AMIT AZ ÓVODÁRÓL A SZÜL KNEK TUDNI ÉRDEMES
Mi is az óvodaérettség? A gyerekek körülbelül hároméves korukra válnak képessé arra, hogy néhány órát szüleik nélkül is el tudjanak tölteni. Ennek azonban vannak bels feltételei, ilyen például az én-tudat, vagyis az, hogy tudja, lénye világosan elkülönül az t körülvev világtól. Rendelkeznie kell egy szilárd bels képzettel a szeretett személyekr l, így fantáziája segítségével bármikor el tudja hívni saját megnyugtatására anya, apa arcát. Ett l a szül k nélkül töltött id már nem t nik végtelen, reménytelen várakozásnak, szorongáskelt helyzetnek. Fontos a szobatisztaság, valamint az, hogy képes legyen az önálló étkezésre (ami még fontos lehet, hogy a szül kön kívül mástól is elfogadjon ételt), rendelkezzék a kommunikáció azon képességével, amely segítségével meg tudja értetni magát. Ha ezek megvannak, biztosak lehetünk benne, hogy gyermekünk valóban felkészült az óvodai életre. Nem fogja elviselhetetlennek érezni a hosszas távollétet a megszokott környezetét l, édesanyjától, bizalommal lesz majd egy idegen feln tt iránt is, és képes lesz a tartós együttlétre, beilleszkedésre egy gyermekcsoport többé-kevésbé szervezett, de mindenképpen bizonyos szabályok szerint m köd , hierarchikus rendszerébe. Mikortól és miért érdemes óvodába járni?
Az óvodai életet azért érdemes kipróbálnia minden gyermeknek, mert a szocializáció, azaz a társas érintkezés fejl désére nagyszer hatással van. Közösségben élni a gyermek számára annyit jelent, mint alkalmazkodni a különböz helyzetekhez. Ehhez természetesen új szabályok elsajátítására van szüksége, például arra, hogy nem mindig teheti azt, amit szeretne, így tudomásul kell vennie bizonyos korlátokat is. Az óvodában töltött id alatt egyre természetesebbé és mélyebbé válik az egymás iránti érdekl dés, a figyelem, a segít készség. A közösség olyan er feszítésekre készteti, melyek fejl d akaratát olyan m ködésbe hozzák, amire magányos tevékenység során nem lenne képes. Az évek alatt pedig kialakul a közösségi tudata, amire a kés bbiekben nemcsak az iskolában lesz szüksége. Megtanulja, hogy a követelményeket a közösség közvetíti, feler síti, így már nemcsak passzív alanya, hanem aktív részese lesz az t körülvev csoportnak. Bár óvodáskorban a gyermekek barátságai még instabilak és olykor meglehet sen csapongóak, a gyermek itt tehet szert els kortársaihoz köt d kapcsolataira, és elkezd dhet a szül t l való fokozatos elszakadás. Ha az iskolát csemeténk óvodai múlt nélkül kezdi meg, ez az elszakadási folyamat jóval nehezebbé válhat. A gyermeket már 3 éves kortól már beadhatjuk valamelyik óvodába, de a tankötelezettség kezdetét l:5 éves kortól kötelez járnia. Ez azért fontos, mert az iskolára minden gyereknek fel kell készülnie, nemcsak általános ismeretekkel, hanem úgy is, hogy képes legyen alkalmazkodni majd az iskola napirendjéhez is. Azért jó az óvoda keretein belüli iskolafelkészítés, mert itt a gyermekek olyan óvodapedagógus segítségével fejl dhetnek, aki az életkori sajátosságoknak megfelel bánásmódhoz szükséges végzettséggel rendelkezik.
