Mi hozott mérhető eredményeket az oktatási integrációs fejlesztések közül? - néhány kiválasztott értékelés összefoglalása Teller Nóra

Esélyegyenlőség és Integráció Projektiroda

Mi hozott mérhető eredményeket az oktatási integrációs fejlesztések közül? - néhány kiválasztott értékelés összefoglalása Teller Nóra


Összefoglaló felépítése • • • •

„Tükör”: 7 kutatás Kutatási fókuszok Módszertanok Eredmények – Társadalmi háttér és a közpolitikai kontextus dinamikája – Egyes beavatkozások értékelésének eredményei

• Javaslatok


Esélyegyenlőség-elvű oktatáspolitika kiemelt célterületek Továbbtanulás segítése/ lemorzsolódás megfékezése Extrakurrikuláris tevékenységek (pl. tanoda)

Pedagógiai módszerek kibővítése az alapfokú oktatásban (IPR)

Koragyermekkori hátrányok kezelése

Célzás

Beóvodázás segítése

Szociokulturális hátrányok kezelése az óvodában


Kiemelt program kutatásai Továbbtanulás / lemorzsolódás Életpálya

Szociokulturális hátrányok mérése

Tanoda-beválás Helyzetkép IPR – visszacsatolások elemzése és Nemzetközi oktatásmódszertanok, programok

Beóvodázás módszertani támogatása

Az esélyegyenlőség elvű szakpolitika és fejlesztéspolitika dinamikája (20032012)


Kutatási fókuszok • Szakpolitika és fejlesztéspolitika oktatási integrációt elősegítő beavatkozásai • Roma és nem roma, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai teljesítményeinek alakulása, lemorzsolódása, továbbtanulása • Szakmai tartalmak, pedagógiai módszertanok eredményessége • Mérések módszertana • Nemzetközi kitekintés: oktatási esélyegyenlőséget, integrációt és társadalmi felzárkózását elősegítő programok az Európai Unióban Mindebből mi következik az egyes beavatkozásokra és a szakpolitikára vonatkozóan?


Módszertanok • Nagymintás panelvizsgálat (Életpálya) • Dokumentumelemzés, interjúk (komplex helyzetelemzés, nemzetközi kitekintés) • Kötelező adatszolgáltatásból származó adatok elemzése (IPR) • Kiegészítő kvantitatív adatgyűjtés megvalósítók körében (tanoda beválás vizsgálat, beóvodázással kapcsolatos pedagógus-továbbképzés, szociokulturális hátrányok mérése) • Kvantitatív vizsgálatok adatainak másodelemzése (tanoda beválás vizsgálat)


Helyzetkép (1) • HHH és roma gyerekek esetében a többségi átlaghoz képest kevesebb ideig járnak óvodába, rosszabb körülmények közé • Szabad iskolaválasztás és a széttagolt fenntartói rendszer a legrászorulóbb gyerekek esélyeit minimalizálja az oktatásban • Roma tanulók 92-93%-a, nem romák 99%-a tanul tovább, a középiskola negyedik évében nappali tagozaton a továbbtanuló roma gyerekeknek már csak 62%-a található meg, és mindössze 40%-ról mondható el, hogy évet sem kellett ismételnie • Arányaiban több az SNI-s a HHH-s roma gyerek körében mint a korosztályban – a szakértői bizottságok kérdése • Extrakurrikuláris tevékenységek (pl. tanodák) és módszertani fejlesztések finanszírozásának akadozása – a források kiszámíthatatlansága


Helyzetkép (2) •

A 2008-as szakmai konszenzus a Kormányprogramban is megjelenik: „A korai iskolaelhagyás megelőzését szolgáló intézkedések keretében az óvodai férőhelybővítést, az óvodai ellátást fejlesztő programok megvalósítását tervezzük. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók iskolai sikerességét elősegítő, az együttnevelést, a befogadó oktatást szolgáló intézkedések útján a tanulók egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása, tanulási, továbbtanulási esélyének kiegyenlítése, az alapkészségek (írás, olvasás, szövegértés, számtan) minél jobb elsajátítása folyik, javítva ezzel továbbtanulási eredményeiket, és csökkentve a lemorzsolódás veszélyét.”

