A gáz-halmazállapotú szennyez k koncentrációját mg/m3, mg/Nm3 vagy ppm egységben adjuk meg. 1 ppm = 1 cm3 légszennyez / 1 m3 leveg . El nye hogy a gáz h mérsékletét l és nyomásától gyakorlatilag független. A tömeg szerinti koncentráció átszámítása: ppm = (V/M)*k, ahol V a légszennyez gáz moláris térfogata, cm3/mmol; M a légszennyez anyag moláris tömege, mg/mmol; k a tömeg szerinti koncentráció, mg/cm3 A por és ködszennyezés mértékét a tömeg, vagy részecskeszám szerinti koncentrációval fejezhetjük ki: - tömeg szerinti koncentráció vagy porterhelés, pl. mg/Nm3; - részecskeszám szerinti koncentráció, pl. db/cm3. Üleped porok jellemzésére megadják a porszórást is, mely a környezet területegységére id egység alatt por mennyisége g/(m2*hónap), vagy t/(km2*év) egységben kifejezve. A gáznem közegben diszpergált részecskék ülepedés szempontjából a következ képpen csoportosíthatók: - 1000 – 10 µm szemcseméret ek gyorsan ülepednek, - 10 - 0,1 µm szemcseméret ek igen lassan ülepednek, 0,1 – 0,001 µm tartományúak már nem ülepednek, hígulásuk hasonló a gázokéhoz. Az aeroszoloknak 2 csoportjuk van, a diszperziós és kondenzációs aeroszolok. Az el bbiek szilárd, vagy folyékony anyagok aprítása, porlasztása, vagy a leveg áram viszi ket lebeg állapotba. Az utóbbiak g zök kondenzációja, vagy kémiai reakció révén keletkeznek, rendszerint 1 µm-nél kisebbek. A csak szilárd részecskéket tartalmazó aeroszolok a porok, a szilárd és folyékonyt tartalmazók a füstök, a csak folyékony részecskéket tartalmazókat pedig ködöknek hívjuk.
Légszennyezést okozó emberi tevékenységek Az ipar részesedése (beleszámítva az oldószer-elpárolgást is) 20, 4 %; az emittált szennyezés 90 %-a gáznem és csak 10 %-a port. Az emisszió mintegy fele a közlekedésb l származik, kb. ¼ része pedig a fosszilis tüzel anyagok elégetéséb l ered. A leveg szennyezését els sorban égési folyamatok okozzák. Az égéskor keletkez füstgáz a CO2-n kívül vízg zb l, a kén és nitrogén oxidjaiból áll, de néha metánt és egyéb szénhidrogént is tartalmaz, s t szilárd részeket is mint pl. korom, pernye, koksz és kátrány is magával ragad. Az égéstermékek hatása a környezetre nagyon különböz .
z er m vek közül kiemelkedik a széntüzelés ek szennyez hatása, a gáznem anyagokat tekintve az olajtüzelés 35, a gáztüzelés pedig csak 6 %-át bocsátja ki a széntüzelés átlagos emissziójának. A két utóbbiban a szilárd részecskék mennyisége nagyságrendileg egyezik a gáznem ekével. A pernyekibocsátás csökkentésére mechanikus, vagy elektrosztatikus leválasztó berendezéseket alkalmaznak, és léteznek eljárások a füstgázok kéntelenítésére és a nitrogénoxidok mennyiségének csökkentésére. A gépkocsik okozta légszennyezés a nagyvárosok központi problémája. Ennek értékelésekor figyelembe kell venni az Otto- és dízelmotorok kipufogógázainak eltér összetételét, mert a kétféle motorban az eltér m ködési elv és üzemanyag miatt eltér égési folyamatok játszódnak el. Míg a dízelmotorok változó légfelesleggel, az Otto-motorok l ~ 1 légfelesleg tényez vel m ködnek. A szennyez hatás értékelésére a szikragyújtású motoroknál els sorban a szénmonoxidot, szénhidrogéneket és nitrogénoxidokat, míg a kompressziós gyújtású motoroknál a koromtartalmat, újabban a szénmonoxidot, szénhidrogéneket és a nitrogénoxidokat mérik. A benzinüzem motorok 1976. 01. 01.-t l max. 4,5 tf % CO-t, 1987 01. 01.-t l pedig típustól függ en 2,5 – 4,5 tf %-ot. Jelenleg a négyütem motorokra, - szabályozott keverékképzés katalizátor, ill. egyéb utóéget jelenléte esetén 0,4 ill. 1 tf % CO és 250 ill. 400 pmm szénhidrogén a megengedett, kétütem ekre 2,5 tf %, ill. 2000 ppm. 1985 januártól a motorbenzinek ólomtartalmát egységesen 0,4 g/liter-re, 1992. 