Pályázat a Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Főiskolai Kar főigazgatói állásának betöltésére

Pályázat

a Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Főiskolai Kar főigazgatói állásának betöltésére

Dr. Horváth Béla egyetemi tanár

-1-

Pályázat a Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Főiskolai Kar főigazgatói állásának betöltésére 1. A pályázat indítékai 1995-2006-ig töltöttem be az Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola, majd a 2000. évi integrációs törvény hatásaként létrejött egyetemi-főiskolai integráció után a Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Főiskolai Kar főigazgatói tisztét. Küzdelmes, de eredményes időszak volt. Néhány tény: 1.1

A

hallgatói

létszám

1998-2006

között

csaknem

megháromszorozódott, az éves beiskolázás dinamikusan nőtt: 2005-ben az összes hallgató létszáma: 2312 fő. 1.2

Az oktatók tudományos minősítettsége, tudományos kapacitása folyamatosan nőtt, a kompetenciák kiszélesültek. Kialakítottunk egy támogatási rendszert, amelynek segítségével kollegáink közül többen az elmúlt években fokozatot szereztek.

1.3

Következetes fejlesztési politika eredményeként kialakult egy szakstruktúra: Főiskolai szakok (a Bologna-rendszer bevezetése előtt voltunk) – FSz-szakok – szakirányú továbbképzések. A 2002ben elindult gazdálkodás és menedzser szak rendkívül sikeres volt. Új főiskolai szakként indult 2003-ban a kommunikáció-magyar szak. Több FSz-szak is indult (idegenforgalmi szakmenedzser, informatikai

statisztikus-gazdasági

tervező,

ifjúságsegítő,

moderátor) A szakportfolió eredményesen bővült, a Kar egyre inkább megfelelt a térség, a megye, a régió megkívánta multifunkcionális képző, továbbképző intézmény kívánalmainak. 1.4

Létrejött az alapjaiban jól működő képzési, irányítási struktúra. A 2002 óta működő intézetek szakmailag megerősödtek, az intézetigazgatói kompetencia az önálló gazdálkodás kivételével -2-

mindenre kiterjedt. A szakok szakmai irányítása a kiépült szakfelelősi

rendszernek

köszönhetően

biztosított

volt.

Az

adminisztrációban a területi kompetenciák elhatárolása (főigazgatói hivatal, tanulmányi, gazdasági hivatal) elősegítette a pontosabb és korrektebb ügymeneteket. 1.5

A gyakorló intézmények (iskola, óvoda) integrációja sikeresnek bizonyult az egységes szakmai és gazdálkodási irányításnak köszönhetően. Igencsak eredményes volt a művészeti iskola létrehozása. Az így integrált intézmény erős szakmai hátteret biztosítva,

a

csökkenő

városi

gyermeklétszám

ellenére,

folyamatosan növekedett, fejlődött. 1.6

1995-ben az akkori főiskola irányítását katasztrofális gazdasági helyzetben vettem át. Számos komoly intézkedés és a képzési expanzió eredményeként jó anyagi helyzetbe kerültünk. Az integráció, a központi elvonások rövid időre ellehetetlenítették a kart, de 2002-től folyamatosan nőttek a megtakarításaink. Miközben fejlesztettünk, korszerűsítettünk, igaz megfontoltan, kisebb

tételekben.

Fejlesztettük

az

informatikai

rendszert,

kibővítettük és korszerűsítettük a könyvtárat, modernizáltuk az uszodát, a kommunális helyiségeket, majd 2006-ban elkezdtük az A épület, a mai kívánalmaknak megfelelő, átalakítását. Ez a munka csak részben készült el. 2006-ban az intézményt 385 millió Ft megtakarítással adtam át. 1.7 2006 februárjában a Kari Tanács elfogadta a Kari Fejlesztési és Megvalósítási Tervet, amely alapos elemzésekkel és pontos célkitűzésekkel meghatározta az intézmény fejlesztésének vonalait, dátumait. 1.8

A felsőoktatás tudományos és szakmai szervezeteiben jelentős tapasztalatokat szereztem. 2002-2007-ig alelnöke voltam a MTA -3-

Pécsi Akadémiai Bizottságnak, két cikluson keresztül tagja voltam a MAB Irodalomtudományi Szakbizottságának. A Tanító- és Óvóképző Főiskolák Főigazgatói Kollégiumának 2003-2006-ig – az egységes Magyar Rektori Konferencia létrejöttéig, s így a Kollégium megszűntéig – elnöke voltam. Ez idő alatt készítettük elő a Bologna-rendszer bevezetését. 1.9

2007-től

a

Pécsi

Tudományegyetem

kapcsolati

rektor-

helyetteseként dolgozom. Az Egyetem fejlesztési programjának több projektjében is fontos szerepem volt: a Szőlészeti és Borászati Kutató

Intézet

„megszerzésében”

az

Egyetem

számára,

a

Regionális Tudásközpont és a Zsolnay Kulturális Negyed létrehozásának tárgyalásait vezettem, az EKF egyetemi nemzetközi projektjeit irányítom. Vezetői tapasztalataim tehát gyarapodtak, az egyetemi és a regionális kapcsolataim kiszélesedtek. 2. Az Illyés Gyula Főiskolai Kar helyzetének értékelése 2.1

Hallgatói létszámok A Kar hallgatói létszáma jelentősen csökkent az elmúlt években. Ez több okra is visszavezethető: a.) országos tendencia, amely összefüggésben

áll

a

túlképzéssel,

a

fiatal

diplomások

elhelyezkedési lehetőségeinek szűkülésével; b.) a Kar nagy létszámú szakjai közül a gazdálkodás és menedzsment megszűnt, a szociális munka iránti kereslet mérséklődik; c.) kifutottak szakok (kommunikáció-magyar, informatikai statisztikus); d.) az új szakok (turizmus-vendéglátás, környezetkultúra) kisebb hallgatói létszámot jelentenek.

A

hallgatói

prognosztizálható.

-4-

létszám

további

csökkenése

Hallgatói létszámok alakulása 2000-2009 2500

2000

1279

1181

1111

1500

904

1000

761

916 1000

Levelező

650

Nappali

673

496

500

668

674

721

777

2001

2002

2003

910

1033

1072

971

877

830

2008

2009

fő.

Az

0 2000

2.2

2004

2005

2006

2007

Oktatás-kutatás Az

oktatók

létszáma

jelenleg

44

elmúlt

évek

létszámleépítései elérték azt a kritikus tömeget, amely gátjává válik további fejlesztéseknek. A leszorított létszám azt jelenti, hogy nincs kutatói kapacitás, az oktatói energiákat felemészti a kötelező óraterhelések ellátása, amelyet még növelt az az intézkedés, amely a törvényileg előírt 14 oktatási hetet 20-ra, majd 16-ra növelte. A széttagolt szakstruktúrából és lecsökkent oktatói létszámból következően nehéz feladat MA szakot indítani, illetve megfelelni az előírt követelményeknek. A Karon nem alakultak ki tudományos műhelyek

sem,

amelyek

intézeten

belül

vagy

intézetközi

együttműködésben közös tudományos kutatást folytatnának.

2.3

Oktatási portfólió A Karon kiépült egy egymásra rétegződő, átjárható oktatási struktúra. Lehetősége van a hallgatóknak arra, hogy egyéni -5-

tanulmányi karrierterv alapján intézményünkben az FSz-szinttől eljuthassanak

–

két

területen

–

a

mesterképzésig.

A

Gazdaságtudományi Intézethez akkreditált turizmus-menedzsment MSc szak jelenti ezt egyfelől, másrészt a PTE Bölcsészettudományi Kar Pedagógiai Intézet által akkreditált Pedagógia MA szak. Ez utóbbiban

a

Kora

gyermekkor

pedagógiája

szakirányt

a

Pedagógusképző Intézet dolgozta ki, és végzi a képzést oly módon, hogy – egy sikeres megállapodás eredményeként – a hallgatók Szekszárdon tanulnak. A BSc, BA szakok viszonylag széles választékát kínálja a Kar.

Az

intézményi

tradíciókat

leginkább

képviselő

pedagógusképzés területén – úgy tűnik – stabilizálódott a hallgatói létszám. Mind az óvodapedagógus, mind a tanító szakon lehetőség van a minőségi munkára, a szak specifikumaiból adódó egyéni, tutorizált

képzésre.

A

levelező

tagozat

iránti

érdeklődés

folyamatosan csökken, a tanító szak 4 évfolyamán jelenleg csak kettőn folyik képzés. A szociális munka szak iránt is csökkent a hallgatói érdeklődés, további radikális visszaesésre talán nem kell számítani. A kommunikáció szak iránt – az országos tendenciának megfelelően – folyamatos az érdeklődés, a szak azonban nem tud nagyobb létszámot felvenni a Bölcsészettudományi Karral való megállapodás alapján. A turizmus-vendéglátás szak – szintén országos trendnek megfelelően – ugyancsak siker szak, nagyobb létszám azonban nem iskolázható be. Az FSz-szakok jól kiegészítik az alapképzést. Ezek azonban – az idegenforgalmi szakmenedzser kivételével – nem tudnak nagyobb létszámokra mozgósítani. Az is megállapítható, hogy az FSz rövid távú képzési forma, nagyobb variabilitásra volna szükség ezen a területen: a kifáradt képzések elhagyására, a munkaerő -6-

piacnak jobban megfelelő új szakok indítására. Ehhez azonban intézeti kapacitás, a humánerő forrás jobb kihasználása szükséges. A

Kar

szakstruktúrája,

„polytechnicum”

jellege

alkalmat

biztosítana arra, hogy interdiszciplináris képzések, szakirányú továbbképzések jelenjenek meg. Az együttműködésből adódó szinergia a Kar egyik erőssége lehet. 2.4

A Kar gazdasági helyzete, beruházások A Kar gazdasági helyzete jelenleg még nem rossz. Ez alapvetően a korábbi

felhalmozások

és

az

azokat

megőrző

szigorú

gazdaságpolitika eredménye: 2008 évi göngyölített – tehát a korábbi megtakarításokat is áthozó – egyenleg: 382.871.000 Ft. 2009-ben a göngyölített egyenleg viszont már csak 312.088.000 Ft. A megkezdett beruházások 2006 őszén félbeszakadtak. Az óvoda rekonstrukciója, a művészeti iskola tantermeinek kialakítása után nem folytatódott az A épület modernizációja. Miközben az aula és a földszinti előadó valóban a mai kornak megfelelő arculatot mutat, az I. szint után csaknem a korábbi állapotok maradtak. Ugyancsak abbamaradt a tornaterem és környékének felújítása. A Kar ebben az időszakban a tanszálló építésére koncentrált. Több konstrukció, több terv is készült, s az előkészületi – utóbb hiábavaló – tervek sok-sok milliót felemésztettek. A jelenlegi terv az időközben kiürített E-épület ilyen célú hasznosítását tervezi. A PPPkonstrukció

azonban

végleg lekerült a napirendről, s ezt a

beruházási formát az idő is meghaladta. Az épület állaga kihasználatlanságában is folyamatosan romlik. A Kar 2009-ben elkezdte az oktatási épületek bővítését az A épület előtti parkban. A tervezett korszerű előadó és az informatikai -7-

tantermek, a lift megépítése kb. 300 millió bekerülési költségtervet jelent. A forrás a Kar korábbi időszakban felhalmozott maradványa és részleges központi egyetemi támogatás. Nem vitatható, hogy az új, korszerű épületrész, utcai front, a megépülő HÖK szolgáltató iroda hasznára válik az intézménynek. A kérdés azonban az, arányos-e a haszon a ráfordítással. Másrészt ma még nem látható, hogy a tervezett összeg elegendő-e a beruházásra, s a kiegészítő beruházásokra