• •

Orbán-kormány a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiába integrálta a tematikusan idevágó stratégiákat – az EU 2020-as célok ezt kiegészítik Szükséges fejlesztések: – – – –

•

•

ellátórendszer humán kapacitása, infrastrukturális ellátottság, területi egyenlőtlenségek mérséklését szolgáló beavatkozások, pedagógusképzés.

Átfogó cél: csökkenteni kell az oktatási rendszer szelektivitását és a

kiszámíthatatlanságot (pl. HHH definíció) Ennek ellentmondó fejlemények a szakpolitikában és a fejlesztéspolitikában


Néhány eredmény


Szociokulturális hátrányok mérése • •

4400 óvodából 700 IPR-es, közülük 142 válaszadó intézmény, 2/3-uk LHH-kban Relevancia: – Befolyásolja a fejlődést, az óvoda-iskola átmenetet, az iskolai pályafutást, a társadalmi integrációt és meghatározza a napi óvodai nevelési-fejlesztési munka tartalmát és sikerességét

• •

Jelenleg nincs mérési módszertan, „csak” a DIFER, de nem veszi figyelembe a gyermek környezeti kapcsolatrendszerét, az őt az elsődleges szociokulturális környezetben érő hatásokat Pedagógusok visszajelzése a hátrányképző elemekről, hiányzó készségekről: – – – –

•

jövedelmi biztonság hiánya munkanélküliség alacsony iskolázottság deviancia megléte

- finommozgások - együttműködés - számfogalmak kialakítása - érzelmi tudatosság - szükségletek késleltetése - víziomotoros koordináció - szókincs

Javaslat: legyen egy mérőeszköz az eddigi tapasztalatokra építve


Beóvodázás módszertani támogatása • Online önkitöltős kérdőív, a 30 órás akkreditált pedagógus továbbképzésről a 409 résztvevő körében – kb. 20%-os válaszadási arány (kb. 70-80 válasz), 25% LHH-kban, kb. 20 éve a pályán • A gyermekek 91-100%-át sikerült „elérni” • Közvetlen kapcsolat van a családtagokkal • A beóvodázási team aktív része a védőnői szolgálat és a gyermekjóléti és családsegítő szolgálat • Válaszadók több mint 90%-a a beóvodázási program hatékonyságát növelő eszközként jelölte meg a szülői programokat. • Javaslat: több idő és új, esélyegyenlőséget, felzárkózást segítő támogatások bevezetése (szülők, illetve intézmény részére), mentorálás a folyamat során


Az esélyegyenlőség elvű szakpolitika és fejlesztéspolitika elemzése (2003-2012) • Dokumentumelemzés, szakirodalom áttekintése • Ellentmondások: – Az esélyegyenlőség ügye a konkrét fejlesztési programokban már nem érvényesült kellően – Miközben integrációs szándékokat támogatott, a kistérségi társulási fenntartású intézményekben a deszegregációt nem érvényesítette – Kicsi a helyi érdekeltség a politikailag kockázatosabb fejlesztések végrehajtására

• Sok előremutató beavatkozás: OOIH, jogszabályok, tanárképzési módszertanok, ösztöndíjprogramok, mentorprogramok, infrastrukturális fejlesztések, IPR, tanodák, Iskolaháló, roma szakkollégiumok • Jelenleg: visszalépés (rolling out) és jogszabályi bizonytalanságok


Integrációs célú közoktatási források

2003

2004

2005

2006

2007

Integrációs és

0,609

1,15

1,382

1,56

1,478

Képességkibontakoztató támogatás 0,571 0,564 (2009/2010 tanévtől egybevonva)

0,559

0,4

0,1952

Óvodai fejlesztő program Pedagógusbérpótlék az integrációs rendszerben részt vevő intézményekben dolgozó pedagógusok részére Beóvodáztatási támogatás