01. 01.-t l 0,15 g/liter-re csökkentették, ólommentes benzint 1986-tól forgalmaznak, 1999 04. 01.-t l nem forgalmaznak ólmozott benzint. A 2005-re a motorbenzinek kéntartalmát 150 ppm-r l 50 ppm-re csökkentették. A gázolaj kéntartalma 200-t l max. 350 ppm, 2005-t l maximum 50 ppm. Az ipar rendkívül változatos szennyez forrásaival és anyagaival t nik ki.A szénbányák osztályozói szén és medd por kibocsátásával szennyeznek, a legnagyobb porszennyezést a cementgyárak okozzák (nyersanyagport, a éget kemencék porát és cementport emittálnak). Légszennyez ágazat a kohászat is, a nagyolvasztók torokgáza CO-t, metánt és port tartalmaz, a por-emisszió elérheti a 20 – 200 kg/t nyersvas értéket is. Az acélgyártó m vek vörösbarna vasoxid port bocsátanak ki. Jelent s a timföld elektrolízisénél, üvegmaratásnál, zománcgyártásnál
a szabadba kerül HF mennyisége. Klór a klóralkáli elektrolizáló üzemekre és a szerves vegyiparra jellemz . Sósav a szintézisüzemb l, klórtartalmú anyag (PVC) égetésénél keletkezik. A mez gazdaság m trágya, port, szennyezést, valamint biológiailag aktív anyagok (pl. peszticidek, egész során bocsátja ki.
A l ég s z en n yez a n ya g o k ká r o s h a t á s a i A káros hatást a légszennyez anyag bizonyos mennyisége (dózisa) váltja ki. A szervezetbe jutó anyag mennyisége az expozíciótól függ, vagyis hogy az egyén milyen szennyezettség ( a szennyez anyag c koncentrácója csökkentve az a háttérkoncentrációval) leveg ben mennyi ideig (t az expozíciós id ) tartózkodott, azaz a hatás elvileg a (c – a)*t szorzat értékét l függ. Megjegyzend , hogy az azonos expozíciót adó, de más szorzótényez kb l adódó értékek nem tekinthet k mindig azonosnak, pl. nagyobb koncentráció akisebbt l eltér hatást is kiválthat. A rövid ideig tartó nagy koncentráció szelektál, az érzékenyebbeket, vagy a betegebbeket támadja. A krónikus leveg szennyezés viszont folyamatosan, akár nemzedékeken át fejti ki hatását, megváltoztatva az életfolyamatokat, krónikus betegségeget, s t genetikai károsodásokat is okozhat. Egészségkárosító hatás: CO – hemoglobinra hat, 230 mg/m3, 6 óra enyhe mérgezés, a vér karboxi-hemoglobin tartalma 16 – 20 %, 45%-nál munkaképtelenség, 60 – 80 % esetén néhány órán belül beáll a halál. SO2 – nagyobb koncentrációban a szem és a fels légutak nyálkahártyáját izgatja, kisebben pedig az alsó légutak csillósz reit és nyálkahártyáját károsítja, gyulladásos betegség kialakulását segíti el . Akut mérgezésnél ritka az elhalálozás. A nitrogén oxidok könnyen nitrogéndioxiddá alakulnak, mely a tüd ben savat képez, roncsolja a tüd szövetet, el segíti a vérerek er s tágulását. A szénhidrogének közül az ún. karcinogének veszélyesek. Klór – erélyes oxidáló, roncsoló hatású, a HF izgatja a légutakat, égéshez hasonló sebeket okoz. Az ammónia 5001 mg/m3-nél nagyobb koncentrációban könnyezést, szemfájdalmat, okoz és gyulladást kelt. 700 mg/m3 felett súlyos légzési és keringési zavarok lépnek fel. Por – szilikózis (0,25 – 10 µm) Gazdasági károk: madárfajok elvándorlása, méhek elpusztulása. Nagyon jelent s az állatvilág másodlagos károsítása növényzetben okozott elváltozások, vagy lerakódások révén. Az állatok nem szívesen fogyasztják el pl. a porral szennyezett takarmányt. A növények sokszor még az embernél és az állatoknál is érzékenyebbek a szennyezésre, - indikátornövények. A porok a levelekre ülepedve eltömik a légz nyílásokat. A kéndioxid roncsolja a szöveteket.
