úr” z a z í v a t r é z “A Két év múlva, 2011. január elsején Magyarország veszi át az Európai Unió soros elnöki tisztét. A sikeres elnökséggel Magyarország hosszú időre megalapozhatja nemzetközi jóhírét, tekintélyét. A munka előkészítésének egyik legizgalmasabb része annak megtervezése, milyen téma álljon a magyar elnökség figyelmének középpontjában. Legjobb meggyőződésem szerint az optimális téma a víz lehet. Víz, így három betűvel, s természetesen minden, ami az édesvízzel, a vízgazdálkodással, a víz örömeivel és veszélyeivel összefügg. Ma már közhelynek számít, hogy az édesvíz a huszonegyedik század talán legfontosabb stratégiai kincse lesz. Ha rosszul gazdálkodunk vele, akkor háborúk és erőszakos népvándorlások indulhatnak a szűkülő forrásokért. A globális klímaváltozás következtében gyakoribb lesz az árvíz, és másfelől a szárazság. Vannak sajátos magyar szempontok. Hazánk jellegzetesen alvízi ország, felszíni vizeink 95%-a a határokon túl ered. Mind az árvizek, mind a szennyezések tekintetében ki vagyunk szolgáltatva a szomszédainknak. Az Európai Parlament tagjaként sokat harcoltam a verespataki ciános beruházás ellen, a Rába habzásának megfékezéséért, ismerem a Szigetközi vízmegosztási gondjait. Az uniós árvízvédelmi jogszabályhoz MDF-es képviselőtársammal együtt én adtam be azt a sikeres módosító indítványt, amely kimondja, hogy az árvíz-megelőzést és védelmet vízgyűjtő területenként kell tervezni, és a felvízi országok kötelesek az alvízi régiókat is bevonni ebbe a munkálatba. A magyar elnökség ugyancsak kezdeményezhetne egy átfogó Víz Chartát, valamint egy közösségi Duna-stratégia elfogadását, ez utóbbiba bekapcsolva a nem EU-tag dunai államokat is. Jövőnk alapfeltétele a tiszta édesvíz, ami az intenzív mezőgazdaság, a klímaváltozás, a városiasodás, a szennyezések és egyéb környezeti tényezők miatt egyre jobban fogy. A magyar elnökség ezért összehívhat egy rendkívüli ivóvíz „summit”-ot, csúcstalálkozót, amely egy “budapesti deklaráción” túl hosszú távú stratégiára is javaslatot tehetne. De a víz nem csak probléma, dosszié, konferencia-téma, hanem az élet forrása is. A sorozatosan ismétlődő és egyre súlyosabb környezeti katasztrófák, a pénzügyi válság, a tragikus demográfiai mutatók, az ismeretlen járványok, az erőszakos migráció és a háborúk hatására a huszonegyedik század embere előbb-utóbb kénytelen lesz megérteni, hogy az életben igazi értéke csak az alapvető természeti kincseknek van: az iható víznek, a jó élelmiszernek, a tiszta levegőnek. Ezeket nem lehet pótolni vegyi laboratóriumokban, s ha ezekből kifogyunk, nem vehetünk sehonnan sem vizet, sem levegőt. Magyarország nagyszerű természeti adottságaival és kiváló mezőgazdaságával élenjáró lehet abban az életforma-forradalomban, amely a természeti és környezeti értékeket fontosabbnak tekinti az ipari civilizáció múló vívmányainál. A víz és a vízre szomjazó természet prioritássá emelésével Magyarország nem csak az uniós bürokraták, hanem az egész kontinens számára is az élhető jövőt állíthatja az európai közgondolkodás centrumába. H.Gy
Mi is az a Tobin-adó?