(parkolók

kiépítése,

parkosítás,

székek,

berendezések stb.) van-e fedezet. Nem jelenti-e ez a beruházás a Kar korábbi felhalmozásának teljes kiürítését, s hogy a beruházások elvesztik a szakfejlesztések elől a forrást, s egyáltalán az anyagi hátteret a következő nehéz időszak kapcsán. A korábbi fejlesztési terv PPP-beruházásban tervezte a kollégium rekonstrukcióját, kapcsolódva az Egyetem kollégium felújítási programjához. Ez az aránytalan költséghatékonyság következtében lekerült a napirendről. Jelenleg az Egyetem vezetésének támogatásával egy KEOP-pályázat jelentené az energiafelhasználás

korszerűsítését,

a

modernizációt,

a

kommunális beruházásokat azonban saját erőből kell fedezni. 2. 5

Külkapcsolatok, ERASMUS A Karon biztosítottak a hallgatók külföldi tanulmányai. Minden szakhoz van olyan partner intézmény, amelyek részképzésre befogadnak. A korábban kialakult kapcsolatok azonban nincsenek karban tartva, hosszabb-rövidebb ideig nem volt „külügyes”. Ennek következtében megszűnt a holland kapcsolat, nem működik Brugge-zsel a szerződés, megszűnt a nagyobb hallgatói cseréket is bonyolító eszéki együttműködés. Lappang az ankarai, az athéni kapcsolat. Biztatóan indult a gyulafehérvári és a lengyelországi -8-

partnerkapcsolat,

ahonnét

ERASMUS

hallgatókat

és

vendégoktatókat is fogadtunk. Ugyancsak biztató a heilbroni főiskolával újabban kialakult együttműködés, amelynek révén turizmus szakos hallgatóink utazhattak szakmai gyakorlatra. A rövid oktatói mobilitási programok iránt nem mutatkozik nagy érdeklődés. Ugyancsak csökken az intézményünket választó külföldi hallgatók száma. Persze ez a PTE más karain is probléma, azonban az ERASMUS támogatás a fogadott külföldi oktatók és hallgatók

számától

nagy

mértékben

függ.

Ennek

az

a

következménye, hogy mind az oktatói, mind a hallgatói támogatás jelentősen csökkent, a biztosított összeg nem fedezi a kinti költségeket.

A

hallgatói

kiutazások

csak

nagyfokú

szülői

hozzájárulással realizálhatók. 2.6

Irányítási struktúra Az elmúlt években a kar folyamatos strukturális válsággal küszködött, amit jelez a főigazgató-helyettesek rövid hivatali ideje is. Ez természetesen visszahatott a kar egészének működésére, hisz az

egyes

szakterületeken

(oktatás,

kutatás,

fejlesztés,

külkapcsolatok, társadalmi kapcsolatok) nem alakult ki állandó képviselet, nem jelent meg iránymutató koncepció. Ugyancsak irányítási válság látszott a hivatali adminisztráció munkájában. Az utóbbi években már sem nyomtatott, sem elektronikus tanrend nem áll rendelkezésre, miközben az elmúlt évben egy radikális, s csak a költséghatékonyságra koncentráló tantervi átrendezés ment végbe. Az ügyintézés általában is lassú. A gazdasági ügyintézést (szerződések, kifizetések) többnyire az egyetemi kincstári biztosi rendszer lassította, a más jellegű ügyek intézése esetében azonban ilyen ok nem volt. -9-

A 2009-ben bevezetett kari igazgatói poszt jó megoldásnak látszik. A tagolatlan rendszer, a nem definiált feladatmegosztás azonban olyan nagyfokú feladathalmazt jelent, ami megmutatkozik a működési nehézségekben, a programok késői egyeztetésében stb. 2.7

Oktatók, dolgozók helyzete A Pécsi Tudományegyetem Marketing Osztály által végzett felmérés azt mutatja, hogy a dolgozók örülnek, hogy az egyetemen dolgozhatnak, de nem elégedettek sem az erkölcsi, sem az anyagi megbecsülésükkel. Ez érvényes karunkra is. A korábbi politika, amely az oktatókat abban tette érdekeltté, hogy a Kar érdekében hasznosítsák aktivitásukat, munkaerejüket, jelenleg nem látszik érvényesülni.

A

20

hétre,

majd

16

hétre

módosított

szemeszterenkénti kötelező tanítás ellenérdekeltséget váltott ki, arra késztetve az oktatókat, hogy másutt keressenek jövedelem kiegészítő forrást. Már pedig az elmúlt időszak gazdasági nehézségeit, a gazdasági válság következményeit mindenki, de leginkább az alacsony keresetű oktatók, dolgozók sínylették meg. Az Egyetem vezetése – hosszas előkészítés után – 2009-ben bevezette az egységes cafeteria rendszert. Ez karunkon a 2004-2006 közti rendszer folytatását jelentette, igaz lényegesen bővebb szolgáltatást nyújtva. Ez az oktatóknak általában kedvezőbb, mint az alacsonyabb keresetű dolgozóknak, de összességében hasznos mindenki számára. 2.8

Gyakorló intézmények A gyakorló integrált óvoda és iskola sikeres időszakot él. A csökkenő gyermeklétszám, s a városban megszűnő iskolák ellenére nincsenek beiskolázási gondjai. Ez mindenképp a jól megválasztott -10-

stratégia, s a folyamatos fejlesztés eredménye. A pedagógusi állomány stabil, az intézmény jó hírnévnek örvend. Kisebb beruházások (tornaterem, udvar, óvoda) javították az oktatás körülményeit. 2.9

A Kar fejlesztését, fejlődését segítő 2006-os program pontjai nagyrészt ma is aktuálisak, néhány esetben azonban azokat meghaladta

az

idő.

Ezek

korrekciója

nem

történt

meg.

Összességében is ki lehet jelenteni, a Karnak az elmúlt időszakban nem volt koherens koncepciója, amely mozgósítani tudta volna az oktatókat, pedagógusokat, dolgozókat. 3. Tervek A vezetői elképzelések magja az az általános célmeghatározás, amelyet a 2006-os Kari Fejlesztési Megvalósítási Terv a célkitűzések részében tartalmaz, s amelyek nagyobbik része ma is aktuális. Mivel a Terv ezen részét akkor én írtam, vezetői programom alapmotívumaként idézem az 1. és a 13. pontot: 1: A képzési és kimeneti követelményekre alapozva valamennyi tudományterületen bölcsészettudomány)

(pedagógia, olyan

szociálpolitika, szakemberek

gazdaságtudomány, képzését

tekintjük

feladatunknak, akik a szakterületükön magas színvonalú ismeretekkel rendelkeznek és képesek tudásuk alkalmazására. Tudásukat a személyes boldogulásuk, karrierjük elősegítése érdekében képesek megújítani, s egyúttal hozzájárulnak a kisebb és nagyobb közösségek életfeltételeinek javulásához. Szakmai elhivatottságukat a magyar kultúra és társadalom érdekeinek megfelelően fejtik ki, illeszkedve a regionalitás, az európaiság szellemiségéhez. -11-

13: A karon dolgozó oktatók, pedagógusok, alkalmazottak munkájának elismerésére – az anyagi helyzetünk függvényében – törekedtünk. Ki kell azonban dolgozni egy olyan rendszert, amely kezelni tudja a karért különösen sokat tett dolgozók kiemelkedő munkájának elismerését éppúgy, mint az átlagember becsületes mindennapi tevékenységének megbecsülését. Törekedni kell a nyugdíjas kollégákkal való kapcsolat megőrzésére is. A karért szívesen dolgozó, ott magát jól érző, megbecsült ember lehet a záloga annak, hogy célkitűzéseink valóra váljanak: mind az egyének boldogulását, mind az intézmény fejlődését szem előtt tartva. 3.1

„Egyetemi karrá” válás 2006-ban a fő célok között az első helyen fogalmaztuk meg az egyetemi karrá válás feltételeinek megteremtését. Ez ma is aktuális. A 10 kar közül már csak az Illyés Gyula Főiskolai Kar hordozza a „főiskolai” meghatározást. Noha valóban szakjaink döntő többsége BSc, BA szintű, az 1,5 mesterszak kiinduló pontot jelent. A „főiskolai” terminus elhagyása nem egyszerűen presztízskérdés, hanem a Kar beiskolázási stratégiáját és pozícióját is befolyásoló tényező. Ugyanakkor a mai kis létszámú oktatói kar önmagában nehezen tud a tudományos kritériumoknak eleget tenni. Tervek: - az oktatói minősítettségi arány növelése - turizmus menedzsment MSc szak erősítése - pedagógia MA-képzés erősítése - társkarokkal való együttműködés javítása, egy interdiszciplináis doktori iskolában való részvétel, a habilitált oktatók bevonásával - a Kar „egyetemi karrá” válása -12-

3.2

Gazdaság, beruházások Alapvető prioritás a gazdasági egyensúly fenntartása. A korábbi években felhalmozott és az elkövetkezendő nehezebb évekre hátteret nyújtó megtakarítást a beruházások valószínűleg kimerítik. A hallgatói létszám várható csökkenése, a költségtérítéses képzés jelenlegi radikális visszaesése új gazdálkodási feltételrendszert prognosztizál. Ugyanakkor nem mondhatunk le a fejlesztésekről, hisz a felsőoktatási intézmények versenye a hallgatókért már most is nagyon erős. Várhatóan ez a verseny fogja megoldani a jelenlegi túlképzést a felsőoktatásban, azaz a kis hallgatói létszámmal rendelkező, nem gazdaságosan működő intézmények fognak megszűnni. Szerencsére a Kar egy nagy, erős egyetem része, ami azonban nem ad felmentést a felelős és eredményes gazdálkodás kötelezettsége alól. A Kar gazdasági helyzete , úgy tűnik, drasztikusan változik. Jelentősen csökken a normatív támogatás, miközben a hallgatói létszám lényegesen nem fog emelkedni, inkább a mai szinten való megtartásáért kell dolgoznunk. Ha nem tudjuk a továbbképzési rendszerünket megújítani, a felnőttképzésben piacot szerezni, a saját bevételek tovább fognak csökkenni. Ez pedig finanszírozási problémákat vet fel, különösen, ha a megtakarítások elfogynak. Ezért is fontos, hogy az oktatói erőket mozgósítva, reális célokat kitűzve, új képzési-továbbképzési politikát dolgozzunk ki. Jelen időszak az EU-s pályázatok időszaka. Ki kell használni az ebből adódó fejlesztési lehetőségeket: tananyagfejlesztés, informatikai, infrastrukturális fejlesztés. Jobban kell érdekeinket érvényesíteni az egyetemi nagy pályázatokon és koncentrált

-13-

pályázatírói rendszert kell kialakítani, egybekötve egy ösztönző rendszer bevezetésével. Korábban eredményesen kiépült a gazdasági szektorral (PAV,

bankok,

vállalkozások)

megmutatkozott

a

hozzájárulásban.