A komolyabb mérv károsodás szemmel látható változásokkal jár, a klorofil és a színanyagok pusztulása miatt klorózis észlelhet . Az egyes növények nem egyformán érzékenyek a különböz szennyez anyagokra, pl. a burgonya ellenálló a kéndioxiddal szemben, de érzékeny ózonra. Alumíniumkohók környezetében els sorban a fluortartalmú gázok hatása jelent s. A savas es k okozzák a t level ek nagymérték pusztulását, de jelent sen meg miatta a légköri korróziós sebessége is. Az intenzívebb napsugárzás és az ózon öregíti a m anyagokat, az ózon gyorsítja a gumi tönkremenetelét is. A kéndioxid tartalom meggyorsítja a m emlékek tönkremenetelét is.
A l e v e g s z e nny e z é s ha z a i he l y z e t e
Településeink leveg jének szennyezettsége a 60-as években volt a legnagyobb. Az 1972-ig terjed id szakban a legnagyobb légszennyez k csökkentették kibocsátásaikat és változás történt az energiahordozók struktúrájában is. 1974 óta az Országos Immissziómér Hálózat keretében az ÁNTSZ-ek, 2002 óta az Országos Légszennyezettségi Mér hálózat keretében a környezetvédelmi felügyel ségek rendszeres méréseket végeznek. Településeink légszennyezettségi állapotára utaló adatok láthatók a következ táblázatban. A táblázat szerint Gy r, Kecskemét, Szombathely, Veszprém tiszta leveg j városok, ugyanakkor Budapesten az üleped por elfogadható értékei mellett a szállópor általában határérték fellett van.
A mér hálózat 5 éves adatainak átlaga (1999 – 2003) alapján a kén-dioxid, szén-monoxid és az ózonkoncentrációk mindenütt a megengedett érték alatt vannak. A nitrogén-dioxid éves átlaga a t réshatárt is átlépte Mosonmagyaróváron, Esztergomban, Budapesten pedig a határérték körül ingadozik. Az üleped és a szállópor szennyezettség több városban is túllépi az egészségügyi határértéket. A leveg ólomszennyezettsége jelent sen csökkent, a BTX koncentrációk sem érik el a határértéket. A háttérszennyez dés rendszeres ellen rzése az országos Meteorológiai Szolgálat feladata. 2000-ben Magyarország 117 településén mért adatok alapján 17 település mondható
szennyezettnek, 52 mérsékelten szennyezettnek, ez az ország területének 11,6 %-a, de itt él a lakosság 40 %-a.
Nemzetközi egyezmények
1985 Bécs, egyezmény a sztratoszferikus ózonréteg védelmér l. Magyarországon ezt a 22/1993 (VII. 20) KTM sz. rendelet hirdette ki. A jelenleg hatályos 94/2003 (VII. 2.) Korm. Sz. rendelet tiltja az ózonréteget károsító anyagok gyártását és felhasználását. A kevésbé károsítóak, még korlátozott mértékben és ideig használhatók.
1992 Rio de Janeiro, éghajlatváltozási keretegyezmény, 2000-ben és az azt követ években az üvegházhatású gázok kibocsátása ne haladja meg az 1985 – 87 évek átlagát. Hatálybalépéséhez a globális gázkibocsátás min. 55%-át adó országok csatlakozása szükséges, ez csak 2005 02. 16-án következett be. 1997 kiotói jegyz könyv, egyes országok/csoportok 2008 – 2012-ig csökkentést is vállaltak. Az EU 2005 01. 01.-t l a nagy kibocsátókra CO2-kibocsátási kvótákat határozott meg. 1979 Genf, regionális egyezmény az országhatáron átterjed légszennyezésr l, korlátozták az SO2. Majd az Nox kibocsátását. 1985 Helsinki egyezmény az SO2 kibocsátás csökkentésére, 1993-ra az 1980-as szint 70%-a, 2000-re 55 %-a, 2005-re 50 %-a, 2010-re 40 %-a a megengedett szint.Az er m vi füstgázok kéntelenítésével Magyarország az 1980 évi 1,63 Mt-ról 2000-re 0,4 Mt-ra csökkentette az SO2 kibocsátást. 1988 Szófia egyezmény az NOx kibocsátás csökkentésére, 1994 végére az 1987-es szintben maximalizálta a kibocsátást. 1991 Genf, egyezmény az illékony szerves vegyületek kibocsátásának korlátozására, 1999-ben maradjon az 1988 évi szint.