A
tőke jó szolga, de rossz mester. Ezt a frappáns mondatot egy svéd szociáldemokrata politikustól hallottam az európai szocialisták madridi tanácskozásán. Mi, szocialisták elfogadjuk a piacgazdaságot, mert a huszadik század meggyőzött minket arról, hogy a piaci verseny hatékonyabban működik, mint a szigorú központi irányítás. De a tőkét és a piacot arra kell használni, hogy jólétet és biztonságot teremtsen. Nemcsak a tőkéseknek és a vállalkozóknak, hanem a társadalom minden tagjának. A piaci folyamatokat a társadalom érdekében úgy kell korlátozni, hogy azok ne vezethessenek egyesek kirívó meggazdagodásához és mások elnyomorodásához, s a tőke felelőtlen döntései ne veszélyeztethessék a gazdaság egészséges működését. Az elmúlt hónapok eseményei azt mutatják, hogy a spekulatív tőke ámokfutása az egész gazdaságot megsebezheti. Ezért elsősorban azok a felelősek, akik a neoliberális ellenforradalom dogmái jegyében felpuhították a pénzügyi szabályozást, szabadjára engedték a spekulációt, s az “éjjeliőr-állam” téveszméje jegyében leépítették a harmincas évek világválsága után megszilárdult állami gazdaságpolitikát. Ha a pénzügyi piac megmentése érdekében még Bush elnök kormánya is sok százmilliárd dolláros állami intervencióra kényszerül, akkor az állam szabályozó és felügyelő szerepét többé senki sem vonhatja kétségbe. Az államnak ehhez azonban pénzre is szüksége van, amit elsősorban az adóbevételek (s bizonyosan nem az adócsökkentések) fedeznek. James Tobin amerikai közgazdász már 1972-ben javasolta, hogy a spekuláció visszaszorítása érdekében világméretekben adóztassák meg a deviza átváltásokat. Tobin és nyomában a baloldali közgazdászok igen alacsony, egy ezrelékes, vagy fél százalékos adót szabnának ki. Ez jelentéktelen adókulcsnak látszik, de a devizákat nyerészkedési céllal, naponta sokszor átváltó hivatásos spekulánsokat a rengeteg váltás miatta alaposan megterhelné. Egy ilyen beavatkozás tompítaná az árfolyam ingadozásokat, s a befolyó pénzt szociális vagy környezetvédelmi célra lehetne fordítani. Bevezetése természetesen csak globális mértekben lehetséges, de reméljük, hogy a mostani válság tanulságait levonva a kialakuló új pénzügyi világrend más eszközök mellett a Tobin-adóval is visszafogja majd az annyi kárt okozó spekulációt. Az MSZP Baloldali Tömörülése - melynek elnökségi tagja vagyok Az nemrég előterjesztésemben elkötelezte magát a Tobin-adó bevezetése mellett. Mivel erre egyedül nem hogy egy ország, de önmagában az EU sem képes, azért küzdünk, hogy a baloldal világmértekben kötelezze el magát mellette. A liberálisok szabadjára engedik a spekulációt, a jobboldali populisták szavakban hörögnek ellene, miközben persze semmi érdemit sem tesznek. A demokratikus baloldal válasza olyan adórendszer bevezetése lehet, amely szabályozza a piaci folyamatokat, s komoly összegeket fölöz le belőle szociális és környezetvédelmi célokra. H.Gy.
Vidéken járni jó
B
ár képviselői munkám Brüsszelhez köt, havonta egyszer Strasbourgban is el kell töltenem egy hetet, s Budapesten is akad éppen elég dolgom, mindig örülök a vidéki meghívásoknak is. Kevés dolgot szeretek annyira, mint az uniós ügyekben kevéssé tájékozott emberekkel elbeszélgetni arról, hogy ami messziről unalmas bürokráciának látszik, az valójában fontos és érdekes ügy, s az ő gyerekük, településük, régiójuk sorsa is attól függ, hogyan sikerül együtt érvényesítenünk az érdekeiket. A helyi MSZP-szervezetekkel együttműködésben képviselői irodát működtetek Miskolcon és Békéscsabán, e városokban igyekszem jelen lenni a helyi közéletben is. De a vidéket is szorgalmasan járom. Az elmúlt hónapokban ismét több nagyszerű rendezvényre kaptam meghívást. Sebők Zsuzsa doktornő vendégeként találkozhattam Mórahalom szocialistáival évbúcsúztató taggyűlésükön. Szegeden előadást tarthattam a Tömörkény István Gimnázium diákjainak. Érden Tímár Mari egykori képviselőtársam vendégeként megkóstolhattam a nyugdíjas klub sütemény-készítő versenyére készült kis remekléseket. Dunaújvárosban Dér Zsuzsa képviselő asz-szony és a Fehér megyei nőtagozat vendége voltam, s a helyi zöldekkel megvitattuk a globális klímaváltozás kérdé-