Ezt

való

folyamatosan a

együttműködés, növekvő

kapcsolatrendszert

amely

szakképzési

szélesíteni

kell,

különösen építve a PAV-val való széleskörű együttműködés lehetőségeire. A 2009-ben elkezdett, egyetemi támogatásból és kari megtakarításból fedezett épületbővítés (korszerű nagy előadókonferencia terem, informatikai szaktantermek) azt eredményezi, hogy az oktatás egyetlen épületre koncentrálódik. Kialakul tehát egy egységes campus. Az új épületrész – a tervek szerint – korszerű, elegáns berendezésű lesz, az épület nagyobbik részében azonban abbamaradt a felújítás. A 30 évvel ezelőtti folyosórészek és oktatói szobaberendezések láthatók helyenként. Tervek: - gazdálkodási struktúra megerősítése - gazdálkodási feladat- és felelősségkörök szabályozása - prognosztizált gazdasági terv készítése 3 évre - vállalati kapcsolatok fejlesztése - beruházások befejezése, az A épület egészére kiterjedően - oktatási informatikai feltételek javítása - az E épület funkciójának meghatározása - kollégiumi rekonstrukció - intézetekre adaptált pályázatírói rendszer kialakítása - oktatói ösztönzési rendszer bevezetése

-14-

3.3

Irányítási struktúra A korábbi időszakban kialakult egy vezetési struktúra, amelyben minden vezető betölthette szerepét. Ez a rendszer azonban mára helyenként kiüresedett, formálissá vált. Ugyancsak funkciózavar figyelhető meg az oktatói értekezleteket illetően is. Azok szerepe ugyanis nemcsak az információközlés, hanem a problémák, a fejlesztések közös véleményen alapuló végiggondolása, megoldása. Alapvető az intézetek belső, önszabályozó jó működése. A szakmai kérdések, az oktatási fejlesztések igazi terepe az intézetekben van. Az intézetigazgatók teljes szakmai jogkörrel irányítják egységüket, egyben felelősséggel tartoznak az ott folyó munkáért, s az ott dolgozó munkatársakért. Az Intézetigazgatói Tanács a Kar egyik legfontosabb

testülete,

amelynek

véleményezésével

és

egyetértésével kerülhetnek előterjesztések a döntéshozó testület, a Kari Tanács elé. Tervek: - az irányítási struktúra aktualizálása, korszerűsítése - az Intézetigazgatói Tanács szerepének növelése a döntések megalapozottságában - az oktatói értekezletek rendszerének újraszabályozása - az

intézetek

belső

működésének

(intézeti

SZMSZ)

korszerűsítése 3.4

Képzés-kutatás fejlesztése A Kar fejlődésének záloga a színvonalas oktatás és az azt segítő kutatás. Az oktatási programok tartalmi fejlesztése, karbantartása az intézetekben folyik, s a programok időnkénti ellenőrzését, modernizációját az intézetigazgatók biztosítják. Szükség van -15-

azonban a képzésfejlesztés összehangolására is, koncepcionális irányítására felső vezetői szinten. Az oktatási portfolió radikális átrendezésére nincs lehetőség. Szükség van azonban a folyamatos megújulásra, belső fejlesztésre, a megváltozott társadalmi igényekből adódó BSc, FSz-képzések aktualizálására. Megvizsgálandó, hogy a kari beiskolázást milyen módon érintené a gyógypedagógia szak elindítása, milyen személyi feltételeket, erőforrásokat kíván. Ugyancsak kutatni kell a szociálpolitika területén egy MA szakindítás feltételeit, egy alkalmazott bölcsészettudományi BA képzés lehetőségeit. A Kar jellegéből adódik, hogy szinte kizárólag egyéni kutatások folynak. Az intézetek nem alakítottak ki műhelymunka jellegű, közös kutatási programot. Ez pedig akkreditációs követelmény. Fontos feladat a kutatómunka személyi feltételeinek támogatása,

biztosítása.

A

doktori

képzésben

résztvevők

órakedvezménnyel, anyagi támogatással minél hamarabb fokozatot szerezzenek. Ugyanakkor el kell érni, hogy az így minősítettséget szerzett oktatók itt is maradjanak. Támogatni kell az oktatók konferenciákon való részvételét, szakmai karrierjét. Ugyancsak fontos az oktatás magas színvonalának biztosítása. Ehhez szükségesek e-tanagyagok, hogy a hallgatók önállóan is tudjanak dolgozni. A mai kitöréspont az igényes, magas színvonalú oktatás. Tervek: - az oktatási portfólió fejlesztésének stratégiai meghatározása - kutatói támogatási rendszer kidolgozása, a fokozatszerzések céljutalmakkal való ösztönzése - az oktatás technikai, informatikai feltételeinek javítása, a oktatók

korszerű

számítógépekkel -16-

való

ellátása,

az

adatbázisokhoz való hozzáférés biztosítása, ösztönzés etanagyagok kidolgozására és alkalmazására - oktatói karriertervezés bevezetése, hogy mindenki láthassa helyét és perspektíváját a rendszerben - oktatói munkák (disszertációk, monográfiák) megjelentetésének támogatása, a korábbi IPF Kiskönyvtár sorozat folytatása 3.5

Társadalmi környezet A Kar Tolna megye egyetlen felsőoktatási intézménye, az ország egyik legnagyobb egyetemének egysége. Feladata mindenképp a megye társadalmi, kulturális szükségleteinek kielégítése és az itt élők szocio-kulturális helyzetének javítása, s az itt élő értelmiség koncentrálása, a fiatal értelmiség itt tartása. Ezt a környezetével együttműködő, a megyére, a régióra nevet, tekintélyt kisugárzó intézmény tudja betölteni. Ez ugyanakkor működésének feltétele is, hisz a környezetében elfoglalt presztízs befolyásolja a hallgatók érdeklődését, a támogatásokat. A kar jelenlegi presztízse nem jó, amint ez a HVG alábbi közvélemény-kutatásából is látszik.

PTE karok helyezései a Felvi-kutatás abszolút rangsorában (HVG) PTE karok ÁJK ÁOK BTK ETK FEEK IGYFK KTK MK PMMK TTK

2006. év helyezés 158 karból




59 9 10 135 84 133 23 136 93 31

38 1 11 118 77 129 20 102 115 24

43 9 11 129 72 126 26 58 114 46

44 10 14 119 56 143 11 96 116 58

-17-

Ugyanezt támasztják alá a végzett hallgatók megkérdezésével folytatott elégedettségi vizsgálatok is. Ez nagyon komoly probléma, amivel érdemben kell foglalkozni. Tervek: - rendszeres, belső hallgatói elégedettségvizsgálati rendszer kidolgozása és alkalmazása - a hallgatói értékelést alapul vevő, rangsort befolyásoló kommunikációs és marketing stratégia kidolgozása - az egyetemi - kari belső kommunikáció javítása - marketing eszközök radikális megújítása, brand építés a mai kornak megfelelő kommunikációs eszközökkel - a belső informatikai rendszerek szerepének növelése - az intézetek megerősítése nagynevű címzetes oktatókkal, díszdoktorokkal 3.6

Külkapcsolatok A felsőoktatási intézmények alapvető funkciója a kutatási eredmények, a felhalmozott tudás állandó megmérettetése, cseréje a külföldi

kapcsolatok

révén.

Bár

néhány

jól

működő

partnerkapcsolat leépült az elmúlt időszakban, rendelkezünk ma is azzal a lehetőséggel, hogy oktatóink, hallgatóink szerezhessenek tapasztalatokat külföldi partneregyetemeken, főiskolákon. Ehhez szükség van az oktatók, hallgatók nyelvtudásának erősítésére és a partnerintézményekkel

kialakított

együttműködés

folyamatos

karbantartására. Ugyancsak biztosítani kell a beérkező hallgatók fogadását, oktatását. Támogatni kell a kiutazó hallgatókat, mert az ösztöndíj általában nem elég a megélhetésre. Tervek:

-18-

- külkapcsolatok

felülvizsgálata,

a

működők

megerősítése,

újabbaknak kialakítása a tudományterületek szükségleteinek megfelelően - intézmény által is támogatott, célzott oktatói nyelvi kurzusok elindítása - ERASMUS hallgatói ösztöndíjak kiegészítése - konferenciák külföldi partnerintézmények részvételével - oktatók idegen nyelvű, külföldi publikációs lehetőségeinek segítése - a város, a megye és a Kar külföldi kapcsolatainak közös hasznosítása 3.7

Hallgatói kapcsolatok A felsőoktatási intézmények a hallgatókért vannak: magas színvonalú, a választott professziók gyakorlására alkalmas képzést adjanak, biztosítsák az értelmiségi létre nevelés feltételeit, tegyék lehetővé a hallgatóság számára a felsőoktatásban eltöltött évek tartalmas kihasználását. Az elmúlt években karunkon a hallgatói létszám folyamatosan csökkent, s ennek komoly következményei vannak és lesznek. Ugyancsak komoly feszültség forrása, hogy a Karon folytatott képzések némelyikén túlképzés van, s ez elhelyezkedési

nehézségeket

jelent.

Szükség

volna

olyan

specifikumok beépítésére a képzésekbe, amelyek a képzések, a diplomák konvertálhatóságát, a végzett hallgatók mobilitását segítik. Nincs kellően kihasználva a kar multidiszciplináris adottsága, biztosítani kell a szakok közti átjárás, áthallgatás, oktatásszervezési (tantervek , órarendek) feltételeit.

Ugyancsak

segíteni kell a hallgatók kulturális, művészeti tevékenységét, közös intézeti-hallgatói programokkal, diáknapokkal, szakestekkel. A -19-

lakhatási

lehetőségeket

biztosítja

a

kollégium,

amelynek

rekonstrukciója időszerű. A tervezett KEOP pályázat vagy más konstrukció révén korszerűbbé kell tenni a kollégiumot, biztosítva a mai

kívánalmaknak

megfelelő

ellátást.

A

hallgatói

önkormányzatnak évek óta nincs irodája, szükség van egy korszerű, szolgáltatói funkciókat is ellátó egységre. Tervek: - tehetséggondozó program keretében szakkollégium alapítása - a szakok közti átjárás lehetőségeinek kialakítása - kollégiumi

rekonstrukció,

korszerű

lakhatási

feltételek

hallgatói

szolgálati

biztosítása - a

kiépítendő

hallgatói,

HÖK

iroda

funkcióinak segítése, informatikai eszközrendszerrel való ellátása - hallgatói kulturális élet segítése - ERASMUS programban kiutazó hallgatók támogatása - állásbörze, a régió önkormányzati, gazdasági szereplőinek és a hallgatók találkozásának megszervezése 3.8

Intézményi dolgozók helyzetének javítása Egy intézmény akkor tud jól működni, ha az ott dolgozók érzik megbecsülésüket, ha munkaerejüket, innovációs képességeiket munkahelyük fejlesztésére fordítják. Ehhez az is kell, hogy adott szinten felelősséget viselő vezetők (főigazgató, intézetigazgatók, csoportvezetők) figyeljenek arra, hogy munkatársaik jó légkörben dolgozhassanak,

biztosítsák

az

önálló

eredményes

munka

lehetőségeit. Ugyancsak vezetői feladat a kiemelkedő munka elismerése, amint a munkahelyi fegyelmezetlenség vagy az oktatói előírásoknak nem megfelelő magatartás visszaszorítása. Ehhez a -20-

komplex feladathoz ugyanakkor nagyon szűk lehetőségek adottak, hisz a fizetési nomenklatúra, s a Kar mindenkori anyagi helyzete erősen megszabja a mozgásteret. Mihamarabb meg kell oldani a dolgozók, hallgatók étkezési lehetőségét, korszerű, többféle igényeket kiszolgáló konyha illetve büfé működtetésével. Tervek: - a 14 hetes oktatási félévek visszaállítása a túlmunka elszámolási alapjaként - kiváló

teljesítmények

fokozottabb

elismerése

külső

jutalmazások, pályázatok erőteljesebb támogatásával, belső kitüntetési rendszer aktualizálásával - az oktatói, dolgozói teljesítményértékelő rendszer bevezetése az Egyetem kidolgozott elveinek adaptációjával - odafigyelés

a

jelesebb

évfordulók

(50.,

60.

