. (2008): A párhuzamos szövegek szerepe a modern szaknyelvi órán. In: Economica. A Szolnoki Főiskola Tudományos Közleményei 2. 104-112. N. CSÁK É. (2008): Универсальные черты немецкого, русского и венгерского языкоупотребления в сфере экономики и гостиничного бизнеса. In: Cuadernos de Rusística Española. 4. Universidad de Granada. 39-49. N. CSÁK É. (2008): Sopostavlenie nekotorych nazvanij v otrasli gostepriimstva v zerkale nemeckogo, russkogo i vengerskogo slovoupotreblenija. In: Mitteilungen für Lehrerinnen und Lehrer slawischer Fremdsprachen. Nr. 95. Verband der Russischlehrer Österreichs. St. Pölten. 8-22. N. CSÁK É. (2009): A szállodaipar és nyelvhasználata három nyelvterület tükrében. In: Nádor O. (szerk.): A magyar mint európai és világnyelv. A XVIII. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszus előadásai. Balassi Intézet. Budapest II. kötet (CD). 668-677. N. CSÁK É. (2009): A német, orosz és magyar szaknyelv változásainak univerzális sajátosságai a gazdaság egyes szubdiszciplináinak tükrében. In: Sebestyén J. – Surányi Zs.
14
(szerk.): A nyelv, az irodalom és a kultúra varázsa. Köszöntő kötet Mihalovics Árpád 60. születésnapjára. Pannon Egyetem. Veszprém. 95-109. N. CSÁK É. (2009) = Чак, E. (2009): Сравнительный анализ текстов из сферы обслуживания. In: Вестник Филиала Института русского языка им. А. С. Пушкина, № 23. 146-150.
15