seit. Egerben Török Zsolt barátom kalauzolásában meglátogattam a főiskola élelmiszerbiztonsági laboratóriumait. Hevesen megcsodálhattam a népművészeti és háziipari szövetkezet szép gyűjteményét. Boconádon a térség polgármestereivel késő estig beszélgettünk uniós támogatásokról, a térség kitörési lehetőségeiről. Sós Tamás Heves megyei közgyűlési elnök (képünkön) a megyeháza patinás épületében büszkélkedett el azzal, hogy a megye fiataljai milyen jól szerepelnek az uniós vetélkedőkön és rendezvényeken. Az ország másik végében, Mosonmagyaróváron a város MDF-es polgármesterével beszélgetve egyetértettünk abban, hogy a Duna ügyében nincs értelme a pártpolitikának. Tóth Zsuzsa dr. képviselőtársam Dunakilitinél motorcsónakos túrára invitált, amelyen nagy meglepetésemre egykori katona- és képviselőtársam, Baross Károly vízépítő mérnök úr kalauzolt minket. Dunaharasztiban Varjú László barátom mutatta meg a Duna egy másik, ráckevei ágát és ismertette a fejlesztési terveket. Akkor még nem tudtam, hogy egy-két hét múlva Laci már államtitkár lesz. Gyulán Perjési Klára polgármester asszony és Veress József megyei MSZP-elnök meghívtak arra a rendezvényre, amelyen a 2009-es EP-választási kampány fiatal aktivistái készültek a küzdelemre. S bár még a nyár végén történt, nagy szeretettel gondolok vissza Somogyjádra, ahol Kolber István államtitkár és sok más Somogy megyei barátom látott vendégül augusztus 20-a köszöntésén. Ide a párom, Mari is elkísért, s ettől még családiasabb lett a találkozó. Persze a budapesti kerületeket is szorgalmasan járom, de erről majd a következő hírlevélben... Hegyi Gyula
2008 őszén az Európai Parlament Hegyi Gyula képviselőt bízta meg az európai vadon védelméről szóló jelentés elkészítésével. A jelentésnek az a célja, hogy az általános természetvédelmen belül szigorúbb szabályok vonatkozzanak a civilizáció előtti flórát és faunát őrző területekre. A civilizáció rohanásából kilépve nem csak távoli, egzotikus tájakon, de Európában is találkozhatunk még a vadonnal, az emberi beavatkozás előtti időket idéző őstermészettel. Európa területének nagyjából egy százaléka olyan vadon terület, amely többé-kevésbé érintetlenül őrzi az őstermészetet. E területek védelme különösen fontos, mivel számtalan olyan faj és genetikai tartalék menedékhelyeként szolgálnak, amelyek még a csekély civilizációs beavatkozás között sem képesek fennmaradni. Ezek a háborítatlan területek alkalmasak arra, hogy a természetben végbemenő természetes változásokat, az evolúciót tanulmányozzuk. Erkölcsi kötelességünk is biztosítani, hogy a jövő generációi is megismerhessék és élvezhessék Európa “vad” területeit. Ezért is nagyon fontos, hogy a jelentésben a magyar képviselőnek sikerült elfogadtatnia a “fenntartható turizmus” fogalmát. A fenntartható turizmus arra ösztönzi az átlagembereket, hogy felfedezzék a természet rejtett értékeit anélkül, hogy kárt okoznának benne. A fenntartható turizmus segíti a megőrzésre irányuló politika elfogadását, mivel ha az emberek megismerik a vadont, akkor tudják, hogy milyen fantasztikus értékeket védenek a természetvédők. A fenntartható turizmus hoz-
Az európai vadon védelme zájárul az érintetlen temészeti területek gazdasági fenntartásához, és munkalehetőségeket teremt részint a szakemberek, részint a helyi lakosság számára. Hegyi Gyula szerint ezért mindenütt meg kell teremteni a kulturált látogatás feltételeit, s az sem szégyen, ha egy nemzeti park fenntartásának egy részét maga termeli meg. Magyarországon jelenleg még nincs olyan nemzeti park, amely egyértelműen a vadont védené, a vadon is igen korlátozott hazánkban. Szakértők szerint azonban magyarszlovák összefogással az aggteleki térségben létrejöhetne ilyen park. A természeti értékek közös védelme remélhetőleg a magyar-szlovák viszonyt is javítaná. Hegyi Gyula több civil szervezettel összefogva és egyeztetve készítette el jelentését, melyet az Európai Parlament Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottsága decemberi ülésén gyakorlatilag egyhangúlag fogadott el. A Parlament várhatóan 2009. februárjában szavaz a jelentésről. Rabi Béla