Óvodás leszek A kisgyermekkor egyik meghatározó id szaka az óvodáskor. A legtöbb kicsi életében ez az els igazán nagy változás, amikor az anya és a már jól ismert otthon védelméb l idegen emberek, gyerekek közé kerül, idegen helyre. Nem könny az elszakadás, f képp, hogy eddig esetleg más napirendhez kell szoknia és új szabályokat elfogadnia. Ráadásul itt már nem hozzá alkalmazkodnak, hanem neki kell alkalmazkodnia másokhoz. Ebben az életkorban kezd dik a gyerekek szocializálódása, elkezdenek nyitni kortársaik felé. Ez a korszak a közös játékok, elfoglaltságok kezdete. Akár életre szóló barátságok is köttethetnek az ovi falai között, de az is bizonyos, hogy az óvodai tapasztalatok nagymértékben befolyásolják a majdani iskolai élményeket. Nem mindegy hát, hogy szeretni fogja-e vagy sem az óvodát vagy mennyire köt dik majd az óvónénihez, csoporttársaihoz. A választási szempontok igen sokfélék lehetnek, hiszen mindannyian mást tartunk fontosnak. Azért vegyünk sorra néhány dolgot: * az óvoda közelsége * már én is ide jártam * az óvoda nyitva tartása hogyan illeszkedik a szül k napi elfoglaltságához * az óvónéni személye * az óvoda programjai * a csoportszobák méretei * az udvar nagysága stb. A jó választás eredménye: a gyermek jól érzi magát, szeret óvodába járni, a szül nyugodt, hogy gyermeke jó helyen, jó kezekben van. A beiratkozás el tti tájékozódást segíti az óvodák nyitottsága, a legkisebbek számára kijelölt ismerked napok.
A gyermekek felvétele az óvodába Alapvet en az óvodából kizáró ok nem létezik, a felvétel általános alapkövetelménye az, hogy a kicsi szobatiszta legyen és a 3. életévét betöltse. A szül k a gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti. Az újonnan jelentkez gyermekek fogadása elvileg folyamatosan történik, a befogadó létszámhatárok azonban korlátozhatják. A következ nevelési évhez (szeptember 1 augusztus 31-ig) a csoportba sorolás végett már a májusi beiratkozáskor érdemes jelezni a szül nek gyermekük óvoda-igényét. A beiratkozás pontos idejét a város és az intézmény is közzé teszi. Papírmunka - amire beiratkozáskor szükség van: A gyermek születési anyakönyvi kivonata vagy személyi igazolványa Lakcímet igazoló kártya TAJ szám, Adószám /ha van/ Orvosi igazolás arról, hogy a gyermek az életkorának megfelel véd oltást megkapta A különleges ellátást igényl gyermekek esetében szakvélemény vagy határozat vagy orvosi igazolás
A felvétel menete: A szül a beiratkozás megadott id pontján a választott óvodába jelentkezik a gyermek okmányaival Az óvoda vezet je felveszi az adatokat A város óvodavezet i egyeztetnek (annak érdekében, hogy ne kerüljön felvételre ugyanaz a gyermek több óvodába is) Túljelentkezés esetén el nyt élveznek(amennyiben a felvételi kritériumnak megfelelnek): - hátrányos helyzetben él gyermekek - óvoda körzetében laknak - dorogi lakcímmel rendelkez gyermekek - testvérek Amennyiben van még óvodai fér hely, de a jelentkez k mégis többen vannak, a szül k jelenlétében sorsolás útján biztosítjuk az egyenl esélyeket A felvételr l, elutasításról szóló határozatot a szül /gondvisel lakcímre kapja, de az óvodában a felvételi hirdetményen is el lehet olvasni Mit tegyenek a szül k, ha már felvették a gyermeküket az óvodába? -
-
júniusban megtartjuk az els szül i értekezletet melyen megtudhatják, gyermekük melyik csoportba került, ki lesz az óvónénije, megbeszélhetik az els családban történ találkozást, megkapják az intézmény házirendjét, válaszolunk a felmerül kérdésekre, megkezd dhet a beszoktatás ütemezése (ilyenkor jelezheti a szül , mikor szeretné gyermekével megkezdeni az óvodát), kötetlen beszélgetés az óvónénikkel családlátogatáson az óvodapedagógusok otthoni környezetben ismerkednek a gyermekekkel a nyár folyamán séta vagy játékid ben szívesen látjuk az új óvodásokat vendégjátékra az óvoda udvarára, hogy ismerkedhessenek az új környezettel
Érdemes az óvoda megkezdése el tt már hónapokkal többször a nagymamára bízni egy kis id re. Ezzel gyakorolhatjuk azt, hogy ha édesanyja nincs is egy id re vele, viszont fogja látni. Persze el ször jobb, ha a kicsihez jön a nagyi, kés bb már mi látogassunk el hozzájuk. A napi játszóterezéskor csemeténk találkozhat kortársaival. A közös homokozás, csúszdázás közben megismerkedhet esetleg egy-két leend ovis társával is, ami szintén könnyebbé teheti majd az óvodában töltött órákat. Fokozatosan alakítsunk ki egy, az óvodához hasonló napirendet. A kiszemelt oviban pontosan el tudják mondani, milyen ritmust kell majd követnie a gyereknek. Olvassunk olyan meséket közösen, amiben a f h s hasonló helyzet el tt áll, mint a leend óvodás. Így alkalom nyílik egy kis beszélgetésre is, amikor a kicsi bátran kérdezhet, a mama, papa pedig mesélhet akár saját élményeir l is.