életév)

megünneplésére - az intézményhez tartozást erősítő rendezvények szerepének növelése

3.9

Gyakorló intézmény Az integrált gyakorló intézmény helyzete stabil. Egy jól működő vezetés mögött – úgy tűnik – összeforrott tanári, pedagógusi csapat dolgozik egységes célok érdekében. Nyilvánvalóan meg akarják tartani pozíciójukat a város intézményei között, fejleszteni és fejlődni akarnak. Ez mindenképp támogatandó cél. Az elmúlt évben a külső modernizációját, állagmegóvását elvégezték az iskolának és az óvodának, de még maradt felújításra váró rész (óvoda, tornaterem, udvar ). Ugyancsak modernizálták az

-21-

informatikai rendszerüket, azonban még ez is további bővítést kíván. Tervek: - a beiskolázási pozíció segítése - a tervezett fejlesztések kivitelezése - a képzés és a gyakorlati képzés jobb összehangolása, szélesebb szakmai együttműködés - szakmai programok támogatása

Összefoglalva: Hosszú gondolkodás után döntöttem úgy, hogy pályázni kívánok az Illyés Gyula Főiskolai Kar főigazgatói állására. Elhatározásomban motiváltak az oktatói, dolgozói megkeresések, bíztatások , és a feladat, hogy egy jobban működő, a korábban sok-sok közös energiával megszerzett pozícióit megőrző, fejlődő, a kihívásoknak megfelelni tudó intézményben dolgozhassunk mindannyian. Úgy vélem, kamatoztatni tudom a korábbi vezetői munkám eredményeit

és az

Egyetem vezetésében megszerzett tapasztalatokat. Természetesen tudom, hogy nem lehet ott folytatni, ahol 2006-ban abbahagytam, hogy sok változás történt a Karon, hogy változtak a körülmények is a felsőoktatásban, az országban. Korszerű, jól működő főiskolai – majd „egyetemi” kart – szeretnék, amelyre szívesen jelentkeznek a hallgatók és ahol szívesen dolgoznak oktatók, pedagógusok, munkatársak. A legfontosabb célkitűzésnek a minőségteremtést tekintem: a hallgatók igényes oktatását, az oktatás feltételeinek színvonalas megteremtését. Ez lehet az eredményes közös munkánk záloga.

-22-

Tudományos önéletrajz Személyes adatok Név: Dr. Horváth Béla Születési idő: 1953. 07. 27. Egyetemi tanulmányok 1972 - 1977. József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, magyar-orosz szakos középiskolai tanár Tudományos minősítés • • • •

2001. CSc. Habil 1992. irodalomtudomány kandidátusa 1980. egyetemi doktori 1977. József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, magyar-orosz szak

Nyelvtudás • • •

német középfok: Állami Nyelvvizsga Bizottság, 1995. 04. 27. angol alapfok: Idegennyelvi Továbbképző, 1989. 06. 30. orosz felsőfok: JATE 1977. 06. 25.; 122/1977.

Munkahelyek • •

•

•

•

•

2005 Egyetemi tanár 2000 - 2005 Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Főiskolai Kar főiskolai tanár 1992 - 2000 Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola főiskolai tanár 1987 - 1992 Kaposvári Tanítóképző Főiskola Szekszárdi Kihelyezett tagozata főiskolai docens 1984-1987 Kaposvári Tanítóképző Főiskola Szekszárdi Kihelyezett tagozata főiskolai adjunktus 1976 - 1984 Petőfi Sándor Gimnázium, Bonyhád középiskolai tanár

1

Vezetői megbízások • • • •

2007- rektor-helyettes 1995-2006 főigazgató 2006- intézetigazgató 1984-2006 tanszékvezető

Kutatási területek • • •

Modern magyar irodalom József Attila életműve Népi irodalom, Illyés Gyula

Oktatott tárgyak • • • • •

Mai magyar irodalom – Tanító szak Modern magyar irodalom – Tanító szak Az ismeretlen József Attila – Tanító szak József Attila világképe – Magyar szak PTE BTK Népi- urbánus vita – Magyar szak PTE BTK

Tudományos szakmai közlemények •

6 önálló tudományos könyv, 1 tankönyv, 4 szerkesztett kötet, folyóiratban megjelent 40 tanulmány, tanulmánykötetben 40 tanulmány, 36 könyvismertetés.

Külföldi tanulmányutak, vendégelőadások • • • • • • • • •

2008 Universität Leipzig (ERASMUS) 2006. Pedägogische Hochschule Voralberg (ERASMUS) 2006. Universität Leipzig (ERASMUS) 2004 Katholike Hogeschool Zuid-West Vlanderen (ERASMUS) 2001. Goethe Universität Frankfurt am Main (DAAD) 2000. Hochschule Feldkirch (ERASMUS) 1996. Hogeschool van Amszterdam (MÖB) 1994. Goethe Universität Frankfurt am Main (Soros) 1993. Katholische Universität Eichstätt (DAAD)

Tudományos, szakmai közéleti tevékenység

•

MTA Pécsi Akadémiai Bizottság alelnök 2002-2007 2

• • • • • •

Magyar Irodalomtörténeti Társaság elnökségi tag 2002József Attila Társaság elnökségi tag 2004MAB Irodalomtudományi Szakbizottság tag 2001-2006 Tanító- és Óvóképző Főiskolák Főigazgatói Kollégium elnök 2003-2006 Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság tag Magyar Írószövetség tag

Elismerések, kitüntetések • • • • •

Tudományszervezésért 2001. Széchenyi István Ösztöndíj 2002 – 2005. Príma Díj 2006. MTA Pécsi Akadémiai Bizottság Ezüst Plakett 2007. Illyés-Plakett 2007.

3

TUDOMÁNYOS MUNKÁSSÁG ÖSSZEFOGLALÁSA

1978 óta publikálok. Napilapokban megjelent írásokat nem számolva 146 tételt tesz ki megjelent munkáim száma. Kritika, ismertetés,

műelemzés,

tanulmány folyóiratokban és tanulmánykötetekben (köztük 6 idegen nyelven külföldön megjelent), 4 tanulmánykötet, 1 kismonográfia, 1 monográfia (és 1 nem szorosan irodalomtörténészi tevékenységemhez kapcsolódó szakkönyv) jelzi tudományos tevékenységemet. Munkáim nagyobb része a József Attilakutatáshoz kapcsolódik, kisebb része a népi irodalom – ezen belül Illyés Gyula költészete – kérdéskörét érinti. Tanári, oktatói munkám tapasztalatai jelennek meg a pedagógiai, módszertani, felsőoktatás-történeti tanulmányokban. 1996 óta főszerkesztője vagyok az Új Dunatájnak, amely rendszeresen közöl jelentős irodalomtörténeti munkákat, illetve kritikákat fiatal kutatóktól. 1984 óta tanítok a szekszárdi Illyés Gyula Pedagógiai Főiskolán, illetve a jogutódján, a Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Főiskolai Karán, valamint az egyetem Bölcsészettudományi Karán. Tanítottam a szegedi egyetem doktori iskolájában, s jelenleg témavezetője vagyok a Pécsi Tudományegyetem Oktatás és Társadalom doktori iskolájának. 1995 – 2006-ig a főiskola főigazgatója voltam. 2003 – 2006-ig a Tanító- és Óvóképző Főiskolák Főigazgató Kollégiuma elnöki tisztét töltöttem be. A felsőoktatási akkreditációk időszakában részt vettem Látogató Bizottságban, illetve elnök voltam. 2007 óta a Pécsi Tudományegyetem rektor-helyettese vagyok. Szoros szakmai kapcsolat fűz a József Attila-kutatáshoz, s jelen vagyok az irodalmi szakmai közéletben. Tagja vagyok az MTA Irodalomtudományi Intézet kritikatörténeti munkacsoportjának, elnökségi tagja a Magyar Irodalomtörténeti Társaságnak, a József Attila Társaságnak. Két cikluson keresztül dolgoztam a MAB Irodalomtudományi Szakbizottságában (2001 – 2006) és alelnöke voltam a MTA Pécsi Akadémiai Bizottságnak (2002-2007). Több hazai és nemzetközi

konferenciát szerveztem, illetve vettem részt előadóként. Élő szakmai kapcsolatok fűznek külföldi kollegákhoz (Goethe Universität, Universität Leipzig). Több alkalommal nyertem el külföldi ösztöndíjat (DAAD, Soros Alapítvány, MÖB), s az ERASMUS programban vendégtanárként előadásokat tartottam a lipcsei, krakkói egyetemen, osztrák és belga főiskolákon.

Közlemények I. Önálló tudományos könyv (magyar nyelvű) Kandidátusi fokozat megszerzése utáni munkák 1. "Egy, ki márványból rak falut": József Attila és a folklór Szekszárd: Babits Kiadó, 1992. 258 p. 2. A hetedik: József Attila - tanulmányok Budapest: Pannonica Kiadó, 1999. 214 p. 3. Műközelben: Irodalomtörténeti tanulmányok, műelemzések Budapest: Korona Kiadó, 1999. 286 p. 4. József Attila 1905-1937 /kismonográfia/ Budapest: Mikszáth Kiadó, 2000. 155 p. 5. Egyéniség és valóság Budapest: Nap Kiadó, 2006. 247 p. 6. A líra logikája József Attila Budapest: Akadémiai Kiadó, 2008. 510 p.

-1-

II. Könyvfejezetek Kandidátusi fokozat megszerzése előtti munkák 1. A szülőföld képe Illyés Gyula költészetében In: Horváth Béla (szerk.) utószó Hű nevelőim, dunántúli dombok. 168 p. Szekszárd: Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola, 1990. pp. 165-168. 2. Illyés Gyula: Puszták népe (utószó) In: Illyés Gyula Puszták népe. 251 p. Budapest: Móra Könyvkiadó, 1991. pp. 249-253.

-2-

III. Szerkesztett könyvek (magyar nyelven) Kandidátusi fokozat megszerzése utáni munkák 1. A költőszerep lehetőségei Közép-Európában: Tanulmányok Illyés Gyuláról (Kulcsár Szabó Ernő et al) Szekszárd: Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola, 1997. 166 p.

2. Sipos Lajos, Horváth Béla Irodalomtanítás az ezredfordulón Celldömölk: Pauz-Westermann Könyvkiadó, 1998. 974 p.

3. Eszmélet Budapest: Nap Kiadó, 2004. 414 p.

4. Sipos Lajos, Horváth Béla Irodalomtanítás a harmadik évezredben Budapest: Korona Nova Kiadó, 2006. 958 p.

-3-

IV. Tankönyv Kandidátusi fokozat megszerzése utáni munka 1. Gyakorlati kommunikáció Budapest: Pont Kiadó, 2006. 187 p.

-4-

V. Idegen nyelvű tudományos cikk, külföldi szakfolyóiratban Kandidátusi fokozat megszerzése utáni munkák 1.Die Beziehungen zwischen der Psychoanalyse und der ungarischen Literatur Die Forschungszeitschrift der Pädagogischen Hochschule Vorarlberg 28.: pp. 43-49. (2008)

2. Freudismus und Marxismus im Weltbild von Attila József Kultúra a súčasnosť 7:(13) pp. 135-147. (2009)

3. Kwestie modernizacji wegierskiej dyskusji ludowo-miejskiej. Studia Litteraria Universitatis Iagellonicae Cracoviensis (2009)

4. Народностъ и современность.Споры в венгерской литературе между двумя мировыми войнами Финно-угроведение 16:(1) pp. 11-20. (2009)

-5-

VI. Magyar nyelvű tudományos cikk Kandidátusi fokozat megszerzése előtti munkák

.