2008

2009

2010

2011

2012

2,359

3,8

3,65

3,75

3,584

3,72

2,9

3,42

3,253

0,76

0,76

n.a

n.a

0,652

mrd FT-ban


IPR hatásai – VISZTÁM (1) • •

Eredményesség-vizsgálat: VISZTÁM-ban rögzített adatlapok elemzése – 7676 adatlap Eredmények – Az általános iskolákban az egyharmadára esett vissza a rendszeresen hiányzó tanulók aránya. • HHH: a hetedére csökkent

– Az évfolyamismétlők aránya a korábbi évekhez képest mintegy 14 százalékkal csökkent. • HHH: 20 százalékkal csökkent. – A gimnáziumban továbbtanuló tanulók száma közel akkora százalékponttal csökkent, amennyire nőtt az érettségit adó szakközépiskolában továbbtanulók aránya. Figyelemreméltó, hogy a speciális szakiskolában továbbtanulók, illetve a semmilyen iskolaformában tovább nem tanulók aránya közel a harmadára esett vissza. – A napközis tanulók aránya 32%-ról 38%-ra, HHH gyerekek körében 45%-ra növekszik. – A szakkörökre járó tanulók aránya 8%-ról, 45%-ra növekszik. • A hhh tanulók a 2011-2012-es tanévre közel 45%-a jár különböző szakkörökre. Ez az arány a 2003-2004-es tanévben az IPR kezdeténél, csupán 26% volt.


IPR hatásai – VISZTÁM (2) • A kompetenciák minden mérési területén javulás mutatható ki. – Pl. a 10. évfolyamon mért kompetenciaeredmények matematikából 11,3 százalékkal, szövegértésből 8,9 százalékkal emelkedtek

• A felsőfokú intézményben továbbtanulók száma mintegy 180 százalékkal nőtt négy év alatt a 2007/2008-ban IPR-be lépő intézmények esetében. – A 2009/2010-ben IPR-be lépő intézmények esetében –a két tanév során – 62 százalékkal nőtt a felsőfokú intézményben továbbtanulók száma. A 2011/2012es tanévben IPR-ező általános iskolai intézmények mintegy 6381 pályaorientációs programot valósítottak meg.

• Óvodákban 2007 óta: óvoda-iskola átmenetet segítő tevékenységek, továbbképzések és hospitálás • Javaslatok: – IPR folytatása, mivel eredményes és költséghatékony – önálló szervezeti egység foglalkozzon a program lebonyolításával – kommunkáció javítása


Nemzetközi példák • • •

Dokumentumelemzés Néhány kiválasztott ország – de heterogén fejlettségi szintek és eltérő oktatási rendszerek (K-E, D-E, Anglia, de Luxemburg is a mintában) Kormányzati programok összefoglalása (válogatás): – Egyesült Királyság: pl. Kiválóság a Városban (Excellence in the Cities), fetélteles készpénz transzferek, módszertani hálózatok, Biztos Kezdet, – Franciaország: CASNAV – Belgium: D+ positív diszkriminációs program. – Spanyolország: Kiegészítő Iskolai Program, Tanuló Közösségek programja, – Csehország: mentorok, asszisztensek, előkészítő osztályok

• •

Civil kezdeményezések: a REF támogatásával Javaslat: az inkluzív oktatás kiterjesztése, kiegészítve az intenzív oktatás alapelvével. Ez nagyon egyszerű és mindenhol alkalmazható elv a gyakorlatban azt jelenti, hogy „az azonos életkorú gyerekek mindegyike azonos iskolai szintre jutatható”.