Újabb rákkeltő anyagot korlátoz az EU A diklórmetán nevű rákkeltő oldószer lakossági használatának korlátozását szavazta meg az Európai Parlament Környezetvédelmi Bizottsága. A könnyen párolgó vegyszerrel a lakosság többnyire festékeltávolító oldat formájában találkozhatott. A korlátozásra azért van szükség, mert az utóbbi években sokan haltak, betegedtek meg a diklórmetán használatának következtében. Elsősorban az egyéni felhasználók, saját otthonukat csinosítók és szobafestők voltak az áldozatok, hiszen az ipari üzemekben betartanak bizonyos biztonsági előírásokat. Az új szabályozás értelmében ezt az oldószert csak az iparban, szigorú biztonsági követelmények mellett lehet a jövőben festékeltávolításra használni. Hegyi Gyula, az Európai Szocialista Párt témafelelősének javaslatára, szigorú munkavédelmi előírásokat írnak elő ezentúl, diklórmetán használat esetére, mely biztosítja a dolgozók egészségének védelmét. A lakosság számos hasonlóan hatékony, de nem egészségkárosító vegyszer egyikével, vagy például égetéssel szabadulhatnak meg a felesleges festéktől. Az iparban is érvényt kell szerezni a diklórmetánnal kapcsolatos előírásoknak. Egyes európai üzemekben olyan magas koncentrációt mértek ebből az anyagból, ami tartós használat esetén a dolgozók tíz százalékánál okozna rákot. A legfontosabb, hogy a rákkeltő anyagot zárt közterületeken, például bevásárlóközpontokban és aluljárókban ne használhassák, hiszen az illékony anyag gőze nehezebb a levegőnél, így a mérések szerint lesüllyed, és különösen a gyerekeket veszélyezteti. Simon Gergely
EGÉSZSÉG POLITIKA
Hegyi Gyula
Új irányelv a határon átívelő betegellátásról - egyértelmű és világos jogi szabályozás, minőség, biztonság, felelősség Mi lesz velünk, ha külföldön kell gyógykezeltetnünk magunkat? Miért mennek a magyar orvosok külföldre, így elsősorban Nagy-Britanniába dolgozni? Jó-e nekünk, vagy sem, ha a külföldi betegek Magyarországra járnak fogorvoshoz vagy más kezelésre? Ezekre a kérdésekre közösségi szinten mostanáig nem volt egyértelmű válasz. Ezt a hiányt pótolja az Európai Bizottság által előterjesztette új irányelv a határokon átívelő betegellátásról, mely átjárhatóvá tenné a tagországok egészségbiztosítási rendszerei. Ha az Európai Parlament és a Tanács jövőre elfogadja a jogszabályt, akkor remélhetőleg a biztosított beteg bármelyik EU-tagállamban, előzetes bejelentés nélkül igénybe veheti azokat az egészségügyi szolgáltatásokat, melyek otthon járnak neki. A helyzetet egyelőre bonyolítja, hogy az egyes tagországokban különbözik az ellátási minőség, a biztonság, a felelősség, a finanszírozás. A határon átnyúló egészségügyi ellátás igénybevételének leggyakoribb oka, ha a páciens másik tagországban dolgozik, él esetleg a határhoz közel lakik és egy másik országban van a legközelebbi egészségügyi intézmény; vagy olyan speciális kezelést venne igénybe, mely otthon nem érhet el. Jelenleg az összes egészségügyi kiadás elenyésző részét, alig egy százalékát, azaz nagyjából 10 milliárd eurót költik el határokon átívelő ellátásra. Főleg a kisebb országok esetében, valamint a határ menti régiók lakosai között, illetve turisztikailag nagyon forgalmas helyeken jellemző, hogy külföldön veszik igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat. Nem célunk, hogy erősítsük a határokon átívelő betegellátás igénybevételét, mert a felmérések szerint az EU polgárainak 90%-a elégedett a hazája egészségügyi szolgáltatásaival s a legmegfelelőbb ellátást mindenki az otthonához legközelebb kapja, és ennek így is kell maradnia. Az új rendszer az egyik országban készült vizsgálati eredményeket, leleteket elérhetővé tenné más országokban. Azért küzdök, hogy az új jogszabály egyaránt szolgálja a magyar betegek és az orvosok érdekeit. A betegek esetenként külföldi szolgáltatást is igénybe vehetnek, míg az orvosok Magyarországon is kezelhetnek jól fizető nyugati betegeket, s nem kell vendégmunkásként például Londonba ingázniuk. A brit egészségügyi rendszer ismert gondjai, a sok éves várólisták miatt várhatóan például brit betegek veszik majd igénybe a külföldi gyógykezelési lehetőségeket.