1 Két bukovinai székely ballada DUNATÁJ (SZEKSZÁRD) (ISSN: 0139-3324) 3: pp. 56-63. (1978) 2. "Add kezembe e zárt világ kilincsét": Az életkudarc kompenzációjának kísérlete József Attila Gyömrői Edithez írott verseiben ÉLETÜNK (ISSN: 0133-4751) XVII. évf.:(12.) pp. 1054-1060. (1980) 3. József Attila folklorszemléletéhez DUNATÁJ (SZEKSZÁRD) (ISSN: 0139-3324) III. évf.:(2.) pp. 13-24. (1980) 4. Népszokások József Attila költészetében Acta Universitatis Szegediensis. Acta Hist. Litt. Hung.17: pp. 99-109. (1981) 5. A modern költészet néhány jellemző vonása egy Pilinszky-vers tükrében MAGYARTANÍTÁS (ISSN: 0464-4999) XXV. évf.:(1) pp. 22-27. (1982) 6. A siratóének és funkciója József Attila Kései sirató című versében DUNATÁJ (SZEKSZÁRD) (ISSN: 0139-3324) VI. évf.:(4) pp. 40-45. (1983) 7. József Attila balladái JELENKOR XXVIII. évf.:(4) pp. 307-311. (1985) 8. "Két szövegű proletárköltő"? JELENKOR XXXI. évf.:(4) pp. 334-342. (1988) 9. Neofolklorizmus a mai gyermeklírában ALFÖLD - IRODALMI, MŰVÉSZETI ÉS KRITIKAI FOLYÓIRAT (ISSN: 0401-3174) 39. évf.:(12) pp. 65-71. (1988) 10. A falu-motívum helye József Attia világképében IRODALOMTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK (ISSN: 0021-1486) XCIII. évf.:(5-6) pp. 673-683. (1989) 11. A neofolklorizmus szerepe Illyés költészetében DUNATÁJ (SZEKSZÁRD) (ISSN: 0139-3324) XII. éf.:(1) pp. 38-43. (1989) 12. "Harminckét évem elszelelt": Az önmeghatározás József Attila születésnapi verseiben TISZATÁJ (ISSN: 0133-1167 13. A kettős világrend verse: József Attila: A falu IRODALOMTÖRTÉNET (ISSN: 0324-4970) LXXIII. évf.:(1) pp. 109-124. (1991) 14. Két költőről /Illyés Gyula és József Attila kapcsolatának történetéhez/ JELENKOR XXXIV. évf.:(9) pp. 739-746. (1991)

Kandidátusi fokozat megszerzése utáni munkák 15. József Attila "népiessége" a kortárs kritika tükrében ACTA HISTORIAELITTERARUM HUNGARICARUM (ISSN: 0586-3708) 28.: pp. 129-141. (1992) 16. A német felsőoktatás gondjai II. MAGYAR FELSŐOKTATÁS (ISSN: 1215-3990) 7: pp. 23-24.

-6-

8-9:pp. 23-25. (1994)

17. A líra logikája ÚJ FORRÁS (ISSN: 0133-5332) XXVII. évf.:(10) pp. 56-67. (1995) 18. "Íme, hát megleltem hazámat": József Attiláról, a kutatás problémáiról ÚJ DUNATÁJ (ISSN: 1416-1346) 1. évf.:(4) pp. 5-21. (1996) 19. A költő hasztalan vonít: József Attila: (Ős patkány terjeszt kórt...) TISZATÁJ (ISSN: 0133-1167) LI. évf.:(12) p. 20. (1997) 20. József Attila legszebb sorai: "Rejtelmek, ha zengenek" (József Attila: Flórának) ÚJ DUNATÁJ (ISSN: 1416-1346) II. évf.:(4) pp. 1-15. (1997) 21. Tudósportrék: Szabolcsi Miklós ÚJ DUNATÁJ (ISSN: 1416-1346) III. évf.:(3) pp. 60-84. (1998) 22. "születtem, elvegyültem és kiváltam" József Attila "pálfordulásai" SOMOGY (ISSN: 0133 0144) XXVII. évf.:(5) pp. 472-477. (1999) 23. A beszédmód megújításának kísérletei: Illyés Gyula költészete a hetvenes években IRODALOMTÖRTÉNET (ISSN: 0324-4970) LXXXI. évf.:(2) pp. 269-279. (1999) 24. "Szublimálom ösztönöm": Narcizmus és poetika a Szabad ötletek-ben ÚJ DUNATÁJ (ISSN: 1416-1346) V. évf.:(2) pp. 41-47. (2000) 25. József Attila - töredékek 1937-ben IRODALOMISMERET (ISSN: 0865-6886) 12. évf.:(2-3) pp. 37-41. (2000) 26. Műforma és létszemlélet: József Attila Flóra-verseiről ISKOLAKULTÚRA (ISSN: 1215-5233) XII. évf.:(6-7. jún-júl.) pp. 61-68. (2002) 27. Egy pszichoanalitikusnőről IRODALOMTÖRTÉNET (ISSN: 0324-4970) LXXXIV. évf.:(2) pp. 263-271. (2003) 28. Wilhelm Reich - és József Attila - párhuzamok FORRÁS (ISSN: 0133-056X) 35. évf.:(12) pp. 74-81. (2003) 29. A Szabad-ötletek olvasatai TISZATÁJ (ISSN: 0133-1167) LIX. évf.:(4) pp. 102-109. (2005) 30. Kinek írta József Attila A Szabad-ötleteket? FORRÁS (ISSN: 0133-056X) 37. évf.:(4) pp. 50-57. (2005) 31. Marxtól Reichig KORTÁRS (ISSN: 0023-415X) IL:(4) pp. 50-56. (2005) 32. Marxtól Marxig (A Hegel-Marx-Freud emberképe) TISZATÁJ (ISSN: 0133-1167) 6: pp. 83-91. (2007) 33. "...szeress a szeretetért, költs a költészetért...": A fiatal József Attila poetikai kísérletei ÚJ FORRÁS (ISSN: 0133-5332) XL. évf.:(10) pp. 51-62. (2008) 34. A szerelem nyelve(i): József Attila: Óda TISZATÁJ (ISSN: 0133-1167) 62. évf. :(4) p. &. (2008) 35. József Attila: Egyéniség és valóság LITERATURA (ISSN: 0133-2368) XXXV.:(2) pp. 201-217. (2009) 36. Neoklasszicista törekvések Radnóti és József Attila költészetében MŰHELY-GYŐR (ISSN: 0138-922X) Kötet?(különszám) pp. 68-73. (2009)

-7-

VII. Idegen nyelvű tudományos cikk, külföldi kötetben Kandidátusi fokozat megszerzése utáni munkák 1. Attila József-Ein mitteleuropäisches Dichterschiksal In: Kurt Franz, Astrid Koopmann (szerk.) Sachliche Romanzen und fliegende Klassenzimmer. Literatur lehren - Literatur verstehen: Festschrift für Prof. Dr. Bernhard Meier zum 65. Geburtstag. 304 p. Baltmannsweiler: Schneider Verlag, 2009. pp. 267-276.

2. Ein psychoanalytischer Interpretationsversuch: Attila József Mama In: Ottmar Hicking et al Hans-Heino Ewers (szerk.) Kinder und Jugendliteraturvorschung 403 p. Frankfurt am Main: Peter Lang Verlag, 2009. pp. 125-135.

-8-

VIII. Idegen nyelvű tudományos cikk, hazai kötetben Kandidátusi fokozat megszerzése utáni munka 1. Krise und Renaissance: die Wende des Denkbildes von Attila József 1932 In: The Scientific publikations of Illyés Gyula College of Pedagogy: international volume. 236 p. Szekszárd: Kiadó neve? 1999. pp. 151-167.

-9-

IX. Magyar nyelvű tudományos cikk Kandidátusi fokozat megszerzése utáni munkák 1. Babits Mihály: A gólyakalifa

In: Aczél Géza et al 50 nagyon fontos regény. 384 p. Budapest: Lord Könyvkiadó, Budapest, 1994. pp. 213-217.

2. Illyés Gyula: Óda a törvényhozókhoz

In: Alexa Károly et al Száz nagyon fontos vers. 447 p. Budapest: Lord Könyvkiadó, Budapest, 1994. pp. 339-344.

3. József Attila Kései sirató című versének tanítás az alsó középiskolában

In: Sipos Lajos (szerk.) Irodalomtanítás I-II.. I. 621 p; II. 587 p. Celldömölk: Pauz-Westermann Könyvkiadó, 1994. pp. 561-566.

4. József Attila: Íme, hát megleltem hazámat: Verselemzés


5. Kálnoky László: Szvidrigajlov utolsó éjszakája


6. Mészöly Miklós: Film


7. Mihail Bulgakov: A Mester és Margita


8. Szergej Jeszenyin: Dűlők álmodnak


9. Szilágyi Domonkos: Kényszerleszállás


10. Temesi Ferenc: Por


11. József Attila és a népi írók

In: Tasi József (szerk.) "A Dunánál". 250 p. Budapest: PIM, 1995. pp. 146-152.

12. A szekszárdi Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola múltja és jelene

In: Varga Gábor (szerk.) Óvó- és Tanítóképző Főiskolák Tudományos Közleményei. 317 p. Debrecen: Tanító- és Óvóképző Főiskolák Kollégiuma1996. pp. 261-283.XXVII. évf.

13. Andrej Platonov: Csevengur

-10-

In: Hetényi Zsuzsa (szerk.) Huszonöt fontos orosz regény. 365 p. Budapest: Lord Könyvkiadó, Budapest, 1996. pp. 222-234. 14. Bernard Malamud: A segéd In: Kada Júlia (szerk.) Huszonöt fontos angol regény. 388 p. Budapest: Lord Könyvkiadó, Budapest, 1996. pp. 299-310. 15. Varázsvers vagy létértelmezés? (A hetedik) In: Szigeti Lajos Sándor (szerk.) Modernnek kell lenni mindenestül. 274 p. Budapest: JATE Press, 1996. pp. 219-233. 16. A lírikus Babits In: Olasz Sándor (szerk.) Orpheusz panasza. 283 p. Budapest: Helikon Kiadó, 1997. pp. 114-123. 17. Az Illyés-recepció: 1983-tól napjainkig In: Endrédi Lajos (szerk.) IPF Tudományos Közlemények. 171 p. Szekszárd: Kiadó neve? 1997. pp. 5-15. 18. József Attila: Magyar nyelv és irodalom In: Sipos Lajos (szerk.) Pannon Enciklopédia. 474 p. Budapest: Dunakanyar 2000, 1997. pp. 336-339. 19. Közügy és magánügy: Téma és beszédmód az utolsó Illyés-kötetben In: Horváth Béla (szerk.) A költőszerep lehetőségei Közép-Európában: Tanulmányok Illyés Gyuláról (Kulcsár Szabó Ernő et al). 166 p. Szekszárd: Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola, 1997. pp. 99-107. 20. Örkény István: Egypercesek In: Csuday Csaba et al Borbély Sándor (szerk.) Huszonöt nagyon fontos novella. 377 p. Budapest: Lord Könyvkiadó, Budapest, 1997. pp. 313-322. 21. Az analitikus óda: József Attila: A Dunánál In: Sipos Lajos (szerk.) Irodalomtanítás az ezredfordulón. 974 p. Budapest: Pauz-Westermann Könyvkiadó, 1998. pp. 684-696. 22. Válság és reneszánsz (József Attila költészete 1932-ben) In: Kelemen Elemér et al Németh Mária (szerk.) Óvó- és tanítóképzés az ezredfordulón. 265 p. Kaposvár: Tanító- és Óvóképző Főiskolák, Főiskolai Karok Kollégiuma : Óvó- és Tanítóképzők Egyesülete, 2000. pp. 195-205. 23. "amikor verset ír az ember / nem írni volna jó": József Attila töredék 1937-ből In: Kabdebó Lóránt et al Kabdebó Lóránt, Kulcsár-Szabó Ernő (szerk.) Tanulmányok József Attiláról. 322 p. Budapest: Anonymus Kiadó, 2001. pp. 235-241. 24. Időképzetek József Attila költészetében In: Kocsis Erzsébet et al Borbély Sándor (szerk.) PTE IGYFK Tudományos Közleményei. 172 p. Szekszárd: PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar 2002. pp. 117-126. 25. Illyés Gyula In: Acél Géza et al Borbély Sándor (szerk.) 21. századi Enciklopédia: magyar irodalom. 431 p. Budapest: Pannonica Kiadó, 2002. pp. 284-292. 26. Műforma és létszemlélet: Flóra 1-4 In: Kenyeres Zoltán et al Kenyeres Z, Gintli T (szerk.) Pillanatkép a hazai irodalomtudományról. 503 p. Budapest: Anonymus Kiadó, 2002. pp. 263-272.