Az óvodapedagógus Az, hogy gyermekünk milyen élményekkel gazdagodik az óvodában, nagyrészt az óvón jét l függ. az, aki a gyermek napjának jelent s részében vele van, így bizalommal kell viseltessen iránta. Ha gyermekünknek jó a kapcsolata a csoportját vezet óvón vel, az a másokkal kötött társas kapcsolatait is pozitívan befolyásolja majd. Azt is mondhatnánk, hogy néha fontosabb az óvón személye, mint maga az óvoda! Milyen legyen hát az óvón ? A személyes vonzer , azaz a bels tulajdonságok fontosak. Ha az óvónénib l árad az szinte gyermekszeretet, der s, nyugodt és barátságos a viselkedése, stabil és kiegyensúlyozott, biztos, hogy kincsre leltünk. Ha ezen felül még a gyermekekhez egyéni tulajdonságaikhoz megfelel en köt dik, és ki is mutatja a kicsik iránti szeretetét, nyugodtak lehetünk: gyermekünk biztosan szeretni fogja majd. Az óvón fegyvertárában még jó ha szerepel egy jó adag humorérzék és nyugodtság, amellyel a gyermekek közötti pillanatnyi feszültségeket, az esetleges kudarcok miatti elkeseredést is fel tudja oldani, vagy ha a gyerekek valamilyen oknál fogva (baleset, villámlás, stb.) pánikba esnének. Segítségükkel feloldhatja a gyermekek félelmeit, ijedtségüket, eredményesen buzdíthatja ket. A jó óvón további fontos tulajdonságai a találékonyság, helyzetfelismerés, alkalmazkodóképesség. Ezek már csak azért is lényegesek, hiszen ahány gyerek, annyiféle bánásmód. Minden gyerekhez másképpen kell közelítenie, és minden helyzethez másképpen kell alkalmazkodnia. Nem baj, ha megfelel metakommunikációs eszköztárral is rendelkezik, hiszen hanglejtésével, mimikájával, tekintetével, mozdulataival is nagy hatást kelthet a gyermekekben. A gyermekekkel való kapcsolat kialakításához fontos, hogy állandóan tevékenyen benne éljen a közösségben. És amiben már a szül is segíthet az óvón nek: tudjon minél többet a rábízott gyerekekr l, hiszen így sokkal eredményesebben tud velük kapcsolatot teremteni, kommunikálni A beszoktatás Mivel a sokrét alkalmazkodás egyik kicsinek sem könny , érdemes némi id t rászánni a beszoktatásra, hogy kislányunk vagy kisfiunk kés bb tartalmas és kellemes emlékeket rizzen err l az id szakról. A családlátogatáson rögzítet anamnézissel (el történettel) tájékoztathaták az óvón ket a gyermek eddigi betegségér l, esetleges m tétekr l, beavatkozásokról, táplálék- és gyógyszerallergiáról. A rövid jellemzés a gyermekükr l: milyen tulajdonságai vannak, milyen ételeket kedvel, illetve nem eszik meg, mi a kedvenc meséje, dala, milyen büntetési és dicsérési formát alkalmazunk otthon a nevelésben -segíti hogy a gyermek kapcsolata és együttm ködése is könnyebbé, zökken mentesebbé váljon. Azok a gyerekek, akik az óvoda megkezdése el tt bölcsödébe jártak, bizonyos szempontból el nyben vannak azokkal a társaikkal szemben, akik egyenesen a családjukból érkeznek az óvodába. Mivel k már jobban hozzászoktak a környezetváltozáshoz, a feln ttekhez, az óvón kkel is általában hamarabb teremtenek kapcsolatot. Ez azonban nem jelenti azt, hogy kevesebb tör dést igényelnének a beszoktatás folyamán az óvón részér l. Náluk viszont a