Kergemarhakór: nincs helye titkolózásnak Az elmúlt évek kergemarhakór botrányai is alátámasztják, hogy az állampolgárokat aggasztja a kór és az intézkedésekkel kapcsolatban nincs helye az üzleti körök és a hatóságok titkolódzásának. Az Európai Parlament az unió egyetlen, a polgárok által közvetlenül választott testülete - feltétlenül éljen jogosítványaival, és felügyelje a szivacsos agyvelőbántalmakkal kapcsolatos intézkedéseket. A nyilvánosság garancia lehet a nagyobb bizalomra és így a gyilkos kór elleni hatékony fellépésre is. Ugyanakkor a parlament közbeiktatása nem lassíthatja le a kór elleni védekezést. Mindezeket abban a jelentésben írtam le, amelyet az Európai Parlament rapportőreként (témafelelőseként) készítettem a témában. A jelentés szakmai jellegű, az alternatív tesztek és a tagállamoknak adható felmentések tárgyában kér felügyeleti lehetőséget az Európai Parlamentnek. Sikernek számít, hogy a jelentést a parlamenten túl a kormányokat tömörítő Európai Tanács is gyorsan elfogadta.
Közös európai fellépést az allergia ellen! A gyermekek egyharmada allergiás, s ha nem teszünk semmit ellene, akkor idővel az európai lakosság fele szenved majd ettől a betegségtől. Az allergiás megbetegedésért felelősek a vegyszerezett élelmiszerek, a szennyezett környezet, az allergiás tüneteket kiválthatják vegyszerek, természetes és mesterséges élelmiszeradalékok, fűszerek, pollenek és más természetes anyagok, például az állatok szőre is. Magyarországon a parlagfű jelenti a legnagyobb problémát. Sajnálatos, hogy az Európai Uniónak jelenleg nincs allergia-stratégiája. Sok millió érintett európai beteg joggal várja el, hogy európai szinten is lépjünk fel az allergia ellen, ami azt is bizonyíthatná, hogy az Európai Unió hajlandó állampolgárai egészségével, mindennapi gondjaival is foglalkozni. Az allergia elleni parlamenti fellépésemhez sok segítséget kaptam a hazai Allergia Kerekasztaltól.
Az unió felülvizsgálja a növényvédő szereket Magyar siker, hogy az Európai Parlament Környezetvédelmi bizottsága 2008 novemberében ismét elutasította a növényvédő szerek zónák szerinti engedélyezését az új, európai uniós rendeletben. Az Európai Bizottság eredeti javaslata alapján Magyarország például egy zónába kerülne az időjárási és mezőgazdasági termelés szempontjából igencsak különböző Írországgal is, és nem lenne lehetősége korlátozni a hazai szempontból nem kívánatos anyagokat. Az Európai Parlament szerint azokat a növényvédő szereket engedélyezhetik a tagországok, melyek megfelelnek a biztonsági kritériumoknak, azaz például nem lehetnek rákkeltők, génkárosítók, nem károsíthatják a szaporodási képességeket és nem károsíthatják a hormonrendszert. Fontos, hogy a Bizottság álláspontjával ellentétben a Parlament kimondta: minden ország maga döntheti el, hogy melyik szereket akarja használni és melyikeket nem, az uniós pozitív listáról. Hegyi Gyula javaslatára beépült az elfogadott szövegbe, hogy a lakosság kapjon megfelelő tájékoztatást a permetezésekről. A magyar képviselő a zóna-ügyben folyamatosan konzultált Gőgös Zoltánnal, a földművelődésügyi minisztérium államtitkárával. A jogszabályokról a Tanács francia elnöksége és az Európai Parlament még idén meg szeretne állapodni, így várhatóan legkésőbb jövő év elején elfogadásra kerülnek. Simon Gergely
Ökológiai katasztrófát okoz a palackozott víz? - a csapvíz ezerszer olcsóbb Nem vitatom, a palackozott vízre szükség van ott, ahol ihatatlan a csapvíz. Ám ahol nem indokolt, súlyos károkat okozunk vele a környezetnek. A palackozott víz üzletbe, majd haza szállítása és később hulladékként való begyűjtése rengeteg üzemanyagba és környezetszennyezésbe kerül. S akkor még nem is beszéltünk a pénztárcánk felesleges megterheléséről -, ezt olvastam a Trouw című holland újságban. A lap számításai szerint Hollandiában ezer liter csapvizet ihatunk fél liter palackozott ásványvíz áráért, s az arányok Magyarországon is hasonlóak. Felmérések szerint a világon évente 154 milliárd liter vizet palackoznak, s 2,7 millió tonna úgynevezett „pillepalack” kerül forgalomba. Hazánkban évente több mint 90 millió ásványvizes palackot gyártanak. Kezelésük, újrahasznosításuk jórészt megoldatlan, a sok százezer eldobált palack a természetet csúfítja, ráadásul évtizedek múlva se bomlik le. Magyarországon általában jó minőségű az ivóvíz, magas a réteg- és karsztvizekből kinyert csapvíz aránya. Igyunk bátran csapvizet, ha kell, hűtsük le, vagy ízesítsük citrommal, sok pénzt és felesleges szennyezést takarítunk meg! H.Gy.