A ha z a i s z a b á l y o z á s
A leveg védelmér l szóló, a 47/2004 (III. 19.) Korm. Sz. rendelettel módosított 21/2001 (I:: 14.) Korm. Sz. rendelet szerint a leveg védelmi szabályozás célja a környezeti leveg min ségének tartós megóvása és javítása. A helyhez kötött pontforrások kibocsátási határértékeit a légszennyezettségi határértékekkel és a szmogriadó tájékoztatási és riasztási küszöbértékeivel együtt a 4/2004 (IV. 7.)
KvVM_ESZCSM-FVM együttes rendelettel módosított 14/2001 (V. 9.) KöM-EüM-FVM sz. együttes rendelet mellékletei tartalmazzák. A mozgó légszennyezési forrásokra vonatkozó el írásokat a 35/2004 (III. 30.) GKM rendelettel módosított 6/1990 (IV. 12.) KÖHÉM sz. rendelet (a közúti járm vek forgalombahelyezési feltételeir l) és a 7/2002 (VI. 29.) GKM-BM-KvVM sz. együttes rendelet (a gépkocsik környezetvédelmi felülvizsgálatáról) határozzák meg.
A s z a b á l y o z á s k a p c s o l a t a a t e r ül e t i t e r v e z é s s e l
A szabályozás tiltja a környezeti leveg határértéken felüli légszennyezettséget okozó terhelését. A 21/2001 (II. 14.) Korm. Sz. rendelet meghatározza a légszennyez forrás közvetlen hatásterületét, melyen beül tilos új forrást telepíteni, ha a légszennyezettség már, vagy együttesen meghaladja a határértéket., emellett új légszennyez körül 500, 300, vagy 50 m sugarú védelmi övezeteket kell kialakítani. A légszennyezettség meglév szintje alapján a 4/2002 (X. 7.) KvVM sz. rendelet légszennyezettségi zónákba sorolja be az ország területét: a légszennyezettség a B, a határértéket és a t réshatárt meghaladja a határérték és a t réshatár között van - C, a fels vizsg. küszöb és a határérték között van - D, az alsó és fels vizsgálati küszöb között van, - E, az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg - F
A határértéket meghaladó légszennyezettség zónákban a környezetvédelmi hatóság intézkedési programot dolgoz ki. A zónákban légszennyezettség szempontjából ökológiailag sérülékeny területek jelölhet k ki. A 17/2001 (VII. 3.) KöM sz. rendelet szerint méréseket kell végezni azokra az anyagokra melyekre riasztási küszöbértéket állapítottak meg, azokra az anyagokra melyek szennyezettségi értéke túllépi a fels vizsgálati küszöb-értéket, mérés és modellezés együttesen alkalmazható azokra az anyagokra melyek szintje az alsó és a fels vizsgálati küszöb között van, Ha a szennyezettség az alsó vizsgálati küszöb (illetve a 24 órás határérték 40%-a alatt van, akkor a modellezés, vagy m szaki becslés önmagában is elegend .
Az i m m i s s z i ó s z a b á l y o z á s Káros a légszennyezettség, ha annak mértéke meghaladja a megengedett leveg min ségi (immissziós) határértéket meghaladja. Az immissziónormák állami döntést tükröznek: azok a határértékek, melyek az illetékes egészségügyi szervek megállapításai szerint tartósan elviselhet k krónikus és genetikus biológiai ártalmak kialakulása nélkül. Az immissziónormákhoz meg kell adni azt az id tartamot is, amelyen keresztül fellépése megengedhet . Magyarországon ennek megfelel en az immissziónormákat több változatban írják el : 1. Rövid idej leveg min ségi határértékek (cél az akut egészségkárosító hatás megel zése), két változatuk van: a. az immisszió napi (24 órás) átlagértékének megengedett legnagyobb értéke (In), b. az 1 órán át el fordulható szennyez dés megengedett legnagyobb értéke (In, max). 2. Hosszú idej (éves átlag) leveg min ségi határértékek (Iév) célja a krónikus egészség-, és környezetkárosítás megel zése, a leveg min ség jellemzésére, értékelésre és trendvizsgálatokra használják.
A légszennyez anyagokat környezetre gyakorolt hatásuk alapján I. különösen veszélyes, II. fokozottan veszélyes, III. veszélyes, IV. mérsékelten veszélyes veszélyességi kategóriákba sorolják. A szmogriadóra vonatkozó tájékoztatási és riasztási küszöbértékeket láthatjuk a következ táblázatban.