folyamat általában jóval kevesebb id be telik, hiszen tulajdonképpen csak az új helyszínt kell megszokniuk. A legtöbb volt bölcsis 1-2 nap alatt tökéletesen megszokja az óvodát is. A bölcs déb l érkez kicsik könnyebben be tudnak illeszkedni az óvodai közösségbe, könnyebben segítik egymást, jobban tudnak alkalmazkodni egymáshoz és az óvodai szabályokhoz, hamarabb beleélik magukat társaik helyzetébe, örömébe, bánatába, és általában önállóbbak is. Ha azonban a gyerk c nem járt bölcsibe, sokat tehetünk azért, hogy könnyebben vegye az akadályokat. Néhány tipp, hogyan készítsük fel ket az el ttük álló változásokra. - Jó, ha a gyereket el re felkészítjük az óvodára. Beszélgessünk róla sokat, ha szóba hozza, a kicsi babáival, plüssállataival akár el is játszhatjuk az óvodai élet egy-egy jelenetét. - A napi séták során többször el lehet látogatni a kiszemelt óvoda felé, ezzel a gyermek kíváncsisága is könnyen felkelthet . Általában ma már annak sincs semmi akadálya, hogy olykor a még beszoktatás el tt álló gyermek beálljon a többiek közé játszani egy rövid id re, akár a délutáni séta keretein belül is. A beszoktatást segíti az is, ha a kicsi magával viheti valamelyik kedvencét, így egy kis darabot magával visz a megszokott otthon melegéb l is. Az els napokban a gyerekek a szüleikkel közösen tölthetnek el egy bizonyos id t (általában reggel 9 órától) az óvoda területén. Ezalatt van id megismerkedni az épülettel, a kerttel, játszószerekkel, az óvónénikkel és a dadusokkal. A második ütemben a gyerekek már általában egyedül vannak a csoportban, a szül k ezalatt saját ügyeiket intézik. A hét második felében általában már azt kérik a nevel k, hogy ebédeljen, vagy akár aludjon is ott a gyerek. Ha alvásra is ott marad, jó, ha már ébredés el tt odaérünk, hogy a kicsi els ként a mi nyakunkba borulhasson. Amikor már a kis óvodást ott kell hagynunk reggelente, sose csapjuk be, ne verjük át. Még a kegyes hazugság, lódítás is keserves lehet csemeténknek. Eszünkbe se jusson búcsú nélkül megszökni el le, mert azt a gyermek büntetésként élheti meg. Mindig rendesen köszönjünk el t le, mondjuk meg, hogy ebéd el tt vagy után, alvás el tt, vagy utána jövünk érte. Ne azt mondjuk, hogy mindjárt vagy nemsokára, a gyerek még nem érti pontosan ezeket a kifejezéseket. Konkrétan határozzuk meg neki, hogy napjának melyik szakaszához kötheti a mi megérkezésünket. Még ha búcsúzkodáskor sír is, az új játékok és társak láttán biztos, hogy hamarosan megnyugszik. Ellenkez esetben egy er sebben köt d gyereknél el fordulhat, hogy minden percben arra vár, hogy a mama visszatérjen. Ha már elbúcsúztunk t le, és megbeszéltük, mikor megyünk érte, határozattan induljunk dolgunkra. Ne forduljunk vissza újra, ha a kicsi sír, a többszöri elbúcsúzás és elszakadási kísérlet csak azt az érzetet er síti a gyerekben, hogy valami rossz dolog történik vele, nincs biztonságban. Legyünk bizalommal az óvón és az óvoda iránt. A kicsiknek - mint tudjuk - érzékeny antennáik vannak, ha pedig azt érzik, hogy szüleik bizalmatlanok, k is azok lesznek. Az aggódásunkat, félelmeinket is tegyük félre, ugyanis ezt is biztosan megérzi a gyerek. Ne aggódjunk, hiszen szakképzett emberek vigyáznak majd a kicsire, akik nap, mint nap ezt a munkát végzik, és már nem egy új gyerekkel volt dolguk. Ha viselkedésünk azt sugallja csemeténknek, hogy biztonságos és jó helyen van, nemsokára önfeledten adja magát át az új élményeknek. A legjobb, ha partnernek vesszük az óvón t, osszuk meg vele bátran gyermekneveléssel kapcsolatos nézeteinket is, ezzel is sokat segíthetünk, hogy gyermekünket megismerje, és