Európai klíma vita A klímaváltozás már régóta nem csak tudományos kérdés, hanem a mindennapjainkat befolyásoló, egyre több természeti katasztrófát hozó globális folyamat. Magunk és a jövő nemzedékek életfeltételeinek megmentése érdekében csökkenteni kell az üvegházhatású gázok kibocsátását. Lassan a végéhez közelednek a parlamenti viták a klímaváltozás megállítását célzó európai intézkedésekről. Ha a klímacsomag megfelelő formában kerül elfogadásra, akkor Magyarország a kibocsátási kvótakereskedelemből óvatos becslések szerint is több száz milliárd forint bevételre tehet szert. Ez az összeg környezetvédelmi célokat, például a panelházak fűtéskorszerűsítését szolgálhatná. Ezért fontos, hogy a magyar EP-képviselők és a magyar kormány szorosan együttműködjenek az optimális változat elfogadtatásában. Ám mindent meg kell tennünk, azért, hogy a klímaváltozás ürügyén ne büntessék Magyarországot! Magyarországon a nehézipar összeomlásával a széndioxid-kibocsátás már a nyolcvanas évek vége óta jelentősen mérséklődött - és eközben egymillió ember vesztette el a munkáját. Súlyos méltánytalanság lenne, ha ezért most megbüntetnék hazánkat azok a gazdag nyugat-európai államok, amelyek idáig növelték a káros kibocsátást. A magyar EP-képviselők azért küzdenek, hogy a széndioxid-kerereskedelmi rendszer bevételeinek jelentős részét azon tagállamok között osszák szét, amelyeknek az egy főre jutó GDP-je alacsonyabb az EU-átlagnál, illetve, amelyek már 2005 előtt csökkentették az üvegház-hatású gázok kibocsátását. (Magyarország mindkét kategóriába beleesik.) A Parlament már szavazott a klímacsomag egyik eleméről, a széndioxid földalatti tárolásával kapcsolatos kutatásokról. Hegyi Gyula az Európai Parlament környezetvédelmi bizottságának témafelelőseként hangsúlyozta, hogy a rendkívül költséges új technológia jó esetben talán részmegoldást adhat a klímaváltozásra. Nem szabad azonban megengedni, hogy a széndioxid föld alá sajtolása elvonja figyelmünket az egész klímacsomag és az energiatakarékosság fontosságáról. Még kevésbé fogadható el, hogy az uniós forrásokat a gazdag országok futurista jellegű kísérleteire, s ne az új tagállamok felzárkóztatására használják fel. Olajos Péter MDF-es és Hegyi Gyula MSZP-s képviselők közös javaslatára, a távfűtés - ha azt a plenáris üléis is jóváhagyja - mentesül a klímaadó alól. Ez nem csak környezetvédelmi cél, hanem sok millió alacsony jövedelmű európai polgár szociális érdeke is. S.G.
k o ly á g g a s é k e lm le GMO: Jogos fé Van aki megváltónak hiszi, van aki átkozza a génmódosítást. A többség azonban tart tőle. Elsősorban azoktól a jelenleg csak előre jelzett, visszatarthatatlan folyamatoktól, melyekkel a GMO-k tömeges elterjedése 20-30 év múlva fenyegethet – mondta el Hegyi Gyula a Pallas Páholyban az Agrár Európa Klub szervezte vitán. A jelenlévő szakemberek, újságírók és zöld szervezetek képviselői Marie-Monique Robin hamarosan megjelenő könyve a „Monsanto szerint a világ” kapcsán a GMO-problémáról beszélgettek. Az európai polgárok több mint hetven százaléka semmiképp nem akarja, hogy életében jelen legyenek a genetikailag módosított szervezetek, s 90%-nál többen követelik, hogy legyen feltűntetve jelenlétük az élelmiszereken. Magyarország még GMO-mentesnek számít, s ennek megőrzése nem csupán egészségügyi, de gazdasági érdek is. Vetőmagexportunk igen jelentős, s a génmódosítástól mentes országból származó vetőmag ára magasabb a GM-mel szennyezettnél. A magyar EU politika sikere, hogy az Európai Unió környezetvédelmi miniszterei december elején szigorításokat fogadták el a génmódosított szervezetek engedélyezésével kapcsolatosan. Az elfogultan GMO párti Európai Bizottság már régóta a tagállamokra próbálja kényszeríteni a génmódosított növényeket, termékeket. Hegyi Gyula év elején elfogadott jelentése több hatáskört biztosított a demokratikusan választott, tevékenységében átlátható és nyomon követhető Európai Parlamentnek. Míg egy idén októberben elfogadott jogszabály, szintén a magyar szocialista képviselő javaslatára előírja, hogy a genetikailag módosított mikroorganizmusok