PÁLÓCZI HORVÁTH ISTVÁN MEZŐGAZDASÁGI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM
PEDAGÓGIAI PROGRAM
ÖRKÉNY 2014
I. rész ISKOLAI PEDAGÓGIAI PROGRAM
"Sok
utat
meg
kell
próbálnia
az
embernek, mígnem rábukkanhat arra a királyi
útra,
mely
a
tudás
gazdag
tárházához vezet" (Apáczai Csere János)
1
Tartalomjegyzék Bevezetés 1. Az intézmény
4 4
1.1. Az iskola alapadatai
4
1.2. Pedagógiai hitvallásunk
5
1.3. Az intézmény rövid története
6
1.4. Az iskola önmeghatározása
7
1.5. Az iskola hagyományrendszere
8
1.6. Az iskola tanulóinak szociológiai helyzetképe
9
Az iskola nevelési programja 2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai
10 10
2.1. Pedagógiai alapelvek
10
2.2. Kulcskompetenciák fejlesztése
12
2.3. A nevelő-oktató munka céljai
20
2.4. A nevelő-oktató munka feladatai
23
2.5. A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai
29
2.6. Az osztályfőnök feladatai
29
3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
31
4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok
33
4.1. Diákönkormányzat
35
5. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység
37
6. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység
40
7. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok
42
8. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása
44
9. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység
46
10. Az iskolában folyó egészségnevelési és környezeti nevelési munka
47
10.1. Iskolánkról
47
10.2. Általános helyzetleírás
49
10.3.Egészségnevelési és környezeti nevelési célok, feladatok
52
10.4. Célok és célkitűzések
52
10.5. Portfólió
59
10.6. Az új tevékenységi kör stratégiája
60
10.7. A megvalósítás lépései
60
10.8. Hatékonyság mérése, értékelés
61 2
10.9. A közlekedésre neveléssel, a társadalmi bűnmegelőzéssel, az áldozattá válással, az erőszakmentes konfliktuskezelő technikákkal összefüggő ismeretek
62
10.10. Az elsősegély-nyújtás alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv
66
11. Iskolai fogyasztóvédelem
70
12. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke
74
13. A szülő, tanuló, iskolai pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei
75
Helyi tanterv
78
14. A tanulócsoportok szervezésének alapelvei
78
15. Tantárgyi tantervek
80
16. Óratervek
81
17. A tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei
88
18. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei
90
18.1. Az iskolába lépés
90
18.2. Felsőbb évfolyamra történő továbbhaladás feltételei
92
18.3. Az átvétel feltétele
93
18.4. A tanévtől eltérő továbbhaladási lehetőségek
93
18.5. Az érettségi, illetve a szakmai vizsgára bocsátás feltételei
93
19. Az iskolai beszámoltatás követelményei és formái
94
20. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai
100
21. Az otthoni, tanulószobai felkészüléshez adott házi feladatok meghatározása
101
22. A középszintű érettségi vizsga témakörei
101
23. A tanulók fizikai állapotának mérése
102
24. Etnikai-nemzeti kisebbségi szolgáltatások
102
Szakmai program
103
25. Szakmai programok
103
25.1.Kifutó rendszerű szakképesítések a 2013/2014-es tanévtől
107
25.2.Bevezetésre kerülő szakképesítések a 2012/2013-as tanévtől
110
25.3. A szakképesítések óratervei
114
25.4. A szakképesítések szerkezete
124
3
BEVEZETÉS 1. AZ INTÉZMÉNY 1.1. Az intézmény alapadatai Az intézmény hivatalos elnevezése: Pálóczi Horváth István Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium Az intézmény fenntartója: Vidékfejlesztési Minisztérium Az intézmény alapító okiratának száma, kelte: KGF/1172/2/2013. Az intézmény működési területe: Pest megye Az intézmény székhelye: 2377 Örkény, Fő utca 5-7. Az intézmény postacíme: 2377 Örkény, Fő utca 5-7. Telefonszáma:
29/310-009 (gazdasági iroda) 29/310-015 (titkárság)
Telefax:
29/510-240
Az alapító okiratot az 1. sz. melléklet tartalmazza.
4
1.2. Pedagógiai hitvallásunk „Sok utat meg kell próbálnia Az embernek, mígnem Rábukkanhat arra a királyi útra, mely A tudás gazdag tárházához vezet” (Apáczai Csere János) A Pálóczi Horváth István Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium tanári kara a mindennapos nevelő–oktató munkája során arra törekszik, hogy versenyképes, jó minőségű képzést nyújtson az iskola tanulóinak, hogy képességeiknek és érdeklődésüknek megfelelően tanulhassanak. Elsődleges feladatának tekinti az általános műveltséget megalapozó szakmai és érettségi vizsgára, valamint a felsőfokú iskolai tanulmányokra való felkészítés biztosítását. Kiemelt feladatának tartja az iskolába érkező tanulók kulcskompetenciáinak fejlesztését, hogy hatékonyabban tudjanak alkalmazkodni a változó, modern világ kihívásaira. Iskolánkban olyan légkört szeretne teremteni, ahol a tanulók otthon érezhetik magukat, ahol megfér egymás mellett a függetlenség és a kölcsönös függőség elfogadása, a teljesítmény következetes elvárása és a gyermekszeretet. Ennek érdekében: - a tanuló személyiségét tiszteletben tartja, - a diákokat bevonja az iskolai élet megszervezésébe, - az egyéni képességeket figyelembe veszi. A tantestület arra törekszik, hogy a diákok megismerjék képességeiket, szűkebb és tágabb környezetüket, a világban zajló természeti és társadalmi jelenségeket és törvényszerűségeket, továbbá hogy képesek legyenek az önművelésre és az élethossziglani tanulásra. A testület feladatának tekinti a tudás értékének helyreállítását, megbecsülését, céljának pedig a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítását és megőrzését. A pedagógusok szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a rájuk bízott gyerekekből. A pedagógiai hitvallásunk alapja: A korszerű tudást nyújtó, gyermekközpontú nevelés és oktatás, mely során a diákok képesek lesznek a megújhodásra, az önművelésre, az élethossziglani tanulásra, a pozitív gondolkodásra, az emberi alapvető értékek felismerésére és személyiségük kiteljesítésére.
5
1.3. Az intézmény rövid története Iskolánkat Pálóczi Horváth István földbirtokos alapította, mint a Vitézi Rend Gazdaképző Iskoláját. 1926. november 20-án indult meg a mezőgazdasági jellegű oktatás. A környék kisgazdáinak gyerekeit felkészítették a korszerű gazdálkodásra és arra, hogy beszerzéseiket és értékesítéseiket a szövetkezeti mozgalom révén meg tudják valósítani. A Pálócziak saját földterületükből 15 holdat fölajánlottak az iskolának, Fülöp Józsiás coburgi herceg pedig 200 holdat bocsátott az iskola rendelkezésére Pusztavacs határában. Örkény község is ajándékozott 1 hold földet, és a Földművelésügyi Minisztérium is segítette az iskola beindulását különböző tanszerek, eszközök biztosításával. Az iskola történetének ez a szakasza 1944. november 2-ig tartott. 1949-54 között a hivatalos elnevezés Mezőgazdasági Gépészképző Iskola volt. Ebben az oktatási formában 800 hallgató szerzett mezőgazdasági gépész és gépszerelő szakképesítést. Az 1954-ig terjedő időszakban kevés pedagógiai végzettségű szakember volt a tantestületben, mérnökök, technikusok segítették az oktatást, akik megfelelő emberismerettel, szakmai műveltséggel rendelkeztek. Újabb jelentős korszak volt az iskola életében, amikor 1954-től 1962
szeptemberéig
érettségizett
diákok
szerezhettek
mezőgazdasági
gépszerelő
szakképesítést. Az ország minden részéből érkezett hallgatók közül sokan itt telepedtek le, és a végzett 340 tanuló közül többen megyei és országos szervek munkatársai lettek. 1962-65 között a felnőttoktatásban - traktoros tanfolyam, gépszerelő szakma - 607 dolgozó kapott képesítést. 1965-től indult el a hagyományos értelemben vett ifjúsági képzés: az általános iskolából idekerült diákok képzése növénytermesztő gépész szakmában, 6 osztályban. Az iskola arculatának változását mutatja, hogy 1977-ben megindult az oktatás a Szakmunkások Szakközépiskolája levelező tagozatán, ahol a tanulók közismereti tárgyakat tanulva 3 év után érettségi bizonyítványt szerezhettek. A fejlődés újabb lépéseként 1980 szeptemberében az ifjúsági képzés keretében megindult a tanítás mezőgazdasági gépszerelő szakmában is. Ennek a változásnak a jelentőségét mutatja, hogy ekkor költözik az iskola a volt általános iskola épületébe, ahol már sokkal jobb tárgyi feltételekkel folyhat az oktató-nevelő munka, most már két szakmában, az addigi 6 osztály helyett 12 osztályban. 1989-ben több változás is bekövetkezett iskolánk életében. A környezet igényeire reagálva - a MATÁV jelentős anyagi támogatásával - a telefon és hálózatszerelő szakmával bővült az oktatás. Sajnos, a munkaerőpiac telítődésével ez a képzési forma 1995-ben megszűnt. Minőségi változást jelentett a szintén ez évben beindított ifjúsági szakközépiskolai képzés mezőgazdasági
gépszerelő
szakmában.
Ettől
kezdve
a
szakmunkásképzés
mellett
szakközépiskolai képzés is folyik ifjúsági tagozaton is. 6
1990-ben adták át az új, 120 férőhelyes korszerűen felszerelt kollégium épületét. Ezzel megszűnt a kollégium hátrányos helyzete, nem kellett szétszórtan, 4 különböző épületben elhelyezni a diákotthon tanulóit. 1994-ben bővült a Szakmunkások Szakközépiskolája. Ekkor indult az érettségire történő felkészítés a két éves, intenzív nappali tagozaton. Iskolánk sikeresen pályázott az ifjúsági szakképzés korszerűsítésére kiírt pályázaton, így bekerült az ország azon 135 iskolája közé, ahol 1998 szeptemberétől világbanki támogatással elindulhatott a két szakmacsoportos (mezőgazdasági és vendéglátó-idegenforgalom) szakközépiskolai képzés. Erre építve 2002-ben egy vendéglátó technikus osztály beiskolázására került sor a szakközépiskola szakképző évfolyamán. A vendéglátó szakmacsoport tanulóinak magas színvonalú gyakorlati képzését a 2000-ben felépült tankonyha és tanétterem biztosítja. 2002-ben a levelező tagozaton is változás következett be. A megszűnő Szakmunkások Szakközépiskolája helyett a négy évfolyamos szakközépiskolába nyertek felvételt azok a hallgatók, akik a felnőttképzés keretében szeretnének érettségi bizonyítványt szerezni. 2008-tól partnerintézményként veszünk részt a Kecskeméti Térségi Integrált Szakképző Központ (KETISZK) központi képzőhely munkájában. A szakképzés tartalmi, szerkezeti és módszertani fejlesztésének megvalósítása érdekében a szakképző évfolyamok gyakorlati képzésének egy része folyik a korszerűen felszerelt tanműhelyekben. A Vidékfejlesztési Minisztérium az agrár-szakképzés egységes rendszerét hozta létre az intézmények országos hálózatba szervezésével. 2013. augusztus 1-jén mi is bekerültünk azon 59 iskola közé, amelyek az Agrár-Szakképző Iskolák Hálózatát (ASzIH) alkotják. A kitűzött cél olyan versenyképes tudást adó, szakmailag magas színvonalú és hatékony agrárszakképzési rendszer kialakítása, amelyben tanulóink korszerű ismereteket sajátítanak el a mezőgazdaság, a környezetvédelem és a vízgazdálkodás terén. 1.4. Az iskola önmeghatározása Iskolánkat azzal a céllal alapították, hogy itt mezőgazdasági jellegű képzés folyjon. A környék kisgazdáinak gyerekeit iskolázták be, majd felkészítették őket arra, hogy egyénileg, korszerű ismeretekkel felvértezve gazdálkodni tudjanak. Az intézmény alapítása óta, a képzés formája, a fejlődés szülte új igényeknek megfelelően sokszor változott, de tartalma az alapcélnak megfelelően állandó maradt. Ez a mezőgazdasági képzés Pest megye déli részén hagyományossá vált, megerősödött, és - a mezőgazdaságban a '90-es években végbemenő átalakulások ellenére - az új feltételekhez igazodva a jövőben is életképes lesz.
7
A szakközépiskolában, az ifjúsági és felnőttoktatásban is, elsődleges feladatunk az általános műveltséget megalapozó, az érettségi vizsgára és a szakmai vizsgára, valamint a felsőfokú iskolai tanulmányokra felkészítő nevelés és oktatás biztosítása, továbbá az ifjúsági képzésben, a munkába álláshoz és az önálló életkezdéshez szükséges ismeretek nyújtása. A szakiskolában, az alapműveltséget megalapozó képzés mellett, a mezőgazdaság és a vendéglátásidegenforgalom/vendéglátás-turisztika szakmacsoportban felkészítjük a tanulókat a szakmai vizsgára, a sikeres munkaerő-piaci beilleszkedésre. Képzési rendszerünk felépítésében és követelményrendszerében a NAT-hoz és a kerettantervekhez igazodik. A két szakmacsoportban történő oktatás beindítását az indokolta, hogy iskolánkban a mezőgazdasági képzésben évtizedeken keresztül csak fiúk vehettek részt, így ez a profilbővítés a lányok számára is lehetőséget adott a képzésben való részvételre. Célunk a mezőgazdaság, a vendéglátás számára korszerű általános műveltséggel, magas szintű szakmai ismeretekkel rendelkező, konvertálható és továbbfejleszthető tudású szakemberek képzése, a szakma és a kultúra elsajátításának fontosságába vetett hit átadása. Feladatunknak tekintjük az egyetemes emberi és erkölcsi értékek megismertetését és elfogadtatását, a tanulók kulcskompetenciáinak fejlesztését, a társadalmi rendbe beilleszkedő, annak normáit betartó emberek nevelését, akik a nehézségekkel, változó korunk kihívásaival megbirkóznak és tisztában vannak saját értékeikkel. 1.5. Az iskola hagyományrendszere Iskolánk múltja, története, elődeink munkájának tisztelete, a hagyományok ápolása, fejlesztése kötelez bennünket. Az intézmény hírnevének megőrzése, öregbítése a tanulók és a pedagógusok közös feladata és felelőssége. Az ünnepségek, megemlékezések, iskolai rendezvények egymás jobb megismerésére, a közösségi kapcsolatok kialakítására, elmélyítésére is szolgálnak. 2005-től Pálóczi-napokat tartunk iskolánkban az iskolaalapító és névadó iránti tisztelet, az iskolai élet színesítése, a tanár-diák kapcsolatok elmélyítése, az osztály és iskolai közösség formálása jegyében. A szalagavató ünnepséget az iskola alapításának dátumához kötve (1926. november 20.) minden év november utolsó hetében tartjuk. Az iskola kulturális és nemzeti ünnepei: október 23. szalagavató; március 15. 8
ballagás; Iskolai szintű rendezvények: Pálóczi-napok; tanulmányi versenyek; sportversenyek; diáknap; túrák, táborok /evezős, gyalog, kerékpár/; színházlátogatások. Iskolánk hagyományrendszerébe beépült a testvériskolai kapcsolatok létesítése /Quintenes, Székelyudvarhely, Joviat-Manresa/, ápolása. A megemlékezések, ünnepségek módjai: megemlékezés /tanítási, osztályfőnöki órán, iskolai szinten/; iskolai ünnepély; kirándulás; vetélkedők; találkozás neves személyiségekkel; közösen megtekintett film vitája. 1.6. Az iskola tanulóinak szociológiai helyzetképe Az iskola tanulóifjúságának túlnyomó részét a mai napig a fiúk alkotják. Az iskolatípusonkénti megoszlást tekintve a diákok egyre nagyobb hányada választja a szakiskolát a szakközépiskola nappali tagozattal szemben, a szakközépiskola levelező tagozatának létszáma azonban csökken. A diákok elsősorban Pest megyéből, Bács-Kiskun megyéből érkeznek iskolánkba. A kétféle iskolatípusban különböző képességű és felkészültségű diákok tanulnak, akiknek családi háttere is jelentős eltéréseket mutat. A családi háttér meghatározója a tanulói személyiség formálódásának, ezért alaposabban meg kell ismernünk. Tanulóink közül sokan veszélyeztetett, hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetben vannak. Ide tartoznak a csonka családból származó, a család alacsony jövedelme, valamint a szülők életvitele miatt hátrányban levő, továbbá az állami gondozott tanulók. Főleg közülük kerülnek ki azok, akik a közösségbe nehezen illeszkednek be. Viselkedésük visszahúzódó, szorongó vagy éppen durva. Tanulóink közül sokakat egy szülő, vagy épp gondviselő, esetenként a nagyszülő nevel, illetve állami gondozott. A családok egy részében az egyik, vagy gyakrabban mindkét szülő 9
munkanélküli. Jó néhány tanulónk esetében a társadalmi különbségekből adódó hátrányok halmozottan jelentkeznek. A szülők egy része gyermeke nevelését is az iskolától várja el, és nem működik együtt az iskolával. A rendezett családi háttérrel rendelkezők között is sok a kiegyensúlyozatlan, érzelmileg labilis gyermek, ezért az iskola ifjúságvédelmi munkájában a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulókkal kiemelten, az egyéni bánásmód elvét követve foglalkozik. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 2. AZ
ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, ÉRTÉKEI,
CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI
2.1. Pedagógiai alapelvek és értékek A tudatos nevelési értékközvetítés és a színvonalas, szervezett ismeretátadás, valamint a kulcskompetenciák fejlesztése adja pedagógiai alapvetésünk gerincét. Nevelési céljaink a társadalomban széleskörűen elfogadott, humanisztikus normák köré szerveződnek. Pedagógiai koncepciónkban az egyén és a közösség fejlődése a kölcsönösségen alapul, így mindkét fejlesztési terület hangsúlyos. A nevelési folyamat a diákok aktivitására épül, magát a nevelést is a tevékenységek keretében, attól elválaszthatatlanul értelmezzük. Fontos érték a bizalom és biztonság légköre, mely egyaránt segíti a korszerű ismeretszerzést és a társadalomban való eligazodást. Olyan iskolát képviselünk, melyben az emberi minőség áll a középpontban, ahol kiemelten fejlesztjük azokat a kulcskompetenciákat, tudásokat, ismereteket, amelyek lehetővé teszik a tanulók alkalmazkodását a változó, modern világhoz, ahol lényeges az intellektuális, a szociális és az érzelmi képességek fejlődése, ahol megfér egymás mellett a függetlenség és a kölcsönös függőség elfogadása, a teljesítmény következetes elvárása és a gyermekszeretet. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek keretében: a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk, a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe, a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, diákjaink előre megismerhetik a velük szembe támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük,
10
minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban, az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk. A nevelési-oktatási folyamatban érvényesítjük az általános didaktikai alapelveket, a szemléletességnek, a rendszerességnek, a fokozatosságnak, a tanulók aktív részvételének, az oktatás eredményességének, az elmélet és gyakorlat összekapcsolásának elvét. Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és probléma megoldáshoz, fejlesztjük a tanulási szokásokat. Az érdeklődésre és a kíváncsiságra építünk, motiváljuk tanulóinkat a felelősségtudatra, kitartásra, szorgalomra. A különböző szociális-kulturális háttér miatt egymás elfogadására, megértésére, a gyengébbek segítésére, együttműködésre nevelünk. Pedagógiai munkánk központjában a személyre szóló fejlesztés törekvése áll. A nevelésoktatás folyamatában igazodunk a gyermeki gondolkodás fejlődéséhez, az életkori sajátosságokhoz. A különböző képességű, motivációjú, szocializáltságú gyerekeket úgy neveljük együtt, hogy elfogadják egymást, és képességüknek, tehetségüknek megfelelően próbáljuk felkészíteni őket a további tanulásra, szakmaválasztásra, a társadalomba való beilleszkedésre. Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből. Ennek érdekében a kulcskompetenciák fejlesztésével: a tanulók számára korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújtunk, iskolánk olyan – az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó – ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben, fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit, szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen, törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre, segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót – megelőzni, felismerni a rosszat, törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására, 11
szeretnénk
tanulóinkat
megismertetni
nemzeti
kultúránk
és
történelmünk
eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyerekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet. 2.2. Kulcskompetenciák fejlesztése Az Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák körébe sorolták be azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az unió valamennyi polgárát:
egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt, modern világhoz;
másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához.
Ezért lett az iskolai műveltség tartalmának irányadó kánonja a kulcskompetenciák meghatározott rendszere. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van a személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Az oktatásnak – mind társadalmi, mind gazdasági funkciója miatt – alapvető szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. Mindegyik kulcskompetencia egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. A kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely természeténél fogva kapcsolódik
az egyén kognitív
képességének fejlődéséhez. Az anyanyelvi
kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különféle nyelvi stílusok fő sajátosságainak, valamint a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét különféle helyzetekben. 12
Az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban kommunikálni tud, kommunikációját figyelemmel kíséri és a helyzetnek megfelelően alakítja. Képes megkülönböztetni és felhasználni különféle típusú szövegeket, megkeresni, összegyűjteni és feldolgozni információkat, képes különböző segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni. A pozitív attitűd magában foglalja a kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvést, az esztétikai minőség tiszteletét és mások megismerésének az igényét. Ehhez ismernünk kell a nyelv másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag felelős nyelvhasználat jelentőségét. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül – oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek –, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi a szókincsnek és a funkcionális nyelvtannak, valamint a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét. Fontos a társadalmi
hagyományoknak,
valamint
a
nyelvek
kulturális
vonatkozásainak
és
változatosságának az ismerete is. Az idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges képességek felölelik a szóbeli üzenetek megértését,
beszélgetések
kezdeményezését,
folytatását
és
lezárását,
valamint
a
szövegolvasást, -értést és -alkotást az egyéni igényeknek megfelelően. Továbbá az egyénnek képesnek kell lennie a segédeszközök megfelelő használatára és az egész életen át tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretekben történő elsajátítására is. A pozitív attitűd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést és kíváncsiságot. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, 13
mint az ismeretek. A matematikai kompetencia – eltérő mértékben – felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A matematika terén szükséges ismeretek magukban foglalják a számok, mértékek és struktúrák, az alapműveletek és alapvető matematikai reprezentációk fejlődő ismeretét, a matematikai fogalmak, összefüggések és koncepciók és azon kérdések megértését, amelyekre a matematika választ adhat. A matematikai kompetencia birtokában az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy alkalmazni tudja az alapvető matematikai elveket és folyamatokat az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában, a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. Követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes indokolni az eredményeket, megérti a matematikai bizonyítást, a matematika nyelvén kommunikál, valamint alkalmazza a megfelelő segédeszközöket. A matematika terén a pozitív attitűd az igazság tiszteletén és azon a törekvésen alapszik, hogy a dolgok logikus okát és érvényességét keressük. Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban
lejátszódó
folyamatokkal
kapcsolatban
magyarázatokat
adjunk,
előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A természettudományok esetében elengedhetetlen a természeti világ alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, a technológiai folyamatoknak, valamint a mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete. Ezeknek az ismereteknek a birtokában az egyén megérti a tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok formálódásában, az alkalmazások és a technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait a társadalom egészében (a döntéshozatallal, értékekkel, erkölcsi kérdésekkel, kultúrával stb. kapcsolatosan).
14
A
természettudományos
kompetencia
birtokában
az
egyén
képes
mozgósítani
természettudományos és műszaki műveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során. Gyakorlatias módon tudja a tudását alkalmazni új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében, valamint a természettudományos és műszaki műveltséget igénylő döntések meghozatalában. Kritikus az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben. Képes és akar cselekedni a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében lokálisan, és globális vonatkozásokban egyaránt. A természettudományos kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt, az etikai kérdések iránti érdeklődést, valamint a biztonság és a fenntarthatóság tiszteletét egyaránt magában foglalja – különösen a tudományos és technológiai fejlődés saját magunkra, családunkra, közösségünkre és az egész Földre gyakorolt hatásával kapcsolatban. Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A digitális kompetencia a természetnek, az IST szerepének és lehetőségeinek értését, alapos ismeretét jelenti a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában. Magában foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat – szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás-kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) – a szabadidő, az információ-megosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás és a kutatás terén. Az egyénnek értenie kell, miként segíti az IST a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint az IST interaktív használatához kapcsolódó etikai elveket. A szükséges képességek felölelik az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönbözetését. Idetartozik a komplex információ előállítását, bemutatását és megértését elősegítő eszközök használata, valamint az internet alapú szolgáltatások elérése, a velük való kutatás, az IST alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció területén.
15
Az IST használata kritikus és megfontolt attitűdöket igényel az elérhető információ és az interaktív média felelősségteljes használata érdekében. A kompetencia fejlődését segítheti továbbá a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban való részvétel. A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A munka- vagy karriercélok teljesítését szolgáló tanuláshoz az egyénnek megfelelő ismeretekkel kell rendelkeznie a szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról, képességekről és szakképesítésekről. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy az egyén ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait, valamint képes
legyen
megtalálni
a
számára
elérhető
oktatási
és
képzési
lehetőségeket,
útmutatást/támogatást. A hatékony és önálló tanulás olyan alapvető képességek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IST-eszközök használata. Ezekre épül az új ismeretek, elsajátítása, feldolgozása és beépítése. A hatékony és önálló tanulás további feltétele a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése. Az egyénnek képesnek kell lennie a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására saját munkája értékelésére és szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére. A pozitív attitűd, tanulási iránti motivációt feltételez, folyamatos fenntartásához elengedhetetlen, hogy korábbi tanulási és élettapasztalatainkat felhasználjuk, új tanulási lehetőségeket kutassunk fel, és a tanultakat az élet minden területén széles körben alkalmazzuk. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az 16
egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A személyes és szociális jólét megköveteli, hogy az egyén rendelkezzék saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel, megértse az egészséges életvitelnek ebben játszott meghatározó szerepét. A sikeres kapcsolatok és társadalmi részvétel érdekében elengedhetetlen a normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése. Fontos az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető koncepciók ismerete. Kívánatos a tájékozódás az európai társadalmak multikulturális és társadalmi-gazdasági dimenzióiban, továbbá a nemzeti kulturális identitás és az európai identitás kapcsolatának a megértése. E kompetencia alapja az a képesség, hogy különféle területeken hatékonyan tudjunk kommunikálni,
figyelembe
vesszük
és
megértjük
a
különböző
nézőpontokat,
tárgyalópartnereinkben bizalmat keltünk, és empatikusak vagyunk. Idetartozik még a stressz és a frusztráció kezelése, a változások iránti fogékonyság. Az attitűdök vonatkozásában az együttműködés, a magabiztosság és az integritás a legfontosabb. Idetartozik még a társadalmigazdasági fejlődés, az interkulturális kommunikáció iránti érdeklődés, a sokféleség elismerése. Fontos része ennek az attitűdnek a személyes előítéletek leküzdésére és a kompromisszumra való törekvés. Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul, ahogyan ezek az Európai Unió Alapjogi Chartájában és a nemzetközi nyilatkozatokban szerepelnek, és ahogyan ezeket helyi, regionális, nemzeti, európai és nemzetközi szinten alkalmazzák. A kompetencia magában foglalja az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem fő eseményeinek és tendenciáinak, továbbá a társadalmi és politikai mozgalmak céljainak, értékeinek és politikáinak az ismeretét. Idetartozik az európai integráció és az EU struktúráinak, főbb célkitűzéseinek és értékeinek az ismerete, valamint az európai sokféleség és a kulturális identitás tudatosítása is. Az állampolgári kompetencia olyan képességeket igényel, mint a közügyekben való hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösséget érintő problémák megoldása iránti szolidaritás és érdeklődés. Magában foglalja a közösségi tevékenységek és a különböző szinteken – a helyi 17
szinttől a nemzeti és európai szintig – hozott döntések kritikus és kreatív elemzését, a döntéshozatalban való részvételt, elsősorban szavazás útján. A pozitív attitűdök az emberi jogok teljes körű tiszteletén alapulnak, ideértve az egyenlőség és a demokrácia tiszteletét, a vallási és etnikai csoportok kulturális sokszínűségének megértését. Magában foglalja a településhez, az országhoz, az EU-hoz és általában az Európához való tartozást, a részvétel iránti nyitottságot a demokratikus döntéshozatal valamennyi szintjén, valamint a felelősségérzetnek és a közösségi összetartást megalapozó közös értékek elfogadásának és tiszteletben tartásának a kinyilvánítását (pl. a demokratikus elvek tiszteletben tartása). Az alkotó részvétel az állampolgári tevékenységeket, a társadalmi sokféleség és kohézió, valamint a fenntartható fejlődés támogatását és mások értékeinek, magánéletének a tiszteletét is jelenti.
Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A szükséges ismeretek egyrészt az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek, kihívások felismerését, értelmezését, másrészt a gazdaság működésének átfogóbb megértését, a pénz világában való tájékozódást foglalják magukban. Az egyénnek tudatában kell lennie a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeivel is. Olyan készségek, képességek tartoznak ide, mint tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, delegálás, az elemzés, a kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, kockázatfelmérés és vállalás, egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés. A pozitív attitűdöt a függetlenség, a kreativitás és az innováció jellemzi a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában egyaránt. Feltételezi a célok elérését segítő motivációt és elhatározottságot, legyenek azok személyes, másokkal közös és/vagy munkával kapcsolatos célok vagy törekvések. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának 18
elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökségnek, valamint az egyénnek, közösségeinek a világban elfoglalt helyének a tudatosítását, a főbb művészeti alkotások értő és beleérző ismeretét, a népszerű kortárs kultúra és kifejezésmódok vonatkozásában is. Idetartozik Európa (az európai országok, nemzetek és kisebbségek) kulturális és nyelvi sokféleségének a megőrzésére irányuló igénynek, a közízlés fejlődésének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése. Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása. A pozitív attitűdök alapját a művészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság és az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság képezi. A nyitottság, az érdeklődés, a fogékonyság fejleszti a kreativitást és az arra való készséget, hogy a művészi önkifejezés és a kulturális életben való részvétel révén gazdagítsuk önismeretünket, emberi viszonyainkat, eligazodjunk a világban. 2.3. A nevelő-oktató munka céljai Iskolánk cél- és feladatrendszerének kidolgozásánál figyelembe vettük hagyományainkat, kialakult értékrendünket, a szűkebb-tágabb környezeti, társadalmi elvárásokat, a szülői és tanulói igényeket. Általános célkitűzések, a kulcskompetenciák fejlesztésével Az általános műveltség megalapozása az életkor és a fejlettség figyelembevételével. Tehetséggondozás, felzárkóztatás, egyéni és csoportos foglalkozások, a hozott hátrányok csökkentése. A többszörösen hátrányos helyzetű tanulók énképének fejlesztése. A tanulók önbecsülésének erősítése, reális önértékelés. Az esélyegyenlőség érvényesítése az oktatásban. A tanulók szociális képességének, viselkedésének, magatartásának, toleranciájának formálása. 19
Korszerű, magas színvonalú szakmai, vállalkozási ismeretekkel, konvertálható és továbbfejleszthető tudással rendelkező szakembereket kell képeznünk. Az elsajátított, széles alapokon nyugvó ismeretanyag birtokában a tanulóinknak el kell helyezkedniük a középfokú képesítéshez kötött munkakörökben, el kell sajátítaniuk az érettségi vizsga után a magasabb fokú tanulmányokat, valamint - szükség szerint - többször szakmát kell váltaniuk életpályájuk során. Ki kell fejlesztenünk a gazdaság mindenkori igényeihez való alkalmazkodás elengedhetetlen készségét.
Kiemelt célkitűzések A tanulóknak fel kell készülniük arra, hogy a magyar kulturális élettel egyben az európai kulturális élet vérkeringésébe is bekerülnek. A nemzeti és az európai értékek közvetítése így megkerülhetetlen feladat. A számítástechnikát
és
az
európai
közösség
nyelveit
ismerniük
kell,
hogy
érvényesülhessenek a csaknem fél milliárdos európai munkaerőpiacon. Kiemelten fontos a rugalmas, változásra nyitott szakemberek képzése. Lényeges a közös európai normák tisztelete, az ebből fakadó etikus magatartás, kulturált viselkedés beívódása a tudatba és a hétköznapi emberi kapcsolatokba, illetve az alapvető emberi jogok tisztelete. Törekedni kell a másság elfogadtatására. Olyan gondolkodásmódra van szükség, amely az emberiség létfontosságú problémáira és az emberek alapvető életminőségét meghatározó globális problémákra érzékeny. Az ökológiai problémákat csak társadalmilag aktív, cselekvésre ösztönözhető emberek képesek megoldani. Ezért olyan mentalitást kell meghonosítanunk, amely arra készteti a diákokat, hogy a legújabb környezetkímélő technológiákat alkalmazzák, és így egy tisztább és szebb Magyarországot képviselhessünk Európában. Ösztönözni kell a vállalkozói szellemet, be kell hozni a gyakorlati oktatásba a modern menedzsmenttudományok legújabb vívmányait, hogy a hazai szakemberek versenyképesek maradhassanak. Igényt kell kelteni az életen át tartó önművelésre. Hatékony és sikeres kommunikáció megtanítása, a beszéd-kultúra színesebbé, igényesebbé tétele. Igényes munkára nevelés, megfelelő szervezői illetve irányítói készség fejlesztése. 20
Meg kell értetni a baleset- és munkavédelmi, a higiéniai és a környezetvédelmi előírások hasznosságát. Arra kell törekednünk, hogy diákjainknak egész életük során igényük legyen a tiszta és szép környezetre. A tanuló rendelkezzen olyan ismeretekkel, amelyek alapját képezik a további közép- és felsőfokú tanulmányoknak.
Célmeghatározás iskolatípusok szerint Szakiskola A szakiskolában a tanulók egy köre a szakmai vizsga letételével befejezi iskolai rendszerű tanulmányait. Ezért nagy hangsúlyt kell fektetni a személyiségfejlesztésre, az anyanyelv igényes használatára, a tanulók érzelmi kultúrájának gazdagítására, erkölcsi tudatosságuk erősítésére. Alapvető célunk: a nevelés-oktatás folyamatában a tanulókban kifejlődjön a saját egészségük megőrzésére, az emberi környezet és a természet megóvására irányuló felelősségérzet. a munkatársakkal való együttműködés, egyenrangú, szolidáris viszony kialakításának igénye. a közösségi és az egyéni érdekek, értékek egyensúlyának megteremtése. a tanulók életpályájuk során ne a társadalom leszakadó, gyakran gondoskodásra is szoruló rétegéhez tartozzanak, hanem további tanulmányokra is képes fiatalokká, a társadalom elfogadott tagjaivá váljanak. a tanulók képesek legyenek sikeres szakmai vizsgát tenni, majd szakmájukban elhelyezkedni, tudásuk, képességeik és készségeik megfeleljenek a munkába állásuk idején támasztott elvárásoknak, követelményeknek. Szakközépiskola nappali, ifjúsági tagozat A szakközépiskola alapvető célja, hogy érvényesítse a humánus értékeket, közvetítse az egyetemes és nemzeti kultúra értékeit, testileg és lelkileg egészséges embereket, emberi kapcsolatokban igényes felnőtteket, demokratikus elveket követő állampolgárokat neveljen. tanulókat felkészítse a közép- és emeltszintű érettségi vizsgára, 21
tanulóink képesek legyenek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez alkalmazkodó cselekvésre, alkalmassá váljanak az önálló, felelős döntéseken alapuló, elsősorban a szakmai területeken folyamatosan fejlődő, megújuló, alkotó munkára; a termelési, szolgáltatási és más társadalmi értékteremtési folyamatok alakítására, a munkaerőpiac elvárásainak teljesítésére, valamint felsőfokú tanulmányok megkezdésére. Szakközépiskola levelező, felnőtt tagozat Alapvető célunk: Általános műveltség megalapozása. Megértetni, hogy csak testben és lélekben ép ember tudja munkáját teljes mértékben ellátni, így nagyon fontos az egészségügyi problémák megelőzése a versenyképesség szempontjából is. Oldott, humánus légkör megteremtése, jó emberi kapcsolatok kialakítása. Meg kell teremteni az érettségi, a középfokra alapozó szakképzés, a felsőfokú továbbtanulás, a munkaerőpiacon történő előnyösebb elhelyezkedés lehetőségét. Élethosszig tartó tanulás igényének és az erre való képességek kifejlesztése. A tanulók életvitelének, társadalmi létformáiknak és a világba való tájékozottságuknak továbbfejlesztése. El kell érni, hogy otthonosan mozogjanak az uniós tőke-, szolgáltatási és munkaerőpiacon. Törekedni kell az elméleti és a gyakorlati gondolkodás közti átmenetek létrehozására. Az elsajátított ismeretanyag birtokában alkalmasak legyenek középfokú képesítéshez kötött munkakörök betöltésére. 2.4. A nevelő-oktató munka feladatai A kulcskompetenciák fejlesztése mellett, pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása
(tisztálkodás,
öltözködés,
étkezés,
környezet
rendben
tartása).
Az 22
egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése). Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. A szülőföld megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség- és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. Az információs és kommunikációs kultúra fejlesztése Kiemelt feladatunk a megismerési képességek fejlesztése, különös tekintettel a megfigyelési, kódolási, értelmezési, indokolási, bizonyítási képességekre, amelyek az információs és kommunikációs kultúra részét képezik. Az iskolánknak az elektronikus média hatásmechanizmusainak megértésére, a különböző médiumokban való eligazodásra, az igényelt információ megtalálására kell nevelnie a tanulókat, figyelembe véve az információt befogadó egyén személyiségét és a lelki egészség védelmének elősegítését. Olyan fiatalokat kell kibocsátanunk, akik sikeres tanulási
23
stratégiákkal használják ki az információs világháló lehetőségeit és eszközeit az élethosszig tartó tanulás során. Mindennapi életünkben megnőtt az információ társadalmi szerepe és ezzel együtt felértékelődött az információ-szerzés képessége. A tanuló érdeke az, hogy időben hozzájusson a munkájához és életvitelének alakításához szükséges információkhoz, és képes legyen azokat céljának megfelelően feldolgozni és alkalmazni. Ehhez el kell sajátítania a megfelelő információszerzési-, feldolgozási-, adattárolási-, szervezési- és átadási technikákat, valamint az információkezelés jogi és etikai szabályait. Növekszik a vizuális kommunikáció hatása; a multimédia közvetítésével – a szavak és a szövegszerkesztés mellett – üzeneteink kifejezésére a látványszerkesztés is rendelkezésünkre áll. Az informatika mindennapi életünk szerves részévé vált. Megváltozik a pedagógus szerepe; az ismeretátadó és az ismereteket számon kérő pedagógusból, az ismeretek közötti eligazodást segítő, tanácsadó, a megtalált információt értékelni, abban kételkedni tudó tanulók nevelőjévé válik. A tanulókat fel kell készítenünk a problémamegoldó gondolkodásra, mint a feladatmegoldás magasabb szintjére. Változik az iskola, mint szervezet szerepe is. Az önálló ismeretszerzés elérése érdekében a könyvtárhoz hasonlóan lehetővé tesszük az eszközökhöz való hozzáférést a tanórákon és a tanórákon kívül is abban a teremben, melyben a számítógépek elhelyezésre kerültek. A többi műveltségi terület és tantárgy számára is természetesen biztosítjuk a géphasználatot. Meg kell jelennie a hagyományos tanórákon túlmutató informatikával támogatott projektmunkáknak is. A hatékony, önálló tanulás Sok olyan ember jön ki az iskolából, akik nem tudják használni, amit tanultak. A hatékony tanulásnak három akadálya van:
Amiről tanul, arról nincs elképzelése, nem megfogható számára.
Túl nagy lépésben történik a haladás, vagy fontos részletek kimaradnak.
A meg nem értett szó. Fontos a megértésen alapuló tanulás.
A hatékony tanulás első lépése a tanulási folyamat megismerése. Az ismeret először a rövid távú memóriába kerül. A rövid távú memóriából a hosszú távú memóriába ismételgetéssel, többszöri átolvasással, a régebbi ismeretek közé illesztéssel építhetjük be. Az információk aktív feldolgozására van szükség, többszörös reprezentációra, azaz a tanultak különböző összefüggésrendszerbe való beágyazására. Ugyanannak az ismeretnek a tudományos szakmai és gyakorlati-hétköznapi kontextusban való megtanítása megteremtheti az alkalmazás lehetőségét. A tudás új helyzetekben csak akkor működik, ha megfelelően transzferálható, a régebbi és az új tudás közt kapcsolat jön létre. 24
A hatékony és tartós ismeretszerzés elengedhetetlen része az anyag minél alaposabb feldolgozása. A diáknak képesnek kell lenni felismerni az összefüggéseket, párhuzamokat találni, önálló következtetéseket levonni. A hatékony tanulás egyik alapvető titka, hogy a lényeget kell megtalálni és mélyen bevésni. Azokat a szavakat kell megtalálni, melyek a mondanivaló lényegét hordozzák. Ezek a kulcsszavak segítik az ismeretek összekapcsolását. A bevésés leghatékonyabb módja a rendszeres ismétlés. Az anyag ismerete nem elég, a megszerzett tudást használni is tudni kell. A mai iskola feladata már nem az ismeretátadás, sokkal inkább az ismeretszerzési és feldolgozási képesség kialakítása, ezért fontos a kulcskompetenciák
kialakítása:
többek
között
az
intellektuális
kompetencia
(információhasználat, problémamegoldás, kritikai gondolkodás, kreativitás), személyi és szociális kompetencia (identitás, másokkal való kooperálás), kommunikációs kompetencia (kommunikációs módok, normák). A kulcskompetenciák fejlesztésére irányul a projektmódszer, melynek előnye, hogy hatékony a problémamegoldó és kommunikációs készségek fejlesztésében. A tanulás és megismerés élményszerűbb, különböző élmények, ismeretek integrálására alkalmas. Különösen fontos az együttműködő tanulás, ami a reális énkép, az önirányítás, a belső motiváció fejlesztésében, az igényszint, a felelősségtudat formálásában lehet hatékony. Ilyen lehet a párban történő tanulás, melynek lényege a gondolatcsere, ezáltal aktivitásnövelő hatása van. A tanulópárnál a jó tanuló segíti a gyengébbet. Ez gyakorló órán lehet segítő akció. A csoportmunka feltétele, hogy a tanulók tudjanak együttműködni, tudjanak kis csoportokban önállóan dolgozni, ötleteket megfogalmazni. A legértékesebb csoportképződés a „konfliktusos alkalmazkodó csoport”, ahol a vélemények ütköznek egymással, végül a fejlettebb eredményét fogadják el. A frontális tanítástól a differenciálás különböző formáin át az individualizált tanításig mindegyik módszer eredményezhet hatékony tanulást. Ennek feltétele a tanulók sajátosságainak, illetve a különböző tanítási célokhoz vezető utak ismerete. Cél, hogy a tanórán a tanulók motiváltak legyenek, a munkavégzés során minél többet tevékenykedjenek. A normaorientáltságot a kritériumorientáltság váltja fel az ellenőrzésben és értékelésben. Tanulás akadálya lehet, hogy a gyerekeket nem tanítják meg az iskola kezdetén tanulni. Nem megfelelő tankönyveket használnak. A feladatokat a tartalomhoz igazítva, a tartalomnak le kell fedni a tanulók képességét, a nehézségi foknak a tanulók képességéhez kell igazodnia. A gyereknek élveznie kell a tevékenységet. Ha a kihívás nagy, akkor a tanuló kételkedik önmagában, hogy nem tudja megoldani a feladatot, ideges, türelmetlen lesz. Ha viszont nem tudja kamatoztatni képességeit, készségeit, unatkozni kezd, zavarja az órát, rossz a magatartása. 25
Ha a cél, a tapasztalás és a megvalósulás egysége érvényesül, akkor lesz igazán hatékony a tanulás. A hatékony tanulás tanítása érdekében próbáljuk a gyerekeket megérteni, elfogadni, mint egy meghatározott fejlődési ütemmel rendelkező egyént megtanítjuk szeretni és bizakodni. A tanulás mint a tudáshoz vezető út Hogyan lehet eljutni a tudáshoz? Hogyan tanulunk? Van annak egy jól bevált útja (Bloom taxonómiája alapján). Lépései a következők: 1. Megfigyelem, elolvasom, megnézem, amit el kell sajátítanom – ez történik akkor, amikor elolvassuk a megtanulandó szöveget, megfigyeljük a kísérletet, megnézzük a filmet stb. 2. Megértem a dolgokat. Azt gondolom: „Aha, én ezt már értem…”. Ezt tesszük akkor, amikor lerajzoljuk-elképzeljük, kipróbáljuk, értelmezzük a dolgokat, értelmező kérdéseket teszünk fel velük kapcsolatban. 3. Megjegyzem azt, amit megismertem, megértettem. Ez akkor történik, amikor hangosan elmondjuk a szöveget, ha nem sikerül, akkor megnézünk-megjegyzünk egy-egy kulcsszót, amiről eszünkbe jut a többi, logikai szervezőket (ábrákat) rajzolunk, hogy segítsenek felidézni a tanultakat – kialakítjuk a „megjegyzés mankóit”. 4. Alkalmazni tudom, amit megtanultam. Ezt akkor mondhatjuk, amikor a felidézéshez már nem kell visszalapozni a könyvben, nem kell újra megnézni a jegyzetet, a felidézett ismereteket kapcsolatba tudjuk hozni más ismeretekkel, összefüggéseket fedezünk fel közöttük, elemezni, összehasonlítani tudunk. Egységes alapokra épülő differenciálás A tartalmi szabályozást a Nemzeti alaptanterv úgy valósítja meg, hogy az egységesítést szolgáló közös alapra az iskolák, a pedagógusok, a tanulók sokféle, differenciált tevékenysége épülhessen. A Nemzeti alaptanterv a gyerekek, a serdülők és a fiatalok képességeinek fejlődéséhez szükséges fejlesztési feladatok meghatározásával ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást. Ez akkor lehet eredményes, ha az intézmények pedagógiai programja teret enged a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának; fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési képességét, akaratát; hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, értékekkel való azonosulásuk fokozatos kialakításához, megalapozásához. A kulcskompetenciák hatékony fejlesztésének egyik feltétele a fejlesztési célokkal adekvát tanítási folyamat, tevékenység. A Nemzeti alaptanterv azt a felfogást képviseli, hogy a tanítás
26
nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése. A differenciált tanulásszervezés terén különösen a következő szempontokra kell figyelemmel lenni:
Olyan szervezési megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek előmozdítják a tanulás
belső
motivációinak,
önszabályozó
mechanizmusainak
kialakítását,
fejlesztését.
A tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatása.
Az oktatási folyamat megszervezése segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseinek korrigálására és tudásának átrendeződésére.
Az oktatási folyamat alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit.
Az iskolai tanítás, tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportoktatásban, a tanulók páros, részben és teljesen egyéni, individualizált oktatásában)
a
tanulók
tevékenységeit,
önállóságát,
kezdeményezését,
problémamegoldásait, alkotóképességét kell előtérbe állítani.
A tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz optimálisan alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben.
A feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikák, alkalmazása nélkülözhetetlen a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében.
Sajátos tanulásszervezési megoldások alkalmazása nélkül nem valósíthatók meg a különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyerekek, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelésének, oktatásának feladatai.
Számos tanulásszervezési megoldás segítheti az együttműködést, a tanulási esélyek egyenlőségét szolgáló szervezeti formák alkalmazását mind az iskolák közötti együttműködés, mind az iskolán kívüli és az iskolai munka terén.
Az információs és kommunikációs technika, a számítógép felhasználása gazdag lehetőséget nyújt a tanulók adaptív oktatását középpontba állító tanulásszervezés számára. 27
2.5. A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai Nevelési-oktatási módszereinket intézményünk nevelési-oktatási céljainak megfelelően alakítottuk ki. Arra törekedtünk, hogy a nevelési módszerek közül azokat válasszuk ki, amelyek igazodnak a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi szintjéhez, képességeihez. Ugyanakkor szem előtt tartottuk, hogy ezek a módszerek függenek a tanárok személyiségétől, pedagógiai kulturáltságától, felkészültségétől. Természetesnek tartjuk, hogy minden nevelési szituáció más-más módszert igényel. Eljárások és módszerek Nevelőmunkánk eljárásrendszerében kiemelt szerepet szánunk a meggyőzés és a tudatosítás módszereinek. Különösen fontosnak tartjuk, hogy a gyermekekkel foglalkozó felnőttek viselkedése, cselekedetei mintaként szolgáljanak. Emellett alapvető pedagógiai eljárásként alkalmazzuk a beszélgetést, a felvilágosítást, a tudatosítást. Ezeket segíti a bírálat, az önbírálat és a vita módszere is. A tevékenység megszervezésének módszerei közül az általánosan elfogadottakat alkalmazzuk: a gyakorlást, a megbízásokat, az ellenőrzést, a folyamatos értékelést. Pedagógiai szervezőmunkánkban törekszünk tanulóink aktív részvételére, motiváltságára. Ehhez nélkülözhetetlen minden egyes pedagógus színes, változatos, ugyanakkor következetes nevelő munkája. A magatartásformálás módszerei közül az ösztönző módszerek alkalmazását helyezzük előtérbe. Különösen fontos az elismerés, a jutalmazás, a dicséret. 2.6. Az osztályfőnök feladatai Szervezi, koordinálja és irányítja az osztályban folyó pedagógiai és nevelő munkát. Munkaköri feladatai Kiemelkedően fontos feladatot lát el a nevelőmunka folyamatában: Képviseli az osztályát a tantestület, illetve az iskolavezetés előtt, az osztálya gondjait, terveit ismertetve. Ugyanakkor osztályával ismerteti az iskolavezetés és a tantestület elképzeléseit. Törekedjen arra, hogy megismerje tanítványai személyiségét, képességeik fejlődését. Tartsa fontos feladatának a családi háttér megismerését, foglalkozzon külön azokkal a tanulókkal, akiknek szociális helyzete válságos. Gondoskodik arról, hogy az első tanévben tanítványai időben megismerjék a Házirendet, az iskola történetét és hagyományit.
28
Nevelőmunkájának tervezéséhez készítsen tanmenetet. Osztályfőnöki munkájában kapjon kiemelkedő szerepet a tanulók tanulásának módszere, a helyes időbeosztás, a szellemi és fizikai tevékenység, sportolás egyensúlyának megteremtése. Az osztályfőnök feladatkörébe a nevelési feladatok mellett a következő tevékenységek tartoznak: Tevékenyen részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában. A szaktanárokkal együttműködve orientálja a felzárkóztatás, tehetséggondozás irányát. Rendszeresen ellenőrzi a tanulók iskolai és iskolán kívüli magatartását, szorgalmát. Folyamatos kapcsolatot épít ki tanítványai szüleivel. Nyomon
követi
a
tanulók
ellenőrző
könyvébe
történt
bejegyzéseket,
azok
következményeit. A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és év vége előtt legalább egy hónappal írásban értesíti. Közreműködik a szalagavató és a ballagás megszervezésében, lebonyolításában. Kiemelt feladata a pályairányítás, a szakmunkásvizsgára, az érettségire és a továbbtanulásra, a felvételire történő jelentkezések lebonyolítása. Felelős osztálya szakmunkás, illetve érettségi vizsgájának technikai lebonyolításáért. Kiemelt adminisztrációs feladata az osztálynaplót, a törzslapok, a bizonyítványok precíz, naprakész vezetése. Az osztálynapló vezetésével kapcsolatos feladatok: Az osztályban tanító tanárok nevének pontos, olvasható bejegyzése. A haladási részben a tanítási hetek és napok számozása, dátumozása az órarend és a hetesek nevének beírása. Tanítványai napi hiányzását ellenőrzi, legkésőbb 5 munkanapon belül igazoltatja, szükség szerint intézkedik a belső szabályzatokban, a Házirendben foglaltaknak megfelelően, az adott havi hiányzásokat a következő hónap 15. napjáig összesíti. A szaktanári órabeírást (tananyag, sorszám) és a tanulói hiányzások vezetését hetente ellenőrzi, kollégáival a hiányokat pótoltatja. (Szükség esetén sikertelen próbálkozásai után jelzi gondjait az igazgatóhelyettesnek!) A jegyzet rovatba az intézkedéseket rögzítő tartalmas és helyes információkat adó bejegyzéseket kell tennie. Figyelemmel kíséri az osztályozó napló érdemjegyeit, tekintettel a folyamatos értékelés követelményére. 29
A tanulók személyi adatait kitölti, az aktuális változásokat átvezeti. A statisztika félévi és év végi összesítését teljesíti, időre elvégzi. Minősíti tanítványai magatartását és szorgalmát, erre vonatkozóan javaslatot tesz az osztályozó értekezleten. 3. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK A tanulók személyiségének fejlesztésében meghatározó: a) az egyéni értékek, a belső törvényszerűségek érvényesítése, mint az - önismeret; - önfegyelem; - önértékelés összhangja. b) az önnevelés képességének kialakítása érdekében: - a helyes ítélőképesség; - a dönteni tudás; - a kitartás és állhatatosság; - a kötelesség és felelősségtudat; c) a közösségi életet szabályozó erkölcsi értékek felismerése és elsajátítása, mint - az egyéni és a közösségi értékek összhangja; - a harmónia; - a biztonságérzet; - a becsületesség; - az őszinteség; - az igazság és igazságosság; d) az emberi szabadságok tisztelete: - az egyenlőség, a demokrácia tiszteletben tartása; - a vallási és etnikai csoportok kulturális sokszínűségének megértése; - mások értékeinek elfogadása, megbecsülése; e)
a társadalmi együttélés szabályainak megismerése és betartása: - az emberi jogok, a demokrácia értékeinek tisztelete; - formális és nem formális tanulási lehetőségek biztosítása, amelyek elősegítik a tanulók aktív állampolgárrá válását;
f)
a tolerancia erénye: - a türelem; 30
- a megértés; - a másság elfogadása, tiszteletben tartása; g) az esztétikai – művészeti tudatosság és kifejezőképesség értő és beleértő ismerete az esztétikumnak a mindennapokban betöltött szerepének megértése, az esztétikai érzék fejlesztése; h) a helyes nemzettudat megalapozása, a hazaszeretet elmélyítése, hagyományaink megbecsülése és ápolása; i) az élet védelme, a természet és közvetlen környezet óvása, gondoskodó védelme, szeretete. Az iskolában folyó személyiségformálás színtereit, szervezési kereteit a tanórák, a tanórán kívüli foglalkozások, versenyek, szabadidős programok adják. A kerettantervekre épülő helyi tantervek meghatározzák azokat az eszközöket, eljárásokat, amelyek segítik a nevelési célok elérését, a személyiség fejlesztését. A személyiség fejlesztését segítő módozatok között megtaláljuk - az önálló, a csoportos és a kétszemélyes munkavégzést a tananyag feldolgozására és a feladatok megoldására; - az olyan tanítási – tanulási formákat, amelyek igénylik a tanulók aktivitását; - a véleménynyilvánítás ösztönzését; - az anyanyelvi képességek tudatos fejlesztését (szövegértés, alkotás, kommunikáció); - a kulturált nyelvi kommunikációt, mely az együttműködéshez, problémamegoldáshoz, konfliktuskezeléshez szükséges; - az egyéni előrehaladás differenciált fejlesztését; - olyan követelmény- és értékelési rendszer működését, amivel motiválhatjuk a diákokat az önfejlesztésre; - olyan értékelést, ami személyre szóló, amely nem rombolja a tanuló önbecsülését; - a nevelő értékelést (Érdemjeggyel ne büntessünk soha!); Az osztályfőnöki órák, a magyar nyelv és irodalom, a földünk és környezetünk, a társadalomismeret és etika, a rajz és vizuális kultúra, a biológia tantárgyak tág lehetőséget adnak a fontos nevelési feladatok megvalósításához. Az értékek formálásához különösen fontos, hogy olyan légkört alakítsunk ki, ahol a tanulók szabadon mondhatják el gondolataikat, érzéseiket. Fontos az olyan viselkedési formák kialakítása egy-egy osztályban, mint az odafigyelés másokra, a másik meghallgatása, az agresszivitás tudatos kerülése, az együttműködésre való hajlam, az önérvényesítés, de mások figyelembe vételével és tiszteletben tartásával. 31
A szabadidős tevékenységek és a tanórán kívüli foglalkozások teret adnak az egyéni képességek kibontakoztatására. Fontos, hogy a diákok cselekvő részesei, alakítói legyenek ezeknek a folyamatoknak, biztosítsuk a lehetőséget életük irányításában. Az új kihívások, új pedagógiai eszközöket és eljárásokat igényelnek. Pedagógiai munkánkat állandóan fejlesztenünk kell, ha azt szeretnénk elérni, hogy nevelési-oktatási tevékenységünk eredményes legyen és maradjon. 4. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A közösségfejlesztés lehetővé teszi a tanulók képességeinek kibontakozását és személyiségük kiteljesedését. Az iskolai nevelőmunkában igen fontos, hogy közösségek alakuljanak ki. A közösségfejlesztés intézményi hátterei a tanórák, a tanórán kívüli foglalkozások, a különböző szabadidős tevékenységek és a diák-önkormányzati munka. Az osztályfőnöki órák, a diák-önkormányzati megbeszélések és gyűlések lehetővé teszik, hogy a diákok felkészülhessenek a közszereplésre. Ezért nagyon fontos, hogy nyilvános szerepléseik alkalmával kulturáltan tudjanak megszólalni, hozzászólni, a véleményüket elmondani, vitatkozni, érvelni és cáfolni. A közösség részeként elengedhetetlen a mások problémáinak kezelése, érjük el, hogy odafigyeljenek egymásra, legyenek toleránsak és segítőkészek. A közösségfejlesztés területei a tanuló életében szerepet játszó közösségek: a család, az iskola, az osztály, a település, a lakóhely és a haza. A
közösségfejlesztés
irányítói
az
osztályfőnökök,
szaktanárok,
szakkör-
és
rendezvényszervezők, diákönkormányzatot segítő pedagógusok. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok: - a társas együttélés alapvető szabályainak megismertetése; - az iskolai követelmények elfogadtatása, a házirend, viselkedés, ünnepek rendjei, a hagyományok megismertetése különösen fontos; - az osztályközösség kialakítása, fejlesztése, állandó figyelemmel kísérése, ebből adódóan kiemelt helyet kap a 9. osztályos tanulók megismerése (önismereti tesztek íratása, bemutatkozások szóban és írásban); - az önismeret, az empátia, a tolerancia képességének fejlesztése; - a természet és környezet iránti felelősség elmélyítése, tudatosítása (pl. „Zöld napok”); - harmonikus kapcsolat kialakítása a természeti és társadalmi környezettel; - személyes élmények, tapasztalatok megszerzése a szűkebb és tágabb környezetükről, (túrák, kirándulások, múzeumlátogatások, színházlátogatások);
32
- más népek kultúrájának, nyelvének és hagyományainak megismertetése, külföldi diákokkal való találkozások megszervezése. A személyiség és közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszerek és szervezeti formák: 1. a legfontosabb színtere a tanítási óra: - a tanulók megfelelő motiválása (a tanár alapvető feladata); - a tanórák tervezése, szervezése; - az audiovizuális – elektronikus tömegkultúra felhasználása; - a megfelelő differenciálás; - a különböző kommunikációs formák alkalmazása; 2. a tanórán kívüli lehetőségek: - tevékenységek
a
közösségfejlesztés
eléréséhez:
a
hagyományőrző
tevékenységek (Pálóczi Napok, diáknap, állami és egyházi ünnepek); - felzárkóztató foglalkozások; - szakkörök; - versenyek; - kirándulások; - szabadidős tevékenységek; - iskolai könyvtárhasználat; - diákönkormányzat tevékenységi területei.
33
4.1. Diákönkormányzat A Pálóczi Horváth István Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium Diákönkormányzata a köznevelési törvény 48. §-ában foglaltak alapján működik. A diákönkormányzatnak tagja lehet alanyi jogon az iskola bármely tanulója, valamint képviselőik útján az iskola valamennyi közössége. A diákönkormányzat megújítását minden év szeptember 20-ig el kell végezni. A diákönkormányzat a diákok érdekeit képviseli, összekötő szerepet tölt be a tanuló és a nevelőtestület között, feltérképezi a diákság problémáit és megoldási alternatívákat dolgoz ki, melyeket az iskola vezetésével és tantestületével is egyeztet. Megszervezi a diákfórumokat, összefogja a diákok képviselőit, és él a közoktatási törvényben biztosított jogaival. Jogai: - a színvonalas diákélet kialakítása; - a működéshez és programjához a pénzügyi háttér biztosítása; - a diákönkormányzat tagjainak továbbképzése, tapasztalatok átadása; - a kapcsolatteremtés és kapcsolattartás diákönkormányzatokkal, diákszervezetekkel; - a diákönkormányzat munkájáról való rendszeres tájékoztatás. A diákönkormányzat szervezeti felépítése: - diákközgyűlés; - képviselő-testület (KT); - munkacsoportok; - diák-önkormányzati elnök. A DÖK szerveinek működése: 1. Diákközgyűlés: A diákközgyűlés a legfőbb döntési szerv, melyben szavazati joggal részt vehet bármelyik diák, meghívottként, tanácskozási joggal részt vehet a tantestület bármely tagja, akit az adott ügy érint. A közgyűlést évente legalább egyszer össze kell hívni, gyűlésük nyilvános, de zárt is lehet. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű többséggel hozza meg (50+1 fő részvételével határozatképes). A közgyűlés fogadja el a képviselő-testület éves beszámolóját. 2. A képviselő-testület: A képviselő-testület illetékes a diákönkormányzat működését érintő bármely kérdésben. Működésében a közgyűlés határozatai irányadók. Munkáját éves munkaterv alapján végzi. Jogai: - döntési jog (saját működésében, szervezésében, tisztviselők megválasztásában, a diáknap programjáról, saját tájékoztatási rendszeréről);
34
- egyetértési jog (ünnepélyek rendjében, hagyományok ápolásában, jutalmazásban, fegyelmező intézkedésekben, a házirend esetében); - véleményezési jog (az intézménnyel kapcsolatos és a tanulókat érintő bármely kérdésben). A képviselő-testület egy választott tagja képviseli a diákönkormányzatot az iskolavezetés és a külső szervek felé. 3. Munkacsoportok: Segítik a DÖK-öt feladatainak elvégzésében. Tagjai lehetnek diákok, tanárok, külső segítők. A munkacsoport a csoportvezető segítségével maga állapítja meg tevékenységének szabályait. Alkalmanként a csoportvezető a diákelnöknek számol be munkájukról. 4. Diákelnök: - a diákelnök képviseli a diákönkormányzatot a tantestület és más fontos szervek felé; - szervezi és koordinálja a képviselő-testület munkáját és a munkacsoportok működését; - személyesen felel a diákönkormányzat egész működéséért. Megbízatása egy évre szól, a diákelnök a munkájáról a képviselő-testületnek számol be. A diákképviselőket a diákközgyűlés, a munkacsoportok vezetőit a diákelnök mentheti fel a képviselő-testület véleményének figyelembe vételével. A diákelnököt a képviselő-testület és a közgyűlés hívhatja vissza írásos indoklással és 2/3-os többséggel. A visszahívott, leváltott tagok helyett újak választhatók a rendes választásra vonatkozó szabályok szerint. A DÖK gazdálkodása: A Diákönkormányzat saját vagyonával gazdálkodhat az alábbi forrásokból: iskolai támogatás, pályázati támogatások. A gazdasági ügyek intézését a gazdasági felelős végzi. Az önkormányzat vagyonának felhasználását a DÖK elnöke engedélyezi az érvényes költségvetésük alapján. A DÖK kapcsolattartása: A Diákönkormányzat kapcsolatait maga határozza meg. Kapcsolatot tarthat: - a tantestülettel; - más diákszervekkel; - DÖK segítő szakértőkkel; - támogatókkal.
35
5. A
BEILLESZKEDÉSI,
MAGATARTÁSI
NEHÉZSÉGEKKEL
ÖSSZEFÜGGŐ
PEDAGÓGIAI
TEVÉKENYSÉG
A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és a szakmai életben, s ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Hatékonyan kommunikál, képes kezelni a stresszhelyzeteket és a frusztrációt, figyelembe veszi a különböző nézőpontokat, empatikus. Elengedhetetlen a normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése. Kiemelt feladat a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos magatartásmódok kialakítása. Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvető cél az önmegismerés és az önkontroll, a felelősség önmagáért, az önállóság, az önfejlesztés igénye, a személyes méltóság kialakulása. A gazdasági és társadalmi konfliktusokhoz kapcsolódó negatív beállítódások, a torz értékfelfogások (a hibásan felfogott élet- és célrendszerbeli értékek), az adott személyek frusztráltsága, a személyközi kapcsolatok elégtelensége, a negatív pszichés klíma stb. egymással kölcsönhatásban alakítják ki a súlyos beilleszkedési és magatartásbeli zavarokat. A tanulási nehézségek, a magatartási zavarok mögött beilleszkedési zavarok húzódhatnak meg, a másik emberhez, a közösséghez való alkalmazkodási problémák. Ez egy igen széles körű és összetett kategória, melynek különböző megnyilvánulásai vannak: szorongás
(magány, bűntudat érzése, fáradékonyság ingerlékenység, közöny,
visszahúzódás, teljesítményzavar), agresszivitás, erőszak (verekedés, dühkitörés, rosszindulat, rágalmazás, gyűlölködés), hazudozás (büntetéstől való félelem, alaptalan dicsekvés, szolidaritásból vagy kíméletből nem mond igazat, szélhámosság, szándékos hazugság, kóros hazudozás), lopás (kárpótlásos lopás, dacos, gyűlölködő állapotban elkövetett lopás, ami bosszúállás is egyben, megélhetési lopás, alkalmankénti vagy rendszeres lopás), csavargás, csövesség, szekta tagság, alvászavarok (nehéz elalvás, felületes alvás, ami miatt a tanuló nyugtalan, bizonytalan vagy durva), 36
táplálkozási zavarok (étvágytalanság vagy aránytalanul nagy étvágy, bulimia, anorexia), egyéb pszichoszomatikus tünetek (körömrágás, hasmenés…) motoros funkció zavarai (hiperaktivitás, figyelemzavar – nem tud elmélyülni, nem tud várni, unatkozik, miliőártalom - kielégítetlen mozgásigénye van), kóros
lassúság
(depresszió,
érzelmi
kiegyensúlyozatlanság,
dekoncentráltság,
döntésképtelenség, dacreakció), iskolakerülés, átlagtól eltérő tanulók (kiemelkedő tehetségek, súlyos magatartászavarok, tanulási nehézségek). A serdülőkori leválás, önállósodás, lázadás gyakran juttatja el a fiatalt krízisállapotba, nem találja helyét az életben, rendszeresen kudarcot szenved, családi konfliktusok részesévé válik. Ezek a jelenségek iskolánk tanulóinak körében is megtalálhatók. Az említett zavarok felismerése, csökkentése vagy megszüntetése minden pedagógusnak, a nevelő-oktató munkát segítő valamennyi dolgozónak a feladata: felfigyelni a gondokkal küszködő fiatalra; feltárni a problémák gyökerét, segíteni az alkalmazkodás megerősödését, a másság elfogadását; nem büntetni a fiatalt, hanem meghallgatni, türelemmel támogatni és biztatni; a családok bevonása a nevelőmunkába; rendszeres kapcsolatteremtés és beszélgetés az érintett tanulókkal és szüleikkel; rendszeres szülői értekezletet és fogadóórát kell tartani, nyílt napok szervezésével "nyitottá" kell tenni az iskolát; családlátogatás. Fontos a rendszeres kapcsolattartás a nevelési tanácsadóval, a gyermekjóléti szolgálattal, az előző iskolával. A tanórán differenciáltan kell foglalkozni a tanulókkal. Legyünk mindig mellettük, segítsük a lemaradókat, teremtsünk olyan légkört, hogy a fiatal biztonságban érezze magát. A rászorultaknak korrepetálás keretében kell segítséget nyújtani. A szabadidős tevékenység, mely önként választott, sokat segíthet a személyiség formálásában. Szükség van folyamatosan működő szakkörökre (idegen nyelv, informatika, irodalom, matematika, sport, művészeti, énekkar stb.).
37
Nyugodt légkört kell teremteni iskolánkban, ahol a diákok bizalommal fordulnak a pedagógusokhoz, az iskolában dolgozó felnőttekhez, diáktársaikhoz. Nagyon fontos lenne heti egy alkalommal rendelő iskolapszichológus működésének feltételeit biztosítani. Mivel a "zavarok" és azok okai bonyolult rendszert alkotnak, ezért a rendezést célzó tevékenységnek is több rétegűnek kell lennie. A beilleszkedési és magatartási zavarok esetében javulást jelenthetnek a közös programok és rendezvények, a sport (úszás, gimnasztika, labdarúgás), a tanulókkal való őszinte beszélgetések, gondjaik meghallgatása, a közös útkeresés, egészségnevelési programok, az iskolai védőnő tevékenységei, az egyéni mentálhigiénés foglalkozások. Ezek segítséget adhatnak a többi, az érzelmi élet zavaraiból fakadó probléma megoldására is. Bármely disszonáns tünet jelentkezésekor feltétlenül pszichológiai támaszt is kell adnunk. Akármilyen feladatot és programmodult választhatunk, mégis a legfontosabb szerepe a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küszködő diákok kezelésében az osztályfőnöknek van, de valamennyi, a diákkal kapcsolatba kerülő pedagógusnak nagy a felelőssége. Az osztályfőnöknek legyen lehetősége a problémák megbeszélésére, tanácskozásra egy adott fórumon (pl. iskolai védőnő, egészségfejlesztő mentálhigiénikus, drogügyi koordinátor, osztályfőnöki munkaközösség, egy osztályban tanítók vagy egy szakmát tanítók megbeszélése). A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és állampolgári kompetencia tudatos, pedagógiailag tervezett fejlesztése, hiszen ezek gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoznak.
38
6. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG A tehetséggondozás A tehetséggondozás elsődleges feladata: időben megtalálni azokat a fiatalokat, akik kiemelkednek valamilyen képességet illetően. A kimagasló intellektuális képességű tanulók mellett olyan diákok átlagostól eltérő képességeire is fel kell figyelnünk, akik „csak” a zene, az ének, a képzőművészet, a sport, a tánc, az irodalom, a színjátszás kiválóságai. Iskolánkban fontos feladatunknak tekintjük a tehetséges tanulók felismerését és fejlesztésüket. Minden pedagógus, de elsősorban az adott szaktanár és osztályfőnök feladata, hogy felhívja a figyelmet a tehetséges tanítványainkra, hogy megfelelően gondoskodhassunk a fejlesztésükről. E tevékenység kiterjed a tanórai és tanórán kívüli területekre egyaránt, és a legszorosabb együttműködést tételezi fel a családdal, a tehetségek fejlesztésével foglalkozó intézményekkel és szakemberekkel. Nagyon fontos az időbeni felismerés és a személyiségfejlesztés. Iskolánkban a tehetséggondozásnak elsősorban az iskolán belül, speciális szakkörök formájában kell megvalósulnia. E szakkörök meghatározott tárgykörben, részletesen kidolgozott tantervek alapján, speciálisan képzett pedagógusok irányításával működnek. Speciális tehetséggondozó szakkörbe: csak azok a tanulók kerülhetnek be, akiket a szaktanár javasol; a szakkörök munkája kidolgozott programok alapján történik; a szakköröket a tehetséggondozásra speciálisan képzett pedagógusok irányítják; Vezetői tehetség gondozása: A kiemelkedő vezetői képességgel rendelkező gyerekek számára kiváló gyakorlást jelent az iskolai önkormányzatokban, iskolai csoportokban való részvétel. További értékes fejlesztő területet nyújtanak az idősebb diákok által vezetett önképző körök. Biztosítani kell a jó szervező és vezető képességű fiatalok számára az aktív részvételt iskolai rendezvények, ünnepségek megszervezésében és lebonyolításában: elsősavató, Pálóczi-napok, diáknap, sportrendezvények… Nagyon fontos, hogy a pedagógusok támogassák, tanácsokkal segítsék a vezető készség, a vezető funkció gyakorlását. Pedagógus szerepe a tehetséggondozásban A kiemelkedő képességekkel rendelkező gyerekek fejlődését leghatékonyabban a speciálisan képzett pedagógusok segíthetik. A tehetséges gyerekekkel foglalkozó pedagógusoknak a következő, pszichológiai szempontból fontos szükségletek kialakítását kell szem előtt tartania: 1. Kognitív szükségletek 39
Minden, kiemelkedő képességgel rendelkező egyénnek szüksége van arra, hogy: lehetőséget kapjon az önálló, saját maga által szervezett tanulásra, tapasztalatokat szerezzen az önálló probléma megoldásában, sajátítsa el a hatékony tanulási készségeket, legyen saját tanulási és ismeretszerzési stratégiája, megismerje a megbízható információszerzés és kutatás módszereit. Lehetőséget kell biztosítani számukra, hogy képességeiknek megfelelő, magas kognitív szinten dolgozzanak. 2. Affektív szükségletek A tehetségeseknek szükségük van olyan tapasztalatokra, sikerélményekre, amelyekben bátorítást kapnak az elmélkedésre. Támogatni, bátorítani kell őket arra, hogy kérdéseket fogalmazzanak meg, erősíteni kell bennük a kockázatvállalási hajlamot, a kíváncsiságot, meg kell ismertetni a siker örömét. Fontos, hogy önmagáról alkotott képe közelítsen a valósághoz, rendelkezzen megfelelő önismerettel és önbizalommal. Segítsük, hogy képes legyen önállóságra, éljen benne az önfejlesztés igénye, legyen kitartó, aktív és kreatív. Törekedjen az önmegvalósításra. 3. Szociális szükségletek Lehetőséget kell biztosítani a tehetséges gyerekek számára, hogy megtanulják a másik ember tiszteletét, a másokkal való együttműködést. Bátorítani kell őket a vezető szerep elfogadására, meg kell tanítani őket arra, hogy elfogadják saját maguk másságát. A pedagógusok szempontjából a fent leírtak valójában nem csak a tehetséges, hanem az átlagos képességű gyerekek számára is fontosak, azonban tehetséggondozásban különös jelentőséggel bírnak és kielégítésük szinte nélkülözhetetlen. Differenciált oktatás A tanórai differenciálás feltétele a tanulók egyéni jellemzőinek megismerése. Az egyéni jellemzők jelentik a differenciálás alapját, ehhez választ a tanár adekvát szervezeti keretet, formát, stratégiát, szervezési módot, módszert, feladatot, taneszközt. A tanítási órára való többsávos felkészülés és a többsávos tanóraszervezés, a reflektív óravezetés biztosítja a tanulók egyéni jellemzőihez alkalmazkodó oktatást. A tehetségfejlesztés lehetőségei iskolánkban: a tanórákon differenciált, az eltérő képességeknek megfelelő feladatok adása; biztosítani kell az optimális terhelési szintet; az eltérő tanulási utak figyelemmel kísérése, korrigálása; 40
a tehetséges tanulók számára szakkörök, kiegészítő ismeretek ajánlása, amellyel speciális képességeiket fejleszthetik; iskolai vagy iskolán kívüli rendezvényeken, ünnepségeken adjunk lehetőséget tehetségük bemutatására; a versenyzés, versenyeztetés különböző formáira való felkészítés lehetővé tétele; felsőfokú továbbtanulásra való felkészítés; nyelvvizsgára való felkészítés; személyes beszélgetések, a biztatás, a jutalmazás megfelelő formáinak megkeresése, kiugró tehetségek esetén olyan szakemberhez való irányításuk, aki megfelelő fejlesztésükről gondoskodik. 7. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK Ez a terület átfogja az iskolai élet egészét azzal a céllal, hogy biztosítsa a gyermekeket megillető jogok érvényesülését, védő, óvó intézkedést tegyen a rászorulók érdekében, őrködjön a veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű gyerekek elviselhető életlehetőségei felett. A gyermek- és ifjúságvédelmi munkát az iskolai gyermekvédelmi felelős koordinálja. Folyamatos
kapcsolatot
tart
az
osztályfőnöki
munkaközösség
vezetőjével,
az
osztályfőnökökkel, az iskolai védőnővel és az iskolai egészségfejlesztő mentálhigiénikussal. A felmerülő problémák megoldásához konkrét segítséget ad, szükség esetén konzultál a Gyermekjóléti Szolgálat munkatársaival, a Családsegítő Szolgálattal illetve a gyámhatósággal. A felmerülő problémák enyhítését, esetleges megszüntetését az iskola a szülők, a segítő szervezetek, a tanulók, a DÖK aktív bevonásával oldhatja meg. Az iskola feladatai: Elsődleges feladat a prevenció. Általánosan elfogadott társadalmi értékek és normák, életvezetési módok beépülésének segítése a tanuló személyiségébe. Deviáns viselkedés időbeni felismerése, a probléma mérséklése. A helytelen szociális magatartás megváltoztatása. A kötelességek és jogok szabályainak együttes elsajátítása, pozitív irányú fejlesztése. Segítséget kell adni ahhoz, hogy a fiatal megtalálja helyét a közösségben. A társadalomba való beilleszkedés, a pályaorientáció, pályaválasztás segítsége. Az
FI-MO-TA
tünetcsoport
felismerése,
kezelés
a
megfelelő
szakember
bevonásával, 41
A beteg vagy fogyatékos fiatal támogatása, mássága elfogadtatása, A hátrányos és veszélyeztetett helyzet csökkentése. A fenti feladatok segítésére kétirányú tevékenységet kell az iskolának elvégezni. Prevenció A tanulók szociális, családi megismerése.