minél könnyebben értsen szót vele. Ez pedig a csemeténk dolgát is jelent sen megkönnyíti. Számíthatunk arra, hogy kezdetben minden gyermek tiltakozik a változások ellen. Ha nyíltan ellenkezik, sír, toporzékol, mindenki számára egyértelm en átéli és kifejezi, hogy az új helyzet nem kívánatos számára. El fordulhat azonban, hogy a kicsinél különböz más tünetek is felbukkannak az óvodakezdéssel egy id ben. Az addig megbízhatóan szobatiszta kicsi éjszakánként újra bepisil, sírós, nyugtalan lesz. Egyes tünetek általában a fegyelmezett, látszólag meglep könnyedséggel alkalmazkodó gyerekek egy részénél néhány nap vagy hét elteltével váratlanul jelennek meg. Ilyenek lehetnek, hogy esetenként agresszívvé válik vagy dadogni kezd, rágja a körmét, reggelenként fáj a hasa, vagy akár az evést is megtagadja. Ez utóbbi tünetek azonban meglehet sen ritkák, és kialakulásukban az óvodakezdés tényén kívül természetesen még számos más ok is közrejátszhat. Ezeket is mindenképpen fel kell tárni ahhoz, hogy megoldhatóak legyenek. Ne felejtsük el, hogy a gyermekek nagyon különböz en reagálhatnak az azonos hatásokra. Sok gyereknek néhány nap, hét elteltével már nincs is kedve oviba mennie. Az újdonság varázsa megcsappant, rájött is, hogy ez viszonylag állandó része lesz az életének. A saját és csemeténk helyzetét is megnehezítjük azonban azzal, ha ilyenkor engedünk kérésének, és otthon maradunk vele. Ha rendszeresen jár az oviba, könnyebben megszokja, a betegségek miatt úgyis eleget fog hiányozni. És ha sokat hiányzik, kevesebb barátja lesz, és sok mindenb l kimarad, ami a csoport összetartását fokozza. Érdekl djünk a kicsi fel l rendszeresen az óvónéninél, így mi is könnyebben figyelemmel kísérhetjük t, és is azt látja, hogy megbízunk az óvónéniben. Ha bármilyen tünetet észlelnének gyermeküknél, kérdezzenek nyugodtan a nevel kt l. Az óvodák célja: Az óvodákban zajló élet központjában a játék és a családias légkör áll. A legfontosabb az, hogy a gyerek jól érezze magát, hogy személyiségének alakulását sokoldalú képességfejlesztéssel segítség, harmonikusan fejl djön, és komplex élmények érjék. A gyermek játéka nagyon sok jelenséget foglal magába. A gyermekek játszanak bizonyos eszközökkel - ezek lehetnek kifejezetten játékszerek is, de gyakran ugyanígy eljátszanak egyegy használati tárggyal is -, és játszanak minden kellék nélkül, pusztán képzeletükre, fantáziájukra hagyatkozva. Játszanak egyedül és együtt. Különféle tevékenységeik közül els dleges a játék, lényegében nincs olyan élménye a gyerekeknek, amely ne válhatna bármikor egy játék kiindulásává. Minden lehet játék, de mégsem minden az. Ami a játékot a legjobban elkülöníti minden más tevékenységt l, az a játék öröme. A játszó gyerek ellazult és der s, még ha maga a játék feszült is. Ilyenkor gyermekünk mentes a gondoktól, még ha esetleg komoly er feszítésébe kerül a játék. A játék önmagáért való. Maga a tevékenykedés, a manipuláció, maga az elképzelés szerzi meg az örömet a kicsinek, nem pedig az, hogy egy szükséglete vagy vágya kielégült. A játék nem szükségleti kielégülést jelent, hanem feszültségcsökkenést eredményez. Inkább az átélés, beleélés, illúzió és az önmagáért való tevékenység öröme jellemzi. A játékban örömforrás lehet a funkciógyakorlás, a hatékonyság, a ritmusosság és az utánzás is. A gyerekekben kíváncsiság él minden iránt, ami körülveszi ket, óvodáskorban ez f leg a közvetlen környezetre terjed ki. Fontos a játék tartalma is, ami szintén feszültség-levezet és így örömforrás lehet. A játék el segíti a konfliktusok csökkentését (például az agresszívnak t n játékok), lehet séget ad a gyerek helyzetéb l adódó nehézségek kompenzációjára (pl. a papás-