esetében engedélyezésekor, az egészségügyi és környezeti biztonságot illető kérdésekbe kötelezően be kell vonni az Európai Parlamentet. Hegyi Gyula ezen javaslatát. Szájer József, a jogi bizottság fideszes jelentéstevője és a plenáris ülés is elfogadta. A GMOkra vonatkozó ötpárti magyar álláspont szellemét így megint sikerült az Európai Parlamentben érvényesíteni. A Pallas Páholyban jelenlévő szakemberek abban is megegyeztek, hogy a GMO-k térhódítása túlmutat a genetika, mint tudomány területén, amint egy génmódosított szervezet elhagyja a laboratóriumot, össztársadalmi kérdéssé válik. Ugyanerről a kérdésről a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumban is konzultációt tartott Hegyi Gyula a tárca képviselőivel, a zöldekkel és az MSZP Agrártagozata szakembereivel. A szocialista EP képviselő szerint az Európai Parlamentben tovább kell küzdeni, azért, hogy minden ország maga dönthessen arról, akar-e GMO-t vagy nem. Ebben a harcban a magyar képviselők eredményesen működtek együtt a minisztériummal és az illetékes intézményekkel. Simon Gergely
A
z Európai Parlament tagjai is érzik: valami baj van az Európai Unió kommunikációjával. Évtizedek óta jellemző ugyanis, hogy csak az kap tájékoztatást az EU-ról, aki már rendelkezik annyi ismerettel, hogy érdeklődjön, utánanézzen jogainak és lehetőségeinek. Az uniós kommunikációnak ráadásul vannak állandó és bevett célcsoportjai: a diákok, akiket uniós vetélkedőkkel játékos formában lehet elérni, és az értelmiség, akik aktívan részt vesznek vitafórumokon, HVG-t és Economistot olvasnak, valamint pályáznak a különféle uniós forrásokra. Mindez így hosszú távon nem működőképes, mivel a vidéken élők, az idősebb generáció és általában az alacsonyabb jövedelműek szinte semmit nem tudnak a közös Európa működéséről. Elfogadott tény, hogy a XXI. században már nem a föld és a tőke, hanem az információ birtoklása vagy annak hiánya a gazdasági és társadalmi különbségek alapja, ezért különösen fontos, hogy mindenütt az unióban, így Magyarországon is mindenki egyenlő mértékben jusson hozzá az uniós információkhoz. Csak a jól tájékozott ember tud helyesen választani, sikerrel élni jogaival, ami egyéni boldogulásának is az alapja. Az Európai Parlament ezért Hegyi Gyulát megbízta, hogy készítsen jelentést arról, hogyan lehetne javítani az unió kommunikációján, hogyan lehetne bekapcsolni a civil szervezeteket, a zöldeket, a vidéki sajtót és általában a szélesebb közvéleményt az EU-s információk körforgásába. Hegyi Gyula 2008 őszén három konferenciát rendezett Magyarországon azért, hogy minél szélesebb körben ismerje meg az érintettek
véleményét az EUkommunikáció kihívásairól. Először Budapesten szervezett eszmecserét civil szervezetekkel, melyen többek között Dessewffy Tibor szociológus és Iván Gábor a Külügyminisztérium szakállamtitkára szólalt fel. A száznál is több résztvevő többórás, élénk vitát folytatott. Hegyi Gyula számos elhangzott indítványt és javaslatot beillesztett a jelentésébe. Kispál Tibor egyetemi professzor az Európai Szabadegyetem gondolatával, míg Tuka Ágnes egyetemi tanszékvezető közös európai iskolai tanagyag tervével gazdagította a jelentést. A konferenciát Lendvai Ildikó, az MSZP parlamenti frakciójának vezetője zárta (képünkön). Elmondta, a szocialisták nem csak az EU-ban, hanem Magyarországon is arra törekednek, hogy a civil szervezetek minél aktívabb szerepet kapjanak a döntések előkészítésében. Miskolcon a városi és megyei zöld szervezetek képviselői mondták el véleményüket arról, hogyan lehetne jobban megismertetni az uniós lehetőségekkel a vidéki zöldeket és hogyan kellene megváltoztatni, erősíteni az EU környezetvédelmi politikáját. A konferencián megjelent és felszólalt Mokrai Mihály, Miskolc város MSZP-s alpolgármestere és Lenártek András, a városi közgyűlés fideszes képviselője is. Békéscsabán a Dél-Alföld régió körülbelül harminc képviselője - köztük Veress József országgyűlési képviselő, az MSZP megyei elnöke - vett részt a vidéki média szerepéről megrendezett tanácskozáson. A fórumon Var-
Ismét emeljük fel szavunkat Verespatak ellen!