Formája:
hátterének, jellemző
osztályfőnöki
felmérések,
negatív személyiségjegyeinek egyéni
elbeszélgetések,
szülői
kapcsolattartás, családlátogatás. Általános
felvilágosító
tevékenység,
melyet
osztályfőnöki
óra
keretében
évfolyamcsoportokra bontva, meghívott szakemberek (nőgyógyász, védőnő, rendőr, szociális munkás, addiktológus, pszichológus…) segítségével kell megtartani drog, ital, dohányzás és pszichológiai, antiszociális zavarok témakörben. Erkölcsi nevelés támogatása. Egyik lehetséges formája: társadalomismeret és etika órákon. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatai: a tanulók és szülők tájékoztatása a lehetséges segítőkről: intézményekről, személyekről rendszeres kapcsolattartás a helyi illetve a tanuló lakhelyén működő gyermek- és ifjúságvédelmi szervezetekkel, önkormányzati gyámügyi csoportokkal rendszeres kapcsolattartás a problémás tanulók szüleivel, nevelőivel beszélgetés, családlátogatás formájában kedvezményes étkeztetés, kollégiumi elhelyezés kezdeményezése segítség a szabadidő hasznos eltöltésében veszélyhelyzetben lévő gyermek megsegítése, érdekvédelem Iskolánk
pedagógiai
munkáján
belül
az
alábbi
tevékenységek
szolgálják
a
gyermekvédelem céljait: felzárkóztatás; differenciált oktatás; pályaválasztás segítése; egyéni beszélgetések (szülő, tanuló); egészségvédő és mentálhigiénés programok; családi életre való nevelés; iskolai étkeztetés; 42
kollégiumi elhelyezés; pályaalkalmassági és egészségügyi szűrővizsgálatok; a tanulók szabadidejének szervezése; a tanulók szociális helyzetének javítása; szülőkkel való együttműködés, kapcsolattartás; családlátogatások; továbbtanulás segítése, irányítása; étkezési díjak kifizetéséhez nyújtott segélyek; tankönyvtámogatás. A fenti programcsoportok feltételezik egészségfejlesztő mentálhigiénikus, drogügyi koordinátor, iskolai védőnő, ifjúságvédelmi felelős meglétét, rendszeres beszámolási és aktualizált programkészítéssel, szervezői feladatok ellátásával. Iskolánkban működik egészségnevelési munkaközösség, rendelkezünk egészségnevelési programmal és drogstratégiával. 8. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSA Az egyén önmagához való viszonya, önmagáról alkotott képe, a személyiség belső diszpozíciói saját befogadó-alkotó tevékenysége során alakulnak ki, csakúgy, mint a személyiségére jellemző egyéb tulajdonságok. Az egyén maga határozza meg tevékenysége irányát, és aktivitásának mértéke, színvonala is nagymértékben függ az önmagával szemben támasztott elvárásoktól. A tanulónak magának is részesévé kell válnia az értékek megnevezésének, azonosításának, mert csak így értheti meg azok következményeit, ismeri meg az elsajátított tudás, készségek működését, felhasználhatóságát. A tanítás-tanulás egész folyamatában gondoskodni kell arról, hogy egyre kompetensebbnek érezze magát saját fejlődésében, sorsa és életpályája alakításában. A mai iskoláknak, így iskolánknak is egyik legjelentősebb feladata a beilleszkedés, az elfogadás hatékony segítése, mivel a tanköteles gyermekek jelentős része beilleszkedési zavarokkal, magatartási rendellenességekkel küzd, vagy különböző fogyatékosságokban szenved. Ezen problémák gyökere gyakran a nem megfelelő családi háttér. Szociális hátrányok: csonka család, munkanélküliség, 43
alacsony jövedelmi szint, nélkülözés, szülők antiszociális életvitele (alkoholizmus, családi diszharmónia), a szülők alacsony iskolázottsága, esélyegyenlőtlenség, a tanulás otthoni feltételeinek hiánya, előítélet, motiváció hiánya, lemorzsolódás, a társadalmilag elfogadott értékrend elutasítása. A szociális hátrányokból adódó személyiségi problémák megismerése, illetve az eltérő iskolai közegekből érkező tanulók felkészültségi szintjének felmérése és megismerése a felzárkóztatás alapját kell, hogy képezze. Az iskolának, mint nevelési-oktatási intézménynek, legfontosabb feladatai közé tartozik a tanulási kudarcoknak kitett tanulók felzárkóztatása, az egyenlőtlenségek csökkentése, a hozott ismeretek és készségek, valamint az ezekkel szorosan összefüggő szocializációs, viselkedésbeli és mentálhigiéniás szintekben megnyilvánuló különbségek csökkentése. A tanulás számos összetevője tanítható. A tanulási nehézségekkel küszködő tanulók esetében különösen fontos, hogy a pedagógus adjon útbaigazítást a tananyag hatékony elsajátításának módszereiről, technikáiról, akár egyénre szabott utak kidolgozása formájában. A tanulási nehézség megállapítását (a tanulók szempontjából) szakértői és rehabilitációs bizottság végzi. A tanulási vagy szociális problémákkal küzdő tanulókkal kapcsolatban legfontosabb feladatunk az okok feltárása: tanulókkal, szülőkkel egyéni beszélgetés, családlátogatás, az őt tanító tanárokkal való konzultálás, az iskolaorvossal, védőnővel, nevelési tanácsadóval való beszélgetés formájában. Fontos, hogy tanulóink sikerélményekhez jussanak, mert azok a pozitív visszacsatoláson keresztül a tanulást ösztönző folyamattá válhatnak. A felzárkóztatás lehetősége: a hátrányos helyzetű tanulókkal való fokozottabb személyes törődés, beszélgetés, önbizalmuk erősítése, a lemaradás okainak feltárása 44
a kötelező tanórák keretében differenciált foglalkozáson egyénre szabott, külön feladatok adása és több gyakorló, vagy ismétlő feladat megoldatása a tanulás tanítása, kitartásra ösztönzés az iskolai kudarcok miatti hiányzás kiszűrése, a megfelelő életrend kialakítása a tanórán kívüli időben: tanulópárok szervezése, felzárkóztató, szintre hozó foglalkozások, egyéni korrepetálás, konzultációk. A felzárkóztatásra a csoportokat évfolyamonként, képességek szerint szervezzük, gondos pedagógiai diagnosztizálás után. Az eredmények felmérését a szaktanárok végzik el félévkor és a tanév végén. 9. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG Mint ezt „Az iskola tanulóinak szociológiai helyzetképe” című fejezetben elemeztük, fokozatosan nő a hátrányos helyzetű tanulók száma. Ezért különösen fontosnak tartjuk az ő személyiségük, körülményeik megismerését és a konkrét segítségadást. Ebben a munkában kiemelt szerepet kap a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős és az osztályfőnökök folyamatos együttműködése. Ennek a sokrétű tevékenységnek a hatékonysága nagymértékben függ a szülői házzal való kapcsolattartás minőségétől. Tapasztalataink szerint a hátrányos helyzetű tanulók száma, valamint a hátrány jellege évről évre változik, ezért minden tanév szeptember végéig a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős az osztályfőnökökkel felméri a hátrányos helyzetű tanulók számát, hátrányuk okait. Ez alapján készítjük el éves programunkat és ütemtervünket a szociális hátrányok enyhítésére. A program célja, hogy segítsük az említett körbe tartozó tanulóink beilleszkedését az iskolai környezetbe és közösségbe, hogy az ismereteket egyéni ütemük szerint tudják elsajátítani. A szociálisan hátrányos helyzet jellege szerint lehet: A családi mikrokörnyezetből adódó: csonka családban felnövő gyermekek, munkanélküli szülők gyermekei, illetve átmeneti hátrányból adódó: áttelepült, lakóhelyet váltó új tanulók, tartós betegség miatt hátrányos helyzetűek. A szociális hátrányok enyhítését iskolánkban az alábbi tevékenységi formák segítik: étkezési, tanulószobai, kollégiumi ellátás igénybevételének támogatása, felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről (szülői értekezlet, fogadóóra, családlátogatás), 45
egyéb szociális juttatások (tankönyvtámogatás, ösztöndíj, táborozási és egyéb hozzájárulások stb.), pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon. A hátrányos helyzetből fakadó problémák enyhítését szolgáló tevékenységek: felzárkóztató illetve tehetséggondozó programok, drog- és bűnmegelőzési programok, polgári és katasztrófavédelmi programok, mentálhigiénés programok, pályaorientációs programok, szabadidős tevékenység, táborozások, kirándulások, 10. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI MUNKA 10.1. Iskolánkról Iskolánk 1926 óta szolgálja az oktatást és a nevelést. Ehhez megfelelő környezetet nyújt a mintegy 3,5 hektáros összefüggő terület, mely közvetlenül az 5-ös főút mellett helyezkedik el Örkény központjában. Intézményünk két fő és több kisebb épületből áll. Az iskola helyi környezeti adottságai jók, az épületegyüttes egy részben parkosított - illetve parkosítás alatt álló - területen szétszórva található. A központi parkban egy közel 40 éves örökzöldek alkotta liget található, mely megnyugvást biztosít a testnek és a léleknek egyaránt. Az iskola közvetlen környezete Az iskola Örkényen, Pest megye déli részén helyezkedik el. A környezet meghatározza az iskola miliőjét, lehetőségeit. A környező terület természetvédelmi tájai és természeti szépségei lehetőséget nyújtanak a természetet kedvelők igényeinek kielégítésére és a szakképzés számára is a környezeti nevelés fontos színteréül szolgálnak. Külső környezet: a település és a régió Örkény város egészséges környezetet biztosít lakóinak és az itt tanuló fiataloknak. A település rendelkezik szennyvíztisztító művel, és lehetőség van szelektív hulladékgyűjtésre is. A falumúzeum bemutatja a környéken élő emberek egykori életét. Örkény közelében található Magyarország Földrajzi Középpontja. Az iskola környéke természeti és kultúrtörténeti értékekben gazdag: Kiskunsági Nemzeti Park, Ócsai Tájvédelmi körzet, Tatárszentgyörgyi Ősborókás, Dabasi Turjános. Iskolai egészségnevelés - holisztikus egészségfejlesztés Felgyorsult világunk új alkalmazkodást kíván az egyéntől az élet minden területén. Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra 46
nevelésében, az egészségmegőrzésre irányuló minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Az egészségkulturáltság fejlesztésében ki kell térnünk az életvitelt szolgáló optimális feltételekre (védőfaktorok) és az ezek hiányából származó rizikófaktorok megismertetésére. Ebben az életkorban tanulóink még egészségesek, ezért az egészség védelmére és megőrzésére kell tanítanunk őket. A prevenció az egészséges életvitelhez szükséges ismeretek átadásából és készségfejlesztésből áll. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. Fel kell készíteni a fiatalokat, hogy önállóan és felelősségteljesen döntsenek életmódjukról, életvitelükről, konfliktusaikat képesek legyenek megoldani. Az ifjúsági tagozaton közel 330, 14-21 éves diák tanul. Az életkor alapján eltérő igények fogalmazódnak meg az egészségükért folytatandó munka során. Alapvető azonban, hogy az intézménybe kerüléskor az új közösség továbbvigye azokat a törekvéseket, melyek e korosztály harmonikus, kiegyensúlyozott felnőtté nevelése érdekében – az új alaptantervek szellemében – már az alapképzés során elkezdődtek. A tantestület megfogalmazta, hogy a képesség kibontakoztatásán túl a nevelés – oktatás során enyhíteni kell a szociális hátrányokat, a beilleszkedési, tanulási nehézségeket, fel kell tárni a tanulók egyéni vonásait, a feladat tehát a teljes személyiségre ható nevelés, fejlesztés. Ennek részeként a fiatalok kommunikációs és cselekvési képességét javítani kell, életmódjukat, az értékekkel történő azonosulásukat – köztük az egészséges életmód iránti igényt – fokozatosan a pozitív mintákhoz kell formálni. Az egészségesebb ifjúság felneveléséért az egész tantestület és az iskola valamennyi felnőtt dolgozója felelős. Tenni kell azért, hogy a tanulókban kialakuljon az egészség megtartására és fejlesztésére az igény. Választási lehetőségeket, mintákat bemutatva meg kell tanítani őket arra, hogyan tölthetik el kulturált módon, tartalmasan szabadidejüket. A tantestület felelőssége az
is,
hogy
minden
lehetséges
módon
elősegítse
a
fiatalok
egészségközpontú
szemléletmódjának kialakulását, biztosítva, hogy elsajátítsák az ehhez szükséges elméleti és gyakorlati tudást, kialakítva a megfelelő magatartásmódot, hogy ezzel felvértezve léphessenek át a következő iskolába vagy a munkahelyre. Az egészségnevelés szempontjából rendkívül veszélyes a serdülőkor. Sok kockázatos viselkedésforma kezdete vezethető ide vissza. Olyan „egészség-programot” kell tehát megalkotnunk, melynek lényege és célja az egészség megőrzése, ezen belül is a testi és lelki eredetű betegségek és problémák megelőzése, az „egészségben tartás” segítése. A különböző mértékben már működő tevékenységek összehangolásával, tudatos tervezéssel és fejlesztéssel, a diákok fokozott bevonásával viszonylag kis költségráfordítással is elérhető 47
lehet az, hogy a fiatalok komfortérzete az iskolában javuljon, és az itt töltött 4-6 év alatt kialakulhasson bennük az igény az egészségre és a képesség annak a megvalósítására. E munka csak hosszabb időn keresztül érheti el célját, látványos eredmények helyett tehát csak apró sikerek várnak a program végrehajtásában résztvevők számára. Környezettudatos nevelés célja és feladatai A természettudományos
kompetencia
esetében
elengedhetetlen
a
természeti
világ
alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, a technológiai folyamatoknak, valamint mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete. Az egyén képes és akar cselekedni a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében lokálisan, és globális vonatkozásban egyaránt. A környezettudatosságra nevelés átforgó célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezet megóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartó fejlődését, valamint óvja, védje a természetes és épített környezetét és olyan életvitelt alakítson ki, amely mentes a számára káros ártalmaktól. 10.2. Általános helyzetleírás A helyzetfelmérés a tanulók teljes körében végzett vizsgálat alapján készült. Lakókörnyezet Diákjaink vidéki kis- és közepes városokban, községekben, falvakban vagy külterületen élnek, így a zaj és légszennyezettség kisebb mértékben károsítja egészségüket. A fiatalok többsége többszobás, fürdőszobával ellátott lakásokban él, adottak a tárgyi feltételek a nyugodt tanuláshoz, pihenéshez és tisztálkodáshoz. Sajnos egyre nő azok száma, ahol a család a szegénység miatt nem tudja biztosítani a fiatal számára az elfogadható körülményeket. Személyes higiéné Diákjaink ápoltan, tisztán és igényesen felöltözve jelennek meg az iskolában és az iskolai rendezvényeken. Említésre méltó gondokat csak az étkezés előtti és a WC-használat utáni rendszeres kézmosás jelent, valamint főként a lányok esetében a nem az időjárásnak megfelelő öltözködés. Táplálkozás Tanulóink közel 85%-a napi 3-4 alkalommal étkezik, legalább egyszer főtt ételt fogyasztanak. Különösen a lányokra jellemző a rendszertelen táplálkozás, éheznek az ideális testsúly megtartása érdekében. Közöttük előfordul egészségre káros súlymegtartó módszerek alkalmazása is. 48
A családok jelentős hányada nem tartja fontosnak a korszerű és egészséges táplálkozást, kevés gyümölcsöt és zöldséget fogyasztanak. Sok diákunk rendszeresen fogyaszt cukrozott üdítő italokat és nagy kalóriatartalmú, de kis tápértékű „rágcsálnivalókat”. Káros szenvedélyek Dohányzás A fiatalok közel 50%-a dohányzik különböző mértékben. Ismerik ugyan a dohányzás egészségre káros hatását, de nem törődnek vele. A dohányzók családjában lényegesen magasabb a dohányos szülők és testvérek aránya. Alkoholfogyasztás Az osztályokban 30-100% között van az alkalomszerűen, esetleg rendszeresen alkoholt fogyasztók aránya. Baráti körükben nagyon magas az alkalomszerűen vagy rendszeresen alkoholizálók aránya. A fiatalok 25 %-a nyilatkozta, hogy már volt részeg. Kábítószerek Kábítószerrel kapcsolatba került diákjaink aránya az életkor előre haladtával egyes osztályokban 5%-tól 35%-ig terjed. Néhány tanulócsoportban 4-5 diák is fogyaszt kábítószert hétvégeken, sőt az elmúlt 2-3 évben megjelent a hét közbeni drogfogyasztás is. Játékszenvedély Sajnos egyre több tanuló képtelen ellenállni a pénzes játékgépeknek, 2-6-10 órán át tartó számítógépes programoknak és internetezésnek. Testi és lelki egészség Fizikai állapot Nagyon kevés a krónikus betegek száma, elvétve szednek rendszeresen gyógyszert. Osztályonként csak 1-3 fő jelezte, hogy gyakran beteg. Testsúlyával 20-30 % elégedetlen. Lelki egészség Óriási problémát jelent a lelki gondokkal küszködők magas száma. Egyes osztályokban ez eléri az 50%-ot, itt az összlétszám 30%-a foglalkozott már az öngyilkosság gondolatával is. Közülük kerülnek ki a rendszeresen betegeskedő diákok. Sok fiatal panaszkodik rendszeres fejfájásra, rágja a körmét, feszült és szorong, kilátástalannak látja életét, magányos. Többeknek nem megfelelő a kapcsolata családjával, nincsenek barátaik. Nemi élet Diákjaink többsége ismeri a nemi élet veszélyeit (AIDS, nemi betegségek, kiégés stb.). Elméleti ismereteik látszólag megfelelőek, de többen jelezték, hogy szívesen fogadnának el tanácsokat szakemberektől. Iskolán kívüli tevékenységek 49
Szórakozás, kikapcsolódás A felmérés szerint tanulóink főként diszkóba és moziba járnak hétvégeken, zenét hallgatnak, alszanak, barátaikkal beszélgetnek. Munka, tanulás Mivel diákjaink többsége falvakban él, ezért kiveszik a részüket a családi munkákból (állatok gondozása, növények ápolása, földművelés, házimunka). Csak kevesen tanulnak rendszeresen hétvégeken. Környezetünk – életünk tere Diákjaink közül többen nyilatkoztak úgy, hogy nem zavarja őket a szemetes, igénytelen, megrongált környezet, sőt észre sem veszik. Keveset tudnak a környezetszennyezés és egyes betegségek kapcsolatáról. A veszélyes hulladékokról és Földünk globális problémáiról szeretnének alaposabb ismeretekkel rendelkezni. Sport, mozgás Elkeserítők azok az adatok, amelyek a testnevelés órákon kívüli sportra és testmozgásra vonatkozóan azt mutatják, hogy nagyon kevés – és egyre kevesebb – azon fiatalok száma, akik szabadidős elfoglaltságnak a mozgást, a sportolást választják. Nemcsak a lehetőségek korlátozottságáról van szó, hanem a nevelésből adódó mozgásra való igény hiányáról. Jelenleg iskolánk közel 400 ifjúsági tagozatos diákjának még a fele sem tartja fontosnak és szükségesnek a mozgást, így nem meglepő, hogy csak 35 diákunk sportol rendszeresen, jár valamilyen edzésre. A gyenge egészségi és kondicionális állapot pedig nem kizárólag a testnevelési órán vehető észre, hanem az élet minden területén. Iskolánkban a mindennapos mozgás, sport megvalósításának egyik akadálya, hogy a tanulók nagyobb hányada vidékről jár be. A buszok menetrendje határolja be a tanítás utáni időbeosztásukat, a délutáni foglalkozáslátogatásukat. A szabadtéri aszfaltozott kézilabdapálya csak időszakosan használható, és nem optimális a sérülésveszély és az ízületekre való káros hatásai miatt. Az iskola sporteszköz ellátottsága megfelelő. 10.3. Egészségnevelési és környezeti nevelési célok és feladatok A tervezést befolyásoló tényezők Külső környezet A szülők és a Vidékfejlesztési Minisztérium a Pedagógiai Program elfogadásával támogatja azokat az alapelveket, melyekre programunk épül. 50
Belső környezet Biztosítani kell az iskolavezetés, a nevelőtestület, a diákok és a szülők támogatását a program megvalósításához (erkölcsi, szervezési, pénzügyi szempontból). 10.4. Célok és célkitűzések Általános célok: az egészségügyi és környezettudatosság kiépítése; ismeretek közlése, pontosítása a testi és lelki egészségről, bolygónk környezeti válságjelenségeiről; konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció pozitív és negatív környezeti következményeit; az egyéni képességek kiteljesítése; a beállítódások és a magatartás megváltoztatása; környezeti változások meglátása és megértése (fizikális és szociális) természet és embertisztelő szokásrendszer kialakítása; felelősségtudat embertársaik, a mikro- és makrokörnyezetük iránt – a kölcsönös függőség megértése; a belső késztetések esztétikai, érzelmi, erkölcsi megalapozása; a szokásrendszerek elmélyítése intellektuális és érzelmi hatások által; az ökológiai gondolkodás, a környezettudatos szemlélet, a holisztikus és globális szemléletmód kialakítása; az élet minőségi alkotóinak keresése, a fogyasztás ne legyen életcél, helyette az életminőség kerüljön előtérbe; az egészség és a környezet összefüggéseinek vizsgálata; a helyzetfelismerés, ok-okozati összefüggések, problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség fejlesztése; a globális összefüggések megértése; létminőség választásához szükséges értékrendek, viselkedési normák kialakítása; a beteg, sérült és fogyatékkal élő embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartás fejlesztése; felkészülés a felelősségteljes és örömteli párkapcsolatra és szexuális életre, családi harmóniára, gyermeknevelésre; figyelmet kell fordítani a felnőtté válás buktatóira; 51
legyenek tisztában a fogyasztóvédelmi és bűnmegelőzési ismeretekkel; ismerjék meg a környezet – elsősorban a háztartás, az iskola, a közlekedés és a veszélyes anyagok – leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit; tudatos hulladékkezelés; rá kell ébreszteni a tanulókat a sport, a mozgás fontosságára, szükségességére; meg kell éreztetni velük a siker örömét, a küzdelem okozta kellemes fáradtságot és elégedettséget, a pedagógus életvitele mindig legyen példa a fiatal számára. Konkrét célok: A. Egészségfejlesztés Egészségi állapot teljes körű felmérése a 9. évfolyamon Meg kell állapítani: a mentálisan veszélyeztetettek körét (pl. magatartászavar, beilleszkedési nehézségek); a krónikus betegek, súlyos vagy kisebb mértékben fogyatékosok körét (pl. cukorbetegség, allergiák); az egészséget károsító, kialakult vagy kialakulóban lévő szokásokat (pl. dohányzás, alkoholfogyasztás, mértéktelen tv nézés, rossz táplálkozási szokások); az
egészséget
várhatóan
veszélyeztető
tényezőket
(pl.
túlsúly,
tartáshiba,
mozgásszegény életmód, családi halmozódás egyes betegségeknél). A szűrés eredményei alapján követőrendszert kell kidolgozni az érintettek tanulmányi idejére (4-6 év). Az azonos módon veszélyeztetettek számára felvilágosító – nevelő tevékenységet kell szervezni (előadások, felvilágosító anyagok kézbeadása, életmód – korrekciós csoportok szervezése). Komfortérzet javítása Átvizsgálva az iskola helyiségeit és környezetét, meg kell találni azokat a lehetőségeket, amelyek kis költségráfordítással is javítják a tanulók közérzetét. Ilyen lehetőség például: ivókút az elméleti oktatási épületben, a tanítási időben várakozó tanulók részére kulturált elhelyezés, több pad az udvaron; parkosítás, fásítás az iskola udvarán és a főút melletti kerítés szakaszon; 52
még több szemetes elhelyezése a már meglévők mellé; a mosdók, WC-k tisztasága. Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Az egészségfejlesztésnek egy olyan folyamatnak kell lennie, amelynek során a teljesség igényével kell megjeleníteni az optimális állapot felé vezető utat. Táplálkozás Hazánkban kiemelkedően magas a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos betegek száma, ami nagy arányban csökkenthető a helyes táplálkozással. Egy gyermek étkezése a fejlődő szervezet igényei miatt különös gondot követel. Legfontosabb az elméleti ismeretek megléte, az iskolai étkeztetés milyensége. Az átlagos magyar étkezési szokások miatt magas a túlsúlyos fiatalok aránya, ez azonban ma már vetekszik az alultápláltság kérdésével. A súlynövekedés a serdülőkor éveiben fokozódik, erre is gondolni kell. Jó lenne elérni, hogy minden fiatal jusson olyan táplálékhoz, amire szüksége van: mind mennyiségében, mind minőségében. Módszerek: felvilágosító, ismeretterjesztő újságcikkek elhelyezése a faliújságon egészséghét megszervezése, egészséges ételekkel és italokkal táplálkozási totó (a legjobbak jutalmazása) az iskolai büfé választékának bővítése: teljes őrlésű pékáruk, ásványvizek, gyümölcsök, zöldségfélék, tejtermékek, gyümölcsteák stb. dietetikus előadása a helyes táplálkozásról, speciális diétákról étlapkészítés saláták készítése és kóstolása az iskola tankonyháján az egészséget nem károsító, a helyes étkezési szokásokat kialakító, az ideális súly elérését segítő és megtartó diéták megismertetése táplálkozási zavarok lelki okainak enyhítése, megszüntetése Mindennapos mozgás Az egészséges nemzedék felnevelése érdekében megfogalmazott alapvető követelmény minden tanuló számára, hogy az alkalmazás szintjén rendszeresen műveljék mindazon tanult tevékenységformákat, amelyekről tudják, hogy az egészség megőrzésében meghatározó szerepük van. Egyszerűbben fogalmazva: rendszeresen végezzenek testedzést. Ennek területei lehetnek a tömegsport, a szabadidős sportfoglalkozások, a sportegyesületi edzések, valamint az öntevékeny testedzés. A mozgáskultúra fejlesztése érdekében állandóan növelni kell a motorikus képességek színvonalát (erő, gyorsaság, állóképesség), hogy lehetővé váljon az 53
atlétika, torna, sportjátékok, küzdősport, úszás ismereteinek elsajátítása a teljesítőképes tudás szintjén. Ki kell alakítani a tanulókban a cselekvésbiztonság érzését, mely a fejlett mozgáskultúra eredményeként hozzájárul ahhoz, hogy a rendszeres fizikai aktivitás beépüljön életvitelükbe. Így diákjaink a természet egészségfejlesztő tényezőinek együttes hatásával életigenlő, az egészséget saját értékrendjükben kiemelt helyen kezelő személyiséggé válnak. Statisztikai adatokkal igazolható, hogy a középiskolás fiatalok felénél diagnosztizálható valamilyen rendellenesség, gerincferdülés, statikai lábbetegség. Ezek az általános iskolában kezdődő és a középiskolában fokozódó elváltozások rendszeres testmozgással, célirányos gimnasztikával megelőzhetők. Nem az a fontos, hogy minél nagyobb erőkifejtésre serkentsük a fiatalokat, hanem azzal tudunk segíteni, ha megadjuk a lehetőséget a mindennapos testmozgásra. Célunk az, hogy a fiatalok életelemévé váljon a mozgás, mert ez egészséges fejlődésük elengedhetetlen feltétele. Gyors, látványos javulásra nem számíthatunk, az apró eredményeket is meg kell becsülni, és akkor talán a mostani gyerekek gyermekei már fittebbek, egészségesebbek lesznek. Tervezet a fizikai állóképesség növelésére, a rendszeres mozgás igényének kialakításához: évfolyam- és iskolabajnokság szervezése (labdarúgás, kosár- és kézilabda, atlétika); délutáni és esti aerobic és játékfoglalkozások testnevelő irányításával főként a kollégium lakói és a helyben lakó diákjaink számára; sportnapok, diáknapok szervezése, amelyeken komoly hangsúlyt kap a testmozgás játékos formája, vetélkedők, tanár-diák mérkőzések, stb. A lelki egészség védelme - személyiség fejlődése A társadalomban egyre nagyobb számban megjelenő alternatív örömszerzési formákból (dohányzás, alkohol és drogfogyasztás) adódó problémák mind annak a következményei, hogy a teljes egészségi állapothoz oly fontos mentális egészségre, ennek fejlődésére nem fektetnek elég nagy hangsúlyt. Ezen változtatnunk kell. Az egészségfejlesztési terv részévé kell válnia a mentálhigiénés szemléletnek minden lehetséges területen. Módszerek: egészségfejlesztő mentálhigiénés csoport (munkaközösség) működtetése; iskolai pszichológus alkalmazása; egészségfejlesztő mentálhigiénikus félállásban való alkalmazásával a mentálhigiénés fejlesztés és nevelés megvalósítás: pozitív értékrend, reális énkép, önbizalom, pozitív önértékelés megvalósítása, döntéshozatali, konfliktuskezelői képességek fejlesztése; ifjúságvédelmi felelős félállásban való foglalkoztatása;
54
az iskola környezetének még igényesebbé tétele: esztétikusabb szemétgyűjtők sűrűbb elhelyezése, az osztálytermek rendszeres meszelése, igényes dekorálása; Megelőző előadások a káros szenvedélyekről: iskolaorvos, szakorvosok, rendőr, szociális munkás, egészségfejlesztő mentálhigiénikus és iskolai védőnő. a szabadidő helyes eltöltésének alternatívái: sportfoglalkozások, irodalmi kör, számítástechnikai diákkör, képzőművészeti csoport… célzott
akkreditált
programok
alkalmazása:
drog
prevenció,
dohányzás,
játékszenvedélyek, alkohol; B. Környezeti nevelés Konkrét célok - az iskola helyiségeinek tisztasága és rendezettsége - az iskola udvarának, parkjának tisztasága, gondozottsága - a kapuk környékének tisztasága - elemgyűjtés - takarékosság: vízzel, energiával - több növény a tantermekben és a folyosókon - az iskola berendezési tárgyainak, eszközeinek állapotmegóvása - takarítási nap tavasszal és ősszel - faültetés - táborozások, kirándulások és túrák - környezetvédelem jeles napjai Egészségnevelési és környezeti nevelés színterei Az egészségnevelés célja, hogy a tanuló képes legyen objektíven felmérni saját egészségi állapotát, ismerje az egészségkárosító tényezőket, azok veszélyeit. El kell érni, hogy az egészségéért tegyen valamit, alkalmazza a megtanultakat. Tanórai keretek Minden egyes tanóra lehetőséget nyújt arra, hogy az egészségnevelés és a környezeti nevelés témái előforduljanak. A szakközépiskolai és a szakiskolai képzés területén – mind a mezőgazdasági, mind a vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport esetén – a tantárgyi struktúrába minél szélesebb körben legyenek beépítve az egészségnevelés és a környezeti nevelés alapelvei. A teljesség igénye nélkül néhány lehetőség: -
Magyar nyelv és irodalom: irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékek, az ember és a természet közötti harmonikus kapcsolatok kialakulása.
-
Történelem: ismeretek a történelem és a környezetvédelem kapcsolatáról. 55
-
Idegen nyelv: az idegen nyelvű szakirodalom megismerésén keresztül a szakmájukhoz kapcsolódó környezeti problémák tanulmányozása, más országok hasonló problémái nemzetközi felelősség a környezettel szemben.
-
Matematika: környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségek.
-
Informatika (számítástechnika): használni a világhálót kutatómunkára, ismeretszerzésre, a távközlési, informatikai berendezések környezetkárosító hatásainak ismerete.
-
Biológia: egészségügyi problémák megelőzése, élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzői, környezet-egészségügyi problémák, ökológiai szemléletmód, az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzői, azok között az ok-okozati összefüggések.
-
Kémia: veszélyes anyagok, különböző technológiák hatása a természeti és épített környezetre, a környezetüket legjobban szennyező anyag, ezek használatának csökkentése, az emberi szervezetre káros anyagok és ezek szervezetre gyakorolt hatásai, tartózkodás ezek kipróbálásától.
-
Fizika: a környezeti változások magyarázata, élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés), az alternatív energiahordozók és források.
-
Földrajz: a világ globális problémái, természetvédelem-környezeti kultúra, a környezet fogalma,
a
földi
rendszer
egysége,
környezetszennyezés
formái
és
hatásai,
környezetvédelem lehetőségei. -
Testnevelés: az egészség és a környezet komplexitása, a mozgás és az egészség összefüggése.
-
Etika: a megteremtett értékek között úgy élni, hogy a lehető legkevesebb károsodást okozzák, a természet károsítása nélkül teljes életet élni, annak elengedhetetlen fontossága, hogy az utódaiknak is megfelelő életteret kell hagyniuk, a természet elemei emberi hasznosságuk fokától függetlenül is értéket képviselnek, társadalmi szolidaritás és igazságosság az egészséges környezetért.
-
Szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek (9-14. évfolyam): a szakma gyakorlásához kapcsolódó természet és környezetvédelmi ismeretek, higiéniai követelmények, szakmai ártalmak (testi és lelki), balesetek elkerülésének feltételei; a szakmai környezet terhelő hatása, munkafegyelem és technológiai fegyelem.
Tanórán kívüli lehetőségek Módszerek: Egészséghét; tanulmányi kirándulások; országos programokon és versenyeken való részvétel; 56
szakmai nap a mezőgazdasági szakmacsoport szervezésében; füvesítés; parkosítás, növények gondozása; állat- és növénykert meglátogatása; víztisztító telep meglátogatása; kirándulás nemzeti parkba, tájvédelmi körzetbe; iskolaújság létrehozása, amelyben megjelennek diákjaink témához kapcsolódó írásai; a város és környezetének megismerése, környezetvédelmi vetélkedő tartása; a hatékony energiagazdálkodás érdekében víztakarékos (időzáras) csaprendszerek; a szelektív hulladékgyűjtés kialakításával bekapcsolódás a községi szelektív hulladékgyűjtési kezdeményezésébe;
Felsőbb évfolyamosok bekapcsolódása az életmód-csoportokba Meg kell kísérelni a nem elsőévesek bevonását (felhasználva az osztályfőnökök és az iskolaorvos nem titoktartási kötelezettség alá eső információit, továbbá megadva az önkéntes csatlakozás lehetőségét a számukra készített anyagok segítségével). Diáksegítők képzése iskolai és külső segítséggel Fel kell kutatni azokat a diákokat, akik részt vennének felkészítéseken, továbbképzéseken. Vendégelőadók Az osztályfőnöki órák közül minél többre a témában jártas vendég-előadót kell biztosítani, aki lehet szaktanár vagy külső segítő is. Célkitűzések A vezetés tájékoztatása a programokról, a célok tudatosítása, források felkutatása, hálózatszervezés. A programok megismertetése és elfogadtatása a tanárokkal, a szülőkkel és a diákokkal, meggyőzésük annak hasznosságáról, önkéntes segítők bekapcsolása a végrehajtásba. 10.5. Portfólió Fejlesztés A létrehozott egészségfejlesztő-mentálhigiénés hálózat működtetése, fejlesztése.
57
Alkalmanként iskolán kívüli szakemberek bevonása a hálózat működtetésbe: szakorvosok, pszichológus, védőnő, ifjúsági ügyekkel foglalkozó rendőr, szociális munkás, dietetikus, családsegítő és gyermekjóléti szolgálat. Szinten tartás Szinten kell tartani a felmérés rendszerét, mely szolgálja az első évfolyamosok jobb megismerését. Az adatlapokat évente átvizsgálva azokat továbbra is a mindenkori igényekhez kell igazítani. A felsőbb évfolyamosokat a program indulása idején a rossz beidegződések miatt nehezebb lesz elérni. Ezért esetükben nagy szerepet kapnak az osztályfőnöki órák, az iskolai szinten szervezett programok. A legfontosabb feladatunk lesz az elért eredmények állandó figyelemmel kísérése, szinten tartása, mind az egészségnevelés, mind a környezeti nevelés terén. Megszüntetés Meg kell szüntetni azt a hibás gyakorlatot, hogy az osztályfőnök polihisztorként legyen kénytelen beszélni minden – az egészséghez és a környezeti neveléshez kapcsolódó – témáról, illetve azt, hogy nem lévén más alternatíva, inkább nem beszél ezekről. Fel kell számolni az ad hoc jellegű programokat, tervezhető folyamatokat kínálva fel helyettük. A feladatokat ne csak egy-egy lelkes pedagógus végezze, hanem team munkában többeknek kell együtt dolgoznia a közös cél érdekében, hiszen a fenti célkitűzések megvalósítása mindannyiunk oktató-nevelő munkáját idővel megkönnyíti, hatékonyabbá teszi. 10.6. Az új tevékenységi kör stratégiája A kitűzött cél elérése érdekében team-munka szükséges, melyben az iskola ez irányba elkötelezett pedagógusai összehangoltan együttműködnek. Támaszkodni kell az előző iskolák által elért eredményekre, az iskolaorvosi szakvéleményre. Ki kell építeni azokat a kapcsolatokat, melyek lehetővé teszik, hogy az iskolai szakemberek kompetenciáját meghaladó feladatok megfelelő szakemberek bevonásával valósuljanak meg. 10.7. A megvalósítás lépései 1. A program elfogadtatása. 2. Elfogadás esetén a felelős személy megbízása az iskolai egészségfejlesztési, egészségnevelési és környezeti nevelési program menedzselésével. 3. Team szervezése. Iskolánkban meg kell alakítani az egészségfejlesztő mentálhigiénés munkaközösséget. 4. Segítők bevonása a közös munkába: elkötelezett tanárok, segítő személyzet, szülők. 58
5. Külső segítők szervezése. A team munkájához célirányosan mozgósíthatók: egészségügy:
iskolaorvos,
védőnő,
szakorvosok,
szakellátás
(drogambulancia,
bőrgyógyászat); bűnmegelőzés: rendőrség; intézmények: Pedagógiai Intézet, ÁNTSZ, más középiskolák, Nevelési Tanácsadó, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Művelődési Ház, szakképzési helyek, szülők); 6. Források feltárása Pénzügyi források belső:
a fenntartó támogatása a program megvalósításához;
más célról átcsoportosítható források feltárása;
külső:
pályázatok;
helyi cégek támogatása: anyagi, természetbeni támogatások;
Humán források
belső:
speciális, a programokhoz felhasználható ismeretekkel rendelkező iskolai dolgozók és diákok felkutatása;
laikus segítők és diákok felkutatása;
az iskolában dolgozó pedagógusok példamutatása;
külső:
segítő szülők;
szakképzés gyakorlati helyei;
civil szervezetek;
7. Cselekvési terv készítése
az egyes lépések meghatározása;
a teendők sorrendjének meghatározása;
az elvégzésükhöz szükséges források számbavétele;
a team és a segítők feladatának elosztása; 59
az egyes feladategységekért felelős személyek kiválasztása, határkörük rögzítése;
a végrehajtási módozatok kidolgozása;
a határidők és számonkérés módjának rögzítése;
10.8. Hatékonyság mérése, értékelés A program megvalósításának fázisait követő rendszer kidolgozása Tudatosságváltozás szintjének mérése kérdőív, interjú, egyéni megfigyelés; érdeklődés felmérése; Ismeret- vagy attitűdváltozás kérdőív, felmérés (összehasonlítás a tevékenység előtti felmérések eredményeivel vagy referenciacsoporttal); beszélgetések az érintettekkel; valós élethelyzetekhez való alkalmazkodás vizsgálata megfigyeléssel; nyomon követő rendszer; Magatartásváltozás cselekedetek megfigyelése; időszakos „leltár” a magatartásformákról; Egészségi állapotváltozás egészségügyi mérések (kockázati típustól függően); egészségügyi statisztikák készítése; önértékelés (elért változások); Értékelés
egyéni: feladatonként önértékelés;
team szintű: félévenként szóban és írásban;
intézményi szintű: évenként szóban és írásban.
10.9. A közlekedésre neveléssel, a társadalmi bűnmegelőzéssel, az áldozattá válással, az erőszakmentes konfliktuskezelő technikákkal összefüggő ismeretek A helyi tantervnek biztosítania kell, hogy a tanulók életkorához, az egyes tantárgyak sajátosságaihoz
igazodva
a
tanulók
elsajátíthassák
az
egészségfejlesztéssel,
a 60
fogyasztóvédelemmel, a környezetvédelemmel, a közlekedésre neveléssel, a társadalmi bűnmegelőzéssel, az áldozattá válással, az erőszakmentes konfliktuskezelő technikákkal összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására az infokommunikációs technológiák alkalmazásával. Közlekedésre nevelés Gondot fordítunk a tanulók helyes közlekedésére, és az elvárható magatartásra. Ezen belül érintjük az egyes közlekedési módokon belül követendő közlekedési elvárásokat. Felkészítjük tanulóinkat a helyes, szabályos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, az utas balesetek elkerülésének módjaira. A közlekedésben való részvétel történhet:
Gyalogosan - egyénileg vagy csoportosan;
Tömegközlekedési járművel;
Saját járművel;
A helyes közlekedés szabályait és a közlekedési kultúrát permanensen tudatosítani kell a tanulókban, amely osztályfőnöki óra keretein belül valósul meg. A szakiskola mezőgazdasági szakmacsoportjának szakképző évfolyamán, önálló tantárgy keretében kap helyet a közlekedési ismeretek oktatása. A társadalmi bűnmegelőzéssel kapcsolatos program Az iskolában negatívnak minősített viselkedési megnyilvánulások a diákok, családi és/vagy iskolai kapcsolatzavaraival, érzelmi életének sérüléseivel függnek össze. Feladatunk a tanulók által adott jelzések felismerése, a viselkedési zavarok helyes értelmezése. A deviáns viselkedést magában foglaló csoportosítás szerint, a személyiség a következő kategóriákba sorolható:
Agresszivitás: pl. erőszakosság, szemtelenkedés, ellenségeskedés, verekedés, szembenállás társakkal, tanárokkal;
Regresszivitás: félénkség, szorongás, társas kapcsolatok hiánya;
Instabilitás: a hangulat labilitása, közöny, csapongó érdeklődés, gyakori és felületes kapcsolatteremtés;
Apátia: érzelmi tompaság, érdeklődésnélküliség, passzivitás;
Antiszociális viselkedés: pl. lopás, csalás;
Patológiás tünetek öngyilkosság, depresszió; 61
Iskolai problémák: az iskolai felszerelés rongálása, gyenge tanulmányi eredmény.
Célunk:
A jog és erkölcs fogalmi területeinek tisztázása;
A bűn elkövetésével kapcsolatos érzelmek számbavétele;
A bűnmegelőzés módszereinek tudatosítása, alkotó gondozásra, cselekvésre késztetés;
A bűn és a bűnözés erkölcstani vonatkozása.
A bűnmegelőzés módszerei:
felvilágosítás;
a közösség figyelmeztetése, tájékoztatása;
büntetés, „törvénykezés”;
az egyén felvértezése (készségfejlesztés: céltudat, kitartás, az akarat edzése. Hogyan mondj nemet?);
egyéni és közösségi választási lehetőségek kínálata;
vita, egyeztetés, jelenségek vizsgálata, játék, esetfeldolgozás;
a közösség probléma érzékennyé tétele;
pozitív példa, mintakövetésre késztetés;
megelőzésre nevelés;
érdeklődés elterelése büntetésen kívüli módszerekkel.
Stratégia a viselkedési problémák megoldásához:
büntető jellegű, szankciókkal befolyásoló próbálkozások;
kompenzatorikus jellegű, amely a jóvátételre épít, a „büntetés” formája az okozott kár, sérülés helyrehozása;
terápiás megoldás, amely gyógyító jellegű;
a békéltető, konfliktusmegoldó stratégia, amely pl. a tanár – tanuló között kialakult helyzetet úgy fogja fel, mint egy konfliktust és a megegyezés létrehozására törekszik.
A program megvalósítása az egészségnevelési munkaközösség-vezető irányításával történik. Áldozattá válás elkerülésének ismeretei Rendőrségi jelentések szerint a fiatalkorú bűnözők számának növekedése a közösséghez tartozás, az emberi kapcsolatok hiányának következménye. Egyre több fiatal van, akit az 62
egyéni élvezetek és az anyagi javak megszerzésének rabjai, s akiknek nincsenek valódi racionális vagy erkölcsi alapjaik, melyeken döntéseik nyugodhatnának. A tanulók egy része elidegenedik családjától, bizonytalanok és boldogtalanok. Amikor a gyerekeknek nincs biztos értékrendszerük, vagy amikor az értékek ellentmondásban vannak a családi értékekkel, gyakran az egész társadalom fizeti meg az árát. Iskolánkban is előfordulhatnak kedvetlenséggel, tanulási problémákkal küzdő tanulók. Néhányan felelőtlenül dohányozhatnak, ihatnak, drogozhatnak, élhetnek szexuális életet. Egyre több gyereknél tapasztalunk stresszre utaló jeleket, fejfájást, gyomorpanaszokat, tanulási kudarcokat. Ahogy idősödnek, sokan úgy érzik, hogy kimaradt valami fontos az életükből. Úgy érzik, hogy erőszakot vettek rajtuk. Az a félelem, hogy ha úgy érzik, hogy nem törődnek velük, akkor képtelenek lesznek valaha is önmagukon kívül másról gondoskodni. Rengeteg érzelmileg a környezetéhez alkalmazkodni képtelen gyerek nő így fel. Ebben az értékzavarban áldozatokká válhatnak tanulóink. Intézményünk az alábbi feladatokat tűzte ki célul az áldozattá válás elkerülése érdekében:
Ösztönözzük és támogatjuk azokat a tudatos magatartásformákat, amelyek a helyes egészség-magatartásformák létrejöttét és fejlesztését szolgálják.
Hozzá kívánunk járulni annak a feltételrendszernek a megteremtéséhez, amely a teljes – testi-lelki – embert egész életvitelében az egészség választására ösztönzi.
Emberismeret, önismeret, társadalomismeret.
Az önsegítésre képessé tenni.
Az ifjúság segítésben látjuk a legfontosabb feladatunkat. Feladatkörünkbe tartozik még:
Felvilágosítás, mentálhigiénés tevékenység;
Problémafeltáró tevékenység;
Szemléletformálás tanulságos esetekkel;
Az erkölcsös emberré válás személyiség-lélektani feltételeit megteremteni:
Önismeretre nevelés:
személyiségünk megismerése önmagunk elemzésén keresztül;
önmagunk megismerése mások segítségével.
Önfejlesztés:
Önbizalom;
Akarat nevelése. 63
Önkontroll, önuralom, önfegyelem, állhatatosság, kitartás:
Önuralom: érzelmeink, indulataink, testünk feletti uralmat jelenti.
A szükséglet-kielégítés késleltetésének megtanítása, gyakoroltatása.
Önfegyelem: a fegyelem ne külső késztetés eredménye legyen, hanem az ember saját akarata fejeződjön ki benne, hogy kellemesnek érezze azt, ezáltal rászokik a helyes viselkedésfajtákra.
Állhatatosság, kitartás: rendszeres erőkifejtést kívánó feladatvégzés. Képessé tenni arra, hogy a kudarcok után valamit újra kezdjünk.
Segítségnyújtás a szenvedélybetegeknek, áldozatoknak: Civil szervezetekkel; fejlesztő programokkal, tréningekkel, mentálhigiénés foglalkozásokkal. Az erőszakmentes konfliktuskezelő technikákkal összefüggő ismeretek Az iskola feladata, hogy felkészítse tanulóit konfliktusaik megoldására. Fontos, hogy a tanuló ismerje a konfliktuskezelés feltételeit, szabályrendszerét, amelyek betartása segíti a feleket az elfogadható megoldások megtalálásában.
A felek tudják meghatározni, milyen típusú konfliktusban vesznek részt.
Legyenek tudatában az erőszak okaival és következményeivel, ismerjenek alternatívákat az erőszakra.
Ne kerüljék el, hanem vállalják a konfliktust.
Tiszteljék önmagukat és partnerüket, tiszteljék önmaguk és partnerük szükségleteit.
Tudjanak különbséget tenni az érdekek és az általuk képviselt álláspontok között.
Tanulmányozzák kölcsönösen egymás érdekeit, hogy azonosítani tudják a közös és összeegyeztethető érdekeket.
Úgy közelítsék meg egymás konfliktusban álló érdekeit, mint az együttműködés által megoldható problémát.
Figyeljenek egymás kommunikációjára, próbálják meg minél érthetőbben közölni az információkat.
Kontrollálják egymás szubjektivitását, sztereotípiáit, hamis ítéleteit, percepcióit, melyek az akut konfliktusok gyakori tartozékai.
Fejlesszék önmaguk konfliktuskezelő képességeit.
Legyen reális önismeretük, ismerjék saját reakcióikat konfliktushelyzetben.
A konfliktuskezelés folyamatában maradjanak mindvégig erkölcsös emberek.