Amennyiben 3 egymást követ órában a légszennyezettség túllépi a tájékoztatási, ill. a riasztási küszöbértéket, a szmogriadó terv szerint a lakosságot tájékoztatni kell, ill. korlátozó intézkedéseket kell tenni. Az immissziónormákat nem szabad összetéveszteni a munkahelyi leveg re vonatkozó ún. MAK értékekkel. Az immisszió ellen rzéséhez nem kell feltétlenül valamennyi légszennyez anyag koncentrációját mérni, elég a legjellemz bb, vagy legjelent sebb komponensek mérése. Az immisszió mérés lehet folyamatos, szakaszos és id szakos. A szakaszos mérés egy id tartamra vonatkozó átlagos értéket ad meg, az id szakon belüli részleteredmények nélkül, de összefügg sorozatban. A Légszennyezettségi Mér hálózat manuális (korábban regionális immisszióvizsgáló állomás) hálózatában 130 településen végeznek méréseket, a legtöbb helyen port, szén-dioxidot és nitrogén-dioxidot mérnek. Az automata mér hálózatban 30 településen (Budapesten, a nagyobb városokban és ipari területeken telepített és mozgó állomásokkal) mérnek, SO2, CO, Nox és szállópor komponenseket mérték, a m szerpark felújítása után mérik még az ózont és a benzolt is.
Az e m i s s z i ó s z a b á l y o z á s A helyhez kötött légszennyez pontforrásokraa 19/2005 (VII. 26.) kVvm-EüM-FVM sz. együttes rendelettel módosított 14/2001 (V. 9.) KöM-EüM-FVM sz. együttes rendelet szerint technológiai (általános, eljárás-specifikus), egyedi, össztömeg
kibocsátási határértékeket kell megállapítani. Az egyedi határértékeket a környezetvédelmi hatóság, az össztömeg határértékeket és a különösen jelent s technológiákra vonatkozó technológiai határértékeket külön jogszabályok állapítják meg. Az általános technológiai kibocsátási határértékeket a rendelet szerint szilárd szervetlen, gáz-, és g znem szervetlen, szerves és rákkelt anyagokra külön adják meg. Az egyes anyagcsoportokon belül a szennyez ket osztályokba (0, A, B, C, D) sorolják, és ezen osztályokra a légszennyez anyag tömegáramától függ kibocsátási határértékeket állapítanak meg. Az egyes osztályokhoz rendelt határérték-koncentráció általában az osztályban szerepl valamennyi szennyez anyag együttes koncentrációjára vonatkozik. A határérték légszennyez pontforrásonként értelmezend . Az általános technológiai kibocsátási határértékek érvényesek minden olyan esetben, amikor az egyes technológiákra vonatkozó eljárás-specifikus technológiai határértékek, vagy az adott pontforrásra vonatkozó egyedi határértékek nincsenek meghatározva. A határértékek, - tüzelési és termikus technológiáknál, - egyéb el írás hiányában a száraz véggáz 5 %-os O2-tartalmára, 273 K és 101,3 kPa-ra vonatkoznak.
A jelent s technológiák,kibocsátási határértékeit megszabó jogsza-bályok közül els a hulladékéget kre vonatkozó 11/1991 (V. 6.) KTM sz. rendelet volt, mely szerint hulladék égetésénél biztosítani kellett hogy a berendezés t zterében, ill. utóéget jében a h mérséklet min. 2 s-ig 850 ± 50 oC-on, klórtartalmú hulladékok esetében 1150 ± 50 oC-on legyen, és a füstgázban min. 6 tf% oxigén legyen
jelen.