Változtassunk Európán! ga Ottó, a Békés Megyei Hírlap főszerkesztője tartott bevezetőt, amit több mint egyórás, élénk eszmecsere követett. Az újságírók többek között kifejtették, hogy az Európai Uniónak nagyobb szerepet kellene szánni a helyi televíziókban, illetve a helyi sajtóban, mert csak így lehet eljutni a kistelepülésekre, a vidéken élőkhöz. A résztvevők javasolták, hogy érdemes volna olyan központi uniós híranyagokat készíttetni, amelyeket a helyi tévék szívesen átvennének, hiszen jelentős részük - elegendő képanyag híján - csak napi néhány órában sugároz műsort. Többen azt is felvették, hogy szappanoperákban, vetélkedőkben is lehetne népszerűsíteni az EU-t. Egymás megértését, a közös európai tudatot szolgálná egy egységes, mind a 27 tagállamban elfogadott európai történelem tankönyv. Ez utóbbi egyelőre csupán szép utópia. résztvevőinek konferencia három A egyértelmű üzenete volt: változtatni kell Európán, aktívabb és szélesebb társadalmi csoportokat elérő kommunikációra van szükség. Az Európai Parlament várhatóan kora tavasszal szavaz az EU-kommunikáció javításáról szóló Hegyi Gyula által készített jelentésről bízzunk benne, hogy a változás szele addigra már Brüsszelig is elér. Boros Tamás Policy Solutions Közpolitikai és Kommunikációs Tanácsadó Intézet
2009 januárjában nyilvános vitát tartanak a verespataki bányaberuházás környezeti jelentéséről, melyen részt vehetnek magánszemélyek, civil szervezetek és hatóságok az érintett országokból, ha előzetesen regisztrálnak a román hatóságoknál. Ugyancsak lehetőség van írásbeli észrevételek megtételére is. Már korábban is sokszor felszólaltam és akciókat szervezetem a bánya megnyitása ellen, s most sem támogatom a nagyon veszélyes ciános technológiával működő bánya megnyitását. Írásbeli beadványban tiltakoztam a beruházónál, melyben az esetleges balesetek megelőzésére tett erőfeszítésekről és a kötelezően előírt pénzügyi biztosíték elkülönítéséről kérdeztem a bányavállalatot. Felhívom a verespataki beruházás iránt érdeklődő, azt megakadályozni akaró magyar állampolgárokat, regisztrálják magukat és vegyenek részt a romániai meghallgatáson, vagy az alábbi címen tegyék meg konkrét észrevételeiket:
[email protected] A címemre másolatban megküldött észrevételeket összegzem, s azokról tájékoztatom az Európai Parlament képviselőit és a Bizottság vezetőit.
[email protected] Hegyi Gyula
Pécs és Miskolc bemutatkozott Brüsszelben Pécs 2010-ben Európa kulturális fővárosa lesz, Miskolc pedig - amelyik szintén esélyes volt a címre - 2008-ban Magyarország kulturális fővárosa. A két várost közös kiállításon mutattam be az Európai Parlament brüsszeli épületében. Azért hívtam meg két várost is Brüsszelbe, mert együtt még árnyaltabban tudják képviselni hazánk értékeit. Pécs az egyetemek és a művészetek városa, sokan mediterrán hangulatát is dicsérik. A brüsszeli kiállítás is azt fejezi ki, hogy Pécs hisz a kulturális fővárosi projekt sikerében. Mindent megteszek a Magyarország hírnevét öregbítő terv eredményes megvalósulásáért. Miskolcnak - ahol képviselői irodát nyitottam és rendszeresen tartok fogadóórát -, szintén gazdagok a kulturális hagyományai, a város az elmúlt években látványosan fejlődik.
Megalakult a Budapesti Környezetfejlesztők Klubja. A klub fővédnökei: Schmuck Erzsébet és Hegyi Gyula. A december 9-i találkozón, Bánsághi Tamás ferencvárosi alpolgármestere (képünkön), a klub elnökségi tagja beszélt a Ferencváros “kizöldülését” célzó projektekről. A Klub további programjairól tájékozódhat a www.hegyigyula.hu oldalon.
Hegyi Gyula cikkei a brit sajtóban