A konstruktív konfliktuskezelés igénye az iskolai konfliktusok esetén reális elvárásnak minősül. 64
10.10. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Elsősegélynyújtó hely és személy kijelölése A kollégiumban az orvosi szoba, a főépületben a titkárság előtt található előtér az elsősegély nyújtására szolgáló helyiség. Ezen helyeknél kihelyezésre került az „Elsősegélynyújtó hely” figyelmeztető tábla, és mellette szerepel az elsősegélynyújtó neve. Mind a kollégiumban, mind a főépületben egy-egy fő elsősegélynyújtó személyt nevez ki az intézmény vezetője. Elsősegélynyújtónak olyan munkavállalót kell kijelölni, aki a munkaidő nagy részében az adott munkaterületen tartózkodik, továbbá alkalmas a feladat ellátására, és tanfolyamon a szükséges ismereteket megszerezte. Azaz, aki: − elsősegély-nyújtási ismeretekből - szakmai képzés keretében, a foglalkozásegészségügyi szervezet (orvos) egyetértésével elsősegély-nyújtásra jogosító módon kiképzett, oktatott és vizsgázott, − oktatási intézményeknél - az elsősegély-nyújtási ismeretek megszerzése céljából szervezett tanfolyamokon vizsgát tett. A két évnél régebben vizsgázott személy akkor minősül kiképzettnek, ha a részére az ismeretfelújító oktatás (továbbképzés) folyamatosan megtörtént. A munkahelyi elsősegély-nyújtással kapcsolatos képzés és továbbképzés költségei a munkáltatót terhelik. Az elsősegélynyújtók személyéről a munkavédelmi megbízott nyilvántartást vezet. Az elsősegélynyújtó felszerelés Mindkét épületben, továbbá a mezőgazdasági tanműhelyben az ott foglalkoztatott létszámnak megfelelő nagyságú és állandóan feltöltött – MSZ 13553 szabványnak megfelelő - mentőládát kell készenlétben tartani. Ennek megfelelően II. kategóriájú elsősegély-felszerelés (mentőláda), továbbá a kollégium orvosi szobájában egy hordágy is elhelyezésre kerül. A hordágyat és mentőládákat úgy kell elhelyezni, hogy szennyeződéstől védett helyen és szükség esetén könnyen elérhető legyen. Az elsősegélynyújtó felszerelés beszerzése, karbantartása, valamint az elhasznált, lejárt vagy használhatatlanná vált eszközök azonnali pótlása a munkavédelmi megbízott jelzése alapján a iskola gondnokának a feladata. A felszerelés beszerzését úgy kell megtervezni, illetve végrehajtani, hogy a munkaterület még átmenetileg se legyen ellátatlan. Az elsősegélynyújtó felszereléseket, eszközöket a munkavédelmi szemlék alkalmával ellenőrizni kell. Elsősegélynyújtás Az elsősegélynyújtásra szoruló személyt lehetőleg a kijelölt elsősegélyhelyen kell ellátásban részesíteni. Ha az ellátásra szoruló személyt az állapota miatt nem lehet az elsősegélyhelyre 65
juttatni, a kiképzett elsősegélynyújtót alkalmas módon (pl. telefonon, személyesen) értesíteni kell a szükséges beavatkozásról. Az értesítés vételekor az elsősegélynyújtó köteles az őt tájékoztató személyt utasítani a megérkezéséig teendő intézkedésekre. Az elsősegélynyújtást a munkahelyen kijelölt vagy a leghamarabb elérhető kiképzett elsősegélynyújtó köteles elvégezni, de szükség esetén minden munkavállaló köteles képességeinek és ismereteinek megfelelően az azonnali elsősegélyre szoruló személyt ellátásban részesíteni. Gondoskodni kell a veszélyforrás megszüntetéséről (pl. az elektromos berendezés feszültségmentesítése, gázömlésnél a gáz elzárása, ajtók és ablakok kinyitása, mérgező anyaggal szennyezett ruházat levétele). Az elsősegélynyújtó köteles az elsősegélynyújtás után: − ha a sérült járóképes, orvosi ellátása végett szakrendelésre küldeni; − ha járóképtelen, orvoshoz (gyógyintézetbe) szállíttatni. Az elsősegélynyújtást, a sérült állapotát az elsősegélynyújtó köteles az ellátásban részesített munkavállaló közvetlen munkahelyi felettesének és a munkavédelmi megbízottnak bejelenteni. Munkabalesetnél az elsősegélynyújtás és az esetleg szükséges műszaki mentés érdekében a helyszínt csak a mentéshez indokolt mértékben szabad megváltoztatni. Az elsősegélynyújtás kivitelezése során a szakszerű ellátás megtételét követően írásban rögzíteni kell az eseményt a Munkahelyi baleseti naplóban. A feljegyzés az alábbiakat kell, hogy tartalmazza: a) a sérült/beteg neve, születési dátuma, anyja neve, TAJ-száma b) az esemény rövid leírása c) az alkalmazott elsősegély rögzítése, pontos dokumentálása d) intézkedések e) az ellátást végző neve, elérhetősége Az elsősegélynyújtás tényéről, a sérült állapotáról az elsősegélynyújtó köteles az ellátásban részesített munkavállaló közvetlen munkahelyi felettesét értesíteni. Ha szükségessé válik a beteg mentőknek vagy orvosnak történő átadása, akkor az elsősegélynyújtónak feladata tájékoztatni az ellátás részleteire kiterjedően az átvevő egészségügyi szakembert. A szervezeti egységek esetében az elsősegélynyújtók létszámát úgy kell meghatározni, hogy együttesen értékelni kell a) a szervezeti egységnél zajló munkafolyamatok veszélyességi kockázatát, b) az egy időben várhatóan jelenlévő munkavállalók és tanulók maximális számát, 66
c) a munkavégzés helyéül szolgáló épületek adottságait, Az elsősegélynyújtók számának elegendőségéről és a kijelölt helyiség megfelelőségéről az intézmény munkavédelmi előadója győződik meg. Az elsősegélynyújtó képzés minimális tárgyi feltételei a) kötözéshez, sebellátáshoz, törésrögzítéshez szükséges anyagok MSZ I-IV. mentődoboz tartalmának megfelelően, b) hordágy, alkalmi mentéstechnikai eszközök c) oktatástechnikai eszközök, e) szemléltető anyagok, eszközök, plakátok, f) oktatási segédletek Az elsősegélynyújtás szakmai ismeretanyaga Az elsősegélynyújtás helye a társadalomban és munkahelyeken A biztonság szavatolása az elsősegélynyújtásban A helyszín felmérésének jelentősége és módja Az eszmélet megítélése, eszméletlenség Az átjárható légutak biztosítása, légzés vizsgálata Mentőhívás Alapszintű újraélesztés Légúti idegentest okozta fulladás ellátása Sebzések, elsődleges sebellátás Vérzések és azok csillapítása Rándulás, ficam és csonttörés ellátása (rögzítési technikák) Égési sérültek ellátása, áramütés A szívtáji panaszok, cukorbetegség, allergiás reakciók ellátása Agyi vérellátási zavarok, epilepszia Sokk felismerése és ellátása Mérgezések, vegyi sérülések Betegfektetés, mozgatás Munkahely szerinti speciális elsősegélynyújtás Számonkérés: szimulált gyakorlati helyzet megoldása 2 tagú vizsgabizottság előtt. 67
Az elsősegélynyújtó továbbképzésen való részvétel éves tervezését a munkavédelmi felelőssel, továbbá az érintett szervezeti egységek vezetőivel egyeztetve készítjük el. A továbbképzés sikeres elvégzését a kijelölt oktatási szervezet igazolja, melyről igazolást állít ki és ad át a résztvevőknek. Az elsősegélynyújtásra kijelölt helyiségekben el kell helyezni a mentéshez szükséges fontosabb telefonszámokat. Ha a kiképzett elsősegélynyújtó bármely ok miatt nem érhető el, az elsősegélyre szoruló személy, vagy az esetet legelőször észlelő személy köteles haladéktalanul mentőt hívni és az elsősegélyt megkezdeni. 11. ISKOLAI FOGYASZTÓVÉDELEM A szociális és társadalmi kompetencia fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, a tudatos fogyasztói magatartással kapcsolatos területek. Kiemelt feladat a felkészítés a felnőtt életre, amelyben a fogyasztói kultúra kialakítása is jelentős szerepet kap. A fogyasztóvédelmi oktatás célja „A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.”(NAT) Az iskolai nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket, a fenntartható fogyasztás és az egyéni érdekeik kapcsolatát. Képessé kell, hogy váljanak a rendelkezésre álló erőforrásokkal való gazdálkodásra, beleértve a pénzzel való bánni tudást is. A társadalom számára is nélkülözhetetlen, hogy tagjaiban pozitív attitűd alakuljon ki az értékteremtő munka, a javakkal való gazdálkodás és a gazdasági ésszerűség iránt. A cél elérését a fenntarthatóság, azon belül a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, elterjesztése és a fenntarthatóságnak a mindennapi életünkben fogyasztóként való képviselete jelenti. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és erősítéséről van szó, amelyek gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoznak magukban. Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakításának elősegítése, a jogaikat érvényesíteni tudó, a közéletben részt vevő és közreműködő fiatalok képzése. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek,
68
mint például a vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség szoros összefüggése, az ún. Cselekvési kompetenciák fejlesztése.(NAT) Fogyasztói magatartásunk sokféle hatás mentén, a szociális tanulás útján alakul, fejlődik. A tudatos fogyasztóvá válás és az ennek megfelelő magatartás kialakítása hosszú, sokoldalú folyamat. Ennek során az egyén megismeri a fogyasztási javakat és szolgáltatásokat, megtanulja, hogyan viselkedjen a piaci viszonyok között, hogyan legyen képes fogyasztói érdekeinek érvényesítésére a természeti erőforrások védelme mellett. A fogyasztói mintáknak a fenntarthatóság irányába történő fejlődése szempontjából a nevelésoktatás különösen nagy jelentőségű. Mivel ismereteket kell elsajátíttatni, készségeket, hozzáállást, értékrendet kell formálni a fenntartható fogyasztás érdekében, ezért a gyermekkorban elkezdett fejlesztés döntő hatású. A kamaszkorban már megjelenik a jogérzék, kellő fejlesztés esetén a jogismeret, a szolgáltatásismeret, a fogyasztói értékrend és a vállalkozásismeret is. A fogyasztás elemi meghatározója a család. A fogyasztói szokások tekintetében az otthonról hozott hatások a legélénkebbek, ezért is fontos a szülők, a családok bevonása a nevelési folyamatba. A napi gazdasági tapasztalatok, a gazdasági élet mind alaposabb és tudatosabb megismerése és megértése segít a fenntarthatóság eszméjének elfogadtatásában. Az emberek sokszor az olcsó, akciós termékeket részesítik előnyben, általában keveset költenek kultúrára, utazásra, erősen differenciálódnak abból a szempontból is, hogy mennyire akarnak, vagy tudnak megtakarítani. E gyakorlattal szemben a fenntarthatóság irányába ható fogyasztói minták kialakítását segítheti a korrekt sokoldalú tájékoztatás és információáramlás. Az iskolai programokban a pszichológiai mozgatókra, és a helyes értékrend alakítására kell a hangsúlyt fektetni. A fenntartható fogyasztás nem annyira tudományos vagy technikai kérdés, hanem inkább az értékek választásával, a tudatos beállítódással kapcsolatos viszony. Az értékek formálásában lényeges mozzanatok:
a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése
az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása,
a természeti értékek védelme.
Fontos továbbá a fogyasztás során:
a tájékozódás képessége,
a döntési helyzet felismerése és
a döntésre való felkészülés.
Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket e területen való eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a 69
fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. A fogyasztóvédelmi ismeretek oktatását ki kell terjeszteni az energiaszolgáltatás és a pénzügyi (banki, biztosítási, pénztári) szolgáltatások területére is. A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében különösen fontos, hogy a középiskola befejezésekor a diákok értsék, valamint a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat: Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás: Olyan viselkedés, melyet a szuggesztív marketinghatásoktól való távolságtartás képessége, a fogyasztói szükségletek folyamatos mérlegelése, továbbá a felmerülő fogyasztói problémák megértésének, kommunikálásának és megoldásának képessége és készsége jellemez. Ökológiai fogyasztóvédelem: Az elmúlt években sokan felismerték, hogy a környezeti problémáink túlnyomó többségének gyökere a mai fogyasztói társadalmunkban keresendő. Mind a javak pazarló előállítási technológiája, mind pedig fogyasztásunk gyakran ön- vagy csupán vállalati profitcélú volta, mennyisége, valamint annak összetétele hozzájárul erőforrásaink feléléséhez és természeti környezetünk elszennyezéséhez E szemlélet a környezet szempontjait is figyelembe veszi, ökológiailag tudatos fogyasztókat nevel, akik vásárlási választásaikkal egyben ökológiai környezetük megtartására törekednek. Környezettudatos fogyasztás: kiegyensúlyozottan dinamikus középút az öncélú, bolygónk erőforrásait gyorsulva felélő fogyasztás és a környezeti erőforrásokat nem kizsákmányoló fogyasztás között. Fenntartható fogyasztás: A szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon történő felhasználása, amely a jelenleginél jobb általános társadalmi életminőséget eredményez, de közben minimálisra csökkenti a természeti források és a mérgező anyagok használatát, valamint a hulladék- és szennyező anyagok kibocsátását az adott szolgáltatás, illetve termék teljes életciklusa során, annak érdekében, hogy a jövő nemzedékek szükségletei – és egészsége – ne kerüljenek veszélybe. Preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem: Amikor a vevő már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre. A vásárlás során az alábbiakra kiemelt figyelmet kell fordítani: az alkalmazott reklám, annak hatékonysága; az élelmiszerek fogyaszthatóságának, eltarthatóságának kérdése, lejárt fogyasztási idejű élelmiszerek esetén mi a teendő? a lejárt fogyasztási idejű élelmiszerek egészségre gyakorolt hatása; 70
a Vásárlók Könyve, az abban szereplő bejegyzések sorsa; a biztonsági őrök feladata, hatásköre a kereskedelmi egységekben. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban Tanórai foglalkozásaiba beépíthető fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak. Matematika: banki, biztosítási vagy üzemanyag-fogyasztási számítások; Fizika: mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany, gáz, víz mérőórák); Földrajz: eltérő fogyasztási struktúrák és szokások; Magyar: reklámnyelv, feliratok; a reklám kommunikációs csapdái; Biológia: génmódosított élelmiszerek (GMO), amíg egy élelmiszer a boltba kerül, táplálkozás-kiegészítők és divatjaik, egészséges táplálkozás; Kémia: élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok); vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerű és tudatos használatuk; Informatika: elektronikus kereskedelem (e-kereskedelem), internetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia; Történelem: EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám története stb. Tantárgyközi projektek (pl. Hogyan készül a reklám? A zsebpénz) Tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedők, versenyek, rendezvények)
Iskolán kívüli helyszínek (piaci séták, üzletek, bankok látogatása).
Hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel).
Az iskola fogyasztóvédelmi működése (az iskola, mint fogyasztó, és mint piac), az ezzel kapcsolatos foglalkozások.
Módszertani elemek Valószínűleg akkor járunk a legjobban, ha az amúgy is zsúfolt iskolai tantervbe nem a hagyományos módszertani elemekkel és merev tanórai keretek között folyó oktatásból préselünk bele még többet, hanem bizonyos készségek fejlesztésével a fenntarthatóság és a fenntartható fogyasztás területén. Ilyen készségek: a kritikus gondolkodás, az egyéni és csoportos döntéshozás és a problémamegoldás. A készségfejlesztésnek tartalmazni kell az egyén és társadalom viszonyáról szóló információgyűjtés, információfeldolgozás, a feldolgozott információk alapján való döntés és végrehajtás módszereit.
71
A fogyasztói szokásalakítás egyik fontos célja a szülők és a helyi közösségek együttműködésének megnyerése és bevonása az iskolai nevelési programokba. Így a családok és közösségek fenntartható fogyasztásra való törekvése is kialakulhat. A tudatos fogyasztóvá nevelés gyakorlatában a szülők lehetnek a pedagógus legfontosabb segítői és viszont. Amennyiben rendszeresen adunk az áruismerettel, vásárlással, fogyasztói döntésekkel kapcsolatos házi feladatokat, bizonyos idő után segíthetünk abban, hogy a gyerekek minél tudatosabban éljék meg családjuk fogyasztói szokásait. Az adatkezelési szabályokat betartva ismereteket gyűjthetünk a családok vásárlási szokásairól. Az információk adott esetben lehetővé teszik azt is, hogy a pedagógus pozitívan befolyásolja a család vásárlói magatartását. A hagyományostól eltérő tanulásszervezési formák alkalmazása, projektprogramok indítása megfelelő keretet teremthet a fogyasztóvédelem oktatásának, a kritikus, független gondolkodás fejlesztésének. Fontos hogy a diákok e módszereket minél többször alkalmazzák, napjainkban tipikus helyi és globális problémákon keresztül.
Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól
Riportkészítés az eladókkal
Médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika
Egyéni és csoportos döntéshozatal
Helyi, országos- és EU-s szabályozások tanulmányozása
Adatgyűjtés, adatfeldolgozás, információrögzítés csoportmunkában
Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, egyéni és csoportos döntéshozatal értékeléssel
Egy pénzintézet és egy energiaszolgáltató tevékenységének megismertetése, a tapasztalatok kiértékelése
Szimulációs játék, esettanulmány
Viták, szituációs játékok (eladói és vásárlói érdekek összehangolása, jellemző piaci magatartások felismerése és elsajátítása, fogyasztói kosár készítése)
12. A
Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés) PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES, A NEVELŐ-OKTATÓ
MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE
1. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges helyiségek, bútorzatok és egyéb berendezési tárgyak, valamint egészség- és munkavédelmi eszközök felsorolását a nevelési-
72
oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. 2. A tananyag feldolgozását segítő szemléltetést, valamint a tanulói tevékenységet az osztálytermekben és a szaktantermekben az alábbi alapfelszerelések és eszközök szolgálják: írásvetítő, fali vetítővászon, televízió, videomagnó, projektor; laptop; DVD lejátszó; interaktív tábla; kazettás magnetofon, CD lejátszó. 3. A tanórai oktató és nevelőmunkát segítő taneszközöket (különféle tárgyak, eszközök és információhordozók, valamint az egyéni fejlesztést szolgáló speciális eszközök) a „Funkcionális taneszköz-jegyzék” alapján tantárgyanként a 2. sz. melléklet tartalmazza. 13.
A
SZÜLŐ,
TANULÓ,
ISKOLAI
PEDAGÓGUS
EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK
FORMÁI,
TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI
Az iskola kitűzött nevelési céljait csak a szülőkkel való folyamatos együttműködéssel, az értékrendek összehangolásával érheti el. Ehhez társul a tanulók érdekeinek, érdeklődésének figyelembevétele. Kapcsolattartásunk a kölcsönös bizalmon és tájékoztatáson alapul. Közös munkánk intézményes formái: az iskolaszék, a szülői munkaközösség és a diákönkormányzat. Természetesen
nélkülözhetetlen
a
mindennapi
nevelőmunkában
megnyilvánuló
kapcsolattartás, mely elsősorban az osztályfőnöki tevékenységen keresztül valósul meg. Az együttműködés alapvető formája A szülők részéről: véleménynyilvánítás, javaslattétel, együttműködő magatartás, a problémák megbeszélése, közös megoldások keresése, szponzori és alapítványi támogatás, Iskolánk részéről: Szülői értekezlet Feladata: a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, a szülők tájékoztatása
az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,
az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásáról,
a helyi tanterv követelményeiről,
az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,
saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, 73
a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,
az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról,
a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé.
Fogadóóra Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal (otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.). Családlátogatás Feladata a diák életterének megismerése, tájékozódás életviteléről, szokásairól, a családi körülményeiről. A látogatás lehetőséget nyújt az egyéni problémák megbeszélésére, tanácsadásra. Egyéni beszélgetések Az osztályfőnök, szaktanár egyéni beszélgetést kezdeményezhet a szülővel - természetesen ez a jog a szülőt is megilleti - a tanulóval kapcsolatban felmerült problémák megbeszélésére. Iskolai SZMK Az egész iskolai közösséget érintő témákban tartanak megbeszéléseket az egyes osztályokat képviselő szülők. Nyílt nap Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. Írásbeli tájékoztató Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy az Intézményi Székkel. Az intézményi közösségek együttműködésének továbbfejlesztési lehetőségei Fontosnak tartjuk a közösségek közötti kommunikáció fejlesztését, amelyek partnereink elégedettségét növelik összhangban pedagógiai célkitűzéseinkkel. 74
Pedagógusok -
Havonta munkaközösségi értekezletek tartása;
-
Szükség esetén, de félévente legalább egy alkalommal nevelőtestületi értekezlet tartása;
-
Team-munka erősítése (az intézményi célok elérése érdekében; projektek; pályázatok stb.);
-
Nevelőtestületi kirándulások.
Diákok -
A munkaközösségi és nevelőtestületi értekezleteken felmerült a tanulókat érintő ügyekről az osztályfőnökök és a csoportvezető nevelőtanárok tájékoztatják az érintett tanulókat;
-
A tanulókat az intézmény életéről, az intézmény munkatervéről, illetve az aktuális feladatokról az intézmény igazgatója, a diákönkormányzatok vezetői és az osztályfőnökök
tájékoztatják:
az
igazgató
évente
legalább
egyszer
a
diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzatok vezetőségének ülésén; a diákönkormányzatok vezetőségének
ülésén
vezetője és
a
havonta
egyszer
diákönkormányzat
a
diákönkormányzatok
faliújságán
keresztül;
az
osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. -
A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban és írásban) tájékoztatják.
-
A diákok vélemény-nyilvánítási, egyetértési, javaslattételei, döntési jogaikat a jogszabályokban
meghatározottak
szerint
gyakorolhatják.
Kérdéseiket,
véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az intézmény vezetésével, a nevelőtestülettel, a tanárokkal és az Intézményi Székkel. A DÖK vezetői részt vesznek az Intézményi Szék munkájában, a kibővített intézményvezetői értekezleteken. -
Pálóczi-napok, diáknap szervezése az intézményben;
-
Tanár-diák sportrendezvények, osztálykirándulások szervezése.
-
A szülőket az intézmény egészének életéről, az intézmény munkatervéről, az
Szülők aktuális feladatokról az igazgató és az osztályfőnökök tájékoztatják: az igazgató legalább félévente egyszer a Szülői Munkaközösség ülésén vagy a szülői értekezleten; az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein.
75
-
A szülők és a pedagógusok együttműködésének fórumai az előzőkben ismertetett: szülői értekezlet; fogadó óra; családlátogatás; nyílt nap; írásbeli tájékoztató. HELYI TANTERV
14. A TANULÓCSOPORTOK SZERVEZÉSÉNEK ALAPELVEI Iskolánk 1998. szeptember 1-től szakközépiskolai és szakiskolai formában működik. A Közoktatási Törvény útmutatása szerint szétválasztottuk az alapműveltséget megalapozó és a szakmai vizsgára felkészítő képzést a szakközépiskolai és a szakiskolai oktatás esetében is, majd 2012. szeptember 1-jétől bevezettük a Köznevelési törvény rendelkezései alapján az előre hozott szakképzést. Szakközépiskola: A hozzánk felvett tanulókat a szakközépiskolai képzés keretében a NAT és a kerettantervek követelményeire épülő helyi tantervnek megfelelően oktatjuk. A tanulók a közismereti tantárgyak mellett szakmai elméleti és gyakorlati tárgyak oktatásában részesülnek. A szakközépiskolai képzés végén a tanulók közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgát tehetnek, felkészítésük a választott vizsga típusának megfelelően történik. A tantárgyi struktúrákat a kerettanterv tantárgyai alkotják. Iskolánkban az alábbi kötelező, illetve választható érettségi tantárgyakat oktatjuk: kötelező vizsgatantárgyak: magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem és idegen nyelv (angol, német); választható vizsgatantárgy lehet bármely, iskolánk helyi tanterve alapján oktatott tantárgy. A 2012/2013. tanévben indult szakközépiskolai évfolyamok esetén az érettségi vizsga kötelező és szabadon választható tantárgyai a köznevelési törvény előírásai szerint módosulnak 2016-tól. Az érettségi vizsga után a tanulók számára lehetőség nyílik a felsőoktatásban való továbbtanulásra, illetve szakmai specializációs képzés keretében szakképesítés megszerzésére. Iskolánk a vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportban nyújt képzési lehetőséget az érettségire épülő szakképesítések területén az alábbi szakmában: - 52 811 02 1000 00 00 – Vendéglős (kifutó rendszerben) - 54 811 01 – Vendéglátásszervező-vendéglős (felmenő rendszerben). Szakiskola: A szakiskolai képzés keretében a tanulókat a 9-11. évfolyamon a NAT és a kerettantervek követelményeire épülő helyi tanterv alapján oktatjuk. A képzési idő egyharmadában 76
közismereti, kétharmadában szakmai képzésben részesülnek tanulóink. A közismereti képzés túlnyomó része a 9. évfolyamra helyeződik. A szakmai gyakorlati képzés a 9. évfolyamon az intézmény tanműhelyeiben, 10-11. évfolyamon a tanműhelyekben, valamint gazdálkodó szervezeteknél, vállalkozóknál valósul meg. A szakiskolai képzés a szakképesítésnek megfelelő szakmai vizsgával zárul. A szakiskola tanulója a szakmai vizsga letételét követően két év alatt középiskolában készülhet fel az érettségi vizsgára. A kötelező tanulási időn túl igénybe vehető iskolai szolgáltatások a következők: kollégium; tanulószobai foglalkozás a 9-10. évfolyamon (napi 2 óra, amennyiben a szülő igényli a gyermeke számára), felkészítés tanulmányi versenyre; felkészítés egyéb, tanulóknak hirdetett versenyekre; kötetlen tárgyú konzultáció tanárral (más iskolai szakemberrel); korrepetálás; speciális tanfolyamok (KRESZ, hegesztő, számítástechnika); tanulmányi kirándulás; egyéni, öntevékeny könyvtárhasználat; öntevékeny számítógép-használat; sportkör; szakkörök; tornaterem, edzőterem, sportpálya egyéni használata; kulturális és sportrendezvényeken való részvétel; énekkar; diáknapok; hitoktatás; környezeti nevelés. Valamennyi igénybe vehető iskolai szolgáltatás - a speciális tanfolyamok kivételével, amelyek önköltségesek - térítésmentes. Szociális szolgáltatások: reggeli ügyelet; reggeli étkeztetés; 77
ebédelési lehetőség; segélyezés a rászoruló diákoknak; egészségügyi szűrővizsgálat; egyéb szociális, mentálhigiénés ellátás. 15. TANTÁRGYI TANTERVEK A kerettantervek alapján készült helyi tanterv felmenő rendszerben, fokozatosan kerül bevezetésre. Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkező tanévekben az alábbi helyi tantervek alapján folyik az oktatás: HT2008: A szakiskolában az 1/2006. (VI.29.) OKM rendelettel, a szakközépiskolában (nappali tagozat) a 2/2008. (II.8.) OKM rendelettel, a felnőttek középiskolájában (levelező tagozat) a 23/2001. (VII. 20.) OM rendelettel kiadott kerettanterv alapján készült helyi tanterv, amely 2008 szeptemberétől érvényes. 2010. szeptember 1-jétől a HT2008 szakközépiskola (nappali tagozat) vendéglátásidegenforgalom szakmacsoportos elméleti és gyakorlati órái 9. évfolyamtól felmenő rendszerben módosulnak, amelyet a 3. számú melléklet 1. rész (a) kiegészítése tartalmazza. HT2012: A szakiskolában a Nemzetgazdasági Minisztérium szakképzési kerettantervi ajánlásairól megjelent közleménye, valamint a szakiskolai közismereti kerettanterv tervezete, a szakközépiskolában (nappali tagozat) a 2/2008. (II.8.) OKM rendelettel, valamint
a
vendéglátás-turisztika
szakmacsoport
esetén
a
Nemzetgazdasági
Minisztérium vendéglátásszervező-vendéglős szakképesítésre közleményben kiadott kerettantervi ajánlása, a felnőttek középiskolájában (levelező tagozat) a 23/2001. (VII. 20.) OM rendelettel kiadott kerettanterv alapján készült helyi tanterv, amely 2012 szeptemberétől érvényes. HT2013: A szakiskolában a Nemzetgazdasági Minisztérium szakképzési kerettantervi ajánlásairól megjelent közleménye, valamint a szakiskolai közismereti kerettanterv tervezete, a szakközépiskolában (nappali tagozat) a 2/2008. (II.8.) OKM rendelettel, valamint
a
vendéglátás-turisztika
szakmacsoport
esetén
a
Nemzetgazdasági
Minisztérium vendéglátásszervező-vendéglős szakképesítésre közleményben kiadott kerettantervi ajánlása, a felnőttek középiskolájában (levelező tagozat) a 23/2001. (VII. 20.) OM rendelettel kiadott kerettanterv alapján készült helyi tanterv, amely 2013 szeptemberétől érvényes.
78
TANÉV 2013-2014 2014-2015 2015-2016
Szakiskolai évfolyamokon ÉVFOLYAM 9. 10. HT2013 HT2012 HT2013 HT2013 HT2013 HT2013
11. HT2012 HT2012 HT2013
Szakközépiskolai évfolyamokon ÉVFOLYAM TANÉV 2013-2014 2014-2015 2015-2016 2016-2017
Általános műveltséget megszilárdító szakasz 9. 10. HT2013 HT2012 HT2013 HT2013 HT2013 HT2013 HT2013 HT2013
Általános műveltséget elmélyítő szakasz 11. 12. HT2008 HT2008 HT2012 HT2008 HT2013 HT2013 HT2013 HT2013
Felnőttek középiskolája (levelező tagozat) ÉVFOLYAM TANÉV 2013-2014 2014-2015 2015-2016 2016-2017
Általános műveltséget megszilárdító szakasz 9. 10. HT2013 HT2013 HT2013 HT2013 HT2013 HT2013 HT2013 HT2013
Általános műveltséget elmélyítő szakasz 11. 12. HT2012 HT2008 HT2013 HT2012 HT2013 HT2013 HT2013 HT2013
A szakiskolai közismereti, a nappali és levelező tagozatos szakközépiskolai tantárgyi tanterveket a 3 sz. melléklet tartalmazza. A felnőttek középiskolája levelező tagozatának tantárgyi tantervei kiemelve (félkövér betűstílussal) tartalmazzák azokat a tananyagokat, melyeket a tanulóknak az otthoni felkészülésük során önállóan kell elsajátítaniuk. 16. ÓRATERVEK 2008 szeptemberétől, a szakközépiskola és a szakiskola 9. évfolyamán felmenő rendszerben bevezetésre került óraterveket, a HT2008-ban meghatározott kerettantervek tantárgyi rendszere és óraszáma alapján állítottuk össze. A 2010-ben indult szakközépiskolai vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportos képzésben a szakmacsoportos oktatás a HT2008 2010-től felmenő rendszerben életbe lépő kiegészítése szerint módosult. 2012. szeptember 1-jétől a szakközépiskola képzésben a Nemzetgazdasági Minisztérium 79
vendéglátásszervező-vendéglős képzésére kiadott kerettantervi ajánlásokat beépítettük a vendéglátás-turisztika szakmacsoportos oktatásba. A szakiskola 9-11. évfolyamán kialakított óratervek a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében kiadott szakképzési kerettantervi ajánlások, valamint a szakiskolai közismereti kerettanterv tervezetek alapján készültek. A mezőgazdaság szakmacsoport esetén a
Növénytermesztési
gépüzemeltető,
gépkarbantartó
szakképesítés
szakmai
és
vizsgakövetelménye alapján összeállított szakmai programmal egészítettük ki a közismereti óratervet. 2013. szeptember 1-jétől a szakiskolában a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC., a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, az adott szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII.27.) NGM és a 41/2013. (V. 28.) VM rendelet alapján készült szakképzési, valamint a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendeletben kiadott közismereti kerettanterv szerint folyik a képzés. A szakközépiskola 9-12. évfolyamán kialakított óratervek a 2/2008. (II.8). OKM rendelettel kiadott kompetencialapú kerettanterv alapján készültek. A szabadon tervezhető órákat: a 11-12. évfolyamon az idegen nyelv óraszámainak növelésére használjuk fel, a szakiskola 9-10. évfolyamán a matematika és a magyar nyelv és irodalom tantárgy óraszám növelésére fordítjuk, amellyel az anyanyelvi és a matematikai kompetenciák fejlesztését kívánjuk elősegíteni. A szakközépiskolai szakmai orientációs és alapozó képzésben a 10/2003. (IV.28.) OM rendelettel kiadott kerettantervben a vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportra, valamint a mezőgazdaság
szakmacsoportra
meghatározott
tantárgyakat
tanítjuk,
illetve
2010.
szeptemberétől a vendéglátás idegenforgalom szakmacsoportos szakmai képzés keretében a vendéglős szakképesítés egyes tananyagegységeit építettük be a helyi tantervünkbe. 2012. szeptember 1-jétől a vendéglátás-turisztika szakmacsoportban, a vendéglátóipar ágazat keretében a vendéglátásszervező-vendéglős kerettantervi ajánlásainak megfelelően történik. A szabadon tervezhető órákat ebben az esetben a szakmai óraszám növelésére fordítottuk. 2013. szeptember 1-jétől a szakközépiskolában a 9-12. évfolyamon az ágazathoz tartozó, érettségihez kötött szakképesítések közös elemeinek tartalmát magában foglaló szakmai 80
elméleti és gyakorlati oktatás folyik, az egységes kerettanterv szerinti közismereti képzés mellett. A nem kötelező időkeret terhére szakköröket, felzárkóztató, fejlesztő és tehetséggondozó foglalkozásokat szervezünk. Ezen kívül minden évfolyamon az idegen nyelv és informatika tantárgyak, valamint a szakiskolában a gyakorlati oktatás csoportbontását is ezen órakeret terhére tervezzük. A tanulókat a helyi tanterv nem kötelezi valamely választható foglalkozáson való részvételre. Az iskola a szakköröket, a felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozásokat, valamint az egyéb iskolai szolgáltatásokat - előzetes felmérés alapján - a tanulók változó igényei szerint szervezi. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27. §a alapján a tanulók heti kötelező óraszáma és az osztályok engedélyezett heti időkeret különbözete terhére a tehetség kibontakoztatására, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására, a beilleszkedési, tanulási nehézség, magatartási rendellenességgel diagnosztizált tanulók számára differenciált fejlesztést biztosító egy–három fős foglalkozásokat szervezünk a 6. mellékletben meghatározott szerint. Az emelt szintű oktatáshoz igénybe vehető óraszámokat a 243/2003. (XII.17.) Korm. rendelet 3.§ (5) bekezdése szerint állapítottuk meg: Az emelt szintű érettségi tantárgyak óraszámai 11. évfolyam 12. évfolyam Tantárgy Emelt szint Emelt szint Magyar nyelv és irodalom 5 5 Történelem 4 4 Idegen nyelv 5 5 Matematika 5 5 Földünk és környezetünk 4 4 Biológia 4 4 A képzések óratervét a mezőgazdasági és a vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportban, valamint a levelező tagozaton a következő táblázatok tartalmazzák:
81
Szakközép isk ol ai ó ra ter v vend égl á tás- id egenf o rgal om szakmacsop or t a 20 10/ 20 11. t an é vt ől a 9 . é vf ol yamtól f elmen ő ren dsze rb en a 2 012/ 2 01 3. tan év től a 10. évf ol y amtó kifu tó ren dszerb en Tan tár gyak É v f o l y a m o k M e g je gy zés 9. 10. 11. 1 2. Magyar nyel v és i rod al om 4 4 4 4 KÉ T ört énel em 2 2 2 3 KÉ Áll ampol gá ri i sm eret ek T ársa dal omi sm eret és et ika 1 Id e gen nyel v* 3 3 3+0 .5 s z 3 +0. 5 s z KÉ Mat emati ka 3 3 3 3 KÉ Ének-z ene 1 1 Raj z és vizuál is kultúra 1 1 Oszt ál yfőnöki 1 1 1 1 Test nevel és 2,5 2,5 2,5 2, 5 Fiz ika 2 2 Föl dünk és környez et ünk 1 2 Bi ol ó gi a 2 2 Kémi a 2 1 Inform ati ka* 1 1 2 2 Közi sm ereti t árgya k összesen 22, 5 2 2,5 22 22 Vend égl át ó és turizmus i sm . + 2 2 Sz ál l od ai ismeret ek + 2 2 + Marketi ng 2 2 Mi nőségbiz t osí t ás – 3 42/ 1. 1/ 142 81 06 nőségbiz t osí t ás – 3 42/ 1. 2/ 142 8Mi 1 06 et és és gaz dálkod ás ismeret – Vez 2 342/ 5 .0/ 14 70-06 Gaz dálkod ási ismeret ek – 2 342/ 3 .0/ 14 29-06 Él elmi sz er ismeret ek – 2 342/ 2 .0/ 14 29-06 Él elmi sz eran yag ismeret – 1 342/ 3 .0/ 14 70-06 Ét el-it al készí t ési ismeret ek – 1 342/ 4 .0/ 14 70-06 Gyako rl at* 2gy Szakm ai ori ent áci ó szakm a5 5 8 csoport os id alők apozó Kö tel ező eret okt at ás 2 7,5 27, 5 30 Sz akkör, konz ul t áci ó 1,5 1,5 4 Felz á rkóz t at ás, fej l eszt és 2 2 2,5 Tehet séggond oz ás 1,5 1,5 4 Csoport b ont ás 7 7 7,5 Nem kötel ező id ők eret 12 12 18 Együ tt 3 9,5 39, 5 48 KÉ: kötelező érettségi tárgy * Minden évfolyamon csoportbontásban tanítjuk. + A három tantárgy kizárólag együtt választható érettségi vizsgatárgyként sz: A szabadon tervezhető időkeret terhére. gy: Gyakorlat
2gy 8 30 4 2, 5 4 7, 5 18 48
82
Szakközép isk ol ai ó ra ter v vend égl á tás- id egenf o rgal om szakmacsop or t a 20 12/ 20 13. t an é vt ől a 9 . é vf ol yamtól f elmen ő ren dsze rb en Tan tár gyak 9.
É v f o l y a m o k 1 0. 11.
M e g je gy zés 12.
Magya r nyelv és i r odal om
4
4
4
4
KÉ
T ö rt énel em
2
2
2
3
KÉ
T á rsad al omismeret és eti ka
-
-
1
-
Id egen nyelv*
3
3
3
3
KÉ
Mat em at ika
3
3
3
3
KÉ
Ének-zene
1
1
-
-
R aj z és vi zuál i s kul túra
-
-
1
1
Osz t ál yfőnöki
1
1
1
1
Testnevel és
5
5
5
5
Fi zi ka
2
2
-
-
Föl dünk és körn yez etünk
1
2
-
-
B i ol ógi a
-
-
2
2
Kémi a
2
1
-
-
Info rmat ika*
1
1
2
2
25
25
24
24
K özism eret i t árg yak összesen R endez vényi sm eret
-
-
-
1
1
1
1sz
2 gy
1 +1 s z gy
-
-
Ma rket ing a gyakorl at b an*
-
-
-
2 gy
Alkalm az ot t sz ámít ást e chni ka*
-
-
-
1 gy
Él elmisze r i sm eret
1
1
1
-
Termel és elmél et Termel és gyakorl at*
1 -
1 1 +1 s z gy
1 2 gy
1sz 2 gy
Üzl et i gaz dál kodás I.
-
-
2
2
Üzl et i i degen nyelv*
-
-
K öt el e ző id őkere t
6 31
7 32
8 32
11 35
Sz akkör, konzult áci ó
1,5
1, 5
4
4
2
2
2,5
2,5
É rt ékesít és elmél et É rt ékesít ési gyakorl at*
Á gazat i szak ké pzés
Fel z árkózt at ás, fe j l esz t és Tehetsé ggondoz ás
1
sz
1
sz
gy
2 gy
1,5
1, 5
4
4
Csopo rt bont ás
6
8
8
12
Nem kötel e ző id őkere t
11
13
18, 5
2 2,5
E gyü t t
42
45
50, 5
5 7,5
KÉ
KÉ: kötelező érettségi tárgy * Minden évfolyamon csoportbontásban tanítjuk. + A három tantárgy kizárólag együtt választható érettségi vizsgatárgyként sz: A szabadon tervezhető időkeret terhére. gy: Gyakorlat
83
Szakközép isk ol ai ó ra ter v mezőga zd asá g szakmacsop or t a 20 08/ 20 09. t an é vt ől a 9 . é vf ol yamtól f elmen ő ren dsze rb en a 20 12/ 20 13. t an é vt ől a 11. évf ol yamtól kifu tó ren dsze rb en
Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Történelem Állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv* Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Testnevelés Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika* Közismereti tárgyak összesen Agrometeorológia és talajtan Az állattenyésztés alapjai Műszaki alapismeretek + A növénytermesztés alapjai + Tájékozódás a munkaerőpiacon A kertészet alapjai + A takarmányozás alapjai + Gazdálkodási ismeretek + Szakmacsoportos alapozó gyakorlatok Szakmai orientáció szakmacsoportos alapozó oktatás Kötelező időkeret Szakkör, konzultáció Felzárkóztatás, fejlesztés Tehetséggondozás Csoportbontás Nem kötelező időkeret Együtt
9. 4 2 3 3 1 1 2,5 2 1 2 1 22,5 0.5 0.5 2 -
É v f o l y a mo k 10. 11. 12. 4 4 4 2 2 3 1 3 3 + 0,5 s z 3 +0, 5 s z 3 3 3 1 1 1 1 1 1 2,5 2,5 2,5 2 2 2 2 1 1 2 2 22,5 22 22 1 1 1 0,5 1 1 0,5 -
-
-
1 1 -
0,5 0,5 2
2gy
2gy
4gy
4gy
5
5
8
8
27,5 1,5 3 1,5 6 12 39,5
27,5 1,5 3 1,5 6 12 39,5
30 3 3 2,5 9,5 18 48
30 3 3 2,5 9,5 18 48
Megjegyzés KÉ KÉ KÉ KÉ
KÉ: Kötelező érettségi tárgy. * Minden évfolyamon csoportbontásban tanítjuk. + A három tantárgy kizárólag együtt választható érettségi vizsgatárgyként sz: A szabadon tervezhető időkeret terhére. gy: Gyakorlat
84
Szakközép isk ol ai ó ra ter v mezőga zd asá g szakmacsop or t a 20 12/ 20 13. t an é vt ől a 9 . é vf ol yamtól f elmen ő ren dsze rb en
Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Történelem Állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv* Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Testnevelés Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika* Közismereti tárgyak összesen Agrometeorológia és talajtan Az állattenyésztés alapjai Műszaki alapismeretek + A növénytermesztés alapjai + Tájékozódás a munkaerőpiacon A kertészet alapjai + A takarmányozás alapjai + Gazdálkodási ismeretek + Szakmacsoportos alapozó gyakorlatok Szakmai orientáció szakmacsoportos alapozó oktatás Kötelező időkeret Szakkör, konzultáció Felzárkóztatás, fejlesztés Tehetséggondozás Csoportbontás Nem kötelező időkeret Együtt
É v f o l y a mo k 9. 10. 11. 12. 4 4 4 4 2 2 2 3 1 3 3 3 3 3 3 3 3 1 1 1 1 1 1 1 1 5 5 5 5 2 2 1 2 2 2 2 1 1 1 2 2 25 25 24 24 0.5 0.5 1 2 1 1 0,5 1 1 0,5 -
-
1 1 -
0,5 0,5 2
2gy
2gy
4gy
4gy
5
5
8
8
30 1,5 3 1,5 6 12 42
27,5 1,5 3 1,5 6 12 42
30 3 3 2,5 9,5 18 50
30 3 3 2,5 9,5 18 50
Megjegyzés KÉ KÉ
KÉ KÉ
KÉ: Kötelező érettségi tárgy. * Minden évfolyamon csoportbontásban tanítjuk. + A három tantárgy kizárólag együtt választható érettségi vizsgatárgyként sz: A szabadon tervezhető időkeret terhére. gy: Gyakorlat
85
Szakközépiskolai óraterv levelező tagozat a 2008/2009. tanévtől a 9. és 10. évfolyamtól felmenő rendszerben Évfolyam/tantárgyak
9.
10.
11.
12.
Megjegyzés
Anyanyelv/kommunikáció
0,5
0,5
0,5
1
KÉ
Magyar irodalom
1,5
1,5
1,5
2
KÉ
Matematika
1,5
1,5
1,5
2
KÉ
Fizika
0,5
0,5
0,5
-
Kémia
0,5
0,5
0,5
-
Földünk és környezetünk*
0,5
0,5
0,5
-
Biológia
0,5
0,5
0,5
-
1
1
1
2
0,5
0,5
0,5
-
Informatika
-
-
0,5
0,5
Filozófia
-
-
-
0,5
Idegen nyelv
3
3
3
3
Összesen
10
10
10,5
11
Történelem Társadalomismeret
KÉ
KÉ
KÉ: kötelező érettségi tárgy * A földünk és környezetünk tantárgy programja 2 illetve 3 tanév alatt is tanítható. A 2012. szeptember 1-jétől bevezetésre került szakiskolai óraterveket a szakmai program tartalmazza. 17. A TANKÖNYVEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A taneszközök kiválasztásánál fontos szempont, hogy az eszközök szolgálják a tevékenységközpontú, kommunikatív oktatást. A műveltségterületek sajátosságaihoz igazodva a taneszközök minden fajtája megjelenhet, de természetesen a nyomtatott eszközök (tankönyv, munkafüzet, stb.) túlsúlya megmarad.
86
A tankönyvválasztás elvei iskolánkban: csak olyan könyvet, digitális tananyagot vagy más információhordozót rendelünk meg, melyet tankönyvvé nyilvánítottak és felvettek a hivatalos tankönyvjegyzékbe. Fontos, hogy a választott tankönyv NAT-, és kerettanterv-kompatibilis legyen; minden tankönyvtámogatásra jogosult tanulónak biztosítani tudjuk a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból történő tankönyvkölcsönzéssel, a tanulószobán elhelyezett tankönyvekhez való hozzáféréssel; a tanuló számára a szaktanárok által kijelölt tankönyv- és taneszköz-csomag anyagi vonzata szülői jóváhagyást igényel, megrendelés kizárólag írásos szülői beleegyezéssel adható le; a felhasznált papír és más anyagok jó minőségűek, tartósak legyenek; a tankönyv megfelelő tipográfiával, betűformával, betűmérettel, kiemelési rendszerrel rendelkezzen; színalkalmazása, olvashatósága, nyomása megfelelő legyen; a tankönyv ábra- és képanyaga megfelelő segítséget kell, hogy nyújtson az előzetes ismeretek
aktiválásához,
az
információk
rendszerezéséhez,
jelenségek
összehasonlításához, folyamatok, összefüggések, problémák megértéséhez, valamint a tanulók értékre neveléséhez; fontos szempont a választásnál, hogy a tankönyv kérdései, feladatai megfelelő feltételeket
biztosítsanak
a
tanulási
célokban
meghatározott
projektalapú,
problémamegoldó, ismeretszerző és ismeretalkalmazási készségek és képességek fejlesztésére; a tényleges tankönyvi ismeretanyagot bemutató szövegek a tanulók életkorából következő fejlettségi szintnek megfelelő mondatszerkesztéssel, szóhasználattal rendelkeznek; a tankönyvnek tartalmaznia kell a tananyagban tárgyalt tudományos szakszavak, szakkifejezések, a mindennapi nyelvben nem használatos kifejezések rövid értelmezését; legyen alkalmas a differenciált foglalkozásra és motiválja a tanulót; a műveltségterületek koncentrációja a tankönyv tartalmi struktúrájában és tárgyalt ismeretanyagában egyaránt meg kell, hogy jelenjen. 18. AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI 87
18.1. Az iskolába lépés Ifjúsági oktatás, nappali tagozat Az iskolánkba történő jelentkezés az általános iskolai jelentkezési lap elküldésével automatikusan történik. A tanuló felvételéről való döntés a felvételi pontok számításával történik. Az elérhető maximális felvételi pontszám 100 pont, amely teljes egészében a hozott pontokból tevődik össze. A 7. osztály év végi és a 8. osztály félévi eredményei alapján magyar irodalom, magyar nyelv, matematika, történelem és idegen nyelv tantárgyakból (helyettesítő tantárgyak sorrendje: földrajz, biológia, fizika) az érdemjegyek megkétszereződnek és összeadódnak. A végleges felvételi rangsort a felvételi pontszám alapján állapítjuk meg. Sikeres felvétel esetén, a beiratkozáshoz a tanulónak rendelkeznie kell érvényes bizonyítvánnyal, mely tanúsítja az általános iskola 8. osztályának elvégzését, valamint az előírt egészségügyi alkalmassággal. Amennyiben a tanuló felvételét az iskola elutasítja, felülbírálati kérelemmel lehet fordulni – az iskola igazgatóján keresztül – az intézmény fenntartójához, az elutasítás kézhez vételétől számított 15 napon belül. Abban az esetben, ha a tanuló szakmai vizsga letételét követően az érettségi vizsga megszerzése céljából kívánja folytatni tanulmányait, a korábbi 9-10. évfolyamon elért eredményeinek beszámításával, folytathatja tanulmányait az érettségire történő felkészülés céljából. Felnőttoktatás, levelező tagozat A felnőttoktatás levelező tagozatának 10. évfolyamára felvehető az a tanuló, aki 10. évfolyamra épülő szakképzésben vett részt és szakmai bizonyítvánnyal rendelkezik. Ennek hiányában a tanuló csak a 9. évfolyam követelményeiből tett eredményes osztályozó vizsga után kezdheti meg tanulmányait a levelező tagozatos, érettségi vizsgára felkészítő képzésben. A tanulók felvételüket az e célra rendszeresített, az iskolánál beszerezhető, szabályosan kitöltött jelentkezési lapon kérhetik. A jelentkezési lap mellé csatolni kell az iskolai végzettséget igazoló bizonyítványt és a felvételi követelményeknek való megfelelést igazoló egyéb iratokat is. A személyi adatokat személyi igazolvány alapján kell ellenőrizni. A felvételi kérelmek ügyében az igazgató dönt. A felvett tanuló beiratkozása a tanév megkezdése előtt az igazgató által megjelölt napon történik. A beiratkozás díjtalan. A magasabb osztályba lépő, valamint az évfolyamot ismétlő tanulókat nem kell újból beírni. Szakképzés 88
A szakképzésbe – a képzés jellegétől függően - bekapcsolódhat az a tanuló, aki az alább felsorolt követelmények közül a választott képzéshez szükséges feltételeknek eleget tesz: 1. Mezőgazdaság szakmacsoport (utoljára a 2012/2013. tanév során) a) 31 521 20 0010 31 04 – Növénytermesztő gépüzemeltető, gépkarbantartó és 31 521 01 0010 31 03 – Mezőgazdasági gépszerelő, gépjavító az 1/11. évfolyamon: - betöltötte a 16. életévét, - a 8. osztályt sikeresen elvégezte, vagy a képzés megkezdéséhez szükséges bemeneti kompetenciákkal rendelkezik, - egészségügyileg alkalmas. b) 31 521 20 0010 31 04 – Növénytermesztő gépüzemeltető, gépkarbantartó az 1/9. évfolyamon: - részt vett a felvételi eljárásban, - a 8. osztályt sikeresen elvégezte, vagy a képzés megkezdéséhez szükséges bemeneti kompetenciákkal rendelkezik, - egészségügyileg alkalmas. 2. Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport (utoljára a 2012/2013. tanév során) a) 33 811 03 1000 00 00 – Szakács és 33 811 03 1000 00 00 – Pincér: - betöltötte a 16. életévét, - a 10. évfolyamot sikeresen elvégezte, vagy a képzés megkezdéséhez szükséges bemeneti kompetenciákkal rendelkezik, - egészségügyileg alkalmas. b) 52 811 02 1000 00 00 – Vendéglős: - érettségi vizsga. -
egészségügyileg alkalmas.