-11-

27. Esszé és vallomás (Illyés Gyula: Magyarok) In: Görömbei András et al Görömbei András (szerk.) Csak az igazat: Tanulmányok Illyés Gyula születésének centenáriumáról. 404 p. Budapest: Kortárs Kiadó, 2003. pp. 93-100. 28. Szocializmus és mélylélektan: Wilchelm Reich és József Attila In: Tverdota György, Veres András (szerk.) Testet öltött érv: Az értekező József Attila. 223 p. Budapest: Balassi Kiadó, 2003. pp. 130-140. 29. "A bűn az nem lesz könnyebb": Pszichoanalitikus-bűnképzetek József Attila kései költészetében In: Vígh Annamária et al Gaál Attila (szerk.) Wosinsky Mór Múzeum Évkönyve. 424 p. Szekszárd: Kiadó neve? 2004. pp. 51-57. 30. A magyar tanítóképzés jelene és jövője In: Jenei Teréz, Nagy Éva (szerk.) A tanítóképzés múltja és jelene. 152 p. Nyíregyháza: Krúdy Könyvkiadó, 2005. pp. 20-41. 31. Marxtól Reichig In: Kulcsár Szabó Ernő et al Prágai Tamás (szerk.) "Mint gondolatjel, vízszintes a tested...": Tanulmányok József Attiláról. 227 p. Budapest: Kortárs Folyóirat - Mindentudás Egyeteme, 2005. pp. 85-101. 32. Népi, nemzeti irodalom? In: Sallai Éva (szerk.) "De mi a népiesség...": Tudományos tanácskozás. 558 p. Budapest: Kölcsey Társaság, 2005. pp. 93-107. 33. Az analitikus óda: József Attila A Dunánál In: Sipos Lajos et al Fűzfa Balázs (szerk.) Irodalomtanítás a harmadik évezredben. 958 p. Budapest: Krónika Nova Kiadó, 2006. pp. 408-420. 34. Regionalizmus - kultúra: Baka István: Szekszárd In: Fűzfa Balázs (szerk.) Irodalomtanítás a harmadik évezredben. 958 p. Budapest: Krónika Nova Kiadó, 2006. pp. 936-940. 35. A népi-urbánus vita In: Romsics Ignác et al Szegedy-Maszák Mihály, Veres András (szerk.) A magyar irodalom történetei III.: 1920-tól napjainkig. 922 p. Budapest: Gondolat Kiadó, 2007. pp. 263-276. 36. A népi irodalom identitáskérdései In: Kulcsár Szabó Ernő , Bodnár György et al Fráter Zoltán, Fűzfa Balázs, Szabó B. István et al (szerk.) "Látni és teremteni kell": Sipos Lajos 70. születésnapjára. 275 p. Budapest: Savaria University Press, 2009. pp. 127-134. 37. Tárgyi vagy kritikai tanulmány: Politika és/vagy poétika In: Horváth Béla (szerk.) Költők és koruk: Babits Mihály és József Attila (Kulcsár Szabó Ernő, Szegedy-Maszák Mihály et al). Szekszárd, Magyarország, Szekszárd: PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar, 2009. pp. 185-194.

-12-

X. Magyar nyelvű könyvismertetés Kandidátusi fokozat megszerzése előtti munkák 1. "És megváltozott a rend": Takáts Gyula költői világáról DUNATÁJ (SZEKSZÁRD) (ISSN: 0139-3324) III. évf.:(3) pp. 66-69. (1980) 2. Tüskés Tibor: Mérték és mű DUNATÁJ (SZEKSZÁRD) (ISSN: 0139-3324) III. évf.:(4) pp. 73-75. (1980) 3. A hűség költője: Tamás Menyhért költészetéről DUNATÁJ (SZEKSZÁRD) (ISSN: 0139-3324) V. évf.:(3) pp. 35-40. (1982) 4. Hernádi Gyula: Kiáltás és kiáltás JELENKOR XXV. évf.:(4) pp. 376-377. (1982) 5. Lengyel Péter: Mellékszereplők DUNATÁJ (SZEKSZÁRD) (ISSN: 0139-3324) V. évf.:(2) pp. 71-72. (1982) 6. Rákosy Gergely: Ziii-zúúú JELENKOR XXV. évf. :(9) pp. 860-861. (1982) 7. Kolozsvári Papp László: Lecsókolt kép JELENKOR XXVI. évf.:(9) pp. 831-832. (1983) 8. Lengyel Péter: Rondó JELENKOR XXVI. évf.:(4) pp. 381-383. (1983) 9. Szakolczay Lajos: Dunának, Oltnak DUNATÁJ (SZEKSZÁRD) (ISSN: 0139-3324) VII. évf.:(3) pp. 69-70. (1984) 10. Vámos Miklós: Zenga zének JELENKOR XXVII. évf.:(3) pp. 287-288. (1984) 11. ress Miklós: Vakügetés JELENKOR XXVII. évf.:(9) pp. 823-825. (1984) 12. A küzdelmes hit versei: Fodor András: Reményfutam JELENKOR XXVIII. évf.:(10) pp. 925-927. (1985) 13. Bisztray Ádám: Kerítetlen világ madara JELENKOR XXVIII. évf.:(7-8) pp. 731-733. (1985) 14. Illyés Gyula: Szülőföldem DUNATÁJ (SZEKSZÁRD) (ISSN: 0139-3324) VIII. évf.:(2) pp. 68-69. (1985) 15. Baka István: Döbling JELENKOR XXIX. évf.:(4) pp. 379-381. (1986) 16. Szepesi Attila költészete TISZATÁJ (ISSN: 0133-1167) 40. évf.:(4) pp. 94-95. (1986) 17. Töttős Gábor: Irodalmi séták Szekszárdon DUNATÁJ (SZEKSZÁRD) (ISSN: 0139-3324) IX. évf.:(2) pp. 71-72. (1986) 18. Veress Miklós: Fényárnyék JELENKOR XXIX. évf.:(12) pp. 1149-1150. (1986) 19. Világok világa: Kiss Anna gyermekverseiről Könyv és Nevelés XXVIII. évf.:(4-5) pp. 174-178. (1986)

-13-

20. Szepesi Attila: Farsang bolondja JELENKOR XXX. évf.:(5) pp. 477-478. (1987) 21. Sötétben nem látok aludni /Gyermekversek/ JELENKOR XXXI. évf.:(11) pp. 1087-1088. (1988) 22. A halál halála: Juhász Ferenc: A csörgőkígyó hőszeme JELENKOR XXXII. évf.:(2) pp. 196-198. (1989) 23. Pál József: Megkötve születéssel és halállal JELENKOR XXXII. évf.:(9) pp. 877-878. (1989) 24. Szigeti Lajos Sándor: A József Attila-i teljességigény JELENKOR XXXIII. évf.:(5) pp. 479-480. (1990)

Kandidátusi fokozat megszerzése utáni munkák 25. "A kint s a bent" Csorba Győző költészetéről TISZATÁJ (ISSN: 0133-1167) 47. évf.:(5) pp. 61-66. (1993) 26. A költő ideje - az idő költője: Szepesi Attila költészetéről TISZATÁJ (ISSN: 0133-1167) 47. évf.:(3) pp. 37-41. (1993) 27. Látkép Helsingőrből: Baka István: Farkasok órája JELENKOR XXXVI. évf.:(3) p. 274. (1993) 28. "Jól ki van dolgozva" - Kukorelly Endre verseiről JELENKOR XXXVII. évf.:(11) pp. 948-953. (1994) 29. Poetikai hagyományok Pákolitz István lírájában JELENKOR XXXVII. évf.:(9) pp. 765-767. (1994) 30. Az ellírult lírikus - (Parti Nagy Lajos: Esti kréta) TISZATÁJ (ISSN: 0133-1167) 50. évf.:(2) pp. 88-92. (1996) 31. A filológiai haszna (Tasi József József Attila tanulmányairól) ÚJ FORRÁS (ISSN: 0133-5332) XXIX. évf.:(2) pp. 35-39. (1997) 32. Valachi Anna: József Jolán, az édes mostoha: Egy önérvényesítő nő a XX. század első felében JELENKOR XLII. évf.:(3) pp. 334-336. (1999) 33. Visky András: Goblen JELENKOR XLIII. évf.:(3) pp. 334-336. (2000) 34. A líra tudománya - Szigeti Lajos Sándor: (De)formáció és (de)mitologizáció TISZATÁJ (ISSN: 0133-1167) 55. évf.:(5) pp. 92-96. (2001) 35. Reinkarnáció ezüstben - Jánosi Zoltán: Idő és ítélet HITEL (ISSN: 0238-9908) XV. évf.:(7. júl.) pp. 122-125. (2002) 36. József Attila, az értekező - (Lengyel András "gondja kél a gondolatban". Az értekező József Attiláról) JELENKOR L. évf.:(2) pp. 228-232. (2007)

-14-

XI. Tudományos előadás (hazai konferencián) Kandidátusi fokozat megszerzése utáni munkák 1. Közügy és magányügy: Téma és beszédmód az utolsó Illyés-kötetben A költőszerep lehetőségei Közép-Európában Szekszárd, 1997. november Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola konferenciája (1997)

2. "Folyók az irodalomban": "A Dunánál" Magyar Tanárok Egyesülete Konferenciája, Esztergom (1999)

3. "Szublimálom ösztönöm": Konferencia a Szabad-ötletekről Pécsi Tudományegyetem, Pécs (2001)

4. Illyés Gyula: Magyarok "Illyés Gyula 100 éve" Szekszárd, 2002. október PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar konferenciája (2002)

5. József Attila és Wilhelm Reich Budapest PIM, Ferenczi Sándor Társaság (2003)

6. Mi József Attila-kutatók: Az analízis forradalma - a forradalom analízise MTA Irodalomtudományi Intézet, Budapest (2003)

7. A magyar falu képe József Attila költészetében Kossuth Klub, Budapest (2004)

8. Az elvegyülés és kiválás poétikai formái: József Attila Emlékülés Magyar Tudományos Akadémia (2005)

9. Marxtól Reichig "Mint gondolatjel, vízszintes a tested... Irodalomtörténet, analízis, társadalom" szakmai Workshop a Petőfi Irodalmi Múzeumban a Kortárs című folyóirat és a Mindentudás Egyeteme rendezésében 2005. május 6. (2005)

10. Világképi változások poétikai alakzatai „Taní-tani” József Attila-olvasatok Szekszárd 2005. június 2-4. PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar, Magyar Irodalomtörténeti Társaság és a József Attila Társaság konferenciája (2005)

11. „Egy költőről” Poétikai töréspontok Illyés Gyula és József Attila kapcsolata Szekszárd 2007. június 3-5. PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar és a József Attila Társaság konferenciája (2007)

12. Politika és/vagy poétika Költők és koruk Babits Mihály és József Attila Szekszárd 2008. május 22-24. PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar, József Attila Társaság és a Magyar irodalomtörténeti Társaság konferenciája (2008)

-15-

XII. Tudományos előadás (nemzetközi konferencián) Kandidátusi fokozat megszerzése utáni munkák 1. Isten-képek József Attila költészetében

A magyar művelődés és a kereszténység: A IV.Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus előadása. Róma; Nápoly, Olaszország, 1996.09.09-1996.09.14.