A szénhidrogének nagy szerepet játszanak a troposzferikus ózonképz désben, egyesek mérgez ek, rákkelt k, és sok benzinkút települések belterületén található, ezért a 91/1995 (VIII. 31.) KTM sz. rendelet korlátozza a motorbezinek tárolása, szállítása és átfejtése során fellép emissziót, a rendelet m szaki követelményeket ír el , - a helyhez kötött- és szállítótartályokat g zvisszavezet rendszerrel vagy véggáz-kezel , ill. Visszatartó berendezésekkel (éget vel, abszorberrel), az üzemanyagtölt állomások kútfejeit pisztolygáz visszavezet vel kell ellátni. A véggázinga ill. kezel min. 95 % hatásfokú legyen
A nagy (50 MWth és ennél nagyobb) h teljesítmény tüzel berendezések légszennyez anyagainak kibocsátási határértékeit a 10/2003 (VI. 11.) KvVM sz. rendelet tartalmazza. nA rendelet a határértékeket a bemen h teljesítmény függvényében szilárd, folyékony és gáz tüzel anyagra, ill. gázturbinákra külön adja meg. Ahol nem egyetlen érték, hanem tartomány van megadva, a nagyobb koncentráció megengedet a kisebb (50 – 100, ill. 50 – 300 MWth, míg a kisebb koncentráció a nagyobb ( > 500 MWth) teljesítmény berendezésre. A 300 MWth-nál nagyobb teljesítmény berendezésekben folyamatosan kell mérni a füstgáz SO2, NOX, szilárd anyag és oxigén-tartalmát, h mérsékletét, nyomását és nedvességtartalmát. A 140 kWth és 50 MWth közötti bemen teljesítmény tüzel berendezések légszennyez anyagainak kibocsátási határértékeit a 23/2001 (XI. 13.) KöM sz. rendelet határozza meg, ennél kisebb teljesítmény berendezéseknél a kibocsátást a kötelez termékmin sítés keretében szabályozzák.
Illékony szerves vegyületek kibocsátását a 10/2001 (IV. 19.) KöM sz. rendelet korlátozza. A hulladékéget m vekre, ill. a hulladék együttéget m vekre (utóbbiak f célja az energiatermelés, vagy termék gyártása) a 3/2002 (II. 22.) KöM sz. rendelet vonatkozik.Az együttéget kre külön melléklet írja el a határértékeket. Folyamatosan mérni és rögzíteni kell az NOX, CO, szilárd anyag, TOC, HCl, HF, SO2kibocsátást, a t ztér h mérsékletét, a távozó füstgáz oxigéntartalmát, h mérsékeltét, nyomását és vízg ztartalmát. A nehézfémek, a dioxinok és furánok kibocsátását legalább évi 2 méréssel kell meghatározni. A határértékkel való összehasonlításhoz a mért koncentrációkat száraz gázra, 273 K-re, 101,3 kPa-ra és 11 % (hulladék égetésekor 3 %) vonatkozási oxigéntartalomra kell átszámítani. A légszennyez mért konc.-jának átszámítása megadott oxigéntartalomra:
cV = cM * (21 – OV)/(21 – OM)
A s z a b á l yo z á s g ya k o r l a t i a l k a l m a z á s a
Meglév létesítmények esetén a légszennyezés visszaszorításának egyik közvetett ösztönz je a légszennyezési bírság. Helyhez kötött légszennyez források légszennyezési bírságának szabályait a 21/2001 (II. 14.) sz. Korm. Sz. rendelet 6. Melléklete tartalmazza. Egy pontforrás adott légszennyez anyag kibocsátása után negyedévre fizetend bírság:
B = (E – En)*k,
ahol: E – a tényleges kibocsátás [kg/negyedév] En – a megengedett kibocsátás [kg/negyedév] k - a bírságtényez [Ft/kg]
A kibocsátási határérték: 3
En = V * cn * 10-6,
ahol V a füstgáz térfogatárama [Nm /negyedév], cn a légszennyez anyag megengedett koncentrációja [mg/Nm3], Fajlagos technológiai kibocsátási határérték esetén
En = M * q,
ahol M a termelt termék [kg/negyedév], q pedig a fajlagos kibocsátási határérték [kg légszennyez anyag/kg termék] A diffúz forrásokra (pl. pernye és medd hányó, vörösiszap tároló, hulladéklerakó, stb.) a bírság:
BD = A*kD*t/8760 [Ft/év],
ahol A a kibocsátó felület nagysága, kD a bírságtényez [Ft/m2], t az id szakos források napi leveg terhelésének id tartama [h/év], 8760 a naptári év óráinak száma.
A fentieken kívül a leveg védelmi követelmények megszegése esetén egyedi légszennyezési bírság szabható ki. A 21/2001 (II. 14.) Korm. rendelet szerint külön jogszabályban meghatározott egyes termékeket leveg tisztaság-védelmi szempontból min síteni kell, és csak a min sítési feltételeknek megfelel termék hozható forgalomba! A 35/2004 (III. 30.) GKM rendelettel módosított 6/1990 (IV. 12.) KÖHÉM sz. rendelet szerint az alábbi táblázatban megadott értékeket meghaladó kibocsátással személy gépkocsi nem helyezhet forgalomba.