3. Mezőgazdaság szakmacsoport a) 34 521 08 – Mezőgazdasági gépész, 34 621 01 Gazda, 34 811 02 Mezőgazdasági gazdaasszony, falusi vendéglátó
részt vett a felvételi eljárásban,
a 8. évfolyamot sikeresen elvégezte, a képzés megkezdéséhez szükséges bemeneti kompetenciákkal rendelkezik, egészségügyileg alkalmas. 4. Vendéglátás-turisztika szakmacsoport a) 34 811 03– Pincér, 34 811 04 – Szakács és 34 811 05 – Vendéglátó eladó - részt vett a felvételi eljárásban, 89
- a 8. évfolyamot sikeresen elvégezte, a képzés megkezdéséhez szükséges bemeneti kompetenciákkal rendelkezik, - egészségügyileg alkalmas. b) 54 811 01 – Vendéglátásszervező-vendéglős: - érettségi vizsga. - egészségügyileg alkalmas. 18.2. Felsőbb évfolyamra történő továbbhaladás feltételei Adminisztratív feltétel, hogy a tanulónak érvényes – az előírt tanulmányi követelmények teljesítését tanúsító - bizonyítvánnyal kell rendelkeznie. A továbblépés szempontjából az iskolára jellemző releváns (meghatározó) periódus a tanév. A továbblépés feltétele a tanév során szerzett folyamatos értékelés, vagy a periódus végén átfogó, írásos és szóbeli értékelés során megállapított, megfelelő teljesítmény. A felsőbb évfolyamra való továbbhaladás feltétele az előző év sikeres elvégzése. A magasabb évfolyamra lépésről a nevelőtestület dönt. Ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér az évközi érdemjegyek átlagától, akkor a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, akkor az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja. Amennyiben a tanuló nem teljesítette valamely tantárgyból a követelményeket, azaz a tanév végén legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, az intézmény által meghatározott időpontban, legkésőbb folyó év augusztus 31-ig lehetősége van javítóvizsga letételére. A sikeres javítóvizsga után tanulmányait a következő, magasabb évfolyamon folytathatja.
90
18.3. Az átvétel feltétele A képzési rendszerünkbe belépni kívánó tanulók átvételéről az igazgató dönt. Tanuló átvételére a tanév közben abban az esetben van lehetőség, ha a Köznevelési törvényben előírt létszámok lehetőséget biztosítanak erre. Az átvételhez a tanuló év végi, vagy félévi bizonyítványát be kell mutatni. Kiskorú tanuló átvételét szülő és tanuló együtt kérheti írásban. Különböző iskolatípusokból történő átvétel különbözeti vizsga letételéhez kötött, abban az esetben, ha van olyan tantárgy, amelyet a tanuló nem tanult a korábbi iskolájában. A különbözeti vizsgát egy hónapon belül köteles a tanuló letenni. Indokolt esetben az igazgató hosszabb felkészülési időt is engedélyezhet. Az átvételt az igazgató helyhiány miatt azonnal megtagadhatja. 18.4. A tanévtől eltérő továbbhaladási lehetőségek A Köznevelési törvény 57.§ (3) alapján lehetőséget biztosítunk a tanévtől eltérő továbbhaladásra. A tanuló az iskola igazgatójának engedélyével, az iskola kettő vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti. Amennyiben nem az összes tantárgyból, hanem egy vagy több tárgyból kívánja egy tanév alatt két vagy több évfolyam követelményeit teljesíteni, a fentihez hasonló módon teheti azt. A szülő kérése alapján az igazgató legfeljebb egy alkalommal engedélyezheti az évfolyam megismétlését akkor is, ha a tanuló eredményesen befejezte az évfolyamot. Ily módon a szakképzési évfolyam nem ismételhető meg. 18.5. Az érettségi, illetve a szakmai vizsgára bocsátás feltételei A tanulónak érvényes, – az előírt tanulmányi követelmények teljesítését tanúsító bizonyítvánnyal kell rendelkeznie. A tanuló részére a 33 811 02 1000 00 00 azonosító számú Pincér, a 34 811 03 azonosító számú Pincér, a 33 811 03 1000 00 00 azonosító számú Szakács, a 34 811 04 azonosító számú Szakács, a 34 811 05 azonosító számú Vendéglátó eladó, a 34 521 08 azonosító számú Mezőgazdasági gépész, a 34 621 01 azonosító számú Gazda, valamint a 34 811 02 azonosító számú Mezőgazdasági gazdaasszony, falusi vendéglátó megnevezésű képzés során szintvizsga szervezhető, illetve kötelezően szervezendő. Amennyiben a szintvizsgát a kamara szervezte, úgy az iskolarendszerű szakképzésben résztvevő tanuló szakmai vizsgára bocsátásának feltétele az eredményes szintvizsga.
91
19. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI Ifjúsági oktatás, nappali tagozat Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktantárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az
ellenőrzés
kiterjedhet
a
régebben
tanult
tananyaghoz
kapcsolódó
követelményekre is. A szakképző évfolyamokon, a 2008 szeptemberétől, valamint a későbbi tanévek során felmenő rendszerben bevezetésre kerülő szakképesítések esetén, az osztályozás alapegysége minden esetben a tantárgy, akár tananyagegységekből, akár különböző tananyagegységek tananyagelemeiből épül fel. A tanulói teljesítmények értékelésére a minimum és a maximum között egységesen az alábbi skálát alkalmazzuk: Szakközépiskola 0%-33% = 1 34%-50% = 2 51%-75% = 3 76%-89% = 4 90%-100% = 5
Szakiskola (közismeret) 0%-29% = 1 30%-46% = 2 47%-71% = 3 72%-85% = 4 86%-100% = 5
Szakiskola (szakképzés) 0%-50% = 1 51%-60% = 2 61%-70% = 3 71%-80% = 4 81%-100% = 5
Az értékelés közlésére a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által rendszeresített nyomtatványokat alkalmazunk (napló, ellenőrző könyv, bizonyítványok). Az értékelés rendszeressége a tanév során: A folyamatos értékelés megköveteli, hogy az egyes tantárgyakból lehetőség szerint havonta egy, de félévente legalább 2 alkalommal érdemjeggyel kell minősíteni a tanuló tárgyi tudását. Érdemjegy adható a szóbeli feleletre, írásbeli, kiscsoportos munkára, óraközi munkára, otthoni és projektmunkára. Az értékelés ideje és módja: A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlődött- e vagy hanyatlott – az előző értékeléshez képest. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének formái és követelményei, a tanulói tudás értékelésmódja tanév közben, illetve tanév végén azonos. 92
A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli (legalább két érdemjegy félévente), félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök – az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével végzi. Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét értesíteni kell. Az érdemjegy, illetőleg az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. Az érdemjegyek és osztályzatok a következők: a tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) a tanuló magatartásának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) a tanuló szorgalmának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: Példás (5) az a tanuló, aki: a házirendet betartja, társait is erre ösztönzi; a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik; kötelességtudó, feladatait teljesíti; önként vállal feladatokat és azokat teljesíti; tisztelettudó; társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik; az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz; óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet; nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása; megbízható, pontos, segítőkész, fegyelmezett. Jó (4) az a tanuló, aki: a házirendet betartja; a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik; feladatait a tőle elvárható módon teljesíti; feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti; 93
az osztály és az iskolai közösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt; nincs írásbeli intője vagy megrovása; társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben tisztelettudó, udvarias; fegyelmezett, segítőkész, általában megbízható, pontos. Változó (3) az a tanuló, aki: az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be; a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik; feladatait nem minden esetben teljesíti; előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva, közösségi munkába csak vonakodva vesz részt; a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik; igazolatlanul mulasztott; osztályfőnöki intője van. Rossz (2) az a tanuló, aki: a házirend előírásait sorozatosan megsérti; feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti; magatartása fegyelmezetlen, rendetlen; társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik; viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza; több alkalommal igazolatlanul mulaszt; több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése. A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. Iskolánkban a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: Példás (5) az a tanuló, aki: képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; tanulmányi feladatai minden tantárgyból rendszeresen elvégzi; a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi; munkavégzése pontos, megbízható; a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz; 94
taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza. Jó (4) az a tanuló, aki: képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; rendszeresen, megbízhatóan dolgozik; a tanórákon többnyire aktív; többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti; taneszközei tiszták, rendezettek. Változó (3) az a tanuló, aki: tanulmányi eredménye elmarad képességeitől; tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti; felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik; érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja; önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik. Hanyag (2) az a tanuló, aki: képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében; az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg; tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen; feladatait többnyire nem végzi el; felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek; a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül; félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen. A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. Felnőttoktatás, levelező tagozat A tanulók tanulmányi előrehaladásáról tanév közben szóbeli feleletek, házi dolgozatok, valamint iskolai dolgozatok alapján, továbbá az év végi vizsga keretében kell meggyőződni. A tanév folyamán félévente két-két érdemjeggyel kell értékelni a hallgatók teljesítményét. Az év végi vizsga az érettségi vizsgarend szerint írásbeli és/vagy szóbeli lehet. 95
Az év végi vizsgára bocsátás feltétele, hogy év közben minimum négy (féléves tantárgy esetén minimum kettő) értékelése legyen. Az év végi vizsga tételeit a szaktanár állítja össze. Az írásbeli vizsga tartama tantárgyanként 60 perc, amely kivételes esetben meghosszabbítható. A szóbeli vizsgát az írásbeli vizsga kijavítása utáni napokban, arányosan elosztva kell lebonyolítani. Az írásbeli dolgozat eredményét a tanulóval a szóbeli vizsgán közölni kell. Elégtelen érdemjegyű írásbeli esetén a tanuló felkészültségét az írásbeli anyagrészből is meg kell vizsgálni. A tanulói teljesítmények értékelésére a minimum és az maximum között egységesen az alábbi skálát alkalmazzuk: 0 - 35: elégtelen 36 - 55: elégséges 56 - 75: közepes 76 - 89: jó 90 - 100: jeles Az évközi érdemjegyekből év végén egy osztályzattal kell minősíteni az évközi munkát. Ez a jegy és az év végi vizsgán kapott érdemjegy számtani közepe adja a bizonyítványba kerülő osztályzatot. Az a tanuló, aki valamely tantárgy beszámolóját elmulasztotta vagy megszakította, utólagos beszámoló engedélyezését kérheti az igazgatótól. Az igazgató határozza meg az utólagos beszámoló időpontját. Azt a tanulót, aki képességeihez mérten példamutató magatartást tanúsít, vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy iskolai, illetve iskolán kívül tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti. Az iskolai jutalmazás formái Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: szaktanári dicséret, 96
osztályfőnöki dicséret, igazgatói dicséret, nevelőtestületi dicséret. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén szaktantárgyi teljesítményéért, példamutató magatartásáért, kiemelkedő szorgalmáért, példamutató magatartásáért és kiemelkedő szorgalmáért dicséretben részesíthetők. Az egyes tanévek végén kiemelkedő tanulmányi eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki dicséretben részesülnek. Az
iskolán
kívüli
versenyeken,
vetélkedőkön,
illetve
előadásokon,
bemutatókon
eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. Pálóczi Emlékérmet kap az a tanuló, aki a négy év alatt kiemelkedő munkát végzett (tanulmányi átlaga 4,5 felett volt), magatartása, szorgalma példaértékű volt minden tanuló számára. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. Azt a tanulót, aki tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy a házirend előírásait megszegi, vagy igazolatlanul mulaszt, vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének büntetésben lehet részesíteni. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. 20. AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁSOK FORMÁI, RENDJE, KORLÁTAI Írásbeli beszámoltatás formái: szódolgozat: idegen nyelvből, idegen szavak elsajátítását ellenőrző dolgozat. 97
számonkérő dolgozat: egy-egy napi lecke, feladat ellenőrzése. témazáró dolgozat: egy témát lezárva, a témához tartozó egész tananyag tudásáról adnak számot a tanulók. Az írásbeli feladatok formái: feladatlap; tesztlap; esszé; Írásbeli beszámoltatás rendje: A szódolgozat, a számonkérő dolgozat rendjét a szaktanár dönti el (figyelembe véve, hogy egy osztállyal legfeljebb három, témazáróval egybeeső napon, legfeljebb kettő esetben íratható). A témazáró dolgozatot a tanmenetben előírt időpontban írják meg a tanulók. A dolgozat íratásának tényét a szaktanár egy héttel előbb jelzi a tanulóknak, figyelembe véve, hogy egy nap egy osztály egynél több témazáró dolgozatot ne írjon. A dolgozatokat a szaktanárnak három héten belül ki kell javítania. A témazáró dolgozatok érdemjegyeit a naplóba pirossal írjuk be. A félévi, illetve év végi értékelésnél a szaktanár a témazáró dolgozatok érdemjegyeit súlyozottan veheti figyelembe. Iskolánkban, a félévi és év végi értékelésnél, az alábbi átlageredmények esetén, a tanulókat a feltüntetett érdemjeggyel kell minősíteni. A határértéket el nem érő teljesítmény esetén, a pedagógus szakmai szempontok alapján dönthet a kedvezőbb érdemjegy megadásáról. Az átlageredmények értékelésének alapjául szolgáló határértékek
21.
AZ
szakiskolai osztályokban
szakközépiskolai osztályokban
és a szakképző évfolyamokon:
a nappali és a levelező tagozaton:
1,7-től
2
1,8-tól
2
2,7-től
3
2,8-tól
3
3,7-től
4
3,8-tól
4
4,7-től
5
4,8-tól
5
OTTHONI,
TANULÓSZOBAI
FELKÉSZÜLÉSHEZ
ADOTT
HÁZI
FELADATOK
MEGHATÁROZÁSANAK ELVEI ÉS KORLÁTAI
Az otthoni felkészülés szerepe: a tanórákon tanult ismeretek bevésése, azok gyakorlatban való alkalmazása, a következő tananyagegység vagy tanóra előkészítése, 98
az összefüggések felismerésének gyakorlása, problémamegoldó készség fejlesztése, az önellenőrzés, valamint a saját teljesítmény- és tudásszint reális mérési igényének kialakítása, felkészülés a tanórai számonkérés, a tudásszint-mérés különböző formáira, az önálló ismeretszerzés és alkalmazáskészségnek kialakítása a tanulóinknál, az adott műveltségterület, tantárgycsoport vagy tantárgy céljai között meghatározott készségek és képességek fejlesztése, kompetenciák együttes fejlesztése, alkalmazása (interdiszciplinaritás). A házi feladat meghatározásának elvei és korlátai: A feladatok kijelölésével arra törekszünk, hogy az otthoni felkészülés időtartama az átlagos képességű, rendszeresen tanuló diákok esetén összesen ne haladja meg a napi 1-2 óra időtartamot. Az átlagosnál több időt igénylő feladatok kiadásakor, azok elvégzésére, hosszabb időtartamot határozunk meg. Hétvégére, valamint a tanítási szünetek idejére, csak annyi feladatot adunk, amelynek mennyisége nem haladja meg egy átlagos hétköznap terhelését. A tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal legfeljebb egy témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni, az ezekhez szükséges felkészülésre a szaktanárnak 1 héttel a témazárást megelőzően fel kell hívnia a tanuló figyelmét. Az írásbeli számonkérés egyéb fajtája (dolgozat, röpdolgozat stb.) egy tanítási napon belül egy osztállyal legfeljebb három, témazáróval egybeeső napon, legfeljebb kettő esetben íratható. 22. A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI A középszintű érettségi vizsga tantárgyainak témaköreit a 4. számú melléklet tartalmazza.
23. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. A felmérés a „Hungarofit teszt” 1+4 motorikus próba elvégzésével történik.
99
A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, ezek az eredmények nyilvánosak, a szülő kérésére bármikor hozzáférhetők. 24. ETNIKAI-NEMZETI KISEBBSÉGI SZOLGÁLTATÁSOK Iskolánk oktatási-nevelési szolgáltatásokat kínál az etnikai-nemzetiségi kisebbségi tanulók, elsősorban a roma kisebbség számára. Ezen szolgáltatásokat ingyenesen vehetik igénybe a diákok. Az etnikummal összefüggő ismeretek a helyi tanterv alapján oktatott valamennyi tantárgy ismeretanyagán belül
kiemelten
hangsúlyozandók. Az
etnikum
kulturális
hagyományait ápoló közművelődési tevékenységét biztosítják a szakkörök (tánc, zene) és tehetséggondozás.
100
SZAKMAI PROGRAM
Iskolánk, a nevelő és oktatómunka szakképesítés megszerzésére felkészítő pedagógiai szakaszát, szakiskolai és szakközépiskolai képzés keretében végzi. Az OKJ szerint a szakmai képzettség előfeltétele, a képzés jellegétől függően, a 8. évfolyam elvégzése, a 10. évfolyam elvégzése vagy a szakmacsoport előírt bemeneti kompetenciáinak megléte, illetve az érettségi vizsga lehet. A képzésbe bevont tanulók alsó életkora 14, 16, illetve 18 év. A szakmai képzésben oktatott szakmáink az Országos Képzési Jegyzékben szerepelnek, a szakmai végzettséget állami, országos érvényesítő okirat (bizonyítvány) igazolja, amely szakmai képesítő vizsgával szerezhető meg. 25. Szakmai programok A központi programok, valamint a szakmai és vizsgakövetelmények alapján készült szakmai programok felmenő rendszerben, fokozatosan kerülnek bevezetésre. Az iskola egyes szakképző évfolyamain az elkövetkező tanévekben az alábbi programok alapján folyik az oktatás: SZP2012: Azokat a szakmai programokat tartalmazza, melyek a 33/2011. (VIII. 25.) NGM rendelettel (vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport – 11. évfolyam pincér és szakács, valamint 13. évfolyam vendéglős), a 2012. augusztus 31-én megjelent Nemzetgazdasági Minisztérium Közleményével (vendéglátás-turisztika szakmacsoport – 9. évfolyamon pincér, szakács, vendéglátó eladó), valamint az 51/2010. (IV. 29.) FVM rendelettel (mezőgazdaság szakmacsoport) kiadott szakmai és vizsgakövetelményeknek megfelelő, a felsorolt jóváhagyási számú központi programok alapján készültek és 2012 szeptemberétől váltak érvényessé: o Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport: 17723-33/2011. (33 811 02 1000 00 00 – Pincér) 17723-35/2011. (33 811 03 1000 00 00 – Szakács) 17723-41/2011. (52 811 02 0000 00 00 – Vendéglős) o Vendéglátás-turisztika szakmacsoport: NGM Közlemény a szakképzési tantervi ajánlások kiadásáról, 2012. 08. 31.
(34 811 03 – Pincér)
(34 811 04 – Szakács) (34 811 05 – Vendéglátó eladó) (54 811 01 – Vendéglátásszervező-vendéglős) 101
o Mezőgazdaság szakmacsoport: 4149/08 (31 521 20 0010 31 04 – Növénytermesztési gépüzemeltető, gépkarbantartó) SZP2013: Azokat a szakmai programokat tartalmazza, melyek a 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelettel (vendéglátás-turisztika szakmacsoport), valamint a 41/2013. (V. 28.) VM rendelettel (mezőgazdaság szakmacsoport) kiadott szakmai és vizsgakövetelményeknek megfelelő, a 14/2013 (IV.05) NGM rendelet mellékletében megjelent kerettantervek alapján készültek és 2013 szeptemberétől váltak érvényessé: o Vendéglátás-turisztika szakmacsoport: 21 811 01 – Konyhai kisegítő (a 34 811 04 – Szakács szakképesítés rész-szakképesítése) 31 811 02 – Gyorséttermi ételeladó (a 34 811 03 – Pincér szakképesítés rész-szakképesítése) 34 811 01 - Cukrász 34 811 03 – Pincér 34 811 04 – Szakács 34 811 05 – Vendéglátó eladó 35 811 02 – Vendéglátó üzletvezető Szakközépiskolai képzés keretében – XXVII. Vendéglátóipar ágazat 54 811 01 – Vendéglátásszervező-vendéglős o Mezőgazdaság szakmacsoport: 21 621 02 – Mezőgazdasági munkás 31 811 01 – Falusi vendéglátó 32 621 02 – Méhész 34 621 01 – Gazda 34 811 02 – Mezőgazdasági gazdaasszony, falusi vendéglátó 34 521 08 – Mezőgazdasági gépész 35 521 02 – Mezőgazdasági gépjavító Szakközépiskolai képzés keretében – XXXI. Mezőgazdasági gépész ágazat 54 521 05 – Mezőgazdasági gépésztechnikus
TANÉV
ÉVFOLYAM 102
8. évfolyam elvégzéséhez kötött szakképesítések 1/9 2/10 3/11 2013-2014
SZP2013
SZP2012
-
2014-2015 2015-2016
SZP2013 SZP2013
SZP2013 SZP2013
SZP2012 SZP2013
8. vagy 10. évfolyam elvégzéséhez kötött szakképesítések 1/11 2/12 SZP2012 -
-
Érettségire épülő szakképesítések 1/13 SZP2013
2/14 SZP2012
SZP2013 SZP2013
SZP2013 SZP2013
Az SZP2012 szakmai programok kialakítása során a szakiskola 9-10-11. évfolyamán a Nemzetgazdasági
Minisztérium
közleményében
megjelent
szakiskolai
kerettantervi
ajánlásokat vettük alapul, míg a 11. és 13. évfolyamokon, valamint a mezőgazdaság szakmacsoportban a központi program ajánlásaiból kiindulva, a helyi sajátosságokat figyelembe véve, alakítottuk ki a szakmai programjainkat. Az SZP2013 szakmai programok a kerettantervek adaptációi, amelyekben a szabadon felhasználható órák felhasználása a helyi sajátosságok és a megelőző tanévek tapasztalatai alapján történik. Szakmai gyakorlati képzés: A szakmai gyakorlati képzés valamennyi évfolyamon és szakképesítés esetén a hatályos jogszabályok figyelembevételével kerül megszervezésre. Tanulók teljesítményének értékelése: A tanulók teljesítményének értékelése a 19. pont ifjúsági oktatás, nappali tagozat című alfejezetében meghatározottak alapján történik. A szakképző évfolyamokon a szakképesítések esetén, az osztályozás alapegysége minden esetben
a
tantárgy,
akár
tananyagegységekből,
akár
különböző
tananyagegységek
tananyagelemeiből épül fel. Beszámíthatóság, felmentés: Amennyiben a tanuló valamely modul/tananyagegység/tananyagelem tartalmát korábbi tanulmányai során elsajátította, és ezt hitelt érdemlően igazolni tudja, akkor azok beszámításra kerülnek a képzésbe, a meglévő ismeretek ismételt tanulása alól mentesül. A szakmai vizsgarészek alóli felmentés az adott szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeiben foglaltaknak megfelelően történhet. Az SZP2012 és SZP2013 alapján intézményünkben vendéglátás-turisztika szakmacsoportos képzésben résztvevő tanulók számára lehetővé válik a vendéglátásszervező-vendéglős szakképesítés megszerzése az érettségi vizsgát követően egyetlen tanítási év alatt.
103
Az SZP2013 alapján intézményünkben mezőgazdaság szakmacsoportos képzésben résztvevő tanulók számára pedig a mezőgazdasági gépésztechnikus szakképesítés megszerzése válik lehetővé az érettségi vizsgát követően egyetlen tanítási év alatt. A (részletes) szakmai programokat az 5. számú melléklet tartalmazza. 25.1. KIFUTÓ RENDSZERŰ SZAKKÉPESÍTÉSEK A 2013/2014-ES TANÉVTŐL (A 2. SZAKKÉPZŐ ÉVFOLYAMTÓL)
Alapfokú iskolai végzettséghez vagy a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit kiadó rendelet 3. számú mellékletében meghatározott bemeneti kompetenciák meglétéhez kötött szakmák: Megnevezés: növénytermesztési gépüzemeltető, gépkarbantartó OKJ szám: 31 521 20 0010 31 04 Képzési idő: 2 év A szakképesítés jellege: elágazás A szakképesítéssel ellátható tevékenységek: A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás: FEOR száma 8293
A munkakör, foglalkozás FEOR megnevezése Mezőgazdasági gépész, gépüzemeltető
A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása: Előkészíti a gépet javításra. Erő- és munkagépet karbantart. Erő- és munkagépet üzembe helyez. Erő- és munkagépet üzemeltet. Erő- és munkagépet javít (szakmai irányítás mellett). Betartja és betartatja a munkavégzéshez szükséges előírásokat. Erő- és munkagépet tárol. Dokumentációt kezel (értelmez, alkalmaz, készít). Vállalkozást működtet. Részt vesz a képzéseken. Technológia szerint munkát végez, üzemelteti a gépet, gépcsoportot. Alap szakképesítés:
Azonosító szám: 31 521 20 0000 00 00 Megnevezés: Mezőgazdasági gépüzemeltető, gépkarbantartó
Rész-szakképesítés:
Nincs 104
Egyéb elágazások:
Azonosító szám: 31 521 20 0010 31 01 Megnevezés: Állattenyésztési gépüzemeltető, gépkarbantartó Azonosító szám: 31 521 20 0010 31 02 Megnevezés: Erdészeti gépüzemeltető, gépkarbantartó Azonosító szám: 31 521 20 0010 31 03 Megnevezés: Kertészeti gépüzemeltető, gépkarbantartó
Ráépülés:
nincs
Rokon szakképesítések:
Azonosító szám: 33 521 01 0000 00 00 Megnevezés: Agrárgazdasági gépszerelő, gépjavító Azonosító szám: 31 521 19 0000 00 00 Megnevezés: Mezőgazdasági gépkezelő Azonosító szám: 33 521 06 0000 00 00 Megnevezés: Mezőgazdasági kovács
10. osztály elvégzéséhez vagy a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit kiadó rendelet 3. számú mellékletében meghatározott bemeneti kompetenciák meglétéhez kötött szakmák: Megnevezés: pincér OKJ szám: 33 811 02 1000 00 00 Képzési idő: 2 év Szakképesítés jellege: alap szakképesítés A szakképesítéssel ellátható tevékenységek: A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás: FEOR száma 5123
A munkakör, foglalkozás FEOR megnevezése Felszolgáló, vendéglátó-ipari eladó
A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása: A pincér a különböző vendéglátó tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek hálózati egységeiben értékesítési és szolgáltatási feladatokat lát el. A vendégek által igényelt, illetve az ajánlott termék felszolgálását és a kapcsolódó szolgáltatásokat a tőle elvárható legmagasabb szakmai színvonalon biztosítja, az udvarias és szakszerű felszolgálás előírásai szerint. Rész-szakképesítések:
Nincsenek 105
Elágazások:
Nincsenek
Ráépülések:
Azonosító szám: 33 811 02 0001 33 01 Megnevezés: Mixer
Rokon szakképesítések:
Azonosító szám: 52 811 02 0000 00 00 Megnevezés: Vendéglős
Megnevezés: szakács OKJ szám: 33 811 03 1000 00 00 Képzési idő: 2 év Szakképesítés jellege: alap szakképesítés A szakképesítéssel ellátható tevékenységek: A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás: FEOR száma 5124
A munkakör, foglalkozás FEOR megnevezése Szakács
A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása: A szakács legfontosabb feladata a korszerű vendéglátás követelményeinek megfelelő feladatok ellátása, valamint a vendégek elvárásainak megfelelő ételválaszték kialakítása és elkészítése. Az ételeknek a követelményeknek megfelelő minőségi színvonalon történő tálalása a fogyasztók és a vendégek számára. Rész-szakképesítések:
Azonosító szám: 33 811 03 0100 31 01 Megnevezés: Gyorséttermi- és ételeladó Azonosító szám: 33 811 03 0100 21 01 Megnevezés: Konyhai kisegítő
Elágazások:
Nincsenek
Ráépülések:
Azonosító szám: 33 811 03 0001 33 01 Megnevezés: Diétás szakács
Rokon szakképesítések:
Azonosító szám: 52 811 01 0000 00 00 Megnevezés: Élelmezésvezető Azonosító szám: 52 811 02 0000 00 00 Megnevezés: Vendéglős
Érettségi vizsgához kötött szakmák: Megnevezés: vendéglős OKJ szám: 52 811 02 1000 00 00 Képzési idő: 2 év Szakképesítés jellege: alap szakképesítés 106
A szakképesítéssel ellátható tevékenységek: A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás: FEOR száma 5120
A munkakör, foglalkozás FEOR megnevezése Vendéglátó, vendéglős
A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása: A vendéglátó egységben a beszerzési, termelési, értékesítési és raktározási tevékenységet végzi, irányítja. Kialakítja üzletpolitikáját és marketing stratégiáját, ápolja az üzleti és vendégkapcsolatokat, folyamatosan gondoskodik a megfelelő árukészletről. Megszervezi az egység adminisztrációs rendjét, biztosítja a tűz-, munka- és tulajdonvédelmi előírások betartását, gondoskodik a higiéniás szabályok betartásáról, teljes körű leltár- és anyagi felelősséggel tartozik az egységben a készletekért. Rész-szakképesítések:
Azonosító szám: 52 811 02 0100 31 01 Megnevezés: Étkezdés Azonosító szám: 52 811 02 0100 31 02 Megnevezés: Vendéglátó eladó
Elágazások:
Nincsenek
Ráépülések:
Azonosító szám: 52 811 02 0001 52 01 Megnevezés: Vendéglátásszervező
Rokon szakképesítések:
Azonosító szám: 52 811 01 0000 00 00 Megnevezés: Élelmezésvezető Azonosító szám: 33 811 02 1000 00 00 Megnevezés: Pincér Azonosító szám: 33 811 03 1000 00 00 Megnevezés: Szakács
A központi programok listája: Az NSZFI által kidolgozott és az SZMM által jóváhagyott központi programok: OKJ száma
Megnevezése
Jóváhagyási száma
33 811 02 1000 00 00
pincér
8198-25/2010 V. 10.
33 811 03 1000 00 00
szakács
8198-27/2010 V. 10..
107
52 811 02 0000 00 00
vendéglős
13462-93/2007. VIII. 8.
Az NSZFI által kidolgozott és az FVM által jóváhagyott központi programok: OKJ száma
Megnevezése
Jóváhagyási száma
növénytermesztési 31 521 20 0010 31 04
gépüzemeltető,
FVM-4149/2008.
gépkarbantartó
25.2. A 2012/2013-AS
TANÉVTŐL
KERÜLŐ,
JÓVÁHAGYOTT
ILLETVE
A
(AZ 1.
SZAKKÉPZÉSI ÉVFOLYAMON) BEVEZETÉSRE
KERETTANTERVEK
SZERINT
A
2013/2014-ES
TANÉVTŐL MÓDOSÍTOTT SZAKKÉPESÍTÉSEK
Alapfokú iskolai végzettséghez vagy a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit kiadó rendelet mellékletében meghatározott bemeneti kompetenciák meglétéhez kötött szakmák: Megnevezés: pincér OKJ szám: 34 811 03 Képzési idő: 3 év A szakképesítés jellege: alap szakképesítés Megnevezés: szakács OKJ szám: 34 811 04 Képzési idő: 3 év A szakképesítés jellege: alap szakképesítés Megnevezés: növénytermesztési gépüzemeltető, gépkarbantartó (kifutó rendszerben) OKJ szám: 31 521 20 0010 31 04 Képzési idő: 3 év A szakképesítés jellege: elágazás Megnevezés: mezőgazdasági gépész OKJ szám: 34 521 08 108
Képzési idő: 3 év A szakképesítés jellege: szakképesítés 10. osztály elvégzéséhez vagy a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit kiadó rendelet 3. számú mellékletében meghatározott bemeneti kompetenciák meglétéhez kötött szakmák: Megnevezés: pincér (kifutó rendszerben) OKJ szám: 33 811 02 1000 00 00 Képzési idő: 2 év Szakképesítés jellege: alap szakképesítés Megnevezés: szakács (kifutó rendszerben) OKJ szám: 33 811 03 1000 00 00 Képzési idő: 2 év Szakképesítés jellege: alap szakképesítés
Érettségi vizsgához kötött szakmák: Megnevezés: vendéglős (kifutó rendszerben) OKJ szám: 52 811 02 0000 00 00 Képzési idő: 2 év Szakképesítés jellege: alap szakképesítés Megnevezés: vendéglátásszervező-vendéglős OKJ szám: 54 811 01 Képzési idő: 2 év vagy 4 szakközépiskolai évfolyam + 1 év Szakképesítés jellege: alap szakképesítés A központi programok és a kerettantervek listája: Az NSZFI által kidolgozott és az SZMM által jóváhagyott központi programok/ kerettantervek:
109
Központi program OKJ száma
Megnevezése
jóváhagyási száma/ Kerettantervet kiadó rendelet
33 811 02 1000 00 00
pincér
17723-33/2011. NGM Közlemény a szakképzési
34 811 03
pincér
tantervi ajánlások kiadásáról 2012. 08. 31.
34 811 03
pincér
14/2013. (IV. 05.) NGM rendelet
33 811 03 1000 00 00
szakács
17723-35/2011. NGM Közlemény a szakképzési
34 811 04
szakács
tantervi ajánlások kiadásáról 2012. 08. 31.
34 811 04
szakács
14/2013. (IV. 05.) NGM rendelet NGM Közlemény a szakképzési
34 811 05
vendéglátó eladó
tantervi ajánlások kiadásáról 2012. 08. 31.
52 811 02 0000 00 00
54 811 01
54 811 01
vendéglős vendéglátásszervezővendéglős vendéglátásszervezővendéglős
17723-41/2011. NGM Közlemény a szakképzési tantervi ajánlások kiadásáról 2012. 08. 31. 14/2013. (IV. 05.) NGM rendelet
Az NSZFI által kidolgozott és az FVM által jóváhagyott központi programok: OKJ száma
Megnevezése
Jóváhagyási száma
110
növénytermesztési 31 521 20 0010 31 04
gépüzemeltető,
FVM-4149/2008.
gépkarbantartó
34 521 08
mezőgazdasági gépész
14/2013. (IV. 05.) NGM rendelet
111
25.3. A SZAKKÉPESÍTÉSEK ÓRATERVEI A 2013/2014-ES TANÉVTŐL KIFUTÓ RENDSZERŰ SZAKKÉPESÍTÉSEK ÓRATERVEI
Pincér
112
Szakács
113
Vendéglős
114
Növénytermesztési gépüzemeltető, gépkarbantartó
ELMÉLET
E L M . I G . G YA K
G YA K O R L AT
ELMÉLET
E L M . I G . G YA K
G YA K O R L AT
Ö SSZESEN (Ó RA)
ME G O S Z LÁS (% )
ÖSS ZESE N (Ó RA)
G YA K O R L AT
2 . ÉVFO LYAM (Ó RA)
E L M . I G . G YA K
1. ÉV FO LYA M (Ó RA)
ELMÉLET
TAN TÁRG Y ME G NEVE ZÉSE
A 3 1 5 2 1 2 0 0 0 1 0 3 1 0 4 a z o n o s í t ó s z á m ú , N Ö V É N Y T E R M E S Z T É S I G É P Ü Z E M E LT E T Ő , G É P K A R B A N TA RT Ó m e g n e v e z é s ű s z a kk é p e s í t é s s z a k m a i k ö v e t e l m é n y m o d u l j a i h o z r e n d e l t t a n t á r g y a k
108
0
0
160
0
0
268
0
0
268
10,63
36
0
0
0
0
0
36
0
0
36
1,42
72
0
0
32
0
0
104
0
0
104
4,12
18
0
0
0
0
0
18
0
0
18
0,71
G épe le me k és gép ra jz
18
0
0
0
0
0
18
0
0
18
0,71
Vá lla lkozá si isme ret e k
18
0
0
0
32
0
18
32
0
50
1,98
Mezőgazdaság i isme re te k
54
0
0
32
0
0
86
0
0
86
3,41
Szá mí tá ste chn ika *
0
72
0
0
32
0
0
104
0
104
4,13
I degen n yelv *
0
18
0
0
16
0
0
34
0
34
1,34
Já rmű vezet ési g ya ko rla to k * **
0
18
24
0
0
0
0
18
24
42
1,67
Sza kma i g ya ko rla t *
0
0
696
0
0
720
0
120
1296
1416
56,19
Te st ne ve lé s
90
0
0
80
0
0
170
0
0
170
6,77
O sztályf őnö ki
18
0
0
16
0
0
34
0
0
34
1,35
0
0
140
0
0
0
0
0
140
140
5,55
432
108
860
320
80
720
752
308
1460
2520
100,00
Mezőgazdaság i mun ka gépe k Já rmű vezet ési isme re te k Mezőgazdaság i e rőgép ek Mun ka -, tűz-, é s kö rn yeze tvéd ele m
Nyá ri gya ko rlat * **
ÖSSZESEN (ÓRA) Összes elmélet / gyakorlat óraszám (óra) Összes elmélet / gyakorlat aránya (%)
432
968
320
800
752
1768
17,14
38,25
12,70
31,75
29,84
70,16
2520 100
A „ * ” - g a l j e l z e t t t a n t á rg y a k c s o p o r t b o n t á s t i g é n y e l n e k . A „ * * ” - g a l j e l z e t t t a n t á rg y a k a 2 . s z a k k é p z ő é v f o l y a m o n c s o p o r t b o n t á s t i g é n y e l n e k A „ * * * ” - g a l j e l z e t t t a n t á rg y a k t a n u l ó n k é n t e g y é n i s z e r v e z é s t i g é n y e l n e k .
115
Pincér
116
Szakács
117
Növénytermesztési gépüzemeltető, gépkarbantartó
118
A 2013/2014-ES TANÉVTŐL BEVEZETÉSRE KERÜLT SZAKKÉPESÍTÉSEK ÓRATERVEI Pincér
119
Szakács
120
Mezőgazdasági gépész
121
25.4. A SZAKKÉPESÍTÉSEK SZERKEZETE A KIFUTÓ RENDSZERŰ SZAKKÉPESÍTÉSEK SZERKEZETE PINCÉR
122
123
Szakács
124
125
Vendéglős
126
127
Növénytermesztési gépüzemeltető, gépkarbantartó
Nyár i ö s s z e f ü gg ő s z a km a i gya k o r l a t : 1 4 0 ó r a
Nyá r i ö s s z e f ü gg ő s z a km a i gya k o r l a t : 1 4 0 ó r a
128
129
II. rész KOLLÉGIUMI PEDAGÓGIAI PROGRAM
Csak az egészséges, boldog Embertől várhatjuk el, hogy tegyen valamit a másik emberért, a környezetéért. Meg kell értetnünk a diákokkal, hogy a Boldogság olyan, mint egy egész életen át
gyűjtött
amelyet
hatalmas azonban
megvásárolni,
hanem
virágcsokor, nem
lehet
mindenkinek
magának szálanként kell összeszednie.
2014
Tartalomjegyzék Bevezetés
4
1. Helyzetelemzés
5
1.1. A kollégium legfontosabb alapadatai
5
1.2. A kollégista tanulók legfőbb jellemzői
5
1.2.1. A kollégisták lakóhely és korosztály szerinti megoszlása
6
1.2.2.A családi háttér mutatói
6
1.2.3.A különböző országos szakmai és sportversenyeken való részvétel
6
1.2.4. A tanulók érdeklődési köre
7
1.3. A nevelőtestület jellemzői
7
1.4. Tárgyi, dologi feltételek
7
1.5. Gazdálkodás, anyagi feltételrendszer
9
1.6. Hagyományaink, rendezvényeink
9
1.7. A kollégium kapcsolatai mikro- és makrokörnyezeti jellemzők
10
1.8. A kollégiumi tagsági viszony keletkezése, megszűnése
11
1.9. Az intézményünk jövőképe, küldetése
11
2. Kollégiumunk alapelve, funkciói, társadalmi szerepe 2.1. Oktatáspolitikai, szociálpolitikai funkció
12 13
2.2. Szociális funkció
13
2.3. Nevelés
13
2.4. Oktatás, didaktikai alapelvek
14
2.5. Egyéb funkciók
14
3. Nevelés a kollégiumban
14
3.1. Nevelési feladatok a kollégiumunkban
15
3.1.1. Énkép, önismeret, szociális képességek fejlesztése
15
3.1.2. A tanulási és gondolkodási kultúra fejlesztése
16
3.1.3. Felzárkóztatás, a tehetségek kiválasztása és gondozása, a pályaorientáció segítése 3.1.4. Kulturált életmódra nevelés, szuverén világkép kialakulásának segítése
17 17
3.1.5. Egészséges életmód, környezettudatos magatartás kialakításának segítése 18 3.1.6. Társadalmi, gazdálkodási jártasságok fejlesztése 4. A kollégium működése 4.1. Személyi feltételek 4.2. Tárgyi, környezeti feltételek
19 19 19 20 1
4.3. Kollégiumi élet szervezése 4.3.1. A tanulók életrendje szervezésének pedagógiai elvei
20 21
5. Kollégiumi tevékenységeink, és szerkezete
21
6. A kollégiumi kötelező foglalkozások programterve
23
6.1. Tanulás
24
6.2. Énkép, önismeret, pályaorientáció
27
6.3. Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra
30
6.4. Környezettudatosság
33
6.5. Testi és lelki egészség
35
6.6. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés.