mamás játékok), és feldolgozatlan vágyaik megélésére szerepcserével (amikor a gyenge gy z az er sebb, a kicsi a nagy felett). Gyermekeink játékai sokszor a valóságból táplálkozik, leutánozzák, eljátsszák a feln ttek világát. A játék által lehet megismerni, megtanulni, megtapasztalni a gyermeket körülvev világot, a játékkal meg is hódíthatja. A kisgyermekekre még inkább a magányos játék jellemz . Ilyenkor a játékszer és a cselekvés még olyan mértékben leköti, hogy a másik gyerekre nem tud és nem is akar figyelni. Ez például általános a bölcs dei csoportokban, ahol a gyerekek egymástól sokszor elkülönülve, akár hátat is fordítva játszanak. Gyermekeink játékai sokszor a valóságból táplálkoznak, leutánozzák, eljátsszák a feln ttek világát. A játék által lehet megismerni, megtanulni, megtapasztalni a gyermeket körülvev világot, a játékkal meg is hódíthatja. A kisgyermekekre még inkább a magányos játék jellemz . Ilyenkor a játékszer és a cselekvés még olyan mértékben leköti, hogy a másik gyerekre nem tud és nem is akar figyelni. Ez például általános a bölcs dei csoportokban, ahol a gyerekek egymástól sokszor elkülönülve, akár hátat is fordítva játszanak. Ezután következik a szemlél d játék, amikor a gyerek számára már nemcsak saját tevékenysége fontos, hanem érdekli az is, hogy mit csinál a másik. Van a gyerekeknek egy olyan életszaka is, amikor már keresi a társaságot, de még nem m ködnek együtt. Ilyenkor a másik gyerek mellett hasonló vagy ugyanolyan játékot folytat, mint társa. Kés bb már el is cserélik egymással a játékszereket vagy leutánozzák egymást. Ekkor fejl dnek ki a kezdeti társas kapcsolatok. Ilyenkor már beszélnek is egymáshoz, de még nem tervezik meg közösen a játék menetét. Az együttm köd játék a társakkal végzett játék legfejlettebb formája. Ilyenkor több gyerek egy cél érdekében összefogva játszik már. Megosztják a szerepeket és a tevékenységeket is. Az óvoda els dleges célja tehát az, hogy megteremtse azokat a körülményeket, amelyek az oda járó gyermekeknek biztosítanak minden olyan feltételt, mely a nyugodt, elmélyült, átszellemült játékhoz szükséges lehet. Minden óvodában vannak szabad és irányított játékok is, utóbbiban az óvón is mindig szervesen részt vesz. A gyermekek a játék segítségével észrevétlenül tanulnak és fejl dnek, és mindezt még élvezik is. Ne fosszuk meg ett l ket! Az óvoda funkcióihoz tartozik az is, hogy az iskolai életre alaposan felkészítse a gyermekeket, mind testileg, mind lelkileg. Olyan alapvet ismereteket sajátítanak itt el a gyerekek, amelyekre az iskolai tananyag elsajátításánál már építkezhetnek, és könnyebben birkózhatnak meg az ott rájuk váró elvárásokkal. Ezért az óvodáskor végére a gyermekeknek a Nemzeti Alaptantervben meghatározott fejlettséget, érettséget kell elérniük ahhoz, hogy iskolába mehessenek. Lássuk hát, pontosan mir l is van szó: Az egészséges életmód területén az óvodáskor végére a gyermekeknek egészségeseknek, edzetteknek, alkalmazkodó képeseknek kell lenniük. Mozgásuk rendezetté kell váljon, és el kell sajátítaniuk a megfelel egészségügyi szokásokat. Fel kell ismerniük legalapvet bb testi szükségleteiket, és hozzá kell járulniuk ezek kielégítéséhez. (pl. ha WC-re kell mennie, ezt már tudja egyedül leintézni, stb.) Fontos, hogy szívesen mozogjanak és tevékenykedjenek a szabadban. A nagycsoport folyamán a felkészítés jegyében játékba integrált tanulással segítik a gyerekek felkészülését az iskolai elvárásokra. Alapvet tudásanyagot szereznek itt a gyerekek a logikai, matematikai, ének-zenei és a nyelvi ismeretekhez. Az érzelmi nevelés és a szocializáció terén el kell sajátítaniuk azt a szokásrendszert, amely a der s, tevékeny óvodai élethez is szükséges, és ami biztosítja biztonságukat, nyugalmukat.