2. Költőnk és korunk: Mai értelmezések József Attiláról Partium Egyetem, Nagyvárad (2004)

3. "mai magyarok" József Attiláról külföldön Stockholm, 2005. június 22. Magyarok Háza rendezvénye (2005) 4. József Attila világképének változásai Varsó 2005. június 17-18. Uniwersytet Warszawski Wydział Neofilologii Katedra Hungarystyki konferenciája (2005) 5. József Attila-értelmezések napjainkban „… a multat be kell vallani…” - tanári konferencia a Duna szlovákiai oldalán fekvő Komáromban a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége rendezésében 2005. szeptember 30-október 2. (2005)

-16-

Hivatkozások jegyzéke I. Önálló tudományos könyv (magyar nyelvű) Kandidátusi fokozat megszerzése utáni munkák 1. "Egy, ki márványból rak falut": József Attila és a folklór Szekszárd: Babits Kiadó, 1992. 258 p. 1

Sipos Lajos Élet és Irodalom 3: 11. (1993) Folyóiratcikk [10858453] (2009-12-18) {N. Horváth Béla (Irodalomtörténet)}

2

Szigeti Lajos Sándor Tiszatáj 4: 91-96 (1993) Folyóiratcikk [10858454] (2009-12-18) {N. Horváth Béla (Irodalomtörténet)}

3

Jánosi Zoltán Hitel 5: 105-109 (1994) Folyóiratcikk [10858452] (2009-12-18) {N. Horváth Béla (Irodalomtörténet)}

4

Tasi József József Attila és a Bartha Miklós Társaság In: "A Dunánál". Budapest: Petőfi Irodalmi Múzeum, 1995. p. 144 Könyvfejezet [10814327] (2009-10-29) {N. Horváth Béla (Irodalomtörténet)}

5

Tasi József József Attila és a Bartha Miklós Társaság Ecritura-Galéria, 1995. Könyv [10814341] 147. (2009-10-29) {N. Horváth Béla (Irodalomtörténet)}

6

Tasi József József Attila és a Bartha Miklós Társaság Budapest: Ecritura-Galéria, 1995. Könyv [10858449] 152. (2009-12-18) {N. Horváth Béla (Irodalomtörténet)}

7

Tasi József József Attila és a Bartha Miklós Társaság Budapest: Ecritura-Galéria, 1995. Könyv [10858450] 209. (2009-12-18) {N. Horváth Béla (Irodalomtörténet)}

8

Jánosi Zoltán Nagy László mitologikus költői vitája Miskolc: Felsőmagyarországi Kiadó, 1996. Könyv [10858407] 273. (2009-12-18) {N. Horváth Béla (Irodalomtörténet)}

9


10


11

Jánosi Zoltán Ngy László mitologikus költői vitája Miskolc: Felsőmagyarországi Kiadó, 1996. Könyv [10858405] 270. (2009-12-18) {N. Horváth Béla (Irodalomtörténet)}

12

Szabolcsi Miklós Kész a leltár Budapest: Akadémiai Kiadó, 1998. Könyv [10814252] 91. (2009-10-29) {N. Horváth Béla (Irodalomtörténet)}

13


14


15


16


17


18


19


-1-

20


21

Szabolcsi Miklós Kész a leltár Akadémiai Kiadó, 1998. Könyv [10851852] 189. (2009-12-07) {N. Horváth Béla (Irodalomtörténet)}

22


23


24

Tverdota György József Attila Budapest: Korona Kiadó, 1999. Könyv [10814325] 22. (2009-10-29) {N. Horváth Béla (Irodalomtörténet)}

25

Tverdota György József Attila Budapest: Korona Kiadó, 1999. Könyv [10858448] 270. (2009-12-18) {N. Horváth Béla (Irodalomtörténet)}

26

Szigeti Lajos Sándor A virrasztó költő TISZATÁJ 6: 114. (2000) Folyóiratcikk [10857664] (2009-12-17) {N. Horváth Béla (Irodalomtörténet)}

27

Szigeti Lajos Sándor A virrasztó költő TISZATÁJ 6: 115. (2000) Folyóiratcikk [10857666] (2009-12-17) {N. Horváth Béla (Irodalomtörténet)}

28

Szigeti Lajos Sándor "Virrasztok": A megértés alakzata In: Tanulmányok József Attiláról. Miskolc: Miskolci Egyetem, 2001. p. 46. Könyvfejezet [10814339] (2009-10-29) {N. Horváth Béla (Irodalomtörténet)}

29


30


31

Hansági Ágnes Disszkusszió nélküli vita: néma-játék In: Tanulmányok József Attiláról. Miskolc: Miskolci Egyetem, 2001. p. 120. Könyvfejezet [10858455] (2009-12-18) {N. Horváth Béla (Irodalomtörténet)}

32

Hansági Ágnes Diszkusszió néküli vita: néma-játék In: Tanulmányok József Attiláról. Miskolc: Miskolci Egyetem, 2001. p. 121. Könyvfejezet [10858456] (2009-12-18) {N. Horváth Béla (Irodalomtörténet)}

33

Hansági Ágnes Diszkusszió nélküli vita: néma-játék In: Tanulmányok József Attiláról. Miskolc: Miskolci Egyetem, 2001. p. 113. Könyvfejezet [10814340] (2009-10-29) {N. Horváth Béla (Irodalomtörténet)}

34

Péter László A József Attila kutatás helyzete TISZATÁJ 4: 131. (2005) Folyóiratcikk [10852631] (2009-12-08) {N. Horváth Béla (Irodalomtörténet)}

35

Jánosi Zoltán A láthatatlan paradigma: A folklór és a népiesség kapcsolatának történeti vázlata a magyar költészetben In: "De mi a népiesség?". Budapest: Kölcsey Társaság, 2005. p. 90. Könyvfejezet [10858459] (2009-12-18) {N. Horváth Béla (Irodalomtörténet)}

36


37


38

Tverdota György Határolt végtelenség Budapest: Osiris Kiadó, 2005. Könyv [10814367] 41. (2009-10-29) {N. Horváth Béla (Irodalomtörténet)}

39

Tverdota György Határolt végtelenség Budapest: Osiris Kiadó, 2005. Könyv [10851840] 170. (2009-12-07) {N. Horváth Béla (Irodalomtörténet)}

40

Tverdota György "szublimálom ösztönöm" Budapest: Universitas, 2006. Könyv [10818316] 46. (2009-11-03) {N. Horváth Béla (Irodalomtörténet)}

41

Vasy Géza Szakmaiság és ismeretterjesztés KORTÁRS 4: 105. (2006) Folyóiratcikk [10852633] (2009-12-08) {N. Horváth Béla (Irodalomtörténet)}

42

Alföldy Jenő Templomépítők Budapest: Hét Krajcár Kiadó, 2006. Könyv [10814352] 238. (2009-10-29) {N. Horváth Béla (Irodalomtörténet)}

43

Bárdos József Ülni, állni, ölni, halni

-2-

IRODALOMTÖRTÉNET 4: 395. (2006) Folyóiratcikk [10852640] (2009-12-08) {N. Horváth Béla (Irodalomtörténet)} 44

Bárdos József Ülni, állni, ölni, halni IRODALOMTÖRTÉNET 4: 403. (2006) Folyóiratcikk [10852643] (2009-12-08) {N. Horváth Béla (Irodalomtörténet)}

45

Lengyel András József Attiláról Szeged: Bába Kiadó, 2008. Könyv [10857663] 43. (2009-12-17) {N. Horváth Béla (Irodalomtörténet)}

2. A hetedik: József Attila - tanulmányok Budapest: Pannonica Kiadó, 1999. 214 p. 1

Valachi Anna NÉPSZAVA dec. 7.: & (1999) Folyóiratcikk [10824357] (2009-11-11) {N. Horváth Béla (Irodalomtörténet)}

2

Sipos Lajos MAGYAR NEMZET nov. 27.: & (2001) Folyóiratcikk [10824358] (2009-11-11) {N. Horváth Béla (Irodalomtörténet)}

3

Bartal Mária Eszmélet vagy Mondd mit érlel JELENKOR 12: 1219. (2005) Folyóiratcikk [10857655] (2009-12-17) {N. Horváth Béla (Irodalomtörténet)}

4

Lengyel András Megújulás vagy deformáció és bomlás HOLMI 4: 491. (2005) Folyóiratcikk [10857652] (2009-12-17) {N. Horváth Béla (Irodalomtörténet)}

5

Agárdi Péter "...a múltat be kell vallani" Budapest: Argumentum Kiadó, 2006. Könyv [10817969] 232. (2009-11-03) {N. Horváth Béla (Irodalomtörténet)}

6

Tverdota György "szublimálom ösztönöm": József Attila versek elemzései Budapest: Universitas, 2006. Könyv [10817972] 52. (2009-11-03) {N. Horváth Béla (Irodalomtörténet)}

7


8


9


10


3. Műközelben: Irodalomtörténeti tanulmányok, műelemzések Budapest: Korona Kiadó, 1999. 286 p. 1

Bakonyi István SOMOGY 5: 28-32 (1999) Folyóiratcikk [10824068] (2009-11-11) {N. Horváth Béla (Irodalomtörténet)}

2

Sipos Lajos MAGYAR NEMZET nov.15.: & (1999) Folyóiratcikk [10824072] (2009-11-11) {N. Horváth Béla (Irodalomtörténet)}

3

N Pál József FORRÁS 5: 92-95 (2000) Folyóiratcikk [10824069] (2009-11-11) {N. Horváth Béla (Irodalomtörténet)}

4

Vasy Géza TISZATÁJ 6: 94-99 (2001) Folyóiratcikk [10824345] (2009-11-11) {N. Horváth Béla (Irodalomtörténet)}

4. József Attila 1905-1937 /kismonográfia/ Budapest: Mikszáth Kiadó, 2000. 155 p. 1

Garamvölgyi László Hogyan halt meg József Attila Budapest: 2005. Könyv [10824380] 45. (2009-11-11) {N. Horváth Béla (Irodalomtörténet)}

2


3 ?


4


5

Lengyel András

-3-

Megújulás vagy deformáció és bomlás HOLMI 4: 491. (2005) Folyóiratcikk [10857638] (2009-12-17) {N. Horváth Béla (Irodalomtörténet)} 6

Agárdi Péter "...a múltat be kell vallani" Budapest: Argumentum Kiadó, 2006. Könyv [10817854] 232. (2009-11-03) {N. Horváth Béla (Irodalomtörténet)}

7

Valachi Anna "Amit szívedbe rejtesz" Budapest: Noran, 2006. Könyv [10817703] 451. (2009-11-03) {N. Horváth Béla (Irodalomtörténet)}

8


5. Egyéniség és valóság Budapest: Nap Kiadó, 2006. 247 p. 1

Bókay Antal József Attila poétikái Budapest: Gondolat Kiadó, 2004. Könyv [10852334] 100. (2009-12-08) {N. Horváth Béla (Irodalomtörténet)}

2

Lengyel András A József Attila-kutatásról HOLMI 4: 487.; 490.; 491. (2005) Folyóiratcikk [10852335] (2009-12-08) {N. Horváth Béla (Irodalomtörténet)}

3

Tverdota György Határolt végtelenség Budapest: Osiris Kiadó, 2005. Könyv [10852332] 41. 170. (2009-12-08) {N. Horváth Béla (Irodalomtörténet)}

4

Tamás Attila A többoldalúság jegyében HITEL 9: 125-126 (2006) Folyóiratcikk [10851866] (2009-12-07) {N. Horváth Béla (Irodalomtörténet)}

5

Valachi Anna Amit szívedben rejtesz Budapest: Argumentum Kiadó, 2006. Könyv [10852333] 265.;360.;361.;451. (2009-12-08) {N. Horváth Béla (Irodalomtörténet)}

6

Pór Péter Egy nem is hiábavaló vita margójára Budapest: BUKSZ, 2006. Könyv [10818313] 304;306. (2009-11-03) {N. Horváth Béla (Irodalomtörténet)}

6. A líra logikája József Attila Budapest: Akadémiai Kiadó, 2008. 510 p. 1

Kovács Krisztina "Az önértelmezés kísérletei" FORRÁS 6: 99-103 (2009) Folyóiratcikk [10851859] (2009-12-07) {N. Horváth Béla (Irodalomtörténet)}

2

Turi Tímea "Szükség volt erre a kötetre" Litera ápr. 26.: & (2009) Folyóiratcikk [10851861] (2009-12-07) {N. Horváth Béla (Irodalomtörténet)}