37
6.7. Hon- és népismeret
40
6.8. Rendelkezés a fennmaradó órakeret felhasználásáról
42
7. A kötelezően választható foglalkozások programjai
43
7.1. Mozgókép, video, multimédia programcsomag
43
7.2. Informatikai programcsomag
44
7.3. Magyarságtörténeti programcsomag
44
7.4. KRESZ programcsomag
45
7.5. „Tudni illik, hogy mi illik” programcsomag
46
7.6. Személyiségfejlesztő programcsomag
46
7.7. Felzárkóztató, korrepetáló, angol, német nyelvből és matematikából
47
7.8. Természetvédelmi programcsomag
48
7.9. Egyéb szabadon választható foglalkozások programjai
49
8. Diák-önkormányzati tevékenység
49
9. Kollégiumi hagyományaink fejlesztése
50
10. Szabadidős tevékenységek
51
11. Kollégiumi egészségnevelési program
51
11.1 Általános rész
52
11.2. Alapelvek, célok
54
11.3. Szakmai program
55
11.4. A megvalósítás feltételei
59
11.5. Hatékonyságmérés, értékelés
61
12. A szülő és a kollégiumi együttműködése
61
13. A kollégiumi nevelés eredményességének mérése
62
14. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök, felszerelések jegyzéke 62 2
15. Humán erőforrás gazdálkodás
63
3
Bevezetés Intézményünk történetében a kollégiumnak mindvégig meghatározó szerepe volt. Az 1926-tól 1944-ig terjedő időszakban az iskola valamennyi tanulója internátusban nyert elhelyezést. Napjainkig az iskolában végzett tanulók zöme kollégista volt, ezért elmondhatjuk, hogy a kollégiumi életnek hagyományai vannak. Kollégiumunk a Pálóczi Horváth István Szakképző Iskola intézményeként alapvető feladatának tekinti a szociális ellátáson túl a kollégista diákok személyiségének fejlesztését. Miközben otthont adunk felvállaljuk a családot helyettesítő szerepeket, elősegítjük a felnőtt életre való felkészülést, igyekszünk hozzájárulni az iskolázottsági és kulturális különbségek enyhítéséhez, eleget téve a gyerekek, a szülők, az iskola és a társadalom elvárásainak. Az iskolához hasonlóan kiemelt feladatunk a Nemzeti alaptantervben megjelenő kulcskompetenciák fejlesztése, hogy tanulóink alkalmazkodni tudjanak a változó világ kihívásaihoz. Feladatainkat a világnézeti, ideológiai semlegesség megőrzésével kívánjuk megvalósítani. Iskolánk célkitűzései alapján hozzájárulunk a szakma és a kultúra fontosságába vetett hit elültetéséhez az általános műveltséggel rendelkező szakemberek képzéséhez. Az egyetemes emberi és erkölcsi értékek belsővé tételének elősegítésével, a demokrácia elsajátításának segítségével olyan autonóm, fejlett közösségi együttműködésre képes emberek nevelését tekintjük feladatunknak, akik változó világunkban tisztában vannak értékeikkel, képesek leküzdeni korunk nehézségeit és társadalmi rendünkbe beilleszkedni. A kollégium pedagógiai programja az együttműködés lehetőségeinek kínálata, közös elképzeléseink megvalósításának kollektív óhaja. Nevelőmunkánk hatékonysága csak a tudásés a kultúraközvetítő szerep felvállalásával képzelhető el, amelyben a tanári felkészültség és a szakértelem mellett nélkülözhetetlen a tanulói érdeklődés és aktivitás. A program teljesítése választ ad arra, hogy az érintett időszak eredményessége hogyan jelentkezik a pedagógiai gyakorlat értékelő mechanizmusában a tanulmányi munka, a közösségbe való beilleszkedés, a felzárkóztatás, a tehetséggondozás terén. Választ kapunk arra is, hogy a programkínálatok milyen mértékben járultak hozzá a gyerekek személyiségének fejlesztéséhez.
4
1. Helyzetelemzés 1.1. A kollégium legfontosabb alapadatai Az intézmény elnevezése: Pálóczi Horváth István Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium Fenntartója: Vidékfejlesztési Minisztérium, 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 11. Az intézmény az iskola Alapító Okiratában foglaltak szerint működik. Száma, kelte: KGF/1172/2/2013. Az intézmény működési területe: Pest megye Az intézmény székhelye: 2377 Örkény, Fő utca 5-7. Az intézmény postacíme: 2377 Örkény, Fő utca 5-7. Telefonszám: 29/310-009/105-ös mellék Telefax: 29/510-240 Kollégiumi férőhelyek száma: 120 1.2. A kollégista tanulók legfőbb jellemzői Koedukált kollégiumunkban több iskolatípus - szakiskolai, szakközépiskolai és az ezekre épülő szakképző évfolyamok - tanulói vannak elhelyezve. A kollégium az utóbbi években több mint 80 %-os kihasználtsággal működött. A létszám csökkenést mutat, ennek az a magyarázata, hogy az iskola képzési profiljának bővülésével a tanulók zöme a környező településekről érkezik, és ezért nem igénylik a kollégiumi ellátást. Tanulóink motivációja, akaratereje, céltudatossága változó. Egy részük jellembeli, viselkedési és tanulmányi problémákkal küzd. Tanulmányi eredményeik gyengék, képességeik szerint teljesítenek.
5
1.2.1. A kollégisták lakóhely és korosztály szerinti megoszlása, iskolai szakmai összetétele Kollégistáink közel 40 településről érkeztek hozzánk. A 14-21 év közötti diákok több mint 80 %-a Pest megye településein él, de vannak tanulóink Budapestről és Bács-Kiskun megyéből is. Az eltérő életkor differenciált nevelőmunkát kíván a kollégiumban. 1.2.2. A családi háttér mutatói Tanulóinknál megfigyelhető a családi háttér sokszínűsége. A diákok egy része rendezett családi körülmények közül érkezik. Ezeken a tanulókon megmutatkozik a család pozitív nevelő hatása. A szülők partnerként együttműködnek a gyermekük fejlődését érintő kérdésekben. Tanulóink több mint fele veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyerek. Ebbe a körbe tartoznak az állami gondozott, a csonka családban élő, a tartósan beteg, a munkanélküli szülők, valamint a szülők alacsony jövedelme és életvitele miatt hátrányban levő diákok. A szülők egy része gyermeke nevelését a kollégiumtól várja el, és nem hajlandó az együttműködésre. A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulókkal kiemelten foglalkozunk: –
egyéni foglalkozások keretében,
–
személyes beszélgetéseken,
–
tevékenységekbe való bevonással.
Ezt a munkát pszichológus bevonásával lehet eredményesebbé tenni. 1.2.3. A különböző országos szakmai és sportversenyeken való részvétel A kollégista tanulók közül az elmúlt években néhányan kiemelkedő eredményt értek el a szakmai országos versenyeken. Eredményeik azt mutatják, hogy hangsúlyt kell fektetnünk a jövőben is a tehetségek kibontakoztatására. Katasztrófavédelmi csapatunk többször bejutott a területi és az országos döntőbe. Tanulóink nagy számban vesznek részt a szervezett sportbajnokságokon: kispályás labdarúgás, kosárlabda, kézilabda, sakk, asztalitenisz, biliárd. Az önvédelmi sportok népszerűek a kollégisták körében, melynek shoto-kan változatát többen is művelik.
6
1.2.4. A tanulók érdeklődési köre A kollégiumi diákkörök a tanulók érdeklődési köre alapján szerveződnek: számítástechnika szakkör, filmklub, hittan, katasztrófavédelmi kör, KRESZ-szakkör, informatika kör, alkotókör, kollégiumi rádió, kukta kör. Iskolai körök: sportkör, KRESZ-tanfolyam, énekkar. Intézményen kívüli lehetőségek: a helyi Szabadidő Központ által szervezett programok: alkotókör, kézműves kör, karate, tánc. Színház-, múzeum- és mozilátogatások, kiállítások. 1.3. A nevelőtestület jellemzői A kollégiumi nevelőtestület létszáma 3 fő. Egyetemi végzettséggel 1 fő, főiskolai végzettséggel 2 fő rendelkezik. A nevelőtanárok szakmai felkészültsége jónak mondható. A fiatal kollégák lendülete, valamint az idősebb kollégák tapasztalata jól ötvöződik a nevelőmunkában. A nevelőtanárok érdeklődési köre: környezet- és természetvédelem, természetjárás, a különböző sporttevékenységek /labdarúgás, sakk, asztalitenisz, kézilabda, kosárlabda, bodybuilding, biliárd/, informatika, médiaismeret, drámajátszás, egészségnevelés, mentálhigiéné, közlekedési ismeretek /KRESZ/, alkalmazott grafika, néprajz, katasztrófavédelem. Az érdeklődési körök alapján jól szervezhetők a kollégiumi tevékenységek. A kollégiumi nevelőmunka hatékonyabbá tétele megkívánja a szakmai felkészültség állandó fejlesztését: –
továbbképzéseken való részvétel,
–
továbbtanulási lehetőségekbe való bekapcsolódás.
1.4. Tárgyi, dologi feltételek Az 1990-ben átadott modern 2 emeletes, 120 férőhelyes épület áll rendelkezésre a kollégiumi feladatok ellátására. Az első emeleten a fiúk, a második emeleten a lányok kerültek elhelyezésre. A kollégium az 5-ös főútvonal mellett fekszik és jól megközelíthető. A távolsági buszjárat megállóhelye az intézmény közvetlen közelében van, de a vonattal érkezők is 20 perc alatt elérhetik a kollégiumot. A kollégium az iskola területén fekszik, így megkönnyíti a tanulók közlekedését. Az épület adottságai az igényes kollégiumi élet alakítására megfelelőek. A folyosókon, a társalgóban, a tanulószobákban, lépcsőházban elhelyezett fotók a kollégiumi eseményeket örökítették meg. A sok virág, a termekben található dekorációk otthonosabbá teszik a kollégiumot. A külső és belső környezet segíti a nevelési célok megvalósítását, szolgálja a kollégista tanulók biztonságát, kényelmét, megfelel az otthonosság általános kritériumainak, biztosítja a 7
nyugodt tanulás, az önálló ismeretszerzés, a kulturális tevékenységek feltételeit. A kollégium környezete biztosítja a diákok számára a különböző tevékenységekben való bekapcsolódás lehetőségét, valamint az egyéni visszavonulás és a nyugodt pihenés lehetőségét is. Az épületben található helyiségek: Társalgó: A kollégiumi ünnepségek, rendezvények, disco, videofilm-vetítés, TV-nézés, a modern, minden igényt kielégítő házimozi-rendszer, biliárd, olvasás, kiscsoportos foglalkozás megtartására és vendégvárásra is alkalmas. Könyvtár: A képzésnek megfelelő alapvető közismereti és szakkönyvek rendelkezésre állnak. A diákok a könyvtár adta lehetőségeket hasznosítják a felkészüléshez, kikapcsolódáshoz. A jövőben fontos feladat lesz az 8000 kötetes könyvtár fejlesztése, a képzésnek megfelelő könyvek, folyóiratok, újságok beszerzése és megrendelése, valamint a kézikönyvek bővítése és a kollégiumpedagógiával kapcsolatos kiadványok megrendelése. Hálószobák: Az épületben 4 személyes szobákban laknak a tanulók. Berendezésük megfelelő állapotú, a rendszeres használat következtében kissé viseltesek, lecserélésük lassan időszerűvé válik. A szobákat a diákok „öltöztetik”, díszítik, dekorálják /virágok, poszterek,...../. Tanulószobák: a 4 tanulóterem összesen 120 fő befogadására alkalmas. A termek világosak, tágasak, bútorzatuk, berendezésük /asztalok, székek, tábla, televízió, függöny, dekoráció/ kielégítő. A különböző foglalkozások megtartására alkalmasak, használatuk és kopásuk azonban kétszeres, mivel a délelőtt folyamán az iskola az oktatás céljaira is igénybe veszi. A tanári ügyelet szükséges a tanulószobák állapotának megóvása érdekében, valamint napi kétszeri takarítás az egészségvédelmi szempontok figyelembe vétele alapján. Fedett terasz: A foglalkozások /csoportfoglalkozás, szakkör/, szabadidős tevékenységek /olvasás, sakk/, megtartására, pihenésre, kikapcsolódásra is alkalmas. Fürdőszobák-mosdók: Az első és a második emeleten egy-egy közös fürdő található. Berendezésük,
felszereltségük
a
részleges
felújítás
következtében
megfelelő.
Mennyezetszigetelésük, a zuhanyrendszer és a csaprendszer víztakarékossági szempontok és az európai uniós normáknak megfelelő átalakítása még hátra van. Étkező: Az első emeleten közös étkezőhelyiség van, amelyet pályázaton elnyert támogatással rendeztünk be. A romlandó élelmiszerek elhelyezésére hűtőszekrények állnak rendelkezésre. A tanulók otthonról hozott nem romlandó élelmiszereinek tárolása az élelmiszertároló szekrényekben történik, és a megfelelő konyhai eszközök is rendelkezésre állnak (teafőző, mikrohullámú sütő, edények, stb.). Kondícionáló terem: A kollégisták szívesen töltik szabadidejüket a kondícionáló teremben, amelyben két kombinált testépítő gép, masszírozó gép, lovaglógép, futópad, szobakerékpár és
8
különböző két- és egykarú súlyzók találhatók. A terem, a használók számát tekintve méretileg és esztétikailag is megfelel. Stúdió: Az épületben kiépített központi videó, TV, rádiórendszer van. A kollégiumi rádió működtetéséhez valamint rendezvényeink lebonyolításához szükséges modern technikai berendezések rendelkezésünkre állnak. Nélkülözhetetlen az iskolai oktatás és a kollégiumi foglalkozások szempontjából, az ismeretterjesztő és információszolgáltató adások vételéhez szükséges műholdvevő rendszer vagy kábeltelevízió kiépítése Egyéb helyiségek: mosoda, betegszobák, elkülönítő, orvosi szoba, emeletenként nevelői szobák, raktárak, iroda, porta. Fűtés: Az épületben nagy teljesítményű gázkazánok szolgáltatják a fűtést és a melegvíz ellátást. Sporteszközök: Rendelkezünk asztalitenisz-, biliárdasztallal valamint a sportoláshoz szükséges alapvető eszközökkel, játékokkal. Meglévő eszközeink egy része mára már elavulttá és a rendszeres használattól elhasználttá vált, ezért cserére vagy felújításra szorul. Sportpálya, tornaterem: A sportolási tevékenységekre az iskolai sportpálya és a tornaterem, valamint előzetes egyeztetéssel a községi sportpálya is rendelkezésre áll. Számítástechnika terem: A számítástechnika szakkör megtartására modern multimédiás számítógépekkel felszerelt termet alakítottunk ki pályázaton elnyert támogatás segítségével. 1.5. Gazdálkodás, anyagi feltételrendszer A kollégium az iskolával összevont gazdasági egység. A működéséhez szükséges feltételeket a fenntartó normatív támogatásként biztosítja az iskolai költségvetésben. A 2003-ban megkezdett felújítások a kollégium használhatósága szempontjából részleges javulást okoztak, főleg esztétikailag. Hiányos még a vizesblokk teljes körű felújítása, a csőrendszer, a mennyezetszigetelések
teljes
cseréje,
a
zuhanyzók,
a
csaptelepek
víztakarékos
(gombnyomásos) rendszerré való átalakítása. 1.6. Hagyományaink, rendezvényeink A kollégium közösségi életének alakítói és ezzel a kötődés erős szálai a hagyományok, amelyeket a diákok és a nevelők együtt alakítottak ki az évek során. Ezek közé tartozik az ismerkedési est, az elsősök avatása, a Mikulás-est, a karácsonyi műsoros est, a tanár-diák sportmérkőzések, a játékos vetélkedők. Az elmúlt években új hagyományok is kialakultak. Ilyen az elsős kollégisták beilleszkedését segítő gólyatábor, gólyabál, a diáknap, a nőnapi köszöntés, kollégiumi ballagás. A testvériskolai kapcsolatok révén vendégül láttuk a spanyol quintenes-i iskola tanulóit, tanárait, vezetőit, valamint a székelyudvarhelyi Eötvös József középiskola tanárait és diákjait, akiket a kollégiumunkban szállásoltunk el. 9
Közösségi rendezvényeinken a kollégium minden tanulója részt vesz. Ezek a rendezvények a személyiségfejlesztés és a közösségi érzés erősítésének nélkülözhetetlen eszközei. A közösségi élet fejlesztési területei: a szobaközösségek, diákkörök, csoportközösségek. 1.7. A kollégium kapcsolatai mikro- és makrokörnyezeti jellemzők Kollégiumunk folyamatos kapcsolatot tart fenn a működésében érintett intézményekkel, szervezetekkel. Tagjai vagyunk a Kollégiumi Szakmai és Érdekvédelmi Szövetségnek. A szövetség által szervezett értekezleteken, továbbképzéseken folyamatosan részt veszünk. A kollégiumi diákönkormányzat tagja az Magyarországi Diákönkormányzatok Egyesületének. Az egyesület által szervezett táborokban, továbbképzéseken és az országos diákparlament évi ülésein a diákjaink rendszeresen részt vesznek. Az örkényi Szabadidő Központ kulturális programjait, valamint a falumúzeum, a községi könyvtár és a sportegyesület létesítményei kínálta lehetőségeket felhasználjuk foglalkozásaink tervezésekor, megtartásakor. A környező települések sportegyesületeivel is jó kapcsolatot alakítottunk ki. Tanulóink közül sokan aktívan sportolnak ezekben az egyesületekben. Az elmúlt években több alkalommal kaptunk meghívást a téli időszakban rendezett sportversenyekre. Tanulóink érdeklődési körének bővülésével együttműködést alakítottunk ki a dabasi mentőszolgálattal és tűzoltósággal, valamint a Magyar Katasztrófavédelem szervezetével, akik nagymértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy szakköreink sikeresen működjenek. Folyamatos kapcsolatban állunk a helyi katolikus és református egyházközösséggel. Tanulóink közül többen szervezett hitoktatáson vesznek részt, amelyhez biztosítjuk a helyiséget. Az iskolával való kapcsolattartás Az iskolával egybeszervezett kollégium szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységként
látja
el
feladatait. Az
iskola
és
a
kollégium
munkájának
összehangolását, az együttműködést igazgatótanács segíti. Az iskolával folyamatos, napi kapcsolatban vagyunk. A kollégiumi nevelőtanárok rendszeres kapcsolatot
tartanak
fenn
az
osztályfőnökökkel,
szaktanárokkal,
szakoktatókkal
(tapasztalatcsere, kölcsönös látogatások). A kollégiumi rendezvényeken az iskola tanárai is nagy számban megjelennek. A kollégiumi nevelőtanárok és az iskolai nevelőtestület tagjai együttműködnek
az
ünnepségek,
rendezvények,
nyílt
napok
és
a
fogadóórák
megszervezésében, lebonyolításában. A szülőkkel való kapcsolattartás A leendő kollégista tanulók és szüleik az intézménnyel a szervezett nyílt napok alkalmával ismerkedhetnek meg. A beiratkozáskor és a tanév indulása előtt az előkészítő tábor első napján szülői értekezletet tartunk. Tanulóink szüleivel a kapcsolat rendszeres és összehangolt. A szülői értekezletek és a fogadóórák alkalmával nyílik lehetőség a megbeszélésekre. Ettől 10
eltérően a hazautazás, a visszaérkezés, az iskolai és kollégiumi rendezvények, valamint a látogatások és a telefonon történő érdeklődések biztosítanak alkalmat a szülőkkel történő kapcsolattartásra. A tanulókkal kapcsolatos probléma esetén megbeszélésre hívjuk be a szülőket. A szülők elvárásai –
biztosítsuk a hátteret az eredményes tanuláshoz, a mindennapi iskolai felkészüléshez,
–
segítsük a tanulókat a sikeres szakmai és érettségi vizsga érdekében,
–
biztosítsuk a szabadidő kulturált eltöltését és a pihenést,
–
a gyerekek érdeklődési körének megfelelően szervezzünk szakköröket,
–
segítsük a tanulókat a sikeres felvételi vizsga érdekében.
1.8. A kollégiumi tagsági viszony keletkezése, megszűnése Felvétel a kollégiumba. A kollégiumi tagsági viszony keletkezése. A tanulók kollégiumba történő jelentkezése és felvétele a Köznevelési törvény 17.§. (1)-(2) bekezdésében foglaltak szerint történik. Túljelentkezés esetén a tanulók szociális helyzete és tanulmányi eredménye az alapja a felvételi kérelmek elbírálásának. Kollégiumi tagsági viszony megszűnése. A kollégiumi tagsági viszony a Köznevelési törvény 53.§. (8)-(10) bekezdésében meghatározott esetekben szűnik meg. 1.9. Az intézményünk jövőképe, küldetése Olyan kollégiumot kívánunk kialakítani, ahol a tanulók családias légkörben optimális tárgyi feltételek között, egységes és korszerű hatásrendszerben készülhetnek felnőtt életükre. Szeretnénk azt elérni, hogy a kapcsolódó iskolákkal valóban egyenrangú, jó partneri viszony alakuljon ki, melyben a közös célok határozzák meg az együttműködés alapjait. Ennek keretén belül közös rendezvényekkel is szorosabbá és konstruktívabbá szeretnénk alakítani kapcsolatrendszerünket. Intézményi struktúránkat olyanná alakítjuk, hogy az egyes intézményegységek között még harmonikusabb, hatékonyabb és eredményesebb legyen az együttműködés, annak érdekében, hogy a tanulók még inkább kamatoztatni tudják ennek előnyeit. Az eddigi eredményeinket és tapasztalatainkat felhasználva, a tanulói igényeket és szülői elvárásokat figyelembe véve gazdag tevékenységrendszert alakítunk ki, melyet a folyamatosan változó igényeknek és elvárásoknak megfelelően rendszeresen felülvizsgálunk. Kollégiumunk elsősorban iskolánk, valamint a megyei tanulók maximális kiszolgálására létrehozott a Vidékfejlesztési Minisztérium által fenntartott intézmény.
11
Intézményünk a tanulók igényeinek megfelelően egyre növekvő színvonalon biztosítja a folyamatos és biztonságos ellátást, a tanulási feltételeket, a szaktantárgyi továbbfejlődést és korrepetálást. A személyi és tárgyi feltételek lehetővé teszik a tanulók testi és lelki fejlődését, valamint a folyamatos és eredményes együttműködést a szülőkkel és az iskolákkal. Minőségbiztosítási rendszerünk kiépítésével arra törekszünk, hogy minden tanulónk korszerű és innovatív ismereteket szerezzen, melynek birtokában lehetővé váljon számára a biztonságos elhelyezkedés úgy a magyar, mint az Európai Unió munkaerőpiacain. Diákjaink alkalmazható tudásuk birtokában tudjanak versenytársai lenni európai társaiknak. Kiemelt célként szerepel az egész életen át tartó tanulás iránti igény kialakítása, mely jövőbeni boldogulásuk és boldogságuk alapja lehet. Alapvető célunk, hogy tanulóink az itt töltött évek alatt megtanulják az egymás mellett élés és a konfliktusmegoldás szabályait. Tanuljanak meg alkotó munkát végezni és a társadalom megbecsült és hasznos tagjaiként élni. Fontosnak tartjuk, hogy a diákok elsajátítsák a demokrácia alapjait és az emberi másságot. Kollégiumunk dolgozói olyan személyek, melyek folyamatos önképzéssel alkalmazkodnak a velük szemben támasztott egyre változó elvárásoknak és a partneri igényeknek. 2. Kollégiumunk alapelve, funkciói, társadalmi szerepe A kollégium a 2011. évi, a nemzeti köznevelésről szóló CXC. törvény alapján a 46/2001. (XII.22.) OM. rendelettel kiadott Kollégiumi nevelés országos alapprogramja szerint működik. Kollégiumunk, a Pálóczi Horváth István Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium gazdasági részeként, de önálló szakmai, pedagógiai egységként funkcionál, az iskola igazgatójának felügyeletével. A diákok iskoláinak képzési feladatait segítő, általános jellegű kollégium. A kollégium a fenntartó, a Vidékfejlesztési Minisztérium céljait, úgymint; –
változásokra nyitott,
–
a szükséges ideig biztosított tanulási rendszert,
–
a változó körülményekhez folyamatosan illeszkedő, és az
–
érdekképviseleti szervekkel tartós és erős kapcsolatot létesítve
működjön, a mindenkori kistérségi és intézményi innovációt is figyelembe véve. A fenti alapelvek a kollégium társadalmi szerepét is meghatározzák. 2.1. Oktatáspolitikai, szociálpolitikai funkció –
Komplexitás elve. 12
–
A tankötelezettség megvalósíthatóságának, teljesítésének biztosítása.
–
A kulcskompetenciák fejlesztése.
–
A továbbtanulás lehetőségének biztosítása.
–
A társadalmi mobilitás elősegítése.
–
A társadalmi munkamegosztásban való részvétel elősegítése.
–
Hozzáférés biztosítása a minőségi tudáshoz.
2.2. Szociális funkció –
Alapvető funkciók: lakhatást, ellátást, tanulási lehetőséget biztosítani a szülői háztól távol a Pálóczi Horváth István Mezőgazdasági Szakképző Iskolában, ill. más tanintézetben tanulni akaró diákok számára.
–
Az élet szociális alapjainak megteremtése, felkészülés a jövőre.
–
Szociális ellátás, és az ellátás biztonsága, a tanulmányi idő alatt.
–
Szociális “védőháló” az egyén és a közösség számára.
–
Az otthon, a “második otthon” kialakításának lehetősége.
–
A tanulás lehetőségének megteremtése, biztosítása.
–
Társadalmi szerep tanulása.
–
Mikro-társadalmi önszerveződés.
2.3. Nevelés –
Tapasztalatszerzés elve.
–
Családhelyettesítő funkció.
–
Sokoldalú aktivizált kapcsolat a szülőkkel.
–
Szocializációs funkció.
–
Motiváltsági funkció erősítése.
–
Személyiségformáló funkció.
–
Hátrányos megkülönböztetés tilalma.
–
Nevelési értékeket közvetítő funkció.
–
Preventív funkció.
2.4. Oktatás, didaktikai alapelvek –
Következetesség, rendszeresség elve.
–
Az ismeretfejlesztés feltételeinek megteremtése.
–
Felzárkóztatás, tehetséggondozás.
–
Pályaválasztás, pályaorientáció.
–
Kiegészítő, hobbi foglalkozások tartása.
–
Erkölcsösség, lelkiismereti és vallási szabadság.
–
Személyes tapasztalatszerzés, öntevékenység. 13
2.5. Egyéb funkciók –
Szabad kapacitás kihasználása.
–
Részvétel társadalmi feladatok megoldásában (pl.: véradás).
–
Még jobb kapcsolat kialakítása településünkkel.
3. Nevelés a kollégiumban Elvárás minden kollégiummal, így a miénkkel szemben is, hogy a bejárni nem tudó tanulók számára, otthonos körülmények között adjanak lehetőséget az élményszerű közösségi együttlétre. Alakítsa az eljövendő családi élethez, mobil munkába álláshoz szükséges önállóságot. Tudatosítsa az együttműködés képességéhez való tapasztalatokat és fejlessze a tanuló önmagáért, és környezetéért való felelősségének tudatát. Legfőbb alapelveink (nem sorrendben): –
az egyéni és életkori sajátosságok figyelembe vétele,
–
az egyéni bánásmód alkalmazása,
–
a nemzeti, az etnikai hagyományok ápolása,
–
a nemzeti, etnikai kisebbségi azonosságtudat tiszteletben tartása,
–
a tanulók aktivitásának, alkotóképességének, érdeklődésének fenntartása és fejlesztése,
–
az öntevékenység, önszerveződés formáinak támogatása,
–
fel kell használni és folyamatosan fejleszteni a tanulók öntevékeny, önszervező képességét,
–
a szülőkkel, az érdekelt iskolákkal, a szűkebb-tágabb környezet társadalmi és civil szervezeteivel való együttműködés,
–
demokratikus, humanista nevelés,
–
nemzeti és európai önazonosságra nevelés elveinek alkalmazása,
–
az alkotmányban biztosított állampolgári és szabadságjogok, valamint a gyermekeket megillető jogok érvényesítése,
–
a közösség iránti felelősség, bizalom, szeretet, segítőkészség és tapintat alkalmazása,
–
a tanulók, a nevelő-oktató munka rendszerszemléletű, tudatos, tervszerű fejlesztése,
–
a nevelési folyamatban résztvevők számára elfogadott norma- és követelményrendszer alkalmazása,
–
kulturált, ösztönző környezet kialakítása, szociális, érzelmi, lakhatási biztonság nyújtása,
–
széleskörű szabadidős tevékenységkínálat biztosítása,
–
az integrált nevelés megvalósítása,
–
orientáló, motiváló, aktivizálni képes, tevékenységközpontú, segítő pedagógiai módszerek alkalmazása, 14
–
környezeti és egyéni egészségnevelés,
–
esztétikai, művészeti értékek alakítása,
–
a tehetség időbeni felismerése, gondozása,
–
az egyéni és közösségi sportolás lehetősége,
–
a tanulói szabadidő helyes kihasználása.
3.1. Nevelési feladatok a kollégiumunkban E feladatokat a beérkező tanulók különféle szintjei (tudás, neveltségi stb.) határozzák meg. 3.1.1. Énkép, önismeret, szociális képességek fejlesztése –
A mindenkori szociális környezetbe történő sikeres beilleszkedés segítése, a szociális tájékozódási készség fejlesztése.
–
A közösségi értékrend és normarendszer fejlesztése, a közösségi és az egyéni érdekek közötti egyensúly megteremtésének segítése.
–
Az önismeret, önértékelés alapjainak megteremtése, a kollégiumon belül kapcsolat és tevékenységrendszer szervezésével, ismeretek nyújtásával.
–
A társadalmilag elfogadott közösségi szokások és minták közvetítése, a szociális készségek – empátia, tolerancia, kooperáció, konfliktuskezelés, kommunikációs és vitakultúra, szervezőkészség – fejlesztése.
–
A közösségi együttélési szabályok elsajátításának, az egyén, a csoport, a társadalom kölcsönhatásai megértésének segítése, különös figyelemmel a nemzeti, etnikai kisebbségi és vallási sajátosságokra.
–
A nevelési feladatok megvalósításában kiemelt szerepet és megfelelő teret kap a kollégiumi diák-önkormányzati rendszer.
–
A feladathoz kapcsolódóan megvalósul a szociális, a kommunikációs és az állampolgári kompetencia fejlesztése.
3.1.2. A tanulási és gondolkodási kultúra fejlesztése –
Jártasságok az ismeretek megszerzésére, a permanens tanulásra, a konvertálható ismeretek megszerzésére, a rendszeres és eredményes tanulásra. Színes, bőséges szókincs, pontos, szabatos
kifejezések,
beszéd,
lényeglátás,
az
összefüggések,
törvényszerűségek
elsajátítása. –
A helyes tanulási módszerek, tanulási technikák megismertetése, az ismeretszerzési, a megismerési és gondolkodási képességek fejlesztése.
–
A kreativitás fejlesztése, a tanulási motívumok – az érdeklődés, a megismerés és a felfedezés vágyának erősítése.
–
Törekedni kell a tanulási kudarcok okainak feltárására, azok kezelésére, a jó teljesítményhez szükséges pozitív önértékelés kialakítására. 15
–
Ezeken túl fontossá kell tennünk, hogy az ismeretek elsajátítása belső igényként jelenjen meg, hogy a tanulás mindennapi életük részévé váljon!
–
A reális önismeretre épülő tanulási ambíció kialakítása, fejlesztése.
–
Tanulási életprogram kialakítása, a tanulás eredményesebbé, hatékonyabbá tétele érdekében.
–
A hatékony, önálló tanuláshoz szükséges ismeretek, képességek elsajátíttatása. Feltétele, hogy a tanuló ismerje és értse saját tanulási stratégiáját, készségeinek és tudásának erős és gyenge pontjait
–
A feladathoz kapcsolódóan megvalósul a hatékony, önálló tanulás, a matematikai és a digitális kompetencia fejlesztése.
16
3.1.3. Felzárkóztatás, a tehetségek kiválasztása és gondozás, pálya-orientáció segítése – A tanulók között meglévő műveltségbeli, képességbeli, felkészültségi, neveltségi különbségek csökkentésének segítése. –
A hátrányos helyzetű, hiányos alapismeretekkel, gyengébb képességekkel rendelkező tanulók felzárkóztatása, korrepetálása az iskola eredményes elvégzése érdekében.
–
A tanulás segítése, a tanulmányi munka támogatása, a tanulási teljesítmény fokozása. Az iskolai eredményesség érdekében praktikus ismeretek nyújtása.
–
Differenciált pedagógiai módszerek alkalmazása a tanulásban lemaradt és a tehetséges tanulóknál.
–
A tehetséges tanulók felismerése, képességeik, tudásuk továbbfejlesztése.
–
A kollégiumi élet színes, tevékenységközpontú szervezésével alkalmakat teremteni a diákok alkotóképességének megnyilvánulására, a tehetségek kibontakoztatására, a diákok helyes önértékelését erősítő sikerélményekre.
–
A szakmák, hivatások megismerésének, a pályaválasztás, a választott életpályára való felkészülés segítése a sikeres társadalmi beilleszkedés érdekében, együttműködve az iskolákkal.
–
A feladathoz kapcsolódóan megvalósul az anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció, esztétikai-művészeti tudatosság, kifejezőkészség, a hatékony, önálló tanulás és a digitális kompetencia fejlesztése.
3.1.4. Kulturált életmódra nevelés, szuverén világkép kialakulásának segítése –
A diákok ismereteinek bővítése az egyetemes emberi civilizációról, annak legnagyobb hatású eredményeiről. Az érdeklődés felkeltése a kultúra, a tudományok, a művészetek iránt, továbbá az emberiség globális problémáival kapcsolatban.
–
Természeti és társadalmi ismeretek átadásával, művészeti élményekkel a világban való tájékozottság segítése, a személyes és szociális azonosságtudat fejlesztése.
–
Motiváció és helyzetek biztosítása az önkifejezési lehetőségek megtalálásához.
–
Az esztétikai-művészeti tudatosság megjelenésének, az érzelemvilág gazdagodásának segítése.
–
Az idegen nyelvi kommunikációt fejlesztése.
–
A nemzet, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájának, értékeinek tisztelete, a nemzeti, történelmi és vallási hagyományok megismerése és ápolása, ezzel is erősítve a tanulók hazaszeretetét.
–
Változatos, sokrétű kulturális tevékenységgel hozzájárulni a magyar, az európai és az egyetemes kultúra értékeinek megismeréséhez, elsajátításához és értékeléséhez.
17
–
A világról kialakított képben a gyakorlati élet terén is kiemelt helyet kapjon az Európához való kötődés, az európai kultúrkör.
–
Elősegíteni a tanulókban az európai uniós polgár identitásának kialakulását, bemutatni az Európai Uniós
tagság révén megnövekedett lehetőségeket, kihívásokat és a
programokkal, a kapcsolatépítéssel elősegíteni azok intézményes és személyes hasznosítását. –
A feladathoz
kapcsolódóan megvalósul
az
esztétikai-művészeti tudatosság, a
kifejezőkészség, a szociális, az állampolgári az idegen nyelvi kommunikáció és a digitális kompetencia fejlesztése. 3.1.5. Egészséges életmód, környezettudatos magatartás kialakításának segítése –
A testi, a lelki, a szellemi egészség, az egészséges életmód, az igényes életvitel kialakítása.
–
Az egészséges és kulturált táplálkozás, öltözködés, tisztálkodás, testápolás és a rendszeretet belső igénnyé válásának segítése és az ehhez kapcsolódó szokásrendszer kialakítása és működtetése.
–
A diákok testi és lelki egészségének megőrzése, védelme. A higiéniai szabályok betartása. A kiegyensúlyozott életvitel, életritmus kialakítása.
–
A káros szenvedélyek kialakulásának megelőzése.
–
A kollégiumnak minden részletében olyan otthonos, kulturált, esztétikus közegként való működtetése, amelyben a tanulók jól érzik magukat, és amely fejleszti igényességüket, ízlésüket, műveltségüket.
–
Környezeti adottságai révén segíteni a tanulókat, hogy egészséges életvitelt, helyes életmódmintát válasszanak maguknak.
–
Környezettudatos magatartásra nevelés úgy, hogy érzékennyé váljanak a környezetük állapota iránt, értsék a fenntartható fejlődés fogalmát, életvitelükbe beépüljön a környezetkímélő magatartás, egyéni és közösségi szinten egyaránt.
–
Vegyenek részt az egészségnevelési programban.
–
Fontos feladat a családi életre, a családtagi szerepekre, a párkapcsolatok kulturált kialakítására, a takarékos és ésszerű gazdálkodásra és az öngondoskodásra nevelés.
–
A szeretetteljes, bizalmi viszonyra alapozva segíteni a harmonikus nemi szerep kialakulását, támaszt nyújtani a szexuális életben való tájékozódáshoz.
–
A feladathoz kapcsolódóan megvalósul a természettudományos, a szociális és az állampolgári kompetencia fejlesztése.
3.1.6. Társadalmi, gazdálkodási jártasság fejlesztése
18
–
A nevelésnek segíteni kell az önálló életvitel kialakítását, a majdani családi háztartás és gazdálkodás tervezését, a tudatos fogyasztóvá válást, az eligazodást a mindennapi életben, a gazdaság és a pénzgazdálkodás világában.
–
A diák-önkormányzati tevékenység által az a
–
autonóm, felelős, a közösség érdekeit is figyelembe vevő magatartás és a körültekintő döntéshozás képességének kialakulása.
–
A
feladathoz
kapcsolódóan
megvalósul
a
szociális,
az
állampolgári,
a
kezdeményezőképesség, a vállalkozói és a természettudományos kompetencia fejlesztése. 4. A kollégium működése A nemzeti köznevelésről szóló CXC. törvény 17.§. (4) bekezdése értelmében a kollégiumi nevelés a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának figyelembevételével a helyi pedagógiai program szerint működik. Ennek teljesítéséhez –
a személyi feltételeket
–
tárgyi környezeti feltételeket
–
kollégiumi életszervezési és
–
kapcsolatrendszer kiépítettségét
kell biztosítania. 4.1. Személyi feltételek A nevelést nevelőtanár végzi, a törvényben előírt vagy annak megfelelő végzettséggel. Számukra feltétel: –
rendszeres önképzéssel, szervezett továbbképzéssel megújított, korszerű szakmai ismeretekkel rendelkezik;
–
képes a nevelési folyamat megszervezésére, irányítására, ellenőrzésére, értékelésére, jártas a különböző pedagógiai eljárások alkalmazásában;
–
egyéniségével, megjelenésével, felkészültségével, műveltségével, életmódjával követendő példaként szolgálhat a kollégisták számára;
–
megfelelő empátiával rendelkezik, nevelési eljárásaiban, pedagógiai kommunikációjában a tanulók iránti tiszteletet, bizalmat és szeretetet helyezi előtérbe;
–
képes: a diákok helyzetének, személyiségének megismerésére, megértésére; a diákokkal őszinte, bizalmon alapuló viszonyt kialakítani; a konfliktusok eredményes kezelésére;
–
folyamatosan együttműködik a tanulók közösségével, a nevelésükben résztvevő személyekkel, intézményekkel, kisebbségi szervezetekkel, önkormányzatokkal;
19
–
szakmai tevékenysége során együttműködik a kollégiumi nevelőtestület vezetőjével és tagjaival.
A kollégiumban a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott alkalmazottak munkáját is a gyermekközpontúság, a nevelés eredményességének támogatása jellemzi. Jelenlétük, megnyilvánulásaik, tevékenységük és annak színvonala is nevelési tényező. 4.2. Tárgyi, környezeti feltételek A kollégium személyközpontú környezet kialakítására törekszik. Belső és
külső
környezetének biztosítani kell az ide vonatkozó nevelési célok megvalósíthatóságát, a kollégisták biztonságát, kényelmét, meg kell felelni az otthonosság általános kritériumainak (lásd környezeti, egészségnevelés programja). Megteremti a nyugodt tanulás, az önálló ismeretszerzés, a kulturális, a sport, az egyéb szabadidős tevékenységek, szakkörök, diákkörök működésének feltételeit. Gondoskodik az egyéni visszavonulás, nyugodt pihenés feltételeiről. 4.3. Kollégiumi élet szervezése A kollégiumi élet megszervezéséért, a fenntartó, az iskola, és a kollégium vezetője, a nevelőtestület, a szülők, és a diákok önkormányzata a felelős, mindenki a saját területének megfelelően. A kollégium életének belső szabályzását a kollégium vezetőjének irányításával a nevelőtestület a belső és a külső környezet változásait figyelembe véve alakítja. Ennek során biztosítani kell a tanulók optimális testi-lelki fejlődésének feltételeit, beleértve a rendszeres étkezést, a tisztálkodást, az előírásoknak megfelelő egészségügyi ellátást. A tanulók napi életének kereteit úgy kell szervezni - felmérésén, megfigyelésén alapuló tanulói, szülői, iskolai igényeket figyelembe véve -, hogy az egyes tevékenységek belső arányai a diákok egyéni életkori sajátosságaihoz igazodjanak. Támaszkodni kell a diákönkormányzat választott tisztségviselőire, akik részt vesznek a tanulók mindennapi életével kapcsolatos célok, feladatok kijelölésében, végrehajtásában, értékelésében. Lehetővé kell tenni, hogy a diákönkormányzat tagjai és vezetői megismerjék és a mindennapi gyakorlatban felelősen alkalmazzák a demokratikus érdekérvényesítés, a problémamegoldás és a konfliktuskezelés technikáit, módszereit. A kollégium a maga sajátos eszközeivel kiépíti, folyamatosan ápolja és megújítja az önálló arculatához kapcsolódó hagyományait, erősíti a kollégiumi közösség együvé tartozását. 4.3.1. A tanulók életrendje szervezésének pedagógiai elvei –
Biztosítani a diákok optimális testi, lelki fejlődésének feltételeit.
20
–
A tanulók napi tevékenységei - a tanulás, felkészülés, szabadidős tevékenységek, a pihenés - igazodjanak a törvényi előírásokhoz, valamint a tanulók életkori sajátosságaihoz.
–
Biztosítani a különböző tevékenységbe való bekapcsolódást, ill. az egyéni visszavonulás és nyugodt pihenés lehetőségét.
–
Az állampolgári, tanulói jogok tiszteletben tartása.
–
A kollégiumi életvitel közelítsen a családi életvitelhez.
–
Az életvitel alakításában együttműködés a családdal és az iskolával.
–
A diákönkormányzat töltsön be vezető szerepet a közösség mindennapi életével kapcsolatos célok kijelölésében, feladatok végrehajtásában az elért eredmények értékelésében.
–
A diákok ismerjék és alkalmazzák a demokratikus érdekérvényesítési módszereket.
–
A kollégiumi hagyományrendszer megőrzése, fejlesztése. A „mi-tudat” erősítése, új „hagyományok” kialakítása.
–
A nevelőtanárok és a diákok közötti együttműködés.
A tanulók napi életének kereteit részletesen a kollégium házi- és napirendje szabályozza. 5. Kollégiumi tevékenységeink, és azok szerkezete A kollégiumi tevékenységeink a Kollégiumi nevelés országos alapprogramja alapján, valamint a Köznevelési törvény 28.§ (1)-(4) bekezdése, idevonatkozó megfelelő részeinek figyelembe vételével, a helyi sajátosságainkat beépítve készült. Formájukat és tartalmukat úgy határoztuk meg,
hogy
hozzájáruljanak
a
tanulók
erkölcsi
gyarapodásához,
személyiségének
gazdagodásához, kompetenciáik fejlesztéséhez, a közösség fejlődéséhez. Tanulóink a foglalkozásokon, –
kötelező,
–
szabadon választható jelleggel vesznek részt.