Ekkorra már alakuljon ki a kicsikben az érzelmekre épül olyan kapcsolatteremt képesség, mint például a barátkozás és a figyelmesség. Magatartását az óvón elvárásai, a társaktól kapott visszajelzések, és a közös élmények pozitív irányban fejlesszék. Legyen meg benne a feladattudat, feladattartás, az önállóság és a szociálisan elfogadható önérvényesítés képességeinek alapja. Értelmi nevelésében már vegye észre az érzékszervek útján szerzett ismeretek közötti összefüggéseket az óvón irányításával. Fontos, hogy egyszer gondolkodási m veleteket már képes legyen alkalmazni. Ismereti alapján a kicsi életkorának és egyéni fejlettségének megfelel feladattal el ször segítséggel, majd önállóan is meg tudjon birkózni. Gondolatait és érzelmeit már tudnia kell kifejezni.
Egy nap az oviban Minden óvoda napirendjének alapja az, hogy a gyermekek minél több id t tölthessenek el játékkal, kiélhessék játék-, mozgás- és szabadságigényüket. Ezen tevékenységek köré alakítottak ki egyfajta rendet, amelyhez a gyermek könnyedén alkalmazkodhat, de mégsem teljesen merev. Az óvodák nyitvatartása változó reggel 5.15-t l már fogadják a gyerekeket. A reggelire 8-9 óra körül kerül sor, majd ezután játék következik körülbelül 10-ig. Ez általában benti játék (rajz, mintázás, ének, környezeti ismeretek, testápolási teend k), lehet egyéni vagy csoportos. Fél 12-ig a szabadban élhetik ki a gyerekek mozgási igényüket, majd következik az ebéd, és a csendespihen . Ébredés után következik az uzsonna, majd a délutáni játék egyéni fejlesztéssel, és ilyenkor kerül sor a különféle plusz órákra is. A napirendet a gyermekek érzékenységét l függ en lehet alakítani. Azért azt érdemes megjegyezni, hogy reggel 8-ig érdemes beérni az oviba, mert a délel tti foglalkozások alatt van alkalma a csoporttársaival játszani, kapcsolatait megalapozni és elmélyíteni. Ha ennél kés bb kapcsolódik be, az óvón k tapasztalatai szerint könnyen kirekeszt dik a csoportból, nehezebben talál barátokra társai között.
Ha elölr l kezdeném a gyer eknevelést , Fenyegetés helyett festegetésre használnám a kezemet; példálózás helyett példát mutatnék; nem siettetném a gyermeket, hanem hozzá sietnék; nem a nagyokost játszanám, hanem okosan játszanék; komolykodás helyett komolyan venném a vidámságot; kirándulnék, sárkányt eregetnék, réten kószálnék, bámulnám a csillagokat. A civakodás helyett a babusgatásra összpontosítanék; Nem er szakoskodnék a gyer mekkel, hanem a lelkét er sít eném;
El bb az önbizalmát épít eném, azut án a házamat ; kevesebbet beszélnék a hat alom szer et et ér l ; és többet a szeretet hatalmáról. Diane Loomans
This document was created with Win2PDF available at http://www.win2pdf.com. The unregistered version of Win2PDF is for evaluation or non-commercial use only.