3

Takács Ferenc Egyensúlyban NÉPSZABADSÁG febr. 7.: & (2009) Folyóiratcikk [10851858] (2009-12-07) {N. Horváth Béla (Irodalomtörténet)}

4

Gajdó Ágnes Ex Libris ÉS ápr. 10.: 25. (2009) Folyóiratcikk [10851860] (2009-12-07) {N. Horváth Béla (Irodalomtörténet)}

5

Vasy Géza Monográfia József Attiláról Új Könyvpiac 03. 25.: & (2009) Folyóiratcikk [10851862] (2009-12-07) {N. Horváth Béla (Irodalomtörténet)}

-4-

II. Szerkesztett könyvek (magyar nyelven) Kandidátusi fokozat megszerzése utáni munkák 1. A költőszerep lehetőségei Közép-Európában: Tanulmányok Illyés Gyuláról (Kulcsár Szabó Ernő et al) Szekszárd: Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola, 1997. 166 p. 1

Poszler György IRODALOMTÖRTÉNET 4: 630-635 (1999) Folyóiratcikk [10851863] (2009-12-07) {N. Horváth Béla (Irodalomtörténet)}

2

Tüskés Tibor ÚJ FORRÁS 1: 77-78 (1999) Folyóiratcikk [10851864] (2009-12-07) {N. Horváth Béla (Irodalomtörténet)}

3

Wéber József SOMOGY 5: 528-529 (1999) Folyóiratcikk [10851865] (2009-12-07) {N. Horváth Béla (Irodalomtörténet)}

2. Eszmélet (szerk.) Budapest: Nap Kiadó, 2004. 414 p. 1

Osztovits Ágnes HETI VÁLASZ nov. 4.: & (2004) Folyóiratcikk [10825101] (2009-11-12) {N. Horváth Béla (Irodalomtörténet)}

2

Péter László A József Attila kutatás helyzete TISZATÁJ 4: 136. (2005) Folyóiratcikk [10857670] (2009-12-17) {N. Horváth Béla (Irodalomtörténet)}

3

Utasi Csaba A szenvedéstörténet vonzásában HÍD szept.: (69) 100-104 (2005) Folyóiratcikk [10825105] (2009-11-12) {N. Horváth Béla (Irodalomtörténet)}

4

Bartal Mária Eszmélet vagy Mondd mit érlel JELENKOR 12: 1219-1222 (2005) Folyóiratcikk [10827343] (2009-11-16) {N. Horváth Béla (Irodalomtörténet)}

5

Lőcsei Péter Lehet-e? József Attila a középiskolában TISZATÁJ 4: 149. (2005) Folyóiratcikk [10857669] (2009-12-17) {N. Horváth Béla (Irodalomtörténet)}

6

Gajdó Ágnes Szürke a szürkén ÉLET ÉS IRODALOM ápr. 8.: 25. (2005) Folyóiratcikk [10825102] (2009-11-12) {N. Horváth Béla (Irodalomtörténet)}

7

Görömbei András HITEL jan.: 120-124. (2006) Folyóiratcikk [10827344] (2009-11-16) {N. Horváth Béla (Irodalomtörténet)}

8

Hagymás István A mitikus József Attila Pilisvörösvár: Muravidék Baráti kör, 2007. Könyv [10857671] 392. (2009-12-17) {N. Horváth Béla (Irodalomtörténet)}

-5-

III. Magyar nyelvű tudományos cikk Kandidátusi fokozat megszerzése előtti munkák 1. "Add kezembe e zárt világ kilincsét": Az életkudarc kompenzációjának kísérlete József Attila Gyömrői Edithez írott verseiben ÉLETÜNK (ISSN: 0133-4751) XVII. évf.:(12.) pp. 1054-1060. (1980)

1

Kulcsár Szabó Zoltán Magány és énhiány József Attilánál In: "Mint gonndolatjel, vízszintes a tested". Budapest: Kortárs-Mindentudás Egyetem, p. 134. Könyvfejezet [10814364] (2009-10-29) {N. Horváth Béla (Irodalomtörténet)}

2

Szabolcsi Miklós Kész a leltár Budapest: Akadémiai Kiadó, 1998. Könyv [10814363] 687;702-704. (2009-10-29) {N. Horváth Béla (Irodalomtörténet)}

2. Népszokások József Attila költészetében Acta Universitatis Szegediensis. Acta Hist. Litt. Hung.17: pp. 99-109. (1981)

1

Szabolcsi Miklós Kemény a menny Budapest: Akadémiai Kiadó, 1992. Könyv [10858478] 446. (2009-12-18) {N. Horváth Béla (Irodalomtörténet)}

2


3


4


3. "Két szövegű proletárköltő"? JELENKOR XXXI. évf.:(4) pp. 334-342. (1988)

1

Szabolcsi Miklós "Kemény a menny" Budapest: Akadémiai Kiadó, 1992. Könyv [10814247] 408. (2009-10-29) {N. Horváth Béla (Irodalomtörténet)}

2


3


4


5


6


7


8


4. Két költőről /Illyés Gyula és József Attila kapcsolatának történetéhez/ JELENKOR XXXIV. évf.:(9) pp. 739-746. (1991) 1

Szabolcsi Miklós "Kemény a menny" Budapest: Akadémiai, 1992. Könyv [10814249] 506;905. (2009-10-29) {N. Horváth Béla (Irodalomtörténet)}

2

Tasi József Illyés Gyula és József Attila In: József Attila Könyvtára. Ecritura Kiadó, 1996. pp. 179-180 Könyvfejezet [10851832] (2009-12-07) {N. Horváth Béla (Irodalomtörténet)}

-6-

Kandidátusi fokozat megszerzése utáni munkák 5. József Attila "népiessége" a kortárs kritika tükrében ACTA HISTORIAELITTERARUM HUNGARICARUM (ISSN: 0586-3708) 28.: pp. 129-141. (1992) 1

Szabolcsi Miklós "Kemény a menny" Budapest: Akadémiai, 1992. Könyv [10814246] 272;448;455. (2009-10-29) {N. Horváth Béla (Irodalomtörténet)}

6. József Attila legszebb sorai: "Rejtelmek, ha zengenek" (József Attila: Flórának) ÚJ DUNATÁJ (ISSN: 1416-1346) II. évf.:(4) pp. 1-15. (1997) 1

Tverdota György Határolt végtelenség: József Attila versek elemzései Budapest: Osiris Kiadó, 2005. Könyv [10835032] 75. (2009-11-23) {N. Horváth Béla (Irodalomtörténet)}

2

Agárdi Péter "...a múltat be kell vallani" Budapest: Argumentum Kiadó, 2006. Könyv [10835030] 149;232. (2009-11-23) {N. Horváth Béla (Irodalomtörténet)}

7. "Szublimálom ösztönöm": Narcizmus és poetika a Szabad ötletek-ben ÚJ DUNATÁJ (ISSN: 1416-1346) V. évf.:(2) pp. 41-47. (2000) 1

Valacni Anna "Irgalom édesanyám" Budapest: Háttér Kiadó, 2005. Könyv [10814361] 330. (2009-10-29) {N. Horváth Béla (Irodalomtörténet)}

8. József Attila - töredékek 1937-ben IRODALOMISMERET (ISSN: 0865-6886) 12. évf.:(2-3) pp. 37-41. (2000) 1

Valachi Anna "Amit szívedbe rejtesz" Budapest: Noran, 2006. Könyv [10817702] 356;360-361. (2009-11-03) {N. Horváth Béla (Irodalomtörténet)}

9. Egy pszichoanalitikusnőről IRODALOMTÖRTÉNET (ISSN: 0324-4970) LXXXIV. évf.:(2) pp. 263-271. (2003) 1

Borgos Anna Alkotás, gyógyítás, változás THALASSA &: (2-3) 186-187 (2005) Folyóiratcikk [10818302] (2009-11-03) {N. Horváth Béla (Irodalomtörténet)}

2

Borgos Anna Alkotás, gyógyítás, változás THALASSA &: (2-3) 189 (2005) Folyóiratcikk [10818304] (2009-11-03) {N. Horváth Béla (Irodalomtörténet)}

3

Borgos Anna Alktás, gyógyítás, változás THALASSA &: (2-3) 185-194 (2005) Folyóiratcikk [10818301] (2009-11-03) {N. Horváth Béla (Irodalomtörténet)}

10. Marxtól Marxig (A Hegel-Marx-Freud emberképe) TISZATÁJ (ISSN: 0133-1167) 6: pp. 83-91. (2007) 1

Pór Péter Egy nem is hiábavaló vita margójára Budapest: BUKSZ, 2006. Könyv [10818315] 308. (2009-11-03) {N. Horváth Béla (Irodalomtörténet)}

-7-

IV. Magyar nyelvű tudományos cikk Kandidátusi fokozat megszerzése utáni munkák 1. József Attila Kései sirató című versének tanítás az alsó középiskolában


1


2. József Attila: Íme, hát megleltem hazámat: Verselemzés


1

Szabolcsi Miklós Kész a leltár Budapest: Akadémiai Kiadó, 1998. Könyv [10814365] 935;937. (2009-10-29) {N. Horváth Béla (Irodalomtörténet)}

3. Varázsvers vagy létértelmezés? (A hetedik) In: Szigeti Lajos Sándor (szerk.) Modernnek kell lenni mindenestül. 274 p. Budapest: JATE Press, 1996. pp. 219-233. 1


4. "amikor verset ír az ember / nem írni volna jó": József Attila töredék 1937-ből In: Kabdebó Lóránt et al Kabdebó Lóránt, Kulcsár-Szabó Ernő (szerk.) Tanulmányok József Attiláról. 322 p. Budapest: Anonymus Kiadó, 2001. pp. 235-241. 1

Tverdota György A József Attila-kutatás dilemmái In: Testet öltött érv. Budapest: Balassi kiadó, p. 207. Könyvfejezet [10814360] (2009-10-29) {N. Horváth Béla (Irodalomtörténet)}

5. Szocializmus és mélylélektan: Wilchelm Reich és József Attila In: Tverdota György, Veres András (szerk.) Testet öltött érv: Az értekező József Attila. 223 p. Budapest: Balassi Kiadó, 2003. pp. 130-140. 1

Péter László A József Attila-kutatás helyzete és tennivalói TISZATÁJ 4: 130-142.; 135. (2005) Folyóiratcikk [10824397] (2009-11-11) {N. Horváth Béla (Irodalomtörténet)}

2

Bodor Béla József Attila az eszményi és a létező HOLMI 5: 681. (2007) Folyóiratcikk [10825099] (2009-11-12) {N. Horváth Béla (Irodalomtörténet)}

3

Bodor Béla József Attila az eszményi és a létező HOLMI 5: 682. (2007) Folyóiratcikk [10858475] (2009-12-18) {N. Horváth Béla (Irodalomtörténet)}

4


6. A népi-urbánus vita In: Romsics Ignác et al Szegedy-Maszák Mihály, Veres András (szerk.) A magyar irodalom történetei III.: 1920-tól napjainkig. 922 p. Budapest: Gondolat Kiadó, 2007. pp. 263-276. 1

Földes Györgyi 1919-től napjainkig BUKSZ 3: 244-248; 246. (2008) Folyóiratcikk [10827351] (2009-11-16) {N. Horváth Béla (Irodalomtörténet)}

-8-

Nyilatkozat

Dr. Horváth Béla egyetemi tanár hozzájárulok, hogy jelen pályázat tartalmát az arra illetékesek megismerhessék. Kijelentem továbbá, hogy részemről semmilyen összeférhetetlenség nem áll fenn a főigazgatói pozíció betöltését illetően. Szekszárd, 2010. március 5.

Dr. Horváth Béla egyetemi tanár

Pályázat a Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Főiskolai Kar főigazgatói állásának betöltésére

Recommend Documents