A törvényes időkeret terhére általánosan az alábbi foglalkozásokat szervezzük: –
rendszeres iskolai felkészülést biztosító egyéni és csoportos,
–
a kiemelkedő képességű tanulók gyorsabb haladásának, a sajátos érdeklődésű tanulók foglalkoztatásának biztosítása,
–
előzetes felmérésen alapuló differenciált képességfejlesztő, felzárkóztató, tehetség kibontakoztató, speciális ismereteket adó, felkészítő, egyéni és csoportos,
–
az ismeretek bővítése és a pályaválasztás segítése érdekében szervezett szakkörök, diákkörök,
–
egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító csoportos,
21
–
a kollégiumi csoport nevelési feladatait, az egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító csoportos,
–
a szabadidő eltöltését szolgáló (szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, művészeti csoport, énekkar, tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti verseny, bajnokság, diáknap) csoportos,
–
a tanulókkal való törődést és gondoskodást biztosító egyéni,
–
a kollégiumban a kollégiumi élet szervezésével összefüggő foglalkozások tarthatók,
–
a kollégiumban gondoskodni kell az iskolai, kollégiumi foglalkozásokon részt nem vevő tanulók folyamatos pedagógiai felügyeletéről.
A kötelező foglalkozások a 46/2001.(XII.22.) OM. rendelet alapján az alábbiak szerint alakulnak. A kollégiumi csoportfoglalkozások éves óraszáma 9. TÉMAKÖRÖK Tanulás Énkép, önismeret, pályaorientáció Európai azonosságtudat. Egyetemes
10.
11.
12.
13.
évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam 4 3 3 1 1 3 3 4 3 2 3 3 2 4 5
kultúra Környezettudatosság 2 2 2 2 3 Testi és lelki egészség 4 4 4 4 4 Felkészülés a felnőtt szerepeire. 3 3 3 3 2 Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés Hon- és népismeret 3 4 4 3 3 * 22 óra 22 óra 22 óra 20 óra 20 óra * A kollégiumban évi 37 nevelési héttel (12-13. évfolyamon 33-mal), minden héten egy kötelező csoportfoglalkozással számolunk. Ennek 60%-ára, azaz 22, illetve 20 csoportfoglalkozásra (órára) vonatkozóan a rendelet kötelezővé teszi, hogy a továbbiakban megjelölt témákkal foglalkozzunk a kollégiumban. A többi idő a csoport és a kollégium, valamint a csoport tagjainak ügyeivel, szervezéssel, közösségi feladatok megszervezésével telik.
Ezek segítsék: –
A tehetség kibontakoztatást, illetve a felzárkózást, az iskolákkal együttműködve. Segítse a tanulást minden oldalúan. Az iskolában szerzett ismereteket bővítse, a pályaválasztást támogassa. Bírjon hazafias és elegendő EU-s ismeretekkel.
–
Biztosítson egyéni törődést úgy, hogy mindenkor számíthassanak a pedagógus tanácsaira, segítségére, csoportos keretek között pedig a csoport feladatainak, tevékenységének, értékelésének témáival kell foglalkoznia. Ugyancsak kiemeltem kell az egészségneveléssel foglalkozni. 22
– A szabadidő eltöltését célzó programok építkezzenek a csoportfoglalkozások témaköreiből, és döntően az egészséges és kulturált életmódra nevelést, az önkiszolgáló képesség fejlődését, a természeti környezet óvását, ápolását tekintse elsődlegesnek. Kapjon hangsúlyt a nemzethez kötődés, az anyanyelvi kultúrán keresztül is. Szervezünk kulturális programok megtekintését, kirándulásokat, és egyéb rendezvényeket. 6. A kollégiumi kötelező foglalkozások programterve Általában elmondható, hogy a kollégium szociális, erkölcsi, érzelmi védelmet biztosít a tagjainak. A kollégium természetes partnere egyfelől a család, aki mint küldő bizonyos jogokat és kötelezettségeket átruház a kollégiumra, illetve a pedagógusra, másfelől az iskola, aki egyenjogú partnerként kell a kollégium szolgáltatásait igénybe vennie az ő céljainak eléréséhez. Célok és feladatok: A kollégium a maga sajátos arculatával, hagyományrendszerével, foglalkozásaival, tevékenységeivel, a szabadidő megszervezésének változatos módjaival hozzájárul az ott eltöltött idő hasznos és örömteli megéléséhez. A különböző tanulási formák biztosításával, a felzárkóztatás és tehetséggondozás változatos módjaival, követhető példákkal lehetővé teszi azt,
hogy
a
kollégisták
érdeklődésüknek,
képességeiknek,
pályairányultságuknak,
szakmaválasztásuknak és tehetségüknek megfelelően tanulhassanak és készülhessenek önálló életükre. A kollégiumi nevelésben a foglalkozások célja a kollégisták személyiségének, etikai és
esztétikai
ismereteinek,
jellemének,
identitás-tudatának,
önbizalmának,
felelősségvállalásának, közösségi szellemiségének megalapozása és fejlesztése. A kollégiumban az együttélés feltétele a közösen meghatározott szabályok betartása, a bizalmi légkör kialakítása a csoportban, a közösségben. A „kollégiumi közösségi tudat” kiépítése a kollégiumi közösség minőségének jelzője lehet. A jó kollégiumi légkör feltétele a kölcsönös bizalom a diákok és a pedagógusok között. A kollégium segíti a tanulókat a kollégiumi foglalkozási tervekben meghatározott ismeretek elsajátításában, biztosítja a képességek fejlődéséhez szükséges tevékenységek, művészeti és egyéb alkotások létrehozásának feltételeit. Fejleszti a kulcskompetenciákat, amelyekre tanulóinknak szüksége van személyiségük fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és későbbi munkájukhoz. A kollégiumi foglalkozások a kulcskompetenciák fejlesztése révén az önismeretre, a közösségi kapcsolatok kialakítására, a szociális képességek fejlesztésére, az egyénileg hatékony tanulási módszerek elsajátítására, a fenntartható életviteli szokások kialakítására, a tágabb természeti, társadalmi környezetért érzett felelősségre nevelnek. 23
A kollégiumi együttélésben, a kollégisták megtapasztalják a másik ember elfogadásának, segítésének és megbecsülésének a fontosságát. Megélhetik a szülőföld szeretetét, a kisebbséghez, népcsoporthoz, az értékek mentén kialakult közösséghez való tartozás biztonságát, természeti, történelmi és kulturális örökségünk megbecsülését. Felkészülnek a közéleti szereplésre, egyéni és közösségi érdekeik és értékrendjük képviseletére. A foglalkozások lehetőséget adnak arra, hogy a tanulók az iskolai nevelés és oktatásnak a tantárgyközi területeiről is ismereteket és képességeket szerezzenek, élményekben részesüljenek. Olyan kompetenciákat is fejlesztenek, melyek révén a tanulókban kialakul az alkalmazkodóképesség, a tolerancia, a konfliktuskezelő képesség. A kollégium hozzájárul az egész életen áttartó tanulás megalapozásához. 6.1. Tanulás Feladataink A kollégiumba érkező tanulók sok iskolából, településről, különböző családi környezetből jönnek. Attitűdjeik, életviteli és tanulási módszereik és tanulásuk hatékonysága eltérő. A tanuláshoz tartozó képességek legtöbb összetevője tanítható, a rendszeres tanulás módszertani foglalkozások eredményeképpen a tanulók szert tesznek a tanulás szervezésében a fokozatos önállóságra, a sorrendiség felállítására. A kollégiumi tanulás módszertani foglalkozások közvetlenül az iskolai órákra való felkészülést, az iskolai tanulás hatékonyságának növelését, de távlatosan a sikeres pályaválasztást, a világban való eredményesebb tájékozódást szolgálják. Segítik a kollégistákat abban, hogy idejüket, erejüket jól be tudják osztani, szervezni tudják kollégiumi életüket, hatékony, célszerű, feladataikhoz, életrendjükhöz igazodó fontossági sorrendet tudjanak felállítani tevékenységeik és a tanulnivalók között. Elősegítik, hogy a kollégisták kialakítsák magukban annak tudatát, hogy a rendszeres és folyamatos készülés, a gyakorlás, alapja az iskolai sikernek, ugyanakkor előkészít a továbbtanulás bármely irányára, valamint a felnőtt életre. Kialakítják az önálló tanulás, közösségben való tanulás módszerit, felkészítenek az önművelésre és önnevelésre. Hozzájárulnak az önművelés igényének fejlesztéséhez, kibontakoztatásához, az önálló ismeretszerzéshez kötődő pozitív attitűd kialakításához, az iskolai és iskolán kívüli tanulás jelentőségének felismeréséhez. Elősegítik, hogy a tanulók tudásuknak megfelelő szinten tudjanak és akarjanak teljesíteni, e tudást kívánják továbbfejleszteni. Az eredményes tanulás módszereinek, technikájának elsajátíttatása a kollégiumban magába foglalja az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítését, az értő olvasás fejlesztését, az emlékezet erősítését, a célszerű rögzítési és bevésési módszerek kialakítását, az
24
önművelés, önnevelés igényének kialakítását, az élethosszig tartó tanulás gondolatának befogadását. A fejlesztés követelményei A tanuló ismerje meg és alkalmazza a kollégiumi tanulás folyamatában használatos, az életkori sajátosságokat figyelembe vevő, egyénre, csoportra szabott, hatékony tanulási eljárásokat, módszereket. Sajátítsa el a hatékony, önálló tanuláshoz szükséges alapvető képességeket, mert ezekre épül az új ismeretek elsajátítása, feldolgozása és beépítése. Tudjon a tanulni valók között fontossági sorrendet felállítani. Tudja – segítséggel – szervezni az idejét, a tevékenységeit. Gyakorolja a szövegértő olvasást, az iskolai követelmények teljesítésére felkészítő tanulási technikákat. Tanulja meg a tantárgyhoz kapcsolódó ismeretek, mondanivalók szabatos szóbeli és írásbeli megfogalmazását. Váljon képessé arra, hogy az iskolai ellenőrzés és értékelés során eredményesen tudjon teljesíteni. Gyakorolja szakmatanulásra, a továbbtanulásra, a való életre felkészítő technikákat, módszereket. Tudjon szelektálni az információk rendszerében. Használja rendszeresen a tanulást segítő hagyományos és modern eszközöket. Használja rendszeresen a könyvtárat, és igényelje szolgáltatásait. Iskolai feladataihoz és egyéni problémái megoldásához tudja kiválasztani a szükséges dokumentum típust és legyen képes gyakorlati felhasználásra. A digitális kompetencia fejlesztése révén legyen képes a modern technikát (számítógép, internet, kommunikációs hálózatok stb.) a fenti célokból használni. Legyen képes elemezni, értelmezni, rendszerezni a megszerzett információkat, és szóban vagy írásban számoljon be a megoldásokról. Rendszeres könyvtári munkával is fejlődjenek hatékony tanulási módszerei és önművelési szokásai. Szerezzen tapasztalatokat a legújabb technológiákon, így az Információs és Kommunikációs Technológiákon (IKT) alapuló információhordozók használatában, alkalmazza azokat. Időkeret: –
9. évfolyam
4 óra
–
10. évfolyam
3 óra
–
11. évfolyam
3 óra
–
12. évfolyam
1 óra
–
13. évfolyam 1 óra
Téma és tartalom 25
Tanulási módszerek elsajátítása és alkalmazása –
A kollégiumi tanulás jellemzői. Különböző tanulási módszerek a kollégiumban. Tanulószobai tanulás. Egyéni tanulás. Segítő tanulás. Az eredményes tanulás. Tanulás a közösségben. Kooperatív tanulás project. A módszerek alkalmazása tantárgy- és helyzetspecifikusan.
–
A tanulási szokások tudatos alakítása, korrekciója.
–
Gondolkodás. Emlékezetfejlesztés. Koncentráció. Ismétlés. Gyakorlás.
–
Kreatív
írás. Olvasásfejlesztés. Szövegértés-fejlesztés. Beszédművelés.
Ismeretek
ellenőrzése. –
Tantárgyak fontossági sorrendje a tanuló számára.
–
Az iskolai feladatok teljesítéséhez szükséges felkészülés módszerei.
–
A tanulás motiváltságának felmérése, alakítása. Az önművelés igényének kialakítása.
–
Sajátos érdeklődésnek megfelelő tanulási teljesítmény (prezentáció, kiselőadás, internetközlemény, kollégiumi újság, kollégiumi rádió stb.)
–
A szakmai és érettségi vizsgák főbb szabályai, követelményei, a szakmai vizsgákra, az érettségire való felkészülés módszerei.
–
A felsőoktatási felvételi eljárás szabályai, követelményei, a felkészülés módszerei.
–
A követelmények megismerése, a módszerek (tételvázlat, tételkifejlesztés, teszt- és esszéfeladatok, szóbeli feleletek stb.) gyakorlása valóság közeli szituációkban.
Könyvtárhasználat, dokumentumismeret –
Az
eddig
megszerzett
könyvtári
ismeretek
rendszerezése
a
tanulók
aktuális
érdeklődéséhez igazodva. –
Gyakorlatok a könyvtárhasználatban, önálló egyéni munkák (kiselőadás, házi dolgozat, érettségi és felvételi feladatok) kidolgozása.
–
A különböző dokumentumfajták (könyv, sajtótermékek, audiovizuális dokumentumok, mágneses adathordozók) szerepe a szaktárgyi ismeretszerzésben, valamint a köznapi élet egyéb területein.
–
Az internet és számítógép használata.
–
Dokumentumfajták felhasználása gyakorlatban.
–
Az információfeldolgozás fázisainak (anyaggyűjtés, rendszerezés, értékelés, közlés) technikáinak (irodalomjegyzék, jegyzetelés, cédulázás, vázlat) módszereinek és etikai szabályainak elsajátítása a gyakorlat segítségével.
–
Az információfeldolgozás fázisainak (anyaggyűjtés, rendszerezés, értékelés, közlés) technikáinak (irodalomjegyzék, jegyzetelés, cédulázás, vázlat) módszereinek és etikai szabályainak elsajátítása a gyakorlat segítségével. 26
Informatikai és számítástechnikai ismeretek –
Informatikai és számítástechnikai ismeretek gyakorlása, felhasználása a kollégiumban.
–
Internethasználat. Multimédia. ECDL vizsgára való felkészüléshez segítés, gyakorlás. IKT technológiák.
Könyvtári informatika –
Könyvtártípusok. Dokumentumfajták. Katalógustípusok.
–
Önálló kutatás megfelelő információhordozók kiválasztásával.
6.2. Pályaválasztás, önismeret Feladataink A középiskolás korosztály érzékeny minden őt érő érzelmi és értelmi hatásra. Az önismereti foglalkozások elsősorban e hatások feldolgozását segítik elő, azért, hogy támogassák az identitás megerősítését és a mentálhigiéné ápolását, fejlesztését. Az önismereti foglalkozások célja a kollégisták személyiségének, jellemének, aktuális pszichés állapotának megismerése és fejlesztése egyénileg és csoportban. Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvető célként tűzhető ki az önismeret és önkontroll; a felelősség önmagunkért; az önállóság; az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint a személyes méltóság. Elősegíti az alkalmazkodást, beilleszkedést, saját helyük felismerését szűkebb és tágabb környezetünkben, felkészít a konfliktusok megoldására, az önbizalom, az önértékelés, a pályakép felépítésére, az önmenedzselés megalapozására. Az önismeret és egyéni fejlesztés mellett fontosnak tartjuk az egyéni és közösségi motívumok, a célrendszer és értékrend megismerését, alakítását, a kollégista társadalmi orientálódásában való segítését. Ahhoz, hogy a tanulók képesek legyenek énképükbe integrálni az elsajátított tudást, készségeket, a tanulást segítő attitűdjüket, motívumaikat a nevelés egész folyamatában gondoskodni kell arról is, hogy kompetensnek érezzék magukat saját fejlődésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. A pályaorientáció a felnőtt lét szerepeire való felkészítés egyik fontos eleme. Célja, hogy segítse a tanulók kívánatos és lehetséges további iskola- és pályaválasztását az önismeret, a pályaismeret és a társadalmi kihívások, a gazdasági helyzet tükrében. Tudatosítani kell tanulóinkban, hogy életük során többször kényszerülhetnek pályamódosításra. Lehetőségeihez képest átfogó képet kell nyújtanunk a munka világáról, és olyan tevékenységeket kell felkínálni, amelyek alkalmat adnak arra, hogy a tanulók képességeiket kipróbálhassák. A fejlesztés követelményei A tanuló ismerje az emberi tulajdonságokat, tudja mérlegelni, elemezni döntéseit. 27
Legyen képes bemutatni néhány fontosabb erkölcsi felfogást, valamint tudjon érvelni ellenük vagy mellettük. Ismerje az emberi kapcsolatot létrejöttét elősegítő személyiségvonásokat és erényeket. Legyen tudatában a gondosan kiválasztott és mély kapcsolatok értékének. Legyen képes fontos helyzetekben a választási lehetőségek mérlegelésére. Legyen képes a másik ember személyiségének tiszteletére és megértésére, a helyes önismeret kialakítására, önmaga felvállalására. Törekedjen a felelősségteljes nemi magatartás kialakítására. Tudjon érvelni saját meggyőződése mellett, legyen képes mások meggyőződését tiszteletben tartani. Legyen képes felismeri az önismeret szerepét a helyes pályaválasztásban, legyen képes felismerni saját képességeit. Legyen képes mérlegelni saját pályaválasztási lehetőségeit. Tudjon önállóan tájékozódni a pályaválasztási dokumentumokban. Legyen képes tisztázni a munkahelyi feladatokat és elvárásokat. Tudja alkalmazni az álláskeresés különböző technikáit. Tudatosuljon benne, hogy élete során többször pályamódosításra kényszerülhet, ezért is van jelentősége a folyamatos tanulásnak, önképzésnek. Rendelkezzen megfelelő ismeretekkel választott szakmájáról, hivatásáról, munkaerő-piaci lehetőségeiről, munkavállalói szerepéről. Időkeret: –
9. évfolyam
3 óra
–
10. évfolyam
3 óra
–
11. évfolyam
4 óra
–
12. évfolyam
3 óra
–
13. évfolyam
2 óra
Téma és tartalom Ki vagyok én? –
Reális, pozitív, fejlesztésre kész énkép. Személyiségprofil. Személyiség jellemzők. Jellem. Megjelenés. Magatartás. Viselkedés.
–
Kapcsolatok (család, barátság, egyéb kapcsolatok) és a kapcsolódás formái és módjai (pl. rokonság-ellenszenv, őszinteség-hazugság, alkalmazkodás-önállóság, előítélet-nyitottság, gyávaság-bátorság).
Az egyén és a társadalom
28
–
Az emberi megnyilvánulások értelmezése és elemzése az életből és műalkotásokból vett példák segítségével. –
Értékek, értékrendek, erkölcsi tulajdonságok.
–
Egymás mellett élő erkölcsi felfogások értékeinek felismerése, érvelés, vitatkozás ellenük vagy mellettük.
–
Erkölcsi normák változásának megismerése - gyűjtő munka a könyvtárban, az interneten, csoportos kutató- és projektmunka során.
29
Pályaorientáció –
Az eredményes pályaválasztás pszichés összetevőinek feltárása
(motiváció,
érdeklődés, képességek, környezet stb.) –
Tájékozódás a pályaválasztás, pályaismeret dokumentumaiban, ismeretforrásaiban, eligazodás a pályaválasztási alapfogalmakban.
–
Az álláskeresés folyamata és technikái
–
A munkavállaló jogai és kötelességei.
–
Az álláskeresést megkönnyítő illetve a munkaerő-piaci alkupozíciót segítő technikák elsajátítása
dokumentumok
megismerése,
megalkotás,
szituációk
eljátszása
segítségével. –
Hivatás. Hivatástudat. Felkészülés az esetleges pályakorrekciókra.
–
Az élethosszig tartó tanulás fontosságának felismerése.
6.3. Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra Feladataink A foglalkozások segítsék a diákokat abban, hogy szabadon gondolkodó és a korszerű nemzeti hovatartozást vállaló, de az európai hagyományokat is ápoló, öntudatos polgárrá váljanak. Más népek és nemzetek, etnikumok kultúrájának megismerésén keresztül sajátítsák el a humanista és globális szemlélet- és gondolkodásmódot, erősödjön európai identitástudatuk. Ismerjék meg, mit jelent magyarnak lenni, mint európai, és európaiként magyarnak lenni. A tanulók megismerik az egyetemes emberi civilizáció legnagyobb hatású eredményeit, az embereket veszélyeztető kihívásokat. Nyitottá és megértővé válnak a különböző szokások, életmódok kultúrák, vallások iránt. Információkat szereznek az emberiséget foglalkoztató közös, globális problémákról, elköteleződnek a fenntartható fejlődés, a prevenció pártján. A neveléssel a kollégium azt kívánja elérni, hogy a kollégisták személyes élményeik során találkozzanak esztétikai értékekkel, legyenek képesek átélni a művészeti alkotások által közvetített érzelmeket, indulatokat, gondolatokat. Formálódjék a tárgy- és környezetkultúrájuk, fejlődjön véleményalkotó képességük. Tegyük
lehetővé
a
tehetséges
kollégiumi
tanulók
számára
alkotások
(irodalmi,
képzőművészeti, nép- és iparművészeti, fotó, film, blog, weboldal) készítését, produkciók (zenei, tánc és dráma, egyéb színpadi előadó- művészet) létrehozását és bemutatását. Neveljünk a művészi kifejezés által nyitottságra, toleranciára, az értékek élményeken és belátáson alapuló megbecsülésére. Ösztönözzük a bátor találékony gondolkodást, új kérdések felvetését, az ötletes, eredeti kifejezésmódokat, értelmezéseket. Támogassuk a minden napi tevékenységek során az esztétikus, harmonikus tárgyak, eszközök, anyagok választását. Segítsük az egyéni ízlés alakulását, mutassunk példát a szélsőségektől tartózkodó, divatos 30
testkultúrára, öltözködésre, ízléses, igényes belső és külső téralakításra, lakberendezésre, tárgyhasználatra. A művészi kommunikáció különböző formái mellett a gondolatok kifejezésének, közlésének egyéb eszközeit is tanulják meg alkalmazni, s az legyen hozzáférhető a tanulók számára. Külön figyelmet kell fordítani a könyvtár és információs forrásközpont céltudatos használatára való felkészítésre, az önművelés támogatására. Váljon a műveltség életvitelüket meghatározó erkölcsi értékké számukra. A fejlesztés során a tanulók ismerjék meg az európai kulturális hagyományokat és örökségeket, fogadják el és tartsák tiszteletben az egyetemes emberi jogokat, más népek nemzeti érzéseit, kultúráját. Váljanak érzékennyé, nyitottá a globális problémák iránt. A fejlesztés követelményei A tanuló szerezzen ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politikáról. Ismerje hazánknak az Európai Unióban betöltött szerepét, politikai, gazdasági szerepvállalását, lehetőségeit, az egységes európai felsőoktatási térség jelentőségét, a nemzetközi diákcserék szervezeteit (Erasmus, Socrates) Ismerkedjen meg érdeklődésének megfelelően minél több műalkotással, váljék nyitottá a különböző kifejezésmódok iránt, ossza meg élményeit kortársaival. Szerezzen művészi élményeket, és tapasztalja meg az esztétikus alkotásokban és produkciókban rejlő örömöket. Készüljön fel a katartikus élmény érzelmi és szellemi fogadására. Értse a művészetek sajátos kommunikációs nyelvét. Alakítsa ki saját ízlését, önálló véleményét az egyes alkotásokról. Vegyen részt érdeklődésének megfelelő művészeti tevékenységben. Legyen nyitott a kulturális és művészeti élmények befogadására. Ismerkedjék népi kultúránkkal, a népművészettel, a hazánkban élő kisebbségek és migráns csoportok néphagyományaival. Lehetőségei szerint keressen kapcsolatot kortárs alkotókkal, alkotó kortársakkal. A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. Informatikai és számítástechnikai ismeretek gyakorlása és felhasználói alkalmazása a kollégiumban a fenti kulcskompetencia fejlesztését is segíti. Ismerje a felhasználás szabályait, a szerzői jog fogalmát.
31
Fejlessze idegennyelv-tudását, lehetőség szerint olvasson idegen nyelven írott információs anyagokat. Ismerje meg azokat a (pl. munkavállalási) lehetőségeket az unión belül, amelyek fontosak lehetnek további életpályájára nézve. Időkeret: –
9. évfolyam
3 óra
–
10. évfolyam
3 óra
–
11. évfolyam
2 óra
–
12. évfolyam
4 óra
–
13. évfolyam
5 óra
Téma és tartalom Európaiság Az Európai Unió működése, alkotmánya, a működés főbb szabályai, Magyarországnak az Európai Unióban betöltött szerepe, lehetőségei, a csatlakozás hatásai és a tagsággal összefüggő lehetséges kihívások. A csatlakozás hatásai az egyén szempontjából, lehetőségek és kihívások az életpálya alakításában. Külföldi kapcsolatfelvétel. Idegennyelv-tanulás. A mindennapok művészete –
A művészet és a valóság.
–
A művészi ábrázolásmód formája.
–
Az egyéni ízlés, a közízlés és a művészi ízlés. Az esztétikum. Előítélet, tetszés. Divatok, hóbortok.
–
Ismerkedés a művészet sajátos kommunikációs formáival és csatornáival.
–
Beszélgetés, vélemények megfogalmazása, vita. Műelemzés, kritika megbeszélése. A katartikus élmény jellemformáló ereje. A példa és a minta.
–
Élményszerzés kulturális események, rendezvények, produkciók során, az élmények megosztása társaikkal.
–
Közízlés, csoportkultúrák, szubkultúrák, különös tekintettel az ifjúsági szubkultúrákra, egyéni ízlés.
Az alkotás öröme –
Harmónia és diszharmónia megkeresése és létrehozása a művészeti alkotásokban és a valós világban. 32
–
Tudatos térformálás, lakberendezés.
–
Művészi alkotások létrehozása.
–
Alkotó hangulat biztosítása, alkotásra ösztönző helyek kialakítása.
–
Tehetségnek megfelelő egyéni alkotások létrehozása és bemutatása.
Egyetemes műveltség
– A magyar és az egyetemes kultúra kimagasló személyiségei. Európai kulturális hagyományok Ismeretterjesztő előadások, bemutatók szervezése, azokon való részvétel. –
Találkozás a kultúra jeles képviselőivel.
–
Korszerű kommunikációs eszközök használatával ismerkedés a világ kulturális életének eseményeivel, azokkal interaktív kapcsolatok kialakítása.
6.4. Környezettudatosság Feladataink A kollégiumunkban folyó környezettudatosságra nevelés célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezet megóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését, felkészítsen a fenntartható környezettel harmonikus életvezetésre. Mutassuk meg a természet és az emberi környezet értékeit, esztétikumát, az ember és környezete harmonikus kapcsolatának lehetőségeit és törekedjünk arra, hogy a tanulók mindezt örömforrásként élhessék át. Képessé kell tennünk tanítványainkat a környezetet terhelő tevékenységek felismerésére, ezek csökkentésére, a környezeti problémák és konfliktusok kezelésére, lehetőség szerinti megoldására. Ehhez ökológiai alapokon nyugvó, tényszerű és alkalmazható ismeretekre van szükség. Ösztönözzük a tanulókat a környezet védelmére, arra, hogy tartózkodjanak környezetük káros terhelésétől, utasítsák el mindazt, ami környezetünk állapotát rontja. Tegyük világossá, hogy környezetünk használata életvezetésünk meghatározó része, a környezetünkkel való kapcsolatunk jelentősen befolyásolja közérzetünket, életünk kilátásait, minőségét. A fejlesztés követelményei A tanuló váljon érzékennyé környezete állapota iránt, legyen képes annak változását elemi szinten értékelni. Ismerje fel a mindennapi életben előforduló, a környezetet szennyező anyagokat, a környezetre káros tevékenységeket. Kerülje ezeket. Legyen képes társaival együttműködésben tudatosan, a környezeti szempontokat is figyelembe véve alakítani a kollégium belső és külső környezetét. Személyes élettereinek kialakításában
33
vegye figyelembe a környezetbarát módokat. Részesítse előnyben a természetes, újra hasznosítható anyagokat. Legyen felkészülve a környezettudatos döntések meghozatalára. Legyen felkészülve arra, hogy érvelni tudjon a környezetvédő megoldások mellett. Váljék erkölcsi alapelvévé a természet tisztelete, környezete megbecsülése, utasítsa el a szándékos környezetrombolást. Készüljön fel a környezeti problémákkal összefüggő konfliktusok kezelésére. Váljon maga is kezdeményezővé. Tekintse kötelességének a környezet védelmét. Időkeret: –
9. évfolyam
2 óra
–
10. évfolyam
2 óra
–
11. évfolyam
2 óra
–
12. évfolyam
2 óra
–
13. évfolyam
3 óra
Téma és tartalom Környezetünk állapota –
Környezetünk változása.
–
Hogyan változott a település? Milyen előnyök és hátrányok származtak a változásokból, környezetvédelmi szempontból?
–
Hogyan változik környezetünk élővilága?
–
Hogyan változott életünk minősége? Javulás és romlás mérlege.
–
A Föld, mint globális rendszer.
–
Hogyan keletkeznek globális környezeti problémák. Ki a felelős?
–
Mit tehet az egyén?
–
Hazai természeti értékeink és a tárgyi környezet értékeinek megóvása.
–
Ismerkedés nemzeti parkjaink a magyar világörökség és a településünk értékeivel.
Közös felelősségünk –
Azé a felelősség, aki dönt?
–
Tudatosítani kell, hogy mindenkinek a maga közösségében kell megtennie az első lépéseket, vállalni a döntése következményeit.
–
A tanuló felelősségvállalása a kollégiumunk környezetének állapotáért.
–
Környezettudatos vásárlás, fogyasztás gyakorlása. A termékek „életútjának” követése.
–
Lehetőség és cselekvés. Mit tehetnék, és mit teszek? Mi befolyásolja döntésemet? Hogyan tervezem saját jövőmet? 34
–
Kapcsolat
építése
a
kollégiumi
döntéshozókkal,
környezetvédő
szervezetekkel,
mozgalmakkal. 6.5. Testi és lelki egészség Feladataink Felkészítse a kollégistákat az egészséges életmód, életviteli szokások tudatos felépítésére, gyakorlására, az ehhez szükséges ismertek megszerzésére. Alakuljon ki az egyéni és a kollégiumi közösségi életritmushoz igazodó napirend, a tanulók legyenek képesek tevékenységeiket egészséges, nyugodt körülmények között folytatni. A kollégium különböző tereinek rendezésével, csinosításával, díszítésével készüljenek fel a lakókörnyezetük esztétikus és kellemes kialakítására. Segítsük
a
kollégistákat
problémáik
megoldásában,
konfliktusaik
kezelésében.
Válsághelyzetben nyújtsunk támaszt. Adjunk módot arra, hogy elsajátíthassák a mindennapi élet során adódó ügyei intézésének, érdekei érvényesítésének jogszerű és eredményes módjait. Segítsük megtanulni, hogyan kerülheti el környezete egészséget, biztonságot veszélyeztető helyeit,
helyzeteit.
Legyenek
megfelelő
ismeretei
ahhoz,
hogy
elutasíthassa
a
szenvedélybetegséghez, a káros függőséghez vezető szokásokat. Biztonságos
és
befogadó
környezet
kialakításával
járuljunk
hozzá
a
tanulók
kiegyensúlyozott, harmonikus fejlődéséhez. A
kollégiumi
életben
képessé
válnak
a
harmonikus
és
konstruktív
életvitel
szokásrendszerének kialakítására, elsajátítják az ehhez szükséges ismereteket, készségeket, ismereteket, készségeket. Kialakul a sportoláshoz, mozgáshoz való pozitív viszonyuk. A fejlesztés követelményei A tanulónak legyen alapvető ismerete szervezete működéséről, a testi és lelki változásai természetéről. Ismerje fel az egészséget fenyegető tényezőket, a betegségeket. Tudjon balesetek megelőzésének módjairól, az egészségkárosító szokások és szenvedélyek kialakulásának megelőzéséről. Legyen tisztában a tanuló azzal, hogy az ember magatartását, szocializációja, társas környezete hogyan befolyásolja. Rendelkezzen megfelelő önismerettel, fejlődjön erkölcsi tudata, ítélő- és szociális képessége; a harmonikus (társas) kapcsolatok kialakításához megfelelő ismeretekkel, készségekkel, empátiával. Készüljön tudatosan az örömteli párkapcsolatra, a családi életre. Legyen jártas a munkaeszközök célszerű, gazdaságos használatában, alakítsa ki egyéni, eredményes munkamódszereit. Ismerje meg a háztartásban, közvetlen környezetében alkalmazott, felhasznált anyagokat, (különös tekintettel az egészségkárosító anyagokra). Legyen képes önálló életvitelét, önmaga ellátását megszervezni. Ismerje meg a takarékosság35
takarékoskodás alapvető technikáit. Legyen képes munka- és szabadidejét tudatosan szervezni, ezeket a leghatékonyabban kihasználni. Legyen képes szükségletei tudatos rendszerezésére, rangsorolására. Váljon igényévé környezetének tisztántartása, szépítése, a személyes higiéné. Legyen tájékozott az elemi lakossági szolgáltatásokról, azok használatáról. Időkeret: –
9. évfolyam
4 óra
–
10. évfolyam
4 óra
–
11. évfolyam
4 óra
–
12. évfolyam
4 óra
–
13. évfolyam
4 óra
Téma és tartalom Társas kapcsolataink –
Harmonikus kapcsolatok kialakítására nevelés.
–
Élethelyzetek megbeszélése, dramatizálása. Irodalmi alkotásokban, filmekben ábrázolt konfliktusok elemzése.
–
Konfliktusok, válsághelyzetek megoldásának keresése. Az érdekütköztetés módjai. Emberi „játszmák” elemzése.
–
Nemi szerepek, barátság, partnerkapcsolatok. Beszélgetés a témáról a művészetek tükrében.
–
Szerepjátékok, szituációs játékok.
–
A szülői felelősség, kapcsolatok a családtagok között, a családi élet szervezése (szerepek, feladatmegosztás).
Élet a kollégiumban –
Harmonikus kapcsolatainkat építő közösségi szokásaink.
–
Környezetünk és közérzetünk. Felelősségünk magunk, társaink és környezetünk egészségéért, testi, lelki és közösségi „jólétéért”.
– Szabadidő-tervezés, -szervezés Testi, lelki egészség –
A betegségek megelőzése, betegápolás.
–
Környezetünk, a háztartás egészséget veszélyeztető forrásai. Mi a teendő veszélyhelyzetben, katasztrófa esetén. Elsősegély-nyújtás, önmentés.
–
A szűrővizsgálatok. Az önvizsgálat.
–
Rekreáció, séták, kirándulás. Kondicionáló tornák, tánc.
–
Relaxációs technikák megtanulása. 36
–
Szexuális felvilágosítás.
–
Függőséghez vezető lépések, szokások megelőzése.
6.6. Felkészülés a felnőtt szerepre. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés. Feladataink A kollégista saját értékeiről - a család mellett - a kollégiumi egyéni vagy csoportos foglakozásokon kap visszajelzést ebben a közegben szerez szociokulturális tapasztalatokat, alakul személyisége. Segítse elő, hogy az egyén megtalálja helyét, szerepét, feladatait a családi, az iskolai, a kollégiumi közösségben. A foglalkozások segítik beilleszkedését környezetébe, felkészítik a felnőtt lét szerepeire. A szociális és társadalmi kompetencia fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, a tudatos fogyasztói magatartással, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek is, ezért szükséges a gazdálkodáshoz, a munkaerőpiachoz, a vállalkozáshoz fűződő ismeretek átadása. A foglalkozások során ismerje meg és gyakorolja a kollégium és az iskolai közösség nyújtotta jogokat és kötelességeket, tapasztalja meg a felelősség és a döntés súlyát, következményeit. Elsajátítja a társadalmi érintkezés alapvető szabályait. Felkészül az önálló életvitelre, az önellátásra, a családi életre, valamint - nemektől függetlenül - a családi munkamegosztásra, ezzel együtt a háztartási gazdálkodásra, a családi pénzgazdálkodásra. A párválasztással, barátsággal, szerelemmel, családteremtéssel, a gyermekgondozással és gyermekneveléssel kapcsolatos ismeretek is fontos szerepet kapnak. A tanuló legyen képes eltérő szempontok mérlegelésére, erősödjön szóbeli és írásbeli kifejezőkészsége, különösen az érvelés, vitatkozás tekintetében. Értse meg a társadalom szerkezetét és működését. A kollégiumi lét a társadalmi tevékenységek megismerésének, a felnőttkori polgári létnek, a rugalmasságnak, a toleranciának, az együttműködésnek, továbbá az agresszió elutasítása gyakorlásának terepet biztosít. A fejlesztés követelményei Életkorának megfelelő egyre magasabb szinten rendelkezzék ismeretekkel a társadalmi normákról. Sajátítsa el az elfogadott viselkedésformákat a családban, az iskolában, a kollégiumban. Legyen kulturált a társadalmi érintkezésben és külső megjelenésében. Ismerje és alkalmazza a társadalmi érintkezés különböző formáit, írásbeli és szóbeli műfajait, beleértve az IKT-eszközök használatának szabályait is. Gyakorolja jogait és kötelességeit szűkebb környezetében. 37
Ismerje és tisztelje közössége tagjait, törekedjen jó együttműködésre az együttélésben. Tekintse értéknek, ha gondosan kiválasztott, mély társas kapcsolatot. Ismerje alapvető állampolgári jogait és kötelességeit. Legyen képes megfelelő, kulturált formában, érvelni, vitatkozni. Tudjon kulturáltan fellépni maga és társai érdekeinek védelmében, képviseletében, gyakorolja a kollektív döntések felelősségéből adódó kötelezettségeket. Időkeret: –
9. évfolyam
3 óra
–
10. évfolyam
3 óra
–
11. évfolyam
3 óra
–
12. évfolyam
3 óra
–
13. évfolyam
2 óra
Téma és tartalom Én és a család –
Személyiségjegyek és azonosságtudat. Probléma-feldolgozás, megbeszélés.
–
A család szerepe a múltban, a jelenben.
–
A barátság szerepe az emberi életben. Irodalmi, művészeti, filmes, tévés példák és saját tapasztalatok feldolgozása írásban.
–
Nemiség, szerelem, házasság. Társismeret. Barátság.
–
A férfi-nő kapcsolat és a szerelem változatai a különböző kultúrákban - feldolgozás irodalmi alkotások, filmek segítségével. A férfi-nő kapcsolat ma - beszélgetés, vita.
A kollégium és az iskola –
A külső megjelenés és társadalmi érintkezés illemtana. A társadalmi érintkezések különböző formáinak (műfajainak) ismerete és alkalmazása.
–
Az egyén helye az iskolai kollégiumi közösségben. Az iskola és kollégium működési rendjének és elvárásainak megismerése.
–
Egyéni szituációk és konfliktushelyzetek elemzése. Konfliktuskezelési technikák (viták és helyzetgyakorlatok).
–
A diákönkormányzat szerepe, jogai és lehetőségei.
–
Jogok és lehetőségek megismerése és megtapasztalása saját közösségben.
A társadalom –
Magánérdek, csoportérdek és közérdek. A társadalmi normák; beilleszkedés és autonómia.
–
Az egyén jogai. A szabadságjogok ismerete és történelmi előzményei.
–
A modern nemzetállamok. Az alkotmány, a hatalommegosztás, politikai pártok és ideológiák, az önkormányzatok. 38
–
Információk gyűjtése - könyvtárban, illetve sajtóból és médiából - feldolgozása és elemzése.
–
A demokratikus állam működésének főbb elemei (a választási rendszer, a törvényhozás és a kormány, az igazságszolgáltatás, a fegyveres testületek, szervezetek).
–
A történelmi és társadalomismereti tanulmányai során tanultak rendszerezése.
–
Az állam működésének megértése a mindennapi tapasztalatok (sajtó- és médiaanyagok) segítségével.
–
A gazdaság, a munka világa és a munkaerőpiac működése.
–
A vitakészség (az érvelés, a másik érveinek megértése, a nyitottság, a kulturált kifejezésmód) gyakorlása különböző szituációkban.
– Az agresszió háttere, formái, elutasítása. A háztartás –
Szerepek, feladatok a családban. Házimunkák célszerű tervezése. Időterv készítése.
–
Háztartási eszközök használatának elsajátítása. Egyszerű konyhatechnikák (pl. teafőzés, melegítés, hideg ételek elkészítése) elsajátítása.
–
A kiadások tervezése (közüzemi, lakhatási költségek, élelmiszer, egyéb szükségletek). Vásárlás.
–
A szükséglet és a kínálat megbeszélése. Költségvetés készítése.
–
A reklámok üzenete.
6.7. Hon- és népismeret Feladataink A kollégiumi nevelésben meghatározó elem, hogy a többségi nemzethez tartozó tanuló a határainkon belül élő nemzetiségi és etnikai kisebbséghez tartozó tanulóval él, élhet együtt. A kollégista tartsa meg azokat az értékeket, amelyekkel a szülői ház, a felnevelő környezet „elküldte” a kollégiumba, s az új környezet értékei ugyanígy épüljenek be a személyiségébe. Az ebből adódó célok és feladatok:: –
a szülőföld, az elbocsátó, a befogadó környezet szeretete, a lokálpatriotizmus és a hazaszeretet (patriotizmus) alapjainak kialakítása, ismerete (település, kisebb tájegység);
–
régiónk, országunk, nemzetünk ismerete, szeretete;
–
az anyanyelv szeretet, művelése, igényes használata;
–
a határainkon kívül, kisebbségben élő magyarok problémáinak ismerete, a velük való közösségvállalás;
–
nemzeti hagyományaink, kulturális örökségünk ismerete, tisztelete, ápolása;
–
nemzeti szimbólumaink (zászló, címer, Himnusz, Szózat), ünnepeink; 39
–
a hazánkban élő nemzetiségek kisebbségek jogainak ismerete, kultúrájuk, hagyományaik, nemzeti érzéseik jelképeik tiszteletben tartása;
–
A tanulókban tudatosuljon, hogy mindenkinek először saját népének hagyományait, nemzeti értékeit kell megismernie, elsajátítania ahhoz, hogy más népek kultúráját, az egyetemes értékeket és a kultúrák közötti kölcsönhatásokat megérthesse.
A fejlesztés követelményei A témák feldolgozása segítse elő az iskolában tanultak (magyar irodalom, történelem, hon- és népismeret, nyelv, tánc és dráma, mozgókép-médiaismeret, földünk és környezetünk) szintetizálását. A feldolgozás során a tanuló váljon nyitottá a társadalmi jelenségek iránt, és tegyen szert az együttműködés képességére, illetve az önálló munkára. Annak érdekében, hogy erősödjön benne saját népe és kultúrája értékeihez való kötődés, ismerje meg azok legfontosabb értékeit, kiemelkedő személyiségeit és szimbólumait. A témák feldolgozása során fejlődjön információgyűjtő és -feldolgozó képessége. Legyen képes a különböző információkat többféle formában feldolgozni és rendszerezni. Gyakorolja a szóbeli az írásbeli és a képi kifejezés különböző formáit. Tudjon különböző társadalmi jelenségeket megkülönböztetni, összehasonlítani. Tudjon a felsorolt témák kapcsán tájékozódni a könyvtárban, interneten. Legyen képes gondolatait, megállapításait kifejezni, nyelvileg vagy képi kifejezéssel, s egyre szabatosabban indokolni. Az iskola elvégzésére tudja alkalmazni a különböző tantárgyakban szerzett ismereteit a társadalmi jelenségek, folyamatok értelmezését. Időkeret: –
9. évfolyam
3 óra
–
10. évfolyam
4 óra
–
11. évfolyam
4 óra
–
12. évfolyam
3 óra
–
13. évfolyam
3 óra
Téma és tartalom Helyismeret, helytörténet –
A település vagy a környező tájegység története, megismerése, könyvtári dokumentumok segítségével, élő adatközlők felkeresésével.
–
A település történetének főbb korszakai, ezek időbeli elhelyezkedése.
–
A település legfontosabb igazgatási, egészségügyi, szolgáltató, kulturális, sport intézményeinek megismerése.