Tanoda-beválás vizsgálat • • •

• •

Excel alapú önkitöltős kérdőív, 25 válaszadó, 48 helyszíni interjú 90-es évek óta, 2003-tól változó finanszírozással, 2012-ben a Szükség Alapból működnek Folyamatos módszertani fejlődés: a tanodasztenderd explicit módon a kompetenciaalapú oktatást támogatja, és bár elsősorban a családi erőforrások hiányából adódó hátrányok enyhítése felől kíván beavatkozni a tanoda, de ezen túlmutat pl. a helyi integrációs folyamatok előremozdítása Heterogének! Mérési módszertan kialakulatlan –

• •

osztályzatok vs. adott részterületek pl. szövegértés vs. nem kognitív személyiségjellemzők kérdőíves felmérése pl. a tanulók motivációs és szociális jellemzőinek felmérése, attitűdök

Meghatározó a földrajzi elhelyezkedés és helyi intézményi kapcsolatrendszer Javaslatok: - Mérés központi koordinációja – –

Tipizálás Referencia-hálózat létrehozása

- Támogatás mértékének hozzáigazítása a sztenderekhez - Mainstream ellátássá alakítás




Életpálya felvétel • • •

Módszertan: Ld. TÁRKI beszámolója A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok magas lemorzsolódása mögött elsősorban az áll, hogy az általános iskola végén alacsonyabb készségszinttel indulnak a középiskolának, de emellett nem elhanyagolható hatása van a hátrányos helyzetből adódó egyéb tényezőknek is Javaslat a folytatásra: az EU 2020 indikátorok méréséhez elengedhetetlen eszköz, de a hazai oktatáspolitika számára is nélkülözhetetlen – – – – – – –

•

A középiskolai lemorzsolódás pontos mérésének egyetlen forrása ezt iskolatípusonként és társadalmi és etnikai csoportonként is számíthatóvá teszi egyedüli adatforrás az általános iskolai teljesítmények (teszteredmények) és a középiskolai továbbtanulás, ill. sikeresség kapcsolatának pontos mérésére egyedüli nagymintás adatbázis, rengeteg fontos iskolai, társadalmi háttéradattal az SNI tanulókról Roma népesség kutatásához „Támopok” tervezéséhez Beóvodázás hatásainak elemzéséhez

A következő évek kérdései: a válság idején a munkaerőpiacra való kilépés, hétköznapi megélhetési stratégiák, tovább nem tanulók („hova tűnnek, akik a munkaerőpiacra sem lépnek be”), családalapítási minták


Javaslatok 1. Szakmai támogató hálózatok módszertani és intézményi megerősítése 2. Sztenderdek ki- és továbbfejlesztése 3. Mérés-módszertanok finomítása a visszacsatolások alapján 4. Kiszámíthatóság javítása – folytathatóság biztosítása 5. Esélyegyenlőségi kondícionalitások érvényesítése az EU 2020-as célok teljesíthetősége érdekében


Kosztolányi Dezső: A gyermek (1909) (részlet) „Egy mikrokozmosz mindegyik. Mindegyikben egy ember alszik. Vágyak, tervek, célok, háborúk, jövendők, verseskönyvek, sejtések, nagyszerű lehetőségek költészete.”

Köszönöm a figyelmet! [email protected]


Függelék: A kutatások listája • • • • •

• •

Életpálya felvétel, 6. hullám (TÁRKI) Oktatási integrációs programok átfogó áttekintése, 2003-2012 (Szendrey Orsolya) Tanoda beválás vizsgálat (Tanoda Munkacsoport) A hátrányos helyzetű/roma/utazó gyerekek és tanulók oktatási esélyegyenlőségét, integrációját társadalmi felzárkózását elősegítő programok ez Európai Unióban (Domini Cani Oktatási Kft. ) Értékelés a halmozottan hátrányos helyzetű, különösen a roma származású gyermekek korai óvodába kerülését támogató - 30 órás pedagógus továbbképzés hasznosulásáról, és a beóvodázási felelősök munkájának eredményességéről (Eruditio Zrt.) Szociokulturális hátrányok mérése az óvodapedagógusi munka során (Czékmány András és szerzőtársai) Az IPR hatása a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek iskolai sikerességére (Tervbázis)

Mi hozott mérhető eredményeket az oktatási integrációs fejlesztések közül? - néhány kiválasztott értékelés összefoglalása Teller Nóra

Recommend Documents