–
Kulturális programok tervezése. 40
Múltismeret, hagyományok –
Magyarország és Európa a múltban - a téma egy aspektusának feldolgozása az irodalom, a történelem vagy a művészetek segítségével, egyéni vagy csoportmunkában.
–
A magyar kultúra, sport és tudomány kiemelkedő eredményei.
–
A tanulók érdeklődésének megfelelő téma feldolgozása tudománytörténeti nézőpontból, könyvtári dokumentumok (nyomtatott, elektronikus) segítségével tetszőleges formában.
–
A határainkon túl élő magyarság jellemzői, helyzete a XX. században. Testvériskolai kapcsolatok ápolása.
–
A nemzeti és etnikai kisebbségek a mai magyar társadalomban. Az anyaország, illetve az anyaországon kívül élő nemzeti kisebbségek jellemzői.
–
A témák megvitatása szociográfiai művek vagy filmek segítségével; kiállítás szervezése, rendezése az elkészült anyagokból.
Jelenismeret –
A kollégium szervezetei felépítésének ismerete részvétel a kollégiumi programokban és a diákönkormányzat tervező, irányító, értékelő, érdekvédő munkájában.
–
A gyermeki jogok, a diákjogok; az alapvető emberi jogok. Háttéranyag gyűjtése.
–
Jellegzetes példák feldolgozása. Vitahelyzetek, konfliktushelyzetek.
–
A határainkon túl élő magyarság helyzete, törekvései, lehetőségei ma.
–
Nemzeti és etnikai kisebbségeink, migráns csoportok jellemzői, helyzete. (Asszimiláció, integráció, szegregáció.) Médiaanyagok elemzése, esetleg személyes tapasztalatok gyűjtése.
–
Az Európai Unió jellemzői.
–
Önálló tájékozódás a könyvtár és a média segítségével, véleményformálás a problémákkal kapcsolatban.
Nemzeti kultúránk –
A nemzeti kultúra kincseinek megismertetése.
–
A népművészet megismerése. (Európai vándormotívumok, nemzeti kultúra-, kárpátmedencei kultúra, európai kultúra egysége.)
–
Ismerkedés a néphagyományok értékeivel, működésmódjával.
–
Kézműves és iparművészeti alkotó technikák kipróbálása, egyszerű használati tárgyak készítése.
–
Alkotókörök létrehozása működtetése.
–
Pályázatírás, pályázatban való részvétel, „kirakodóvásár”.
6.8. Rendelkezés a fennmaradó órakeret felhasználásáról Fennmaradó órakeret 9-11. évfolyamon 41
A törvény által szabályozott 37 nevelési hétből, a csoportfoglalkozások 22 órát foglalnak el. Így a fennmaradó órák száma: 15 óra. Fennmaradó órakeret 12-13. évfolyamon A törvény által szabályozott 33 nevelési hétből, a csoportfoglalkozások 20 órát foglalnak el. Így a fennmaradó órák száma: 13 óra. Felhasználása, tartalmi feltöltés A mindkét évfolyamcsoportra általában jellemző kell legyen, hogy 2/3 részben, vagyis 10 illetve 8 órában a kollégiumi csoport feladatainak, tevékenységének, szervezésének, értékelésének, közösségi feladatainak, egyéni ügyeknek intézésével töltse el, használja fel. Ezt lehetőleg a tanév elején a csoport összetételének ismeretében kell tervezni, de a pontos halaszthatatlan ügyek megváltoztathatják. Amennyiben a csoport kollektív tanulmányi kiránduláson vesz részt, akkor a konkrét, értékelhető, ismeretszerző részét, max. 5 órában leszámíthatják, illetve betervezhetik, ebbe az órakeretbe. A maradék 1/3 részt, vagyis 5 illetve 4 órát, a kollégiumi élettel kapcsolatos közérdekű rendezvények, események, diákgyűlések töltik ki. Ennek a programját a tanév elején a DT-vel és a nevelőtestülettel egyeztetve a kollégium vezetője készíti el, teszi közismertté, a csoport nevelője pedig beépíti a programjába. 7. A szabadon választható foglalkozások programjai Elsősorban a kötelező témakörök segítését, alátámasztását szolgálja, de a szabadidő hasznos eltöltésének irányultságát is alakíthatja. 7.1. Mozgókép, video, multimédia programcsomag Célkitűzés: –
A tanulók legyenek otthon a művészetek modern ágaiban.
–
Ismerjék meg a művelődéstörténeten keresztül a máig vezető utat.
–
A technikai képírás útjának megismerése.
–
A diák alkosson fogalmat és alkalmazza a kompozíciós elemeket.
–
Ismerje meg a multimédiát és az általa kiváltott hatásokat.
–
Számítógép a multimédiában.
A program bemutatása: –
A technikai képírás egyszerű és kombinált alkalmazása újság, film.
–
Sortervek készítése (sorkép és dialógus) forgatókönyv.
–
Műalkotások elemzése a mozgókép alkalmazásában.
–
Képi folyamatok, kompozíciós készségek rögzítése, digitális fotó, video. 42
–
A technikai eszközök önálló használatának elsajátítása.
Módszerek: –
Előadások.
–
Szituációs folyamatok, beállítások. Beszélgetések.
–
Hangtechnika használata. Videofilmek megtekintése.
–
Képtechnika eszközismerete.
–
Beállítások, képkivágások, snittek.
–
Önálló „vizsgafilmek” készítése.
–
Filmvágás, készítés számítógéppel.
–
Számítógépes állóképek, digitális fényképek.
–
Újság „írása”, számítógép segítségével.
7.2. Informatikai programcsomag Célkitűzés: –
Az iskolai számítógépes, informatikai oktatás támogatása, felzárkóztatás.
–
A számítógép-kezelés alapjainak elsajátítása, hálózatok megismerése.
–
Az elektronikus levelezés, az internet használata.
–
Az informatikai eszközök és információhordozók megismerése.
A program bemutatása: –
Az informatika története. Az informatika technikai eszközei. A számítógép történetisége.
–
Az informatika logikája. Az informatikai jelek hordozói. A számítógépes környezet.
–
A számítógép fő egységei. Perifériák, adathordozók, billentyűzet.
–
Könyvtárstruktúra. Eligazodás a könyvtárban.
–
Programok használata, kezelése. Dokumentációs alapok.
–
Hálózatok felépítése, használata.
–
E-mail, www…..
Módszerek: –
Előadás, bemutatás, gyakorlás.
–
Játékos gyakorlatok.
–
Hálózatok használata. Levelezés és internet a gyakorlatban.
7.3. Magyarságtörténeti programcsomag Célkitűzés: –
Legyen a történelem, a jövő alapja.
–
Hagyományaink, történelmi múltunk megismerése.
–
Eredetünk.
A program bemutatása: 43
–
Az első nyomok. Őshaza.
–
A sumer birodalom.
–
Évezredek vándorútja.
–
Kapcsolatok Kínával, mongolokkal.
–
Kapcsolat a finn-ugorokkal.
–
Eredetmondáink. Mogyeria.
–
Közelebb Európához.
–
Honfoglalás előtt, avagy kettős honfoglalás.
–
Hun, avar, székely, magyar.
–
Át a Kárpátokon.
–
Élet a Kárpát-medencében, állattenyésztés, földművelés.
–
A vitéz magyarok, kalandozások alkonya.
–
Új rend kell. Géza.
–
Vajk, István, Szent István.
–
Európa egyik első állama, nagyhatalom.
Módszerek: –
Előadás, csoportos feldolgozás, egyéni anyaggyűjtés.
–
Filmek megtekintése.
–
Meghívott előadó, előadás.
–
Kirándulás Ópusztaszerre.
7.4. KRESZ programcsomag Célkitűzés: –
A tanulók biztonságos, önálló és kulturált közúti közlekedése.
–
Kerékpárral, segédmotoros kerékpárral kapcsolatos közlekedési ismeretek elsajátítása.
–
A tanulók végzettségüktől és életkoruktól függően szerezzék meg a mezőgazdasági vontatóvezetői engedélyt. (az iskola támogatása)
A program bemutatása: –
A tanulók érdeklődésének felkeltése a közlekedési ismeretek iránt.
–
Általános alapismeretek elsajátítása.
–
KRESZ vetélkedők szervezése, lebonyolítása.
–
Segéd-motorkerékpár vizsgára való felkészítés.
–
A mezőgazdasági vontatóvezetői engedély megszerzéséhez szükséges iskolai ismeretek bevésése.
Módszerek: –
Technikai eszközök (dia, video) felhasználása. 44
–
Tesztlapok kitöltésének gyakorlása.
–
Meghívott előadó, előadás.
7.5. „Tudni illik, hogy mi illik” programcsomag Célkitűzés: –
A kulturált viselkedés szabályainak megismerése.
–
A viselkedési és illemszabályok különböző élethelyzetekben történő alkalmazása.
–
Az ajándékozási kultúra megismerése, kialakulása.
A program bemutatása: –
Öltözködési szokások, stílusok.
–
Viselkedés a különböző szituációkban és egyes helyeken.
–
Viselkedés az étteremben.
–
Mit tegyünk az ünnepeken?
–
Ajándékok készítése.
–
Az ajándékozás örömének megélése.
Módszerek: –
Beszélgetés. Szituációs játékok.
–
Kiscsoportos foglalkozások.
–
Videofilm megtekintése.
7.6. Személyiségfejlesztő programcsomag Célkitűzés: –
Önismeret fejlesztése.
–
Konfliktuskezelés lehetőségeinek megismertetése.
–
Problémamegoldás módozatai.
–
Családi és baráti kapcsolatok nehézségeinek kezelése.
–
Káros szenvedélyek okai, megelőzésük.
–
Párkapcsolatok buktatói, leküzdése.
A program bemutatása: –
Metakommunikáció.
–
Önfelismerés- önfeltárás.
–
Én és a családom.
–
Én és az osztálytársaim.
–
Konfliktus-megoldási technikák.
–
Kooperációs gyakorlatok.
–
Beilleszkedési problémák.
–
Felelősségvállalás. 45
Módszerek: –
Képességfejlesztő gyakorlatok.
–
Beszélgetések.
–
Dramatizált helyzetgyakorlatok.
–
Önismereti gyakorlatok és játékok.
–
Helyzetgyakorlatok.
7.7. Felzárkóztató, korrepetáló, angol, német nyelvből és matematikából. Célkitűzés: –
Az elsősök körében csökkenjenek, az általános iskolából hozott hiányosságok (olvasás, szövegértés, helyesírás, matematikai alapműveletek, angol nyelv, német nyelv).
–
Zárkózzanak fel a követelményekhez.
–
Bukásmentesség elérése.
–
Helyes tanulási szokások kialakítása.
–
Tanulás feltételeinek biztosítása.
A program bemutatása: –
A tanulás motiváltságának felmérése, alakítása.
–
Olvasásfejlesztés, szövegértés-fejlesztés, beszédművelés.
–
Diákok felkészítése az iskolai követelményekhez.
–
Helyes tanulási szokások, időbeosztás kialakítása.
–
Felzárkóztatás, korrepetálás: matematikai alapműveletek, helyesírás, olvasás, angol, német nyelv.
–
Könyvtárhasználat.
–
Jobb képességű tanulók bevonása a korrepetálás folyamatába.
–
Önismeret, önbizalom, önbecsülés bővítése.
–
Tanulópárok kialakítása.
Módszerek: –
Egyéni és kiscsoportos korrepetálás.
–
Tanulópárok.
–
Személyiségfejlesztés.
46
7.8. Természetvédelmi programcsomag Célkitűzés: –
Az emberiség egyre égetőbb problémája a környezetszennyezés, melynek megoldásában mindenkinek szerepet kell vállalnia. A fogyasztás egyre nagyobb méreteket ölt, s ezzel együtt a pazarlás is, ami a környezetszennyezés alapja.
–
Ahhoz, hogy az eljövendő generációk is emberhez méltó, egészséges környezetben éljenek,
először
szemléletmód-változásra,
a
környezetszennyezés
mérséklésére,
megszüntetésére, tehát aktív cselekvésre van szükség. –
Rámutatni az élővilág sokféleségére, mely óriási érték, s melynek a megóvásában a diákokra is nagy szerep hárul.
–
Környezeti problémák megismertetése.
–
A környezeti károk megoldásának lehetőségei.
–
Természetbarát szemléletmód kialakítása.
–
A tanulók szembesítése az iskola és a lakóhely természet- és környezetvédelmi problémáival.
A program bemutatása: –
A környezet- és természetvédelem iránti érdeklődés felkeltése /videofilm, kirándulás/.
–
A csoport működésének megszervezése.
–
Az emberi higiénia szempontjából káros fajok bemutatása.
–
Védett növények és állatok megismerése.
–
Érdekességek /felhasználás, élőhely, leg-ek/ az állatok és a növények világából.
–
A sokféleség bemutatása kirándulások alkalmával /Dabas, Pusztavacs, KNP, Aggtelek, TVK, ODK vízitúra/.
–
Üzemlátogatás /modern technológiák tanulmányozása/.
–
A változatosság jelentőségének szemléltetése az emberiség szempontjából.
–
A „Föld Napja” /vetélkedő/. „Madarak és Fák Napja”.
–
A környezetszennyezés problémái.
–
Környezetbarát technológiák alkalmazása, elterjesztése.
–
Alternatívák a környezetszennyezés problémáinak megszüntetésére.
–
A természet és környezetvédelem hazai és nemzetközi szervezetei.
–
Vetélkedőkön, pályázatokon való indulás.
Módszerek: –
Élménybeszámolók, videofilmek, előadások.
–
Kirándulások, megfigyelések, egyéni gyűjtőmunka.
–
Irodalmi feldolgozás. 47
–
Verseny.
7.9. Egyéb, szabadon választható foglalkozások programjai A szabadidő hasznos eltöltését, egyéni igények kielégítését szolgálja. A foglalkozások formája leginkább szakkör vagy öntevékeny kör. Részletes kidolgozása az indíthatóságuk után történik, vagyis legalább 5 fő jelentkezése esetén. Foglalkozások: –
horgász szakkör;
–
body-building szakkör;
–
műveltségi diákkör;
–
praktika diákkör;
–
”zöldek” köre;
–
”kukta” kör;
–
asztalitenisz sportkör;
–
sakk szakkör;
–
egyéni konfliktuskezelő foglalkozás;
–
egyéni törődést biztosító foglalkozás;
–
drámapedagógiai öntevékeny kör;
–
kollégiumi stúdió öntevékeny kör;
–
video-dokumentum kör;
–
filmklub;
–
kollégiumi újság önképző kör;
–
madarász kör
–
csillagász klub
–
természetjárók baráti köre
8. Diák-önkormányzati tevékenység Célkitűzés: –
Érvényesüljenek a diákok önszerveződési, önkormányzási, érdekképviseleti jogai.
–
A tanulói érdekek szervezett keretek között történő képviselete érvényesüljön.
–
Növekedjen a tanulói öntevékenység, önállóság.
A program bemutatása: –
A diák-önkormányzati tevékenység bemutatása.
–
A diákok jogainak, kötelességeinek ismertetése.
48
–
A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatának megismerése, munkaterv készítése.
–
A diák-önkormányzati tagok felkészítése az önkormányzati tevékenységre illetve a munka fejlesztésére.
–
A diákönkormányzat munkáját segítő tanár szerepének bemutatása.
–
A kollégista diákok bekapcsolása az önkormányzati munka részterületeibe.
–
A kapcsolatok ápolása és bővítése más intézmények diákönkormányzatával /tapasztalatcsere, közös rendezvények/.
–
Diákgyűlések szervezése, Dt-ülések megszervezése.
–
Diáknap megszervezése.
–
Részvétel a MODE (Magyarországi Diákönkormányzatok Egyesülete) munkájában, továbbképzésein.
–
A diák-önkormányzati munka tapasztalatainak átadása.
–
Hagyományteremtés.
–
A demokratikus választások biztosítása.
–
A diák-önkormányzati munka eredményeiről beszámoló a tagság előtt, értékelés, jutalmazás.
–
Diákönkormányzat saját SZMSZ szerint, valamint éves munkaterve alapján végzi tevékenységét. Munkáját egy pedagógus segíti.
9. Kollégiumi hagyományaink fejlesztése A már meglévő hagyományaink a diákélet egy részét fedik le. Ezért tehát természetes igény, hogy további később hagyománnyá váló eseményeket építsünk be életünkbe. –
Végzős kollégistáink ballagásukkor egy emlékfát ültessenek.
–
Minden évben két alkalommal kollégiumi szinten szabadtéri rendezvényt tartsunk / bográcsozás, nyársalás /.
–
Évente két alkalommal nevezetes nemzeti emlékeink megtekintése.
–
Kollégista gólyákat avassunk.
49
10. Szabadidős tevékenységek Jelenlegi tapasztalataink szerint az az időterület, melyet a kötelező és a szabadon választható, valamint az egyéni programok nem fednek le még mindig sok teret és lehetőséget adnak a diákoknak sajátos érdeklődési körükben való elmélyedéshez. Jelenlegi tevékenységeink Jelenleg ilyen szabadidős tevékenységeink az asztalitenisz, a biliárd, a sakk és alkalmanként több embert megmozgató különféle labdajátékok / labdarúgás, kézilabda, kosárlabda /. Tervezett szabadidős tevékenységeink Leendő szabadidős tevékenységeink jó részét a mozgáscentrikusság jellemzi. Így szabadtéren létre kívánunk hozni: –
egy tollaslabdajátékra alkalmas területet.
–
egy olyan homokos pályát, amely a lábtenisznek és a ’strandröplabdának’ egyaránt megfelel.
–
egy már régen használaton kívül lévő lengőteke pálya felújításával egy újabb kikapcsolódási lehetőséget.
–
egy a diákjaink körében egyre népszerűbb streetball pályát.
–
egyfajta szabadtéri pihenőterületet, mely időtöltésre, pihenésre, kikapcsolódásra egyaránt alkalmas /napozás, sakkozás, tanulás /.
Fedett területen lévő új programjaink: –
Évente egy-két alkalommal a kollégisták érdeklődési körének megfelelő témában meghívott előadókkal programot szervezünk.
–
Szükséges a folyóirattár fejlesztése.
11. Kollégiumi egészségnevelési program Bevezető Az emberek többsége számára egészségesnek lenni általában annyit tesz, mint „nem betegnek” lenni. Az egészséget természetesnek tekintik, s csak akkor törődnek vele, ha mindennapi életükben betegség vagy egészségügyi problémák jelentkeznek. Nemcsak a fizikai egészség fontos, hanem a mentális egészség is, de a szociális jólétre is szükségünk van. Az egészségfejlesztés egyének és közösségek egészségi állapotának emelésével áll összefüggésben. Az egészségfejlesztés az a folyamat, melynek révén képessé teszünk másokat egészségük javítására, illetve arra, hogy nagyobb kontrollra tegyenek szert egészségük felett. 11.1. Általános rész 50
Általános helyzetleírás, értékelés A kollégium épülete, helyiségei és berendezése Kollégiumunk háromszintes épület, amely 15 évvel ezelőtt épült a diákok második otthonául. Így megtalálható benne mindazon helyiség, amely biztosítja az itt lakók kényelmét, a nyugodt tanuláshoz, a pihenéshez, a szabadidő aktív és kellemes eltöltéséhez a lehetőségeket. A 4 ágyas lakószobák kényelmesek, a diákok igyekeznek otthonossá varázsolni saját igényeik szerint. Szőnyeggel és olvasó lámpákkal való felszerelésükre reményeink szerint nemsokára sor kerül. A folyosók, a tanulószobák és a közösségi helyiségek falai frissen meszeltek és tapétázottak, a legkorszerűbb világítótestekkel vannak felszerelve, az ajtók és ablakok frissen mázoltak. A folyosókon szőnyegek, a falakon képek, sok a növény. A mosdók és a WC-k ez elmúlt évben részlegesen fel lettek újítva. A közösségi helyiségek, a kondicionáló terem felszereltsége jó, csak a teakonyhában és a mosókonyhában szükséges további fejlesztés. Komoly gondot jelent, hogy délelőtt tanítás folyik a kollégium négy tanulószobájában. A kollégium lakóiról Lakókörnyezet Diákjaink többsége falvakban él. Lakáskörülményeik megfelelőek, hideg-melegvizes fürdőszobával vagy tisztálkodó sarokkal ellátottak. Tisztaság Lakóink tiszták és ápoltak. Rendszeresen tisztálkodnak, fogat mosnak, naponta váltanak alsóneműt és zoknit vagy harisnyát. Esetenként az étkezés előtti és a WC-használat utáni kézmosásra kell a figyelmüket felhívni. A lakószobáikat, szekrényeikben személyes tárgyaikat rendben tartják. Különösen a lányok szobái nagyon igényesen dekoráltak. Egyes esetekben az alsóbb évfolyamos fiúknál tapasztalható hiányosság. Táplálkozás Napi három alkalommal étkeznek az iskolai ebédlőben diákjaink. Az ételek mennyiségét és változatosságát behatárolja a nyersanyagra fordítható pénz. A főétkezések között diákjaink sok cukrozott üdítőt fogyasztanak, gyakran nassolnak. Káros szenvedélyek A kollégium lakóinak közel fele dohányzik szülei tudtával és beleegyezésével. Elméleti ismereteik megfelelőek a dohányzás okozta egészségkárosító hatásokról, de nem veszik komolyan azokat.
51
Alkoholt alkalmanként fogyasztók aránya 40% körül mozog. Hétvégeken a diszkókban és házibulikon isznak. Kábítószerrel kapcsolatba kerültek aránya alacsony, az iskolai átlagtól lényegesen jobb, 510%. Csak kipróbáltak szereket, de jelenleg nem fogyaszt senki, még alkalomszerűen sem. Fizikai állapot Fizikai állapotuk megfelelő, kevés a gyakran betegeskedők száma. Lakóink között egy krónikus beteg van, aki speciális diétát igényel. Lelki egészség A kollégium lakói közül sokan küszködnek lelki problémákkal, de öngyilkosságra csak elvétve gondolnak. Családon belüli feszültségek, agresszió, fel nem dolgozott családi tragédiák, szülők rossz párkapcsolati viszonyai, a fiatal meg nem értése, hibás nevelési módszerek teszik nehézzé az életüket. A kollégium nevelői alaposan ismeri a diákok magánéleti és iskolai gondjait, hozzájuk mindig fordulhatnak segítségért, tanácsért, meghallgatják őket. Egészségfejlesztő mentálhigiénikus áll a rendelkezésükre minden délután, ezért a fiatalok többsége kiegyensúlyozott, tudja kezelni a lelki gondjait, családi, iskolai, baráti és szerelmi életének nehéz időszakait. Képesek a zavartalan együtt élésre, segítik egymást a tanulásban, az egyéni problémák megoldásában. Az itt dolgozó felnőttekkel viszonyuk jó, udvariasak és segítőkészek. Évente egyszer pszichológus áll diákjaink rendelkezésére az őket érdeklő témákban. Az érdeklődők heti egy alkalommal személyiségfejlesztő tréningen vesznek részt. A kollégiumban lehetőség nyílik a szabadidő hasznos eltöltésére, sportolásra, kikapcsolódásra, belső feszültségeik, indulataik levezetésére. Nemi élet Lakóink ismeretei szervezetük működésével, a nemiséggel és a nemi élettel, a nemi betegségekkel kapcsolatos ismeretei megfelelőek, hiszen csoportfoglalkozásokon a fenti témákkal rendszeresen foglalkozunk, de a csoportvezető nevelők és az egészségfejlesztő mentálhigiénikus is gyakran beszélget ezen „kényes „témákról a fiatalokkal, videofilmet vetítünk, majd megbeszéljük a látottakat. A környezet védelme Kollégiumunk környezete kulturált, parkosított, bár a rendszeres taposást a gyepfelület több helyen és erősen megsínylette. Szilfasorunk üde színfoltként töri meg az alföldi fás kultúrák egyhangúságát. Számos diákunk kevésbé igényes környezete állapota iránt, ám ezen a téren már rövid idő alatt is jelentős pozitív változás történt. 52
Kollégistáink partnerként szerepet vállalnak a környezetük megóvásában és igényes kialakításában, ám törekvéseink ellenére még mindig előfordul szemetelés. Az épület környékén három szemétgyűjtő található, és további három elhelyezése folyamatban van. A kollégium környéki padok számát növelni kell, a meglévőket fel kell újítanunk. Sport, mozgás Diákjaink többsége vallja, hogy szükséges a rendszeres testmozgás, ennek ellenére mindössze ötödrészük sportol rendszeresen, a többiek csak alkalmanként. A legkedveltebb sporttevékenységek a labdarúgás, a kosárlabda, a testépítés, az asztalitenisz és a biliárd. Kellemes időben a tollasozást is többen választják. Sokan sétálnak rendszeresen a napi 6-8 tanóra után a szabad levegőn. Többen szellemi sportot választanak, rendszeresen sakkoznak. 11.2. Alapelvek, célok –
A testi, a lelki és a szellemi egészség, az egészséges életmód, az igényes életvitel
–
Az egészséges és kulturált táplálkozás, öltözködés, tisztálkodás, testápolás és rendszeretet belső igénnyé válásának segítése és az ehhez kapcsolódó szokásrendszer kialakítása és működtetése
–
Kiegyensúlyozott életritmus, aktív pihenés alternatívái
–
A káros szenvedélyek kialakulásának megelőzése, a már meglévők mérséklése, megszüntetése
–
Otthonos, kulturált, esztétikus környezet
–
Környezetvédelemi elvárások rögzítése és megkövetelése
–
Színes, tartalmas, színvonalas kulturális, szabadidős és sportélet szervezése
–
A sport, a mozgás fontossága, szükségessége, mindennapos testmozgás igénye
–
Természet és embertisztelő magatartás kialakítása
–
Egészségügyi tudatosság kiépítése
–
Konfliktuskezelő és problémamegoldó képességek megerősítése
11.3. Szakmai program Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Egészségfejlesztés alatt mi az egészség „feljavítását” értjük: a felvilágosítást, a támogatást, a bátorítást, az egyéni beállítódás- és magatartásbeli változások irányába tett lépéseket, valamint a testi és lelki egészség előtérbe helyezését mind az egyén, mind a közösség napirendjén. Testmozgás Célunk az, hogy a fiatalok életelemévé váljon a mozgás, mert ez egészséges testi és lelki fejlődésük elengedhetetlen feltétele. 53
Célok, célkitűzések –
Egészséges életmód tudatosítása a rendszeres mozgás, a sport által
–
A mozgás, a sportolás épüljön be diákjaink mindennapi életébe
–
A tanulók sajátítsák el az aktív pihenés gyakorlatát
–
A sport egészségmegőrző szerepének felismerése
–
Fizikai állóképesség növelése
–
A sportversenyek, mozgásos játékok által a tanulók ismerjék meg a siker élményét, fejlődjön kitartásuk, akaraterejük, önfegyelmük.
Módszerek –
A tömegsport népszerűsítése: Kihívás napján közös sportolás
–
Házi bajnokság szervezése: kispályás labdarúgás, kosárlabda, asztalitenisz, biliárd, kézilabda, sakk.
–
Egyéni versenyek a téli időszakban: asztalitenisz, biliárd, sakk
–
Uszodalátogatás szervezése
–
Aerobic tornacsoport a lányok számára
–
Délután és este minél több lakónk számára biztosítsuk a sportolás lehetőségét: testépítés, biliárd, labdajáték a tornateremben téli időszakban, asztalitenisz, tollasozás
–
Kirándulások szervezése
–
Televíziós sportversenyek megtekintésével a sport iránti kedve élénkítése érdekében
–
További sportszerek biztosítása: labdák, tollaslabda felszerelés, asztaliteniszhez ütők,
Táplálkozás Az egészséges táplálkozás az, amely során szervezetünk megkapja mindazon tápanyagokat, amelyre az adott életkorban, az adott fizikai és szellemi aktivitás mellett szüksége van. Célok, célkitűzések –
Tudjanak minél többet az egészséges táplálkozás elveiről
–
Legyenek képesek változtatni helytelen étkezési szokásaikon
–
Váljék igényükké az ízlésesen megterített asztal
–
Ismerjenek meg és fogadjanak el új ízeket
–
Törődjenek testsúlyukkal: túlsúlyosság és anorexia veszélyei
Módszerek –
Táplálkozástudományi szakember előadása
–
Cukrozott üdítőitalok helyett ásványvizek, gyümölcsteák kóstolása
–
Gyümölcssaláták készítése
–
Versenyeken jutalmazás gyümölcsökkel
–
Felvilágosító és ismeretterjesztő újságcikkek faliújságra 54
–
Táplálkozási TOTÓ kitöltése
–
Kalóriatáblázat kihelyezése, az ideális súly megállapítása
–
Az elhízás okainak felkutatása, korrigálás
A lelki egészség védelme – személyiségfejlődés A kollégiumi személyiségformálásnak új feladatai születtek: elsősorban a családi nevelés hiányosságait pótlandó szocializációs, korrekciós funkció. A szülők életmódja megváltozott, a kereső foglalkozás kényszerré vált, mindkét szülőre ránehezedik a munkaviszony-szükséglet. A családok életviteli és nevelésben betöltött funkcióváltozása – következményeiben – a pedagógián csapódott le. Statisztikai tény, hogy hazánkban minden hatodik iskolai tanuló esetében korrekciót (vagy terápiát) igénylő személyiségzavarral számolhatunk. A gyermeket érő külső (intézményen túli) szekunder szocializációs hatások, közösségi életminták, tömegkommunikációs közvetítések, kortárs-csoport befolyások jobbára a tárgyi értékek preferálását vagy ennek igényét táplálják a humanisztikus értékekkel szemben. A kollégiumi mentálhigiéné legfontosabb feladatterülete a primer prevenció. Az elsődleges megelőzés azoknak a tényezőknek a megszüntetésére törekszik, amelyek egészségvesztést – betegséget vagy viselkedési zavart – okoznak, illetve hozzájárulnak ezek kifejlődéséhez. Gyakorlata két csoportra osztható: egyrészt olyan tevékenységekre, amelyek az általános egészséget segítik elő, ezáltal növelik a megbetegítő tényezőkkel szembeni ellenállást, másrészt azokra, amelyeknek célja specifikus betegségek megelőzése. A kollégiumi mentálhigiéné célja: minél több diák számára lehetővé tenni az optimális szellemi és érzelmi fejlődést, a testi-lelki és szociális kibontakozást, fenntartani egy olyan teherbíró, küzdőképes személyiséget, amely alkalmassá teszi őket feladataik maradéktalan teljesítésére, miközben belső harmóniában, önmagukkal és környezetükkel egyensúlyban élnek. Módszerek –
Beilleszkedés segítése a kollégium közösségébe: előkészítő tábor, drámajátékok, szerepjátékok …
–
Közösségfejlesztés
–
Családi életre nevelés
–
Kommunikációt fejlesztő foglalkozások
–
Viselkedéskultúra fejlesztése
–
Egyéni és csoportos személyiségfejlesztő foglalkozások
–
A káros szenvedélyekkel kapcsolatos felvilágosítás, okainak felderítése, a leszokás szervezett támogatása 55
–
Konfliktuskezelő módszerek megismertetése
–
Pszichológus előadása konzultálási lehetőséggel
–
Párkapcsolati problémák és azok csökkentésének vagy megszüntetésének módozatai
–
Célzott akkreditált programok alkalmazása: drogok, alkohol, dohányzás.
–
Változatos szabadidős programok
–
Diákönkormányzat aktív támogatása az önszervezés és ellenőrzés eléréséért, a demokratikusan működő közösség erősítése érdekében
–
A második emeleten „kistársalgó” kialakítás
–
A 9. évfolyamos diákok és a felsőbb évfolyamos új lakók teljes körű felmérése
–
A szűrés után követőrendszert dolgozunk ki az érintettek tanulmányi idejére /4-6 év/
A kollégiumban a csoportfoglalkozások, az egyéni és csoportos személyiségfejlesztő foglalkozások és tréningek szervezett formája mellett a kollégiumi élet minden egyes mozzanata alkalmas a fiatalok lelki egészségének a megtartására és fejlesztésére. A komfortérzet javítása Erősségeink A lakók komfortérzetét befolyásoló tényezők, amelyekkel már rendelkezünk: –
A nevelőtanárok között jó a munka- és emberi kapcsolat van
–
A lakók mindig számíthatnak nevelőtanáraik támogatására
–
Egészségfejlesztő
mentálhigiénés
szakember
azonnal
tud
segíteni
a
krízis
helyzetekben –
A kollégium épülete, helyiségei jó állapotban vannak
–
Szünetekben, szabadidejükben az udvarra, a parkba mehetnek a fiatalok
–
Sportolhatnak, szabadidejüket változatosan tölthetik el
–
Jó a kapcsolat a lakók között.
–
Kozmetikai tanácsadás
–
Elkülönített nevelői szoba az intim beszélgetésekhez, terápiákhoz
–
Szemétgyűjtés kidolgozott rendszere
Hiányosságok –
Nagyméretű lábtörlő a két bejárati ajtóhoz
–
Szőnyegek és olvasólámpák a hálószobákba
–
Több ismeretfejlesztő és szórakoztató játék a számítógépekre
–
Kulturáltabb ebédlő
–
Villanytűzhely a teakonyhába, további edények a főzéshez, sütéshez
–
Társasjátékok
–
Beszélgetősarok mindkét szinten 56
–
Nincs nevelői felügyelet 8.00 és 12.00 között, így a bent maradó beteg lakók veszélyes állapotba kerülhetnek, bárki zaklathatja őket.
–
Az iskola főbejáratán délutánonként bárki bejöhet a kollégium udvarába, ami félelmet válthat ki lakóinkból.
Egészségnevelési és környezeti nevelési feladatok Az egészségnevelés célja, hogy a lakók képesek legyenek objektíven felmérni egészségi állapotukat, ismerjék az egészségkárosító tényezőket, azok veszélyeit. El kell érnünk, hogy tegyenek az egészségükért, alkalmazzák a megszerzett ismereteiket. Célok és feladatok –
Dohányzás és alkoholfogyasztás mérséklése
–
Játékszenvedély okainak feltárása és a szenvedély csökkentése
–
Óvjuk és fejlesszük a kollégium berendezéseit, az épületet és a környezetét: ne legyen szemetelés és rongálás
–
Vegyenek részt a parkosításban, a növények gondozásában
–
Betegségre utaló jeleket ismerjék fel
–
A helyes táplálkozás fontosságának tudatosítása
–
A rendszeres mozgás jelentőségének megismertetése és elfogadtatása
–
Földünket veszélyeztető emberi magatartások felismertetése, a helyes felfogás kialakítása
–
Az egészség és a környezet közötti szoros kapcsolat elfogadtatása
Módszerek –
Balesetvédelmi és tűzvédelmi oktatás
–
Elsősegélynyújtó ismeretek adása
–
Dohányzásról leszoktató program beindítása
–
Katasztrófa elhárítási csoport további működtetése
–
Kuktakör
–
Zöldek diákkör
–
Alkotó diákkör
–
Részvétel országos programokban: pl. Országos Egészségügyi Verseny
–
Látogatás mentőállomáson és tűzoltóságon
–
Tisztasági verseny a hálók között
–
Dekorációs verseny a tanulószobák és hálók között
–
A lépcsőház délutánonkénti takarítása
–
A zuhanytálcákba új csúszásgátló szőnyegek
–
Cipőtároló szekrények felszerelése a földszinten 57
–
Rendszeres szellőztetés, a szennyes ruhák megfelelő tárolása
–
Rendszeres kézmosásra figyelmeztetés
–
Az időjárásnak megfelelő öltözködés
–
Végzős diákjaink emlékfát ültetnek, amelyet az itt maradók gondoznak
–
Füvesítés, parkosítás, faültetés
–
Napi takarítás az épület körül
–
Takarékosság vízzel és villannyal
–
Szülők és diákjaink bevonásával „Egy nap a kollégiumért” program beindítása és évenkénti működtetése
–
Egészséghét
–
„Fuss az egészségedért!” nap
–
Iskolaorvos előadása
–
Iskolai védőnő előadása
11.4. A megvalósítás feltételei Humán források Belső erőforrások –
Nevelőtanárok
–
Egészségfejlesztő mentálhigiénikus, drogügyi koordinátor
–
Iskolánk elkötelezett tanárai
–
Szülők
–
Iskolánk nem pedagógus dolgozói
–
Diákönkormányzat
–
Speciális ismeretekkel rendelkező diákok
Külső segítők –
Iskolaorvos
–
Iskolai védőnő
–
Szakorvosok
–
Pszichológus
–
Dietetikus
–
Gyermekjóléti Szolgálat munkatársai
–
Helyi rendőrőrs tagjai
–
Mentőállomás dolgozói /Dabas/
–
Tűzoltóság /Lajosmizse/
–
Katasztrófavédelemi szakember /Dabas/
–
Pest megyei ÁNTSZ munkatársai 58
Pénzügyi források Belső források –
Az intézmény költségvetése
–
Pálóczi Alapítvány
Külső források –
Pályázatok
–
Szponzorok
–
Megyei Önkormányzat célzott támogatása
Cselekvési terv készítése –
Rövid-, közép- és hosszú távú célok meghatározása
–
A sorrend meghatározása
–
A végrehajtáshoz szükséges források számbavétele
–
A végrehajtó team és a segítők feladatának elosztása
–
Az egyes feladategységekért felelős személyek kiválasztása, hatáskörük rögzítése
–
A végrehajtási módozatok kidolgozása
–
A határidők és számonkérések módjának rögzítése
11.5. Hatékonyságmérés, értékelés A programok megvalósulásának fázisait követő rendszer kidolgozása Tudatosságvállalás szintjének mérése –
Kérdőív, interjú, egyéni megfigyelés
–
Érdeklődés mérése
Ismeret- vagy attitűdváltozás –
Kérdőív, felmérés /összehasonlítás a tevékenység előtti felmérések eredményeivel vagy referenciacsoporttal/
–
Beszélgetések az érintettekkel
–
Valós élethelyzetekhez való alkalmazkodás vizsgálata megfigyeléssel
Magatartásváltozás –
Cselekedetek megfigyelése
–
Időszakos „leltár” magatartásformákról és attitűdváltozásokról
Egészségi állapotváltozás –
Egészségügyi mérések /kockázati típustól függően/
–
Egészségi statisztikák készítése
–
Önértékelés /elért változások/
Értékelés –
Egyéni: feladatonként önértékelés 59
–
Csoportos: félévenként szóban és írásban
–
Intézményi szintű: évenként írásban és szóban
12. A szülő és a kollégium együttműködése A diákok fejlődésének elengedhetetlen feltétele a konstruktív diák-szülő-tanár kapcsolat. A kollégistáink szüleivel a kapcsolat rendszeres összehangolt. Szülői értekezletek és fogadóórák biztosítanak keretet a megbeszélésekre. Ezek mellett szükséges egy havi fogadóórarend, melyen a havi tanulmányi és fegyelmi helyzet értékelése lehetővé válik. Lehetőség nyílik továbbá az aktualitások, problémák megbeszélésére a hazautazások, a visszaérkezések, a kollégiumi rendezvények, valamint a látogatások alkalmával. Egyéni megoldásként előzetes egyeztetést követően személyes megbeszélésre is van mód, nem a megszokott időpontokban. Problémás tanulóink szüleivel a szükséges mértékben, napi rendszerességgel tartjuk a kapcsolatot. 13. A kollégiumi nevelés eredményességének mérése A kollégiumi munka eredményességének méréséhez az alábbi szempontok szolgálnak alapul. –
A kollégium - a szülővel és az iskolával együttműködve - hozzájárul ahhoz, hogy a tanuló eredményesen fejezze be tanulmányait.
–
A társadalomba való beilleszkedés képessége.
–
A családi élethez, hivatáshoz szükséges ismeretek elsajátítása.
–
Alapvető erkölcsi norma szerint él-e?
–
Egészséges, kulturált életmódot folytat?
–
Alkalmas-e az új ismeretek befogadására, a folyamatos megújulásra?
–
Van-e reális társadalomképe, rendelkezik-e a demokratikus érdekének érvényesítő képességével?
–
Mennyire felkészült szakmailag, mennyire versenyképes a tudása?
–
Milyen a másokhoz való viszonya, empatikus, toleráns, szolidáris.
–
Ismeri-e nemzetünk történelmi, kulturális hagyományait nemzetalkotó kisebbségi társait?
A nevelési folyamat eredményessége mindig a kiindulási állapottól vizsgálandó. A nevelés eredményességét a Kollégium Minőségbiztosítási Programja alapján vizsgáljuk és végezzük. 14. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök, felszerelések jegyzéke A kollégium pedagógiai programja speciális nevelési jellegű eszközök, felszerelések, tárgyak, berendezések meglétét feltételezi. A jelenlegi programunk által meghatározott és elfogadott
60
kötelező és szabadidős programok bevezetése a meglévőkön túl az alábbi eszközök, felszerelések, kiadások fedezetét kívánja meg. Egyszeri beruházás –
Páraelszívó a tűzhelyhez és annak üzemeltetési kiépítése
1 db
–
Fali virágtartók
30 db
–
Sakkóra
5 db
–
Hőszigetelt PVC padlószőnyeg a szám. tech. terembe
25 m2
–
Tollasháló
2 db
–
Kávé-teafőző
–
Elektromos kézi mixer, 5 fokozatú
1 db
–
Tollasütő
4 db
1 db
Évenkénti beszerzések, igények Számlával elszámolt alapanyagok 50 ezer forint összértékben Számlával elszámolt fogyóeszközök 40 ezer forint összértékben –
Konyharuha
10 db
–
Mosogató-, tisztítószer
–
Virágföld 50 kg
–
Asztalitenisz labda
–
Kosárlabda
2 db
–
Futball-labda
2 db
–
Tollaslabda
10 db
–
CD
10 db
5-5 db 1 db 20 db
15. Humán erőforrás gazdálkodás Célkitűzések: –
A nevelőközösség szakmai és munkakultúrájának fejlesztése
–
Új és jó alternatív pedagógiai módszerek beépítése a pedagógus munkába.
–
A helyzetelemzés, diagnosztizálás, a pedagógiai folyamat vezérlése épüljön be a pedagógiai eszköztárába.
–
A szabad, alkotó pedagógus kibontakoztatása.
Továbbképzések: Belső továbbképzések –
A tanulási tevékenység szervezése, segítése a motivációs eszköztár bővítése.
–
A nevelési folyamat tervezése, vezérlése.
–
A felzárkóztatás módszerei. 61
–
Új nevelési módszerek alkalmazása.
–
Jellemépítés és személyiségfejlesztés.
–
Kérdőívek összeállításának módszerei.
A kollégiumi neveléssel kapcsolatos fórumokon, tanfolyamatokon, konferenciákon való részvétel. Speciális felkészítést adó továbbképzéseken való részvétel –
Számítógép-kezelői tanfolyam elvégzése, iskolán belüli megszervezése.
Önképzés –
Szakirodalom folyamatos tanulmányozása.
–
Megjelenő törvények ismerete, megbeszélése. LEGITIMÁCIÓ
Aláírásommal tanúsítom, hogy a felülvizsgált Pedagógiai Programot az intézmény szakmai munkaközösségei megtárgyalták és véleményezték. Örkény, 2014. március 27. Nagy Csilla mk.vez. osztályfőnöki munkaközösség
Szabó Mária mk.vez. közismereti munkaközösség
Roicsik Rita mk.vez. egészségnevelési munkaközösség
Ozsváth Kata mk.vez. vendéglátó munkaközösség
Juhász Róbert mk.vez. mezőgazdasági munkaközösség Aláírásommal tanúsítom, hogy a felülvizsgált Pedagógiai Programot az intézmény szülői szervezete a 2014. március 28-án tartott ülésén megtárgyalta és véleményezte.
Pajorné Karácsony Katalin SZMK elnök A felülvizsgált Pedagógiai Programot az intézmény nevelőtestülete a 2014. március 31-én megtartott nevelőtestületi ülésén megtárgyalta és elfogadta.
62
Vida Péter hitelesítő nevelőtestületi tag
Huszti Ildikó hitelesítő nevelőtestületi tag
A felülvizsgált Pedagógiai Programot jóváhagyom: Örkény, 2014. március 31. Karsai József igazgató
63
